Csány László Általános Iskola Zalacsány, Csány László u. 6.
Pedagógiai program
Összeállította: Kópicz Csaba igazgató Tóth Istvánné igazgatóhelyettes Az Általános Iskola nevelőtestülete
Zalacsány, 2013. március 31.
„Gondolkodj merészen, ne félj hibázni. Vedd észre az apró részleteket, tartsd a szemed nyitva és légy szerény mindenben, kivéve céljaidat.” / Szentgyörgyi Albert /
2
Törvényi háttér 2011.évi CXC törvény a köznevelésről. 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési, oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról. 110/2012. (VI. 4.) Korm. Rend. a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról. 51/2012. (XII.21.) EMMI rend. a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről. (mellékletei a kerettantervek és óraszámok) 32/2012. (X.8.) EMMI rend. a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve é a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról.
3
I. Az intézmény bemutatása I/1. Az általános iskola fontosabb paraméterei és jellemző jegyei Az általános iskola nyolc tanuló- és három napközis csoporttal működik, 8 tanteremmel, tornateremmel, számítástechnika teremmel, könyvtár-fejlesztő szobával, sportudvarral és játszótérrel rendelkezik, amely a jelen helyzetben a tanulólétszámot figyelembe véve (110 fő) jó szinten képes ellátni az intézmény jellegéből adódó feladatokat. Az iskola részben önálló gazdálkodó, (állami fenntartású) körzeti feladatokat lát el. Diákjaink hét községből (Tilaj, Tilajújhegy, Ligetfalva, Almásháza, Zalaapáti, Zalaszentlászló, Bókaháza) járnak be, amely a tanulói létszám 48 %-át teszi ki. A gyermekek igen eltérő intellektuális és képességbeli különbségekkel rendelkeznek, s e tendencia évről-évre folyamatosan erősödik. Az iskola mindezen különbségek és hátrányok lehetséges mérséklésére törekszik a tanítási órákon és az órán kívüli tevékenységformák és foglalkozások sokszínű (szakkörök) alkalmazásával. E képességfejlesztő programokon keresztül (sport, számítástechnika, zeneoktatás, idegen nyelv oktatása), aminek körét a pedagógiai munka során szeretnénk bővíteni, a cél, hogy ezzel is minél több gyermeket tudjunk bevonni az egyéniségének és képességének leginkább megfelelő tevékenységi formák elsajátításába. Iskolánk 2006/2007 tanévtől integrált oktatást szervez a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (diszlexia, diszgráfia, diszkalkúlia, figyelem- és magatartászavar) gyermekek számára. Az alapismeretek megszerzésén túl egyéb jártasságok elsajátításához szeretnénk biztosítani a feltételeket, hogy diákjaink kikerülve az életbe, azt a legkülönfélébb helyzetekben tudják kamatoztatni. Képesek legyenek egyéni érvényesülésük, munkájuk során, azt mindenkor alkalmazni, hasznosítani életük folyamán. Ebben a folyamatban szeretnénk a résztvevők, gyermekek mind nagyobb körét sikerélményhez juttatni. E cél megvalósításához igazítjuk (számítástechnika, nyelv, testnevelés és sport, vizuális kultúra) a pedagógusok szakmai képzését, továbbképzését. A pedagógiai munka sikerét nagyban meg fogja határozni a szakmai munka minősége és a tárgyi feltételrendszer. E két fontos, az oktatásban meghatározó feltétel legoptimálisabb megvalósulását szeretnénk, hogy az iskola pedagógiai programjában kitűzött célokat
4
elérhessük. E siker érdekében az iskola igyekszik bevonni a szülőket, akik legfőbb partnereink. A közös munka legfontosabb kritériumai: a hatékonyság, a kellő tájékozottság és a kölcsönös bizalom. Mindezek elengedhetetlenül szükségesek, és fontos meghatározói az eredményes munkának, a pedagógiai programban kitűzött célok megvalósulásának.
I/2. Az iskola adatai: 2013. január 1. után állami kezelésbe került. Elnevezése: Csány László Általános Iskola Székhely címe: 8782 Zalacsány, Csány László u. 6. Fenntartó: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1055 Budapest, Szalay u. 10-14. Szervezeti egység kódja: 180018 Az intézmény jogállása: Vezetője, a pályázat útján határozott időre a KLIK által választott igazgató végzi a szakmai irányítást Az intézmény gazdálkodása: Részben önálló gazdálkodási jogkörrel felruházott költségvetési szerv. Költségvetését KLIK hagyja jóvá és gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat is ő látja el. Az intézmény tevékenységi köre (1612): alapfokú oktatás (TEOR.sz.: 8012) (16121, 161210) Ennek keretében felkészíteni a tanulókat az alapvizsgára, illetve az alapfokú végzettség megszerzésére. Az iskola nappali tagozatos 8 osztályos oktatást végez. A tanulók részére napközis ellátást nyújt. (TEOR.sz.: 8051) 80122-5 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése és oktatása. Pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott gyermekek, tanulók. A sajátos nevelési igényű tanulók, ezen belül a figyelem, beilleszkedési, magatartási, a tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (diszlexia, diszgráfia, diszkalkúlia,) zavarral küzdő tanulók, valamint enyhe értelmi fogyatékos tanulók nappali rendszerű általános iskolai oktatása, tanórai, vagy tanórán kívüli foglalkozása az iskola pedagógiai irányításával.
5
Az általános iskola körzeti feladatokat lát el Tilaj és Ligetfalva községek tekintetében. A feladatok ellátásához rendelkezésre állnak a szükséges leltár szerint nyilvántartott eszközök. Az általános iskola diáksportkört működtethet, mely nem zavarhatja a nappali oktatást. Az általános iskola a rendelkezésére álló vagyont nem jogosult elidegeníteni. I/3. Küldetésnyilatkozat, pedagógiai alapelveink Intézményünk a Csány László Általános Iskola tanulói számára biztosítja, hogy nyugodt, kiegyensúlyozott feltételek között képességeiknek, érdeklődésüknek, személyiségüknek megfelelően tanulhassanak, személyiségük harmonikusan fejlődjön. A gyermekek biztos alapkészségek birtokában korszerű, használható, alkalmazható tudásra tegyenek szert és legyenek képesek boldogulni szűkebb és tágabb környezetükben. Tanulóink az iskolában töltött évek alatt megtanulják a társadalmi együttélés alapvető szabályait, az önérvényesítés demokratikus technikáit, a másság elfogadásának szabályait. Az iskola nevelői és munkatársai arra törekednek, hogy önfejlesztéssel képesek legyenek alkalmazkodni a gyermekekkel szemben támasztott egyre magasabb követelményekhez. I/4. Az iskola pedagógiai arculatának meghatározása, öndefiníció Célunk: megfelelő alapokat adó, hasznosítható ismereteket nyújtó tudás közvetítése, amelyet tanulóink a legkülönfélébb élethelyzetekben képesek alkalmazni. Különös tekintettel a testi (sport), intellektuális, életviteli és környezeti nevelésre, az emberi értékek megbecsülésére (becsületesség, tisztesség, tudás, szeretet, a másság, stb.) elfogadására. Hangsúlyt adva az anyanyelvi nevelésnek (beszéd, írás, olvasás, kommunikációs képesség) fejlesztésének. Az értelmi nevelés kiemelt feladatának tekintjük: az alapkészségek jó szintű elsajátíttatását a gyenge képességű tanulók felzárkóztatását a tehetséggondozást, melyben eddigi eredményeink kiemelkedők Nevelési célkitűzések továbbá: az egészségnevelés 6
az erkölcsi nevelés a környezeti nevelés Az oktató-nevelő munka céljainak elérését a három (kettő alsós és egy felsős) csoportból álló napközi segíti. A pszichés fejlődés zavarai miatt a tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók integrált nevelése, a befogadás feltételeinek megteremtésével. A fejlődést (tudomány) és az ismeretek bővülését követő, lényeges alapinformatikai ismeretek átadása és elsajátítása. A sikeres középiskolai felvételire történő felkészítés (belső vizsgarendszer) működtetése, matematika, magyar nyelv és irodalom és német nyelvből. Az alapismeretek közvetítésén túl az iskola biztosítja a magasabb szintű tudásanyag megszerzésének és elsajátításának lehetőségét a (tehetséges) kiemelkedő képességű gyermekek számára. A tehetséggondozás színterei: - Szakkörök, - Tankerület által meghirdetett iskolák közötti, járási, megyei, országos versenyeken való részvétel (pályázatok, levelezős játékok és versenyek) a résztvevő tanulók felkészítése - Sportkörök - Iskolák közötti, járási, megyei sportversenyek, diákolimpiai versenyekre (futball, alsó tagozatos sor- és váltóverseny) történő felkészítés - Fellépési lehetőség biztosítása az egyes művészeti ágakban (zene) kiemelkedően teljesítő tanulóknak és csoportoknak. A gyenge képességű tanulók felzárkóztatásának színterei: - differenciált tanórai foglalkozások - alsó tagozatban korrepetálás - integrált nevelési-oktatási program keretében (gyógypedagógus, logopédus alkalmazása) - BTM-es tanulók fejlesztése felső tagozatban a matematika és magyar szakos pedagógus látja el gyógypedagógus irányításával Esélyegyenlőséget biztosít a tudás és az ismeretanyag megszerzésében, az önismeret és önfejlesztés tekintetében (korrepetálás, szakkörök, kulturális rendezvények, sport, színház, könyvtár, túrák, kirándulások, versenyek, erkölcstan/hit- és erkölcstan stb.) 7
II. Az iskola cél- és feladatrendszere II/1. Általános célok Az iskola segítse diákjait abban a folyamatban, amelyben művelt emberré, szabad és gazdag személyiséggé, felelős polgárrá, tisztességes és emberséges, alkotásra és boldogságra képes felnőtté válhatnak. Segítse őket abban, hogy tudjanak majd beilleszkedni a társadalomba. Becsüljék a tudást, sajátítsák el a fegyelmet, tudják annak értékét. Az iskola készítse fel tanulóit a továbbtanulásra, hiszen ez is része a sikeres életpályának. II/2. Konkrét célok a nevelés- oktatás első szakaszára 1-4. évfolyam - alsó tagozatos képzés: -
Célunk, hogy tanulóink sajátítsák el a NAT ill. a helyi tanterv által előírt tananyagot.
-
A NAT által előírt tananyagot a sajátos nevelési igényű tanulók az Irányelvek és a rájuk vonatkozó tantervi előírásoknak megfelelően kapják meg.
-
A tanítási - tanulási folyamat szerves részévé szeretnénk tenni minden évfolyamban a tehetséggondozást és a felzárkóztatást. Nagyobb jelentőséget elsősorban az utóbbi foglalkozások kapnak, hiszen a - településszerkezetből is adódó - kulturális és szocializációs hátrányok kiegyenlítése egyre fontosabb szerepet kap. A tehetséggondozásban az alsó tagozat osztályfőnökei mellett fontos szerepük van az itt tanító felsős szaktanároknak is. Tovább kell fejleszteni az iskolába lépő kisgyermekben a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot.
-
Átvezetni a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskola tanulási tevékenységeibe.
-
Az iskola az oktatás során elemi ismereteket közvetítsen, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszen.
Amint az a fentiekből kiderül, iskolánk az első négy évfolyamban célul tűzte ki a változatos kommunikációs kultúra elsajátítását - gondoltunk itt a verbális, az audiovizuális, technikai és a metakommunikációra egyaránt. Fontos célunk az egészséges életmódra nevelés - a mozgás, a sport, az egészség iránti pozitív beállítódás kialakítása. Szeretnénk elérni, hogy az 8
iskolánkba járó gyermekek vidám, egészséges, a mozgást életformaként, szükségletként felfogó diákokká váljanak. 5-8. évfolyam - felső tagozatos képzés: Iskolánkban 4. osztály után befejeződik az alapozó szakasz. Ötödik osztálytól új osztályfőnökök ill. szaktanárok tanítják a tanulókat. Szeretnénk elérni, hogy az iskolai oktatás és az intézmény céljai illetve diákjaink továbbtanulása, valamint az átjárhatóság szempontjából fontos tantárgyakat mindig szakképzett pedagógusok oktassák. Ilyen tárgyak: - magyar nyelv és irodalom - matematika - történelem - német illetve intézményünk képzési céljaiból adódóan a számítástechnika -
Folytatni az 1-4. évfolyam nevelő-oktató munkáját, a képességek, készségek fejlesztését.
-
Figyelembe kell venni, hogy: pedagógiailag két periódust különíthetünk el, a 10-12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz, a 13-14 éves kortól a tanulók ismeretszerzési folyamatába előtérbe kerül az elvont fogalmi és elemző gondolkodás.
-
A különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket együtt neveljük.
-
A tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a továbbtanulásra.
-
Alapozza meg a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására.
-
Az alapvető erkölcsi, társadalmi értékek közvetítésén keresztül, segítse elő a társadalomba való beilleszkedésüket.
9
II/3. A tanulási - tanítási folyamatot meghatározó céljaink A tanulási motívumok kialakítása, ill. fejlesztése -
A tudás, mint társadalmilag elfogadott érték elfogadtatása.
-
A rendszeres önművelés igényének és szokásainak kialakítása.
-
Az ítélőképesség, az erkölcsi és esztétikai érzékenység növelése.
-
A tanulási képesség fejlesztése, az alapműveltség megszerzéséhez szükséges ismeretfeldolgozás kulturális technikáinak ismerete és használata.
-
Helyes tanulási szokások, kommunikációs- és vitakészség (érvelés, cáfolás) kialakulása, ill. továbbfejlődése.
-
Az ember- és önismeret képességének kialakítása - tolerancia más kultúrák, népek, szokások, vallások (stb.) iránt.
-
A sajátos nevelési igényű tanulók elfogadása, és elfogadtatása.
-
A megfelelő továbbtanulási irány illetve pálya kiválasztása reális önismeret és életszemlélet kialakítását feltételezi.
-
Harmonikus személyiségfejlesztés, amely a testi és lelki egészséget egyaránt magába foglalja.
-
Mindazoknak az intellektuális és emberi-erkölcsi értékeknek a kialakítása tanítványainkban, melyeknek birtokában úgy tudják egyéni boldogságukat, boldogulásukat megteremteni, hogy az egyben a szűkebb és tágabb közösségük javát is szolgálja.
-
A tehetség kibontakoztatása érdekében célunk az önbizalomnak, a megmérettetés igényének, a versenyszellemnek a kialakítása, amely azonban nem mellőzheti a segítőkészséget és együttműködési képességet.
-
Célunk az, hogy – elsősorban személyes példamutatással neveljük gyermekeinket a toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartására.
-
Célunk, hogy olyan színvonalon és mértékben biztosítsuk iskolánkban a tárgyi és személyi feltételeket, hogy gyermek és szülő egyaránt érezze minden esélye meg van a gyermeknek az értelmi és érzelmi fejlődésre.
-
Célunk a szülőkkel olyan szemléletben együttműködni, hogy iskola és szülő egyaránt érezze: közösek a céljaink és érdekeink.
10
Értelmi képességek fejlesztése: -
Az önálló ismeretszerzés, megismerés képességének kialakítása és fejlesztése.
-
Legyen képes minden tanuló az elsajátított módszerek, gondolkodási műveletek alkalmazására.
-
Változatos szóbeli, írásbeli és képi kifejezőképesség kialakítása.
-
Önálló térbeli és időbeli tájékozódó képesség kialakítása.
-
Hagyományos és új technológiákon alapuló informatikai és audiovizuális eszközök, ill. információhordozók kezelésében szerzett jártasság. Vizuális kommunikáció.
-
Önálló kommunikációs képesség kialakítása egy élő idegen nyelven.
-
Utóbbi képesség kialakításához mindenképpen segítséget jelentene, ha jobb képességű tanulóink a felső tagozat négy éve alatt egyszer külföldre utazhatnának - így anyanyelvi környezetben gyakorolhatnák a nyelvet, ismereteket szerezhetnének az adott ország népéről, kultúrájáról (ami motiváló hatást jelent a nyelvtanulásban is).
-
E lehetőség valóra váltása csak a fenntartó által (a fejkvótán kívül) biztosított céltámogatás mellett elképzelhető.
Egészséges testi fejlődés -
Mozgásműveltség, mozgáskoordináció fejlesztése.
-
Motorikus képességek fejlesztése.
-
Mozgásigény fenntartása, rendszeres fizikai aktivitás.
-
Felgyorsult életvitelünk megköveteli a környezeti adottságokból adódó veszélyforrások megismertetését - a prevenciót. Az egészséges testi, lelki, szociális fejlődéshez tanulóink szerezzenek ismereteket (elsősorban az osztályfőnöki órák, biológia órák alkalmával) a következőkről:
-
egészséges étkezés, fogápolás
-
tisztálkodás fontossága (sportolás után, étkezéskor, Wc. használat stb.)
-
szexuális felvilágosítás (AIDS, hepatitis, pedofília stb.): itt igénybe vesszük egészségügyi dolgozók (védőnő, orvos) segítségét is.
-
drogok veszélyének ismertetése (együttműködés a szülőkkel - szülői értekezlet, családlátogatás, vetélkedő) kölcsönös tapasztalatok, segítségnyújtás
-
figyelem felhívása a dohányzás és alkoholfogyasztás veszélyére
-
pozitív attitűdök kialakítása a mozgás, sport és egészséges életmód iránt
-
rendszeres sportolási, mozgási lehetőség biztosítása elsőtől a nyolcadik osztályig.
11
Versenyzési lehetőségek: - labdarúgás - sor- és váltóverseny - diákolimpia - járási versenyek - sportnapok - erdei táborok - túrák (természetjárás) - nyári kerékpáros táborok A tanórai tevékenység célja nemcsak és nem elsősorban nagy mennyiségű információ befogadása, ismeret elsajátítása, hanem jártasságok, készségek, képességek kialakítása. A tanulók ezeket legyenek képesek alkalmazni önálló és irányított ismeretszerzésük, tanulásuk során. A pedagógusok érdeklődésük, beállítódásuk szerint szabadon választhatnak a különböző módszerek és a rendelkezésre álló taneszközök közül. Felkészültsége, módszertani repertoárja, - kultúrája, személyisége példa értékű a tanulók előtt. A pedagógus a gyermekek életkori sajátosságainak figyelembevételével, érdeklődésüket figyelembe véve - az adott anyagi feltételekhez és szervezeti keretekhez alkalmazkodva megfelelő motivációval juttassa tanítványait sikerélményhez, „konvertibilis” tudáshoz.
II/4. Az iskola részletes nevelési-oktatási céljai-feladatai Iskolánk legfontosabb céljaként az ismeretek átadása mellett az értékszocializációt, a személyiség teljes és részletes kibontakoztatását jelöljük meg. Nevelési, tanítási, tanulási programunk eredményeként szeretnénk elérni, hogy diákjaink sokszínű egyéniségük kialakulása mellett; a NAT követelményrendszerére épülő, alkalmazható tudás, korszerű műveltség birtokosai legyenek. Az integrált neveléssel kapcsolatos feladatok A sajátos nevelési igény miatti hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása. A meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében. A funkciók egyensúlyának kialakítása. A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása.
12
Az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A személységet úgy határozzuk meg, mint az egyén jellemző és megkülönböztető gondolkodási, érzelmi és viselkedési mintázatát, amely meghatározza személyes stílusát, és azt a módot, ahogy fizikai és társas környezetével kapcsolatba lép. A személyiséget fejlesztő pedagógus első feladata tehát az, hogy feltárja, érzékelje az egyéni különbségeket, megmutassa, és elfogadtassa, hogy minden ember különbözhet egymástól. A pedagógus feladata, hogy azt a sok-sok folyamatot, amelyek a gyermek személyiségét befolyásolják, (pl. biológiai hatások, a tanulás, a gondolkodás, az érzelem, a motiváció, a társas interakciók) az egyén fizikai, valamint társas környezete kölcsönhatást pozitívan befolyásolja. A gyermek fejlődésének alapja a születése pillanatától kezdődő állandó tapasztalatszerzés és elsajátítás. Későbbi életében elsődleges és másodlagos szocializációs közegében, - jelen esetünkben - az iskolában szerzett tudásától függően tud majd beilleszkedni a társadalomba. A társadalomba való beilleszkedés nagymértékben függ attól, hogyan tud embertársaival kapcsolatot teremteni és együttműködni. Erre az együttműködésre azonban csak akkor lesz képes, ha az ehhez szükséges technikákat elsajátította. Ezért fontos, hogy a nevelési- oktatási folyamatban megismerhesse és megtanulhassa ezeket a technikákat. Az oktatás- nevelés feladata és lényege az értékközvetítés és értékteremtés. A viselkedés a személyiségbeli és a környezeti változók folyamatos kölcsönhatásának eredménye. A szociális tanuláselmélet fő tétele az, hogy az emberek olyan módon viselkednek, ami nagy valószínűséggel megerősítést eredményez, és az egyének közötti viselkedésbeli különbségek elsősorban azokból a tanulási tapasztalatokból erednek, amellyel az egyén nevelkedése folyamán szembekerül. Habár a gyerekek sok viselkedésmintát közvetlen tapasztalat útján sajátítanak el, sok válsz megfigyeléses tanulással is elsajátítható. Úgy is tanulhatunk, hogy megfigyeljük, és megtanuljuk példamutató környezetünk és nevelőink viselkedését, megtanulják megkülönböztetni azokat a helyzeteket, amelyekben egy bizonyos viselkedés helyénvaló, azoktól, amelyekben nem. 13
A gyermekek személyiségének egyéni különbségeinek feltárásához az alábbi kérdésekre kell megkeresnünk a válaszokat? -
Mire képes a gyermek? Ide tartozik intellektuális képességeinek, társas és fizikai készségeinek és további speciális képességeinek figyelembe vétele is.
-
Hogyan értékeli saját értékrendje szerint az adott szituációkat?
-
Mi fog történni? A gyermekek viselkedésének következményeire vonatkozó elvárásai befolyásolják, hogy milyen magatartásformát fog választani.
-
Megérte-e? Hogyan illeszthető be az adott cselekedet a gyermek értékrendjébe.
-
Hogyan érhetjük el céljainkat? A gyerekek abban is különböznek egymástól, hogy milyen viselkedési szabályokat és normákat fogadnak el, és abban is mennyire képesek „ésszerű terveket” kidolgozni céljaik elérésére.
A humanisztikus személyiségvizsgálatok alátámasztották, hogy a segítő környezetnek az alábbi lényeges dolgokra is figyelnie kell a gyermek személyiségét illetően: -
Segítséget nyújtani ahhoz, hogy a gyermek a Ki vagyok én? - kérdésére az iskolától is kapjon válaszokat.
-
A gyermek alapvető szükségletei közé tartozik az is, hogy a lehetőségeiket és a képességeiket, tehát a kreativitást és az önmegvalósítást kifejlesszék.
-
Fontos a pedagógus objektivitásának és szubjektivitásának kellő egyensúlya.
-
Tartsuk szem előtt, hogy a gyermekek alapvetően jók. A pedagógus elsődleges célja legyen az, hogy a gyermeket megértse, nem pedig hogy viselkedését kontrollálja. A személyiség méltósága a legfőbb érték!
A nevelési folyamatban tehát a személyiség különböző strukturális elemeinek fejlesztése történik meg.
14
A fenti célkitűzés alkotja a pedagógiai célrendszer domináns tartományát, ez jelölhető meg a nevelés alapvető céljául, elkülönítve ettől az oktatási-képzési célt, amely a személyiség sajátosságcsoportjainak fejlesztését írja elő. Az intellektuális-művelődési szükségletek kifejlesztése és megerősítése a tanulás, ami az értelmi aktivitás elérésén, megszerettetésén alapul, mely nagyon fontos pedagógiai teendő, mivel a tanulók későbbi életvezetésére messzemenően kihat. Ez azt is jelenti, hogy a gyakorlatban nem a múlékony ismeretek túlhajtott közvetítése és megkövetelése az alapvető érték, hanem ennél sokkal fontosabb a tanulás megszerettetésére, az ismeretszerzéssel kapcsolatos pozitív viszonyulás kialakítása, különösen az alapozó nevelés fázisában, az alapozó intézményekben. Az ismeretek elsajátíttatása tehát nem azonos értékű pedagógiai eredmény a tanulás megszerettetésével: az utóbbi a maradandóbb és fontosabb! -
A tevékenységi formák kialakításánál figyelembe vettük iskolánk hagyományait lehetőségeit és feltételeit.
-
Elsődleges feladat az erkölcsi érzelmek fejlesztése, a közösségnek megfelelő magatartásformák megismerése, tudatosítása, gyakorlása. Szükséges a gyermek erkölcsi tulajdonságainak fejlődését biztosító tevékenységformák szervezése (Erkölcstan/hit- és erkölcstan óra, osztály-, iskolakeretben rendezett ünnepélyek, megemlékezések, kirándulások).
-
A tanulók értelmi nevelésénél feladat az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. Célunk nem lehet az ismeretek felhalmozása, hanem a tanuló személyiségének fejlesztése, kreativitásuk, önállóságuk fokozása, a tevékeny, alkotó, kezdeményező ember nevelése. Fontos feladat a kiemelkedő képességű tanulók felismerése, számukra a megfelelő tevékenységi formák biztosítása, a differenciált képzés, és felkészítésük tanulmányi versenyekre. Kiemelten kezeljük a tanulási nehézségekkel küzdő tanulóinkkal való foglalkozást. Meg kell velük tanítanunk a hatékony tanulási módszereket, technikákat. Kiszűrjük az alacsonyabb fejlettségi szinten álló, vagy tanulási nehézségekkel küzdő tanulókat. Speciális képzettségű szakember segítségével készítjük fel őket a továbbhaladásra.
-
A tanulók érzelmi nevelésénél fontos feladatunk a tanulók közösségeire és önmagukra
15
irányuló, helyes cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. -
A tanulók közösségi nevelése megkövezeti tőlünk az emberi együttélés szabályainak megismertetését, a társas kapcsolatok fontosságának tudatosítását az együttműködési készség kialakítását. Előtérbe kell helyezni az alkalmazkodó képességük formálását, és az önképzésre való törekvésüket is, hogy minél több sikerélményhez juthassanak.
-
A tanulók akarati nevelése szempontjából nagyon fontos az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatására irányuló igény felébresztése. A kitartás a szorgalom, céltudatosság, elkötelezettség kialakítása. Fejleszteni kell a kötelességtudatot, a munkamorált, és a közös tulajdon védelmét.
-
A tanulók munkára nevelése keretében tudatosítani kell az emberek általvégzett munka fontosságát, önellátásuk és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységükön keresztül gyakoroltatva.
-
A tanulók testi nevelésének feladata az edzett, egészséges személyiség fejlesztése, kialakítása. Fontos feladat ezen belül az egészséges életmód, az egészségvédelem fontosságának hangsúlyozása, és ez iránti igény felkeltése. A tanulók állóképességét, a tanórai és a tanórán kívüli foglakozások körében tömegsport tevékenységgel is bővíteni igyekszünk.
-
A tanulók nemzeti nevelése keretében feladatunk a szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. Különös fontossággal bír a lakóhely Zalacsány, valamint Zala megye múltjának, hagyományainak megismerése és megbecsülése. Különböző egyéni és csoportos foglalkozások során ki kell alakítani a tanulók érzékenységét az emberiség globális, illetve speciális magyar problémáira, szűkebb hazájuk, Zala megye és Zalacsány környezeti, társadalmi és kulturális gondjaira. Rendszeres kirándulásokon, a természeti környezetben szervezett foglalkozások, túrák, táborozások során ismerjék meg a környezetkárosodás folyamatait, s a globális válságjelenségek helyi vetületeit. Kapcsolódjanak be a környezetük értékeinek megóvásába, megőrzésébe, gyarapításába.
-
Kiemelt fontosságú céljaink közé tartozik a változatos kommunikációs kultúra kialakítása. A verbális és az elektronikus kommunikációs képességek kialakítása fejlesztése érdekében: a./ magyar nyelv oktatását tehetséggondozásra és korrepetálásra biztosított plusz órákkal segítjük b./ számítástechnikát magasabb óraszámban tanítjuk, szakkörrel, önálló 16
géphasználattal segítjük diákjaink fejlődését. c./ idegen (német) nyelvet harmadik osztálytól tanítunk, felső tagozatban magasabb óraszámmal elősegítve az ismeretek bővítését, elmélyítését. Tervezzük második idegen nyelv (angol) bevezetését, melynek személyi feltételei adottak. d./ testnevelés és sport (mindennapos testnevelés felmenő rendszerben történő bevezetése). Egy oktatási intézmény legmagasabb fokmérője a szakmai, módszertani és innovációs fejlődés. Ehhez számítástechnikai szaktantermünk szinten tartására, illetve fejlesztésére évenként tervezett, külön fejlesztési tételt kell biztosítanunk a költségvetésben. Az oktatás–tanulás metodikájának fejlesztése Mivel intézményünk elsőrendű feladatai közé sorolja a kommunikációs kultúra fejlesztését, fontos összetevője a képzésnek a tanulás módszertanának megtanítása. A passzív információfogyasztás a gondolkodás és az életvitel torzulásához vezethet. Iskolánk szeretne az új audiovizuális, számítástechnikai környezetet értő és interaktívan felhasználó fiatalokat nevelni. Tanórán megvalósítható feladatok - a tanulás támogatása: - kölcsönös segítségnyújtással - közösségi ellenőrzéssel - a tanulmányi és munkaerkölcs erősítésével -
a közvetlen tapasztalatszerzés támogatása
-
a tanulók önállóságának, öntevékenységének, önigazgató képességének fejlesztése
-
folyamatosság biztosítása: a már elért eredmények megtartása, továbbfejlesztése, ezekre való építés
-
a nevelőkollektíva összehangolt követelései és nevelési eljárásainak koordinálása
-
a sajátos nevelési igényű gyermekek habilitációja és rehabilitációja
Ennek érdekében nagyon fontos a pedagógus felelőssége a tanulási folyamat megszervezésében:
17
-
szóbeli és írásbeli feladatok sorrendje, összekapcsolása, /nehézségi fok, stb. /
-
tanári és tanulói taneszközök, tanszerek használata
-
gazdaságos időkihasználás, figyelemkoncentrálás, feszültségoldó szünetek beiktatása
-
összefüggések szem előtt tartása / okok, célok /
-
ismétlés, önellenőrzés, memorizálás/ a bevésés folyamatának megértése, tanulói aktivizálása/
-
analizálás, szintetizálás, lényeg kiemelés összefoglalás
-
csoportos és egyéni tanulási módok / irányított, autodidakta, egyéni tesztek feladatlapok, gyakorlati feladatok, differenciált foglalkozási módok /
-
kutatómunka/ könyvtár, elektronikus és írott sajtó, adott témához gyűjtőmunka lexikonok , stb. - könyvtári órák /
-
tevékenységbe ágyazott ismeretszerzés / pl.: fizika, kémia, technika, rajz órákon: frontális tanulói kísérletek, munkadarabok készítése, munkafogások megismerése, eszközök használata stb. /
Tanórán kívüli tevékenységek A rehabilitációs órák a tanuló kötelező tanóráin túl járnak a sajátos nevelési igényű gyermekeknek, a Közoktatási Törvény 52. §. alapján számított mennyiségben. -
kötelező habilitációs rehabilitációs órákon gyógypedagógus fejleszti a sajátos nevelési igényű gyermekeket, a tanulási képességet vizsgáló szakértői bizottság szakvéleménye alapján.
A tanórán kívüli foglalkozások kötetlenebb tevékenységi formái jó lehetőséget adnak a könnyedebb, játékosabb ismeretszerzésre, s a közösen átélt túrák, kirándulások, napközis foglalkozások, szakköri tevékenységek, érzelemmel telibb élményei jó lehetőséget biztosítanak a közösség fejlesztésére is. -
A nem kötelező tanítási órák keretében – tanítási órákon kívüli tevékenységben- nagy szerepe van a tehetséggondozásnak, melyeket az intézmény az alábbiakkal igyekszik segíteni.
-
Szakkörök: a különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök szaktárgyi és művészeti jellegűek. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe
18
vételével- minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. A szakköri tevékenységre jelentkező illetve kiválasztott tanuló felvételénél figyelembe kell venni a szülők hozzájárulását, illetve hozzá nem járulását is. A felvétel egy évre szól és térítésmentes. A tanuló szakköri aktivitását jutalmazni lehet szorgalmi és szaktárgyi osztályzatokban is. Iskolánk a szakköri tevékenységnek nagy szerepet szán a tanulók művészeti és szaktárgyi versenyeztetésében is. -
Iskolai sport: éves tervezés alapján, minden lehetőséget biztosítunk a területünkön lévő évek óta rendszeres, versenynaptár alapján szervezett- iskolák közötti sport-vetélkedő sorozatokban való részvételre, s ha iskolánkra kerül a sor annak lebonyolítására. (Diákolimpia körzeti és iskolák közötti villámtornák és versenyek) Az erre való felkészítés – délutáni foglalkozások keretében – edzések formájában valósul meg, a nem kötelező délutáni foglalkozások óratervén belül, heti rendszerességgel.
-
Versenyek vetélkedők: a meghirdetett éves tervek alapján iskolánk igyekszik minden olyan versenyen / szaktárgyi, sport, irodalmi, színjátszó, rajz, stb. / részt venni, amelyre tanulóinkat, a lehetőségekhez képest, fel tudunk készíteni.
-
Iskolai fejlesztő szoba és könyvtár: iskolánk könyvállománya 3000 kötet alatti, szorgalmi időben és azon kívül is tanulóink rendelkezésére áll, nevelői felügyelettel tanulóink használhatják. Múzeum-, hangverseny-, színházlátogatások: környezetünkben Zalaszentgrót, Keszthely, Zalaegerszeg színházaiban rendszeresen szerveznek hangverseny és színházi előadásokat a tanulók részére. Ezeket rendszeresen látogatjuk, különösen akkor, ha a szervezők részéről még az utaztatásokba is besegítenek. A múzeumok látogatására általában, a tanév végén szervezett, s az egész iskolára kiterjedő, tanulmányi kirándulásokon kerül sor, amire tanulóinkat, megfigyelési szempontokkal előre felkészítünk.
-
Pályaorientáció A nyolcadik osztály befejezéséig nagyon fontos feladatunk a tanulók egyéni adottságainak, képességeinek megismerésén alapuló ÖNISMERET fejlesztése. A legfontosabb pályák, foglalkozások tartalmának, követelményeinek, a hozzájuk vezető utak, alternatívák és követelmények megismertetése, a tanulói érdeklődés, beállítódás és az egyéni képességek egyeztetésének tudatosítása. Tanítványainknak tudniuk kell, hogy a mai világ követelményei nem teszik lehetővé a csak egyirányú beállítódást, hisz életük során előfordulhat, hogy pályamódosításra kényszerülnek. 19
III. Környezeti nevelés III/1. Természetvédelem Évközi természetvédelmi program: Nevezetes Napok tanrendbe építése (biológia óra) illetve az iskolai faliújságon való megjelenítése. Ezen napok: -
Állatok világnapja: október 3.
-
Fák és Madarak Világnapja: május 10.
Idényjellegű természetvédelmi munka: -
Az iskola melletti természetvédelmi terület madarainak téli etetése, etetőkészítés és az eleség beszerzése.
- Március 15-től április végéig tartó barna varangy mentési akció, melyben a 7-8. osztályos tanulók napi rendszerességgel részt vesznek a helyi mesterséges tó partján. Várható természetvédelmi nevelési eredmény: Az egyes (különleges) állatokhoz való pozitív viszonyulás. Jutalmazás: Természetvédelmi kiránduláson való részvétel (Kis-Balaton) III/2. Környezetvédelem Évközi környezetvédelmi program: - Föld Napja: (kémia óra: talaj- és levegőszennyezés forrásai) - Víz Világnapja A helyi szennyvíztisztító megtekintése és a szennyvíztisztítást végző apró élőlények mikroszkópos megismerése. -
Állatok világnapja (madarak téli etetése) 20
-
„Zöld béka” békamentő program.
-
Az iskola környezetének folyamatos megóvása, készítése, különös tekintettel a védett növényi ritkaságokra.
-
A szelektív hulladékgyűjtés iskolán belüli megszervezése.
Idényjellegű környezetvédelmi munka: -
Szemétgyűjtés a falun belül és a külterületi részeken
-
Papírgyűjtés – újrahasznosítás
-
Fémhulladék
-
Használt elem gyűjtése
21
IV. Egészségnevelési program „Egészségedre mindazonáltal gondot viselj, mert anélkül dolgodban el nem járhatsz.” (Apáczai Csere János) IV/1. Az iskolai egészségnevelés célja Nevelésünkben különös hangsúlyt kap, hogy az iskola alakítsa ki az igényt az egészséges életmód iránt. Tudatosítanunk kell tanulóinkban, hogy az egészség érték, annak megóvása minden ember elemi érdeke és legfőbb feladata. A kulturált ember ismeri a veszélyeket, felkészül azok elhárítására. Egészségen testi és lelki egészséget értünk, mindkettőt egyformán fontosnak tartjuk. A sérült tanulók elfogadását és segítését az integrációval is fejlesztjük. Célunk tanulóink pozitív gondolkodásának fejlesztése, szemléletének alakítása annak érdekében, hogy egészséges felnőttként feleljenek meg az élet kihívásainak.
IV/2. Egészségnevelési feladatok Higiénés magatartásra nevelés: A személyi higiénére nevelés területei: - általános testápolás, - egészséges öltözködés, - fogápolás, - serdülőkori higiénés problémák. A tisztaság iránti tartós igény kialakítása. A környezet higiénére való nevelés területei: - a közvetlen tanulói környezet, az iskola higiénéje, - a lakás, a lakókörnyezet higiénéje, - a település higiénéje.
- Egészséges táplálkozásra nevelés: A táplálkozás-élettani optimumra törekvés ösztönzése.
22
A korszerű táplálkozástechnika megismertetése. A táplálkozás napi és évszakos ritmusának tudatosítása. Megfelelő étkezési szokások kialakítására nevelés: - az étkezések higiéniája, - az étkezések esztétikája, - az étkezések társas jellege - „Európai Iskolagyümölcs programban” való részvétel, ehhez kapcsolódó vetélkedő alsó tagozatosoknak Különböző csoportok eltérő táplálkozási sajátosságainak megismertetése.
Egészséges mozgásfejlődés biztosítása: A rendszeres testmozgás, testedzés iránti igény felkeltése. A sportolás szükségletté tétele. A mozgás esztétikumának, örömszerző funkcióinak felismertetése. Erőnlét, terheléstűrés, fittség, állóképesség egyéni fejlesztése. Baleset-megelőzésre, betegségek elkerülésére, az egészség megóvására nevelés: Felkészítés a balesetveszélyes helyzetek felismerésére és elkerülésére: - az iskolában, - a háztartásban, - a közlekedésben. Kerékpáros közlekedési ismeretek, előadások, rendőrség bevonásával osztályfőnöki óra keretében. Évente egy alkalommal kerékpárok felszereltségének ellenőrzése, kerékpáros ügyességi verseny. Elsősegély nyújtási ismeretek adása. Beteggondozási alapismeretek nyújtása. A gyógyításba és gyógyulásba vetett bizalomra nevelés. A szűrővizsgálatok, a prevenció jelentőségének megismertetése. Mentálhigiéné, krízisprevenció: A lelki egészség megóvására nevelés. A perszonalizációs és szocializációs folyamatok segítése. A problémamegoldó, konfliktuskezelő, konfrontációtűrő-képesség fejlesztése. A pozitív jövőkép kialakulásának támogatása. 23
Függőséghez vezető szokások megelőzésére nevelés: A függőséghez vezető motívumok, veszélyhelyzetek felismertetése. Az egészséget veszélyeztető élvezeti szerek elutasítására nevelés. A drogok, dohányzás, alkohol fogyasztással kapcsolatos előadások, egészségvédő napok (egészséges életmód) szervezése orvos, védőnő, rendőrség szakembereinek bevonásával. Országos, területi rendezvényekhez, akciókhoz való csatlakozás (pl. drogfutás). Harmonikus kapcsolatok kialakítására nevelés: Folyamatos, reális önismeretre nevelés. A társas kapcsolatokra való nyitottság fejlesztése. Elfogadó, toleráns magatartásra nevelés. Felelős, örömteli párkapcsolatok kialakítására nevelés. Családi életre, társsá, szülővé nevelés: A nemi szerepvállalásra való felkészítés. Családtervezésre, gyermekgondozásra, gyermeknevelésre való felkészítés. A család harmonikus életvitelének megtervezésére, megszervezésére való felkészítés. A családi szerepek megélésére való nevelés. Harmonikus életvitel megteremtésének képességére való nevelés.
IV/3. Tevékenységi formák az egészségnevelés terén kitűzött célok megvalósításához Testnevelésórákon Évente két alkalommal – tanév elején és végén – mérjük a tanulók fizikai állapotát. A mérések a következők -
alap-állóképesség mérése: 12 perces futás
-
izomerő mérése: helyből távolugrás páros lábbal
-
dinamikus erő-állóképesség: hanyattfekvésből felülés
-
a hátizmok erő-állóképességének mérése: hason fekvésből törzsemelés, leengedés
-
vállövi karizmok erő-állóképességének mérése: karhajlítás fekvőtámaszban
24
A mérések eredményeit a testnevelőkön kívül megismerik az osztályfőnökök, valamint az iskolai védőnő is. A tanulók fizikai állóképességének fejlesztéséhez ez adja a mérhető, összehasonlítható adatokat. A testnevelést tanítók a mindennapos munka során alkalmazzák a tartásjavító gerinctorna gyakorlatait. A testi nevelés és a gyógytestnevelés rendje: Az egészséges tanulókat testnevelésóráról átmeneti időre is csak az iskolaorvos mentheti fel szakorvosi vélemény alapján. A tanuló részt vesz a tanórán, de nem dolgozik. A tanulók egy részének egészségi állapota indokolhatja, hogy az iskolaorvos könnyített foglalkozást írjon elő a számukra. A könnyített testnevelés során az érintett tanuló részt vesz ugyan az órarendi testnevelésórákon, de bizonyos mozgásokat és gyakorlatokat – állapotától függően – nem kell végrehajtania. Az iskolaorvos – a szakorvosi vélemény figyelembe vételével – a tanulókat gyógy-testnevelési foglalkozásokra utalhatja, ahol megjelenésük és aktív részvételük kötelező. Tevékenységi formák a többi tanórán - Osztályfőnöki órákon tíz kötelező egészségnevelési témát dolgozunk fel osztályonként, melynek során kiemelt fontosságú a testi egészség mellett a lelki egészség is. - A lelki egészség fejlesztését szolgálják a személyiségtesztek (6. és 8. évfolyam) értékelése utáni feladat-meghatározások az osztályfőnöki tevékenység során. - Kortárs segítő középiskolások szükség szerint részt vesznek osztályfőnöki órákon a 7. és 8. évfolyamon. - Igény szerint külső szakember (orvos, védőnő, egészségszervező) meghívása. - A helyes testtartás megkövetelése minden évfolyamon. - A testi egészségre nevelést erősíti az Iskolai Egészségnevelő Program témaköreinek feldolgozása az osztályfőnöki, természetismeret, biológia, technika és életvitel, etika órákon. 25
Ezek: - egészséges táplálkozás - dohányzás - alkohol és drog - szexualitás, AIDS - A lelki egészségre nevelést a program „Konfliktuskezelés” témájának feldolgozása szolgálja; a feldolgozandó anyagnál természetesen figyelembe véve a gyerekek életkorát (önismeret, stresszkezelés, döntéshozás, pozitív döntéshozás). - A témakörökkel osztályfőnöki órán foglalkozva, ezek az ismeretek erősítik az emberismeret feldolgozandó témáit is, hiszen az erkölcstan, önálló tantárgy az 1. és 5. évfolyamon felmenő rendszerben, Tevékenységi formák tanórán kívül - Sportköri foglalkozásokat szervezünk tanulóinknak a törvényben előírtaknak megfelelően. - Támogatjuk és elősegítjük a sportegyesületekben végzett munkájukat. - A kulturált táplálkozás követelményeinek megismertetése és gyakoroltatása a tízórai szünetekben, az ebédlőben, a délutáni uzsonnázás során, szabadidős programok során. - Osztálykirándulásokon, táborozások alkalmával az egészséges életre nevelés kiemelt hangsúllyal szerepel. - A lelki egészségre nevelés érdekében nem hiányozhatnak a kulturális programok sem a tanórán kívül: színházlátogatás, rendhagyó irodalomórák, kulturális bemutatók, kiállítások, koncertek, művészeti közösségformáló csoportok működtetése.
Szabadidős programok Osztályprogramok a szabad levegőn az évszakokhoz igazodva (séta, akadályverseny, hóemberépítés, kerékpározás, körjátékok, labdajátékok) Tevékenységek a különböző ünnepkörökhöz kapcsolódóan
26
Javasolt tevékenységi formák - Szüreti mulatság (hagyományőrzés), - Mikulás, - Karácsony, - Farsang, - Télbúcsúztató – tavaszváró hagyományok ápolása. Egészségnevelési feladataink megoldásában kiemelt jelentőségű a napköziotthon, a tanulószoba és a menza a helyes szokásrend kialakításában, gyakoroltatásában betöltött szerepével.
IV/4. Az egészségügyi felügyelet és ellátások rendje A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola fenntartója megállapodást köt iskolaorvosi teendők ellátására. Az iskolaorvos és az iskolai védőnő munkáját a megállapodásnak megfelelően végzi, s tevékenységét a 26/1997. (IX.3.) NM rendelet szabályozza. A tanulók egészségügyi ellátását az orvos és a védőnő az igazgatóhelyettessel egyeztetett rend szerint végzi. Együttműködés az évente visszatérő feladatok során Az iskolaorvossal, iskolai védőnővel egyeztetett időpontokban kerül sor a szükséges szűrővizsgálatokra és védőoltásokra. A szűrővizsgálatok idejére az iskola nevelői felügyeletet biztosít. - Az osztályfőnökök tanévenként egy alkalommal fogászati rendelésre kísérik tanítványaikat. - A testnevelők együttműködnek a sporttal illetve gyógy-testneveléssel összefüggő vizsgálatok alkalmával. - A krónikus beteg, valamint testi, érzékszervi és egyéb fogyatékos tanulók háziorvossal egyeztetett, fokozott ellenőrzése. - A pszichés fejlődés zavaraival és magatartási problémákkal küzdő tanulók segítése, szükség esetén szakértői bizottság elé utalása.
27
Az intézmény Szervezeti- és Működési Szabályzata részletesen tartalmazza az egészségneveléssel kapcsolatos további feladatokat és tevékenységi formákat.
A védő – óvó intézkedéseket.
A tanulóbalesetek megelőzését szolgáló előírásokat.
A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatokat.
A rendkívüli esemény esetén szükséges teendőket.
A helyes és biztonságos közlekedésre nevelés feladatait.
IV/5. Az egészségnevelés módszere A követelmények indokoltságát, motiváltságát meggyőződéssé kell fejleszteni. Ennek útját és menetét is látnunk kell. Ismereteket kell nyújtani, azokat rendszerbe kell foglalni. Normákat kell megfogalmazni, azokat rendszerbe kell foglalni. Érzelmeket kell kelteni, kapcsolni az ismeretekhez, a normákhoz; a belátásig kell eljuttatni a gyermekeket, majd egy hosszú nevelési folyamatban formálódik a meggyőződés. A fentieket természetesen az életkor függvényében és az alkalmazott módszerek átgondolt megválasztásával, jó alkalmazásával érhetjük el. Az egészségnevelés nevelőtestületre vonatkozó követelményei - A gyermekek életvitelüket minták követésével is alakítják, ezért különösen jelentős a pedagógus, a pedagógusközösség életmódja. - A pedagógusok személyes példamutatása nevelésünk felelőssége. - Az iskola, mint élettér is befolyásolja a gyerekek egészségi állapotát, ezért az iskolai környezetnek meghatározó szerepe van az egészségnevelésben. - Az egészségnevelés együttműködést kíván az iskolán kívüli közösségekkel is. Alapvető a családokkal való együttműködés, a kezdeményezés tudatos vállalása. - Heti 4 x 1,5 órában futball-edzés. - Énekes-táncos, társas népi játékok. - Iskolai játékok (futó-fogójátékok, sor- és váltóversenyek, labdajátékok). - Küzdőjátékok (karate).
28
Az óraközi szünet a szabad játék ideje. Iskolánk adottságainak köszönhetően, ha az időjárás engedi, a gyerekek a friss levegőn – a játszótéri játékok lehetőségét is kihasználva – töltik szabadidejüket. A mindennapos testedzés feltételei, módszerei - A mindennapos testnevelésről szóló Köznevelési Törvény és Végrehajtási Rendelet Kt. 97. § (6) A. 27. szerint 2012. szeptember 1-től felmenő rendszerben szervezzük 1-5. évfolyamon. Eközben a többi évfolyamon a Közoktatásról szóló Törvény 1993. évi szabályozásban előírt mindennapos testmozgást kifutó rendszerben biztosítjuk. - A testnevelésórák szakszerű megtartásához biztosítottak szakmai és a tárgyi feltételek. - A testnevelési órák anyaga, valamint a testedző programok megfelelnek az egészségfejlesztés feladatainak. Minden testnevelési órán és minden testmozgásos alkalmon megfelelő keringési- és légző-rendszeri terhelésre kerül sor. - Minden tanórán van gimnasztika, benne légző-gyakorlat és tartásjavító torna. - Sportjátékra is jut idő minden foglalkozáson, a tanulók kellő elméleti ismereteket kapnak az életmód-sportágak felnőttkori gyakorlásához, különösen a labdajátékok terén (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, tollaslabda).
IV/6. Az iskola egészségnevelési programja Célunk, hogy megismertessük tanulóinkkal az egészséges életmód, a környezetvédelem pedagógiai nyelven az egészségnevelés - szabályait a prevenció eszközeivel. Sikerkritérium: Az ismeretek belső motiváltságának kialakulása Mérhetőség: A negatív hatások csökkentő tendenciája Feladat: A prevenció kiszélesítése az osztályfőnöki, az egészségtan tantárgyi órák, valamint a tanórán kívüli tevékenységek alkalmával a tanulók és a szülők részére.
Egészségvédelem Az egészségvédelem terén a családdal együttműködve kialakítjuk tanulóinkban a legfontosabb egészségmegőrző és betegség-megelőző szokásokat, felkészítjük őket az egészséget károsító 29
dohányzás, alkohol- és kábítószer-fogyasztás veszélyeinek felismerése. A prevenció legfontosabb része a türelem az empátia és a tolerancia. A legfőbb feladat, hogy tudatosítsuk gyermekeinkben: emberi méltóságuktól elválaszthatatlan a józan gondolkodás, a bölcs belátás, az erkölcsi ítélőképesség és felelősségtudat. Drogstratégia Cél: Drogellenes megelőzési programunk révén csökkenjenek az ártó tényezők, és erősödjenek az összetett személyiségfejlesztő munka hatásai. Rövid távú célok
Az érvényes törvények, rendeletek, jogszabályok megismerése.
Az iskolai drog-koordinátor kiválasztása és felkészülése.
A szerepvállalás deklarálása.
A tantestület megnyerése, közülük támogató csoport létrehozása.
A drogstratégia megvalósítása során igyekszünk minél több droggal kapcsolatos pályázaton részt venni (pl.drogmentes futás)
A segítő kapcsolatok partneri csatornáinak feltérképezése
Szülők (család)
Szülői munkaközösség
Iskolaorvos
gyermekvédelmi felelős
Más iskolák drog-koordinátorai
Gyermekjóléti Szolgálat, Nevelési Tanácsadó
Védőnő hálózat
Rendészeti szervek
Egyházak, alapítványok, karitatív szervezetek
30
Állapotfelmérés eszközei: ismeretszint-felmérés, attitűdvizsgálat, veszélyeztetettek célvizsgálata. Állapotfelmérés célcsoportjai: szülők, diákok.
Középtávú és hosszú távú célok
A szülők tájékoztatása és bevonása.
A szülői munkaközösség támogatásának megszerzése.
Kapcsolattartás az egészségügyi szervekkel és a karitatív szervezetekkel.
A drogstratégia végrehajtási színterein a programformák megvalósítása.
A végrehajtás színterei
Iskolai programok: szaktárgyi órák témafeldolgozása, osztályfőnöki órák
Tanórán kívüli foglalkozások: napközis foglalkozások, egészségnap vagy drogprevenciós nap, szülői értekezletek, szakmai tréningek pedagógusoknak.
Iskolán kívüli tevékenységek: kirándulások, sportprogramok Programformák: Filmvetítés, versenyek, vetélkedők, pályázatok, szakkörök, kiscsoportos beszélgetések, dramatikus játékok, színjátszó kör, drogellenes sportprogramok, gyógyult drogos megszólaltatása, előadások, Internet, anti-drog diszkó, DÖK programok.
Értékelés: minden tanév végén, és az addig eltelt időszak végén. Iskola-egészségügyi munka Cél: Az iskola-egészségügyi szolgálat véleményének megismerése, tapasztalatainak beépítése egészségnevelési programunkba. Vizsgálatok:
Tisztasági vizsgálat (fejtetvesség) negyedévente (szeptember, január, április) (védőnő)
Kötelező védőoltások (szeptember, október, március) (orvos és védőnő)
Védőnői szűrővizsgálatok (1-3-5-7.8. évfolyam) (Testsúly, magasság, mellkörfogat, vérnyomásmérés, hallás, látás, gerincferdülés, lúdtalpszűrés) 31
Orvosi szűrővizsgálatok (1-3-5-7.8. évfolyam) (Szív, tüdő, szájüreg, sérv, ortopédiai vizsgálat)
Feladat: Az iskola-egészségügyi szolgálattal együttműködve a kiszűrt tanulók számára iskolai segítségnyújtás. A tanulók fizikai állapot mérésének eredményéről a szükséges esetekben jelzés a szülők, valamint az iskola-egészségügyi szolgálat felé. Eszközök, eljárások: Tanórai, osztályfőnöki- és biológiaórák, egészségtanórák és tanórán kívüli rendezvények, propagandaanyag, felvilágosító előadások, pályázatokon részvétel, szakkörök iskolai működtetése, versenyeken eredményes szereplés, intézményekkel kapcsolattartás: ÁNTSZ; Gyermekjóléti Szolgálat, Városi Vöröskereszt; Városi Rendőrkapitányság; iskolaorvos, védőnő-hálózat, kirándulások. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai képességeit tanév elején és végén mérjük.
VI. Az iskola képzési rendje VI/1. Az iskola gyermekképe és az iskola ebből fakadó feladatai Általános iskolában folyó alapfokú nevelés-oktatás a nevelő-oktató munka alapfokú nevelésoktatás szakaszát öleli át. A szakasz két részre tagolódik. Az első évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó, illetve az ötödik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó szakaszra. Az alapfokú nevelés-oktatás a nyolcadik évfolyam végével lezárul. Az alapfokú nevelés- oktatás keretében általános műveltséget megalapozó nevelésoktatás folyik, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése-oktatása az integráció irányelvei szerint. Az általános iskolákban elsajátított, átadott ismeretek azok, amelyek megalapozzák a 8. évfolyam sikeres befejezését. Az általános iskola feladata továbbra is az, hogy felkészítse a tanulókat a továbbtanulásra. A tanulói képességek, készségek határozzák meg alapvetően, hogy ki-ki milyen teljesítményre képes. Az általános iskola legfontosabb feladata pedig ezen képességek és készségek fejlesztése, hogy a tanuló személyiségének kibontakoztatásával reális lehetőséget nyújtson az iskolai tanulmányok lefolytatásához.
32
Kisiskoláskor (6-10 év) A szülő, tanító tekintélyt jelent a kisiskolás számára. A gyermekek életében ez az értelmi fejlődés szakasza. A kisdiák tanítójának személyisége, szeretete, véleménye fontos a gyermek önmagával kapcsolatos alap-beállítottság kialakításához. Az alsó tagozatos gyermek örömre fogékony, érdeklődő, aktív, feladat és szabálytudat jellemzi. Mozgásigénye, játékszükséglete nagy. Erkölcsi ítéletalkotásában a szülő és a tanító véleménye az igaz. Ha a gyermek kötődik tanítójához, akkor annak a szava „szent”. Megismerésben, tanulásban, nevelésben ebben a korban az érzelmeké a vezető szerep. Szereti szüleit, tanítóját, meg akar felelni elvárásainak, hogy még több szeretetet kapjon. A gyermek emlékezete ebben a korban cselekvéshez, élményhez kötődik. Gondolkodása konkrét tapasztalatokhoz, cselekvéshez kapcsolódik.
Feladat: Fontos jól megválasztani az iskola vezetésének az alsós tanítók személyét, mert a pedagógus személyisége a nevelésben, oktatásban itt a leghatékonyabb, és itt tud a legnagyobb kárt is okozni a szélsőséges érzelmeivel, a túlzott „osztályimádat” éppen olyan káros, mint a ridegség. A legfontosabb az első osztályos nevelő személyének kiválasztása. Személye által kötődik az óvodából jött kis iskolapolgár az iskolához, a tanuláshoz, alakul jó irányban személyisége. Elégítse ki az iskola természetes kíváncsiságát az alsósnak. Tanítói képviseljék mindig a pozitív erkölcsi értékeket, követendő magatartásmintákat. Alsós nevelő például délután nem mondhatja a 3. osztályos tanítványának, ha hozzáfordul segítségért, hogy „majd holnap, mert lejárt a munkaidőm.” A nevelők reális elvárások elé állítsák az alsó tagozatost és ugyanerre próbálják a szülőket is rábeszélni. Fontos nevelői feladat az alsóban, hogy fenntartsa és továbbfejlessze a tanulóban meglévő feladat- és szabálytudatot. A tanítási órákon kapjon fokozott szerepet a játék, a cselekedtetés, a kézzel végezhető tevékenység.
33
Elégítsék ki a gyermekek egészséges mozgásigényét, történhet testnevelésórán, sportkörön, bármelyik szaktárgyi órán. Kapjon a tanuló elégséges és egyre növekvő terhelést, hogy ehhez hozzászokjon. Nevelje az iskola örömmel, vidámsággal, boldog gyermekké a kisiskolást, mutassa meg az élet szépségét, tanítsa meg boldognak lenni, tudja elviselni a sikert, de a kudarcot is. A kudarc ne törje le, emelje és többre ösztönözze. Prepubertás (9-12 év) Ebben a korban a tanulók figyelme a nevelőtől, a szülőtől a társak felé fordul. Nő az önállóság igénye, megindul a szülőkről, felnőttekről történő érzelmi leválás. A 4. osztályban az osztályhoz tartozás kialakulóban és ez az 5. osztályban már osztályközösségként jelentkezik. Sajátos a 6. osztály helyzete. Hosszú évtizedek tapasztalata mutatja, hogy ez az osztály vibrál a feszültségtől. Nő a nemek egymás iránti kíváncsisága a lányok tetszeni akarnak a 7. és 8.-os fiúknak. A fiúk más osztályokban udvarolnak. Megnő a fiúkban az agresszivitás, mindenbe belekeverednek. Valós és vélt sérelmeikért rögtön lázadnak. Állandóan az igazukat keresik. Az osztály tanulmányi munkája visszaesik, nem akarnak törődni a rossz jeggyel, néha még büszkék is rá.
Feladat: Sokat beszélgetni velük. Érdeklődésüket a nevelőik korosztályi szintjüknek megfelelően elégítsék ki, itt ebben az osztályban kétértelmű kifejezés nem hangozhat el. Lázadozásuk okát mindig pontosan meg kell vizsgálni, velük azt meg kell beszélni. Vitatkozó magatartásuk nem elítélendő, a vitát mindig helyes irányba kell terelni. A megértés, a szeretet, a beszélgetés legyen a nevelő eszköz, ne a büntetés. Olyan tevékenységi formákat, érdeklődés felkeltést kell végezni a szaktárgyi órákon, hogy belső szükségletté váljon a tanulás, kialakuljon a tudás, mint érték tisztelete. Az 5. osztály korosztálya teljes teljesítőképessége korában él. Szorgalmasak, tanulnak, segítik egymást, fiúk-lányok közös barátságban, tesznek egymásért. Itt a jó osztályközösség kialakítása, a pozitív követendő minták elfogadtatása az elsődleges feladat. 34
Ebben az osztályban a tudás, a tanulás érték, így teljesítőképességüket plusz feladatokkal is ki kell használni. A tanuláshoz való viszonyuk pozitív, ezt az érdeklődést kell szinten tartani és fejleszteni. A serdülőkor (12-16 év) A biológiai és pszichológiai serdülés időszaka. Befejeződik a nemi érés. Erős az igény az önmegismerésre. Kialakul a felnőttektől független erkölcsi felfogás. Szeretik bírálni a készen kapott nézeteket. A serdülők gyors megfigyelők, hajlamosak a felületességre, hamar általánosítanak. Ábrándozás, túlérzékenység, fékezhetetlen vitakedv jellemzi őket. Tanulási kedvük, hozzáállásuk 7. osztály elejétől nő 8. osztály félévéig, majd félév után tanulásukban visszaesés mutatkozik. Az iskola „öregjei”, és ezt éreztetik is.
Feladat: Tanulói kedv fenntartása újabb és újabb módszerekkel. A nyolcadik osztály évvégén vizsga tartandó, amely értékelése a tanulót a folyamatos tanulásra ösztönzi egész tanévben. Segíteni a helyes önmegismerést. Igaz erkölcsi értékek, emberi értékek adása, kapjon kiemelt szerepet az igazság ismerete, a szépség igénye, a jóság elfogadása. A jóság az igaz erkölcsi magatartás alapja, aki jó, az érzékeny mások bajára, együtt érez a kiszolgáltatottakkal, a testi-lelki sérültekkel, készséggel vállal áldozatot is, emberi kapcsolatait felelősség hatja át, nem manipulálja az embereket, tiszteli az életet. Tudás iránti szeretet az érdeklődés felkeltése és kielégítése. Szeressék, becsüljék a tudást.
35
VI/2. Intézménybe lépés az iskola első évfolyamában A belépés feltétele Az óvoda iskolaérettségi vizsgálat alapján - melyet beiratkozáskor a szülő átad az iskolának tesz javaslatot. A tanító nyílt napon foglalkozás közben nézi meg a gyerekeket, elbeszélget velük. Iskolaérett az a tanuló, aki biológiailag ép, értelmileg is fejlett és a Nemzeti Köznevelésről szóló Törvényben foglaltak szerint betölti a 6. életévét. Az iskola felvételi nélkül veszi fel a körzetéhez tartozó tanulókat (előnyben részesítve a halmozottan hátrányos helyzetűeket). A körzeten kívülit akkor, ha a férőhely biztosított. A beiratkozás a meghirdetés után az iskolaérett gyermekek szüleinek megjelenésével, a szükséges dokumentumok bemutatásával (gyermek nevére kiállított személyi azonosító és a lakcímet igazoló hatósági igazolvány, iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolás) történik az állami intézményfenntartó központ által előírt időpontban. A felvételről első fokon az iskola igazgatója dönt, elutasítás esetén a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Keszthelyi Tankerületének igazgatója hivatott a felülbirálati kérelmet elbírálni. A sajátos nevelési igényű tanulók felvétele a Zala Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján történik, azoknak a tanulóknak, akiknek felvételét az iskola alapító okirata lehetővé teszi. VI/3. Továbblépés az iskola felsőbb évfolyamaira A továbblépés szakaszhatára minden tanítási év végén, évzáráskor van. A tanulás szakaszhatárait az évenkénti követelmények teljesítése alapján az 1. évfolyamot és a 2. évfolyam félévét szöveges minősítéssel, a 2-8. évfolyamot 1-5 fokozatú osztályzattal zárjuk, mely a bizonyítványba kerül. Ha a tanuló teljesítette a helyi tanterv által meghatározott tantervi minimumot, az előírt tanulmányi követelményeket, felsőbb osztályba léphet, ellenkező esetben javító vizsgát tenni köteles. A tanuló az első évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. Készségtárgyból nem bukhat tanuló.
36
Ha a tanuló egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladta a 250 tanítási órát (egy adott tantárgyból a tanítási órák 30 %-át), és emiatt a tanuló teljesítménye a tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető. Kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. A javítóvizsga és az osztályozóvizsga időpontja augusztus 20-31. között van. A vizsga időpontjáról a tanuló szüleit írásban augusztus 15-ig értesíteni kell. Javító- és osztályozó vizsga előtt 2 alkalommal a szaktanár a diákot korrepetálni köteles. Vizsgáztat: igazgató, szaktanár, helyettes. Sikeres vizsga esetén magasabb osztályba léphet. Ha sikertelen vizsgát tett, a tanuló évet ismételni köteles. Egy évfolyam végén 2 javítóvizsga tehető. Ha a tanuló 3 vagy annál több tárgyból elégtelent kapott, évet ismételni köteles. Indokolt esetben a tantestület engedélyezheti a 3 vagy több bukás esetén is a javítóvizsgát (pl. túlkorosság, családi körülmények). A mulasztott tanulók és a magántanulók esetében az osztályozó vizsga tantárgyai a következők: 1. -
4. évfolyam : magyar nyelv- és irodalom, matematika
5. - 6. évfolyam: magyar nyelv- és irodalom, matematika, természetismeret, történelem 7. - 8. évfolyam : magyar nyelv- és irodalom, matematika, történelem, földrajz, biológia, fizika, kémia Az osztályozó és javító vizsgák bizottság előtt folynak. A vizsgabizottságot az iskola igazgatója bízza meg. Tagjai : - elnök:
igazgató vagy helyettes
- tag:
a buktató nevelő
- tag:
munkaközösség vezető
Ha a tanuló a kijelölt időpontban a vizsgán igazoltan nem tud megjelenni, a vizsgát a tárgyév szeptember 1-15. között teheti le. A tanulót és szüleit az osztályozó és javítóvizsgáról 7 nappal előtte értesíteni kell. Az osztályozó és javítóvizsga jegyzőkönyveit iktatva kell tárolni.
37
VI/4. Más iskolából történő intézménybe lépés esetén Az iskolában a tanuló átvételére a tanítási év során bármikor lehetőség van, kivéve, amikor az általános iskolai tanuló úgy kíván iskolát váltani, hogy az az iskola típus változtatásával is jár. Kiemelkedő értelmi képességű tanulók esetében az osztályátugrást javasolhatja osztályfőnök, szaktanár ill. szülő. Az átugrandó osztály minden tantárgyából külön-külön vizsgát kell tenni. Vizsgáztat: igazgató +helyettes + szaktanár. Eredményes vizsga esetén a tanuló 2-vel magasabb osztályba léphet. Ellenkező esetben a soron következő osztályba járhat.
VI/5. Tanulói jogviszony megszűnése A 2011. évi CXC Törvény 45. §. (3), NKT 97. § (1) bek. alapján a tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló a 16. életévét betölti. - A tanulói jogviszony megszűnik, ha a tanulót más iskola átvette, az átvétel napján. A tankötelezettség utolsó éve szorgalmi idejének utolsó napján, ha a tanuló tanulmányait nem kívánja folytatni. A tankötelezettség megszűnése után, ha a tanuló írásban bejelenti, hogy kimarad - a bejelentés napján. Az iskola egyoldalú nyilatkozattal is megszüntetheti, annak a tanulónak a jogviszonyát, aki nem tanköteles, ha ugyanannak az évfolyamnak a tanulmányi követelményeit második alkalommal nem teljesítette. Kizárás fegyelmi határozattal, ha a kötelező foglalkozásokról a törvényben meghatározott időnél igazolatlanul többet mulasztott. A tanuló tanulmányai folytatására egészségileg alkalmatlanná vált. Halálozás esetén. Iskolai végzettséget a bizonyítványban és az anyakönyvben rögzítjük.
38
VI/6. Az iskola hagyományrendszere A valahova tartozás tudatát, a közösségi eszmék és értékek megbecslését a hagyományok közvetítik. A hagyomány közösségteremtő és megőrző erő, amely bizonyos állandóságot és folytonosságot teremt az iskola mindennapi életében. Iskolánk tudatosan ápolja, őrzi és folyamatosan bővíti hagyományait. A rendszeresen ismétlődő események, a tudatosan kialakított szokások és jelképek erősítik az iskolához való tartozást. Hagyományteremtő és hagyományápoló munkánk során tudatosan támaszkodunk a nevelőtestület és a tanulóközösség véleményére, javaslataira, valamint figyelembe vesszük az iskolahasználói elképzeléseket is. Célunk megőrizni és megörökíteni a tanulók és pedagógusaik által létrehozott értékeket. -
kapcsolat a nyugdíjas pedagógusainkkal közös és egyéni találkozásokon, programokon (pl.: pedagógusnap, túrák, kirándulások, karácsony)
Szervezeti hagyományok Iskolánk pedagógiai tevékenységének szerves részét képezik a nevelőtestület, tanulóközösség és a szülői közösség által létrehozott szervezetek. - A nevelők közösségei A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja. A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület véleményét ki kell kérni a magasabb jogszabályokban megfogalmazott esetekben. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. - A nevelők szakmai munkaközösségei -
alsó tagozatos
-
felső tagozatos
A szakmai munkaközösségek a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek. A szakmai munkaközösség munkáját a munkaközösség vezető irányítja. A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség tagjainak javaslatára az igazgató bízza meg. A szakmai munkaközösségek feladatai a szakterületeken belül: -
szakmai, módszertani kérdésekben segítik az iskola munkáját
39
-
részt vesznek az iskolai oktató-nevelő munka belső fejlesztésében, tartalmi és módszertani korszerűsítésében
-
egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos mérése, értékelése
-
pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása
-
szervezik a pedagógusok továbbképzését, segítséget nyújtanak a nevelők önképzésében javaslatot tesznek a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználásáról segítik a pályakezdő pedagógusok munkáját megválasztják a munkaközösség vezetőjét segítséget nyújtanak a munkaközösség vezetőjének a munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez
- A nevelőtestület szakmai továbbképzését, önképzését segítő kapcsolatok A Gyógypedagógiai Fejlesztő, Tanácsadó és Továbbképzési Központ munkatársaival való együttműködés a szakmai szolgáltatásaik igénybevételével, különös tekintettel az integrált nevelésre szakmai előadók általános és középiskolai szaktanácsadókkal való együttműködés városi, területi, szakmai továbbképzések, vetélkedők, szaktárgyi versenyek - A tanulók közösségei Az azonos osztályba járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén, mint pedagógus vezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Tantárgyi hagyományok Tanulóink rendszeresen részt vesznek tanulmányi versenyeken. Alsó tagozat:
- Alapműveleti verseny (matematika) - Helyesírási verseny (kisiskolák) - Diákolimpia körzeti döntő, játékos sportvetélkedő - Labdarúgás (kisiskolák közötti és diákolimpiai körzeti versenyek)
40
- Rajz pályázatok - Kulturális bemutató - Versmondó verseny Felső tagozat: Diákolimpia körzeti és kisiskolák közötti versenyek (labdarúgás) Csokonai matematika alapműveleti verseny Történelem verseny Rajz pályázatok Kulturális bemutató Versmondó verseny Német nyelvi verseny Tanulóink teljesítményének értékelésére minden hónapban, havi értékelés alkalmával kerül sor, ahol az eredményesen szereplők ajándék-jutalomban részesülnek az iskolaközösség előtt. Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor o tanévnyitás o 1956.október 23-a évfordulóján o 1849. október 6-a évfordulóján o 1848. március 15-e évfordulóján o Télapó o Karácsony o Farsang o Télbúcsúztató o Tavaszváró o Anyák napja o Gyermeknap o 8. osztályosok ballagása o Tanévzáró o Csány László napok
41
Egyéb rendezvények o Őszi túranap o Kerékpártúra o Iskolai sportnap o Csány László napok o Tanulmányi kirándulások o Nyári kerékpártábor o Alapítványi est
-
Tanévnyitás és tanévzárás ünnepélyes keretek között a tanulóifjúság, a nevelőtestület és a szülők részvételével történik.
-
„Szüreti vigasság” hagyományőrző rendezvény.
-
Évenként Alapítványi Bált tartunk, amelyen bemutatkoznak a szülők előtt a tanulók.
-
A 8. osztályos tanulók ünnepélyes búcsúztatását a 7. osztályosok készítik elő. A rendezvényen részt vesz a tanulóifjúság, a nevelőtestület és a szülők.
-
A tanulók anyák napja alkalmából osztályonként szervezett műsorral köszöntik hozzátartozóikat.
-
Karácsony megünneplése az év utolsó tanítási napján történik.
-
Januárban farsangi karnevált szervezünk, ahol a jelmezes felvonulást a zsűri értékeli, ezt a jelmezek díjazása követi.
-
Télbúcsúztató (kiszebáb égetés) február hónap.
-
Tavaszváró kézműves foglalkozások, ajándéktárgyak készítése, március hónap.
-
Idősek Napja - ünnepi műsor, október hónap.
A településhez kötődő hagyományok Az iskola elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén, folyamatosan részt kíván venni a lakóhely életében. Rendszeres kapcsolatot tartunk a szülőkkel, családokkal -
Igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy az iskola tevékenységéből, eredményeiből minél többet megismertessünk a szülőkkel, a falu érdeklődő polgáraival (Falunap, Idősek napja, Március 15., Farsang, Anyák napja, Szüreti felvonulás)
-
Ápoljuk és bővítjük kapcsolatainkat a környék iskoláival (tanulmányi- és sportversenyek területén)
42
Az iskolavezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel, szervekkel: -
a helyi önkormányzat Képviselő Testülete
-
Zala Megyei Művelődési és Pedagógiai Intézet, Szakképző Iskola
-
Nevelési Tanácsadó Zalaegerszeg
-
Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, Zalaegerszeg
-
Hazatérők Egyesülete
-
Politikamentes gyermek- és ifjúsági szervezetekkel
-
Sportegyesületek képviselőivel
A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola rendszeres kapcsolatot tart fenn a helyi rendelőintézettel, megszervezi a tanulók rendszeres iskolaorvosi és fogászati ellátását. A munkakapcsolatok megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős. Az iskolai környezet kialakításának hagyományai Az osztályfőnökök a termeket az osztály tanulóival együtt dekorálják. Faliújságot az alsó tagozatosok és a felső tagozatosok külön készítenek. A felső tagozatban havi váltásban az osztályok a felelősök. A dekorációknál az ízlésesség, aktualitás legyen a mérvadó és kapjanak méltó helyet a nemzeti ünnepek, hagyományok. A dicséretben részesített tanulók névsora is kifüggesztésre kerül. Osztálytermeinkben az állami címer méltó helyen legyen elhelyezve. Az udvar és az iskola környékének gondozása a karbantartó, takarítónők pedagógusok és tanulók feladata. A környezet tisztításában a tanulók rendszeresen részt vesznek. A kis fák ültetése, gondozása pedagógus irányításával a tanulók feladata. A helyi önkormányzat és az iskola kapcsolatának hagyománya: Az Önkormányzat által szervezett ünnepélyeken és rendezvényeken tanulóink rendszeresen szerepelnek. (pl. idősek napja, esküvők, anyák napja, karácsony, farsang, majális, falunap, szüreti vigasság stb.)
43
VII. Az iskolai közösségi élet megszervezése VII/1. A tanórán kívüli foglalkozások rendje Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett – a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei, valamint sajátos nevelési igénye szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A tanórán kívüli foglalkozások tartását a tanulók közössége, a szülők, továbbá a szakmai munkaközösségek kezdeményezhetik az igazgatónál. A tanév tanórán kívüli foglalkozásait az intézmény szeptember 15-ig hirdeti meg, és a tanulók érdeklődésüknek megfelelően szeptember 30-ig választhatnak. A foglalkozásokra írásban kell jelentkezni a tájékoztató füzetben a szülők aláírásával. Egy tanuló kettő foglalkozásra jelentkezhet. A tanulók jelentkezése önkéntes, de felvétel esetén a foglalkozásokon való részvétel kötelező. A tanórán kívüli foglalkozások helyét és időtartamát az igazgató helyettes rögzíti heti tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. A sajátos nevelési igényű gyermek számára kötelező a rehabilitációs órák megszervezése szeptember elsejétől. Ezek számát a szakértői véleményben foglaltak és az osztályfoknak megfelelő óraszám alapján kell kiszámítani. Egy csoportba legfeljebb 8 tanuló osztható be. A heti időkeret az egyes évfolyamok, osztályok, tanítási év közben a tanítási hetek között átcsoportosítható. A rehabilitációs órán a részvétel kötelező. Ennek tartására megfelelő végzettségű gyógypedagógust kell alkalmazni. Napközi Az otthoni (napközis) felkészüléséhez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Az iskola a szülői igényeknek megfelelően biztosítja a tanulók napközi otthoni ellátását. A jelentkezést szülői aláírással írásban kell jelezni, a napközit igénybe veheti a szülő kérésére bárki, a háromszori étkezés nem feltétele a napközinek. A nevelőtestület felzárkóztatás céljából a lemaradt tanulók szüleinek javasolhatja a napközi igénybevételét, tapasztalataink szerint igen pozitív eredménnyel. A foglalkozások a délelőtti tanítás befejezése után kezdődnek, és 16 óráig tartanak. Ezen időtartamot a foglakozások rendje szerint két részre lehet bontani. A gyermekek szabadidős tevékenysége, és a tanulásra, házi feladatok elkészítésére szánt időre.
44
Jelenleg 3 napközis csoport működik iskolánkban, heti 23 óra átlagos órakerettel. Az első és második osztályok, a harmadik és negyedik osztályok esetén, a felsős tanulók esetén is ez heterogén szervezésben történik. A nem ideális helyzetért a környezeti körülményei tehetők felelőssé, így szociális ellátás területén jelentős szerepe van az iskolának. Tartalmi vonatkozásban szükséges, hogy a napközi több legyen, mint egyszerű házifeladatelkészítő hely, bár sajnos ez ellen folyamatosan küzdeni kell. Ezt a problémát azzal igyekszünk orvosolni, hogy minden tanév kezdetekor vendégül látjuk a szülőket a napközis foglalkozásokon. Törekszünk szabadidőprogramokat szervezni, sport-, manuális, kulturális, stb. foglalkozásokkal fejleszteni a tanulók személyiségét, és vonzóvá, kellemessé tenni az iskolában eltöltött délutáni órákat. Tapasztalataink szerint a délutáni foglalkozásoknak jelentős közösségépítő szerepe van. A készségtárgyak délelőtti óraszámának csökkentése miatt is fontos, hogy itt a tanulók kielégíthetik - ha nem is kötelező jelleggel - az ilyen irányú érdeklődésüket, képességeiket fejleszthetik, általában különböző szakkörökön való részvétellel. Fontos, hogy ne érezzék büntetésnek a napközit, hogy hátrányba lennének azokkal a társaikkal szemben, akik otthon töltik délutánjaikat. Valahol a napközis foglalkozásoknak is, és a nevelőknek is „családpótló”, ezáltal családsegítő szerepük van. Környezetünkből adódóan a szülők délutánonként jövedelemkiegészítő munkákat végeznek, (kertgazdálkodás, stb.), fontos, hogy „jó kezekben” érezzék gyermekeiket. A délutáni foglalkozásokon biztosítani tudjuk a gyermekeknek a szabad levegőn való tartózkodást, felügyelet mellet, különböző játékokkal, foglalkozásokkal színesebbé téve kikapcsolódásukat. Nem zárkózunk el attól sem, hogy a nem napközit igénylő tanulók, a napközis foglalkozások megkezdéséig az iskolában, társaikkal együtt játszanak. A délutáni tanórai munkában törekedni kell a differenciálásra és felzárkóztatásra is, bár ennek a növekvő gyereklétszám végett gyakorlati megvalósítási korlátai is vannak. A napközis foglalkozások sikerességéhez a megbízhatóságra, és kölcsönös bizalomra is szükség van, a nevelő és a gyermekek részéről is aktív közreműködésére. A tanulási idő egy részét elsősorban a másnapi írásbeli házi feladatok elkészítése teszi ki (egyéni munkában), de nagyon fontos a közös, értő olvasás és feldolgozás is. Figyelembe kell venni a gyermekek fizikai állapotát is, kimerültségét, igyekszünk ezeket a tevékenységeket is színesebbé, harmonikusabbá tenni. (pl. olvasás a szabadban, stb.) A délelőtt oktató kollégák a házi feladat mennyiségénél figyelembe veszik ezeket a tényezőket is.
45
A napközi rendjéhez tartozik, hogy minden tanuló leckefüzetet vezet, (az otthon tanulók felkészülését is ez segíti) a nevelők közt is használatban van egy tájékoztató füzet, a kötelezően előírt napközis napló mellett. A napközis nevelő személyes véleményeivel, a gyermek fejlődését segítő megjegyzéseivel, javaslataival folyamatosan tájékoztatja mind a délelőtt tanító kollégákat, mind a szülőket. Így a lehető legjobb, közvetlen, személyes kapcsolat alakulhat ki a gyermekkel foglalkozók között. A napközis oktató-nevelő munkát a sokszínűségnek, az esélyegyenlőségre való törekvésnek kell vezérelnie a mindennapokban, ahol a gyermek áll a középpontban. Az iskola a szülői igényeknek megfelelően biztosítja a tanulók napközi otthoni ellátását. A jelentkezést szülői aláírással írásban kell jelezni, az e célra kiadott nyomtatványon. A sajátos nevelési igényű gyermekek habilitációja, rehabilitációja A habilitáció, rehabilitáció célja a fogyatékosságból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása. A meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében. A funkciók egyensúlyának kialakítása. Az esetleges speciális eszközök elfogadtatása, használatuk megtanítása. Az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése. Az e tevékenységet meghatározó tényezők; a fogyatékosság típusa, súlyossága, kialakulásának ideje, a gyermek életkora, pszichés és egészségügyi állapota, képességei, kialakult készségei. Meghatározók a kognitív funkciói, meglévő ismeretei. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Szakkörök A tehetség valami elkötelezettség, belső hajtóerő, érzék, állhatatosság. Ezek belső értékek kibontását, fejlesztését segítik a szakkörök és a felvételi előkészítő foglalkozások. A különböző szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől és az iskola anyagi lehetőségeitől függően indítja az iskola. A szakköröket vezető pedagógusokat az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek. Erről szakköri naplót kell vezetni. A szakkörök vezetője felelős a szakkör működéséért. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában. A szakkörök működésének feltételeit az iskola költségvetése biztosítja. A szakkörök önkéntes alapon szerveződnek.
46
A szaktanár javaslatot tehet a tanulóknak, hogy milyen szakkörre érdemes járniuk. A foglalkozások ingyenesek. Tanulók maximum 2 szakkörön vehetnek részt. Működő szakköreink - Matematika felvételi előkészítő - magyar felvételi előkészítő - német nyelvi előkészítő - sportszakkör (kosárlabda, foci) Iskolánk helyet ad -
zeneiskolának, a zalaszentgróti zeneiskola kihelyezett tagozataként
Versenyeztetés Az eredményes oktatás egyik mércéje a versenyeztetés is lehet. Továbbra is szorgalmazzuk mindenféle versenykihívásokon való részvételt, és díjazzuk az eredményes szereplést. Ennek két oka van, egyfelől a versenyszellem és a hangulat szokása a tanulók részéről, másfelől az iskola presztízsének növelése, hiszen az (eredményes) oktatás egyik mércéje a versenyeken való eredményes szereplés is lehet. Fontosnak tartjuk a megye által kiírt tanulmányi versenyekbe való benevezést. Tanulóink rendszeresen részt vesznek és jó helyezéseket érnek el területi versenyeken. Lehetőség szerint szorgalmazzuk tehetséggondozó programokban való részvételt pályázati erőből. A sikeres középiskolai felvételi és a további tanulmányok megalapozásában kulcsszerepet tölt be 8. osztály félévkor az általunk kidolgozott tételes iskolai vizsga matematikából, magyar nyelv és irodalomból és német nyelvből. Levelezős játékok A tehetséggondozásban, a tanórán kívüli tanulásban, önálló ismeretszerzésben jelentősek mind az alsó, mind a felső tagozatban.
47
Sportkörök A tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésére, a mozgás és a sport megszerettetésére sportköri foglalkozásokat (tömegsport) és edzéseket tartanak a testnevelő tanárok. Az intézmény lehetőséget nyújt tanulóinknak a különböző sportági (sor- é s váltóverseny, labdarúgás,) foglalkozásokon és versenyeken való részvételre. Iskolánk tanulói a legsikeresebb – többször aranyérmes – csapatok közé tartoznak: -
Diákolimpia körzeti versenyein és
-
A kisiskolák közötti versenyeken
Felzárkóztató foglalkozások (korrepetálások) A korrepetálás célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az igazgató által megbízott pedagógus tartja. A korrepetálás differenciált foglalkoztatással – egyes tanulókra vagy kijelölt tanulócsoportokra kötelező jelleggel – a szaktanárok javaslatára történik.
VII/2. Kulturális intézmények látogatása, egyéb rendezvények szervezése Múzeum, színház, mozi, kiállítás és tárlatlátogatások, valamint sportrendezvények a tanítási időn kívül bármikor szervezhetők az osztályközösségek vagy kisebb tanulócsoportok számára. Tanítási időben történő látogatásra az igazgató engedélye szükséges. Egyéb rendezvények Az iskola tanulói közösségei (osztályközösségek, szakkörök, stb.) egyéb rendezvényeket is szervezhetnek. Az egyéb jellegű rendezvények lebonyolításához akkor kell kérvényt benyújtani az intézmény vezetőjéhez, ha a tanulók az iskola helyiségeit igénybe kívánják venni, illetve amennyiben a rendezvény időtartama érinti a tanítási időt. Tanulmányi és közösségfejlesztő kirándulások Az intézmény a diákok részére tanulmányi kirándulásokat szervez, melynek célja – a pedagógiai program célkitűzéseivel összhangban – hazánk tájainak és kulturális örökségének megismertetése és az osztályok közösségi életének fejlesztése. A kirándulások az iskola munkaterve alapján tanítás nélküli munkanapon, vagy tanítási szünetben szervezhetők. Az
48
osztálykirándulás tervezetét írásban kell leadni az igazgató helyettesnek. A tanulmányi kirándulásokat az adott osztály osztályfőnöki tanmenetében kell tervezni. Szülői értekezleten kell az osztály szülői közösségével egyeztetni a kirándulás szervezési kérdéseit és költségkímélő megoldásokat. A kirándulás várható költségeiről a szülőket az ellenőrző útján kell tájékoztatni, akik írásban nyilatkoznak a kirándulás költségeinek vállalásáról. A szervezés és a felügyelet a pedagógusok feladata. A kiránduláshoz 20 tanulónként illetve osztályonként két kísérő nevelőt kell biztosítani. Szülői kíséret igénybe vételével ez a szám csökkenthető. Gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről is. Ősszel túrát szervezünk - akadályokkal és főzéssel egybekötve. Tanulóink terepgyakorlaton vehetnek részt. Vindornyaszőlősre kerékpártúra. Kis-Balatonhoz kerékpártúra. Balaton kerülő kerékpártúra.
VIII. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési és értékelési rendszere A nevelő-oktató munka iskolánkra vonatkozó ellenőrzési, mérési és értékelési rendszerének meghatározása a nevelési- oktatási célok elérését, a pedagógiai munka eredményességének, hatékonyságának folyamatos biztosítását, valamint az iskolával kapcsolatban álló partnerek (elsősorban a tanulók, a szülők, a fenntartó és a nevelők) iskolánkkal szembeni igényeinek, elvárásainak történő megfelelést szolgálja. Célja Visszajelzés a tanulók felkészültségéről, tudásáról a pedagógusoknak és szülőknek Információ továbbtanulás esetén Önismeret, önértékelés eszköze Motiváló hatása van VIII/1. Ellenőrzési és mérési rendszer
49
- Az iskolában folyó belső ellenőrzés a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban (elsősorban a Pedagógiai programban, a Szervezeti és Működési Szabályzatban és a Házirendben) meghatározott előírásoknak való megfelelést vizsgálja. - Az iskolai belső ellenőrzés rendjét a Pedagógiai Programban foglaltakon túl a – az iskolai munkaterv részeként – összeállított belső ellenőrzési terv határozza meg.
A nevelő-oktató munka ellenőrzését (és a hozzá kapcsolódó méréseket) végezheti: pedagógusok esetében : az igazgató, az igazgatóhelyettes, a munkaközösség-vezetők, a munkaközösségek, az ellenőrzésre az igazgató által felkért pedagógusok, valamint külső szakértők tanulók esetében: az iskola pedagógusai, valamint külső szaktanácsadók és szakértők A pedagógiai munka ellenőrzése elsősorban az alábbi területekre terjed ki: A pedagógusok nevelő-oktató munkáján belül: -
a tanár-diák kapcsolatra, a tanulói személyiség tiszteletben tartására
-
a szülőkkel való kapcsolattartásra
-
a nevelő és oktató munka színvonalára a tanítási órákon, ezen belül különösen fontos ellenőrzési területek: -
a nevelő előzetes felkészülése és tervező munkája
-
a tanítási óra felépítése és szervezése
-
a tanítási órán alkalmazott módszerek
-
a tanulók ellenőrzése, értékelése
-
a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán
-
az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése
-
a felzárkóztatás és a tehetséggondozás
a tanórán és az iskolán kívüli foglalkozások szervezésére, az ezeken való részvételre
-
a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátására
-
a tanulók továbbtanulásának segítésére, irányítására
50
-
a pedagógusra bízott tanterem rendezettségére, dekorációjára.
A tanulók iskolai munkáján belül: -
a tanulók értékválasztására, jellemvonásaira
-
a helyi tantervben előírt követelmények teljesítésének szintjére, az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményre
-
az iskolai és az osztályközösségben végzett tevékenységre
-
a tanuló magatartására, viselkedésére, fegyelmezettségére.
- A pedagógusok nevelő-oktató munkájának ellenőrzése folyamatosan történik az évente összeállított – és az iskolai munkaterv részét képező – belső ellenőrzési terv alapján. - A tanulók iskolai munkájának ellenőrzése folyamatosan történik az iskola helyi tanterve, illetve a nevelők által összeállított tanmenetek és munkatervek alapján.
51
VIII/2. Értékelés
Alapelvei Legyen egységes, igazságos, objektív Életkori sajátosságoknak megfelelő és egyértelmű Rendszeres és következetes Személyre szóló, vagy közösségre irányuló A sajátos nevelési igényhez igazodó Mindig fejlesztő hatása legyen /pozitívumokat helyezze előtérbe / Mit értékelünk? Tantárgyi követelményekhez viszonyítva a képességfejlődés szintjét Tájékozottságot, tantárgyi ismereteket Logikai gondolkodást, alkalmazást, kreativitást Tantárgyhoz való viszonyt, szorgalmat Önfejlődést Versenyzést Szereplést Szaktanár feladata Az érdemjegyek megállapítása, adott témakör követelményszintjei alapján határoz meg (optimum, minimum) Törekedni az írásbeli és szóbeli számonkérés helyes arányára Érdemjeggyel történő értékelésnél szöveges értékeléssel kiegészíteni Osztályzatról a szülőt tájékoztatni ellenőrzőn keresztül
Értékelési rendszere - Az iskolánkban folyó értékelő tevékenység célja, hogy az ellenőrzés során feltárt adatokra, tényekre támaszkodva azt vizsgálja, hogy a nevelő-oktató munka és annak eredményei mennyiben felelnek meg az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott célkitűzéseknek.
52
- A nevelő-oktató munka értékelésének alapvető feladata, hogy megerősítse a nevelőtestület pedagógiai tevékenységének helyességét, vagy feltárja a hibákat, hiányosságokat, és így ösztönözze a pedagógusokat a hibák kijavítására, a nevelő és oktató munka fejlesztésére Értékelés eszközei 5 fokozatú osztályozási skálán 2. osztály év végétől 8. osztályig 1. osztályban és 2. osztály félévkor az értékelés szöveges formában történik. Az újonnan belépő tantárgyaknál félévkor osztályozás nincs, értékelés szöveges formában:
részt vett
A 2013/14-es tanévben felmenő rendszerben, szülő által választható formában bevezetésre került a hit- és erkölcstan valamint az erkölcstan oktatás az 1. és 5. osztályban. 1. osztályban mindkét tantárgy értékelése szöveges formában az alábbiak szerint: Órai munkája: aktív – fegyelmezett – együttműködő – passzív – fegyelmezetlen Érdeklődése: kiemelkedő – megfelelő – mérsékelt Tudása: kiemelkedő – biztos – jó – megfelelő – hiányos Szívesen vesz részt: közös énekben – beszélgetésbe – rajzban – játékban Órán kívüli tevékenységbe /otthon - templom/: Szívesen vállal feladatot – részt vesz gyakorló programokban DICSÉRET…………………………….. 5. osztályban pedig érdemjeggyel. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka értékelése a következő területekre terjed ki: -
az intézmény nevelő-oktató munkájának értékelésére
-
a pedagógusok nevelő-oktató munkájának értékelésére
-
a tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelésére
-
a tanulók személyiségfejlődésére, tanulmányi munkájára, magatartására és viselkedésére
53
Az intézmény nevelő-oktató munkáját az iskola igazgatója minden tanév végén valamint az igazgatói megbízatás lejártakor – a nevelők véleményének figyelembe vételével – átfogóan értékeli. A nevelő-oktató munka intézményi szintű értékelésének szempontjai - Az iskola működését jellemző legfontosabb adatok (tanulólétszám, tanulócsoportok, pedagógusok és más dolgozók létszáma, beiskolázási adatai). - A nevelő és oktató munka feltételeinek alakulása (az intézményi költségvetés legfontosabb mutatói, tárgyi feltételek: épületek, helyiségek, berendezések, tantárgyi szakmai anyagok). - A tanítási-tanulási folyamat eredményessége (tanulmányi átlageredmények, a felzárkóztatás és a tehetséggondozás területei és eredményei, bukások szám, versenyeredmények, a továbbtanulás alakulása). - A személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos nevelő tevékenység eredményessége (az osztályközösségek fejlődése, szabadidős tevékenységek, magatartási és viselkedési rendellenességek, gyermek- és ifjúságvédelem, veszélyeztetett tanulók). - A pedagógusok nevelő és oktató munkája (tanítási módszerek, program- és tantervfejlesztés, továbbképzések, személyes példamutatás, tanórán kívüli nevelési feladatok vállalása). - Az iskola és a helyi társadalom kapcsolata (külső kapcsolatok, részvétel a helyi közéletben, a középiskolák visszajelzése, az iskola és a tantestület hírneve). A pedagógusok nevelő és oktató munkájának értékelését a meghatározott pedagógiai és didaktikai szempontok alapján az iskola igazgatója, igazgatóhelyettese és a nevelő munkaközösségek vezetői folyamatosan, szóban – az érintett nevelő kérésére írásban – végzik (félévente legalább 2 óralátogatás szükséges). A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységét, fejlődését az osztályfőnökök minden tanév végén írásban értékelik. A tanulók személyiségfejlődését, magatartásuk és viselkedésük jellemzőit az osztályfőnökök folyamatosan szóban – és a tájékoztató füzeten keresztül írásban – értékelik.
54
Az értékelés módozatai iskolánkban Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Az előírt követelmények teljesítését az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzünk. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. A következő elméleti jellegű tantárgyak ellenőrzésénél: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, társadalmi ismeret, történelem, természetismeret, fizika, kémia, biológia és egészségtan, földünk és környezetünk, számítástechnika -
A tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizzük
-
Az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak
Kiemelten fontos, hogy a tanulók szóbeli kifejező készségének fejlesztése érdekében minél többször ellenőrizzük a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében minden tanuló legalább egyszer felel szóban témakörönként, havonta: -
A testnevelés tantárgy követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük.
- Egy adott tanítási napon egy tanulócsoportban nem szabad kettőnél több felmérést, témazáró dolgozatot íratni. - Hosszabb tanítási szünetet követő tanítási napon felmérést, témazáró dolgozatot nem szabad íratni. - Az írásbeli beszámolókat (dolgozatok, felmérések, stb.) legkésőbb két hét elteltével értékelve vissza kell adni a tanulónak. - Az írásbeli felelet (szódolgozat, tollbamondás, stb.) feleletértékű. - Kiemelkedő tantárgyi teljesítmény esetén, év végén a jeles osztályzat mellett dicséret is adható; ennek minősítése: kitűnő. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik: -
a 2-8. évfolyamon a tanulók munkáját évközben érdemjegyekkel, (félévkor a 2. évfolyamon szöveges minősítés) félévkor és a tanév végén osztályzattal minősítjük.
55
Az 1. évfolyamon a félév végén a tanulók munkáját értékelő lap segítségével értékeljük: Első évfolyamos tanulók félévi értékelése az Osztálynaplóban található szöveges értékelő táblázat alapján történik. Az évfolyam végén a tanulók bizonyítványába az kerül bejegyzésre, hogy a tanuló a tantervi követelményeknek megfelelt-e illetve melyik tantárgyból érdemel dicséretet vagy melyik tantárgyból volt gyenge. A 2. évfolyamon félévkor az Osztálynapló táblázata alapján, szöveges minősítéssel kell értékelni a tanuló előmenetelét A 3–8. évfolyamon a pedagógus a tanulók teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanév végén osztályzattal minősíti. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. Ez alól kivételt képeznek azok a tantárgyak, amelyeknek oktatása egy tanítási cikluson belül csak egy órában történik. E tantárgyakból kéthavonta kell legalább egy érdemjeggyel értékelni a tanulókat. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt a tárgyat tanító nevelő értesíti az értesítő könyvön keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi, és az esetleges elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végezzük:
Teljesítmények értékelése %-ban
3 nagy dolgozat (1 tanévben)
0 - 40 %
1
41 - 60 %
2
61 - 75 %
3
56
76 - 90 %
4
91 -100%
5
Írásbeli számonkérés: Feladatlap Tollbamondás Szódolgozat Felelő-lap Ismétlő dolgozat Témazáró dolgozat Félévi felmérés Év végi felmérés Szóbeli számonkérés: Felelet A tantárgyi érdemjegyek követelményei szóbeli feleletek esetén: - Jeles (5), ha a tanuló a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti, tudja a tananyagot, mindezt alkalmazni is képes. Pontosan, szabatosan fogalmaz, lényegre mutatóan definiál, saját szavaival is vissza tudja adni a szabályt. Tud szabadon, önállóan beszélni, bátran mer visszakérdezni. - Jó (4), ha a tanuló a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Hasonló az ötöshöz, de apró bizonytalanságai vannak. Kisebb előadási, fogalmazási hibákat vét. - Közepes (3), ha a tanuló a tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával eleget tesz, a nevelői segítségre (javításra, kiegészítésre) többször rászorul, ismeretei felszínesek, kevésbé tud önállóan dolgozni, beszélni. Segítséggel képes megoldani szóbeli feladatát. Válaszadása kényszerített. (Párbeszéd alakul ki a tanár és a tanuló között.) - Elégséges (2), ha a tanuló a tantervi követelményeknek súlyos hiányossággal tesz csak eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik. Egyszavas válaszokat ad, fogalmakat nem ért, gyakorlatban képtelen önálló feladatvégzésre. - Elégtelen (1), ha a tanuló a tantervi követelményeknek a nevelői útbaigazítással sem tud eleget tenni, a minimumot sem tudja.
57
Az évfolyamokon a félévi értesítőben és az év végi bizonyítványban a következő tantárgyakból elért eredményeket minősítjük: A kötelező tanítási órák tantárgyai közül: -
3. és 4. évfolyamok végén: magyar nyelv- és irodalom, matematika, természetismeret, ének-zene, rajz, idegen nyelv, technika, testnevelés, számítástechnika
-
5. és 6. évfolyamon: magyar nyelv- és irodalom, idegen nyelv, matematika, történelem, természetismeret, ének-zene, testnevelés, rajz, technika, számítástechnika, erkölcstan
-
7-8. évfolyamon: magyar nyelv- és irodalom, idegen nyelv, matematika, történelem, állampolgári és gazdasági ismeretek, biológia, földrajz, ének-zene, rajz, informatika, technika, testnevelés, fizika
A tanuló teljesítményét nem kell értékelni azoknak a tantárgyaknak az esetében, amelyek az alsó tagozatban újonnan kerülnek bevezetésre: német és számítástechnika. Sajátos nevelési igényű gyermekeket megfelelő szakértő vélemény alapján fel kell menteni egyes tantárgyak, vagy tantárgyrészek értékelése alól. A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél a 4. év végén és az 5-8. évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3) és rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat alkalmazzuk. A 5-8. évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyek és az osztályban tanító nevelők többségi véleménye alapján állapítja meg. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba kell jegyezni. Az iskolában a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: -
példás (5) az a tanuló, aki a házirendet betartja a tanórán és tanórán kívül példamutatóan viselkedik kötelességtudó, feladatait teljesíti önként vállal feladatokat és azokat teljesíti tisztelettudó társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvarias, előzékeny, segítőkészen viselkedik az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetét
58
nincs írásbeli figyelmeztetése, intője, vagy megrovása
-
jó (4) az a tanuló aki: a házirendet betartja a tanórán vagy tanórán kívüli foglalkozásokon jól viselkedik a feladatait a tőle elvárható módon teljesíti feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal az osztály vagy az iskolai közösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt nincs írásbeli intője vagy megrovása változó (3) az a tanuló aki: az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be a tanórán vagy tanórán kívül többször viselkedik fegyelmezetlenül feladatait nem teljesíti minden esetben előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan,
durva
a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik igazolatlanul mulasztott osztályfőnöki intője van rossz (2) –az a tanuló, aki: a házirend előírásait sorozatosan megsérti feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti magatartása fegyelmezetlen társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik viselkedés romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza több alkalommal igazolatlanul mulaszt több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása, vagy ennél magasabb fokú büntetése A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt
59
szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (megsértése) szükséges. A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél a szaktantárgyak év végi érdemjegyei a döntőek. Az 5-8. évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat alkalmazzuk. Az 5-8. évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A szorgalom félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és az osztályban tanító nevelők többségi véleménye alapján állapítja meg. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők:
-
példás (5) az a tanuló, aki: képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen
elvégzi
a tanórákon aktív, szívesen vállal többletfeladatokat, is és azokat elvégzi munkavégzése pontos, megbízható a tanórán kívüli foglalkozásokon , versenyeken önként vesz
részt
taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza
-
jó (4) az a tanuló, aki: képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt rendszeresen, megbízhatóan dolgozik a tanórákon többnyire aktív többletfeladatot, tanórán kívüli foglalkozásokon vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti taneszközei tiszták, rendezettek
- változó (3) az a tanuló, akinek:
60
tanulmányi teljesítménye elmarad képességeitől a tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem midig teljesíti felszerelés, házi feladata gyakran hiányzik érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik - hanyag (2) az a tanuló, aki: képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen feladatait folyamatosan nem végzi el felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból
elégtelen
A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte ( vagy megsértése ) szükséges.
Dicséret és jutalom adható: Annak a tanulónak, aki példamutató magatartást tanúsít, képességeihez mérten: folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el az osztály illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez az iskola illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális, stb. versenyeken, vetélkedőkön, vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez Az iskolai jutalmazás formái Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók:
61
szóbeli dicséret szaktanári dicséret napközis nevelői dicséret osztályfőnöki dicséret igazgatói dicséret
-
Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanuló a tanév végén:
szaktárgyi teljesítményért példamutató magatartásáért kiemelkedő szorgalmáért példamutató magatartásáért és kiemelkedő szorgalmáért
dicséretben részesítendő. Minden tanév végén 2 tanuló (4. és a 8. évfolyamról) Csány László díjban részesül (plakett és 5000,-Ft vásárlási utalvány) kiemelkedő munkájáért. Az egyes tanévek végén kitűnő és jeles eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen, az iskola közössége előtt vehetnek át. Az iskolai szintű versenyek első három helyezettje oklevelet kap, melyet az iskola közössége előtt vehet át. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A dicséretet írásba kell foglalni és azt a szülők tudomására kell hozni: Szóbeli dicséret: Valamennyi tanulót részesíteni kell ebben, aki képességeihez mérten többet teljesített. Szaktanári dicséret: Azok a tanulók kaphatják, akik az iskolán kívüli tanulmányi, kulturális és sportversenyeken részt vesznek, illetve azok, akik ezt szaktantárgyi teljesítményük alapján kiérdemlik félévkor és év végén. Osztályfőnöki dicséret: Azok a tanulók kaphatják, akik az osztályban kiemelkedő közösségi munkát
62
végeznek, akik az iskolán kívül, körzeti tanulmányi, kulturális és sportversenyeken 1.- 3. helyezést érnek el. Napközis nevelői dicséret: Azok a tanulók kaphatják, akik a napköziben kiemelkedő közösségi munkát végeznek. Igazgatói dicséret: Az a tanuló kaphatja, aki iskolán kívüli versenyen első három helyezést ért el, aki megyei versenyen képviseli iskolánkat, és az első 10 helyezett között szerepel, aki „arany” minősítést szerzett művészeti csoport tagja, valamint azok a tanulók, akik a tanév végén valamennyi tárgyból jeles eredményt értek el. Büntetésben lehet részesíteni azt a tanulót, aki: tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti a tanulói házirend előírásait megszegi igazolatlanul mulaszt bármely módon árt az iskola jó hírnevének. Az iskolai büntetés formái: szaktanári figyelmeztetés napközis nevelői figyelmeztetés osztályfőnöki figyelmeztetés osztályfőnöki intés osztályfőnöki megrovás igazgatói figyelmeztetés igazgatói megrovás tantestületi figyelmeztetés tantestületi intés tantestületi megrovás Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. Enyhébb kötelezettségszegés miatt fegyelmező intézkedést az osztályfőnök tesz, a fokozatosság elvének betartásával, illetve a kötelezettségszegés súlyát mérlegelve. Nagyobb kötelezettségszegés esetén fegyelmező intézkedést az igazgató tesz, a fokozatosság elvének
63
betartásával, illetve a kötelezettségszegés súlyát mérlegelve. Az írásbeli fegyelmező intézkedést megelőző szóbeli figyelmeztetések nevelő hatását a tanulóval és a szülővel való elbeszélgetésekkel maximálisan ki kell használni. A kötelezettségszegés enyhébb vagy nagyobb mértékének megítélése az osztályfőnök feladata az érintett tanulói közösség véleményének meghallgatása alapján. A súlyosabbnak ítélt kötelezettségszegés esetén javaslatot a tanulók véleményének meghallgatása után az osztályfőnök tesz az igazgatónak a további fegyelmi intézkedés megtételére. Az a tanuló, aki kötelességeit vétkesen, súlyosan megszegi illetve nevelésében a fegyelmező intézkedés felsorolt fokozatai is eredménytelenek, a vonatkozó rendeletben meghatározott fegyelmi büntetésben részesíthető. Fokozatai: szigorú megrovás áthelyezés másik iskolába (a tanuló felvételéről a társiskola igazgatója dönt) A kötelesség vétkes vagy súlyos megszegésének megítélése a nevelőtestület feladata. A fegyelmi eljárás lebonyolítása a vonatkozó rendelet 32. § / 3 /. Sz. melléklete alapján történik.
IX. Az iskolai élet munkarendje IX/1. Általános munkarend A vezetők intézményben való tartózkodása
64
Az intézmény hivatalos munkaidejében felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodni. Ezért az intézmény vezetője vagy vezető helyettese heti beosztás alapján látják el az ügyeletes vezető feladatait. A közalkalmazottak munkarendje Az intézmény zavartalan működése érdekében a közalkalmazottak munkarendjét a hatályos jogszabályok betartásával – az intézményvezető – állapítja meg. A közalkalmazottak munkaköri leírásait a vezető helyettesek készítik el, és az intézményvezető hagyja jóvá. Minden közalkalmazottnak és tanulónak az intézményben be kell tartania az általános munkaés balesetvédelmi szabályokat. Az ezzel kapcsolatos képzést az intézmény megbízott munkatársa tartja. A vezető helyettesek tesznek javaslatot – a törvényes munkaidő és pihenő idő figyelembe vételével – a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására. A pedagógusok munkarendje A pedagógusok jogait és kötelességeit a közoktatási törvény rögzíti. A nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje kötelező órákból, valamint a nevelőoktató munkával, vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A munkabeosztások összeállításánál alapelv az intézmény zavartalan feladatellátása és a pedagógusok egyenletes terhelése. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet a vezető helyettes állapítja meg – az intézményvezető jóváhagyásával. A tanórák (foglalkozások) elcserélését a vezető helyettes engedélyezi. A pedagógus köteles munkakezdés előtt 15 perccel munkahelyén megjelenni. A reggeli ügyeletet ellátó pedagógusnak az ügyeletkezdésnél 5 perccel korábban kell érkeznie.
A pedagógusnak a munkából való távolmaradását előzetesen jelentenie kell az igazgató helyettesnek, hogy feladatának ellátásáról helyettesítéssel gondoskodni lehessen. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében a pedagógust hiányzás esetén – lehetőség szerint – szakszerűen kell helyettesíteni. A szakszerű helyettesítés érdekében a tanítandó anyagot és segédleteket le kell adni a helyettesnek. A rendkívüli távolmaradást legkésőbb az
65
adott munkanapon az első tanítási óra megkezdése előtt negyed órával jelezni kell az intézmény vezető helyettesének. A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – a tanítási (foglalkozási) órák megtartására, egyéb feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja, - a vezető helyettesek és a szakmai munkaközösség vezetők javaslatainak meghallgatása után. A nem pedagógus munkakörűek munkarendje Az oktató–nevelő munkát segítő alkalmazottak munkarendjét, a távollevők helyettesítési rendjét az igazgató állapítja meg. Az alkalmazottak napi munkabeosztásánál figyelembe kell venni a közoktatási intézmény feladatainak zökkenőmentes ellátást. Az alkalmazottaknak munkakezdésük előtt 5 perccel kell munkahelyükön megjelenniük, távolmaradásukról értesíteniük kell az igazgatót vagy helyettest. A tanulók munkarendje A tanulók munkarendjét, intézményi életének részletes szabályozását a SZMSZ mellékletében található házirend határozza meg. A házirend szabályait a nevelőtestület – az intézményvezető (igazgató) előterjesztése után – az érintett közösségek véleményének egyeztetésével alkotja meg. A házirend betartása a pedagógiai program céljainak megvalósítása miatt az intézmény valamennyi tanulójára és az intézményben tartózkodó személyekre nézve kötelező.
66
IX/2. Napirend A tanítási órák rendje Az oktatás és a nevelés az óratervnek megfelelően, a tantárgyfelosztással összhangban lévő órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével a kijelölt tantermekben. Indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. A tanítási órák időtartama: 45 perc Az első tanítási óra reggel 815 órakor kezdődik, 0. óra nem tartható. A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató és a vezető helyettesek tehetnek. A tanítási órák tanulókra vonatkozó szabályait a házirend tartalmazza. Az óraközi szünetek rendje Az óraközi szünetek időtartama: 3x10 perc, illetve 1x20 perc, a házirendben feltüntetett csengetési rend szerint. Az óraközi szünetek ideje nem rövidíthető, legkisebb időtartama 10 perc. Minden szünetet a kijelölt étkezési időn kívül a tanulók – egészségük érdekében – lehetőség szerint az udvaron töltsék, vigyázva saját és társaik testi épségére. A tanulók óraközi szünetekben az épületet csak engedéllyel, (indokolt esetben!) hagyhatják el A napi ügyeletet 7.15-től az ügyeletes nevelő irányítja, a gyermekügyelet látja el sorakozó az udvaron (jó idő esetén) csengetés bevonulás osztályonként szervezetten Az osztálytermek rendjét a hetes biztosítja szellőztetés tisztaság fenntartása tábla, írókréta biztosítása jelentés Az ebédelést lehetőség szerint 12.00 és 14.00 között kell lebonyolítani. A dupla órák az igazgató helyettes engedélyével – az óraközi szünet eltolásával – tarthatók, de a pedagógus köteles felügyeletet biztosítani a kicsengetésig.
67
IX/3. Az intézményi felügyelet rendszabályai Az iskolában a tanítási idő alatt tanuló felügyelet nélkül nem tartózkodhat. Az órarend szerinti kötelező tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások alatt a tanulókra a tanórát vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyel. Az óraközi szünetekben valamint közvetlenül a tanítási idő előtt és után a tanulók felügyeletét az ügyeleti rend szerint beosztott ügyeletes pedagógus látja el. Az intézmény évente ügyeleti rendet határoz meg az órarend függvényében. Az ügyeleti rend beosztásáért a feladattal megbízott igazgatóhelyettes a felelős. Az ügyeleti rend kiterjed a tanítás (foglalkozás) előtti és utáni alábbi időszakokra: ( egyéb közalkalmazott )
takarítók
- reggel
7.00
-
7.15
- reggel
7.15
-
13.45-ig
- délután
az órát tartó pedagógus valamint a napközis nevelők
- délután
16 –ig a napközis nevelők
a tanítás befejezéséig az ügyeletes nevelő
- A termek takarítása után az iskolát a takarítók zárják. Tanítási idő után a tanulók csak szervezett foglalkozás keretében vagy meghatározott céllal tartózkodhatnak az iskolában úgy, hogy a délutáni tanítási órákat és foglalkozásokat nem zavarják. Rendezvényeket az iskolavezetés engedélyével, az osztályfőnök részvételével lehet szervezni.
IX/4. Heti rend - Az oktatás-nevelés a tantárgyfelosztással összhangban lévő heti órarend alapján történik. - Tanórán kívüli foglalkozások, programok és rendezvények csak a kötelező tanítási órák megtartása után szervezhetők. - Az iskolavezetői (igazgató, igazgató helyettes) megbeszélések szükség szerint - Munkaközösség vezetői értekezletet - Egyéb értekezletek, események, és programok időpontját az iskola, éves terve szabályozza.
68
IX/5. A tanév rendje A tanév rendjének meghatározása A tanév általános rendjéről az Oktatási Minisztérium évenként rendelkezik. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg, és rögzíti a munkatervben az érintett közösségek véleményének figyelembe vételével. A szolgalmi idő, a tanítási év 182 tanítási napból áll. A tanév rendje és annak közzététele A tanév helyi rendje tartalmazza az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat: -
a nevelőtestületi értekezletek időpontját
-
az intézményi rendezvények és ünnepségek módját és időpontját
-
a tanítás nélküli munkanapok programját és időpontját
-
a vizsgák (osztályozó, javító, stb.…) rendjét
-
a tanítási szünetek (őszi, tavaszi, téli) időpontját – a miniszteri rendelet keretein belül
-
a bemutató órák és foglalkozások rendjét
-
a nyílt napok megtartásának rendjét és idejét
A tanév helyi rendjét, valamint az intézmény rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. A házirendet, a nyitva tartás és a felügyelet időpontjait az intézmény bejáratánál ki kell függeszteni. IX/6. Az iskola élete a tanításnélküli szünetekben -
A szünetek időtartamát, hosszát, a szünetek előtti utolsó és a szünetek utáni első tanítási nap időpontjait törvény illetve rendelet rögzíti. Ettől való eltérést a KLIK engedélyével tehetik meg az iskolák.
-
A nyári tanítási szünetben meghatározott napokon ügyeletet biztosítunk.
69
IX/7. Iskolai szolgáltatások (számítógép használat, tornaterem használat ) Tornaterem használata A tornatermet tanítási időn kívül, sport- és tömegsport keretében, versenyekre való felkészítés alkalmával, kulturális rendezvények, ünnepélyek, tanári felügyelettel használhatják a tanulók. A tornaterembe megfelelő sportöltözékben lehet belépni. A tornaterem bérbe adható (pl. Sportegyesület), de ez nem zavarhatja a tanítást (kötelező feladatellátást). A bérbeadás a KLIK illetékes tankerület tudomásával történik. Számítástechnika terem használata A számítástechnika teremben csak nevelői felügyelet mellett lehet tartózkodni. Délután napközis csoportokban biztosítjuk a tanulók felügyeletét, foglalkoztatását és másnapra való felkészülését a tanórákon. Kulturális területen a színház- és mozi látogatásra vonatkozó igény felkeltése a célunk. Törekszünk formálni a tanulók színvonalas értéket jelentő kultúrára irányuló igényét.
IX/8. Szociális ellátás Diákétkeztetés - A tanulók napi háromszori étkezést igényelhetnek (tízórai, ebéd, uzsonna) A megállapított étkezési térítési díjakat a konyha üzemeltetőjének kell befizetni. Étkezési díjak kifizetéséhez rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők esetén 17. osztályig 100%, 3 gyerekesek esetében és azoknak, akik rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülnek, de 8. osztályosok, 50 %-kal járul hozzá az Önkormányzat. - Figyeljük és kihasználjuk a minisztériumok által szervezett jótékonysági akciókat, így az ingyenes iskolagyümölcs programban is részt veszünk, ezzel is hozzájárulva tanulóink egészséges táplálkozásához. A Gyermekétkeztetési Közalapítvány pályázatain keresztül élelmiszercsomagokkal tudjuk támogatni a rászorulókat.
70
Szoros kapcsolat a Polgármesteri Hivatallal és a Gyermekjóléti Szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedett tanulók minél hamarabb segítésben részesüljenek. Tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek A tankönyvvásárláshoz nyújtott állami tankönyvtámogatás összege változó. A tanulók egy jelentős része a törvényben előírt módon, rászorultsági alapon ingyen kapja a tankönyveket, nagy segítséget nyújtva a szülőknek a tanévkezdéshez. Az iskolába érkező adományok a rászorulók között szétosztásra kerülnek. Az „Esélyt Zalacsányi Gyermekeinknek” alapítvány számlájára befolyó pénzösszeg szintén a gyermekek szociális körülményeinek javítását szolgálják. Szociális szolgáltatás Reggeli ügyelet 715-tól a bejárók érkezéséig. Szünetekben szintén ügyeletet biztosít a kijelölt két pedagógus. Délelőtti étkezési lehetőség. Ebédelési lehetőség. Uzsonnát biztosít. Rendszeres védőnői szolgálat. Évente 1 alkalommal iskolaorvosi vizsgálat. Fogorvosi vizsgálat évente.
71
X. Helyi tanterv óraterve X/1. A tantervválasztás (készítés) szempontjai Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkező tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás: Évfolyam Tanév
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
2012/13.
K1
K
K
K
K
K
K
K
1. számú táblázat K = az oktatási miniszter által kiadott kerettantervek alapján 2001-ben felülvizsgált és elfogadott helyi tanterv K1= Apáczai Kiadó Kft. Kerettantervi ajánlása (humán orientáció) I = A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve ( 2/2005. (III. 1.) OM rendelet) Heti óraszámok (K) Tantárgy/évfolyam
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Magyar nyelv és irodalom
8
8
8
7
4,5
4,5
4
4
2
2,5
2
2+1
Történelem és állampolgári ismeretek Idegen nyelv
1
3
3
3
3
3
4
3+1
4
3+1
3+1
3+1
2
2
2
1+1
1+1
1+1
2
2 2
2,5
Fizika
2
1,5
Biológia
1,5
1,5+
Matematika
4,5
4
Számítástechnika Környezetismeret
1
1
Természetismeret
0,5 Kémia
1,5
1,5
Földrajz
1,5
1,5
1
1
Ének-zene
1
1
2
72
1,5
1
1
Rajz
1,5
1,5
2
1,5
1,5
1,5
1
1
Technika és életvitel
1
1
1
1
1
1
1
1
Tantárgy/évfolyam
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Testnevelés és sport
3
2,5
2,5
2,5
3
3
2
2
1
1
1
1
Tánc és dráma
0,5
0,5
Hon és népismeret
0,5
0,5
Osztályfőnöki Tantervi modulok
Informatika
0,5
Ember és társadalomismeret, etika
1
Mozgókép és médiaismeret
1
Egészségtan
0,5
Kötött óraszám összesen
20
19
21,5
21,5
23
Szabadon tervezhető
0,5
1
1
1
22,5+
24,5
23
0,5 26,5
26,5
2 inf. 2
1
1
25
27,5
27,5
magyar
Kötelező óraszám a törvény
20
19
alapján Korrepetálás
25
2 inf. 2
2
A helyi tanterv a kerettanterv útmutatásai alapján készült. Bevezetése 2013. szeptember 1-től az 1. és 5. osztályban később pedig felmenő rendszerben történik.
73
2013/2014. tanévtől Tantárgy/évfolyam
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Magyar nyelv és irodalom
7+1
7+1
6+2
6+2
4
4
3+1
4
2
2+0,5 2
2+0,5
Történelem és állampolgári ismeretek Idegen nyelv - német
1
2+0,5 3
3
3
3
4
4
4
3+1
3+1
3+1
2
1+1
1
1+1
2
2+0,5
Fizika
2
1
Biológia - egészségtan
2
1+0,5
Kémia
1+1
2
Földrajz
1
2
Matematika
4+1
4+1
Számítástechnika/Informatika Környezetismeret
1
1
1
1+0,5
Természetismeret
Ének-zene
2
2
2
2
1
1
1
1
Vizuális kultúra
2
2
2
2
1
1
1
1
Technika és életvitel
1
1
1
1
1
1
1
-
Testnevelés és sport
5
5
5
5
5
5
5
5
1
1
1
1
1
1
1
1
Osztályfőnöki Erkölcstan
1
1
1
1
Dráma és tánc (magyarhoz)
1
Szabadon tervezhető órakeret
2
2
3
3
2
3
3
3
Rendelkezésre álló órakeret
25
25
25
27
28
28
31
31
Délutáni – korrepetálás
2
2
2
2
Tehetséggondozás
2
2
2
2
1
1
Számítástechnika/informatika Földrajz
1 1
Német nyelv
1
Angol nyelv
2
74
2
A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: Tantárgy megnevezése
Változat
Magyar nyelv és irodalom
A változat
Matematika
B változat
Fizika
B változat
Kémia
A változat
Biológia-egészségtan
A változat
Ének-zene felső tagozat
B változat
Ének-zene alsó tagozat
B változat
75
XI. Az iskola feltételrendszere XI/1. Személyi feltételek A tantestület névsora: név Kópicz Csaba
megbízatás
szakmai képesítés
igazgató
tanár, földrajz-testnevelés szak Közokt.vez.szak
Tóth Istvánné Szládovics Ferencné
igazgatóhelyettes,
tanító, testnevelés spec.koll.
osztályfőnök
gerincgy.
osztályfőnök, alsótag.munkaköz.vez.
tanító, rajz spec., vizuális k.
Husz Tiborné
osztályfőnök
tanító, ének spec. okt.inf.
Rétiné Végh Katalin
osztályfőnök
tanító, népműv. spec. okt.inf., rendszer inf. gerincgy.
Beledi Beáta
részmunkaidős
kémia szak
Kalauz Júlia Mária
osztályfőnök
tanító – magyar kieg.szak.
Szekérné Somogyi Krisztina Horváth Petra Bohárné Leposa Lívia
osztályfőnök
német nyelv tan.
napközis nev.
történelem –
osztályfőnök
angol szak
osztályfőnök
tanító, matematika kieg.
Felsőtag. munkaköz. vez.
szak., techn.spec., drámaped.
Tömpe Istvánné
napközis nev.
Biológia-rajz szak
DÖK vezető Sebestyén Gábor
testnevelő tanár Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar, középfokú torna edző.
XI/2. Tárgyi feltételek és eszközrendszer 76
Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak oktatásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (ill. ahol nincs munkaközösség ott egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A taneszközök kiválasztásánál a következő szempontokat vesszük figyelembe: -
a taneszközök feleljenek meg az iskola helyi tantervének
-
a sajátos nevelési igényű gyermekek helyi tantervének
-
az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók
-
a taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be (pl. interaktív tábla és tananyag stb.) Fejlesztések fontosabb forrásai
Az épületek és a tantermek állagának megóvása érdekében nagy odafigyeléssel és takarékossággal csökkenthetők a költségek, a nagyobb ráfordítást igénylő munkák, s ezzel a megtakarítások. A karbantartási munkák folyamatos végzésével elkerülhetők a költségvetést megterhelő nagyobb kiadások. A pályázatok lehetőséget adnak az elhasznált, vagy hiányzó eszközök (sportszerek, szemléltető eszközök, stb.) beszerzésére.
XII. Az iskola gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenysége
77
A gyermekek tanulását segítheti, vagy gátolhatja a környezete. A hátráltató tényezők lehetnek: - a család anyagi és egészségügyi állapota, család erkölcsi helyzete és életvitele, a család lakhelye és környezete, a tanuló hajlamai, a tanuló egészségügyi állapota, a tanuló környezete (lakhely, barátai), a családtagok száma a sajátos nevelési igényből fakadó hátrányok A hátrány a cigányszármazású tanulóknál fokozottabban jelentkezik. Iskolánk feladata figyelem fordítása valamilyen hátrányban élő tanulók életére. Segítséget nyújtani a tananyag elsajátításában, a szociális és egészségügyi helyzet javításában, a szabadidő hasznos eltöltésében. XII/1. Konkrét teendők szakköri foglalkozásokat díjmentességének biztosítása, iskola és községi rendezvényekre felkészíteni tanulóinkat, felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozások szervezése, differenciált oktatás és képességfejlesztés, pályaválasztás segítése, egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, az iskolában történő étkeztetés és napközi igénybevételének elősegítése, a tanulók szociális helyzetének javítása, javaslattétel segélyezésre, természetbeni támogatásra, szabadidős tevékenységek szervezése, folyamatos kapcsolattartás a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal A tanulók érdekében az iskolának kapcsolatot kell teremtenie és fenntartania: az óvodával és nevelési-tanácsadóval (iskolaérettség miatt), Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal - a Gyógypedagógiai Fejlesztő, Tanácsadó és Továbbképzési Központtal a sajátos nevelési igényű tanulók ellátásának megszervezése miatt és a szakmai szolgáltatásaik igénybevétele miatt.
78
az egészségügyi hálózattal: védőnővel, iskolaorvossal, pszichológussal, logopédussal, külső szociális hálózattal működik közre: Gyámhivatal, Nevelési Tanácsadó, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Polgármesteri Hivatal, Kisebbségi Önkormányzatok, egyházak. Az iskola kapcsolatot teremt és tart fenn a családdal: szülői értekezleteken és fogadóórákon, Szülői Munkaközösséggel megbeszélések, nyílt napokon, a szülők, vagy nevelők kezdeményezésére, személyes beszélgetések, Osztályfőnökök és nevelők feladatai: a tanulók helyzetének felmérése /szociális, egészségügyi, családi, környezeti /, magatartási zavarokkal küszködő tanulók, fejlődési rendellenességek, örökölt, vagy szerzett betegségek, alkoholizálás, drogfüggőség, pszichikai zavarok, stb. kiszűrése. A sajátos nevelési igényű gyermekek integrációjának megvalósítása. Minden osztályfőnök felméri év elején osztályának helyzetét.
XII/2. A gyermek veszélyeztetettségének okai Környezeti ok a szülők, élettársak egymáshoz való viszonya, /negatív viszony /, a gyermek nem a szülőknél van elhelyezve, gondozás hiánya, felügyelet hiánya helytelen bánásmód, brutalitás, érzelmi élet hiánya a családban, a szülők könnyelmű, felelőtlen életvitele, italozó életmód, bűnöző családi háttér, a lakás rossz állaga,
79
a lakásban hiányos az alapvető berendezés, felszerelés, negatív hatású baráti kör. A gyermek személyiségében rejlő ok értelmileg-érzelmileg szociálisan visszamaradt, csavargó
Anyagi ok a szülő munkaképtelen, csökkent munkaképességű, a szülő munkanélküli. Egészségi ok fertőző betegség, idegrendszeri, pszichés problémák a gyermeknek, vagy szülőnek. XII/3. A hátrányos helyzet okai Környezeti ok Csonka család; az egyik szülő meghalt. A szülők elváltak. Nem a szülőknél van a gyermek elhelyezve. A tanuló állami gondozott. Nevelési hiányosság: kettős nevelés, gondozási hiányosság, kényeztetés, közömbösség, stb. Szűkös lakásviszonyok. Több generáció él együtt kis lakásban. Sokgyermekes család /4, vagy több gyerek /.
Anyagi okok Kevés kereset. A tanuló nevelési segélyezett. Egyik szülő keresőképtelen, vagy tartósan beteg. Munkanélküliség.
80
Egészségügyi ok Születési rendellenesség. Rosszul lát, halláscsökkent, stb. Egyéb tartós betegség.
XII/4. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység Az első osztályos beiratkozásnál bekérjük az óvodai szakvéleményt. Gyakran nehezen haladó, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyerekek kerülnek intézetünkbe, rendszerint a háttérben szociális, kulturális, egészségügyi okok találhatók. Az integrált oktatással-neveléssel szakmailag, pedagógiailag, illetve a szokások, közgondolkodás megváltoztatásával, szakemberek alkalmazásával segítjük elő a tanulók beilleszkedését. A gyermekpopuláció kb. 20 %-a küzd különböző mértékű tanulási, magatartási zavarokkal, amelyben a fiúk aránya jóval nagyobb 9:1. A probléma ténye a tapasztalt pedagógus által szinte azonnal érzékelhető, az azonosítás már jóval nehezebb feladat. Tanulási zavarok típusai Részképesség-zavarok – kognitív funkciók (a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás zavarai) - motorikus zavarok (nagymozgás, finommozgás) Komplex tanulási zavarok - diszlexia (olvasászavar) - diszgráfia (írászavar) - diszkalkulia (számolási zavar)
Viselkedés, énkép, önértékelés területén mutatkozó zavarok - beilleszkedési zavarok 81
- hiperaktivitás Az integrált nevelés lényege, hogy nem az elkülönítetten történő kezelést, a másságot hangsúlyozza a törvény, hanem a megsegítés lehetőségét. Az integrált nevelés megvalósításához fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus, illetve logopédus szakemberek alkalmazása válik szükségessé. XII/5. A sajátos nevelési igénnyel összefüggő pedagógiai tevékenység Iskolánk a Közoktatási Törvény 30.§ (1) (2) (3) alapján integráló nevelésben részesíti az alábbiakban felsorolt sajátos nevelési igényű gyermekeket:
Pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott gyermeket mint: Diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkúliás, mutista, kóros hyperkinetikus vagy kórós aktivitászavarban szenvedő gyermek
Tanulásban akadályozott gyermek
Célunk, hogy az integrált nevelés előnyeit az egész iskolaközösség számára kamatoztassuk, de leginkább az akadályozott gyermek számára teljesítsük ki a lehetőségeket. -
A gyermeket nem kell kiszakítani abból a szociális környezetből, gyermekközösségből, amelyben addig élt.
-
A szülőknek nem kell messzire utazniuk, kísérniük gyermeküket, illetve kollégiumba adniuk.
-
Az integrált nevelés általában véve hátráltatja az iskolai kudarcok kialakulását, megszünteti a diszkriminációt és a stigmatizálást.
-
Segíti az előítéletek leépítését.
-
Új pedagógiai megoldások, eljárások keresésére ösztönöz, fokozza a pedagógusok kreativitását.
-
Segíti a különböző szakemberek együttműködését.
-
A nevelésért felelős valamennyi személyt azonos értékűként vonja be munkába.
-
Mind az akadályozott, mind az átlagos, mind a tehetséges gyermek fejlődését biztosítja, teljesítményüket fokozza.
82
Nemzeti alaptanterv alkalmazása a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásában A Nemzeti alaptanterv (a továbbiakban: NAT) a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának is alapdokumentuma, az abban meghatározott kiemelt fejlesztési feladatok a sajátos nevelési igényű tanulókra is érvényesek. A pedagógiai programunk, helyi tantervünk elkészítésénél figyelembe vesszük: - a közoktatási törvény, a NAT és az Irányelv rájuk vonatkozó előírásait, - a nevelés és oktatás helyi célkitűzéseit és lehetőségeit, - az intézményfenntartó javaslatait, - a szülők elvárásait és - az általuk nevelt tanulók sajátosságait. Az Irányelv céljainak biztosítása a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásában - a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósuljon meg, segítse a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedést, - az iskola fejlesztési követelményei igazodjanak a fejlődés lehetséges üteméhez, - ha szükséges, a fejlesztés az iskoláskor előtti képességfejlődés területeire is terjedjen ki, - a rehabilitációs célú fejlesztő terápiák programjai váljanak az intézmény pedagógiai programjainak tartalmi elemeivé, - a tanulókat a nevelés, oktatás, fejlesztés ne terhelje túl. Ennek érvényesítése érdekében lehetséges: - a tartalmak kijelölésekor egyes területek módosítása, elhagyása vagy egyszerűsítése, illetve új területek bevonása - a sérült képességek rehabilitációs, habilitációs célú korrekciójának területeinek meghatározása - a nevelés, oktatás és fejlesztés szokásosnál nagyobb mértékű időbeli kiterjesztésére A sajátos nevelési igényű tanulók habilitációs, rehabilitációs célú ellátása A sajátos nevelési igényű tanulók különleges gondozási igénye biológiai, pszichológiai és szociális tulajdonság-együttes, amely a tanuló nevelhetőségének, oktathatóságának, képezhetőségének az átlagtól eltérő jellegzetes különbségeit fejezi ki. A tanulók között
83
fennálló - egyéni adottságokból és igényekből adódó - különbségeket az iskola a helyi pedagógiai program kialakításakor figyelembe veszi. A sajátos nevelési igény kifejezi: a) a tanuló életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulását, b) az iskolai tanuláshoz szükséges képességek részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, lassúbb ütemű és az átlagtól eltérő szintű fejleszthetőségét. A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. A habilitációs, rehabilitációs ellátás közös elvei a) A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésében, oktatásában részt vevő közoktatási intézményként egész nevelési-oktatási rendszerünket átfogó, hosszú távú habilitációs, rehabilitációs célok és feladatok határozzák meg, melyeket az intézmény dokumentumai tartalmaznak. b) A habilitációs, rehabilitációs tevékenység olyan szakmaközi együttműködésben kialakított és szervezett nyitott tanítási-tanulási folyamatban valósul meg, mely az egyes tanulók vagy tanulócsoportok igényeitől függő eljárások, időkeret, eszközök, módszerek, terápiák alkalmazását teszi szükségessé. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljai és feladatai a) értelmi, és egyéb fogyatékosságból, fakadó hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása. b) A meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében. c) A különféle funkciók egyensúlyának kialakítása. d) A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása. e) Az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése. A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők a) A fogyatékosság típusa, súlyossága. b) A fogyatékosság kialakulásának ideje.
84
c) A sajátos nevelési igényű tanuló - életkora, pszichés és egészségi állapota, rehabilitációs műtétei, - képességei, kialakult készségei, - kognitív funkciói, meglévő ismeretei. d) A társadalmi integráció kívánalmai: lehetséges egyéni életút, továbbtanulás, pályaválasztás, életvitel. A sajátos nevelési igényű tanuló fejlesztésére vonatkozó célokat, feladatokat, tartalmakat, tevékenységeket, követelményeket megjelenítjük a) az intézmény pedagógiai programjában, b) az intézmény minőségirányítási programjában (tervezési és ellenőrzési szinten), c) a helyi tantervben műveltségi területek, tantárgyak programjában, d) a tematikus egységekhez, tervekhez kapcsolódó tanítási-tanulási programban, e) az egyéni fejlesztési tervben. A szakirányú végzettséggel rendelkező gyógypedagógiai tanár/terapeuta kompetenciája: 1. a programok, programcsomagok összeállítása, 2. a habilitációs, rehabilitációs egyéni és kiscsoportos fejlesztés, 3. közreműködés az integrált nevelés, oktatás keretein belül a tanítási órákba beépülő habilitációs, rehabilitációs fejlesztő tevékenység tervezésében, ezt követően a konzultációban. A szükséges pedagógiai feltételek biztosítása a sajátos nevelési igényű tanulók számára A nevelés, oktatás, fejlesztés kötelezően biztosítandó pedagógiai feltételeit a közoktatási törvény foglalja össze. A közoktatási törvény a sajátos nevelési igényű tanulókhoz igazodva az általánosan kötelező feltételeket több területen módosítja, illetve kiegészíti olyan többletszolgáltatásokkal, amelyeket ki kell alakítani, és hozzáférhetővé tenni a sajátos nevelési igényű tanulók számára, mint például: - speciális tanterv, tankönyvek, tanulási segédletek, - speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök. Az intézményben megvalósuló (integrált) nevelés, oktatás A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő - integrált - oktatásuk. Az együttnevelést megvalósító intézmény többet vállal, magasabb értéket kínál, mint 85
részvétet és védettséget. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthető, melynek eredményes megvalósítását az alábbi tényezők biztosítják: - Az együttnevelést megvalósító iskolák pedagógusainak, a szülők közösségének felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására. - Az együttnevelés megvalósításában, a különböző pedagógiai színtereken a habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesülése és a sérülésspecifikus módszertani eljárások alkalmazása. A módszerek, módszerkombinációk megválasztásában a „sérülésspecifikusság” alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési igény típusához, az elmaradások súlyosságához, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz. - A nyitott tanítási-tanulási folyamatban megvalósuló tevékenység, amely lehetővé teszi az egyes gyermek vagy csoport igényeitől függő pedagógiai - esetenként egészségügyi eljárások, eszközök, módszerek, terápiák, a tanítás-tanulást segítő speciális eszközök alkalmazását. - A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógus, aki a) a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak - egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző - módosulásait; b) szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; c) a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján - szükség esetén - megváltoztatja eljárásait, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz; d) egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres; e) alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez; f) együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba.
86
A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő - a tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógiai tanár/terapeuta az együttműködés során a) segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését; b) javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges megvilágítás) c) segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről; d) javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására; e) figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra; f) együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait; g) terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon egyéni fejlesztési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben -, ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra.
XII/5/a Pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott gyermekek Helyzetelemzés: A fent megnevezett sajátos nevelési igényű gyermekek számára nincs speciális szegregált intézmény. Az intellektusuk ép, képesek elsajátítani a normál általános iskolai tananyagot. Nevelésük-oktatásuk minden esetben, a többségi iskolákban zajlik. A többségi iskola a különleges gondoskodást biztosítani tudja számukra az alábbiak szerint: A tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott gyermekek fejlesztésének elvei: Ez alá a gyűjtőfogalom alá soroltak azok a súlyos tanulási, beilleszkedési, magatartási zavarok, amelyek hátterében részképességzavarok, iskolai teljesítmények fejlődési zavara, hiperaktivitás és/vagy figyelemzavar, vagy a felsoroltak halmozott előfordulása áll fenn. E fogyatékossági csoportban nem határozhatók meg egységes jellemző jegyek. Az egyes állapotok a tünetek/tünetegyüttesek komplexitásától függően a funkciógyengeségtől a
87
komplex személyiség-, illetve általános tanulási zavarig terjedhetnek. A ezek a tanulók értelmi szintjüknek megfelelő iskolában teljesítik tankötelezettségüket. Sajátos nevelési igényeiket általában a többségi iskola elégíti ki, iskolapszichológusok, valamint a pedagógiai szakszolgálatok logopédusainak, gyógypedagógusainak terápiás közreműködésével. 1. A kóros hiperaktivitást, figyelemzavart mutató tanuló A részképességzavarok körébe az iskolai teljesítményeknek - elsősorban az alapvető eszköztudás (olvasás, írás, számolás) - elsajátításának és képességének deficitjeit, valamint az általuk kiváltott, következményes magatartási és/vagy tanulási zavarok komplex tünetegyüttesét sorolják. E fogyatékosság differenciál-diagnosztikai jellemzője, hogy a részképességben az intelligencia szintjének ellentmondó súlyos teljesítménybeli elmaradás mutatkozik, valamint teljesítményszóródás mutatható ki az intelligenciafaktorok, a mozgáskoordináció és a beszéd szintje között. Ide tartoznak azok a tanulók is, akik súlyos figyelemzavaruk (helyzetidegenségük, hibáshiányos helyzetfelismerés) vagy fejletlen önirányítás, gyenge önértékelési képesség miatt a tanulási szituációba beilleszkedni nem tudnak, állandó személyes kontrollra, megerősítésre szorulnak. A hiperaktivitás, a figyelemzavar jellemzője, hogy a tanuló sokkal több cselekvéses tanulási helyzetet igényel, rövidebb ideig tud a feladathelyzetben megmaradni. Míg a részképességzavarok gyakran ép érzékszervek esetén is az érzékszervi fogyatékosság (gyengénlátás, enyhe nagyothallás) látszatát kelthetik, addig az utóbbiak általánosan gyenge képességűnek, értelmi fogyatékosnak tűnhetnek. A részképességzavarok tüneteit mutató tanulók általános jellemzője a számukra nehéz iskolai feladatok iránti feltűnő közömbösség, érdektelenség, amely a nehézségek következtében fokozatosan elmélyül, és a tanulással (a kieső részképességgel) kapcsolatos tevékenységek (olvasás, írás, számolás) elutasításában fejeződhet ki. A tanuló önmaga is kompenzálni kezdi a sikertelenséget: jó esetben más, a számára könnyebb tantárgyi tevékenységgel, kedvezőtlen esetben extrém magatartással, beilleszkedési zavarral. A tanulási nehézség másodlagosan okozhat magatartási, illetve magatartási probléma eredményezhet tanulási zavart, a tünetek tehát egymásba átmehetnek, illetve halmozódhatnak. Az idegrendszer csökkent terhelhetőségének, érési meglassúbbodásának tudhatók be a tanulási, magatartási zavar tüneteit mutató tanulónál az alábbiak is: - általában érzékenyebb a meteorológiai változásokra,
88
- fáradékonyabb az átlagnál, nehezen tűri a zajokat, nehezen viseli el a várakozási feszültséget, - gyakrabban van szüksége pihenésre, szünetre, egyedüllétre, - fokozottabban igényli az életét, tevékenységét meghatározó állandó kereteket, érthető és követhető szabályokat, - nyugtalanság, túlmozgások jellemzik. Mindez kóreredet szempontjából idegrendszeri anomáliák, funkcionális vagy organikus sérülés következménye. A percepciós bázis többdimenziós érintettsége miatt az olvasás, írás, számolás elsajátításában különböző súlyosságú akadályt jelent, az enyhe zavartól egészen a funkcióképtelenségig. 2. A részképességzavar tüneteit mutató tanulók iskolai fejlesztése 2.1. Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai A tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai nem térnek el a NAT-ban rögzítettektől. Ugyanakkor ajánlatos a helyi tantervekben élni az első évfolyam két tanév alatt történő elvégeztetésével. Külön intézményben vagy fejlesztő osztályban az első évfolyam két tanévre történő széthúzása átsegítheti a tanulókat a nehézségeken. Az iskolai oktatás első éve ez esetben az intenzív prevenció, a szakszerű funkciófejlesztés, a pszichés gondozás, a megfelelő motiváció és a feladattudat kialakításának az időszaka, amelyre jellemző a gyógypedagógiai korrekciós-kompenzáló-terápiás módszerekkel irányított tanulási folyamat. Amennyiben a részképességzavar tüneteit mutató tanuló speciális nevelési igényének kielégítése a logopédiai szakszolgálat keretében történik (terápia), az intenzív kezelés hatékony lehet. Ilyen kezelés mellett - különösen az enyhébb esetekben - általában nem szükséges két tanév az első évfolyam számára. 2. 2. A fejlesztés kiemelt feladatai 2. 2. 1. Diszlexia, diszgráfia esetén Az olvasás-, írászavarok javításának célja az iskolás korban, hogy kialakítsa a tanulóban az intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás-írás készséget, fejlessze a gyermek kifejező készségét, segítse az olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében. Fontos cél továbbá, hogy megismertesse a tanulókat a kompenzatorikus lehetőségekkel. A legsúlyosabb esetekben kompenzálja az olvasásképtelenséget szövegek auditív
89
tolmácsolásával, az írást segítse gépírással, szövegszerkesztő használatával, a helyesírást pedig a szövegszerkesztő helyesírás-ellenőrző funkciójának működtetésével, illetve a speciális, e célból összeállított fejlesztő programokkal. A feladatok részben levezethetők a főbb tünetekből: Diszlexia esetén gyakran tapasztalható az általános beszédgyengeség tünetegyüttese, vagy annak a beszédjavítás utáni maradványtünete. Általában differenciálatlan az aktív szókincs, és gyenge a verbális emlékezet. A tanuló az új szavakat nehezen jegyzi meg, megmásítja, torzítja, jó értelmi képesség esetén új szót alkot helyette, vagy körülírja a fogalmat. Az olvasás tanulása során nehezen alakul ki a hang-betű kapcsolat, gyakori és makacs betűtévesztések fordulnak elő, a sorrendben átvetések tapasztalhatók, a hosszabb szavak áttekintése rendkívül nehéz. Hibás kombinációk, felületes akusztikus képzetek előhívása észlelhető. Nehéz a figyelem megosztása az olvasási technika és a szöveg tartalma között, pontatlan a toldalékok olvasása, lassú az olvasási tempó, gyenge a szövegértés. Diszgráfia esetén az írómozgásokban, azok kivitelezésében jellemző a rossz kéztartás, az íróeszköz helytelen fogása, a görcsösség. Az írómozgás egyenetlen, ritmusa és lendülete töredezett lesz, a gyermek egész testével ír. Az optimális mozgássor csak nagyon lassan valósul meg, ezért is fáradékonyabbak a diszgráfiás gyermekek. Az írás külalakjában megjelenő tünetek: tájékozódási nehézség a vonalrendszerben, a leírt betűk nagysága egy szón belül is erősen változó, a betűk dőlésszöge következetlen, a betűformák szabálytalanok, gyakori az átírás, áthúzás, összefirkálás, a zárójel. Hiányoznak vagy torzulnak a betűkapcsolások. Gyakori a nyomtatott és írott betűk tévesztése, diktálás után betű, szótag, szó ki- és elhagyása fordul elő. A tanuló a szöveget módosítja, esetleg értelmetlen mondatokat ír. Végül jellemző a helyesírási készség általános gyengesége. Feltűnőek a tükörírásos elemek, a fölösleges betűelemek, a betű-, szótag-, szókihagyások. A diszgráfiás gyermek kapcsolási nehézségekkel küzd, írásban is téveszti a szó- és mondatstruktúrát, és végül, más tananyagokban való előrehaladáshoz viszonyítva nagyon lassú az írás megtanulásának folyamata. Kiemelt feladatok a diszlexiás, diszgráfiás tanulók iskolai fejlesztése során: - a pontos diagnózis és a fejlesztési szempontok, módszerek igénylése, vizsgálatok elvégeztetése, - a testséma biztonságának kialakítása, - a téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten, - a vizuomotoros koordináció gyakorlása,
90
- a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése, - az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) hangoztató-elemző, vagy diszlexia prevenciós módszerrel, - az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai pályafutása alatt, - a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során, - az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel, - az értékelés, minősítés legyen méltányos, - segítő környezet folyamatosan álljon a tanuló rendelkezésére. Az olvasásgyengeség - a nem valódi diszlexia - a fenti tünetek enyhébb megjelenése. Az olvasásgyenge tanulók általában lassabban sajátítják el az olvasást. Hibáik kijavítása azonban nem igényel teljes újratanítást, a szükséges gyógypedagógiai közreműködés éppen ezért általában tünetcentrikus. A korrekció folyamata tartalmazza azokat a feladatsorozatokat, amelyek a vizuális, az akusztikus és a motoros funkciókat támogatják. 2. 2. 2. Diszkalkulia esetén A diszkalkulia a számolási, matematikai képességnek a tanuló intelligenciájához mért gyengesége. Hátterében általában valamilyen idegrendszeri sérülés húzódik meg, amelynek következtében zavart az érzékelés-észlelés folyamata, sérült a gondolkodás. Nehezítetté válik a szimbólumok felismerése és tartalmi azonosítása, akadályozott a fogalmak kialakulása, sérülnek a fogalmakkal végzett gondolkodási műveletek, a sor- és szabályalkotás, a téri és síkbeli viszonyok érzékelése, illetve zavart szenved az emlékezet és a figyelem. E tanulócsoportnál általában hiányzik a "matematikai érdeklődés", kialakulatlan a mechanikus számlálás képessége, a mennyiség-állandóság. A tanulás folyamán nehezen ismerik fel a számjegyeket, nem képesek azokat a mennyiséggel egyeztetni, vagy számjegy és mennyiség helyes egyeztetésekor a számjegy nevét nem tudják. Súlyos elmaradásaik vannak a matematikai nyelv használatában, a matematikai relációk verbális kifejezésében. A kiemelt speciális teendők a teljesség igénye nélkül mindenekelőtt - a testséma kialakítása, - a téri relációk biztonsága, - a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása, - a szerialitás erősítése, - számfogalmak kialakítása és bővítése,
91
- az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése, - segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése, - az alapműveletek fogalmi kialakítása, képi, vizuális megerősítése, sokoldalú gyakorlásuk a már "birtokolt" számfogalmakkal építkező számkörökben, -
a matematikai nyelvi relációk tudatosítása, szöveges feladatok megoldása.
2. 2. 3. A részképességzavar és/vagy fogyatékosságok együttes, halmozott tüneteit mutató tanulók Több részképességzavar együttes előfordulása "halmozott fejlődési zavart" okoz. Ez a beszéd/nyelv, a mozgás, a kognitív képességek eltérő és egyenetlen fejlődését foglalja magába és általában akadálya az anyanyelv tanulásának, az olvasás-írás-számolás elsajátításának. Az ilyen típusú, speciális fejlesztésre szoruló tanulók logopédiai-pedagógiai ellátásának lényege, hogy a percepció minden részterületét fejleszteni kell: a vizuális, az akusztikus, a taktilis és mozgásos észlelés folyamatait, a motoros képességeket és állandóan a beszéd- és nyelvi készséget. 2. 2. 4. A fejlesztés elvei - A részképességzavar tüneteit mutató tanulók különleges gondozási igényeinek kielégítése gyógypedagógus közreműködését igényli, akár olyan formában, hogy ő végzi a terápiát, akár utazó tanárként, tanácsadás, szupervízió keretében, együttműködésben a pszichológussal. - A tanulók egyéni terápiás terv alapján kapnak segítséget. - A kialakulatlan részképesség jellegének megfelelően az iskolai oktatásban érvényesíteni szükséges a méltányos számonkérési, értékelési, esetleg az intenzív terápia idejére szóló átmeneti felmentési lehetőségeket. Mindez azonban elsődlegesen a gyermek távlati érdekeinek figyelembevételével történjen. - A rehabilitációs időkeretek rugalmasságát a külön iskolákban (osztályokban) fenn kell tartani. Csak így biztosítható a tanulók egyéni szükségleteihez való igazodás. - A részképességzavar tüneteit mutató tanulók oktatásának preferált formája a hagyományos integrált oktatás. Külön oktatás esetében tehát arra kell törekedni, hogy a tanuló minél előbb visszakerüljön egyrészt a családjához, másrészt az őt integrálni képes környezetbe. A külön oktatás tehát ez esetben intenzív terápiás céllal szervezett átmeneti oktatási formának tekintendő, amelyet csak a rendkívül súlyos más fogyatékosságok esetén célszerű igénybe venni.
92
3. A NAT és a kerettantervek alkalmazása A részképességzavar tüneteit mutató tanulók sajátos fejlesztésének elvei nem indokolják a NAT követelményeinek módosítását. A tanulók e csoportja ugyanis képes a követelmények minimum- vagy annál magasabb szinten történő elsajátítására, tanulási zavaraik a közoktatási törvény adta lehetőségeken belül kiegészítő speciális egyéni terápia esetén kezelhetők. 3. 1. Közös követelmények A NAT közös követelményei közül elsősorban a kommunikációs kultúra kap kiemelt hangsúlyt, mivel ezen a területen koncentrálódnak a diszlexiás, diszgráfiás tanulók speciális nevelési szükségletei. 3. 2. Általános követelmények A fogyatékos tanulók e csoportjától kellő segítség és kompenzatorikus eszközök igénybevétele mellett elvárható az általános követelmények teljesítése. 3. 3. A NAT és a kerettantervek alkalmazása a helyi tanterv készítésénél Módosul (hat) nak a következők: Diszlexiás, diszgráfiás tanulók oktatása terén: Anyanyelv és irodalom műveltségi területen belül a két tanévre meghosszabbított első évfolyam első tanévében javasolt a következők beiktatása a tananyagba: testséma fejlesztése, vizuomotoros koordináció fejlesztése, grafomotoros fejlesztés, a helyes ejtés, a fonémahallás fejlesztése, hang-betűegyeztetési gyakorlatok, a verbális figyelem és emlékezet intenzív fejlesztése, memoriterek. Az élő idegen nyelv tanítása a más fogyatékosok e csoportjában sem célszerű elhagyni. Javasolt a felmentés helyett a nyelvoktatás auditív módszereit alkalmazni szűkített programmal, méltányos értékelési rendszerrel a helyi tantervekben. A művészetek műveltségi terület egészüljön ki a komplex művészeti terápiával. Testnevelés és sport műveltségi területen ugyancsak az első tanévben szenzoros integrációs program és/vagy gyógyúszás, megfelelő személyi és tárgyi feltételek esetén Ayres-terápia, valamint logopédiai ritmika célszerű. Diszkalkuliás tanulók oktatása terén A matematika műveltségterület minimális követelményeinek teljesítése kompenzációs lehetőségeket, speciális módszereket, meghosszabbított tanítási időt, gyógypedagógiai
93
segítséget feltételez. 4. Egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitáció 4. 1. A más fogyatékos tanulók egészségügyi rehabilitációja elsősorban a fogyatékosság jellegének, tüneteinek kivizsgálását és a diagnózisnak megfelelő medicinális ellátást, annak folyamatosságát, kontrollját, valamint a pedagógiai rehabilitációt segítő egészségügyi terápiákat foglalja magába. Ebből a szempontból fontos a gyermekneurológiai, a fülészeti, valamint a szemészeti vizsgálat, szükség esetén az érzékszervi gyógyítás. Az egészségügyi rehabilitáció ajánlott körébe tartozik még a gyógytorna, a gyógyúszás és bizonyos sportok, elsősorban a labdajátékok. 4. 2. A pedagógiai rehabilitáció a műveltségi területeknél ajánlott funkcionális képességfejlesztő programok külön gyakoroltatásával, elmélyítésével szolgálja az eredményes oktatást. A terápiás egyéni fejlesztő programok mellett lehetőséget (időt) szükséges tartalékolni a betegségek utáni felzárkóztatásra, esetleges tantárgyi anyagrészek elmélyítésére. Különösen az anyanyelv és a matematika kiemelt gyakorlása fontos. A pedagógiai rehabilitáció keretében nyílik lehetőség bizonyos kompenzáló eszközök használatának megtanítására, gyakorlására (gépírás, szövegszerkesztés, helyesírás-ellenőrzés, rajzprogramok kezelése, számológép használata) is, mivel ezek az eszközök optimálisan egyéni vagy kiscsoportos keretekben használhatók.
XII/5/b A tanulásban akadályozott gyermekek Helyzetelemzés: A tanulásban akadályozott gyermekek számára létezik speciális intézmény, de ez csak utazással, a közösségből való kiszakadással elérhető. A későbbi életkilátásokat, a társadalomba való beilleszkedést segítendő a többségi iskolában való nevelést előnyösebbnek találjuk. Differenciált bánásmóddal szociális viselkedésük, tanulási technikáik fejlődnek, a napi sikerélmények hatására kiegyensúlyozott, egyenletes fejlődésük biztosítható. A tanulásban akadályozott gyermekek fejlesztésének elvei: Az egyéni optimális fejlődési ütem biztosítása az oktatás nevelés minden területén. Az egészséges gyermekek közösségének húzóerejének kihasználása. Az ép gyermekek tanulják meg kezelni a másságot, a sérülés
94
tényét és az optimális segítségnyújtás módjait.
1. A tanulásban akadályozott tanulók iskolai fejlesztése A tanulásban akadályozott tanuló: Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók akadályozottsága, személyiségfejlődési zavara, az idegrendszer különféle eredetű, öröklött vagy korai életkorban szerzett sérülésével és/vagy funkciózavarával függ össze. Az enyhe fokú értelmi fogyatékosság (mentális sérülés) diagnosztizálása elsősorban orvosi, gyógypedagógiai és pszichológiai feladat. Pszichodiagnosztikai vizsgálatokkal állapítható meg a kognitív funkciók lassúbb fejlődése, valamint más, nem intellektuális területeken jelentkező eltérések. A tanulásban akadályozott tanulók nevelési, oktatási szempontú jellemzői: Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlődése igen eltérő attól függően, hogy milyen egyéb érzékszervi, motorikus, beszédfejlődési, viselkedési stb. rendellenességeket mutatnak, amelyek vagy oksági összefüggésben állnak az értelmi fogyatékossággal, vagy következményesen egyéb hatásokra alakulnak ki. Tanulási helyzetekben megfigyelhető jellemzőik: a téri tájékozódás, a finommotorika, a figyelemkoncentráció, a bonyolultabb gondolkodási folyamatok, a kommunikáció, valamint a szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérései. Ezek változó mértékben és mindig egyedi kombinációban jelennek meg, a tanulási képesség különböző mértékű fejlődési zavarát is mutatják és akadályozzák az iskolai tanulás eredményességét. A nevelésükhöz szükséges feltételek: a) a fogyatékosság típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógiai tanár/terapeuta foglalkoztatása, b) speciális tanterv, tankönyv és más segédletek, illetve c) a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások biztosítása. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelési igényeinek megfelelő gyógypedagógiai nevelés és terápia hatására fejlődésük a mentális képességek területén is számottevő lehet.
95
Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai 1. Alapfokú nevelés a) Bevezető szakasz: 1-2. évfolyam. b) Kezdő szakasz: 3-4. évfolyam. Ebben a két szakaszban a tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichés funkciók fejlesztésére helyeződik a hangsúly. A tanulók között meglévő eltérések differenciált eljárások, tartalmak és oktatásszervezési megoldások, terápiák alkalmazását teszik szükségessé. A képességfejlesztésben hangsúlyos szerepük van a közvetlen érzéki tapasztalatoknak, a tárgyi cselekvéses megismerésnek, a céltudatosan kiválasztott tevékenységnek. A tanuló fejlesztésének hosszú folyamatában az aktuális igényeknek megfelelően kell módosulnia a pedagógiai folyamat korrekciós, kompenzáló jellegének. A bevezető szakaszban javasolt - a közoktatási törvény által biztosított lehetőséggel élve - egy évfolyam tananyagának elsajátítására egy tanévnél hosszabb időtartamot tervezni. A hosszabb időkeret nagyobb esélyt nyújt az alapvető kultúrtechnikák eszközszintű elsajátítására, amennyiben megfelelő motiváltság mellett, ismétlődő tanulási folyamatban, állandó aktivitásban egyre önállóbb tanulási tevékenységre készteti a tanulókat. A gyógypedagógiai nevelésnek az egész személyiség fejlesztésére kell törekednie. E két szakaszban nagyobb hangsúlyt kap a tanulási, magatartási és viselkedési szokások következetes kialakítása és megerősítése. Az iskolák helyi tantervükben határozzák meg azokat a pedagógiai diagnosztikán és fejlesztési stratégián alapuló konkrét gyógypedagógiai eljárásokat - szükség esetén terápiákat , amelyek az iskoláskor kezdő éveiben hatékonyan segítik a készségfejlesztést. Az iskolatípus módosításának esetenkénti szükségessége folyamatos gyógypedagógiai diagnosztizálás nyomán a tanítás-tanulás folyamatában állapítható meg biztonsággal. c) Alapozó szakasz: 5-6. évfolyam. d) Fejlesztő szakasz: 7-8. évfolyam. Az alapozó és a fejlesztő szakaszban a tanulók fejlesztése elsődlegesen a megismerési módszerek további fejlesztésére, a szemléletes képi gondolkodás nyomán kialakuló képzetekre, ismeretekre, az elsajátított tanulási szokásokra épül. Hangsúlyosabbá válik az önálló tanulási tevékenység. A tanítás-tanulás folyamatában előtérbe kerül a verbális szint, de a tanulók fejlettségének megfelelően, differenciált módon jelen van a manipulációs és a képi szint is.
96
4. Az integrált keretek között nevelt tanulásban akadályozott tanulók fejlesztése Az integrált keretek között nevelt enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelésében az Irányelvben leírtakat kell alkalmazni, a fogyatékos tanuló nevelése-oktatása sajátos elveinek, és figyelembe kell vennie a tanulást, fejlődést nehezítő körülményeket is. Ezen belül fontos meghatározni és biztosítani azokat a segítő eljárásokat, amelyek az eredményes integráció feltételei lehetnek. A fejlesztéshez, habilitációs és rehabilitációs célú foglalkozások vezetéséhez, az egyéni fejlesztő programok kimunkálásához, a tantárgyak fejlesztési feladatainak megvalósításához a szakirányú képesítéssel rendelkező gyógypedagógiai tanár együttműködése szükséges. Amennyiben a tanuló állapota megkívánja, úgy más szakembert (pl. terapeuta, logopédus, pszichológus, orvos, konduktor) is be kell vonni a fejlesztő munkába. 5. A pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció, rehabilitáció A gyógypedagógiai nevelés egészét átható habilitációs, rehabilitációs nevelés célja az értelmi fogyatékos fiatalok szocializációja, eredményes társadalmi integrációja. A fogyatékosságból eredő hátrányok csökkentését segítő programok az iskola helyi tantervének részeként működnek. Megjelenhetnek tréning formájában, tantárgyi témaként, egy-egy terület önálló fejlesztési programjaként, beépülhetnek a tanítási órán kívüli (vagy diákotthoni) programokba. A gyógypedagógus, a terapeuta - esetenként más szakember véleményének figyelembevételével - készíti el a fejlesztő programot, amely a tanuló különleges gondozási igényére épül, és egyedi tulajdonságainak fokozatos kibontakozását szolgálja. A fejlesztés a tanítás-tanulás folyamatában megmutatkozó fejletlen vagy sérült funkciók korrigálására, kompenzálására, az eszköztudás fejlesztésére, a felzárkóztatásra, a tanulási technikák elsajátítására, a szociális képességek fejlesztésére, az önálló életvezetésre irányul, és a programokon, tréningeken keresztül valósul meg. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység lényeges eleme a folyamatos vagy szakaszos pedagógiai diagnosztizálás. Szolgálja a korrigáló, kompenzáló tartalmak, eljárások, terápiás eszközök tervezését, megelőzheti a további - másodlagos - tünetek megjelenését. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység során a fejlesztő programok készítésekor és elemzésekor elsődlegesen azt kell figyelembe venni, hogy a gyógypedagógiai nevelés, a terápiás eljárás és eszközrendszer miként tud vagy tudott hozzájárulni a pszichikai, a 97
fiziológiai funkciók zavarának korrigálásához, kompenzálásához, a funkcionális képességek csökkenéséből, a funkciók fejletlenségéből eredő zavarok kezeléséhez, a szociális szféra akadályozottságából származó hátrányok csökkentéséhez. 6. A NAT alkalmazása A NAT műveltségi területek százalékos arányát a helyi tanterv tartalmazza műveltségi területek és osztályfokok szerint.
XII/6. Ifjúságvédelmi felelős feladatai
Az ifjúságvédelmi felelős együttműködése a gyermekvédelem ellátórendszerével A pedagógus a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló l997. évi XXXI. Törvény (GYvt.) 17.§-ban meghatározott gyermekvédelmi jelzőrendszer tagja. A jelzőrendszer tagjai a gyermekek veszélyeztetettségének észlelésekor kötelesek jelzést tenni, illetve a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése, problémáinak megoldása érdekében egymással együttműködni. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 14.§ szerint: „(1) A települési önkormányzat a településen élő gyermekek veszélyeztetettségének megelőzését a gyermekjóléti szolgáltatás útján szervezi. (2) A gyermekjóléti szolgáltatás olyan észlelő- és jelzőrendszert működtet, amely lehetővé teszi a gyermekeket általában veszélyeztető okok feltárását, valamint az egyes gyermek veszélyeztetettségének időben történő felismerését. Ennek keretében figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek a. Életkörülményeit és szociális helyzetét, b. Gyermekjóléti és egyéb szociális ellátások iránti szükségletét, c. Gyermekvédelmi vagy egyéb hatósági beavatkozást igénylő helyzetét. (3) A gyermekjóléti szolgálat
98
a. Kezdeményezi, szervezi és összehangolja a GYvt. 17. §-ában meghatározott, valamint más érintett személyek és szervezetek részvételét az észlelő- és jelzőrendszerben, b. Felhívja a Gyvt. 17. §-ában meghatározott személyeket és szerveket jelzési kötelezettségük teljesítésére, c. Nyilvántartja és a külön jogszabályban meghatározott módon felhasználja az általa kezelt adatokat. (4) A gyermekjóléti szolgálat az észlelő- és jelzőrendszer részét képező, a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellát –így különösen (3) bekezdés a) pontjában meghatározott – személyek és intézmények bármely gyermek veszélyeztetettségével kapcsolatos jelzését fogadja és a probléma jellegéhez, a veszélyeztetettség mértékéhez, a család szükségleteihez igazodó intézkedést tesz a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, illetve a veszélyeztetettség megszüntetetése érdekében.”
Az ifjúságvédelmi felelős konkrét feladatai az iskolában Az ifjúságvédelmi felelős - a hátrányos és veszélyeztetett tanulókról nyilvántartást vezet. Az osztályfőnökkel együtt, de külön is családlátogatást végez, amelyről tájékoztatja az iskolavezetést. Kapcsolatot tart fenn a polgármesteri hivatal gyámügyi főelőadójával, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat családgondozójával. Az osztályfőnökkel együtt véleményezi - hatóságok kérése alapján - a tanulók iskolai magatartását. Segíti az osztályfőnök véleményezését szociális ügyekben. Munkáját az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, valamint a hozzájuk kapcsolódó rendeletek alapján végzi. Az iskola minden nevelője és dolgozója köteles az új törvény szellemének megfelelően dolgozni, a rábízott tanulókkal bánni, biztosítani testi és szellemi fejlődésüket.
99
XIII. A szülő, a gyermek, tanuló, a pedagógus együttműködésének formái, a továbbfejlesztés lehetőségei XIII/1. Szülői részvétel az iskolai közéletben Az elmúlt években jelentős változáson megy át a szülői gondolkodás. A szülőknek van elképzelése és igénye a jó iskoláról (a nevelést is egyre inkább csak ránk helyeznék) és azt az iskolát választják, ahol gyermekük sikeres lehet. Felkínált, felajánlott és folyamatos párbeszédre van tehát szüksége az oktatási intézményeknek, a lehetőségek választása miatt. Célunk kell, hogy legyen a szülők különböző fórumokon történő megközelítése és informálódási módjának kidolgozása. Ahhoz, hogy intézményi interakcióink sikeresek legyenek kommunikálni kell. Észlelni és keresni kell a „másik fél” figyelmét, kéréseit, igényeit. Lehetőséget kell kínálni a különböző fórumokon, hogy megismerjék iskolánk oktatási profilját, pedagógiai arculatát, tantárgyi struktúráját, eszközrendszerét. Az iskolának vonzó, de tárgyilagos képet kell nyújtania önmagáról. Az önmenedzselés a médiában, a sajtóban, nyilvános találkozások alkalmával nem öncélú hiúság, hanem intézményi érdek. Ez intézményünkben jó színvonalon működik, a szülő-tanár-diák együttműködésnek és kapcsolattartásnak kialakult, bevált formái vannak. Ezek finomítása, fejlesztése még tovább folytatható. A személyiségfejlesztő oktatás feltételezi, hogy teret kell adni a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a munkának és a játéknak egyaránt. Fejleszteni kell a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, hozzá kell járulni életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez. Mindehhez elengedhetetlenül szükséges a szülői részvétel az iskolai közéletben. A jó együttműködés nélkülözhetetlen feltétele, hogy minél több alkalom legyen a szülői ház és a pedagógusok közötti párbeszédre. Meg kell tanítani a szülőket arra, hogy elfogadják gyermeküket olyannak, amilyen. Ha a szülő ezt az elfogadást ki tudja mutatni, akkor hozzájárulhat ahhoz, hogy a gyerek megtanulja önmagát szeretni és elfogadni, hogy bizonyos önbecsülést szerezzen, hogy genetikailag adott képességeit kibontakoztassa, és jobban megismerje önmagát. Segíthet abban is, hogy megtanulja önmaga megoldani azokat a problémákat, amelyekkel az élet szolgál és megküzdjön a kamaszkor okozta nehézségekkel.
100
ELFOGADVA LENNI ANNYI, MINT SZERETVE LENNI A szülőknek már az iskolaválasztás időszakában lehetőséget kell biztosítanunk arra, hogy alaposan megismerkedhessenek az iskola pedagógiai programjával, nevelési-oktatási célkitűzésekkel. Az iskola érdeke és kötelessége a folyamatos együttműködés kialakítása és fenntartása. Bizonyos kérdésekben segítenie kell a szülők nevelőmunkáját, kérésekkel, tanáccsal fordulhat a szülői házhoz. A család felelősségét azonban az iskola nem veszi át, sőt igényt tart arra, hogy a szülők gyermekük ismeretével és a család nevelési tapasztalataival segítsék az iskola, a pedagógusok munkáját. El kell érnünk azt, hogy a nevelésben felelős, egyenrangú társak legyünk. Az iskola, mint oktató-nevelő intézmény csak akkor működhet eredményesen, ha a tanulói érdeklődésre épít, és figyelembe veszi a szülői érdekeket. Az iskolai nevelés, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógus közösség koordinált aktív együttműködése. Ezen együttműködés alapja a gyermek iránt érzett közös nevelési felelősség megvalósulási formái : kölcsönös támogatás és a koordinált pedagógiai tevékenység feltétele: a kölcsönös bizalom és tájékoztatás és az őszinteség eredménye: a családi és iskolai nevelés egysége és ennek nyomán kedvezően fejlődő gyermeki személyiség A szülők részéről a nevelőmunka segítéséhez az alábbi közreműködési formákat várjuk el -
aktív részvételt az iskolai rendezvényeken
-
őszinte vélemény nyilvánítást
-
együttműködő magatartást
-
nevelési problémák őszinte megbeszélését, közös megoldását
-
a családi nevelésben jelentkező nehézségek közös legyőzését
-
érdeklődő segítő hozzáállást
-
szponzori segítségnyújtást
101
Iskolánk a tanulók helyes neveléséhez a következő tevékenységi és segítségnyújtási formákat kínálja -
0. szülői értekezlet a leendő elsősök szüleinek
-
nyílt napok, nyílt órák szervezése
-
rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanuló előmeneteléről, magatartásáról
-
változatos témájú szakkörök indítása, ahol a tanuló gyakorolhatja a helyes viselkedési módokat
-
előre tervezett szülői értekezletek
-
fogadó órák
-
családlátogatás
-
közös kirándulások
-
előadások szervezése egészségügyi szakember (védőnő) meghívásával
A szülői ház és az iskola együttműködésének továbbfejlesztési lehetőségei -
osztály- család közös hétvége túrázással egybekötve
-
szülői munkahelyeken üzemlátogatás
-
közös rendezvények szervezése a szülők és a pedagógusok részvételével
-
szülői önkormányzat létrehozása A szülői munkaközösség járhat el valamennyi szülő képviseletében. A szülői munkaközösséget az iskolába járó gyermekek szüleinek több mint 50 %-a választja meg. A szülői munkaközösség dönt saját működéséről.
-
A kapcsolattartás és informálódás új, még kiaknázatlan lehetőségét biztosítja a különböző kérdőívek alkalmazása.
102
XIII/2. Az együttműködés formái, színterei Az iskolaválasztás segítése -
a leendő első osztályokat tanító nevelők óvodai szülői értekezleten tájékoztatják a szülőket az iskolában alkalmazott oktatási módszerektől, nevelési feladatokról, az induló tagozatokról és a tanórán kívüli választható elfoglaltságokról
-
a leendő első osztályosok és szüleik nyílt nap keretében ellátogathatnak az egyes tanítási órákra, megismerkedhetnek a pedagógusokkal, az alkalmazott módszerekkel, az iskolai élettel
-
lehetőséget keresünk arra, hogy az első osztályos tanulók, az őket tanító nevelők és szüleik még a tanév megkezdése előtt egy szabadban eltöltött program keretében megismerkedjenek egymással, mely találkozás jelentősen enyhítheti az első napok feszültségeit
Szülői értekezletek -
évente legalább két alkalommal tartunk szülői értekezletet
-
rendkívüli szülői értekezlet hívható össze a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására
-
a tanév első szülői értekezletén tájékoztatjuk a szülőket a tanév feladatairól, kiemelkedő eseményeiről, az iskola által szervezett programokról, ismertetjük a Házirendet, az iskola elvárásait, megtervezzük az osztály közös programjait, szabadidős tevékenységeit, melyekben számítunk a szülők aktív részvételére, támogatására
-
a további szülői értekezleteken tájékoztatást adunk az elmúlt időszak eseményeiről, az osztály tanulmányi munkájáról, magatartási helyzetéről, az aktuális feladatokról
-
segítséget kérünk a szülőktől az osztály önálló rendezvényeinek lebonyolításához (pl. Karácsony, Farsang Alapítványi est, Csány Napok stb.), kirándulások szervezéséhez, egyéb szabadidős programokhoz
-
a szülői értekezletek színterei az osztályt érintő egyes nevelési problémák alapos megvitatásának (szükség esetén külső szakember bevonásával), mely során célunk a szülők minél alaposabb tájékoztatása, nevelési tanácsokkal való ellátása, pedagógiai ismereteik bővítése, fejlesztése
103
Fogadó órák -
felmerülő problémák esetén tartunk fogadó órákat
-
a fogadó órákon lehetőséget biztosítunk a szülő és a pedagógus személyes találkozására, a felmerülő egyéni problémák megvitatására, az egyéni bánásmód kidolgozására
-
szükség esetén (előzetes időpont egyeztetés után) a szülők gondjaikkal bármikor felkereshetik az adott nevelőt, illetve a nevelők is kezdeményezhetik a szülővel való találkozást
Nyílt nap -
évente egy alkalommal, tavasszal tartunk nyílt napot
-
alsó tagozatban a szülők lehetőséget kapnak arra, hogy meglátogassák a tanítási órákat, betekintést nyerjenek az iskolai munkába, megfigyelhessék gyermekük tanórai tevékenységét
A szülők írásbeli tájékoztatása -
írásban tájékoztatjuk a szülőket negyedévenként a tanulók tanulmányi munkájáról
-
havonta értékeljük a tanulók magatartását, szorgalmát
-
az iskolai Házirendben megfogalmazottak alapján a kimagasló munkát végző tanulók írásbeli dicséretet kapnak, a helytelen magatartásért elmarasztalás jár
-
félévkor és év végén írásban értesítjük a szülőket gyermekük magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi előmeneteléről
-
tájékoztatjuk a szülőket az intézmény életének kiemelkedő eseményeiről, meghívjuk őket iskolai rendezvényeinkre (kulturális bemutató, farsang, stb.)
Rendezvények a szülők számára -
szülők-pedagógusok bálja
-
az édesanyák köszöntése Anyák napján
-
továbbtanulást segítő tájékoztatások
-
az iskolában alkalmazott oktatási módszerek, tankönyvek bemutatása a módszer kidolgozói segítségével
104
XIII/3. A tanulók véleményezési és javaslattevő jogai - a tanulók iskolai elismeréseinek és fegyelmi büntetéseinek odaítélésében - az iskolavezetés minden olyan döntése előtt, amely a tanulókat közvetlenül érinti - a Házirend megalkotásában Ellenőrzési és beszámoltatási joga van minden általa választott felelőssel szemben. Ezek lebonyolítása osztályfőnöki órák keretében történik. A tanulói-pedagógusi (tantestületi) együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségei: A tanulók érdekképviseletét hatékonyan ellátó diákönkormányzat működtetése, továbbfejlesztése. XIII/4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Közösségi nevelés A közösségi nevelés nevelő-oktató munkánk kiemelt területe, jelentős része pedagógiai tevékenységünknek. Célja: Minden tanuló meg tudja találni helyét, útját az életben, társaival való kapcsolatában, hogy eligazodjon a társadalmi együttélés normáiban, szabályaiban. Élete során képes legyen jól dönteni, s társait is erre ösztönözni. Legyen tisztában önmagával, hogy helyesen lásson másokat is. Kezdetben fogadja szívesen azok tanácsát, hogy később ő adhasson tanácsot. A közösségi nevelés feladatkörei A tanulás Segítsük diákjainkat abban az ismeretszerzési folyamatban, amelyben ön- és közössége javára hasznos ismeretek birtokába kerüljön, szolgálva ezzel a nemzet és a társadalom érdekeit. Váljanak szabad, gazdag, művelt emberekké, felelős polgárokká, tisztességes, emberséges, alkotásra és boldogságra képes egyénekké. A megszerzett tudás segítse beilleszkedésüket a társadalomba. Pedagógiai törvényszerűség: ha nem áll a tanuló rendelkezésére konstruktív tevékenységi lehetőség, akkor aktivitási szükségleteit destruktív módon fogja érvényesíteni.
105
A gyermeknek a közösségen való kapcsolata és az ebből származó cselekvéseinek sora egy kölcsönhatás, amelynek következtében vagy az adott személy, vagy a környezete változik meg. Ez a kölcsönhatás életkorként változik. Fontos, hogy pozitív irányban érvényesüljön erőteljesebben, de ez függ az adott társadalmi környezet érték- és normarendszerétől, szokásrendjétől is. A közösségfejlesztés feladata és célja az osztályon belül, hogy a spontán szerveződő osztályközösségekből valódi közösséget formáljunk. Ez a feladat több esztendős állhatatos, kitartó munkával valósítható meg. Feladat:
-
tanulás támogatása
-
önigazgató képességek fejlesztése
-
együvé tartozás, egymásért érzett felelősség érzésének erősítése
A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Az egészséges és kulturált életmódra való nevelés az egyes tanórákon Testnevelés órák és a helyi sportolási lehetőségek optimális kihasználása. Kézügyesség fejlesztése különféle tevékenységek során (a tanítási órákon kívül is, például ajándékkészítés, szabadidős klubfoglalkozás keretében). A művészetek befogadásának képessége (zenei, vizuális, irodalmi), az élet teljesebbé tételének eszköze. Tudatosodjék a lelki egészség fontossága. Az önértékelés kialakítása, identitásvédő képesség kialakítása, önmegismerő képesség, önfejlesztő képesség (lehetőség teremtés arra, hogy a gyerekek felismerhessék ígéretes örökölt adottságaikat) – tanórákon kívüli együttlét az osztályfőnökökkel vagy szaktanárokkal (kirándulás, szakkör). Segítő életmódra nevelés Olyan iskolai életrend kialakítása, melyben a tanuló folyamatosan megtapasztalhatja egyének és csoportok kölcsönös megértésének, együttlétének, segítőkészségének előnyeit hiányának káros következményeit (osztályközösség jó működése). Közvetlenül megfigyelhető mindez a történelmi személyiségek, irodalmi hősök, csoportok példáin. Mások szociális viselkedésének, magatartásának vizuális leképezései, melyek tervrajzként szolgálják a megfelelő viselkedés megvalósítását. Kiválóan szolgálja ezt az iskolába működő humanisztikus kooperatív tanulásszervezési módszer.
106
Szociális kommunikáció fejlesztése Egyrészt olyan érzelmi légkör kialakítása, melyben a tanulók biztonságban és jól érzik magukat, másrészt a gyerekek lehetőséget kapnak verbális eszközeik tárházának fejlesztésére. Fontos, hogy tanulóink ismerjék meg a szociális viselkedés négy alapvető módját: megosztás, osztozkodás, elosztás, megszerzés. A segítés elvárt és elismert viselkedés legyen! A polgári társadalom alapvető jellemzője a versengés képességének elvárása. Iskolánk lehetőséget ad a segítő versengési képesség fejlesztésére. Indulunk az országos és megyei kiírású tanulmányi versenyeken, számos levelezős országos tanulmányi versenyen. Versmondó-, rajz-, magyar-, matematika-, sport- és kulturális versenyek lehetőségeinek gazdag kihasználása jellemzi iskolánkat.
107
XIV. Érvényességi rendelkezések
XIV/1. A Pedagógiai Program hatálya A Pedagógiai Program hatálya 4 évig terjed. XIV/2. A Pedagógiai Program módosításának módja, lehetséges indokai Az iskola nevelési- oktatási koncepciójának módosulása A nevelőtestület szakmai összetételének megváltozása Törvényi változások XIV/3. A pedagógiai program nyilvánossága Tájékoztatás, a megismerés formája és rendje Egy intézmény, csak akkor lehet munkájában sikeres, ha keresi és ugyanakkor lehetőséget is biztosít partnereinek arra, hogy megismerjék. Tárgyilagos képet nyújt önmagáról, pedagógiai arculatáról, tantárgyi struktúrájáról, eszközrendszeréről – az intézményben folyó munkáról. Tájékoztatja partnereit a lehetőségekről és az elvárásokról.
-
Szülő értekezletek: (osztály és összevont – évi 2-3 és rendkívüli) Lehetőséget adnak az általános és közérdekű, a tanulókat, s rajtuk keresztül a szülőket is érintő ügyekről.
-
Fogadóórák: (előre kijelölt napon) Jó alkalom a személyes és bizalmas elbeszélgetésekre a tanuló egyéni haladásáról, teljesítményéről, magatartásáról – a szülői háttér jelenlétéről.
-
Családlátogatások: (szükség esetén) A tanítvány minél több oldalról való megismerését teszi lehetővé, amely segít a gyermek cselekedeteinek, viselkedésének megítélésében.
- Nyílt napok: (évente 1-1 alkalom) Betekintést adnak az iskolában folyó munkáról és a tanuló órai tevékenységéről, szerepléséről. 108
XIV/4. A Pedagógiai Program felülvizsgálásának mechanizmusa A felülvizsgálat rendszeressége: évente törvényi változások ellenőrzése 4 évente átfogó A nevelőtestület javaslatára belső kezdeményezésre Ha a törvény elrendeli
109
XV. Véleményezés, elfogadás, jóváhagyás
1. A Csány László Általános Iskola Alsó- és Felső tagozatos Szakmai Munkaközössége az intézmény Pedagógiai Programját véleményezte. Kelt: Zalacsány, 2013. március 31.
………………………………………. ……………………………………………. alsó tagozatos munkaköz.vez
felső tagozatos munkaköz.vez
110
2. A Csány László Általános Iskola Pedagógiai Programját véleményezte.
Kelt: Zalacsány, 2013. március 31. ………………………………………. tantestület
111
3. A Csány László Általános Iskola Pedagógiai Programját véleményezte.
Kelt: Zalacsány, 2013. március 31. ………………………………………. szakértő
112
4. Csány László Általános Iskola Pedagógiai Programját elfogadta. Kelt: Zalacsány, 2013. március 31.
………………………………………. fenntartó
113
