CONTENTS

TARTALOMJEGYZÉK / CONTENTS Sportorvosi portrék Árky Nándor – nem csak orvos, barát is! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 97 Székely Gabriella – Gabika nagyon hiányzik! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 98 Pucsok József . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 99 Jákó Péter . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 101 Malomsoki Jenô . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 102 Molnár Pál . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 103 Nekrológ Frenkl Róbert . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 104 Eredeti közlemények / Original papers Berkes István: Az artroszkópia története Magyarországon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 106 Dobos József: A sportorvosi szemle története (1985–2009) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 109 Reprintek / Reprints Árky Nándor: Nemessúry Mihály 70 éves. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 112 Csépe Imre: Emlékezés Hovorka Györgyre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 113 Fogel Miklós: Emlékezés Kolba Vilmosra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 114 Vita (Reanimációs kísérlet) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 115 Jákó Péter: In memorian Eiben Ernô . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 116 Juhász József: In Memorian Tompa Károly . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 117 Márai Istvánné: Nekrológ – Major Károly . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 118 Búcsúzunk: Jakab Erzsébet, Nagy László, Tóth Sándor, Prónai László . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 119 Prokop, L.: Sports Medicine in Crisis? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 122 Vigyázó György: Sportolók hirtelen szívhalála . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 126 Ángyán L.: A sportorvoslás szakmai és társadalmi presztizse . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 131 Molnár Sándor: A study of the muscle fiber composition in Elite Racing Walkers in Relation to their Spiroergometric Characteristics and Racing Performance. . . . . . . . . . . . . . . . 135 Sportorvosi Szemle

2009 • 50. évfolyam, 3. szám, 93 –140.

95

Impresszum

Szerkesztôbizottság elnöke / Chairman of Editorial Board Berkes István Felelôs szerkesztô / Editor in Chief Dobos József Szerkesztôbizottság / Editorial Board Farkas Anna Halasi Tamás Hidas Péter Jákó Péter Martos Éva Mikulán Rita Pavlik Attila Pavlik Gábor Pucsok József Radák Zsolt Tanácsadó testület / Advisory Board Norbert Bachl (Ausztria / Austria) Frenkl Róbert (Magyarország / Hungary) Daniel Fritschy (Svájc / Switzerland) Dusan Hamar (Szlovákia / Slovakia) Tihanyi József

(Magyarország / Hungary)

Jerzy Widuchowski (Lengyelország / Poland)

HU ISSN 0209-682 x

Kiadja a Magyar Sportorvos Társaság 1123 Budapest Alkotás út 48. Kiadásért felel: Berkes István Design, nyomdai elôkészítés: Krea-Fitt Kft. Nyomdai munka: Mackensen Kft. 96

2009 • 50. évfolyam, 3. szám, 93 –140.

Sportorvosi Szemle

S P O R T O R V O S I

P O R T R É K

Árky Nándor – nem csak orvos, barát is! Árky Nándor személye, már mint az ismert fôvárosi labdarúgó vezetô a negyvenes években márkát jelentett. Az Akadémiai Nyomda egyik derék üzemvezetôje, az akkoriban meghatározó szerepet játszó BLASZ (Budapesti Labdarúgó Alszövetség) elnöke s a SZAC ügyvezetôje volt, ahol Deák Ferenc, a késôbbi híres gólkirály feltûnt, majd távozott a zöld-fehérekhez. Egyik fia Nándor, így természetesen labdarúgással kezdte. Ifjúsági válogatottságig vitte, de az orvosi diplomájának megszerzése után azt a bizonyos futballcipôt ugyan szegre akasztotta, de a Sportkórházban eltöltött fél évszázada alatt a sebész, a rendelôintézeti vezetô, a fôigazgató, majd a rehabilitációs osztály vezetôje a vállalt feladatok maradéktalan ellátása mellett, a labdarúgás elkötelezettje maradt. Fôigazgatói mûködésének tíz éve (1977–1987) idején az Intézet épületeit, amelyeket, a Magyar Vöröskereszt Erzsébet Kórházától száz éve örököltek, felújították, több speciális laboratórium, rendelés jött létre, az intézmény korszerûsödött, fejlôdött, igyekezett eleget tenni a felmerülô igényeknek. A fôorvos az akkori sikeres ifjúsági labdarúgó válogatott mellett Hoffer József kapitány és Kapocsi Sándor edzô munkáját segítette valamint a Vasas labdarúgó csapatának orvosa volt. A rábízott csapatokhoz, játékosokhoz igazi barátság fûzte, ahol csak tudott, segített. – Azt hiszem, hogy Nándi barátomnak nem is volt az életben haragosa – emlékezett Ihász Kálmán olimpiai bajnok, a Vasas 27-szeres válogatott játékosa. – Akkoriban a Szilveszter estéket is együtt töltöttük. Jó barátságban voltunk. Így azután nem csoda, hogy a csapattal a játékosokkal a mérkôzéseken is szinte együtt élt, egy-egy esetleges sérülés esetén náluk is jobban izgult. – Kairóban történt – emlékezett Ihász Kálmán – Trópusi hôség, volt legalább negyven fok, amikor egy kapu elôtti tömörülésnél felugrottam fejelni. Kapusunk Varga Laci a labda helyett a fejembe öklözött, félig ájultan estem a kapuba. Arra eszméltem, hogy Nándi pofozza az arcomat, s egyre ismétli, lépj rá gyorsan a lábadra, lépj rá gyorsan a lábadra, hiszen izgalmában azt hitte, hogy görcsöt kaptam. Mikor kissé magamhoz tértem, mondtam neki, Nándikám nincs görcs a lábamban, csak Laci „kiütött”. No, erre gyorsan hívta a segélyszolgálatot, a hordágyat, amire egyébként nem volt szükség, némi ápolás után folytattam a játékot. – Nándi nem csak kiválóan képzett szakértô orvos, hanem valóban barát is volt – vette át a szót Gelei József, a Vasas másik olimpiai bajnok, vá-

Sportorvosi Szemle

logatott labdarúgója. – Az egyik ôszi idény utolsó mérkôzésén megsérültem. térdkalács-törést szenvedtem Nándi operált, s amikor talán hat hét után levették a gipszet a lábamról, az elsô gyógytorna kezelésen is ott volt mellettem. Az elsô gyakorlatok után érthetôen iszonyatos fájdalmat éreztem, mondtam is, hogy ezt nem tudom csinálni. Nándi erre rám nézett és komolyan mondta: Ide figyelj, ha akarsz még játszani, ha újra szeretnél két lábon járni, akkor csináld tovább, különben életed végéig sántikálni fogsz… Nos a bíztatásra tovább csináltam, s mondanom sem kell, hogy a tavaszi elsô bajnoki mérkôzésen már én álltam a Vasas kapujában. A Dömösre kiköltözött fôorvos, mint mondta, más, 81 éves emberekhez hasonlóan él. Mindig megette, megitta a magáét, s most kicsit magas a vérnyomása, cukra is van, de segítenek a gyógyszerek. Jól él, autót vezet, ha értekezletekre, megbeszélésekre hívják, soha sem hiányzik, és sûrûn találkozik barátaival. Mi tagadás, sok dolga lehet.

2009 • 50. évfolyam, 3. szám, 93 –140.

Vad Dezsô 97

S P O R T O R V O S I

P O R T R É K

Székely Gabriella – Gabika nagyon hiányzik! Gabika, ez a halk szavú, kedves, fôorvos asszony minden túlzás nélkül állítható „Intézmény” volt a Sportkórházban. Ízig-vérig sportemberként, hallatlan lelkiismerettel, és pontossággal, szakértelemmel látta el hivatását. Kevesen tudják róla, hogy annak idején, idestova öt évtizede, 1961-ben kettôs végzettséggel, testnevelô tanári és orvosi diplomával érkezett a Gyôri útra. Akkoriban sajnálta ugyan, de már nem jutott ideje arra, hogy mint ismert gyors- és hátúszó, valamint a TFSE nôi kosárlabda csapatának játékosa, elegendô edzésen vegyen részt és felhagyott a versenysporttal. Igaz, munkabírása révén egyre több feladattal bízták meg. Vezette a rendelôintézetet, meghatározó szerepet töltött be az országos sportorvosi hálózat kiépítésében és ellenôrzésében, a válogatott keretek felkészülését segítô orvosok munkájának koordinálásában. A válogatott keretek tagjait, az idôs sportembereket, olimpiai bajnokokat, név szerint ismerte. Nem egy bajnoknôhöz személyes barátság fûzte. Így például az olimpiai bajnoknôk korelnöke, a kórházhoz közel lakó Csák Ibolya, amíg egészségi állapota engedte, gyakran bejárt, csak úgy egy kis beszélgetésre Gabikához, aki közben fáradhatatlanul dolgozott. Nevéhez fûzôdik többek között a sportolók egészségügyi adatainak számítógépes feldolgozás, az archiválási rendszer bevezetése, majd ennek irányítása. Ma már sajnos szép emlék csupán, hogy a világszerte példaértékûnek ítélt sportorvosi hálózatot tíz éve még 167 rendelôintézet jelentette, ahol több mint kétszáz szakképzett orvos állt a sport szolgálatában. Mindez sajnos már csak emlék, s helyette alig több, mint feleannyi rendelôt kereshetnek fel a sportolók. Három olimpián járt velünk. Az olimpiai faluban csak akkor láttuk, ha éppen ráesett az ügyelet. Ô viszont a városokból sem látott semmit. Csak a falu, és a versenyszínhelyek közötti épületeket, utcasarkokat ismerte jól, hiszen naponta négyszer tette meg az utat a falu, és a színhelyek között. Munkáját a Sportkórház ismert jelszava szellemében végezte: „A bajnokok mellett, a bajok ellen” – amely lassan sajnos háttérbe szorul… A kérdésre hogy mivel tölti napjait? Prózai választ adott: – Tudja, amikor néhány éve véglegesen nyugdíjba vonultam, elhatároztam, hogy naponta fôzök. Nem gondoltam, hogy a vásárlással együtt ez a háziasszonykodás

98

ilyen sok idôt igényel. Majd utána pihenek egy keveset, olvasok, s azért sûrûn bemegyek a kórházba is, egyetlen munkahelyemre, második otthonomba. Örömmel megyek, nagyon jól érzem ott magam. Mi pedig ôszintén sajnáljuk, hogy csak ritkán látjuk a rendelôintézet folyosóján. Nagyon hiányzik kedves Gabika!

2009 • 50. évfolyam, 3. szám, 93 –140.

Vad Dezsô

Sportorvosi Szemle

S P O R T O R V O S I

P O R T R É K

Pucsok József Pucsok József kutatóorvosként kezdte tudományos tevékenységét a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem dr Sós József által vezetett Kórélettani Intézetében. Az emberi és szakmai példaképnek tekintett Sós professzor mellett nemcsak a kardiopatiák vizsgálatának elméleti és gyakorlati módszereit sajátította el, hanem azt a fajta rendkívül humánus magatartásmintát is, amely Pucsok professzor betegekhez, munkatársakhoz való viszonyát, valamint vezetôi stílusát leginkább jellemzi. A beteg , a munkatárs a tanítvány egyénisége mögött mindig ott látja az embert, akit bátorítani, segíteni kell. Okos, emberi szóval , derûs optimizmussal segíti munkatársait a sokszor reménytelennek tûnô feladatok, helyzetek megoldásában is. Nemcsak a szakmai feladatok, a magánéleti problémák, válságok kezelésében is számíthatnak munkatársai empatikus tanácsaira, segítôkészségére. Bár szakmai, tudományos sikereit kutatóként érte el, a betegágytól sem szakadt el, üzemorvosként ma is tevékenyen vesz részt a betegellátásban. Egyetemi munkássága elismeréseként 1977-ben egyetemi docenssé, 1982-ben címzetes egyetemi tanárrá nevezik ki. 1994-ben egyetemi tanári habilitációt szerez. A 70-es évektôl kezdôdôen másodállásban, majd 1978-tól az akkori sportvezetés, nevezetesen Csanádi Árpád felkérésére a Sportkórház tudományos igazgatójaként a sporttudományok területén tevékenykedik. Ezekben az években az egyetemen már elismert kutató számára óriási kihívást jelentett az elméleti és gyakorlati módszerek ismeretében a Sportkórház kutatási , fejlesztési irányelveinek és koncepciójának kidolgozása, a kórházi kutatások rendszerének ujjászervezése. Ekkor került sor a hazai doppingellenôrzés rendszerének kialakítására, amelynek oroszlánrészét a Pucsok professzor irányítása alatt tevékenykedô munkacsoport dolgozta ki. A mintavételi eljárások szabályainak felállítása, a nemzetközi irodalomban már használatos analitikai kémiai eljárások adaptációja, valamint új módszerek kidolgozása volt a kitûzött cél, amelyet sikeresen oldott meg az 1982-ben létrehozott Doppingellenôrzô Laboratórium. A teljesítmény-élettani és sportorvosi kutatások is más irányt vettek, számos nemzetközi és hazai publikáció tanúskodik az eredményekrôl. Pucsok professzor 75 tudományos közleményben öszszefoglalt tudományos munkássága a lipid-anyagcsere, teljesítmény-élettan, szabadgyökkutatás és táplálkozás-élettan területeit öleli fel. Az utóbbi években a

Sportorvosi Szemle

kiemelkedô sportteljesítmények genetikai hátterének felderítése, a géndoppinggal manipulált sportolók kiszûrésének elméleti alapjainak vizsgálata képezi kutatásai tárgyát. 10 könyv és könyvrészlet megírása jelzi szerteágazó munkásságának és érdeklôdésének fejezeteit. Elôadásainak száma mintegy 140-150-re tehetô, a nemzetközi szimpóziumoktól kezdôdôen az ismeretterjesztô fórumokig. Pucsok József elôadásait a széleskörû, jól megalapozott szaktudáson kívül az egyetemi elôadásokon megszerzett rutinnal párosuló rendkívüli elegancia jellemzi. Szoros tudományos és együttmûködési kapcsolatot alakított ki az egyetem Kórélettani Intézetével , ezen belül a magyar és német hallgatók számára gyakorlati oktatást tartanak a Sportkórház munkatársai. A budapesti Mûszaki Egyetem hallgatói is részt vesznek elôadásokon és gyakorlatokon. Az egyetemi oktatási tevékenységéhez kapcsolódóan a postgraduális képzésben is résztvesz, különös tekintettel

2009 • 50. évfolyam, 3. szám, 93 –140.

99

a sportorvos képzésre. Nevét jónéhány doktori, kandidátusi és phD értekezés témavezetése és bírálata fémjelzi. Az MTA tudományszervezési munkájában bíráló bizottsági tagként mûködik közre. A TMB Biológia I. bizottságának állandó tagjaként élettanból, teljesítmény-élettanból, kórélettanból és biokémiából vizsgáztat. A 2001-ben elnyert Akadémiai Doktori címen kívül számos tudományos társasági tagság ill. tisztség jelzi fôbb tevékenységi területeit , úgy a sport, mint az orvostudomány különbözô ágazataiban. Néhány ezek közül : Magyar Sportudományi Társaság, Magyar Sportorvos Társaság, Magyar Élettani Társaság, Magyar Hematológiai Társaság, Magyar Elhízástudományi Társaság. Nemzetközi társasági tagság: Deutsche Gesellschaft für Fettwissenschaft.

P

Á L Y Á Z A T I

Résztvesz a sport közvetlen, gyakorlati irányításaban is, a Magyar Olimpiai Bizottság tagjaként. A Nemzetközi Öttusa és Biatlon Szövetség Orvosi Bizottságának munkatársaként hosszú éveken át irányította dopping szakértôként hazai és nemzetközi versenyeken a doppingellenôrzést végzô team munkáját. Számos alkalommal részesült magas szintû kitüntetésben. 1993 óta a „Dalmady Zoltán” Emlékérmet, 1995 óta a „Magyar Sportért” kitüntetést, 1999 óta a „Sós József Emlékérmet” tudhatja magáénak. Hollósi Ildikó

F E L H Í V Á S

A Magyar Artroszkópos Társaság Vezetôsége pályázatot hirdet:

egyénileg szervezett tanulmányút támogatására artroszkópia témakörben nemzetközileg elismert, oktató, továbbképzô intézetben. A Magyar Artroszkópos Társaság évente 1 pályázó részére 1000 euro ösztöndíjat biztosít a tanulmányút költségeihez. A pályázat feltételei: • 35 éves korhatár, • artroszkópos jártasság, • elôadás ill. publikáció artroszkópia témakörben, • nyelvismeret. A pályázatnak tartalmaznia kell szakmai önéletrajzot, további szakmai tervet, tudományos tevékenységet és a munkahelyi vezetô véleményét, javaslatát. A pályázatokat 2010 szeptember 1-ig a MAT elnökéhez, Dr. Halasi Tamáshoz kell eljutatni. 1123 Budapest, Alkotás u 48.

100

2009 • 50. évfolyam, 3. szám, 93 –140.

Sportorvosi Szemle

S P O R T O R V O S I

P O R T R É K

Jákó Péter Életem egyik szerencsés mozzanataként tartom számon a magas szintû kollegialitást és az erre épülô barátságot, amelyek révén évtizedekig dolgozhattam együtt Jákó Péterrel a magyar sport és kitüntetetten a hazai és a nemzetközi sportorvoslás érdekében. Hiteles tanúként vallhatom, hogy egyike a 20. század utolsó negyedében legképzettebb sportorvosoknak. Nem könnyû szakma ez. Az orvosi identitást, a judiciumot megôrizve kell segíteni a sérült, beteg sportolóknak, menedzselni felkészülésüket. Jákó Péter magas szinten tett eleget általában és az egyik sok vitát kiváltott sportágban, az amatôr ökölvívásban ennek az igénynek. Kétségkívül segítette ebben imponáló felkészültsége, magas szintû, naprakész olvasottsága, orvosi és általános mûveltsége. Történelmet írt, amikor a késôbb sokat emlegetett 1982-es szakmai kollégiumi ülésen egyedül szavazott nemmel a biológiai program néven elôterjesztett, valójában az anabolikus szteroidok dopping alkalmazását vizsgáló elképzelésre. 1981–2002-ig volt a Magyar Sportorvos Társaság fôtitkára, 2002–2006-ig elnöke. 1962-tôl dolgozik a Sportkórházban, 1989 és 2000 között, mint fôigazgató. A FIMS, a Nemzetközi Sportorvos Társaság Sportszövetségi Bizottságának (Interfederal Comission) meghatározó tagja volt 1980 és 2000 között. A Magyar Ökölvívó Szövetség elnökhelyettese 1978, az Orvosi Bizottság elnöke 1990 óta. Az AIBA Orvosi Bizottság tagja 1970–1976, titkára 1976–1988, elnökhelyettese 1988–1994, elnöke 1994–2006 között. Ezek a dátumok nem igényelnek kommentárt. Kiváló, korszerû sportorvosi kézikönyvet szerkesztett, évtizedek óta tagja a sportorvosi szakvizsgáztató bizottságnak. Jákó dr. tudományos tevékenysége fôként két területre terjed ki: a versenysport – ezen belül is a nehézatlétikai sportágak – sportorvosi szempontból történô ellátása, illetve a fizikai aktivitás szerepének vizsgálata egyes belgyógyászati betegségek prevenciójában és kezelésében. A MN Sportérdemérem arany fokozatának és a MOB érdeméremnek a tulajdonosa. Örömmel észleltük, élveztük a közvélekedést, mely szerint az a két évtized, amikor együtt vezettük a Sportorvos Társaságot, volt az eddigi leginkább pozitív idôszak. Hazai és nemzetközi kongresszusokat, közben

Sportorvosi Szemle

európai és világkongresszust rendeztünk. A hivatalos alkalmakon Jákó Péter képviselte mindig hazánkat, közmegelégedésre. Személyes sikere volt, amikor a Bokros-csomag idején elérte, hogy tovább mûködhessen a Sportkórház. Kiegyensúlyozott személyiség, aki nem csak a remélt, hanem a nem kívánt fordulatokat is higgadtan képes fogadni. Ebben segíti ragyogó humora. Ez is összeköt minket.

2009 • 50. évfolyam, 3. szám, 93 –140.

Frenkl Róbert

101

S P O R T O R V O S I

P O R T R É K

Malomsoki Jenô – – – –

Budapest Mûszaki Egyetem (BME), okleveles vegyészmérnök1960 A biológiai tudomány kandidátusa (MTA) 1976 Doctor Technicus tudományos fokozat (BME) 1976 Címzetes Egyetemi Tanár Kinevezés (TF) 1989

1951 óta dolgozott a Sportorvosi Intézet (OSI) a biokémiai laborjában, majd késôbb az Országos Sportegészségügyi Intézet (OSEI) Kutató Osztályán nyugdíjba vonulásáig (2001). Kezdetben az edzettség immunológiai (gamma-globulin bactericidtiter) meghatározásával foglalkozott. A kezdeti eredmények ellenére a módszer a mindennapi (rutin) munkára – elsôsorban nehézkessége miatt- nem volt alkalmas. Az 1960-as években az edzettség vizsgálatára komplex vizsgáló eljárást dolgozott ki, amelynek során – hazánkban elsôként – spiroergometriás laboratóriumot alakított ki. A gázcserét ennek keretében kezdetben interferométerrel határozták meg, majd a késôbbiekben sikerült a világviszonylatban is modern Jäger-gyártmányú készülékek alkalmazására szert tenni. A komplex eljárás keretében az alkat, a légzésfunkció és a proteinuria vizsgálatára is kitért és a gázcsere (relatív aerob kapacitás, percventilláció, gázcsere gazdaságosság) adatait ezekkel egészítette ki. A komplex eljárást nagyon hasznosan bôvítette az idegrendszeri aktivitás (nyugalmi reakcióidô) és az idegrendszeri fáradékonyság (a dinamikus erôkifejtés alatti reakcióidô) meghatározása. Az idegrendszerei fáradékonyság dinamikus erôkifejtés alatti jellemzése a reakcióidô mérésével világviszonylatban is újdonságnak számított. A technikai fejlôdés (pl. Astrup-féle vérgázanalizátor, Roche-féle tejsav gyorsanalizátor, Polár-gyártmányú szívfrekvencia mérô) mind a komplex eljárást, mind az önálló metodikák alkalmazását nagymértékben kibôvítette, s így a kialakított komplex metodika alkalmazását a sav-bázis háztartás alakulására (anaerob lactacid átmenet) is kiterjesztette. Az anaerob átmenet vértelen becslését a szívfrekvencia folyamatos mérése révén átvett módszerrel lehetett megoldani (Conconi féle teszt). A lactacid átmenet (véres és vértelen mérése) tette lehetôvé, hogy – lakókocsiba szerelt – teljesítményélettani laboratórium alkalmazásával az edzettség meghatározását a laboratóriumból a sportpályára is ki lehessen vinni. Kifejlesztette a sportági vizsgálatok alapjait, elsôsorban labdarugóknál, kerékpárosoknál, teniszezôknél végzett pályavizsgálatokat.

102

A sportoló edzettségének jellemzésére kidolgozott komplex vizsgáló eljárást sikeresen alkalmazta mozgássérültek rehabilitációjának keretében is. Rendszeres oktatói tevékenységet végzett. A SOTE élettani oktatás keretén belül a medikusok sportélettani gyakorlati és elméleti képzésben is részesültek. Kezdetben a magyar , majd a késôbbiekben a német nyelvû hallgatókat tanította. Elôadóként részt vett a TF hallgatóinak oktatásában, valamint edzôi továbbképzéseken. Rendszeres gyakorlati oktatást, bemutatót tartott munkavédelmi dolgozóknak. 1979-ben megjelent Gyakorlati spiroergometria címû könyve még ma is hasznos információkat tartalmaz a sportolói terhelésdiagnosztikai vizsgálatok elméleti és gyakorlati alkakmazásához. Munkássága jelentôs mértékben hozzájárult a terhelésdiagnosztikai vizsgáló módszerek és sportági értékelések hazai bevezetéséhez, alapjainak lerakásához.

2009 • 50. évfolyam, 3. szám, 93 –140.

Györe István

Sportorvosi Szemle

S P O R T O R V O S I

P O R T R É K

Molnár Pál nyugalmazott megyei sportfôorvos „Véletlenül” lett szerelmes Ötvenöt esztendôvel ezelôtt teljesen véletlenül csöppent a sport világába. Miskolc (ÉM) – Dr. Molnár Pál neve összeforrt Miskolc és Borsod-Abaúj-Zemplén megye sportéletével: az elmúlt évtizedekben minden kilométerkônél ott volt. Miskolc Város Napján kitüntetésben részesítették, Benkô Sámuel-díjat kapott. ÉM: Emlékszik még a kezdetekre? Molnár Pál: Természetesen! Történetem ugyanis nem szokványos. 1954-ben részt vettem egy bánkúti síversenyen, amelyen történt egy súlyos sérülés. Ügyeletes orvos nem volt, ezért engem kértek fel, hogy a sportolót lássam el. Megtettem, és ennek következtében késôbb is számítottak rám. Akkor kezdôdött sportorvosi karrierem, azt is mondhatom tehát, hogy „véletlenül” lettem szerelmes. ÉM: Közismert, hogy sokáig a Martintelepen dolgozott, ahol körzeti orvosként gyógyította betegeit, s ezzel párhuzamosan szolgálta a sportéletet és a Miskolci VSC-t is. Molnár Pál: A régies nevén Martintelep és a vasutas sporttelep karnyújtásnyi közelségben van. A MVSC akkoriban számtalan szakosztályt üzemeltetett, így hamar megtaláltak. A vezetés megkért, hogy vegyem pártfogásba sportolóikat. Igent mondtam, és harminc évre ott ragadtam. ÉM: Mikor lett fôállású sportfôoorvos? Molnár Pál: Harminckét éve, 1977-ben kértek fel a megyei intézet vezetésére, s akkor intettem búcsút a Martintelepnek. A sportorvosiban egyébként, mellékállásban, már 1963-tól rendeltem, annak idején dr. Petró Sándor hívott magához. Megyei sportfôorvosi megbízatásom 2008 tavaszán szûnt meg, utódom dr. Szabó Csaba lett. Kinevezése elôtt évekig dolgozott nálam, ennek alapján mondom: nagyon jó kezekbe került a megyei sportorvoslás. Itt említem meg, hogy három évtizedig aktív szereplôje voltam az alap- és középfokú edzôképzésnek is: a kurzusokon elôadásokat tartottam és vizsgáztattam. ÉM: Elárulja, hogy melyek voltak a kedvenc sportágai? Molnár Pál: A labdarúgás, a kajak-kenu, a kerékpár, a cselgáncs, az ökölvívás és a tájfutás állt hozzám a legközelebb. De gyorsan hozzáteszem: soha nem válogattam, a sport valamennyi mûfaját szerettem. Statisztikát ugyan nem vezettem, de orvosként több ezerszer ültem a kispadon vagy a zsûriben. ÉM: A versenyeken akadtak életmentô beavatkozásai? Molnár Pál: Három ilyen esetem volt. Egyszer heveny szívmegállás történt, kétszer pedig a nyelôcsôbe hátracsúszott nyelv okozott életveszélyt. Szerencsére rendre a versenybírói asztalnál ültem! Ilyenek tulajdonképpen bármikor elôfordulhatnak, ezért nagyon lényeges, hogy minden sporteseményen legyen orvosi ügyelet. ÉM: Bizonyára sok neves sportolót vizsgált… Molnár Pál: Valóban így van. Néhány olimpiai bajnok,

Sportorvosi Szemle

a teljesség igénye nélkül: Gedó György ökölvívó, Kovács István, a szintén bunyós Kokó, Kovács Antal, vagy ahogyan becézik, Atom Anti cselgáncsozó, a vízilabdázó Biros Péter, a birkózó Repka Attila. A tájfutó világbajnok Monspart Saroltát és a világválogatott kézilabdázó Marosi Istvánt is többször elláttam. Ha pedig a sportvezetôkrôl kérdezne, neveiket akár órákig sorolhatnám. Hajdanán még az is megadatott nekem, hogy egy hétig a magyar labdarúgó válogatottal edzôtáborozhattam, azt pedig csak az égiek tudják, hányszor jártam külföldi sportversenyen. ÉM: A nyolcvanhoz közel sem lett hûtlen a testkultúrához, gyakran látom a különbözô szintû és rangú viadalokon. Molnár Pál: A sporttól nem tudok és nem is akarok elszakadni, hiszen ez maga az élet. Hetente két órában most is rendelek a megyei sportorvosi intézetben, és ha szükség van rám, a versenyeken ügyeleteket vállalok. A televízióban követem az eseményeket és az újságokból is tájékozódom. Aztán nagy szerelmemnek, a tenisznek sem intettem búcsút, bár azt be kell vallanom, hogy már nem a régi szinten adom elô ezt a csodálatos játékot, mert velem is elszaladtak az évek, az évtizedek. Hálás vagyok a sorsnak, hogy így rendezte az életemet, azt csinálhattam, amiért mindig is rajongtam. Az orvosi pálya, a gyógyítás és a sport, ezektôl nincs szebb a világon! Forrás: Kolodzey Tamás (Észak-Magyarország c. lap)

2009 • 50. évfolyam, 3. szám, 93 –140.

103

S P O R T O R V O S I

P O R T R É K

Nekrológ: Frenkl Róbert (1934 – 2010) Amikor Szemle szerkesztôje megkeresett azzal, hogy a lap 50 éves jubileuma alkalmából megemlékezni kívánnak a magyar sportorvoslás már eltávozott és még aktív jelentôs személyiségeirôl¸ s nekem szánta azt a feladatot, hogy Frenkl professzort méltassam, ezt könnyû szívvel vállaltam. Az elmúlt közel négy évtized alatt igen szoros munka- és talán szerénytelenség nélkül mondhatom baráti kapcsolat alakult ki közöttünk, ezért személyes emlékek könnyítették volna meg a Róla írott méltatást. A kegyetlen sors azonban közbeszólt és a laudációból nekrológ lett. Közelebbrôl a hatvanas évek derekán kerültünk ismeretségbe és pontosan 40 éve jelent meg az elsô olyan dolgozat amelynek elsô szerzôje volt Frenkl Róbert és a társszerzôk között lehettem. Abban az idôben még a Kórélettani Intézetben mûködött ugyan, azonban sport iránti érdeklôdésének érvényesítése tudományos tevékenységében igazán a Testnevelési Fôiskola ( 1975-tôl egyetem) Orvostudományi Tanszékének keretei között teljesedhetett ki, amelynek 1971-ben tanszékvezetô professzora lett. Igen nagy számú publikációja mellett alapmûként kell megemlíteni az 1977-ben megjelent Sportélettan címû munkáját, illetve az általa szerkesztett és 1984-ben kiadott Sportorvostan könyvet. A hetvenes években egyre aktívabban vett részt a Magyar Sportorvos Társaság tevékenységében: 1977-ben alelnökké, 1981-ben elnökké választották, ezt a tisztséget 2002-ig töltötte be. Ez az idôszak meghatározó volt a Társaság életében. Fôtitkári poszton ebben a periódusban volt szerencsém együttmûködni Vele. Akik közelebbrôl ismerik a történéseket, egyet értenek abban, hogy ez a szerencse nem csupán frázis, nem csak személyes relációban értelmezhetô, de mivel a két évtizedbôl több mint tíz évig az Országos Sportegészségügyi Intézet fôigazgatója is voltam, ebbôl a felhôtlen kapcsolatból, ami a Társaság és az országos intézet között fennállt, a magyar sportegészségügy is profitált. A sportegészségügy állami irányítása és társadalmi-tudományos szervezete harmonikusan kiegészítette egymást. Ebben az idôszakban, stabil anyagi körülmények között mind az intézet szakmai tevékenysége, mind a társaság aktivitása nemzetközi elismertséget váltott ki, amelyet csak jelez Frenkl Róbert néhány tisztsége: 1982-94 között a FIMS Tudományos Bizottságának tagja, 1986-94 között pedig a FIMS újság, a The World of Sports Medicine fôszerkesztôje és ebben a minôségében a Végrehajtó Bizottság meghívott tagja. 1991 után több ciklusban a Nemzetközi Egyetemi Sportszövetség (FISU) Orvosi Bizottságának elnöke volt.

104

A sportirányítás hazai testületei közül néhány – szívéhez közel állónak – felsorolása nélkül a kép nem lenne teljes: Magyar Olimpiai Bizottság, Nemzeti Sporttanács, Magyar Sporttudományi Társaság, Diáksport Szövetség, OSC. Ezekben betöltött tisztségei a tagságtól az elnöki pozícióig terjedtek. Közírói ( vagy szépírói?) tevékenységének méltatása és elemzése oldalakat venne igénybe, ezért a teljesség igénye nélkül álljon itt néhány könyvének címe: A jövô század sportja ( 1979), Nem fog fájni (1982), Így láttam (1994), Gyôzni minden áron (2000), Flörtöm a futballal (2002), Mi történt Athénban? ( 2004), Töprengéseim (2005). A napi- és hetilapokban megjelent számos publicisztikái közül nem hagyható ki a Sport Plussz-ban minden héten nagy érdeklôdést kiváltó rovata. Ez a valójában kivonatos – egyebek között az evangélikus egyházban betöltött tisztségeit, vagy a Nemzeti Egészségvédelmi Intézet fôigazgatójaként kifejtett tevékenységét sem részletezô – leltárszerû felsorolás igaz, mégsem ábrázolja az egyéniségét a maga teljes gazdagságában. Az a három évtized amely alatt kezdeti munka kapcsolatunk egyre szorosabbá vált, barátsággá nemesült, számtalan közös élményt is tartalmazott. Ez alatt az idô alatt konferenciák, kongresszusok, FIMS testületi rendezvények alkalmával együtt jártuk be a világot

2009 • 50. évfolyam, 3. szám, 93 –140.

Sportorvosi Szemle

Tajwantól Cipruson át Floridáig és a leningrádi Hôsök Temetôjétôl a barcelonai Ramblas egyik vendéglôjéig. Ezek az utak bármilyen távolságra is utaztunk soha nem voltak unalmasak az ô társaságában. Nem csak azért mert szellemes társalgó, egyetlen jó poént ki nem hagyó remek debattôr volt, de azért is mert távolról sem a szobatudós típusa, hanem az élet örömeinek is értékelôje volt, legyen az egy jó pohár hideg sör, vagy néhány pohár viszki, a kínai konyha valamilyen rafinált fogása, vagy egy koncert.. Ha lenne írói tehetségem ezekrôl a közös élményeinkrôl lenne érdemes könyvet írni! 1981-ben a Magyar Sportorvos Társaságban elnökké történô választásakor programként jelölte meg a szakma tudományos mûvelésének támogatását, az országos intézet mûködésének segítését, fórum biztosítását a tudományos eredmények publikálására, hazai és nemzetközi kapcsolatok ápolását. 2002-ben, a Sportorvos Társaság közgyûlésén tartott leköszönô elnöki beszédében némi szerénységgel úgy értékelte, hogy programjának kétharmadát sikerült megvalósítani: rendszeressé váltak az addig alkalomszerûen megrendezett hazai kongresszusok, 1991-ben az Európai, 2000-ben pedig a Budapesten rendezett FIMS Világkongresszus koronázta meg az elmúlt 20 évet. Megújult a Sportorvosi Szemle, akkor a Társaság és az Országos Intézet közös kiadványa, amely jelenleg teljes mértékben a Társaság lapja. 1988-ban jelent meg a Sportorvostan, majd 1998-ban a Sportorvoslás alapjai címû sokszerzôs könyv. Ezek a kiadványok-

Sportorvosi Szemle

nak a megjelenését is a Társaság és az Országos Intézet zavartalan együttmûködése tette lehetôvé. De megmutatkozott ez a gyümölcsözô együttmûködés a szakmai kollégium é sportorvosi szakvizsga területén is, évrôlévre több jelöltbôl lett szakorvos. A nemzetközi kapcsolatok rendszere kialakult, ezt bizonyították a különbözô nemzetközi szervezetekben, így a FIMS-ben is betöltött fontos tisztségek, valamint az, hogy ebben a ciklusban hét a nemzetközi sportorvoslásban kiemelkedô személyiséget választott a Társaság tiszteletbeli tagjává. Zárásként idézem Frenkl Róbert 2000-ben elmondott beszédébôl azt a gondolatot, ami soha nem volt aktuálisabb, mint napjainkban: „Csak az egység megteremtésével lehetünk sikeresek. A magyar sportorvoslás a nemzetközi sportorvosi élettel együtt indult, sok szép eredményt ért el, de az igazi egység hiányában nem tudott a benne szereplôk képességei szerinti elismerést elérni. ..... Így, ha egyetlen tényezôt kellene kiemelnem a huszonegy évbôl, akkor sok szép szakmai eredmény elôtt azt a szellemiséget – a kollegialitást, a barátságot, az ügyszeretet – emelném ki, amit talán sikerült úgy meghatározóvá tennünk, hogy a jövôben is irányt adó lesz.” Reménykedjünk!

2009 • 50. évfolyam, 3. szám, 93 –140.

dr. Jákó Péter

105

E R E D E T I

K Ö Z L E M É N Y

Az artroszkópia története Magyarországon Berkes István Országos Sportegészségügyi Intézet, Budapest

Az artroszkópia gyökerei 30-40 évre nyúlnak vissza hazánkban. Az azóta eltelt idôszak alatt a hazai mozgászervi sebészetben is az egyik leggyakoribb beavatkozássá váltak a fedett mûtétek. A közlemény a honi artroszkópia fejlôdését ismerteti.

Kulcsszavak:

The history of arthroscopy in Hungary. In Hungary, the roots of arthroscopy go back 30-40 years. During this period, this type of operation has become one of the most frequently used procedures in Hungarian orthopaedics and traumatology. This article presents the development of arthroscopy in our country.

artroszkópia, történet, Magyarország Keywords: arthroscopy, history, Hungary

Bevezetés 1967-ben Eiben és Flautner – Japánban szerzett tapasztalatok alapján – újítási javaslatot nyújtottak be a Magyar Optikai Mûvekhez egy újfajta ízületi beavatkozásokra alkalmas endoszkópos eszköz kialakítása céljából. El is készült egy darab száloptikás artroszkóp, amely annak ellenére, hogy sokkal nagyobb volt az eredeti, híres Watanabe-féle készüléknél, megfelelôen mûködött. A további kísérletek azonban, sajnos, abbamaradtak. 1968-ban a Magyar Tudományos Akadémia egy akkor még korszerû, tükrös rendszerû artroszkópot biztosított az Országos Testnevelésés Sportegészségügyi Intézetnek (Sportkórház). A készülék azonban a megvilágító rendszerének nagy hôtermelése, vastagsága és a sterilizálási nehézségek miatt sorozat vizsgálatokra alkalmatlannak bizonyult. 1972-ben Berentey a sebészeti tankönyvben már említést tett az artroszkópiáról, de abban az idôben a próba-arthrotomiát még hasznosabbnak tartották (2.). 1972-ben Károlyi írta az elsô magyar nyelvû közleményt az ízületi csôtükrözésrôl, amelyben csupán a módszer technikai leírására szorítkozott. Ugyanô 1977–1979. között egy Olympus típusú készülékkel rendszeresen artroszkopizált (3.). 106

A magyarországi artroszkópia fejlôdésének kezdete az 1980-as évek elejére tehetô. 1981-ben Salacz, 1982-ben Kalabay és Dömötör kezdett rutinszerûen foglalkozni a térdízület csôtükrözésével. Mindhárman Németországban tanulták a módszert. 1983-ban megírták az elsô összefoglaló klinikai tanulmányt a hazai eredményekrôl (5.). 1984. január 5-én indult meg a r e n d s z e r e s artroszkópos tevékenység az Országos Sportegészségügyi Intézetben (Sportkórház). 1985-tôl a Sportkórházban a sportolók igényeinek kielégítésére a diagnosztikus artroszkópia mellett rendkívül gyorsan és intenzíven megkezdôdött a különféle fedett mûtétek végzése. Az intézet artroszkópos részlege gyorsan, dinamikusan fejlôdött és rövidesen a hazai artroszkópia meghatározó egységévé vált (3.). 1986-ban került lebonyolításra Magyarországon az

elsô artroszkópos kurzus a német Storz-cég és az Állami Biztosító támogatásával. 1987-ben Budapesten rendezték meg az elsô magyar artroszkópos szimpóziumot. 1988-ban a Magyar Ortopéd Társaság és a Magyar Sportorvos Társaság közös szekciójaként megalakult a Magyar Artroszkópos Szekció, amelynek elnöke Kalabay lett.

2009 • 50. évfolyam, 3. szám, 93 –140.

Sportorvosi Szemle

1988-tôl az Egészségügyi Tudományos Tanács Orvostechnikai Bizottsága nagy erôfeszítéseket tett az artroszkópia fejlesztése érdekében. A program eredményeképpen 1990-ben befejezôdött az a beruházás, amelynek eredményeként a hazai traumatológiai és ortopédiai osztályok illetve részlegek 80 %-ban lehetôvé vált a korszerû artroszkópos tevékenység. Magyarországon 1990 és 2000. év között több mint 100.000 artroszkópos beavatkozás történt. Ez a kelet-európai országok között élenjáró és egyedülálló volt (4.).

gatott Kurzus.

ság (ESSKA) VII. Kongresszusa, amelyen mintegy 1200 szakember vett részt a világ minden tájáról. 1996-ben a szekció jogutódaként megalakult az önálló Magyar Artroszkópos Társaság. A Társaság nagyon szoros kapcsolatot épített ki az ESSKA-val, aminek köszönhetôen számos fiatal, teheséges szakember vehetett részt elismert nemzetközi központokban artroszkópos továbbképzéseken. 2001-ben Budapesten került megrendezésre az elsô, ESSKA által támoKelet-Európai Instrukciós

A Magyar Artroszkópos Társaságnak jelenleg 250 regisztrált tagja van. Évente rendezett kongresszusai jól reprezentálják aktivitását és jelentôségét. Folyamatosan nô az artroszkópiák száma és javul a beavatkozások minôsége. Ma már szinte mindennapos gyakorlat a különféle ízületek artroszkópizálása és a térdízületi szalagrekonstrukciós mûtétek nagy része is fedett módszerrel történik. Idôközben egyre gyakoribbá vált az ún. lágyrészendoszkópia is, azaz a nem-preformált üregek endoszkópos ellátása (1.). Az eltelt idôszak hazai artroszkópos eredményeit számos tudományos munka és szakembereink különféle ESSKA-beli tisztségei is fémjelzik. Az európai artroszkópia általában 10 évvel követte az észak-amerikai és japán történéseket, s ugyanígy a magyar az európait. Ezt az idôtartamot a hazai artroszkópia lépésrôl-lépésre igyekszik csökkenteni.

2. táblázat Magyar tisztségviselôk az ESSKA-ban

Jelen 1996-ban – a magyar artroszkópos törekvések elismeréseképpen – Budapesten került lebonyolításra az Európai Sporttraumatológia, Térdsebészeti és Artroszkópos Társa1. táblázat A Magyar Artroszkópos Társaság elnökei

Sportorvosi Szemle

2009 • 50. évfolyam, 3. szám, 93 –140.

107

3. táblázat A Magyar Artroszkópos Társaság Kongresszusai

5.

6.

A magyarországi artroszkópia jövôje biztató. A módszer elônyei ismertek, az indikációk letisztultak, a mûszerek és eszközök folyamatosan fejlôdnek. Egyre nagyobb számban történnek hosszú távú hiteles utánvizsgálatok. Felnôtt és nagyon aktív egy új artroszkópos generáció, amely egyre erôsebben hallatja hangját (6.). Az artroszkópia és a sportsebészet eddig is nagyon szoros szimbiózisban élt, ez a jövôben sem lesz másképp. A sportorvoslás egyik fontos területe a mozgásszervi problémák ellátása. Ebben az artroszkópiának továbbra is nagy szerepe lesz. Az artroszkópos lehetôségek ismerete minden sportszakember számára elengedhetetlen.

108

Irodalom 1.

2. 3. 4.

Balajti, N., Sántha, A., Perényi, J., Berkes. I.: Endoszkópos carpal tunnel felszabadítás: hosszú távú eredmények Orvosi Hetilap 2002. 143.évf. 5.szám, 235–238. Berentey, Gy.: Részletes Traumatologia In: Rubányi, P.: Sebészet 1. Medicina 1972. 301. Berkes I.: Térdízületi arthroscopia sportolóknál Sportorvosi Szemle, 26/1/1985. 47–62. Kalabay, L., Berkes, I.: Az artroszkópia fejlesztési programja Magyarországon Sportorvosi Szemle, 36/2/ 149–160, 1995.

Kalabay, L., Salacz, T., Dömötör, E.: A térdízület artroszkópiája Magyar Traumatológia 27.2.85–102. 1984. Pavlik, A., Hidas, P., Tállay, A., Toman, J., Berkes, I.: Femoral press-fit fi xation technique in anterior cruciate ligament reconstruction using bone-patellar tendon-bone graft: a prospective clinical evaluation of 285 patients. The American Journal of Sports Medicine 2006 Feb: 34(2):220–5. Epub 2005 Oct 6.

Szerzô: Berkes István Dr. Országos Sportegészségügyi Intézet, Budapest email: [email protected]

2009 • 50. évfolyam, 3. szám, 93 –140.

Sportorvosi Szemle

S P O R T O R V O S I

S Z E M L E

T Ö R T É N E T E

1985 – 2009 1985 Ebben az évben 6 külföldi szerzô (1–1 olasz, román, csehszlovák, indiai, finn és szovjet) közleményét valamint 2 magyar szerzô angol nyelvû írását és Ludwig Prokop díszdoktorrá avatásának tudósítását és „Válságban a sportorvoslás” címû munkáját olvashatják. Elsô ízben szerepel (társ)szerzôként Györe István. Nádori és Malomsoki „A fáradás és pihenés szerepe az edzésszerkezetben” címû két részes munkája is ebben az évben jelent meg.

1986 5 külföldi (3 indiai, 1–1 argentín, csehszlovák) közlemény mellett 4 magyar szerzô angol nyelvû tanulmánya is szerepel a Szemlében. A sportsebészek fiatal generációja (Balajti, Bartos, Dobos, Halasi, Hehl, Hidas, Kovács R, Pavlik, Tállay, akik külön-külön is több, együtt pedig igen számos közlemény szerzôi) Hehl István személyében elôször jelentkezik szerzôként. Igen érdekes írást közöl a lap ez évi 2.-ik számában „Vita - reanimációs kísérlet” címmel, melyet jelen lapszámunkban ismét közlünk. Az ökölvívó EB orvosi szimpózium anyagát is közli a lap (14 elôadás + kerekasztal) csaknem teljes egészében angolul. Ebben az évben távozott körünkbôl Tompa Károly, az Intézet Rehabilitációs osztályának fôorvosa.

országi felhasználásának tapasztalatairól. A lap indiai szerzôk általi „megszállása” folytatódik, 2 közleménnyel. A 3.-ik és 4.-ik szám ismét összevonva jelenik meg, anyaguk az évi MST kongresszus sportsérülésekkel foglalkozó, azokkal kapcsolatos elôadásainak absztraktja magyar és angol nyelven.

1989 Ismét új szerkesztôbizottsági elnöke lett a Szemlének Jákó Péter személyében, a felelôs szerkesztôi posztot pedig ettôl az évtôl Martos Éva tölti be. Régi szerkesztôbizottsági tagok közül marad Ékes Erzsébet, Malomsoki Jenô, ismét tagja a bizottságnak Frenkl Róbert, Pucsok József. Új tagok: Berkes István, Farkas Anna, Ferencz Mária és Pavlik Gábor. A lap külalakja megváltozott, a borító színe élénkpiros lett. A négy szám összevonva lett kiadva, az 1988 évi MST kongresszus sportorvoslás egyéb ágaival (vér biokémiája, antropometria, teljesítménydiagnosztika) foglalkozó elôadásainak absztraktjai olvashatók magyar és angol nyelven.

1990 A négy szám ebben az évben is összevonva lett kiadva. 1988 évi MST kongresszus sportorvoslás egyéb, a korábbiakban még nem közölt ágaival (rehabilitáció, regeneráció, szabadidôsport) foglalkozó elôadásainak absztraktjait találjuk magyar és angol nyelven.

1987 1991 Ismét 5 külföldi szerzô (2 indiai, 1–1 bolgár, lengyel, USA-beli) szerepel a Szemlében, többek között 2 magyar angol nyelvû írás mellett. Az 1985 évi MST kongresszus absztraktjai ebben az évben jelentek meg. A 3.-ik és 4.-ik szám összevonva jelent meg. A különbözô sportágakra jellemzô sérülések és elváltozások ismertetését szolgáló tanulmányok sorába csatlakozott a kenusok gerincelváltozásait ismertetô írás. 1968 után ismét foglalkozott a lap a myositis ossificans-al.

1988 A Szemle szerkesztôbizottságának új elnöke Bártfai Ede lett. A budapesti artroszkópos szimpózium elôadásainak absztraktjait (magyarok mellett lengyel, holland, belga, német elôadók munkája) ismerteti a lap. Elsô alkalommal olvashatunk vállízület artroszkópiájáról. Frenkl igen érdekes elemzést közöl az anabolikus szteroidok magyar-

Sportorvosi Szemle

A lap kiadója az Intézet lett. Csúcsot döntve 15 (!) külföldi szerzô publikált ebben az évben (5 német, 2–2 osztrák, olasz és cseh, valamint ciprusi, finn, belga és japán) 5 angol nyelven megjelent magyar munka mellett. Szerzôink között üdvözölhettük Benedetto-t és Henche-t. Artroszkópos elülsô keresztszalag pótlás pótlásról 2 részben olvashatunk. A lap közli a FIMS állásfoglalását gyermekek és serdülôk túlterhelésérôl valamint WHO és FIMS állásfoglalását az AIDS és sport vonatkozásában. Az OBI és Vas megyei kórház közös munkájában 1 éves anyagot feldolgozva elemezték a sportbalesetek epidemiológiáját.

2009 • 50. évfolyam, 3. szám, 93 –140.

109

1992 Tovább nôtt a külföldi szerzôk jelenléte. 18-an (5 német, 3 olasz, 2–2 osztrák, cseh, kínai valamint 1–1 indiai, japán, finn és lengyel) közlemény származott külföldrôl. Ebben az évben magyar szerzôk többek között modern képalkotók szerepérôl és ugróízületi artroszkópiáról írtak.

1993 4 külföldi (1–1 észt, görög, olasz és indiai szerzô) közlemény volt ebben az évben valamint 2 magyar szerzô publikált angolul. Többek között nagyon részletes aritmiáról szóló cikket ismertet Veres József és mozgásszervi panaszok lézeres kezelésének 1 éves tapasztalatát ismerteti a lap. Szokás szerint számos folyóirat referálás, könyvismertetés valamint kongresszusi felhívást találunk. Légrádi József elsô alkalommal szerepel (társ) szerzôként.

1994 Többek között ismét 4 külföldi (2 skót, 1–1 angol és holland) közlemény található a lapban, 1 angol nyelvû magyar munka mellett. Ebben az évben lapunkban közli elôször Hangody László a nevéhez kötött ízfelszín károsodások mûtéti kezelését szolgáló ún. „mozaik-plasztika” elôbb állatkísérletes majd korai humán eredményeit. Több táplálkozással foglalkozó közlemény mellett magyar táplálkozás jellemzôit taglalja Bíró György. Egyéb témájú írások mellett az Elhízásellenes Alapítvány 3.-ik konferenciájának absztraktjait olvashatjuk a hazai lakosság fizikai aktivitásának elemzését, külsô térdrögzítôk (brace-k) gyakorlati alkalmazhatóságát valamint 2 rheumatoid arthritises betegek ellátását ismertetô közlemény mellett. Sidó Zoltán elôször szerepel szerzôként a Szemlében.

1995 1 észt valamint 2 magyar szerzô angol nyelvû közleménye képviseli az angol nyelvû publikációkat. Az ez évi MST kongresszus absztraktjai mellett számos sportélettani, sportsérüléssel és rehabilitációval valamint klinikai sportorvoslással foglalkozó közlemény található lapunkban. Tóth Kálmán dinamikus pedobarográfiát bemutató, 2 részes, 1994-ben elkezdett tanulmányának befejezô része a 3.-ik számban található.

1996 Az atlantai tapasztalatok ismertetése mellett a „Sydney 2000” program tagjainak elsô teljesítményélettani és klinikai vizsgálatainak eredményeit mutatja be a Szemle. Számos egyéb téma mellett a táplálékkiegészítôk és külön az L-karnitin hatásának vizsgálatát, könyökízületi artroszkópiát, carpal tunnel endoszkópos technikáját

110

ismerteti a lap. Külföldi szerzôt ebben az évben nem üdvözölhetünk szerzôink között, 1 angol nyelvû magyar közlemény található. Ferencz Mária szerkesztô bizottsági tagsága megszûnik.

1997 Egy észt szerzô képviseli a külföldieket. Az elôzô évben elkezdett „Gyermek- és serdülôk térdízületi sportsérülései” (Berkes I.) 3 részes áttekintô közlemény sorozat befejezôdik, e mellett „Testedzés jelentôsége gyermek- és serdülôkorban” szintén áttekintô közlemény (Martos É.) foglalkozik a jövô bajnokaival. 1991 után a FIMS elôzônél kiterjedtebb AIDS-el kapcsolatos állásfoglalása mellett az 1997 évi kongresszus magyar absztrakjait ismerteti a lap. Hertzka P. a manuálterápiát mint alternatív gyógymódot mutatja be.

1998 Az amatôr ökölvívó VB orvosi szimpózium angol elôadásai mellett 1 bolgár közlemény és 1 angol nyelvû magyar közleményt találunk. FIMS sportorvoslás etikai kódexét, FIMS állásfoglalását a cukorbetegségrôl és a testmozgásról, valamint gyermekek szervezett sportolásáról ismerhetjük meg a Szemle ez évi számaiban. Folyóirat referálók szerzôi között Horváth Ágnes neve is szerepel („Sport és terhesség – a mai állásfoglalás”). Többek között snowboard sérüléseket is ismerteti a lap valamint bemutatja a „Sportorvoslás alapjai” címû könyvet. A 2002 évi budapesti FIMS világkongresszus elsô elnöki üzenetét is olvashatjuk.

1999 Négy külföldi (2 bolgár és 1–1 lengyel valamint észt) szerzô szerepel ebben az évben a Szemle szerzôi között. Szabadgyökökkel és antioxidánsokkal (Pucsok, Malomsoki) elsô alkalommal foglakozik a Szemle. Megismerhetjük a FIMS állásfoglalását a légzôizom edzésérôl krónikus obstruktív légzôszervi betegeknél. Értelmi fogyatékosok sportjával 2 közlemény foglalkozik.

2000 Három külföldi (görög, észt, bolgár) szerzôk tanulmányai mellett a kongresszus magyar absztraktjait ismerteti a lap. Lapunk ismerteti egy viszonylag új fizioterápiás eljárás (magnetostimuláció) sporttal kapcsolatos lehetôségeit (Lángfy Gy.). Hollósi a táplálékkiegészítôk alkalmazásának veszélyeire (pozitív doppingesetek) hívja fel a figyelmet közleményében.

2001 Olasz, német, belga és görög szerzôket is találunk a Szemle szerzôi között. Elsô alkalommal publikál la-

2009 • 50. évfolyam, 3. szám, 93 –140.

Sportorvosi Szemle

punkban Dékány Miklós. Számos egyéb figyelemre méltó közlemény mellett Sánta János panasz- és tünetmentes sportolók szûrôvizsgálat során felismert szívritmus- és vezetési zavarait ismerteti, Ángyán Lajos sportorvoslás szakmai és társadalmi presztizsérôl értekezik.

2002 4 külföldi szerzô (1–1 észt, lengyel, német és indiai) mellett 3 magyar szerzô publikál angol nyelven ebben az évben. A hazánkban rendezett ez évi FIMS kongresszusról a beszámolókat üléselnökök, a kongresszus nemzetközi visszhangját a lap fôszerkesztôje írták. A közleményekbôl többek között kiemelhetô az „A versenysport sportorvosi ellátása – jelen és jövô” valamint Elülsô keresztszalag sérülés válogatott nôi kézilabdázóknál. Kezelési anomáliák” címû munkák. A 3.-ik és 4.-ik szám összevonva jelent meg.

2003 A lap ismerteti Frenkl professzor, a Magyar Sportorvos Társaság leköszönô elnökének beszámolóját valamint az MST alapszabályát. Ebben az évben a 2.-ik és 3.-ik szám jelent meg összevonva. 3 külföldi (2 görög, 1 német) szerzô képviselte a külföldet. Hosszú évek után ismét volt gyógytornász szerzônk, Sarkady M. a proprioceptív és stretching prevenciós tréninget ismertette. Részletes elemzést olvashatunk a commotio cerebri és sport kapcsolatáról.

2004 Szokás szerint az évi kongresszus absztraktjait ismerteti a lap, e mellett többek között 3 külföldi (1–1 görög, izraeli valamint indiai) közlemény található a lapban. Több év(tized)es rutinnak megfelelôen teljesítményélettani, klinikai sportorvoslással, sportsérülésekkel (biomechanikával és rehabilitációval) kapcsolatos közlemények mellett több referátum illetve könyvismertetés is található.

2005 A szokásos közlemények mellett a Sportegészségügyi Szakmai Kollégium Szakmai irányelveit is megismerhetjük az ez évi számokban (Hirtelen szívhalál megelôzésének lehetôsége, Európai Kardiológus Társaság javaslata közös európai szûrôvizsgálati protokoll bevezetésére). A 3.-ik szám teljes egészében a sportorvosi alkalmassági és szûrôvizsgálatokat, azok szakmai irányelveit ismerteti, a 4.-ik szám a birkózó VB orvosi kongresszusának absztraktjait angol és magyar nyelven. 2 angolul megjelent magyar és 1–1 német és görög közlemény jelent meg többek között ebben az évben. Távozott körünkbôl Jakab Erzsébet, Nagy László, Prónai László, Tóth Sándor.

2006 Évi kongresszus magyar absztraktjai mellett, 1–1 német, görög és egyesült államokbeli szerzô közleménye olvasható ebben az évben a Szemlében. A 2.-ik és 3.-ik szám összevonva jelent meg. Figyelemre méltó Apor P. „Oxidatív stressz a fizikai terhelés kapcsán. Ördög vagy angyal?” címû közleménye.

2007 Átalakul a Szemle vezetése. Az új szerkesztôbizottsági elnök Berkes István, fôszerkesztô Dobos József, a Szerkesztôbizottság tagjai: Farkas Anna, Halasi Tamás, Hidas Péter, Jákó Péter, Martos Éva, Mikulán Rita, Pavlik Attila, Pavlik Gábor, Pucsok József és Radák Zsolt. Megalakult egy tanácsadó testület, ennek tagjai: Norbert Bachl, Frenkl Róbert, Daniel Fritschy, Dusan Hamar, Tihanyi József és Jerzy Widuchowski. A lap külalakja is megváltozik: ismét A4 méretben jelenik meg, új nyomdatechnikával, fényes papíron, lehetôvé téve jobb minôségû, alkalmanként színes képek megjelentetését. Azonban a lap fô céljai nem változnak. Az elsô fôszerkesztôrôl, Nemessuri Mihályról elnevezett díjat, mellyel az év olvasók szavazatai által legjobbnak ítélt munkáját ismerik el, Pavlik Attila (és szerzôtársai) nyeri el „Sportolók alsó végtagi fáradásos törésének diagnosztikája, kezelése” címû közleményével. A második számban két tanulmány foglalkozik egy új tudományág, a genomika sportorvosi vonatkozásával (Falus András, Dékány Miklós). Elindult egy új rovat: a „Fórum”-ban még nem egyértelmûen tisztázott szakmai valamint etikai kérdéskörrel kapcsolatos vitaindító után felkért illetve önkéntes hozzászólók ütköztet(het)ik véleményüket. Az elsôben a sportorvosi munkában óhatatlanul nehézséget okozó orvosi titoktartási kötelezettség különbözô vetületeit ismertették felkért szerzôk illetve hozzászólók. A vita áthúzódott a következô évre is, lezárása pedig 2009-ben következett be. Külföldi szerzônk nem volt, angol nyelvû munka egy.

2008 Az elsô szám a Társaság kongresszusának anyagait mutatta be. Lapunkban publikált a mozgásszervi sebészetben és sportorvoslásban is igen nagy tekintélyû Per Renström (Patellar tendinopathy – an update of a major clinical problem in sports). Többek között egy extrém sporttal, a wake-boardinggal illetve az abban elôforduló sérülések elemzésével foglalkozó közlemény mellett a mozaik plasztika már hosszú távú eredményeit és utókezelését ismertetô valamint vállízületi synovialis chondromatosis artroszkópos megoldását bemutató munkával ismerkedhetünk meg.

2009 A Sportorvosi Szemle 50 éves lett.

Sportorvosi Szemle

2009 • 50. évfolyam, 3. szám, 93 –140.

111

R

E P R I N T

Sportorvosi Szemle – XXVI. évfolyam 2. szám (1985.)

112

2009 • 50. évfolyam, 3. szám, 93 –140.

Sportorvosi Szemle

R

E P R I N T

Sportorvosi Szemle – XXVII. évfolyam 1. szám (1986.)

Sportorvosi Szemle

2009 • 50. évfolyam, 3. szám, 93 –140.

113

R

E P R I N T

Sportorvosi Szemle – XXVII. évfolyam 2. szám (1986.)

114

2009 • 50. évfolyam, 3. szám, 93 –140.

Sportorvosi Szemle

R

E P R I N T

Sportorvosi Szemle – XXVII. évfolyam 3. szám (1986.)

Sportorvosi Szemle

2009 • 50. évfolyam, 3. szám, 93 –140.

115

R

E P R I N T

Sportorvosi Szemle – XXVIII. évfolyam 1. szám (1987.)

116

2009 • 50. évfolyam, 3. szám, 93 –140.

Sportorvosi Szemle

R

E P R I N T

Sportorvosi Szemle – XLIII. évfolyam 1. szám (2002.)

Sportorvosi Szemle

2009 • 50. évfolyam, 3. szám, 93 –140.

117

R

E P R I N T

Sportorvosi Szemle – XLVI. évfolyam 1. szám (2005.)

118

2009 • 50. évfolyam, 3. szám, 93 –140.

Sportorvosi Szemle

R

E P R I N T

Sportorvosi Szemle – XXVI. évfolyam 3. szám (1985.)

Sportorvosi Szemle

2009 • 50. évfolyam, 3. szám, 93 –140.

119

R

120

E P R I N T

2009 • 50. évfolyam, 3. szám, 93 –140.

Sportorvosi Szemle

R

Sportorvosi Szemle

E P R I N T

2009 • 50. évfolyam, 3. szám, 93 –140.

121

R

E P R I N T

Sportorvosi Szemle – XXVI. évfolyam 1. szám (1985.)

122

2009 • 50. évfolyam, 3. szám, 93 –140.

Sportorvosi Szemle

R

Sportorvosi Szemle

E P R I N T

2009 • 50. évfolyam, 3. szám, 93 –140.

123

R

124

E P R I N T

2009 • 50. évfolyam, 3. szám, 93 –140.

Sportorvosi Szemle

R

Sportorvosi Szemle

E P R I N T

2009 • 50. évfolyam, 3. szám, 93 –140.

125

R

E P R I N T

Sportorvosi Szemle – XLII. évfolyam 3. szám (2001.)

126

2009 • 50. évfolyam, 3. szám, 93 –140.

Sportorvosi Szemle

R

Sportorvosi Szemle

E P R I N T

2009 • 50. évfolyam, 3. szám, 93 –140.

127

R

128

E P R I N T

2009 • 50. évfolyam, 3. szám, 93 –140.

Sportorvosi Szemle

R

Sportorvosi Szemle

E P R I N T

2009 • 50. évfolyam, 3. szám, 93 –140.

129

130

2009 • 50. évfolyam, 3. szám, 93 –140.

Sportorvosi Szemle

R

E P R I N T

Sportorvosi Szemle – XXII. évfolyam 1. szám (1981.)

Sportorvosi Szemle

2009 • 50. évfolyam, 3. szám, 93 –140.

131

R

132

E P R I N T

2009 • 50. évfolyam, 3. szám, 93 –140.

Sportorvosi Szemle

R

Sportorvosi Szemle

E P R I N T

2009 • 50. évfolyam, 3. szám, 93 –140.

133

R

134

E P R I N T

2009 • 50. évfolyam, 3. szám, 93 –140.

Sportorvosi Szemle