Civil hetilap szám

Civil hetilap 2009. 5. szám Antivalentin, avagy a szerelem versus globalizáció „Ne vásárolj semmit!” miféle manipuláció ez, amikor naponta több száz „parancs” szólít fel bennünket arra, hogy „vedd meg”, mert különben nem lehetsz a társadalom elfogadott és becses tagja ! Nem tudsz így uniformizálódni! Legalább az ünnepnapokon vásárolj! Vegyél egy karórát a férjednek, egy új mobilt a gyereknek, egy olcsóbb robotgépet a nagyinak….Vagy nem szereted őket? Mert pénzben méretik a szeretet! Aki ad, az szeret. És a legtöbbet adja, - költi rád - abban biztos lehetsz: a legjobban szeret! Nincs pénzed? Sebaj, ne búsulj! Van hitel! Kapsz hitelt karácsonyra, kapsz Húsvétra, kapsz az unoka születésnapjára, és talán még Valentin napra is… Napjainkban a globalizáció már nemcsak a hétköznapjainkat próbálja meg uniformizálni, ünnepnapjainkba is befúrta magát, mellyel egy újfajta értékrendszert teremtett meg, ahol az emberi értékek mindennél alább valók. Érték lett a piac, az üzlet, a gazdaság, a pénz, és érték a hatalom, melyben az őszinte, tiszta érzelmeknek már nincs helyük. Szegény Valentin történetéből (is) üzlet lett, akárcsak az Anyák napjából vagy a karácsonyból. Pedig az ünnep nem erről szól: „Az ünnep - az üdv-nap, az élet lényegének közvetlen megnyilvánulása, kijelentése, az élet összpontosulása, felfokozódása, az élet közösségi ereje által. Az ünnep lényege, hogy lelkünk összekapcsolódik egymással, belső lényegünk kinyilvánítja akaratát, mivoltát, természeti lényegét, és egységét a "külvilággal", a Közös Világgal.” írja Grandpierre Attila. Lássuk be: a Valentin nap nem a miénk, hanem a virágárusoké, az ajándékboltosoké, az üdvözlőlap-készítőké, és még sorolhatnám! Pedig a szerelmet ünnepelni szép és felemelő dolog! Ünnep lehet ez a javából, hiszen egész éltünkben ezért az odaadó, énünkkel egybeolvadó, teremtő kapcsolatért sóvárgunk. És boldog az, ki rátalál. S ha boldog, miért ne ünnepelne? Ám az igazi szerelem minden egyes napja ünnep, s ezeken a napokon az önzetlen odaadás, a csók, a simogatás, a törődés, a kölcsönös megbecsülés lehet az ajándék, amit még becsomagolni sem kell! A fentiek alapján úgy gondolom, nem árulok el nagy titkot azzal, ha elmondom: mi a párommal „antivalentinisták” vagyunk. Még a „Boldog Valentin napot kívánok!” üdvözlést is bojkottáltuk az életünkből. Ezen az álünnepen nem vagyunk hajlandóak behódolni egy olyan mesterségesen és tudatosan ránk erőltetett „hagyománynak”, aminek sem a magyarság kultúrájához, sem a szerelemhez nincs semmi köze. Így mi február 14-én nem tettünk más egyebet, mint az év többi napján: „csak” szerettük egymást! Végezetül az a költői kérdés merült fel bennem, hogy miért kell nekünk, magyaroknak február 14-én amerikanizálódnunk? Miért kell nekünk ezen a napon kínai műanyag szíveket vagy plüssmackót vásárolnunk, és fűnek-fának sms-t írogatnunk? Mert azt gondoljuk, hogy, aki kimarad, az lemarad…? Ez minden, csak nem a szerelmesek ünnepe! Pákai Tímea/Tatabányai Polgár Info

Az újság ingyenesen letölthető a www.tatabanya.polgarinfo.hu címről a Letöltések/Hírmondó menüből. Kérjük, hogy a letöltött kiadványt nyomtassák ki több példányban, és terjesszék közösségeikben is!

Kiadja: Tatabányai Polgár Info szerkesztősége Felelős: Törőcsik Attila

www.tatabanya.polgarinfo.hu E-mail: [email protected]

Az MDF Piac és a FIDESZ Bolt

A

z eddiginél olcsóbban lehet zöldségfélékhez és tojáshoz jutni az első szociális boltban, Ferencvárosban. A Balázs Béla utcai üzlet eddig is működött, ahol mostantól közvetlenül a termelőktől vásárolt árut adják el. A közvetítő szerepet ellátó Magosz országos hálózattá bővítené a kezdeményezést. (Index, 2009. január 20.) Két héttel a ferencvárosi üzlet megnyitása után itt a szociális bolthálózat második budapesti üzlete. A korábban csőd szélén álló zuglói kisbolt a multiknál húsz-negyven százalékkal olcsóbban árusítja közvetlenül magyar termelőktől szármató, jó minőségű élelmiszereit. Óriási érdeklődés tapasztalható a bolthálózat iránt; egyre több kisvállalkozó és termelő jelzi: csatlakozna a kezdeményezéshez. (Origo, 2009. 02.07.) Szociális üzlet pedig nincs. Valószínű, hogy nem is lesz. De ennek ellenére maga a gondolat érdekes és figyelemre méltó. Válsághelyzetekben lehet elővenni, s mindig nagy sikere lesz. Már 89-ben indult egy hasonlónak tekinthető szervezés, az MDF Piac. Dr. Zacsek Gyula ötlete volt, hogy a termelőt és a piacot rövidre zárja. A Piacfejlesztési Alapítvány biztosította a helyet, a termelő hozta az áruját és eladta. Az alapítvány ellenőrizte a piac működését, a kereskedőket igyekezett távol tartani. Az MDF Piacon azért lehetett olcsóbban vásárolni, mert a termelő és az eladó közötti kereskedelmi lánc kimaradt. Így a termelő közvetlenül értékesített, ő többet kapott árujáért, míg a vevő pedig olcsóbban jutott hozzá. Egyetlen baja volt, mindössze az, hogy az egész nem volt eurokonf orm. Senk inek sem volt oly szán déka , hogy az él el mi sz er ke re sk ed el em ki ür ít et t pa rk ol óh el ye ke n bonyolódjék. De a népnek megérte teherautók rakteréről és asztalról vásárolni, mert az áru tényleg olcsóbb volt. Tartósan az is maradt, holott az egészet átmeneti jelenségnek gondoltuk. (R ég en a te rm el és , a fe ld ol go zá s és a ke re sk ed és összekapcsolására a Hangya Szövetkezet volt a sikeres megol dás. E zt ma m ég nem siker ült mű ködők épese n újraalkotni.) Zacsek Gyula az 1990-es választásokon éppen Orbán Viktor ellenfele volt. Természetesen a kampány során Orbán Viktor kért tőle egy zacsek krumplit. A humor nem jött be. A krumpli győzött. Dr. Zacsek Gyula lett a legnagyobb arányban győztes, MDF színekben megválasztott egyéni képviselő (60 % feletti mértékben nyert). Ma a válság újra megjelent a magyar társadalomban. Újra ott tartunk, mint 89-ben. A FIDESZ tanult a 90-es kampányból - az MDF Piac sikeréből - s most a ferencvárosi választások során bevetette a szociális bolt jelszavát. Létre is hozott egyet. Itt már szerepel a termelő, a közvetítő (a Magosz) és a kereskedő. Állítólag a Magosz országos szociális bolthálózattá akarja fejleszteni. Az kiderült, hogy ez az üzlet azért érdekes, mert olcsó. De az nem akar kiderülni, hogy mitől szociális. Érdekes ötlet, hogy majd a Magosz megszabja az árakat. Ezt annak idején, az un. szocializmusban megtette Csikós Nagy Béla is. Az előírt olcsó ár áruhiányt eredményezett. Az sem

2009/05

tisztázott, hogy ki mehetne oda vásárolni. Bárki? Vásárolhat a szomszéd kereskedő? Ha az áru 50 %-kal olcsóbb, ő még mindig tudja 20 %-kal olcsóbban árulni! De ha pl. csak nyugdíjas igazolvánnyal lehet bejutni, akkor a nyugdíjasok a bolt előtt fognak drágábban árulni, hogy hasznukat minél hamarabb pénzben realizálják. Ha az önkormányzat a szociálisan rászorulóknak jegyet ad a boltban történő vásárlásra, akkor előbb-utóbb a jegynek árfolyama lesz, mint volt annak idején az IKKA dollár utalványnak ( IKKA az un. szocializmusban működő ajándékba küldött USA dollárért kapott utalványokkal, mint pénzzel üzemelő valutás áruház volt). Az ilyen „szociális” problémáját minden állam úgy oldotta meg, ahogy tudta. Pl. a Líbiai Arab Szocialista Népi Nagy Dzsamahirijában a helyieknek szánt áruházak külső bejáratának falát kívülről fehérre meszelték és ferdén becsíkozták zöldre. Idegenek ott nem vásárolhattak. De ennek ellenkezőjére is van példa. Pl. a Szovjetunióban, a Brezsnyev-i időben egy közepes városban a magyar delegáció vásárolni akart. Két nap múlva a város áruháza reggel két óra hosszat csak a magyarok részére volt nyitva. A dolog érdekessége nem az volt, hogy egy háromszintes nagyáruházban két óra hosszáig kiszolgáltak harminc magyart, hanem az, mikor a magyarok távozta után kinyitották a kapukat a helyiek előtt, akik megrohanták az áruházat, mert azt a magyarok tiszteletére már előző este feltöltötték áruval. Mai magyar példa a Szövetség az Élő Tiszáért szervezésében a Magyar Gazdák Piaca Budapesten szombat délelőttönként a Komjádi előtt. Először meggymentő akciót szerveztek. Olcsón hirdették a meggyet, a kisnyugdíjas kiment venni egy-két kilót. Ott volt a meggy az orra előtt, de azt már rekesszámra eladták másnak. Aki egy ilyen „gazdatámogató” akcióban először hoppon marad, az mindig a kispénzű ember lesz. Az olcsó árut vagy a sokat vásárló nagyfelhasználó veszi meg, vagy egy kereskedő. Mára a Magyar Gazdák Piaca már még egy helyen árul, s házhoz is szállít a „kisnyugdíjasoknak” 20.000 Ft feletti megrendelés esetén – emelt áron. Folyamatosan tevékenykedik - üzleti alapon. Az un. szociális boltoktól is ez várható el. Üzleti alapon fognak tevékenykedni. Ha támogatást kapnának az önkormányzatoktól, korlátozni kellene a vevői kört. A vevők korlátozása pedig valamilyen formában a demokrácia sérülését vonná maga után. Önkormányzat még nem jelezte, hogy olcsó, szociális üzlet üzemeltetése céljából csökkentett összegért bérbeadna üzlethelyiséget – pedig tehetné. Összefoglalva: szociális üzlet nincs. Sz oc iá lp ol it ik át ér vé ny es ít he tn ek az ál la m és az önkormányzatok, de nem a boltok. Az üzletek, az üzletláncok viszont egyet tehetnének: ha bezárnak hétvégére, vagy egy-egy ünnepre, zárás előtt a minőségüket gyorsan vesztő árukat kiárusíthatnák töredék áron. De még ezt sem teszik meg. Jakó Ferenc Polgár Info

2.

A Tatabányai Klímakör felhívása Következő klímakör

PÁLYÁZATI KIÍRÁS: Tatabánya gyermekszemmel A pályázat kiírója: Mosolygós Gyermekekért Alapítvány

2009. 02. 19. csütörtök 17,00 Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola, Tb. Kertváros A Tatabányai Klímakör 2009. február 19-én, 16 órakor kezdi meg lakossági figyelemfelhívó plakátjainak kihelyezését Tatabánya Kertvárosban, a Vitális u. 31. számú lépcsőházban. Tatabányai Polgár Info

Az FC Tatabánya e heti programja Már csak két hét van a bajnokság kezdetéig, úgy hogy a felkészülés elérkezett a legfontosabb részéhez a csúcsforma eléréséhez.

A pályázat célja: Tatabánya nevezetességeinek bemutatása kiállítás keretében, és a rajzokból készült kifestő formájában. A pályázók köre: nagycsoportos óvódástól nyolcadik osztályos korig A téma: Tatabánya város nevezetességei, legjellemzőbb műalkotásai, köztéri szobrok, emlékművek, épületek, stb. A feladat: Minden pályázó két darab rajzot küldjön be (A3, A4, vagy A5 méretben). Az egyik csak vonalas rajz, minden színezés nélkül, a másik ennek a színezett változata. A színezés bármilyen technikával készülhet (ceruza, vízfesték, tempera, zsírkréta, montázs, kollázs)

A múlt heti BKV Előre elleni mérkőzésen már mutattak némi ízelítőt a játékosok, mire lehet majd tőlük számítani a tavasz folyamán. Most is két barátságos összecsapás lesz. Először holnap 18 órától a megyei első osztályú Bicske TC ellen. Szombaton pedig a másodosztály sereghajtója, a Tököl ellen fognak harcba szállni a fiúk. Reméljük, a rossz időjárás ellenére sokan kilátogatnak majd!

A pályázat díjazása: A beérkezett rajzokat három fős zsűri bírálja három korcsoportban. 1. óvódás korúak 2. 1-4 osztályos tanulók 3. 5-8 osztályos tanulók

Hajrá Bányász!

Az ünnepélyes eredményhirdetésre és díjátadásra május 25-én kerül sor. A díjazott rajzokból színező készül „Tatabánya gyermekszemmel” címmel. A díjazott gyermekeket írásban értesítjük.

Egyesület alakul a turizmusért Tatabányán Több hónapos előkészítés után február 27.én tartja alakuló közgyűlését a Tatabánya és Környéke Turisztikai Egyesület a Városháza I. emeleti tanácstermében. Az egyesület tagjai lehetnek a turizmussal kapcsolatban álló vállalkozások és civil szervezetek, valamint a térség önkormányzatai. Az alakuló közgyűlésen bárki tagja lehet az egyesületnek, aki az alapszabályt elfogadja és ezt aláírásával a helyszínen kinyilvánítja. A szervezők várják, hogy mindazok, akik Tatabánya és környéke idegenforgalmáért tenni tudnak és akarnak, eljönnek az alakuló ülésre és alapító tagokká válnak.

A zsűri által legjobbnak ítélt alkotásokból 2009. május 25-31. között kiállítást szervez az Alapítvány a Tatabánya Vértes Center aulájában.

A pályázat benyújtásának határideje: 2009. április 30. A pályázati kiírás 2009. február 15-től tölthető le a www.mosolygos.extra.hu honlapon. Zárt borítékban a két darab rajz leadható személyesen/postán Mosolygós Gyermekekért Alapítvány 2800 Tatabánya, Platán tér 10. naponta hétfőtől csütörtökig 8-16 óra között. A borítékban az alkotó neve, kora, elérhetősége és a rajz címe szerepeljen. Tatabányai Polgár Info

Tatabanya.hu 2009/05

3.

Aki a mézet nyalja, viselje el a szúrást is! A trianoni békediktátum után 17 évvel, a nagy gazdasági világváltság után 7 évvel 1937-ben egy angol fontért harmincötöt kellet adni az akkori magyar fizetőeszközből, a pengőből. Tizenkilenc évvel a rendszerváltás után ez az arány ma forintosítva egy a háromszázharmincöthöz. Ebben a helyzetben tehát a kormányon és a mindenkori pénzügyminiszteren kívül felvetődik a jegybankelnök súlyos erkölcsi és anyagi felelőssége, így felelőségrevonása is a forint jelenlegi tartós gyengeségéért. Simor András fizetése 7, 8 millió forint, ami pontosan háromszorosa az amerikai jegybank szerepét betöltő FED-elnök 2, 47 millió forintos fizetésének. Igaz a káosz és a szakszerűtlenség is legalább háromszoros. Ráadásul, hogy a regnáló szocialista kormány biztosítsa az állítólag „független” jelenlegi jegybankelnök töretlen hűségét, kinevezték Simort az Állami Zeneakadémia gazdasági tanácsának elnökének, potom havi egymillióért. Nem mondom szép kis összeg a kormány kiszolgáló elvtelen hűségért, ráadásul ez a helyzet szerintem nemcsak etikátlan. Mielőtt azonban a jelenlegi állapotról beszélnénk, vissza kell tekinteni arra a három régebbi súlyos politikai bűnre, baklövésre, ami véleményem szerint már hosszú évekkel ezelőtt előrevetette a forint jelenlegi destabilizálását. Az első: a forint aranyfedezetének elkótyavetyélése 1982-ben, Hetényi István pénzügyminiszter és Tímár Mátyás akkor MNB elnök aktív közreműködésével. Többek közt ezért is volt nagy hiba Antall Józsefnek és kormányának a külföldi kölcsönök visszafizetésének folytatása, hiszen ebből a pénzből akár visszapótolhattuk volna a forint aranytartalékát. A második: a Horn-kormány alatt Surányi György jegybankelnök eladta az ország megmaradt aranytartalékát, majd következett Suchmann Tamás és Bokros Lajos vezérletével a külföldi privatizátorok, a multinacionális korporációk és bankok helyzetbehozása. Ezek az önfeladó, ezért bűnös tettek folyamata (minden szocialista sikerpropaganda dacára) nagymértékben megpecsételték a magyar gazdasági élet jövőjét, elősegítette az egészségtelen (mint látjuk mára bukásra ítélt) irányba menetelését. A harmadik nagy hiba az volt, hogy az Orbá- kormány idején 2000-től Járai Zsigmond akkori MNB-elnök utasítására a forintot bárki szabadon válthatja át devizára evvel mintegy lemondva a devizagazdálkodás felügyeletéről, és részben a forint árfolyamának jegybanki alakításáról. Ráadásul 2001-ben új jegybanktörvényt hoztak létre, megalakították a Monetáris Tanácsot, és evvel nagyban növelték a jegybank függetlenségét. Orbánnak és tanácsadóinak látniuk kellett volna, hogy ez kétélű fegyver, de valószínűleg nem számoltak a 2002-es választási bukással. Ennek eredményeképpen a tanács öt belsős és négy külsős tagjának létszámát 2004. végén újabb négy külsős taggal bővítették, ami heves kritikákat váltott ki itthon és külföldön, mert ezt mind az Európai Központi Bank, mind az Európai Bizottság a függetlenségbe való beavatkozásként értékelte. Érthető volt a szocialisták ez a lépése, mert így egyrészt túlsúlyban vannak az őket kiszolgálók, másrészt törvényesen sem az Állami Számvevőszéknek, sem a köztársasági elnöknek sincs a káros folyamatokba, így a korlátlan hazardírozásba beavatkozási lehetősége. Nem lehet máig tudni azt sem, hogy miként vonható felelősségre hibás döntéseikért az MNB elnöke és a Monetáris Tanács tagjai. A jelenlegi kétségbeejtő állapothoz tehát nemcsak a Gyurcsány-kormány tevékenysége, hanem a fenn említett események is hozzájárultak. Kétségtelen azonban, hogy Orbán Viktorék az akkori viszonylag stabil forintnak és a javuló gazdasági folyamatok következtében csökkenő inflációnak köszönhetően nem számítottak a később történtekre. Ugyanakkor azonban pontosan az akkori helyzet téves értékelés teszi kérdésessé, hogy a jelenlegi káros gazdasági folyamatokra és a forint gyengeségére adott fideszes válasz egy esetleges kormányváltás esetén megfelelő lesz. Egyrészt alapvető gondolkodásmód változásra lenne szükség, de Varga Mihály és Matolcsy György nyilatkozatai

Partnereink

2009/05

4.

jelentős része még mindig a hagyományos liberális modellt tükrözi. Még mindig bíznak a radikális vállalati adócsökkentés ír vagy szlovák példájában, holott ez a modell, a gazdasági váltság előtt már részben, mára pedig végleg megbukott. Bár adócsökkentés szükséges, de a multinacionális cégek jelenléte szinte csak teher a nemzetnek, mert ők a globális világban, a tulajdonosi haszonban gondolkodnak. Másrészt abban az esetben, ha a magát nemzetinek, jobboldalinak valló oldalon nem lesz meg a kétharmados többség, úgy remény sincs a Jegybank törvény radikális megváltoztatására, a fokozott ellenőrzés kimondására, a jegybank elnökének idő előtti leváltására. Így Simor András 2013-ig tartó regnálásának esetleges káros döntései csak a Monetáris Tanács külsős tagjaink cseréjével ellensúlyozható. A jegybank elnökének valódi függetlenségét és cselekedeteinek meggondoltságát, elszámoltathatóságát azonban egy új jegybanki alaptörvény, sőt a bűnvádi felelősség sem biztosítaná jelenleg. Egy a közeljövőben tartandó parlamenti választás esetén ugyanis a Fidesz mellett szinte biztos a Jobbik bekerülése is, csak a mandátumok száma bizonytalan. Egyrészt ma még nem tudhatjuk, hogy a választásokat valószínűsíthetően megnyerő Fidesz az esetleges kétharmados parlamenti többségért cserébe mit ajánl fel Vonáéknak. Másrészt egyre több tény mutat arra, hogy Széles Gábor és a Jobbik vezetősége egymásra talált. Kérdéses tehát, ha a kompromisszumok ára esetleg a milliárdos Széles gazdasági, pénzügyminisztersége lenne, nem jelent e kiemelt kockázatot a nemzetnek, hiszen nem tudjuk, hogy a Jobbik mennyire kényszerítheti rá Szélesre gazdasági elképzeléseit. Nem lehet igazán ma látni, hogy a Jobbik vezetőiben megvan-e az a koncepció, meg lesz-e az erő az alapvető gazdaság és pénzügy stratégia megváltoztatására a jelenlegi pártok parlamenti hatalmának megtörésére és evvel együtt a népképviseletet valóban megjelenítő, a politikai pártok és képviselőik önös érdekeit ellensúlyozó kétkamarás parlament létrehozására. Egyértelműen látható, hogy a ma gazdasági csődjének felelősségét különböző mértékben ugyan de a rendszerváltás parlamenti pártjainak együttesen kell viselnie. Az is kérdéses, hogy mi történik akkor, ha a jelenlegi kormány az impotens ellenzék és a képviselők többségének saját önös érdekeit óvó segítségével a Gyurcsány-kormány valahogy kihúzza 2100-ig. Az, hogy lesz e államcsőd azt még ma nehéz megbecsülni, de ebben az esetben akár bekövetkezik akár nem a társadalom iszonyú árat fog fizetni érte. Ugyanakkor, ha 2010-ig létrejönne, létrejöhetne egy olyan egységes és valóban a nemzeti oldalt, új gazdaságstratégiai eszmét képviselő, radikális magyar erő akkor ez egy földrengésszerű változást, egy új honfoglalást jelenthetne. Egyfajta magyar „New Deal”-nek kéne lennie, természetesen más célokkal. Ezt azonban csak egy euroszkeptikus, a világ jelenlegi gazdasági, környezetvédelmi, pénzügyi, jogi és katonapolitikai gondolkodásmódjának alapvető megváltoztatására képes válaszok, egy új filozófia nyújtása jelentheti. Ugyanakkor jelenleg erre csak próbálkozások vannak, melyekrőlnem tudni, hogy mennyiben tükröznek majd realitást, szakszerűséget, és az ebben résztvevők nemzet iránti önzetlen alázatát és mennyiben önreklámot vagy vágyálmokat. Másik lehetőség az, hogy a nemzet forradalmi vagy esetlegesen más erőszakos cselekményekkel (éhséglázadással) megváltoztatja az események menetét. Ez azonban már egy más történet! Cságoly Péterfia Béla Polgár Info

Szavazz az autonómiára! Győzött a székelyföldi területi autonómia, legalábbis a Romania Libera internetes kiadásának közvélemény-kutatásában. A feltett kérdés: Egyetért-e Székelyföld autonómiakövetelésével? valóságos mozgalmat indított el, és ez látszik az eredményen is. Hétfőn délelőtt már több mint 38 974 szavazat érkezett arra a válaszlehetőségre: igen, jogos igény. A szavazók 96 százaléka vélekedik így, és alig két százalék (867) ítéli úgy: határozottan nem, Erdélyt akarják, egy százalék (467) pedig túlzottnak találja az igényt. A szavazás mellett a fórumon vita is kialakult, pro és kontra érvek egyaránt megjelennek, többnyire kulturált hangnemben, több magyar hozzászóló fejti ki véleményét, ismerteti a magyarság álláspontját. A szavazatok száma egyébként percről percre nő, százas nagyságrenddel szaporodik, és ez jelzi, bár tulajdonképpen játékról van szó — a szavazás nem változtat sem az államelnök, sem a román hivatalosságok álláspontján —, nagyon sok magyar érzi úgy, érdemes jeleznie álláspontját és voksával támogatnia az autonómiát. A szavazás elérhetősége: http://www.romanialibera.com/voxpopuli/voxpopuli.php?n=516

2009/05

5.