BUDAPESTI KOMMUNIKÁCIÓS ÉS ÜZLETI FŐISKOLA
FELMÉRÉS A 2011-IG A BKF SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSÉN VÉGZETT HALLGATÓK KÖRÉBEN
2012. TÁMOP-4.1.1/A-10/2/KMR-2010-0004
1
Tartalomjegyzék
1.
2.
3.
BEVEZETÉS, MÓDSZERTAN .................................................................................................. 3
1.1 1.2 1.3
A KUTATÁS CÉLJA ........................................................................................................... 3 A KUTATÁS MÓDSZERTANA ............................................................................................. 3 MINTA ÉS REPREZENTATIVITÁS ....................................................................................... 4 DEMOGRÁFIAI ADATOK....................................................................................................... 5
2.1 2.2
NEM ÉS ÉLETKOR ........................................................................................................... 5 LAKHELY ÉS ISKOLAI VÉGZETTSÉG ................................................................................... 6 MUNKAHELY ...................................................................................................................... 8
4.
SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS ........................................................................................................ 11
5.
KAPCSOLAT A BKF-FEL ...................................................................................................... 13 MELLÉKLET ............................................................................................................................. 14
2
1. 1.1
BEVEZETÉS, MÓDSZERTAN A KUTATÁS CÉLJA
2012. április-májusában a Karrier Centrum széleskörű felmérést végzett a Budapesti Üzleti és Kommunikációs Főiskola szakirányú továbbképzést végzetteinek körében. A felmérés egy pályakövetési kutatássorozat második hullámába tartozó vizsgálatának egyike. A korábbiakhoz hasonlóan ebben a vizsgálatban is megpróbálják körüljárni a szakirányú továbbképzésben részt vettek szociodemográfiai jellemzőit, családi hátterét. A vizsgálat ezen túlmenően kiterjed a szakirányú továbbképzést végzett diákok továbbtanulással kapcsolatos attitűdjeinek vizsgálatára, illetve az elhelyezkedéssel kapcsolatos kérdések elemzésére is, valamint bemutatja a végzettek jelenlegi munkahelyének főbb jellemzőit. A projekt – az intézmény által kialakításra kerülő DPR-hez – a felsőoktatásban végzettek munkaerő-piaci esélyeit, elhelyezkedésüket, szakmai fejlődésüket hivatott segíteni, komplex megközelítést alkalmazva, a hallgatóknak nyújtott szolgáltatások minőségének fejlesztése révén. 1.2
A KUTATÁS MÓDSZERTANA
A felmérésre a felsőfokú szakképzést 2011 decemberéig befejező hallgatók körében 2012. április 23. és május 4. közötti időszakban került sor, online kérdőív segítségével. A kiküldött kérdőívek száma 364 darab volt, a visszaérkezett kérdőívek száma 109 db, amely összességében 30%-os kitöltési aránynak felel meg. Az e-mail-es megkeresésben valamennyi hallgató egyedi azonosítót és jelszót kapott, amelynek segítségével beléphetett a kérdőívkitöltő felületre, ugyanakkor az azonosító és a jelszó csak a belépésre jogosított, a továbbiakban a kitöltött kérdőív nem kapcsolható össze a válaszadó személlyel. Az adatok elemzése során törekedtünk arra, hogy releváns és megbízható információkkal szolgáljunk, ezért értelemszerűen csak a hibahatárt meghaladó eltéréseket tekintjük érvényesnek. Az elemezhetőség szempontjából előfordult, hogy bizonyos kategóriákat össze kellett vonnunk (pl. amennyiben egyes szakok válaszadói 3
nagyon kis elemszámmal szerepelnek), illetve egyes kategóriákat ki kellett hagynunk. Az alacsony elemszám miatt előfordulhat, hogy az eltérés nagynak látszik ugyan, de valójában nem megbízható adatokon alapszik. Az alacsony mintaelemszám és a széles képzési struktúra – 12 különböző képzés – együttes hatása miatt jelen tanulmányban az esetek többségében nincs lehetőség szakok szerinti elemzésre, csak összességében tudjuk elemezni a szakirányú továbbképzésben részt vett hallgatókat. 1.3
MINTA ÉS REPREZENTATIVITÁS
A kutatás során kulcsfontosságú a reprezentativitás kérdése, ezért elsőként az alappopuláció összetételét és a válaszadók különböző szempontok szerinti megoszlását mutatjuk be. Az alábbi táblázatból látható, hogy a visszaküldési ráta átlagosan 30% volt, amely ugyan nem tekinthető alacsonynak, azonban az alap populáció mérete miatt a szakonkénti elemzésre nincs lehetőség. Vélhetően a tanulmányaikat már befejezők esetében a pályakövetést jelentősen nehézkesebbé válik. Ebben a vizsgálatban a 2007ben, 2009-ben és 2011-ben végzettek adatait elemezzük. Annak érdekében, hogy a felvételt reprezentatívnak tekinthessük, szükség lenne az adatbázis súlyozással történő korrekciójára. Az adatbázis jellegéből adódóan (a vizsgálat célja, az adatbázis mennyiségi és minőségi paraméterei) arra lenne módszertanilag elfogadható lehetőség, hogy szakcsoportok szerint alakítsuk reprezentatívvá az adatbázist. Sajnos azonban, mivel a kitöltési arány számos szak esetében meg sem közelíti az átlagot és a megkérdezettek száma is nagyon alacsony, így az esetleges súlyozás során jóval a módszertanilag megengedett határok felett van, így ebben a tanulmányban a súlyozástól eltekintünk. Ennek alapján a tanulmány további elemzéseiben
súlyozatlan
adatokat
használunk,
amelyek
nem
tekinthetők
reprezentatívnak a sokaságra. Az adatfelvételre és az alapsokaságra vonatkozó összesített adatokat a melléklet tartalmazza.
4
2.
DEMOGRÁFIAI ADATOK
2.1
NEM ÉS ÉLETKOR
A demográfiai háttérváltozók közül érdemes kiemelni a nemek és az életkor szerinti összetételt. Az összes válaszadót tekintve nagyobb a nők aránya, mint a férfiaké, a válaszadók 68,8 százaléka nő (1. ábra).
Neme (százalék) (N=109)
f érf i 31,2
nő 68,8
1. ábra A szakirányú továbbképzésen végzettek átlagéletkora 34,2 év, a legfiatalabb volt hallgató a kérdőív kitöltésekor 24, a legidősebb 52 éves volt, ehhez azonban meg kell jegyeznünk azt, hogy ez a kitöltéskori életkor, amely az esetek többségében nem azonos a továbbképzés végzése kori életkorral, mivel ezt a kérdőívet több szakirányú továbbképzésben résztvevő évfolyam számára elküldték, függetlenül attól, hogy melyik évben végzett. (2. ábra)
5
Az életkor százalékos eloszlása (N=109) 12
Százalék
10 8 6 4 2
55
53
48
46
44
42
40
38
36
34
32
30
28
26
24
0
Életkor (év)
2. ábra 2.2
LAKHELY ÉS ISKOLAI VÉGZETTSÉG
A válaszadó hallgatók többsége budapesti, 65,1 százaléknak jelenleg Budapesten van az állandó lakhelye, de az oklevél megszerzésének időpontjában is a többség a fővárosban lakott. (1. táblázat).
Hol volt az állandó lakóhelye, amikor a BKFes szakirányú oklevelét megszerezte? 57,4 21,3 13,9 7,4
Főváros Vidéki megyeszékhely vagy megyei jogú város Egyéb város Község Külföld Total 1. táblázat
100,0
gyakoriság Hol van jelenleg állandó, életvitelszerű lakóhelye?
65,1 17,9 10,4 5,7 0,9 100,0
A szakirányú továbbképzésben részt vett hallgatóknak átlagosan 1,5 diplomájuk volt a továbbképzés elvégzése előtt, relatíve magas a már ekkor két diplomával rendelkezők aránya. (3. ábra)
6
A BKF szakirányú képzésének elvégzése előtt hány, a felsőoktatási törvény hatálya alá tartozó oklevele volt? (N=109) Százalék
100 80 60 40 20 0 1
2
3
3. ábra A válaszadók a felsőfokú képzések széles skáláján mélyítették tudásukat életük során, a hagyományos főiskolai és egyetemi képzéseken túl értelemszerűen a szakirányú továbbképzés is magas arányt képvisel, és többen részt vettek felsőfokú szakképzésben is. (4. ábra)
Milyen felsőfokú képzés(ek)ben vett részt élete során? (N=109) 100 90 80
Százalék
70
62,4
60
56,0
50
40,4
40
23,9
30 20
11,0
10
5,5
5,5
Mesterképzés (MA/MSc)
Egy éb f elsőf okú képzés
0,9
0 Szakirány ú tov ábbképzés
Hagy omány os f őiskolai képzés
Hagy omány os egy etemi képzés
Felsőf okú szakképzés
Bachelor képzés (BA/BSc)
Doktori képzés (PhD/DLA)
4. ábra A szakirányú továbbképzés során a válaszadók csak nagyon alacsony aránya jelezte, hogy a meglévő végzettségét mélyítette el (11,2%), míg 88,8 százalékuk új szakma elsajátítása érdekében választotta a képzést.
7
3.
MUNKAHELY
A szakirányú továbbképzésen részt vettek többsége mind az oklevél megszerzésekor, mind jelenleg alkalmazottként dolgozik, közel tizedük vállalkozó. Az oklevél megszerzése és a jelenlegi állapot között nincs jelentős eltérés. százalék Foglalkoztatottsági helyzete a szakirányú oklevél jelenleg megszerzésekor alkalmazott vállalkozó munkanélküli alkalmi munkákból él inaktív (pl. GYES, GYED, betegség) egyéb Total
78,0 11,0 7,3 1,8 1,8 100,0
75,0 13,9 6,5 1,9 0,9 1,9 100,0
2. táblázat Az alkalmazottként dolgozók minősége némileg változott az oklevél megszerzéséhez képest, relatíve nőtt azok aránya, akik középvezetőként dolgoztak, illetve adminisztratív alkalmazottak voltak, míg csökkent a jelenleg felsővezetők aránya, arról azonban nem rendelkezünk információval, hogy ez az átrendeződés vajon az oklevél megszerzésének köszönhető-e. (3. táblázat) százalék Alkalmazotti minősége, ha alkalmazott (volt) a szakirányú jelenleg oklevél megszerzésekor középvezető 33,7 39,5 ügyintéző 27,9 27,9 adminisztratív alkalmazott 17,4 18,6 egyéb 10,5 5,8 felsővezető 8,1 5,8 saját tulajdonú cég vezetője 2,3 2,3 Total 100,0 100,0 3. táblázat Az alkalmazottakat foglalkoztató vállalatok jellege vegyes képet mutat. Közel azonos arányban találunk hazai és külföldi tulajdonú vállalkozásokat, ezek a cégek foglalkoztatják az oklevéllel rendelkezők csaknem 60 százalékát. Az állami és az 8
önkormányzati szféra kisebb mértékben van jelen, együttes arányuk megközelíti a 30 százalékot, a non-profit szféra részaránya nem éri el az egy tizedet. (4. táblázat) százalék Foglalkoztatója, ha alkalmazott (volt) a szakirányú jelenleg oklevél megszerzésekor külföldi tulajdonú vállalkozás 31,3 35,4 hazai tulajdonú vállalkozás 27,7 23,2 állami intézmény 10,8 14,6 önkormányzati intézmény 8,4 7,3 vegyes vállakozás 7,2 3,7 saját vállalkozás 4,8 2,4 önkormányzat 3,6 4,9 egyesület 3,6 2,4 központi államigazgatás 1,2 4,9 alapítvány 1,2 1,2 Total 100,0 100,0 4. táblázat Az alkalmazottak és a vállalkozók esetében a létszámkategóriák alapján elmondható, hogy az eloszlás némileg egyenetlen, mind a legkisebb mind a relatíve nagyobb vállalatoknál nagyobb arányt találunk, tehát mind a mikro- mind a kis-, közép- és nagyvállalati kategóriában dolgoznak a szakirányú továbbképzésben részt vettek. Az oklevél megszerzésének időpontja és a jelenlegi helyzet között nincs jelentős különbség, vélhetően néhány ember került át egy másik kategóriába (5. táblázat)
9
százalék Munkáltatójánál foglalkoztatott létszám, ha alkalmazott (volt) a szakirányú oklevél jelenleg megszerzésekor 1-10 fő 11-20 fő 21-50 fő 51-300 fő 300 fő felett Total
21,5 6,5 15,1 30,1 26,9 100,0
21,9 12,5 14,6 19,8 31,3 100,0
5. táblázat A szakirányú továbbképzésben részt vettek többsége (közel 80%) az oklevél megszerzése óta nem változtatott állást, az átlag ebben az esetben 1,2. A stabilitást jelzi az is, hogy többségük a közeljövőben sem tervez állást változtatni, csak közel 30 százalékuk jelezte azt, hogy ez szerepel a tervei között.
10
4.
SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS
A szakirányon végzettek jelenlegi beosztása többségében csak részben köthető a szakon elvégzett képesítéshez, közel negyedük jelenleg nem használja a képzés során megszerzett képesítését. (5. ábra)
Jelenlegi munkája, beosztása milyen mértékben köthető az elvégzett szakon szerzett képesítéshez? (N=109) 100
Százalék
80 60
51,9
40
28,8 19,2
20 0 teljes mértékben
csak részben
egy általán nem
5. ábra A továbbképzésen oklevelet szerzett hallgatók motivációját vizsgálva megállapíthatjuk, hogy elsősorban az új lehetőségek megismerése mellett a pályamódosítási szándék játszott szerepet, illetve a piacképes lehetőségek megtanulását tartották szem előtt a képzés választásakor és csak kisebb arányban volt jelen a meglévő tudás elmélyítésére. (6. táblázat) Megállapítható, hogy a válaszadók motivációi többé-kevésbé beigazolódtak a képzés során, mindössze 14 százalékuk jelezte, hogy nem váltotta be a képzés a hozzá fűzött reményeket. (6. ábra) A be nem igazolódott várakozások között első helyen említették az egyáltalán nem elégedettek, hogy a diplomájuk, véleményük szerint „nem ér sokat”. A szakirányú továbbképzést követően mindössze a végzettek 15 százaléka folytatott további felsőfokú tanulmányokat.
11
Mi motiválta a szakirányú képzésben való részvételre? új szakterület megismerése pályaváltoztatási szándék piacképes lehetőségek megtanulása meglévő alapképzettségem megújítása munkáltatóm igénye kapcsolatok építése egyéb jobb kereseti lehetőségek megtalálása Total
százalék
gyakoriság
48,1 15,7 14,8 9,3 4,6 2,8 2,8 1,9 100,0
52 17 16 10 5 3 3 2 108
6. táblázat
Százalék
Beigazolódott-e motivációs elvárása? (N=109) 60 50 40 30 20 10 0
50,0 36,1
13,9
igen
részben
nem
6. ábra
12
5.
KAPCSOLAT A BKF-FEL
A szakirányú továbbképzésen részt vett hallgatók közel 50 százaléka kap csak rendszeres tájékoztatást az intézményben folyó programokról és 5 százalékot meghaladó azoknak az aránya, akiknek egyáltalán nincs kapcsolata az intézménnyel. (7. ábra) Azok, akik nem foglalkoznak jelenleg az intézménnyel részben indoklásként leginkább az jelenítették meg, hogy nem kívánnak újabb képzésben részt venni.
Információs kapcsolat (N=109)
60
52,8
Százalék
50 40 23,6
30 20
17,9 5,7
10 0 rendszeresen kapok tájékoztatást a BKF-en f oly ó programokról
önállóan tájékozódom a BKF képzéseiről
nem f oglalkoztam a BKF- nem kapok tájékoztatást a f el az oklev él BKF-től megszerzését köv etően
7. ábra Az szakirányú továbbképzésen részt vettek több, mint fele tartja a kapcsolatot volt csoporttársaival, de viszonylag magas azoknak az aránya is, akik ezt a kapcsolatot nem aknázzák ki és relatíve nagyon alacsony azok aránya, akik volt oktatóikkal tartják a kapcsolatot. (7. táblázat) Szakmai kapcsolatok rendszeres kapcsolatban vagyok a volt csoporttársaimmal nincs szakmai kapcsolatom a volt csoporttársaimmal rendszeres kapcsolatban vagyok a volt oktatóimmal tagja vagyok egy szakmai team-nek a BKF-hez köthetően oktattam/oktatok/kutatok a BKF-en 7. táblázat
százalék 58,7 38,5 18,3 3,7 1,8
gyakoriság 64 42 20 4 2
A kapcsolattartás további erősítését jelenthetné, ha a korábban a szakirányú továbbképzésen részt vettek újabb képzésekbe kapcsolódnának be, de erre relatíve kevés az esély, mindössze 20 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy a vannak ezirányú jövőre vonatkozó tervei
13
A szakirányú oklevelét adó BKF-es szak, szakirány Public Relations kommunikáció Stratégiai marketing Digitális marketing Szóvivő és kommunikációs vezető Új média grafikus CSR menedzsment - vállalati felelősségvállalás EU projektmenedzser Protokoll szaktanácsadó és rendezvényszervező Coach - üzleti edző Kommunikációs tréner Televíziós újságíró - szerkesztő Arts & Business menedzser Politikai kommunikációs elemző EU pályázati projektvezető Multilaterális diplomácia az EU-ban Politikai kommunkiációs tanácsadó Public Relations Total
Arány
4 5 7
Válaszolt
14 108 242
Arány
Visszapattanó e-mailek száma
Kiküldött kérdőívek száma
18 109 245
Megkeresett
SZTI 2007 SZTI 2009 SZTI 2011
Sokaság
Megkérdezettek
MELLÉKLET
10 103 235
0,56 0,94 0,96
4 25 80
40% 24% 34%
Gyakoriság
Százalék
teljes
teljes
férfi
nő
23 12 11 8 8 7 7 6 5 4 4 3 3 2 2 2 2 109
21,1 11,0 10,1 7,3 7,3 6,4 6,4 5,5 4,6 3,7 3,7 2,8 2,8 1,8 1,8 1,8 1,8 100,0
14,7 17,6 20,6 11,8 8,8 2,9 8,8
24,0 8,0 5,3 5,3 6,7 8,0 5,3 8,0 6,7 2,7 5,3 4,0 2,7 2,7 2,7
5,9
2,9
5,9 100,0
2,7 100,0
14
Százalék A szakirányú oklevelét adó BKF-es szak, szakirány
Első diplomájának szakját folytatta-e a szakirányú továbbképzésben? a meglévő végzettség elmélyítése
Public Relations kommunikáció
8,7
Stratégiai marketing Digitális marketing Szóvivő és kommunikációs vezető
9,1 25,0
Új média grafikus CSR menedzsment - vállalati felelősségvállalás EU projektmenedzser
14,3 14,3
Protokoll szaktanácsadó és rendezvényszervező Coach - üzleti edző
20,0
Kommunikációs tréner Televíziós újságíró - szerkesztő Arts & Business menedzser
33,3
Politikai kommunikációs elemző EU pályázati projektvezető
50,0
Multilaterális diplomácia az EU-ban Politikai kommunkiációs tanácsadó Public Relations
50,0 50,0 11,2
N
új szakma keresése
91,3 100,0 90,9 75,0 100,0 85,7 85,7 100,0 80,0 100,0 100,0 66,7 100,0 50,0 100,0 50,0 50,0 88,8
23 12 11 8 8 7 7 6 5 4 4 3 3 2 2 2 2 109
15
Melyik felsőoktatási intézményben szerezte az első diplomáját? Általános Vállalkozási Főiskola Budapesti Gazdasági Főiskola Budapesti Kommunikációs Főiskola Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Debreceni Egyetem Eszterházy Károly Főiskola Gábor Dénes Főiskola Heller Farkas Főiskola IBS Nemzetközi Üzleti Főiskola Janus Pannonius Tudományegyetem József Attila Tudományegyetem Szegedi Tudományegyetem Kaposvári Egyetem Kodolányi János Főiskola Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola, Szolnok Miskolci Egyetem Nyíregyházi Főiskola Nyugat-magyarországi Egyetem Pázmány Péter Katolikus Egyetem Semmelweis Egyetem Széchényi István Egyetem Szent István Egyetem Szolnoki Főiskola Veszprémi Egyetem Zsigmond Király Főiskola Károli Gáspár Református Egyetem Államigazgatási Főiskola Pécsi Tudományegyetem Babeş-Bolyai Tudományegyetem (Románia) Kecskeméti Főiskola Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Berzsenyi Dániel Főiskola, Szombathely Budapesti Tanítóképző Főiskola Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola Pénzügy és számviteli Főiskola Temesvári "Traian Vuia" Műszaki Egyetem Total
Százalék
1,0 2,9 9,5 2,9 13,3 2,9 2,9 5,7 1,0 1,9 1,0 2,9 1,0 2,9 1,0 1,9 2,9 1,9 1,0 2,9 4,8 1,9 1,0 2,9 2,9 1,0 1,9 2,9 1,0 7,6 1,0 1,9 1,0 1,9 1,0 1,0 1,0 1,0 100,0
16
