Budapest XIII. kerület városi rendszereinek klímaváltozással szembeni sérülékenysége
Készítette:
(2013. október)
Tartalomjegyzék 1. Bevezető .............................................................................................................................................. 3 2. Forrásanyagok és módszerek .............................................................................................................. 5 3. A XIII. kerület mint rendszer leírása ................................................................................................... 8 3.1. A kerület fekvése ......................................................................................................................... 8 3.2. A kerület népessége ...................................................................................................................... 8 4. A kerület gazdaságának ágazatok szerinti megoszlása ........................................................................ 9 4.1. Tömegközlekedés/Közútkezelés .................................................................................................. 9 4.2. Árvízvédelem ............................................................................................................................. 13 4.3. Csatornarendszer és hulladékkezelés ......................................................................................... 14 4.3.1. Zöldhulladék és szelektív hulladékgyűjtés .......................................................................... 14 4.4. Területrendezés .......................................................................................................................... 16 4.4.1. Zöldfelületek ....................................................................................................................... 16 4.4.2. Épített környezet és energiagazdálkodás ............................................................................. 20 4.5. A levegő minősége ..................................................................................................................... 26 4.6. Társadalmi-gazdasági tényezők ................................................................................................. 28 4.7. A közösség bevonása ................................................................................................................. 32 4.7.1. Környezettudatosság a kerületben ....................................................................................... 32 4.7.2. Az önkormányzat környezetvédelmi tevékenysége ............................................................. 32 4.7.3. Környezetvédelmi nevelés és éghajlati tudatosság .............................................................. 32 5. Következtetések ................................................................................................................................ 35 Szakirodalmi hivatkozások: .................................................................................................................. 41
1. Bevezető A globális felmelegedés antropogén eredetét az utóbbi években egyre szélesebb körben fogadják
el
vitathatatlan
tényként.
Az
Éghajlatváltozási
Kormányközi
Testület
(Intergovernmental Panel on Climate Change, IPPC) Ötödik Helyzetértékelő Jelentése (AR5) szerint bebizonyosodott, hogy az emberi tevékenység hozzájárult a levegő és az óceánok hőmérsékletének a megemelkedéséhez, a globális vízkörforgásban bekövetkezett változásokhoz, a hó és a jégtakaró olvadásához, a globális átlagos tengerszint-‐emelkedéshez, valamint egyes éghajlati elemek szélső értékeinek módosulásához. Az emberi tevékenység hatására vonatkozó bizonyítékok gyarapodtak a Negyedik Helyzetértékelő Jelentés kiadása óta. Igen nagy valószínűséggel, az 1950-‐es évekkel kezdődően megfigyelt felmelegedést jelentős mértékben az emberi tevékenység okozza. A 2011. évi adatok szerint az 1750 óta bekövetkezett antropogén felmelegedés a +2,29 [+1,13 – +3,33] W/m2 sugárzási kényszer értékkel jellemezhető, és becslések szerint értéke a Negyedik Helyzetértékelő Jelentésben szereplő, 2005. évi adaténál 43%-‐kal nagyobb. A föld lakosságának több mint fele városban él. A városi hőszigeteknek, a nagyszámú lakosságnak, illetve a magas népsűrűségnek tulajdoníthatóan a nagyvárosok, a fővárosok és a metropoliszok érzékenyebbek a klímaváltozás hatásaira. Budapest XIII. kerületében kiemelt szerepet kap a környezettudatosság és az egészségmegőrzés. Az önkormányzat különös figyelmet szentel a zöld gondolkodásmódnak, és fontosnak tartja a lakosok tájékoztatását is.
Adaptációs lépésekre van szükség minden szinten, mert a megfelelő alkalmazkodás és hatékony beavatkozás egymást kölcsönösen kiegészítő és összehangolt intézkedéseket igényel. A tanulmány általános célja elemezni a kerületi önkormányzatok, a fővárosi hatóságok és központi államigazgatási szervek irányítási elveit és hatáskör-‐megosztási gyakorlatát az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás hatékonyabb megvalósítása terén az érintett városi rendszerek sérülékenységének csökkentése érdekében. Az egyik konkrét célkitűzés megvizsgálni Budapest XIII. kerületének rendszerét és irányítási gyakorlatát, vagyis a rendszer felépítését és működését, valamint azt a képességét, hogy kezelje a klímaváltozás hatásait. A másik konkrét célkitűzés pedig adekvát és gyakorlatba ültethető, az alkalmazkodást tényleg elősegítő adaptív kapacitások kialakítására vonatkozó 3
javaslatok megfogalmazása.Fontos szempont, hogy javasolt helyi és országos szakmapolitikai irányvonalaknak és intézkedéseknek összhangban kell lenniük.
4
2. Forrásanyagok és módszerek Budapest XIII. kerülete már kidolgozta saját klímastratégiáját, ami a jelen tanulmány háttérdokumentuma. A városrész szintjén tervezett alkalmazkodási folyamat lényeges jellemzője a sérülékenység és a vele kapcsolatos döntéshozatal szétválasztása, ugyanis pontosan azoknak van igen kevés beleszólásuk a döntéshozatalba, akiket az éghajlatváltozás negatív hatásai a leginkább sújtanak. Gondolunk itt a XIII. kerületi lakosság bizonyos csoportjaira és a legnagyobb mértékben érintett kerületi rendszerek üzemeltetőire. A megfelelő adaptációs intézkedésekhez a hatóságoknak meg kellene hallgatni az érintettek adaptációs igényeit. Az eredmények szerint (lásd Szabó és mtsai, 2013) Budapest XIII. kerületét egyre nagyobb mértékben érinti az átlaghőmérséklet emelkedése az év minden hónapjában, de különösképpen nyáron, és problémát jelent a heves esőzések növekvő gyakorisága. (A napi átlag jelentősen ingadozik, de a legnagyobb növekedésre május végén és június elején lehet számítani.) A városi klímarendszer változásait az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) két regionális klímamodell (ALADIN-‐Climate és REMO) alapján vizsgálta. Két időszakra vonatkozóan próbálták meg előre vetiteni az éghajlati paramétereket: az évszázad közepi 2021–2050 és a századvégi a 2071–2100 időszakra. Mindkét esetben az 1961 és 1990 közötti időszak szolgált referenciaként. A Budapestre vonatkozó éghajlati előrejelzéseknek az eredményeit is háttérdokumentumként használták a jelen tanulmány szerzői. Az OMSZ munkatársai tanulmányukban rámutattak arra, hogy a 10–25 km-‐es horizontási felbontás némileg bizonytalan eredményekre vezet. Budapest térségére a 10, illetve a 25 km-‐es felbontás nem tesz lehetővé részletesebb vizsgálatokat. A negyedik háttérdokumentum, amelyre a jelen tanulmány hivatkozik, a 2006 decemberére elkészült Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (a továbbiakban: NÉS). A stratégiát 2013-‐ban felülvizsgálták, és az új változat (a továbbiakban: NÉS-‐2) elfogadási eljárása folyamatban van. A 2006-‐ban kidolgozott korábbi stratégia elsősorban a klímaváltozás hatásainak mérséklésére összpontosított, és kevesebbet foglalkozott az alkalmazkodással. A NÉS-‐2 viszont nagyobb hangsúlyt fektet az alkalmazkodásra, továbbá az ökológiai rendszerek és a gazdasági ágazatok éghajlati sérülékenységét feltáró vizsgálatok elvégzését szorgalmazza. E 5
vizsgálatok fontos részének tekinti a városi rendszerek sérülékenységének a felmérését. A sérülékenység becslése a rendszerek veszélyeztetettségére, valamint az érzékenységükre vonatkozó adatok és információk gyűjtését, illetve alkalmazkodóképességük vizsgálatát feltételezi. Egy korábbi vizsgálat szerint Budapest XIII. kerületében a legsérülékenyebbnek (a közegészségügyi létesítményeken kívül) a zöldfelületek, a biodiverzitás, valamint az energiaszolgáltatók bizonyultak. Ezek a felmérések a biodiverzitást különösen sérülékenynek találták a Margit-‐sziget és a városrészként Népsziget néven ismert Újpesti-‐sziget esetében, de ez a kisebb parkokra is vonatkozik (például a Szent István parkra). Az energiaszolgáltatók esetében a magas hőmérsékletekre és a hőhullámokra adott válaszreakcióik jelentik a sérülékenységi pontokat. A kutatók a felsoroltakon kívül a lakosok mindennapi életét befolyásoló számos más területen is észleltek sérülékenységet, például a tömegközlekedés, az ivóvízellátás, a szennyvíz-‐ és a csapadékvíz elvezetése, az épületek, valamint az épületgépészeti technológiák terén. Az előbbi tanulmány forrásai az alábbi dokumentumok és események voltak: -‐
az ORIENTGATE projekt partnereinek 2013. augusztus 29-‐én megtartott találkozója;
-‐
a XIII. kerületre vonatkozó dokumentumok és tanulmányok;
-‐
személyes interjúk: o a XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt. Közterületi divízió környezetgazdálkodási ágazatának alkalmazottaival, o a XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt. Közterületi divízió közútkezelő ágazatának egyik alkalmazottjával, o a XIII. kerületi Szociális Szolgáltató Központ I. sz. Gondozási Központjának alkalmazottaival, o a XIII. Kerületi Önkormányzat Főépítészi Irodájának egyik alkalmazottjával, o valamint egy építész szakértővel, aki éghajlatváltozással kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik.
Az ORIENTGATE projektben Budapest XIII. kerületét felkérték, hogy vegyen részt a városok sérülékenységét felmérő vizsgálatban, és legyen a mintát alkotó nagyvárosi kerületek egyike. 6
A vizsgálat meghatározta az éghajlatváltozás eredményeképpen a városi környezetben fellépő legfontosabb problémákat az ún. „forró pontokat”. A jelen tanulmány szerzői köszönetüket fejezik ki a XIII. kerületnek azért, hogy segített a vizsgálat lebonyolításában.
7
3. A rendszer leírása 3.1. A kerület fekvése Budapest XIII. kerülete a pesti oldal északi részén, 13,44 km2-‐en terül el. A Főváros kerületeinek méretét tekintve ezzel a 15. helyen áll, vagyis a kisebb kiterjedésű városrészek egyike. Magában foglalja a Margit-‐szigetet is, ami azt jelenti, hogy a kerület lakosai tulajdonképpen egy 12,5 km2-‐nyi övezetben élnek. A kerület nyugati, természetes határa a 6 km hosszúságú Duna-‐part, amelynél hosszabb partszakasza egyetlen kerületnek sincs. A másik jelentős vízfolyás a Rákos-‐patak, amely itt betonmederben folyik, majd a Dunába ömlik. Rajta gátrendszer épült ki. A kerületet hat kisebb városrész alkotja: Angyalföld, Újlipótváros, Vizafogó, Lőportárdűlő, a (városrészként Margitsziget néven ismert) Margit-‐ sziget, valamint a Népsziget (természetföldrajzi nevén Újpesti-‐sziget) déli része. A városrész Budapest egyik belső kerülete, amely északról a IV., nyugatról a XIV., délről pedig az V. kerülettel határos. Altalajában számos termálforrás található.
3.2. A kerület népessége A kis területen fekvő városrész népessége viszonylag nagy: 2013-‐ban 118-‐119 ezer ember lakta. A lakosság folyamatosan és gyors ütemben nő, hiszen 2009-‐ben csak 113 500volt, ami azt jelenti, hogy négy év alatt a népesség több mint 4%-‐kal gyarapodott. A lélekszámot tekintve a XIII. kerület a negyedik Budapest kerületeinek rangsorában. Ennek tulajdoníthatóan a népsűrűség igen magas, 80 fő/km2; de ez az adat némileg megtévesztő, mert a tényleges népsűrűség jóval magasabb amiatt, hogy a Margit-‐sziget nem lakott. Ha a városrész felszínéből kivonjuk a Margit-‐sziget területét a népsűrűség 80 fő/km2-‐ről 116 fő/km2-‐re emelkedik, és ez a növekvő népességgel együtt folyamatosan nő. A népességnövekedés nem a természetes szaporulattal magyarázható, hanem azzal, hogy sokan költöznek a városrész területére, ami a jövőben lakhatási gondokat eredményezhet.
8
4. A kerület gazdaságának ágazatok szerinti megoszlása 4.1. Tömegközlekedés/Közútkezelés A XIII. kerület közúthálózata hozzávetőlegesen 170 km hosszú. A jól megtervezett közlekedési útvonalak megfelelő gépjármű-‐vezetési körülményeket teremtenek, továbbá lehetővé teszik a tömegközlekedési járatok kihasználását. A XIII. kerületet számos forgalmas útvonal szeli át, például a Váci út, a Róbert Károly körút, a Dózsa György út és a Szent István körút. A Dunán beindított hajójáratokkal a kerület lakosai a folyami útvonalakat is igénybe vehetik. A kerékpáros közlekedést is nagymértékben támogatja a kerület, sőt a jövőbeni tervekben a jelenleginél is jelentősebb támogatás szerepel. A kerület minden évben csatlakozik a Bringázz a munkába!országos kampányhoz, amelynek résztvevői az év egy napján nem használnak gépjárművet, és munkába vagy iskolába kerékpárral mennek. A szóban forgó napon az önkormányzat (kifliből, gyümölcsből stb. álló) kerékpáros reggelit biztosít a résztvevők számára. A kerékpárforgalom környezetbarát – nem szennyezi a levegőt üvegházhatású gázok kibocsátásával, sőt semmilyen káros anyag kibocsátásával nem jár. E nyilvánvaló előnyei mellett zajártalomról sem beszélhetünk a kerékpározás kapcsán. A kerületben több mint 94 000 méter műút húzódik, amit majdnem teljes egészében a kerékpáros közlekedést lehetővé tevő aszfaltburkolat borít. A kerékpárutak és kerékpársávok összesített hosszúsága 24 000 méter. E tényeknek köszönhetően a városrész a kerékpáros közlekedés támogatásának tekintetében a főváros egyik vezető kerülete. 2010-‐ben és 2011-‐ben is elnyerte a Kerékpárbarát város címet. A kerületben összesen 187 biciklitároló van, sőt ez a szám a már jóváhagyott projekteknek köszönhetően még nőni is fog. A villamoshálózat pályahossza 7,3 km. Az 1-‐es számú villamos vonalának az újjáépítése 2013 szeptemberében kezdődött, és a tervek szerint két évig fog tartani. E munkálatot sürgősen napirendre kellett tűzni, ugyanis a hőhullámok, illetve más szélsőséges éghajlati jelenségek gyakoribbá válása miatt (a sínek meghajlásának, illetve a villamosok késésének a következtében) igen sokszor kellett forgalomkorlátozásokat bevezetni. A kerületben viszonylag kevés a speciális parkolóhely és a mélygarázs, így a lakosság többsége az utcákon kialakított felszíni parkolóhelyeket használja. Lévén, hogy ezek a 9
parkolóhelyek a zöldövezetekből vesznek el területeket, a cél a mélygarázsok használatának a szorgalmazása. A kerületen áthaladó forgalmat is csökkenteni kell. A mérséklés egyik módozata az, hogy a kerületben dolgozók közül még többen a munkahelyük közelében telepedjenek le. A várható szélsőséges időjárás következményei elsőrendű prioritást jelentenek a tömegközlekedési szektor számára. A nagymennyiségű csapadékkal, az állandó légszennyeződéssel, valamint az elhúzódó aszályos periódusokkal járó problémákat eltérő módon kell kezelni. Az utakkal kapcsolatos legjelentősebb gondok az árvízvédelem, az útburkolatok állapota, a légszennyeződés (a parkolóhelyek esetében is), az aluljárók, illetve a fennakadásmentes tömegközlekedés további biztosítása. Továbbá a balesetek növekvő kockázata fokozottabb figyelmet és nagyobb rugalmasságot igényel a szervezeti oldal részéről. A XIII. kerület közútjaival kapcsolatos napi feladatok többsége (pl. az utcaseprés, a portalanítás, az öntözés, valamint a hó eltakarítása) Budapest Főpolgármesteri Hivatalára hárul. Továbbá a fővárosnak kell eljárnia az elöntött aluljárók, a leszakadt villamos vezetékek, illetve a katasztrófahelyzetek bekövetkeztének az esetében is. Annak ellenére, hogy a kerületnek nem kötelessége, az önkormányzat elrendeli az utak saját költségen történő takarítását, ha a téli időszakban szélsőségesen nagy mennyiségű hó esik (vagy amikor úgy ítéli meg, hogy lépnie kell). A közutakkal kapcsolatos további tevékenységeket az illetékes szerv – a XIII. Kerületi Önkormányzat egyik szervezeti egysége –, a XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt. Közterületi divíziójának közútkezelő ágazata (a továbbiakban: KKÁ) irányítja és felügyeli. A velük folytatott beszélgetés során kiderült, hogy a kerületi önkormányzat akadálymentesen kommunikál a fővárosi önkormányzattal, továbbá (a KKÁ részeként) jól működő Azonnali Karbantartó Egységet működtet. Az egység elsősorban a járdák csúszásgátló anyagokkal történő beszórásáért, valamint a nagy teljesítményű munkagépeket nem igénylő munkálatok elvégzéséért felel. Ezen kívül az önkormányzatnak jó a viszonya a helyi tűzoltóállomással is, így hirtelen előálló katasztrófahelyzetekben számíthat a tűzoltók együttműködésére. A parkok, az utak, a közutak és a járdák hatékony karbantartását több, az önkormányzattal keretszerződést kötött zártkörű részvénytársaság végzi. Városi környezetben, nagymennyiségű csapadék lehullása esetén, igen gyakran előálló probléma a megfelelő esővízelvezető-‐csatornarendszer hiánya. Ezt a gondot a 10
csatornahálózat elégtelen kiépítettsége, illetve az útpadka és a járda hiánya is okozhatja. A csatornarendszerrel kapcsolatos problémát azért említjük ebben az alfejezetben, mert a kiadós esőzések a legtöbbször az útburkolatra mossák az út menti talajréteget. Azonban a XIII. kerület nem küszködik ilyen gonddal, mert 99%-‐os arányban csatornázott, és a burkolattal fedett utak esetében a víz kivétel nélkül a csatornahálózatba ömlik. A városok sérülékenységének a vizsgálata során igen fontos kitérni az útburkolatok ellenálló képességére is. Bár a kerületben található utak a jobb alkalmazkodóképességű hengerelt aszfaltból készültek (a burkolatok 90%-‐a ilyen), vannak öntött aszfalt burkolatok is. Az öntött aszfalt legnagyobb hátránya az, hogy magas bitumentartalma következtében igen kis mértékben tágul, nem eléggé képlékeny, és gyakorta megtöredezik. A forgalmi dugók elkerülése végett a kerület inkább a fizetős parkolókat, valamint az egyre gyorsabb ütemben fejlesztett mélygarázsokat részesíti előnyben, továbbá az egyirányú utcák kialakítását, amelyek mérsékelik a forgalmat. Ezen kívül az önkormányzat „több kisebb központ” kialakítását is tervezi, amelyek egyfelől a helyi közösségi élet felpezsdítését szolgálják, másfelől pedig csökkentik a kívánt programok és szolgáltatások eléréséhez szükséges utazási időt. Az úthálózat újjáépítése során a kerületi önkormányzat folyamatosan konzultált a Főpolgármesteri Hivatalnak alárendelt Budapesti Közlekedési Vállalat Zrt-‐vel és a Budapesti Közlekedési Központ Zrt-‐vel (vagyis a BKV-‐val és a BKK-‐val). A tömegközlekedés átalakításához a kormánynak alárendelt közlekedési vállalatoknak is hozzá kell járulniuk. Viszont az egyeztetések sokszor hónapokig is elhúzódhatnak, mert a bürokrácia megnehezíti a hatékony, illetve gyors fejlődést. Forró pontok: Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (European Environment Agency, EEA) tanulmánya alapján, valamint a XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt. Közterületi divíziójának közútkezelő ágazatánál tett látogatásunk alkalmával számos „forró pontot” azonosítottunk a kerületben, éspedig: -‐
a metróvonalak, illetőleg a metróállomások (a megfigyelések és az árvizekkel, valamint a heves esőzésekkel kapcsolatos várakozások alapján);
11
-‐
a trolibuszvonalak elektromos vezetékei (az ónos esővel kapcsolatos várakozások alapján);
-‐
az átszállási zónák, különösképpen az alacsony fekvésű Béke tér (a megfigyelések és a heves esőzésekkel kapcsolatos várakozások alapján);
-‐
a két csatornahálózat kombinált használata – a szennyvíz és a csapadékvíz keveredése megnehezíti az öntözést (jelenleg megoldásra váró feladat);
-‐
a homokkő és a gyengén szigetelt, régi házak (a heves esőzések során/nyomán végzett megfigyelések alapján);
-‐
az öntött aszfalt burkolatnak a hőmérséklet-‐ingadozásokkal szembeni ellenálló képessége csekély, ami nagy valószínűséggel az utak megrongálódásához vezet szélsőséges hőmérsékleti értékek esetén (a megfigyelések és a várakozások alapján);
-‐
a levegőt szennyező anyagok felhalmozódása az átszállási zónákban (a megfigyelések és az aszályos időszakokkal kapcsolatos várakozások alapján);
-‐
a szükségletekhez képest nincs elegendő parkolóhely és mélygarázs (a megfigyelések és a várakozások alapján).
Javaslatok: -‐
Az összes korszerűtlen villamossín újjáépítése az 1-‐es számú villamos pályája korszerűsítésének tapasztalatai alapján; erre a várhatóan nagyobb mértékű hőtágulás megelőzésének (vagyis a nagyobb ellenálló képesség biztosításának) az érdekében van szükség– (a Főpolgármesteri Hivatal feladata);
-‐
Az öntöttaszfalt-‐burkolatot homokkővel lehetne helyettesíteni, de ennek elhelyezését alaposan meg kellene fontolni. Ugyanis a homokkő bizonyos mértékben átereszti a csapadékvizet, és ez veszélyeztetheti a gyengén szigetelt házak alapját. Tehát a tervezésnél figyelembe kell venni az épületek életkorát és a talajvízzel szembeni védekezés szükségességét (a Főpolgármesteri Hivatal felelőssége).
12
4.2. Árvízvédelem A Vizafogó nevű kerületrész egyes övezeteit a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság árvízveszélyes területnek tekinti, mert többször elöntötte ezeket a Duna. A kerület belsejében a Rákos-‐patak a legjelentősebb Dunába ömlő vízfolyás. Árvíz esetén a Rákos-‐ patakot a Duna vize felduzzasztja, így a patak vízszintje is megemelkedik. Forró pontok: -‐
A Rákos-‐patak mentén a töltés szintjét egy méterrel megemelték az 1990-‐es években, de nagyobb árvizek esetén szükség lesz a töltés megerősítésére és további megemelésére is. Ezt a gondot a kerületi önkormányzatnak kell kezelnie. (A Dunán lezajló árvíz vagy heves esőzések esetén a töltést eláraszthatja a víz, ami a töltés közelében levő magánházak és középületek megrongálódásához vezethet.)
-‐
A „második Duna-‐korzó” kiépítésével kapcsolatos tervek növelhetik az árvíz fenyegette lakosok számát (a várakozások alapján).
-‐
Árvíz idején szünetel a folyami hajózás (a megfigyelések és a várakozások alapján).
-‐
A Népsziget már kisebb árvíz esetén is víz alá kerül (a megfigyelések és a várakozások alapján).
13
4.3. Csatornarendszer és hulladékkezelés A vízbázisok kérdése, különösen a klímaváltozásra való tekintettel, igen fontos probléma. A kerület talajvízben gazdag. Ennek köszönhetően a közparkok fúrt kutakra épülő öntözőrendszerét folyamatosan fejlesztik. A Margitsziget és a Népsziget kivételével a kerületnek jó a csatornarendszere. Ki kell építeni az új zónák csatornarendszerét, például a FOKA-‐öbölben. Az ivóvízhálózat vezetékrendszere 182,6 km hosszúságú, és a kerület összes utcájára kiterjed. 2012 végén 28 utcai ivókutat, 1500 utcai öntözőkutat és 1 utcai talajvízkutat működtetett a kerületi önkormányzat. A XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt. Közterületi divíziója környezetgazdálkodási ágazatának munkatársa szerint a kerület fővárosi viszonylatban többek között azért is példamutató, mert elsőként használta a talajvizet a közparkok öntözésére. Jelenleg egy talajvízkút üzemel, további hat engedélyeztetése pedig folyamatban van.
4.3.1. Zöldhulladék és szelektív hulladékgyűjtés Az éghajlatváltozás megköveteli, hogy változtassunk a hulladékgyűjtési és kezelési eljárásokon, ugyanis a kérdés inadekvát megközelítése üvegházhatású gázok kibocsátásához vezethet. A jövő egyértelműen a szelektív hulladékgyűjtésé – a XIII. kerület pedig ebben a szellemben viszonyul a szemét kérdéséhez. A hulladék mennyisége (külön-‐külön a szilárd és a folyékony hulladéké is) folyamatosan nő. A jelenlegi elképzelés szerint azt a hőt, amely a hulladék-‐, valamint a szennyvízkezelés során melléktermékként szabadul fel, a kerületben energia előállítására fogják használni. Az erre alkalmas hulladék-‐ és szennyvízfeldolgozó berendezések már környezetkímélők lesznek. Így a kerület kevesebb fosszilis energiahordozót fog felhasználni. A terv gyakorlatba ültetése önmagában már lehetséges, hiszen csak önkormányzati rendelet szükséges az engedélyezéshez. A kerületben már folyik a szelektív hulladékgyűjtés; 57 lakossági hulladékgyűjtő sziget és 1 hulladékudvar létezik a területén. A hulladékgyűjtő szigetek száma elégséges, továbbá a különféle hulladékok megfelelő szétválasztásának a kérdése is megoldott. Vagyis papírt, műanyagot és fémet, műanyag és fém dobozokat, átlátszó és színes üveget egyaránt lehet e hulladékgyűjtő szigetek segítségével szelektíven leadni. A hulladékudvaron veszélyes hulladékot is
14
gyűjtenek, de gondot jelent az, hogy a folyékony halmazállapotú veszélyes hulladékot nem veszik át. 2009 óta a veszélyes hulladékot az átrakó állomásokon lehet leadni. Az önkormányzat lakossági, szelektív hulladékgyűjtési akciókat is szervez. Az átfogó AngyalZÖLD program egyik eleme a „házhoz menő”, szelektív hulladékgyűjtési mintaprogram, amely eleinte csak Újlipótvárosra terjedt ki, és lakóközösségek vehettek benne részt. Most már a programban, amely látszólag igen népszerű, részt vesz a kerület egésze, és papírt, valamint műanyagot gyűjt ennek keretében. A szelektív hulladékgyűjtést kiterjesztették az oktatási intézményekre (az iskolákra, illetve 6 óvodára) is. Továbbá a komposztálást is elkezdte szorgalmazni az önkormányzat. Az oktatási intézményekre vonatkozó szelektív hulladékgyűjtés célja csökkenteni az utóbbiak ökológiai lábnyomát. Továbbá meg kell akadályozni az illegális szemétlerakatok létesítését, a meglévőket pedig el kell tüntetni. Az önkormányzati és a lakossági forrásokat teljességgel fel kell használni. Ősszel a lakosokat az önkormányzat zsákokkal látja el a zöldhulladék elszállítása céljából. Az elektromos és elektronikai hulladékot a szállítók díjmentesen veszik át, újrahasznosítás végett. Számos önkormányzati intézményben (beleértve a közegészségügyi és az oktatási intézményeket, valamint a kerület polgármesteri hivatalát) szárazelemgyűjtő dobozokat helyeztek el. A veszélyes, illetve az elektronikai hulladéknak a lakosságtól történő begyűjtésére az önkormányzat évi 2-‐3 alkalommal fog szervezni programot. Az ilyen akciók egynaposak, és nagyon népszerűek. Végül az önkormányzat lehetőséget biztosít az oldó-‐ és hígítószerek, valamint a növényvédő szerek és a gyógyszerek leadására is, továbbá gondoskodik az effajta hulladék környezetbarát kezeléséről. A közterületek megfigyelése lehetőséget teremt az illegális szemételhelyezés megelőzésére. Az így elhelyezett hulladékot az önkormányzat akkor is átveszi, ha a tettes kilétét nem lehet megállapítani.
15
4.4. Területrendezés 4.4.1. Zöldfelületek A zöldfelületek azon kívül, hogy kikapcsolódási lehetőséget teremtenek, és javítják az emberek életminőségét, jó hatással vannak a helyi éghajlati viszonyokra is. A növényzetnek – a párologtatás révén – jelentős szerepe van a levegő lehűtésében, illetve páratartalmának a biztosításában, továbbá a magas fák az épületekre is árnyékot vetnek. A kiterjedtebb zöldfelületeknek, szűkebb környezetükben, saját körforgási rendszerük van. A közparkok és a nyilvános kertek – a Margit-‐szigetet és a városrészként Népsziget néven ismert Újpesti-‐szigetet leszámítva – összesen 26 hektárt foglalnak el. A kerület kiterjedése 13,44 km2, amiből 3 km2 zöldfelület (illetőleg 2 km2, ha nem vesszük tekintetbe a Margit-‐szigetet és az Újpesti-‐szigetet). Ez azt jelenti, hogy a zöldfelületek aránya 15%, ami meglehetősen alacsony hányadot jelent, és annak tulajdonítható, hogy a XIII. kerület nagymértékben beépített. A legkevesebb zöldfelület Újlipótvárosban található. A Margit-‐szigeten igen nagy kiterjedésű zöldfelület található, de maga a sziget nem része a kerület életének; tehát külön kell választani a többi kisebb városrésztől. Ugyanez a helyzet az Újpesti-‐szigettel is, amelynek déli részén nagy, folytonos erdőrész található. Különben ez az övezet a kerület egyetlen erdeje. A közvélemény-‐kutatások adatai szerint a lakosok a lakótelepek parkjait a szabadidő eltöltésére használják, ugyanis ezek a parkok elég közel esnek lakóhelyeikhez, és így nem kell sokat utazniuk. Az Európai Unió ajánlása értelmében 8–10 m2 egy főre jutó zöldfelületet kell biztosítani. Budapest esetében ez az érték 5 m2. A XIII. kerületben a zöldfelület hányada igen széles határok között változik, hiszen az elővárosi övezetben az arány 15 és 40% közötti, de Újlipótvárosban, valamint a Róbert Károly körúttól délre az egy főre jutó zöldfelület kiterjedése 2 és 8 m2 közötti. A jövőre vonatkozó tervek strukturális és funkcionális újjáépítést irányoznak elő, aminek eredményeképpen a zöldfelületek aránya 50%-‐osra fog emelkedni. Szépen gondozott zöldövezetekkel találkozunk a termálfürdők környékén, valamint a lakótelepek parkjainak az esetében. Ezek területe a közparkok és nyilvános kertek
16
felszínének mintegy felét teszi ki. A Gyermek tér, a Béke tér, a Gyöngyösi sétány és a Debrecen Park zöldfelülete külön-‐külön is 1 hektárnál nagyobb kiterjedésű. Két védett közpark és 5 védett út található a kerületben. Ökológiai szempontból a Margit-‐szigetnek, az Újpesti-‐sziget nyugati részének, a FOKA-‐ öbölnek, illetve a Rákos-‐pataknak az érzékenysége fokozott. Valószínű, hogy egy második Duna-‐korzó is kialakul majd, amelyen lesznek a szabadidő eltöltésére szánt zöldövezetek is. A kerület tervbe vette egy háromszintes növényállomány (fakorona-‐, cserje-‐ és gyepszint) telepítését, amelyre a jövőben a városrendezési szabályozások is vonatkozni fognak. A háromszintes növényállomány jobb körforgást és légáramlást biztosít, illetve a város több pontján javítja az éghajlati viszonyokat. A zöldfelületek felmérése érdekében létrehozták a parkkatasztert, amelybe bejegyzik az összes parkot és ezek állapotának a paramétereit. Ezen kívül fakatasztert is vezet a kerület, amely jelenleg 29 110 fát tart nyilván: ezek közül 16 731 az utakat szegélyezi, 12 379 pedig a parkokban található. A jobban beépített városrészeken kevesebb a zöldfelület. A kerület zöldövezeteinek a leggyakoribb fafaja a korai juhar (Acer platanoides), amely a parkok faállományának 10%-‐át teszi ki, az utakat szegélyező fáknak pedig a 16%-‐át; de előfordul még a közönséges pagodafa (Sophora japonica), a magas kőris (Fraxinus excelsior), a közönséges platán (Platanus orientalis) és a kislevelű hárs (Tilia cordata) is. A fák állapotát folyamatosan ellenőrzik, a kataszterben pedig részletes információkat rögzítenek róluk. Feljegyzik a fák életkorát és egészségi állapotát, az öregebb példányokat fiatalabb fákkal helyettesítik, mégpedig a városi környezethez jobban alkalmazkodókkal, illetve kevesebb allergén anyagot kibocsátókkal. A kerületben a faállomány megújítására vonatkozó program is életbe lépett. Ennek eredményeképpen tilos bizonyos fafajtákat ültetni, mint például nyírfaféléket (Betulaceae), ujjas juhart (Acer palmatum), páfrányfenyőt (Ginkgo biloba) és eperfaféléket (Moreae) stb. A kivágott fák helyébe minden esetben újakat kell ültetni, lehetőleg az előbbiek helyén. Ennek megfelelően a fakatasztert folyamatosan naprakész állapotban tartják a kezelések, valamint az új ültetések bejegyzése révén. 2014-‐ben sor kerül a kataszter teljes felújítására is. Az utcákat szegélyező fákkal a fő probléma az, hogy bírniuk kell a szélsőséges körülményeket is, hiszen az esővizet a csatornarendszer majdnem teljes mértékben elvezeti. A vízáteresztő 17
útburkolat, mint a homokkő, jobb körülményeket biztosít a fák számára, viszont előnytelen a szigeteletlen alappal rendelkező régi házak szempontjából. Az újonnan ültetett fákat 2 évig öntözik, de ez az idő nem elégséges ahhoz, hogy gyökereik megfelelő mélységig hatoljanak, és ennek következtében igen sok kiszárad közülük a harmadik esztendőben. A kerületi tervek hosszabb (5 évig terjedő) öntözési időszakot irányoznak elő. A viharos időjárás által a zöldövezetekben okozott károkkal a tűzoltóság csak hétvégeken foglalkozik. Így hétköznapokon a kerületnek önerőből kell megoldania a gondokat (a letörött ágak elszállítását, valamint a fák sérüléseinek a kezelését). Következésképpen a kerület fel is készült a jövőbeni még viharosabb időjárásra és a letört fák, illetve faágak eltakarítására. Az időjárási viszonyokkal szembeni ellenálló képességet csak a szélsőséges szárazság esetében vették figyelembe, mégpedig az elültetett növényzet vonatkozásában. (Vagyis kizárólag szárazságtűrő növényeket ültetnek.) Folyamatban van a nyírfafélék (Betulaceae), valamint a japán kőris (Fraxinus japonica) helyettesítése, mégpedig azért, mert a nyírfafélék könnyen törnek, illetve a japán kőrisből hulladék kerül az utcára, hamar megöregszik, továbbá nyakat képez az útburkolat szintje felett. A fák allergén jellegét nem vették tekintetbe, hanem csak a parlagfűvel (Ambrosia artemisiifolia) foglalkoztak. A zöldfelületek karbantartása és fejlesztése az AngyalZÖLD stratégia része. A parkok és közterek állapotát folyamatosan ellenőrzik a kerületnek alárendelt egységek. A program fokozott figyelmet szentel a szélsőséges időjárás következtében megnövekvő olyan kockázatoknak mint a fák sérülései vagy a közúti balesetek. A kerület megkezdte a városrészt átszelő, és a zöldfelületeket összekötő zöld folyosó kiépítését is. Enne egyik célja, hogy lehetővé tegye a teljes Duna-‐part gyalogos bejárását. Az AngyalZÖLD program megvalósításait 2014-‐ben multispektrális műholdas távérzékeléssel fogják ellenőrizni annak érdekében, hogy (a Normalizált Vegetációs Index [NDVI] segítségével) felmérjék a zöldfelületek arányát, illetve azonosítsák a városi hőszigeteket. Ezen kívül létrehozzák a közparkok kataszterét, valamint közvélemény-‐kutatást is fognak végezni. Forró pontok:
18
-‐
Az utcákat szegélyező fáknak bírniuk kell a szélsőséges körülményeket, hiszen az esővizet a csatornarendszer majdnem teljes mértékben elvezeti (a megfigyelések és a várakozások alapján).
-‐
Az elültetett növényzet csak a szélsőséges szárazságot tűri, de nem bírja ki a viharokat, valamint a heves esőzéseket (a megfigyelések és a várakozások alapján).
-‐
A fák allergén jellegét nem vették tekintetbe, a problémát csak a parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) esetében kezelték (a megfigyelések és a várakozások alapján).
Javaslatok (az önkormányzat mindegyikkel képes foglalkozni): -‐
Hosszabb (5 évig terjedő) öntözési időszakok az utakat szegélyező fák esetében (a szükséges forrásbiztosítása folyamatban van, a kerületi önkormányzat folyamodott támogatásért)
-‐
A növényzetnek (a heves esőzésekkel, a szélviharokkal, a hosszas aszályokkal, az ónos esővel, valamint a zúzmarával szembeni) ellenálló képességét is figyelembe kell venni a jövőben. (A kerületi önkormányzat meg tudja oldani ezt a problémát.)
-‐
A jövőben a városrendezési tervek kidolgozásakor az egyes fafajok allergén jellegét is tekintetbe kellene venni. (A kerületi önkormányzat meg tudja oldani ezt a problémát.)
19
4.4.2. Épített környezet és energiagazdálkodás A XIII. kerület heterogén városképe az épületek tizenegy különféle típusára vezethető vissza. A 2013 májusában kiadott KVSZ (lásd alább) szerint a tizenegy különféle típus között megtalálható a családi házak, az előre gyártott panelekből felépült társasházak, valamint az irodaházak típusa is. A különféle épületszerkezetek értelemszerűen eltérő alkalmazkodási stratégiákat igényelnek. A jelen fejezet két fő forrásra támaszkodik, éspedig a Budapest XIII. kerület Hosszú Távú Fejlesztési Koncepció címet viselő dokumentumra, amelyet 2013-‐ban adtak ki, valamint a XIII. Kerületi Önkormányzat Főépítészi Irodájában, 2013 októberében folytatott személyes beszélgetésre. A kerületben letelepedők és az ide költözők körében a legnépszerűbbek az új építésű, valamint az igényesen felújított épületek, amelyek többségükben családi házak vagy társasházak). Egyre nő azok száma, akik a városrész belső övezetéből a kerület perifériájára költöznek. A garzonlakások száma is növekszik, különösen a városrész üzleti zónáiban. A felsoroltak miatt a kerületet befogadó övezetnek kell tekinteni, ahol 2020-‐ig mintegy 10 000 új lakás fog épülni, és a népesség körülbelül 17 000–22 000 fővel fog gyarapodni. 2012-‐ben a lakások 70%-‐a egy-‐, illetve kétszobás volt; az egy lakásra jutó személyek száma pedig folyamatosan csökkent a jelenlegi 1,6-‐es értékre. A fővárosi kerületek szintjén, 2000 óta – vagyis az utóbbi 13 évben – itt épült a legtöbb lakás (körülbelül 15 000). Többségük kis alapterületű, méretük (58–60 m2) nem éri el a budapesti lakások átlagos méretét (69–70 m2). Az energiagazdálkodás Az energiaipar alapvető célkitűzése az önellátás. Az energiamegtakarítás érdekében megújuló energiára van szükség. Az épületek megfelelő orientációja lehetővé teheti a napenergia felhasználását, az árnyékolásukat, az ideális méretű nyílászárók kialakítását, a napelemek és napkollektorok használatát, valamint a hőszigetelést és a szellőztetést. Az új épületek tervezésekor már 20
megkerülhetetlen a szélcsatorna alkalmazása, ugyanis meg kell vizsgálni a szél mozgási energiája hasznosításának a lehetőségét. A csapadékvíz tárolásának a kérdését is meg kell oldani, mert aszály idején öntözésre használható. Az utóbbi alternatívát már figyelembe vették a kerület új tereinek a megtervezésekor. Az éghajlatváltozás hatásaira való felkészülés megköveteli a közszolgáltatások átszervezését is. Sajnos, a kérdéses közüzemek pillanatnyilag csak a kivitelezésben vesznek részt, de a tervezésben nem. A geotermikus kutak kialakítása is megkezdődött, de ilyeneket csak a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal engedélyével lehet megépíteni. Az alkalmazkodásra vonatkozó jogszabályok Az országos településrendezési és építési követelmények (a továbbiakban: OTÉK), a Kerületi Várostervezési és Építési Szabályzat (a továbbiakban: KVSZ), valamint a Kerületi Szabályozási Terv (a továbbiakban: KSZT) értelmében annak a kerületnek, amely szerkezeti átalakításokat szeretne véghez vinni, számos jogszabályt kell tekintetbe vennie. A városrendezési tervek kidolgozása során 2010 óta az alkalmazkodási politikákra is figyelni kell. A gépjárműparkolók esetében a környezettudatosság az egyik legfontosabb szempont. Az épületekre vonatkozó fontosabb szabályozásokat országos szinten az OTÉK-‐ről szóló kormányrendelet tartalmazza, de ebben sem szerepelnek alkalmazkodási stratégiák. Szerencsére az önkormányzatoknak joguk van a KVSZ-‐t erre vonatkozó keretszabályozással kiegészíteni. A KVSZ szerint az alkalmazkodás két fő célkitűzése a meglévő épületek védelmezése a klímaváltozás hatásaival szemben, illetve az éghajlatváltozás előre jelzett hatásainak a figyelembe vétele az új épületek tervezése során. A KVSZ-‐ek erre vonatkozó rendelkezéseit folyamatosan módosítja az önkormányzat. A kerület szellőzését a városi szellőzőfolyosók kialakítására vonatkozó rendelet szabályozza. Ezt a rendeletet a kerületi önkormányzatok nem módosíthatják, mert a Főpolgármesteri Hivatal hatáskörébe esik.
21
Az egyes övezetek jellegétől függően az épületek maximális magasságát is előírja a kerületi önkormányzat. Vagyis a magasságot nyilvánvaló módon az övezetek jellegéhez igazítja. Más rendelkezések eltérő módon szolgálják a megfelelő városkép kialakítását, megőrzését. Az egyik gyakori probléma főként Újlipótváros esetében jelentkezik. A légkondicionáló rendszerek kültéri egységét tilos az épületek utcára néző falára szerelni, aminek a következménye az, hogy az épületek belső udvarában igen nedves és meleg mikroklíma alakul ki. Ebből kifolyólag máris módosultak a rendelkezések abban az értelemben, hogy az új épületek klímarendszerének a kültéri egységét szabad az utcára néző falra is szerelni. Ha valamely építész egy épületnek külső zöldfalat vagy -‐tetőt szeretne tervezni, az engedélyt a XIII. Kerületi Önkormányzat Főépítészi Irodája eseti alapon adja meg. Elvben ez az eljárás a hőszigetelés céljából végzett árnyékolás, valamint a tetőknek az albedó növelése érdekében történő fehérre festése esetén is, de ilyen helyzetekkel az iroda még nem találkozott. A társasházaknál a legnagyobb probléma a teljes épület egységes külalakjának a megőrzése, ami igencsak lassítja a fejlesztési folyamatokat. A klímaváltozás és a közegészségügy összefüggésében egy további energiaszolgáltatási kérdés is felmerül. Még mindig nem létezik az épületek természetes szellőztetésére vonatkozó szabályozás, jóllehet van olyan előírás, amelyik a mechanikus szellőztető berendezéseket érinti. Ez akkor alkalmazandó, ha nincs lehetőség a természetes szellőztetésre. Ennek értelmében az épület tulajdonosa köteles fedezni a mechanikus szellőztető berendezés működtetésére felhasznált villamos energia teljes díját, amennyiben helyiségeinek ablakait nem lehet kinyitni. Már kivitelezett zöld beruházások -‐
A Hun utca 1–15. szám alatti épület passzívház. A 2009 óta 256 lakást magában foglaló házat 1973-‐ban építették, és (12–15°C hőmérsékletű termálvíz áramoltatására alkalmas) hőszivattyúval szerelték fel. Ennek a kezdeményezésnek köszönhetően az épület energiaszükséglete 80%-‐kal csökkent 1973 óta, ami Magyarországon példa nélküli.
-‐
Angyalföldön folyamatban van egy 100 lakást felölelő passzívház-‐rendszer kialakítását célzó projekt. A komplexum három épületet foglal magában, ami azt jelenti, hogy a passzívházak területén ez lesz az egyik legnagyobb beruházás. A 22
rendszert légkondicionálással fogják ellátni oly módon, hogy a hőenergia 80%-‐át vissza lehessen nyerni. -‐
A Főpolgármesteri Hivatal is különös figyelmet szentel a zöld gondolkodásmódnak, ugyanis szorgalmazza a légkondicionáló rendszerek hőveszteségének az újrafelhasználását a lakossági használati melegvíz előállításának a céljára.
Tervek és célok A kerületet érintő migrációs trendekre, illetve más demográfiai változásokra való tekintettel, nagyon fontos hogy az épületek sérülékenysége csökkenjen, vagy legalábbis ne nőjön. Az alábbiakban a jövőre vonatkozó terveket és irányokat ismertetjük: -‐
A horizontális terjeszkedéssel ellentétben a vertikális terjeszkedést kell előnyben részesíteni, mert ez által lehetőség nyílik zöldfelületek létesítésére.
-‐
A háztömbök felújítási tervei mellett olyan elképzelések is léteznek, amelyek a meglévő háztömbök bizonyos részeinek a lebontását célozzák azért, hogy a nagyobb háztömbök belsejében zöld udvarokat lehessen kialakítani. Ezáltal csökkenne a lakások száma, ami egyes lakosok váratlan elköltözését eredményezné, sőt más átszervezési problémákat is szülne. Egy tanulmány szerint azonban csak az 1970-‐es és 1980-‐as években emelt panelházakat érintené az átszervezés.
-‐
A városi hőszigetek évről évre súlyosabb problémát jelentenek. Emiatt a zöldtetők arányának a növelésére van szükség. A kerületben számos épületnek lapos a teteje, így ezek átalakítása megoldható. A családi házak övezetében a hőszigetek kialakulását az utcák fásításával lehetne ellensúlyozni, megakadályozni.
-‐
Az utcára néző, zöldfalak igen nagymértékben csökkenteni tudnák a városi rendszerek sérülékenységét, de meglepő módon épp a helyi társadalom a kezdeményezés kerékkötője. Az okok, amiért a lakosok ellenzik a javaslatot a bogarak számának a növekedése, valamint a leváló vakolatdarabok. Viszont a közintézmények engedelmesebbnek tűnnek: legutóbb az egyik óvoda lett energiatakarékos épület.
-‐
Az aktívházak további felszín alatti termálforrásokat is ki fognak aknázni.
-‐
A kerület policentrikussá tétele a közösségi élet felpezsdüléséhez vezet majd, és csökkenti a tömegközlekedési lehetőségek irányi igényt is. 23
Forró pontok: -‐
A növekvő lakásigény (a megfigyelések és a várakozások alapján);
-‐
Az utcára néző, zöldfalak, valamint a zöldtetők kialakításával szembeni lakossági ellenállás (a megfigyelések alapján, de a várakozások alapján remélhetőleg már nem);
-‐
A légkondicionáló berendezésekre vonatkozó újlipótvárosi korlátozások (a megfigyelések alapján);
-‐
A hatékony árnyékolás hiánya (a megfigyelések alapján);
-‐
A városrendezési tervek (20–30 éves) hosszú futamideje (a megfigyelések és a várakozások alapján);
-‐
Az országos és a megyei szintű szabályozások nem szentelnek kellő figyelmet az alkalmazkodási stratégiáknak (a megfigyelések alapján).
-‐
A városrendezési terveket kidolgozó bizottságok hatékonysága igen széles korlátok között ingadozik (a megfigyelések alapján).
-‐
A korszerű, alkalmazkodóképes építészeti megoldások hiánya (a háztetők fehérre festése) (a megfigyelések alapján);
-‐
Az épületek – különösképpen az irodák/irodaházak – természetes szellőztetésének a fenntartására/kialakítására vonatkozó szabályozás hiánya (a megfigyelések alapján).
Javaslatok: -‐
A modern alkalmazkodási stratégiáknak nyilvános fórumokon történő ismertetése. (A kerületi önkormányzat meg tudja oldani ezt a problémát.)
-‐
Eredményesebb, hatékonyabb kommunikáció a helyi lakosok mobilizálása végett – az alkalmazkodás fontosságának a tudatosítása a kerület lakosságának a körében. (A kerületi önkormányzat meg tudja oldani ezt a problémát.)
-‐
Különböző színű üvegből készült, több táblából álló ablakok használata árnyékolás céljára. Bizonyos esetekben kiválthatja a légkondicionálást. (A megoldás választása az építészen/építőmérnökön múlik, ugyanis erre vonatkozóan nem léteznek sem önkormányzati, sem országos szintű előírások.)
24
A városrendezési tervek futamidejének csökkentése – eredményes egyezség megkötése az adminisztrációval a gyors válasz érdekében (a jelenlegi kormány meg tudja oldani ezt a problémát).
25
4.5. A levegő minősége A nagyvárosok levegője rendszerint szennyezettebb a környező térségekénél, hiszen forgalmasabbak és nagyszámú lakás található a területükön. A XIII. kerület egyike a legkevésbé szennyezetteknek, bár a városrész fekvése és az intenzív átmenő forgalom szennyezheti a levegőjét. Az, hogy ez nem következik be, a Duna mentén a Pilis-‐hegységből érkező légáramlatnak köszönhető, amely légcsatornaszerű hatásával megtisztítja a kerület levegőjét. Korábban a nehézipar melléktermékei voltak a levegőt szennyező káros vegyületek, de ma már a kerületnek egyáltalán nincs nehézipara. Manapság a legnagyobb gond a gépjármű-‐ forgalom okozta légszennyeződés. A gépkocsik fokozatosan növekvő számát akár kudarcként is fel lehetne fogni, de az 1990-‐es éveket megelőzően még súlyosabb volt a légszennyeződés. A gépkocsi-‐közlekedésnek tulajdonítható szennyezőanyag-‐kibocsátás a helyi és az átmenő forgalom következtében állandóan nő annak ellenére, hogy a járművek egyre környezetbarátabbak. A szénről a földgázra, valamint a fára való áttérés lecsökkentette a helyiségek fűtésének tulajdonítható szennyezőanyag-‐kibocsátást. Ennek köszönhetően a kén-‐dioxid szintje már nem olyan magas; illetőleg a főbb szennyező vegyületek jelenleg a szén-‐monoxid és a szén-‐ dioxid. Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat két állomást működtet a kerületben, mindkettőt igen magas légszennyezettségi övezetben: a Dózsa György úton, illetve a Váci úton. A fentebbiek összegzéseképpen elmondható, hogy a városrész nitrogén-‐oxidokkal és szemcsés anyagokkal mérsékelten szennyezett, továbbá kén-‐dioxiddal és szén-‐monoxiddal kis mértékben szennyezett. A hatóság által engedélyezett határérték átlépése esetén Budapest főpolgármestere szmogriadót rendelhet el, amely esetben a kerületi polgármester és jegyző utasításainak megfelelően kell eljárni. A kerületben – egy országos érvényű rendelet értelmében – csak korlátozott mértékben engedélyezett az avar égetése. Avart égetni csak október 1-‐jétől április 30-‐ig szabad, mégpedig pénteken, illetve szombaton 10 és 16 óra között. A művelettel járó szennyezőanyag-‐kibocsátás mértéke csekély. A növényi eredetű légszennyeződés vonatkozásában a parlagfű virágpora jelenti a legfőbb gondot. Éppen ezért az önkormányzat igen nagy hangsúlyt fektet a parlagfű leküzdésére. A 26
parlagon maradt területeket minden évben fűnyíróval kaszálják. A pollen zöme Budapest környező területeiről származik; a helyi kibocsátás kisebb mértékű, de ennek ellenére megoldásra váró gond. A közterületek kaszálása önkormányzati hatáskör, amit a XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt. lát el. A parkokban évente hatszor, a közutak mentén évente háromszor kaszálják a növényzetet. Ennek ellenére a parlagfű pollenmennyisége évről évre növekszik, de a kaszálásnak köszönhetően a parlagfű elterjedésének a területe nem.
Forró pontok: -‐
A Duna menti légáramlat friss levegőt szállít a Pilis-‐hegységből. Amennyiben ez a hatás mérséklődne, a légszennyezettség mértéke növekedne (a várakozások alapján).
-‐
A közlekedésből származó kibocsátás folyamatosan növekszik (a megfigyelések és a várakozások alapján).
-‐
Az összes allergén növény közül az önkormányzat csak a parlagfűvel foglalkozik (a megfigyelések alapján).
Javaslatok: -‐
Lényegbevágóan fontos, hogy a szélcsatorna a jövőben is megmaradjon. (Ezt kormányzati szabályozással lehet elérni.)
-‐
Az átmenő forgalmat csökkenteni kell. (Ez a BKK feladata.)
-‐
Több figyelmet kell fordítani az allergén növényfajokra. (Ez az önkormányzat feladata.)
27
4.6. Társadalmi-gazdasági tényezők Szociális gondozás (és szolgáltatások): az idős emberek, illetve a hajléktalanok ellátása 2013 óta a szociális gondozás és az oktatás a XIII. Kerületi Önkormányzat hatásköre. Ezeket a tevékenységeket az önkormányzat 12 további intézmény (bölcsődék, napközik, óvodák, más szociális intézmények, valamint családsegítő szolgálat) révén látja el. Interjúkat készítettünk a szociális intézmények vezetőivel. Kiderült, hogy mintegy 4–5000 ember szorul szociális gondozásra a kerületben, a következő megoszlásban: -‐
a szociális étkeztetési programok keretében 1500 személyt látnak el,
-‐
500 személy folyamatos házi segítségnyújtásban részesül,
-‐
220 személy jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban részesül,
-‐
további 200 hajléktalan veszi még igénybe a szociális gondozók szolgáltatásait,
-‐
illetve nyugdíjasok klubja is működik.
Budapest XIII. kerületének Klímastratégiája minden intézményben megtalálható. Az intézmények hőségriadó-‐terveket is kidolgoztak. Hőségriadó esetén az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) értesíti a kerületi jegyzőt, a kerületi jegyző a Szociális Szolgáltató Központ vezetőjét, az utóbbi pedig a neki alárendelt 12 intézményt. Az értesítés rendszerint telefonhívás vagy elektronikus levél formájában történik. Bizonyos időjárási jelenségek esetében, mint a hőhullámok vagy a kiadós havazás, különleges riadót rendelnek el, de ez nem túl gyakori. Különleges riadó elrendelésére utoljára 2013 augusztusában került sor – ez hőségriadó volt. Viszont a szociális intézmények vezetői azt szeretnék, ha gyakrabban értesülnének az időjárás alakulásáról. A napi tájékoztatás nagy segítség lenne a számukra. Humánmeteorológiai információkra hasonlóképpen szükségük van, mert ezek is igen nagy hasznukra válnának. Riadó esetén a szociális gondozás napi feladatait át lehet szervezni, például az adott feladatok ellátására több embert lehet mozgósítani, az ellátásban részesülőket gyakrabban meg lehet látogatni stb. A nyugdíjasok klubjának tagjai is értesülnek a viharok, valamint a hőhullámok veszélyéről, ugyanis a szociális gondozók arra utasítják őket, hogy ne vegyenek részt a klub tevékenységeiben, hanem maradjanak inkább otthon. Az is megtörténhet, hogy
28
a személyzet hazakíséri a klubból a nyugdíjasokat, ha az utak csúszóssá válnak, vagy igen magas hőmérsékletet mérnek. Az alkalmazottak havi órarend szerint dolgoznak, de ezt az időbeosztást a szélsőséges időjárási körülmények pillanatok alatt módosíthatják, ami azt jelenti, hogy a jövőben igen magas alkalmazkodóképességre lesz szükség. A szociális intézmények alkalmazkodóképes munkastílusa hatalmas előnyt jelent. A közmunkát teljesítő személyeket a szóban forgó intézmények vízzel vagy meleg teával látják el, tehát az időjárással kapcsolatos riadók e munkálatok szempontjából is nagyon fontosak. A kerületben a hajléktalanok csak nappali ellátásban részesülnek. A téli időszakra jellemző hosszabb nyitva tartás alig segít, hiszen amikor az érintettek elhagyják a nappali menhelyeket, az éjszakai, valamint az ideiglenes szállások már zsúfolásig teltek. Az utcai szociális munka nem tartozik a kerület hatáskörébe, de a szociális gondozók minden rászorulónak segítenek. Ez a feladat szerepel a kerületi Szociális Szolgáltató Központ alkalmazottainak a munkaszerződésében, noha az utcai szociális munka nem kerületi hatáskör. Amint a szociális intézmények vezetői említették, a 80 évesnél idősebb emberek ismerik a hőhullámokkal szembeni védekezésre alkalmas hagyományos módszereket, például vizes törülközővel borogatják a tarkójukat, nap közben bezárják az ablakokat, és lehúzzák a redőnyöket, hajnalban szellőztetnek stb. A szociális munkásoknak több gondja akad a 60 év körüliekkel, valamint a szociálismunkás jelöltekkel. A szociális gondozói szakirány tanrendjéből teljességgel hiányzik azoknak a módszereknek az ismertetése, amelyekkel fel lehet készülni a szélsőséges időjárási körülményekre. Tehát a hallgatóknakaz ilyen sajátos helyzetekre való felkészítése többletfeladatot jelent a szociális intézmények dolgozói számára. Az épületek korszerűsítésére is szükség van. Több épületet is szigetelni kellene, valamint légkondicionáló berendezéssel és új nyílászárókkal kellene felszerelni. A kerületi klinika épületei teljes mértékben légkondicionáltak. Az idős emberek hőhullámok idején árnyas parkokban szeretnek pihenni. Az intézmények az általuk szervezett programok céljára vagy szélsőséges hőhullámok esetén párakapukat bérelnek. A nyugdíjasok klubja orvosi tudománynépszerűsítő előadásoknak is otthon ad, például az orvosok ismertetik a klubtagokkal a hőhullámok egészségi hatásait, illetve az 29
ilyenkor előálló panaszok megelőzési lehetőségeit. Az óvodákban környezetvédelmi témájú játékos bemutatókat szokás tartani.
Forró pontok: -‐
A várható időjárási viszonyokkal kapcsolatos rendszeres, napi tájékoztatás hiánya (a megfigyelések alapján);
-‐
A szélsőséges időjárási viszonyok esetén szükséges riadóztatás nem rendszeres, és nem terjed ki minden lehetséges körülményre. Az utolsó riadót 2013 augusztusában, az interjúk idején rendelték el (a megfigyelések alapján).
-‐
A hajléktalanokat befogadó éjjeli menedékhelyek hiánya (a megfigyelések alapján);
-‐
Felkészületlen szociálismunkás-‐jelöltek(a megfigyelések alapján);
-‐
A nem megfelelő szigetelés, valamint a klímahiánya a régi épületek esetében (a megfigyelések alapján).
Javaslatok -‐
A várható időjárási viszonyokkal kapcsolatos napi tájékoztatás, valamint a humánmeteorológiai információk nagy segítséget jelentenének a szociális intézmények alkalmazottai számára. (A kerületi önkormányzat meg tudja oldani ezt a problémát.)
-‐
Rendszeres riadóztatás szélsőséges időjárási viszonyok (nemcsak hőhullámok és kiadós havazás) esetén. (Ezt kormányzati szabályozással lehet elérni.)
-‐
Hajléktalanokat befogadó éjjeli menedékhelyek; (Ezt kormányzati szabályozással és központi alapból származó támogatással lehet elérni, ugyanis az önkormányzatnak nincs erre a célra anyagi fedezete.)
-‐
A szociális gondozói szakirány tanrendjébe be kell iktatni azoknak a módszereknek az ismertetését, amelyekkel fel lehet készülni a szélsőséges időjárási körülményekre. (A kerületi önkormányzat meg tudja oldani ezt a problémát.) 30
-‐
A régi, alkalmatlan épületek korszerűsítése. (Ezt összehangolt kormányzati és önkormányzati szabályozással lehet elérni.)
31
4.7. A közösség bevonása 4.7.1. Környezettudatosság a kerületben Az alkalmazkodás alapelveit nem lehet a közösség bevonása nélkül betartani. Az egyik legfontosabb feladat az emberek tájékoztatásán és nem megfelelő magatartásának megváltoztatásán túl, a felnövő nemzedékek felkészítése az éghajlatváltozásra. Az önkormányzat következetesen figyeli a globális, illetve regionális szinten elfogadott környezetvédelmi szabályozásokat és híreket. Ezen kívül tervbe vette, hogy az alsó tagozatos iskolákat, valamint az óvodákat a környezetvédelmi témájú, rendszeres, nyilvános tájékoztatás egyik célcsoportjának fogja tekinteni. Az útmutató szerint lényegbevágóan fontos a gyermekeket olyan gyakorlati tevékenységekbe bevonni, amely révén megtanulhatják, miként kell együtt élni változó természeti környezetünkkel. Az önkormányzat igencsak tevékenyen reagált az elmúlt években az éghajlatváltozásra. Jelenleg a fenntarthatóság szempontjából két igen lényeges projektet bonyolít le a városrész területén. Ezek az AngyalZÖLD program és a Budapest XIII. kerület Hosszú Távú Fejlesztési Koncepciója.
4.7.2. Az önkormányzat környezetvédelmi tevékenysége A Local Agenda 21 helyi programját kiegészítendő az önkormányzat Környezetvédelmi Alapot is létrehozott hasonló programok pályázati úton történő finanszírozására. Az éves támogatási keret 5 000 000 forint. A kerület által működtetett TV13 (helyi) televíziós csatorna, valamint az általa feltöltött www.media13.hu és www.budapest13.hu honlapok jó kommunikációs felületnek bizonyultak a társadalom környezettudatosságának a növelése, valamint környezetvédelmi ismereteinek a gyarapítása szempontjából.
4.7.3. Környezetvédelmi nevelés és éghajlati tudatosság
32
Mivel
az
éghajlatváltozás
hosszú
távú
folyamat,
a
felnövő
nemzedékek
környezettudatosságra való nevelésének szükségessége megkérdőjelezhetetlen. A felelős gondolkodásmód kialakítása, valamint a felelős életvitel elősegíti a kerület éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodását. Úgy tűnik, az éghajlattudatos életmódra való nevelés elmélyítése a megoldás kulcsa. Ahhoz, hogy ezeket az elsődleges célokat elérjük, gyakorlati oktatásra van szükségünk. Az alábbiakban felsorolunk néhányat a kerületben jelenleg zajló tevékenységek közül: -‐
szelektív papírgyűjtés folyik 17 alsó tagozatosiskolában,
-‐
rendszeres környezetvédelmi tevékenységekre kerül sor, például intézmények által szervezett hulladékgyűjtési akciókra,
-‐
5 ÖKO alsó tagozatos iskola és 3 ÖKO óvoda működik a városrészben,
-‐
a kerület részt vesz a diákok számára nemzetközi kapcsolatok fenntartását lehetővé tevő Zöldklub Hálózat projektben (Green Club Networking Project),
-‐
a kerületben számos környezetvédő civil szervezet működik,
-‐
a fentebbi internetes oldalak segítségével az önkormányzat tájékoztat az ÁNTSZ által elrendelt riadókról (pl. az UV-‐, a hőség-‐ és a pollenriadókról).
Forró pontok: -‐
Az oktatási intézményekkel folytatott kommunikáció nem állandó (a megfigyelések alapján);
-‐
A döntések meghozatalakor a visszajelzéseket nem veszik mindig figyelembe (a megfigyelések alapján);
-‐
A helyi közösség ellenáll az adaptációs stratégiák életbe léptetésének (a megfigyelések és a várakozások alapján);
-‐
A környezetvédelmi ismeretek és a zöld gondolkodásmód hiánya (a megfigyelések alapján);
-‐
Az egyéni érdekek és a rövid távú gondolkodás túlsúlya (a megfigyelések alapján);
-‐
A média nyújtotta lehetőségek kihasználásának hiánya a környezetvédelmi nevelés folyamatában (a megfigyelések alapján).
Javaslatok: 33
-‐
A környezetvédelmi bizottságok üléseinek gyakoriságát növelni kell. (Ezt kormányzati és önkormányzati szabályozással lehet elérni.)
-‐
Hatékonyabb, gyakorlati környezeti nevelést kell bevezetni az alsó tagozatos iskolákban. (Ezt szintén összehangolt kormányzati és önkormányzati cselekvéssel lehet elérni.)
34
5. Következtetések A tanulmány a városi rendszerek sérülékenységét elsősorban a gazdasági tevékenységek szempontjából vizsgálta. Az alábbi területeket elemezte: tömegközlekedés/közútkezelés, árvízvédelem, csatornarendszer, hulladékkezelés, területrendezés, levegő minősége, társadalmi-‐gazdasági tényezők, valamint a közösség bevonása. Megállapította, hogy a XIII. kerület kétségtelenül Budapest „egyik legzöldebb” városrésze; ugyanakkor több, új forró pontot is azonosított. Amennyiben lehetségesnek ítélte, adekvát javaslatokat is megfogalmazott. A tanulmány végén felsorolt hivatkozásokon kívül, a jelen dokumentum személyes beszélgetéseken és konzultációkon alapul. Ezért az ICI Interaktív Zrt. köszönetet mond a következő személyeknek: Staniszewksi Csaba, Gábor Péter, Gál V. Csilla, Iványi Zsuzsanna, Prókai Réka, Marija Hovanszkaja, Pál József, Kutas Dóra és Bányász Józsefné.
35
1. MÁTRIX: A XIII. kerületben MÁR MEGFIGYELT sérülékenység Éghajlati tényezők/hatások
A kerület sérülékeny rendszerei
Kiadós Kiadós esőzések és a Magas esőzések Elégtelen városi Erős hőmérsékletek és csapadékmennyiség, csatornahálózat széllökések és hőhullámok folyami vízhiány és aszályok túlterhelése árvizek okozta árvizek
Energiaellátás
Ivóvízellátás
Tömegközlekedés
Szilárd hulladék
Épületek és lakott területek
Szennyvízelvezető-‐ csapadékelvezető-‐ csatornarendszer
és
36
Városi zöldfelületek biodiverzitás
és
37
2. MÁTRIX: A XIII. kerület potenciális / jövőbeni sérülékenysége Éghajlati tényezők/hatások
A kerület sérülékeny rendszerei
Kiadós Kiadós esőzések és a Magas esőzések Elégtelen városi Erős hőmérsékletek és csapadékmennyiség, csatornahálózat széllökések és hőhullámok folyami vízhiány és aszályok túlterhelése árvizek okozta árvizek
Energiaellátás
Ivóvízellátás
Tömegközlekedés
Szilárd hulladék
Épületek és lakott területek
Szennyvízelvezető-‐ csapadékelvezető-‐ csatornarendszer
és
38
Városi zöldfelületek biodiverzitás
és
39
A mátrixokhoz tartozó jelmagyarázat: -‐
fehér: nem jelentős
-‐
narancs: jelentős
-‐
vörös: igen jelentős
40
Szakirodalmi hivatkozások: IPCC, 2013: Summary for Policymakers. In: Climate Change 2013: The Physical Science Basis. Working Group I Contributiontothe IPCC 5th Assessment Report – Changes to the Underlying Scientific/Technical Assessment. Letölthető a [http://www.climatechange2013.org/images/ uploads/WGIAR5-‐SPM_Approved27Sep2013.pdf] címről. Szépszó G. – Kovács M. – Krüzselyi I. – Szabó P., 2012: A klímaváltozás következtében az időjárási szélsőségek alakulása a Kárpát-‐medencében a következő évtizedekben. Hozam és Érték 4, 10–12. Szabó, P. – Krüzselyi, I. – Szépszó, G. 2013. Vulnerability assessment for Hungary. Hungarian Meteorological Service, Regional Climate Modelling Group. Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia 2008-‐2025. (2013 – új változat) [http:// www.kormany.hu/download/9/67/10000/N%C3%89S_2008-‐2025.pdf] Budapest XIII. kerület klímastratégiája. [http://www.budapest13.hu/hirek/20111223/ elfogadta-‐a-‐klimastrategiat-‐a-‐kepviselo-‐testulet] Gellért, L. (felelős szerk.) Közösen a XIII. kerületért. – Félidőben. Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat programja időarányos teljesítéséről, a további feladatokról. Kiadó: Budapest Főváros XIII. Kerület Önkormányzat Polgármesteri Hivatala. [http:// www.budapest13.hu/13kerulet/kiadvanyok] Gellért, L. (felelős szerk.) A XIII. kerület 2012 januártól–decemberig. Kiadó: Budapest Főváros XIII. Kerület Önkormányzat Polgármesteri Hivatala. [http://www.budapest13.hu/ 13kerulet/kiadvanyok] Gellért, L. – Dr. Juhász, K. – Pappné Vőneki, E., 2012. A XIII. Kerület kezdetektől napjainkig. ISBN 978-‐963-‐88273-‐2-‐6 [http://www.budapest13.hu/13kerulet/kiadvanyok]
41
ANGYALZÖLD 2011-‐2014. Összefogással az élhetőbb környezetért. A XIII. kerület zöldhálózat fejlesztési programterve 2011-‐2014. Egyeztetési dokumentáció 2011. május. [http:// www.budapest13.hu/hirek/20110527/angyalzold-‐2011-‐2014] Budapest XIII. Kerület Hosszú távú fejlesztési koncepció. [http://www.budapest13.hu/hirek/ 20130510/budapest-‐xiii-‐kerulet-‐hosszutavu-‐fejlesztesoi-‐koncepcio] Budapest XIII. Kerületi Önkormányzat Környezetvédelmi Fenntarthatósági Program 2012-‐ 2017. [http://www.budapest13.hu/hirek/20121024/kornyezetvedelmi-‐es-‐fenntarthatosagi-‐ programot-‐keszit-‐a-‐xiii-‐kerulet] Budapest XIII. Kerület Városrendezési és Építési Szabályzata egységes szerkezetben. 2013. [http://www.budapest13.hu/onkormanyzat/hivatal/foepiteszi-‐iroda#kvsz] Urban adaptation to climate change in Europe. Challenges and opportunities for cities together with supportive national and European policies. EEA Report. 2012. doi:10.2800/41895 Internetes források: http://www.budapest13.hu/hirek/20120116/elfogadta-‐a-‐kerekparos-‐strategiat-‐a-‐kepviselo-‐ testulet http://www.budapest13.hu/hirek/20100318/a-‐geotermikus-‐energia-‐reven-‐40-‐szazalekkal-‐ csokkent-‐a-‐futesi-‐koltseg-‐a-‐hun-‐utcaban
42
