Ciprusi konfliktus, avagy helyzetértelmezés és -értékelése 2007 telén Gazdaságdiplomácia és nemzetközi menedzsment szakbgf-kkfk TARTALOMJEGYZÉK

Ciprusi konfliktus, avagy helyzetértelmezés és -értékelése 2007 telén Gazdaságdiplomácia és nemzetközi menedzsment szakBGF-KKFK

Pap Katalin

_______________________________________________________________________________________________________________________________

TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK .............................................................................................................3 I.

Bevezetés ............................................................................................................................5

II.

Ciprus földrajzi áttekintése..........................................................................................7

II.1

A sziget földrajzi elhelyezkedése, társadalmi adottságai...........................................7

II.2

Észak-Ciprus földrajzi, társadalmi adottságai ..........................................................9

III.

Ciprus történelme a kezdetektől a brit fennhatóságig ............................................10

IV.

A függetlenné válástól az alkotmány bukásáig ........................................................13

IV.1

Az 1960-as alkotmány..............................................................................................13

IV.2

Az alkotmány gyengeségei .......................................................................................16

V.

Összeomlott elképzelés ...................................................................................................19 V.1

Az alkotmány bukása ...............................................................................................19

V.2

A tisztán görög kormányzat és a sziget fennhatóságának kérdése ..........................21

V.3

Az északi területek török megszállása......................................................................23

V.4

A megszállás következményei...................................................................................27

VI.

Az Észak-Ciprusi Török Köztársaság megalakulása ..............................................29

VII.

A kettéosztott sziget gazdasági különbségei és társadalma.....................................32

VII.1 Dél-Ciprus gazdaságának fő vonásai ......................................................................32 VII.2 Észak-Ciprus gazdasága..........................................................................................34 VII.3 A sziget népcsoportjai és anyaországaik kapcsolata...............................................35 VII.4 Ciprusi nemzet, ciprusi nép .....................................................................................37 VIII. Ciprus és az Európai Unió .........................................................................................40 VIII.1 Út az Európai Unióba..............................................................................................40 VIII.2 Ciprus csatlakozása és az euró................................................................................43 VIII.3 Ciprus csatlakozását akadályozó tényezők; az EU felelősség-vállalása .................45 IX.

Rendezési lehetőségek.................................................................................................49

IX.1

Az Annan-terv ..........................................................................................................49

IX.2

Továbblépési alternatíva..........................................................................................52

3


Pap Katalin

_______________________________________________________________________________________________________________________________

X.

Törökország Európában ................................................................................................54 X.1

Az EU felé tartó Törökország ..................................................................................54

X.2

Európa, Törökország és a ciprusi gócpont..............................................................57

XI.

Befejezés.......................................................................................................................61

IRODALOMJEGYZÉK ...........................................................................................................64 MELLÉKLET ..........................................................................................................................69

4


Pap Katalin

_______________________________________________________________________________________________________________________________

I.

BEVEZETÉS

A ciprusi konfliktus mint szakdolgozati témaválasztás, igen széles skálán való mozgási lehetőséget nyújt a dolgozat írójának. Meg lehet vizsgálni a sziget kettéosztottságának kialakulását, a részes felek hozzáállását, cselekedeteit, motivációit, a konfliktussal kapcsolatos jelenlegi álláspontjaikat. Nagyító alá lehet venni az Európai Unióhoz való csatlakozásának folyamatát, a sziget északi része rendezetlen státusának befolyásoló voltát a csatlakozásig, és azon túl. Szemlélhetjük a helyzetet emberi jogi oldalról, vizsgálhatjuk a népcsoportokat ért jogtalanságokat, ezek felszámolására irányuló különböző törekvéseket. Foglalkozhatunk Törökország Európai Uniós csatlakozási tárgyalásaival a sziget jelenlegi státusának tükrében, vagy sok más mellett vizsgálhatjuk Ciprus jövőjét az Unión belül. A kutatási koncepció elsődleges szempontja az volt, hogy minél több forrásból kaphassak információt a témát illetően és így minél szélesebb spektrumban tájékozódjak az esetleges véleménykülönbségekről. A szekunder kutatást elsősorban újságok, napilapok és internetes források elolvasásával végeztem, amelyek során arra törekedtem, hogy megbízható forrásból származó és minél frissebb anyagok kerüljenek a kezem ügyébe. Egyes, nem szorosan a témával kapcsolatos kérdések felmerülésekor szakértőkkel vettem fel a kapcsolatot, valamint primer kutatás keretén belül egy cipruson élő, emberi jogokkal foglalkozó szakemberrel is leveleztem. Ezen anyagok feldolgozásából állt össze az a kép, amit lent felvázolok. Jelen dolgozat a fenti lehetséges vizsgálódási pontok közül a sziget földrajzának és történelmének áttekintésén keresztül Ciprus első, 1960-as alkotmányát vizsgálja. A nagyobb történelmi fordulópontok közé ágyazva szemléli előbb az alkotmány tartalmát a görög és a török felek között tovább folytatódó konfliktus elmélyülésének lehetséges okaiként. Majd vizsgálja a kudarchoz vezető utat és annak lehetőségét, hogy az egyébként is nehezen kezelhető események hogyan szülték a török megszállás még komplikáltabb helyzetét a szigeten.

5


Pap Katalin

_______________________________________________________________________________________________________________________________

Foglalkozik az Annan-tervvel, amit a konfliktus rendezésére többször átdolgoztak, de a mai napig nem került elfogadásra, valamint képet ad Görögország szerepéről a kérdésben, és Törökország lehetőségeiről a sziget kapcsán, várható Európai Uniós csatlakozását illetően. Áttekintem a sziget gazdaságát, a görög és a török terület közötti különbségeket. Foglalkozom a két népcsoport egymáshoz való kapcsolatával és azok anyaországaikhoz való viszonyával, amely minden időben befolyásoló szereppel bírt az éppen aktuális helyzetre. Felteszem a kérdést, hogy meddig húzható az Észak-Ciprusi Török Köztársaság (ÉCTK) „kitaszítottságának” fenntarthatósága Európában. A kérdés akkor is felmerül, ha tudjuk, Ciprus földrajzilag Európa szélére esik ugyan, de egy mégoly kicsi és perifériára eső terület is tud okozni akut és hosszúra nyúló problémákat. Törökország szempontjából is nagyon fontos, hogy az EU-val folytatott tárgyalásai során milyen taktikát folytat és folytathat annak érdekében, hogy a felfüggesztett nyolc tárgyalási pont befagyasztása megszűnjön. És ebben a tekintetben nem kis súllyal esik latba az, hogy milyen hozzáállást vagy álláspontot vesz fel Ciprussal kapcsolatban. Az EU egyéb vonatkozásban is megjelenik a dolgozatomban, hiszen Ciprus 2004. január elseje óta az immár 27 tagúra bővült Unió tagja. A dél-ciprusi területeken élő görögök anyaországában uniós polgárok élnek, míg az északi területeken élő törökök anyaországa csak kopogtat az ajtón. Felmerülő kérdés továbbá, hogy mennyiben befolyásolja majd a 2008. január elsején, a görög területeken bevezetésre kerülő euró a gazdasági különbségeket, oldja, vagy mélyíti a területek közötti fejlettségbeli különbséget. Vizsgálódásom középpontjába azért ezek a szempontok kerültek, mert úgy gondolom, akkor lehet továbblépni például a következmények vizsgálatát illetően és a megfelelő megoldás keresésének szándékával kutakodni, ha már tudjuk vagy tudni véljük a választ néhány kérdésre, amelyek feltehetően hozzájárultak a felszínre kerülő visszásságokkal kapcsolatban. Én ezeket az okként felmerülő kérdéseket veszem szemügyre.

6


Pap Katalin

_______________________________________________________________________________________________________________________________

Arra keresem a választ, hogy a jelenlegi állapotba hogyan jutott a sziget és mik a potenciális továbblépési lehetőségek a többek által holtpontnak tekintett állapotból. Számomra azért ez a megközelítés a relevánsabb, mert úgy gondolom, ahhoz, hogy valamit orvosolni lehessen, szükséges a tüneteket létrehozó okok vizsgálata. A kérdést úgy próbáltam megközelíteni, mint egy alapos orvos, aki nem a tüneteket igyekszik kezelni, hanem a betegséget. A téma tehát aktuálisabb talán nem is lehetne és a fent felsorolt szemszögekből esélyt kap a ciprusi kérdés arra, hogy új arcát mutassa.

II.

CIPRUS FÖLDRAJZI ÁTTEKINTÉSE

II.1

A sziget földrajzi elhelyezkedése, társadalmi adottságai

A sziget területe 9251 négyzetkilométer1, népessége 793 ezer fő2. Ciprus államformája köztársaság, amelyet közigazgatásilag 6 kerületre osztottak, és amely 1974 óta görög és - nemzetközileg el nem ismert - török részre oszlik. Ciprus a Földközi-tenger legkeletibb és egyben harmadik legnagyobb szigete Szicília és Szardínia után.3 Jelentős geopolitikai szereppel bír. Három kontinens metszéspontjában fekszik, Afrika, Ázsia és Európa kereskedelmi útvonalainak kereszteződésében. Noha földrajzi értelemben Kis-Ázsiához tartozik, szinte minden geográfiai szakirodalom Európához sorolja. Legközelebbi szomszédja Törökország, amely a szigettől 65 kilométerre északra helyezkedik el.4 Észak-Afrikához való viszonylagos közelsége régebbi korokban kereskedőket vonzott a területre, napjainkban pedig jelentős célponttá teszi az Afrikából vagy más területekről érkező menekültek számára. A sziget, mint lehetőség még kecsegtetőbb az EU csatlakozás óta az itt partot érők számára. 1

A Világ országai, Ázsia, Közel-Kelet, Ciprus; TOP-O-GRÁF Térképészeti Iroda, felelős szerkesztő: Csák Péter, adatok lezárása: 2000. augusztus; 89. old. 2 About Cyprus-Towns and Population; 2007. október 12. http://www.cyprus.gov.cy/portal/portal.nsf/All/817E9279C04E4480C2257023002B858C?OpenDocumen t 3 http://www.euvonal.hu/index.php?op=mindennapok_tagallamok&id=27 Euvonal, Tagországok, Ciprus, Határos; 2007. október 12.

7


Pap Katalin

_______________________________________________________________________________________________________________________________

Fővárosa Nicosia a sziget középső részén található. Az 1963-ban a britek által létesített, a görög-, illetve töröklakta részeket elválasztó úgynevezett „zöld vonal”5 rajta is áthalad. Az elválasztó vonal észak-nyugat dél-kelet irányban, 180 km hosszan szeli ketté az országot és egyben a fővárost6, két oldalán ma is ENSZ katonák teljesítenek szolgálatot. A Berlini Fal 1989-es leomlása óta Nicosia maradt Európában az egyetlen katonailag kettészelt főváros és Ciprus maradt az egyetlen szögesdróttal kettészelt állam, amelynek északi területén ráadásul egy külön országot is létrehoztak a történelem és a diplomácia viharai. „A zöld vonal két, etnikailag szinte teljesen homogén területet határol el egymástól”7, délen a görögökkel, északon pedig a törökökkel. Nem tartozik Ciprushoz a szigeten fekvő két brit szuverén támaszpont, Akrotiri és Dhekelia, amelyek területe összesen 254 km2 és amely támaszpontok a sziget déli partvidékén terülnek el.8 A sziget turisztikailag igen jelentős desztináció. Mind az európai, mind pedig a világ más részéről érkező turisták számára kedvelt utazási célpont tengerpartja, az ókorból megmaradt látnivalói folytán. Az ország bruttó hazai termékének jelentős részét képezi ebből az ágazatból származó jövedelme, noha a turizmus az északi területeken nem olyan számottevő, mivel a nemzetközi szervezetek és a nemzeti államok, diplomáciai kapcsolatok híján ezeken a területeken nem tudják szavatolni polgáraik jogainak, vagyontárgyainak, testi épségének védelmét. Napjainkban azonban ez a rész is fejlődésnek indult, szállodai és szolgáltató ipari beruházásokkal igyekszik lemaradását behozni, de a földrajzi kettéosztottság a fejlődés ellenére hátráltatja a turizmust az északi területeken. Egyes látogatók azonban

4

http://palomino.vilagtudasa.hu/base.aspx?azonosito=14103&link=donothing&link2=donothing&control =514111340803305/Ciprus, Britanica Hungarica Online, Ciprus, Bevezetés; 2007. október 12. 5 „az elnevezés onnan származik, hogy Peter Young brit vezérőrnagy a térképén zöld filctollal húzta meg a két népcsoport közti választóvonalat” http://www.skik.hu/index.php?id=1011, Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara; Ciprus, Ciprus, a kettéosztott sziget, 2004. március 17., szerda 6 http://www.un.org/Depts/Cartographic/map/profile/cyprus.pdf United Nations homepage; Ciprus térkép; 2007. október 20. 7 http://konfliktus.index.hu/ciprus.html Marinov Iván: A ciprusi konfliktus, A konfliktus háttere; 2007. október 15. 8 http://www.cypruspropertycentre.com/images/map-cyprus.jpg, Cyprus Property Centre; Ciprus térkép; 2007. december 02. (lásd 1. számú melléklet, 64. old.)

8


Pap Katalin

_______________________________________________________________________________________________________________________________

meggyőződéssel állítják, hogy az északi területeken szebb ókori kincsekkel lehet találkozni, mint a délin. II.2

Észak-Ciprus földrajzi, társadalmi adottságai

Az Észak-Ciprusi Török Köztársaság (ÉCTK) területe 3.355 négyzetkiló-méter, a teljes sziget területének mintegy egyharmadát foglalja magába. 9 Népessége 200 ezer fő10. A terület a sziget észak-keleti részén, Törökország déli partvidékével szemben, Anatólia partjainál helyezkedik el.11 A sziget ezen részének lakossága döntően török ciprióta, a török etnikumhoz tartozik, amelyet a hivatalos nyelv, a török is visszatükröz. Az itt élő törökök 99%-ának szunnita muszlim a vallása.12 Az eredeti török lakosság azonban már egyre kisebb arányban képviselteti magát a területen, mivel a török kormány intézkedései hatására, az ottani házaikat a problémásabb időszakban elhagyó görög lakosság helyére anatóliai törökök telepedtek be. A nagy számban üresen hagyott házakat gyakran díjmentesen vehették birtokba az oda érkezők, vagy kapták ajándékba a betelepülő friss házasok a török államtól. Ezek a későbbiekben jelentős emberi és magánjogi kérdéseket vetettek fel, amelyek mindenki számára elfogadható megoldása a mai napig várat magára. Észak-Ciprus gyakorlatilag Törökország protektorátusa, amely ugyan önálló szervekkel rendelkezik, de annak intézményeit a török kormány nem ismeri el, önálló döntési kompetenciával nem rendelkezik. A hivatalos török állami üléseken, tárgyalásokon is csak részvételével képviseltetheti magát a terület. Beleszólási, szavazási vagy egyéb érdemi tevékenységnek mondható cselekvési joga nincs, noha 30 ezer török katona és 85 ezer anatóliai telepes él Cipruson13. Így a területen élő törökök képviselete mind a nemzeti, mind pedig a nemzetközi színtereken kérdéseket vet fel és lényegében a mai napig megoldatlan. Hiszen sem Törökország nem képviseli őket, mint 9

http://www.northcyprusonline.com/images/North-Cyprus-Map.jpg, North Ciprus Online; Észak-Ciprusi Török Köztársaság térképe; 2007. december 02. (lásd: 2. számú melléklet, 65. old.) 10 A Világ országai, Ázsia, Közel-Kelet, Észak-Ciprus; TOP-O-GRÁF Térképészeti Iroda, felelős szerkesztő: Csák Péter, adatok lezárása: 2000. augusztus, 90. old. 11 http://www.gonomad.com/features/0303/images/cyprus-map.gif, Ciprus térképe a szomszédos országokkal; 2007. december 02. (lásd: 3. számú melléklet, 65. old.) 12 http://www.northcyprusonline.com/North-Cyprus-Online-Demographic-Information.php, North Cyprus Online, Demographic Info, Religion; 2007. október 20.

9


Pap Katalin

_______________________________________________________________________________________________________________________________

a Törökországban élő törököket, sem pedig az Uniós tag Ciprusi Köztársaság, mivel az uniós szerződések hatálya csak a déli, görög területekre terjed ki. Az utóbbi időben azonban a török ciprusi vezetés igyekszik kilépni anyaországa árnyékából, mivel egyre kevésbé látja, hogy rajta keresztül oldódnak meg problémái. Igyekszik saját kezébe venni sorsát, és önállóan szerepelni - amivel függetlenedési törekvéseit is erősíti - hogy tarthatatlan elszigeteltségére jobban felhívja a nemzetközi közösség figyelmét. Ez azonban nem könnyű játszma részéről, hiszen anyaországa viszont - benne a katonai vezetők pedig elsősorban - nem nézik ezt jó szemmel.

III.

CIPRUS TÖRTÉNELME A KEZDETEKTŐL A BRIT FENNHATÓSÁGIG

A sziget már az ókorban is lakott terület. Erre az időre és a későbbi századokra is a görög befolyás volt a jellemző, amely a későbbiek szempontjából igen jelentős érv a konzervatív nézeteket képviselő görög politikai erők számára. Mind vallásában, mind kultúrájában a hellenizálódás hatásai érződnek. Ma is hagyományosan görög-keleti vallású terület. Kulturális értékei többségét is ezekből a korokból őrzi, amiknek egy részét viszont az Oszmán Birodalom uralma alatt a törökök átépítettek. A szigeten az arab, a Bizánci Birodalom, a török fennhatóság és a brit hatalmi törekvések hatásai is nyomot hagytak. Több korban is fontos kereskedelmi elosztópont szerepét játszotta, amely súlyát növelte, és amely minden korban a különböző külső hatalmi törekvéseknek célpontjává tette a szigetet. Ebből is adódik, hogy kereskedelmi flottája a mai napig a világ legnagyobbjai közé tartozik, bár „mára a szigorodó előírások miatt a ciprusi flotta a 9-10. helyre csúszott vissza”14 a listán a korábbi hatodik helyről. A Bizánci Birodalom szétesése után Nagy-Britannia a XIX. század végétől igazgatta a szigetet, akikhez az oszmánokkal való megállapodás fejében, az Oroszország és Törökország közti béke fenntartása céljából került a terület. A britek ugyanis az Ázsia felé vezető utak szempontjából stratégiai jelentőséget tulajdonítottak neki. Ekkor

13

A Világ országai, TOP-O-GRÁF Térképészeti Iroda, felelős szerkesztő: Csák Péter, adatok lezárása: 2000. augusztus, 90. old. 14 http://www.mfa.gov.hu/NR/rdonlyres/E525C2E4-95EC-44CA-AD1497756B38E195/0/eutkor_200510.pdf, Varga-Haszonits Zoltán: A szerelem szigete és az Európai Unió; „Európai Tükör”, X. évfolyam, 10. szám, 2005. október, 52. old.

10


Pap Katalin

_______________________________________________________________________________________________________________________________

még a törököknél marad a jogi fennhatóság, amit az első világháborúba Németország oldalán való belépésükkel veszítenek el, amikor is a szintén szigetlakó britek megszállják a földközi-tengeri szigetet. Törökország kezdetben semleges pozíciót vesz fel az I. világháborúban, ő védi a tengerszorosokat, ami talán még fontosabb pozíciót biztosít számára, mintha a későbbi győztesek oldalán tűnne fel a világkonfliktusban. Később mégis a majdani vesztes hatalmak mellett lép be a háborúba, előrevetítve ezzel, hogy a háború végeztével nem tud nyerő pozícióból tárgyalni. Görögország ez alatt szintén a semleges pozícióból a másik oldalhoz, a későbbi győztesekhez csatlakozott, így az I. világháborút lezáró békékben Törökországtól is tudott szerezni területeket. Ez nem tette gördülékenyebbé a két ország kapcsolatait sem egymással szemben, sem Ciprussal kapcsolatban. Az 1923-as lausanne-i szerződésben mind a görög ciprusiak, mind a török ciprusiak - akik egyaránt jogot akartak formálni a szigetre – megegyeztek, hogy Ciprus továbbra is brit fennhatóság alá tartozik, így a sziget, függetlenné válásáig brit gyarmat maradt. A lausanne-i szerződésben a görögök kénytelenek voltak hozzájárulni egy olyan népcseréhez, amely számukra igen hátrányos volt. Ennek során több mint egymillió, többségében kisázsiai görög cserélt helyet alig 400 000 törökkel. A kitelepítésekben azonban egyéni szinten nem elsősorban a lakosságcsere egyenlőtlen mértéke képezte a probléma gyökerét, hanem az, hogy emberek tízezreinek kellett egyik napról a másikra elhagynia otthonát. Ezek a lakosságmozgások pedig a későbbiekben jelentős konfliktusokhoz is vezettek, amikor a kérdés tulajdonjogi vagy kárpótlási részéről esett és esik szó a mai napig is. Ennek ellenére hamar rendeződtek a sorok a két nép között. Nyugodtan lehetett a jövőbe tekinteni, de a dolgok mégis összekuszálódtak. A függetlenedési felhangok és a magát anyaországnak tekintő görögök nem nézték a brit kormányzást jó szemmel, noha az aláírt megállapodás megtiltotta az Enózist, vagyis azt, hogy a görögök országukhoz csatolják a szigetet. Azonban az egyesülés követelése egyre erősödött a görög fél részéről, és mozgalom kezdett 11


Pap Katalin

_______________________________________________________________________________________________________________________________

szerveződni erre az elképzelésre. E mellé a törekvés mellé a sziget akkori görög vezetői is odaálltak, egy függetlenedési háború kitörését elősegítve a szigeten. Ennek következtében a brit jelenlétet meghosszabbították, mivel a háborús helyzetet valahogy meg kellet fékezni. Eközben a törökök egyértelműen elutasították a görögök szándékát az Enózisra, alapvetően a lausanne-i megállapodásra hivatkozva, ami megtiltotta ezt. Viszont ők is vérszemet kaptak, „a sziget főleg törökök által lakott részének anyaországhoz csatolását kezdték követelni. A két anyaország két világháború között jónak nevezhető viszonya a ciprusi események miatt mérgesedett el.”15 A görög és a török felek részéről egyaránt megjelenő területi követelések sarkallták végül arra az addig az eseményeket a háttérből figyelő briteket, hogy 1955ben - első ízben - tárgyalóasztalhoz ültessék a részes feleket. Ez nagy előrelépés volt ugyan, de ennek ellenére sem volt elkerülhető, hogy végül az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) elé kerüljön a probléma 1957-ben.

15

Torma Tamás: Ciprus az EU-ban: a megalakulástól a csatlakozásig, Külügyi Szemle, 2004. tavasznyár, 158. o.

12


Pap Katalin

_______________________________________________________________________________________________________________________________

IV.

IV.1

A FÜGGETLENNÉ VÁLÁSTÓL AZ ALKOTMÁNY BUKÁSÁIG

Az 1960-as alkotmány

Az ötvenes évek végére teljesen elmérgesedett a helyzet a ciprusi görög és a török területek, valamint az anyaországok között, amit 1959-ben sikerült orvosolni. Ekkor „létrejött a Zürichben kötött és Londonban véglegessé vált”16 zürichi-londoni jegyzőkönyv. A tárgyalópartnerek egy – látszólag - minden félnek megfelelő rendezési tervről állapodtak meg, amely kimondta Ciprus függetlenségét. Így nemzetközi porondra is kiléphetett a sziget, amelynek következtében az ENSZ-nek és a Brit Nemzetközösségnek is a tagjává vált. Az 1959-es zürichi-londoni jegyzőkönyvek hozták létre az első ciprusi alkotmányt. Az 1960-ban kialakított alkotmány és garanciaszerződés arra volt hivatott, hogy Görögország, Törökország, a ciprusi görögök és a ciprusi törökök rendezzék státusukat a szigettel kapcsolatban. Az alkotmány kétnemzetiségű, paritásos, önálló államot hozott létre a Brit Nemzetközösség keretein belül, amelyben rögzítették a török és a görög lakosság arányát Így négyötöd–egyötöd görög-török lakosságarányt állapítottak meg. Az ország hivatalos nyelve a görög és a török. Az állami lobogó mellett pedig a két közösség használhatta anyaországaik lobogóját is a nemzeti ünnepeiken. A szigeten a görög népesség 950 főnyi, a török lakosság 650 főnyi haderőt tarthatott fenn. Biztonsági szempontból az Egyesült Királyság, Görögország és Törökország kötelezettséget vállalt arra, hogy a lefektetett szerződéssel szembeni egyoldalú akcióra irányuló bármilyen cselekvést megakadályozzanak és visszaállítsák a szerződés által meghatározott állapotot. Valamint - elsősorban a brit igényeknek megfelelően -

16

http://mek.oszk.hu/02000/02043/html/625.html Bibó István: Két területi és államalakulási vita: Ciprus és Közel-Kelet; Válogatott tanulmányok, IV. rész: Két területi és államalakulási vita: Ciprsu és KözelKelet, 12. fejezet, a) pont; 2007. november 02.

13


Pap Katalin

_______________________________________________________________________________________________________________________________

megtiltotta az Enózist, hiszen a britek nem akarták elveszíteni megszerzett pozíciójukat a szigeten. A brit fennhatóság fennmaradása megfelelt annak a brit szándéknak, amely szerint a sziget - központi fekvése miatt - nem lehet teljesen független, nem kerülhet ki a brit korona befolyása alól.17 Ez Törökország terveivel is egybevágott, akik ekkor már arra törekedtek, hogy megosszák a szigetet török és görög részre, mivel ők is szívesen igényt tartottak volna legalább egy szeletre belőle. Az alkotmány alapján a Ciprusi Köztársaság élére kvázi társelnökséget állítottak, amelyben az elnök görög, míg az alelnök török. A kabinet tíztagú, hét görög és három török miniszterrel. A három fő tárca, a külügy, a védelmi és a pénzügy közül egyet a török félnek kell juttatni. A képviselőház alatt a közösségi kamarák törvényhozói hatalommal rendelkeztek. Széles jogkörrel vallás, oktatási és kulturális kérdésekben. Az alkotmány szigorúan kikötötte, hogy a közösségi kamarák nem végrehajtó hatalmak. A végrehajtó hatalom kezében lévő eszközök használata kizárólag a köztársasági hatóságok privilégiuma. Az alkotmány pontosan meghatározta azt is, hogy kit milyen nemzetiségűnek tekint. Eszerint „görögök azok, aki görög származásúak, anyanyelvük görög, vagy görög-ortodox egyház tagjai. Törökök pedig azok, akik török származásúak, török az anyanyelvük vagy pedig muzulmánok.”18 Az alkotmány kihangsúlyozta, hogy két nemzetiség által alkotott országról beszélünk, ahol egyik fél sem alárendelt szerepű. Azonban az alkotmány ezt a mellérendeltségi viszonyt mégsem tudta teljes egészében biztosítani, ami egyik nagy

17

„It was always understod and agreed that there were certain territories in the Commonwealth which, because of their particular circumstances could ’never’ expest to be fully idependent” – idézi: Bitsios, Dimitri S.: Cyprus. The Vulnerable Republic (Thessaloniki 1975), p. 23. Forrás: http://www.sze.hu/mtdi/gyoreuropa/Magyar/No15.rtf Dobrovits Mihály: Egy hamvába holt kompromisszum; Dobrovits Mihály – Udvarvölgyi Zsolt: Gondolatok Magyarország EU-n kívüli külpolitikai törekvéseiről, 28. old; 2007. november 01. 18 http://www.sze.hu/mtdi/gyoreuropa/Magyar/No15.rtf Dobrovits Mihály: Egy hamvába holt kompromisszum; Dobrovits Mihály – Udvarvölgyi Zsolt: Gondolatok Magyarország EU-n kívüli külpolitikai törekvéseiről, p. 24; 2007. november 01.

14


Pap Katalin

_______________________________________________________________________________________________________________________________

gyengeségének is bizonyult, ugyan vétójogot biztosított mindkét félnek az országot érintő jelentős kérdésekben. Az alkotmány kimondta továbbá, hogy a köztársasági elnök az államfő, aki a hierarchiában mindenki fölött áll, ő az ország elsőszámú méltósága. A köztársasági elnök pedig az alkotmányban rögzítetten görög. Alatta helyezkedik el az alelnök, aki a köztársaság minden polgára felett áll, kivéve az elnököt. Az alkotmány alapján az alelnök pedig mindig török. Párhuzamos hierarchiát alkotnak. Tehát nincs helyettesítési rend közöttük. Így a törökök érezhetik magukat kisebbségi helyzetben, mivel a fentiek alapján a görögöknek privilegizált helyzetük van. Nem lehet olyan eset tehát, amikor például helyettesítés során a török vezető a görög közösség vezetőjévé lép elő, amíg ez fordítva előfordulhat. A párhuzamos hierarchiának köszönhetően tehát a két hierarchiában elviekben azonos szintet elfoglaló két személy közül mindenkor a görög áll feljebb. Az azonos szint tehát mindaddig használható és értelmezhető fogalom az adott kérdésben, ameddig egymás mellett szemléljük a görög és a török hierarchiát, vagyis ekkor a két népcsoport első embere azonos szinten áll. Azonban amint kilépünk ebből a keretből, és csak kettőjüket nézzük, környezetükből kiragadva, úgy a görög vezető fölötte áll a töröknek. Ami már az első perctől kezdve megmételyezte az alkotmányt és annak hosszú távon való, zökkenőmentes működését. Potenciális megoldás lehetett volna erre a helyzetre egy olyan rendszer kiépítése, ahol egy török és egy görög elnök mellett – akik gyakorlatilag is azonos szintet képviselnek – egy bizottságot, egyet nem értés esetére döntő szóval bíró testületet állítanak fel. Egy személy „döntőbírónak” azért nem lett volna erre alkalmas, mert ebben az esetben ismét nekünk szegeződik a kérdés: görögnek, avagy töröknek kellene lennie ennek a személynek. Tehát feltehetjük, hogy a fentiek szerint egy testületet képzelünk el a pozícióra. Ennek a testületnek lehetett volna a feladata az, hogy - elkerülendő a legfelső méltóságoknál az alá-főlé rendeltségi viszonyt – páratlan számúra egészítse ki az elnökség páros pozícióját, például egy görögök és törökök részvételével egyaránt 15


Pap Katalin

_______________________________________________________________________________________________________________________________

képviselt testület formájában. Ekkor elkerülhető az a szituáció, hogy valamelyik nemzetiséget képviselő elnök prioritást kap a másik elnök felett, ahogy ez végül bele is került az alkotmányba, mivel a kettejük esetlegesen nem egybehangzó döntését, a több személyből álló, úgynevezett „harmadik elnöknek” számító testület dönti el. Természetesen ekkor is felvetődik annak a lehetősége, hogy ennek a felállítandó testületnek is csak akkor van értelme, ha abban is páratlan számú személy foglal helyet. Azonban a testületen belül lehetőség nyílt volna rotáció alkalmazására, ami kiegyensúlyozta volna bizonyos időtávon a törökök és a görögök reprezentáltságát. Természetesen átgondolandó, hogy kik kerülhettek volna ebbe a testületbe bele, tehát döntési pozícióba. Azonban így véleményem szerint még mindig kevésbé síkos talajra tévedett volna az alkotmány, mint úgy, hogy már az első pillanattól olyan visszásságokat tartalmazott, amelyek lényegében előre predesztinálták a dokumentum életképességének rövid voltát, és magában hordozta a konfliktust. IV.2

Az alkotmány gyengeségei

Jó példa az alkotmányban néhol előforduló furcsa helyzetre a képviselőház, ahol hetven százalék a görög és harminc százalék a török képviselők aránya akkor, amikor a képviselőház önfeloszlatásához a képviselők egyharmadának egybehangzó szavazata szükséges. Kizárólag a török képviselők tehát nem tudják feloszlatni a képviselőházat, mivel annak egyharmadát harminc százalékos részvételükkel nem érik el. Ha azt feltételezzük, hogy az alkotmány egy két nemzetiségből álló integrációt szeretett volna létrehozni, akkor nem kell feltétlenül negatív színben látnunk azt, hogy a török

képviselők

nincsenek

elegendően

a

képviselőház

önfeloszlatásához.

Kiindulhatunk ugyanis abból, hogy egy integrált társadalomban nem elsősorban, vagy nem feltétlenül az etnikai hovatartozás fog felülkerekedni, amikor szavazásról van szó. Azonban, ha megnézzük, hogy vallási és nemzetiségi tekintetben is elég erős kötődéssel bírnak mind a törökök, mind pedig a görögök a saját népcsoportjuk felé, úgy nehezen elképzelhető lehetőség jelen esetben, hogy ne a saját népcsoportjuk állásfoglalása szerint szavazzanak, hanem egyéni vélemény alapján.

16


Pap Katalin

_______________________________________________________________________________________________________________________________

A határozatképességét a képviselők egyharmadának jelenlétéhez kötötte az alkotmány a képviselőházban, míg határozathozatalhoz az egyszerű többség szükséges. Itt is kiütközik tehát az a hiányosság, hogy kizárólag a görög képviselők jelenlétével (ami hetven százalék) is tud határozatképessé válni a képviselőház, tehát a török képviselők részvétele nélkül is produkálni tudják a határozatképességet. Ha jól megnézzük a képviselőház felépítését, akkor megállapíthatjuk, hogy kizárólag

görög

képviselők,

amennyiben

az

összes

képviselő

létszámának

egyharmadával jelen vannak az ülésen, akkor is határozatképessé tudják tenni a képviselőházat, ha egyetlen egy török képviselő sincs jelen. És amennyiben a határozatképesség megvan, egyszerű többséggel már bármilyen javaslatot el tudnak fogadni anélkül, hogy a törökök jelen lennének. Kicsit

más

szögből

nézve:

a

törökök,

minimum

létszámmal

elért

határozatképesség esetén csak akkor tudnak akaratuknak érvényt szerezni, ha többen vannak jelen ezen a létszámon belül, mint a görögök. Ez pedig már csupán a teljes képviselőház tizenöt százalékánál kevesebb görög képviselő jelenlétét feltételezi, mivel a törököknek minimum egy személlyel többen kell lenniük a görögöknél. A felvázolt helyzetnél tehát a teljes képviselőházban hetven százalékban reprezentált görögöknek már csupán a tíz és fél százaléka van jelen. Ami elég kicsi arány ahhoz, hogy egy alaphelyzetben bő kétharmados többségben lévő görögség ilyen megoszlásra ragadtassa magát. Éles diszkriminatív megnyilvánulása az alkotmánynak, hogy kizárólag a török közösség esetében a vallási pozíció betöltését összeférhetetlennek ítélték meg a képviselőházi funkcióval. Tehát, amíg egy görög vallási vezető lehet saját népének képviselője, addig ezt egy török vallási vezetőtől megtagadta az alkotmány. Az alkotmányban leírt hatalmi megosztás azonban nem volt alkalmazható és életképes a kétnemzetiségű szigeten. Az elméletben működő elképzelés a gyakorlatban csődöt

mondott

a

nagyfokú

kompromisszum-képtelenség,

bizalmatlanság miatt.

17

intolerancia

és

a


Pap Katalin

_______________________________________________________________________________________________________________________________

Így az 1960-as évek elejétől állandósultak a konfliktusok a sziget görög és török lakossága között, amelynek okát mindkét fél a másik valamilyen nem helyénvaló tevékenységének okaként interpretálja még ma is. Ha a déli területeken élő görögök mesélnek a történelemről, akkor ők azt mondják, hogy a ma is fennálló konfliktus oka a török fél, annak intervenciója, a sziget északi részére kiterjedő katonai megszállása. Ezzel szemben a török részen úgy látják, hogy mindez a görögöknek köszönhető. „Hiszen a konfliktus csúcsán 1967-ben, amikor Görögországban katonai junta vette át a hatalmat Georgiosz Papadopoulosz ezredes vezetésével egy - a ciprióta görögök szélsőségesebb csoportja által támogatott - görög katonai puccskísérlet miatt mégis felmerült a sziget Görögországhoz való csatolása.”19 Ennek jegyében elkezdték a sziget megtisztítását a török cipriótáktól, ami egy szabályos etnikai tisztogatásnak is megfelelt és a mai napig ható társadalmi következménye van. „A török ciprióták kérték a sziget függetlenségét nemzetközi felhatalmazás

alapján

garantáló

hatalmaknak

minősülő

Egyesült

Királyság,

Görögország és Törökország segítségét, ám az előbbi kettő nem tett semmit, Törökország pedig beavatkozott.”20

19

http://www.mult-kor.hu/cikk.php?article=6251, Múlt-kor történelmi portál, Hírek, XX. Század: 30 éve ért véget a görög diktatúra; 2004. július 23. 20 http://www.eorsi.hu/politikainaplo/?088 Eörsi Mátyás, Kettőből egy (Ciprus és az EU), 2004. március 8.

18


Pap Katalin

_______________________________________________________________________________________________________________________________

V.

ÖSSZEOMLOTT ELKÉPZELÉS

V.1

Az alkotmány bukása

„A ciprusi kérdés példája az olyan nemzetközi vitás kérdésnek, melyet legjobban éppen a pártatlan nemzetközi politikai döntőbíráskodás tudna megoldani,” fogalmaz Bibó István tanulmányában.21 Ehhez azonban együttes nagyhatalmi akarat kellene és a részes felek egyetértése abban, hogy a döntőbíráskodó szervezetet és döntését egységesen és minden félre kötelezően elfogadják. Egy ilyen, kötelező jellegű határozat elmozdíthatná a jelenlegi holtpontról az eseményeket. Jelenünkben kérdéses az is, hogy nem fut-e ugyanúgy zátonyra egy ilyen megállapodás, mint az végül az alkotmány sorsa is lett. Továbbá az idő teltével folyamatosan egyre több szereplő jelent meg a porondon. Ha nem is résztvevőként, de beleszólási lehetőséggel. Ilyen például az EU, amely ugyan nem akar döntőbíró lenni a témában, hiszen nem ez a feladata, de terelgetési lehetősége van és természetesen ő is a helyzet megoldását szorgalmazza. A ciprusi állam 1960-as megalapításával szándék szerint a legjobb megoldást akarták létrehozni a részes felek, noha – mint láthattuk – egyik fél sem igazán ezt szerette volna, vagy így képzelte el a felvázolt alkotmány alapján a megoldást. Egy feltételezett döntőbírói szervezet is a lehető legjobb megoldásra törekedne, hiszen senki jogait és érdekeit nem kívánják csorbítani. Az azonban nem került a figyelem középpontjába, hogy az 1959-es rendezésben résztvevő államok mindegyike, saját jövője szempontjából máshogy értékelte a Ciprusi Köztársaság és alkotmányának létrehozására irányuló döntést. A görögök az alkotmányt biztosítéknak tekintették, hogy a sziget egy ötödét elfoglaló törökök így nem csatolhatják Törökországhoz a törökök által lakott északi területeket. Ekkor még ugyan nincsenek jelei annak, hogy Törökországnak szándékában

19


Pap Katalin

_______________________________________________________________________________________________________________________________

áll a törökök lakta területek anyaországhoz való csatolása, hiszen csak bő húsz év múlva lépnek török csapatok a sziget területére. Ugyanakkor ugyanez az alkotmányt egy későbbi, a sziget Görögországhoz való csatolását megvalósító cél eléréséhez közelebb vivő lépésnek is tekintethették a görögök, noha éppen az alkotmány tiltotta meg az Enózist, de az egyesítés momentuma 1967-ben, a katonai diktatúra törekvéseiként egyre aktívabban felszínre került. A törökök egyidejűleg ugyanebben a döntésben annak biztosítékát látták, hogy a görögök nem csatolhatják Görögországhoz az egész szigetet. Vagyis éppen ellentétes értelmezést nyert a két szemszögből ugyanaz az alkotmányos kikötés. Biztosítéknak vélték továbbá, hogy a kisebbségben a szigeten élő török népcsoport nem kisebbségként, hanem teljes jogú kormányzó és döntéshozó félként tudja magát képviselni az országban. Ami sajnos szintén nem valósult meg. A britek mindeközben időnyereséget láttak a kialakult helyzetben. Hiszen ennek segítségével később kell kivonniuk az általuk a szigeten fenntartott támaszpontokról katonáikat. Így az elképzelés jónak tűnt ugyan, de túl bonyolult volt, és működőképessége az első perctől kezdve kétséges is. A működésképtelenség jelei hamar elő is bukkantak. A görögök továbbra is ragaszkodtak azon szándékukhoz, hogy a törököket kisebbségi státuszba szorítsák vissza. A törökök ezzel kapcsolatos félelme tehát beigazolódott. Így, amikor a törökök éltek vétójogukkal, ami a szigetre vonatkozó jelentősebb döntéseknél kijárt nekik, a görögök a működőképesség ellehetetlenítésével vádolták meg őket. Folytatódott az egymásra mutogatás, mint a tárgyalások megkezdése előtt. A török kisebbséget azonban nem lehetett könnyen sarokba szorítani, mivel maguk mögött tudták Törökországot, akire

szándékukba

is

állt

támaszkodni.

Így

gyakran

éltek

vétójogukkal.

Viszontválaszként pedig a görögöket vádolták meg tisztogatási szándékkal a törökök lakta területeken és azzal, hogy a saját kezükben akarják összpontosítani a hatalmat a törökök kizárásával.

21

http://mek.oszk.hu/02000/02043/html/625.html Bibó István: Két területi és államalakulási vita: Ciprus és Közel-Kelet, Válogatott tanulmányok, Negyedik kötet

20


Pap Katalin

_______________________________________________________________________________________________________________________________

A kormányban kialakult nézetkülönbségek következményeként 1963-ban a ciprusi görögök egyoldalúan hatálytalannak nyilvánították az alkotmányt, ami tehát három év alatt kudarcba fulladt. Ez a lépésük jogellenes volt, mivel az államot érintő jelentős kérdésekben – és úgy gondolom, hogy egy alkotmány hatálytalanná nyilvánítása ebbe a kategóriába tartozik – mindkét fél egyetértésére volt szükség az alkotmány szerint. A görögök – miután a törökök az alkotmány hatályon kívül helyezésére tiltakozásként kiléptek a kormányból - tisztán görög kormányt alakítottak. Erre válaszul a törökök nagyobb része önmagát kormányzó zárt enklávékba tömörült, aminek folyamán kikényszerített lakosságcsere is végbement. A görög lakosokat igyekeztek kiszorítani maguk közül. V.2

A tisztán görög kormányzat és a sziget fennhatóságának kérdése

A törökök kormányból való kilépésével-kizárásával a sziget kormányzata tisztán görög lett. Ekkor a görögök a zürichi–londoni jegyzőkönyvvel életre hívott kétnemzetiségű, szuverén ciprusi állam jogutódjaként léptek fel. Tehették ezt azért, mert az államfő, aki az alkotmánynak megfelelően görög nemzetiségű volt és a ciprusi görög közösséget képviselte, biztosította a jogi folytonosságot. Ezt az álláspontot az ENSZ is elfogadta, tehát a Ciprusi Köztársaság a görög vezetéssel és a görög területekkel az ENSZ tagja maradt. A nemzetközi szereplők is elfogadták a görög ciprusi rész legitimitását. Az, hogy ennek lehetősége az alkotmány egyik legnagyobb tévedése volt, talán nem kell magyarázni. Felmerül a kérdés, hogy az oly nehéz verítékkel összehozott, többszöri, több szereplős tárgyalások útján életre hívott alkotmány felrúgását miért nézték ilyen nyugodtan végig a nemzetközi szereplők és az ENSZ. Át kell gondolnunk csupán, hogy egy – az 1964-es év végére – majdnem háborús állapotba sodródott ország helyzetén más módszerrel valószínűleg a jóakaró külső szereplők sem tudtak volna segíteni. Az év végére az ENSZ-nek így is békefenntartó erőket kellett a területre vezényelni. Az alkotmány értelmében ekkor Ciprus szuverén állam, tehát külső szereplők nem avatkozhattak bele belső ügyeibe, de a nyomásgyakorlás lehetősége ekkor is adott

21


Pap Katalin

_______________________________________________________________________________________________________________________________

lehetett volna az ENSZ és a nemzetközi közösség részéről. Ekkor még arról sem beszélhetünk, hogy Törökország már beavatkozott volna katonai erővel, noha ezt már akkor is fontolgatta. Az akkori állás szerint a szigeten élő török nép elvesztette a számára az alkotmányban biztosított jogokat úgy, hogy ezt az országon belül kialakult konfliktust a külső szereplők csak annyira tekintették belügynek, hogy megállapítsák, a kizárólag görögöket képviselő és görög vezetéssel ellátott, csak görög területeket magába foglaló állam is jogfolytonos az alkotmánnyal létrehozott állammal. Ez az én olvasatomban annyit jelent, hogy egy ország alkotmányának felrúgása és gyakorlatilag semmibe vevése nem jár különösebb következménnyel az abban résztvevőkre. Így a ciprusi görögök nem hogy hathatósabb dorgálást nem kaptak az általuk (is) kialakított helyzetben, hanem még jogfolytonosságukat is elismerték. Mindezt vélhetően azért, mert az alkotmányban már eredetileg is problémát magában hordozó módon került bele, hogy két nemzetiségű, paritásos államról beszélünk ugyan, de a helyettesítési rendszerben a két, párhuzamos hierarchia felépítésében az azonos szinten lévő személyek közül mindig a görög a rangidős. A kialakult helyzet 1964-re már annyira elmérgesedett, hogy kilátásba helyeződött egy esetleges brit beavatkozás a török és a görög fél közötti fegyveres konfliktus elkerülése végett. Erre azonban nem került sor, mert a nemzetközi jog alapján az önálló ciprusi állam ügyeibe nincs egyoldalú beavatkozási joga más államnak, noha a britek szintén hivatkozhattak volna a később a törökök által hivatkozott garanciaszerződés híres cikkelyére. A görög ciprusiak Makariosz érsek vezetésével azonban ezt megelőzve az ENSZ közbelépését kérték, mivel ők a legmesszebbmenőkig ellenezték azt, hogy bármelyik, garancia szerződésben szereplő fél beavatkozzon. Az 1960-as alkotmány által létrehozott Ciprusi Köztársaság a kettészakadás után egy, a Brit Nemzetközösségbe és az ENSZ-be tartozó, önálló állam lett. A kormányzás azonban nem az alkotmányban lefektetett kétnemzetiségű alapon nyugszik ma sem, hanem kizárólag a ciprusi görög közösség kezében van. Hatalma és befolyása viszont nem terjed ki az önmagukat kormányzó zárt, török enklávékra.

22


Pap Katalin

_______________________________________________________________________________________________________________________________

A sziget területén jelenleg is jelen vannak az UNFICYP 22 erők, a brit támaszpontokon brit katonák, görög csapatok a déli, török csapatok az északi területeken. Az alkotmány felrúgásával létrejött Ciprusi Köztársaság maga azonban nem tagja a NATO-nak. Pozíciója semleges. De a nyugati hatalmak mindig is szerették legalább a fél szemüket a szigeten tartani, elsősorban kedvező földrajzi pozíciója miatt. Ezt semlegesítendő a görög ciprusiak igyekeztek kelet felé orientálódni. Ez indokolta korábban a nyugati országoktól és az Egyesült Államoktól független, és szükség esetén a volt szovjet és az arab blokkokra is támaszkodó külpolitikájukat. Nagy-Britannia viselkedése a kérdésben jó ideje azt sejteti, hogy nem kívánja minden körülmények között latba vetni nagyhatalmi befolyásoló szerepét a térségben. Emellett - a kelet felé orientálódás ellenére - sem Oroszország, még kevésbé pedig az arab hatalmak képessége és lehetősége kicsi arra, hogy befolyásolja a kialakult helyzetet. V.3

Az északi területek török megszállása

A helyzet tehát megnyugodni látszott az alkotmánnyal, de a fentiekből is láthatjuk, hogy problematikussága miatt sajnos csak rövid időre sikerült a helyzetet stabilizálnia, ha ezt kijelenthetjük egyáltalán. 1964-ben - arra a kialakult helyzetre, amelynek eredményeként Makariosz érsek, a görög ciprusi elnök nem járult hozzá, hogy brit vagy amerikai békefenntartók állomásozzanak a szigeten – a konfliktus megoldására az ENSZ BT egyik határozatában békefenntartó erők Ciprusra telepítését mondta ki. Feladatuk az volt, hogy az északra menekülő török kisebbséget védjék a görög többség ellen. Az UNFICYP azóta is a terület felett őrködik a két közösséget elválasztó „zöld vonal” mentén. Ekkor már a tágabb nemzetközi porondon is nagyobb visszhangot kapott a rendezés kérdése, mivel Törökország a kialakult helyzettel kapcsolatban nemtetszését nyilvánította ki és beavatkozást helyezett kilátásba. Erre a válasz az volt a nemzetközi környezetből, hogy ha az esetleges török inváziót a hagyományosan törökbarát orosz 22

http://www.unficyp.org/ UNFICYP - United Nations Peacekeeping Force in Cyrus; 2007. november 10.

23


Pap Katalin

_______________________________________________________________________________________________________________________________

(akkor még szovjet) intervenció követ, a NATO és az USA nem tudja garantálni a sziget biztonságát. Ez is mutata az egész helyzet kérdésének fontosságát. Azonban a reakciós erők egyre erősödtek a görög nemzetiségen belül. Merényleteket kíséreltek meg, az Enózist nem támogató vezetőket akartak meggyilkolni és 1974 nyarán puccsot hajtottak végre, amire válaszul Törökország beavatkozott. Egyrészt az USA nem foglalt konkrétan állást a kérdésben, másrészt a garancia szerződésre hivatkozva a britek segítségét kérő törökök kérésük elutasításával találták szemben magukat. Ekkor Törökország - a garancia szerződés híres cikkelyére hivatkozva, amely előírja a három garantőr államnak a folyamatos konzultációt, valamint ezek sikertelensége

esetére

az

önálló

beavatkozás

lehetőségét

a

zürichi-londoni

jegyzőkönyvben meghatározott állapot fenntartására - 30 ezer katonával megszállta a sziget északi harmadát az ottani török lakosság védelme nevében. Az ENSZ alapokmánya és a nemzetközi jog azonban tiltja szuverén államok területére való idegen állam fegyveres erőinek behatolását, hacsak az nem például az ENSZ égisze alatt történik. Mivel ez önkényes, önálló akció volt, a nem török szemlélő számára tűnhet úgy, hogy a ciprusi állam önállóságát sértette - még akkor is, ha az 1963 óta lényegében nem létezik az 1960-as alkotmányban lefektetett állapotában – tehát sérült az állami szuverenitás a szigeten. Ennek hatására az ENSZ „BT 353. (1974) számú határozata Ciprus szuverenitásának, függetlenségének és területi integritásának tiszteletben tartására hívta fel az államokat és követelte, hogy a szigetet megszálló idegen katonai erők azonnal vonuljanak ki.”23 Azonban felvetőtik a kérdés, hogy milyen esetre biztosítja akkor a garancia szerződés többek között Törökország számára - a tárgyalások sikertelensége esetére – az önálló beavatkozás lehetőségét? Ha a sziget területére lépésével Törökország megsértette Ciprus szuverenitását, és a nemzetközi szereplők által általánosan elítélt

23

Shaw, Malcolm N.: Nemzetközi jog, 5. Fejezet: A nemzetközi jog alanyai, A ciprusi Török Köztársaság, 156. old.

24


Pap Katalin

_______________________________________________________________________________________________________________________________

tettet követett el, akkor az említett garancia szerződés milyen jogot is biztosít számára pontosan? Szembekerültek a ciprusi törökök, valamint a ciprusi görög csoporton belül azok, akik a sziget függetlenségét támogatták, egy olyan reakciós eseményhullámmal, amely kapcsán Törökország úgy érezte, hogy a ciprusi törökök az anyaország számára elviselhetőnél nagyobb mértékben vannak veszélynek kitéve. Ezt a gondolatot továbbfonva persze Törökország valószínűleg saját, a szigettel kapcsolatos érdekeinek csorbulását vélte kirajzolódni a merényletek és a puccskísérlet által kialakult helyzetből. Fentebb azt olvashatjuk, hogy a török ciprióták az etnikai tisztogatások megállítása érdekében a garantőr államokhoz fordultak, amely lépéssel Görögországnál és Angliánál süket fülekre találnak. Számunkra az a lépés a fontos, hogy megállapítsuk, Törökország segítségért fordult Angliához, mint garatőr államhoz, mivel számára az első körben ez a biztosított konfliktuskezelési lehetőség a garancia szerződés alapján. Görögországba természetesen nem mehetett, mivel ugyan már a lausanne-i szerződés megtiltja az Enózist, de mégiscsak egy tradicionális álma Görögországnak, hogy Ciprust magához csatolja. Tehát Görögországra nem lehetett számítani a kérdés rendezésében.

Természetesen

vétek

lenne

figyelmen

kívül

hagynunk,

hogy

Görögországnak mindenképpen jól jött egy elhamarkodottnak vélt, vagy nem elégé megfontolt egyoldalú beavatkozás Törökország részéről. Törökország Angliánál azonban próbálkozott a tárgyalásokkal, de süket fülekre talált. A briteknek megvoltak a saját érdekeik. Ők szuverenitást élveztek már akkor is két bázissal a szigeten, valamint nem a térségben helyezkedik el az országuk. Tehát egy esetleges háború sem veszélyezteti népük polgári lakosságának épségét. A hivatkozott rendelkezés éppen arra az esetre biztosít az egyeztetésen kívül egyéb jogot a részes feleknek, amikor nincs mód vagy alakalom a többi fél véleményét figyelembe venni. Áttekintve tehát a helyzetet, Törökország követte a garancia szerződésben leírtakat, konzultálni próbált az ügy rendezése érdekében, ha Görögországgal nem is, de Angliával igen. Ezek után döntött úgy, hogy mivel

25


Pap Katalin

_______________________________________________________________________________________________________________________________

tárgyalásokkal nem tudta megállítani a merényleteket, így katonailag avatkozik be és megszállta az északi területeket. Fontos ebben a kérdésben kitérni arra, hogy a nemzetközi jog mint olyan, önmagában nem létezik. A nemzetközi jogot az államok hozzák létre közös akaratukkal és a szuverén államok által létrehozott szervezetek is például akkor rendelkeznek nemzetközi jogi személyiséggel, ha a létrehozásukra irányuló döntés ezt kifejezetten kimondja. Az ENSZ létrejöttekor nem véletlenül nem szerepel az azt létrehozó okmányban konkrétan, hogy jogi személyiséggel rendelkezik-e, mivel a Szervezetet létrehozó államok az árnyékát sem akarták annak a fejük felett tudni, hogy egy államok feletti intézményt hoztak volna létre. Az állami önállósággal kapcsolatban tehát „a be nem avatkozás elve olyan nemzetközi szokásjogi szabály, amely az államok területi szuverenitásának kölcsönös tiszteletben tartásán alapul.” Az állami szuverenitás elve meghatároz olyan ügyeket, amikben az állam szabadon dönt, így „ha egy másik állam kényszerítő eszközöket alkalmaz ezen területeken, az jogszerűtlen. Azok a cselekmények, amelyek a be nem avatkozás szokásjogát megsértik, és akár közvetlen vagy közvetett módon erőszakot alkalmaznak,

az

erőszak

tilalmát

is

megsértik

a

nemzetközi

kapcsolatok

vonatkozásában. A beavatkozás és az erőszak tilalmának elveihez szorosan kapcsolódik a szuverenitás tiszteletben tartásának elve.”24 Tehát az én olvasatomban tényként állapítható meg, hogy Ciprus, mint állam szuverenitása sérült a török megszállással. Továbbá sérült a be nem avatkozás elvének nemzetközi szokásjogi szabálya is. Van egy garancia szerződésünk is három olyan hatalommal, akik bizonyos feltételekkel e szerződés alapján beavatkozhatnak. Vagyis véleményem szerint ezen a ponton szembekerül ez a két lehetőség egymással. És itt Nagy Károlyt idézem, aki könyvében ezt írja: „A nemzetközi jogban nincs közhatalmi szervezet, aminek

24

Shaw, Malcolm N.: Nemzetközi jog; 19. Fejezet, A beavatkozás, A fegyveres erőszak alkalmazása nemzetközi jogban; A beavatkozás, 695-696. old.

26


Pap Katalin

_______________________________________________________________________________________________________________________________

következtében a nemzetközi jog kikényszerítése az önsegély útján történik.25 Vagyis, ha nincs mód arra, hogy a sérelmet elszenvedett állam – akár külső segítséggel – de megoldja a számára problémát jelentő kérdést, akkor a nemzetközi jog önmagában nem fogja tudni ezt megtenni, ha nincs minden félben valamilyen kompromisszum felé hajlási szándék vagy akarat. V.4

A megszállás következményei

A török megszállás tény volt, állami szuverenitás ide, nemzetközi jog oda. Aminek következtében ezeken a területeken élő görög lakosok kezdtek gyorsan távozni a megszállt területekről, vagy erőszakos kitelepítés áldozatai lettek. Hátra hagyták házaikat, vagyonukat. Az áldatlan állapot csak fokozódott, amikor a sikertelen rendezés következményeként a törökök Antalya környékéről 85 ezer telepest telepítettek be az általuk megszállt területre. Az erőszakos lakosságcsere folyamán több száz embernek nyoma veszett. Az agresszív lakosságmozgatás nem csak a görög, de a török őslakosokat is negatívan érintette, többek elhagyták a szigetet, nagyrészt NagyBritanniába települtek. A görögök interpretációja a történteket illetően gyakran hangsúlyozza, hogy a konfliktust tekintve nem népek közötti egyet nem értésről beszélünk, hanem a törökök által a nemzetközi jog semmibe vevéséről, valamint erőszakos katonai beavatkozásról van szó. Ebben az olvasatban tehát magukat teljes mértékben felmentik mindennemű felelőség alól. A területi foglalás lépésével Törökország került abba a helyzetbe, hogy nemzetközi jóváhagyás nélkül állomásoztat saját csapatokat egy másik ország területén. Azonban valószínű, hogy amennyiben ezt nem tette volna meg, nem tudta volna garantálni saját etnikumának Cipruson, hogy kisebbség lévén ne részesüljön teljes elnyomásban a görög többség által. Törökország megtehette volna azonban, hogy nem tesz ilyen drasztikus lépést. Korábban már többször szó volt hasonló lépés megtételének lehetőségéről, de az éppen 25

Nagy Károly: Nezetközi jog; I. fejezet – Alapfogalmak és elhatárolások, 7. A nemzetközi jog kikényszerítése és alkalmazási módja, 18. old.

27


Pap Katalin

_______________________________________________________________________________________________________________________________

aktuális konfliktust mindig valamelyik nagyhatalom, leginkább az Egyesült Államok elsimította. Anélkül azonban, hogy a probléma okát, a ciprusi görög fél hozzáállását meg tudta volna változtatni hosszabb távra a ciprusi török kisebbséggel szemben. Ezért ebben az esetben cselekvésre szánta el magát. Önmaga számára azzal támasztotta mindezt alá, hogy 1974 nyarán államcsínyt követtek el Makariosz érsek ellen a görög területeken, és egy – a törököket korábban is üldöző – államelnök lépett a helyére a „görög és a ciprusi görög puccsisták”26 támogatásával. Ezt Törökországban pedig már nem megemészthető provokációnak minősítették. Jó helyen tapogatózunk, ha abból indulunk ki, hogy az 1959-es zürichi-londoni jegyzőkönyvet egyik fél sem akarta igazán, noha elméletben jó megoldásnak tűnt. Az pedig egyértelmű, hogy egy – a felek egyike által sem teljesen elfogadott – kompromisszumos megoldás áthágása sokkal könnyebben elérkezhet, mint az, hogy a kisebb-nagyobb problémák és konfliktusok felett szemet hunyva, de tartjuk magunkat a leírtakhoz. Ilyen olvasatban a garancia szerződés aláírása a kialakult helyzetet figyelembe véve inkább károsnak mondható, mint építő jellegűnek. Mindhárom részes fél felett álló nemzetközi szervezetnek lett volna célszerű biztosítani azt a jogot, hogy vitás, tárgyalások útján nem rendezhető kérdések felmerülésekor kizárólag hozzá lehet fordulni, és az általa meghozott döntés minden fél számára kötelező jellegű kellett volna legyen. A török csapatok bevonulása után a szituáció annyiban fordult meg, hogy ekkor nem a törököknek kellett menekülniük az elfoglalt területekről, hanem a görögöknek. Az eljárás ekkor sem volt sokkal humánusabb és másabb, mint amikor a görögök üldözték a törököket, csak az üldöző és az üldözött felosztás fordult az ellenkezőjére. A görögök voltak kénytelenek a török csapatok által elfoglalt területekről menekülni, hátrahagyva házaikat és vagyonukat. Ezekre az elhagyott területekre a török kormány 26

http://www.eduvinet.de/comcult/pdf/regiokonf/hu/cochutla404.pdf Faustmann, Hubert: A Földközitenger térségének eltérő érdekei a ciprusi konfliktusban, A ciprusi konfliktus 1960 és 1974 között, a függetlenségtől a sziget megosztásáig, 4. old.

28


Pap Katalin

_______________________________________________________________________________________________________________________________

Anatóliából telepített be lakosokat. „S bár az ENSZ a lehető legkeményebben elítélte a török hadsereg akcióját, az intervenció követően a sziget megosztottsága állandósult.”27

VI.

AZ ÉSZAK-CIPRUSI TÖRÖK KÖZTÁRSASÁG MEGALAKULÁSA

A nemzetközi porondon ezekben az években az USA-ban éppen Nixon elnökkel és a Watergate botránnyal28 voltak elfoglalva, Nagy-Britannia pedig pártolta a törököket a II. világháborúban való semlegessége és a NATO-n belüli nagy súlya miatt. Sem a törökországi kormányoknak, sem pedig a ciprusi törököknek nem volt kérdéses, hogy a szigeten élő törökök Törökországot anyaországuknak tekintik-e. És Törökország mindig igyekezett is megfelelni ennek a szerepnek – módszerei ugyan megkérdőjelezhetőek – de nem csak szívén viselte a ciprusi törökök sorsának alakulását, hanem tett is azért, ha saját elképzelései szerint nem megfelelően alakultak a történések a törökökkel a szigeten. Az 1974-es sikertelen puccskísérletet követő megszállás után gyorsan fegyverszünetre került sor és a felek tárgyalóasztalhoz ültek a helyzet megoldása érdekében. Az év közepén a görögországi katonai vezetés megbukott, így nem volt már kellő táptalaja a szigeten felerősödő Enózis-párti csoportoknak, nem kapták már meg a megfelelő támogatást Görögországtól. Ezzel tehát maga az ok, amiért a török csapatok partra szálltak a szigeten, megszűnt. Ha tehát a garancia szerződés által biztosított beavatkozási lehetőséget tekintjük, akkor, ha Törökország erre hivatkozott a fegyveres beavatkozáskor, most, az ok megszűnésével - minthogy a puccskísérlet és annak táptalaja a görögországi kedvező események miatt megszűnt – csapatait ki kellett volna vonnia Észak-Ciprusról. Mivel a garancia szerződés akkor engedett beavatkozást, ha az az eredeti állapot helyreállítására irányul. Noha a puccs lehetősége megszűnt ugyan, de a ciprusi törökök még mindig igen távol álltak attól, hogy a kormányba visszatérhessenek.

27

http://konfliktus.index.hu/ciprus.html Marinov Iván: A ciprusi konfliktus, A konfliktus háttere; 2007. november 25. 28 1972-1975, Egyesült Államok, elnökválasztással kapcsolatos politikai botrány, amely Richard M. Nixon republikánus elnök lemondásához vezetett http://palomino.vilagtudasa.hu/base.aspx?azonosito=74250&link=donothing&link2=donothing&control= 6563535125602536/Watergate-botrány, 2007. október 28.

29


Pap Katalin

_______________________________________________________________________________________________________________________________

A csapatkivonás nem történt meg. 1975-ben a ciprusi törökök kikiáltották a Ciprusi Török Köztársaságot (CTK), de határozatot hoztak, hogy „visszautasítanak minden, Ciprus függetlensége ellen irányuló vagy annak felosztására, illetve más állammal történő egyesítésére tett kísérletet.”29 Amely kijelentésből kitűnik a szándék, miszerint arra az időre hozták létre a CTK-t, amíg az 1960-as alkotmány alapjain, a görögökkel együtt Ciprus szigetén létre nem jön egy szövetségi köztársaság. A tárgyalások folytak ugyan, de a török csapatok nem vonultak ki a területről. „1977 és 1979 között a konfliktusban részt vevő felek megegyeztek a ciprusi probléma jövőbeni megoldásának fő vonalaiban. A szigetet két közösségből és két zónából álló föderáció alapján kell újraegyesíteni.”30 Vagyis kezdtek közeledni az álláspontok, miszerint valóban az a cél, hogy egy föderatív állam jöjjön létre, nem pedig az a szándékuk a török cipriótáknak, hogy megosszák a szigetet. Azonban a ciprusi török fél - elsősorban a vezetők - a török megszállást követően kezdtek arra hajlani, hogy ugyan részt vesznek a különböző egyeztető tárgyalásokon, de érdemi akaratuk nincs, vagy inkább nem más, mint a már kialakult állapot, a sziget megosztása. Tehát hátat fordítottak az általuk deklarált kijelentésnek, miszerint ellene vannak mindennemű, a sziget megosztására törekvő lépésnek. Így – kívánalmaiknak megfelelően – a területen élő törökök Rauf Denktas vezetésével

1983-ban

kimondták

a

sziget

északi

részén

kialakított

ország

függetlenségét. Létrejött az Észak-Ciprusi Török Köztársaság. Az ENSZ BT 541. (1983) számú határozatában jogellenesnek mondta ki a függetlenség kikiáltását és felszólította a ciprusi törököket annak visszavonására, valamint arra, hogy senki ne is ismerje el ezt az államot. Nem sokkal később ezt a felhívást a BT az 550. számú (1984) határozatában megismétli. Indoklásként kimondja, hogy sem területi és jogi alapon nem tekinthető 29

Shaw, Malcolm N.: Nemzetközi jog; 5. Fejezet: A nemeztközi jog alanyai, A Ciprusi Török Köztársaság, 157. old. er. 2. számú határozat. In Supplement IV, Offical Gazette of the TFSC, idézi Nadjatigil: Cyprus Conflict, 123. old. 30 http://www.eduvinet.de/comcult/pdf/regiokonf/hu/cochutla404.pdf Hubert Faustmann: Regionális konfliktusok, Ciprus 1974 és 2005 között – felosztás után vagy újraegyesítés előtt?, 4. old., 2007 november 25.

30


Pap Katalin

_______________________________________________________________________________________________________________________________

szuverén államnak az Észak-Ciprusi Török Köztársaság, sem pedig önállóság szempontjából, mert gyakorlatilag Törökország uralma alatt áll.31 Az így kialakult de facto államot32 ma is kizárólag Törökország ismeri el hivatalosan. A nemzeti államok és az ENSZ a Ciprusi Köztársaság de jure33 szuverenitását ismerik el a sziget teljes területe felett. Így, mint azt az ENSZ több határozatában ki is jelentette, hogy elítéli a sziget kettéosztottságát, az ÉCTK-t illegális formációnak tekinti, létezését nem fogadja el, mint egy olyan államét, amely erőszakos beavatkozással, megszállással jött létre. Illegalitásának az a következménye, hogy semmiféle nemzetközi szervezetben nem képviseltetheti magát, így ez a terület az Unióhoz való csatlakozás tekintetében is speciális. Területileg ugyan az egész sziget az EU tagja lett, de az ÉCTK területére nem él a jogharmonizáció és a gyakorlatban lényegében

ki

van

31

zárva

onnan.

Shaw, Malcolm N.: Nemzetközi jog; 5. fejezet: Az államok, az államiság létrejötte; 137. old. de facto: valóban, ténylegesen; http://www.sze.hu/~garli/idegen_szavak_szotara/idegen_szavak_szotara.html, 2007. november 22. olyan államot jelent, amelynek nemzetközi elfogadottsága vitatott, a gyakorlatban önállóként működik, de semelyik vagy csak néhány állam ismeri el létét; szuverenitásukat az ENSZ sem ismeri el 33 de jure: jog szerinti; http://www.sze.hu/~garli/idegen_szavak_szotara/idegen_szavak_szotara.html, 2007. november 23. 32

31


Pap Katalin

_______________________________________________________________________________________________________________________________

VII.

A KETTÉOSZTOTT SZIGET GAZDASÁGI KÜLÖNBSÉGEI ÉS TÁRSADALMA

VII.1

Dél-Ciprus gazdaságának fő vonásai

Ciprus szigete, jó földrajzi fekvésének köszönhetően minden korban fontos kereskedelmi csomópont, így gazdasága is élénk. A sziget kettéválásával a jól termő területek, az agrároldal prosperálóbb része az északi részhez került, így a görögök lakta területen infrastruktúra fejlesztéssel és beruházásokkal a szolgáltató szektorra, ezen belül is a turizmusra helyezték át a hangsúlyt. Az országnak kis, nyitott gazdasága van, így a külső hatások, világgazdasági események erősen befolyásolják. 2005-ben 13,6 milliárd, 2006-ban 14,5 milliárd euró34 volt a bruttó hazai termék nagysága. A gazdaság mozgatóerejét alapvetően a jelentős szolgáltatási szektor adja, ezen belül is a turizmus. Az 1974-es török megszállás következményeként a korábban gazdagabbnak számító északi terület gyors és tartós gazdasági romlásának indult. A déli területekre kiterjedő ciprusi kormány tevékenységének köszönhetően a hivatalosan elismert területek pedig épp ellenkezőleg, gyorsan fejlődtek gazdaságilag. Délen az idegenforgalomnak és a kedvező adószabályokat kihasználó, megszaporodott off-shore cégeknek köszönhetően a gazdaság gyorsan talpra állt a török megszállást és a gazdasági sokkot követően. Az EU-törvények jelenleg is csak a görög cipriótákra vonatkoznak. A folyamatos fejlődés lelassult az utóbbi két évtizedben, de az életszínvonal még így is magas. Gazdasági teljesítménye is az EU élvonalába tartozik. 2005 és 2006 évben a gazdasági növekedés 3,9%-3,8%35 volt, ami jelentősen meghaladja az EU átlagot. 1. táblázat. Ciprus fő gazdasági mutatói, 2005-2006

34

http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/tabl7_03_02ib.html KSH, stADAT táblák, Idősoros éves adatok, 7. Nemzetközi adatok, 7.3 Általános gazdasági mutatók, 7.3.2. GDP nagysága (1990-) (folyó áron); 2007. október 12. 35 http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/tabl7_03_01ib.html KSH, stADAT táblák, Idősoros éves adatok, 7. Nemzetközi adatok, 7.3 Általános gazdasági mutatók, 7.3.1. Bruttó hazai termék (GDP) volumene (1990-); 2007. október 12.

32


Pap Katalin

_______________________________________________________________________________________________________________________________

GDP (folyó áron; milliárd EUR) GDP volumene (%) (változás az előző évhez képest) Fogyasztói árak alakulása (%) (változás az előző évhez képest) Államháztartás bruttó adóssága (a GDP % - ában) Államháztartás egyenlege (a GDP % - ában) Import (milliárd EUR) Kivitel (milliárd EUR) Külkereskedelmi egyenleg (milliárd EUR)

2005 13,6

2006 14,5

3,9

3,8

2,0

2,2

69,2

65,3

-2,3

-1,5

5,077

5,518

1,178

1,062

-3,899

-4,456

Forrás: KSH, stADAT-táblák, Nemzetközi adatok

Az

infláció

a

görög

területen

2005-2006-ban

2%

körül

mozgott,

a

munkanélküliség 2006-ban 4,7%36. Az államháztartás bruttó adóssága 2005-ben majdnem elérte a 70%-ot, de aránya csökkenő tendenciát mutat. Az államháztartás hiánya is csökken, 2006-ra az előző évi 2,3%-hoz képest a GDP 1,5%-ra csökkent. A külkereskedelmi egyenleg az import túlsúlya miatt rendre negatív. Az import tendenciája ugyan továbbra is növekedést mutat, a kivitel a 2004-es EU csatlakozás óta jelentősen megugrott.37 Gazdasági felkészültsége miatt Ciprus az Unió nettó befizetője. A hivatalosan elismert Ciprus GDP-jének jelentős része az annak 76%-át38 kitevő szolgáltatás szektorból származik, amelynek döntő részét az évente mintegy kétmillió turistát vendégül látó turizmus adja. Ez az iparág azonban erősen befolyásolható a desztináció politikai stabilitástól és a küldő országok gazdasági teljesítményétől függően, így az utolsó évtizedben a szigeten is érezhetőek voltak az ezekből a tényezőkből adódó fluktuáció hatásai. 36

http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/tabl7_02_03ib.html, 2007. október 12. KSH, stADAT táblák, Idősoros éves adatok, 7. Nemzetközi adatok, 7.2 Társadalom, 7.2.3. Munkanélküliek (1990-) 37 http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/tabl7_03_05ib.html; 2007. október 12. KSH, stADAT táblák, Idősoros éves adatok, 7. Nemzetközi adatok, 7.3 Általános gazdasági mutatók, 7.3.5. Külkereskedelmi termékforgalom - kivitel (1990-)

33


Pap Katalin

_______________________________________________________________________________________________________________________________

A déli terület a csatlakozás óta megerősítette legfőbb kereskedelmi partnerével, az EU-val való kapcsolatát. „A jövőben az Unió belső piacán játszott szerepe, az áruk, a munkaerő és a különféle szolgáltatások szabad áramlásának köszönhetően várhatóan még eredményesebbé fogja tenni a ciprusi beruházásokat, és kedvezően fog kihatni a munkaerőpiac és a gazdaság növekedésére.”39 VII.2

Észak-Ciprus gazdasága

A jelentős különbség a sziget görög és török része között, gazdasági és szociális tekintetben egyaránt megvan napjainkban, hiszen az ÉCTK, hivatalosan illegitim államként lényegében ki van zárva a világkereskedelemből. Embargó sújtja. ÉszakCiprus számára kereskedelmi és gazdasági szempontból jelenleg csak Törökország a külvilággal összekötő kapocs. Alapvetően vele kereskedik, jóllehet a számára „tiltott” területekre is jut ciprusi áru a törökökön keresztül. A török ciprióta kivitel 2004-ben 60 millió dollár volt.40 Törökország mindig is a szívén viselte a ciprusi törökök gazdasági prosperitását, súlyos összegekkel támogatva őket gazdaságuk felzárkóztatása érdekében. Ennek egyik igen jelentős lépése az volt, hogy 2003. augusztus 8-án vámunióra lépett az ÉszakCiprusi Török Köztársasággal, amely lépésnek jelentősége abban áll, hogy így a török anyaország vérkeringésén keresztül a ciprusi török területekről érkező termék és szolgáltatás „gyakorlatilag integrálódik a világgazdaságba”.41 Az északi és a déli részek adatait összevetve - néhány kedvező statisztikai mutató ellenére - az északi részen kedvezőtlenebb a gazdasági helyzet. A szolgáltatás szektor aránya alacsonyabb a délihez képest a GDP százalékában. A mezőgazdaság pedig nagy súllyal szerepel. A gazdaság százalékos szektorális megosztása nem túl előnyös a

38

https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/cy.html#Econ, 2007. október 12.; Central Intelligence Agency, The World Factbook, Economy - Overview 39 http://www.eurostaff.hu/index.php?modul=static&page=orszagaink Eurostaff.hu, Ciprus, (2007.08.09.) 40 http://www.mfa.gov.hu/NR/rdonlyres/E525C2E4-95EC-44CA-AD1497756B38E195/0/eutkor_200510.pdf, Varga-Haszonits Zoltán: A szerelem szigete és az Európai Unió, A török ciprióták helyzete a csatlakozást követően, 51. old.; 2007. október 15. 41 Bihari László: Törökország vámunióra lépett Észak-Ciprussal, 2003. augusztus 8. http://www.nol.hu/cikk/121876/

34


Pap Katalin

_______________________________________________________________________________________________________________________________

viszonylagosan nagyarányú agrárium miatt, noha ez nem determinálja szükségszerűen a gazdaság teljesítőképességének alacsony voltát. Az ÉCTK vezetői azonban egyre inkább úgy látják, hogy mind kevesebb esély van az EU által egyébként a Ciprus 2004. május elsejei csatlakozása utánra kilátásba helyezett kereskedelmi zárlat feloldásának, noha ennek meglépéséhez Ankara is vállalt magára feladatot, miszerint megnyitja kikötőit és reptereit a ciprusi hajók és repülők előtt. Ezt ő sem tette meg eddig. Ez mindenképpen hatással van az esetleges török csatlakozásra. A görögök is közbeléptek, ugyanis megtámadták az embargó feloldásának elképzelését, így nem valósulhatott meg az, hogy az EU-s országokkal közvetlen kereskedelmet bonyolíthasson le a sziget északi része. Mind az EU, mind pedig Görögország azt hangoztatja, hogy a fent említett, Ankara által aláírt megállapodás, ami a vízi és légi kikötőket illeti, eleddig még nem történt meg, így ők sem tudnak lépni az ügyben. VII.3

A sziget népcsoportjai és anyaországaik kapcsolata

A török-görög együttélés nem új-keletű. Az ottomán birodalom szinte ugyanazokon a területeken nyúlt el, ahol az előtte fennálló bizánci birodalom. Az együttélés korszakában nem a görögök voltak többségben Cipruson, úgy, ahogy napjainkban, hanem éppen fordítva. Ők voltak a leigázottak. Az ottomán birodalom hanyatlásának kezdete éppen jó lehetőséget biztosított a görögöknek függetlenségük kivívásában. Az ottomán birodalom alatti török-görög együttélést azonban nem sikerült átvinni önkéntes politikai együttélésé a birodalom felbomlása után. A szigeten élő két népcsoport közötti alapvető nézetkülönbségek tehát már ezekre az időkre visszavezethetőek. A ciprusi kérdést tehát, ha a két nemzet elhatárolódásának szemszögéből nézzük, akkor „az utolsó függőben lévő része a görög-török területi elhatárolódás történelmi folyamatának”42.

42

http://mek.oszk.hu/02000/02043/html/625.html Bibó István: Két területi és államalakulási vita: Ciprus és Közel-Kelet, Válogatott tanulmányok, Negyedik kötet; 2007. december 1.

35


Pap Katalin

_______________________________________________________________________________________________________________________________

Ami a görög anyaország és a ciprusi görög kormányzat között kapcsolatot illeti, állandóak a feszültségek. Ennek oka, hogy Görögország mindenkor elsődlegesen az Enózist támogatta, noha ennek tilalmát már az 1960-as alkotmányban is láthattuk. A kényszerítő felhangok a katonai junta ideje alatt voltak a legerősebbek, eredményre ugyan nem vezettek. Mindkét országgal az EU keretein belül az egyesítés már lassan tekinthető idejétmúlt kérdésnek. Mindenestre Görögország az EU-n belül is gyakran lép anyáskodó szerepbe, ha Ciprusról van szó. Számára ezért is volt kedvező, hogy Ciprus tagja lett a Közösségnek, hiszen így úgymond birtokon belül tudja szemmel tartani. Nagyobb lehetőségek nyíltak számára Törökországgal szemben is, mivel így mindig tudja hangoztatni azt a majdnem magáénak tekintett, hangzatos ciprusi sérelmet, miszerint Törökország egy EU tagállamával szemben viseltet diszkriminatív hozzáállással. Az anyaországi nézőpontokat tekintve a görög ciprusi vezetés félelme az, hogy Görögország esetlegesen belemenne egy területi megosztásba is a szigeten, ha ez számára kedvező lehetőségeket biztosítana. A relatíve gyorsabb eredmény elérése érdekében vették már többször fel a kapcsolatot egymással az anyaországi török és a görög vezetők, de mindannyiszor olyan ajánlatot tettek egymásnak, amit a másik fél csak elutasítani tudott. Ez azonban célravezető annak kiderítésére, hogy polgáraik milyen megoldás felé hajlanak jobban. Mi az a pont, amit még legitimálni lehet saját országukban, amennyiben népszerűségükből veszíteni, és pozíciójukat hátrahagyni nem szeretnék. Azonban az eseményeket nem gördíti előre. A ciprusi törökök szemszögéből Törökország megítélése is hasonlóan ambivalens, mint azt a görög ciprusiaknál is láthattuk. Napjainkban már egyre markánsabban

és

gyakrabban

igyekeznek

kinyilvánítani,

hogy

amennyiben

Törökországgal a hátuk mögött nem sikerül elszigeteltségüket és áldatlan helyzetüket ha nem is felszámolni - de javítani, akkor ők maguk próbálják ezt megtenni. Önállóan próbálják megszólítani a nemzetközi résztvevőket, hogy meggyőzzék őket, a XXI. század Európájában nem kívánatos egy elszigetelt állam státusának eszkalálása. 36


Pap Katalin

_______________________________________________________________________________________________________________________________

Azt, hogy ez jó stratégia-e igazolhatja, hogy eddig hiába próbáltak a ciprusi törökök anyaországukra támaszkodni, helyzetük egy ideig csak romlott, majd a török megszállás és a függetlenség kikiáltása óta stagnál. Tehát lehetnek hálásak Törökországnak azért, mert ő az egyetlen őket elismerő állam, de sem a feléjük irányuló hálájukkal, sem pedig ezzel a kizárólagos elismeréssel nem érnek sokat. Helyzetük véleményem szerint odáig jutott, hogy a török ciprusiak számára létkérdéssé vált a más nemzetek általi elismerés. Levonhatjuk azt a következtetést tehát, hogy a már EU tag Ciprus a ciprusi görög kormányzattal igyekszik önálló, saját véleménnyel rendelkező tagja lenni a Közösségnek, és igyekszik úgy irányítani politikáját, hogy a Görögország felől érkező esetleges sugalmazások vagy erősebb nyomatékosítások között megfelelően tudjon lavírozni. A török ciprusiak ugyanezt az utat próbálják járni, és elsősorban arra törekeszenek, hogy megkapják annyira várt elfogadottságukat. Mindkét csoport igyekszik arra törekedni, hogy ne tegye magát függővé anyaországától annyira, hogy önálló létre már képtelen legyen. VII.4

Ciprusi nemzet, ciprusi nép

Ciprusi nemzet, mint olyan, nem létezik. A Cipruson élőknek nincsen közös múltjuk, közös történelmük, közös őseik vagy közös ellenségképük, közös hitük, ami összekötné őket, ami következtében leszögezhetnénk, hogy van ciprusi nép. Nem volt olyan közös összekovácsoló erő sem, amely a szigeten élő török és görög nemzetiséget összeforrasztotta volna valamilyen közös cél elérése érdekében, vagy közös ellenség elleni küzdelem során. Mindkét nemzetiség a saját anyaországának történelmével és öntudatával képes azonosulni. Anyaországaik nemzeti ünnepei alkalmából használhatják is azok lobogóit, ami az 1960-as alkotmányban is benne van. A történelem egyazon eseményei a két nemzetiség számára mindig ellentétes eredményt jelentettek, bár egy esetleges közös fellépés a brit gyarmatosítók ellen a közös ciprusi

37


Pap Katalin

_______________________________________________________________________________________________________________________________

állam létrehozása érdekében összekovácsolhatta volna a két csoportot. Azonban erre nem került sor. Érkezésükkor a brit csapatokat felszabadítóként ünnepelték a görög lakosok43. Azonban amikorra oda jutottak volna az események, hogy a görögök már terhesnek tartották a brit jelenlétet, tehát esetlegesen felléphettek volna a szigetről való kivonulásuk elérése érdekében, már az Enózis megvalósítását tartották szem előtt, nem pedig a britekkel szembeni ellenállásukat. Így a török kisebbség volt az, aki támaszt keresett a briteknél, amíg Törökországra nem számíthattak. A görög és a török ciprusiak nemcsak Ciprus szemszögéből nézik a történteket. Egy kiterjedtebb és összetettebb folyamat részeseinek tekintik magukat. Az egykor kisebbségben élő görögök memóriájában jól fellelhető még az egykori kitelepítések emléke, ami a török elnyomás emlékképeivel párosul. A törökök pedig az egykori alávetettek uralmától félnek, és a jelenlegi kisebbségi pozíciójukból adódó esetleges tisztogatástól tartanak, amire volt már precedens a görögországi katonai junta ideje alatt. Így ezek a rossz emlékek és jövőbeli víziók mérgezik az utolsó görög–török területi vitát. Ezek miatt is vált olyan nehezen kibogozhatóvá, könnyen elmérgesedővé és önkéntes kompromisszumra alkalmatlanná. Ezért vállalhatja nehezen saját népe előtt bármely összgörög vagy ciprusi görög kormány, hogy lemondjon teljesen a nemzeti területnek minősített Ciprusról vagy annak a törökök által elfoglalt északi részéről. És ugyanennyire nehéz lenne a török kormánynak elfogadtatni, hogy a szigeten élő törökök idegenek, az egykori alávetettek igazgatása alá tartozzanak. A cipruson élő görög és török csoportok alapvetően mindig is saját anyaországukhoz húztak, még akkor is, ha a ciprusi görög vezetésnek akadnak konfliktusai az anyaország kormányával. Elsősorban annak belpolitikai visszássági miatt. A ciprusi törököknek is akadnak nézeteltérései Törökországgal. Igyekeznének magukat függetleníteni tőlük, aki erre azonban nem sok hajlandóságot mutat, hiszen

43

Az 1877-1878-as orosz-török háborút lezáró 1878 március 3-án aláírt San Stefínó-i békeszerződést megváltoztató nagyhatalmi konferencia a Berlini kongresszus. Ennek keretein belül Anglia megkapja Ciprust, így az oszmánoktól háborgatott görög lakosság nyugati megmentőkét tekint a bevonuló britekre.

38


Pap Katalin

_______________________________________________________________________________________________________________________________

Törökországnak érdeke, hogy Észak-Ciprus az ő politikai törekvéseihez igazodjon, és fel tudja azt használni például az Európai Unióval folytatott tárgyalásai során. Ettől függetlenül Ciprus, mint állam megléte nemzetközi jogi tekintetben egyértelmű tény. A belügyekbe való be nem avatkozás pedig a nemzetközi jog egyik alapelve, így a ciprusi görög és török félnek lenne célszerű megoldani a helyzetet saját belügyeként. A belső legitimitás útján nem, csak külső segítség igénybevételével létrejönni képes államok stabilitása mindig kérdéses. Valószínűnek látszik, hogy jelen esetben sincs sok esély arra, hogy a ciprusi görög és török fél meg tudna egyezni a további, zökkenőmentes, a török fél képviseletét is ellátó kormányzás létrejöttében, hiszen épp hasonló okból, egyet nem értésből, a közös kormányzás működésének nehézségeiből jutott el az ország a kettészakadáshoz. Egy föderáció azonban megoldást jelenthetne. Tegyük fel, építő javaslatokkal, kompromisszumra való hajlandósággal ülnek az asztalhoz a ciprusi felek. Ekkor ismét megjelenik a tárgyalóasztalnál a tárgyaló partnerek háta mögött magasodó árnyékként a két anyaország. Ráadásul Törökország csapatai még belül is vannak a területen, ami pozícióját, de legalábbis beleszólási esélyeit a tárgyalásokba mindenképpen növeli. Elképzelhető egy olyan szituáció, amelyben a ciprusi görög és török fél egymással megegyezésre jut, és azzal az anyaországok is egyetértenek. Lefektetik a török csapatok kivonulásáról szóló pontokat annak fejében például, hogy a görög ciprusiak ismételten kijelentik, hogy nem kerül sor az Enózisra. Azonban a török csapatkivonásra biztosan csak akkor kerülhetne sor, ha a háttérből figyelő és terelő török anyaország is így gondolja. A ciprusi törökök számára a ciprusi állam úgy érdekes, ha védelmet nyújt számukra az Enózis ellen vagy a görög ciprusiak többségből eredő túlerejükkel szemben. A ciprusi görögök számára pedig akkor fontos, ha biztosítja számukra, hogy a törökök nem kapják meg az északi területeket, vagy nem kerülnek túl közel, vagy a befolyása alá az esetlegesen számukra nem túl kedvezően politizáló anyaországhoz.

39


Pap Katalin

_______________________________________________________________________________________________________________________________

Felvethetjük, hogy ennek a kérdésnek már nincs érdemi lényege Ciprus EU csatlakozásán túl, de ha az EU 50 éves történelmét és törekvéseit tekintjük, nem érzem okafogyottnak ezt a szándékot. Éppen hazánk jó példa erre a külföldre szakadt magyarokat tekintve, ahol ugyan EU tagok már a szomszédos és a kérdésben szereplő országok, de maga a probléma nem oldódott meg, az évszázados sebek nem gyógyulnak be egy csatlakozási dátum beköszöntével. A határok látszólag eltűnnek, de a politika mindig jó táptalajt fog találni etnikai egyesítési kérdésekben. Ezért tartom fontosnak, hogy a Közösséghez való csatlakozással az Enózis, mint kérdéskör, vagy a sziget területének ide vagy oda csatolása még mindig felmerül. Tehát a nemzetközi fellépőktől nagy óvatosságot igényel az ügy kezelése, amennyiben nem hagyják belső megoldását a kérdésnek a szuverén államok belügyeibe való be nem avatkozás elve alapján. Könnyen szembe találhatják magukat ugyanis azzal az esettel, hogy amíg ők a független ciprusi állam fennmaradását és ennek megfelelő működésének helyreállítását támogatják, úgy értékelve a helyzetet, hogy az ott élő ciprusi görögök és törökök célja is ez, addig a ciprusiak lesznek azok, akik nemzetiségtől függetlenül cáfolják ezt. Erre jó példa jelenünkből az ÉCTK, ami igyekszik egyre több fórumon hangoztatni, hogy – saját szemszögéből persze – túl nagy árat fizet a teljes elszigeteltség állapotával és az őt sújtó embargóval azért, mert a ciprusi törököket évtizedekkel korábban meg akarta védeni a görög túlkapásoktól és a kisebbségi helyzetbe való süllyesztéstől.

VIII. CIPRUS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ

VIII.1 Út az Európai Unióba Ugyan az Uniónak szinte megalakulása óta van külön a Földközi-tenger környékére vonatkozó elképzelése, politikája, amelybe korábban Törökország, Izrael és egyes észak-afrikai országok mellett Ciprus és Málta is beletartozott, az utolsó kettő a

40


Pap Katalin

_______________________________________________________________________________________________________________________________

többiekkel ellentétben azonban már 2004. május elseje óta mégis az Unió tagja. Fontos terület ez az Uniónak, hiszen ezekről a mediterrán területekről közel 1% él az Unió határain belül, jelentős hányaduk török származású. Az ő migrációjuk elsősorban Németország számára a legfontosabb kérdés. Ciprus „sikere” abban is rejlik, hogy függetlenné válása óta Európa párti politikát folytat. Ennek első lépése, hogy társulási szerződésre vonatkozó kérelmet nyújtott be 1962 végén, ekkor még a látszólag működőképes, az 1960-as alkotmányban életre hívott, két nemzetiséget magában foglaló államként. Gazdaságilag megérett a helyzet erre a lépésre. Exportja közel felét ugyanis a gyarmatok függetlenedési törekvései miatt erősen zsugorodó Brit Nemzetközösség keretei között értékesítette. A volt gyarmatok és Nagy-Britannia között megszűnő preferenciális kereskedelmi rendszer nyújtotta biztonság és mezőgazdasági és ipari termékei piacának kiesése gondokat jelentett, amit így akart orvosolni. Ankara azonban nemtetszését fejezte ki a szándékkal kapcsolatban. Álláspontját, miszerint Ciprus nem csatlakozhat a Közösséghez, azzal magyarázta, hogy az 1960-as alkotmány alapján a sziget csak olyan szövetségnek vagy szervezetnek lehet a tagja, amelynek a garantőr hatalmak is a tagjai. Valamint tisztában volt azzal is, hogy amennyiben Ciprus tagja lesz a Közösségnek, nem lesz továbbiakban megengedhető, hogy csapatokat állomásoztasson a területen. A csapatkivonásról azonban hallani sem akart. 1973-ban aztán életbe lépett a társulási szerződés Ciprus és a Közösség között. A társulási szerződés aláírásakor ugyan már majdnem 10 éve állomásoztak a szigeten ENSZ

békefenntartók

a

török-görög

népcsoportok

közötti

összetűzések

megakadályozására és a béke szavatolására, de ekkor még sem az EU, sem más nemzetközi szereplő nem sejtette, hogy a helyzet jobban is elmérgesedhet és, hogy az EU szellemiségével ellentétesen Ciprus csatlakozásakor egy új tag belépésével egy területi-etnikai vita kerül be az Unióba.

41


Pap Katalin

_______________________________________________________________________________________________________________________________

1998. március 30-án44 kezdődtek meg a csatlakozási tárgyalások Ciprussal és öt kelet-közép európai országgal45. Ekkor még nem találkozunk azzal a felvetéssel, hogy az EU a tárgyalások továbbvitelét a szigeten fennálló helyzet rendezésének feltételéhez kötötte volna. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy ekkor még Görögország is csak a tárgyalásait folytatta a Közösséggel a majdani csatlakozásáról, habár 1961-ben „elsőként kötött társulási megállapodást a Közösséggel”.46 A ciprusi társulási szerződés aláírásakor– a Görögországban fennálló katonai diktatúra miatt – a görög társulási megállapodás éppen felfüggesztés alatt volt. Ezt végül úgy orvosolták a görögök, hogy a demokratikus rendszer helyreállítása után benyújtották tagsági kérelmüket a Közösséghez, és 1981-ben teljes jogú taggá váltak. Ettől kezdve „mint várható volt, Görögország eltökélten ellenzi Törökország belépését az Unióba és erőteljesen érdekelt a ciprusi probléma megoldásában.”47 Azonnal felvetődik viszont a kérdés, hogy mindkét cél mennyire érhető el egyszerre. Nem oltja-e ki a két cél egymást, amennyiben a ciprusi kérdés csak akkor orvosolható tartósan, esetleg véglegesen, ha Törökország az EU kapuin belül tudja magát? A válasz természetesen nem egyértelmű, de a két dolog közötti ilyen reláció sem az. Törökország EU csatlakozása nélkül is lehet valószínűleg találni olyan megoldást, ami orvosolja a konfliktust. Ezt próbálta meg életre hívni mindannyiszor az Annan-terv, sajnos eddig sikertelenül. A jelenleg felvonultatott verzió, ami – még ha átmenetit is – megoldást jelentene például az ÉCTK elszigeteltségére, az az, hogy az Unió – ugyan Törökország leendő csatlakozásával összefüggésben – de kilátásba helyezte, hogy amennyiben Törökország pozitívan lép Ciprus irányába, akkor az EU is megszünteti az embargót az Észak-Ciprusi Török Köztársasággal szemben. Ez a lépés minden fél számára fontos lenne, és egyértelműen Görögországnak nem azt az elképzelését mozdítaná elő, hogy Törökország nem lehet az Unió tagja. A 44

http://www.omgk.hu/pages/euag/EA9812/Eue2.html; Az Európai Tanács elnökségének állásfoglalása; Luxemburgi csúcstalálkozó, 1997. december 12-13. (Kivonat), A csatlakozás folyamata, a) A csatlakozási tárgyalások rendszere 45 Csehország, Észtország, Lengyelország, Magyarország, Szlovénia 46 Bainbridge, Timothy: EU Mindentudó, Görögország, 317-318. old.

42


Pap Katalin

_______________________________________________________________________________________________________________________________

helyzet ezzel a nyitással a konfliktus tekintetében azonban valószínűleg pozitív irányba mozdulna el. Az Unió és a sziget kapcsolatára visszatérve, a Ciprussal kötött társulási szerződés célja a vámunió kialakítása volt, aminek területi hatálya a megfogalmazás szerint kiterjedt az egész szigetre. 1974-ben az északi területek török megszállása miatt ez már nem következett be. A gazdasági elszigeteltség már ekkor kezdetét vette az északi területeken. A török csapatok szigetre történő bevonulásától kezdve - az ENSZ határozatainak is megfelelően - a szigeten élő lakosság képviseletét nemzetközi szinten csak az 1960-as alkotmányban létrejött Ciprusi Köztársaság láthatta el hatályosan. A déli területeken működő, elismert kormány azonban nem kérte ki a török területeken élők véleményét, noha ezt az alkotmány kikötötte. A görögök ezt, a törökországi csapatok megszállására való hivatkozással nem tették meg. Ezért a ciprusi törökök kifogással éltek a csatlakozási kérelmet és a sziget képviseletét illetően. Nem látták biztosítottnak saját érdekeik reprezentáltságát és beleszólási joguk gyakorlásának biztosítását a ciprusi görög apparátus által a tárgyalásokon és a majdani teljes jogú tagként az Unióban. A ciprusi törökök kifogásainak hangoztatása azonban nem gátolta meg a hivatalos ciprusi kormányt abban, hogy 1990-ben a sziget egészének a nevében benyújtsa az ország csatlakozási kérelmét a sziget teljes jogú tagságára. Mivel a török ciprusiak kizárva érezték magukat a folyamatból, így elzárkóztak attól, hogy bármilyen formában részt vegyenek az EU és Ciprus közötti egyeztetésekben. VIII.2 Ciprus csatlakozása és az euró Az előbbiekben felvázol álláspontok és események ellenére a kívánt mederben és ritmusban folytak a tárgyalások, mivel Ciprus megfelelően teljesítette a szükséges kritériumokat. A csatlakozási tárgyalások 2002. decemberében zárultak, és „2003.

47

Bainbridge, Timothy: EU Mindentudó, Görögország, 317-318. old.

43


Pap Katalin

_______________________________________________________________________________________________________________________________

április 16-án tíz új tagország között a Ciprusi Köztársaság is aláírta a csatlakozási szerződést”.48 2004. május elsején Ciprus, tíz kelet-közép európai országgal együtt az Unió teljes jogú tagja lett. Így Ciprus egy hónappal azután csatlakozott az EU-hoz, hogy a görög ciprióták visszautasították az ENSZ egyesítési tervét. Ez elég kettős érzést keltett diplomáciai berkekben, de legalábbis sejtetni engedte azt az eddig is tudott tényt, hogy Görögország adott esetben igen nagy nyomást tud kifejteni az EU-ra. Törökország ezért is nem támogatta különösebben az EU szerepvállalását a kérdésben, mert elfogultnak tartotta, noha Ankara azért tisztában volt vele, hogy a saját csatlakozása előmozdítása érdekében fontos neki a ciprusi kérdés rendezése. A sziget csatlakozásával tehát az EU egyik külső határa a szigetet kettészelő „zöld vonal” lett, aminek tényét a Green Line Regulation írt át. A csatlakozás úgy valósult meg, hogy az acquis communautaire49 nem terjed ki a kormány által nem ellenőrzött északi területekre. Ebben a helyzetben az EU kifejezte abbeli szándékát, hogy a ciprusi török közösség gazdasági fejlődését támogatni fogja, segíti a ciprusi görög oldalhoz való felzárkózását, mivel úgy vélte, az egy későbbi rendezés lehetőségét pozitívan befolyásolhatja. 2004. május 1. után lépett életbe az ún. Green Line Regulation, amely a személyek és áruk szabad mozgását hivatott szabályozni a tűzszüneti vonalon. Ez a nyitásnak tekinthető lépés lehetőséget teremtett a két közösség közötti kereskedelemre, illetve a török ciprióta eredetű áruk déli részen keresztül történő exportálására. A ciprusi török fél azonban nem volt megelégedve a lépéssel, mert meggyőződésük szerint ezen rendelkezések nem szolgálják a török ciprióta közösség gazdasági felemelkedésének EU által is kimondott célját. A szabályozás egyértelműen

48

http://www.mfa.gov.hu/NR/rdonlyres/E525C2E4-95EC-44CA-AD1497756B38E195/0/eutkor_200510.pdf, Varga-Haszonits Zoltán: A szerelem szigete és az Európai Unió, Út az Unióba, 49. old. 49 „Közösségi Vívmányok: a kifejezés az Európai Unióban megállapodás alapján vagy a belső fejlődés révén létrejött elvek, politikák, jogszabályok, gyakorlatok, kötelezettségek és célkitűzések teljes körét felöleli.” – Bainbridge, Timothy: EU Mindentudó, 407. old.

44


Pap Katalin

_______________________________________________________________________________________________________________________________

kimondja, hogy a „zöld vonal” nem képezi az EU külső határát,50 ezzel együtt egyértelműen kifejezi a törekvést Ciprus majdani újraegyesítésére. A tapasztalat azonban megmutatta, hogy a cél, amiért a szabályozás létre jött, nem valósult meg kellő mértékben, mivel a szigeten belüli kereskedelem elenyésző. Ciprusi török területekről gyakorlatilag nincs számottevő mértékű export dél felé, a déli területekről érkező áruk északi területekre történő beáramlását pedig a ciprusi török hatóságok teszik nehézkessé. EU tagként Ciprus 2007. február 13-án adta be hivatalos euró-csatlakozási kérelmét az Európai Bizottságnak. A kérelmet a 2007. júniusi EU-csúcson fogadták el. Jelenleg a görög részeken a ciprusi font a hivatalos fizetőeszköz, a török területeken pedig a török líra. Az EU gazdasági szakemberei elismeréssel nyilatkoztak Ciprus költségvetési hiányt csökkentő intézkedéseiről. A lakosság többsége azonban tart az új pénztől, míg a gazdasági szféra örömmel veszi a közös valuta érkezését, hiszen annak egyik legszembetűnőbb előnye, hogy elvész általa az árfolyamkockázat. Korábban a legtöbb elemző úgy látta, hogy a gazdaság jó helyzete miatt Ciprus lehet a második új tag Szlovénia után, ahol bevezetik a közös pénzt, az eurót, és a várakozások beigazolódtak. „2007. július 10-én az Európai Unió Tanácsa jóváhagyta, hogy Ciprus 2008. január 1-jétől az euróövezet tagja legyen”51 Így Máltával együtt tizenötre bővíti az euróövezetben szereplő országok számát. VIII.3 Ciprus csatlakozását akadályozó tényezők; az EU felelősség-vállalása Leírva amennyire gördülékenynek tűnik Ciprus csatlakozása az Unióhoz, annyira volt buktatókkal szegélyezett a valóságban. A csatlakozás elé tornyosuló akadályok nem kis számban fordultak elő. Kezdve azzal, hogy a Tanács elfogadta ugyan a görög 50

Simatos, A.: EU adopts Cyprus Green Line regulation; Hellenic Republic, Embassy of Greece, Consulate General Los Angeles CA: 2004. április 30. http://www.greekembassy.org/Embassy/content/en/Article.aspx?office=8&folder=531&article=13409 51 http://www.ecb.int/bc/euro/changeover/cyprus/html/index.hu.html Európai Központi Bank, Eurorendszer, Ciprus (2008. január 1-jétől), Az eurókészpénzre való áttérés Ciptuson, A készpénzcsere állomásai

45


Pap Katalin

_______________________________________________________________________________________________________________________________

ciprióták kérelmét, a kérelem benyújtásnak jogát, a Bizottság is elkezdte az országtanulmány készítését a szigetről, azonban az EU úgy értékelte, jolly jokert tart a kezében azzal, hogy kiköti, a csatlakozás teljes jogú tagként csak akkor lehetséges, ha a ciprusi kérdés megoldása megvalósul. Az EU ultimátumra készült tehát, ami azonban nem hozta meg az attól várt sikert. Ezzel egyrészt megszorították egy kicsit a hivatalosan elismert görög területet, felvetve így a lehetőséget, hogy azok nagyobb hajlandóságot mutassanak a török polgárság képviseletére, véleményük meghallgatására. Egyben halovány lehetőség adódott a török területeken élők jobb képviseletére a hivatalosan elismert ciprusi kormány részéről. Az Európai Unióhoz való csatlakozás jó alkalmat biztosított volna a rendezéshez. Azonban a várakozásokat bőven alulmúlta a realitás. 1993. júniusában még az elkészül bizottsági jelentés pozitívan nyilatkozik ugyan az országban zajló előkészületekről, jogharmonizációról, stabilitásról, de ekkor még az az alapvető álláspont a megosztott szigettel kapcsolatban, hogy státusának rendezése nélkül nem lehet teljes jogú tag. A tizedikként taggá váló Görögország azonban kihasználta lobbypozícióit és ultimátumot adott: ha Ciprus nem csatlakozhat a másik 9 tagállammal együtt 2004 májusában az Unióhoz, ő megvétózza a többi 9 tagállam csatlakozását. Ennek hatására a ciprusi konfliktus rendezéséhez való ragaszkodás, mint álláspont 1999 decemberére fordul teljesen az ellenkezőjére, amikor a Helsinkiben ülésező EUcsúcs kimondja: „a szigetország megosztottságának felszámolása nem lehet előfeltétele Ciprus EU tagságának.”52 Ennek előzménye az, hogy az 1997-es év folyamán az Unió azt az elhatározását hangsúlyozza, miszerint „figyelembe véve a tárgyhoz tartozó ENSZ döntést, pozitív szerepet kíván játszani egy tartós rendezés kialakításában”.53 Ekkor még úgy vélte az 52

http://www.mfa.gov.hu/NR/rdonlyres/E525C2E4-95EC-44CA-AD1497756B38E195/0/eutkor_200510.pdf, Varga-Haszonits Zoltán: A szerelem szigete és az Európai Unió, Út az Unióba, 49. old. 53 Merczel Bettina: Ciprus és az Európai Unió kapcsolata a kezdetektől napjainkig, BGF-KFK szakdolgozat, 2003.

46


Pap Katalin

_______________________________________________________________________________________________________________________________

Unió, hogy önmagában a csatlakozás is segíti a felek közötti tárgyalások előmozdítását, noha érdemi, konkrét dolgokban nem tudott beavatkozni a kérdésbe. Amikor a ciprusi csatlakozási tárgyalások menetrendje elfogadásra került világossá vált, hogy a sziget helyzetének politikai rendezése előtt kezdődnek meg a különböző csatlakozási pontokról az egyeztetések. Ekkor még felcsillant a remény, hogy megegyezés születik a kérdésben a csatlakozási tárgyalások megkezdés előtt, pláne, ha az EU lehetővé teszi, hogy a tárgyalásoktól magát távol tartó ciprusi törökök is képviseltessék magukat. Az Agenda 2000 azonban egyértelművé tett, hogy amennyiben a rendezést célul maga elé tűző folyamat nem indul meg a tárgyalások megkezdése előtt, úgy az Unió csak a hivatalosan elismert Ciprusi Köztársasággal kezdi meg az érdemi tárgyalásokat. Ennek keretbe foglalása és megpecsételése végül a Helsinki csúcson történt meg. A csatlakozási szerződés kiterjed tehát az egész szigetre, mint egységes Ciprusra, csak az északi területek a valós, csatlakozási szerződésileg szavatolt jogokat nem kapták meg, és a tagsággal járó kötelezettségeket nem kérik rajtuk számon. Így a sziget északi területe teljes gazdasági és kereskedelmi elszigeteltségben él, ami jelentős lobbypozíciókat biztosít azok számára, akik Törökország EU-politikáját szeretnék bizonyos keretek között tartani. Vagyis, akik távol szeretnék tartani Törökországot az EU-tól, mint például Franciaország, azok azt az álláspontot hangsúlyozzák, hogy a ciprusi vita rendezése feltétele kell, hogy legyen Törökország EU-hoz való csatlakozásának. Az Unióhoz való csatlakozás is jelenthetett volna közös célt a szigeten élő két népcsoportnak - mint ahogyan a britek ellen ez nem történt meg - ami közelebb vihette volna egymáshoz a két közösséget, de ez az EU kapcsán sem sikerült. „Észak-Ciprus problémája Európa problémája, amire az EU-nak megoldást kell találnia” - mondta Talat, török ciprusi miniszterelnök.54 Ebből is látszik, hogy az ÉCTK az EU-t is okolja abban, hogy az északi területek nélkül csatlakozhatott Ciprus az 54

http://euractiv.hu/modul.asp?name=cikk&file=article&sid=141 Magára hagyták Észak-Ciprust? 2004. szeptember 13. hétfő; ered: Financial Times,

47


Pap Katalin

_______________________________________________________________________________________________________________________________

Unióhoz, valamint, hogy nem tesz az EU határozottabb lépéseket azért, hogy a terület elszigeteltsége megszűnjön.

48


Pap Katalin

_______________________________________________________________________________________________________________________________

IX.

RENDEZÉSI LEHETŐSÉGEK

Az ügy pillanatnyilag nyugvóponton van. „a ciprusi helyzetet az jellemzi, hogy korlátozott mozgási lehetősége van néhány holtponthelyzet között: egyike ez azoknak az állandósított provizóriumoknak, melyekről nem lehet tudni, hogy megmozdításuk vagy meghagyásuk jelent-e nagyobb veszélyt a békére.”55 Világpolitikai szempontból mindkét anyaország az atlanti érdekszférához tartozik, hiszen mindketten NATO tagok is, területeiket földrajzilag azonban arab országok, a volt Jugoszlávia és a volt Szovjetunió utódállamai veszik körül. Lélektani szempontból a törökök hódítónak minősítik magukat, aminek hatására nem kívánnak egyszerű kisebbségi sorba kerülni. A görögök pedig több ezer éves múltjukra visszatekintve és a volt hódítókat nem jó szemmel nézve tartanak igényt az egész szigetre. Ilyen kiinduló pontokkal nehezen jöhet létre egy nemzet, amelynek közös kell, hogy legyen a politikai tudata, azonban ezt vegyes nemzetiség, nyelv és vallás mellett kell megvalósítania. A saját hivatkozási pontjait alapul véve mindkét fél birtokon belül érzi magát. Ez a megállapítás akkor válik teljesen védhetetlenné, amikor pozícióikról is ugyanezt gondolják. Általában is, de a jelenlegi helyzetben mindenképpen rossz, de legalábbis lassan eredményt hozó stratégia ugyanis, ha bármiféle engedménytételt saját pozíciójuk feladásának tekintenek. IX.1

Az Annan-terv

Miután 1999-es Helsinki határozat megnyitotta Ciprus előtt az Európai Unióhoz történő csatlakozás lehetőségét anélkül, hogy azt a szigeten kialakult helyzet rendezéséhez kötötte volna, az ENSZ ghánai főtitkára, Kofi Annan, komoly erőfeszítéseket tett a konfliktus feloldásának érdekében. Ismételten tárgyalóasztalhoz ültette a résztvevő feleket. 55

http://mek.oszk.hu/02000/02043/html/625.html Bibó István g) Ciprusi vita holtpontja

49


Pap Katalin

_______________________________________________________________________________________________________________________________

Ennek eredményeként 2002. novemberében nyújtotta be a ciprusi rendezésre vonatkozó tervét. Ezt a későbbiek folyamán többször módosították. Legelőször 2002. decemberében, majd 2003. februárjában. A nemzetközi közösség azonban ismét szemben találta magát a török ciprusi vezető, Rauf Denktash álláspontjával, akiből teljesen hiányzott a rendezésre vonatkozó politikai akarat, és aki a török kormány teljes támogatását élvezte. Denktash a tervet azonnal visszautasította, ami a 2003. március 10-11-i hágai értekezlet kudarcához vezetett.56 2004 februárjától ismét lehetőség nyílt az újratárgyalásra és a vitás kérdések rendezésére, de mivel a felek, ahogy eddig sem, így ekkor sem tudtak megállapodni, a terv az ENSZ főtitkára megoldási javaslataival került népszavazásra. Ez a változat volt az, amelyben Ankara első alkalom volt kész tárgyalni a ciprusi kérdésről úgy, hogy hajlott rá, hogy elfogad egy olyan rendezési tervet, amely az északi területeken állomásozó csapatai kivonását is magában foglalta. Ez meglehetősen pozitív előjelnek számított, bár a terv hosszú átmeneti időszakot biztosított volna Törökország számára, hogy haderejét a garancia szerződésben meghatározott 650 főre csökkentse. A szigeten az egyesüléssel szembeni ellenállás alapvetően onnan gyökerezik, hogy a hetvenes években folytatott egyeztetésekből körvonalazódott: a görögök egy egységes Ciprus képében látják a jövőt egy korlátozott török autonómia megadásával. A törökök viszont kizárólag föderatív államszervezetben tudták ugyanezt elképzelni. És mivel az álláspontok teljesen megmerevedtek, a nemzetközi szervezetek, így az ENSZ sem tudott pontot tenni az ügy végére, pedig Kofi Annan volt ENSZ főtitkár igyekezett mindent megtenni az ügy érdekében, hogy az EU bővítésének negyedik lépcsője előtt rendezzék a sziget sorsát. Az Annan terv ötödik változatát népszavazás útján akarták elfogadtatni a nemzetközi szereplők a részes felekkel. Abban bíztak, hogy így a döntés elfogadottá válik a lakosság körében is. A végeredményt tekintve saját csapdájukba estek, ugyanis

56

http://www.cyprus.hu/history/history_recent_hu.html Napjaink, 2004. május 20.

50


Pap Katalin

_______________________________________________________________________________________________________________________________

azzal nagyon kevesen számoltak, ami végül be is következett, hogy valamelyik fél visszautasítja a referendumon feltett kérdést. A sziget egyesítéséről legutóbb 2004. április 24-én tartottak népszavazást, közvetlenül a májusi EU bővítés előtt, amely szintén nem a sziget két igazgatásilag különálló területének egyesítésével zárult. A kérdés, amelyre az urnákhoz járuló szavazóknak válaszolnia kellett arról kérdezte őket, hogy egyetértenek-e a sziget két részének egyesítésével. Ami egyébként nemzetközi jogi szempontból 1960 óta egységes, de a lakosság körében ennek legitimitását már ekkor sem bírta száz százalékban. „A terv értelmében a két országrészt egyesítő föderatív államot hoztak volna létre, svájci mintára, azaz kifelé egységes, belül azonban az államalkotó egységek széles körű autonómiával rendelkeznek.”57 A tervet és a referendumon feltett kérdést – ahogy fentebb említettem – a görög ciprusiak 76%-a elutasította, a török ciprusiak 65%-a pedig elfogadta. Az ok, amelyre a görög ciprióták az eredményt magyarázandó hivatkoztak a biztonsági aggályok voltak. Nem érezték azt, hogy az Annan terv ötödik változata kellő palettát vonultat fel annak elkerülésére, hogy a törökök újabb területeket foglaljanak el a szigetből. Mert sok görög úgy érzi, hogy Törökországnak még lehet olyan szándéka, hogy katonákat küld Ciprusra, noha ez Törökország politikai berkeiben fel sem merül lehetőségként. Valamint görögök „a törököket csak kisebbségként és nem önálló államalkotó félként kívánják elismeri”.58 A török cipriótákat is aggasztották a biztonsági előírások, csak náluk politikai törekvés volt, hogy elfogadtassák a néppel az indítványt, ami végső soron sikerült is. Sajnos pozitív hatása nem lett a megszületett eredménynek. Pedig rájuk az a tény nehezedik, ami végső soron az 1960-as alkotmányt is zátonyra futtatta, hogy a görög ciprusi közösség számbeli, az eltelt évtizedek során pedig jelentős gazdasági fölénybe is került.

57 58

, Szigetvári Tamás: Ciprus: ugyanaz és mégis más, MTA-VKI, 2004. április 27. http://www.vki.hu/sn/sn_79.pdf

51


Pap Katalin

_______________________________________________________________________________________________________________________________

„A görög oldal számára a legfontosabb biztonsági kérdések a sziget elválasztását megakadályozó garanciák, a török csapatok jelenléte, a demilitarizáció és a török intervenciós jog a Garancia Egyezmény alapján.59 A török oldal ezzel szemben biztosan akarja tudni, hogy a sziget nem egyesülhet Görögországgal, szeretné elérni, hogy a török csapatok bent maradhassanak a szigeten, de legalábbis ne kelljen az összes katonát kivonniuk a térségből, és megmaradjon a Garancia Egyezmény beavatkozási biztosítéka. Fontos továbbá számukra, hogy az alkotmány által véleményük szerint nem biztosított politikai egyenjogúság meglegyen a török kisebbség számára. Azonban ahogy Faustmann is leírja, a „nemzetközi kapcsolatokban a teljes biztonságot a mindennemű fenyegetéstől mentes állapot jelölésére használják.”

60

A

száz százalékos biztonság nem létezik, valamint a biztonság eleve relatív fogalom attól függően, kinek a szemszögéből nézzük az eseményeket. Így az Annan-terv ötödik változatát sem szabad úgy tekintenünk, hogy mindenki minden követelését és vélt biztonságának minden feltételét megkapja benne, hiszen azok ütköznének egymással. A megoldási tervnek egy közös alapokon nyugvó, kompromisszumokból táplálkozó tervezetnek kell lennie. A tervezetek korábbi elutasítás indokai eltérőek. Mind a ciprusi török, mind a ciprusi görög félnél felsejlik az a törekvés, hogy függetleníteni szeretnék magukat az anyaországtól. Szeretnék, hogyha – önálló államról beszélvén – nem fordulhatna elő az a helyzet, hogy anyaországaik a fejük fölött döntenek. Összességében azonban a megegyezés alapját a biztonsági szükségletek kielégítése adhatja. IX.2

Továbblépési alternatíva

A népszavazás kiírása és lebonyolítása nagy teljesítmény volt, fontos momentum az 1974 óta kialakult patthelyzet elmozdításában, de az eredmény nem tudta a teljes elmozdulás lehetőségét megadni.

59 60

, http://epa.oszk.hu/00400/00462/00027/pdf/11szemle01.pdf Faustmann, Hubert: Ciprus kérdése még mindig megoldatlan: biztonsági aggályok és az Annan-ter kudarca, „Kisebbségkutatás”, 14. évf. 2005. 3. szám, 417. old., EPA

52


Pap Katalin

_______________________________________________________________________________________________________________________________

Sajnálatos meglepetésnek mondható, hogy az északi rész török megszállása óta szinte mindig a török fél volt a kompromisszum-képtelenebb, és most mégsem ez buktatta meg a referendumot. Ellenállásuk eddig abban nyilvánult meg, hogy minden nemzetközi tárgyaláson elsődleges követelésükként szerepelt, hogy a görög ciprusi rész, de elsősorban a nemzetközi közösség fogadja el az Észak-Ciprusi Török Köztársaság legitimitását. A felmerülő biztonsági aggályok többségének kezelését egy mindhárom ország számára meglévő teljes jogú EU tagság jelentené. Ez a jelenlegi helyzetben mindenképpen elég távoli jövőnek tűnik ahhoz, hogy erre lehessen apellálni a rendezés létrehozásában. Ez adhat kielégítő azonban választ a Görögország, Törökország és Ciprus közötti fegyveres konfliktusok elkerülésére. Jóllehet az ENSZ szerepvállalása a kérdésben nem merül ki az UNFICYP katonák területen való állomásoztatásával, folyamatosan rendezni próbálja a helyzetet, mindeddig meglehetősen kevés sikerrel. A demokratikus játékszabályok, az Amerika által is oly gyakran hangoztatott demokrácia alapszabályai ebben az esetben sem hozták meg gyümölcsüket. Az ENSZ-nek nagyon fontos szerepet kell tulajdonítanunk a kérdésben. Az Annan-terv névre keresztelt rendezési tervezetét komoly tapasztalati és tárgyalási háttér erősíti. Hiszen ennek hatására végre sikerült a feleket egy tárgyalóasztalhoz leültetni még a 2004. május elsejei EU bővítés előtt, bár fölállni ismét csak megállapodás nélkül sikerült. Ugyanis

a

holtpont

kialakulása

előtt,

bármilyen

nemzetközi

szervezet

közreműködése nélkül, vajmi kevés esélye volt a de jure elismert Ciprusi Köztársaságnak Törökországgal szemben az északi területek visszaszerzésére. Ráadásul a területen 30 ezres török hadsereg állomásozik. Mindez alatt Észak-Ciprusnak kemény évei mentek arra, hogy a fennálló, megosztott állapotot elfogadtassa a nemzetközi porond résztvevőivel, teljesen sikertelenül. Viszont Törökországra támaszkodva eddig rendíthetetlen volt abban, hogy egy picit se engedjen területi és egyenjogúságát biztosítani hivatott követeléseiből. 53


Pap Katalin

_______________________________________________________________________________________________________________________________

Vagyis közel harminc évig sikeresen nézett farkasszemet egymással a két fél diplomáciai küldöttsége, amikor egyáltalán hajlandóak voltak leülni egymással egy asztalhoz. Ciprus diplomáciai talaja tehát igen csúszós. Az ott tárgyaló küldöttségek igen sok aknával találkozhatnak. A déliek ugyanis érzékenyen reagálnak mindennemű olyan megjegyzésre, amiből az északi terület és vezetés valamiféle legitimációjára lehet következtetni, legyen szó a „miniszterelnök” megszólításról vagy az Észak-Ciprussal szemben fennálló kereskedelmi akadályok embargónak való titulálásáról.61 Amikor a ’90-es évek második felében Amerika is szereplőjévé vált a ciprusi konfliktusnak, végleg egyértelmű lett a kérdés nemzetközi és biztonságpolitikai fontossága. Az amerikai diplomáciai beavatkozás azonban nem járt hathatós sikerrel.

X.

TÖRÖKORSZÁG EURÓPÁBAN

X.1

Az EU felé tartó Törökország

Törökország népessége közel 70 millió fő, területe 780 ezer négyzetkilométer, ami az Unióhoz való csatlakozása esetén – a népesedési dinamikáját továbbra is tartva a legnagyobb és a legnépesebb uniós állammá tenné. Az országban 98% az iszlám vallásúak aránya. Törökországban Kemal Atatürk óta alapelv a vallás és az állam szétválasztása. Ez azonban nem jelenti feltétlenül azt, hogy ez minden viszonylatban sikerül is. Éppen ezért általánosan jellemző az országra a belpolitikai bizonytalanság, ami a gazdaságban is érezteti hatását. Az ország belpolitikájára rányomják bélyegüket a világi és a vallási beállítottságú politikai csoportok nézeteltérései. A hadsereg vezetőinek még mindig nagy a szerepe az atatürki, szekuláris hagyományok megőrzésében. Nem szívesen engedik közel az erősen vallási jellegű pártokat a kormányzáshoz.

61

http://www.eorsi.hu/politikainaplo/?088 Eörsi Mátyás, Kettőből egy (Ciprus és az EU), 2004. március

8.

54


Pap Katalin

_______________________________________________________________________________________________________________________________

A

ciprusi

kérdés

szorosan

kapcsolódik

Törökország

EU-csatlakozási

folyamatához, amely pillanatnyilag egy helyben topog. Törökországnak a mai napig érdeke a ciprusi helyzet rendezése, bár az ezzel a kijelentéssel együtt járó hév azért lankadni látszik az utóbbi időben. Az EU a törökök részéről a szigetország teljes elismeréséhez kötötte a 2005. október 23-án megindított csatlakozási tárgyalások folytatását, mivel nem tud szemet hunyni a fölött, hogy egy majdani EU-tag ne engedje be a szintén EU-tag Ciprus hajóit és repülőit vízi és légi kikötőibe. Ankara ugyanis nem tartja be azt a jegyzőkönyvet, amely az Európai Unió és Törökország közötti vámuniónak a tíz új tagállamra, köztük Ciprusra történő kiterjesztéséről szól, s amelyet a törökök 2005 nyarán írtak alá lényegében a csatlakozási tárgyalások megkezdésének előfeltételeként. A vámunió kiterjesztése a török kikötők és repterek ciprusi felségjelű járművek előtti megnyitását is tartalmazta volna, egyben felvetette a Ciprusi Köztársaság Törökország általi, de facto elismerését. Ankara azonban a megállapodás aláírásakor bizonyossá tette, hogy a vámunió kiterjesztése számára nem jelenti a Ciprusi Köztársaság elismerését. Az elismerést a ciprusi konfliktus rendezéséhez kapcsolják, mint ahogy ehhez ragaszkodnak az ÉCTK elismerésével kapcsolatban a nemzetközi szereplők. Az EU 2006-ban felülvizsgálta a vámunió rendelkezéseinek végrehajtását, és megállapíthatta, hogy Törökország továbbra sem teljesíti a jegyzőkönyvben vállalt kötelezettségeit. A finn elnökség törekvései egy kompromisszumos javaslatra, amely lehetővé tette volna, hogy a török csatlakozási tárgyalások menetrend szerint folytatódjanak, kudarcot vallott. Mindeközben a Ciprusi Köztársaság kilátásba helyezte Törökország csatlakozási folyamatának blokkolását arra az esetre, ha az Ankara által vállalt vámunió nem valósul meg. Ciprus azonban tisztában van vele, hogy kis ország lévén vétójogával csak csínján bánhat, azonban ilyen szándéka esetén Görögországban mindig szövetségesre találhat. Az EU az Ankarai Megállapodás nem teljesítését szankcionálni kívánta. A javaslatot, miszerint a tárgyalási folyamat nyolc pontjának befagyasztása legyen a 55


Pap Katalin

_______________________________________________________________________________________________________________________________

teljesítés elmaradásának következménye, a tagállamok eltérő hozzáállással fogadták. A szankció tartalmazta még a kitárgyalt fejezetek ideiglenes lezárásának moratóriumát is. Azonban biztosítékot adott afelől, hogy amint a török teljesítés megvalósul, a tárgyalások folytatódnak. A Ciprusi Köztársaság – mint várható volt - kifogásolta, hogy a Megállapodás teljesítése nincs időkeretbe foglalva, és a szankciók szigorítását szorgalmazta. Végül a szankciók az eredeti formában kerültek elfogadásra, amelyek kimondták, hogy nyolc tárgyalási fejezet befagyasztásra kerül, a teljesítés megtörténtéig nem zárnak le további fejezeteket,

valamint

nincs

rá

lehetőség,

hogy

országjelentéseken

kívüli

felülvizsgálatokra kerüljön sor a teljesítést illetően. A finn elnökség ideje alatt tehát - 2006. decemberében - a Bizottság nyolc pontban befagyasztotta a tárgyalások további folytatását. A felfüggesztett témakörök között szerepel az áru, a tőke és a szolgáltatások szabad áramlásának kérdése, de a korlátozás érinti a vámokat, a kereskedelmi, a közlekedési, a mezőgazdasági és a halászati ágazatot is. Törökország azonban a mai napig hajthatatlan. Kikötötte ugyanis, hogy azzal a feltétellel engedné be a ciprusi hajókat, repülőket kikötőibe, illetve repülőtereire, hogy az EU megszünteti a csak Ankara által elismert és támogatott ÉCTK elleni kereskedelmi embargót. Az EU nem tett lépéseket, hogy megszüntesse a kereskedelmi elszigeteltséget. Így Ankara a mai napig sem nyitotta meg reptereit és kikötőit a ciprusi egységek előtt, noha gesztusként felajánlotta 2006 év végén egy-egy kikötőjét és repterét erre a célra. Ezt a részmegoldást azonban az Európai Unió nem tudta elfogadni. A közeledés és a gesztusérték azonban mindenképpen szembetűnő és lényeges momentum. Törökország továbbra is csak abban az esetben hajlandó teljesíteni a vámuniós kiegészítő jegyzőkönyvben foglaltakat, ha az EU előrelépést ér el az ÉCTK elszigeteltségének oldásában. A török kormány ezen felül elutasítja azt, hogy a ciprusi kérdést bármilyen módon összekapcsolják az ország európai uniós csatlakozási tárgyalásaival, noha egyértelmű, 56


Pap Katalin

_______________________________________________________________________________________________________________________________

hogy ez nem lehetséges. Abdullah Gül - akkor még külügyminiszter - kijelentette, hogy „elfogadhatatlan, hogy az EU a ciprusi kérdéshez hasonló kifogások mögé bújva a török-EU kapcsolatok lényegével és szellemiségével ellenkező módon viselkedik”62. A Közösség Görögországnál egyáltalán nem, Ciprus esetében pedig csak a Helsinki csúcsig ragaszkodott ahhoz az álláspontjához, hogy a csatlakozás csak a konfliktus rendezésével lehetséges. Természetesen Ciprus is azon az állásponton van és számára is az a kedvező, ha Törökországtól kikényszerítik a jegyzőkönyvi vállalásokat, vagyis megnyílnak előtte a török kikötők és a repterek. Mindamellett Ciprus nem akar válságba keveredni Törökországgal, hanem az ország uniós csatlakozását szeretné elősegíteni, amíg az ehhez szükséges politikai akaratot is látja a törökök részéről. Vagyis egyfajta kettősséget figyelhetünk meg a ciprusi EU-török politikában. Ez viszont jó alapot biztosít ahhoz, hogy széles lavírozási lehetőséget nyújtson a görög ciprióta kormánynak, segítő félként feltűntetve magát. Azonban ütőkártyákat is biztosít az európai mértékben mérve kicsi államnak, háta mögött Görögországgal arra az esetre, ha érdekei és jövőbeni uniós törekvései sérülését látja. X.2

Európa, Törökország és a ciprusi gócpont

Európának nagyon is jó lenne, ha Törökország felvételével közel kerülhetne ázsiai területekhez. Bebizonyíthatná továbbá a felvétellel, hogy nem szükségszerű a különböző kultúrák összecsapása, ha azok egy területen belül találkoznak, noha tagállami szinten ez előfordult például Franciaországban. Bizonyos fokig ellenpélda azonban Németország, ahol jelentős számú török kisebbség él békében és nyugalomban a németekkel, noha itt is nagyfokú a szegregáció. Mindenesetre rengeteg buktatót rejt magában a kérdés, óvatossággal érdemes hozzáállni. Most, hogy Abdullah Gül külügyminiszterből államfővé lépett elő 2007. augusztusában, megnövekedett annak az esélye, hogy a szekuláris állami berendezkedés meginog. Ennek oka lehet, hogy Gül korábban erősen iszlamista pártokban politizált, 62

http://www.mti.hu/eu/cikk/179576/ , Törökország eltökélt az EU-csatlakozás ügyében, 2006. december 22. 15:05

57


Pap Katalin

_______________________________________________________________________________________________________________________________

bár többször hitet tett a világi Törökország mellett. A hadsereg vezetőinek támogatását is csak így szerezheti meg, akik pillanatnyilag nagyon negatívan állnak államfővé választásához. Törökországban ugyanis még jelentős a hadsereg és azok vezetőinek befolyása a politikára. A hadsereg támogatása tehát szinte elengedhetetlen egy stabil, szekuláris berendezkedéshez. Sokat jelentene Törökországnak, ha Európa kapuin keresztül egy világszintű szervezet keretei közé lépve formálisan is beléphetne a fejlett világ tagjai közé. Ezért is különösen fontos a békés, mindenki számára elfogadható megoldás megtalálása a ciprusi kérdésben. A XXI. század elején, amikor a világ rég nem látott háborúmentes éveket, Európa nem engedheti meg magának, hogy területén bármilyen fegyveres konfliktus vegye kezdetét. A kérdés érzékeny volta abból is adódik, hogy a sziget két része két olyan állam érdekszférájába tartozik, amelyek a NATO tagjai. Törökország adja a szervezet második legnagyobb számú haderejét az Egyesült Államok után. Hadereje ugyan lényegesen kevésbé modern és megfelelően ellátott, mint az Egyesül Államoké, valamint döntő többségében gyalogságból áll. Görögországhoz képest így is nagyobb súlyt képvisel a szervezeten belül ekkora haderővel. Egy ország katonai vezetését mindig jó figyelemmel kísérni, különösen fontos ez Törökország esetében napjainkban, vagy volt fontos Görögországban akkor, amikor a katonai junta volt hatalmon, vagy amikor a szigeten puccsot kíséreltek meg. Egy ország hatalmának fontos mérője katonai ereje. Ezért is lényeges, hogy ciprus északi részén több mint 30 ezres török haderő állomásozik, aminek a területről való kivonása vagy nem kivonása mindig az egyesítési tárgyalások egyik fő momentumát jelenti azon felül, hogy a területre való bevonulásuk jogossága kérdéseket vet fel. Ezen felül a török belpolitikában az erőviszonyok megoszlását jól tükrözi a katonai vezetők még mindig meglévő nagy befolyása például a miniszterelnökre. Figyelmen kívül nem hagyható jelzés értéke van továbbá, hogy Törökországban, Abdullah Gül államfő beiktatásán – a szokásostól eltérően – nem voltak jelen a hadsereg vezetői. Még nagyobb hangsúlyt ad a dolognak, hogy a török alkotmány 58


Pap Katalin

_______________________________________________________________________________________________________________________________

szerint az államfő a hadsereg főparancsnoka. Tehát egy ilyen reprezentatív távolmaradás megbolygathatja a belső stabilitást. Recep Tayyip Erdogan is gyakran találja magát szemben országa egyes tábornokaival, akik ha a ciprusi egyesítésről vagy a csapatkivonásról van szó, akkor nem szívesen támogatják sem a miniszterelnököt, sem a tárgyalásokat. Amennyiben egy csapatkivonásra mégis sor kerülne úgy, hogy közben nem kerül sor a ciprusi állam egységének visszaállítására, akkor a török csapatokat valószínűleg nemzetközi erők váltanák fel, hogy szavatolják a török csapatok kivonulását és a rendezést. Ekkor viszont Törökország nagy eséllyel elveszítené a garancia szerződésben lefektetett lehetőségét az egyoldalú beavatkozásra, hiszen ezt a nemzetközi erők megakadályoznák. Nem mintha nem lett volna eddig is nemzetközi felháborodás tárgya, amikor Törökország élt ezzel a garancia szerződés által számára is biztosított lehetőségével. Ha a csapatkivonásért cserébe az EU újraindítaná a felfüggesztett nyolc tárgyalási pontról folyó egyeztetéseket, akkor a Közösség és Törökország is kedvezően jönne ki a helyzetből, bár ezzel még nem lenne megoldva az ÉCTK legitimitásának helyzete. Ha egyesülést sikerülne tető alá hozni, akkor arra lehetne felhasználni a tárgyalások folyamán a csapatkivonás tényét, hogy a ciprusi török közösségnek több jogot, vagy ha létezik ilyen, nagyobb egyenlőséget tudjon kiharcolni, ami már az alkotmányban papíron biztosítva volt számára. A NATO tagságból adódóan tehát a két országnak a szervezeten belüli feladatukat tekintve adott esetben közös célokért kell közösen fellépniük. Így a mély, kezelhetetlenné váló konfliktus, vagy akár a nyugati hatalmak elismerése a sziget megosztottságára, kihatással lehet az Észak-atlanti Szövetségen belüli viszonyokra. Jelen pillanatban azonban véleményem szerint nincs reális esély egy fegyveres konfliktus kialakulására. Egy ilyen eshetőséget a nemzetközi közösség mindenképpen meggátolna. A ciprusi görög és török fél eleve nem rendelkezik olyan haderővel a szigeten, ami bármilyen helyzetben ütőképes lehetne, noha arról nem szabad elfelejtkezni, hogy a 59


Pap Katalin

_______________________________________________________________________________________________________________________________

hajóflottája igen nagy a szigetnek. Kicsi a valószínűsége, hogy a ciprusi görög vagy török fél megoldásnak véli, ha belemegy egy katonai konfliktusba. Erre inkább az anyaországok hajlamosabbak, bár Görögország esetében erre csak a katonai junta időszaka alatt volt precedens, a szigeten való partraszállás képében. Törökország pedig meg is tette ezt a lépést, noha konkrét háborúra nem került sor. De a szigeten állomásozó ENSZ erők anno szintén azért kerültek a szigetre, hogy megakadályozzák a kialakulóban lévő fegyveres konfliktust. Jelenleg is a szigeten tartózkodnak, így szavatolják azt, hogy fegyveres beavatkozásra ne kerülhessen sor. Az EU óvatos mind a ciprusi kérdéssel, mind pedig Törökország EU csatlakozásával kapcsolatban, noha tisztában van a tagállami anti- vagy szimpátiákkal. A kivárásra és a finom, apró lépésekre apellál. Németország, élén Angela Merkellel, nagyon keményen igyekezett fellépni Ciprus kérdésében a török csatlakozás vonatkozásában. Franciaországban Sárközy erős politikai szemléletváltást jelképez, teljes mértékben ellenzi Törökország csatlakozását, és mint ilyen a ciprusi kérdés rendezését szeretné feltételként szabni a további tárgyalások indításához. Hol határozottabb, hol gyengébb kezű próbálkozások vannak annak előmozdítására, hogy egyértelműbb szankciókat foganatosítsanak az ankarai egyezményben tett vállalásait nem teljesítő Törökországgal szemben. Ugyanezt a keménységet Németország 2007. januárjától – mivel ő vitte mind az EU, mind pedig a G8-ak soros elnökségét - nem engedhette meg magának. E pozíciókban ugyan formálisan csak, de némiképp felette állt a többi tagállamnak. A júniusi németországi EU csúcson ő volt a közös nevező. Azonban Törökország taktikai lépését egy kikötő és reptér megnyitására el kellett utasítania. Az Unió ilyen jellegű alkuba nem ment bele.

60


Pap Katalin

_______________________________________________________________________________________________________________________________

„Görögország elégedett a Törökországról szóló legutóbbi jelentéssel”63, mivel a jelentés tartalmazott a görög diplomácia szempontjából fontos témákat is, így a vallási kisebbségek jogainak kérdését és a szomszédokkal való jó viszony elvárását. Athén azonban aggódva figyeli szomszédja hiányosságait, ugyanis egy teljes mértékben európai Törökország EU-hoz való csatlakozását szeretnék elősegíteni, de ha ennek nem tud megfelelni, akkor nem várhatók a csatlakozástól eredmények. Athén azt szeretné biztosítani önmaga számára, hogy amennyiben határozott lépésre kellene elszánnia magát esetlegesen egy vétóval a Törökország csatlakozásáról szóló szavazáson, akkor ne csak a levegőbe beszéljen. Jelenleg is hangoztatott aggodalmainak okai nem légbőlkapott felvetések. A lakosság hozzáállása azonban eléggé más véleményt mutat, mivel a törökök EU-hoz való csatlakozásának ellenzői tábora a szomszédos Görögországban az egyik legmagasabb, 67 százalék körüli.64 A ciprusiak többsége sem támogatja Törökország uniós csatlakozását.

XI.

BEFEJEZÉS

A fentieket tekintve megállapíthatjuk, hogy a ciprusi görögök és törökök közötti ellentét mélyen gyökerező konfliktus, megoldása nagy óvatosságot követel. Az 1960-as alkotmány egy bonyolult, de működőképes rendszert próbált a valóságban is életre hívni, kevés sikerrel. A felgyülemlett ellentétek már a megszületésekor megpecsételték az alkotmány sorsát, és a ciprusi görögök alkotmány-hatálytalanítása, valamint a török csapatok partra szállása olyan elhúzódó helyzetet teremtett, amely szívós diplomáciai munkával sem könnyen kezelhető. Az Annan-terv volt hivatott kijátszani a lehetséges ütőkártyákat a témában, ami nem sikerült. A megoldási variációk pedig igen tapasztalt és megfontolt emberek munkáját dicséri, de ez ebben az esetben nem volt elég.

63

http://www.euractiv.hu/modul.asp?name=cikk&file=print&sid=6856, EuroHírek: Az EU-bizottság szerint a török reformok lelassultak; 2006. november 09. csütörtök, letöltés: 2007. 11. 04. 64 http://www.euvonal.hu/index.php?op=hirek&id=3141&PHPSESSID=f9446f141b5, Euvonal: Minden második európai ellenzi Törökország csatlakozását; 2006. július 31.; letöltés: 2007. 11.04.

61


Pap Katalin

_______________________________________________________________________________________________________________________________

Az EU fórumokon a ciprusi kérdés a Ciprusi Köztársaság Unióhoz való csatlakozásával és a török csatlakozási tárgyalások beindulásával a korábbinál lényegesen élesebb megvilágításba került. A megoldás egyelőre azonban várat magára. Mélyreható problémát jelent, hogy egy – már – tagország állam területén idegen – és még nem tag – állam csapatai állomásoznak, viszont ez az állam már belekezdett az uniós integrációs folyamatba. Törökországot tehát semmiképpen nem lehet figyelmen kívül hagyni, ha a konfliktusról van szó és csak nagy szerencsével lenne elérhető Törökországnak az a szándéka, hogy ne kötődjön össze a rendezés saját országa csatlakozási előremenetelével. Az EU-n belül a tagállamok egy része a török csatlakozással szembeni ellenérzését rejti a mögé, hogy a görög álláspontot, vagy a ciprusi görög fél elképzeléseit támogatja. A másik rész nehezen vette tudomásul, hogy a küszöbön álló egyesítés lehetősége a 2004. áprilisi népszavazással éppen a görög ciprusiak negatív hozzáállásán bukott meg. Felvetve ezzel azt a sajnálatos eshetőséget, hogy csupán addig támogatták nagy hanggal és még nagyobb mellszélességgel az egyesítés tervét, amíg annak teljes elutasításával találkoztak a másik oldalon. Vagyis amíg biztos volt számukra, hogy nem fenyeget a veszély, miszerint ez be is fog következni, valamint amíg ezzel a ciprusi törökök és Törökország nem megfelelő hozzáállását lehetett hangsúlyozni. A konfliktusban érintett országok belpolitikájában bekövetkező események – mint a törökországi elnökválasztás – élénkülést hozhat ugyan a két közösség közti politikai kapcsolattartásban, de az eltérő érdekeknek köszönhetően nem valószínűsíthető áttörés a közeljövőben a rendezési folyamat tekintetében. Az idő előrehaladtával, és az egyesítési kudarcok számának növekedésével pedig egyre elképzelhetőbb, hogy valamelyik, vagy mindkét ciprusi fél elveszíti hitét az egyesítésben és annak alternatíváit fogja keresni. Ez a lehetőség azonban már embrionális szinten is számos kérdést vet fel például abban a témában, hogy vajon mégis eljön-e még az az idő, amikor a „zöld vonal” lesz az Unió egyik külső határa annak folytán, hogy Észak- és Dél-Ciprus kettévált és az egyébként jogilag az Unió részét képező ÉCTK területei kikerülnek az EU területeiből. Azonban a kérdés megválaszolását hagyjuk a jövőre és térjünk rá vissza később. 62


Pap Katalin

_______________________________________________________________________________________________________________________________

63


Pap Katalin

_______________________________________________________________________________________________________________________________

IRODALOMJEGYZÉK

Anno Online Történelmi Magazin, Az 1967-es görög katonai puccshoz vezető út http://an-no.hu/index.php?cikk=2476

BAINBRIDGE, Timothy: EU Mindentudó; HVG Kiadói Rt., Budapest, 2004. ered.: Timothy Bainbridge: The Penguin Companion to European Union; Penguin Books Ltd. 2003., Harmadik átdolgozott kiadás BALBISI, Louai: Törökország helye az Európai Unióban; „Európai Tükör”, VI. évfolyam, 1. szám, 2001, 126-142. old. BARUS Attila Nedim: A török-görög kapcsolatok új korszaka és a ciprusi kérdés, Europeum, Center for European Policy; May 21, 2007 http://europeum.org.hu/wp-files/BarusNedimTrkorszgsCiprus.pdf

BIBÓ István: Két területi és államalakulási vita: Ciprus és Közel-Kelet Válogatott tanulmányok, Negyedik kötet, 1935-1979; A nemzetközi államközösség bénultsága és annak orvosságai; Önrendelkezés, nagyhatalmi egyetértés, politikai döntőbíráskodás {4-283.}, IV. rész, {4-525.} http://mek.oszk.hu/02000/02043/html/625.html

BIHARI László: Törökország vámunióra lépett Észak-Ciprussal; „Népszabadság Online”, 2005. augusztus 8. http://www.nol.hu/cikk/121876/

Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara honlapja, Belső Piaci Hírek 2004-2005, FIGYELEM! Ciprusi visszásságok, 2005.08.17. http://www.bkik.hu/euinfo/shownews.php?nid=171

CHRISTOU, Jean, The end of Cyprus’ leverage on Turkey? ©Cyprus Mail 2007, archive article – Sundíy, May 13, 2007 http://www.cyprus-mail.com/news/main.php?id=32389&archive=1

64


Pap Katalin

_______________________________________________________________________________________________________________________________

Civilitas Research, In the News, Little change excepted on the Cyprus problem front, Cyprus Mail, 26 May, 2006 http://www.civilitasresearch.org/press/view_citation.cfm?press_id=275

DOBROVITS Mihály: Ciprusi török játszmanapló, „Élet és Irodalom”, 48. évfolyam 11. szám, http://www.es.hu/pd/display.asp?channel=PUBLICISZTIKA0411&article=2004-0316-0957-23NJBQ

DOBROVITS Mihály: TC:„Egy hamvába holt kompromisszum”, A zürichi-londoni jegyzőkönyv és a Ciprusi Köztársaság első alkotmánya c. tanulmány, p.24. Dobrovits Mihály – Udvarvölgyi Zsolt: Gondolatok Magyarország EU-n kívüli külpolitikai törekvéseiről; Institute for Political Science Integration Studies, Working Papers Series, Nr. 15. ©Dobrovits Mihály – Udvarvölgyi Zsolt - Budapest, 2003. MTA Politikai Tudományok Intézete http://www.sze.hu/mtdi/gyoreuropa/Magyar/No15.rtf

EÖRSI Mátyás, Kettőből egy (Ciprus és az EU), Politikai Napló, 2004. március 8. http://www.eorsi.hu/politikainaplo/?088

EUR-Lex; Ajánlás a Tanács véleménye az 1997. július 7-i 1466/97/EK tanácsi rendelet 9. cikkének (3) bekezdésével összhangban Ciprus 2006–2010 közötti időszakra vonatkozó aktualizált konvergenciaprogramjáról /* SEC/2007/0070 végleges */ http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:52007SC0070:HU:HTML

Európai Központi Bank, Eurorendszer, Ciprus (2008. január 1-jétől), Az eurokészpénzre való áttérés Ciptuson, A készpénzcsere állomásai Európai Központi Bank, Eurorendszer, Ciprus (2008. január 1-jétől), Az eurokészpénzre való áttérés Cipruson, A készpénzcsere állomásai http://www.ecb.int/bc/euro/changeover/cyprus/html/index.hu.html

FAUSTMANN, Hubert: Ciprus kérdése még mindig megoldatlan: biztonsági aggályok és az Annan-ter kudarca, ford. Bosznay Csaba, „Kisebbségkutatás”, Szemle a hazai és a külföldi irodalomból, 14. évf. 2005. 3. szám, 417. old., EPA http://epa.oszk.hu/00400/00462/00027/pdf/11szemle01.pdf

65


Pap Katalin

_______________________________________________________________________________________________________________________________

ered.: Faustmann, Hubert: The Cyprus Question is Still Unsolved: Security Concerns and the Failure of the Annan Plan. Südosteuropa Mitteilungen, 06/2004, 45-68. p. FAUSTMANN, Hubert: Regionális konfliktusok, Mai konfliktusövezetek, A Földközitenger keleti térségének eltérő érdekei a ciprusi konfliktusban http://www.eduvinet.de/comcult/pdf/regiokonf/hu/cochutla404.pdf

GORDOS Árpád – ÓDOR Bálint: Törökország csatlakozása az Európai Unióhoz, avagy hol vannak az Unió határai; „Európai Tükör”, Uniós aktualitások, 2004/7. szám, október, 107-117. old. http://www.mfa.gov.hu/NR/rdonlyres/9689817A-A121-49D8-8261-BBAD43CAEC93/0/eutukor_200407.pdf

Hírszerző.hu, Puccs készül Törökországban? MTI, 2007.08.28. 20:00 http://www.hirszerzo.hu/cikk.puccs_keszul_torokorszagban.43389.html

Hungarian Website of Cyprus, Történelem, Napjaink, 2004.05.20. http://www.cyprus.hu/history/history_recent_hu.html

JOÓB Kristóf: Törökország Európa kapuinál; „Külügyi Szemle”, Könyv és folyóiratszemle, 2005. 3-4. szám, 277-280. old. http://www.kulugyiintezet.hu/kulpol/kiadvany/kulugyi_szemle/0503.asp

KERESZTES Imre: Az el nem ismert Észak-Ciprus: A fél sziget magánya; (Kyrenia), „HVG”, 2007. szeptember 01., XXIX. évfolyam, 35. szám KER-LINDSAY, James, Cyprus: Greek Cypriots pin their hopes on a solution after EU accession, Analysis and Publications, 16 April, 2004 http://www.civilitasresearch.org/publications/view_article.cfm?article_id=54

KÓNYA Brigitta: ENSZ békefenntartók Cipruson (BIGIS szakdolgozat) 2005.05.17. http://www.formanbalazs.hu/index.php?gcPage=public/cikkek/mutatCikk&fnId=53

KRAJCZÁR Gyula: Gül Törökország államfője, Népszabadság Online, 2007. augusztus 29. http://www.nsz.prim.hu/cikk/462101/

66


Pap Katalin

_______________________________________________________________________________________________________________________________

Lasest News, The Government Spokesman - three years after Cyprus’ accession to the EU - 01/05/2007 http://www.mfa.gov.cy/mfa/mfa2006.nsf/All/8BAA6FC801BEC440C22572CF00380774?OpenDocument

Magyar Hírlap, Ciprus most sem egyesül, MHO/Reuters, 2004.04.24. http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=82174

MARINOV Iván: A ciprusi konfliktus, letöltés: 2007. október 12. http://konfliktus.index.hu/ciprus.html

MERCZEL Bettina: Ciprus és az Európai Unió kapcsolata a kezdetektől napjainkig, BGF-KFK szakdolgozat, Gazdaságdiplomácia és Nemzetközi menedzsment szak, Európai Üzleti Tanulmányok szakirány; Budapest, 2003. NAGY Károly: Nemzetközi jog; Budapest, 1999, Püski Kiadó Kft. Press and Information Office, PIO: Recent Developments, Aspects of the problem, Documnets http://www.moi.gov.cy/moi/PIO/PIO.nsf/index_en/index_en?opendocument

SHAW, Malcolm N.: Nemzetközi jog; Budapest, 2001, Osiris SIMATOS, A.: EU adopts Cyprus Green Line regulation; Hellenic Republic, Embassy of Greece, Consulate General Los Angeles CA: 2004. április 30. http://www.greekembassy.org/Embassy/content/en/Article.aspx?office=8&folder=531&article=13409

SZIGETVÁRI Tamás: Ciprus: ugyanaz és mégis más; Magyar Tudományos Akadémia, Világgazdasági Kutatóintézet, Vélemények, Kommentárok, Információk, 79. szám, Budapest, 2004. április 27. http://www.vki.hu/sn/sn_79.pdf

SZIGETVÁRI Tamás: Az Európai Unió dilemmái a török csatlakozás kapcsán; „Európa 2002”, 2004. december, V. évfolyam 4. szám, 47-61. old.

67


Pap Katalin

_______________________________________________________________________________________________________________________________

TORMA Tamás: Ciprus az EU-ban: a megalakulástól a csatlakozásig; „Külügyi Szemle”, Kitekintés, 2004. 1-2. szám, 157-183. old. http://www.kulugyiintezet.hu/kulpol/kiadvany/kulugyi_szemle/0401.asp

VARGA-HASZONITS Zoltán: A szerelem szigete és az Európai Unió; „Európai Tükör”, X. évfolyam, 10. szám, 2005. október, 48-54. old. http://www.mfa.gov.hu/NR/rdonlyres/E525C2E4-95EC-44CA-AD1497756B38E195/0/eutkor_200510.pdf

VIDA László: Feszültségek az EU és Ankara között: Kettős csapda; (Brüsszel), „HVG”, 2006. november 04., XXVIII. évfolyam, 44. szám

68


Pap Katalin

_______________________________________________________________________________________________________________________________

MELLÉKLET

1.számú melléklet: Ciprus térképe, bordó színnel körülhatárolva a brit felségterületek Forrás: Cyprus Property Centre; Ciprus térkép; letöltés: 2007. december 02. http://www.cypruspropertycentre.com/images/map-cyprus.jpg

69


Pap Katalin

_______________________________________________________________________________________________________________________________

2.számú melléklet: Ciprus szigete, sötétszürkével a ciprusi görög területek, világosszürkével jelölve az ÉCTK területe; pirossal feltüntetve a nagyobb települések, többségük görög és török névvel egyaránt; Famagustánál és Kyreniánál kikötőt, Nicosiánál repülőteret jeleznek az ikonok Forrás: North Ciprus Online; Észak-Ciprusi Török Köztársaság térképe; letöltés: 2007. december 02. http://www.northcyprusonline.com/images/North-Cyprus-Map.jpg

3.számú melléklet: A Földközi-tengerben elhelyezkedő sziget és szárazföldi szomszédjait, egymáshoz viszonyított elhelyezkedését illusztrálja a térkép Forrás: Ciprus térképe a szomszédos országokkal; letöltés: 2007. december 02. http://www.gonomad.com/features/0303/images/cyprus-map.gif

70

Ciprusi konfliktus, avagy helyzetértelmezés és -értékelése 2007 telén Gazdaságdiplomácia és nemzetközi menedzsment szakbgf-kkfk TARTALOMJEGYZÉK

Recommend Documents