CONSTANTINUM Katolikus Napközi Otthonos Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakközép- és Szakiskola, Kollégium

CONSTANTINUM Katolikus Napközi Otthonos Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakközép- és Szakiskola, Kollégium

Helyi tanterv és tantárgyfelosztás Általános iskola (A Pedagógiai Program IV/a sz. melléklete) Kiskunfélegyháza 2010.

458 "Kevésbé az a fontos, hogy mit tanulnak a gyerekek az iskolában, inkább az, hogy hogyan tanulják, mert ez maghatározza a tudásuk felhasználását egész életük során." (Max Plancot)

Magyar nyelv és irodalom 1-4. osztály 1. Célok és feladatok A magyar nyelv és irodalom alsó tagozatos tanításának célja, hogy az életkori sajátosságok figyelembevételével elindítsa a kisgyermeket a tudatos nyelvhasználat képességének kialakulása felé. Ezáltal a gyermek megtanul igazodni a kommunikációs helyzethez, beszédében pontosabbá válik gondolatainak, érzéseinek, véleményének kifejezése, kialakulnak benne az udvarias nyelvi viselkedés szokásai, eredményesebb lesz együttműködése társaival és a felnőttekkel. Kiemelkedő feladat az olvasás révén való tájékozódás megismertetése és az írásbeli nyelvhasználat alapjainak lerakása. Az 1-4. évfolyam alapfeladata az olvasás és a kézírás megtanítása, a helyesírás megalapozása, a szövegértés és a szövegalkotás elemi gondolkodási és nyelvi műveleteinek megismerése és gyakorlása. E célból adunk alapismereteket a nyelv rendszeréről, a szóbeli és írásbeli nyelvhasználat egyszerűbb szabályairól, és gyakoroltatjuk ezeknek alkalmazását. Az alsó tagozatra jellemző a nyelvi képességek és az irodalomolvasás integrált fejlesztése. A mesék, történetek olvasása, dramatizálása, szövegrészletek, rövid versek emlékezetből való megtanulása alkalmat ad a tanulók szókincsének bővítésére, kifejezőképességének komplex fejlesztésére. Az olvasottakról való beszélgetés elősegíti a szövegek jobb megértését, ez pedig fejlesztően hat az élőbeszéd, a felolvasás és a szövegfogalmazás minőségére. Az életkori befogadóképességnek megfelelő ismeretterjesztő szövegek megalapozzák az önálló ismeretszerzést a könyvtárhasználat alapismereteivel együtt. A magyar nyelv és irodalom tantárgy olvasmányanyag ismereteket közvetít a társadalomról és a természetről, a hazáról, a családról és más alapvető személyes emberi kapcsolatokról. Népünk múltjának történetei és példaértékű személyiségeinek ismerete erősíti a nemzeti azonosságtudatukat. Az olvasmányok szolgálják személyiségük fejlesztését, a másik ember tiszteletére, a szociális érzékenységre, a környezetért érzett felelősségre nevelést. A drámajátékok elősegítik kapcsolatteremtő képességüket, fejlesztik mozgáskultúrájukat, a beszéd és a testbeszéd (nem verbális kifejezőeszközök) összehangolását. 2. Fejlesztési követelmények A megfelelő olvasási és íráskészség kialakítása, pontos és alapos szövegértés elsajátíttatása. 2

458 A pontos és folyamatos olvasási készség elsajátíttatásán túl az 1-4. évfolyam feladata az értelmező, a kritikai és kreatív olvasási képesség megalapozása is, valamint a kifejező felolvasás és szövegmondás gyakoroltatása. A kézírás megtanításával alapozzuk meg a tanulók írásbeli nyelvhasználatát. A betűformák, -kapcsolások elsajátításán keresztül vezet az út az írás automatizálásáig. Olyan írástempóra kell szert tenniük a tanulóknak, amely alkalmas az írás eszközi használatára. Az íráskép tetszetős külalakjának érdekében kívánjuk meg a gazdaságos és esztétikus szövegelrendezést, a szabályoshoz közel álló betűtípus használatát, amely nem zárja ki az egyéni vonásokat. El kell érniük a tanulóknak a betűtévesztés, -csere, -kihagyás nélküli írást, a tanult helyesírási szabályok megtartását. Ezt segíti a képi közlés szerepének vizsgálata, szövegtagoltság, tipográfiai eszközök, ábrák, jelek figyelembevétele a szöveg jelentésének megértésében. Az irodalom és az olvasó kapcsolatának alakítása, a szövegértés fejlesztése Erősítenünk kell a gyermekek fogékonyságát az irodalmi művek érzelmi, erkölcsi, esztétikai értékei iránt. A népköltészetből és az igényes műköltészetből válogatjuk össze a gyermekek olvasnivalóit. Megismerkedhetnek a klasszikus, a kortárs hazai és határon túli magyar irodalommal. Az olvasott szövegek jelentésének kibontásán kívül fölfedezhetünk néhány alapvető irodalmi témát és motívumot a különféle műfajokban, közülük bemutatunk néhányat más művészeti ágban is. Foglalkozunk a lakóhely irodalmi, történelmi és művészeti vonatkozásaival, és megismertetjük az olvasott művekhez kapcsolódó nevezetes emlékhelyeket. Mindez tudatosíthatja és érzelmileg átélhetővé teheti a magyar nyelv és a magyar kultúra közti elválaszthatatlan kapcsolatot. Kiemelkedő jelentőségű a szövegértés gondozása, amely megalapozza a tanulás egész későbbi folyamatát, fejleszti az intellektuális képességeket, szélesíti a tanulók látókörét. A szövegértés feltétele a folyamatos hangos és néma olvasás, a szöveghű, a jelentést értelmező felolvasás – előzetes felkészülés után. A szövegek vizsgálata közben gazdagodik szókincsük, megismerkednek a szavak köznyelvitől eltérő jelentésével, tapasztalatokat szereznek a rokon és ellentétes értelmű kifejezések és a szólások használatához. Az olvasmányok megértését segítik a különféle szövegelemző eljárások. A feldolgozás során a tanulók szembesülnek élethelyzetekkel, magatartásformákkal. Gyakorlatot szereznek a szereplők cselekedeteinek megítélésében, ezáltal fogékonyságra, együttérzésre tehetnek szert mindennapi erkölcsi választásaikban. Szövegalkotási képesség formálása; a képzelet, az önkifejezés, az egyéni stílus bátorítása A szóbeli és az írásbeli szövegalkotó képesség fejlesztése különböző témájú és szövegtípusú olvasmányok feldolgozásával valósul meg. Ezek szolgálnak mintául a gyermekek fogalmazásaihoz, reprodukálásuk jelenti a szövegalkotás első lépéseit. Ezek nyitnak utat a későbbi kreatív alkotásokhoz: a képzelet, az érzelmek önálló kifejezéséhez. Egyúttal forrásai az árnyalt, gazdag szókincs kialakításának, hozzájárulnak az önkifejezés igényének és képességének fejlődéséhez. Nyelvtani és helyesírási ismeretek, ennek révén a tudatos nyelvszemlélet fokozatos alakítása A tudatos nyelvszemlélet alakításához elengedhetetlenek a magyar nyelv rendszerére vonatkozó alapvető ismeretek, feltárásukat már az alsó tagozaton megkezdjük. A nyelvtani ismeretekhez kapcsoljuk a helyesírási alapismeretek nyújtását és folyamatos gyakoroltatásukat. A pontos és árnyalt nyelvhasználat gazdagításához hozzájárul a szókincs mennyiségi és minőségi bővítése: a rokon értelmű és az ellentétes jelentésű szavak megismertetése, a közmondások, a szólások átvitt jelentésének magyarázata és mindennek alkalmazása saját szóbeli és írásbeli megnyilatkozásaikban. Az önálló tanulási képesség fejlesztése, ismeretfeldolgozási technikák tanítása 3

458 Már az alsó tagozaton megismertetjük a tanulókat az ismeretszerzés írásbeli forrásaival, lehetőségeivel, a könyv- és könyvtárhasználattal. Fontos mozzanata ennek a szótárak, gyermeklexikonok, enciklopédiák tanulmányozása. Az ismeretfeldolgozási technikák közé tartozik a gyűjtött adatok célszerű elrendezése; vázlat készítése tanítói segítséggel. Elemi gyakorlottságot kell szerezniük a tanulóknak az információk felhasználásában, a tanult ismeretek tömörítésében, összefoglalásában. Könyvtárhasználat: a könyvek tartalmának megállapítása, ismertetése (tartalomjegyzék, bevezető, fülszöveg alapján, illetve átlapozással). Önálló ismeretszerzés könyvtári munkával: könyvek keresése bármely tantárgyi témához egyénileg vagy társakkal együttműködve. Segédkönyvek, a korosztálynak készült szótárak, lexikonok használata ismeretlen kifejezések magyarázatára, személyekhez, témákhoz kapcsolódó adatok gyűjtése a tanult anyag bővítésére. Források azonosítása (szerző, cím, kiadó, a kiadás helye, éve), rövid följegyzés készítése a felhasznált könyvekről. 3. Kulcskompetenciák Az anyanyelvi kommunikáció A gyerekek az iskolába lépés előtt először a szűkebb környezetüktől sajátítják el a magyar nyelvet. Az iskola feladata ennek az ösztönös nyelvtudásnak a formálása, a nyelvi tudatosság fejlesztése. A bevezető szakasz legfontosabb feladata az olvasás és az írás megtanítása, mely egyben a további anyanyelvi nevelés alapja is. Az olvasás és az írás életkornak megfelelő tudása nélkül elképzelhetetlen a tudományokban való továbbhaladás. A kezdő szakasz anyanyelvi nevelésének több területe van, melyeket arányosan kell fejleszteni, s el kell érni, hogy a különböző területek képességfejlesztése és ismeretanyaga egységet alkosson. Kiemelt feladat a szókincs gyarapítása és a használt szavak jelentésrétegeinek, stílusértékének és különféle használatainak a megismerése és tudatosítása, mert az anyanyelvi kommunikáció egyik feltétele a szókincs árnyalt ismerete. Másik fontos terület a nyelvtan tanítása, mert ez tudatosabbá teszi az ösztönös nyelvhasználatot, s így megalapozza a szövegértés és szövegalkotás összetettebb műveleteit. A gyermeki spontán alkotóképességre és a játék örömére alapozva kell a legkülönfélébb tevékenységformákban a hétköznapokban gyakori szövegműfajok tudatos és kreatív használatára nevelni. Az idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelv tanulása elképzelhetetlen az anyanyelvi kompetenciák magas szintű és tudatos birtoklása nélkül. Az idegen nyelvi kommunikáció alapvető feladata az anyanyelvi kommunikációhoz hasonlóan a szövegértési és szövegalkotási kompetencia fejlesztése változatos tevékenységformák, különféle kommunikációs helyzetek révén. Digitális kompetencia A jelen társadalmi helyzetben a legkisebbek egy része már az iskolába lépés előtt is rendelkezik a digitális kompetencia egyes – sokszor igen esetleges – elemeivel. A tanító építhet ezekre, illetve a gyerekek érdeklődésére az IST (az információs társadalom technológiái) iránt. Ugyanakkor a számítógép és a mobil kommunikációs eszközök használta során az iskolában a tudatosságra, a kritikai attitűdre, a szelekció képességére, az értelmes és ésszerű felhasználásra kell nevelni. A digitális médiumok révén elérhető információtömeg kezelése, szűrése, kritikája és az ezekre épülő használat 4

458 elképzelhetetlen az anyanyelvi kompetenciák, a tudatos nyelvhasználat, a kritikai és morális érzék nélkül, ezek elsődlegesek a technikai kezelhetőséggel szemben. A hatékony, önálló tanulás Az önálló tanulás képességének megalapozásához szükséges a tanulók önálló, kreatív és magabiztos feladatvégzésének kialakítása és bátorítása. Ennek legfőbb eszköze a folyamatos, egymásra épülő és differenciált egyéni vagy csoportos tevékenységtípusok bevonása a pedagógiai folyamatba. Ugyancsak fontos az önálló tanulás technikai ismereteinek bővítése, az egyéni tanulási stílus alakulásának támogatása, a hatékony tanulási szokások megerősítése. Ösztönözni kell a tanulókat arra, hogy a tanórán és azon kívül egyaránt igényük és képességük legyen a legkülönfélébb források kreatív használatára, összehasonlítására és kritikájára. Fokozni kell a különböző nyelvi tevékenységekben a tanulók tudatosságát, a kitartását és az igényességét, segíteni kell őket, hogy a tanulási tevékenységüket fokozatosan növekvő időtartamban és mind önállóbb tájékozódással legyenek képesek irányítani. Szociális és állampolgári kompetencia Az anyanyelvi nevelés szempontjából a gyermek alapvető környezetének számít az iskola. Fontos, hogy a tanító elfogadó, pozitív légkört biztosítson az anyanyelvi munkához, amelyben a tanulók magabiztosan és örömmel vesznek részt a tevékenységekben, ahol a normasértés nem pusztán hiba, de a kommunikációs folyamat gyakori, gyakran visszatérő eseménye. Konstruktív légkörben kell szervezni, folytatni az anyanyelvi tevékenységeket, hogy a tanulók elsajátíthassák a konstruktív kritika gyakorlatát és a konfliktuskezelés alapjait. Erre építve alakítható ki a nyelvi kifejezéshez szükséges igényesség és magabiztosság. 4. Témakörök, tartalmak, óraszámok 1. évfolyam Heti óraszám: 8 óra Évi óraszám: 230 +58=288 óra Témakörök, tartalmak Kultúrált nyelvi magatartás, beszédművelés Az olvasás-írás tanulásának előkészítése Az olvasás és az írás megtanulását előkészítő tevékenységek és gyakorlatok. Az olvasás jelrendszerének megtanítása 5

Órakeret 18 32 54

458 Az írás jelrendszerének megtanítása Az írott betűalakok tanítása. Írástechnikát fejlesztő gyakorlatok. Irodalomolvasás, szövegértés Betűismertetés és olvasásgyakorlás. Az értő olvasás fejlesztése, szövegolvasás. Tanulási képesség könyv- és könyvtárhasználat Könyvtári informatika Társadalmi ismeretek Informatika Programok; ismert honlapok futtatása

135

70

4 7 4

Témakörök, tartalmak Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása Az olvasás-írás tanulásának előkészítése Az olvasás és az írás megtanulását előkészítő tevékenységek és gyakorlatok. Írástanítás, íráshasználat Az írott betűalakok tanítása. Írástechnikát fejlesztő gyakorlatok. Olvasás, irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése Betűismertetés és olvasásgyakorlás. Az értő olvasás fejlesztése, szövegolvasás. A tanulási képesség fejlesztése, könyv- és könyvtárhasználat Könyvtári informatika Informatika Programok; ismert honlapok futtatása

Órakeret 20 50 120

65

4 4

Beszédkészség, Az olvasás-írás tanulásának előkészítése Fejlesztési feladatok, kulcskompetenciák információs és kommunikációs kultúra I) testi és lelki egészség tanulás Helyes ejtés, szövegértés, nyelvhelyesség, beszédkészség, önismeret, kommunikáció 6

Tananyag A beszéd és a beszédértés fejlesztése

458 információs és kommunikációs kultúra testi és lelki egészség tanulás Helyes ejtés, szövegértés, szövegalkotás Írástanítás, íráshasználat

Az olvasás és az írás megtanulását előkészítő tevékenységek és gyakorlatok. Az írás megtanulásának technikai alapozása

I)

Fejlesztési feladatok, kulcskompetenciák Tananyag információs és kommunikációs kultúra I) Az írott betűalakok tanítása. testi és lelki egészség Az írástechnikát fejlesztő gyakorlatok. tanulás Helyes ejtés, szövegértés, nyelvhelyesség, írás, helyesírás, szabálykövetés Olvasás, irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése Fejlesztési feladatok, kulcskompetenciák információs és kommunikációs kultúra I) környezeti nevelés tanulás hon-és népismeret beszédértés, néma olvasás, lényegkiemelés, szövegértés, hangos olvasás, helyesírás, véleményalkotás, értékorientáció

Tananyag A beszéd és a beszédértés fejlesztése Betűismertetés és olvasásgyakorlás Olvasási gyakorlatok Drámajátékok Az értő olvasás fejlesztése, szövegolvasás: –mesék, versek, történetek gyermekjátékok a népköltészet és a műköltészet köréből; –beszélgetés a természetről és a természetvédelemről –empátia, pozitív és negatív viselkedésminták –önkifejezés és együttműködés

A tanulási képesség fejlesztése, könyv- és könyvtárhasználat Fejlesztési feladatok, kulcskompetenciák információs és kommunikációs kultúra I) énkép, önismeret tanulás

Tananyag A tankönyvhasználat tanulása: a tartalomjegyzék használata A füzetvezetés alapjainak megismerése Látogatás a könyvtárban: a könyvtárhasználat alapjai 7

458 önálló feladatvégzés, lényegkiemelés A továbbhaladás feltételei Első évfolyam végén a kerettanterv nem határozza meg a továbbhaladáshoz szükséges feltételt, az első és második évfolyamot egy fejlesztési szakasznak tekinti. 2. évfolyam Heti óraszám: 8 óra (5 óra olvasás, 2 óra nyelvtan, 1 óra írás) Évi óraszám: 230 +58=288 óra Témakörök, tartalmak Kulturált nyelvi magatartás, beszédművelés Irodalomolvasás, szövegértés Szövegfeldolgozás. Az önálló tanulás képességének fejlesztése. Olvasási készség Olvasásgyakorlás. Szóbeli és írásbeli szövegalkotás Íráskészség Az írástechnika fejlesztése. Az írás eszközi használatának gyakorlása. Nyelvtani és helyesírási ismeretek Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása. Helyesírási szabályismeret és alkalmazás. Tanulási képesség könyv- és könyvtárhasználat Könyvtári informatika Társadalmi ismeretek Informatika Programok; ismert honlapok futtatása

Órakeret

Témakörök, tartalmak

Órakeret

14 96

56 22 49

73

4 6 4

8

458 Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása Olvasás, írott szöveg megértése Olvasásgyakorlás, értő olvasás fejlesztése Írás, szövegalkotás Az írástechnika fejlesztése. Az írás eszközi használatának gyakorlása. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése Az értő olvasás fejlesztése, szövegolvasás. A tanulási képesség fejlesztése, könyv- és könyvtárhasználat Könyvtári informatika Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása. Helyesírási szabályismeret és alkalmazás Informatika Programok; ismert honlapok futtatása Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása Fejlesztési feladatok, kulcskompetenciák információs és kommunikációs kultúra I) testi és lelki egészség tanulás énkép és önismeret Helyes ejtés, szövegértés, nyelvhelyesség, beszédkészség, önismeret, kommunikáció Szókincs bővítése

Tananyag Beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és a megértés fejlesztése.

Olvasás, írott szöveg megértése Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése Fejlesztési feladatok, kulcskompetenciák információs és kommunikációs kultúra I) testi és lelki egészség tanulás hon- és népismeret, egyetemes kultúra, környezeti nevelés, felkészülés a felnőtt lét szerepére, aktív állampolgárságra és demokráciára nevelés

Tananyag Szövegfeldolgozás: – prózai szövegek, versek, mondókák, találós kérdések a népköltészet és a műköltészet, a klasszikus és a mai magyar, valamint a szomszédos népek gyermekirodalmából; egyszerű, rövid ismeretterjesztő és hétköznapi szövegek 9

458 Helyes ejtés és nyelvhasználat, szövegértés, lényegkiemelés, érvelés, véleménynyilvánítás, kritikai képesség, értékorientációs képesség, szóbeli kifejezőképesség fejlesztése, írásbeli kommunikáció fejlesztése, társas kapcsolatok fejlesztése, közösségi felelősség alakítása

Drámajátékok

Írás, szövegalkotás Fejlesztési feladatok, kulcskompetenciák Tananyag tanulás Az írástechnika fejlesztése hon-és népismeret Betűalakítás és kapcsolás testi-lelki egészség Az írás eszközi használatának gyakorlása. énkép és önismeret beszédértés, néma olvasás, lényegkiemelés, szövegértés, helyesírás, szabálykövetés és alkalmazás, önkifejezés, helyes nyelvhasználat, esztétikai tudatosság A tanulási képesség fejlesztése, könyv- és könyvtárhasználat Fejlesztési feladatok, kulcskompetenciák információs és kommunikációs kultúra I) énkép, önismeret tanulás egyetemes kultúra hon- és népismeret önálló feladatvégzés, lényegkiemelés, problémamegoldó gondolkodás, érvelés, helyes nyelvhasználat, szókincsbővítés, értékorientációs képesség, kritikai képesség fejlesztése, kitartás

Tananyag Az önálló tanulás képességének fejlesztése: – szövegmondás; – memoriterek tanulása - könyv- és könyvtárhasználat

Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről Fejlesztési feladatok, kulcskompetenciák információs és kommunikációs kultúra I) tanulás hon-és népismeret

Tananyag Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása: – mondat, szó, hang, betű; betűrend, szótagolás; – szótő és toldalék; 10

458 beszédértés, lényegkiemelés, helyes nyelvhasználat, szövegértés, helyesírás, véleményalkotás, értékorientáció, szabálykövetés és alkalmazás, szókincsbővítés

- mondatfajták Helyesírási szabályismeret és -alkalmazás: – az időtartam jelölése: -o, -ó, -u, -ú, -ü, -ű, -i, -í; -ít, -ul, -ül; -tól, -től, -ból, -ből, -ról, -ről; – a kiejtéstől eltérő hangkapcsolatok; – a hagyomány szerinti írásmód; – az elválasztás szabályai; – a kijelentő és a kérdő mondat jelölése.

A továbbhaladás feltételei: Egyszerű szóbeli közlések megértése. Kérdésekre értelmes, rövid válasz adása. A mindennapi kommunikáció alapformáinak alkalmazása a szokás szintjén: köszönés, bemutatkozás, megszólítás, kérdezés, kérés, köszönetnyilvánítás, köszöntés. Feldolgozott szöveg megértésének bizonyítása: tartalmának elmondása a tanító kérdéseinek irányításával. Ismert szöveg gyakorlás utáni folyamatos fölolvasása. Az ábécérend ismerete. A magán- és mássalhangzók fölismerése, a rövid és hosszú hangok megkülönböztetése szóban és írásban. Szavak, szószerkezetek, két-három mondat helyes leírása másolással, tollbamondással. A kiejtéssel megegyezően írt rövid szavak biztos helyesírása. A j hang biztos jelölése 20 – a tanulók által gyakran használt – szóban. Az egyszerű szavak megfelelő elválasztása. Mondatkezdés nagybetűvel, szavakra tagolás segítséggel. Hibajavítás tanítói irányítással. 3. évfolyam Heti óraszám: 8 óra (3 óra olvasás, 3 óra nyelvtan, 2 óra fogalmazás) Évi óraszám: 230+58=288 óra Témakörök, tartalmak Kulturált nyelvi magatartás, beszédművelés Irodalomolvasás, szövegértés Szövegfeldolgozás. Az önálló tanulás képességének fejlesztése. Olvasási készség Olvasásgyakorlás. Szóbeli és írásbeli szövegalkotás Fogalmazási alapismeretek. Szövegalkotási gyakorlatok. Íráskészség

Órakeret 8 65

12 74

30 11

458 Az írástechnika fejlesztése. Az írás eszközi használatának gyakorlása. Tanulási képesség, könyv- és könyvtárhasználat Könyvtári informatika Nyelvtani, helyesírási ismeretek Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása. Helyesírási szabályismeret és alkalmazás. Társadalmi ismeretek Informatika Programok; ismert honlapok futtatása

4 81

10 4

Témakörök, tartalmak Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása Olvasás, írott szöveg megértése Olvasásgyakorlás, értő olvasás fejlesztése Írás, szövegalkotás Az írástechnika fejlesztése. Az írás eszközi használatának gyakorlása. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése Az értő olvasás fejlesztése, szövegolvasás. A tanulási képesség fejlesztése, könyv- és könyvtárhasználat Könyvtári informatika Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása. Helyesírási szabályismeret és alkalmazás Informatika Programok; ismert honlapok futtatása

Órakeret

Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása Fejlesztési feladatok, kulcskompetenciák információs és kommunikációs kultúra I) testi és lelki egészség tanulás énkép és önismeret


12

458 Helyes ejtés, szövegértés, nyelvhelyesség, beszédkészség, önismeret, kommunikáció Szókincs bővítése Olvasás, írott szöveg megértése Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése Fejlesztési feladatok, kulcskompetenciák információs és kommunikációs kultúra I) testi és lelki egészség tanulás hon- és népismeret, egyetemes kultúra, környezeti nevelés, felkészülés a felnőtt lét szerepére, aktív állampolgárságra és demokráciára nevelés

Tananyag

Szövegfeldolgozás: Prózai művek, versek, népköltészeti alkotások a hazai és a külföldi szépirodalomból. Történelmi tárgyú olvasmányok. Néphagyományokat feldolgozó, nemzeti ünnepeket, jelképeket, természeti és társadalmi jelenségeket bemutató Helyes ejtés és nyelvhasználat, szövegértés, lényegkiemelés, érvelés, véleménynyilvánítás, írások. Hétköznapi szövegek. kritikai képesség, értékorientációs képesség, szóbeli kifejezőképesség fejlesztése, írásbeli Népköltészet és műköltészet. kommunikáció fejlesztése, társas kapcsolatok fejlesztése, közösségi felelősség alakítása, Dramatikus játékok. együttműködés, változások megértése Műélvezet, átélés, belefeledkezés.

Írás, szövegalkotás Fejlesztési feladatok, kulcskompetenciák

Tananyag

tanulás hon-és népismeret testi-lelki egészség énkép és önismeret felkészülés a felnőtt lét szerepeire

Az írástechnika fejlesztése: – írásszokások megszilárdítása; – lendület és tempó fokozása. Az írás eszközi használata. Fogalmazási alapismeretek Szövegalkotási gyakorlatok.

beszédértés, néma olvasás, lényegkiemelés, szövegértés fejlesztése, írásbeli kifejezőképesség, helyesírás, szabálykövetés és alkalmazás, kritikai képesség, önkifejezés, helyes nyelvhasználat, esztétikai tudatosság A tanulási képesség fejlesztése, könyv- és könyvtárhasználat 13

458 Fejlesztési feladatok, kulcskompetenciák információs és kommunikációs kultúra I) énkép és önismeret tanulás egyetemes kultúra hon- és népismeret élettapasztalatok felhasználása


önálló feladatvégzés, lényegkiemelés, problémamegoldó gondolkodás, érvelés, helyes nyelvhasználat, szókincsbővítés, értékorientációs képesség, kritikai képesség fejlesztése, kitartás Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről Fejlesztési feladatok, kulcskompetenciák információs és kommunikációs kultúra I) tanulás hon-és népismeret

Tananyag Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása: - mondatfajták; - szavak; - szófajok. Helyesírási szabályismeret és - alkalmazás.

beszédértés, lényegkiemelés, helyes nyelvhasználat, szövegértés, szövegalkotás, írásbeli kifejezőképesség fejlesztése, helyesírás, véleményalkotás, értékorientáció, szabálykövetés és alkalmazás, szókincsbővítés

A továbbhaladás feltételei: Egyszerű szerkezetű mesék, elbeszélések eseményeinek elmondása néhány összefüggő mondattal. A földolgozott művek témájával kapcsolatos kérdések, válaszok megfogalmazása. Ismert feladattípusok írásbeli utasításainak megértése. Fél oldal terjedelmű, ismert témájú szépirodalmi és ismeretterjesztő olvasmány önálló néma olvasása, a szövegértés bizonyítása egyszerű feladatok elvégzésével. Feldolgozott szövegek felolvasása felkészülés után. Minimum öt-hat mondatos elbeszélő fogalmazás írása ismert témáról. Egyéni tempójú, rendezett, tiszta írás. Az önálló írásbeli munkák javítása tanítói segítséggel. Igék, főnevek, melléknevek fölismerése, szófajok megnevezése. A tanult tulajdonnevek kezdése nagybetűvel. A korosztály szókincsében megtalálható, kiejtésük szerint írandó szavak helyesírása. Egyszerű szavak elválasztása önállóan. A j hang helyes jelölése újabb 25-30 szóban. A szöveg tagolása mondatokra, a mondatkezdés és –zárás helyes jelölése. A mondaton belül a szavak elkülönítése. Részvétel a közös drámajátékokban, illetve a játékok készségfejlesztő gyakorlataiban. 14

458 4. évfolyam Heti óraszám: 7 óra (3 óra olvasás, 3:2 óra nyelvtan, 1:2 óra fogalmazás) Évi óraszám: 202+50=252 óra Témakörök, tartalmak Kulturált nyelvi magatartás, beszédművelés

Órakeret 6

Irodalomolvasás, szövegértés Szövegfeldolgozás. Az önálló tanulás képességének fejlesztése. Olvasási készség Olvasásgyakorlás. Szóbelis és írásbeli szövegalkotás Fogalmazási alapismeretek. Szövegalkotási gyakorlatok. Tanulási képesség, könyv- és könyvtárhasználat Könyvtári informatika Nyelvtani, helyesírási ismeretek Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása. Helyesírási szabályismeret és alkalmazás. Társadalmi ismeretek Informatika Programok; ismert honlapok futtatása

66

12 55

4 93

12 4

Témakörök, tartalmak Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása Olvasás, írott szöveg megértése Olvasásgyakorlás, értő olvasás fejlesztése Írás, szövegalkotás Az írástechnika fejlesztése. Az írás eszközi használatának gyakorlása. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése Az értő olvasás fejlesztése, szövegolvasás. A tanulási képesség fejlesztése, könyv- és könyvtárhasználat Könyvtári informatika Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről

Órakeret

15

458 Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása. Helyesírási szabályismeret és alkalmazás Informatika Programok; ismert honlapok futtatása

Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása Fejlesztési feladatok, kulcskompetenciák információs és kommunikációs kultúra I) testi és lelki egészség tanulás énkép és önismeret Helyes ejtés, szövegértés, nyelvhelyesség, beszédkészség, önismeret, kommunikáció Szókincs bővítése


Olvasás, írott szöveg megértése Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése Fejlesztési feladatok, kulcskompetenciák információs és kommunikációs kultúra I) testi és lelki egészség tanulás hon- és népismeret, egyetemes kultúra, környezeti nevelés, felkészülés a felnőtt lét szerepére, aktív állampolgárságra és demokráciára nevelés Helyes ejtés és nyelvhasználat, szövegértés, lényegkiemelés, érvelés, véleménynyilvánítás, kritikai képesség, értékorientációs képesség, szóbeli kifejezőképesség fejlesztése, írásbeli kommunikáció fejlesztése, társas kapcsolatok fejlesztése, közösségi felelősség alakítása, együttműködés, változások megértése

Tananyag Szövegfeldolgozás: Prózai és verses alkotások, népi játékok, népszokás ismertetők a magyar és a hazai nemzetiségek, népcsoportok népköltészetéből. Elbeszélések és regényrészletek, versek a hazai és külföldi klasszikus és élő irodalom gyermekekhez szóló alkotásaiból. Történetek a magyarság múltjából, kiemelkedő események, személyiségek megismeréséhez. Nagyobb terjedelmű irodalmi szöveg (pl. ifjúsági regény) feldolgozása. Hétköznapi szövegek. Drámajátékok Olvasásgyakorlás: – hangos olvasás; – néma olvasás.

16

458 Írás, szövegalkotás Fejlesztési feladatok, kulcskompetenciák tanulás hon-és népismeret testi-lelki egészség énkép és önismeret felkészülés a felnőtt lét szerepeire

Tananyag Az írástechnika fejlesztése: – írásszokások megszilárdítása; – lendület és tempó fokozása. Az írás eszközi használata. Fogalmazási alapismeretek Szövegalkotási gyakorlatok.

beszédértés, néma olvasás, lényegkiemelés, szövegértés fejlesztése, írásbeli kifejezőképesség, helyesírás, szabálykövetés és alkalmazás, kritikai képesség, önkifejezés, helyes nyelvhasználat, esztétikai tudatosság

A tanulási képesség fejlesztése, könyv- és könyvtárhasználat Fejlesztési feladatok, kulcskompetenciák információs és kommunikációs kultúra I) énkép és önismeret tanulás egyetemes kultúra hon- és népismeret élettapasztalatok felhasználása


önálló feladatvégzés, lényegkiemelés, problémamegoldó gondolkodás, érvelés, helyes nyelvhasználat, szókincsbővítés, értékorientációs képesség, kritikai képesség fejlesztése, kitartás

Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről Fejlesztési feladatok, kulcskompetenciák információs és kommunikációs kultúra I)

Tananyag Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek. 17

458 tanulás hon-és népismeret

A szófajokról tanultak bővítése, elmélyítése. Helyesírási szabályismeret és - alkalmazás.

beszédértés, lényegkiemelés, helyes nyelvhasználat, szövegértés, szövegalkotás, írásbeli kifejezőképesség fejlesztése, helyesírás, véleményalkotás, értékorientáció, szabálykövetés és alkalmazás, szókincsbővítés A továbbhaladás feltételei: Érthető, folyamatos beszéd a mindennapi kommunikációban. A tanult udvarias nyelvi fordulatok használata mindennapi beszédhelyzetekben. A mondanivaló értelmes megfogalmazása szóban. Előzetes felkészülés után ismert témájú szöveg folyamatos, a tartalmat kifejező fölolvasása. 15-20 soros, az életkornak megfelelő tartalmú szöveg néma olvasása, a szövegértés bizonyítása a lényeg kiemelésével. Legnagyobb költőink, íróink nevének és a tőlük olvasott művek címének megjegyzése. Rendezett, olvasható írás a margó, a betű- és szótávolság megtartásával. A mondat kezdése nagybetűvel, a mondatfajták megnevezése konkrét esetekben, záró írásjelük használata. A szavak szófajának, az egyalakú szótöveknek és a tanult toldalékoknak fölismerése, a toldalékos alakok megfelelő helyesírása. Az igealak felismerése, az ige és az igekötő kapcsolatának helyesírása. A tulajdonnevek tanult eseteinek nagybetűs kezdése. A többes szám felismerése, a melléknév, a határozatlan számnév fokozott alakjának helyes írásmódja. Tanítói javítással vagy tanulói önellenőrzéssel feltárt hibák javítása segítséggel. A könyvek önálló keresése a könyvtárban. A könyvek tartalomjegyzékének használat. Részvétel a csoportos történetalkotásban, az improvizációkban és az elemző beszélgetésekben. 4. Tankönyvek: 1. osztály: -

Az én ábécém, Első olvasókönyvem, Gyöngybetűk, Szépen, helyesen!, /Betűfaló/, Arany ABC gyakorló olvasókönyv,

2. osztály: 18

458 -

Hétszínvarázs olvasókönyv és munkafüzet, Nyelvtan-helyesírás munkatankönyv, Írás-helyesírás munkafüzet. Anyanyelvi gyakorlófüzet

-

Hétszínvirág olvasókönyv és munkafüzet, Nyelvtan-helyesírás munkatankönyv, Anyanyelvi gyakorlófüzet. Fogalmazás munkafüzet, Eszterlánc,

-

Hétszínvilág olvasókönyv és munkafüzet, Nyelvtan-helyesírás munkatankönyv, Anyanyelvi gyakorlófüzet, Fogalmazás munkafüzet, Gyöngyfüzér.

3. osztály:

4. osztály:

5. Tanulmányi segédletek, taneszközök: 1. osztály: -

betűkirakó, szótagkártya, szójegyzék, nagy tematikus képek, kézikönyvek, mesekönyvek (Gőgös Gúnár Gedeon) bábok; video és videofilmek, diafilm, diapozitív, írásvetítő, fólia a tankönyv feladataihoz.

-

applikációs képek, kis és nagy ábécés tábla, helyesírási szótár, tanítói kézikönyvek, Ablak Zsiráf, szójegyzék, folyóiratok, bábkészlet; dia- és videofilmek, lemezjátszó és lemezek, diavetítő, írásvetítő és fólia, magnó és kazetták.

-

applikációs készlet, bábok, írók-költők arcképei, gyermeklexikonok, szépirodalmi- és ismeretterjesztő könyvek, vers- és mesekönyvek, ifjúsági regények, folyóiratok, Magyar Helyesírás Szabályai, Értelmező kéziszótár, szójegyzék; magnó és kazetták, televízió, video és videofilmek, lemezjátszó és hanglemezek, diafilmvetítő és diafilmek, diavetítő és diasorozatok, írásvetítő és fólia, CD-lejátszó és CD-k.

2. osztály:

3. osztály:

4. osztály:

19

458 -

applikációs készlet, bábok, írók-költők arcképei, gyermeklexikonok, szépirodalmi- és ismeretterjesztő könyvek, vers- és mesekönyvek, ifjúsági regények, folyóíratok, Magyar Helyesírás Szabályai, Értelmező kéziszótár, szójegyzék; magnó és kazetták, televízió, video és videofilmek, lemezjátszó és hanglemezek, diafilmvetítő és diafilmek, diavetítő és diasorozatok, írásvetítő és fólia, CD-lejátszó és CD-k.

6. Ellenőrzés, értékelés, osztályozás: 1. osztály: - Fejlesztő értékelés, órai aktivitás, szorgalom, gyakorló munka. - A témakörök végén írásbeli számonkérés. - Memoriter szöveghű felidézése, kifejező előadása emlékezetből. - Témakörönként folyamatos fejlesztő célzatú szöveges értékelés. - Tematikus mérés értékelése százalékos teljesítménysávok megadásával, ezek minősítő jelzésével. - Házi feladatok rendszeres ellenőrzése, javítása. - Gyakorló jellegű feladatsorok értékelése motiváló célzatú szimbolikus jelekkel. - Félévkor: előre megszerkesztett lapon a tanuló munkájára, fejlődésére jellemző kifejezésekkel - Év végén: személyre szabott, szabadon megfogalmazott, részletes szöveges értékelés. 2. osztály: - Év elején a tanulók tudásszintjének felmérése – tájékozódás szintjén (hangos és értő olvasásból, írásból). - Egy-egy témakör feldolgozása közben szóbeli tájékozódás. Befejezéskor írásbeli számonkérés. Értékelése százalékos teljesítménysávok megadásával, ezek minősítő jelzésével. - Nyelvtan, írás-helyesírás, hangos olvasás és értő olvasásból folyamatos értékelés, motiváló célzatú szimbolikus jelekkel. - Memoriterek szöveghű felidézése, kifejező előadása emlékezetből. - Gyakorló jellegű feladatok, gyűjtő- és kutatómunkák értékelése motiváló célzatú szimbolikus jelekkel. - Házi feladatok folyamatos ellenőrzése és értékelése. - Félévkor: előre megszerkesztett lapon a tanuló munkájára, fejlődésére jellemző kifejezésekkel - Év végén: érdemjegyekkel történő osztályozás, a munkaközösség döntése alapján esetleg szöveges értékelés is. 3. osztály: - Diagnosztizáló mérés tanév elején – tájékozódás szintjén. - Minősítő értékelés: írásbeli és szóbeli munkák szöveges illetve érdemjeggyel való értékelése. - Témakörök feldolgozása közben szóbeli és írásbeli értékelés. A témakörök befejezésekor szóbeli és írásbeli számonkérés. - Negyedévente szöveges, félév és év végén érdemjeggyel történő értékelés. - Félévkor és tanév végén évfolyamszintű felmérés helyesírásból, olvasás-szövegértésből és hangos olvasásból, érdemjegyre. - Memoriterek szöveghű felidézése, kifejező előadása emlékezetből, érdemjegyre. - Gyakorló jellegű feladatok értékelése pontozással, amely jegyre váltható. 20

458 - Gyűjtő- és kutatómunka értékelése /szóbeli, pontozás vagy érdemjegy/. - Félévkor és év végén érdemjegyekkel történő osztályozás 2011.-től 4. osztály: - Tanév elején, tájékozódás szintjén diagnosztizáló mérés, félévkor és év végén évfolyamszintű felmérés nyelvtan-helyesírásból, olvasásszövegértésből és hangos olvasásból, érdemjegyre. - A témakörök feldolgozása során szóbeli tájékozódást végzünk /formáló-segítő/. - A témakörök végén írásbeli számonkérés /összegző-lezáró/ érdemjeggyel. - Memoriterek szöveghű felidézése, kifejező előadása emlékezetből érdemjegyre. - Helyesírási feladatok értékelése pontozással, amely bizonyos mennyiség után jegyre váltható. - Gyűjtőmunka és kutatómunka értékelése /szóbeli dicsérettel, pontozással vagy érdemjeggyel/. - Minősítő értékelés: írásbeli és szóbeli munkák érdemjeggyel való értékelése, kategóriánként.

Matematika 1-4. osztály 1. Célok és feladatok A matematika nevelés célja az általános iskola kezdő szakaszán azon képességek fejlesztése, melyek segítségével a tanulók felkészülnek az önálló ismeretszerzésre. Ennek elérésére életkoruknak megfelelő, tapasztalaton nyugvó megismerési módszereket sajátítanak el. Tapasztalatgyűjtés keretében foglalkozunk: - az alapvető matematikai képességek kialakításával, - a gondolkodás fejlesztésével, - a helyes tanulási szokások kiépítésével, - az ismeretszerzés során alkalmazott önállóság mértékének fokozásával, - a matematika tanulása iránti érdeklődés felkeltésével, - a pozitív attitűd alapozásával, - az életkornak megfelelő matematikai szaknyelv elsajátításával. A matematika tanulásának alapja a tapasztalatszerzésből kiinduló induktív megismerés. Ennek keretében kerül sor a megfigyelés irányítására, a spontán megfigyelésből a tudatos, célirányos megfigyelésre való felkészülésre, az észrevételek megfogalmazására, rendezésére, értelmezésére és lejegyzésére, valamint a szerzett tapasztalatok más tanulási helyzetekben való alkalmazására. A matematika tanulása az első négy évfolyamon alapozó jellegű. A nevelési-oktatási feladatok sorában a képességfejlesztésnek kiemelt szerepet szánunk. Az ismeretnyújtás a képességek gazdag tárházának fejlesztése közben, a kisiskolás korosztály fejlődési ütemének figyelembevételével történik. 21

458 A fejlesztés fontosabb területei: - összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés képessége, megfigyelőképesség, - emlékezet (mozgásos, tárgyi, fogalmi), - válogató-, osztályozó- és rendszerezőképesség, - adatok gyűjtése, rögzítése, rendezése, - lényegkiemelő képesség, - absztraháló- és konkretizálóképesség, - összefüggések felismerése, oksági és egyéb kapcsolatok feltárása, - probléma felismerése, problémamegoldás tárgyi tevékenységgel és egyszerűbb esetekben gondolati úton, - tevékenységekhez kötött alkotó gondolkodás, - kreativitás, - analógiák felismerése, követése, - algoritmikus gondolkodás, algoritmusok követése, - logikai gondolkodás elemi szinten, - tapasztalatok kifejezése különféle módokon (megmutatással, rajzzal, adatok rendezésével, példák, ellenpéldák gyűjtésével stb.), megfogalmazása saját szókinccsel, egyszerűbb esetekben matematikai szaknyelv, illetve jelrendszer alkalmazásával, - a munkavégzéshez szükséges általánosabb képességek (pl. pontosság, rendszeresség, megbízhatóság, a részletszámítások és az eredmény ellenőrzése). A kezdő szakasz feladata az alapvető matematikai ismeretek elsajátítása, a problémamentes továbbhaladás biztosítása a kötelező oktatás keretében. Az alapozás a matematika kiemelt témaköreiben az ismeretek koncentrikus és spirális bővülését segíti elő. Ezért kiemelten kezeljük azokat a tanítási tartalmakat, amelyekre a következő iskolaszakasz tananyaga épül: - a természetes szám fogalmát gazdag tartalommal építjük ki tízezres számkörben, - segítjük a biztonságos eligazodást a tízes számrendszerben, - kidolgozzuk és fejlesztjük a biztonságos szám- és műveletfogalomra épülő számolási készségeket, - formáljuk a sík- és térbeli tájékozódási képességeket, - alakzatok megismerésével, formai és mennyiségi tulajdonságok felismerésével, egyszerű transzformációkkal alakítjuk a geometriai szemléletet, - tapasztalati függvények és sorozatok vizsgálatával, ábrázolásával segítjük a problémalátást, a problémamegoldási képesség fejlődését, - valószínűségi játékokkal, megfigyelésükkel, kísérletekkel a valószínűségi szemléletet alapozzuk meg, - konkrét szituációkkal, példákkal alakítjuk a tanulók szemléletét a valóság és a matematikai modell kapcsolatáról. Alapvető fontosságú, hogy nem mennyiségi, hanem minőségi fejlesztés történjen, tehát a tanulók tempójának megfelelően haladjunk, ne a többre, hanem az alaposabbra helyezzük a hangsúlyt. A matematika tanítása kettős célrendszerre épül. Egyrészt a kognitív képességek fejlesztésére szolgál, és lehetőséget teremt a gondolkodási módszerek alkalmazására. Másrészt a tanulási szokások kiépülését segíti, rendszerességre, tudatosságra, a megismerési módszerek önálló alkalmazására nevel. Az önellenőrzés képességének fejlesztésével további felfedezésre, kutatásra ösztönöz. 22

458 A matematikai képességek kiépítését és folyamatos fejlesztését az iskolai kezdő szakasz alapvető feladatának tekintjük. A fejlesztés eredményeként azt várjuk, hogy a 4. évfolyam befejezése után a tanulók a megismerési módszerekben gazdagodva, a matematika és a matematikatanulás iránt pozitív beállítódással, érdeklődéssel, a továbbtanuláshoz szükséges ismeretek birtokában folytathassák tanulmányaikat. 2. Fejlesztési követelmények Az elsajátított matematikai fogalmak alkalmazása, a matematikai szemlélet fejlesztése Az általános iskola első négy évfolyamán a matematikai fogalmak elsajátításának alapozása történik. Gyakorlati tevékenységre, konkrét tapasztalatszerzésre épül. A számfogalom és műveletfogalom építése, a számolási készség fejlesztése az alapműveletek körében az életkornak megfelelő mélységben, fokozatosan bővülő számkörben folyik. A mennyiségek közötti kapcsolatok felfedezése, a változások, összefüggések megfigyelése tárgyi tevékenység során történik. A tapasztalatok megfogalmazásával a szóbeli kifejezőképességet fejlesztjük. A tér- és síkgeometriai szemléletet a gyermek konkrét tárgyi tevékenységével, a valóságot bemutató, a legkülönbözőbb technikákkal nyert anyagok, modellek segítségével alakítjuk. A matematikai logika legegyszerűbb elemeinek használatával fejlesztjük az összefüggések belátásának és pontos megfogalmazásának képességét. A matematika életkornak megfelelő elemi fogalmait a mindennapi életben való előfordulásnak megfelelően használjuk. Folyamatosan fejlesztjük a modellalkotás képességét, a lényeges és lényegtelennek tűnő dolgok szétválasztását. Egyszerű esetekben vizsgáljuk a „modell jóságát”. Felhívjuk a figyelmet a hétköznapi és a matematikai nyelv különbségeire. A sokoldalú gondolkodásmód fejlesztése érdekében konkrét tevékenységgel, kísérletezéssel példákat gyűjtünk a biztos, véletlen, lehetséges esetekre. Gyakorlottság a matematikai problémák megoldásában, jártasság a logikus gondolkodásban A problémamegoldó gondolkodás fejlesztésére a matematikai összefüggések szöveges megfogalmazását, modellezését alkalmazzuk. A matematikai szövegértő képesség alapozása és folyamatos fejlesztése összetett feladat. A beszédértésre épül és az értő olvasás színvonalának megfelelően fejlődik. A szövegösszefüggések értelmezése, az adatok kiválasztása a szövegből, az adatok közötti kapcsolatok felfedezése tevékenység, ábrázolás keretében történik, majd fokozatosan térünk át a számokkal, műveletekkel való kifejezésére. A megoldásban a próbálgatásnak, következtetésnek, logikus gondolkodásnak elsődleges szerepet tulajdonítunk. Csak ezután következhet az algebrai úton történő megoldás alkalmazása. A mérés témakörének tanításakor kiemelt szerepet tulajdonítunk a konkrét mérési tevékenységben való jártasságnak. Az elsajátított megismerési módszerek és gondolkodási műveletek alkalmazása Az ismeretszerzésben az életkornak megfelelő induktív eljárások alkalmazása, a konkrétból való kiindulás, a sokféle tevékenységből származó tapasztalat összegyűjtése vezet el az általánosabb összefüggések megfogalmazásáig, elvontabb ismeretek rögzítéséig. Az általánosítás az iskolázási szakasz befejezéséhez közeledve, bőséges tapasztalati alapozás után következhet. 23

458 A gondolkodás fejlesztése a gondolkodási műveletek következetes alkalmazásán keresztül történik. Ilyenek: az egyszerű állítások igaz vagy hamis voltának eldöntése, a megadott vagy választott szempont szerinti csoportosítás, osztályozás, néhány elem sorba rendezése, bizonyos feltételeknek eleget tevő elemek kiválasztása, adatok gyűjtése, lejegyzése, grafikonok készítése, értelmezése, szabályszerűségek észrevétele. A matematikai problémák megoldását konkrét tevékenységen való értelmezéssel és ugyancsak konkrét tárgyi tevékenységben való megoldáskereséssel, a matematikai modellalkotás aprólékos kidolgozásával, esetenként egy-egy feladat apró lépésekre bontásával, elemi algoritmusok alkalmazásával segítjük. A helyes tanulási szokások fejlesztése A matematikai tevékenységek megszerettetése, a matematikai szemlélet formálása a kezdő szakasz alapvető feladata. A helyes tanulási módok kialakítása a gondolkodási képességek fejlődését eredményezi, ami a tanulás más területén is hasznosítható. A kognitív képességek együttes fejlesztéséhez a matematika a következő területeken járulhat hozzá: - az anyanyelv és a szaknyelv adott szinten elvárható, megfelelő pontosságú használata, - a megértett és megtanult fogalmak, eljárások eszközként való használata, - megoldási tervek készítése, - kellő pontosságú becslések, számítások a mérések előtt, - feladatmegoldások helyességének ellenőrzése, - indoklások, érvelések, kérdésfeltevések, kételkedések, igazolás keresése, a megértés igénye, tapasztalatok gyűjtése a matematika érdekességeiről, tankönyvek, feladatlapok önálló használata. A matematika tanulásának szokásrendjébe tartozik a pontos munkavégzés, a fegyelmezett számjegy- és jelírás, a rendezett írásbeli munka és értelmes, rendezett szóbeli megfogalmazás. FEJLESZTÉSI FELADATOK, KOMPETENCIÁK

 Tájékozódás – Tájékozódás a térben – Tájékozódás az időben – Tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban  Megismerés – Tapasztalatszerzés – Képzelet – Emlékezés – Gondolkodás – Ismeretek rendszerezése – Ismerethordozók használata  Ismeretek alkalmazása

24

458  Problémakezelés és -megoldás  Alkotás és kreativitás: alkotás öntevékenyen, saját tervek szerint; alkotások adott feltételeknek megfelelően; átstrukturálás  Akarati, érzelmi, önfejlesztő képességek és együttéléssel kapcsolatos értékek – Kommunikáció – Együttműködés – Motiváltság – Önismeret, önértékelés, reflektálás, önszabályozás  A matematika épülésének elvei A MATEMATIKAI KOMPETENCIÁK FOLYAMATOS FEJLESZTÉSE - számlálás, számolás - mennyiségi következtetés, valószínűségi következtetés - becslés, mérés - problémamegoldás, - rendszerezés, kombinativitás - induktív következtetés A tanulók értelmi képességeinek - logikai készségének, problémamegoldó, helyzetfelismerő képességeinek – folyamatos fejlesztése A tanulók képzelőerejének, ötletességének fejlesztése A tanulók önellenőrzésének fejlesztése A tervszerű és célirányos feladat-megoldási készség alapozása A kreatív gondolkodás fejlesztése A helyes tanulási szokások A kezdő szakasz alapvető feladata a matematikai tevékenységek megszerettetése, a matematikai szemlélet formálása. A helyes tanulási módok kialakítása a gondolkodási képességek fejlődését segíti elő, amely a tanulás más területén is hasznosítható; alkalmazható, gyakorlatra váltható tudást eredményez. A matematika tanulásának szokásrendjébe tartozik a pontos munkavégzés, a fegyelmezett számjegy- és jelírás, a rendezett írásbeli munka és értelmes, rendezett szóbeli megfogalmazás. A kognitív képességek együttes fejlesztéséhez a matematika a következő területeken járulhat hozzá: – az anyanyelv és a szaknyelv adott szinten elvárható, megfelelő pontosságú használata; – a megértett és megtanult fogalmak, az eljárások eszközként való használata; – megoldási tervek készítése; – kellő pontosságú becslések, számítások a mérések előtt, feladatmegoldások helyességének ellenőrzése; – indoklások, érvelések, kérdésfeltevések, kételkedések, igazolás keresése; 25

458 – a megértés igénye; – tapasztalatok gyűjtése a matematika érdekességeiről; – tankönyvek, feladatlapok önálló használata. Miután a fenti képességeket többnyire komplex módon érdemes fejleszteni, elengedhetetlen a tantárgyi koncentráció alkalmazása az iskolai munkában. 3. Témakörök, tartalmak, óraszámok 1. évfolyam Heti óraszám: 5 óra Évi óraszám: 144+36=180 óra Tananyag témakörönkénti megoszlása Számtan, algebra (126) Számfogalom a húszas számkörben Műveletek értelmezése, műveletvégzés Összefüggések szöveges feladatokban Sorozatok, függvények (25) Sorozatok Függvények Geometria, mérés (20) Geometria Mérés Valószínűség, statisztika (5) Informatika (4) Programok; ismert honlapok futtatása

Órakeret

Tananyag témakörönkénti megoszlása Gondolkodási és megismerési módszerek Osztályozás, rendezés, nyitott mondat, kombinatórika Számtan, algebra (126) Számfogalom a húszas számkörben Műveletek értelmezése, műveletvégzés Összefüggések szöveges feladatokban Relációk, sorozatok, függvények (25) Sorozatok Függvények

Órakeret

48 44 34 13 12 8 12 5 4

48 44 34 13 12 26

458 Geometria, mérés (20) Geometria Mérés Valószínűség, statisztika (5) Informatika (4) Programok; ismert honlapok futtatása

8 12 5 4

Gondolkodási és megismerési módszerek Fejlesztési feladatok Kulcskompetenciák Információs kultúra, gazdasági nevelés, Tanulás

Tananyag Tárgyak, síkidomok, testek, számok (20-as számkörben). Állítások igazságtartalmának eldöntése. Igaz, hamis állítások, nyitott mondatok.

Figyelem- és megfigyelőképesség fejlesztése, problémamegoldás, önkifejezés, lényegkiemelés, szabálykövetés, matematikai modell alkalmazása, érvelés, magyarázat Számtan, algebra Fejlesztési feladatok Kulcskompetenciák Információs kultúra, gazdasági nevelés, Tanulás Felkészülés a felnőtt lét szerepeire

Tananyag Természetes számok a 20-as számkörben Személyek, tárgyak, dolgok érzékelhető tulajdonságainak felismerése, válogatása közös és eltérő tulajdonság alapján. A természetes szám többféle tapasztalati bázisa: darabszám, mérőszám, sorszám. Személyek, tárgyak megszámlálása, leszámlálása. A természetes számok előállítása mennyiségek mérőszámaként, a számok megjelenése sorszámként. A számok jele. Számok tulajdonságainak megismerése: összeg- és különbségalakjaik, bontott alak, számjegyek száma, páros, páratlan számok. Számok kapcsolatai: kisebb, nagyobb, egyjegyű, kétjegyű.

Figyelem- és megfigyelőképesség fejlesztése, problémamegoldás, önkifejezés, lényegkiemelés, szabálykövetés és felismerés, matematikai modell alkalmazása, érvelés, magyarázat, szövegértés, helyes nyelvhasználat, változások megértése, elvonatkoztatás, értékorientációs képesség, összefüggések meglátása, önellenőrzés, kezdeményezőképesség, felelősségvállalás

27

458 Számszomszédok. Számok helye a számegyenesen. Az összeadás és kivonás értelmezése tevékenységgel, rajzzal és szöveges feladattal (egyváltozós: hozzáadás, elvétel; kétváltozós: két halmaz egyesítése, ill. ennek a tevékenységnek a megfordítása, két halmaz összehasonlítása). Pótlás. Műveleti jelek; számok összetett alakjainak használata. Rajzolt, illetve tárgyi jelek értelmezése tevékenységgel, történés kitalálásával; matematikai jelek, műveleti jelek (>, <, +, –, =) értése, használata. Egyszerű műveleti tulajdonságok (pl. az összeadás tagjainak felcserélhetősége; az összeadás tagjainak csoportosítása). A bontás és a pótlás műveletének értelmezése, gyakorlása. A szöveges feladatok megoldásának előkészítése. Szöveges feladat megjelenítése eljátszással, tárgyi tevékenységgel, rajzzal. Adatok és kapcsolatok lejegyzése számokkal, jelekkel. Szövegből számfeladat alkotása – számfeladathoz szöveg alkotása. Műveletek értelmezése szöveg alapján. Szöveges feladatok megoldása modellek segítségével. Fordított szövegezésű feladatok megoldása. Egyszerű nyitott mondatok megoldása. Relációk, sorozatok, függvények Fejlesztési feladatok Kulcskompetenciák Információs kultúra, gazdasági nevelés, Tanulás, Felkészülés a felnőtt lét szerepeire

Tananyag Függvényre vezető szöveges feladatok megoldása egyszerű esetekben. Számsorozatok folytatása, kiegészítése adott vagy felismert szabály alapján. Szabályjátékok, gépjátékok.

Kreativitás, problémamegoldás, véleménynyilvánítás, önálló 28

458 tapasztalatszerzés, kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Geometria, mérés Fejlesztési feladatok Kulcskompetenciák Információs kultúra Énkép és önismeret Tanulás Gazdasági nevelés A környezettudatosságra nevelés

Tananyag

Szövegértés, helyes nyelvhasználat, problémamegoldó gondolkodás, szabályfelismerés és követés, véleménynyilvánítás, együttműködő képesség, változások megértése, tapasztalatszerzés

Tájékozódás: helymeghatározás, irányok, irányváltoztatások. (tájékozódási pontokhoz, külső tárgyakhoz és saját testhez viszonyítva) Tájékozódás a síkban és a térben. Geometriai tulajdonságok felismerése, viszonyítások, összehasonlítások. Egyszerű geometriai formák megnevezése, hasonló formák felismerése (négyzet, kör, háromszög) és előállítása tevékenységgel. Testek építése modell alapján. Mérés alkalmilag választott mérőeszközökkel. Mérőeszközök megismerése. Tárgyak hosszúságának, szélességének, tömegének, űrtartalmának összehasonlítása, összemérése. Mérés szabvány egységekkel. A méter, kilogramm, liter, hét, nap, óra megismerése.

Valószínűség, statisztika Fejlesztési feladatok Kulcskompetenciák

Tananyag

Gazdasági nevelés Tanulás Egyetemes kultúra

Adatok gyűjtése és ábrázolása

Szövegértés, helyes nyelvhasználat, érvelés, szóbeli kifejezőképesség, problémamegoldás, logikus gondolkodás, változások megértése, véleménynyilvánítás, értékorientáció, 29

458 A továbbhaladás feltételei: Tárgyak, személyek, dolgok érzékelhető tulajdonságainak felismerése, válogatás közös és eltérő tulajdonság alapján. Számfogalom a 20-as számkörben, biztos számlálás, mérés. Számok írása, olvasása. A számok kéttagú összeg- és különbségalakjainak felsorolása. Páros és páratlan számok felismerése. A számok szomszédainak ismerete. Növekvő és csökkenő számsorozatok képzése adott szabály alapján. Hozzátevés, elvétel tevékenységgel, megfogalmazása szóban. Valamennyi kéttagú összeg és különbség ismerete húszas számkörben. Gyakorlottság az összeadás, kivonás, bontás, pótlás alkalmazásában kirakás segítségével, lejegyzés számokkal. Egyszerű összefüggések megfogalmazása szóban és írásban, lejegyzése a relációs jelek alkalmazásával. Egyszerű szöveges feladat értelmezése tevékenységgel; modell választása. Szövegösszefüggés lejegyzése számokkal, művelettel. Egyszerű sorozat képzése kirakással, rajzzal. Növekvő és csökkenő sorozatok felismerése, képzése adott szabály alapján. Egyszerű függvénykapcsolathoz összetartozó elempárok keresése. Térbeli és síkbeli alakzatok azonosítása és megkülönböztetése néhány megfigyelt geometriai tulajdonság alapján. Helymeghatározás a tanult kifejezések alkalmazásával. Összehasonlítás, mérés gyakorlati tevékenységgel, az eredmény megfogalmazása a tanult kifejezésekkel. A m, kg, l egységek használata szám- és egyszerű szöveges feladatokban. A hét, nap, óra időtartamok helyes alkalmazása. 2. évfolyam Heti óraszám: 5 óra Évi óraszám: 144+36= 180 óra Órakeret

Tananyag témakörönkénti megoszlása Számtan, algebra (120) Számfogalom a százas számkörben Műveletek értelmezése, műveletvégzés Összefüggések, kapcsolatok Sorozatok, függvények (22) Geometria, mérés (28) Síkidomok, testek, transzformációk Mérhető tulajdonságok, mérés Valószínűség, statisztika (6)

35 75 10 22 8 20 6 30

458 Informatika (4) Programok; ismert honlapok futtatása

4 Órakeret

Tananyag témakörönkénti megoszlása Gondolkodási és megismerési módszerek Osztályozás, rendezés, nyitott mondat, kombinatorika Számtan, algebra (126) Számfogalom a húszas számkörben Műveletek értelmezése, műveletvégzés Összefüggések szöveges feladatokban Relációk, sorozatok, függvények (25) Sorozatok Függvények Geometria, mérés (20) Geometria Mérés Valószínűség, statisztika (5) Informatika (4) Programok; ismert honlapok futtatása

48 44 34 13 12 8 12 5 4

Gondolkodási és megismerési módszerek Fejlesztési feladatok Kulcskompetenciák

Tananyag

Információs kultúra, gazdasági nevelés, Tanulás

Tárgyak, személyek, szavak, síkidomok, testek, számok (100-as számkörben) tulajdonságainak megfigyelése, összehasonlítása, halmazba rendezése. Tárgyak, síkidomok, testek, számok felhasználásával sorozatalkotások, sorba rendezések, osztályozás. Állítások igazságtartalmának eldöntése. Igaz, hamis állítások, nyitott mondatok lezárása kis alaphalmaz minden elemének behelyettesítésével, kvantorokkal („minden”, „van olyan”)

Figyelem- és megfigyelőképesség fejlesztése, problémamegoldás, önkifejezés, lényegkiemelés, szabálykövetés, matematikai modell alkalmazása, érvelés, magyarázat

Számtan, algebra 31

458 Fejlesztési feladatok Kulcskompetenciák Információs kultúra, gazdasági nevelés, Tanulás Felkészülés a felnőtt lét szerepeire

Tananyag Az összeadás és kivonás értelmezése tevékenységgel, rajzzal és szöveges feladattal a 100-as számkörben. Az összeadás és a kivonás kapcsolata. Az összeadás műveleti tulajdonságai: a tagok felcserélhetősége, csoportosíthatósága, összefüggés a tagok növelése, csökkentése és az összeg változása között. Az összeadás és a kivonás kapcsolata: pótlás, hiányos kivonás, zárójel használata (összeg, különbség elvétele).


Szorzó-és bennfoglaló táblák felépítése 100-as számkörben („kis egyszeregy”). A bennfoglalás és a részekre osztás megkülönböztetése szöveggel adott feladatokhoz kapcsolódóan. Szorzás műveletnél a szorzótényezők felcserélhetősége. A maradékos osztás értelmezése. Műveleti sorrend; a zárójel bevezetése. Egyszerű és összetett szöveges feladatok megoldása modellek segítségével: sorozatok, táblázatok, rajzok, grafikonok. Fordított szövegezésű feladatok megoldása. A szöveges feladat megoldási algoritmusának megismerése, alkalmazása. Állítások megítélése igazságértékük szerint; nyitott mondatok lezárása behelyettesítéssel, megoldásuk próbálgatással.

Relációk, sorozatok, függvények Fejlesztési feladatok Kulcskompetenciák Információs kultúra, gazdasági nevelés, Tanulás, Felkészülés a felnőtt lét szerepeire

Tananyag Megfigyelésben, mérésben, számlálásban, számolásban gyűjtött adatok, elemek sorozatba rendezése; a keletkező sorozat tulajdonságai szabályosságának vizsgálata (például periodikus sorozatok, 32

458 számtani sorozat). Egyszerű tapasztalati függvények. Számsorozatok folytatása, kiegészítése adott vagy felismert szabály alapján. Szabályjátékok, gépjátékok.

Kreativitás, problémamegoldás, véleménynyilvánítás, önálló tapasztalatszerzés, kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

Függvényre vezető egyszerű szöveges feladatok megoldása. Geometria, mérés Fejlesztési feladatok Kulcskompetenciák

Tananyag

Információs kultúra Énkép és önismeret Tanulás Gazdasági nevelés A környezettudatosságra nevelés Szövegértés, helyes nyelvhasználat, problémamegoldó gondolkodás, szabályfelismerés és követés, véleménynyilvánítás, együttműködő képesség, változások megértése, tapasztalatszerzés

Tájékozódás: helymeghatározás, irányok, irányváltoztatások. (tájékozódási pontokhoz, külső tárgyakhoz és saját testhez viszonyítva) Tájékozódás a síkban és a térben. Geometriai tulajdonságok felismerése, viszonyítások, összehasonlítások. Egyszerű geometriai formák megnevezése, hasonló formák felismerése (négyzet, kör, háromszög) és előállítása tevékenységgel. Testek építése modell alapján. Tükrözés, tükörkép tulajdonságainak megfigyelése. Tárgyak, személyek, alakzatok, jelenségek, összességek összehasonlítása mennyiségi tulajdonságaik (hosszúság, űrtartalom, tömeg, idő) alapján. Mérés alkalmilag választott és szabvány egységekkel (m, dm, cm, kg, dkg, l, dl, óra, perc, nap, hét, hónap, év). Időpont és időtartam megkülönböztetése.


Tananyag

Gazdasági nevelés

Adatok gyűjtése, lejegyzése, ábrázolása. 33

458 Tanulás Egyetemes kultúra

Adatokról megállapítások leolvasása. Valószínűségi játékok, kísérletek megfigyelése.

Szövegértés, helyes nyelvhasználat, érvelés, szóbeli kifejezőképesség, problémamegoldás, logikus gondolkodás, változások megértése, véleménynyilvánítás, értékorientáció, kombinatorikus képesség. A továbbhaladás feltételei: Halmazok összehasonlítása, meg- és leszámlálás. Viszonyítások: nagyobb, több, hányszor akkora megfogalmazása. Darabszám, mérőszám helyes használata. Biztos számfogalom 100-ig. A számok írása, olvasása. Az egyes, tízes fogalmának ismerete. Tájékozottság a tízes számrendszerben. Számok helye a számegyenesen, nagyság szerinti sorrendje. A számok néhány tulajdonságának ismerete: adott szám jellemzése a megismert tulajdonságokkal. A számok közötti kapcsolatok felismerése. Alapműveletek (összeadás, kivonás, szorzás, részekre osztás, bennfoglalás, maradékos osztás) értelmezése kirakással. Műveletek megoldása szóban. A kisegyszeregy biztonságos ismerete. A számok közötti kapcsolatok műveletekkel történő megjelenítése. Tagok felcserélhetőségének ismerete. Fordított műveletek alkalmazása. A műveletek közötti kapcsolatok felismerése. A kapcsolatok kifejezése szóban. Állítások megfogalmazása tevékenységről, rajzról. Állítások igazságának megítélése. Nyitott mondat kiegészítése, igazzá tevése. Nyitott mondat készítése ábráról. Szöveges feladatok értelmezése, megoldása: - lejegyzés (ábrázolás), - műveletek kijelölése, - számolás, - ellenőrzés, - válasz megfogalmazása. Adott szabályú sorozat folytatása. Sorozatok képzése. Testek létrehozása másolással megadott egyszerű feltétel szerint. Élek, csúcsok, lapok felismerése, számbavétele a kocka és a téglatest esetében. Síkidomok létrehozása másolással, megadott egyszerű feltétel szerint. Csoportosítás, válogatás tulajdonságok szerint. Gyakorlati mérések a tanult egységekkel. A tanult szabványmértékegységek ismerete, használata. 3. évfolyam Heti óraszám: 4 óra Évi óraszám: 115+29= 144 óra 34

458 Tananyag témakörönkénti megoszlása Számtan, algebra (96) Számfogalom 1000-es számkörben Műveletek értelmezése, műveletvégzés Összefüggések, kapcsolatok Sorozatok, függvények (12) Geometria, mérés (26) Síkidomok, testek, transzformációk Mérhető tulajdonságok, mérés Valószínűség, statisztika (6) Informatika (4) Programok; ismert honlapok futtatása

Órakeret


Órakeret

18 60 18 12 12 14 6 4

48 44 34 13 12 8 12 5 4

Gondolkodási és megismerési módszerek Fejlesztési feladatok Kulcskompetenciák

Tananyag 35

458 Információs kultúra, gazdasági nevelés, Tanulás

Természetes számok, alakzatok, törtszámok. Halmazábrázolás Alakzatok, természetes számok.

Figyelem- és megfigyelőképesség fejlesztése, problémamegoldás, önkifejezés, lényegkiemelés, szabálykövetés, matematikai modell alkalmazása, érvelés, magyarázat, kombinatív gondolkodás fejlesztése Számtan, algebra Fejlesztési feladatok Kulcskompetenciák Információs kultúra, gazdasági nevelés, Tanulás Felkészülés a felnőtt lét szerepeire

Tananyag Természetes számok 1000-es számkörben. A természetes szám, mint halmazok számossága és mint mérőszám. Becslések (mennyiségek, halmazok számossága). Helyiérték, alaki érték, valódi érték. Nagyságviszonyok, számok helye a számegyenesen. Számszomszédok, kerekített értékek. Negatív szám értelmezése: hőmérséklet. Törtszám értelmezése: egységtörtek, egységtörtek többszörösei. Az egységtörtek nagyságviszonyai. Pótlás egy egészre.


Római számok: I, V, X, L, C, D, Számolási analógiák alkalmazása az 1000-es számkörben szóbeli számolások körében. A szorzótábla kiterjesztése kétjegyű számokra (nagy egyszeregy). A négy alapművelet elnevezéseinek tudatos használata. A műveleti eljárások kiterjesztése az írásbeli műveletek körére. Műveletek leolvasása ábráról, megjelenítése tevékenységgel. Az alapműveletek eljárásainak alkalmazása szóban és írásban. Műveleti tulajdonságok: felcserélhetőség, csoportosíthatóság. Összeg, különbség változásai. A helyes műveleti sorrend és a zárójelhasználat. Becslés értelmezése és alkalmazása: kellő pontosságú becslések számítások előtt. 36

458 A „közelítő érték” fogalmának bevezetése, a ≈ jel megismerése, alkalmazása. Szöveges feladatok megoldása modellek segítségével: sorozatok, táblázatok, rajzok, grafikonok. Szöveges feladatról nyitott mondat készítése, többféle megoldási mód keresése. Kapcsolatok felismerése, jelölése szöveges feladatokban. Relációk, sorozatok, függvények Fejlesztési feladatok Kulcskompetenciák Információs kultúra, gazdasági nevelés, Tanulás, Felkészülés a felnőtt lét szerepeire

Tananyag Állítások igazságának megítélése. Adott állításokhoz halmazok képzése. Nyitott mondatok igazsághalmazának megkeresése módszeres próbálgatással, közelítéssel. Egyszerű esetekben összes megoldás keresése. Nyitott mondatok megoldása műveletek gyakorlására. Nyitott mondatok megértése, lejegyzése, megoldása számelméleti fogalmakat, kifejezéseket tartalmazó matematikai szöveg alapján (nem szöveges feladat). Relációk leolvasása két irányból. Számsorozatok folytatása, kiegészítése adott vagy felismert szabály alapján. Összefüggések felismerése a sorozat elemei között. Kapcsolat keresése, felismerése táblázatban rögzített tapasztalati adatok között. Függvényre vezető szöveges feladatok megoldása egyszerű, esetekben.


Geometria, mérés Fejlesztési feladatok Kulcskompetenciák

Tananyag

Információs kultúra

Testek tulajdonságai. 37

458 Énkép és önismeret Tanulás Gazdasági nevelés A környezettudatosságra nevelés Szövegértés, helyes nyelvhasználat, problémamegoldó gondolkodás, szabályfelismerés és követés, véleménynyilvánítás, együttműködő képesség, változások megértése, tapasztalatszerzés

Téglatest, kocka. Téglatest (kocka) kiválasztása más testek közül, megnevezésük. Jellemző tulajdonságaik: lapok, élek, csúcsok száma. Testek tulajdonságai. Téglatest, kocka. Téglatest (kocka) kiválasztása más testek közül, megnevezésük. Jellemző tulajdonságaik: lapok, élek, csúcsok száma. Tengelyes tükrözés. Tengelyesen szimmetrikus alakzatok. Körzőhasználat. Pontok, vonalak. Vonalak tulajdonságai: egyenes, görbe, zárt, nyitott. Nagyítás, kicsinyítés. Tárgyak, személyek, alakzatok összehasonlítása mennyiségi tulajdonságaik szerint (magasság, szélesség, hosszúság, tömeg, űrtartalom). Mérések alkalmi egységekkel. Mérések szabványegységekkel: hosszúság – mm, cm, dm, m, km, tömeg – g, dkg, kg, t, űrtartalom – ml, cl, dl, l, hl, időmérés – óra, perc, másodperc. Mértékegység és mérőszám kapcsolata Kerületmérés. Sokszögek kerületének mérése, számítása. A téglalap és a négyzet kerületének számítása. A szög fogalmának értelmezése.


Tananyag

Gazdasági nevelés Tanulás

Valószínűségi játékokban a lehetséges és lehetetlen fogalmak értelmezése. 38

458 Egyetemes kultúra

A biztos és a véletlen esetek megállapítása.

Szövegértés, helyes nyelvhasználat, érvelés, szóbeli kifejezőképesség, problémamegoldás, logikus gondolkodás, változások megértése, véleménynyilvánítás, értékorientáció, kombinatorikus képesség.

Adatok gyűjtése, rendezése, grafikon értelmezése, szabályszerűségek észrevétele.

A továbbhaladás feltételei: Halmazok tulajdonságainak felismerése, részhalmaz jellemzése. Biztos számfogalom 1000-es számkörben. Számok írása, olvasása 1000-ig. Számok nagyságrendjének és helyi értékének biztos ismerete. Számok képzése, helyi érték szerinti bontása. Műveletek leolvasása ábráról, megjelenítése tevékenységgel. Az alapműveletek eljárásainak alkalmazása szóban és írásban. Egyszerű nyitott mondat kiegészítése igazzá, hamissá. Nyitott mondat igazsághalmazának megkeresése kis véges alaphalmazon behelyettesítéssel. Szöveges feladatok értelmezése, adatainak lejegyzése, megoldási terv készítése. Szöveges feladat megoldása közvetlenül az értelmezésre szolgáló tevékenységgel, ábrákkal és matematikai modellel. A számítások helyességének ellenőrzése és az eredmény értelmezése. Egyszerű sorozatok szabályának megállapítása, a sorozat folytatása. Kapcsolatok keresése táblázat adatai között. Testek építése modellről. Síkidomok előállítása tevékenységgel. Téglalap, négyzet tanult tulajdonságainak felsorolása modell segítségével. Mérés alkalmi és szabvány egységekkel. A gyakorlatban végrehajtott mérések alapján a mértékegység és mérőszám kapcsolatának megállapítása. Át- és beváltások a tanult mértékegységekkel gyakorlati mérésekhez kapcsolódva. A tanult szabványmértékegységek gyakorlati alkalmazása. A biztos és a véletlen megkülönböztetése konkrét tapasztalatszerzés útján.

4. évfolyam Heti óraszám: 4 óra Évi óraszám: 115+29= 144 óra Órakeret

Tananyag témakörönkénti megoszlása Számtan, algebra (90) Számfogalom a 10000-es számkörben Műveletek értelmezése, műveletvégzés

20 48 39

458 Összefüggések, kapcsolatok Sorozatok, függvények (12) Geometria, mérés (40) Síkidomok, testek, transzformációk Mérhető tulajdonságok, mérés Valószínűség, statisztika (6) Informatika (4) Programok; ismert honlapok futtatása

18 12 14 22 6 4 Órakeret


48 44 34 13 12 8 12 5 4

Gondolkodási és megismerési módszerek Fejlesztési feladatok Kulcskompetenciák Információs kultúra, gazdasági nevelés, Tanulás

Tananyag Tárgyak, alakzatok, természetes számok válogatása, rendezések. Halmazok ábrázolása Venn-diagrammal. Állítások megítélése igazságtartalmuk szerint. Állítások tagadása. A logikai és, vagy szavak használata állítások megfogalmazásában. Összehasonlításokhoz szükséges kifejezések használata: legalább,

Figyelem- és megfigyelőképesség fejlesztése, problémamegoldás, 40

458 önkifejezés, lényegkiemelés, szabálykövetés, matematikai modell alkalmazása, érvelés, magyarázat, kombinatív gondolkodás fejlesztése

legfeljebb, mindegyik, van olyan, egyik sem. Rendezett párok képzése. Számképzés. Fa-diagram. Táblázat.

Számtan, algebra Fejlesztési feladatok Kulcskompetenciák Információs kultúra, gazdasági nevelés, Tanulás Felkészülés a felnőtt lét szerepeire

Tananyag A negatív szám fogalmának előkészítése modellek segítségével: irányított mennyiségek (pl. hőmérő), ill. a tényleges hiány megtapasztalásával:(hőmérséklet) vagyon-, adósságcédulák. Törtszámok előállítása tárgyi tevékenységgel, értelmezése különféle mennyiségek mérőszámaként. Műveletek értelmezése tevékenységgel, ábrával és szöveggel. Becslés, közelítő érték. Műveleti tulajdonságok kiterjesztése 10000-es számkörre. A műveletek közötti kapcsolatok. A négy alapművelet végzése fejben kerek számok esetében. Szorzás, osztás 10-zel, 100-zal, 1000-rel. Írásbeli összeadás, kivonás négyjegyű számokkal. Írásbeli összeadás több taggal is. Négyjegyű számok írásbeli szorzása egyjegyű szorzóval. Írásbeli szorzás kétjegyű számmal. Írásbeli osztás egyjegyű számmal. A zárójel használata, a helyes műveleti sorrend. Számelméleti alapfogalmak formálása: osztója, osztható, többszörös. Szöveges feladatok. Értelmezés, adatok gyűjtése, ábrázolása, modell készítése. Megoldási algoritmus alkalmazása. Tervszerű próbálgatás alkalmazása a megoldás keresésére (közelítő módszer). A nyitott mondatok megoldása véges alaphalmazon, egyszerű esetekben következtetéssel.


41

458 A matematikai relációs szókincs használata konkrét helyzetekben: nem, és, vagy, van olyan, mindegyik, legalább, legfeljebb szavak értelmezése, használata. Relációk, sorozatok, függvények Fejlesztési feladatok Kulcskompetenciák Információs kultúra, gazdasági nevelés, Tanulás, Felkészülés a felnőtt lét szerepeire

Tananyag Számsorozatok folytatása, kiegészítése adott vagy felismert szabály alapján. Többféle folytatás lehetőségének felismerése. Adatok sorba rendezése, folytatásra vonatkozó sejtések megfogalmazása. Grafikonok készítése, olvasása. Relációk felismerése, megállapítása, alkalmazása, megjelenítése a matematika különböző területein. Hozzárendelések. A kapcsolatok felismerése, elemzése, önálló lejegyzése után táblázat készítése, elempárok alkotása. Függvényre vezető szöveges feladatok megoldása.


Geometria, mérés Fejlesztési feladatok Kulcskompetenciák

Tananyag

Információs kultúra Énkép és önismeret Tanulás Gazdasági nevelés A környezettudatosságra nevelés Szövegértés, helyes nyelvhasználat, problémamegoldó gondolkodás, szabályfelismerés és követés, véleménynyilvánítás, együttműködő képesség, változások megértése, tapasztalatszerzés

42

Testek tulajdonságai. Téglatest, kocka. Téglatest (kocka) kiválasztása más testek közül, megnevezésük. Jellemző tulajdonságaik: lapok, élek, csúcsok száma. Testek tulajdonságai. Téglatest, kocka. Téglatest (kocka) kiválasztása más testek közül, megnevezésük. Jellemző tulajdonságaik: lapok, élek, csúcsok száma. Síkidomok tulajdonságai. Sokszögek. Téglalap.

458 Négyzet. Konvex és nem konvex alakzatok. Párhuzamos, merőleges:  síkidomok oldalai,  testek határoló lapjai, egyenesek. Eltolás, forgatás Tengelyes tükrözés, tengelyesen szimmetrikus alakzatok. Tükrös alakzatok a térben. Egybevágó, hasonló alakzatok. Kicsinyítés, nagyítás. Tájékozódás térben és síkban. Tárgyak, személyek, alakzatok összehasonlítása mennyiségi tulajdonságaik szerint (magasság, szélesség, hosszúság, tömeg, űrtartalom). Mérések alkalmi egységekkel. Mérések szabványegységekkel: hosszúság – mm, cm, dm, m, km, tömeg – g, dkg, kg, t, űrtartalom – ml, cl, dl, l, hl, időmérés – óra, perc, másodperc. Területmérés lefedéssel. Szabványegységek: 1mm2; 1cm2; 1dm2; 1m2 stb. Térfogatmérés, szögmérés derékszöggel, felével, negyedével. Valószínűség, statisztika Fejlesztési feladatok Kulcskompetenciák

Tananyag

Gazdasági nevelés Tanulás Egyetemes kultúra

Valószínűségi játékok, kísérletek, megfigyelések.

43

458 Szövegértés, helyes nyelvhasználat, érvelés, szóbeli kifejezőképesség, problémamegoldás, logikus gondolkodás, változások megértése, véleménynyilvánítás, értékorientáció, kombinatorikus képesség.

Adatok gyűjtése, rendezése. Táblázatok, grafikonok értelmezése, leolvasása, készítése. Néhány szám számtani közepe, az átlag.

A továbbhaladás feltételei: Biztos számfogalom tízezres számkörben. Számok helyi érték szerinti írása, olvasása. Számok képzése, bontása. Számok nagyságának és a számjegyek különféle értékének biztos ismerete. A tízes, százas, ezres számszomszédok meghatározása. Szóbeli és írásbeli műveletek értelmezése és megoldása. A becslés, ellenőrzés eszközként való alkalmazása. A helyes műveleti sorrend ismerete és alkalmazása a négy alapművelet körében. Szöveges feladathoz tartozó számfeladat alkotása, és ezzel a szöveges feladat megoldása. Adott halmaz elemeinek szétválogatása adott szempont szerint. Nyitott mondat igazsághalmazának megkeresése véges alaphalmazon. Egyszerű és összetett szöveges feladatok megoldása. Megoldási algoritmusok alkalmazása. Sorozat szabályának felismerése, sorozat folytatása. A szabály megfogalmazása egyszerű formában. Összetartozó elemek táblázatba rendezése. Összefüggés felismerése a táblázat elemei között. Adott feltételeknek megfelelő geometriai alakzatok építése síkban, térben. Geometriai tulajdonságok felismerése, alakzatok kiválasztása a felismert tulajdonság alapján. Transzformációk létrehozása eltolás és tükrözések segítségével. Mérés szabványegységekkel. Át- és beváltások a tanult mértékegységekkel gyakorlati mérésekhez kapcsolva, illetve ilyenek felidézése nyomán. Számítások a kerület és terület megállapítására. Adatgyűjtés táblázatok leolvasásával. Példák megfogalmazása a biztos, a lehetséges és a lehetetlen fogalmának használatával. 4. Tankönyvek - Az én matematikám 1.osztály számára, - Az én matematikám feladatgyűjtemény 1. osztály számára, - Második matematikám 2. osztály számára, - Az én matematikám feladatgyűjtemény 2. osztály számára, - Harmadik matematika könyvem 3. osztály számára, - Negyedik matematika könyvem 4. osztály számára, - Ki(s)számoló 1., 2., 3. és 4. osztály számára.

44

458 5. Tanulmányi segédletek, taneszközök 1. osztály: - számkártya, számképes kártya, számegyenes, mágnes és mágnestábla, applikációs készlet, korong, színesrúd, logikai lap, mérőeszközök, mérőszalag, méterrúd, dobókocka, vonalzó, tükör, játékpénz, óra; - írásvetítő, fólia, projektor, diavetítő és diasorozat, - korongkirakó tábla, számolópálcika. 2. osztály: - applikációs képek, korong, számegyenes, játékpénz, dobókocka, vonalzó, mérőszalag, méterrúd, mérőeszközök, óramodell, síkidomok, színesrúd készlet; - írásvetítő, fólia, projektor, video és videofilm, televízió, - kézikönyvek, folyóiratok, CD-ROM. 3. osztály: - színesrúd készlet, számkártyák, számegyenes, mérőszalag, méterrúd, vonalzó, óramodell, sík- és térbeli modellező készlet, dobókocka, játékpénz, logikai játék, törtes-készlet, űrmérték, súlykészlet, mérleg, hőmérő, táblai applikáció, - írásvetítő, fólia, diavetítő és diasorozat, - kézikönyvek, folyóiratok, CD-ROM. 4. osztály: - mérőszalag, dobókocka, zsebtükör, egyenes és derékszögű vonalzó, körző, logikai-játék, szögestábla gumigyűrűkkel, színesrúd készlet, tér- és síkmértani modellező készlet, fonalak, törtes-készlet, pontrácsos- és vonalhálós lapok, zsebszámológép, táblai applikáció, falitáblák, méterrúd, űrmérték, mérleg + súlykészlet, óramodell; hőmérő, számkártyák, - diavetítő és diasorozatok, írásvetítő és fólia, - kézikönyvek, folyóiratok, CD-ROM. 6. Ellenőrzés, értékelés, osztályozás 1. osztály: - Szóbeli felelés kérdésre adott válaszok alapján, - Házi feladatok rendszeres ellenőrzése és javítása, - Témakörönként folyamatos, fejlesztő célzatú értékelés szóban. - Tematikus mérés értékelése százalékos teljesítménysávok megadásával, ezek minősítő jelzésével. - Fejlesztő értékelés a követelmények tükrében. - Minősítő értékelés szövegesen. - Gyakorló jellegű feladatsorok értékelése motiváló célzatú szimbolikus jelekkel. - Félévkor: előre megszerkesztett lapon a tanuló munkájára, fejlődésére jellemző kifejezésekkel 45

458 - Év végén: személyre szabott, szabadon megfogalmazott, részletes szöveges értékelés. 2. osztály: - Tanulók szóbeli teljesítménye alapján folyamatos szóbeli ellenőrzés és értékelés. - Házi feladatok folyamatos ellenőrzése, javítása. - Az év során négy témazáró felmérés értékelése százalékos teljesítménysávok megadásával, ezek minősítő jelzésével. - Év elején csak tájékozódó jellegű felmérés. - Gyakorló jellegű feladatsorok értékelése motiváló célzatú szimbolikus jelekkel. - Félévkor: előre megszerkesztett lapon a tanuló munkájára, fejlődésére jellemző kifejezésekkel - Év végén: személyre szabott, szabadon megfogalmazott, részletes szöveges értékelés. 3. osztály: - Tanév elején tájékozódás szintjén, félévkor és év végén évfolyamszintű írásbeli felmérés érdemjeggyel. - 5 évközi témazáró érdemjegyre. - Rövid, tájékoztató jellegű írásbeli számonkérés érdemjeggyel. - Témakörönként fejlesztő célzatú szóbeli értékelés. - Házi feladatok rendszeres ellenőrzése, számonkérése, fokozatosan építve az önértékelésre és önellenőrzésre. - Gyakorló feladatsorok értékelése pontokkal, amely bizonyos mennyiség után jegyre váltható. 4. osztály: - Tanév elején tájékozódás szintjén, félévkor és év végén évfolyam szintű írásbeli felmérés érdemjegyre. - Témakörönként folyamatos, fejlesztő célzatú szóbeli értékelés. - Témaköröket átfogó tudáspróbák érdemjegyre. - Gyakorló jellegű feladatsorok értékelése pontokkal, amely bizonyos mennyiség után jegyre váltható. - Házi feladatok rendszeres ellenőrzése, számonkérése, fokozatosan építve az önértékelésre és önellenőrzésre. - Minősítő értékelés: írásbeli és szóbeli munkák érdemjeggyel való értékelése, kategória.

Környezetismeret 1-4. osztály 1. Célok és feladatok A tantárgy célja, hogy felkeltse a tanulókban a környezetük élő és élettelen világa iránti érdeklődést. Bátorítson a természet és a lakóhelyi környezet önálló megismerésére, alkotóinak, jelenségeinek „felfedezésére”. Jól értelmezett, könnyen felidézhető, egyszerű kognitív műveletek végzésére alkalmas képzeteket alakítson ki a közvetlenül vagy közvetve megismerhető természeti és ember által létesített környezetről. Javítsa a tanulóknak a környezetük állapota iránti érzékenységét, alapozza meg a környezet értékeit tisztelő, azokat megóvni kész magatartásukat. Segítse őket tájékozódni természeti és társadalmi környezetükben, intse őket a veszélyhelyzetekkel kapcsolatos óvatosságra. 46

458 A környezetismeret tantárgy tanulása során a tanulók ismerkedjenek meg lakóhelyük, mint – egyre táguló körben – távolabbi természeti és ember által létrehozott környezetük jellemző anyagaival, jelenségeivel, élőlényeivel, illetve azok változásával, valamint az emberek és környezetük kapcsolatával. Fedezzék fel a természet sokszínűségét, szépségét, és ébredjenek rá pótolhatatlan, értékes mivoltára. A tanítás-tanulás folyamatában elsősorban a tanulók lakóhelyi, iskolai, települési környezete, majd hazánk értékeinek megismertetésére, megszerettetésére törekedjünk. Ezen keresztül segítsük olyan pozitív attitűd kialakulását, mely az élő és élettelen környezet megóvására, védelmére ösztönöz, erősíti a lakóhelyhez való kötődést, s ezzel a hazánkhoz és a nemzetünkhöz tartozás érzését alapozza meg. A tantárgy fontos feladata, hogy az elemi természettudományos műveltség megalapozása érdekében a tanulóknak az új ismeretek megszerzéséhez, azok rendszerezéséhez, rögzítéséhez és a mindennapi életben való alkalmazáshoz szükséges képességeit folyamatosan és rendszeresen fejlessze. Az élő és élettelen környezettel kapcsolatos fogalomalkotást mind személyes, mind közös, tevékeny tapasztalatszerzéssel készítse elő. Az egyszerű megismerési, tanulási módszerek megtanításával, begyakorlásával, alkalmazásával keltse fel – gondolkodás fejlettségéhez illeszkedő mértékben – a természeti jelenségek, folyamatok ésszerű, tudományos magyarázata iránti igényt. Lakóhelyi környezetük megismerése során tanítsa meg a tanulókat egyre nagyobb önállósággal szabályos, balesetmentesen közlekedni, elemi fokon tájékozódni a térben és az időben. Kiemelt cél az óvatosságra intés, az élet- és környezetkímélő, a veszélyhelyzetek megelőzését szolgáló magatartásformák kialakítása s ezzel a személyes biztonság növelése. Nyújtson ismereteket az anyag különböző formáinak érzékelhető tulajdonságairól. Segítse észlelni és elemi szinten értékelni azok mennyiségi és minőségi változásait. Fejlessze helyes egészségszokásaikat, alapozza meg önmaguk, valamint az élő és élettelen környezetük iránti felelősségérzetüket, segítse a környezeti harmónia létrejöttéhez és fenntartásához szükséges magatartásuk és életvitelük alakulását. 2. Fejlesztési követelmények Ismeretszerzési, -feldolgozási és alkalmazási képességek A tanuló váljék nyitottá a természet szépségei, értékei iránt. Érdeklődésének megfelelően tudjon ismeretekhez jutni a valóság megtapasztalásával, valamint különböző képi és szöveges ismerethordozók révén. Legyen képes a természet tárgyait, élőlényeit, jelenségeit és folyamatait észlelni és azokat elemi szinten megfigyelni. Tanítói irányítással, segítséggel tudjon ismeretekhez jutni a természeti és technikai környezet jelenségeinek, folyamatainak mérése, egyszerű kísérleti vizsgálata és modellezése által. Ismerje fel a vizsgálódásokhoz, mérésekhez, kísérletekhez szükséges eszközöket, és használja azokat balesetmentesen. Szerezzen gyakorlatot a mindennapi életben előforduló mérésekben, a hosszúság, a tömeg, az űrtartalom, a hőmérséklet és az idő mértékegységeinek használatában. Szerezzen jártasságot a jelenségek, folyamatok egy-egy körének megadott szempontú csoportosításában. Megfigyeléseit, tapasztalatait saját szavaival, egyszerűen tudja megfogalmazni és tanítói segítséggel rajzban és írásban rögzíteni. Tudja a megszerzett ismereteit elmondani, ábrázolni, leírni. Legyen gyakorlata a különböző tárgyak, élőlények, jelenségek minőségi és mennyiségi jellemzőinek elemi szintű összehasonlításában. Legyen képes a természeti és ember alkotta környezetről különféle módon szerzett ismereteit egymással összevetni, különböző szempontok szerint csoportokba rendezni, vizsgálódásainak eredményeit elemezni, értelmezni. Tudja magyarázni ismereteinek mennyisége és mélysége szerint a természeti jelenségeket és folyamatokat, ismerje fel a környezetében előforduló veszélyhelyzeteket. Legyen képes felhasználni, alkalmazni a mindennapi élet problémáinak megoldásában a tanultakat. 47

458 Lássa be, hogy környezetének állapota saját egészségére is hatással van, igényelje az egészséges életkörülményeket. Ismeretei ébresszék rá, hogy felelős a természet védelméért, és ezért becsülje meg környezetének értékeit. Ismerje a biztonságot szolgáló szervezetek munkáját (mentők, tűzoltók, rendőrség, polgári védelem). Tudja, hogyan kell viselkednie veszélyhelyzetben (menekülés, segítségkérés). Tájékozottság az anyagról Ismerje meg vizsgálódásai alapján a környezetében előforduló élő és élettelen anyagok néhány jellemző tulajdonságát, tudja az anyagokat különböző megadott szempontok szerint csoportosítani. Legyen tájékozott arról, hogy mely élelmiszerek fogyasztása szükséges szervezetünk egészséges fejlődéséhez. Tartózkodjék az élvezeti és kábítószerek kipróbálásától. Tudja, mely anyagok szennyezhetik leggyakrabban a környezetét, mely anyagok, eszközök a háztartás leggyakoribb veszélyforrásai. Tájékozódás az időben. A tér és a természeti jelenségek Ismerje a napszakok és évszakok változását. Szerezzen gyakorlatot az idő mérésében, a mindennapi életünket meghatározó időtartamok becslésében. Tudja, hogy az idő múlásával az élőlények is – magunk is – változnak. Ismerje fel e változások szabályszerűségét, okait. Tájékozódás térben. A tér és a természeti jelenségek Tudja a környezetében előforduló tárgyak méretét saját testméreteihez, majd szabványmértékegységekhez viszonyítani, helyzetét, mozgását különböző nézőpontból szemlélni, elképzelni, jellemezni. Tudjon tájékozódni a lakóhelyén és annak környékén, tudjon útbaigazítást adni. Ismerje a környezetében előforduló veszélyhelyzeteket. Tudja, hogyan kell viselkedni különböző veszélyhelyzetekben. Ismerje Magyarországon belül lakóhelye elhelyezkedését. Ismerkedjen meg az őt körülvevő táj jellegzetességeivel, felszínének formáival, az ottani élőlények jellemző tulajdonságaival. Tudja lakóhelye tájképi sajátosságait összehasonlítani más hazai tájakkal. Tájékozódás a természettudományos megismerésről Tudatosuljon benne, hogy a természetről szerzett ismereteket megfigyelés, vizsgálódás, kísérletezés, mérés útján szerezzük meg. Legyen tájékozott arról, hogy a természettel kapcsolatos ismereteit felkészültségének megfelelő könyvek, cikkek és a média segítségével is fejlesztheti, de sok téves nézettel is találkozhat. Tudjon önállóan a környezetére vonatkozó kérdéseket megfogalmazni. Tudjon beszámolni a saját tapasztalataiból, álló- és mozgóképekről, történetekből, leírásokból, a különböző kommunikációs eszközökből szerzett ismeretekről tanítói segítséggel. Tudjon írásban válaszolni egyszerű szóbeli vagy írásbeli kérdésekre. Tudjon egyszerű jelenségeket vázlatosan ábrázolni. Ismerje meg a tudósok kiemelkedő eredményeit, kitartó szorgalmát, erőfeszítéseit. A közlekedésben való biztonságos részvétel Ismerje meg a biztonságos közlekedés rá vonatkozó szabályait. Tudja, hogyan előzheti meg és hogyan kerülheti el a leggyakoribb baleseti 48

458 helyzeteket. Legyen tisztában azzal, hogy miként kérhet segítséget veszélyhelyzetben. Alkalmazza a közlekedéssel kapcsolatos helyes magatartási szokásokat és elvárt udvariassági szabályokat. Legyen tisztában lakóhelye veszélyes, kerülendő részeivel. Emberismeret, önismeret, honismeret Legyen igénye a személyes higiéniára, a test és a ruházat gondozására. Alkalmazza az egészségmegőrzés alapvető szabályait. Ismerje a korszerű táplálkozás, az egészséges életmód feltételeit. Ismerje fel a harmonikus kapcsolat kialakításának szükségességét a természeti és társadalmi környezettel. Ismerkedjen szűkebb környezetének kulturális és vallási emlékeivel, hagyományaival. Gyakorolja azokat a tevékenységeket, szokásokat, amelyek az otthona, a lakóhelye, a szülőföldje és a hazája megismeréséhez, megbecsüléséhez, megbecsüléséhez, szeretetéhez vezetnek. KULCSKOMPETENCIÁK Anyanyelvi kompetencia A hallott és olvasott szöveg megértése, szövegalkotás, helyes és kreatív nyelvhasználat. Matematikai kompetencia A gondolkodás fejlesztésének, alkalmazásának képessége, felkészülés a mindennapok problémáira. Természettudományos kompetencia Készséget, képességet jelent arra, hogy a különböző ismeretekkel, módszerekkel magyarázatokat, előrejelzéseket alkossunk a természetben. Magyarázatot adjunk az ember és a természeti világ kölcsönhatása között lezajló folyamatokra, és irányítsuk tevékenységünket. Digitális kompetencia Használata a munkában, kommunikációban, szabadidőben. A következő készségeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása, cseréje. Kommunikáció az interneten keresztül. Szociális, állampolgári kompetencia Felöleli a magatartás minden olyan formáját, amelyek segítségével hatékony és építő módon vehet részt a tanuló a társadalmi életben. Tudását felhasználva kreatívan, aktívan lehet részese a közügyeknek. A személyes, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel, a közösségi beilleszkedés feltételei. A hatékony, önálló tanulás A tanuló képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportosan. 49

458 Hatékonyan gazdálkodik az idővel és az információval. Előzetes tanulási, illetve élettapasztalataira építve tudását és képességeit aktívan használja az életben. Fontos a motiváció és a magabiztosság, az új ismeretek szerzése, feldolgozása, beépülése, útmutatások keresése, alkalmazása. FEJLESZTÉSI FELADATOK A fejlesztési feladatok a kulcskompetenciákra épülnek. Énkép, önismeret Az önismeret folyamatos fejlesztése a társak, a pedagógusok és a szülők segítségével. Ebben az életkorban a kisiskolások önismerete naiv önismeret. Ne hagyjuk ebben magukra őket! Az önismeret az önfejlesztés alapja. Hon- és népismeret A városi és vidéki élet hagyományainak megismerése, tisztelete. Néhányuk feldolgozása játékos formában (pl.: szüreti mulatság összeállítása, eljátszása). Magyar és más népek tudósainak, feltalálóinak munkássága, információk az életükről. Európai azonosságtudat, egyetemes kultúra Nyitottság, elfogadás más népek és más kultúrák iránt. Lehetőségek: nemzetközi gyermektalálkozók, táborok, kulturális rendezvények, csereüdültetés, testvériskolák, testvértelepülések kapcsolatainak ápolása. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés A társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös betartása. Részvétel a lakóhely életének kulturális és egyéb rendezvényein (fesztivál, falunap, ünnepi hetek, népművészeti vásárok). Részvétel a környezetvédelmi akciókban, azok megszervezésében. A lakóhely öröm- és bánattérképének elkészítése, a problémák megfogalmazása, elküldése az önkormányzathoz. A lakóhely cselekvő szeretete. (Aki akar valamit, az módszert keres, aki nem, az kifogást.) Gazdasági nevelés A tanulók váljanak tudatos fogyasztókká. Ebben legyen szempont és érvényesüljön a környezet védelme. Fogalmazzanak meg kritikákat a reklámokról. Nem csak a mának, a jövőnek is kell élnünk! Környezettudatosságra nevelés A tanulók legyenek képesek úgy élni, hogy ne veszélyeztessék a természet megóvását és a társadalom fenntartható fejlődését. Szükséges az egy életen át tartó tanulás, a kreatív gondolkodás, felelősségvállalás az egyéni és közös tettekért. A tanulás tanítása 50

458 A hatékony tanulás módszereinek és technikáinak elsajátítása, az önművelés igényének kialakítása. Valamennyi értelmi képesség fejlesztése iskolán belül és kívül. A tanulási stratégia tanítható. Az általános tanulási stratégiák – mint például az összehasonlítás, részletezés, problémamegoldás stb. –megtanulhatók és használhatók. A tanulási stratégiák fejlesztik a tanulók információfeldolgozó képességét, alkalmasabbá teszik őket az összetettebb gondolkodásra. A tevékenységi formák kialakítása és tervezése során tartsuk szem előtt a vezetés és önállóság helyes arányát. Szervezzünk minél differenciáltabban, személyre szabottabban! Tevékenységi formák: – figyelés (tanári magyarázat, szemléltetés figyelemmel kísérése) szóbeli munka (válaszadás a tanár kérdéseire, előzetes felkészülés alapján beszámoló az osztálynak, megbeszélés kis csoportban, gyakorlat vagy feladatmegoldás közben) – írásbeli munka (jegyzetelés a tanórán, feladatlapok kitöltése, fogalmazás készítése a megadott témában, gyakorlati munkanapló készítése (pl. az időjárásról, állatok-növények megfigyeléséről) – látványfeldolgozás (képek-rajzok elemzése, értelmezése, fotózás, rajzolás) – konstrukció (modellek készítése, gyűjtemények összeállítása /nem növénygyűjtemény/) – kísérletek (csoportos és egyéni kísérletek a tanteremben) – terepmunka (élményszerzés, megfigyelések, kirándulások, látogatások, erdei iskola, folyamatos megfigyelés, méréssorozat) – információszerzés (könyvtárhasználat, internet, televízió, ismeretterjesztő folyóiratok, napi sajtó, kérdezés, véleménykutatás, meghívott vendég segítségével) – számítás, mérés, adatfeldolgozás (mérések elvégzése, adatrögzítés írásban vagy a számítógép adatbázisában, számítási gyakorlófeladatok megoldása) – ismeretfeldolgozás, gondolkodás (új tapasztalatok, megszerzett ismeretek és a belső modell összevetése, módosítás, új modell állítása, a modellek összekapcsolása, tudásrendszerré szervezésük) – művelődés, tájékozódás (olvasás, televízió, internetes honlapok, rádióból szerzett információk és multimédiás CD-k segítségével) – játék, az igazi gyermeknyelv (csoportos és szerepjátékok, utánzások, egyéni és csoportos játékos fejtörők, versenyek) – bemutatás (tabló, poszter összeállítása, kiállítások rendezése, bemutatása másoknak, videofilm-készítés) – projektmunka (aktív részvétel, feladat-végrehajtás, szervezés, irányítás). Testi és lelki egészség A harmonikus, egészséges életre való törekvés, és ennek értékként való tisztelete. Egészséges életvitel és magatartás a mindennapi életben, amelyet elősegít a pedagógusok példamutató életvitele. Az emberi kapcsolatok, a barátság, a szeretet fontossága. Az értelmi és érzelmi nevelés egyensúlya. (Amihez érzelmekkel kötődünk, jobban hat ránk, és jobban meg is marad bennünk.) Az oktatás-nevelés során mindig vegyük figyelembe a gyermek személyiségének meghatározó tényezőit: –

belső tényezők: öröklött és veleszületett sajátosságok (adottságok) 51

458 –

külső tényezők: környezeti-társadalmi hatások (család, iskola, kortárscsoport).

Alakítsunk ki jó, együttműködő kapcsolatot a szülőkkel, vonjuk be őket a különböző iskolai programokba. Módszertani kultúránkból ne hiányozzon a játékosság, a humor! 3. Témakörök, tartalmak, óraszámok Témakörök, tartalmak Heti óraszám Évi óraszám A megismerési módszerek alapozása Az élettelen természet alapismeretei Halmazállapotok, környezetünk anyagai Az élő természet alapismeretei Az erdő, a mező, a vízpart, a szántóföld növény-és állatvilága Testünk és életműködésünk Életműködések Az ember egészsége Tájékozódási alapismeretek Információ Tér, idő, mozgás Közlekedés Eszközök, szabályok A lakóhely ismerete Gazdasági, kulturális értékek Országismeret Megyék, városok, tájak Informatika (4) Programok; ismert honlapok futtatása Témakörök, tartalmak Heti óraszám

Évfolyamok 2. 3. 1 1,5 29+7 43+11 2 4 11 10

1. 1 29+7 2 10

4. 2 58+14 5 16

10

10

13

16

6

6

10

10

2

2

6

10

2

1

2

3

2

2

1

1

-

-

4

7

2

2

4

4

1. 1

Évfolyamok 2. 3. 1 1,5 52

4. 2

458 Évi óraszám Tájékozódási alapismeretek Információ Tér, idő, mozgás Az élettelen természet alapismeretei Halmazállapotok, környezetünk anyagai Az élő természet alapismeretei Az erdő, a mező, a vízpart, a szántóföld növény-és állatvilága Testünk és életműködésünk Életműködések Az ember egészsége Informatika (4) Programok; ismert honlapok futtatása

29+7 2

29+7 2

43+11 6

58+14 10

10

11

10

16

10

10

13

16

6

6

10

10

2

2

4

4

1. osztály Tájékozódási alapismeretek Fejlesztési feladatok Kulcskompetenciák Hon- és népismeret Aktív állampolgárságra nevelés Demokráciára nevelés Környezettudatosságra nevelés Problémamegoldó gondolkodás Értékorientáció Élettapasztalatok felhasználása Esztétikai tudatosság Szabálykövetés és szabályok alkalmazása, együttműködés, közösségi felelősség, kommunikáció, szókincsbővítés, véleménynyilvánítás, lényegkiemelés

Tananyag Az iskola neve, címe. Az iskolában található helyiségek és funkciójuk. Ismerkedés az ott dolgozó felnőttekkel és munkájukkal. Tájékozódás az iskola környékén. Saját testhez viszonyított irányok: előtte, mögötte, fölötte, alatta, jobbra, balra. A gyalogos közlekedés szabályai, veszélyhelyzetei. Szabályos gyalogos közlekedés a kisebb településeken. A lakóhely, településrész megismerése. A település, településrész neve, jellegzetességei.

Az élettelen természet alapismeretei 53

458 Fejlesztési feladatok Kulcskompetenciák Környezettudatosságra nevelés Testi, lelki egészség Énkép Hon- és népismeret Tanulás tanítása Kommunikációs kultúra

Tananyag

Az évszakok. Az évszakok sorrendje, a hónapok neve és sorrendje. Az évszakokhoz kapcsolódó ünnepek, helyi szokások. Segíts a madarakon! Az időjárás elemei: napsugárzás, hőmérséklet, szél, felhőzet, csapadék. A víz megjelenési formái a természetben. Az időjárás okozta veszélyhelyzetek felismerése tapasztalat, kép, film Problémamegoldó gondolkodás, élettapasztalatok felhasználása, alapján változások megértése, mindennapi életben való jártasság, helyes (hóvihar, villámcsapás, árvíz). nyelvhasználat, szókincs bővítés, rendszerezés, lényegkiemelés, közösségi A nap időtartama. felelősség, együttműködés A napszakok változása, jellemzőik. Használati tárgyaink anyaga. Ismerkedjünk a levegő tulajdonságaival! A levegő tisztasága. A víz tulajdonságai. A vizek tisztaságának óvása. A mi házunk, otthonunk, családunk. Munkamegosztás a családban. Foglalkozások. Akik segítenek a bajban. Látogatás a tűzoltóságon vagy a mentőknél. Hívószámuk. Az élő természet alapismeretei Fejlesztési feladatok Kulcskompetenciák Hon- és népismeret, gazdasági nevelés, testi-lelki egészség, környezettudatosságra nevelés, tanulás tanítása Élettapasztalatok felhasználása, változások megértése, közösségi felelősség, szóbeli kifejezőképesség, szövegértés, lényegkiemelés, értékorientációs képesség, esztétikai tudatosság, véleménynyilvánítás,

Tananyag A közvetlen környezetben előforduló gyakori növények. Elemi ismeretek a növénygondozásról. Állatok a parkban, kertben. A közvetlen környezetben előforduló állatok és társállatok megfigyelése. Érzékszervekkel megtapasztalható különbségek az állatok között. A vadon élő és a háziállatok életmódja közötti különbségek meglát54

458 tatása. Testünk és életműködésünk Fejlesztési feladatok Kulcskompetenciák Énkép és önismeret Testi, lelki egészség Gazdasági nevelés Tanulás tanítása Környezettudatosságra nevelés Élettapasztalatok felhasználása, változások megértése, közösségi felelősség, szóbeli kifejezőképesség, szövegértés, lényegkiemelés, értékorientációs képesség, esztétikai tudatosság, véleménynyilvánítás, szabálykövetés és alkalmazása, önkifejezés, önismeret

Tananyag A testünk részei. A szervezetünk megfigyelhető ritmusai (szívdobogás, légzés, mozgások, ébrenlét, alvás). Az érzékszerveink szerepe környezetünk megismerésében. Az érzékszerveink óvása. Egészség, betegség. Az egészséges életmód. A helyes tisztálkodási szokások, az időjárásnak megfelelő öltözködés. Egészséges fejlődésünk feltétele a rendszeres, változatos táplálkozás. Változtatás a helytelen étkezési szokásokon. A kulturált étkezés igényének kialakítása.

2. osztály Tájékozódási alapismeretek Fejlesztési feladatok Kulcskompetenciák Hon- és népismeret Aktív állampolgárságra nevelés Demokráciára nevelés Környezettudatosságra nevelés

Tananyag Tájékozódási alapismeretek bővítése. Helyes viselkedés a járműveken. Lakóhelyünk múltja

Problémamegoldó gondolkodás, értékorientáció, élettapasztalatok felhasználása, esztétikai tudatosság, szabálykövetés és szabályok alkalmazása, együttműködés, közösségi felelősség, kommunikáció, szókincsbővítés, véleménynyilvánítás, lényegkiemelés 55

458 Változások megértése Az élettelen természet alapismeretei Fejlesztési feladatok Kulcskompetenciák Környezettudatosságra nevelés Gazdasági nevelés Testi, lelki egészség Énkép Hon- és népismeret Tanulás tanítása Kommunikációs kultúra Problémamegoldó gondolkodás, élettapasztalatok felhasználása, változások megértése, mindennapi életben való jártasság, helyes nyelvhasználat, szókincs bővítés, rendszerezés, lényegkiemelés, közösségi felelősség, együttműködés Az élő természet alapismeretei Fejlesztési feladatok Kulcskompetenciák Hon- és népismeret, gazdasági nevelés, testi-lelki egészség, környezettudatosságra nevelés, tanulás tanítása Élettapasztalatok felhasználása, változások megértése, közösségi felelősség, szóbeli kifejezőképesség, szövegértés, lényegkiemelés, értékorientációs képesség, esztétikai tudatosság, véleménynyilvánítás, rendszerezés

Tananyag Anyagok a környezetünkben. Az anyagok további vizsgálata érzékszervi tapasztalással és játékos kísérletekkel. Az anyagok mérhető és nem mérhető tulajdonságai. A szelektív hulladékgyűjtés. A víz és a levegő segítségével, energiájával működő szerkezetek nem szennyezik a környezetet. Ismerkedés néhány technikai eszközzel és működésével. Kerékpár, roller. Év, hónap, nap, óra, perc.

Tananyag Kirándulás az őszi erdőbe. Az erdő életközösségének megfigyelése. Jellegzetes fák, cserjék, erdei virágok. Rovarok, madarak, emlősök. A mező élővilága. A szántóföld, a rét és a legelő közös neve: mező. A mezőn élő néhány jellemző növény- és állatfaj megismerése. A természet ritmusai. Ismerkedés a természet könnyen megfigyelhető ciklusaival: évszakok, időjárási jelenségek. Mozgások az élővilágban, állandóság és változás.

Testünk és életműködésünk Fejlesztési feladatok

Tananyag 56

458 Kulcskompetenciák Énkép és önismeret Testi, lelki egészség Gazdasági nevelés Tanulás tanítása Környezettudatosságra nevelés Élettapasztalatok felhasználása, változások megértése, közösségi felelősség, szóbeli kifejezőképesség, szövegértés, lényegkiemelés, értékorientációs képesség, esztétikai tudatosság, véleménynyilvánítás, rendszerezés, szabálykövetés és alkalmazása, önkifejezés, önismeret

Életműködéseink főbb jellemzői (mozgás, táplálkozás, légzés, növekedés, fejlődés). A természet ritmusai. Egészséges életrend, napirend, testmozgás, táplálkozás. Melyik érzékszervünkkel érzékeljük? Az érzékszervek védelme. Aki más, mint én. Napi étrend készítése önállóan, írásban. Ilyen vagyok. Táplálkozz egészségesen! Óvjuk egészségünket! A helyes fogápolás. Hogyan kerül a kenyér az asztalunkra?

3. osztály Tájékozódási alapismeretek Fejlesztési feladatok Kulcskompetenciák Hon- és népismeret Aktív állampolgárságra nevelés Demokráciára nevelés Környezettudatosságra nevelés Problémamegoldó gondolkodás, értékorientáció, élettapasztalatok felhasználása, esztétikai tudatosság, szabálykövetés és szabályok alkalmazása, együttműködés, közösségi felelősség, kommunikáció, szókincsbővítés, véleménynyilvánítás, lényegkiemelés

Tananyag Hogyan tájékozódunk? Irányok, távolságok Tájékozódás a Nap segítségével Hogyan terjed a fény? Tájékozódás a természetben iránytű nélkül Az iránytű. A négy világtáj és a mellékvilágtájak. A felszínformák. Hegyek, dombok, síkságok. A felszíni vizek. 57

458 változások megértése, kreativitás, elemző-értelmező-analizálószintetizáló-összehasonlító képesség fejlesztése

Az élettelen természet alapismeretei Fejlesztési feladatok Kulcskompetenciák Környezettudatosságra nevelés Gazdasági nevelés Testi, lelki egészség Énkép Hon- és népismeret Tanulás tanítása Kommunikációs kultúra Problémamegoldó gondolkodás, élettapasztalatok felhasználása, változások megértése, mindennapi életben való jártasság, helyes nyelvhasználat, szókincs bővítés, rendszerezés, lényegkiemelés, közösségi felelősség, együttműködés, , elemző-értelmező-analizáló-szintetizálóösszehasonlító képesség fejlesztése Az élő természet alapismeretei Fejlesztési feladatok Kulcskompetenciák Hon- és népismeret, gazdasági nevelés, testi-lelki egészség, környezettudatosságra nevelés, tanulás tanítása

Álló- és folyóvizek. Tájékozódás a lakóhely környékén. A lakóhely és környékének természetföldrajzi jellemzői. Fekvése, felszíne időjárása, növények, állatok. A lakóhely kulturális élete, hagyományai. A lakóhely ipara, mezőgazdasága. A közlekedés és hírközlés története. A lakóhely közlekedése. Hagyományok, régi mesterségek. Kulturális értékek, lakóhelyi közösségek.

Tananyag Halmazállapotok. A szilárd anyagok (a porok nem kemény, de szilárd anyagok). A folyadékok (víz, olaj, gélek). A légnemű anyagok (oldódás, olvadás, égés). A víz tulajdonságainak vizsgálata (alaktartás, átlátszóság, összenyomhatóság). Az időjárás. A víz előfordulási formái a természetben. Időjárási hatások. A vizek védelme. Az égés. Éghető és éghetetlen anyagok A tűz haszna és káros hatásai. A tűzoltás módjai. A tűzesetek megelőzése.

Tananyag A vizek, vízpartok élővilága. A vizek, vízpartok néhány jellegzetes növény- és állatfajának megismerése. 58

458 Élettapasztalatok felhasználása, változások megértése, közösségi felelősség, szóbeli kifejezőképesség, szövegértés, lényegkiemelés, értékorientációs képesség, esztétikai tudatosság, véleménynyilvánítás, rendszerezés, elemző-értelmező-analizáló-szintetizáló-összehasonlító képesség fejlesztése Testünk és életműködésünk Fejlesztési feladatok Kulcskompetenciák Énkép és önismeret Testi, lelki egészség Gazdasági nevelés Tanulás tanítása Környezettudatosságra nevelés Élettapasztalatok felhasználása, változások megértése, közösségi felelősség, szóbeli kifejezőképesség, szövegértés, lényegkiemelés, értékorientációs képesség, esztétikai tudatosság, véleménynyilvánítás, rendszerezés, szabálykövetés és alkalmazása, önkifejezés, önismeret, elemző-értelmező-analizáló-szintetizáló-összehasonlító képesség fejlesztése

Az ember felelőssége a környezetért. A kert, a park, az erdő, a mező és a vizek-vízpartok jellemző élőlényei, életfeltételei.

Tananyag Az egészséges életmód. A táplálkozás. A fontosabb élelmiszercsoportok. A táplálkozási ártalmak. A légzés. A tiszta levegő hatása az egészségünkre. A levegő útja testünkben. A betegségek. Viselkedéskultúra a környezetünkben előforduló fertőző betegségek esetén. Hogyan előzhetjük meg a betegségeket? Találkozás önmagaddal. Madarat tolláról, embert barátjáról.(értelmezés, példa keresése) Hogyan hat rám a reklám?

4. osztály Tájékozódási alapismeretek Fejlesztési feladatok Kulcskompetenciák Hon- és népismeret Aktív állampolgárságra nevelés Demokráciára nevelés Környezettudatosságra nevelés Információs kultúra

Tananyag Földünk, helyünk a világegyetemben. A Föld alakja- a földgömb. A Föld mozgásai. A forgás és keringés következményei. Óvjuk, védelmezzük Földünket! A térkép titkai. A mi hazánk: Magyarország (felszínformák, vizek, települések). 59

458 Problémamegoldó gondolkodás, értékorientáció, élettapasztalatok felhasználása, esztétikai tudatosság, szabálykövetés és szabályok alkalmazása, együttműködés, közösségi felelősség, kommunikáció, szókincsbővítés, véleménynyilvánítás, lényegkiemelés változások megértése, kreativitás, elemző-értelmező-analizálószintetizáló-összehasonlító képesség fejlesztése Az élettelen természet alapismeretei Fejlesztési feladatok Kulcskompetenciák Környezettudatosságra nevelés Gazdasági nevelés Testi, lelki egészség Énkép Hon- és népismeret Tanulás tanítása Kommunikációs kultúra Problémamegoldó gondolkodás, élettapasztalatok felhasználása, változások megértése, mindennapi életben való jártasság, helyes nyelvhasználat, szókincs bővítés, rendszerezés, lényegkiemelés, közösségi felelősség, együttműködés, , elemző-értelmező-analizáló-szintetizálóösszehasonlító képesség fejlesztése

Az élő természet alapismeretei Fejlesztési feladatok Kulcskompetenciák Hon- és népismeret, gazdasági nevelés, testi-lelki egészség, környezettudatosságra nevelés, tanulás tanítása, információs kultúra Élettapasztalatok felhasználása, változások megértése, közösségi felelősség, szóbeli kifejezőképesség, szövegértés, lényegkiemelés, értékorientációs képesség, esztétikai tudatosság, véleménynyilvánítás,

A mi hazánk: Magyarország. Képzeletbeli utazás Magyarország tájain. Hazánk fővárosa: Budapest.

Tananyag Élőhelyünk a Föld. Az időjárás elemei. Az időjárás hatása életünkre. Óvjuk, védelmezzük Földünket! A hulladék nemcsak szemét, hasznos is lehet. A Föld és az univerzum. A Föld mozgásai és az évszakok közötti összefüggés. Az energia. Az energiafajták, energiahordozók, energiaforrások. A megújuló és nem megújuló energiaforrások. Az energia terjedése.

Tananyag Az információforrások. A tanulók környezetében megfigyelhető növények főbb jellemzői, kapcsolatuk a környezetükkel. Akácfa, vadgesztenye, hárs, petúnia, muskátli, tulipán. A gyomnövények. A gyógynövények, mérgező szobanövények. 60

458 rendszerezés, elemző-értelmező-analizáló-szintetizáló-összehasonlító képesség fejlesztése

Testünk és életműködésünk Fejlesztési feladatok Kulcskompetenciák Énkép és önismeret Testi, lelki egészség Gazdasági nevelés Tanulás tanítása Környezettudatosságra nevelés Élettapasztalatok felhasználása, változások megértése, önálló ismeretszerzés, közösségi felelősség, szóbeli kifejezőképesség, szövegértés, lényegkiemelés, értékorientációs képesség, esztétikai tudatosság, véleménynyilvánítás, rendszerezés, szabálykövetés és alkalmazása, önkifejezés, önismeret, elemző-értelmező-analizálószintetizáló-összehasonlító képesség fejlesztése

A kisebb gyerekek és testvérek óvása. A tanulók környezetében megfigyelhető állatok főbb jellemzői (élőhelyük, testfelépítésük, életmódjuk, táplálkozásuk, szaporodásuk, tulajdonságaik, jelentőségük az életünkben). Éti csiga, katicabogár, feketerigó, veréb, kutya, macska, ló.

Tananyag Az ember életkori szakaszai. Helyes és helytelen szokásaink. A szenvedélybetegségek. Alkoholizmus, dohányzás, drogok. Az ásványi anyagok, növényi rostok, vitaminok szerepe a táplálkozásunkban, életünkben. A rostok szerepe emésztésünkben. Kapcsolatom a társaimmal.

A szeretet.

A továbbhaladás feltételei: 1. osztály: Első évfolyam végén a kerettanterv nem határoz meg a továbbhaladáshoz szükséges feltételt, az első és második évfolyamot egy fejlesztési szakasznak tekinti. 2. osztály: Megfigyeléseiről, tapasztalatairól a tanuló tudjon szóban beszámolni tanítói kérdések alapján. Tapasztalatait rögzítse tanítói segítséggel. Ismerje fel a tanult jelenségeket rajzról, képről. Ismert témakörben csoportosítson megadott szempont szerint. Legyen képes méréseket végezni, használja helyesen a tanult mértékegységeket. Használja helyesen a napszakok nevét. Sorolja fel az évszakokat és a hónapokat helyes sorrendben. Nevezze meg az évszakok jellemző időjárási jelenségeit. Mutasson be a tanult élőlények közül egyet, sorolja fel jellemző jegyeit. Tájékozódjon jól saját testén. Ismerje és használja pontosan a helyet, helyzetet jelentő (előtte, mögötte, közötte, alatta, fölötte, mellette) kifejezéseket. Nevezze meg otthona és az iskola között lévő legfőbb 61

458 közlekedési veszélyforrásokat, ismerje azok elkerülésének módját. Ismerje lakóhelye főbb jellegzetességeit. Ismertessen egyet a település hagyományai közül. Tudja útbaigazítani az idegent lakóhelyén. 3. osztály: A tanuló rögzítse írásban tapasztalatait, megfigyeléseit, méréseit az előzetesen megbeszélteknek megfelelő módon. Tapasztalatai alapján döntsön mondatok, rövid szövegek igazságtartalmáról. Olvassa le helyesen a hőmérőt. Használja helyesen a tanult mértékegységeket. Nevezze meg az anyag halmazállapotait, azok néhány jellemzőjét. Közvetlen környezetéből nevezzen meg példákat a halmazállapot-változásra. Használja helyesen az oldódás, olvadás szavakat. Ismerje a mentők, tűzoltók, rendőrség telefonszámát, értesítésük módját. Nevezzen meg a környezetéből néhány fontosabb jellemző élőlényfajt. Sorolja fel az élőlények életfeltételeit. Ismerje, hogyan kerülhetők el a betegségek. Tudja megkülönböztetni az egészséges és a beteg állapotot. Tájékozódjon az iskola környékéről készített térképvázlaton. Állapítsa meg helyesen iránytű segítségével a fő világtájakat. Nevezze nevén a település jellemző felszíni formáit, felszíni vizeit, nevezetes épületeit, közlekedési eszközeit. Ismertessen egyet a település hagyományai közül. Tudja útbaigazítani az idegent lakóhelyén. 4. osztály: A tanuló keressen a tankönyvön kívül más ismerethordozókból a tananyaghoz kapcsolódó információkat. Tanítói kérdésre néhány mondatos összefüggő felelettel válaszoljon. Mutasson be egy-egy ismert növényt, emlőst, madarat és gerinctelen állatot a lakóhely környezetéből. Nevezze meg az életükhöz szükséges környezeti feltételeket. Nevezzen meg a környezetéből környezetszennyező forrásokat, ismerje azok egészségkárosító hatásait. Legyen képes méréseket végezni a tanult körben az emberi testen, nevezze meg a tanult élettani jellemzőket. Tudja, hogyan őrizhető meg egészségét, és mi veszélyezteti azt leginkább. Ismerje a domborzat jelölését a térképen. Találja meg lakóhelyét, nagytájainkat Magyarország domborzati térképén. Ismerje lakóhelyének védett természeti értékeit. Mutassa be a lakóhelyéhez közeli kirándulóhelyek egyikét. Nevezze meg a különbségeket az eltérő településtípusok között. Tudja, hogyan lehet megközelíteni a szomszédos településeket. Nevezzen meg veszélyhelyzeteket járművel való közlekedés, kerékpározás közben. Nevezze meg a lakóhelyén élő népcsoportokat. 4. Tankönyvek: - A mi világunk 1-4. osztály tankönyv, - Első atlaszom, - Biológiai album I.

5. Tanulmányi segédletek, taneszközök: 1. osztály: - falitáblák; évszakról, időjárásról, applikációs képek, makettek, évkerék, hőmérő, közlekedési társasjáték, ismeretterjesztő könyvek, kézikönyvek, video és videofilmek, diavetítő és diafilmek. 2. osztály: 62

458 applikációs képek; falitáblák, állatokról, növényekről, fogápolásról, jelzőtábla modellek, ismeretterjesztő könyvek, kézikönyvek, video és videofilmek, diavetítő és diafilmek. 3. osztály: - applikációs képek; falitáblák, állatokról, növényekről, egészségmegőrzésről, közlekedésről; hőmérő, kísérleti-készlet (halmazállapot változásra) modell- és makett készlet, fóliasorozatok, ismeretterjesztő szövegek, kézikönyvek, térkép, folyóiratok, video és videofilmek, diavetítő- és diafilmek, írásvetítő. 4. osztály: - applikációs képek, falitáblák állatokról, növényekről, preparátumok, virágmodell, iránytű, kísérleti készlet, fóliasorozatok - földgömb, kézi nagyító, hőmérő, mérőeszközök, ismeretterjesztő könyvek, kézikönyvek, térkép, folyóirat, video és videofilmek, diavetítő és diafilmek, írásvetítő. -

6. Ellenőrzés, értékelés, osztályozás 1. osztály: - Önálló, összefüggő, rövid szóbeli felelet kérdésre adott válaszok alapján. - Házi feladatok rendszeres ellenőrzése és javítása, - Témakörönként folyamatos, fejlesztő célzatú értékelés szóban. - Tematikus mérés értékelése százalékos teljesítménysávok megadásával, ezek minősítő jelzésével. - Gyakorló jellegű feladatsorok értékelése motiváló célzatú szimbolikus jelekkel. - Gyűjtő- és kutatómunka értékelése pontozással. - Szöveges értékelés félévkor és év végén. 2. osztály: - Önálló, összefüggő, rövid szóbeli felelet kérdésre adott válaszok alapján. - Házi feladatok rendszeres ellenőrzése és javítása, - Témakörönként folyamatos, fejlesztő célzatú értékelés szóban. - Tematikus mérés értékelése százalékos teljesítménysávok megadásával, ezek minősítő jelzésével. - Gyakorló jellegű feladatsorok értékelése motiváló célzatú szimbolikus jelekkel. - Félévkor: előre megszerkesztett lapon a tanuló munkájára, fejlődésére jellemző kifejezésekkel, és / vagy érdemjeggyel 2012-től - Év végén: érdemjeggyel 2011-től - Gyűjtő- és kutatómunka értékelése pontozással. 3. osztály: - Önálló, összefüggő szóbeli felelet értékelése szövegesen ill. érdemjeggyel. - Témazáró feladatlapok a fő témakörök végén. Tudásszint mérés év végén, értékelés érdemjeggyel. - Kutatómunka, gyűjtőmunka értékelése /szóbeli, pontozás, érdemjegy/. - Félévkor, év végén érdemjeggyel. 4. osztály: - Önálló, összefüggő, rövid szóbeli felelet értékelése szövegesen ill. érdemjeggyel. 63

458 -

Témazáró felmérések írása a fő témakörökből értékelés érdemjeggyel. Tudásszint mérés félévkor és a tanév végén. Gyűjtőmunka és minden apró tevékenység értékelése /szóbeli dicséret, pontozás/, amelyet a környezete megismerésére, megóvása vagy szépítése érdekében önállóan tesz vagy gyűjt. Minősítő értékelés: írásbeli és szóbeli munkák érdemjeggyel való értékelése, kategóriánként.

Ének-zene 1-4. osztály 1. Célok és feladatok Az iskolai nevelés fontos szerepet vállal a gyermekek érzelmi és jellemnevelésében. A zene örömet ad lelkesít és megnyugtat. A gazdag érzelmi hatás a beleélés-átélés és a közvetlen cselekvés által színesíti a fantáziát, formálja az ízlést, és fogékonnyá teszi a gyerekeket más emberek, közösségek és kultúrák befogadására. A zene megszerettetéséhez az egyes zeneművek élményt nyújtómegismerésén át vezet az út. Ehhez nélkülözhetetlen a felszabadult alkotó légkör, a játékosság, a zenei élményt gátló feszültségek feloldása, a jó iskolai környezet, valamint a tanulók pozitív viszonya tanítójukhoz, zenetanárjukhoz. A sokszínű, igényes és céltudatos zenei élmények alakítják az éneklés, az aktív muzsikálás igényét és a zenehallgatási szokásokat. Az énekhang minden gyermek veleszületett „hangszere”. Ezért az énekes tevékenységek a zenei foglalkozások alapját képezik. Az éneklés a zenei élmény elsődleges forrása és az ismeretszerzés tapasztalati alapja. A mozgással, tánccal, játékkal egybekötött csoportos éneklés, a közös muzsikálás az egymásra figyelés és a közösségformálás mással alig pótolható lehetőségét kínálja. A ritmuskészség fejlődése, amely a ritmusjátékok és az énekléshez kapcsolódó különféle mozgások nyomán gyorsan és látványosan történik, segíti az esztétikus, jól koordinált mozgás, szép testtartás, jó légzés, jó fizikai állóképesség kialakítását, illetve erősödését. Az éneklési kultúra megalapozása, a szöveg tartalmának megfelelő érzelmek, karakterek zenei kifejezése az előadói készségeket gazdagítja. A néphagyományoknak, népszokásoknak, a szűkebb zenei környezet kultúrájának fontos szerepe van a zene megszerettetésében, a zenei anyanyelv megismerésében. A zenei emlékezet, a belső hallás fejlesztése, a zenei ismeretek elsajátítása megteremti a játékos alkotás, a zenei improvizáció feltételét. A gyermekek csoport előtti éneklése, előadása módot ad az egyéni készségek kibontakoztatására, a helyes önértékelés kialakítására és a kiemelkedő adottságú gyermekek fejlesztésére. A gyermekhangszerek használata fejleszti a hangszínhallást, és kedvet ébreszthet a rendszeres hangszertanuláshoz. A zenehallgatás az auditív befogadókészség fejlesztésének eszköze és a gyermeki élményvilág fontos része. 2. Fejlesztési követelmények Zenei alkotóképesség 64

458 Interpretáció Az énekhangra alapozott tanítás az átélt zenei tartalmak énekhanggal való kifejezésére, a saját belső gondolati és érzelmi világ közvetítésére, az önkifejezésre, a múlt és a jelen, a magyar és az európai, illetve a világkultúrával való belső találkozásra, a kommunikációra nevel. Az énekhang minden gyermek veleszületett „hangszere”. Ezért az énekes tevékenységek a zenei foglalkozások alapját képezik. Az éneklés a zenei élmény elsődleges forrása és az ismeretszerzés tapasztalati alapja. A mozgással, tánccal, játékkal egybekötött csoportos éneklés a közös muzsikálás, az egymásra figyelés és a közösségformálás mással alig pótolható lehetőségét kínálja. Ezt erősíti meg sajátos jelrendszere, a zenei olvasás-írás tudománya. Az éneklési tevékenység kiegészül a tánc vagy éppen a hangszerjáték élményével is. A zenei tevékenységek sorában az éneklés elsődlegességet élvez. Legfőképpen a csoportos énekléssel, a közösségi zenei tevékenységekkel szerezhetünk sikerélményt. A csoportos és egyéni éneklés kifejező szövegkiejtéssel, az előadásmód helyes megválasztásával a zenei hallás fejlesztője is. Improvizáció A zenei alkotás, az improvizáció feltételezi a személyiség nyitottságát, fejleszti a zenei fantáziát. Alapját a már megismert ritmikai, dallam-, tempó-, dinamikai és formai elemek képezik. A rögtönzési készség fejlesztésére a már megismert ritmikai, dallam-, tempó-, dinamikai és formai elemek felhasználása ad lehetőséget. Az énekes és ritmusvariációs játék ellenritmusértékek felhasználásával, az énekes párbeszéd, a visszhangjáték (névéneklés), a modellként tanult mondókák, a gyermekversek, az énekes játékok, a tanult dallami elemek, a zene és a szöveg, a zene és a mozgás, a zene és a képi kifejezés összekapcsolásával fejleszti a tanulók kreativitását. Megismerő- és befogadóképesség Zenehallgatás A zenehallgatás az auditív befogadókészség fejlesztésének eszköze és a gyermeki élményvilág fontos része. A zeneértő és zeneérző képesség fejlesztésének eredményeképpen megvalósul a többször meghallgatott zeneművek tanári segítséggel történő felismerése, megnevezése, az emberi hangfajták, hangszerek hangszínének megkülönböztetése, a zenei karakterek különbségének felismerése. A fejlesztés során kialakuló zenei tudat lehetővé teszi a művészi értékek felismerését, a kritikai gondolkodást, és az ízlés formálódását. A cél az, hogy a zenehallgatás egyre inkább járuljon hozzá a meglévő ismeretek alkalmazásához, az értelmi és érzelmi erők mozgósításához, elősegítve ezáltal a személyiség belső harmóniájának kialakítását és az emocionális érzékenység kifejlesztését. Zenei hallás és kottaismeret A zenei hallásfejlesztés célja, hogy aktivizálja az emlékezetet, a zenei képzeletet és a gondolati tevékenységeket. A zenei hallásképzés eredményeként a tanulók eljutnak az önálló zenei gondolkodás kifejlődéséig, amely magában rejti az összehasonlítás, a viszonyítás lehetőségét, a sorszerkezet és a rövid zenei formák felismerését, az absztrakciót, az analizálást, a szintetizálást és a fogalomalkotást. A hangzó zene és a kottakép megfeleltetésének kétirányú kapcsolata a zenei műveleti képességek alapja. Ezt a kapcsolatot a zenei olvasás-írás elemi ismerete, a belső hallás fejlesztése teremti meg. A zenei élményből kiinduló elvonatkoztatás alapvetően a ritmikai és a dallami elemek megismerését, felismerését és csoportos megszólaltatását szolgálja. 65

458 A zenei olvasás-írás tanult eszközeit tanári irányítással/segítséggel, csoportosan alkalmazva végezzék a tanulók azért, hogy minden tanuló szert tehessen bizonyos fokú sikerélményre. Lehetőleg minden tanulóban kifejlesztendő a kottakép követési képessége. A hangzó zene és a kottakép megfeleltetésének kétirányú kapcsolata a zenei műveleti képességek alapja. Ezt a kapcsolatot a zenei olvasás-írás elemi ismerete, a belső hallás fejlesztése teremti meg. Az 1–4. évfolyamon az alapritmusok, az ütemfajták és a dallammotívumok felismertetése, olvasása és lejegyzése tanári segítséggel lehetséges. Lehetőség van a ritmushangszerek megismertetésére, használatára, a ritmikai többszólamúság megalapozására. A dalok ritmikai sajátosságainak megjelenítése mozgással, tánccal, kreatív játékokkal javasolt. A hangnevek meghatározása a vonalrendszerben a relatív szolmizáció alapján lehetséges. 3. Témakörök, tartalmak, óraszámok Témakörök, tartalmak Heti óraszám Évi óraszám Éneklés Magyar népi mondókák. Népi gyermekjátékok. Magyar népdalok. Az ünnepkörök dalai Művészi értékű komponált gyermekdalok Zenehallgatás Tárgyi, környezeti zajok, zörejek. Énekes anyaghoz kapcsolódó vokális és hangszeres feldolgozások. Tanult magyar népzenei anyag eredeti felvételen. Karakterdarabok. Improvizáció Zenei olvasás – írás Olvasógyakorlatok Zenei ismeretek Dallami elemek Ritmikai elemek

1. 1 29+7 20

Évfolyamok 2. 3. 1 1,5 29+7 43+11 20 30

4. 1,5 43+11 30

5

4

3

3

3 -

2 -

2 11

2 9

8

10

8

10

66

458 Témakörök, tartalmak Heti óraszám Évi óraszám Interpretáció Magyar népi mondókák. Népi gyermekjátékok. Magyar népdalok. Az ünnepkörök dalai Művészi értékű komponált gyermekdalok Improvizáció Zenehallgatás Tárgyi, környezeti zajok, zörejek. Énekes anyaghoz kapcsolódó vokális és hangszeres feldolgozások. Tanult magyar népzenei anyag eredeti felvételen. Karakterdarabok. Zenei hallás és kottaismeret Olvasógyakorlatok Dallami elemek Ritmikai elemek

1. 1 29+7 20

Évfolyamok 2. 3. 1 1,5 29+7 43+11 20 30

4. 1,5 43+11 30

3 5

2 4

2 3

2 3

-

-

11

9

1. osztály Interpretáció Fejlesztési feladatok Kulcskompetenciák Hon- és népismeret, európai és egyetemes kultúra, aktív állampolgárságra nevelés, énkép, önismeret, testi és lelki egészség

Tananyag Magyar népi mondókák, kis hangterjedelmű magyar népdalok. Népi gyermekjátékok. Stílus és ritmusjáték anyaga. Ünnepkörök dalai. Életkornak megfelelő műdalok.

Szövegértés, kommunikáció, együttműködés, felelősségvállalás, problémamegoldás, értékorientációs képesség, kreativitás, alkalmazás, önkifejezés, esztétikai tudatosság, szókincsbővítés, szabálykövetés és alkalmazása 67

458 Improvizáció Fejlesztési feladatok Kulcskompetenciák Hon- és népismeret, európai és egyetemes kultúra, aktív állampolgárságra nevelés, énkép, önismeret, testi és lelki egészség

Tananyag Énekes és ritmikus variációs játékötletek. Tanult dallamok eltérő karakterben történő megjelenése. Ritmussorok, dallammotívumok.

Szövegértés, kommunikáció, együttműködés, felelősségvállalás, problémamegoldás, értékorientációs képesség, kreativitás, alkalmazás, önkifejezés, esztétikai tudatosság, szókincsbővítés, szabálykövetés és alkalmazása, változások megértése Zenehallgatás Fejlesztési feladatok Kulcskompetenciák Hon- és népismeret, európai és egyetemes kultúra, aktív állampolgárságra nevelés, énkép, önismeret, testi és lelki egészség

Tananyag Ellentétpárok (dinamika, tempó, hangmagasság, hangszín, karakter). Dalanyag az emberi hangfajták megfigyeléséhez (gyermek-női-férfi). Ritmushangszerek, metallofon, furulya, zongora, hegedű, megfigyelése Rövid zenei idézetek, zenehallgatási példák, képek, illusztrációk a különféle hangszerek megismerésére (eltérő korszakokból, stíluskörből). Énekes anyaghoz kapcsolódó vokális és hangszeres feldolgozások. Gyermekdalok és magyar népzenei feldolgozások a megismert hangszereken megszólaltatva. Karakterdarabok. Eltérő karakterű zeneművek, műrészletek (népzene – műzene). Ünnepkörökhöz tartozó, életkorhoz igazodó szemelvények Cselekményes zenék.

Együttműködés, felelősségvállalás, problémamegoldás, értékorientációs képesség, kreativitás, alkalmazás, önkifejezés, esztétikai tudatosság, szabálykövetés és alkalmazása, változások megértése, megkülönböztetés, felismerés, azonosítás, érzékenység fejlesztése

Zenei hallás és kottaismeret Fejlesztési feladatok Kulcskompetenciák

Tananyag

Hon- és népismeret, európai és egyetemes kultúra, aktív állampolgárságra nevelés,

68

Dalok ritmikai, tempó és dinamikai jellegzetességei.

458 énkép, önismeret, testi és lelki egészség Együttműködés, felelősségvállalás, problémamegoldás, értékorientációs képesség, kreativitás, alkalmazás, önkifejezés, esztétikai tudatosság, szabálykövetés és alkalmazása, változások megértése, megkülönböztetés, felismerés, azonosítás, érzékenység fejlesztése, térbeli tájékozódás

Belépő dallamhangok, dallami és dinamikai elemek. Dallami elemek: magas-mély képzet, pentaton dallamelemek, szolmizációs szótagok. Ritmikai elemek: egyenletes lüktetés, motívumhangsúly-ütemsúly, kettes ütem, elemi ritmusértékek (negyedhang és szünetjelek, páros nyolcad), a ritmusvisszhang-felelgetős, az ütem, a vonal, a záróvonal, az ismétlőjel.

2. osztály Interpretáció Fejlesztési feladatok Kulcskompetenciák Hon- és népismeret, európai és egyetemes kultúra, aktív állampolgárságra nevelés, énkép, önismeret, testi és lelki egészség

Tananyag Magyar népi mondókák, kis hangterjedelmű magyar népdalok. Népi gyermekjátékok. Magyar népzenei dalanyag. Stílus- és ritmusjáték anyaga. Népszokások dalai. Ünnepkörök dalai. Művészi értékű komponált gyermekdalok.

Szövegértés, kommunikáció, együttműködés, felelősségvállalás, problémamegoldás, értékorientációs képesség, kreativitás, alkalmazás, önkifejezés, esztétikai tudatosság, szókincsbővítés, szabálykövetés és alkalmazása Improvizáció Fejlesztési feladatok Kulcskompetenciák Hon- és népismeret, európai és egyetemes kultúra, aktív állampolgárságra nevelés, énkép, önismeret, testi és lelki egészség

Tananyag Dallammodellként: magyar gyermekdalok, népzenei-műzenei énekes anyag. Olvasógyakorlatok. Ritmus és dallamhangszeres improvizáció anyaga, ritmusfelelgető, ritmusosztinató. Dallammotívum és ritmus összekapcsolása. Mozgásos improvizáció, ritmikus mozgás. Mozgás dallamra, ritmusra.

Szövegértés, kommunikáció, együttműködés, felelősségvállalás, problémamegoldás, értékorientációs képesség, kreativitás, alkalmazás, önkifejezés, esztétikai tudatosság, szókincsbővítés, szabálykövetés és alkalmazása, változások megértése

Zenehallgatás Fejlesztési feladatok

Tananyag 69

458 Kulcskompetenciák Hon- és népismeret, európai és egyetemes kultúra, aktív állampolgárságra nevelés, énkép, önismeret, testi és lelki egészség

Újabb zenei együttesek felismerése hangzás alapján (gyermekkar; vonós- és fúvószenekar; hegedű, fuvola, fagott). Egyszerű zenei kérdés-felelet motívumpár hallás utáni felismerése. Karakterek, hangmagasságok felismerése hallás után. Népzenei felvételek, feldolgozások. Az ünnepkörökhöz tartozó, életkorhoz igazodó szemelvények (vokális-hangszeres).


Zenei hallás és kottaismeret Fejlesztési feladatok Kulcskompetenciák Hon- és népismeret, európai és egyetemes kultúra, aktív állampolgárságra nevelés, énkép, önismeret, testi és lelki egészség

Tananyag Ritmikai sajátosságok. Ritmusértékek: félértékű ritmus- és szünetjel. Dalritmus. Dallammotívumok.

Együttműködés, felelősségvállalás, problémamegoldás, értékorientációs képesség, kreativitás, alkalmazás, önkifejezés, esztétikai tudatosság, szabálykövetés és alkalmazása, változások megértése, megkülönböztetés, felismerés, azonosítás, érzékenység fejlesztése, térbeli tájékozódás 3. osztály Interpretáció Fejlesztési feladatok Kulcskompetenciák Hon- és népismeret, európai és egyetemes kultúra, aktív állampolgárságra nevelés, énkép, önismeret, testi és lelki egészség

Tananyag Gyermekdalok és magyar népdalok. Alkalmazkodó ritmus, tempó giusto, parlando előadásmód. Légzéstechnikai és hangképző gyakorlatok. Népdalkánonok. Stílus és ritmusjátékok Ünnepkörök dalai. Iskolai ünnepek dalai. Ünnepkörökhöz tartozó, életkorhoz igazodó szemelvények.

Szövegértés, kommunikáció, együttműködés, felelősségvállalás, problémamegoldás, értékorientációs képesség, kreativitás, alkalmazás, önkifejezés, esztétikai tudatosság, szókincsbővítés, szabálykövetés és alkalmazása 70

458 Életkornak megfelelő műdalok, nemzetiségi és etnikai kisebbségek dalai.

Improvizáció Fejlesztési feladatok Kulcskompetenciák Hon- és népismeret, európai és egyetemes kultúra, aktív állampolgárságra nevelés, énkép, önismeret, testi és lelki egészség

Tananyag Ritmus és dallam improvizáció anyaga (énekes, hangszeres szemelvények). Ritmusfelelgetős. Olvasógyakorlatok: dallam és ritmus, jelek alapján való megszólaltatása. Egyszerű zenei szerkezetek bemutatására eltérő karakterű népzenei és műzenei szemelvények. Mozgásos improvizációhoz zenei szemelvények.

Szövegértés, kommunikáció, együttműködés, felelősségvállalás, problémamegoldás, értékorientációs képesség, kreativitás, alkalmazás, önkifejezés, esztétikai tudatosság, szókincsbővítés, szabálykövetés és alkalmazása, változások megértése

Zenehallgatás Fejlesztési feladatok Kulcskompetenciák Hon- és népismeret, európai és egyetemes kultúra, aktív állampolgárságra nevelés, énkép, önismeret, testi és lelki egészség

Tananyag Zenei együttesek A fúvószenekar. Nőikar, a férfikar és a vegyes kar. Illusztrációk és zenei szemelvények a hangszerek, a trombita, a kürt és az üstdob megismeréséhez. Karakterdarabok. Eltérő hangszíneket bemutató zenei szemelvények a hangmagasságok - mélységek érzékeltetésére. A természet hangjai. Cselekményes zenék. Indulók (eltérő stíluskörből). Népzenei felvételek, feldolgozások (magyar és rokon népek dalai).


71

458 Zenei hallás és kottaismeret Fejlesztési feladatok Kulcskompetenciák Hon- és népismeret, európai és egyetemes kultúra, aktív állampolgárságra nevelés, énkép, önismeret, testi és lelki egészség

Tananyag Ritmikai elemek: az egész értékű hang és szünetjele. Önálló nyolcad hang és szünetjele. A szinkópa ritmusképlet megismerése, érzékeltetése, jelölése. A négyes ütem. Olvasópéldák a ritmikai sajátosságok megfigyeléséhez. Olvasógyakorlatok, pentaton relációk. Dallammotívumok.

Együttműködés, felelősségvállalás, problémamegoldás, értékorientációs képesség, kreativitás, alkalmazás, önkifejezés, esztétikai tudatosság, szabálykövetés és alkalmazása, változások megértése, megkülönböztetés, felismerés, azonosítás, érzékenység fejlesztése, térbeli tájékozódás 4. osztály Interpretáció Fejlesztési feladatok Kulcskompetenciák Hon- és népismeret, európai és egyetemes kultúra, aktív állampolgárságra nevelés, énkép, önismeret, testi és lelki egészség

Tananyag Magyar népdalok (alkalmazkodó ritmus, új stílus). Európai népdalok. Népdalkánonok. Könnyű kétszólamúság (kánon, bicínium). Himnusz. Népszokások dalai. Betlehemes játékok. Jeles napok, ünnepkörök dalai. Iskolai ünnepek dalai. Ünnepkörökhöz tartozó, életkorhoz igazodó szemelvények.

Szövegértés, kommunikáció, együttműködés, felelősségvállalás, problémamegoldás, értékorientációs képesség, kreativitás, alkalmazás, önkifejezés, esztétikai tudatosság, szókincsbővítés, szabálykövetés és alkalmazása

Improvizáció Fejlesztési feladatok Kulcskompetenciák Hon- és népismeret, európai és egyetemes kultúra, aktív állampolgárságra nevelés, énkép, önismeret, testi és lelki egészség

Tananyag Ritmusfelelgetős, énekes párbeszéd, visszhangjáték. Ritmus és dallammotívum variálása. Egyszerű zenei szerkezeteket, eltérő népi és műzenei karaktereket 72

458 Szövegértés, kommunikáció, együttműködés, felelősségvállalás, problémamegoldás, értékorientációs képesség, kreativitás, alkalmazás, önkifejezés, esztétikai tudatosság, szókincsbővítés, szabálykövetés és alkalmazása, változások megértése

bemutató szemelvények. Mozgásos improvizáció zenei szemelvényei.

Zenehallgatás Fejlesztési feladatok Kulcskompetenciák Hon- és népismeret, európai és egyetemes kultúra, aktív állampolgárságra nevelés, énkép, önismeret, testi és lelki egészség

Tananyag Zenei együttesek: (vonós, fúvós) felismerése. Vonós, fúvós, ütős hangszerek. Emberi hangfajták. Gyermek-, női-, férfikórusok. Szemelvények, zenei idézetek a karakterek és az eltérő hangmagasságok ábrázolására. Cselekményes zenék. Indulók az eltérő zenetörténeti korokból. Magyar és rokon népek népzenei felvételei, feldolgozásai.


Zenei hallás és kottaismeret Fejlesztési feladatok Kulcskompetenciák Hon- és népismeret, európai és egyetemes kultúra, aktív állampolgárságra nevelés, énkép, önismeret, testi és lelki egészség

Tananyag Ritmikai sajátosságok felismerése, rendszerezése. Újonnan belépő dallamhangok. Olvasógyakorlatok, pentaton relációk. A pentatónia jelentése, fogalma, jellemző jegyei. Ritmusértékek. A háromnegyedes ütemmutató és ütemfajta, pontozott félkotta és szünetjele, váltakozó ütem, nagy éles és nyújtott ritmus. Nagy éles ritmus, nagy nyújtott ritmus. A váltakozó ütem fogalma. Dalritmus írása. Dallammotívumok.

Együttműködés, felelősségvállalás, problémamegoldás, értékorientációs képesség, kreativitás, alkalmazás, önkifejezés, esztétikai tudatosság, szabálykövetés és alkalmazása, változások megértése, megkülönböztetés, felismerés, azonosítás, érzékenység fejlesztése, térbeli tájékozódás

Továbbhaladás feltételei: 73

458 1. osztály: - Első évfolyam végén a kerettanterv nem határoz meg a továbbhaladáshoz feltételt, az első és a második évfolyamot egy fejlesztési szakasznak tekinti. 2. osztály: Éneklés: - 20 magyar népi mondóka, népi játék, népdal, műdal csoportos éneklése emlékezetből. - Gyerekdalokhoz tartozó játékok ismerete. - Tanult népszokások ismerete. - Kifejező éneklés. - Egyenletes lüktetéshez alkalmazkodó éneklés, járás. - Együttműködés csoportos éneklésben, népi játékban. - Dallammotívumok csoportos éneklése szolmizációs kézjelről. Zenehallgatás: - Vokális és hangszeres hangszínek felismerése. - Vonós és fúvós hangszerek hangszínének megkülönböztetése egymástól. Improvizáció: - Saját név megjelenítése /ritmikai és dallami/. Zenei olvasás-írás, zenei ismeret: - A tanult ritmusértékek /negyed, negyed szünet, páros nyolcad, félérték és szünetjele/ felismerése és megszólaltatása kottaképről. - Vonalrendszer ismerete. - Tudjon dalritmust és a már tanult pentaton relációkat olvasni és kottába írni tanári irányítással. 3. osztály: Éneklés: - További 10 - a „Tananyag” címszó alatt felsorolt – dal közös éneklése emlékezetből. - Tanult tempójelzések és dinamikai jelek alkalmazása tanult dalokban. Zenehallgatás: - Az újonnan megismert hangszerek megnevezése hangzás alapján. - Kórustípusok hallás utáni felismerése. Improvizáció: 74

458 -

Azonos dallamhoz befejezés rögtönzése /motivikus szerkezetű/.

Zenei olvasás-írás, zenei ismeret: - Ritmusképletek elrendezése, értelmezése ütemmutató szerint. - Megismert dallamrelációk felismerése kottaképről. 4. osztály: Éneklés: - További 10 magyar népdal, műdal közös éneklése emlékezetből. - A Himnusz éneklése pontos szöveggel. - Iskolai ünnepélyek dalainak éneklése. Zenehallgatás: - A meghallgatott zenés mesék felidézése. - Zenei karakterdarabok szóbeli jellemzése. - Tanult népdalok felismerése zeneművekben, feldolgozásokban. Improvizáció: - Ritmussor szabad és adott szempontok szerinti rögtönzése /maximum 8 ütem terjedelemben/. Zenei olvasás-írás, zenei ismeret: - Tudjon ismert dalokat tanári segítséggel szolmizálni. - A tanult ritmusértékek és ritmusképletek felismerése és megszólaltatása kotta képről hármas ütemben. - Tudjon dalrészleteket olvasni és kottába írni tanítói segítséggel. 4. Tankönyvek - Első daloskönyvem, - Második daloskönyvem, - Harmadik daloskönyvem, - Negyedik daloskönyvem. 5. Tanulmányi segédletek, taneszközök 1. osztály: - ritmuspálca, korong, xilofon, dob /csörgődob/, ritmuskártyák, furulya, triangulum, metronóm, betűkottás olvasókészlet, dallamkirakó, 5 vonalas tábla, útmutatók; - CD lejátszó és CD, magnó és kazetták. 2. osztály: 75

458 - dallamkirakó, korong, ritmus és betűkottás lapok, ritmushangszerek, kézikönyvek, hangjegyfüzet - zongora, CD lejátszó és CD, magnó és kazetták. 3. osztály: - hangjegyfüzet, tanári kézikönyvek, útmutatók, ritmus és betűkottás olvasókészlet, hangoszlop, Kodály: 333 olvasógyakorlat, ritmushangszerek; - CD lejátszó és CD, furulya, zongora, magnó és kazetták. 4. osztály: - hangjegyfüzet, Kodály: 333 olvasógyakorlat, ritmushangszerek (triangulum, kisdob, réztányér, csengő), ritmus és betűkottás lapok, kézikönyv, hangjegytábla, dallamkirakó, hangoszlop kocka, metronóm, hangvilla, furulya; - magnetofon és kazetta, CD lejátszó és CD. 6. Ellenőrzés, értékelés, osztályozás 1. osztály: - Folyamatosan, közös és egyéni szóbeli és írásbeli zenei tevékenységek alapján. - A dalok és zeneművek ismerete alapján. - A tanult dallami és ritmikai elemek felismerése és alkalmazása, egyéni értékelés. - Formáló, segítő értékelés folyamatosan. - Gyakorló jellegű feladatsorok értékelése motiváló célzatú szimbolikus jelekkel. - Félévkor: előre megszerkesztett lapon a tanuló munkájára, fejlődésére jellemző kifejezésekkel - Év végén: személyre szabott, szabadon megfogalmazott, részletes szöveges értékelés. 2. osztály: - A közös éneklés szabályainak megtartása, a dalok hangulatának megfelelő előadását az osztály és a vállalkozó gyerekek egyéni teljesítménye alapján értékeljük, formáló, segítő, ösztönző módon fokozatosan, szimbolikus jelekkel. - A zenei ismeretek, dallami elemek és ritmikai elemek értékelése rendszeresen szóban, szövegesen sok dicsérettel és az egyéni kiemelkedő teljesítmények elismerése szimbolikus jelekkel. - Zenehallgatás értékelése szóban a hangszínhallás és a zenei emlékezet terén. - Félévkor: előre megszerkesztett lapon a tanuló munkájára, fejlődésére jellemző kifejezésekkel, vagy érdemjeggyel 2012-től. - Év végén: érdemjegyekkel 2011-től. 3. osztály: - Értékelés folyamatosan, közös és egyéni, szóbeli és írásbeli zenei tevékenységek alapján. - A dalok előadásának módját érintő egyéni teljesítmények minősítő értékelése osztályzattal. - A megismert vokális és hangszeres hangszínek felismerésének értékelése szövegesen, sok dicsérettel. - Rendszeres szóbeli és minősítő értékelés osztályzattal a ritmikai emlékezetre, a ritmus lejegyzésére, reprodukálására. - Félévkor és év végén érdemjegyekkel. 4. osztály: 76

458 -

Rendszeres, formáló, segítő értékeléssel az osztály és az egyén teljesítményében a helyes éneklési mód és a dalnak megfelelő előadás megerősítése. A megjelölt törzsanyag dalainak értékelése osztályzattal. Rendszeres szóbeli és minősítő értékelés osztályzattal a ritmikai emlékezetre, a ritmus lejegyzésére, reprodukálására. A hangszínhallásban az emberi hangok, a tanult hangszerek hangjainak egyéni felismerése, és értékelése osztályzattal. Minősítő értékelés: írásbeli és szóbeli munkák érdemjeggyel való értékelése, kategóriánként.

Technika és életvitel 1-4. évfolyam 1. Célok és feladatok A tantárgy célja olyan rendszerszemléletű gondolkodásmód célzatos és következetes kialakítása, amely fokozatosan feltárja a természetben és társadalomban élő ember és az általa létrehozott technikai környezet bonyolult összefonódását és kapcsolatrendszerét. A technika és életvitel tantárgy olyan ismereteket ad, képességeket, készségeket és beállítódásokat alakít ki, amelyek segítik a modern technika és gazdaság eredményeinek ésszerű felhasználását, ugyanakkor óvnak ennek torzító hatásaitól. A technika értelmezése jelentősen változott a történelem során. Hosszú évezredeken keresztül a gyakorlati tapasztalatokkal felhalmozott ismeretek összességét foglalta magába. A modern technika azonban már korántsem csak kézműves intelligenciát igényel. Korunk egyik legfontosabb kérdése: hogy miképpen tudunk együtt élni azzal a technikai környezettel, amelyet éppen az élet könnyebbé tétele érdekében hoztunk létre. A tantárgy célja az is, hogy bemutassa a környezeti károsodások és azok megelőzésének módját, a fenntartható fejlődés összefüggéseit és követelményeit, a problémák rendszerét és lényegét átlátó környezetgazdálkodást. Akármilyen komplex természettudományos oktatási rendszert is képzelünk el, az csak tüneti kezelést mutathat be a technika okozta környezeti károk megszüntetésére. Az okok megelőzésére kell a hangsúlyt helyezni, és erre alkalmas a rendszerszemléletű technikai nevelés. A technika és életvitel tantárgy komplexitásában mutatja be a társadalom, az ökoszisztémák és a technikai rendszerek együttlétezését. Az életviteli ismeretek körébe tartoznak pl. a háztartástan, a szűkebb lakóhelyi környezet, a lakás és környéke, a kertgazdálkodás. Az életvitelhez sorolhatók a helyes közlekedés és a közlekedési szabályok ismerete is. A technika és életvitel tantárgy a technika bonyolult kapcsolatrendszerét elméleti, gyakorlati, manuális, tervezési és modellezési feladatokon keresztül mutatja be. A tantárgy feladatai az 1-4. évfolyamokon A természetes és mesterséges környezet anyagainak megismerése, anyagvizsgálati tapasztalatok szerzése érzékszervi tapasztalással. Összefüggések fölismerése az anyagok és a belőlük készült tárgyak között (alapanyag, termék, félkész termék). Az anyagföldolgozás alaplépéseinek alkalmazása. Tájékozódás az anyagokhoz kötődő mesterségekről és szakmákról. A ház körüli hagyományos és kézműves technológiák ismerete. 77

458 Az emberi alkotással létrehozott terek esztétikai követelményeinek, a szerkezetnek és a formának a kapcsolata. Az épített környezet, a korszerű és a régi építmények (épületek, utak, hidak, felüljárók, alagutak, toronyházak és tornyok) anyagainak és szerkezeteinek megismerése. (Szerkezeti anyagok, műanyagok, üveg.) Az adott lakókörnyezet előnyeinek és hátrányainak fölismerése. Becslés, mérés, egymás mellé rendezés, méretazonosság megállapítása. Önálló tervezés és kivitelezés az építésben és a tárgyalakításban. Tervek, elképzelések rajzi megjelenítése egyéni elképzelés szerint. Egyszerű makett készítése és elemzése terv alapján. A munkaeszközök rendeltetésszerű, balesetmentes használata. A szárazföldi, vízi és légi közlekedés történetének ismerete. A városi, országúti, vasúti, vízi és légi közlekedés szerepének átlátása, eszközeik bemutatása. Kerékpározás forgalomtól elzárt területen, megismerkedés a kerékpáros közlekedés szabályaival. Egyszerű házimunkák elvégzése. Az életkornak megfelelő önkiszolgáló tevékenység megszokása. Balesetmentes szabadidőtöltés és játék. Környezetkímélő és a természetet szerető életmód kialakítása. 2. Fejlesztési követelmények Feladatok és tevékenységformák A szükségletek és lehetőségek felismerése A tervezési és technológiai tevékenységek szükségességének, lehetőségeinek felismerése az otthoni, az iskolai, a közösségi, a szabadidős, az üzleti élet, az ipari és mezőgazdasági tevékenységek tanulmányozásával. Tervezés Részletes tervek elkészítése, az ehhez szükséges elméleti alapok átgondolása és ezek alapján reális, megfelelő és megvalósítható terv kidolgozása. A munka megszervezése és kivitelezése Egyszerű tárgyak, szerkezetek, berendezések létrehozása, tervszerű előkészítés utáni kivitelezése. A szükséges források és folyamatok ismerete és gyakorlott használata. Értékelés Saját és mások terveinek, tervezett technológiáinak és technikai rendszereinek megértése, megvitatása, eredményeinek, hatásainak értékelése. Más korokból vagy kultúrákból származó rendszerek működésének összehasonlítása, a közös jellemzők felismerése és esetleges felhasználása a tervezésnél. 78

458 Készségek fejlesztése A technika tantárgy tanítása a cél és feladat megfogalmazásával, a tevékenységi és munkafázisok megtervezésével, valamint a végrehajtás és az eredmény (munkadarab, működés) együttes értékelésével nagymértékben javítja a tanulók beszéd- és kifejezőkészségét. Rendszerszemléletű gondolkodás kialakításával a logikai készség gyarapszik. A műszaki ábrázolás és kommunikáció a tanulók képolvasási, logikai és rajzolási készségét, a tervek megvalósítása, a munkadarab vagy rendszer elkészítése a manuális készséget fejleszti. Képességek fejlesztése A szükségletek és lehetőségek felismerése, a tervezés folyamata, a részletes tervek elkészítése és a munka elvégzése a tanuló koncentráló, problémamegoldó, alkotó, becslési, döntési, elemző, szintetizáló, rendszerező és összpontosító képességének fejlesztése mellett növeli a kreativitást, a kézügyességet és a pontosságra való igényt, továbbá elősegíti a jó térlátást, a tájékozódást a térben és a síkon. A KERETTANTERV FEJLESZTÉSI FELADATAI, KOMPETENCIÁI A kisiskolások előzetes tudása, tapasztalása, természetes érdeklődése alapján, a környezetről szerzett információi segítségével fejlessze, alakítsa, szintetizálja  a technikai környezethez kapcsolódó ismereteket és magatartást;  a természettudományok és azok alkalmazására vonatkozó kompetenciákat;  az informatikai kompetenciát;  a kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetenciát;  az esztétikai-művészeti tudatosságot és kifejezőképességet;  az anyanyelv és szaknyelv használatát. A közvetlen mesterséges környezet megismerése (lakás, iskola, közlekedés), a saját élményből adódó problémák technikai oldalának felismerése. A technikai érdekességek, találmányok megfigyelése. Az ember, technika és természet kapcsolatának felfedezése, megértése. Információ gyűjtése, feldolgozása az alkotó munkához. Az emberi alkotás folyamatának átélése, egyre önállóbb tudatos szervezése. Személyes igények, szükségletek megnevezése. Az egyéni indíttatású probléma felismerése megfogalmazása. Gondolati tervek, később vázlatok készítése. Adott funkcióra tervezett munkadarabhoz szerkezet, anyag, munkamenet kiválasztása majd alkalmazása. Különböztesse meg a tanuló a természetes és emberi alkotással létrehozott tereket, formákat. A munka tiszteletére és becsületes munkavégzésre nevelés, mivel a technikai környezetünk rendszerei, a tudatos emberi munka eredményei. Műszaki kommunikáció alapjainak elsajátíttatása: a terv megjelenítése, szóban, írásban, rajzban, anyagban, tárgyban. Rajzi algoritmusok, 79

458 munkamenet értése, olvasása. Tájékozódás rajzolvasás alapján, térszemlélet fejlesztése. A terv, elképzelés értékelése, megfeleltetése az igénynek és a lehetőségeknek. A legegyszerűbb emberi szükségletek felismerése és a kapcsolódó technikai lehetőségek belátása, a funkció, forma, anyag, szerkezet, eljárás összefüggéseinek tapasztalati feltárása. A rendeltetésnek, az anyagnak és szerkezetnek megfelelő egyszerű megoldás kiválasztása és elkészítése mintakövetéssel, majd egyre inkább önállóan. Technológiai rend kialakítása. Jártasság az eszköz nélküli anyagalakításban és a legegyszerűbb eszközök használatában. Konstruálás, kivitelezés: tárgyak, modellek, szerkezetek és agrotechnikai eljárások, háztartás és egészségtani eljárások irányított és önálló megvalósítása. Az alkotói és befogadói munka során, a következményekért felelős magatartás tanúsítása. Más véleményének figyelembevétele. Az önellenőrzés, önértékelés fejlesztése. Fontosak a munkavégzési és tanulási szokások. Ezekkel megelőzhetőek a gyermekbalesetek. Jó testtartás segítheti az egészséges fejlődést. Elővigyázatosságra nevelünk az anyagalakításban. Gazdálkodásra az anyaggal, az energiával, a munkával és az idővel A tantárgy tanulása hozzájárul kulturális örökségeink jellemző tárgyi, jelképi, szokásrendi sajátosságainak ápolásához. . Technikai szemléleten alapuló környezettudatos fogyasztói magatartást alakítunk. A FEJLESZTÉSI FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TARTALMI EGYSÉGEK A mindennapi életben is hasznos ismeretek, tevékenységek, a természeti, a társadalmi és humán dimenziókkal rendelkező technikai kultúra fő területei: Munkakultúra: anyagismeret, anyagmegmunkálás, eszköz, műveletek, alkotás folyamata, szervezés, gazdaságosság, ergonómia, baleset megelőzés. /pl. Anyagok és alakításuk témakörökben, Jeles napok projektekben/ Termelési kultúra: anyag, energia, információ (eredete, termelés, elosztás, fogyasztás, gazdálkodás). Agrotechnika, élelmiszeripar. /pl. Anyagok és alakításuk, modellezés témakörökben, jeles napok projektekben/ Háztartáskultúra: lakáskultúra, háztartási technológiák, háztartásgazdaság. /pl. Életvitel-háztartás, Anyagok és alakításuk témakörökben, Jeles napok projektek/ Környezetkultúra: tárgyi környezet, épített környezet, környezetgazdálkodás. /pl. Épített és szerelt modellek, Életvitel−háztartás, Technikatörténet, Közlekedési ismeretek témakörökben/ Közlekedéskultúra: közlekedési szabályok, közlekedési eszközök. /pl. Közlekedési ismeretek, Modellezés, Anyagok és alakításuk témakörökben/ Gazdálkodási kultúra: áru, piac, termékszerkezet, marketing, reklám, foglalkozási ágak, pályaorientáció, beruházás, befektetés, költség, haszon. /Anyagok és alakításuk , Életvitel−háztartás témakörökben/ Fogyasztói kultúra: kereskedelem, termékelemzés, pénzgazdálkodás, takarékosság /pl. Anyagok és alakításuk, Életvitel−háztartás témakörökben, Jeles napok projektekben/ Szabadidős kultúra: művelődés, szórakozás, szórakoztatás, játék. /pl. Anyagok és alakításuk, Életvitel−háztartás témakörökben, Jeles napok projektekben/ 80

458 Információs kultúra: kommunikáció, információs gépek, információs rendszerek. /pl. Anyagok és alakításuk, Műszaki ábrázolás, Gépek, közlekedési ismeretek témakörökben/ MÓDSZERTANI AJÁNLÁS Az alapvető képességek, készségek, kompetenciák fejlesztésében a tanulói tevékenységekre kell építeni. Az ehhez felhasznált tananyagtartalmak megtervezésekor, valamint a feldolgozás tempójának meghatározásakor, a pedagógiai módszerek és eszközök kiválasztásakor a tanulócsoport, illetve az egyes tanulók fejlődési jellemzői és fejlesztési szükségletei legyenek irányadóak. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában élményszerű tanulással, problémahelyzetekből kiinduló motiváló tevékenységekkel, kreativitást ösztönző feladatokkal kell közvetíteni az ismereteket, fejleszteni az alapkészségeket, az életvitelhez szükséges alapvető képességeket. Módszertani alapelv, a tanítási egységek (tanórák, témakörök, projektek) vezérfonala, hogy a tanuló az emberi alkotás folyamatát megtapasztalja, átélje, megismerje, értékelje és alkalmazza. (Igény-célkitűzés-tervezés-szervezés-kivitlezés-kipróbálás-ellenőrzés-értékeléstovábbfejlesztés). Mindezekhez az önálló feldolgozás mellett célszerűen megválasztott projektek, kooperatív eljárási módok szükségesek. Kiemelten javasolt a Jeles napok témakörök projektalapú feldolgozása. Ugyancsak alkalmas projektmódszerrel megközelíteni a komplex modellezési problémákat. 3. Témakörök, tartalmak, óraszámok 1. évfolyam Heti óraszám: 1 óra Évi óraszám: 29+7=36 óra Órakeret

Témakörök, tartalmak Anyagok Az anyagok felismerése Az anyag felhasználása, kézművesség Az anyagok alakítása, felhasználása Mérés Méretarányok Közlekedési ismeretek A gyalogos közlekedés jellemzői és szabályai.

2 22 4 4 81

458 Háztartástan, életvitel Helyes testtartás, tisztálkodás, a kézmosás kötelező alakalmai, kultúrált étkezés.

4

Témakörök, tartalmak 1. Heti óraszám Évi óraszám Anyagok és alakításuk Épített és szerelt modellek Jeles napok Életvitel- és háztartás Közlekedési ismeretek

1 29+7 15 6 6 5 4

Évfolyamok 2. 3. 1 29+7 15 6 6 5 4

1 29+7 14 3 6 9 4

4. 1 29+7 14 3 6 9 4

1. osztály Anyagok és alakításuk Fejlesztési feladatok Kulcskompetenciák Környezettudatosságra nevelés Gazdasági nevelés Testi és lelki egészség Hon- és népismeret Énkép és önismeret Felkészülés a felnőtt lét szerepeire

Tananyag

Véleménynyilvánítás, kreativitás, önkifejezés, önmegvalósítás, problémamegoldás, esztétikai tudatosság, lényegkiemelés, értékorientációs képesség, változások megértése, mikro manipulációs koordináció, élettapasztalat felhasználása, együttműködési, közösségi felelősség

82

Környezetünk anyagai Papír, fa, fém, műanyag. Képlékeny anyagok Képlékeny anyagok fajtái, tulajdonságaik: lágy, puha, nyújtható stb. alakításuk és felhasználásuk összefüggései. Lágy papír Papír hasznossága. Papír és természet kapcsolata. Papír érzékszervvel megállapítható tulajdonságai: vékony, vastag. Fa mint a természet kincse A faág, hurkapálca tulajdonságai: hajlítható, törhető, rugalmas, rugalmatlan. Felhasználásuk. Fonalak Zsineg, fonal tulajdonságainak érzékelése. Felhasználásuk környezetünkben. Kézműves szakmák azonosítása.

458 Épített és szerelt modellek Fejlesztési feladatok Kulcskompetenciák Környezettudatosságra nevelés Gazdasági nevelés Testi és lelki egészség Énkép és önismeret Felkészülés a felnőtt lét szerepeire

Tananyag Épített modellek Épített környezetünk elemei és az építőelemek hasonlósága. Építés síkban és térben. Szerelőelemek Szerelőelemek anyaga, alakja, fajtái. Oldható kötőelemek tapasztalati megismerése.

Véleménynyilvánítás, kreativitás, önkifejezés, önmegvalósítás, problémamegoldás, esztétikai tudatosság, lényegkiemelés, értékorientációs képesség, változások megértése, mikro manipulációs koordináció, élettapasztalat felhasználása, együttműködési, közösségi felelősség Jeles napok Fejlesztési feladatok Kulcskompetenciák Környezettudatosságra nevelés Gazdasági nevelés Testi és lelki egészség Hon- és népismeret Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Énkép és önismeret Felkészülés a felnőtt lét szerepeire

Tananyag Mikulás, karácsony, farsang, nemzeti ünnep, húsvét és anyák napja

Véleménynyilvánítás, kreativitás, önkifejezés, önmegvalósítás, problémamegoldás, esztétikai tudatosság, lényegkiemelés, értékorientációs képesség, változások megértése, mikro manipulációs koordináció, élettapasztalat felhasználása, együttműködési, közösségi felelősség

Életvitel- és háztartás Fejlesztési feladatok Kulcskompetenciák

Tananyag

Környezettudatosságra nevelés Gazdasági nevelés Testi és lelki egészség

Otthonunk elrendezése (a szobám). Munkamegosztás a családban. Család, háztartás, házimunka. Önellátás.

83

458 Hon- és népismeret Énkép és önismeret Felkészülés a felnőtt lét szerepeire

Táplálkozási szokások (étkezési rend). Terítés. Egészséges és kultúrált étkezés. Tisztálkodás kötelező alkalmai. Munkahely tisztántartása. Lakás növényeinek (állatainknak) ápolása, ezek technikai eszközei.

Véleménynyilvánítás, kreativitás, önkifejezés, önmegvalósítás, problémamegoldás, esztétikai tudatosság, lényegkiemelés, értékorientációs képesség, változások megértése, mikro manipulációs koordináció, élettapasztalat felhasználása, együttműködési, közösségi felelősség, egyéni felelősségvállalás

Közlekedési ismeretek Fejlesztési feladatok Kulcskompetenciák

Tananyag

Környezettudatosságra nevelés Gazdasági nevelés Testi és lelki egészség Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Énkép és önismeret Felkészülés a felnőtt lét szerepeire

Közlekedés résztvevői: gyalogos, jármű. Forgalomirányítás. Közlekedés télen. Közlekedés városban, falun. Közlekedési tanácsok a nyári szünidőre.

Véleménynyilvánítás, önkifejezés, önmegvalósítás, problémamegoldás, szabálykövetés és alkalmazás, kockázatvállalás, értékorientációs képesség, változások megértése, élettapasztalat felhasználása, együttműködési, közösségi felelősség

A továbbhaladás feltételei Az első évfolyam végén a kerettanterv nem határoz meg a továbbhaladáshoz szükséges feltételeket, az első és a második évfolyamot egy fejlesztési szakasznak tekinti. 1. évfolyam Heti óraszám: 1 óra Évi óraszám: 29+7= 36 óra Órakeret

Témakörök, tartalmak Ember és környezete Anyagok, megmunkálásuk és felhasználásuk Az anyagok alakítása, felhasználása Tervezés, építés Elemek, elemcsaládok

4 18 5 84

458 Szerkezetek összeállítása Mérés Méretarányok Közlekedési ismeretek Gyalogos közlekedés. Közlekedés járműveken. Háztartástan, életvitel A lakás belső terei. Bútoraink. Munkamegosztás a családban.

2 3 4

A továbbhaladás feltételei Az ember természetátalakító munkájának megismerése (lakóhely és lakótér). Az anyagok tanult tulajdonságainak ismerete. Az elvégzendő munkákhoz szükséges eszközök és szerszámok biztos, balesetmentes használata. Látszati rajz, vázlatrajz készítése. A rajzelemek helyes alkalmazása. Egyszerű tervezés és építés. A háztartás és a hozzá kapcsolódó szokások megismerése és elmesélése. 2. évfolyam Heti óraszám: 1 óra Évi óraszám: 29+7=36 óra Órakeret Témakörök, tartalmak Ember és környezete Anyagok, megmunkálásuk és felhasználásuk Az anyagok alakítása, felhasználása Tervezés, építés Modellalkotások építő- és szerelőkészletekkel, szerkezetek, modellek, valóság elemzése. Műszaki ábrázolás Rajzolvasási, műszaki rajz készítési gyakorlatok. Vetületi ábrák származtatása. Mérés Közlekedési ismeretek Közlekedési eszközök csoportosítása. A közlekedés irányítása. Közúti közlekedés gyakorlása. Háztartástan, életvitel Tárgyak, korszerű eszközök otthonunkban. Étkezési szokások. Egészségmegőrzés. Szolgáltatások. 85

2 20 3

2

2 4

3

458 A továbbhaladás feltételei Az élő és tárgyi környezetünk kapcsolatának megismerése. Az anyag, a szerkezet, a forma, a funkció és az esztétikum összefüggéseinek megtapasztalása a tárgykészítés folyamán. Szakszerű és biztonságos szerszámhasználat. Egyszerű makett irányított tervezése és elkészítése. Egyszerű sematikus ábra olvasása és értelmezése (alaprajz-méretezés). Mérés centiméter-pontossággal. 3. évfolyam Heti óraszám: 1 óra Évi óraszám: 29+7=36 óra Órakeret Témakörök, tartalmak Ember és környezete 3 Anyagok, megmunkálásuk és felhasználásuk 13 Az anyagok csoportosítása jellegzetes tulajdonságaik alapján. Az anyagok alakítása, felhasználása Tervezés, építés 4 Egyszerű tárgyak, modellek készítése. Műveleti sorrend megállapítása, eszköz, szerszámválasztás, balesetmentes használat. Mérés, műszaki ábrázolás 5 A műszaki ábrázolás alapjai (vonalvastagságok, vonalfajták, méretezés). Épített környezet 3 Építmények elemzése. Közlekedési ismeretek 4 Gyalogos, kerékpáros közlekedés szabályai. Háztartástan, életvitel 4 A lakások külső és belső terei. Háztartási tevékenységek. Konyhatechnológia. Test és a környezet tisztántartása. A továbbhaladás feltételei A nagyvárosi környezet építményeinek megismerése. Az anyagfeldolgozás általános jellemzőinek bemutatása. A hulladék és a melléktermék fogalmak pontos használata. Az anyagok takarékos és célszerű felhasználása. Önálló tervezés és kivitelezés az építésben és a tárgyalakításban. A tervek és elképzelések rajzi megjelenítése. Egyszerű makett készítése és elemzése terv alapján. A közúti kerékpáros közlekedés szabályainak betartása. Időjáráshoz, évszakhoz, napszakhoz, alkalomhoz kapcsolódó életviteli szokások. 86

458 4. Tanulmányi segédletek, taneszközök 1. osztály: - falitábla tömegközlekedési eszközökről, - alapanyagok: agyag, textil, gyékény, vessző, nád, fonal, papírfajták. - lego, fémépítő, építődoboz, terrárium. 2. osztály: - falitábla tömegközlekedési eszközökről, - alapanyagok: agyag, textil, fonal, papírfajták, - lego, fémépítő, építődoboz 3. osztály: - falitábla tömegközlekedési eszközökről, - alapanyagok: textil, fa, fonal, papírfajták, - mérőeszközök, telefonmodell, makett, építődoboz 4. osztály: - falitábla városról, faluról, közlekedési táblákról - alapanyagok: üveg, műanyag, gyöngy, textil és textilfesték, papírfajták, fonal, - makett, építődoboz, telefonmodell 6. Ellenőrzés, értékelés, osztályozás 1. osztály: - Önálló, összefüggő rövid szóbeli felelet. - Elkészített munkadarabok értékelése szövegesen. - Félévkor: előre megszerkesztett lapon a tanuló munkájára, fejlődésére jellemző kifejezésekkel - Év végén: személyre szabott, szabadon megfogalmazott, részletes szöveges értékelés. 2. osztály: - Önálló, összefüggő rövid szóbeli felelet. - Elkészített munkadarabok értékelése érdemjeggyel. - Félévkor: előre megszerkesztett lapon a tanuló munkájára, fejlődésére jellemző kifejezésekkel, vagy érdemjegyekkel 2012-től - Év végén: érdemjegyekkel 2011-től. 3. osztály: - Önálló, összefüggő szóbeli felelet értékelése szövegesen ill. érdemjeggyel. - Kutatómunka, gyűjtőmunka értékelése /szóbeli, pontozás, érdemjegy/. - Elkészített munkadarabok értékelése érdemjeggyel. - Félévkor és év végén érdemjegyekkel. 4. osztály: - Önálló, összefüggő, rövid szóbeli felelet értékelése szövegesen ill. érdemjeggyel. 87

458 -

Gyűjtőmunka és minden apró tevékenység értékelése /szóbeli dicséret, pontozás/, amelyet a környezete megismerésére, megóvása vagy szépítése érdekében önállóan tesz vagy gyűjt. Elkészített munkadarabok értékelése érdemjeggyel, kategóriánként. Félévkor és év végén érdemjegyekkel.

Testnevelés és sport 1-4. évfolyam 1. Célok és feladatok Az iskolai testnevelés és sport az iskola egységes nevelő-oktató munkájának szerves részeként a testkultúra eszközeinek (testgyakorlatok, mozgásos játékok, sportági tevékenységek és az ezekhez kapcsolódó intellektuális ismeretek), valamint a természet egészségfejlesztő tényezőinek integrált hatásaként hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók életigenlő, az egészséget saját értékrendjében kiemelt helyen kezelő személyiséggé váljanak. Ennek feltétele, hogy ismerjék motorikus képességeik szintjét, a motorikus képességek fejlesztésének és/vagy fenntartásának módját, legyen személyes és társas élményük a mozgásos játék, a versengés öröme. A testnevelés és a sport hozzájárul ahhoz, hogy a diákok megbecsülik társaik teljesítményét, motorikusan képzettek, mozgásuk kulturált, felismerik a testnevelés és a sport egészségügyi és prevenciós értékeit. Cél, hogy a rendszeres fizikai aktivitás váljon magatartásuk részévé. Az alsó tagozatos testnevelés a testkultúra elemeiből nyert értékekből olyan testi műveltséggel (ismeretekkel, jártasságokkal, készségekkel, és képességekkel) ruházza fel a kisiskolásokat, amely későbbi cselekvési biztonságukat, rendszeres fizikai aktivitásukat megalapozza. Ez tesz alkalmassá őket arra, hogy a későbbiekben képesek lesznek sportági feladatok és mozgásrendszerek eredményes elsajátítására, motorikus képességeik hatékony fejlesztésére. Sajátos módszereivel, elsősorban mozgásos játékokkal és versengésekkel segíti a zökkenőmentes átmenetet a kötetlenebb óvodai élet és az önálló munkát követelő iskolai élet között, kötődést jelentő élményeket nyújt mozgásvágyuk fenntartásához. Az egészséggel kapcsolatos feladatok: a testi fejlődés, érés támogatása; a higiéniai szokások kialakítása, erősítése; az ellenálló képesség, edzettség fejlesztése; az ortopédiai elváltozások megelőzése, ellensúlyozása; megfelelő felkészítés keringési és légzőrendszeri megbetegedések megelőzésére, a károsodások csökkentésére; a prevenció lényegének és relaxációs eljárásoknak a megismerése, megértése. A mozgáskultúra fejlesztése: az alapvető (generikus) mozgáskészségek megfelelő szintű kialakítása, fejlesztése; az úszás elsajátítása; a kondicionális és a koordinációs képességeknek az életkorhoz és az egyéni adottságokhoz igazított fejlesztése; sokoldalú mozgástapasztalat, és jól alkalmazható mozgáskészség-készlet megszerzése; a feladatmegoldáshoz, a képességfejlesztéshez és a játékhoz, sporttevékenységhez, azok károsodás nélküli végzéséhez kapcsolódó ismeretek ( szabályok, történeti vonatkozások, mechanikai- biomechanikai törvényszerűségek, feladatmegoldó sémák, egészségügyi megfontolások) megszerzése; mozgáskommunikáció Tanulási, játék-és sportolási élmények nyújtása: elsajátítás, teljesítmény, kollektív siker, a tevékenység öröme. Értékes személyiségvonások fejlesztése: a félelem leküzdése, a szabályok betartása, összpontosítás, céltartás, a nehézségek leküzdése, kudarc tűrése, a természet szeretete, környezetkímélő magatartás. 2. Fejlesztési követelmények 88

458 Az egészséges testi fejlődés segítése A tanulók életkorának megfelelően fejlődjön keringési, légzési és mozgatórendszerük. Rendszeresen végezzenek mozgástevékenységet. Aktív és egyre tudatosabb testmozgással előzzék meg a tartási rendellenességek kialakulását, kerüljék a gerincoszlopot károsító helyzeteket és mozgásokat. Alakuljon ki a testtartásért felelős izmok izomegyensúlyának és a medence középállásának automatizálása. A foglalkozás hatására szilárduljon egészségük, váljanak ellenállóvá a megbetegedésekkel szemben. A mozgáskultúra fejlesztése Tudjanak gyorsan, illetve kitartóan futni, igyekezzenek iramukat a távhoz és a terephez igazítani, futás közben akadályokat leküzdeni. Sajátítsanak el ugrás-, dobás- (hajítás-, lökés-, vetés-) technikákat, ezzel is gazdagítva alapvető (generikus) készségkészletüket. Sajátítsanak el, tornajellegű támasz- és függéshelyzeteket, legyenek képesek egyszerű hely- és helyzetváltoztatásokra támaszban és függésben. Jellemezze tevékenységüket kreativitás a legváltozatosabb helyzetekben. Elemi szintű játékkészség birtokában szívesen vegyenek részt egyszerűsített sportjátékokban. Váljanak vízbiztossá, sajátítsanak el egy úszásnemet. Sajátítsanak el viselkedési mintákat a fenyegetettség elkerülésére. Fejlődő tendencia jellemezze kondicionális és koordinációs képességszintjüket, mozgásos cselekvési biztonságukat. Életkoruknak megfelelően fejlett izomzattal legyenek képesek uralni testtömegüket a különböző feladatmegoldások során. Legyenek képesek összerendezett mozgásokra. Ismerjék a játékok elemi szabályait, értsék a feladatmegoldások elemi logikáját. A mozgásigény fenntartásának követelményei Élményként éljék meg az új feladatmegoldások elsajátítását, a játékot, versengést, sportolást. Alapozódjon meg az egészséges életmód és a rendszeres fizikai aktivitás iránti igényük. 3. Témakörök, tartalmak, óraszámok Témakörök, tartalmak Heti óraszám Évi óraszám Rendgyakorlatok Alapállás Testfordulatok

Évfolyamok 2. 3. 2 2 72 72 4 2

1. 2 72 4

89

4. 2 72 2

458 Járás lépéstartással Előkészítés és prevenció Járások, futások, szökdelések, ugrások és dobások Járásgyakorlatok, utánzó járások Ugrások páros és egy lábon Fel- és elugrások Dobások különböző méretű és súlyú szerekkel távolba és célba Támasz-, függés- és egyensúlygyak. Bújás, kúszás, átmászás Gurulóátfordulások előre, Tarkóállás Labdás gyakorlatok Labda fogása, gurítása, terelgetése Labdaadogatás, labdapattogtatás Labdadobás távolba, célba (gumilabdával). Küzdőfeladatok, -játékok Állásban húzások-tolások párokban A társ áttolása Szabadidős sporttevékenységek görkorcsolyázás, gördeszkázás, csúszkálás, korcsolyázás, szánkózás, hógolyózás Úszás vízhez szoktatás, víz alatti tartózkodás-, merülés, légzés-lebegés, „felhajtóerő”, haladás, siklás, vízfekvés- és siklási gyakorlatok, segédeszközök használata a siklásnál, lábmunka bevezetése levegővétel nélkül, majd levegővétellel, a kéz- és lábmunka összekapcsolása levegővétel nélkül, majd levegővétellel. A továbbhaladás feltételei 1-2. osztály:

10 25

10 25

8 31

8 31

12

12

10

10

10

10

8

8

3

3

3

3

4

4

4

4

4

4

6

6

90

458 Alakzatok felvétele és változtatása az utasításnak megfelelően. A gimnasztikai feladatok teljesítése utánzással. Az alapvető mozgáskészségek (járás, futás, ugrás, dobás, kúszás, mászás stb.) elfogadható végrehajtása. Félelem nélküli részvétel a vízben végzett feladatok során. 3. osztály: Vezényszavak ismerete, a rendgyakorlatok végrehajtása. Az alapvető gimnasztikai alapformák követése. Elfogadható mozgásminta reprodukálása a rajtolás, futás, ugrás és dobás végrehajtása során. Megfelelő kísérletek a kúszás, mászás, támasz és függés feladatainak teljesítésére. Örömmel vegyen részt a testnevelési játékokban. A test – test elleni küzdelem elfogadása. Biztonságos viselkedés mellmagas vízben. 4. osztály: Az óraszervezés szempontjából fontos rendgyakorlatok fegyelmezett végrehajtása. Részvétel a közös gimnasztikában. Mászás kötélen két-három fogással. A futás, az ugrás és a dobás feladatok elfogadható végrehajtása. A támasz-, függő- és egyensúlygyakorlatok teljesítése. Részvétel a testnevelési sportjátékokban. Biztató kísérletek a tanult úszásnemben. Az emeltszintű követelmények rögzítése a 2010/2011-es tanév feladatai közé tartoznak. 4. Tanulmányi segédletek, taneszközök 1. osztály: - gumilabda, ugrókötél, hullahopp karika, babzsák, kislabda, rúd, síp, stopperóra, teljesítménymérő füzet, kézikönyvek, szőnyeg, zsámoly, mászókötél, tornapad, bordásfal, magasugró állvány, távolugró gödör; - magnó és kazetta, Harmat Józsefné: A kicsik mozgásvilága. 2. osztály: - babzsák, bordásfal, gumilabda, ugrókötél, jelzőszalag, karika, kislabda, mászókötél, talajszőnyeg, tornapad, zsámoly, magasugró állvány, medicinlabda, ugrószekrény, kézikönyvek, síp, stopperóra; - magnó és kazetta. 3. osztály: - babzsák, bordásfal, futball-labda, gumilabda, gumikötél, gyűrű, karika, kézilabda, kislabda, kosárlabda, kosárlabdaállvány palánkkal, gyűrűvel, hálóval, mászókötél, medicinlabda (1-2-3-4 kg-os), asztalitenisz asztal, háló, labdák és ütők, rajttámla, súlypontemelkedésmérő, személymérleg, színes bóják, színes tornabot, talajszőnyeg, testmagasságmérő, tollaslabdakészlet, tornapadok, magasugrómérce és léc, ugrókötél, ugródeszka, ugrószekrény, ugrózsámoly, váltóbot, tollaslabdaháló, szakkönyvek, síp, stopperóra, mérőszalag, mentőláda, pumpa, indítócsapó. 4. osztály: - - babzsák, bordásfal, futball-labda, gumilabda, gumikötél, gyűrű, karika, kézilabda, kislabda, kosárlabda, kosárlabdaállvány palánkkal, gyűrűvel, hálóval, mászókötél, medicinlabda (1-2-3-4 kg-os), asztalitenisz asztal, háló, labdák és ütők, rajttámla, súlypontemelkedésmérő, személymérleg, színes bóják, színes tornabot, talajszőnyeg, testmagasságmérő, tollaslabdakészlet, tornapadok, magasugrómérce és léc, ugrókötél, ugródeszka, ugrószekrény, ugrózsámoly, váltóbot, tollaslabdaháló, szakkönyvek, síp, stopperóra, mérőszalag, mentőláda, pumpa, indítócsapó, váltóbot. 6. Ellenőrzés, értékelés, osztályozás 91

458 1. osztály: - Rendszeres fejlesztő értékelés: alapja a mozgáskoordináció. - Értékeljük az egyes feladatok pontos végrehajtását, a szabályok betartását, a sportszerű küzdelmet. - Témakörönként folyamatos fejlesztő célzatú értékelés. - Teljesítménymérés: a nevelő rögzíti a teljesítményfüzetbe meddig jutott el a tanuló a képességeihez mérten. (dicséret, elismerés) - Gyakorló jellegű feladatok értékelése az akarat, kitartás tükrében, rendszeres ösztönzése, órai aktivitás értékelése szóban. - Az ugrásban, szökdelésben, játékfeladatokban nyújtott mozgásügyesség javulása alapján egyéni és csoportos értékelés. - Negyedévente tájékoztató jelleggel szöveges értékelés. - Ősszel és tavasszal a tanulók fizikai és motorikus képességeinek mérése. - Félévkor: előre megszerkesztett lapon a tanuló munkájára, fejlődésére jellemző kifejezésekkel - Év végén: személyre szabott, szabadon megfogalmazott, részletes szöveges értékelés. - Sportversenyeken való részvételeiket, elért eredményeiket osztályzattal és dicséretek fokozataival értékeljük. 2. osztály: - Értékelés a teljesítménypróbákban ősztől tavaszig elért javulás, valamint az ugrásügyességben történt önmagukhoz viszonyított fejlődésük alapján. - A tanórákon folyamatos, biztató jellegű értékelés, amely közben lehetőség nyílik a hibák javítására, az akarat, kitartás fejlesztésére. - Szimbolumokkal értékeljük az egyes technikák elemenkénti, majd folyamatban való számonkérését, az eszközhasználat helyes alkalmazását, a motoros képességek teljesítményszintjét és a tanulói aktivitást. - Ősszel és tavasszal a tanulók fizikai és motorikus képességeinek mérése. - Félévkor: előre megszerkesztett lapon a tanuló munkájára, fejlődésére jellemző kifejezésekkel, vagy érdemjegyekkel 2012-től. - Év végén: érdemjegyekkel 2011-től. - Sportversenyeken való részvételeiket, elért eredményeiket osztályzattal és dicséretek fokozataival értékeljük. 3. osztály: - Értékelés a teljesítménypróbákban ősztől tavaszig elért javulás, valamint az ugrásügyességben történt önmagukhoz viszonyított fejlődésük alapján. - A tanórákon folyamatos, biztató jellegű értékelés, amely közben lehetőség nyílik a hibák javítására, a pontos, kitartó munkára nevelésre. - A tanult, illetve az önállóan összeállított gyakorlatsor bemutatásának értékelése osztályzattal. - Osztályzattal értékeljük az egyes technikák elemenkénti, majd folyamatban való számonkérését, az eszközhasználat helyes alkalmazását, a motoros képességek teljesítményszintjét és a tanulói aktivitást. - Ősszel és tavasszal a tanulók fizikai és motorikus képességeinek mérése. - Sportversenyeken való részvételeiket, elért eredményeiket osztályzattal és dicséretek fokozataival értékeljük. - Félévkor és év végén érdemjegyekkel. 4. osztály: - Értékelés a teljesítménypróbákban ősztől tavaszig elért javulás, valamint az ugrásügyességben történt önmagukhoz viszonyított fejlődésük alapján. - A tanórákon folyamatos, biztató jellegű értékelés, amely közben lehetőség nyílik a hibák javítására, a pontos, kitartó munkára nevelésre. 92

458 -

A tanult, illetve az önállóan összeállított gyakorlatsor bemutatásának értékelése osztályzattal. Osztályzattal értékeljük a labdafogás, elkapás, birtoklás, illetve továbbítás feladathelyzetben, játék közben nyújtott teljesítményüket, valamint a teljesítménypróbákon nyújtott eredményeket, javulásuk alapján. Folyamatosan értékeljük az úszásban elért legkisebb teljesítményt, fejlődést. Minősítő értékelés: írásbeli és szóbeli munkák érdemjeggyel való értékelése, kategória. Ősszel és tavasszal a tanulók fizikai és motorikus képességeinek mérése. Sportversenyeken való részvételeiket, elért eredményeiket osztályzattal és dicséretek fokozataival értékeljük. Kategóriánként érdemjegyekkel értékelünk, minősítünk..

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 1-4. évfolyam 1. Célok és feladatok Tantárgyunk látni és láttatni tanít. Átfogó szakmai célja, a tanulók látáskultúrájának megalapozása. Feladata vizuális megismerő, befogadó, alkotó képességeik fejlesztése, a kommunikáció köznapi, művészi, műszaki és tudományos módjának a közlés és kifejezés képi formáinak megismertetése. A tantárgy különösen a látvány mélyebb tartalmának, jelentésének, esztétikai üzenetének megértéséhez járul hozzá. Lehetővé teszi a gyermekek számára a látható, tapintható tárgyi valóságban, a képi világban való eligazodást, és személyes alkotói utak bejárására bátorít. Fejleszti síkbeli, térbeli ábrázoló, kifejező, közlő, alakító, konstruáló képességeiket; a gondolatban és érzelmekben gazdag tevékenységek által a világ érzékitapasztalati birtokbavételére nevel, feladata a látás és a kéz intelligenciájának kiművelése. A térszemlélet, a forma-, szín-, dinamikai és szerkezeti érzék, az anyagismeret képességei a tantárgy fejlesztő hatására emelkednek magasabb szintre. A megsokszorozódott vizuális hatások, technikai információk korában a tantárgy újszerű célja az információk közti szelekció, a tanulók kritikus befogadási képességének megalapozása. Az általános nevelési célokhoz a kreativitás, a problémafelismerő és –megoldó képesség, a képzelet, a képi gondolkodás, az ízlés, a nyitottság, az empátia, az érzelmi élet gazdagításával járul hozzá. A művészeti nevelés értékközvetítő, értékteremtő, egyben személyiségformáló szerepet tölt be, jelentősen hozzájárul a kultúra értékeit becsülő, környezettudatos magatartás formálásához. Az 1-4.osztályban a vizuális nevelés célja az érzelmekkel kísért önkifejezés elmélyültségének megőrzése mellett az egyre céltudatosabb megismerés ösztönözése. Képi gondolkodásuk fejlesztése, vizuális képzetkincsük bővítése, érdeklődésük ébrentartása érdekében a tantárgy feladata a tanulók ábrázolásbeli formakészletének további gazdagítása, megfigyelőképességük, tér- és időérzékük fejlesztése a látvány és a mozgás ábrázolásával, térbeli rendezéssel; szín-forma és szerkezeti érzékük alakítása rajzolással, festéssel, mintázással, konstruálással. Esztétikai érzékenységük fejlődését a manuális munka, a látványélmények és a bemutatott műalkotások szolgálják. Az alkotó és befogadó tevékenységek szabálytudatuk, akaratuk, önértékelésük megerősítését célozzák, a csoportmunka lehetősége együttműködési készségeiket fejleszti. 93

458 A kerettanterv a nemzeti alaptanterv vizuális kultúra műveltségi részterületének megfelelően a tantárgyi tartalmakat három nagy témakörbe sorolja. A kifejezés, képzőművészet témakör a gyermekek személyes, kifejező-expresszív tevékenységének és az elvárható műelemzési, művészeti ismereteinek leírását tartalmazza. A vizuális kommunikációhoz a vizuális megismerést szolgáló tevékenységek és a köznapi-informatív –tudományos képi közlésekkel kapcsolatos tananyag tartoznak. A tárgy- és környezetkultúra témaköre a használati tárgyakkal, a tárgyalkotó művészetekkel és az építészettel kapcsolatos alkotó- és elemző tevékenységeket tartalmazza. A vizuális nyelv a témakörök kifejező elemeit és rendező elveit sorolják fel, a technikák fejezete pedig az anyagokra, technikákra, eszközökre, eljárásokra tesz javaslatot. A tananyag bővülő spirális elrendezésű, a témakörök és a fő tevékenységi formák évenként ismétlődnek, tartalmukban gyarapodnak, műveleti szintjük emelkedik. A tananyag jellegét tekintve mind a négy évfolyamon gyakorlati tevékenység központú. A tanítás során a kerettantervi követelmények leghatékonyabban a több témakör szempontjait magába foglaló komplex feladatokkal teljesíthetők. 2. Fejlesztési követelmények Legyen képes a gyermek gondolatait, érzéseit, élményeit vizuális nyelvi eszközökkel, saját kifejezési céljai szerint és a tanuláshoz szükséges formában, a megismert technikák egyre jártasabb használatával megjeleníteni. Értse a műalkotások, képi közlések, tárgyak életben betöltött szerepét. Tudjon a térben tájékozódni, tudja a maga számára értelmezni a tankönyvben, környezetében található vizuális közlő, eligazító jeleket. Ízlésítéletét néhány szempont alapján indokolja. Általános nevelési követelmény a saját és mások munkájának megbecsülése, a kultúra és a környezetvédelem fontosságának megértése, az esztétikai élmények iránti nyitottság, törekvés az értékes és az értéktelen megkülönböztetésére. A tantárgyi fejlesztés eredményeképpen várható a tanulók egyéni eltéréseket mutató képesség-, ismeret- és magatartásbeli fejlődése, melynek tényét minden esetben önmaguk év eleji szintjéhez, valamint az életkori jellemzőkhöz viszonyítva ítélhetünk meg. Alkotóképességek A kisiskolások érdeklődésére észlelési érzékenység jellemző. kíváncsi rácsodálkozás a látható világ számukra új, érdekes, szép jelenségeire. Képzelőerejük az eleven, konkrét belső képekben, képzetekben való gondolkodásban, valamint képzettársításaik könnyedségében, tartalmi gazdagságában és a képi-plasztikai kifejezés, síkbeli és térbeli konstruálás bátorságában, eredetiségében nyilvánul meg. Szívesen alkalmaznak szokatlan, egyéni megoldásokat. Ábrázolási jelrendszerük árnyaltabbá válik, egyéni vonásokat hordoz. Kifejezőképességük, expresszivitásuk szubjektív arány- és színkezelésben, fokozásban, kiemelésekben mutatkozik meg. Kreativitásuk az ötletek könnyed áramlásában, egyéni leleményességben nyilvánul meg, amit a lelkesedéssel végzett konkrét tevékenység motivál. Elképzeléseiket igyekeznek azonnal meg is valósítani, ennek során addig szerzett készségeiket, ismereteiket mozgósítják, de többségük a tanító segítő közreműködésére is igényt tart. Az alkotás öröme teszi képessé őket munkáik kidolgozására. Képesek alkotásaikat segítséggel értékelni, elemezni, társaik teljesítményeit is figyelemmel követik. Befogadó, megismerő képességek Az alsó tagozatos gyermekek nyitottak, a látható világ jelenségeire, az esztétikai értékekkel kapcsolatos élményekre. Ösztönös és könnyen mozgósítható a kíváncsi rácsodálkozás, képesek élőlények, tárgyak, képek, jelenségek tüzetes szemlélésére, megfigyelésére; látványélmények 94

458 emlékezeti megőrzésére, könnyed felidézésére. Vizuális emlékezetük megtartó erejére építve képesek az ábrázolás-alakítás során vizuális esztétikai képzetekkel végzett gondolkodási, képzeleti műveletekre (összehasonlításra, elemzésre, képzeleti átalakításra). A látványban rejlő jelentést, művészi kifejezést, a közlések tartalmát adott szempontok alapján olvassák, elemzik. Képesek látható (tér-, forma-, szín-, változás, mozgás) viszonylatok megítélésére, lényeges összefüggések (külső és belső forma, forma és tartalom, forma és funkció) megértésére, ábrázolásbeli és szóbeli magyarázatára. Minderre erős szubjektivitás, egyéni, felfedező látásmód jellemző. Műalkotások nézegetése, adott szempontok szerint elemzése során mozgósítják formálódó vizuális esztétikai, művészeti képzeteiket. Élményeik érzelmeikben tükröződnek, törekszenek asszociációikra támaszkodó egyéni ízlésítéletük megfogalmazására. A tanulást segítő képességek A vizualitás nélkülözhetetlen a többi érzékszerv tapasztalatainak rendezésében, a tanulásban, a művelődésben, a mindennapi életben. Az információk áttekinthetővé tételéhez, tagolásához, szemléltetéséhez, ábrák megértéséhez és létrehozásához szükséges felkészültség megszerzéséhez tantárgyunk tanulása nyújt kellő alapot. Általa sajátítja el a tanuló a vizuális információk formáit és ismeri meg lelőhelyeit (könyvekben, kiállításokon és egyéb ismerethordozókban stb.) FEJLESZTÉSI FELADATOK 1. Megismerő- és befogadóképesség (közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozása; ismeretszerzés, tanulás, térbeli tájékozódás; kommunikációs képességek). 2. Kreativitás (alkotóképesség; problémamegoldó képesség). 3. Önismeret, önértékelés, önszabályozás. A fejlesztés a korábbi ismeretanyagokra épül (kifejezés, képzőművészet; tárgy- és környezetkultúra; vizuális kommunikáció), ezekre alapozva kerül sor a fent említett képességek fejlesztésére. A fő fejlesztési célok és a témakörök is minden évfolyamon azonosak, de korosztálytól függően más-más részletei kerülnek előtérbe, eltérő konkrét formában, eltérő szinten jelennek meg. Ezt a spirális jelleget a tanítási programok készítésénél figyelembe kell venni. A tantárgy sokirányú nyitottságának köszönhetően nagymértékben hozzájárul számos kulcskompetencia fejlesztéséhez. A vizuális kultúra tanulási tartalmainak feldolgozása a szókincs gyarapodását szolgálja, segíti az árnyaltabb, pontosabb fogalmazást. Bár az anyanyelvi kompetenciát valamennyi anyanyelven oktatott tantárgy fejleszti, a vizuális kultúra tantárgy gyakori tevékenységi formája, a látvány, a kép, a téri helyzetek érzékletes leírására való törekvés, illetve a leírások visszafordítása a vizuális kifejezés, közlés „nyelvére”, különösen segíti a fogalmi és képi gondolkodás sajátosságainak megértetését, az anyanyelvi kommunikáció fejlesztését. Az órai csoportos vagy projektfeladatok, a munkák közös értékelése ugyancsak fejlesztik a kommunikációs készséget, a szocializációt. A vizuális alkotásokkal kapcsolatos ismeretfeldolgozás, a különféle manuális tevékenységekhez kapcsolódó feladatmegoldások, kedvező feltételeket teremtenek az önálló tanulás képességeinek fejlesztéséhez. 95

458 A tantárgy, azon jellegzetessége, hogy a tanítás önállóságra késztető kreatív gyakorlati feladatokon keresztül történik, a feladatok komplexitása folytán pedig lehetőség nyílik a különböző helyekről származó élmények és ismeretek integrálására, nagyban segítheti a motiváció, a kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia kialakulását. A saját érdeklődésre építő vagy játékos feladatok ugyancsak fokozzák az aktivitást, a motivációt. Az önállóan megoldott projektfeladatok a strukturált, logikus gondolkodást is fejlesztik, ami – bizonyos, kifejezetten a matematika körébe tartozó tematikák mellett – hozzájárul a matematikai kompetencia fejlesztéséhez is. A vizuális kultúra tanítása során a tantárgy foglalkozik az alapvetően nem vizuális jelenségek, minőségek, mennyiségek vizuális megjelenítésével (grafikonok, táblázatok stb. alkalmazásával), valamint a sík- és térmértani alakzatok jellegzetességeinek megismertetésével. A digitális kompetencia elmélyítéséhez nagymértékben hozzájárul, hogy a projektfeladatok során a tanulók használják a számítógépet információszerzésre, szövegszerkesztésre. A vizuális kommunikációs feladatok pedig gyakran kifejezetten számítógépes képszerkesztési, képalakítási alkalmazásokat kívánnak meg. Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség fejlesztése, a kulturális értékek megbecsülésére nevelés kifejezett feladata a vizuális kultúra tanításának. A művészeti ismeretek, a saját környezet vizuális kultúrájával való foglalkozás megalapozza és fejleszti a nemzeti és európai azonosságtudatot, a szociális érzékenységet, az egyetemes művészet megismertetése pedig – sok más mellett – a toleranciát. Ugyanakkor a kultúra értékeivel való találkozás, a különböző alkotási lehetőségek tevőleges kipróbálása jelentősen hozzájárul az énkép, az önismeret kialakulásához, a koncentrálóképesség, az önszabályozás megalapozásához. 3. Témakörök, tartalmak, óraszámok Témakörök, tartalmak 1. Heti óraszám Évi óraszám Kifejezés képzőművészet A vizuális nyelv alapelemeinek, (pont, vonal, folt, forma, tónus, szín) helyének meghatározása. Egyensúly, szimmetria, képi kiemelés. Többféle vizuális minőség alkalmazása egy képen belül Mintázás: dombormű és körplasztika. Vizuális kommunikáció Pontok, vonalak, foltok játékos alkalmazása a képeken. A jelek vizuális tulajdonságai 96

Évfolyamok 2. 3.

4.

1 29+7 15

1 29+7 12

1 29+7 20

1 29+7 20

8

11

6

6

458 Tér-idő észlelése. A formák térkitöltő szerepe, a minták elrendezése a síkon. Különböző tónusok, sötét-világos kontraszt alkalmazása a formák kiemeléséhez. A síkbeli ábrázolás elemei Fény-árnyék megfigyelése és érzékeltetése tónusfokozatokkal. Formaegyszerűsítés – a forma jele. Tárgy- és környezetkultúra Forma- és színismétlések, ritmusok. Díszítőminták. Környezetalakító tevékenység. Technikák

9

9

6

6

4

4

4

4

1.

Évfolyamok 2. 3.

4.

Témakörök, tartalmak Heti óraszám Évi óraszám Kifejezés, alkotás Tárgy- és környezetkultúra. Vizuális kommunikáció

1 29+7 15 9 8

1 29+7 12 9 11

1 29+7 20 6 6

1 29+7 20 6 6

1. osztály Kifejezés, alkotás Fejlesztési feladatok Kulcskompetenciák Információs és kommunikációs kultúra, európai azonosságtudat, egyetemes kultúra, énkép és önismeret, hon- és népismeret, tanulás tanítása, gazdasági nevelés Véleménynyilvánítás, esztétikai tudatosság, önkifejezés, kreativitás, alkalmazás, lényegkiemelés, változások megértése, szóbeli kifejezőképesség fejlesztése, szókincsbővítés, kommunikáció, élettapasztalatok felhasználása, alkotókészség, művészi önkifejezés, vizuális kifejezőképesség

97

Tananyag Az átélt események, emlékek, érzelmek (pozitív és negatív), hangulatok kifejezése térben és síkon. Főszínek, mellékszínek. Korábbi megfigyelések megjelenítése. Az érzékelés különböző formáinak (látás, tapintás, hallás, kinetikus stb.) kapcsolata. Illusztrációk készítése. Műalkotások, természeti látványok megfigyelése, leírása, esztétikai minőségük jellemzése. Beszélgetés műalkotásokról.

458 Közös verbális értékelés egymás alkotásainak megbeszélésével. Tárgy- és környezetkultúra Fejlesztési feladatok Kulcskompetenciák Információs és kommunikációs kultúra, európai azonosságtudat, egyetemes kultúra, énkép és önismeret, hon- és népismeret, tanulás tanítása, gazdasági nevelés Véleménynyilvánítás, esztétikai tudatosság, önkifejezés, kreativitás, alkalmazás, lényegkiemelés, változások megértése, szóbeli kifejezőképesség fejlesztése, kommunikáció, élettapasztalatok felhasználása, logikus gondolkodás, megfigyelési képesség, problémamegoldó gondolkodás

Tananyag Tárgyaink, helyük. Felismerésük, formájuk, funkciójuk. Hétköznapi és művészi tárgyak. Papír, textil, agyag. Tárgyak térbeli viszonyai. Jeles napok tárgyai. Terem berendezése. Anyagok alakíthatósága. Anyagok átlényegítése Bábkészítés. Használati tárgyak. Lépték. Tárgydíszítés. Egyforma – nem egyforma. Origami.

Vizuális kommunikáció Fejlesztési feladatok Kulcskompetenciák Információs és kommunikációs kultúra, énkép és önismeret, hon- és népismeret, tanulás tanítása, gazdasági nevelés

Tananyag Vizuális ritmusok. A hang-kép kapcsolatának megjelenítése.

Véleménynyilvánítás, esztétikai tudatosság, önkifejezés, kreativitás, alkalmazás, lényegkiemelés, változások megértése, verbális és non verbális kifejezőképesség, kommunikáció, élettapasztalatok felhasználása, logikus gondolkodás, megfigyelési képesség, problémamegoldó gondolkodás, együttműködés 2. osztály 98

Modell utáni ábrázolás erős érzelmi kötődés alapján. Testnyelv. Jelek, jelzések. Térbeli tájékozódás.

458 Kifejezés, alkotás Fejlesztési feladatok Kulcskompetenciák Információs és kommunikációs kultúra, európai azonosságtudat, egyetemes kultúra, énkép és önismeret, hon- és népismeret, tanulás tanítása, gazdasági nevelés Véleménynyilvánítás, esztétikai tudatosság, önkifejezés, kreativitás, alkalmazás, lényegkiemelés, változások megértése, szóbeli kifejezőképesség fejlesztése, szókincsbővítés, kommunikáció, élettapasztalatok felhasználása, alkotókészség, művészi önkifejezés, vizuális kifejezőképesség

Tárgy- és környezetkultúra Fejlesztési feladatok Kulcskompetenciák Információs és kommunikációs kultúra, európai azonosságtudat, egyetemes kultúra, énkép és önismeret, hon- és népismeret, tanulás tanítása, gazdasági nevelés Véleménynyilvánítás, esztétikai tudatosság, önkifejezés, kreativitás, alkalmazás, lényegkiemelés, változások megértése, szóbeli kifejezőképesség fejlesztése, kommunikáció, élettapasztalatok felhasználása, logikus gondolkodás, megfigyelési képesség, problémamegoldó gondolkodás

Tananyag Nyomhagyások Nyomatok készítése. Képzettársításon alapuló rajzi játékok. Személyes tartalmakat felvonultató kifejező alkotások készítése. Műalkotások közös felfedezés, beszélgetések kapcsán. Árnyaltabb vizuális minőségek mejelenítése: színárnyalatok, vonalvastagságok, vonal, folt és színritmusok. Plasztikai alapfogalmak, szobor és dombormű közötti különbségek. Modellről készített plasztikai művek összevetése. Többfigurás kompozíciók. Illusztrációk készítése.

Tananyag Makettek, térbeli konstrukciók. Különféle tárgyak formája, funkciója, eredete, kora. A gyakorlati tevékenységekben használt technikák műveleti sorrendje. Anyagismeret: festékek viszonylatában: híg, sűrű. Az agyag halmazállapotai: képlékeny (gyúrható); bőrkemény (vájható), díszíthető (festhető, karcolható); csontszáraz (csiszolható, égethető). Formálás: funkcionálisan és díszítve. Figurális edények. Vizuális ritmusok a tárgydíszítmények köréből. Viseletek, textil. Hétköznapi, ünnepi öltözet.

Vizuális kommunikáció Fejlesztési feladatok

Tananyag 99

458 Kulcskompetenciák Információs és kommunikációs kultúra, énkép és önismeret, hon- és népismeret, tanulás tanítása, gazdasági nevelés Véleménynyilvánítás, esztétikai tudatosság, önkifejezés, kreativitás, alkalmazás, lényegkiemelés, változások megértése, verbális és non verbális kifejezőképesség, kommunikáció, élettapasztalatok felhasználása, logikus gondolkodás, megfigyelési képesség, problémamegoldó gondolkodás, együttműködés

A megfigyelés utáni ábrázolások gyakorlati szerepének tudatosítása. A síkbeli ábrázolás elemei: a vonalfajták (egyenesek, görbék, vékonyabbak, vastagabbak, határolók és felületkitöltők). Testbeszéd és mimika. Piktogramok csoportosítása.

3. osztály Kifejezés, alkotás Fejlesztési feladatok Kulcskompetenciák Információs és kommunikációs kultúra, európai azonosságtudat, egyetemes kultúra, énkép és önismeret, hon- és népismeret, tanulás tanítása, gazdasági nevelés Véleménynyilvánítás, esztétikai tudatosság, önkifejezés, kreativitás, alkalmazás, lényegkiemelés, változások megértése, szóbeli kifejezőképesség fejlesztése, szókincsbővítés, kommunikáció, élettapasztalatok felhasználása, alkotókészség, művészi önkifejezés, vizuális kifejezőképesség

Tárgy- és környezetkultúra Fejlesztési feladatok Kulcskompetenciák Információs és kommunikációs kultúra, európai azonosságtudat, egyetemes 100

Tananyag A képmező. Kompozíció különféle formátumokban. Műalkotástechnikák: kő-, agyag-, bronzszobor, olajfestmény, akvarell. Az elbeszélő ábrázolás, a lényeges mozzanat kiemelésének képi eszközei. Képzőművészeti élmény, műalkotás újraértelmezése – nem a másolás szándékával. A jellemző nézet és forma. Formaredukció, egyszerűsítés foltra, a felület betöltésének eszközei. A folt határai: körülhatároló és jelölővonalak. Megfigyelés, modell alapján történő ábrázolás. Mozgás.

Tananyag Tárgytervezés, tárgykészítés.

458 kultúra, énkép és önismeret, hon- és népismeret, tanulás tanítása, gazdasági nevelés Véleménynyilvánítás, esztétikai tudatosság, önkifejezés, kreativitás, alkalmazás, lényegkiemelés, változások megértése, szóbeli kifejezőképesség fejlesztése, kommunikáció, élettapasztalatok felhasználása, logikus gondolkodás, megfigyelési képesség, problémamegoldó gondolkodás

Tárgyak funkciója. Alak, szín, minta, anyag. Csomagolóanyagok, papírfajták. A papírmegmunkálás lehetőségei: nyomatok, kollázsok, papírmetszetek. Lakásbelsők. A tárgyak anyaga. Természetes és műanyagok.


Tananyag

Véleménynyilvánítás, esztétikai tudatosság, önkifejezés, kreativitás, alkalmazás, lényegkiemelés, változások megértése, verbális és non verbális kifejezőképesség, kommunikáció, élettapasztalatok felhasználása, logikus gondolkodás, megfigyelési képesség, problémamegoldó gondolkodás, együttműködés, térbeli tájékozódás

Növények környezetünkben. Formaredukció, foltredukció emblémák készítéséhez. Útvonalrajz. Kép és szöveg együttes alkalmazása.

4. osztály Kifejezés, alkotás Fejlesztési feladatok Kulcskompetenciák Információs és kommunikációs kultúra, európai azonosságtudat, egyetemes kultúra, énkép és önismeret, hon- és népismeret, tanulás tanítása, gazdasági nevelés Véleménynyilvánítás, esztétikai tudatosság, önkifejezés, kreativitás, alkalmazás, lényegkiemelés, változások megértése, szóbeli kifejezőképesség fejlesztése, szókincsbővítés, kommunikáció, élettapasztalatok felhasználása, megfigyelőképesség, önkifejezés, vizuális kifejezőképesség, térbeli tájékozódás 101

Tananyag Ellentétek: színkontraszt, vonalkontraszt. Kiemelések: Forma- és színminőségekkel, elhelyezéssel, mérettel, vonal- és foltminőségekkel, kontrasztokkal. Sötét-világos, hideg-meleg színek. Csendéletek. A képi komponálás. Szimmetria, egyensúly és feszültségkeltés. Művészeti technikák. Szépirodalmi illusztrációk készítése montázzsal.

458 Képzettársítások. Egyedi rajz, sokszorosítógrafika. Műalkotások elemzése, tetszésnyilvánítás indoklása. Vizuális szimbólumok. Tárgyak jellemző nézetei a térbeliség megfigyelésével. Lépték. Tárgy- és környezetkultúra Fejlesztési feladatok Kulcskompetenciák Információs és kommunikációs kultúra, európai azonosságtudat, egyetemes kultúra, énkép és önismeret, hon- és népismeret, tanulás tanítása, gazdasági nevelés Véleménynyilvánítás, esztétikai tudatosság, önkifejezés, kreativitás, alkalmazás, lényegkiemelés, változások megértése, szóbeli kifejezőképesség fejlesztése, kommunikáció, élettapasztalatok felhasználása, logikus gondolkodás, megfigyelési képesség, problémamegoldó gondolkodás

Tananyag Bábkészítés. Ékszerkészítés. Egyéni igények, stílus és hagyomány. Az építészet kifejezőeszközei: méret, tömeg, tagoltság, anyag, környezet.


Tananyag

Véleménynyilvánítás, esztétikai tudatosság, önkifejezés, kreativitás, alkalmazás, lényegkiemelés, változások megértése, kommunikáció, élettapasztalatok felhasználása, logikus gondolkodás, megfigyelési képesség, problémamegoldó gondolkodás, együttműködés

Térképrajzolás. Plakát és betű. Kép és szöveg. Tárgykészítést, új technikát bemutató ábrasorok értelmezése.

A továbbhaladás feltételei 1. osztály: Első évfolyam végén a kerettanterv nem határoz meg a továbbhaladáshoz szükséges feltételt, az első és második évfolyamot egy fejlesztési szakasznak tekinti. 102

458 2. osztály: Az első két évfolyam végére a gyermek megérti, hogy a látás és tapintás segíti a dolgok megismerésében. Élményeit szabadon jeleníti meg síkban és térben, bátran használja a kedvelt színeit, rajzi formáit. A látványok, műalkotások iskolai megbeszélésébe bekapcsolódik, tetszésítéletét szóban is meg tudja fogalmazni. Képes a vizuális jelenségek megfigyelésére és a főbb jellemzők megnevezésére. Rajzaiban képes az alapvető térviszonyok (lent, fent, mellette) jelölésére, próbálkozik a mozdulat felismerhető kifejezésével. Megérti közvetlen környezete információs jeleit és tankönyveinek ábráit. El tud készíteni egyszerű tárgyakat, díszeket saját elképzelése vagy mintakövetése alapján. Felismeri a tárgyak rendeltetésének és formájának legjellemzőbb összefüggését. Tud rajzolni, „színezni”, festeni, agyagból vagy gyurmából mintázni, a papírt, az ollót és a ragasztót célszerűen használja, finomodik mozgáskoordinációja. Szívesen elmélyed az alkotómunkában. Képes élményeinek, elképzeléseinek árnyalt vizuális megjelenítésére. Törekszik a képelemek egyensúlyosabb elrendezésére, festményeiben többféle színárnyalatot is használ. Felismeri a vizuális minőségeket (színeket, formákat, vonalakat, foltokat). Műalkotások (festmény, szobor) megismert típusait megnevezi (csendélet, portré stb.), a megismert művek közül legalább egyet-egyet felismer, tudja az alkotó nevét is. Képes élőlények, tárgyak szemléltetésére, emlékezetre támaszkodó ábrázolására, megfigyelt változás megjelenítésére a legegyszerűbb jellemzőkkel. Értelmezni tudja környezete emberi gesztusait, felfogja a tájékoztató, felhívó jelek üzenetét. Képes tárgyat kitalálni, elkészíteni és megalkotni minta követésével is, díszítésnél ügyesen alkalmaz sorritmusokat, terülődíszeket. Tud megadott vizuális jellemzők alapján tárgyakat osztályozni, csoportosítani. Ismeri a köznapi, használati és az ünnepi tárgy fogalmát. Biztonsággal használja a megismert, gyakorolt ábrázolási, konstruálási technikákat. 3. osztály: A tanuló képes a vizuális nyelvi – a képi és plasztikai – kifejezőeszközök, elemek, ritmusok, a síkbeli és térbeli kompozíciók egyre tudatosabb alkalmazására élményfeldolgozó, alkotó munkájában. Aktívan részt vesz a műalkotásokkal való foglalkozásokban, és meg tudja fogalmazni műélményét. A bemutatott műalkotások közül legalább 5-6 festményt, szobrot felismer, s ezeket szerző és cím szerint meg tudja nevezni. Feladataihoz használja a könyvtár művészeti könyveit. Képes látvány alapján a jellegzetes formákat, színeket ábrázolásban megragadni, változást, folyamatot értelmesen rögzíteni. Megérti környezetének, tankönyveinek fontos vizuális jeleit, közlő ábráit; maga is tud magyarázó rajzot készíteni. Elképzel és elkészít adott rendeltetésnek megfelelő egyszerű tárgyat, betartva a konstruálás lépéseit és legfőbb szabályait. Rendelkezik a forma és a rendeltetés viszonyával kapcsolatos alapvető képzetekkel. Ismeri és megnevezi lakóhelyének egy-egy nevezetes épületét, köztéri szobrát, rendelkezik helytörténeti vagy közgyűjteményben szerzett élményekkel. 4. osztály: A negyedik osztály befejezéséig megszilárdulnak a gyermek vizuális nyelvi és kompozíciós készségei. Élményeinek kifejezéséhez a megoldást önállóan választja, motívumai egyre változatosabbak; megjelenít jellemző mozdulatokat. Jártas a műalkotások közös elemzésében, önálló véleményt formál, tetszésítéletét indokolja. Ismeri a képzőművészet több műtípusát. Felismer, megnevez művészeti ág, cím és alkotó szerint az elemzett alkotások közül legalább 3-3 művet. Ismeri a lakóhelyén vagy környékén található múzeumot vagy néprajzi gyűjteményt. A könyvtár művészeti albumait önállóan használni tudja. Adott modelleket közvetlen megfigyelés alapján értelmesen ábrázol, jellemző formáit, főbb arányaik megragadásával. Vázolni tudja, érti a nézetek összefüggését. Rendelkezik alapvető színismeretekkel, színhasználati jártassággal. Érti a vizuális kommunikáció jelentőségét a tanulásban, tájékoztatásban. Megalkot egyszerű képi közléseket. Ötletes és egyre önállóbb a különféle rendeltetésű tárgyak készítésében. Érti a tárgyalkotó folyamatot a helyzetfelismeréstől az ötlet megszületésén át az elkészítésig, az ésszerű munkamenet betartásáig. Képes az elemzett mindennapi tárgyak, eszközök, formája (anyaga, mérete) és funkciója (jelentése) közötti kapcsolat felismerésére. Rendelkezik ismeretekkel az épületek 103

458 rendeltetéséről, tud konkrét példákat említeni. Életkornak megfelelő jártassággal, készségszinten alkalmazza a tanult technikákat és ábrázolási módokat. Kialakult készségei vannak az egyszerű, eszköz nélküli és kézi szerszámmal végzett anyagalakításban. 4. Tankönyv - Képek könyve, - A képzelet világa 3-4. osztály számára. 5. Tanulmányi segédletek 1. osztály: - alapanyagok: agyag, plasztilin, papírfajták, textil, termések - tablók, paravánok, faliképek, poszterek, reprodukciók - művészeti kézikönyvek, albumok - video és videofilm, diavetítő és diasorozat - ceruza, színes ceruza, kréta, vízfesték, ragasztó 2. osztály: - alapanyagok: kréta, agyag, plasztilin, papírfajták, textil, termések - tablók, paravánok, faliképek, poszterek, reprodukciók - művészeti kézikönyvek, albumok - video és videofilm, diavetítő és diasorozat - ceruza, színes ceruza, golyóstoll, tempera, vízfesték, ragasztó 3. osztály: - alapanyagok: kréta, viasz, papírfajták, agyag, textil, termés, vízfesték, tempera, üvegfesték, gipsz, zsírkréta, parafa - tablók, paravánok, faliképek, poszterek, reprodukciók - művészeti kézikönyvek, albumok - video és videofilm, diavetítő és diasorozat 4. osztály: - alapanyagok: textil, drót, papírfajták, agyag, fa, fonal, madzag, gyöngy, vízfesték, tempera, üvegfesték, gipsz, zsírkréta, parafa - tablók, paravánok, faliképek, poszterek, reprodukciók - művészeti kézikönyvek, albumok - video és videofilm, diavetítő és diasorozat 6. Ellenőrzés, értékelés, osztályozás 1. osztály: - Szövegesen minősítjük a létrejött alkotás értékeit a gyermek képességeit figyelembe véve. - Folyamatos szóbeli értékeléssel követjük nyomon a tanuló alkotásának létrejöttét, majd az óra végén a gyerekek saját és társaik munkáját értékelik az adott szempontok szerint. 104

458 -

Értékeljük a versenyeken, pályázatokon való részvételt, a kiállításokon való megjelenést. Félévkor: előre megszerkesztett lapon a tanuló munkájára, fejlődésére jellemző kifejezésekkel Év végén: személyre szabott, szabadon megfogalmazott, részletes szöveges értékelés.

-

Érdemjeggyel minősítjük a létrejött alkotásokat, a gyermek képességeit figyelembe véve. Folyamatos szóbeli értékelés a gyerekek saját és társuk munkáját értékeljék az adott szempont szerint az óra végén. Értékeljük a versenyeken, pályázatokon való részvételt, kiállításokon való megjelenést. Félévkor: előre megszerkesztett lapon a tanuló munkájára, fejlődésére jellemző kifejezésekkel, vagy érdemjegyekkel 2012-től. Év végén: érdemjegyekkel 2011-től.

-

Érdemjeggyel minősítjük a létrejött alkotások értékeit a gyermek képességeit figyelembe véve. Folyamatos szóbeli értékeléssel követjük nyomon a tanuló alkotásának létrejöttét, majd az óra végén a gyerekek saját és társuk munkáját értékelik az adott szempontok szerint. Értékeljük a versenyeken, pályázatokon való részvételt, kiállításokon való megjelenést. Félévkor és év végén érdemjegyekkel értékelünk.

2. osztály:

3. osztály:

4. osztály: -

Érdemjeggyel minősítjük a létrejött alkotások értékeit a gyermek képességeit figyelembe véve. Folyamatos szóbeli értékeléssel követjük nyomon a tanuló alkotásának létrejöttét, majd az óra végén a gyerekek saját és társuk munkáját értékelik az adott szempontok szerint. Értékeljük a versenyeken, pályázatokon való részvételt, kiállításokon való megjelenést. Minősítő értékelés: írásbeli és szóbeli munkák érdemjeggyel való értékelése, kategóriánként.

1. Felső Tagozat MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM ALAPOZÓ ÉS FEJLESZTŐ SZAKASZ 5–8. évfolyam Heti óraszám egész osztályra

5. osztály 2,5+1,5

6. osztály 2,5+1,5 BEVEZETÉS 105

7. osztály 2,5+1,5

8. osztály 2,5+1,5

458 A magyar nyelv és irodalom a magyar kultúra hordozója és alakítója. A műveltségi terület tanítási óráin a nemzeti hagyományok befogadása és átörökítése történik, hiszen a múlt, a jelen és a jövő közötti kapcsolat az irodalmi művekkel folytatott hatékony kommunikáció révén jön létre. Ez biztosítja a kultúra folytonosságát és folyamatos megújulását, ugyanakkor segíti az egyént kulturális önazonosságának kialakításában. Meghatározó szerepe van az emberi és társadalmi problémák megértésében, átélésében és a megoldási módok keresésében, a saját és mások kultúrájának megismerésében, a kultúrák közötti különbség felismerésében, a másság elfogadásában, tiszteletében. Az olvasás és az olvasottak értelmezése fejleszti a kritikai érzéket, az empátiát. Lehetőséget teremt a képzelet, a kreativitás és a kritikai gondolkodás fejlesztésére. A Magyar nyelv és irodalom műveltségi területet az 5–8. évfolyamon két tantárgyra bontottuk Magyar nyelv, valamint irodalom tantárgyra. Tettük ezt konvencionális meggondolásból, de elfogadjuk és valljuk az a nézetet, miszerint az anyanyelvi és az irodalmi nevelés egységet alkotva szolgálja az anyanyelvi kompetencia fejlesztését. Azonosulunk a Nemzeti alaptanterv azon felfogásával, miszerint a „tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése. Az a pedagógus, aki jól ismeri tanítványai motivációit, képességeit, érdeklődéseit és tanulási szokásait, eredményesen tudja megoldani a tanulásszervezéssel kapcsolatos feladatait.” Ezért kerettantervünkben kiemelt szerepet kapnak a tananyaghoz kapcsolt tanulói tevékenységekre és módszerekre tett javaslatok. A fő hangsúlyt a tanulóközpontú tanulásszervezésre helyeztük. Évfolyamonként ajánlásokat teszünk a különböző értékelési módszerek alkalmazására is. MAGYAR NYELV 5–8. ÉVFOLYAM CÉLOK ÉS FELADATOK Az anyanyelv az emberi kommunikáció, a gondolkodás és a tanulás előfeltétele és legfőbb közege. Ebből következik, hogy az anyanyelv tanításának alapvető célja és feladata:  a jövendő tanulmányokhoz szükséges és a felnőtt életben használandó olvasni és írni tudás (szövegértés, szövegalkotás) gondozása és továbbfejlesztése,  az anyanyelvi szókészlet és a nyelvtan alapos megismertetése a tudatos és kreatív nyelvhasználat érdekében,  a biztos kommunikációs készség elsajátítása. A diákok az iskoláztatás e négy évében igen nagy lépést tesznek a szociális érésben, az önmagukra eszmélésben, kortársaik megismerésében, környezetük összefüggéseinek megértésében, átélhetik a magyar nyelv és a magyar kultúra elválaszthatatlanságát. Az anyanyelv kellő színvonalú ismerete ugyanakkor alapul szolgál más nyelvek megismeréséhez és elsajátításához, amely lehetővé teszi az egyén számára az európai nemzetek és az emberiség közösségében való kommunikációt. Minden műveltségi területen, de a magyar nyelv és irodalom műveltségi területen különösen nagy gondot kell fordítani az értő, majd értelmező, később a kritikai és a kreatív olvasási képesség fejlesztésére, értve ezalatt a hagyományos és a digitális csatornákon keresztül érkező jelek befogadását, értelmezését és megválaszolását egyaránt. Ennek feltétele az optimálisan fejlett és használható olvasáskészség (olvasástechnika) birtoklása. Az alapozó szakaszban (5–6. évfolyam) az e téren lemaradt tanulókat a lehető legintenzívebb módszerekkel és munkaformában kell felzárkóztatni, ugyanis ennek 106

458 hiányában a tanulók nem képesek a magasabb olvasási szinteket elérni. E cél eléréséhez konkrét módszertani javaslatokat közlünk kerettantervünkben. Bár a magyar nyelv tanítása az 5–8. évfolyamon egységes kerettantervi anyagban – témakörökben, fejlesztési célokban, tananyagtartalmakban, tanulói tevékenységekben, módszertani ajánlásokban és továbbhaladási feltételekben – épül egymásra, azt azonban hangsúlyoznunk kell, hogy a két szakasz: az alapozó és fejlesztő szakasz több vonatkozásban eltér egymástól. Az alapozó szakasz (5–6. évfolyam) folytatja és továbbfejleszti az előző két szakaszban (1–2. és 3–4. osztályban) kialakult szóbeli és írásbeli képességeket: a beszédértést, a szóbeli önkifejezést, a szóbeli és az írásos szövegműfajok megértését, az írást, a sokirányú kreativitást. Továbbá a legkülönfélébb irodalmi és nem irodalmi szövegek) feldolgozásával bevezeti a gyermekeket a magyar nyelv rendszerébe, amely elősegíti az anyanyelv használatának megértését. Megismerteti a magyar irodalom néhány összetettebb emberi kapcsolatokat megjelenítő, nagyobb lélegzetű klasszikus művével. Ezáltal építi tovább a gyermek társas nyelvhasználati, fogalmi gondolkodásbeli, érzelmi, ízlésbeli, erkölcsi képességeit és műveltségét. A 7–8. évfolyam már a következő, középfokú iskolafokozat tanulmányait is tekintetbe veszi. A művelődési szokások és alapszerkezetek ebben az életszakaszban alakulnak ki. Mind a nyelvi, mind az irodalmi nevelés feladata a diákok érzelmi, szociális és intellektuális érésének támogatása. Erre a nyelvhasználati, a grammatikai, a jelentéstani témák és az irodalmi olvasmányok adnak módot. Kerettantervünkben a magyar nyelv tantárgyhoz kötött ismeretek és képességek nem elszigeteltek. Elsősorban az irodalommal integráljuk, de más tantárgyakkal való koncentrációra is hangsúlyt helyezünk, illetve folyamatosan más kulcskompetenciákkal is kapcsolatot keresünk és tartunk. A változatos munkaformákban (egyéni munka, páros munka, csoportmunka stb.) folyó feladatvégzéssel nemcsak az ismeretszerzés és anyanyelvi képességek fejlesztése a célunk, hanem az is, hogy a tanulók elsajátítsák a társas együttműködésben való részvételt. KULCSKOMPETENCIÁK Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a gondolatok, érzések és érzelmek kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt, valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot az élet minden területén: családon belül, iskolában, társadalmi érintkezések, szabadidős tevékenységek stb. során. Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely kapcsolódik az egyén megismerő képességének fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, a funkcionális nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók biztos ismerete. A szókincs intenzív fejlesztése minden műveltségi területen cél. Kerettantervünkben a nyelvtani ismeretek elsajátítását konvencionális alapokra helyeztük, azaz a szemben álló nyelvészeti nézetek közül a konvencionálist helyeztük előtérbe, mivel úgy gondoljuk, az általános iskola alapozó és fejlesztő szakasza nem alkalmas színtér nyelvészeti viták lefolytatására. Ugyanakkor el akartuk kerülni azt, hogy a tanulók nyelvi dogmákban gondolkodjanak. A hipotézisek alkotását segítjük, ha rámutatunk arra, bizonyos kérdésekben a nyelvészek is ütköztetik álláspontjukat. Ezzel rámutatunk a nyelv állandó változására, valamint a nyelvészeti kutatások fontosságára. A kompetenciák részben fedik egymást, egymásba fonódnak: az egyik területhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Ez fokozottan érvényes az anyanyelvi kommunikációra. A kezdeményezőképesség és vállalkozói, valamint a matematikai kompetencia magában foglalja az anyanyelvi kommunikáció képességét is. Például a tervkészítés feltételezi az információk megértését, az írásbeli szövegalkotást. Ugyanez vonatkozik a matematikai utasítások megértésére, a válaszok megfogalmazására. Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciája már nevében utal az anyanyelvi kompetenciával való szoros kapcsolatára: az esztétikai minőség tisztelete, mások véleményének elfogadása, az élmények és érzések kreatív kifejezése stb. 107

458 Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető. Feltételezi az adott idegen nyelv szókincsének, funkcionális nyelvtanának, a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak ismeretét. Az anyanyelv szókincsének megfelelő mélységű birtoklása, nyelvtani szerkezetének és rendszerének ismerete nagymértékben megkönnyíti az idegen nyelvi kommunikáció képességének fejlesztését. Sokféle összevetésre is alkalmat ad a két kompetencia egyidejű fejlesztése, pl.: a kulturális sokféleség megismerése és tiszteletben tartása, a másság elfogadása stb. Digitális kompetencia Ez a kulcskompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát. A főbb számítógépes ismeretek – szövegszerkesztés, információkeresés- és kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) – birtoklása elengedhetetlen feltétel a munka világában való eligazodásban, az élethosszig tartó tanulás folyamatában. A digitális kompetencia a tanulás terén is új utakat nyit. A munka, a tanulás folyamatában viszont, mint az már többször hangsúlyoztuk, meghatározó szerepe van az anyanyelvi kommunikációnak. Hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást. Ez egyrészt új ismeretek megszerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás olyan képességek meglétét igényli, mint az írás, az olvasás, a szövegértés, az információs technológiák eszközeinek használata. A csoportos tanulás feltételezi a szóbeli kommunikáció képességét is a csoport tagjai között. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékközpontú, személyek és kultúrák közötti, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és közösségi beilleszkedés feltételei. A közjó iránti elkötelezettség és tevékenység lefedik a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalomban. E kulcskompetencia alapja a különböző területeken folyó hatékony kommunikáció, a különböző nézőpontok megértésének és figyelembe vételének képessége, az empátia. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy aktívan vegyen részt a közügyekben. FEJLESZTÉSI FELADATOK 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása A társas-társadalmi együttműködéshez szükséges szóbeli nyelvi képességek fejlesztése. A kulturált nyelvi magatartás kialakítása, a szituációhoz, a címzetthez, a témához való rugalmas alkalmazkodással, a partnerekkel való együttműködés képességének fejlesztése, mely megköveteli a tanulótól a másik ember beszédének gondolati, értelmi tartalmára való odafigyelést. A szóhasználat, a mondatfonetikai eszközök és a nem verbális 108

458 kifejezőeszközök (testbeszéd) összehangolása. A különféle beszédműfajok felfogása és alkalmazása, a konfliktus fölismerési és kezelési képességének fejlesztése, valamint az életkorban elvárható kritikus magatartásnak a kialakítása a manipulációs szándékokkal szemben. A szöveg jelentésére és stílusára vonatkozó ismeretek alkalmazása szóbeli szövegalkotásban, a szöveg megértésében, elemzésében. A kommunikáció lényegének és tényezőinek megértése. Az életkornak megfelelő tájékozottság a médiumok szerepéről az egyén és a társadalom életében, valamint a leggyakoribb tömegkommunikációs műfajok kifejezésmódjának megismerése. A beszédkészségnek és a szóbeli szövegek megértésének fejlesztésével önismeretre, önbecsülésre, az ezeken alapuló magabiztos fellépésre és mások személyiségének tiszteletére, véleményének megbecsülésére nevelés. 2. Olvasás, írott szövegek megértése Az életkornak megfelelő tempójú, minél teljesebb megértést biztosító hangos és néma olvasás kifejlesztése. A nyelvi eszközök és a jelentés kapcsolatának megfigyelése, felfogása, a különféle tartalmú és rendeltetésű, a mindennapi életben és az iskolai tanulmányokban előforduló élőszóbeli és írott szövegek (magáncélú, hivatalos, publicisztikai, tudományos és szépirodalmi) szerkezetének, jelentésrétegeinek fokozódó önállóságú felfogása, befogadása és kritikája. Feladatok a szövegáttekintésre, a lényeg kiemelésére, adatkeresésre, kérdésekre adandó válaszként részletek kiemelésére, ok-okozati összefüggés fölismerésére, a szöveg tömörítésére, vázlatírásra, jegyzetelésre. A kreativitás fejlesztése válogató olvasással, előremondással (jóslással), megbeszéléssel, átalakítással, kiegészítéssel. A leírás különféle kifejezőeszközeinek megfigyelése nem irodalmi művekben. A gyakoribb tömegkommunikációs műfajok elemzése, jelentésének kibontása, hatáskeltő eszközeinek fölismerése, megnevezése, értékelése tanári segítséggel. A tájékoztató és a véleményt közlő műfajok elkülönítése: hír, tudósítás, cikk, kommentár; riport, interjú. Az aktív és passzív szókincs folyamatos gazdagítása, az alapvető helyesírási szabályok készségszintű alkalmazása. 3. Írás, szövegalkotás Az írástechnika továbbfejlesztése másolással, tollbamondással, emlékezet utáni írással. A tanulási igényeknek megfelelő, rendezett írásmód, az anyanyelvi normákat követő helyesírás begyakorlása. A korábban tanult helyesírási ismeretek alkalmazása fogalmazásokban. A szöveg jelentésére és stílusára vonatkozó ismeretek alkalmazása írásbeli szövegalkotásban. Szövegalkotási feladatok írásban: elbeszélés adott téma, szempont alapján és terjedelemben (pl. tetőpontos, időrendi szerkezetben); leírás készítése megfigyelt tárgyakról, jelenségekről azonosságok, különbségek összevetésével, lényeges és lényegtelen vonások elkülönítésével; jellemzés készítése csoportmunkával és önállóan családtagokról, ismerősökről. A szemléletesség nyelvi eszközeinek alkalmazása. Tapasztalatszerzés a mindennapi élet alapvető hivatalos műfajainak (kérdőív, nyugta, kérvény, önéletrajz) megfogalmazásában. Ismertetés, könyvajánlás, kritika írása irodalmi művekről különféle idézési módok alkalmazásával, (pl.: egyenes és függő idézet, teljes mondat, kulcsszó stb.) idézésével. 4. A tanulási képesség fejlesztése Az alapműveltség elsajátításához szükséges információk megszerzésének és feldolgozásának csoportos és egyéni technikái (szövegáttekintés, 109

458 lényegkiemelés, adatkeresés, kérdésekre adandó válaszként részletek kiemelése, ok-okozati összefüggés fölismerése, szövegtömörítés, vázlatírás, jegyzetelés), ezek megismerése és használatuk gyakorlása. A verbális és vizuális információ együttes kezelésében való jártasság kialakítása. A könyvtári munka megismertetése. Tapasztalatszerzés a segédkönyvek, a szak- és ismeretterjesztő irodalom használatában, ismeretek az anyaggyűjtés és -rendezés módszeréről, a forrásfeldolgozás és az idézés etikai és formai követelményeiről. Segédkönyvek, a korosztálynak készült szótárak, lexikonok használata ismeretlen kifejezések magyarázatára, személyekhez, témákhoz kapcsolódó adatok gyűjtése a tanult anyag bővítésére. Források azonosítása (szerző, cím, kiadó, a kiadás helye, éve), rövid följegyzés készítése a felhasznált könyvekről. A modern technológián alapuló információhordozók megismerése. Érvek, bizonyító erejű példák gyűjtése az interneten, rendszerezésük vázlat és jegyzet készítésével különféle, más tantárgyakat is integráló témákból. Különböző tanulási stratégiák és módszerek megismerése. Egyéni tanulási stratégiák és technikák megválasztásának szempontjai. Az ismét-lés szerepe a tanulási folyamatban. 5. Ismeretek az anyanyelvről A mai magyar nyelv árnyalt és igényes használatához szükséges nyelvtani ismeretek megszilárdítása a felismerés és megnevezés, majd a fogalmi meghatározás szintjén. A nyelv rendszerére vonatkozó tudás önálló, biztonságos alkalmazásának fejlesztése mind az írásbeli, mind a szóbeli megnyilatkozásokban. Önkontroll és szövegjavítás fokozatos önállósággal. Egynyelvű szótárak, diákoknak szánt kézikönyvek használata. Az egyéni nyelvhasználat továbbfejlesztése az irodalmi művek jobb megértése, valamint az idegen nyelvek tanulásának könnyebbé tétele végett. A nyelvszemlélet gazdagítása a magyar nyelv sajátosságainak, szépségeinek fölismerésével, tudatosság és felelősségérzet a nyelvhasználatban. A nyelvi kultúra fejlesztése, amely megalapozza a tanulók sikeres szocializációját, hozzájárul megfelelő önértékelésük kialakulásához, önbecsülésük fejlesztéséhez. Nyelvhelyességi kérdésekben való tudatos döntés és a helyesírási biztonság továbbfejlesztése. 6. Ismeretek az irodalomról A költői nyelv sajátosságainak megfigyelése, megértése, összevetése különféle köznyelvi, nem irodalmi formákkal. Irodalmi művek feldolgozásakor annak átélése, hogy a nyelvi kifejezésmód szoros kapcsolatban áll a mű jelentésével, hatásával, esztétikai karakterével. A tanulók aktuális életproblémáival, érdeklődésével rokon kérdéseket tárgyaló művek közös értelmezése, megvitatása. Az olvasott művekben megjelenített érzelmekhez, emberi kapcsolatokhoz fűződő véleményalkotás és véleménynyilvánítás elősegítése. 7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése Tájékozottság a magyar nyelv életére vonatkozó alapvető nyelvtörténeti tényekről, a magyar nyelv jellemző sajátosságairól (nyelvtípusáról). A tanulók érzelmeinek és élettapasztalatainak gazdagítása, erkölcsi és esztétikai véleménycserére, vitára, ítéletalkotásra való ösztönzés. A történeti érzék fejlesztése különböző korokban született szövegek összehasonlítása révén, a nyelvi kifejezés formáinak történetisége. 5. ÉVFOLYAM 110

458 Éves óraszám: 55,5

Témakörök

Teljes óraszám

Év eleji ismétlés

3

Eligazodás a minden-napi kommunikációs helyzetekben

8

A beszélt nyelv

12

Az írott nyelv

19

A szavak jelentése és szerkezete

10

Könyv- és könyvtárhasználat,

folyamatos

Év végi összefoglalás 1. ÉV ELEJI ISMÉTLÉS Fejlesztési célok

Az 1–4. osztályban elsajátított anyanyelvi ismeretek rendszerbe foglalásával az alapvető nyelvi ismeretek megszilárdítása. A tanult helyesírási és nyelvhelyességi szabályok kreatív alkalmazása a gyakorlatban. A hangos olvasási képesség fejlesztése gyorsolvasási tréningekkel (látószögnövelő, ritmikus szemmozgás fejlesztő, hibakereső stb.).

4

Tananyag

A továbbhaladás feltételei

Diagnosztizáló mérések nyelvtanból és szövegértésből.

Az 1-4. évfolyamon tanult szófajok (ige, főnév, melléknév számnév) biztos felismerése és megnevezése szövegben. A tanult helyesírási szabályok helyes alkalmazása a begyakorolt szókészleten. Rendezett kiírt írás.

Az 1–4. osztályban tanultak nyelvtani, helyesírási és nyelvhelyességi ismeretek ismétlése, alkalmazása szóbeli és írásbeli szövegalkotásban.

Kb. egy-egy oldal terjedelmű elbeszélő, magyarázóértelmező és dokumentumszöveg megértése néma olvasás útján. Az olvasottakkal kapcsolatos vélemény értelmes megfogalmazása. A szövegek értelemtükröző felolvasása felkészülés után.

Különböző szövegműfajú szövegek néma és hangos olvasása, megértése.

2. ELIGAZODÁS A MINDENNAPI KOMMUNIKÁCIÓS HELYZETEKBEN 111

458 Fejlesztési célok A helyes és jól formált beszéd, a kiejtési képesség fejlesztése.


Tananyag A hangsúlyozás, dallam, tempó és szünettartás szerepe a beszédben. Alapismeretek a kommunikáció tényezőiről: feladó, címzett, üzenet, kód, csatorna.

A verbális és nem verbális kommunikáció eszközeinek és kódjainak, a különböző információhordozók üzeneteinek megértése és feldolgozása. A beszédhelyzetnek megfelelő, kulturált nyelvi magatartás meg-ismerése, egyénre szabott alkalmazása. Empátia és bizalom a beszédpartner iránt. Hallott szöveg megértése, mások véleményének megértése, ellenvélemény megfogalmazása szóbeli kommunikációs helyzetekben. Különböző nézőpontok megértése, figyelembe vétele szóbeli kommunikációs helyzetekben. Magatartási normák megfigyelése.

A hangsúly, a dallam, a tempó, a szünet adekvát használata egy-egy konkrét, a tanár által meghatározott szóbeli a kommunikációs helyzetben (pl.: élménybeszámoló társnak majd felnőttnek, véleménynyilvánítás olvasmányról)

Mindennapi kommunikációs helyzeteink: kapcsolatfelvétel: köszönés, megszólítás, bemutatkozás szándéknyilvánítás: kérdés, tudakozódás, kérés, felszólítás, Véleménynyilvánítás.

Beszélgetés A kapcsolatelvétel, a megszólítás, a köszönés, a kérdés különféle formáinak ismerete és adekvát alkalmazása. Hallott szöveg rövid szóbeli összefoglalása. Saját vélemény tömör megfogalmazása, megvédése egy-két érv említésével.

Mások kommunikációs tevékenységének megfigyelése, értékelése.

A testbeszéd fő formáinak: arcjáték, gesztus, testhelyzet, távolságtartás, szemkontaktus, szerepe a kommunikációban. A testbeszéd elemeinek kapcsolata a nyelvi kifejezőeszközökkel.

Az önálló ismeretszerzés, a tanulási képesség fejlesztése. Az emberi beszéd kialakulása, szerepe az emberiség történetében. Verbális és nem verbális kommunikáció összefüggéseinek megfigyelése.

Az írás kialakulása, fejlődése, szerepe az írásbeli kommunikációban.

112

458 A tartalom és a cím közötti összefüggés Az ok-okozati összefüggések felismerése, rögzítésük vázlatban. A szövegelemzésben való jártasság elmélyítése.

Az elemi jegyzetelési technikák elsajátítása: rövidítések alkalmazása. Más kultúrákra jellemző tárgyak, szövegek idegenségének megtapasztalása, reflektálás a különbségre, tolerancia.

3. A BESZÉLT NYELV Fejlesztési célok Az eltérő elképzelések figyelmes és türelmes meghallgatása, tisztelete. Saját álláspont megvédése vagy korrekciója. A feltevések összevetése a megfigyelt tapasztalatokkal és az olvasott információkkal.

Tananyag


A hangok, a beszédhangok keletkezése, a hangképzési folyamat.

Ábra jelentésének értelmezése. Csoporton belüli együttműködés. Meglévő tudás mozgósítása új szempont szerint. Hang és betű.

A tanult idegen és a magyar nyelv hangtani sajátosságainak összevetése a magyar nyelv hangtani sajátosságaival.

A hang és a betű megkülönböztetése. Hang – betű – írásjegy. Beszédhangok csoportosítása: magán- és mássalhangzók

Megfigyelési képesség fejlesztése megadott

113

458 szempontok alapján. Magánhangzók csoportosítása: - időtartam szerint

A magán- és mássalhangzók közötti különbségek megfogalmazása képzésük és hangzásuk alapján.

Tapasztalatok pontos, más számára érthető megfogalmazása. A köznyelvi kiejtést tükröző írásmód, a helyesírási biztonság továbbfejlesztése. - a nyelv vízszintes mozgása szerint

Ok-okozati összefüggések szabatos megfogalmazása. A hangrend és az illeszkedés. A hangrend és a szóhangulat közötti összefüggés felfedezése lírai művek olvasása közben. Logikai kapcsolatok felismerésének képessége. A mássalhangzók csoportosítása jegyeik és időtartamuk szerint. Az alsó tagozatban elsajátított ismeretek megerősítése és működőképességének fokozása.

Lényegkiemelő és rendszerező képesség fejlesztése. Az önálló ismeretszerzés képességének fejlesztése

Zöngés és zöngétlen mássalhangzók.

A mássalhangzótörvények Az ábécé és a betűrend.

114

A zöngés és zöngétlen mássalhangzók ismerete.

Hangtörvények a hangok között, a beszédben létrejövő törvényszerűségek.

458 szótárak, lexikonok használatára való igény kialakításával.

Az elválasztás.

A betűrendbe sorolás szabályainak ismerete. Az egyszerű és összetett szavak elválasztása.

A témának, a címzettnek megfelelő árnyalt kifejezésmód fejlesztése Cselekményismertetés, beszámoló. Az önkifejezés aktivizálása a szóbeli szövegalkotás képességének továbbfejlesztésével.

4. AZ ÍROTT NYELV Fejlesztési célok

Tananyag

Hangos olvasási képességek fejlesztése a Különböző műfajú szövegek olvasása mondatfonetikai eszközök érvényesítésével. Kapcsolattartó képesség (szemkontaktus, mimika) fejlesztése felolvasás közben. Az idővel és az információval való hatékony gazdálkodás.

Vázlat felhasználása az önálló tanuláshoz. Az önálló tanulás technikai ismereteinek bővítése, helyes tanulási szokások megerősítése.

A továbbhaladás feltételei Az élőbeszéd tempójával megegyező, folyamatos hangos olvasás.

A szövegfeldolgozási algoritmus megismerése. A feldolgozott szövegek tartalmának elmondása vázlat alapján.

Az írástechnika tovább-fejlesztése.

Hibátlan másolás, emlékezet utáni írás.

Az olvasható, kiírt írás képességének fejlesztése.

A képzelet, az önkifejezés aktivizálása az írásbeli szövegalkotás képességének továbbfejlesztésével. Elbeszélés, leírás és levél írása. A kiírt írás eszközszintű használata. Egy-másfél oldalas elbeszélő, leíró szöveg alkotása.

115

458

A lényegkiemelő, rendszerező képesség fejlesztése. A mássalhangzótörvények helyesírási kérdései, a helyesírási alapelvek. Az elmélyültség, az igényesség fokozása. Ösztönzés a helyesírási szabályok alkalmazására az írásbeli nyelvhasználatban. A problémaérzékenység, a problémamegoldó képesség fejlesztése. A tanulói önállóság növelése az önellenőrzésben. Számítógépes helyesírási programok használatával és kritikai alkalmazásával a digitális kompetencia fejlesztése.

Az alsó tagozatban megismert alaktani ismeretek rendszerbe foglalása és megerősítése.

A magyar helyesírási szabályai című mű megismerése. A szavak szerkezete: szótő és toldalék: képző, jel, rag.

5. A SZAVAK JELENTÉSE ÉS SZERKEZETE Fejlesztési célok

Tananyag

Fogalmak értelmezése és helyes felhasználása szövegértelmezésben.

A hangalak és a jelentés viszonya:

Problémamegoldó képesség fejlesztése.

Az egyjelentésű szavak

116

A szó és a szóelemek megkülönböztetése.


458

Az egyéni aktív és passzív szókincs gazdagítása. Ösztönzés szinonimák használatára a szóbeli és írásbeli A többjelentésű és az azonos alakú szavak szövegalkotásban. Szótárhasználat az írásbeli szövegalkotás képességének fejlesztéséhez.

Az egyéni szókincs bővítése és árnyalása

A rokon értelmű szavak

Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése pontos szóhasználattal.

Rokon értelmű szavak használata a felesleges szóismétlés elkerülésére szövegalkotáskor.

Képesség a szó szerintitől eltérő jelentések felismerésére. A szövegelemzésben való jártasság elmélyítésével a szövegértés színvonalának emelése.

Az ellentétes jelentésű szavak

A szövegtől eltérő információhordozók (képi elemek, ábrák) megfelelő értelmezése. A kreativitás fejlesztése szövegalkotással. Az információszerzés képességnek fejlesztésével ösztönzés az önálló ismeretszerzésre.

A hasonló alakú szavak

A hangutánzó és hangulatfestő szavak Szólások, szóláshasonlatok, közmondások.

6. ÉV VÉGI ÖSSZEFOGLALÁS Fejlesztési célok

Tananyag 117


458 A tanult nyelvi (hangtani, alaktani és jelentéstani) ismeretek rendszerezésével a rendszerezési képesség és a logikus gondolkodás fejlesztése.

Az 5. osztályban tanult hangtani, alaktani, jelentéstani ismeretek összefoglalása.

A tanulói önállóság növelése a szabályalkalmazásban.

A helyesírási szabályok alkalmazása írásbeli tevékenységek során. Szövegértés gyakorlása különböző szövegtípusokon.

Az önkontroll képességének aktivizálása felmérés írása közben.

Év végi felmérés szövegértésből, anyanyelvi ismeretekből és helyesírásból.

AJÁNLOTT SZEMPONTOK A TANULÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSÉHEZ Az egyik legfontosabb alapelv, hogy a tanuló minden szóbeli és írásbeli produktumát értékeljük. Ez legtöbb esetben elegendő, ha néhány szavas vagy mondatos. Az értékelés pontos, lényegre törő és előremutató legyen, még akkor is, ha nem dicséretről van szó. A tanulónak éreznie kell, hogy figyelemmel kísérjük minden megmozdulását. Ezáltal a motiváltságát is ébren tarthatjuk. Csak annyit írattassunk a tanulókkal, amennyit ellenőrizni, ellenőriztetni, értékelni, javítani és javíttatni tudunk. Minél több alkalommal végeztessünk a tanulókkal önellenőrzést, támaszkodva az 1–4. évfolyamon elsajátított és begyakorolt módszerekre. Nagyon jó megoldásnak tartjuk a füzetlapok alján lévő javító sorokat, így a javítás ugyanarra az oldalra kerül, ahol a hiba található. Írásbeli szövegalkotáskor lehetőleg néhány mondatos szöveges értékelést is adjuk. A numerikus értékelés sok esetben nem ad a tanuló számára konkrét fogódzót, miben teljesít kiválóan, miben vannak hiányosságai, miben hibázott, s azt a következőkben hogyan kerülheti el. Hosszabb szóbeli megnyilatkozáskor az értékelés folyamatába vonjuk be a többi tanulót is. Feltétlen adjuk számukra megfigyelési szempontokat, vagy közösen állapodjunk meg a szempontokban. Minden alkalommal adjunk lehetőséget az értékelt tanulónak is, hogy értékelje saját teljesítményét, esetleg ütköztesse a többiek véleményével. Ez a szocializálódási folyamat egyik lényeges állomása. Értékeléskor törekedjünk arra, hogy a tanulót ne csak másokhoz viszonyítva, hanem önmagához képest is értékeljük. Biztosítsuk számára a javítás lehetőségét. Nagyon fontos a diagnosztizáló mérések (év elején mindenképp) beiktatása a tanulási folyamatba. Ezek alapján tervezheti meg a pedagógus az egyes tanulók egyéni fejlesztési stratégiáját, így tudja hatékonyan megszervezni az egyes tanítási órákat. Így válhat a tanulási folyamat valódi szervezőjévé, így lesz mind tudatosabb a fejlesztési tevékenysége. Félévkor , kategóriánként, és év végén szükséges a tanulók teljesítményének numerikus értékelése. Javasolt a továbbhaladás ütemezéséhez, a további tanítási és tanulási stratégiák kialakításához témazáró felméréseket is beiktatni. 118

458

6. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 55,5 Témák

Teljes óraszám


3

Páros és kisközösségi kommunikáció

8

Szóbeli és írásbeli szövegműfajok főbb ismérvei

19

A szavak jelentése és szerkezete, szófajtani besorolása

21

Könyv- és könyvtárhasználat

folyamatos

Év végi összefoglalás 1. ÉV ELEJI ISMÉTLÉS Fejlesztési célok

4

Tananyag

Szelektáló, rendszerező és ismeretalkalmazási képesség Az 5. osztályos hangtani, jelentéstani és alaktani ismeretek fejlesztése. átismétlése.

A tanult kifejezőeszközök változatos alkalmazása szövegalkotáskor.

A szövegelemzésben való jártasság elmélyítése.

Az 5. évfolyamon tanult helyesírási szabályok átismétlése.

Különböző szövegműfajú szövegek néma és hangos olvasása, értése.

119


458

2. PÁROS ÉS KISKÖZÖSSÉGI KOMMUNIKÁCIÓ Fejlesztési célok A szóhasználat, kiejtés, testbeszéd összehangolása a hatékony kommunikáció érdekében a szociális kompetencia fejlesztésére. Adatgyűjtés és rendszerezés, a lényeges adatok kiemelése, a feleslegesek szelektálása. Jegyzetkészítés. Az önálló tanulás technikai ismereteinek bővítése. A szociális kompetencia fejlesztése a hatékony kommunikáció erősítésével.

Tananyag


A nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközök tudatos alkalmazása.

A testbeszéd önkéntelen és szándékos gesztusai

Kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás.

Véleménynyilvánítás. A kulturált vitatkozás alapvető szabályainak ismerete: ellentétes vélemény meghallgatása, tisztelete; saját álláspont érvekkel történő alátámasztása, esetleges korrigálása. A szabályok betartásával a szociális Vita. kompetencia fejlesztése. A beszédhelyzethez (szándék, címzett, tartalom) és a nyelvi illem alapvető szabályaihoz alkalmazkodó beszédmód a kommunikáció iskolai helyzeteiben (pl.: tanítási órán, szünetben, iskolai ünnepségeken).

3. SZÓBELI ÉS ÍRÁSBELI SZÖVEGMŰFAJOK FŐBB ISMÉRVEI Fejlesztési célok Lényegkiemelő képesség fejlesztése a fontos és lényegtelen elemek szelektálásával. A szókincs, kifejező képesség fejlesztése az olvasott szövegekben található

Tananyag

Az olvasottak reprodukálása.

120


458 kifejezések felhasználásával. A nézőpont szerepe az elbeszélésben és a leírásban, nézőpontváltás. Nézőpontok feltárása és következtetések levonása. Elbeszélés alkotása párbeszéddel. Az önkifejezést, a kommunikációs partner megértését elősegítő kommunikációra való képesség.

A jellemzés Elemző képesség fejlesztése. Másfél-két oldal terjedelmű elbeszélés írása jellemzéssel személyes élmény alapján. Kombinált jellegű szövegek alkotása. A kritikai érzék, az önértékelési képesség fejlesztésével a szociális kompetencia fejlesztése. Elbeszélés, leírás, jellemzés az ismeretterjesztésben.

Ismeretszerző és alkalmazó képesség fejlesztése. Információk keresése, összegyűjtése és feldolgozása, kritikus alkalmazása. Önkifejezés és kreativitás fejlesztése.

Kreatív fogalmazás alkotása.

121

458

4. A SZAVAK JELENTÉSE ÉS SZERKEZETE, SZÓFAJTANI BESOROLÁSA Fejlesztési célok Tananyag A szövegértő képesség kiterjesztése a vizuális információkra. A szófajok kialakulásával kapcsolatos információk keresése az internet keresőprogramjaiban. Hatékony önálló tanulás és a problémamegoldás ösztönzése.

A szófajok kialakulása.

A magyar nyelv szófaji rendszere.

A tapasztalatokon alapuló nyelvi fogalomrendszer kialakítása a szófajok körében. Analizáló, szintetizáló, absztrakciós képesség fejlesztése az új szófajok tanulása közben. Problémamegoldás, szabályalkotás.

Az ige.

A nyelvi tapasztalatok körének bővítése.

122

A továbbhaladás feltételei Szavak szófajának felismerése, megnevezése szövegben (ige, főnév, melléknév, számnév, névmás, igenév, viszonyszó, mondatszó). A szófajok jelentéstani és alaktani jellegzetességeinek ismerete.

458

Álláspont kialakítása nyelvhelyességi kérdésekben nyelvtani ismeretek alapján. A helyesírási problémaérzékenység továbbfejlesztése, a helyesírási szabálygyűjtemények tudatos használata.

A helyesírási problémaérzékenység fejlesztése a helyesírási szótárak használatára való szoktatás. Szövegértő képesség elmélyítése az ok-okozati összefüggések felfedeztetésével. Az önálló tanulás technikai ismereteinek bővítése. A hagyományőrzés, a magyarságtudat erősítése a névválasztás kapcsán. Az ismeretszerző és -alkalmazó képesség fejlesztése. A kifejezőképesség fejlesztése a szófajtani ismeretek felhasználásával, a szövegkohézió tudatos biztosítása. A különféle szociális kapcsolatok elemzésével a mindennapi társas helyzetekben való eligazodás erősítése, kulturált nyelvhasználatra való ösztönzés.

A névszók. A főnév.

A tulajdonnevek helyesírása.

A melléknév.

A szófajok helyesírására, helyes használatára vonatkozó szabályok ismerete és alkalmazása szóbeli és/vagy írásbeli nyelvhasználat során.

A számnév.

A nyelvi elemzési készség és a rendszerező képesség fejlesztése, a nyelvtani fogalmak tudatos használata.

A nyelvi eszközök (határozószók, viszonyszók)

123

458 alkalmazása szóbeli és írásbeli nyelvhasználatban. A névmások. A tanulók önállóságának növelése a feladatvégzésben, a szabályalkalmazásban.

A névszókhoz járuló jelek. Jártasság a korosztály számára készült helyesírási szótárak használatában.

Önellenőrzés helyesírási szótárak, számítógépes ellenőrzőprogramok felhasználásával. Az igenevek. A határozószók. A viszonyszók. A mondatszók.

A szófajok helyesírási és nyelvhelyességi kérdései.

5. ÉV VÉGI ÖSSZEFOGLALÁS Fejlesztési célok

Tananyag

A szófajok elkülönítésével és rendszerezésével a rendszerezési képesség és a logikus gondolkodás fejlesztése.

Az 6. osztályban tanult szófajtani, alaktani és jelentéstani ismeretek rendszerezése.

A helyesírási képesség aktivizálása akaratlagos írás

A helyesírási szabályok alkalmazása írásbeli tevékenységek

124

A továbbhaladás feltételei Korábban az egyes témaköröknél megfogalmazott ismeretek, képességek, jártasságok megléte.

458 közben.

során.

Szövegértési képesség, a megfelelő hatékonyságú műveletvégzés, valamint a szerzett információ felhasználása képességének fejlesztése.

Szövegértés gyakorlása különböző szövegtípusokon. Év végi felmérés szövegértésből, anyanyelvi ismeretekből és helyesírásból.

AJÁNLOTT SZEMPONTOK A TANULÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSÉHEZ Az alapozó szakasz második évfolyamában az értékeléskor ugyanazokat a szempontokat kell figyelembe venni, amelyeket az 5. évfolyamnál már felsoroltunk. A „nem szakrendszerű” órákon az elért fejlődést szöveges értékeléssel ismerjük el. A reális értékelések segítik a tanulók önértékelésének és az önbizalmának fejlődését. Külön fordítsunk figyelmet a tanuló írásának rendezettségére. Az egyéni írásmód ne jelentheti azt, hogy az írás olvashatatlanná válik. Az iskolai és otthoni írásbeli szövegalkotást továbbra is javítani, javíttatni és szövegesen (is) értékelni kell. Értékelésekor a tanulót saját képességeihez mérten, a fejlődését figyelve vizsgáljuk. Kategóriánként szükséges az érdemjeggyel történő értékelés megállapítása. 7. ÉVFOLYAM Évi óraszám: 55,5 Témák

Teljes óraszám


4

Magán- és közéleti kommunikáció

11

Az egyszerű mondat

24

Helyesírási ismeretek

12


folyamatos

Év végi összefoglalás

4

1. ÉV ELEJI ISMÉTLÉS Fejlesztési célok

Tananyag 125


458 Szelektáló, rendszerező képesség és ismeretalkalmazási Az 6. osztályos szófajtani és alaktani ismeretek képesség fejlesztése rendszerezése. A helyesírási képesség fejlesztése. Különböző szövegműfajú szövegek néma és hangos olvasása, értése. A hangos olvasási és szövegértő képesség fejlesztése. A szociális kompetencia fejlesztése a hatékony kommunikáció erősítésével.

Egyszerű, érthető és hatékony közlés változatos kommunikációs helyzetekben. Diagnosztizáló mérések nyelvtanból és szövegértésből

2. MAGÁN- ÉS KÖZÉLETI KOMMUNIKÁCIÓ Fejlesztési célok

Tananyag


Lényegkiemelő, összehasonlító képesség fejlesztése. Források keresése könyvtárban és interneten, kritikus felhasználásuk.

A szóbeli és írásbeli közlésmód kifejezési formáinak azonossága és különbsége a magán- és a közéleti kommunikációban.

A kulturált vitatkozás alapvető szabályainak ismerete és A közéleti kommunikáció iskolai helyzetei és műfajai: Megbeszélés, vita. betartása.

Udvarias együttműködés felnőtt és kortárs beszédpartnerekkel.

Részvétel a közéleti kommunikáció iskolai helyzeteinek különféle formáiban felszólalás, hozzászólás formájában. A mindennapi élet problémáiról saját vélemény megfogalmazása az érvelés szabályait követve.

Felszólalás, hozzászólás. Mások véleményének meghallgatásával, saját vélemény korrekciójával a szociális kompetencia fejlesztése. Rövid alkalmi beszéd.

Megfelelő stílus és magatartás megtalálása a közéleti kommunikációs helyzetben.

126

Vázlat készítése szóbeli megnyilatkozáshoz, cselekményvázlat írása.

458 Kiselőadás.

Előadói, kapcsolattartó képesség fejlesztése a testbeszéd és a mondatfonetikai eszközök alkalmazásával. Önálló állásfoglalást kifejező képesség fejlesztése a különböző nézőpontok megértésével és figyelembevételével. A témához illő szakirodalom gyűjtésével, források keresésével a könyvtárban és/vagy az interneten a digitális kompetencia fejlesztése. A források kritikus felhasználásának képessége.

3. AZ EGYSZERŰ MONDAT Fejlesztési célok Szelektáló, összehasonlító képesség és az együttműködési készség továbbfejlesztése.

Tananyag A szövegek kommunikációs szempontú csoportosítása.

Szövegértelmező képesség fejlesztése szóbeli és írásbeli szöveg esetén. Szóbeli és írásbeli szövegek.

A mondat fogalma. Hangos olvasási képesség fejlesztése a mondatfonetikai eszközök tudatos és változatos alkalmazásával.

127

A továbbhaladás feltételei A megértést biztosító hangos és néma olvasás, szöveghű folyamatos felolvasás.

458 A logikus gondolkodás fejlesztése tagadások, kettős tagadások, állítások értelmezésével.

A mondat fajtái: a mondatok a beszélő szándéka szerint. A mondatok logikai minősége.

A szöveges és vizuális információk együttes felfogásával az egyéni tanulási stratégiák továbbfejlesztése.

A mondatfajták biztos megkülönböztetése. Feleletterv készítésének tanulása.

A tapasztalatokra épülő nyelvi fogalomrendszer megindítása a mondatrészek körében. Az egyszerű mondat szerkezete. A folyamattervezési képesség fejlesztése a A mondatrészek és a szószerkezetek (szintagmák). mondatelemzés lépéseinek tudatosításával. Vizuális információk értelmezésével a hatékony tanulás képességének fokozása.

Nyelvhasználati kérdések megítélésében nyelvtani (szófajtani, mondattani) ismeretek alkalmazása.

Az egyszerű mondat elemzése. A mondatrészek megnevezése.

Tipográfiai elemek, ábrák értelmezésével a szövegértelmező képesség fejlesztése. Definíció alkotásával a lényegkiemelő képesség, a logikus gondolkodás fejlesztése. Kritikus gondolkodás fejlesztése nyelvhelyességi hibák javításával.

A predikatív szerkezet. A tőmondat. Az állítmány és az alany fogalma, szófaja, fajtái.

128

458

A bővítmények. A mondatrészek közötti viszony megállapításával a logikus gondolkodás fejlesztése.

A tárgy, a tárgyas szintagma. A tárgy alakja, fajtái. Az alanyi és tárgyas ragozás.

Elemző képesség fejlesztése mondatok elemzésével, pontos kérdésfeltevéssel.

Következtetések levonásával a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése.

Rendszerező képesség fejlesztése a megszerzett tudáselemek táblázatba rendezésével.

A határozók, a határozós szintagmák. A határozó fogalma, fajtái és kifejezőeszközei.

A mellérendelő szintagmák.

Szövegkörnyezethez illő jelzők használatával a kifejező A jelzők, a jelzős szerkezetek. A jelző fogalma, fajtái és kifejezőeszközei. képesség fejlesztése. Az ismétlés, összefoglalás, rendszerezés fontosságának megértetésével a hatékony tanulási képesség fejlesztése.

129

458 Nézőpontok és következtetések levonása párbeszédek olvasásával. A szintagmákról, mondatrészekről tanultak összefoglalása. A mondat szó szerinti és pragmatikai jelentése.

4. HELYESÍRÁSI ISMERETEK Fejlesztési célok

Tananyag

Különböző információhordozók (helyesírási szótárak, számítógépes helyesírási ellenőrző programok) alkalmazása a helyesírási képesség fejlesztése céljából.

A továbbhaladás feltételei A tanult és helyesírási szabályok megfelelő alkalmazása.

Az egyszerű mondat központozása. A helyesírási problémamegoldó képesség fejlesztése.

A tanulók önállóságának növelése a szabályalkotásban és szabályalkalmazásban. A tulajdonnevek helyesírási ismereteinek bővítése.

Az egyszerű mondatok leírásakor a mondatvégi és a mondatközi írásjelek helyes használata.

A tanulmányok során előforduló tulajdonnevek, a belőlük képzett melléknevek helyesírásának ismerete és megfelelő alkalmazása. Olvasható, esztétikus írás Rendezett, egyéni íráskép.

5. ÉV VÉGI ÖSSZEFOGLALÁS 130

458 Fejlesztési célok Az egyénileg vagy csoportosan gyűjtött információk elrendezésének képessége. Tömörítő és lényegkiemelő képesség, a képi elemek használatának képessége összefoglaláskor. Helyesírási információhordozók használatának képessége.

Az anyanyelvi és idegen nyelvi ismeretek összevetésének képessége.

Tananyag


A 7. osztályban tanult mondattani ismeretek rendszerezése. A tanult helyesírási szabályok rendszerezése, tudatos alkalmazása. Az anyanyelvi és a tanult idegen nyelvi mondattani ismeretek összehasonlítása Év végi felmérés szövegértésből, anyanyelvi ismeretekből és helyesírásból.

AJÁNLOTT SZEMPONTOK A TANULÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSÉHEZ A fejlesztő szakasz első évfolyamán egy-egy tananyag feldolgozása során már elsajátíthatnak annyi anyanyelvi ismeretet, hogy előtérbe helyezhetjük a szóbeli feleletet. A felelet is szövegalkotó tevékenység. Tehát értékeléskor ezt a szempontot is figyelembe kell venni. A szóbeli felelete értékelése következetesnek, de egyben tapintatosnak is kell lennie. Ne felejtsük el, hogy sok tanuló küzd lámpalázzal, még akkor is, ha régóta ismert közösség előtt kell megszólalni. Bár a felelet meghallgatása időigényes, de lemondani róla súlyos pedagógiai vétség lenne. Azt is szem előtt kell tartanunk, hogy a tanulói munka értékelése egyben az önértékelés fejlődését is segíti. Alkalmat kell adni a tanulónak, hogy saját teljesítményét értékelje, illetve vonjuk be az osztálytársakat is teljesítményének értékelésébe. Szükséges – még ebben a szakaszban is – a tanulók olvasási képességének verbális és numerikus értékelése. A terjedelmes mondattani tananyag miatt a folyamatos értékelés mellett szükség van három tudásszintmérő dolgozat megírására is, és osztályzattal történő értékelésére is. Kategóriánként osztályzattal kell értékelni a tanulókat és fontos az év végi minősítésnél a záróvizsgák súlyozott beszámítása. 8. ÉVFOLYAM Évi óraszám: 55,5 Témák

Teljes óraszám


4 131

458 A tömegkommunikáció

5

Az összetett mondat

18

A szóalkotási módok

11

Helyesírási ismeretek

6

Kitekintés a magyar nyelv életére

3

Szövegműfajok és kifejezésformájuk

5


folyamatos


3

1. ÉV ELEJI ISMÉTLÉS Fejlesztési célok A szelektáló és rendszerező képesség fejlesztése

Tananyag


Az 5–6–7. osztályos nyelvtani, helyesírási, nyelvhasználati ismeretek ismétlése, rendszerezése.

Helyesírási, nyelvhelyességi hibák javításának képessége a helyesírási szabályzat használatával, illetve a nyelvtani ismeretek alkalmazásával.

2. AZ ÖSSZETETT MONDAT Fejlesztési célok

Tananyag


Az önálló tanulás képességének fejlesztése tananyagrészek Az összetett mondat szerkezete, a tagmondatok sorrendje, Alárendelő és mellérendelő mondattok felismerése és önálló feldolgozásával. stílusértéke és hatása a szövegben. megnevezése. Pozitív tanulási szokások erősítése. A szórend és a jelentés összefüggésének fölismerése. Összetett mondatok elemzése egyszerűbb esetekben. A vonatkozó névmás. Folyamattervező képesség fejlesztése algoritmus

Sajátos jelentéstartalmú mondatok.

132

458 értelmezésével. A tagmondatok közötti viszony megállapításával a logikai készség fejlesztése.

Felelettervek önálló készítésével lényegkiemelő, összefüggést felfedező, problémafeltáró- és megoldó, általánosító képesség fejlesztése. A tanulási képesség fejlesztése felelettervek kreatív felhasználásával felelet közben.

Az alárendelő összetett mondat fajtái, jelölésük, ábrázolásuk: állítmányi alanyi tárgyi határozói jelzői

A ismeretalkalmazó és problémamegoldó képesség fejlesztése a tagmondatok közötti kapcsolat felfedezésével.

Mondattani nyelvhasználati ismeretek alkalmazása szóban és írásban. A mellérendelő összetett mondat fajtái: kapcsolatos ellentétes választó következtető magyarázó

A szövegek vizuális környezetét átlátó képesség. A meglévő ismeretek újszerű elrendezésének képessége.

A többszörösen összetett mondat.

A mondat és a szöveg viszonya.

133

458 Az anyanyelv és a tanult idegen nyelv összevetésével az összehasonlító képesség fejlesztése.

Tanulói rövid írásbeli szövegek (fogalmazások) vizsgálata nyelvtani, szerkezeti szempontból. Az anyanyelv és a tanult idegen nyelv közötti mondattani azonosságok és különbözőségek.

3. A SZÓALKOTÁSI MÓDOK Fejlesztési célok

Tananyag


A szóösszetétel. Analizáló, szintetizáló, konkretizáló, általánosító képesség Az alárendelő összetett szavak. fejlesztése önálló ismeretszerzéssel.

Az alárendelő és a mellérendelő szavak megkülönböztetése.

A mellérendelő összetett szavak. Ismeretalkalmazó képesség fejlesztése korábban tanult ismeretek felidézésével, alkalmazásával. Az egyéni aktív és passzív szókincs fejlesztése kreatív szóalkotási feladatokkal.

A szóképzés.

A ritkábban használt szóalkotási módok.

4. HELYESÍRÁSI ISMERETEK Fejlesztési célok

Tananyag 134


458 Helyesírási szabályok önálló alkalmazásának képessége.

A magyar helyesírás alapelvei.

Készség az önkontrollra, az önálló hibajavításra.

Az összetett mondat központozása.

A helyesírási képesség fejlesztése az összetett mondatokhoz kapcsolódó nyelvtani ismeretek alkalmazásával.

Az alárendelő és mellérendelő összetett mondatok mondatvégi írásjelének helyes használata. Az idézetek írásmódja. Az egyenes (szó szerinti) idézet helyesírása.

A számítógép keresőprogramjának felhasználásával, az idézet forrásának megjelölésére a digitális kompetencia fejlesztése.

A szóösszetételek helyesírása.

A helyesírási képesség fejlesztése önállóan helyesírási szótárak és a helysírási szabályzat felhasználásával.

5. A TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓ Fejlesztési célok A szövegértelmező képesség fejlesztése közlő és befolyásoló szövegeken. Az értelemtükröző hangos olvasási képesség fejlesztése a mondatfonetikai eszközök tudatos alkalmazásával a mondottakhoz való viszony érzékeltetésével.

Információhordozók kritikai használati képességének továbbfejlesztése tömegkommunikációs műfajok olvasásával és értelmezésével. A tanulók önállóságának növelése az információk felhasználásában.

Tananyag Alapismeretek a tömegkommunikációról elsősorban a befogadás oldaláról.

A tömegkommunikáció néhány gyakori szövegműfaja: hír, tudósítás; cikk, kommentár, kritika; interjú, riport.

A reklám, a hirdetés, az apróhirdetés eszközei és hatása.

135

A begyakorolt alárendelő és mellérendelő összetett szavak helyesírása. A tanulmányokhoz szükséges eszközszintű íráskészség, jól olvasható esztétikus írás.

A továbbhaladás feltételei A szöveg értő befogadását biztosító olvasás, különféle műfajú szövegek kifejező felolvasása, elmondása.

Tájékozottság és ítéletalkotás az alapvető tömegkommunikációs műfajokban, a média szerepének és hatásának felismerése.

458 6. KITEKINTÉS A MAGYAR NYELV ÉLETÉRE Fejlesztési célok A magyar nyelv eredetével kapcsolatos, az interneten a keresőprogramok segítségével megtalált források kritikus felhasználásával a digitális kompetencia fejlesztése. Tolerancia és tisztelet más népek nyelve iránt. A kulturált vitatkozás szabályainak betartása. Régi szövegek olvasásával a régi és mai nyelvállapot közötti különbség felfedezésével a megfigyelő, összehasonlító és logikus gondolkodás képességének fejlesztése

Tananyag Nyelvünk eredete és nyelvrokonaink.

A továbbhaladás feltételei Tájékozottság a magyar nyelv eredetéről, helyéről a világ nyelvei között.

A magyar nyelv korábbi állapotának megtapasztalása. típusa: néhány hangtani, alaktani, mondattani sajátossága, szórendjének jellemzői.

Nyelvváltozatok és nyelvi normák a mai magyar nyelvben.

A köznyelv, a tanult szaknyelv, a társalgás és a szleng szókészletében meglévő eltérések felismerése és a kommunikációs helyzetnek megfelelő használatuk.

Önálló információgyűjtő képesség Elemző, megfigyelő, hipotéziseket alkotó képesség fejlesztése. A nyelvi normaszegés felismertetésével és értelmezésével a kulturált nyelvi magatartás erősítése.

7. SZÖVEGMŰFAJOK ÉS KIFEJEZÉSFORMÁJUK Fejlesztési célok Ismeretalkalmazó képesség fejlesztése a mindennapi életben használatos iratok kitöltése kapcsán.

Tananyag

A mindennapi élet néhány alapvető, hivatalos irata.

Önismereti, önkifejező, önérvényesítő képesség fejlesztése önéletrajzírással. Önéletrajz. tartalmi és formai kérdései.

136

A továbbhaladás feltételei A gyakrabban használt, a mindennapi élethez kapcsolódó hivatalos iratok jellemzőinek ismerete.

458 8. ÉV VÉGI ÖSSZEFOGLALÁS Fejlesztési célok

Tananyag

Ismeretalkalmazó, rendszerező képesség fejlesztése összefoglalás alkalmával.

Az 5–8. évfolyamon tanultak rendszerezése, összefoglalása. A szavak jelentésének, szófaji és mondatbeli szerepének összefüggése.

A tanulók önállóságának fejlesztése a helyesírási szabályok alkalmazásában és az önellenőrzésben.

A magyar helyesírás rendszere.

Továbbhaladás feltételei

AJÁNLOTT SZEMPONTOK A TANULÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSÉHEZ A fejlesztő szakasz második évfolyamán fontos, hogy a tanulók minél többféle helyzetben kipróbálhassák magukat. Ezekben a helyzetekben még jobban igénylik az értékelést, hogy megerősítést vagy útba igazítást kapjanak, azaz nagyon fontos számukra a pedagógus szóbeli, írásbeli szöveges értékelése, illetve az osztályzatokkal történő minősítés. A diagnosztikus és összegző minősítés mellett érdemes minél gyakrabban élni a formatív értékeléssel. Ez az értékelési forma alapvetően a folyamat közbeni irányítást, segítést tűzi ki célul. Nem minősítést, ítélkezést jelent, hanem egyrészt a tanulási sikerek megerősítését, másrészt a tanulási hibák, nehézségek feltárását, ami lehetővé teszi a tanuló számára az önkorrekciót. Az értékelés, a sikerek és kudarcok befolyásolják a tanuló tanulási motivációját. A kamaszgyerek esetében ez fokozottan érvényesül. Tehát nagy körültekintést igényel a pedagógus részéről. Minden esetben megfontoltan és tapintatosan kell eljárni, főleg elmarasztalás esetén. A fejlődő tendenciát erősíteni, a továbbhaladást ösztönözni, a teljesítményt bizonyos esetekben osztályozni kell. A fogalmazások közül azokat osztályozzuk, amelyeket jól előkészítettünk. Az óraszám 3 tudásszintmérő dolgozatnál többet nem tesz lehetővé, de érdemes 10-15 perc alatt megoldható diagnosztizáló méréseket beiktatni, hogy pontos visszajelzést kapjunk tanítványaink elért szintjéről, ami alapján még tudatosabban tudjuk megszervezni a tanulás folyamatát, a tanítási órákat. A tanulókat kategóriánként érdemjeggyel minősítjük 8. évfolyam végén súlyozottan vesszük figyelembe a záróvizsgák eredményét.

MAGYAR IRODALOM 5–8. évfolyam 137

458 CÉLOK ÉS FELADATOK Az 5-8. évfolyamokon a Magyar nyelv és irodalom műveltségi területet minden évfolyamon két tárgyra bontottuk: Magyar nyelvre és Magyar irodalomra. Ez a konvencionális elkülönítés ugyanakkor teljes mértékben elfogadja azt a nézetet, hogy az anyanyelvi és irodalmi nevelés egységet alkotva szolgálja az anyanyelvi kompetencia fejlesztését. Az irodalmi nevelés megérteni, beszélni, írni, gondolkodni tanít, ezzel valamennyi tantárgy tanulását segíti. Ugyanakkor az anyanyelvi kompetencia valamennyi műveltségi terület feladata. Az irodalmi nevelés alapvető célja és feladata a jövendő tanulmányokhoz szükséges és a felnőtt életben használandó olvasni és írni tudás (szövegértés, szövegalkotás) gondozása és továbbfejlesztése. Ebből következik, hogy az irodalom meghatározza a tanulás egész folyamatát, és alapvető szerepe van a kulcskompetenciák kialakításában és fejlesztésében. Az anyanyelv ismerete a társadalmi kommunikáció alapja. Az anyanyelvi nevelés alapvető feladata ebből következően az anyanyelvi kompetencia fejlesztése oly módon, hogy a szóbeli és írásbeli kommunikáció képességét a tanulók életkoruknak és a konkrét pedagógiai célnak megfelelő szinten birtokolják. Minden nevelő számára cél, egyszersmind feladat is a tanulás tanítása. Olyan fiatalokat kell oktatni és nevelni, akik sikeres tanulási stratégiákkal rendelkeznek, és képesek kreatívan és kritikusan felhasználni az információs társadalom technológiái adta lehetőségeket és eszközöket. Ezáltal lehetővé válik számukra az élethosszig tartó tanulás képességének elsajátítása. Kerettantervünkben hangsúlyos szerepet kap a tanulóközpontú tanulásszervezés. A változatos tevékenységformákban folyó feladatvégzéssel az ismeretszerzésen és a képességek fejlesztésén kívül az is a célunk, hogy a tanulók elsajátítsák a társas együttműködésben való részvételt. Ezáltal fejlődik konstruktív magatartásuk, szociális kompetenciájuk is. Az irodalmi nevelés fontos feladata az olvasási kedv felkeltése, az irodalomnak mint művészetnek, mint az emberi kommunikáció sajátos formájának megszerettetése, közlésformáinak, kifejezési módjainak a megismertetése. Az irodalmi művek olvasása és értelmezésének elsajátítása, gyakorlása képessé teszi a tanulókat az esztétikai, morális és kulturális értékek befogadására. Fejleszti a kritikai érzéküket, empátiájukat; segíti őket abban, hogy megértsék az emberi, társadalmi problémákat, tudatosabbá váljon az önmagukhoz és a környezetükhöz való viszonyuk. Kerettantervünkben kitágul az irodalom tananyag fogalma is, megjelenik a regionális kultúra, a tánc és a dráma. Az irodalmi nevelés az 5–8. évfolyamon egységes kerettantervi anyagban épül egymásra. Ugyanakkor az alapozó szakasz és a fejlesztő szakasz több vonatkozásban is eltér egymástól. Az 5–6. évfolyam folytatja és továbbfejleszti az első szakaszban (1–4. osztály) kialakult szóbeli és írásbeli képességeket: a beszédértést, a szóbeli önkifejezést, a szóbeli és az írásos szövegműfajok megértését, az írást, a sokirányú kreativitást. Az alapozó szakasz első évfolyamán a tanulóknak és a tanárnak a kezdő szakaszból való átmenet nehézségeivel is számolnia kell. Az 5–6. évfolyamon irodalmi és nem irodalmi szövegek feldolgozásával bevezeti a gyermekeket az anyanyelv életének, a magyar nyelv használatának megértését elősegítő rendszerébe olyan módon, hogy megismerteti a magyar irodalom néhány összetettebb emberi kapcsolatokat is megjelenítő, nagyobb lélegzetű klasszikus művével. Ezáltal építi tovább a gyermek társas nyelvhasználati, fogalmi, gondolkodásbeli, érzelmi, ízlésbeli és erkölcsi műveltségét. A 7–8. évfolyam már a következő iskolafokozat tanulmányaira készít elő. A művelődési szokások és alapszerkezetek ebben az életszakaszban alakulnak ki. Mind a nyelvi, mind az irodalmi nevelés feladata a diákok érzelmi, szociális és intellektuális érésének támogatása. Erre az irodalmi olvasmányok is módot adnak. A magyar irodalom tantárgyhoz kötött ismeretek és képességek nem elszigetelten jelennek meg kerettantervünkben. Legszorosabban a magyar nyelv oktatásához kapcsolódunk, de folyamatosan kiemeljük a más tantárgyakkal való koncentráció lehetőségét is. 138

458 KULCSKOMPETENCIÁK Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a gondolatok, érzések és érzelmek kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt, valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot az élet minden területén: családon belül, iskolában, társadalmi érintkezések, szabadidős tevékenységek stb. során. A szókincs, a funkcionális nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók biztos ismerete az anyanyelvi kommunikáció feltétele. Ez az ismeretanyag felöleli a szóbeli kapcsolattartás fő típusait, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorát. Az anyanyelvi kompetencia feltételezi, hogy a tanuló rendelkezik azzal a képességgel, hogy szóban és írásban kommunikálni tud a legkülönfélébb helyzetekben. A kommunikációs folyamatot figyelemmel kíséri, és a célnak és a helyzetnek megfelelően alakítani tudja. Képes érveit a helyzetnek megfelelően kifejezni, meggyőzően tolmácsolni. Folyamatos feladat a szókincs gyarapítása, a szavak jelentésének megismerése, hisz az anyanyelvi kommunikáció egyik feltétele a megfelelő szókincs ismerete. Rendelkeznie kell a tanulónak azzal a képességgel is, hogy figyeljen a címzettre és a kommunikációs helyzetre. A pozitív attitűd magában foglalja a kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvést, az esztétikai minőség tiszteletét, mások megismerésének az igényét. A tanuló a társaival együttműködő, kooperatív tevékenységformákban olyan képességekre is szert tesz, amelyeket majd a munkája során is hasznosíthat. A kompetenciák egymásba fonódnak, az egyik kompetenciaterülethez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Ez különösen érvényes az anyanyelvi kommunikációra. A kezdeményezőképesség és vállalkozói, valamint a matematikai kompetencia magában foglalja az anyanyelvi kommunikáció képességét is. Az idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kompetenciák tudatos és magas szintű birtoklása nélkül nem valósulhat meg. Más népek irodalmának, művészetének megismerésén keresztül alakul ki a képesség az eltérő kultúrák megismerésére, a kultúrák közötti különbség megértésére. A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását, a nyelvek és kultúrák iránti érdeklődést és kíváncsiságot. Digitális kompetencia A digitális kompetencia a tanulás terén is új utakat nyit, felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát a tanulás, a képzés, a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. A szövegszerkesztés, az információkeresés- és kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az információs társadalom technológiái útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) mind feltételezik az anyanyelvi kommunikáció magas szintjét. A digitális és hagyományos források révén elért információk szűrése, kritikus felhasználása elképzelhetetlen az aktív és felelősségteljes attitűd kialakítása nélkül. Ennek érdekében a tevékenységformáknak be kell mutatni a digitális eszközök helyes használatát, a jó és rossz gyakorlatok megkülönböztetését. A hatékony, önálló tanulás 139

458 A helyes tanulási stratégiák elsajátítása teszi alkalmassá a tanulót az élethosszig tartó tanulásra, az önálló orientációra és ismeretszerzésre. Ennek érdekében szükséges a folyamatos, egymásra épülő tevékenységtípusok bevonása a tanítási és tanulási folyamatba. Az irodalom terén is nagy hangsúlyt kap a differenciált egyéni vagy kooperatív munka. A hatékony, önálló tanulás módszereinek kialakítása érdekében szükséges a motiváció fenntartása, az új ismeretek szintetizálásának képessége, az idővel és az információval való hatékony gazdálkodás. Ugyancsak fontos a tanulók ösztönzése a különféle források megismerésére, kritikus felhasználására. Szociális és állampolgári kompetencia E kulcskompetencia alapja a hatékony kommunikáció, a különböző nézőpontok megértésének és figyelembe vételének képessége, a környezet problémái iránti érzékenység. A sikeres kommunikációs kapcsolatok és a társadalmi részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat, a viselkedési és magatartási szabályok megértése. Ennek érdekében olyan légkörben kell folytatni a pedagógiai tevékenységet, hogy a tanulók elsajátíthassák a konstruktív kritika és a konfliktuskezelés gyakorlatát. A pozitív attitűd magában foglalja az irodalmi tanulmányok során elsajátítható humanista értékeket, az emberi, társadalmi problémák iránt érzékenységet és együttérzést. FEJLESZTÉSI FELADATOK 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása Az artikulált nyelvi magatartás kialakítása és a társas-társadalmi együttműködéshez szükséges szóbeli nyelvi képességek fejlesztése. A szóhasználat, a mondatfonetikai eszközök és a nem verbális kifejezőeszközök (testbeszéd) összehangolásának fejlesztése az adott kommunikációs célnak és helyzetnek megfelelően. A szöveg jelentésére és stílusára vonatkozó ismeretek alkalmazása a szóbeli szövegalkotásban, a szöveg megértésében és elemzésében. A kommunikáció lényegének és tényezőinek megértetése, az író, a mű és az olvasó viszonyának mint sajátos kommunikációnak felfogása. Gyakorlatok végzése a beszédkultúra fejlesztésére: együttműködés a társakkal beszélgetésben, vitában, feladatmegoldásban. Saját álláspont előadása, megvédése a témának, a kommunikációs helyzetnek megfelelő kifejezésmóddal. Önismeretre, önbecsülésre, az ezeken alapuló magabiztos fellépésre és mások személyiségének tiszteletére, véleményének megbecsülésére nevelés. A memoriterek szöveghű, értő és megértető tolmácsolása. 2. Olvasás, írott szöveg megértése Az életkornak megfelelő tempójú, minél teljesebb megértést biztosító hangos és néma olvasás fejlesztése mind az alapozó, mind a fejlesztő szakaszban. A különféle tartalmú és rendeltetésű, a mindennapi életben és az iskolai tanulmányokban előforduló élőszóbeli és írott szövegek szerkezetének, jelentésrétegeinek egyre önállóbb értelmezése, a szövegekben megformált értékek felfogása, elfogadása, kritikája. Feladatok a szöveg tagolására, a lényeg kiemelésére, a szöveg tömörítésére. Az aktív és passzív szókincs folyamatos gazdagítása. 140

458 A szó szerinti és az átvitt jelentés megkülönböztetése szépirodalmi és más olvasmányokban. A művészi szövegek metaforikus jelentéseinek megértése a korosztály szintjének megfelelő szinten. 3. Írás, szövegalkotás A köznyelvi normához alkalmazkodó szabatos kifejezésmód kialakítása, a képzelet, az önkifejezés, az egyéni stílus bátorítása. A szöveg jelentésére és stílusára vonatkozó ismeretek alkalmazása írásbeli szövegalkotásban, a szöveg megértésében, elemzésében. Az anyanyelvű írásbeliség normáinak megismerése, a kreatív írás, az önkifejezés, az egyéni stílus fejlesztése. Az életkornak megfelelő írástechnika, olvasható betűformák, rendezett, esztétikus íráskép kialakítása. Az anyanyelvi normákat követő helyesírás. Önálló véleménynyilvánítás mindennapi helyzetekről, olvasmányélményekről. Epikus részletek dramatizálása, illetve drámai jelenetek tartalom- és stílushű visszaadása epikus formában. Önálló problémafelvetés, források kiválasztása, többféle forrásból gyűjtött anyag válogatása, feldolgozása. 4. A tanulási képesség fejlesztése A különböző információhordozók ismerete, a verbális és vizuális információk felhasználása. A könyvtári munka megismerése. Tapasztalatszerzés a segédkönyvek, a szak- és ismeretterjesztő irodalom használatában, ismeretek az anyaggyűjtés és -rendezés módszeréről. Tantárgyi gyűjtőmunka, az adatok elrendezése, a gyűjtött anyag felhasználása pl. szóbeli és írásbeli beszámolóban. Hivatkozás a forrásra az idézés megfelelő módjával. A források azonosítása. A modern technológián alapuló információhordozók megismerése. Az információk minőségének felismerése, értékelése, kritikája. Az alapműveltség elsajátításához szükséges információk megszerzésének és feldolgozásának csoportos és egyéni technikáinak (lényegkiemelés, tömörítés, vázlatírás, szöveg-kiegészítés stb.) megismerése és gyakorlása. Egy téma önálló vagy csoportos feldolgozása: problémafelvetés, forrásválasztás és feldolgozás segítséggel. Beszámoló készítése szóban vagy írásban, hivatkozás a forrásra az idézés megfelelő módjával. Különböző tanulási stratégiák és módszerek megismerése. Egyéni tanulási stratégiák és technikák megválasztásának szempontjai. 5. Ismeretek az anyanyelvről Az egyéni nyelvhasználat továbbfejlesztése az irodalmi művek jobb megértése, valamint az idegen nyelvek tanulásának könnyebbé tétele végett. A nyelvi kultúra fejlesztése, amely megalapozza a tanulók sikeres szocializációját, hozzájárul megfelelő önértékelésük kialakulásához, önbecsülésük fejlesztéséhez. A tudatos nyelvszemlélet fokozatos kialakítása, nyelvhelyességi kérdésekben való tudatos döntés és a helyesírási biztonság továbbfejlesztése. Az egyéni nyelvhasználat igényesebbé, változatosabbá és kifejezőbbé tétele. 6. Ismeretek az irodalomról A költői nyelv sajátosságainak megfigyelése, megértése, összevetése különféle köznyelvi, nem irodalmi formákkal. Irodalmi művek feldolgozásakor annak átélése, hogy a nyelvi kifejezésmód szoros kapcsolatban áll a mű jelentésével, hatásával, esztétikai karakterével. Az alsó tagozatban elsajátított ismeretekre építve a műalkotások megértéséhez szükséges elemi ismeretek megszerzése. A költői nyelv sajátosságainak megfigyelése, megértésének megalapozása és fejlesztése. A tanulók életproblémáival, érdeklődésével rokon kérdéseket tárgyaló művek közös értelmezése, megvitatása. Az irodalmi művekben megjelenített 141

458 élethelyzetek, érzelmek, problémák iránti érzékenység. A magyar és az európai, valamint a világirodalom egy-egy kiemelkedő korszakának, néhány alkotójának és művének befogadása és értelmezése. A különböző műfajok tartalmi és formai sajátosságainak megismerése. Azonos témák más-más műfajú megjelenítése. Azonos motívumok megfigyelése és összevetése különböző művészeti ágakban. Az irodalmi művek jobb megértése és a kommunikációs képességek fejlesztése drámajátékkal, dramatizálással és színdarabok előadásával. 7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése Önálló gondolkodás, az önkifejezés kulturáltsága, a kulturális másság felismerése, megértése, és erre épülő tisztelete. A műalkotások aktív befogadása, igény és fogékonyság a műélvezetre. A mű fiktív létmódjának megértése, valós és fiktív viszonya. A tanulók érzelmeinek és élettapasztalatainak gazdagítása, erkölcsi ítéletalkotásra való ösztönzése. A művekkel kapcsolatos érzelmek, gondolatok megfogalmazása, a személyes élmény és a vélemény megjelenítése beszélgetésekben, vitákban. A jó és a rossz, az igazság és az igazságosság megkülönböztetése. Az erkölcsi választások indoklása, beszélgetés érzelmekről: szeretet, együttérzés, segítőkészség, félelem, bizalom, hála stb. A humor kiemelt szerepének érzékelése az irodalomban és a mindennapokban. Érzelmek, gondolatok megjelenítésének megfigyelése irodalmi művekben, a tapasztalatok megbeszélése, a vélemények összehasonlítása különféle műfajú olvasmányélményekkel kapcsolatban. 5. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 92,5 Témakörök

Teljes óraszám

Év eleji ismétlés, ismerkedés, felmérés

4

A könyvek varázsa

8

Ritmusos játékok-játékos ritmusok

6

Mesék bűvöletében

15

Petőfi Sándor: János vitéz

20

Múltunk a mítoszokban

8

A Biblia világa

10

Az ember világa

18


folyamatos


4 142

458 1. ÉV ELEJI ISMÉTLÉS, ISMERKEDÉS, FELMÉRÉS Fejlesztési célok Rendszerezés, összehasonlítás, összefüggések felismerése. A helyes és jól formált beszéd, a kiejtési képesség fejlesztése. A hangos olvasási képesség és a szövegértési képesség fejlesztése.

Tananyag


Az 1-4. évfolyamon tanultak A 4. osztály végén megfogalmazott továbbhaladási rendszerezése, ismétlése, feltételek. alkalmazása. Az alsó tagozatban tanult műfajok fő jellegzetességei. Különböző szövegműfajú szövegek néma és hangos olvasása, értése.

Diagnosztizáló mérések.

Kb. egy oldal terjedelmű elbeszélő vagy ismeretterjesztő szöveg kellő tempójú, a megértést biztosító olvasása, felolvasása.

2. A KÖNYVEK VARÁZSA Fejlesztési célok A szövegelemzésben való jártasság elmélyítésével a szövegértés színvonalának emelése és az irodalmi élmények iránti fogékonyság erősítése.

Az információhordozók kritikai használati képességének továbbfejlesztése. A vélemények különbségének felismerése, tudatosítása, erre épülő tolerancia.

Tananyag Művek a világ- és/vagy magyar irodalomból az olvasás szeretetéről, a tömegkommunikációs eszközök különféle hatásairól. Pl.: Szabó Lőrinc: Olvasás, Móra Ferenc: A századik könyv, Roald Dahl: Tanács a televíziózással kapcsolatban.

Továbbhaladás feltételei Az epikai művek formai jellemzőinek ismerete Saját vélemény megfogalmazása és megvédése egyegy érv említésével a témának és a beszédhelyzetnek megfelelően. Mások véleményének meghallgatása, megértése. A műfordítás mint kulturális jelenség ismerete, néhány példa.

A műfordítás.

Ajánlott tevékenységek a témakör projektjellegű bővítéséhez: A témakör feldolgozásában nagy szerepet kaphat az önálló tanulói tevékenység. A tanulók ebben a témakörben jelentős előismerettel rendelkeznek korábbi tanulmányaik, olvasmány– és filmélményeik alapján. Ezeknek az ismereteknek a mélyítésére és bővítésére ajánljuk az alábbi projektfeladatokat.  Irodalmi és egyéb jellegű szövegek, festmények stb. keresése az olvasásról, a könyvek szeretetéről 143

458 3. RITMUSOS JÁTÉKOK - JÁTÉKOS RITMUSOK Fejlesztési célok A meglévő tudás mozgósítása, új szempont szerinti rendezése.

A ritmus.

Az önálló és csoportos ismeretszerzés hatékonyságának megtapasztalása. Törekvés a saját tanulási stratégia fokozatos kialakítására.

Néhány mondóka, népi játék, találós kérdés, közmondás, szólás ritmikai jellemzői.

Tananyag

A továbbhaladás feltételei Változatos ritmikai és zenei formálású lírai művek ismerete. A fejezet feldolgozása során megismert népköltészeti műfajok jellemzőinek felismerése.

A szókincs bővítése, árnyalása, a kifejező képesség fejlesztése az olvasott szövegben található új kifejezések felhasználásával. Képesség az ütemhangsúlyos verselés ritmusának felismerése.

Az összehasonlító és elemző képesség fejlesztése a rímfajták jellemzőinek felismerése és összehasonlítása során. Az összehasonlító és elemző képesség fejlesztése az ütemhangsúlyos és az időmértékes verselés jellemzőinek felismerése során.

Néhány (két-három) népdal ritmikai jellemzői. A hangsúlyos verselés, az ütem, a hangsúlyos és hangsúlytalan szótag. A népköltészet hatása Petőfi Sándor verseiben. Néhány gyakori rímfajta (páros, kereszt-, bokor-, ölelkező, félrím). A tiszta rím és az asszonánc.

A ritmus eszközeinek ismerete. Az ütemhangsúlyos verselés ritmusának ismerete. A hangsúlyos és a hangsúlytalan szótag megkülönböztetése. Néhány gyakori rímfajta ismerete.

Az időmértékes verselés, a rövid és a hosszú szótag.

Versek a 20. század irodalmából, a kortárs magyar A kifejezőképesség fejlesztése a memoriterek hangoztatása gyermek-költészet néhány alkotása: során. Pl. Weöres Sándor: A tündér, Nemes Nagy Ágnes: Déli felhők Varró Dániel, Kovács András Ferenc versei stb.

144

A rövid és a hosszú szótag megkülönböztetése. Verstani alapismeretek, az időmértékes és az ütemhangsúlyos verselés közötti különbségek ismerete. A versek témájának, hangulatának, hangnemének megnevezése.

458 Memoriterek szöveghű ismerete, értelmező előadása, néhány találós kérdés és közmondás.

4. MESÉK BŰVÖLETÉBEN Fejlesztési célok A meglévő tudás mozgósítása, felelevenítése, új szempont szerinti rendezése.

Tananyag A népmese és a műmese, a verses és a prózai forma.

A kultúrák közötti különbség felismerése, átélése, elfogadása.

Mesék a klasszikus és a mai magyar irodalomból és a világirodalomból.

Mesefajták: néhány gyakori mesefajta (pl. állatmese, A hangos, kifejező olvasás képességének gyakorlása a mesék feldolgozása során. csalimese, tündérmese) A rendszerezés, a csoportosítás képességének fejlesztése a mesefajták és a szerkezeti sajátosságok szintetizálása során.

A mesei jellemzők, motívumok, meseformulák (pl.: mesekezdet, mesezárás, állandó kifejezések, meseszámok, átváltozások, eszközök, tárgyak, ismétlődő tettek, cselekedetek, szereplők, szerepkörök, helyszínek).

A szövegalkotási képesség fejlesztése, kreatív szövegalkotás. A kifejezőképesség fejlesztése a memoriterek hangoztatásával.

Egy rövid mese értő, értelmező felolvasása a szereplők jellemének érzékeltetésével. A megismert mesefajták néhány műfaji sajátosságának ismerete. A mesei jellemzők ismerete. A jegyzetelés, vázlatkészítés ismerete.

A beszélő név.

Az elemző képesség fejlesztése a különböző nyelvállapotú mesék olvasása során.


Nyelvi sajátosságok. Nyelvváltozatok.

Az elbeszélő fogalmazás jellemzői.

A szóhasználat, a kiejtés, a testbeszéd összehangolása különféle beszédhelyzetekben A beszélő név felismerése. A mai és korábbi nyelvállapot különbségeinek felismerése.

145

458 Mese írása mesei motívumok felhasználásával egy-másfél oldal terjedelemben.

Meserészletek szöveghű ismerete, kifejező előadása.

5. PETŐFI SÁNDOR: JÁNOS VITÉZ Fejlesztési célok Az irodalmi mű, mint a kulturális emlékezet szereplőjének és közvetítőjének elmélyült befogadása, egyéni, csoportos és közös munkára épülő feldolgozása.

Tananyag Az epikus művek szerkezeti egységei (előkészítés, bonyodalom, a cselekmény kibontakozása, tetőpont, megoldás) és jellemzőik.

Az elbeszélő költemény. Az irodalmi értékek iránti fogékonyság erősítése az alkotást méltató szövegek megismertetésével.

A próza és a vers közötti különbség.

Az összehasonlító és az elemző képesség fejlesztése a Néhány szókép (hasonlat, prózai és verses forma összehasonlítása során. megszemélyesítés, metafora) és jellemzőik. A képiség megjelenése a műben. Néhány nyelvi alakzat (megszólítás, felkiáltás, kérdés, felsorolás, ismétlés) és jellemzői. A megfigyelő képesség fejlesztése a nyelvi alakzatok megismerése során.

A továbbhaladás feltételei A mű részeinek értő, értelmező felolvasása a párbeszédek érzékeltetésével. Az epikus művek szerkezeti elemeinek ismerete. A tetőpontok, a fordulópontok, a kitérők érzékelése. A versszak és a nagyobb szerkezeti egységek viszonyának megértése. Az alkotás műfaji jellemzőinek felismerése, más műfajoktól (pl. a mesétől) való különbségének érzékelése. A próza és a vers közötti különbségek felismerése. A hasonlat, a megszemélyesítés és metafora ismerete, értelmezése, hangulati hatásuk felismerése.

Néhány gyakori nyelvi alakzat felismerése és értelmezése. A meseszerű és a valós közötti különbség érzékelése.

Saját vélemény megfogalmazása a szereplők

146

458

A szociális kompetencia fejlesztése mások véleményének türelmes és figyelmes meghallgatása, szembesítése során.

A meseszerű és a valós az elbeszélő költeményben. A szereplők cselekedetei, a hős kalandjai, erkölcsi választásai.

erkölcsi választásairól, döntéseiről, és azok megvédése érvek és a szövegből vett idézetek felhasználásával. Az idő és a tér mozzanatainak azonosítása.

Az idő és a tér az elbeszélő művekben.

Az ütemhangsúlyos felező 12-es és a páros rím ismerete.

Az ütemhangsúlyos verselés, a felező 12-es. A páros rím. A tér- és időészlelés képessége.

Nyelvileg és tartalmilag egyaránt jól formált elbeszélés írása leíró résszel egy-másfél oldal terjedelemben.

Az elbeszélés és a leírás műfaji jellemzői. A szóhasználat, a kiejtés, a testbeszéd összehangolása különféle beszédhelyzetekben. A verselési mód, a rímfajták felismerésének fejlesztése.

A mű részleteinek dramatikus feldolgozása. Memoriterek szöveghű, kifejező előadása: (15- 20 versszak a műből).

A szövegalkotási képesség fejlesztése adott nézőpontú leírások megfogalmazásával és összehasonlításával. A kifejezőképesség fejlesztése a memoriterek ritmikus hangoztatásával.

Ajánlott tevékenységek a témakör projektjellegű bővítéséhez:  Album készítése Petőfi Sándor hazai és külföldi ismertségének, tiszteletének bemutatására 6. MÚLTUNK A MÍTOSZOKBAN Fejlesztési célok A meglévő tudás felelevenítése, új szempont szerinti rendezése.

Tananyag A mítoszok és a mitológia fogalmának, néhány ismertetőjegyének az ismerete.

A továbbhaladás feltételei Alapismeretek a mítoszokról.

Vizuális és auditív információk célszerű gyűjtése, rendszerezése, felhasználása.

Néhány mítosz (legalább három-négy ismerete).

Adott feladat kapcsán részvétel a csoportos kutatómunkában.

147

458 Az irodalom folytonosságának és változó jellegének felismerése, egy-egy téma megjelenítése más művészeti ágakban.

A mítoszok és a mesék különbségei.

Az összehasonlítás képességének fejlesztése a mítoszfeldolgozások olvasása és a mesékkel való összevetés során.

A mítosz és a mese megkülönböztetése. Az empátia megjelenése az irodalomban.

A görög mitológiai történetek dramatikus feldolgozási lehetőségei.

Tapasztalatszerzés a dramatikus feldolgozás sajátosságairól.

Ajánlott tevékenységek a témakör projektjellegű bővítéséhez:  A mítoszok alakjainak továbbélése a művészetben 7. A BIBLIA VILÁGA Fejlesztési célok A meglévő ismeretek felelevenítése, újrarendezése.

Tananyag A Biblia, Ószövetség,

A történeti és erkölcsi érzék fejlesztése bibliai történetek olvasása és feldolgozása kapcsán. A kulturális és történeti távolság felfedezése, megértése és elfogadása.

A továbbhaladás feltételei Alapismeretek a Bibliáról. Az olvasott szépirodalmi szövegek szó szerinti és többletjelentésének megkülönböztetése.

Újszövetség, evangélium, próféta, szállóige. Bibliai történetek. Az elbeszélés nézőpontja, az elbeszélő személye, az elbeszélő és a szereplők.

Az elbeszélő személyének megállapítása, az elbeszélő és a szereplő értelmezése. Az önálló feladatvégzés egyes lépéseinek és a könyvkölcsönzés, a könyvtárhasználat alapjainak

Könyvtári tájékozódás, a különböző

148

458 információhordozók használatának és az internet kereső programjának a felhasználásával. A digitális kompetencia fejlesztése.

Könyv- és könyvtárhasználat.

ismerete. Az anyaggyűjtés és elrendezés alapjainak ismerete.

Ajánlott tevékenységek a témakör projektjellegű bővítéséhez:  A Biblia témáinak, alakjainak továbbélése a művészetben 8. AZ EMBER VILÁGA Fejlesztési célok A hangos olvasás fejlesztése különböző műfajú szövegekkel. A kifejezőképesség fejlesztése, a kommunikációs célnak és helyzetnek megfelelő nyelvhasználat erősítése.

Tananyag A korosztály életproblémáihoz és érdeklődéséhez kapcsolódó versek, elbeszélések olvasása, feldolgozása. A közösség néhány jellemző élethelyzetének, konfliktusának megjelenítése az irodalomban. A tájleíró költemény, az életkép, a regény. Petőfi Sándor: Az alföld és még két-három verse (pl. István öcsémhez, Egy estém otthon, Szülőföldemen, Arany János: Családi kör.

A továbbhaladás feltételei Különböző témájú versek értő, értelmező felolvasása a művek hangulatának érzékeltetésével. Az olvasmányélmény megfogalmazása.

Néhány alapvető irodalmi téma felismerése. A tájleíró költemény, az életkép, a regény műfaji jellemzőinek ismerete.

Az önálló munka és a csoportos kooperáció alapvető műveleteinek élménye. Az epikai és lírai művek jellemző vonásainak ismerete: a cselekmény, a szerkezet, a képiség, a zeneiség eszközei, a verselés. A lírai alkotás témájának, hangnemének és hangulatának felismerése.

A szövegértés színvonalának emelése és az irodalmi értékek iránti fogékonyság erősítése.

Verbális és nem verbális kapcsolata, együttes értelmezésük. Az összehasonlító képesség fejlesztése egy regény és annak különféle feldolgozásainak összevetése során. A kifejezőképesség fejlesztése a versek ritmusának

Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk A régió, a lakóhely irodalmi emlékei. Szöveg és illusztráció kapcsolata, alapvető típusai.

149

Művek önálló elolvasása után a cselekmény utólagos felidézése, a szereplők cselekedeteinek, jellemének, gondolatainak megértése.

458 érzékeltetésével. Memoriterek szöveghű, kifejező előadása (pl.: Petőfi Sándor: Az alföld, Arany János: Családi kör).

9. ÉV VÉGI ÖSSZEFOGLALÁS Fejlesztési célok A nyelvhasználati, szövegalkotási és szövegértő képesség komplex fejlesztése.

Tananyag Az 5. osztályban tanult ismeretek rendszerezése.

Rendszerező, ismereteket alkalmazó és tudatosan használó kommunikációs képesség fejlesztése.

A szövegértés és a szövegalkotás gyakorlása különböző szövegtípusokon.

A továbbhaladás feltételei Az év során megfogalmazott továbbhaladási feltételek.

Mérések szövegértésből, irodalmi ismeretekből. Az összefoglalás sajátosságainak ismerete.

AJÁNLOTT SZEMPONTOK A TANULÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSÉHEZ A számonkérés történhet szóban és írásban is. Fordítsunk nagy hangsúlyt a szóbeli ellenőrzésre! Ha a tanulók írásbeli szövegalkotását értékeljük, adjunk néhány mondatos szöveges értékelést is! Az érdemjeggyel történő értékelés ugyanis nem ad a tanuló számára konkrét fogódzót, nem tárja fel a konkrét hiányosságokat, és nem ad javaslatokat a fejlesztésre. Hosszabb szóbeli megnyilatkozáskor az értékelés folyamatába vonjuk be a többi tanulót is, adjunk számukra megfigyelési szempontokat! De a felelő számára is tegyük lehetővé, hogy értékelje saját teljesítményét! Ez a szocializálódásnak egyik lényeges állomása. Az értékeléskor figyeljünk arra, hogy a tanulót önmagához képest is értékeljük! Nagyon fontos a diagnosztizáló mérések beiktatása a tanulási folyamatba. Ezek alapján tervezheti meg a pedagógus az egyes tanulók egyéni fejlesztési stratégiáját, így tudja hatékonyan megszervezni az egyes tanítási órákat. Így válhat a tanulási folyamat valódi szervezőjévé, így lesz mind tudatosabb a fejlesztési tevékenysége. Ugyanakkor a reális értékelés is nevelő hatású. A tanulók kategóriánként érdemjeggyel történő értékelést kapnak. 6. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 92,5 Témakörök

Teljes óraszám 150

458 Év eleji ismétlés, ismerkedés, felmérés

4

Kezdődjék a kalandozás!

8

Monda, rege, legenda, ballada, románc

18

Arany János: Toldi

23

Gárdonyi Géza: Egri csillagok

12

Jellem, kaland, konfliktus az elbeszélő műfajokban

11

Ízelítő a költészet remekeiből

13


folyamatos


4

1. ÉV ELEJI ISMÉTLÉS, ISMERKEDÉS, FELMÉRÉS Fejlesztési célok Áttekintő, lényegkiemelő, rendszerező képesség fejlesztése. Hatékony műveletvégzés és információ-felhasználás.

Tananyag Az 5. évfolyamon tanultak rendszerezése, ismétlése, alkalmazása.

A helyes és jól formált beszéd, a kiejtési képesség fejlesztése.

A tanult műfajok fő jellegzetességei.

A továbbhaladás feltételei Az 5. osztályban megfogalmazott továbbhaladási feltételek.

Különböző szövegműfajú szövegek néma és hangos olvasása, értése. Diagnosztizáló mérések.

2. KEZDŐDJÉK A KALANDOZÁS! - BEVEZETŐ Fejlesztési célok Tananyag A hangos olvasási képesség fejlesztése a párbeszédes, Egy-két, a korosztály számára érdekes és izgalmas leíró és elbeszélő részek felolvasása során. szöveg az olvasásról, a könyvekről, illetve ezek szerepéről az ember életében.

151

A továbbhaladás feltételei A mű/művek értő olvasása, felolvasása a párbeszédes, leíró és elbeszélő részek kifejező felolvasásával.

458 Igény és képesség az olvasás örömének megosztására, az olvasottak és a befogadás tapasztalatának rövid összefoglalására.

3. MONDA, REGE, LEGENDA, BALLADA, ROMÁNC Fejlesztési célok Könyvtári tájékozódás, a különböző információhordozók használatának képessége.

Tananyag A monda műfaji jellemzői, néhány mondatípus. A mondakör fogalma.

A továbbhaladás feltételei Gyermekeknek szóló néhány ismeretterjesztő kézikönyv, lexikon, szótár ismerete, használata.

Az összehasonlító képesség fejlesztése a műfaji jellemzők felismerése során. Két-három magyar történeti monda (pl. A magyarok eredete és/vagy A csodaszarvas, A fehér ló mondája és/vagy A balatoni kecskeköröm. A rege, a legenda, a ballada, a románc műfaji jellemzői. Pl. Arany János: Rege a csodaszarvasról, egy legendarészlet Kőmíves Kelemenné, Arany János: A walesi bárdok, Vörösmarty Mihály: Szép Ilonka című művek olvasása során. A hangos olvasási képesség fejlesztése a párbeszédes Néhány gyakori szókép, nyelvi alakzat és jellemzői. és elbeszélő részek felolvasása során.

Az időmértékes és az ütemhangsúlyos verselés.

Egyszerűbb szövegek műfaji különbségeinek érzékelése, néhány jellemző ismerete. A jegyzetkészítés, vázlatírás alapjainak ismerete, néhány vázlatpont önálló összegyűjtése, vázlat önálló kiegészítése. Az elbeszélő és dramatikus műrészletek különbségeinek ismerete.

Néhány gyakori szókép és nyelvi alakzat ismerete, értelmezése, hangulati hatásuk felismerése. Néhány gyakori versláb ismerete.

A szókincs bővítése és árnyalása, a kifejezőképesség fejlesztése az olvasott szöveg kapcsán. A leggyakoribb verslábak. Az összehasonlító és elemző képesség fejlesztése az ütemhangsúlyos és időmértékes verselés jellemzőinek felismerése során.

Alapismeretek a dramatikus megjelenítési formákról.

152

458 Memoriterek szöveghű, kifejező előadása: egy balladából részletek, néhány versszak a Rege a csodaszarvasról című műből.

A kifejezőképesség fejlesztése memoriterek hangoztatása során.

Ajánlott tevékenységek a témakör projektjellegű bővítéséhez:  A magyarság eredete a mondákban és a történelemben 4. ARANY JÁNOS: TOLDI Fejlesztési célok A hangos olvasás gyakorlása hangsúlyos verselésű mű felolvasásával. Áttekintő, lényegki-emelő, rendszerező képesség fejlesztése. A tér- és időészlelés képességének fejlesztése. Irodalmi művek értelmezése, kifinomult szövegelemzési képesség, az irodalmi kifejezésmód iránti fogékonyság erősítése, a történeti és az esztétikai érzék fejlesztése. A kifejezőképesség fejlesztése szóbeli vélemény megfogalmazásával.

Tananyag Az elbeszélő költemény.

A mű cselekménye és szerkezete. A tér és az idő.

A jellemzés eszközei. A jellemzés tartalmi és formai hagyományai: a jellemzés mint műfaj, a jellemzési módok.

Az előadásmód sajátosságai.

A megfigyelő képesség fejlesztése az elbeszélői előadásmód elemzése során.

A szereplők cselekedeteinek, jellemének, nézeteinek megértése.

A főszereplő összetett jelleme: próbatételek, konfliktusok, lelki folyamatok megjelenítése.

Az ítélőképesség fejlesztése érvek megfogalmazásával. A szövegalkotási képesség fejlesztése.

A továbbhaladás feltételei Szövegek műfaji különbségeinek felismerése. Hangos olvasás a versritmus érzékeltetésével.

Néhány gyakori szókép, nyelvi alakzat és jellemzői.

Néhány mondatos vélemény megfogalmazása a szereplők jelleméről, szubjektív benyomások megfogalmazása, érvelés idézetekkel alátámasztva.

Elbeszélés írása jellemzéssel és /vagy leírással kb. másfél-két oldal terjedelemben. Néhány gyakori költői kifejezőeszköz és nyelvi alakzat ismerete, hangulati hatásuk felismerése.

Nyelvi sajátosságok. Korábbi évszázadokban született szöveg és a mai nyelvállapot különbségének felismerése, egy-két konkrét nyelvi különbség ismerete.

A meglévő tudás mozgósítása.

153

458

Művek összehasonlítása, a hasonlóságok és a különbségek megnevezése. Hangsúlyos verselés, felező tizenkettes, páros rím. Az egyéni kifejezésmód és a kooperáció fejlesztése dramatikus játékokkal

A Toldi dramatikus feldolgozási lehetőségei.

Az ütemhangsúlyos felező 12-es, a gyakori rímfajták ismerete. Alapismeretek a dramatikus feldolgozás sajátosságairól. Memoriter, 10-15 versszak szöveghű, kifejező előadása.

Ajánlott tevékenységek a témakör projektjellegű bővítéséhez:  A Toldi-trilógia keletkezése, fogadtatása  A János vitéz és a Toldi összehasonlítása  Petőfi és Arany barátsága 5. GÁRDONYI GÉZA: EGRI CSILLAGOK Fejlesztési célok Tananyag Irodalmi művek értelmezése, kifinomult szövegelemzési képesség, az irodalmi kifejezésmód iránti fogékonyság erősítése, a történeti és az A történelmi regény, a regény műfaji sajátosságainak esztétikai érzék fejlesztése. felidézése, bővítése (pl. a kaland, a hős, az értékszerkezet). Hatékony, önálló információgyűjtés a szótárak, lexikonok, az internet kereső programjainak felhasználásával. A regény kora, helyszínei, szereplői, cselekménye, szerkezete, motívumai.

Továbbhaladás feltételei A házi olvasmányként elolvasott mű cselekményének összefüggő ismertetése, a befogadói élmény kifejezése, önálló vélemény alátámasztása idézetekkel. Néhány mondatos vélemény megfogalmazása az olvasmány hatásáról. A közösen elemzett motívumok értelmezésének önálló összefoglalása írásban és szóban. A cselekmény utólagos felidézése, a szereplők jellemzése alapos szövegismeret birtokában.

154

458 A mű idő- és a térszerkezetének felismerése. Az idő- és térszerkezet érzékelése.

A szereplő külső és belső jellemzőinek összefoglalása. A mű értékszerkezetének felismerése. Műfaji ismeretek a történelmi regényről. Rövid, néhány mondatos vélemény megfogalmazása a szereplők jelleméről. Elbeszélés írása jellemzéssel és /vagy leírással kb. másfél-két oldalas terjedelemben.

Ismeretek a dramatikus feldolgozás sajátosságairól.

Az egyéni kifejezésmód és a kooperáció fejlesztése dramatikus játékokkal

Az Egri csillagok dramatikus feldolgozásának lehetőségei.

Memoriter szöveghű és kifejező előadása a műből (pl. Dobó esküje.)

6. JELLEM, KALAND, KONFLIKTUS AZ ELBESZÉLŐ MŰFAJOKBAN Fejlesztési célok A hangos olvasási képesség és a szövegértési képesség gyakorlása régies nyelvezetű szövegen.

Tananyag Fazekas Mihály: Lúdas Matyi

A továbbhaladás feltételei A szövegek műfaji különbségeinek érzékelése.

Az elbeszélő költemény. Mesei elemek. Néhány elbeszélés (legalább három) olvasása, legalább egy a 20. század második feléből.

Helyzetek,

155

A szereplő külső és belső jellemzőinek összefoglalása. A mű értékszerkezetének felismerése. A saját vélemény alátámasztása érvekkel, a szövegből vett idézetekkel.

458 A szókincs árnyalása és bővítése, a kifejező képesség kalandok, fejlesztése az olvasott szövegben található kifejezések felhasználásával. konfliktusok, szereplők,

Alapismeretek az időmértékes verselésről és a hexameterről.

jellemzések,

Az időmértékes verselés, a hexameter.

7. Ízelítő a költészet remekeiből Fejlesztési célok A hangos olvasási képesség gyakorlása különböző korokból származó lírai művek értő, értelmező előadásával, a történeti és az esztétikai érzék fejlesztése.

Tananyag Képek és formák a költészetben. Legalább nyolc lírai mű elemzése különböző korokból, ebből négy a 20. század magyar költészetéből, kettő a 20. század utolsó harmadából.

Az önkifejezés képességének fejlesztése a szövegek átírása során.


A versek témájának, hangulatának, hangnemének felismerése. A szó szerinti és a metaforikus jelentés megkülönböztetése. Saját vélemény megfogalmazása, megvédése érveléssel, idézetekkel.

A szociális kompetencia fejlesztése mások véleményének türelmes és figyelmes meghallgatása, szembesítése során.

A kifejezőképesség fejlesztése a memoriterek kifejező előadásával.

A lírai műnem sajátosságai.

A lírai műnem sajátosságainak ismeretei.

A lírai formanyelv sokfélesége: változatok a képiségre, a zeneiségre, a szerkezetre.

A versekben megjelenő egyszerűbb képek és alakzatok, azok szerepének és hangulati hatásának megnevezése. Memoriterek szöveg-hű, kifejező előadása (három-

156

458 négy vers).

Ajánlott tevékenységek a témakör projektjellegű bővítéséhez:  Balassi Bálint és Csokonai vitéz Mihály nyelvének, képeinek vizsgálata  A fösvénység, a zsugori ember alakjának megjelenése a szépirodalmi művekben, a szólásokban és a közmondásokban 8. Év végi összefoglalás Fejlesztési célok A nyelvhasználati, szövegalkotási, szövegértési képesség fejlesztése.

Tananyag A 6. osztályban tanult ismeretek rendszerezése. A szövegértés és a szövegalkotás gyakorlása különböző szövegtípusokon. Diagnosztizáló mérések.

Továbbhaladás feltételei Az év során megfogalmazott továbbhaladási feltételek. Az összefoglalás sajátosságainak ismerete.

A rendszerező és a szelektáló képesség fejlesztése.

SZEMPONTOK A TANULÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSÉHEZ Az alapozó szakasz második évfolyamában az értékeléskor ugyanazokat a szempontokat kell figyelembe venni, amelyeket az 5. évfolyamnál már megemlítettünk. Az iskolai és otthoni írásbeli szövegalkotást továbbra is javítani, javíttatni és szövegesen is értékelni kell. A diagnosztizáló és értékelendő felmérések értékelésekor fordítsunk figyelmet arra, hogy a tanulót mindig értékeljük saját képességeihez mérten is! A reális értékelések segítik a tanulók önértékelésének és önbizalmának fejlődését. Az egyéni írásmód nem jelentheti azt, hogy az írás olvashatatlanná válik. Fordítsunk figyelmet a tanuló írásának külalakjára, rendezettségére, tisztaságára! Ugyanakkor a reális értékelés nevelő hatású. A tanulók kategóriánként érdemjeggyel történő értékelést kapnak. 7. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 92,5 Témakörök

Teljes óraszám

Év eleji ismétlés, ismerkedés, felmérés

4

Irodalom és kulturális élet a reformkorban

22 157

458 Történelmi események megjelenítése lírában és epikában

17

A szerelem, mint ihletforrás

11

Prózaváltozatok

13

A komédia

12

Mindannyiunk otthona: a Föld - az ismeretterjesztő irodalom

10 folyamatos

Könyv- és könyvtárhasználat Év végi összefoglalás

4

1. Év eleji ismétlés, ismerkedés, felmérés Fejlesztési célok A meglévő ismeretek felelevenítése, rendszerezése. A felelettervek önálló készítéséhez lényegki-emelő, összefüggést kereső, problémafel-táró- és megoldó, általánosító képesség fejlesztése. A helyes és jól formált beszéd, a kiejtési képesség fejlesztése a memoriterek felidézése során.

Tananyag A 6. évfolyamon tanultak rendszerezése, ismétlése, alkalmazása.

A továbbhaladás feltételei A 6. évfolyam végén megfogalmazott továbbhaladási feltételek.

Diagnosztizáló mérések.

2. IRODALOM ÉS KULTURÁLIS ÉLET A REFORMKORBAN Fejlesztési célok Áttekintő, lényegkiemelő, rendszerező képesség fejlesztése. Az olvasmányok tartalmához kapcsolódva a nemzeti kultúra hagyományainak megismerése, pozitív attitűd a hagyományok aktív befogadásában.

Tananyag Olvasmányok a reformkor irodalmából, szerzők és művek, írók és olvasók, írói életpályák, a színházi élet hőskora, irodalmi kapcsolatok.

A továbbhaladás feltételei Szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegek lehetséges jelentéseinek csoportos, egyéni, irányított és önálló ismerete.

Kölcsey Ferenc: Himnusz, Huszt, Parainesis Kölcsey Kálmánhoz (részletek).

Tájékozottság a magyar romantika sajátosságairól.

158

458 A tájékozódási képesség fejlesztése a korszak történetének, az alapvető műfajoknak és különböző stílusoknak a körében.

Vörösmarty Mihály: Szózat, Petőfi Sándor: Nemzeti dal, Reszket a bokor, mert…, Szeptember végén, Egy gondolat bánt engemet… és/vagy A XIX. század költői, és/vagy Föltámadott a tenger. Alapismeretek a fejezetben olvasható alkotások műfajairól (pl. a himnusz, az óda, a dal, az elégia, a rapszódia stb.).

Műismeret, elemi ismeretek Kölcsey, Vörösmarty, Petőfi és Arany költészetéről. Néhány fontos adat ismerete az alkotók életrajzából. A jegyzetkészítés ismerete. Olvasható és esztétikus írásmód.

A különböző műfajok közötti különbségek ismerete.

Arany János művei (pl. A fülemile stb.). A műelemző képesség fejlesztése különböző műfajú lírai alkotások (himnusz, óda, dal, elégia, rapszódia) elemzése során. Képesség a művek műfaji természetének megfelelő szöveg-feldolgozási eljárások alkalmazására.

Alapismeretek a kor világszemléletéről. A romantikus világszemlélet; a stílusjegyek közös vonásai a művészetek különböző ágaiban.

Az önálló ismeretszerzés megalapozása, a tanulási képesség fejlesztése. Kapcsolódási pontok felismerése a különböző művészeti ágak alkotásai között. Szöveg és kép összjátékának, viszonyának ismerete.

Képesség szövegek kapcsolatának és különbségének felismerésére.

Alapismeretek a szövegelemzés alapvető eljárásainak önálló alkalmazásáról. A közösen elemzett művek értelmezésének önálló összefoglalása írásban és szóban. Egyszerű képek, alakzatok, verselési módok ismerete.

159

458 Az összehasonlító verselemzés néhány műveletének ismerete.

A korábbi ismeretek felelevenítése, mozgósítása. A szövegalkotási képesség fejlesztése különböző művek összehasonlítása során.

Nyelvi alakzatok, költői kifejezőeszközök. Az ütemhangsúlyos és az időmértékes verselésről tanultak bővítése.

A kifejezőképesség fejlesztése a memoriterek hangulatának és ritmusának megfelelő előadásmóddal.

Memoriterek szöveg-hű, kifejező előadása (Kölcsey: Himnusz, Huszt, Vörösmarty: Szózat, Petőfi: Reszket a bokor, mert…, Szeptember végén és/ vagy még egy vers.)

Ajánlott tevékenységek a témakör projektjellegű bővítéséhez:  A színjátszás hőskora  Irodalmi folyóiratok, divatlapok, színtársulatok  A romantika festészete, zenéje 3. Történelmi események megjelenítése lírában és epikában Fejlesztési célok A helyes és jól formált beszéd, a kiejtési képesség fejlesztése a történelmi eseményeket megidéző lírai és epikai művek olvasása során.

A nemzeti kultúra hagyományainak megismerése, pozitív attitűd a hagyományok aktív befogadásában.

Tananyag Magyar történelmi események és korszakok megidézése az irodalomban. Válogatás a magyar irodalomból. (Például Arany János néhány verse: Szondi két apródja vagy más műve; Balassi Bálint: Egy katonaének vagy más mű.)

Jókai Mór: A kőszívű ember fiai vagy más regénye. Az önálló ismeretszerzés képességének megalapozása.

A továbbhaladás feltételei Ismert tartalmú szövegek biztonságos, értelmező felolvasása. Szépirodalmi szövegek lehetséges jelentéseinek megértése, a közösen elemzett művek értelmezésének önálló összefoglalása. A szövegben ki nem fejtett tartalmak kikövetkeztetése és megértése.

Önálló feladatvégzés, alapismeretek az információgyűjtés és ismeretszerzés módszereiről.

A regény fogalmának bővítése. A szintetizálási képesség fejlesztése a szerkezeti felépítés elemzése során.

A regény cselekménye és szerkezete. A helyzet, helyszín, a szereplők, a

160

A kompozíciós egység ismerete.

458 cselekményelemek ismerete, az idő- és eseményszerkezet követése. Szövegek tér- és időszerkezetének érzékelése és értelmezése.

Érzelmek, maga-tartások, jellemek, kapcsolatok, indítékok bemutatása az olvasott művekben.

Különféle műfajú lírai alkotások, a lírai szerkezet, a műfaji sajátosságok, a versformák változatai. A műelemzési képesség fejlesztése történelmi témájú Alapismeretek a fejezetben olvasható alkotások művek elemzése során. műfaji és nyelvi sajátosságairól.

A jellemzés fő eszközeinek azonosítása, ismerete. A különböző műfajok és verselési módok közötti különbségek ismerete. A mai köznyelvtől eltérő nyelvhasználatú szövegek ismerete.

Képesség szövegek kapcsolatának és különbségének felismerésére.

Elbeszélés leírással kb. két oldal terjedelemben. Olvasható, esztétikus írásmód a tanulási szintnek megfelelően.

A szövegalkotási képesség fejlesztése elbeszélés és leírás készítése során.

4. A SZERELEM MINT IHLETFORRÁS Fejlesztési célok A lírai művek elemzési, értelmezési képessé-gének fejlesztése.

Tananyag A továbbhaladás feltételei Szerelmi dalok, Alapismeretek a műfaji jellemzőkről, a műfajok virágénekek közötti különbségekről. (pl.: Tavaszi szél vizet áraszt, Soproni virágének stb.).

Rendszerezés, összehasonlítás, összefüggések megállapítása pl. az irodalmi témák felismerése során.

Szerelmi témájú dalok a magyar és világirodalomból (pl. Balassi Bálint: Hogy Júliára talála, így köszöne néki; Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez stb.).

A műelemzés képességének fejlesztése lírai alkotások olvasásával.

Néhány szerelmi témájú lírai mű ismerete. Az irodalmi alkotásokban megjelenő néhány jellegzetes téma, motívum ismerete. Szöveg és kép összjátékának, viszonyának ismerete.

Különféle műfajú lírai alkotások, a lírai szerkezet, a műfaji sajátosságok, költői kifejezőeszközök és versformák változatai.

161

Néhány gyakori szókép, alakzat, verselési mód ismerete.

458 Memoriterek (két-három vers) szöveghű tolmácsolása kifejező szövegmondással, megjelenítéssel.

A kifejezőképesség fejlesztése a régies nyelvezetű versek szöveghű tolmácsolásával.

Ajánlott tevékenységek a témakör projektjellegű bővítéséhez:  A szerelem mint ihletforrás a 20. század lírai alkotásaiban 5. PRÓZAVÁLTOZATOK Fejlesztési célok A műelemzés képességének fejlesztése prózai művek olvasása során. A szövegértő, -alkotó képesség fejlesztése: megfigyelő, analizáló, szintetizáló képesség fejlesztése műelemzéssel. Együttműködő, kezdeményező képesség fejlesztése kooperatív munkával. A szerzett információ felhasználása képességének fejlesztése.

Tananyag Válogatás a prózai műfajokból (pl.: az adoma, az anekdota, a novella, az elbeszélés, a regény műfajában írt alkotásokból). Alapismeretek a fejezetben olvasható alkotások műfajairól.

A továbbhaladás feltételei Változatos műfajú prózai művek ismerete. Alapismeretek a prózai műfajok sajátosságairól.

A novella szerkezeti jellemzői. Mikszáth Kálmán néhány műve, pl.: A pénzügyminiszter reggelije, A néhai bárány, A korlátfa, Szent Péter esernyője, Gavallérok vagy más mű.

A közösen elemzett művek értelmezésének önálló össze-foglalása írásban és szóban.

Válogatás prózai művekből, pl.: Gárdonyi Géza, Mezei András, Nádas Péter, Gyurkovics Tibor stb. alkotásaiból.

A művek egy-egy olvasatának, erkölcsi álláspontjának tárgyszerű ismertetése. Jegyzetelés, vázlat-készítés ismerete. Rövidebb beszámolók készítéséhez az anyaggyűjtés módszerének ismerete.

A hangos olvasási képesség fejlesztése a párbeszédes és elbeszélő részek felolvasása során. A cselekmény, a szerkezet, a helyzet, a helyszín, a szereplők, a cselekményelemek Szövegek tér- és időszerkezetének érzékelése és ismerete, az idő- és eseményszerkezet követése. értelmezése. Az önálló ismeretszerzés megalapozása. A tanulási képesség fejlesztése.

6. A KOMÉDIA 162

458 Fejlesztési célok A műelemzés képességének fejlesztése drámai mű, műrészlet feldolgozásával.

Tananyag A dráma műneme. A komikum, a humor, a paródia tartalmi és nyelvi eszközei.

A szövegértő képesség kiterjesztése a vizuális információkra.

Válogatás drámai művekből: pl.: Moliére: A fösvény (részlet), Szigligeti Ede- Mészöly Dezső- Makk Károly: Liliomfi (részlet).

A továbbhaladás feltételei A drámai műnem sajátosságainak és a komédia műfaji jellemzőinek ismerete. A helyzet- és jellemkomikum szerepének ismerete. A testbeszéd, az arcjáték néhány jelének ismerete, értelmezése.

Ajánlott tevékenységek a témakör projektjellegű bővítéséhez:  A színház változásai  Egy kiválasztott jelenet teljes feldolgozása, előadása 7. MINDANNYIUNK OTTHONA: A FÖLD – AZ ISMERETTERJESZTŐ IRODALOM Fejlesztési célok Szövegek tér- és időszerkezetének érzékelése és értelmezése. A tájékozódási képesség, a felelős környezeti magatartás fejlesztése. A gondolkodási műveletek, az ok-okozati összefüggések felismerése, következtetések levonása. Kreatív gondolkodás, döntéshozatal, problémamegoldás, előrelátás, hatékony érvelés beszélgetés és vita során.

Tananyag Az ismeretterjesztő irodalom jellemzői, válogatás az ismeretterjesztő művekből: pl. Teleki Sámuel kelet-afrikai felfedezőútja, Molnár Gábor: Az óriáskígyók földjén, Cousteau: Vízi barátaink (részletek) stb.

A továbbhaladás feltételei Kb. egy – másfél oldal terjedelmű ismeretterjesztő szöveg kellő tempójú, a megértést biztosító olvasása, felolvasása. Néhány ismeretterjesztő szöveg, és azok műfaji jellemzőinek ismerete.

Az összehasonlító képesség fejlesztése az eltérő kultúrák megismerése során. A szociális kompetencia fejlesztése, tolerancia és tisztelet más népek kultúrája iránt.

Az eltérő életforma és a világlátás, a kulturális különbségek ismerete. Elemi gyakorlottság az információ felhasználásában,

163

458 a források jelölésének ismerete.

Ajánlott tevékenységek a témakör projektjellegű bővítéséhez:  Plakát készítése a környezetvédelem fontosságáról  Tájleíró költemények, prózarészletek gyűjtése 8. ÉV VÉGI ÖSSZEFOGLALÁS Fejlesztési célok Rendszerezés, összefoglalás. A nyelvhasználati, szövegalkotási, szövegértési képesség fejlesztése.

Tananyag A továbbhaladás feltételei A 7. évfolyamon elsajátított ismeretek rendszerezése. A tanév során megfogalmazott továbbhaladási A szövegértés és a szövegalkotás gyakorlása. feltételek. Év végi felmérés szövegértésből. Az irodalmi feladatlap év végi felmérésének megírása.

A szelektáló képesség fejlesztése.

SZEMPONTOK A TANULÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSÉHEZ A fejlesztő szakasz első évfolyamán is értékelnünk kell a tanulók olvasási képességét, tegyük ezt verbálisan és numerikusan is! A folyamatos értékelés mellett szükség van a tudásszintet mérő dolgozatok megírására, és osztályzattal történő értékelésére is. A különféle szövegalkotó tevékenységek (prezentáció, vita stb.) értékelésekor figyelembe kell venni a szövegalkotással szembeni elvárásainkat. Értékeléseinkkor következetesnek kell lenni, a szóbeli feleletekről nem szabad lemondani. A tanulói munka értékelése egyben az önértékelés fejlődését is segíti. Alkalmat kell adni a tanulónak arra, hogy saját teljesítményét értékelje. Az értékeléskor figyeljünk arra, hogy a tanulót önmagához képest is értékeljük! Ugyanakkor a reális értékelés nevelő hatású. A tanulók kategóriazáráskor érdemjeggyel történő értékelést kapnak, az év végi eredmény kialakításánál a záróvizsgák eredményeit súlyozottan figyelembe vesszük. 8. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 92,5 Témák

Teljes óraszám 4 11 34 14 10 8 8

Év eleji ismétlés, ismerkedés, felmérés Új művészi törekvések a 19. század második és a 20. század első felében A Nyugat vonzásában A házi olvasmány feldolgozása Irodalom és történelem Teremtett világok- a mágikus, a fantasztikus a modern irodalomban Modern idők - dráma és film 164

458 Könyv- és könyvtárhasználat Év végi összefoglalás

Folyamatos 4

1. ÉV ELEJI ISMÉTLÉS, ISMERKEDÉS, FELMÉRÉS Fejlesztési célok A rendszerező képesség fejlesztése.

Tananyag A 7. évfolyamon tanultak rendszerezése, ismétlése, alkalmazása.

Az alapkészségek, az írás, az olvasás és a beszéd fejlesztése.

A korábban tanult műfajok fő jellegzetességei.

A helyes és jól formált beszéd, a kiejtési képesség fejlesztése.

A továbbhaladás feltételei A 7. évfolyam végén megfogalmazott továbbhaladási feltételek.

Különböző szövegműfajú szövegek néma és hangos olvasása, értése. Diagnosztizáló mérések.

2. ÚJ MŰVÉSZI TÖREKVÉSEK A 19. SZÁZAD MÁSODIK ÉS A 20. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN Fejlesztési célok Kapcsolódási pontok és különbségek felismerése a különböző művészeti irányzatok alkotásai között.

Az összehasonlító képesség fejlesztése a különböző irányzatok bemutatásával.

Tananyag A 19. század második és a 20. század első felének művészet-felfogása, a századforduló, a megjelenő új művészi törekvések szellemi háttere.

A továbbhaladás feltételei A magyar és a világirodalom néhány jelentős témájának és formai hagyományának ismerete.

Szellemi körkép, néhány jelenet a filozófia, pszichológia történetéből a művészeti törekvések hátteréül. A korszakban megjelenő legfontosabb irányzatok rövid jellemzése, néhány alkotás az irányzatok szemléltetésére. A szimbolizmus és az avantgárd fogalma, szellemi háttere, legfontosabb irányzatai. A képvers mint kifejezési forma, pl. Guillaume Apollinaire: A megsebzett galamb és a szökőkút.

Néhány stílusirányzat, korstílus ismerete.

Egymástól lényegesen különböző esztétikai normákhoz kapcsolódó művek ismerete.

Érvelési ismeretek saját vélemény megfogalmazására és megvédésére.

165

458 3. A NYUGAT VONZÁSÁBAN Fejlesztési célok Az összehasonlítás képességének fejlesztése a korstílusok, a motívumok, az alapvető témák felismerése során.

A továbbhaladás feltételei Tájékozottság a Nyugat folyóiratról, nemzedékeinek sajátosságairól. Ady Endre pályaképe, költői hitvallása, Ady Endre, küldetéstudata, a „magyar Ugar” és a halál Móricz Zsigmond, Juhász Gyula, motívumai, szerelmi költészete, „forradalmisága”. Tóth Árpád, Ady Endre néhány műve ( legalább öt-hét): pl.: Góg Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, és Magóg fia vagyok én, Sem utódja, sem boldog őse, Krúdy Gyula, A magyar Ugaron, Párisban járt az ősz, Lédával a József Attila, bálban, Őrizem a szemed, Dózsa György unokája stb. Radnóti Miklós, munkássága fő jel-lemzőinek ismerete. A költői pályaképek-hez kapcsolódó jellemző fogalmak ismerete. Tananyag A Nyugat arculata, jelentősége, legfontosabb alkotói.

A kötet, a ciklus, a motívum, a szinesztézia, a szimbólum. Az önálló ismeretszerzés képességének fejlesztése (pl.: könyvtári kutatómunka során).

A közösen elemzett motívumok önálló értelmezése.

A szövegalkotás képességének fejlesztése a költői életrajzokból írt kiselőadások készítésével.

A kompozíció megha-tározó elemeinek felismerése, értelmezése.

A műelemzés fejlesztése a szereplők érzelmi megnyilvánulásainak és azok kifejezésének megfigyelése során.

A lírai mű beszédhelyzetének megállapítása.

Az olvasottak alkotó továbbgondolása, a megszerzett ismeretek önálló alkalmazásának képessége. Az összehasonlító képesség fejlesztése tematikai, poétikai szempontok összevetése során. Az olvasmányok tartalmához kapcsolódva a nemzeti kultúra megismerése és a

A téma, a hangnem, a beszédhelyzet és műfaj összefüg- gésinek ismerete.

Móricz Zsigmond pályaképe, novellái, regényírói stílusa, történelmi regényei. Móricz Zsigmond néhány novellája: pl.: a Hét krajcár, Barbárok, Tragédia.

166

458 hagyományokkal folytatott párbeszéd ösztönzése.

A novellaszerkezet, az elbeszélői nézőpont.

Az önkifejezés képességének fejlesztése kreatív szövegalkotással.

Babits Mihály pályaképe, költői stílusa, néhány műve.

Az összehasonlító képesség fejlesztése az idő- és térviszonyok megfigyelése során.

Kosztolányi Dezső pályaképe, lírájának jellegzetességei, prózanyelve.

Az önkifejezés különféle formáinak és lehetőségeinek Karinthy Frigyes pályaképe, az irodalmi humor megismertetése, megvalósításának támogatása. prózájában, pl.: a Tanár úr kérem, Így írtok ti részletei alapján. Felelettervek önálló készítéséhez lényegkiemelő, összefüggést kereső, problémafeltáró- és megoldó, általánosító képesség fejlesztése. Krúdy Gyula munkásságának fő jellemzői néhány műve/műrészlete alapján. József Attila pályaképe, korai versei, az anyagyermek kapcsolat lírai megjelenése, a rend és a közélet motívumai. Néhány verse, pl.: Szeretném, ha vadalmafa lennék!, Tiszta szívvel, Anyám, Mama, Levegőt!, Születésnapomra.

A szövegalkotási képesség fejlesztése.

Radnóti Miklós pályaképe, néhány verse, pl.: Nem tudhatom stb.

A publicisztika, a kritika, a riport.

A kifejezőképesség fejlesztése memoriterek szöveghű hangoztatásával.

Fogalmazás írására kb. másfél-két oldal terjedelemben a fejezetben megismert író, költő munkásságáról vagy költészetének egy jellemző témájáról.

167

458 Memoriterek szöveghű, kifejező előadása (legalább négy-öt vers a fel-dolgozott művekből).

Ajánlott tevékenységek a témakör projektjellegű bővítéséhez:  Egy kiválasztott motívum (pl. a pénz, a szerelem) vizsgálata 4. A HÁZI OLVASMÁNY FELDOLGOZÁSA Fejlesztési célok A szövegértés, a megfelelő hatékonyságú műveletvégzés, valamint a szerzett információ felhasználása képességének fejlesztése.

A szövegértő képesség kiterjesztése a vizuális információkra.

A szóhasználat, a kiejtés, a testbeszéd összehangolásának képessége jelenetek előadása során.

Tananyag Egy magyar regény a 20. század első harmadából (pl. Kosztolányi Dezső, Móricz Zsigmond, Tamási Áron műve). Az epikai szerkezet. A regény cselekménye és szerkezete. Jellegzetes motívumok. Helyzetek, kalandok, konfliktusok, szereplők, jellemzések. A regény elbeszélője.


Az epikai művek idő- és eseményszerkezetének ismerete. A kompozíciós egység felismerése és értelmezése.

Ismeretek a dramatikus feldolgozás sajátosságairól.

A regény nyelvezete.

Ismeretek a nyelvi állandóságról és változásról. Fogalmazás írása a megismert fogalmazási műfajokból sza-badon választhatóan kb. két-három oldal terjedelemben. Memoriterek szöveghű, kifejező előadása megjelenítéssel (kb. 15 soros prózarészlet a műből).

Az összehasonlító képesség fejlesztése szókincsvizsgálat során. A szövegalkotási képesség fejlesztése különböző szövegalkotási gyakorlatok, fogalmazás írása során. A kifejezőképesség fejlesztése memoriterek megjelenítése során.

168

458 5. IRODALOM ÉS TÖRTÉNELEM Fejlesztési célok Az összehasonlító képesség fejlesztése, kapcsolódási pontok felismerése a különböző műfajú alkotások témái között.

A szintetizáló képesség fejlesztése a témák projektjellegű feldolgozása során.

Tananyag A háború borzalma, az egyén szerepe, élethelyzete, morális helye. A halál értelme és értelmetlensége. Egy-egy novella, regényrészlet a 20. század második feléből (pl.: Örkény István, Sánta Ferenc, Bodor Ádám egyegy novellája). A holokauszt mint művészi téma (pl.: Kertész Imre: Sorstalanság – részlet, egy-egy film vagy filmrészlet)

Együttműködő, kezdeményező képesség fejlesztése kooperatív munkával. Az empátia, a beleélő képesség, a fantázia, a kreativitás és az önismeret fejlesztése.

Dramatizált formák, dialógusok közös és önálló olvasása, feldolgozása. Szituációk és instrukciók értelmezése, felismerése. Az agitációs és propagandaversek, a vicc, a paródia a szatíra műfaji jellemzőinek ismerete.

A szövegértő és összehasonlító képesség kiterjesztése a vizuális információkra. A műelemzés képességének fejlesztése adott téma irodalmi feldolgozásainak elemzése során.

A továbbhaladás feltételei Ismert tartalmú szövegek biztonságos, értelmező felolvasása. Ismeretek a szöveg tartalmát és a beszélő szándékát tükröző kiejtésmód eszközeiről.

Az 1956-os forradalom mint téma a művészetben. Írók, költők szerepvállalása (pl. Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról, Nádas Péter: Emlékiratok könyve (részlet), a forradalomról készült film vagy filmrészlet).

Alapismeretek a közvetett idő- és térmegjelölések azonosításának módjáról.

A kortárs irodalom. Rövid művek, műrészletek az elmúlt két évtized prózájából (pl.: Mészöly Miklós, Nádas Péter, Esterházy Péter, Parti Nagy Lajos műveiből).

Az összehasonlító képesség fejlesztése az időrendek érzékelése során.

Az elbeszélés és a történet időrendje közötti eltérés érzékelése, ismerete. Ismeretek az előreutalások és késleltetések szerepéről. A regionális kultúra egyes intézményeinek, szereplőinek, műveinek ismerete.

Az összehasonlítás

169

458 képességének fejlesztése különböző művészi törekvésekhez, esztétikai elvekhez kapcsolódó művek olvasása során.

Alapvető esztétikai minőségek felismerése. Saját vélemény megfogalmazása és megvédése egy-egy érv és idézet említésével a témának és a beszédhelyzetnek megfelelően.

Ajánlott tevékenységek a témakör projektjellegű bővítéséhez:  A holokauszt mint irodalmi téma 6. TEREMTETT VILÁGOK – A MÁGIKUS, A FANTASZTIKUS A MODERN IRODALOMBAN Fejlesztési célok A rendszerezés, szelektálás, lényegkiemelés képességének fejlesztése a fantasztikus irodalom jellemzése során. A hatékony tanulás megszervezése egyénileg és csoportban. Az idővel és az információval való hatékony gazdálkodás. Az ítélőképesség fejlesztése.

Tananyag A fantasztikum az irodalomban. A tudományos-fantasztikus irodalom jellemző vonásai, a 19. és 20. századi változatai. A mágikus „realizmus”, a képzelet, a mese, a fantasztikum a latin-amerikai regényekben (García Marquez, Vargas Llosa stb.). A fantasy jellegzetességei, pl. Jules Verne, Tolkien, Rowling művei.

A továbbhaladás feltételei A fantasztikus irodalom fő jellemzőinek ismerete.

Az érvelés néhány sajátosságának ismerete. Alapismeretek az érzelmek, gondolatok megjelenítéséről, a tetszésnyilvánítás árnyaltabb nyelvi formáiról, az eltérő ízlésítéletekről.

7. „MODERN IDŐK”- DRÁMA ÉS TÁNC Fejlesztési célok Tananyag A nem verbális kifejezőeszközök értelmezése, A némafilm mint önálló kifejezési forma. különféle művészeti ágak sajátos kifejezőeszközeinek (Részletek némafilmekből, pl. Chaplin, Buster megismerése, összehasonlítása és értelmezése. Keaton vagy mások filmjeiből). A tragikus szerelmi motívum a drámában, színpadon és filmen, pl.: Shakespeare: Rómeó és Júlia (részlet vagy az egész mű, adaptációk, feldolgozások).

A továbbhaladás feltételei Alapismeretek a némafilm fő jellegzetességeiről.

A testbeszéd, az arcjáték néhány jelének ismerete. Különböző konfliktuskezelési eljárások ismerete.

A drámai szerkezet, a monológ, a dialógus, a tragédia Alapismeretek a drámai szerkezet, a monológ, a műfaji jellemzői. dialógus, a tragédia műfaji jellemzőiről. Az epikai és drámai történetmegjelenítés különbségeinek ismerete. Az összehasonlítás képességének fejlesztése különböző műfajok és művek összevetése alapján.

170

458 8. ÉV VÉGI ÖSSZEFOGLALÁS Fejlesztési célok A nyelvhasználati, szövegalkotási, szövegértési képesség fejlesztése.

Tananyag A 8. évfolyamon tanult ismeretek rendszerezése.

Rendszerezés, összefoglalás, szelektálás.

A szövegértés és a szövegalkotás gyakorlása különböző szövegtípusokon. Év végi felmérés szövegértésből.

Továbbhaladás feltételei Az év során megfogalmazott továbbhaladási feltételek.

SZEMPONTOK A TANULÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSÉHEZ A fejlesztő szakasz második évfolyamán a diagnosztikus és összegző minősítés mellett érdemes minél gyakrabban élnünk a formatív értékeléssel. Ez az értékelési forma lehetővé teszi a tanuló számára az önkorrekciót. A folyamat közbeni irányítást tűzi ki céljául, a tanulási sikerek megerősítését szolgálja, nem ítélkezik. Az értékelés nagy körültekintést igényel a pedagógus részéről, hisz a tanuló tanulási motivációját befolyásolja a siker és a kudarc. Elmarasztalás esetén is megfontoltan és tapintatosan kell eljárni. Az év során tanácsos 10-15 perc alatt megoldható diagnosztizáló méréseket beiktatni, amelyek segítségével pontosabb visszajelzést kapunk tanítványaink elért szintjéről. Ez segítségünkre van abban, hogy még tudatosabban tudjuk megszervezni a tanulás folyamatát, tanítási óráinkat. Ugyanakkor a reális értékelés nevelő hatású. A tanulók kategóriazáráskor érdemjeggyel történő értékelést kapnak, az év végi eredmény kialakításánál a záróvizsgák eredményeit súlyozottan figyelembe vesszük.

Matematika 5.-8.évfolyam

Heti óraszám

5. osztály

6. osztály

7. osztály

8. osztály

4

4

4

4

Célok és feladatok I. Tájékozódás térben, időben és a világ mennyiségi viszonyaiban  Tájékozódás különféle koordináták szerint: hosszúság, távolság, irány, szög szerint, továbbá számegyenesen és derékszögű koordinátarendszerben. Az arányérzék fejlesztése; a valóságos viszonyok becslése térkép alapján. 171

458  A múlt, jelen, jövő, mint folytonosan változó fogalmak, például az előtte, utána (korábban, később) viszonyok megértése, használata. A folyamat mozzanatainak időbeli elrendezése.  Tárgyak, személyek, alakzatok, jelenségek, összességek összehasonlítása mennyiségi tulajdonságaik (magasság, szélesség, hosszúság, tömeg, űrtartalom, térfogat, darabszám) szerint; becslések; mennyiségek fogalmának megalapozása. II. Megismerés Tapasztalatszerzés (=A megfigyelőképesség fejlesztése) A kísérletezés, a játék szerepe nem szűnhet meg a felsős évfolyamokon sem. Az érzékelés, észlelés fejlesztése a különféle érzékszervek tudatos működtetésével történhet: a tárgyak különféle tulajdonságainak kiemelése (analizálás); összehasonlítása, azonosítása, megkülönböztetése; osztályokba sorolása, sorba rendezése. Szavakban megfogalmazott helyzetről, történésről matematikai „szöveg” írása. Adatok lejegyzése, rendezése, ábrázolása (pl. egyszerűsített rajz, számfeladat, nyitott mondat, sorozat, táblázat, egyenletmegoldási módszerek, gráfok…); a lényeges elemek megőrzésével, lényegtelenek figyelmen kívül hagyásával (analizálás elvontabb szinten). Mindez fokozatosan elősegíti a figyelem terjedelmének és tartósságának növekedését. Képzelet Számok, műveletek, egyéb matematikai szimbólumok (képek, képpárok, szakaszos ábrák, diagramok, grafikonok, táblázatok, műveletek, nyitott mondatok stb.) alapján az általuk leírt valóságos helyzetek, történések, összefüggések elképzelése. Képzeletben történő mozgatás (átdarabolás elképzelése, a testháló összehajtásának elképzelése). Probléma megoldásának elképzelése, becslés, sejtés megfogalmazása. Emlékezés (= Az önálló ismeretszerzésre nevelés) A helyes tanulási szokások kiépülése. Az ismeretek megtanulásához összefüggések felhasználása, jegyzetek készítése, visszaolvasása; majd tudatos gyakorlása illetve az ismeretek mozgósítása kérdésekre. A tanultak megőrzése, felidézése (auditív, képi, történésre való emlékezés), beépítése a meglévő ismeretrendszerbe. Tanult algoritmusok felidézése (pl. analógiák alapján való műveletvégzések, gondolatmenetre való emlékezés), illetve átszervezése a feladatnak megfelelően. Gondolkodás (=A tanultak alkalmazására nevelés) Alapvető cél, a megértésen alapuló logikus gondolkodás fejlesztése. Osztályozás egy és egyszerre két (több) szempont szerint; a dolgokat jellemző tulajdonságok tudatosítása céljából. Halmazok eszköz jellegű használata. Matematikai modellek (pl. számok, műveletek, táblázatok, grafikonok) megértése reprodukálása, átkódolása más modellbe. Következtetés további igazságokra: példák, ellenpéldák keresése. Elképzelt tevékenység gondolatmenetének leírás szavakkal, szimbólumokkal (pl. a szerkesztés leírt lépéseiből a folyamat felidézhető). A gondolatmenet tagolása, kidolgozási képesség. A fokozatosan hosszabbodó és egyre intenzívebbé váló szellemi erőkifejtés képessége. Ismeretek rendszerezése

172

458 Az új ismeretek, fogalmak, összefüggések rendszerré szervezése. A fogalmak egymáshoz való viszonya: alá- és fölérendeltségi viszony; mellérendeltség tudatosítása. Rendszerezést segítő eszközök és algoritmusok megismerése: fadiagram, táblázat, számítógépes programok. Ismerethordozók használata A tanulás manipulatív eszközeinek célszerű használata (modellező készletek). Könyvek (matematikai zsebkönyvek, szakkönyvek, ismeretterjesztő könyvek, lexikonok, feladatgyűjtemények, táblázatok, képletgyűjtemények), számológépek, számítógépek használata. Nyitottság és önbizalom az újjal való ismerkedéshez. III. Ismeretek alkalmazása(=A gyakorlati alkalmazásra nevelés) Friss vagy régebbi ismeretek mozgósítása, összeillesztése, felhasználása, alkalmazása az újabb ismeretek megszerzéséhez; illetve ,,ütköztetése” sejtések, kérdések tisztázásához. A megszerzett ismeretek alkalmazása a gyakorlati életben és más tantárgyak keretében (pl. százalék, kamatos kamat, terület-, felszín-, térfogatszámítás), illetve más tudományokban. IV. Problémakezelés és megoldás ( Problémamegoldásra nevelés) Értő-elemző olvasás fejlesztése. Szituációban, történetben megfogalmazott, olvasott probléma megértése; a megértést segítő eszközök alkalmazása (lejátszás természetes helyzetben, képalkotás, kirakással való lejátszás, beszélgetés a helyzetről, kérdések megfogalmazása, ismert, a probléma szempontjából lényeges adatok tudatosítása, elválasztása a lényegtelenektől). Gondolkodási műveletek (például összehasonlítás, analízis, szintézis, elvonatkoztatás, általánosítás, analógia). Divergens gondolkodási képességek (problémaérzékenység, képzelet, ötletgazdagság, rugalmasság, eredetiség). A problémához leginkább illő megoldási mód (módok) kiválasztása. A probléma részekre bontása; összetett probléma áttekintése. Átfogalmazása más, ismertebb problémává; analógia keresése. Diszkusszió. (A lehetőségek számbavétele.) Válasz megfogalmazása szóban, később írásban is. V. Alkotás és kreatív képességek: alkotás öntevékenyen, saját tervek szerint; alkotások adott feltételeknek megfelelően; átstrukturálás (= Esztétikai nevelés) Elnevezések, jelölések szükségességének megteremtése, a jelek bevezetése (a számjelek, az =, , , ,, , , , , , stb. jelek), használata, szimbólumok alkotása (alkalmi elnevezések a képzethez). A matematikai logika nyelvének fokozatos megismerése, tudatosítása („és”, „vagy”, „ha ... akkor”, „minden”, „mindegyik”, „van olyan”). Rendszeralkotás: elemek elrendezése különféle szempontok szerint; rendszerezést segítő eszközök (fadiagram, útdiagram, táblázatok) használata, készítése. Megalkotott rendszer átalakítása. A kombinatorikus gondolkodás fejlesztése. Gondolatmenet kiépítése (pl. „megoldási terv” szöveges feladathoz). Manuálisan elvégzett tevékenység gondolati lépésként való értelmezése, tudatosítása. Megértett probléma részletproblémákra bontása modell nélkül vagy modell segítségével; a részletproblémák sorrendbe állítása, pl. megoldhatóságuk időrendje szerint; az így képzett terv tudatosítása elmondással, írásban, jelsorozattal (folyamattervezés). A tervkészítés módjának megalkotása. Stratégia alkotása. A matematikai tartalom, egy-egy feladat, gondolatmenet esztétikájának meglátása (egzaktság, teljesség, eredetiség, játékosság stb.). A gondolatok esztétikus szóbeli kifejezése. Az írásbeli munka és a szerkesztések esztétikus elvégzése. Helyes viselkedési formák ismerete és szokása. VI. Akarati, érzelmi, önfejlesztő képességek és együttéléssel kapcsolatos értékek fejlesztése Kommunikáció (=Közösségi együttműködésre nevelés) 173

458 Nagy súlyt kell fektetni a szövegértő képesség fejlesztésére, szöveg alapján nyitott mondatok felírására, s ezek (módszeres) próbálkozással, következtetéssel majd algebrai úton történő megoldására. A későbbiekben matematikai szövegek értelmezésével, elemzésével segítsük a diszkussziós képesség fejlesztését, a többféle megoldás keresését. Fontos az anyanyelv és a szaknyelv helyes használata. A gondolatok tartalmilag és nyelvileg szabatos kifejtésének képessége és szokása. Bővülő passzív és aktív szókincs, a szakszavak és a matematikai jelrendszer felismerése, majd tudatos használata. Szóbeli és írásbeli szövegek értelmezésének képessége. A saját gondolatok kifejezése, rögzítése (szóbeli elmesélés; matematikai szöveg írása, értelmezése, jegyzet készítése, visszaolvasás; jegyzetfüzet vezetése). Elnevezések, megállapodások, jelölések értése, kezelése: köznyelvi szavak használatára és jelölésére; egyszerű szakszavak és jelölések alakuló és kialakult fogalmak megnevezésére; a kifejezések pontosítása (pl.: számok és jelöléseik; műveletek jelölése, egyenlőség és egyenlőtlenség jelölése, mérések, mértékegységek jelölése). A matematika tanulásához szükséges nyelvilogikai szerkezetek fokozatos megismerése. A logika nyelvének az „és”, „vagy”, „legalább”, „legfeljebb”, „ha..., akkor”, „csak akkor..., ha”; egyszerű következtetések; definíció. Mások gondolatainak megértésére törekvés (példák és ellenpéldák keresése, kérése; kérdések megfogalmazása; magyarázat kérése; átfogalmazásra, egyszerű következtetésre tett próbálkozások). Együttműködés Közös munka (páros, kiscsoportos munka, csoportmunka) vállalása; együttműködés, egymásra figyelés, vitakészség, kifejezőképesség; egyéni felelősség és közös felelősségvállalás. Egyéni adottságok, képességek és igények figyelembevétele a közös eredmény érdekében és tiszteletben tartása az egyén fejlődése szolgálatában; tolerancia, egymás segítése. A közösség normáinak ismerete, a normák alkalmazásának a szokása. Értelmi együttműködés képessége; mások gondolatmenetének megértése, értékelése, alkalmazása. Motiváltság A világ megismerésének igénye. A szűkebb és egyre bővülő környezet iránti kíváncsiság lehet a tanulás egyik hajtóereje. A matematikai módszerek és eszközök megismerésének igénye. A matematika módszerei és eszközei a gondolkodás számos területére pozitív transzferhatást gyakorolhatnak. A hasznosság, más tudományok, a gyakorlati élet területén, a gondolatok, a gondolatmenetek, a minták, a struktúrák stb. érdekessége, szépsége teheti vonzóvá a tárgy tanulását. Továbbá a saját képességek és műveltség fejlesztésének igénye. Az „én is tudom”, „én is meg tudtam oldani”, „én találtam ki” élménye a fejlődés egyik leghatékonyabb hajtóereje. Az önállósodás, függetlenedés igénye, a saját értékek érvényesítésének igénye – helyes pedagógusmagatartás esetén – háttérbe szorítja, sőt egy idő után szükségtelenné is teheti a „külső motivációt. Önismeret, önértékelés, reflektálás, önszabályozás (= Reális énkép kialakítása) Önismeret. Saját értékek: pontosság, tervszerűség, kitartás a munkában, kudarctűrés, megnyilatkozni tudás. Önfegyelem. Az érzelmi reakciók, és kontrollálásuk. Saját korlátok ismerete, tudatosítása; technikák megismerése ezek kompenzálására. Önértékelés. Saját részképességek, gondolkodási tevékenységek felismerése, tudatosítása. A tanuló saját adottságainak, hajlamainak, képességeinek és hibáinak ismerete, helyes értékelése. Önellenőrzés. Az egyéni felelősség kialakítása, fejlesztése. Önmotiválás. Kíváncsiság felkeltése. Önszabályozás. A céltudatosság megjelenése. Tudatos önfejlesztés. 174

458 Az osztályok és a sajátos nevelési igényű tanulók Az általános iskolában az osztályokon belüli teljesítménykülönbségek csökkentése érdekében került bevezetésre a tehetséggondozó osztály, amely a 2004/2005-ös évben indult el először és felmenő rendszerben kerül kialakításra. 2004-ben a 6. és 7. osztályos tanulókat tanulmányi eredményük alapján két osztályra bontottuk. Az ,,a” osztályba kerültek a tehetségesebb tanulók, így számukra lehetőségük nyílt, hogy a tehetséggondozó program keretein belül folytathassák tanulmányaikat. Ezekben az osztályokban a matematikát magasabb óraszámban tanítjuk, ahol célunk minél több és minél nehezebb feladatot megoldatni a tanulókkal. Ezzel lehetőséget adva tanulóinknak, hogy alaposabb, bővebb szerteágazóbb ismeretre, tudásra tegyenek szert. Ők a Hajdu Sándor: Matematika tankönyv bővített változatából tanulnak, náluk a minél magasabb eredmény elérése a cél. A ,,b” osztályba kerültek a kevésbé tehetséges tanulók, akiknél az alapvető ismeret elsajátítása, begyakoroltatása a cél. Ezekben az osztályokban a Hajdu Sándor: Matematika tankönyv alap változatából tanulnak a tanulók. Az ,,a” és ,,b” osztályok heti óraszámának lebontását a következő oldalon lévő táblázat tartalmazza. A minimumkövetelmény mindkét osztályban ugyanaz. Az általános iskola felső tagozatán, a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztését és integrált oktatását a nevelési tanácsadó és a Megyei Szakértői Bizottság javaslata alapján biztosítjuk. Keresztény szellemiség megvalósítása a matematika órán: A tanár felkészültségével, munkához való hozzáállásával, igyekezetével, példamutató magánéletével igyekszik példát mutatni a tanulónak. A tanórát vallásos jellegű feladatokkal teszi színessé, ezeket geometriai transzformációknál, statisztikai számításoknál, szöveges feladatoknál alkalmazhatja leginkább. Környezeti, egészségre nevelés megvalósítása a matematika órán: Folyamatosan történik az adott anyagrész sajátosságait kihasználva. A helyes tanulási szokások, attitűdök kialakítása A tanulók - a számítások, mérések előtt becsléseket végezzenek, - a feladatmegoldások helyességét ellenőrizzék, - a feladatok megoldása előtt megoldási tervet készítsenek, - a geometriai szerkesztések elkészítése előtt vázlatrajzot készítsenek, - a szöveges feladatok megoldásánál a szöveget pontosan értelmezzék, és a választ valamint az ellenőrzést szabatosan írják le. 175

458 A tanulók - gondolataikat pontosan, életkoruknak megfelelően a szaknyelv használatával tudják elmondani, - a számolási készség kialakulása után használják a zsebszámológépet, - szakirodalomból, internetről, egyéb ismerethordozókból önállóan is gyarapítsák tudásukat, - tájékozódjanak a korosztálynak megfelelő újságok, folyóiratok és szaklapok körében, - ismerjék a tananyaghoz kapcsolódó matematikatörténeti érdekességeket. A négy év során tudatosan kell fejleszteni a tanulók lényegkiemelő képességét, analizáló és diszkussziós készségét, átfogó, nagyobb összefüggések felfedezésére is képes gondolkodását. Erre irányul a matematikaoktatásban a sokféle logikai feladat, a felfedeztető tanítás, az ismétlés, a rendszerezés, a szövegelemzés, a megoldások vizsgálata, a matematikai tartalmú játékok, és a tanár egyéniségétől, igényeitől függő, változatos módszertani megoldás. Kiemelt cél a matematikai kompetenciák megszerzése, amelyeket új módszerek bevezetésével lehet elősegíteni. Ilyenek például a csoport-, illetve a projektmunkák. A közösen, csoportban (vagy párban) végzett munka során ki kell alakítani a tanulók közötti együttműködést, a helyes munkamegosztást, az egyéni és a közösségi felelősségvállalást. A közös eredmény érdekében előtérbe kerül egymás személyének tiszteletben tartása, a szolidaritás, a tolerancia, a segítőkészség. Ebben a szocializációs folyamatban könnyebben fejleszthetők a tanulók egyéni képességei, könnyebben kialakul az intenzív érdeklődés és a kíváncsiság, ami elősegíti a hatékonyabb tanulást. „A matematikai kompetencia: az alapműveletek és arányképzés alkalmazásának képessége a mindennapok problémáinak megoldása érdekében, a fejben és papíron végzett számítások során. A hangsúly a folyamaton és a tevékenységen, valamint a tudáson van. A matematikai kompetencia felöleli – eltérő fokban – a matematikai gondolkodásmód alkalmazásának képességét és az erre irányuló hajlamot (logikus és térbeli gondolkodás), valamint az ilyen jellegű megjelenítést (képletek, modellek, szerkezetek, grafikonok, táblázatok). A matematika kompetenciához szükséges tudás magában foglalja a számok, a mértékek és szerkezetek, az alapműveletek és alapvető matematikai fogalmak és koncepciók és azon kérdések megértését, amelyekre a matematika válasszal szolgálhat. Az egyénnek rendelkeznie kell azzal a készséggel, hogy alkalmazni tudja az alapvető matematikai elveket és folyamatokat a mindennapok során, otthon és a munkahelyen, valamint hogy követni és értékelni tudja az érvek láncolatát. Képesnek kell lennie arra, hogy matematikai úton indokoljon, megértse a matematikai bizonyítást és a matematika nyelvén kommunikáljon, valamint hogy megfelelő segédeszközöket is alkalmazzon. A matematika terén a pozitív hozzáállás az igazság tiszteletén és azon a törekvésen alapszik, hogy a dolgok okát és azok érvényességét keressük.” /Kulcskompetenciák az élethosszig tartó tanuláshoz − Európai referenciakeret anyagából/ Témakörök és óraszámok 5. osztály 148 óra 6. osztály 148 óra 7. osztály 148 óra 8. osztály 148 óra

176

458 Témakörök Heti óraszám

5. osztály

6. osztály

7. osztály

8. osztály

4

4

4

4

Folyamatos

Gondolkodási módszerek

Számtan, algebra

67

69

60

49

Összefüggések, függvények, sorozatok

13

15

25

22

Geometria, mérés

38

39

33

49

Valószínűség, statisztika

8

4

5

6

Év eleji, félévi év végi felmérők, témazáró dolgozatok

7

7

7

7

177

458 Szabadon felhasználható órák

15

15

178

15

15

Évfolyam: 5. Évi óraszám: 148 Hetek száma: 37 Heti óraszám: 4 Tematikus összesített óraterv

1. 2. 3. 4. 5.

TÉMAKÖR Gondolkodási és megismerési módszerek Számtan, algebra Összefüggések, függvények, sorozatok Geometria, mérés Statisztika, valószínűség Témazáró dolgozatok írása, javítása Szaktanári döntésen alapuló felhasználás

ÓRASZÁM folyamatos 65 15 35 10 8 15

Gondolkodási és megismerési módszerek

Tartalom A matematika tanulási módszereinek megismerése

Összehasonlításhoz szükséges kifejezések értelmezése,

Tanulói tevékenység Különböző tanulási technikák megismerése és alkalmazása: olvasott tankönyvi szöveg feldolgozása, lényeg kiemelése, kérdések megfogalmazása, a házi feladat elkészítési módjának tudatosítása.

Fejlesztési feladatok, követelmények A gondolkodási módszerek témakör sajátos szerepet tölt be az általános iskola ötödik évfolyamán. Konkrét megjelenése a másik négy témakör feladataiban, problémáiban és azok megoldásaiban van, így érthető, hogy néhány általános fejlesztési feladaton túl itt nem sorolhatunk fel

A tartalom kulcselemei (Fogalmak)

Kapcsolódások Könyvtárhasználat, lehetőség szerint informatikai eszközök igénybevétele. Informatika

Magyar nyelv és irodalom.

458 használata (pl. egyenlő; kisebb; nagyobb; több; kevesebb; nem; és; vagy; minden; van olyan)

.

Konkrét példák a biztos, a lehetséges és lehetetlen bemutatására. Változatos tartalmú szövegek értelmezése. Megoldások megtervezése, eredmények ellenőrzése.

Kiselőadások, jegyzetek készítése, kutatási feladatok, projektmunkák. A tananyagra, gyakorlati alkalmazásokra vonatkozó állítások megfogalmazása, igazhamis voltának eldöntése a nyelv logikai elemeinek egyre tudatosabb használatával. A tárgyi eszközökkel, virtuális módon megvalósítható célirányos játékok, a valószínűségi és statisztikai szemléletet fejlesztik. Kapcsolatok felismerését és lejegyzését támogató egyszerű szimbólumok megértése, felismerése, alkalmazása és olvasása. Különböző feladatok, problémák megoldásának megtervezése, az eredmények

ismerteket. A gondolkodási módszerek témakörtartalmának szerves beépítése a tanítás-tanulás folyamatába a bevezetőben már ismertetett kulcskompetenciák kialakításának és fejlesztésének fontos lépcsője. A pozitív motiváció kialakulása, az egyre pontosabb kommunikáció a nyelv logikai elemeinek használatával, a grafikus kommunikáció fejlődése, a lényegkiemelés, a szabálykövető magatartás fejlődése. Biztos, lehetséges, lehetetlen események

180

Magyar nyelv és irodalom

458 ellenőrzése Konkrét dolgok adott zsebszámológéppel, szempont(ok) szerinti rendezése, szöveg esetén a rendszerezése. szövegbe való Néhány elem sorba rendezése helyettesítéssel. Különböző tárgyak, termések, alakzatok, stb. adott vagy választott szempontok szerinti csoportosítása, sorba rendezése, a lehetőségek számbavétele, egyszerű esetekben az összes lehetőség megkeresése.

Alakuljon ki és fejlődjön a helyes halmazszemlélet, a kombinatorikus gondolkodás.

Számtan, algebra

Tartalom

Tanulói tevékenység

Természetes számok milliós Számadatok gyűjtése a számkörben, egészek, valóságos világból. törtek, tizedes törtek. Számok helyes leírása, olvasása. Tájékozódás a számegyenesen. Negatív szám értelmezése. Számkártyák, játékpénz, adósságcédula használata.

Fejlesztési feladatok, követelmények

A tartalom kulcselemei (Fogalmak) Számfogalom mélyítése, Természetes a számkör bővítése. számok, törtek, Legyen képes leírni a tizedes törtek, hallott számokat, számegyenes. kiolvasni a látott számokat. Legyen képes megtalálni a számok helyét a számegyenesen. Negatív szám

181

Kapcsolódások

Szemléltető eszközök, kísérletek

Művészetek: törtek a Számkártyák zenében Számegyenesek

Ember a Számkártyák, természetben: játékpénzek, hőmérséklet mérése, adósságcédulák tengerek mélysége; magasságok

458 értelmezése (térképen adatgyűjtés) Ember és társadalom: időszámítás (Krisztus előtt ill. után)

Törtek kétféle értelmezése.

Ellentett, abszolútérték

Törtek értelmezése és szemléltetése darabolással, kirakással, rajzolással, gyakorlati példákkal . Ellentett, abszolút érték

Alaki érték, helyi érték.

Tízes alapú számrendszer. Kettesalapú számrendszer.

Műveletek szóban, (fejben) és írásban, szemléltetés:

Az ellentett és az abszolút érték ismerete, meghatározása konkrét számok esetében. Kombinatorikus Legyen képes gondolkodás fejlesztése megismerni és számok kirakásával megkülönböztetni az alaki és a helyiértéket. Kombinatorikus gondolkodás fejlesztése Az átszámításokhoz számok kirakásával kapcsolódóan Tapasztalatszerzés a alapműveletek gyakorlása, számrendszerek tapasztalatszerzés a felépítéséről. helyiérték és alakiérték szerepéről mindkét számrendszerben. Számkártyák, helyiértéktáblák használata. Játékos feladatok szóban Tudjon leírni és írásban is a műveletek műveleteket, legyen helyes értelmezésére, képes egyszerű 182

Életvitel és gyakorlati ismeretek

Alakiérték, helyiérték

Számkártyák, helyiértéktáblák

Informatika Számrendszer

Színes rúd készlet, alma, írólap, szalag, stb.

Helyiértéktáblák, számkártyák .

458 pontos elvégzésére. - természetes számok körében: osztók, többszörösök; - összeadás kivonás az egészek és a pozitív törtek körében;

esetekben elvégezni azokat. Fejlődjön a Egyszerű, rövid, a számolási készsége. témához kapcsolódó Alakuljon és fejlődjön a versenyek tanulói műveletekhez csoportok, egyének között. kapcsolódóan is az ellenőrzés igénye és képessége.

- szorzás, osztás pozitív törtek és tizedes törtek esetében -természetes számokkal (0 szerepe a szorzásban, osztásban) -szorzás, osztás 10-zel, 100zal, 1000-rel Műveleti sorrend. Konkrét példák kapcsán annak megtapasztalása, hogy a műveleti sorrendtől való eltekintés különböző eredményekre vezet. Kerekítés, becslés, Zsebszámológépek ésszerű ellenőrzés. használatával végezzen ellenőrzéseket. Egyszerű elsőfokú egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása következtetéssel, lebontogatással, ellenőrzés behelyettesítéssel

Egyszerű matematikai modellek megismerése és alkalmazása szöveges gyakorlati feladatokban.

Osztó, többszörös

Halmazkarikák

Számkártyák, műveletkártyák, zárójelkártyák

Fegyelmezettség, következetesség, szabálykövető magatartás fejlesztése. Fejlődjön az ellenőrzési és becslési igény, készség. Fejlődjön a Egyenlet, következtetési képesség, egyenlőtlenség az értő-elemző olvasás, a szövegértés, önálló problémamegoldó 183

Ember a természetben, Életvitel és Számegyenesek gyakorlati Zsebszámológép ismeretek: mérés, méretmegadás, mérés pontossága.

Ember a természetben

458 képesség. Arányos következtetések (pl. szabványmértékek átváltása), egyszerű szöveges feladatok

Arány, arányosság

Térképek Ember a természetben: a térkép méretaránya Életvitel és gyakorlati ismeretek


Tartalom Számegyenes, számintervallumok ábrázolása, ábráról leolvasása.




Helymeghatározás, adott Tudja felismerni a tulajdonságú pontok megadott számok helyét a való keresése. számegyenesen.

Tájékozódás a derékszögű Helymeghatározás gyakorlati koordinátarendszerben. szituációkban, konkrét esetekben. A Descartes-féle derékszögű koordinátarendszer..

Legyen képes egy megadott pont koordinátáit leolvasni, illetve a koordináták segítségével ábrázolni a pontot a Descartes-féle koordináta-rendszerben.

184

Kapcsolódások


Testnevelés és sport

Derékszögű koordinátarendszer; origó

Földünk és környezetünk: hosszúsági és szélességi körök - hely megkeresése várostérképen

Játék: torpedó

458 Egyszerű lineáris kapcsolatok táblázata – abban hiányzó elemek pótlása ismert vagy felismert szabály alapján -, grafikonja. Összeg, különbség, szorzat, hányados változásai.

Táblázatok, grafikonok értelmezése, az ábra alapján mennyiségek közötti összefüggés megkeresése, lejegyzése. Táblázathoz grafikon, grafikonhoz táblázat készítése.

Sorozat megadása a képzés szabályával illetve néhány elemével.

Ismert szabály alapján elemek meghatározása, illetve ismert elemek esetén szabály(ok) megfogalmazása. Több megoldás keresése

Az összefüggés-felismerő képesség fejlesztése. Készítsük elő a helyes függvényszemlélet alapozását. Legyen képes felismerni és leolvasni konkrét értékeket egyszerű oszlopdiagramról.

Újságok, folyóiratok, statisztikai zsebkönyv, stb. táblázatai, grafikonjai . Sorozat

Geometria, mérés

Tartalom Testek építése, tulajdonságaik. Testek csoportosítása adott tulajdonságok alapján. Kocka, téglatest tulajdonságai, hálója

Tanulói tevékenység Egyszerű testek és azokból újabb testek készítése, a jellemzők felfedezése, megbeszélése. Megadott és/vagy választott tulajdonságok alapján mértani testek, különböző tárgyak,


A tartalom kulcselemei (Fogalmak) A térszemlélet fejlődése. Háló Halmazszemlélet fejlődése.

185

Kapcsolódások Művészetek

Szemléltető eszközök, kísérletek Színesrúd-készlet síkgeometriai modellező, ragasztószalag pálcák és golyók élvázhoz, hurkapálcák, síklapok, négyzethálós és

458 dolgok halmazokba való elhelyezése.

párhuzamosság, merőlegesség, konvexitás. Síkidomok, sokszögek (háromszögek, négyszögek) szemléletes fogalma, tulajdonságok vizsgálata.

Távolság szemléletes fogalma, adott tulajdonságú pontok keresése. Kör, gömb szemléletes fogalma, esetleges megjelenése környezetünkben, előfordulásuk a gyakorlati életben

háromszöghálós lap, olló, térmértani modellek, gyurma, halmazkarikák,

Tulajdonságok (Pl. párhuzamos élek, merőleges élek, szimmetriák) megfigyelése a tanteremben lévő tárgyakon, alakzatokon, példák keresése a természetes és az épített környezetben. Különböző síkidomok kivágása, vizsgálata, csoportosítása megadott szempontok szerint.

Legyen képes megkülönböztetni más testektől a téglatestet, kockát, felismerni és szóban elmondani ezek néhány tulajdonságát. Értse, és helyesen alkalmazza a párhuzamosság és a merőlegesség fogalmát. Legyen képes felismerni a háromszöget és négyszöget, tudjon ezekről megfogalmazni egy-két állítást. Körző, vonalzók helyes A távolság fogalmának használata, két vonalzóval értése, egyszerű párhuzamosok, esetekben bejelölése, merőlegesek rajzolása, szerkesztése. körök, minták készítése. Problémamegoldó Művészeti, népművészeti képesség fejlesztése alkotások jellemzőinek szerkesztésekkel. vizsgálata.

Párhuzamosság, merőlegesség, konvexitás.

Művészetek: hangjegyvonalak

Kör, gömb.

Életvitel és gyakorlati ismeretek Ember a természetben: mérések térképen földgömb Művészetek: Pantheon, Escherképek, m atyóhímzés, stb.

Hajtogatások a merőleges Legyen képes a síkban

Szakaszfelező

186

Téglatestek minden tanulónak, hurkapálcák, téglatest élvázas modellje, vízmérték, függőón, derékszögű és egyenes vonalzó, síkgeometriai modellezőkészlet. .

Körző, vonalzó, kötél és rúd, gömb alakú testek.

458 Két ponttól egyenlő távolságra levő pontok. Szakaszfelező merőleges.

A szög fogalma, mérése, szögfajták

Téglalap (négyzet) kerülete, területe

és párhuzamos szemléltetésére, adott alakzatoktól egyenlő távolságra lévő pontok keresésére. Egyszerű szerkesztési feladatok. A szögmérő helyes használata.

két ponttól egyenlő merőleges. távolságra lévő pontokat keresni szerkesztéssel, és szakaszfelező merőlegest felismerni, megszerkeszteni. Értse és tudja a szög Szög, szögfajták. fogalmát, legyen képes felismerni és szögmérővel megmérni a szögfajtákat.

Négyzet, téglalap esetében konkrét adatok mellett legyen képes a kerületet, területet kiszámítani. Téglatest (kocka) felszíne és Mérések a gyakorlatban, Kocka, téglatest esetében térfogata választott terepen, osztályban, legyen képes a felszínt és egységekkel, ennek kapcsán is a térfogatot szabványmértékegységekkel. tapasztalatgyűjtés kerület, meghatározni. A Számításos feladatok terület, felszín és térfogat mérések kapcsán számításban. fejlődjön a számolási készsége, a becslési képessége. Szabványmértékegységek és Különböző mérőeszközök Értse meg, hogy a átváltásuk: hosszúság, használata. becslés mindig terület, térfogat, űrtartalom, összehasonlítás. idő, tömeg

Földünk és környezetünk tájoló használata – fény visszaverődése, törése Művészetek

Szívószál, gombostű, demonstrációs számlapos óra, iránytű, földrajzi atlasz vagy turistatérkép. Mérőszalag, vonalzók,

Művészetek: számolások a tanult műalkotások köréből (Stonehenge; athéni Akropolisz; Pantheon)

Különböző téglatestek, kockák, négyzethálós lap.

Hittan: Mértékegységek a Bibliában (pl. 1 stádium kb. 185 méter)

Biblia Mérőszalag, vonalzó, óra, mérleg, hőmérő.

Lefedések, parkettázások, csempézésekhez kapcsolódó cselekvéses feladatok.

187

458 Valószínűség, statisztika

Tartalom Valószínűségi játékok és kísérletek



A valószínűségi és statisztikai jellegű feladatok, problémák megoldása kockadobálással, pénzdobálással, nagyszámú kísérlet esetén – lehetőség esetén – számológép használatával.

Adatok tervszerű gyűjtése, rendezése. Oszlopdiagram készítése. Sajtóból, internetről, stb. Egyszerű grafikonok levett egyszerű grafikonok értelmezése, elemzése. vizsgálata, észrevételek megfogalmazása. Átlagszámítás néhány adat Sokféle matematikai és esetén gyakorlati feladat kapcsán tapasztalja meg a számtani közép ismeretének hasznosságát, és konkrét esetekben számolja ki az átlagot.

A tartalom kulcselemei (Fogalmak) Valószínűség, relatív gyakoriság.

A valószínűségi és statisztikai szemlélet, a megfigyelőképesség, az emlékezőképesség fejlődése. Ismerje a számtani közép Számtani közép, fogalmát és tudja átlag. használni. A használat során fejlődjön a számolási készsége.

A továbbhaladás feltételei A tanult számok helyes leírása, olvasása, számegyenesen való ábrázolása, két szám összehasonlítása A tízes számrendszer biztos ismerete 188

Kapcsolódások

Szemléltető eszközök, kísérletek Dobókockák, pénzérmék, számológép.

Ember a természetben: időjárás-grafikonok (hőmérséklet, csapadék, stb.) Informatika Ember a természetben: időjárási átlagok (csapadék, hőingás, stb.) Testnevelés és sport

Táblázatok, grafikonok

.

458 Összeadás, kivonás, szorzás, kétjegyűvel való osztás a természetes számok körében. Egyjegyű nevezőjű pozitív törtek (legfeljebb ezredeket tartalmazó tizedes törtek) összeadása és kivonása két tag esetén, az eredmény helyességének ellenőrzése. Helyes műveleti sorrend ismerete a négy alapművelet esetén. Egyszerű egyenletek, szöveges feladatok megoldása következtetéssel. Konkrét pontok ábrázolása, pontok koordinátáinak leolvasása. Szakasz másolása, adott távolságok felmérése. Felezőmerőleges szemléletes fogalma Téglalap (négyzet) kerületének, területének, kocka felszínének és térfogatának kiszámítása konkrét esetekben. Hosszúság és terület szabványmértékegységei és egyszerűbb átváltások konkrét gyakorlati feladatokban. A térfogat, űrtartalom, idő, tömeg mértékegységei. Konkrét feladatok kapcsán a biztos és a lehetetlen események felismerése. Két szám számtani közepének (átlagának) kiszámítása.

189

458 Évfolyam: 6. Évi óraszám: 148 Hetek száma: 37 Heti óraszám: 4 Tematikus összesített óraterv

1. 2. 3. 4. 5.


ÓRASZÁM 56 8 21 6 8 12

A szaktanári döntésen alapuló felhasználásra javasolt órakeretet az alábbiakra fordíthatjuk: elsősorban a tananyag gyakorlására, ismétlésére; a tananyag mélyítésére nagyon tehetséges, érdeklődő osztályok esetén nem tantervi anyag feldolgozására matematikatörténeti érdekességek bemutatására Gondolkodási és megismerési módszerek

Tartalom A matematika tanulási módszereinek továbbfejlesztése. Matematikatörténeti érdekességek.

Tanulói tevékenység Különböző tanulási technikák tudatos alkalmazása. A nyelv logikai

Fejlesztési feladatok, követelmények A gondolkodási módszerek témakör sajátos szerepet tölt be az általános iskola hatodik évfolyamán is. 190


Kapcsolódások Magyar nyelv és irodalom. Ember és társadalom

458 elemeinek helyes használata a verbális és Könyvtárhasználat, informatikai grafikus eszközök igénybevétele. kommunikációban. Különböző módszerekkel gyűjtött információk értelmezése, rendezése, A tanultakhoz kapcsolódó igaz megadott szempontok és hamis állítások. szerinti kiválogatása. Összehasonlításhoz, viszonyításhoz szükséges Mindennapi gyakorlati kifejezések értelmezése, problémák, feladatok, használata (pl. egyenlő; kisebb; tapasztalatok alapján nagyobb; több; kevesebb; nem; matematikai modell és; vagy; minden; van olyan) alkotása (rajzos . szemléltetés, táblázatkészítés). .

Konkrét megjelenése a másik négy témakör feladataiban, problémáiban és azok megoldásaiban van, így érthető, hogy néhány általános fejlesztési feladaton túl itt nem sorolhatunk fel ismerteket. A gondolkodási módszerek témakör tartalmának szerves beépítése a tanítás-tanulás folyamatába a bevezetőben már ismertetett kulcskompetenciák kialakításának és fejlesztésének ad fontos szerepet. A pozitív motiváció kialakítása, a helyes kommunikáció, a problémamegoldó-képesség, a kritikai gondolkodás, az értelmes együttműködés, a lényegkiemelés, a szabálykövető magatartás, stb. mind-mind fejlődhet, ha ezen tartalmak átszövik a gyakorlati megvalósítást a tanórákon. Tervezés, ellenőrzés igényének

191

Informatika

458 kialakítása, fejlesztése. Konkrét példák a biztos, a lehetséges és lehetetlen bemutatására. Változatos tartalmú szövegek értelmezése, készítése. Megoldások megtervezése, eredmények ellenőrzése

A matematikából és a mindennapi életből vett feladatok kapcsán a feltételek vizsgálata, események valószínűsége, biztos, bizonytalan, lehetetlen voltának eldöntése.

Halmazszemlélet fejlesztése. Biztos, lehetséges, Kombinatorikus lehetetlen gondolkodás fejlesztése. események. Valószínűségi és statisztikai szemlélet fejlődése.

Informatika Konkrét dolgok adott szempont (ok) szerinti rendezése, rendszerezése. Néhány elem kiválasztása, elemek sorba rendezése különféle módszerekkel.

Változatos tartalmú szövegek értelmezése, készítése.

Lehetőségek rendszerezett felsorolása az esetek leírásával, táblázatos formában való megjelenítésében, gráfok módszerének segítségével.

Magyar nyelv és irodalom

Jól megválasztott szövegek, szöveges feladatoknál szövegértelmezés, egyegy egyszerű matematikai modellhez szövegalkotás

192

458 Számtan, algebra

Tartalom A racionális számok

A számok reciprokának fogalma. (3) Műveletek racionális számkörben: - szorzás, osztás törttel, tizedes törttel; (8) - alapműveletek negatív számokkal. (4) Műveleti tulajdonságok, a helyes műveleti sorrend.

Tanulói tevékenység A racionális számkör és a számegyenes pontjainak kapcsolata. Racionális számok helyének és racionális pontokhoz tartozó számoknak a megállapítása a számegyenesen. Példák különböző előjelű és abszolút értékű számok reciorokának meghatározására, ellenőrzésére. Rajzos megjelenítés, szemléltetés, helyiértéktáblázat, számegyenes használata műveletfogalom kiterjesztése során, sok feladat közös illetve önálló megoldása. Olyan példák megismerése, amelyek mutatják a nem


A tartalom kulcselemei Kapcsolódások (Fogalmak) A racionális számok Racionális szám. Életvitel és megértése, felismerése. gyakorlati ismeretek.

Szemléltető eszközök, kísérletek Számkártyák Számegyenesek

Számok reciprokának megértése, felismerése, önálló alkalmazása Reciprok egyszerű feladatokban.

Számkártyák,

A műveletfogalom mélyítése, kiterjesztése. A számolási készség fejlesztése gyakorlati feladatokon keresztül is. Egyszerű feladatok esetén a műveleti sorrend helyes alkalmazási módjának felismerése, alkalmazása a megoldásokban, zsebszámológép használatakor. Következetesség és egyértelműség figyelembevételének

193

Helyiértéktáblázatok számegyenes. Ember és társadalom: időszámítás – Krisztus előtt, után.

Számkártyák, műveletkártyák. Zsebszámológép.

458

Becslés a törtek körében is. (6)

következetesen használt szabályok eredményekben mutatkozó különbségeit. Gyakorló számítási feladatok a matematika, más tudományok, valamint a mindennapi élet területéről. A különböző műveletek, feladatok eredményeinek megbecsülése előre, nagyságrendi viszonyok, ellenőrzés.

Helyiértékek a tizes számrendszerben 10 egész kitevőjű hatványai és használatuk átváltásoknál. (2 Egyszerű oszthatósági Különböző tárgyak szabályok (2-vel, 5-tel, 10- csoportosítása, maradékok zel, 4-gyel, 25-tel, 100-zal). megfigyelése. Két szám közös osztói, közös többszöröseik. Törtek egyszerűsítése, bővítése. (10)

Számok tulajdonságainak vizsgálata, „egy számnak több neve van” hasznosságának felismerése konkrét példák

eredményessége, a szabálykövetés fejlődése. A becslési fejlesztése.

készség

A 10-es számrendszer Számrendszer felépítésének ismerete és helyes használata. A tanult oszthatósági Oszthatóság. szabályok ismerete. A bizonyítási igény felkeltése. Osztó, többszörös, közös osztó, közös Racionális számok többszörös. többféle megjelenítése, Egyszerűsítés, többféle leírása. bővítés.

194

Életvitel és gyakorlati ismeretek: mérés, méretmegadás, méretek leolvasása, műszaki rajz.

Ember a természetben.

Helyiérték táblázatok.

Különböző tárgyak.

Számkártyák.

458 kapcsán. Egyenes és fordított Egyenes és fordított arányosság keresése és arányosság. felismerése gyakorlati jellegű feladatokban és a természettudományos A százalék fogalma, alap, tárgyakban. százalékláb, százalékérték. Egyszerű százalékszámítás arányos következtetéssel . (13)

A következtetési képesség fejlődése.

Arány, arányosság, egyenes arányosság, fordított arányosság. Százalék, százalékalap, százalékláb, százalékérték.

Ember a természetben: térkép méretaránya, helymeghatározás térképen. Életvitel és gyakorlati ismeretek: feladatok a mindennapi életből.

Elsőfokú egyismeretlenes egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása. A megoldások ábrázolása számegyenesen.

Fokozatos ismerkedés az egyenletek világával, az algebra előkészítése egyszerű feladatokon keresztül.

Tapasztalatgyűjtés és Egyenlet, tájékozottság az elsőfokú egyenlőtlenség. egyismeretlenes egyenletek megoldásában.

Ember a természetben

Szöveges feladatok megoldása.

A matematika és más tudományok, valamint a gyakorlati életből vett szöveggel és képekkel, valamint egyéb módon megadott feladatok megoldása, ellenőrzése, egyszerű matematikai modellekhez problémák keresése.

Szövegértés, szövegalkotás, feltételek szétválogatása, megoldási eljárásokban való tájékozottság. Ellenőrzési igény fejlődése.

Magyar nyelv és irodalom.

(10)

195

Térképek. Statisztikai zsebkönyv, újságcikkek, élelmiszeres dobozok és csomagolások, stb.

Számegyenes.

458 Összefüggések, függvények, sorozatok

Tartalom


Változó mennyiségek közötti kapcsolatok, ábrázolásuk derékszögű koordinátarendszerben.

A matematikából, más tudományokból és a mindennapok gyakorlatából vett egyszerű példákban a kapcsolatok felismerése, megfogalmazása, lejegyzése, ábrázolása

Gyakorlati példák elsőfokú függvényekre. Példák konkrét sorozatokra.

Fejlesztési feladatok, követelmények Egyszerű konkrét feladatok kapcsán az összefüggések felismerése, érthető kommunikálása szóban és írásban is. Törekedés a helyes megoldások megtalálására. A függvényszemlélet fejlődése. Szabálykövetés, szabályfelismerés képességének fejlődése.

196


Kapcsolódások Testnevelés és sport, Ember a természetben, Ember és társadalom.

Szemléltető eszközök, kísérletek Érdekes adatok statisztikai zsebkönyvből. Grafikonok keresése, gyűjtése újságokból, könyvekből, stb. A változó mennyiségek közötti kapcsolatok vizsgálata számítógéppel –a grafikonok változása.

458 Geometria, mérés

Tartalom Alakzatok síkban, térben.

Példák egyszerű transzformációkra. A tengelyes tükrözés.

Tengelyesen szimmetrikus alakzatok




Kapcsolódások

Különböző sík- és térbeli Sík és térszemlélet alakzatok előállítása fejlődése. kivágással, építéssel, illetve készletből való kiemeléssel, tulajdonságok vizsgálata. Transzformáció. A szimmetria keresése és felismerése a természetben, művészetben. Pont, egyenes, egyszerű és a tengelyhez különbözőképpen viszonyuló síkbeli alakzatok tengelyes tükörképének előállítása szerkesztéssel.

Transzformációs szemlélet fejlődése. Ismert alakzatok tengelyes tükörképének megszerkesztése. Körző, vonalzó és szögmérő helyes és célszerű használata.

(10)

197

Tengelyes tükrözés. Tengelyes szimmetria.

Művészetek: szimmetria a művészetekben. Ember a természetben: a szimmetria felismerése az élővilágban, szimmetria a mindennapi életben – képek gyűjtése, bemutatása.

Szemléltető eszközök, kísérletek Színesrúdkészlet síkgeometriai modellező, ragasztószalag pálcák hurkapálcák, síklapok, négyzethálós lap, olló, térmértani modellek. Másolópapír, tükör, szívószál, körző, vonalzó. Tükörjáték.

458 Háromszögek, négyszögek A felsorolt alakzatok elemi tulajdonságai és gyakorlati előfordulásának megismerése, speciális fajtái. tulajdonságaik vizsgálata. Körző, vonalzó és szögmérő használatra.

A kör, körrel kapcsolatos fogalmak. Szögmásolás, szögfelezés; Téglalapok szerkesztése. Adott egyenesre merőleges szerkesztése. Sokszögek kerülete. (7)

Művészetek: Pantheon

Szerkesztések, megoldási tervek készítése a táblán megjelenített tanári minta alapján, majd önállóan. Ezt követően a szerkesztések számítógépes, videós virtuális megjelenítésének megismerése. A gyakorlatban, pl. az osztályteremben, otthon is végzett mérések, számítások, mérési adatokkal a bővült számkörre vonatkozóan is.

Megoldási terv készítése. Szögmásolás, szögfelezés. A gyakorlati példák a fogalmak mélyebb megértéséhez vezetnek, Merőleges. segítik az egyszerűbb szerkesztések értő és precíz kivitelezését. Sokszögek kerületének kiszámítása.

198

Síkgeometriai modellező, szívószálakból háromszögek, négyszögek készítése. Körző, vonalzó, szögmérő.

Ember a természetben: fényvisszaverődés; tájoló használata Számítógép, videó.

458 Testek építése. Téglatestek hálója, felszíne, térfogata. (4)

Konkrét tárgyakkal, alakzatokkal, esetleg virtuális lehetőségeket is felhasználva, különböző építmények, testek készítése, felszínük, térfogatuk becslése. Felszín és térfogat kiszámítása elsősorban téglatestek esetén – ha szükséges – zsebszámológép használatával.

A térszemlélet fejlesztése térbeli analógiák Háló, felszín, keresésével. térfogat. Téglatestek felszínének és térfogatának meghatározása konkrét adatok alapján.

Művészetek: számolások a tanult műalkotások köréből. Életvitel és gyakorlati ismeretek: Környezetünk tárgyai

Színes rudak, sík és térmértani modellező. ragasztószalag pálcák és golyók élvázhoz, hurkapálcák, síklapok, négyzethálós lap, olló, térmértani modellek. Gyakorlati mérések elvégzése a számolásokhoz


Tartalom Valószínűségi játékok és kísérletek (2)

Tanulói tevékenység Napi sajtóban, különböző kiadványokban, feladatgyűjteményekben található, valamint a tanulók által kitalált és megfogalmazott konkrét problémák, feladatok

Fejlesztési feladatok, követelmények Valószínűségi és statisztikai szemlélet fejlődése.

199

A tartalom kulcselemei (Fogalmak) Valószínűség, relatív gyakoriság.

Szemléltető eszközök, Kapcsolódások kísérletek Dobókockák, Életvitel és gyakorlati ismeretek. pénzérmék, számológép.

458 megoldása, valószínűségi kísérletek végrehajtása. Adatok tervszerű gyűjtése, Közvetlen környezetünkből rendezése. Kördiagram. gyűjtött adatok Adatok értelmezése, rendszerezése, adott jellemzése, ábrázolása szempontok szerinti (például a leggyakoribb adat, osztályozása. szélső adatok) . (2) Átlagszámítás néhány adat esetén (2)

Rendszerszemlélet Kördiagram. fejlődése. Megfigyelőképesség, az összefüggés-felismerő képesség, elemzőképesség fejlődése. Adatok felismerése és leolvasása egyszerű kördiagramról. Rajzos, kirakós feladatok, Az átlag lényegének Számtani közép, oszlopdiagrammal megértése. Az adatok átlag. szemléltetett gyakorlati ismeretében azok példák megoldása. Átlag és átlagának kiszámítása, két néhány adat (számok) szám átlagának és az ismeretében következtetés egyik számnak az az egyetlen hiányzó adatra. ismeretében következtetés a másik számra. Számolási készség fejlődése. A továbbhaladás feltételei

Egyszerű matematikailag is értelmezhető hétköznapi szituációk megfogalmazása szóban és írásban. Tört, tizedes tört, negatív szám fogalma. Pozitív törtek szorzása és osztása pozitív egésszel 2-vel, 5-tel, 10-zel, 100-zal való oszthatóság. A mindennapi életben felmerülő egyszerű, konkrét arányossági feladatok megoldása következtetéssel.

200

Ember a természetben: időjárás-grafikonok (hőmérséklet, csapadék, stb.) Informatika


.

Táblázatok, Ember a grafikonok természetben időjárási átlagok (csapadék, hőingás; napi, havi, évi középhőmérséklet, stb.) Életvitel és gyakorlati ismeretek.

458 Egyszerű elsőfokú egyismeretlenes egyenletek megoldása szabadon választható módszerrel. Biztos tájékozódás a derékszögű koordináta-rendszerben A pont, egyenes, szakasz fogalmának helyes használata. Pont tengelyes tükörképének megszerkesztése. Párhuzamos és merőleges egyenesek előállítása, szögmásolás, szakaszfelező merőleges szerkesztése. Háromszögek, négyszögek kerületének kiszámítása. Téglatest felszíne és térfogata konkrét esetekben. A térfogat és űrtartalom mértékegységeinek átváltása Konkrét feladatok kapcsán a biztos és a lehetetlen események felismerése. Néhány szám számtani közepének (átlagának) meghatározása A tanulók értékelése A tanulók tudását rendszeresen és sokoldalúan ellenőrizzük, és értékeljük. Ennek formái lehetnek például: 

Óránkénti szóbeli frontális számonkérés. Cél: - a folyamatos készülés biztosítása - nyomon követhetjük az új fogalmak megértését, azok alkalmazásának szintjét - gyakoroltatjuk a matematikai szaknyelv használatát



Otthoni munka rendszeres ellenőrzése, javítása, azok nyilvános értékelése (feladatok, szerkesztések, testek építése, gyűjtőmunka, megfigyelés …) Cél: - az otthoni munka lelkiismeretes, pontos elvégzésére nevelés



Füzetvezetés Cél: - rendezett, logikus, áttekinthető feladatmegoldásra és füzetvezetésre szoktatás, megfelelő íráskép kialakítása

201

458 - geometriánál a pontosan és esztétikusan elkészített szerkesztések 

Szorgalmi feladatok megoldása Cél: - a tananyaghoz kapcsolódó, de összetettebb feladatokkal a tehetségesebb gyerekek differenciált foglalkoztatása



Kiselőadások, házi dolgozatok készítése Cél: - a matematika helyének bemutatása a tudománytörténetben, művelődéstörténetben - rászoktatni a gyerekeket a könyvtár használatára, a kutatómunkára, az önálló ismeretszerzésre, az önművelésre - matematikatörténeti érdekességek, nagy matematikusok, érdekes matematikai problémák bemutatása



Órai munka Cél: - a tanóra végén az osztály teljesítményének tudatosítása a gyerekekben - egy-egy tanuló munkájának kiemelése - folyamatos tanórai figyelemre és munkára ösztönzés



Feladatlapok (műveletek elvégzése, állítások igazságtartalmának eldöntése, nyílt végű mondatok helyes befejezése, hibakereséses feladatok elvégzése, egyszerű feleletválasztás, többszörös feleletválasztás ellenpéldák indoklásával, rajzos, szerkesztéses feladatok, logikai feladatok megoldása indoklással…) Cél: - az elsajátított tananyag megfelelő ismeretének változatos számonkérése



Tájékozódó felmérő dolgozat, „röpdolgozat” Cél: - tájékozódni arról, hogy az adott fejezet anyagát milyen szinten sajátították el a gyerekek, az esetleges hiányosságok pótlása a témakör lezárása előtt

-

Témazáró dolgozat (nagyobb témakörök végén, vagy több témakör együttes zárásakor) Cél: - felmérni az adott témakör ismeretanyagának elsajátítási szintjét, annak alkalmazni tudását Figyeljünk arra, hogy: -a feladatok mennyisége annyi legyen, hogy megoldásuk beleférjen a tervezett időkeretbe. Csak az időhiány miatt ne legye rosszabb az eredmény a vártnál - a felmérést olyan feladatokból kell összeállítani, amelyek között megtalálható az adott téma alapvető ismereteire közvetlenül építő feladat és begyakorolt típusfeladat. Ezeket a feladatokat a szorgalmas, de a matematika iránt nem

202

458 túlzottan érdeklődő tanulók sikeresen megoldják, így elkerülhető a fölösleges kudarcélmény. - legyen a feladatok között olyan is, amelynek jó megoldása megfelelő nehézségű akadályok elé állítja a matematikából tehetségesebb tanulókat. (Ne feledjük el azonban, hogy az iskolai dolgozat nem versenydolgozat, nem külső mérést szolgál, így tehát semmiképp sem lehet benne olyan téma ismeretére építő feladat, amely témát nem tanítottunk meg lelkiismeretesen. A tanulók értékelése történhet szóban, pontozással (vagy egyéb jelekkel), illetve osztályozással a hagyományos 5 fokozatú skálán. A tantárgyi eredmények értékelése során fontos, hogy a tanulók: - motiváltak legyenek minél jobb értékelés elnyerésére; - tudják, hogy munkájukat hogyan fogják (szóban, írásban, jeggyel) értékelni, - ez a tanár részéről következetességet és céltudatosságot igényel; - számítsanak arra, hogy munkájuk elvégzése után önértékelést is kell végezniük; - hallgassák meg társaik értékelését az adott szempontok alapján; - fogadják meg tanáraik észrevételeit, javaslatait, kritikáit akkor is, ha nem érdemjeggyel történik az értékelés. Ügyelnünk kell arra, hogy a különböző értékelési formák megfelelő hangsúlyt kapjanak. A szülők és a tanulók is tisztában legyenek azzal, hogy például a témazáró dolgozatra illetve a kiselőadásra kapott osztályzatok más-más súlyúak. Legyünk következetesek tanítványaink értékelésében, de ne legyünk merevek. Hassa át az értékelő munkát a humánum, a józan belátás, szükség esetén a javítás lehetőségének biztosítása akár a teljes közösség, akár egy csoport, akár egyes tanulók vonatkozásában. Ez nem jelent túlzott engedékenységet, hanem a tanuló tiszteletét, a kölcsönös bizalom, a pozitív motiváció megerősítését. - A tanulókat 5-8. évfolyamokon kategóriazáráskor minősítjük és az 5 fokozatú skála alapján osztályozzuk.

203


1. 2. 3. 4. 5.


ÓRASZÁM 5 + folyamatos 36 12 32 6 8 12

A szaktanári döntésen alapuló felhasználásra javasolt órakeretet az alábbiakra fordíthatjuk: - elsősorban a tananyag gyakorlására, ismétlésére; - a tananyag mélyítésére - nagyon tehetséges, érdeklődő osztályok esetén nem tantervi anyag feldolgozására - matematikatörténeti érdekességek bemutatására Gondolkodási és megismerési módszerek

Tartalom Matematikatörténeti érdekességek a tananyaghoz kapcsolva. Könyvtár és elektronikus

Tanulói tevékenység Projektmunka, kiselőadás, kutatómunka stb. keretében motiváló



Kapcsolódások

Pozitív motiváció kialakítása. Informatika Kommunikációs és 204

458 eszközök (pl. Internet) felhasználása információk gyűjtésére, feldolgozására Az „és”, „vagy”, „ha”, „akkor”, „nem”, „van olyan”, „minden” kifejezések jelentése. Egyszerű („minden”, „van olyan” típusú) állítások átfogalmazása, igazolása, cáfolata konkrét példák kapcsán.

Példák konkrét halmazokra: részhalmaz, kiegészítő halmaz, unió, metszet.

feladatok elvégzése, beszámolás szóban és írásban.

A nyelv logikai elemeinek tudatos szerepeltetése a feladatok megoldása során, a tananyaghoz kapcsolódó állításokban, szövegekben, ezek értelmezése és alkalmazása a válaszadásban. Igazolások, cáfolatok felismerése, alkalmazása konkrét feladatok kapcsán.

kooperatív készségek fejlesztése. Magyar nyelv és irodalom A nyelv logikai elemeinek helyes használata

Magyar nyelv és irodalom Ember a természetben A halmazelmélet fejlesztése.

Számhalmazok, geometriai alakzatok, árucikkek, élőlények, szófajok stb. tulajdonságainak vizsgálata, adott/választott szempontú csoportosítása.

205

458 Szöveges feladatok megoldása.

Változatos kombinatorikai feladatok megoldása különféle módszerekkel. Sorbarendezés, kiválasztás néhány elem esetén.

Sokszínű, a mindennapi életből vett problémák szöveges leírásának megértése, elemzése, a matematikai modell megkeresése, megoldás, a megoldások ellenőrzése – szükség estén – a szövegbe helyettesítéssel is. Szöveghez modell, modellhez szöveg keresése egyszerű esetekben. A megoldásoknál kapjon szerepet ezen az évfolyamon is a következtetés, a logikus gondolkodás:

Szövegelemzés, szövegalkotás és a matematika nyelvére való fordításban való jártasság fejlesztése.

A kombinatorikus gondolkodás fejlesztése. Tapasztalatszerzés az összes Különböző tárgyak, eset rendszerezett elemek, számok, betűk, felsorolásában. lehetőségek sorbarendezése, néhány elem kiválasztása. Különböző események kimeneteli lehetőségeinek számbavétele.

206

Ember a természetben Életvitel és gyakorlati ismeretek: feladatok a mindennapi életből

458 Számtan, algebra

Tartalom Műveletek a racionális számok körébe (3)

A hatványozás fogalma pozitív egész kitevőre. A hatványozás azonosságai konkrét példákon. Normálalak. (7)

Arány, aránypár, arányos osztás.

Tanulói tevékenység Műveletek gyakorlása változatos feladatokon keresztül a racionális számkörben. Zsebszámológépek használata

Helyiértékek megfigyelése különböző alapú (pl. 10-es. 2-es) számrendszerekben. A hatvány, hatványozás fogalmát elmélyítő feladatok megoldása, az azonosságok igazolása konkrét esetekben számításokkal, különböző nagyságú számok felírása normálalakban A mindennapi életből vett egyszerűbb és összetettebb feladatok megoldása a tanult ismeretek birtokában.

Fejlesztési feladatok, követelmények A számfogalom és a műveletfogalom fejlődése, a tanultak helyes alkalmazása. Egyszerűbb esetekben az alapműveletekből összeálló műveletsor hibátlan kiszámítása. A hatványozás fogalmának értése, alkalmazása konkrét esetekben. A bizonyítási igény fejlődése. A normálalak fogalmának értése és alkalmazása nem negatív számok esetében. Következtetési képesség fejlesztése. Arány, aránypár, arányos osztás fogalmának felismerése,

207

A tartalom kulcselemei (Fogalmak) Racionális szám.

Szemléltető eszközök, kísérletek Kapcsolódások

Zsebszámológép

Hatvány, hatványalap, hatványkitevő. Normálalak.

Arány, aránypár; arányos osztás; egyenes és fordított

Kémia AvogadroSakktábla;helyiértékszám, számítások, táblázat; atomok távolsága számkártyák. Fizika: számítások Földünk és környezetünk: nagy távolságok, távolságok a világegyetemben, Föld tömege, bolygók távolsága stb. Életvitel és gyakorlati ismeretek: műszaki rajzok értelmezése Művészetek:

Térképek, makettek

458 Százalékszámítási és egyszerű kamatszámítási feladatok.

A tanult ismeretek megoldásban való felhasználását feltételező szöveges feladatok megoldása. Különböző megoldási módok keresése (pl. következtetés, egyszerű algoritmusok alkalmazása.). A témához kapcsolódó matematikatörténeti érdekességek felkutatása, megismertetése a társakkal. A tanult ismeretek alkalmazása matematikai és gyakorlati feladatokban.

értése, jártasság arányosság egyszerű százalék- és kamatszámítási feladatok megoldásában. Szövegértés, szövegalkotás fejlődése.

A legfontosabb számelméleti fogalmak jelentésének, a tanult oszthatósági szabályoknak az értő ismerete, alkalmazásuk egyszerűbb esetekben.

Prímszám, összetett szám, legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös.

(6) Egyszerű algebrai egész kifejezések, helyettesítési értékük. (6)

Mindennapi szituációk összefüggéseinek leírása a matematika nyelvén, képletek értelmezése.

Algebrai kifejezés; helyettesítési érték.

Egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása

A mérlegelvvel kapcsolatos tapasztalatgyűjtés

Egyszerű szimbólumok megértése és a matematikában, valamint a többi tantárgyban szükséges egyszerű képletalakítások elvégzése. Lineáris egyenletek megoldása a tanulók által választott

(8)

Prímszám, prímtényezős felbontás. Két szám legnagyobb közös osztója, legkisebb közös többszöröse. Egyszerű oszthatósági szabályok(3-mal,9-cel, 8cal, 125-tel, 6-tal).

208

Azonosság; együttható; egynemű

aranymetszés Kémia: tömegszázalékos feladatok Fizika: hatásfok

Számkártyák

Kémia Fizika

Kétkarú mérleg

458 következtetéssel, mérlegelvvel. Szöveges feladatok megoldása. (6)

változatos matematikai és módszerrel. gyakorlati feladatok megoldásával. Szövegértelmezés, A mindennapi életből problémamegoldás vett, a matematikából és fejlődése. más tudományokból vett Az ellenőrzési igény szöveges feladatok, további fejlődése. problémák megértése, elemzése, a feltételek esetleges változtatása, megoldások keresése, eredmények ellenőrzése szövegbe való helyettesítéssel is. Modell megkeresése a szöveg alapján, modellhez szöveg keresése.

kifejezések; összevonás. Magyar nyelv és irodalom Életvitel és gyakorlati ismeretek: feladatok a mindennapi életből Fizika: mozgásos feladatok, egyszerű gépek, munka, teljesítmény, nyomás, Archimédesz törvénye Testnevelés és sport


Tartalom


Két halmaz közötti hozzárendelések megjelenítése konkrét esetekben. Egyértelmű hozzárendelések ábrázolása a derékszögű koordináta-

Táblázatok, grafikonok készítése konkrét hozzárendelések esetén. Tájékozódás a síkon a derékszögű koordinátarendszerben játékos feladatok és érdekes


A tartalom kulcselemei (Fogalmak) Kapcsolatok észrevétele, Hozzárendelés; megfogalmazása szóban, alaphalmaz; írásban, grafikonok képhalmaz; olvasása és készítése függvény. egyszerű esetekben.

209

Kapcsolódások Életvitel és gyakorlati ismeretek Ember a természetben: éghajlati diagramok készítése, elemzése,

Szemléltető eszközök, kísérletek Menetrendek, statisztikai zsebkönyv, halmazkarikák.

458 rendszerben (3) Lineáris függvények. Példák nem lineáris függvényekre (pl.:1/x függvény) (6) Sorozatok vizsgálata (számtani sorozat) (3).

összefüggések, gyakorlati feladatok megoldása során. A mindennapok gyakorlatából vett feladatok kapcsán összefüggések észrevétele, lineáris összefüggések felismerése, ábrázolása. Számokból, sík- és térbeli alakzatokból, mértékegységekből álló sorozatok készítése, vizsgálata, szabályok megfogalmazása. Annak tudatosítása, hogy néhány elemével adott sorozathoz több szabály is megfogalmazható.

összevetése.

A lineáris függvény fogalmának értése, felismerése konkrét feladatok kapcsán. A függvényszemlélet fejlődése. Számolási készség fejlesztése a racionális számkörben. Számtani sorozat képzési szabályának értő ismerete, felismerése és alkalmazása egyszerű konkrét feladatokban.

Lineáris függvény; elsőfokú függvény; nem lineáris függvény; törtfüggvény. Sorozat; számtani sorozat

Fizika: halmazállapotváltozások; út-idő grafikonok készítése, elemzése, különböző mozgásgrafikonok készítése, elemzése. Életvitel és gyakorlati ismeretek: feladatok a mindennapi életből (színházi ülőhelyek, kertészet, stb.) Ember és társadalom

Transzparensek írásvetítőhöz; derékszögűkoordinátarendszer, hurkapálca

.

Geometria, mérés

Tartalom Mértékegységek átváltása racionális számkörben

Tanulói tevékenység Adott konkrét átváltások gyakorlati jellegű feladatokban az életből és különböző tantárgyakból.

Fejlesztési feladatok, követelmények Mértékegységek ismerete, jártasság a mértékegységváltások helyes elvégzésében.

210


Kapcsolódások Kémia Fizika: alapmértékegységek pontos használata,


458 A mértékátváltások táblázatos rendszerezése, összefoglalása. Háromszögek magasságvonala, területe. Paralelogramma, trapéz, deltoid tulajdonságai, kerülete, területe. Kör kerülete, területe (10)

Szögpárok (egyállású szögek, váltószögek, kiegészítő szögek). (2)

Középpontos tükrözés. Középpontosan szimmetrikus alakzatok a síkban. (3) Szabályos sokszögek. (2)

átváltása

Tudja a háromszögek és Magasságvonal. Szerkesztőeszközök, A tanultakra vonatkozó négyszögek, valamint a állítások kör kerületét kiszámítani megfogalmazása, és igaz konkrét esetekben. A vagy hamis voltának háromszögek és a tanult eldöntése. Megoldási terv négyszögek, valamint a П készítése kerület-, kör területének Fizika: területszámítási meghatározása képlet körmozgások, feladatoknál használatával vagy csigák, csigasorok darabolással. Művészetek: Pantheon, Colosseum A tanult szögpárok A transzformációs Párhuzamos megkeresése, szemlélet fejlődése. szárú szögek. megnevezése és A szögpárok ismerete. bejelölése különböző ábrákon (pl. sokszögekben). A transzformációs Középpontos Másolópapír Művészetek: szemlélet fejlődése. tükrözés; szimmetria a Középpontosan A középpontos középpontos művészetekben szimmetrikus alakzatok szimmetria felismerése a szimmetria; Életvitel és keresése a természetben, környezetben. transzformáció; gyakorlati művészeti alkotásokban, a Egyszerű geometriai egybevágósági ismeretek: közvetlen környezetben. alakzatok középpontos transzformáció szimmetria a Középpontosan tükörképének mindennapi életben – szimmetrikus alakzatok megszerkesztésére képek gyűjtése rajzolása, hajtogatása, vonatkozó képesség. kivágása és később szerkesztése. A tanult

211

458 síkidomok, sokszögek csoportosítása a középpontos szimmetria szempontjából

Nevezetes szögek szerkesztése. (2)

Szögfelezés és Különböző szögek szögmásolás segítségével szerkesztése. különböző nagyságú szögek szerkesztése.

Háromszög szerkesztése alapesetekben. Az egybevágóság szemléletes fogalma, a háromszög egybevágósági esetei. (4)

Háromszögek szerkesztése közvetlen vagy közvetett adatok alapján. Szerkesztési eljárások gyakorlása.

Háromszögek szerkesztése megfelelő adatokból. A háromszögek egybevágósági feltételeinek ismerete.

A háromszögek és négyszögek hiányzó szögeinek kiszámolása különböző adatok birtokában, ábrák rajzok

A bizonyítási igény további fejlődése. A háromszögek külső és belső szögeire, a négyszögek belső

A háromszög belső és külső szögeinek összege. A négyszögek belső szögeinek összege. (3)

212

Háromszögek egybevágósága Papír, olló

458 segítségével. A témához szögeinek összegére kapcsolódó számításos és vonatkozó szöveges feladatok összefüggések ismerete. megoldása. Három- és négyszög alapú egyenes hasábok, forgáshenger hálója, tulajdonságai, felszíne, térfogata (6)

Elképzelt és valóságos testek tulajdonságainak felismerése, megfogalmazása, különböző hálók készítése. Felszín és térfogat számítása.

Térszemlélet fejlődése. Különböző alapú egyenes hasábok és a forgáshenger felszínének és térfogatának kiszámítása konkrét esetekben.

Művészetek: Számolások a tanult műalkotások köréből Életvitel és gyakorlati ismeretek: Környezetünk tárgyai; makettek készítése

Sík és térmértani modellező; zsebszámológép; testek.


Tartalom Valószínűségi kísérletek egyszerű konkrét példák esetében a teljes eseményrendszerben.

Gyakoriság, relatív gyakoriság fogalma, tulajdonságai.



Zsebszámológépekkel és Valószínűségi és számítógéppel végzett statisztikai szemlélet kísérletek tapasztalatainak fejlesztése. összegyűjtése, rendszerezett, lejegyzése. Grafikonok készítése az adatok alapján. Projektfeladatok. Adott szempontok alapján a jó (a szempontoknak

213

A tartalom kulcselemei (Fogalmak) Gyakoriság

Szemléltető eszközök, kísérletek Dobókockák, Életvitel és gyakorlati ismeretek pénzérmék, zsebszámológép. Kapcsolódások

458

(3)

Adatok gyűjtése, rendszerezése, adatsokaság szemléltetése, grafikonok készítése. (3)

megfelelő) események számának meghatározása, összehasonlítása az összes lehetséges esemény számával. A napi gyakorlati élethez kapcsolódó adatok (időjárás, bolti árak változó adatai, iskola tanulói létszámának alakulása az elmúlt években stb.) rendszerezett gyűjtése, ezek alapján értelmes grafikonok készítése. Tendenciák leolvasása, várható események megfogalmazása.

Legyen képes a tanuló egyszerű esetekben statisztikai adatokat gyűjteni, elemezni, értelmezni.

Ember és társadalom Testnevelés és sport Informatika: diagramok készítése, internetről adatok.

A továbbhaladás feltételei Gondolatok (állítások, feltételezések, választások stb.) világos, érthető szóbeli, írásbeli közlése. Egyszerű állítások igazságának eldöntése. Sorba rendezés, kiválasztás legfeljebb 4 elem esetén. Alapműveletek helyes elvégzése kis abszolút értékű egészek, törtek, tizedestörtek körében egyszerű esetekben. 10 pozitív egész kitevőjű hatványai, 10-nél nagyobb számok normálalakja Egyenes és fordított arányosság felismerése és alkalmazása egyszerű konkrét feladatokban. Egyszerű százalékszámítási feladatok. Osztó, többszörös, két szám közös osztóinak, néhány közös többesének megkeresése 214


.

458 Egyszerű elsőfokú egy ismeretlenes egyenletek megoldása. Egyszerű szöveges feladatok megoldása következtetéssel is. Lineáris függvények ábrázolása értéktáblázattal egyszerű esetekben. Egyszerű sorozatok folytatása adott szabály szerint, néhány taggal megadott sorozat esetén szabály(ok) keresése Szög (fok), hosszúság, terület, térfogat, tömeg, űrtartalom, idő mérése a szabványos mértékegységeinek ismerete. Háromszögek területének kiszámítása. Adott pont középpontos tükörképének megszerkesztése. Szögfelező szerkesztése. Háromszöggel kapcsolatos legegyszerűbb szerkesztések. Háromszögek és konvex négyszögek belső szögeinek összege. Háromszög és négyszög alapú egyenes hasábok valamint a forgáshenger felismerése, jellemzése. Gyakoriság fogalma Egyszerű grafikonok olvasása, készítése.

215


1. 2. 3. 4. 5.

TÉMAKÖR Gondolkodási és megismerési módszerek Számtan, algebra Összefüggések, függvények, sorozatok Geometria, mérés Statisztika, valószínűség Év végi összefoglaló ismétlés Témazáró dolgozatok írása, javítása Szaktanári döntésen alapuló felhasználás

ÓRASZÁM 4 + folyamatos 33 12 22 8 12 8 12

A szaktanári döntésen alapuló felhasználásra javasolt órakeretet az alábbiakra fordíthatjuk: elsősorban a tananyag gyakorlására, ismétlésére; a tananyag mélyítésére nagyon tehetséges, érdeklődő osztályok esetén nem tantervi anyag feldolgozására matematikatörténeti érdekességek bemutatására ÖSSZESEN: 111 óra Gondolkodási és megismerési módszerek

Tartalom Gondolatok szóbeli és írásbeli kifejezése

Tanulói tevékenység Kiselőadások tartása, házi dolgozatok

Fejlesztési feladatok, követelmények Az igényes szóbeli és írásbeli közlés fejlesztése.

216


Kapcsolódások Magyar nyelv és irodalom

458

A matematikai bizonyítás előkészítése: sejtések, kísérletezés, módszeres próbálkozás, cáfolás.

Híres magyar matematikusok.

készítése, interjúk készítése (matematikatörténeti érdekességekről, a matematika hasznosságáról, tanárokról, diáktársakról, versenyzőkről stb.) Projektmunka, az eredmények dokumentálása. Egyszerű, a matematikából és a gyakorlati életből vett feladatok megoldása, állítások igazságának vagy hamis voltának igazolása különböző módszerekkel (pl. átdarabolásokkal, közelítésekkel, ellenpéldákkal, logikus gondolatmenetekkel). Könyvtár és egyéb informatikai eszközök használatával kutatómunka, kiselőadások készítése megadott vagy

Értelmes kérdés- és vitakultúra kialakulása és fejlődése. Esztétikus megjelenítés írásban.

A bizonyítási igény fejlesztése. Tolerancia, kritikai szemlélet, a problémamegoldás fejlődése. Ellenpéldák szerepe a cáfolásban. Magyar nyelv és irodalom Ember és társadalom

Hon- és népismereti tájékozottság, műveltség gyarapodása. Néhány jeles matematikus életének, munkásságának ismerete.

217

458 választott matematikai korszakról, témáról stb. Szöveges feladatok értelmezése, megoldási terv készítése, a feladat megoldása és szöveg alapján történő ellenőrzése.

Elemek halmazokba rendezése, halmazok elemeinek felsorolása konkrét példák kapcsán. A tanult halmazműveletek alkalmazása konkrét feladatokban.

A matematikából, a gyakorlati életből, internetről, különböző feladatgyűjteményekből választott problémák megértése után azok önálló megoldása. Egy-egy kijelölt vagy választott matematikai témához kérdések megfogalmazása, feladatok készítése.

Fejlődés a szövegelemzés, értelmezés, valamint a matematika a nyelvére való fordítás terén. Az ellenőrzés, önellenőrzés igényének fejlesztése. Igényes grafikus és verbális kommunikáció kialakulása.

A tanult ismeretek közötti összefüggések keresése, megfogalmazása, majd azok értő alkalmazása egyszerűbb feladatok megoldásában.

Rendszerszemlélet fejlesztése.

Egyszerű kombinatorikai feladatok megoldása változatos módszerekkel (fadiagram, A tanultakhoz útdiagram, táblázatok készítése). kapcsolódó változatos feladatok megoldása, kiselőadások, kutatómunka, házi dolgozatok, projektfeladatok (pl. szerencsejátékok a

Fadiagram, útdiagram. Kombinatorikus gondolkodás fejlesztése. Tájékozottság a „nyereményjátékok” világában.

218

458 médiában, esélyek a nyerésre). Számtan, algebra

Tartalom


Racionális szám fogalma (véges, végtelen tizedes törtek), példák nem racionális számra (végtelen, nem szakaszos tizedes törtek).

Különböző tizedes törtek tulajdonságainak vizsgálata. Periódusok keresése. A π matematikai érdekessége.

Fejlesztési feladatok, követelmények A számfogalom mélyülése.

A tartalom kulcselemei (Fogalmak) Irracionális szám.

A racionális szám és a négyzetgyök fogalmának ismerete

A négyzetgyök fogalma

Négyzetgyök kiszámítása zsebszámológéppel, táblázatokkal. (11) A természetes, egész és Halmazábrák készítése. A rendszerezőképesség racionális számok fejlődése. halmazának kapcsolata. Számítások Műveletfogalom Műveletek racionális egyszerűsítése, például mélyítése. számkörben. Eredmények azonosságok Számolási és a becslési becslése. felismerésével. készség fejlődése. Zsebszámológépek alkalmazása a A szimbólumok Algebrai egész kifejezések, megoldások során. szerepének megértése, egyszerű képletek Betűszimbólumok célszerű használata. átalakításai. szerepeltetése a problémák lejegyzésében. Szorzattá alakítás A szimbólumok célszerű

219

Kapcsolódások Fizika Kémia Életvitel és gyakorlati ismeretek

Négyzetgyök; normálalak.


Négyzetgyöktáblázat fólián, zsebszámológép.

Fizika: Kémia Életvitel és gyakorlati ismeretek Algebrai egész; egynemű kifejezések; összevonás, azonosságok; kiemelés.

Számkártyák; betűkártyák, azonosság-kártyák. Téglalapkészlet

458 kiemeléssel egyszerű esetekben. Egyszerű algebrai egész kifejezések szorzása A helyettesítési érték kiszámítása. (10) Elsőfokú vagy elsőfokúra visszavezethető egyenletek, elsőfokú egyenlőtlenségek megoldása. Alaphalmaz, megoldáshalmaz. Szöveges feladatok megoldása.

átalakítása a megoldások egyszerűsítése érdekében. Egyszerű algebrai kifejezések Az algebrai kifejezések átalakításának célszerű átalakítása a felismerése, elvégzése, tanultak alapján, a gyors helyettesítési értékének és pontos számítások kiszámítása. elvégzése érdekében. A matematikából és a mindennapokból vett feladatok megoldása, megadott feltételek mellett. Változatos szöveges feladatok megoldása. Projektfeladatok.

(12)

Helyettesítési érték

Az elsőfokú egyenletek megoldása mérlegelvvel. Az ellenőrzés igényének fejlődése. Algoritmusos gondolkodás fejlődése. Szövegértelmezés, lefordtás a matematika nyelvére. Igényes kommunikáció kialakulása.

Fizika: mozgásos feladatok Kémia: keveréses feladatok Életvitel és gyakorlati ismeretek: munkavégzéssel kapcsolatos feladatok.


Tartalom


Függvények és ábrázolásuk a Változó mennyiségek derékszögű közötti kapcsolatok 2 koordinátarendszerben. x=x ; keresése, a kapcsolat


A tartalom kulcselemei (Fogalmak) A függvényszemlélet Egyértelmű fejlesztése. hozzárendelés, Táblázatok, grafikonok függvény;

220

Kapcsolódások Fizika: út-idő grafikonok készítése (egyenletes-

Szemléltető eszközök, kísérletek Érdekes grafikonok.

458 x=IxI Konkrét, egyszerű feltételnek eleget tevő pontok a koordinátarendszerben. (6)

Egyismeretlenes egyenletek grafikus megoldása (3)

Sorozatok és vizsgálatuk (mértani sorozat).

megfogalmazása szóban és készítése konkrét írásban. függvények esetén.

másodfokú függvény, abszolút érték függvény, parabola;

A különböző kapcsolatok közül a függvények kiválasztása, ábrázolásuk koordináta-rendszerben. Ponthalmazok a derékszögű koordinátarendszerben, jellemzőjük leolvasása egyszerűbb esetekben. Grafikus megoldási Egyismeretlenes egyenlet Grafikus módszerek alkalmazása grafikus megoldása. megoldás. különböző matematikai és gyakorlati feladatokban (lehetőség szerint számítógépen is). Különböző sorozatok jellemzőinek megkeresése, adott feltételek mellett sorozat elemeinek meghatározása egyszerűbb esetekben.

Konkrét elemekkel adott, Számtani sorozat, egyszerű sorozatok mértani sorozat. jellemzőinek felismerése, megfelelő adatok birtokában sorozat újabb elemeinek meghatározása. A számtani és mértani sorozat fogalmának ismerete.

221

egyenletesen gyorsuló mozgások, változó mozgások), sebességidő grafikonok; halmazállapotváltozások Kémia Ember és társadalom

Derékszögű koordinátarendszer fólián, hurkapálca, drótparabola és „v” alakú függvény.

Fizika: mozgásos feladatok grafikus megoldása

Derékszögű koordinátarendszer fólián, hurkapálca

Fizika Kémia Feladatok a mindennapi életből

.

458 Geometria, mérés

Tartalom A tanult testek áttekintése, ismerkedés a forgáskúppal, gúlával, gömbbel. (4)

Eltolás a síkban. Vektor, mint irányított szakasz. Két vektor összege, különbsége.

Tanulói tevékenység A rendszerező ismétlés után a tanult testek, illetve az azokból építhető egyszerűbb testek jellemzőinek meghatározása, felszínének, térfogatának kiszámítása konkrét adatok esetén. A forgáskúp, gúla jellemzőinek megismerése, hálók készítése, a felszín és térfogat meghatározási módszereinek megismerése egyszerű esetekben. Zsebszámológép használata. Egyszerű alakzatok eltolt képének megszerkesztése. Adott vektorok összegének, különbségének megszerkesztése. A tanultak alkalmazása más tantárgyak feladatainak megoldása során.

Fejlesztési feladatok, követelmények A halmazszemlélet és a térszemlélet fejlesztése. A tanult testek legfontosabb jellemzőinek, a felszín és térfogat meghatározási módjának ismerete.

A tartalom kulcselemei (Fogalmak) Kúp, gúla, gömb

Zsebszámológép célszerű használata a számítások egyszerűsítésére, gyorsítására.

A transzformációs szemlélet további fejlődése. Értse az eltolás fogalmát, ismerje tulajdonságait. A vektor fogalmának ismerete, alkalmazási lehetőségeinek felismerése és végrehajtása.

222

Szemléltető eszközök, Kapcsolódások kísérletek Fizika: Arkhimideszi Demonstrációs hengerpár; Pascaltestek; buzogány; Babilon építő; Magdeburgi-féltekék szívószál, cérna; Földünk és környezetünk: a polidron építő; földgömb megfelelő Művészetek: Gizi használati piramisegyüttes; tárgyak; számolások a tanult testhálók. műalkotások köréből. Életvitel és gyakorlati ismeretek: környezetünk tárgyai

Vektor; vektorok Fizika: az erő összege; eltolás ábrázolása, erők eredője, erők egyensúlya

Középpontos nagyítás,

Fizika: sötétkamra –

Négyzetrácsos papír, átlátszó papír

458 Középpontos nagyítás és Hasonló alakzatok keresése kicsinyítés konkrét a környezetben. Olyan jelenségek (pl. arányokkal. fényképezés, vetítés) felfedezése, ahol éppen . ennek a transzformációnak Szerkesztési feladatok van szerepe. Feladatok megoldása a nagyítás és kicsinyítés (10) tulajdonságainak megismerése után. Arányok értelmezése (pl. térképen). Pitagorasz tétele.

Egyszerű számításos feladatok a geometria különböző területeiről. (8)

Pitagorasz korának, életének és munkásságának felkutatása a könyvtárban, interneten, rövid házi dolgozat és/vagy kiselőadás készítése erről A tanult ismeretek alkalmazása a matematikához és más tudományterülethez, valamint a mindennapi gyakorlati élethez kapcsolódó feladatok megoldásában.

A transzformációs szemlélet fejlődése. A nagyítás és kicsinyítés fogalmának megértése. A nagyításhoz, kicsinyítéshez kapcsolódó egyszerű szerkesztési feladatok elvégzése.

kicsinyítés; hasonlóság.

Erősödjön a tanulóban a Pitagorasz-tétele tudat, hogy a matematika az emberiség kultúrájának része. Fejlődjön a bizonyítási igény. A kommunikációs képesség, a számolási készség, a becslési készség és az ellenőrzési igény fejlődése. Saját képlettár értő használata.

223

fénytan Ember a természetben: az emberi szem Művészetek: középpontos kicsinyítés, nagyítás használata a művészetekben.

Ember és társadalom: Pitagorasz és kora

Életvitel és gyakorlati ismeretek

Sík és térmértani modellező

458 Valószínűség, statisztika

Tartalom Valószínűség előzetes becslése, szemléletes fogalma. (4)

Adathalmazok elemzése (módusz, medián) és értelmezése, ábrázolásuk.

Grafikonok készítése, elemzése

Tanulói tevékenység Különböző élethelyzetek eseményeit vizsgálva az adott feltételeknek eleget tevő összes lehetőség meghatározása és ezen belül az adott szempontok szerinti összes jó lehetőség kiválasztása. A napi sajtóból, Internetről, tapasztalatból különböző grafikonok keresése, egymás grafikonjainak elemzése (pl. ragasszák fel – kivágás után – egy lapra).

Fejlesztési feladatok, követelmények A valószínűségi és statisztikai szemlélet fejlesztése.

A medián és a módusz ismerete, az adatsokaságban való eligazodás képességének fejlesztése.

Adatok gyűjtése különböző témákhoz kapcsolódóan, ezekből grafikonok készítése.

Szemléltető eszközök, Kapcsolódások kísérletek Dobókockák, Életvitel és gyakorlati ismeretek pénzérmék; dobótestek, Galtondeszka; különböző alakú céltáblák. Módusz, medián. Földünk és Diagramok; kérdőívek; környezetünk: statisztikai adatok újságok, feldolgozása folyóiratok, statisztikai Életvitel és gyakorlati ismeretek: zsebkönyv feladatok a stb. mindennapi életből – statisztikai zsebkönyv A tartalom kulcselemei (Fogalmak)

Földünk és környezetünk, Informatika: diagramok készítése, internetről adatok.

(4)

224

458 A továbbhaladás feltételei A gondolatok (állítások, feltételezések, választások stb.) kultúrált, szabatos, pontos, érthető szóbeli és írásbeli megfogalmazása. Szövegértelmezés egyszerű esetekben. Egyszerű állítások igazságának eldöntése, tagadás. A tanult halmazműveletek felismerése két egyszerű, konkrét halmaz esetén. Sorba rendezés, kiválasztás legfeljebb 4-5 elem esetén, az összes eset felsorolása. A zsebszámológép használat egyszerű gyakorlati számításokban. Alapműveletek helyes sorrendű elvégzése egyszerű esetekben a racionális számkörben. Egyszerű algebrai egész kifejezések helyettesítési értékének kiszámítása. Elsőfokú egyenletek megoldása. Egyszerű szöveges feladatok megoldása következtetéssel, egyenlettel. x=ax+b függvény és ábrázolása konkrét racionális együtthatók esetén. Háromszög és négyszög alapú egyenes hasábok felszíne és térfogata. Adott pont eltolása adott vektorral. Kicsinyítés és nagyítás felismerése hétköznapi szituációkban. Pitagorasz –tétel ismerete (bizonyítás nélkül). Relatív gyakoriság Leggyakoribb és középső adat meghatározása kisszámú konkrét adathalmazban. Grafikonok készítése, olvasása egyszerű esetekben.

225

458 A tanulók értékelése A tanulók tudását rendszeresen és sokoldalúan ellenőrizzük, és értékeljük. Ennek formái lehetnek például: 

Óránkénti szóbeli frontális számonkérés. Cél: - a folyamatos készülés biztosítása - nyomon követhetjük az új fogalmak megértését, azok alkalmazásának szintjét - gyakoroltatjuk a matematikai szaknyelv használatát



Otthoni munka rendszeres ellenőrzése, javítása, azok nyilvános értékelése (feladatok, szerkesztések, testek építése, gyűjtőmunka, megfigyelés …) Cél: - az otthoni munka lelkiismeretes, pontos elvégzésére nevelés



Füzetvezetés Cél: - rendezett, logikus, áttekinthető feladatmegoldásra és füzetvezetésre szoktatás, megfelelő íráskép kialakítása - geometriánál a pontosan és esztétikusan elkészített szerkesztések



Szorgalmi feladatok megoldása Cél: - a tananyaghoz kapcsolódó, de összetettebb feladatokkal a tehetségesebb gyerekek differenciált foglalkoztatása



Kiselőadások, házi dolgozatok készítése Cél: - a matematika helyének bemutatása a tudománytörténetben, művelődéstörténetben - rászoktatni a gyerekeket a könyvtár használatára, a kutatómunkára, az önálló ismeretszerzésre, az önművelésre - matematikatörténeti érdekességek, nagy matematikusok, érdekes matematikai problémák bemutatása



Órai munka Cél: - a tanóra végén az osztály teljesítményének tudatosítása a gyerekekben - egy-egy tanuló munkájának kiemelése - folyamatos tanórai figyelemre és munkára ösztönzés

226

458 

Csoportmunka (statisztikai adatgyűjtés, valószínűségi kísérletek elvégzése, egy-egy téma, összetettebb feladat vagy probléma megoldása, kutatási feladatok…) főleg 7-8 osztályban. Cél: - a közösen elvégzendő feladatból képességeinek megfelelően mindenki vegye ki a részét - a jobbak segítsék a gyengébbeket



Versenyeken, vetélkedőkön való szereplés Cél: - ösztönzés a tanórán kívüli megmérettetésre - a külső, magasabb kívánalmaknak való megfelelés elismerése



Szóbeli felelet (órán megoldott mintára feladatok számonkérése, házi feladatok helyes megoldásának szakszerű kommunikálása, órai feladatok végrehajtása, szerkesztések végrehajtása…) főleg 7-8. osztályban. Cél: - az adott téma átgondolt, alapos rögzítése és annak szakszerű kommunikálása - lényegkiemelés, érvelés - a szaknyelv megfelelő használata - a tanulók beszédkészségének fejlesztése. Tudja a gondolatait néhány mondatban önállóan összefüggően elmondani



Feladatlapok (műveletek elvégzése, állítások igazságtartalmának eldöntése, nyílt végű mondatok helyes befejezése, hibakereséses feladatok elvégzése, egyszerű feleletválasztás, többszörös feleletválasztás ellenpéldák indoklásával, rajzos, szerkesztéses feladatok, logikai feladatok megoldása indoklással…) Cél: - az elsajátított tananyag megfelelő ismeretének változatos számonkérése



-

Tájékozódó felmérő dolgozat, „röpdolgozat” Cél: - tájékozódni arról, hogy az adott fejezet anyagát milyen szinten sajátították el a gyerekek, az esetleges hiányosságok pótlása a témakör lezárása előtt Témazáró dolgozat (nagyobb témakörök végén, vagy több témakör együttes zárásakor) Cél: - felmérni az adott témakör ismeretanyagának elsajátítási szintjét, annak alkalmazni tudását Figyeljünk arra, hogy: - a feladatok mennyisége annyi legyen, hogy megoldásuk beleférjen a tervezett időkeretbe. Csak az időhiány miatt ne legye rosszabb az eredmény a vártnál - a felmérést olyan feladatokból kell összeállítani, amelyek között megtalálható az adott téma alapvető ismereteire

227

458 közvetlenül építő feladat és begyakorolt típusfeladat. Ezeket a feladatokat a szorgalmas, de a matematika iránt nem túlzottan érdeklődő tanulók sikeresen megoldják, így elkerülhető a fölösleges kudarcélmény. - legyen a feladatok között olyan is, amelynek jó megoldása megfelelő nehézségű akadályok elé állítja a matematikából tehetségesebb tanulókat. (Ne feledjük el azonban, hogy az iskolai dolgozat nem versenydolgozat, nem külső mérést szolgál, így tehát semmiképp sem lehet benne olyan téma ismeretére építő feladat, amely témát nem tanítottunk meg lelkiismeretesen. Az értékelés történhet szóban, pontozással (vagy egyéb jelekkel), illetve osztályozással a hagyományos 5 fokozatú skálán. A tantárgyi eredmények értékelése során fontos, hogy a tanulók: - motiváltak legyenek minél jobb értékelés elnyerésére; - tudják, hogy munkájukat hogyan fogják (szóban, írásban, jeggyel) értékelni, - ez a tanár részéről következetességet és céltudatosságot igényel; - számítsanak arra, hogy munkájuk elvégzése után önértékelést is kell végezniük; - hallgassák meg társaik értékelését az adott szempontok alapján; - fogadják meg tanáraik észrevételeit, javaslatait, kritikáit akkor is, ha nem érdemjeggyel történik az értékelés. Ügyelnünk kell arra, hogy a különböző értékelési formák megfelelő hangsúlyt kapjanak. A szülők és a gyerekek is tisztában legyenek azzal, hogy például a témazáró dolgozatra, illetve a kiselőadásra kapott osztályzatok más-más súlyúak. Legyünk következetesek tanítványaink értékelésében, de ne legyünk merevek. Hassa át az értékelő munkát a humánum, a józan belátás, szükség esetén a javítás lehetőségének biztosítása akár a teljes közösség, akár egy csoport, akár egyes tanulók vonatkozásában. Ez nem jelent túlzott engedékenységet, hanem a tanuló tiszteletét, a kölcsönös bizalom, a pozitív motiváció megerősítését. A tanulókat 5-8. évfolyamokon kategóriazáráskor minősítjük és az 5 fokozatú skála alapján osztályozzuk. A 7. és 8. évfolyam év végéni osztályozásánál a záróvizsgák eredményét nyomatékosan figyelembe vesszük.. A tankönyvek kiválasztásának elvei A taneszközök kialakításánál széles skála áll rendelkezésünkre. A matematika tantárgy tanításához a tanulók életkori sajátosságait figyelembe vevő, a szaknyelv használatát fokozatosan bevezető és alkalmazó taneszközök, tankönyvek közül lehetőleg olyanokat kell használni, amelyek lehetőséget biztosítanak a sokoldalú képességfejlesztésre, tartalmukban korszerűek és tananyagstruktúrában a tanulói ismeretszerzés sajátosságaihoz illeszkednek, ezért a tananyag eredményesebb elsajátítását teszik lehetővé.

228

458 A taneszköz kiválasztásánál érdemes előnyben részesíteni az alábbi jellemzőket, ha azok értelmezhetők az adott taneszközre: - a taneszközcsaládokat, - a munkáltató-tevékenykedtető jellegű, ezzel is pozitívan motiváló, - feladatokban gazdag, - tematikusan kidolgozott feladatokat is tartalmazó, - az egyéni haladást jól szolgáló, - az önálló tanulásra ösztönző, azt lehetővé tevő, tehát a tanulásirányítást jól megvalósító, - a tanultakat rendszerező és jól strukturált, - tanári segédkönyvvel, feladatmegoldásokkal, felmérési javaslatokkal munkánkat segítő, - tipográfiailag jól szerkesztett (pl. ábrák, kiemelések), didaktikailag jól felépített tankönyveket. A megfelelő feladatgyűjtemények, feladatlapok, munkafüzetek, munkalapok alkalmazásával segíthetjük a begyakorlást, a korrepetálásra szoruló és a tehetségesebb gyerekekkel való otthoni és iskolai foglalkozást egyaránt. Különböző szemléltetőeszközökkel, modellezőkészletekkel, írásvetítő transzparensekkel színesíthetjük a munkánkat. Gondolhatunk a számítógép használatára. Sok témakörhöz választhatunk különböző igényeket kiszolgáló CD-ket. A könyvtár számára rendeljünk: - feladatgyűjteményeket szakköri munkához, korrepetáláshoz - folyóiratokat - lexikonokat - egyéb, az önálló munkát segítő kiadványokat vő házirend szabályai szerint történik.

229

458

TÖRTÉNELEM Alapozó és fejlesztő szakasz 5-8. évfolyam

5. osztály 6. osztály 7. osztály 8. osztály

Éves óraszám 72 72 72 72

Heti óraszám 2 2 2 2

Ismeretközlő ebből ebből ebből ebből

1 1 1 1

Kompetencia fejlesztő 1 1 1 1

Alapelvek, célok Az Ember és társadalom műveltségi terület középpontjában az emberiség története áll. Ennek az alapvető műveltségi területnek három fontos eleme van: a történelem, az emberismeret és a társadalomismeret (jelenismeret). A történelem a társadalom közös emlékezete. Tanításának célja a történelmi műveltség elsajátítása, amely a közös kommunikációs alapot és ez által a kölcsönös megértés lehetőségét biztosítja a szűkebb és tágabb közösség (a lakóhelyünktől a nemzetünkön és európai közösségünkön át az emberiségig) számára. Mindez nélkülözhetetlen a közösséghez tartozás tudatának, különösen a nemzeti és az európai identitástudatnak az elmélyítéséhez. A történelmi folyamatok megértése alapozza meg a történelmi tudat kialakulását, vagyis annak konkrét belátását, hogy egyrészt a jelen – saját életünket is beleértve – nagymértékben a múlt eseményeinek eredménye, másrészt mai életünk hatást fog gyakorolni a jövő nemzedékek sorsára. Ezért fontos, hogy a történelmi múlttal való találkozás és a történelemből fakadó tanulságok feldolgozása a tanulók számára személyes, megélt élményt jelentsen. Az emberismeret, az etika, az antropológia és a pszichológia alapfogalmainak, értelmezési kereteinek bemutatásával hozzájárul önismeretünk elmélyítéséhez, továbbá megalapozza a középiskolai tanulmányokat. Betekintést nyújt az embert másokhoz és önmagához, a társadalomhoz és a természethez fűző szellemi kapcsolatok világába. Segít tudatosítani az ember sorsától elválaszthatatlan értékdilemmákat, megismertet az erkölcsi vitákban használatos érvelésmódokkal, fejleszti az önálló tájékozódáshoz, a felelős döntéshez, a mások álláspontjának megértéséhez szükséges attitűdöket és képességeket. A társadalomismeret ahhoz segít hozzá, hogy tájékozódni tudjunk saját korunk társadalmi, gazdasági és politikai jelenségei között. A társadalomismeret az ismereteken túl mindenek előtt a társadalmi problémák iránti érzékenység növelését, valamint a konfliktusok elemzéséhez szükséges képességek fejlesztését igényli. A társadalomismeret tanulása során ismerkedhetnek meg a tanulók a gazdaság, a gazdálkodás, a vállalkozás és a pénz világával is. Látóköre kiterjed a lakóhely, az ország, Európa és az egységesülő világ problémáira, ezáltal készít fel a demokratikus közéletben való tudatos részvételre.

230

458 A társadalmi tapasztalatoknak és ismereteknek az alsóbb évfolyamokon a játékokban, a konkrét szituációkban, az életszerű helyzetekben van kitüntetett szerepük. A felsőbb évfolyamokon fokozatosan előtérbe kerül az önálló tanulás, a politikai-társadalmi-gazdasági mozgások és változások figyelemmel kísérése, az egyéni vélemények megfogalmazása, továbbá a vita, s mindezekből eredően a demokratikus polgári lét magatartásformáinak kialakítása. A fejlesztés kiemelt területei: a személyiség és emberi jogok tiszteletére nevelés, a nemzeti identitás, a történelmi és állampolgári tudat erősítése, a szociális érzékenység, az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránti nyitottság, a környezetért érzett felelősség, más kultúrák megismerése és elfogadása, a humánus, értékeket védő magatartás, valamint a demokratikus intézményrendszer használatához szükséges ismeretek és képességek fejlesztése. Kiemelt fejlesztési feladatok: - népünk kulturális öröksége, nemzeti kultúránk - katolikus Egyház szerepe az európai kultúrában, Európa történetében - Magyar katolikus egyház szerepe A fejlesztési feladatok szerkezete 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Ismeretszerzés, tanulás Kritikai gondolkodás Kommunikáció Tájékozódás térben-időben A tartalom kulcselemei A reflexiót irányító kérdések FEJLESZTÉSI FELADATOK

1. Ismeretszerzés, tanulás 5−6. évfolyam  Ismeretszerzés személyes beszélgetésekből, tárgyak, épületek, képek közvetlen megfigyeléséből, hallott és olvasott elbeszélő szövegekből, az erre a célra készült animációs, oktató filmekből.

231

458    

Emberi magatartásformák és élethelyzetek megfigyelése. A műveltségi területhez kapcsolódó szövegek értő olvasása. Információk gyűjtése adott témához iskolai vagy más könyvtárban, médiatárban, múzeumokban. Segédkönyvek, atlaszok, gyermeklexikonok használata.

7−8. évfolyam  Ismeretszerzés az alapozó szakaszban meghatározottakon túl ismeretterjesztő-, játék- és dokumentumfilmekből, a továbbá más tömegkommunikációs eszközökből.  A műveltségi területhez kapcsolódó kulcsszak és kulcsmondatok keresése a szövegekben.  Információk gyűjtése adott témához iskolai vagy más könyvtárban, médiatárban, múzeumokban, interneten. A gyűjtött adatokról rövid tartalmi ismertető készítése.  Néhány kézikönyv, atlasz, lexikon használata.  A tanultak felhasználása új helyzetekben. 2. Kritikai gondolkodás 5–6. évfolyam            

Kérdések önálló megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban. A lényeg kiemelése írott és hallott szövegekből. A fikció megkülönböztetése az igaz történettől. Híres emberek, történelmi személyiségek jellemzése. Feltevések megfogalmazása a történelmi személyiségek cselekedeteinek, viselkedésének mozgatórugóiról. A cselekvés és annak következménye közötti kapcsolat felismerésének gyakorlása. Történelmi jelenetek elbeszélése, eljátszása különböző szempontokból. Önálló vélemény megfogalmazása társadalmi, történelmi eseményekről, jelenségekről és személyekről. Érvek gyűjtése a saját vélemény alátámasztására. Ellenérvek gyűjtése az ellenvélemények cáfolására. A különbségek felismerése és a változások nyomon követése egy-egy történelmi jelenség kapcsán. Tapasztalatok szerzése a valós, a lehetséges és a lehetetlen megítéléséről (például helyszín, idő, szereplők, események kapcsán).

232

458

7–8. évfolyam  A lényeg kiemelése írott és hallott szövegekből, továbbá tételmondat meghatározása, szövegtömörítés, szöveg átfogalmazása adott szempont szerint.  Adott történetben a valós és a fiktív elemek megkülönböztetése.  Többféleképpen értelmezhető szövegek jelentésrétegeinek feltárása.  Híres emberek, történelmi személyiségek jellemzése.  Feltevések megfogalmazása a történelmi személyiségek cselekedeteinek, viselkedésének mozgatórugóiról. A cselekvés és annak következménye közötti kapcsolat felismerésének gyakorlása.  Történelmi jelenetek elbeszélése, eljátszása különböző szempontokból.  Önálló vélemény megfogalmazása, érvek gyűjtése a saját vélemény alátámasztására, szükség esetén vita a témáról.  Feltevések megfogalmazása egyes társadalmi-történelmi jelenségek hátteréről, feltételeiről, okairól.  Érvek gyűjtése a feltevések mellett és ellen.

3. Kommunikáció 5–6. évfolyam Beszélgetés és vita egy-egy emberismereti, társadalmi, történelmi témáról. A tárgyilagos érvelés és a személyeskedés megkülönböztetése.  Saját vélemény érthető megfogalmazása.  Mások véleményének türelmes maghallgatása és figyelembevétele.  Események, történetek elbeszélése emlékezetből élőszóban.  Szóbeli beszámoló a saját tapasztalatokról, önálló gyűjtő-, illetve kutatómunkával szerzett ismeretekről.  Fogalmazás írása valamely történelmi-társadalmi témáról.  Rajz készítése történelmi és társadalmi témáról.  Rajzos vázlat készítése.

233

458  Modellek, makettek, tárgyak másolatának készítése.  Tárgyak készítése hagyományos kézművestechnikákkal.  Egyes események, történetek, jelenségek mozgásos dramatikus megjelenítése. 7–8. évfolyam  A tárgyilagos érvelés megfogalmazása úgy, hogy az a saját véleményt érthetően, logikusan támassza alá.  Mások véleményének maghallgatása, figyelembevétele, s beépítése a saját érvrendszerünkbe.  Események, történetek elbeszélése olvasott szövegből, emlékezetből, élőszóban.  Szóbeli beszámoló a saját tapasztalatokról, önálló gyűjtőmunkából, majd arról fogalmazás írása.  Rajz, ábra, diagram készítése történelmi vagy társadalmi témáról, adatokról.  Rajzos vázlat készítése.  Modellek, makettek, tárgymásolatok készítése.  Tárgyak készítése hagyományos kézművestechnikákkal. 4. Tájékozódás térben-időben 5–6. évfolyam  Az idő tagolására szolgáló kifejezések használata: perc, óra, nap, hét, hónap, év, évtized, évszázad, emberöltő.  Időmeghatározás már korábban megismert eseményre, jelenségre való utalással (például amikor a piramisok épültek, honfoglalás után, Mátyás uralkodása idején) Krisztus előtt, Krisztus után.  Viszonyítások gyakorlása: előbb, később, ugyanakkor, most, régebben, nagyon régen.  Az idő ábrázolása tér-vizuális eszközökkel (például időszalag készítése, homokóra bemutatása).  Néhány kiemelt esemény, jelenség időpontjának ismerete.  A tanultak elhelyezése az időben a kiemelt időpontokhoz képest.  Egyszerű kronológiai számítások. Események, jelenségek, tárgyak, személyek stb. időrendbe állítása.  Egyszerű térképek másolása kézi munkával.  A térkép legfontosabb elemeinek felismerése: vizek, domborzati jelölések, államhatárok, települések.  Események jelenségek leolvasása történelmi térképekről.  Távolságok becslése és számítása történelmi térképeken.  Egyszerű alaprajzok készítése.  Történelmi helyszínek modellezése. 234

458  Események kapcsolása a tanult helyekhez. 7–8. évfolyam  Az idő tagolása, az idő pontos meghatározása ismert eseményre, illetve jelenségre való utalással.  Az idő ábrázolása tér-vizuális eszközökkel, kronológiai adatok rendezése.  Kiemelt események, jelenségek, híres személyiségek tettei időpontjának ismerete.  A tanultak elhelyezése az időben a kiemelt időpontokhoz képest.  Egyszerű kronológiai számítások.  Események, jelenségek, tárgyak, személyek stb. időrendbe állítása.  Térképek másolása, vaktérképek kitöltése kézi munkával.  A térkép legfontosabb elemeinek felismerése: vizek, domborzati jelölések, államhatárok, települések.  Események jelenségek leolvasása történelmi térképekről.  Távolságok becslése és számítása történelmi térképeken.  Egyszerű alaprajzok készítése.  Történelmi helyszínek modellezése, illetve események és földrajzi helyek összekapcsolása térképen. 5. A tartalom kulcselemei 5–6. évfolyam Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy  további ismereteket szerezzenek a helyi hagyományokról; a lakóhely múltjáról, továbbá a környék, a lakóhely természeti értékeiről, az azokat fenyegető veszélyekről és a megóvásukra tett erőfeszítésekről;  megismerjenek néhány mondát, elsősorban a magyar történelemből; a történelmi múlt egy-egy térben és időben határolt darabját mélységében tanulmányozzák (például a honfoglalók élete, Mátyás udvara);  egy-egy jelenség változását az időben több korszakot átfogóan is tanulmányozzák (például a közlekedési eszközök fejlődése, a higiénés szokások alakulása);  ismereteket szerezzenek a magyar állam és a magyar nép történetének legfontosabb fordulópontjairól, megismerkedjenek a magyar történelem első fél évezredének kiemelkedő személyiségeinek történetével;  ismereteket szerezzenek arról, milyenek voltak az emberek hétköznapjai a különböző korokban és kultúrákban;

235

458  különbözőképpen értelmezzenek egyes történeteket a múltból aszerint, hogy melyik szereplő nézőpontját fogadják el; további ismereteket szerezzenek a magyar és nemzetiségi népszokásokról, a hagyományos életmódról; ismerkedjenek a lakóhelyen élő nemzeti és etnikai kisebbségek életével, kultúrájával, közös múltunkkal;  tájékozódjanak arról, hogyan élnek napjainkban az emberek – és különösen a gyerekek – a világ különböző pontjain, különböző civilizációkban; felkészültségüknek megfelelő szinten kommunikációt folytassanak olyan témakörökről, mint az emberek közötti különbségek, a nemek közötti kapcsolatok, az egyén és a közösség viszonya, továbbá a gazdálkodás kérdései. 7–8. évfolyam Legyen alkalmuk a tanulóknak arra,  hogy további ismereteket szerezzenek a helyi hagyományokról; a lakóhely múltjáról, a környék, továbbá a tágabb lakóhely természeti értékeiről, az azokat fenyegető veszélyekről és a megóvásukra tett erőfeszítésekről;  a történelmi múlt egy-egy térben és időben határolt darabját mélységében tanulmányozzák;  egy-egy jelenség változását az időben több korszakot átfogóan is tanulmányozzák;  további ismereteket szerezzenek a magyar állam és a magyar nép történetének legfontosabb fordulópontjairól, megismerkedjenek a magyar történelem kiemelkedő személyiségeinek történetével, további ismereteket szerezzenek az európai történelem jelentős állomásairól és legalább egy Európán kívüli civilizációról;  ismereteket szerezzenek arról, milyenek voltak az emberek hétköznapjai a különböző korokban és kultúrákban; ismereteket szerezzenek a politikai konfliktusokról (forradalmakról, háborúkról), különösen azok hétköznapi, emberi, erkölcsi, kulturális vonatkozásairól;  különbözőképpen értelmezzenek egyes történeteket a múltból aszerint, hogy melyik szereplő nézőpontját fogadják el;  ismerkedjenek a lakóhelyen élő nemzeti és etnikai kisebbségek életével, kultúrájával, közös múltunkkal; felkészültségüknek megfelelő szinten kommunikációt folytassanak olyan témakörökből, mint az emberek közötti különbségek, a nemek közötti kapcsolat egyén és a közösség viszonya, a gazdálkodás kérdései, a demokrácia és az emberi jogok; szembesüljenek a szabadság és a felelősség emberi dimenzióival a magán- és a közélet különböző területein;  ismerkedjenek olyan köznapi és kiélezett élethelyzetekkel, konfliktusokkal, amelyek rávilágítnak az erkölcsi értékminőségek és az emberi helytállás jelentőségére, illetve azokkal kapcsolatos problémákra. 6. A reflexiót irányító kérdések 5−6. évfolyam Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy választ keressenek olyan kérdésekre, mint a következők:  Mi az ember? Miben különbözik az állatoktól? 236

458  Miben hasonlítunk mindannyian? Honnan erednek az emberek közötti különbségek? Miért gondolkodnak másként a különböző életkorú emberek?  Mi mindentől függhet a döntések és tettek megítélése?  Miért vannak szegények és gazdagok? Milyen mértékben határozza meg a természeti környezet az emberek mindennapi kultúráját? 7−8. évfolyam Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy választ keressenek olyan kérdésekre, mint a következők:  Mit jelent az, hogy minden embert egyenlő méltóság illet meg?  Mit tehet az egyes ember másokért, a közösségért, a rászorulókért?  Van-e fejlődés a történelemben?  Miért vannak háborúk?  Milyen szerepet játszik a természeti környezet az egyes országok, civilizációk életében?  Mitől függnek az egyes emberek, embercsoportok érdekei?  Miért vannak gazdag és szegény országok?  Milyen mértékben hatnak a „nagy emberek” a történelmi eseményekre és folyamatokra?  Mi a hit, a vallás szerepe az egyes ember és a társadalmak életében?  Van-e célja az emberi életnek, illetve az emberi történelemnek?  Miért van az, hogy ugyanazt a történelmi eseményt vagy jelenséget különbözőképpen élik át az emberek? KULCSKOMPETENCIÁK ÉRVÉNYESÜLÉSE AZ EMBER ÉS TÁRSADALOM MŰVELTSÉGI TERÜLETEKNÉL A 21. század elején az iskolai nevelés-oktatás tetemes idő- és energiaráfordítást, illetve anyagiakat igényel. Az Ember és társadalom műveltségi terület, amely magába foglalja a történelem tantárgyat, a társadalmi és gazdasági ismereteket, továbbá a hon- és népismeret, valamint az etika témaköreit, műfajából eredően igényli azt az oktatási, nevelési gyakorlatot, amelyet a kulcskompetenciák nyújtanak. Továbbá megfogalmazható az a kitétel is, hogy a kulcskompetenciák nélkül nem lehet eredményesen tanítani, átadni az Ember és társadalom műveltségi terület egyik szeletét sem. Anyanyelvi kommunikáció Könnyen belátható, hogy tárgyaink elsőrendű közvetítő közege az anyanyelv. Mind szóban, mind írásban otthon kell lennie a tanulónak az anyanyelvi kommunikációban, hiszen a legfontosabb fogalmak, gondolatok, tények, források csak így mélyülhetnek el. Az Ember és társadalom

237

458 igényli a magyarázatot, a vitát, a véleménynyilvánítást, nemkülönben az olvasást, vázlatkészítést, dolgozatok, előadások lejegyzetelését. A nyelvhasználat tárgyunk esetében valóban kulcskérdés. Idegen nyelvi kommunikáció Az európai történelem tanítása, a források megjelölése műfajából eredően a latin nyelvre támaszkodik. Óhatatlanul találkozunk az 5−8. évfolyamon olyan szavakkal, fogalmakkal, amelyek az idegen nyelv alapjainak ismeretét feltételezik. Matematikai kompetencia Műveltségi területünk alapkövetelménye az idő fogalmának megértése, az idő számítása. A matematikai gondolkodás elengedhetetlen. Hasonlóképpen szükséges ez a kompetencia például egy földterület kiszámításához, az oszlop- és kördiagramok megrajzolásához, továbbá a táblázatok kitöltéséhez, értelmezéséhez. Természettudományok és azok alkalmazásának kompetenciája A történelem, továbbá a hon- és népismeret egészén végighúzódik a természeti jelenségeknek, a természeti világ alkotóelemeinek hatása és kölcsönhatása. Gondoljunk az időszámítás, a naptár, a Nap, a Hold, a Föld csillagászati jelenségeire, valamint az időjárás és a terméseredmények összefüggéseire. Végeredményben a történelem választ ad arra, hogy az emberi tevékenység az évezredek során miképpen változtatta meg a természetet, a világot. A történelem tárgya lehet az is, hogy a tudomány, a technológiai módszerek, a találmányok alkalmazása hogyan köti össze a társadalmi és természeti folyamatokat. Digitális kompetencia Információs társadalmunkban a digitális technológiák alkalmazása az ember és társadalom műveltségi terület hatékonyabb megértéséhez, tanulásához is nélkülözhetetlenek. Hatékony, önálló tanulás A tanuló legyen képes a kitartó, önálló tanulásra, rohanó világunkban legyen képes gazdálkodni idejével, energiájával. Tudja az új ismereteket megérteni, feldolgozni, s eddigi ismereti mellé beépíteni. Ehhez szükséges az információs kommunikációs technológiák (IKT) biztos kezelése, illetve azok segítségével a kreativitás fejlesztése. A hatékonyság, önállóság segítse a problémamegoldást, a konfliktusok kezelését, az új tanulási lehetőségek felkutatását. A módszerek, a kimeneti követelmények felkészítik a tanulót a továbblépésre, végső soron a középiskolai tanulmányokra. Szociális és állampolgári kompetencia

238

458 A szociális, azaz személyes, valamint a személyek közötti, továbbá az emberek kulturális igényei és életszínvonala mentén történő közösségi beilleszkedés, a harmonikus életvitel mind része annak, hogy az egyén hogyan tud érvényesülni az egyre színesebbé, változatosabbá váló társadalmunkban. Az Ember és társadalom műveltségi terület, kiváltképpen a történelem és az etika foglalkozik a szociális és állampolgári kompetencia kérdéseivel. A történelmet az egyének és a csoportok tevékenysége viszi előre, s a demokráciát az állampolgárok egymáshoz való viszonya alakítja, fejleszti. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A tudás, a kreativitás, a kockázatvállalás, az újítás korunkban egyre nagyobb hangsúlyt kap. Azok a speciális ismeretek, képességek, amelyek kialakítják a tanulókban a vállalkozói tevékenységet, a tanulás folyamatában kiemelt hangsúlyt kapnak. Ebben a folyamatban a gazdasági ismeretek elsajátítása a felnövekvő nemzedék életének alapjait jelenthetik. A történelem erre a kompetenciára is választ ad. Esztétikai – művészeti tudatosság és kifejezőképesség A művészetek, stílusok, az ember mindennapjait kísérő olyan dolgok, mint az öltözködés, a lakás, a szórakozás, a szabadidő eltöltése (zene, tánc, kirándulás, utazás stb.) olyan kísérő elemei az életnek, amelyek a történelem s a honismeret révén közvetíthetők az egyén felé. A történelem, a társadalmi ismeretek, az azokban történő elmélyedés lehetőséget teremt arra, hogy az óriási mennyiségű információözönből a tanuló kiválassza az értékeset, az esztétikusabbat, a művészeti értéket magába rejtő információkat. A történelem a maga eszközeivel – például a korstílusok megismertetésével – a tradíciókat képes rendszerbe foglalni, s ez által az esztétikaiművészeti értékeket, mint alapvető kompetenciát elsajátíttatni a tanulókkal. KIEMELT FEJLESZTÉSI FELADATOK A kerettanterv eddigi jól bevált gyakorlatára, azaz a hagyományokat őrző koncepciójára, a pedagógusokkal kiépített kapcsolatára hagyatkozva kiemelt fejlesztési területként kezeli a Hon- és népismeret modult. A magyar múlt személyi, nyelvi, tárgyi értékei, szokásrendszere oly gazdag és szerteágazó, hogy azok ápolását kiemelt feladataink közé soroljuk. Célunk tehát, hogy a tanulók ismerjék meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk legjelentősebb értékeit. Ennek érdekében tanulmányozzák a kiemelkedő magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységét, munkásságát. Ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és a velünk együtt élő más népek megismeréséhez, megbecsüléséhez, s a velük való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit. Alapvető nevelési célnak tartjuk, hogy a tanulók a társadalmi és természeti környezet szűrőjén át alapozzák meg a nemzettudatukat, nemzeti önismeretüket, végeredményben pedig a hazaszeretetüket. Ismerjék meg és

239

458 tiszteljék a hazánkban és környezetünkben élő más népek kultúráját, eredményeit! Ösztönözzük fiataljainkat a szűkebb és tágabb környezet történelmi és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására! Késztessük őket az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre! Egyéb kiemelt fejlesztési feladatok A 21. század elején egységesülő Európa olyan tudást, ismereteket követel meg polgáraitól, amelyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy az egyén tájékozódni, érvényesülni tudjon az európai nyitott társadalmakban. Ehhez ismerni kell az egyetemes emberi civilizáció legfőbb jellemzőit, részt kell venni a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. Ennek a tudásnak legmegfelelőbb közvetítője az Ember és társadalom műveltségterület, akárcsak a demokrácia, az aktív állampolgárságra nevelésnek. Átfogó tudást nyújtó műveltségterületünk alkalmas arra is, hogy a gazdasági nevelést, a tudatos fogyasztóvá válást, s az ezzel összefüggő környezettudatosságra nevelést megvalósítsa. Hosszú távon olyan személyiségek nevelésére van szükség, akik testi és lelki egészség harmóniájában élnek, s akik tudatosan készülnek a felnőtt lét szerepére.

240

458 5. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 72 óra Heti óraszám

2 óra

Témakörökre és kompetenciafejlesztésre szánt órák Ismeretközlő Kompetenciafejlesztés Bevezetés. A történelem és kutatásának fogalmai 3 óra 2 óra 2. Az őskor 4 óra 2 óra 3. Az ókori Kelet világa 6 óra 2 óra 4. Az ókori görögök 8 óra 5 óra 5. Az ókori rómaiak 8 óra 7 óra 6. A magyar történelem kezdetei 7 óra 4 óra Rendszerezés, összefoglalás 6 óra Ellenőrzés, témazáró (ismeretet és kompetenciát tartalmaz) 5 óra Helytörténet, múzeumlátogatás 3 óra Összesen: 36 óra 36 óra Témakör

1. BEVEZETÉS Fejlesztési célok

Tananyag

Kapcsolat teremtés az alsó tagozatban tanult történelmi olvasmányok és az események időben való elhelyezése között. A néprajz, és más segédtudományok forrásainak fontosságának felismerése. Alapozás a már ismert tudásanyagra, illetve a történelem korszakainak tanításakor a család tagjainak eltérő korára és tapasztalataira.

A történelem kezdete Ismerjük meg a múltat! A régészek munkája A történelem korszakai (kiegészítő anyag)

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Használja a tanuló a tankönyv és más elérhető forrás képanyagát. Fedezze fel az összhangot a rajz, a környezet, valamint a honismeret tantárgyakkal. Ajánlott a múzeumi látogatás, a jegyzetelés műveleteinek folyamatos gyakoroltatása. Történelmi térképek megismerése, annak kapcsolata a korábban megismert térképekkel. Időszalag készítése, segítséggel.

A továbbhaladás feltételei Tudjon a tanuló segítséggel tájékozódni a térben és időben. Legyen képes az első 4-5 óra után felismerni a történelem forrásait. Végezzen gyűjtőmunkát, tudja a gyűjtött információkat részben segítséggel feldolgozni, rendszerezni. A tanulók mindegyikének lehetőséget kell teremteni arra, hogy tartson kiselőadásokat.

241

458 2. AZ ŐSKOR Fejlesztési célok

Tananyag

A tankönyv képei és más források, különösen az ide vonatkozó ismeretterjesztő filmek segítségével az ősember környezetének elképzelése. Az emberi fejlődés lépcsőfokainak megkülönböztetése, ezzel párhuzamosan az időben és térben való tájékozódás. Filmek, képek, s különösen CD játék segítségével az ősember életmódjának felfedezése. Az étkezés, öltözködés, lakásviszonyok maival történő összevetése sokat segít ebben. Magyarázat, hogy mi tartotta életben a gyűjtögető, illetve a termelő embert.

1. Az ősember környezete 2. Az őskori ember élete 3. A termelő ember 4. Az első mesterségek és a cserekereskedelem kialakulása 5. Varázslat és művészet

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Készítsen a tanuló szakócát, tűzfúrót, kőbaltát, ősemberi ruházatot. Kutasson otthon vagy a könyvtárban a témához tartozó képek után. CD játék otthoni, önálló használata segít az őskor egyes fejezeteinek jobb megértésében. Gyakorlás kérdések, feladatok segítségével, amelyek segítik az önálló tanulást. Jó lehetőséget kínál a szituációs játék (például a nagyvad elejtésétől a varázstáncig).

A továbbhaladás feltételei Tudjon a diák – egyre kevesebb segítséggel – gyűjtőmunkát folytatni. Találjon ki maga szituációs játékokat, s társaival játssza el. Készítsen a tárgyalt korról rajzokat. Tudja kezelni a számítógépes játékot, s a megoldásokat hasznosítsa az őskor témájának feldolgozása során. Tudja a régi és a mai kor emberét párhuzamba állítani, és a különbségeket felismerni, megfogalmazni. Sajátítsa el a kézművesség fogalmát és az anyagok ismeretét, mert ezek hiánya a felsőbb évfolyamokon visszatérő probléma.

3. AZ ÓKORI KELET Fejlesztési célok

Tananyag

Az időben való tájékozódás képessége. Az őskornál még elegendő a nagyon régen, régen időmeghatározás. Az ókorhoz azonban be kell vezetni a konkrét (5-6000 évvel ezelőtt) történéseket. Az események egymás mellé (például Egyiptom és Mezopotámia azonos időben való kialakulása) és egymás után (például a piramisok építése előbb volt, mint a kínai nagy falé) rendezése. Időszalag készítés. Az időben való tájékozódás mellett a

Az ember és a múló idő (kiegészítő anyag) Mezopotámia Egyiptom, a Nílus ajándéka A piramisok rejtélye és a vallás Az ősi India Az ókori Kína

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Gyűjtsön történeteket a TV ismeretterjesztő, dokumentum- és játékfilmjeiből. Rendszeresítsük a tanulók felkészüléséhez a kiselőadásokat, a gyűjtőmunkát, s egyegy témakörnél nagyon hasznos lehet a szituációs játék. (Például a fáraó udvarában, a bibliai történetekben). Kutassanak együtt azután a térképen, hogy ma melyik ország fekszik a tanult ókori birodalmak helyén.

A továbbhaladás feltételei Tudjon a tanuló önállóan feladatokat megoldani. Segítséggel tudja megrajzolni, kitölteni a vaktérképeket. Tudja megmagyarázni, hogy miért a nagy folyók mentén alakultak ki az első nagy birodalmak. Tudjon különbséget tenni a több- és egyistenhívő vallások között. Tudjanak csoportosan szituációs játékokat előadni, múzeumlátogatásra felkészülni. Tudjon értelmezni, elemezni forrásszemelvényeket, olvasmányokat. A topográfiai ismeretek, a források

242

458 térben történő eligazodás alapelemeit is el kell sajátítani. A vaktérkép felismerése, használata. Az állam (birodalom) és a városállam közötti eltérés

A Biblia népe

feldolgozása és a múzeumlátogatások nélkülözhetetlenek a felsőbb évfolyamba történő továbblépéshez

4. AZ ÓKORI GÖRÖGÖK Fejlesztési célok

Tananyag

Az ókori görögök történelmének elhelyezése az időben, továbbá az ókori és a mai Görögország földrajza közötti párhuzam felállítása. Mit örökölt a modern Európa az ókori görögöktől (például olimpiák, művészetek, színház, írás, építkezés). Az életmód, a szórakozás, vagy éppen a pénz fontossága tekintetében meg kell állapítani, hogy mennyire voltak az ókori görögök hasonlatosak hozzánk. A demokrácia szó tartalmának elsajátítása, s mai, általunk is megélt gyakorlata. Az ókori görög család és a mai magyar család életmódjának összevetése.

A krétai mondakör A görög istenvilág A trójai háború A poliszok hajósai és kereskedői Az ókori görög olümpiák Athén. A királyságtól a demokráciáig Spárta, a katonaállam Csaták és hősök. A görög-perzsa háborúk Athén Periklész korában Mesterek, művészek, tudósok Történetek Nagy Sándorról A család és a nevelés (kiegészítő anyag)

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Használjuk rendszeresen a kézi atlaszbeli és a fali térképet. Támaszkodjunk azon tanulók beszámolóira, gyűjtőmunkáira, akik már jártak – vagy valamelyik családtagjuk már járt – Görögországban. Használják a képes albumokat, amelyek révén be lehet mutatni az ókori görög világ egy-egy szeletét. A népszerű filmeket a megfelelő tanári irányítással és kritikával elemezzük. (Trója, Nagy Sándor, 300, Odüsszeusz). Az ismeretterjesztő filmek ugyancsak sok lehetőséget nyújtanak a tananyag feldolgozásához, akárcsak a szituációs játékok. Készítsen a tanuló fogalomkártyákat, s adjon elő társaival szituációs játékokat, amelyekre a görög történelem jó lehetőségeket kínál. Keressünk olyan alkotásokat, fogalmakat, amelyek igazolják a kultúra folyamatosságát. (Például a színház, olimpia, az építészet, a demokrácia, filozófia, gimnázium, pedagógus stb.) Játsszuk el a cserépszavazást egy aktuális témára. Olvassák el Schliemann életrajzát, amely sok tizenéves gyerek példaképe lehet.

A továbbhaladás feltételei Meg kell tudni különböztetni a tanulóknak a Balkán, a Kis-ázsiai partvidék és a szigetvilág földrajzi egységét. Ismerje fel a tanuló a görög művészet jeles alkotásait, amelyeknek eredetije és másolata a mai Európában számtalan helyen látható. Az épületekben ismerje fel az ókori görög hatást. Tudja a forrásokat, olvasmányokat tanári segítséggel feldolgozni, értelmezni, s jegyzetet készíteni. Tudja az időszalagot önállóan tovább fejleszteni, használni.

243

458 5. AZ ÓKORI RÓMA Fejlesztési célok

Tananyag

Képanyagról beszélgetés. A képek felhasználásával különbségtétel Görögország és Róma között. Hasonlóság bizonyítása a görög és a római kultúra között. A Tiberis-parti kistelepülésből hogyan lett egy világbirodalom bemutatása. Ennek érdekében a római hadsereg szerepének érzékeltetése, a fegyelem és szervezettség birodalomépítő hatása. Az Itália földjén élő népek kultúrájának az azt magába záró római sokszínűséggel együtt való bemutatása. A római mondák, az azokban megismert hősök példája alapján bizonyítás, hogy Róma erejét, nagyságát a város polgárai teremtették meg, és hogy Julius Caesar és Augustus a névsor csúcsát jelentik. A római számok ismerete, az általános műveltség mellett mindennapjaink velejárói is.

Róma születése Róma a köztársaság korában Nagy csaták, nagy római győzelmek Válságban a köztársaság Julius Caesar Köztársaságból császárság Róma császárai és műemlékei (kiegészítő anyag) Róma, a birodalom fővárosa

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Kutatómunka. A szituációs játékok, a jól ismert római szállóigék, a közismert hősök (Brutus, Crassus, Augustus, Spartacus, Pompeius) támaszt nyújtanak a téma feldolgozásához. Rajzoljanak le egy legióst, illetve a római hadseregben használt bármilyen fegyvert (például pajzs, döfőorr, csapóhíd, „vadszamár”, kard, sisak, sarü stb.). Külön blokkban dolgozzuk fel a Biblia Újszövetség részét, illetve Jézus tanításait. Tantárgyi koncentrációként alkalmazhatjuk a vizuális nevelés (művészettörténettanórán tanultakat). Látogatás egy ókori római város romjaihoz. (Óbuda, Tác, Szombathely, Pécs stb.)

A továbbhaladás feltételei Tudjon a tanuló önállóan beszámolót készíteni, vaktérképet kitölteni, gyűjtőmunkát végezni. Tudjon tájékozódni a Római Birodalom területén, s megnevezni néhány országot, amelyek ma, a volt birodalom területén fekszenek. Tudatosuljon a tanulóban, hogy mind a tanulási módszereket, mind a tananyagot illetően a római fejezet elsajátítása sokat segít a felsőbb évfolyamra történő lépésben, s a későbbi középiskolai tanulmányokban.

Családi élet Rómában A rómaiak Pannóniában A kereszténység születése Jézus kálváriája A keresztény egyház kezdete A népvándorlás viharában

244

458 6. A MAGYAR TÖRTÉNELEM KEZDETEI Fejlesztési célok

Tananyag

Annak felismerése, hogy ahogyan a görögöknek vagy a rómaiaknak, úgy a magyar népnek is van őstörténete, mondavilága.

A magyar nép eredete a krónikák szerint

Mint minden ősregének, a magyar mondáknak is vannak valós és mesei elemei. Az összhang megtalálása a többféle tudományos kutatás között. Az Uráltól a Kárpát-medencéig tartó főbb földrajzi helyek egymás után, akár vaktérképen való elhelyezése. Más nomád népek közül a sztyeppei magyarok kultúrájának, benne az öltözködésnek, a harcmodorának, gazdasági életének, továbbá a magas színvonalú ötvösművészetének a felismerése. Felismerése annak, hogy őseink tehetsége és szerencséje abban állt, hogy a korabeli népek tengerében, melyek közül sok véglegesen eltűnt – néhány kivételtől eltekintve –, mi megmaradtunk és államot alapítottunk.

A tudományos kutatások Hunok és avarok a Kárpát-medencében A vándorló magyarok életmódja

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok


A tankönyv s más források igénybevételével állítsuk párhuzamba őseink társadalmát más pusztai népekével. A szituációs játékok kitűnő lehetőséget adnak (például a vándorlás, jurtaállítás, kazár fogságból való kitörés, a vérszerződés, fejedelemválasztás és más események) eljátszására.

Tudja a 10-11 éves tanuló a magyarok vándorlásának feltételezett útvonalát, néhányat a legrégebbi szavaink közül, s a szomszédos népek nevét.

Vaktérkép használata.

Tudja elhelyezni a tanuló a földrajzi neveket a térképen. Hiszen ez a környezetismerethez, s a továbblépéshez, továbbá a felsőbb évfolyamokban megkövetelt ismeretekhez szükséges. Tudja használni az időszalagot.

Tudnia kell a tanulónak hét vezér és a hét törzs nevét, továbbá a törzs-nemzetségnagycsalád felépítést.

A magyar nép vándorlása A honfoglaló magyarok A honfoglalás Berendezkedés a Kárpát-medencében

Lehetőség szerint látogassunk el legalább egyszer a Hősök terére és Ópusztaszerre, a Nemzeti Történelmi Emlékparkba.

245

458

6. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 72 Heti óraszám: 2 Témakör 1. Bevezető. Év eleji ismétlés 2. Képek a középkori Európa életéből 3. Magyarország az Árpádok idején 4. A virágzó középkor Magyarországon 5. Az újkor kezdetén 6. Magyarország az újkor kezdetén Rendszerezés, összefoglalás Ellenőrzés, témazáró Beszámolók, kiselőadások Helytörténet, múzeumlátogatás Összesen:

Témakörökre és kompetenciafejlesztésre szánt órák Ismeretközlő Kompetencia fejlesztés 2 óra 7 óra 6 óra 6 óra 5 óra 7 óra 5 óra 5 óra 4 óra 7 óra 2 óra 4 óra

36 óra

2 óra 5 óra 3 óra 2 óra 36 óra

1. BEVEZETÉS Fejlesztési célok

Tananyag

Emlékszel még? címmel az 5. évfolyamos tananyagtartalmakat a 6. évfolyamon összefoglaló térképek alapján ismételjük át.

1. Bevezetés a 6. osztályos történelem tananyagba 2. Az 5. évfolyamos tananyag átismétlése

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Támaszkodjunk a 6-os taneszközök térképes összefoglalóira, illetve az 5. évfolyamos taneszközökre. Javasolt, hogy az egyes fő témaköröket egy-egy kiscsoport (3-4) fős dolgozza fel, és ismertesse. Így minden tanuló kap feladatot.

A továbbhaladás feltételei Tudják megfogalmazni a tanulók ókor és a középkor átmenetének legfőbb jellemzőit.

246

458 2. KÉPEK A KÖZÉPKORI EURÓPA ÉLETÉBŐL Fejlesztési célok

Tananyag

A középkori Európa kialakuló új államainak elhelyezése a történelmi térképén. A tanuló korábbi ismereteire való alapozás, az összefüggések, a történelmi folyamatok, ami az ókori nagy birodalmak uralkodói és alattvalóik, illetve a középkori királyságok királyai és alattvalóik között fennállt felismertetése. A történelem folyamatának és a társadalmi változásoknak máig ható üzenetének megértése. Annak megértése, hogy az ókor fejlődését hogyan váltotta fel, és vitte tovább a középkor, s abból miképpen jöhetett létre mai, modern társadalmunk. Annak ismerete, hogy mi maradt meg napjaink társadalmában a középkorból (például a római katolikus egyház, a királyság intézménye, valamint számos épület) és mi nem maradt meg (például a feudalizmus rendszere, az inkvizíció, az istenítéletek, és számos épület). Az első fejezet kulcsfogalmainak (dézsma, hűbériség, feudalizmus, szerzetes, kolostor, jobbágy, földesúr, céh, iszlám stb.) ismerete, mert a magyar középkor tárgyalásakor többek között majd erre kell alapozni. Topográfiai ismeretekre pedig szűkebb hazánk és a tágabb Európa ismerete okán kell szert tenni.

1. A felbomlott Római Birodalom 2. Középkori emberek 3. Élet az uradalomban 4. A nemesek és a jobbágyok élete 5. Az Arab Birodalom és az iszlám* kialakulása 6. Nagy Károly Frank Birodalma 7. A középkori keresztény egyház 8. Szerzetesek és kolostorok 9. Európa középkori városai 10. Iparosok, kereskedők, céhek 11. A román és gótikus művészet 12. A reneszánsz és a humanizmus kezdete

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok A középkor első fejezetének feldolgozását kövesse végig a kiscsoportos munka, amelynek része a kooperatív tanulásszervezés. Így minden tanuló aktívan részt vesz a munkában. Szakítsunk időt a tanulói kiselőadásokra, hiszen a tananyag műfajából eredően (lovagok, szerzetesek, jobbágyok, élete, az uradalom, az egyház szervezete, céhek, városok kialakulása, stílusirányzatok) erre számos kitűnő alkalom kínálkozik. A tanulók folyamatosan alkalmazzák a topográfiai ismereteket, hiszen Európa kialakulása e nélkül nem érthető meg. Segít a gazdag térkép kínálat. A különböző források, olvasmányok feldolgozása vagy azok alapján újak beszerzése a kutatómunka lehetőségét rejti magában. Legyen a megismerés egyik módja a fotózás, rajzolás, majd a fotók, rajzok rendszerezése. Múzeumlátogatás a téma tanulásához elengedhetetlen.

A továbbhaladás feltételei Tudjon a tanuló tanári segítséggel következtetéseket levonni a kialakuló új Európa rendjéről, országainak társadalmi berendezkedéséről. Váljon a tanulók rendszeres gyakorlatává a könyvtári és az internetes kutatómunka, a források feltárása. Legyen képes a tanuló a tanári magyarázat, a szövegek és képek, továbbá feladatok alapján a tanult anyagrész reprodukálására. Tudja megfogalmazni a kereszténység kialakulásának lényegét, továbbá kettészakadásának máig ható következményeit. Ismerje fel a középkor három meghatározó stílusirányzatának jegyeit, s végezzen gyűjtőmunkát e témában. Tudja alkalmazni a korszakra vonatkozó időszalagokat, vaktérképeket, azaz a térbeli és időbeli tájékozódás legelemibb ismereteit.

247

458 3. MAGYARORSZÁG AZ ÁRPÁDOK IDEJÉN Fejlesztési célok

Tananyag

A magyar nép vándorlásának, majd végleges letelepedésének okai, máig ható összefüggései, ezek megértése kapcsolódva az 5. évfolyamos tananyaghoz. A Kárpát-medencével összefüggésben a népvándorlás népei közül azoknak a bemutatása, amelyek a magyar néppel társadalmi, topográfiai, vagy hadi cselekmények vonatkozásában, kapcsolatban voltak. Annak magyarázata, hogy a honfoglalást és az államalapítást előkészítő fejedelmek milyen szerepet játszottak történelmünkben. Hogyan lehetett az, hogy számos, a magyarnál erősebb, nagyobb nép eltűnt a népvándorlás viharában, a mi őseink pedig megmaradtak. A kifejezőkészség az események bemutatása mellett nyilvánuljon meg az olyan fogalmak használatával, mint a félnomád, gyula, kende, várjobbágy, székelyek, szászok, szerviensek, familiaritás, tatárok. Tájékozódás időben a vándorlás, a honfoglalás, a kalandozások, az államalapítás, a német támadások, vagy a tatárjárás eseményeinek sorba rendezésekor. Tájékozódás térben, a térképolvasáskor: Etelköz, Bizánc, Itália, Kárpát-medence, vagy éppen Erdély, Dunántúl, a Vereckei-hágó, Pozsony, Esztergom, Ópusztaszer. A Képes Krónika egyes részletei segítségével válaszok az Árpád-kor történelmi összefüggéseire.

Letelepedés a Kárpát-medencében


Legyen alapvető forrás a tankönyv szövege, képei, ábrái, térképei. Ennek A Magyar Királyság megalapítása alapján gyűjthetnek, s kutathatnak, újabb források után. Szent István, az államalapító A tanulói kiselőadások és a kollektív munka egymásra építése a tanulás egyik Trónviszályok és pogánylázadások alapja. A lehetőségtől függően sokat kora segíthet egy-egy tanulmányi kirándulás (pl. Esztergom, Fehérvár, Lébény, Szent László (1077 −1095) Ópusztaszer, Ják, Zsámbék, Ócsa, Velem, Pécs, Csempeszkopács, Könyves Kálmán Pécsvárad, Tákos, Csaroda, Vésztő, (1095−1116) és kora Veszprém, Öskü, Szekszárd, Eger, Rudabánya, Muhi, Szalonna, Feldebrő). Országépítő és törvényhozó Az egyéni, vagy kiscsoportos módon királyok készített tabló, fogalomkártya, beszámoló, királyok családfája továbbá a A tatárjárás szituációs játékok hálás témája a (1241−1241) vérszerződés, a korona vagy kard, az Aranybulla kiadása, Szent Margit, Szent A második honalapítás. Az Árpád- Erzsébet legendája. A Szent Korona ház kihalása története külön feldolgozandó.

A továbbhaladás feltételei Tudjon a tanuló önállóan vagy kevés segítséggel következtetést levonni a honfoglalás és az államalapítás eseményei között. Tudjon beszámolót, kiselőadást tartani az Árpád-ház nagy alakjairól és fontosabb eseményeiről. Időszalag, vaktérkép, kronológia segítségével tudjanak a tanulók tájékozódni térben és időben.

Az Árpád-kori magyarság műveltsége

248

458 4. A VIRÁGZÓ KÖZÉPKOR MAGYARORSZÁGON Fejlesztési célok

Tananyag

Kifejtése annak, hogy mit jelent a trónviszály, illetve a bárók hatalma, Hogyan hatott Károly Róbert trónra kerülése az ország sorsára. A szétforgácsolódás, illetve a központi hatalom egymást váltó időszakainak történelmi törvényszerűségeinek felismerése. Az Árpádkorról szerzett tapasztalatokból kiindulva következtetések levonása a jól működő gazdaság, az erős hadsereg és a hazájának elkötelezett király és nemesség jó együttműködéséről. Annak felismerése, hogy hatalom és gazdasági élet harmóniája esetén rend van, és fejlődés. A tárgyalt korszak kiemelkedő alakjainak (Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás) bemutatása úgy, hogy az eltérő dinasztiákból érkező uralkodók között párhuzamot vonunk. (A hasonlóságok és az eltérések kiemelése.) Az időrend, a topográfia megfelelő helyen kezelése. A kulcsesemények évszámokhoz (1301, 1351,1456, 1490, 1526, 1541) rendelése. A kifejezőkészség és az ismeretszerző képesség fejlesztésének bővülése az események bemutatásakor az állami jövedelmek, bandérium, báró, ősiség, pallosjog, úriszék, városfejlődés, szabad királyi város, bányaváros, mezőváros, zsoldos, reneszánsz, fekete sereg, corvina kifejezésekkel.

Károly Róbert „kincses Magyarországa” Nagy Lajos, a lovagkirály Luxemburgi Zsigmond uralkodása A középkori magyar városok Az Anjou- és a Zsigmond-kor műveltsége A törökverő Hunyadi János

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Egyéni munkára, feladatmegoldásokra is számtalan lehetőség adódik (a magyar lovagkor, egy virágzó bánya- vagy királyi város, a fekete sereg, a reneszánsz Buda vagy Visegrád, a mohácsi csatatér). A fejezet feldolgozása során a tanuló részesítse előnyben a kutató és a gyűjtőmunkát. Erre számtalan lehetőség adódik. Koncentráció más tantárgyakkal: irodalom (Janus Pannonius, Toldi),

A nándorfehérvári diadal Hunyadi Mátyás uralkodása A hódító Mátyás reneszánsz udvara A Jagellók kora (1490−1526) A mohácsi vész. A három részre szakadt ország

Jó lehetőséget ad a témakör a szituációs gyakorlatokra (lovagi párviadal, Hess András nyomdája, adók beszedése, nándorfehérvári diadal, mohácsi csata). Készítsünk középkori használati tárgyakat (ruha, fegyver, viaszpecsét, cserépedény, cégér stb.).

A továbbhaladás feltételei Tudjon a tanuló önállóan, vagy segítséggel következtetéseket levonni a fejezetcímben szereplő jelző alapján. („Kincses Magyarország”) Ismerje a tanuló a korszak idő és térbeli jellemzőit. Tudjon választ adni a tanuló arra, hogy miért nevezik ezt a korszakot a „vegyes házi királyok” korának. Kapcsolja össze a törökverő Hunyadi János személyén keresztül a kormányzó fogalmát, s a nándorfehérvári diadal jelentőségét. A tárgyalt topográfiai adatok Tudjon választ adni arra, hogy miért tekinti az utókor Mátyást ma is az egyik legnagyobb magyar királynak.

249

458 5. AZ ÚJKOR KEZDETÉN Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok A topográfiai ismeretek bővítése, amikor A nagy földrajzi felfedezések A tanárnak a tantárgyi koncentrációt Európa országainak megismerése után az mindenképpen ki kell használni a tanulók Újvilágot, azaz Amerikát is meg kell találni Amerika őslakói. Két világ felkészülése során: a térképen. Ezzel együtt jár a Föld találkozása Beszámolók készítésére (Kolumbusz naplója, óceánjainak megismerése is. A topográfiai maják, aztékok, inkák kultúrája, Luther és tanulmányok mellett az eddig tanult európai A felfedezések hatása Európára Kálvin élete, tevékenysége, a németalföldi és társadalmak után az attól eltérő idegen az angliai forradalom, a spanyol inkvizíció, a kultúrák tanulmányozása. Annak megértése, Reformáció és ellenreformáció Napkirály építkezései, Péter cár utazásai, hogy a topográfiai (térbeli) kitágulás nem illetve a nagy tudósok alkotásai és a földrajzi jár együtt az idő hasonló változásával. A A spanyol világbirodalom és felfedezések). A témák csoportmunkában is nagy felfedezések Mátyás uralkodását Németalföld feldolgozhatók. Lehet tankönyvi képek, követő – a török Európára törésének – ábrák, térképek alapján rajzolni, vaktérképet évtizedeiben zajlottak le. Ezek Angliától Nagy-Britanniáig kitölteni, s további források után a összefüggéseinek magyarázata, illetve a két könyvtárban és az interneten kutatni. A különböző világ egymásra hatásának A Napkirály Franciaországa és Nagy fejezet eseményei nagyszerű alkalmakat (gazdasági, kulturális, vallási) elemzése. Péter Oroszországa szolgáltatnak a szituációs játékhoz. A Annak felismerése, hogy a polgárosodás tanulók készítsenek fogalomkártyákat, (reformáció, manufaktúra, a tőke és tőkés Tudomány és művészet kora amelyet összefoglaló órán használhatnak. megjelenése, a polgári forradalmak) illetve újkorban Készíthetnek fogalomtáblát, amelybe annak eredményei a mai modern folyamatosan jegyzetelhetnek, s amely korszakunkban is éreztetik hatásukat. alapján tarthatnak kiselőadást. Lehet Világosan kell látni, hogy a feudalizmus készíteni életrajzokat a nagy felfedezőkről, a ellen fellépő, hatalomra törő új rend, a leghíresebb reformátorokról és a nagy polgárság vallása a reformáció. A nagy tudósokról. A témát a lényegre törő változások társadalmi, topográfiai feladatlapok megoldása vagy a kísérőjelenségei az angliai és a németalföldi múzeumlátogatás könnyíti meg. események. A világ felosztását, a hatalom, pénz, vallás mentén zajló változások összefüggéseit Kolumbusz, Luther, Cromwell neve jelzi. Ezzel egy időben Európa más országaiban pedig a feudalizmust konzerváló napkirályok Fejlesztési célok

Tananyag

A továbbhaladás feltételei Tudja a tanuló az alapvető topográfiai követelményeket, tehát tudja megmutatni térképen az Újvilágot és az óceánokat. Tudja térképen megmutatni, illetve vaktérképen berajzolni a nagy felfedezők (Kolumbusz, Díaz, Magellán) útját. Tudja a tanuló felsorolni, és röviden bemutatni a legfontosabb új protestáns irányzatokat, s tudjon melléjük egy-egy országot rendelni, ahol a jelzett vallás először elterjedt. Tudja összefoglalni a polgárosodás, illetve a polgári forradalom lényegét, s ezzel összefüggésben a tőkés társadalom kialakulásának folyamatát.

250

458 terjesztették ki hatalmukat (XIV. Lajos és Nagy Péter). A csillagászat, és a fizika fejlődésének ismerete, mely tudományok gyökeres fordulatot idéztek elő a világ szellemi és tudományos életében.

6. MAGYARORSZÁG AZ ÚJKOR KEZDETÉN Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Összefüggést teremtése a mohácsi vész, 1. A három részre szakadt Magyarország Alkalmazzák a tanulók az eddig tanult Buda elfoglalása s az ország három fogalmakat (iszlám, református, részre szakadása között. Az események 2. A várháborúk hősei evangélikus, római katolikus, fejedelem, a leglátványosabban a topográfiai várháborúk, ellenreformáció, barokk (három szín, három országrész) 3. A Királyi Magyarország és az Erdélyi stb.). Ajánlott a kiscsoportos és az önálló megoldással magyarázhatók. Új elem az Fejedelemség tanulási módszer. eddig tanultakhoz képest a Török Használják a tankönyvi térképeket, Hódoltság. 4. A reformáció elterjedése vaktérképeket. Tankönyvi és más A valaha egységes, a 16. század Magyarországon források, olvasmányok elemzése. A derekától a három különböző kultúra, témakör tartalmából adódóan (török három vallás, három ország 5. Bocskai István szabadságharca. Az világ, várháborúk, Bocskai és a hajdúk, összefüggéseinek bemutatása. ellenreformáció Zrínyi halála, főúri összeesküvés, a A reformáció különböző ágainak Rákóczi-szabadságharc számos elterjedése a szászok és magyarok között. 6. Erdély aranykora hadvezére, Zrínyi Ilona Munkács védője A magyarországi helyzet összevetése stb.) számos lehetőséget kínál szituációs például a németalföldivel. Kíséri-e 7. Zrínyi Miklós a függetlenségi játékokhoz, illetve egyéni és kiscsoportos Magyarországon a reformációt a mozgalom élén munkához. polgárosodás? Annak megfogalmazása, hogy a 8. Buda visszavétele és a török kiűzése hazánkban miért nem alakult ki a nyugati Magyarországról államokéhoz hasonló polgárosodás. A történelmi jelentőségű fejedelmeknek, 9. II. Rákóczi Ferenc a szabadságharc szabadsághősöknek, nemzeti érzelmű élén politikusok (I. Rákóczi György, Bocskai István, Bethlen Gábor, Zrínyi Miklós, 10. A Rákóczi-szabadságharc bukásához Zrínyi Ilona, Thököly Imre, II. Rákóczi vezető út. Fejlesztési célok

Tananyag

A továbbhaladás feltételei Tudja a tanuló a három országrész, a legfontosabb várak, a három szabadságharc (Bocskai, Thököly, Rákóczi) topográfiai alapkövetelményeit. Tudja a tanuló, hogy a 1526−1711 közötti szűk két évszázad hogyan határozta meg Magyarország fejlődését, jövőjét. Tudjon választ adni arra a kérdésre is, hogy a Bocskai-, illetve a Rákócziszabadságharc milyen eredménnyel járt, mi volt a máig ható kisugárzása.

251

458 Ferenc) magyar történelemben játszott szerepének értelmezése. A három szabadságküzdelem (Bocskai, Thököly, II. Rákóczi Ferenc), összevetése a nyugati, római katolikus Zrínyi Miklóst az erdélyi protestáns Bethlen Gáborral és a felvidéki evangélikus Thökölyvel. Magyarország három országrészének állapotának összevetése a török kiűzése utáni Magyarország állapotával, amikor az országrészek újra egyesültek.

Az emigráció

252

458 Szempontok a tanulói teljesítmény értékeléséhez Értékelés irányul a tanuló tudására a - képességek, készségek - tárgyi tudás (ismeret) Ellenőrzés – szóban és írásban Szóbeli ellenőrzés:  feleltetés,  kiselőadás,  beszámoló,  vita,  szituációs játék Írásbeli ellenőrzés:  vázlatkészítés,  esszéírás,  forráselemzés,  teszt, feladatlap,  gyűjtőmunka – tablókészítés  füzetvezetés Egyéb: Iskolán kívüli programokon való részvétel Szöveges – képes - filmes anyagok gyűjtése Tájékozottság a helyi, országos, európai napi eseményekben Versenyeken való részvétel A tanulók folyamatosan érdemjegyekkel történő értékelést is kapnak munkájaikra. Kategóriazáráskor is érdemjeggyel értékeljük munkájukat. Az 5. és 6. év végén is osztályzatokat kapnak..

253

458 7. évfolyam Éves óraszám: 72 - Heti óraszám: 2 A FEJLESZTŐ SZAKASZ I. Témakör 1. Bevezetés. Az alapozó szakasz átismétlése 2. A polgári átalakulás kora Európában és az Európán kívüli világban 3. Magyarország a Habsburg Birodalomban. A reformkor Magyarországon 4. Forradalom és szabadságharc Magyarországon 1848–49-ben 5. A nemzeti államok és birodalmak kora (1849–1871) 6. Megtorlás, kiegyezés, boldog békeidők 7. Európa nagyhatalmai és Magyarország az imperializmus korában. Az első világháború Rendszerezés, összefoglalás Beszámolók, kiselőadások Helytörténet, múzeumlátogatás Összesen:

Témakörökre és kompetenciafejlesztésre szánt órák Ismeretközlő Kompetencia fejlesztő 3 óra 3 óra 5 óra 5 óra 6 óra 5 óra 6 óra 3 óra 3 óra 4 óra 4 óra 4 óra 5 óra 4 óra 4 óra 36 óra

4 óra 4 óra 36 óra

1. BEVEZETÉS. AZ ALAPOZÓ SZAKASZ ÁTISMÉTLÉSE Fejlesztési célok

Tananyag

A 6. évfolyamos témakörök legfontosabb történelmi csomópontjainak felidézése, ha kell, segítséggel. Térben (Európa és Amerika), időben (6−17. század) való tájékozódás.

1. Bevezetés 2. Alapozó szakasz átismétlése I. 3. Alapozó szakasz átismétlése II.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Használja az átismétléshez a tanuló a 6. osztályos tankönyvét, továbbá a kézi atlaszt, s az elmúlt tanév során készített jegyzeteit és vázlatfüzetét.

A továbbhaladás feltételei Tudja önállóan felidézni a tanuló a középkor nagy fordulópontjait, a feudalizmus egyes szakaszait, s a feudalizmusból a polgári társadalomba történő átmenet törvényszerűségeit. Tudjon a tőkés felhalmozásról, a protestáns vallásról, valamint a polgári forradalmak közötti összefüggésekről rövid beszámolót tartani.

254

458 2. A POLGÁRI ÁTALAKULÁS KORA EURÓPÁBAN ÉS AZ EURÓPÁN KÍVÜLI VILÁGBAN Fejlesztési célok

Tananyag

Az alapozó szakaszban tanult topográfiai ismeretek (Amerika és Európa) összehangolása a polgárosodással, továbbá a felvilágosodás eszméivel. Kapcsolatteremés a németalföldi és angol polgári forradalom, valamint az európai és észak-amerikai történelmi változások között. Az angol, holland és ír telepesek hatása mellett a francia társadalmi változások hatásának felfedezése (többek között a Függetlenségi Nyilatkozat szövegében). A gazdasági fejlődés, a tőke hatalma és a társadalmi változások közötti összefüggések meglátása, s ezzel kapcsolatos demográfiai adatok gyűjtése és értelmezése. Az események bemutatása kapcsán fejlődik a kifejezőkészség, amikor az új szakszavakat (farmer, ültetvényes, szenátus, alapító atyák, harmadik rend, jakobinusok, diktatúra, felvilágosodás, géprombolók, liberalizmus, nacionalizmus) beemeljük a témakör tanulásakor. Az időben való tájékozódás tartama szűkül, hiszen itt csak évtizedeket kell (18. század) sorrendbe rakni. Ettől azonban az időben való tájékozódás nem lesz könnyebb. A technikai, sőt az ipari fejlődés összekapcsolása James Watt találmányával. Napóleon történelmi nagysága a korszak eseményeibe beillesztve, továbbá párhuzamba állítva Napóleont az ókor és a középkor nagy alakjaival. A 19. század szellemi áramlatainak ismertetése.

A polgárság megerősödése Nyugat-Európában A feltörekvő államok: Franciaország és Poroszország. A felvilágosodás kora Észak-Amerika angol gyarmatosítása. A gyarmatok összefogása Anglia ellen A francia forradalom előzményei. A királyság bukása A polgári köztársaságtól a jakobinusok rémuralmáig Franciaország és Európa Napóleon idején A mezőgazdasági és az ipari forradalom

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Az önálló és kiscsoportos tanulás, kifejeződhet egy-egy anyagrész feldolgozásában. A gyűjtőmunka révén bemutathatók a kor nagy emberei (például Washington, Napóleon, James Watt, Voltaire). Helytörténeti kirándulás is szervezhető, a fővárosi és vidéki múzeumokban, amelyek a 18−19. századot mutatják be. Összeállíthatnak a tanulók szituációs gyakorlatot, lehet készíteni tablót a kor nagy embereiről, eseményeiről. Támaszkodjanak egyre gyakrabban a forrásokra, hiszen a 13-14 éves korosztály már képes a bonyolultabb szövegeket is értelmezni, elemezni. A

A továbbhaladás feltételei Tudjon a tanuló a feldolgozandó témák bármelyikéről önállóan következtetést levonni szóban és írásban. Tudjon a könyvtárban kutatni, s újabb forrásokat feldolgozni. Készítsen önállóan kiselőadásokat, beszámolókat. Tudja a tanári magyarázatot reprodukálni, illetve a gyűjtött információkból tanári segítséggel egy adott téma vázlatát, majd teljes anyagát összeállítani. Ismerje a korszak legfontosabb időbeli és térbeli jellemzőit. Tudja a tanuló az adott témakör legfontosabb üzenetét, nevezetesen az USA megalakulásának körülményeit felvázolni, másrészt az ipari forradalom hatását, a társadalom fejlődésének összefüggéseit elemezni. Tudjon a tanuló következtetni a 19. század első éveinek, a Napóleont követő Európa változásaira, illetve az új európai rendből fakadó eszmeáramlatokra következtetni.

Az ipari forradalom gazdasági és társadalmi következményei A Szent Szövetség kora. Új eszmei irányzatok

255

458

3. MAGYARORSZÁG A HABSBURG BIRODALOMBAN. A REFORMKOR MAGYARORSZÁGON Ajánlott tevékenységformák Fejlesztési célok Tananyag Módszertani javaslatok A Rákóczi-szabadságharc utáni társadalmi, politikai és topográfiai állapotok felismerése. A térképen a Habsburg Birodalom, benne Magyarország határainak meghatározása. A térbeli tájékozottság összhangba hozása az időbeli állapottal. Ez növeli a kifejezőkészséget, amit új fogalmak (betelepítés, úrbér, vándormozgalom, vallási türelem, oktatáspolitika, alsótábla, felsőtábla, örökváltság, zsellér, reformkor, felelős kormány, nemzetiség stb.) beemelésével gazdagítunk. A politikai erővonalak finomodásának, végeredményben pedig a pártok megalakulásának megértése, feldolgozása.

Magyarország beillesztése a Habsburg Birodalomba Mária Terézia és II. József kora Magyarországon a francia forradalom és a napóleoni háborúk időszakában A reformokhoz vezető út A reformkori magyar társadalom. A pozsonyi országgyűlések Gróf Széchenyi István a reformkori küzdelmek és a polgári átalakulás élén Kossuth Lajos fellépése és politikai pályája A reformkori Magyarország élete. Az első politikai pártok megalakulása

Hasznos a témakör hatékonyabb feldolgozásához a tanári koordináció, amely jelentheti az egyéni és a csoportmunka összehangolását s a tantárgyi koncentrációt. A témakör tárgyalásánál leghatékonyabban a magyar irodalom segít, tekintettel a reformkor nagy költőire, íróira (Petőfi, Jókai, Vörösmarty, Eötvös). Sokat segít, ha visszautalnak az alapozó szakasz hon- és népismereti tanulmányaikra. Eredményes lehet a fotózás, a források gyűjtése, elemzése, feldolgozása. A tankönyv továbbá a prezentációs anyag mindenhez biztos alapot nyújt.

A továbbhaladás feltételei Tudjon a tanuló önállóan vázlatot, kiselőadást, beszámolót készíteni, illetve azt szóban megadott témáról előadni. Tudjon a tanuló egyszerű táblázatokat, grafikonokat, diagramokat (kör és oszlop) készíteni. Tudja a tanuló a neves történelmi személyiségeket a megfelelő történelmi korba és földrajzi helyre tenni, cselekedeteiket, ha kell, tanári segítséggel pontosan jellemezni. Tudja térkép alapján megállapítani, hogy kik voltak a 19. századi Magyarország legnagyobb létszámú nemzetiségei, s hogy az ország melyik részén éltek.

A soknemzetiségű Magyarország tudományos és művészeti élete

4. FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC MAGYARORSZÁGON 1848−49-BEN Ajánlott tevékenységformák Fejlesztési célok Tananyag Módszertani javaslatok A forradalom célkitűzéseinek ismerete. A korábban tanult (például az angol és francia) forradalmak előzményeinek összevetése, azok között közös pontok

A márciusi fordulat A Batthyány-kormány megalakulása és az 1848. évi törvények

Fontos a tanári segítség a sűrűn zajló események koordinálására. Ez a topográfiai és harci cselekmények összehangolására fokozottan igaz.

A továbbhaladás feltételei Tudjon a tanuló a források elemzése, képek, könyvek, fotók, prospektusok gyűjtése, múzeumlátogatás alapján önállóan következtetéseket levonni a

256

458 találása. A reformkor eseményeinek főbb követelései. A reformkor és a forradalom eseményeinek a korszak jeles személyiségein keresztül való értelmezése (Petőfi, Kossuth, Wesselényi, Széchenyi, Görgey, Ferenc József, Batthyány, Deák). A kifejezőképesség, továbbá az ismeretszerzési és feldolgozási képesség fejlesztése érdekében a 12 pont és a Batthyány-kormány névsorának megtanulása. Az áprilisi törvények lényegének ismerete, a jobbágyfelszabadítás, az örökváltság, a nyelvrendelet, a közös teherviselés fogalmainak használata. Biztos tájékozódás a térképen a Kárpátmedence csataterein, a jeles városaiban Pozsonytól Nagyszebenig és Temesvárig. A topográfiai és történelmi, valamint társadalmi események kapcsán annak felmérése, hogy mit jelentett az orosz támadás Magyarország ellen.

A magyar szabadságharc kezdete Az udvar újabb támadása A dicsőséges tavaszi hadjárat A szabadságharc sorsa

A tanuló a topográfia gyakorlása révén tud eligazodni a szabadságharc sűrűn változó csataterein. A gyűjtőmunka az egyéni és a csoportos tanulásra, a topográfiai és az időbeli ismeretek rendszerezésére egyaránt kiterjedhet. Fontos a tantárgyi koncentráció. Nélkülözhetetlen az irodalom (Petőfi, Arany, Jókai, Vörösmarty stb.), a földrajz (Erdély, Felvidék, Kárpátok stb.). A munkafüzet feladatlapjai, a források, a korszakot feldolgozó albumok, mind-mind gazdagítják a tanulók ismereteit. Szervezzenek a tanulók önállóan, vagy tanári, szülői irányítással tanulmányi kirándulást, amely terjedjen ki a helytörténeti és a múzeumok meglátogatására, csataterekre, emlékhelyekhez.

forradalom és a szabadságharc kirobbanásának okairól. Tudjon a tanári magyarázat után kiselőadást tartani, illetve tudja azt reprodukálni. Ismerje a korszak időbeli, térbeli jellemzőit. Tudjon a tanuló vaktérképes feladatokat megoldani. Készítsen a csata helyszíneken fotókat, csináljon azokból tablót, vagy albumot. Rajzkészítés a korabeli ruhákról, fegyverekről. Tudja a tanuló a forradalom és szabadságharc eseményeit és történelmi törvényszerűségeit magabiztosan kezelni

257

458 5. NEMZETÁLLAMOK ÉS BIRODALMAK KORA (1849−1871) Fejlesztési célok

Tananyag

Eddigi ismeretek alapján annak a folyamatnak a felismerése, amelyben a nagyhatalmak (Anglia, Franciaország) felosztják maguk között a világot, továbbá amint az USA megszilárdítja belső társadalmi, politikai, gazdasági hatalmát. A kifejezőképesség, továbbá az ismeretszerzési és feldolgozó képesség fejlesztése érdekében beemeljük az olyan fogalmakat, földrajzi neveket (mint a polgárháború, nemzetállam, szabad verseny, gyarmatbirodalom, szociálpolitika, monopólium), illetve olyan földrajzi neveket (Indokína, Marsala, Königratz, Észak-Dél ellen), amelyek a történelmi ismeretek mellett térben is eligazítanak. Az időben való tájékozódás a 19. század derekára, második felére tolódott. Fontos annak felismerése, hogy a bukott magyar szabadságharc után a külföldi csatatereken harcoltak a legjobb magyar tisztek és közkatonák. Része volt a magyaroknak az olasz egység megteremtésében, a krími háborúban, s az amerikai polgárháborúban.

Európa nagyhatalmai A nagyhatalmak versengése a gyarmatokért Olaszország egységének kialakulása Az egységes Németország kialakulása Polgárháború az Egyesült Államokban

A második ipari forradalom. Új technikai találmányok Az állam új feladatai A társadalom és az életmód változása a XIX. század második felében A munkásmozgalom kialakulása és főbb áramlatai Úton a nagy háború felé

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Éljenek a tanulók a tanári koordináció adta lehetőségekkel, hiszen a tananyag olyan topográfiai ismereteket kíván, amelyek részben ismeretlen terepet jelentenek a tanuló számára. Használjuk ki a tantárgyi koncentrációt, amely az irodalom, a földrajz, az idegen nyelv tekintetében érvényesülhet. Sokat segítenek a témával kapcsolatos ismeretterjesztő és játékfilmek, a könyvtári gyűjtőmunka, az internet használata. A rajzolás, fotózás hozzájárul a tudás elmélyítéséhez. Folyamatosan használja a tanuló a tankönyve és a térképet. A források elemzése ennél a témakörnél is ajánlott és hasznos. A téma feldolgozása jó lehetőséget kínál a következő tanévekben szükséges tanulástechnikák elsajátítására is. Például a topográfia, és a történelmi események mellett fel kell tudni dolgozni az ipari forradalom mentén (robbanásszerű technikai fejlődés) kialakuló társadalmi változások mélyáramlatait is

A továbbhaladás feltételei Tudja a tanuló a téma kapcsán a térképen elhelyezni a nagyhatalmakat (anyaországokat) és azok meghódított gyarmatbirodalmát. Követelmény a konkrét tananyag topográfiai ismerete mellett a modern Európa kialakulásának gyökereit felismerni. Tudjon párhuzamot felállítani az időben és történelmi térben. Használja biztonsággal Európa, Ázsia, Afrika és Amerika térképét. Tudjon tablót, fogalomtáblát készíteni.

258

458 6. MAGYARORSZÁG A DUALIZMUS KORÁBAN Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok

Fejlesztési célok

Tananyag

A reformkor gazdasági, kulturális fejlődésének felismerése. Hazánk a 19. század második felében (időben való tájékozódás) felzárkózott Európa (topográfia) nagyhatalmaihoz ennek elemzése. Az új fogalmak, földrajzi nevek (dualizmus, kiegyezés, passzív ellenállás, dzsentri, nagypolgárság, asszimiláció, millennium, Zágráb, Pest-Buda, Arad, Osztrák-Magyar Monarchia) segítségével a kifejezőképesség, illetve az ismeretszerző és ismeretátadó képesség fejlesztése. A tananyag lényegének megfogalmazása: a magyar alkotóerő sok nagy tettre és teljesítményre képes.

Magyarország az önkényuralom éveiben Éljenek a tanulók a téma feldolgozása kapcsán az egyéni és kiscsoportos munka A kiegyezéshez vezető út tanári koordinálásával. A tantárgyi koncentráció pedig A kiegyezés és az Osztrák-Magyar elsősorban az irodalom (Jókai, Arany, Monarchia Tompa Mihály, Vajda János, Vörösmarty), a földrajz (Monarchia) Magyarország gazdasági „aranykora” (feltalálók és találmányaik, például Eötvös Loránd, Irinyi János, Ganz A polgári Magyarország kialakulása Ábrahám, Baross Gábor, Bánki Donát stb.) tantárgyak bevonásával érvényesül. Világváros születik. Budapest Hasznos a gyűjtőmunka, a múzeumlátogatás, továbbá az A Millennium és a századforduló idegenvezetés, tervezése is. Magyarországa

A továbbhaladás feltételei Tudjon a tanuló önálló következtetéseket levonni. Tudja a gyűjtött információkat feldolgozni, s a magyarországi helyzetet összevetni a nyugat-európai államok ipari, társadalmi fejlettségével. Legyen képes a tanuló a tanári magyarázatot reprodukálni, s ismerje a korszak időbeli és térbeli jellemzőit.

A falusi társadalom hagyományos életkerete

7. AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ Fejlesztési célok A 19−20. század fordulójára felgyülemlett politikai, gazdasági, társadalmi bajok felismerése. A korszak térbeli és időbeli összefüggéseinek megértése, s a témáról rövid, egyszerű beszámoló készítése. A kifejezőképesség fejlesztése érdekében olyan új kifejezések, fogalmak, mint például (front, imperializmus, antant,

Tananyag Az első világháború kirobbanása Tömegek és gépek háborúja Az Osztrák-Magyar Monarchia az első világháborúban



Szükséges a téma feldolgozása során a tanári koordináció. A tanulók a tanév utolsó fejezetéhez érve számos tanulási technikát (mint például diagramok, források, pártok, eszmék, politizálás, párhuzamba állítás) megtanultak és alkalmaznak. A sok ország sokféle célja, programja azonban bonyolult történelmi helyzetet teremt. Ennek tisztázásához

Tudjon a tanuló a szerzett ismeretek alapján következtetéseket levonni a szembenálló hatalmi tömbök céljáról. Tudjon önállóan beszámolót készíteni, kiselőadást tartani. Tudja kifejteni a tanuló, hogy az 1914−1918 közötti háború miért volt világháború, s miért mondható arról el, hogy az összecsapás a tömegek és gépek csatája volt. Tudja,

259

458 nőmozgalom, villámháború, Az oroszországi forradalom tömeghadsereg, bolsevik, állóháború, anyagcsata) használata. A központi hatalmak veresége A mondott és írott szöveg reprodukálása, a szembenálló nagyhatalmak bemutatása. A sűrűn változó, egy időben, párhuzamosan történő események időbeli és térbeli elhelyezése, következményei. A (térkép és a béke szövegének egy részlete alapján) a nagy háború utáni békekötés (Trianon) legigazságtalanabb döntésének felvázolása.

kell a tanári magyarázat. Sokat segít a feldolgozásában a múzeumlátogatás (helytörténeti kiállítások, temetők, emlékhelyek, Budapesten a Hadtörténeti és a Közlekedési Múzeum). A tanulók a gyűjtőmunkát a könyvtárban és az interneten végezhetik. A téma fontosságát kiemeli, hogy a 20. század történelmi tanulmányaihoz az első világháború törvényszerűségeinek ismerete nélkülözhetetlen. Ebből adódóan ez a téma a továbblépés alapfeltétele.

mely fegyverek jelentették az újítást, a technika fejlődését. Tudjon választ adni arra, hogyan függött össze a fejlett világban végbemenő technikai fejlődés a nagy háborúval. Tudja biztonsággal követni a térképen a háború eseményeit, s bejelölni azokat vaktérképen.

260

458 8. évfolyam Éves óraszám: 74 - Heti óraszám: 2 Témakör

1. Bevezetés. Alapozó és fejlesztő szakasz I. átismétlése 2. Háborútól háborúig. Európa és az USA a húszas és a harmincas években 3. Magyarország a két világháború között 4. A második világháború. Magyarország részvétele a világháborúban 5. A globalizálódó világ 6. Magyarország története 1945-től napjainkig 7. Állampolgári ismeretek Rendszerezés, összefoglalás Ellenőrzés, témazáró Beszámolók, kiselőadások Helytörténet, múzeumlátogatás Összesen:

Témakörökre és kompetencia fejlesztésre szánt órák Ismeretközlő Kompetencia fejlesztő 3 óra 1 óra 5 óra 3 óra 5 óra 3 óra 5 óra 3 óra 4 óra 5 óra 6 óra 3 óra 3 óra 3 óra 5 óra

36 óra

1. BEVEZETÉS. ALAPOZÓ ÉS FEJLESZTŐ SZAKASZ I. ÁTISMÉTLÉSE Ajánlott tevékenységformák Fejlesztési célok Tananyag Módszertani javaslatok A történelem tantárgy lényegének meghatározása, mivel foglalkozik, s mi a célja. Az alapozó szakasz legfontosabb ismeretanyagának felidézése. Az első ismétlő óra anyaga az őskortól a honfoglalásig, a második óra témája a

1. Bevezetés 2. Az 5. és 6. évfolyamos alapozó szakasz ismétlése 3. A 7. évfolyamos fejlesztő szakasz I.

A tanuló ismételje át a feladatokat, felidézve a vaktérképeket, a kulcsmondatokat, a legfontosabb fogalmakat, neveket és földrajzi neveket. A hatékonyabb tanulást segítik a jegyzetek, térképek, vázlatfüzetek, s az

6 óra 5 óra 4 óra 36 óra

A továbbhaladás feltételei Tudjon a tanuló az alapozó és az eddig tanult fejlesztő szakasz minden fejezetéből egy-egy lényeges eseményt kiemelni, elmondani. Az ismétlés során a kifejezőkészség segítségével tudjon a tanuló térben és

261

458 Rákóczi- szabadságharc végéig, a harmadik összefoglaló óra pedig az első világháborúig tart. Az emberiség történetének, benne kiemelten Európa és a magyar történelem törvényszerűségeinek kiemelése.

ismétlése

egyéb gyűjtött anyagok, például a fotók, a múzeumi emlékek. Az ismétlő órák főszereplői a tanulók, amikor egy-egy adott témát egy-egy vállalás alapján ismertetnek.

2. HÁBORÚTÓL HÁBORÚIG. EURÓPA ÉS AZ USA A HÚSZAS ÉS A HARMINCAS ÉVEKBEN Ajánlott tevékenységformák Fejlesztési célok Tananyag Módszertani javaslatok Az első világháború kirobbanásának oka, legfontosabb hadi és politikai eseményei, s végeredményének értelmezése. A térképek segítségével a háború előtti, s a háború utáni területi változások értelmezése. Annak megfigyelése, hogy mely népek, illetve nemzetiségek kerültek új országba. Felismerése annak a történelmi törvényszerűségnek, hogy az igazságtalan béke újabb békétlenséghez, háborúhoz vezet. A kifejezőképességet, s az ismeretszerző képességet újabb fogalmak, nevek (békediktátum, hadikommunizmus, személyi kultusz, terror, fasizmus, koncentrációs tábor, fajelmélet, kolhoz, New Deal, ötéves terv, GULAG) beemelésével fejleszthetjük. A téma feldolgozása során az időben egyszerre történő (helyszín változó) eseményeket a maguk helyén kell kezelni.

Az antant békerendszere A Monarchia szétesése. Új államok születése A Szovjetunió megalakulása A világ elmaradott térségei A nagy háború utáni gazdasági és társadalmi fordulat A nagy gazdasági világválság (1929−1933) Az európai fasizmusok hatalomra jutása Úton egy újabb világháború felé. Spanyolország

A tanulók a tanári koordinációt figyelembe véve, az adott történelmi kor bonyolult viszonyait könnyebben fel tudják dolgozni. A korszak megértését a dokumentum- és játékfilmek közös megnézésével, megbeszélésével könnyíthetik meg. Gyűjtőmunka. A források feldolgozása könyvtári és internetes kutatások révén történik. Szerencsés, ha a tanulók az egyes témákat egymással párhuzamosan, egyéni vagy csoportos módszerrel dolgozzák fel. Ennek érdekében készíthetnek fogalomtárat, de előkészülhetnek kiselőadásra, beszámolóra, sőt szituációs játékra is.

időben tájékozódni és szóban, írásban tájékoztatást adni. Tudjon a tanuló különbséget tenni, illetve kapcsolatot teremteni a történelmi korok és a történelem legnagyobb hatású személyiségei között.

A továbbhaladás feltételei Tudjon a tanuló önállóan következtetéseket levonni arra vonatkozóan, hogy a szembenálló felek milyen célokért küzdöttek, s hogy a békekötés kielégítő volt-e mindegyik ország számára. Tudja a tanuló az eseményeket időben és térben követni, azaz térképen megmutatni, szóban megmagyarázni a háború utáni nagy változásokat, különös tekintettel a Monarchiára. Tudja a 20. századi Európára vonatkozó legfontosabb következtetéseket levonni, aminek lényege a fasizmus és a kommunizmus hatalomra kerülése. Ezzel párhuzamosan tudja elmondani a New Deal (USA) irányvonalát, a demokrácia lényegét.

262

458 3. MAGYARORSZÁG A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT Fejlesztési célok

Tananyag

Az előző fejezetben tanultak alapján következtetés levonása arra, hogy Magyarország útja a következő világégés során hova fog vezetni. A térben való ismeretek kiterjesztése hazánk területére, illetve az elszakított országrészekre. Az időben történő tájékozódás a két háború közötti két évtizedet ölelje fel, szem előtt tartva az ezzel egy időben Európa nyugati és keleti térségeiben zajló eseményeket, illetve az USAban végbemenő folyamatokat. A kifejező, továbbá az ismeretszerző és feldolgozási képességet új fogalmak, nevek (mint például revízió, infláció, nacionalizmus, Vix-jegyzék, kormányzó, vörös és fehérterror, népbiztos, statárium, direktórium, népiskola, nemzetiszocialista) beemelésével erősíthetjük.

Az őszirózsás forradalom és az első Magyar Köztársaság Tanácsköztársaság Magyarországon A Horthy-korszak kezdete A trianoni békerendszer Bethlen István konszolidációs rendszere

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Az egyéni és a csoportos tanulást tanári koordináció megkönnyíti, hiszen szaporodnak az elvont gondolkodást feltételező anyagrészek A gyűjtőmunka, a múzeumlátogatás (helytörténeti kiállítások, temetők, Budapesten a Hadtörténeti, az Iparművészeti és a Mezőgazdasági Múzeum) a lehetőségek gazdag tárházát nyújtja.

A továbbhaladás feltételei Tudja az eseményeket időben és térben elhelyezni, s a trianoni béke igazságtalanságát a szövegek és a térkép alapján bizonyítani. Tudja a Horthy-korszak alapján a háború előtti Magyarországot összevetni a maival. Tudja kezelni a tanuló az audiovizuális eszközöket, hogy azok használatával sokoldalú ismeretekhez juthasson.

Gazdasági és politikai válság a harmincas évek Magyarországán Életmód, kultúra, művelődés a két háború közötti Magyarországon Magyarország útja a második világháború felé

263

458 4. A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ. MAGYARORSZÁG RÉSZVÉTELE A VILÁGHÁBORÚBAN Ajánlott tevékenységformák Fejlesztési célok Tananyag Módszertani javaslatok Az első és a második világháború kirobbanása körülményeinek párhuzamba állítása, továbbá a második világégés közvetlen okainak levezetése. A második háború legfontosabb szakaszainak eseményeinek térben és időben való elhelyezése. A háború kezdeti szakasza, majd a szovjet front, s a partraszállás vaktérképen való jelölése. A kifejezőképesség, továbbá az ismeretszerzési és feldolgozási képesség fejlesztése érdekében számos új fogalmat (mint például korridor, gettó, radar, furcsa háború, kamikaze, háromhatalmi szerződés, nyilasok, holokauszt, sárga csillag, partizánok, háborús bűnös, deportálás) kell beemelni a feleletbe, a kiselőadásba. A világháborút összetettségének és bonyolultságának magyarázata, s az abban résztvevő népek szerepvállalásának elhelyezése.

1. A második világháború kezdete 2. Franciaország kapitulál, Anglia ellenáll 3. A háború kiterjedése újabb földrészekre 4. A Szovjetunió megtámadása. Az Egyesült Államok hadba lépése 5. Magyarország bekapcsolódása a második világháborúba 6. Fordulat a világháború történetében 7. Magyarország a voronyezsi katasztrófa után. A német megszállás 8. A második világháború befejeződése. A háborút lezáró békeszerződések

A tanuló a témakör feldolgozásához alkalmazza a tanári koordinációt. Fontos a tantárgyi koncentráció: az irodalom (nagy írók, költők, Németh László, Szerb Antal, Veres Péter, Illyés Gyula), a földrajz (az európai és a világ más csataterein történő tájékozódást segíti, amikor a nyugati front, a Don és a Volga folyó, Észak-Afrika, vagy a Csendesóceán szigetvilága helyeit meg tudja határozni a tanuló). A médiaismeretek (a sok második világháborús játék- és dokumentumfilm, például A halál ötven órája, a Pearl Harbor, a Sztálingrád stb. sokat segítenek a háború értelmezését illetően). Fontos a gyűjtőmunka, ami (újságok, pénzek, könyvek, plakátok, képek) másolatát is jelentheti. A múzeumlátogatás (pl. a Hadtörténeti és Budapest Történeti Múzeum, Terror Háza Múzeum, helytörténeti és más kiállítások) mellett a kiadványok, családi emlékek, fotók szemléletesebbé teszik a tananyagot. A fentieken kívül fotózás, fogalomtár, tablókészítés is gazdagíthatja a tanuló ismereteit.

A továbbhaladás feltételei Tudja a tanuló a világháború kirobbanásának okait. Legyen képes a gyűjtött források (szöveges, képes) alapján feldolgozni, rendszerezni az információkat, továbbá tudja azt szóban előadni. Tudjon önállóan (vagy kevés segítséggel) összehasonlítást végezni megadott téma alapján (események, nagyhatalmak, helyszínek, fegyverek). Ismernie kell a tanulónak a korszak időbeli és térbeli jellemzőit. Tudjon önállóan internetes és könyvtári kutatómunkát végezni, az előbbit megfelelő ellenőrzés mellett. Tudjon a második világháború, általa ismert eseményei alapján következtetéseket levonni.

264

458 5. A GLOBALIZÁLÓDÓ VILÁG Fejlesztési célok

Tananyag

A konkrét ismeretekre, a tantárgyhoz fűződő tanulási technikákra, tapasztalatokra támaszkodva annak meghatározása, hogy milyen folyamatok kezdődtek el a második világháborút követően a világ egyes térségeiben. Következtetések levonása a kétpólusú világ lényegére, a két, egymással szemben álló hatalmi tömb kialakulásának körülményeire. A térbeli és időbeli jellemzők különválasztása, s a térképen a tárgyalt országok (például NDK, NSZK, vagy India, Kuba, Vietnám), térségek megjelölés. A kifejezőképességet, valamint az ismeretszerző és feldolgozási képességet az új fogalmak, nevek (mint például NATO, vasfüggöny, katonai tömbök, cionista, KGST, berlini fal, nukleáris, SALT, diáklázadás, integráció, harmadik világ, olajárrobbanás, környezetkárosítás, túlnépesedés) beemelésével gazdagítjuk. A 20. század közepétől napjainkig tartó folyamatok felvázolása.

A kétpólusú világ kialakulása


A tananyag feldolgozása során a tanulók éljenek a tanári koordináció A kommunista diktatúrák hatása a lehetőségével. háborút követő évtizedekben Tantárgyi koncentráció: irodalom (a 20. század második felének íróit, költőit A gyarmati rendszer felbomlása. A sorakoztatja fel), földrajz (az egész világ „harmadik világ” kialakulása átfogó térképét ismerteti), vizuális nevelés (divat, sport, építészet, új formák A világgazdaság szocialista és kapitalista a bútorok, autók, használati tárgyak útja vonatkozásában), médiaismeretek (a film- és fotóművészet új és legújabb Úton az egyesült Európa felé alkotásai), ének-zene (a beat korszak és az azt követő modern zenei irányzatok A globalizáció előnyei és veszélyei hatása), informatika (a számítógép adta lehetőségek kihasználása), idegen nyelv Az európai szocialista rendszerek (az angol mint világnyelv ismerete). összeomlása Javasolt a fotózás, a gyűjtőmunka (korunk tárgyai, relikviái, amelyekkel együtt élünk, a közeli jövőben már történelmi tárgynak fognak számítani).

A továbbhaladás feltételei Tudjon a tanuló önálló feldolgozás alapján kiselőadást tartani. Tudjon a források, a tankönyv, a tanári magyarázat, a gyűjtött anyagok, s egyéb információk alapján „egységes” képet alkotni a 20. század második felének kétpólusú világáról. Tudjon szóban és írásban a korszak nagy eseményeiről és jeles személyiségeiről beszámolót készíteni, illetve kiselőadást tartani.

265

458 6. MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETE 1945-TŐL NAPJAINKIG Fejlesztési célok

Tananyag

Az előző fejezetekben tárgyalt ismeretek alapján önálló megfogalmazása annak, hogy Magyarország a kétpólusú világ melyik részéhez tartozott, s az a különböző korszakokban (Rákosikorszak, 1956, Kádár-korszak) hogyan működött. Az események térben és időben való elhelyezése. A kifejező, továbbá az ismeretszerzési és feldolgozó képességet olyan új fogalmak és nevek (mint például a szalámitaktika, málenkij robot, fényes szelek, sortüzek, B-lista, padlássöprés, egypártrendszer, téeszesítés, háztáji, államosítások, pufajkások, privatizáció) beemelésével erősítjük. A 20. század második felének nagy fordulópontjainak, főbb eseményeinek kiemelése, s a magyarországi történésekkel való összevetése.

Magyarország szovjet megszállás alá kerül (1945−1948)


A tanuló a tananyag jobb megértéséhez igényli a tanári koordinációt. Sokat segít a tantárgyi koncentráció: irodalom A Rákosi-rendszer az 1948-1950 közötti (kortársírók, költők), földrajz Magyarországon (Magyarország részletes térképe, a határon túli magyarok szülő- és Az „ötvenes évek” és Nagy Imre lakhelye), médiaismeretek reformkísérlete (ismeretterjesztő, játék- és dokumentumfilmek, például A tanú, Az 1956-os forradalom és szabadságharc ismeretterjesztő műsorok), informatika (internet, játékok stb.) matematika A Kádár-korszak (1956−1988) (diagramok, táblázat, grafikonok), vizuális ismeretek (fotók, szobrok, A határainkon túl élő magyarok helyzete képek, épületek). A múzeumlátogatás sorában első helyen A pártállam csődje és összeomlása. A a 20. századdal foglalkozó gyűjtemények rendszerváltás. és a helytörténeti kiállítások állnak. Tegyenek látogatást az 1956-os emlékhelyeken. Budapesten (például a 301-es parcellához, a forradalom jeles helyszíneihez a: Széna téren, a Bem téren, a Corvin közben, a Műegyetemen, a Rádiónál, a Felvonulási téren), vidéken pedig a forradalmi emlékhelyekhez: (Miskolc, Mosonmagyaróvár, Salgótarján Győr stb.)

A továbbhaladás feltételei Tudjon a tanuló a korszak témakörét illetően önállóan következtetéseket levonni, s azt megfogalmazni, majd saját szavaival előadni. Tudja a tanuló a magyarországi eseményeket térben és időben elhelyezni. Tudja az egyetemes történelem kapcsán tanult eseményeket összeegyeztetni a 20. század második felének magyarországi történelmével.

266

458 7. ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK Fejlesztési célok

Tananyag

A Magyar Köztársaság alkotmányos rendjének legfontosabb elemeinek ismerete, s annak gyakorlatának megfigyelése a saját lakóhely önkormányzatán át. Adott szempontok szerint a televízió híradóinak adásainak figyelemmel kísérése. Annak lejegyezése, hogy milyen napi ügyek, események kapcsán láthatunk, hallhatunk híradást, például az alkotmánybíróságról, a parlamentről, a kormányról, az egyes minisztériumokról, a rendőrségről, tűzoltóságról, a bíróságról, az ügyészségről, a kisebbségekről, vagy éppen a választásokról és a népszavazásról. Egy-egy életből ellesett mozzanat hitelessé teszi, s általa a 14 éves állampolgár jobban megismerheti a magyar állam belső életét. A nagyon hasonló berendezkedésű szomszédos államok is más törvények alapján működnek, mint hazánk. Az állampolgári jogok és kötelességek dolgában jártasság szerzése. A határon belül élő más vallású, más bőrszínű, a többségtől eltérő nemzetiségű, vagy kisebbségben élő polgártársaink jogok és kötelességek ismerete. A határon túl élő magyarok jogai és kötelességei, valamint kapcsolatuk az anyaországgal.

Államformák és kormányzati rendszerek


A tananyag feldolgozása mintegy „rákényszeríti” a tanulót a napi kormányzati, társadalmi és helyi Az állampolgár alapvető jogai és folyamatok tanulmányozására. A kötelességei tanulókat is érintő napi dolgok iránt az önálló és csoportos módon történő Parlamenti és önkormányzati feldolgozás a leghatékonyabb. A választások következő órán a csoportok a megfigyeléseiket összevetik, ami sok Az állam feladatai és a legfőbb hatalmi tanulságot fog a felszínre hozni. A ágak tanulók élnek a gyűjtőmunka, a fotózás, az internet használata, újságok Az igazságszolgáltatás. A helyi figyelésének lehetőségeivel. Készítsenek önkormányzat adott téma elemzésével kiselőadást, vagy beszámolót. Tantárgyi koncentrációt lehet teremteni az irodalommal, a médiaismerettel, a földrajzzal, az informatikával és az idegen nyelvvel.

A továbbhaladás feltételei Tudjon a tanuló önállóan, vagy kiscsoportban dolgozva a napi események kapcsán következtetéseket levonni az állam, a parlament, a bíróság, az alkotmánybíróság, az ügyészség tevékenységét elemezve. Tudja a tanuló, hogy melyek a gyerekek és a felnőttek alapjogai és kötelességei. Ismerje a könyvtári és az internetes hozzáféréseket, ahol minden, állampolgárt érintő jognak, törvénynek utána lehet nézni. Tudjon a tanuló a politikai, társadalmi eseményekről, ami a nagyvilágban és idehaza történik.

267

458 Ajánlott szempontok a tanulói teljesítmény értékeléséhez a fejlesztő szakasz után Értékelés irányul a tanuló tudására a – képességek, készségek - tárgyi tudás (ismeret) Ellenőrzés – szóban és írásban Szóbeli ellenőrzés: - feleltetés, - kiselőadás, - beszámoló, - vita, - szituációs játék Írásbeli ellenőrzés: - vázlatkészítés, - esszéírás, - forráselemzés, - teszt, feladatlap, - gyűjtőmunka – tablókészítés - füzetvezetés Egyéb: Iskolán kívüli programokon való részvétel Szöveges – képes – filmes anyagok gyűjtése Tájékozottság a helyi, országos, európai napi eseményekben Versenyeken való részvétel A tanulók folyamatosan érdemjegyekkel történő értékelést is kapnak munkájaikra. Kategóriazáráskor is érdemjeggyel értékeljük munkájukat. Az 5. és a 6. év végén is osztályzatokat kapnak.. A 7. és 8. évfolyam év végi jegyeinek meghatározásánál az év végi vizsgák értékelései súlyozottan kerülnek beszámításra.. Az alapozó szakasz értékelése érvényes.

268

458

Tankönyvválasztás szempontjai Ismeretközlő tevékenységben az érthetőség, áttekinthetőség, taníthatóság. Kompetencia fejlesztésben a tankönyv a szöveggyűjtemény és a feladatgyűjtemény szerepét tölti be. Egyéb ismerethordozók: történelmi atlaszok, földrajzi atlaszok, CD-ROM, lexikonok, falitérképek, internet.

LŐ IDEGEN NYELV ANGOL, NÉMET 4–8. évfolyam I. idegen nyelv 4 – 8. évfolyam (A heti óraszám angol és német nyelvre egyaránt vonatkozik.) Évfolyamok Heti óraszám Évi óraszám

4.

5.

6.

7.

8.

3 108

3 108

3 108

3 108

3 108

IDEGEN NYELV 4. évfolyam Célok és feladatok A negyedik évfolyamon kezdődő kisgyermekkori idegennyelv-oktatás alapvető célja lélektani és nyelvi: egyrészt kedvet ébreszteni a nyelvek tanulás iránt, sikerélményhez juttatni a diákokat, másrészt megalapozni a későbbi nyelvtanulást, főként a receptív készségek fejlesztésével. Ezekhez járul még a nyelvtanulási stratégiák kialakításának megalapozása. 269

458 Gyermekkorban a nyelvtanulás a természetes nyelvelsajátítás folyamataira épül. A gyerekek számukra érdekes, értelmes, önmagukban motiváló és kognitív szintjüknek megfelelő kihívást jelentő tevékenységekben vesznek részt. Ezek során a célnyelvet hallva, a szituációt, kontextust értve haladnak előre a nyelv elsajátításában. Ez a folyamat lassú, az idősebb korosztályra jellemző látványos nyelvi eredményt nem várhatunk. Egyik tipikus jellemzője a csendes szakasz, melynek során egyes diákok akár hónapokig nemigen szólalnak meg, de a játékos tevékenységekbe szívesen bekapcsolódnak. Az idegen nyelvi órákon a gyerekek az ismeretlen nyelven hallottakat, a világról kialakult ismereteik alapján értelmezik, ezért elengedhetetlen, hogy a tananyag általuk ismert tartalmakra épüljön. Ez egyrészt a konkrét helyzet kihasználásával, szemléltetésével, másrészt már ismert tantárgyak anyagának integrálásával érhető el. Így válik az ismeretlen célnyelvi tanári beszéd érthetővé a diákok számára. A kerettanterv az 1-4. évfolyamok anyanyelven megismert témaköreire, beszédszándékaira, fogalomköreire és tevékenységeire épül. A készségek közül a hallott szöveg értésének fejlesztése a legfontosabb, melynek fejlődését az órai utasítások és a cselekvésre épülő játékos feladatok teljesítéséből követhetjük nyomon. A beszéd az egyszavas válaszoktól (igen, nem, név, szín, szám stb.), a memorizált, elemezetlen nagyobb egységek használatáig terjed (köszönés, mondóka, körjáték, dal). Természetes része a gyerekek órai beszédének a magyar nyelvű kérdés és válasz, melyet visszajelzésként, megerősítésként használnak a tanár célnyelvhasználatával párhuzamosan. A követelmények a természetes nyelvelsajátítás folyamatát tükrözve a szó és az egyszerű mondat szintjén mozognak. Az olvasás és írás bevezetésével célszerű várni, míg a gyerekekben felmerül erre az igény. Fejlesztési követelmények Tudatosodjon a tanulóban, hogy anyanyelvén kívül is kifejezheti magát. Alakuljon ki a tanulóban pozitív hozzáállás a nyelvtanulás iránt. Fejlődjön együttműködési készsége, tudjon részt venni pár- és csoportmunkában. Ismerkedjen meg néhány alapvető nyelvtanulási stratégiával. Belépő tevékenységi formák Mind a négy nyelvi kompetencia fejlesztését párhuzamosan egyszerre kezdjük meg.

270

458

NÉMET NYELV 4. ÉVFOLYAM Heti óraszám: Évi óraszám:

3 108

Új anyag feldolgozására: A kommunikációs szándékok gyakorlása és képességfejlesztés: Ellenőrzés, értékelés: Ünnepek, szokások bemutatására, dalok tanulására:

60 30 8 10

Témakörök: (Óraszám: 60) Kulcskompetenciák: az ABC, ismerkedés a hangokkal üdvözlési formák, bemutatkozás, mások bemutatása Énkép, önismeret szabadidő, hobby, számok család, rokonság a németnyelvű országok, városok (DACH) Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra számok 100-ig a ház részei, térbeli viszonyok kifejezése az iskola, iskolai felszerelések, színek Környezettudatosságra nevelés Kommunikációs szándékok Óraszám: 30 Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: köszönés, elköszönés bemutatkozás köszönet és arra reagálás Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: tetszés, nem tetszés Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok:

271

458 dolgok személyek megnevezése információkérés, információadás igenlő vagy nemleges válasz Fogalomkörök cselekvés, történés, létezés kifejezése birtoklás kifejezése térbeli viszonyok időbeli viszonyok mennyiségi viszonyok minőségi viszonyok

Óraszám: 34

Magasabb évfolyamba lépés feltételei Hallott szöveg értése A tanuló megért ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott rövid kérést, utasítást, arra cselekvéssel válaszol ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott rövid kérdést. Beszédkészség A tanuló egy szóval, vagy hiányos, egyszerű mondatban válaszol az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésre képes egyszerű kérdéseket feltenni ismert dolgokat megnevez néhány mondókát, verset, dalt reprodukál. Olvasott szöveg értése A tanuló felismeri a tanult szavak írott alakját ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatot megért, ismert nyelvi elemekből álló egy mondatos szövegben fontos információkat megtalál Íráskészség

272

458 A tanuló helyesen lemásol ismert szavakat ismert szavakat ismerős szövegbe be tud illeszteni. Értékelés Az első félév folyamán számonkérésben hangsúlyt kap a játékosság, a közösségi munka, a csoportmunka, nyelvi játékokban való szereplés. Félévkor osztályzatot nem kapnak, hanem szövegesen értékeljük teljesítményüket. A pedagógus legfőbb szempontja az legyen, hogy a bátortalanabb, később érő gyerekeket serkentse, hogy a kudarcoktól megkímélje őket, próbálja a szaktanár a tanulókat sikerélményhez vezetni, egyéni tempójuk szerint biztosítva haladásukat. A számonkérés formái a második félév folyamán írásbeli és szóbeli felelet a témakörökön belül, valamint az egyes témakörök végén. A dolgozatokon fel kell tüntetni a következőket: név, dátum, a feladatok pontszáma, összpontszám, ponthatárok. Osztályzatok: 0-40%  elégtelen ( 1 ) 41-59%  elégséges ( 2 ) 60-74%  közepes 75-89%  jó 90-100% jeles Alkalmazott tankönyvek, taneszközök, segédletek Az alkalmazott tankönyvek, segédletek az intézményre vonatkozó tankönyvválasztás szempontjai alapján: Kretzschmer-Gamst-Xanthos: Das neue Deutschmobil 1(Klett) Térképek (Die deutschsprachigen Länder) Hangszalagok a tankönyvekhez Játékszerek, egyéb kiegészítők

273

458

ANGOL NYELV 4. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 108 – Heti óraszám: 3 Ebből kb.  60 óra új anyag feldolgozására  30 óra a kommunikációs szándékok gyakorlására és képességfejlesztésre  8 óra ellenőrzésre és értékelésre  10 óra szabadon tervezhető (aktualitások, pl. ünnepek, szokások bemutatása, dalok tanulása) Kommunikációs szándékok  köszönés, elköszönés a napszakoknak megfelelően  bemutatkozás  köszönet és arra reagálás  tetszés és nemtetszés (like)  kérdések tárgyakról, emberekről  a környezetünkben lévő dolgok  személyek megnevezése, leírása  igenlő vagy nemleges válasz Témakörök  bemutatkozás  ABC, ismerkedés a hangokkal  számok  betűzés  birtoklás  körülöttünk lévő tárgyak  melléknevek

Kulcskompetenciák Énkép, önismeret

Környezettudatosságra nevelés

274

458    

színek az én családom ruhadarabok télen, nyáron otthonunk

Énkép, önismeret Testi, lelki egészség

Nyelvtani fogalomkörök  cselekvés, történés, étezés kifejezése  birtoklás kifejezése (have, ’s)  személyes és birtokos névmások  határozott és határozatlan névelők  there is, there are  can  how many?  helyet kifejező prepozíciók (in, on)  melléknevek  egyes és többes számú főnevek Felhasznált Tankönyv: Elizabeth Gray – Virginia Evans: Welcome 1. Express Publishing A TANULÓI TEVÉKENYSÉGEK ÖSSZEFOGLALÁSA Listening A tanult szavak hallás utáni felismerése. Ismert nyelvi elemeket tartalmazó szöveg hallás utáni megértése. Speaking Egyszerő kérdés feltevése és arra rövid válasz adása. A tanult mintamondatokban egy-egy szó cseréjével önálló mondatalkotás. Reading Tanult kifejezéseket tartalmazó szöveg megértése, magyarra fordítása. Ismert szöveg megközelítıen helyes kiejtéssel való, érthetı felolvasása. Writing Kis segítséggel néhány mondat leírása, lemásolása. A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI Hallott szöveg értése

275

458

Beszédkészség A tanuló  egy szóval vagy hiányos, egyszerű mondatban válaszol az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésre,  ismert dolgokat megnevez,  néhány mondókát, verset, dalt reprodukál. Olvasott szöveg értése A tanuló  felismeri a tanult szavak írott alakját,  ny szóból álló mondatot megért;  ismert nyelvi elemekből álló egymondatos szövegben fontos információt megtalál. Íráskészség (a szóbeli kezdı szakasz után) TANULÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE A tanulói teljesítmények értékelésének három célja van:   

ıírt tananyagban elért elırehaladásról, az erıs és gyenge pontokról; a tanulók nyelvtanulási motivációját fenntartani és tovább erısíteni; hozzájárulni reális önértékelésük kialakításához.

A teljesítmények értékelésekor fontos, hogy ne a nyelvről való tudást, hanem a nyelvi készségeket, a használható nyelvtudást fejlesszük és értékeljük. Az értékelés kategóriánként érdemjegyekkel történik.

276

458 ANGOL, NÉMET ALAPOZÓ ÉS FEJLESZTŐ SZAKASZ 5–8. évfolyam Általános célok és feladatok Az élő idegen nyelv műveltségi terület céljai és tartalma összhangban vannak az alaptanterv többi műveltségi területének céljaival és tartalmával, valamint az Európa Tanács ajánlásaival: „Európa népei sok, egymástól különböző nemzetből, közösségből, kultúrából és nyelvi csoportból egy egységes uniót alakítanak ki. Ez az unió a gondolatok és hagyományok egyenlő alapon történő cseréjére épül, és azon alapul, hogy a különböző történelmi múlttal, ám közös jövővel rendelkező népek kölcsönösen elfogadják egymást. Ezért még soha nem volt ennyire fontos az, hogy polgárai rendelkezzenek azokkal a képességekkel, melyek szomszédaik megértéséhez és az azokkal való kommunikációhoz szükségesek. Tehát el kell sajátítanunk az egymással való eredményes kommunikációhoz és egymás megértéséhez szükséges készségeket. Más nyelvek ismerete arra ösztönzi az embert, hogy nyitottabb legyen mások, illetve mások kultúrája és szemlélete felé. A gazdasági, társadalmi és környezeti megújulás 2000. márciusában elindított lisszaboni stratégiájának keretében az Unió az évtized végére a világ legversenyképesebb tudásalapú gazdasága kíván lenni. Ennek eléréséhez kulcsfontosságú egy tudásalapú társadalom építése. A nyelvtanulás ehhez a célhoz azáltal járul hozzá, hogy fejleszti a kognitív készségeket és megerősíti a nyelvtanuló anyanyelvi készségeit, ezen belül az írás- és olvasási készséget. Az állampolgárok nyelvi készségeinek fejlődése sok más, európai szintű politika számára is hasznos lehet. Röviden szólva, más nyelvek megértésének és kommunikációban való használatának a képessége minden európai polgár számára alapvető készség. Az Európai Parlament 2001. december 13-i határozata a nyelvtanulást és nyelvi sokszínűséget támogató intézkedésekre szólított fel. 2002. február 14-én az Oktatási Miniszterek Tanácsa felkérte a tagállamokat arra, hogy tegyenek konkrét lépéseket a nyelvi sokszínűség és a nyelvtanulás elősegítése érdekében, és kérte az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki javaslatokat ezeken a területeken. Az akcióterv elkészítése során az Európai Bizottság széleskörű nyilvános konzultációt folytatott, majd ezt a civil társadalom képviselőinek konferenciája zárta, melyre 2003. április 10-én került sor Brüsszelben. A konferencián a válaszadók elfogadták a Bizottság jelenlegi helyzetről szóló elemzésének legfontosabb üzenetét és jövőre vonatkozó javaslatait. Egyetértés volt például abban, hogy kívánatos lenne az élethosszig tartó tanulás jegyében, a kisgyermekkortól kezdve minden európai polgár számára lehetővé tenni, hogy élvezhesse a soknyelvűség előnyeit. Széles körű támogatást nyert az, hogy emelni kell a nyelvtanítás színvonalát, mivel a nyelvi kompetencia azok közé az alapvető készségek közé tartozik, melyekre mindenkinek szüksége van a képzésben, a foglalkoztatásban, a kultúrák találkozása során és az önmegvalósításhoz. Azok, akik gyermekkorban

277

458 kezdik a nyelvtanulást, jobban tudatában lesznek saját kulturális értékeiknek, saját kultúrájuk hatásainak, nagyobb megbecsülést mutatnak más kultúrák iránt, nyitottabbak és érdeklődőbbek lesznek mások iránt. A tagállamok egyetértenek abban, hogy a hangsúly a hatékony kommunikáció képességére, azaz az aktív készségekre, és ne a passzív tudásra helyeződjön. A cél nem az anyanyelvi szint elérése, hanem a megfelelő szintű olvasási, szövegértési, írás- és beszédkészség elsajátítása. Az Európai Bizottság úgy gondolja, hogy az európai szintű akcióknak a következő kulcsterületekre kell irányulniuk: a nyelvek befogadó jellegű szemléletének támogatása, nyelvbarát közösségek kialakítása, a nyelvtanulási kínálat és a nyelvtanulási lehetőségek igénybevételének a javítása.” Az ötödik évfolyam megkezdésekor már minden diák (legalább) egy éve tanulja az idegen nyelvet. Megértik a tanár kéréseit, óravezetését, ismerősek az órai tevékenységek és az azzal kapcsolatos kifejezések, motiváltak és bíznak magukban. A négy tanév céljai között első helyen áll a motiváció fenntartása, a gyerekek sikerélményhez juttatása pl. életszerű szituációkkal, érdekes – eleinte könnyített, néhány mondatos, majd eredeti – olvasmányokkal, ritmikus mondókákkal (ún. chantokkal), az életkori sajátosságaiknak megfelelő dalokkal. Elengedhetetlen a hallás utáni értés fejlesztéséhez, hogy megfelelő mennyiségű autentikus hanganyag álljon rendelkezésre. Igyekezzünk minél több reáliát felhasználni a tananyagban (pl. zeneszámok, újságok, jegyek, csomagolások stb.)! Fontos szerephez jut a humor, mind a szövegekben, mind az illusztrációkban, mivel a tapasztalat azt mutatja, hogy a tanulók sokkal szívesebben, ezért könnyebben is tanulnak humorral átszőtt tananyagot. Továbbra is a receptív készségek (hallott és olvasott szöveg értése) fejlesztése áll a középpontban, de az évek előrehaladtával egyre nagyobb hangsúlyt kap a beszédkészség. Lényeges nevelési cél a diákok olvasási igényének kialakítása és fejlesztése érdekes, könnyített vagy eredeti, illusztrált szövegek olvastatásával. A 7. évfolyamtól kezdődően fordítsunk több időt az íráskészség fejlesztésére is, hiszen a tanulók nagy részének még az anyanyelvén is gondot okoz egy rövid, összefüggő szöveg megalkotása. A 10–14 éves korosztály nyelvelsajátítása során jobban támaszkodik memóriájára, mint a célnyelv szabályrendszerére, de egyre inkább képes szabályszerűségeket észrevenni a nyelvben. A szabályok ismerete ugyanakkor csak kis mértékben segíti nyelvi fejlődésüket. A nyelvhasználatban a folyékonyság (fluency) az erősségük a nyelvhelyességgel szemben, de emellett szükség van a legfontosabb struktúrák automatizálására is. A négy év során a diákoknak el kell jutniuk a célnyelv olyan szintű használatához, ami lehetővé teszi számukra az osztályterem falain kívüli idegen nyelvi hatások (filmek, zene, tévéműsorok, újságok) hasznosítását és az irányított önálló haladást. A nyolcadik osztály végére nyelvtudásuk eléri azt a mérhető szintet, amellyel képesek ismert témakörökben idegen nyelvű információt megérteni és adni, interakciókban sikerrel részt venni, amely cél megegyezik az A1-es szint elérésével (részletesen ld. később).

278

458 KIEMELT FEJLESZTÉSI FELADATOK ÉS KULCSKOMPETENCIÁK A fejlesztési feladatok szerkezete A fejlesztési feladatok minden nyelvelsajátítási szinten a következő egységekből állnak:    

beszédértés beszédkészség olvasásértés írás Fejlesztési feladatok

Az élő idegen nyelv tanításának és tanulásának alapvető célja a használható nyelvtudás megszerzése (= kommunikatív nyelvi kompetenciák kialakítása). Ez az adott szituációnak megfelelő nyelvhasználati képességet jelenti, amelyek mérése és értékelése a négy nyelvi alapkészségen (hallás, beszéd, olvasás és írás) keresztül történhet. A kommunikatív nyelvi kompetencia fejlesztése a következőket jelenti: 1. A kötelező oktatás végére a tanulók képesek lesznek egy vagy két idegen nyelvet személyes, oktatási, közéleti és szakmai kontextusban megfelelően használni. 2. A nyelvtanulás során a tanulókban kialakul a nyelvtanulás, a tanult nyelv, az azt beszélő emberek és kultúrájuk, valamint általában más nyelvek és kultúrák megismerése iránti kedvező attitűd és motiváció. 3. Nyelvtudásukat egész életükben képesek lesznek önállóan fenntartani, fejleszteni, emellett újabb idegen nyelveket hatékonyan és sikeresen elsajátítani. Az alaptanterv a közoktatás kétéves szakaszaira (6., 8., 10. és 12. évfolyamok végére) minden diák számára a minimális szintet határozza meg, amelyet a négy alapkészség területén kell teljesíteni. Ezek a szintek összhangban vannak az európai hatfokú skálán meghatározott szintekkel. Az alaptantervi követelmények az általános iskola végére minden diák számára legalább egy élő idegen nyelvből az Al-es szint elérését tűzik ki célul. Ezen belül a nyelvtanulás az első öt évfolyamon elsősorban játékos ismerkedést jelent az idegen nyelvvel, de az a cél, hogy a tanulók a 6. osztály végére érjék el az A1-szintet, amely az európai minimumszint fele (részletesebben ld. a 6. évfolyam továbbhaladási feltételeinél).

279

458

Az európai minimumszint: A1 Ezen a szinten a diák megérti és használja a gyakoribb mindennapi kifejezéseket és a nagyon alapvető fordulatokat, amelyeknek célja a mindennapi szükségletek konkrét kielégítése. Be tud mutatkozni, és be tud mutatni másokat, meg tud válaszolni és fel tud tenni személyes jellegű kérdéseket (pl.: hogy hol lakik) ismerős emberekre és dolgokra vonatkozóan. Képes egyszerű interakcióra, amennyiben a másik személy lassan, világosan beszél és segítőkész. Beszédértés  Megérti az ismerős szavakat, fordulatokat, amelyek személyére, családjára, közvetlen környezetére vonatkoznak. Beszédkészség   

Képes egyszerű beszélgetésben részt venni, amennyiben a partner lassan, jól artikulálva beszél. Képes feltenni és megválaszolni egyszerű kérdéseket ismerős témára és helyzetre vonatkozóan. Lakóhelyét, ismerőseit képes egyszerű fordulatokkal leírni.

Olvasásértés  Megérti az ismerős szavakat, egyszerű mondatokat feliratokon, reklámokban, katalógusokban. Írás  Képes egyszerű nyomtatványt kitölteni, rövid üdvözletet megírni.  Minimum, ill. optimum szókészlet az A1 eléréséhez, teljesítéséhez az 5 – 8. évfolyamon évente minimálisan 300 szó, optimálisan 400 szó. (Részletezve ld. az egyes témaköröknél.)

280

458 KULCSKOMPETENCIÁK MEGJELENÉSE A Nemzeti Alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek, amelyek összekötik a műveltségterületek bevezetőit és fejlesztési feladatait. Az idegen nyelvi kompetenciák Idegen nyelvi kompetenciák alatt az alábbi kompetenciákat értjük: - szövegértés és szövegalkotás idegen nyelven szóban és írásban, kommunikációs szándékok megértése és érthető kifejezése, - ezzel szoros összefüggésben az adott idegen nyelvhez kapcsolódó, az eredményes nyelvhasználathoz/kommunikációhoz szükséges szociokulturális ismeretek és azok alkalmazása. Ennek gyakorlati megvalósítása ugyanakkor a pedagógusok részéről egy sor ismeret megszerzését és készség kialakítását igényli. Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül – oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek –, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése (vö. szociális és állampolgári kompetencia). Az ehhez szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását), valamint a szövegolvasást, -értést és -alkotást az egyéni igényeknek megfelelően. Továbbá az egyénnek képesnek kell lennie a segédeszközök megfelelő használatára (vö. digitális kompetencia) és az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történő elsajátítására is (vö. hatékony, önálló tanulás kompetenciája). Ha a tanulói tevékenységekből indulunk ki, fontos szerephez jut az esztétikai-művészeti tudatosság és (főként) kifejezőkészség-kompetencia, pl. projektmunka, daltanulás, szerepjátszás során. Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és a társadalmi környezettel (vö. alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén). A sikeres nyelvtanításban és -tanulásban tehát minden kulcskompetenciának meg kell jelennie, ahogyan a különböző élethelyzetekben is szükségünk van a különböző kompetenciákra. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. Fontos a társadalmi hagyományoknak, valamint a nyelvek kulturális vonatkozásainak és változatosságának az ismerete is. A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot.

281

458 A NAT szerint a kiemelt fejlesztési célok, a kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének egyik feltétele a fejlesztési célokkal adekvát tanítási folyamat, tevékenység. A Nemzeti Alaptanterv azt a felfogást képviseli, hogy a tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése. Az a pedagógus, aki jól ismeri tanítványai motivációit, képességeit, érdeklődéseit és tanulási szokásait, eredményesen tudja megoldani a tanulásszervezéssel kapcsolatos feladatait. A tanulásszervezés optimális megoldásához persze nem elég a képzett pedagógus, szükség van a pedagógiai infrastruktúra széles választékára: könyvekre, nyomtatott tananyagokra, kísérleti felszerelésekre, informatikai programokra, programcsomagokra és más eszközökre. Az idegen nyelv tanításakor a tanári és tanulói tevékenységformák között első helyen a kommunikatív feladatok állnak. Szakítani kell az évtizedeken keresztül szinte egyeduralkodó ún. nyelvtani – fordító módszerrel (Grammar – Translation Method). Idegen nyelvet azért tanulunk, hogy használjuk. Ha a kommunikáció folyamatos és sikeres, a nyelvtani hibák kevésbé lényegesek. Mind a négy alapkészség – beszédértés (listening), beszédkészség (speaking), olvasásértés (reading), írás (writing) – fejlesztésében a kommunikatív tevékenységekre kell a hangsúlyt fektetni. A nyelvtani szabályok sulykolása helyett életszerű feladatokra koncentráljunk! Sokkal motiválóbbak azok a helyzetek, amelyekkel az életben is találkozhatnak a tanulók. Közismert tény, hogy egy átlagos tanórán egy tanuló átlagosan 20 másodpercet beszél. Minden órán, de különösen egy nyelvórán ez döbbenetesen kevés. Ha csak 5 perc pármunkát alkalmazunk, ez az idő már a 15-szörösére nőhet. A frontális osztálymunka helyett – különösen nagy létszámú osztályok esetében – sokkal célravezetőbb páros és csoportos tevékenységeket, illetve projektmunkát alkalmazni. Célok és feladatok Az ötödik évfolyam megkezdésekor már minden diák (legalább) egy éve tanulja az idegen nyelvet. Megértik a tanár kéréseit, óravezetését, ismerősek a feladattípusok, órai tevékenységek, motiváltak, bíznak magukban, és néhány alapvető stratégiát már használnak. A négy tanév céljai között első helyen áll a motiváció fenntartása, a gyerekek sikerélményhez juttatása értelmes munkával. Továbbra is a receptív készségek (hallott és olvasott szöveg értése) fejlesztése áll a középpontban, mivel a produktív készségeket (beszéd és írás) a receptív készségek közvetve fejlesztik. Az évek előrehaladtával egyre nagyobb hangsúlyt kap a beszédkészség. Lényeges nevelési cél a diákok olvasási igényének kialakítása és fejlesztése érdekes, könnyített vagy eredeti, illusztrált, hosszabb szövegek olvastatásával. A témakörök felölelik a tanterv egyéb tantárgyi tartalmait, hiszen a nyelvet nem önmagáért használjuk, hanem információszerzésre, illetve információfeldolgozásra. A kerettantervi törekvések hozzájárulnak az idegen nyelvi tananyag érthetővé tételéhez, de a tartalmakat más szempontból, másképp csoportosítva dolgozzuk fel, nehogy unalmassá váljanak. A 10–14 éves korosztály nyelvelsajátítása során jobban támaszkodik memóriájára, mint a célnyelv szabályrendszerére, de egyre inkább képes szabályszerűségeket észrevenni a nyelvben. A szabályok ismerete ugyanakkor csak kismértékben segíti nyelvi fejlődésüket. A nyelvhasználatban a folyamatosság az erősségük a nyelvhelyességgel szemben, de emellett szükség van a legfontosabb struktúrák automatizálására is. Cél, hogy esetleges nyelvi hibáikat maguk vegyék észre és javítsák, így segíthetjük őket autonóm nyelvtanulóvá válni. A négy év során az élő idegen nyelv tanításának és tanulásának alapvető célja a kommunikatív nyelvi kompetenciák kialakítása. A kommunikatív nyelvi kompetencia fogalma azonos a használható nyelvtudással. Az adott szituációnak megfelelő nyelvhasználati képességet

282

458 jelentik, melyek mérése és értékelése a négy nyelvi alapkészségen (hallás, beszéd, olvasás és írás) keresztül lehetséges. Az alaptantervi követelmények az általános iskola végére minden diák számára legalább egy élő idegen nyelvből alap óraszámban az A1-es szint, emelt óraszámban az A2-es szint elérését tűzte ki célul. A diákoknak el kell jutniuk a nyelvtanulási stratégiák olyan szintű használatához, melyek lehetővé teszik számukra az osztályterem falain kívüli idegen nyelvi hatások (filmek, zene, tévéműsorok, újságok) hasznosítását és az irányított önálló haladást. A nyolcadik osztály végére nyelvtudásuk eléri azt a mérhető szintet, mellyel képesek ismert témakörökben idegen nyelvű információt megérteni és adni, interakciókban sikerrel részt venni. Fejlesztési követelmények A tanuló képes idegen nyelvű információt megérteni és adni, interakcióban sikerrel részt venni. Képes a tanárral és társaival a célnyelven együttműködni a nyelvórai feladatok megoldásában. Továbbfejleszthető nyelvtanulási stratégiákat használ. Kialakul az igény benne, hogy az osztálytermen kívüli idegen nyelvi hatásokat (pl. reklám, popzene) is megpróbálja hasznosítani. Témalista (ajánlás)  Én és a családom: személyi adatok; foglalkozások; otthoni teendők, kötelességek; családi ünnepek.  Emberi kapcsolatok: barátság; emberek külső és belső jellemzése.  Tágabb környezetünk: falu, kisváros, nagyváros, ország; a lakóhely bemutatása.  Természeti környezetünk: a természet megóvása; Földünk nevezetes tájai; veszélyeztetett növények és állatok.  Az iskola világa: az iskola bemutatása; az ideális órarend; az ideális iskola.  Egészséges életmód.  Étkezés: étkezési szokások nálunk és más országokban; különleges ételek és ételreceptek.  Vásárlás: mindennapi bevásárlás; ajándékok ünnepekre.  Utazás: utazási előkészületek; a kedvenc közlekedési eszközöd.  Szabadidő és szórakozás: sport az iskolában és az iskolán kívül; tévé, video, számítógép és olvasás.

283

458 NÉMET NYELV 5-6. évfolyam 1. idegen nyelvként Heti óraszám: Évi óraszám: Új anyag feldolgozására: A kommunikációs szándékok gyakorlása és képességfejlesztés: Ellenőrzés, értékelés: Ünnepek, szokások bemutatására, dalok tanulására:

3 108 68 20 10 10

Témakörök: (Óraszám: 40) Kulcskompetenciák: - az én világom , önismeret Énkép - iskolatípusok Esztétikai-művészeti tudatosság - napirend, heti terv és órarend - mindennapi életünk, kalendárium, ünnepeink (karácsony, húsvét) Környezettudatosságra nevelés - szünidő, óraidő, évszámok - az állatok: az állatkert, kedvenc állataim Környezettudatosságra nevelés - varázslások és a varázscirkusz - étkezés, étterem Aktív állampolgárságra nevelés - ruházkodás - utazás Aktív állampolgárságra nevelés - időjárás

-

európai országok, híres személyek, nyelvek, az euró (DACH) barátság az összehasonlítás test és egészség

Európai azonosságtudat Énkép, önismeret Testi és lelki egészség

284

458 -

az orvosnál, gyermekek egészségügyi problémái kirándulás Salzburgba a vidéki élet a Keleti – tengernél

Testi és lelki egészség Európai azonosságtudat-egyetemes kultúra Európai azonosságtudat-egyetemes kultúra Európai azonosságtudat-egyetemes kultúra

Kommunikációs szándékok Óraszám: 34 Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok:  megszólítás,  köszönés, elköszönés,  köszönet és arra reagálás,  bemutatkozás,  érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás,  bocsánatkérés és arra reagálás,  gratuláció, jókívánságok és arra reagálás. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok:  egyetértés, egyet nem értés,  tetszés, nem tetszés. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok:  dolgok, személyek megnevezése, leírása,  információkérés, információadás,  igenlő vagy nemleges válasz,  tudás, nem tudás. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok:  kérés,  javaslat és arra reagálás,  meghívás és arra reagálás,  kínálás és arra reagálás. Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok:  visszakérdezés,  nem értés,  betűzés kérése, betűzés

285

458

Fogalomkörök  cselekvés, történés, létezés kifejezése,  birtoklás kifejezése,  térbeli viszonyok,  időbeli viszonyok,  mennyiségi viszonyok,  minőségi viszonyok,  modalitás,  esetviszonyok,  logikai viszonyok,  szövegösszetartó eszközök.

Óraszám: 34

Magasabb évfolyamba lépés feltételei Legalább A1 szint elérése: Ezen a szinten a diák megérti és használja a gyakoribb mindennapi kifejezéseket és a nagyon alapvető fordulatokat, amelyeknek célja a mindennapi szükségletek konkrét kielégítése. Be tud mutatkozni, és be tud mutatni másokat, meg tud válaszolni és fel tud tenni személyes jellegű kérdéseket (pl. hogy hol lakik) ismerős emberekre és dolgokra vonatkozóan. Képes egyszerű interakcióra, amennyiben a másik személy lassan, világosan beszél és segítőkész. Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes - követni a nagyon lassú és tiszta kiejtésű beszédet, amikor a jelentés megértéséhez hosszú szünetek állnak rendelkezésére - követni egyszerű útbaigazításokat - megérteni a konkrét, egyszerű szükségletek kielégítésére szolgáló mindennapos kifejezéseket. Beszédkészség A tanuló legyen képes - létrehozni emberekkel és helyekkel kapcsolatos egyszerű, többnyire különálló fordulatokat - leírást adni saját magáról, foglalkozásáról, lakóhelyéről 286

458 -

használni a bemutatkozás/bemutatás valamint az alapvető üdvözlési és elköszönési kifejezéseket mások hogyléte felől érdeklődni, és a hírekre reagálni megérteni a konkrét, egyszerű szükségletek kielégítésére szolgáló mindennapos kifejezéseket, ha egy megértő beszélő közvetlenül hozzá beszél világosan, lassan és ismétlésekkel másoktól dolgokat kérni és másoknak dolgokat adni követni egyszerű, rövid útbaigazításokat feltenni és megválaszolni egyszerű kérdéseket közvetlen szükségletek vagy nagyon ismerős témák területén feltenni és megválaszolni kérdéseket önmagával és másokkal kapcsolatban (pl.: lakóhely).

Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes - megérteni nagyon rövid, egyszerű szövegeket, ismerős nevek, szavak, alapvető fordulatok felismerésével és szükség szerint újraolvasással - megérteni rövid, egyszerű képeslapszövegeket - felismerni egyszerű feliratokon, mindennapi helyzetekben ismerős neveket, szavakat és nagyon alapvető fordulatokat - fogalmat alkotni egyszerűbb információs anyagok és rövid, egyszerű leírások tartalmáról, különösen, ha kép is van hozzá - követni rövid, írásos útbaigazításokat Íráskészség A tanuló legyen képes - egyszerű, különálló fordulatokat és mondatokat írni - magáról és kitalált személyekről egyszerű fordulatokat és mondatokat írni (pl. hol laknak, mit csinálnak) - személyes adatokat megadni vagy kérni írásos formában rövid, egyszerű képeslapszöveget írni. Értékelés A tanulónak beszédében és írásában összefüggő leírást kell adnia (3-5 mondatos terjedelemben) – a tanult témakörön belül – megfelelő előkészítés után. Értékeljük a tanulónak azt a teljesítményét, amely megpróbál elszakadni a reprodukálástól, a tankönyvi szöveg visszaadásától. Minden tanulót értékeljünk a szövegértésből (szóbeli és írásbeli) idegen nyelven. A hatodik évfolyamon az ellenőrzés, értékelés során különösen törekedjünk a szövegértésre.

287

458 Az évfolyam során a szóbeli és írásbeli értékelés egyaránt szükséges, de a szóbeliség kapjon nagyobb hangsúlyt. Feltétlenül figyelembe kell venni az értékeléskor a tanulók aktivitását például a gyűjtőmunkában, a párbeszédek kezdeményezésében, ill. a tankönyvtől való elszakadási törekvésekben, azaz a mindinkább produktívabbá váló nyelvtudást. A számonkérés egyéb formái: írásbeli és szóbeli felelet a témakörön belül, több témakör után témazáró dolgozat, évente legalább két felmérés. A dolgozatokon fel kell tüntetni a következőket: név, dátum, a feladatok pontszáma, összpontszám, ponthatárok. Osztályzatok: 0-40%  elégtelen 41-59%  elégséges 60-74%  közepes 75-89%  jó 90-100% jeles A tanulók kategóriánként osztályzatokat kapnak. Alkalmazott tankönyvek, taneszközök, segédletek Az alkalmazott tankönyvek, segédletek az intézményre vonatkozó tankönyvválasztás szempontjai alapján: Kretzschmer-Gamst-Xanthos: Das neue Deutschmobil 1-2 (Klett) Hangszalagok a tankönyvekhez Játékszerek, tematikus képek Egyéb kiegészítők ANGOL NYELV 5. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 108 – Heti óraszám: 3 Ebből kb.  60 óra új anyag feldolgozására  30 óra a kommunikációs szándékok gyakorlására és képességfejlesztésre  8 óra ellenőrzésre és értékelésre  10 óra szabadon tervezhető (aktualitások, pl. ünnepek; vetélkedők, jelenetek; országismeret; videós v. számítógépes óra)

288

458 Kommunikációs szándékok  megszólítás  köszönés, elköszönés  köszönet és arra reagálás  bemutatkozás, és személyes információk iránti érdeklődés  érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás  tetszés nem tetszés  akarat kifejezése (ételek rendelése)  család és barátok megnevezése, leírása  igenlő vagy nemleges válasz  jelenlegi cselekvés leírása Témakörök  számolás  az időjárás  ételek  otthonunk  testünk részei  tágabb környezetünk  állatok  napi tevékenységek  a hét napjai  iskolánk, órarendünk  tanórák  hónapok, évszakok  családi ünnepek

Kulcskompetenciák Környezettudatosságra nevelés

Énkép, önismeret Hon és népismeret

A tanulás tanítása

Hon- és népismeret

Nyelvtani fogalomkörök  cselekvés, történés, létezés kifejezése  birtoklás kifejezése  tagadás 289

458           

kérdések, kérdőszavak megszámlálható és megszámlálhatatlan főnevek melléknevek folyamatos jelen idő egyszerű jelen idő az egyes szám harmadik személyben az igék ragozása object pronouns gyakoriságot kifejező időhatározók az idő prepozíciói (in, on, at) felszólítás múlt idő (was/were, had)

Beszámoltatás formái A tanulók számonkérése heti rendszerességgel történik, ami havi 3-4 írásbeli dolgozatot és egy szóbeli feleltetést takar. Témazáró dolgozatok az év folyamán 4-6. Érékelés . Az értékelés érdemjegyekkel (1,2,3,4,5 ) történik. Az elégséges (2) szint eléréséhez a törzsanyag 40%-át ismernie kell a tanulónak Jeles (5)osztályzatot kap az, aki 90%-ra teljesít. A többi osztályzat pedagógiai értékelés alapján e két érték között helyezkedik el. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelése a házi rend szerint. A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI Hallott szöveg értése A tanuló  ismert nyelvi eszközökkel kifejezett kérést, utasítást megért, arra cselekvéssel válaszol;  ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdéseket megért;  ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűr. Beszédkészség A tanuló  ű mondatban válaszol;  ű mondatokban közléseket megfogalmaz, kérdéseket tesz fel;

290

458  Olvasott szöveg értése A tanuló  ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatokat elolvas;  ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokból álló szövegben fontos információt megtalál;  ű mondatokból álló szöveg lényegét megérti. Íráskészség A tanuló  ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, rövid mondatokat helyesen leír;  egyszerő közléseket és kérdéseket tanult minta alapján írásban megfogalmaz. Felhasznált tankönyv Elizabeth Gray – Virginia Evans: Welcome 2. Express Publishing

ANGOL NYELV 6. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 108 – Heti óraszám: 3 Ebből kb.  60 óra új anyag feldolgozására  30 óra a kommunikációs szándékok gyakorlására és képességfejlesztésre  8 óra ellenőrzésre és értékelésre  10 óra szabadon tervezhető (aktualitások, pl. ünnepek; vetélkedők, jelenetek; országismeret; videós v. számítógépes óra) Kommunikációs szándékok  Számok (1-100)  Üdvözlés, érdeklődés név és kor iránt 291

458                     

Érdeklődés ország, nemzetiség iránt Emberek bemutatása, leírása Család, családtagok Tetszés, nemtetszés Kínálás, elfogadás, visszautasítás idő megengedés, engedélykérés felszólítás, instrukció birtoklás kifejezése információkérés, információadás útbaigazítás, helymeghatározás kérés javaslat és arra reagálás meghívás és arra reagálás jelen idejű folyamatos cselekvés képességek gyakoriság kifejezése jövőbeli tervek, szándék Számok (100 felett) Múltbeli események Társalgási angol

Témakörök       

Kulcskompetenciák

Nemzetek, nemzetiségek Európai azonosságtudat család és barátok idő (napok, hónapok, óra)(perc, másodperc, óra) mindennapi teendők, vásárlás Felkészülés a felnőttlét szerepeire napi rutin szabadidős tevékenységek, hobbi, sport munkák Énkép, önismeret 292

458       

állatok világa kedvenc állat étkezés, ételek, italok nevei Testrészek Testnevelés, játékok sorszámnevek, matematika tantárgyak és anyagaik

Testi, lelki egészség

Gazdasági nevelés A tanulás tanítása

Nyelvtani fogalomkörök  személyes névmások  birtoklás (have got, ' s)  kérdőmondatok  tudás, képesség kifejezése (can)  engedélykérés, engedély visszautasítása  there is, there are  helyet kifejező prepozíciók (in, on, at, under)  az idő kifejezése  egyszerű jelen idő  egyes szám harmadik személyű igék  kérdések és tagadások  melléknevek  folyamatos jelen idő  egyes és többes számú főnevek  határozószavak  some, any  sorszámnevek Beszámoltatás formái A tanulók számonkérése heti rendszerességgel történik, ami havi 3-4 írásbeli dolgozatot és egy szóbeli feleltetést takar. Témazáró dolgozatok az év folyamán 4-6.

293

458 Érékelés . Az értékelés érdemjegyekkel (1,2,3,4,5 ) történik. Az elégséges (2) szint eléréséhez a törzsanyag 40%-át ismernie kell a tanulónak Jeles (5)osztályzatot kap az, aki 90%-ra teljesít. A többi osztályzat pedagógiai értékelés alapján e két érték között helyezkedik el. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelése a házi rend szerint. A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI ÖSSZEFOGLALVA Az európai minimumszint fele: A1 Ezen a szinten a diák  megérti a legegyszerőbb ismert utasításokat, kéréseket, és röviden válaszolni tud,  megérti a tanult témákhoz kapcsolódó ismerıs szavakat, fordulatokat,  képes egyszerő kérdéseket feltenni és azokra válaszolni,  felismeri és megérti az ismerıs szavakat, igen egyszerő mondatokat.  a tanult szavakat le tudja írni, ismerıs szövegbe be tudja írni. Felhasznált tankönyv Elizabeth Gray – Virginia Evans: Welcome 2. Express Publishing NÉMET

Heti óraszám: Évi óraszám: Új anyag feldolgozására: A kommunikációs szándékok gyakorlása és képességfejlesztés: Ellenőrzés, értékelés: Ünnepek, szokások bemutatására, dalok tanulására:

7-8. évfolyam Alapszint 3 108 73 20 8 7

294

458 Témakörök: (Óraszám:40) Kulcskompetenciák: - az én világom Énkép, önismeret - önjellemzés, életrajz Énkép, önismeret - Svájc  országismeret Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra - házi állatok - ház, lakás, házimunkák - a városban (épületek, üzletek, térképek, közlekedési szabályok) - sport, Olympia Testi és lelki egészség - oktatás, tanulás az iskolában A tanulás tanítása - a tanulást segítő gyakorlatok (Lerngymnastik) A tanulás tanítása - a zene (zenei stílusok, interjúk) Esztétikai-művészeti tudatosság - ember, természet és technika Környezettudatosságra nevelés - az egészséges táplálkozás Testi és lelki egészség - étkezési típusok, táplálkozáspiramis Hon- és népismeret - a német nyelv tanulása, tanulási tippek A tanulás tanítása - környezetvédelem, környezetszennyezés Környezettudatosságra nevelés - Nemzeti Park – Watt-tenger, szünidő - a média Digitális kompetencia - foglalkozások Hatékony, önálló tanulás - az érettségi és továbbtanulás Énkép, önismeret Kommunikációs szándékok Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok:  megszólítás,  köszönés, elköszönés,  bemutatás, bemutatkozás,  érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás,  engedélykérés és arra reagálás,  köszönet és arra reagálás,  bocsánatkérés és arra reagálás,  gratuláció, jókívánságok és arra reagálás,  személyes levélben megszólítás és elbúcsúzás.

Óraszám: 34

295

458 Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok:  sajnálkozás,  öröm,  elégedettség, elégedetlenség,  csodálkozás,  remény,  bosszúság. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok:  véleménykérés és arra reagálás,  valaki igazának az elismerése és el nem ismerése,  egyetértés, egyet nem értés,  tetszés, nem tetszés,  akarat, kívánság, képesség, szükségesség, lehetőség,  ígéret,  szándék,  dicséret. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok:  dolgok, személyek megnevezése, leírása,  események leírása,  információkérés, információadás,  igenlő vagy nemleges válasz,  tudás, nem tudás,  bizonyosság, bizonytalanság. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok:  kérés,  tiltás, felszólítás,  javaslat és arra reagálás,  meghívás és arra reagálás,  kínálás és arra reagálás. Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok:  visszakérdezés, ismétléskérés, 296

458  nem értés,  betűzés kérése, betűzés,  felkérés lassabb, hangosabb beszédre. Fogalomkörök – cselekvés, létezés, történés kifejezése, – birtoklás kifejezése, – térbeli viszonyok, – időbeli viszonyok, – mennyiségi viszonyok, – minőségi viszonyok, – modalitás, – esetviszonyok, – logikai viszonyok, – szövegösszetartó eszközök.

Óraszám: 34

Magasabb évfolyamba lépés feltételei Legalább A1 szint elérése: Ezen a szinten a diák megérti és használja a gyakoribb mindennapi kifejezéseket és a nagyon alapvető fordulatokat, amelyeknek célja a mindennapi szükségletek konkrét kielégítése. Be tud mutatkozni, és be tud mutatni másokat, meg tud válaszolni és fel tud tenni személyes jellegű kérdéseket (pl. hogy hol lakik) ismerős emberekre és dolgokra vonatkozóan. Képes egyszerű interakcióra, amennyiben a másik személy lassan, világosan beszél és segítőkész. Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes - követni a nagyon lassú és tiszta kiejtésű beszédet, amikor a jelentés megértéséhez hosszú szünetek állnak rendelkezésére - követni egyszerű útbaigazításokat - megérteni a konkrét, egyszerű szükségletek kielégítésére szolgáló mindennapos kifejezéseket. Beszédkészség A tanuló legyen képes - létrehozni emberekkel és helyekkel kapcsolatos egyszerű, többnyire különálló fordulatokat - leírást adni saját magáról, foglalkozásáról, lakóhelyéről

297

458 -

használni a bemutatkozás/bemutatás valamint az alapvető üdvözlési és elköszönési kifejezéseket mások hogyléte felől érdeklődni, és a hírekre reagálni megérteni a konkrét, egyszerű szükségletek kielégítésére szolgáló mindennapos kifejezéseket, ha egy megértő beszélő közvetlenül hozzá beszél világosan, lassan és ismétlésekkel másoktól dolgokat kérni és másoknak dolgokat adni követni egyszerű, rövid útbaigazításokat feltenni és megválaszolni egyszerű kérdéseket közvetlen szükségletek vagy nagyon ismerős témák területén feltenni és megválaszolni kérdéseket önmagával és másokkal kapcsolatban (pl.: lakóhely).

Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes - megérteni nagyon rövid, egyszerű szövegeket, ismerős nevek, szavak, alapvető fordulatok felismerésével és szükség szerint újraolvasással - megérteni rövid, egyszerű képeslapszövegeket - felismerni egyszerű feliratokon, mindennapi helyzetekben ismerős neveket, szavakat és nagyon alapvető fordulatokat - fogalmat alkotni egyszerűbb információs anyagok és rövid, egyszerű leírások tartalmáról, különösen, ha kép is van hozzá - követni rövid, írásos útbaigazításokat Íráskészség A tanuló legyen képes - egyszerű, különálló fordulatokat és mondatokat írni - magáról és kitalált személyekről egyszerű fordulatokat és mondatokat írni (pl. hol laknak, mit csinálnak) - személyes adatokat megadni vagy kérni írásos formában rövid, egyszerű képeslapszöveget írni. Értékelés Az értékelés során elsősorban a kommunikációs szándékok megvalósulását tartsuk szem előtt. A hetedik évfolyamon ellenőrzésben, értékelésben törekedjünk a szövegértésre, egyre nagyobb szerepet kap a számonkérésben az összefüggő beszámoló, képleírás, beszédszituációk kidolgozása, eljátszása. A nyolcadik évfolyamon az iskolai dolgozatok legalább négy eltérő fajtájú és nehézségi fokú feladatot tartalmazzanak dolgozatonként. A dolgozatokban a kreatív feladatok domináljanak. Az írásbeli feladatok közül elsősorban a levél műfaját értékeljük, illetve a tanulók által gyűjtött prospektusokból a globális értést. Minden tanulót értékeljünk fordítási gyakorlatokból is. A fordítások esetében mindkét „fordítási irányt”

298

458 alkalmazzuk: anyanyelvből németre, ill. németből anyanyelvre. A számonkérés egyéb formái: írásbeli és szóbeli felelet a témakörön belül, több témakör után témazáró dolgozat, évente legalább két felmérés. A dolgozatokon fel kell tüntetni a következőket: név, dátum, a feladatok pontszáma, összpontszám, ponthatárok. Osztályzatok: 0-40%  elégtelen 41-59%  elégséges 60-74%  közepes 75-89%  jó 90-100% jeles A tanulók kategóriánként osztályzatokat kapnak. Alkalmazott tankönyvek, taneszközök, segédletek Az alkalmazott tankönyvek, segédletek az intézményre vonatkozó tankönyvválasztás szempontjai alapján: Kretzschmer-Gamst-Xanthos: Das neue Deutschmobil 2-3 (Klett) Térképek (Die deutschsprachigen Länder) Hangszalagok a tankönyvekhez Tematikus képek Egyéb kiegészítők ANGOL NYELV 7. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 108 – Heti óraszám: 3 Ebből kb.  60 óra új anyag feldolgozására  30 óra a kommunikációs szándékok gyakorlására és képességfejlesztésre  8 óra ellenőrzésre és értékelésre  10 óra szabadon tervezhető (aktualitások, pl. ünnepek; vetélkedők, jelenetek; országismeret; videós v. számítógépes óra) Kommunikációs szándékok

299

458           

Véleménynyilvánítás dolgok, emberek összehasonlítása tanácsadás betegségek leírása jókívánságok kifejezése múltbéli cselekvések, múltbéli állapotok kifejezése letűnt kultúrák véleménnyilvánítás ételekről étkezési szokások kifejezése jövőbeli szándékok kifejezése

Témakörök  állatok  hobbi, érdeklődési kör  közlekedés, utazás, környezetszennyezés  betegség, egészség  múltbéli cselekmények  boltok fajtái  filmek, műsortípusok  a múlt kultúráinak leírása  építészeti formák  ételek, receptek  nyaralás  ünnepek Nyelvtani fogalomkörök  összehasonlítás  melléknevek középfoka, felsőfoka  should/ shouldn’t,  must/ mustn’t  was/ wasn’t

Kulcskompetenciák Környezettudatosságra nevelés

Énkép, önismeret Gazdasági nevelés Egyetemes kultúra Környezettudatosságra nevelés Testi, lelki egészség Aktív állampolgárságra nevelés Hon és népismeret

300

458      

What were you like….? How many/ how much Many/ much Some/ any A lot of To be going to

Beszámoltatás formái A tanulók számonkérése heti rendszerességgel történik, ami havi 3-4 írásbeli dolgozatot és egy szóbeli feleltetést takar. Témazáró dolgozatok az év folyamán 4-6. Érékelés . Az értékelés érdemjegyekkel (1,2,3,4,5 ) történik. Az elégséges (2) szint eléréséhez a törzsanyag 40%-át ismernie kell a tanulónak Jeles (5)osztályzatot kap az, aki 90%-ra teljesít. A többi osztályzat pedagógiai értékelés alapján e két érték között helyezkedik el. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelése a házi rend szerint. A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI ÖSSZEFOGLALVA Hallott szöveg értése A tanuló  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, utasításokat, kérdéseket, közléseket, eseményeket megért;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegbıl a fontos információt kiszőri;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerő mondatokban megfogalmazott szöveg lényegét megérti;  ıl kikövetkezteti ismeretlen nyelvi elemek jelentését Beszédkészség A tanuló  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerő struktúrákba rendezett mondatokban válaszol;  egyszerő mondatokban közléseket megfogalmaz;  kérdéseket tesz fel;  tanult minta alapján eseményeket mesél el;

301

458  

részt vesz egyszerő párbeszédben; beszélgetést kezdeményez, befejez.

Olvasott szöveg értése A tanuló  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget elolvas;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegben fontos információt megtalál;  zt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérti;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerő mondatokból álló szöveg lényegét megérti;  egyszerő, képekkel illusztrált szöveget megért;  ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott szövegben kikövetkezteti. Íráskészség A tanuló  ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget helyesen leír;  ő közléseket és kérdéseket írásban megfogalmaz;  egyszerő szöveget (baráti üzenet, üdvözlet) létrehoz;  tanult minta alapján tényszerű információt közvetítı szöveget ír. Felhasznált tankönyv Elizabeth Gray – Virginia Evans: Welcome 2. Express Publishing

ANGOL NYELV 8. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 108 – Heti óraszám: 3 Ebből kb.  60 óra új anyag feldolgozására

302

458  30 óra a kommunikációs szándékok gyakorlására és képességfejlesztésre  8 óra ellenőrzésre és értékelésre  10 óra szabadon tervezhető (aktualitások, pl. ünnepek; vetélkedők, jelenetek; országismeret; videós v. számítógépes óra) Kommunikációs szándékok          

információ kérés-adás információk cseréje jelenidejű események leírása családi kapcsolatok leírása életút útbaigazítás idő, időpont kifejezése felkérés elfogadása, visszautasítása preferenciák kifejezése tanácsadás

Témakörök  új helyek, új emberek  Közlekedés, közlekedési eszközök  Sport  Szabadidős tevékenységek  Brit ételek  Főzés  Fesztivál  Egészség  Egészséges ételek  Ünnepek leírása

Kulcskompetenciák Énkép, önismeret Gazdasági nevelés Gazdasági nevelés Egyetemes kultúra Testi és lelki egészség Énkép, önismeret Testi és lelki egészség

Nyelvtani fogalomkörök

303

458              

Rendhagyó többesszámok Prepozíciók (in, on, at, by, in front of) Múltidő Javaslattevés Gyakoriságot kifejező határozószók Can Have to Számok must, needn't, mustn't, ’s (possession) Some/ any/ no Should/ shouldn’t A few/ a little Egyszerű jelen és folyamatos jelen

Beszámoltatás formái A tanulók számonkérése heti rendszerességgel történik, ami havi 3-4 írásbeli dolgozatot és egy szóbeli feleltetést takar. Témazáró dolgozatok az év folyamán 4-6. Értékelés . Az értékelés érdemjegyekkel (1,2,3,4,5 ) történik. Az elégséges (2) szint eléréséhez a törzsanyag 40%-át ismernie kell a tanulónak Jeles (5)osztályzatot kap az, aki 90%-ra teljesít. A többi osztályzat pedagógiai értékelés alapján e két érték között helyezkedik el. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelése a házi rend szerint. A tanulók kategória osztályzatokat is kapnak. 7. és 8. év végén jegyekbe a záróvizsgák eredményei nyomatékosan figyelembe lesznek véve. A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI ÖSSZEFOGLALVA Hallott szöveg értése A tanuló

304

458     

jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, utasításokat, kérdéseket, közléseket, eseményeket megért; 100 szavas szövegbıl fontos információt kiszőr; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kb. 100 szavas szöveg lényegét megérti; ıl kikövetkezteti; jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott kb. 100 szavas szövegben képes a lényeges információt a lényegtelentıl elkülöníteni.

Beszédkészség A tanuló  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerő mondatokban válaszol;  egyszerő mondatokban közléseket megfogalmaz;  kérdéseket feltesz;  eseményeket elmesél;  fenntartja a beszélgetést, pl. új témát kezdeményez. Olvasott szöveg értése A tanuló  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérti;  ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott szövegben kikövetkezteti;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szöveget elolvas;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegben fontos információt megtalál;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szöveg lényegét megérti;  egyszerő történetet megért;  jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott kb. 100 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkezteti;  jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegben a lényeges információt a lényegtelentıl elkülöníti. Íráskészség A tanuló

305

458  

egyszerő szöveget (üzenet, üdvözlet, baráti levél) létrehoz; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott – ismert struktúrák felhasználásával – tényszerő szöveget helyesen leír; információt közvetítı kb. 50  szavas szöveget ír;  egyszerő közléseket és kérdéseket írásban megfogalmaz;  kb. 50 szavas jellemzést, beszámolót ír. Felhasznált tankönyv Elizabeth Gray – Virginia Evans: Welcome 3. Express Publishing

Ének-zene

5-8. évfolyam Bevezetés A tanulási elméletek eredményeinek hasznosítása az iskolai gyakorlat megújításában: A különböző jellegű tanulási folyamatok meglehetősen eltérőek. Egy minden jelenséget közös szabályszerűségekre visszavezető tanuláselmélet alkalmazás helyett ezért az egymással párhuzamosan élő tanuláselméletek legfontosabb megállapításainak együttes figyelembe vétele látszik célszerűnek. Aszerint válogatva közöttük, hogy a tanulás egyes összetevőinek megértéséhez és fejlesztéséhez melyik adhatja a leghasznosabb segítséget. Például a kognitív pedagógiai eredményeit elsősorban az ismeretek megértése, a tanulási transzferre vonatkozókat az ismeretek alkalmazása, a szociális tanulási folyamatok fontosságát hangsúlyozókat pedig a tanulási módszerek, a gondolkodási eljárások és a magatartásformák tanulása terén érdemes figyelembe venni és felhasználni. Kulcskompetenciák Kulcskompetenciáknak tekinthetők mindenekelőtt a társadalmi és természeti környezetben való egyéni, hétköznapi tájékozódást, az ismeretek alkalmazását, más ismeretekkel való összekapcsolását segítő képességek. A kulcskompetenciák, mint például a szociális kompetenciák (ideértve például a kooperációt); a tanulási képességek, a személyes képességek, a közéleti vagy a gazdasági életben való részvételhez kapcsolódó képességek mindig komplex tudást jelenítenek meg, amelyet jól szervezett, témaspecifikus szakértelemre és jól működő alapkészségekre lehet ráépíteni. A kulcskompetenciák alkotóelemei között rendkívül nagyok az egyéni különbségek, ezért fejlesztésük differenciált tanulásirányítást

306

458 igényel. A tanulók ilyen jellegű teljesítményében az öröklött képességeken kívül a szociális környezet hatásai és a tanulási alkalmak mennyiségi és minőségi jellegzetességei jelentős mértékben közrejátszanak. Mindezen jellemzőket a tanulás tervezése során is fontos figyelembe venni. A tanterv elkészítésekor törekedni kell arra, hogy a kulcskompetenciák kialakulásában kiemelkedően fontos szerepet játszó képességek és személyes tulajdonságok a tanulás egész ideje alatt folyamatosan fejlődhessenek. Ilyenek mindenekelőtt a fejlett nyelvi kommunikációs készség; a belső értékrend és értékek felé való orientálódás; a megfelelő motiváció; a kritikai gondolkodás és az egyéb gondolkodási képességek; a különféle műveltségterülethez kötődő kompetenciák; s olyan személyes tulajdonságok, mint a becsületesség, tisztesség, felelősségtudat, hűség és a pozitív személyes énkép. Ének-zene tantárgy óraszámai: Évfolyam 5. 6. 7. 8.

Heti óraszám 1 1 1 1

Évi óraszám 36 36 36 36

A NAT kereszttantervi követelményeinek megvalósítása A pedagógiai eredményesség szempontjából kiemelkedően fontos kereszttantervi követelményekre a NTK Műhely kerettanterve külön is felhívja a tanárok figyelmét. Egységes jelölést használva minden tantárgyi tantervben megjelöltük azokat a tartalmakat és tevékenységeket, amelyek a NAT által kiemelt fejlesztési területek, illetve a kulcskompetenciák elsajátítása szempontjából hasznosak lehetnek. A tantervben ezekre a következő betűjelzésekkel hívjuk fel a figyelmet: o kiemelt fejlesztési feladatok:  énkép és önismeret ÉN)  hon- és népismeret H)  európai azonosságtudat – egyetemes kultúra E)  környezeti nevelés K)  információs és kommunikációs kultúra I)  testi és lelki egészség TE)  tanulás T)  felkészülés a felnőtt lét szerepeire F) o kulcskompetenciák:

307

458          

kommunikációs k) narratív n) döntési d) szabálykövető szk) lényegkiemelő lk) életvezetési é) együttműködési egy) problémamegoldó p) kritikai kr) komplex információk kezelésével kapcsolatos képességek

i)

Ének-zene tantárgy eszközigénye: zeneterem, osztálylétszámnyi kottaanyaggal, tanulói és nevelői taneszközökkel, hangvilla, metronóm, furulya, ritmushangszerek, mágneses tábla, vonalas tábla, zongora vagy pianínó, lemez/CD-lejátszó, magnetofon, dalgyűjtemények, partitúrák, zenei szótár, zenei lexikon, hanglemezsorozatok. Számítógép zeneszerkesztő programokkal Célok és feladatok: A zenei nevelés fontos szerepet vállal a gyerek érzelmi, értelmi és jellemnevelésében. A tantárgy alapvető célja a szép befogadására nevelés, a nemes zene iránti érdeklődés felkeltése, a zene megszerettetése, stílusérzék alakítása, ízlésformálás, zeneszerető, zeneértő közönség nevelése. Legfontosabb feladatok: A zenei műveltség megalapozása, a nemzeti és egyetemes zenekultúra megismertetése, a művészi kifejezőképesség kibontakoztatása, az igényes zene mindennapos szükségletté válásának kialakítása. A készség- és képességfejlesztő feladatok során a gyerekek váljanak nyitottá a zenei élmények befogadására. Az ismeretszerzés forrásai bővülnek ebben a szakaszban. Az éneklés mellett megnő a zenehallgatásból eredő ismeretek köre, s egyre nagyobb szerepet kap az ismeretszerzésben a tankönyvek, szakkönyvek tanórai és önálló használata. A gyerekek így tájékozottabbá válnak a zenetörténeti korokban, stílusokban, műfajokban, megismerik az egyes korok legnépszerűbb zeneszerzőit, stílusjegyeit, elősegítve ezzel a zene mélyebb megértését, befogadását. Ki kell fejleszteni az önálló ismeretszerzés igényét, a komplex gondolkodás jegyében. A felsorolt célok eléréséhez a zenei képességek, készségek fejlesztésén át vezet az út. Kiemelt feladatot jelentenek tehát az éneklési készségek, a ritmuskészség, a zenei emlékezet, a belső hallás, a zenei olvasás, írás képességének, megfigyelőképességnek a fejlesztése. 5–6. évfolyam

308

458 Ebben az életkori szakaszban az elsődleges cél a tapasztalatszerzés, valamint ismeretszerzés az egyes korok stílusjegyeiről, műfajokról, zeneszerzőkről, zenei formákról, szerkesztésmódokról, népdalstílusokról, más népek dalairól, zenéiről. A tapasztalatszerzés a komplex gondolkodás jegyében történik, a megtanítandó ismereteket témakör szerint csoportosítva közelítjük meg. Nem zenetörténeti korszakok tanítása a cél, hanem a zenei képességek, készségek olyan szintű fejlesztése, amelynek birtokában a gyerekek akár önállóan is képesek a különböző ismeretek elsajátítására, valamint zeneértővé, zeneszeretővé válnak, s nyitottak, érdeklődőek lesznek a nemes zene befogadására, s a zene valóban elsősorban élmény lesz számukra, nem pedig bemagolandó ismerethalmaz. Konkrét feladatok:  az éneklés megszerettetése, az énekelt dallamok szöveghű éneklése  népdalok, más népek dalai, középkori, reneszánsz, barokk, klasszicista dallamok éneklése  zenei képességek további fejlesztése /ritmus, dallam, hallás, memória, zenei olvasás-írás, zeneértés, többszólamú érzék, stílusérzék, képzelet, kreativitás/  zenetörténeti ismeretek bővítése elsősorban a tapasztalatszerzés szintjén  néphagyományok, szokások megismerése  zenei élményadás

309

458 Kód

Tantárgyi fejlesztési feladatok

Témakörök

Tevékenységformák

(L) (P)

a zeneművekben előforduló hangszerek, hangszeres együttesek, zenekarok hangzásának felismerésére való képesség

Hangszerek hangszercsoportok a megszólaltatás módja szerint csoportosítva népi hangszerek

hangszerek megszólaltatása hangszerek, hangszercsoportok hangjának megfigyelése, felismerése ritmushangszerek használata

zenei emlékezet improvizációs képesség ritmus-és tempóérzék Figyeld a ritmust! a mindennapi élet ritmusai zenei ritmusok ritmus a művészetben határok, hangsúlyok szavak ritmusa a természet ritmusa

(K) (L) (P)

zenei hallás dallamhallás tonalitásérzék hangszínhallás

hangzó és dalritmusok lejegyzése versek, mondókák ritmizálása a tanult ritmusképleteket tartalmazó gyakorlatok megszólaltatása improvizáció a már ismert ritmusokkal

A tartalom Kapcsolódások fogalomrendszere vonós, fúvós, Vizuális nevelés billentyűs, pengetős, ütős hangszerek vonós négyes szimfonikus zenekar concerto concerto grosso

ütemmutatók és azok jelentése váltakozó ütem tizenhatod és ritmusképletei metronóm

Tánc Képzőművészet Természetismeret Anyanyelv Idegen nyelv

hangzásbeli

310

458 Kód


Témakörök

zenei olvasás-írás

Figyeld a hangokat! A hangok világa a hang varázsa a hang tulajdonságai zenei hangok hangutánzás (természet a zenében, évszakok, állatok, karakterek…)

(S) (P) (L)

zeneértő és -érző képesség a zenemű gondolati tartalmait közvetítő kifejezőeszközök átélési és értelmezési képessége európai, humanista értékrend

A muzsika mesekertje operamesék népballadák mesebalett történetek zeneszerzőkről (H)

Tevékenységformák különbségek megfigyelése az emberi hangfajták megfigyelése, megnevezése éneklés szolmizációs nevekkel módosító jelek használata a megismert hangsorok éneklése szolmizációs nevekkel

felkészítés a hangversenyekre, a művészeti tevékenységek megjelenítésére zenei karakterek megfigyelése zenetörténeti korszakok jellegzetes műfajainak megfigyelése, éneklése

A tartalom fogalomrendszere ötfokú hangsorok dúr – moll hangerő, hangmagasság, időtartam, karakter, hangfajták, hangszínek szolmizációs nevek módosító jelek módosított hangok dinamika crescendo, decrescendo piano, forte

Kapcsolódások

Anyanyelv Természetismeret Képzőművészet

opera balett népballada Irodalom Képzőművészet

311

458 Kód


Témakörök

A tartalom fogalomrendszere

Kapcsolódások

a zeneművek üzenetének befogadása, értelmezése zenei ítélőképesség

(E) (I) éneklési kultúra a dallam és a szöveg kapcsolatára épülő megfelelő előadásmód kialakítása a csoportos éneklés mellett az egyéni és a kis csoportos éneklés muzikalitás tonalitásérzék formaérzék befogadó képesség önismeret

formaalkotás éneklési készség zenei hallás belső hallás


dalkarakterek összehasonlítása különböző karakterű dalok éneklése zenei karakterek megfigyelése

Amit érzek, amit látok, amit hallok érzelmeink megjelenítése a zenében és a művészetekben „Zeneországból jöttünk”

népdal műdal trubadúrzene parlando rubato, tempo giusto hangfajták

Irodalom Képzőművészet Történelem

(I) (T) (E)

312

458 Kód


Témakörök

megfigyelőképesség többszólamú érzék hangszínhallás dallamhallás tonalitásérzék belső hallás együttműködési készség

(N) (L) (E)


Kapcsolódások

énekbeszédet tartalmazó dallamok éneklése, hallgatása hangközök tiszta éneklése, írása

Dallam születik – Hol kezdődik a dallam? beszéd vagy ének hangközök hangsorok hangnemek zeneértő és -érző képesség memória műveltség, érzelmi, értelmi intelligencia


hangzásbeli különbségek megfigyelése egyszerű többszólamúság megszólaltatása kérdés-felelet dallamok éneklése, improvizálása kvintváltó népdalok éneklése

Együtt – egyszerre – egymás után a többszólamúság kezdetei felelgetés Énekeljünk, muzsikáljunk! felkészítés a hangversenyekre

recitálás, recitativo prím, szekund, terc, kvart, kvint, oktáv zsoltározó népdal gregorián zene

kánon szimfónia kórus zenekar kamarazene madrigál, motetta kvintváltás orgánum periódus szóló – tutti

Történelem

Képzőművészet Természetismeret

313

458 Kód

(E) (K) (P)


Témakörök



Kapcsolódások

a zenetörténet nagy korszakainak átfogó megismerése ismeretszerzés zeneszerzőkről, zeneművekről

éneklési készség megismerő- és befogadóképesség tolerancia a másság elfogadása a különböző kultúrák iránti nyitottság

fontosabb életrajzi adatok, anekdoták zeneszerzőkről, a megismert zeneműrészle-tekhez kapcsolódva Foglalkozások, mesterségek zeneszerzők hangszerkészítők karmester énekmondó zenész

néphagyományok jellegzetességeinek megismerése, megelevenítése az életkori sajátosságoknak megfelelő dalok éneklése zenei karakterek megfigyelése népzenei, műzenei felvételek meghallgatása dalok, zeneművek üzenetének értelmezése országismeret, hon- és népismeret,

Képzőművészet Irodalom

népszokások, ünnepek Nagy Szent Gergely pápa históriás ének korál népének kurucdalok

314

458 Kód


Témakörök

– belső hallás (N) (K) (P) (L)

– zenei olvasás-írás képessége

Népi kultúra, egyetemes kultúra „Tiszta forrásból…” kalendárium idő házam, hazám vendége ember otthona, isten háza zenei földrajz (arcok, emberek)

Tevékenységformák a közös európai kulturális értékek megismerése

A tartalom fogalomrendszere Himnusz, Szózat

Kapcsolódások Tánc Irodalom Történelem Képzőművészet

éneklés kézjelről hangközök írása, olvasása formaalkotás zeneértő, -érző képesség

(H) (E) (K) (I)

a korosztálynak megfelelő műzenei részletek éneklése formai, szerkezeti megfigyelések végzése egyszerű

Arezzói Guido ereszkedő dallamvonal, kupolás dallamvonal

315

458 Kód


Témakörök

megismerő- és befogadóképesség átélési és értelmezőképesség



Kapcsolódások

improvizáció megadott szerkezetek alapján A mindentudó kéz kézjelek hangközök vonalrendszer dallamvonal

zenei alkotóképesség megismerő- és befogadóképesség

Az ismétlés öröme zenei jelölések ismétlés a zenében természeti jelenségek

osztinátó refrén a hangok szekvencia elhelyezése a „láncdal” vonalrendszerben a rondóforma relatív és az abszolút népdalok rendszer alapján sorszerkezete virágénekek hangismétlés éneklése, hallgatása, ABA forma a szimbolikus triós forma jelentés értelmezése

Technika Rajz Képzőművészet

Természetismeret Irodalom Képzőművészet zenei karakterek megfigyelése dallamok variálása dalok, zeneművek éneklése, gyűjtése, hallgatása tematika szerint

notáció neuma virágénekek

(L) (K)

316

458 Kód


Témakörök



Kapcsolódások

Képzőművészet Történelem Irodalom

Jelek – jelképek szimbólumok hangjegyírás színek hangja, hangok színe variáns variáció variációs forma imitáció (S) (L) (P)

Képzőművészet Irodalom Ugyanaz másképp egy téma, több megoldás díszítés

(H) (E) (I) (P) (S) (K)

317

458 A továbbhaladás feltételei Az 5. évfolyam végén  a tanórán tanult dalok, dallamok éneklése (tiszta intonációval, pontos ritmusban, helyes levegővétellel, zeneileg jól tagoltan)  a Szózat éneklése emlékezetből  új stílusú népdalok éneklése alkalmazkodó ritmussal  ötfokú, hétfokú dallamok éneklése szolmizálva  abc-s hangok megnevezése, leírása  a legegyszerűbb hangközök felismerése kottában és hallás után  a módosító jelek, előjegyzések használata – a hangjegyírás jelrendszerének pontos használata  a tanult ritmusképletek hangoztatása  a többször hallgatott reneszánsz és barokk zeneművek felismerése részleteik alapján  a tanult hangszerek hangjának felismerése  népi hangszerek és népi zenekar felismerése hallás után  kvintváltó dallam improvizálása, variációk szerkesztése 2-4 ütem terjedelemben  a tapasztalatszerzés útján megtanult zenei fogalmak pontos használata  alapvető ismeretek zeneszerzőkről, zeneművekről A 6. évfolyam végén  a tanórán tanult dalok, dallamok éneklése (tiszta intonációval, pontos ritmusban, helyes levegővétellel, zeneileg jól tagoltan)  új stílusú népdalok éneklése alkalmazkodó ritmussal  ötfokú, hétfokú dallamok éneklése szolmizálva  ábécés hangok megnevezése, leírása  tájékozódás a kottában, zeneművek követése kottából  dúr és moll hangnemek, egy kereszt és egy bé,  énekes, hangszeres népdalfeldolgozások felismerése  a szimfonikus zenekar hangszerei  a bécsi klassszicizmus zeneszerzői, néhány mű  zenei kérdés-felelet szerkesztése 7–8. évfolyam Ebben az életszakaszban az elsődleges cél a korábban megszerzett ismeretek gyarapítása, rendszerezése, a művészeti korszakok jellemző stílusjegyeinek, zeneszerzőinek, műfajainak áttekintése. Továbbra is fontos a képesség-, készségfejlesztés, de emellett egyre nagyobb hangsúlyt kap az elméleti ismeretek elsajátítása is. A megtanítandó ismereteket itt is tematika szerint megközelítve sajátíttatjuk el a gyerekekkel. 318

458 Konkrét feladatok:  a zenei stílusokat is átfogó zeneirodalmi, zenehallgatási anyag bemutatása, megismertetése  zeneszerzők, zeneművek, zenei stílusok megismerése, a már megszerzett ismeretek rendszerezése  a zenei szaknyelv használatának tudatossá tétele  a zenei képességek, készségek fejlesztése /(ritmikai, dallami, hallás-, stílusérzék, formaérzék, zenei ízlés, többszólamúság, memória, kreativitás, zenei olvasás-írás)  a különböző hangnemek megismerése  a tanórán megtanult dalok, dallamok éneklése  néphagyományok, népszokások megismerése

319

458 Kód


Témakörök

(H) (K) (L) (S) (E)

hangszerek, hangszeres Zenei anyanyelvünk együttesek, hangzásának „Száll az ének szájrul szájra…” felismerésére való képesség „mindennapi hagyomány” ritmus- és tempóérzék zenei hallás dallamhallás tonalitásérzékéneklési kultúra a dallam és a szöveg kapcsolatára épülő megfelelő előadásmód befogadóképesség megfigyelőképesség érzelmi, értelmi intelligencia hangszínhallás

hangszerek megszólaltatása népi hangszerek hangjának megfigyelése hangzásbeli különbségek megfigyelése népdalok éneklése szöveggel és szolmizálva is a népdalgyűjtők munkásságának és a népdalgyűjtés körülményeinek megismerése néptáncok alaplépéseinek gyakorlása népdalok csoportosítása megadott szempont szerint néphagyományaink megismerése

(P) (N) (S) (K)

zeneértő és -érző képesség komplex gondolkodás befogadóképesség megfigyelőképesség

hangszerek megszólaltatása hangszerek, hangszercsoportok

Mindenütt zene kép a zenében zene a képen zene a zenében


A tartalom fogalomrendszere népdalgyűjtés, népdalgyűjtők népdalcsoportok téma, dallamvonal, sorszerkezet szerint (népdaltípusok) népi hangszerek néptánc parlando rubato, tempo giusto

Kapcsolódások

programzene népdalfeldolgozás átiratok hangszerek

Képzőművészet Vizuális nevelés Természetismeret Irodalom

Vizuális nevelés Történelem Hon- és népismeret Tánc Anyanyelv

320

458 Kód

(K) (L) (E) (P)


Témakörök


hangszínhallás zenei alkotóképesség

mindennel lehet zenélni Zenéljünk képről! világunk hangjai

hangjának megfigyelése ritmushangszerek használata hangzó- és dalritmusok lejegyzése zenehallgatás felkészítés a hangversenyekre, a művészeti tevékenységek megjelenítésére, zeneművek üzenetének befogadása, értelmezése ismeretszerzés zeneművekről, zeneszerzőkről

a zeneművekben előforduló hangszerek, hangszeres együttesek zenekarok hangzásának felismerésére való képesség ritmus- és tempóérzék zeneértő és érző képesség a zenemű gondolati tartalmait

Korok, divatok szórakoztató zene zenetörténeti korszakok jellemző stílusjegyei, műfajai, zeneszerzői, táncai más népek dalai a zene világa, a világ zenéje a vezénylés művészete

hangszerek megszólaltatása hangszercsoportok, hangszerek hangjának megfigyelése hangzásbeli különbségek


Kapcsolódások

szerenád balett dzsessz divertimento schubertiáda ragtime palotás menüett

Tánc Irodalom Hon és népismeret Képzőművészet Anyanyelv

321

458 Kód


Témakörök


Zűrzavar / harmónia – diszharmónia csend és hang hangzat vagy hangzavar beszéd vagy ének „élő zenetörténet” bevezetés a modern zenébe

megfigyelése felkészítés a hangverse-nyekre zenei karakterek megfigyelése zenetörténeti korszakok jellegzetes műfajainak megfigyelése zeneművek énekelhető témáinak éneklése szolmizálva dalkarakterek összehasonlítása különböző karakterű dalok éneklése egyszerű többszólamúság megszólaltatása a zeneművek értelmezése hangzásbeli különbségek megfigyelése felkészítés a hangversenyekre zenei karakterek megfigyelése

közvetítő ki fejezőeszközök átélési és értelmezési képessége európai, humanista értékrend muzikalitás a különböző kultúrák iránti nyitottság

(N) (K) (P) (S) (H)

hangszínérzék tonalitásérzék improvizációs képesség dallamhallás megfigyelőképesség együttműködési készség a másság elfogadása

A tartalom Kapcsolódások fogalomrendszere verbunkos keringő mazurka boleró, polonéz, csárdás ütemfajták, ütemmutatók zenetörténeti korok jellemző hangszerei, műfajai

tonális – atonális Képzőművészet hármashangzat Természetismeret impresszionizmus Irodalom elektronikus zene énekbeszéd (recitativo, recitálás) korunk zeneszerzői

322

458 Kód

(H) (N) (K)


ritmus- és tempóérzék zenei olvasás, írás európai, humanista értékrend éneklési kultúra a dallam és szöveg kapcsolatára épülő megfelelő előadásmód kialakítása muzikalitás tonalitásérzék befogadóképesség önismeret a különböző kultúrák iránti nyitottság

Témakörök

Életképek / Élet a nap alatt/ kalendárium, ünnepek otthon, otthontalanság foglalkozás, mesterség szöveg és dallam „jelen lévő múlt…” arcok és tájak „Vedd át a dalt!…”

Tevékenységformák ismeretszerzés zeneszerzőkről és műveikről a zeneművek üzenetének befogadása, értelmezése énekbeszédet tartalmazó dallamok éneklése hangközök tiszta éneklése, írása országismeret, honés népismeret, a közös európai kulturális értékek megismerése az emberi hangfajták megfigyelése zenei karakterek megfigyelése a zeneművek befogadása, értelmezése különböző karakterű dalok éneklése egyszerű többszólamúság megszólaltatása néphagyományok


Kapcsolódások

népballada más népek dalai pásztor-, betyár-, rabénekek zeneszerzők szimbólumok népszokások, ünnepek, hagyományok Himnusz műdal, népdal gregorián zene népének, korál

Képzőművészet Hon- és népismeret Tánc Irodalom

323

458 Kód


Témakörök

a másság elfogadása átélési és értelmező képesség

(P) (L) (E) (K)

komplex gondolkodás zenei emlékezet improvizációs képesség ritmus- és tempóérzék zenei hallás zenei olvasás-írás formaérzék belső hallás megfigyelőképesség együttműködési készség tolerancia



Kapcsolódások

zenei ellentétek: staccato–legato, hangos–halk, gyors– lassú, szóló–tutti, magas–mély… hangszerek zenei formák szimmetria imitáció aranymetszés hangerő tempó hangmagasság fúga, kánon crescendodecrescendo notáció hangközök

Vizuális nevelés Képzőművészet Irodalom Anyanyelv Tánc

jellegzetességeinek megismerése, megelevenítése népzenei, műzenei felvételek meghallgatása országismeret, honés népismeret, a közös európai kulturális értékek megismerése Játsszunk zenét! formák, szerkezetek fokozás párhuzamok ellentétek quodlibet tükör arányok egyensúly „csinálom” és megértem

hangszerek megszólaltatása ritmushangszerek megszólaltatása a tanult ritmusképleteket tartalmazó gyakorlatok megszólaltatása improvizáció a már ismert ritmusokkal a tanult hangokat tartalmazó dallamok megszólaltatása szolmizálva improvizáció a már ismert dallamfordulatokkal formai, szerkezeti

324

458 Kód


Témakörök

(K) (L) (N) (P)

zeneértő és -érző képesség a zenemű gondolati tartalmait közvetítő-kifejező eszközök átélési és értelmezőképessége éneklési kultúra a dallam és szöveg kapcsolatára épülő megfelelő előadásmód kialakítása muzikalitás hangszínhallás zeneértő és -érző képesség érzelmi, értelmi intelligencia tolerancia önismeret a másság elfogadása

Hang és lélek érzelmek megjelenítése a művészetekben operamesék daloskert Milyen hangon? hangok és hangzók a zene végtelen változatossága Másodszor is érdekes?

(N)

zenei emlékezet

Zenelesen

Tevékenységformák megfigyelések végzése dalok éneklése egy és több szólamban zeneművek énekelhető témáinak éneklése szolmizálva az emberi hangfajták megismerése, megnevezése felkészítés a hangversenyekre zenei karakterek megfigyelése operák cselekményé-nek olvasása zeneművek üzenetének begogadása, értelmezése a korosztálynak megfelelő műzenei részletek hallgatása dalok éneklése ismeretszerzés zeneszerzőkről, zeneművekről ismeretszerzés

A tartalom fogalomrendszere dúr–moll

Kapcsolódások

népdalok műdalok alkalmazkodó ritmus hangszín, hangfajta, hangszerelés variáció, variáns opera részei librettó, partitúra ária tempó- és dinamikai jelzések

Képzőművészet Tánc Irodalom Anyanyelv

zeneszerzők

Tánc

325

458 Kód


Témakörök


(L) (K) (H)

ritmus - és tempóérzék zeneértő és -érző képesség európai, humanista értékrend formaérzék megfigyelőképesség műveltség megalapozása érzelmi, értelmi intelligencia

„ az én zeneszerzőm…” muzsikáló nagyvilág százszínű csokor Miért szép? – a muzsika öröme Neked szól! Ki kicsoda a zenetörténetben?

(P) (L) (K) (S)

zenei emlékezet ritmus- és tempóérzék zenei hallás zenei olvasás-írás hangsúlyérzék belső hallás

Ehhez elme kell! ritmus dallam Jegyezd meg! – amit illik tudni a zeneértés nyelvtana bevezetés a zene világába

zeneszerzőkről, zeneművekről felkészítés a hangversenyekre zenetörténeti korszakok jellegzetes műfajainak megfigyelése, meghallgatása zeneművek üzenetének értelmezése dalok éneklése hagyományok jellegzetességeinek megismerése, megelevenítése hon- és népismeret, a közös európai kulturális értékek megismerése a zenei műveltség megalapozása hangzó és dalritmusok lejegyzése versek, mondókák ritmizálása a tanult ritmusképle-

A tartalom Kapcsolódások fogalomrendszere fontosabb életrajzi Irodalom adatai zeneművekhez kapcsolódó zenei elnevezések a zenetörténet nagyjainak munkássága muzsikusokról szóló regények, irodalmi, képzőművészeti alkotások

hangsorok hangkészlet kvintkör kulcsok zenei abc módosító jelek

Tánc Anyanyelv

326

458 Kód

Tantárgyi fejlesztési feladatok megfigyelőképesség tonalitásérzék műveltség éneklési készség

Témakörök

A tartalom Kapcsolódások fogalomrendszere teket tartalmazó módosított hangok gyakorlatok (fi, szi, ta) megszólaltatása triola, kis nyújtott, éneklés kézjelről kis éles ritmus hangközök éneklése, ütemmutatók, írása ütemfajták a hangok zenei formák elhelyezése a zeneszerzők életrajzi vonalrendszerben a adatai, munkássága relatív és az abszolút zeneművek és rendszer alapján zeneszerzők dalok éneklése dallamvonal szöveggel és szolmizálva Tevékenységformák

327

458 A továbbhaladás feltételei: A 7. évfolyam végén  a tanult dallamok éneklése emlékezetből  a tanult ritmusképletek hangoztatása  verbunkos dallamok éneklése, népies műdalok éneklése  a többször hallgatott zeneművek felismerése hallás után  elemi ismeretek a tanult zenetörténeti korszakok jellegzetes stílusjegyeiről, zeneszerzőiről, műfajairól,a romantika stílusjegyei, műfajainak felsorolása  a zenei szaknyelv pontos használata  a hangjegyírás jelrendszerének pontos használata  tájékozódás a kottában, zeneművek követése kottából  dúr és moll hangnemek, két kereszt és két bé  dallamalkotás népdalok dallami és formai törvényszerűségei alapján  alapvető ismeretek a néphagyományokról, szokásokról, s az ehhez kapcsolódó dalanyag jellegzetességeiről A 8. évfolyam végén  a tanult dallamok éneklése emlékezetből, bővítése 10-15 új dallal  a tanult ritmusképletek hangoztatása, dinamikai jelek alkalmazása, könnyű dallamok és ritmusok írása és olvasása  a többször hallgatott zeneművek felismerése hallás után, elhelyezése zenetörténeti korszakokban  elemi ismeretek a tanult zenetörténeti korszakok jellegzetes stílusjegyeiről, zeneszerzőiről, műfajairól, a 19–20. századi zene stílusjegyei, műfajainak felsorolása  a zenei szaknyelv pontos használata  a hangjegyírás jelrendszerének pontos használata  tájékozódás a kottában, zeneművek követése kottából  dúr és moll hangnemek, két kereszt és két bé  dallamalkotás ritmikai, dallami, formai és népzenei stílusokra vonatkozó ismeretek alapján  alapvető ismeretek a néphagyományokról, szokásokról s az ehhez kapcsolódó dalanyag jellegzetességeiről Értékelés: Minden felsős (5-8) évfolyamon érdemjegyekkel. Kategóriazáráskor is érdemjegyeket kapnak a tanulók.

328

458

INFORMATIKA 5–8. évfolyam Óraszámok 5. osztály 37

6. osztály 37

7. osztály 37

8. osztály 37

Alapelvek, célok Mindennapi életünkben megnőtt az információ társadalmi szerepe, és felértékelődött az információszerzés képessége. Az informatikai eszközök alkotó használata és az informatikai eszközökkel elérhető szolgáltatások révén életminőség-javulás érhető el. Az egyén érdeke, hogy időben hozzájusson a munkájához, életvitele alakításához szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelően feldolgozni és alkalmazni. Ehhez el kell sajátítania a megfelelő információszerzési, -feldolgozási, adattárolási, -szervezési és -átadási technikákat, valamint az információkezelés jogi és etikai szabályait. E gyorsan változó területen nagyfokú a technológiai ismeretek fejlődése, ezért különösen fontos, hogy a tanuló figyelmet fordítson informatikai ismereteinek folyamatos megújítására. Mind nagyobb szerepet kap az intelligens és interaktív hálózati technológia. Nemcsak a különböző intelligens szolgáltatások száma nő folyamatosan, hanem ezzel egyidejűleg a rendszerek egyre szélesebb körben teszik lehetővé a felhasználói beavatkozást. Növekszik a vizuális kommunikáció hatása; a multimédia közvetítésével a szavak és a szövegszerkesztés mellett a látványszerkesztés is rendelkezésünkre áll üzeneteink kifejezésére. A valós világ modelljeinek megalkotásában az informatika az egyik alapvető eszközzé vált, e modellek fejlesztésének fontos szerepe van a megismerési folyamatban. Az informatika mindennapi életünk szerves részévé vált. A földrajzi elhelyezkedésből és az anyagi lehetőségek különbözőségéből adódó esélyegyenlőtlenségek jelentősen csökkenthetők az informatikai eszközök használatával. Az információ nyilvánossá és mindenki számára hozzáférhetővé válása nagyobb esélyt nyújt a demokrácia erősítésére. Megváltozik a pedagógus szerepe, az ismeretátadó és számonkérő pedagógusból az ismeretek közötti eligazodást segítő, tanácsadó, az információt értékelni, abban kételkedni tudó tanulók nevelőjévé válik. A tanulókat fel kell készíteni a problémamegoldó gondolkodásra mint a feladatmegoldás magasabb szintjére. Változik az iskola mint szervezet szerepe is. Az önálló ismeretszerzés elérése érdekében – a könyvtárhoz hasonlóan – a számítógépteremben is lehetővé kell tenni az eszközökhöz való hozzáférést a tanórákon és azokon kívül is. A többi műveltségterület, tantárgy számára is biztosítani kell a géphasználatot. Meg kell jelennie a hagyományos tanórákon túlmutató, informatikával támogatott projektmunkának is.

329

458

A fejlesztési feladatok szerkezete 1. Az informatikai eszközök használata 2. Informatika-alkalmazói ismeretek 2.1 A gyakorlati életben használt legfontosabb írásos formátumok gépi megvalósítása, igény a mondanivaló lényegét tükröző esztétikus külalak kialakítására 2.2 Adatbázisok, adattáblák alkalmazása, keresés az adatbázisban 3. Infotechnológia (problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel) 3.1 Az adott probléma megoldásához szükséges módszerek és eszközök kiválasztása 3.2 Algoritmizálás, adatmodellezés (a hétköznapi életben és az iskolában előforduló tevékenységek algoritmizálható részleteinek felismerése és különféle formákban történő megfogalmazása) 3.3 Egyszerűbb folyamatok modellezése, a paraméterek módosítása 4. Infokommunikáció 121 4.1 Információkeresés, információközlés 4.2 Információs technológián alapuló kommunikációs formák 5. Médiainformatika 6. Az információs társadalom 7. Könyvtári informatika 8. Az elektronikus vásárlás szerepe a XXI. században

330

458 5. ÉVFOLYAM Évi óraszám: 36 – heti óraszám: 1 Új tananyag feldolgozása

Gyakorlás

Összefoglalás, ellenőrzés

Teljes óraszám

4

3

1

8

4

4

1

9

2

2

1

5

1 1

1 1

0 0

2 2

1

1

0

2

Könyvtári informatika 1 Szabadon felhasználható 4 óra

2

1

4

Témák Az informatikai eszközök használata Informatikaalkalmazói ismeretek Problémamegoldás informatikai eszközökkel Infokommunikáció Médiainformatika Információs társadalom

4

AZ INFORMATIKAI ESZKÖZÖK HASZNÁLATA Fejlesztési feladatok, kulcskompetenciák Hardver- és szoftverkörnyezet. Kommunikáció a számítógéppel Digitális kompetencia Természettudományos kompetencia

Tananyag Ergonómiailag megfelelő számítógépes munkakörnyezet. A számítógép és perifériái (billentyűzet, egér, monitor, lemezmeghajtók). Informatikai eszközök kezelése. Egyes informatikai eszközök működési elveinek bemutatása. A jelek világa. Titkosírások. Jelek a számítógépen, a grafikus felhasználói felület. Hogyan kommunikáljunk a számítógéppel? A számítógépes

A továbbhaladás feltételei Legyen képes az egeret és a billentyűzetet használni. Tudjon alapszinten kommunikálni az adott programokkal. Tudjon a könyvtárszerkezetekben tájékozódni, mozogni. Tudjon mappákat és fájlokat létrehozni, másolni, törölni.

331

458 kommunikáció elemei. Programok futtatása.

2. INFORMATIKA-ALKALMAZÓI ISMERETEK Fejlesztési feladatok, kulcskompetenciák Rajzolás és szerkesztés számítógéppel. Szövegszerkesztés számítógéppel. Szöveg és rajz együttes használata. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Digitális kompetencia

Tananyag Egy rajzolóprogram alapszintű szolgáltatása. A rajzeszközök és a színek kezelése. Rajzok, ábrák készítése. Egy szövegszerkesztő legegyszerűbb szolgáltatásai. Szöveg begépelése, javítása, módosítása. Karakterek formázása: a betűtípus, a betűméret beállítása, dőlt, aláhúzott, félkövér betűstílus. Mentés és nyomtatás. Kisebb méretű rajzos-szöveges dokumentum tervezése, az elkészítés szokásos menete. Szöveg, képek beillesztése a dokumentumba.


Ismerje meg valamely szövegszerkesztő és egyszerű rajzoló program alkalmazási lehetőségeit. Tudjon egyszerű szöveget számítógépes környezetben megírni, a hibákat javítani, illetve a betűformákat beállítani. Tudjon rajzot készíteni és beilleszteni szövegkörnyezetbe.

3. PROBLÉMAMEGOLDÁS INFORMATIKAI ESZKÖZÖKKEL Fejlesztési feladatok, kulcskompetenciák Interaktív program(nyelv) (pl.: LOGO) használata egyszerű feladatok modellezésére. Matematikai kompetencia

4. INFOKOMMUNIKÁCIÓ Fejlesztési feladatok, kulcskompetenciák Hálózati alapismeretek. Jelszó, kulcs. A hálózatba lépés etikája;

Tananyag Problémák felvetése és megoldása. Algoritmusok készítése hétköznapi problémák megoldására. Grafikus alakzatok készítésének vezérlése, programnyelv segítségével. Nyitott és zárt alakzatok, zárt alakzat kifestése. Alakzatok vizsgálata. Ismétlések.

A továbbhaladás feltételei Ismerje az algoritmizálás fontosságát, értelmezni tudjon egyszerű algoritmusokat, elemezni és adaptálni adott programozási nyelvre.

Tananyag


Belépés a hálózatba. Azonosító, jelszó ismerete, jelentősége. Képek, szövegek letöltése az internetről.

Tudjon használni néhány közhasznú információforrást.

332

458 Letöltés az internetről. Hatékony önálló tanulás Szociális és állampolgári kompetencia Digitális kompetencia

5. MÉDIAINFORMATIKA Fejlesztési feladatok, kulcskompetenciák CD, DVD olvasása, kezelése. Zene és videó lejátszása. Hatékony önálló tanulás Digitális kompetencia

6. INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM Fejlesztési feladatok, kulcskompetenciák Dobozos CD-ROM megtekintése, feliratok kezelése. A program, mint szellemi termék. A szellemi termék védelme. Szociális és állampolgári kompetencia Digitális kompetencia

7. KÖNYVTÁRI INFORMATIKA Fejlesztési feladatok, kulcskompetenciák Főbb dokumentumfajták jellemzői. Információ keresése az életkorának megfelelő anyagokból. Megadott forrásból tények, adatok kiemelése. Felhasznált dokumentum főbb adatainak megnevezése. Hatékony önálló tanulás

Barangolás az interneten.

Tananyag


Oktatási, nevelési célú CD-k és DVD-k olvasása, katalógusaiknak kezelése.

Ismerje a multimédiás anyagok használatát: betöltés, katalógus, tartalomkiválasztás, letöltés. Tudjon lejátszani zenei és videó- (DVD-) felvételeket, tanári felügyelettel és önállóan.

Tananyag


Hologram, feliratok. Szellemi termék. Mit kell megfigyelni egy dobozos szoftveren?

CD-n kapott jogtiszta és korlátos programok közötti különbségtétel.

Tananyag


A könyvtár terei, szolgáltatásai. A könyvkölcsönzés módja. Olvasási szokások alakítása a könyvtárban. Az ismeretközlő és a szépirodalom megismerése és használata.

Igazodjon el az iskolai könyvtár állományában, tudja igénybe venni a szolgáltatásokat.

333

458 6. ÉVFOLYAM Évi óraszám: 36 – heti óraszám: 1 Új tananyag feldolgozása

Gyakorlás

Összefoglalás, ellenőrzés

Teljes óraszám

3

3

1

7

3

3

1

7

2

2

1

5

2 1

1 2

0 0

3 3

1

1

0

2

7. Könyvtári informatika 2 8. Szabadon 5 felhasználható óra

1

1

4

Témák 1. Az informatikai eszközök használata 2. Informatikaalkalmazói ismeretek 3. Problémamegoldás informatikai eszközökkel 4. Infokommunikáció 5. Médiainformatika 6. Információs társadalom

5

1. AZ INFORMATIKAI ESZKÖZÖK HASZNÁLATA Fejlesztési feladatok, kulcskompetenciák Célszerű szoftverkörnyezet kialakítása: alaplap, processzor, perifériák. Az interaktív felület (környezet) néhány beállítása (pl.: képernyő). A számítógép működésének matematikai alapjai: a kettes számrendszer. Kódolás. Adataink elhelyezése: könyvtári architektúra. Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia

Tananyag Alaplap, processzor, architektúra. A felület egyéni beállítása (pl.: háttérkép, képernyőkímélő). Az ASCII-kód kifejtése: számítógépes alkalmazás a NumLock billentyűkombinációval (szövegbeviteli kódok segítségével). Az operációs rendszer logikai és fizikai állománykezelése: könyvtárszerkezet.

A továbbhaladás feltételei Ismerje a számítógép felépítését és legfontosabb perifériáit. Tudjon adatokat tárolni az adott számítógép háttértárán, ismerje a létrehozás módszerét.

334

458 2. INFORMATIKA-ALKALMAZÓI ISMERETEK Fejlesztési feladatok, kulcskompetenciák Tananyag Szövegszerkesztés számítógéppel. Szövegegységek megkülönböztetése, kezelése. Képek rajzolása, beillesztése, esztétikus megjelenítés biztosítása. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Digitális kompetencia

A szövegszerkesztés alapjai. Karakter, szó, mondat, sor, bekezdés, oldal, szakasz, dokumentum. Dokumentumkészítés. Képek beillesztése szöveges dokumentumba. Vágólap használata.

3. PROBLÉMAMEGOLDÁS INFORMATIKAI ESZKÖZÖKKEL Fejlesztési feladatok, kulcskompetenciák Tananyag A Logo-program használata gyakorlati feladatok megoldására. Matematikai ismeretek kamatoztatása a program használata során. Matematikai kompetencia

4. INFOKOMMUNIKÁCIÓ Fejlesztési feladatok, kulcskompetenciák Az elektronikus levelezés. Levél küldése és fogadása. Viselkedés a kommunikációban. Anyanyelvi kommunikáció Digitális kompetencia

5. MÉDIAINFORMATIKA Fejlesztési feladatok, kulcskompetenciák Internetes portálok, szöveges és képi információforrások használata.

A továbbhaladás feltételei Tudjon szöveget karakter szinten formázni és egyszerű dokumentumot készíteni. Ismerje a szövegegységek kezelését, együttes formázását. Tudjon képet, grafikát beszúrni, megfelelő szövegkörnyezetbe.


Rajzolás, ismétlés, eljárások, eljáráshívás, paraméteres eljárás.

Ismerjen fel egyszerű matematikai (számelméleti és geometriai) problémákat, tudjon azoknak megfelelő programnyelvi válaszokat prezentálni.

Tananyag


Válaszadás, továbbítás. Levelek rendszerezése. Letöltés, mentés. Webszolgáltatók. Párbeszédes program kipróbálása. A „névtelenség” etikájának viselése.

Ismerje az Internet lehetőségeit, használja levelek küldésére, fogadására, információszerzésre.

Tananyag


Címszavas és tematikus keresők megismerése. Képek, szövegek letöltése az internetről.

Tudjon témára és szóra keresni az interneten. Legyen képes a kapott információt menteni, értő

335

458 A tanuláshoz szükséges tartalmak letöltése (multimédiás változatok is). Hatékony önálló tanulás Digitális kompetencia

6. INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM Fejlesztési feladatok, kulcskompetenciák Szabadon felhasználható források. Személyes adatok fogalma. Az informatika rövid története. Digitális kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia

7. KÖNYVTÁRI INFORMATIKA Fejlesztési feladatok, kulcskompetenciák Hagyományos és új információs eszközök a könyvtárban. Egyszerűbb irányított forrás- és információkeresés direkt eszközökben és a helyi adatbázisban. Tanuláshoz keresőkérdések megfogalmazása. Hatékony önálló tanulás

A kapott tartalmat logikai elrendezése, képpel, illusztrációkkal történő kiegészítése, szerkesztése.

módon felhasználni, pl.: a tanulásban.

Tananyag


A freeware-programok letöltése, használata. A shareware-programok letöltése, időleges használatuk. Személyes adatok megóvása (pl.: azonosító, jelszó, tanulmányi eredmények stb.). A nulladik generációs próbálkozások (abakusz, Pascal, Babbage stb.).

Tudja, hogy a szoftver szellemi termék. Legyen tisztában az adatvédelem alapjaival. Legyen igénye a ma infotechnológiájának megismerésére, alkotó alkalmazására.

Tananyag


Papíralapú és digitális ismerethordozók. Az ismerethordozók nyilvántartásának rendje. Adott ismerethordozón az információk kinyerése, keresése. Tájékozódás az iskolai könyvtárban.

Igazodjon el az iskolai könyvtárban. Tudjon a célnak megfelelő tartalmú irodalmat (ismerethordozót) találni. Legyen képes a főbb dokumentumtípusokat megkülönböztetni. Ezekből legyen képes kinyerni a szükséges információkat.

336

458 7. ÉVFOLYAM Évi óraszám: 36 – heti óraszám: 1 Témák 1. Az informatikai eszközök használata 2. Informatikaalkalmazói ismeretek 3. Problémamegoldás informatikai eszközökkel 4. Infokommunikáció 5. Médiainformatika 6. Információs társadalom

Tananyag feldolgozása 3 4

Gyakorlás 3

Összefoglalás, Teljes óraszám ellenőrzés 1

7

1

8

1

5

2 1 1

0 0

3 2

0

2

1

1

4

3 2

2 1 1 1

7. Könyvtári informatika 2 8. Szabadon 5 felhasználható óra

5

1. AZ INFORMATIKAI ESZKÖZÖK HASZNÁLATA Fejlesztési feladatok, kulcskompetenciák Tananyag Hálózati alapismeretek. Tömörítés, kicsomagolás. A tömörítőprogram lehetőségei. Víruskeresés, vírusmentesítés. Digitális kompetencia

Az operációs rendszer, a számítógépes hálózat. Veszteséges és adatvesztés nélküli tömörítés, kicsomagolás. Egy víruskezelő program megismerése.

A továbbhaladás feltételei A tanuló ismerje és használja a rendelkezésre álló operációs rendszert és a legfontosabb segédprogramokat. Ismerje a tömörítés végrehajtásának módszerét és jelentőségét. Ismerje a veszteséges és veszteség nélküli tömörítés különbségét. Tudjon egy víruskeresővel dolgozni.

337

458

2. INFORMATIKA-ALKALMAZÓI ISMERETEK Fejlesztési feladatok, kulcskompetenciák Tananyag Dokumentumkészítés számítógéppel Anyanyelvi kommunikáció Digitális kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Kisebb méretű szöveges rajzos dokumentum tervezése, az elkészítés szokásos menete. Felsorolás, sorszámozás, fejléc, lábléc,hasábok, tabulátorok alkalmazása Levél, újságoldal, kérdőív, feladatlap készítése. Vágólap használatával a különböző dokumentumtípusok integrálása egy helyre (pl.: szövegdokumentumba).

3. PROBLÉMAMEGOLDÁS INFORMATIKAI ESZKÖZÖKKEL Fejlesztési feladatok, kulcskompetenciák Tananyag Adott feladat (probléma) megoldásához algoritmus készítése (tervezés, megvalósítás, végrehajtás). A megoldás során szükséges adatok és az eredmény összevetése. Digitális kompetencia Matematikai kompetencia

Algoritmusok készítése, leírása algoritmusleíró nyelven. Az algoritmus leírásának eszközei (pl.: struktogram, programlista). Egyszerű ábrák, sorminták,eljárások, eljáráshívás, eljárások egymásba ágyazása, véletlen számok generálása, rekurzió animáció paraméterek. Programozási nyelv használata során kapott grafikák áttétele szövegszerkesztőbe, vagy grafikai környezetbe.

A továbbhaladás feltételei Tudjon hétköznapi feladatokat megjeleníteni szövegszerkesztőben,. Ismerje a különböző programok közötti objektumátvitel lehetőségeit.

A továbbhaladás feltételei Tudjon adott problémát modellezni algoritmus segítségével. Tudjon egyéni vagy csoportmunkában több forrást alkalmazó dokumentumot készíteni (pl.: programozási nyelven készült grafikát, kiszámított értéket áthelyezni szövegdokumentumba).

338

458

4. INFOKOMMUNIKÁCIÓ Fejlesztési feladatok, kulcskompetenciák A tematikus és kulcsszavas keresés lehetőségeinek és módszereinek megismerése, hatékony és céltudatos használatának képessége. Szöveges és képi információk elhelyezése az internetről. Digitális kompetencia Hatékony önálló tanulás

5. MÉDIAINFORMATIKA Fejlesztési feladatok, kulcskompetenciák Az informatikai eszközök szerepének felismerése és használata a megismerési folyamatban és a szórakozásban. Digitális kompetencia Idegen nyelvi kommunikáció

Hatékony önálló tanulás

6. INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM Fejlesztési feladatok, kulcskompetenciák A fogyasztói szokások változása az elektronikus média megjelenésével. Az infokommunikációs világban kialakult alapvető viselkedési szabályok. Digitális kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia

Tananyag


Tematikus és kulcsszavas keresők. A keresés indítása. A szűkítés interaktív és/vagy logikai kulcsokkal történő szűkítése. A szöveg- és képelhelyezés technikája.

Tudjon hatékonyan és céltudatosan információt szerezni az internetről a tematikus és kulcsszavas keresés eszközeinek felhasználásával. Tudjon képet, szöveget elhelyezni az internetről.

Tananyag


Hagyományos (könyv, folyóirat, rádió, zene, TV, film) és az informatikai eszközökkel támogatott média. A hagyományos médiumok informatikai eszközökkel történő megjelenítése: e-könyv, e-szótár, digitális hangtechnika, rádiózás, televíziózás.

Ismerje fel a hagyományos média informatikai eszközökkel megjelenített változatának néhány lehetőségét. Tudja használni az interneten rendelkezésre álló irodalmi anyagokat, fordítóprogramokat (szótárakat). Legyen képes letölteni hangzó anyagokat és oktatási célú kisvideókat.

Tananyag


Kapcsolt reklámok. Fogyasztói szokások megszerzése, pl.: az elektronikus levelezés regisztrálásakor. Kötelező és nem kötelező adatok megadása. Elektronikus kereskedelem. Alapvető viselkedési szabályok.

Ismerje a médiában megjelenő erőszakos reklámok káros hatásait a fogyasztói szokásokra. Ismerje az infokommunikáció előnyeit a fogyasztói szokások alakításában. Tudja alkalmazni az infokommunikáció alapvető etikai szabályait, viselkedjen a szabályoknak megfelelően.

339

458 7. KÖNYVTÁRI INFORMATIKA Fejlesztési feladatok, kulcskompetenciák


Tananyag

A kézikönyvtár összetételének és tájékozódásban Kézikönyvtár: könyvtípusok, használati jellemzőik. betöltött szerepének megismerése Könyvtártípusok: nemzeti könyvtár, szak-, köz- és A kézikönyvtár jellemző könyvtípusainak iskolai könyvtár. használata szaktárgyi feladatok megoldásában. Különböző típusú könyvtárak megismerése könyvtárlátogatással, ill. közvetett forrásokból. Hatékony önálló tanulás

8. ÉVFOLYAM Évi óraszám: 36 – heti óraszám: 1 Tananyag Témák feldolgozása 1. Az informatikai 1 eszközök használata 2. Informatika6 alkalmazói ismeretek 3. Problémamegoldás informatikai 4 eszközökkel 4. Információs 1 társadalom 5. Könyvtári informatika 6. Szabadon felhasználható óra

2 5

Gyakorlás 1 6

Összefoglalás, Teljes óraszám ellenőrzés 0

2

2

14

1

8

0

2

1

5

3

1 2

5

340

Ismerje és tudja használni a kézikönyvtárat. Tudjon információt keresni segédkönyvekben (szótár, lexikon, enciklopédia). Tudja, hogy hazánk nemzeti könyvtára az Országos Széchényi Könyvtár.

458 1. AZ INFORMATIKAI ESZKÖZÖK HASZNÁLATA Fejlesztési feladatok, kulcskompetenciák Tananyag Az ismert eszközök közül az adott feladat megoldásához alkalmas hardver- és szoftvereszköz célszerű kiválasztása. Digitális kompetencia


Digitális fényképezőgép (kamera) bemutatása. Ismerje a számítógépes környezet adott eszközeinek Lapszkenner használata. használatát, tudja azokat célszerűen kiválasztani adott Nyomtatási feladatok (megosztott nyomtató használata, feladat (probléma) megoldására. nyomtatás megszakítása, nyomtatási feladat törlése, nyomtató átirányítása). Auditív perifériák megismerése. A korábban megismert háttértárak és perifériák alkalmazása.

2. INFORMATIKA-ALKALMAZÓI ISMERETEK Fejlesztési feladatok, kulcskompetenciák Tananyag Szövegszerkesztési ismeretek bővítése. A prezentációkészítés alapjai. Táblázatkezelő program használata logikai, statisztikai, matematikai típusú feladatok megoldására. Felhasználói diagramok készítése. Digitális kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Anyanyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia


Szövegszerkesztés: Szövegegységek és formázási lehetőségeik. Szöveg átrendezése, keresés, csere, helyesírás ellenőrzés. Tabulátorok használata. Táblázatok készítése. Prezentációkészítés: beépített formátumok használata. Dia hátterének, betűszínének beállítása. Diatartalmak beillesztése: szöveg, kép, rajzobjektum. Diarendezés, áttűnés, vetítési idő, egyszerű animációk. Diavetítés. Táblázatkezelő program kezelése. Adatok gyűjtése, tárolása, csoportosítása, értelmezése, feldolgozása, számítások adatokkal. Táblázatkezelésben és szövegszerkesztésben az adatok grafikus ábrázolása. Diagramok létrehozása, a célszerűség és esztétikum igényei szerint. Képletek létrehozása, hivatkozások segítségével. Statisztikai függvények: =MIN(); =MAX();;=ÁTLAG (); = SZUM() Logikai függvények (pl.: =HA()). Matematikai függvények (pl.: =KEREKÍTÉS();

341

Tudjon önállóan egyszerű szöveges dokumentumokat készíteni. Ismerje a formázási lehetőségeket. Tudjon minta, leírás alapján megfelelő prezentációt készíteni, azt levetíteni. Tudjon táblázatot készíteni szövegszerkesztő, táblázatkezelő programban. Képes legyen adatokat rendezni, feldolgozni, az adatokról diagramot készíteni. Ismerje a táblázatkezelés néhány logikai, statisztikai,matematikai függvényét, tudja azokat tanári irányítással használni.

458 =SZORZAT() stb.) Vágólap használatával a különböző dokumentumtípusok integrálása egy helyre (pl.: szövegdokumentumba).

3. PROBLÉMAMEGOLDÁS INFORMATIKAI ESZKÖZÖKKEL Fejlesztési feladatok, kulcskompetenciák Tananyag Adott programozási nyelven egyszerű (pl.: számelméleti, geometriai) problémák megoldása. Digitális kompetencia Matematikai kompetencia

4. INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM Fejlesztési feladatok, kulcskompetenciák A számítógép történetének tanulságai, a fejlesztések hatásainak felismerése. A változások mai tendenciáinak felismerése és alkalmazása. Digitális kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia


Az algoritmus leírásának eszközei (pl.: struktogram, programlista). Algoritmusok készítése, leírása algoritmusleíró nyelven. Algoritmusok kódolása a számítógép számára „érthető” egyszerű programozási nyelven. A lépésenkénti finomítás elve, hatékonyságelemzés. Adatok és eredmények kapcsolata. Elemi és összetett adatok, egész és valós számok. Adatok és eredmények kapcsolata. Feltételes utasítások.

Ismerje fel az algoritmikus szerkezeteket, tudjon egyszerű algoritmusokat alkotni , azokat adaptálni adott programozási nyelvre.

Tananyag


A számítógépek generációi és a fejlesztési tendenciák. Banki és hivatali ügyintézés, személyes ügyek számítógépes rendezése.

Tudja leírni (elmondani) a számítógépek történetének állomásait. Legyen képes következtetéseket levonni a fejlődéstörténetből.

342

458

5. KÖNYVTÁRI INFORMATIKA Fejlesztési feladatok, kulcskompetenciák Források keresése szaktárgyi feladatokhoz, tárgyi katalógusok segítségével. A keresett téma kifejezése tárgyszóval, ill. szakjelzettel. A tematikus keresés lépéseinek felismerése, gyakorlása. Hatékony, önálló tanulás Digitális kompetencia

Tananyag


Betűrendes, tárgyi katalógusok használata. Forrásjegyzék. Cédulázás.

Legyen képes egyszerű keresési feladatokat megoldani a katalógus felhasználásával.

Értékelés Szempontok a tanulói teljesítmények értékeléséhez: A tanulók előzetesen ismerjék meg az ellenőrzés, értékelés szempontjait. Törekedjünk az összes tanuló minden munkáját ellenőrizni és értékelni szóban, vagy érdemjeggyel. Az értékelésben törekedjünk objektivitásra (pl.:pontozás, táblára felírt értékrend). Szóbeli számonkérés (legyen képes elmondani: amit tervezett, készít, tanult vagy gondolt). Értékeljük a kreatív, csoportban, vagy egyénileg végzett munkát. Szövegszerkesztés, rajz, minta, leírás alapján. Céldokumentum összeállítása, gyűjtőmunka segítségével (esetleg csoportmunkában). Problémák megoldása interaktív programnyelven (pl.: LOGO). Ötletek bemutatása számítógépes módszerekkel. Tanulással kapcsolatos, hálózatról, vagy CD-ről letöltött gyűjtőmunka közszemlére bocsátása, kiállítása. Szabadpolcos kiválasztás figyelembevétele adott téma keresése kapcsán. Kézikönyvtár kezelése, célfeladatok megoldásának szintje. Könyvtári keresés kifejezése tárgyszóval, illetve szakjelzettel. Feladatlapok kitöltése (pl.: munkafüzetben). Feleletválasztásos kérdőív összeállítása és kitöltése. Adott felhasználói környezetben megoldott feladatok, problémák értékelése (pl.: szövegfájlok). A történetiség állomásainak leírása, felidézése, felismerése.

343

458

Az ellenőrzés, értékelés formái : Szóbeli felelet – értékelése szóban ill. érdemjeggyel Írásbeli felelet – értékelése szóban ill. érdemjeggyel Gyakorlat feladatmegoldás számítógépen – értékelése szóban ill. érdemjeggyel Gyűjtőmunka, kutatómunka – értékelése szóban ill. érdemjeggyel Egyéni vagy csoportmunka – értékelése szóban ill. érdemjeggyel Órai munka – értékelése szóban ill. érdemjeggyel Témazáró feladatok a fő témakörök végén – értékelése érdemjeggyel Tudásszint mérés évvégén – értékelése érdemjeggyel Kategóriánként is osztályzatot kapnak a tanulók (5-8 évfolyam) minden évfolyamon.

Fizika 7.- 8. évfolyam

Heti óraszám Éves óraszám

7. évfolyam 1 37

8. évfolyam 2 74

CÉLOK ÉS FELADATOK A természettudományos világkép kialakításában fontos szerepe van a természet ismeretének, ezen belül is a fizikának. Csak a természettudományos ismeretek megszerzésével válhatnak képessé a tanulók arra, hogy felismerjék a tudomány és az áltudomány közötti különbséget. Ehhez a fizikai ismeretek megfelelő hátteret biztosítanak.

344

458 A fizika tantárgy támaszkodik az 5– 6. osztályban, a természetismeret tárgy keretein belül már megszerzett fizikai ismeretekre és kompetenciákra – bővítve és továbbfejlesztve azokat. Alapoz arra, hogy a természetismeret órákon a tanulók már találkoztak a természettudományos megismerés két, fontos módszerével: a megfigyeléssel és a kísérlettel. A kísérletek és mérések elvégzésével a tanulók tapasztalatokat szerezhetnek, és értelmezhetik azokat. A számszerű összefüggések rávilágítanak az anyagi világ törvényszerűségeire. A fizika segít a tanulók mindennapi környezeti, technikai, életviteli problémáinak megoldásában is. A fizika tanulása elengedhetetlen más tantárgyak (például földrajz, biológia, technikai ismeretek) anyagának mélyebb megértéséhez. A kísérletek és mérések elvégzése közben fejlődik a tanulók manuális készsége. Megismerik az alapmérésekhez használatos legfontosabb mérőeszközöket. A kísérlet pontosságra, alaposságra nevel. Megtanulják, hogy munka közben figyelniük kell társaikra, azok testi épségére, a balesetek megelőzésére. A kísérlet és a mérés hatékonyan segíti a tananyag jobb megértését. Ebben az életkorban a számítógép alapszintű használata általánosnak mondható. Ez lehetőséget ad a számítógép célszerű használatára, egyszerűbb önálló feladatok elvégzésére. Fontos az is, hogy a tanuló tudjon önállóan és hatékonyan tanulni. Tanulja meg beosztani a rendelkezésre álló időt, tudjon a tanulásához segítséget keresni a könyvtárban vagy az internetalapú szolgáltatásokban. További cél a testi-lelki egészség, a harmonikus személyiség kialakítása. Ehhez elengedhetetlen a saját, belső környezet és a külső környezet iránti érdeklődés és igényesség. A természeti és a társadalmi környezet egymásra hatásának megismertetésének célja a tanuló ösztönzése a tudatos környezeti magatartásra, az energiaforrások ésszerű felhasználására. Törekvés az is, hogy legyenek nyitottak és kritikusak a médiában, a sajtóban megjelenő környezeti gondok iránt, értsék a megoldások keresésének fontosságát. Szűkebb környezetük védelme váljon természetes igénnyé. Környezettudatos magatartásukkal óvják a természetet, saját környezetükben legyenek képviselői a környezettudatos magatartásnak. KULCSKOMPETENCIÁK 1. Anyanyelvi kommunikáció A tanulóktól a fizikaórákon is elvárás a helyes és kreatív nyelvhasználat. A törekvés az, hogy a tanulók értsék az olvasott és hallott szöveget; ismerjék a szakkifejezéseket, és legyenek képesek gondolataikat szóban és írásban is − a szaknyelv helyes használatával − szabatosan előadni. Legyenek képesek egyszerű gyűjtőmunkát végezni: különböző célokból megfelelő típusú szövegeket összegyűjteni, értelmezni és feldolgozni.

345

458

2. Idegen nyelvi kommunikáció Legyenek képesek a tanulók az idegen szakszavak helyes olvasására, írására; a különböző nemzetiségű tudósok, feltalálók nevének helyes olvasása, kiejtése, írására. 3. Matematikai kompetencia A fizikai számítások során fejlődik a tanulók problémamegoldó gondolkodása és feladatmegoldó készsége. Cél, hogy tudják alkalmazni a tanult matematikai ismereteket a fizikai problémák megoldására. Tudjanak táblázatokat és grafikonokat elemezni, illetve mérési eredményeket grafikonon ábrázolni. 4. Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén Szerezzenek a tanulók olyan fizikai ismereteket, amelyeket képesek mozgósítani a mindennapi életben felmerülő problémák megoldása során. Ismerjék fel a természettudományok különböző területei közötti szoros kapcsolatokat. Legyenek kritikusak az áltudományos, illetve a tudományés technikaellenes megnyilatkozásokkal szemben. Tanúsítsanak érdeklődést a természettudományok − így a fizika − fejlődésének az egyénre, a táradalomra és az egész Földre gyakorolt hatásaival kapcsolatban. 5. Digitális kompetencia A tanulók tudják használni a számítógépet. Legyenek képesek az interaktív média felelősségteljes használatára; információk megkeresésére, összegyűjtésére és feldolgozására. 6. Hatékony, önálló tanulás A tanulók legyenek képesek a kitűzött cél érdekében kitartóan tanulni; saját tanulásukat megszervezni, a rendelkezésre álló idővel és információval helyesen gazdálkodni. Tudjanak heterogén csoportban is hatékonyan, képességeiknek megfelelően dolgozni, tudásukat másokkal is megosztani. 7. Szociális és állampolgári kompetencia Ismerjék fel a tanulók, hogy a fizikai kutatások, felfedezések és azok alkalmazásainak célja csak a közjó szolgálata lehet; tudjanak különbséget tenni a tudomány eredményeinek humánus és antihumánus alkalmazásai között (atomreaktor − atombomba; környezetkárosító és környezetbarát technológiák, stb.). Egyéni- és csoportmunka során alakuljon ki bennük az egyénekkel, csoportokkal stb. való együttműködés készsége, a

346

458 megkülönböztetés-mentesség. Legyenek képesek hatékony szakmai kommunikációra. Fizikai ismereteik is szolgálják a különböző közösségi tevékenységek és a különböző szinteken hozott döntések kritikus elemzését. 8. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A tanulók ismerjék meg tágabb környezetüket, legyenek képesek a kínálkozó lehetőségek megragadására. Legyenek képesek fizikai ismereteik kreatív alkalmazására, álljanak készen az új ismeretek megszerzésére, vagy a meglévők bővítésére. Tudjanak tervet készíteni céljaik elérése érdekében. 9. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A természeti jelenségek megfigyelése a céltudatos információszerzésen kívül esztétikai élményt is jelent. Ugyanígy alkalmas az esztétikai tudatosság és kifejezőkészség fejlesztésére a megfelelően összeállított és kivitelezett kísérlet is. Az eszközök alkalmazása céljának és formai megjelenésének (formatervezés) céltudatos összevetése fejleszti az önkifejezés képességét. 7. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 37 – heti óraszám: 1 Témakör

Óraszám

Az anyag néhány tulajdonsága, kölcsönhatások

4

A testek mozgások

4

A dinamika alapjai

8

A nyomás

7

Energia, energiaváltozások Hőjelenségek Bevezetés, év végi összefoglalás, értékelés Összesen:

7 5 2 37

AZ ANYAG NÉHÁNY TULAJDONSÁGA, KÖLCSÖNHATÁSOK

347

458

Fejlesztési célok

Tananyag


Anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése.

Az anyag belső szerkezete.

Beszélgetés: a környezetünkben megfigyelhető testek anyagairól. Kísérlet: az anyag szerkezete légnemű, cseppfolyós és szilárd halmazállapotban. Koordináció: mindennapi élet. A különböző halmazállapotok mindennapi életben használt kifejezései. Tavak, folyók, tengerek szennyezése.

Ismeri anyag három halmazállapotát: légnemű, cseppfolyós és szilárd. Ismeri, hogy az anyagok részecskékből állnak és azok hogyan mozognak, milyen az anyagok szerkezete. Meg tudja különböztetni a különböző kölcsönhatásokat.

Anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése. A matematikai gondolkodás képességének fejlesztése.

Termikus és mechanikai kölcsönhatás

Beszélgetés: A testek hőmérséklet- és mozgásállapotváltozásai az embert körülvevő környezetben. Kísérlet: Különböző hőmérsékletű egymással érintkező testek kölcsönhatása. Különböző mozgásállapotú egymással érintkező testek kölcsönhatása. Koordináció: Matematika: Az állapotváltozások ábrázolása grafikonokkal. Mindennapi élet: hőmérő használata, közlekedés, sport.

Tudja, hogy termikus kölcsönhatás közben az állapotváltozás addig tart, míg a testek hőmérséklete egyenlővé nem válik. Ismeri, hogy mikor és miért változik meg egy test mozgásállapota.


A mágneses, az elektromos és a gravitációs kölcsönhatás.

Beszélgetés: a mágneses, elektromos és gravitációs kölcsönhatásról. Kísérlet: A mágnes mágneses mezőjének szemléltetése. Az elektromos mező szemléltetése olajba

Ismeri, hogy a mágnesnek mágneses mezője van és a mágneses mező és a benne lévő vasdarab között mágneses kölcsönhatás van. Tudja, hogy mely pólusok között van

348

458 kevert búzadaraszemcsékkel. Koordináció: Biológia: madarak vonulása. Földrajz, természetismeret: égitestek gravitációs hatásai.

vonzás, melyek között taszítás. Ismeri, hogy mely anyagok körül és mikor keletkezik elektromos mező. Ismeri, hogy mikor keletkezik taszítás és mikor vonzás két elektromos állapotú test között. Tudja, hogy hol találkozik gravitációs mezővel, milyen hatással van a benne lévő testekre. Tudja, hogy a gravitációs kölcsönhatás mindig vonzásban nyilvánul meg.

A TESTEK MOZGÁSA Fejlesztési célok

Tananyag


Anyanyelvi kommunikáció fejlesztése.

Mozgás és nyugalom.

Beszélgetés: a környezetünkben Ismeri a mozgás és a nyugalom megfigyelhető mozgásokról; azok viszonylagosságát. jellemzéséről. Koordináció: mindennapi élet. A mozgás és a nyugalom viszonylagosságának megfogalmazása, a vonatkoztatási rendszer fogalmának bevezetése.


Az egyenes vonalú egyenletes mozgás.

Beszélgetés: A mozgások leírásához használt fogalmak bevezetése; azok „köznapi” és fizikai jelentésének összehasonlítása. Az elmozdulás vektor jellege. Az egyenletes mozgás kritériumai. A sebesség fogalma, mértékegységei. A sebesség vektor jellege. Kísérlet: buborék mozgása Mikolacsőben. Koordináció:

349

Legyen képes egyszerű út-és időmérés elvégzésére, a mérési eredmények feljegyzésére, értelmezésére, út−idő grafikon készítésére és elemzésére, az út és az idő közötti összefüggés felismerésére. Ismerje meg a sebesség fogalmát, mértékegységeit, kiszámítását. Tudjon egyszerű feladatokat megoldani az út és az idő kiszámítására.

458 Természetismeret 6.o.: hosszúság- és időmérés. Matematika: az egyenes arányosság; grafikus ábrázolás. Mindennapi élet: különböző mozgások; közlekedés. Anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése. A matematikai gondolkodás képességének fejlesztése.

A változó mozgás.

Beszélgetés: Milyen változások következhetnek be mozgás közben? A változó mozgást végző test út−idő grafikonjának elemzése. Az átlagsebesség fogalmának bevezetése; szerepe a közlekedésben. A pillanatnyi sebesség fogalmának bevezetése.

Ismeri az átlagsebesség és a pillanatnyi sebességfogalmát, és tudja, hogy az átlagsebesség a mindennapi életben megvalósuló mozgások egyik fontos jellemzője.

Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése. A matematikai gondolkodás képességének fejlesztése.

Az egyenletesen változó mozgás. A gyorsulás.

Beszélgetés: a sebesség időbeli változása. Koordináció: közlekedés; autók gyorsulása álló helyzetből indulva 100 km/h sebességre. Kísérlet: egyenletesen változó mozgások kísérleti megvalósítása, megfigyeltetése. Az egyenletesen változó mozgás sebesség−idő grafikonja. A szabadesés kísérleti megvalósítása, megfigyelése. Következtetések levonása.

Ismeri az egyenletesen változó mozgás jellemzőit, a gyorsulás és a pillanatnyi sebesség fogalmát. Ismeri a szabadesést, tudja értelmezni a szabadesésre vonatkozó egyszerű kísérletek eredményét.

A DINAMIKA ALAPJAI Fejlesztési célok

Tananyag

350


458

Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése.

A tehetetlenség törvénye. A tömeg.

Beszélgetés: az anyagok legfontosabb tulajdonságai; a tömeg fogalma. Newton 1. törvényének a tehetetlenség törvényének a megismerése, elemzése. A tömeg fogalmának bevezetése. Kísérlet: egy állványról ugyanazzal a rugóval szétlökött két golyó sebességének a megfigyelése. Koordináció: természetismeret 5−6. osztály.

Ismerje a tömeg fogalmát, jelét mértékegységét.


A sűrűség.

Beszélgetés: a köznapi értelemben használt sűrűségről. Kísérlet: egyenlő térfogatú, különböző tömegű anyagok összehasonlítása; egyenlő tömegű különböző térfogatú testek összehasonlítása. A sűrűség fogalmának bevezetése, kiszámítási módja, jele, mértékegysége.

Ismerje a sűrűség fogalmát, jelét mértékegységét. Ismerje a sűrűség kiszámítási módját.

Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése.

Az erő fogalma. A legismertebb erőfajták: gravitációs erő, súly, rugalmas erő.

Az erő fogalmának bevezetése a sebességváltozás segítségével. Az erő jele, mértékegysége; az erő vektor jellege. Megbeszélés: jelenségek, amelyeket a tömegvonzás ismeretében magyarázhatunk. A tömegvonzás kölcsönössége. A tömegvonzás jelentősége a Földön és az égitestek világában. A súly és a súlytalanság. Isaac Newton bemutatása.

A tanuló ismerje az erőhatás következményeit, az erő fogalmát; mértékegységét; tudja, hogy az erőnek iránya van.

351

458 Koordináció: mindennapi élet, csillagászat; űrkutatás. Kísérlet: rugalmas erő bemutatása.


Az erőmérés. Erő-ellenerő Newton 3. törvénye:hatás − ellenhatás

Beszélgetés: már megismert fizikai mennyiségek és mérésük. Az erő mérésének lehetőségei. Kísérlet: a rugalmas alakváltozás bemutatása. A rugóerő fogalma. A rugós erőmérő és használata. Koordináció: mindennapi élet; közlekedés.

Ismeri a hatás − ellenhatás törvényét. Ismerje meg az erő mérésére használt rugós erőmérőt és működésének alapját. Ismerje a súly fogalmát, mértékegységét. Ügyeljen a súly és a tömeg megkülönböztetésére. Tudja értelmezni a tehetetlenség fogalmát, ismeri a tehetetlenség törvényét.

A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése. A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése. Matematikai gondolkodás fejlesztése.

Több erőhatás együttes eredménye.

Beszélgetés: az eddig megismert erőfajták áttekintése; együttes hatásuk értelmezése kísérlettel, illetve mindennapi példákon. Több erő együttes hatásának szemléltetése vektorokkal, az egyensúly fogalmának kialakítása.

Tudja, hogy egy test mozgásállapota nem változik meg akkor, ha a rá ható erők kiegyenlítik egymást. Ismerje meg a gravitációs kölcsönhatás főbb jellemzőit, hatásait a Föld közelében elhelyezkedő testekre. Tudja és értse a gravitációs erő és a súly közötti különbséget; tudja, mit jelent a súlytalanság.

Az anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése. A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése. A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése.

A súrlódás és a közegellenállás.

Kísérlet a különböző súrlódások szemléltetésére. A kísérlet eredményének közös értékelése, a kísérletek megismétlése változó feltételekkel. A gördülési és a közegellenállás szemléltetése; kísérletek. A súrlódás és a közegellenállás szerepe

Ismerkedjen meg a súrlódási erő és a közegellenállási erő fogalmával, a súrlódás és a közegellenállás gyakorlati vonatkozásaival.

352

458 (hasznos – káros) hatásainak csökkentése. Koordináció: közlekedés; technika, mindennapi élet. Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése.

A forgatónyomaték.

Kísérlet: Az erőkifejtés közvetlen érzékelése forgató, illetve nem forgató helyzetekben. Az erőkar és a forgatónyomaték fogalmának kialakítása. A forgatónyomaték. Belső koordináció: az erő. Koordináció: technika; mindennapi élet, közlekedés. Feladatok a forgatónyomaték kiszámítására.

Kísérleti bevezetés után legyen képes az erő forgató hatásának megértésére, a forgatónyomaték fogalmának elsajátítására. Legyen tisztában az erőkar fogalmával. Ismerje a forgatónyomaték kiszámítását és mértékegységét.

A NYOMÁS. Fejlesztési célok

Tananyag


Anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése. A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése. A matematikai gondolkodás képességének fejlesztése.

A nyomás fogalma.

Beszélgetés: a nyomás szó hétköznapi jelentései. Kísérletek a nyomásra – a nyomás fizikai fogalmának bevezetése, mértékegysége. Belső koordináció: erő. Koordináció: matematika – területszámítás. Mindennapi élet, technika, biológia: nyomásnövelés és nyomáscsökkentés. Egyszerű feladatok megoldása. Blaise Pascal bemutatása.

A tanuló tudja értelmezni egyszerű kísérletek alapján a nyomást; legyen képes a felismert összefüggés matematikai megfogalmazására, az összefüggés alkalmazására. Ismerje meg a nyomásnövelés és a nyomáscsökkentés néhány fontos gyakorlati példáját.

Anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. A természettudományi ismeretek

A folyadékok nyomása.

Kísérletek a hidrosztatikai nyomás bemutatására − a kísérletek

Végezzen a Pascal-törvényre vonatkozó egyszerű kísérleteket, legyen képes a

353

458 alkalmazása képességének fejlesztése. A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése. A matematikai gondolkodás képességének fejlesztése.

eredményeinek megbeszélése, kísérlet eredményeiből következtetések következtetések levonása. levonására. Ismerje a Pascal-törvény A hidrosztatikai nyomás fogalmának néhány fontos, gyakorlati alkalmazását. kialakítása. A Pascal-törvény szemléltetése. Belső koordináció: természetismeret 5– 6. o.: az anyagok legfontosabb tulajdonságainak értelmezése; részecskeszemlélet. Fizika: az erő; a nyomás. Koordináció: matematika: térfogatszámítás; az egyenes arányosság.

Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése. A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése.

A gázok nyomása. A légnyomás.

Kísérletek a légnyomás és a zárt térben levő gázok nyomásának bemutatására − a kísérletek eredményeinek megbeszélése, következtetések levonása. A légnyomás fogalmának kialakítása. Zárt térben levő gázok nyomásának értelmezése. Belső koordináció: természetismeret 5– 6. o.: az anyagok legfontosabb tulajdonságainak értelmezése; részecskeszemlélet. Fizika: az erő, a nyomás. Néhány, a nyomáskülönbségen alapuló eszköz bemutatása, működésük közös értelmezése. Torricelli bemutatása.

Tudja, hogy a nyomás minden irányú, egyenletes terjedése a gázokban is megfigyelhető. Ismerje meg a légnyomás fogalmát, mértékegységét és a barométerek főbb típusait. Ismerje meg néhány fontosabb, a nyomáskülönbségen alapuló eszköz működését.

A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése. A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése.

A közlekedőedények, hajszálcsövesség.

Néhány jól ismert közlekedőedény bemutatása, működésük megfigyelése, értelmezése – a közlekedőedény fogalmának kialakítása.

A hidrosztatikai nyomásról tanultak segítségével tudja értelmezni a közlekedőedények működését; tudja a közlekedőedények gyakorlati

354

458 Belső koordináció: a hidrosztatikai jelentőségét. Ismerje a hajszálcsövesség nyomás. jelenségét, és annak néhány fontos Koordináció: mindennapi élet, technika. gyakorlati következményét. Beszélgetés: a kapillaritás jelentkezése mindennapjainkban. Kísérletek – a hajszálcsövesség jelenségének tisztázása, következményei, alkalmazásai. Koordináció: mindennapi élet; technika, építészet, biológia, földrajz. Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése. A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése. A matematikai gondolkodás fejlesztése

A felhajtóerő. Arkhimédész törvénye.

Beszélgetés: a felhajtóerővel kapcsolatos tapasztalatok. A felhajtóerő hatásának bemutatása kísérlettel. A felhajtóerő kiszámítása. Az úszás, a lebegés, a merülés bemutatása kísérlettel – a fogalmak tisztázása. Koordináció: mindennapi élet; közlekedés; biológia. Arkhimédész bemutatása.

Ismerje a felhajtóerő fogalmát, Arkhimédész törvényét. Ismerje meg az úszás, a lebegés és a merülés feltételeit; tudja megkülönböztetni az úszás fizikai és hétköznapi értelemben vett fogalmát. Legyen képes Arkhimédész törvényére vonatkozó egyszerű feladatok megoldására. Ismerje Arkhimédész törvényének fontosabb gyakorlati vonatkozásait.

ENERGIA, ENERGIAVÁLTOZÁSOK Fejlesztési célok Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése.

Tananyag Beszélgetés: az energia szó használata a köznyelvben. Koordináció: Természetismeret 5−6.o.: az energia fogalma, fajtái, energiaátalakulások. Kíséretek a mechanikai energia-változás és a testek munkavégző képessége

Az energia fogalma.

355

A továbbhaladás feltételei Ismerje fel, hogy egy testnek milyen energiája lehet. Ismerje az energiamegmaradás törvényét.

458 kapcsolatának bemutatására. Koordináció: technika; mindennapi élet. Az energia-megmaradás törvényének kvalitatív megfogalmazása.


A munkavégzés és a munka.

Beszélgetés: a munka fogalma a mindennapi életben. Kísérlet: munkavégzés különböző testek mozgatásakor. A munka fizikai fogalmának meghatározása, mértékegysége. Koordináció: technika; mindennapi élet.

Tudja a tanuló a munka fizikai meghatározását, mértékegységét. Legyen képes egyszerű feladatok megoldásával a munka kiszámítására. -

Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése. A matematikai gondolkodás képességének fejlesztése.

Az egyszerű gépek.

Kísérletek: az emelő és a lejtő típusú egyszerű gépek bemutatása, működésük elemzése, következtetések levonása. Koncentráció: mindennapi élet – hol, milyen egyszerű gépet használunk? A mechanikai energia-megmaradás érvényesülése az egyszerű gépek használata közben.

Ismerje az egyszerű gépeket, azok működésének fizikai alapjait. Ismerje fel hétköznapi eszközeinkben az egyszerű gépeket. Tudja, hogy a mechanikai energia megmaradásának törvénye az egyszerű gépekkel történő munkavégzések esetében is teljesül.

A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése. A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése.

A testek belső energiája. A fajhő.

Beszélgetés: a termikus kölcsönhatás során bekövetkező változások. Hőleadás, hőfelvétel. Kísérletek. A hőmennyiség és a fajhő fogalmának bevezetése, mértékegysége. A felvett és a leadott hő kiszámítása a fajhő ismeretében. Energia-megmaradás a termikus kölcsönhatás során. Belső koordináció:

Ismerje, hogy a belsőenergia a testek részecskéi rendezetlen mozgásával kapcsolatos. Tudja, hogy különböző anyagoknak különböző a fajhője, amely rájuk jellemző állandó.

356

458 hőterjedés; energia-megmaradás. Természetismeret 5–6. o.: az anyagok legfontosabb tulajdonságainak ismerete; az anyagok tulajdonságainak anyagszerkezeti értelmezése; energiaátalakulások.


A teljesítmény.

Beszélgetés: a teljesítmény fogalma a mindennapi életben. A munkavégzéssel (energia-változással) járó folyamatok időbelisége; összehasonlíthatósága. A teljesítmény fogalmának kialakítása; a teljesítmény mértékegysége. Koordináció: mindennapi élet; technika; biológia.

Ismerje a teljesítmény fogalmát, jelét mértékegységét, kiszámítási módját.


A hatásfok.

Beszélgetés: a hatásfok fogalma a mindennapi életben. A hasznos munka és az összes munka fogalmának kialakítása. Belső koordináció: súrlódás, közegellenállás. Koordináció: mindennapi élet – különböző mozgások, munkavégzéssel és energia-változással járó folyamatok.

Ismerje a hatásfok fogalmát, és tudja azt egyszerű példákban kiszámítani.

HŐJELENSÉGEK Fejlesztési célok

Tananyag

357


458


A hőterjedés.

Beszélgetés: mindennapi tapasztalataink a hő terjedésével kapcsolatban. Kísérletek a hővezetéssel, -áramlással és -sugárzással történő terjedésére. A kísérleti tapasztalatok megbeszélése, következtetések levonása. A fogalmak tisztázása. Belső koordináció: természetismeret 5−6. o: melegítés; az anyagok tulajdonságainak anyagszerkezeti értelmezése. Koordináció: mindennapi élet; technika; építészet; földrajz; meteorológia; csillagászat.

A tanuló ismerje a hőterjedés fogalmát, jelenségeit, tudja felismerni azokat a mindennapi életben. Ismerje a szilárd testek, a folyadékok és a gázok hőtágulásával kapcsolatos jelenségeket, összefüggéseket, ismerje fel azok megjelenését a mindennapi életben.

Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése. A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése.

Hőtágulás.

Kísérletek a szilárd testek, a folyadékok és a gázok hőtágulásának bemutatására. A jelenségek megfigyeltetése, értelmezése. A hőtágulás jelentősége a mindennapi életben és a technikában. Belső koordináció: hőterjedés; természetismeret 5−6.o.: melegítés. Koordináció: mindennapi élet; technika. Természetismeret 5–6. o.: az anyagok legfontosabb tulajdonságainak ismerete; az anyagok tulajdonságainak anyagszerkezeti értelmezése; energiaátalakulások.

Ismerje a belső energia fogalmát, legyen képes a termikus kölcsönhatás során fennálló energia-megmaradás elemi szintű anyagszerkezeti magyarázatára.

Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése.

Halmazállapot-változások: • olvadás és fagyás, • párolgás, forrás és lecsapódás,

Megbeszélés: tapasztalataink a halmazállapot-változásokkal kapcsolatban. Koordináció: mindennapi élet, időjárás.

Figyelje meg egy szilárd anyag olvadását, illetve a folyékony halmazállapotú anyag fagyását, kövesse nyomon a hőmérséklet változásait;

358

458 A matematikai gondolkodás képességének fejlesztése.


• szublimáció.

Az égéshő. Hőerőgépek: • gőzturbina, • négyütemű motor, • dízelmotor.

359

A halmazállapot-változások megfigyeltetése lehetőség szerint csoportmunkával. Hőmérsékleti adatok feljegyzése, grafikon készítése, a tapasztalatok megbeszélése. Belső koordináció: a termikus kölcsönhatás; a belső energia; energiamegmaradás. Koordináció: biológia, földrajz, mindennapi élet. Egyszerű számítási feladatok megoldása.

legyen képes hőmérséklet−idő grafikon készítésére, a grafikon elemzésére. Ismerje meg az olvadáshő fogalmát. Legyen képes egyszerű feladatok megoldására az olvadás – fagyás témaköréből.

Megbeszélés: mit tudunk az égésről? Az égéssel kapcsolatos belsőenergiaváltozások megtárgyalása, az égéshő fogalmának bevezetése, mértékegysége. Egyszerű számítási feladatok megoldása. A hőerőgépek működésének szemléltetése modellek segítségével; jelentőségük, alkalmazásaik Belső koordináció: munka, hasznos munka, összes és hasznos teljesítmény, hatásfok. Belső energia. Koordináció: kémia, közlekedés, ipar. Tudomány- és technikatörténet. Mindennapi élet: villamosenergia-ipar. Környezetvédelem: légszennyezés.

Ismerje az égéshő fogalmát; tudja, hogy milyen energiaváltozások történnek az égés közben. Ismerje az égés feltételeit, és így a tüzek eloltásának lehetőségeit is.

Figyelje meg különböző folyadékok párolgását, illetve az elpárolgott anyag lecsapódását. Mérje meg a párolgó anyag hőmérsékletét.

Ismerje a hőerőgépeket; azok működését, alkalmazását, hatásfokát.

458

8. ÉVFOLYAM

Éves óraszám: 74 - heti óraszám: 2 Óraszám

Témakör I. Elektromos alapjelenségek. Áramerősség, feszültség

18

II. Az elektromos ellenállás. Az egyenáram hatásai III. Az elektromágneses indukció. A váltakozó áram IV. Fénytan Bevezetés, év végi összefoglalás, értékelés Összesen:

18 15 12 8 54

ELEKTROMOS ALAPJELENSÉGEK. ÁRAMERŐSSÉG, FESZÜLTSÉG Fejlesztési célok Tananyag



Az anyag részecskéinek a szerkezete.

Ismétlés: elektromos jelenségek, mágneses jelenségek. Az atomszerkezet bevezetése: atommag, proton elektron, neutron. A fémek szerkezetének modellje. Dörzselektromos kísérletek; erőhatások megfigyelése, következtetések levonása. Belső koordináció: erőhatás, erő. Koordináció: mindennapi élet.

A tanuló ismerje az atomok és molekulák alkotóelemeit azok tulajdonságait.


A testek elektromos állapota.

Kísérletek elektroszkóppal; a kísérletek közös értékelése, következtetések levonása. Az elektromos töltés fogalmának kialakítása; tulajdonságai. Elektronátmenet – a dörzselektromos

A tanuló ismerje a testek lehetséges elektromos állapotait, értse az elektromos állapotú testek között fellépő erőhatásokat; tudja értelmezni azt, hogy egy test elektromosan semleges.

360

458 jelenségek anyagszerkezeti magyarázata. Az elektromos töltés jele, mértékegysége. Belső koordináció: elektromos alapjelenségek .

Ismerje az elektromos töltés fogalmát; tudja értelmezni a testek elektromos állapotát a többlettöltés segítségével. Ismerje a dörzselektromos kísérletek anyagszerkezeti magyarázatát és az elektromos töltés mértékegységét.


Az elektromos áram. Az áramerősség.

Kísérlet: az elektromos vezetés kísérleti vizsgálata elektroszkópokkal. Következtetések levonása; az anyagok új fizikai csoportosítása. Az elektromos töltések áramlásának jellemzése; az elektromos áram fogalma, jele, mértékegysége. Egyszerű feladatok megoldása. Belső koordináció: az elektromos töltés. Koordináció: természetismeret 5−6.o.: az anyagok tulajdonságainak anyagszerkezeti értelmezése; kémia; mindennapi élet, technika. Csoportmunka. A mérés tapasztalatainak megbeszélése, következtetések levonása. Koordináció: az áramkör működése; technika.

Ismerje az elektromos vezetés magyarázatát; a vezetők és a szigetelők közötti különbségeket; az elektromos áram fogalmát, mértékegységét. Alakítson ki szemléletes képet a fémekben történő áramvezetés mechanizmusáról.


Az elektromos áramkör.

Tanulókísérlet. Az áramerősségmérő megismerése, használata. Egyszerű áramkör összeállítása, az ampermérő bekötése. Kapcsolási rajz készítése, a mérési eredmények táblázatba foglalása. Csoportmunka: Egyszerű áramkör összeállítása,

Ismerje az elektromos áramkör fogalmát, részeit, az áramköri jeleket. Tudja értelmezni az elektromos áramkör működését a folyadékmodell segítségével.. Legyen képes önállóan egyszerű áramkört összeállítani

361

458 működésének vizsgálata. A feszültség meghatározása, a feszültség mechanikai analógiájának bemutatása közlekedőedény segítségével. Az áramkör folyadékmodelljének ismertetése, a modell működésének megbeszélése, azonosságok és különbségek keresése. Az áramkör egyszerűsített ábrázolása: az áramköri jelek és a kapcsolási rajz. Belső koordináció: az elektromos áram. Koordináció: mindennapi élet; technika.

áramerősségmérést végezni a tanulókísérleti eszközök segítségével.


A fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolása:

Kísérlet: fogyasztók soros és párhuzamos áramkörbekötése. Koordináció: mindennapi élet; technika.

Tudjon soros és párhozamos áramkört bekötni.

A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése. A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése. Az egyénekkel, csoportokkal való együttműködés készségének fejlesztése. Manuális készségek fejlesztése.

Az elektromos feszültség. A feszültség mérése.

Kísérlet: egyszerű áramkör összeállítása zsebteleppel; a zsebtelep pólusainak megkülönböztetése, a pólusok közötti feszültség értelmezése. Annak felismertetése, hogy az elektromos töltések mozgatásához s munkavégzés szükséges. A feszültség meghatározása a végzett munka és a mozgatott töltés segítségével, a feszültség mértékegysége. Egyszerű feladatok megoldása. Koordináció: mindennapi élet; technika. Tanulókísérlet. A feszültségmérő megismerése, használata. Egyszerű áramkör összeállítása, a voltmérő bekötése. Kapcsolási rajz készítése, a

Legyen képes önállóan egyszerű áramkört összeállítani feszültség- és áramerősségmérést végezni a tanulókísérleti eszközök segítségével.

362

458 mérési eredmények táblázatba foglalása. Csoportmunka. Koordináció: az áramkör működése; technika.

AZ ELEKTROMOS ELLENÁLLÁS. AZ EGYENÁRAM HATÁSAI Fejlesztési célok

Tananyag



Az elektromos ellenállás. Ohm törvénye

Kísérlet: különböző ellenállású Ismerje Ohm törvényét. Tudjon egyszerű fogyasztók működése ugyanabban az feladatokat megoldani Ohm törvényének áramkörben. Volt- és ampermérés, felhasználásával. következtetések levonása. Az elektromos ellenállás fogalmának bevezetése, anyagszerkezeti magyarázata. Jele, mértékegysége. Gyakorlati jelentősége. Egyszerű feladatok megoldása. Belső koordináció: volt- és ampermérés; az elektromos áram; a feszültség. Georg Simon Ohm bemnutása.


A vezetékek elektromos ellenállása

Kísérlet: A vezetékek ellenállása függ a hosszuktól, a keresztmetszetüktől és az anyaguktól.

363

458 Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése. A matematikai gondolkodás képességének fejlesztése.

Több fogyasztó az áramkörben

Kísérletek: soros és párhuzamos kapcsolás összeállítása, áram- és feszültségviszonyok megismerése méréssel. A mérési eredmények áttekintése, közös értékelése. Az eredő ellenállás fogalma, kiszámítása. Anyagszerkezeti magyarázat. Belső koordináció: feszültség, áramerősség, elektromos ellenállás. Koordináció: mindennapi élet; technika. Kiselőadások.

Tudjon a tanuló két fogyasztót soroson vagy párhuzamosan a áramkörbe kötni. Tudjon eredő ellenállást kiszámolni.


Az egyenáram hatásai.

Beszélgetés: az elektromos áram hőhatásán alapuló eszközeink. Koordináció: mindennapi élet; technika. Kísérlet: fűtőszál felmelegedése. A kísérlet eredményének megbeszélése, következtetések levonása. Anyagszerkezeti magyarázat. Az energia-megmaradás elvnek teljesülése a fűtőszál felmelegedése során. Koordináció: mindennapi élet, technika. Beszélgetés: az elektromos hálózat szakszerűtlen használatából adódó balesetek. Az elektromos áram élettani hatásai. Az elektromos készlékek biztonságos használata; a védőföldelés szerepe. Kísérletek az áram mágneses hatásának kimutatására; a paraméterek változtatása. A mágneses mező bemutatása mágnestűkkel, vagy vasreszelékkel. Kísérlet: áramjárta tekercs mágneses

A tanuló ismerje az elektromos áram hőhatását; annak következményeit; értse, hogy a vezető belső energiájának növekedését az elektromos munkavégzés fedezi. Ismerje az elektromos áram élettani hatásait, az elektromos készülékek biztonságos használatának szabályait. Értse a szigetelés és a védőföldelés szerepét, fontosságát. Ismételje át és bővítse ki a mágnességről korábban szerzett ismereteit. Tudja, hogy az elektromos áramnak van mágneses hatása. Tudja, hogy az áramjárta tekercs mágneses tulajdonságokat mutat.

364

458 hatásának bemutatása, a tekercs jellemzői. A vasmag szerepe. Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése. A matematikai gondolkodás képességének fejlesztése.

Az elektromos munka és teljesítmény kiszámítása.

Beszélgetés: a munkáról és a teljesítményről tanultak átismétlése. Az elektromos munka fogalma, jele, kiszámítása, mértékegysége. Egyszerű feladatok megoldása. Belső koordináció: munka, energia, energia-megmaradás. Az elektromos áram fémekben. Az elektromos teljesítmény fogalma, kiszámítása, mértékegysége. Az elektromos fogyasztás kifejezés használatának indoklása; az elektromos fogyasztásmérő működésének megbeszélése. Egyszerű feladatok megoldása.

Ismerje az elektromos munka mértékegységeit; legyen tisztában az elektromos fogyasztás fogalmával. Legyen képes az elektromos munka kiszámítására vonatkozó egyszerű feladatok megoldására. Ismerje az elektromos teljesítmény fogalmát, legyen képes az elektromos teljesítményre vonatkozó egyszerű feladatok megoldására.

AZ ELEKTROMÁGNESES INDUKCIÓ. A VÁLTAKOZÓ ÁRAM Fejlesztési célok Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése. A matematikai gondolkodás képességének fejlesztése.

Tananyag Az elektromágneses indukció.

Beszélgetés: az elektromágneses indukció kifejezés jelentése; az elektromos és mágnes-jelenségek kölcsönössége. Kísérlet: a mozgási indukció bemutatása, a jelenség meghatározása. Az indukált feszültség nagysága. Beszélgetés: hogyan teljesül az energia-

365

A továbbhaladás feltételei Végezzen egyszerű kísérleteket az elektromágneses indukció jelenségének megfigyelésre; az indukált feszültség vizsgálatára. Vizsgálja meg, mitől függ az indukált áram iránya.

458 megmaradás az elektromágneses indukció során? Mivel magyarázhatjuk a mozgási indukciós kísérletekben tapasztalt változó áramirányt? A Lenz-törvény megfogalmazása; az indukált áram iránya. Michael Faraday bemutatása. Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése. A matematikai gondolkodás képességének fejlesztése.

A váltakozó áram.

Kísérlet: a váltakozó áram előállítása; a kísérlet eredményének magyarázata. A hálózati feszültség. A váltakozó áram hatásai. Belső koordináció: elektromágneses indukció. Koordináció: mindennapi élet. Jedlik Ányos bemutatása.

Ismerje a váltakozó áram fogalmát, legyen képes az egyenáram és a váltakozó áram összehasonlítására. Tudja, hogy a hálózati áram váltakozó áram, és ismerje a váltakozó áram hatásait.


A transzformátor.

Kísérlet: a transzformátor működése. A kísérlet eredményeinek értékelése, veszteségek. Belső koordináció: az elektromos áram hőhatása, az elektromos munka és teljesítmény. Az elektromágneses indukció; az energia-megmaradás elve; a hatásfok.

Ismerje a transzformátort. Legyen képes a transzformátorokkal kapcsolatos egyszerű feladatok megoldására. Ismerje a transzformátor szerepét az elektromos energia szállításában.


Az elektromos távvezetékrendszer

Beszélgetés: „honnan jön” az áram? Ismerje az elektromos energia Hő-, atom- és vízerőművek. Az előállításának és szállításának módjait. elektromos energia továbbítása: a transzformátor szerepe. Koordináció: mindennapi élet. Vita: energiatakarékosság, környezetvédelem. Dári, Bláthy és Zipernowsky bemutatása.

366

458


A váltakozó áram hatásainak néhány gyakorlati alkalmazása

Megbeszélés: az izzólámpák használata mindennapjainkban. Bemutatás: az izzólámpa részei, szerepük, fizikai tulajdonságaik. Az elektromágnes, a távkapcsoló, az elektromos csengő és az automata biztosíték bemutatása.

Ismerjen a váltakozó áramnak néhány gyakorlati alkalmazását.

FÉNYTAN Fejlesztési célok

Tananyag



A fény tulajdonságai

Beszélgetés: a fény szerepe életünkben, a Ismerje a tanuló a fény egyenes vonalú látás fontossága. terjedését. Koordináció: mindennapi élet, biológia. Különböző fényforrások bemutatása. Kísérletek a fény egyenes vonalú terjedésére. Következtetések levonása, a fénysugár „megalkotása”.


A fény visszaverődés síktükörről

Beszélgetés: a síktükör „mindennapi” eszköz. A síktükörben látott kép tulajdonságai, céltudatos megfigyeltetése. Kísérlet. A látszólagos kép fogalma. Koordináció: mindennapi élet; matematika.

Vizsgálja meg kísérletileg a fényvisszaverődés jelenségét; a megfigyelései alapján tudja megfogalmazni a visszaverődés törvényét. Vizsgálja meg, milyen képet ad a síktükör a valódi tárgyakról, ismerje a látszólagos kép fogalmát; a síktükör fontosabb gyakorlati alkalmazásait.

Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése.

Fényvisszaverődés gömbtükörről

A homorú tükör származtatása; Kísérletek a homorú tükörrel.

Vizsgálja meg kísérletileg a homorú tükör képalkotását, ismerje a fókuszpont

367

458 A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése. A matematikai gondolkodás képességének fejlesztése.

A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése. A matematikai gondolkodás képességének fejlesztése.


A fénytörés

A fénytani lencsék

368

A látottak értékelése, következtetések levonása. A kísérlet eredményeinek táblázatos rögzítése. Koordináció: mindennapi élet; csillagászat; orvosi gyakorlat; matematika. A domború tükör származtatása; Kísérletek a domború tükörrel. A látottak értékelése, következtetések levonása. A kísérlet eredményeinek táblázatos rögzítése. Koordináció: mindennapi élet; közlekedés; matematika.

fogalmát. Tudja, hogy mikor beszélünk valódi képről. Ismerje a homorú tükör néhány fontosabb gyakorlati alkalmazását. Vizsgálja meg kísérletileg a domború tükör képalkotását. Ismerje a domború tükör néhány fontosabb gyakorlati alkalmazását.

Kísérlet. A fénytörés jelenségének vizsgálata, következtetések levonása. Fénytörés plánparalel lemezen és prizmán. A teljes visszaverődés jelenségének kísérleti előállítása. A teljes visszaverődés gyakorlati alkalmazásai. Belső koordináció: fény egyenes vonalú terjedése. Koordináció: mindennapi élet; közlekedés; távközlés.

Végezze el a fénytörés jelenségének kísérleti vizsgálatát; a megfigyelésekből vonjon le következtetéseket a beesési szög és a törési szög viszonyára, ha a fény levegőből vízbe (vagy plexibe) lép. Vizsgálja meg kísérletileg a teljes visszaverődés jelenségét.

Beszélgetés: hol találkoztunk már gyűjtőlencsével? Mi az elnevezés oka? Koordináció: mindennapi élet, biológia, földrajz. A gyűjtőlencse származtatása; kísérletek

Ismerje a gyűjtőlencsét, annak jellemzőit; vizsgálja meg kísérletileg a gyűjtőlencse által a valódi tárgyakról adott képet. Ismerje a szórólencsét, annak főbb

Ismerje fel és tudja magyarázni a környezetében gyakran megfigyelhető fénytani jelenségeket.

458

A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése. A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése. .

A színek

a gyűjtőlencsével. Csoportmunka: a gyűjtőlencse képalkotásnak vizsgálata. A látottak értékelése, következtetések levonása. A kísérlet eredményeinek táblázatos rögzítése. Koordináció: mindennapi élet; matematika. Kiselőadások. Tanári közlés: a szórólencse származtatása; kísérletek a szórólencsével. A látottak értékelése, következtetések levonása. Koordináció: mindennapi élet; matematika.

jellemzőivel; vizsgálja meg kísérletileg a szórólencse képalkotását (valódi tárgyról).

Kísérlet: a fehér fény felbontása összetevőire prizmával. A színkép színeinek megismerése, összehasonlítása a szivárvány színeivel. A spektrum szerepe a tudományban: mire jó a színképelemzés? Koordináció: időjárás; tudomány, technika. Miért látjuk színesnek a testeket? Egyszerű színkeverési kísérletek bemutatása. Koordináció: mindennapi élet; biológia. Kiselőadások.

Tudja, hogy a fehér fény színekre bontható és újraegyesíthető, ismerje a spektrum színeit; tudja, mit jelent a kiegészítő színpár kifejezés, és tudja, hogy egy test színét a róla visszavert, vagy a rajta áthaladó színek keveréke adja.

Értékelés A tanulók tudását rendszeresen és sokoldalúan kell ellenőriznünk a következő módokon, formákban:  Frontális szóbeli számonkérés

369

458  A házi feladatok rendszeres ellenőrzése, javítása, azok nyilvános értékelése  Szorgalmi feladatok megoldása  Kiselőadások készítése  Minden fejezet után és fontosabb anyagrész után egy-egy tájékozódó felmérő megíratása Az ellenőrzés, értékelés típusa függ az értékelni kívánt anyagrész tartalmától és nagyságától. Kisebb anyagrészek röpdolgozattal is lezárható. A jelentősebb fejezetek lezárásakor témazáró dolgozattal történik. Az egyes feladatok megoldását pontozással kell értékelni, ügyelve a helyes részeredmények pozitív értékelésére is. Az osztályzatot egyértelműen, a gyerekek, a szülők számára is érthető százalékos eredmények határozzák meg. Szóbeli megnyilvánulás értékelhető szóbeli értékeléssel, jó ponttal, képecskével, matricával, kisötössel vagy hagyományos osztályzattal. A tanulók osztályzása az érvényben lévő házirend szabályai szerint történik. Minden kategóriazáráskor külön érdemjegyet kapnak a tanulók (negyedévente).

BIOLÓGIA 7-8. évfolyam A műveltségterület tantárgyi rendszere és óraszámai Évfolyam

5.

6.

7.

8.

Biológia

-

-

2

1

Összesen

-

-

2

1

370

458 Bevezetés Az 5−6. évfolyamos természetismeret tantárgy fontos fejlesztési feladata és a továbbhaladás feltétele volt, hogy a tanulók legyenek képesek a megfigyelt jelenségek, kísérletek, vizsgálatok eredményét, és az olvasott szövegek tartalmának a lényegét kiemelni, és azt néhány mondatban, szóban vagy írásban kifejteni. A 7−8. évfolyamos biológia kerettanterve, az 5−6. évfolyamos természetismeret tantervben megfogalmazott általános célokra, feladatokra, az ott kialakított kompetenciákra épül. A 7−8. évfolyamon az ismeretek bővítése és a kulcskompetenciák fejlesztése érdekében megismerkednek a távoli tájak életközösségeivel, az élőlények és környezetük kapcsolatával, majd az eddig megismert élőlényeket csoportosítják a főbb rendszertani kategóriákba. A 8. évfolyam anyaga az ember testfelépítését és életműködéseit dolgozza fel. A főbb szervrendszerek megismerésén túl, foglalkozik az egészségmegőrzés feladataival is. ALAPELVEK, CÉLOK A biológia tárgy tanításának alapelvei A tanulók énképének és önismeretének fejlesztése alapfeladat, mivel ezek a személyiségjegyek döntően meghatározzák tevékenységük jellegét és irányultságát. Az énkép és az önismeret − többek között − a tanuló saját képességeiről kialakított véleményét is tartartalmazza, ezért alapjaiban befolyásolja a tanulási tevékenység hatékonyságát, az ismeretszerzési folyamat aktivitásának mértékét, az igényeket és az elvárásokat a saját teljesítményével szemben. A biológiai tudás − hasonlóan más tantárgyak ismeretanyagához − csak akkor válik az énkép részévé, ha a tanulók magukénak érzik a tárgy tanításának céljait, feladatait, elfogadják az általa közvetített értékeket. Megértik a biológiai művelődési anyag jelentőségét, fontosnak tartják az általa kialakított kompetenciákat. Mindehhez döntően arra van szükséges, hogy lássák a megszerzett tudás értelmét és gyakorlati jelentőségét a mindennapi életben. A biológia tantárgy tananyaga és fejlesztési feladatai sajátos lehetőséget biztosítanak a tanulóknak önmaguk megismerésére, a felelősségtudatuk kialakítására, az önállóságuk, az önművelődés iránti igényük folyamatos fejlesztésére. Az önbírálat, a reális önértékelés képességének a kialakítása szintén fontos eszköz az énkép, és az önismeret fejlesztésében. A biológia tantárgy tanításának-tanulásnak folyamata az önbírálat és az önértékelés fejlesztésére is számos lehetőséget nyújt (az önálló és csoportos feladatok végzése, és azok önértékelése). A hon- és népismeret területén a biológia tanításának sajátos lehetőségei vannak: A tárgy tanulása során, a hazáról alkotott fogalom tartalmi jegyei fokozatosan bővülnek és kiteljesednek. A szűkebb lakóhely, a szülőföld, a haza élettelen és élő természeti értékeinek megismerését, a távoli földrészek élővilágának megismerése követi.

371

458 A hazaszeretet elmélyítése érdekében tudatosítsuk, hogy a természeti örökségünk, az élő és élettelen természeti értékeink nemzeti kincsnek számítanak. Ezért a tananyagon túl, különböző információforrások segítségével, végezzenek minél több önálló gyűjtőmunkát szülőföldjük és hazájuk természeti értékekeiről, az ember és a természet történelmi múltjáról. Ismerjék meg a tananyag feldolgozása során, a hazai biológiai kutatók életét és munkásságuk eredményeit (Pl.: Borbás Vince, Soó Rezső, Mathiász János, Tessedik Sámuel, Semmelweis Ignác, Szentgyörgyi Albert, Békésy László stb.). A biológia tanítása lehetőséget biztosít arra is, hogy bemutassuk az ember és a természet kapcsolatának, együttélésének (történelmi ökológiájának) évszázados változásait. Pl.: Mi jellemezte régen az ember és természetes környezet kapcsolatát? (árvízi gazdálkodás, természet közeli állattartás, természetes anyagok használata az építészetben, halászat, őshonos állatfajták tenyésztése, természetes erőforrások használata stb.). Ismertessük, hogy az együttélés, a szoros kapcsolat megváltozása (erdőirtás, folyók szabályozása, az Alföld kiszárítása, tájidegen növények és állatok megtelepítése, városiasodás, civilizációs ártalmak stb.) milyen környezeti károkat okozott? A tárgy tanításának sajátos lehetőségei, az élő és élettelen természeti értékeink megismerésére szervezett erdei iskolák, táborok, tanulmányi kirándulások, üzemlátogatások. A programokkal tovább bővül a hazáról alkotott kép. Az erdei iskolák nemcsak sajátos lehetőségei a komplex természettudományos ismeretszerzésnek, hanem jó lehetőséget nyújtanak egyegy kisebb hazai tájegység élő és élettelen természeti értékeinek a megismerésére. Tudják, és gyakorlatban alkalmazzák azokat a tevékenységeket, amelyekkel megőrizhetik hazánk természeti kincseit, szebbé tehetik környezetüket (élőhelyek védelme, környezetvédelmi akciókban való részvétel, fásítás, parkosítás stb.). A népismeret és a szaktárgy egyik sajátos lehetősége, hogy megismertessük a tanulókkal mindazokat a szakmákat, foglalkozásokat, amelyek a biológiai műveltségen alapulnak (orvos, ápoló, kertész, agrármérnök, növénytermesztő, állattenyésztő stb.). Mindez a biológia iránt érdeklődő tanulók pályaválasztását is segíti. A hazáról alkotott kép kiteljesedését jelenti, ha megismerik a tanulók hazánk múltját. Mutassuk be azokat a néprajzi, irodalmi, képzőművészeti emlékeket, amelyek a Kárpát-medencében élő emberek természethez fűződő, több évszázados kapcsolatáról szólnak. Ismerjék meg a természethez, a természeti erőforrásokhoz kapcsolódó régi, hagyományos mesterségeket (halászat, vadászat, erdőgazdálkodás, ártéri mezőgazdaság, pásztorkodás, kosár- és gyékényfonás,). A haza biológiai értékeiről alkotott kép bővülését jelenti, ha a tárgy tanulása során megismerik a több évszázados, ősi, a Kárpátmedencéhez kapcsolódó termesztett növény- és állatfajtákat (szürke marha, racka juh, mangalica, kuvasz, komondor, puli stb.). Az európai azonosságtudat − egyetemes kultúra kiemelt fejlesztési feladat területén mutassuk be a biológia tudomány egyetemes fejlődését, a nemzetközi jelentőségű tudományos eredményeket. Ismerjék meg a napjainkban folyó, aktuális biológiai kutatómunka területeit és eredményeit, különös tekintettel az új kihívásokra, a betegségek leküzdésére, a globális és helyi környezeti problémák megoldására, a géntechnológiára, a betegségeknek ellenálló, nagy terméshozamú növény- és állatfajták kinemesítésre.

372

458 A tananyaghoz kapcsolódva példákon keresztül mutassuk be, hogy számos biológiai kutatási témákon, nemzetközi összefogással (teammunka) dolgoznak (orvostudomány, genetika, növénynemesítés, gyógyszerészet hatóanyag vizsgálat, ökológia, környezetvédelem stb.). A távoli tájak életközösségei és az ökológiai témakör tanítása során ismerjék meg más népek szokásait, kultúráját, az emberek alkalmazkodását, életmódját és együttélését az adott természeti környezeti feltételekkel. Mutassuk be a nagyobb életközösségeket sújtó környezeti ártalmakat, az ember felelősségét, és a Föld egészére kiható globális környezeti problémákat, a problémák kezelésének nemzetközi összefogásra épülő megoldásait. Az aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés területén is sajátos lehetőségei vannak a biológia tanításának. Ismerjék meg, és a lehetőségek függvényében kapcsolódjanak be a biológiával kapcsolatos intézmények, civil társadalmi szervezetek, lakóhelyi, szakmai közösségek, munkájába a (pl. természetvédelmi egyesületek, környezetvédelmi mozgalmak, szépítő egyesületek, állatvédő egyesületek, az élőhelyek megőrzésére vagy rekonstrukciójára, egyes élőlények aktív védelmére szerveződő mozgalmak, táborok, egyesületek) munkájában. Ilyen jellegű tevékenységekben tovább erősödnek a hazához és annak természeti értékeihez fűződő pozitív érzelmek, a tanulók a gyakorlatban alkalmazhatják a tanórai keretek között megszerzett tudásukat. A felsorolt tevékenységekbe való bekapcsolódás egyben az aktív állampolgári lét elemeinek a gyakorolását is jelenti, amelynek alapelvei: a társadalmi együttélés szabályainak betartása (erőszakmentesség, emberi jogok tiszteletben tartása,) és a demokrácia értékeinek tisztelete. A tevékenységekben fejlődnek az aktív állampolgári léthez tartozó képességek is (pl. a konfliktusok kezelése, az együttműködési készség megalapozása és a társadalmi kapcsolatrendszerek felismerése; az attitűdök közül a felelősségtudat, az önállóság, a megbízhatóság, a tolerancia, és a társadalmilag elfogadott normák szerinti viselkedés). A demokratikus beállítódás kialakítását alapozza meg, ha a tárgy tanulása során (is) a tanulók segítik egymás munkáját, odafigyelnek egymás munkájára, segítik a lemaradókat, a különböző okok miatt hátrányos helyzetben lévőket. Környezettudatosságra nevelés a biológia tanításában A biológia tanítása során, a tanulók legyenek tájékozottak a környezeti problémákról, azok okairól és következményeiről. Ezért a hazai és a távoli tájak életközösségeinek tanításakor szerezzenek tapasztalatokat arról, hogy az ember saját érdekeinek megfelelően alakítja és formálja a környezetet. A környezetbarát emberi tevékenységek csak az utóbbi időszakban váltak a közgondolkodás részévé, amelyet a konkrétumok csak lemaradva követnek. A környezettudatosságra nevelés érdekében, ismerjék meg a hazai tájakon és a távoli földrészeken, a súlyos környezeti károkat okozó emberi tevékenységeket, a környezet szennyezését, az egyes életközösség pusztulásának okait, és következményeit. A tantárgyon belüli (biológia) és a többi természettudományos tárgy ismeretanyagával koncentrálva, a kreativitás és a problémamegoldó gondolkodás képességeinek felhasználásával, értsék meg a Föld a globális környezeti problémáinak okait, a bioszféra kényes egyensúlyra épülő működésének veszélyeztetettségét.

373

458 Hazai és nemzetközi példák bemutatásával értsék meg, hogy mely konkrét emberi tevékenységek (a szén-dioxid, kén-dioxid kibocsátás, a fosszilis tüzelőanyagok kitermelése és használata, az ózonréteg elvékonyodását okozó ipari melléktermékek, az urbanizáció, a túlnépesedés stb.) vezettek a válság kialakulásához és elmélyüléséhez. Tudatosítsuk a modernizáció előnyös és káros hatásait. Ismerjék meg a környezeti konfliktusok nemzetközi kezelésének lehetőségeit és a károk enyhítésének módjait. A környezeti nevelés feladata, hogy a tanulók váljanak érzékennyé a környezeti problémák iránt, ismerjék meg a lakóhelyük, szülőföldjük és az ország természeti értékeit, alakítsuk ki az értékek megőrzésének, védelmének az igényét. Váljon az életmódjuk részévé a természet védelme, tisztelete, és a felelősségteljes viselkedés a természeti környezettel szemben. A tanulás tanítása A hatékony tanulás érdekében elsődleges feladat az alapkészségek folyamatos fejlesztése a biológia órákon is (pl.: értő olvasás, a lényeges elemek kiemelése a szövegből, írásbeli és szóbeli szövegalkotás, ismeret feldolgozási képességek fejlesztése, adatok, információk gyűjtése, elrendezése, csoportosítása, értékelése, stb.). Az értelmes tanulás másik feltétele a motiváció. A tanítási tapasztalatok szerint a biológia tananyaga iránt magas a motivációs késztetés, mivel a témakörök érdekesek, sok előzetes élmény és tapasztalat kapcsolódik hozzájuk, amelyek felkeltik a tanulók kíváncsiságát. A tananyaghoz (távoli tájak életközösségei, az élőlények és környezetük, az emberi test felépítése, működése, egészségtana) számos, könnyen hozzáférhető információszerzési lehetőség van, (televíziós csatornák, videofilmek, CD-k, ismertterjesztő könyvek, folyóiratok) melyek szintén erősítik a tanulási motivációt. A tárgy tanítása során tovább kell bővíteni a motívumokat, és fejleszteni kell az önálló ismeretszerzés és az önellenőrzés képességét. A tanulás tanítása alapelv érvényesítésének egyik hatékony módszere a konkrét, gyakorlati példák elemezése, amelyek birtokában megértik a tanulók a megszerzett ismeretek hasznosságát a mindennapi életben. Az értelmes, logikus tanulás és a tanulás elemeinek emlékezetben történő megőrzése mindig az előzetes tudástól, a korábban megszerzett tapasztalatoktól is függ. Az új ismereteket ezért − a tárgyon belüli, és a tantárgyak közötti koncentráció didaktikai elvének megfelelően − mindig a tanulók meglévő tapasztalataihoz és előzetes hipotéziseihez kell igazítani Segíteni kell a tanulókat a szaktárgyhoz kötődő, egyéni tanulási módszerek kialakításában és képessé kell tenni őket a csoportos, kooperatív munkára is. Az általánosan használatos egyéni tanulási módszerek mellett, a biológia tanulásában fontosak a vizuális információk. Ebben az életkorban már elvárható, hogy legyenek képesek képek, rajzok, folyamatábrák, filmek megfigyelésére, elemzésére, a biológiai folyamatok felismerése, annak lényegének kiemelésére. Az értelmi képességek területén a biológia tantárgy sajátos ismeretanyagával hozzájárul a megfigyelőképesség, a figyelem, az emlékező képesség (a bevésésre, megtartás és a felidézés sikerességére), és a gondolkodási képességek (analízis−szintézis, összehasonlítás, általánosítás, összefüggések keresése, következtetések levonása, ítéletalkotás stb.) fejlesztésére. A tanítás tanulásának alapkövetelménye, hogy a tanulók pontosan ismerjék a követelményeket, és aktív részvétellel, már a tanórán megértsék, és összefüggéseiben lássák tananyagot.

374

458 A sikeres tanulás feltételei a rendszeres ismétlések, ellenőrzések, értékelések beépítése a tanulási folyamatba. Ha ezek elmaradnak, csökken a motiváció szintje, a tanulási kedv, és a tanulás színvonala romlik. Továbbra is nagy gondot kell fordítani az alsóbb évfolyamokon már kialakult helyes tanulási szokásokra és az egyéni tanulási hibák kijavítására (figyelmetlenség, rendszertelenség, akaratgyengeség, rossz időbeosztás stb.). kiemelt fejlesztési feladatait, a biológia tanítása−tanulása a következő tevékenységekkel valósíthatja meg. A tananyag lehetőséget biztosít az egészséges testi, lelki és szociális fejlődés tartalmi jegyeinek a bemutatására. Tudatosítani kell az egészséges életmóddal kapcsolatos pozitív beállítódásokat, magatartásmintákat, és a helyes szokások kialakításának fontosságát. Értsék meg, hogy az egészséges életmód nemcsak a betegségek megelőzését jelenti, hanem értékként kell kezelni az egészséges testi és lelki állapotot. A biológiaórák jó lehetőséget biztosítanak, hogy felkészítsük a tanulókat az életmódjukkal kapcsolatos helyes döntések meghozatalára, az egészséges életvitel fontosságára. Legyenek konkrét ismereteik a nem megfelelő életmód következményeiről. A biológia tananyaga lehetőséget teremt arra is, hogy bemutassuk a környezetükben előforduló veszélyes anyagokat, és a talaj, a víz, a levegő szennyeződésének különböző formáit, azok egészségkárosító hatását. Az ember testfelépítése és életműködése témakör tanítása lehetőséget teremt arra, hogy a tanulók belássák: könnyebb az egészséget megőrizni, mint a kialakult betegségeket gyógyítani. Fontos nevelési feladat, hogy elfogadó és segítőkész magatartást alakítsunk ki a sérült és testi fogyatékkal élő embertársaink iránt. Az ember testfelépítése témakör tanítása során tudatosítsuk a függőséghez vezető helytelen, egészségromboló és életet is veszélyeztető szokásokat! Mutassuk be a káros szenvedélyek kialakulásának folyamatát, az alkohol, a dohányzás, a kábítószerezés romboló hatását! Napjainkban az egészségmegőrzés egyik időszerű feladata, a helyes és helytelen táplálkozási szokások megismertetése, az elhízás veszélyeinek bemutatása. A biológia tanításának sajátos szerepe van a szexuális kultúra megalapozásában, a nemiségre vonatkozó ismeretek, készségek fejlesztésében és a helyes magatartás elemeinek kialakításában. A BIOLÓGIA TANÍTÁSÁNAK CÉLJAI Ismerjék meg a tanulók: 

az élet lényegét, sajátosságait, az élőlények közös tulajdonságait (környezetükkel anyagcserét folytatnak; felfogják a külső környezet változásait, azokra fejlettségüktől függően válaszolnak; életfolyamataik szabályozottak; a fajok az állandóságuk mellett képesek megújulni és megváltozni; szaporodnak, utódaikról gondoskodnak, majd elpusztulnak);

375

458 

az élő és élettelen természet szoros kapcsolatát, a hazai és a Föld nagy életközösségeinek, a legjellemzőbb élőlényeinek testfelépítését és életmódját, a környezethez való alkalmazkodását;



az élővilág egységét, valamennyi élőlényben egységesen előforduló szerves és szervetlen anyagokat, az életközösségek rendszerszerű működését (termelő, fogyasztó, lebontó szervezetek; egyirányú anyag- és energiaforgalom) és az életközösségek fejlődését, változásait;



az élőlények változékonyságát és evolúciójának lényegét, a fajok állandóságát és változékonyságát, az örökítő anyag megváltozását, a változások jelentőségét az élővilág sokféleségének kialakításában.

Szerezzenek ismereteket:  az ember testfelépítéséről, életműködéseiről;  az egészségmegőrzés feltételeiről és az egészséges életmód főbb összetevőiről; A biológiai műveltségükre alapozva ismerjék fel a babonás, tudománytalan nézeteket. A biológiai ismeretek megszerzése a természet szeretetére, a tudatos és cselekvésekben megnyilvánuló, aktív környezet- és természetvédelemre való nevelést is jelenti.

KULCSKOMPETENCIÁK Az iskolai műveltség – ezen belül a biológiai műveltség – tartalmát alapvetően a társadalmi elvárások, a gazdaság, a versenyképesség igényei, és a globalizáció kihívásai határozzák meg. Az Európai Unió országaiban meghatározták a kulcskompetenciákat és ezek iskolai fejlesztési lehetőségeit. A kulcskompetenciák birtoklása, tartalmuknál fogva biztosítják valamennyi polgárnak a gyors és hatékony alkalmazkodást a világhoz. A kulcskompetenciákra minden egyénnek szüksége van, ezért az iskolai műveltség tartalmának meghatározásakor a kulcskompetenciákból kell kiindulni. Ezek jelentik a személyes boldogulás, a társadalmi beilleszkedés, a sikeres munkavégzés alapjait. Mindegyik egyformán fontos, azonos módon járul hozzá a sikeres élethez, a tudás alapú társadalomhoz. Anyanyelvi kommunikáció A biológia tanításában is − más tárgyakhoz hasonlóan – számos lehetőség kínálkozik az anyanyelvi kommunikáció képességeinek fejlesztésére.

376

458 Az ismeretszerzés folyamatában, a felfogás és az alkalmazás során értelmezik a szöveget, és szöveget alkotnak a tanulók. A biológiai műveltséggel kapcsolatos tények, fogalmak, gondolatok, képzetek, vélemények, érzések kifejezése szintén számos szövegalkotási és szövegértési feladatot jelent. Utóbbi különösen fontos, hiszen a szövegértés a feltétele az értelmes tanulásnak. A biológia órákon az anyanyelv használata során lehetőség van a nyelvhelyesség szabályainak gyakorlati alkalmazására, az általános és a speciális szókincs (a biológia fogalomrendszere) bővítésére. A tanórák nagy részén szóbeli és írásbeli kommunikáció folyik, amely jó alkalom az egyéni kommunikációs képességek fejlesztésére. A biológiai művelődési anyag különösen jó lehetőséget biztosít arra, hogy ismeretterjesztő irodalomból, digitális információhordozókból gyakoroljuk, a tananyaghoz kapcsolódó szöveges és vizuális információk szempontok szerinti összegyűjtését, elrendezését, azok feldolgozását és értékelését. Matematikai kompetenciák A biológiaórákon egyes témakörök tanítása során felidézzük és alkalmazzuk az egyszerűbb kémiai és matematikai képleteket. Az élőlények szervezettani struktúráinak és azok szabályszerűségeinek felismertetése szintén fejleszti a matematikai tudásuk alkalmazási képességeit. Számos lehetőség adódik pl. a növekedési, fejlődési és az életfolyamatok szabályozását bemutató grafikonok adatainak elemzésére, továbbá a táplálkozási, tápanyag - összetételi táblázatok értékelésére, matematikai számítások végzésére (pl. pulzus, légzésszám, vérnyomás, az úszó, lebegő, aljzatra süllyedő vízi élőlények felszíne, tömege, térfogata, sűrűsége stb.). A kapott adatokat, a vizsgálatok, számítások eredményeit a matematikai kompetenciák segítségével értékelik és indokolják. A természettudományokhoz és azok alkalmazásához kapcsolódó kompetenciák A természettudományos kompetenciák fejlesztésének alapfeladata a természettudományos tantárgyak tanulásához szükséges az attitűdök (érdeklődések, értékek, érzelmek, magatartási, konkrét cselekvési elemek) folyamatos fejlesztése. Ez megfelelő pszichés hátteret, kellő motivációt biztosít az értelmes tanuláshoz. Az a természettudományos megismerés módszereinek elsajátításakor, olyan készségeket, képességeket kell kialakítani, amelyek birtokában magyarázatokat tudnak adni a biológiai folyamatokra (is), előrejelzéseket készíthetnek bizonyos biológiai folyamatokról, és ezek birtokában a cselekvéseiket tudatosan irányítani tudják. Meg kell ismerniük az alapvető természettudományos fogalmakat, folyamatokat, hogy megértsék az emberi beavatkozások különböző formáit, azok hatásait a bioszférára. Mindezek birtokában képesek csak elgondolkodni, és hipotéziseket felállítani a beavatkozások kockázatairól. Az alapfogalmak ismeretének birtokában tudnak csak véleményt mondani a különböző döntéshozatalokról, azok erkölcsi vonatkozásairól. A biológia tanítása során olyan képességeket is fejleszteni kell, amelyek birtokában nemcsak megértik az emberi tevékenységek hatását, hanem felébresztik az egyéni és a közösségi felelősségtudatot a fenntartható fejlődés iránt. A fenntartható fejlődés érdekében legyenek képesek az életük során lokálisan és globálisan cselekedni.

377

458 A természettudományos műveltségüknek ki kell terjednie a hétköznapi életben jelentkező, biológiai problémák megértésére és a különböző megoldások felismerésére. A műveltségük tartalmának része olyan ismeretek és képességek fejlesztése is, amelyek segítségével felismerhetik a tudományellenes megnyilvánulásokat, és az áltudományos nézeteket. Digitális kompetencia A biológia tanítása-tanulása során a digitális kompetencia fejlesztésének célja, hogy a tanulók legyenek képesek a digitális eszközöket (számítógép, tv, fényképezőgép, kamera, digitális táblák) magabiztosan használni és a művelődési anyaghoz kapcsolódó információkat összegyűjteni, ismeretforrásként − kellő tanári segítséggel − felhasználni. Mindehhez az alábbi készségeket kell fejleszteni: információk felismerése, értékelése, tárolása, bemutatása. A digitális képességek birtokában tudjanak önállóan is a tananyaghoz, vagy annak kiegészítésére szöveges és vizuális információkat összeállítani, azokat szemléletesen bemutatni. Mindezekkel hozzájárulhatunk a számítógépes alkalmazások (szövegszerkesztés, információtárolás, az internet használata) képességeinek kialakításához, a tanulók kreativitásának fejlesztéséhez és az egyéni érdeklődés szerinti tanulás motiválásához is. A hatékony, önálló tanulás A biológia tanításának feladata − a többi tantárgyhoz hasonlóan −, hogy fejlessze az önálló tanuláshoz szükséges alapképességeket (írás, olvasás, szövegértés, lényegkiemelés, informatikai eszközök használata stb.) is, amelyekre minden ismeret elsajátításhoz szükség van. Bármely tantárgy hatékony tanulása csak az alapképességek magas színvonalán valósítható meg. Az önálló tanulás sajátos képességek kialakítását is jelenti (pl.: a tanulási nehézségek leküzdését, az ismeretek felhasználását és alkalmazását, valamint a problémamegoldást). Az önálló tanuláshoz szükséges képesség (egyéni tanulási stratégiák kidolgozása, motiváció, figyelem, a munka értékelése) fejlesztése minden tanóra feladta. 7. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 72 – heti óraszám: 2 Témakör 1. A távoli tájak életközösségei 2. A földi élővilág általános jellemzése 3. Az élőlények rendszerezése

A témakör feldolgozására javasolt óraszám 28 18 26

378

458 A javasolt óraszámok magukba foglalják az ismétlésekre, összefoglalásokra, gyakorlásokra, ellenőrzésre, kísérletek, vizsgálatok végzésére, és kiegészítő anyagok feldolgozására fordítható órákat is. Belépő tevékenységformák A biológia tudományának elhelyezése a megismerési folyamatban, a tudományos fejlődés érzékeltetése. A tananyagban szereplő legfontosabb fogalmak helyénvaló használata. A földrajzi térképek és kontúrtérképek használata az élővilág biomjainak földrajzi elhelyezésében. Az éghajlat, az élőhelyek és a biomok jellegzetességei közötti kapcsolat felismerése. Önálló információgyűjtés az egyes életközösségekről, élőhelyekről (könyvek, folyóiratok, elektronikus források stb.). Az életközösségek rendszerként való értelmezése és vizsgálata. A rendszer és környezet elválasztása. A rendszer egyensúlyának bemutatása. A megismert biomok önálló bemutatása, jellemzése. A megismert állatok és növények felismerése. A megismert élőlények tulajdonságainak összehasonlítása, az azonosságok és különbségek felismerése. Az állatok és növények energia átalakító folyamatainak vázlatos elemzése. Az élőlények életmódja és az élőhelyek közti kapcsolat felfedezése. A növény- és állatfelismeréshez kapcsolódó segédanyagok (határozókönyvek, képes atlaszok stb.) használata. Az iskola környezetének, mint élőhelynek a megfigyelése, természet- és környezetvédelmi szempontból való elemzése. Tanulói kiselőadás tartása, pl. a környezetszennyezés problémáiról vagy a biológia fejlődésében fontos szerepet játszó tudósok életéről. Az iskola és a lakóhely környezetvédelmi problémáinak megoldását, az emberek meggyőzését szolgáló programok kitalálása, irányított megvalósítása. A megismert élőlények csoportosítása, osztályozása különböző szempontok szerint. Az evolúciós gondolat, mint a csoportosítás egyik lehetséges kiindulópontja, megismerése. A megismert élőlények besorolása a főbb rendszertani kategóriákba. 1. A TÁVOLI TÁJAK ÉLETKÖZÖSSÉGEI Fejlesztési célok Kulcskompetenciák A földrajzi ismereteinek alkalmazásával életközösségek megismerése, a világtérképen való elhelyezése. Kommunikáció, Lényegkiemelés, Együttműködés,

Tananyag


Az esőerdők jellemzői, Elhelyezkedésük a Földön.

Ismeri az esőerdők, a szavannák, a mérsékelt éghajlati övezet lombhullató erdőinek, a tajgaerdőknek, és a tundráknak az

379

458 Rendszerezés, Tapasztalat-szerzés, Komplex információk kezelése, Döntés, Szabálykövetés

elhelyezkedését a Földön

. Más népek szokásainak, kultúrájának elfogadása. A távoli tájakon élő emberek alkalmazkodása, életmódja és együttélése a természeti környezetükkel. Kommunikáció, Együttműködés, Az élettelen tényezők, az éghajlati adottságok és az életközösségek kialakulása és összetétele közötti összefüggés. Kommunikáció, Lényegkiemelés, Együttműködés, Rendszerezés, Tapasztalat-szerzés, Komplex információk kezelése, Döntés, Szabálykövetés Az életközösségek bemutatásakor a földrajzi, a kémiai és a fizikai ismeretek alkalmazása. Kommunikáció, Lényegkiemelés, Együttműködés, Rendszerezés, Tapasztalat-szerzés, Komplex információk kezelése, Döntés, Szabálykövetés

A dél-amerikai esőerdők növényei, állatainak testfelépítése, életmódja, szaporodása. Az esőerdők jelentősége, pusztulásának okai, következményei. A szavannák kialakulásának környezeti feltételei. Az afrikai szavannák jellegzetes növényés állatvilága, alkalmazkodásuk a környezethez. A szavannák pusztulásának okai, az elsivatagosodás folyamata. A sivatagos területek elhelyezkedése a Földön, Jellegzetes élővilága.

Azonosságok és különbségek keresése a különböző életközösségekre ható élettelen tényezők között (csapadék, hőmérséklet, talajadottságok stb.). A hazai életközösségeknél tanult fogalmak, folyamatok, szabályszerűségek kreatív használata a távoli tájak életközösségeinek megismerésekor. Kommunikáció, Lényegkiemelés, Együttműködés, Rendszerezés, Tapasztalat-szerzés, Komplex információk kezelése, Döntés, Szabálykövetés

Érti a környezeti tényezők és az esőerdők, a szavannák, a lomhullató erdők és tajgaerdők kialakulása közötti összefüggést.

A Földközi-tenger környéki mediterrán tájak jellegzetes növényei és állatai. A forró éghajlati övezet és a mediterrán tájak termesztett növényei.

380

Ismeri az egyes életközösségekre ható legfontosabb környezeti tényezőket jellemezni (talaj, hőmérséklet, csapadék). Tud táplálékláncokat készíteni az esőerdők, a szavannák, a lombhullató erdők, a tajga, a tengerek élőlényeiből. Tud példákat mondani a tanult életközösségek élőlényeiből, a környezethez való alkalmazkodás különböző formáira. Tud a különböző tájakon élő tipikus növények nevét, főbb szervezeti felépítésüket.

458 A mérsékelt éghajlati övezet lombhullató erdői. Gondolkodási műveletek segítségével osztályozás, azonosságok és különbségek keresése, ítéletek alkotása és következtések levonása, pl.: a különböző élőhelyek és élőlényeinek megismerése alapján. Kommunikáció, Lényegkiemelés, Együttműködés, Rendszerezés, Tapasztalat-szerzés, Komplex információk kezelése, Döntés, Szabálykövetés

A lombhullató erdők pusztulásának okai. Az erdők védelme. A mérsékelt övezet füves pusztái a prérik, a pampák és a sztyeppék élővilága. A füves puszták pusztulásának okai.

Összefüggések, összetartozó természeti jelenségek felismerése, pl.: az éghajlat és az élőhelyek kialakulása, és az életközösségek összetétele között. Kommunikáció, Lényegkiemelés, Együttműködés, Rendszerezés, Tapasztalat-szerzés, Komplex információk kezelése, Döntés, Szabálykövetés

Megadott szempontok alapján csoportosítások, továbbá a feladat elvégzéséhez szükséges gondolkodási műveletek végzése, pl.: a megismert élőlények megadott szempontok szerinti csoportosítása (élőhely, életmód, szaporodás, alkalmazkodási formák stb.). Szóban és írásban − a szövegalkotás követelményeinek megfelelően − élőhelyek, élőlények, alkalmazkodási formák, stb. az életközösség jellemezése. Kommunikáció, Lényegkiemelés, Együttműködés, Rendszerezés, Tapasztalat-szerzés, Komplex információk kezelése, Döntés, Szabálykövetés

Ismeri a tanult életközösségek állatainak a nevét, testfelépítését, életmódját és szaporodását.

A tajgaerdők kialakulása, elhelyezkedésük a Földön. Jellegzetes élőlényeinek alkalmazkodása környezethez.

Tud példákat mondani az egyes életközösségeket veszélyeztető környezeti ártalmakra.

Ismer a különböző földrészeken élő veszélyeztetett állatfajokat.

A tajgaerdőket veszélyeztető környezeti ártalmak. A tundra növényzete és jellegzetes állatvilága. A sarkvidéki fagyos területek élővilága. Közép-Európa magashegységeinek élővilága, alkalmazkodásuk a környezethez. A tundra növényzete és jellegzetes állatvilága.

381

Tud példákat mondani az egyes életközösségeket veszélyeztető környezeti ártalmakra.

458 Egyszerű, lényegkiemelő, összehasonlító vázlatrajzok készítése, pl. a tanult élőhelyekről, élőlényekről, jellegzetes szervekről, stb. Kommunikáció, Lényegkiemelés, Rendszerezés, Tapasztalat-szerzés, Komplex információk kezelése, Döntés, Szabálykövetés Az emlékezőképesség és gondolkodás révén a korábban megszerzett ismeretek, tapasztalatok felidézése és az új helyzetekre az összefüggések felismerésére való alkalmazása. Kommunikáció, Lényegkiemelés, Rendszerezés, Tapasztalat-szerzés, Komplex információk kezelése, Döntés, Szabálykövetés

A sarkvidéki fagyos területek élővilága. Közép-Európa magashegységeinek élővilága, alkalmazkodásuk a környezethez.

Ismer a különböző földrészeken élő veszélyeztetett állatfajokat.

A tengerek környezeti feltételei, A partközeli és a nyíltvizek legjellemzőbb növényei és állatai. Érti, hogy a bioszféra sokféleségének megőrzése az emberiség alapvető érdeke.

A tengerek szennyezése és a mértéktelen A természettudományos ismeretek szintetizálása, ennek halászat, vadászat következményei. eredményéből, általánosítás, pl.: az élőlények alkalmazkodásának megismerése, annak megértése, hogy a különböző élőhelyek élőlényei, eltérő módon viselik el a környezet változásait. Kommunikáció, A távoli tájak védett területei közül néhány Lényegkiemelés, Rendszerezés, Tapasztalat-szerzés, jellegzetes nemzeti park bemutatása. Komplex információk kezelése, Döntés, Szabálykövetés Kontinensek, óceánok elhelyezkedése. A Föld éghajlati övezetei. Az azonosságok és különbségek keresése a különböző A Föld alakja, tengelyferdesége és az élőhelyek élőlényeinek alkalmazkodásában. éghajlati övezetek kialakulása közötti Kommunikáció, Lényegkiemelés, Együttműködés, összefüggés. Rendszerezés, Tapasztalat-szerzés, Komplex A csapadék keletkezése, formái, információk kezelése, Döntés, Szabálykövetés felszínformáló hatása. Európa, Afrika, Ázsia, Amerika, Ausztrália és a sarkvidékek fekvése, felszíne, A tapasztalataik összegezése, a konkrét biológiai éghajlata, gazdasági élete. tényekből elvonatkoztatások, új összefüggések Természetes növény- és állatvilága, megértése, pl.: a táplálkozási jelentőség az anyag- és termesztett növényei és tenyésztett állatai. energiaforgalomban, a bioszféra működésében.

382

458 Kommunikáció, Lényegkiemelés, Együttműködés, Rendszerezés, Tapasztalat-szerzés, Komplex információk kezelése, Döntés, Szabálykövetés Problémafelvetés az életközösségek működéséről, az anyagforgalom zavarairól, az emberi tevékenységek hatásáról. Tények felsorakoztatása, érvelés, vita, önálló véleményformálás, pl.: a bioszféra működésével kapcsolatos problémákról, életközösségek sokféleségének megőrzésének a fontosságáról, az ember és környezete kapcsolatáról. Kommunikáció, Lényegkiemelés, Együttműködés, Rendszerezés, Tapasztalat-szerzés, Komplex információk kezelése, Döntés, Szabálykövetés Információk gyűjtése, azok elrendezése, értékelése és felhasználása, önállóan problémák megfogalmazása. Kommunikáció, Lényegkiemelés, Együttműködés, Rendszerezés, Tapasztalat-szerzés, Komplex információk kezelése, Döntés, Szabálykövetés

383

458 2. A FÖLDI ÉLŐVILÁG ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE Fejlesztési célok Kulcskompetenciák A biológiai fogalmak, tények, elképzelések, és gondolatok tanórai kifejtése során a szövegalkotási és szövegértési képesség fejlesztése. Kommunikáció, Lényegkiemelés, Együttműködés, Rendszerezés, Tapasztalat-szerzés, Komplex információk kezelése, Döntés, Szabálykövetés

A korábbi ismereteik felidézése, rendszerezése, és a konkrét ismeretektől elvonatkoztatva az ökológiai környezet fogalmának megértése. Kommunikáció, Lényegkiemelés, Együttműködés, Rendszerezés, Tapasztalat-szerzés, Komplex információk kezelése, Döntés, Szabálykövetés

Tananyag


A bioszféra fogalma, főbb jellemzői. Tudja a bioszféra fogalmát és kiterjedését. Az élőlények tűrőképessége. A tűrőképesség és a környezethez való alkalmazkodás.

Érti, hogy az élőlények a környezeti feltételek változásait csak tűrőképességük határain belül képesek elviselni.

Az élettelen környezeti tényezők biológiai jelentősége, hatása az életközösségek kialakulására (talaj, víz, levegő, fény, hőmérséklet).

Élő környezeti tényezők. Az életközösségek fogalma és összetétele. A természetes és a mesterséges A matematikai kompetencia fejlesztése érdekében életközösségek jellemzői. grafikonok elemzése, az adatok értékelése, pl.: tűrőképességi, hőmérsékleti, csapadékeloszlást bemutató grafikonok elemzése. Önszabályozás, a fajok sokfélesége a természetes életközösségekben A fenntartható fejlődés iránti felelősségtudat kialakítása a távoli tájak környezeti problémáinak, természeti erőforrásainak megismerése során. Kommunikáció, Lényegkiemelés, Együttműködés, Rendszerezés, Tapasztalat-szerzés, Komplex A populáció fogalma. 384

Tud példákat mondani az élőlények környezethez való alkalmazkodására.

Ismeri az élettelen környezeti tényezők jelentőségét.

458 információk kezelése, Döntés, Szabálykövetés

A fajok (populációk) közötti kapcsolatok az életközösségekben: a versengés, az élősködés, a ragadozás és az együttélés.

A digitális eszközök (számítógép, tv, fényképezőgép, kamera, digitális táblák) használata és a művelődési anyaghoz kapcsolódó információk összegyűjtés, azok, ismeretforrásként − tanári segítséggel − való felhasználása. Kommunikáció, Lényegkiemelés, Együttműködés, Rendszerezés, Tapasztalat-szerzés, Komplex információk kezelése, Döntés, Szabálykövetés

Anyagforgalom és energiaáramlás az életközösségekben. A táplálkozási láncok, táplálkozási hálózatok, táplálékpiramisok.

Érti a természetes és a mesterséges életközösségek közötti különbséget.

A víz, a szén, a nitrogén és az oxigén körforgása a természetben.

Ismeri a természetes életközösségek önszabályozó működésének lényegét.

A tapasztalatokról, a megszerzett ismeretekről szóban és írásban is, a nyelvhelyességi szabályokat alkalmazva beszámolók. Kommunikáció, Lényegkiemelés, Együttműködés, Rendszerezés, Tapasztalat-szerzés, Komplex információk kezelése, Döntés, Szabálykövetés

Környezetvédelem fogalma. A talaj, a víz és a levegő szennyezése.

Tudja a populációk közötti kapcsolatok jelentőségét.

A természetvédelem fogalma, feladatai. A védett területek jelentősége az élővilág sokféleségének megőrzésében.

Tudja, hogy az életközösségek anyagforgalma a táplálkozási láncokon keresztül történik.

Érvelés, vita, a másik véleményének elfogadása. Kommunikáció, Lényegkiemelés, Együttműködés, Rendszerezés, Tapasztalat-szerzés, Komplex információk kezelése, Döntés,

Globális környezeti problémák (elsivatagosodás, esőerdők pusztulása, felmelegedés, éghajlatváltozás, A korábbi ismeretek alapján a konkrét tapasztalatoktól üvegházhatás, ózonpajzs elvékonyodása, 385

Tud egy-egy táplálékláncot összeállítani a tanult életközösségek élőlényeiből.

Ismeri a talaj, a víz és a levegő szennyezésének leggyakoribb formáit. Érti a környezet- és természetvédelem

458 való elvonatkoztatás, a tények szintetizálása, összefüggések keresése és a gondolkodási műveletek eredményeinek eddig nem ismert természeti folyamatokra, szabályszerűségekre való alkalmazása. Kommunikáció, Lényegkiemelés, Együttműködés, Rendszerezés, Tapasztalat-szerzés, Komplex információk kezelése, Döntés, Szabálykövetés

savas esők, tengerek szennyezése, pusztuló feladatait. élőhelyek, veszélyeztetett növények és állatok). Ismeri a globális környezeti problémák kialakulásának okait és következményeit.

A tapasztalatok szintézisével, érvek megfogalmazása, problémahelyzetekre megoldási javaslatok, hipotézisek megfogalmazása, pl.: a környezet- és természetvédelmi intézkedések szükségessége, globális problémák megoldása. Kommunikáció, Lényegkiemelés, Együttműködés, Rendszerezés, Tapasztalat-szerzés, Komplex információk kezelése, Döntés, Szabálykövetés A természettudományos ismeretek alkalmazásával, a globális környezeti problémák okainak és következményeinek megértése. Kommunikáció, Lényegkiemelés, Együttműködés, Rendszerezés, Tapasztalat-szerzés, Komplex információk kezelése, Döntés, Szabálykövetés Megfigyelések, vizsgálatok, kísérletek konkrét tapasztalataiból következtetések levonása. Kommunikáció, Lényegkiemelés, Együttműködés, Rendszerezés, Tapasztalat-szerzés, Komplex információk kezelése, Döntés, Szabálykövetés

386

458

Természettudományos ismeretek alkalmazása, a környezeti károk, a természet pusztítása elleni javaslatok, ötletek, elképzelések megfogalmazása. Kommunikáció, Lényegkiemelés, Együttműködés, Rendszerezés, Tapasztalat-szerzés, Komplex információk kezelése, Döntés, Szabályköveté

3. AZ ÉLŐLÉNYEK RENDSZEREZÉSE Fejlesztési célok Tananyag Kulcskompetenciák Csoportosítások végzése, majd a lényegeges elemek Az élet kialakulása a Földön. kiemelésével egyszerűbb fogalmak alkotása. Szempontok adása a fajok osztályozáshoz. Kommunikáció, Lényegkiemelés, Együttműködés, Rendszerezés, Tapasztalat-szerzés, Komplex információk kezelése, Döntés, Szabálykövetés Az élőlények rendszerezése szempontjából fontos lényeges és lényegtelen elemek elkülönítése. Kommunikáció, Lényegkiemelés, Rendszerezés, Tapasztalat-szerzés, Komplex információk kezelése, Döntés, Szabálykövetés

Az élővilág evolúciójának fogalma és főbb szakaszai.

387

A továbbhaladás feltételei Tudja az evolúció fogalom lényegét.

Érti a faj, osztály törzs fogalmak jelentését az élőlények rendszerezésében.

Tud példákat mondani a baktériumok jelentőségére.

458

Gondolkodási műveletek végzése (azonosságok – különbségek keresése, elvonatkoztatás, általánosítás, összefüggések keresése, következtetések levonása), Kommunikáció, Lényegkiemelés, Rendszerezés, Tapasztalat-szerzés, Komplex információk kezelése, Szabálykövetés

Ismeri a gombák és a baktériumok jelentőségét az anyagok körforgásában. Tudja, hogy a gombák mely tulajdonságaikban különböznek a növényektől. Az élővilág rendszerezése, a főbb rendszertani csoportok (faj, osztály, törzs).

Vizuális információk alapján pontos megfigyelések és összehasonlítások végzése és ezek alapján az élőlények rokon csoportjainak azonosságainak és különbségeinek kiemelése. Kommunikáció, Lényegkiemelés, Együttműködés, Rendszerezés, Tapasztalat-szerzés, Komplex információk kezelése, Döntés, Szabálykövetés A sejtmagnélküli élőlények: baktériumok és a kékmoszatok. A baktériumok életműködései (lebontók, A képanyagok megfigyelése és elemzése során a kép és együtt élők, betegségokozók, erjesztők). a szöveg kapcsolatának értelmezése, kapcsolatok felismerése, majd a felismerések szóbeli kifejtése. Kommunikáció, Lényegkiemelés, Együttműködés, Sejtmagvas egysejtűek főbb jellemzői, Rendszerezés, Tapasztalat-szerzés, Komplex jelentőségük. információk kezelése, Döntés, Szabálykövetés

Érvelés, ismeretek birtokában indoklás bizonyos biológiai folyamatok jelentőségéről, pl.: a növények jelentősége az életközösségek működésében. Kommunikáció, Lényegkiemelés, Együttműködés, Rendszerezés, Tapasztalat-szerzés, Komplex

A gombák közös tulajdonságai és jelentőségük az életközösségekben. A moszatok törzsei, élőhelyük; jelentőségük az életközösségekben. 388

Érti a moszatok jelentőségét az oxigéntermelésben.

Tudja a virágos növények szerveinek a nevét és működését.

Ismeri a nyitvatermő –és a zárvatermő fogalmak lényegét.

458 információk kezelése, Döntés, Szabálykövetés Az élővilág fejlődéstörténetének főbb szakaszaiban való eligazodás, a biológiai evolúció lényege. Kommunikáció, Lényegkiemelés, Együttműködés, Rendszerezés, Tapasztalat-szerzés, Komplex információk kezelése, Döntés, Szabálykövetés

A zuzmók, mohák, harasztok testfelépítése, élőhelyük, szaporodásuk, jelentőségük az életközösségekben.

Tud példákat mondani az egyszikű és a kétszikű növényekre.

A virágos növények közös tulajdonságai. Jártasság a nyomtatott és elektronikus információhordozók, az ismeretterjesztő irodalom szövegének feldolgozásában, a szöveg értelmezésében és a lényeges elemek kiemelésében. Kommunikáció, Lényegkiemelés, Együttműködés, Rendszerezés, Tapasztalat-szerzés, Komplex információk kezelése, Döntés, Szabálykövetés A digitális képességek alkalmazásával önálló szöveges és vizuális információk összeállítása, azok szemléletes bemutatása, pl.: az evolúció főbb lépéseiről, a törzsfejlődés folyamatáról Kommunikáció, Lényegkiemelés, Együttműködés, Rendszerezés, Tapasztalat-szerzés, Komplex információk kezelése, Döntés, Szabálykövetés

Ismeri az egysejtű élőlények főbb tulajdonságait. A nyitvatermők törzsének és a fenyők osztályának főbb tulajdonságai.

Tudja az ízeltlábúak és a puhatestűek törzsének jellemző tulajdonságait. Tud a hazai fajok ismerete alapján példákat mondani a rovarok, a pókok és a rákok osztályába tartozó fajokra.

A zárvatermők törzsének főbb tulajdonságai. Az egyszikűek és a kétszikűek osztályainak jellemzői, ismertebb fajaik.

Ismeri a gerinces állatok közös tulajdonságait.

Ismeri, hogy a tanult gerinces állatok melyik 389

458 A korábban megszerzett ismeretek alkalmazásával a környezeti tényezők hatása az élőlények fennmaradásában és kipusztulásában. Kommunikáció, Lényegkiemelés, Együttműködés, Rendszerezés, Tapasztalat-szerzés, Komplex információk kezelése, Döntés, Szabálykövetés

Az önálló és csoportos feladatok végzése és a beszámolók során, önbírálat, reális önértékelés kialakítása, tanári segítséggel folyamatos énkép és önismeret fejlesztése. Kommunikáció, Lényegkiemelés, Együttműködés, Rendszerezés, Tapasztalat-szerzés, Komplex információk kezelése, Döntés, Szabálykövetés

Annak megfigyelése, hogy az élővilág törzsfejlődése során a fejlettség mindig a jobb alkalmazkodó képességben nyilvánult meg. Kommunikáció, Lényegkiemelés, Együttműködés, Rendszerezés, Tapasztalat-szerzés, Komplex információk kezelése, Döntés, Szabálykövetés

A szivacsok és a csalánozók élőhelyei, testfelépítésük, életmódjuk és szaporodásuk. A gyűrűsférgek törzsének jellemzői: kültakaró, mozgás, légzés, táplálkozás, szaporodás. A puhatestűek törzsének jellemzői, a csigák, kagylók, fejlábúak osztályai, ismertebb fajai. Az ízeltlábúak törzse. A rákok, rovarok, pókszabásúak osztályainak testfelépítése, életmódja, szaporodása.

A gerincesek törzse. A halak, a kétéltűek, a hüllők, a madarak, az emlősök osztályaiba tartozó fajok közös és eltérő tulajdonságai. (kültakaró, a mozgás, a táplálkozás, a légzés, a vérkeringés, a szaporodás, az idegrendszer és érzékszervek fő jellemzői).

390

osztályokba tartoznak. Képes a környezetében élő leggyakoribb növényeket és állatokat a főbb rendszertani csoportokba besorolni.

458 A továbbhaladás feltételei: A tanulók ismerjék az egyed feletti szerveződési szintek neveit, főbb jellemzőit. Ismerjék a távoli tájak életközösségeinek legjellemzőbb fajait, testfelépítésüket, életmódjukat. Tudjanak táplálékláncot összeállítani a különböző életközösségek megismert fajaiból. Legyenek képesek kiemelni és összehasonlítani a különböző tájakon élő növények és állatok lényeges ismertetőjegyeit. Lássa az élőlény testfelépítése, életmódja és a környezete közötti összefüggéseket, kölcsönhatásokat. Tudjanak példákat mondani az erdők, szavannák, füves területek károsodásának módjára, a tengerek szennyezésére és azok megakadályozására. Ismerjék a termelés és a technológiai fejlődés természetes környezetünkre gyakorolt hatásait. A tanulókban alakuljon ki energiatakarékos szemlélet gyakorlata a hétköznapi életben. Ismerjék a tudományos rendszerezés elveit, a rendszertan főbb kategóriáit. A megismert élőlényeket tudják a rendszertan kategóriáiba sorolni. Ismerjék a Föld történetének főbb szakaszait, és az élővilág evolúciós folyamatainak időbeliségét és a növények és a fotoszintézis földi élet folyamataiban játszott szerepét. Lássák az evolúció és az élővilág természetes rendszerének kapcsolatát. Tudjon önállóan és csoportmunkában megfigyeléseket, méréseket, vizsgálatokat, kísérleteket tervezni és végezni, a kapott eredményeket a feladatnak megfelelően értelmezni, rögzíteni. A tankönyvek kiválasztásának elvei A tankönyvek kiválasztásánál elsődleges szempont, hogy módot adjon a tevékenykedtetésre, tananyaga ne száraz ismeret, hanem olvasmányos legyen. Fontos, hogy több lehetőséget adjon a mindennapi élettel való kapcsolat kialakítására, az önálló ismeretszerzésre. A korszerű, szép kivitelű, gazdag képanyaggal készült tankönyvek felkeltik vagy fokozzák a tárgy iránti érdeklődésüket és motiválják a tanulókat. Az Apáczai Tankönyvkiadó tankönyvei jól használhatók. Célszerű a tanulók önálló ismertszerzésén, saját élményei feldolgozásán alapuló kiselőadások tartatása, a tananyaghoz kapcsolódó film, olvasmány élmény közös megbeszélése, feldolgozása. Különösen ajánlott hazai és külföldi természettudósok, kutatók életének, munkásságának feldolgozása. (Fekete István, Herman Ottó, Kittenberger Kálmán, Széchenyi Zsigmond, W. Schomburgk, Joy Adamson, Jane Goodall, G. Durrell, D. Attenborough) SZEMPONTOK A TANULÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSÉHEZ

391

458 Az ellenőrzés, értékelés során kapunk visszajelzést arról, hogy a tanulók milyen szinten sajátították el a biológiai tananyagot, hogyan teljesítették a követelményeket. Az ellenőrzés módszereinek alkalmazása során törekedjünk arra, hogy az legyen rendszeres, változatos és terjedjen ki a tanulók valamennyi tanórai, esetenként a tanórán kívüli tevékenységeire. Az ellenőrzésre többféle módszert alkalmazhatunk a biológia órákon is: történhet a tanulói tevékenységek folyamatos megfigyelésével, szóbeli ellenőrzéssel (kérdésekre adott feleletekkel vagy összefüggő felelettel), írásbeli ellenőrzéssel (feladatlapokkal, tantárgytesztekkel, tudásszintmérő lapokkal). A szummatív értékelés előkészítéseként végzett ellenőrzés legyen objektív, vagyis a tantervi követelményekhez viszonyítjuk a tanulók szóbeli vagy írásbeli teljesítményét. Az értékelés történhet szóban, írásban vagy kifejezhetjük a követelményekhez való viszonyítást érdemjegyek formájában is. Az egyes tanévre előírt követelmények 85–90%-os teljesítése már jeles osztályzatnak felel meg. Törekedni kell arra, hogy az ellenőrzés, értékelés, osztályozás kellően motiválja a tanulókat, ezzel is biztosíthatjuk, hogy teljesítményüket a tanítási-tanulási célokhoz közelítsük. Fokozatosan törekedni kell arra is, hogy kialakítsuk a tanulókban az önellenőrzés, önértékelés képességét, így a módszer együttes alkalmazása kedvezően befolyásolja a tanulók személyiségfejlődését.

Az ellenőrzés módjai: – folyamatos megfigyeléssel (milyen a tanulók érdeklődése, aktivitása, figyelme, ismeretszerző képessége, ismeretalkalmazása, hogyan vesznek részt a csoportmunkában, a projektfolyamatban stb.); – szóbeli feleltetéssel (mely elsőbbséget élvez) – törekedni kell arra, hogy a tanulók ismereteiket, tapasztalataikat, megfigyeléseik lényegét összefüggően el tudják mondani; – írásbeli ellenőrzéssel, azaz feladatlapokkal, vázlatrajzok készíttetésével – az ajánlott tevékenységformák között megjelölt gyakorlati feladatok, önálló kutatómunka (ábraelemzés, kiselőadás, sajtófigyelés) végzésével. Az értékelés szempontjai: – –

az alapvető ismeretelemek elsajátításának mértéke, a legfontosabb természettudományos kompetenciák birtoklásának szintje.

Törekedni kell a sokoldalú, differenciált osztályozásra (szóbeli, írásbeli ellenőrzés, órai munka stb.).

392

458

8. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 32 – heti óraszám: 1 Témakör 1. Az emberi test szerveződése 2. Az ember kültakarója és mozgása 3. Az anyagcsere főbb folyamatai 4. Az életfolyamatok szabályozása 5. Az ember szaporodása és egyedfejlődése

A témakör feldolgozására javasolt óraszám 4 5 12 6 5

Az óraszámok magukba foglalják az ismétlésekre, összefoglalásokra, gyakorlásokra, ellenőrzésre, kísérletek, vizsgálatok végzésére, és kiegészítő anyagok feldolgozására fordítható órákat is. Belépő tevékenységformák A tananyagban szereplő legfontosabb fogalmak értelmezése, szakszerű használata. Az emberi szervezet egészének és részeinek bemutatása, jellemzése. Az ember legfontosabb szöveteinek, szerveinek, szervrendszereinek felépítése és működése közötti kapcsolat felismerése. Az egyes szervek, szervrendszerek működésének értelmezése a szervezet egészének szempontjából. Önálló információgyűjtés és feldolgozás az emberi szervezet működéséről (könyvek, folyóiratok, elektronikus források stb.). Az ember életmódja és egészségi állapota, illetve az egészségi állapota és a környezet közti kapcsolat elemzése. Önálló tanulói kiselőadások tartása pl. a korszerű táplálkozásról, az egészségkárosító anyagokról, élvezeti szerekről, szenvedélybetegségekről. Az emberi szervezetet veszélyeztető anyagok szervezetre gyakorolt fontosabb hatásainak megismerése. Az öröklődés és az egészség közötti kapcsolat megismerése, az öröklött kockázatok fogalmának megértése. Egyszerű élettani megfigyelések és vizsgálatok önálló elvégzése. A vizsgálatok eredményeinek, tapasztalatainak dokumentálása és értékelése.

393

458 1. AZ EMBERI TEST SZERVEZŐDÉSE Fejlesztési célok

Tananyag

A fizikai, kémiai ismereteket alkalmazása az ember szervezetét felépítő anyagok és az életműködések megismerése során,

Az ember szervezetének felépítése: sejtek, szövetek, szervek, szervrendszerek.

Az ismeretszerzés során a vizuális információk a szöveggel egyenértékű felhasználása. A kép és a szöveg kapcsolatának megértése. .

A sejt és a főbb sejtalkotók. Az örökítő anyag elhelyezkedése. A gének feladata a fehérjék képzésében, a tulajdonságok öröklődésében.

Magyarázatadása arra, hogy miért kötelező az élelmiszereken feltüntetni azok tápanyag összetételét és vitamintartalmát.

A tulajdonságok öröklődésének alapfolyamatai.

Matematikai kompetenciái felhasználásával számítások végzése az egyes élelmiszerek tápanyag-, energia- és vitamin összetétele, és mindezekből a szervezet számára szükséges napi mennyiség kiszámítására.

Mikroszkópos vizsgálatok: az emberi testet felépítő sejtek, szövetek megfigyelhető tulajdonságai.

Érvek felsorolása, érvek megindoklása: pl.: miért Az ember szervezetét felépítő szerves anyagok: fontos ismernünk a gyümölcsök, üdítőitalok, fehérjék, zsírok, cukrok, nukleinsavak. ásványvizek ásványi anyag összetételét? A szerves anyagok főbb biológiai és kémiai tulajdonságai. Információforrásokból a tanult a témákkal kapcsolatban önálló ismeret szerezése és azokról beszámoló készítése.

Az ember szervezetét felépítő szervetlen anyagok: a víz és különböző ásványi anyagok.

394

A továbbhaladás feltételei Ismeri az emberi test szerveződésének szintjeit.

Tudja, hogy az ember szervezete szervrendszerekből, szervekből, szövetekből és sejtekből épül fel. Érti, hogy az örökítő anyag a sejtmagban helyezkedik el.

Tud példákat mondani az ember szervezetét felépítő szerves és szervetlen anyagokra.

458 A tanultakhoz kapcsolódó vizuális információk értelmezése, a kép és szöveg tartalmi egységének A fontosabb zsírban (A, D, E, K) és vízben kifejezése. oldódó (C, B1, B6, B12,) vitaminok. A létfontosságú vitaminok és ásványi anyagok Csoportmunkában is hatékony ismeretszerzés, az előfordulása az élelmiszerekben. együttműködés megszervezése, a feladatok közös megoldása.

Az emberi testet felépítő szövetek: hámszövet, kötő- és támasztószövetek, izomszövetek, idegszövet. A szövetek jellemző tulajdonságai.

Ismeri a legfontosabb vitaminokat és azok hatását a szervrendszerek működésére.

Ismeri az ember szervezetét felépítő szöveteket.

Tudja az egyes szövetféleségek működését.

395

458 2. AZ EMBER KÜLTAKARÓJA ÉS MOZGÁSA Fejlesztési célok A felépítés és működés közötti sajátos kapcsolatok megfigyelése, abból következtetések levonása. Szóban és egyszerű vázlatrajzokon a felépítés és működés egységének (pl. a hámszövet jellemzői) kifejezése.

Tananyag

Az ember bőrének felépítése és működése. A hám, az irha és a bőralja réteg jellemzői.

A továbbhaladás feltételei Tudja a bőr felépítését és részeinek a nevét, feladatát.

A bőr, mint érzékszerv.

Anatómiai atlaszok rajzainak, mikroszkopikus metszeteknek a megfigyelése, összehasonlítások végzése, azonosságok, különbségek keresése. Érvelés, és magyarázat adás: miért életveszélyes állapot a bőr − akár csak kisebb kiterjedésű – harmadfokú égési sérülése.

Az ember mozgásszervrendszere. A csontváz és a vázizomzat felépítése és működése. A csontok felépítése, kapcsolódási formái, a csontszövet jellemzői.

A bőr felépítésének és működésének ismeretében a rendszeres tisztálkodás fontosságának megértése és igény kialakítása a rendszeres tisztálkodás.

Az izületek felépítése, főbb típusai.

Az izomműködés megértésében a kémiai (az emberi szervezet energiahordozói, az égés feltételei, energiafajták, életfontosságú ásványi anyagok) és a fizikai ismereteik felhasználása (erő,

Az izmok felépítése és az izomműködés alapjelenségei. Az izomszövetek jellemzői. A mozgásszervrendszer egészségtana. 396

Ismerje a bőr egészségét veszélyeztető környezeti ártalmakat.

Tudja a rendszeres tisztálkodás és bőrápolás feladatait.

Ismerje a csontok és az izmok működését a mozgásban.

458 ellenerő, egyszerű gépek, emelő).

A mozgásszervrendszer leggyakoribb betegségei. A rendszeres mozgás és az egészséges táplálkozás jelentősége az egészségmegőrzésben.

A gyógyszeres (kémiai) izomfejlesztők (anabolikus szteroidok) egészségkárosító hatásainak megfigyelése.

Értse a rendszeres mozgás, helyes táplálkozás fontosságát a mozgásszervrendszer egészségmegőrzésében.

3. AZ ANYAGCSERE FŐBB FOLYAMATAI Fejlesztési célok Képek, folyamatábrák, magyarázó rajzok, videofilmek, digitális segédanyagok szempontok szerinti megfigyelése, a lényeg kiemelése, és a szakkifejezések használatával a magyarázó szöveg megfogalmazása. Tapasztalatszerzés az ismeretlen szavak, biológiai fogalmak lexikonokban, ismeretterjesztő irodalomban történő megkeresésében. Meggyőző érvek felsorolása, magyarázatokban a szakkifejezések pontos használata az egészségmegőrzéssel kapcsolatos feladatoknál, pl.: rendszeres fogápolás fontossága, helyes napirend, egészséges táplálkozás jelentősége, a

Tananyag A továbbhaladás feltételei Az ember táplálkozási szervrendszerének felépítése és működése. Érti a táplálkozási, a légzési, vérkeringési és a kiválasztó szervrendszer működését. Az emésztés folyamata A nyálmirigyek (nyál), a gyomor (gyomornedv), a máj (epe), a hasnyálmirigy (hasnyál) és a vékonybél (bélnedv) szerepe a tápanyagok lebontásában.

Ismeri az egyes szervrendszerek szerveinek a nevét és működését.

Élelmiszereink tápanyag-összetétele. A tápanyagok feladata a szervezetünk fejlődésében és egészséges működésében. A táplálkozás egészségtana. A táplálkozási szervek leggyakoribb betegségei. Helyes és helytelen szokások a táplálkozásunkban.

397

Tudja a szervrendszerek leggyakoribb betegségeinek a nevét.

458 dohányzás káros hatásai, stb. A vitaminokról, ásványi anyagokról, az egyes élelmiszerek tápanyag összetételéről tanultak tudatos alkalmazása a táplálkozásban. A szervrendszerek működésével kapcsolatos összefüggések keresése és azok magyarázata, pl. a szívizomzat és az érrendszer fejlettsége és az egészséges életmód között.

A légzőszervrendszer felépítése, az egyes szervek működése. A gége, a hangadás folyamata. Érti az egészséges életmód jelentőségét a betegségek megelőzésében. A légzőszervrendszer leggyakoribb betegségei, a betegségek megelőzése. A levegőszennyező anyagok károsító hatásai a légzőszervünkre. Az ember vére, a véralkotórészek feladata.

A matematikai ismeretei alapján a keringési- és a légzőszervrendszer működéséről megfigyelések, mérések, vizsgálatok végzése, a kapott adatokat értékelése. A kapott adatok összehasonlítása, a serdülőkorban elvárható adatokkal. A vizsgálatok eredményeiből következtetések levonása. A szervrendszerek működéséről, egészségmegőrzéséről és betegségeiről önállóan kiegészítő információk gyűjtése, az elektronikus média és az ismeretterjesztő irodalom felhasználásával. . A természettudományos tárgyakban

A szív felépítése és működése. A verőerek, gyűjtőerek, hajszálerek felépítése, feladata. A vér útja a kis- és a nagyvérkörben. A nyirok és a nyirokkeringés fogalma. A főbb nyirokerek és a nyirokcsomók elhelyezkedése és feladata.

A vérkeringés egészségtana.

398

Tud példákat mondani az egészséges életmód legfontosabb összetevőire.

458 megszerzett ismeretek alkalmazása az anyagcsere működésének megértésében.

A keringési szervrendszer gyakori betegségei. A betegségek megelőzésének formái.

Érti a szervezetünkben zajló anyagcsere folyamatok lényegét.

A kiválasztás fogalma, jelentősége. A kiválasztó szervrendszer szerveinek felépítése és működése. A kiválasztó szervrendszerünk leggyakoribb betegségei. Az egészségmegőrzés fontosabb tudnivalói. Az anyagcsere folyamatok lényege. Építő és lebontó folyamatok szervezetünkben. 4. AZ ÉLETFOLYAMATOK SZABÁLYOZÁSA Fejlesztési célok A szabályozás és a vezérlés folyamatairól tanult ismeretek alkalmazása a szervezetünkben zajló életfolyamatok szabályozására. Kémiai és fizikai ismeretek alkalmazása. Annak megértése, hogy a szervezetünkben zajló életfolyamatok összehangolását kémiai hírvivő anyagok végzik.

Tananyag


Az életfolyamatok idegi és hormonális szabályozása. Érti a szabályozás folyamatának lényegét. Az idegi szabályozás folyamata. Az idegrendszer felépítése, az agyvelő és a gerincvelő.

A szabályozási folyamatok megértéséhez képek, ábrák, makettek megfigyelése, elemezése, a szöveges információkból a lényeg kiemelése, a kép Az agyvelő és a gerincvelő működése. 399

Tudja az idegrendszer központjait.

458 és szöveg együttes értelmezése.

Tud példákat mondani a feltétlen és a feltételes reflexre.

A feltételes és feltétlen reflex fogalma és a Konkrét példák elemzéséből kiindulva annak kialakulásának folyamata. megértése, hogy az életfolyamatok szabályozását az idegrendszer és hormonrendszer együttesen végzi (vészhelyzetek elemzése, nagy figyelmet igénylő problémahelyzetek elemzése,). A vegetatív idegrendszer. Modellek, makettek, magyarázó rajzok segítségével A vérkeringés és a légzés szabályozása. az érzékszervek felépítésének és működésének kapcsolatának elemzése. Ismeretterjesztő anatómia könyvek használatában Az idegrendszer betegségei. és az idegen szavak értelmezéséhez a lexikonok A drogok, az alkohol hatása az idegrendszer használatában való jártasság kialakítása. működésére.

Ismeri a hormonok fogalmát, Tudja a hormonok hatását az életfolyamatokra.

Az érzékszervek működésének megértéséhez a fizikai, kémiai ismeretek alkalmazása, (rezgéshullámok és egyéb mechanikai ingerek; fényterjedés; fénytörés; homorú, domború lencsék; vízben, levegőben oldódó molekulák). Igény kialakítása az egészséges életmód követelményeinek a mindennapi életben való érvényesítésére. Ismeretek alapján magyarázat a kábítószerek, az alkohol és dohányzás egészségromboló hatására.

Hormonális szabályozás. A hormon és a belső elválasztású mirigy fogalma.

Ismeri az érzékszervek felépítését.

A belső elválasztású mirigyek működésének zavarai. A leggyakoribb hormonális betegségek. Érti a látás és a hallás folyamatát. 400

458

Az érzékelés folyamata és jelentősége. A látószerv felépítése és működése.

Tudja a látási és a hallási folyamat lényegét. A hallószerv és az egyensúly- érzékelő szerv felépítése és működése.

Az ízérzékelés és a szaglás folyamata.

Az érzékszervek egészségtana.

401

Tudja az idegrendszer és az érzékszervek egészségmegőrzésének szabályait.

458

5. AZ EMBER SZAPORODÁSA ÉS EGYEDFEJLŐDÉSE Fejlesztési célok Tananyag A korábbi ismereteket alkalmazva, a szaporodás A férfi és a női szaporító szervrendszere. biológiai jelentőségének megértése. Annak megértése, hogy a szaporító A petesejt és a hímivarsejt érési folyamata. szervrendszer nem azonos ütemben fejlődik a A méh nyálkahártya változásai. többi szervrendszerrel, a nemi érés minden embernél különböző időpontban következik be, és nagy eltérések is lehetnek. A megtermékenyítés, a zigóta beágyazódása az Az ismert példák elemzésével annak megértése, anyaméhben. A magzati fejlődés, a szülés. hogy az állatoknál a szaporodás ösztönös folyamat. A meglévő ismeretek alapján Annak megértése meg a nemi ösztönök jelentőségét a szaporodásban. Az embernél az ösztönök tudatos ellenőrzés alatt állnak. Az ösztönöknek és a nemi vágynak szerepe van a szaporodásban, de mindezeket a kölcsönösen A nemi hormonok szabályozó hatása. mély érzelmek, a társ tisztelete, megbecsülése, a Testi és lelki változások a serdülőkorban. A másodlagos nemi jellegek kialakulása. szerelem érzése szabályozza. A korai nemi kapcsolatok veszélyei a testi és lelki egészségre gyakorolt hatása. A korai nemi kapcsolatok hátráltatják a tartós érzelmek kialakulását.

A nemi higiénia. A nemi betegségek és a nemi úton terjedő fertőzések.

A nemi higiéné fontossága a nemi betegségek, 402


Ismeri a szaporító szervrendszer felépítését, és működését.

Tudja a férfi és a női ivarsejtképződés közötti különbséget.

Értse meg a nemi érés és testi érettség közötti különbséget. Ismeri a korai szexuális kapcsolatok veszélyeit.

458 és nemi úton terjedő fertőző betegségek elkerülésében.

Az ember egyedfejlődése, életkori szakaszai. Az egyes életkori szakaszok fontosabb testi-lelki változásai.

Tudjon példákat mondani a nemi úton terjedő betegségekre.

Az ember testfelépítéséről, az életkori szakaszok főbb jellegzetességeiről tanultak a magatartás részévé az idősekkel, a betegekkel, a testi fogyatékkal élőkkel szembeni helyes viselkedés részévé válása.

Tudja az ember főbb életkori szakaszait, és az egyes szakaszokban bekövetkező testi és lelki változásokat.

A továbbhaladás feltételei Tudják felsorolni az egyes életműködések szervrendszereinek fő részeit és ismerjék ezek működésének lényegét. Legyenek jártasak abban, hogy testükkel, életműködésükkel kapcsolatos ismereteket tudjanak szerezni a népszerűsítő művekből, és tudásuknak megfelelő szinten legyenek képesek az információk kritikus értékelésére. Legyenek képesek elektronikus forrásokból a témákhoz kapcsolódó információk gyűjtésére, rendszerezésére és értelmezésére. Legyenek képesek ábrákról, képekről, diagramokról információk leolvasására, illetve azok értelmezésére. Tudják az egyes témákhoz kapcsolódó elméleti és gyakorlati ismereteiket röviden összefoglalni szóban, illetve írásban. Tudják az emberi életszakaszok főbb testi, lelki és viselkedésbeli jellemzőit felsorolni. Tudatosuljon bennük, hogy az ivarszervek nem azonos ütemben fejlődnek a többi szervrendszerrel, a korai szexuális élet ártalmas lehet. Értsék meg, hogy az egyes emberek egyedfejlődése különböző ütemű, ezért az azonos életkorúak között is lehetnek olyan jelentős fejlettségbeli különbségek, amelyek mégsem kórosak. Legyenek toleránsak a más ütemben fejlődő és fogyatékos emberekkel. Legyen igényük a tisztaságra és az egészséges életmódra. Értsék a betegségek megelőzésének fontosságát. Ismerjék a biológiai információ jelentőségét, az örökítő anyag elhelyezkedését, az öröklésmenet törvényszerűségeit.

403

458 Ismerjék az élőlények szervezetében lejátszódó szabályozási folyamatokat, a hormontermelő mirigyek nevét, az idegrendszer főbb részeit és elhelyezkedésüket. Tudjanak egy-egy példát mondani az idegi és hormonális szabályozásra. Ismerjék az alkohol, a dohányzás, a kábítószer élettani hatását. Ismerjék az öröklődés és az egészség közti kapcsolatokat. Legyenek képesek vizsgálatokat, kísérleteket elvégezni, a kapott eredményeket a feladatnak megfelelően értelmezni, rögzíteni. A tankönyvek kiválasztásának elvei A tankönyvek kiválasztásánál elsődleges szempont, hogy módot adjon a tevékenykedtetésre, tananyaga ne száraz ismeret, hanem olvasmányos legyen. Fontos, hogy több lehetőséget adjon a mindennapi élettel való kapcsolat kialakítására, az önálló ismeretszerzésre. A korszerű, szép kivitelű, gazdag képanyaggal készült tankönyvek felkeltik vagy fokozzák a tárgy iránti érdeklődésüket és motiválják a tanulókat. A Nemzeti Tankönyvkiadó új fejlesztésű, kifejezetten a kerettantervhez készült tankönyvei jól használhatók. Célszerű a tanulók önálló ismertszerzésén, saját élményei feldolgozásán alapuló kiselőadások tartatása, a tananyaghoz kapcsolódó film, olvasmány élmény közös megbeszélése, feldolgozása. Különösen ajánlott hazai és külföldi természettudósok, kutatók életének, munkásságának feldolgozása. (Fekete István, Herman Ottó, Kittenberger Kálmán, Széchenyi Zsigmond, W. Schomburgk, Joy Adamson, Jane Goodall, G. Durrell, D. Attenborough) SZEMPONTOK A TANULÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSÉHEZ Az ellenőrzés, értékelés során kapunk visszajelzést arról, hogy a tanulók milyen szinten sajátították el a biológiai tananyagot, hogyan teljesítették a követelményeket. Az ellenőrzés módszereinek alkalmazása során törekedjünk arra, hogy az legyen rendszeres, változatos és terjedjen ki a tanulók valamennyi tanórai, esetenként a tanórán kívüli tevékenységeire. Az ellenőrzésre többféle módszert alkalmazhatunk a biológia órákon is: történhet a tanulói tevékenységek folyamatos megfigyelésével, szóbeli ellenőrzéssel (kérdésekre adott feleletekkel vagy összefüggő felelettel), írásbeli ellenőrzéssel (feladatlapokkal, tantárgytesztekkel, tudásszintmérő lapokkal). A szummatív értékelés előkészítéseként végzett ellenőrzés legyen objektív, vagyis a tantervi követelményekhez viszonyítjuk a tanulók szóbeli vagy írásbeli teljesítményét. Az értékelés történhet szóban, írásban vagy kifejezhetjük a követelményekhez való viszonyítást érdemjegyek formájában is. Az egyes tanévre előírt követelmények 85–90%-os teljesítése már jeles osztályzatnak felel meg. Törekedni kell arra, hogy az ellenőrzés, értékelés, osztályozás kellően motiválja a tanulókat, ezzel is biztosíthatjuk, hogy teljesítményüket a tanítási-tanulási célokhoz közelítsük. Fokozatosan törekedni kell arra is, hogy kialakítsuk a tanulókban az önellenőrzés, önértékelés képességét, így a módszer együttes

404

458 alkalmazása kedvezően befolyásolja a tanulók személyiségfejlődését. Az ellenőrzés módjai: – folyamatos megfigyeléssel (milyen a tanulók érdeklődése, aktivitása, figyelme, ismeretszerző képessége, ismeretalkalmazása, hogyan vesznek részt a csoportmunkában, a projektfolyamatban stb.); – szóbeli feleltetéssel (mely elsőbbséget élvez) – törekedni kell arra, hogy a tanulók ismereteiket, tapasztalataikat, megfigyeléseik lényegét összefüggően el tudják mondani; – írásbeli ellenőrzéssel, azaz feladatlapokkal, vázlatrajzok készíttetésével – az ajánlott tevékenységformák között megjelölt gyakorlati feladatok, önálló kutatómunka (ábraelemzés, kiselőadás, sajtófigyelés) végzésével. Az értékelés szempontjai: – az alapvető ismeretelemek elsajátításának mértéke, – a legfontosabb természettudományos kompetenciák birtoklásának szintje. Törekedni kell a sokoldalú, differenciált osztályozásra (szóbeli, írásbeli ellenőrzés, órai munka stb.). Minden kategóriazáráskor kategória érdemjegyet is kapnak a tanulók.

FÖLDRAJZ 7–8. évfolyam A műveltségterület tantárgyi rendszere és óraszámai Évfolyam

5.

6.

7.

8.

Földrajz

-

-

2

1

Összesen

-

-

72

36

405

458 A földrajz tantárgy kerettanterve és a Nemzeti alaptanterv viszonya Az általános iskolai földrajz kerettanterv szemlélete és értékrendje tükrözi a NAT által meghatározott, a Földünk–környezetünk műveltségi területben rögzített fejlesztési feladatokat és nevelési-oktatási célokat. Megfogalmazása során mindvégig szem előtt tartotta a kiemelt fejlesztési feladatok, illetve a kulcskompetenciák fejlesztése terén megfogalmazott célok teljesítését. Az általános iskolai földrajz kerettanterv szerepe a kulcskompetenciák fejlesztésében és a kiemelt fejlesztési célok teljesítésében Fontos azoknak a kulcskompetenciáknak a birtoklása, amelyek biztosítják az állandóan változó modern világhoz való gyors és hatékony alkalmazkodást. Ezért nagyon fontos a kulcskompetenciákkal kapcsolatos alapkészségek fejlesztése. A földrajz tantárgy tartalmi elemeinek feldolgozása nagymértékben hozzájárul ezek megszerzéséhez. Nagyon fontos elem az anyanyelvi kommunikáció fejlődése, melyet különféle szóbeli és írásbeli ismeretközvetítő, illetve értékelési módszerek alkalmazásával segíthetünk a földrajzi tartalmak elsajátítása során. Az Európai Unió, valamint a távoli tájak és országok természeti és társadalmi-gazdasági sajátosságainak bemutatásával hozzájárul az eltérő kultúrák megismerése iránti igény, a nyitott és befogadó magatartás, illetve szemléletmód kialakulásához. Mindezt úgy valósítja meg, hogy közben elősegíti a természeti és a kulturális értékek iránti tisztelet, illetve a következő nemzedékek számára történő megőrzésük iránti igény kialakulását. Ezzel hozzájárul a felelős és tudatos környezeti magatartás fejlődéséhez. A más anyanyelvű országok és kultúrák megismerése elősegítheti a tanulókban az adott célnyelven történő kommunikáció igényének kialakulását, ez pedig megkönnyítheti az idegen nyelvi kommunikáció fejlődését. A tantárgy keretei lehetőséget biztosítanak a matematikai kompetencia fejlesztésére is. Az a cél, hogy a tanulók alkalmazni tudják az alapvető matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában, főként az adatfeldolgozások, megfigyelések során és a térképen való mérések, becslések végzése közben. A természeti, a társadalmi-gazdasági és a környezeti folyamatokban megfigyelhető kölcsönhatások feltárásával hozzájárul a természettudományi szemlélet és gondolkodásmód kialakulásához. Az állandóan változó világunk természeti, környezeti és társadalmi-gazdasági folyamatainak megismeréséhez és megértéséhez nélkülözhetetlen a folyamatos tájékozódás és információszerzés. Az ismeretek elsajátítása szempontjából fontos a tanulók kezdetben még irányított, majd egyre önállóbbá váló információszerző tevékenysége. Ezért a tanítási-tanulási folyamat egészében nagy hangsúlyt kap az információszerzés és információfeldolgozás képességének fejlesztése, különös tekintettel a digitális világ nyújtotta lehetőségek felhasználására. A tanítási-tanulási folyamat kiemelt célja a folyamatos önképzés iránti igény, valamint az élethosszig tartó tanulás képességének kialakítása, melyre e tantárgy keretein belül is törekedni kell.

406

458 A tantárgy Magyarország és Európa természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőinek bemutatásával hozzájárul a nemzeti és az európai identitástudat kialakulásához. Hazánk és a világ társadalomföldrajzi jellemzőinek megismertetésével emellett biztosítja a szociális és állampolgári kompetenciák későbbi fejlesztésének megalapozását. Napjaink társadalmi-gazdasági folyamatainak megismertetése elősegíti a tanulóknak a gazdasági élet eseményeiben eligazodó, aktív, kreatív, rugalmas és vállalkozóképes állampolgárrá válását. A Földünk–környezetünk műveltségi terület szervesen kapcsolódik az Ember a természetben és az Ember és társadalom műveltségi terület megfelelő fejlesztési területeihez. Ezek a kapcsolatok is alátámasztják a Földünk–környezetünk műveltségi terület integrált jellegét, valamint a természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti jelenségek, folyamatok összefüggéseinek megláttatásában és kölcsönhatásainak feltárásában betöltött alapvető szerepét. Az általános iskolai földrajzoktatás céljai és feladatai A földrajz tantárgy megismerteti a tanulókat a szűkebb és a tágabb környezet természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőivel, a természeti és a társadalmi folyamatokban való tájékozódásukat szolgálja. Elősegíti, hogy megismerjék a világban elfoglalt helyünket, nemzeti értékeinket, kedvező és kedvezőtlen földrajzi és környezeti adottságainkat. Kialakítja, majd fokozatosan fejleszti a tanulók földrajzi-környezeti gondolkodását. Ez megköveteli, hogy a tanítás során a jelenségek, folyamatok vizsgálatát kövesse általánosítás és az összefüggések felfedeztetése, valamint ezek átfogó rendszerként való értelmezése. Ennek érdekében minden jelenséget és folyamatot változásaiban, kölcsönhatásaiban, fejlődésében kell bemutatni, megláttatva azok lehetséges következményeit is. A földrajz tantárgy a ma emberét, társadalmát és környezetét állítja a középpontba, tananyagát oknyomozó és problémákra koncentráló módon dolgozza fel. Tananyaga komplex és több szempontból is szemléletformáló, hiszen a földrajzi-környezeti jelenségeket, folyamatokat részben a természettudományok, részben a társadalomtudományok, illetve az egyéb környezettudományok szempontjai szerint vizsgálja. Kialakítja a tanulókban a mindennapi életben szükséges térbeli és időbeli tájékozódási képességeket. Ezért tanítása során az ismeretnyújtó módszerek mellett előtérbe kell kerülniük az ismeretszerző módszereknek. A tantárgy oktatásának célja, hogy ráébressze a tanulókat a földrajzi ismeretek fontos szerepére napjaink környezeti jelenségeinek, folyamatainak megértésében, megalapozza bennük közösségük, lakóhelyük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában való aktív részvétel készségét. Tudatosítsa a tanulókban, hogy az ember társadalmi-gazdasági tevékenysége során jelentősen átalakította a környezetét, amellyel már saját életfeltételeit is veszélyezteti. Ezzel és a környezet értékeinek megismertetésével segítse elő a környezettudatos életmód kialakulását. Láttassa meg a tanulókkal a környezet és a társadalom időben és térben változó kapcsolatait, összefüggéseit. Tudatosítsa, hogy a jövőben az emberiségnek sokféle kihívással kell szembenéznie, amelyek alapvetően földrajzi problémákból indulnak ki. A földrajz tantárgy feladata, hogy az ismeretek átadásával és a világban való eligazodáshoz szükséges képességek kialakításával felkészítse a tanulókat ezen problémák kezelésére.

407

458 A tantárgy a hazai és az európai természeti, társadalmi, kulturális és tudományos értékek megismertetésén keresztül járuljon hozzá a hazához való kötődés, a reális alapokon nyugvó nemzet- és Európa-tudat kialakulásához. Segítse elő a különböző társadalmi csoportok, nemzetiségek, népek életformája, kultúrája, értékei iránti érdeklődés és tisztelet kialakulását. Az alapfokú földrajzoktatás megfogalmazott célkitűzéseinek, fejlesztési feladatainak megfelelő tartalmak és képességek elsajátítása a Nemzeti alaptanterv bevezetésével az 5. évfolyamon kezdődik. Az 5-6. évfolyamon folyó természettudományos oktatás azonban továbbra is megőrzi alapozó szerepét és feladatát, ezért itt nem a szaktudományos ismeretek elkülönítésén van a hangsúly, hanem a természettudományi kapcsolatok érzékeltetésén. Így a földrajzoktatás tartalmi és képességfejlesztési alapozása a többi természettudományos tantárggyal együtt a természetismeret-oktatás keretei között is megvalósulhat, amely szervesen épül az alsó tagozat környezetismeret-oktatására. A földrajzoktatás tartalma, ismeretrendszere azonban megkívánja, hogy az alapozó oktatási szakaszban ne csak az elemi természettudományi ismeretek és képességek elsajátítása történjen meg, hanem a társadalmi-gazdasági földrajz oktatását segítő alapvető társadalmi-gazdasági ismeretek és az ezek feldolgozásához szükséges képességeké is. A természet- és a társadalomtudomány oldaláról történő megalapozás hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók felismerjék a földrajzi tartalmak integrált jellegét. Megértsék a földrajzi ismeretek és képességek szerepét a természeti és társadalmigazdasági jelenségek, folyamatok összefüggéseinek felismerésében. Éppen ezért célszerű a földrajztanítás alapozását a természetismeret tartalmi rendszerébe beépíteni, és azzal összekapcsolva megszervezni, úgy, hogy az kiegészüljön a társadalmi-gazdasági földrajz elsajátításához szükséges képességek megalapozásával. Az 5-6. évfolyamra épülő földrajzoktatás a 7-8. évfolyamon az életkori sajátosságoknak megfelelő korszerű regionális földrajzi ismeretek átadásával, a földrajzi szemlélet-és gondolkodás valamint a sajátos vizsgálati módszerek alkalmazásával magasabb szinten fejleszti tovább, mélyíti el és differenciálja a tanulók alapozó szakaszban megszerzett tudását és képességeit. Az általános iskolai földrajzoktatás a tantárgy komplex ismeretanyaga révén segíti a tanulók pályaválasztását, eligazodását a munka világában, felkészíti őket a középfokú tanulmányokra. Hozzájárul ahhoz, hogy az általános iskolából kilépő diákok eligazodjanak a világ társadalmi-gazdasági és környezeti folyamataiban, képesek legyenek későbbi, felnőtt életükben felelős döntéshozatalra az állampolgári szerepek gyakorlása során. Fejlesztési követelmények A tananyag feldolgozása során el kell érni, hogy a tanulók ismerjék fel a földi képződményeket, az alapvető természeti és társadalmi jelenségeket, folyamatokat és összefüggéseket. Vegyék észre a természetföldrajzi és a regionális társadalmi-gazdasági folyamatok egymásutániságát és időbeli fejlődését. Értelmezzék, hogy a természeti környezet hogyan befolyásolja az egyes országok társadalmi-gazdasági életét, és ismerjék fel a természeti környezet változásainak társadalmi hatásait. A tanulók ismerjék fel a kontinensek, a tipikus tájak, az országok regionális sajátosságait, a közöttük lévő hasonlóságokat és különbségeket, kapcsolataik rendszerét. Ismerjék meg a gazdasági élet jelenségeinek kölcsönhatásait. Értsék meg, hogy a társadalmi-gazdasági élet eseményei hogyan hatnak az egyes országok fejlődésére.

408

458 Ismerjék meg példákon keresztül, hogy a népek természeti és gazdasági körülményei, hagyományai hogyan határozzák meg gondolkodásmódjukat, gazdasági helyzetüket, világszemléletüket. Tudják, hogy az emberek különböznek egymástól, de emberi mivoltában mindenki egyenrangú. Annak érdekében, hogy kialakuljon a tanulókban a hazai tájhoz, a természeti és a társadalmi értékeinkhez való kötődés, ismerjék meg természeti és társadalmi értékeinket, valamint a természeti tényezők hatásait és földrajzi összefüggéseit a Kárpát-medence népeinek elhelyezkedésében, hagyományaiban, településeiben és gazdasági életében. A tantárgynak azt is el kell érnie, hogy a tanulók összefüggéseikben ismerjék a környezetet veszélyeztető folyamatokat, azok forrásait, megelőzésük és megszűntetésük lehetséges módjait is. Értsék meg, hogy a környezet károsodása nem ismer országhatárokat, a károk megakadályozása érdekében nemzetközi összefogásra, együttműködésre van szükség. A földrajztanítás során el kell érni, hogy a tanulók az alapozó képzés befejezésekor legyenek képesek önállóan a szemléleti, tanári irányítással az okfejtő térképolvasásra különböző tartalmú és méretarányú földrajzi térképeken. Ismerjék a földrajzi térben való eligazodáshoz nélkülözhetetlen topográfiai fogalmakat. Legyenek helyes képzeteik a környezet elemeinek méreteiről, a számszerűen kifejezhető adatok nagyságrendjéről. Alakuljon ki a megfelelő földrajzi-környezeti információhordozók kiválasztására és azok tartalmának felhasználására való képesség, igazodjanak el ezek gyűjteményeiben (pl. könyvtári és múzeumi anyagokban) is tanári segítséggel. Legyenek képesek az életkori sajátosságuknak megfelelő digitális kompetenciák alkalmazására a földrajzi tartalmú információk megszerzésében és feldolgozásában. Legyen képesek földrajzi ismereteik és képességeik szintjének reális értékelésére. Alakuljon ki bennük az igény arra, hogy későbbi életük folyamán önállóan tovább gyarapítsák földrajzi-környezeti ismereteiket és képességeiket. Legyenek birtokában a földrajzi ismeretek elsajátítást segítő hatékony tanulási módszereknek. Váljanak alkalmassá a nemzeti, az európai és az egyetemes természeti és kulturális értékek befogadására, legyenek képesek életkoruknak megfelelő szinten felismerni az azokban rejlő esztétikai értéket. A tanulók legyenek képesek pontos megfigyelésekre, tudjanak vizsgálódni a föld- és környezettudományok megfelelő szempontjai szerint kezdetben tanári irányítással, majd egyre önállóbban. Legyenek képesek együttműködésre a földrajzi-környezeti tartalmú feladatok megoldásakor. Megfigyeléseiket, ismereteiket helyesen, kifejezően tudják elmondani, írásban és rajzban rögzíteni, tudják egyszerű térképeken ábrázolni. Használják a szakkifejezéseket életkori sajátosságaiknak megfelelően. Tudják elemezni és értékelni tapasztalataikat, megfigyeléseik és vizsgálataik alapján alkossanak véleményt. Legyenek képesek a környezetben történő események, helyzetek bemutatása mellett azok reális értékelésére és indoklására. A tantárgy oktatásának célja: szilárd földrajzi ismeretrendszer nyújtása, és az ezen alapuló tudatos földrajzi-környezeti gondolkodás kialakítása a tanulók ismerjék meg a természeti környezet, a társadalom és a gazdasági élet kölcsönös kapcsolatát, a földrajzi környezet szerepét – szerezzenek átfogó ismereteket a kontinensek természeti, társadalom- és gazdaságföldrajzi jellemzőiről, általános és regionális sajátosságairól, különbségeiről;  hazánk természeti, társadalmi, kulturális és tudományos értékeinek megismertetésével járuljon hozzá a reális alapokon nyugvó  

409

458

           

nemzettudat kialakításához, a hazához való kötődéshez; a tanulók ismerjék meg Európa országainak, országcsoportjainak és tipikus tájainak legfontosabb természeti, társadalmi és gazdasági jellemzőit, az országok, térségek együttműködését – az európai kultúra, életmód, szokások, hagyományok megismertetésével pozitív viszony kialakítása a közös európai értékekhez; ismerjék meg a kontinensek népeit, a népesedési folyamatokat, a természeti környezet és a települések, az életmód és gazdasági tevékenység összefüggéseit; más népek megismertetése révén alakuljon ki a tanulókban az eltérő életfelfogású, életmódú és kultúrájú emberek iránti tisztelet és megbecsülés; a korszerű természettudományos műveltség fokozatos elmélyítése, hozzájárulva ezzel a természettudományos világkép alakításához; a tanulók érdeklődésének felkeltése a természeti környezetben lezajló jelenségek, folyamatok megfigyelése és magyarázata iránt; a tanulók megértsék azt, hogy a természet egységes egész, a Föld egységes, de állandóan változó rendszer, amelyben az ember természeti és társadalmi lényként él, és ez megköveteli az erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodást; a tanulók megismerjék az emberi tevékenységek környezetkárosító hatásait, azok megelőzésének és megszüntetésének lehetőségét – a konkrét ismereteken nyugvó környezettudatos magatartás formálása; ismerjék meg a szűkebb és tágabb természeti és társadalmi környezetben való tájékozódás, eligazodás alapvető eszközeit és módszereit; váljanak képessé az információszerzésre, azok értelmezésére és feldolgozására, valamint megfelelő kommunikálásukra; sajátítsák el a földrajzi információk előállítására szolgáló eszközök használatát, az internetalapú szolgáltatások elérésének módját; a tanulók váljanak képessé a korosztálynak megfelelő reális értékelésre és önértékelésre; a földrajzi ismeretek megszerzése közben fejlődjenek a tanulók kulcskompetenciákkal kapcsolatos alapképességei.;

Kulcskompetenciák fejlesztésére példák kommunikáció anyanyelven 7. évfolyam, Dél-Európa Fogalmazás írása „Mediterrán tájak” címmel kommunikáció idegen nyelven 7. évfolyam, Az Egyesült Királyság A döntően angolt tanuló diákok angolul tartott óra az angol szakos kollegával kooperálva matematikai

410

458 7. évfolyam, a térképi ábrázolás A méretarány értelmezése, térképen mért távolságok megfeleltetése valós távolságokkal természettudományos 7. évfolyam, a monszun A földi légkörzés és ennek következményeinek megfigyelése, modellezése digitális 7. évfolyam, Ázsia Jellegzetes tájakat ábrázoló képek gyűjtése az internetről Prezentáció készítés a különböző országokról tanulni tanulási 7. évfolyam, Afrika népessége, társadalmi képe Népességföldrajzi adatokat ábrázoló grafikon elemzése, az adatok értelmezése, önálló következtetések megfogalmazása szociális 8. évfolyam, hazai tájak Puzzle játék készítése csoportokban hazánk, illetve egy nagytáj térképének felhasználásával, majd verseny a részek összerakásában a csoportok között vállalkozói kompetencia 5. évfolyam, 1.8. témakör, a lakóhely és környéke Színes térképvázlat készítése turistáknak a lakóhelyről (Kiskunfélegyházáról, az iskola környékéről), nevezetességek, látnivalók, illetve olyan fontosnak tartott helyek feltüntetésével, melyeket nem említenek az útikalauzok kulturális kifejezőkészség

411

458 8. évfolyam, hazánk nagytájai Csoportos projektmunka egy-egy nagytáj bemutatása jellemző irodalmi szövegeken, festményeken, néprajzi, kulturális jellemzőkön keresztül Kiemelt fejlesztési feladatok és példák Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra 7. évfolyam, Európa népessége A népesség nyelvek, nemzetiségek szerinti megoszlását bemutató térképek elemzése Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés 8. évfolyam, A régiók és a lakóhely földrajza házi dolgozat írása „Ha én lennék a polgármester…” címmel Állampolgári és jogi ismeretek 7. évfolyam, az Európai Unió Aktuális hírek, újságcikkek gyűjtése és ismertetése az Európai Unió működésével kapcsolatban Tanulni tanulás képessége 8. évfolyam, Közép-Európa Éghajlati diagramokból a releváns adatok kiemelése elemzése, összehasonlítsa Oktatásszervezési kérdések

412

458 8. évfolyam, a közlekedési hálózat Magyarországon Tanulmányi séta: a vasútállomás vagy az autóbuszállomás életének, az ott dolgozók munkájának megismerése Társadalmi befogadással kapcsolatos elemek 8. évfolyam, Magyarország népessége A lakóhelyen vagy környékén élő kisebbségek sajátos népszokásainak, hagyományainak bemutatása Gazdasági ismeretek 7. évfolyam, Délnyugat-Ázsia A kőolaj- és földgázkitermelés szerepének, világgazdasági jelentőségének bemutatása adatok, szemelvények alapján

Kulcsfogalmak Az éghajlati övezetesség A napsugarak hajlásszöge,Egyenlítőtől való távolság, módosító tényezők, mérsékelt, forró, hideg övezet, függőleges övezetesség, halmazállapot-változás, levegő, légkör, felmelegedés, vízkörforgás Térképészet, a földgömb

413

458

arányos kicsinyítés, mértékszám (arányszám), a térkép jelrendszere, irány és távolság, vonalas mérték, égtájak, névmutató szélességi és hosszúsági körök, nevezetes szélességi és hosszúsági körök, óceánok, földrészek, időszámítás, évszakok, napéjegyenlőség, napforduló Természeti adottságok szerkezeti felépítés, vízrajzi sajátosságok, természeti erőforrások, ásványkincsek, tipikus tájak: sivatagok, oázisok, esőerdő, tajga, tundra, szubtrópusi és trópusi monszun éghajlatú területek Gazdaságföldrajz éhségövezet, gyarmatosítás, vallás és fogyasztási szokások, gazdasági fejlettség és világgazdasági szerep, népsűrűség, népességeloszlás, erőforrások, társadalmi-gazdasági fejlettség

414

458 7. ÉVFOLYAM Belépő tevékenységformák o A különböző tartalmú földrajzi térképeken közölt információk felhasználása a kontinensek, illetve az egyes országok természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági megismeréséhez. o Kontúrtérképes feladatok irányított megoldása. o Gyűjtőmunka könyvekből, elektronikus információforrásokból a nagy földrajzi felfedezésekről és ezeknek a társadalmi-gazdasági fejlődésre gyakorolt hatásairól. o Információk gyűjtése különböző jellegű információhordozókból az egyes népek életéről, szokásairól, kultúrájáról és hagyományairól. o Szemelvények és példák gyűjtése a természeti környezetet veszélyeztető folyamatokról, a környezeti problémák megelőzéséről és megoldásáról, természeti és civilizációs katasztrófákról. o A kontinensek felszínét, éghajlatát, növényzetét, talaját és gazdaságának jellemzőit bemutató képek, ábrák elemzése, az elemek közötti összefüggések bemutatása. o Tájékozódás légifotókon és műholdfelvételeken tanári irányítással. o Adatok, adatsorok és különböző típusú diagramok összehasonlító elemzése. Egyszerű számítási feladatok megoldása. o Tipikus tájak modellezése homokasztalon. Szemléletes rajz készítése leírások alapján. o A tipikus tájak különböző, megadott szempontok szerinti önálló bemutatása o Tipikus tájak, országok, régiók bemutatása csoportmunkában tanári irányítással. o Példák keresése a természeti és a társadalmi tényezők kölcsönhatásaira kontinensek, kontinensrészek, országcsoportok jellemzői alapján. o Terméklisták összeállítása az egyes országok jellemző termékeiről csoportmunkában. A terméklista alapján az ország világgazdasági szerepének értékelése. o A témákhoz kapcsolódó tablók készítése. o Irányított tanulói kiselőadás, egyszerű prezentáció az egyes országok természeti és kulturális értékeiről, népeinek szokásairól, életmódjáról. o Tanulói beszámoló a magyar utazók, földrajzi felfedezők szerepéről a Föld és népeinek megismerésében. o Szituációs játék, helyzetgyakorlat egyes népcsoportokra jellemző élethelyzetek bemutatására. Tipikus párbeszédek írása: turista és a helyi lakosok között. o Az egyes tipikus tájakon lejátszódható jellemző történet írása, illetve élethelyzet leírása. o Projekt feladat: egy-egy országra jellemző társadalmi-kulturális sajátosságok (zene, ételek, ruhák stb.) bemutatása tabló, kiállítás, közös előadás stb. formájában o Projekt feladat: Poszter készítés. Az egyes országok természeti és gazdasági-kulturális értékeinek bemutatása.

415

458 Évi óraszám: 72 – heti óraszám: 2 Témakör 1. Földtörténet 2. Az Európán kívüli földrészek 3. Észak-, Nyugat- és Dél-Európa természetés társadalomföldrajza TÉMAKÖRÖK Az Európán kívüli kontinensek tipikus tájainak és néhány kiemelt országának természet- és társadalomföldrajza Természeti és társadalmi-kulturális értékei. A környezet minősége

Témakör feldolgozására javasolt óraszám 8 36 28 TARTALMAK Afrika A kontinens általános természet- és társadalomföldrajzi képe, eltérő társadalmi-gazdasági fejlettségű térségei, szerepük a világ gazdaságában A sivatagok és az oázisok, mint tipikus tájak, az „éhségövezet”. Trópusi-Afrika természeti képe, társadalmi-gazdasági problémái. Ausztrália és Óceánia Ausztrália és Óceánia természeti képe, társadalmi-gazdasági jellemzői. Amerika Amerika fő részeinek eltérő természet- és társadalomföldrajzi képe. Az ültetvény, a farmvidék, a technológiai park és az agglomerációs zóna, mint tipikus táj. Amerika jellegzetes országainak hasonló és eltérő természet- és társadalomföldrajzi adottságai: Dél-Amerikában Brazília; Közép-Amerikában Mexikó; Észak-Amerikában az Amerika Egyesült Államok. Ázsia Ázsia általános természet- és társadalomföldrajzi képe. Eltérő adottságok és sajátos társadalmi-gazdasági fejlődési utak a kontinensen. A tajga, a „monszunvidékek”, a magashegység és az öntözéses gazdálkodás területei mint tipikus tájak. A földrész jellemző országai és térségei: Japán, Kína, India, Délkelet-Ázsia, Délnyugat-Ázsia. Szerepük a világ gazdasági életében.

416

458 Európa országainak természet- és társadalomföldrajza Természeti és társadalmikulturális értékei. A környezet minősége

Európa általános természet- és társadalomföldrajzi képe Az Európai Unió országainak általános társadalmi és gazdasági jellemzői. Észak-Európa országainak közös és egyedi földrajzi vonásai, kapcsolatuk a természeti környezettel. Nyugat-Európa országainak hasonló és eltérő földrajzi vonásai. Átalakuló ipari körzetek, új iparágak megjelenése. Kiemelten: Franciaország, Egyesült Királyság. Dél-Európa országainak általános és egyedi földrajzi vonásai. A tipikus mediterrán táj, a kikötőés az üdülőövezet. A Balkán térség természetföldrajzi adottságai és társadalmi-gazdasági képe. Kiemelten: Olaszország, Spanyolország, Horvátország, Szerbia és Montenegró. Kelet-Európa jellegzetes természet- és társadalomföldrajzi vonásainak bemutatása. Kiemelten: Oroszország és Ukrajna. Részletes felosztás

1. FÖLDTÖRTÉNET Fejlesztési célok A földtörténeti és a társadalmi-gazdasági folyamatok időtartamának nagyságrendi eltéréseinek érzékelése.

Tananyag


Eligazodás a földtörténet időegységeiben.

Ismeri a természetföldrajzi folyamatok és a történelmi események időnagyságrendi és A természetföldrajzi folyamatok és a történelmi időtartambeli különbségét. események időnagyságrendi és időtartambeli különbségeinek bemutatása. Ismeri a főbb földtörténeti szakaszokat és azok A földtörténeti események időbelisége és térbelisége. A legfontosabb történéseit. Föld felszínének alakulása a földtörténet során.

A leggyakrabban előforduló ásványok és kőzetek, energiahordozók és nyersanyagok, valamint talajtípusok felismerése és jellemzőik összegyűjtése. Tudja felismerni a kőzetburok legfontosabb A legegyszerűbb vizsgálati eszközök kőzeteit, érceit, ásványait. gyakorlati alkalmazásának és balesetmentes használatának ismerete a kőzetek vizsgálatánál. 417

458

2. AZ EURÓPÁN KÍVÜLI FÖLDRÉSZEK Fejlesztési célok

Tananyag Az egyes kontinenseken zajló főbb földrajziAfrika, Ausztrália és Óceánia, Amerika, valamint környezeti jelenségek, folyamatok, összefüggések Ázsia természet- és társadalomföldrajzi jellemzői. felismerése és értelmezése. A kritikai és a kreatív gondolkodás képességének A földrajzi övezetesség bemutatása a kontinenseken. fejlesztése a gondolkodási technikák megismerésével az egyes országok természet- és társadalom-földrajzi összefüggéseinek feltárása során. Annak tudatosítása, hogy a különböző földrészeken élő emberek származásuk, kultúrájuk, értékrendjük alapján különbözőek, de emberi mivoltukban egyenrangúak.

Matematikai kompetencia fejlesztése a kontinensekhez kapcsolódó adatok feldolgozása során.

A földrészek, azok nagytájai, a tipikus tájak, országcsoportok, országok regionális sajátosságainak bemutatása. Hasonlóságaik és különbségeik felismertetése.

Továbbhaladás feltételei Ismeri Afrika, Ausztrália és Óceánia, a sarkvidékek, Amerika, valamint Ázsia általános természetföldrajzi jellemzőit. Legyen képes felsorolni a természetföldrajzi övezetesség fontos elemeit, bemutatni alapvető jellegzetességeit az egyes kontinenseken.

Tudja elemezni a kontinensek, a tanult tájak, országok természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőit bemutató képeket, ábrákat, adatsorokat.

A természetföldrajzi adottságok gazdaságra gyakorolt hatásának bemutatása. A gazdasági élet jelenségeiben, folyamataiban megnyilvánuló kölcsönhatások bemutatása. Megadott szempontok alapján tudja bemutatni a tananyagban szereplő legfontosabb országokat. Tanári irányítással alkalmas alapvető összefüggések felismerésére. Legyen képes felhasználni a tanult térképi

418

458 A környezettudatos, a természetre nyitott gondolkodás fejlesztése az egyes kontinenseknél tapasztalt környezeti problémák kiváltó okainak megismerésével és a megoldási lehetőségek felvázolásával.

információkat.

Tud példát mondani a környezeti állapotot befolyásoló tevékenységre Az együttműködés, a konfliktuskezelés képességének továbbfejlesztése a projektek lebonyolítása közben.

A globális környezeti problémákat okozó környezetkárosító emberi tevékenységek bemutatása az egyes kontinenseken. Képes projektben közreműködni

Az információszerzés és -feldolgozás képességének fejlesztése. Szemléleti térképolvasás önállóan, különféle méretarányú és ábrázolásmódú térképeken. Térszemlélet fejlesztése az ábrázolt térben való tájékozódással, a földgömb és a térkép koordinátarendszerének segítségével.

Jelentősebb magyar utazók, felfedezők szerepe az egyes kontinensek és népeik megismerésében.

Afrika Társadalmi-gazdasági problémák Afrikában. Afrika jellemző országai és térségei. Az arabok lakta Észak-Afrika, a sivatagok és oázisok – mint a földrész tipikus tájainak bemutatása – kiemelten: Egyiptom. Az éhségövezet. A fejlődésnek indult Dél-Afrika – a Dél-afrikai Köztársaság mint Afrika legfejlettebb országa.

419

458

Ausztrália és Óceánia Ausztrál államszövetség. Sarkvidékek Az Északi- és a Déli-sarkvidék közötti földrajzi különbségek bemutatása. Amerika Észak-, Közép- és Dél-Amerika eltérő természet- és társadalom-földrajzi képének bemutatása. Az ültetvény, a farmvidék, a technológiai park, az agglomerációs zóna mint a földrész tipikus tájainak bemutatása. Az USA mint a világ vezető gazdasági hatalma. Mexikó. Brazília. Ázsia A tajga, a monszunvidék, a magashegység, az öntözéses gazdálkodás területei – mint a földrész tipikus tájainak bemutatása. Közép-Ázsia, Délnyugat Ázsia, Délkelet-Ázsia; Kína mint a Föld legnépesebben fejlődő országa. India, a leggyorsabban emelkedő népességű ország. Japán, az ásványkincsekben szegény ipari nagyhatalom.

420

Tudja megmutatni az egyes földrészekhez kapcsolódó minimális topográfiai fogalmakat különböző méretarányú és tartalmú térképen, illetve a földgömbön

458 3. ÉSZAK-, NYUGAT- ÉS DÉL-EURÓPA TERMÉSZET- ÉS TÁRSADALOMFÖLDRAJZA Fejlesztési célok Tananyag Az Európában zajló főbb földrajzi, környezeti Európa általános természet- és jelenségek, folyamatok, összefüggések felismerése társadalom-földrajzi képe. és értelmezése. A földrajzi övezetesség jellemzői a kontinensen. Észak-, Nyugat- és Dél-Európa tipikus tájai, országcsoportjai, az országok sajátosságai, valamint hasonlóságaik és különbségeik felismertetése. A természet- és társadalomgazdaságföldrajzi összefüggéseik feltárása, különös tekintettel az Európai Unió tagországaira és a hazánkkal Matematikai kompetencia fejlesztése az Európához szomszédos országokra. kapcsolódó adatok feldolgozása során. Az Európai Unió fő céljai, értékei, általános társadalmi és gazdaságföldrajzi jellemzői.

Továbbhaladás feltételei Ismeri Európa általános természetföldrajzi jellemzőit. Tudja felsorolni a természetföldrajzi övezetesség fontos elemeit, valamint bemutatni alapvető jellegzetességeit Európában.

Ismeri, hogy a földrajzi fekvés és helyzet milyen hatással van Észak-, Nyugat- és Dél-Európa országainak társadalmi, gazdasági életére, fejlettségére. Tudja elemezni az országok természeti és társadalmigazdasági jellemzőit bemutató képeket, ábrákat, adatsorokat.

Észak-európai országok közös és egyedi földrajzi vonásai.

A tanult országokat legyen képes bemutatni megadott szempontok alapján. Felismeri az alapvető összefüggéseket. Fel tudja használni a tanult térképi információkat.

Az idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése.

Nyugat-Európa Egyesült Királyság mint a világ iparának bölcsője. Franciaország mint Európa éléstára.

Megadott szempontok alapján tudja bemutatni Európa tipikus tájait és a tananyagban szereplő országokat. Legyen képes alapvető összefüggések felismerésére tanári irányítással.

A környezettudatos, a természetre nyitott gondolkodás fejlesztése az Európában megtalálható környezeti problémák kiváltó

Dél-Európa Mediterrán táj, üdülőövezet, kikötői övezet – mint tipikus tájak jellemzőinek

A kontinens tipikus tájai, illetve országai bemutatása során legyen képes felhasználni a tanult térképi információkat.

Igény kialakulása a közös európai kultúra, különösen annak földrajzi alapjai megismerésére és megőrzésére.

421

458 okainak megismerésével, és a megoldási lehetőségek felvázolásával. Szemléleti térképolvasás önállóan, különféle méretarányú és ábrázolásmódú térképeken.

bemutatatása Olaszország és Spanyolország bemutatásán keresztül. Hazánk déli szomszédai - Horvátország és Szerbia földrajzi jellemzői.

Tudja megmutatni az Európához kapcsolódó minimális topográfiai fogalmakat különböző méretarányú és tartalmú térképen

A TANANYAG FELDOLGOZÁSÁHOZ SZÜKSÉGES TOPOGRÁFIAI FOGALMAK (A minimális topográfiai követelményeket dőlt betűvel jelöltük.) Afrika Gibraltári-szoros, Guineai-öböl, Vörös-tenger, Szuezi-csatorna; Madagaszkár; Kongó, Niger, Nílus, Tanganyika-tó, Viktória-tó; Eurázsiai-hegységrendszer, Atlasz, Dél-afrikai-magasföld; Guineai-öbölpart vidéke, Kelet–afrikai-magasföld, Kilimandzsáró, Kongó-medence, Szahara, Szudán; Algéria, Dél-afrikai Köztársaság, Egyiptom, Nigéria; Johannesburg, Kairó, Pretoria. Ausztrália és Óceánia Ausztrália, Új-Zéland; Tasmania; Nagy-korallzátony; Murray; Ausztráliai-alföld, Nagy-Vízválasztó-hegység, Nyugat-ausztráliai-ősföld; Canberra, Melbourne, Perth, Sydney; Új-Guinea, Melanézia, Mikronézia, Polinézia. Sarkvidékek Jeges-tenger, Grönland, Északi-sark, Északi-sarkvidék (Arktisz), Déli-sark, Déli-sarkvidék (Antarktisz), Erebus. Amerika Észak-Amerika, Közép-Amerika, Dél-Amerika, Latin-Amerika; Antillák, Bering-szoros, Hudson-öböl, Karib (Antilla)-tenger, Mexikói-öböl, Panama-csatorna, Alaszka, Floridai-félsziget, Grönland, Hawaii-szigetek, Kaliforniai-félsziget, Labrador-félsziget;

422

458 Golf-áramlás, Labrador-áramlás; Amazonas, Colorado, Mississippi, Paraná, Szt. Lőrinc-folyó; Nagy-tavak; Amazonas-medence, Andok, Appalache, Brazil-felföld, Guyanai-hegyvidék, Kanadai-ősföld, Kordillerák, Mexikói fennsík, Mississippialföld, Orinoco-medence, Pacifikus-hegységrendszer, Paraná-alföld, Patagónia, Préri, Sziklás-hegység; Amerikai Egyesült Államok, Argentína, Brazília, Kanada, Kuba, Mexikó, Venezuela, Brazília város, Buenos Aires, Chicago, Havanna, Los Angeles, Mexikóváros, Montréal, New York, Ottawa, Rio de Janeiro, San Francisco, São Paulo, Toronto, Washington. Ázsia Dél-Ázsia, Délkelet-Ázsia, Délnyugat-Ázsia, Észak-Ázsia, Kelet-Ázsia, Közép-(Belső)-Ázsia, Boszporusz, Fekete-tenger, Japán-tenger, Mariana-árok, Márvány-tenger, Perzsa (Arab)-öböl, Arab-tenger, Arab-félsziget, Fülöpszigetek, Hindusztáni-félsziget, Indokínai-félsziget, Indonéz-szigetvilág, Japán-szigetek, Kamcsatka-félsziget, Kis-Ázsia, Koreaifélsziget, Tajvan; Eufrátesz, Indus, Jangce, Jenyiszej, Gangesz, Léna, Ob, Sárga-folyó, Tigris; Aral-tó, Bajkál-tó, Kaszpi-tenger; Arab-tábla, Csomolungma (Mt. Everest), Dekkán-fennsík, Dél-kínai-hegyvidék, Fuji, Góbi, Himalája, Hindusztáni-alföld, Iráni-felföld, Kaszpi-mélyföld, Kaukázus, Kínai alföld, Közép-szibériai-fennsík, Mezopotámia, Nyugat-szibériai-alföld, Pamír, Szibéria, Tibet, Tiensan, Urál; India, Indonézia, Irán, Izrael, Japán, Kína, Szaúd-Arábia, Törökország; Ankara, Bombay, Calcutta, Hongkong, Isztambul, Kanton, Mekka, Novoszibirszk, Oszaka, Peking, Sanghaj, Szingapúr, Szöul, Tokió, Újdelhi; Észak-, Nyugat- és Dél-Európa Dél-Európa, Észak-Európa, Kelet Európa, Közép-Európa, Nyugat-Európa, Kelet-Közép-Európa; Adriai-tenger, Balti-tenger, Északi-tenger, Földközi-tenger, La Manche, Norvég-tenger, Oroszlán-öböl, Viscayai-öböl, Appenninifélsziget, Baleár-szigetek, Balkán-félsziget, Bretagne, Brit-szigetek, Ciprus, Izland, Kréta, Málta, Ibériai-félsziget, Skandináv-félsziget, Szicília; Észak-atlanti-áramlás Pó, Rajna, Rhône, Szajna, Száva, Temze; Alpok, Appenninek, Balkán hegység, Balti-ősföld, Dalmácia, Dinári-hegység, Etna, Francia-középhegység, Holland-mélyföld, Kárpátok, Londoni-medence, Mont Blanc, Párizsi-medence, Pennine, Pireneusok, Pó-síkság, Riviéra, Rodope, Skandináv-hegység, Vajdaság, Vezúv; Bulgária, Dánia, Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Koszovó, Luxemburg, Macedónia, Montenegro (Crna Gora), Nagy-Britannia, Norvégia, Olaszország, Portugália, Skócia, Spanyolország, Svédország, Szerbia, Törökország;

423

458 Amszterdam, Ankara, Athén, Belgrád, Bern, Birmingham, Brüsszel, Dublin, Glasgow, Hága, Helsinki, Koppenhága, Le Havre, Lisszabon, Liverpool, Ljubljana, London, Luxembourg, Lyon, Madrid, Manchester, Marseille, Milánó, Nápoly, Oslo, Párizs, Podgorica, Reykjavík, Rijeka, Róma, Rotterdam, Skopje, Stockholm, Strasbourg, Szabadka, Szarajevó, Szófia, Tirana, Torino, Újvidék, Várna, Velence, Zágráb

A továbbhaladás feltételei: A tanuló legyen képes az egyes kontinensek, tájak, országok természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőit bemutató képek, ábrák, adatok elemzésére, tanári irányítás alapján alapvető összefüggések felismerésére. Tudja megadott szempontok alapján bemutatni az egyes kontinenseket, tipikus tájaikat, legfontosabb országaikat. Ismerje fel a természeti és társadalmi környezet alapvető összefüggéseit. Legyen képes különböző térképi információk felhasználására a témákhoz kapcsolódóan. Tudja megmutatni térképen és felismerni kontúrtérképen a topográfiai fogalmakat. Legyen képes nyomtatott és elektronikus forrásokból a témákhoz kapcsolódó információk gyűjtésére, rendszerezésére és értelmezésére tanári irányítással. Legyen képes ábrákról, képekről, diagramokról információk leolvasására, illetve azok értelmezésére. Tudja az egyes témákhoz kapcsolódó ismereteit röviden összefoglalni szóban, illetve írásban. A tanulók értékelése: A kerettanterv nem ad listát a tanulóktól elvárható követelményekről, csupán azt fogalmazza meg, hogy melyek a továbbhaladás feltételei az évfolyamok végén. Benne főként képességekkel összefüggő tevékenységek olvashatók, amelyeket a tanulóknak a megadott szinten kell alkalmazniuk annak érdekében, hogy a következő évfolyam tananyagát sikeresen elsajátíthassák. A továbbhaladási feltételek teljesítése érdekében a helyi tantárgyi program kidolgozásakor a szaktanároknak kell összegyűjteniük az egyes témákhoz, résztémákhoz kapcsolódó újonnan elsajátítandó fogalmakat, folyamatokat, összefüggéseket és tevékenységeket. Az eredményes szaktanári munkához nélkülözhetetlen a követelményrendszer ezen kategóriáiban való biztonságos eligazodás. Minden egyes tanórán világos legyen a cél, hogy az adott tevékenység alkalmazásakor vagy egy fogalom megtanításakor mire támaszkodhatunk és hová kell majd eljutni a földrajzi tanulmányok befejezésekor. Az iskolai szakmai munkaközösségekben közösen dolgozzák ki a képességfejlesztési tevékenységek egymásra épülő rendszerét, a tanulók tudásának ellenőrzési módszereit és az értékelés alapelveit. Fontos, hogy ne csak a tanulók ismereteinek, hanem képességeik szintjéről is tájékozódjunk. Ezért az ellenőrzési módszerek között ne csupán a hagyományos szóbeli és írásbeli formákra gondoljunk, hanem gyakorlati tevékenységekre is (pl. modellezés homokasztalon, applikációs vagy kártyás feladatok). Arról is folyamatosan szerezzünk visszajelzést, hogy milyenek a tanulók földrajzi-környezeti képzetei (pl. rajzoltassunk le velük tipikus tájakat, fogalmakat, fogalmaztassuk meg velük gondolataikat egy-egy kép vagy hír kapcsán).

424

458 Ellenőrzéskor is alkalmaztassuk az információszerzés különféle módszereit (pl. kerestessünk ki adatokat a függelékből valamely szempont szerint, és értelmeztessük azokat). Ugyancsak a munkaközösségekben célszerű megállapodni arról, hogy a tanórai aktivitás és munkafegyelem, valamint a tanórán kívüli tevékenységek (pl. gyűjtőmunka, kiselőadás vagy beszámoló készítése, terepi munka) milyen mértékben számítanak be a tanulói munka értékelésébe. Az ellenőrzés és az értékelés legyen a földrajztanítás folyamatának szerves része, fogja át a tanuló valamennyi tanórai és – a tantárggyal kapcsolatos – tanórán kívüli tevékenységét. Mind az ellenőrzés, mind pedig az értékelés módszertanilag legyen változatos. Az ellenőrzést mindig kövesse a konkrét teljesítmény, a topográfiai tájékozottság és a tantárgyhoz való viszony körültekintő és változatos, kvalitatív értékelése. Az ellenőrzés módjai: – folyamatos megfigyeléssel (milyen a tanulók érdeklődése, aktivitása, figyelme, ismeretszerző képessége, ismeretalkalmazása, hogyan vesznek részt a csoportmunkában, a projektfolyamatban stb.); – szóbeli feleltetéssel (mely elsőbbséget élvez) – törekedni kell arra, hogy a tanulók ismereteiket, tapasztalataikat, megfigyeléseik lényegét összefüggően el tudják mondani; – írásbeli ellenőrzéssel, azaz feladatlapokkal, mérőlapokkal, vázlatrajzok készíttetésével és a topográfiai tájékozottság mérésével; – az ajánlott tevékenységformák között megjelölt gyakorlati feladatok, önálló kutatómunka (ábraelemzés, kiselőadás, sajtófigyelés) végzésével. Az értékelés szempontjai: – –

az alapvető ismeretelemek elsajátításának mértéke, a legfontosabb földrajzi kompetenciák birtoklásának szintje: a) a földrajzi térben való tájékozódás képessége, b) a földrajzi tartalmú információszerzés, c) az információk feldolgozásának, értelmezésének képessége.

Törekedni kell a sokoldalú, differenciált osztályozásra (szóbeli, írásbeli ellenőrzés, órai munka stb.). Javasolt útmutató az értékeléshez

425

458

Az egyes órák utáni számonkérés magában foglalja az adott ország földrajzi adottságait, különös tekintettel a természetföldrajzra, és az ebből következő, ezzel szervesen egységet alkotó gazdasági vonatkozásokra: mezőgazdaság és bányászat. Nagy hangsúlyt kap a gazdaság fejlődése a történelmi helyzetet figyelembe véve. Kiemelt hangsúlyt kapnak azok a fogalmak, melyek a tanult ország ismeretei kapcsán előjönnek. A legfontosabb általános földrajzi fogalmak és annak aktualizálása egy konkrét ország esetében. A napi számonkérésekben négy kérdésből egy ilyen kategóriájú. Az összefoglalás utáni dolgozatokban négy kifejtős, vagy ok-okozati összefüggést elemző feladatból egy, fogalmak rövid meghatározását kéri a tanulóktól. Félév után lehet olyan dolgozatot íratni, ami csak ilyen (rövid fogalmak) kérdéseket tartalmaz. Ezt általában váratlanul, bejelentés nélkül érdemes íratni, mert így –felkészülés nélkül – konkrétabban kiderül, hogy ki mennyire tud tartósan elsajátítani ismereteket. Ezek általában nem tájékoztató jellegűek, ezek érdemjegyét csak akkor írom be, ha jelesre sikerült, a többiek újabb lehetőséget kapnak az ismétlésre, és csak ezután értékelem. Ennek abban van jelentősége, hogy a gyerek éppúgy, mint a tanár visszajelzést kap arra, hogy a félév során milyen mélységig sikerült elsajátítania az anyagot. A fenti dolgozattípus értékelésének szempontjai: Jeles az a dolgozat, mely az új anyagot is, és az ismétlést is hibátlanul megoldotta. Látható, hogy érti az összefüggéseket, biztonságosan alkalmazza az új ismereteket, az ismétlőkérdés is bizonyítja, hogy folyamatosan tanul. Jó a dolgozat, ha az egyik kérdést nem válaszolta meg, vagy minden kérdésre adott ugyan választ, de azok hiányosságról tesznek bizonyságot, de ez a hiányosság nem érinti a megértés lényegét, Közepes a dolgozat, ha két kérdésre egyáltalán nem adott választ, vagy válaszai komoly hiányosságokat tartalmaznak ugyan, de tévedéseket nem. Elégséges az a dolgozat, amely csak egy kérdésre adott kifogástalan választ (ami nem nagyon valószínű), vagy a kérdésekre adott válaszából az derül ki, hogy egy-két ponton rendelkezik ismeretekkel, de a többi kérdésre nem tud megfelelő választ adni, valamit komoly tárgyi tévedései vannak.

426

458 Elégtelen az a dolgozat, amelyben egyetlen kérdésre sem született kielégítő felelet. A számon kérendő anyaghoz tartozik a topográfiai ismeretek elsajátítása és számonkérése is. Ez a kiadott névjegyzék alapján történik. A gyakorlás több lépcsőben folyik: először a fali térképnél, majd a fali vaktérkép segítségével. Ezzel párhuzamosan alkalmazott módszer, a „Hol keresnéd a térképen?” című művelet, melynek során a kérdezett földrajzi területet vagy objektumot szavakkal kell körülhatárolnia, hogy hol található, kizárólag emlékeire hagyatkozva. Az utolsó lépés, amikor vaktérképen kell bejelölnie a kérdezett területet. Az értékelés öt vagy tíz bejelölés, mutogatás vagy meghatározás formájában történik. 5 jó – 5 4 jó –4 3 jó – 3 2 jó –2 1 jó – 1 0 jó – 1 10 kérdés esetében: 10-9 jó -5 8-7 jó –4 6-5 jó –3 4-3 jó –2 2 és alatta 1 Kategóriazáráskor kategóriajegyet is kapnak a tanulók – lásd Házirend! 8. ÉVFOLYAM Belépő tevékenységek  

A különböző tartalmú földrajzi térképeken közölt információk felhasználása a kontinensek, illetve az egyes országok természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági megismeréséhez. Kontúrtérképes feladatok irányított megoldása. Az időjárási jelenségek felismerése időjárási térképek alapján. Egyszerű összefüggések felismerése, következmények megfogalmazása.

427

458                   

Az éghajlat jellemzőinek felismerése diagramokon, és következtetések levonása az adatokból. Összefüggések felismerése. Folyamatábrák használata a földtörténeti események, a felszínfejlődés és következményeik feltárásához. A gazdasági élet ágazatainak, ágainak szerepe és változási tendenciáinak bemutatása statisztikai adatok feldolgozásával, forráselemzéssel, esetmegbeszéléssel. A Kárpát-medence népeinek és hagyományainak, a tájak eltérő földrajzi jellemzőinek bemutatása szemelvények alapján. Információk gyűjtése egyéni és csoportmunkában társadalmi-gazdasági jelenségekről, folyamatokról statisztikák, tömegkommunikációs források, internet felhasználásával. Tanulói beszámoló önállóan gyűjtött információk alapján hazánk szerepéről az Európai Unió társadalmi-gazdasági, kulturális életben. Sajtó-, tv- és internet figyelő az Európai Unióval, illetve hazánkkal kapcsolatos környezeti és társadalmi-gazdasági aktualitások gyűjtése és ismertetése. Tanulói kiselőadás, prezentáció a különböző tájak népszokásairól, hagyományairól önálló, illetve csoportban végzett kutatómunka alapján. Terméklisták összeállítása Magyarország legfontosabb termékeiből és kiviteli cikkeiből. Tabló, illetve riport készítése hazánk védett természeti és kulturális értékeivel, idegenforgalmi vonzerejével kapcsolatban. Szituációs játék, helyzetgyakorlat egyes országokban, illetve tájakon élők népcsoportokra jellemző élethelyzetek bemutatására. Szituációs játék a lakókörnyezetet veszélyeztető környezeti, illetve természeti katasztrófa (árvíz, vihar, szennyezés) esetén való helyes viselkedés, illetve magatartás bemutatására. Projekt feladat: egy-egy hazai tájra jellemző társadalmi-kulturális sajátosságok (népzene, ételek, szokások, népviselet stb.) bemutatása tabló, kiállítás, közös előadás stb. formájában Projekt feladat: Egy idegenforgalmi körzet bemutatása perzentáció, poszter, kiállítás formájában. Projekt feladat: Lakóhelyünk környezeti állapotának vizsgálata. Az eredmények bemutatása. Véleményütköztetés, osztálytermi vita: Mi a környezettudatos életmód? Mit tehetünk a környezetünk védelme érdekében? Véleményütköztetés: hazánk természeti és társadalmi adottságainak (erőforrásának) megítéléséről. Rajzverseny, fotókiállítás hazánk természeti, kulturális és társadalmi-gazdasági értékeinek bemutatására.

Évi óraszám: 36 – heti óraszám: 1 Témakör feldolgozására javasolt óraszám 18 1. Kelet- és Közép-Európa 8 2. Magyarország természeti és társadalom-földrajzi viszonyai 10 3. Magyarország tájai Témakör

428

458

TÉMAKÖRÖK Közép-Európa tájainak és országainak természet- és társadalomföldrajza Természeti és társadalmi-kulturális értékei. A környezet minősége

TARTALMAK Közép-Európa általános földrajzi képe. A Közép-európai-sík- és rögvidék természeti adottságai és gazdasági feltételei. A középhegységek és a feltöltött alföldek, mint tipikus tájak. Németország szerepe az európai gazdaságban. Csehország és Lengyelország földrajzi sajátosságai. Közép-Európa magashegyvidékei: az Alpok és a Kárpátok. Az alpi országok: Ausztria, Szlovénia és a kárpáti országok: Szlovákia, Románia földrajzi jellemzése, hasonló és eltérő vonások kiemelése.

A Kárpát-medence természet- és társadalomföldrajza

A Kárpát-medence földtani szerkezete és természetföldrajzi képe. A magyarság a Kárpát-medencében. A társadalmi-gazdasági élet változásai és mai földrajzi vonásai.

429

458 Természeti adottságok és a társadalmi-gazdasági lehetőségek Magyarország tájain Természeti és társadalmi-kulturális értékek. A környezet minősége

Hazánk földrajzi fekvése, helyzete a Kárpát-medencében és Európában. Magyarország felszíne, domborzata. Természeti adottságaink és természeti erőforrásaink. Hazánk népességföldrajzi jellemzői, népesedési folyamatai. A magyar nép tájtörténeti tagolódása, etnikai csoportok, nemzetiségek. A földrajzi környezet hatása a gazdálkodásra, a településekre és az életmódra. A gazdaság telepítő tényezői, általános vonásai, területi különbségei, szerkezeti átalakulása. Településtípusok, településhálózat és infrastruktúra Magyarországon. A hazai tájtípusok (alföldi, dombsági és középhegyvidéki tájak) földrajzi jellemzése. A tájak természeti erőforrásai, természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági jellemzőik. Hazánk tájainak idegenforgalmi, környezeti értékei, állapota és védelme. Hazánk nemzetközi kapcsolatai. Budapest földrajza. Régiónk földrajza.

Részletes felosztás 1. KELET- ÉS KÖZÉP-EURÓPA Fejlesztési célok Igény kialakítása a közös európai kultúra – különösen annak földrajzi alapjai – megismerésére és megőrzésére.

A Kelet- és Közép-Európával kapcsolatos főbb földrajzi, környezeti jelenségek, folyamatok, összefüggések értelmezése.

Tananyag

Továbbhaladás feltételei Ismeri a földrajzi fekvés és helyzet hatását Kelet- és Közép-Európa országainak társadalmi, gazdasági életére, fejlettségére.

Kelet-Európa természet földrajzi viszonyai.

430

Legyen képes a Kelet- és Közép-Európa országainak természeti és a társadalmi-gazdasági jellemzőit bemutató képek, ábrák, adat-sorok elemzésére. Megadott szempontok alapján be tudja bemutatni a tanult országokat. Felismeri az alapvető

458 Oroszország és Ukrajna jellegzetes társadalom- összefüggéseket. földrajzi vonásai, különös tekintettel az utóbbi Tudja felhasználni a tanult térképi információkat. évek változásaira. Legyen képes bemutatni Kelet- és Közép-Európát, tipikus tájait, valamint a tananyagban szereplő országokat a megadott szempontok alapján. Közép-Európa általános földrajzi képe. A különböző típusú közép-európai tájak (alföldek, rögvidék, magashegységek) természeti adottságai és gazdasági feltételei.

A földrajzi térben zajló kölcsönhatások felismerése. A matematikai kompetencia fejlesztése az adatfeldolgozások segítségével.

Közép-Európa tipikus tájainak – középhegység, feltöltött alföld, medence, bányavidék, ipari körzet – bemutatása német-, cseh- és lengyelországi példákon keresztül. Németország szerepe az európai gazdaságban. Csehország és Lengyelország.

Együttműködés és konfliktuskezelés képességének fejlesztése a projektek szervezése során.

Közép-Európa magashegyvidékei: az Alpok és a Kárpátok természeti adottságai. A környezettudatos, természetre nyitott gondolkodás A társadalmi-gazdasági élet földrajzi vonásai. formálása. A gazdasági fejlettség különbségei, azok okai. Az információszerzés és -feldolgozás képességének fejlesztése, különös tekintettel az Internetre. A Az alpokbeli országok földrajzi jellemzése: digitális kompetencia fejlesztése. (kiemelt ország) Ausztria, Szlovénia. A konfliktuskezelés képességének fejlesztése A kárpáti országok földrajzi jellemzése: döntéshelyzetekkel, vitákkal. Szlovákia, Románia. Különböző típusú térképek használata az

431

Tudja alkalmazni a Kelet- és Közép-Európához kapcsolódó minimális topográfiai fogalmakat különböző méretarányú és tartalmú térképen.

458 ismeretszerzésben. Szemléleti térképolvasás önállóan, okfejtő térképolvasás tanári irányítással, különféle méretarányú és ábrázolásmódú térképeken. 2. MAGYARORSZÁG TERMÉSZETI ÉS TÁRSADALOMFÖLDRAJZI VISZONYAI Fejlesztési célok

A nemzeti identitástudat fejlesztése a magyarság és Magyarország szerepének felismerésén keresztül.

Tananyag A Kárpát-medence kialakulása és természetföldrajzi képe. A Kárpát-medence népei. A magyarság a Kárpát-medencében. Magyarország földrajzi helyzete. Helye a Kárpát-medencében.

Továbbhaladás feltételei Tudja elemezni hazánk földrajzi fekvését, helyzetét a Kárpát-medencében és Európában.

A főbb földrajzi, környezeti jelenségek, folyamatok, Legyen képes elemezni Magyarország földrajzi összefüggések felismerése és értelmezése Hazánk felszínének kialakulása, legjellemzőbb környezetének természeti és társadalmi-gazdasági Magyarország területéről. jellemzőit a megadott szempontok alapján. kőzetei. Az ország természeti viszonyai (felszín, éghajlat, vízrajz, természetes növényzet), természeti erőforrásaink. A digitális kompetencia fejlesztése. A matematikai kompetencia fejlesztése az éghajlati diagramok elemzésével és szerkesztésével.

Az információszerzés és -feldolgozás képességének 432

458 fejlesztése.

Tematikus térképek használata az ismeretszerzésben. A népesség alakulása és annak magyarázata. A nemzetiségek helyzete. Településeink.

Tudja felsorolni és jellemezni hazánk környezeti értékeit. Tudjon példát hozni környezetvédelmi intézkedésekre.

A gazdasági élet telepítő tényezői, általános vonásai és területi különbségei, annak okai. A digitális kompetencia fejlesztése.

A gazdaság szerkezetének átalakulása. Az ipar és a mezőgazdaság jellemzése, kihívásai.

A környezettudatos, a természetre nyitott gondolkodás formálása. Védett természeti, kulturális és gazdaságtörténeti értékeink ismerete. Különböző típusú térképek használata az ismeretszerzésben és a terepen való eligazodásban. Szemléleti térképolvasás önállóan, okfejtő

Hazánk nemzetközi kapcsolatai. Az Európai Unió és hazánk kapcsolata. Az uniós csatlakozás adta lehetőségek, és azok kihasználása. Környezetünk problémái, azok hazai és regionális kapcsolatainak bemutatása.

433

Legyen képes kontúrtérképen elhelyezni az egyes témákhoz kapcsolódó minimális topográfiai fogalmakat. Tudjon jellemezni topográfiai fogalmakat. Legyen képes elemezni hazánk természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőit tartalmazó tematikus térképeket.

458 térképolvasás tanári irányítással, különféle méretarányú és ábrázolásmódú térképeken. 3. MAGYARORSZÁG TÁJAI Fejlesztési célok Hazánk tájaival kapcsolatos főbb földrajzi, környezeti jelenségek, folyamatok, összefüggések felismerése és értelmezése.

Magyarország védett természeti, kulturális, néprajzi, gazdaságtörténeti értékei.

Tananyag


Tematikus térképek használata az ismeretszerzésben. A hazai nagytájak földrajzi jellemzése: természetföldrajzi, valamint társadalmigazdasági jellemzőik, természeti erőforrásaik. A gazdasági élet ágazatai a tájakon. Együttműködési képesség fejlesztése. A konfliktuskezelés képességének fejlesztése döntéshelyzetekkel. A nemzeti identitástudat fejlesztése a hagyományok ápolásával. A tanulók esztétikai befogadóképességének fejlesztése. A környezettudatos, a természetre nyitott gondolkodás formálása.

Különböző térképi információk felhasználásával legyen képes bemutatni hazánk jellemző tájtípusainak (alföldi, dombsági és középhegyvidéki tájak) természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőit. Felismerje a természeti adottságok jelentőségét A természeti és társadalmi-gazdasági környezet az egyes vidékek gazdasági életében. kapcsolatai a tájakon. Jellemző életmódok.

A tájak környezeti állapota, védelme, környezeti, idegenforgalmi értékei. Budapest földrajza, szerepe az ország életében. A saját régió földrajzi jellemzői. 434

Legyen tisztában a főváros szerepével hazánk társadalmi-gazdasági életében.

458

Különböző típusú térképek használata az ismeretszerzésben és a terepen való eligazodásban. Szemléleti térképolvasás önállóan, okfejtő térképolvasás tanári irányítással, különféle méretarányú és ábrázolásmódú térképeken.

Munkaerő-piaci alapismeretek.

Legyen képes kontúrtérképen elhelyezni az egyes témákhoz kapcsolódó minimális topográfiai fogalmakat. Tudjon leolvasni tematikus térképet.

A TANANYAG FELDOLGOZÁSÁHOZ SZÜKSÉGES TOPOGRÁFIAI FOGALMAK (A minimális topográfiai követelményeket dőlt betűvel jelöltük.) Közép- és Kelet-Európa Don, Dnyeper, Duna-delta, Elba, Garam, Inn, Moldva (Vltava), Morva, Nyitra, Odera, Rajna, Rajna-Majna-Duna vízi út, Száva, Vág, Visztula; Alpok, Bécsi-medence, Burgenland, Csallóköz, Cseh-medence, Donyec-medence, Déli-Kárpátok, Erdély, Erdélyi-középhegység, Erdélyimedence, Északkeleti-Kárpátok, Északnyugati-Kárpátok, Fekete-erdő, Gerlachfalvi-csúcs, Germán-alföld, Hargita, Kaszpi-mélyföld, Kárpátalja, Keleti-Alpok, Keleti-Kárpátok, Lengyel-alföld, Lengyel-középhegység, Magas-Tátra, Morva-medence, Német-középhegység, Nyugati-Alpok, Rajnai-palahegység, Román-alföld, Ruhr-vidék, Sváb-bajor-medence, Székelyföld, Szilézia, Szudéták, Vajdaság, Vereckei-hágó; Ausztria, Csehország, Lengyelország, Moldova, Németország, Oroszország, Románia, Svájc, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna; Arad, Bécs, Berlin, Beregszász, Bern, Brassó, Bréma, Brno, Bukarest, Constanza, Drezda, Eszék, Frankfurt, Gdaňsk, Genf, Graz, Hamburg, Kassa, Katowice, Kijev, Kolozsvár, Krakkó, Lipcse, Linz, Ljubljana, Marosvásárhely, Minszk, Moszkva, Munkács, Murmanszk, München, Nagyvárad, Novoszibirszk, Odessza, Ostrava, Ploieşti, Plzeň, Pozsony, Prága, Salzburg, Steyer, Stuttgart, Székelyudvarhely, Szentpétervár, Temesvár, Ungvár, Varsó, Volgográd, Zsolna. Magyarország Balaton, Bodrog, Dráva, Duna, Fertő, Hernád, Ipoly, Kis-Balaton, Körös, Maros, Mura, Rába, Sajó, Sió, Szamos, Tisza, Tisza-tó, Velencei-tó, Zagyva, Zala; Csepel-sziget, Mohácsi-sziget, Szentendrei-sziget, Szigetköz, Aggteleki-karszt, Alföld, Alpokalja, Badacsony, Bakony, Balaton-felvidék Baranyai-dombság, Bodrogköz, Borsodi-medence, Börzsöny, Budai-hegység, Bükk, Bükk-fennsík, Cserehát, Cserhát, Dráva menti síkság (Dráva-mellék), Duna-Tisza köze, Dunakanyar, Dunántúli-

435

458 dombság, Dunántúli-középhegység (Dunántúli-középhegyvidék), Dunazug-hegység, Északi-középhegység, (Észak-magyarországiközéphegység), Gerecse Hajdúság, Hegyalja, Hortobágy, Írott-kő, Jászság, Kékes, Kisalföld, Kiskunság, Kőszegi-hegység, Maros-Körös köze, Mátra, Mecsek, Mezőföld, Móri-árok, Nagykunság, Nógrádi-medence, Nyírség, Nyugat-magyarországi-peremvidék, Őrség, Pilis, Somogyi-dombság, Soproni-hegység, Szekszárdi-dombság, Tapolcai-medence, Tihanyi-félsziget, Tiszántúl, Tokaj - Eperjesi-hegység, Tolnai-dombság, Velencei-hegység, Vértes, Villányi-hegység, Visegrádi-hegység, Zalai-dombság, Zempléni-hegység; Bács-Kiskun megye, Baranya megye, Békés megye, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Csongrád megye, Fejér megye, Győr-Moson-Sopron megye, Hajdú-Bihar megye, Heves megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Komárom-Esztergom megye, Nógrád megye, Pest megye, Somogy megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Tolna megye, Vas megye, Veszprém megye, Zala megye; Budapesti agglomeráció, Ajka, Algyő, Baja, Balatonfüred, Békéscsaba, Biharkeresztes, Budapest, Cegléd, Debrecen, Dorog, Dunaújváros, Eger, Esztergom, Galyatető, Gyöngyös, Győr, Gyula, Hajdúszoboszló, Hatvan, Hegyeshalom, Hévíz, Hódmezővásárhely, Hollókő, Jászberény, Kalocsa, Kaposvár, Kazincbarcika, Kecskemét, Kelebia, Keszthely, Komárom, Kőszeg, Komló, Lábatlan, Letenye, Miskolc, Mo-hács, Mosonmagyaróvár, Nagykanizsa, Nyíregyháza, Orosháza, Ózd, Paks, Pannonhalma, Pápa, Pécs, Rábafüzes, Rajka, Salgótarján, Sárospatak, Siófok, Sopron, Százhalombatta, Szeged, Székesfehérvár, Szekszárd, Szentendre, Szentgotthárd, Szolnok, Szombathely, Tata, Tatabánya, Tihany, Tiszaújváros, Vác, Várpalota, Veszprém, Visegrád, Visonta, Záhony, Zalaegerszeg; Nemzeti parkok: Aggteleki Nemzeti Park, Balaton-felvidéki Nemzeti Park, Bükki Nemzeti Park, Duna–Dráva Nemzeti Park, Duna–Ipoly Nemzeti Park, Fertő–Hanság Nemzeti Park, Hortobágyi Nemzeti Park, Kiskunsági Nemzeti Park, KörösMaros Nemzeti Park, Őrségi Nemzeti Park. Régiók: Dél-Alföld régió, Dél-Dunántúl régió, Észak-Alföld régió, Észak-Magyarország régió, Közép-Dunántúl régió, KözépMagyarország régió, Nyugat-Dunántúl régió. A továbbhaladás feltételei A tanuló legyen képes ismertetni Közép-Európa országainak jellemző természeti és társadalmi-gazdasági vonásait. Tudja bemutatni hazánk földrajzi környezetének természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőit megadott szempontok alapján. Tudja ismertetni hazánk tájainak természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőit különböző térképi információk felhasználásával. Ismerje fel a természeti adottságok szerepét, hatását az egyes térségek gazdasági életében. Ismerje hazánk környezeti értékeit. Tudja megmutatni térképen és felismerni kontúrtérképen a topográfiai fogalmakat. Tudja meghatározni és megfogalmazni földrajzi fekvésüket, kapcsoljon hozzájuk tartalmi jellemzőket. Legyen képes nyomtatott és elektronikus forrásokból a témákhoz kapcsolódó információk gyűjtésére, rendszerezésére és értelmezésére tanári irányítással. Legyen képes ábrákról, képekről, diagramokról információk leolvasására, illetve azok értelmezésére. Tudja az egyes témákhoz kapcsolódó ismereteit röviden összefoglalni szóban, illetve írásban.

436

458 A tanulók értékelése: A kerettanterv nem ad listát a tanulóktól elvárható követelményekről, csupán azt fogalmazza meg, hogy melyek a továbbhaladás feltételei az évfolyamok végén. Benne főként képességekkel összefüggő tevékenységek olvashatók, amelyeket a tanulóknak a megadott szinten kell alkalmazniuk annak érdekében, hogy a következő évfolyam tananyagát sikeresen elsajátíthassák. A továbbhaladási feltételek teljesítése érdekében a helyi tantárgyi program kidolgozásakor a szaktanároknak kell összegyűjteniük az egyes témákhoz, résztémákhoz kapcsolódó újonnan elsajátítandó fogalmakat, folyamatokat, összefüggéseket és tevékenységeket. Az eredményes szaktanári munkához nélkülözhetetlen a követelményrendszer ezen kategóriáiban való biztonságos eligazodás. Minden egyes tanórán világos legyen a cél, hogy az adott tevékenység alkalmazásakor vagy egy fogalom megtanításakor mire támaszkodhatunk és hová kell majd eljutni a földrajzi tanulmányok befejezésekor. Az iskolai szakmai munkaközösségekben közösen dolgozzák ki a képességfejlesztési tevékenységek egymásra épülő rendszerét, a tanulók tudásának ellenőrzési módszereit és az értékelés alapelveit. Fontos, hogy ne csak a tanulók ismereteinek, hanem képességeik szintjéről is tájékozódjunk. Ezért az ellenőrzési módszerek között ne csupán a hagyományos szóbeli és írásbeli formákra gondoljunk, hanem gyakorlati tevékenységekre is (pl. modellezés homokasztalon, applikációs vagy kártyás feladatok). Arról is folyamatosan szerezzünk visszajelzést, hogy milyenek a tanulók földrajzi-környezeti képzetei (pl. rajzoltassunk le velük tipikus tájakat, fogalmakat, fogalmaztassuk meg velük gondolataikat egy-egy kép vagy hír kapcsán). Ellenőrzéskor is alkalmaztassuk az információszerzés különféle módszereit (pl. kerestessünk ki adatokat a függelékből valamely szempont szerint, és értelmeztessük azokat). Ugyancsak a munkaközösségekben célszerű megállapodni arról, hogy a tanórai aktivitás és munkafegyelem, valamint a tanórán kívüli tevékenységek (pl. gyűjtőmunka, kiselőadás vagy beszámoló készítése, terepi munka) milyen mértékben számítanak be a tanulói munka értékelésébe. Az ellenőrzés és az értékelés legyen a földrajztanítás folyamatának szerves része, fogja át a tanuló valamennyi tanórai és – a tantárggyal kapcsolatos – tanórán kívüli tevékenységét. Mind az ellenőrzés, mind pedig az értékelés módszertanilag legyen változatos. Az ellenőrzést mindig kövesse a konkrét teljesítmény, a topográfiai tájékozottság és a tantárgyhoz való viszony körültekintő és változatos, kvalitatív értékelése. Az ellenőrzés módjai: – folyamatos megfigyeléssel (milyen a tanulók érdeklődése, aktivitása, figyelme, ismeretszerző képessége, ismeretalkalmazása, hogyan vesznek részt a csoportmunkában, a projektfolyamatban stb.); – szóbeli feleltetéssel (mely elsőbbséget élvez) – törekedni kell arra, hogy a tanulók ismereteiket, tapasztalataikat, megfigyeléseik lényegét összefüggően el tudják mondani; – írásbeli ellenőrzéssel, azaz feladatlapokkal, mérőlapokkal, vázlatrajzok készíttetésével és a topográfiai tájékozottság mérésével;

437

458 –

az ajánlott tevékenységformák között megjelölt gyakorlati feladatok, önálló kutatómunka (ábraelemzés, kiselőadás, sajtófigyelés) végzésével.

Az értékelés szempontjai: – –

az alapvető ismeretelemek elsajátításának mértéke, a legfontosabb földrajzi kompetenciák birtoklásának szintje: d) a földrajzi térben való tájékozódás képessége, e) a földrajzi tartalmú információszerzés, f) az információk feldolgozásának, értelmezésének képessége.

Törekedni kell a sokoldalú, differenciált osztályozásra (szóbeli, írásbeli ellenőrzés, órai munka stb.). Javasolt útmutató az értékeléshez Az egyes órák utáni számonkérés magában foglalja az adott ország földrajzi adottságait, különös tekintettel a természetföldrajzra, és az ebből következő, ezzel szervesen egységet alkotó gazdasági vonatkozásokra: mezőgazdaság és bányászat. Nagy hangsúlyt kap a gazdaság fejlődése a történelmi helyzetet figyelembe véve. Kiemelt hangsúlyt kapnak azok a fogalmak, melyek a tanult ország ismeretei kapcsán előjönnek. A legfontosabb általános földrajzi fogalmak és annak aktualizálása egy konkrét ország esetében. A napi számonkérésekben négy kérdésből egy ilyen kategóriájú. Az összefoglalás utáni dolgozatokban négy kifejtős, vagy ok-okozati összefüggést elemző feladatból egy, fogalmak rövid meghatározását kéri a tanulóktól. Félév után lehet olyan dolgozatot íratni, ami csak ilyen (rövid fogalmak) kérdéseket tartalmaz. Ezt általában váratlanul, bejelentés nélkül érdemes íratni, mert így –felkészülés nélkül – konkrétabban kiderül, hogy ki mennyire tud tartósan elsajátítani ismereteket. Ezek általában nem tájékoztató jellegűek, ezek érdemjegyét csak akkor írom be, ha jelesre sikerült, a többiek újabb lehetőséget kapnak az ismétlésre, és csak ezután értékelem. Ennek abban van jelentősége, hogy a gyerek éppúgy, mint a tanár visszajelzést kap arra, hogy a félév során milyen mélységig sikerült elsajátítania az anyagot.

438

458 A fenti dolgozattípus értékelésének szempontjai: Jeles az a dolgozat, mely az új anyagot is, és az ismétlést is hibátlanul megoldotta. Látható, hogy érti az összefüggéseket, biztonságosan alkalmazza az új ismereteket, az ismétlőkérdés is bizonyítja, hogy folyamatosan tanul. Jó a dolgozat, ha az egyik kérdést nem válaszolta meg, vagy minden kérdésre adott ugyan választ, de azok hiányosságról tesznek bizonyságot, de ez a hiányosság nem érinti a megértés lényegét, Közepes a dolgozat, ha két kérdésre egyáltalán nem adott választ, vagy válaszai komoly hiányosságokat tartalmaznak ugyan, de tévedéseket nem. Elégséges az a dolgozat, amely csak egy kérdésre adott kifogástalan választ (ami nem nagyon valószínű), vagy a kérdésekre adott válaszából az derül ki, hogy egy-két ponton rendelkezik ismeretekkel, de a többi kérdésre nem tud megfelelő választ adni, valamit komoly tárgyi tévedései vannak. Elégtelen az a dolgozat, amelyben egyetlen kérdésre sem született kielégítő felelet. A számon kérendő anyaghoz tartozik a topográfiai ismeretek elsajátítása és számonkérése is. Ez a kiadott névjegyzék alapján történik. A gyakorlás több lépcsőben folyik: először a fali térképnél, majd a fali vaktérkép segítségével. Ezzel párhuzamosan alkalmazott módszer, a „Hol keresnéd a térképen?” című művelet, melynek során a kérdezett földrajzi területet vagy objektumot szavakkal kell körülhatárolnia, hogy hol található, kizárólag emlékeire hagyatkozva. Az utolsó lépés, amikor vaktérképen kell bejelölnie a kérdezett területet. Az értékelés öt vagy tíz bejelölés, mutogatás vagy meghatározás formájában történik. 5 jó – 5 4 jó –4 3 jó – 3 2 jó –2 1 jó – 1 0 jó – 1 10 kérdés esetében:

439

458 10-9 jó -5 8-7 jó –4 6-5 jó –3 4-3 jó –2 2 és alatta 1 Kategóriazáráskor kategóriajegyet is kapnak a tanulók – lásd Házirend! A tankönyvek kiválasztásának elvei A megfelelő tankönyvek kiválasztásánál az alábbi szempontokat tartjuk kiemelten fontosnak:  Tartalmi szempontból feleljen meg a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott tartalmi és fejlesztési irányelveknek.  A tudományos pontosság párosuljon az életkori sajátosságoknak megfelelő megfogalmazással és az ismeretek jól érthető, értelmezhető megfogalmazásával. Az ismereteket rendszerezetten, logikailag összekapcsolható módon közvetítse.  Legyen alkalmas arra, hogy felkeltse a tanulók érdeklődését a tantárgy iránt. (Megfelelő minőségű és tartalmú képanyag; didaktikus ábrák; érdekességek bemutatása; továbbgondolkozásra, búvárkodásra alkalmas feladatok stb.). Szemléletmódjával közvetítse a természeti és a kulturális értékek felismerésének és megőrzésének fontosságát, és ösztönözzön a felelős környezeti magatartásra.  A tankönyv tananyag-elrendezése, szerkezete tegye lehetővé a differenciált tanórai és tanórán kívüli munka megszervezését.  Adjon segítséget az egyes témakörökben elsajátított ismeretek rendszerezésében. Tartalmazzon az ismeretek elsajátítását ellenőrző, illve a ismeretek alkalmazását igénylő, a földrajzi kompetenciák elmélyítését segítő feladatokat. Ajánlott könyvek: az Apáczai Kiadó 7-8. könyvei, munkafüzetei KÉMIA 7-8. évfolyam számára A kémia tantárgy az általános iskola 7-8. évfolyamaiban elsősorban az Ember a természetben műveltségi területhez, de bizonyos vonatkozásokban a Földünk – környezetünk műveltségi területhez is kapcsolódik. Figyelembe véve a NAT ajánlását az egyes műveltségi területek százalékos arányára vonatkozóan, a kémia tantárgyat lehet 7. évfolyamon 1 óra/hét időben , 8. évfolyamon 2 óra/hét időben tanítani az iskola pedagógiai programja, helyi sajátossága szerint .

440

458 A kémia tanítás céljai és feladatai Legfőbb cél, hogy a tanulók egészséges személyiségükkel működjenek a saját életterükben. A kémia tantárgy nemcsak a tantárgyhoz tartozó tudományos ismereteket közvetíti, hanem alkalmat ad a tanulók képességeinek fejlesztésére, ismereteik rendszerezésére, alkalmazására, természettudományos gondolkodásmódjuk alakítására. A tanulók legyenek kíváncsiak környezetükre, figyeljék meg a körülöttük zajló változásokat. A látott jelenségeket képesek legyenek leírni és a megfelelő szinten értelmezni. Fontos hogy észrevegyék a saját mindennapi környezetükben bekövetkező természeti-kémiai változások, és a laboratóriumban végzett kísérletek közötti összefüggéseket. Hasonló jelenségek megfigyelésekor észrevegyék a hasonlóságokat és a különbségeket, képesek legyenek az általánosításra. Ismerjék meg a környezetükben és a természetben leggyakrabban előforduló szervetlen anyagokat, oldatokat. Az anyagi világ szemlélésében legyen alapvető a részecskeszemléletük. Legyenek tisztában a részecskéket és a halmazt jellemző tulajdonságok közötti különbségekkel. Értsék a fizikai és kémiai változások közötti alapvető különbséget. A tanulók legyenek képesek az önfejlesztésre, önálló tanulásra, a különböző ismeretek megtalálására, szelektálására, megértésére. Véleményalkotásukban vegyék figyelembe tudományos ismereteiket. Kapjanak képet a vegyipar jelentőségéről, a sokféle vegyipari termék megjelenéséről a hétköznapi életünkben. Átfogó cél a tanulók környezettudatos magatartásának formálása. Szemléletükben váljon meghatározóvá a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvés. Szerezzenek ismereteket az emberiség közös, globális problémáiról. Magatartásukban alakuljon ki és erősödjön meg a személyes biztonságra való törekvés. Saját ismereteik szintjén kerüljenek előtérbe a legfontosabb fogyasztóvédelmi szempontok. A tanult kémiai anyagokkal, folyamatokkal kapcsolatos ismeretek segítsék a tanulókat abban, hogy felnőtt korukra helyes életmódot, életvitelt alakíthassanak ki. Ismerkedjenek meg az egyes témákhoz kapcsolódóan a kémia tudománytörténetével, kiemelkedő tudósok, feltalálók tevékenységével, munkásságával, kiemelve a magyar vonatkozásokat. FEJLESZTÉSI FELADATOK Fontos, hogy a tanulók képessé váljanak a megfigyeléseiket szavakkal kifejezni. A tanult anyagokban észre kell venniük a közös sajátságokat, és csoportosítaniuk kell különböző szempontok szerint. Ismerniük kell a környezetünk és a természet leggyakoribb anyagainak jellemző sajátságait, a leggyakrabban előforduló szervetlen anyagokat. Ismerniük kell a különféle, háztartásban is használt oldatok gyakorlati alkalmazását. Végezzenek az oldatok összetételére vonatkozó egyszerű számításokat minél több gyakorlatból vett példán keresztül. Néhány példával képesek legyenek szemléltetni, hogy az anyag szerkezete meghatározza az anyag tulajdonságait. Ismerjék fel a tanult veszélyes anyagokat környezetükben, és járjanak el körültekintően.

441

458 A tanulók ismerkedjenek meg a legfontosabb szerves energiaforrásainkkal (kőolaj, földgáz), ezek felhasználásával, élelmiszereink összetételével, a műanyagok tulajdonságaival, a szappanok, mosószerek mint szerves kémiai anyagok sajátságaival, ismerjék meg a drogokat, mint kémiai anyagokat, ezek hatását, veszélyeit. Vizsgáljanak meg többféle élelmiszert, vonjanak le az élelmiszert felépítő szerves anyagra vonatkozóan következtetéseket. Ismerkedjenek a változatos megjelenési formájú műanyagokkal, vizsgálják meg néhány tulajdonságukat. Gyakorlatot kell szerezniük a kísérletezésben, a precíz, balesetmentes laboratóriumi munka elsajátításában. Ismerjék meg a veszélyes anyagok helyes kezelését, a laboratóriumi munka biztonságos követelményeit. Egyszerű, mindennapi anyagokkal végzett kísérleteket képesek legyenek önállóan, leírás (recept) alapján elvégezni, értelmezni. Ehhez a fokozott figyelmen és a szabálykövetésen túl a tanulók manuális képességére is szükség van. Ugyancsak a kézügyességet és térábrázolást fejleszti a kísérleti berendezésről készített egyszerű ábra, metszeti kép, illetve a molekulamodellek készítése. Ismereteiket az iskolán kívül is alkalmazniuk kell tudni (otthoni, önálló kísérletek, megfigyelések). Érzékletes példákon keresztül kapjanak képet arról, hogy a „kézzel fogható” világunk méreteihez képest a rendkívül parányi mikrovilág méretviszonyai sok-sok nagyságrenddel kisebbek. Érteniük kell a mól fogalmát, tudniuk kell hogy az a hatalmas mennyiségű részecske, amit az Avogadro számmal kifejezünk, éppen mérhető mennyiségű anyagot jelenthet. Jártasságot kell szerezniük a tanulóknak a kémiai jelek felismerésében, alkalmazásában. A legegyszerűbb kémiai reakciókat írják le egyenlettel is, ennek alapján végezzenek a mennyiségi viszonyokra vonatkozó egyszerű számításokat. A jelenségeket és magyarázatukat a tanult szakkifejezésekkel kell leírniuk, elmondaniuk. Tudásukat többféle feladattípus segítségével kell fejleszteni és ellenőrizni, amelyek segítik a kreatív, asszociatív gondolkodásmód és egyéb készségek, képességek fejlődését. A kiscsoportban való működés fejleszti a kooperációt, a szolidaritást a társakkal, a közös gondolkodást, a team-munkát, segít megtapasztalni azt, hogy a csoport együtt többre képes, mint külön-külön az egyes tagok. Érteniük kell a tanulóknak, hogy a modell a valóságot csak néhány fontos, kiragadott szempont szerint ábrázolja, nem azonos a valósággal. Érzékeltetnünk kell a tárgyiasult modell és a valóság méretarányait is. A tanulók maguk is alkothatnak modellt, amely szintén közelebb viheti a tanulókat a jelenségek megértéséhez. Fejleszteni kell a szövegértést. Tudományos ismeretterjesztő szakirodalmat, szakmai szöveget (az adott szinten) érteniük kell a tanulóknak, és a szöveggel kapcsolatos kérdésekre válaszolniuk kell tudni. Egy adott témához kapcsolódó információkat a megfelelő módokon (könyvtár, internet, lexikon) be kell tudniuk szerezni, a multimédiás oktatási anyagokat pedig tudniuk kell használni. Egy feldolgozott témából szóban is és írásban is be kell tudniuk számolni. Ez több módon is történhet, pl. kiselőadás, poszter, iskolai újság, szóbeli felelet formájában. Használjanak, készítsenek és értelmezzenek táblázatokat, grafikonokat. A tananyag lehetőséget ad arra, hogy a tanulók egyszerű jelenségeket megismerjenek, vizsgáljanak, értelmezzenek, és szakkifejezésekkel leírják, így elvárható, hogy kialakuljon egy természettudományos gondolkodásmód, ami hosszabb távú tudást eredményezhet a kémiai ismeretek terén.

442

458 KULCSKOMPETENCIÁK JELLEMZÉSE A megfigyelések saját szavakkal történő elmondása, a szövegértési feladatok gyakorlása fejlesztik az anyanyelvi kommunikációt. Ugyanennek a kompetenciának a fejlesztéséhez járul hozzá a szakirodalomban, interneten, lexikonokban való kutató munka, a szóbeli felelés, kiselőadások tartása, vagy írott formában poszterek, faliújságok készítése, illetve szakmai anyagok iskolai újságban történő megjelentetése. Az interneten való kutató munka összefügghet a digitális írástudás kompetenciájával. Megkívánható, hogy a különböző szakanyagokat (pl.: posztert, kiselőadás szövegét, iskolai újságcikket számítógép segítségével szerkesszék meg a tanulók, amelyben nagy segítséget nyújthat egy jól felszerelt iskolai számítógéppark a megfelelő digitális eszközökkel és internet-hozzáféréssel. Ezekkel az önálló tanulást segítő módszerekkel hozzásegíthetjük a tanulókat a saját tanulási módszer kialakításához. A természettudományok megértésénél előtérbe kerül a valóság „leképezése”, a modellalkotás. Ahhoz, hogy a tanulók értsék a modellalkotás lényegét és alkalmazni is tudják, több készségüket, képességüket használniuk kell. Például a halmazállapot-változások részecskeszemlélettel való értelmezésénél érteniük kell, hogy egy részecskét ábrázoló tárgyi modell nem csak méretben különbözik egy valóságos részecskétől, és csak a számunkra lényeges jellemzőket ábrázolja. Ezért lehet ugyanazt a valóságos részecskét akár többféle tárgyi modellel is ábrázolni. Érteniük kell, hogy a halmazban valójában számunkra felfoghatatlanul sok, parányi részecske van, amelyek különböző irányokban, sebességgel és energiával mozognak, és a részecskék között nincsen anyag. Ehhez képzelőerőre, absztrakciós képességre és kreativitásra van szükség. Tehát a kémiai parányok világát akkor lehet igazán eredményesen tanítani, ha ezt megelőzően a gyerekek fantáziáját, kreativitását, absztrakciós képességét már fejlesztették (nem véletlenül kerül ez a témakör a hetedik évfolyamra); ennek segítségével azonban kialakíthatunk egy olyan természettudományos gondolkodásmódot (modellhasználatot), amelynek a segítségével a tanulók, jelenségeket tudnak továbbgondolni, előre jelezni; jelenségeket tudnak értelmezni (pl.: kémiai és fizikai változások során a részecskék hogyan változnak meg, az egész halmaz hogyan változik meg, milyen energiaváltozások kísérik stb.), mindezek alapján értelmes cselekvésre képesek, és értő módon tudnak a természet felé fordulni. Fontos, hogy a modell és a gyakorlatban megfigyelhető jelenség között a tanulók kapcsolatot találjanak; illetve hogy a laboratóriumban elvégzett adott kísérlet és a természetben lejátszódó adott folyamat között összefüggést lássanak. A kémiai számítási feladatok fejleszthetik a matematikai kompetenciát. Előnyös, ha a feladatok tartalma a gyakorlati élettel kapcsolatos. Ha előre megbecsültetünk bizonyos várható mennyiségeket, ez fejleszti a mennyiségi szemléletet. Ha önállóan kell a tanulóknak adatokat kikeresniük táblázatokból, grafikonokról, ezzel elősegíthetjük az adatkezelés, táblázathasználat képességét, a számok halmazában való eligazodást. A kiscsoportos munka során fejleszthető a tanulók kooperációs készsége, szociális érzékenysége; átélhetik a csoporthoz tartozás élményét, az együttgondolkodás hatékonyságát. Fontos, hogy a csoporton belül mindig mindenkinek meghatározott feladata legyen, és érezze munkája fontosságát. Ezzel az állampolgári kompetenciákat fejleszthetjük. Ezeket erősíthetjük környezetvédelmi, fogyasztóvédelmi témakörök feldolgozásával.

443

458 7. ÉVFOLYAM (1 óra / hét) Évi óraszám : 37 tanóra KÉMIAI alapismeretek A kémiai alapismeretek oktatásának célja A tanulók – felhasználva elemi ismereteiket – ismerjék meg a különféle anyagok alapvető tulajdonságait, a kémiai alapfogalmakat a környezetükben előforduló néhány természetes és ipari termék vizsgálata alapján. A kémiaórák anyaga és szemlélete élményszerűsége révén keltse fel a tanulók érdeklődését, érdekes és látványos kísérletekkel mutassa be a tartalom alkalmazhatóságát, értékét, azt, hogy a kémia mindenütt jelen van életünkben, mindennapi tevékenységünk szerves része. Ismereteik alapján a tanulók ésszerűen tudjanak viselkedni természeti és tárgyi környezetükben. Belépő tevékenységi formák:             

A tanulók ismerjék meg a kémia hatékony elsajátítását segítő módszereket, Lássák be, hogy az anyagok tulajdonságai különféle nézőpontok szerint vizsgálhatók, Ismerjék fel a vizsgált anyagok lényeges fizikai és kémiai tulajdonságait, Tudják megfigyeléseiket önállóan elmondani, írásban, rajzban rögzíteni, Ismerjék fel megfigyeléseik során az azonosságokat és a különbségeket, Tudják balesetmentesen használni az egyszerűbb laboratóriumi eszközöket, anyagokat, Ismerjék meg az égés jelentőségét, veszélyét Tudják csoportosítani az anyagokat, ismerjék és alkalmazzák az összetett anyagok szétválasztási módjait, Legyenek képesek megkülönböztetni a kémiai változásokat más anyagi változásoktól, Legyenek képesek tudásuk alkalmazására nemcsak a tanítási órán, hanem a mindennapi életben is, Vegyék észre, és elemi szinten figyeljék meg a természeti jelenségeket és folyamatokat, Legyenek képesek az informatika tantárgyban elsajátított ismeretek és készségek alkalmazására, Végezzenek számítási feladatokat az oldatokkal, az anyagok tömegével és a részecskeszámmal kapcsolatosan.

444

458 Felhasznált tankönyv: Kémia 7. Kémiai alapismeretek - MOZAIK KIADÓ Témakörök: Bevezetés (ajánlott óraszám: 3 óra)

Az anyagok tulajdonságai és változásai (ajánlott óraszám: 4 óra)

Néhány anyag és változás vizsgálata (ajánlott óraszám: 23 óra)

Tartalmak A kémia tárgya, jelentőség Így tanuld a kémiát A kísérletezés célja. A laboratóriumi kísérletezés elővigyázatossági rendszabályai. Laboratóriumi edények és eszközök. Az anyagok és tulajdonságaik. Szerves és szervetlen anyagok. Fizikai és kémiai változások, ezek összefüggései. Fizikai és kémiai tulajdonság Rendezetlen mozgás mint az anyag belső tulajdonsága. Gázok, folyadékok, szilárd anyagok környezetünkben. A halmazállapot-változásokat kísérő energiaváltozások. Az anyagok változásai. A levegő összetételeinek jelentősége. A levegőszennyezés forrásai és anyagai. Az égés. A lassú és gyors égés. A tűzoltás kémiai lényege. Energiahordozók. A nem megújuló energiaforrások. Ásványi szenek. A földgáz és a kőolaj. A megújuló energiaforrások. Táplálékaink mint energiaforrások és szervezetünk építőanyagai. Az eddig megismert kémiai alapismeretek áttekintése. A víz. A víz a környezetünkben A hidrogén. Az oldatok. Az oldatok töménysége. Vizes oldatok kémhatása.

445

458 Az anyagok csoportosítása. A keverékek szétválasztása. A kémiai alapismeretek összefoglalása. A megismert környezetvédelmi fogalmak áttekintése(üvegházhatás, szmog, savas esők, ózonréteg, az élővíz öntisztulása, szerves szennyező anyagok, eutrofizáció, mérgező anyagok, a természetben le nem bomló hulladékok, hőszennyezés).

Környezetünk néhány fontos anyaga (ajánlott óraszám: 4 óra)

Ismétlés ,rendszerezés (ajánlott óraszám: 2 óra)

A papír története, tulajdonságai. Az üveg. Különleges üvegek. A kerámiai anyagok előállítása. A kerámiai anyagok csoportosítása. A porcelán. Építőanyagok és építési kötőanyagok. Vegyszerek a háztartásban. ismétlés

Magasabb osztályba lépés feltételei :      

A tanulók tudják felsorolni az atomot felépítő elemi részecskéket. Alkalmazzák a periódusos rendszerben való elhelyezkedés és az atom protonszáma közötti összefüggést. Tudják megnevezni a megismert atomokat, ionokat, molekulákat és tudják felírni kémiai jelüket. Használják a molekulamodelleket. Ismerjék fel a tanult anyagokat tulajdonságaik alapján. Tudják, hogy a megismert anyagoknak, változásoknak mi a szerepük a mindennapi életben, ismerjék helyes alkalmazásukat, környezet- és egészségkárosító hatásukat

446

458 Értékelés: Szóban   

óra eleji frontális kérdésekkel, a tanári bemutató és a tanulókísérletek alapján, önálló gondolatok kifejtésével,

Írásban  átfogóbb anyagrészekből összehasonlítás útján,  példamegoldásokkal,  a mindennapok kémiáját magyarázó egyenletek és mennyiségi összefüggések révén,  az előállítások és a felhasználási területek minőségi és mennyiségi leírásával.  tanulói tevékenységek (füzetek, jegyzőkönyvek vezetése,feladatok megoldása, önálló gyűjtőmunka, tanulói kísérletek végzése) Osztályozás: érdemjegyekkel Kategóriazárás: negyedévente kategória jeggyel. 8. ÉVFOLYAM (2 óra / hét) Évi óraszám : 74 SZERVETLEN KÉMIA Célok: A tanulók a megismert anyagszerkezeti alapfogalmak alkalmazásával bővítsék ismereteiket a környezetükben előforduló, a mindennapi tevékenységben felhasznált, életünket meghatározó és befolyásoló anyagok körében, sajátítsák el azok legfontosabb tulajdonságait, az alapvető természeti törvényeket, az anyagok biztonságos felhasználásának módjait. Az elsajátított művelődési tartalom alakítson ki átfogó természetbarát szemléletet, felelősségteljes és hasznos tudást az élő környezet megóvására.

447

458 Belépő tevékenységi formák:        

A tanulók az atom felépítésének ismerete alapján olvassanak le a periódusos rendszerből adatokat, állapítsanak meg tendenciákat. Csoportosítsák a periódusos rendszerből kiolvasott adatok alapján az elemeket adott szempontok szerint. Az egyes elem-, illetve vegyületcsoportok tipikus képviselőjének tulajdonságaiból a csoport tulajdonságaira következtessenek. Legyenek jártasak a kémiai elemek és szervetlen vegyületek körében a kémiai jelrendszer használatában. A tanultak alapján jelöljék a fontosabb kémiai reakciókat egyenletekkel, valamint legyenek jártasak az egyszerűbb sztöchiometriai számítások végzésében. Ismerjék fel és értelmezzék a mindennapi életben gyakrabban előforduló kémiai változásokat. Legyen áttekintésük a biológiailag fontos anyagok körforgásáról. Legyenek képesek tudásuk alkalmazására a mindennapi életben, ismerjék a kémiai anyagok környezeti hatásait, a természet és a környezet védelmének lehetőségeit.

Előzmények, kapcsolódás: Kémia: Az anyagszerkezeti alapok biztos tudása. Földrajz: Fontos ásványok és kőzetek ismerete. Felhasznált tankönyv: Kémia 7. Kémiai alapismeretek - MOZAIK KIADÓ Kémia 8. Szervetlen kémia - MOZAIK KIADÓ

Témakörök:

Bepillantás a részecskék világába (ajánlott óraszám: 17 óra)

Tartalmak Az anyag atomos szerkezete, az atomok mérete. Az atom és az elem jele: a vegyjel Az anyagmennyiség Egyszerű számítások az anyagmennyiséggel. Az atomok felépítése.

448

458

(megjegyzés: Felhasznált tankönyv:Kémia 7. Kémiai alapismeretek – MOZAIK KIADÓ)

Az elemi részecskék. Az izotópok és gyakorlati jelentőségük. A radioaktivitás. Az atomenergia. Az anyagszerkezeti ismeretek fejlődése. Az elektronszerkezet jelölése. Az atomtörzs és a vegyértékelektronok. Az atomszerkezet és a periódusos rendszer. Elemek és vegyületek. A képlet. Atomok, molekulák, a vegyérték. A kovalens kötés. A kémiai egyenlet. A tömegmegmaradás törvénye. Az ionok és az ionkötés. Kristályrácsok.

. A nemfémes elemek és vegyületek ( ajánlott óraszám: 28 óra)

Az elemek rövid, általános jellemzése. Az anyagok jellemzésének szempontjai: fizikai tulajdonságok, kémiai tulajdonságok, élettani hatások, előfordulás (esetenként előállítás), gyakorlati alkalmazások, környezetvédelmi, természetvédelmi szempontok. A nemesgázok. A hidrogén. A periódusos rendszer VII. főcsoportjának fontosabb jelemzői és vegyületeik .A klór. A hidrogénklorid. A nátrium-klorid. Az ionos kötés.

449

458 A periódusos rendszer VI. főcsoportjának fontosabb elemei és vegyületeik. Az oxigén. Az ózon. A víz. A hidrogén-peroxid. A kén. A kén-dioxid, a kén-trioxid, a kénsav és gyártása, A kénsav sói. A periódusos rendszer V. főcsoportjának fontosabb elemei és vegyületeik. A nitrogén. Az ammónia, a nitrogén-dioxid, a salétromsav, az ammónium-nitrát, az ammónium-klorid, a nitrogén körforgása A foszfor. Irinyi János. A foszforsav. Műtrágyák. A periódusos rendszer IV. főcsoportjának fontosabb elemei és vegyületeik. A szén. A gyémánt, a grafit, a fullerének. A szén-monoxid, a szén-dioxid, a szénsav és a karbonátok. A szóda. Nemfémes elemek és vegyületeik összefoglalása. Technológiai alapismeretek: katalizátorok, sósavgyártás, kénsavgyártás, ammóniaszintézis, salétromsav-gyártás

A fémes elemek és vegyületeik (ajánlott óraszám: 24 óra)

A fémek szerepe az ember életében. A fémek általános jellemzése. A fémek kémiai tulajdonságai (reakciókészség, redoxireakciók, a fémek redukálása). Az ötvözetek. A fémek korróziója, aktív, passzív korrózióvédelem. A fémek csoportosítása a periódusos rendszer alapján. Az s-mező fémei és fontosabb vegyületeik. Az alkálifémek. Az alkálifémek fontosabb vegyületei. Nátriumot tartalmazó sók oldatainak kémhatása. A nátriumkarbonát, a nátrium-hidroxid. Néhány, a mindennapokban előforduló vegyület kiemelése, gyakorlati jelentőségük megadása: konyhasó, hypo, marónátron, szóda, szódabikarbóna, Glauber-só, fixírsó, Chilei-salétrom, trisó, kálisó, hamuzsír, kálisalétrom. Alkáliföldfémek. Az alkáliföldfémek fontosabb vegyületei. A mindennapi életben előforduló vegyületek, folyamatok:

450

458 mészkő, mészégetés, mészoltás, habarcskészítés, a habarcs megkötése, gipsz, ,,égetett,, gipsz, a gipsz megkötése, égetett magnézia, klórmész, foszforit, kalcium-karbid, keserű-só, magnezit, dolomit, A természetes vizek keménysége, a vízlágyítás. A p-mező fémei és fontosabb vegyületeik. Az alumínium és gyártása. Az amfotéria megfigyeltetése. A kémiai technológiai alapelvek ismertetése. A fontosabb alumínium-, ón- és ólomvegyületek. A vascsoport, a rézcsoport és a cinkcsoport elemei. A vas- és acélgyártás. A kémiai technológiai alapismeretek szélesítése. A fényképezés alapismeretei.

Ismétlés , rendszerezés

Ismétlés rendszerezés

( ajánlott óraszám: 5 óra) Magasabb osztályba lépés feltételei :        

A tanulók ismerjék fel a tanult elemek helyét a periódusos rendszerben,. Nevezzék meg és írják fel kémiai jelekkel a tanult elemeket és vegyületeket, ismerjék környezeti, élettani hatásukat. Használják a molekulamodelleket a tanult molekulák bemutatására. Értelmezzék a kémiai reakció lényegét az elvégzett kísérletek alapján. Legyenek képesek csoportosítani a megismert anyagokat és változásokat. Leírás alapján mutassák be a tanulókísérleteket. Tulajdonságaik alapján azonosítsák a köznapi életben is fontos szervetlen anyagokat. Tudják felsorolni a levegő és a természetes vizek szennyezéseit.

451

458 Értékelés: Szóban   

óra eleji frontális kérdésekkel, a tanári bemutató és a tanulókísérletek alapján, önálló gondolatok kifejtésével,

Írásban  átfogóbb anyagrészekből összehasonlítás útján,  példamegoldásokkal,  a mindennapok kémiáját magyarázó egyenletek és mennyiségi összefüggések révén,  az előállítások és a felhasználási területek minőségi és mennyiségi leírásával.  tanulói tevékenységek (füzetek, jegyzőkönyvek vezetése,feladatok megoldása, önálló gyűjtőmunka, tanulói kísérletek végzése) Osztályozás: érdemjegyekkel Kategóriazárás: negyedévente kategória jeggyel.

OSZTÁLYFŐNÖKI 5-8. évfolyam Heti óraszám: Éves óraszám: Közös és szem. alak. Tanulás, munka Ember és társadalom Egészséges élet Pályaorientáció Szabadon felh. órák

5. évf. 1 37 10 6 3 10 3 5

6. évf. 1 37 10 6 3 10 3 5

7. évf. 1 37 9 6 3 10 5 4

8. évf. 1 37 8 6 2 10 7 4

452

458 Kiemelt fejlesztési feladatok Az énkép és önismeret fejlesztésében fontos kihasználni azt az érzékenységet, amely az alapvető erkölcsi normák iránti fogékonyságból adódik. A tanulók ebben az életkorban, személyes életükben, sorsuk alakulásában már sokféle tapasztalattal rendelkeznek. A pedagógus felelőssége és lehetősége a reális önismeret továbbfejlesztése, értékeinek folyamatos tudatosítása, a környezettel való harmonikus viszony formálása. Az önmegismerés és önkontroll, a feladatokkal vállalt felelősség magatartást irányító tevékenység. A kiskamaszok énképe a róluk alkotott vélemények ellenére, az önmagukkal szemben támasztott követelmények, elvárások hatására formálódik. Arról kell gondoskodni, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját fejlődésükben. Az egyén önmagához való viszonya, önmagáról alkotott képe, a személyiség belső diszpozíciói saját befogadó-alkotó tevékenysége során alakulnak ki, csakúgy, mint a személyiségére jellemző egyéb tulajdonságok. Az egyén maga határozza meg tevékenysége irányát, és aktivitásának mértéke, színvonala is nagymértékben függ az önmagáról, képességeiről, igényeiről alkotott képtől és az önmagával szemben támasztott elvárásoktól. A Nemzeti alaptantervben megnevezett értékek és kompetenciák csak akkor épülnek be a tanulók önképébe és válnak magatartást irányító tényezőkké, ha a tanulók maguk is részeseivé válnak az értékek megnevezésének, azonosításának, megértik következményeiket, és megismerik az elsajátított tudás, készségek működését, felhasználhatóságát. Ahhoz, hogy a tanulók képesek legyenek énképükbe, önreflexióikba integrálni az elsajátított tudást, készségeket, tanulást segítő beállítódásokat, motívumokat, a tanítástanulás egész folyamatában gondoskodni kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját fejlődésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető célként tűzhető ki az önmegismerés és önkontroll; a felelősség önmagukért; az önállóság; az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság. Hon és népismeret kiemelt fejlesztési területén a nemzettudat elmélyítése, a nemzeti önismeret hangsúlyos feladat. Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és a társadalmi környezettel, a nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése. A felsőbb évfolyamokon fokozatosan előtérbe kerül az önálló tanulás, az egyéni vélemények megfogalmazása, a vita, a demokratikus polgári lét magatartásformáinak kialakítása. A fejlesztés kiemelt területei: a személyiség és az emberi jogok tiszteletére nevelés, a szociális érzékenység, az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránti nyitottság, a környezetért érzett felelősség, más kultúrák megismerése és elfogadása, a humánus, értékeket védő magatartás fejlesztése, a demokratikus intézményrendszer használatához szükséges ismeretek és képességek kialakítása. Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy további ismereteket szerezzenek a helyi hagyományokról, a lakóhely múltjáról, továbbá a környék, a lakóhely természeti értékeiről, az azokat fenyegető veszélyekről és a megóvásukra tett erőfeszítésekről. Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra kiemelt fejlesztési feladaton belül az Európai Unió tagországaként, tanulóinkat a különböző kultúrák, különböző nemzetiségek elfogadására, a másság tiszteletére neveljük. Személyes tapasztalatok felhasználásával, a nemzetközi együttműködésről szerzett információkkal gazdagítjuk tudásukat. Önálló vélemény megfogalmazása. Érvek gyűjtése a saját vélemény alátámasztására.. Feltevések megfogalmazása egyes társadalmi-történelmi jelenségek hátteréről, feltételeiről, okairól. Érvek gyűjtése a feltevések mellett és ellen.

453

458

Az aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés fejlesztési feladat, a civil életben fontos polgári lét alapjait segíti megteremteni. A társadalmi együttélés közös szabályait, követelményeit tudatosítja tanulóinkban. Ismeretek, képességek és megfelelő beállítódás szükséges ehhez. Részképességek fejlesztése. Ilyenek: A konfliktuskezelés képessége, az együttműködés képessége, az iskolai élet demokratikus gyakorlatában elsajátítható felelősségvállalás, közéleti szerep gyakorlása,az egyenlő bánásmódhoz való jog felismerésének képessége, a konfliktuskezelés, a humanitárius segítségnyújtás, az együttműködés képessége. Gazdasági nevelés: a gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudáselemek beépítése. Egyszerű eszközök, szerszámok használatában fontos a figyelem és az elővigyázatosság megtanulása. A rend és az időbeosztás hatását a hatékony munkavégzésben tapasztalhatják a tanulók. Az érdeklődés és munkamód befolyással lehet az időbeosztásra. A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy az élő természet és a társadalmak fenntartható fejlődését segítse elő a nevelésben, a tanulók szemléletformálásával. A környezettudatos, a természet kincseit védő, óvó magatartás a Föld iránt érzett felelősség kialakításához járul hozzá. A kiemelt fejlesztési feladat arra hívja fel a tanulók figyelmét, hogy az ember része a természetnek, annak rendszereivel megbonthatatlan egységet alkot, társadalmi és egyéni cselekvései a természet folyamatainak részét képezik. Ez az összefonódás mutat rá az ember, az emberiség és az egyének sajátos felelősségére is. A hétköznapokban egyre inkább érik a gyerekeket, a fiatalokat olyan hatások, amelyek sokszor semmibe veszik a természettudományos összefüggéseket, törvényeket. A rajzfilmek butaságaitól kezdve a számítógépes játékok irreális mozzanatain keresztül a reklámok blődségekkel teli információi veszélyesek, és ezzel kapcsolatban egy kritikus gondolkodásmód kialakítása nagyon is indokolt. A tantárgyak lehetőségei szerint, minden évfolyamon lehetőség van a környezetkímélő magatartás felismertetésére, adott helyzetek kritikus megítélésére. Értsék a fogyasztás gazdaságot mozgató szerepét, saját fogyasztói magatartásuk jelentőségét, felelősségét. Az iskolai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Ismerjék fel a fenntartható fogyasztás és az egyéni érdekeik kapcsolatát. Hozzájárul annak a képességnek a kialakításához, hogy megtalálják az egyensúlyt a rövidebb és hosszabb távú előnyök között. Elősegíti, hogy képessé váljanak a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra, beleértve a pénzzel való bánni tudást is. Nemcsak az egyén létérdeke, hogy okos döntéseket tudjon hozni, amikor hitelekről vagy megtakarításokról van szó, hanem a társadalomé is. Ezért is kell az iskolai nevelés során kellő figyelmet fordítani a gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos képességek fejlesztésére, és a személyiségnevelés fontos részének kell tekinteni az okos gazdálkodás képességének a kialakítását, továbbá azt, hogy tudjanak eligazodni a fogyasztási javak, szolgáltatások, marketinghatások és viselkedésmódok között. A tanulás tanítása A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. A hatékony tanulás módszereinek és technikáinak az elsajátíttatása, az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása, a könyvtári és más információforrások használata elsősorban a következőket foglalja magában: az alapkészségek kialakítása (értő olvasás, íráskészség, számfogalom fejlesztése), az

454

458 előzetes tudás és tapasztalat mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, kooperatív munka; az emlékezet erősítése, célszerű rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra fejlesztése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Előtérbe kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. Ezzel párhuzamosan érdemes hangsúlyt helyezni a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalásra, az értékelésre, az érvelésre. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktusok kezelése, az életminőség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése. Testi és lelki egészség Az 5–8. évfolyamon az egészséges életvitellel kapcsolatos szemlélet és magatartás formálása, az alsóbb évfolyamok fejlesztését folytatja. Az egészségkultúra területén az egészséges életmód, a korszerű táplálkozás, a napi testmozgás szerepéről és jelentőségéről sok ismerettel és tapasztalattal rendelkeznek a tanulók. Felkészítésükben az önálló életvitelre, a helyes döntéshozásra, a megelőzésre helyezzük a hangsúlyt. A veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű kezelésére, a balesetvédelemben. A veszélyes anyagokkal való bánásmódban a helyes kezelésre a megelőzés érdekében. A káros függőségek kialakulásának megelőzésében, a függőséghez vezető szokások kialakulásának megakadályozásával szükséges segítséget nyújtani. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, fiatalokat arra, hogy önálló, életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt alakítsanak ki, és a konfliktusokat képesek legyenek megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet – elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, veszélyes anyagok –, egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit. Készítsenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Az iskola feladata az is, hogy felkészítsen az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, az utasbalesetek elkerülésének módjaira. Figyelmet kell fordítani a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére, legfontosabb szabályaira (felismerésére, tárolására). Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek – különösen a serdülőknek – a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítéssel. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Az élettani ismereteiket fokozatosan bővítsük. Az egészség megőrzéséhez és a betegségek megelőzéséhez szükséges ismereteiket konkrét példák, események megvitatásával, a tanulói aktivitás kihasználásával, a pozitív minták megerősítésével fejlesszük. A témakörök az egészségmegőrzés szempontjából a legkritikusabb területeket fedik le: a mozgást, a táplálkozást, a személyes higiénét, a testilelki biztonságot, a környezeti egészséget, a szexuális fejlődést, a társadalmi kapcsolatokat, az élvezeti és kábítószerek hatását. A különböző témákat egymással összefüggésbe hozva , a kapcsolódó pontokra rávilágítva tárgyaljuk. Fejleszthetjük a tanulók felelősségérzetét, a tettek következményeinek továbbgondoltatásával szituációs játékok segítségével. A

455

458 meglévő életviteli szokások elemzésével, az életkorra jellemző kritikai képességek kihasználásával és fejlesztésével vezessük rá a helyes konklúzió felismerésére. A beszélgetés, megbeszélés során oldott légkört teremtve fejleszthetjük a tanulók kifejezőkészségét, önismeretét, önbizalmát. Csoportosan megoldandó feladatok alkalmazásával fejleszthetjük empatikus és együttműködési készségüket. Problémák felvetésével, azok alternatív megoldási lehetőségeinek mérlegelésével a döntéshozatalhoz szükséges felelősségérzet kialakulását segíthetjük elő. A mindennapi élet példáinak felhasználásával alakítsuk ki a kritikus szemléletmódot a tapasztalatok értékelésében. Helyezzünk hangsúlyt a helyi problémák megvitatására , elemzésére. A tanulók szerezzenek közvetlen tapasztalatokat a lényeges fogalmak értelmezése terén, váljon érthetővé és élményszerűvé számukra az „egészséges” – „kevésbé egészséges” tevékenységformák, anyagok közötti megkülönböztetés, a pozitív életszemlélet. Értsék meg, hogy az egészség – a kiegyensúlyozott életvitel – eszköz a boldog és sikeres élet folytatásához. Tudatosítsuk a tanulókban, hogy az egészséges életmód igen sokféle lehet: mindig az aktuális élethelyzettől, kulturális, etnikai, társadalmi csoport hovatartozástól függően mérlegelhető és értékelhető egy adott életmód, szokásrendszer minősége. Felkészülés a felnőttlét szerepeire A felnőttlét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskolaés pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak a megismerése tevékenységek és tapasztalatok útján. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. Az iskolának – a tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítani, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve ön és pályaismereteiket. A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. Kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt. A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és állampolgári kompetencia tudatos, pedagógiailag tervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszer kialakításáról és erősítéséről van szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában. A szociális kompetencia fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos magatartásmódok kialakítása. A szociális és társadalmi kompetencia fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, az öntudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek (pl. vállalkozó, gazdálkodó és munkaképesség). Az iskolának átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. A megszerzett ismeretek alapján segíteni kell, hogy a tanulók tudatos szemléletévé és a gyakorlatban előhívható magatartási mintává váljon a környezet és a természet védelme, az egyéni életük biztonságát is szem előtt tartva. A legfontosabb pályák, foglalkozási ágak tartalmának, s a hozzájuk vezető utak megmutatása mellett, be kell mutatni az emberi alkotásokban megtestesülő használati, esztétikai, formai és etikai értékeket. Az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret hozzájárul, hogy a tanulók érdeklődésüknek megfelelő területen ismerkedjenek adott pályákkal. A pályaorientáció tanórai és tanórán kívüli tevékenységek összehangolásával, tudatos szervezésével valósulhat meg eredményesen.

456

458

Kulcskompetenciákhoz kapcsolódó célok és feladatok Anyanyelvi kommunikáció Szóbeli és írásbeli kommunikációfejlesztés történik minden anyag feldolgozásánál. Csoportosan és egyénileg történő lényegkiemelés, megbeszélés, vita formájában. Idegen nyelvi kommunikáció Az említett külföldi tudósok,személyek,fogalmak nevének helyes kiejtése illetve írása. Matematikai kompetencia Egyszerű számítási feladatok, grafikonok elemzése . Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén Az egészségtan különösen alkalmas a különböző természettudományos ismeretek integrálására. Az egészség nem választható el az egészséges környezettől és ezzel együtt az élő és élettelen környezeti tényezők rendszerétől. Az ökológiai rendszerek – benne az ember –rendkívül összetett egymásrahatások következtében változnak az alkalmazkodás érdekében. A biztonság megőrzése, a technológiai fejlődés Földünkre gyakorolt hatásai és a negatív hatások ellensúlyozása, kivédése, egyaránt szükségessé teszi a rendszerben gondolkodás elsajátítását. Szerezzék meg azokat az ismereteket és azok alkalmazásához szükséges jártasságokat, amelyek segítségével képesek lesznek megelőzni az egészségügyi problémákat, illetve csökkenteni azok súlyosságát. Képesek legyenek holisztikusan szemlélni saját életműködéseiket (testilelki egészség) és tudatosuljon bennük az ember és az őt körülvevő környezet kölcsönhatásainak következménye. Az osztályfőnöki óra nyújtson segítséget az embert veszélyeztető környezeti, társadalmi hatások felismeréséhez és adjon tanácsokat azok kivédésére, elhárítására. Digitális kompetencia A megfelelő honlapok felhasználásával készíthetnek a tanulók beszámolókat, illetve kiselőadásokat egyénileg és csoportokban, egymást segítve. A hatékony, önálló tanulás A szöveg értelmezése és a lényegkiemelés gyakorlása. Képek, rajzok megfigyelése és a következtetések levonásának gyakorlása. Asszociációs feladatokkal a különböző agyterületek együttes aktiválása, feltételes reflexek kialakítása, amely a tanulás alapja. A motiváció folyamatos fenntartásával, a tanulónak képesnek kell lennie a közös munkára, saját munkája értékelésére és szükség esetén támogatás kérésére. Szociális és állampolgári kompetencia

457

458 A tanulónak testilelki egészség megőrzéséhez és fejlesztéséhez szükséges ismeretek elsajátításával lesz lehetősége az egészséges életmód alkalmazására, amely az egészséges interperszonális és interkulturális lét alapja. Az elsajátítandó ismeretek alkalmazásával lesz lehetősége alkotó részvételre az állampolgári tevékenységekben, a fenntartható fejlődés támogatásában és mások értékeinek, magánéletének a tiszteletében. Tudatosítsuk az önismeret, a helyes önértékelés fontosságát az egyéni döntések meghozatalában. Hangsúlyozzuk az empátia szerepét egy másik ember megítélésében. Ösztönözzük a diákokat arra, hogy kialakuljon bennük az önmagukkal szembeni felelősségérzet. Ismerjék fel, miért szükséges a jövő tervezése, az életút tudatos építése, s lássák be, hogy ebben meghatározó szerepet játszanak az egyéni döntések, helyzetmegoldási, megküzdési technikák. Nyújtson segítséget abban, hogy a tanulók helyesen értelmezzék azt a tényt, hogy az egészség megőrzése egyéni tetteken, választásokon, személyközi kapcsolataik minőségén is múlik. Segítse a tanulókat az egészség helyes értelmezésében, és az önmagukkal szembeni felelősségérzet kialakításában. Ismertessük meg a tanulókkal szervezetük életkori sajátosságait és készítsük fel őket a változások helyes kezelésére. Ösztönözzük a helyes viselkedésmódok elsajátítására, környezetegészségvédő szokásrendek kialakítására. Fejlesszük a már kialakult higiénés ismereteket és készségeket. Adjunk javaslatokat az egészséges életmód kialakítására, a természet adta lehetőségek kihasználására. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Az egészséges életmód kialakításához megszerzett ismeretek és alkalmazásuk gyakorlása során szert tesznek a tanulók olyan készségekre mint a tervezés, szervezés, irányítás, elemzés, kommunikálás, tapasztalatok kikérdezése, értékelése, kockázatfelmérés ésvállalás, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés. Adjunk támpontokat, értelmezési kereteket az életmódbeli döntések meghozatalához, ezzel is segítve, hogy az egészséget támogató magatartásformák, megoldási módok alternatívaként jelenjenek meg a tanulók mindennapi életében. Esztétikai művészeti tudatosság és kifejezőképesség A témák kapcsolatba hozhatók a művészetekkel. A mozgás a tánccal, a többi témánál pedig a különböző ábrázolások, irodalmi idézetek felhasználása. A tanulók cselekedtetése (tánc, szerepjátékok, tornagyakorlatok, vázlatrajz, plakátrajz) fejleszti művészi, esztétikai érzéküket és érzelmi életüket.

458

CONSTANTINUM Katolikus Napközi Otthonos Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakközép- és Szakiskola, Kollégium

Recommend Documents