CSALÁDFÖLDRAJZ TÓTH JÓZSEF EMLÉKKONFERENCIA PTE

Vadas Gyula

CSALÁDFÖLDRAJZ

TÓTH JÓZSEF EMLÉKKONFERENCIA PTE Földrajzi Intézet, 2014. március 18.

Tisztelettel bejelentem, hogy 2013 tavaszán új földrajzi tudományágat alapítottam. A családföldrajzot a magyar nemzetnek, valamint néhai jótevőimnek, Sárfalvi Béla és Tóth József professzorok emlékének ajánlom.

Vadas Gyula dr., 2013–2014

2

Dr. Sárfalvi Béla (Mosonmagyaróvár, 1925. december 1. — Budapest, 2000. február 29.) az Eötvös Loránd Tudományegyetem Regionális Földrajzi Tanszékének tszv. egyetemi tanára és a Földrajzi Tanszékcsoport vezetője Élt 75 évet.


3

Dr. Tóth József (Cegléd, 1940. március 18. — Pécs, 2013. február 7.) a Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Intézetének alapítója, tszv. egyetemi tanára, a Pécsi Tudományegyetem rektora Élt 73 évet.


4

Köszönet hajdani földrajzos kollégáimnak Antal Zoltán

Marik Miklós

Puskás Imre

Alpár Jánosné Zita

Márkus Lídia

Ringer Árpád

Benedek Endréné Vera

Mérő József

Rozgonyi Miklósné Enikő

Cossuta Márton

Miholics József

SÁRFALVI BÉLA

Darida Károly

Mikecz György

Szegedi Nándor

Dudás Gyula

Moór Lajos

Székely András

Forster Miklósné Magdi

Nagy Józsefné Irma

Szilágyi György

Gábris Gyula

Náhlik Zoltánné Válja Tardy János

Hidegkuti Krisztina

Nemerkényi Antal

Tisza László

Klinghammer István

Nemes Nagy József

Váczi Judit

Koós-Hutás István

Polinszky Márta

Zámbó László

Kovács Csaba

Popovics Miklós

Láng Sándor

Probáld Ferenc


5

Az előadás tartalma • • • • • •

A családföldrajz időszerűsége A tudós elkötelezettsége Lenetikai és bizonikai megfontolások Tudományrendszerezés és családföldrajz Család és földrajz A családföldrajz mibenléte, CSAFIR, CSADIR, CSAFA, lexikon, enciklopédia, szöveggyűjtemény, időképészet, kutatási irányok

• Figyelem! A diaképek csak a tanári magyarázattal együtt értelmezhetőek megfelelően. Vadas Gyula dr., 2013–2014

6

A családföldrajz időszerűsége • a családokról nem sokat tudunk • rossz a családok egészségi állapota, lelki állapota, szellemi állapota, teljesítménye • a kiscsaládok halódnak • csökken a magyar népesség • nincsenek többnemzedékes nagycsaládok • nincsenek szomszédsági közösségek • a globalokraták, bankokraták, eurokraták, butakraták és mások az emberiség létét fenyegetik • stb. Vadas Gyula dr., 2013–2014

7

A családföldrajz időszerűsége • A hivatalos szervek és a hivatalos kutatók „agyából” szinte teljesen hiányzik a család. • Egy elvileg igen fontos iratban — 97/2005. (XII. 25.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról, 140 oldal — egyetlenegy fejezet sem foglalkozik a családok és a települések együttes jövőjével. • A család megemlíttetik a foglalkoztatás-, szociál- és egészségpolitika részben — csak úgy, mellékesen! • Mi a geográfus feladata e helyzetben? • A családföldrajz megalapítása, az okok keresése, a kutatások beindítása, javaslatok megfogalmazása! • A tudósnak igenis küzdenie kell a jóért! Vadas Gyula dr., 2013–2014

8

A családföldrajz időszerűsége • A romlás előidézői és következményei: nemzet- és hagyományellenesség, a parasztság és a városi élet tönkretétele, gyökértelenség (liberalizmus, kapitalizmus, kozmopolitizmus, internacionalizmus [szocializmus, kommunizmus], multikulturalizmus, globalizmus), vallásellenesség, bankokrácia, demokrácia, pszichologizmus, homoszexualizáció, dzsenderizáció, manipuláció, butakrácia, indiánok, négerek, magyarok, tatárok, örmények, ukránok, zsidók, khmerek, tuszik és hutuk szervezett irtása, gyilkolása, öngondoskodás, pocsékolás, a gazdasági növekedés hajszolása, fenntartható fejlődés, neoliberális közgazdászok, bankárok, szociológusok, pszichológusok, urbánusok, antihuniták és antihunitizmus, az Európai Unió az összes álságos értékeivel stb. • A fentiek káros hatása a magyar nemzetre, a Kárpát-medence földrajzi környezetére (a tájakra) és a magyar családokra egyértelmű. • Határozott családföldrajzos fellépésre van szükség a nemzet érdekében — haladéktalanul. Mi több, minden földrajzosnak magasztos erkölcsi és elodázhatatlan tudományos kötelessége — éppen a földrajzos tudása birtokában — fellépni a nemzetünknek igencsak ártó folyamatok ellen. Vadas Gyula dr., 2013–2014

9

Bezzeg a mi időnkben… Nem erről van szó. A II. világháború után hatványozottan növekedtek a bajok: öngyilkosságok, öngyilkossági kísérletek, pszichoszomatikus kórképek (fekélyfélék, szívinfarktus, fejfájások, migrén, érrendszeri betegségek, derék- és hátfájás, porckorong leválás, immunrendszer hibás működése [autoimmun betegségek], allergiák, degeneratív betegségek, magas vérnyomás, magas vérzsír szint, emésztési betegségek, a rákbetegségek 95%-a, cukorbetegség [ebből a II-es típusú], alvászavarok, krónikus fáradtságérzet stb.), hangulati ingadozás, pánikbetegség, agorafóbia, alvászavarok, dohányzás, alkoholizmus, narkománia, kisebbrendűség érzése, neurózis, depresszió, autizmus…


10

Bezzeg a mi időnkben… …elhízás, fog- és szájbetegségek, foghiány, a váz- és izomrendszer szaporodó rendellenességei, mozgásszervi betegségek, csontritkulás, légúti betegségek, párkapcsolati és szexuális zavarok, a férfiak terméketlensége, rossz házasságok, válások, nemi fogyatékosságok, pedofília, homoszexualizáció, szülési rendellenességek, „asszisztált reprodukció” (inszemináció és lombikbébi), testi és értelmi fogyatékosságok, elbutulás, korai mentális leépülés, hivatásbeli kiégés, elszikesedés, megcsömörlés, tanulási nehézségek, iskolai viselkedési zavarok, idétlen sztárkultúra, kóros nárcizmus, infantilizálódás, a bűnözés legváltozatosabb fajtái (gyilkosság, prostitúció, zsarolás, vesztegetés, uzsora, banki csalások…) és így tovább. Vadas Gyula dr., 2013–2014

11

Beteg társadalomban élünk…

Egy meglehetősen beteg társadalomban élünk, amelyben káros mémekkel fertőző urbánusok akarják megszabni a történéseket, és mérgezik — minálunk, a Kárpát-medencében, immáron majd’ másfél évszázada — a nemzeti légkört. Lassan, szinte észrevétlenül, egyre mélyebbre süllyedünk jóformán minden téren, ám főleg erkölcsileg. Az elanyagiasított nyugati kultúra leáldozóban van.


12

Miképpen keletkezett a családföldrajz? Tapasztalataim fölhalmozódása és rendezése (tanári pályám, családvédelmi munkám, kutatásaim: devianciák, főképpen öngyilkosság, alkoholizmus, pedaszténia) Felismeréseim: a nemzet romlásának a megelőzésében alapvető a közösség (B1), a Hunor–Magyar erkölcsi rend (B2), a hit (B3) és a jól végzett munka (B4) — vagyis az egészséges négy B-s rend; a szerves közösségi kultúra visszaállítása (szomszédságok, többnemzedékes nagycsaládok) Az ördög cimborája c. könyvünkben megadtam a családföldrajz kimunkálásához az elméleti hátteret. A könyv letölthető innen: http://mek.oszk.hu/11500/11588/index.phtml Vadas Gyula dr., 2013–2014

13

Miképpen keletkezett a családföldrajz? A családföldrajz megalapítása: a családok vizsgálata, a szakirodalom tanulmányozása, a szellemi pártfogók — SÁRFALVI BÉLA és TÓTH JÓZSEF tudós tanárok — kiválasztása és az első családföldrajzi tanulmány közlése (2013. április 15.) Pécs, az önigazgató közösségek városa című legújabb könyvemben is foglalkoztam a felismeréseim alkalmazásának a lehetőségeivel. A könyv letölthető a Magyar Elektronikus Könyvtárból: http://mek.oszk.hu/12300/12335/index.phtml Az új földrajzi tudomány — a családföldrajz — fejlesztése egy új földrajzos nemzedék feladata is lesz.


14

Kell-e nekünk családföldrajz? Avagy önmeghatározási gondok vannak a társadalomföldrajzban? • Van-e önmeghatározási válság a földrajztudományban, főleg a társadalomföldrajzban, avagy a földrajzot, jelesül a társadalomföldrajzot művelők bizonytalanok önmagukban? • A társadalomtudományok körében erősödik a térségi szemlélet. A Janus-arcú földrajznak be kell-e fogadnia ezen új területeket? • E folyamatban újra és újra felmerül: mi a földrajz tárgya, a célja, a tartalma, az illetékességi területe? Hol húzódnak a határai? Átláthatatlanná teszik-e az újabb „jelzős földrajzok” a geográfia tudományát, fellazítják-e a keretét, veszélyeztetik-e önálló tudomány létét…?


15

Önmeghatározási gondok…? • Vagy éppen e folyamat segíti a földrajz megújulását, fejlődését? Ez lenne a geográfia lényege? Tudományelméleti megfontolásoktól függetlenül a természet- és társadalomtudományokban erős együttműködési kényszer van. A társadalmi folyamatok egyre finomabb elemzése, a társadalomtudományok fejlődése nem valósulhat meg más tudományterületek képviselőivel való kutatások nélkül. Az együttműködések mélysége, kiterjedtsége akár új tudományágak létrejöttét is eredményezheti. • Szerintem a társadalomföldrajz tér- és időtudomány, a társadalmi létezésnek a tér- és időbeli, területi és idületi rendeződésével, különbözőségeivel, változásaival, valamint a társadalmi és a természeti létezés kapcsolatával foglalkozik. (Ebben tér el a történelemtudománytól, amelyik az esemény [történés] és a természeti környezet összefüggéseit nem vizsgálja.) Vadas Gyula dr., 2013–2014

16

A társadalomföldrajz ágai • A társadalomföldrajz egyes ágai azt kutatják, hogy egy bizonyos területen és időben miből, miképpen, mennyi ideig stb. élnek az emberek. • Általános társadalomföldrajz • Ágazati társadalomföldrajz • Területi társadalomföldrajz • Történeti társadalomföldrajz • Ágazati társadalomföldrajzok: népességföldrajz, gazdaságföldrajz, közlekedésföldrajz, oktatásföldrajz, egészségföldrajz, kulturális földrajz, idegenforgalmi földrajz, családföldrajz stb. Vadas Gyula dr., 2013–2014

17

A tudós elkötelezettsége • Az életben kétfajta magatartás, viselkedés, erkölcs uralkodik: 1. másokért élni, mások javára lenni 2. másokból élni, mások kárára lenni • Az első az ősi Hunor–Magyar szakrális erkölcsi rend • A második a káinista és antihunita magatartás • A magyar tudós elkötelezettsége egyértelmű!


18

A tudós elkötelezettsége Ám nagyon is ébernek kell lennünk! Ugyanis ha a társadalomban két értékrend létezik egymás mellett, akkor a gyatrább, silányabb kiszorítja a nemesebb, becsesebb, nehezebben megvalósítható értékrendet. Magyarán: becsületesen, tisztességesen, másokért élni küzdelmesebb, mint másokkal nem törődve, másokat becsapva, másokat kihasználva élni.


19

A családföldrajz emberképe • Az embert — mint családi-közösségi lényt — megválaszolandó ontológiai (metafizikai) kérdések sora izgatja. • Az emberrel és közösségeivel foglalkozó tudományok — akár explicit, akár implicit módon —, tartalmaznak valamiféle emberképet. Emellett ismeretelméleti, módszertani és kutatási alapelveket is meghatároznak, amelyek megmondják: miképpen írható le, milyen vizsgálati módszerekkel közelíthető meg az adott tudomány tárgyát képező jelenség, esemény, történés, magatartás. E megállapítások a családföldrajzra is érvényesek. • Az ember a kiegyensúlyozott, egészséges viszonyokat, kapcsolatokat részesíti előnyben a földrajzi környezetében, a közösségekben, elsősorban a saját családjában. A család áll a középpontban. • „A boldog családok mind hasonlóak egymáshoz, minden boldogtalan család a maga módján az.” (Lev Tolsztoj: Anna Karenina) • A közösségét vesztett ember szétesik; szomatikusan is, mentálisan is, mindennapi feladatait kedvetlenül látja el. • A MI EMBERKÉPÜNK: a különféle családi közösségekben élő, a boldogulását a családi kötelékben kereső és önmagát a családi közösség révén megalkotó és a közjót szolgáló ember (egyéniség). Vadas Gyula dr., 2013–2014

20

Minden tudományos vizsgálat a lenetikai és a bizonikai rendre irányul Földrajzi környezet

Földrajzi környezet

Közösség Egyén

Bizonyítás

Bizalom


Bizonyosság

Biztonság



21

Bizonikai képlet: a négy B-s rend Közösségekre és egyénekre egyaránt érvényes leírási képlet!

Bizonyosság (hit/világnézet)

Közbizonyosság (kultúra, tudomány)

Bizalom (kapcsolat/hagyomány)

Közösség

Bizonyítás (munka/értelem)

Közbizalom (közösségek működése)

Egyén

Közbizonyítás (gazdasági élet)

Biztonság (test/érzékelés) Vadas Gyula dr., 2013–2014

Közbiztonság (intézményi rend)

22

A tudományos vizsgálat általános képlete VIZSGÁLAT Állapot Folyamat

Lén (természet) anyag energia információ hatás

Bizon (társadalom) biztonság bizalom bizonyosság bizonyítás

• A lenetikai (természeti) és a bizonikai (társadalmi-közösségi) jelenségek mindegyikében megvan a tér- és időbeliség. Vadas Gyula dr., 2013–2014

23

A lenetikai és a bizonikai jelenségek általános vizsgálata VIZSGÁLAT

Tér

Idő

Állapot

térzet (helyzet)

időzet (idület)

Folyamat

térződés (szerveződés)

időzés (múlás)

• Az állapot a jelenség azon lényeges tulajdonságainak a rendezett halmaza, amivel egy helyen és egy időpontban rendelkezik. • A folyamat a jelenség azon lényeges tulajdonságainak a rendezett halmaza, amivel egy-egy helyen és egy-egy időpontban rendelkezik. Vadas Gyula dr., 2013–2014

24

Mire keresünk válaszokat? jelenség: mi, micsoda, melyik személy, csoport: ki, kicsoda; mi, micsoda, melyik tér: hol, honnan, merről, hová, merre hely, helyzet: mellett, előtt/mögött, alatt/felett, elöl/hátul, kívül/belül… idő: mikor, hánykor, előbb/utóbb, ekkor/akkor időpont, időzet: mettől, meddig, mely időpontban, most, majd mérték: mennyire, erősebb, gyengébb társulás: mivel, kivel számosság: mennyi, hányszorosa tömeg, terjedelem: kisebb, nagyobb minőség, fajtaság: milyen, minő, miféle, mifajta, minemű Vadas Gyula dr., 2013–2014

mód, módozat: hogyan, miképpen, mi módon okság, következmény: miért, mi miatt, mi okból cél: mi végett, mi célból, mi végre részesség: minek, kinek, számára, részére, javára gyakoriság: hányszor, mennyiszer, milyen gyakran sebesség: gyorsabb/lassabb rész-egész: mibe, miben, miből összefüggés: milyen szorosan fontosság, érték: mennyire, milyen nagyon, kinek a számára megvalósítás: hogyan, miképpen, mivel, kivel és így tovább… 25

A lenetikai és a bizonikai jelenségek általános földrajzi vizsgálata FÖLDRAJZI KÖRNYEZET Állapot Folyamat

Tér térzet (szerkezet, helyzet) térződés (szerveződés, mozgás)

Idő időzet (idület, időpont, időkép) időzés (múlás, tartam)

A lenetikai és a bizonikai jelenségeket a földrajzi környezetben vizsgáljuk. A földrajzi környezet a lenetikai (természeti) és a bizonikai (társadalmi) környezet együttese. Vadas Gyula dr., 2013–2014

26

A földrajzi környezet Társadalmi környezet

FÖLDRAJZI KÖRNYEZET Társadalmi környezet

Természeti környezet

Természeti környezet

tárgyak, dolgok, emberek, mémek (hagyományok, eszmék…) szerkezete, viszonya, szerveződése, változása

a társadalmi hatása a természetire

a természeti hatása a társadalmira

tárgyak, dolgok, élőlények, folyamatok szerkezete, viszonya, szerveződése, változása

A földrajzi környezetben szakadatlan lén- és bizon-áramlások zajlanak. Vadas Gyula dr., 2013–2014

27

A család mint bizonikai jelenség általános földrajzi vizsgálata FÖLDRAJZI KÖRNYEZET és ÉVKÖRI REND

Tér

Idő

Állapot

térzet (helyzet)

időzet (idület)

Folyamat

térződés (szerveződés)

időzés (múlás)

A család bizonikai jelenség, a földrajzi környezet eleme. Ugyanabban a vizsgálati rendben tanulmányozzuk, mint bármelyik földrajzi jelenséget, de az évköri rendnek a családokra való hatását is figyelembe vesszük. Vadas Gyula dr., 2013–2014

28

Család és földrajz FÖLDRAJZI KÖRNYEZET és ÉVKÖRI REND Állapot

Folyamat

Tér-idő a családok a tér szerkezetében: a helyzet vizsgálata a családok a tér szerveződésében: a helyzetváltozás vizsgálata

Idő-tér a családok az idő szerkezetében: az időpont vizsgálata a családok az idő szerveződésében: az időzés, időtöltés vizsgálata

A családföldrajzi vizsgálat a földrajzi környezetben és az évköri rendben élő család szempontjából történik! A családban, valamint a család és a földrajzi környezet közötti szakadatlan lén- és bizonáramlásokat vizsgáljuk. Vadas Gyula dr., 2013–2014

29

Végül is mi a családföldrajz? • A családföldrajz • a családok tér- és időbeli elrendeződését (ennek az okait, a különbözőségeit, a változásait stb.) tanulmányozza, • a családoknak a földrajzi környezetben az évköri rend szerint való tevékenységét, mindennapi életét vizsgálja, • értékeli a múltat és a jelent, előrejelzéseket készít, • és figyelmezteti a nemzetet a felismert káros folyamatokra. • A társadalomföldrajz része.


30

A családföldrajz helye a földtudományok (geonómiai tudományok) rendjében • A tudományok rendszerezése a tudomány szerkezetének, állapotának, változásának, fejlődésének a képletezése • Tudományrendek: űrtudományok (kozmonómia) földtudományok (geonómia) élettudományok (bionómia) társadalomtudományok (szocionómia) • A geonómiai tudományrendben van a földrajz • A földrajzon belül: a természeti és a társadalomföldrajz • A társadalomföldrajzon belül: a családföldrajz • A családföldrajzon belül: általános (elméleti) családföldrajz, regionális (területi, térségi) családföldrajz, kairotikus (történeti) családföldrajz, öngyilkosságföldrajz, szomszédságföldrajz… Vadas Gyula dr., 2013–2014

31

A tudomány szerkezeti rendszere

• • • •

Lételméleti (ontológiai) metszet Ismeretelméleti (gnoszeológiai) metszet Módszertani (metodológiai) metszet Feladatbéli (funkcionális) metszet


32

A családföldrajz lételméleti metszete Tag, elem

Tényező

tárgya, kutatási területe

a családfajták tér- és időbeli rendeződése a földrajzi környezetben és az évkörben, családpolitika, családügyi rendszer, valamint a szomszédsági szervezetek (tizesek) egymásra hatása

helye

a föld- vagy geonómiai tudományokon belül a társadalomföldrajz része

rokontudományai

néprajz, családszociológia, népességföldrajz

társtudományai

egészségföldrajz, bűnözésföldrajz, oktatásföldrajz, kulturális földrajz, gazdaságföldrajz, településföldrajz, alkalmazott földrajz, tájökológia, urbanisztika, vallásföldrajz, regionális földrajz, földrajzi kronográfia

segédtudományai

természetföldrajz, csillagászat, matematikai földrajz, térképészet, történeti földrajz, antropológia, statisztika, történelem, régészet, vallásszociológia, családjog, földrajzi informatika, térinformatika, közgazdaságtan, háztartásgazdaságtan, genealógia, gerontológia

sajátossága, jellege

multidiszciplináris, interdiszciplináris, integráló, egységesítő, határ- és hibridtudomány


33

A családföldrajz ismeretelméleti metszete Tag, elem

Tényező

ismeretszint

történeti, tapasztalati, szemléleti (irányzati) fokozat, szimbolikus és hibridizációs fokozatok, diszciplináris ismereti fokozat, szintetizációs (integrációs) és komplexitási fokozat

ismereti állapot

felhalmozó, tapasztalati-leíró (fenomenologikus) fokozat elméleti (axiomatizált, hipotétikus) fokozat hálózatos fokozat

hasonlósági (komparatív) szimmetria

a) homológ szimmetria: a más tudományokkal való hasonlóság az azonos tudományos alapszerkezetre épülő különbözőségből, a feladatok eltérése nyomán jön létre; b) analóg szimmetria: a más tudományokkal való hasonlóság a különböző tudományos alapszerkezetre épülő megfelelésből, a feladatok összetartása nyomán jön létre

irányultság

történeti (lezárt), megismerési, átalakítási, alkalmazási és előrejelzési fokozatok

szemléleti rend

holonisztikus, transzkulturális, transzdiszciplináris, szimmetriális


34

A családföldrajz módszertani metszete Tag, elem

Tényező

adatok gyűjtése és karbantartása, megfigyelés, leírás, térszerkezeti elemzés, szinkron és diakron elemzés, felmérés, statisztikai vizsgálat, módszerei, mérés, skálázás, ábrázolás, összehasonlítás, osztályozás, csoportosítás, eljárásai rendszerezés, adatértelmezés, másodelemzés, elméletalkotás, időképek, értékelés, szabványosítás kutatási eszközei

számítógép és mellékgépek, térinformatikai programok, családföldrajzi informatikai rendszer (CSAFIR), családföldrajzi diagnosztikai rendszer (CSADIR), családföldrajzi atlasz (CSAFA), terepmunka, felmérés, statisztikai adatfelvétel, analógiák keresése, módszertani kézikönyv


35

A családföldrajz feladatbéli metszete Tag, elem

Tényező

Célja

feltárni a tér- és időbeli különbségeket előidéző földrajzi tényezők családokra ható mechanizmusait, összetett képet adni a kultúrák családfajtáinak a földrajzi sajátosságairól; kapcsolatot keresni a családfajták, a földrajzi környezet és a családpolitika-családügy tényezői között, bemutatni a földrajzi környezet és tényezők és a családfajták összefüggéseit, a családokra épülő szomszédsági szervezetek működését

Nemzeti szolgálata

a társadalmi tervezés, a településfejlesztés, családpolitika és családügy számára pontos adatokat, elemzéseket szolgáltasson, a feltárt tényeket és összefüggéseket felhasználhatóvá tegye a kapcsolódó tudományok és társadalmi cselekvések számára, javaslatokat adjon a fejlesztésekhez, a nemzeti közösségek négy B-s rendjének (közbiztonság, közbizalom, közbizonyosság, közbizonyítás) a kiteljesítése, egyensúlyba hozása

Oktatása

a családfajtákra ható földrajzi tényezők, területi különbségek megismertetése, a család értékként való megjelenítése, a család eszményének a terjesztése, a családrombolás megelőzése


36

A családföldrajz nyelvezete • Ki kell alakítani a családföldrajz szakmai szókészletét, fogalmainak a meghatározását, szakszavainak az értelmező szótárát…


37

A családföldrajz forrásai • • • • • • • • • •

Családföldrajz könyv Családföldrajzi lexikon Családföldrajzi enciklopédia Családföldrajzi módszertani kézikönyv Családföldrajzi szöveggyűjtemény Családföldrajzi atlasz, tér- és időképek (CSAFA) Családföldrajzi szemle (folyóirat) Családföldrajzi információs rendszer (CSAFIR) Családföldrajzi diagnosztikai rendszer (CSADIR) Családföldrajzi kutatások, egyéb szakirodalom

• Ezeket mind létre kell hozni! Vadas Gyula dr., 2013–2014

38

A családföldrajz további forrásai • Földrajzi társtudományok (pl. településföldrajz, népességföldrajz, tájföldrajz) • Népszámlálások, egyéb statisztikák • Történeti földrajzi irodalom • Néprajzi fejezetek (írott emlékek, hagyományok, nevek, régi térképek, látképek, rajzok, festmények, fényképek…) • Régészet, őstörténet • Egyebek


39

Családföldrajz tankönyv • A családföldrajz legfontosabb tárgyköreit, fogalmait, módszereit stb. tartalmazó könyv • Digitális kiadás lesz, rendszeresen bővíthető


40

Családföldrajz lexikon • A családföldrajz fogalmainak, módszereinek ismertetése szoros ábécébe rendezett szakmai szótárban, rövid szócikkekben • Digitális kiadás lesz, rendszeresen bővíthető


41

Családföldrajz enciklopédia • A családföldrajz tárgyköreinek, kutatási irányzatainak, módszereinek ismertetése hosszú szócikkekben • Digitális kiadás lesz, rendszeresen bővíthető


42

Családföldrajz módszertani kézikönyv • A családföldrajz kutatási módszereinek, eljárásainak és eszközeinek az ismertetése • A szakmai protokollok elkészítése • Az értékelési szabványoknak a kialakítása • Digitális kiadás lesz, rendszeresen bővíthető


43

Családföldrajzi szöveggyűjtemény • A családföldrajz legjellemzőbb, legsajátosabb szövegeinek a gyűjteménye • Digitális kiadás lesz, rendszeresen bővíthető


44

Családföldrajzi atlasz CSAFA • 1. Tér- és időinformatikai atlasz, tér- és időképek gyűjteménye, benne regionálisan és kairotikusan (időbeli minőségben) a családfajták, tevékenységeik stb. az évköri rend szerint. • 2. Egyéb családföldrajzi adatokat (tényeket, eseményeket, folyamatokat) is tartalmazó atlasz.


45

Családföldrajzi információs rendszer CSAFIR • A CSAFIR tárgya: földrajzosok és más szakértők által összeállított, folyamatosan karbantartott, bővíthető, táblázatokban vagy „kockákban” nyilvántartott adatállomány és adatok tér- és időképi ábrázolása. • A CSAFIR célja: alapvető információk biztosítása a családföldrajzi diagnosztikai rendszer számára. • A CSAFIR elemei: a családok szerkezetére, nagyságára, egészségi állapotára, gazdasági tevékenységére, műveltségi állapotára, szokásaira, hagyományaira stb. vonatkozó adatok. • A CSAFIR szerkesztése, karbantartása folyamatos.


46

Családföldrajzi diagnosztikai rendszer CSADIR • A CSADIR tárgya: területi egységeken élő családok állapotés folyamatdiagnózisának felállítása a CSAFIR-ból vett információk alapján. • A CSADIR célja: megmutatni a nemzetnek és az egyes önigazgatási közösségeknek azt, hogy a település családjai egy eltelt időtartam után miben változtak, illetve tervezési információkat, szempontokat adni a településfejlesztési stratégia kialakításához.


47

Családföldrajzi diagnosztikai rendszer CSADIR • A CSADIR elemei lehetnek: különféle módszerek, eljárások szakmai protokolljai szerint készített anyagok, pl. szakértői becsléseken alapuló módszerek, követelményre (eszményi állapotra) vagy normára (eloszlásra) irányuló összehasonlítások, kérdőíves módszerek, skálák, képviseleti mintán alapuló felmérések, értékelési tényezők pontozása súlyozással, események bekövetkezési valószínűségének számszerűsítése, kockázatok becslése és értékelése, páros összehasonlítás, kölcsönhatások becslése, előny–hátrány, siker–kudarc, esély–kockázat becslés, egy-egy értékelési tényező mérési módja, valószínűségi statisztikai modellek, pontozótáblák, mentális és tematikus térképek, időképek stb. Vadas Gyula dr., 2013–2014

48

Családföldrajzi törvényszerűségek • A közelebbi dolgok erősebben hatnak egymásra, mint a távolabbiak. • Az egy tájegységben élő családi közösségek hasonlóak lesznek egymáshoz (szokások, hagyományok, öltözködés, lelki alkat, gondolkodás…). • Az egymástól távoli, de mégis hasonló tájegységekben élő családi közösségek bizonyos dolgokban hasonlatosak lesznek egymáshoz, másokban különbözendenek. • A többszintű geográfiai elemzésekben használható statisztikai módszerek kiválóak a családföldrajzi törvényszerűségek feltárására.


49

A családföldrajz és a PTE Földrajzi Intézete • Ha a PTE Földrajzi Intézete befogadná a vadonatúj földrajzi tudományágat… • …kialakítanám a pécsi családföldrajzi központot… • …széles körű kutatási programot indítanék… • …meg lenne kezdve a CSAFIR, a CSADIR, a CSAFA és az egyéb családföldrajzos kiadványok szerkesztése… • stb.


50

A család • A család a nemzet elsődleges társadalmi-közösségi csoportja, a nemzet fennmaradásának a záloga. • A család társadalmilag elismert nemi kapcsolatban élő felnőttek és a velük élő leszármazottaik, valamint azok házastársainak csoportja lehet. • Tagjai egymással közösségi és rokoni szerepeket töltenek be és együttes feladatokat latnak el. • Ezek közül a nemzet számára az egyik legfontosabb az új nemzedékek létrehozása. • A család tagjait az együvé tartozás, az egymás iránti kölcsönös felelősség, az életmód, a hagyományok és a szokások is összekötik.


51

A család fajtái • • • •

nagyság szerint: kiscsalád, kiterjesztett család, nagycsalád nemzedék szerint: egy-, két- és többnemzedékes család telephely szerint: falusi, tanyasi, városi család stb.


52


53

A depriváció mértéke a kiscsaládban intervallum skálán 100

75

Munkanélküli van a családban

Rossz a vagyoni helyzet Tartósan beteg, rokkant van a családban A család kisebbségi népcsoporthoz tartozik Alacsony az egy főre jutó jövedelem

50 Alacsony az iskolázottság, a képzettség Magas az idős családtagok száma

25

0


Szűkös a lakás Alacsony komfortfokozatú lakás Sok gyermek van a családban

Rosszul ellátott a település

54


55

Moldvai csángó nagycsalád korunkban

Négy nemzedék, 16 fő Vadas Gyula dr., 2013–2014

56

A család és a táj térszerkezete

• a családok, családfajták elrendeződése a földrajzi tájban, környezetben (állapotleírás, khorográfiai vizsgálat) • a családfajták és a tájalkotó tényezők • családfajta és településfajta: van-e összefüggés? • nagycsaládok és falutizesek • nemzetség (atyafiság) és megülés • stb.


57

Ecseri nagycsalád, 1910

Három nemzedék, 10 fő Vadas Gyula dr., 2013–2014

58

A család és a táj térszerveződése

• a családok, családfajták elrendeződésének a változása a földrajzi tájban, környezetben (folyamatleírás, khorológiai vizsgálat) • a családfajták és a tájalkotó tényezők egymásra hatásának térbeli változása • a település és határainak változása • falutizesek összeolvadása • stb.


59

Mátraalmási nagycsalád, 1930 körül

Három nemzedék, 26 fő Vadas Gyula dr., 2013–2014

60

A család és a táj időszerkezete

• a családok, családfajták évköri tevékenysége a földrajzi tájban, környezetben (állapotleírás, szinkronikus vizsgálat) • a családfajták és a tájalkotó tényezők • stb.


61

Boldog, XX. század eleje

Négy nemzedék, 11 fő Vadas Gyula dr., 2013–2014

62

A család és a táj időszerveződése • a családok, családfajták évköri tevékenységének a változása a földrajzi tájban, környezetben (folyamatleírás, diakronikus vizsgálat) • a családfajták és a tájalkotó tényezők egymásra hatásának időbeli változása • stb.


63

2011

Öt nemzedék Vadas Gyula dr., 2013–2014

64

Néhány példa


65

Az évkör A természet felismert rendje. A változatlanság, az örökkévalóság, az állandóság és a körforgás, a változás ismétlődése adja az évkör lényegét. A közösség és az egyén akkor cselekszik helyesen, ha összhangban van az évköri renddel.


A felismerések az analógiás gondolkodáson nyugszanak.

Rengeteg néphagyomány, népszokás, népmese alapul az évköri renden.

Figyelem! Semmi köze nincs a horoszkóphoz!

66

Az évkör (a napút) Hónap

Tartam (tropikus)

Hónap

Tartam (tropikus)

Nyilas

nov. 22. – dec. 21.

Ikrek

máj. 21. – jún. 21.

Bak

dec. 22. – jan. 20.

Rák

jún. 22. – júl. 22.

Vízöntő jan. 21. – febr. 18.

Oroszlán júl. 23. – aug. 22.

Halak

febr. 19. – márc. 20. Szűz

aug. 23. – szept. 22.

Kos

márc. 21. – ápr. 19.

Mérleg

szept. 23. – okt. 22.

Bika

ápr. 20. – máj. 20.

Skorpió

okt. 23. – nov. 21.

Figyelem! Semmi köze nincs a horoszkóphoz! Vadas Gyula dr., 2013–2014

67

Az évkör fő időpontjai • Az évkör a földrajzi környezetben megjelenő fénymennyiség növekedése és csökkenése szempontjából tekintendő. Négy fontos fényváltozási pont van. • Tavaszi napéjegyenlőség — március 20. (KOS) A fény és a sötétség mennyisége a földrajzi környezetben ugyanannyi. Innentől a fény térnyerése nő, a sötétség mennyisége csökken. • Nyári napforduló — június 21. (RÁK) A fény mennyisége eléri a lehető legnagyobb mértéket, a sötétség a lehető legkisebbet. A fény mennyisége ezután csökkenni, a sötétségé pedig nőni kezd. • Őszi napéjegyenlőség — szeptember 22. (SZŰZ) A fény és sötétség mennyisége ismét egyező. Innentől a fény fokozatosan csökken, a sötétség pedig nő. • Téli napforduló — december 21. (BAK) A fény mennyisége eléri a lehető legkisebb mértéket, a sötétség a lehető legnagyobbat. A fény mennyisége ezután növekedni, a sötétség pedig csökkenni kezd.


68

Analémma — az évkör fő időpontjai


69

A fény és a hőmérséklet az évkörben

A családok létezéséhez a legfontosabb a fény, a hőmérséklet, a csapadék, a táplálék, a ruházat, a hajlék, a szaporodás és az együttműködés.


70

Az évköri rend és a földrajzi tényezők néhány összefüggése fény — mennyiségét a földrajzi hely (és kisebb részben az időjárás) módosítja hő — áramlását a felszín és az időjárás módosítja felszín — a hőenergia hasznosulását befolyásolja tengerszint feletti magasság — a domborzat módosítja az energiaháztartás, a hőmérséklet és a csapadék eloszlását általános földi légkörzés — módosítja a hőmérséklet és a csapadék eloszlását helyi légáramlások — módosítják a hőmérséklet és a csapadék eloszlását tengeráramlások — hő- és vízgőzszállításban játszanak szerepet Ha a hő eloszlását vesszük az éghajlati övezetesség alapjául, akkor termikus övezetességről beszélünk.


71

Térképek és időképek a családföldrajzban • A térkép adatok méretarány szerint kicsinyített, magyarázó, alaprajzszerű ábrázolása síkban. • Az időképészet egy másik ábrázolási módszer, különféle eljárások együttese, időrendbe szedve közli az adatokat. • Célja: fontos, egyidejű vagy egymáshoz közeli, egymásra ható (kairotikus), illetőleg független (kronotikus) események bemutatása síkban, egy vagy több léptékű idő-, illetőleg korvonalhoz igazítva. • Az adat lehet esemény (tény, állapot) és folyamat (történés). • Az esemény térben és időben azonosítható, valóságos, egyszeri történés. Mindig hozzáköthető egy időponthoz (és helyhez), esetleg személyhez. • A folyamat térben és időben azonosítható, eseménysorok alkotta, valóságos történés. A folyamat időtartamhoz (és egy vagy több helyhez) köthető. • Időkép — akárcsak a térkép — a legkülönfélébb tényekre, eseményekre és történésekre szerkeszthető, a családföldrajzban kitűnően felhasználható. Az időképészeti ábrázolással jól képletezhetőek a családföldrajzi események és folyamatok. • Az idő léptéke különféle lehet (geológiai korok, fényév, világév, tropikus év, évszakok, hónapok, napok, órák, percek, másodpercek stb.).


72

Lehetséges időképek a családföldrajzban • • • • • • • • • • • • • •

A házasságkötések az évkörben A születések gyakorisága az évkörben hónapok és napok szerint Az elhalálozások előfordulása az évkörben hónapok és napok szerint A hagyományos háztartást vezető családok ténykedése az évkörben (befőzés, eltevés, aszalás, savanyítás, disznóölés…) A hagyományos családok ünnepei az évkörben A hagyományos családok egyéb évköri ténykedései Az időjárás eseményei az évkörben A családok megoszlása a településen A családfajták térszervezése a településen A családfajták időmérlege A családfajták tagjainak a munkamegosztása az évkörben Az évköri rend a településen Családfajták és betegségek Stb.


73

A családtagoknak a tájban és az évkörben való tartózkodási helyének az időképe Táj/település

I.

II.

III.

IV.

V.

VI

VII.

VIII.

IX.

X.

XI.

XII.

ugar, legelő Külső határ

szállás szálláskert

Belső határ

falusi ház legelő

Munkavégző férfiak többsége Munkavégző nők többsége Vadas Gyula dr., 2013–2014

Munkavégző férfiak egy része Munkavégző nők egy része

Nagyjószág

74

Az állatállománynak a tájban és az évkörben való tartózkodási helyének az időképe Táj/település

I.

II.

III.

IV.

V.

VI

VII.

VIII.

IX.

X.

XI.

XII.

legelőn Külső határ

Belső határ

takarmányon szálláson takarmányon szálláskertben legelőn


75

A hagyományos magyar és az urbánus családnak az évköri rendben való tartósítási házimunkáinak az időképe


76

XVIII–XIX. sz.-i családfajták tér- és időképe


77

XIX. sz. végi családfajták tér- és időképe

É-i Kárpátok DK-i előtere

1 = nagycsalád 2 = kiscsalád 3 = nagyobb város Vadas Gyula dr., 2013–2014

78

XIX. sz. végi családfajták hagyományos területeinek tér- és időképe*

1 = hegyvidéki nagycsaládos terület 2 = északkeleti kiscsaládos terület 3 = bodrogközi kiscsaládos terület 4 = alföldi kiscsaládos terület


* Csonka-magyarországi területre nézve

79

A megyénkénti átlagos családnagyság időképe (1980–2011)


80

A baranyai járások átlagos családnagyság szerinti időképe (1980–2011)


81

A baranyai járások átlagos háztartásnagyság szerinti időképe (1980–2011)


82

A baranyai járások átlagos családnagyság szerinti időképe (2011) Pécs: 2,76

Baranya: 2,82 Községek: 2,92

2,89

Többi város: 2,78

2,71 2,86

2,85 2,94

2,80

2,93 2,79

2,92


2,87

83

Baranyai területek egyes családi és háztartási mutatói (2011) Egyszemélyes háztartás (%)

Nem családban él (%)

Egy családra jutó személy

Egy lakott lakásra jutó személy

Egy háztartásra jutó személy

Pécs

38

28

2,76

2,29

2,15

Pécsi járás

36

26

2,80

2,39

2,24

Városok együtt

35

25

2,77

2,35

2,23

Komlói járás

33

22

2,71

2,34

2,24

Megye

32

23

2,82

2,49

2,34

Városok Pécs nélkül

30

21

2,78

2,46

2,35

Mohácsi járás

30

21

2,79

2,50

2,39

Szigetvári járás

28

20

2,85

2,66

2,48

Siklósi járás

28

19

2,87

2,69

2,50

Sellyei járás

27

19

2,92

2,75

2,58

Hegyháti járás

26

18

2,89

2,71

2,55

Községek

25

18

2,92

2,80

2,60

Szentlőrinci járás

25

19

2,94

2,82

2,60

Pécsváradi járás

25

19

2,86

2,74

2,58

Bólyi járás

24

19

2,93

2,79

2,64

Terület


84

Baranyai területek egyes családi és háztartási mutatóinak időképe (2011)


85

Az átlagos családnagyság időképe (Csonka-Magyarország, 1960–2011) 3,15

Átlagos családlétszám

3,10

3,05

3,00

2,95

2,90

2,85 1960

1970

1980

1990

2001

2011

Évtized

Nem csak a magyar nemzet tragédiája bontakozik ki a szemünk előtt! A nyugati kultúráé is! Tehetetlenül nézzük? Vadas Gyula dr., 2013–2014

86

A család halódásának további jelei • 1970 és 1995 között a felére csökkent a családdal élő rokonok száma. • A családok átlagos nagysága is visszaesett a gyermekszám csökkenése miatt. A korábban általános 3-4 gyermekes családdal szemben a kétgyermekes családok váltak uralkodóvá. • Nem ritka az egygyermekes család sem. • Az 1940-es évek végén a családok 1/4-e élt gyermek nélkül, 1990-ben arányuk már meghaladta az 1/3-ot. • Igen magas a csonka családok száma. • A háromgyermekes családok aránya 10%-ról 5-re esett vissza. • A négy vagy több gyermeket nevelő családok aránya 1949-ben még megközelítette a 10%-ot, 1990-ben már az 1,5%-ot sem érte el. • A halódó kiscsaládokban egyre betegebbek a családtagok (szomatikus és pszichoszomatikus kórképek garmadája). • Nemcsak a magyar nemzet tragédiája bontakozik ki a szemünk előtt, hanem a nyugati kultúráé is! Tehetetlenül nézzük? Vadas Gyula dr., 2013–2014

87

A 65– éves férfiak együtt lakásának államok szerinti időképe (2007) 0%

10%

Svédország C sehország Finnország Dánia Norvégia Ausztria Egyesült Királyság Írország Franciaország Hollandia Belgium Litvánia Lengyelország Lettország Luxembourg B ulgária É sztország Szlovákia Spanyolország M agyarország N ém etország Olaszország S zlovénia Horvátország R om ánia M álta Portugália Görögország Törökország M akedónia Ciprus


20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

Ffi egyedül Fi párjával Ffi egyéb

88

A 65– éves nők együtt lakásának államok szerinti időképe (2007) 0%

10%

égia Norv zág or s Cseh sztria Au ia Dán g r u o b m e x ág Lu orsz Finn andia Holl zág ors Észt rszág o Svéd rszág o a i c Fran zlovákia S ág álys t Kir ária l ü s Bulg ág E g ye r sz yaro zág g a M etors Ném Ciprus zág Írors ia n Litvá ia n é v Szlo ium Belg ág z zors Olas mánia Ro zág rs e L tto szág r o l ye g Leng átorszá v r a Ho Mált g á z s gor Görö lország o y Span ortugália P ia edón Mak rszág ko Törö


20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

Nő egyedül Nő párjával Nő egyéb

89

Az átlagos háztartásnagyság államok szerinti időképe (2012)

Nemcsak az európai nemzetek egyik tragédiája ez, hanem óriási pocsékolás is!


90

Pénz versus erkölcs (2011) A vallásos értékrend elfogadása hatással van a többi érték kialakulására, így erősen befolyásolja a későbbi életvezetést is (Heidelbergi Egyetem Vallás és Társadalom kutatócsoportja megállapítása). A több éves kutatás alatt 2000 gyermeket és szüleiket kérdezték arról, hogy milyen dolgokat tartanak értékesnek. A kutatók lényegében a nyolcés kilencéves német gyermekek vallásos szocializációjára voltak kíváncsiak. Megvizsgálták, miképpen jönnek létre a vallásos értékek, és ezek milyen hatással vannak az emberekben és intézményekben való általános bizalomra, illetve hogy milyen szerepet töltenek be a szülők a gyermekük vallásos szemléletének és értékrendjének kialakulásában. A szülők válaszai a gyermekekével csak a vallási kérdésekre adott válaszokban egyeztek meg. Ha a szülők értékrendje összhangban van, ha az apa és az anya többnyire a vallott értékrendnek megfelelően viselkedik és aszerint cselekszenek, továbbá ha gyermekeikkel jó a kapcsolatuk, akkor nagy a valószínűsége annak, hogy utódaik is ezen értékek szerint fognak élni. Vadas Gyula dr., 2013–2014

91

Kell ez nekünk?


92

A Nielsen-féle internetes felmérés (2013) • 29 ezer fő 58 országból A megkérdezettek • 80%-a a családdal való tartalmas időtöltést tekinti a legfontosabb dolognak az életben • 77%-a tartja fontosnak a családtervezést • 76%-a azon a véleményen van, hogy a nőknek befolyással kell lenniük az otthon zajló fontos dolgokra és • országról országra, földrészről földrészre változik annak a megítélése, hogy a nők életében az anyaság, illetve a háziasszonyi szerep-e a legfontosabb. Vadas Gyula dr., 2013–2014

93

A csonka-magyarországi népességszám alakulásának az időképe (2010–2060) 10 200 000 10 000 000

Lakosság (fő)

9 800 000 9 600 000 9 400 000 9 200 000 9 000 000 8 800 000 8 600 000 2010

2015

2020

2025

2030

2035

2040

2045

2050

2055

2060

Év Vadas Gyula dr., 2013–2014

94

270 család megoszlása (Páva, 2010) Családfajta Fiatal férj+feleség

Db 9

Fiatal férj+feleség+kiskorú gyermekek

74

Férj+feleség+nagykorú gyermekek

29

Férj+feleség+kis- és nagykorú gyermekeik+unokáik

25

Vénleány

2

Egyedül élő (elvált) nő

2

Egyedül élő (elvált) férfi

5

Vénlegény

6

Idős férj+ idős feleség Özvegy férfi Özvegy asszony Özvegy férfi+házas/házatlan gyermekei+menye+unokái Özvegy asszony+házas/házatlan gyermekei+menye+unokái Vadas Gyula dr., 2013–2014

32 8 33 8 37 95

Az öngyilkosságok időképe Csonka-Magyarország területére számítva


96

Család és településfajta Értékelési tényező


Város

Falu

Neurózis

több

kevesebb

Pszichopátia

több

kevesebb

Határeseti

több

kevesebb

Öngyilkosság

több

kevesebb

Bűnözés

több

kevesebb

Pedaszténia

több

kevesebb

Válás

több

kevesebb

Válási árva

több

kevesebb

Csonka család

több

kevesebb

Nemi fogyatékosság

több

kevesebb

Prostitúció

több

kevesebb

Drogozás

több

kevesebb

Részegeskedés

több

kevesebb

…

…

…

97

Az egyének előrelátása Tér

kultúra, világ

nemzet

szomszédság, munkahely család Vadas Gyula dr., 2013–2014

jövő hét

jövő évek

egész élet

gyermekek élete

Idő

98

Települési területhasznosítás Lehetne másképpen is: többnemzedékes nagycsaládokkal jelentősen csökkenhetne a beépített terület.


99

Házi segítségnyújtással bíró települések időképe (2007)


100

A házi segítségnyújtás megoszlása fenntartók szerint (2007, fő) Önkormányzat Többcélú kistérségi társulás Egyház Alapítvány Egyesület Vállalkozás Központi költségvetési intézmény Egyéb Összesen

37 335 4967 350 1670 818 0 555 294 45 989

A házi segítségnyújtás a szociális és az egészségügyi ellátás határán mozgó szolgáltatás. Célja, hogy a rászoruló személyekről saját otthonukban gondoskodjék. Az efféle ellátás azon idős, beteg vagy fogyatékos személyeknek nyújt segítséget, akik a mindennapi életben nélkülözhetetlen feladataik ellátásában (bevásárlás, takarítás, fürdés, hivatalos ügyintézés, főzés, mosás, fűtés stb.) másokra szorulnak. Vadas Gyula dr., 2013–2014

101

Statisztika a családföldrajzban


102


A falusi és a városi családok átlagos nagysága között — statisztikai értelemben véve — nincs szignifikáns különbség. Miképpen értelmezhetjük e jelenséget? Halódnak a kiscsaládok? Jó ez nekünk? Vadas Gyula dr., 2013–2014

103



104


A falusi és a városi háztartások átlagos nagysága között — statisztikai értelemben véve — nincs szignifikáns különbség. Miképpen értelmezhetjük e jelenséget? Halódnak a magánháztartások? Jó ez nekünk? Vadas Gyula dr., 2013–2014

105

Fontos eloszlások a családföldrajzban

Az ábrán látható normális eloszláson kívül a khi-négyzet eloszlás, a Student-féle t-eloszlás, a Poisson-eloszlás és a binomiális eloszlás is fontos eloszlások a családföldrajzban. Vadas Gyula dr., 2013–2014

106

A családföldrajzi tanulmány • Az adott földrajzi környezet (táj, település) – jelentős történelmi eseményeinek a bemutatása – természeti viszonyainak a leírása (múlt és jelen) – társadalmi viszonyainak a leírása (múlt és jelen) – gazdasági viszonyainak a leírása (múlt és jelen) – a település szerkezete, szerveződése – a családok nagysága, szerkezete, tevékenysége az évköri rendben, munkamegosztása, egészsége, foglalkozása, műveltsége, háztartásvezetése, felhalmozása, jövőképe stb. a szomszédságok együttműködési módjai statisztikai megoszlások, kockázatbecslés, összehasonlítás a korábbi állapotokkal és más térségek (tájak, települések) családjaival – családföldrajzi diagnózis, előrejelzés, fejlődési lehetőségek – táblázatok, tér- és időképek, számítások stb. elkészítése – összegző tanulmány megírása – egyebek Vadas Gyula dr., 2013–2014

107

Kockázatbecslés a családföldrajzban Terület

Kockázat

Pécs

4

komlói

4

mohácsi

3,96

Kisvárosok

3,92

pécsváradi

3,86

hegyháti

3,8

siklósi

3,63

pécsi

3,63

bólyi

3,6

szigetvári

3,57

szentlőrinci

3,55

sellyei

3,35


A települések átlagos családnagysága alapján becsült kockázat Baranya járásaiban és városaiban.

108

Kockázatbecslés a családföldrajzban A szentlőrinci járás települései átlagos családnagyságának a kockázati mértéke

100 90 80

Mérőskála

70 60

A kisebb értékek nagyobb kockázatot jelentenek.

50 40 30 20 10

C so nk B am od in a ds ze nt K ac só P ta éc S za sb ba a ds got a ze nt ki K rá irá ly ly eg yh áz S a ze nt dé ne S s ze nt lő rin c B ük kö S sd ze nt ka ta lin H el es fa O ko rv öl gy

Zó H k et ve he ly B ic sé rd S um on y

G yö ng yf a V el én y C se rd i G er D de in ny eb er ki

0

Település


109

A település családjai közötti távolság „Elemeztük, hogy miért olyan nehezen érhetők el az állampolgárok... A legfontosabb okokat keresve a szomszédsági munka nehezítő tényezőiként a következőket gyűjtöttük össze: — általános/rejtőzködő bizalmatlanság; — elkeseredés, reményvesztettség; — ismeretlenség/nehézségek a megismerésben, pl. időhiány, zártság, félelem, a közösségi helyzetek, alkalmak hiánya stb.; — a dolgozó korosztálynál az időhiány, a túlterheltség; — a nyugdíjas korosztálynál az izoláció, a depresszió, a bátortalanság; — sokaknál a közös érdekek fel nem ismerése; — az érdekképviseletben való járatlanság. A bizalmatlanság okait kutatva azt is megállapítottuk, hogy az utóbbi években a politika résztvevőinek esetleges hiteltelensége, a tolakodó, erőszakos módszereik taszították az embereket, s gyanakvóvá tették őket minden közösségbe történő hívással szemben.” Szabó Márta: A Magdolna szomszédság (Budapest, VIII.) és a Nap Klub Alapítvány. Parola 2008/1. szám Vadas Gyula dr., 2013–2014

110

A családok közötti „távolság” Minél kisebb a település családjai (szomszédságai) közötti „távolság”, minél hatékonyabb az együttműködés közöttük, minél „közelebb” vannak egymáshoz, annál egészségesebb viszonyok vannak a településen a családok (szomszédságok) között. E ténynek számos eredője, következménye van pl. a viselkedésben, a gazdasági életben, az ünnepeken, az iskolában stb. A családok közelségének a becslését a családok közötti szabványosított (standardizált) együttműködések számával és minőségével mérhetjük. De hát erre nincsenek közvetlen statisztikai adataink. A többdimenziós skálázás jó lenne a családok egymás közötti távolságának (vagy az egymáshoz való hasonlóságának) a becslésére. Ha sikerülne alkalmas hasonlósági mértékeket meghatározni (ami nem nehéz), és azokat jól megbecsülni vagy megfelelő pontossággal megmérni, akkor a többdimenziós skálázás jobb eredményt ad, mint a klaszterezés vagy a faktoranalízis. Egy táblázatban össze lehet hozni a családokat és az értékelési tényezőket egyszerű pontozásos becsléssel vagy bináris változókkal, egy-egy értéket meg lehet súlyozni szakmai szempontok alapján, majd kialakítani valamiféle sorrendet a családok között, illetve lehet őket csoportokba rendezni klaszterezéssel, multidimenzionális skálázással, vagy jellemezni őket diszkriminancia analízissel, hierarchikus logisztikus lineáris illesztéssel. A gond a mérés megszervezésével, az adatok előállításával van. Ugyanis pl. csak egy baranyai település családjai egymástól való távolságának képviseleti mintán alapuló bemérése is óriási pénzekbe kerülne, hát még egy Kárpát-medencei felmérés! Vadas Gyula dr., 2013–2014

111

Néhány általános családföldrajzi mutató • Minél nagyobb a családok létszáma, annál jobb a mutató értéke. • Minél kevesebb a családok száma a lakosságéhoz viszonyítva, annál jobb a mutató értéke. • Minél magasabb a nagy létszámú családok aránya a családban élők számához képest, annál jobb a mutató értéke. • Minél nagyobb a többnemzedékes nagycsaládok aránya a családok számához képest, annál jobb a mutató értéke. • Minél több háztartástag van a családháztartásban, annál jobb a mutató értéke. • Minél kevesebb a családháztartások száma a lakosságéhoz viszonyítva, annál jobb a mutató értéke. • Minél magasabb a nagy létszámú családháztartások aránya a családháztartások egészéhez képest, annál jobb a mutató értéke. • Minél nagyobb az egycsaládos háztartások aránya a háztartásokban, annál jobb a mutató értéke. • Minél kisebb a családok (szomszédságok) közötti „távolság” a településen, annál egészségesebb viszonyok vannak köztük. Vadas Gyula dr., 2013–2014

112

Családföldrajzi diagnosztika • A családföldrajz egyik ága és vizsgálati módszere. • Célja: táj és időköz családföldrajzi vizsgálata, adatok számbevétele, családföldrajzi diagnózis elkészítése, földrajzi kockázatbecslés, földrajzi előrejelzés, távlati feladatok javaslása, területfejlesztés, tájrehabilitáció…


113

Családföldrajzi adatok (tünetek) — családnagyság, átlagos családnagyság — felosztott házasságok száma és aránya — csonka családok száma és aránya — nemzedékek száma a családban — háztartásnagyság — ház/lakás és család — gyermekek száma a családban — betegségek a családban — munkanélküliség a családban — foglalkozási szerkezet a családban — a család vagyoni helyzete — a családtagok iskolázottsága — stb. Vadas Gyula dr., 2013–2014

114

Családnagyság Baranya vármegye járásaiban az 1784–87-es és a 2011-es népszámlálás alapján Terület

Fő/család Fő/család Fő/család Fő/család 1784 1784 2011 2011 átlag

szórás

átlag

szórás

pécsi járás

6,16

0,89

2,95

0,16

pécsváradi

6,13

0,00

2,97

0,00

sellyei

6,09

0,76

3,05

0,33

mohácsi

5,91

0,70

2,97

0,14

siklósi

5,81

0,71

2,72

0,23

szentlőrinci

5,68

0,63

2,85

0,15

szigetvári

5,65

0,73

2,96

0,22

hegyháti

5,62

1,04

2,93

0,16

komlói

5,57

0,74

3,07

0,16

bólyi

5,54

0,91

2,81

0,19

Pécs város

4,82

Baranya vármegye

5,84


2,76 0,82

2,93

0,22

115

Az átlagos családnagyság időképe Baranya vármegye járásaiban az 1784–87-es és a 2011-es népszámlálás alapján


116

Családnagyság Heves vármegye járásaiban az 1784–87-es és a 2011-es népszámlálás alapján

Terület

Fő/család Fő/család Fő/család Fő/család 1784 1784 2011 2011 átlag

szórás

átlag

szórás

bélapátfalvai járás

7,11

0,00

2,79

0,00

pétervásárai

6,82

0,92

2,78

0,19

egri járás

6,35

0,52

2,88

0,11

hevesi

5,73

0,69

3,12

0,15

füzesabonyi

5,50

0,43

2,98

0,05

gyöngyösi

5,35

0,43

2,88

0,27

hatvani

5,19

0,82

2,82

0,19

Eger város

4,63

Heves vármegye

5,91


2,73 0,90

2,91

0,21

117

Az átlagos családnagyság időképe Heves vármegye járásaiban az 1784–87-es és a 2011-es népszámlálás alapján


118

Az átlagos családnagyság megyénkénti időképe (2011)


119

Egy háztartásban élők és egy lakásban lakók átlagos számának időképe (1990—2012)


120

Családföldrajzi diagnózis Közel 230 esztendő elteltével mintegy a felére csökkent az átlagos családnagyság a vármegyékben az első népszámlálás adataihoz viszonyítva. A csökkenés mértéke egész Kárpát-medencei hazánkban hasonló. Ez is az egyik nemzeti tragédiánk, aminek számos mellékkövetkezménye van! Nemes történeti családföldrajzi feladat annak a kiderítése, hogy miért történtek meg eme igen káros események. Vadas Gyula dr., 2013–2014

121

Családföldrajzi diagnózis (Pécs város) Az átlagos családnagyság nem éri el a 3 főt! Feltehetőleg — magas a felosztott házasságok száma, — sok a csonka család (az apa vagy ritkábban az anya hiányzik a családból), — a családok döntő többsége legfeljebb kétnemzedékes, hiányoznak a családokból a felmenők, egyenesági, oldalági rokonok, — pocsékolás van a háztartásvezetésben (több kis háztartás fenntartása fajlagosan drágább, mint egy nagyobb háztartásé), — sok fölösleges lakóépület van a városban (nagyobb alapterületű lakásokban kevés ember lakik), — sok a pszichoszomatikus panaszokkal és kórképekkel jelentkező páciens (amit egészségügyi statisztikai adatokkal lehetne alátámasztani), — az ifjúság neveltsége, teljesítménye bizonyára sok kívánnivalót hagy maga után Diagnózis: kétnemzedékes, kis létszámú családok jellemzik a várost Terápia: a többnemzedékes nagycsaládok és a szomszédsági tizes közösségek visszavezetése a város életébe Prognózis: ha a családok életében nem lesz változás, Pécs továbbra is lassan, de biztosan csúszik lefelé a lejtőn Vadas Gyula dr., 2013–2014

122

A családföldrajzos jelszava

Dicső múltunkat a fényes jövőnkbe!


123

Mit jelent a jelszavunk a tárgyunk szempontjából? A múltunk A jövőnk Hunor–Magyar erkölcsi rend Hunor–Magyar erkölcsi rend többnemzedékes többnemzedékes nagycsaládok nagycsaládok ősi tizes ősi tizes utcakapitányság utcakapitányság negyedmesterség negyedmesterség

egészséges földrajzi környezet A visszaszervezés állami-önkormányzati támogatással történik. A folyamat nemzedékeken át tarthat. Vadas Gyula dr., 2013–2014

124

Városfejlesztési tervezet • Családföldrajzi szorgoskodásaimnak a terméke a Pécs, az önigazgató közösségek városa tárgyú könyvem, ami tkp. egy — az általános mértéktartó fejlődésen alapuló — városfejlesztési tervezet, s ami gyökeresen megváltoztatná Pécs életét társadalmi, gazdasági, nevelési, kulturális, szociális, közbiztonsági, energiaellátási, élelmiszerbiztonsági stb., stb. területeken — teljesen egészséges irányba. • A könyv letölthető a Magyar Elektronikus Könyvtárból: http://mek.oszk.hu/12300/12335/index.phtml Vadas Gyula dr., 2013–2014

125

A természetes közösség: a nagycsalád • Tagolt besorolási rend, szervezeti szintek, alá- és fölérendeltség (hierarchia), minden tag tudja, hol a helye és mi a szerepe a közösségben; • a tagok egymást jól (személyesen!) ismerik; • közös érzelmek, értékek, érdekek, célok mentén szerveződik, munkálkodik, gyarapodik, és marad egyben; • a tagok viselkedését szabályozza, ösztönöz és korlátoz (pl. az agressziót), erkölcsi tartást ad (Hunor–Magyar- értékrend); • tagjait támogatja, segíti; javait, jogait védi; kicsinyeit gondozza, neveli, az időseket ápolja; • tagjai kedvelik, szeretik egymást.


126

A többnemzedékes nagycsalád • Ősi családfajta, amelyben három-négy nemzedék — dédszülők, nagyszülők, szülők, gyerekek — alkot vér-, munka- és vagyonközösséget, egy telken, egy nagy házban (vagy egy nagy lakásban) élnek közös háztartásban, feladataikat megosztják, közösen gazdálkodnak, az ingó és ingatlan javak a nagycsalád tulajdonában vannak, s 10–20, vagy akár még több személy ül együtt az étkező asztalnál. A nagycsaládba beköltözőket is ide veszem, pl. akik beházasodnak (vő, meny), ill. a velük költöző rokonaikat, akik nem állnak vérrokonságban eme nagycsaláddal.


127

A tizes • nemzetségből, atyafiságból, szomszédságból álló kisebb településrész (szeg, szer, út, utca, utcarész, piac, kert, tér, sikátor, lok, alja) • lakossága 100–200 fő • közbirtokosság, erdő, rét, legelő, tó, kápolna, temető, tizesház, szerszámok, lakodalmi készlet stb. • tizesbíró, erdő-, rét-, híd-, legénybíró, kápolnabíró stb. • közösségek (pl. kapuközösség, hídközösség) • társaságok (pl. esztena) • hagyományok, szokások megtartása • jól szervezett napi, ünnepnapi, évköri rend • a tizestagok mindenben segítik egymást (együttműködnek és versenyeznek egyszerre!) Vadas Gyula dr., 2013–2014

128

Az utcakapitányság • városokban működtek • vezetője az utcák lakói által választott utcakapitány, aki a negyedmester segítője • az utcakapitányság tizesekből áll • feladata: környezetvédelmi, építési, rendezési, szociális, gondozási, védelmi, rendvédelmi stb.


129

A negyedmesterség • városokban működtek • vezetője a településrész lakói által választott negyedmester, aki a városbíró (polgármester) segítője • utcakapitányságokból áll • feladata: környezetvédelmi, építési, rendezési, szociális, gondozási, védelmi, rendvédelmi stb.


130

A többnemzedékes nagycsaládok visszaszervezése és a földrajzi környezet javulásának összefüggése egy példa nyomán


131

Egy háztartásban élők és egy lakásban lakók átlagos számának időképe (1990—2012)


132

Pazarlás nemzeti méretekben • a lakosság 66%-a családi házban él, — ez kedvező —, ám a családi házak döntő része régi építésű, elavult • a panellakások egészségtelenek • a házakban és lakásokban igen nagy az energiapocsékolás • az épületgépészet elavult • stb.


133

Az egy lakásban lakók átlaga legyen 12 fő • vérrokonságban lévő, halódó kiscsaládok alapítanak életképes többnemzedékes nagycsaládokat • egy nagy lakásban (vagy nagy házban) és egy háztartásban élnek (családháztartás) • a 4 359 000-es jelenlegi lakásállomány lecsökken 828 000-ra • Milyen kedvező következményei lennének e folyamatnak nemzetgazdasági, nemzetstratégiai stb. szempontból?


134

Családföldrajzi előrejelzés • Ha öt — vérrokonságban lévő — különálló kiscsalád többnemzedékes nagycsaládot alapít, nem kell az új családi közösségnek például öt kenyérpirító, öt kenyérsütő, öt konyhai robotgép öt mosógép, öt mosogatógép öt kazán, öt gáz- vagy villanytűzhely öt személygépkocsi, öt pince öt szerszámkészlet, öt fűnyíró, öt létra öt fúrógép, öt varrókészlet, öt varrógép öt házi könyvtár, öt lemezgyűjtemény stb., stb. A kinőtt ruhák, cipők örökölhetőek a családban stb.

Nemzeti méretekben óriási megtakarításokat lehet elérni! Vadas Gyula dr., 2013–2014

135

Családföldrajzi előrejelzés • továbbá nem kell annyi bölcsőde, óvoda szociális otthon öregek otthona, öregek napközi otthona fogyatékosok otthona, nevelési tanácsadó ápolási osztály (kórházi elfekvő) félutas ház, házi gondozó szolgálat iskolai napközi hajléktalanokat ellátó intézmény drogközpont, alkoholelvonó, iszákosmentő börtön stb.

Nemzeti méretekben óriási megtakarításokat lehet elérni! Vadas Gyula dr., 2013–2014

136

Családföldrajzi előrejelzés • A megtakarítások révén, a pocsékolás, a felesleges termelés és a felesleges kiadások megszüntetése révén a földrajzi környezet terhelése jelentősen csökken! (pl. ökológiai lábnyom, lelki betegségek, pszichoszomatikus kórképek, szemét, hulladékterhelés) • Növekszik a helyi közösségért végzett önkéntes munka!!!


137

Családföldrajzi előrejelzés • A családi és közösségi megtakarítások révén — nemzeti méretekben — csökken, mérséklődik energiafelhasználás, anyagfelhasználás, pocsékolás környezet- és légszennyezés, hulladéktermelés környezetvédelmi ráfordítás, egészségügyi kiadás adósságok, megélhetési költség, ökológiai lábnyom hajléktalanság stb. • növekszik az építőipar teljesítménye, a belső fogyasztás, a kaláka jelentősége, korszerű házak épülhetnek • egészségesebb lesz a lakosság • és jóval egészségesebb lesz a Kárpát-medence! Vadas Gyula dr., 2013–2014

138

Családföldrajzi előrejelzés • A szomszédsági közösségek (tizes, utcakapitányság, negyedmesterség) visszavezetése révén — a fentebb említetteken kívül — csökken a munkanélküliség, a műveletlen mg.-i terület, a bűnözés, helyreállhat a táj, javulhat a városi élet stb.


139

EGY BIZONYÍTÉK Öngyilkosság a nagycsaládos és a kiscsaládos vármegyékben

A nagycsaládos vármegyékben szignifikánsan kisebb volt az öngyilkosság gyakorisága


140

60 1923/25-ös évek átlaga

Vadas Gyula dr., 2013–2014 H N ev óg es rá d és H on Ab t aú j-T or na Ze m pl én

20

Já sz -N H ag ajd yk ú u nPe Sz stol Pi no l i Ar s-S k ad o lt,C K sa isk ná un d és To ro nt ál Sz Bá at cs m -B ár ,U od ro go g cs aé sB er Bo eg rso d, Sz G ab öm ol ör cs és Ki sh on t

C so ng rá d

Bé ké s

Bi ha r

100 000 főre

Az öngyilkosság gyakorisága 1936-os esztendő

50

40

30 Nagycsaládos vármegyék

Kiscsaládos vármegyék

10

0

Vármegyék

141

Következmények • A szomszédsági közösségek (tizes, utcakapitányság, negyedmesterség) visszavezetése révén — a fentebb említetteken kívül — csökken a munkanélküliség, a műveletlen mg.-i terület, a bűnözés, helyreállhat a táj, javulhat a városi élet stb.


142

Tétel Mérésekkel igazolható, hogy a többnemzedékes nagycsaládnak és a szomszédsági közösségeknek a nemzet életébe való visszaszervezése igen kedvezően hat a földrajzi környezetre.

Feladat: a mérésekre régi módszereket és eljárásokat lehet alkalmazni, illetve újakat kell kidolgozni.


143

Ha nem szervezzük vissza a többnemzedékes nagycsaládokat és a szomszédsági közösségeket, akkor… • egy még jobban elbizonytalanodó, egyensúlyát vesztett, betegedő, sínylődő, megnyomorított nemzet fog vergődni az ősi Kárpát-medencei szállásterületünkön mindaddig, amíg végleg el nem tűnik a szláv-germán tengerben, • és a Kárpát-medencei földrajzi környezet még inkább „elszikesedik”.


144

A családföldrajzos feladatai, elkötelezettsége • Feladatai: csupán felvillantottam néhányat, egyébként a többi földrajzos feladataitól lényegében csak a vizsgálati tárgyában különbözik • Elkötelezettsége: másokért élni, a nemzetért élni


145

Családföldrajzi együttműködési lehetőségek • Nagycsaládosok Országos Egyesülete (Budapest) és a nagytérségi (régiós) irodák, Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége • polgármesterek, elektronikus felmérések • a családföldrajz hungarikummá nyilvánítása • családföldrajzi szakosztály a Magyar Földrajzi Társaságban és a Magyar Természettudományi Társulatban • egyetemek földtudományi-földrajzi intézetei • stb.


146

Az ifjú családföldrajzos álma Álmában az ifjú családföldrajzos terepgyakorlaton volt, s felkeresett egy üzletet. A pult mögött egy idős ember állt. — Mit árusít ön, uram? — kérdezte tőle nyájasan. A bölcs öreg barátságosan válaszolt: — Mindent, amit ön óhajt. Ekkor az ifjú családföldrajzos elkezdte sorolni: — Hát akkor nagyon szeretném a tájak helyreállítását, a betegségek, a szegénység, a kizsákmányolás megszüntetését, a többnemzedékes nagycsaládokat, boldogságot a magyar családoknak, nyugalmat a természetnek, békét az én saját családomnak és önmagamnak és… A bölcs ekkor közbeszólt: — Bocsásson meg, fiatalember, ön kissé félreértett engem. Gyümölcsöt én nem árusítok. Csak a magot adom el. Vadas Gyula dr., 2013–2014

147

Köszönet megtisztelő figyelmükért!

A nemzet mindenek előtt! Szolgáld nemzetedet ott, ahol vagy, és úgy, ahogy lehet! Minden magyar felelős minden magyarért! Vadas Gyula dr., 2013–2014

148

CSALÁDFÖLDRAJZ TÓTH JÓZSEF EMLÉKKONFERENCIA PTE

Recommend Documents