CONTROLLING MÓDSZEREK ALKALMAZHATÓSÁGA A VÉDELEMGAZDASÁG TERÜLETÉN

VÉDELEM GAZDASÁGTAN

KULCSÁR GÁBOR

CONTROLLING MÓDSZEREK ALKALMAZHATÓSÁGA A VÉDELEMGAZDASÁG TERÜLETÉN

Az eredmények mérésére mind a gazdasági társaságok, mind a költségvetés alá tartozó szervek esetében célszerű controlling rendszert alkalmazni a hatékony működés érdekében. A controlling rendszerek célja, hogy az adott szervezet, társaság teljesítményét teljesítménymutatók segítségével mérhetővé tegye. A költségvetési szervek esetében a számviteli rendszer, az éves vagy évközi beszámoló nem nyújt elegendő információt a szervezet teljesítményéről. Ahhoz hogy a teljesítményt tudjuk mérni controlling rendszer felállítására van szükség. Nincs ez másként a védelemgazdaság területén sem. Magyarországon a NATO csatlakozást követően a Magyar Honvédség keretein belül bevezetésre került a controlling rendszer, mely az ország által a NATO részére felajánlott és ténylegesen nyújtott erőforrásokat veszi számba. Megfigyelhető, hogy mára a honvédelmi tárca szakítva a múlt hagyományaival igyekszik az összes feladatát programokra bontani, programorientált szemléletmódot kialakítani, mely által egy könnyebben tervezhetőbb, hatékonyabb de továbbra is minden igényt kielégítő korszerű honvédséget tud fenntartani. Kulcsszavak: védelemgazdaság, controlling, teljesítménymérés.

In order to measure financial performance of an organization it is suggested to implement a controlling system. Annual and quarterly statements are inadequate for budget operated companies. After our NATO accession the Hungarian Armed Forces have implemented a NATO compatible controlling system. There is a tendency that the Ministry of Defense allocates funds and makes plans for distinct projects to attain a better management and lower total spending. Keywords: defence economics, controlling approach, efficiency.

Bevezető A Magyar Honvédség az elmúlt években fontos stratégiai átalakulásokon ment keresztül. A kötelező sorkatonai szolgálat megszűntetése vagy például a hivatásos állományi létszám drasztikus csökkentése jelzi számunkra, hogy a katonai felsővezetőség a minőség mellett tette le a voksát a mennyiséggel szemben. Az átalakulás során mindvégig szem előtt kellett tartani a Magyar Honvédség színvonalának megőrzését, valamint a 67


NATO-ban vállalt kötelezettségeinknek való megfelelési képességeinek megőrzését. Az átalakulás során figyelembe kellett venni a rendelkezésre álló erőforrásokat valamint alkalmazkodni kellett a gyorsan változó belső és külső körülményekhez is. A több éve tartó folyamatos átalakulás, megújulás a controlling gondolkodásmód elfogadását a controlling rendszerek alkalmazásának aktualitását igazolják. A 2008 év végére kialakult gazdasági világválság hazánkat is hamar elérte. Magyarország gazdasága sok más országéhoz hasonlóan teljes mértékben kihasználta a gazdasági növekedés által nyújtott pluszt, lehetőséget, mely most a válság hatására a legtöbb területen szinte teljesen megsemmisült. Ezen hiányt sok gazdasági szereplő egyáltalán nem volt képes lekezelni és pár hónap alatt a felszámolás és csőd áldozatául estek. A gazdasági növekedés lassulása, megállása az elmúlt hónapokban megkövetelte a kormánytól a 2009 évi költségvetés újra és újratervezését, mely megszorításokat és drasztikus költségcsökkentést hozott eredményül. A Honvédelmi Minisztériumtól a 2009 évre tervezett költségvetéséből az első negyed évben mindezen szigorú tervezés ellenére további közel 30 milliárd Ft-ot vontak el, mely a teljes évi keret 10%-át teszi ki. Az elvonás természetesen hatással van a védelemgazdasági feladatok finanszírozására is, mely így az eddigieknél jóval szigorúbb, pontosabb költségvetési tervezést igényel a vezetői részéről. A költségcsökkentés megtervezése a terület speciális jellege miatt kizárólag a minőség megőrzése mellett az erőforrások hatékonyabb felhasználásával valósulhat csak meg. Tanulmányommal célom, hogy bemutassam a controlling módszerek általam vélelmezett alkalmazhatóságának előnyeit a mára kialakult védelemgazdaság területére vonatkoztatva.

A controlling és a Magyar Honvédség kapcsolata Az üzleti szférában is oly népszerű alkalmazásmód kialakulása és elterjedése a Magyar Honvédségnél a rendszerváltást követően a NATO csatlakozásunkhoz köthető. A NATO tagságból eredő kötelezettségeink teljesítése egy új szemléletmód kialakítását igényelte a felsővezetők részéről. A katonai szövetség minőségi és teljesítménymutatók segítségével méri a Magyar Honvédség által felajánlott katonai és védelmi képességeket. Ahhoz, hogy meg tudjunk felelni a velünk szemben 68


támasztott követelményeknek, szükségszerű volt egy olyan controlling rendszer bevezetése és alkalmazása, mely a hatékonyságot tartja szem előtt. Az így kialakított rendszer fő célja segíteni a vezetőket a védelmi kiadások takarékos felhasználásának megtervezésében, megvalósításában. A rendszer egyik alapeleme a programorientáltság. A programorientáltság alatt a feladatok programokba rendszerezését értem, melynek számos előnye van.  A rendszer projektszinten történő ábrázolása könnyebben átlátható képet ad a tevékenységek összességéről.  A tervezést segítheti a feladatok programokra való lebontása.  Az elemek változtatásával, (projektek törlésével, hozzáadásával) azonnal látható annak hatása, a változtatás által okozott további változások.  Részekre bontott, pontosabb költségterv, pontosabb tervezést eredményez.  Könnyebb prioritási sorrendet felállítani a projektek között.  Különféle mérőszámok bevezetésével a hasonló projektek között láthatóvá válnak a különbségek mely által könnyen kiszűrhetőek a gazdaságtalan, célszerűtlen projektek. Mindezen előnyök mellett fontos, hogy a projektek meghatározásakor szem előtt tartsuk a rendszer rugalmasságának megőrzését, valamint a rendelkezésre álló erőforrások hatékony felhasználásának biztosítását. Hazánkban a védelmi programok kialakítása során kiemelt figyelmet kell biztosítani a NATO tagságunkkal vállalt katonai képességeink rugalmas alkalmazhatóságára valamint programozhatóságára oly módon, hogy minden szempontból megfeleljünk a tőlünk elvárt hatékonysági követelményeknek. A feladatok rugalmasságát úgy kell kialakítani, hogy azok mindezeken felül képesek legyenek megfelelni a gyakori külső és belső változásoknak is. A programok kialakításakor a rugalmasság kialakítása mellett a legfontosabb tényező az erőforrás hatékony felhasználásának biztosítása kell legyen. Mindezen előzmények eredmé-nyeképp az elmúlt évtizedben újratervezésre került a teljes Magyar Hon-védség, a magyar haderő. Az egyik legjelentősebb és leglátványosabb lépés az önkéntes katonai szolgálat bevezetés volt. A NATO csatlakozást követően pár évre rá 2004-ben elfogadták azt a célt, mely az akkori tömeghadsereg helyett egy önkéntesekből álló kisebb 69


létszámú ám magasan kvalifikált professzionális hadsereget foglalt magába. Ezen cél megvalósulása radikálisan átrendezte a területi katonai igazgatási szervek és a központi katonai igazgatási szervek tevékenységét úgy hogy az átalakítás során a honvédségnek mindvégig meg kellett őriznie funkcionalitását. Az átalakulás sikeres volt, mely alapja volt a hadsereg működőképes-ségének teljes, szélesebb körben történő újragondolásában. A vezetőség célja egyértelművé vált, megalkotni egy a XXI. század és a NATO követelményeinek megfelelni képes, kisebb költségvetésű, de jóval hatékonyabb „képességalapú” haderőt. A cél elérése érdekében végre kellett hajtani olyan drasztikus átalakításokat, melyek hatással voltak mind a szervezeti, vezetési és működési területekre. Első lépésként a szervezeti átalakításokat hajtották végre, majd követező lépésként ennek hatását fokozva a költségcsökkentés lett az elsődleges feladat. A fejlett európai gondolkodásmód megköveteli tőlünk is a költséghatékony szemléletmód használatát a tervezések során. A teljesítmény és költség mérésére egyenként több mutató is létezik, de azok nem alkalmasak a hatékonyság mérésére pedig az új közigazgatási elveknek csak az eredményességi ellenőrzés használatával tudunk megfelelni. Az eredményességi ellenőrzés módszere jelen esetben maga a controlling. A védelemgazdaság területére is hasonló alapelvek kerültek meghatározásra. Az újraszervezése mind a hatékonyság és gazdaságosság szellemében kell megtörténjen. Az újraszervezés során biztosítani kell a belső tisztánlátást, mely segíthet a hatékonyabb működés megvalósításában. Betekintést kell adni a projektek rendszerébe, hogy még inkább felhívjuk a figyelmet a védelemgazdaság kiemelkedő szerepére a felelős vezetők és politikusok körében. A stratégiai célok tisztázása után időszerű lenne a gyakorlati módszertani elvek kidolgozása valamint fokozatos bevezetése a honvédség területén. A Magyar Honvédség vezetési és gazdálkodási tevékenységének újraszervezését a jelen körülmények figyelembe vételével úgy kell végrehajtani, hogy a költségek minimalizálása mellett a honvédelem tevékenysége, ha minimálisan is, de minőségben kifogástalanul működjön tovább, valamint a költségek nemzetközi branchmarkokban is összehasonlíthatóak legyenek. Az összehasonlítás eszköze jelen esetben maga a controlling módszer kell legyen, esetünkben ez a katonai controlling. 70


A jelenlegi rendszer hiányosságai, hátrányai a költségvetési szervek esetében A költségvetési szervek által használt számvitel alapvetően egy olyan dokumentálási rendszer, mely a bizonylatai alapján ad egy számvitelileg elfogadott, hiteles képet a társaság tevékenységéről, a társaság által végzett eredményekről. A rendszer garantálja a törvényi előírások és költségvetési előirányzatok betartását, de nem képes megfelelő szinten adatokat szolgáltatni az instrumentális (terv-tény ellenőrzése) számítások elvégzéséhez. A számvitel nyújtotta lehetőségek kimerülnek a bevételi illetve kiadási oldal fő számainak összehasonlításában, melyből csak arra vonatkozó információt kaphatunk, hogy pénzügyileg a társaság eredményes vagy veszteséges egyenleget produkált az adott időszakban, de azt hogy valójában milyen teljesítmény, milyen valós gazdasági esemény húzódik a pénzforgalmi tények mögött arra a számvitel segítségével nem kapunk megfelelő választ. A számviteli beszámoló része a kiegészítő melléklet, melyben ugyan lehetőség nyílik ezen adatok megadására, de mindez nincs kötelező keretek közé zárva ezért a gyakorlatnak megfelelően a társaságok leginkább csak a rájuk pozitív véleményhez alapot szolgáló tényadatokat tüntetik fel ezen részben. Tapasztalataim szerint a fent említett jelenséggel a védelemgazdasági főosztály kollégái teljes mértékben tisztában vannak, hiszen Ők maguk is pénzügyi és számviteli szakemberek, de a döntéshozók számára még nekik is gyakran nehéz rámutatniuk arra a tényre, hogy a számvitelileg mínusz eredmény az teljesítményben gyakran egy erőteljesebb pluszt jelenthet mint egy a számvitelileg pozitív eredményű időszak. A fenti problémát elkerülve az évek során kialakult egy egyfajta téves gondolkodásmód, mely a költségvetési szervek esetében igyekszik a jelenleg elfogadott számviteli beszámolóban való a számviteli egyensúly pozitív eredményéhez ragaszkodó gazdálkodást produkálni, mely gyakran ellenkezik hatékonyság maximalizálásának céljával, módjával, hiszen egy társaság megítélésekor a döntéshozók jelenleg csak a társaság számviteli adataira támaszkodhatnak. A fenti probléma ismeretében világos, hogy a számviteli adatok korlátozott információértékén felül a rossz döntések kockázatának kizárásához, csökkentéséhez szükséges egy teljesen más szemléletű információs adatbázis megteremtése is melyre a controlling nyújt megoldást. 71


A katonai Controlling alkalmazhatósága A működési hatékonyság biztosításának alapvető eszköze a controlling. A controlling mint vezetési és gazdálkodási filozófia, nevéből és funkciójából eredendően egy olyan a vezetéshez szorosan kapcsolódó fogalom, melynek használata a helyes döntések meghozatalakor minden szervezet számára javasolt és indokolt. A Magyar Honvédség a NATO csatlakozást követően adoptálta a controlling rendszerek alkalmazhatóságát, a költségvetési tervezés, az év közbeni gazdálkodás valamint az azt követő beszámolás PPBS (Planning,m Programming, Budgeting System) módszer alkalmazásával. A módszer működési elvét az alábbi ábra szemlélteti.

72


A modell alapjaként a PPBS rendszer szolgált, mely napjainkra kiegészült a teljesítés (Execution) és teljesítmények értékelésének (Evaluation) funkciójával. A rendszer lehetőséget ad a visszacsatolás elvén működő gazdasági szabályozás megteremtésének, a rendszer használata során kialakul egy állandó kontroll mely segítségünkre van az erőforrások leghatékonyabb elosztásának megtervezésében. Napjainkban a védelemgazdaság területén a Honvédelmi Minisztériumnak kell megtennie a szükséges lépéseket egy feladatorientált, egységesen mérhető rendszer kialakítása irányában a védelemgazdaság területén. Fontos, hogy a hozzáértő szakemberek rávilágítsanak a jelenleg használt rendszer hiányosságaira, az új bevezetésre váró rendszer alkalmazhatóságából származó előnyökre. A vezetés körében el kell terjeszteni, el kell fogadtatni egy ilyen vagy ehhez hasonló szemléletmódot, hogy a jövőben a téves információkra alapuló hibás döntéseket kizárhassuk, számukat minimálisra csökkenthessük.

73


Felhasznált irodalom 1. Antal Erika: A védelmi teljesítménymérés eljárásai és hazai bevezetésük esélyei. folyóirat cikk (2005) 2. BKE Védelemgazdasági Tanszék: A védelemgazdaság mikrofolyamatai – Egyetemi tankönyv (Budapest, 1999) 3. Bognár Ferenc: Katonai controlling – Controlling módszerek és technikák a hatékony katonai gazdálkodás szolgálatában (PhD értekezés – Budapesti Corvinus Egyetem, 2004) 4. Horváth & Partner: Controlling – Út egy hatékony controlling-rendszerhez (KJK, 2001) 5. Kassó Zsuzsanna [2001]: Gondolatok az államszámvitel törvényi koncepciójához. Számvitel, Adó, Könyvvizsgálat 6. Király László–Jászay Béla: A védelemgazdaság időszerű kérdései. ZMNE Védelemgazdaságtan tanszék (2003)

74

CONTROLLING MÓDSZEREK ALKALMAZHATÓSÁGA A VÉDELEMGAZDASÁG TERÜLETÉN

Recommend Documents