C enzurat VL Évfolyam. 8 - 9 . azám.
Augusztus—Szeptember 1936.
HiraANIIAS (T E S T V É R IS É G )
A JÁNOSRENDI
SZÖVETSÉG
HIVATALOS LAPJA
KÉZIRAT SZABADKŐMŰVESEK SZÁMÁRA. SZE R K ESZTI:
AZ U N IÓ D TAGJAIBÓL ALAKÍTOTT SZERKESZTŐ BIZOTTSÁG
CU PR IN SU L Comunicat oficial. F r/. O. B .: Lanţul F r/. Dr. L. F . ; D espre arta regală F r/. Dr. E. J . : Contribuţiuni la istoria franc masoneriei m aghiare din sec. XVIII. „Clădim liberi templul umanităţii“ F r/. Dr. L. B .; Ce e adevărul tn jurul rasselor umane ? Francmasoneria din ţară. Ştiri din lumea mare.
TARTALOM
INHALT
Hivatalos közlemény
Amtliche Mitteilung
B. O. t v / . : A lánc
B r/. O. B .: Die Kette
Dr. F. L. tv /.: A királyi művészetről
B r/. Dr. E. I.: Daten zu der Geschichte der ungarischen Freimaurerei des XVIII. Jahrhunderts.
Dr. J. E. tv / . : Adatok a XV111. századi magyar szabadkőművesség történetéhez „Az emberiség templomát szabadon építjük“
„Den Tempel der Menschheit wollen wir frei bauen".
Dr. B. L. t v / . : Mi az igazság az emberi fajok körül
B r/. Dr. L. B .; Was ist die W ahrheit um die menschlichen Rassen.
Belföldi szabadkőművesség
Freimaurerei im lnlande.
Hirek a nagyvilágból.
Nachrichten.
Szabadkőmüves-irodalom D E N T A L -D E P O T Balassa József: Kossuth Amerikában. 2*50 P.
Dr. B L A T T N E R
Balassa József: A szabadkőművesség tör ténete. 1'— P. Balassa József: A szabadkőművesség ké zikönyve. (Káté.) I. Inasfok 150 P. II. Legényfok.
1*— P.
ni.
1*— P
Mesterfok.
ORADEA
Az itt felsorolt művek meg rendelhetők a „Humanitás“ kiadóhivatala utján.
Strada Dr. Aurel Lazar No. 4.
Kiadó!
Kiadó!
1936. VIII.—IX. hó.
VI. évfolyam. 8—9. szám. , ;
K É Z IR A T
SZABAD K ÖMÜ VESEK
SZÁMÁRA
A V .E .N .É .M .D . A tiszteletrem éltó és feledhetetlen em lékezetű elődök fárad o . zásai nyom án 5886 év novem ber havában m egvilágositott
UNIÓ t.\ és t . w . fennállásának ötvenedik évfordulóját ünnepli ebben az esztendőben- A becsületes m unkában és a szk. esz m ékért vivott nem es küzdelm ekben gazdag ötven év m egünnep lésére segítségül hivunk és sz e re te tte l várunk m inden jó szk .t-t, aki. a M. L. N. R. fennhatósága a la tt dolgozó JÁNOSRENDI SZÖVETSÉG tagjai közé tarto z ik , d e m eghívunk és szeretettel várunk bárm ely m ás főhatóság a la tt dolgozó m inden jó t-t, aki az Unió m unkáját az eltelt ötven év alatt érd ek lő d éssel figyelte és m egtisztelő jelenlétével a mi ünnepünket m ég bensősége sebbé, még m agasztosabbá óhajtja tenni. 1936 évi novem ber havában, a m egvilágositás ötvenedik évfordulóján, ünnepi díszm unkát tartu n k az UNIÓ szentélyében elő re gondosan kidolgozott prog ram szerint. K érjük m indazokat, akik egyénenként résztv en n i kívánnak ünnepi m unkánkon és az azt követő vakoláson, ke gyeskedjenek érkezésü k időpontját legkésőbb 1936 novem ber hó 1-ig közölni velünk, hogy megfelelő szállásról gondoskodhassunk szám ukra. A t pp érdem es Fm tt-it kérjük, hogy u g y a n e rre az id ő p o n tra név és szám szer int közöljék a p-ukból résztv en n i szándékozókat, kikre nézve ezzel az egyéni jelentkezés fölöslegessé válik. U gyanerre az időpontra k érjü k m indazokat, kik ünnepi m unkánkon fel szólalni kívánnak, hogy ebbeli ó h ajukat szintén szíveskedjenek velünk közölni. A ré sz le te s p ro g ra m o t a díszm unka pontos dá tum ával idejében közölni fogjuk. Cluj, 1936 évi szept. hó 20-án. „ Ö .\! Ü .\! Ö .\!
UNIÓ t .\ és t.\ páholy.*, fő m estere, világosságai továbbá valam ennyi m e ste r, legény és tanonc-fagja. f -
121
Irta: B. O. tv .’. A lánc, amelyet alkotunk, oly széles, hogy mind az öt világrész belefér s az eszméink oly dúsak, oly zenélök, hogy vig tavasszá enyhülhet a tél, hát m i okozza mégis, hogy olyan fáradt és viszhangtalan körülöttünk a tá) ? s az élet, m elyet megszebbitni vágyunk, mért oly beteg és mérthogy egyre fáj? A haladás, mit oly szent áhítattal hirdetgetünk, mért nincs ? S velünk mi van ? legendás álmok tüzével szivünkben Don Quijotte-ok vagyunk mindannyian ? mért oly kopár a lelkünk m ély hitével megmunkált föld? Miért nem kél ki magunk ? H át nagy szavakkal játszó bamba gyermek, vagy elátkozott álmodok vagyunk ? Nem 1 Láncunk, melyet alkotunk, oly széles, hogy mind az öt világrész belefér s az eszméink oly dúsak oly zenélök, hogy vig tavasszá enyhülhet a té l; hát ne tegyünk másokat felelőssé a kudarcért: mibennünk van az ok, ha győzni tudnak kristálytiszta célon fennhéjázó és sötét frázisok! A zavarosban lelketlen halászók oly gyilkos módon fognak össze mind, hogy azt, aki rajtuk áttörni vágyik, foglyul ejti egy acéllabirint, mi meg csak állunk jószándékra várva s az ajkunk halk varázsigét morog, hát csoda, ha a naivitáson győznek a vakmerők, ä nyers kalandorok ?
Vessük le a mimóza-palástot a szent tűzzel, m ely lelkűnkben lobog, kovácsolódjunk zuzhafatlan lallá s álljunk, miként dönthetetlen oszlopok; hisz őket csak az önérdek feszíti, bennünket pedig égi láz hevít, egy lendület! és játszva m ind letörjük a démonok minden bilincseit!
'
,
s
Ha mi is mint ők, oly m ód összefognánk, kétségtelen a végső diadal s akkor — de csak akkor! — felzendülhet boldog derűvel ajkunkon a d a l: „A lánc, amelyet alkotunk, oly széles, hogy mind az öt világrész belefér is az eszméink ol dúsak, oly zenélők, hogy vig tavasszá -enyhülhet a tél“. Ó, enyhüljön már tavasszá a té l !
...
Elmondotta a CONCORDIA é s HORIA DD-nak 1936. évi junius hó 20-án tartott közös János-ünnepi munkáján Dr. F. L. tv.*. K ét szó van előttem . M egsim ogatom , fel-fel dobom ,'játszom vele. Egy főnév és eg y m elléknév. A főnév az »anya« után talán a n y elv legszebb szava : a »m űvészet«. Benne v an m inden, am iért érdem es élni. B enne van, am i az em b ert felem eli a durva rögtől s felviszi csillagos m agasságok felé, a szellem békés birodalm ába. B enne v a n m inden szépség és m inden össz hang, am it a költők színes és forró szav ak b a álm odtak, festők vászo n ra leheltek, szobrászok m árványba fa rag tak , zeneszerzők a zengő hang szá r nyain a v ilág b a küldtek. Benne van a szépségre szom jas em b eri lélek üdítő itala. B enne v an a tudat,- hogy többek vagyunk az eg y szerű állatnál, m ert a test szükségletein kivül ki tudjuk elégíteni lelkünk k iirth atatlan v ág y ó dását a szép után. Ez a m agasztos főnév »m űvészet« kap hozzá m éltó büszke jelzőt s lesz belőle »királyi m űvészet«. Nem lesz több általa, m ert a m űvészet é r ték e nem attól függ, hogy király-e, v a g y koldus, aki gyakorolja. De a szuverén főnévhez hasonló rangú jelző illik. Két szuverén h atalo m k erü lt
123
itt össze két szóban. A kettő közül a m űvészet a hatalm asabb, m ert ki rá ly o k születnek és m eghalnak, á m :a m űvészet halhatatlan. Ö rök élet v ár a királyi m űvészetre is, m ely a mi szim bolikus nyel v ü n k szerint m ag át a szksséget, a kőm ivesi életfelfogást, életm ódot, a kőm ivesi eszm ények összeségét foglalja m agában. Pontosan m eghatározni e fogalom lén y eg é t nem tudta egy sem a szó nokok hosszú sorában, akik évszázadok óta a földkerekség m inden pontján kőm ivesi összejöveteleken tag lalg atták e két szó értelm ét. Millió és millió beszéd hangzott el valam iről, am it szav ak b an kifejezni nem lehet. Csak rezd ü lő sejtésekkel érzi a sziv, mi az királyi m űvészet. N egatívum okkal inkább m egközelíthetjük. Tudjuk, hogy ak it rossz a k a ra t, bosszú, elfogultság, elvakultság, gyűlölködés v ezet, az nem jár el a k irályi m űvészet szellem ében. Tudjuk, hogy aki m egalázza em bertestvéré í, aki ellenséget lá t benne, ha az m ás fajhoz, más valláshoz tartozik, m ás nyelven beszél, az nem fogta fel a királyi m űvészet értelm ét akkor sem , h a öreg köm ives, akinek kötényén kopottra foszladoztak m ár a m esteri rózsák. N em azonos a királyi m űvészet az élet m űvészetével sem . G ondtalan, sim a, zökkenők nélküli élete lehet sokaknak, akik napsütésben, fényben, b ő ség b en élnek, de sohasem fogják m egtudni, m i az a királyi m űvészet. És lehetnek m ások, h án y a to tt, v ih arv e rt életűek, akik gyötrelm ek sziklái kö zött, gondok felhői a la tt tengetik életüket, de vállukon o tt rag y o g a ki rá ly i m űvészet a ra n y palástja, am ely a lélekre derűt á ra sz t a legkinzóbb m eg p ró b áltatáso k idején is. Á m m indezek csak negatívum ok és m eg h atáro zást nem leh et rájuk építeni. Én az t hiszem , a királyi m űvészet igazi értelm ét talán nem is fog juk előbb felfogni, csak m ajd az utolsó óráb an , am ikor a legfőbb biró, a lelkiism eret előtt kell szám ot adnunk eltö ltö tt életünkről. Mikor m ajd kö zeledik ez az utolsó óra, m ikor a szem tükre m egtörik, m ikor a lélek el szállni készül s az ön tudat utolsó, pislákoló szikrájának fénye m ellett viszszatekintünk elm últ életü n k re s aláz at költözik azok szivébe is, akik mig éltek , gonoszak és gőgösök voltak, — az utolsó órában, am ikor m egszólal a lelkiism eret azokban is, akikben addig n ém a volt, am ikor m eghallják s z a v á t azok is, akik addig süketséget színleltek hangja előtt, — az utolsó ó rá b an világos lesz m ajd előttünk a királyi m űvészet teljes értelm e. ; A kkor eszm élünk m ajd rá, hogy am i az ételben iz, a v irág b ah illat, a gyüm ölcsben zam at, a csókban kéj, az v o lt. a mi életünkben a királyi m űvészet. T estvérek, ezt a p o h a ra t az örökkön élő királyi m űvészetre emelem, s azoknak üdvére, ak ik b en mi, gyarló közkatonák, összpontosítva látjuk a legtöbb szks-i erén yt, sze retett nag y m esterein k re s R om ánia N em zeti N ag y p áh o ly ára.
124
Adatok a XVIII-ik századi magyar szabadkőművesség történetéhez I. Gróf Teleki József két levele fiához a szabadkőm űvességről. Az alábbi k ét lev elet Im re Sándor egyetem i ta n á r u rn á k köszönhe tem , aki gróf teleki Lászlónak a K egyenc Írójának családtörténetével fog lalkozott nevelésügyi szem pontból. Ő ta lá lta e leveleket az A rdeali Mu zeum cluji lev éltáráb an . Gróf Teleki József a »Kegyenc« Írójának n ag y a p ja volt. .M indkét levele intést tarta lm az a fiához, gróf Teleki Lászlóhoz (a »Kegyenc« hasonnevű Írójának apjához) a szabadkőm űvesség ellen. A levelek érdekesek szerzőjük szem élyén kivül a z é rt is, m ert belőlük látjuk, hogy egyes főúri körökben hogyan v élek ed tek a szabadkőm űvességről. I, T eleki József levele fiához, Lászlóhoz, G öttingába, 1786 m árcius 15-én, B écsből: » . . . Tudod, édes fiam, hogy az Írásban ad o tt instrukcióm m ellett felhiván tég ed e t az öcséddel e g y ü tt elindulástok előtt Szirákon, a z t m ondtam szóval, hogy teljességgel nem akarom , hogy eg y itek is a freim aureri társa ság b a álljon, tu d v án , hogy Cordines u ram az. (C. tan ító ja volt T. L.-nak). E rre m indaketten engedelm ességeteket ígér tétek . Mely szerint nagy kedvetlenségem m el esék itten tudtom ra, hogy te, m ihely ide feljöttél, m indjárt egész erővel azon v oltál, hogy m ég itt a freim au rerek közé állj és nem ra jta d m ult el, h a elm últ. Tudod fiam , m it fogadtál, m ikor a B écsbe való feljöveteleddel oly nagyon m egsértettél, hogy t. i. csak a z t bocsássam m eg, soha m eg nem igye kezel bántam . E pedig m ég n ag y o b b m egsértődésem re le tt volna és van, m ert 'a z ifjúi éretlen szelesség volt, e pedig m eg átalk o d o tt v a k m erő indulatból és aty ád d al való nem gondolásodból szárm azo tt. Mely szerint jelentem , hogy ezen ak a rato d ró l letégy, m ert egyfelől sem m i szükséged re á nincs, m ert se jobb, se tudósabb v a g y okosabb az által, se pedig g az d ag ab b v ag y egészségesebb az által m inden bizonnyal nem leszel, m ás felől pedig az é n rendelésem et falban rugód. A zt bizony, édes fiam , tud m eg, hogy én bizony szeretlek, d e az én sze re te tem nem v ak és h a te olyan dologban az én ked v em et m egsze ged, am ely et én erővel m eg nem akadályozhatok, bizony én nekem is v ag y o n m ódom olyan dologban a te kedvedet m egszegnem s ez u tán is leszen, am elyben te engem m eg nem ak adályozhatsz, m ert én bizony e g y engedetlen fiam nál inkább tudom sze retn i akárkinek annál jobb fiát. Em ellett pedig az U r Istennek áld ását sem várhatod m ag ad ra. M ely dologról elv áro m haladék nélkül igaz indulattal Írandó válaszodat«. T eleki László v álasza nem került a kezem be ; ta rta lm a m eglátszik az az apa következő lev elé b ő l:
125
II.
Teleki József fiához, Pestről, 1786 szeptem ber 4 .:
»Akarom nagyon, hogy abban a társaság b an nem állottál é s , am int irod, nem is fogsz állan i az én m egegyezésem nélkül. Ezt kívánja a fiúi szeretet és kötelesség és ezekkel egyben k ö ttetett Isten áldása. H a jó okait adhatod a rra való vágyódásodnak, v ag y inkább h a jó o k ait adhatnád, nem csak reád nézve való m egegyezésem et öröm est ad n ám , hanem m ag am is veled eg y ü tt közikbe kész volnék állani. D e édes fiam , am ely argum entum okat vag y is inkább indító okokat te elé hozol, az csak jól gondolkodó gyerm eknél se érne sem m it, annyi v a l inkább m eg érteszü: em bernél. Ha az a m otívum , hogy egy F eder (götingai eg y etem i ta n á r) eg y ... (nem tudom kibetüzni) etc. ezt cselekszi és gyönyörködik benne s szerencséjének tartja, hogy ezt cselekedte v a g y cselekedhette etc. _— érne valam it, ú g y nincs olyan hibás dolog, am ely et szépnek nem tehetnénk. Ú gy az erkölcstelenséget a Dávid, a Salam on, a Julius Császár, a H enricus Ivus példájával, a v allástalanságot, isteni félelem nek m eg utálásával a C herbury, a Tindal, V oltaire, D iderot, D’A rgent, Frederic le G rand példájával jónak és tetszhetőnek tehetnők. Praejudiciis auctoritatis non lab o rat vir sapiens. V alaki m ég ab b a a társaság b a állott, egyik se tudta előre v a g y igen kevés, hogy miből áll. És igy abból, hogy oda állott, levitásnál egyéb n em látszhatik ki. Ha m ár egyszer oda állo tt, az esküvése m ár anyn y ira m egkötheti, hogy a voxa szab ad ság a az által egészen elvesz h e te tt. H a pedig csak praesum tióból kellene is Ítélni azon szerzetről, rosszabb praesu m tiót teh et ez ellen nem annyira az, hogy sok g az em ber és az em beri nem zet sepreje a leghíresebb logekban, m int Száldobosi a berliniben, v étete tt bé, m ert ez hibából és nem -ism erés ből is m egeshetett, m int az, hogy ilyen em ber m ocskai g y ak ran igen n a g y tiszteletben v an n ak azon társa ság előtt, am elyre leid er! leid er! le id e r! én is sok péld ák at tudnék m ondani. Különben mikor h aza jő a z urfi, akkor is eleget beszélhetünk erről, m ert itt m ár ritk a tiszt ta rtó és kulcsár, aki az nem volna s gondolom, hogy m ár v a la m e ly ik ' lovászom is az«.
II. Milyen volt a XVÜÍ-ik századi szabadkőművesek . munkája ? A szabadkőm űvesek szervezetét Sándor István, a XVIII. század nagy polihisztora (1756— 1815) »Sokféle« eim ü gyűjtem ényében a következőké pen irja l e : E g y ü lek ezet m indenféle rendet m agában foglal. A fejedelem , fő-em ber és a m esterem b er atyafiakká válnak benne s kötelezik m agokat e g y -e g y titoknak ki nem nyilatkoztatására, m ely itt különös esküvés alatt reáju k bizatik. A zoknak szám a, akik bevétetik m agokat, nincs m eg h atá ro zv a, s mégis e titok m indazoknál, akik a R endbe illendőképen nincsenek felvéve, m ég eddig m indég ism eretlen, v ag y legalább m ég sem bizonyos senki, aki a.R en d en kivül vagyon, hogy a z t ism eri. E n év A tyafi (B ruder) olyan nevezet, m ely et minden S zabad Kőmű vesek v áltv a adnak egym ásnak, m ivel ők m ag okat m indnyájan, m int S zab ad Kőm űvesek, hasonlóknak nézik. A szokások véghezvitelét, am e-
126
ly ekre a gyülekezetben vigyáznak, az ő Titkaik-ülésének nevezik és ha szavuknak ebben h itelt adhatunk, ők e titkok által »minden jó erkölcsök elkövetésére vezéreltetnek«. A közibük v aló bejutás az ő nyelvükön a v i lágosság m e g lá tá s a ; és proiánoknak n evezik azokat, akik az ő gyüleke zetükhöz nem tartoznak. Az asszonyi n em et gyülekezetükből teljességgel kizárják, hogy »azáltal egyszerre m inden íecsegést és v etélk e d ést az ő kerületükből kitilthassanak«. N em külöm ben, hogy a rág alm azásn ak elejét vehessék, s hogy gyülekezetüknek valóságos tá rg y á t g y an ú b a n e hozzák. A S zabad K őm űvesek R endje különféle Lozsikban (páholyokban) v an elosztva. E szó : Lozsi, jelenti azt a h ely et, ahol a g y ü lek ezet szokott ta r tatni, s eg y ú ttal azo k at a tagokat, akikből a gyülekezet áll. M indenik abba a Lozsiba tartozik, m elybe felvétetett, m indazonáltal m ásba is bem ehet, anélkül, hogy hivattatnék, sőt anélkül, hogy valaki ism erné és ekkor látogató Atyafinak neveztetik. ' M indegyik Lozsinak vagyon eg y Elöljárója, kit Székm esternek szokás nevezni és k ét Vigyázója. Lozsit tartani an n y it tesz, m int a re n d titkos szokásainak ülésére egybegyülni. A Lozsit felnyitni: az ünneplést elkezdeni, a Lozsinak e fel nyitása csakí akkor kezdődik, h a az összegyűlt A tyafiak m eggyőződtek róla, hogy sem m iféle profán nem lá tja őket. H a azonban m inden óv ato sság m el lett is egy v ag y m ás profán a T á rsaság b a befurta m ag át, te h á t az első, aki észre veszi, felk iá lt: esik az eső, s a R endnek m inden foglalatosságai azonnal m egszűnnek. A Szabad K őm űvesek akárhol ak a d n ak össze, bizonyos jeleikről e g y m ást m egism erik, m ire testük bizonyos m ozdulása, bizonyos illetés a kéz adásban és bizonyos szavak szolgálnak ; e jelek, valam int szinte a garáditsok, (fokozatok), különfélék náluk, m ert tudni való, hogy a S zabad Köm üvességben három g arád its találkozik, ú g y m in t Tanitványi, Legényi és Mesteri garádits. Mind ezen jelek, m elyek eg y éb k én t m agukban apróságok, oly ham arság g al ad atnak, hogy kivévén az A ty afiak at, m ások soha ész re nem v e szik. Am ikor gyűlést tartan ak , m inden A tyafi „fejér bőrből való köriil-ruhát hordoz m agán, m ely hasonló m ódon p ár szijjal körül k ö ttetik “ . A Lozsinak a Tisztjei ezen a körül-ruhán kivül m ég a köm ivességnek m ás eszközeit is vise lik, úgy m int „a szeglet-mértéket, a tzirkalm ot, a vakoló kalánt“ s több efélét. Az újonnan felveendő ta g sötét szobába hozatik be. Itt a n ev e, rendje, s: h iv atala felől m egkérdeztetik, s m indene elvétetik, valam ije aranyból, ezüstből, v a g y m ás »bányásznából« n ála található, úgym int órája, tobáktartója, csatijai, gom bjai s több eféle. A zután a jobb térd e m eztelenné tétetik, az egyik czipelőjét pántofel m ó d jára hátulról letep o d tatják véle, »leg-ottan a szem ei keszkenővel bé-köttetnek, s ilyen állapotban v ag y egy óráig m agánosán h agyattatik, s tulajdon elm élkedéseinek által-adatfatik«. V égre az A tyafi, akinek be-kell ő tet a. G yülekezetbe hozni, a s e té t szobából elő-hozza, s a Lozsi ajtaján, m int K őm űves kopog. B elülről hasonló módon felelnek n é k i; ezek u tán az ajtó m eg-nyilik, s-»az A spiránt béhozattatik«. A Lozsi szobának a közepén »a padláson Salam on T em plom ának rom ladékai v an n ak ábrázolva«, m ely ek e t három szor eg y m ás u tán körüljártatnak a felveendő taggal és m ivel a körül-járás közben a szem ei szün telen bekötve m aradnak, azon van n ak a többiek, hogy »körül-ruhájoknak
127
ő szv e-zu zásáv al s z e re z te te tt zörgés á lta l őket ijedésbe hozhassák«. Utol já ra a Székm esterhez jut, aki karszéken egy ó ltár forma előtt üldögél, am ely e n Sz. János Évangyeliom a, ; e g y szegletm érték és egy czirkalom fekszik. Itt lev étetik szem eiről a keszkenő, s azon szem pillantásban látja m a g á t m inden A tyafiaktól körülvéve, kik a m ezítelen kotzperdet (kardot) kezökben tartják , m elynek a hegyét feléje fordították. A kkor a Beszélő A tyafi tu dtára adja, hogy abban a Rendben, am elynek ő m ost tag ja lesz, »semmi nem találkozik, am i a V allással, az O rszággal és a jó erkölccsel ellenkeznék.« A n n ak -utánna a jobb térdével vánkosra térdepeltetik, s a czirkalom nak két hegye közül az egyiket a m ellének a bal old alára te szik ; neki pedig a jobb kezét az E yangyéliom ra kell tenni, s m egígérni, hogy ő a Rendnek titk ait soha nem ak arja k i-n y ilatk o ztatn i; s ha az esküt v a la h a feltörné, h atalm at ád, hogy a nyelve ki-vágattassék, a szive a tes téb ő l ki-szakasztassék, m eg-égettessék, ham u v á tétessél s a levegőben elszó rattassék . M inekutána ez m eg-lett az Evangyélium o\ m egcsókolja, s a S zékm esternek a jobbjára érkezik, kitől azonnal a körül-ruhát m egnyeri, s a jeleket m egérti, m elyeket úgym int S zabad Kőműves T anítványnak tu dnia és esm érnie kelletik«. H a az tá n Szabad Kőműves Legény lészen, csak ném ely form alitások n ak kell m ag át aláv etnie, melyek nem olyan fo n to sa k ; de a Mesteri garádicsot m egnyerni, az m ár több cerem óniával jár. Egyéb képek között, m elyek a Mesteri Lozsiban a padláson le v an n a k rajzolva, szem lélhetni egy koporsónak a k ép ét is. A Szabad K őm űves Legénnyel, aki M esterré ké szül lenni, három szor körüljáratják a L o z sit: az tá n egyszerre m egragadják, a rc á t „fejér gyóltsal, m ely véresen néz ki“ , befedik, az a la tt valam ennyi jelenlévő A tyafiak, S zabad Kőműves M esterek a koezperdjeknek hegyét az ő testének tartják , s őtet ilyenképen egynéhány szem pillantásig feküdni h ag y ják . Erre az első V igyázó A tyafi a kezével három szor tapsot üt, azon n al ki-ki az ő koezperdjét ism ét hüvelyébe béteszi. Ezek után a Szék m ester az újra felv ett M esterhez közelebb lép, kezénél fogva segiti a fel kelésben, s v ég re az ő újonnan n y ert tisztjének a jelei tu d tára adatnak. Tábla Lozsinak neveztetik azon vendégség, m elyet a Szabad Kőm ű v ese k m agok közt tarta n ak . A Székm ester itt az első hely et foglalja el, s a g y e rty á k szüntelen három szeglet form ára helyeztetve vannak. A tálak hárm anként, ötönként, hetenként, kilencenként hozatnak f e l; a palackok pedig és a p o harak a ven d ég eleibe az asz ta lra tétetnek. A nnak-utánná n ég y féle egészség hozatik fel közakarattal, tudniillik az O rszág U rának az eg észsége, a S zékm esternek az egészsége és valam ennyi A tyafiak egész sége. Ezek az egészségek szint anyi idő a la tt és szint oly cerem óniával ivódnak, v alam int a K atonáknál szokás, akiket m ustrálnak; s u g y an azon szav ak k al is szoktak élni. A palackokat puskapor tartóknak, a bort puska pornak, s a p o h arak at ágyuknak nevezik. A beszélgetés a jó erkölcs és az- illendőség tö rv én y ének alája van vetve, o tt sem a Vallások külömbségéről, sem pedig az országiás dolgairól legkisebb em lékezet sem történik, s ki vannak rek esztv e m inden csufolkodások, s m ég an n ál inkább m inden gorom baságok és rágalm azások. (Sándor I .: »Sokféle«, I. köt. 109— 116 1.) K ö z li: Dr. /. E.
128
„Az emberiség templomát szabadon építjük“ A „D ie Drei R inge“ a „L essing zu den drei R ingen“ csehszovákiai n ag y p áh o ly közlönyének julius-augusztusi szám a „hivatalos közlem ények“ ro v atb an m ag y ar szöveggel is a következő közlem ényt teszi k ö z z é : Valahányszor láncunk u j taggal bővül s első szabályos lépteit meg teszi, emigy o kta tju k : „M agadban kutass, m agadon m unkálkodj, tulajdon bensődből hozzad felszínre az igaz em beriség m indazon -kincseit, m elyek ott m ég fel nem ism erten szunnyadnak. Ha e kincseket feltalálnod nem sikerül, úgy k e zeid m indig üresen m aradnak, azokba m ás m it sem tehet. — A z egyedüli m it érted tehetünk, s m eg is te s z ü n k : segítünk neked a keresésben. M űhelyeinkben, kedves t v . ' . — em , nagypáholyunk ölében, szám os oly ö rö k ö lt1kincs nyugszik, m ely n a g y elődeinktől szárm azik,- telítve szépséggel, gazdagon bölcseségben és erőben. M élyüljünk el egészen e kincsek m eg látásáb a és felism erésébe, m ert csak felem elkedhetünk és g az dagodhatunk általuk. O lyannyira tarta lm asa k , hogy a belőlük kisugárzó erő m egsegíti a m agunk épitő m unkáját, de azonfelül a rra is képesít, hogy m ások m unkáját is öröm m el akarjuk tám o g atn i m indott, ahol seg ítség ü n ket szívesen látják. Aki azt ak arja, hogy h áza erősen álljon, m élyre fek tesse alap k ö v ét a m egszentelt hazai föld ölébe, oda, hol term ésk ő bizto sítja hordképességét. A .napi politika futóhom okja, m ely szin tjét óránként v álto ztatja, nem alkalm as talaj oly ház em elésére, m ely vih aro k n ak is ellenáll. Ő rködjetek a ház .m e ste ra d ta stílu sa felett, m ert ellenkezik a szépség fogalm ával annak keverése. A tég larak ás, eg y s csupán csak egy telken történjék. Boltív csak oda kerüljön, hol azt k ét erős oszlop, ta rt ja. Reped a boltív, ha az oszlop inog, m indegy hogy m ely irányban, m ert ez az erő alap ig azság a. M unkátok közepette őrizkedjetek m inden megkötött-ségtől. S aját népetekben csak akkor fogtok gyökeret v erh etn i s körében: m unkálkodhatni, ha keresőknek hozzátok intézett bizalom teljes kérdéseire nyugodtan fe le lh e tite k : „elh atáro zásain k at külső befolyások nem irá n y ít ják, az em beriség tem plom át teljesen szabadon építjük.“ ,
129
Mi is az igazság az emberi fajok körül? Dr. B. L. t v .\ előadása a P ax ó b a n I. M ielőtt mai m u n k ám at, az em beri fajok kialakulásának tárg y a lá sá t m egkezdem , egy házi, az az belső kérdésre szeretn ék válaszolni. E gy k ér désre, m elyet többen te tte k föl és am ely v álto za ta ib a ^ is körülbelül igy s z ó lt: „Mi köze v an a szk /.-ség n ek a fajokhoz 7“ , vagy fordítva, mi köze v a n a fajoknak a szk .'.-ség h ez ? N em hiszem , hogy a kérdés feltevői ab ból a gondolatm enetből indultak volna ki, h o g y de s'rigiis quae non sunt, in k áb b azt hiszem , hogy a fajok kérdésének tárg y a lását sem időszerűnek, sem kőm üvesi m egm unkálásra alkalm asnak nem találják. Már pedig kedves tv .'.-e im , ha a kőm üvesség rendeltetésének m eg ak a r felelni s h iv a tá sá t teljesíten i akarja, ra jta kell, hogy ta rtsa kezét az élet érverésén. S ha m a m eg tapintjuk e z t a z t érv eré st, nem a lelki problém áknál, nem a gazda ság i kérdéseknél fogjuk a legm agasabb láz tü n e te it konstatálni, hanem a fajok kérdésénél. O lyan m ag as romboló láztüneteket, m elyek m ár-m ár az eg ész szervezet létalap jait tám adják és v eszélyeztetik és em bert em berrel olym ódon állítanak szem be, hogy a középkor rém séges gyűlöletei és ke gyetlenkedései — az em beriség akkori és m ai kulturszinvonalát figyelem be v év e , — szinte eltörpülni látszanak. A kkor a k ereszt jegyében a vallás v o lt a jelszó, m a a szv asztika jegyében a fa j, melynek szent nevében minden brutalitás, minden embertelenség dicsőséges tetté magasztosul. A kkor is az v o lt a sz k /.-sé g kö telessége és szerepe, m int m a, hogy m int az igazság és igaztudás fö lk en t és beavatott lovagja szellem fegyvereivel harcba vonuljon és hirdesse az igazságot, hogy minden vallás közös ereáetü test vérvallás és csak gonosz szándékú emberi machináció tudta és akarja, olyan mélyre, olyan áthidalhatatlanra agitálni a szakadékot közöttük, m int ahogy a z t m a teszi a z evidensen egy törzsből elágazott testvérfajok között. Ma sem m arad h atu n k tétlenül, szk .’.-esek. K eresnünk és hirdetnünk kell az igaz-ság o t, fel kell v ilágosítanunk a félrev ezetettek et, a rosszul inform áltakat, d e ta lá n m égis jószándékuakat, csittitanunk kell a szenvedélyek tulm agasra csapó lán g jait és m eg kell védenünk az em beri m éltóságot, a felebaráíi sz e re te t isteni tö rv én y ét. S zeretném , ha m unkám ' további során v alam it is el tudnék érni, ig y kitűzött célom ból. Tudom , hogy nem könnyű a szerepem , tudom , hogy v á g y a m összetörik m ihelyt szem bekerül az élet kegyetlen valóságával, de hiszem , hogy a kőm űvesek igazságtisztelete és igazság befogadásra b eál líto tt lelkülete seg ítségem re lesz m um kám ban és igy sikerül visszhangot kelten em a testv érsziv ek b en , m inden jószándékú em berekben. N agy E ndre irta valahol, hogy furcsa, hogy a régi róm ai császárok k é te z e r éves tö rtén e lm e m ilyen világosan, a pórusok és hajszálcsövek kö zelségében áll előttünk, viszont eg y re több te rü le t rekesztődik el Európá ban, m elyről m a a rádió korában k ev eseb b et tudunk, m int am ennyit P erik lész korában egy k ré ta i sütöm ester tu d o tt a kinai birodalom ról.
130
A jövő tö rtén észe is hiába p róbálja m ajd az egykorú könyvek é s aíjságok közlem ényeiből kiásni' tájék o ztató an y ag át. A külföldi újságokban ködös, fan tasztikusan eltúlzott p lety k á k a t talál m ajd, a belföldi újságok pedig egyszólam ú, állandóan forrponton ta rto tt áradozásaikkal arról tá jé koztatják, hogy az egész nem zet különvélem ény nélkül őrjöngő rajo n g ás sal h ú zta a diktátorok kocsiját, hogy a z tá n az extázis g y ö n y ö rév el do b ja m ag át a kerekek elé. Mert m a, am ikor m inden arc egyszínű, m erev á l-arccá v an kendőzve, em berről em b ern ek beszélni csak a vonagló fintor tu d . M ár pedig én m ost em berről em bernek ak aro k beszélni, m ikor főm.*, tv .v ü n k felszólítására a m a m esterségesen legnagyobbra felfújt problém á ját, a fajok k érd ését akarom veletek e g y ü tt m egvizsgálni, de fintor nélkül úgy a ti, m int az én részem ről. A fintoron kivül azonban ab ban is igaza v an a fönti m eg állap ítás nak, hogy h a v alak i csak kissé is belem erül a fajok kialakulásának, főleg eredetüknek v izsgálatába és az ezzel a kérdéssel foglalkozó irodalm i te r m ékek csak egy részét is áttanulm ányozza, belejut e g y o ly an chaosba, m elyből csak az irók és tudósok különböző b eállíto ttság a szerint alk o to tt teóriák és hipotézisek, de főleg fantáziák utján lehet az ú g y n ev e zett igazságra, a k iutra rábukkani, de ezek is m indig egyénien színezettek. Két dolgot azonban m ár itt kezd etb en is leszögezhetek, m ég pedig, h o g y a legbiztosabb és legigazoltabb m egállapítás sem föltétien biztos és, h o g y a köztudatban élő és a m indennapi életben, — m ég a m ü v eit em berek •életében is — használatos m egállapítások, m egrögződött m eg győződések egész biztosan ham isak. T alán csak céltudatosan ham isak ? Csak eg y b en kell eg y koncessziót tennem N agy E ndrével szem ben, hogy t. i. ő csa k ,2000 évről ir, itt pedig sok százezerről v an szó. . A legszebb m esekönyvnek, a genezisnek, Mózes első könyvének m e g állap ításait az em ber keletkezéséről, terem tésérő l m indnyájan ism erjük. E szerint különböző em berfajtákról e g y á lta lá b a n nem leh et beszélni és nem is beszél senki egész Noé három fiáig, Sem, Kam és Jafetig , akik v a la hogy, persze hogy hogy, a z t nehéz lenne m egm agyarázni, az em beriség 3 fö és eg ym ástól jelentősen különböző fajtájának lettek az ősapjai. Á lta lában Á zsiában Sem, A frikában K am és E urópában Jafet utódai te rje d te k el a bábeli n y elv zav arás után. M ás m a g y a rá z a t nem volt és nem is k e re se tt m ást az e m b e risé g e m é rt a budhista és a görög m itológia is isten terem tm én y ek én t látja az em bert. Igaz ugyan, hogy a budhizm us a 8,400.000 isten terem tette élőlényfajta között 900.000 fajta em b ert külön bö ztet m eg (H elm uth von G lasenapp, D er Hinduismus). íg y volt ez eg ész D arw inig, ki a fajok keletkezését sorozatos és fokozatos fejlődésben és a véletlenül tökéletesebbre fejlődött eg y ed ek egym ást keresésében és v á la sz tásáb an lá tta m eg. N agyon kom oly, okos tudósok azonban d acára, h o g y D arw in ta n a az idők folyam án elfogadott és elég jól bizonyított ig azsá g g á nőtt, m ég m a is tag adják e tanok h ely esség ét és az em b ert, m int k é sz em b ert látják m egjelenni a földön. B izonyítékaik n em is o lyan egyszerűen eldobhatok, de D arw in ig azságának m a m ár, h a nem is teljes, de an n y i kézzel fogható bizonyítéka v an a m egtalált csontokban és rajzokban,
131
ho g y kom olyan csak az ő igazságait fogadhatjuk e l.'• Azonban, m int a z t a régi. korok h ag y o m ányainak, Írásainak- kutatói oly Sokszor konstatálják, hogy a rég i Írások, szájhagyom ányok a való igazságot tartalm azzák, de a felism erhetetlenségig eltorzítottam igy a három ősap ára vonatkozóan itt is v a n e g y újabban m indjobban terjedő és nagyon érdekesen és m eggyőzően b izo n y íto tt nézet, t. i., hogy az em beriség tén y leg három ő sap ára v e z e t h ető vissza. M égpedig úgy, hogy a három em berform áju m ajom , az o rá n g után, a csim pánz és a gorilla a fejlődés során külön-kiilön is elérte az: em berfokot és m ég m a is m egláthatok a három ősapának jellegzetes sa já t ság ai az egyes n ag y o bb em ber.családoknál, pf. a mongolok föltétlenül a z o ra n g -u tan leszárm azottai. Innen van az tá n az em beriségnek. 3 fötipusra oszth ató arcu lata is, am it Linné nagyszerűen igy jellemez : • A z e u ró p a i: könnyelm ű, éleslátásu, találékony, törvények által leh et ko rm án yo zn i. Az á z sia i: kegyetlen, pom paszerető, fösvény, vélem ények által leh et korm ányozni. Az a frik a i: rav asz, lusta, nem törödő, erőszak által korm án y o zh ató , E zt a három a rc u la tá t az em beriségnek láthatjuk London, P áris és Berlin utcáin, de m eg találh atju k ugyanezen nagyvárosok állatkertjeiben is, a lárm ás, erőszakos, kéjhajhász csim pánzban, a m éltóságteljes, filozofikus és önm ag áv al beérő orangban, a lusta, rav asz és brutális gorillában. Min denhol közöttünk élnek ezek a típusok és keresik a szám ukra legm egfele lőbb külvilágot, társa ság o t és ilyen m essziről m agukkal hozott, ala p te rm é szetü k n ek m egfelelően viselkednek és élik életüket. M ert az átö rö k lé s h a tá ro z o tt tö rv én y e szerint sem m i sem veszhet el abból, am i egyszer egy élet vérk erin g éséb e b elékerült. Lehet, hogy egyébb és m ás tulajdonságok töm eg éb en jelentéktelenné válik, de m int csirája akár a jónak, a k á r a rosszn ak m egm arad az eleven táp talajb an és bizonyos kiváltó m om entu m o k ra bárm ikor uj fejlődésnek indulhat. Idióta, teh át a fejlődésben visszam aradt egyedeknél pedig eg y en esen föltűnően kiüt V alam elyik ős, bárm ilyen m ag asra fejlett nép kebelében születik is az illető. A fejlődés további során folytonos differenciálódás, de nem uj fa j képződés az em beriség sorsa. Uj íajképződésről a z é rt sem lehet beszélni, m e rt ak k o r meddő ivadékok keletkezhettek volna csak, m int a ló és sza m ár keveredéséből szárm azó öszvérek. Á m az em ber m inden fajtája v ig an kev ered h etik és k ev e red v e differenciálódik is. A differenciálódás azonban nem csak keveredés u tján történik. Éghajlat, táplálék, az életküzdelm ek különbözösége, kulturális elszigeteltség, m ind-m ind okai a differenciálódás nak. H ogy ez a differenciálódás mily gyors, a rra érdekes F ranz B oas ki m u ta tá sa , hogy az É szak-A m erikába bevándoroltak koponyája m ár a kör v etk ez ő generációban m egváltozik, vagy pl., hogy A ustrália D arling v idé k ére beván d o rló it b ritt szárm azású em berek, o tt igen nagyra m egnőnek. Itt szem eink előtt is, a sport, az életfölfogás,, a szépségideái válto zása s a já t g en eráció n k at differenciálja egész jelentősen és szem m el láthatóan. A z em berfajták m egoszlását csak az utolsó 50—60 évben kezdték a differenciáció szem pontjából vizsgálni és igy 4 főcsoportra osztani az em beriség et. D e kétségtelen, hogy m indezek a csoportok keverékfajták és.
132
hogy v an neh án y kisebb csoport, m ely a 4 csoport egyikébe se osztható be. F ajtákról te h á t csak, m int 'n e m tisztákról, m int fajtacsoportokról beszélhetünk, m ert m ég a főcsoportok is átm ennek egym ásba. E urópában a Földközi-tenger környékén és N y u g atázsiáb an év e zre dek ó ta éltek fehér népek, az u. n. kaukázusiak. Ezek 3 alcsoportra, az északi szőkék, az átm eneti alpesiek és déli sötéthaju fehérek csoportjára oszlanak. Ez utó b b iak at m editerran, v a g y ibéri fajtának is nevezik. K eletázsiában és A m erikában a sárgabőrü, sim a, feketehaju fajcsoport uralko dott. A frikában a négerek, A usztráliában, Ú jguineában a prim itiv fekete austráloidok. De m int m ondtam , e n é g y főcsoport egész se re g kis n ép csoportot figyelm en kivül h ag y és a főcsoportok egym ástóli elhatárolása eg y általán nem tökéletes. Griffith Taylor a rra gondol, hogy a m ongol tipus az á rjá n a k n ev ezett típusból alakult ki, am ely közös alap ja v o lt úgy a m ongolnak, mint az északi fajtának. A z árja szó onnan ered, hogy a 3 legfelsőbb indiai kaszt n ev ezte igy m agát. S zanszkrit nyelven az árja szó szabadot, n em est jelent. íg y n ev ezték m agukat a perzsák is. Ma etnográfiái alapon árján ak nevezzük az indo-germ án népek és n y elv ek összes csoportjait kivétel nélkül. j Elliot Sm ith „A z ősi kultúrák vándorlása'* cim ü m üvében k. b. ezt i r j a : Az egész földön úgy látszik külön neolit (csiszolt kőkorszak) kulturtipus volt elterjedve, am elynek jellem vonásai sokkal hasonlóbbak eg y m ás hoz, sem hogy különböző vidékeken külön-külön fejlődhettek volna ki. Ez az eg y etem es k u ltú ra m agában foglalta a m editerran faj la k ta terü le te k et: Elő- és H átsóindiát, a Csendes-O ceán kinai partjait és azontúl M exikót és P erut is. A neolit kultúrának ezt a sajáto s fejlődési form áját, m elyet a szerző heliolit, napkőkulturának, a neolit kultúra e g y alcsoportjának nevez, a következő érdekes szokások jellem zik: 1. a körülm etélés, 2. a couvade, az az érdekes szokás, m ely gyerm e'k szülésekor az ap á t fekteti g y erek ágyba 3. a kenegetés, 4. m úm iák készítése, 5. m egalit em lékek em elése, 6. a gyerm ek fejének m esterséges eltorzítása, 7. a tetoválás, 8. a kigyó és a nap vallási kapcsolata,, 9. a szvásztika, a h o ro g k ereszt szerencsét hozó sym bolum a. Elliot Sm ith ezek et a szokásokat a Földközi tenger, India és a Csendes-O ceán egész területén nyom on kö v ette. A hol az egyik szokás él, o tt többnyire a többi is előfordul. Krisztus elő tt 15.000-től Kr. e. 1000-ig lassacskán, fokozatosan az egész világ m elegebb öveire rá te r jed ez az akkori legm agasabb kultúra, m elyet b arn a em berek terjesztettek és amelyet az arab sivatag szemita nom ádjai is áivettek. A XVIII. században, mikor ez a k u ltú ra őshazájában m ár a fejlődés e g y sokkal m ag asab b fokát érte el, K elet-India, M elanezia és P olinézia sok népét az először hozzájuk jutott hajósok m ég ezen a heliolit kulturfokon találták. N em m egyek m élyebben bele a tudósok által ilyenform án k u tato tt és ilyenform án elh atárolt népfajok keletkezésének és to v áb b i fejlődésének tárg y a lásáb a,m ert csak m ás tudósok m áshonnan hozott bizonyétékaival szolgálhatnék, de m egállók itt e g y p illanatra, hogy az eddig (Kr. e. 1000 évnél tartu n k ) m ondottakból leszűrjük az ered m én y t: Különálló em beri fajok csak teljesen zárt terü le te n és különös klim a tikus és életviszonyok között tu d tak kialakulni. D e am int a terület m eg-
133
nyilt, felfedeződött, m ár kezdődött á m ás fajok, azaz helyesebben a m ás hol differenciálódott fajok beszivárgása,' a keveredés és a m agasabb kultúra uralom ra jutása. A népek tö rtén ete nem m ás, mint a fajok k ev e red ésén ek hatalm as ro m antikája. Huxley m ár régen m egállapította, hogy a z egyptom iak és India dravidái közös ered etű ek és hogy Indiától Spanyolo rszágig nagyon széles övben barnabőrü em berek éltek. Tehát tiszta fajo kat elképzelni csak úgy tudnánk, ha évezredes izoláltságot is hozzájuk tud nánk képzelni. Ilyen izoláltság hosszú időn keresztül csak nagyon ritka, eld u g o tt helyeken volt lehetséges, m ert lélekvesztőiken, kanoeikon a b a r nabőrü em berek m essze ten g erek et is bebarangoltak, m indenütt kev ered v e és elszó rv a egyéniségük és kultúrájuk n y o m a it/m e ly e k m a is m eg talál h ató k és felism erhetők. H uxley szerint ezek a barnabőrü emberek voltak az ősi neolit kuliura fáklyahordozói, a civilizáció megteremtői és a m ai modern népek ősei. Az. észa ki és m ongol népek talán csak északnyugati és észak keleti á g a i ennek az alaptörzsnek. * * * Dr. Langdon Down, ki az idiótákat és gyengeelm éjüeket először osz to tta b e az orvostudom ányban, ezeknek a szerencsétlen, fejlődésben viszsz a m a ra d t egyedekriek az etimológiai tulajdonoságai szerint m egállapította, h o g y A ngliában, N ém etországban egész csomó idiota van, kik külsejük és m ag ata rtásu k u tán az ethiopiai vagy negroid fajhoz tartozók és főleg egész n a g y szám ban v an n ak a tipikus m ongolok, függetlenül attól, hogy azok a szem élyek, kiktől szárm aznak, m ilyen m agas társadalm i fokon állan ak és m ennyire tiszta angol-szászok, germ ánok, vagy franciák kiné zésükben és m inden élétnyilvánulásukban. És dr. Langdon Down óta a v ilág m inden elm eg yógyintézete m eg k ü lö n b ö zteti'a mongoloid, a kalm ük stb. típusokat. N em csak az idióták m ongoloidsága található m eg azonban, hanem irók, orvosok és m űvészek m ár ré g ó ta tudják, hogy N yugateuróp áb an szám os szem élyiség van, kiknek külseje h atáro zo tt mongol típusú, és ezek rendesen egész originális, nag y teh etség ű em berek, kiváló szí nészek, politikusok, sikeres m iniszterek stb. Pl. L ansig am erikai állam titkár 1921. m árc. 12.-én a Times-b án egyikét kora legtehetségesebb és leghíre seb b franciáinak, C lém enceaut igy irja le : „A rcvonásai, bőrszíne és term e te egy kinai m andarinra em lékeztetnek a régi birodalom ból stb. stb. kitűnő tipus, h atalm as intelligencia stb. stb.“ M aguk a franciák pedig „le vieux t a ta r “ becéző nevel adták neki. E zek után nézzük, hogy is állunk a nyelvek után való beosztással, m ert e g y időben a , filológusok m ár m ár összek ev erték a nyelvet a fajtával. A közös nyelv azonban csak azt jelenti, hogy az azt beszélő népek v a la m ikor erősebben k ev ered tek .egym ással, am i W e ls szerint nem a közös eredetet, hanem a közös jövőt mutalja inkább. C ornw al lakói pl. m ár telje sen angolok és elfelejtették az ősi kelta nyelvet. A z indo-európai, v a g y árja nyelvcsalád, m ely m agában foglalja az angol, francia, ném et, spanyol, olasz, görög, orosz, örm ény, p erzsa és különböző indiai n y elv ek et stb. beszélő népeket, nem különböző, m agukban álló nyelvekből áll, hanem ugyanazon nyelvnek különböző változataiból. És d a c á ra , hogy ezen árja nyelvektől teljesen függetlenül fejlődött ki a
134
szem ita nyelvcsoport, m ert a neolit k o rb an a z ősárják és az ős sem iták úgyszólván k ét külön világban élték és nem érintkezhettek egym ással, valam ikor m égis e g y ü tt kellett hogy legyenek, m égis eg y ü tt -k ellett indulniok, v a g y hosszabban találkozniok kellett, mert a héber és a z arab nyelv is sokban rokonságot mutat az árjával. H ogy később sürün érintkeztek, az t m ár bizton tudjuk, m ert pl. a Földközi ten g er partvidékein m ár a tö rté nelm i idők kezdetén harcban, v a g y kereskedelm i kapcsolatban álltak e g y m ással az árja és sem ita n y elv et beszélő népek. V an m ég e g y m ás lehe tőség is e tén y leg es rokonság m a g y a rá z a tá ra , am it m a m ég nehéz lenne bizonyítani, de am i m ellett sok valószínűség s z ó l: hogy t. i. az árja nyel vek őscsoportja az ős ham ita nyelvből ág azo tt el, azonban m ég azelőtt, m ielőtt az ős sem ita nyelv szintén k iág az o tt belőle és külön fejlődési útjára indult. A fajantropologia szem pontjából pedig, m int már láttuk, mind két csoport közös eredetű és úgy az árja, m int a semita nyelveket beszélő népek a kaukázusi fajtához tartoznak, csakhogy egyik az északi, m ásik a mediterrán alcsoporthoz sorolható inkább és jelegzetesebb különbségeket mutató fiziognom iájuk, nagyobb eltéréseket mutató nyelvük csak a viszonyok folytán bekövetkezett erősebb specializálódást, differenciálódást m utatják. M iután azonban a nyelv nem jelenti a fajtát is, ezen m unkám k e re tében a többi nyelvcsoporttal nem célom foglalkozni. Itt azonban m ég egy igen érdekes és régebben m esének ta rto tt esem ényre is rá kell m utatnom . A VII. században a nagy népvándorlás m ég nem fejeződött be m ik o ra C hazarok a K aukázus Perzsia felé eső lejtőiről kiszorítva, Á zsiából Európába vándoroltak és a Kaspi tenger, a V olga és a Don terü le té n egész a Fekete tenger p artjáig m eg alapították a VIII. században m ár h atalm as K azár bi rodalm at. Ez a birodalom Bizánc és az oroszok folytonos tá m ad á sai dacára a X. század végéig tarto tta m ag át és szám os hoditó h a d járato t is viselt. Bulan chazar k irály a m onda szerint a m oham edán, a zsidó és a keresz tén y tudósok v itá ja után egész o rsz á g á v a l a zsidó h itre té rt á t és a zsidó hitre térte k á t o rszágának szám os törzsei is. m int a z allanok stb. Bulan utódja, O badja C hagan a zsidó hit to v áb b i terjesztése körül is érdem eket szerzett. A zsidók tö rtén etén ek ez a nehéz problém ája a legújabb k u tatá sok során m eg talált kéziratokkal eld ö n tö ttn ek vehető. G enişa kincseskam ráiban és a B ritish M uzeum -ban m eg ta lá lt és m eglévő ered eti és korbeli kéziratok, pl. Joseph kazár királynak C hasdai ibn Schapruthoz küldött irása ," m indenben igazolják a XII. század h ires íróinak elbeszéléseit és a szájhagyom ányokat. A X. század végén az u tá n ez a n a g y zsidó birodalom Bizánc és az orosz koncentrikus tám ad á sán ak nem tu d o tt többé ellentállani, feloszlott és lakói az ,,Ost-Judok“ , a keleti zsidók főtöm egeivé lettek. Valószínű, hogy a vörös hajszín is velük került közé\ük. Tehát a legmara dibb zsidó tömegek tiszta árja fa jb ó l szárm aztak a zsidók közé. A kazárok különben a m ag y ar honfoglalásban Á rp á d vezérlete a latt, m int nyolcadik törzs eg y nag y o b b csoportjukkal szintén résztv ettek . * * * Azok a világhírű tudósok és kutatók, kiknek m üveit tanulm ányoztam és akiknek m üveiből a fajra és a n y e lv re vonatkozó m ngállapitásokat v e t tem , m indig m egállanak azoknál a rég m ú lt időknél, m elyekben egy-egy faj v ag y fajcsoport, nyelv v a g y nyelvcsoport elindulását a történelem előtti
135
.
idők k u tatásra oly nehéz talaján végre m egtalálják és m egtalálva, csak ad d ig követik, azokat h átra h ag y o tt nyom aikon, m ig a történelem biztos feljegyzései nem veszik á t kutató szerepüket. D e ennél a pontnál m intha m egcsappanna az em beriség kíváncsisága és érdeklődése a fajok további so rsát illetőleg, egész áz utóbbi évtizedekig. Prof. Walter Scheidt, az uj N ém etország egyik legnagyobb fajkutató tudósa pl. ezt a tén y t igy irja m e g : »Bizonyos idők elő tt m üveit em bereket is külön kellett a rra figyel m eztetn i, hogy az em bernek is van fajkérdése, am i iránt éppen úgy illene érdeklődni, mint a disz- és gazdasági-növények és háziállatok faja iránt. Ez az idő szerencsére — m ondja ő — m ost m ár elm últ. Ma m ár senkisem gondol arra, hogy a faji kérdés épen az em bernél mellékes. A fajism eret tu d o m án y a az utolsó 30 évben olyan biztos eredm ényeket ért el, hogy m indenkinek m egérth etővé tudja tenni a fajism eret alapvonalait és pár év v a g y évtized m úlva m egbízható képet fog adhatni az em bernek fajszerinti a la k u la tá ra ném ely országban.« És m iután m egállapítja, hogy a m odern tu d o m án y szerint f a j egyenlő az öröklött alaptulajdonságokkal és hogy ez az öröklés az em bernél ugyanolyan szabályok szerint történik, m int azf a vi rá g o k ra a mult század 60-as éveiben G regor M endel ágostonrendi p áter m eg állapította, m egkezdi érdekes törvényszerű szabályainak felállítását és ezek fejtegetését, m ert szerinte a fajism eret m ár az ex a ct tudom ányok so rá b a em elkedett és kb. ezeket m ondja e l: Az átöröklés és alkalm azkodás k u tatása derítik ki az öröklött alap tulajdonságok sorsát nem zedékeken keresztül és m utatják m eg, hogy bi zonyos tulajdonságok az öröklött alaptulajdonságok közül a környező kül világ kiváltó befolyása a la tt m iként halm ozódnak és m iként form álják az idő és helyre tipikus rássz-t és annak testi és lelki beállítottságát. V agyis a fajism eret o tt kezdődik, ahol a tipuskülönbségek felism erése és m egm a g y a rá z á sa kezdődik az em berek között. Ezek a typuskülönbségek azonban n ag y o n változatosak. V égeredm ényben m inden falunak, foglalkozásnak, tá r sadalm i osztálynak, családnak m egvan a m aga typusa és hogy eg y nö v én y - v ag y állatten y észtő csak pár generációból tudja kívánságainak m eg felelő átlag ty p u st (D urchschnittserbbeschaffenheit) kitenyészteni, úgy egy népi »rássz« kialakulása is generációkon át, folyton alakulva történik. Ebben a folytonos alakulásban hová lesznek az tá n az alapfajok, m int az északi faj, a m editerrán faj, az európai faj, stb., e rre a kérdésre m egint nem kön n y ű a válasz. M ert am int a professzor irja, kellő elővigyázattal le lehet olvasni egy em berről bizonyos jelek, azaz jegyekből, hogy fajkeverék-e, de az is igaz, hogy nem kell hogy m inden em ber, kinek, ezek a m egis m e rte tő jelei nem tiszták , feltétlenül fajkeverék is legyen. Mert f a j tiszta népek sem fa jtiszta emberekből tevődnek össze és olyan nép, mely csak fajtiszta emberekből áll, nincs és nem is volt soha. Ezenkívül az em berek m egváltoztatják k ü lvilágukat és a külvilág az em bereket, és a z é rt az egyes fajok elnevezése an n ak a földrajzi területnek a neve után történik, ahol " az illető faj kitenyésztődött, azaz helyesebben kiten y észtette m agát. A ki alak u lás idejének m egjelölése is fontos azonban, m ert pl. északi, v a g y akár európai fajról eg y á lta lá b an nem beszélhetünk eg y bizonyos idő előtt, m ert E u ró p át m ég jég borította akkor, m ikor m ás területeken m ár ré g n ag y em beri települések voltak. T eh át az összes európai em berfajták bevándo-
136
roit, különböző fajtájú ősökből m ár itt ten y észtették ki m a g u k at az ilyen fajkitenyésztés m ár jól ism ert szabályai szerint és ism ert külső tényezők től befolyásoltam H am is az a felfogás is, hogy m inden rossz, am it a történelem m egir, a fajkeveredésből szárm azik. A népek kulturképességének, ezen öröklött faji tulajdonságnak m egkisebbédése degenerációs tü n et, ah o g y a z t a kinai falon belül élő 400 milliós kinai népnél láthatjuk és am it éppen a fajfelfrissítés, a keveredés tud m a feljavítani ism ét, m indahogy m inél nagyobb, m inél szélesebb keveredés, kereszteződés fejlesztette n ag y g y á a m a vezető nem zeteit is. E zért hamis az uj N ém etország »R assenhygiene«-je úgy ki indulásában, m int v á rt eredm ényeiben. E zeket a k ö v etk ez tetések e t azon ban m ár én, áz orvos és nem Scheidt professzor vo n ta le. O az eddigi keveredésekből és hozzáalakulásokból kialakultat, m int az eddig létező leg tökéletesebbet, legszebbet és legnagyobb képességűt ezu tán m á r tisztán ak arja tovább tenyészteni és igy m indig m agasabb és m agasabb, önhitebb és önhitebb régiókba emelni. A b e r: Sind nun die Elem ente nicht I Aus dem K om plex zu kennen, W a s ist denn aus dem ganzen W ic h t O riginal zu nen n en ? Goethe. ___________
(Folytatjuk).
E S E E F W I.S M S Z A jB A B B M O ra é iV E S S iË O
Az újjáéledő munkaközösségi munka Az eltelt m unkaév különböző okokból jánosrendi pp-ink m unkájába, különösen a közös célkitűzések felé haladó tevékenységbe, bizonyos ellankadást hozott. Ez azután elk ed v etlen itő en h ato tt a z eg y e s pp belső mun« kájára is és v alam ennyi k eleten csaknem egyidőben jelen tk ez ett a kív án ság, hogy m unkaközösségünk újjászervezésével igyekezzünk az idők p a ra n csolta ten n iv aló k at intenzivebb és terv sz erű b b m egm unkálás a lá venni. A ugusztus végén néhány B raşov közelében üdülő tv. k ezdem énye zésére m inden form alitás m ellőzésével összeültek a négy legközelebb eső p m unkaközösségi m egbízottai és k é t nap o n á t folyó, m inden részletre ki terjedő m egbeszélés rendén ja v a sla to t készítettek a S zövetség és annak kebelében m űködő v alam ennyi tt pp szám ára a m unkaközösség újjászer vezéséről. E zt a javaslatot az ó ta m inden páholy m egkapta s lényege az, hogy v alam ennyi keleten ö ttag ú és a központi ugyancsak ö ttag ú b izott sággal állandó összeköttetést ta rtó m unkaközösségi bizottság alakuljon. A központi bizottság külön költségvetéssel és m unkaprogram m al dolgozik. M unkaprogram m ját m egküldi v alam en n y i t t pp-nak és ezek ugyancsak m egküldik a központnak idejében a m aguk program m ját. Ezek eg y e ztetése és v alam ennyi pp-al való m egism ertetése, vándorelőadók beállítása, egyes fontosabb kérd ések re pályadijjak k itűzése a páholyok közti érintkezést á l landó üzem ben ta rtja és a páholym unka ütem ét ezzel élén k eb b é teszi. Javasolja a p p-nak, hogy m inden m unkájuk kezdetén, a m unkatábla és a
13?
Szövetség tábláinak letárg y aíása után, legalább tíz percet szenteljenek a m unkaközösség jav asla ta ira is, hogy ilyenképpen a tt figyelm e és érd ek lődése mindig ráterelődjék a közösség m unkájára.. V alam ennyi t érezze, hogy a saját p-án kivül tá g a b b közösség tag ja, m elynek m esszebbnéző és közös m unkával m egközelítendő célkitűzései sem téveszthetők szem elől. A központi m unkaközösségi bizottság (KMB) valam ennyi kezdem é n y ezése egyszerű jav aslat csupán, m elyeknek fontosabbjai, az egyes k e letek en tö rtén t m eg v itatás :u tán kerülnek a kéthavonként tartan d ó m unkaközösségi értek ezlet elé, hogy ott újra á tv ita tv a és megfelelő form ába ö n tve a pp összeségének, ja v a sla ta k é n t kerüljenek a Szövetség elnöke elé, aki az o k at a tá rg y term észete szerint v ag y m a g a hagyja jóvá, v a g y az é v e n te összeülő k onvent elé terjeszti h a táro zath o z atal v ég e tt. M iután az arad i C oncordia kiküldöttei addig is, mig az ú jjászerv e z e tt alak b an m űködő m unkaközösség valam ennyi p részéről jó v áh ag y ást nyer, a KMB költségeire jelentékeny összeget ajánlottak m eg, a KMB m eg kezdhette m űködését és hetenkénti összejöveteleiről hetenként tá b lá k b an tájék o ztatja a t t pp bizottságait. A KMB m egbeszélésein az az örvendetes vélem ény alakult ki, hogy az uj szervezeti form a ko m oly lendületet vih et Szövetségünk m unkájába. E gyrészt m ódot ad a KMB-nek nagyobb perspektiváju program m kidolgozására, m ásrészt az állandó összeköttetés rév én m unkája h a tá sá t az egyes p p -ra állan d ó an ellenőrizheti s ehhez képest szabályozhatja, m ódosíthatja. Már a rendelkezésére álló, a rán y lag csekély költségvetési keretben is m egvannak az eszközei kisebb kezdem ényezések m egalapozására. íg y m indjárt elsőnek három igen fontos szk k érdés m eg v ilág ítására és konkrét jav asla to k a t tartalm azó feldolgo z á sá ra három p ály ad ijat tűz ki. A p ály ázati feltételek a legrövidebb időn belül szétm ennek v alam en n y i tt pp-hoz és a KMB reméli, hogy m ár ez zel jelentős lökést ad h a t különösen a fiatalabb tt érdeklődésének közös problém áink irányában. ; ki 1903. Fischhoff Leo tv.*. J a^usztushó ^akobi A rnold tv / évi m ájus 11.-én Fischhoff Leó tv .’, a z Ö .\ K .\ hő 8-án a „ P a x “ (A kkor m ég „Lok . \ . 23 év en át v o lt a S zövetség és sonczy) D /.-b a n v é te te tt föl a Szöa „ P a x “ páholy tag ja és ezen idő vétségbe, folyó évi augusztus hó 14-én a la tt seg ítő készséggel gyak o ro lta a az Ö / .K / . k . \ . 33 éven át, ha egészségi jótékonyságot és nem es em berszere- állapota m egengedte, élénk ré szt v ett tettő l á th a tv a ig y ek ezett a s z k /. esz- a □ / . életéb en és annak 1912— 13-ban m ék et szolgálni. M int a Sánnicolaul- hely ettes főm estere is volt. A közM are-i K ereskedők E gyesületének el- életben főleg a sportkörökben fejtett nöke k a rtá rsa i érdekében igen eredm é- ki eredm ényes tevékenységet. íg y az nyes tev ék e n y ség et fejtett ki. Ezen ő nevéhez fűződik az országos hirönzetlen m unkálkodás jutalm a volt az n év re em elkedett Chinezul (K inizsi) a kitüntetés, m ely ő t a „M eritul co- sp o rteg y let alapítása is. m ercial şi industrial cl. I. érd em ren d D erült kedélyével és hum orával igen ado m an y o zasa altal erte. sok b a rá to t szerzett m agának. A t v /.- i Ú gy élt, a m in t az igaz szabadko- körben az őszinte m egbecsülés és a m ű v esh ez illik. Mindig es mindenhol t V/.- i sz e re te t övezte. Jó és hűséges teljesítette kötelességet. Míg koztunk elvesztését siratjuk benne, eg y is lesz, ki ot ism erte, addig em J lékezete velünk m arad. — -
I
138
11 Ü ËM Ä i Ä É I f l l â ü i i é i Szabadkőm űves államfők. A lano Roosevelt, a jelenlegi elnök (szü genfi Bulletin de l ’Association Macon- le te tt 1882-ben). N em voltak az el nique Internationale érdekes cikket kö nökök közül szabadkőm űvesek W oodzöl a szk. átlam főkről, akik közül ro w W ilson, Calvin Coolidge és H er főbbnek a nev ét is felsorolja. Az élő b ert Hoover, a jelenlegi elnök három uralkodók közül m indenekelőtt V ili. elődje. Franklin D elano R oosevelt elnök a Eduard aiigol király t emliti m eg, aki 1919 m ájus 2-ikán látta m eg a v ilá new yorki „H olland Lodge No. 8 “ gosságot a »Household B rigade No. ta g ja 1911. óta. H árom fia szintén 2614« páholyban. K ét évvel később szabadkőm űves, R oosevelt elnöksége m ester lett és 1924-ben felügyelővé a la tt látták m eg a világosságot a választották, am ely m éltóságba a new -yorki „A rch itect No. 519“ p á C onnaughti herceg, az angol páholyok holyban, am ikor a szertartáso k o n az nagym estere a v a tta fel őt. Még u g y an elnök is résztv ett. A z am erikaiak büszkén v a llják , csak 1924-ben S urrey grófság páho lyainak provinciális n agym estere lett hogy a függetlenségi nyilatkozat a lá és 1925-től fogva a »St. M ary M ag írói között szintén egész sor sz a b a d dalena« és a »Friendship and H arm ony- kőm űves volt. K öztük olyan nevek, páholyok .főm estere. A skót nag y p á- m int B enjam in F ranklin és John Penn. holy 1924-ben tiszteletbeli tagjának Anglia. v álaszto tta és a közeledő 200-ik ala pítási évforduló m egünneplése alkal A Londonban dolgozó K ülföldi' m ából nag y m esterré készül választani. páholyok ünnepi m unkája. A VIII. E duárd királyon kivül m ás Londonban dolgozó h é t Külföldi p á három európai uralkodó tarto zik m ég . holy (A nglo-Foreign Lodges), m elyek a szk. testv éri láncba. V. G usztáv svéd k ir á ly la k i a svéd szabadkőm ű angol alko tm ány a la tt értékes m u n vesség n ag y m estere, X. K risztián dán k á t végeznek a n em zeti külöm bségek király, a dán szabadkőm űvesek nag y áth idalására, m ájus m ásodik felében m estere és II. G y ö rg y görög király, aki szám űzetése a la tt egyik londoni közös ünnepi m u n k ára ült -össze. A z ünnepi m unka, m ely a „La F ra n c e “ páholynak lett a tag ja. A .folyóirat beszám ol arról is, hogy .nevű francia páholy ' jubileum ául is az E gyesült-Á llam ok elnökeinek n ag y v o lt tervezve, m ár a m ult évben ese része szabadkőm űves volt. ím e a n év dékes volt, de a z angliai páholyok sor : W ashington G yörgy (1732-1799), k alapácsvezető hely ettes n ag y m este Jam es Monroe (1758-1831), A ndrew Jackson (1767-1845), Jam es K. P olk rének, Lord A m phtilnek halála m iatt (1795-1849), Jam es B uchanan (1791- elhalasztották. A z ünnepi m unkán 1868), A ndrew Johnson (1808-1875),- 400 tv .-. v e tt részt. A m unka v e z e Jam es A. Garfield (1831-1831), W il té se a jubileum át ünneplő „La F ra n c e “ liam Mac Kinley (1844-1901), T héo páholyra hárult. A z angliai páholyok dore Roosevelt (1858-1918), W illiam Howard T aft (1857-1930), W a rre n G. uj h elyettes n agym estere, E arl of H arding (1865-1923) és Franklin D e- H arew ood, aki szintén ré sz tv e tt a 139
m unkában, beszédében az ünnepséget a szabadkőm űvesség, -univerzálitása egyik szép bizonyítékának nevezte. A z ünnepi m unka ugyanis n ég y n yel v en folyt. Az A ngliához való rag asz kodás, ahol annyi külföldi szárm azású testv ér uj:'otthont ta lá lt, m eleghangú beszédekben és az angol nem zeti him nusz '-.'•közös' elén eklésében nyert kifejezést: . v ' ; 1
sem , hogy a svájci hivatalnokok, között levő szabadkőm űvesek bárm i lyen tek in tetb en ártalm asok lennének az állám ra. A szövetségi tanács ilyen állásfoglalása után a szabadkőm űves ség élleni indítvány sorsa m égpecsé-' teltnek is látszik.
Csehszlovákia. H árom nagy szabadkőm űves,
A „L essing zu den drei R ingen“ nagypáholy szövetségi naggyülését Királyi- lánynevelő szabadkő követő vakoláson F. tv .-. Pozsony m űves intézet. A z angliai „K irályi keletéről m agyarul elm ondott üdvözlő lán y n ev elő szabadkőm űves in tézet“ szavai után, ném et nyelven beszélt a ala p ítá sá n a k 184-ik évfordulóját most királyi m űvészet jelentőségéről, am ely ünnepelték meg" A ngliában. A z ün kifejezésre ju tta t m indent, am i em el nep ségen 19 Provinciális nagym ester k ed e tt az em berben. Három csehszlo és 180 m ás dignitárius v e tt részt. vákiai nem zet fiai egyesülnek a sza Earl of H arew ood h ely ettes n ag y m es badkőm űvességben közös és eredm é te r v e z e tte az ünnepi m unkát. Az in nyes m unkára. Három férfiú szolgál tézm én y jay ára m egindított gyűjtés h a t példaképül ehhez a m unkához. 180.276 font sterlinget (m integy 1ÖQ E gyik K om ensky a XVII. századból. millió lejt) hózott. A londoni gyűjtést, M ásik Lessing, akinek nevét a n ag y m ely a legeredm ényesebb volt, H. F. páholy viseli, a XVIII. századból. A C. Croökshank százados tv .-., jelen harm adik Kossuth, a XIX. századból, egyike az elsőknek, aki a közép legi b án y aü g y i m iniszter v ez ette. európai federáció gondolatát fölvetette. - Svájc. K ossuth eszm éi a politika hum anizá A svájci szövetségi tan á cs el lásáról — m ondta a felszalaló tv .-. — u tasíto tta a szabadkőm űvesség sok hasonlatosságot m utatnak M asab etiltását kérő kezdem ényezést. ry k n ak ug y an erre a kérdésre v o n a t M egírtuk m ár, hogy S v ájcban a sz a kozó eszm éivel. badkőm űvesség ellenfelei, akik a Egyesült-Államok. szom szédos nem zeti szocialista N é Szabadkőm űves célok. Az E g y e m etországból erős tá m o g a tá sra talál nak,, az alkotm ányban előirt sza v aza sült-Á llam ok szabadkőm űvességének tok m egszerzésével nép szavazási kez egyik központi szervezete, a „Scottish dem én y ezést n yújtottak be a szabad- R ite N ew s B ureau“ ujságszolgálatákőm üvesség betiltására. A kezdem é ban a következő pár töm ör m ondat nyezéssel a szövetségi tanács hosszú ta l jelölte m eg a szabadkőm űvesség í id eig nem foglalkozott, m ig most c é lja it: „A z em beri haladás ügye a mi végül elö v ettë â kérdést és; vissza u ta sítá st ajánló v élem ényezéssel te tte ügyünk, az em beri szellem felszaba á t a képviselőházhoz. A vélem énye d ítása a mi legfőbb kívánságunk, az em zés szerin t a szabadkőm űvesség ellen beri öntudat szabadsága a mi küldetés felhozott v ádak alapos m egvizsgálás sü n k é s m inden nép egyenlő jogainak; után is m inden tek intetben ala p ta la biztosítása m inden té re n a m i m un-: •: , noknak bizonyultak és nem igaz áz ; kán k végcél ja1,'.;
140
'
.
.
.
.
.
.
