CÉLTARTALÉK KÉPZÉSI SZABÁLYZAT
CIB Nyugdíjpénztár
2011
Bevezetés Jelen céltartalék képzési szabályzat célja, hogy szabályozza a CIB Önkéntes és Kölcsönönös Nyugdíjpénztár esetében a céltartalékképzésre vonatkozó követendı szabályokat a vonatkozó kormányrendelet elıírásai alapján.
Általános elvek A pénztár bevételeibıl köteles fedezeti, mőködési és likviditási alapot létrehozni, és azokat a törvény elıírásai szerint felhasználni. A fedezeti alapon belül elkülönítetten kell kezelni az egyéni és a szolgáltatási számlákat.
A fedezeti alap a szolgáltatások finanszírozására, a mőködési alap, a mőködési költségek fedezésére, a likviditási alap az idılegesen fel nem használt pénzeszközök győjtésére és - a másik két alap általános tartalékaként - a pénztár fizetıképességének biztosítására szolgál.
A pénztár bevételeit a következık szerint kell a gazdálkodási tartalékokba elhelyezni: a) a tagok által fizetett tagdíjat, a munkáltatói tag (munkáltatói tagok) által fizetett hozzájárulást, a vagyon értékesítésébıl származó összeget és a tagok egyéb befizetéseit az alapszabályban meghatározottak szerint - a pénztár mőködési szükségleteinek megfelelıen - fedezeti, mőködési és likviditási tartalékba, b) a befektetések hozamát abba a tartalékba, amelynek befektetésébıl származik. A pénztár igazgatótanácsa külön határozatban dönthet úgy, hogy a fedezeti tartalék (egyéni számlák összessége, illetve a szolgáltatási tartalékok összessége) javára más tartalék(ok) befektetési hozamát jóváírja, c) a rendszeres támogatóktól befolyó összeget, valamint az adományokat a támogató rendelkezése szerinti tartalékba, ennek hiányában a likviditási tartalékba, d) amennyiben a CIB Önkéntes Nyugdíjpénztárnak lenne kiegészítı vállalkozási tevékenységbıl származó bevétele, valamint az egyéb bevétele azt a mőködési tartalékba, (jelenleg a Pénztárnak kiegészítı vállalkozási tevékenysége nincs). e) a belépı tagok által hozott egyéni fedezetet a fedezeti tartalékba kell helyezni.
A kiadások a következık szerint teljesíthetık: a) a szolgáltatási kiadásokat a fedezeti alapból; b) a mőködési kiadásokat, ideértve a tárgyi eszközök beszerzését, létesítését, felújítását a mőködési alapból; c) a tagoknak visszatérített összeget a fedezeti alapból kell fedezni; d) a befektetések vagyonarányos költségeit annak az alapnak a terhére kell elszámolni, amellyel kapcsolatban felmerült, ideértve a befektetett, illetve a forgóeszközök között kimutatott kamatozó értékpapírok beszerzési árában felhalmozott kamat összegét is. A befektetésekkel kapcsolatos bevételek és költségek elszámolása során a bruttó elszámolás számviteli alapelvének érvényesülését biztosítani kell.
Amennyiben a tagi lekötéssel rendelkezı pénztártag az egyéni számláján nyilvántartott megtakarításaiból felvételt kíván teljesíteni, erre csak a tagi lekötéssel érintett összeg kétszeresét meghaladó összeg erejéig van mód. A tagi lekötés során lekötött rész szolgáltatás alapjául nem számítható be.
A közgyőlés dönt arról, hogy milyen módon kell a likviditási és a mőködési alapnak az elıirányzott szintet meghaladó részét felhasználni. A fedezeti alap részét képezı szolgáltatási számlák elıirányzott szintet meghaladó részét nem lehet a fedezeti alapon kívül felhasználni.
Céltartalékképzés általános elvei A pénztárnak céltartalékot kell képezni a pénztár mőködési, illetve kiegészítı vállalkozási tevékenységével kapcsolatos jövıbeni kötelezettségekre, a pénztártagok részére nyújtandó nyugdíjszolgáltatások fedezetére, a pénztár fizetıképességének biztosítására, a mőködési, a fedezeti (egyéni számlákhoz és a szolgáltatási tartalékokhoz tartozó), valamint a likviditási célú befektetési portfóliók értékelési különbözetére, továbbá a bevételként elszámolt és az egyéni számlán jóváírt, de pénzügyileg nem rendezett tagdíjakra (meg nem fizetett tagdíjak), valamint az azonosítatlan befizetések befektetési hozamára.
Mőködési céltartalék Mőködési céltartalékként kell megképezni és a mérlegben kimutatni a pénztár mőködési, illetve kiegészítı vállalkozási tevékenységével kapcsolatos jövıbeni kötelezettségek (ideértve az igénybe vett likviditási tartalék visszapótlási kötelezettséget is) fedezetére képzett céltartalékot, amelyek - a mérlegkészítés idıpontjáig rendelkezésre álló információk szerint - várhatóan vagy bizonyosan felmerülnek, de összegük vagy esedékességük idıpontja a mérleg készítésekor még bizonytalan, és azokra a pénztár a szükséges fedezetet más módon nem biztosította.
A pénztár a szokásos mőködési tevékenységével kapcsolatos, rendszeres és folyamatosan felmerülı költségeire céltartalékot nem képezhet.
Mőködési céltartalékként kell kimutatni a mőködési célú befektetési portfólió mérlegfordulónapjára, illetve a negyedév utolsó napjára vonatkozóan meghatározott, felhalmozott kamatot is tartalmazó piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegében megképzett céltartalékot. A mőködési célú befektetési portfólió értékelési különbözetébıl képzett céltartalékon belül külön kell kimutatni az idıarányos kamat, a járó osztalék, a devizaárfolyam-változás, valamint az egyéb piaci értékítéletbıl adódó értékkülönbözet összegét.
Fedezeti céltartalék Fedezeti céltartalékként kell a mérlegben kimutatni a pénztártagok részére nyújtandó nyugdíjszolgáltatások fedezetének győjtésére és a szolgáltatások finanszírozására szolgáló az Öpt. 36. §-ának (3) bekezdése alapján elszámolt bevételek és az Öpt. 36. §-a (4) bekezdésének a) és d) pontja alapján elszámolt költségek és ráfordítások különbözetének összegében megképzett - fedezeti céltartalékot.
A fedezeti céltartalékon belül elkülönítetten kell kimutatni az egyéni számlákon jóváírt szolgáltatási célú bevételekbıl, valamint az egyéni számlák fedezetét képezı eszközök befektetésébıl származó realizált hozambevételekbıl, illetve ezen eszközök értékelési különbözetébıl képzett céltartalékot, továbbá az egyéni számlákról a nyugdíjszolgáltatások finanszírozására a szolgáltatási tartalékba átvezetett összeget, valamint a szolgáltatási tartalék fedezetét képezı eszközök befektetésébıl származó realizált hozambevételekbıl, illetve ezen eszközök értékelési különbözetébıl képzett céltartalékot. A fedezeti célú befektetési portfólió értékelési különbözetébıl képzett céltartalékon belül külön kell kimutatni az idıarányos kamat, a járó osztalék, a devizaárfolyam-változás, valamint az egyéb piaci értékítéletbıl adódó értékkülönbözet összegét.
Egyéni számlákon kell kimutatni a szolgáltatások fedezetére a felhalmozási (várakozási) idıszakban összegyőjtött, a pénztártag adott idıpontban fennálló követelését, amely nyugdíjba vonuláskor a részére járó nyugdíjszolgáltatás megállapításának alapjául szolgál, illetve a várakozási idı letelte után az Öpt. 47. §-ának (4)-(5) bekezdése alapján a pénztártagnak kifizethetı.
Az egyéni számlákon elkülönítetten kell kimutatni: a) a szolgáltatások fedezetére befizetett tagdíjakból, tagdíj célú támogatásokból, a tagok egyéb befizetéseibıl, a támogatók által juttatott rendszeres támogatásokból, eseti adományokból az egyéni számlán jóváírt összegeket; b) az egyéni számlákon kimutatott fedezeti céltartalék befektetésébıl származó realizált nettó hozambevételekbıl az egyéni számlán jóváírt összegeket; c) az egyéni számlákon kimutatott, nyugdíjszolgáltatás fedezetéül szolgáló eszközök mérlegfordulónapjára, illetve negyedév utolsó napjára vonatkozóan meghatározott, felhalmozott kamatot is tartalmazó piaci értéke és a könyv szerinti értéke közötti különbözet összegében megállapított értékelési különbözetbıl az egyéni számlán jóváírt összegeket; d, az egyéni számlákról vezetett analitikus nyilvántartásban külön ki kell mutatni a tagi lekötések összegét.
A más pénztárba átlépı vagy tagsági viszonyát egyéb módon megszüntetı pénztártaggal való elszámolás során a pénztártag egyéni számláján meglévı tagi követelés összegében kimutatott értékelési különbözetet a fedezeti tartalék realizált hozama terhére kell kifizetni. A kifizetett összegben figyelembe vett értékelési különbözet összegével a fedezeti céltartalékon belül megképzett értékelési különbözet céltartalékát felhasználásként nem lehet elszámolni. A fedezeti tartalék realizált hozama terhére kifizetett értékelési különbözet összegével a tárgyidıszakban realizált nettó hozam összegét a hozamfelosztást megelızıen csökkenteni, a felosztandó értékelési különbözet összegét pedig növelni kell.
Szolgáltatási tartalék Szolgáltatási tartalékon kell kimutatni a nyugdíjszolgáltatások finanszírozására szolgáló összegeket. A szolgáltatási tartalékon belül elkülönítetten kell kimutatni: a) a nyugdíjszolgáltatások és azzal kapcsolatos költségek teljes fedezetének biztosítására az egyéni számlákról átvezetett összegeket; b) a szolgáltatási tartalékként kimutatott fedezeti céltartalék befektetésébıl származó realizált nettó hozambevételeket; c) a szolgáltatási tartalékon kimutatott, nyugdíjszolgáltatás fedezetéül szolgáló eszközök mérlegfordulónapjára, illetve negyedév utolsó napjára vonatkozóan meghatározott, felhalmozott kamatot is tartalmazó piaci értéke és a könyv szerinti értéke közötti különbözet összegében megállapított értékelési különbözetbıl a szolgáltatási tartalékon jóváírt összegeket.
Likviditási céltartalék Likviditási céltartalékként kell a mérlegben kimutatni az idılegesen fel nem használt eszközök győjtésére, valamint a pénztár fizetıképességének biztosítására szolgáló - az Öpt. 36. §-ának (3) bekezdése alapján elszámolt bevételek és az Öpt. 36. §-a (4) bekezdésének d) pontja alapján elszámolt költségek és ráfordítások különbözetének összegében megképzett -, továbbá az azonosítatlan (függı) befizetések befektetési hozamának összegében, annak fedezetére képzett céltartalékokat.
Likviditási portfólió értékelési különbözetébıl képzett céltartalékként kell kimutatni a likviditási célú befektetési portfólió mérlegfordulónapjára, illetve negyedév utolsó napjára vonatkozóan meghatározott, felhalmozott kamatot is tartalmazó piaci értéke és a könyv szerinti értéke közötti különbözet összegében megképzett céltartalékot. A likviditási célú befektetési portfólió értékelési különbözetébıl képzett céltartalékon belül külön kell kimutatni az idıarányos kamat, a járó osztalék, a devizaárfolyam-változás, valamint az egyéb piaci értékítéletbıl adódó értékkülönbözet összegét.
Egyéb likviditási célra képzett céltartalékként kell kimutatni a mérlegben a pénztár folyamatos fizetıképességének biztosítására, valamint a pénztár alapszabályában meghatározott egyéb célokra képzett tartalékok összegét.
Azonosítatlan befizetések hozamának fedezetére képzett céltartalék Az azonosítatlan befizetések befektetési hozamának fedezetére képzett céltartalékként kell kimutatni a mérlegben az átmenetileg függı befizetésként nyilvántartott pénzeszközök befektetésébıl származó, realizált hozambevételekbıl a befizetések azonosításakor az egyéni számlán jóváírt tagdíj célú bevételek idıarányos hozamának pótlása céljából képzett tartalékot, valamint a be nem azonosított befizetések befektetése esetén az értékelési különbözetbıl képzett céltartalékot.
Az azonosítatlan (függı) befizetések azonosításakor, azok befektetésébıl származó nettó hozam likviditási tartalékban kimutatott összegét a fedezeti tartalékon belül az egyéni számlákon a hozambevételekbıl képzett céltartalékra, a likviditási céltartalékon belül az egyéb likviditási célokra képzett céltartalékra, illetve a tartaléktıkére kell átvezetni. A visszautalt összegre esı hozamot a likviditási céltartalékon belül az egyéb likviditási célokra képzett céltartalék javára kell átvezetni.
Meg nem fizetett tagdíjak céltartaléka
Meg nem fizetett tagdíjak céltartalékaként kell kimutatni a mérlegben a tagdíjkövetelések a mérlegkészítés idıpontjáig pénzügyileg nem rendezett ráfordításként elszámolt összegét. Amennyiben a pénztártag a tagdíjat a pénztár alapszabályában megjelölt idıtartamon túl nem fizeti (a tagdíj meg nem fizetés kezdı idıpontja), a tag egyéni nyugdíjszámlájának befektetésébıl származó hozama csökkenthetı a mindenkori pénztári egységes tagdíjnak a mőködési és likviditási tartalékra jutó hányadnak megfelelı összeggel, de legfeljebb a hozam összegével. A mőködést megilletı összeggel a tartaléktıkét, a likviditási tartalékot megilletı összeggel a likviditási céltartalékot kell növelni az egyéni számlán jóváírt hozambevételekbıl képzett céltartalék felhasználása alszámlájával szemben. A ráfordításként elszámolt tagdíjhátralék összegét a tagdíj rendeltetésétıl függıen - mőködési célú tagdíjak tartalékaként, - fedezeti célú tagdíjak tartalékaként, és - likviditási célú tagdíjak tartalékaként kell megképezni. A meg nem fizetett tagdíjak céltartalékának képzése a Pénztárnál évente egyszer történik. A Pénztár a tagok egyéni számláját nem csökkenti a költségekkel.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Jelen Céltartalékképzési Szabályzat a CIB Nyugdíjpénztár Igazgatótanácsának 154/2011 (2011.02.22.) sz. határozatával 2011. január 1-tıl lép életbe. Jelen szabályzat hatályba lépésével a 2006. január 1-tıl hatályos szabályzat érvényét veszti.
Jelen Céltartalékképzési Szabályzatban foglaltak betartásáért és betartatásáért, a CIB Nyugdíjpénztár igazgatótanácsának tagjai felelısek.
A Pénztár IT elnöke felelıs a Céltartalékképzési Szabályzat rendelkezéseinek aktualizálásáért, így a hatályos jogszabályoknak, a CIB Nyugdíjpénztár Alapszabályában foglaltaknak való megfeleléséréért. A szabályzat szövegében történt változtatásokat minden esetben a Pénztár Igazgatótanácsa elé kell terjeszteni.
Budapest, 2011. február 22.
....................................... az Igazgatótanács elnöke
