ÁPRILIS
Április
$!
ÁPRILIS
2010 ÁPRILIS SZENT GYÖRGY HAVA 1
Cs
Hugó
2
P
Áron
3
Szo Buda, Richárd
Rájöttem, miért kell fizetni a távfûtésért a nyári kánikulában is: védelmi pénz! Ha nem fizetsz, befûtünk!
4
V
Húsvét, Izidor
5
H
Húsvét, Vince
6
K
Vilmos, Bíborka
***
7
Sze Herman
Már majdnem megvettem a Pozitív gondolkodás elõnyei címû könyvet, de aztán arra gondoltam, ugyan mire lenne jó.
8
Cs
Dénes
9
P
Erhard, Dusán
*** Véleménycsere az, amikor bemész a fõnöködhöz a véleményeddel és az övével jössz ki...
10 Szo Zsolt 11
V
Leó, Szaniszló, Glória
12
H
Gyula
13
K
Ida
14
Sze Tibor
***
15
Cs
Anasztázia, Tas
Az italt elhagyni jó dolog... sokkal rosszabb viszont, ha már nem emlékszel, hol hagytad el.
16
P
Csongor, Joakim
*** Az emberiséget õsidõk óta két dolog foglalkoztatja: 1. Ki találta fel a munkát? 2. A többiek miért nem verték agyon? *** Sose vitatkozz idiótákkal! Lesüllyedsz az õ szintjükre, és ott meg simán legyõznek a rutinjukkal. *** A nagyotmondás ellen a nagyothallás az egyetlen védelem. *** Vegyél levegõt! 10 búvárból 9 ezt ajánlja.
$"
17 Szo Rudolf, Kiara 18
V
Andrea, Ilma
19
H
Emma
20
K
Tivadar, Odett
21
Sze Konrád
22
Cs
Csilla, Noémi
23
P
Béla
24 Szo György, Debóra 25
V
Márk, Márkó, Márkus
26
H
Ervin
27
K
Zita, Mariann
28
Sze Valéria, Nimród
29
Cs
Péter
30
P
Katalin, Kitti, Kata
1970. április 2. (40 éve történt) Felavatták Budapesten a kelet-nyugati metró Deák tér és Fehér út közötti, elsô szakaszát. 1985. április 2. (25 éve történt) A budavári palotában megnyílt az Országos Széchényi Könyvtár. 1930. április 3. (80 éve történt) Megszületett Helmut Kohl volt német kancellár. 1490. április 6. (520 éve történt) Bécsben 47 éves korában meghalt I. (Corvin) Mátyás, aki 1458-tól Magyarország, 1469. óta Csehország királya volt.
1990. április 16. (20 éve történt) New Yorkban 84 éves korában meghalt Greta Garbo svéd színésznô (Ninocska). 1720. április 16. (290 éve történt) II. Rákóczi Ferenc a törökországi Rodostóba költözött a kuruc emigrációval együtt. 1970. április 16. (40 éve történt) A bécsi Belvedere palotában ünnepélyes keretek között kezdetüket vették a szovjet-amerikai megbeszélések a hadászati fegyverrendszerek korlátozásáról (Strategic Arms Limitation Talks, SALT). 1885. április 16. (125 éve történt) Megszületett Weiner Leó zeneszerzô, zenetanár.
1820. április 7. (190 éve történt) Megszületett Klapka György magyar tábornok
1790. április 17. (220 éve történt) Meghalt Benjamin Franklin, a villámhárító és a bifokális szemüveg feltalálója, egyike a Függetlenségi Nyilatkozat aláíróinak.
1970. április 7. (40 éve történt) Olaszországba szökött MIG-15 típusú vadászgépével Zoboki Sándor fôhadnagy, akit távollétében halálra ítéltek.
1330. április 17. (680 éve történt) Zách Felicián sikertelen merényletet kísérelt meg a visegrádi királyi palotában éppen ebédelô I. Károly Róbert magyar király és családja ellen.
735. április 8. (275 éve történt) Meghalt II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem, hadvezér. I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona fia.
1660. április 18. (350 éve történt) Meghalt a mecénás fejedelemasszony, Lorántffy Zsuzsanna.
1860. április 8. (150 éve történt) Öngyilkosságot követett el gróf Széchenyi István Döbling-ben, egy szanatóriumban.
1885. április 19. (125 éve történt) Megszületett Gózon Gyula Kossuth-díjas színész, kiváló mûvész.
1890. április 10. (120 éve történt) Hôgyes Endre professzor irányításával megkezdte mûködését a Pasteur Intézet a Rákos utcában.
1865. április 19. (155 éve történt) Bezárták az árvíz miatt életveszélyessé vált Bakáts téri templomot.
1900. április 11. (110 éve történt) Megszületett Márai Sándor író, költô, újságíró. Radványi Géza filmrendezô bátyja. Életmûvéért posztumusz Kossuth-díjjal tüntették ki.
1910. április 21. (100 éve történt) 75 éves korában meghalt Mark Twain (eredeti nevén: Samuel Langhorne Clemens) amerikai író.
1910. április 15. (100 éve történt) Bánki Donát bejelentette szabadalmát a nyersolajmotorra. 1980. április 15. (30 éve történt) Meghalt Jean-Paul Sartre francia egzisztencialista filozófus, író, a XX. század második felének egyik legnagyobb hatású gondolkodója. 1830. április 16. (180 éve történt) Meghalt Katona József drámaíró.
1850. április 21. (160 éve történt) Meghalt ifj. Wesselényi Miklós báró, író, az árvízi hajós. 1890. április 30. (120 éve történt) Budapesten megszületett Lakatos Géza, aki 1944ben miniszterelnökként Magyarország háborúból való kilépésének elôkészítését kapta feladatul. 1870. április 30. (140 éve történt) Megszületett Lehár Ferenc magyar zeneszerzô, karmester, az operett egyik legkitûnôbb képviselôje.
$#
ÁPRILIS
Évfordulók
ÁPRILIS
Lelki útravaló
A feltámadás örömhíre életünk célja Majdnem kétezer év óta õrzi az emberiség egy korahajnali esemény emlékét. Talányt jelentett ez a kortársak számára. Titokzatos híradás sokak számára mindmáig. Az egzegéták azon igyekeznek, hogy az üres sírról szóló történet irodalmi szerkezetét elemezzék. A teológusok a húsvéti misztérium érvényességét kutatják személyes életünk, a világmindenség története és az Egyház számára. Az apologéták a hit védelmében azt mutatják be, milyen reális valóság volt a húsvéti hit megvallása, és milyen hatalmas következménye volt az Egyház történetére nézve. Hívõk és nem hívõk újra meg újra beleütköznek ennek a titokzatos eseménynek, az üres sír rejtélyének a titkába. Szent Lukács evangélista Mátéhoz és Márkhoz hasonlóan Jézus feltámadásának elbeszélését az üres sír megdöbbentõ látványával kezdi. Az asszonyok odaérnek, elhengerítve találják a követ a sírbolt bejáratától, és nem találják Jézus testét. Megzavarodnak, nem értik, hogy mi történt. Maga Isten üzeni meg nekik a ragyogó ruhájú férfiak közvetítésével, hogy mi a jelentése annak, amit látnak. Krisztus feltámadt, õ maga az Élõ. És emlékeztetik az asszonyokat arra, amit Jézus még Galileában mondott nekik, amikor megjövendölte feltámadását. A feltámadás öröme tehát az üres sír élményébõl és abból a megértésbõl fakad, ami az angyali üzenet nyomán Jézus élete és szavai alapján fénylik fel az asszonyok lelkében. Ami most történik, már Galileában elkezdõdött. A tanítással, a csodákkal, az ördögûzésekkel, a konfliktusokkal és a jövendölésekkel. Akik Jézus szavát elfogadták, akik követték õt útján Jeruzsálem felé, õk érthették meg elõször, hogy az üres sír a gyõzelem és az igazság jele: Krisztus feltámadt. A feltámadás híre örömhír volt az asszonyok számára. Nem félelmetes hír, amit egy sírjából felkelõ halott, vagy az ellenállhatatlan isteni erõvel való találkozás jelenthet az embernek, hanem örömhír. Örömhír, mert ismerték Jézust, mert szerették õt, mert rádöbbentek, hogy a feltámadással Jézus egész mûvét és tanítását Isten maga igazolta. Ez az örömhír pedig küldetést jelent. Az asszonyok azonnal elviszik a hírt az apostoloknak. Péter pedig kifut a sírhoz. Komolyan vette az asszonyok tanúságát. Minden bizonnyal emlékezett is Jézus szavaira, amit korábban nem értettek meg a tanítványok. A kereszténység dilemmája éppen ezért a feltámadás hajnala óta nem az, hogy egy sírról vitatkozunk. Az igazi nagy üzenet az, hogy Jézus Krisztus él. Egész életmûvén az üres sír a pecsét, a feltámadt Krisztus Isten gyõzelmét tanúsítja. A sír pedig úgy jelenik meg, mint egy mérföldkõ azon az úton, amely az örök életbe vezet. Ezért megérteni és szívünkbe fogadni Krisztus feltámadását azt jelenti, hogy megértjük Jézus egész üzenetét. Tárjuk ki a szívünket a feltámadás örömhíre számára, lássuk meg benne a földi élet célját, hálás örömmel fogadjuk a hírt, hogy a halálon túl a mi életünk útja is Istenhez vezet. Ezzel az örömmel tekintsük magunk és egymás életét! Tiszteljük minden emberben azt a személyt, akit Isten örök életre és boldogságra hívott! Értékeljük és szeressük családunk, népünk és egyházunk közösségét, amelyben gondolkodni, beszélni, hinni tanulunk, és adjuk tovább hitünk örömét az egész világnak, ahogyan az asszonyok tették a feltámadás hajnalán! ERDÔ PÉTER
$$
150 éve halt meg a legnagyobb magyar 2010-ben, 150 éve halt meg gróf Széchenyi István a Legnagyobb magyar, ahogy Kossuth Lajos õt nevezte. A kötelezõ megemlékezés kísérlet is egyben, hogy valós képet fessen a magyar történelem kevesekhez fogható jelentõségû államférfiáról. Bácskai Vera Széchenyi Pesti Tervei levélgyûjteményének utószavában írja: A magyar történelemnek kevés olyan személyisége van, aki annyira ismert és valójában annyira kevéssé ismert, mint Széchenyi István. Valóban, ha elmerülünk életrajzi adatainak aprólékos vizsgálódásában sokmindent tudunk meg róla a már ismertek mellett. Édesapja gróf Széchényi Ferenc, a Magyar Nemzeti Múzeum alapítója, édesanyja tolnai Festetics Julianna grófnõ. Magyar szellemû nevelésben részesül István fiúk. 17 éves korában 1808-ban katonai pályára irányította a Napóleon csapatai elleni mozgósítás, az utolsó insurrekció. Egy év múlva, 1809-ben már fõhadnagy lett Széchenyi István a 6. Württemberg-huszárezredben. A Napoleon seregei ellen elvesztett gyõri csatában 1809. június 14-én Széchényi István kiemelkedõ bátorsággal végrehajtott tetteivel hívta fel magára a figyelmet. Azután a Liechtenstein-huszároknál, majd egy dzsidás ezrednél szolgált. Az 1813. októberi lipcsei csatában kapitányi rangban ismét kitûnt bátorságával. A Hessen-Homburg huszárezred kötelékében fejezte be 17 évig tartó katonai pályafutását 1826-ban. Katonaélete lehetõvé tette, hogy sok európai országot megismerjen, az osztrák birodalmat, Franciaoszágot, Itáliát, Görögországot, Törökországot. Mindenhol nyitott szemmel járt és hazája érdekében próbálta hasznosítani tapasztalatait katonaideje után is, Angliában, Erdélyországban utazgatván. Végighajózta a Dunát, Tiszát, Balatont, amelyek közben születtek meg ötletei a folyók rendezésérõl, hajózásról, azok hasznosíthatóságáról. Széchenyi magánéletére a szenvedély, a zaklatott és romantikus vonások jellemzõk. Ifjan nem vetette meg a mulatozást, majd komoly lelki válságként élte meg nõsülési szándékainak meghiusulását, többszöri kikosarazását. Aztán 1824. augusztusában eljött az igazi szerelem pillanata. Megismerkedett egy brünni születésû osztrák grófnõvel, Seilern Crescencével, s mindkettõjükben romantikus szimpátia, sõt szerelem ébredt. Romantikus, mert szerelmük plátói,
%$ÁPRILIS
Gróf Széchenyi István (17911860)
ÁPRILIS
Crescence ugyanis férjes asszony, gróf Zichy Károly felesége, és már 3 gyermek anyja volt. Zichy 44 éves és beteges, Széchenyi 33, Crescance 24 éves. 12 évig leveleztek ezután Széchenyivel, s Crescance ez idõ alatt Széchenyi legfõbb lelki támasza, reformtörekvéseinek társa, serkentõje és sikertelen ügyeiben vigasztalója. Én minden házias boldogságról lemondtam, amióta ismerem... és boldogságomat, nyugalmamat az erény nehéz, göröngyös, de nemes útján fogom keresni. Ön máris jobb emberré tett írta Széchenyi Crescencének egyik elsõ levelében. Crescence még 4 gyermeket szült Zichynek, majd férje 1834-ben meghalt. 2 év múltán 1836. február 4-én Budán, a Krisztinavárosi Havas Boldogasszony Plébániatemplomban esküdött örök hûséget egymásnak Széchenyi István és Seilern Crescence. Három közös gyermekük született: Béla 1837-ben, Ödön 1839-ben és Júlia 1844-ben, aki csak 2 hetet élt. Crescance feleségként is híven követte Széchenyit kanyargós pályáján s ápolta õt haláláig. (Crescence Kiscenken húnyt el 1875. július 30-án.) Széchenyi sokak szerint írónak indult, de olyan költõvé vált aki versek helyett hidat és intézményeket hozott létre. Amikor Pest és Buda még csak egymástól függetlenül létezett porosan és jellegtelenül egymással szemben a Duna két partján, akkor Széchenyi már látta és elnevezte az ország fõvárosaként Budapestet, mint az õ szavaival az ország szívét. Már az 1791. évi országgyûlés tudományi bizottsága is felvette programjába a katonai és a képzõmûvészeti akadémián kívül egy magyar tudományos akadémia felállítását. Az 1825-ös reformországgyûlésen, a november 23-ai ülésén, ennek az ötletét ismét felelevenítették. Az ülésen Széchenyi is felszólalt, melynek során a nemzetiség és nyelv erõsítése, terjesztése és pallérozása szent céljára felajánlotta minden jószágának egyévi jövedelmét, amit 60.000 forintban állapított meg. A bejelentést nagy lelkesedés fogadta, a beszéd után többen is adakoztak az intézmény létesítésére. Ezzel Széchenyi a reformmozgalom vezéralakja lett, Kossuth nem véletlenül nevezte el õt a legnagyobb magyarnak. Kettejük késõbb kialakuló ellentéte nyomán az akkori történelmi helyzetben a nemzet nagyobb része Kossuth eszméit támogatta, Széchenyi a fontolva haladó bélyegét kapta, pedig a reformországgyûlés után eltelt közel negyedszázad alatt Széchenyi forradalminak minõsíthetõ változásokat vitt végbe hazánk gazdaságában. Ennek igazolására álljon itt a Henger-malom felállításának indoklása: ...hazánk gabona helyett végképp liszttel ûzze kereskedését; miáltal nemcsak mezei gazdáink nyernének tetemesen, de a szegényebb sorsúnak is kõszénásás, molnárság, a lisztet felfogó dongák készítése, sat. új keresetkör nyittatnék. Ezen komplex közgazdasági gondolkodás méltán nevezhetõ forradalminak. Ehhez csatlakozik a Lánchíd gondolata az alagút megépítésével, a lóversenyzéssel támogatott lótenyésztés szervezése, a selyemhernyó tenyésztés nagybani elindítása, a dunai és balatoni gõzhajózás fellendítése, ehhez csatlakozóan a hajógyártás megkezdése, a rakpartok feltöltése és ki-
$&
$'
ÁPRILIS
kövezése. Az utóbbiak indokául Széchenyi ismét átfogó közgazdasági szemléletét igazolóan azt hozta fel, hogy ezzel a Fõváros kereskedelmét lehet növelni. A hajózás fontosságát is a kereskedelem segítéseként fogalmazta meg. Támogatta a Duna-gõzhajózási társulat ügyét, és mint királyi biztos, tíz éven át vezette a munkálatokat a Duna végig hajózhatóvá tételére. Felismerte, hogy bár a Mezei gazdaság s azzal szorosabban egybekapcsolt iparágakban Magyarországnak fõ kincse gabona, marha, s gyapjú, de e háromhoz, hogy több lábon állhassunk, egy negyedikre lenne szükség. Elemezve a lehetõségeket, erre a selyemhernyótenyésztést és ahhoz a szederfa telepítést választotta ki. Közgazdasági szemlélete és rendszerben való gondolkodása adta meg alapját azon felismerésének, hogy a selyemtenyésztést olly közönségessé tenni, s annyira honosítani, miszerint valódi haszon is áradjon abbúl a hazára. Illy nagyszerüt illy nemzeti életbevágót, csak az egyesületek lelke bír kivinni diadallal. Mi ez, ha nem a szövetkezeti eszme jóslata? A felismerést most is tett követte, és a Sopron-Vasi Szederfa-Egyesület elnöke lett. A haza helyzetének felmérése utazásai során merült fel benne, és ennek alapján tûzte ki célul a magyarság helyzetének javítását minden téren. A lángész Széchenyi nemcsak ötletek szülõje lett, hanem a megvalósítást is elindította. A forradalmiság írásaiban is megnyilvánult. A Hitelben a fõ fejezetek címei is errõl tanúskodnak: A magyar birtokos szegényebb, mint birtokához képest lennie kellene; A Magyar nem A Lánchíd alapkövének letétele (1842) bírja magát olly jól, mint körülményei engednék; A magyar gazda ma nem viheti mezeit a lehetõ legmagasabb virágzásra; Magyarországnak kereskedése nincs; Mit kell tenni és min kell kezdeni? Írja, hogy a válasz egyértelmû, törvényileg kell szavatolni a hitelezés biztonságát, a jelzálog lehetõségét, ami Nagy Lajos óta tiltva volt, és lehetõséget kell adni a jobbágyok felszabadulására. Ezek a gondolatok sokakat lelkesedéssel töltöttek el, de forradalmi jellege miatt ellentáborok is szervezõdtek vele szemben. Széchenyirõl tevékenysége alapján méltán alakulhatott ki a lángész képe. Rendkívüli képességekkel rendelkezett, hihetetlen munkabírása volt, kiváló szervezõkészséggel bírt. Levelezése taktikai ügyességérõl tanúskodik. Nagy önfegyelemmel a cél érdekében túl tudott lépni sértõdöttségein, arisztokrata fenntartásain. Közgazdasági szemlélete ma is korszerûvé teszi. Külön kiemelhetõ, hogy nemcsak gazdasági ésszerûség vezérelte tetteit, hanem igen fogékony volt a kultúra és a szép iránt. Ezért vált szívügyévé a Nemzeti Színház létrehozása és Budapest széppé tétele. Számos megnyilvánulása és nyilatkozata bizonyította mély hazafiságát. A fenti kép sokakban él ma is. Nagyon emberi állandó bizonytalanságából fakadó drámája. Kossuthtal való szembenállása, az ország sodródása a forradalom felé mély lelkiismeretfurdalást okozott nála, amirõl Napló-jának bejegyzései is több helyen tanúskodnak. Úgy érezte, és ez marcangolta a szó szoros értelmében lelkiismeretét és beteggé tette, hogy az õ felelõssége a kialakult forradalmi helyzet. Az 1848. márciusi napjainak váratlan eseményei, a magyar független felelõs minisztérium megalakulása reményt ébresztettek benne nemzeti önállóságunkról, és Batthyány Lajos miniszterelnök felkérésére 1848. március 23-án elvállalta a közlekedésügy és
ÁPRILIS
közmunka tárcáját. Széchenyi személye a közlekedési tárca élére mai szemmel magától értetõdõnek tûnik hiszen 1848-ra évtizedes munkája feküdt Magyarország közlekedésének kialakításában. Széchenyit azonban kétségek gyötörték, helyesen cselekedett-e, amikor nézeteinél radikálisabb kormányban tisztséget vállalt. Széchenyi távozása a közélettõl azután drámai körülmények között zajlott le. A politikát jól ismerõ személyek, mint amilyen gróf Széchenyi István is volt, 1848 augusztusában pontosan megértette a forradalom ügyeinek válságossá, sõt tragikusra fordulását. Augusztus végén, szeptember elején napvilágra került ugyanis a bécsi udvar megváltozott állásfoglalása a magyar önállóság kérdésében: csak a Pragmatica Sanctio lehet ezután is a két ország viszonyában az irányadó, tehát Magyarország csak osztrák fennhatósággal létezhet. A Délvidéken már fegyveres harc tombolt, polgárháborús helyzet alakult ki. Széchenyit a közelgõ nemzethalál víziója gyötörte, melyért önmagát tette felelõssé. Napló-ja mutatja szörnyû vívódásait napról napra. Néhány bejegyzés: 1848. augusztus 4. Micsoda éjszaka. Én vagyok a fõoka a mostani zûrzavarnak. Augusztus 5. Lelkiösmeret-furdalások egész éjszaka. Augusztus 8. Micsoda éjszaka! Minduntalan kiugrani és elrohanni szeretnék. Augusztus 28. Egy hang bennem Te vagy az oka mindennek! Augusztus 29. Semmi alvás csak szorongás! Átkozottul telt az éjszakám. Egy hang szakadatlanul a bensõmben: Te vagy az oka mindannak a borzalomnak, ami történt és az óceánnyi vérnek, mi ki fog ömleni. Elátkozva érzem magam. Szeptember 1. Ma berekesztem a naplómat! Isten könyörüljön szerencsétlen lelkemen! A folytonos tépelõdés a haza sorsán, a forradalom víziója megtörte szellemi erejét. Szeptember 5-én orvosa, Balogh Pál Széchényit Döblingbe (Bécs külvárosa), a Goergen elmegyógyintézetébe vitette. Hosszú éveken keresztül, haláláig tartózkodott itt. Állapota az évek során lassanként annyira javult, hogy levelezett, honfitársaival politikáról is társalgott és gazdasága ügyeit is maga intézte. Késõbb a félbeszakított irodalmi munkásságához is visszatért. Új munkához is kezdett: itt írta Önismeret címû mûvét, melyben megfigyeléseit, eszméit fogalmazta meg a gyermeki tehetség harmonikus fejlesztésérõl, a testi nevelés fontosságáról és egyéb pedagógiai kérdésekrõl. 1859-ben újra kezdte írni a Naplót. Ez arról tanúskodik, hogy az 50-es évek végén Széchenyinél sokan fordultak meg azok közül, akiknek ötletük volt a Magyarország bizonytalan helyzetére vonatkozó kérdések megoldására. Ezek az emberek rendszeresen jártak Széchenyihez tanácsait kérni, a gróf pedig emellett ezen személyek mûveinek közrebocsátásáról is gondoskodott. Ilyen volt például Hollán Ernõ, a
%
* 2003. november 3-án alkotta meg a Magyar Köztársaság Országgyûlése a 2003. évi XCIII. törvényt, amelyben november 3-át gróf Széchenyi István Akadémiát alapító példaadására emlékezésül a Magyar Tudomány Ünnepének nyilvánította. LÁSZLÓ GYÖRGY
%
ÁPRILIS
Zur ungarischen Frage (A magyar kérdésrõl), illetve Kecskeméthy Aurél, a Die Lebensfrage Österreichs (Ausztria létkérdése) szerzõje. Utóbbi még a tiltott politikai röpiratokat is megszerezte és elküldte neki. Széchenyi titokban maga is dolgozott egy politikai íráson, mely nemcsak terjedelem, hanem hangvétel, tartalom és hatás tekintetében is messze az említettek fölé magaslott, ez az Ein Blick (Egy pillantás) címû mûve (1859). A Sárga könyv kíméletlenül pellengérre állítja és leleplezi Bach politikáját és személyét egyaránt. A mûvet Rónay Jácint közvetítésével Londonban nyomtatták ki. Széchenyi utolsó írása ez, s egyik oka lett a Bach-rendszer bukásának, de egyszersmind valószínû oka Széchenyi tragikus halálának. Az osztrák hatóságok kezébe kerülvén Széchenyi mûve, a bécsi rendõrség 1860. március 3-án házkutatást tartott nála elkobozta iratait, melyek alapján Széchenyi felesége: kiterjedt politikai összeesküvést véltek fölfedezni. gr. Seilern Crescence Emellett tudtára adták, hogy az elmegyógyintézet megszûnt rá nézve menedékhely lenni. A félelem, hogy erõszakkal elviszik vagy megölik õt és az újra rátörõ politikai aggodalmai miatt egy végzetes pillanatban (1860. április 7-8. éjszakáján) önmaga ellen fordította fegyverét. Egyes feltételezések szerint meggyilkolták, s erre számos reálisnak tûnõ bizonyítékot lehet mindmáig felsorolni. Széchenyi halála egész Magyarországot gyászba borította. Széchényit a nagycenki családi kriptában helyezték örök nyugalomra, ami azóta is a magyarok szent zarándokhelyévé avatja a temetõt. Gróf Széchenyi István a haza fejlõdésének irányvonalát világosan és elõre látta meg. Versei itt állnak és mûködnek körülöttünk, megállapításai, szemlélete ma is idõszerû. Sorsa igazi magyar sors, életének tragédiája a mi tragédiánk. Emléke örökké éljen, s mi is merjünk nagyot tenni! Csak ez méltó Széchenyi István hagyatékához!
ÁPRILIS
20 éves a Budapesti Református Egyetemi és Fõiskolai Gyülekezet Kerületünknek, Ferencvárosnak két jellegzetessége van: az erõs református hagyományok és a rangos felsõoktatási intézmények. Nem csoda, hogy a Kálvin tér 8-ban a Soli Deo Gloria Szövetség épülete, majd a templom adott lelki otthont a református egyetemistáknak 19371950 között. 1989-ben, a társadalmunkat átformáló változások egyik fontos része az volt, hogy a fiatalok közti misszió újra szabaddá válhatott. Ennek a missziónak egyik ága a 18 év feletti fiatalokkal való foglalkozás. Az érintett korosztály tagjai is igényelték, hogy szabad légkörben találkozhassanak egymással. Az addig elszigetelt teológus hallgatók szerettek volna olyan fórumot teremteni maguknak, ahol kortársaikkal együtt lehetnek. Néhány teológus professzor, lelkész és egyetemista 1989 õszére megszervezett egy hat alkalomból álló istentisztelet-sorozatot, amelyre kimondottan egyetemista és fõiskolás fiatalokat hívtak és vártak. Az alkalmi sorozatból hamar kialakult egy olyan istentiszteleti közösség, amit egyetemista korú fiatalok lelkész nélkül mûködtettek. Az 1989/1990-es év a politikai és társadalmi változások lázában, és a szabadság érzésének jegyében telt. Természetes, hogy az egyetemista korú fiatalok rögtön éltek annak a lehetõségével, hogy az állami befolyás alól szabaduló egyházban megkeressék és kialakítsák a maguk helyét. Ez a közösség szabadon és körültekintõen választotta meg az alkalmak idõpontját és helyszínét. Az istentiszteletek idõpontjának a szerda este 7 órát választották, helyszínül pedig a Kálvin téri templomot. A közösségnek nem volt lelkésze, bár a Teológiai Akadémiáról professzorok és teológus hallgatók is vettek részt a szervezésben. Kézenfekvõ volt, hogy folytassák azt a gyakolatot, hogy minden alkalommal más lelkészt hívjanak igét hirdetni. A lelkészcentrikus formát a gyülekezet aktivitására épülõ istentiszteleti rend váltotta fel. 1994 decemberétõl lelkészek vezetik a Gyülekezetet az egyetemistákból választott presbitériummal közösen. 1993 õszétõl négy tanéven keresztül a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának (Teológia) díszterme volt az egyetemista közösség otthona. A Református Egyetemi Gyülekezet 2002 õszén költözött el kerületünkbõl a Lágymányosi Ökumenikus Központ épületébe, ahová ma is várja az egyetemista és fõiskolás református fiatalokat istentiszteleteire szerdánként, este hét órai kezdettel. GYÕRFFY ESZTER
%
ÁPRILIS
Nagyvásártelep Mûemlék lett a Piros Ferencváros elfeledett városrésze a Soroksári-Duna, a Kvassay átjáró, a városhatár és a kelebiai vasútvonal közötti területen fekszik. Kevesen tudják, de ezen a területen volt a Nagybani piac elõdje, a Nagyvásártelep. Napjainkban a terület leginkább az építészeti díjakat is nyert DunaCity beruházásról ismert. Történelem: A XIX. század végén Budapest, ezen belül is Ferencváros volt az ország éléstára. Ebben az idõben a városrészt még a külvárosi hangulat uralta, hiszen a kerület külsõ határa egyben Budapest Székesfõváros határát is jelentette. Ide futottak be a fontosabb vasútvonalak, itt létesült folyami kapcsolat, melyen a fuvarozók az országszerte megtermelt élelmiszereket átadhatták a kereskedõknek. Ez kezdetben szervezetlen formában elsõsorban a vasúti fõvonalakhoz és a folyami kikötõk köré szervezõdött. Késõbb célszerûnek látszott egy kereskedõk számára kialakított piac létrehozása itt a város szélén. A helyet a földrajzilag rendkívül kedvezõ Nagyvásártelep területe adta. Az elsõ világháború után felvetõdött az igény, hogy a szabadtéri rendezetlen kereskedést felváltsa egy fedett vásárcsarnok jellegû adás-vétel. Ennek kiszolgálására épült fel a központi irodaépület, melyet a népnyelv csak Piros-nak nevezett, és a vasbeton héjszerkezettel épített csarnoképület. A központi irodaépületben a piacfelügyelet és a kereskedõk irodái kaptak helyet. A piac rangját mutatja, hogy villamosjárat is közlekedett ide, mely kezdetben a Kálvin térig, majd a Boráros térig szállította az utasokat. Ezzel közvetlen kapcsolat létesült a Nagyvásárcsarnokkal. A Rákosi-korszakban Budapesthez kapcsolták a környezõ településeket, ezzel kitolva a városhatárt egészen Soroksárig. Ferencváros is elvesztette külvárosi szerepét. A Nagyvásártelep hanyatlásának ez volt az elsõ fõ oka. Második problémaként az árufuvarozás közúti jellegének erõsödé-
%!
ÁPRILIS
se említhetõ. A vasútról a szállítás átkerült a közúti forgalomban ma már szokványosnak mondható gépjármûvekre. Ezeknek a gépjármûveknek a behajtása a városba nehézkes, idõpocsékoló és környezetszennyezõ. A szocializmus évei alatt a kereskedés csak ellenõrzött formában, szigorúan szabályozva történhetett. A terület tulajdonosa a Zöldért lett. A 80-as években került a Skálához, majd a Plushoz. A fõváros vezetése 1991-re építette meg a Nagykõrösi úti Nagybani Piacot, ami teljesen kiváltotta a Nagyvásártelep funkcióját. A Nagyvásártelepet a Plus adta el a Gropius Zrt-nek, amely cég a Duna City projektet fogja megvalósítani a területen. Építészeti és mûvészeti érdekességek: A Nagyvásártelep két jelentõs épülete a Központi épület és a Vásárcsarnok. A Központi épület piros becenevét a vörös klinkertégla-burkolatáról kapta. Az 1932-ben épült épület modernista stílusú. Tervezõje Münnich Aladár, aki az úgynevezett másik modern képviselõje. Az épületben a kereskedõk munkáját és kényelmét kiszolgáló létesítmények, posta, vendéglõ, bank, vasúti kirendeltség, vámhivatal és hotelszobák kerültek kialakításra. Az épület méltóságával, eleganciájával kifejezi a korabeli kereskedõk igényességét. Ez az építmény jelentette a kaput a piacra. Az érkezõt négy klinkerszobor fogadja, melyek Ohmann Béla alkotásai. Négy jellegzetes magyar népviseletbe öltöztetett szobrot láthatunk a négy évszak archetípusaként. A bejárat fölött lehetett látni a Székesfõváros címerét, azonban ez elveszett. Korábban az épület elõtt állt Borbereki Kovács Zoltán Zsákolók címû mûve, melynek szintén nyoma veszett. Az épület pincéjében mûködött a vendéglõ, amelyet a világháború alatt az egyetlen nyitva tartó helyként ismertek a pestiek. Az elsõ emeleten a piacfelügyelõség, a másodikon és a harmadikon a nagykereskedõk irodái helyezkedtek el. A negyediken voltak a szállodai szobák. Érdekesség, hogy a szintek közötti átjárást páternoszterrel oldották meg. Hasonló szerkezet ma is mûködik például a BKV Zrt. Akácfa utcai székházában. Az épületen márványtábla emlékezik meg azokról a zöldségkereskedõkrõl, akik a második világháborús deportálásokban estek áldozatul. Most tekintsünk a csarnokra. 247 méter hosszon nyúlik el a központi épület mellett. Specialitása a Zeiss-Dywidag rendszerrel épített vasbeton héjtetõ. Világviszonylatban ez az egyik elsõ megjelenése az említett szerkezet-típusnak. Itt érdemes szót ejteni a korai magyar vasbetonépítés úttörõirõl. A két világháború között a magyar mérnökök, professzorok a vasbeton mint tartószerkezeti elem kutatásába kezdtek. A Monier által 1867-ben szabadalmaztatott építõanyag kompozitot addig rendkívül kevesen alkalmazták. Olcsósága és az ország acélhiánya irányította rá a figyelmet e fontos anyag lehetséges felhasználására. A Mûszaki Egyetemen Zielinsky Szilárd és Menyhárd István vezetésével kezdõdött a nagy munka a vasbeton rúd és felületszerkezetek tervezési alapelveinek kutatására. A kutatás és a mérnöki tervezés eredményeiként vasbeton víztornyok (Margitsziget, Eötvös út), csarnokok, épületvázak készültek szerte az országban. Menyhárd István legismertebb mûve a Kelenföldi Buszgarázs lefedése volt, amely fesztáv tekintetében évtizedekig csúcstartónak számított, és a mai napig megfelelõen üzemel. A mai mérnökök is az akkor lefektetett alapelvek alapján tervezik és építik a vasbeton-szerkezeteket. A jeles kutatómunka eredménye a Nagyvásártelepen ma is látható dongatetõ-rendszer. A megfelelõ mûködése ma is bizonyítja a magyar mérnökök úttörõ munkájának eredményeit. Nagyvásártelep eme két épülete hosszas huzavona után mûemléki védettséget kapott, így remélhetjük, hogy a Duna City felépülése után is gyönyörködhetünk eleink értékteremtõ építészetében. KÔVÁRI ÁKOS
%"
Kétszázhetvenöt éve hunyt el II. Rákóczi Ferenc fejedelem Mindössze ötvenkilenc évnyi életének nagy részét hazáján kívül kellett töltenie, fõleg számûzetésben Rákóczi Ferencnek, Magyarország vezérlõ fejedelmének, II. Rákóczi Ferenc választott erdélyi fejedelemnek. Közvetlenül elõtte négy generációbeli felmenõje volt választott erdélyi fejedelem: apja, nagyapja, dédapja (a bibliás kálvinista I. Rákóczi György), és ükapja. A nõi felmenõk is kiválóak: anyja gróf Zrínyi Ilona, akinek apja a Wesselényi-féle összeesküvésként emlegetett koncepciós perben elítélt és 1671. április 30-án kivégzett Zrínyi Péter, a költõ és hadvezér Miklós fivére, a szigetvári hõs Zrínyi Miklós dédunokája (az anya Frangepán Katalin); apai nagyanyja a fejedelmi családból származó Báthory Zsófia; apai dédanyja Lorántffy Zsuzsanna. A mi Rákóczi Ferencünk 1676. március 27-én született a család Borsi község határában lévõ kisebb várkastélyának egyik emeleti szobájában, hívõ katolikus családban. A Sátoraljaújhelytõl pár kilométernyire lévõ Borsi ma Szlovákia része, neve Borsa. (A faluban a kilencvenes évek elején lelkes magyarok kezdeményezésére II. Rákóczi Ferenc Emléktársaság alakult, fõ célkitûzésük a fejedelem emlékének ápolása, s a szülõház megmentése az enyészettõl.) Rákóczi apja 1676. július 8-án, harmincegy éves korában meghalt. Édesanyja nagy nehézségek árán elérte, hogy apa nélkül maradt gyermekeinek a gyámja lehessen. A fiút különös gonddal nevelték, kifejezetten uralkodásra; nagyanyja arról ábrándozott, hogy unokája az a Rákóczi, akinek sikerül majd az annyira áhított lengyel trónt megszereznie; az anya országos feladatokra igyekezett felkészíteni, még saját udvartartást is szervezett neki. Habsburg I. Lipót (magyar király 1657-tõl) és kormányzata igen erõs abszolutizmust valósított meg a birodalomban. Ezzel, valamint a szégyenletes vasvári békével (1664. augusztus 10.) nagyon sértette a magyar fõurak egy részének és a nemességnek az érdekeit és önérzetét. Vagyonelkobzások, hatalmas adók sújtották õket, s az ország nagy részét megszállva tartó, a lakosságot sarcoló török elleni felszabadító harcról még csak szó sem esett. Mind a Habsburg, mind a török uralom alatti országrészben egyre nõtt a teljesen elszegényedett, bujdosóvá lett jobbágyok száma is. Az elégedetlenség miatt több helyen került sor kisebb zavargásokra, felkelésekre. Ilyen légkör uralkodott az országban, amikor Rákóczi Ferenc megszületett. Zrínyi Ilona hatévi özvegység után 1682. június 15-én feleségül ment az evangélikus vallású, Felvidékrõl származó gróf Thököly Imréhez, aki már évek óta a bujdosók kurucok választott vezére, és ekkor még sikeresen harcolt a császáriak ellen, különösen a Felvidéken. Rákóczi ekkor hat éves, a következõ évben már elkísérte mostohaapját annak katonai táborába, és igen jól viselte a megpróbáltatásokat; jó iskola volt számára. Thökölyt közben megválasztották FelsõMagyarország fejedelmévé. A török szövetségeseként harcolt 1683-tól a császáriak ellen akkor is, amikor végre megkezdõdtek a török kiûzésének a hadmozdulatai, emiatt mind Magyarországon, mind Erdélyben hitelét vesztette, majd összes javait is, végül 1685-ben török fogságba került másfél hónapra. Újabb másfél év után a szultán kinevezte õt Erdély fejedelmévé. Ezalatt Zrínyi Ilonának a császári csapatok ellen kellett védenie Munkács várát, vele voltak gyermekei is; Thököly nem tudta segíteni õket, félévi fejedelemség után a császári hadak kiverték Erdélybõl, a szerbiai Pozsarevácra húzódott vissza. Munkács közel három éven át tartó ostroma azzal ért véget, hogy Zrínyi Ilona 1688 elején a vár feladására kényszerült, õt gyermekeivel együtt
%#
ÁPRILIS
Megemlékezés
ÁPRILIS
Bécsbe szállították, a gyermekeket hitszegõ módon elvették tõle, ezentúl csak levélben érintkezhettek egymással; õt magát házi õrizetbe vették. Thököly évek múlva két foglyul ejtett császári tisztért kiváltotta, és Zrínyi Ilona gyermekeitõl sem búcsúzhatott el, többé nem is találkoztak 1692 tavaszán férje után ment Pozsarevácba, ahonnan együtt mentek törökországi számûzetésbe. I. Lipót a gyermekek vagyonát zároltatta, gyámjukul gróf Kollonich Lipót kalocsai bíboros érseket (késõbb esztergomi érsek lett) jelölte ki. Ekkorra már a török ellen szervezõdött Szent Liga csapatai kiverték a megszálló törököket Budáról, és folytatódott az ország többi részének a felszabadítása is. Lipótnak sikerült kierõszakolnia, hogy a magyarok lemondtak õsi királyválasztói jogukról, és eltörölte az Aranybullában II. Rákóczi Ferenc gyermekkori arcképe 1222-ben rögzített ellenállási záradékot is. Magyarországot ezzel megfosztotta függetlenségétõl, hogy bekebelezze a Habsburg birodalomba. Ettõl még jobban nõtt a magyarországi elégedetlenség és keserûség, miközben a birodalom a virágkorát élte. A Rákóczi-árvák gyámja Ferencet különbözõ jezsuita kollégiumokban, majd a prágai egyetemen taníttatta, és igyekezett õt a császár és király feltétlen hûségére nevelni, a magyarságtól távol tartani. Úgy látszott, hogy ez sikerülni is fog, magyar tudása rohamosan kopott az idegen nyelvi környezetben. A kitûnõ képzésben részesített, kiváló szellemi képességû ifjú Rákóczi a tanulásban mindvégig rendkívüli tehetséget mutatott, tizenhat éves korára befejezte egyetemi tanulmányait. Jól beszélt latinul, franciául, olaszul, németül, nagyon érdekelte a filozófia, az irodalom, a matematika, a természettudományok, a csillagászat, a politika és a hadviselés. Gyámjától nõvéréhez költözött Bécsbe, és 1693 tavaszán közel egy évig tartó itáliai tanulmányútra indult; fogadta õt a pápa is. Bécsbe való visszaérkezése után, 1694 márciusában a király a szokottnál három évvel koII. Rákóczi Ferenc ifjúkori arcképe rábban nagykorúsította õt, három hónap múlva beiktatták Sáros vármegye örökös fõispáni tisztségébe. Szeptemberben Kölnben titokban feleségül vette az akkor tizenöt és fél éves Karolina Amália hessen-rheinfelsi hercegnõt, amibõl nagy botrány lett. (Ebben követte nõvérét, aki szintén az udvar tudta és beleegyezése nélkül kötött házasságot Ferdinand Gobert Aspremont-Reckheim gróffal; abból is botrány volt.) Négy gyermekük született, kettõ csecsemõkorban meghalt; két fiú, József és György megérte a felnõttkort.
%$
%%
ÁPRILIS
Rákóczi a fõispáni tisztségbe iktatás elõtt Magyarországra utazott, birtokai átvételére. Itthon szinte messiásként várták, s õ a hallottak-látottak hatására úgy döntött, hogy Magyarországra költözik. Az országban övé volt a legtöbb birtok, fõként Felsõ-Magyarországon. Még az év végén az ifjú pár hazaköltözött Sárospatakra, Rákóczi udvartartást szervezett, külön a feleségének is, és elkezdte korszerûsíteni a gazdaságát. Azonban amikor 1697 nyarán felkelés tört ki Hegyalján, s kérték, álljon a felkelés élére, megijedt, és Bécsig meg sem állt. Abban az évben kapta meg a szent római birodalmi hercegi címet. Visszavonult, történeti, hadtudományi, államelméleti könyvekbe temetkezett. Az 1699. évi karlócai békével megszûnt az ellenségeskedés a törökök és a Habsburg birodalom között, a király rendeletére 1702-ben elkezdõdött a magyar várak lerombolása, a végvári katonák elbocsátása, illetve besorozása császári ezredekbe, ezzel együtt az önálló magyar katonaság is megszûnt. Erdély a Habsburg birodalom részévé vált, ott is a mindennapok része lett az önkényeskedés. Forrongott az egész ország, a legkritikusabb helyzet a Felsõ-Tiszavidéken és Erdélyben volt. Az udvart az éppen kitört spanyol örökösödési háború meglehetõsen lekötötte, mivel ott sokkal többrõl: az európai erõviszonyok felmérésérõl, átrendezõdésérõl volt szó. Rákóczi az ekkoriban megismert Ung vármegyei fõispántól, gróf Bercsényi Miklóstól sok új ismerethez jutott az ország tényleges, robbanás elõtti helyzetérõl, Bercsényi pedig meggyõzõdhetett arról, hogy Rákócziban a német köntös alatt is igaz, magyar, hazaszeretõ szív dobog. (Rákóczi Ferenc: Vallomások) Meggyõzõdésük volt, hogy Magyarországnak helye van az európai politikában, s hogy vissza kell szerezni az ország függetlenségét és alkotmányát. Remélték, hogy szövetséget tudnak majd kötni több uralkodóval. 1700 novemberében Rákóczi levélben fordult a francia királyhoz, XIV. Lajoshoz, akinek a megbízottjától választ is kapott. Újabb levelére nem érkezett válasz, mivel azt a küldönc a bécsi udvarba vitte. Rákóczit 1701 áprilisában letartóztatták nagysárosi kastélyában, s Bécsújhelyen ugyanabba a börtönbe zárták, ahonnan harminc évvel korábban nagyapját a vesztõhelyre vitték. Nem volt kétséges, hogy mi vár rá, de egy önfeláldozó kapitány, Gottfried Lehmann segítségével Rákóczi november elején megszökhetett, s néhány nap múlva megérkezett Lengyelországba. (Lehmann kapitányt az év karácsonyán kivégezték.) Rákóczinak bujkálnia kellett, a bécsi udvar elfogatási parancsot adott ki ellene; a franciákkal ugyancsak kapcsolatot teremtõ Bercsényi ellen merényletet kíséreltek meg. Nemsokára õ is Lengyelországba ment, s Rákóczival együtt a Sieniawski família brezáni várába költöztek. Itt találtak rájuk 1703 márciusában a tiszaháti kurucság küldöttei, és beszámoltak a tiszaháti szervezkedésrõl. Két hónap múlva megjelent az újabb követ, a Rákócziak ecsedi uradalmából való jobbágy, Esze Tamás is, aki Magyarországra már Rákóczinak és Bercsényinek az egész ország népéhez szóló közös brezáni kiáltványának példányaival és Rákóczi zászlaival tért vissza. A zászlókat még abban a hónapban kibontották (a zászlókon Cum Deo pro Patria et Libertate = Istennel a Hazáért és a Szabadságért felirattal). Rákócziék június 9-én elindultak Magyarországra, és június 16-án léptek hazai földre, Rákóczi azonnal a felkelõk élére állt. A szabadságharc eseményeibõl csupán néhányat ragadok ki. Kezdetben vegyesen, majd egyre sikeresebben alakult a szabadságharc hadi helyzete. A francia király eleinte csak tanácsadási, majd magyarországi megbízottainak jelentései alapján anyagi segítséget is nyújtott havi 10.000, majd 16.600 tallért, egészen 1708 augusztusáig. Az elsõként küldött képviselõjének magántitkárát teljesen lenyûgözte Rákóczi finom modora, méltóságteljes, megnyerõ külseje, fenséges magatartása. Hozzáteszi: A magyarok szeretik, megbecsülik, különösen tábornokai, akiket bajtársainak tekint. Õk pedig tisztelik, mintha királyuk volna. Rákóczi legelsõ teendõi közé tartozott az ezredek és ellátásuk megszervezése, udvari kancelláriát, kormányzótestületet (Udvari Tanács) szervezett. Kiáltványokban szólította magához a városokat, az egyes vidékeket, nagyobb
ÁPRILIS
nemzetiségi közösségeket; többnyire sikerrel, de a rácok kifejezetten ellene fordultak, ami a késõbbiekben néha nagyobb haderõt is lekötött. Egyre több fõúr és nemes csatlakozott hozzá, például Károlyi Sándor, gróf Forgách Simon császári tábornok, a kiváló katona (Bercsényi Miklós sógora), Esterházy Antal. Megnyeri magának a nála küldöttségben eljáró, képzett és mûvelt köznemes Ráday Pált, õt teszi meg a kancellária vezetõjének és külügyi titkársága vezetõjének is. A külpolitikát Rákóczi irányította, folyamatosan keresve a kapcsolatokat a franciákon kívül a lengyelekkel, a svédekkel, az oroszokkal. Ráday fogalmazta a kiáltványokat, elsõként az 1704. február 3-án kiadott Recrudescunt... kezdetût, amelyben a keresztény (keresztyén) világ elé tárták a magyarországi helyzetet, valamint a szabadságharc okát és célját. (Késõbb Ráday Pál lett a magyarországi református egyház elsõ országos fõgondnoka, s az õ könyvtára alapozta meg a híres Ráday Gyûjteményt.) Rákóczi rendeletet adott ki a vallásszabadság biztosítására. Egymás után bocsátott ki pátenseket a fegyvert fogott jobbágyok felszabadításáról (amivel a földbirtokosok neheztelését váltotta ki; a megszületett egyezségek csak ideig-óráig maradtak érvényben). Egyes csatákat õ maga irányított, jó kapcsolatteremtõ, jó hadszervezõ és kiváló államférfi volt, s a róla készült festmények, valamint a kortársak véleménye szerint megnyerõ külsejû, jó megjelenésû férfi is. Felismerte a tájékoztatásban rejlõ erõt, ezért folyamatosan tájékoztatta mind az embereit, mind a külvilágot. Kiadta az elsõ hazai magyarországi hírlapot Mercurius Hungaricus címmel. Újból és újból világossá tette, hogy nem hatalomvágy fûti, hanem a magyar állam függetlenségének és alkotmányának visszaszerzése. Ezt egyébként azzal is igazolta, hogy a hadviseléshez szükséges pénz jelentõs része az õ birtokaiból származott, mivel az adók, a kölcsönök és támogatások kevésnek bizonyultak. Mégis volt idõ, amikor az ország nagy része Rákócziék fennhatósága alá tartozott. Az 1704. július 8-ai gyulafehérvári országgyûlésen nem volt jelen, amikor erdélyi fejedelemmé választották, nem is költözött Erdélybe, hanem az év végére megszervezte az Erdélyi Tanácsot az ottani ügyek intézésére. 1705. szeptember 17-én a szécsényi országgyûlésben Magyarország vezérlõ fejedelmévé választották; ekkor már a májusban elhunyt I. Lipót helyett I. József volt az uralkodó. Rákóczit 1706-ban meglátogathatta a felesége, aminek békítési célja is volt. Decemberben a segesvári országgyûlésen semmisnek nyilvánították az erdélyi fejedelemségét, de 1707. április 5-én a marosvásárhelyi országgyûlésen beiktatták az erdélyi fejedelmi székbe. 1707. június 13-án az ónodi országgyûlésen kimondták a Habsburg-ház trónfosztását (amit persze a nádor törvénytelennek nyilvánított). A Kurucok és labancok harca spanyol örökösödési háború hadászati része 1708 végére befejezõdött, azonban Rákócziék tovább harcoltak, bár egyre kilátástalanabb helyzetben. Azt remélték, hogy a szinte egész Európára kiterjedõ békeszerzõdés-rendszert sikerül kiterjesztetniük Magyarországra és Erdélyre is, mivel erre a franciáktól ígéretet kaptak, ám ebbõl semmi nem lett. Rákóczi I. (Nagy) Péter orosz cártól is hiába remélt segítséget.
%&
A nagymajtényi fegyverletétel
%'
ÁPRILIS
A szomorú befejezés közismert: 1711. április 30-án Rákóczi távollétében és ellenében a kuruc seregek fõparancsnoka, Károlyi Sándor békét kötött Pálffy János császári generálissal Szatmárban, s a nagymajtényi síkon a kurucok letették a fegyvert és a zászlókat. Az ország ekkorra már meglehetõsen kivérzett, közben pestisjárvány is pusztított. A közel két héttel korábban elhunyt I. Józsefet a trónon III. Károly váltotta, akiben volt némi egyezkedési hajlandóság. Magyarország visszanyerte királyválasztói jogát és alkotmányát, mindenki bûnbocsánatban részesült, amennyiben hajlandó volt letenni a hûségesküt. Magyarország nem lett a birodalom része, de a Habsburgok uralkodtak továbbra is. Erdély is Habsburg kézen maradt, elszakítva Magyarországtól. A nagyságos fejedelem nem fogadta el az ismételten felkínált amnesztiát, s számûzetésbe vonult. Elõször Lengyelországban élt (Sáros grófja néven), majd 1712 novemberében Franciaországba indult, ahova 1713. január 26-án érkezett a király vendégeként. (Útközben Angliában nem engedték partra szállni.) Eleinte Versailles-ban lakott, 1715. májusban a közeli Grosbois-ba a kamalduli szerzetesek kolostora melletti házba, majd hamarosan a kolostorba költözött, s élte a szerzetesek életét (néha kijárt vadászni). Itt írta franciául Emlékiratait, benne a szabadságharc történetét, és elkezdte írni Vallomásait, latinul. Utóbbit már Törökországban fejezte be, mivel 1717 õszén a szultán hívására odautazott; legfõbb bizalmasai (Bercsényi, Forgách, Esterházy, Vay Ádám, Mikes Kelemen és még néhányan) is követték, hogy részt vegyenek a kitört Habsburg-török háborúban. Mire megérkeztek, már béke volt, ezért a szultán kényszerlakhelyet jelölt ki Rákócziéknak Rodostóban (ma Tekirdað), de nem adta ki õket a bécsi udvarnak, hiába követelték. Rákóczi így nem juthatott vissza szeretett Grosbois-jába sem, bárhogy is szeretett volna. Vallomásai és Emlékiratai múltunk és mûvelõdésünk alapvetõen fontos forrásai. (Csetri Elek) Rodostóban még más mûveket is írt. Több latin és francia nyelvû írása részben a párizsi Nemzeti Könyvtárba került, ahol Grisza Ágost, egy szegény emigráns jogász találta meg azokat, két mûvet több év alatt lemásolt és a Magyar Tudományos Akadémiának ajándékozta, amely 1876-ban az összes Rákóczi-mûvet kiadta. A fejedelem 1735. április 8-án, Nagypéntekre virradó hajnalban hunyt el Rodostóban, holttestét elõször itt, késõbb szultáni engedéllyel a Konstantinápoly külvárosában lévõ Szent Bene-
ÁPRILIS
dek templomban helyezték el. Korábbi kívánságának megfelelõen szívét Mikes Kelemen egy szelencében Grosbois-ba, a kamalduli kolostorba küldte Rákóczi francia származású testõrkapitányával, Louis Molitard-ral. A kolostor a francia forradalom idején megsemmisült, így senki nem tudja, mi lett a szelence sorsa (a kolostor helyén késõbb létesült település, Yerres egyik lakója szerint jó helyen, az õ kertjében van). Yerres-ben több évi kitartó munka eredményeként 1937-ben felállították a fejedelem emlékére a Párizsban élõ Csáky József szobrászmûvész alkotását, egy kõbõl faragott kopjafát, ahol a Rákóczi emlékét ápoló magyarok leróhatják kegyeletüket. A fejedelem 1711 és 1717 közötti életérõl apródja, Szathmáry Király Ádám titokban vezetett Mányoki Ádám: II. Rákóczi Ferenc arcképe naplójából tudunk, amit a történész-akadémikus Thaly Kálmán jelentetett meg az általa szerkesztett Rákóczi-tár I. köteteként. Rodostói napjairól, az egész magyar kolónia életérõl egyik kamarása, zágoni Mikes Kelemen csodálatos Törökországi levelei számoltak be; ezek a XVIII. század végén kerültek Magyarországra (Mikes 1761. október 2-án halt meg, utolsóként a számûzöttek közül.) Rákóczi Ferenc felesége 1722ben halt meg Párizsban. Fiai Bécsbõl, ahol királyi parancsra olasz néven anyjuktól elszakítva éltek, Franciaországba szöktek, s ott is idegen nevet vettek fel. György (makovicai herceg, 17011755) 1727-ben több hónapra meglátogatta apját, majd visszatért Franciaországba, ahol II. Rákóczi Ferenc rézpénze 1705-bõl gyermektelenül halt meg. Az egy évvel idõsebb József (munkácsi herceg) nem találkozott apjával, 1738-ban halt meg az akkor Törökországhoz tartozó Csernavodában. Temetésérõl Mikes Kelemen gondoskodott. József soha nem látta 1736-ban született egyetlen lányát, Jozefa-Saroltát, aki vizitációs rendi apácaként halt meg Franciaországban. Rákóczi és bujdosó társai, valamint anyja, mostohaapja és fia hamvait 1906. októberben pompás gyászmenetben hazahozták Törökországból, és a budapesti felravatalozás után október 29-én a kassai Szent Erzsébet székesegyházban helyezték végsõ nyugalomba (Thökölyét Késmárkon). A hazahozatalban a fõszerep Thaly Kálmáné volt, aki már az 1860-as években szorgalmazta azt. Thalynak elévülhetetlen érdemei vannak a Rákóczi-hagyomány ápolásában, mûveinek kiadásában is. Itthoni beszélgetésekben nem ritkán elhangzik: a fejedelem ma is számûzetésben van. KEÖVES FERENC
&
ÁPRILIS
Herbárium, azaz füveskönyv Kézirat, XVII. század második fele (részletek) ÉRVÁGÁSNAK MÓDJÁRUL VALÓ SZÉP TANUSÁGOKNAK JELEI Ôsszel és nyárban jobb kéz felôl köll eret vágni; télben és tavasszal bal kéz felôl és az érvágó vas télben nagyobb légyen, mint nyárban. Az ifjú embereknek akkor köll vágni, mikor a hold nyôl és a véneknek, mikor a hold fogy. Miképp köll tartani embernek magát érvágás után: Mikor eret vágatsz könnyû étellel élj és tiszta borral, hogy az erôd meggyülhessen hamarébb és mindenféle nehéz ételtül oltalmazd magadat, mert megfojt; tudniillik ecetes ételtül, körtvély- és sajttul, piritott hústul, disznóhústul, káposztás hústul, haltul, de csukát, rákot megeheted. Mértékletesen élj ételedben, italodban és ne aludjál, azonnal halálra le ne feküdjél, negyed napig ne törôdjél és ne munkálkodjál igen fölöttébb. Mely érnek az vágása mint használ? I. Az ér, mely a homlok közepébe vagyon, jó megvágni, mikor valakinek hô fôje vagyon és mely a fôben vagyon minden gondolat [itt gond, bánat] ellen, pokolvar ellen, bolondulás ellen. Megtéríti a megveszett agya velejét az embernek. II. Az mely ér az orr hegyin van, jó megvágni, mikor az szemei valakinek folynak és a feje kifakadozna, mikor az ember feje igen nehéz és folyna. III. A vakszemnél [halánték] való ereket jó megvágni, ha homályosság van a szemben. IV. Az erek, akik a szem végén vannak, jó megvágni szem világosságáért és mikor igen folynak a szemek. V. Az mely ér a fül megett van, használ a szemeknek és az orca szépségére használ megvágni, ha szeplôs. Elveszti az embernek a fejébûl a fluxust [folyást] és fogai közül elûzi. Minden fájdalom, fejfájás ellen jó. VI. Az ereket, kik a fülön belôl vannak, jó megvágni mikor az embernek a feje fáj és viszket és a szája büdös, fülei zúgnak. VII. Két ér vagyon a szájában, azok használnak szeplô, himlô ellen, mely az orcáján vagyon és a fájdalom ellen, mely a szemben vagyon. VIII. Az ujjakban való ereket jó megvágni az fônek fájdalma ellen, hagymáz ellen, mikor valaki esze nélkül, kedvetlen szól. IX. Az mely erek a vállán vannak jó megvágni, valakinek orcáján hévség vagyon, és mikor vagy férfiúnak vagy asszonyoknak csöcsi dagadt, fájnak, és fejében való fájdalom ellen, mikor a fején belôl szenvedése vagyon. A büdös lehelet ellen és az orrában levô kelés ellen. X. A nyelv alatt való ér használ minden fogak fájdalma ellen, torokdagadás ellen, apoplexia [gutaütés] ellen, gutta ellen, állkapcájának fájdalma ellen. 5 dolog kívántatik az érvágáshoz: Ha az személy szokott-e az érvágáshoz, állhatja-e azt vagy nem. Ha az személy öreg vagy igen beteg. Ha az idô nem igen meleg vagy nem igen hideg. Ha a hold megújult, hogy újság igen ne legyen. Ha ugyan valójában szükséges-e az érvágás vagy nem.
&
ÁPRILIS
Ferencvárosi emléktáblák NOSZLOPY GÁSPÁR (18221853) szabadságharcos emléktáblája a Telepy utca Pápán végzett jogi tanulmányok után 1843ban táblai jegyzõként állami szolgálatba lépett. 1845-ben szerzett ügyvédi oklevelet. 1846-tól Somogy vármegye marcali kerületének szolgabírája volt. 1848 szeptemberétõl a járás népfelkelõinek parancsnokává nevezték ki. Csapataival Jellasics támadó seregének hátában tevékenykedett. Szeptember 26-án Marcali határában hétszáz népfelkelõ élén ártalmatlanná tett egy kétszáz horvát határõrbõl álló hadoszlopot. Miután a téli hadjárat során Laval Nugent Stájerországból támadó csapatai elõl Debrecenbe menekült, bátyjával, Noszlopy Antallal tervet dolgozott ki a Dél-Dunántúl felszabadítására. Miután Kossuth a tervet elfogadta, Noszlopy a tavaszi hadjárat megindulásakor visszatért a Dunántúlra, és május 1-jén az általa szervezett népfelkelõ csapat élén bevonult Kaposvárra. A császári csapatok kiverése után honvéd õrnagyi rangban, Somogy és Tolna vármegye kormánybiztosaként megszervezte a Dél-Dunántúl védelmét. 1849 júliusában az egész Dél-Dunántúl teljhatalmú kormánybiztosának nevezték ki. Hiányosan felszerelt, mintegy háromezer fõnyi csapatával gerillaharcot folytatott az ismét támadó Nugent táborszernagy csapatai ellen, majd az orosz intervenció megindulásakor harcolva Komárom felé vonult vissza. Egységébõl megszervezték a 127. zászlóaljat, Noszlopy azonban nem maradt a várban, hanem a Bakony vidékén gerillaharcra alkalmas csapatot szervezett. 1850. április 1-jén a császári hatóságok elfogták, de még az ítélethozatal elõtt sikerült megszöknie. Kapcsolatba került a Makk József és Jubál Károly vezetése alatt álló illegális szervezkedéssel. 1851 nyarán, mikor az osztrák rendõrség megkezdte a mozgalom felszámolását, Kecskemét környékén egy gerillacsapatot szervezett, és a városon átutazó I. Ferenc József elfogását tervezte. Tervének felfedése után ismét a Bakonyba menekült és újra egy szabadcsapatot szervezett. 1852. november 10-én Gindly Antal császárhû földbirtokostól akart csapata további mûködéséhez pénzt szerezni, de Gindly ellenszegült, és erre a csapat egyik tagja lelõtte. A nagy erõkkel megindított nyomozás során a csoport valamennyi tagját letartóztatták. Noszlopy Gáspárt 1852. november 16-án elfogták. Még egyszer megszökött, de újra elfogták, a pesti Újépület udvarán kivégezték és a Ferencvárosi temetõben (a mai Haller téri park helyén) temették el.
&
ÁPRILIS
Orvosi tanácsok Tavasz A nappalok hosszabbodása, az idôjárás javulása javítja a hangulatot. A változékony idôjárás miatt fontos a megfelelô öltözködés. A késôbbi, nyári kirándulások miatt megfontolandó a kullancs okozta agyvelôgyulladás elleni 3 oltás beadatása 3 hónap alatt. Tavasszal megjelennek a virágporok, melyek a pollen-allergiás betegeknek okoznak panaszt. Az elsô, Magyarországon már februári virágpor csoport a barkás fák (nyír, mogyoró, éger), ill. tiszafa pollenje. Ez a szezon áprilisra be is fejezôdik. Viszonylag kevés embernél okoz nem túl erôs szénanáthát (tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás, szemviszketés, könnyezés). Valamennyi allergiát okozó növény szélporozta, ezek nagyon sok virágport termelnek. Májusban kezdôdik a pázsitfûfélék pollen szezonja, mely sokkal több embert érint, és a panaszok is erôsebbek. A leírtakon túl torok-, szájpadlásviszketés is jelentkezhet. Az esetleges köhögés, ill. mellkasi nyomásérzés, nyitott szájjal is érzett nehézlégzés, mellkas sípolás is elôfordulhat, ez már asthmás tünet, mely a szénanáthától eltérô inhalációs gyógyszeres kezelést igényel. A pollen okozta allergia tünetei a szabadban erôsebbek, fôleg a száraz szeles napokon, ilyenkor célszerû kerülni a szabadtéri programokat, mezei kirándulásokat. A tartós esôk csökkentik a virágpor-koncentrációt. Helyes a lakás ablakainak zárva tartása, csak este 10 után és hajnal elôtt tartsuk nyitva az ablakot, virágpor allergiás beteg ne aludjon nyitott ablaknál. Ha allergiás, hordjon szemüveget, mosson naponta hajat, ruhát ne szárítson a szabadban, ne vezessen jármûvet nyitott ablakkal, az autóban ne szellôztessen pollenszûrô nélkül. Allergia-ellenes szem- és orrcseppekkel esetleg tablettával kiegészítve a paciensek többségének panaszai erôsen csökkenthetôek, akár a panaszmentesség is elérhetô. Az igazán hatékony szerek többsége recept-köteles, bár néhány antiallergiás tabletta már kapható recept nélkül is, kis csomagolásban, elég drágán. Az alternatív (homeopata, természetgyógyász stb.) kezelések hatékonysága nem bizonyított. DR. LANTOS ÁKOS pulmonológus fôorvos
&!
ÁPRILIS
E. F.
Jövõkép Ha bennem él nem félek többé Ha szeretsz hát folytatom még Ha újra kezdem majd lesz jövõ Ha felépítjük megvalósul Ha átgondoljuk jobbá válik Ha összefogunk az fél siker Ha bennünk él nem félünk többé...
E. F.
A gyógyulás éve (2006) A fele harc az életért A fele szeretet A fele szenvedés A fele pihenés A fele elszámolás A fele remény A fele a szálak elvarrása A fele új utak keresése A fele életmódreform A fele vitamin kúra A fele imádság Az egész kegyelem.
&"
