CSAK AZ EGÉSZSÉG MEGLEGYEN? EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS ÉLETCÉLOK FONTOSSÁGA A HUNGAROSTUDY EGÉSZSÉG PANEL 2006 FELMÉRÉS ALAPJÁN 1

:

Pszichológia (2010) 30, 2, 161–173 DOI: 10.1556/Pszicho.30.2010.2.5

MARTOS TAMÁS*,***, KONKOLY THEGE BARNA**, KOPP MÁRIA*,**

CSAK AZ EGÉSZSÉG MEGLEGYEN? EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS ÉLETCÉLOK FONTOSSÁGA A „HUNGAROSTUDY EGÉSZSÉG PANEL” 2006 FELMÉRÉS ALAPJÁN1 Beérkezett: 2009. március

Elfogadva: 2009. november

Jelen tanulmányban a Hungarostudy Egészség Panel 2006-os, országosan reprezentatív, keresztmetszeti mintájában (N = 4841) elemezzük az egészséggel kapcsolatos célok fontosságát. A felmérésben alkalmazott Rövidített Aspirációs Index két tétele az egészséghez való viszonyulás két jellegzetes módját képviseli. A két tétel az egészséges életmódra való törekvésnek („megközelítõ” orientáció), valamint a betegség elkerülésének („elkerülõ” orientáció) a fontosságára kérdez rá. Az elemzésben a két cél fontosságát a többi életcélhoz viszonyítva (relatív fontossági értékek) elemeztük, és összevetettük szociodemográfiai, valamint személyiségbeli tényezõkkel (önirányítottság és énhatékonyság). Az eredmények szerint az egészséggel kapcsolatos célok az életcélok rendszerében kiemelten fontos helyet foglalnak el. Az egyéni különbségeket vizsgálva mindkét egészségcél nagyobb preferenciája összefüggött a magasabb életkorral és az önirányítottsággal, míg a magasabb iskolai végzettség és énhatékonyság negatívan jelezte elõre a betegségek elkerülésének többi életcélhoz viszonyított fontosságát. Az egészségcélok relatív fontossága olyan mutatónak bizonyult, mely jelzi, hogy a személy milyen szubjektív jelentõséget tulajdonít az egészség különbözõ (megközelítõ és elkerülõ) aspektusainak, és amely jól értelmezhetõ egyéb tényezõk függvényében is. Kulcsszavak: egészségcélok, Aspirációs Index, Hungarostudy 2006, megközelítõ és elkerülõ motiváció, önirányítottság, énhatékonyság

BEVEZETÉS Az egészség az emberek többsége számára fontos érték. Ezen az általános pozitív értékelésen belül azonban bizonyos mértékû egyéni különbségek is kimutathatóak abban, amilyen mértékben az egyének fontosságot tulajdonítanak a saját egészségüknek (pl. Lau, Hartman és Ware, 1986; Takács-Murinkó, 2007). Az egészség pozitív értékelése olyan motivációs tényezõ lehet az egyén számára, mely befolyásolhatja az egészség szempontjából releváns magatartását (Jackson, * SE-MTA Mentális Egészségtudományok munkacsoport, Budapest ** Magatartástudományi Intézet, Semmelweis Egyetem, Budapest *** Mentálhigiéné Intézet, Semmelweis Egyetem, Budapest; e-mail: [email protected] 1 A kutatás az OTKA K 73754/08 és ETT 100/2006 számú pályázatok támogatásával készült.

0230-0508/$20.00 © 2010 Akadémiai Kiadó, Budapest

:

162

Martos Tamás, Konkoly Thege Barna, Kopp Mária

Tucker és Herman, 2007; Reifman, Barnes, Dintcheff, Uhteg és Farrell, 2001; Shi, Nakamura és Takano, 2004). Újabb egészségpszichológiai megközelítések a motiváció kérdéskörét összekapcsolják az önszabályozás perspektívájával. Ebbõl a szempontból az egészséges magatartásminták elsajátítása, gyakorlása olyan komplex folyamat, melyben a személy érzelmei, önmagával, saját hatékonyságával és az egészséggel kapcsolatos hiedelmei, valamint céljai egyaránt szerepet játszanak (pl. Boekaerts, Maes és Karoly, 2005; Schwarzer, 1999). A céloknak mint az önszabályozás egységeinek alkalmazása több szempontból is elõnyösnek tûnik az értékekhez viszonyítva. Az alábbiakban a következõ szempontokat ismertetjük, és egyúttal utalunk ezek egészségpszichológiai vonatkozásaira is: 1. 2. 3. 4.

a célok és a magatartás kapcsolata a célok mint közvetítõk a belsõ igények, elvárások és a külsõ lehetõségek között a célok megközelítõ és elkerülõ orientációja a célok szervezõdése.

A céloknak mind elméleti, mind gyakorlati szempontból közvetlenebb a kapcsolatuk a magatartással, mint az értékeknek, hiszen nem elvont elveket, hanem konkrét vágyott állapotokat jelenítenek meg, és jellemzõen utalnak az elérésükhöz szükséges magatartás-mintázatra is. Az egészség mint érték számos konkrétabb célban megnyilvánulhat, például a dohányzásról való leszokás (Ong és Walsh, 2001), a táplálkozási szokások megváltoztatása (fogyókúra) vagy a gyakoribb testmozgás kitûzésében (Bagozzi és Edwards, 2000). A célok továbbá viszonylag rugalmas struktúrát alkotnak, melyek egyfelõl stabilitást jelentenek a magatartás folyamatában, másfelõl viszont a külsõ, környezeti feltételekhez, kihívásokhoz való alkalmazkodásra is lehetõséget biztosítanak. A környezeti tényezõk jelentõs hatást gyakorolhatnak például az életcélok orientációjára (lásd Kasser, Ryan, Zax és Sameroff, 1995; Sheldon és Kasser, 2008). A célok ebben az értelemben köztes tényezõk a belsõ igények, elvárások és a környezeti lehetõségek összeegyeztetésében. A célok további, az értékek szintjén nehezen értelmezhetõ sajátossága, hogy mind megközelítõ, mind elkerülõ orientációjuk lehetséges. A célok jellemzõen valamilyen pozitív állapot elérésére vonatkoznak, de a vágyott állapot vonatkozhat valamilyen negatív lehetõség vagy következmény elkerülésére, az attól való mentességre is (Carver és Scheier, 2002). Az egészség jellemzõen olyan életterület, ahol a negatív következmények (például betegségek, mellékhatások) elkerülése legalább annyira foglalkoztathatja az embereket, mint a pozitív állapotok elérése. Bár az általános, nem az egészséggel kapcsolatos célok elemzései azt jelzik, hogy az elkerülõ célok kitûzése inkább negatív, míg a megközelítõ orientáció inkább pozitív kimenetelhez vezet (Elliot és Friedman, 2007), néhány egészségpszichológiai kutatás szerint az egészséggel kapcsolatban ez nem feltétlenül érvényes. Az elkerülõ célok hatékony motiváló erõt jelenthetnek például a dohányzásról való leszokásban (Worth, Sullivan, Hertel, Jeffery and Rothman, 2005), és jól kidolgozott cselek-

Egészséggel kapcsolatos életcélok fontossága ...

163

vési tervek megléte esetén nem vezetnek negatív kimenethez (Sullivan és Rothman, 2008). Végül a célok horizontálisan és hierarchikusan is tagolt célrendszert alkotnak. Az egyes célok, így az egészséggel kapcsolatos célok sem motivációs vákuumban zajlanak: az egyedi szándékokat jelentõsen befolyásolhatják más életterületek törekvései és tapasztalatai. Egy krónikus betegség jelentõsen átalakíthatja a személyes célokat, az egyéb életterületekkel kapcsolatos törekvések pedig figyelmet, energiát vonhatnak el az egészségcéloktól (Boersma, Maes és van Elderen, 2005; Boersma, Maes és Joekes, 2005). A fentiek ellenére viszonylag kevés publikációt találtunk azonban az egészséggel kapcsolatos életcélok témájában (kivételként lásd pl. Niemiec, Ryan, Deci és Williams, 2008). Ez annál is inkább meglepõ, mivel az általános életcélokkal kapcsolatos kutatások – például az Aspirációs Index alkalmazásával – számos fontos eredményt mutattak be az általános életcélok és az egészséges pszichológiai mûködés kapcsolatáról (Kasser és Ryan, 1996; 2001; Martos, 2008; V. Komlósi, Rózsa, Bérdi, Móricz és Horváth, 2006).

JELEN KUTATÁS Martos és munkatársai (Martos, Szabó és Rózsa, 2006) dolgozták ki az Aspirációs Index rövidített, 14 tételes változatát, melyben két tétel vonatkozik az egészségre. A két tételt a rövidítési folyamat során eleve úgy választották ki az eredeti egészségcélok közül (azok módosítása nélkül), hogy két eltérõ – egy megközelítõ és egy elkerülõ jellegû – orientációt képviseljenek. (A rövidítés további elveit és részleteit ld. az említett publikációban.) A megközelítõ jellegû életcél az egészséges életstílus folytatására, míg az elkerülõ jellegû a betegségektõl való mentességre vonatkozik. Jelen kutatásban ezen életcélok fontosságát fogjuk elemezni a Hungarostudy Egészség Panel (HEP) kutatás 2006-os adatainak felhasználásával. Részletes célkitûzéseink a következõk voltak: 1. Meg kívántuk határozni az egészséggel kapcsolatos megközelítõ és elkerülõ jellegû életcélok helyét az Aspirációs Index által mért életcélok rendszerében. Ennek érdekében a továbbiakban elsõsorban a célok relatív fontosságát fogjuk elemezni, azaz azt a személyre jellemzõ értéket, mely megmutatja, hogy az egyes célok fontossága hogyan viszonyul az összes életcél fontosságának átlagához. Egy ilyen relatív fontossági index alkalmazása mellett mind az általános értékek kutatásakor (Bardi és Schwartz, 2003; Schwartz és Rubel, 2005), mind az egészségnek mint értéknek a vizsgálata esetén szólnak érvek (Kristiansen, 1986; Smith és Wallston, 1992). Az egészséggel kapcsolatos célok relatív fontossági indexe arról ad képet, hogy a személy milyen súlyt helyez az egészségre (vagy ennek különbözõ aspektusaira) a céljai rendszerében. Két, az egészséget abszolút értelemben egyformán fontos célnak tartó személy nagymértékben különbözhet abban, hogy emellett egyéb célokat mennyire kultivál. Ha más célok fontossága viszonylag csekély, akkor az egészség jelentõsége ehhez képest kiemelkedõ, és ezért várható, hogy je-

:

164


lentõsen befolyásolja a személy gondolatait és magatartását is (Weiss és Larsen, 1990). Ha azonban egyéb célok hasonlóan fontosak, vagy akár fontosabbak, mint az egészség, akkor a gondolatok és a magatartással kapcsolatos döntések szintjén háttérbe szoríthatják az egészséget, akadályozhatják azt, hogy a személy idõt, energiát, figyelmet szenteljen az egészségével kapcsolatos konkrét lépéseknek. 2. Meg kívántuk határozni az egészséggel kapcsolatos életcélok relatív fontosságának összefüggéseit a legfontosabb szociodemográfiai jellemzõkkel, valamint két személyiségjellemzõvel, az énhatékonysággal és az önirányítottsággal. Mindkét személyiségvonás az önszabályozás fontos aspektusát képviseli, és így jelentõsek lehetnek az egészségcélok értelmezésével kapcsolatban is. Az (általános) énhatékonyság a személy általános elvárása azzal kapcsolatban, hogy törekvéseit mennyire képes megvalósítani. Az önirányítottság pedig arra utal, hogy a személy milyen mértékig képes magát elkötelezni egy célirányos folyamatnak, mennyire képes azt a magáénak érezni, és mennyire képes ellenállni a külsõ hatások eltérítõ erejének. (Fontos azonban már itt megjegyezni, hogy a HEP adatfelvétele során ezek a jellemzõk nem közvetlenül az életcélokra vonatkoztatva szerepeltek, hanem általános értelemben.) Összefoglalva: jelen elemzésben a HEP 2006 adataiból az egészségre vonatkozó megközelítõ és elkerülõ jellegû életcélok fontosságát elemezzük relatív, az egyéb életcélokhoz viszonyított fontosságukat tekintve. Elemezni kívánjuk továbbá a szociodemográfiai változókkal, valamint két személyiségjellemzõvel, az énhatékonysággal és az önirányítottsággal való kapcsolatukat.

MÓDSZEREK Minta és eljárás A jelen, 2006-os adatfelvétel a Hungarostudy Egészség Panel (HEP) felmérés keretében készült, mely a 2002-es adatfelvétel utánkövetése (a mintavételi eljárásról és az adatfelvétel módjáról részletesen lásd Susánszky, Székely és mtsai, 2007). A kérdésekre összesen 1993 (41,2%) férfi és 2848 (58,8%) nõ válaszolt. A válaszadók életkora 22-tõl 100 évig terjedt (m = 48,33, s = 17,50). A minta nem, életkor és lakóhely szerinti reprezentativitását súlyozási eljárás biztosította.

Mérõeszközök Szociodemográfiai változók A következõ változókat vontuk be az elemzésbe: nem, életkor, legmagasabb iskolai végzettség. A végzettséget szintén három kategóriában kezeltük: érettséginél alacsonyabb, érettségivel rendelkezõ, valamint felsõfokú végzettséggel rendelkezõ személyek.


165

Rövidített Aspirációs Index Az életcélok fontosságát az Aspirációs Index (Kasser és Ryan, 1996; V. Komlósi és mtsai, 2006) rövidített változatával mértük, melyet a HEP 2006-os adatfelvétele számára fejlesztettünk ki (a rövidítési folyamat részletes bemutatását lásd Martos és mtsai, 2006). A 14 tételes kérdõív 7-féle életcél fontosságára kérdez rá 2-2 tétellel: gazdagság, jó megjelenés, hírnév, önelfogadás, pozitív kapcsolatok, társadalom és egészség. A két egészséggel kapcsolatos tétel a következõ: „Elkerüljenek a betegségek” és „Fizikailag egészséges életstílust folytassak”. A célok fontosságát ötfokú Likert-típusú skálán adhatták meg a személyek (1 = egyáltalán nem fontos, 5 = nagyon fontos).

Személyiségjellemzõk Az énhatékonyságot a rövidített, négytételes Énhatékonyság Kérdõívvel (Kopp, Schwarzer és Jerusalem, 1993) mértük (jellemzõ tétel pl. „Bármi történik, általában kezelni tudom a helyzeteket”). A tételek értékelése négyfokú skálán történt (0 = egyáltalán nem értek egyet, 3 = teljesen egyetértek). A skála megbízhatósága megfelelõ volt (Cronbach-alfa = 0,835), a skála értéktartománya a mintában 0-tól 12-ig terjedt, átlaga 8,59, szórása 2,68, ferdesége –0,67 (standard hiba 0,035). Az önirányítottság dimenzióját a Temperamentum és Karakter Kérdõív Önirányítottság alskálájának (Cloninger, Przybeck, Svrakic és Wetzel, 1994; Rózsa, Kõ és mtsai, 2004) a HEP számára rövidített 10 tételes változatával mértük (Szabó, Martos, Rózsa és Kopp, 2009). A tételek elsõsorban a célok kitûzésére és a magatartás szabályozására való képesség hiányát írják körül (pl. „Tetteimet többnyire rajtam kívül álló tényezõk határozzák meg.” A tételek értékelése négyfokú skálán történt (0 = egyáltalán nem értek egyet, 3 = teljesen egyetértek). Az alskála megbízhatósága itt is megfelelõ volt (Cronbach-alfa = 0,791), a skála értéktartománya a mintában 1-tõl 30-ig terjedt, átlaga 22,54, szórása 5,00, ferdesége –0,64 (standard hiba 0,035).

EREDMÉNYEK Az egészségcélok leíró jellemzõi Mindkét egészségcél esetében elmondható, hogy a válaszok eloszlása meg sem közelítette a normális eloszlást. Mindkét változó esetében a válaszok túlnyomó többsége a legfelsõ két kategóriába esett (fontos vagy nagyon fontos). A betegségek elkerülését a válaszadók 16,1%-a (778 fõ) tartotta fontosnak és 78,6%-a (3806 fõ) tartotta nagyon fontosnak, ami összesítve a mintának 94,7%-a. Ugyanez az arány az egészséges életstílus preferenciája esetében 52,3% (1589 fõ), illetve 32,8% (2531 fõ) volt, összesen a minta 85,1%-a. Ennek alapján elmondhatjuk, hogy az egyes célok önmagukban vett fontossága nagyon kevés megkülönböztetõ jelleg-

:

166


gel bír, a magyar felnõtt populáció gyakorlatilag egybehangzóan az egészséget fontos célnak tartja, legyen szó megközelítõ vagy elkerülõ értelmû törekvésekrõl. A további számításokhoz mindkét cél esetében egy relatív fontossági indexet képeztünk. Ehhez kiszámítottuk valamennyi válaszadó esetében az összes életcél fontosságának az átlagát, majd ezt az értéket kivontuk mindkét egészségcél (és valamennyi további cél) fontossági értékébõl. Ezzel az eljárással egy olyan értéket kaptunk, mely megmutatja, hogy számos más életcéljához képest milyen fontossággal bír a személy számára az egészséges életstílus, illetve a betegségek elkerülése. Minél magasabb valakinél ez az érték (melynek két elméleti szélsõ értéke –4,0 és +4,0 lehetne), annál inkább preferálja az adott célt az összes többi céljához viszonyítva. Az így számított relatív index elõnye volt még, hogy a további elemzésekre való alkalmasságát az abszolút értékekénél sokkal kedvezõbbnek találtuk. Mindkét változó megközelítõleg normális eloszlást mutatott (ferdeség = –0,137 a megközelítés és –0,140 az elkerülés esetében, a standard hiba mindkét esetben 0,035). A korreláció mértéke a két relatív fontossági érték között 0,37 volt (p < 0,001). Azaz közepesen erõs összefüggést találtunk az egészséges életmódra és a betegségek elkerülésére való törekvés relatív fontossága között. Ez arra utal, hogy a kétfajta egészséggel kapcsolatos törekvés semmiképpen nem tekinthetõk azonosnak, az egészséggel kapcsolatos törekvéseknek vélhetõleg más-más aspektusát ragadják meg.

Egészségcélok az életcélok rendszerében A fenti eljárással mind a 14 életcél esetében kiszámítottuk a relatív fontossági értékeket, a teljes mintát alapul véve meghatároztuk ezek átlagait, végül az átlagok alapján fontossági sorrendbe állítottuk az életcélokat (lásd 1. táblázat). Mint látható, a két egészséggel kapcsolatos cél a legfontosabb három életcél között kapott helyet. Más célokhoz képest legfontosabbnak a betegségek elkerülése bizonyult, majd a szeretetre való törekvések relatív fontossága után közvetlenül az egészséges életstílus mint cél fontossága szerepelt, ezt követte a pozitív kapcsolatok preferálása. Az elsõ négy életcél esetében az átlagok különbségeit összetartozó mintás t-próbával is ellenõriztük, és azt találtuk, hogy valamennyi különbség magasan szignifikáns (valamennyi esetben p < 0,001), és ugyanez lenne nyilvánvalóan érvényes a további, még kisebb átlagértékekkel való összevetésre is. Az egészséges életstílus és különösen a betegség elkerülése, azaz az egészségre való törekvés két fontos aspektusa tehát a legfontosabbak között szerepel az emberek céljainak rendszerében.

Egészségcélok összefüggései más változókkal Meghatároztuk továbbá, hogy az egészségcélok abszolút és relatív fontossága hogyan függ össze a legfontosabb szociodemográfiai jellemzõkkel (nem, életkor,

167

Egészséggel kapcsolatos életcélok fontossága ... 1. táblázat Az egészségcélok relatív fontosságának leíró statisztikája Minimum elkerüljön a betegség szeretet egészséges életstílus kapcsolatok önismeret sikeres pénzügyek segíteni másoknak fejlõdés, tanulás a világ jobb legyen jó kinézet gazdagság vonzó megjelenés mások tiszteljenek hírnév

–2,86 –2,93 –2,50 –3,50 –2,93 –3,57 –2,93 –3,36 –3,14 –3,43 –3,43 –3,36 –3,36 –3,71

Maximum 3,50 3,29 3,21 3,00 2,86 3,07 3,14 2,43 3,29 2,86 2,71 2,43 2,57 2,21

Átlag

Szórás

Ferdeség

1,04 0,76 0,66 0,49 0,49 0,24 0,12 –0,13 –0,20 –0,27 –0,43 –0,49 –0,54 –1,73

0,70 0,72 0,70 0,87 0,71 0,80 0,75 0,87 0,82 0,79 0,87 0,86 0,85 0,90

–0,140 –0,069 –0,137 –0,997 –0,379 –0,599 –0,159 –0,515 –0,439 –0,300 –0,215 –0,356 –0,235 0,444

A ferdeség standard hibája valamennyi esetben 0,035 2. táblázat Az egészségcélok relatív fontosságának összefüggései a szociodemográfiai változókkal és a személyiségvonásokkal Megközelítõ egészségcél Nem férfi (N = 1982) nõ (N = 2838)

Elkerülõ egészségcél

t-teszt

0,98 (0,71) 1,08 (0,69) t = –5,07**

0,61 (0,69) 0,69 (0,71) t = –4,00**

ANOVA

1,20 (0,73) a 0,90 (0,62) b 0,85 (0,57) b F= 144,24***

0,72 (0,74) a 0,59 (0,65) b 0,64 (0,58) b F= 19,93***

Iskolai végzettség Alapfokú (N = 2676) Középfokú (N = 1479) Felsõfokú (N = 685)

korrelációs együtthatók Életkor (év) Énhatékonyság Önirányítottság

0,273*** –0,197*** 0,178***

0,385*** –0,032* 0,136***

Az iskolai végzettség esetében a különbözõ betûvel jelzett átlagértékek p < 0,05 szinten különböznek az utóteszt szerint (Bonferroni-korrekcióval). * p < 0,05 ** p < 0,01 *** p < 0,001

iskolai végzettség), valamint a személyiség egyes jellemzõivel (önirányítottság és énhatékonyság). Elsõként a kétváltozós összefüggéseket számítottuk ki. Kategoriális változók esetében t-próbát, illetve egyszempontos ANOVA-t, míg folytonos eloszlású változók esetében Pearson korrelációs együtthatót számítottunk. Az alapvetõ összefüggéseket a 2. táblázat tartalmazza. Mivel az egyes jellemzõk részben egymással is összefüggtek, a változók komplex kapcsolatának elemzésére a további lépésben hierarchikus lineáris regresszióelemzést végeztünk, ahol a függõ változók az egészséggel kapcsolatos cé-

:

168


lok fontossági értékei voltak. A független változókat két lépésben bocsátottuk be az egyenletbe: elsõként a nem, életkor és iskolai végzettség változóit (az utóbbit két ún. „dummy” változóba kódolva), míg második lépésben a két személyiségvonás változóit (lásd 3. táblázat). Mindkét függõ változó esetében szignifikáns modellt kaptunk, és az egyes lépések is szignifikáns mértékben járultak hozzá a magyarázott varianciához. 3. táblázat Az egészségcélok relatív fontosságának elõrejelzése hierarchikus lineáris regresszióelemzéssel Megközelítõ egészségcél

Elkerülõ egészségcél

B

St. hiba

béta

B

St. hiba

béta

Nem (0 = ffi, 1 = nõ)

0,0502

0,020

0,035*

0,0517

0,018

0,037**

Életkor (év)

1. lépés 0,0082

0,001

0,204***

0,0121

0,001

0,303***

Iskolai végzettség (alapfokú = 0, középfokú = 1)

–0,0825

0,022

–0,054***

–0,1760

0,021

–0,117***

Iskolai végzettség (alapfokú = 0, felsõfokú = 1)

–0,0599

0,029

–0,030*

–0,2470

0,027

–0,124***

R2változás = 0,058, F = 72,83***

R2változás = 0,164, F = 236,19***

2. lépés Énhatékonyság Önirányítottság

–0,0140 0,0277

0,004 0,002

–0,053** 0,198***

R2változás = 0,033, F = 87,87*** teljes magyarázott variancia

R2

–0,0488 0,0303

0,004 0,002

–0,188*** 0,218***

R2változás = 0,050, F = 153,11***

= 0,091, F = 79,61***

R2 = 0,215, F = 218,53***

St. hiba: a B-együttható standard hibája. * p < 0,05 ** p < 0,01 *** p < 0,001

Az egészséges életstílus preferenciája esetében a szociodemográfiai változók a variancia 5,8%-át, míg a személyiségvonások a variancia 3,3%-át magyarázták. Elsõsorban az életkor (béta = 0,204, p < 0,001) és az önirányítottság (béta = 0,198, p < 0,001) közel azonos mértékû összefüggése emelhetõ ki, míg a további független változók (nem, iskolai végzettség és énhatékonyság) bár szignifikáns, de csekély mértékben jelezték elõre az egészséges életstílus preferenciájának várható értékét. Az eredmények szerint tehát elsõsorban a magasabb életkor és önirányítottság mellett valószínûbb, hogy a célok rendszerén belül nagyobb lesz az egészséges életstílus jelentõsége. A betegségek elkerülésének preferenciája esetében a szociodemográfiai változók a variancia 16,4%-át, míg a személyiségvonások az 5,0%-át magyarázták. A magasabb életkor és önirányítottság pozitívan, míg a magasabb iskolai végzettség és az énhatékonyság (egymástól függetlenül is) negatívan függött össze a betegségek elkerülésének relatív fontosságával. Az iskolai végzettség esetében (alternatív kódolási szisztémát alkalmazva egy párhuzamos elemzésben) nem volt szignifi-


169

káns különbség a középfokú és a felsõfokú végzettségûek között, azaz a különbség az alapfokú végzettségûek és a legalább érettségivel rendelkezõk között található ebben a tekintetben. A nemek közötti különbség, bár mindkét esetben szignifikánsnak bizonyult, a fenti összefüggésekhez képest kisebb mértékû volt. Annyi kimondható az adatok alapján, hogy a nõk tendenciaszerûen magasabb jelentõséget tulajdonítanak céljaik között az egészségnek, mint a férfiak.

MEGBESZÉLÉS Kutatásunkban a HEP 2006-os, országosan reprezentatív adatait elsõsorban abból a szempontból elemeztük, hogy az egészséggel kapcsolatos életcélok fontossága milyen módon jelenik meg a magyar társadalomban. Ennek érdekében 1) megkülönböztettük egymástól a megközelítõ (egészséges életstílusra törekvõ) és az elkerülõ (betegség elkerülését célul kitûzõ) orientációkat az egészséggel kapcsolatban; 2) megkülönböztettük a célok önmagukban vett abszolút, illetve a többi célhoz viszonyított relatív fontosságát, és amellett érveltünk, hogy a relatív fontosság mutatja meg, milyen helyet foglal el a személy életcéljainak rendszerében az egészség. Az eredményeinket a következõkben foglalhatjuk össze. A HEP kérdõíves felmérés során alkalmazott ötfokú skála alig differenciált a vizsgálati személyek között az egészséggel kapcsolatos célok szempontjából, mivel a válaszadók túlnyomó többsége a skála legfelsõ két értéke közül választott. Ezzel szemben az egészséggel kapcsolatos életcélok relatív fontossága jól értelmezhetõ és statisztikai elemzések számára is alkalmas változónak bizonyult. Ezen túl fontos többletjelentése is van egy ilyen relatív indexnek. Úgy véljük, a relatív index kifejezi a valóságos élet önszabályozási dilemmáit: a mindennapokban számos alkalommal kell dönteni, hogy milyen cél megvalósítására fordít a személy idõt, energiát (Schwartz, Hazen, Leifer és Heckerling, 2008). Ilyen esetben nem csak az számít, hogy az egyes életcélok önmagukban mennyire fontosak a személynek, hanem az is, hogy összességében, a teljes célrendszeren belül mennyire hozzáférhetõek. Az egészséghez való általános viszonynak tehát fontos jellemzõje, hogy az egészségcélok milyen helyet foglalnak el az egyéb életcélok között. A korábbi kutatásokhoz (Martos és mtsai, 2006; Niemiec és mtsai, 2008; V. Komlósi és mtsai, 2006) hasonlóan jelen elemzésben is azt találtuk, hogy az egészség nagyon magasra értékelt cél. Az egyéb életcéltípusokkal összevetve csak a kapcsolatokra vonatkozó célok fontossága mérhetõ össze az egészségcélokéval. Kiemelendõ az elkerülõ egészségcél kiemelkedõ fontossága a többi életcélhoz képest. Úgy tûnik, hogy leginkább a betegség képzete, illetve ennek elkerülése az, ami a magyar társadalomban motiváló erõvel bír. Az egészséges életstílus valamelyest alárendeltnek (bár az egyéb célokhoz viszonyítva még mindig nagyon fontosnak) tûnik ebbõl a

:

170


szempontból, ami a prevenció és az egészséggel kapcsolatos kommunikáció szempontjából fontos összefüggés lehet. Az egészségcéloknak a magyar társadalmon belüli magas általános fontosságán túl azonban jelentõs egyéni különbségeket találtunk ebben a tekintetben. Ha azokat a tényezõket tekintjük, melyek összefüggésben álltak mind az elkerülõ, mind a megközelítõ egészségcél fontosságának egyéni mértékével, akkor az életkort és az önirányítottság mértékét érdemes kiemelni. Mindkét jellemzõ pozitívan függött össze az egészségcélok fontosságával, miközben az összefüggés azonos iránya mögött eltérõ folyamatok állhatnak. Az életkor esetében ez az összefüggés jól kifejezi az idõsödõ ember szubjektív tapasztalatát: a testi egészség (mind annak fenntartása, mind a betegségek miatti aggodalom) egyre nagyobb figyelmet követel az élet egyéb területeihez képest (Frazier, Hooker, Johnson és Kaus, 2000; Smith és Freund, 2002). Az életkortól függetlenül a magasabb önirányítottság is együtt járt az egészségcélok nagyobb preferenciájával. Egy lehetséges magyarázat erre az, hogy a hatékony önszabályozásra való képessége révén a személy nem kényszerül arra, hogy egyéb céljai érdekében lemondjon az egészség fenntartására vonatkozó törekvéseirõl. Egy másik magyarázat az lehet, hogy az önirányítottság egyúttal kifejezi a személy törekvését a saját integritás fenntartására, melynek része lehet a testi funkcionálás is. Emellett találtunk a megközelítõ és elkerülõ egészségcélok elõrejelzõ változói között különbségeket is. A betegség elkerülésének varianciáját a vizsgálatba bevont tényezõk jóval nagyobb mértékben magyarázták, mint az egészséges életstílusét, ami arra utal, hogy az egészséges életmódra való törekvés magyarázó modelljében célszerû további tényezõket is figyelembe venni, mint például társas hatások szerepét vagy az egészségkontrollal kapcsolatos hiedelmeket. Emellett elsõsorban az elkerülõ egészségcélok esetében volt jelentõs a magasabb képzettség és az általános énhatékonyság szerepe: mind a két tényezõvel negatívan függött össze a betegség elkerülésére való törekvés relatív fontossága. Mivel ez a két tényezõ társadalmi, illetve egyéni értelemben a személy cselekvési mozgásterének mértékeként is felfogható, a magasabb cselekvési szabadság egyúttal az egészséggel versengõ egyéb életcélok személyes jelentõségét is felértékelheti. Ugyanez az összefüggés azonban lényegében alig jelent meg az egészséges életstílussal kapcsolatban, azaz a magasabb képzettség és énhatékonyság esetén a személyek nem általában az egészségnek, mint célnak a fontosságához képest választanak egyéb célokat, hanem szelektíven a betegséggel kapcsolatos aggodalmaik válnak (relatíve) kevésbé fontossá. Eredményeink értelmezésekor természetesen a kutatás néhány korlátját is figyelembe kell venni. A keresztmetszeti elrendezés – különösen a személyiségjellemzõk esetében – nem teszi lehetõvé, hogy az összefüggések okozati irányát megállapítsuk. Az aktuális élethelyzetre vonatkozó részletes adatok nélkül, továbbá az egyes életterületekre fordított energiáról, figyelemrõl szóló feltételezések nem ellenõrizhetõk. További óvatosságra int az eredmények értelmezésekor, hogy a talált összefüggések hatásmérete (mind a kétváltozós összefüggések, például korrelációs együtthatók, mind a regressziós modellek által magyarázott vari-


171

anciák esetében) viszonylag alacsony. Végül az alkalmazott változók, különösen a fontossági mutatók rövidített skálaváltozatok, sõt egy-egy tétel elemzésével születtek, ami szintén korlátozhatja az eredmények megbízhatóságát és érvényességét. Célszerûnek tûnik a késõbbiekben egy kifejezetten az egészségcélok felmérésére alkalmas mérõeszköz kifejlesztése. Mindezzel együtt eredményeinkkel kapcsolatban két fontos szempontot emelünk ki. Egyrészt az egészség olyan univerzálisan fontos cél, mely szinte mindenki számára nagy jelentõséggel bír. Másrészt az egészség fontossága nem választható el azoktól a – gyakran az egészség megõrzésének és a betegség elkerülésének szempontjaival versengõ – egyéb életcéloktól, melyek szintén a személy sajátjai. Ezeknek a szempontoknak az összeegyeztethetõsége komoly önszabályozási kihívást jelent a személy számára, és valószínû, hogy ennek sikerességén is múlik a személy hosszú távú egészsége és életminõsége.

IRODALOM Bagozzi, R. P., Edwards, E. A. (2000): Goal-striving and the implementation of goal intentions in the regulation of body weight. Psychology and Health, 15, 255–270. Bardi, A., Schwartz, S. H. (2003): Values and behavior: Strength and structure of relations. Personality and Social Psychology Bulletin, 29, 1207–1220. Boekaerts, M., Maes, S., Karoly, P. (2005): Self-regulation across domains of applied psychology: Is there an emerging consensus? Applied Psychology: An International Review, 54, 149–154. Boersma, S., Maes, S., Joekes, K. (2005): Goal disturbance in relation to anxiety, depression, and health-related quality of life after myocardial infarction. Quality of Life Research, 14, 2265–2275. Boersma, S. N., Maes, S., van Elderen, T. (2005): Goal disturbance predicts health-related quality of life and depression 4 months after myocardial infarction. British Journal of Health Psychology, 10, 630. Carver, C. S., Scheier, M. F. (2002): Self-regulatory perspectives on personality. In: Th. Millon, M. J. Lerner (eds.), Handbook of Psychology. Volume 5: Personality and Social Psychology. Hoboken, John Wiley & Sons, Inc., 185–208. Cloninger, C. R., Przybeck, T. R., Svrakic, D. M., Wetzel, R. D. (1994): The Temperament and Character Inventory (TCI): A guide to its development and use. St. Louis, Center for Psychobiology of Personality, Washington University. Elliot, A. J., Friedman, R. (2007): Approach-avoidance: A central characteristic of personal goals. In: B. R. Little, K. Salmela-Aro, S. D. Phillips (eds.), Personal Project Pursuit. Goals, Action and Human Flourishing. Mahwah, Lawrence Erlbaum, 97–118. Frazier, L. D., Hooker, K., Johnson, P. M., Kaus, C. R. (2000): Continuity and change in possible selves in later life: A 5-year longitudinal study. Basic and Applied Social Psychology, 22, 237–243. Jackson, E. S., Tucker, C. M., Herman, K. C. (2007): Health value, perceived social support, and health self-efficacy as factors in a health-promoting lifestyle. Journal of American College Health, 56, 69–74. Kasser, T., Ryan, R. M. (1996): Further examining the American dream: Differential correlates of intrinsic and extrinsic goals. Personality and Social Psychology Bulletin, 22, 280–287. Kasser, T., Ryan, R. M. (2001): Be careful what you wish for: Optimal functioning and the relative attainment of intrinsic and extrinsic goals. In: P. Schmuck, K. M. Sheldon (eds.), Life-goals and Well Being. Towards a Positive Psychology of Human Striving. Seattle, Hogrefe and Huber, 116–131. Kasser, T., Ryan, R. M., Zax, M., Sameroff, A. J. (1995): The relations of maternal and social environments to late adolescents’ materialistic and prosocial values. Developmental Psychology, 31, 907–914. Kopp, M. S., Schwarzer, R., Jerusalem, M. (1993): Hungarian questionnaire in psychometric scales for cross-cultural self-efficacy research. Zentrale Universitätsdruckerei der FU Berlin.

:

172


Kristiansen, C. M. (1986): A two-value model of preventive health behavior. Basic and Applied Social Psychology, 7, 173–183. Lau, R. R., Hartman, K. A., Ware, J. E. (1986): Health as a value: Methodological and theoretical considerations. Health Psychology, 5, 25–43. Martos T. (2008): Életcélok és esélyteremtés. In: Kopp M. (szerk.): Magyar lelkiállapot 2008. Esélyerõsítés és életminõség a mai magyar társadalomban. Budapest, Semmelweis Kiadó, 47–58. Martos T., Szabó G., Rózsa S. (2006): Az Aspirációs Index rövidített változatának pszichometriai jellemzõi hazai mintán. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 7, 171–192. Niemiec, C. P., Ryan, R. M., Deci, E. L., Williams, G. E. (2008): Aspiring to physical health: The role of aspirations for physical health in facilitating long-term tobacco abstinence. Patient Education and Counseling, available online. Ong, A. D., Walsh, D. A. (2001): Nicotine dependence, depression, and the moderating role of goal cognitions. Psychology of Addictive Behaviors, 15, 252–254. Reifman, A., Barnes, G. M., Dintcheff, B. A., Uhteg, L., Farrell, M. P. (2001): Health values buffer social-environmental risks for adolescent alcohol misuse. Psychology of Addictive Behaviors, 15, 249–251. Rózsa S., Kõ N., V. Komlósi A., Somogyi E., Dezsõ L., Kállai J., Osváth A., Bánki M. C. (2004): A személyiség pszichobiológiai modellje: A Temperamentum és Karakter Kérdõívvel szerzett hazai tapasztalatok. Pszichológia, 3, 283–304. Schwartz, A., Hazen, G., Leifer, A., Heckerling, P. (2008): Life goals and health decisions: What will people live (or die) for? Medical Decision Making, 28, 209–219. Schwartz, S. H., Rubel, T. (2005): Sex differences in value priorities: Cross-cultural and multimethod studies. Journal of Personality and Social Psychology, 89, 1010–1028. Schwarzer, R. (1999): Self-regulatory processes in the adoption and maintenance of health behaviors: The role of optimism, goals, and threats. Journal of Health Psychology, 4, 115. Sheldon, K. M., Kasser, T. (2008): Psychological threat and extrinsic goal striving. Motivation and Emotion, 32, 37–45. Shi, H. J., Nakamura, K., Takano, T. (2004): Health values and health-information-seeking in relation to positive change of health practice among middle-aged urban men. Preventive Medicine, 39, 1164–1171. Smith, J., Freund, A. M. (2002): The dynamics of possible selves in old age. Journals of Gerontology Series B: Psychological Sciences and Social Sciences, 57, 492–500. Smith, M. S., Wallston, K. A. (1992): How to measure the value of health. Health Education Research, Theory and Practice, 7, 129–135. Sullivan, H. W., Rothman, A. J. (2008): When planning is needed: Implementation intentions and attainment of approach versus avoidance health goals. Health Psychology, 27, 438–444. Susánszky É., Székely A., Szabó G., Szántó Z., Klinger A., Konkoly Thege B., Kopp M. (2007): A Hungarostudy Egészség Panel (HEP) felmérés módszertani leírása. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 8, 259–276. Szabó G., Martos T., Rózsa S., Kopp M. (2009): A Cloninger-féle Temperamentum és Karakter Kérdõív rövidített magyar változatának pszichometriai jellemzõi hazai mintán. Kézirat. Takács-Murinkó L. (2007): Értékek és boldogság – a számok tükrében. Letöltés: 2009. 01. 11. http://www.talaljukki.hu/index.php/article/articleview/930/1/16/. V. Komlósi A., Rózsa S., Bérdi M., Móricz É., Horváth D. (2006): Az Aspirációs Index hazai alkalmazásával szerzett tapasztalatok. Magyar Pszichológiai Szemle, 61, 237–250. Weiss, G., Larsen, D. (1990): Health value, health locus of control, and the prediction of health protective behaviors. Social Behavior and Personality: An International Journal, 18, 121–135. Worth, K. A., Sullivan, H. W., Hertel, A. W., Jeffery, R. W., Rothman, A. J. (2005): Avoidance goals can be beneficial: A look at smoking cessation. Basic and Applied Social Psychology, 27, 107–116.

173

:


Tamás Martos, Barna Thege Konkoly, Mária Kopp ALL YOU NEED IS HEALTH? THE IMPORTANCE OF HEALTH RELATED LIFE GOALS IN THE HUNGAROSTUDY EPIDEMIOLOGICAL PANEL 2006 SURVEY In this study we analyze the importance of health related aspirations on the nationally representative, cross-sectional sample (N=4841) of the Hungarian Epidemiological Panel (HEP) 2006. In the research two items of the Aspiration Index were applied that represent two distinct orientations of health attitudes. One item refers to the importance of healthy lifestyle (‘approach orientation’) and the other to the importance of being free from illness (‘avoidance orientation’). We analyzed the relative importance (compared to other life aspirations) of these aspirations in relation to sociodemographic and personality factors (self-directedness and self-efficacy). Results showed that health aspirations have highly prioritized positions in the system of life goals. Concerning their individual differences, preferences for both health aspirations were associated with higher age and self-directedness, however, importance of illness avoidance compared to other goals was negatively predicted by higher education level and self-efficacy. Relative importance of health aspirations was found a reliable index showing the personal significance of different (approach and avoidance) aspects of health and can be well interpreted in relation to other factors as well. Keywords: health related life goals, Aspiration Index, Hungarostudy 2006, approach and avoidance motivation, self-directedness, self-efficacy

:

CSAK AZ EGÉSZSÉG MEGLEGYEN? EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS ÉLETCÉLOK FONTOSSÁGA A HUNGAROSTUDY EGÉSZSÉG PANEL 2006 FELMÉRÉS ALAPJÁN 1

Recommend Documents