BUDAPESTI KOMMUNIKÁCIÓS ÉS ÜZLETI FŐISKOLA
FELMÉRÉS A 2011 TAVASZÁN AKTÍV ELSŐ-, MÁSOD- ÉS HARMADIK FÉLÉVES SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSÉN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK KÖRÉBEN
2011. TÁMOP-4.1.1/A-10/2/KMR-2010-0004
Tartalomjegyzék
1.
2.
3. 4.
BEVEZETÉS, MÓDSZERTAN .................................................................................................. 3
1.1 1.2 1.3
A KUTATÁS CÉLJA ........................................................................................................... 3 A KUTATÁS MÓDSZERTANA ............................................................................................. 3 MINTA ÉS REPREZENTATIVITÁS ....................................................................................... 4 DEMOGRÁFIAI ADATOK....................................................................................................... 5
2.1 2.2
NEM ÉS ÉLETKOR ........................................................................................................... 5 ISKOLAI VÉGZETTSÉG ...................................................................................................... 6 MUNKAHELY ...................................................................................................................... 7 SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS .......................................................................................................... 9
MELLÉKLET ............................................................................................................................. 13
2
1. 1.1
BEVEZETÉS, MÓDSZERTAN A KUTATÁS CÉLJA
2011. július-augusztusában a Karrier Centrum széleskörű felmérést végzett a Budapesti Üzleti és Kommunikációs Főiskola szakirányú továbbképzésen részt vevő nem végzős (első-, második- és harmadik féléves) hallgatóinak körében. A felmérés egy pályakövetési kutatássorozat első eredményeinek egyike. A korábbiakhoz hasonlóan ebben a vizsgálatban is megpróbálják körüljárni a szakirányú továbbképzésben részt vettek szociodemográfiai jellemzőit, családi hátterét. A vizsgálat ezen
túlmenően
kiterjed
a
szakirányú
továbbképzésen
részt
vevő
diákok
továbbtanulással kapcsolatos attitűdjeinek vizsgálatára, illetve az elhelyezkedéssel kapcsolatos kérdések elemzésére is. A projekt – az intézmény által kialakításra kerülő DPR-hez – a felsőoktatásban végzettek munkaerő-piaci esélyeit, elhelyezkedésüket, szakmai fejlődésüket hivatott segíteni, komplex megközelítést alkalmazva, a hallgatóknak nyújtott szolgáltatások minőségének fejlesztése révén. 1.2
A KUTATÁS MÓDSZERTANA
A felmérésre a felsőfokú szakképzésben 2011 tavaszán nem végzős aktív hallgatók körében 2011. július 15. – 2011. augusztus 15. közötti időszakban került sor, online kérdőív segítségével. A kiküldött kérdőívek száma 301 darab volt, a visszaérkezett kérdőívek száma 52 db, amely összességében 17%-os kitöltési aránynak felel meg. Az e-mail-es megkeresésben valamennyi hallgató egyedi azonosítót és jelszót kapott, amelynek segítségével beléphetett a kérdőívkitöltő felületre, ugyanakkor az azonosító és a jelszó csak a belépésre jogosított, a továbbiakban a kitöltött kérdőív nem kapcsolható össze a válaszadó személlyel. A kérdőív kiküldését követően emlékeztető e-mail kaptak azok a hallgatók, akik az addigi időpontig nem töltötték ki a kérdőívet. Az adatok elemzése során törekedtünk arra, hogy releváns és megbízható információkkal szolgáljunk, ezért értelemszerűen csak a hibahatárt meghaladó eltéréseket tekintjük érvényesnek. Az elemezhetőség szempontjából előfordult, hogy 3
bizonyos kategóriákat össze kellett vonnunk (pl. amennyiben egyes szakok válaszadói nagyon kis elemszámmal szerepelnek), illetve egyes kategóriákat ki kellett hagynunk. Az alacsony elemszám miatt előfordulhat, hogy az eltérés nagynak látszik ugyan, de valójában nem megbízható adatokon alapszik. Az alacsony mintaelemszám és a széles képzési struktúra együttes hatása miatt jelen tanulmányban az esetek többségében nincs lehetőség szakok szerinti elemzésre, csak összességében tudjuk elemezni a szakirányú továbbképzésben részt vett hallgatókat. 1.3
MINTA ÉS REPREZENTATIVITÁS
A kutatás során kulcsfontosságú a reprezentativitás kérdése, ezért elsőként az alappopuláció összetételét és a válaszadók különböző szempontok szerinti megoszlását mutatjuk be. Az alábbi táblázatból látható, hogy a visszaküldési ráta átlagosan 17% volt, amely kirívóan alacsonynak tekinthető, mivel a populációnak elvben élő kapcsolata van az iskolával. Az alap populáció mérete miatt a szakonkénti elemzésre nincs lehetőség. Ha az egyes szakok kitöltési arányát vizsgáljuk, már árnyaltabb a helyzet. Megállapítható, hogy jelentős eltérések vannak az egyes szakok kitöltési arányai között. (A táblázatot a melléklet tartalmazza). Annak érdekében, hogy a felvételt reprezentatívnak tekinthessük, szükség lenne az adatbázis súlyozással történő korrekciójára. Az adatbázis jellegéből adódóan (a vizsgálat célja, az adatbázis mennyiségi és minőségi paraméterei) arra lenne módszertanilag elfogadható lehetőség, hogy szakcsoportok szerint alakítsuk reprezentatívvá az adatbázist. Sajnos azonban, mivel a kitöltési arány számos szak esetében meg sem közelíti az átlagot (több esetben nulla) és a megkérdezettek száma is nagyon alacsony, így az esetleges súlyozás során jóval a módszertanilag megengedett határok felett van, így ebben a tanulmányban a súlyozástól eltekintünk. Ennek alapján a tanulmány további elemzéseiben
súlyozatlan
adatokat
használunk,
amelyek
nem
tekinthetők
reprezentatívnak a sokaságra.
4
2.
DEMOGRÁFIAI ADATOK
2.1
NEM ÉS ÉLETKOR
A demográfiai háttérváltozók közül érdemes kiemelni a nemek és az életkor szerinti összetételt. Az összes válaszadót tekintve nagyobb a nők aránya, mint a férfiaké, a válaszadók 73,1 százaléka nő (1. ábra).
Neme (százalék) (N=52)
f érf i 26,9
nő 73,1
1. ábra A szakirányú továbbképzésen részt vevők átlagéletkora 31,8 év, a legfiatalabb volt hallgató a kérdőív kitöltésekor 23, a legidősebb 50 éves volt. (2. ábra)
Az életkor százalékos eloszlása (N=52) 14 12
Százalék
10 8 6 4 2 0 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 39 40 41 42 44 45 50 Életkor (év)
2. ábra
5
2.2
ISKOLAI VÉGZETTSÉG
A válaszadók a felsőfokú képzések széles skáláján mélyítették tudásukat életük során, a hagyományos főiskolai és egyetemi képzések dominálnak. (3. ábra)
Milyen felsőfokú képzés(ek)ben vett részt élete során? (N=52) 60 50
Százalék
40 30 20 10 0 f őiskolai – hagy omány os képzés
egy etemi – hagy omány os képzés
Ba/BSc
Ma/MSc
f elsőf okú szakképzés
4. 3. ábra A válaszadók többségének legutóbbi iskolai végzettsége nem tér el jelentősen az eddigi életében felsőfokú képzésekhez képest, ugyanúgy a főiskolai végzettség tekinthető dominánsnak. (1. táblázat) Milyen képzési formában szerezte a legutóbbi felsőfokú végzettségét? százalék főiskolai – hagyományos képzés egyetemi – hagyományos képzés Ba/BSc Ma/MSc felsőfokú szakképzés egységes és osztatlan képzés (pl. jogász, orvosképzés) Total
48,1 21,2 13,5 11,5 3,8 1,9 100,0
1. táblázat A szakirányú továbbképzés során a válaszadók negyede meglévő végzettségét mélyítette el, míg 75 százalékuk új szakma elsajátítása érdekében választotta a képzést.
6
3.
MUNKAHELY
A szakirányú továbbképzésen részt vettek többsége alkalmazottként dolgozik, csaknem egy tizedük vállalkozó, az alacsony esetszám ellenére is figyelemre méltó, hogy közülük 11,5% munkanélküli. (2. táblázat) Jelenleg rendelkezik állandó, illetve alkalmi munkahellyel? százalék Igen, cégnél, intézménynél teljes munkaidőben dolgozom 65,4 Igen, elsősorban alkalmi vagy szerződéses munkákat végzek 7,7 Igen, saját vállalkozásomat irányítom 9,6 Igen, de jelenleg inaktív státusban (egy. ok, GYES/GYED) 1,9 Nem, jelenleg munkanélküli vagyok 11,5 Nem, jelenleg nappali tagozaton tanulok 3,8 Total 100,0 2. táblázat Az válaszadók többsége alkalmazottként dolgozott, a többi beosztás gyakorisága lényeges mértékben nem tér el egymástól, mind a felső-, mind a középvezetők illetve az egyéni vállalkozók megközelítőleg 10 százalékos arányt képviselnek. (3. táblázat) Milyen beosztásban dolgozik jelenlegi/dolgozott legutolsó munkahelyén? százalék Felső vezető Középvezető Alkalmazott Egyéni vállalkozó, önfoglalkoztató Total
9,8 11,8 70,6 7,8 100,0 3. táblázat
Az vállalatok jellege vegyes képet mutat. A funkcionális területeket tekintve kiemelkedő a marketing/PR terület dominanciája, a válaszadók közel fele jelölte ezt meg legutolsó munkahelyével kapcsolatban. (4. táblázat)
7
Mivel foglalkozik jelenlegi/foglalkozott legutolsó munkahelyén? Kérjük, adja meg a funkcionális területet! Marketing, PR Értékesítés Képzés, fejlesztés Pénzügy, számvitel Szakértő tanácsadó Üzletviteli tanácsadás Egyéb adminisztráció Műsorvezető, szerkesztő Kutatás, fejlesztés Minőségbiztosítás HR Cégvezetés Total 4. táblázat
százalék 47,9 8,3 6,3 6,3 6,3 6,3 6,3 4,2 2,1 2,1 2,1 2,1 100,0
Ha abból a szempontból vizsgáljuk a területeket, hogy a szakirányú továbbképzésben részt vevő milyen munkaterületen dolgoztak a legutóbbi munkahelyükön árnyaltabbá válik a kép. A marketing/PR terület dominanciája megmarad, de a különbség más területekhez képest csökken és új területek is megjelennek, mint például az oktatás/képzés/tréning
illetve
a
kultúra/művészet/szórakoztatás/film/fotó/sajtó
kategória. (5. táblázat) Mivel foglalkozik jelenlegi/foglalkozott legutolsó munkahelyén? Kérjük, adja meg a munkaterületet! Marketing/Reklám/PR/Rendezvényszervezés Oktatás/Képzés/Tréning Kultúra/Művészet/Szórakoztatás/Film/Fotó/Sajtó Gyógyszeripar/Vegyipar/Élelmiszeripar Bank/Biztosítás/Pénzintézet/Pénzügy/Követeléskezelés/Lízing Egészségügy/Szociális ellátás Szolgáltatás/Ügyfélszolgálat/Vevőszolgálat Termelés/Gyártás Kereskedelem/Értékesítés Telekommunikáció/TV/Rádió/Internet/ Műsorkészítés Műszaki/Mérnök/IT/Informatika/Tudomány/Kut.fejl./Elektronika Közig/Biztonság/Honvéd./Bizttech./Külkapcs/Dipl./Nemz.kapcs. HR/Munkaügy Építőipar Idegenforg./Szálloda/Vendégl./Szállásközv./Programszervezés Total 5. táblázat
százalék 22,2 11,1 8,9 6,7 6,7 6,7 6,7 4,4 4,4 4,4 4,4 4,4 4,4 2,2 2,2 100,0
8
A cégek területi elhelyezkedését tekintve a főváros dominanciája érvényesül, a válaszadók közel 80 százaléka Budapesten dolgozik.
Hol van a jelenlegi/hol volt a legutolsó munkahelye? (N=51) 90 80
Százalék
70 60 50 40 30 20 10 0 Budapesten
Vidéki településen
Külf öldön
3. ábra
4.
SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS
A szakirányon végzettek jelenlegi beosztása többségében nagymértékben köthető a szakon jelenleg végzett képesítéshez, csak 15 százalék azoknak az aránya, akik nem kötik jelenlegi munkájukhoz a szakirányon tanultakat, vélhetően ezek egy része egy későbbi állásváltoztatás reményében választotta ezt a képzési formát. (4. ábra)
Jelenlegi/legutóbbi munkahelye milyen mértékben kapcsolódik ahhoz a végzettséghez, amit ezen a szakirányú továbbképzésen fog megszerezni? (N=51) 50
Százalék
40 30 20 10 0 Egy általán nem
Kismértékben
Nagy mértékben
Nagy on nagy mértékben
4. ábra
9
A továbbképzésre járó hallgatók motivációját vizsgálva megállapíthatjuk, hogy elsősorban az új szakterület megismerése volt az, ami miatt a képzésre jelentkeztek, illetve piacképes lehetőségek megtanulását tartották szem előtt a képzés választásakor és csak kisebb arányban volt jelen a meglévő tudás elmélyítésére és a pályamódosításra vonatkozó szándék. (6. táblázat) Miért tartotta fontosnak, hogy megkezdje ezt a képzést? új szakterület megismerése piacképes lehetőségek megtanulása meglévő alapképzettségem megújítása pályaváltoztatási szándék jobb kereseti lehetőségek megtalálása kapcsolatok építése egyéb munkáltatóm igénye Total 6. táblázat
százalék 44,2 17,3 9,6 9,6 9,6 3,8 3,8 1,9 100,0
Megállapítható, hogy a válaszadók motivációi többé-kevésbé beigazolódtak a képzés során, mindössze 12 százalékuk jelezte, hogy nem váltotta be a képzés a hozzá fűzött reményeket, ugyanakkor azt érdemes megjegyezni, hogy a kevésbé és részben elégedettek és az elégedettek aránya viszonylag magas. (6. ábra)
Az elmúlt 1 év tapasztalatai alapján beigazolódtak-e a képzéssel kapcsolatos elvárásai? (N=40) 40
Százalék
30
20
10
0 Nem
Kev éssé
Részben
Nagy jából igen
Igen
6. ábra
10
A képzéssel kapcsolatos elégedettséget egy ötfokú skála segítségével kellett értékelniük a megkérdezetteknek, ahol az egyes azt jelentette, hogy egyáltalán nem elégedetlen a képzéssel, az ötös pedig azt, hogy nagyon elégedett. Ezek alapján a szakirányú továbbképzésen résztvevő hallgatók erős közepesnek minősítették az intézményt, az átlag 3,5. (7. ábra)
Mennyire elégedett a képzéssel? (N=51)
50
Százalék
40 30 20 10 0 egy általán nem elégedett
nagy on elégedett
7. ábra A további tanulási motivációk vizsgálata alapján megállapíthatjuk, hogy a hallgatók többsége foglalkozik a továbbtanulás gondolatával, közel 40 százalékuk határozott elképzeléssel rendelkezik és hasonlóan magas a még bizonytalan – potenciális hallgatónak tekinthető – jelenlegi hallgatók részaránya is. (8. ábra)
Szeretne-e (a már megkezdetteken kívül) további tanulmányokat folytatni? (százalék) (N=52)
igen 38,5 még nem tudom 44,2
nem 17,3
8. ábra 11
A képzést helyszínét tekintve még jelentős a bizonytalanság, az alacsony esetszám ellenére (erre a kérdésre mindössze 20 ember válaszolt) annyi azonban megállapítható, hogy mindössze 5% (vélhetően egyetlen ember) jelölte meg továbbtanulása helyszínéül a BKF-t. (9. ábra)
Hol folytatná tanulmányait? (százalék) (N=52) más f elsőoktatási intézmény ben 25,0
a BKF-en 5,0
máshol 5,0
még nem tudom 65,0
9. ábra A hallgatóknak lehetőségük volt a szakiránnyal kapcsolatos véleményük kifejtésére nyílt kérdés formájában, de viszonylag kevesen éltek ezzel a lehetőséggel. A válaszok viszonylag heterogén képet festenek a képzésekről, és vélhetően befolyásolja ezt az adott szakirányú továbbképzés jellege is. A negatívumok között többen említették az oktatók
minőségét
és
az
intézmény/oktatók
rugalmatlanságát
valamint
a
gyakorlatorientáltság hiányát. Szintén problémaként vetődött fel a tantárgyak összehangolatlansága és az értékelés minősége. Ugyanakkor pozitív példákat is felsorolnak a hallgatók akár az egyes oktatókra, akár az oktatás minőségére vonatkozóan. Vélhetően a képzésben ezek az ismérvek egyenetlenül jelennek meg ez okozza a kétirányú tapasztalatot.
12
Összesen
Változás- és válságmenedzser
politikai kommunikációs tanácsadó
OD – szervezetfejlesztési szaktanácsadó politikai kommunikációs elemző
multilaterális diplomácia az Európai Unióban
kommunikációs tréner
digitális marketing
Coach - üzleti edző
új média grafikus
televíziós újságíró
szóvivő
stratégiai marketing
Public Relations
protokoll és rendezvényszervező
EU projektmenedzser
CSR menedzsment - vállalati felelősségvállalás
Arts&Business menedzsment
MELLÉKLET
Alapsokaság 42 11 10 31 24 35 21 11 39 14 8 2 3 4 10 28 6 299 Válaszadók 6 1 2 12 2 11 3 1 3 3 4 0 0 0 0 3 2 53 Arány (válaszadók/alaps. %) 14,3 9,1 20,0 38,7 8,3 31,4 14,3 9,1 7,7 21,4 50,0 0,0 0,0 0,0 0,0 10,7 33,3 17,7
13
Melyik intézményben szerezte a legutóbbi felsőfokú végzettségét? Budapesti Gazdasági Főiskola Budapesti Kommunikációs Főiskola Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem Nyugat-magyarországi Egyetem Szent István Egyetem Általános Vállalkozási Főiskola Eszterházy Károly Főiskola Kodolányi János Főiskola Miskolci Egyetem Nyíregyházi Főiskola Zsigmond Király Főiskola Szegedi Tudományegyetem Kaposvári Egyetem Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Modern Üzleti Tudományok Főiskolája Pázmány Péter Katolikus Egyetem Semmelweis Egyetem Szolnoki Főiskola Veszprémi Egyetem Dunaújvárosi Főiskola Károli Gáspár Református Egyetem Total
százalék
13,7 11,8 9,8 9,8 5,9 5,9 3,9 3,9 3,9 3,9 3,9 3,9 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 100,0
14
