CÍMLAP. Építtetők: Építész tervező:

CÍMLAP a Veszprém, Balaton utca 3., 4529 hrsz-ú telken levő lakóépület részleges bontásával és átépítésével készülő új, négylakásos társasház építésének engedélyezési tervéhez

Építtetők:

........................................................ Bauer Gyula 8200 Veszprém, Balaton u. 3.

........................................................ Bauer Szabolcs 8200 Veszprém, Balaton u. 3.

Építész tervező:

............................................................. Horváth Gábor okleveles építészmérnök É1 19-0086/04 TÉR XXI Ingatlanfejlesztő, Építészeti és Formatervező Kft. 8200 Veszprém, Szt. István u. 23.

Statikus tervező:

............................................................. László Zoltán okleveles mérnök T-T 01-11-272 1224 Budapest, Szilvafa u. 31.

2 TARTALOMJEGYZÉK ÉS TERVJEGYZÉK a Veszprém, Balaton utca 3., 4529 hrsz-ú telken levő lakóépület részleges bontásával és átépítésével készülő új, négylakásos társasház építésének engedélyezési tervéhez CÍMLAP TARTALOMJEGYZÉK ÉS TERVJEGYZÉK TERVEZŐI NYILATKOZAT MŰSZAKI LEÍRÁSOK Meglevő épület leírása, részleges bontási munkái Előzmények Az épület rendeltetése, alaprajzi elrendezése: A helyiségek méretei, kialakításuk Az épület szerkezete, anyagai Közműellátás A részleges bontás technológiai leírása Tárolás, szállítás Munkavédelmi és biztonsági előírások Fényképek a jelenlegi állapotról Új épület építészeti műszaki leírása Előzmények Telepítés, alaprajzi és funkcionális elhelyezés Építészeti-műszaki Tervtanács véleménye Épületszerkezetek A telek és az épület műszaki adatai Tartószerkezeti műszaki leírás Lásd külön dokumentálva a műleírás végén Épületgépészeti műszaki leírás Gázellátás Víz-csatorna ellátás Központi fűtés Elektromos műszaki leírás Villamosenergia ellátás, fogyasztásmérés Vezetékek, szerelvények, világítás Érintésvédelem, villámvédelem, túlfeszültségvédelem Kémények méretezése és műszaki leírása Kémény méretezése Kémény műszaki leírása STATISZTIKAI LAP

Veszprém, Balaton utca 3., 4529 hrsz-ú telekre készülő négy lakásos társasház ház építésének engedélyezési terve

2011. november

3 FELMÉRÉSI TERVEK: F-1 Helyszínrajz F-2 Felmérési átnézeti alaprajz F-3 Felmérési alaprajz F-4 Metszetek F-5 Homlokzatok F-6 Homlokzatok F-7 Építménymagasság számítás F-8 Utcaképi vizsgálat

M=1:1000 M=1:125 M=1:100 M=1:100 M=1:100 M=1:100 M=1:175

ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉSI TERVEK: E-01 Helyszínrajz E-02 Pinceszinti alaprajz E-03 Földszinti alaprajz E-04 A-A, B-B metszet E-05 C-C, D-D metszet E-06 Észak-keleti, dél-keleti homlokzat E-07 Dél-nyugati, észak-nyugati homlokzat E-08 Távlati képek

M=1:500 M=1:100 M=1:100 M=1:100 M=1:100 M=1:100 M=1:100


2011. november

4 TERVEZŐI NYILATKOZAT a Veszprém, Balaton utca 3., 4529 hrsz-ú telken levő lakóépület részleges bontásával és átépítésével készülő új, négylakásos társasház építésének engedélyezési tervéhez

Építtetők: Építtetők címe: Tervezés tárgya:

Bauer Gyula és Bauer Szabolcs 8200 Veszprém, Balaton u. 2. a meglevő lakóépület részleges bontásával és átépítésével készülő új, négylakásos társasház építésének engedélyezési terve Tervezéssel érintett ingatlan címe: 8200 Veszprém, Balaton u. 3. Helyrajzi száma: 4529 Tervdokumentáció fajtája: építési engedélyezési terv A környezet jellemzői, övezeti előírások: szabadon álló beépítés, 700 m2 legkisebb teleknagyság, 35 %-os legnagyobb beépítettség, 5,5 m legnagyobb építménymagasság, 20% minimális zöldfelület Védettségi minősítése: a telek és környezete nem védett Építésztervező neve, jogosultsága: Horváth Gábor okleveles építészmérnök, vezető tervező É/1 19-0086 (Magyar Építészek Veszprém Megyei Kamarája) Statikus tervező neve, jogosultsága: László Zoltán okleveles mérnök T-T 01-11-272 (Magyar Mérnöki Kamara) A 37/2007.(XII.13.) ÖTM rendeletnek megfelelően nyilatkozunk, hogy tárgyi tervdokumentáció elkészítése során az OTÉK (253/1997. (XII.20.) Kormány Rendelet), a vonatkozó szabványok és műszaki előírások, az OTSZ, a 2/2002.(I.23.) BM, a 35/1996. (XII. 29.) BM. rendelet, Veszprém MJV Önkormányzatának Helyi Építési Szabályzata előírásaiban foglaltakat, az építési engedélyezési eljárásban közreműködő hatóságok eseti előírásait, valamint az építkezésre vonatkozó előírások rendelkezéseit betartottuk. A beépítési feltételeket és tervet előzetesen a Veszprém Megyei Jogú Város Városépítészeti Irodájával leegyeztettük. A tervezett létesítmény megfelel a környezetvédelmi előírásoknak, a statikai, az életvédelmi- és az égéstermék-elvezetőkre vonatkozó követelményeknek. A betervezett szerkezetek megfelelnek az épületenergetikai követelményeknek és az érvényes Hőtechnikai Szabvány előírásait kielégítik. Ezt igazoló energetikai és hőtechnikai számítást a külön jogszabályi előírások szerint elkészítettük (MSZ 04-140-2/1991 és 7/2006. (V.24,) TNM Építésügyi Ágazati szabvány alapján). Az építmény tervezésekor alkalmazott műszaki megoldások az Étv. 31. § (2) bekezdés c)-h) pontjában meghatározott követelményeknek megfelelnek. A rendelet 19. § (1) b.) pontja szerint az építészeti-műszaki dokumentáció elkészítése során az érdekelt közműszolgáltatókkal és a kéményseprő-ipari közszolgáltatóval a (2) bekezdésben meghatározott követelmények tekintetében az alábbi esetekben egyeztettünk: - BAKONYKARSZT Víz- és Csatornamű Zrt.-vel – a telek a városi víz, és szennyvízcsatorna hálózatra csatlakozik, - E-ON Ügyfélszolgálati Kft.-vel - a telek elektromos ellátása jelenleg is megoldott, az új épület ellátásához az új szabványos mérőhely kialakítása megtörtént. - E-ON Közép-dunántúli Gázszolgáltató Zrt.-vel – a telek gázenergiával ellátott három lakás ellátásához szükséges mértékben, amely az új négy lakás ellátására is elegendő.


2011. november

5 - Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt.-vel, a kéményseprő-ipari szolgáltatóval – a tervezett négy kondenzációs gázkazán égéstermék elvezetésére és frisslevegő ellátására szolgáló csőrendszer megfelel az előírásoknak és a szakszerűség követelményeinek, A jogszabályokban meghatározottaktól eltérés nem történt. A vonatkozó nemzeti szabványtól eltérő műszaki megoldás alkalmazása nem történt. Az építmény tervezésekor alkalmazott műszaki megoldások az Étv. 31. § (2) bekezdés c)-h) pontjában meghatározott követelményeknek megfelelnek. A bontás során a meglevő épület azbeszt palafedése elbontásra és eltávolításra kerül. Ezen kívül a bontási és építési tevékenységgel érintett építmény nem tartalmaz azbesztet, illetve egyéb egészségre ártalmas anyagot. A bontási és építési tevékenység végzése során a 45/2004. (VII.26.) BM-KvVM építési és bontási hulladékok kezeléséről szóló együttes rendeletben meghatározott – elszállítást igénylő - hulladék és építési törmelék mennyisége nem haladja meg a rendelet 1. sz. mellékletében feltüntetett mennyiségi küszöb értékeket. Az alapból kiemelt föld az épület körüli terep kiegyenlítésénél kerül felhasználásra. A TÉR XXI Ingatlanfejlesztő Építészeti és Formatervező Kft. rendelkezik a tervezői munkához szükséges jogtiszta ArchiCAD 7 tervezőszoftverrel, Microsoft (Word, Excel) programokkal.

Veszprém, 2011. november

László Zoltán okleveles mérnök, statikus tervező T-T 01-11-272

Horváth Gábor okleveles építészmérnök, építész vezető tervező É/1 19-0086


2011. november

6 MŰSZAKI LEÍRÁSOK a Veszprém, Balaton utca 3., 4529 hrsz-ú telken levő lakóépület részleges bontásával és átépítésével készülő új, négylakásos társasház építésének engedélyezési tervéhez Előzmények Az ingatlan Veszprém belterületén a Budapesti utcai, Plaza előtt levő körforgalomból nyíló, déli irányban egyirányú Balaton utcában helyezkedik el. A tulajdonosok 2011-ben vásárolták meg az ingatlant A kisvárosias területfelhasználásba sorolt ingatlanon – a szabadon álló övezeti előírástól eltérően - a meglevő épület az északnyugati telekhatáron a félnyeregtetővel kialakítva, zártsorúan csatlakozik a szomszédos, egy lakásos, átépített és felújított lakóépülethez. A délkeleti szomszéd telken levő lakóépület a telek oldalhatárára épült és a tárgyi telek hátsó szakaszában szintén telekhatárra épült egy garázssor. A telek a Budapest utca felöl egyirányú Balaton utcáról közelíthető meg, meglévő közúti csatlakozással. A régebb óta lakatlan ingatlan levő három lakásos lakóépület közművekkel (víz, csatorna, gáz, villany) ellátott. Az épületet kívül és belül is többször átépítették, így alakították ki a három lakást, három külön álló fürdőszobával. Az épület homlokzatának legszembetűnőbb változtatását az oromfal átalakítás jelentette, amelynek szerkezeti nyomai megtalálhatóak a padlástérben. A főépülethez a hátsó telekhatáron garázst és tárolókat tartalmazó melléképületet ragasztottak. A MEGLEVŐ ÉPÜLET LEÍRÁSA, RÉSZLEGES BONTÁSI MUNKÁI A meglevő épület rendeltetése, alaprajzi elrendezése A három lakást tartalmazó - cca. 23,7x5,30 m-es - főépület jellemzően az utcára merőleges gerincű, az utca felőli oldalon cca. 8,80 m széles, „T” alakú befordítással. A hátsó telekhatáron a főépülethez „L” alakban építették hozzá a cca. 8,30x6,60 m befoglaló méretű, garázst és tárolókat magába foglaló melléképületrészt. A lakóteret, fürdőszobát és szobát tartalmazó első lakás az utca felőli keresztszárnyban, míg a második – egy szobás, fürdőszobás, lakóteres – lakás és a harmadik – két szobás, fürdőszobás, lakóteres – lakás az udvari szárnyban helyezkedik el. Az épület szintszáma földszint és padlástér. Az oldalhatáron álló, félnyereg tetős épület a szomszéd háztól függetlenül lebontható. A hátsó kert felé eső részen levő, a szomszédos, 4530 hrsz-ú ingatlanhoz tartozó, de a tárgyi lakóépülettel egy szerkezeti egységet képező, ismeretlen funkciójú épületrész (a hátsó lakás fürdőhelyisége mögött) védelmét a bontás során biztosítani kell. A helyiségek méretei, kialakításuk (lásd az F-2 felmérési terven) Főépület kerámia burkolat 0.01. LAKÓTÉR 7,13 m2 2 0.02. FÜRDŐ 3,67 m kerámia burkolat 0.03. SZOBA 14,84 m2 laminált lap burkolat 2 0.04. LAKÓTÉR 7,90 m kerámia burkolat 0.05. SZOBA 23,92 m2 laminált lap burkolat 2 0.06. FÜRDŐ 4,82 m kerámia burkolat 0.07. LAKÓTÉR 18,31 m2 kerámia burkolat 2 0.08. SZOBA 20,79 m laminált lap burkolat 0.09. FÜRDŐ 4,70 m2 kerámia burkolat 2 0.10. SZOBA 8,71 m laminált lap burkolat Főépület összesen 114,79 m2 Melléképület cement simítás 0.11. TÁROLÓ 18,46 m2 2 0.12. TÁROLÓ 1,50 m cement simítás 2 0.13. TÁROLÓ 1,64 m cement simítás

bm.: 2,85 m bm.: 2,85 m bm.: 2,85 m bm.: 2,70 m bm.: 2,85 m bm.: 2,53 m bm.: 2,75 m bm.: 2,75 m bm.: 2,75 m bm.: 2,75 m

bm.: 1,90-2,20 m bm.: 1,90 m bm.: 1,90 m


2011. november

7 0.14. GARÁZS Melléképület összesen

19,37 m2 40,97 m2

cement simítás

Teraszok 0.15. TERASZ 0.16. TERASZ Teraszok összesen

7,25 m2 12,46 m2 19,71 m2

cement simítás cement simítás

bm.: 1,70-2,00 m

Az épület szerkezete, anyagai Összefoglalóan megállapítható, hogy a telken lévő épület igen leromlott, elhanyagolt állapotban van és jelenleg lakatlan. A helyszíni bejárás és felmérések során tapasztalható volt, hogy még a legszükségesebb állagmegóvási, műszaki fenntartási, felújítási munkákat sem végezték el rajta. A tároló helyiségben a mennyezet több helyen beszakadt, az oromfalon, a homlokzati falon levő haránt és keresztrepedések súlyos szerkezeti problémákról árulkodnak. A szigetelés hiánya miatt a falak vizesek, penészesek, az egészségre veszélyes állapotban vannak. Az helyszíni szemrevételezési vizsgálatok alapján megállapítható, hogy és a meglevő szerkezetek állapota rossz, a meglevő gépészeti rendszerek elavultak, működésképtelenek. A felújításra, megerősítésre vonatkozó költségszámítások alapján megállapítható, hogy az épület és melléképület nem újítható fel gazdaságosan. Alapozás Az alapozás valószínűsíthetően úsztatott beton sávalap. Szigetelés A szerkezeti elváltozások a vízszigetelés teljes hiányára utalnak. Épület homlokzatán számos helyen vakolati hiányosságok találhatóak, amelyek felázásból származnak. Az épület határoló szerkezetei Külső teherhordó falak 50 és 38 cm vastagságúak. Belső teherhordó falak 50 cm vastagságúak. Lakóépület utólag kialakított oromfala 25 cm vastag megerősítéseken túl 12 cm kisméretű égetett téglával készült el. Oromfal és tetőszerkezet szerkezeti kapcsolatának nem megfelelő, ezért függőleges repedés jelent meg a hátsó oromfalon. A garázs határoló fala 15 cm kisméretű falazatból készült. A lakóépülettel valószínűleg egy időben készült tároló helyiség és a garázs épületrész között, az összeépítésből származó repedés található. A fedett terasz függőleges tartószerkezete két darab 12/12 cm és egy darab 8/12 cm méretű zöldre festett faoszlop. Födémszerkezet, áthidalók A földszint feletti födémek alul-felül borított, fagerendás szerkezetek. A fürdők esetében a fafödém gipszkarton burkolatot kapott. Számos nyílás falazott boltövvel került áthidalásra. Az épület ablakai több helyen fülkés kiképzéssel épültek. Lépcsők A földszintről padláslépcső nem vezet a padlástérbe, csak a 3. jelű lakás fürdőjéből és fedett terasz bebúvó ajtajáról lehet a padlásteret megközelíteni. Válaszfalak A belső válaszfalak 15 és 12 cm kisméretű válaszfal téglából készültek. Burkolatok A lakóterekben és fürdőkben kerámia lapburkolat, a szobákban laminált padlóburkolat, a garázsban, tárolókban és teraszokon cementsimítás készült. A fürdőkben a függőleges felületeken csempeburkolat került elhelyezésre. Kémény, füstgázelvezetés Az épületben levő kémények kisméretű téglából falazottak. Nyílászáró szerkezetek A külső és belső nyílászárók fából készültek, festettek, rossz állapotúak. Veszprém, Balaton utca 3., 4529 hrsz-ú telekre készülő négy lakásos társasház ház építésének engedélyezési terve

2011. november

8 Ácsszerkezetek, tetők A 34°-os hajlásszögű félnyereg tető 10/15 cm szarufákból készült. A tetőszerkezet állószékei, gerendái, talpszelemenei 20/20 cm átlagos méretúek. A talpszelemenek, fiókgerendák, bakdúc megtámasztások kötővasakkal kerültek összekötéssel. A fedélszék fa szerkezeti csapolással került összekötésre, rögzítésre. A tároló és garázs épület félnyereg tetős kialakítással csatlakozik a lakóépülethez. Bádogosszerkezetek A bádogos szerkezetek (ereszcsatorna, lefolyócsövek és kéményszegély) horganyzott lemezből készültek, sok helyen kilyukadtak, eltömődtek. Homlokzatképzés Az épület homlokzati felülete jellemzően homok színű dörzsölt vakolat, a kémények natúr téglából falazottak, a külső nyílászárók fehér színűre mázoltak, a fedett terasz fa tartószerkezete zöld színű, az ereszcsatornák, bádogos szerkezetek horganyzott acéllemezből készültek. Héjalás A tető héjalása natúr, egyenes vágású égetett agyagcserép, egyszeres rakási móddal. Számos helyen a cserép héjazat hiányos és össze van töredezve. Az észak-nyugati oldalhatáros kialakítás padlástéri lezárása rombusz pala fedéssel valósult meg. A garázs épület hullámpala fedést kapott. Közműellátás Vízellátás Az épület a víz és szennyvízhálózatra csatlakozik, a vízóra akna az előkertben, a telek északkeleti határának közelében helyezkedik el. Minden egyes lakás önálló vízórával van felszerelve. Szennyvízkezelés A képződő háztartási szennyvíz a kommunális csatornahálózatba van bekötve. Villamos hálózat A villamos hálózat utcai vezetékből csatlakozva, légkábelen keresztül van kiépítve. Fogyasztásmérő szekrény az északnyugati oldalon épített kerítésen van elhelyezve. Gázellátás A gázvezeték telken belül kiépítésre került, épületen belüli bevezetése, gázmérő elhelyezése megoldott. Csapadékvíz elvezetés A telken belül nincs csapadékvíz csatorna kiépítve, a tetőfelületről lejövő csapadékvíz a saját telken belül elszikkasztásra került. Melegvízellátás A használati meleg vizet a fürdőkben elhelyezett, árammal működő bojlerek szolgáltatták. A felmérés idején már csak a második lakásban volt a bojler felhelyezve. Fűtés A lakásokban, utólag kialakított konvektor fűtés van. Az épülethez három darab kisméretű tégla kémény tartozik. Szellőzés A természetes szellőztetés a nyílászárókon keresztül megoldott. A meglevő épület – szomszéd felőli falazat megtartásával történő - bontásának, technológiai leírása A bontás során első lépésként az elektromos hálózatról, víziközmű-hálózatról le kell választani az épületet, illetve a vízvezetéket el kell zárni és le kell dugózni. A vezetékek - villany, víz, fűtési csövekleszerelésének megkezdése előtt ellenőrizni kell, hogy az előkészítés időszakában a közüzemi berendezések kikapcsolása megtörtént-e. Ha igen, akkor a leszerelés elvégezhető. A tetőszerkezet bontását a héjazat bontásával kell kezdeni. A héjazat bontásával egyidejűleg kell leszerelni a bádogos szerkezeteket. A bontott anyagot csúszdán kell leereszteni (pala leszedése külön fejezetben). Bontott anyag födémen még átmenetileg sem tárolható. A héjazat elbontása után meg kell vizsgálni, hogy a tetőszerkezet más szerkezettel milyen összefüggésben van (párkány, oromfal,esetleg szomszédos épület). Veszprém, Balaton utca 3., 4529 hrsz-ú telekre készülő négy lakásos társasház ház építésének engedélyezési terve

2011. november

9 A tetőszerkezet bontási munkáit csak akkor szabad megkezdeni, ha kiderül, hogy a fedélszék egyes szerkezeti elemei más szerkezet károsodása, összeomlása nélkül kibonthatóak. Ellenkező esetben alátámasztásokat is el kell végezni saját telken belül. Az elbontott faanyagokat a padlásfödém túlterhelése elkerülése végett folyamatosan el kell szállítani. A tetőszerkezet faanyagát gombafertőzés esetén elkülöníteni, esetleg elégetni, vagy gombaölő szerrel fertőtleníteni kell, majd szögtelenítés után kerülhet csak tárolásra. A telekhatáron álló oromfalat különös gondossággal kell bontani, állványzatról, soronként felülről- lefelé haladva, ügyelve arra, hogy a szomszédos telekre anyag ne kerüljön át. A borított gerendás födém megfelelő aládúcolása után födémre állított állványt kell készíteni, amelyről a szomszéd felőli és az épület hátsó részén levő oromfalakat kell fokozatosan lebontani. A téglákat a telek építéssel nem érintett részén kell ideiglenesen tárolni és később el kell szállítani. A fafödémek bontását a felső agyagtapasztás eltávolítása után a felső deszkaréteggel kell kezdeni. Az alsó réteg eltávolítása előtt a nádazott vakolatot kell lebontani, majd a gerendákra helyezett pallóterítésről lehet az alsó deszkaborítást eltávolítani. A gerendák között levő falrészek eltávolítása után a gerendákat is le lehet a falról emelni. Az elbontott faanyagot a többi bontott fához kell szállítani, külön tárolva a segédszerkezetként később még használható elemeket. A nyílászáró szerkezetek, ajtók és ablakok ugyancsak a szerkezeti részek bontása előtt kell kibontani. Kibontás után terjedelemtől függően- kézben vagy csigával- le kell ereszteni az alsó szintre, és lerakóhelyre kell szállítani. A válaszfalak bontásánál lényegében egy alapvető szabály betartását kell biztosítani: alávágással a födémre dönteni a falat nem szabad. A szakszerű bontás végrehajtásához tehát állványt kell készíteni és bontást tömör tégla válaszfal esetén soronként- felülről, lefelé- haladva kell elvégezni. A teherhordó falak bontása szakaszos bontással, a fal mellett épített állványról végezhető. Ha a bontandó fal helyzete bizonytalanná válik, akkor biztosítani kell megfelelő alátámasztással és dúcolással. Egyéb szerkezetek bontását – áthidaló - az építés fordított sorrendjében kell elvégezni. A hasznosíthatatlan bontott anyagokat a kijelölt lerakóhelyre kell elszállítani. Az újrahasznosítani kívánt építőanyagok gondos tisztítása után depóniában tárolandók. A szomszéd felőli teherhordó falat a leendő koszorú szintjéig kell visszabontani. A vakolatot el kell távolítani és a fugákat ki kell tisztítani. Ahol szükséges ott a falazatot meg kell erősíteni. A bontott anyagok tárolás, szállítása A telek területén ki kell jelölni az elszállítandó és újrahasznosítandó tégla, és fa depóniák helyeit, úgy hogy az új épület építését ne zavarja. A tárolásnál ügyelni kell arra, hogy az egyes depóniák, rakatok magassága ne legyen túl nagy, veszélyeztetve az állékonyságot. A használható faanyagokat megfelelő alátétfákra kell elhelyezni, hogy szellőzzenek, és a megfelelő esővédelemről gondoskodni kell. Ezeket úgy kell elhelyezni, hogy az építkezés során a segédszerkezetekként használni lehessen. A falazatból kikerülő habarcs, beton és agyagtörmeléket a lerakóhelyre kell szállítani. Az egyes anyagok szállítását csak megfelelő járművekkel és rakodógépekkel lehet végezni. A rakodásnál ügyelni kell a biztonságos elhelyezésre és arra, hogy az újra felhasználásra kerülő anyagok szállítás, rakodás közben ne sérüljenek meg. Munkavédelmi és biztonsági előírások A bontás során a munkavédelmi előírásokat, ezek közül is különösen az Építőipari Kivitelezési Biztonsági Szabályzat, valamint a munkavédelemmel foglalkozó szakmai szabványok (MSZ 04.900) ide vonatkozó részeit, valamint emelőgép használata esetén az Emelőgépek Biztonsági Szabályzatát be kell tartani. A közterületre és szomszéd telekre esetlegesen lehulló tárgyak miatt, továbbá a kidőlés ellen védőszerkezeteket, figyelemfelhívó táblákat kell elhelyezni. Azbeszt tartalmú bontási anyagok kezelése Környezeti hatások Az azbeszttermékeket ma már mindenütt a veszélyes anyagok közé sorolják. Egészségkárosító hatása mára már egyértelműen bizonyított. Heveny mérgező hatása nincs és eddigi ismereteink szerint közvetlen érintése sem tekinthető veszélyesnek. Bizonyos körülmények között viszont a belélegzett Veszprém, Balaton utca 3., 4529 hrsz-ú telekre készülő négy lakásos társasház ház építésének engedélyezési terve

2011. november

10 azbesztszálak tüdő,- mellhártya- és hashártya- megbetegedéseket okozhatnak. A legismertebb ilyen megbetegedés az azbesztózis, mely a tüdőben a szilikózishoz hasonlóan a kötőhártya túlburjánzását eredményezi, mely komoly légzési nehézségekhez vezet. Nincs olyan kis koncentrációja a levegőben, amely ne okozna egészségkárosodást hosszú távon. Azbesztre vonatkozó hatályos jogi szabályozás A 41/2000. (XII.20.) EüM-KöM együttes rendelet 2001. január 1-jétől betiltotta az 1. mellékletében felsorolt, azbeszt rostot tartalmazó termékek forgalmazását és felhasználását. Az általános szabály alól a krizotilt tartalmazó termékek néhány évre kivételt képeztek, de 2005. január 1-jétől az azt tartalmazó termékek tilalma is teljes körűvé vált. Az azbesztet, illetve azbeszt tartalmú anyagot eltávolító dolgozók védelmében a 26/2000. (IX.30.) EüM rendelet tartalmaz előírásokat. A 4. sz. melléklet mérési feladatokat ír elő, továbbá ún. tisztasági határértéket is megállapít (0,01 rost/cm3). Az 1/2005-ös EüM rendeletnek megfelelően a bontási munkatervet jóvá kell hagyatni az ÁNTSZ-el, illetve be kell nyújtani az illetékes Környezetvédelmi Felügyelőségnek. A rendelet értelmében először el kell távolítani az azbesztet az épületből és csak ezután lehet hozzálátni a bontáshoz. A 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet 1. számú melléklete szerint az azbesztet tartalmazó építőanyagok hulladéka veszélyes hulladéknak minősül (pl. EWC 170605), amire a 98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet előírásai vonatkoznak. A hulladékok kezelését (gyűjtését, szállítását, ártalmatlanítását) csak arra engedéllyel rendelkező vállalkozó végezheti. A bontott palát akár értékesíteni, akár ingyen továbbadni, átadni TILOS! Az Országgyűlés által 2003-ban elfogadott Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT) f 12.1. pontjában is szerepel az azbesztmentesítési program. Azbesztre elleni légzésvédelem megvalósítása A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény előírásainak figyelembe vételével elsősorban a műszaki védelem a megoldás, mint például a hatékony szellőztetés, porleválasztás, porlekötés nedvesítéssel. A munkáltatónak adott esetben biztosítani kell például a krizotil tartalmú azbesztpala tetőszintről való lejutását, porzásmentes lejuttatást szolgáló nedvesített facsúszdát, zárt csőrendszerű anyagcsúszdát vagy ezzel egyenértékű más megoldást. Szervezési intézkedések köréből legfontosabb hangsúlyozni az expozíciós idő csökkentését. Az expozíció csökkentése érdekében a kiporzást meg kell akadályozni és minden érintkezést el kell kerülni! Ahol ez azonban nem valósítható meg, vagy nem kellő hatékonysággal valósítható meg, ott az egyéni védőeszközök használata nem mellőzhető az egészség biztonságos megőrzése érdekében. Egyéni védőeszközök használata A foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről szóló 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet előírásai között megtalálhatók azbesztre vonatkozó különleges előírások. Ennek értelmében az azbeszttel történő munkavégzés esetén előírásait az azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 12/2006. (III. 23.) EüM rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni, amely utóbbi rendelet természetesen kitér az egyéni védőeszköz használatának szabályira is. Az előírt határérték betartása érdekében az azbesztexpozíció légzésvédő eszközzel történő csökkentésekor a viselés időtartamát csak a feltétlenül szükséges, lehető legrövidebb időre kell korlátozni. A légzésvédő eszköz viselésével járó munkavégzés esetén megfelelő pihenőidőket kell beiktatni. Az egyéni védőeszköz juttatás szabályit a 65/1999. (V. 29.) EüM rendeletben foglaltakkal összhangban kell kialakítani. Az egyéni védőeszköz rendeltetésszerű használata szabályinak oktatása során az ismeretek és készség megszerzését komolyan kell venni. A munkavállalóknak tudatában kell lenniük a biztonságos munkavégzés módszereivel, az ellenőrzések módjával és gyakoriságával, a védőeszközökre vonatkozóan a tájékoztatójában közölt információkkal. A munkavállalóknak a munkavégzésük teljes időtartamában viselniük kell az egyéni védőeszközöket. Az egyéni védőeszköz szükségessége, kiválasztásának szempontjai része a munkáltató által készített munkatervnek. A munkatervet az azbesztet, azbeszttartalmú terméket tartalmazó épület, létesítmény, szerkezet bontása, illetve Veszprém, Balaton utca 3., 4529 hrsz-ú telekre készülő négy lakásos társasház ház építésének engedélyezési terve

2011. november

11 azbesztnek vagy azbeszttartalmú terméknek építményből, létesítményből, szerkezetből, járműből (hajóból) történő eltávolítása előtt kell készítenie. Az egyéni védőeszköz kiválasztása munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül. Ez természetesen nem mentesíti a munkáltatót azon felelőssége alól, hogy a munkavállalót a megfelelő egyéni védőeszközzel, szükség esetén védőöltözettel is ellássa. Az egyéni védőeszközt az utcai ruházattól elkülönítetten, az erre kijelölt, elkülönített helyen kell tárolni és a munkaterületről kivinni tilos, amely alól nyilvánvalóan kivétel a tisztítás céljából történő elszállítás. A tisztítást megfelelő felszereléssel rendelkező tisztító végezheti, ahová a védőeszközt zárt tartályban kell szállítani. A védőeszközöket minden használat után ellenőrizni és tisztítani kell. A munkáltatónak kötelessége gondoskodni arról, hogy a hibás védőeszközt az újbóli használat előtt megjavítsák vagy kicseréljék. Egyéni védőeszköz kiválasztása Az azbeszt, mint finom por elleni védelemben kiemelt jelentősége van a légzésvédelemnek, de az egyéni védőeszköz biztosítása nem korlátozódhat csak a légutak védelmére. Önálló szemvédő eszközök, vagy légzésvédelem szemvédelemmel kombinálva szükséges, amennyiben az azbeszt porként jelenik meg. A légutak védelmén túlmenően a bőr védelmére védőkesztyű és védőruha használata indokolt. Legyünk figyelmesek a különféle ajánlások esetén, mivel azok nem féltetlenül precízen vannak megfogalmazva. "Tilos a munkaruhát hazavinni!" Ez a figyelmeztetés áll egy, a Krizotil mellé készített adatlapon (1999), ami azt sugallja, hogy elégséges a munkaruha használata (a munkaruha nem azonos védőruhával). Kiömlés esetén betartandó szabályok Az azbeszt kiömlésével veszélyeztetett területet ki kell üríteni, és szakértővel kell a további teendőket megtárgyalni. A kiömlött anyagot vákuummal kell felszívni, majd biztonságos helyre kell vinni. Ebben az esetben már izolációs - a testet teljes és hermetikusan védő- védőruházat viselés szükséges, amelyek független levegőellátású légzésvédő eszközzel felszereltek. A légzésvédő eszköz kiválasztása A légzésvédő eszköz kiválasztásának első lépéseként ismerni kell a munkahelyi levegőben lévő azbeszt mennyiségét. A 25/2000. (IX. 30.) EüM-SZCSM együttes rendelet határozza meg (1. számú mellékletében) a munkahelyi levegőben megengedett határértékeket, amely esetünkben a következő.

.


2011. november

Fényképek a meglevő épületről

Homlokzat az utca felől

Nézet az udvar hátsó része felől

Nézet a hátsó udvar irányába

Utca felőli homlokzat

Utcakép délkeleti irányból

Utcai nézet hátsókert irányába

AZ Új ÉPÜLET ÉPÍTÉSZETI MŰSZAKI LEÍRÁSA Előzmények A telek Veszprém belterületén a Balaton utca elején található. A meglevő, leromlott állapotú három lakásos lakóépület zártsorúan csatlakozik - az északnyugati telekhatáron levő - szomszédos lakóépülethez. A délkeletre eső telken levő szomszédos épület és a hátsó telek irányában elhelyezkedő garázssor a telek oldalhatárára épült. A szabályozási terv előírása: Lk-16 kisvárosias övezet SZ (szabadon álló beépítés), 35 %os legnagyobb beépíthetőség, 5,5 m legnagyobb építménymagasság, 20%-os legkisebb zöldfelület, 700 m2 legkisebb kialakítható telekterület, legfeljebb nyolc lakás helyezhető el a telken. Az ingatlan tényleges területe 656 m2, a jelenlegi beépítési módja nem felel meg az előírásoknak mert zártsorúan van a két szomszédos épület kialakítva. Az ingatlan megvásárlása előtt a vevők az építési hatóságnál tájékozódtak a telken levő épület bontása utáni beépítési lehetőségekről. A telek megfelelő, értelmes beépítése érdekében az a javaslat született, hogy a meglevő - mind épületszerkezeti, mind pedig tartószerkezeti szempontból leromlott állapotú - épület helyébe kerüljön az új beépítés. Mivel ez – az övezeti előírásokkal való ütközés miatt – csak a meglevő épület részleges megtartása miatt lehetséges, ezért a szomszédos épület felőli, földszinti határoló falának felhasználásával és megerősítésével oldható meg ilyen módon a beépítés. Így a tervezett négy lakásos lakóépület számára megfelelő kertkapcsolat és szabad terület alakítható ki. Telepítés, alaprajzi és funkcionális elhelyezés A telepítés során a meglevő épület helyére kerül az új épület közel azonos utcai homlokvonallal, megtartva a jelenlegi beépítés síkját. A parkolóhelyek a telek utcai bejárata közelében - a jelenleg is meglevő - előkertben kerülnek elhelyezésre. A délkeletre eső telekhatártól az épület homlokzati síkja cca 6m és 6, 40 m közé esik. A kialakult zártsorú beépítésből adódóan és a meglevő épület szomszéd felőli falának megtartása miatt a hátsókert mérete 5 m és 5,20 m közé kerül, amely a melléképületrész lebontásával alakul ki. Az épület egyszerű elrendezésű, kontúrjai téglalap alakú befoglaló formát képeznek. Szimmetrikus alaprajzi elrendezésében középen egy átrium kerül elhelyezésre, amelyre szimmetrikusan tükrözve két-két azonos elrendezésű lakás készül a földszinten és az emeleten. Az átriumban kapott helyet az egykarú áttört szerkezetű és megjelenésű acéllépcső, amely a felső fedett pihenőről nyíló két lakás megközelíthetőségét biztosítja. A tükör-szimmetrikusan elhelyezett földszinti lakások elosztó tere az étkező, amelynek bevilágítása és természetes szellőztetése az átriumból megoldható – innen közelíthető meg a nappali tér, amelyből egy beugró előtéren keresztül nyílik a két hálószoba. A vizes helyiségek a fedett-nyitott térből megközelíthető szélfogó-előtérrel szemben levő közlekedőből nyílnak. A lakásokhoz szükséges élelmiszer és egyéb tárolás a bejárati előtérben levő szekrényekben oldható meg, megfelelő szellőztetés biztosítása mellett. Az udvarral és kerttel való kapcsolatot a nappaliból és egyik hálóból megközelíthető, a környező terepből minimálisan kiemelt, burkolt terasz biztosítja. Az emeleti lakások alapelrendezése hasonló, azzal a különbséggel, hogy a tér központi részében levő étkező a lakás elosztó tere, innen nyílik egy előtéren keresztül a két hálószoba és fürdő. A tárolás céljait a bejárati előtérben és gardrobban elhelyezett beépített szekrények szolgálják. Az emeleti elhelyezkedés miatt a jobb környezeti kapcsolat biztosításának érdekében – a nappaliból és egyik hálószobából nyílóan a lakásokhoz viszonylag nagy méretű terasz tartozik. A gázfűtés kazánjai és melegvíztárolói az épület északnyugati fal mentén levő előterekben és közlekedőkben kialakított szekrényekben kerülnek elhelyezésre. Épületszerkezetek Alapozás: A szomszédos épület melletti, megtartandó falazat alatt a helyszíni feltárás eredményétől függően utólagos alap-megerősítés szükséges. Az épület alatt egyébként 25 cm vtg vasbeton lemezalapozás

14 készül a statikai műszaki leírás szerint. A lemezalap külső szélein 45 cm széles a terepszint alá 90 cmre, fagyhatár alá lenyúló fagykötény készül. Talajnedvesség elleni szigetelés: A lemezalap alatt a teljes szerkezetet védően 1 rtg. műanyag fólia talajnedvesség elleni szigetelés készül a lábazat mögött 20-25 cm magasságig felhajtva. A megmaradó téglafalban szakaszos kibontással utólagos vízszigetelés készül. Az emeleti teraszokon, a fagyálló burkolat alatt kenhető, rugalmas vízszigetelő műanyag fólia készül, a szegélyeken festett alu lemez cseppentőkkel. Lábazat: A lábazatoknál 25 cm vtg Ytong téglafalazatra felhajtott műanyagfólia szigetelés előtt 5 cm Dow hőszigetelés kerül elhelyezésre vízzáró vékonyvakolattal ellátva. Az épület térelhatároló és teherhordó szerkezetei: A külső térelhatároló és teherhordó falak 30 cm vtg Ytong A+ falazóelemből, míg a belső 25 cm teherhordó fal P4 szilárdsági osztályú, 25 cm vtg Ytong falazóelemekből készülnek, ragasztott technológiával falazva a gyártó utasításai alapján. A megmaradó falazat 38 cm tömör téglából van, amelynek szilárdságát, állékonyságát a bontás során ellenőrizni kell (lásd tartószerkezeti műszaki leírás). Födémszerkezet, áthidalók: A földszint feletti és emelet feletti födémek „E” vasbeton gerendás szerkezetűek, 30 cm és 60 cm tengelytávolsággal, beton béléstestekkel, 3 cm felbetonnal készülnek, a statikai műszaki leírás szerinti megoldásokkal. A felső lakások bejárata előtti fedett-nyitott tér alatti födém 12 cm helyszíni vasbeton lemezből készül. Az áthidalók Ytong rendszerűek, a nagyobb áthidalások papucselemekkel kialakított monolit vasbetonból készülnek. Lépcső: Az átriumban elhelyezett emeletre vezető lépcső egykarú, acélszerkezetű. A lépcsőfokok hajlított acéllemezből készülnek csúszásgátló szemcsés műgyanta burkolattal ellátva. Válaszfalak: A válaszfalak 10 cm vtg. gipszkarton burkolatúak ásványgyapot hangszigeteléssel ellátva. Burkolatok: A padlóburkolat a terven jelölt vizes helyiségekben, konyhában, közlekedőkben, fürdőkben járólap, a nappaliban, és hálószobákban laminált parketta. A teraszok burkolata fagyálló járólap burkolat. A fürdőszobákban, wc-kben, a mennyezetig csempeburkolat készül. A konyhában az alsó bútor felett 4 sor csempeburkolat készül. Kémény, füstgázelvezetés: A lakások fűtését és a használati melegvíz ellátását kondenzációs gázkazánok és tárolók biztosítják. A füstgázelvezetést és friss levegő biztosításához a kazánhoz tartozó kétcsöves szellőző- és égéstermék elvezető rendszer készül az attika fölé vezetve. Szellőzés: Az állandó tartózkodásra szolgáló helyiségek szellőztetése természetes módon, bukó-nyíló vasalattal ellátott nyílászárókon keresztül megoldott. A belső helyiségek és konyhai elszívók szellőztetése 125 mm-es csővezetékeken keresztül a tető fölé kivezetve kerül kialakításra. Nyílászáró szerkezetek: Fix üvegezésű, bukó és bukó-nyíló és nyíló külső nyílászárók készülnek műanyag szerkezettel fokozott hőszigetelésű üvegezéssel. A belső nyílászárók szintén műanyag szerkezetűek. Tetőszerkezet, csapadékvíz szigetelés: Az „E” gerendás tetőfödém felett 2-20 cm változó vastagságú perlitbeton lejtésadó réteg készül, amelyre párafékező fólia, 15 cm vtg polisztirol hőszigetelés, gőznyomást kiegyenlítő polipropilén filcréteg, majd 1 rtg csapadékvíz elleni műanyag fólia szigetelés készül.


2011. november

15 Bádogos szerkezetek: A falszegélyek ereszkiképzés, fallefedések a műanyag szigeteléshez tartozó rendszerű, szürke színű fóliabádogból készülnek. A négyszög keresztmetszetű esőcsatornák és lefolyók szürke festett alu lemezből készülnek. Lakatos szerkezetek: Az emeleti teraszokon, a lépcsőn, illetve emeleti fedett-nyitott előtérben lapos acélból és kör keresztmetszetű tömör acélrúdból készülnek a korlátok, szürke színű égetett festéssel ellátva. Hőszigetelések A lemezalap alatt 5 cm, a földszinti padlóban 8 cm, a járható teraszok és előtér alatt 14 cm, a tetőfödém felett 15 cm, az alulról hűlő födém alatt 10 cm vtg polisztirol hőszigetelés készül. A koszorúk és vasbeton szerkezetek előtt Ytong koszorúelem, lábazatnál 5 cm Dow hőszigetelés kerül elhelyezésre. Homlokzatképzések A lábazat 20-25 cm magas vízzáró vékonyvakolattal készül, törtfehér színben. Az épület egyéb homlokzati felületei szintén önmagában színezett törtfehér színű vékonyvakolattal vannak ellátva, a hőszigeteléseknél, sarkoknál és anyagváltásoknál üvegszövet erősítéssel. Az átrium előtti emeleti falrészlet 1,5 cm vtg lécvázra erősített szürke színű fémlemezzel van burkolva. A telek és az épület műszaki adatai Övezeti előírás: Beépítés módja Telek területe: Az épület tervezett bruttó alapterülete: Tervezett beépítettség mértéke: Építménymagasság: Földszint nettó alapterülete: Földszinti fedett előtér alapterülete: Földszinti teraszok és átrium alapterülete: Emelet nettó alapterülete: Emeleti fedett előtér alapterülete: Emeleti teraszok alapterülete: Összes nettó alapterület: Összes fedett terasz alapterülete Összes nyitott terasz alapterülete:

Lk-16 SZ-35/5,5-20-700 kisvárosias lakóterület szabadon álló 656 m2 229,30 m2 35 % = mint megengedett 35 % 5,48 m < mint a megengedett 5,50 m 183,20 m2 10,40 m2 48,70 m2 164,20 m2 5,60 m2 27,70 m2 363,40 m2 16,00 m2 76,40 m2

TARTÓSZERKEZETI MŰSZAKI LEÍRÁS (a műszaki leírás végén, külön fejezetben)

ÉPÜLETGÉPÉSZETI MŰSZAKI LEÍRÁS Gázellátás A telken levő épület jelenleg is csatlakozik a gázvezeték rendszerre, amelyet az építés során – megfelelő terv és engedély alapján - át kell alakítani és át kell helyezni. Víz-csatorna ellátás Az épület vízellátása a telken már meglevő vezetékhálózat átalakításával, új közös és minden lakásban önálló vízórák elhelyezésével megoldható. Az új közös vízóra a bejárat közelében levő aknában elhelyezhető. A lakásokban az önálló vízórákat a wc, vagy fürdőhelyiségekben kell felszerelni. A szennyvizet az utcai szennyvízcsatorna hálózatba csatlakozó vezetékeken keresztül kell elvezetni, a telek északnyugati telekhatára mentén az épület alatt. A víz és szennyvízhálózat szabványos, műanyagcsöves rendszerrel kerül kiépítésre. Veszprém, Balaton utca 3., 4529 hrsz-ú telekre készülő négy lakásos társasház ház építésének engedélyezési terve

2011. november

16 Központi fűtés A lakások fűtését kondenzációs zárt égésterű gázkazánok biztosítják. A használati meleg víz előállítása szintén a gázkazán állítja elő és hőszigetelt tárolóban tárolják. ELEKTROMOS MŰSZAKI LEÍRÁS Villamosenergia ellátás, fogyasztásmérés A telek észak-nyugati kerítésfalán az elmúlt időszakban kiépítésre került a négy lakást ellátó elektromos hálózat és mérőórákat tartalmazó szabványos szekrény. Innen kerül továbbépítésre földkábelben az épületben levő lakások villamos ellátását biztosító földkábel. Vezetékek, szerelvények, világítás Az épület belső villamos hálózata az épületszerkezetekbe rejtett szerelési technológiával készül. Az alkalmazott vezetékek műanyag szigetelésű rézvezetékek. A szerelvények az alkalmazott szerelési technológiának megfelelően süllyesztettek. Pontos típusaik az építtetői igények figyelembevételével kerülnek meghatározásra. A helyiségekben általános világítás készül, a helyiségek jellegének és funkciójának megfelelő lámpatestekkel és megvilágítási szintekkel. Érintésvédelem, villámvédelem, túlfeszültségvédelem A villamos hálózaton tervezett alapvető érintésvédelmi mód: NULLÁZÁS (TN). Az épület fémszerkezeteit gépészeti csővezetékeit (víz, gáz, fűtés, szellőzés, stb…) be kell kötni az érintésvédelmi rendszerbe (EPH). Az épület villámvédelmi besorolása: R2-M2-T3-K1-S1-H3 A kiépítendő felfogóhálózat fokozata: V2b-L3a-F3/5-n-B2 Az épület villámcsapásból eredő túlfeszültség elleni védelmét az előírt B2 fokozat figyelembevételével az MSZ 274-2/1M; MSZ 274-3/2M és az MSZ IEC 1312-1 szabványok előírásai alapján kell biztosítani.

Veszprém, 2011. november

Horváth Gábor okleveles építészmérnök, építész vezető tervező É1 19-0086


2011. november

17 STATISZTIKAI LAP a Veszprém, Balaton utca 3., 4529 hrsz-ú telken levő lakóépület részleges bontásával és átépítésével készülő új, négylakásos társasház építésének engedélyezési tervéhez

Az épület jellege

Létesítendő lakások (üdülőegységek száma, db)

Az épület hasznos alapterülete, m2

4

363,40

1.1. lakótelepi épület 1.2. többszintes, többlakásos épület zártsorú beépítéssel 1.3. többszintes, többlakásos épület szabadon álló beépítéssel 1.4. csoportház (sorház, láncház, átriumház) 1.5. családi ház 1.6. közösségi (szálló jellegű) lakóépület (garzonház, otthon, szállás) 2. üdülőépület 3. hivatali (iroda) épület 4. kereskedelmi épület, szálloda (motel, panzió, fogadó, egyéb nyaraló-pihenő otthon, tábor) 5. oktatási, egészségügyi ellátást szolgáló, valamint szórakoztatási épület


2011. november

18 TARTÓSZERKEZETI MŰSZAKI LEÍRÁS a Veszprém, Balaton utca 3., 4529 hrsz-ú telken levő lakóépület részleges bontásával és átépítésével készülő új, négylakásos társasház építésének engedélyezési tervéhez A tárgyi ingatlan műszaki felmérését a Megrendelők megbízása alapján 2011. októberében Horváth Éva okleveles építészmérnök (É/2 19-0372) végezte el. Ennek alapján elmondható, hogy az ingatlan rendkívül rossz általános műszaki állapotban van. A földszintes, magastetős épületet a leírás alapján több éve elhanyagolták, így szerkezetei is teljesen leromlottak. A meglévő borított gerendás fafödém állapota is kritikussá vált. A szerkezet vizesedése miatt, mely több éve fennáll, és a fűtés hiánya miatt a falakon, fagyási károk fedezhetőek fel. Ezek miatt, illetve az új építészeti kialakítás miatt a szóban forgó ingatlan összes szerkezete bontásra kerül, kivételt képez ez alól, a szomszédos épülettel határos falszerkezet. (Lásd építész tervek) A meglévő ingatlan bontása azért problémás, mert az oldalhatáron álló szomszédos ingatlan (Hrsz.: 4530) szerkezeteit meg kell védeni. Az eredeti felmérés során ennek a falrésznek az állapota nem volt megfelelően vizsgálható. Ezért a szerkezetek, de különösen a födém bontásánál erre figyelemmel kell lenni. A bontás során a falazatot a lehető legjobb állapotában kell megőrizni, hogy fogadni tudja az új „E” gerendás födémszerkezetet. A falazat alapozási rendszerét a bontás során fel kell tárni (kutatóárokkal), hogy biztonsággal eldönthető legyen annak teherbírása. A bontás után a kérdéses falszerkezet statikus általi felülvizsgálata szükséges. A meglévő épület bontásánál figyelembe kell venni az új tervezett épület geometriai kialakítását is. A meglévő épület alapozási szerkezeteit csak a szükséges síkig szükséges visszabontani. A tervezett épület leírása: Az enyhén lejtős területre egy földszint + emelet nagyságú, lapostetős, 4 lakásos lakóépület készül. Ennek befoglaló mérete 24,80 m x 9,50m. Az épület két traktusú. Jellemző traktusszélessége a földszinten 5,17m, illetve 3,40m, míg az emeleten 5,25 m, illetve szintén 3,40m. A földszinten az épület szabályos téglalap alaprajzú, az emeleten pedig a terasz mentén a homlokzati falak vissza vannak húzva. A tervezett épület korszerű falazati rendszerrel (YTONG), és hagyományos „E” gerendás födémszerkezettel készül. Földszinti padlóvonal: ±0.00 = 276,40 Bf Alapozás: Az engedélyezési terv elkészítéséhez talajmechanikai szakvélemény még nem állt rendelkezésre. A tervezett új épület jellegét figyelembe véve, és Megrendelői kérésre a tervezett épületet monolit vasbeton lemezalapra kerül. Ez azért szükséges, mert az épület fokozott hőszigetelési rendszere miatt, a lemezalap alá, 5 cm teherbíró hőszigetelés (építész terv szerint) kerül. Így az épület függőleges terheit csak egy méretezett, kétrétegű vasalással ellátott vasbeton lemezalap képes felvenni. Az építészeti kialakítás miatt a lemezalap 25 cm vastagságú. Ez a meglévő épület miatti bontás is indokolhatja, ugyanis a bontás során a talaj „zavartalansága” nem biztosított. A lemezalap szélein (külső falazati kontúron), egy a lemezalap alatt elhelyezett fagykötényt kell készíteni. Ez 45 cm széles, és minimum az eredeti terepszint alatt 90 cm-rel végződik, így a szerkezet felfagyása nem fordulhat elő. A lemezalap alatti talajt megfelelően tömöríteni kell. Ha az eredeti talaj a feltárás után nem tömöríthető kategóriába esik, akkor mindenféleképpen talajcserét kell végezni. A megmaradó fal alapozását fel kell tárni, és ezt követően lehet eldönteni annak szükséges erősítését. Az új épületrész alapozását a meglévő épület alapozási síkjához kell igazítani. Az új rész alapozási síkja nem lehet a magasabban mint a szomszéd épület alapozása. A talajvíz mértékadó szintjéről, és esetleges agresszivitásáról adat nincsen, de a szakvélemény elkészítését követően a tervezett épület szigetelési és alapozási rendszere pontosítandó. Az épületet csak geotechnikai szakvélemény alapján készített alapozási terv alapján szabad kivitelezni.


2011. november

19 Függőleges teherhordó szerkezetek: Az épület függőleges teherhordó rendszere a földszinten, és az emeleten egyaránt 30 cm, illetve 25 cm vastagságú YTONG falazat, építészeti terv szerinti kiírásban. A 25 cm YTONG falazatok P-4-es szilárdsági osztályúak. A megmaradó falazat 38 cm-es kisméretű tömör téglából van, de ezt a bontás után ellenőrizni kell. A falazatot vékonyfugás (ragasztott) kivitelben kell készíteni. A falakat a gyártó utasítása szerint kell kialakítani. Vízszintes teherhordó szerkezetek: Mindkét tervezett új födémszerkezet „E” gerendás, 19-cm es beton béléstesttel, és 3 cm felbetonnal. A gerendaosztást a tervezett építészeti igényeknek megfelelően, a válaszfalak alatt gerendakettőzéssel kell kialakítani. A gerendák tengelytávolsága a terhelésnek megfelelően 30 cm, illetve 60 cm. A földszint feletti födémen a lépcső felérkezésénél (fedett előtér), egy 12cm vastagságú monolit vasbeton födémszakaszt kell kialakítani. A falakban elhelyezkedő nyílásáthidalásokat, a fesztávolságtól függően YTONG rendszerű áthidalókkal kell készíteni. A nagyobb nyílások feletti áthidalókat YTONG papucselembe helyezett, egyedileg méretezett vasbeton áthidalókkal kell elkészíteni. A födémszerkezet feltámaszkodásánál mindenhol vasalt vasbeton koszorú készül különböző keresztmetszetekkel, mely biztosítja a gerendák megfelelő felfekvését, és segít az épület térbeli merevségének kialakításában. A meglévő falszakaszra a födém felültetését gondosan előkészített fészkekben kell elkészíteni. Az „E” gerendákat a meglévő falra minimum 15 cm re be kell ültetni, és a gyártó utasítása szerinti ágyazatot biztosítani kell. A födémszerkezet építésénél a gyártó utasításait be kell tartani. Lépcső: A földszintről az emeletre vezető lépcső acél tartószerkezetű, egykarú lépcső. A lépcsőszerkezet az alaplemezre, illetve a földszint feletti födém élére támaszkodik. Teherhordási rendszerét illetően kéttámaszú tartó, melynél a fellépők szélén elhelyezett acélelemek dolgoznak. A lépcsőfokok építész terv szerinti kialakításúak, de a homloklemezhez mereven kapcsoltak. Tetőszerkezet: A tervezett épület lapostetős kialakítású, ahol a vízszintes födémszerkezetre kerül rá az építészeti rétegrend. A lejtést adó réteget maximum 700 kg/m2 térfogatsúlyú anyagból (perlitbeton) szabad kialakítani. Anyagminőségek:

Alapbeton: C 20/25-16-F2 Vasbeton: C 20/25-16-F2 Betonacél: B500B Felhasznált szabványok: EC szabványsor (EC1-EC8) Munkavédelem: A kivitelezés során a munka- és balesetvédelmi előírásokat be kell tartani, és a betartásukat a felelős műszaki vezetőnek ellenőrizni kell. Minden munkafázist csak arra kiképzett, balesetvédelmi oktatásban részt vett dolgozó végezhet, aki a védőfelszereléseket köteles használni. A vasbeton szerkezetek zsaluzatát és alátámasztó állványzatát a dinamikus hatásokat is figyelembe vevő terhekre méretezve kell kialakítani, és az állványzatot minden irányban merevíteni kell. A szerkezetek szélein védőkorlátokat kell kialakítani. Budapest, 2011. november

László Zoltán tartószerkezeti tervező T-T 01-11-272


2011. november

CÍMLAP. Építtetők: Építész tervező:

Recommend Documents