mellékletek
családon belüli erőszak elleni tárcaközi kampány
a lelki elsősegély telefonszolgálatok hozzájárulása
2003. december 10. – 2004. február 29.
2004.
1. sz. melléklet
1
PÁRISI Katalógus
(az IFOTES Research Committee Párizsban 1975. december 6-án elfogadta, mint alapfelosztást)
01 testi betegségek 02 öngyilkosság 03 magány, izoláció 04 alkohol toxikománia 05 a lelki egészség más problémái 06 szex problémák 07 vallás, világnézet 08 házassági probléma 09 más partner probléma 10 családi probléma 11 állás, foglalkozási probléma 12 anyagi probléma 13 társas kapcsolati (interperszonális) prk. 14 jogi problémák 15 hirtelen sorscsapás 16 ismeretlen ok 17 egyéb
physical health suicide loneliness and isolation addictions other problems of mental health sexuality religion and ideology marriage other (sexual) relationships family relationships work and occupation financial questions relationships within social context legal problems „acts of God” problem unknown any other calls
⎯ E 17 kategória alapján Budapest és Győr kidolgozott és konkordanciába állított egy problémakatalógust. (a baloldali számsor a budapesti, a jobboldali a győri problémakatalógus tételeinek felel meg). Ez, háttéranyagként - miután nagyobb részletezéssel írja le a hívásokban jelentkező problematikát - segít a párisi katalógusba besoroláshoz. A Szövetség kötelezően használni csak a párisi katalógust rendeli, kiegészítve a problémahordozó jelölésével (amely azt jelzi, kire vonatkozik a probléma, kinek a problémája). (Célszerűségből az értelmezetlen ismeretlen okra - Párisi katalógus 16 - tettük az úgynevezett érzelmi problémákat.) A mintaként adott jegyzőkönyvi formulán a Problematika öt kockájából az első két kockába a párisi katalógus kétjegyű száma kerül.
Problémakatalógus (háttéranyag) 01 0101 0102 0103 0104 0105 0106 0107 0108 0109 0110 0111
testi betegségek szomatikus betegségek (lehetőleg diagnosztizáltak) betegeskedés, önellátási problémák testi fogyatékosság, rokkantság pszichoszomatikus betegségek (csak diagnosztizáltak) diffúz vegetatív tünetek (szédülés, fejfájás, alvászavar stb.) „idegkimerültség” = zilált, szétszórt állapotok egyéb egészségügyi problémák (pl. leszázalékolás, ideggondozói kezelés alatt) értelmi fogyatékosság (lehetőleg diagnosztizált) vegetatív neurózis (csak diagnosztizált) epilepszia és ekvivalensei (csak diagnosztizált) nagy neurológiai kórképek = Parkinson-kór, Little-kór, Heine-Medin, Sclerosis multiplex, enkephalitis
1 Problémamin/lesz 99.o3.18.
61 62 63 66 67 68 69 91 97 98
0101 0102 0103 0104 0105 0106 0115 0107 0113
99
0114
02 0201 0202 0203 0204 0205 0206 0207 0208 0209
öngyilkosság öngyilkosság = befejezett, másé! posztszuicid = megelőző öngyilkossági kísérletek életúnt, céltalan, diszfóriás depresszív, indítékszegény larvált szuicid késztetés = balesetezés, önveszélyeztetés öngyilkossággal fenyegetés, zsarolás szuicid késztetés = tudatosult képzetek az öngyilkosságról krízishelyzet = öngyilkossági gondolatokkal, vagy anélkül öngyilkossági veszélyhelyzet = a gyógyszert már bevette, vagy közel áll hozzá, illetve más eszközt előkészített, vagy már kárt tett magában
03 0301 0302
magány, izoláció kommunikáció-igény, beszélgetésigény elmagányosodás, társtalanság, izoláció
04 0401 0402 0403 0404 0405
alkohol, toxikománia alkoholizmus, alkoholfüggőség gyógyszer- kábítószer-abúzus, narkománia polytoxikománia játékszenvedély egyéb szenvedély
05 0501 0502 0503
a lelki egészség más problémái pszichózis mániáko-depresszíva (csak diagnosztizált) schizofrénia tudathasadásos állapot (csak diagnosztizált) paranoia, üldöztetéses téves-eszme, paranoid reakciók (lehetőleg diagnosztizált) 0110 pszichopátia = szociopátia, karakteropátia (lehetőleg diagnosztizált, vagy extrém, ugyanakkor a körülmények által nem kényszerített életvezetés jellemzi) klasszikus neurózisok = kényszerneurózis, szorongásos neurózis, fóbia (=neuraszténia), „ideggyengeség” (=pszichaszténia), hisztériás neurózis (lehetőleg diagnosztizált)
0504 0505
81 82 83 84 85 86 87 88
0201 0202 0203 0204 0205
89
0208
0206 0207
0301 36 37
64 65
0401 0402 0403 0404 0405
92 93
0108 0109 94
95
0111
96
0112
0506 0507 0508
önértékelés, önbizalom problémák, pl. kisebbrendűségi érzés, mikó döntésképtelenség, dilemma kudarc, sikertelenség
41 42 43
0701 0702 0703
06 0601 0602 0603
szex problémák csalás, szex-háromszögek házasságban, házasságon kívül homoszexualitás egyéb perverzió és deviancia = pl. onanizálás, inceszt kapcsolat
21 22 23
0501 0502 0503
0604 0605 0606 0607 0608 0609
impotencia frigiditás meddőség terhesség abortusz egyéb szexuális probléma
24 25 26 27 28 29
0504 0505 0506 0507 0508 0509
07 0701 0702
vallás, világnézet világnézeti, filozófiai problémák erkölcsi, morális problémák
46 47
06
08 0801 0802 0803 0804
házassági probléma házassági probléma válás együttélési probléma elvált házastárssal = együttlakás problémái konfliktus házastárssal
14 17 18 51
09 0901 0902 0902
más partner probléma együttélési probléma elhagyás, szakítás konfliktus partnerrel
16 31 54
10 1001 1002 1003
családi probléma generációs probléma = gyerek-szülő/nagyszülő közötti probléma testvérprobléma nevelési probléma = szülő problémája vele egy háztartásban, ill. gondozásában élő, 18 év alatti, vagy idősebb korlátozottan cselekvőképes gyermekével
0303
0302 11 12 13
1004 1005
együttélési probléma a családban = generációk közötti probléma együttélési probléma a családon belül = partnerrel
15 16
11 1101 1102 1103
állás, foglalkoztatási probléma pályaválasztási problémák munkahelyi konfliktus állás, elhelyezkedési problémák, munkanélküliség
45 56 04
0704 0304 0903
12 1201 1202
anyagi problémák anyagi, megélhetési problémák lakásprobléma
02 03
0902 0901
13 1301 1302 1303 1304 1305 1306 1307 1308 1309
társas kapcsolati (interperszonális) problémák rivalizálás, dominanciára törekvés ismerkedési problémák, házastársat keres össze nem illés =életmód, életstílus különbségek eltávolodás, elhidegülés, érdektelenné válás alkalmazkodási, beilleszkedési problémák konfliktus (ismerőssel, iskolai, lakókörnyezeti, társadalmi konfliktus) konfliktus hatósággal affiliáció, függeszkedés-igény egyéb interperszonális problémák
32 33, 48 34 35 44 56, 57, 59, 50 59 38 39
0305
14 1401
jogi problémák jogi problémák
15 1501 1502 1503 1504
hirtelen sorscsapás krimen (bűntény): betörés, lopás, erőszak, verekedés gyász, haláleset, veszteség baleset egyéb hirtelen sorscsapás
10 01
05 08 09
0705 1101 1102
16 1601 1602 1603 1604 1605 1606 1607 1608 1609
érzelmi problémák vonzódás = kapcsolaterősítés igény ventilláció = meghallgatás-igény öröm, hála, köszönetnyilvánítás félelem, szorongás féltés, aggódás féltékenység csalódás, elégedetlenség kverulálás, gyűlölet egyéb érzelmi problémák
17
egyéb
71 72 73 74 75 76 77 78 79
0801 0802 0803 0804 0806 0805 0807 0808 0809
a probléma hordozója (vonatkozási szempont – a jegyzőkönyvi mintán az utolsó, ötödik kockába írandó) 00001 hívóra vonatkozik a probléma = az ő problémája 00002 házastársára ’’ 00003 szülőre ’’ 00004 gyerekre ’’ 00005 rokonra ’’ = testvérre, családtag hozzátartozóira 00006 partnerre ’’ 00007 ismerősre ’’ = pl. partner rokonaira 00008 munkatársra ’’ 00009 hivatalos személyre vonatkozik a probléma 00000 egyéb személyre ’’
ρρ
ρ
2. sz. melléklet
A szöveges kampánybeszámolók feldolgozott anyaga A szolgálatoknak – hogy értékeljék a kampány tapasztalatait – az alábbi kérdéseket tettük fel: 1. A kampánnyal kapcsolatos észrevételek (SPOT, hirdetés, hírverés, honlap stb.) 2. A stáb hozzáállása a kampányhoz: - Kívánt-e attitűdváltozást a továbbképzés a munkatársakban? - Okozott-e attitűdváltozást a továbbképzés a munkatársakban? - Az esetmegbeszélésen, szupervízión előkerült-e témába vágó hívó/hívás? 3. A hívásokról: - A kampány hatása a hívásokban - Az áldozatok és az elkövetők jellemzői 4. Mely szervezetekkel, ellátó helyekkel jött létre kapcsolat az utalás/továbbküldés során? 1.
A kampánnyal kapcsolatos észrevételek (SPOT, hirdetés, hírverés, honlap stb.)
„A kampánnyal kapcsolatos hirdetések kezdetben egyáltalán nem érték el a megszólítottakat. Később, februárban és márciusban már hivatkoztak arra, hogy olvastak róla.” (03-Eger) – ez utóbbi kitétel a saját reklámra, vagy maximum a honlapra utal. „Előfordult visszatérő hívó is, de volt ilyen irányú hecchívás is, aki hivatkozott a hirdetésekre és komolytalankodott.” (03-Eger) – ez vonatkozhat a saját hirdetésre is. „A kampánnyal kapcsolatos hirdetést nem láttuk a médiában, ami a szolgálatokkal kapcsolatos felhívást tartalmazta volna.” (08-Balassagyarmat) „Nem volt jó a kampány reklámja, mivel helyi reklám csak egy újságcikk volt. Nem volt a hírverés elég nagy, úgy gondolom nem ért el az érintettekhez.” (30-Szombathely) „A reklám későn kezdődött el, ezért a nappali ügyelet alatt kevés volt a hívás, ezek is inkább próbálkozások, információ jellegűek voltak. A reklámfilmről: ritkán és nem a legnézettebb csatornán lehetett látni a TV-ben. Maga a film jó, figyelemfelkeltő és sokkoló is volt. Nagyobb odafigyelésre késztette a stábtagokat is a környezetükben előforduló ilyen esetekre.”(14-Székesfehérvár) „A kampány indulása nagyon gyors volt, ebből kifolyólag szervezetlen is. „Központi” reklám hiányában helyileg kellett volna megmozgatni a médiát, ami részünkről nem történt meg, egyrészt idő-, másrészt információhiány miatt. A helyi újságokban, a Tolna Megyei Népújságban, ill. a Tolna Megyei Extrában jelent meg folyamatos információ a kampány ideje alatti elérhetőségről. TV-be, rádióba nem került erről híranyag. A reklám és a jó előkészítés hiánya meglátszott, hiszen alig volt hívás.” (11-Szekszárd)
1
„A hirdetéssel, a hírveréssel szinte csak szórványosan és csak egy-két stábtag találkozott. (Ez nem függ össze a kábel-tv elterjedésével, mert a stábtagok 90 %-a kábelezett helyen él. Ezt azért írtam le, mert akik látták, azok a hálózaton látták.)” „A reklámfilmekből csak egyet láttam. Erőteljesnek találtam, de nagyon eldugott helyen és időben volt. Nem tudtam volna megítélni, ha nincs tudomásom előre az egész kampányról, hogy miért vetítik nekem. Mit akarnak tőlem?” (06-Salgótarján) „A kampány hatását nem érzékeltük a hívásokban. Nem érzékeltük a megnövekedett hívásszámot ebben az időszakban, ebben a tárgykörben. Az ide besorolható hívásaink száma 3-10 % között mozog.” (06-Salgótarján) „A médiákban kevésbé volt érezhető a kampány. Elsősorban a különböző híradásokból, ill. interjúkból értesülhettünk róla. Az utóbbi hetekben azonban egyre több alkalommal „találkozhatunk” a televízióban és a különböző sajtótermékekben a családon belüli erőszakkal kapcsolatos felhívásokkal, „esetekkel”. (06-Salgótarján) „Sajnálatos módon érdemi hívásaink között is a kampánnyal kapcsolatos hívások voltak a legkevésbé jellemzőek.” (25-Sopron) „Én személy szerint nem láttam róla hirdetést, sőt a stáb tagjai közül sem számolt be erről senki.” (28-Miskolc-E) „A hecchívásokban is megjelent a kampány gondolati mondanivalója: nevető, szórakozó gyerekek mondják telefonba, hogy ’ver az apám’, ’megerőszakolt az anyám’, de beszélgetést nagyon kis számban tudtunk kezdeményezni velük.” (02-Miskolc) – ez a jelzés inkább a honlapra utal, nem annyira a szpotra. „A kampánnyal kapcsolatos információk a tömegkommunikációs eszközökből szinte nem értek el bennünket. Gondolom, hogy a hívókat sem. 2-3 alkalommal láthattunk a televízióban egy néhány másodperces bejátszást, amelyről mi – a beavatottak – tudtuk, hogy milyen szándékkal került a képernyőre.” (04-Hatvan) „Az országos médiákban megjelenő SPOT-okról nem rendelkezünk sok személyes tapasztalattal.” (19-Békéscsaba) „Néhány konkrét esetet kivéve a hívások nem a kampány hatására történtek, nem kifejezetten a kampány váltotta ki, hogy a bántalmazás valamely formájával felhívták szolgálatunkat. Késleltetett hatásként értékelhető, hogy a kampány utáni időszakban halmozódik az „erőszakos” hívások előfordulása.” (19-Békéscsaba) Saját reklám-tevékenység a kampánnyal kapcsolatban (a Szövetség felhívására): „A helyi Heves Megyei Hírlapban is volt ezzel kapcsolatos cikk.” „Később, februárban és márciusban már hivatkoztak arra, hogy olvastak róla. (03-Eger) „Nem volt jó a kampány reklámja, mivel helyi reklám csak egy újságcikk volt. Nem volt a hírverés elég nagy, úgy gondolom nem ért el az érintettekhez.” (30-Szombathely) A kampány indulása nagyon gyors volt, ebből kifolyólag szervezetlen is. „Központi” reklám hiányában helyileg kellett volna megmozgatni a médiát, ami részünkről nem 2
történt meg, egyrészt idő-, másrészt információhiány miatt. A helyi újságokban, a Tolna Megyei Népújságban, ill. a Tolna Megyei Extrában jelent meg folyamatos információ a kampány ideje alatti elérhetőségről. TV-be, rádióba nem került erről híranyag.”(11Szekszárd) „A TV Kékfény című műsorából, ill. a helyi újságból értesültek a kampányról.” (11Szekszárd) „Alkalmunk nyílt a helyi regionális híradókban nyilatkozni a kampányban való részvételünkről, ill. az egyik soproni rádióban egy félórás műsor keretén belül a kampányról, a szolgálatunk működéséről beszélgetni.”(25-Sopron) „A médiákban kevésbé volt érezhető a kampány. Elsősorban a különböző híradásokból, ill. interjúkból értesülhettünk róla. Az utóbbi hetekben azonban egyre több alkalommal „találkozhatunk” a televízióban és a különböző sajtótermékekben a családon belüli erőszakkal kapcsolatos felhívásokkal, „esetekkel”. (06-Salgótarján) „A szolgálat a Szövetség felhívására a helyi médiumokban tett közzé felhívást arról a lehetőségről, hogy akit a családon bármilyen erőszak ért, hívhatja a megadott számot. Interjú hangzott el a helyi televízióban Dr. Bőviz Gábor szolgálatvezetővel. Ugyanilyen interjúra került sor a helyi rádióban is. Szintén közölt beszélgetést két helyi újság is. Megadtuk az ideggyógyászati és a psychiatriai szakrendelés telefonszámát is, melyeket szükség esetén lehet hívni.” (12-Pápa) „A szolgálat készített figyelemfelkeltő plakátokat, melyeket Miskolcon és környékén elég jól szétszórtunk, ill. kiragasztottunk.” (24-Miskolc-E) „Ezzel egy időben tájékoztattuk a média képviselőit a családon belüli erőszak elleni kampányról, melynek eredményeként Dr. Sági Ilona szolgálatvezető az Európa Rádióban és a Pulzus TV-ben nyilatkozott és hívta fel a nyilvánosság figyelmét a kampány fontosságára, biztatott a hívásokra.” (02-Miskolc) „A megyei hírlap ebben az időben a kampány apropóján háromszor írt a szolgálatról.” (04-Hatvan) „A helyi lapokban jelentek meg a bántalmazás témakörét érintő cikkek, írások, történtek utalások az országos kampányra. „ (19-Békéscsaba)
2. A stáb hozzáállása a kampányhoz: „A stáb jól állt a kampányhoz.” (03-Eger) „A stáb megértő és elfogadó volt a családon belüli erőszakkal kapcsolatban, a nyilvántartásokat pontosan vezette.” (08-Balassagyarmat) „A kampányt önkénteseink hasznosnak, figyelemfelkeltőnek és tartalmi-formai szempontból színvonalasnak tartották. A Zalaegerszegi Lelkisegély Szolgálat önkéntesei motiváltak a probléma kezelésére, a szupervíziók és belső képzések több éve foglakoznak a családon belüli erőszak jellegével. A kampány megerősítést adott
3
számunkra. A korábbi kezdeményezés – összefogni más szervezetekkel – új hangsúlyt kapott, ez az elhatározás és a kapcsolatteremtés a helyi gyermek és ifjúsági lelkisegély szolgálattal, a TESZ hasonló programjával a kampány eredményeként értékelhető.” (Zeg) „Nagyon kifáradtunk, hosszú volt ez a három hónap nekünk.” (30-Szombathely) További nehézséget okozott, hogy a hívások elmaradása miatt az ügyelők feleslegességérzést éltek meg és az alacsony stáblétszám miatt túlterhelődtek a pluszügyeletek miatt.” (11-Szekszárd) „A stábnak nem volt könnyű feladat a munkaidőben történő ügyelet.” (14Székesfehérvár) „Stábunkat nagyon megterhelte/megviselte a kampány miatti „mobil-dömping”, mivel a mobilról történő hívások kb. 90 %-a hecchívás volt, és emellett az érdemi hívásaink száma is megnőtt.” (25-Sopron) A témaválasztást az egész stáb jó kezdeményezésnek tartotta. Az esetmegbeszélések során a telefont az egyik legalkalmasabb eszköznek találtuk a problémamegoldás első lépcsőjeként, hiszen ez egy olyan témakör, amelyben a traumatizált áldozat nem mer segítséget kérni.” (06-Salgótarján) „A kampányra való felkészülési időszakot rövidnek találtuk!” (06-Salgótarján) „A stáb hozzáállása a témához egyértelműen pozitív volt. Többeknek volt már hasonló hívása, csak nem tudtuk, hogy hová fordulhatnak segítségért a hívók. Így kiderült, hogy a téma tulajdonképpen napirenden van, csak a kezelésében nem volt támpontunk.” (12Pápa) „Az ügyelők hozzáállása példamutató és segítőkész volt. Szakmai szempontból a szolgálatunk is profitált a kampányból, mert az Internetről több szakanyagot sikerült letöltenünk, és kinyomtatva a stáb tagjainak rendelkezésére bocsátottuk.” (02-Miskolc) „A stáb fogadókész volt. Differenciáltabbá tette a motívumkeresést a hívó szavaiban vagy elhallgatásaiban. Tartottunk esetmegbeszélést, ahol több hívásban is fókuszba állítottuk a direkt vagy látens motívumokat.” (04-Hatvan)
• Kívánt-e attitűdváltozást munkatársakban?
a
továbbképzés
a
„A bántalmazás problémakör nehezen emészthető volt az ügyelők egy részének (ellenállás, düh, tehetetlenség érzése a bántalmazóval szemben, sajnálat, megmentés vágya a bántalmazottal kapcsolatban). További nehézséget okozott, hogy a hívások elmaradása miatt az ügyelők feleslegesség-érzést éltek meg és az alacsony stáblétszám miatt túlterhelődtek a pluszügyeletek miatt. A bántalmazás problémaköre bekerült a stáb látókörébe, és ha attitűdváltozás nem is tudott megtörténni ilyen rövid idő alatt, a problémaérzékenység mindenképpen nőtt az operátorokban.” (11-Szekszárd)
4
„A stáb tagjainak döntő része a munkaköre ellátása közben is többször „találkozik” a családon belüli erőszak hatásaival, ill. az arra történő utalással (pl. tanácsadás, családsegítés, egészségügyi ellátás stb.) Találkozhatnak annak következményeivel egyegy félresiklott életpálya kapcsán. A stáb tagjai érzékenyek a problémával kapcsolatban, így a kampány hatásával kapcsolatban elsősorban a még körültekintőbb odafigyelést hangsúlyoztuk, az attitűdváltozásra nem volt szükség, hiszen a stáb tagjai korábban is elkötelezettek voltak. Egy-egy kirívó eset feldolgozása, a megdöbbentő tények azért nehezítették az egyéni feldolgozást.” (06-Salgótarján) „A stáb részéről kiemelt „monitorozást” kívánt a feladat. Fokozottan figyelni kellett erre a témára ahhoz, hogy meghalljuk az esetleges látens erőszakot. Az ügyelők egyre inkább belejöttek, sőt kinyílt a látásmódjuk, problémaérzékenységük.” (24-Miskolc-E) „Maga a továbbképzés nem kívánt változást a továbbképzésen részt vett önkénteseknél.” (19-Békéscsaba)
• Okozott-e attitűdváltozást munkatársakban?
a
továbbképzés
a
„A képzés nagyon jó volt. Már az előbbiekben (esetmegbeszélésen május 14-én Az alkoholista szülők; A gyermekvédők rendszere) is foglakoztunk a témával.” (30Szombathely) A kampány megerősítést adott számunkra. A korábbi kezdeményezés – összefogni más szervezetekkel – új hangsúlyt kapott, ez az elhatározás és a kapcsolatteremtés a helyi gyermek és ifjúsági lelkisegély szolgálattal, a TESZ hasonló programjával a kampány eredményeként értékelhető.” (Zeg) „A bántalmazás problémakör nehezen emészthető volt az ügyelők egy részének (ellenállás, düh, tehetetlenség érzése a bántalmazóval szemben, sajnálat, megmentés vágya a bántalmazottal kapcsolatban). További nehézséget okozott, hogy a hívások elmaradása miatt az ügyelők feleslegesség-érzést éltek meg és az alacsony stáblétszám miatt túlterhelődtek a pluszügyeletek miatt. A bántalmazás problémaköre bekerült a stáb látókörébe, és ha attitűdváltozás nem is tudott megtörténni ilyen rövid idő alatt, a problémaérzékenység mindenképpen nőtt az operátorokban.” (11-Szekszárd) „Először sikerült teljesen megértenünk, hogy miért utasítja el az áldozat a segítséget, milyen eszközei vannak a rendőrségnek, milyen nehézségekkel kell a hatóságoknak megküzdeniük. Bennünk is tudatosult, hogy sok kívánnivalót hagy maga után az intézmények közötti együttműködés. A telefon viszont segíti az anonimitás megtartását, és mindenkor bevethető eszköz (ha jobban behozható a köztudatba létezése) annak érdekében, hogy az áldozat ne zárkózzon el(be) teljesen, valamint, hogy kockáztatás nélkül jusson hozzá lehetőséghez az önértékelés maradékainak megmentése érdekében. A kampányra való felkészülési időszakot rövidnek találtuk!” (06-Salgótarján) „Miért nem kódolta senki idevágóan a visszatérő pedofilunk beszélgetéseit!? Szinte durva szimbóluma a társadalom hozzáállásának az egész világon elterjedt Párizsi katalógus. A CSBE-kódok mögötti tartalmakat, a kategóriát – néven nevezve – egyetlen kód sem tartalmazza egyértelműen.” (06-Salgótarján)
5
„Nagyon ritkán derül fény a családon belüli bántalmazásra, hosszú ideig takargatják a családtagok, nem beszélnek róla még akkor sem, ha név nélkül tehetnék meg.” (06Salgótarján) „Több ilyen hívásom volt. Kicsit nehézkes volt átállni az odafigyelésre, mert már megszoktuk a párizsi katalógus szerinti kódolást. Amikor sikerült áthangolódni, akkor viszont azt tapasztaltam, hogy sok hívásban fellelhető – ha csak mellékszándékként is. A szinte mindennapos féltékenységről, válásról, gyerekek szabadulási kísérleteiről szóló hívásaiban mindig megtalálható. Nem ismerjük fel az erőszak csomagoltabb formáit, de néha nem is merjük felvállalni azt a témát, amit nem tudunk számunkra is elfogadható módon kezelni.” (06-Salgótarján) „Számomra tanulságos mindaz, ami velünk történt. Jól jellemezte, hogy nemcsak a mi fogalomkörünket, fülünket kell állítani, hogy néven nevezzük ezt a jelenséget, hanem az egész társadalomét is. És ahogyan mi sem tudjuk az első lépések után, hogy mi történik a továbbiakban, úgy nem tudja a társadalom sem a helyes lépések sorát.” (06Salgótarján) „Nehéz volt tudomásul venni, hogy miután a hívó megtisztel a bizalmával, elmondja féltve őrzött titkát, a segítséget nem fogadja el, mert nem tudunk érvelni a biztonságos kezelési folyamatról.” (06-Salgótarján) „A kampány erősítette az ügyelőkben a hatékonyabb cselekvés, jogi szabályozás lehetőségének elősegítését is.” (06-Salgótarján) „A képzéseken elhangzottak mély benyomással voltak ránk. Az előadások magas színvonalúak, érdekesek voltak. Szakmai lendítést adtak stábunknak, további terveken dolgozunk a projektek helyi szintű megvalósításához. Ez és hasonló rendezvények mindig erőt, szakmai fejlődést adnak, melyre nagy szükségünk van.” (15Mosonmagyaróvár) „A szakanyagokban való elmélyedés, az új információk segítettek minket e nehéz társadalmi probléma megértésében. Az ügyelők figyelme jobban ráirányult a hívásokban rejlő erőszakformákra, és ezzel egy kicsit tudatosabb lett a meghallgatási attitűdjük.” (02-Miskolc) „Igen hasznos volt az országos keretben megrendezett továbbképzés, kollégáink nagyon értékes, jól hasznosítható előadásokat hallhattak, és a tréningek is élményszerűek voltak.” (18-Gyöngyös) „A stáb fogadókész volt. Differenciáltabbá tette a motívumkeresést a hívó szavaiban vagy elhallgatásaiban. Tartottunk esetmegbeszélést, ahol több hívásban is fókuszba állítottuk a direkt vagy látens motívumokat.” (04-Hatvan) „A kampányt előkészítő és segítő előadásokat, irodalmat jónak tartjuk. Sok új szempontot adott, vagy megerősítést kaptunk az eddigi tapasztalatokhoz.” (04-Hatvan)
6
„Szakemberek hozott esetei és témái, személyes hatásuk változást, egy új szempontok szerinti látásmódot mutattak meg. Rávilágítottak arra, hogy a telefonon névtelenül megjelenő sokszor legintimebb, legféltettebb tabuk, titkok fogadása, azok átbeszélése milyen nagy felelőséggel kell, hogy történjen, ill. milyen következményekkel járhat, ha ez a találkozás nem történik meg.” (19-Békéscsaba) „A kampány ráirányította az emberek figyelmét arra, hogy erről „merni kell beszélni”. Mi pedig jobban odafigyeltünk az esetleg „mélyre ásott” problémára.” (18-Gyöngyös)
• Az esetmegbeszélésen, szupervízión előkerült-e témába vágó hívó/hívás? „A hívások az operátorokban nem okoztak olyan nehézséget, mellyel szupervízión kellett volna dolgozni.” (11-Szekszárd) „Az esetmegbeszélések során a telefont az egyik legalkalmasabb eszköznek találtuk a problémamegoldás első lépcsőjeként, hiszen ez egy olyan témakör, amelyben a traumatizált áldozat nem mer segítséget kérni.” (06-Salgótarján) „A stáb tagjai érzékenyek a problémával kapcsolatban, így a kampány hatásával kapcsolatban elsősorban a még körültekintőbb odafigyelést hangsúlyoztuk, az attitűdváltozásra nem volt szükség, hiszen a stáb tagjai korábban is elkötelezettek voltak. Egy-egy kirívó eset feldolgozása, a megdöbbentő tények azért nehezítették az egyéni feldolgozást.” (06-Salgótarján) „Egyéni szupervízió keretében kerültek előtérbe a stáb tagjainak egyéni problémái a feldolgozással kapcsolatban (agresszió a férj részéről, szexualitással kapcsolatos problémák, alkohol hatása). Csoportos feldolgozásban egy szexuális erőszakkal kapcsolatos hívás került megbeszélésre.” (06-Salgótarján) „Esetmegbeszélések kapcsán maga a szembesülés keltett egyrészről döbbenetet, míg a másik részről önigazolást.” (24-Miskolc-E) „Tartottunk esetmegbeszélést, ahol több hívásban is fókuszba állítottuk a direkt vagy látens motívumokat.” (04-Hatvan) „Került megbeszélésre témába vágó eset, de nem több mint a kampányon kívüli időszakokban korábban.” (19-Békéscsaba) „Elemeztük a kampánnyal kapcsolatos hívásokat. A stáb tagjai között van Gyermekjóléti Szolgálatnál dolgozó munkatárs, van védőnő, van szociális munkás, van pedagógus, akik egyéni tapasztalataikat átadták a tagoknak. Sajnos szűkös anyagi forrásaink miatt nem tudtunk saját reklámot szervezni, de mindannyian a magunk területén igyekeztünk felhívni a figyelmet erre a fontos kérdésre.” (18-Gyöngyös)
3. A hívásokról • A kampány hatása a hívásokban. 7
„Előfordult visszatérő hívó is, de volt ilyen irányú hecchívás is, aki hivatkozott a hirdetésekre és komolytalankodott.” (03-Eger) „A hívások száma nem volt a témára jellemző, ennek ellenére a témához kapcsolható hívás érkezett.” (30-Szombathely) „A reklám későn kezdődött el, ezért a nappali ügyelet alatt kevés volt a hívás, ezek is inkább próbálkozások, információ jellegűek voltak.” (14-Székesfehérvár) „A reklám és a jó előkészítés hiánya meglátszott, hiszen alig volt hívás.” (11-Szekszárd) „Összességében nagyon hasznosnak és időszerűnek láttuk a kampányt. A téma napjainkban egyre aktuálisabb. Jó, hogy a szolgálatok felvállalják azt a szerepet, hogy az anonimitást biztosítva teret engedtek azoknak az érzéseknek, gondolatoknak, amelyeket a társadalom sztereotípiái és tabui miatt nehéz felvállalni.” (11-Szekszárd) „Stábunkat nagyon megterhelte/megviselte a kampány miatti „mobil-dömping”, mivel a mobilról történő hívások kb. 90 %-a hecchívás volt, és emellett az érdemi hívásaink száma is megnőtt. Sajnálatos módon érdemi hívásaink között is a kampánnyal kapcsolatos hívások voltak a legkevésbé jellemzőek.” (25-Sopron) „A kampány hatását nem érzékeltük a hívásokban. Nem érzékeltük a megnövekedett hívásszámot ebben az időszakban, ebben a tárgykörben. Az ide besorolható hívásaink száma 3-10 % között mozog.” (06-Salgótarján) „A kampányidőszak alatt csupán néhány hívás volt konkrétan az erőszakkal kapcsolatos, a beszélgetések alatt azonban kiderült, hogy a problémák, melyek miatt a hívások történtek, több esetben kapcsolatba hozhatók erőszakos cselekedetekkel, különösen alkohol, mint befolyásoló tényező játszik szerepet benne.” (12-Pápa) „Ugrásszerűen megnőtt – a mobilhívások kapcsán – a hecchívások száma, mely igazán próbára tette stábunk terhelhetőségét, toleranciáját.” (15-Mosonmagyaróvár) „Eleinte a hirdetésünk ellenére kevés hívásunk volt, de végül mégiscsak „többletteljesítményünk” lett. A családon belüli erőszak hívásai nem voltak számottevők, ill. az eddigi tapasztalatoktól lényegesen eltérőek.” (24-Miskolc-E) „A hecchívásokban is megjelent a kampány gondolati mondanivalója: nevető, szórakozó gyerekek mondják telefonba, hogy ver az apám, megerőszakolt az anyám, de beszélgetést nagyon kis számban tudtunk kezdeményezni velük. Ez viszont mutatja, hogy a TV-reklámok eljutottak a lakosság minden rétegéhez.” (02-Miskolc) „Sajnos a hívásokban a kampány hatását nem éreztük, tipizálni nem tudtunk.” (04Hatvan) „Néhány konkrét esetet kivéve a hívások nem a kampány hatására történtek, nem kifejezetten a kampány váltotta ki, hogy a bántalmazás valamely formájával felhívták
8
szolgálatunkat. Késleltetett hatásként értékelhető, hogy a kampány utáni időszakban halmozódik az „erőszakos” hívások előfordulása.” (19-Békéscsaba) „Ez a kampány jó volt, hiszen jobban figyeltünk, és remélhetőleg figyelünk is erre a problémára. A folyamatosság lenne igazán hatásos, ugyanis a törvény hatályba lépésével többen „mernének” beszélni és „tenni” a családon belüli erőszak problémájáról.” (18Gyöngyös) „Élő probléma a családon belüli erőszak, ezt a hívások (már korábban is) igazolták.” (18-Gyöngyös)
• Az áldozatok és az elkövetők jellemzői. „Főleg bántalmazott fiatalok és idős személyek panaszkodtak, akik a még velük élő iszákos, durva fiúk bántalmazását említették. Volt, hogy a szomszéd hívott és tájékoztatott családi verekedésről. Sok esetben élettárs, aki nem fogadja el új társa gyermekeit, durva a párja idős szüleivel is és goromba, kötekedő. Alkoholista apa terrorjáról tettek említést a fiatalok.” (03-Eger) „Gyakori probléma az alkoholbetegek a családban. Családon belüli konfliktusok, válások következménye a gyermekkel szembeni agresszió irányába erősödött. Párkapcsolatban előforduló konfliktus a férj alaptalan féltékenységéből adódott, ami a tettlegességig fajult.” (08-Balassagyarmat) „Több hívás jelzett olyan családi feszültségeket, amelyek kezelése rendkívül fontos az agresszió megelőzése érdekében.” (Zeg) „A hívások száma nem volt a témára jellemző, ennek ellenére a témához kapcsolható hívás érkezett. Jellemzően: intim partnerek közötti érzelmi, szexuális bántalmazás.” (30-Szombathely) „Két idősebb hölgy-hívó volt. A TV Kékfény című műsorából, ill. a helyi újságból értesültek a kampányról. Az egyik hölgy testvérének gyilkosságát mesélte el (családon belül a saját fia ölte meg a férfit). A másik hölgyet idős, beteg, alkoholista férje bántalmazza rendszeresen. Jellemző volt rájuk a fásultság, kiégettség, beletörődés sorsukba és a tehetetlenség érzése, mely megakadályozza/megakadályozta őket a továbblépésben.” (11-Szekszárd) „A hívók alapproblémája sok esetben nem a családon belüli erőszak volt, ez a beszélgetés későbbi szakaszában ill. a következő alkalommal derült ki, és sok esetben csak utalás történt az erőszakos magatartásmódra, cselekményre.” (06-Salgótarján) „Az áldozatok általában nők (feleség) és kiskorú gyerekek. A hívók általában nők (az áldozatok ill. az áldozat szerepben lévők), akik legtöbbször csak később térnek rá az erőszakos cselekmény ismertetésére. Az elkövetők a hívások alapján sokszor férfiak (legtöbbször családfő), akik sokszor alkohol hatása alatt cselekszenek.” (06-Salgótarján) „A kampányidőszak alatt csupán néhány hívás volt konkrétan az erőszakkal kapcsolatos, a beszélgetések alatt azonban kiderült, hogy a problémák, melyek miatt a hívások történtek, több esetben kapcsolatba hozhatók erőszakos cselekedetekkel, különösen alkohol, mint befolyásoló tényező játszik szerepet benne. Ezen hívásokból az
9
is kiderült, hogy sokszor a lelki terror a jelentősebb, mint a valódi fizikai bántalmazása a hívónak. S a rákérdezéskor az is kiderült, hogy a kiskorúak is gyakran szenvedő alanyai ilyen tetteknek. Jellemzően női hívók számoltak be ilyen problémáról.” (12Pápa) „Többnyire fiatalkorúak hívták a szolgálatot, de volt közöttük elkövető is.” (24-MiskolcE) „Az erőszakban érintettek hívtak minket, de kivételes esetben előfordult olyan is, amikor a család egy barátnője hívta föl figyelmünket a feleség nyomorúságos helyzetére, hogy a feleség nem tud megszabadulni erőszakos férjétől, mert az megöléssel vagy öngyilkossággal fenyegetőzik abban az esetben, ha a felesége elhagyja őt. A következő problémák jelentkeztek: - gyermek fizikai és érzelmi bántalmazása - az intim partnerek közötti érzelmi zsarolás, fizikai bántalmazás, kontrolláló magatartás (bezárja lakásába és meg is veri) - az öregek elhanyagolása, anyagi és érzelmi zsarolása (eladatták a lakást és egy komfort nélküli lakásba kényszerítette az eltartó, aki a későbbiekben rá se nézett), fizikai bántalmazása Egyazon hívó több kategóriába besorolható problémával jelentkezett.” (02-Miskolc) „A bántalmazás problémája leggyakrabban: - intim partnerek közötti érzelmi és fizikai - idős vagy beteg személy bántalmazása (fizikai, érzelmi elhanyagolás egyaránt) - gyermekek érzelmi bántalmazása (A kampányon kívüli időszakban is ezek a „kategóriák” fordultak elő leggyakrabban.)” (19-Békéscsaba) „Elsősorban a drog vagy az alkohol vezet a brutalitáshoz. Pl. egy fiatal fiú telefonált, aki arra panaszkodott, hogy szülei nem akarnak elválni, de havonta, amikor édesapja beiszik, akkor „balhé van otthon” – nem bírják. Egy másik fiatal nőnek egyhónapos pici babájával kellett eljönni élettársától, mert nem engedte be a lakásba. – Sorozatosak a veszekedések. A hecchívásokra is figyeltünk, hiszen elég gyakoriak volt a „Ver az apám, mit csináljak?” című mondat, mely mindenképpen egy talán a valóságban is megélt élethelyzetet közvetít.” (18-Gyöngyös)
4. Mely szervezetekkel, ellátó helyekkel jött létre kapcsolat az utalás/továbbküldés során? „Családsegítő Intézethez, jogi tanácsadóhoz, gyámügyre és alkoholgondozóba irányítottuk hívóinkat.” (03-Eger) „Továbbküldés során Ideggondozóba. Addiktológiai gondozóba, Nevelési Tanácsadóba, Családsegítőbe irányítottuk a hozzánk fordulókat.” (08-Balassagyarmat) „Kék Vonal” Gyermek és Ifjúsági Lelkisegély Szolgálat, Társadalmi Egyesületek Szövetsége, Zala Megyei és Városi Rendőrkapitányság Bűnmegelőzési Centruma,
10
Zalaegerszegi Drogsegély Telefonszolgálat, Zala Megyei Kórház Mentálhigiénés Központ (Krízisellátás, Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Gondozó)” (Zeg) „Az utalás szintjén jött létre kapcsolat: Rendőrség, 107-es hívószám.” (30-Szombathely) „ A székesfehérvári Családsegítő Központ és Gyermekjóléti Szolgálat eddig is, és ezután is működik a telefonos lelkisegély szolgálatnak, mind a fiatal mind a felnőtt hívók esetében. Van olyan információnk, amikor a hívó a szolgálat felhívása után jelent meg a problémájával a Családsegítő Központnál ill. a Gyermekjóléti Szolgálatnál.” (14Székesfehérvár) „Néhány esetben a családsegítő központot tudtuk ajánlani. A rendőrséget nem mertük javasolni, hiszen nem tudunk semmit az eljárások rendjéről. A köztudatban viszont sok rossz véleményt hallottunk a munkájukról, valamint arról, hogy az áldozatot pusztán tanúként kezelik, akik ezt nem merik felvállalni. Valamint, hogy éppen az áldozat kerül további hátrányos helyzetbe azáltal, hogy nem a bántalmazót távolítják el a közeléből, hanem neki kell egy ilyen élmény után még a menhely terheit is viselni.” (06-Salgótarján) „Egészségügyi Szociális Központ (gyerekjólét, intézmények, Ifjúságsegítés.” (06-Salgótarján)
családsegítők),
Egészségügyi
„Utalásra, továbbküldésre nem került sor.” (12-Pápa) „Kapcsolatba került szolgálatunk a rendőrséggel, a mentőkkel – nyilván ez nem jelent a továbbiakban együttműködést. Természetesen mi is ajánlunk egyéb szervezeteket.” (24Miskolc-E) „A kampány során kapcsolataink is erősödtek a társszervezetekkel: Alkoholellenes Klubbal, Családsegítő Szolgálatokkal, Családok Átmeneti Otthonával, Drogambulanciával.” (02-Miskolc) „Új kapcsolat nem jött létre.” (04-Hatvan) „Nem volt olyan eset, amelyben konkrét intézkedésre szükség lett volna. Folyamatos a kapcsolattartása a szolgálatunknak azokkal a segítő intézményekkel, ahová a személyes segítségkérések leggyakrabban irányulnak a hívóink köréből. Ezek pl.: Nevelési Tanácsadó, Pszichológiai Tanácsadó, Pszichiátriai Gondozók, Szociális Irodák, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatok.” (19-Békéscsaba) Javaslatok a kampánnyal kapcsolatban: „Nagyobb hírverés kellene. Mindenképpen fel kellene hívni a figyelmet, hogy a telefonos lelkisegély szolgálatokat is keressék, hívják.” (03-Eger) „Szükségét érezzük a különböző tájékoztató anyagok még szélesebb körben történő terjesztésének.” (06-Salgótarján)
11
„Szükségesnek tartjuk kihangsúlyozni az országos szervek felé, hogy a telefonszolgálatok készen vannak a hasonló kampányban való részvételre. Szervezettek vagyunk, bárki elérhet minket, a szolgálat tagjai egyben azt éreznék, hogy fontos a munkájuk, segítséget tudnak adni mind a segítő meghallgatásban, mind a továbbirányításban.” (02-Miskolc) „Ez a kampány jó volt, hiszen jobban figyeltünk, és remélhetőleg figyelünk is erre a problémára. A folyamatosság lenne igazán hatásos, ugyanis a törvény hatályba lépésével többen „mernének” beszélni és „tenni” a családon belüli erőszak problémájáról.” (18-Gyöngyös)
12
3. sz. melléklet
A családon belüli erőszak problémáinak kódolása A kampány témakörébe vágó hívásokat kérjük a fenti kiegészítő kódok szerint is besorolni, a hagyományos problémakatalógus szerinti besoroláson túl. Kód 2100 2101 2102 2103 2104 2105 2110 2111 2112 2113 2114 2120 2121 2122 2123 2124 2125 2130
Megnevezés Gyermekbántalmazás és elhanyagolás Gyermek fizikai bántalmazása Gyermekkel szexuális visszaélés Gyermek elhanyagolása Gyermek érzelmi bántalmazása Gyermek kizsákmányolása Intim partnerek közötti erőszak Intim partnerek közötti fizikai agresszió Intim partnerek közötti érzelmi bántalmazás Intim partnerek közötti erőszakos szexualitás Intim partnerek közötti kontrolláló magatartás Idős személy bántalmazása Idős személy fizikai bántalmazása Idős személy érzelmi bántalmazása Idős személy anyagi, pénzügyi bántalmazása Idős személy szexuális bántalmazása Idős személy elhanyagolása Ifjúsági erőszak
Vonatkoztatási rendszer (kire vonatkozik a probléma) Kód 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9
Megnevezés egyéb személyre hívóra vonatkozik házastársára szülőre gyerekre rokonra partnerre ismerősre munkatársra hivatalos személyre
Kód 2100 2101 2102 2103 2104 2105 2110 2111 2112 2113 2114 2120 2121 2122 2123 2124 2125 2130
