CINCÉR
A DUNA—IPOLY NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG HÍRLEVELE 6. évfolyam 4. szám
BARLANGI TURIZMUS HATÁROK NÉLKÜL
www.husk-cbc.eu; www.hungary-slovakia-cbc.eu;
ÚJ GEOLÓGIAI BEMUTATÓKÖZPONT A SZEMLÕ-HEGYEN 2010 Tél
TARTALOM ÚGY GONDOLOM . . . . . . . . . . . . . . . . 2 A Szemlõ-hegyi-barlang és társai
Esemény volt. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3
Esemény lesz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5
Poszter Madarak és növények történetei . . . . . . 7
Aktuális Új geológiai bemutatóközpont a Szemlõ-hegyen . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 Nagy barlangösszekötés a Pilisben . . . 10 Természeti értékek megõrzése a DINPI területén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11
Kiadja: Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Felelõs kiadó: Füri András igazgató, Budapest, 2010 Szerkesztõ: Menráth Réka, Kézdy Pál Olvasószerkesztõ: Palkó Katalin Címlapon: Legény-barlang (Fotó: Kovács Richárd) További fotók készítõi: Csonka Péter, Halász Ferenc, Jankai Norbert, Kagyerják Pál, Kézdy Pál, Kiss Attila, Klébert Antal, Kocsis Ákos, Kovács Richárd, Réczey Katalin, Slíz György, Szabó Fruzsina, Tomcsányi Zsófia, Vizkert András Illusztráció: Békefi András, Zsoldos Márton A kiadvány környezetbarát újrahasznosított papírból készült. Készült a MagyarországSzlovákia Határon Átnyúló Együttmûködési Program és a Visegrádi Bobpálya Bt. támogatásával. A kiadvány ingyenes terjesztésû. Nyomdai elõkészítés: Benedek és Fiai
Duna–Ipoly
Cincér kázmér oldala . . . . . . . . . . . . . . 13
Gerecsei TK
Nemzeti Park
Budai TK
GödöllõiDombvidék TK
Vértesi TK
Faliújság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14 Tápió–Hajta Vidéke TK
Olvasta már? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14 Fedezze fel a Szemlõ-hegyi-barlangot! A Naszály természetrajza
Ócsai TK Sárréti TK
Sárvíz-völgye TK
A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság mûködési területe
1
www.husk-cbc.eu; www.hungary-slovakia-cbc.eu;
ÚGY GONDOLOM... Hírlevelünk téli számában kiemelten foglalkozunk a határainkon is átívelõ barlangi turizmussal. A beköszöntõ megírására Dr. Leél-Õssy Szabolcs geológust kértük fel.
A Szemlõ-hegyi-barlang és társai A Cincér korábbi számaiban többször írtunk a rózsadombi barlangvidékrõl. Most két aktualitás is indokolja, hogy újra elõvegyük a témát. Elõször is, 2009-2010 folyamán nagyon jelentõs felfedezések történtek a területen, másrészt, befejezéshez közelít a Szemlõ-hegyi-barlang fogadóépületének átépítése. Három év alatt több mint 20%-kal nõtt az itt ismert barlangjáratok hossza, ma már meghaladja a 45 km-t. A legjelentõsebb új felfedezések a Pál-völgyi-kõfejtõben történtek. Elõször a több mint 100 éve 300 m hosszban ismert Harcsaszájú-barlangban sikerült továbbjutni, majd a szintén 100 éve feltárt, 200 méternél is rövidebb Hideglyukbarlangban. 2010-ben sikerült az összekötõ járatot is kitisztítani a két barlang között, így az egységes rendszer hossza 7,5 km körüli. Budai viszonylatban különösen tágas folyosók, nagy termek, óriási cseppkõlefolyások és nagy omlások jellemzik. Nehezen járható, sok helyen igen agyagos, mászós barlangok ezek. De kézzelfogható – 30 méteres – közelségbe került az összeköttetés megtalálása a Pál-völgyi–Mátyás-hegyi-barlangrendszerrel, aminek eredményeként ez lenne hazánk leghosszabb barlangja, ideértve a szlovákiai Domicával összefüggõ aggtelek-jósvafõi Baradlát is. Jelentõs elõrejutás történt a víz alatt a Molnár Jánosbarlangban is, amelynek az ismert járatai ma már szintén meghaladják a 7 km-t. A feltárásnak csak az szab határt, hogy kevesen képesek 200 percen keresztül a barlangban búvárkodni, igen nehéz körülmények – változó vízhõmérséklet és változó vízmélység, helyenként szûk járatok és minimális látótávolság – mellett. A végpont kb. 95 m mélyen van! Az új feltárások mellett nem merültek feledésbe a nagyközönség számára nyitott barlangok sem. Az elmúlt évtizedben teljesen felújították a Pál-völgyi-barlang és a Szemlõ-hegyi-barlang kiépített szakaszát. Nyugodt szívvel kijelenthetem, hogy világszínvonalon. Négy kontinens sok barlangjában jártam már, de az itt kialakított
sima beton járófelület, a beépített méregdrága rozsdamentes acélkorlátok és a korszerû világítás bárhol megállhatnák a helyüket. Hány alacsonyabb színvonalú kiépítéssel találkoztam Japántól Csehországon át az USA-ig! Most sorra került a Szemlõ-hegyi-barlang fogadóépületének felújítása is. Sajnos az épület adottságai meglehetõsen behatárolták a tervezõ lehetõségét. Megcserélik a nagyobb vetítõtermet és a kisebb kiállítótermet. Akik a kiállítást tartják fontosabbnak, örülnek a funkcióváltásnak. A barlangkutatók sajnálják a nagyobb elõadótermet. Reméljük, ez a kisebb helyiség is elegendõ lesz arra, hogy a hivatalos barlangtúrára érkezõk (30-35 fõ) tájékoztató videofilmet tekintsenek meg. Így viszont lehetõség nyílik arra, hogy egy korszerû, interaktív kiállítást rendezzenek be, elsõsorban a gyerekközönség számára. Ezt a célt szolgálja a barlang fölött, a barlang felszíni védõterületén kialakított kis játszótér is. Az építkezésen jelenleg új fõvállalkozó dolgozik. Reméljük, hogy néhány hónap múlva a nagyközönség birtokba veheti a felújított épületet!
Dr. Leél-Õssy Szabolcs geológus, a DINPI Nemzeti Park Tanácsának elnöke
2
ESEMÉNY VOLT
Tematikus túr
Ebben az évben indítottuk el melynek során bemutatjuk a Igazgatósághoz tartozó védett kulturális emlékeit és más érd túrán közel 600 érdeklõdõ vett r
3 DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
ESEMÉNY VOLT
rák 2010-ben
tematikus túrasorozatunkat, a Duna–Ipoly Nemzeti Park t területek természeti értékeit, rdekességeket. A 29 szervezett részt.
4 DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
ESEMÉNY VOLT Az Ócsai Tájház 30 éves Igazi ócsai lakodalmas megrendezésével és népviseleti divatbemutatóval ünnepeltük a Ócsai Tájház megnyitásának 30 éves évfordulóját
A Nemzetközi Madármegfigyelõ Világnapok alkalmából öt helyszínen több száz érdeklõdõ számára szerveztünk programokat. Ismét szépszámú látogató érkezett a sváb-hegyi Jókai kertbe, a Jókai kora – Jókai bora címû irodalomtörténeti estre. Fõ témánk Jókai és a Balaton volt, amely sokunk kedvét meghozta a balatonfüredi Jókai-villa meglátogatásához, köszönhetõen Kalla Zsuzsa irodalomtörténész színes elõadásának. Az est zárásaként Nagy Zsuzsa etyeki sajtkészítõ házisajtjait és Tamás Ervin csopaki kézmûves borait kóstoltuk nagy kedvvel.
X. Tatai Vadlúd Sokadalom A szombat reggeli hóvihar ellenére óriási érdeklõdés mellett zajlott november 27-én a X. Tatai Vadlúd Sokadalom. A DINPI, az MME Komárom-Esztergom Megyei Csoportja és a Száz Völgy Természetvédelmi Egyesület közös szervezésében megrendezett országos természetvédelmi fesztiválra a nap folyamán közel tízezer ember látogatott el. A vadludak reggeli kihúzásakor mintegy 14 ezer vadlúd, 1800 réce és körülbelül 4000 sirály volt megfigyelhetõ. Külön élményt jelentett az érdeklõdõk feje felett korán reggel kihúzó 3500 vetési varjú. A gyakoribb lúdfajok mellett a ritka és veszélyeztetett vörösnyakú lúd öt egyede is elõkerült. Az országos madarászversenyen, a nap folyamán összesen 101 madárfaj jelenlétét regisztrálták a madarászok. Csodálatos volt a vadludak behúzása is. A lenyugvó nap épp az ezrével visszaérkezõ vadludak mögött festette narancssárgára a hátteret. A vöröslõ naplementében a tóra beözönlõ mintegy 18 ezer madár látványában gyönyörködhettek a tóparton nézelõdõk.
Az Ipoly völgye és a Duna–Ipoly Nemzeti Park északkeleti kapuja címû pályázat nyitórendezvényét 2010. december 10-én tartottuk. A szlovákiai Ipoly Unióval közösen elnyert európai uniós támogatásból Ipolyhídvégen egy látogatóközpont újul meg idén, Ipolyvecén és Dejtáron pedig madármegfigyelõ tornyokat építünk, valamint a meglévõ tanösvény tábláit újítjuk fel. .
5
ESEMÉNY LESZ Nap
Program
Találkozó
Ár (Ft) Információ telj/kedv.
MÁRCIUS MÁRCIUS
ÁPRILIS ÁPRILIS
Gyerek: 1800 Felnõtt: 850
* A programra elõzetes bejelentkezés szükséges. Minimum 10 fõ részvétele esetén tartjuk meg. 6 DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
Madarak és növények történet Aki környezeti neveléssel foglalkozik, az folyamatosan gyûjti a növény- és állatfajokról azokat az érdekességeket, amelyekkel felkeltheti a diákok érdeklõdését. Számukra hoztunk létre egy folyamatosan bõvülõ adatbázist a DINPI honlapján (www.dunaipoly.hu). A szövegekhez Zsoldos
Sárga és fehér fagyöngy Loranthus europeus és Viscum album A két fagyöngy úgy egészíti ki egymást, mint két testvér. Az egyik sárga, a másik fehér. Az egyik lombhullató, a másik örökzöld. Az egyik a bükkön és a tölgyeken élõsködik, a másik a többi fán. Magjaik terjesztésére a madarakat használják. Terméseik õsz végére, télre érnek be, amikor a madarak élelemben szûkölködnek. A csonttollú, fenyõrigó, léprigó, szõlõrigó elfogyasztja a ragadós álbogyókat. A magvak á t h a l a d n a k tápcsatornájukon, és a viscintõl ragadóssá vált madárürülékkel együtt fennakadnak az ágakon, ahol gyökeret ereszthetnek. A fehér fagyöngyöt a pogány druidák szent faként tisztelték. Az angolok kedvelt karácsonyi örökzöld növényei a magyal és a fehér fagyöngy, a mistletoe. Ezeket viszi magával a karácsonyi kántáló, ezekkel díszítik a karácsonyi asztalt, és akik az ebbõl font koszorú alatt megcsókolják egymást, azok élete abban az évben összefonódik. 7 DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
tei – segédlet szakvezetõknek Márton készített színes festményeket, amik egy kiadvány vagy tábla elkészítésénél lehetnek hasznosak. A madarak leírásait Zsoldos Árpád, a növényekét Kézdy Pál készítette el. Kedvcsinálóként az alábbiakban bemutatunk egy madár- és egy növényfajt.
Léprigó Turdus viscivorus A Legnagyobb termetû rigónk. Tavasszal és nyáron, a többi rigóhoz hasonlóan, a talajon szerzi férgekbõl és csigákból álló táplálékát. Költési idõszakban fiókáit is ezekkel (fõleg földigilisztákkal) eteti. Õsszel és télen azonban növényi táplálékot fogyaszt, leginkább a fagyöngyök álbogyóit. Tudományos neve is táplálkozására utal, a Turdus viscivorus, szó szerint lefordítva ”fagyöngyevõ rigó”. Magyar neve „léprigó”, szintén a fagyöngyre utal, bár kissé bonyolultabb összefüggésben. A „lép” ugyanis ez esetben a madárlépet jelenti. A madárlépet pedig a fagyöngy ragacsos termésébõl fõzték egykoron a madarászok, és v é k o n y vesszõkre (lép-
vesszõ) kenték, amelybe a csalimadárral megtévesztett madarak beleragadtak. (Természetesen ez ma már tiltott befogási mód!) Mivel a fagyöngyök terjesztését a madarak – köztük a rigófélék – segítik, igaz az orosz eredetû szólás: „a rigó a saját kelepcéjét készíti”.
8 DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
AKTUÁLIS Budapest föld alatti virágoskertjének elõterében immár Folyondár és Boróka fogadja a látogatókat
Határtalan élmények föld alatt és föld felett A barlang fogadóépületének és parkjának felújításához az Európai Unió határon átnyúló együttmûködéseket támogató programja biztosított forrást. A DINPI a Szlovák Köztársaság Természetvédelmi Hivatalával együttmûködve szeretné a határ menti területek védett barlangjainak értékeit minél magasabb színvonalon bemutatni a látogatóknak, ezt szolgálja a közösen elkészített tanulmány és marketingterv. A tanulmány részét képezõ 23 magyarországi és 59 szlovákiai barlang leírását honlapunkon elolvashatják az érdeklõdõk. A szlovákiai barlangokat filmekbõl is megismerhetik a látogatók a Szemlõ-hegyi-barlang fogadóépületében kialakított új vetítõteremben.
Régi-új mesevilág – a kövek megelevenednek Van új a nap (és a föld) alatt A Szemlõ-hegyi-barlangot eddig is elõszeretettel látogatták iskolai, óvodai csoportok, családok, turisták. Nem csoda, hiszen igazi mesevilág várja itt õket. Mostantól azonban egy uniós pályázat fejlesztéseinek köszönhetõen még több élményben lehet részük vendégeinknek. Érdemes több idõt szánni a látogatásra, hogy a barlangtúra elõtt vagy után a vetítõterem filmjeinek megtekintésére, az interaktív kiállítás bebarangolására is jusson idõ. A barlang feletti parkban ezután jóleshet a játék, kikapcsolódás a napsütésben, aki pedig végigjárja az új tanösvényt, az a fõváros építõköveirõl, a környék kõzeteirõl is sok érdekeset megtudhat.
Biztosan szívükbe zárják majd a gyerekek Folyondár és Boróka történetét. A barlangi képzõdmények ihlették Döbrentey Ildikó meséjét, mely az új kiállításon Levente Péter elõadásában, Gryllus Vilmos dalaival szólal meg. A történetben megelevenedik a barlangban látható Banya, az Elsüllyedt hajó, a Jegesmedve, a Tû foka, sõt maga a Sötétség is. A Budai Termálkarszt barlangjai, barlangi mentés – interaktív kiállítás A Szemlõ-hegyi-barlang csak egy a környék számos barlangja közül, melyek másként keletkeztek, mint például a híres Baradla-barlang az Aggteleki-karszton. Nemcsak errõl, de a mészkõrõl, a denevérekrõl és a barlangi mentésrõl is játszva tanulhatnak kicsik és
9 DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
www.husk-cbc.eu; www.hungary-slovakia-cbc.eu; nagyok, ha meglátogatják az új kiállítást. Kipróbálhatják a barlangi kötéltechnikát, átmászhatnak a Tû fokán, és egy fénykép erejéig mindenki barlangásszá válhat. Aki pedig szeretne jobban elmélyedni a szakmai ismeretekben, az érintõképernyõs tudástárban kedvére böngészhet.
Akadálymentes barlang?
A DINPI nagy figyelmet fordít arra, hogy a természeti értékek megismerését a fogyatékkal élõk számára is megkönnyítse. Bár az épület és a barlang teljes akadálymentesítése nem lehetséges, a mostani fejlesztések során rehabilitációs szakmérnökök és az érintett csoportok bevonásával javítottuk az akadálymentes hozzáférés feltételeit. Ennek eredményeként a bejárati rámpánál elhelyezett kaputelefon, lépcsõlift, felújított, szabványos mellékhelyiség fogadja a mozgáskorlátozott látogatókat. A hallókészülékkel rendelkezõk indukciós hurokerõsítõ segítségével hallgathatják a filmeket a vetítõben. A vakokat és gyengénlátókat hangostábla és vezetõsáv segíti a tájékozódásban. A geológiai tanösvény tábláin Braille-írásos összefoglaló található, a táblák teljes szövege a pénztárnál kölcsönözhetõ Braille-írásos vezetõfüzetben olvasható. A barlang jó levegõje, a vízcseppek zenéje, a képzõdmények harmóniája pedig testet-lelket gyógyító ajándéka a természetnek mindenki számára. A fõváros építõkövei A hajdani szõlõskertek, pincék és présházak helyén az 1920-as évektõl kezdtek villaépítkezésekbe a kor módosabb polgárai, sok esetben a helyi kõzetet használva építõanyagként. A barlang felfedezése is egy építkezésnek köszönhetõ. Mára a barlang védõövezetét képezõ parkot teljesen körülzárta a város. A felújított parkban új csúszdák és mászóka, padok és asztalok várják a pihenni, játszani vágyókat. A parkban kialakított geológiai tanösvény Budapest és térségének nyolc legfontosabb építõkövét mutatja be beépítésük, felhasználásuk módjával együtt. DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
A megújult fogadóépületet és parkot teljes pompájában 2011 áprilisától élvezhetik a érdeklõdõk, de a barlang a felújítás ideje alatt is látogatható. Kerekes székes vendégeink számára február 15-tõl biztosított ismét a zavartalan bejutás. Tomcsányi Zsófia, pályázati szakmai ügyintézõ A pályázat alapadatai: Cím: A Szemlõ-hegyi-barlang turisztikai fogadóképességének fejlesztése Forrás: HUSK Elnyert összeg: 495 496 €
10 DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
AKTUÁLIS
Nagy barlangösszekötés a Pilisben December 12-én, vasárnap este végre megtörtént a Klastrompuszta fölött nyíló Leány-Legény-Ariadnebarlangrendszer és a szomszédságában két éve feltárt Vacska-Rejtekútbarlangrendszer összekötése. Az így létrejött, Ariadnebarlangrendszer névre keresztelt öttagú rendszer 11,7 km-es hosszát és 203 méteres függõleges kiterjedését tekintve is hazánk harmadik legnagyobb barlangja. A földtörténeti régmúltban hévizek által kioldott Leányés a Legény-barlang tágas bejáratait a kirándulók is ismerik, azok járatai a történelem során is nyitottak voltak több száz méter hosszúságban. Az utóbbi 20 évben megindult rendszeres feltáró kutatás során az Ariadne Egyesület barlangkutatói önkéntes munkával fedezték fel a barlangok további járatait, kötötték össze õket, illetve tárták fel a szomszédos Indikációs-, Rejtekút-, Õsi-, Ajándék- és Ariadne-barlangot, melyek közül az utóbbit már évekkel ezelõtt összekötötték a LeányLegénnyel, hazánkban elsõként hozva létre hármas barlangösszekötést. 2008-ban az Ariadne Egyesület és a Szent Özséb Csoport közös munkájának gyümölcseként feltárult a Vacskabarlang, amely viharos gyorsasággal kebelezte be a Rejtekút-barlangot, lépte át a 200 méteres szintkülönbséget, érte el a 6 km hosszúságot, és ragadta magához a Dunántúl legnagyobb terme, illetve cseppköve címeket is. Az addig megszokott, zömében szûk, labirintusos jellegû járatok minden átmenet nélkül 40 méter hosszú, 10 méter széles és 20 méter magas termekbe vezettek. Ezek a részek a Legény-barlang Cherubion nevû vidékét is mintegy 20 méterre megközelítették, és találtunk is egy arrafelé tartó eltömõdött járatot, huzatoló légréssel, de az összekötés itt nagy erõfeszítéseink ellenére sem valósult meg. Végül idén nyáron a Rejtekút-barlang régi részein egy sok éve otthagyott bontáshoz visszatérve váratlan sikert értünk el 300 méternyi új járat feltárásával, amelynek cseppköves, tágas fõfolyosója, az Expressz-járat egyenesen a Legény-
barlang Patakos-ága felé tartott, 10 méterre megközelítve annak a korábban is számon tartott huzatoló végpontját. Ekkor új lendületet vett az összekötés, mindkét oldalról
nagy erõkkel fogtunk hozzá a négykézlábas szelvényû járatokat csaknem színültig kitöltõ agyag kiásásához. A munkát nehezítette, hogy a Legény felõl az agyagkitöltés mészkiválással összecementálódott, csak vésõgéppel bonthattuk ki, illetve a hóolvadás során a víz elöntötte az egyébként száraz járat végpontját, és mindkét oldalról hosszú kukacjáraton kellett végigadogatni a kiásott anyagot, amihez mintegy 15 embernek kellett láncba állnia, azaz inkább feküdnie. A két járat azonban nem egymás felé haladt, így a munka során a távolság nem nagyon csökkent. Aztán megtörtént a csoda: a Legény-barlang felõl bontva minden átmenet nélkül kilyukadtunk egy kis fülkébe, amelybõl keskeny, de használható járat vezetett a Rejtekút végpontja felé, és a pontos térkép mellett a süvítõ huzat is mutatta, hogy jó helyen járunk. A maradék kétméternyi puha agyagkitöltést már egy óra alatt kiástuk, és ezzel szabaddá vált az út a Leány-LegényAriadne-barlangból a Vacska-Rejtekút barlangba. Slíz György
11 DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
Természeti értékek megõrzése a Dinnyési-fertõn, az Ipoly-völgyben és a Gerecsében Egy újonnan elnyert uniós támogatás három helyszínen biztosít forrást a természeti értékek megõrzéséhez. A Dinnyési-fertõ Természetvédelmi Területen kétéltû- és hüllõterelõk, békaalagutak és vidraátjárók, valamint madárvédelmi kerítések épülnek. Az Ipoly-völgyben található vizes élõhelyeken a vízvisszatartás érdekében vízkormányzó mûtárgyakat alakítunk ki. A Gerecse hegységben két barlang bejáratát zárjuk le a denevérfajok megõrzése céljából.
2. Élõhely-rekonstrukció az Ipoly-völgyben A program második része vizes élõhelyek helyreállítása a Duna-Ipoly Nemzeti Park Ipoly-völgyi területén, Hont és Drégelypalánk községek határában. Az Ipoly két partja mentén húzódó vizes élõhelyek a folyó régebbi teraszain alakultak ki. A nemzetközi jelentõségû – Ramsari Egyezmény hatálya alá tartozó – élõhelyeket több védett és fokozottan védett madárfaj használja táplálkozó-, illetve költõterületként. A folyó áradásakor a domborzati viszonyok megakadályozták a víz gyors visszajutását a mederbe, ami kedvezõ fel-
A pályázat alapadatai: Cím:Természeti értékek megõrzése a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság területén Forrás: Környezet és Energia Operatív Program Elnyert összeg: 519 millió Ft, támogatás mértéke 100% 1. Közlekedési út természetkárosító hatásának csökkentése a Dinnyési-fertõn A Dinnyésif e r t õ Természetvédel mi Terület kiemelt jelentõségû madárvédelmi területként része a Natura 2000 hálózatnak. Valamennyi hazai fészkelõ vöcsökfaj megtalálható itt, de a nyári lúd, cigányréce és a gázlómadarak is nagy számban fordulnak elõ. A Dinnyési-fertõ és a Velencei-tó a védett kétéltû és hüllõfajok megõrzésében is fontos. A 7. sz. fõúton egész évben nagy a forgalom, a Dinnyésifertõ mellett áthaladó szakasza ökológiai értelemben egységesnek tekinthetõ természeti területeket választ ketté. A közúti jármûforgalom különösen a tavaszi, szaporodási idõszakban jelent kiemelt veszélyforrást a tömegesen vándorló kétéltûekre, de áldozatul eshetnek madarak, vidrák is. Az utat nádas szegélyezi, emiatt gyakori az ütközés az út fölött alacsonyan átrepülõ vízimadarakkal, ami nem csupán az állatok pusztulását okozza, de komoly baleseteket is elõidézhet. Ezeket a problémákat kétéltû- és hüllõterelõk, békaalagutak, vidraátjárók és madárvédelmi kerítések építésével oldjuk meg.
tételeket teremtett vizes élõhelyek kialakulásához. Az itt gazdálkodók gyepként hasznosították a területet, ezért a fölösleges víz levezetését árkolással oldották meg. Ennek hatására a szárazodás felgyorsult, a vizes élõhelyek kiterjedése gyorsan csökkent, a vízhez kötõdõ élõ szervezetek életfeltételei jelentõsen romlottak, veszélyeztetve fennmaradásukat. A pályázat keretein belül vízvisszatartó és vízpótló mûtárgyak létesítésével az élõhely állapotának javítását, az eredeti ökológiai feltételek helyreállítását végezzük el.
3. Élettelen természeti értékek megóvása a Gerecsében A pályázat harmadik része az élettelen természeti értékek védelmét helyezi elõtérbe a Gerecse hegységben található két barlang, a tatabányai Bányász-barlang és a bajóti Büdöslyuk omladékos bejáratának biztonságossá tételével és denevérbarát lezárásával. Mindkét barlang bejárata omlásveszélyes és nyitott, ami egyrészt életvédelmi szempontból sem megfelelõ, másrészt a kisebb-nagyobb omlások miatt a barlangok természetvédelmi ellenõrzése is nehézségekbe ütközik. Az omlások a barlangokat feltöltõdéssel veszélyeztetik, az illetéktelen behatolások pedig zavarhatják a denevérek szaporodó kolóniáit. Meg kell oldani a bejáratok szakszerû kiépítését oly módon, hogy az a barlangot használó denevérfajok mozgását ne akadályozza. Mezõ Hedvig, pályázati szakmai ügyintézõ
12 DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
CINCÉR KÁZMÉR OLDALA Rejtvény Beküldendõ a keresztrejtvény öt kiemelt sora, amelyekben a Szemlõ-hegyibarlangra jellemzõ kifejezések rejtõznek. A helyes megoldást nyílt levelezõlapon küldjétek be, nevetek és címetek feltüntetésével. A nyeremény a Pál-völgyibarlang. Egy felfedezés 100 éve címû könyv. A nyertesek nevét a következõ számban közöljük. 1
2
5
4
3
K
7
6
12
17
13 14
18
15
S
F 22
K
16
19
20
24
11
10
o
F
27
21
Í
23 25
G
A Jági tanösvényfüzet és a Nagy-Szénás tanösvényfüzet rejtvényének megfejtõi közül a következõket sorsoltuk ki: Boros Dániel – Budapest, Braun Enikõ – Pilisvörösvár, Diószegi Luca – Pilisszántó, Fegyveres Csenge – Nagykovácsi, Kiss Fanni – Budapest, Krizsák Berni – Pilisvörösvár, Nagy Dominik – Fót, Nagy Noémi – Kapuvár, Tóth Levente – Budapest. Ezúttal is szeretnénk gratulálni nyereményükhöz, melyet postai úton küldünk el.
8
9
M
Elõzõ számunk rejtvényének megfejtése: fûrészeslábú szöcske – 6, denevér – 4, fehér gólya – 1, zöld levelibéka – 5, darázspók – 3, havasi cincér – 7, pettyes gõte – 2, mocsári teknõs - 8 Nemzeti park a Dunakanyarban címû könyvet nyert: Divinszki Ferenc – Budapest, Magyar Máté – Szokolya-Királyrét, Balog Anna – Kiskunhalas
Vízszintes 1 ezt mondja a liba 6 egy szám 7 ilyen cincér a Duna-Ipoly Nemzeti Park címerállata 9 medrébõl kilépõ folyó okozza 11 névelõ fordítva 12 hévizes barlangokra, így a Szemlõ-hegyi-barlangra is jellemzõ barlangi kiválás 14 dupla betû 15 ábrázat 17 ver 19 a rovarok középsõ testrésze 20 nem fel 23 a Börzsönyben is él ez a ritka ragadozó emlõs 24 kicsi rágcsáló emlõs, amely a lakásokban, kamrákban kellemetlenséget is okozhat 26 a „nagy varázsló” 27 olyan folyamat, amely a barlangok kialakulásánál fontos szerepet játszik
26
L
L
S
A X. Tatai Vadlúd Sokadalom alkalmából gyermekek számára meghirdetett rajz- és esszéverseny nyertes pályázatai a következõk: 1. korcsoport 1. helyezettje: Hadobás Titanilla tatabányai 4. osztályos tanuló rajza. 2. korcsoport 1. helyezettje: Pataki Márk kisvárdai 5. osztályos tanuló rajza.
Függõleges 1 a Szemlõ-hegyi-barlang jellemzõ oldásos formaeleme 2 keresztül 3 mészkõhöz kötõdõ formaegyüttes 4 fásodó törzsû növény 5 rianás kezdete! 7 gyógyhatású virágú fa, virágjából méz is készül 8 az emlõsállatok testén található 10 betûket fába vés 13 ilyen alakú formák jönnek létre a Szemlõ-hegyi-barlangban a borsókõbõl 16 kis magevõ énekes madarunk; nagy csapatokban érkezik télen vendégként hazánkba 18 személyes névmás 21 voná 22 gázló madár, van belõle szürke, vörös, törpe 25 a tetejére
A bonusz korcsoport 1. helyezettje Pethõ Marcell komáromi 3. osztályos tanuló rajza. Az esszék közül Steczina Milán baji 4. osztályos tanuló alkotása lett az elsõ helyezett. Az összes díjazott rajzot és esszét megtekinthetik az Ócsai Tájház és Turjánház idõszakos kiállításán 2011. február 1-jétõl március végéig. A kiállításhoz kapcsolódóan kézmûves foglalkozást és természetismereti játékokat szervezünk február 12-én és március 5-én 10-14 óráig az Ócsai Tájházban.
1. korcsoport 1. helyezettje: Hadobás Titanilla
2. korcsoport 1. helyezettje: Pataki Márk
A bonusz korcsoport 1. helyezettje Pethõ Marcell
13 DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
Faliújság
TÁMOGATÓINK Visegrádi Bobpálya Bt. 2025 Visegrád, Mátyás kir. u. 41.
OLVASTA MÁR?
Fedezze fel a Szemlõ-hegyibarlangot A Szemlõ-hegyi-barlangot különleges hévizes oldásformáinak köszönhetõen a fõváros föld alatti virágoskertjének nevezik. 2011-tõl a barlangtúra mellett új interaktív kiállítás, vetítõterem, tanösvény és játszótér várja a látogatókat. A legjelentõsebb hazai földtani-barlangtani bemutatóhelyrõl minden információt megtalál színes ismertetõ füzetünkben. A Naszály természetrajza A Vác mellett emelkedõ Naszály természeti értékeit híres polihisztorunk, Kitaibel Pál már az 1800-as évek elején méltatta, a Naszály mégsem került hazánk kutatási területeinek élvonalába, és országos szintû védetté nyilvánítása is elmaradt. Kötetünk nem kisebb vállalkozást tûzött maga elé, mint hogy ezt a kiemelkedõ természeti értéket a teljességre törekedve, minél több oldalról mutassa be. A megírásában részt vevõ kutatók a növényvilág mellett tíz állatcsoportot, valamint a földtani és egyéb természetrajzi viszonyokat, a tájtörténetet és az erdõgazdálkodást mutatják be. Nem titkolt szándékunk, hogy felhívjuk a figyelmet a Naszály szó szoros értelmében vett fogyására, illetve az országos védelem szükségességére is. A kötet megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap támogatása tette lehetõvé.
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 30 órás akkreditált pedagógus továbbképzést indít 2010. április 28-29-30-án és május 13-14-én. A képzés fõként terepi alkalmakból áll, elõképzettséget nem igényel, és bármely szakos pedagógusokat várunk, akik elhivatottak a környezeti nevelés terén. Olyan módszertani fogásokat tanítunk meg, amelyek hozzásegítenek egy környezeti nevelési program összeállításához és annak élményszerû megtartásához. Jelentkezési lap letölthetõ a www.dinpi.hu honlapról. További információ: dr. Jankainé Németh Szilvia, 30/663-4614.
Az év vadvirágának 2011-ben a leánykökörcsint választották. A leánykökörcsin pompás virágzását több tematikus túránkon is megtekinthetik, melyekrõl a részletek a 6. oldalon olvashatók.
A Fõvárosi Önkormányzat és a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság a 2010/2011-es tanévben is megrendezi a CSAPODY VERA TERMÉSZETVÉDELMI TANULMÁNYI VERSENYT Budapest középiskolái részére. A 2011. március 25-én megrendezésre kerülõ elõdöntõ helyszíne az Arany János Gimnázium és a Budai Sas-hegy Természetvédelmi Terület lesz, amelynek elsõ tíz helyezettje jut tovább a döntõbe, melyre 2011. április 15-én kerül sor. A jelentkezési lapot és feltételeket minden fõvárosi középiskolába eljuttatja a Fõvárosi Önkormányzat.
14 DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
DINPI HÍRLEVÉL
ELÉRHETÕSÉGEINK Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 1121 Budapest, Költõ u. 21. Levelezési cím:1525 Pudapest, Pf.: 86. Tel.: 1/391-4610, fax: 1/200-1168 e-mail:
[email protected] Internet: www.dinpi.hu Zöld-Pont Iroda Metzger Júlia, Tel.: 1/391-4632, 30/66-34-612 Nyitva tartás: H, SZ, P 10.00-14.00 óráig
TÁJEGYSÉG IRODÁK Dunakanyar TTE 2509 Esztergom, Strázsa-hegy Tel/fax: 33/435-015,
[email protected] Gerecsei TTE 2890 Tata, Baji út 12. Tel.: 34/487-265
[email protected] Budapesti TTE 1025 Budapest, Szépvölgyi út 162. Tel.: 1/325-5722,
[email protected] Vértesi és Mezõföldi TTE 8000 Székesfehérvár, Tolnai út 1. Tel.: 22/510-523,
[email protected],
[email protected] Dél-Pest megyei TTE Tápió-Hajta-vidéke Tájvédelmi Körzet 2760 Nagykáta, Egreskátai u. 11/A. Tel.: 29/441-262,
[email protected] Ócsai Tájvédelmi Körzet 2364 Ócsa, Lõrinc u. 1. Fax: 29/378-478
[email protected]
BEMUTATÓHELYEK Alcsúti Arborétum Látogatható: Március 1. – október 31 Sze-V: 10.00–16.00 November 1. – február 28. Sze-V: 10.00–18.00 Viharos idõben nem látogatható. Tel.: 06-20-4988-738, 06-30-6634-609, 06-22-353-219 Internet: www.alcsuti-arboretum.hu
13 11
Sas-hegyi Látogatóközpont Látogatható: március 1-tõl Információ: 30/408-4370 Cím: Bp. XI. ker. Tájék u. 26. E-mail:
[email protected] www.sas-hegy.hu Pál-völgyi-barlang Látogatható: egész évben, hétfõ kivételével mindennap 10.00-16.00. Túrák minden óra 15 perckor indulnak. Nagyobb csoportoknak érdemes elõre bejelentkezni. Cím: 1025 Budapest, Szépvölgyi út 162. Tel.: 1/325-9505, e-mail:
[email protected] Szemlõ-hegyi-barlang Látogatható: egész évben, kedd kivételével mindennap 10.00-16.00. Túrák egész órakor indulnak. Nagyobb csoportoknak érdemes elõre bejelentkezni. Cím: 1025 Budapest, Pusztaszeri út 35. Tel.: 1/325-6001; e-mail:
[email protected] Királyréti Erdei Iskola Látogatható: elõzetes bejelentkezés alapján egész évben. Cím: Szokolya, Királyrét; Tel.: 27/585-625 e-mail:
[email protected] Szénások Európa Diplomás Terület Látogatható: elõzetes bejelentkezés alapján egész évben. Cím: 2084 Pilisszentiván, Bányász utca 17. Tel.: Menráth Réka, 30/6634-669, 26/366-129 e-mail:
[email protected] Internet: www.szenas.hu Esztergomi Bemutatóközpont Látogatható: elõzetes bejelentkezés alapján egész évben. Cím: 2509 Esztergom, Strázsa-hegy Tel.: Dr. Jankainé Németh Szilvia, 30/6634-614 E-mail:
[email protected] Nagykáta Egreskátai major, Hajta-túra (Tápió-Hajta-vidéke Tájvédelmi Körzet) Látogatható: elõzetes bejelentkezés alapján egész évben. Tel.: Vidra Tamás, 30/6634-650 E-mail:
[email protected] Ócsai Tájház és Turján Ház Látogatható: február 1-jétõl november 30-ig, K-Szo 9.00-16.00 óráig, vasárnap és ünnepnapokon 10.00-17.00 óráig. Cím: Ócsa, Dr. Békési Panyik A. u. 4-6. Tel.: Verbõczi Gyuláné, Erika 30/4943-368 e-mail:
[email protected] www.ocsaitajhaz.hu
