CIVIL KONTROLL MANKÓ. Civil szervezetek részvétele a területfejlesztési intézmények működésében című műhelymunka kézikönyve. Nagyrév, 2011

CIVIL KONTROLL MANKÓ Civil szervezetek részvétele a területfejlesztési intézmények működésében című műhelymunka kézikönyve

Nagyrév, 2011.

A kiadvány a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával jött létre. Tartalma nem feltétlenül tükrözi az NCA álláspontját.

NCA-DP-10-C-0034 Civil szervezetek részvétele a területfejlesztési intézmények működésében című műhelymunka

Szerkesztő: Sej Gábor Leó Kiadja: Magyar Idegenforgalmi és Területfejlesztési Egyesület 5463 Nagyrév, Holt-Tisza part 879. www.mitemuhely.hu [email protected] A.sz.: 18836561-1-16

Civil szervezetek részvétele a területfejlesztési intézmények működésében - NCA

TARTALOM Ajánló I. fejezet Milyen szerepet töltenek be a civilek területfejlesztésben? A társadalmi egyeztetés; a partnerség alapelvei Európai Uniós kötelezettségek A területfejlesztés alapjai A területfejlesztési struktúra; jogszabályi háttér Részvétel a területfejlesztési tervezésben A véleményezés ideális feltételei Ha nem ideálisak a körülmények

a

II. fejezet A helyi gazdaságfejlesztés, mint a területfejlesztés kihívásaira adott válasz A helyi gazdaságfejlesztésről területfejlesztési szemszögből A helyi gazdaságfejlesztés a hazai területfejlesztésben A helyi gazdaságfejlesztés az EU regionális politikájában A helyi gazdaságfejlesztés, mint helyi fejlesztés A helyi gazdaságfejlesztés, mint területfejlesztési támogatáspolitikai eszköz

Hasznos honlapok, kiadványok Egyéb civil honlapok: A közszféra honlapjai: Jogszabályok


Ajánló A civil szervezetek részvétele a területfejlesztésben több problémába ütközik. Nem megfelelő számú a résztvevő civilek száma, nem elég hatékony az érdekképviselet, nincs nagyobb mértékű javaslat- és vélemény megfogalmazás. Így a szervezetek munkája nem érzékelhető kellő mértékben. A civil szervezetek nem tudják finanszírozni a véleményezéssel járó szakértői munkát, a koordinálást, a tagok utazási költségét. Mindezen túlmenően hiányzik a nyilvánosság. A területfejlesztés és területrendezés feladata a térségi és helyi közösségek területfejlesztési és területrendezési kezdeményezéseinek elősegítése, összehangolása az országos célkitűzésekkel, fejlesztési koncepciók, programok és tervek kidolgozása, meghatározása és megvalósítása, a társadalom, a gazdaság és a környezet dinamikus egyensúlyának fenntartása, illetve javítása érdekében. A területi tervezési folyamatban az állampolgárok aktív részvételére van szükség. A helyi, regionális és régiókon túlmutató projektekben történő részvétel mellett, szükségessé vált a társadalomnak például a nem kormányzati szervezeteken keresztül történő bevonása. A folyamat korai szakaszában való részvétel jelentősen hozzájárul a tervezési folyamat nagyobb sikeréhez. Remélhetőleg ehhez járul hozzá jelen kiadvánnyal szervezetünk is. Kiadványunk a Civil Területfejlesztési Kisokos (Mező) és a Területfejlesztés és helyi gazdaságfejlesztés (Czene-Ritz) című dokumentumok alapján készült belső felhasználásra.


I. fejezet

Milyen szerepet töltenek be a civilek a területfejlesztésben? A civil szektor fontos szerepet tölt be a társadalom működésében. A területfejlesztésben a civilek elsődleges feladata a polgárok véleményének becsatornázása a fejlesztési tervekbe, programokba; a közösségi kezdeményezések segítése, a tervezésben való részvétel, érdekegyeztetés és érdekérvényesítés; valamint a demokratikus kontroll megvalósítása. A civil szféra feladata és kiemelt érdeke az EU regionális politikájához való illeszkedés elősegítése, ezen alapelvek betartása és betartatása. A decentralizáció, az önrendelkezés felülírja a rövid távú politikai célokat, és egy megalapozottabb döntés hozatalt segít elő. A civil szervezeteknek sem vagyonuk, sem hatalmuk nincs, viszont tudásuk, függetlenségük és társadalmi beágyazottságuk folytán feladatuk ellen őrizni, hogy a közhatalom a rábízott hatalommal felelősségteljesen, megfelelően él-e. Miért érdemes részt venni civileknek a területfejlesztési folyamatokban? Mert a civil szervezet a döntések előtt információhoz juthat, megismerheti a fejlesztési elképzeléseket, kérheti a döntéshozatalban való részvételt, valamint saját igényeit is megfogalmazhatja. A civil szféra lehetőséget kapott, hogy formális módon is részt vegyen a területfejlesztés döntéshozatalában. Közös érdekünk, hogy jól éljünk ezzel a lehet őséggel! A társadalmi egyeztetés; a partnerség alapelvei A civil szektor ereje, a civil szervezetek száma és szerepe demokráciánk fokmérője. Az érdekeltek teljes körű bevonásával zajló nyílt vitafolyamat a demokratikus működés alapfeltétele. A konszenzusos döntéshozatal a döntések beágyazottságát, ismertségét és elismertségét növeli, így hosszú távon költséghatékony megoldás.


„A társadalmi egyeztetésen olyan kommunikációs folyamatot értünk, amely egy döntés előkészítésének része. Folyamatos és kölcsönös információáramlás során a közvetlenül vagy közvetetten érintett szereplők (egyének vagy szervezetek) szabadon nyilváníthatnak véleményt, amelyet a döntéshozó mérlegel és figyelembe vesz.” A társadalmi egyeztetés alapfeltétele a felek közti bizalom, az átláthatóság, az „egyenrangúak párbeszéde”. A proaktív bevonáshoz, a bizalmi légkör kialakításához határozott politikai akarat szükséges. Szükséges a döntéshozatal átláthatósága és az egyeztetés folytonossága, a folyamatos visszacsatolás az egyeztető felek felé. A megfelelő egyeztetés egy legitim, jobb minőségű döntéshez vezet, megelőzve a későbbi konfliktusokat, melyek sokszor információhiányból, félreértésből adódnak. Így valószínűbbé válik a döntés sikeres végrehajtása is. Mindezek mellett tisztában kell lenni azzal, hogy a közhatalom, az üzleti világ és a civil szektor jelentősen eltérő értékeket és érdekeket képvisel. Míg a civil világ alapvetően az értékek oldaláról közelíti meg a kérdéseket, addig a közhatalmi szféra az eredmény szempontjait mérlegeli, az üzleti szektor meg közelítésére pedig a haszonelvűség jellemző. Az egyeztetés során nagyon fontos közös pontokat, halmazokat találni: a közérdeket egyeztetni az egyéni érdekekkel. Az átláthatóság a megismerhet őség legfontosabb alapja, e nélkül a felek között nem alakulhat ki a bizalom. A civil, a közhatalmi és az üzleti szektor a nyitott, átlátható döntéshozatal nélkül nem, vagy sokkal nehezebben találja meg a közös pontokat, értékeket és érdekeket. A civil szervezeteknek saját működésük során külön törekedniük kell a példamutatásra. Erre kell sarkallniuk a területfejlesztésben résztvevő feleket is. Jó példaként elmondhatjuk: hosszú évek munkájával a civileknek sikerült elérniük, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség hon lapja (www.nfu.hu) sokkal átláthatóbb legyen – így már egy követhet ő struktúrában szerepelnek az alapvető információk arról, pontosan mire fordította az állam az EU-s fejlesztési forrásokat. A közösségi kezdeményezések, civilek, civil szervezetek össze fogása sok problémát megelőz és megold. Az együttes fellépés lehetőséget teremt a hatékony érdekérvényesítésre, valamint összeszervezi, erősebbé teszi a közösségeket.


Európai Uniós kötelezettségek Az Európai Unió fejlesztési támogatása nagy lehet őség Magyarország számára: 2007-13 között összesen közel 7000 milliárd forint áramlik be hazánkba. Az uniós fejlesztési források hatékony és ökológiai/társadalmi értelemben értékes felhasználása, a döntéshozatalban való civil részvétel elősegítése mindnyájunk érdeke. A részvételi demokrácia európai érték; ezt a partnerség gyakorlásán keresztül tudjuk csak megerősíteni.

Az Európai Uniós tagságunkkal kötelezettséget vállaltunk a társadalmi egyeztetés megerősítésére, a fejlesztési forrásokkal való átlátható gazdálkodásra. A részvételi demokrácia – a közösségi részvétel – tartalommal tölti meg a képviseleti demokráciát, nem ellentétes annak működésével. Az önrendelkezés a helyi tudás becsatornázásának és a helyi közösségek önszerveződésének alapja. A jó kormányzás alapvető feltétele az érdekeltek széles körű és korai bevonása, a civil vélemények becsatornázása. Az Európai Bizottság 2001-ben kiadott Fehér Könyvében meg határozta az európai kormányzásról szóló alapelveket: nyitottság, civil szervezetek bevonása a konzultációs folyamatokba, számon kérhet őség, hatékonyság, koherencia. A jobb és hatékonyabb fejlesztéspolitika legfontosabb eleme a partnerség. Ennek alapelveit az Európa Tanács 1083/2006/EK rendelete határozza meg. A tagállam partnerséget alakít ki többek között a hatóságokkal és a következő szervezetekkel: „… bármely egyéb megfelel ő, a civil társadalmat képvisel ő szervezet, a környezetvédelmi partnerek, nem kormányzati szervezetek,


valamint a férfiak és n ők közötti egyenlőség előmozdításáért felelős szervezetek”. A terület és településfejlesztést érintő másik, hazánk által is aláírt nemzetközi egyezmény az Aarhusi Egyezmény, mely lefekteti: a közösségi részvétel alapfeltétele a (környezeti) információhoz való hozzáférés joga, a beleszólás lehet ősége és a jogorvoslati (ügyféli) jogkör. A területfejlesztés alapjai A területfejlesztés célja, hogy a fenntartható fejlődés elveinek megfelelően, valamint a helyi igények figyelembevételével ideális társadalmi-gazdasági teret alakítson ki. A területfejlesztést a települési szinttől a nemzetközi szintig értelmezhetjük, minden szinten különböző fejlesztési igényekkel. Hazánk az EU elvárásainak megfelelően a régiók rendszerét erősítette meg. A fejlesztési források tervezése és elosztása is jórészt ezen a szinten zajlik. A területfejlesztés alapdokumentumait a területfejlesztési politika határozza meg. Területfejlesztési koncepció: egy adott terület hosszabb távú fejlesztési céljait meghatározó, irányelveket tartalmazó tervdokumentum. Területfejlesztési program: a területfejlesztési koncepció alapján kidolgozott középtávú cselekvési terv, mely stratégiai és operatív programokra épül. A 2010-ben átalakult kormányzati struktúrában a területfejlesztési feladatokat négy minisztérium között osztották föl (a kiadvány végén olvashatóak honlapcímeik): Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, Vidékfejlesztési Minisztérium, Nemzetgazdasági Minisztérium. A területfejlesztési struktúra; jogszabályi háttér Hazánkban a területfejlesztési munkában való civil részvételre a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 2004. évi módosítása adott lehetőséget. Ez alapján alakultak meg az Országos Területfejlesztési Tanács, a regionális, a megyei, valamint a kistérségi fejlesztési tanácsok mellett a Civil


Egyeztető Fórumok (CEF). Fontos előrelépés, hogy a civilek lehetőséget kaptak a területfejlesztési döntéshozatalban való formális részvételre. A CEF-ek tanácskozási joggal képviseltethetik magukat a térségi tanácsok ülésein. Szavazati joguk azonban csak ritkább esetben van – ha a partnerség alapjai erősek, valamint a közhatalmi akarat találkozik a civil érdekekkel. Ilyen eset például az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanácsé, ahol a civilek a tanács felhatalmazása által szavazati joggal rendelkeznek a térségi tanácsban és a bizottságokban is. Nagyon fontos, hogy a civil szervezetek megismerhessék a CEF-ek működésének jogi kereteit, a bejelentkezés módját, a működő jó gyakorlatokat, hiszen a folyamathoz csak így tudnak csatlakozni. A különböző szinteken való részvétel lehet őségét a 258/2004 (IX. 16.) kormányrendelet határozza meg. • A kistérségi fejlesztési tanács munkájában, annak illetékességi területén a kistérségi települések vagy a kistérségi lakosság több mint felére kiterjedően működ ő civil szervezetek vehetnek részt. A CEF-be a kistérségi fejlesztési tanács elnökénél lehet jelentkezni. A CEF egy delegált képviselője tanácskozási joggal rendelkezik a tanács ülésein. • A megyei területfejlesztési tanács munkájában, annak illetékességi területén a megyei, a megye kistérségeinek legalább felében működő civil szervezetek vehetnek részt. A területfejlesztési, környezetvédelmi, természetvédelmi társadalmi szervezetek, valamint a nők és férfiak esélyegyenlőségéért küzd ő civil szervezetek a megyei terület fejlesztési tanács elnökéhez juttathatják el jelentkezési szándékukat. A CEF elnöke állandó meghívott a tanács ülésein, ő ismerteti a CEF tagok véleményét. • A regionális fejlesztési tanács munkájában, annak illetékességi területén a területfejlesztési, környezetvédelmi, természetvédelmi társadalmi szervezetek, valamint a nők és férfiak esélyegyenlőségéért küzdő civil szervezetek vehetnek részt. Ők a regionális fejlesztési tanács elnökénél tudnak jelentkezni a CEF-be. A CEF elnöke állandó meg hívott, ő ismerteti a CEF tagok véleményét a tanács ülésein. • Az Országos Területfejlesztési Tanács (OTT) munkájában bármely országos társadalmi szervezet részt vehet, melynek legalább 7 megyére kiterjed a tevékenysége: a környezet védelmi, a természetvédelmi szervezetek, valamint a nők és férfiak esélyegyenlőségéért küzdő országos szervezetek jelentkezhetnek.


Jelentkezésüket az OTT titkárságához kell írásban eljuttatni. Az OTCEF elnöke állandó meghívott az OTT ülésein, ő ismerteti a CEF tagok véleményét. A kistérségek körülbelül negyedében, a megyék felében, a régiók háromnegyedében működik Civil Egyeztető Fórum. A működő CEFek adatbázisa, illetve a belépési nyilatkozat mintája elérhető a www.otcef.hu honlapon. A törvényi szabályozáson lehet még javítani: kistérségi szinten például a csak települési szinten működ ő szervezetek formálisan nem vehetnek részt az egyeztetésben. A tapasztalat azt mutatja, hogy sok esetben ezek a szervezetek más formában részt vesznek a tervezési folyamatban. Ezért a szabályozást érdemes lenne a gyakorlathoz igazítva átalakítani. Nem indokolt továbbá, hogy a törvény szövege szerint megyei, régiós, országos szinten csak a területfejlesztésben, környezetvédelemben és esélyegyenlőségben tevékenykedő szervezetek vehessenek részt a CEF munkájában. Több helyen nem alakultak meg, illetve nem működnek a civil egyeztet ő fórumok. Sok ember saját települési önkormányzati képviselőjét sem is meri, így kistérsége, megyéje képviselőit, vezetőjét még kevésbé. Pedig őket közvetlenül is meg lehet keresni egy-egy konkrét területfejlesztési problémával vagy javaslattal, hiszen az adott térséget érintő kérdésekben döntéshozói helyzetben vannak. A civil szervezetek azzal is segíthetik tagjaikat, illetve településük lakóit, hogy utánanéznek és közzéteszik, kik és hogyan képviselik őket a területfejlesztési tanácsokban. A területfejlesztéshez kapcsolódóan egyéb, kevésbé intézményesített együttműködési formák is léteznek, melyek mögött gyakran alulról jövő, helyi civil kezdeményezések állnak. Ezek gyakran túllépnek a települések, kistérségek közigazgatási határain, inkább egy-egy tájegységet fognak össze. Ide sorol hatók például a turisztikai célú natúrparkok vagy a zöldutak (www.zoldutak.hu), melyek mentén a területfejlesztés hivatalos intézményrendszere számára könnyebben befogadható fejlesztési elképzeléseket is kidolgoznak. A civil szervezetek részt vehetnek a vidékfejlesztési folyama tokban is: az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program a 2007-


2013 közötti időszakra vonatkozik, és az EU-s vidék fejlesztési támogatásokat használja fel. A program honlapján (www.umvp.eu) megtalálhatók azok a szakmai, területi szervezetek, amelyek munkájába bekapcsolódhatnak civilek is. A helyi közösség erejére, tudására alapozott LEADER vidékfejlesztési program (Közösségi Kezdeményezés a Vidék Gazdasági Fejlesztése Érdekében) sok ellentmondással küzd. A benne résztvevő civilek szerint túlszabályozottra, nehézkesre sikerült. A programot a szakemberek valószínűleg alapjaiban gondolják majd újra. A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (www.mnvh.eu) feladata a vidékfejlesztésben érdekelt összes szereplő, így az érintett kormányzati, önkormányzati, gazdálkodó és társadalmi szervezetek együttműködési hálózatba szervezése, tevékenységének össze hangolása. Az MNVH munkájához szintén szükség van a civilek aktivitására, folyamatosan várják civil szervezetek jelentkezését. Részvétel a területfejlesztési tervezésben A magyar területfejlesztési rendszer egyik legnagyobb hibája, hogy dokumentumokban és azok véleményezésében gondolkodik, és nem igazi, közös terveket akar létrehozni a szereplők bevonásával.


A korai bevonás azt jelentené, hogy nem kész dokumentumok véleményezését kérnék, hanem már a javaslat tételi szakaszba is bevonnák a civileket; a tervezés közösen, a vélemények beépítésével folyna. Így a területfejlesztési programok, tervek, dokumentumok véleményezése egy civil szervezet számára általában nem egyszerű feladat. A dokumentumok bonyolultak és hosszúak, az egyeztetés folyamata sokszor nem átlátható, valamint általában a véleményezésre is nagyon kevés az idő. Sokszor hiányzik az információhoz való hozzájutás lehetősége, esetleg a szakmai tudás, az erőforrás is. Az alábbiakban bemutatjuk a társadalmi véleményezés ideális feltételeit. Továbbá leírjuk milyen lehetőségek vannak, ha a feltételek messze nem ideálisak, valamint hasznos tippeket adunk a gyors véleményezéshez. A véleményezés ideális feltételei Korai bevonás: A civil szervezeteket már a tervezés korai fázisába be kell vonni. A kész koncepciókon, dokumentumokon már nagyon nehéz változtatni. Nyilvános menetrend: El őre meg kell szabni a véleményezés kezdetét és végét. A társadalmi partnerek csak ennek ismeretében tudnak min őségi véleményeket benyújtani. Megfelelő idő: A társadalmi szervezetek sokszor pénz és időhiánnyal küzdenek. Ezt ellensúlyozni kell azzal, hogy a véleményezésre megfelelő idő áll rendelkezésre. Aktuális dokumentumok vitára bocsátása: Nem szabad, hogy a véleményezési időszak alatt a dokumentumot továbbfejlesszék, hiszen így a véleményezés bizonyos tekintetben értelmét veszti. Visszacsatolás: A véleményez ők minden esetben kapjanak visszajelzést indoklással, hogy az adott vélemény beépíthet ő volte, vagy nem. Ha nem ideálisak a körülmények Két lehetőség van:


A) A civil szervezet ne véleményezze a dokumentumot, hanem adjon hangot aggályainak, rámutatva az ideális véleményezési folyamatra. Ne felejtse azonban, hogy „hallgatás beleegyezés”. B) Készüljön fel arra, hogy a rövid határidő ellenére bizonytalan sorsú véleményét is elmondja, összeállítsa. Ebben az esetben is célszerű hangsúlyozni, hogy nem ideálisak a körülmények, így nem lehet megfelel ő minőségű véleményt alkotni. Ötletek a gyors véleményezéshez • A feldolgozást a véleményező a vezetői összefoglalóval kezdje, így megtudja, hogy mire terjed ki a dokumentum, mi a célja, milyen a felépítése. • Ha a véleményezőnek fontos témát nem talál a dokumentumban, akkor nézze meg, hogy egyáltalán helye van-e ott. Ha igen, akkor keresse meg a lehetséges helyét, használja a kulcsszavas keresést. • Véleményét ossza meg másokkal: a, Minél többen vesznek részt a vélemény kialakításában, annál hasznosabb. Ezért érdemes mások véleményét is megkérdezni a dokumentumról és a róla kialakított civil véleményr ől. Ha van rá kellő idő és személyes kapacitás, hívjon össze (civil egyeztet ő) fórumot. b, A véleményt küldje el másoknak is, hogy használják fel szabadon állásfoglalásuk kialakításához; másoknak is hasznos lehet. c, Keressen támogatókat véleményéhez. Több szervezet, személy közös véleménye nagyobb eséllyel talál meghallgatásra a dokumentum készítőinél. d, Amennyiben az ügy kívánja, véleményét ossza meg a sajtó képviselőivel is. Ha e-mailben kell beküldeni a véleményt, ne felejtse el azt tértivevényesen is postázni (a postai küldeményeket szintén így küldje). A levélben választ is kérjen a hozzászólására.


II. fejezet

A helyi gazdaságfejlesztés, kihívásaira adott válasz

mint

a

területfejlesztés

A területfejlesztési beavatkozások – a térségi erőforrások oldaláról – két alapvető megközelítésben tervezhetők. Az egyik esetben a hiányzó erőforrásokat kívülről pótoljuk, vagyis befektetőket telepítünk le a térségben, vagy jelentős támogatásokat adunk az ottani fejlesztésekhez. A másik esetben arra törekszünk, hogy feltárjuk a térség saját erőforrásait, és ezeket az erőforrásokat próbáljuk minél hatékonyabban hasznosítani, „képessé téve” erre a helyi szereplőket. Kézenfekvő, hogy a lakosság szükségleteit a helyi vállalkozások szolgálják ki egyre nagyobb mértékben. A területfejlesztési gyakorlatban ez a két megközelítés nem zárja ki egymást. A helyes megoldás e két logika az adott térség számára optimális ötvözetének alkalmazása. A hazai területfejlesztési gyakorlatban többnyire a külső erőforrásokra erősen támaszkodó fejlesztések kerültek előtérbe. Mára bebizonyosodott, hogy a létező problémákra gyakran nem lehet tartós, fenntartható megoldást találni tisztán külső erőforrások felhasználásával. A külső gazdasági, információs erőforrásokról szóló döntések a térségek közösségein kívül születnek meg, így nem mindig tudják reálisan felmérni és figyelembe venni a helyi közösség érdekeit, és a helyi közösségek célok melletti elköteleződését is alááshatják a térségükön kívül (a bevonásuk nélkül) meghozott döntések. Ezért egyes térségek, települések külső erőforrásokra alapozott gyors fellendülését sokszor ugyanilyen gyors hanyatlás követi. Emellett ezek a külső források legtöbbször nem a hátrányos földrajzi, gazdasági, társadalmi helyzetben lévő térségekbe érkeznek, mert ott a működő tőke fogadásának feltételei (kiépített infrastruktúra, képzett munkaerő stb.) sem adottak. A külső erőforrások ezért önmagukban nem kínálhatnak megoldást e térségek leszakadásának megakadályozására. Fentiek miatt lényegesek a belső (helyi) erőforrások, amelyekről sok szó esik, de kiaknázásuk gyakran háttérbe szorul. Gyakran már nem is tudjuk, nem is hisszük, mennyi szunnyadó érték és potenciál található térségeinkben. Szintén gyakran elfelejtjük azt az egyszerű tételt, hogy ha a javainkat térségünkön belül tartjuk,


térségi szereplőknek adjuk át, az végső soron az egész helyi közösség hasznára válik. A belső erőforrások megtestesülhetnek a térség humán erőforrásában (munkaerejében, ismeretanyagában, tettrekészségében, az összefogásban), de természeti és gazdasági erőforrásaiban is. Különösen gondolnunk kell urbanizálódó világunk olyan felértékelődő javaira, mint a tiszta, stresszmentes környezet, az egészséges termékek, a környezetet nem terhelő energia, nem kihasznált helyi ásványkincsek, elfeledett hagyományok. Ugyanilyen erőforrást jelent az együttműködés, a helyi társadalom és a gazdaság szereplőinek minél gyakoribb érintkezése, javaik cseréje. Mindezek városias és vidékies térségekben – ha különböző mértékben is – egyaránt felfedezhetők. A térségek helyi gazdaságának fejlesztése alkalmas eszköz lehet olyan térségek, települések gazdaságának és gazdasági erőforrásainak dinamizálására is, ahol a gazdaságfejlesztés általános eszközeivel nem lehetett eredményt elérni. Ugyanakkor alkalmazása nem szűkíthető le erre, mert – odaillő megoldással – bármely helyi közösségben alkalmazható.

Fontos lenne új egyensúlyra törekednünk a külső és belső erőforrások felhasználásában. Erre ösztönöz Magyarország területfejlesztési politikájának alapdokumentuma, az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) is, amely a térségi erőforrások védelme, feltárása és fejlesztése érdekében bevezette a térségi fenntarthatóság elvét és célját. Az ennek megfelelő, a belső erőforrásokat fókuszba helyező helyi gazdaságfejlesztés nemcsak az adott térségnek kedvező, mert stabilitást, esetleg fejlődési lehetőséget kínál, hanem a térségen kívül is jótékony hatásokkal jár. Csökkennek általa a térség határain túl jelentkező környezetés társadalomterheléssel járó utazási, szállítási, szennyezőanyagkibocsátási igények.


A térségi fenntarthatóság, így a helyi gazdaságfejlesztés térségi autonómiát erősítő, az információk, az energia, a pénz, a termékek és a nyersanyagok minél hosszabb térségen belüli áramoltatását szorgalmazó gondolata látszólag ellentétben van a területfejlesztés másik, sokat hangoztatott európai törekvésével, a térségek versenyképességének erősítésével. Az ellentmondás azonban csak látszólagos. A helyesen értelmezett térségi versenyképesség ugyanis azt jelenti, hogy miden térség találja meg saját, egyedi versenyképességi tényezőjét. A belső erőforrásokra építkező, (részlegesen vagy teljesen) autonóm szerveződésű helyi gazdaság ebben kulcsszerepet kaphat, a versenyképesség fontos tényezője lehet. A helyi gazdaságfejlesztésről területfejlesztési szemszögből A helyi gazdaságfejlesztéssel összefüggő célok és elvek az Országos Területfejlesztési Koncepcióban kerültek összefoglalásra. A 2005-ben megújított Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) alapelvei és céljai között a térségi fenntarthatóság, a fenntartható térhasználat kapcsán megjelent az a gondolat, amely a helyi gazdaságfejlesztést is meghatározza. Jelenleg az OTK az egyetlen legitim hazai országos tervdokumentum, amely e szempontok révén integrálja a helyi gazdaságfejlesztés témakörét. A helyi gazdaságfejlesztés a hazai területfejlesztésben A területfejlesztés elvi tartalmát az 1996-ban elfogadott területfejlesztési törvény rögzíti, amely a területfejlesztés céljai és feladatai között egyaránt hangsúlyos helyen említi a gazdaságfejlesztést. Ennek kapcsán a törvény a szociális piacgazdaság kiépítésének elősegítését, a fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtését, az innováció térbeli terjedésének segítését, a gazdasági céloknak is megfelelő térszerkezet kialakítását, a gazdasági feltételekben is megmutatkozó különbségek mérséklését, a gazdaság, valamint a környezet és társadalom egyensúlyának fenntartását, a gazdaság megújulását elősegítő, térségi erőforrásokat hasznosító fejlesztéspolitikát, a gazdaság szerkezeti megújulásának elősegítését, az innováció feltételeinek javítását, valamint a befektetők számára vonzó


vállalkozói környezet kialakítását említi. Mindezt nem általános gazdaságfejlesztési célzattal, hanem olyan eszközként, amellyel elősegíthető a kedvezőtlen, elmaradott térségek felzárkóztatása, az országban meglévő területi különbségek csökkentése. Az 1990es évek közepe közgondolkodásának és közfeladatainak megfelelően középpontjában a gazdasági szerkezetváltás állt, a korszerű, versenyképes gazdasági szerkezet megteremtésének érdekében. A törvény szó szerint sem célban, sem feladatban nem nevesíti a helyi gazdaságfejlesztést, de tartalmilag természetesen arra is irányul, a térségi erőforrások hasznosítása leginkább ezt jelentheti. Bár a törvény és a korábbi szakirodalmak a területfejlesztés központi elemének tekintették a gazdaságfejlesztést, a 2005-ös OTK szerint már nem a gazdaságfejlesztés a területfejlesztés elsődleges eszköze. A gazdaságfejlesztés mindig más területfejlesztési beavatkozásokkal együtt, térségileg integráltan alkalmazandó. Erre az integrációra kitűnő teret kínál a helyi gazdaságfejlesztés, hiszen sokszínű társadalmi, gazdasági és kulturális erőforrásokra támaszkodik. A helyi gazdaság fejlesztése nemcsak a helyi termelő vagy szolgáltató tevékenység, az abból származó helyi munkalehetőség és jövedelem biztosítása szempontjából bír területfejlesztési jelentőséggel, hanem amiatt is, hogy hozzájárul a kistelepülések, a vidéki térségek népességének helyben tartásához, a helyi kulturális és környezeti értékek megőrzéséhez. Így elősegíthető egy másik területfejlesztési célkitűzés megvalósítása, amely a policentrikus településhálózat, a harmonikus térszerkezet kialakítása. A helyi gazdaságfejlesztés az EU regionális politikájában A regionális politika természetszerűleg kapcsolódik a gazdaság fejlődéséhez, hiszen döntően amiatt jött létre, hogy Európa, illetve az ország különböző régiói között fennálló gazdasági egyenlőtlenségeket csökkentse, akár a gazdasági tevékenységek kiegyensúlyozottabb térbeli eloszlását, akár azok hatékonyságát értve ez alatt. A regionális politika alapvetően a gazdaságfejlesztést szolgálja, ebből kiindulva a regionális stratégiák, így a területfejlesztési koncepciók, programok is.


A gazdaságfejlesztés a regionális politika és a területfejlesztés értelmezésében azonban nem elsősorban a helyi (lokális) gazdaság fejlesztését jelenti. Regionális léptékéből adódóan e szakpolitika főként a régiókra fókuszál, regionális gazdaságszervezésben és fejlesztésben gondolkodik. Céljai regionális léptékben valósíthatók meg, többek közt iparfejlesztést, technológiai centrumok fejlesztését, klaszterek létrehozását, beszállítói hálózatok kialakítását, kutatási-fejlesztési intézmények és tevékenységek fejlesztését, beruházásés befektetésösztönzést foglalnak magukban. A régióra fókuszálás abból az elgondolásból következik, hogy a régiók jelentik a gazdaságfejlesztési irányultságú regionális fejlesztési politika érvényesítésének optimális tereit, itt foghatók meg leginkább azok a térszervező erők, amelyekkel az egyes térségek fejlődése előmozdítható. Mindennek alapja a globalizáció miatt felerősödött regionális verseny, ami a régiókat egyedi, versenyelőnyüket biztosító stratégiák kidolgozására készteti. Ebben a környezetben a helyi gazdaság leginkább úgy jelenik meg, mint gazdasági potenciál, belső erőforrás, ami meghatározója a regionális versenyképességnek. Termékeivel, vállalkozásaival jelen van a regionális gazdasági térben, jobb esetben gazdasági együttműködési hálózatokba, klaszterekbe is bekapcsolódik. A helyi gazdaságfejlesztés, mint helyi fejlesztés Az előzőek szerint a helyi gazdaságfejlesztés területfejlesztési szempontból a helyi fejlesztés témakörében helyezhető el. E megközelítés lényege a helyi (lokális) társadalom kezdeményezése és ellenőrzése, a nemzeti, illetve a tágabb térségi, a lokálisnál magasabb szintről eredő fejlesztéshez viszonyított „saját mozgástér”, az alulról szerveződő jelleg. Helyi szint alatt települést, mikrotérséget, kistérséget értünk. A helyi fejlesztéssel kapcsolatos értelmezésekben – ahogyan korábban már jeleztük – három közös alapelem van: a helyi szereplők bevonása, a helyi erőforrások befektetése és a helyi kontroll gyakorlása. Közülük a leghangsúlyosabb a helyi ellenőrzés, mert külső erőforrások és külső szereplők megjelenése esetén is biztosítja a helyi érdekek érvényesítését. Az alulról vezérelt térségfejlesztés alapfeltétele ugyanis, hogy a helyi közösség autonóm módon határozhassa meg céljait, a megvalósításhoz vezető utakat és a külvilág változásaihoz való alkalmazkodás módját. A saját stratégiaformálás mellett a


helyi, ill. kistérségi kezdeményezések sikeres megvalósításához szükség van: a helyi erőforrások helyi ellenőrzésére, saját politikai, irányítási, pénzügyi és fejlesztési szervezetekre, továbbá biztos saját pénzügyi alapokra. A helyi gazdaságfejlesztés, támogatáspolitikai eszköz

mint

területfejlesztési

A fentiekből adódóan a gazdaságfejlesztés a kezdetek óta része a területfejlesztési támogatáspolitikának, ami ugyan nem kifejezetten helyi gazdaságfejlesztést jelent, de adott esetben azt is. Az 1996 óta a megyei területfejlesztési tanácsok, majd 2007-től a regionális fejlesztési tanácsok által kezelt decentralizált területfejlesztési célú támogatások keretében vállalkozások, önkormányzatok, önkormányzati társulások, gazdasági kamarák, vállalkozásfejlesztési alapítványok jutottak forráshoz gazdaságfejlesztési célú elképzeléseik megvalósítására. 1996-2008 között a területfejlesztési források 18,6%-a (86,3 mrd Ft) jutott közvetlen gazdaságfejlesztésre, amelyből 5717 projekt valósult meg. Természetesen a többi támogatási célnak, így a humán infrastruktúra- és a humán erőforrás-fejlesztésnek, a közlekedési és települési infrastruktúra-fejlesztésnek is lehettek gazdaságfejlesztési hatásai, nem beszélve a turizmusfejlesztésről. A közfoglalkoztatás támogatása pedig kifejezetten a helyi gazdaság témakörébe tartozik. A hazai területfejlesztési célú előirányzatok6 gazdaságfejlesztési hatású támogatási tématerületei az alábbiak: Termelő és üzleti infrastruktúra: ipari parkok, innovációs központok, inkubátorházak kialakítása, fejlesztése; ipari területek, barnamezős területek fejlesztése; vállalkozások telephelyen, üzemi területen történő infrastruktúrafejlesztése. Vállalkozásfejlesztés: vállalkozások technológia-, gép-, eszközbeszerzése és fejlesztése; innováció; mikro-, kis és középvállalkozásoknak nyújtott vállalkozásfejlesztési szolgáltatások, tanácsadás; vállalkozói övezetekben megvalósuló fejlesztések támogatása.


Munkahelyteremtés és megtartás: vállalkozások gazdaságfejlesztési beruházásaival új munkahelyek létesítése, meglévő munkahelyek megtartása. Közfoglalkoztatás: önkormányzati szervezésű közcélú és közhasznú foglalkoztatás eszközbeszerzése; szociális földprogram a hátrányos helyzetű térségekben. Tervezés, előkészítés: kistérségi gazdaságfejlesztési, turisztikai, egyéb gazdaságfejlesztési célú koncepciók, programok, vállalkozási övezetek fejlesztési programjainak és üzleti terveinek összeállítása; gazdaságfejlesztési tartalmú, például befektetést ösztönző kiadványok, beruházások megvalósíthatósági tanulmányainak készítése. Ezeken túl megemlíthetők a gazdaság- és vállalkozásélénkítő képzések, vagy a LEKI (a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásának támogatása) előirányzata által támogatott gazdasági diverzifikáció, azaz a gazdasági tevékenységek bővítésének támogatása (például helyi piacok fejlesztése). További fontos terület volt a turisztikai fejlesztések köre, amely keretében szálláshely fejlesztés, egyéb fogadókapacitás bővítés, korszerűsítés, vonzerőfejlesztés valósult meg (16,8 mrd Ft támogatás, 2279 projekt). Az uniós fejlesztési támogatásokkal, és az azok pályázatait szervező operatív programokkal a hazai területfejlesztési támogatások gazdaságfejlesztési jelentősége és tartalma visszaszorult. A gazdaság támogatását főleg a Gazdaság- és Vállalkozásfejlesztési Operatív Program (GVOP), majd a Gazdasági Operatív Program (GOP), illetve a Regionális Operatív Program (ROP), majd regionális operatív programok vették át. Ezek általános gazdaság- és vállalkozásfejlesztési tartalmúak, nem elsősorban a helyi gazdaságfejlesztésre koncentrálnak. Ezért nagy jelentőségű, hogy azok a helyi gazdaságfejlesztéssel összefüggő önkormányzati kezdeményezések, amennyiben uniós forrásból támogatásban nem részesülhetnek, bekerültek a 2009-es LEKI pályázható céljai közé. Főleg a szociális gazdasághoz kapcsolódó kis értékű eszközbeszerzésekre és infrastruktúrafejlesztésekre érkeztek be önkormányzati pályázatok. Ugyancsak lehetőség nyílt helyi piacok, vásárcsarnokok fejlesztésére, bővítésére.


Hasznos honlapok, kiadványok OTCEF.hu: a Civil Területfejlesztési Portál

Az Országos Területfejlesztési Civil Egyeztet ő Fórum (OTCEF) tagjai által szerkesztett civil területfejlesztési portál (www.otcef.hu) küldetésének tekinti, hogy hazánkban összefogja a területfejlesztésben aktív civil szervezeteket, szakmai segítséget nyújtson munkájukhoz, ösztönözze a döntéshozatali folyama tokban való civil részvételt a kistérségi szinttől az országosig. A honlapon az érdeklődő megtalálja a területfejlesztéssel kapcsolatos törvényi hátteret, egy adattárat a civil szervezetekről, valamint a civil szervezetek területfejlesztéssel kapcsolatos állásfoglalásait, az Országos Területfejlesztési Tanács munkájával kapcsolatos dokumentumokat és egyéb háttéranyagokat. A portálon elérhetőek a havonta megjelenő elektronikus újság, a Civil Területfejlesztési Hírmondó számai. A Szakmai Tudástárban a területfejlesztéssel kapcsolatos, a mindennapi munka során elengedhetetlen honlapokat, szakmai cikkeket, kiadványokat, jogszabálytervezeteket, rövidítéseket, kifejezéseket gyűjtötték össze a honlap szerkesztői. Nonprofit.hu/tarsadalmiegyeztetes

A www.nonprofit.hu/tarsadalmiegyeztetes honlap információs és támogató felületként működik a civil és közigazgatási szak ért ők egyeztet ő tevékenységének segítésére. A portálon hírek, aktuális egyeztetések, a társadalmi egyeztetéssel kapcsolatos tanulmányok, kiadványok, jogszabályok, államigazgatási és civil egyeztet ők honlapjai találhatóak. A rovatok folyamatosan bővülnek elméleti és gyakorlati ismeretekkel. A honlap


szerkesztője és fenntartója a Nonprofit Információs és Oktató Köz pont (NIOK) Alapítvány. Egyéb civil honlapok: www.cnny.hu Civilek a Nemzeti Fejlesztési Terv Nyilvánosságáért (CNNY) www.ddrcf.hu Dél-Dunántúli Regionális Civil Egyeztető Fórum www.mut.hu Magyar Urbanisztikai Társaság honlapja www.zoldregiokhalozata.hu Környezetvédő civil szer vezetek országos érdekképviseleti hálózatának portálja a fejlesztési döntéshozatali folyamatokban való legitim és hatékony részvétel érdekében. A közszféra honlapjai: www.nfm.gov.hu Nemzeti Fejlesztési Minisztérium www.kim.gov.hu Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium www.vm.gov.hu Vidékfejlesztési Minisztérium www.ngm.gov.hu Nemzetgazdasági Minisztérium www.euter.nfu.hu az EU TÉR térinformatikai alkalmazás az EU által finanszírozott projektek bemutatásához. www.teir.vati.hu Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer www.terport.hu Ingyenesen elérhető területfejlesztési és rendezési információs rendszer és szakportál. Jogszabályok A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény A megyei (fővárosi) közigazgatási hivataloknak a kistérségi fejlesztési tanácsok és a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési


Tanács létrehozásával és a térségi fejlesztési tanács átalakulásával kapcsolatos feladatairól, a megalakulással és átalakulással kapcsolatos eljárás rendjéről, továbbá az egyeztető fórumok létrejöttének és működésének szabályairól szóló 258/2004 (IX. 16.) kormányrendelet Európai Parlament határozat A50399/2001. 2003. évi L. törvény a Nemzeti Civil Alapprogramról 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól.


CIVIL KONTROLL MANKÓ. Civil szervezetek részvétele a területfejlesztési intézmények működésében című műhelymunka kézikönyve. Nagyrév, 2011

Recommend Documents