consilium consilium A Tanács éves jelentése a dokumentumokhoz való hozzáférésről Május

consilium Rue de la Loi/Wetstraat 175 1048 Bruxelles/Brussel BELGIQUE/BELGIË Tel. +32 22816111

consilium

HU

A TANÁCS FŐTITKÁRSÁGA

QC-AF-13-001-HU-C

ISSN 1830-4117

A Tanács éves jelentése a dokumentumokhoz való hozzáférésről

2012

JELENTÉSEK

www.consilium.europa.eu

doi:10.2860/31256

RS 61/2013

2013. Május

A Tanács éves jelentése a dokumentumokhoz való hozzáférésről 2012

2013. Május

Megjegyzés Ezt a kiadványt a Tanács Főtitkársága készítette, és az kizárólag tájékoztatási célokat szolgál. Az Európai Tanáccsal és a Tanáccsal kapcsolatos információk a www.european-council.europa.eu és a : www.consilium.europa.eu oldalon találhatók, illetve a Tanács Főtitkárságának Közönségtájékoztatási Szolgálatától szerezhetők be az alábbi címen: Rue de la Loi/Wetstraat 175 1048 Bruxelles/Brussel BELGIQUE/BELGIË Tel.: +32 22815650 Fax: +32 22814977 www.consilium.europa.eu/infopublic

Az Európai Unióra vonatkozó számos egyéb információ hozzáférhető az interneten, az Europa-szerveren keresztül (http://europa.eu). A katalogizálási adatok a kiadvány végén találhatók. ISBN 978-92-824-3954-8 doi:10.2860/31256 © Európai Unió, 2013 A sokszorosítás a forrás megnevezésével engedélyezett. Printed in Belgium

TARTALOM

BEVEZETÉS

I.

AZ ÁTLÁTHATÓSÁGGAL KAPCSOLATOS POLITIKA ÉS GYAKORLAT – ÁTTEKINTÉS

5 7

II. Az 1049/2001/EK RENDELET VÉGREHAJTÁSA 10

1.

A Tanács nyilvános dokumentum-nyilvántartása

1.1

10

A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelmek

11

2.1

A kérelmezők szakmai profilja és földrajzi eloszlása

11

2.2

A nyilvános hozzáférés iránti kérelmek tárgyát képező szakpolitikai területek

13

2.

A nyilvános dokumentum-nyilvántartásban hozzáférhető, jogalkotási aktusok tervezeteihez kapcsolódó dokumentumok

10

2.3 A hozzáférési jog alóli kivételek alkalmazása 14 2.3.1 Lehetséges elutasítási indokok

14

III. AZ EURÓPAI OMBUDSMANHOZ BENYÚJTOTT PANASZOK ÉS A MEGTETT JOGI INTÉZKEDÉSEK 15

1.

Az európai ombudsmanhoz benyújtott panaszok

15

2. Jogi intézkedések 16 VI. ZÁRÓ MEGJEGYZÉSEK 18 MELLÉKLET: A TANÁCS DOKUMENTUMAIHOZ VALÓ NYILVÁNOS HOZZÁFÉRÉSRE VONATKOZÓ STATISZTIKÁK

19

3

BEVEZETÉS A tanácsi dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésről készült aktuális jelentés arról számol be, hogyan alakultak az elmúlt időszakban a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmek, és kiemeli a rendelet Tanács általi végrehajtása terén 2012-ben történt legfontosabb fejleményeket. A jelentés ezenkívül áttekinti az európai ombudsmanhoz benyújtott panaszokat, valamint az uniós bíróságok által az 1049/2001/EK rendelet alapján a tanácsi dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó ügyekben hozott ítéleteket. Habár a dokumentumokhoz való hozzáférés a gyakorlatban fontos szerepet játszik a nyilvánosság elvének érvényesítésében, nem ez az egyetlen módja. A Tanács és az Európai Parlament egyaránt nyilvános ülés keretében tartja meg a jogalkotási aktusokról szóló megbeszéléseit és szavazásait. Továbbá az Unió és polgárai érdekeit érintő fontos kérdésekről folytatott vitákat a Tanács gyakorta nyilvánosan rendezi. A közeljövőben várhatóan további intézkedésekre fog sor kerülni az átláthatóság fokozása érdekében. Így például folyamatban van a Tanács honlapjának általános átalakítása annak érdekében, hogy könnyebben elérhetővé váljanak az intézmény munkájával kapcsolatos tényadatok és dokumentumok. Ezenkívül 2013ban egy olyan online adatbázis is működésbe lép majd, amelyből lehívhatók lesznek a jogalkotási aktusokhoz kapcsolódó szavazások eredményei, illetve a Tanács a rendszeresebb kapcsolattartás és proaktívabb megközelítés alkalmazása révén együttműködik az átláthatóságban érdekelt felekkel.

5

I.

ÁTLÁTHATÓSÁG A GYARKORLATBAN – ÁTTEKINTÉS

A Lisszaboni Szerződés 2009. decemberi hatálybalépése óta a Tanács dokumentumaihoz való hozzáférésre és döntéshozatali folyamatának nyilvánosságára vonatkozó rendelkezések ugyanazon cikknek, vagyis az Európai Unió működéséről szóló szerződés (az EUMSZ) 15. cikkének képezik részét. A Tanács eljárásainak nyilvánosságára vonatkozó rendelkezések és az intézmények dokumentumaihoz való hozzáférésre vonatkozó rendelkezések közötti kapcsolatot az alábbi 1. ábra szemlélteti:

ÁTLÁTHATÓSÁG ÉS A DOKUMENTUMOKHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS

A CÉL (EUSZ, 1. cikk) Egyre szorosabb egység létrehozása Európa népei között, amelyben a döntések meghozatalára a polgárokhoz lehető legközelebb eső szinten kerül sor. 

ALAPELVEK (EUMSZ, 15. cikk, (2) bekezdés) A jogalkotási aktusokról folytatott tanácskozásait, valamint szavazásait a Tanács nyilvános ülés keretében tartja meg.

(EUMSZ, 15. cikk, (3) bekezdés az EU Alapjogi Chartája, 42. cikk A nyilvánosság hozzáférési joggal rendelkezik az Unió intézményeinek dokumentumaihoz.





AZ ESZKÖZÖK  A Tanács eljárási szabályzata (7–9. cikk és II. melléklet)  A dokumentumokhoz való hozzáférésről szóló 1049/2001/EK rendelet



INTÉZKEDÉSEK

NYILVÁNOSSÁG A Tanács honlapjának ÉLŐ adásban oldalán mindenki számára megtekinthetők az alábbiak: ➢ a nyilvános ülések ÉLŐ közvetítése, ➢ a jogalkotási aktusokról tartott szavazások eredményei, ➢ a nyilvános ülésekhez kapcsolódó dokumentumok, ➢ háttéranyagok és sajtóközlemények.



HOZZÁFÉRÉS A DOKUMENTUMOKHOZ ➢ A Tanács nyilvános dokumentumnyilvántartása a következő webhelyen érhető el: www.consilium.europa.eu. ➢ Minden tanácsi dokumentum tartalmaz egy referenciaszámot (néhány kivétellel), amelynek alapján a nyilvántartásból bárki számára kikereshető és lekérhető.

1. ábra: Áttekintés a Szerződésnek és az EU másodlagos jogának az átláthatóságra és a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó rendelkezéseiről és az azokat végrehajtó intézkedésekről.

7

A jogalkotási tanácskozások nyilvánossága A Tanács 240 nyilvános vitát tartott jogalkotási tevékenységgel kapcsolatos napirendi pontról, és 139 jogalkotási dossziét (= „A” napirendi pontot) fogadott el nyilvános tanácsi ülés keretében1.

Nem jogalkotási intézkedésekkel kapcsolatos tanácskozások és szavazások, valamint nyilvános viták: A Tanács 30 nyilvános vitát tartott az EU-t és polgárait érintő kérdésekről. Ezek közé tartozott többek között az Általános Ügyek Tanácsa 18 hónapos programjának, valamint a többi tanácsi formáció prioritásainak a megvitatása is. Ugyanezen időszak során a Tanács 9 fontos nem jogalkotási javaslat esetében első tanácskozását nyilvános vita keretében tartotta meg2.

A Tanács webhelyén hozzáférhető internetes közvetítések és egyéb információk: A fentebb említett dokumentumokon kívül a Tanács webhelyén a Tanács munkájával kapcsolatos alábbi információk is rendelkezésre állnak: •

Tanács nyilvános üléseiről és sajtókonferenciáiról készült, bármikor megtekinthető internetes a közvetítések;

•

a jogalkotási aktusokról tartott szavazások eredményei;

•

webes felvételek mellett a felszólalók személyével és a szavazatokkal kapcsolatos adatok is a rendelkezésre állnak;

•

háttérjellegű információk, illetve sajtóközlemények a Tanács által tárgyalt kérdésekről.

A Tanács miniszteri szintű üléseihez kapcsolódó alábbi egyéb háttérdokumentumok a Tanács weboldalán a Dokumentumok/A jogalkotási folyamat átláthatósága menüpont alatt találhatók: •

Az ülések napirendjei;

•

Jegyzőkönyvek;

•

Szavazási eredmények;

•

A Tanács jogi aktusainak havi jegyzéke.

A jogalkotási dokumentumokhoz való szélesebb körű hozzáférés A Tanács miniszteri szintű tanácskozásaival kapcsolatos tájékoztató intézkedéseken kívül a jogalkotási aktusok végleges elfogadását követően a hozzájuk kapcsolódó összes előkészítő dokumentum teljes mértékben hozzáférhető3 a nyilvánosság számára. Ezenfelül a Tanács szisztematikusan vizsgálja azt is, hogy lehetőség van-e hozzáférés engedélyezésére a kért dokumentumok valamely részére vonatkozóan4. Ez a gyakorlat nagyobb átláthatóságot biztosít, különösen a jogalkotás területén.

1 Minden, a Tanács számára „nyilvános tanácskozás” vagy „nyilvános vita” megjelöléssel ellátott napirendi pont keretében benyújtott dokumentum hozzáférhető a nyilvánosság számára a Tanács webhelyén (vö: a Tanács eljárási szabályzata, II. melléklet, 11. cikk, (5) bekezdés). 2 A Tanács eljárási szabályzata 8. cikkének (1) bekezdésében említett fontos nem jogalkotási javaslatok elfogadásakor a szavazási eredmények, a szavazatokra vonatkozó magyarázat és a nyilatkozatok nyilvánosak (lásd: 9. cikk, (1) bekezdés). A Tanács bármely más nem jogalkotási aktus esetében is elrendelheti a szavazási eredmények nyilvánosságra hozatalát. Az EUSZ V. címének esetében az erre vonatkozó döntést egyhangúlag kell meghozni (lásd: 9. cikk, (2) bekezdés). 3

Lásd a Tanács eljárási szabályzata II. melléklete 11. cikkének (6) bekezdését.

4

A részleges hozzáférés az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkének (6) bekezdésével összhangban történik.

8

A Tanács általában véve biztosítja a hozzáférést a jogalkotási aktusokhoz kapcsolódó előkészítő dokumentumok tartalmához akkor is, amikor azok még munkacsoporti szintű egyeztetés alatt állnak; ennek során csak a delegációkra való hivatkozások nem kerülnek feltüntetésre. Így a nyilvánosság úgy követheti nyomon a Tanács előkészítő szervei keretében zajló egyeztetési folyamatot, hogy közben érvényesül az intézmény döntéshozatali folyamatának védelmével kapcsolatos igény is.

Az Európai Tanács dokumentumaihoz való hozzáférés Az Európai Tanács munkáját a Tanács Főtitkársága segíti5. Az Európai Tanács dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférés iránti alapkérelmekkel ezért a Főtitkárság foglalkozik. Ezenkívül az Európai Tanács tevékenységeihez kapcsolódó dokumentumok – köztük az Európai Tanács következtetései és az üléseiről készült jegyzőkönyvtervezetek – rögzítésre kerülnek a Tanács dokumentumait tartalmazó nyilvános dokumentum-nyilvántartásban is. Ugyanez vonatkozik az Európai Tanács számára az Európai Unió Tanácsa által benyújtott előkészítő dokumentumokra is. 2012-ben az összes ilyen dokumentum 88,0 %-a volt hozzáférhető a nyilvánosság számára, a fennmaradó 12,0 % (főként jegyzőkönyv-tervezetek) pedig egyéni dokumentum-lekérések nyomán általában nyilvánossá válik.

5

Hivatkozással az Európai Unió működéséről szóló szerződés 235. cikkének (4) bekezdésére.

9

II.

AZ 1049/2001/EK RENDELET VÉGREHAJTÁSA

1.

A Tanács nyilvános dokumentum-nyilvántartása

A Tanács nyilvános dokumentum-nyilvántartása tartalmazza az összes hivatalos tanácsi dokumentum hivatkozását. Minden olyan dokumentumhoz, amely vagy kiosztása alkalmával, vagy valamely nyilvános hozzáférés iránti kérelem nyomán teljes egészében vagy részben nyilvánossá válik, a nyilvántartáson keresztül letölthető formában hozzá lehet férni. A Tanács nyilvános dokumentum-nyilvántartása egy automatikus dokumentumarchiváló rendszer segítségével folyamatosan frissül. 2012-ben 24 511 új eredeti nyelvű dokumentummal bővült a nyilvántartás6 7. 2012. december 31-én a nyilvános dokumentum-nyilvántartás összesen 267 619 eredeti nyelvű dokumentumot tartalmazott. Ebből 176 094 (65,8 %) volt nyilvános és letölthető. A nyilvános dokumentum-nyilvántartásban rögzített dokumentumok közül 13 817, vagyis hozzávetőlegesen 5,0 %-uk rendelkezett „RESTREINT UE/ EU RESTRICED” minősítéssel. A dokumentumok közül 1 399 volt minősített:8 1 390 „CONFIDENTIEL UE/EU CONFIDENTIAL”, 9 pedig „SECRET UE/EU SECRET” minősítésű. Az érintett időszakban a Tanács 386 minősített dokumentumot állított elő: ezek közül 33 kapott „SECRET UE/EU SECRET”, 353 pedig „CONFIDENTIEL UE/EU CONFIDENTIAL” minősítést. Ez utóbbiak közül 332 „CONFIDENTIEL UE/EU CONFIDENTIAL” minősítésű dokumentum szerepel a nyilvános dokumentum-nyilvántartásban9. 2012ben egyetlen „TOP SECRET UE/EU TOP SECRET” minősítésű dokumentum sem készült. Havonta átlagosan 62 500-an látogattak el a nyilvános dokumentum-nyilvántartás weboldalára, és az év folyamán összesen 750 316 különböző felhasználó jelentkezett be. Ez hozzávetőleg 35,0 %-os növekedést jelent a 2011-es év látogatóinak számához képest. 1.1. A Tanács nyilvános dokumentum-nyilvántartásában hozzáférhető, jogalkotási aktusok tervezeteihez kapcsolódó dokumentumok A nyilvános tanácsi ülésen megvitatott napirendi pontokhoz kapcsolódó dokumentumok hozzáférhetők és a nyilvános dokumentum-nyilvántartásból letölthetők. Továbbá a Tanács jogalkotási tevékenységeihez kapcsolódó számos előkészítő dokumentum teljes tartalma a dokumentum kiosztásakor nyilvánossá válik. 2012-ben a jogalkotási aktusok tervezeteivel kapcsolatos összes tanácsi dokumentumnak mintegy 40,0 %-a nyilvános dokumentumként került kiadásra, és így a nyilvántartáson keresztül azonnal hozzáférhető volt. A jogi aktus végleges elfogadását követően pedig a többi dokumentum is teljes mértékben hozzáférhetővé vált, vagy hozzáférhetővé fog válni a dokumentum-nyilvántartásban a nyilvánosság számára10. Az embereknek ezért kevesebb esetben kell kérelmet benyújtaniuk ahhoz, hogy hozzáférhessenek a jogalkotási dossziékhoz kapcsolódó dokumentumokhoz.

6

Ez a számadat 4,3 %-kal kevesebb, mint 2011-ben, de 5 %-kal több, mint 2010-ben.

7 Megjegyzendő, hogy ezek a számok eltérnek a megelőző jelentésekben említettektől, mivel a jelentés – az idén első alkalommal – csak az eredeti nyelvű dokumentumokra vonatkozó számadatokat adja meg. Az előző évekre vonatkozó jelentések számadatai magukban foglalták a dokumentumoknak a nyilvántartásban rögzített összes nyelvi változatát. 8 Az 1049/2001/EK rendelet alkalmazásában „minősített dokumentumok” a „CONFIDENTIEL”, a „SECRET” vagy a „TRÈS SECRET/ TOP SECRET” minősítésű dokumentumok. Ebben a kérdésben lásd az említett rendelet 9. cikkének (1) bekezdését. 9

Az 1049/2001/EK rendelet 9. cikkének (2) bekezdése és 11. cikkének (2) bekezdése értelmében.

10

Lásd a Tanács eljárási szabályzata II. melléklete 11. cikkének (6) bekezdését.

10

2.

A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelmek

A Tanács és az Európai Tanács dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelmeket elsőként a Tanács Főtitkársága dolgozza fel. A kérés teljes vagy részleges megtagadása esetén a kérelmező megerősítő kérelmet nyújthat be, amelyben az intézményt álláspontja felülvizsgálatára kérheti. A megerősítő kérelem teljes vagy részleges elutasítása esetén a kérelmező panaszt nyújthat be az európai ombudsmanhoz, vagy eljárást indíthat a Törvényszék előtt. 2012-ben a Tanács 1 871 alapkérelmet11 kapott 847 egyéni kérelmezőtől 12, összesen 6 166 dokumentumra vonatkozóan (amelyek közül 544 volt minősített, és ezek közül is 18 „EU CONFIDENTIAL”, 526 pedig „EU RESTRICTED” minősítésű). Ezenfelül a Tanács 23 esetben kapott megerősítő kérelmet, 78 olyan dokumentumra vonatkozóan, amelyek kapcsán előzőleg elutasította a kérelmet. E jelentés I. melléklete a Tanács dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozó részletes statisztikákat is tartalmazza az elmúlt öt év tekintetében (2008–2012). 2.1.

A kérelmezők szakmai profilja és földrajzi eloszlása

2012-ben továbbra is a tudományos világ bizonyult a legaktívabb kérelmezői kategóriának; őket követték a civil társadalom szervezetei (kereskedelmi/ipari ágazat, nem kormányzati szerveztek és egyéb érdekcsoportok), valamint az ügyvédi irodák. Mivel a kérelmezők nem kötelesek felfedni kilétüket, vagy megindokolni a kérésüket, jelentős részük (16,5 %) szakmai háttere ismeretlen. Ahogy a korábbi években is, a tanév vége felé közeledve egyértelműen megnőtt a tudományos területről érkező kérelmek száma. 2012-ben a diákoktól és a kutatóktól beérkezett kérelmek egyharmadát áprilisban, májusban és júniusban nyújtották be. Az ügyvédi irodák és a civil társadalmi szervezetek által benyújtott kérelmek száma azonban egész évben viszonylag stabil maradt; a legkevesebb kérelem augusztus folyamán érkezett. Ami a kérelmezők földrajzi eloszlását illeti, az alapkérelmek többsége Belgiumból (33,0 %), Németországból (14,5 %) és az Egyesült Királyságból (11,5 %) érkezett.

11

11,5 %-kal kevesebb kérelem érkezett tehát a Tanács Főtitkárságához, mint 2011-ben.

12 Nyilvánvaló, hogy a kérelmek túlnyomó többsége a kérelmezők egy viszonylag kis létszámú csoportjától származik. 2012-ben az alapkérelmek több mint 60 %-át a 874 egyéni kérelmező 1,5 %-a nyújtotta be. E kérelmezők többsége (663-an) 2012-ben mindössze egy nyilvános hozzáférés iránti kérelmet küldött el.

11

2. ábra: A kérelmezők földrajzi eloszlása (alapkérelmek)

Ugyanez volt a jellemző a megerősítő kérelmek esetében is: nem kevesebb, mint 38,1 %-uk Belgiumból érkezett, 19,0 %-uk Németországból, 14,5 %-uk pedig az Egyesült Királyságból. A Belgiumból származó alap- és megerősítő kérelmek viszonylag magas száma azzal a ténnyel magyarázható, hogy számos multinacionális vállalat, nemzetközi ügyvédi iroda, valamint sok, különböző gazdasági és ipari ágazatot európai szinten képviselő társaság székhelye Brüsszelben található.

12

Egyre több platform – például a whatdotheyknow.com, a fragdenstaat.de és az rcfp.org/foia – kínál mindenki számára lehetőséget arra, hogy nemzeti vagy nemzetközi közszervezeteknek információkhoz vagy dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó kérelmet nyújtson be. Az AsktheEU.org pedig az európai intézmények és szervek dokumentumaihoz való hozzáférésre vonatkozó kérelmek benyújtására kínál lehetőséget. A platform ezután a teljes kérelmezési folyamatot közzéteszi az interneten. 2012 óta folyamatosan nő a Tanács Főtitkársága által az AsktheEU.org platformon keresztül kapott hozzáférési alapkérelmeknek a száma.

2.2.

A nyilvános hozzáférés iránti kérelmek tárgyát képező szakpolitikai területek

A 2012-ben benyújtott kérelmeknek a szabadság, a biztonság és a jogérvényesülés, illetve a külkapcsolatok és azon belül a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP), valamint az európai biztonság- és védelempolitika (EBVP) volt a legnépszerűbb témája. A minősített dokumentumokra vonatkozóan benyújtott kérelmeknek 48,0 %-a a szabadság, a biztonság és a jogérvényesülés, 37,0 %-a pedig a külkapcsolatok – és azokon belül többek között a KBVP, illetve az EBVP – területéhez kapcsolódott. 2012-ben viszonylag sok, a média által közvetített esemény szerepelt az EU politikai napirendjén. Az eurócsoport (az egységes valutát használó tagállamok pénzügyminisztereinek informális csoportja) nem kevesebb, mint 15 alkalommal ülésezett a gazdasági és monetáris unió működése szempontjából jelentős események megvitatása céljából. Az Európai Tanács ezenkívül 2012-ben összesen hét formális és informális ülés alkalmával folytatott megbeszéléseket különböző gazdasági és monetáris politikai kérdésekről. Mindazonáltal annak ellenére, hogy a gazdasági és monetáris kérdésekkel kapcsolatos dokumentumok iránti kérelmek száma enyhén megnőtt 2012 márciusában (amikor is az eurócsoport három, az Európai Tanács pedig egy alkalommal ülésezett), az év további részében nem figyelhető meg általános növekedés az e szakpolitikai területhez kapcsolódó kérelmek számában. A nyilvános hozzáférés iránti kérések számában nem okoztak számottevő növekedést a nyilvánosság érdeklődésére számot tartó egyéb politikai események – mint például az ENSZ által Dohában (Katar), 2012. november 26 és december 8. között megrendezett éghajlat-változási konferencia – sem. Összességében a kérelmezők különböző csoportjai által igényelt dokumentumok típusukat tekintve 2012ben is ugyanazt a viszonylag stabil tendenciát követték, mint amely a korábbi években is megfigyelhető volt:

•

tudományos világ területéről a kérelmezők főként a szabadság, a biztonság és a jog a érvényesülése, és/vagy a KKBP/EBVP területére vonatkozó dokumentumokhoz kérnek hozzáférést;

•

gyanakkor a civil társadalmi körökből kikerülő kérelmezők hozzáférési kérelmei által érintett u szakpolitikai területek aszerint változnak, amilyen alcsoporthoz az adott kérelmező tartozik:

− a tanácsadó cégek elsősorban a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséggel, az adózással vagy a gazdasági és monetáris ügyekkel kapcsolatos dokumentumok iránt érdeklődnek;

− az ipari és kereskedelmi ágazat képviselői főként a belső piachoz kapcsolódó, így többek között a versenyképességgel, adózással, illetve gazdasági és monetáris ügyekkel kapcsolatos dokumentumokat kérnek ki;

13

− a lobbisták és egyéb érdekcsoportok többnyire az adózáshoz, valamint a gazdasági és monetáris ügyekhez kapcsolódó dokumentumokat igényelnek;

− a nem kormányzati szervezetek pedig főként a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséggel kapcsolatos dokumentumokat keresik.

a z ügyvédi irodákat egyaránt érdeklik az adózással, a gazdasági és monetáris ügyekkel, a belső piaccal (és azon belül a versenyképesség), valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséggel és a külkapcsolatokkal (és azokon belül a KKBP és az EBVP) kapcsolatos dokumentumok.

•

A fentiek alapján megállapítható, hogy a kérelmezők különböző csoportjai továbbra is a „hagyományos” szakpolitikai területekre koncentrálnak, és hogy a politikai események nem befolyásolják a kérelmek alakulását. Még a gazdasági válság vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos vita sem eredményezett több kérelmet az e kérdésekkel kapcsolatos dokumentumok iránt. 2.3.

A hozzáférési jog alóli kivételek alkalmazása

2012-ben a Főtitkárság összesen 6 166 dokumentum iránt benyújtott kérelmet vizsgált meg, amelyek közül 4 858-ra vonatkozóan az első szakaszban megadta a (3 860 esetben teljes, 998 esetben pedig részleges) hozzáférési engedélyt, 1 308 esetben pedig megtagadta a hozzáférést. Ugyanezen időszak folyamán 78 dokumentumra vonatkozóan 23 megerősítő kérelmet nyújtottak be.

•

63 dokumentum esetében a Tanács megerősítette a Főtitkárság eredeti álláspontját;

•

8 dokumentum esetében részleges vagy kibővített részleges hozzáférést tett lehetővé; és

•

7 dokumentumot teljes egészében kiadott.

Egy megerősítő kérelmet a kérelmező még azelőtt visszavont, hogy a Tanács jóváhagyta volna a választ. 2.3.1. Lehetséges elutasítási indokok A hozzáférés teljes vagy részleges elutasításának az első szakaszban leggyakrabban hivatkozott indokai az alábbiak:

•

a döntéshozatali eljárás védelme;

•

a közérdek védelme a nemzetközi kapcsolatok tekintetében;

•

a közérdek védelme a közbiztonság tekintetében.

Az olyan esetek 30,0 %-ában, amikor a hozzáférés teljes elutasítására került sor, az indoklás több indokot is tartalmazott (az esetek több mint felében a közérdek közbiztonsággal összefüggő védelmére a közérdek nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő védelmével együttesen hivatkozott). A hozzáférés részleges megtagadásakor az esetek 24,7 %-ában szintén több indokot is idézett a válasz (a legtöbbször a közérdek nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő védelmét, az intézmény döntéshozatali folyamatának védelmével együttesen).

14

III. AZ EURÓPAI OMBUDSMANHOZ BENYÚJTOTT PANASZOK ÉS A MEGTETT JOGI INTÉZKEDÉSEK E fejezetben a Tanács vagy az Európai Tanács dokumentumaihoz való nyilvános hozzáféréssel kapcsolatban az európai ombudsmanhoz benyújtott panaszokat, valamint az EU Bíróságai által 2012-ben hozott határozatokat tekintjük át. 1.

Az európai ombudsmanhoz benyújtott panaszok

A 2012. március 9-i 531/2012/MMN sz. panasz Ez a panasz egy állítólagos hivatali visszásságra vonatkozott, amelyet az Európai Tanács azáltal követett el, hogy a 2011. július 21-én, október 23-án és október 26-án megrendezett euro-csúcstalálkozók, illetve európai tanácsi csúcstalálkozók előtt, azok során, illetve azok után a Nemzetközi Pénzügyi Intézettel (IIF) lezajlott egyeztetésekre vonatkozóan mindössze egy dokumentumot nevezett meg, illetve azok kapcsán erre az egy dokumentumra hivatkozott. A panasz nyomán az európai ombudsman felkérte az Európai Tanácsot, hogy tisztázza: birtokában van-e bármely más olyan dokumentum, amely a panaszban foglalt hozzáférési kérelem tárgyát képezhetné, valamint szolgáljon indokolással arra vonatkozóan, hogy miért tartozik a megnevezett két dokumentum (egy e-mailüzenet és egy levél) teljes egészében az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdése a) pontjának negyedik franciabekezdésében meghatározott kivétel hatálya alá. Az Európai Tanács az ombudsmannak címzett 2012. július 20-i levelében13 megerősítette, hogy nincs a birtokában semmilyen egyéb olyan dokumentum, amely a panaszos nyilvános hozzáférés iránti kérelmének hatálya alá tartozna. Rámutatott továbbá – ahogy korábban a panaszos megerősítő kérelmére adott válaszában is tette –, hogy a megnevezett dokumentumok akár egy részének a nyilvánosságra hozatala is aláásná azt a bizalmat, amelyre a 2011-ben a görög államadósság fenntarthatóságával és az euróövezettel kapcsolatos nehézségek megoldása érdekében folytatott összetett és rendkívül kényes tárgyalásokban részt vevő szervezetek között szükség van. Az Európai Tanács ezért az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdése a) pontjának negyedik franciabekezdése (a közérdekeknek az EU vagy valamely tagállam pénzügyi, monetáris vagy gazdaságpolitikájával összefüggésben történő védelme) alapján mind a két dokumentum vonatkozásában teljes egészében elutasította a hozzáférés iránti kérelmet. Ennek tükrében az Európai Tanács megítélése szerint a panasz nem volt megalapozott. A 2012. április 26-i 862/2012/RT sz. panasz Ezt a panaszt az Európai Tanáccsal szemben nyújtották be, amiért az elmulasztott – megfelelően és kellő időben – választ adni a panaszosnak a költségvetési paktum tervezetéről szóló jogi véleményhez való hozzáférés iránti kérelmére. Az ombudsmanhoz intézett 2012. július 24-i válaszában14 a Tanács rámutatott, hogy a költségvetési paktum tervezetére vonatkozó alap-, illetve megerősítő kérelmet a Tanácsnak és Főtitkárságának nyújtották be, és az foglalkozott vele, így a panasz csak a Tanács tevékenységeire vonatkozott, az Európai Tanács tevékenységeire nem. A Tanács továbbá elfogadhatatlannak minősítette a panaszt, mivel azt már azt megelőzően benyújtották, hogy a Tanács meghozta volna végleges döntését a panaszos megerősítő kérelmére vonatkozóan.

13

Lásd a 12904/12 dokumentumot.

14


15

A Tanács válaszát követően a panaszos a 2012. október 4-i levelében eljuttatta észrevételeit az ombudsmanhoz, és ebben visszavonta ugyan a panaszát, de új állítást fogalmazott meg és panaszt tett a megerősítő kérelmére adott válasz tartalmával kapcsolatban. Az ombudsman a Tanácsnak címzett, 2013. január 30-i levelében jelezte, hogy eljárási okokból az említetteknek megfelelően úgy határozott, hogy lezárja a 862/2012/RT sz. panasszal kapcsolatos vizsgálatot és új vizsgálatot indít 167/2013/RT referenciaszámmal. A 2012. augusztus 9-i 1649/2012/RA sz. panasz Ebben az esetben a panaszos kifogásolta a Tanács azon határozatát, amelyben az elutasította az orosz állampolgárok és az uniós polgárok rövid távú tartózkodás céljából történő vízummentes beutazását célzó közös intézkedésekről szóló dokumentumhoz (18217/22) való hozzáférés iránti kérelmet. Az ombudsmannak írt 2012. december 20-i válaszában15 a Tanács újólag hangsúlyozta, hogy a kikért dokumentum felsorolást tartalmazott bizonyos, az EU és az Oroszországi Föderáció által a vízummentes beutazásról szóló megállapodás előkészítése keretében végrehajtandó intézkedésekről. A dokumentum tartalmát továbbá a tárgyalópartnerek nem közölték a nyilvánossággal, és mivel az EU általi egyoldalú közzététele hátrányosan érintené a tárgyalásban részt vevő felek közötti bizalmi légkört, és ezáltal befolyásolná az EU Oroszországgal fennálló kapcsolatait, a dokumentumot az orosz hatóságok kifejezett hozzájárulása nélkül nem lehet közzétenni. Az orosz hatóságok mindazonáltal – széles körű konzultációt követően – végül hozzájárulásukat adták a közös intézkedésekről szóló dokumentum nyilvánosságra hozatalához, így a Tanács Főtitkárságának már módjában állt, hogy 2013. március 13-án a kérelmező rendelkezésére bocsássa azt. A Tanács erről azután tájékoztatta az európai ombudsmant 2013. március 25-i levelében. A 2012. szeptember 11-i 1854/2012/KM sz. panasz Ez a panasz a Tanács által három, az EU és harmadik országok között létrejött megállapodások politikai rendelkezéseinek felhasználásáról szóló dokumentumhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelemre adott elutasító válaszra vonatkozott. Bár a panaszos követelése szerint a Tanácsnak e dokumentumok teljes szövegét nyilvánosságra kellene hoznia, a Tanács a kérelmet részben elutasította annak alapján, hogy az érintett dokumentumok teljes közzététele sértené a nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő közérdeket. Az ombudsman 2012. október 15-i levelében tájékoztatta a Tanácsot a panaszról, és felkérte, hogy rendelje el a dokumentumok vizsgálatát. A vizsgálatra 2013. január 28-án sor került, és a Főtitkárság 2013. április 29-én továbbította válaszát a vizsgálat eredményét összegző, az ombudsman 2013. március 4-i levelében megküldött végső jelentésre. 2.

Jogi intézkedések

2012-ben a Törvényszék négy döntést hozott a Tanács által a bizonyos dokumentumokhoz való hozzáférést az 1049/2001/EK rendelet alapján elutasító határozatok nyomán a Tanács ellen indított eljárások keretében. Az első alkalommal a Törvényszék (ötödik tanács) 2012. május 4-i ítéletében, amelyet a T-529/09. sz. (Sophie in’t Veld kontra Tanács) ügyben hozott, részlegesen megsemmisítette a Tanács Jogi Szolgálatának a tervezett SWIFT-megállapodás jogalapjával kapcsolatos véleményét tartalmazó 11897/09 dokumentumhoz való teljes körű nyilvános hozzáférést megtagadó, 2009. október 29-i tanácsi határozatot. A Törvényszék tehát úgy ítélte meg, hogy a Tanács a kérelem tárgyát képező dokumentumnak csak arra a részére vonatkozóan utasíthatja el a hozzáférési kérelmet, amely konkrétan a tervezett megállapodás és a tárgyalási irányelvek tartalmával foglalkozik.

15

16


Tekintettel arra, hogy ez az ítélet milyen következményekkel jár a Tanács munkájára nézve, különösen a nemzetközi megállapodások megkötéséhez választandó jogalappal kapcsolatos jogi szakvélemény védelme szempontjából, a Tanács úgy határozott, hogy fellebbez az Európai Unió Bírósága előtt a Törvényszék ítéletével szemben. A második alkalommal a Törvényszék 2012. október 3-án a T-465/09. és T 63/10. sz. (mindkettő Jurašinović kontraTanács) ügyekben hozott döntést. A T-465/09. sz. ügyben a Törvényszék fenntartotta a Tanács elutasító határozatát, amelyet az a horvátországi Knin térségében folytatott európai uniós megfigyelő misszió tevékenységeinek nyomon követéséről szóló dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelemre vonatkozóan hozott, az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdése a) pontjának harmadik franciabekezdése alapján (a közérdek védelme a nemzetközi kapcsolatok tekintetében). A T-63/10. sz. ügy egy olyan hozzáférési kérelemre vonatkozott, amelyet különböző dokumentumoknak a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszék kérésére az Ante Gotovinával szemben indított eljárás keretében a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszék részére történő továbbításáról hozott tanácsi határozatokra vonatkozóan nyújtottak be. Ez utóbbi esetben a Törvényszék ugyanazon az alapon fogadta el a Tanács elutasító döntését, mint az európai uniós megfigyelő misszió jelentéseinek közzététele kapcsán, a T-465/09. sz. ügyben. Ez esetben mindazonáltal azon a véleményen volt, hogy a Tanács és a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszék közötti levelezés egyéb részei kizárólag az Ante Gotovina ellen indított eljárás szervezési jellegű vonatkozásaival foglalkoztak, így a Tanácsnak azok nyilvánosságra hozatalát módjában állt volna elrendelni. A Tanácsnál jelenleg zajlik ezeknek az inkább eljárási jellegű dokumentumoknak az újbóli vizsgálata annak eldöntése céljából, hogy kiadhatók-e a kérelmező számára. A harmadik alkalommal, 2012. október 8-án, a T-62/12. sz. ügyben (ClientEarth kontra Tanács) a Törvényszék elutasította a kérelmező keresetét, amelyben az második alkalommal kísérelte meg elérni a 6865/09 dokumentumban foglalt jogi véleményhez való teljes körű nyilvános hozzáférés iránti kérelemre adott tanácsi elutasítás semmissé tételét. A Törvényszék ítéletében újólag hangsúlyozta, hogy 2011. szeptember 6-i határozatában már elutasította a kérelmező által a Tanáccsal szemben benyújtott első keresetet, amelyet nyilvánvalóan elfogadhatatlannak minősített16. A Törvényszék hangsúlyozta továbbá, hogy a Tanács, amikor 2011. decemberben elutasította a kérelmezőnek a 6865/09 dokumentumhoz való hozzáférés iránt benyújtott második kérelmét, helyesen állapította meg, hogy az előző, a Tanács által 2010. júliusban hozott határozat alapját képező helyzethez képest nem történt semmilyen jogi vagy ténybeli változás. A bíróságok előtt folyamatban lévő ügyek A fent említetteken kívül jelenleg folyamatban van a Törvényszék előtt egy, a Tanács által az 1049/2001/EK rendelet alapján hozott, a nyilvános hozzáférést megtagadó határozat jogszerűségét megkérdőjelező kereset17, valamint az EU Bírósága előtt egy-egy, a Tanács által 2011-ben18, illetve 2012-ben19 benyújtott fellebbezés.

16 A Törvényszék által a T- 452/10. sz. ügyben hozott ítéletről lásd még a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésről szóló 2011-es tanácsi jelentés 19. oldalán szereplő összegzést. 17 T-331/11. sz. ügy (Besselink kontra Tanács). Lásd a Tanács 2011. évi jelentését a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésről, 19. o. 18 C-280/11 P. sz. ügy (Tanács kontra Access Info Europe). Lásd a Tanács 2011. évi jelentését a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésről, 18–19. o. 19 C-280/11 P. sz. ügy (Tanács kontra Access Info Europe). Lásd a Tanács 2011. évi jelentését a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésről, 18–19. o.

17

IV.

ZÁRÓ MEGJEGYZÉSEK

A 2012-es évre vonatkozóan rendelkezésre álló ismertetés rávilágít arra, hogy a Tanács dokumentumnyilvántartása kereső eszközként egyre fontosabb szerepet tölt be a nyilvánosság azon tagjai számára, akik gyakorolni kívánják a dokumentumokhoz való hozzáférési jogukat. Emellett az is igaz, hogy a tanácsi dokumentumokra vonatkozóan benyújtott alapkérelmek száma folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. Az elmúlt években az alapkérelmek alapos vizsgálatának köszönhetően a megerősítő kérelmek száma az utóbbi években jelentősen csökkent. Mindazonáltal, ami a kérelmezők hátterét, illetve a kérelmek által érintett szakpolitikai területeket illeti, alig figyelhető meg változás a megelőző évekhez képest. Mégpedig láthatólag nincs kapcsolat a kérelmek és a politikai kérdésekről – például a gazdasági válságról – folytatott viták vagy az olyan politikai események között, mint amilyenek az Európai Tanácsnak és az eurócsoportnak a média által széles körben lefedett ülései. A tanácsi dokumentumokhoz hozzáférést kérők túlnyomó többsége olyan, jól körülhatárolható csoportokhoz tartozik, amelyek valamilyen módon az európai ügyekre szakosodtak, és ennélfogva behatóbban ismerik a Tanács – és minden valószínűség szerint a többi uniós intézmény – szerepét és tevékenységeit. Mindazonáltal, a dokumentum-lekérési „mechanizmus” révén szolgáltatott tájékoztatás végeredményben a közvetlen kérelmezőknél szélesebb közönség számára is hasznos lehet, hiszen az előbbiek gyakran széles körben továbbadják a tájékoztatást szervezetük többi tagja számára. Ezenkívül a civil társadalmi szervezeteket, a különböző szellemi műhelyeket és a tudományos világot képviselő EU-szakértők a szélesebb nyilvánosság viszonylag nagy szeletéhez is el tudják juttatni az információkat. Ezek a szereplők nemcsak szakmai kiadványokban közlik kutatásaikat és megfigyeléseiket, hanem jelentések és sajtóközlemények formájában, valamint tömegtájékoztató médiumokon keresztül is. Mind a nyilvános hozzáférési kérelmek feldolgozásának, mind a nyilvánosság számára a hozzáférési jog gyakorlását lehetővé tevő rendelkezések nyilvánosság általi alkalmazásának az elemzése arra utal, hogy a Szerződésekben és az 1049/2001/EK rendeletben meghatározott célokat 2012-ban is sikerült elérni.

18

MELLÉKLET A TANÁCS DOKUMENTUMAIHOZ VALÓ NYILVÁNOS HOZZÁFÉRÉSRE VONATKOZÓ STATISZTIKÁK A 2012/12/31-i helyzet 1.

2.

3.

Az 1049/2001/EK rendelet szerinti kérelmek száma 2008

2009

2010

2011

2012

2 238

2 666

2 764

2 116

1 871

Az alapkérelmek tárgyát képező dokumentumok száma 2008

2009

2010

2011

2012

10 732

8 444

9 188

9 641

6 166

A Tanács Főtitkársága által az alapkérelmi szakaszban nyilvánossá tett dokumentumok 2008

2009

2010

2011

2012

9 215

6 453

7 847

8 506

4 858

részben/egészében





1 540/7 675

1 117/5 336

1 369/6 478

1 103/7 403

998/3 860

4.

A megerősítő kérelmek száma 2008

2009

2010

2011

2012

25

33

28

27

23

5. A megerősítő kérelmek száma (megerősítő kérelem az alapkérelem elutasítása esetén nyújtható be) 2008

2009

2010

2011

2012

74

351

181

59

78

43

88

118

40

28






19/24

26/62

80/38

15/25

21/7

6.

Az eljárásban nyilvánossá tett összes dokumentum aránya20 2008 71,8%

2009 86,4%

63,9%

2010 77,5%

70,9%

2011 86,7%

77%

2012 88,6%

64,9%

81,2%

7. A nyilvános dokumentum-nyilvántartásban szereplő, valamint a nyilvános / letölthető dokumentumok száma 2008 1 195 509

20

883 748 (73,9%)

2009 1 371 608

1 039 973 (75,8%)

2010 1 545 754

1 163 489 (75,3%)

2011 1 729 944

1 337 933 (77,3%)

2012 1 915 737

1 480 557 (77,3%)

Az egészében (bal oldali oszlop) vagy az egészében + részben (jobb oldali oszlop) nyilvánossá tett dokumentumok alapján.

19

8.

A kérelmezők szakmai profilja (alapkérelmek) 2008

Civil társadalom

2009

2010

2011

2012

Környezetvédelmi érdekcsoportok

0,2%

0,3%

Egyéb érdekcsoportok

6,2%

5,7%

Ipari/ kereskedelmi ágazat

18,3%

17,2%

18,5%

Nem kormányzati szervezetek

17,0%

17,9%

7,8%

8,3%

2,7%

3,6%

Újságírók

2,8%

2,7%

2,6%

3,3%

2,8%

Jogászok

9,5%

11,4%

10,1%

10%

9,8%

Tudományos világ

Egyetemi kutatás

32,6%

Könyvtár

1,1%

32,7% 33,7%

32,5% 33,7%

1,0%

35,7% 33,7%

1,2%

32,2% 37,6%

1,8%

33,4% 1,2%

Hatóságok (nem uniós intézmények, harmadik országok képviselői, stb.)

7,6%

4,2%

5,6%

5,4%

4,0%

Az Európai Parlament képviselői és asszisztenseik

1,8%

1,4%

1,1%

0,9%

1,0%

Egyéb

14,7%

15,9%

14,6%

12,3%

14,1%

A szakmai profil nem ismert

10,9%

12,6%

13,3%

13,5%

16,5%

20

9.

A kérelmezők szakmai profilja (megerősítő kérelmek) 2008

Civil társadalom

2009

2010

2011

2012

Környezetvédelmi érdekcsoportok

0%

0%

Egyéb érdekcsoportok

3,9%

19,0%

Ipari/ kereskedelmi ágazat

21,0%

15,6%

23,1%

Nem kormányzati szervezetek

15,5%

28,5%

7,7%

0%

3,9%

9,5%

Újságírók

10,5%

6,2%

7,7%

11,5%

9,5%

Jogászok

10,5%

18,8%

11,5%

15,4%

14,3%

Tudományos világ

Egyetemi kutatás

31,6%

Könyvtár

0%

Hatóságok (nem uniós intézmények, harmadik országok képviselői, stb.)

46,9% 31,6%

42,3%

34,6%

46,9% 0%

42,3% 0%

23,8% 34,6%

0%

23,8% 0%

0%

0%

0%

0%

0%

Az Európai Parlament képviselői és asszisztenseik

5,3%

3,1%

0%

3,8%

4,8%

Egyéb

5,3%

3,1%

7,7%

11,5%

4,8%

A szakmai profil nem ismert

15,8%

6,3%

7,7%

7,7%

14,3%

21

10.

A kérelmezők földrajzi eloszlása (alapkérelmek) 2008

2009

2010

2011

2012

Belgium

31%

28,2%

29,3%

30,5%

33,0%

Bulgária

0,2%

0,3%

0,2%

0,4%

0,1%

Cseh Köztársaság

0,9%

1,2%

1,1%

1%

0,7%

Dánia

1,2%

1%

1,6%

1%

0,6%

Németország

14,5%

14,8%

13,9%

14,5%

14,6%

0%

0,1%

0,1%

0%

0%

Görögország

0,7%

0,8%

0,8%

0,7%

0,5%

Spanyolország

6,4%

5,9%

5,5%

3,5%

3,3%

Franciaország

7%

8%

7,5%

7,7%

7,3%

Írország

0,6%

0,9%

0,4%

0,7%

1,1%

Olaszország

5,9%

4,7%

5,4%

6,3%

5,6%

Ciprus

0,2%

0,3%

0%

0,2%

0,1%

Lettország

0,2%

0,2%

0,1%

0,2%

0,1%

Litvánia

0,1%

0,2%

0,3%

0,1%

0%

Luxemburg

1,5%

1,8%

1,3%

1,3%

1,2%

Magyarország

0,9%

1%

0,7%

0,8%

0,2%

Málta

0,2%

0,3%

0,4%

0,2%

0,2%

Hollandia

5,7%

5,7%

4,8%

7,6%

5,8%

Ausztria

1,3%

1,9%

2,1%

1,9%

1,9%

Lengyelország

1,5%

1,4%

2,4%

1,6%

2,3%

Portugália

0,9%

0,8%

1,2%

0,9%

0,7%

Románia

0,6%

1,2%

1%

0,2%

0,2%

Szlovénia

0,2%

0,4%

0,3%

0,2%

0,1%

Szlovákia

0,3%

0,6%

0,7%

0,3%

0,5%

Finnország

0,7%

0,2%

0,5%

0,4%

0,6%

Svédország

1,8%

1,8%

2%

1,3%

1,2%

Egyesült Királyság

7,4%

8,7%

9%

9,2%

11,5%

Tagjelölt országok

0,4%

0,3%

0,3%

0,5%

0,2%

Egyéb

7,3%

6,5%

6,5%

5,9%

4,2%

Nem meghatározott

0,4%

0,8%

0,6%

0,9%

2,2%

Észtország

Harmadik országok

22

11.

A kérelmezők földrajzi eloszlása (megerősítő kérelmek) 2008

2009

2010

2011

2012

Belgium

30%

22,6%

28%

23,1%

38,1%

Bulgária

0%

0%

0%

0%

0%

Cseh Köztársaság

5%

0%

4%

0%

0%

Dánia

0%

0%

0%

3,9%

0%

Németország

20%

25,8%

20%

19,2%

19,0%

Észtország

0%

0%

0%

0%

0%

Görögország

0%

0%

0%

0%

0%

Spanyolország

5%

9,7%

4%

3,8%

0%

Franciaország

5%

6,4%

4%

7,7%

9,5%

Írország

0%

0%

0%

0%

0%

Olaszország

5%

6,4%

4%

7,7%

0%

Ciprus

0%

0%

0%

0%

0%

Lettország

0%

0%

0%

0%

0%

Litvánia

0%

0%

0%

0%

0%

Luxemburg

0%

3,2%

0%

0%

0%

Magyarország

0%

0%

0%

0%

0%

Málta

0%

0%

0%

0%

0%

Hollandia

10%

6,5%

4%

7,7%

4,8%

Ausztria

0%

0%

0%

0%

0%

Lengyelország

0%

0%

4%

0%

0%

Portugália

5%

0%

0%

0%

0%

Románia

0%

0%

0%

0%

0%

Szlovénia

0%

0%

0%

0%

0%

Szlovákia

0%

0%

0%

0%

0%

Finnország

0%

0%

0%

0%

0%

Svédország

0%

0%

8%

0%

0%

Egyesült Királyság

5%

9,7%

16%

23,1%

14,3%

Tagjelölt országok

0%

0%

4%

0%

0%

Egyéb

0%

9,7%

0%

0%

0%

Nem meghatározott

10%

0%

0%

0%

14,3%

Harmadik országok

23

12. Terület 2008

2009

2010

2011

2012

Mezőgazdaság, halászat

5,7%

7,3%

3,9%

3,5%

5,0%

Belső piac

3,4%

7,7%

7,9%

8%

9,7%

Kutatás

0,1%

0,5%

0,5%

0,4%

1,0%

Kultúra

0,3%

0,3%

0,2%

0,2%

0,7%

Oktatás/ifjúság

0,5%

0,6%

1,1%

0,4%

0,2%

Ipar

0,7%

0,6%

0,1%

0,1%

0%

Versenyképesség

2,6%

1,9%

1,5%

1,4%

1,6%

2%

3,5%

0,9%

2,1%

2,7%

Közlekedés

2,5%

1,9%

2,5%

1,5%

1,4%

Környezetvédelem

10%

8,6%

10,7%

9,1%

7,6%

Egészségügy és fogyasztóvédelem

1,9%

8,1%

5,6%

3,6%

3,5%

Gazdaság- és monetáris politika

2,6%

2,6%

4,4%

5,9%

6,9%

Adóügy – adózási kérdések

6,3%

7,6%

7,5%

12,5%

6,7%

Külkapcsolatok – KKBP

16,2%

12,2%

14,4%

12,8%

10,7%

Polgári védelem

0,2%

0,2%

0,1%

0%

0,6%

Bővítés

0,7%

1,4%

0,8%

1%

1,2%

Védelmi és katonai ügyek

3,4%

4,6%

4%

2,2%

2,7%

Fejlesztési támogatás

0,1%

0,3%

0,2%

0,1%

0%

Regionális politika és gazdasági/ társadalmi kohézió

0%

0%

0%

0,1%

0,4%

Szociálpolitika

3%

3,4%

4%

2,7%

3,9%

A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség

25,4%

15,3%

14%

19,5%

18,1%

Jogi kérdések

3,5%

2,7%

2,6%

3,1%

5,4%

Az intézmények működése

0,9%

0,8%

2,1%

2,4%

2,4%

Az Unió finanszírozása (költségvetés, alapokmány)

0,1%

0,2%

0,1%

0,2%

0,8%

Átláthatóság

0,1%

0,3%

0,3%

0,3%

1,2%

Általános politikai kérdések

0,6%

0,5%

1%

0,6%

0,7%

Parlamenti kérdések

4,4%

4,1%

5,3%

3,0%

2,5%

Egyéb

0,7%

0,5%

0,6%

0,2%

0,2%

Energia

24

13. A hozzáférés megtagadásának indokai (a Tanács Főtitkársága által az alapkérelmi szakaszban adott válaszok) 2008

2009

2010

2011

2012

#

%

#

%

#

%

#

%

#

%

A közérdek védelme a közbiztonság tekintetében

92

6,4%

109

5,6%

92

7%

93

8,9%

64

5,8%

A közérdek védelme a védelmi és katonai ügyek tekintetében

35

2,4%

67

3,5%

25

1,9%

15

1,4%

18

1,6%

A közérdek védelme a nemzetközi kapcsolatok tekintetében

401

27,7%

442

22,9%

319

24,2%

221

21,2%

226

20,5%

A közérdek védelme a Közösség vagy valamely tagállam pénzügyi, monetáris vagy gazdasági politikája tekintetében

0

0%

0

0%

6

0,5%

11

1,1%

0

0%

Az egyén magánéletének és sérthetetlenségének védelme (a személyes adatok védelme)

7

0,5%

5

0,3%

5

0,4%

2

0,2%

2

0,2%

Valamely természetes vagy jogi személy üzleti érdekeinek védelme, ideértve a szellemi tulajdont is

0

0%

1

0%

0

0%

0

0%

0

0%

A bírósági eljárások és a jogi tanácsadás védelme

22

1,5%

8

0,4%

11

0,8%

10

1%

7

0,6%

Az ellenőrzések, vizsgálatok és könyvvizsgálatok céljának védelme

2

0,1%

1

0%

4

0,3%

0

0%

0

0%

Az intézmény döntéshozatali folyamatának védelme

519

35,9%

756

39,1%

436

33,1%

426

40,9%

455

41,3%

Több indok együttes fennállása

367

25,4%

545

28,2%

417

31,7%

264

25,3%

330

30,0%

1

0,1%

0

0%

1

0,1%

0

0%

0

0%

Nem a Tanács birtokában lévő dokumentumok / egyéb szerzők

25

14. A hozzáférés megtagadásának indokai (A Tanács Főtitkársága által a megerősítő kérelmet követően adott válaszok) 2008

2009

2010

2011

2012

#

%

#

%

#

%

#

%

#

%


5

16,1%

20

7,6%

24

38,1%

3

15,8%

0

0%


0

0%

0

0%

0

0%

0

0%

0

0%


24

77,4%

38

14,5%

35

55,5%

15

78,9%

2

3,9%


0

0%

0

0%

0

0%

0

0%

0

0%


0

0%

0

0%

0

0%

0

0%

0

0%


0

0%

0

0%

0

0%

0

0%

0

0%


0

0%

0

0%

0

0%

0

0%

1

2,0%


0

0%

0

0%

0

0%

0

0%

0

0%


2

6,5%

0

0%

1

1,6%

0

0%

1

2,0%


0

0%

205

77,9%

3

4,8%

1

5,3%

47

92,1%


0

0%

0

0%

0

0%

0

0%

0

0%

26

15. A hozzáférés megtagadásának indokai (a Tanács Főtitkársága által az alapkérelmi szakaszban adott válaszok) 2008

2009

2010

2011

2012

#

%

#

%

#

%

#

%

#

%


0

0%

42

3,7%

56

4,1%

49

4,4%

44

4,8%


0

0%

2

0,2%

4

0,3%

1

0,1%

2

0,2%


20

1,3%

21

1,9%

164

12%

323

29,3%

174

18,8%


0

0%

0

0%

0

0%

0

0%

0

0%


0

0%

10

0,9%

57

4,2%

35

3,2%

125

13,5%


0

0%

0

0%

0

0%

0

0%

0

0%


1

0,1%

37

3,3%

111

8,1%

58

5,2%

18

1,9%


0

0%

0

0%

0

0%

0

0%

0

0%


2

0,1%

202

18,1%

707

51,6%

422

38,3%

334

36,1%

1 517 98,5%

803

71,9%

270

19,7%

215

19,5%

228

24,7%

0

0%

0

0%

0

0%

0

0%

Több indok együttes fennállása Nem a Tanács birtokában lévő dokumentumok / egyéb szerzők

0

0%

27

16. A részleges hozzáférés megtagadásának indokai (a Tanács Főtitkársága által a megerősítő kérelmi szakaszban adott válaszok) 2008

2009

2010

2011

2012

#

%

#

%

#

%

#

%

#

%


0

0%

0

0%

0

0%

1

6,7%

3

13,0%


0

0%

0

0%

0

0%

0

0%

0

0%


0

0%

0

0%

21

26,2%

6

40%

2

8,7%


0

0%

0

0%

0

0%

0

0%

0

0%


0

0%

0

0%

1

1,3%

0

0%

1

4,4%


0

0%

0

0%

0

0%

0

0%

0

0%


0

0%

3

11,6%

0

0%

1

6,7%

1

4,4%


0

0%

0

0%

0

0%

0

0%

0

0%


0

0%

7

26,9%

12

15%

2

13,3%

1

4,3%


19

100%

16

61,5%

46

57,5%

5

33,3%

15

65,2%


0

0%

0

0%

0

0%

0

0%

0

0%

28

17. A kérelmek és az európai ombudsmanhoz benyújtott panaszok megválaszolásához átlagosan szükséges munkanapok száma

Alapkérelmek esetében Megerősítő kérelmek esetében21 Súlyozott átlag (alap- + megerősítő) Ombudsman21

2008

2009

2010

2011

2012

16 (2238 lezárt kérelem)




16 (1 871 lezárt kérelem)






16,1

14,15

17,11

16,16

16,15

44

0

50

32

64

18. A határidő meghosszabbításával járó kérelmek száma az 1049/2001/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdésével és 8. cikkének (2) bekezdésével összhangban 2008

2009

2010

2011

2012

Alapkérelmek

2238-ból 497, azaz a kérelmek 22,2%-a


2764-ból 773, azaz a kérelmek 28%-a


452 -ból 1 871, azaz a kérelmek 24,2%-a

Megerősítő kérelmek221

20 [25-ből]

32 [33-ból]

26 [28-ból]

23 [27-ből]

20 [23-ből]

21 A megerősítő kérelmeket és az európai ombudsmanhoz beérkezett panaszokat a Tanács információs munkacsoportja, valamint az Állandó Képviselők Bizottsága (II. rész) vizsgálja meg. A kérelmezőkhöz és az európai ombudsmanhoz intézett válaszokat a Tanács fogadja el.

29

A Tanács Főtitkársága A Tanács éves jelentése a dokumentumokhoz való hozzáférésről – 2012 2013 —29 p. — 21 x 29,7 cm ISBN 978-92-824-3954-8 doi:10.2860/31256 ISSN 1830-4117 QC-AF-13-001-HU-Cs

consilium Rue de la Loi/Wetstraat 175 1048 Bruxelles/Brussel BELGIQUE/BELGIË Tel. +32 22816111

consilium

HU

A TANÁCS FŐTITKÁRSÁGA

QC-AF-13-001-HU-C

ISSN 1830-4117

A Tanács éves jelentése a dokumentumokhoz való hozzáférésről

2012

JELENTÉSEK

www.consilium.europa.eu

doi:10.2860/31256

RS 61/2013

2013. Május

consilium consilium A Tanács éves jelentése a dokumentumokhoz való hozzáférésről Május

Recommend Documents