CSÁTI SÁMUEL DEBRECENI PATIKÁRIUS ÉLETE ÉS MÜKÖDÉSE Benkő Ferenc
A z;árosi patika alapítása és a patikafelügyel ők
Debrecenben az első patikát a város alapította 1700-ban . Kállay L1 szerint Városi gyógyszertárak fenntartása és felügyelete az 1770-es évekig teljesen a városok kezében volt". Ez volt a helyzet Debrecenben is, ahol a város 1771-ben eladta a patikáját báró Vécsey József, Mária Terézia által kiküldött királyi biztos utasítására. Ekkor került a patika Kazay Sámuel patikárius, a híres könyvés régiséggyűjtő, numizmatikus birtokába? A vételt csak a következ ő királyi biztos gróf Forgách Miklós 1773-ban hagyta jóvá. A város 1700-tól 1771-ig, az alapítás évétől kezdve az eladásig, patikafelügyel ők (Inspectores Apothecae) megbízásával gyakorolt felügyeletet a patika működésére s A Városi Szenátus az év végén tartott tisztújítás, az ún . székállítás" alkalmával a többi különböző felügyelővel együtt, általában két patikainspektort is kijelölt a következ ő évre az ún. Választott Hites Közönség (Electa Jurata Communitas) soraiból4 A patikainspektorok a város tisztvisel őinek hierarchiájában alantos", subalternus" tisztviselő k voltak . A különböz ő városi jövedelmek ellenőrzésére kijelölt felügyelőség általában a közszereplés első alkalmát jelentette . De gyakran találunk a patikafelügyelők között szenátorokat és magasabb állású tisztviselőket is. 1751ben a város rendes orvosa (physicus ordinarius) Medicinae Doctor Buzinkai György volt az inspektora a patikának. A patikafelügyel ők hatásköre és működése elsősorban a patika bevételeinek ellenőrzésére, pénzkezelésre, a gyógyszerek és az üzemvitelhez szükséges egyéb anyagok beszerzésére, a gyógyszertár épületének karbantartására terjedt ki. Feladataik közé tartozott a patika gyógyfüves kertjére, a Patikáskert"-re való felügyelet is, ahol e korban a patikában szükséges igen sok gyógynövény egy részét megtermelték . A többit pedig termelőktől vásárolták meg. - Az inspektorok működésük megkezdése előtt esküt tettek . Az eskü szövege (formula juramenti) a következő volt: Én N. N. Esküszöm, hogy Inspectióm alá bízatott Nemes) város hasznára és Conservátiójára vigyázok ; abbul való jövedelmet a minden napi költségeken kívül nem má1 Kállay Istv¢n : Szabad királyi városok gazdálkodása Mária Terézia korában. Bp.,
1972. 89. old. 2 Benkő Ferenc : Debrecen gyógyszertárai a XVIII. században. A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1976 . 89-109 . old. 3 Benk ő Ferenc : A debreceni patikainspektorokról . Gyógyszerészet 1979 . 23. sz. 223-226. old. 4 Komoróczy György: Városigazgatás Debrecenben 1848-ig. Db., 1969. (Továbbiakban : Komoróczy.) 5 HBmL . IV . A. 1011/a. 29. 825. old. 175
suvá, hanem Perceptor uraimék kezekbe szolgáltatom. I. E. U. S."' - Az inspektorok aránytagosan kisebb fizetést kaptak. Pl. 1717-ben a provisor (a gondnok, gondvisel ő - mai értelemben a patika vezetője), aki akkor Milling Gotlieb János volt, saláriumában évi 230 magyar forintot és még bort, búzát és t űzifát is kapott. Kuntz Jacobnak a törő legénynek, a contusornak~ conventióban 36 magyar forintot és 80 dénárt adtak ~ 1723-ból a tanácsi jegyzőkönyvben azt olvashatjuk, hogy Landik János apothecarius úr Annuális fizetése exolváltatott pénzül 270 forintot" és a naturalékat ugyanúgy kapta, mint az elődje . Ugyanakkor Jacobusnak" a fizetése 40 forintra emelkedik . Természetbeni ellátást is kapott, mert szalonnára és a csizmájára 4 ft-ot és 8 dénárt költött a patika (eidem pro larido et cotuPno) . A padkafelügyelők fizetése ekkoriban, 1722-ben 36 magyar forint volt. Ebb ő l is látszik, hogy az inspektorság nem volt főfoglalkozás, hanem csak megtisztelő mellékállás. A Patikai provisorok A patika szakmai vezetői a provisorok, a gondnokok a város szerz ődéses alkalmazottai voltak . Munkájukban a patikáriuslegények (socius) segédkeztek . Az els ő név szerint ismert ilyen debreceni patikáriuslegény volt az a bizonyos Nempsovits János is, aki Jókai Mór: Egetvívó asszonyszív cím ű ismert, debreceni tárgyú regényében, mint a hősnő, Baranyi Mihályné széptevője, cicisbeojaként szerepel. Élő személy volt, bizonyítják ezt a Baranyi per iratai, a Documenta Baranyiana" .$ A török uralom alól felszabadult területek gyógyszertáraiban sokáig idegen, német patikusok mű ködtek. Ezek a gyógyszertárvezet ők Debrecenbe a török által meg nem szállt királyi Magyarország városaiban működő patikákból, Trencsénb ől, Besztercebányáról, Eperjesről, Pozsonyból szerződtek. Mivel hazánkban 1770-ig, a nagyszombati egyetem orvosi fakultásának megnyitásáig orvos-, ill . gyógyszerészképzés nem volt, a felvidéki patikákban belső képzés útján nevelték a szakmai utánpótlást . 1700 és 1746 között, amíg német provisorok vezették a debreceni városi patikát, csupán egyetlen magyar gyógyszertárvezet őt ismerünk : Pókai Beniámint. Pókai egy amsterdami patikában volt patikáriuslegény, onnan hívta haza a Városi Tanács s Debreceni működése nagyon rövid ideig tartott. Provisori tevékenységét 1733. május 5-én kezdte meg és még az év december 8-án elragadta a halál . Utána ismét német patikus vette át a gyógyszertár vezetését : az idősebb 6 Contusor - törő, zúzó. - A contusor a régi patikák nélkülözhetetlen alkalmazottja volt. Az óriási mozsarakban ő törte, porította a növényi részeket, kérgeket, gyökereket, az ásványokat és a kemikáliákat stb . Sőt még az akkor a gyógyászatban használt gyöngyöket és drágaköveket is, az ún. pretiosákat porítva tették a különböz ő gyógyszerkeverékekhez, teákhoz. A tör őlegény kedvelt alakja, volt a gyógyszertárat, vagy a gyógyszerész munkáját ábrázoló művészi rajzoknak, festményeknek, miniatúráknak. Így ismert Melozzo da Forli (1438-1494) híres urbinói freskója a contusor monumentális alakjával. W. H. Hein und D. A. Wittop Koning : Die Apotheke in der Buchmalerei című művében (Govi Verlag Gmb H. Frankfurt amM,) Gyakran láthatók törőlegények a közölt miniatúrákon. Hasonlóképpen bőven láthatók munka közben a kés őbbi barokkori metszeteken, karcokon a patikák egy-egy sarkában . 7 HBmL. íV. A. 1013/b. 26. - 1717-1781 . 8 Benkő Ferenc: Adatok a XVIII. század gyógyszerészetéhez a debreceni Baranyiperben . - Comm. Hist. Artis Med. 78-79. (1976) 167-173 . old. 9 Benkő Ferenc : Pókai Benjámin, Debrecen város patikájának provisora 1753-ban Comm. Hist. Artis Med. Suppl . 9-10 (1977) 103-107. old. 17s
Schwartzwalder Zsigmond Körmöcbányáról . A patika évente egyszer írásbeli elszámolással tartozott a városnak. A hetven év alatti elszámolásokból, amíg a patika a város tulajdonában volt, csupán nyolc évről maradt fenn, amelyeket ma a debreceni Hajdú-Bihar megyei Levéltár őriz .l° A fennmaradt elszámolások (Rationes) közül az els ő ötöt a patikafelügyelők készítették, az 1717 ., 1722., 1723., 1729. és az 1733. évről. De a kiadásokat (Erogatio) és a Patika közönséges szükségére költötteket", tehát a patikai rezsit, ahogyan ma mondjuk és a patika adósainak felsorolását ezekben is a provisor állította össze . 1744-ben Sigismundus Moser, 1751-ben Csáti Sámuel és 1754-ben Ka~ay Sámuel már egyedül számolja el az évi forgalmat. A tiszta bevételt az inspektorok negyedévenként (angiária) fizetik be a városi pénztárba, a perceptorátusnak, 11,12 Ezek a patikai elszámolások az els ő debreceni, a város patikája történetének a legkorábbi, igen fontos, de sajnos, hézagos forrásai. Eltekintve egy 1713-ban felvett patikai leltártól, csupán az első 1717. évi elszámolásból maradt fenn pl, az els ő provisornak, Milling Gotlieb Jánosnak a neve . Nevéről ítélve nyilvánvalóan német származású volt. Ezt az elszámolást az inspektorok rövid után intézték el, az alábbiak szerint : Rationes Apothecae Lib . Reg . Ci[vita]tis Debrczen sub Inspectoris Sieph(anu]s Bartha et Steph Lévai a 1717 Administrávit D Apothecarius Joannes Milling 627,94 - (Számadásai Debrecen Szabad Királyi Város patikájának Bartha István és Lévai István felügyelők alatt az 1717-ik esztend őben Milling János patikárius úr elszámolt 627 forint 94 denárt .) Erogatio (Kiadás) Materialia empta (Bevásárolt anyagok) Salarium Apothecarü (Patikárius fizetése Jacobi conventia (Jacob járandósága) Vitra comparata (Beszerzett üvegek)
255 230 36 17
Ft Ft Ft Ft
96 80 10
dén dén dén dén
10 HBmL. IV. A. 1013/b . 26, 1717 Lévay István és Bartha István Patika Inspektorságról való számadása. 1722. Patika Inspektorok Szobosziai György és Lévay István úr számadások. 1723. Patika Inspektor N. Sző ke Mihály úr számadása. 1729. B. Kecskeméthy András és Domokos Márton Patika Insppektor úr számadása. 1733. Patika Inspektorok Maróthy György és Szőke Mihály úrnak számadása . 1744. Rationes Sigismundi Moser Apothecarü L. Raque Cittis Debreczinensis p A° 1744 sub Inspectoratu Dni Samuelis Szeremley de p[ro]ventibus Pharmacopoei civici :anni prenominati . Külön melléklet : Rosolis p[ro]ventio" . 1751. Patikárul de A° 1751 Csáti' Sámuel. 1754. Számadásom Énnekem alább írt Patikáriusnak Nemes Szabad és Királyi Debrecen városa Patikájának jövedelméről de anno 1754 - hozzá négy darab nagy füzet alakú melléklet : Liftem A, B, C, D" jelzéssel. Melléklet : Égett bor perceptio" Kazay Sámuel Provisor" aláírással. 11 Komoróczy Gy. : i. m. 12 Instructiója Oeconomicus Perceptor Uraiméknak - Ex Senatu et Communitate die 7 Apr. 1731 . . . 3° A Város jövedelmeit akármi nével nevezend ő fundosukbul minden holnap végén, a bor hasznát pedig, minden két hétben beszedgyék, és az administráló Tisztet quietálják, magokat ellenben contraquietáltassák". Ezek szerint a perceptorátusban nyugta-ellennyugta rendszerrel történt a jövedelmek bevétele . 8° A Saláriurnokat is nem különben, hanem négyszer esztendőben, minden Angiáriának végén és ne anticipato fizessék, hanem ha a Commissio által Injugáltatnék" (ha C. parancsolja), HBmL, IV. A. 1011 m. 940. o. 177
Minutae expensae (Vásárolt csekélyebb értékű anyagok) Administrávit Perceptornak
12 Ft 03 dén 76 Ft Ol dén
Summa . (Összesen) 627 Ft 90 dén Restantia D(ominorum) senatorum (A senator urak hátraléka) 208 Ft 13 dén A senátor urak által hitelbe vett gyógyszerek értéke igen magas, a teljes forgalom 24,9%-a. Csáti Sámuel, az els ő debreceni születés ű provisor
A patikai számadások között a legrészletesebb és legérdekesebb a Debrecenben született Csáti (Tsáti) Sámuel provisoré. Kutatásaink szerint Csáti volt a legelső debreceni patikus, aki egyetemi tanulmányokat végzett és azok elvégzése után szülővárosában provisorként működött . 1746-tól 1754-ig irányította a Tiszántúl legnagyobb, jól felszerelt, gyógyszerekkel bőven ellátott patikájának a munkáját. Ebből a patikából szerezte be a gyógyszereit az akkor második legnépesebb magyar város és messze környéke . A debreceni eklézsiában megkereszteltek nyilvántartásába 1724 . május elsején írták be, hogy a Hatvanban (H .-utcában) lakó Csátí Sámuel fiát Sámuel névre megkeresztelték. Akkoriban Debrecenben csak vasárnaponként keresztel tek ; így elképzelhető, hogy a születés pontos időpontjában néhány nap eltérés van.13 Apja sebészborbély, chirurgus volt. Az idősebb Csáti a Nemes Barbély Czéh"-be 1721 . június 7-én állott be .14 A debreceni Nemes Barbély Czéh" tisztes, régi múlttal dicsekedhetett . Articulusait 1583-ban Szabó Miklós főbírósága idején szerzették és a sebgyógyítóknak, avagy, amint közöségesen hívjuk borbélyoknak" céhlevelét 1596-ban erősítette meg somlyai Báthori Boldizsár erdélyi vajda, a székelyek főkapitánya.l', 1~ 1733-ban az id. Csátit utcájában adószedőnek (exactornak) választják .l~ Több éven át viselte a céhmesteri tisztséget . A patikában is járogatott, mert a patikai adósok listájában is találkozunk a nevével. Az 1733-as évről 84 dénárral adós maradt . Arról is tudunk, hogy 1738-ban maga fiát Pistát" szerződteti be műhelyébe a Borbély műnek megtanulására" .iv A kirurgusok, a sebészborbélyok körülbelül a mai sebészet, baleseti sebészet és b őrgyógyászat feladatkörét látták el egyrészt ; másrészt köpölyöztek, fogat húztak, nyírtak, borotváltak. Később, 1700 után, amikor a város már rendes orvost tudott szerződtetni, vagy önállóan végezték a dolgukat, vagy az orvos utasításai szerint voltak kötelesek végezni a gyógykezelés manuális részét és a betegápolást. Az akkori orvosdoktor megvizsgálta a betegét, megnézegette a vizeletét, kispekulálta a diagnózist, gyógyszert rendelt, de sebkezeléssel, tályogok megnyiEcclesia Debrecina Sacco Baptistimatae in mortem Jesu Christi baptistorum infantum de Anno Domini 1724, ujusque 1703-1726 pag. 267: 1724. A die 1. May Hatvanban Csáti Sámuel fia Sámuel" . Borbély és chirurgus céh iratai - Kollégiumi Nagykönyvtár Debrecen R 750 503 - in beállási könyv 1647-1737. Debreceni borbélycéh articulusai Történelmi Tár 1878 . Jáki Gyula: Sebészvizsga a XVIII, században. Orsz . Orvostörténeti Könyvtár Közleményei 1955 . 1 . sz . 5-31. old. Takács Béla : A debreceni sebgyógyító céh története . Kézirat - a szerző szíves engedélyével . HBmL . IV. A. 1011/a. - 1733. 33-34. old.
13 Continuatio nominum in 14 15 16 17
17fí
tósával ; törések ; ficamok helyreállításávál ném foglalkozott. Az nem fért össze tudományos és közéleti méltóságával . A céhek, így a debreceni sebgyógyítók céhe ís,, meghatározgtt létszámú testületeket alkottak. A céhtagság és a céhbe váló felvétel szigorú követelményei közül, itt csupán a borbélycéhbe való felvétel` próbáját szeretném megemlíteni, amely a gyógyszerészettel rokon feladat - á tapaszok készítése vólt: , Az sebgyógyítóknak peniglen mesterségekhez való próbájok ez legyen : I. Az ezüstszín ű tajtékot.,kit,közöségesen gletnek hívnak olajban megfőzni és abbul megfőtt falastrumot készíteni .ls II. Legyen sárga falastrum . III . Legyen diaco rium, azaz érlelő veres falastrum ." s a Ugyanezen tapaszokat akkor és még sokáig, a patikában is készítették és árulták . 1735-ben kérésükre az uralkodó, III . Károly megerősíti a céh szabályait: A próbák is megnehezednek, követik a kor tudományos el ő haladását : Készítsen a legény, ha mester akFar lenni : Deaehylon magnum cum gummis filü Zacha= riae-t (Nagy deákflastromot, Zakariás fiának gumigyantáival), Emplastrum rub-: rum camphoratumot . (Kámforos veres deákflastromot), Emplastrum de Melilóto-t (Lóherébül való flastromot"), Emplastrum citrinum-ot {Sárga forrasztó flastromot), Unguentum de Althaea-t ( Ziliz irat") és Unguentum Aegyptiacumot ( Egyptomi irat") . Mindezek a gyógyszerek a Pozsonyban 1745-ben kiadott els ő magyarországi gyógyszerárszabásban (taxában), a Taxa Pharmaceutica Posoniensisben szerepelnek . Élőirataik megtalálhatók a céh iratai között, melyeket ma a Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtára őriz . Az elő íratok csaknem azonosak az 1729-ben kiadott Dispensatorium Viennense receptúrájával. Elképzelhet ő, hogy az ifjú Csáti látva az otthoni műhelyben" a gyógyszerkészítést, kedvet kapott a patikáriusi mesterséghez. 1744 októberében a németországi Halléban találjuk Csátit . A téli egyetemi félév kezdete táján; 1744 . október 10-én iratkozik be Tsáti Sámuel, debreceni magyar, a studium 'medicinaere, grátis .l9 A halléi egyetem anyakönyvében az 1744. évi 93. szám alatt írták be. A halléi egyetem aránytagosan új egyetem volt. 1694-ben alapította l. Frigyes porosz király és brandenburgi választófejedelem Academia Fridericiana Halensis néven. Ma ez a Halle-Wittenbergi Martin Luther Universitas .~° Még az alapítási év nyarán sikerült Frigyesnek megnyernie. új egyeteme számára a korabeli orvostudomány két kitű nőségét: Georg Ernest Stahlt (1660-1734) és Friedrich Hoffmant (1660-1742) . A két orvosprofesszor 18 Magyart'-Kossa Gyula : Magyar orvosi emlékek Bp., 1931 . (Továbbiakban : MOE .}III . köt. 957. sz. Debreceni sebészek céhlevele Ezüst tajték: lithargyrum argenti.
A világosabb színű ólomoxid, melyet argyritisnek és spuma argentinek is neveztek." II. köt. 254. old. glét, Belét (a német Glütte, Bleiglátte szóból az ólomoxid neve. A glét a fazekas máznak fő alkotórésze, miért a magyar fazekas helytelenül máznak mondja (Révai Nagy Lexikona Budapest, 1918), 19 Az ¢nyakönyvi bejegyzés Csáti Sámuelr ől: Universitáts Archív Halle" Prorectore Daniele Straelzlero Philosophio Professore Ordinario a die XIII . Julij. MDCCXLIV usque ad diem XII . Julij MDCCXLV in numerum civium in segq. pagg leguntur. Eintragung (bejegyzés) 1744. No (dies) Nomina Inscriptorum (Patria) Stud. Hon . Med . gr. 93 October Samuel Tsáti Hungarus Debretzinensis dr . Hans-T . Pockern (Halle) gyógyszerész-kollega szíves közlése, melyért hálás köszönetet mondok . 20 A halléi egyetemről, Hoffmanról és Szahlról lásd Szumowszki U. : Az orvostudomány története. Bp., 1939 . 179
előadta az akkori teljes orvostudományt . Nagy hírük vonzotta a tanulókat a környező államokból és Erdélyből is. Halléban szerzett doktorátust pl: az a Bentzig Mátyás, aki 1739-40-ben Debrecenben a nagy pestisjárvány alatt a három pestisorvos egyike volt . (A másik kettő : Buzinkai György és Fáber Fülöp) . Az egyetemi beiratkozáson kívül, még egy birtokában volt könyvében tett több bejegyzés igazolja Csáti Sámuel halléi tanulmányait?i Johann Helfericus Jungken volt frankfurti városi főorvos : Lexicon chymici medicuma, amely címfelirata szerint válogatott kémiai és gyógyszerészeti műveleteket tartalmaz, a possesori bejegyzés szerint eredetileg Csáti tulajdonában volt . A patika 1771 . évi leltárában a patika könyvei között (Libri Pharmaceutici ad Apothecam pertinentes) a tizedik 1 ft és 74 den. értékben .~,~ Egyike azon néhány hiteles darabnak, amely az első debreceni patikából ránk maradt . Sem miféle már tárgyi emlék eddig nem ismeretes: A könyv előzéklapján találjuk a tulajdonos bejegyzését és jelmondatát, a symbolumot, amely a kor szokása szerint a könyvekben gyakran található : Possessor hujus libri Sámuel Tsáti Comp Hallae 1744" . (Ennek a könyvnek Tsáti Sámuel a tulajdonosa Szerzette Halléban 1744-ben) alatta a symbolum : Non temere admittas nisi fidum novis amicum Nam serrel admissus semper habendus erit ." Szabad fordításomban : Ne hamarkodd el, az újak közül keresd meg az igaz barátot Ha egyszer rátaláltál, örökre tartsad meg azt. A kémiai eljárások leírásán kívül a galenusi gyógyszerek előiratainál Csátinak több kiegészítése és javítása található, és több új receptet is írt bele . A szövekeben még sok az alkémista jelzés . Végül az antimoniumos ecetnél tett be jegyzés 1745-ös évszáma bizonyítja, hogy még abban az évben is tartózkodott Halléban . Valószínű nek látszik, hogy az 1744 . évi téli és az 1745 . évi nyári szemesztert töltötte a német egyetemen. Neve nem található meg Weszpréminél a Halléban doktoráltak felsorolásánál, 24 sem W. Kaiser halléi orvos- és gyógyszerésztörténész professzornak az orvosegyetemről írott részletes munkájában, amelyben pedig a Halléban végzetteket származási hely és ország szerint sorolja fe12' Az egyetemről való távozásáról sem található adat: Az oka valószínűleg az, hogy akkor a patikusok a medicinán csak néhány félévb ől álló tanfolyamot hallgattak . Nem dissertáltak, így sem licentiátusi, sem doktori grádust nem szereztek. A fentebb említett művek pedig csupán az orvosavató értekezések (disser2i Johannis Helfrici Jungken, Physici Francofurtensís : Lexicon Chymici-Pharmaceuticum, in duas partes Distinctum . . . Norimbergae, Apud Johannem Fridericum Rüdigerum Anno MDCCXVI - Kollégiumi Nagykönyvtár Debrecen Q 2484 sz. alatt . 22 Inventarium Apothecae Liberae Reg, Civitatis Debreczen de Anno 1771 . HBmL. IV. A. 1011/k. 4. 23 Benkő Ferenc : A debreceni városi patika könyvtára Kazay Sámuel idejében Acta Pharmaceutica Hungarica Supplement. XLVI, (1976) 307-318. old. 24 Weszprémi István : Magyarország és Erdély orvosainak rövid életrajza. Ford . Vida Tivadar. Bp., 1970. IV. kötet. 25 Wolfram Kaiser : Beitráge zur Geschichte der Madizinischen Fakultát der Univernitát Halle-Wittenberg 1967 . 180
tatio inauguralis) címeit .közlik az egyetem nyilvántartásaiból . Később, az 1770ben az orvoskarral kiegészített nagyszombati egyetemen előbb csak félévet hallgattak a gyógyszerészek . Az 17?5-től bevezetett Störck-féle tervezet szerint kötelező tárgyként kémiát, botanikát és gyógyszertant (matéria medicát) adtak elő a jövend ő patikusoknak . A tanrend értelmében a kémia és a botanika az orvosi kuraus első évfolyamának téli és nyári félévét töltötte ki. A két, féléves tanfolyam után a gyógyszerészjelöltnek négy vizsgát kellett tennie. A Csáti két féléves halléi tartózkodásából következtetve hasonló lehetett a halléi képzés is. Felmerül még a kérdés, hogy ki fizette Csáti nem kis összegbe kerülő külföldi tanulmányait? - A város irataiban többször található, hogy a tanács anyagilag segítette a külföldi tanulmányutakra indult ifjakat. Kimondottan segítette a patikusi mesterséget tanulni kívánó fiatalembert is, mert a városi patikának szüksége volt hazai szakemberre. Így 1731 . május 30-án Matólcsy Pálnak 75 rhénes forintot szavaztak meg, amikor Germánfába indult pro excolenda Artem Pharrnaceuticam" (a gyógyszerész-mesterségnek megtanulására) 2s Csátinak városi segélyezésér ől nem tudunk . A debreceni kirurgusok jómódú, tekintélyes emberek voltak, feltételezhetjük, hogy költségeit a szülei viselték. 1746 június havában Csáti már patikáriuslegény a város patikájában, amely akkor Maser Zsigmond provisorsága alatt állott . A pozsonyi Maser a híres besztercebányai Mollér Károly Ottó (1670-1747) patikájából és iskolájából került a debreceni patika élére. Moser Zsigmond provisori működése Debrecenben 1742-1745-ig bizonyítható . Hazajöve Csáti beállott a patikába segédnek, sociusnak. Erről a városházi Minuta Protocollorumban 1746-ról a következ ő bejegyzést találjuk : Patikárius Legény Csáti Sámuel úr Instantiájára, melyben a Nemes) Város Patikájában való Provisorságot kéredzett, resolváltatott (az határoztatott), hogy tegye benne magát meritussá (érdemessé, méltóvá), az alatt pedig további Dispositióig Provisori Saláriummal accomodáltatik (alkalmaztatik) a7 Ügye gyorsan halad, mert már 1746 . jún. 20-án így rendelkeznek : Patikabéli Materiálék inventáüójára deputáltatnak Medicinae Doctor Buzinkay György, és Sersátor Sz. Györgyi Péter úrék, s a szerint resignállyák a Patikát mostani Provisor Iffjú Csáti Sámuel úrnak . Mostani Patikárius Legény Kalten-Stein Tóbiás intertentiójára (ellátására) a mostani Szűk időhöz képest, a le Január hujus anni napobként négy négy gara resolváltatott ." Kalten-Stein Tóbiással, akinek ellátására napi négy garast adott a tanács, még ebben az évben, mint nyomdászsegéddel találkozunk. Patikus létére tudott latinul. Neve után ítélve tudott németül. Mindkettőre pedig szükség volt a nyomdában. Talán a jobb fizetésnek is volt szerepe az álláscserében. A debreceni nyomdászlegények évi bére ekkor 78 forint volt,'hozzájött évi átlagban 83 forint tartásdíj, a koszt- és lakáspénz fejében:-'9 A patikuslegény évi HBmL. IV. A. 1011/a. 33., 369. old. 27 HBmL . IV . A . 1011/'a . 41 . 184. old. Die Dominica 5 Juny In Sersatu et Communitaté. 28 Buzinkai György orvostudor" Debrecen főorvosa, B. Mihály gyulafehérvári tanár unokája, szül . a XVIII. század elején Nagybányán, tanult a marosvásárhelyi kollégiumban. ,Brémában, . Leydában és Amsterdamban tanulta az orvosi tudományokat . Haza érkezvén 1737-ben Debrecen város rendes orvosává neveztetett ki. 1Vleghalt Debrecenben 1768 . márt . 17-én." (Szinnyey J. : Magyar írók élete és munkái. Bp ., 1891.) Mikoron a' Pestis uralkodék M.országban, adott ki kis könyvetekét ínyen titulussal : Rövid oktatás miképpen kellessék magunkat Pestis ellen védelmezni, és a Pestisben lévő betegségeket gyógyítani . Debr. 1739 ." Bod Péter ; Magyar Athenas 1766 . 29 Benda Kálmá~a-Irinyi I£ároly: A négyszáz éves debreceni nyomda {1561-1961) . Bp., 1961 . 66 . old . 26
tatio inauguralis) ±címeit közlik az egyetem nyilvántartásaiból . Később, az 1770ben az orvoskarral kiegészített nagyszombati egyetemen előbb csak félévet hallgattak a gyógyszerészek . Az 1775-tőt bevezetett Störck-féle tervezet szerint kötelező tárgyként kémiát, botanikát és gyógyszertant (matéria medicát) adtak elő a jövend ő patikusoknak . A tanrend értelmében a kémia és a botanika az orvosi kurzus első évfolyamának téli és nyári félévét töltötte ki. A két, féléves tanfolyam után a gyógyszerészjelöltnek négy vizsgát kellett tennie. A Csáti két féléves halléi tartózkodásából következtetve hasonló lehetett a halléi képzés is. Felmerül még a kérdés, hogy ki fizette Csáti nem kis összegbe kerülő külföldi tanulmányait? - A város irataiban többször található, hogy a tanács anyagilag segítette a külföldi tanulmányutakra indult ifjakat. Kimondottan segítette a patikusi mesterséget tanulni kívánó fiatalembert is, mert a városi patikának szüksége volt hazai szakemberre. fgy 1731, május 30-án Matólcsy Pálnak 75 rhénes forintot szavaztak meg, amikor Germánlába indult pro excolenda Artem Pharmaeeuticam" (a gyógyszerész-mesterségnek megtanulására) as Csátinak városi segélyezéséről nem tudunk. A debreceni kirurgusok jómódú, tekintélyes emberek voltak, feltételezhetjük, hogy költségeit a szülei viselték. 1746 június havában Csáti már patikáriuslegény a város patikájában, amely akkor Moser Zsigmond provisorsága alatt állott . A pozsonyi Moser a híres besztercebányai Mollér Károly Ottó (1670-1747) patikájából és iskolájából került a debreceni patika élére. Moser Zsigmond provisori működése Debrecenben 1742-1745-ig bizonyítható . Hazajöve Csáti beállott a patikába segédnek, sociusnak. Erről a városházi Minuta Protocollorumban 1746-ról a következ ő bejegyzést találjuk : Patikárius Legény Csáti Sámuel úr Instantiájára, melyben a Nemes) Város Patikájában való Provisorságot kéredzett, resolváltatott (az határoztatott), hogy tegye benne magát meritussá (érdemessé, méltóvá), az alatt pedig további Dispositióig Provisori Saláriummal accomodáltatik (alkalmaztatik) a~ Ügye gyorsan halad, mert már 1746 . jún. 20-án így rendelkeznek : Patikabéli Materiálék inventátiójára deputáltatnak Medicinae Doctor Buzinkay György, és Senátor Sz. Györgyi Péter úrék, s a szerint resignállyák a Patikát mostani Provisor Iffjú Csáti Sámuel úrnak . Mostani Patikárius Legény Kalten-Stefin Tóbiás intertentiójára (ellátására) a mostani Szűk időhöz képest, a le Január hujus anni napobként négy négy gara resolváltatott ." Kalten-Stefin Tóbiással, akinek ellátására napi négy garast adott a tanács, még ebben az évben, mint nyomdászsegéddel találkozunk . Patikus létére tudott latinul . Neve után ítélve tudott németül. Mindkett őre pedig szükség volt a nyomdában. Talán a jobb fizetésnek is volt szerepe az álláscserében. A debreceni nyomdászlegények évi bére ekkor 78 forint volt,'hozzájött évi áttagban 83 forint tartásdíj, a koszt- és lakáspénz fejében:~ A patikuslegény évi 26 HBmL. IV. A. 1011/a. 33., 369. old. 27 HBmL . IV . A. 1011fa . 41 . 184. old. Di e Dominica 5 Juny In Senatu et Communitaté. 28 Buzinkat György orvostudor" Debrecen főorvosa, B. Mihály gyulafehérvári tanár unokája, szül . a XVIII, század elején Nagybányán, tanult a marosvásárhelyi kollégiumban. ,Brémában., . Leydában és Amsterdamban tanulta az orvosi tudományokat . Haza érkezvén 1737-ben Debrecen város rendes orvosává neveztetett ki. élete és mun1Vleghalt Debrecenben 1768 . márc . 17-én." (Szinnyey J. : Magyar írók kái. Bp., 1891 .) Mikoron a' Pestis uralkodék M.országban, adott ki kis könyvetekét ínyen titulussal : Rövid oktatás miképpen kellessék magunkat Pestis ellen védelmezni, és a: Pestisben lévő betegségeket gyógyítani . Debr. 1739 ." Bod Péter ; Magyar Athenas 1766 . 29 Benda Kálmán-Irinyi Károly : A négyszáz éves debreceni nyomda {1561-1961). Bp., 1961 . 66. old.
2246 dén. 9.6 - Tisztel Tabajdi János Úr fizetett adósságot Únft . 4 dén 94 Summa Pceptionis = 2251 Unft. és 90 dén." Tabajdi tiszteletes úr az adósságát mindössze 21 év múlva fizette meg. Az ilyen késedelmes adósságok megfizetése egyáltalában nem ritka a provisorok adósságlistáiban, amelyeket külön vezettek. A be nem hajtható adósságok felszaporodása is volt az egyik oka annak, hogy a királyi biztos a patikának, mint hasznot nem hajtó üzemnek az eladását sürgette a tanács akarata ellenére . Erogatio cím alatt találjuk a patika évi bevételét, összesen 2251 ft és 90 dénárt, amelyet negyedévenként szolgáltattak be az Oeconomicus Perceptor Uramnak", ebben az összegben szerepel az a 232 ft és 26 dénár is, melyet a Patika közöséges Szükségére egész Esztendő áltál" költöttek. A' T. N. Tanácsbeli Urak Deputatumokban kiadott Orvosságok árrának Specificatiója". A Városi Tanács 1744-ben utasításokat adott ki a provisornak a gyógyszertárvezetés, az orvos és gyógyszerész közötti viszony és más kérdések rendezésére. Ezen utasítások 17-ik póntja szerint: A főbírónak évenként 20 magyar forint ára gyógyszer jár, a firmendernek ugyanannyi, egy szenátornak ugyanannyi,'a jegyzőknek egyenként 15 forint ára. Cukros készítmények, cupediae, aromatica nem járnak nekik." A cupedia Pápai Páriz szótára szerint Tsemege, Édes étketske" volt, az aromatica pedig fűszerszámok"-at jelent . A specificátióban a főbíró, patikainspektor, az orvos, szenátorok nevét találjuk . Itt tüntetik fel azt is, amit a város szükségére vettek igénybe. A Kinn lévő AdósSágok" összesen 43,36 ft-ot tesznek ki. Érdekesebb név az adósok közül Posta Mester Fáy Ú" az első debreceni katolikus tanácsnok, a későbbi polgármester és Harmintzados Zaffiri Ú", a tricesimator. Neve után ítélve bevándorolt, olasz tisztviselője a császárn őnek a színmagyar Debrecenben 32 Jó ismerősünk a patikai adósok listájából, ahonnan a neve hosszú éveken át nem marad el. Az Égettbor Perceptio és Erogatio szerint N. Csáti György és Csáti István égettbor inspektoroktól (Inspectores Vini Cremati) 420 itce égettbort33 vett át Csáti. Az erógatio szerint ebből csinált ebből 190 itce rosolit.34 A többib ől pedig patikabéli orvosságokat, tinctúrákat, essentiákat, spiritusokat és amint írja kéttszeres vizeket", amelyek alatt több fajta növényből destillált víz (Aquae compositae) értend ő. A már említett utasítás 16-ik pontja szerint : mindaz ami a borszesz (vinum sublimatum), tea, kávé, dohány eladásából befolyik, külön kasszában tartandó, s az eladott mennyiségekről jegyzék vezetend ő". Feltétlenül a felsorolt és akkor a patikában árult élvezeti cikkek közé tartozott a rosolis is, a kedvelt édes pálinka.
Ad necessitatem Inclyt(ae] Civitatis data sunt Ex Apotheca segventa"
(A Nemes Város szükségére a Patikából a következ ők adattak.) A városházára leggyakrabban tintát vitettek, meg pecsét-viaszt. Decemberben és januárban bo róka-bogyót füstölésre, füstöl ő gyertyácskákat (Candelae fumales). Kellett egy kis fű keverék ürmösbor készítésére, egy kis rosólis, biztosan valakit megkínál-
32 Szűcs István : Szabad királyi Debrecen város történelme. Db., 1871 . 33 )Jgett bor = vinum crematum = borpárlat. 34 Rosoli, vagy rosolis nevéről és eredetéről: Rosoglio - az olasz rosolare igéb ől = a. m. főzni, aszalni. lgy hívnak különböz ő olasz narancsból, narancsvirágból és f űszerekből készült s náddal körülcsavart üvegekben árusított likő röket. Némelykor a maraschinót is R:nak nevezik (Révai Nagy Lexikona 16 . köt. Bp., 1924 . 370. old. A régiek édes aranyvize (aqua aurea), mellyel mindent gyógyítottak leginkább Drosera (harmatfű) levelekbő l készült. Olaszországban likőrt készítettek belőle, mely a ros solis" (napharmat) nevet kapta. Révai Lex. 5. köt. 756. old. 18J
ni. Hozattak gyömbért a tricesimator úrnak és néhányszor orvosságot is egy-egy szegénynek, vagy rabnak. A patika Szükségére lett Költségnek Specificatiója". A patika üzemvitelének költségei. 1750 . jún. 13. óta itt Patikárius Inas Kazay Sámuel uram, 1753 . nov. 1-tő l pedig elkezdi a legénységét. Inasnak, legénynek pedig teljes ellátás jár. Fizetik Kazay mosónéját, félévenként, kétszer kap új csizmát, egyet meg is fejeltetnek és patkoltatnak . Csomagolóanyagokat vesznek, papirost, skatulyákat, a kenőcsökhöz tégelyeket. Marhahólyagot az üvegek lekötésére, hogy megóvják a gyógyszereket a levegő nedvességétől. Javíttatni, ónoztatni kell a laboratórium üstjeit. ÍTj abroncs kell a vizes hordára. Elromlik a patika ajtajának a zárja, meg kell csináltatni az ablakokat. Vedret, keféket, kendőket, szűrőruhákat vásárolnak és szappant ezek mosására. Az egész évben 14 szekér fát vásárolnak fűtésre. Egy szekér fa nagyságától függ ően l ft. 36 dén.-tól 2 ft. 60 dénárba kerül . Vettek 5 szekér szenet is a patikai műveletekhez . Havonta 4-5 alkalommal vesznek gyertyát, amelynek az évi összege 8 ft. és 66 dénár. Itt számolják fel a levelezési költséget, az évi kétszeri áruszállítást Bécsből Pestre és tovább Pestről Debrecenbe. Állandó kiadás a víz hozatala, hordónként 9 dénár. A magas talajvízszint miatt az állatokat tartó városban a víz egészségtelen volt és a vizet a nagyerdei és a Várad-utcai kapun kívül fekvő kutakból kellett hozatni. Termel őktől veszik a gyógyszerek készítéséhez szükséges mézet, viaszt, tojást, vajat, bort, a gyümölcsöket : cseresznyét, földiepret, birsalmát, a különböző gyógynövényeket, virágokat, füveket, fehér lilomot, lavandula virágot, kalendulát és székfű virágot, matricária füvet, citromfüvet, bazsalikomot, zsidó cseresznyét, vad sáfrányt stb. A mezőn vagy Debrecen vidéki kertjeinkben ezek kivétel nélkül ma is teremnek. Mészárosoktól veszik az irhákat a flastromok, hájat a kenőcsök előállítására és a hólyagokat az üvegek lekötésére. Az évi négy nagyvásár idején megszaporodnak a vásárlások . Akkor jönnek a balkáni és közel-keleti kereskedők és hozzák azokat az alapanyagokat, amelyek melegebb éghajlat alatt teremnek . Tőlük szerzik be : a gyömbért, a valódi sáfrányt, faolajat, citromot, fügét, datolyát, mazsolát, mandulát. Fügét, mazsolát, datolyát a vásárosok mindég egy keleti súlymértékben, az oka"-ban~ adják el. Gyógyszertárvizsgálat 1752-ben
1752 . júl. 28-án a tanács a patikában vizsgálatot tartat ~' A megbízatásra beterjesztett relatio szövege a következő: Tekintetes Nemes Tanács! A Tekintetes Nemes Tanács Notarius Domokos Lajos Uram által expediáltatott Commissiója szerént ezen folyó Holnapnak 27 és 28 Napjain Senátor Tsatári István Urammal a Patikai visitatiójához hozzá kezdettünk és elis végeztük . A Nemes Város Patikájában találtatható és eleitől fogva Usuáló (használt) juxta Dispensátorium Viennense elkészíttetett szükséges minden compositum (összetett) orvosságokat, mentül szorosabban és nagyobb accusatióval (kifogással) lehetet megvizsgálnunk meg próbálván, menyeket ollyanoknak találtunk, hogy tsak az a Ki a Kákán is 35 Documenta Baranyiana HBmL . IV. A. 6/ d. 205 . 153. old. 36 Az oka, vagy okka régebbi töröli súlymérték-egység. Értéke különböző volt. Törökországban 1.281 kg, Görögországban és Romániában 1.280 kg, Egyiptomban pedig 1.235 kg. 37 Rélatio Dnorum Stephani Csatári Senatoris, et Georgy Buzinkai M. Doctóris . Supr.
Visitatione Pharmacopoeae Civitatis. HBmL. IV . A. 1011 .
la4
tsomót keres találhat Hibát benne. A menyeket vagy megújjításra vagy éppen újonnan való elkészíttésre szükségesseknek ítéltünk az adnectált (csatolt) Lajstromban a Tekintetes Nemes Tanátsnak Specificálva megküldöttünk, Menyeknek renovatiója és respective hamarabb lehető újonnan való elkészíttése iránt Provisor uramnak commitáltunk (megbízták a provisort) Azt mondhatjuk és Novificáljuk a Tekintetes Nemes Tanátsnak, hogy a Patika Ház, noha igen alkalmatlan, Orvosságok pediglen benne Mind in Materia Mind in compositis ollyak vadnak, hogy Magyar Országi Patikákban jobbak nem találtathatnak, Menyet akármelly Resonabilis (nagyhangú) Visitator praesentiájában meg állíthatunk, Mellyrül mint Commisionaliter exmitált személyek adjuk ezen subscriptionkal )Js Petsetünkel torroborált adtestátiónkat (megerősített tanúsítványunkat). Debrecezen die 28 Julli 752
Buzinkay György M[edicinae] D[octor] és Csatári István senator"
A patikaház állapotának felmérése és javítása
A patikaház romlására és megjavíttatására gondja volt a Tanácsnak 1754ben háromtagú bizottságot küldtek ki, amelynek a jelentését ismerjük : 1754 . Die. 18 r~pr. A Tekintetes ATemes Tanács Commisiojábul kiküldettvén a Patika Ház romlásának és lehető forciójának megtalálására, találtuk ilyen karban . lm° A hátulsó Tractus a 3 ustoriumtó139 fogva mind a Patika házig egy kevés correctióval megmaradhatna, mind a Pincze Gádorig, de a Patikának, az laboratóriumnak, az kapu felének falai bóltozattyai olyan romlásban vadnak, hogy ha továb isúgy maradnak félő mind a Patikai Szerekben, vagy emberben kár légyen nem sok idő múlva. 2d° A Patikai Szerek és gyökerek a nagy nedvesség miatt szemünket láttuk hogy öszvé Penészedtenek, úgyhogy négy öt nap alatt akármi füvet avagy gyökeret tégyenek a Listákban öszvé állnak s Penészednek úgy referáltatik . 3'° Mi úgy ítéltünk aránta, hogy az egész első tractus a földig el rontatván újonnan kellene építtetni az alatta való Pincze töltettetnék be és a Patika elevaloráltatnék 4t° Addég míg a 3ia munka végbe menne a 3 alsó Nagy Házba. Hova a Patikai Szerek, és eszközök által hordottatassanak . Szilágyi Mihály Senator - Veresmarty János Senator Czeglédi Pál Senator
Május 5-én a belső tanács, a szenátus foglalkozik ismét a patikaház ügyével. Az 1754, évi jegyzőkönyvben erre vonatkozólag még a következő ket találjuk :~° In Senatu et Co[mita]te 5 May : A tegnapi postával érkezett Intimátuma meg olvastatván a Szepesi Administatornak végeztetik, hogy megadanda Instructione Senator Vzlő Szeremley Sámuel menél hamarább oda expediáltassék . Minthogy a N. Város Patika háza igen el romlott, ez idén okvetlen reparáltassék. . . . Ott lehet refektálni a T. Adminisztrátornak okai eránt is." - Debrecennek, mint szabad királyi városnak a gazdasági ügyei a Szepesi Kamara fel38 HBmL. IV. A. 1011/a. 1754 . Jan . 4 .-Dec. 8. - 1754 . die 18. Apr. uo. In : Senatu et Co[mitalie 6 May. 39 IIxtorium = bor-, pálinka éget ő ház. 40 HBmL. IV. A. 1011/a. 1754 . 185
ügyelete alá tartoztak . A Patika Ház" romlását és renovációját olyan fontósnak tartották, hogy még a kamarai adminisztrátor is személyesen foglalkozott az ügyével és felvilágosítást kért. Új patika építése - Csáti Sámuel halála - az új provisor Kazay Sámuel
Az új patika valóban felépült, tanú reá Weszprémi István, a városfizikusa . Weszprémi a Suttinta egyik jegyzetében szól róla4l és ugyanott megemlékezik néhány debreceni patikusról is. A régi budai gyógyszertárakról szólva elmondja, hogy Debrecenben régtől fogva van gyógyszertár. Megmutatták neki a régi patika összeomlott maradványait és az ugyanazon helyen épült új patikát . A patikát a város Domokos Márton főbírósága alatt közköltségen emelte a Piatz" téren (Piatea Piatz) 1753-ban . Az időpontban ugyan Weszprémi téved, helytelenül informálták, vagy megcsalta az emlékezete. A közölt hivatalos írásokból látható, hogy az új patika építéséhez 1754 nyara előtt nem kezdhettek hozzá . A szép új patika felépítését Csáti Sámuel már valószínűleg nem érte meg, mert meghalt. Weszprémi azt írja, hogy Csáti Sámuel Debrecinus, an 1754 tabe enectus ." Valójában 1755. január 19-én, délután 2 órakor halt meg a debreceni Várad utcában levő lakásában száraz betegségben, ami alatt minden valószínűség szerint tuberkulózis értend ő. Ezt írták be a debreceni helvét hitvallású egyház anyakönyvébe. Eddigí ismereteink szerint Csáti Sámuel volt az els ő Debrecenben született, egyetemi képzettség ű gyógyszerész és ő volt a város legelső patikájának legels ő, bennszülött debreceni provisora . A továbbiakat a Documenta Baranyianaból tudjuk . A Principálisa meghalálozván . . . Akkor nem sok idő múlva annak Özvegyét elvette, és annak helyében succedált (utána következett) Kazai Uram a Nemes Város Patikájában is. Kazai 1755, április 1-tői kezdve kapta a provisori saláriumot4'- Csáti özvegyét, Lévai Sárát pedig 1756 . április 21-én vette feleségül ." Így a N. Communitasbelü Eskün Lévai István Uram Kazai Sámuel Uram els ő felesége után való Ipa" Lévai István tekintélyes debreceni polgár, senátor volt. Többször képviselte a várost itthon és Bécsben fontos tárgyalásokon . 1717-ben ő az egyik patikainspektor. Lévai Sára és Kazai házasságából hat gyermek származott - három 'fiú és három leány . Legid ősebb fia, József (szül. 1757. márt. 20-án) y' követte apját a patikáriusi mesterségben . The Life and Work of Sámuel Csáti, an Apothecary of Debrecen by Ferenc Benkő
The first drugstore in Debrecen was founded by the town in 1700, and its first manager to be born in Debrecen was Sámuel Csáti (Tsáti) acting as a "provisor" between 1746-1754. Before that time the drugstore was run by German apothecaries from Northern Hungary who had beend trained in the drugstores ofthat area. In the meantime, the drugstore was led by Benjámin Pókai, a Hungarian recalled from Amsterdam, from May 5 to December 8, 1733 (the date of his death) . On May 1, 1724 the son of Sámuel Csáti, a chirurgeon, was christened also Sá41 Weszprémi IV. kötet 604-606. old. 42 Documenta Baranyiana HBmL . IV. A. 6/d. 205. 153. old. 43 Uo . 157 . old. lss
