BUDAPESTI KOMMUNIKÁCIÓS ÉS ÜZLETI FŐISKOLA
FELMÉRÉS A 2012 TAVASZÁN AKTÍV ELSŐ-, MÁSOD- ÉS HARMADIK FÉLÉVES SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSÉN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK KÖRÉBEN
2012. TÁMOP-4.1.1/A-10/2/KMR-2010-0004
Tartalomjegyzék
1.
2.
3.
BEVEZETÉS, MÓDSZERTAN .................................................................................................. 3
1.1 1.2 1.3
A KUTATÁS CÉLJA ........................................................................................................... 3 A KUTATÁS MÓDSZERTANA ............................................................................................. 3 MINTA ÉS REPREZENTATIVITÁS ....................................................................................... 4 DEMOGRÁFIAI ADATOK....................................................................................................... 5
2.1 2.2
NEM ÉS ÉLETKOR ........................................................................................................... 5 CSALÁDI HÁTTÉR ........................................................................................................... 6 KAPCSOLÓDÁS AZ INTÉZMÉNYHEZ ....................................................................................... 9
4.
5. 4.
NEMZETKÖZI TAPASZTALATOK .......................................................................................... 12
4.1 3.3
NYELVTUDÁS .............................................................................................................. 12 KÜLFÖLDI TAPASZTALAT .............................................................................................. 14 MUNKA VILÁGA ................................................................................................................ 15 SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS ........................................................................................................ 19
2
1. 1.1
BEVEZETÉS, MÓDSZERTAN A KUTATÁS CÉLJA
2012 áprilisában a Karrier Centrum széleskörű felmérést végzett a Budapesti Üzleti és Kommunikációs Főiskola szakirányú továbbképzésen részt vevő nem végzős (első-, második- és harmadik féléves) hallgatóinak körében. A felmérés egy pályakövetési kutatássorozat második hullámának eredményeit tartalmazza. A korábbiakhoz hasonlóan ebben a vizsgálatban is megpróbálják körüljárni a szakirányú továbbképzésben részt vettek szociodemográfiai jellemzőit, családi hátterét. A vizsgálat ezen
túlmenően
kiterjed
a
szakirányú
továbbképzésen
részt
vevő
diákok
továbbtanulással kapcsolatos attitűdjeinek vizsgálatára, illetve az elhelyezkedéssel kapcsolatos kérdések elemzésére is. A projekt – az intézmény által kialakításra kerülő DPR-hez – a felsőoktatásban végzettek munkaerő-piaci esélyeit, elhelyezkedésüket, szakmai fejlődésüket hivatott segíteni, komplex megközelítést alkalmazva, a hallgatóknak nyújtott szolgáltatások minőségének fejlesztése révén. 1.2
A KUTATÁS MÓDSZERTANA
A felmérésre a felsőfokú szakképzésben 2012 tavaszán nem végzős aktív hallgatók körében 2012. április 4-20. közötti időszakban került sor, online kérdőív segítségével. A kiküldött kérdőívek száma 209 darab volt, a visszaérkezett kérdőívek száma 70 db, amely összességében 33%-os kitöltési aránynak felel meg. Az e-mail-es megkeresésben valamennyi hallgató egyedi azonosítót és jelszót kapott, amelynek segítségével beléphetett a kérdőívkitöltő felületre, ugyanakkor az azonosító és a jelszó csak a belépésre jogosított, a továbbiakban a kitöltött kérdőív nem kapcsolható össze a válaszadó személlyel. A kérdőív kiküldését követően emlékeztető e-mail kaptak azok a hallgatók, akik az addigi időpontig nem töltötték ki a kérdőívet. Az adatok elemzése során törekedtünk arra, hogy releváns és megbízható információkkal szolgáljunk, ezért értelemszerűen csak a hibahatárt meghaladó eltéréseket tekintjük érvényesnek. Az elemezhetőség szempontjából előfordult, hogy 3
bizonyos kategóriákat össze kellett vonnunk (pl. amennyiben egyes szakok válaszadói nagyon kis elemszámmal szerepelnek), illetve egyes kategóriákat ki kellett hagynunk. Az alacsony elemszám miatt előfordulhat, hogy az eltérés nagynak látszik ugyan, de valójában nem megbízható adatokon alapszik. Az alacsony mintaelemszám és a széles képzési struktúra együttes hatása miatt jelen tanulmányban az esetek többségében nincs lehetőség szakok szerinti elemzésre, csak összességében tudjuk elemezni a szakirányú továbbképzésben részt vett hallgatókat. 1.3
MINTA ÉS REPREZENTATIVITÁS
A kutatás során kulcsfontosságú a reprezentativitás kérdése, ezért elsőként az alappopuláció összetételét és a válaszadók különböző szempontok szerinti megoszlását mutatjuk be. Az alábbi táblázatból látható, hogy a visszaküldési ráta átlagosan 17% volt, amely kirívóan alacsonynak tekinthető, mivel a populációnak elvben élő kapcsolata van az iskolával. Az alap populáció mérete miatt a szakonkénti elemzésre nincs lehetőség. Ha az egyes szakok kitöltési arányát vizsgáljuk, már árnyaltabb a helyzet. Megállapítható, hogy jelentős eltérések vannak az egyes szakok kitöltési arányai között. Annak érdekében, hogy a felvételt reprezentatívnak tekinthessük, szükség lenne az adatbázis súlyozással történő korrekciójára. Az adatbázis jellegéből adódóan (a vizsgálat célja, az adatbázis mennyiségi és minőségi paraméterei) arra lenne módszertanilag elfogadható lehetőség, hogy szakcsoportok szerint alakítsuk reprezentatívvá az adatbázist. Sajnos azonban, mivel a kitöltési arány számos szak esetében meg sem közelíti az átlagot (több esetben nulla) és a megkérdezettek száma is nagyon alacsony, így az esetleges súlyozás során jóval a módszertanilag megengedett határok felett van, így ebben a tanulmányban a súlyozástól eltekintünk. Ennek alapján a tanulmány további elemzéseiben
súlyozatlan
adatokat
használunk,
amelyek
nem
tekinthetők
reprezentatívnak a sokaságra.
4
2.
DEMOGRÁFIAI ADATOK
2.1
NEM ÉS ÉLETKOR
A demográfiai háttérváltozók közül érdemes kiemelni a nemek és az életkor szerinti összetételt. Az összes válaszadót tekintve nagyobb a nők aránya, mint a férfiaké, a válaszadók 74,3 százaléka nő (1. ábra).
Neme (százalék) (N=70) f érf i 25,7
nő 74,3
1. ábra A szakirányú továbbképzésen részt vevők átlagéletkora 33,9 év, a legfiatalabb volt hallgató a kérdőív kitöltésekor 22, a legidősebb 59 éves volt. (2. ábra)
Az életkor százalékos eloszlása (N=70) 9 8
Százalék
7 6 5 4 3 2 1 0 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 43 44 46 47 48 50 52 59 Életkor (év)
2. ábra
5
2.2
CSALÁDI HÁTTÉR
A szakképzésben részt vett hallgatók 60 százaléka hagyományos gimnáziumban szerzett érettségi bizonyítványt, és szintén jelentős a szakközépiskolai érettségivel rendelkezők aránya. (3. ábra).
Milyen tipusú középiskolai osztályban szerzett érettségit? (N=70) 100 90 80
Százalék
70
60,00
60 50 40 25,71
30
14,29
20 10 0 gimnázium - hagy omány os 4 osztály os
szakközépiskola
6, 8 osztály os középiskola, kéttanny elv ű gimn.
3. ábra A szülők iskolai végzettségét tekintve megállapítható, hogy relatíve magas a felsőfokú végzettséggel rendelkező szülők aránya az országos átlaghoz képest és relatíve magas a szakközépiskolai/technikum végzettséggel rendelkezők aránya is mindkét szülő esetében. (4-5. ábra)
6
Mi volt az Ön édesapjának legmagasabb iskolai végzettsége akkor, amikor Ön 14 éves volt? (N=70) 50 45 40
Százalék
35
30,88
30 22,06
25 20
22,06 13,24
15
10,29
10 5
1,47
0 legf eljebb 8 általános
szakmunkásképző, szakközépiskola, szakiskola technikum (érettségi nélkül)
gimnázium
f őiskola
egy etem
5. ábra Mi volt az Ön édesanyjának legmagasabb iskolai végzettsége akkor, amikor Ön 14 éves volt? (N=70) 50 45 40
Százalék
35
30,88
30 22,06
25
22,06
20 13,24
15
10,29
10 5
1,47
0 legf eljebb 8 általános
szakmunkásképző, szakközépiskola, szakiskola technikum (érettségi nélkül)
gimnázium
f őiskola
egy etem
6.ábra A családok anyagi helyzetének szubjektív megítélése átlagosnak mondható, a teljes mintában közepesnek minősítik gyerekkori anyagi helyzetüket, ebben a szakok között sincs jelentős eltérés. A hallgatók között gyakorlatilag nem fedezhetőek fel „szakmai generációk”, mindössze a hallgatók 6 százaléka jelezte, hogy szülei vagy nagyszülei között van olyan, aki a diák által választott szakterületen szerezte a képesítését és ott is dolgozik.
7
8
3.
KAPCSOLÓDÁS AZ INTÉZMÉNYHEZ
A válaszadók közel negyede stratégiai marketing szakirányra jár illetve relatíve magas a művészeti szakokhoz kapcsolódó válaszadók aránya is. A szak százalékos eloszlása (N=70) 30
24,3
25
Százalék
20
15,7
14,3
15
11,4
10,0
10,0
10
7,1 4,3
5
2,9
0 Arts&Business
Coach-üzleti edző
CSR vállalati felelősségvállalás
Fesztiválszervező
Protokoll és PR kommunikáció rendezvényszervező
Stratégiai marketing
Új média grafikus
Politikai kommunikációs tanácsadó
Szak
7. ábra A tagozatok közül a levelező a legnépszerűbb, a válaszadók közel 90 százaléka ezt a képzési formát választotta. A válaszadók többsége 2011-ben kezdte meg tanulmányait, viszonylag alacsony azok aránya, akik a rendelkezésre álló tanulmányi idő alatt nem fejezték be a képzést. (8. ábra)
százalék
Melyik évben kezdte meg tanulmányait ezen a képzésen? (N=70) 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
64,3
28,6 2,9
4,3
2009
2010
2011
2012
év
8. ábra A válaszadók tanulmányi eredménye közepesnek tekinthető, az átlag 3,3, ettől gyakorlatilag nem tér el ennek szubjektív megítélése sem, a hallgatók véleménye szerint saját teljesítményük ugyanolyan, mint a többieké.
9
A képzésben résztvevők továbbtanulási hajlandósága relatíve alacsony, a szakirányú továbbképzés és az MA képzés, azok melyek esetében az esetlegesen választók aránya megközelíti a 20 százalékot. Az intézmény sem tekinthető kifejezetten népszerűnek, a többség, ha továbbtanulásban gondolkodik nem a jelenlegi intézményében tenné azt. (9. ábra) Meg kell jegyezni azonban, hogy a továbbtanulást választók esetében az elemszám kifejezetten alacsony, így jelentős következtetések levonására az intézményi preferencia itt sem alkalmas, gyakorlatilag néhány ember véleményét tükrözi. Szeretne-e továbbtanulni az elkövetkező 2-3 évben az alábbi képzések valamelyikén? (N=70) 94,4
100
89,3 90
81,0
82,8
80,7
80
Százalék
70 60
igen, a BKF-en
50
igen, de nem a BKF-en nem
40 30 20 10
10,38,6
13,8
12,3 7,0
8,9 3,7 1,9
3,4
1,8
0 Szakirány ú tov ábbképzés
Mesterképzés
Alapképzés
Doktori (PhD, DLA) képzés
Felsőf okú szakképzés
9.ábra. A válaszadók szinte valamennyien rendelkeznek már felsőfokú végzettséggel (98,6%) és mindössze 4.3 százalék tanul jelenleg párhuzamosan valamilyen más felsőoktatási intézményben. A korábbi felsőfokú végzettségüket jellemzően hagyományos főiskolai illetve egyetemi képzésben szerezték a megkérdezettek, amely a felsőoktatás átalakításának időpontját tekintve nem is meglepő. (10. ábra)
10
Milyen képzési formában szerezte a legmagasabb szintű végzettségét? (N=70) 60 50
Százalék
40
39,1
27,5
30
20,3 20
8,7
10
2,9
1,4
0 f őiskolai hagy omány os képzés
egy etemi hagy omány os képzés
Ba/BSc
Ma/MSc
egy séges és osztatlan képzés (pl. jogász, orv osképzés)
f elsőf okú szakképzés
10. ábra A válaszadók jelentős többsége saját mag finanszírozza a képzését, csak 11 százalék jelezte, hogy munkáltatója tanulmányi szerződést kötött vele.
11
4.
NEMZETKÖZI TAPASZTALATOK
4.1
NYELVTUDÁS
A szakirányú továbbképzésen résztvevő hallgatók angol nyelvtudásának szubjektív besorolási szintjét mutatja be a 10. ábra. A válaszadók közül csaknem mindenki (97,1%) rendelkezik valamilyen szintű angol nyelvtudással, bár a legtöbben közepesnek minősítik azt, és a válaszadók szubjektív értékelése sem éri el a négyes szintet, az összátlag csak 3.74.
Angol nyelvtudásának szintje (1-5) (N=70) 50 45 40
Százalék
35
31,4 28,6
30
25,7
25 20 15
11,4
10 5
2,9
0 1
2
3
4
5
11. ábra A hallgatók német nyelvtudásának a szintjét mutatja be a 12. ábra. A hallgatók több mint 60 százaléka jelezte, hogy rendelkezik valamilyen szintű német nyelvtudással, de a nyelvtudás szintjének értékelésében lényegesen alacsonyabbak a szubjektív besorolások az angolhoz képest. A teljes átlag éppen eléri a közepes szintet.
12
Német nyelvtudásának szintje (1-5) (N=70) 50 45 37,1
40
Százalék
35 30
25,7 22,9
25 20 15 10
7,1
7,1
4
5
5 0 1
2
3
12. ábra Egyéb nyelvtudással a válaszadók viszonylag kis száma rendelkezik, ezek többsége is elsősorban alapfokú tudás. A hallgatók által megjelölt nyelvek közül a francia, a spanyol és az olasz az, amit többen megneveztek. Összefoglalásul elmondhatjuk, hogy az angolnyelvtudás csaknem általánosnak tekinthető, a német nyelvtudás elterjedt, A többi nyelv esetében csak elenyésző a nyelvet valamilyen szinten ismerők aránya.
Egyéb nyelvtudással rendelkezők aránya (2-5) (N=70) 25,00
21,43
20,00
20,00 15,00
12,86 10,00
10,00 5,00
2,86
0,00 Francia
Olasz
Spanyol
Orosz
Egyéb
13. ábra
13
3.3
KÜLFÖLDI TAPASZTALAT
Felsőfokú tanulmányaik alatt a diákoknak gyakorlatilag nincs külföldi oktatási tapasztalata, mindössze kilencen jelezték azt, hogy ez idő alatt hosszabb-rövidebb ideig külföldön tanultak. Ezzel szemben a külföldi munkavállalás már többek kipróbálták, a diákok közel 28 százaléka jelezte ezt. A jelenleg szakirányú továbbképzésen tanulók közül a többség még bizonytalan a külföldi munkavállalást illetően, 14,3 százalékuk tervezi azt biztosan, hogy a végzettség megszerzése után külföldön keres munkát.
A végzettsége megszerzése után tervez-e külföldi munkavállalást? (N=70) 14,3
51,4 34,3
igen
nem
nem tudom eldönteni
14. ábra
14
5.
MUNKA VILÁGA
A válaszadók jelentős többsége rendelkezett munkával 2012 tavaszán, csak közel 10 százalékuk jelezte az ellenkezőjét. A munkával rendelkezők elsősorban állandó jellegű, határozatlan időtartamú munkaviszonnyal rendelkeznek, az ettől eltérő foglalkoztatási típusok aránya elenyésző. (15. ábra) A hallgatók közül senki nem tekintette magát főfoglalkozású diáknak, még azok között sem, akiknek jelenleg nincs munkájuk.
Munkaviszony típusa (N=64) 100
89,06
90 80
Százalék
70 60 50 40 30 20 10
4,69
3,13
1,56
1,56
meghatározott időtartamú
megbízás jellegű (tiszteletdíjas, jutalékos, stb.)
alkalmi, időszakos megbízás
diákmunka, gy akornoki munka
0 állandó jellegű és határozatlan időtartamú
15. ábra A dolgozók többsége a képzést munkájához értékesen kapcsolódónak értékeli, 91 százalékuk szerint a szakterülethez és a kapcsolódó területekhez köthető képzéseket jó tudják hasznosítani munkájuk során. A képzéssel kapcsolatban szintén pozitív tapasztalatnak tekinthető, hogy többségük az általa jelenleg végzett képzéssel összefüggésbe hozza munkaerőpiaci jelenlétét. (16.ábra)
15
Mennyire tartja valószínűnek a szakterületen belüli elhelyezkedést a szakon szerzett diplomával? (N=64) 100 90 80
Százalék
70
62,86
60 50 40 30
20,00
20
11,43
5,71
10 0 Valószínüleg sikerül elhely ezkednem a szakterületen belül
Biztosan sikerül elhely ezkednem a szakterületen belül
Nem tartom v alószínűnek, hogy sikerül munkát találnom a tanu
Nem szeretnék a tanult szakterületen elhely ezkedni
16. ábra A képzésben részt vevő hallgatók többsége alkalmazottként dolgozik, közel negyedük középvezető, a felső vezetők aránya nem éri el a 10 százalékot és az önfoglalkoztatók aránya is alacsony. (17. ábra)
Milyen beosztásban dolgozik jelenlegi/dolgozott legutolsó munkahelyén? (N=70) 100 90 80
Százalék
70
63,64
60 50 40 30
22,73
20 10
7,58
6,06
felső vezető
egyéni válalkozó, önfoglalkoztató
0 alkalmazott
középvezető
17. ábra
16
A hallgatók jelenlegi munkahelyének jellege vegyes képet mutat. A funkcionális területeket tekintve kiemelkedő a marketing/PR terület dominanciája, a válaszadók közel harmada jelölte ezt meg legutolsó munkahelyével kapcsolatban. (1. táblázat) Mivel foglalkozik jelenlegi/foglalkozott legutolsó munkahelyén? Kérjük, adja meg a funkcionális területet! Marketing, PR Egyéb adminisztráció Értékesítés Képzés, fejlesztés HR Műsorvezető, szerkesztő Pénzügy, számvitel Cégvezetés Szakértő, tanácsadó Beszerzés Kutatás, fejlesztés Létesítmény fenntartás Total 1. táblázat
százalék 36,92 18,46 12,31 9,23 4,62 4,62 3,08 3,08 3,08 1,54 1,54 1,54 100,0
Ha abból a szempontból vizsgáljuk a területeket, hogy a szakirányú továbbképzésben részt vevő milyen munkaterületen dolgoztak a legutóbbi munkahelyükön árnyaltabbá válik a kép. A marketing/PR terület dominanciája megmarad, de a különbség más területekhez képest csökken és új területek is megjelennek, mint például az oktatás/képzés/tréning
illetve
a
kultúra/művészet/szórakoztatás/film/fotó/sajtó
kategória. (2. táblázat)
17
Mivel foglalkozik jelenlegi/foglalkozott legutolsó munkahelyén? Kérjük, adja meg a munkaterületet! Marketing/Reklám/PR/Rendezvényszervezés Oktatás/Képzés/Tréning Gyógyszeripar/Vegyipar/Élelmiszeripar Telekommunikáció/TV/Rádió/Internet/Műsorkészítés Műszaki/Mérnök/IT/Informatika/Tudomány/Kutfejl./Elektronika Kultúra/Művészet/Szórakoztatás/Film/Fotó/Sajtó Építőipar Kereskedelem/Értékesítés Idegenforg./Szálloda/Vendéglátás/Szállásközv./Programszerv. Bank/Biztosítás/Pénzintézet/Pénzügy/Követeléskezelés/Lízing Közig./Bizt./Honvédelem/Bizt.tech/Külkapcs/Dipl./Nemz.kapcs Szolgáltatás/Ügyfélszolgálat/Vevőszolgálat Egyéb Ingatlanfejlesztés/Ingatlanértékesítés HR/Munkaügy Total 2. táblázat
százalék 24,24 16,67 9,09 7,58 7,58 7,58 4,55 4,55 3,03 3,03 3,03 3,03 3,03 1,52 1,52 100,0
A cégek területi elhelyezkedését tekintve a főváros dominanciája érvényesül, a válaszadók közel háromnegyede Budapesten dolgozik.
18
4.
SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS
A szakirányon végzettek jelenlegi beosztása többségében nagymértékben köthető a szakon jelenleg végzett képesítéshez, csak 16 százalék azoknak az aránya, akik nem kötik jelenlegi munkájukhoz a szakirányon tanultakat, vélhetően ezek egy része egy későbbi állásváltoztatás reményében választotta ezt a képzési formát. (4. ábra)
Jelenlegi/legutóbbi munkahelye milyen mértékben kapcsolódik ahhoz a végzettséghez, amit ezen a szakirányú továbbképzésen fog megszerezni? (százalék) (N=70) 50 45
41,79
40
Százalék
35 30 25 20
20,90
20,90
16,42
15 10 5 0 egy álalán nem
kismértékben
nagy mértékben
nagy on nagy mértékben
18. ábra A továbbképzésre járó hallgatók motivációját vizsgálva megállapíthatjuk, hogy elsősorban az új szakterület megismerése volt az, ami miatt a képzésre jelentkeztek, illetve piacképes lehetőségek megtanulását tartották szem előtt a képzés választásakor és csak kisebb arányban volt jelen a meglévő tudás elmélyítésére és a pályamódosításra vonatkozó szándék. (6. táblázat)
19
Miért tartotta fontosnak, hogy megkezdje ezt a képzést? új szakterület megismerése piacképes lehetőségek megtanulása meglévőalapképzettségem megújítása pályaváltoztatási szándék jobb kereseti lehetőségek megtalálása kapcsolatok építése munkáltatóm igénye egyéb Total 6. táblázat
százalék 40,00 18,57 14,29 11,43 5,71 5,71 1,43 2,86 100,0
Megállapítható, hogy a válaszadók motivációi többé-kevésbé beigazolódtak a képzés során, elenyésző számban jelezték csak, hogy nem elégedettek a képzéssel. (19. ábra)
Mennyire elégedett a képzéssel? (N=70) 60,0
50,0
50,0 40,0 30,0
24,3
20,0
20,0 10,0
1,4
2,9
egyáltalán nem elégedett
2
0,0 3
4
nagyon elégedett
19. ábra
20
