Félévi vizsga Esti gimnázium, 9. osztály Történelem – Őskor, Ókori kelet, Ókori Hellász
Név:
1.) A feladat a neolitikum történetével kapcsolatos. Az ábra segítségével válaszoljon a kérdésekre! (Elemenként 1 pont)
A gorilla, a csimpánz és az ember keze a) Gyűjtse össze a rajzok alapján, melyek a közös vonások a gorilla, a csimpánz és az ember kezén! Két tényezőt említsen! b) Gyűjtse össze a rajzok alapján, melyek az eltérő vonások a gorilla, a csimpánz és az ember kezén! Két tényezőt említsen! c) Mi határozza meg elsősorban a kéz felépítését és ez mennyiben hat a fejlődésre? d) Mely tényezők különböztetik meg az embert az állatoktól? Két tényezőt említsen! 7 pont 2.) A feladat a neolitikum történetével kapcsolatos. A grafikon és a táblázat segítségével válaszoljon a kérdésekre! (Elemenként 1 pont)
a) Mely tényezők következtében csökkent az újkőkorban a halálozás? Kettőt említsen! b) Jelölje meg a grafikonon x-el a népességszám robbanás időszakát! c) A táblázat adatait felhasználva állapítsa meg, mi a tendenciája (iránya) a népességszám alakulásának? d) A táblázat segítségével állapítsa meg, hogy a grafikonon feltüntetett lehetséges változások közül melyik a legvalószínűbb! 5 pont 3.) A feladat az őskori hiedelemvilággal kapcsolatos. A mellékelt képek segítségével válaszoljon a kérdésekre! (Elemenként 1 pont) A neolitikumból fennmaradt szobrok egyik leghíresebbike, a willendorfi Vénusz (balra), és egy a késő neolitikumból származó, égei-tengeri szobrocska (jobbra). A tudomány – a szerelem római istennője nyomán – vénuszoknak nevezi ezeket a kisméretű, a termékenység jeleit túlhangsúlyozó szobrocskákat.
a) Miért készítettek ilyen jellegű szobrokat az újkőkorban? b) Az őskőkori sziklarajzokkal összehasonlítva milyen különbséget fedez fel a „műalkotások” készítésének célját illetően? c) Hasonlítsa össze a willendorfi Vénuszt a másik szoborral! Milyen hasonlóságokat és különbségeket fedez fel? Egy-egy példát említsen! 4 pont 4.) A feladat az ókori kelet öntözéses földművelő társadalmaival kapcsolatos. Az ábra segítségével válaszoljon a kérdésekre! (Elemenként 1 pont)
a) Milyen feladatokat látott el a templomgazdaság? (4 pont) b) Miért erősítette az állam hatalmát ez a rendszer? (2 pont) c) Kövesse nyomon egy közrendű szabad által megtermelt zsák búza lehetséges útjait! (4 pont) 10 pont 5.) A feladat az ókori kelet hódító államaival kapcsolatos. A források segítségével válaszoljon a kérdésekre! (Elemenként 2 pont) „Uate (egy arab király) katonái, meghallván, hogy felvonulnak ellenük Assur és Istar, a mi nagy isteneink (…) fellázadtak uruk ellen. Ő maga megijedvén, előbújt menekülése helyéről, de az istenek segítségével (…) kezembe kaparintottam, és Asszíriába vitettem. Saját kezemmel ragadtam meg, és késemet marokra fogva, saját kezűleg felhasogattam arcán a húst, kötőféket vetettem képére, és kutyapórázra kötvén Ninive város közepén (…) ketrecbe zárva őriztettem. (…) Visszatértemben a tengerparton fekvő Szidónt foglaltam el, A város lakosságát, mivel nem engedelmeskedtek tartományfőnökömnek és nem fizették meg évi adójukat, leöldököltem. A meghódolást megtagadó népek között ítéletet tettem. Isteneiket és lakóikat Asszíria fogságába hurcoltam.” (Assurbanapli asszír király felirata) „Amikor babilonba békésen bevonultam, ünneplés és öröm közepette a fejedelmi palotában az uralom szállását felütöttem. (…) Nagyszámú csapataim Babilonban békésen vonultak fel és alá, egész Sumer és Akkád országában a rémületkeltőket nem tűrtem. (…) Babilon lakosait, akik az istenek akarata ellenére szenvedtek, megszabadítottam az igától.” (Kürosz perzsa király agyaghenger-felirata)
a) Mi jellemezte az asszír hódítási módszereket? b) Milyen módszerekkel uralkodtak? c) Mi volt a célja ennek az eljárásnak? d) Hogyan bánt a perzsa uralkodó a legyőzöttekkel, vezetőikkel és kultuszukkal? e) Hasonlítsa össze ezt az eljárást az asszír hagyományokkal! 10 pont
6.) A feladat az ókori kelet személyiségeivel kapcsolatos. Rendelje az alábbi forrásokhoz a megfelelő személyek nevét! (Figyelem, egy név kimarad!) HAMURAPPI MANU SALAMON
BUDDHA
I. DAREIOSZ
KHEOPSZ
a) „Éjszaka aztán, íme, megjelent neki Isten és mondta: „Kérj amit akarsz, s megadom neked.” Erre így válaszolt Istennek: „Te az én atyámmal, Dáviddal nagy irgalmasságot cselekedtél, s helyébe engem tettél királlyá. Nos, tehát, Uram, istenem, teljesedjék ígéreted, amelyet atyámnak, Dávidnak tettél.” b) „Ha egy szabad ember kiszúrja bárkinek is a szemét a szabadok rendjéhez tartozók közül: szúrják ki az ő szemét is. Ha egy szabad ember szabad embernek a csontját töri: törjék el az ő csontját is.” c) „Kinyilvánítja a király: Ezek azok a tartományok, amelyek birtokomba kerültek, Auramazda akaratából én ezeknek a királya voltam: Persis, Elám, Babilon, Asszíria, Arábia, Egyiptom, Ciprus, Szardeisz, Iónia, Média, Arménia, Kappadókia, Parthia, Drangiané, Areia, Chórasmié, Baktria, Sogdiané, Gandhara.” d) „Királysága alatt minden rosszra fordult. Minden templomot bezáratott és az áldozatokat beszüntette. Azután minden egyiptomira ráparancsolt, hogy neki dolgozzék (…) Tíz évig tartott tehát ez, és azon domb
körül végzett munka, amelyen a piramisok állanak, amelyet a maga számára sírboltul épített a szigeten.” e) „Mivel a brahman Brahmának legnemesebb testrészéből származik, és mivel előkelőség és tudás tekintetében legelső – jog szerint ő a társadalom ura.”
5 pont 7.) A feladat az ókori kelet történetének kulcsfogalmaival kapcsolatos. Az alábbi szóhalmazból alakítson ki csoportokat úgy, hogy négy-négy szót rendel minden megadott ókori keleti államhoz, néphez. Egy szót csak egyszer használhat fel! Egy szó kimarad! (Elemenként 0,5 pont) Dávid, Dareiosz, Jeruzsálem, Xerxész, öntözéses földművelés, fáraó, múmia, reinkarnáció, Izrael, vallási dualizmus, hieroglif írás, babiloni fogság, satrapia Egyiptom: Perzsia: zsidó nép: 6 pont 8.) A feladat az ókori kelet vallási irányzataival kapcsolatos. A források, illetve saját ismeretei alapján töltse ki a táblázatot! (Elemenként 0,5 pont)) a) „A felső és alsó világ már elválsztatott a vizektől, a csatornák és árkok futása a megszabott mederbe térült, a Tigrist és az Eufráteszt sáncokként övezik a partok, hasznunkra és kedvünkre való mi van még hátra, mit teremtsünk? Ó, Annunakik, sorsteremtők, ti hét hatalmas istenasszony, hasznunkra és kedvünkre való mi van még hátra, mit teremtsünk?” b) „Kezdetben teremtette isten az eget és a földet. A föld puszta volt és üres, sötétség borította a mélységeket, és Isten lelke lebegett a vizek felett. Isten szólt: „Legyen világosság” és világos lett. Isten látta, hogy a világosság jó.” c) „Él Ozirisz-Imhotep, az igazhatalmú, az igazhangú Nep-Atum fia, akit a ház úrnője, az igazhangú HatiAnh szült. Légy üdvöz, aki jössz, mint egy lélek a lelkek közül a nyugaton. Légy üdvöz, te alvilág meghódítója, aki kitárja a puszták kapuit, te Ozirisz-Imhotep, igazhangú, Nep-Atum, az igazhangú fia, akit a ház úrnője, Hati-Anh szült.”
Forrás
A vallás jellege
Civilizáció
Egy istennév
Egy földrajzi név
a) b) c) 6 pont 9.) A feladat a görög föld archaikus kultúráira vonatkozik. A forrás segítségével válaszoljon a kérdésekre! (Elemenként 1 pont)
a) Jellemezze Kréta gazdasági és kulturális szerepét a forrás segítségével! b) Mire utal a szövegben fellelhető akhájok és dórok kifejezés? c) Ki volt Homérosz? d) Foglalja össze egy mondatban az Odüsszeia történetét! 4 pont 10.) A feladat az ókori görög mitológiával kapcsolatos. Döntse el a forráshoz kapcsolódó állításokról, hogy igazak vagy hamisak! (Elemenként 1 pont) „Amikor Zeusz felnőtt, Métiszhez, Ókeanosz leányához fordult segítségért. Métisz olyan varázsitalt adott Kronosznak, amitől Kronosz kihányta a követ s nyomában a lenyelt gyermekeit is. Zeusz pedig velük együtt háborút indított Kronosz és a titánok ellen. Már tíz éve folyt a küzdelem, amikor Gé azt jósolta Zeusznak, hogy megnyeri a háborút, ha szövetkezik azokkal, akik a Tartaroszban sínylődnek. Zeusz megölte hát a Küklopszok mellett őrködő Kampét, és szabadon bocsátotta őket. A küklopszok hálából Zeusznak ajándékozták a mennydörgést meg a villámokat és a mennykövet, Plutónak sisakot adtak, Poszeidónnak pedig szigonyt. Mindezekkel felfegyverkezve le is győzték a titánok egymást váltó generációit, bezárták őket a Tartaroszba és a százkezűeket rendelték őrizetükre. Ők hárman pedig megosztoztak a hatalmon: Zeusz az égbolt ura lett, Poszeidón a tengeré, Plutón a Hádészé.”
Állítások
Igaz
Hamis
a) Plutó sisakot adott Zeusznak. b) Kronosztól kapott varázsitallal győzte le Poszeidon Zeuszt. c) Plutó és Poszeidon segítségével győzte le Zeusz a titánokat. d) A mennydörgés és a villámok Zeusz tulajdonai. 4 pont 11.) A feladat Athén politikai berendezkedésével kapcsolatos. a) Írja az ábrára a felsorolt válaszlehetőségek közül a megfelelőt! Egy elemet nem tud társítani! (Elemenként 1 pont) népgyűlés – cserépszavazás – szenátus –Athén – rabszolgák – sztratégoszok – sorsolás
b) Az ábra alapján döntse el az alábbi állításokról, hogy igazak vagy hamisak! (Elemenként 1 pont) Állítások Igaz Hamis a) A demokrácia létrejöttét követően az athéni állam legnagyobb hatalommal rendelkező testülete az Areioszpagosz volt. b) A sztratégoszt (hadvezért) azért választották, mert a hadvezetéshez szakértelemre volt szükség. c) Az ötszázak tanácsának tagjait közvetlenül az ekklésia választotta. d) A tisztségek többségét sorsolták, hogy minden athéni polgárnak legyen esélye hivatalt viselni. 10 pont 12.) A feladat a spártai államszervezettel kapcsolatos. Döntse el a forrásokhoz kapcsolódó állításokról, hogy igazak vagy hamisak! (Elemenként 1 pont)
Állítás a) A helóták és a körüllakók nem vehettek részt a népgyűlésen. b) A spártai polgárok 20. életévük betöltése után aktívan politizálhattak. c) Az öt ephorosz egy évig töltheti be hivatalát. d) A vének tanácsának tagja lehet bármely 28 év feletti spártai férfi.
Igaz
Hamis
4 pont 13.) A feladat Nagy Sándor hadjárataival kapcsolatos. Válaszoljon a kérdésekre a térkép segítségével! (Elemenként 1 pont) a) Mi volt Nagy Sándor hadjáratának elsődleges célja? b) Soroljon fel három jelentős csatát! c) Melyik országgal volt határos Nagy Sándor birodalma keleten?
5 pont 14.) Válasszon ki az alábbi témák közül egyet és fejtse ki röviden! (20 pont) a) A feladat az öntözéses földművelő államokra vonatkozik. A forrás és saját ismeretei alapján mutassa be az öntözéses földművelő államok természeti környezetét, létrejöttének körülményeit, berendezkedését és társadalmát! „Midőn földed megmunkálásához fogsz, nyitott szemmel ügyelj az öntözőárkokra, csatornákra és gátakra: amikor földed elárasztod, ne legyen rajta túlságosan magas a víz szintje, amikor pedig a vizet leengeded, ügyelj arra, hogy a talaj kellőképpen felázott maradjon. (…) Ne tűrd a lustaságot, állj munka idején a munkások mellett, és ne engedj nekik szünetet.” (Sumer agyagtábla) „Ha valaki hanyagságból nem erősíti meg földjén a gátat, és a gáton rés nyílik úgy, hogy a megművelt föld víz alá kerül: az elpusztult gabonát az fizesse meg, akinek a gátja átszakadt.” (Hamurappi törvényeiből)
b) Az alábbi feladat az athéni demokráciával kapcsolatos. Mutassa be a források és ismeretei segítségével a Kr. e. V. századi athéni demokrácia működését! Térjen ki arra, hogy az intézményrendszer kiknek és miként biztosította a demokratikus jogok gyakorlását! (Felhasználhatja a 11. feladathoz mellékelt ábrát is!) „Olyan alkotmánnyal élünk, amely nem igazodik szomszédaink törvényei után, s inkább mi magunk szolgálunk például, mintsem hogy utánoznánk másokat, a neve pedig, mivel nem kevesekre, hanem a többségre támaszkodik: demokrácia. Törvényeink szerint a személyes ügyeket tekintve, mindenki egyenjogú, de ami a megbecsülést illeti, hogy a közösség előtt kinek miben van jó híre, itt nem a társadalmi helyzet, hanem a kiválóság ér többet, és ha valaki olyasmire képes, ami a város javára van, szegény sorsa és így jelentéktelen társadalmi rangja nem áll útjában. A szabadság szellemében intézzük el közügyeinket.” (Thuküdidész: Periklész beszéde Athén politikai berendezkedéséről)
c) A feladat a spártai társadalomra vonatkozik. Ismertesse a forrás és a 12. feladathoz mellékelt ábra alapján a spártai társadalom szerkezetét!
Mutasson rá a társadalmi tagolódás ellentmondásaira! „Lükurgosz második és legfontosabb politikai reformja a föld felosztása volt. […] Szavait valóra váltotta, s Lakónia [Spárta] többi részén harmincezer parcellát osztott ki a perioikoszoknak [körüllakók], a Spártához tartozó területeken pedig kilencezret, ennyi volt ugyanis a spártai [polgár] igényjogosultak száma. […] Minden parcella akkora volt, hogy hetven mérő árpát teremjen a férj és tizenkét mérőt a feleség részére, ezenfelül pedig ugyanilyen mennyiségű szőlőt és olajbogyót. Lükurgosz úgy gondolkodott, hogy ennyi föld elegendő minden embernek ahhoz, hogy jólétben és egészségben éljen, másra pedig úgysincs szüksége. A földeket a helóták művelték, és […] szolgáltatásokkal tartoztak.” (Plutarkhosz: Lükurgosz élete)
0 - 20 pont = 1 21 - 40 pont = 2 41 - 60 pont = 3 61 - 80 pont = 4 81 - 100 pont = 5
