BUDAPEST
BUDAPEST
XIII. KERÜLET
XIII. KERÜLET
ANGYALFÖLD ÚJLIPÓTVÁROS VIZAFOGÓ
BUDAPEST XIII. KERÜLETE IV. kerület
III. kerület XV. kerület
II. kerület
XIV. kerület
VI. kerület V. kerület
BUDAPEST
XIII. KERÜLET ANGYALFÖLD ÚJLIPÓTVÁROS VIZAFOGÓ
XIII. KERÜLETI POLGÁRMESTERI HIVATAL 2000.
Kiadja: Budapest Fõváros XIII. Kerületi Önkormányzata a Sprint Kft. gondozásában
Felelõs kiadó: Dr. Tóth József polgármester Szerkesztette: Sas György, Gellért Lajos Írta: Gajdos Erzsébet, Gellért Lajos, John Gabriella, Juhász Katalin, Sas György
Tervezte: Gremsperger Nándor Fotó: Holczer Gábor Angyalföldi Helytörténeti Gyûjtemény
Nyomdai elõkészítés:
Nyomás: Tercia-Print Nyírõ András ügyvezetõ-igazgató
ISBN 963 00 5306 3
Tisztelt Olvasók!
A
XIII. kerület nagy változások korát éli. Bátran elmondhatjuk, ma nem ugyanolyan, mint tegnap volt, s holnapra ismét megújul. Én ezt a folyamatot azzal a megállapítással szoktam jellemezni, hogy a XIII. kerület fejlõdésre van ítélve. A kerületi önkormányzatnak is ehhez az alapelvhez kell alkalmazkodnia. Ugyanakkor igyekszik az élére állni a fejlõdésnek. E kerület történeti múltjában, jelenében, távlataiban rejlenek olyan értékek és sajátosságok, amelyeknek ismerete nélkül nem valósulhat meg ez a – talán túlzás nélkül elmondhatom – nagyléptékû fejlõdés. A tudás forrásai az információcsere dinamikus növekedésének korában is az okos, tényekben gazdag könyvek, amelyek hozzásegíthetik az érdeklõdõket a közös törekvésekben az együttmûködéshez, az egészséges lokálpatriotizmus erõsödéséhez. Polgármesterként örömmel bocsátom útjára ezt az összefoglaló rendeltetésû kiadványt, amelybe természetesen terjedelmi okokból nem férhet bele minden, ami által még több haszonnal forgathatnák. Reményeim szerint mégis hézagpótló szerepet fog betölteni a kerület életének jobbításáért fáradozók – és mindenki – számára. Budapest, 2000. december. Dr. Tóth József
Invitáció ezredfordulókor pillanat újabb ezer éven belül megismételhetetlen lesz, hacsak – A de hát van-e ennek bármilyen valószínûsége? – egy új információrobbanás meg nem változtatja az idõszámításunkat is. Most azonban, amikor ezt a kötetet az elsõk között kezébe veszi ön, töredéknyi kis idõn, néhány napon belül elérkezni látszik a pillanat: új évezredbe lépünk, 2000+1-be. Az idõ azonban egy pillanatra sem áll meg, a csillagok tovább róják megszokott pályájukat, a történelem filmje szünet nélkül tovább pereg. Még az új „M”, s mellesleg az új „C” érkeztének köszöntésére emelt poharak összecsendülésének ezredszekundumára sincs megállás. S nincs idõ megvárni az ezredfordulói csókváltásokat sem. És mégis… Ez valami fényes, felemelõ, nagyszerû, egyszerre világraszóló és bensõséges élmény: hát ezt is megéltük? S éppen mi, az utolsó ilyen alkalomtól negyven generációra esõ emberek. Ha ennek az évváltásnak nincs is megragadható pillanata, minden másnál több joggal mondható el rá, hogy lélektani határ. A lélektan is tudomány, miként a földrajz, a történelem, a szociológia, de emezeknél talán több köze van a lírához is. z egy szigorú könyv, tényekkel, adatokkal, számokkal, ismeretekE kel, mégsem csak az elmékhez szól, a tudásvágyhoz, az eligazodás igényéhez. Szólni szeretne a lélekhez is. Ami egy országban, egy fõvárosban, egy kerületben történik az idõk folyamán, az mind emberekkel történik. A bennelakókkal, az odaszületõkkel, az ott4 XIII. KERÜLET
tanulókkal, az ottdolgozókkal, s valamelyest az arrahaladókkal. Így hát a XIII. kerület sorsa is százezrek sorsával azonosítható. S nem csak a fizikai lét, hanem a lelki lét mindenkori kondíciójával. Egyszerûbben szólva: a közérzetével, amivel visszahat a haza, a fõváros, és nem utolsósorban a XIII. kerület fejlõdésére vagy romlására. Az is lehetséges, hogy mind a kettõére egyidejûleg. A XIII. kerületet csak az utóbbi 62 év óta jelölik ezzel a római számmal – „lánynevén” VI.-nak hívták, mígnem összeházasították az V.-kel –, egy azonban biztos: mindig is nagyléptékû mozgások, építések, bontások, változások terepe volt, ám leginkább regionálisan, részenként, ezt kapta örökül. Amikor egy kerületté egységesítették közigazgatásilag, megtartotta, sõt õrizni is igyekezett heterogenitását, mígnem mára ez a sokféleség teszi izgalmassá és az újat befogadni késszé. Akkora átalakuláson, záróakkordjaként a leköszönõ évezrednek, s nyitányaként a helyébe lépõnek, még sohasem ment át, mint az utóbbi évtizedben. A XIII. kerület lendületben van. Szinte minden ízében megújul. Lényegileg, jellegében, városképileg mássá formálódik át, mint amilyen akár húsz-harminc évvel ezelõtt is volt. önyvünk elsõ fejezete a XIII. kerület természetföldrajzát tárgyalja, K s elsõ hozzákapcsolódó dátum gyanánt a 65 millió évvel ezelõtti kort jelöli meg. Ezen egy kicsit mosolyogni kell, hiszen hogyan is tudnánk magunkban tudatilag bemérni ezt a szó szerint tengernyi idõt. De hát a múltból lehet csak elindulnunk, hogy e térség alakulását az alapjaitól kezdve megérthessük, annak ellenére, hogy ma már nem a természet szülöttének érezzük a kerületünket, inkább a humán tényezõk munkáló hatásaiból eredeztetjük történetének hullámzásait.
Emberközpontú kirándulásra hívjuk krónikánkkal a XIII. kerület múltjával, jelenével, s amennyire elõre látható, a jövõjével ismerkedni óhajtókat. Lépjenek be a városképbe! Érezzék otthon magukat! szíves invitáció szól mindazokhoz is, akik esetleg már régi anA gyalföldi lakosok, de még nemigen tettek egy nézelõdõs sétát az Újlipótváros szép és érdekes architektúrájú házsorai között, s nem kukkantottak be egyedi meglepetéseket kínáló üzleteibe, galériáiba, sörözõibe. Ezzel szemben bizonyosan vannak olyan újlipótvárosiak, akik még nem fordultak meg mondjuk a Rákos-patak-parti Tahi utca kellemes, levegõs környezetében. Az sem lehetetlen, hogy egy vizafogói polgár még sohasem látta az északi végeken elterülõ, mindegyre elegánsabb kertvárosi részt. De szinte mindegyik XIII. kerületi polgárra vonatkozhat az az állítás, hogy helyismeretének vannak még számos hézagai. Hisszük, hogy õk, e szûkebb pátriához tartozó társaink is haszonnal forgathatják e könyvet. A XIII. kerületbe azonban naponta sok-sok ezren érkeznek a fõváros más kerületeibõl, sõt az ország más területeirõl is, akiknek még nem volt alkalmuk, vagy ne adj’ Isten kedvük jól körülnézni nálunk. Hatalmas az átmenõ- és célforgalom a XIII. kerületben, a fõútvonalak közül is kiemelkedik a napról napra megújuló Váci út. És megszámlálhatatlanok a jövevények, akik máshonnan járnak hozzánk naponta dolgozni, tanulni vagy valami okból tárgyalni, kereskedni, vendégeskedni. Az esetleg innen máshová, máshonnan ide költözõk között is eléggé jelentékeny a fluktuáció. Õket is szeretettel látjuk körünkben, s kívánjuk, hogy minél többet tudjanak meg kerületünkrõl. És számos jel mutat arra, hogy egyre többen határozzák el letelepedésüket
az épülõ és korszerûsödõ XIII. kerületben, sõt maguk is a kerület építõi és szépítõi közé kívánnak tartozni… Nyitva áll elõttük a kerület – kiváltképp a kerületi lakásépítõ program keretében –, ha itt akarják megteremteni az otthonunkat és/vagy a megélhetésüket, az egzisztenciájukat. A XIII. kerület ma a vállalkozások reményteljes és kedvezõ feltételekkel rendelkezõ új birodalma. A nagy-, a közepes és a kisebb vállalkozóknak, befektetõknek, szolgáltatóknak is befogadói vagyunk, feladatunknak érezzük számukra is a minél teljesebb információkat, a tájékoztatást. Könyvünket nekik is ajánljuk. e megkülönböztetett szívélyességgel fogadja kerületünk mindazoD kat a máshonnan-másfelõl jövõket is, akiket éppen e hely pezsgõ és egyre fejlõdõ vállalkozói, szolgáltatói, pénzintézeti, kereskedelmi élete vonz hozzánk, akár naponta, akár kicsit ritkábban. Tízezrek bevásárlói célpontja például a híres „Lehel”, amely korszerû piaci csarnok formájában 2001-re felépül, és a fõváros, sõt az ország egyik látványossága is lesz minden más helynél gazdagabb élelmiszer-kínálatával. De ma már lakberendezést vásárolni is sokan látogatnak a kerület áruházaiba, boltjaiba, hiszen az ország legnagyobb bútorkereskedelmi centrumává váltunk szinte rohamtempóban. Az autóvásárlók és szervizelõk is szívesen jönnek hozzánk, mivel a gépkocsi-kereskedelem központja is ma már Angyalföld. A Duna Plaza bevált bevásárló- és szórakozóhely, és a hamarosan felépülõ Tesco bevásárlóközpont is fogadja az erre lakó és a távolabbról ideérkezõ vásárlóit és vendégeit. Messzirõl jönnek ma már a XIII. kerületbe akár randevúzni is. Jöjjenek csak! Jó helyre jönnek! Ehhez ad némi útmutatást ez a könyv. Sas György XIII. KERÜLET 5
A XIII. kerület természetföldrajza ermészetföldrajzilag a XIII. kerület a Pesti-síkság részeként az Alföld T északnyugati pereméhez tartozik. A földtörténeti középidõben – 65 millió éve – tenger borította a területet, aminek következtében vastag üledékrétegek rakódtak le a fenekén. Késõbb a tenger fokozatosan visszahúzódott. A harmadidõszakban már csak maradványa, a Pannon-beltó borította a területet. Kétmillió éve – a harmadidõszak végére – a beltó maradványai is kiszáradtak. A tenger borította térség kiemelkedett addigi környezetébõl és a mai Budapest egész területe szárazulattá vált. Ekkor még nem lehetett jelentõs domborzati különbség a Budaihegység és a Pesti-síkság között. A ne-
gyedidõszak hajnalán – kb. 1,8 millió éve – a Duna is megjelent a területen. Ez idõ tájt a jelentõs kéregmozgások megindulásával kezdetét vette a Budai-hegység mai arculatának kialakulása. A Pesti-síkság területén azonban a fõ felszínformáló tényezõ a Visegrádi-szoroson átfolyó Õs-Duna volt. A kéregmozgások itt sem szüneteltek a negyedidõszak folyamán, de éppen ellentétesen zajlottak, mint a budai oldalon, vagyis katlanszerû süllyedékeket hoztak létre. A Duna ezen a térszínen hatalmas hordalékkúpot rakott le, amelybe többször is bevágódott, több teraszt is kialakítva ezáltal. Rajtuk a mellékfolyók is völgyeket vájtak, és az általuk lerakott hordalékból a szél homokbuckákat halmozott fel. A jégkorszakokban a környezõ területekrõl a szél finom port – löszt – szállított ide, amelyen termékeny talaj képzõdhetett.
A Duna már évezredekkel ezelõtt vonzotta a letelepülni vágyókat
6 XIII. KERÜLET
A talajfúrások tanúsága szerint a kerület fölsõ talajrétege homokos kavics, amely a negyedidõszaki áradások során került oda. A kavics összecementálódva található az alsó részen, fölötte a laza homok, amelyet a szél nagyon sokáig mozgásban tartott. Az áradások során lápossá, mocsarassá vált területeket belepte a futóhomok, így tette alkalmassá emberi letelepülésre. A homokos kavics alatt fekete láptalaj van, az alatt tõzeg, ami egy agyagrétegen pihen. Az agyag a kerület víztartó rétege, de a fölötte lévõ láp- és tõzeges talajból rengeteg szerves anyag mosódik bele. Lejjebb márga, mész és újabb agyagréteg található, mindez az egykori tengerborítás bizonyítékaként. Lássuk részletesen, milyen földrajzi tényezõk segítették Angyalföld benépesülését. Az Õs-Duna kanyargós, sok törmeléket, üledéket szállító folyó volt, amely rengeteg szigetet alakított ki, miközben töltögette a lesüllyedt síkot. Vízszintjének ingadozása mellékpatakjaira is hatással volt. Nevezetesen a Rákos-patak vízhozamára, medrére és irányára is. Ez csapolta le Angyalföld mocsarait, és Pest külsõ határán végigfolyva adott nevet a történelmi jelentõségû Rákosmezõnek. Akkor még jóval délebbre kanyargott mai medrénél. Irányát, a szél által ideszállított homokdombok hatására változtatta meg, elérve a mai medrét. Mellékpatakjai duzzasztották vizét, így nagy aszályok idején se száradt ki. Jelesül a Köszörûsvagy Büdös-árok és a Csík-árok, melyeket útrendezési munkálatok miatt már régebben megszüntettek. Hogy az itteni vízfolyásoknak vonzereje volt a letelepedésre, azt igazolni látszik az a sok, római korból származó malomkõ, melyeket a Köszörûs-patak egy mellékágában, az Ördög-árokban találtak. A letelepülni vágyókat vonzották a mai Vizafogó és a Kikötõ-dûlõ területén lévõ szigetek.
A kerület leírása XIII. kerület a Duna bal partján az észak-pesti részen helyezkeA dik el. A Szent István körút, a Váci út, a Lehel utca, a Lehel tér, a Bulcsú utca, a Vágány utca, a Dévényi út, a Szegedi út, a Tatai utca, a Madridi utca, a Balzsam utca és a Duna határolja. A kerület kialakulása nem esik egybe Budapest fõváros létrejöttével. Ugyanis az 1872: XXXVI. tc., mely egyesítette Buda és Pest szabad királyi városokat, Óbuda mezõvárost és a Margit-szigetet „Budapest fõváros” néven, még csak kilenc választókerületre és tíz közigazgatási kerületre osztotta a fõvárost. Ebben még nem szerepel a mai XIII. kerület. Az egyesítés következményeként Budapest világvárosi fejlõdése megindult. A külsõ területei gyorsan beépültek, így megnehezült a közigazgatás, ezért az 1930: XVIII. tc. Budapestet – területi növelés nélkül – tizennégy közigazgatási területre osztotta. A jobb parti kerületek tagolásával jöttek létre a XI. és XII. kerületek, a bal parton pedig az V., VI., VII. és X. kerületek összevonásával alakították ki a XIII. és XIV. kerületeket. 1938. június 1-jén hirdették ki, hogy a XIII. kerületet Magdolnavárosnak nevezték el Horthy Miklós akkori kormányzó feleségérõl. A XIII. kerületet az V. kerület – Lipótváros – és VI. kerület – Terézváros – különbözõ kültelki részeibõl hozták létre. Az V. kerületbõl a következõ részeket hasították ki: Vizafogó: a Dráva utca, Váci út, Meder utca és a Duna közti rész. Valaha azoknak a dunai halászoknak a lakhelye volt, akik a Fekete-tengerbõl a Dunán ívni feljövõ vizák halászatával foglalkoztak. XIII. KERÜLET 7
Kikötõ-dûlõ: a Meder utca, Váci út, Újpest határvonala és a Duna közti terület. Nép-sziget, amelyet a fõváros vízellátási célokra szerzett meg. Ahová aztán az újpestiek és az angyalföldiek szórakozni és üdülni jártak, de a sok szúnyog miatt Szúnyog-szigetnek is nevezték. A VI. kerületbõl átadott területek: Lõportár-dûlõ: a Dózsa György út, Vág utca, Róbert Károly körút, Fóti út által határolt terület, mely régen katonai lõporraktárként mûködött. Erdõtelek: A Dózsa György út, Fóti út, Róbert Károly körút, Lehel utca, Béke tér, Béke utca, Rákos-patak, Váci út által határolt terület. Nagy részét a homok megkötése céljából erdõsítették. Felsõbikarét: a Rákos-patak, Béke utca, Újpest, Váci út által közre fogott terület, amelyet régen legelõként használtak. Angyalföld vagy Napföld: a Róbert Károly körút, váci vasútvonal, Újpest, Béke utca, Béke tér, Lehel utca által határolt terület. A XIII. kerület jelenlegi területét a 4349/1949. MT számú kormányrendelet határozta meg. Nagysága: 1344 ha. Városrészei: Angyalföld, Újlipótváros, Vizafogó, Margit-sziget, Nép-sziget. 1. Angyalföld a kerület legnagyobb területû városrésze. A Duna, a Meder utca, a Váci út, a Lehel utca, a Bulcsú utca, a Vágány utca, a Dévényi út, a Szegedi út, Tatai utca, a Madridi utca és a Balzsam utca határolja. Elnevezésérõl több elmélet látott napvilágot. Történelmileg a legbizonyíthatóbb változat az, amelyik Stefan Engel (Engl) osztrák szõlõbirtokos eredezteti az Angyalföld helynevet. Õ ugyanis 1774-ben házat vásárolt 8 XIII. KERÜLET
a Hatvani kapun kívül, Terézváros kültelki részén. Engel neve már régi szõlõbirtokosként szerepelt az 1770-es évek terézvárosi kültelki összeírásaiban. Feltehetõen a szõlõbirtokos egykori földjét Engelsfeldnek hívták, amelybõl tükörfordítással Angyalföld lett. Az Angyalföld elnevezés elsõ nyomát 1871–72. évi Légrádi-féle Adressen Kalenderben fedezhetjük fel, amikor a Terézváros kültelkére vezetõ egyik útját „Engelsfeldgassae”-nak, vagyis Angyalföldi útnak nevezi. Ez azonban nem lehetett a mai Angyalföldi út elõdje, mert azt nem sokkal az elsõ világháború elõtt nyitották meg. De feltételezik azt is, hogy a terület a nyomortanyái miatt lett gúnyosan „Angyalföld”. Egy legenda szerint a Rákos-patak menti Ördögmalomról kapta a nevét a városrész. A Váci út 109. számú ház mögött állt ez a malom (Teufelsmühle), a körülötte lévõ földeket Ördögföldnek hívták. A nép szójátékkal egyszerûen Angyalra (Engel) változtatta a malom nevét, így a körülötte lévõ földeket Engelsfeldre, vagyis Angyalföldre keresztelte. Még az 1850es években is Ördögföldnek hívták a területet, de ellenkezõjére változtatták meg a nevét, mert a pesti dámák titokban ide jártak ki egy-egy félrelépés után az angyalcsinálókhoz. Ez elég közismert tény volt, bizonyítja a következõ versidézet Kassák Lajostól: „Angyalföld, ki onnan kaptad a neved, hogy a bábák is boszorkányok asszonyaid ölébõl halva hozták világra a csecsemõket, sok ezer mécset kioltottak, mielõtt fellobogott a lángjuk és így neveztek el téged az angyalok földjének, ahelyett hogy a sátán véres áldozatának neveztek volna.” Lipót 1703-as kiváltságlevele Angyalföld egyik eddig nem emlegetett
részérõl is említést tesz: Szent László pusztáról, amely a hajdani Új-Bécs és Jenõ helységeknek Pest és a mai Újpest közötti területe. A puszta valószínûleg a Szent László által alapított mogyoródi apátság birtoka volt. 2. Újlipótváros: a Duna, a Szent István körút, a Nyugati tér, a Váci út, Dráva utca által határolt terület. Buda visszavétele után épült ki, amikor a király kiváltságlevele kinyilvánította, hogy a budai városfalakon kívüli területeken is vásárokat rendezhessenek. Elõször Újvárosnak, majd késõbb Lipótvárosnak nevezték I. Lipótról. A városrész egyik jelentõs útja a Pozsonyi út. Ennek nyugati oldalán állnak a Palatinus-házak, melyeket még 1911-ben építettek. A Fõvárosi Közmunkák Tanácsa 1928-ban határozta el
a Szent István park létesítését, és elõírta ennek környezetében az egységes városképet adó bérházak építését. Az 1933-as szabályozási terv alapján az utcahálózat sûrûbb lett és kötelezõvé vált a keretes beépítési mód. Itt épült fel késõbb a Kárpát utcai lakótelep és a Thermal Hotel Hélia. 3. Vizafogó: a Duna, a Dráva utca, a Váci út és a Meder utca által határolt terület. Egyik része a Nudli, ami a Rákospatak, a vasút, a Meder utca és a Duna közé esik. Másik része a Lepsi, amely a Dagály utcai rendõrségi épületeket és a lakótelepet foglalja magába. A Vizafogó az egyik legrégibb földrajzi elnevezés a XIII. kerületben. Mátyás idejében már többször megemlékeznek róla: Husonum, Hasenfang, Hasenwurf, Víztanya néven. A közép-
A Rákos-patak adott nevet a történelmi helynek, Rákosmezõnek XIII. KERÜLET 9
Margitszigeti pihenõhely
korban halásztelepülés volt, az akkor mocsaras-erdõs vidék vadban gazdag területein Mátyás király is vadászgatott. Itt volt az agarászata, innen származik a mellette fekvõ Agaras-tó neve. Az itt letelepedett halászok hatalmas vizákat fogtak a Dunából, amelyek akkor még a Csallóközig is eljutottak a Fekete-tengertõl. A Duna fenekén lévõ hévforrások csalogatták õket erre a területre ikrázni. A viza (Huso huso) a tokfélék családjának legnagyobbra növõ faja. A 2-2,5 méteres hosszúságot is eléri, de tudnak 10 méteres példányról is. A súlya átlagosan 80-100 kilogramm, de kifogtak már 1000 kilogrammos egyedet is. Kitûnõ húsáért halásszák, de ikrája is értékes kaviár. Vaskapu-szoros szabályozása, a partépítések és a nagy folyami 10 XIII. KERÜLET
forgalom hatására egyre ritkábban jöttek a vizák. Az 1983-84-es évekbõl jegyezték fel a térség utolsó vizamegjelenését. A Margit-szigetrõl évekkel ezelõtt elõkerült egy vizát tartó halászt ábrázoló, dombormûvel ékesített kõ. A török uralom alatt elpusztult a halásztelepülés. Az 1830-as évek térképei már „haszonbéres földeket” és „magántelkeket” mutatnak a helyén. Az elõbbieket „Juhász Földek”-nek tüntette föl a térkép, amelyeken juhokat legeltettek. A Vizafogó agyagos-kavicsos földje téglavetõk alapanyagául szolgált. A XVIII. század folyamán a Duna gyakran elöntötte a Vizafogót, mígnem az Újpesti és a Felsõ rakpart mellett megépítették a védõgátat, amely lehetõvé tette a terület beépítését. A középkori gazdag vi-
zaállományra utal a Vizafogó utca, a Vizafogó sétány és a Vizafogó lakótelep elnevezés. 4. Margit-sziget: a Duna határolja, a túloldala kerülethatár. 96,5 ha területû, 2,5 km hosszúságú, 500 m maximális szélességû sziget. Budapest legfiatalabb természetföldrajzi képzõdménye, a Duna hordalékkúpja, több zátony fokozatos összeolvadásával jött létre. Mai formáját a Duna pesti szakaszának szabályozásával, a XIX. század közepén nyerte el. Az északon lévõ Fürdõ-szigetet részben elkotorták, részben a déli Festõ-szigettel, illetve Budai (Kis)-szigettel együtt, töltéssel a Palatinusszigethez (fõsziget) kapcsolták. Ezzel és a kõ partfalak kiépítésével meggátolták azt a folyamatot, mellyel a Duna a szigetek északi végét koptatta, a délit pedig építette. A sziget Árpád-házi Margit nevét viseli. De eleinte Nyulak szigetének nevezték, mert a szigeten a nyulak szaporítására királyi vadaskertet létesítettek. Volt Boldogasszony-sziget is, a Boldogasszony apácák monostoráról, Urak szigete, amikor uralkodók és fõemberek palotákat emeltek. De keresztelték Budai-szigetre és Dunai-szigetre is, viselte a Nádor- vagy Palatinus-sziget nevet is. Sõt a török korban Lányok szigetének hívták. A rómaiak idején Pannonia provinciához tartozott, a népvándorlás kori története ismeretlen. A középkorban a királyi család birtokolta. A tatárjárás idején IV. Béla rendelete alapján a király a budai Várhegyre költözött, mert a tatárok elleni védelmi rendszer részévé akarta tenni a szigetet. Területén több mûemlék foglalt helyet. Legjelentõsebb a Boldogasszony zárda vagy apácakolostor, IV. Béla a tatárjárás alatt tett fogadalma alapján „legkedvesebb lánya”, Margit lakhelyeként építtette fel. A török korban épületei elpusztultak. A klarisszák 1686 után visszatelepültek és megkap-
A Vág utcai Népház 1910-ben
ták a szigetet. Majd Sándor fõherceg mondhatta magáénak, 1796-ban pedig József nádor tulajdonába került. Õ a szigetet angolkertté alakíttatta, 1911ben kezdõdött a nagy kertészeti rendezés, mely az utóbbi években is nagy lendülettel folytatódik. Ennek keretében létesült a Rózsakert (Rosarium), a Sziklakert és a Japánkert is. A sziget egyedülálló klímája lehetõvé tette, hogy dendrológiai gyûjteménye meszsze földön híressé válhasson. Olyan fajokkal találkozhatunk a szigeten, mint a szivarfa, a vasfa, a tulipánfa, a platán és a kocsányos tölgyek, „Arany János tölgyei”. Az 1908. évi XLVIII. tc. alapján közkertté nyilvánították (Budapesten ez a legnagyobb) és 1909. január 1-jével a Fõvárosi Közmunkák Tanácsának tulajdona lett. A Tanácsköztársaság idején nyitották meg a közönség számára, látogatása elõször volt ingyenes. 1948ban állami tulajdonba került. XIII. KERÜLET 11
1866-ban Zsigmondy Vilmos által feltárt gyógyhatású víz közelében Ybl Miklós tervei alapján felépült a Margitfürdõ, ami a második világháború idején megrongálódott. 1958-ban lebontották és megépítették helyén a Thermal Szállodát. A századforduló tájékán kezdett jelentõssé válni a sziget, mint sporttelepülés a Neptun Evezõsegylet Csónakháza megépülésével. A sziget vonzerejét adja a Palatinus Strandfürdõ is. 1931-ben Hajós Alfréd tervei alapján épült fel a Nemzeti Sportuszoda. Az 1920–30-as években nagyrészt parkosították, gyepesítették a szigetet és sétautakat építettek. 1938-ban létesítették a Margitszigeti Szabadtéri Színpadot. 1972-ben felállították a Centenáriumi emlékmûvet, amely Kiss István alkotása, Pest, Buda és Óbuda egyesítésének emlékére. 1994-ben kezdték meg a domonkos apácakolostor restaurálási munkálatait, amelynek elsõ üteme 2000 októberére lezárult. A szigeti kolostor és a királyi udvarhely romjai a Budavári Palota után a fõváros második legnagyobb kiterjedésû, összefüggõ, középkori építészeti emlékét jelentik. Az elsõ leletek 1838-ban kerültek elõ, amikor jelentõs régészeti feltárásokat végeztetett a fõváros, amelynek eredményeként alakult ki a romkert mai
képe. Az utolsó feltárásokkal eddig ismeretlen épületrészeket találtak, például a kolostor pesti Duna-part felõli részén IV. Béla hajókikötõjét. 2000-ben az egykori templom belsõ részén végeztek falkonzerválási munkálatokat. A teljes restaurálást 2004-re szeretnék befejezni. 5. Nép-sziget (Újpesti-sziget vagy Szúnyog-sziget): a Duna határolja. Két kerület osztozik rajta, a MÁV esztergomi vonalától északra a IV. kerülethez, délre pedig a XIII. kerülethez tartozik. Tulajdonképpen 2 km hosszú, 50 hektár területû félsziget, amely az Újpesti vagy Északi vasúti híd két oldalán a Duna bal partjának közelében helyezkedik el. Felsõ végét 1858-ban a bal parthoz kötötték, létrejött egy öböl, amelyen berendezték a fõvárosi Dunaszakasz legnagyobb téli kikötõjét és hajójavító mûhelyét. Területén 32 hektáron folytonos a kotrás. Két oldalán 2,5 km-es kiépített rakpart van, ahol egykor 600 vízi jármû fordult elõ. Hajójavító mûhelyek a sziget egész belsõ oldalán voltak. A külsõ dunai oldal homokos partján hétvégi üdülõk vannak. Egyrésze ipari terület, de a távlati célok között szerepel egy sportcentrum és sok zöldterület létrehozása az itt élõ õshonos fák megtartásával. A Vasas SC elsõ csapata 1913-ban a szükségbõl kapott kék-sárga felszerelésben
12 XIII. KERÜLET
Családi lakóhely a Vizafogó vasútállomás közelében a századforduló idején
A kerület történeti összefoglalása terület múltjának neves kutatója Adametz Gyula, akinek könyvéA bõl kirajzolódik Angyalföld története. Hogy kik voltak az elsõ betelepülõk a kerület területén, komoly fejtörést okoz a történészeknek, mert az elõdök alig hagytak nyomot maguk után. Arra, hogy miért éppen itt telepedtek le, már könnyebb feleletet találni. A Duna mentén vándorló népek ezt a helyet használhatták átkelésre, késõbb pedig természeti kincseit – jó minõségû termõtalaj, halállomány, építõanyagok – is kiaknázhatták. Idõszámítás elõtt a IV. század közepe táján a Dunántúl területén a keltákhoz tartozó népek laktak, akik Ázsiából jöttek. A Dunán átkelve jutottak oda, a folyó neve – Danubius – is tõlük származik. Egy 1925
márciusában feltárt angyalföldi leletbõl következtethetõ, hogy ezen a területen is éltek kelták. Antony János napszámost érte a szerencse, hogy a Rákos-patak fölött, a Béke utcától keletre házalapozási munkák közben a felszíntõl egy méternyi mélységben aranytárgyakat talált. Titokban értékesíteni akarta, de meglopták, így a lelet ismertté vált. Rendõri segítséggel a Nemzeti Múzeumba jutottak a kincsek. A 22 darabból álló lelet: 3 aranycsésze, 1 aranytál, 18 kisebb-nagyobb aranygömb, gombok, aranyspirál. A legértékesebb darab, egy füles csésze, ismeretlen módon a British Múzeumba került. A lelet tárgyai ornamentika és forma szerint egységes kiképzésûek, halstatti korúak. Miután a kelták birodalma hanyatlásnak indult, idõszámítás szerint 16ban a rómaiak meghódították Pannóniát. A Duna bal partján Transaquincum nevû castrumot, várerõdöt építetXIII. KERÜLET 13
tek. Ennek szerepe a település védelmezése volt. A hajdani erõd létezésérõl tanúskodott, hogy a Vizafogóban 1815ben szántás közben különbözõ római korú épületet találtak. Nem igazán tulajdonítottak neki jelentõséget. Majd 1848-ban sáncolási munkálatokba kezdtek a területen. Akkor tanulmányozták a romokat. Kiderült, hogy egyholdnyi területû, négyszögletes, vastag fallal körülvett várszerû építmény volt. Sajnos ezek a romok megsemmisültek. De Transaquincum helyén és környékén, a Köszörûs-árok térségében több kézi malomkövet találtak, amelyek szintén római korúak. Aztán az idõ múlásával Transaquincum jelentõsége csökkent, majd megszûnt. Talán barbárok szétdúlták, vagy a Duna áradásai tették tönkre, de az is lehetséges, hogy a vizafogói-gát megépítéséhez a köveket építõanyagként felhasználták. Angyalföldi gyerekek 1918-ban
14 XIII. KERÜLET
A rómaiak bukása után egészen a honfoglalásig homály fedi a kerület történetét. Feltehetõen a hunok megfordulhattak Transaquincum területén is. A hunok után egymást váltották a különbözõ népcsoportok. Legmarkánsabb az avar volt. Gyûrû alakú földvárakat építettek, ilyet Szentendre határában is találtak, ebbõl következtetnek a történészek arra, hogy megfordultak a XIII. kerület területén is. Anonymus krónikája alapján, mielõtt Árpád tanyát ütött volna Budavárában, letáborozott Rákos mezején, hogy majd a Megyeri révnél átkeljen. Salamon Ferenc: Budapest története címû mûvében említi, hogy Rákos mezejét a mai XIII. kerület területén kell keresnünk. Mikoviny Sámuel 1737-ben kiadott térképe is bizonyítja, hogy a Margit-szigettel szemben a Rákos-patak felett húzódik a „Campi Rakos”, vagyis Rákos mezeje. A kerület az elsõ Árpád-házi királyok alatt királyi birtok volt, közvetlen feljegyzés errõl ugyan nincs, de a késõbbi ajándékozásokból erre lehet következtetni. Szent István a kerület egy részét az esztergomi érseknek adományozta, amit IV. Béla visszaváltott, hogy a Boldogasszony szigetén (Margit-sziget) lévõ apácákat megajándékozhassa. II. Endre is elajándékozta a helyrajzi térkép tanúsága szerint Jenõ helységet, amely az Újpesti vasúti híd elõtt helyezkedett el. A XIII. század elejére ez a rész már lakóhelyül szolgált, feltehetõen révészkedéssel foglalkozott a lakosság, bár róluk csak késõbbi feljegyzések szolgáltatnak adatot. A krónikák a tatárjárás elsõ ütközetét is Angyalföld területére teszik. A tatárjárás után IV. Béla a híveket várépítésre serkentette, ennek érdekében birtokokat adományozott, a Nyulak szigetét (Margit-sziget) kolostorteleppé fejlesztette. A Szent Mihály rendnek és a Bol-
dogasszony apácáknak a pesti oldalon adott földterületeket, ezeket utódai számos esetben megerõsítették. Ilyenek voltak: Új-Bécs, Jenõ, Új-Jenõ, Jenõi-sziget, Fürdõ-sziget, Vizafogó, Agaras-tó és Rákosmezõ. Ezekért a birtokokért sok és hosszadalmas harc dúlt a szerzetesrendek és Pest városa között. 1285-tõl azonban szüneteltek a tulajdonjogi harcok. Ekkor tájt zajlottak a rákosi országgyûlések is Rákosmezején, az elsõt 1286-ban tartották. III. Endre törvénybe iktatta az 1298: XXXVI. tc.-kel, hogy az országgyûléseket ezután minden évben Szent György napján kell megtartani, amelyen a fõpapok, a fõurak és a nemesek kötelesek tanácskozásra öszszegyûlni „Rákoson a Duna mellett”. Mivel egyre többen jelentek meg – olykor nyolcvanezren – a gyûlésen, csak szabad ég alatt tarthatták megfelelõ méretû terem híján. Ennyi embert el is kellett szállásolni, erre olyan hely volt alkalmas, ahol sátraikat felállíthatták, lovaiknak legelõt és vizet találtak. Ezt a Pesttõl északra lévõ síkság jelentette, amely átnyúlt több mai kerület területére is. Itt választották meg 1458-ban a Duna jegén – a mai Angyalföldön – Mátyást királlyá. Az utolsó rákosi országgyûlést 1526ban hívatta össze a király a török veszedelem hírére. A mohácsi vész után a közelgõ török sereg elõl a margit-szigeti szerzetesek és a terület urai elmenekültek. A török hódoltság idejébõl nem maradt fenn feljegyzés a kerületrõl. Buda visszavétele után I. Lipót szabad királyi várossá tette Budát és Pestet. Ez lendületet adott a kerületnek is, mert lehetõvé tette, hogy a városfalakon kívüli vásárok jelentõs bevételekhez juttassák a városrészt. A kereskedelmi fellendülés gyors iparosodáshoz vezetett. Az 1838-as nagy árvíz sok itteni házat is romba döntött, minek következ-
tében gátak építésébe fogtak, feltöltötték a Rákos-árkot. Közlekedési vállalatok alakultak, amelyek megteremtették az egyes városrészek közti kapcsolatot. Az 1867-es kiegyezést követõen megrajzolták Buda és Pest térképét, de ezen Angyalföldrõl még keveset látni. Elõsegítette a fejlõdését, hogy a Közmunka Tanács a hajdani Fegyvergyár utcát Lipót körút néven (mai Szent István körút) a Nagykörútba kapcsolta. Ezzel a telekárak megemelkedtek, a gyárak, malmok, vasöntödék a Váci út környékére húzódtak, mert ott találtak olcsó telkeket. Megindult a külföldi tõke beáramlása, részvénytársaságok alapítása, ami élénkítette a gazdaságot. A századfordulóra Angyalföld a magyar gépipar egyik legnagyobb központja lett. 1856-ban már megindult a hajógyártás az újpesti kikötõ-öbölben. A Váci út mentén gyártelepek sokasága épült. 1860-ban alapította Höcker Antal Gõzkazán és Gépgyárát, amely késõbb az Acélöntõ és Csõgyár nevet vette fel. 1866-ban jött létre a Ganz Hajógyár, a késõbbi Ganz Danubius Hajó- és Gépgyár. 1868-ban nyitotta meg gépjavító mûhelyét Láng László, a késõbbi Láng Gépgyár elõdjét. Ehhez hozzájárult az 1871: XLII. tc., mely szerint kiszélesítették a Váci utat és megszüntették a váci temetõt. Még ebben az évben megnyitották Angyalföld elsõ iskoláját. 1872ben kezdték építeni a Margit hidat, 1876-ban el is készült, elõnyös közlekedésföldrajzi helyzetet teremtve a kerület további fejlõdéséhez. 1872-ben határozták el a külsõ körút építését is, amely Hungária út néven 1879-re elkészült. 1894-ben már Hungária körút, 1930-ra Felsõ Hungária körút, ami 1938 óta Róbert Károly körút néven ismert. 1873-ban rendezték az Aréna út (ma Dózsa György út) állapotát. 1876-ban a dunai árvíz sajnálatos módon elöntötte XIII. KERÜLET 15
a Vizafogót, mert átszakadt a gát. Ekkor határozták el egy biztosabb védelmi rendszer építését, amit 1878-ra be is fejeztek. A kültelkek városiasodását szolgálta a Pesti Indóház felépülése 1877-ben (1891-tõl Nyugati pályaudvar). 1884ben megnyitották a „Tébolydát”, az Angyalföldi Elmegyógyintézetet. 1885ben létesült az elsõ kerületi óvoda. 1888-ban az Elsõ Magyar Gazdasági Gépgyár kezdte meg tevékenységét, elsõnek itt gyártottak mezõgazdasági gépeket az országban. 1890-ben végérvényesen bezárták a váci temetõt, ugyanakkor megnyílik a Ferdinánd téri piac (mai Lehel tér) a Váci út, Bulcsú utca, Lehel utca szegletében. Még ebben az évben megkezdõdik a Budapest–Újpest–Rákospalotai Villamosvasút (B.U.R. Vasút) építése. 1894-ben adták át a forgalomnak, lehetõvé téve ezzel Angyalföld keleti részén is a fejlõdést. 1873-ban vette kezdetét az Újpesti vasúti híd, a „Millenniumi híd” építése, amelyet az évfordulóra, 1896-ra készítettek el. Ezzel egy idõben fogtak bele a Budapest–Esztergom vasútvonal kivitelezésébe, ennek állomása van Angyalföldön is. A vasútvonalak kiépítésével nem csak a személyszállítás lehetõségei nõttek, hanem a teherszállításé is, például így juthatott a dorogi szén ide, az iparvidékre. 1893-ban a káposztásmegyeri vízmû elkészültével a kerület is bekapcsolódhatott a vezetékes vízellátásba, mert a nyomócsövek a Váci út két oldalán haladtak a város belseje felé. 1895-ben elkészült a Nagykörút. 1899-ben szentelték fel a karmelita templomot, sokáig csak ez a rend képviselte az egyházat a kerületben. 1902-ben rendezik a Lehel tér ügyét, a Lehel utca–Hungária körút találkozásánál jött létre a kis Lehel tér, amelyen piac is mûködött. A Ferdinánd téri piacot nagy Lehel piacnak nevezték el. 16 XIII. KERÜLET
Budapest a századforduló táján világvárossá kezdett alakulni, lakosságának száma nagyarányban megnövekedett. A vidékrõl és külföldrõl érkezõ munkások a peremkerületekben telepedtek le, így hamarosan ezek váltak a legsûrûbben lakott területekké a fõvárosban. Gondot jelentett a városrész vízellátása, egyre nagyobb lett az ipar vízigénye, problémát okozott az elégtelen közvilágítás, égetõvé vált a csatornázás megoldása is. Ez utóbbi tervét, valamint a Rákos-patak szabályozását Reitter Ferenc készítette el. Megvalósították a Dunától elhódított területek lecsapolását, így növelve az akkori Lipótváros területét. A rossz lakáskörülmények összefüggésben voltak a tömegmozgalmakkal. A gyáripar kiépülésével óriási lett a lakáshiány. A gyárosok termelésük A Magyar Hajó- és Darugyár meghatározója volt az ország iparának
növekedésének akadályoztatását látták ebben a problémában, ezért a város vezetõségéhez fordultak a gondok orvoslása miatt. Ennek hatására engedélyezték a Váci úton, a Bulcsú utca környékén fabarakkok építését, de ezzel fokozódott a nyomortanyák menynyisége is. Radikális változást jelentett a lakáshelyzeten a Tisza utcai, a Vág utcai és a Dráva utcai emeletes házak elkészülte. Ezt követte a kerület számos utcájában olcsóbb, földszintes kislakások építése. 1911-ben kezdték építeni a Palotai úti kislakásos telepet, amit 1912-ben át is adtak. A nép Tripolisznak nevezte el. A név eredete a következõ: a szintezési munkálatok alatt egy leleményes vendéglõs kis faépületben létrehozta a kocsmáját, amelynek a „Vendéglõ a Tripoliszhoz” nevet adta, mert abban az idõben zaj-
lott az olaszok tripoliszi hadjárata. A kiskocsmát a munkások és a lakosok is felkeresték, szállóigévé vált a „megyek Tripoliszba”. Ezt megelõzõen 1910–11-ben épült a fõváros elsõ „Népszálló”-ja és a „Népház”, amelyek a lakásgondok enyhítése mellett kulturális központ szerepét is betöltötték. Ezek az épületek Bárczy István, 1906-ban megválasztott polgármester várospolitikai elképzelései alapján létesültek. Újabb megoldandó feladatot jelentett az egészségügyi hálózat és az oktatásügy kiépítése. Ugyanakkor a kultúra iránti igény is felerõsödött. Az említett Népszállóban lehetõség volt az angyalföldi munkás-dalos mozgalmak kibontakozására is. A munkássportnak is mély gyökerei vannak a kerületben. 1910 körül szervezõdtek az elsõ labdaMûteremlakások a Lehel utcában
XIII. KERÜLET 17
rúgócsapatok, 1911-ben létrejött a Vasas SC. A gyári munkásság politikailag is egyre szervezettebbé vált. Egységesen léptek fel a munkakörülmények és a lakáskörülmények javítása érdekében. Az elsõ világháború megakasztotta a fejlõdést a kerületben, a gépgyárak hadiiparra tértek át, vagy leálltak. A két világháború között az emberek sorsa egyre nehezebb lett a munkahelyek megszûnésével. 1930. szeptember 1-jén a Váci úti hét- és tizenháromházból és a kerület több más pontjáról indult a hatalmas munkástüntetés. A második világháború alatt az ellenállási mozgalmak felerõsödtek a kerületben is. Az ellenállás a nyilas hatalomátvétel idõpontjával kezdõdött 1944. október 15-én, és Budapest ostromának végéig tartott. Fontos szerepet játszottak a nyilas kormány által létrehozott Kisegítõ Karhatalmi Alakulatba (KISKA) beépült csoportok, a fõvárosban több mint harminc ellenállási csoport alakult meg. Angyalföldön 1944. október 18-án Gidófalvy Lajos fõhadnagy vezetésével jött létre a Vilmos laktanyában. Katonaszökevényeket mentettek meg, nyilas járõröktõl fegyvereket zsákmányoltak. Hõsiességét emléktábla hirdeti a róla elnevezett lakótelepi utca egyik házának falán. Több kisebb angyalföldi ellenállási csoport is mûködött Mulató János, Somkuti János, Császár Lajos és Viola Zoltán vezetésével. Fõ feladatuk a szabotázs, üzemi felszerelések elhurcolása, felrobbantásának megakadályozása volt. A Visegrádi utcai Radó-Magyari polgári ellenállási csoport kapcsolatban állt a XIII/1. KISKA-alakulattal. Hamis dokumentumokkal mentettek katonaszökevényeket, üldözötteket. 1944. december 29-én a csoport valamennyi tagját elfogták és kivégezték. Az ellenállási mozgalom kibontakozása elõtt 1944 nyarán érkezett Buda18 XIII. KERÜLET
pestre Raoul Wallenberg a svéd követség humanitárius attaséjaként. Célja az volt, hogy segítsen a fõváros üldözött zsidó lakosságán, amelynek nagy része a lipótvárosi „védett” házakban lakott. Ezért Wallenberg tevékenységének java része a XIII. kerületben zajlott. Emlékmûve a Szent István parkban áll. A háborút követõ talpra állás idõszakának legjelentõsebb eseménye NagyBudapest létrejötte 1950. január 1-jével. A kerület életében is számottevõ változások játszódtak le Budapest közigazgatásának átszervezésével. A régi, jellegzetes munkáskerülethez ekkor csatolták a gazdagabb V. kerületi Lipótváros egy részét. A fõvárosi és kerületi határok megváltoztatása a közvéleménybõl ellentmondásos érzelmeket váltott ki. De a peremkerületek lakói Május 1-jei felvonulók a Váci úton 1946-ban
örömmel fogadták a változtatásokat, mert életkörülményeik javulását remélték tõlük. Az egyesítés évekig gondot okozott a lipótvárosi rész és Angyalföld között. Még az 1950. január 1-jével megindult és nagy reményeket tápláló elsõ ötéves terv sem volt képes elsimítani a nehézségeket. Sõt, a kellõ körültekintés nélkül elõkészített program inkább újabb feszültségeket eredményezett. Mára egyre kisebbek a különbségek. Az 1956-os események Angyalföld történetében kevesebb nyomot hagytak, mint Budapest más kerületeiben. Fegyveres akciókra itt is sor került, de nem olyan szervezetten, mint más városrészekben. Ezek azonban nem eredményeztek romba dõlt házakat és nagy számú halottat, sebesültet. Az ‘50-es évek végétõl a kerületet a nagy volumenû építkezések jellemezték: a korábbi években létrehozott lakótömbök mellett új lakónegyedek épültek: a Tahi úti, Béke utcai, Árpád hídi, Kárpát utcai, Gidófalvy utca Vizafogói, Szegedi út–Országbíró utca, Béke utca–Tatai utcai. Elõsegítette a kerület értékesebbé válását az észak–déli metróvonal megépítése. 1984-ben megnyílt a metró Élmunkás tér (ma Lehel tér) és Árpád híd közötti szakasza, majd 1990ben átadják az Árpád híd és Újpest közötti szakaszt. Mára a korábbi évekhez képest jelentõs arculatváltást mutat a kerület, szembetûnõ a kereskedelmi és szolgáltató szektor erõsödése a korábbi nagyipari jelleggel szemben. A kerület összképe egyre inkább hasonlít egy modern világvároséra kedvezõ fekvésének és infrastruktúrájának köszönhetõen. Ennek ékes bizonyítéka, a kerület szívében, az Árpád hídi csomópontnál 1997ben átadott rendõrségi központ, mely magában foglalja az Országos, a Pest Megyei és a Budapesti Rendõr-fõkapitányságot. Az épület Finta József tervei
A Váci út a ‘60-as években
alapján készült. A Népstadion megépítése óta ez volt a második legnagyobb beruházás a fõvárosban. A hajdani ipari monstrumok sorsa megpecsételõdött korszerûtlenségük és a megrendelések elmaradása miatt. Az üzemek funkciója megváltozott, a termelés helyét átvette a szolgáltatás. Adódott a kérdés: mit lehet kezdeni a meglévõ gyárépületekkel. Üzletközpontot alakítsanak ki belõlük, mint a Csavargyár területén, vagy bontsák le azokat és a helyükre irodaházat, bevásárlóközpontot, mozit építsenek, mint a Duna Plaza esetében. De akadnak gyárépületek, amelyek ipari mûemlékek, mint a hajdani Láng Gépgyár Alpár Ignác tervezte épületei vagy a lóvasúti indóház. Ezeket múltjukhoz méltóan felújítva kellene megõrizni a jelen és a jövõ számára. XIII. KERÜLET 19
A kerület demográfiája ngyalföld még a XVIII. században is vad vidéknek számított. A pesA tiek horgászni, vadkacsázni és kirándulni jártak ide. A város részévé akkor kezdett válni, amikor a Váci út–Lehel utca–Aréna út háromszögben temetõt létesítettek. Ebben a temetõben nyugodott Csapó Etelka, akinek sírjához Petõfi Sándor is ellátogatott és a Cipruslombok Etelka sírjához símû versciklust írta. Angyalföld benépesedése a XIX. század utolsó évtizedeire esik, amikor a belvárosból kitelepültek az ipari létesítmények a külsõ Váci útra. Ez egy nagyon jellegzetes vonása volt a pesti fejlõdésnek. A kerület az úgynevezett kültelkek területére esett. A fõvárosnak azokat a részeit nevezték így, amelyek a vámvonalakon kívül voltak. 1880-ban a kültelkek össznépességének aránya a pesti oldal egész népességéhez képest még csak körülbelül 7% volt, 1890-ben már 13%, 1896-ra elérte a 17%-ot. A Váci út mentén körülbelül 7000, az egész iparvidéken mintegy 12 000 munkást foglalkoztattak. 1910-ben a fõvárosi gyári munkások száma körülbelül 85 000 fõ volt. A kerület lakosságának összetételében jelentõsek voltak a különbségek, mind a vagyon, mind pedig a foglalkoztatás alapján. A valamikori V. és VI. kerület belsõ utcáiban zömében kispolgári, kisebb részben nagypolgári volt a lakosság. A Váci út környékén a gépipari munkások és segédmunkások túlsúlya volt jellemzõ. A külterületeken pedig mezõgazdasággal és kertészkedéssel foglalkozott a lakosság. Nemzetiség alapján sem mondható egységesnek a kerület. Az ipari munkásság egy része Németországból, 20 XIII. KERÜLET
Ausztriából, Cseh- és Morvaországból érkezett, így a magyar foglalkoztatottakon kívül szlovákok, románok, horvátok és német ajkúak is dolgoztak a gyárakban. Ez utóbbiak nagy száma tette indokolttá, hogy a kerület elsõ iskoláiban az oktatás magyar és német nyelven folyjon, sõt a munkásgyûlések is két nyelven zajlottak. A gyárosok szívesen alkalmaztak gyerekmunkásokat az alacsony bérek miatt. Az elõforduló üzemi balesetek nagy része is õket sújtotta. A gyermekeket és a fiatalkorúakat abban az idõben még törvény nem védte. Az üzemi balesetek mellett a szegényebb népréteget még pusztító betegségek és járványok is tizedelték. Nagy volt a gyermekhalandóság. A szakmunkástanulókkal (akkor tanoncoknak nevezték) sem bántak emberségesen. Sokszor nem a szakmájukba vágó munkát végeztették velük és gyakran verték õket. Az 1926-os statisztika alapján a kerület lakossága 76 542 személy. Ez a szám akkoriban az ötödik legnépesebb kerületté tette Angyalföldet, de területileg a legkisebb volt: 1049,04 hektár. (Ne feledjük el, hogy akkor még az V. és a VI. kerület osztozott a késõbbi XIII. kerület területén.) A népsûrûsége alapján viszont az elsõ helyet birtokolta: 86,3 lakos jutott egyhektárnyi területre. Az 1999-es adatok alapján a lakónépesség már 116 000 fõ volt, Budapest negyedik legnépesebb kerületének számított. Az állandó népessége 110 116 fõ, ezzel is negyedik a fõvárosi listán. A népsûrûsége 8193 fõ négyzetkilométerenként. Tudvalevõ, hogy idõközben a terület is növekedett, mára 1344 hektár. 1926-ban itt volt a nemek aránya a kerületek közül a legkedvezõbb, mert 1000 férfira 1013 nõ jutott. 1990-re sokat romlott a helyzet, mert 1000 férfira már 1154 nõ jutott. Abban az évben 70 246 nõ és 60 897 férfi élt a kerületben.
Ha a felnõttlakosság koreloszlását vizsgáljuk az 1999-es statisztika alapján, a 15–49 éves korcsoportot találjuk a legnépesebbnek 58 993 fõvel, az 50–59 évesek száma 15 332 fõ, a 60 évesnél idõsebbek 28 290-en voltak. Az 1990-es népszámlálási statisztika jelentõs eltérést mutatott a felnõttkorú nõk és férfiak arányában 40 éves korig. A férfiak számát tekintve a kerület az elsõ helyen volt a budapesti kerületekhez képest, ez nem is meglepõ, hiszen a gyárakban jobbára ilyen korú munkaerõre volt szükség. Az ehhez a korcsoporthoz tartozó nõk viszont jóval hátrább álltak a budapesti statisztikában. 1990ben a kerület 15 és 40 év közötti lakosságának aránya a legmagasabb a többi korcsoporthoz képest: 44 926 fõ, ebbõl 22 886 férfi és 22 040 nõ. Ekkor még a férfiak száma nagyobb, az életkor elõrehaladtával viszont csökken a nõkhöz viszonyított létszámuk. A hatvanévesnél idõsebb korosztályban majdnem kétszer több „lesz” a nõ. Számszerûsítve: a férfiak 11 220-an voltak, míg a nõk 19 691-en. Megállapítható, hogy a férfihalandóság jóval magasabb, mint a nõi. Nem túl elõnyös a kerület koröszszetétele, mert egyre emelkedik a nyugdíjasok száma, ezért Angyalföld az „öregedõ” kerületek sorába tartozik. 1990-ben a nyugdíjaskorúak száma 31 587 fõ volt, ami az állandó népesség 28,7%-a. 1998-ban az élveszületések száma 907, míg a halálozások száma 1869, ily módon a természetes fogyás 962. Sajnálatos módon a halálozások alapján harmadik a kerületek között, az élveszületések száma szerint pedig negyedik.
körülbelül 5%-ot németek (2092), szlovákok (960), románok (48) és az egyéb nemzetiségûek (781) tették ki. Az 1990-es népszámlálás adataiból a kerületben élõ nemzetiségek arányára a nyelvet beszélõk számából lehet következtetni. A statisztika a következõket mondja: Beszélt nyelv
Nyelvet beszélõk összesen
Ebbõl anyanyelvén kívül beszéli
Anyanyelve
Magyar Szlovák Román Horvát Szerb Szlovén Német Cigány Angol Bolgár Cseh Eszperantó Finn Francia Görög Japán Lengyel Macedón Olasz Orosz Sémi-hámi Spanyol
130 938 540 927 158 219 29 11 840 298 9 538 80 203 51 27 2 373 108 17 271 9 741 4 911 75 351
843 470 893 97 198 17 11 680 76 9 527 51 195 51 27 2 368 45 12 204 7 736 4 746 63 343
130 095 70 34 61 21 12 160 222 11 29 8 – – 5 63 5 67 2 5 164 12 8
Foglalkozási szerkezet Nemzetiségi összetétel Az 1926-os statisztika alapján Angyalföld lakosságának 94,9%-a magyar volt, vagyis 72 661 fõ. A fennmaradó
Az 1990-es népszámlálás adatai alapján az aktív keresõk száma összesen 60 342 fõ. Ebbõl fizikai foglalkozású 29 940 fõ, szellemi foglalkozású 30 402 fõ. XIII. KERÜLET 21
A fizikai foglalkozásúak csoportjában a következõképpen alakulnak a statisztikai adatok: A fizikai foglalkozás megnevezése
Ipari Építõipari Közlekedési, postai és távközlési Vízgazdálkodási, egészségügyi és szolgáltatási Anyagmozgatógép-kezelõ, árukezelõ Egyéb
Ebbõl alkalmazásban álló (fõ)
10 342 250
9 190 204
3 458
2 696
2 140
1 934
1 132 5 478
1 101 5 277
A szellemi foglalkozásúak megoszlása: Szellemi foglalkozás megnevezése
Mûszaki Igazgatási, igazságszolgáltatási, gazdasági, forgalmi és áruforgalmi Egészségügyi és kulturális Számviteli, pénzintézeti, pénzügyi és egyéb szellemi 22 XIII. KERÜLET
Ebbõl alkalmazásban álló (fõ)
5 366
5 036
8 503
7 997
6 309
5 919
10 224
9 987
A XIII. kerület közigazgatási története június 1-jén Budapest székesfõváros polgár1938. mestere hirdetményt tett közzé, mely
hatóság azokban az ügyekben, amelyeket valamely jogszabály hatósági jogkörébe utal; b) végrehajtja – amennyiben jogszabályi értelmében erre köteles – más hatóságoknak rendelkezéseit és utasításait is; c) figyelemmel kíséri a kerület életviszonyait, a polgármesternek elõterjesztéseket, illetõleg javaslatokat tesz; d) kiadja azokat a hatósági bizonyítványokat, amelyek kiállítását jogszabály hatáskörébe utalja.”
szerint „…a székesfõváros törvényhatósági bizottságának közgyûlése döntött abban, hogy a XIII. közigazgatási kerületet Magdolnaváros néven nevezi el és önálló elöljáróságot hoz létre, melynek kezdõ idõpontjául 1938. év június hó 15. napját állapította meg. Ettõl az idõponttól kezdõdõen tehát mindazon ügyekben, amelyekben a törvényes jogszabályok szerint eljárásra a kerületi elöljáróságok illetékesek…, a XIII. kerületi elöljáró lesz illetékes”. Értesítették a székesfõváros közönségét arról is, hogy „…a XIII. kerületi elöljáróságot, valamint a XIII. kerületi székesfõvárosi adószámviteli osztályt és az adópénztárat a Béke tér és a Szegedi út sarkán (XIII. kerület, Béke tér 1.) épített székesfõvárosi épületben helyezték el”. Dr. Pertik Béla fõjegyzõ urat bízták meg az elöljáróság megszervezésével. Feladatul kapta, hogy az új elöljárósághoz tartozó iratokat külön iktassa, kezeltesse és irattároztassa, vegye át az V. és VI. kerületi elöljáró uraktól az új testület illetékességének megfelelõ és folyamatban lévõ ügyeket, melyek intézésében június 15-tõl kezdõdõen a XIII. kerületi elöljáró lesz illetékes. A XIII. kerületi városbírói tisztségre dr. Juhász István nyugalmazott legfõbb állami számvevõszéki titkárt, ügyvédet rendelték ki. Az elöljárók illetékességét jól mutatja a Budapest közigazgatásáról szóló 1930. évi XVIII. tc., illetve a kiegészítésérõl és módosításáról alkotott 1937. évi III. tc. 1. §-a, mely szerint „A kerületi elöljáró mint az önkormányzati közigazgatási kerület hatósága: a) elsõfokú
A II. világháború utáni változások a közigazgatást is érintik: Az 1949. évi XX. törvény szerint helyi tanácsot kellett alakítani minden megyében, járásban és városban, a budapesti és a miskolci kerületekben. A budapesti városi tanács 1950. június 15én, a budapesti kerületi tanácsok 1950. augusztus 15-én kezdték meg mûködésüket. A törvény szerint a tanácsok a dolgozó nép körébõl a széles körû demokrácia alapelvei szerint választott és a demokratikus centralizmus elveinek megfelelõen egymás alá és fölé rendelt szervek, amelyek mûködési területükön a dolgozó nép egységes államhatalmát képviselik, biztosítják a tervszerûséget az állami élet minden vonatkozásában, ellátják a gazdasági, társadalmi és kulturális vezetés feladatait, valamint általában az államigazgatás helyi tennivalóit. A tanácsok tagjait mûködési területükön alakított választókerületenként négyévi idõtartamra választották. A helyi tanácsok elsõ ülésükön tagjaik közül megválasztották végrehajtó és intézkedõ szervüket. A kerületben az Elzett gyár klubtermében Nezvál Ferenc részvételével alakult meg a tanács 101 fõvel, majd megválasztották a 15 fõs végrehajtó bizottságot is. A vbtagok közül 13 munkás-, 1 fõ értelmiségi és 1 fõ parasztcsaládból származott. Az új testület megválasztotta elnökét, Werlein Ferencet, az addigi elöljárót, elnökhelyettesét, Takács Jenõt és titkárát, Kovács Károlynét. A vb elsõ „rendes”
ülésén döntött az ügycsoportok osztállyá szervezésérõl, az egyes osztályok feletti felügyelet felosztásáról. A jegyzõkönyv tanúsága szerint: „A végrehajtó bizottság elhatározta, hogy társadalmi munka keretében végezzük el az összes feladatokat. Az üzemektõl névjegyzékek gépeléséhez gépírónõket kérünk. A munkák határidõre való elvégzésének érdekében a Tanácsház dolgozói és pedagógusok felajánlották segítésüket.” A XIII. kerületi Tanács utolsó ülését 1990. szeptember 13-án a József Attila Mûvelõdési Központ Színháztermében 7 napirend tárgyalásával tartotta. A vb 1990. október 8-án – azévi tizenhetedik soros ülése volt – ülésezett utoljára. Hat napirendet tárgyalt, akkor már négy párt képviselõjének jelenlétében. Az önkormányzati rendszer tízéves. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény lehetõvé tette, hogy a választópolgárok helyi közössége – közvetlenül, illetõleg a választott helyi önkormányzat útján – önállóan és demokratikusan intézze helyi érdekû közügyeit. A 8. § (1) megfogalmazza, hogy „A települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, a lakásgazdálkodás, … a helyi közutak és közterületek fenntartása, … közremûködés a helyi foglalkoztatás megoldásában; az óvodáról, az alapfokú nevelésrõl, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásról, valamint a gyermek- és ifjúsági feladatokról való gondoskodás; a közösségi tér biztosítása; … mûvészeti tevékenység, sport támogatása; a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének a biztosítása; az egészséges életmód közösségi feltételeinek elõsegítése.” Az elsõ választást 1990. szeptember 30-án (a második fordulót október 14én) tartották. Október 25-én a képviselõ-testület 46 fõvel alakult meg és Síklaky Istvánt – függetlenként – váXIII. KERÜLET 23
lasztotta polgármesterré. A képviselõk pártállás szerinti összetétele: 24 fõ SZDSZ, 11 fõ Fidesz, 3 fõ MSZP, 5 fõ MDF, 1 fõ KDNP, 1 fõ MSZMP. Közülük 17 fõ SZDSZ-es és 6 fõ fideszes jelöltet választottak egyéni képviselõnek. Késõbb a testület Szabó Miklóst 1991. június 20-ától szeptember 26-ig megbízta, majd a ciklus végéig megválasztotta a kerület polgármesterének. A módosított önkormányzati törvény szerint a második választáson (1994. december 11-én) a polgármestert már közvetlenül választotta a lakosság, a legtöbb szavazatot dr. Tóth József (MSZP) kapta. A testület létszáma 36 fõ lett (a polgármesterrel együtt), pártállás szerint: 20 fõ MSZP, 1 fõ Munkáspárt, 8 fõ Fidesz–KDNP–MDF, 1 fõ FKgP–MIÉP, 5 fõ SZDSZ összetételben. A 21 egyéni helyen 19 fõ MSZP-s és 2 fõ Fidesz–KDNP–MDF-es képviselõ került a testületbe. A harmadik ciklus polgármesterére 1998. október 29-én szavaztak a választópolgárok. Ennek eredményeképpen a polgármester ismét dr. Tóth József MSZP–SZDSZ-es jelölt lett. A többi 34 képviselõ közül: 16 fõ MSZP–SZDSZes, 4 fõ SZDSZ–MSZP-s, 10 fõ Fidesz–FKgP–MDF–MDNP–MKDSZes, 2 fõ MIÉP-es, 2 fõ munkáspárti kapott mandátumot. A 20 egyéni képviselõhelyre 16 fõ MSZP–SZDSZ-es és 4 fõ SZDSZ–MSZP-s jelöltet választottak meg. A képviselõ-testület 10 bizottságot hozott létre: Egészségügyi, Jogi, Kerületfejlesztési és Környezetvédelmi, Költségvetési, Közbiztonsági, Lakásügyi (1999-tõl Lakásgazdálkodási), Oktatási, Kulturális és Sport, Pénzügyi, Szociális és Tulajdonosi Bizottság. A képviselõ-testület munkáját az állandó bizottságok részben a testületi döntések elõkészítésével, a döntések végrehajtásának szervezésével és ellenõrzésével, részben pedig az átruházott 24 XIII. KERÜLET
hatáskörben meghozott határozataikkal eredményesen segítik. A bizottságok tevékenységükkel hozzájárulnak az önkormányzati munka színvonalának javításához. A polgármester munkáját három alpolgármester segíti. A három testület mindeddig (2000. június 29-ig) összesen 190 alkalommal ülésezett, 364 rendeletet és 3130 határozatot hozott.
A Béke téri ügyfélszolgálat
Az önálló kerületté válás óta vezetõ tisztségviselõk listája: Elöljárók: dr. Pertik Béla Kámány János
1938–1944 1945–1950
Tanácselnökök: Werlein Ferenc Víg Pál Fülöp Pál Kisléghy Imre Földes Róbert dr. Bozsik József dr. Bornemissza Sándor Kiss Zoltán
1950–1952 1952–1956 1956–1960 1960–1973 1973–1977 1977–1982 1983–1986 1986–1990
Polgármesterek: Síklaky István Szabó Miklós dr. Tóth József
1990–1991 1991–1994 1994–
Kisebbségi önkormányzatok: Az 1990-es választásokon a lakosság cigány és német, az 1995-ös idõközi választás eredményeként örmény kisebbségi önkormányzatot választott meg. Az 1998-as választások óta a kerületben cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, szerb és szlovák kisebbségi önkormányzatok (9) mûködnek. A kerület országgyûlési képviselõje a 7. számú választókerületben Vitányi Iván, a 19. számú választókerületben dr. Szanyi Tibor és a 20. számú választókerületben Antalóczy Attila.
Az önkormányzat megalkotta rendeletét a kerület jelképeirõl, melyek történelmi múltjára, fejlõdésére utalnak. Ezek: Budapest fõváros XIII. kerület címere, zászlója és pecsétje. A kerület címere: álló csücskös talpú pajzs. A meghatározó színek benne a vörös, az ezüst, kiegészítõ színek a kék és az arany. A vörös-ezüst pólyázat az Árpád-házi településre egyben az egykori jelentõs ipari tevékenységre utal. A kék szín a Dunát, illetve az egykori Vizafogót jelképezi. Az arany szín az angyal piktogramjában fordul elõ, mely egyben az úgynevezett beszélõ címer jelképrendszerét alkalmazva Angyalföldre utal. Címer képek: nyolckarú fogaskerék, ötsoros sakkozás, kék pólya vizával centrális elhelyezkedésben, nyolcsoros pólya, kétágú horgony, köréje csavarodó kötélvéggel, kiterjesztett szárnyú
angyal. A nyolckarú fogaskerék kettõs jelképet hordoz, egyrészrõl az egykori jelentõs gyáriparra, másrészt az egymáshoz kötõdõ városrészek (történelmileg nyolc) szoros egységére; a kétágú horgony köré csavarodó kötélvéggel a városrész hajóiparára, illetve egykori révátkelõjére és hajókikötõjére; a nyolcsoros pólya az Árpád-házra, az ötsoros sakkozás az Újlipótvárosra, a kék pólya a Dunára utal. A kerület zászlója 1:2 arányú fektetett téglalap, vörös és kék színû, három oldalán váltakozó ezüst és fehér farkasfogakkal díszítve. A zászlórúd felõli részen elhelyezhetõ a kerület címere, a pajzs felett a felirat: BUDAPEST XIII. KERÜLET. Az önkormányzat zászlóját a polgármesteri hivatal tanácstermében helyezik el. XIII. KERÜLET 25
A XIII. kerület díszpolgárai
A
képviselõ-testület a „Budapest fõváros XIII. kerület díszpolgára” cím adományozásával azok életútját ismeri el, akik kimagasló munkásságukkal közvetlenül járultak hozzá a kerület
1998.
fejlõdéséhez, a kerület lakosságának elõrehaladásához, kiemelkedõ szakmai tevékenységükkel emelték, illetve elõsegítették azt, és a kerület nemzetközi kapcsolatainak vagy az együttmûködés más formáinak fejlesztésével hozzájárultak a kerület hírnevének, tekintélyének emeléséhez. A kitüntetettek a díszpolgári címmel oklevelet és „A kerület kulcsa” emléktárgyat kapnak.
Baranyi Ferenc költõ, mûfordító; Kiss Zoltán gazdasági igazgató; Moldován Stefánia operaénekes; Sánta Ferenc író.
1996. Bellay László pedagógus, nyugalmazott igazgató; Hegedûs Géza író; Illovszky Rudolf, a Vasas SC labdarúgó-szakosztályának vezetõje; dr. Kemény Pál orvos, nyugalmazott kórházigazgató; dr. Nemeskürty István író, irodalomtörténész.
1997. Dr. Tétényi Pál akadémikus; dr. Szepesi György nyugalmazott sportriporter, a Magyar Rádió nyugalmazott fõosztályvezetõje; Bényei Károly nyugalmazott iskolaigazgató; Fábián László olimpiai bajnok öttusázó. A testület „Budapest fõváros XIII. kerületéért” díj adományozásával ismeri el azok érdemeit, akik kiemelkedõ szakmai tevékenységükkel jelentõsen hozzájárultak a kerület fejlõdéséhez. Színvonalas szakmai tevékenység elismeréseként „Polgármesteri dicséret” kitüntetést adományoz. A címet és a kitüntetéseket minden év június 1-je – az önálló kerületté válás napja – alkalmából ünnepélyes keretek között adja át a polgármester. 26 XIII. KERÜLET
1999. Radnóti Miklósné dr. nyelvtanár, a Radnóti Miklóshagyaték õrzõje és gondozója; prof. dr. Tóth Szabolcs idegsebész; Ember Judit filmrendezõ; dr. Pella László nyugalmazott rendõrezredes; Tátrai Vilmos hegedûmûvész (posztumusz, a képen gyermekei).
2000. Csillag László nyugalmazott pedagógus, igazgató; Pataki Ferenc akadémikus, kutatóprofesszor; dr. Hajnal Róbert plébános; Mácsai István festõmûvész; Kazimír Károly rendezõ, színigazgató, fõiskolai tanár (posztumusz, a képen leánya). XIII. KERÜLET 27
Nemzetközi kapcsolatok
B
udapest Fõváros XIII. Kerületének Önkormányzata fontosnak tartja a kölcsönös elõnyökön alapuló nemzetközi kapcsolatok kialakítását, melyek elõnyeit a kerületi gyermekek, lakosok, illetve gazdálkodó egységek élvezik.
követõ képviselõ-testület tagjai kezdeményezték, mely elsõsorban ifjúsági, kulturális, oktatási területen folyik.
2000. szeptemberi kerületi tanévnyitó az Ady Endre Gimnáziumban
• Románia, Szováta Az akkor már többéves kapcsolat a híres Maros megyei üdülõvárossal 1998-ban vált hivatalossá. Az együttmûködés azóta bõvült, a téli játékokon, ünnepségeken való részvétellel, kiállítással, amatõr együttesek fellépéseivel.
Hivatalos testvérvárosi kapcsolatok • Ausztria, Bécs, Floridsdorf Az elsõ megállapodást Bécs 21. kerületével kötötte önkormányzatunk (akkor még Budapest Fõváros XIII. Kerületi Tanácsa). A kiválasztás szempontja az volt, hogy a két terület között viszonylag sok a hasonlóság. A testvérkerület is a Duna partján fekvõ, túlnyomórészt ipari, nagyipari tevékenységnek helyt adó városrész.
• Lengyelország, Varsó, Ochota A több éve eredményes együttmûködést az elsõ önkormányzati választást
Partnervárosi kapcsolatok • Horvátország, Eszék A 800 éves, 130 000 lakosú, Dráva parti várossal 1999-ben került aláírásra az együttmûködési készséget kifejezõ szándéknyilatkozat, amely a gyermekek csereüdültetésében, képzõmûvészek kiállításában ölt testet. • Kína, Fucian tartomány, Sanming 1996-ban írt alá szándéknyilatkozatot a két fél, elsõsorban gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok fejlesztését megcélozva. • Szlovákia, Kassa–Délvárosrész Kölcsönös látogatásokat követõen 2000 õszétõl hivatalosan együttmûködik a két városrész.
Közalapítványok Az önkormányzat céljainak megvalósítása érdekében közalapítványokat hozott létre. 28 XIII. KERÜLET
• A „XIII. kerület gyermekeiért” közalapítványt a képviselõ-testület 1992ben alapította a kiváló elõmenetelû vagy egy-egy tárgyban nagyon tehetséges, de szociálisan hátrányos helyzetû gyermekek támogatására. Ez évente mintegy 3-4 millió forint havi ösztöndíjat jelent, valamint a felsõfokú oktatási intézményekbe nappali tagozaton elsõ ízben bejutók részére nyújt támogatást. • Az „Angyalföld fejlesztéséért” közalapítvány 1995 óta a kerület településfejlesztõ és gazdaságfejlesztõ programját, valamint a kulturális örökség megóvását segíti. A támogatást növénytelepítésre, zöldterületek felújítására, környezetbarát térberendezésre használják fel több millió forint értékben. • A „XIII. kerületi közbiztonsági” közalapítvány 1995-tõl mûködik, tevékenységét a kerület közbiztonságának, közrendjének javítása érdekében fejti ki.
• Az „Angyalföldi média” közalapítvány 1996 óta a kerület lakosságának közszolgálati tájékoztatását, az önkormányzat mûködésérõl szóló rendszeres információadást szolgálja. • Az 1998-ban alapított „A XIII. kerület közmûvelõdéséért” közalapítvány célja a kerületi közmûvelõdési intézmények, könyvtárak, civil szervezetek és közösségek kulturális tevékenységének anyagi támogatása; a kerület történeti, szellemi, mûvészeti értékeinek feltárását, gondozását, megismertetését szolgáló tevékenység finanszírozása; a kerületben élõ és alkotó mûvészek, alkotóközösségek támogatása. • A „XIII. kerület testneveléséért és sportjáért” közalapítvány kiemelten a gyermek- és ifjúsági korosztály testnevelésének és sportmozgalmának támogatását, a helyi szabadidõsport fejlesztését, a diáksportszervezetek tevékenységének támogatását és az utánpótlás-nevelõ munkának az elõsegítését szolgálja. XIII. KERÜLET 29
Hosszú és középtávú tervek kerületi önkormányzat 1997-ben A elfogadta Budapest XIII. kerületének távlati, általános fejlesztési koncepcióját, mely abból indul ki, hogy a megalapozott koncepcióra épülõ, tudatos városvezetésnek elsõ lépése a célok kitûzése. A koncepció felvázolja a célok eléréséhez vezetõ út fõbb irányait és számba veszi a rendelkezésre álló eszközöket. Az eszközök sorában az elsõ helyre került a társalmi közmegegyezés, amely a mindenkori politikai erõviszonyoktól függetlenül biztosítja az önkormányzat számára a közösen elhatározott célok eléréséhez nélkülözhetetlen társadalmi támogatást. Az 1998-ban megválasztott képviselõ-testület – megalakulását követõen – áttekintette és aktualizálta az önkormányzati munka különbözõ területeit Az épülõ Lehel csarnok makettje
30 XIII. KERÜLET
érintõ koncepciókat, és – ahol még nem volt ilyen – újakat alkotott. Ezt követõen a XIII. kerületi önkormányzat képviselõ-testülete úgy döntött, hogy dokumentumba foglalja azokat a feladatokat, amelyeket a választási ciklus során el akar végezni. A dokumentumot a képviselõ-testület iránytûnek szánta, amely segíti a döntéshozókat a rövidebb távú vagy napi döntések meghozatalában, biztos alapra helyezi a folyamatok elõrehaladásának ellenõrzését. Megfogalmazza, hogy: „Az önkormányzat célja a kerületben élõ valamennyi lakossági réteg életminõségének érzékelhetõ javítása. Az életminõség javítását az egészségmegõrzés és a gyógyítómunka színvonalának emelésével, a lakókörnyezet fejlesztésével; a közbiztonság javulásával, a társadalmi demokratizmus erõsítésével; a gyermeknevelés, az oktatás, a mûvelõdés feltételeinek javításával és a rászorultakról való gondoskodás eszköztárának bõvítésével érjük el.”
Gazdálkodás
A
z önkormányzat vagyongazdálkodását rendeletében úgy szabályozta, hogy az érdekeit szolgálja. Az elmúlt évek legfõbb jellemzõje, hogy elõször lelassult, majd teljesen megszûnt a kényszerû vagyonfelélés folyamata, annak ellenére, hogy a központi források évrõl évre szûkösebbek voltak. A vagyonrendelet szellemében, a gazdálkodás hatékonyabbá tétele érdekében egyszemélyes részvénytársaságként megalapította az AngyalföldÚjlipótváros-Vizafogó Vagyonkezelõ Rt.-t. Az rt.-nek alapvetõ és legfontosabb célja az önkormányzati lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek magas színvonalú, hatékony kezelése, üzemeltetése, fenntartása és hasznosítása, továbbá tevékenyen részt vesz az önkormányzat kerületfejlesztési céljainak megvalósításában, a tulajdonában lévõ ingatlanok hasznosításában. A társaság egyre hatékonyabban kezeli a rábízott lakásokat és nem lakás célú helyiségeket. Szintén az önkormányzat 100%-os tulajdonát képezi a SIMA Út Kft., mely megalakulása óta iskolák, óvodák, közintézmények, utak felújítását végzi közhasznú munkásokat is foglalkoztatva. A vállalkozók és az önkormányzat kapcsolatának elmélyítésére megnyílt a Képviselõi és a Vállalkozói Klub, valamint megállapodás rögzíti az együttmûködést a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával, valamint a Kézmûves Kamarával is. Az elmúlt években az önkormányzat nem vett fel hitelt, ezzel szemben sikerült tartalékalapot képeznie, amelynek kamatai a költségvetés bevételét egészítik ki. Az 1999. december 31-i vagyonleltár szerint az önkormányzat je-
lenlegi ingatlanvagyona: 36,6 milliárd forint. Ebbõl: forgalomképtelen vagyon (utak, parkok) könyv szerinti értéken 12,1 milliárd Ft; korlátozottan forgalomképes vagyon (könyv szerinti értéken) 13 milliárd Ft; forgalomképes vagyon (piaci forgalmi értéken): lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiségek 5,6 milliárd Ft, ingatlanok 4,3 milliárd Ft, részvények, üzletrészek 1,6 milliárd Ft. Az értékes lakásállomány nagy részét privatizálták, a megmaradt lakások gyenge mûszaki színvonalának alacsony komfortfokozatúak, kétharmaduk félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakás. A nagy értékû telkeket az önkormányzat stratégiai tartaléknak tekinti. Ezek értékesítését rövid távon nem tervezi. Szem elõtt tartva az önkormányzat alapfeladataiból adódó kötelezettségeit, a középtávú célkitûzésében elfogadott feladatokat, az intézményhálózat mûködtetésének szükségességét és a jelentkezõ új feladatokat, célként a pénzügyi stabilitás megõrzését, a források takarékos, célszerû elosztását és a jelentkezõ igények fontosság szerinti rangsorolását tûzte ki. Az önkormányzat a pénzügyi egyensúlyt folyamatosan meg kívánja tartani, elkerülve a hitelfelvétellel járó hátrányos következményeket. A 2000. évi módosított költségvetés például közel 17 milliárd forintos bevételi és ezzel megegyezõ kiadási összeget tartalmaz. A bevételek 13%-a a központi költségvetési támogatás. A kerületi építményadó bevétele meghaladja az 1 milliárd forintot, a telekadóból 30 millió, a gépjármûadóból 170 millió forint a várható bevétel. Az iparûzési adó bevételi terve közel 2 milliárd forint. A feladatok ellátását segíti még ezenkívül a beszedett közterület-használati díjakból 50 millió, az önkormányzati lakáXIII. KERÜLET 31
sok és helyiségek bevételeibõl 1,7 milliárd, telek-, helyiség- és lakáseladásból mintegy 900 millió forint. A pénzügyi befektetések kamatbevételei és a kiskincstári rendszer mûködése 400 millió, az idegenforgalmi adó 56 millió forinttal gazdagítja várhatóan a kerület kasszáját. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár 420 millió forinttal támogatja a kerületi egészségügy mûködését, az önkormányzat oktatási, egészségügyi és szociális intézményei 509 millió forintos tervezett saját bevétellel járulnak hozzá fenntartásukhoz. A kiadások jelentõs részét – 5,5 milliárd forintot – az intézmények üzemeltetésére, fenntartására fordítja az önkormányzat, biztosítva ezzel zavartalan mûködésüket. Az oktatási, közmûvelõdési és sportintézmények 3,8 milliárd (a költségvetés 27%-a), a szociális ellátás 775 millió, a kerületi egészségügy 703 millió forintból (melybõl 235 millió az önkormányzat hozzájárulása) gazdálkodhat. A kerület 1998. január 1-jétõl az elsõk között vezette be a pénzügyi rendszer reformjának továbbfejlesztése céljából a kiskincstári programrendszert. Átalakult ezáltal a gazdálkodás – elsõsorban a pénzgazdálkodás – rendszere, de a feladatok ellátásának intézményi felelõsségi és feltételrendszerét nem befolyásolta. Az elõirányzatok keretein belül az intézmények maguk hozzák meg a szükséges gazdálkodási döntéseket, az elõirányzatok feletti rendelkezés önállóságuk a korábbihoz képest nem csorbult. A rendszer bevezetése beváltotta a hozzá fûzött reményeket, az intézmények biztonságos mûködéséhez adottak a feltételek, a pénzeszközök hatékony koncentrálásával pénzügyi helyzetük kiszámítható. A ténylegesen kimutatott többletbevételnek megfelelõen elosztják az intézmények és a polgármesteri hivatal között a kamatbevé32 XIII. KERÜLET
telt, ezáltal továbbra is megmarad az intézmények érdekeltsége. A kerület 2000. évi fejlõdésének jelentõs eseménye volt a Lehel piac helyén megvalósuló csarnok építési munkálatainak elindulása. A kerületi költségvetés 3 milliárd forintot különített el erre a célra, remélve, hogy a vásárlók minél rövidebb idõn belül birtokukba vehetik az új létesítményt. Az önkormányzati lakások felújításának összege eléri a 600 millió forintot. A polgármesteri hivatal a 1139 Budapest, Béke tér 1. szám alatt található. Feladatkörébe tartozik az önkormányzat mûködésével kapcsolatos teendõk ellátása, valamint az államigazgatási ügyek döntés-elõkészítése és végrehajtása. Vezetõje a jegyzõ: dr. Sinka József Márton. Mûködésére jellemzõ, hogy a fõváros kerületei között szinte valamennyi minõségi és mennyiségi mutatót tekintve, a törvényességi szempontokat is figyelembe véve, munkája elismert. Budapest Fõváros XIII. Kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának minõségbiztosítási rendszerét 1999. augusztus 2-án vezették be, amely megfelel az ISO 9001-es nemzetközi szabvány elõírásainak. Az azt igazoló tanúsítványt a fõvárosban elsõként, az országban harmadikként azév novemberében kapta meg a hivatal. A rendszer azóta is mûködik, a különbözõ eljárások naprakészek. A dolgozók az állampolgári ügyek intézése során rendezõ elvnek tekintik a minõséget, a hatékonyságot, a közérdeket és a közszolgálatot. 1999. január 1-jétõl ingyenes „zöldszám” telefonvonal áll a lakosság rendelkezésére, melyen a kerület polgárai folyamatosan bejelentéseket, észrevételeket tesznek, illetve információkat kérnek. A kerületi önkormányzat kiemelt fontosságú feladatának tartja a lakossággal
Ez a tanúsítvány igazolja, hogy a polgármesteri hivatal az ISO 9001 nemzetközi szabvány szerint dolgozik XIII. KERÜLET 33
Providencia-székház
való még szorosabb kapcsolatot, az ügyintézés kulturált feltételeinek megteremtését. Ennek érdekében új, nagyobb átviteli sebességet biztosító informatikai hálózatot létesített, két kihelyezett ügyfélszolgálati irodát nyitott, az egyiket a kerület északi részén a Gyöngyösi sétány 4., a másikat az Újlipótvárosban, a Katona József utca 14. szám alatt. A hivatalt évente több százezer alkalommal keresték fel. Voltak, akik egy témában többször is. Hasonló gyakorisággal adtak tájékoztatást ügyfélszolgálati irodák, vettek át és továbbítottak kérelmeket, állítottak ki hatósági bizonyítványokat, igazolványokat. A hivatalhoz fordulók száma az okmányiroda tevékenysége miatt folyamatosan növekszik. A munka színvonalának növelése mellett fontos törekvés, hogy a polgármesteri hivatal arculata, külsõ megjelenése is méltóképpen tükrözze a tevékenység szolgáltató jellegét, a polgárok iránti tiszteletet. E cél érdekében történt a Béke téri épület felújítása, korszerûsítése.
34 XIII. KERÜLET
Gazdaság, kereskedelem, infrastruktúra kerületbe települt gazdaság szerkezete az elmúlt 8–10 évben gyöA keresen átalakult. Az átalakulás legfõbb jellemzõje a több mint egy évszázada meghatározó ipari tevékenység csaknem teljes megszûnése. Korszerûtlen, városképet rontó gyártelepek tûntek el, a lebontott gyárak helyén korszerû épületeket emeltek. Az ipar viszszavonulásával egyidejûleg folyamatosan teret nyert a kereskedelmi és szolgáltató tevékenység. Ennek eredményeként elhagyott üzemépületek, gyárcsarnokok kaptak (kisebb-nagyobb felújítás után) új funkciót. Nem utolsósorban a tudatos kerületfejlesztési politika eredményeként sikerült ide vonzani a világ vezetõ cégeit, korszerû, világszínvonalú bevásárlóközpontok épültek, melyek nemzetközileg elismert üzletláncok tagjaiként mûködnek. Jelentõs kereskedelmi – részben ipari – tevékenységet folytat a személygépjármû-ágazat, szinte minden gépkocsimárka kapható a nemzetközi szintû autószalonokban. A kerület a bútorkereskedelemnek is központjává vált, megtelepült a nemzetközi bankés biztosítóhálózat is (Providencia, ÁB Aegon, Colonia, Budapest Bank). A kerületben tevékenykedõ vállalkozások méret és tõkeerõ szempontjából egyaránt differenciáltak. 8000 cég és egyéni vállalkozás székhelye található itt, melyek döntõ része egyéni vállalkozás (kb. 5500). A cégek többsége betéti társaság, általában kis tõkével. Kisebb része korlátolt felelõsségû társaság, a részvénytársaságok száma mintegy 250. A vállalkozások számaránya ellenére a kerület gazdaságát a nagy, jelen-
tõs tõkeerõvel rendelkezõ, részben multinacionális cégek jelenléte határozza meg. A kerületben tevékenykedik az ország 200 legnagyobb vállalatának a tizede (Unilever, Volánbusz, Procter & Gamble, Hídépítõ Rt., Strabac Hungária, Renault Magyarország, Porsche Hungária, Medimpex). A kerületben mûködõ vállalkozások súlyát mutatja, hogy a budapesti GDP-nek hozzávetõleg 10%-át adják. Három év alatt megduplázódott a budapesti kiemelt adózók száma, amelyeknek a nettó éves árbevételük több mint hatmilliárd forint. Kivétel nélkül jogi személyekrõl van szó: bankokról, biztosítókról, szolgáltató és ipari cégekrõl. A fejlõdés ütemére jellemzõ, hogy 100 legnagyobb fõvárosi irodaházból, irodaparkból 21 a kerü-
letben épült, illetve épül, összesen 207 989 m² (nettó) területtel. A kerületi lakosság ellátási színvonala jelentõsen javult, elindult egy egészséges konkurenciaharc. Az üzletek többsége javítással, szolgáltatással foglalkozik, legtöbbjük a vendéglátásban tevékenykedik, illetve élelmiszer jellegû vegyeskereskedés a profilja, kielégítve elsõsorban a lakosság igényeit. A kerület idegenforgalmát 12 szálloda, 2 panzió, 1 turistaszálló és 1 kemping segíti, a magánszállók száma 62. Kiemelkedik közülük az Ybl Miklós tervei alapján épült Margitszigeti Nagyszálló, a Hélia és a Thermál Hotel, valamint a 1971-es Vadászati Világkiállítás alkalmából épült Volga Szálló (ma: Ibis).
A Váci út és környéke a legerõteljesebben fejlõdött az elmúlt években
XIII. KERÜLET 35
Környezetvédelem
A
Duna Plaza bevásárlóközpont
A kerület infrastruktúrája magas szintû. Gyakorlatilag teljesnek tekinthetõ a víz-, csatorna- és földgázellátottság. A közmûvezetékek között vannak elöregedettek is, amelyek a szakemberek véleménye alapján alkalmasak a kerületi igények biztonságos és teljes körû kielégítésére. A kerületi lakások jelentõs része veszi igénybe a távhõszolgáltatást, aminek rekonstrukciója folyamatban van. A kiépített távközlési alépítmény-hálózat nemzetközi színvonalon szolgálja a korszerû igényeket. Néhány 1999. január 1-jei adat a kerületbõl: a vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 98,4%, ebbõl melegvízszolgáltatás 25 131 lakásban található, ez arányaiban az összes lakáshoz képest 42,4%. A fõnyomócsõ és elosztó vízcsõhálózat 189,3 km, ugyanennyi az 36 XIII. KERÜLET
ivóvízcsövek hossza is. Az 1 km²-nyi belterületre jutó vízcsõhálózat 1336 m. A közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya 99,2%, amely 59 328 háztartást jelent. A zárt csatornahálózat hossza 253 km, az 1 km²-re jutó csatorna 18,5 km. A táv-, illetve tömbfûtésbe bekapcsolt lakások aránya 49,5%, számszerûsítve 29 337. A távfûtõhálózat teljes hossza a kerületben 52,5 km, ebbõl 1 km²-nyi belterületre 3,9 km jut. A gázelosztó vezeték teljes hossza – 1997. szeptember 30-ai adat – 159,2 km, ebbõl 1 km² belterületen 11,8 km-nyi található. Angyalföld infrastrukturális adottságait számba véve megemlíthetõ, hogy két fõvárosi közüzemnek, a Fõvárosi Vízmûveknek és a Budapesti Elektromos Mûveknek itt található a központja.
környezetet fenyegetõ veszélyek jelentõs része a városokhoz kapcsolódik. A települési környezet védelme az embert körülvevõ épített és természetes környezeti elemek összhangjának megteremtését, állapotuk javítását, környezetterhelésük csökkentését jelenti. Az 1995. évi, a környezet védelmének általános szabályairól szóló LIII. törvény rögzíti a helyi önkormányzatok környezetvédelmi feladatait. E szerint illetékességi területükön elemezniük, értékelniük kell a környezet állapotát és arról szükség szerint, de legalább évente egyszer tájékoztatniuk kell a lakosságot. A kerület környezetvédelmi szempontból hátrányos helyzetet örökölt. Az elmúlt években a levegõ tisztasága bizonyos mértékig javult, mert sok légszennyezõ nagyüzem megszûnt. Ez azonban viszonylagos, mivel óriási a forgalom. Ugyancsak a közlekedés okozza a legnagyobb mértékû zajt, amihez még egyes helyeken ipari, üzemi eredetû zaj is hozzájárul. A fõútvonalak melletti lakóterületeken a csúcsidõszakban elõfordulhat, hogy a zajszint túllépi a megengedett határértéket. A képviselõ-testület – a törvényi szabályozásnak megfelelõen – a környezetvédelemre vonatkozó programját 2000 decemberében fogadja el. Ismerve a kerület környezeti állapotát és gondjait, a megfogalmazott célok között szerepel a kerület jelenlegi környezeti állapotának javítása, minõségének emelése, a meglévõ környezeti (épített és természeti) értékek megõrzése, fejlesztése; pozitív társadalmi és gazdasági folyamatok támogatása révén egészséges, kiegyensúlyozott élettér biztosítá-
sa a kerület polgárai számára. Az Angyalföldi Környezetvédelmi Alap létesítése hosszú távra szóló elõrelépést jelenthet a környezetvédelmi munka korszerû, céltudatos, hatékony ellátása. Ezt megelõzõen az önkormányzat már rendeletet fogadott el az avarégetésrõl; a helyi zaj- és rengésvédelem egyes kérdéseirõl; a hulladék- és melléktermék-felvásárló telep, raktár létesítésének engedélyezésérõl; a közterületek használatáról; az üzemanyagtöltõ állomások elhelyezésének átmeneti szabályáról. Az allergiát okozó gyomnövények budapesti elõfordulását illetõen a XIII. kerület a közepesen fertõzöttek közé tartozik, ezért a kerületi önkormányzat 1996-tól folyamatosan készít programot – az allergiát okozó gyomnövények elterjedésének visszaszorításáról szóló rendelet elfogadásán túl – a pollenallergiát okozó gyomnövények szaporodásának megakadályozására, illetve azok irtására. A rendelet szerint a gyomnövények irtásáról – különösen virágzás elõtt – vegetációjuk alakulásától függõen kell gondoskodni. Sikeres az évente kétszeri veszélyeshulladék-gyûjtési akció. Érdemi változást jelenthet a Rákospatak revitalizációja. A jelenlegi Rákospatak nagyrészt egyenes vonalú, a betonburkolat miatt a talajvíz és a felszíni víz kapcsolata gyakorlatilag megszûnt, az iparosítás és urbanizáció, valamint a szennyvíztisztítás és -elvezetés nem megfelelõ volta miatt erõsen szennyezett. Ezen hatások miatt a vízfolyás „haldoklik”. A tervezési szakasz a torkolattól a Béke utcáig terjed, csaknem 2 km hosszan. A vízfolyás ökológiai mûködésének visszaállításával, környezetbarát fásításával, ún. „zöldfolyosók” kialakításával a tisztább levegõt nyújtó átszellõzést valósítja meg. XIII. KERÜLET 37
Közbiztonság ngyalföldet hosszú ideig – a száA zad elsõ felében kiváltképpen – „félelmetes városrészként” emlegették, gyakoriak voltak a bûncselekmények, rendszeresek a razziák. Jelenleg – annak ellenére, hogy a fõvárosban bûnügyileg a legfertõzöttebb kerületek közé tartozik a XIII. kerület – viszonylag kiegyensúlyozott közbiztonság mellett élhetik életüket az állampolgárok. Ugyanakkor a városrész sem szakíthatja ki magát a társadalmi folyamatokból – csakúgy, mint országosan –, itt sem javul számottevõen az emberek biztonságérzete.
Eredmény, hogy az ismertté vált bûncselekmények – 14,6%-kal – csökkentek. Tovább javult a nyomozások eredményessége, a fõvárosi átlag fölé emelkedett az ismeretlen tetteses ügyek felderítési aránya. Csökkent a szándékos testi sértés, a garázdaság, mely bûncselekmények fõ motivációja az ittasság vagy valódi sérelem. A kerület baleseti helyzetének alakulásában a Váci út és Lehel utca a legveszélyesebb terület. Bûnügyileg továbbra is frekventált helynek számítanak az aluljárók. Az embereknek oly sok bosszúságot okozó „itt a piros…” játék visszaszorítását eredményezõ jogszabályi feltételek hiányosak, megfelelõ szankciók hiányában megszüntetésük megoldhaAz országos rendõrségi központ „zsarupalotaként” emlegetett épülete
38 XIII. KERÜLET
tatlannak tûnik, a kerületben azonban mára már nem számottevõ. Jelentõs mértékben fordulnak elõ az ún. utazó bûnözések, emelkedik a külföldi bûnelkövetõk száma is. Emellett természetesen néhány helyi, bûnözõ életmódot folytató család is megtalálható az elkövetõk között. Az újlipótvárosi rendõrõrs avatása, valamint a körzeti megbízottak szolgálatba állítása egyre pozitívabb visszhangot kelt a lakosság körében, az állampolgárok gyakrabban jelennek meg és mondják el a problémáikat a fogadóórákon. A kerület központjában található a köznyelvben csak „zsarupalotának” emlegetett épület, melybe az Országos, a Budapesti és Pest Megyei Rendõr-fõkapitányság költözött. Az önkormányzat célja – melyet bûnmegelõzési programban is megfogalmazott –, hogy javuljon a törvénytisztelõ állampolgárok biztonságérzete; a kedvezõtlen bûnügyi mutatók miatt ne romoljon a kerület vonzereje, a kerület sem mint lakóhely, sem mint mûködési terep ne legyen vonzó a bûnözõ elemek számára. Az önkormányzatnak elsõsorban a bûnmegelõzésben vannak feladatai, de koordináló tevékenységével, a bûnüldözõ szervek anyagi és erkölcsi támogatásával részt vállal a bûnözés visszaszorításában is. Ezt támasztja alá az évi több mint 25 millió forintos támogatás, mely elsõsorban új gépkocsik vásárlására és a bûnüldözésben élenjáró rendõrök jutalmazására fordítható. A hosszabb távra megfogalmazott feladatok továbbra is aktuálisak: gyakoribb járõrözéssel javítani az állampolgárok biztonságérzetét; hatékonyabb fellépés a lakásbetörések, gépkocsifeltörések, lopások ellen; a közterület rendje, a tisztaság elleni szabálysértések visszaszorítása; rendszeresebb kapcsolat minden olyan szervvel,
amely eredményesebbé teheti a munkát; a bûnmegelõzõ munka javítása, különösen a fiatalok körében. A 2001-ben remélhetõleg már mûködõ térfigyelõ rendszer kiépítése segíthet a megelõzésben éppúgy, mint a felderítésben. Használatával az engedély nélküli árusítások visszaszorítása, illetve a drogprevenció terén jelentõs eredmények várhatók. Az önkormányzat támogatja a polgárõrséget mint a lakosság tömeges alapokon nyugvó önvédelmi szervezõdését. A kerületben mûködõ tûzoltóság a kerület lakói, a munkában levõk és az átutazók biztonsága érdekében végzi tevékenységét. A tûzoltás, kárelhárítás és mûszaki mentés során bajba jutott embertársaknak ad gyors és szakszerû segítséget életük és vagyonuk megóvásában, megmentésében. A tûz megelõzése érdekében munkahelyeken, iskolákban tûzvédelmi elõadásokat tartanak, felkérésre közremûködnek – többek között – építési, használatbavételi, telep- és mûködési engedélyeztetési eljárásokban. A polgári védelem feladatainak szervezését és végrehajtását – illetékességi területén – a kerület polgármestere irányítja, és a polgári védelmi ügyekben elsõfokú bírósági jogkört gyakorol. A kirendeltség számos feladata közül – békeidõben – a legfontosabb: katasztrófa és más vészhelyzet esetén a kerületi lakosság életének megóvása, az életben maradás feltételeinek biztosítása, valamint az állampolgárok felkészítése és a túlélés feltételeinek megteremtése. A bûnmegelõzés fontos része a közrend erõsítése. Megvalósulását szolgálják azok a szabályozások, amelyek a köz érdekében tiltanak vagy korlátoznak, tevékenységeket, magatartási normákat írnak elõ. Az önkormányzat e téren is folytatta rendeletalkotó tevéXIII. KERÜLET 39
Úthálózat (közút, vasút)
A
A Róbert Károly körút a fõ forgalmi utak egyike
kenységét, aminek egyik elsõ lépése a közterületi alkoholfogyasztás betiltása volt. A rend iránti elkötelezettséget segítik az állattartás rendjérõl, a játéktermek létesítésének és mûködésének egyéb feltételeirõl hozott rendeletek is. Az egykori évi kétszeri lomtalanítást évente általában csak egyszer, tavaszszal végzik. Az akció után néhány napig rend van a kerületben. Az önkormányzat költségébõl – elsõként a fõvárosban – három járdatisztítógép útvonalterv alapján végzi munkáját. A romos autók elszállítása folyamatos. A XIII. kerület közigazgatási területén a közterület rendjének és tisztasá40 XIII. KERÜLET
gának fenntartása érdekében 1997-ben az önkormányzat saját költségvetésébõl közterület-felügyeleti alegységet hozott létre. Az alközpont létszámát 15 fõben határozták meg, amelyet a feladatok növekedésével összhangban 25 fõre kívánnak feltölteni. Munkájuk eredménye kezd látszani, jelenlétükkel, kulturált és határozott fellépésükkel csökkentették a szabálysértések számát. A lakosság nagyobb része megnyugvással veszi tudomásul jelenlétüket, bár az elvárás sokkal nagyobb mind a lakosság, mind pedig a megbízók részérõl, különösen a közterületeken, az iskolák, intézmények környékén.
kerület úthálózata jól kiépített, döntõ részben a fõváros rohamos fejlõdésével együtt bõvült. Az elmúlt években folyó rekonstrukciós munkák eredményeként a legfontosabb utak is megújultak, a Váci út után a Lehel utcáról is eltûnt az utolsó bazalt kockakõ, mivel a közelmúltban fejezõdtek be az 1997-ben elkezdõdött rekonstrukciós munkák. Teljessé vált az aszfaltszõnyeg, a villamossíneket zaj- és rezgéscsillapító technológiával látták el. A villamospályát gömbsüvegsorral választották el az úttesttõl, így biztonságosabbá vált az autós közlekedés is. A kerület fõbb közlekedési útvonalai túlnyomórészt észak–déli irányúak. A város központja felõl jönnek, Angyalföldön áthaladva, északi irányban elhagyják Budapest területét. A fõváros és az északi agglomeráció összeköttetésében kiemelt szerepe van a Váci útnak. A kerület a fõvárosi kapcsolati rendszerben két híddal vesz részt, egyre sürgetõbb lenne egy harmadik megépítése. Budapest szerkezeti fejlõdése szempontjából meghatározó a Róbert Károly körút és a Dózsa György út. Fõ forgalmi utak: Váci út (észak–dél), Róbert Károly körút (kelet–nyugat), Szent István István körút (kelet–nyugat), Lehel utca–Béke utca (észak–dél), Dráva utca–Dózsa György út (kelet–nyugat), Reitter Ferenc utca (észak–dél). A kerületi közterületeket 157 utca, út, 4 tér, 2 park, 16 köz, 6 sétány, 2 körút, 1 udvar, 1 rakpart néven nevezték el. A múltba kicsit visszatekintve emlékezhetünk a kezdeti idõkre. Az 1840-es évektõl, majd különösen a kiegyezéstõl
megindult gazdasági fejlõdés az egyre több vállalkozáshoz, üzemhez egyre korszerûbb közlekedési eszközöket, illetve utakat igényelt. 1846. július 15-én délután 4 órakor Angyalföld keleti határán Pestrõl Vácra haladt át az elsõ vasút. Ma is itt vezet a vasútvonal, de a kerületre különösebb kihatással nincs. 1872-ben a Közmunkák Tanácsa befejezte Pest bel- és külterületeinek szabályozását, és elhatározta a harmadik, ún. külsõ körút megépítését. Így lett az angyalföldi Hajtsár-útból, mint a külsõ körút egy részébõl Hungária út, majd Hungária körút, 1930-ban Felsõ Hungária körút, végül 1938-ban Róbert Károly körút. 1873-ban az Aréna utat – ma Dózsa György út – is rendezték. Három évvel késõbb adták át a forgalomnak a Margit hidat. 1896-ban épült az újpesti vasúti híd, rajta gyalogos- és vasúti forgalommal. A híd létesítésével egy idõben építették ki a Budapest–Esztergom vasútvonalat, amelyet személyszállításra használnak azóta is. Állomás is létesült Angyalföldön, majd az ún. körvasutat ágaztatták le belõle. A másik pályaudvar – a vizafogói – szintén a kerület gyárainak anyag- és áruforgalmát elégítette ki. Az iparvágányok megszûnõben vannak (egyelõre megmaradt a volt orosz laktanya iparvágánya a Szabolcs utcánál, és a Vizafogó lakótelepnél lévõ egy kis része).
Közúthálózat Megnevezés km a) belterületi utak 140,8 b) külterületi közutak – c) kerékpárutak 16,0 d) gyalogutak és járdák 246,2 Hidak hossza: 1490 m száma: 12 db XIII. KERÜLET 41
Az önkormányzat forgalomképtelen ten. Az eddigi tapasztalatok azt mutatingatlanjainak összterülete 1 547 464 ják, hogy a korlátozott várakozási fizem², ebbõl a szilárd útburkolat 910 537 tõövezet bevezetésével a területen bem²-t tesz ki. Ez az alábbi burkolatfajták- lül megnõtt a szabad parkolóhelyek ra osztódik fel: aszfaltbeton-burkolat: száma, az ott lakók könnyebben talál472 053 m², 51,8%; öntöttaszfalt-burko- nak maguknak parkolóhelyet. Az autólat: 309 487 m², 34,0%; kõ-, keramitbur- sok nagy része megszokta, hogy a körzeten belül fizetni kell, ezért megváltkolat: 128 997 m², 14,2%. A saját kezelésû utakból mintegy ják parkolójegyüket, ezáltal csökkent a 22 911 m² útburkolat jó, illetve megfele- szabálytalanul parkoló gépkocsik szálõ. Ezek az új lakótelepek belsõ útháló- ma. A mozgáskorlátozottak részére 31 zatai, az É–D-i metró építéséhez kap- darab parkolóhelyet tartanak fenn. A csolódó terelõút-hálózat, valamint a sa- parkolási övezetbe bevont területek az ját és egyéb beruházásokban átépült igényeknek megfelelõen folyamatosan bõvülnek. útszakaszok. A közutak terhelése az utóbbi 20 évben folyamatosan növekedett, amit az 1990-tól bekövetkezett robbanásszerû Parkok strukturális átalakulás csak felgyorsított. Mivel az úthálózat kétharmadá- Budapest belvárosa közparkban, kertnak teherbírása nem megfelelõ, ezért a ben szegény, azonban a kerület szerenhasználhatóság biztosítása érdekében csésnek mondható, mert ide tartozik a évente több tízmillió forintot kell fordí- Margitsziget és a Nép-sziget. A zöldtetani lokális útburkolathibák kijavításá- rületek nagysága 936 000 m², így egy ra (kátyúzás). A kerékpárutak hossza jelentõs, egyre bõvülõ, jelenleg mintegy 16 km. A kerületben a parkolási helyzet kerületrészenként eltérõ. A külsõ, lazább beépítésû területeken könnyebb parkolóhelyet találni, míg a kerület déli részén alig van garázs, így sok gondot okoz a parkolás. A kerület óriási gondjától próbált megszabadulni, amikor csatlakozott a Budapesti Önkormányzati Parkolási Kft.-hez. 77 darab parkolóórát helyeztek el az újlipótvárosi részen a Szent István Az újlipótvárosi Szent István park körút–Váci út–Radnóti a kerületiek egyik kedvelt Miklós utca–Újpesti rakpihenõhelye part által határolt terüle42 XIII. KERÜLET
kerületi lakosra fajlagosan 8,16 m² parkterület jut, szemben a fõvárosra minimálisan elõírt 7,2 m²-rel. A kerületi útsorfák száma 15 000 db. A Nép-sziget közterületi része kevés, elsõsorban õshonos faállománya alkotja a zöldfelületeket. A közparkok, közkertek, sétányok többsége az önkormányzat kezelésében van. Kivételt képez a Margitsziget, a Szent István park, a Jászai Mari tér és az Árpád hídi rézsû. A Lehel tér és a Béke téri játszótér a fõváros tulajdona, de a kerület gondozza. A Fõvárosi Önkormányzat tulajdonában és kezelésében vannak az utak menti mûtárgyak, kiemelt virágkazetták is. A kerület kezelésében lévõ 75 parkban összesen 85 játszótér található. A helyzet javítása érdekében – az újlipótvárosi fásítási program keretében – 1996-ban új fasorok telepítése kezdõdött el. Az Alig utcában, a Thurzó utcában és a Röntgen utcában azt megelõzõen sohasem volt növény, az ott lakóknak nagy örömükre szolgált, amikor a vadszilvafák elõször kivirágoztak. Az akció a következõ évben a Katona József, a Balzac és a Radnóti Miklós utcában; majd az Ipoly és a Kresz Géza utcában; 1999-ben pedig a Csanády utcában gömbkõris, oszlopos juhar és vegyes díszgyümölcsfák ültetésével folytatódott. 2000-ben a Lehel térre és környékére kerültek újonnan kialakított „fahelyek”, vagy „plankténerek”. Az elmúlt években a lakosság nagy megelégedésére látványos változást hoztak a kerületben a parkrekonstrukciós
munkák. Az önkormányzat 1994-ben programot indított el, ennek keretében 45 játszóteret és 15 parkot épített át a gyermekszemléletû kreativitás, játékosság jegyében, összesen 260 millió Ft összegben. Az új játszószerek balesetveszélye minimális, a még nem EUszabványnak megfelelõket átalakítják.
Tömegközlekedés Bizonyára sokan emlékeznek a Váci úti villamosok kalauzára, szép számmal lehetnek közöttünk olyanok is, akik még „tujáztak” a zsúfolt járatokon, de olyan lakos, aki a kezdetek tanúja lehetett volna, nincs. Az elsõ pesti lóvasút 1886. augusztus 1-jén indult el a mai Kálvin térrõl Újpestre. „Aznap délután 4 órakor az egykori Váci út elején, a Deák téri evangélikus templom elõtt Pest városának vezetõi, a kormányhatóságok képviselõi és az újság-
Három útvonalon közlekedik trolibusz a kerületben XIII. KERÜLET 43
írók meg családtagjaik beszálltak az elsõ pesti lóvasút ez alkalomra ünnepélyesen feldíszített öt kocsijába, s elindultak az elsõ közúti vasútvonal végpontja, Újpest felé. A jól betanított lovak egyenletes sebességgel szállították az ünneplõ közönséget – a jó hangulatról az egyik kocsiban elhelyezett cigányzenekar is gondoskodott –, és a mai viszonyokhoz képest is meglepõ gyorsasággal, 37 perc alatt értek ki az Elsõ Magyar Pesti Fiumei Hajógyár Társaság gyárához, ahol fellobogózott épületek és ünneplõ közönség várakozott. Az elõkelõségek részben az üdvözlõ leányok virágcsokrait fogadták, részben a lóvasút pályaudvari vendégfogadóját keresték fel. Rövid várakozás után, hat órakor megszólalt a vonatvezetõ kürtje, mindenki beszállt, és a díszes menet az ünneplõ pestiek sorfala között érkezett vissza a másik végállomásra” – írja Szekeres József A százéves pesti lóvasút címû munkájában. A Margit-szigeten az egypályájú, három kitérõvel épített lóvasút 1871-tõl közlekedett rendszeresen nyitott és beüvegezett ablakos kocsikkal egyaránt, egészen 1928. április 10-ig. 1870-ben Pest és Újpest között a közlekedés megkönnyítésére hajójárat is indult. Ahogy a villamosközlekedést a lóvasút, úgy az autóbusz-közlekedést az omnibusz elõzte meg. 1896-ban a Szent László utcában a lovas omnibusz is elindult összekapcsolva ezáltal a Nyugati pályaudvart Rákospalotával, és mûködött az autóbuszok elterjedéséig. Jelentõs bõvülést az ötvenes években a 43-as és az 55-ös járat eredményezett, majd a hatvanas évek elején a C, késõbb a 84-es járatok, illetve a csuklós busz megjelenése. A Budapest–Újpest–Rákospalota villamosvasutat (B.U.R. Vasút) 1894-ben adták át a forgalomnak, ezáltal a Béke utca–Lehel utca a kerület második fõ forgalmi útjává vált. A második világháború után az elsõ villamos, az 55-ös – 44 XIII. KERÜLET
1945. február 7-én – akkor indult meg az újpesti víztorony és a Forgács utca között, amikor Budán még dúltak a harcok. Április 17-én Újpest és a Berlini (Nyugati) tér között is megindult a villamosközlekedés. Késõbb már a Lehel és Béke utcában, a Dráva és a Pozsonyi úton és az Árpád hídon csilingeltek a „sárgák”. A trolibusz-közlekedés is hamar elérte a kerületet. Az 1954. december 31-én megindított 75-ös járat (Népliget–Váci út) Ferencváros és Angyalföld közvetlen kapcsolatát teremtette meg. 1955tõl a 76-os viszonylattal az Újlipótvárosban lakók a Nagykörutat elkerülve juthattak a Baross térre (Keleti pályaudvar). Nemcsak indultak járatok, hanem meg is szûntek: régóta nem közlekedik az 1-es (néhány év óta ismét van, csak más útvonalon), a 3-as, 12-es, 15-ös, 33as és 55-ös villamos, a 33-as, 43-as, 84es autóbusz. A kerület életében legjelentõsebb tömegközlekedési fejlesztés a metróépítés volt. A 3-as (kék) vonalból az I. szakasz (Róbert Károly körútig) 1985-re, a II. szakasz (Újpestig) 1990-re készült el, jelenleg a kerületet hét megállóval érinti. Az építkezés során gondot okozott, hogy a metró nem mélyvasútként, hanem kéregvasútként épült, így terelõutakról kellett gondoskodni. Az építkezésnek elõnye volt viszont, hogy egyúttal a közmûvek kiépítésére, korszerûsítésére is sor kerülhetett. Jelenlegi tömegközlekedési járatok: – villamos: 1, 4, 6, 14; – trolibusz: 75, 76, 79; – autóbusz: 4, piros 4, 6, 15, piros 20, 26, 30, 32, piros 32, 91, 106, 120, 133, 191; – éjszakai 50-es és 182-es autóbusz. Budapest északi agglomerációját kötik össze a helyi járatok, melyek végállomása az Árpád híd déli hídfõjénél található.
Lakossági kapcsolat, tájékoztatás z önkormányzat alapkövetelménynek tekinti, hogy kielégítse az álA lampolgárok azon igényét, hogy tudjanak az õket érintõ döntések elõkészületeirõl és legyen módjuk a tervezett döntéssel kapcsolatban véleményt nyilvánítani. Erre lehetõséget adnak a nyilvános testületi ülések, a közmeghallgatások, a lakossági fórumok, a képviselõi fogadóórák. Az önkormányzat nyitott arra, hogy megfeleljen a lakosság igényeinek a párbeszéd esetleges új formáinak kialakításában is. A polgárokkal való kapcsolattartást az elmúlt évben is jól szolgálták a testület nyilvános ülései, melyeken alkalmanként a lakosság részérõl átlag harmincötven fõ vett részt. A kapcsolatot erõsítették a tisztségviselõk fogadóórái és a különbözõ fórumok is. Az önkormányzat a kerület lakosságának tájékoztatásával eleget tesz az önkormányzati törvényben elõírt nyilvánosság követelményének. Hozzájárul ahhoz, hogy a választópolgárok közvetlenül, vagy választott képviselõik útján részt vegyenek az õket érintõ döntések elõkészítésében, figyelemmel kísérjék az általuk választott testület munkáját. A lakosok folyamatosan igénylik az útmutatást a helyi önkormányzással összefüggõ jogaikról és kötelezettségeikrõl.
Általánossá vált, hogy a testületi ülések lakosságot közvetlenül érintõ napirendjeit a XIII. kerületi kábeltelevízió felvételrõl közvetíti. Ezek az adások a képviselõk hozzászólását, véleménynyilvánítását, a döntés részleteit és végeredményét egyaránt tartalmazzák, és mód nyílik a hivatal tevékenységének érzékelésére is. A helyi televízió a demokratikus intézményrendszer lakossági ellenõrzésének lehetõségét is nyújtja. Sajnálatos, hogy adása – az elmúlt években történt fejlesztés ellenére is – csak mintegy húszezer lakásban fogható. A nyilvánosság megteremtésének egyik alapvetõ eszköze a helyi írott sajtó, amely egyaránt szolgálja az önkormányzat szándékainak és akaratának, s egyszersmind a társadalmi törekvéseknek a közvetítését. A XIII. kerületi önkormányzat 1992 júliusa óta jelentet meg saját lapot, 1995 márciusáig HÍR 13 címmel. Ezt követõen a képviselõtestület új pályázatot írt ki a kerületi újság kiadására, szerkesztésére és terjesztésére, melyre a SPRINT Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. kapott megbízást. A lap fõszerkesztõje, Sas György Aranytollas újságíró lett, aki mögött félévszázados szakmai gyakorlat áll. Ez az újság – a XIII. kerületi HÍRNÖK – 1995 májusa óta jelenik meg havonta, majd három-, illetve kéthetenként. Jelentõs a szerepük az önkormányzat megítélésében, a kerületkép alakításában a kerületet bemutató önálló kiadványoknak: könyveknek, tájékoztatóknak, kalauzoknak, térképeknek, képeslapoknak, videofilmeknek, újabban a honlapnak.
XIII. KERÜLET 45
A kerület templomai, hitélet mai Angyalföld helyén elhelyezkedõ egyik településnek, a Duna A melletti Szentlászló községnek már volt pusztatemploma a középkorban. A templom maradványai a falu elhalása után is megmaradtak, köveit a török uralom elõtt elhordták Kecskemétre és Alsónémedibe. Hosszú ideig kaszáló és pusztaság volt az egykori települések helyén, a lakatlan területen templomok sem épültek. Évszázadok teltek el, míg a Karmelita Rend letelepedett a Huba utcában és 1895-ben a templom és rendház építésének jóváhagyása után fölépült az ideiglenes kápolna és zárda földszintje. A 680 m2-es Huba utcai templom 1899ben épült fel. 1950-tõl Kármelhegyi Boldogasszony Templomigazgatóság néven az Esztergomi Fõegyházmegyéhez tartozott, majd a nyolcvanas évek végétõl, önálló rendként, mint szerzetestemplom mûködik. 1929 õszén szentelték fel a Béke téri Szent László katolikus templomot és plébániaépületet. A második világháborús bombázások idején megrongálódott. A területileg a templomhoz tartozó hívõk között sok az alacsony jövedelmû nyugdíjas és szociálisan hátrányos helyzetû lakos. A Szent László-templom otthont ad a cigány-istentiszteletek és olykor a cigányesküvõk számára. A plébánia munkatársai rendszeresen felkeresik az egyházközség területén lévõ kórházak és idõsotthonok betegeit. Az egykori Tripolisz területén, a Babér utcában épült a Szent Mihály-templom, melyet 1930-ban szenteltek fel. Tíz évvel késõbb létesült a kultúrház és plébániaépület. A Szent Kristóf Klubot a templomkörzethez tartozó iskolák 46 XIII. KERÜLET
hittanoktatásban részesülõ diákjainak hozták létre. A klub kikapcsolódás és testedzés céljából sportolási lehetõségekkel várja a diákokat, ugyanakkor felvilágosító munka folyik például a drogfogyasztás ellen a tanulók körében. A Szent Mihály fõangyal nevét viselõ templom elõtti téren a hitközség a József Attila Mûvelõdési Központtal együtt évente megrendezi a Szent Mihály-napi búcsút. Jelentõs közlekedési pontnál, a Váci út és a Lehel utca elágazásánál található az 1933-ban épült, 918 m2 alapterületû katolikus templom. Az építmény Árpád-házi Margit szentté avatása után 1944-ben vette fel az Árpád-házi Szent Margit-templom és plébánia nevet. A templomban 1991-tõl mûködõ Szent József Ének- és Zenekar számos hangversenyt ad, amelyek igen népszerûek a kerületi lakosok körében. 1941-ben a fõvárostól kapott telken a Rokolya utcában templom, kultúrház és lelkészlakás építését kezdték meg. A tervbõl csak a kultúrház épült meg, amelynek felsõ szintjét alakították át kápolnává 1943-ban. A lelkészség, amely 1968-ban kapott plébánia rangot, Külsõ-Angyalföld Mária Keresztények Segítsége Plébánia néven ismert. A negyvenes években számos egyesületi rendezvény helyszíne volt a kultúrotthon, amely 1990-tõl Szent László néven mûködik. A Szent László Kultúrotthonban kezdte el mûködését 1991-ben a Jerikó Keresztény Humán Gimnázium, ahol látássérült, vak és egészségesen látó diákok tanulnak együtt. A szalézi rend szellemiségében munkálkodó intézmény 1995-ben költözött az Országbíró utcába. A premontrei szerzetesek az 1950ben a fõvárostól kapott Pozsonyi út 14. szám alatti helyiségben kezdték meg a Szent Ágoston Kápolnaigazgatóság mûködtetését, hogy a Margit híd pesti hídfõje körül lakó hívek lelki gondozá-
A neoromán stílusú Szent Margit-templom és plébánia monumentális építményének látványa fogadja a kerületbe érkezõt XIII. KERÜLET 47
sát végezzék. A családias közösségben rendszerességgel szerveznek programokat minden korosztály számára, a kápolnaigazgatóság irányításával mûködik a Szent Márton cserkészcsapat. A kerületi katolikus gyülekezetek legfiatalabb templomát, a Váci úton található Szent Márton-templomot és plébániát 1986-ban szentelték fel. Az egyházközségben lelkes visszhangra talált a Spanyolországból indult két kezdeményezés: a „Cursillo” és a „Házas hétvége”. A cursillo, magyarul tanfolyamocska módszerének célja közelebb hozni az embereket egymáshoz és az egyházhoz. A házas hétvége, mint neve is jelzi, a házaspároknak nyújt segítséget. A szellemileg sérült fiatalok lelki gondozását látja el a „Hit és fény” néven ismert foglalkozás. A kerületi protestánsok az 1920-as évek elején nagyobb iskolai helyiségekben tartották istentiszteleteiket. A reformátusok többnyire egy Váci úti iskolában és a Tutaj utcai imaházban gyülekeztek, az evangélikusok pedig az Üteg utcai polgári leányiskolában. 1927 és 1933 között épült a Frangepán utcában az angyalföldi református templom és egyházközség, amely köré egyletek, cserkészcsapatok szervezõdtek. Az egyházközségnek jelentõs szerepe volt a gyülekezeti szegénygondozásban. 1940-ben szentelték fel a Pozsonyi úti református templomot. A háború károkat okozott az épületben, ennek rekonstrukcióját a hetvenes évek elején fejezték be. A templom alatt egy 300 személyt befogadó helyiség található, amelyet színháznak, illetve konferenciateremnek építettek. A gyülekezetben ifjúsági énekkar mûködik. Az egyházi szolgálat mellett az egyházközség egyik fontos feladatának a magányos idõs emberek és a szerény körülmények közt élõ családok gondjainak enyhítését tekinti. 48 XIII. KERÜLET
Az evangélikusokat már a századelõn foglalkoztatta a templomépítés gondolata. Évekig a Váci úton bérelt imaházban és angyalföldi iskolákban tartották istentiszteleteiket. 1923-ban gyûjtést szerveztek a templom építésére. Az 1938 õszén a Kassák Lajos utca és Taksony utca sarkán felavatott Angyalföldi Evangélikus templom a háború idején súlyos károkat szenvedett, amelyeket az ötvenes években sikerült kijavítani. Színes kulturális közösségi élet jellemzi a gyülekezetet, a hívek nem csak a kerületbõl, hanem távolabbról is érkeznek. Az 1900-as évek elején a Jász utcában és a Váci úton alakult két baptista gyülekezet 1957-ben egyesült a Váci úti kápolnában. A baptista gyülekezetet nagyszámú hívõ látogatja a Budapest melletti településekrõl. Az Angyalföldi Baptista Gyülekezet figyelmet szentel az ifjúsági nevelésnek és a szociális munkavégzésnek.
A kerület legrégibb egyházi épülete a Karmelita templom
Kerületi katolikus gyülekezetek legfiatalabb temploma a Szent Márton
XIII. KERÜLET 49
A Pozsonyi úti református templom
Szociális intézményhálózat
A gondozási központok a következõképpen oszlanak meg a kerületben: I. Számú Gondozási Központ – Jász utca 130., II. Számú Gondozási Központ – Zsinór utca 14., III. Számú Gondozási Központ – Visegrádi utca 111., IV. Számú Gondozási Központ – Balzac utca 5. Többéves tapasztalatok mutatják, hogy az idõsek körében is az egyedülállók szorulnak a gondozási központok ellátására. A házi segítséget igénylõ nyugdíjasokat rendszeresen felkeresõ gondozónõk, az ápolási és háztartási feladatok mellett a hivatalos ügyek intézését is végzik. Napi egyszeri meleg ételhez juthatnak azok az idõs emberek, akik koruk, egészségi állapotuk, illetve anyagi helyzetük miatt magukat ellátni nem tudják. Az igénybevevõk a szolgáltatások után jövedelmük alapján térítési díjat fizetnek. 1999-ben a gondozottak 13 százalékának szociális helyzetükbõl adódóan a térítési díjat mérsékelték, illetve elengedték. A gondozottak 35 százaléka 80 évnél idõsebb, 71 százalékuk pedig nõ. A házi segítségnyújtást kérõk száma viszonylag nem változik, a teljes ellátást igénylõk száma növekvõ tendenciát mutat.
Gondoskodás az idõskorúakról kerület népességének elöregedése, az állandó lakosok számának A csökkenése, az idõs egyfõs háztartások
A kerület legnagyobb izraelita temploma a Dózsa György úti zsinagóga volt; a második világháború után sportlétesítmény számára alakították át. A Hegedûs Gyula utcai zsidótemplom õse a Koháry utcai imaház volt. A zsinagógát 1927-ben adták át, majd az 1960-as évektõl kezdõdõen bõvítették. Az épület két részbõl: egy nagyobb zsinagógából és egy kisebb imaházból áll. A nagy zsinagógában nagyobb ünnepek szertartásait végzik. 1991 óta a Hegedûs Gyula utcai templom kultúrtermében mûködik egy közel százfõs napközi otthonos idõsek klubja. A hitközség a Szent István körúton tart fenn irodát. Az ortodox zsidó imaház a Visegrádi utcában található. Az utóbbi évtizedekben a történelmi egyházak közösségei, templomai mellett más vallási csoportok is megjelentek. 50 XIII. KERÜLET
A kerületi Pattantyús utcában telepedett meg a Krisztusban Hívõ Nazarénus Gyülekezet, amely megtérés utáni keresztséget hirdet. Az elsõ gyülekezeti épületet 1932-ben építették a Csángó utcában. A hívõk számának növekedése egy nagyobb imaház létrehozását tette szükségessé. A jelenlegi épületet 1990-ben adták át a hívõknek. Az Éjféli Kiáltás Misszió nevû vallási közösség a Szent László utcában található. A felekezetek közötti protestáns társaság 1989 óta van jelen hazánkban. 1996 óta mûködik az Iszlám Közösség egy Róbert Károly körúti házban. Az épületben kialakított mecsetet a fõvárosi muzulmán hívõk látogatják. A Jehova Tanúinak elsõ gyülekezete 1946-ban alakult ki Angyalföldön. Jelenleg három gyülekezetük van a kerületben, melyeknek központja a Röppentyû utcában található.
számának növekedése, a munkanélküliség olyan tényezõk, amelyek befolyásolják a kerületi szociális ellátórendszer feladatait. Az idõsgondozás egyre nagyobb szerepet kap a szociális ellátásban, hiszen a kerület lakosságának 22 százaléka nyugdíjas. Az 1999-es statisztikai adatok szerint az öregségi nyugdíjkorhatárt 24 839-en töltötték be. A rokkant nyugellátást is figyelembe véve a nyugdíjasok száma eléri a 35 000-et. Az önkormányzat fenntartásában mûködõ kerületi idõsellátó intézményrendszer négy gondozási központból, az ezekhez tartozó nyolc idõsek klubjából és gondozóházból tevõdik össze. A gondozási központok alapellátási feladatai: a szociális étkeztetés, a házi segítségnyújtás és a családsegítés.
Gondozási Központ
Dolgozók létszáma
Gondozottak
Gondozottak összesen
Fõfoglalkozású
Tiszteletdíjas
Összesen
I. Számú GK.
18
37
55
198
109
307
II. Számú GK.
20
47
67
233
168
401
III. Számú GK.
15
50
65
143
109
252
IV. Számú GK.
18
34
52
185
177
362
Összesen:
71
168
239
759
563
1322
Szociális Házi segítségétkezésben nyújtásban
XIII. KERÜLET 51
A gondozási központok szakmai irányításával mûködnek a kerületi idõsek klubjai, ahol napközben tartózkodhatnak a nyugdíjasok. Szerepük a közösségben eltöltött órák, a társas kapcsolatok kialakítása, de ugyanakkor étkezési és tisztálkodási lehetõséget is biztosítanak. Orvosi felügyelettel, különbözõ szolgáltatásokkal (fodrász, pedikûr) javítanak az idõsek életminõségén. A szolgáltatások iránti igény 1999-ben olyan mértékben növekedett, hogy az átlagos kihasználtság elérte a 133 százalékot. Szükségessé vált a kerületi idõsek klubjainak bõvítése és korszerûsítése, ami 1998-tól elkezdõdött. Új 50 férõhelyes Évgyûrûk Klub nyílt a Jász utca 130-ban, a Balzac u. 5. szám alatti Õszikék Klub 30 férõhellyel bõvült, több
nyugdíjast fogadhat a Gömb utcai Indián Nyár Klub és felújították a Kassák Lajos utcai helyiséget is, amelyben a Reménysugár nyugdíjasai adnak találkozót egymásnak. A Visegrádi utcai idõsek klubja a Napfény nevet viseli. Az Újpalotai úti Derûs Alkony Klub az épület komfortosítása és bõvítése óta 40 nyugdíjast fogad. A Gyermek tér 1. szám alatti Derûs Szívek klub mellett az idõseknek kertrészt adtak át, amelyet a kerületi rendezvények helyszínéül használnak. A Zsinór utcai Nosztalgiaház elnevezésû idõsek klubjában 1999-tõl a kerületi ideggondozó szakmai segítségével beindult a pszichotikus betegek klubja. Nemcsak az idõsek elhelyezésérõl, hanem mindennapjaik aktív eltöltésé-
rõl is gondoskodik a kerületi szociálpolitika. Az önkormányzat Velencei Gyermek- és Ifjúsági Táborában minden év szeptemberétõl az idõsek napközi otthonainak lakói pihennek. Kerületi hagyománnyá vált, hogy az önkormányzat minden év júliusában megrendezi a Nagyon Idõsek Napját, a 90., 95. és 100. évüket az abban az évben betöltõk részére. 1997-ben 150-en, 1998-ban 136an, 1999-ben 97-en részesültek az életkoruk miatt külön támogatásban. Idõsek átmeneti elhelyezéséül szolgál az 1998-ban átadott 50 férõhelyes Jakab József utca 2–4. szám alatti Gondozóház. Egyedülállók, kórházi kezelés után lévõk, a családi gondozást átmenetileg nélkülözõ vagy szociálisan krízishelyzetbe kerülõk az intézmény gondozottjai. Az intézményben tartózkodókról teljes mértékben gondoskodnak (napi háromszori étkezés, orvosi
A mindennapok aktív eltöltését segítik az Új Palotai úti idõsek klubjainak programjai
Bölcsõdei intézményhálózat 1999. Éves Éves feltöltöttség kihasználtság %-ban %-ban
Dolgozók
Férõhely
Felvett gyermek
Jász u.
18
60
62
108
79
Hegedûs Gy. u.
21
60
70
119
84
Esküvõ köz
14
40
36
104
75
Gogol u.
22
60
68
116
83
Pannónia u.
27
80
88
111
81
Gyöngyösi sétány
25
80
82
112
79
Angyalföldi u. napos
19
60
65
112
80
Angyalföldi u. bentlakásos
7
20
18
83
56
Vizafogó sétány
27
60
63
114
85
Összesen:
180
520
552
111
80
Bölcsõde
52 XIII. KERÜLET
felügyelet, higiéniai gondozás, ápolás). A járóképesek részére szabadidõs programokat szerveznek. Az intézmény korszerû, felszereltsége magas színvonalú. Míg 1997-es évben a régi 20 férõhelyes intézményben összesen 81 idõs embert gondoztak, addig az új gondozóházban a férõhelyek számának növekedésével 1999-ben a gondozottak összlétszáma 139-re emelkedett. Az átmeneti ellátás iránt az igény növekszik, a várakozási idõ átlagosan két hónap. A szolgáltatások bõvítéseként 1999-ben elsõ alkalommal szerveztek úgynevezett nyaralószobákat, ahol 20 kerületi család helyezhette el idõs hozzátartozóját két, illetve három hétre. A XIII. kerületben, egy 2000-ben hozott helyi rendelet alapján minden 70 év feletti lakosnak alanyi jogon jár a közgyógyellátás.
XIII. KERÜLET 53
A Frim Jakab Napközi Otthonban a középsúlyos és halmozottan sérült fiatal és felnõtt értelmi fogyatékosok rehabilitációját végzik. Személyre szabott fejlesztõ foglalkozásokkal segítik beilleszkedésüket a társadalomba, a meglévõ készségek szinten tartását és fejlesztését. Ezek az emberek az állapotuk miatt nehezen találnak társra, barátra, ezért a napközi otthon 33 lakójának olyan szabadidõs programokat szerveznek, amelyekben a közösségi élet kapja a legnagyobb szerepet. Kapcsolataikat kirándulásokon, nyári táborozások alkalmával mélyíthetik el, a részükre szervezett kulturális rendezvényeken szereplõként is részt vesznek. Az önkormányzat lakóotthon kialakítását tervezi azok részére, akik nevelésérõl a családok nem tudnak gondoskodni. Budapest közeli lakóingatlant vásárolt az otthon létrehozására érdekében. A Ludas Matyit játsszák a Frim Jakab Napközi Otthon színjátszói
Az intézményt munkájának elismeréseként Frim Jakab-emlékérem ezüst fokozatával tüntette ki az Értelmi Fogyatékosok és Segítõik Országos Érdekvédelmi Szövetsége. A Bárczy Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképzõ Fõiskola hallgatói rendszeresen itt végzik szakmai gyakorlatukat.
Gondoskodás a gyermekekrõl A szociálpolitika másik kiemelt területe a gyermekellátás. A kerületi bölcsõdei intézményhálózat 520 férõhelyébõl 20 bentlakásos. Az Angyalföldi út 47. szám alatt található hetes bölcsõdében hétfõtõl péntekig vállalnak gyermekfelügyeletet. A többi bölcsõdében a 3 éven aluli gyermekek napközbeni gondozását és nevelését látják el. Az alapellátásként mûködõ családsegítést az 1993. és 1997. évi szociális és
gyermekvédelmi törvények a helyi önkormányzatok kötelezõ feladataként határozzák meg. A kerületi HÍD Családsegítõ és Gyermekjóléti Szolgálat telephelye a Visegrádi utca 96/B szám alatt, tagintézménye a gyermekjóléti csoport pedig a Vizafogó sétány 6.-ban található. A gyermekjóléti szolgálat a családsegítõ központtal egy szervezeti egységben és szoros együttmûködésben, de önálló munkacsoportként látja el a gyermekvédelmi törvényben elõírt feladatokat. A kiskorú védelembe vétele vagy átmeneti nevelésbe kerülése esetén kapcsolatot tart fenn annak családjával, gondozói és utógondozói feladatot lát el. Erre akkor kerül sor, ha a szülõ valamilyen oknál fogva gyermeke nevelését a családban nem tudja megoldani. A családsegítõ szolgálat egyéni, illetve csoportos mentálhigiénés és jogi tanácsot ad, adományok közvetítését, információk átadását végzi. Segítséget nyújt az életvezetési problémákkal küszködõ családoknak. A családsegítõ szolgáltatást 1999-ben 897 család vette igénybe.
Ezek a mutatók korábban magasabbak voltak, ezért a kerületi önkormányzat és a Maatwerk Magyarország Munkaközvetítõ és Oktatási Kft. két évvel ezelõtt közös programot indított el. A holland cég elsõként vállalta Magyarországon, hogy a nemzetközileg már bevált programmal csökkenti a tartós munkanélküliséget a kerületben. Az utóbbi években olyan kerületi lakosoknak sikerült munkába állniuk, akik több éve nem dolgoztak. A cég az eltelt két év alatt a nyilvántartásában szereplõ 1132 személybõl 525 tartós munkanélkülit helyezett el. A tartós munkanélküliek közhasznú foglalkoztatását a Sima Út Kft. látja el. Szociális gondozást és takarítást, közterületek tisztítását, parkõrzést, illetve az éppen igényelt szakmunkát havonta harmincan végzik a cég irányításával. Legtöbbjüknek sokat jelent, hogy van egy hely, ahová naponta dolgozni mehetnek. A Visegrádi utca 96/B-ben található szociális foglalkoztató a csökkent munkaképességûeknek ad munkalehetõséget.
Gondoskodás a munkanélküliekrõl A kerületi szociális ellátórendszernek alkalmazkodni kellett a kilencvenes években bekövetkezett változásokhoz, amikor sokan elvesztették állásukat. A rendszeres ellátásból kikerülõ munkanélküliek problémái a helyi önkormányzatot terhelik. Az elmúlt 2-3 évben elõször megállt a munkanélküliek számának növekedése, majd csökkent. 1999 júniusában 2016 munkanélkülit regisztráltak, ez az adat a kerületi lakosság 1, 7 százalékát jelenti. 2000 júliusában 1650 munkanélkülit tartottak nyilván, a százalékos arány 1,4-re csökkent. A regisztrált munkanélküliek 58 százaléka nõ, 50 százaléka 26-45 év közötti, 2 százaléka az általános iskolát sem fejezte be, 9 százalékuk diplomás. 54 XIII. KERÜLET
Szociális segélyezés 1999-ben a szociális ágazat több mint 300 millió forintot fordított segélyezésre. Az önkormányzati gazdálkodásnak nagy gondot okoz a segélyezés, hiszen az igényekhez mérten az adott anyagi fedezet általában szûkösnek bizonyul. Az önkormányzat szociálpolitikája a pénzbeli juttatásokkal szemben a természetbeni segélyezési formát részesíti elõnyben. Ezt a célt szolgálja a kerületi szociálisbolt-hálózat kialakítása, amelyet az Angyalföldi Szociális Egyesület mûködtet. Szociológiai felmérési adatok kimutatták, hogy a legrosszabb anyagi helyzetben lévõk jövedelmük 50 százalékát költik élelmiszerre és napi szükXIII. KERÜLET 55
Az önkormányzat a beiskolázással járó terheken próbál segíteni a 3251 forint tanulónkénti könyvtámogatással. Az elsõsök ingyenesen kapnak tankönyvet, a hátrányos helyzetû tanulók térítésmentesen juthatnak füzetcsomaghoz, tornafelszereléshez. A szociálisan rászoruló családok többek közt igénybe vehetik a beiskolázási segélyt, tanulmányi ösztöndíjat, a rendszeres nevelési segélyt. A nagycsaládosokat alanyi jogon 50 százalékos étkezési kedvezmény illeti meg, de a többi rászorult is számíthat segítségre. Az önkormányzat ez évben a diákétkeztetést is támogatja. A kerületben folytatódik a fõvárosi tejakció, naponta 2682 általános iskolás jut egy pohár tejhez vagy kakaóhoz és egy péksüteményhez. A kerületben tartózkodó hajléktalanok legtöbbje sohasem volt a kerület lakosa, ennek ellenére részben önkormányzati feladat a róluk való gondoskodás. Ellátásuk a fõvárosi önkormányzat kötelezettsége. A fõvárosi önkormányzat fenntartásában kerületünkben két helyen mûködik hajléktalanszálló: a Dózsa György út 152-ben, a férõhelyek száma: 430. A Máltai Szeretetszolgálat a Vág utca 3. szám alatti MÁVterületen „Vonat” hajléktalanszállót üzemeltet 120 férõhellyel. Télen a XIII. kerületi önkormányzat tartja fenn a Mohács utca 18/B alatti nappali melegedõt. A Magyar Vöröskereszt budapesti szervezete és a kerületi önkormányzat együttmûködési megállapodást kötött a Madridi utca 7. szám alatti hajléktalanok éjjeli menedékhelyének és átmeneti szállójának mûködtetésére. A 240 férõhelyes szálló csak férfiakat fogad. A Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat központja Az idõsek szívesen vesznek részt 1992 óta a Turbina utcában tea közös programokban vékenykedik.
ségleti cikkekre. Ide tartoznak a nyugdíjasok, nagycsaládosok, valamint a rendszeres jövedelemmel nem rendelkezõk. 1996 decemberében nyílt meg az elsõ szociális bolt a Váci út 127-ben, ezt követte a Pannónia utca 34. szám alatti üzlet létesítése. A szociálisbolthálózat legnagyobb üzletét (114 m2) a Tahi utca 74. szám alatt nyitotta meg 1997-ben. A három üzletben az alapvetõ élelmiszerek és a vegyi áruk beszerzési áron vásárolhatók meg. A vásárlás tagsági jogon történik, az üzletek mûködésének költségeit részben a jelenleg több mint 1000 lakos tagsági díjából fedezik, amely a nyugdíjuk 1 százalékát teszi ki. A vevõkör másik része az önkormányzat által segélyezettek körébõl kerül ki. Természetbeni juttatásként az átmeneti segély egy részét is vásárlásra jogosító határozattal juttatják el a rászorultakhoz. Ebben az esetben az önkormányzat átvállalja a tagdíj fizetését. Az önkormányzati intézmények mellett az egyházi és a felekezeti szervezõdések is részt vesznek a szociális munkában. 1995-ben jött létre a helyi szociális kerekasztal, amelynek keretében negyedévenként találkoznak a kerületben szociális feladatokat vállaló szervezetek és intézmények képviselõi.
56 XIII. KERÜLET
Lakáshelyzet
A
z 1870-es évektõl kezdõdõen gyárak és üzemek települtek a külteleknek számító angyalföldi városrészbe. Az ipar gyors fejlõdése vonzotta az idegen munkaerõt is, az angyalföldi munkások egy része Németországból, Cseh- és Morvaországból érkezett. A századfordulótól a lakosság nagy része ipari munkás volt. Az iparosítás korai szakaszában barakklakásokban, egyemeletes, közmûvesítés nélküli szükség- és pincelakásokban éltek. A Váci úton és a Bulcsú utca környékén épültek az elsõ fabarakkok. A gyárak közelében letelepedõ munkások és alkalmazottak többsége földszintes bérkaszárnyákban lakott, saját ház- és lakástulajdonnal csak elenyészõ részük rendelkezett. Egyablakos szobából és ablak nélküli konyhából álló lakások olyan sûrûn sorakoztak egymás mellé a bérkaszárnyában, mint a fegyházban a cellák. Kétszobás lakást csak elvétve lehetet találni. Csatorna nem volt, a vizet az udvarra öntötték, 97 lakosra három vízöblítés nélküli mellékhelyiség jutott, a lakbérek mégis magasak voltak. Ilyen munkáslakásokból állt a mai Újlipótváros területén az úgynevezett Siklós- és Suhajda-telep. A századforduló után épült a Tomori–Babér–Göncöl–Mosoly utcák által határolt területen a Tomori-telep. Az egyemeletes téglaházakban 384 egyszobás félkomfortos lakás volt. A Duna-parti malomipari munkások többsége a mai Kassák Lajos, Huba, Tüzér és Botond utcák által határolt területen szoba-konyhás malomházaknak nevezett épületekben lakott. A malomházak ma is lakottak. A század eleji statisztika szerint Józsefváros után Angyalföldön volt a legtöbb bérkaszárnya. A lakások túlzsúfoltsága kevésbé
a nagy gyermeklétszámnak, illetve a többgenerációs együttlakás elterjedésének következménye, inkább az úgynevezett al- és ágybérlõk magas számának tulajdonítható. Mindazonáltal a háziurak lakbéremelései tömeges elégedetlenséget okoztak, emiatt lakbérsztrájkokat szerveztek. Az angyalföldi Hétház hónapokon keresztül élt a lakbérsztrájk lázában, ezt Kassák Lajos a ház lakójaként írásában meg is örökítette. 1912 tavaszán készült el a Palotai úti kislakásos telep 407 egyszobás és 12 kétszobás lakással. A századforduló táján a mai Szent István körút körüli malmok és raktárak elbontása után a területet lakásépítési célra hasznosították. Az 1933-ban elkészült újabb szabályozási terv elõírta a keretes beépítést és egyöntetûen megjelölte az épületmagasságot. Sûrûbb utcahálózat és nagyszámú 5 és 6 emeletes bérházak építése jellemezte az 1920–1940 közötti idõszakot az Újlipótvárosban. A második világháború után a kerület több mint háromezer épülete viselte magán a háború nyomait. 1945 után megkezdõdött az újjáépítés. A lakásépítési program a szobaszám és az átlagos alapterület növekedését, valamint a komfortfokozat javítását tûzte ki célul. 1948-ban felépültek az Élmunkásházak a Bulcsú és Lehel utca sarkán. 1950-ig a kerületben 2180 új lakást adtak át, az ezt következõ öt évben pedig 4524-et. Lakóházak épültek a Béke utcában, a Fiastyúk utcában, a József Attila téren, a hatvanas években az Árpád híd pesti hídfõjénél. A hetvenes években közel ötezer lakással gazdagodik a kerület, ekkor kezdõdnek meg az építkezések a Csángó, a Gidófalvy és a Kárpát utcákban, majd a Gyöngyösi, a Madarász és Tüzér utcákban, valamint a Szegedi úton. A házgyári lakótömbök XIII. KERÜLET 57
építésének korszakában a legrosszabb hírû szükséglakótelepek többségét felszámolták. A második világháborútól 1980-ig 17 710 otthonnal gyarapodott a kerületi lakásállomány. Ez a szám tovább emelkedett, hiszen 1981 és 1984 között a Vizafogó, az Országbíró és a Gyöngyösi utcai lakótelepeken 6566 új lakást adtak át. Az utolsó kerületi panelházak, amelyek 3-4 emeletesek, az Esztergomi út és a Futár utca környékén épültek. 1990-ben, a rendszerváltozás idején közel 45 000 volt állami lakás került az önkormányzat tulajdonába. Az 1994-es lakástörvény értelmében a bérlõket úgynevezett lakásvételi elõjog illette meg. Kivételt képezett azoknak a laká-
soknak a megvásárlása, amelyek tilalmi listán voltak, a mûemlékvédelem alá estek, illetve a szanálásra ítéltek. A kilencvenes évek elején elindul a lakásprivatizáció, aminek következtében Angyalföld épületállományának jelentõs részét a benne lakók megvásárolták. A bérlõk a jobb állapotú lakásokra adták be a vételi kérelmet, így az értékesebb lakások kikerültek az önkormányzat tulajdonából. 1995. december 1-jétõl megszûnt a törvényen alapuló vételi jog, életbe lépett az elõvásárlási jog, amely szerint az önkormányzat mint tulajdonos, határoz afelõl, mely lakásokat kívánja értékesíteni. 1996-tõl már egy gazdaságossági számítás alapján döntenek az eladásról.
Az ingatlanárak jelentõs emelkedése a kerületben az önkormányzati lakásokat is értékesebbé tette. Az utóbbi idõben elsõsorban magántõke bevonásával létesülnek társasházak. Az önkormányzati alapítású Angyalföld–Újlipótváros–Vizafogó Vagyonkezelõ Rt. és az Angyalföldi Lakásépítõ Rt. is magánerõs lakásépítésbe kezdett a Teve, Gömb, Petneházy és Pap Károly utcák által határolt területen. A tervezett 700 új lakás megépítésébõl az elsõ ütemben a Teve utca 7–11. szám alatti két épületben 132 lakást adtak át és a második ütem teljesítésébe is belefogtak. Az önkormányzati tulajdonban lévõ bérlemények 2000. júliusban a következõképpen oszlottak meg:
100% önkormányzati tulajdonban lévõ épület: 278 db lakás: 3245 db 11 611 m2 nem lakás: 626 db 121 836 m2 Társasházi épület: 934 db – önkormányzati tulajdonú lakás: 4935 db 187 757 m2 nem lakás: 1542 db 138 629 m2 Összes épület: 1212 db – önkormányzati tulajdonú lakás: 8180 db 303 868 m2 nem lakás: 2168 db 260 465 m2 Önkormányzati lakásbérlemények megoszlása: – összkomfortos: 678 db – komfortos: 2482 db – félkomfortos: 1118 db – komfort nélküli: 3496 db – szükséglakás: 406 db Átadás elõtt a Vagyonkezelõ Rt. beruházása
Korszerû lakások épültek a Botond utca egykori lepusztult részén
58 XIII. KERÜLET
XIII. KERÜLET 59
A Pap Károly utca 8. a tömbrehabilitáció elsõ eredménye
A Pap Károly utca 10. a rekonstrukció közben 60 XIII. KERÜLET
A fenti adatok mutatják, hogy az önkormányzati tulajdonban lévõ lakások döntõ többsége komfort nélküli, 406 pedig a szükséglakások kategóriájába tartozik. A zömében kis alapterületû lakások rossz mûszaki állapotúak. A jobb lakhatási körülmények elõsegítéséért lakóház-rehabilitációs program indult a kerületben. Az Angyalföld–Újlipótváros–Vizafogó Vagyonkezelõ Rt. szervezésében 1998-ban lakásfelújítások kezdõdtek, a több mint félmilliárd forintos kizárólag önkormányzati beruházásból. 1999 õszén a kerületi tömbrehabilitációs program keretében a Pap Károly utca 8. és 10. számú házakban végzett nagyszabású átalakítási munkák után 29 komfortos lakást adtak át. 2000. szeptemberben a Pap Károly 8ban 68 kis alapterületû komfort nélküli lakásból és egy üzlethelyiségbõl az átalakítások befejeztével 37 összkomfortos lakást és két üzlethelyiséget alakítottak ki. A 37 lakás kivitelezése közel 200 millió forintba került. A háromemeletes, körfolyosós házban a lakások 34 és 101 négyzetméter közötti alapterületûek. Angyalföldön végzett legutóbbi szociális felmérések azt mutatják, hogy a leghátrányosabb társadalmi csoportok a Jász utcában, a Szent László utcában és a Szabolcs utcában és környékükön élnek. A legrosszabb állapotú kerületi bérlakások nagy része is ebben az övezetben található. A XIII. kerületben statisztikailag egy lakásra 1,8 személy jut. A kerületrészek vizsgálatakor kimutatták, hogy erõsen különbözik a lakásokra jutó lélekszám az Újlipótvárosban, mint például a Jász vagy a Szabolcs utcában. Az országban elsõk között indult a kerületben a Lakásért életjáradék – elõtakarékosságért lakás akció, amely szintén az otthonhoz jutást segíti.
2000 szeptemberében a kerületi képviselõ-testület módosította az önkormányzat tulajdonában álló lakások bérérõl szóló rendeletét. A lakbér megállapításához a lakás forgalmi értékét is figyelembe veszik. Az új lakbérrendszert 2005-ig fokozatosan vezetik be.
A 2001. évi alaplakbér átlagosan így alakul: A lakás komfortfokozata – összkomfortos – komfortos – félkomfortos – komfort nélküli – szükséglakás
Lakbér m2/Ft/hó 153 153 98 67 42
Az utóbbi években egyre több gondot okoznak a jogcím nélküli lakáshasználók a kerületben. A lakástörvény 2000. november 30-tól lehetõvé teszi az önkormányzatnak, hogy a tulajdonában levõ lakást akár lakottan is értékesítse, kivéve a nyugdíjasok által bérelt lakásokat. Az önkormányzat a bérlõ számára az elõvásárlási jogot továbbra is fenntartja. Az önkormányzat lakásépítkezésben vállalt szerepének további formájaként a Hajdú utca 3. szám alatti ingatlant önkormányzati beruházásban „szobabérlõk házává” történõ átalakítását határozta el. Az épület funkciója eltér a többi önkormányzati tulajdonú épülettõl, mivel benne nem hagyományos bérlakásokat alakítanak ki, ezért az épületet „Fecskeház”-nak nevezik el. Ez a név kifejezi az épület funkcióját, és utal arra, hogy a létesítendõ lakóegységek nem bérlakások. Lakóinak kijelölése pályázati rendszer keretében történik. XIII. KERÜLET 61
Oktatási és nevelési intézményhálózat korszerû oktatási intézményrendszer megteremtése a fenntartó önA kormányzat egyik fontos feladata. A kerületben mûködõ 65 közoktatási intézmény közül az önkormányzat 16 óvodát, 15 általános iskolát, 5 gimnáziumot, 1 zeneiskolát és szolgáltató intézményeket tart fenn. Különös gondot fordít az informatikai oktatás színvonalának emelésére, feltételrendszerének javítására. A tanulók anyanyelvi kifejezõkészségének fejlesztése, az idegennyelv-tanulás hatékonyságának és eredményességének növelése, valamint az egészséges életmódra nevelés az oktatási koncepció fõ célkitûzései között szerepelnek. A program feladatként határozza meg a hátrányos helyzetû gyermekek felzárkóztatását, a tehetséges diákok képességeinek további fejlesztését, valamint a fogyatékos gyermekek integrált óvodai-iskolai nevelésének elõsegítését. A XIII. kerület olyan közoktatási rendszerrel mûködik, mely több évtizedes múltból táplálkozó jelenre alapozó jövõt épít. A városiasodással, iparosodással és a gyári munkások letelepedésével egy idõben alakult ki és fejlõdött Angyalföld iskolahálózata. Adametz Gyula Angyalföld címû könyvében ír az 1871ben a Váci úton épült elemi iskoláról, amely a környékén élõ családok és az Osztrák Magyar Államvasutak dolgozóinak gyermekei részére létesült. Tizenkét évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy ugyancsak a Váci úton a második elemi iskolában is megkezdõdjék a tanítás. Az 1884/1885-ös tanévrõl kiadott statisztika a VI. kerülethez tartozó Angyalföldi Vegyesiskolát 326 tanulóval em62 XIII. KERÜLET
líti. A századfordulóhoz közeledve az iparosodás fokozódása következtében egyre jobban benépesedett Angyalföld és ez szükségessé tette az oktatási intézmények létrehozását. Fõvárosi beruházásként egy magasföldszintes ház átalakítása után 1895 szeptemberében adták át az öt tan- és egy tornatermes Sziget utcai elemi iskolát. 1926-ban a már meglévõ két emeletre újabb kettõt építettek, így négyemeletessé bõvült. Az általános iskola 1993-ban vette fel Gárdonyi Géza nevét. Több évtizedes múltra tekint vissza a klubnapközis rendszer, amelyet 1971–1974 között kísérlet formájában indítottak. A francia nyelvet 3. osztálytól, a matematikát 5. osztálytól oktatják magasabb óraszámban külön tanulócsoportban. Az alsó tagozat elsõ osztályaiban az órák 30 percesek. A hetvenes évektõl kezdõdõen nagyszámú alkotóklub és szakkör mûködik az iskolában. A Szent László Általános Iskola 1997ben ünnepelte fennállásának 100 éves évfordulóját. Az iskola 1897-ben kezdte meg mûködését egy Szent László utcai bérházban, majd egy évvel késõbb a tanulólétszám növekedése miatt az iskola utcájában újabb bérházat vettek igénybe tanítás céljából. Ekkor már szükségessé vált egy új iskolaépület létesítése, ezért az elemi iskola 1902-ben a Szent László út 59–61. számú új épületbe költözött. A második világháború idején bombatámadás éri az épületet, a helyreállítási munkák alkalmával megépítik az iskola harmadik emeletét. Jelenleg nagyszámú szociálisan hátrányos helyzetû család gyermeke tanul az intézményben, ezért felzárkóztatási céllal elsõtõl negyedikig kis létszámú fejlesztõ osztályokat szerveznek. Tehetséggondozási programban a jó eredményeket felmutató diákok vesznek részt. A kerületi versenyek eredményei igazolják, hogy ez a törekvés nem hiábavaló.
Angyalföldön, akárcsak a fõváros más kerületeiben Bárczy István fõvárosi polgármester iskolaépítési programjának köszönhetõ, hogy a századfordulót követõen nagyszámú saját épülettel rendelkezõ iskolában kezdõdött oktatás. Az iskolaépítési tervezet a lakásépítési program kiegészítõ részeként szerepelt, amelynek teljes megvalósítását az elsõ világháború kirobbanása akadályozta meg. A Dózsa György út és Lehel utca sarkán található Ének-zenei és Testnevelési Általános Iskola. Az 1911 februárjában átadott iskola épületét külön bejárattokkal osztották két részre: az Aréna Úti Leány Népiskolára és a Lehel Utcai Fiú Népiskolára. 1950-ben az intézmény megkapta a „Fõváros legjobb iskolája” kitüntetõ címet. 1958-as év jelentõs dátum, ekkor indult az ének-zenei tagozat az intézményben. A hatva-
nas évek elején mindkét iskolában megkezdõdött a koedukáció. 1975-ben a két intézményt egyesítették. 1991 szeptemberétõl itt a Budapesti Honvéd Sportegyesülettel közösen testnevelési tagozat mûködik. A BHSE szakemberei úszás- és tornaedzéseket tartanak. Az iskola kórusa többször vendégszerepelt külföldön. 1994-ben az iskola épülete a fõváros helyi védettségû értékeinek jegyzékére került. 1994–2000 között a kerületi önkormányzat több mint 100 millió forintot fordított az épület külsõ és belsõ felújítására. 1910–11-ben az iskolaépítõ program második ciklusában épült a Csata Utcai Általános Iskola. 1911-ben a Gömb utca 53-ban fiú- és leányiskola nyílt, ugyanebben a háztömbben az Üteg és Kartács utcai polgári iskola is megkezdte mûködését. Külön fiú- és leányiskolaként
Az eredeti szépségében felújított Dózsa György úti iskola
XIII. KERÜLET 63
mûködött 1965-ig, amikor létrejöttek az elsõ koedukált osztályok. 1969-ben megtörtént a Csata utcai fiúiskola és a Gömb utcai leányiskola összevonása Csata Utcai Általános Iskola néven. Ettõl az évtõl kezdve évfolyamonként egy-egy testnevelési tagozatos osztály indult. Jelenleg a korábbi testnevelés tagozat helyett emelt szintû testnevelés oktatás folyik. Az iskola tanulói évtizedek óta kiemelkedõ országos sportteljesítményeket érnek el. Az egykori tanulók közül is szép számban nyertek Európa-, illetve világbajnokságot és olimpiai aranyat. Az egykori leányiskolában végzett Müller Katalin és Ducza Anikó tornász, késõbb az iskola diákja volt Ferjáncz Attila autóversenyzõ, Fábián László öttusázó, kerületünk díszpolgára és Szabó József úszó. Az iskola két tornateremmel és egy nemzetközi mérkõzésre alkalmas sportcsarnokkal rendelkezik. Ugyanebben az idõben épült a Pannónia Utcai Községi Elemi Népiskola is. A háromemeletes, 35 tan- és 2 tornatermes intézményben 1911 szeptemberében kezdték el a tanítást. A Pannónia Utcai Községi Polgári Fiúiskolát 1912 szeptemberében nyitották meg. 1947ben az elemi népiskola és a polgári fiúiskola összeolvadásából jött létre a Székesfõvárosi Községi Általános Fiúiskola, 1949-ben a Pannónia Utcai Általános Leányiskola. A fiúiskolát 1963-ban 12 osztályos iskolává bõvítették. Az 1966-1967-es tanévben végeztek az elsõ gimnáziumi tanulók. A fiú- és leányiskola 1974-es összevonásával megszûnt a középfokú oktatás. Az új iskola 1200 diákjával vált a kerület legnagyobb általános iskolájává. Az intézmény fennállásának 80. évében, 1991 februárjában vette fel a Pannónia nevet. 1996-ban német nemzetiségi két tannyelvû oktatás indult az egyik elsõ osztályban. A második világháború után, a negyvenes évek végén kezdõdött meg An64 XIII. KERÜLET
gyalföldön az általános iskolák építése. 1949 õszén nyitotta meg kapuit az akkor Közép-Európa legmodernebb intézményének számító Kilián György Általános Iskola, hogy a munkáskerület hátrányos helyzetû gyermekeit nevelje. Az ötvenes években 18 általános iskolában 11 886 gyermek tanult. 1951-ben létesült a Tomori Pál Elemi és Általános Iskola, az egykori „Barakkiskola” jogutódjaként. A Tomori utcában 1923-ban épült iskola rozzant, düledezõ, belül tégla, kívül faburkolatú épület volt a Tripoliszban, a tanulók mégis barakkegyetemnek hívták. A Tomori Pál Általános Iskolában harmincperces órák, hosszabb szabadidõ, bevezetõ beszélgetések teszik könnyebbé az óvoda-iskola átmenetet. Már elsõ osztálytól mindennaposak a testnevelési órák, a második osztálytól napi fél órában idegen nyelvet oktatnak. Az 1-4. évfolyam egésznapos tanítási rendszerben mûködik, az ezt követõ két évben rövidebb tanítási napokat iktatnak be. A Hollán Ernõ Utcai XIII. Kerületi Zeneiskola épületében mûködött 1943-tól a Goldmark Károly magán zeneiskola. A jelenlegi zeneiskola 1952-ben alakult „2. Számú Körzeti Zeneiskola” néven a Fõvárosi Zeneiskola Szervezet tagiskolájaként, majd 1968-tól lett kerületi fenntartású oktatási intézmény. Az alapfokú mûvészetoktatási intézményben kizárólag zenei tárgyakat tanítanak. A zenei képzés a Hollán Ernõ utcai intézményben és a kerület 14 általános iskolájában úgynevezett kihelyezett tagozatokon folyik. A hangszeres oktatás egyéni, az elméleti tanítás csoportosan történik. Az intézmény hangversenyterme fõvárosi versenyek, országos továbbképzések, szakmai bemutatók és hangversenyek színhelye. Az iskola eredményként könyveli el a növendékmegtartó erejét, a további zenei tanulmányokat folytató tanulók
Csata utcai elemi iskolások csoporttablója 1929-bõl
Az Ady Endre Gimnáziumban 1987 szeptemberében kezdõdött el a tanítás XIII. KERÜLET 65
magas számát, a kerületi közmûvelõdésben betöltött szerepüket, valamint a beiskolázási és versenyeredményeket. Az önkormányzat 1998-tól kezdõdõen a zeneiskola épületét teljesen felújította. 2000-ben Budapestért díjat kaptak. A Fiastyúk utcai lakótelep egyik iskolájaként épült 1958-ban a Fiastyúk utca 47-49. szám alatti általános iskola, amelyet a következõ évtizedekben tovább bõvítettek. Egy évvel késõbb megépül a Fiastyúk utca 35-37. szám alatti általános iskola. A tornateremmel, nyelvi laboratóriummal, számítástechnikai teremmel, szabadtéri sportpályával rendelkezõ iskolák összevonását a nagy fejlesztések után a gyermeklétszám csökkenése tette szükségessé. A Szivárvány és Fiastyúk iskolákból integrált intézmény 1999 õszén felvette az elhunyt kerületi díszpolgár Hegedûs Géza nevét. Programjában kiemelt szerepet kap a mûvészeti nevelés és a természet-, illetve környezetszeretet. Az alsó tagozatos gyermekek képességfejlesztését mûvészeti neveléssel segítik, ugyanakkor az egészségnevelés is jelentõs helyet foglal el az iskolai programban. A felsõ tagozaton emelt óraszámú nyelv- és matematikaoktatással segítik a továbbtanulást, a 7. évfolyamtól az igényeknek megfelelõen lehetõség van második idegen nyelv oktatására. 1962 óta mûködik általános iskola a Radnóti Miklós utca 35-ben, amely 1994-tõl viseli Herman Ottó természettudós polihisztor nevét. A környezeti nevelést kiemelt feladatként kezelõ iskolát 1999 szeptemberében felvették a Környezet és Természetvédelmi Oktatóközpontok Országos Szövetségébe. Az oktatási intézményben sokéves hagyománya van az erdei iskolák szervezésének, ahol kidolgozott tanmenet szerint intenzív környezetvédelmi programokon vesz részt valamennyi alsó és felsõ tagozatos diák. Figyelnek a 66 XIII. KERÜLET
tehetséggondozásra, tanórákon kívül nagyszámú szakkört szerveznek. Az iskola rendelkezik tanuszodával, az úszásoktatást már elsõ osztályban megkezdik a testnevelési órák keretében. 1964-ben épült a Karikás Frigyes utcai Hunyadi Mátyás Általános Iskola, amelynek programja nagy hangsúlyt helyez az idegen nyelvi oktatásra és a mûvészeti nevelésre. Nagy hagyományú ének-zenei tagozata (1–8 osztályig) 1967-tõl, angol nyelvi tagozata 1985-tõl mûködik. A tanítás a mûvészeti osztályokban, iskolaotthonos formában történik, már elsõ osztálytól alkotó- és elõadómûvészek bevonásával. A mûvészetközpontú tantervbe zene-, tánc-, képzõ- és színmûvészeti képzés épül be, amelynek célja, hogy a beiskolázástól kezdve e mûvészeti ágak alapján segítse a tanulók személyiségfejlõdését. Az iskola Aulart néven saját galériát hozott lére, ahol a tanulók alkotásaiból is rendeznek kiállításokat. A Csángó és a Gidófalvy lakótelepek felépülésével egy idõben készült el a Tüzér utcai általános iskola, amelybe a Berzeviczy Gizella Általános Iskola költözött. Az iskola nagy aulája hangverseny-, színház- és kiállítóteremként szolgál mind a mai napig. Hagyományosan ad otthont az „Éneklõ Ifjúság” rendszeres éves koncertjeinek, ahol bemutatkoznak a kerületi iskolák kórusai. 1989-tõl olasz nyelvtagozatos osztályok indultak, 1993-tól pedig sportosztály létesült az intézményben. Jelenleg 5–8. évfolyamokon fiú és leány kézilabda sportosztály mûködik. A 2000. évben az iskolát átalakították a mozgásukban korlátozott, tolókocsival közlekedõ gyermekek fogadására. 1979-ben adták át a Kárpát utcai lakótelep gyermekei részére a Pannónia utcai Kék Általános Iskola épületét. A hagyományos nyolcosztályos iskola az alapismeretek elsajátítása mellett a hu-
Eötvös József-emlékplakett az oktatási-nevelési intézményeket magas szinten fenntartó önkormányzatnak
mán értékek közvetítését, a népi kultúra ápolását is feladatának tekinti. Az alsósok heti két órában néptáncoktatáson vesznek részt, technika órákon népi kézmûves foglalkozásokkal ismerkednek. A felsõ tagozat utolsó két évfolyamán a fõtantárgyak tanítása emelt óraszámban és igény szerint kiscsoportos bontásban történik. Élénk sportélet, nagyszámú szakkör és klub mûködése jellemzi az iskolát. 1980-ban a Gyöngyösi utcai lakótelep beruházásaként épült a Gyöngyösi sétányon található Számítástechnikai Általános Iskola, ahol kilenc éven keresztül hagyományos tanterv szerint tanítottak, majd 1989-ben itt indult a kerületben számítástechnikai tagozat. A szaktantárgyak oktatásában alkalmazzák a számítástechnikát, ennek bõvítésében látják a jövõbeni elõrelépést. Az iskolában felkészítik a diákokat a számítógép alkalmazói szintû használatára, ugyan-
akkor a tagozatos tanulókat a gondolkodást fejlesztõ programozással ismertetik meg. Az iskola mögötti sportudvar és korszerû tornaterem több kerületi sportrendezvénynek ad otthont. 1983-ban adták át a mintegy tízezres lélekszámú Vizafogó lakótelep gyermekei számára épült általános iskolát, amely 1998-tól a Vizafogói Általános Iskola nevet viseli. Az intézmény pedagógusai igyekeznek differenciált formában, egyéni fejlesztéssel oktatni az alapismereteket. Különös gondot fordítanak a dyslexiás gyermekek fejlesztésére. Felzárkóztatásuk 1–6. évfolyamon kiscsoportokban történik. Az iskolában több szakkör mûködik, a diáksportkör fõként labdajátékok gyakorlására szervezõdött. Igény szerint lehetõség van zenetanulásra. 1988-ban épült az Eötvös József Általános Iskola a Béke–Tatai utcai lakótelepen. Az 1999/2000-es tanévtõl kezdõXIII. KERÜLET 67
dõen az 1–3. évfolyamokon kis létszámú fejlesztõ osztályok mûködnek. A hagyományos tanterv mellett úgynevezett értékközvetítõ és képességfejlesztõ alternatív program szerint tanítanak minden évfolyam egy vagy két osztályában. Az iskola büszke énekkarára, akárcsak a kerületi klubokban nagyszámban sportoló diákjára. Ma ezek az intézmények már nem tipikus lakótelepi iskolák, hiszen diákok érkeznek a kerület távolabbi pontjairól, a fõváros különbözõ részeirõl és vidékrõl is. A Váci út 57. szám alatti Általános Iskola alapvetõen az iskoláskorú enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékos, valamint az autista halmozottan sérült gyermekek oktatási intézménye. Szervezetileg az iskolához tartozik egy értelmi fogyatékosokat nevelõ óvodai tagozat is, valamint a Speciális Fejlesztõ Csoport autista gyermekek számára. A nyolc osztályt sikeresen elvégzõk speciális szakiskolában továbbtanulhatnak. A középsúlyos értelmi fogyatékosok a tanulmányok befejezése után munkára felkészítõ csoportba vagy szociális foglalkoztatóba kerülnek. A Budapest–Esztergom Fõegyházmegye fenntartásában négy éve mûködik a kerületben a Tamás Apostol Általános Iskola. Az oktatás 1996 szeptemberében indult el hat évfolyammal a Vizafogó sétányon. Az iskola jelenleg nyolc évfolyammal mûködik a Huba utcában a Salvator nõvérek rendházában. A kerület másik keresztény oktatási intézménye a Jerikó Keresztény Humán Gimnázium, amely a Szent László Kultúrotthonnal egy intézetet alkot. A kerületi oktatási intézmények pedagógiai munkáját segíti a Karikás Frigyes utca 12-ben található Pedagógiai Kabinet. Pszichológusok, óvodai, alsós, gyermekvédelmi szaktanácsadók és pedagógiai tanácsadók dolgoznak az állományában. Az évente megrende68 XIII. KERÜLET
zett Módszertani Pedagógiai Napok alkalmával mutatják be a kerületi oktatási intézményeket. A Pannónia utca 81ben Nevelési Tanácsadó mûködik. A második világháború után 1949/1950-es tanévben az Üteg utcai Schönherz Zoltán Gimnáziumban mindössze két osztállyal kezdõdött tanítás. Késõbb az intézmény beolvadt a Berzsenyi Dániel Gimnáziumba, amely 1952/1953-ban a Gömb utcai általános iskolában mûködött tovább 9 osztálylyal. Ez is kevésnek bizonyult, ekkor kezdõdött meg a tanítás a Váci úti Bolyai Gimnáziumban is. 1959-ben a kerület gimnáziumaiba 435-en iratkoztak. Jelenleg a kerület öt gimnáziumában folyik középfokú oktatás. A Kárpát utcában található a négy- és hatévfolyamos Berzsenyi Dániel Gimnázium, amelynek elõdjét, a német nyelvû középiskolát 1858-ban alapították. Az intézmény Berzsenyi Dániel nevét az 1920/1921-es tanévtõl kezdõdõen viseli. A gimnázium 1958-tól a Huba utca 7. szám alatti épületben társbérletben mûködött a Vendéglátó Szakmunkásképzõ Intézettel, majd 1986 õszén költözött jelenlegi új épületbe, a Kárpát utcába. A négy évfolyamos képzésben klasszikus humán speciális tantervû, komplex természettudományos és speciális tantervû idegen nyelvi osztályokban oktatnak. Az 1993/1994-es tanévben indult a hat évfolyamos képzésû matematikai tantervû osztály. Budapest Fõváros Önkormányzata a gimnáziumnak 1996 novemberében Pro Urbe Budapest díjat adományozott. Az iskola évtizedek óta a budapesti gimnáziumok élmezõnyében szerepel nemzetközi és országos versenyek, valamint az egyetemi és fõiskolai felvételik eredményeit tekintve. A Kilián utcában 1949-ben átadott háború utáni elsõ kerületi általános iskolában 1962-tõl kezdõdött gimnáziumi képzés. 1989-ben ebben az iskolá-
ban indult el újra Magyarországon a nyolcosztályos középfokú képzés. Ekkor vette fel az intézmény a Németh László Gimnázium nevet. Az elsõ nyolcosztályos oktatásban részt vett 1998ban érettségizett évfolyam az országos felsõoktatási felvételi statisztikán a harmadik helyre jutatta a gimnáziumot. A tantárgyak oktatásánál fontosnak tartják a humán értékek kiemelését, a kötelezõ latin nyelv mellett két-három élõ nyelvet is tanítanak. A diákok minden évben legfeljebb három tárgyból vizsgát tesznek. A kétemeletes, tizenhat tantermes gimnáziumban évente közel ötszáz diák tanul. Az iskola tanuszodával rendelkezik. A Szabó Ervin Gimnázium és Szakközépiskola elõdjét, mint „a dolgozók gimnáziumát” a felnõttek számára alapíKakaóparti az egyesített óvodában a Gyöngyösi sétányon
tották 1946-ban. Arculatát kisebb-nagyobb változásokkal 1989-ig megtartotta, csak ezt követõen indult meg a nappali oktatás az iskolában, akkor már Szabó Ervin néven. Az iskola a Dózsa György úti épületbõl az Üteg utcába költözött. Ugyanitt mûködik a Felnõttek Általános Iskolája és Gimnáziuma. A gimnáziumban az érettségi megszerzése után is folytatható tanulmány az úgynevezett 5. évfolyamon. Az általános iskolát végzettek reál és humán irányultságú osztályokban tanulhatnak tovább, a szakmunkás iskolát végzettek tanulmányi ideje három év. A Váci út 61-ben speciális általános iskolával egy épületben mûködik a Kassák Lajos Gimnázium. Az épület 1909–1910-ben a Bárczy-program elsõ iskolaépítési ciklusában készült. Az egykori fiú és leány általános iskolák összevonása után a Váci út 61-ben koedukált általános iskola kezdte meg mûködését, amely 12 évfolyamos iskolává alakult át. Az iskolában 1994-tõl folyik nyolcosztályos képzés, az 1998/1999-es tanévtõl kezdõdõen a gimnázium teljesen átállt erre a formára. A nyolcosztályos képzés három szakaszban történik. Az 5-6. évfolyam az elõkészítõ szakasz, amelyben intenzív anyanyelvi idegen nyelvi és matematikai képzés folyik, a 7–10. évfolyamokon a szaktantárgyi oktatásra irányul a figyelem, majd a 11–12 évfolyamon az érettségi vizsgához szükséges és a továbbtanuláshoz választott tantárgyak oktatása dominál. Az Ady Endre Gimnázium új épületben 1987 szeptemberében kezdte meg mûködését 4 elsõ osztállyal. A fokozatosan bõvülõ iskolában, a kilencvenes évek elején már 16 tanulócsoportban oktattak. Négyévfolyamos gimnáziumként mûködött 1996-ig, majd ettõl az évtõl indult a hatévfolyamos oktatás az intézményben. Emelt óraszámban tanítanak angol és francia nyelvet. ValaXIII. KERÜLET 69
mennyi évfolyamon az idegen nyelv, a matematika és az informatika tanítása differenciáltan, tudásszint alapján beosztott csoportokban történik. Az iskolában önköltséges külkereskedelmi ügyintézõ tanfolyam elvégzésére van lehetõség a 11. és 12. évfolyamon. Az ötvenes évektõl a szülõk a technikumokat részesítették elõnyben a csak érettségi bizonyítványt nyújtó gimnáziumokkal szemben. Ma is mûködik a Verebély László Erõsáramú Technikum az Üteg utcában. Ekkor erõteljes szakképzés indul meg a kerületben. A Bolyaiban megszûnt a gimnáziumi oktatás és megnyílt a Bolyai János Híradástechnikai Szakközépiskola. A Váci úti Bánki Donát Ipari Szakmunkásképzõ Intézetben 1961-tõl kezdtek oktatni. Ugyancsak a Váci úton nyílt meg a 21. számú Katona József Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképzõ Intézet. A Móricz Zsigmond Ipari Szakmunkásképzõ a Vág utcában mûködött. A Huba utcai Dobos C. József Vendéglátó Ipari Szakközépiskola 1995-ben ünnepelte alapításának 100. évfordulóját. A Váci út 89-ben található a Károlyi Mihály Közgazdasági, Külkereskedelmi Szakközépiskola és a Jász utcában a Hajózási Szakközépiskola. A szakmunkásképzõk és szakközépiskolák – az alantiak kivételével – fõvárosi fenntartásúak. A Hajdú utcai Magyar Iparszövetség Oktatási Központjában (száz szakmában rendelkezik képzési programmal) a hallgatók sikeres vizsga esetén államilag elismert, szakképesítést adó bizonyítványt kapnak. Az Oktatási Központ komplexumának újonnan felépített 900 m2-es szárnyában, az Európai Gazdasági Fõiskola nyitja meg kapuját. A Fiastyúk utcában megszûnt általános iskola helyén nyílt meg a Modern Üzleti Tudományok Fõiskolája. A Frangepán utcában a SZÁMALK Szakközépiskolával egy fedél alatt mûködik a Gábor Dénes Fõiskola kihelyezett tagozata. 70 XIII. KERÜLET
A második világháború utáni években az anyák nagyarányú munkába állásával megnõtt az igény az óvodai férõhelyek iránt. A gyermekintézmények már nem csupán gyermekmegõrzõként mûködnek, céljuk a közösségi életre, az iskolára való felkészítés. 1951-ben a kerületben 23 óvoda mûködött 1780 férõhellyel. 1959-ben a 28 óvoda 1864 helye már kevésnek bizonyult. 1985-re a felvehetõ gyerekek száma 4600-ra emelkedett. A lakótelepek környékén az iskolák mellett óvodák is épültek. Az elsõ, a Lõportár Utcai Óvoda néven ismert intézmény 1898–1899-ben épült a Lõportár utca és az Angyalföldi út sarkán. Két különálló, egymástól független intézménynek készült két-két gyermekcsoport részére. 1952-ben összevonták a két óvodát és ettõl kezdve négycsoportosként mûködött Angyalföldi Úti Óvoda néven. A hetvenes években a Tüzér utcai kétcsoportos óvodát, mint tagintézményt csatolták az Angyalföldi útihoz, ezzel az hétcsoportos lett. Az ezredfordulón közel 2700 gyermek látogatja a 16. kerületi fenntartású óvodát. Elutasított felvételi kérelem évek óta nincs. A kerületi óvodák sajátos pedagógiai gyakorlata, egyéni arculata már az eltelt évtizedben körvonalazódott. Mindegyik program a személyiségfejlesztést tûzi ki célul, valamennyi óvodában a játékot tekintik a nevelés leghatékonyabb eszközének. A gyermek iskolai alkalmasságának elõkészítését 3–4 éves pedagógiai folyamatban végzik, amennyiben szükséges pszichológusok, szociális munkások, logopédusok mûködnek közre a felzárkóztatásban. Több óvoda felvállalta a fogyatékos gyermekek integrált nevelését, felvételük az intézménybe szakemberek véleményezése alapján történik. Az óvodákban a gyermekek nevelése kis létszámú csoportokban folyik, ez elõsegíti a személyre szóló differen-
Számítástechnikai Általános Iskola diákjai a Multicenterben
ciált foglalkozást. Korszerû csoporttermek, esztétikus berendezések, élõsarkok, kézmûves kuckók és játékok teszik vonzóvá az óvodai környezetet. A mozgásfejlesztõ eszközök többsége természetes anyagokból készül. Az önkormányzat a kötelezõ ellátási feladatok mellett az egészséges nevelés érdekében évek óta finanszírozza az iskolai elõtti korosztály úszás, tartásjavító torna és korcsolya foglalkozásait.
Multicenter 2000 októberében korszerû Multicentert avattak a Láng Mûvelõdési Központban. Az oktató-fejlesztõ számítógépes létesítményben a legkorszerûbb szoftverek segítik az iskolai képzés mellett az újabb ismeretek meg-
szerzését, a készségek fejlesztését a játszva tanulás módszerével. A Multicenter kialakításánál gondoltak minden korosztályra, így a felnõttekre is. Délután és hétvégeken a lakosság is igénybe veheti a géptermeket. A kerületi önkormányzat közel 4 milliárd forintot fordít oktatásra, költségvetése kiadási részének közel 40 százalékát. Az oktatási, nevelési intézményeinek eredményes és színvonalas fenntartásáért és mûködtetéséért az önkormányzat 2000. évben elnyerte az Eötvös József-emlékplakett országos kitüntetést. A 2000/2001-es tanévet 6726 általános iskolás, köztük 782 elsõ osztályos, valamint 2667 középiskolás, köztük 648 kisgimnazista kezdte el. XIII. KERÜLET 71
Közmûvelõdési intézmények, mûvészeti csoportok, egyesületek XIII. kerületi önkormányzat – az 1995-ben megfogalmazott közA mûvelõdési koncepció szerint: a kulturális élet támogatására menedzselõmecénás szerepet vállal, ösztönzõ, kezdeményezõ-fejlesztõ és koordináló tevékenységet végez. Alapvetõen fontosnak tartja a közmûvelõdési-mûvészetitudományos tevékenységek és szolgáltatások meglévõ kerületi színtereinek biztosítását, a mûvelõdési otthoni és a közmûvelõdési könyvtári hálózat meglévõ helyi intézményeinek a megtartá-
sát, mûködésük segítését, fejlesztését, valamint új mûvelõdési folyamatok (társadalmi, egyházi, mozgalmi) kibontakozásának támogatását, önszervezõdõ egyesületek, körök, klubok, alapítványok létrejöttét és szabad fejlõdését. Ma a XIII. kerület lakóit hat mûvelõdési otthon típusú intézmény szolgálja: az Angyalföldi József Attila Mûvelõdési Központ, az Angyalföldi Gyermekés Ifjúsági Ház, az Iránytû Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda és Vízöntõ Pinceklubja, a Láng Mûvelõdési Központ, az Újlipótvárosi Klub Galéria és a Szent László Kultúrotthon. A mûvelõdési élet kezdetei a XX. század elejére nyúlnak vissza, amikor a lakásnyomor enyhítésére olcsó éjjeli szállást adó, emellett kulturális feladatot is ellátó intézményeket, úgynevezett népházakat létesítettek, amelyekbõl kettõ is mûködött kerületünk területén. Az egyik az Aréna (ma Dózsa György) úton a 152. szám alatt, a másik
Amatõr színjátszók 1930-ban, a Noszty fiú esete Tóth Marival címû darab elõadása alkalmából 72 XIII. KERÜLET
a Vág utca 12-ben. Az 1910 óta mûködõ Aréna úti népszállóban a szállás és étkezés mellett könyvtárat is fenntartottak. Az 1911-ben átadott Vág utcai közjótékonysági intézményben foglalkoztató mûhelyek, elõadótermek, könyvtár és 300 fõt befogadó nagyterem is volt, ahová már a megnyitás után befészkelte magát egy kis színtársulat egy vidéki színész Éliás Gyula vezetésével. További változásairól e kötet „Színházak a feledés homályában” fejezetében olvashatunk. Az Újlipótvárostól eltekintve a két világháború között a kerületben kis kertes házakban élõ falusias lakosság keveredett a gyári munkássággal. A többnyire sokgyermekes családok gyakorta elképesztõ nyomorban éltek. Nem véletlen, hogy a világi és egyházi szeretetszolgálatok – Vöröskereszt, Üdvhadsereg, Gyermekbarát Mozgalom stb. – szociális segélyakciói erre irányultak. Ugyancsak aktív befogadó-
ja volt ez a tájék a szocialista és a szakszervezeti mozgalomnak. Ezeknek nemcsak a politikai, de kulturális tevékenysége is jelentõs volt. Ennek megfelelõen a munkásmozgalmi szervezetek – szakszervezetek és pártok –, a nagyobb üzemek kollektívái, az egyházi gyülekezetek, a jótékonysági szervezetek és az iskolák képezték elsõsorban a kulturális kezdeményezések bázisát. Az angyalföldi gyermekbarátok közös játékot, kulturális programokat, hûvösvölgyi kirándulásokat szerveztek a legszegényebb gyerekek számára. A Mohács utca 6. szám alatt a szociáldemokrata párt angyalföldi nõaktívái is besegítettek a szervezésbe. A Kerekes utcában mûködõ gyermekbarát csoport Mátyásföldön üdültette a gyerekeket. Ugyanitt mûködött a Szállítómunkások Szakszervezetének klubháza, ahol a híres Kültelki Remény Dalkör tartotta próbáit. Ezt a kórust a Huba utca 20. szám alatt alapították, ké-
A Kültelki Munkásdalárda 1909-ben XIII. KERÜLET 73
sõbb költözött át a Kerekes utcába. Jelentõségét mutatja a sok elismerés, díj, amelyeket a különbözõ fesztiválokon szerzett, valamint erre utal a zeneakadémiai bemutatkozás ténye is. A felnõtt dalosok mellett ugyanitt megszervezték a gyermekbarátok gyerekkórusát is, amely városszerte ismertté vált. A Remény Dalkör 1960-ig mûködött. Más szakmák szakszervezeteinek befizetõhelyiségei is elláttak kulturális feladatokat. A Vasas-szakszervezet befizetõhelyén a Váci út 97. számú épület elsõ emeletén például könyvtár, újságolvasó várta a tagokat és a kulturális programok – felolvasóestek, mûkedvelõ csoportok mûsorai, ismeretterjesztõ elõadások – színhelyeként is szolgált. Az angyalföldi kulturális élet sajátos színfoltját képezte a munkások mûvésziskolája, amely a Váci út elején mûködött az 1920-as években. PodoliniVolkmann Artúr festõmûvész vezeté-
sével ismerkedhettek itt a képzõmûvészet alapjaival a környezõ gyárak és üzemek fiataljai. A magyar irodalmi és képzõmûvészeti avantgárd kiemelkedõ alakja, Kassák Lajos vezetésével az Újlipótvárosban mûködött az irányzat egyik legjelentõsebb mûhelye. 1915 és 1927 között a Sziget (ma Radnóti Miklós) utca 16. elsõ emeletén, majd a Visegrádi utcában az õ irányításával szerkesztették a Tett, a Ma, a 2x2=4, a Dokumentum, majd a Munka, valamint az Alkotás címû avantgárd irodalmi és képzõmûvészeti folyóiratokat. A Visegrádi utca 15. szám alatt az egyik szobából kiállítótermet rendeztek be. Az iskolákkal együttmûködve a kerületi egyházi közösségek – cserkészek, legény- és leányegyletek, mûkedvelõ csoportok, kultúrkörök – különösen a nagyobb ünnepekhez kapcsolódva, illetve vasárnapokon
A fõváros elsõ nyilvános könyvtára a Vág utcában
74 XIII. KERÜLET
rendszeresen szerveztek mûsoros öszszejöveteleket, ismeretterjesztõ programokat, kirándulásokat. E közösségek erejét bizonyítja, hogy már létrejöttüktõl fogva a hit erejével ideiglenes helyszíneken is folytattak kulturális tevékenységet. A Tripolisznak nevezett területen 1923-ban megalakult egyházközség elõdje. A Hóvirág Kisegítõ Kápolna Egyesület például a Szent Mihály-templom és plébánia megépítése elõtt a Tomori úti barakkiskolában tevékenykedett. A Budapest–Lipótváros–Lõportár-dûlõi Római Katolikus Egyházközség elõdje a Jézus Szíve egyházközség 1920-tól 1933-ig az Árpád-házi Szent Margit-templom és plébánia megépítéséig a Pannónia utcai iskola alagsorában kialakított kápolnában mûködött. A Vizafogói Szent Márton-templom és plébánia gyülekezete az 1930-as évek elejétõl kezdve a közeli elemi iskola tornatermében, ké-
sõbb a Frangepán utca 4. alatt nyitott kápolnában, egy vendéglõben, majd újra a kápolnában kényszerült tartani összejöveteleit, egészen a Váci út 91/B szám alatti 1986-ban felépült templom átadásáig. Ugyancsak kitartásra volt szükségük azoknak a protestáns híveknek, akik a majdani Pozsonyi úti református, vagy a Kassák Lajos utcai evangélikus gyülekezet elõdeiként tevékenykedtek.
Láng Mûvelõdési Központ Már a két világháború közötti idõszakban igen jelentõs kulturális és sportélet folyt az olyan nagyüzemekben, mint a Láng Gépgyár. Tulajdonosa, Láng Gusztáv különösen nagy hangsúlyt fektetett a dolgozók szociális és kuturális ellátásának támogatására.
Sokoldalú kulturális élet helyszíneként ismert Láng Mûvelõdési Központ
XIII. KERÜLET 75
A gyárban a több szakosztályban – biliárd, bridzs, fotó, turista és mûkedvelõ – mûködõ tisztviselõi sportkör már az 1930-as években tornateremmel, sportpályával is rendelkezett, próbahelyet biztosítottak a színjátszó csoport és az 1929-ben alakult Tisztviselõi Dalkör számára is. Így jött létre a Láng Kultúrház, amelynek elsõ háznagya Rózsa Béla lett. Az 1940-es évek elején alakult szimfonikus zenekar hangszereit a gyár saját költségén vásárolta meg, ugyanígy gyári költségen gyarapodott a tekintélyes mûszaki könyvtár állománya is. A háború után a ház vezetése a szakszervezeti bizottság hatáskörébe került. 1949-ben mûvelõdési otthonná nyilvánították. 1958-tól szakmai képzõ- és továbbképzõ tanfolyamokat is szerveztek a már meglévõ szabadidõs programok mellett. Beindult a Dolgozók Általános Iskolája és a gyár nõdolgozói részére a Nõk Akadémiája. A Láng Kultúrházban folyó pezsgõ kulturális élet hamarosan szükségessé tette a ház kibõvítését. 1968–70 között a SZOT, a Vasasszakszervezet és a gyár dolgozóinak összefogásával a régi épület mellé egy új háromemeletes komplexumot építettek színházteremmel, kiállítótérrel és szakköri szobákkal. Ettõl kezdve Láng Mûvelõdési Központ néven mûködött és nemcsak a gyár dolgozóit szolgálta, hanem a kerület lakosságának is színvonalas és változatos szórakozási lehetõségeket kínált. Ezek közül mindenképpen meg kell említenünk az irodalmi, földrajzi és zenei munkásakadémiai elõadás-sorozatokat, valamint az Irodalmi Klubot, ahol többek között Illyés Gyula, Fejes Endre vagy Simon István és több neves színmûvész is szerepelt meghívottként. A hetvenes években népszerû volt még a Röpülj Páva televíziós vetélkedõbõl ismert Vass Lajos vezette Láng Leánykórus, a különbözõ klubok – nyugdíjas-, 76 XIII. KERÜLET
fotó-, bélyeggyûjtõ, filmklub – és az irodalmi színpad. Az 1980-as évek közepétõl kezdve a Láng Gyár szanálása miatt veszélybe került a Láng Mûvelõdési Központ léte. Végül 1993-ban a házban mûködõ civil szervezetekbõl megalakult az Angyalföldi Láng Mûvelõdési Központ Közmûvelõdési Egyesület, amelyet hivatalosan is az intézmény fenntartójaként és mûködtetõjeként jegyeztek be. 1997-tõl a ház épülete a hozzátartozó ingatlannal együtt a XIII. kerületi önkormányzat tulajdonába került, amely a mûködtetõvel üzemeltetési szerzõdést kötött. Így adhat ma a ház továbbra is otthont több klubnak, egyesületnek, mûvészeti csoportnak és rendezvénynek, amelyek ma már nem csupán a kerület, de esetenként az egész fõváros érdeklõdését is felkeltik. A Keil Ernõ Fúvószenei Egyesület elõdje az 1926-ban alakult Ganz-gyári cserkészzenekar volt. A ma negyventagú zenekar színes repertoárja a legrangosabb külföldi koncerteken is nagy sikert arat. Ugyancsak szép eredményeket mondhat magáénak a Baráz József vezette Stella kórus, amely többek között a Vatikánban II. János Pál pápának is bemutatkozhatott. Harminc éve mûködik a mûvelõdési központban a Rovartani Eszperantó Csoport, amely eredetileg egy húsztagú rovarász társaságból alakult Fabulya Pál vezetésével. Évente megtartott programjaik közé tartozik például a március eleji Téltemetõ-tavaszváró mulatság, a játékos Lovagi torna és a Mikulás-túra. Az ország legnagyobb terepasztalával rendelkezõ Láng Vasútmodellezõ és Modulépítõ Egyesület a szombatonkénti börzén és a helyben évenként megrendezett Vasútmodellezõ Kiállításon, valamint a vidéken, sõt külföldön bemutatott kiállításain sok érdeklõdõt
ismertet meg a modellezés szépségeivel. A sokféle civil csoportosulás között van a Természetjárók Klubja, a Sakk Klub, a Délszláv Klub, az önismeret elmélyítését, az önmegvalósítást, a testi lelki harmónia megteremtését segítõ Kozmikus Baráti Társaság, Természetgyógyász Klub, illetve a Misztériumok Baráti Társasága Kultúrtörténeti Egyesület. A nyugdíjas korosztály számára a klubokon kívül táncos mulatságokat, karácsonyi ünnepséget is rendeznek és helyet adnak az országos szervezésû Nyugdíjas Ki Mit Tud? amatõr mûvészeinek bemutatkozására. A ház falai között a már említetteken kívül is több amatõr mûvészeti csoport dolgozik, például a Láng Nyugdíjas Férfikórus, a Dalszínház Mûvészbarát Egyesület vagy az Angyalföldi Tini Színpad és Színiiskola Alapítvány.
József Attila Mûvelõdési Központ Az 1938-ban megalakult XIII. kerületben az Országos Társadalombiztosítási Intézet (OTI) szociális kislakásépítési akciója keretében területi kultúrházat is terveztek az ideköltözõ munkások számára. Horváth Szabolcs tervei alapján 1939-ben kezdték meg az építkezést, amely a háború miatt félbeszakadt és végül 1949 decemberében fejezõdött be. A kezdetben Rákosi Mátyás nevét viselõ kultúrházban a visszaemlékezések, a korabeli fotók és újságcikkek tanúsága szerint is pezsgett az élet: „a könyvtár olvasóterme és a klubszobák töltötték be az esti találkozóhely szerepét; munkaidõ után öregek és fiatalok a sakkozók, pingpongozók, repülõmodellezõk, szobrászok, festõk, táncosok, színjátszók szakköreiben, az asszonyok a kertészeti és szabás-varrás-tanfolyamokon, az apróságok
Családi Nap a József Attila Mûvelõdési Központ elõtt XIII. KERÜLET 77
a mesedélutánokon és bábelõadásokon keresték és találták meg szórakozásukat”. 1956 után a kultúrház József Attila nevét vette fel és ma is ezt viseli. A mûvelõdési központ életében az egyik legfontosabb helyet foglalja el a több évtizede mûködõ Moholy-Nagy László Képzõ- és Iparmûvészeti Stúdió, amely a meglévõ csoportok hagyományos tevékenységére építve 1976-ban alakult rajz és festészet, grafika, szobrász, faszobrász, textil, kerámia, tûzzománc és ötvös csoportokkal, komplex mûvészeti oktatással, neves mûvészek vezetésével. A stúdió megalakulása óta hagyományosan minden évad végén közös kiálllításon mutatja be a tanfolyamokon résztvevõk legjobb munkáit. A stúdió szakemberei a mûvelõdési ház vezetésével együttmûködve 1996 óta minden évben meghirdeti a Kárpát Me-
dencei Gyermekrajz Fesztivált, amely nevének megfelelõen egyaránt szolgálja az országhatáron belüli és túli gyermekek vizuális nevelését. Az intézmény másik igen népszerû programcsoportját képezik a táncos foglalkozások, tanfolyamok és klubok. Ezeknek fõ szervezõje a ház fennállása óta itt tevékenykedõ Koltai Ottó. Az általa kialakított képzési rendszerben a különbözõ szintû tanfolyamokon többezren tanulták meg a különbözõ társastáncokat és az alkalomhoz illõ viselkedést. Az 1991-ben alakult Memphis Verseny- és Divattáncklub tagjai évek óta sikeresen szerepelnek a különbözõ versenyeken. Az utóbbi években a harminc-negyvenéves korosztály körében is egyre népszerûbb a tánctanulás, így Ottó bácsi tánciskolája több csoporttal is mûködik.
Könyvkölcsönzés a Mosoly utcai könyvtár jogelõdjében, a József Attila Mûvelõdési Ház épületében az egykori 19. Számú Szabó Ervin Könyvtárban
78 XIII. KERÜLET
A környéken lakó családok körében közkedveltek az ingyenes hétvégi családi programok. Ennek keretében kézmûves foglalkozásokkal, Hancúrka játszóházzal és mûsorral várják a gyerekeket és szüleiket. Az intézmény alaptevékenységének gerincét képezték évtizedeken keresztül az úgynevezett közhasznú tanfolyamok – nyelv, gyors- és gépíró, számítógépes szövegszerkesztõ, szabás-varrás, virágkötõ, gyermek és nõi torna, balett, néptánc, jóga, karate stb. –, amelyek közül jó néhányra ma is igény mutatkozik. Ugyancsak kezdettõl fogva népszerûségnek örvendtek a különbözõ klubok. Az itt alakult ifjúsági klub 1967-tõl Dagály Ifjúsági Klub néven mûködött két évtizeden keresztül. Késõbb a Dagály utcai épület lett a kerületi Úttörõ-
ház, majd Ifjúsági- és Gyermekház otthona. Az 1969-ben a mûvelõdési házban alapított Helytörténeti Klub eredményességét bizonyítja az önálló Angyalföldi Helytörténeti Gyûjtemény megnyitása 1985-ben, a Váci út 50-ben. A nyugdíjas korosztály is bõven válogathatott és válogathat ma is a ház nekik ajánlott programjai közül. Évtizedek óta népszerû a Bélyeggyûjtõ és Nyugdíjas Kártya Klub. A Gyertyafénykeringõ Klub rendezvényei közül különösen a vasárnap délutáni zenés táncos programok és a kirándulások a leglátogatottabbak. A kéthetente tartott Nyugdíjas Teaházban a vidám beszélgetésen kívül ismeretterjesztõ és az idõskor problémáival foglalkozó elõadásokat is hallgathatnak az idõsebbek.
Óvodai életkép
XIII. KERÜLET 79
A mûvelõdési házban 1991 óta mûködik az Angyalföldi Általános Képzési Központ, amely a munkanélküliek átképzésével és az iskolán kívüli felnõttképzéssel foglalkozik évente 15-20 különbözõ hagyományos – kazánfûtõ, kazángépész, autó- és autóvillamossági szerelõ, karosszéria-lakatos, targoncavezetõ, hegesztõ, személy- és vagyonõr, virágkötõ – szakmákban indított tanfolyamain. A képzés színvonala nemcsak az angyalföldiek, hanem más kerületek lakóinak körében is népszerûvé tette az iskolát. Ugyanitt mûködik a Pályakezdõ Fiatalok Esély Alapítványa Kézmûves és Szolgáltató Szakiskolája angyalföldi tagozata, mely iskolaszocializációs problémákkal küszködõ 16–22 év közötti fiatalok részére nyújt képzést tûzzománcozott dísztárgy készítõ, fazekas, virágkötõ, dajka, ABC eladó és parkgondozó szakmákban. 1997-tõl a mûvelõdési ház már 3 éves egyetemi és 2 éves posztgraduális képzést is szervez mûvelõdési és felnõttképzési menedzser szakon a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem kihelyezett konzultációs központjaként. Ugyancsak 1997tõl indult a Moholy-Nagy László Multimédia Egyesülettel együttmûködve a filmes szakma által is elismert középfokú és emeltszintû mozgóképgyártó, az elektronikus grafikus, valamint a televíziós mûsorvezetõ-szerkesztõriporteri képzés. A legmagasabb igényeket is kielégítõ színházterem az intézmény ötvenéves fennállása óta nagyon sok elõadásnak, rendezvénynek adott helyet. Az elsõ éveket az üzemi színjátszók, majd a hivatásos mûvészek esztrádmûsorai tették emlékezetessé. Az utóbbi évtizedekben sorra felléptek itt a leghíresebb magyar és külföldi színházi és operatársulatok, zenekarok, táncegyüttesek és szólisták. A kerületi kisebbségi önkormányzatok immár három esztende80 XIII. KERÜLET
je itt rendezik közös kulturális mûsorukat, de önálló mûsoros estjeiket is. A XIII. kerületi önkormányzat, a környék iskolái, valamint számos budapesti intézmény rendezvényeinek is rendszeresen otthont ad a mûvelõdési központ. Az elmúlt öt évben a ház vezetése az önkormányzat támogatásával olyan hagyományteremtõ kulturális programok meghonosítására is törekedett, melyek a lakosság kerülethez való kötõdését, a helyi értékek ápolását, illletve a civil szervezõdések erõsödését segítik elõ. Ezek közé tartoznak az Angyalföldi József Attila Napok, az Angyalföldi Õsz, a Közbiztonsági és Egészségmegõrzési Napok rendezvényei. A közös ünneplések hagyományait szolgálják a kalendáriumhoz kötõdõ nagyrendezvények, mint a Szent Mihály-napi búcsú, a farsangi, szüreti és Stefánia-bálok.
Angyalföldi Gyermek- és Ifjúsági Ház
Ma a ház programját a hagyományok és az építészeti adottságok határozzák meg. Sokszínû zenés, táncos rendezvények szervezését, valamint a néphagyományok ápolását tekintik elsõdleges feladatuknak. Az angyalföldi Vadvirág és Vadrózsa együttesek 1978 óta mûködnek szép hazai és külföldi sikerrel. Az együttesben korcsoportok szerint foglalkoznak a gyerekekkel. Ugyancsak több csoportban sajátítható el az akrobatikus rock and roll, valamint az indiai és a flamenco táncok. Itt folyik a társastáncoktatók A és B kategóriás továbbképzése is. Az épületben ezen kívül balett-társulat is mûködik. Népszerû még a karatetanfolyam és a repülõmodellezõ klub. A kézmûves mûhelyben fazekas, tûzzománc és ajándékkészítõ tanfolyamon vehetnek részt az érdeklõdõk. A rendszeres csoportok mellett változatos programokat kínálnak a kerület óvodás és iskolás
csoportjai részére. Színházi sorozataikban elsõsorban színvonalas vidéki és fiatal társulatok lépnek fel. A családi vasárnapok meseelõadásai után a gyermekek a szülõkkel közösen kézmûves foglalkozásokon készíthetik el a történetben szereplõ tárgyakat. Az intézmény helyet adott a Diákönkormányzati Klubnak, a Darts Klubnak, az Angyalföldi Ifjúsági Klubnak és az Angyalföldi Nagycsaládosok Egyesülete összejöveteleinek is. A „Törjük együtt fejünket” korrepetáló és házifeladatkészítõ mûhely általános és középiskolás tanulóknak nyújt hathatós segítséget a tanulmányi nehézségek megoldásában. A ház saját hagyományteremtõ rendezvényeit is évrõl évre nagy sikerrel szervezi. Ezek közé tartozik az Angyalföldi Utcabál, a Gyermeknap, a Diákfesztivál, valamint a Nemzetközi Betlehemes Találkozó. Gyermekek fürdõznek a Margitszigeti Napközis Táborban
Az önkormányzati fenntartású intézmény jogelõdje Kultúrházban alakult ifjúsági klub, késõbb úttörõház volt. Az ifjúsági ház épületét 1995-ben az önkormányzat felújította és kibõvítette. A Dagály utca 15/A alatti Dagály Ifjúsági Klub az 1960-as évek végétõl új lendületet kapott klubmozgalom egyik budapesti fellegvára volt. Többek között itt mûködött az elsõ rendszeresen tartott fõvárosi táncházak egyike is. A hatvanas évektõl a környéken nagy számban lakó görögök számára is ebben az intézményben szerveztek kulturális programokat és táncházat. A mintegy három évtizedig úttörõházként funkcionáló épületben a gyermek és ifjúsági korosztály számára sokféle tartalmas szabadidõ-eltöltési lehetõséget nyújtottak. XIII. KERÜLET 81
Iránytû Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda és Vízöntõ Pinceklubja A Pannónia utca 34. szám alatti Iránytû iroda olyan humánszolgáltató speciális közmûvelõdési intézmény, amely ingyenes szolgáltatást nyújt a fiatalok és a felnõtt lakosság számára mindennapi problémáik megoldására. Tevékenységi körébe tartozik a lakossági szolgáltatásokkal és kulturális programokkal kapcsolatos közérdekû ismeretek, utazási és turisztikai információk nyújtása, valamint hivatalos ügyintézésben való tanácsadás, segítségnyújtás. Az irodában szakemberek segítségével rendszeres egyéni segítségnyújtás, egészségügyi és mentálhigiénés szaktanácsadás folyik. Az iroda minden évben sikeresen szervezi meg az úgynevezett életmódnapot. A Salgótarjánban 1996 óta évente rendezett Országos Mentálhigiénés Módszervásáraival országos elismerést szerzett. Telephelyén 1993 óta a Váci út 50-ben mûködõ Vízöntõ Pinceklubban mentálhigiénés és hagyományos közmûvelõdési programok várják az érdeklõdõket. Legsikeresebbek a személyiségfejlesztõ tréningek, önismereti csoportok, a rekreációs és mozgásos programok.
Szent László Kultúrház Az Angyalföldi Szent László plébánia északi területén 1940-ben alakult egy új egyházközség, amelynek Kisegítõ Kápolna Egyesülete 1941-ben kezdett a templom-plébánia mellett egy kultúrház építésébe is. A háború miatt Brestyánszky Tibor építészmérnök tervei csak részben valósulhattak meg: csupán a kultúrház készült el, melynek szükségbõl a felsõ szintjét alakították 82 XIII. KERÜLET
kápolnává. A Szent László Kultúrházban igen aktív tevékenység folyt, azonban a negyvenes évek végétõl megszüntették mûködését és az épületet az Országos Széchényi Könyvtár raktáraként használták. A kultúrotthon csak 1989-tõl mûködik újra, elõször eredeti helyén, majd immár az Országbíró utcában a Jerikó Keresztény Humán Gimnáziummal egy épületben, s a Szent László út 135-ben és a Hegedûs Gyula u. 97/C alatt. Specialitásai közé tartoznak a látássérültek számára szervezett kulturális, valamint a mentálhigiénés programok.
Újlipótvárosi Klub-Galéria Az intézmény a Tátra és Radnóti Miklós utca sarkán (Tátra utca 20/B) 1994 decemberében nyílt meg. Folyamatosan rendez kiállításokat a kerületben élõ mintegy 220 képzõ- és iparmûvész. A kiállított mûtárgyak értékesítésével is foglalkozik. Tárlatain a kerületi mûvészek mellett külföldi mûvészek is bemutatkoztak. A galéria külsõ helyszíneken is szervez kiállításokat a polgármesteri hivatal Folyosó Galériájában, a Margitszigeti Thermál Szállóban és a József Attila Színházban. Klubhelyisége és kávéháza kulturált találkozóhely. Itt mûködik a XIII. Kerületi Képzõ- és Iparmûvészek Egyesülete (KIPE 13), amely az önkormányzat támogatásával reprezentatív katalógust jelentetett meg kerületi mûvészek bemutatására. Más civil szervezetek is szívesen használják az intézményt. A Klub-Galéria 1998-tól saját képzõmûvészeti és irodalmi folyóiratot ad ki, a lapszámok bemutatásához kapcsolódva pedig Sarokház-délutánokat tart. A kávéházban a látogatók napilapokat, mûvészeti és kulturális folyóiratokat olvashatnak.
Deák Ferenc (Bamba) abszolút gólrekorder emléktáblájának avatóján
Civil szervezetek, alapítványok, egyesületek z alulról kezdeményezett civil mozgalmak, szervezõdések kialaA kulása a XX. század elsõ felére tehetõ. Politikai pártok, érdekvédelmi szervezetek, egyházi és világi jótékonysági és kulturális egyletek létrejöttének és virágzásának idõszaka ez. A II. világháborút követõen a civil szervezetek nagy része feloszlott, a politikai pártok egy kivételével megszûntek. Elsõsorban a felülrõl szervezett közösségek mûködésére volt lehetõség. A hatvanas évek végétõl fellendülõ klubmozgalom az elõzményeket jelentette, az 1989-es rendszerváltás pedig a lehetõséget adta meg az új civil és politikai szervezõdések széles palettájának kialakulásához. Megindult a társadalmi, vallási és mozgalmi (kisebbségi, politikai) kulturális tevékenység. 1994-ben már 11 kulturális egyesület és 32 kulturális alapít-
vány mûködött kerületi székhellyel. Napjainkban mind az alapítványok, mind az egyesületek száma meghaladja az ötvenet. A legtöbb közülük kulturális jellegû. Kerületi mûvelõdési intézmény mûvészeti csoportja, együttese, alkotóköre szívesen választja ezt a mûködési formát. A karitatív, illetve érdekvédelmi és részben kulturális tevékenységet folytató egyesületek, alapítványok száma jelenleg 19. Vannak közöttük országos szervezetek (pl. Vöröskereszt, Lakásbérlõk Egyesülete stb.) kerületi csoportjai és olyan helyi szervezõdésû csoportok is, mint például az Angyalföldért Egyesület, az Angyalföldi Szociális Egyesület, a BATÁR Árpád Hídi Lakástulajdonosok Baráti Társasága, vagy a Hallássérültek Kultúrájáért Alapítvány. Kisebb számban találunk politikai mozgalmakhoz, illetve pártokhoz kapcsolódó kulturális tevékenységet is folytató egyesületeket, szervezeteket. Öt civil szervezet tekinti fõ célkitûzésének a környezet védelmét, illetve természetbarát és sportprogramok szervezését. XIII. KERÜLET 83
Hagyományok a múltból, hagyományok a jövõnek agyománynak tekintjük mindazokat a nemzedékrõl nemzedékre H szálló szokásokat, mentalitást, viselkedést, amelyek kifelé meghatározzák egy közösség, jelen esetben a kerület lakosságának jellegét. Mivel ez a mindössze alig több mint hatvan éve egységes közigazgatási terület, hagyományai sem egységesek, hanem a kerületen belüli kisebb kerületrészekhez, társadalmi csoportokhoz kötõdnek. Margitszigeti csendélet
84 XIII. KERÜLET
A legnagyobb, legrégibb és különbözõ helyekrõl idevándorolt lakossága ellenére is talán legegységesebb kerületrész Angyalföld, amelynek neve alatt gyakran (egyébként hibásan!) az egész kerületet értik. Mindenesetre éppen Angyalföld határozta meg hosszú idõn át leginkább a kerület jellegét. A XX. század elején Angyalföld elsõsorban rohamosan fejlõdõ gyáriparáról, a sokféle származású és nyelvû betelepülõrõl, de leginkább a szegénységrõl és a bûnözésrõl volt híres. A sajátos angyalföldi jassznyelv a magyar, német és szláv nyelvek keveredésébõl született. Érthetetlenségét használták fel az itt élõ bûnözõk, mikor az alvilág nyelvévé tették. Ugyancsak jellegzetes volt ebben az idõszakban az angyalföldi férfiak hamburgi hajóácsokéra emlékeztetõ
viselete, amelyet Adametz Gyula, kerületünk krónikása szemtanúként így írt le: „Ruhaanyaga bársonyszövet volt, hétköznap barna, ünnepen fekete színû. A kabát rövid és duplasoros gombozatú, erõs kihajtással a nyaknál, rávarrott zsebekkel. Az ing rávarrott nyakú, sokszor kézimunkázott, esetleg Petõfi-gallérral. Nyakkendõjük nagy és csokorrakötött volt. Büszkén sétáltak az úton, gomblyukban az elmaradhatalan virággal, fejükön a jellegzetes stesszerrel, magas keménykalappal, idõsebbjei nagyszélû, úgynevezett Lasallekalappal. Ez a jassztípus az 1910-es években kiveszett.” A munkásokból és kistisztviselõkbõl álló lakosság nehéz anyagi körülmények között is megpróbált rendezett, erkölcsös életet élni. Az egyházi ünnepeket fõként családi körben ülték meg, de még itt a nagyvárosban is adódtak olyan alkalmak, amikor nagyobb közösség ünnepelt együtt. Ilyenek voltak a templombúcsúk és körmenetek, amelyek közül különösen a Huba utcai karmelita templomé emelkedett ki. Nemcsak Angyalföld, hanem az egész fõváros lakossága kíváncsi volt az 1910-es években a Margit-szigeten rendezett pünkösdi királyválasztásra. Õsszel itt sem maradhattak el a városszerte népszerû szüreti felvonulások és mulatságok. A legnagyobb vendéglõk és sörgyárak szüret idején minden évben hatalmas felvonulásokkal ünnepelték meg ezt a vidám eseményt. Lovas legények járták az utcákat árvalányhajas kalapban, lobogó ingbe, gatyába öltözve, vidám rezesbandával és jókedvû, magyaros ruhába öltözött legényekkel, lányokkal toborozták az eljövendõ szombati vagy vasárnapi szüreti mulatság vendégseregét. Angyalföldön karácsonykor még az 1930-as években is gyerekekbõl álló betlehemezõ gyerekek jártak házról házra. A katolikus és református cser-
készfiúk külön-külön betlehemes csoportokat alkottak. Elõfordult, hogy egy kis zsebpénz reményében a vendéglõket és a gazdagabb belvárosi bérházakat is végiglátogatták. A nehéz sorsú családok összetartását jellemzi, hogy karácsony táján közös összefogással cipõt, meleg ruhát juttattak a rászoruló gyerekeknek. Angyalföldön hagyomány volt, hogy a kocsmai asztaltársaságok önsegélyzõ egyletei is igyekeztek a legjobban rászoruló tagjaikon vagy a környezetükben lévõ nehéz sorsú ismerõs családokon segíteni a karácsonyi ünnep közeledtével. A gyárakban dolgozó szervezett munkásság és a baloldali értelmiség már a két világháború között hagyománnyá tette a május elseje megünneplését. A II. világháború után aztán éppen ez lett az egyik legnagyobb népünnepéllyel járó állami ünnepnap. A május 1-jei felvonuláson és az azt követõ majálison szinte mindenki családostól részt vett. Ugyancsak ebben az idõszakban lett hagyománnyá az anyák napja, a nõnap, a gyermeknap és a mozgalmi ünnepek megtartása, amely a vallási ünnepek háttérbe szorulásával járt együtt. A rendszerváltozás után a kerület vezetése a mûvelõdési intézményekkel együtt olyan hagyományteremtõ kerületi rendezvényeket honosított meg, amelyek évrõl évre nagyobb tömegeket mozgatva a kulturált szórakozás mellett az állampolgárok lakóhelyhez való kötõdését is elõsegítik. Már közkedvelt hagyománnyá váltak például a XIII. Kerületi Napok, a Civil Szervezetek Napja, a József Attila-napok, az Angyalföldi Õsz, a Szent Mihály-napi búcsú, az Angyalföldi Utcabál, a Vidám Udvari Elõadások, a Nemzetközi Betlehemes Találkozó, a Mikulás-ünnepség, az iskolák kórusainak karácsonyi templomi koncertjei. XIII. KERÜLET 85
Mûemlékek, köztéri szobrok, látnivalók gy város nem pusztán utcák, terek, köz- és magánépületek rendszere E vagy halmaza. Az épületegyüttesek, a közterek és különösen a szobrok, mûalkotások sokrétû jelentést sugároznak. A megmaradt vagy csupán forrásokból rekonstruálható, illetve az idõrõl idõre újonnan elhelyezett szobrokból nyomon követhetõ a kerület szellemi arcának változása, alakulása. A XVIII. századtól kezdve a köztéri szobrok állítása már összefüggött a tudatos városfejlesztési koncepcióval, a tervezett emlékmûvek témájának megválasztása pedig gyakran politikai célokat követett.
A kerület életkorából adódóan a legrégebbi köztéri szobrok a XIX. század második felébõl valók és számuk is kevés: mindössze három ismeretlen alkotótól származó mûalkotás van. A XX. század elsõ felében alig több mint 20 szobor került különbözõ közterületre, elsõsorban a Margitszigetre, a Szabolcs utcai klinikára, valamint épületdíszként néhány újlipótvárosi bérházba. Köztük van például Kovács Margit 1935-ben készült Szent Flórián címû dombormûves emléktáblája (Katona József utca 33.), a Hollán Ernõ utca 11. szám alatti mûemléképületet díszítõ, 1927 körül készült néhány alkotás (Halász, Magvetõ, Kalapácsos munkás), vagy a Madarász közben látható Delfines kút 1927-bõl. A kerületben jelenleg az elõbb említettekkel együtt közel 150 köztéri szobor és emlékmû és 100 emléktábla található. A megszûnt, elszállí-
A MÁV tisztviselõinek bérházai a Szent László utcában 86 XIII. KERÜLET
tott, elpusztult szobrok és emléktáblák száma összesen mintegy 50. A szobrok és emlékmûvek néhány jellemzõ helyszínen koncentráltan jelennek meg a kerületben. Kiemelt területnek számít ebbõl a szempontból a Margitsziget, ahol az értékes építészeti emlékek mellett több mint 60 szoborban is gyönyörködhet az odalátogató. A középkorból maradt fenn például az 1930-32-ben Lux Kálmán tervei alapján újjáépített XII. századi margitszigeti premontrei Szent Mihály kápolna, a bejárat fölött elhelyezett, patrónust ábrázoló dombormûvel. A templomtól délre találjuk a domonkos apácák XIII., illetve XV. századi építésû Szûz Mária-templomának és kolostorának maradványait. A XIV. századi ferences Szent Klára-templom falait 1796-ban József nádor villájába foglalták. A villát 1949-ben lebontották, így ma az eredeti maradványokat láthatjuk: a templom oromfalát, a karzatra vezetõ ajtónyílást és a toronyban a karzatra vezetõ csigalépcsõ egy részét. A Margitsziget egyik jellegzetes építménye a Víztorony, amely Zielinszky Szilárd és Ray Dezsõ tervei alapján 1911ben épült. A Nemzeti Sportuszodát 1930 és 1935 között építették az elsõ újkori athéni olimpia kétszeres úszóbajnoka, Hajós Alfréd tervei szerint. Az elõcsarnokban elhelyezett márványtábla a magyar úszó- és vízilabdasport olimpiai bajnokainak névsorát és eredményeit tünteti fel. Budapest egyik legnagyobb és legszebb fürdõintézménye a mintegy hetvenezer m2-en elterülõ pázsitos díszkertekkel és szobrokkal ékes Palatinus Strandfürdõ központi épületét 1937-ben Janáky István építette. Elõtte Guilleaume francia mûvész Nõi akt címû szobra áll. A sziget északi végén lévõ sziklakertet – amelynek vízmedencéit a Margitforrás vize táplálja – több nevezetes szobor is díszíti, így Csikász Imre Ülõ
Hegedûs Géza polihisztor, kerületi díszpolgár nevét emléktábla és általános iskola õrzi
lány és Ligeti Miklós Rákászfiú címû alkotása, amelyeket a II. világháború utáni években helyeztek ide. A közelben található a Zenélõkút, amely pontos mása a Bodor Pál székely ezermester által 1820-ban a marosvásárhelyi fõtérre épített eredetinek. A margitszigeti Nagyszállóban – amely a fõváros talán legszebb környezetben épült reprezentatív szállodája – az elõcsarnokban Kondor Béla nagyméretû falképét láthatjuk. A sziget másik végén az elsõ látványosság a három város: Buda, Óbuda és Pest egyesülésének 100 éves évfordulóján felállított centenáriumi emlékmû Kiss István mûve. A margitszigeti Mûvész sétányon közel negyven híres magyar mûvész szobra áll. Stróbl Alajos Arany János és Faun címû szobra még 1945 elõtt készült, a többi mûalkotás nagy része az 1960–70-es évek neves magyar szobrászainak – Borsos Miklós, Csorba Géza, XIII. KERÜLET 87
Kisfaludy Stróbl Zsigmond, Pátzay Pál, Schaár Erzsébet és mások – mûhelyébõl származik. Sajnos a Margitszigeten gyakori a szobrok ellopása, megcsonkítása anyagi haszonszerzés céljából. A Szabolcs utca 33. szám alatt 1842ben alapították a Pesti Izraelita Hitközség kórházát, amelynek épületében ma a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kara mûködik. Az épületet 14 mûalkotás gazdagítja, amelyek többnyire híres orvosokat ábrázolnak. Az újlipótvárosi Szent István parkban négy mûalkotás látható, köztük Pátzay Pál híres Wallenberg-emlékmûvének másolatát, amelyet elõször 1949ben, majd az eltávolítást követõen 1999-ben álllítottak ide. Az 1948-ban épült Dagály Strandot több szobor díszíti, amelyeket a megnyitást követõen fokozatosan helyeztek a strand területére. Példaként említjük Pátzay Pál Auróra és Varga Oszkár Fésülködõ lány címû szobrát. 1952-ben a József Attila téren leplezték le Beck András József Attila-szobrát. A kerületben a legtöbb köztéri szobrot és emlékmûvet – közel száz alkotást – az 1960-tól 1989-ig terjedõ idõszakban állították a már említett kiemelt és egyéb helyszíneken. Csak néhány példa: a Tahi utcai lakótelepet díszíti Vedres Márk Békekút címû alkotása (1962). Kalló Viktor Álló munkás kerékkel címû kompozíciója a Váci út 152–156. (ABB, volt Láng Gépgyár) udvarára került 1968-ban. A József Attila Színház Déryné köz felõli elõcsarnokába helyezték el Mészáros Dezsõ József Attilát ábrázoló mûvét (1972). Szintén a Váci út–Róbert Károly körút sarkán láthatjuk Gyurcsek Ferenc dombormûves térplasztikáját. A kerületben található majdnem 100 emléktábla az itt született vagy élt híres emberek, illetve egyes történelmi események, és személyek, valamint korszakok emlékét õrzi. A legrégibb közü88 XIII. KERÜLET
lük a Margit híd alapítását megörökítõ 1876-os emléktábla, valamint a Margitsziget pesti oldalán található elsõ világháborús emlékkõ. A két világháború közötti idõszakból öt emléktáblánk maradt fenn, köztük Liszkai-Kováts Zoltán védett utcanévjelzõ táblája a Lehel utca 4. számú ház falán. A többi emléktáblát az 1945-tõl napjainkig terjedõ idõszakban helyezték el a kerület különbözõ pontjain. A lakosság spontán kezdeményezése is egyre inkább szerepet játszik új emléktáblák elhelyezésénél. Jó példa erre a 2000. május 3-án egyidejûleg felavatott Kovács Margit- és Radnóti Miklósemléktábla a Pozsonyi út 1. számú épületen. A ház lakóközössége közösen határozott arról, hogy a keramikusmûvésznek és a költõnek, akik e házban éltek és alkottak életük végéig méltó emléket állítanak. Ugyancsak a 2000. év májusában kapott emléktáblát a nemrég elhunyt író, kerületünk díszpolgára, Hegedûs Géza a Ditrói Mór utca 3. alatt, ahol haláláig lakott. A kerületben található mûemléképületek száma viszonylag nem nagy, hiszen egyrészt a korábbi évszázadok építményei a Margitsziget kivételével mind megsemmisültek, másrészt a jelentõsebb építkezések alig több mint egy évszázada kezdõdtek meg ezen a területen. Az országos mûemlékjegyzékben összesen 14 kerületi objektumot találunk, ebbõl 6 található a Margitszigeten. Három országos védettséget élvezõ ipari mûemlék van a kerületben: az Eisele, késõbb Láng Gépgyár Váci út 152. szám alatti 1891ben Alpár Ignác tervei szerint épült irodaépülete, valamint a Váci út 201. szám alatti (az Újpest városkapu metróállomás melletti) két épület az 1896-ban épült villamos kocsiszín (ma élelmiszeráruház) és az 1865-ben Wagner János tervei alapján épült lóvasúti indóház. Ez utóbbi épületet több mint
százéves fennállása óta többször átalakították, felújították. Legutóbb Kenéz Attila építész vezetésével restaurálták az épületet kívül és belül is eredeti állapotának megfelelõen. Az országosan is mûemlékként nyilvántartott épületek az 1890-es években épült Szent István körút 16. és 18., a Váci út 4. és 6. szám alatti bérházak, valamint az 1911-ben épített Frangepán utca 6. szám alatt található Pallák Manó által tervezett fõvárosi kislakásos bérház. A Fõvárosi Önkormányzat 54/1993. számú rendeletében 34 kerületi mûemléket nevez meg. Ebbõl 25 lakóépület. Ilyenek például a Hegedûs Gyula utcában 1909–1910-ben épült fõvárosi kislakásos bérházak (88–94. szám), valamint az ún. Prágai-, illetve Rosenfeld-ház (32., 34. szám), több Pannónia úti lakóház – köztük a Jónás Zsigmond és Dávid tervezte 1929-ben épült Phõnix–Turul-ház (16–20. szám), az 1910ben épült Szent László utcai MÁV-tisztviselõházak, a Csanády utca 2. szám alatti Krayer-ház, vagy a Visegrádi és Tátra utcák több lakóháza. A világörökség részeként tartjuk számon az Újpesti rakparton a Margit híd pesti hídfõjének közelében található Palatinus-házakat. A kerületi rendeletben a Radnóti Miklós utca–Pozsonyi út–Hollán Ernõ utca–Victor Hugo utca–Ipoly utca–Újpesti rakpart által határolt területen, valamint a Szent István park környezetében található épületegyüttes is megóvandó értékeink közé tartozik. A területet 1933–1942. között Hofstätter Béla és Domány Ferenc, Málnai Béla, Fenyves István és Fried Miksa, Platschek Imre, Oblat György, Jakobik Gyula és Krausz Gábor, Róna Tibor, valamint Mészáros
László tervei alapján építették be. Ugyancsak védett a Szent István körút páros oldala a Jászai Mari tértõl a Nyugati térig, benne a Vígszínház épületével, amely 1896-ban Ferdinand Fellner és Hermann Helmer tervei szerint épült. Fõvárosi szintû mûemlékeink közül meg kell említenünk még az 1890-es évek második felében épült Huba utcai karmelita templomot és kolostort, az 1908-ban épült Tüzér utcai zsinagógát, a Dévai utca 15/A alatti tüdõbeteg-gondozót, valamint az 1909–11-ben épült Aréna (ma Dózsa György) úti Népszállót és a Lehel utca 16. alatti elemi iskolát (ma Dózsa György Általános Iskola). A fõvárosi rendelet több ipari mûemléket is felsorol, köztük például az 1910 körül épült Révész utcai hõerõmûvet és gázkészülékgyárat, vagy az 1938-ban Kozma Lajos tervei alapján épült Schmoll cipõpasztagyárat. A XIII. kerületi önkormányzat további 23 épületet nyilvánított védendõ mûemlékké, köztük egy iskolát (Csata utca), két templomot és három ipari létesítményt. Az eredeti szépségében felújított Lóvasúti Indóház
XIII. KERÜLET 89
Helytörténet Angyalföldi Helytörténeti Gyûjtemény z Angyalföldi Helytörténeti Gyûjtemény Budapest XIII. kerületéA nek „múzeuma” a három nagy kerületrész – Angyalföld, Újlipótváros és Vizafogó – újkori, legújabb kori helytörténeti dokumentumait és tárgyanyagát gyûjti és mutatja be. A kerület történetére, múltjára vonatkozó különféle írásos és szóbeli emlékek gyûjtése tervszerû formában Budapest többi kerületéhez hasonlóan 1969-ben a „Fekete? Fehér? Igen? Nem?” címû televíziós vetélkedõ kerületi fordulójának megrendezésével egy idõben, illetve részben annak hatására
kezdõdött meg Jelenics József vezetésével, a József Attila Mûvelõdési Központban mûködõ Angyalföldi Helytörténeti Klub szervezésében. A mintegy 80 m2 kiállítótérrel rendelkezõ Angyalföldi Helytörténeti Gyûjteményt 1985. február 13-án nyitották meg a Váci út 50. szám alatt. Ezt követõen nyílt lehetõség jelentõsebb mennyiségû tárgyi anyag gyûjtésére Lehel Miklósné gyûjteményvezetõ irányításával. Ma a gyûjtemény a következõ fõbb egységekbõl áll: – A közel 2000 darabos tárgygyûjteményt elsõsorban bútorok, használati tárgyak, öltözetdarabok, lakástextíliák, szerszámok, emléktárgyak alkotják. Külön említést érdemelnek a régi híradástechnikai eszközök, amelyek között nagy számban vannak régi rádiók és néhány olyan ritkaság, mint fonográf, drótos magnó stb.
Az egykori Láng Gépgyár jellegzetes épülettömbje
90 XIII. KERÜLET
– Az iratanyag oklevelekbõl, igazolványokból, hivatalos iratokból, levelekbõl, munkaanyagokból áll. – Az adattárban történeti leírásokat, kéziratos pályamunkákat, dolgozatokat, tanulmányokat õriznek. A mintegy 12 000 darabos aprónyomtatványtárban fõként a kerület különbözõ intézményeibõl származó nyomtatott meghívók, programok, hirdetések, szórólapok, tájékoztatók találhatók. Közel 16 000 fotó, 2000 levelezõlap és 1000 darabos numizmatikai gyûjtemény egészíti ki az itt õrzött anyagot. – A 2000 kötetes könyvtár elsõsorban a kerülettel kapcsolatos könyveket, történettudományi, fõvárostörténeti kézikönyveket, bibliográfiákat gyûjti. Ezt egészíti ki a 14 féle újság, folyóirat több teljes évfolyama (kerületi újságok, üzemi lapok és a honismereti, helytörténeti, muzeológiai, városvédelemmel kap-
csolatos folyóiratok), valamint a csonkaperiodikák (mintegy 15 000 az újságkivágásokkal együtt) gyûjteménye, amely folyóiratok, újságok egy-egy példányszámából vagy nem teljes sorozataiból, illetve sajtórepertóriumokból, újságkivágásokból áll. – A hangtár kb. 200 magnókazettát, az 1998-ban alapított videotár egyelõre 9 videokazettát tartalmaz. A millennium évében, 2000-ben a XIII. kerületi önkormányzat a gyûjtemény épületében teljes felújítást végzett. Megszépült környezetben várják a látogatókat az állandó kiállításon a két világháború közötti, valamint 1960-as évekbeli jellegzetes munkáslakásbelsõk enteriõrjei, régi mesterségek tárgyi emlékei. Ezt a három kerületrész jellegzetes pontjairól, intézményeirõl készült korabeli és mai fotók, térképek egészítik ki. Az idõszaki kiállítások általában 2000-ben még ilyen az Akkumulátorgyár, helyette is irodaház épül
XIII. KERÜLET 91
egy kiragadott téma kerületi vonatkozásait mutatják be. Ilyen például az évente hagyományos karácsonyi vagy a kerület közmûvelõdésének történetét bemutató 1999-ben rendezett kiállítás. A millenniumi év helytörténeti szempontból legkiemelkedõbb eseménye a 2000. június 8-án megrendezett helytörténeti nap volt. Ekkor nyílt meg a Helytörténeti Gyûjtemény új kiállítása „Kerületünk hajdan és ma” címmel, amelyet a gyûjtemény, valamint más fõvárosi archívumok anyagából és Roboz László mai fotóiból Juhász Katalin gyûjteményvezetõ állított össze. A kiállítás folyamatosan megtekinthetõ, mindig a kerület más-más helyszínén. Az Angyalföldi Helytörténeti Gyûjtemény egyik legfontosabb feladata az oktatási intézményekkel való kapcsolattartás. A gyûjteményben múzeumpedagógiai programmal várják a kerületi iskolás csoportokat, amelyek rendhagyó történelemóra keretében interaktív formában ismerkedhetnek meg szûkebb lakóhelyük múltjával. A helytörténeti klub aktivitásának és az önkormányzat támogatásának eredményeképpen az utóbbi években megnõtt a helytörténeti vonatkozású kiadványok száma, amelyek valamennyi kerületi oktatási és mûvelõdési intézmény, nyugdíjasklub könyvtárában, és a Fõváros Szabó Ervin Könyvtár kerületi fiókjaiban is megtalálhatók. A Helytörténeti Füzetek-sorozatban eddig hat kiadvány látott napvilágot, folyamatban van továbbiak megjelentetése a tervek szerint évente kétszer. A kerület 60 éves évfordulójára újra megjelent Adametz Gyula 1947-es Angyalföld-monográfiája, valamint napvilágot látott a Hatvanéves a XIII. kerület címû helytörténeti írásokat tartalmazó tanulmánykötet. Elõkészületben van a XIII. kerületi utcanévlexikon és a Kerületünk hajdan és ma címû kiállítás anyagából összeállított fotóalbum kiadása. 92 XIII. KERÜLET
A helytörténeti klub tagjai havonta tartják összejöveteleiket, ahol rendre a kerület történetével kapcsolatos elõadásokat hallgatnak meg. A klub által meghirdetett vetélkedõk, pályázatok (A XIII. kerület, ahol élünk, Utcánk története, Múltunk öröksége stb.) gyûjteménygyarapítás szempontjából is eredménnyel kecsegtetnek.
Helytörténeti kiadványok XIII. kerületi Helytörténeti Füzetek: Nieder Iván: Hogyan alakult ki a XIII. kerület? – Egy építész szemével. 1996 Eörsi László: 1956 a XIII. kerületben. 1997 Dr. Bokori István: A XIII. kerületi vallási közösségek tablója. 1998 Reichardt Ferenc: A GANZ Hajógyár története. 1999 Szalma Mária: Kassák Lajos a XIII. kerületben. 1999 Dr Róbert Péter: Védett házak – Raoul Wallenberg tevékenysége kerületünkben. 1999
Budapest Fõváros XIII. Kerületi Önkormányzat és a XIII. Kerületi Helytörténeti Klub közös kiadványai Dömötör Ákos: Vizafogótól Tripoliszig. A fõváros XIII. kerületének helytörténeti olvasókönyve. 1994 Bogyó László–Hermann Péter–Kovács Piroska–Szalma Mária (szerk.): Hatvanéves a XIII. kerület. Helytörténeti írások. 1998 Adametz Gyula: Angyalföld 1947. Reprint kiadás. 1998
Színházak és filmszínházak a XIII. kerületben A polgári színjátszás bölcsõje színház- és filmmûvészeti kultúra létesítményeinek térfoglalása a A mai XIII. kerület különbözõ pontjain a XIX–XX. század fordulóján kezdõdött el. Az 1837-ben felépült Nemzeti Színház, az 1975-ben megnyílt Népszínház és az 1884-ben felavatott Magyar Állami Operaház után egy újabb, immár negyedik színház megalapítására mutatkozott igény a fõvárosban, ahol bohózatokat adnának, hogy a Nemzeti Színház megszabaduljon a könnyûmûfajtól és csak komoly értékeket mutathasson be. A fõváros közoktatási bizottsága, amelynek errõl szavaznia kellett, 1891-ben még nem támogatta a színházépítés tervét, akkor még sokakkal együtt nem látott benne fantáziát, kiváltképp az akkor még kiépítetlen Lipót körúton a Tüköry József sörgyáros által 1865-ben épített Új Világ Mulató telkén. E mulató vonzerejét az akkoriban leghíresebb külföldi táncosnõk, énekesnõk és varietészámok szerepeltetésére alapozta, mégsem élt meg 5 évnél többet. A millenniumi ünnepségek lázában azonban gyõzött az évekig vajúdó terv: az említett fõvárosi bizottság végül is igent mondott a Vígszínházra. Megvalósulásában kiemelkedõ szerepe volt Jókai Mórnak is, s így 1896. május 1-jén megnyílt a bécsi Fellner és Hellmer cég tervei alapján épült Vígszínház. Kár, hogy ott e napon épp Jókai Mór igen gyenge, a színházavatás fényéhez egyáltalán nem illõ darabja megbukott. A társulat szervezõje és a színház el-
sõ igazgatóján Ditrói Mór volt (rövid utcája van a színház mentén), aki Kolozsvárott és más vidéki városokban kifejtett mûvészi és szervezõ munkájával akkorra már ismertté tette a nevét. A kezdeti idõkben a még nehezen megközelíthetõ színház eredeti profilját képezõ pikáns francia bohózatok megtették a magukét: a csiklandós mulatságokért felkerekedtek a távolabb lakó érdeklõdõk is. A kitûnõ színtársulat azonban nem érte be ennyivel, emellett a magyar irodalom akkori legjelesebb alkotóinak, Molnár Ferencnek, Bródy Sándornak, Hunyady Sándornak, Móricz Zsigmondnak is felkeltette az érdeklõdését a bemutatkozás nagyszerû lehetõsége, úgyhogy hamarosan a magyar premierek sora következett, valóságos ünneppé avatva ezeket az estéket. A hazai házi szerzõk békésen megfértek a klasszikus és kortárs külföldi drámaírók legjelesebbjeinek bemutatóival. A Vígszínházat nemcsak a magyar közönség szerette meg, nemzetközi rangra is emelkedett. Öröm, hogy a Vígszínház része lett a XIII. kerületnek, még ha a hátát mutatja is neki. A terület készséget mutatott, hogy a testébe fogadja, szép bizonyíték rá a messzibe nyúló, Hegedûs Gyula utcává átkeresztelt egykori Csáky utca. Az új névadó a Vígszínház meghatározó színmûvésze volt, körülbelül olyan, mint színmûvésznõben Varsányi Irén. Róla azonban Budán neveztek el utcát, mivel ott lakott. Ezen az alapon viszont joggal kaphatna utcanevet a csodálatos Sulyok Mária, aki vígszínházi tagsága idején a színház közelében lakott. S rögtön mellette említhetjük Ruttkai Évát, akinek szintén a közelben volt az otthona. 1945 januárjában bombatalálat zúzta tönkre a Vígszínház épületét. Néhány éven át a Nagymezõ utcában mûködött, mígnem 1951. december 21-ére újjáépült, mint Magyar Néphadsereg XIII. KERÜLET 93
Vígszínház
Színháza és folytatta legjobb hagyományait. 1969. szeptember 8-án régi nevét is visszanyerte. Új felvirágzása következett be Várkonyi Zoltán fõrendezõi, majd igazgatói irányítása alatt. Halála után e székben Horvai István követte, 13 évvel ezelõtt pedig Marton László.
Színházak a feledés homályában Ha nem is voltak ennyire impozánsak, mint a Víg, de azért színjátszásra alkalmas helyiségek akadtak kerületünk más pontjain is. Az épületek, amelyekben 94 XIII. KERÜLET
helyet kaptak, ma is láthatók. A Vág utca 12-ben állt a Népház, amelyet az V. kerületi Általános Közjótékonysági Egyesület építtetett és tartott fenn. Itt talált otthonra a Népház Színháza, amelynek 1911 és 1937 között több vezetõje volt. Hetente tartott elõadásokat változatos mûfajú darabokkal. Játszotta Molière-tõl A képzelt beteget, Shakespeare-tõl A makrancos hölgyet, Tóth Edétõl A falu rosszát, a Sardou–Najac szerzõpárostól a Váljunk el!-t, tehát mûsorválasztéka eléggé széles ívet fogott át a klasszikusoktól a népszínmûn át a modern francia vígjátékig. Ezáltal e színházi élményektõl meglehetõsen
érintetlen területen – mert mivel mindez 1911 és 1920 között történt, a vidék még külterületnek számított – valóban közremûködõ hivatást töltött be a szórakoztatás mellett. Hogy társulatuk kikbõl tevõdött össze, nem sikerült felkutatnom, ez még a jövõre vár. 1924-ben Mûhely néven egy avantgárd színházi csoport költözött be a Vág utcai Népházba. Modern irodalmi elõadásokkal munkásszínházat igyekeztek létrehozni e többségében munkáslakta kerületben. Az 1926/1927-es évadtól még vagy tíz évig aztán kizárólag mûkedvelõ csoportoknak szolgált otthonul a Népház. Rövid életet ért meg az Angyalföldi Színpad is a Szent László út 26. számú házban, a Szegedi út sarkán. A ma benne lakók közül hányan tudják, hogy hetven évvel ezelõtt színház mûködött ott? Erdélyi Mihály 1930 októberében azt nyilatkozta, hogy a nevezett épületben hamarosan megnyitja a fõváros legragyogóbb, meseszép, ugyanakkor legolcsóbb színházát, ahová a felnõttek ingyen vihetik be a gyermekeket. Erdélyi Mihály, vagy ahogyan a legtöbben nevezték, Erdélyi Miska késõbb mint operettíró és rendezõ is híres lett, 1930-ban azonban még jobbára színész volt a városligeti Magyar Mûszínkörben, ahol rendezett, és balettmesterként is érvényesítette sokoldalú tehetségét, habár eközben már színházalapítással is megpróbálkozott 1927-ben Kõbányán. Ezután vetett szemet Angyalföldre. Az Alvinici huszárok címû Eisemann-operettel nyitottak, s a további mûsortervben a Régi nyár, a Páros csillag, a Diákszerelem és a Lehullott a rezgõ nyárfa szerepelt. Valószínû, hogy a városligeti Magyar Mûszínkör darabjait hozták át szereplõstõl a közeli Szent László úti mûintézetbe. Mindenesetre volt egy rokonszenves vonása a színház munkáslakta környékre településének. Létrehozott itt
Erdélyi egy színpártoló egyesületet, tagjainak egyebet sem kellett tenniük, mint megvásárolniuk egy színpártoló jegyfüzetet 40 fillérért. Aki aztán ennek birtokába jutott, a pénztári árnál olcsóbban, 24 fillértõl 1 pengõ 12 fillérig válthatott jegyet az elõadásokra. Erdélyi nagy mestere volt az ilyen fogásoknak. Amikor a harmincas években sorra nyitotta meg már hosszabb ideig élõ, úgynevezett külvárosi színházait Erzsébetvárosi, Józsefvárosi és Óbudai Kisfaludy Színház néven, elsõ vonalbeli szövetségesei a kerületek házmesterei voltak, õk szervezték be a házak lakóit az elõadásra, s rossz nyelvek szerint Erdélyi a házmesterek ízlésszintjének megfelelõ elõadásokat is tartott.
Angyalföldben gyökerezõ színház Kerületünk büszke lehet, hogy fejlõdésének szinte törvényszerû következményeként 42 évvel ezelõtt önálló színházat alapított, amely napjainkra szerves kultúrkincse és szórakoztató intézménye. Nem feltétlenül színházalapítási céllal alakították ki a Váci út 63. számú pártházban a színház mai helyiségét. Elsõsorban kultúrteremnek szánták, amely politikai gyûlések megtartására is alkalmas. De valahogy önként kínálta magát a gondolat, hogy színielõadásokat is tartsanak benne, amelyek olyan kedvezõ fogadtatásokra találtak nézõik részérõl, hogy kiszorították a tervezett többi funkciót. El kell mondani, hogy a színház jó helyre telepedett. Metró ugyan még nem volt, de sûrûn közlekedtek a villamosok és az autóbuszok a Váci úton, a Sztálin hídon és a Róbert Károly körúton. Ennek a forgalomnak a centrumában állt a színház, s nem csak a belváros, hanem Újpest, Rákospalota és XIII. KERÜLET 95
Óbuda felõl is jól megközelíthetõ volt. A környezõ kerületekben is szép számmal voltak üzemek, dolgoztak és laktak ott is munkások. Ez elégségesnek bizonyult arra, hogy fenntartson egy állandóan mûködõ színházat. A termet kezdetben Erkelrõl nevezték, majd a benne megtelepedett színházat elsõ nekifutásra Dérynérõl, a magyar színészet e legendás úttörõjérõl, az utcát pedig, ahonnan a színház bejárata nyílt, Déryné köznek. Még ma is így nevezik, csak közben új házak építése következtében meghosszabbodott. A Déryné Színház 1954. október 28án Kisfaludy Károly Csalódások címû vígjátékával nyitotta meg kapuját Berényi Gábor rendezésében. Az 1954/55-ös szezonban eljátszotta még Heltai Jenõ A néma leventéjét, Heimar Kipphardtól a Shakespeare kerestetik címû vígjátékot, valamint a Nászutazás címû szovjet vígjátékot.
1955-ben – elfogadható logikától indíttatva – a Déryné nevet az Állami Faluszínházra ruházták rá, hiszen Déryné a vándorszínészetnek is nagy alakja volt. A Váci úti színháznak új nevet kellett választania. József Attilának akkor munkáskörökben méltán jelentõs kultusza volt, õ lett tehát a névadó. Egyben az így elnevezett színházat a Magyar Néphadsereg Színháza – a mai Vígszínház – kamaraszínházának jelölték ki. Ez javára vált, hiszen valamit kikölcsönözhetett a kerület e másik, ám már nagy múltú színházának mûvészeti erejébõl, tapasztalataiból, hírnevébõl. Az 1956/57-es szezon kezdetekor fordulat következett be a színház státusában. Önálló lett, és igazgatójává Fodor Imrét nevezték ki. Húsz évig, sajnos korán bekövetkezett haláláig viselte ezt a tisztet. 2000. október 14-én avatták fel emléktábláját a színház falán.
A Három testõr elõadása a József Attila Színházban 96 XIII. KERÜLET
Nevéhez fûzõdik Angyalföld színházi kultúrájának megalapozása és magas szintre emelése. Jó érzékkel állította össze mûsorát; együttesét jó érzékkel szervezte meg. Az elsõ bemutató A szabin nõk elrablása volt, ez a hervadhatatlan zenés bohózat a színészet ama hõskoráról, amikor még daltársulatok küzdöttek a helységek nagyérdemûjének kegyeiért és pártfogásáért. A harmadik bemutató már nem csak a fõváros, hanem az ország érdeklõdésének a homlokterébe is emelte az angyalföldi színházat Gáli József Szabadsághegy címû drámájának bemutatójával, amely 1956. október 6-án zajlott le, s már nyíltan és nagy erõvel beszélt a személyi kultusz névvel jelzett diktatórikus módszerek súlyos emberi és családi meghasonlásokat elõidézõ hatásáról. Ebben már benne volt október 23-a elõszele. Különlegessé tette az elõadásokat Gobbi Hilda megrázó anyaszerepe is. A József Attila Színház élete nyitott könyv az angyalföldiek számára. 45 év alatt beleépült az azóta gyökeresen megváltozott társadalmi, gazdasági és városképi arculatú XIII. kerület életébe és közönségének szívébe. A tíz éve a színház élén álló Léner Péter rendezõ és igazgató hitvallása, hogy kettõs feladatban látják önazonosságukat, amit tiszteletre méltó elõdei, mindenekelõtt Fodor Imre hagyott rájuk örökül: megmaradni Budapest, és azon belül egyik fontos régiója, Angyalföld színházának. Ma is remek mûvészi erõk alkotják a színház törzsgárdáját: Galambos Erzsi, Schütz Ila, Vándor Éva, Kocsis Judit, Fehér Anna, Szabó Éva, Bánffy György, Józsa Imre, Háda János, Besenczi Árpád, Schnell Ádám, s a névsort még folytathatnánk. Visszatérõ vendégei Koltai Róbert és Kern András. A legutóbbi átépítés óta új játszási helyet alakítottak ki, az Aluljárót, amely – ha szerény mértékben is –,
gyarapítja a József Attila Színház befogadóképességét, ami az ülõhelyek számát illeti. Sokkal fontosabb azonban az Aluljáró a színház mûvészi kapacitását illetõen, hiszen bõvül a mûsorválaszték és a színészek számára a fellépési lehetõség, s még inkább az erõkipróbálás és a mûvészi kísérletezés érvényesítési tere.
Szigeti színházi nyáresték A Duna budapesti szakaszának gyöngye, a Margitsziget közigazgatási része a XIII. kerületnek. Nyári estéken itt is – ha azt nem is lehet mondani, hogy felgördül a függöny –, de felgyúlnak a reflektorok és többnyire felcsendül a zene. Mert természetesen a szabadtéri színpadokon leginkább a zenés és látványos produkciók találják meg a helyüket, olykor szervesen beleágyazódva a természeti környezetbe és hangulatba. Annak már csak írásos nyomát lehet találni, hogy állott egykor, 1918. május 10. és 1919. november 19. között egy nyári színházépület a Margitszigeten, amelyet Margitszigeti Színkör néven említ a történelem. A feljegyzések szerint a legnagyobb sikerét egy Hejehuja báró címû operettel aratta. Ma már nyomát sem lelni a lebontott épületnek. A Vörösmarty Színpad a második világháborúban tönkrement Margitszigeti Szabadtéri Színpad helyettesítésére létesült és 1955–60 között folyamatosan nyári színházként mûködött. Elsõ évében az akkori József Attila Színház is bemutatta itt egyik produkcióját, Csiky Gergely Kaviár címû zenés bohózatát. Helyén a margitszigeti Vörösmarty Kertmozi jött létre, amely négy éve zárva tart. Az ötvenes években Majakovszkij Színpad néven a margitszigeti romok XIII. KERÜLET 97
szomszédságában szintén volt egy szabadtéri színpad, a Magyar–Szovjet Baráti Társaság igazgatása alatt könnyed szórakoztatómûsorokkal, de a helyén már régóta szépen gondozott park található. A fajsúlyosabb és nagyobb szabású produkciók bemutatására építették meg a Víztorony mellett a Margitszigeti Szabadtéri Színpadot 1938-ban. A 3300 személyes lelátószerû nézõtér elõtt az Operaház és a Nemzeti Színház tartotta elõadásait igen látványos kivitelben. Kiváltképp híressé váltak a Szentivánéji álom elõadásai. Bemutattak itt operetteket, baletteket és néptáncegyüttesek mûsorát. A második világháború után, 1949-ben kezdte meg újra mûködését, és megszakításokkal azóta is a nyári kulturális élet jeles eseményeit nyújtja.
Újdonságok a Vígszínház szomszédságában A Lumière fivérek találmánya, a mozi már 1896-ban, tehát a Vígszínház megnyitásának évében eljutott a magyar fõvárosba. A nagy filmtörténeti jelentõségû, de kezdetleges rövid filmtekercseket akkor még alkalmi helyeken vetítették le az érdeklõdõknek, szállodában, kávéházban, de elterjesztésében a vándorló sátormoziknak volt igazi szerepük. Kezdetben többféle idegen neve volt a mutatványszámba menõ technikai újdonságnak, leginkább a kinematográf (vagy projektográf) elnevezést használták. A Vígszínház hamar rákapott a növekvõ népszerûségû mozgókép ügyes alkalmazására, s az egyik darabja, egy házasságtörési komédia cselekményének középpontjába a kinematográfot helyezte. A megcsalt feleség véletlenül egy filmvetítésen pillantja meg a vásznon csélcsap férjét, amint egy másik nõvel édeleg. A film, mint az 98 XIII. KERÜLET
in flagranti eszköze kitûnõen mulattatta a színházi közönséget. De ehhez természetesen fel kellett venni és a színpadon le kellett vetíteni a leleplezõ filmet. Nyilván ebben a sikeres kísérletben már benne volt a csírája a színház térhódítói törekvésének a mozgókép irányába is. A színház közelében, az akkori Sziget (ma Radnóti Miklós) és Pannónia utca sarkán egy még beépítetlen telken felépítette a Hunnia Biográf elnevezésû filmgyárát, amely a még elégtelen világítási technika folytán egy üvegházat jelentett, hogy a természetes fény is segítségükre legyen. A filmgyár a Vígszínház igazgatósága alatt állott és saját társulatát szerepeltette a jobbára bohózat jellegû rövid történetekben. A gyár 1911 februárjában kezdte meg munkáját, és alig egy esztendeig mûködött. Akkor még nem alakult ki a piaca a filmek forgalmazásának, nem voltak kellõ számban mozik, a vállalkozás tehát megbukott. Filmjeik nem maradtak az utókorra. De a Vígszínház úttörõ szerepét nem lehet elvitatni, annál is kevésbé, mert – de hiszen kevesen vannak, akik ezt nem tudják –, maga a mozi szó is, mint a mozgóképszínház játékos, de a köznyelvbe egy csapásra beivódó rövidítése, a Vígszínház színpadán hangzott el elõször egy Heltai Jenõ által írt kuplészövegben. De megjelent a mozi a maga valóságában is a Vígszínház közvetlen szomszédságában. A színház megnyitását követõ évtizedben megindult a bérházépítkezés a környéken, s a Lipót körút 16-ban 1911-ben a fõváros elsõ mozijainak sorában megnyílt az Elit Mozgó. Azóta él ez a mozi jószomszédi életközösségben a Vígszínházzal, szinte szülõ-gyermeki viszonyban. Ma Szindbád néven a mozi tagja a Budapest Film Art Kinohálózatának, de közben 1943-tól 1944-ig Mesevárnak hívták, és a gyermekközönségre specializálódott, 1954-
ben Elitrõl átkeresztelték a kevésbé elõkelõ hangzású Tanács névre, majd 1979-ben ismét speciális szerepkört kapott, a Magyar Filmek Mozija lett. Természetesen 87 éves fennállása alatt többször átalakították, amíg a bulvármozi jellegtõl eljutott a mûvészmozi szintig. Eleinte egy 300 személyt befogadó teremmel és igen szûkös elõcsarnokkal rendelkezett. A hetvenes években csökkentették az ülõhelyek számát, s finom bonbonnière benyomást keltõ belsõt kapott. Újabb átalakítása következtében kéttermesnek rendezték be, s ezeket Latinovits és Dayka névvel ruházták fel. A Lipót körúthoz közel, a Visegrádi utca 9. számú házban kezdte meg mûködését a nyitott belsõ udvarban a Diana mozi. Keletkezésének idejét pontosan nem tudjuk, 1914-bõl van adat róla. Egyike azon moziknak, amelyeknek nem sikerült átmenteniük magukat a harmincas évek elején a némafilm korszakából a hangosfilm korszakába, így egykori létezését a feledés fátyla fedi.
A mozialapítás évéül 1910-et jegyzik, s így a kerületi mozialapítás dolgában vetekedhet az Elit mozgó létesítõjével, Rózsa Izsóval. A Winkler nagy méretû, 1000 személyes mozi volt, ugyanis nem kellett egy, már meglévõ ház méreteihez alkalmazkodnia. A kezdeti idõkben ezért nem a tágas mozik voltak többségben, hanem az úgynevezett – a köznyelv nevezte el így õket – csõmozik. A Winkler nem tartozott közéjük, ezt a moziban késõbb megforduló látogatók is tanúsíthatják, hiszen közülük még sokan köztünk vannak. Ez a mozi is megélt vagy hetven évet. 1983. április 18-án zárták be, épületét lebontották. Viszont a környéke nagyot változott. A meghatározó épület itt a Domus áruház. De nem maradt változatlan a mozi neve sem, 1940-tõl 1944ig Délibáb névvel illették, 1945-tõl aztán Dózsának hívták, s a környék bemutató filmszínháza lett.
Melyiké az elsõség dicsõsége?
Az angyalföldi tájakon több olyan mozi létezett, amelyekrõl ma már kevesen, s egyre kevesebben tudnak. Hányan emlékezhetnek például a Lehelkürt mozira, amely a Lehel utca 17-ben állt nézõi rendelkezésére? A tizes években nyitották meg, de a némafilm idõszakára le is zárult az élete. A Petneházy utca 36-ban volt látogatható a Petneházy mozi, de télen – ahogyan azt hirdette – csak vasárnap. Nyilván nem volt kifizetõdõ a többi téli napon a fûtés. Ugyanezzel a megszorítással mûködött télvíz idején a Teve utca 57. szám alatt az Eifel mozi. Róla már 1923-ban sincs említés a mozis évkönyvekben. Akkor még élt a Petneházy mozi, de 1926-ban már róla sem találni semmilyen feljegyzést.
Winkler Lambert egyike volt a század elsõ évtizedében a sátoros vándormozisoknak. Ebben a minõségben összegyûjtött annyi tõkét, hogy egy kõmozi létesítésére gondolhatott. Persze a hely kiválasztása sorsdöntõ kérdés volt. Ismerte már a Lehel utca és a Hungária (ma Róbert Károly) körút keresztezésének forgalmát, hiszen az ottani piac vásárnapjain sokszor ütötte fel sátrát és szép törzsközönsége alakult ki, akikre alapozhatott. A Hungária körút 92-ben állandó mozit épített, s azt önmagáról, illetve a családjáról nevezte el Winkler mozinak. Nem érdemtelenül tette ezt, hiszen úttörõ vállalkozó kedvét és bátorságát nem lehet vitatni.
Eltûnt mozik nyomában
XIII. KERÜLET 99
A kerület fõútvonala, a Váci út az évszázad folyamán összesen három mozival dicsekedhetett. Belõlük már csak egy van meg, a legfiatalabb, a Kossuth. Haladjunk sorban. Igen korai nyitási dátumról található adat a Váci út 111., illetve majd késõbb nyilván a házak átszámozása következtében a 150. alatti Uranus mozgóról egy nyilvántartásban. Ez a mozi is önálló épületben volt, tehát alapítója, Matits Sándor kifejezetten mozinak építhette. Az Uranus fennmaradt a hangosfilm bevezetése után is, de 1949ben felvette a Hazám nevet, s ilyen néven 1964. április 18-ig vetítette mûsorait. Azóta épülete már csak fényképen látható, mert lebontották. Helyén a metró Forgách utcai megállójának lejáratát képezték ki. Ugyancsak a saját épületében mûködött a Nép mozgó, amelyet Hegyi Sándor 1920-ban alapított a Váci út 92-ben,
majd 76-ban, de az közben nem mozdult el egy tapodtat sem a helyrõl, a Váci út és a Dráva utca sarkáról, az Elektromos Mûvek székházának szomszédságából. A Nép mozit 1949–50 fordulóján bonthatták le, pontosabb dátum nem áll rendelkezésünkre. Ma már nem lenne ildomos egyetlen rossz szót sem mondani a felsorolt mozikról, de azt tudjuk, hogy a budapesti mozik általában megfeleltek a környékükön lakók társadalmi és vagyoni helyzetének. A kültelki mozik szegélyesek voltak, leginkább fapadosak, rosszul fûtöttek, szellõzetlenek, általában piff-puff filmeket vetítettek agyonhasznált, karcos kópiákról. Ennek megfelelõen filléres helyárakon voltak látogathatók. Ilyen mozik ma már nincsenek, igaz, a jobbaknak is erõsen megritkult a számuk. A harmincas években már csak kulturáltabb mozik létesültek. Akkortájt Duna mozi
100 XIII. KERÜLET
Szindbád mozi
következett be a nagy fordulat: megszólalt a film. A hangosfilmes mozik berendezése és üzemeltetése már költségesebb volt, ehhez a tényhez kellett hozzáidomítani a kényelmi berendezéseket is. A némafilmmozik kelléktárába tartozott a mozizongorista, aki ugyanolyan fontos tényezõje volt az elõadásoknak, mint a vetítõ gépész. Zeneszolgáltatása ütemének és hangulatának hûségesen alkalmazkodnia kellett a vetített jelenetekhez. Közönségcsalogatóul egyes mozivezetõk zenekarokat alkalmaztak. Létszámuk nemcsak az anyagiaktól, hanem a nézõtér méreteitõl is függött. Ennek megfelelõen a Dianának 2, az Elitnek 6, a Terézvárosinak – róla késõbb lesz szó – 8, a Népnek 10 tagú zenekara volt. Egykor elterjedt lett a zárt mozihelyiségek mellett a nyári kertmozik üzemeltetése is. Persze rossz idõben a zárt helyiségben tartották meg az elõadáso-
kat. Ilyen kapcsolt kertmozija volt a Dózsának és a Népnek. Elõfeltétele volt ennek természetesen, hogy mindkét mozi rendelkezett e célra szabad területtel. A Terézvárosi Filmszínháznak nyáron nyitott teteje volt.
Jobb mozik nyílnak A Terézvárosi Filmszínház nevének olvastán bizonyára több olvasóban felötlik a kérdés, hol nyithatta meg a kapuját ez a mozi. Talán nehezen hinnék el, hogy az egyik legtipikusabban angyalföldi helyen, a Szent László úton, a 48as számú épületben kezdte el mûködését ezen a néven. Persze formailag semmiféle megtévesztésrõl nem beszélhetünk, hiszen Angyalföldnek ez a része 1938 elõtt a VI. kerülethez, azaz a Terézvároshoz tartozott. A Terézvárosi Filmszínház 1929-ben nyílt meg, még nem született bele a hangosfilmbe, egyXIII. KERÜLET 101
két éven belül átállt rá. 1933-ban áttért a Béke névre, s 1987. június elsejéig, megszûnéséig ezt a nevet viselte. Sikeresen küzdött meg minden idõk viszontagságaival a Hollán Ernõ utca 7-ben 1937-ben kaput nyitó Lloyd mozi különleges belsõ építészeti megoldásaival, jó mûsorpolitikájával, a körút közelségébõl adódó elõny kihasználásával. Mindenekelõtt azonban az Újlipótvárosnak ez a része honorálta érdeklõdésével a nívós mozit, amely 1943-ban a Duna nevet kapta, majd 1945 után egy idõre megint Lloyd lett, hogy aztán visszatérjen a Dunához, aminek ma is nevezzük. 1939-ben nyitott a Csáky (ma Hegedûs Gyula) utca 65-ben az Ipoly mozi, szép és jó berendezéssel. Az Újlipótvárosnak ez a negyede igényelte és szívesen is látogatta ezt a mozit. Nevét attól az utcától kölcsönözte, amelyiknek a sarkán állt, s mindvégig meg is tartotta. Amikor jó üzletmenete leáldozóban volt, egy lelkes újító szándékú vezetõ vette bérbe, aki a mozi nevét illetõen visszament a kezdetekhez, elnevezte Kinematográfnak, mûsorpolitikáját pedig igyekezett a közönségével együtt kialakítani. Minden ötletessége és rugalmassága ellenére tönkrement. Százszázalékos fordulatot vett az Ipoly sorsa a rendszerváltozással. Erotikus filmek mozija azelõtt nem mûködhetett, s egy új bérlõtársaság úgy gondolhatta, hézagpótló szerepre vállalkozik, ha egy ilyet nyit. Az érdeklõdés azonban nem kedvezett a fennmaradásának. Ilyenformán az Ipoly helyiségében ma egy építõanyag-kereskedés van. A kerület legfiatalabb mozijának mondhatjuk a Váci út 14-ben helyet foglaló Kossuth mozit, pedig már ez is több mint 40 éves. Ez volt a második világháború után megnyílt elsõ új filmszínház Budapesten, 1946-ban valamilyen üzemcsarnok vagy garázs helyén. 102 XIII. KERÜLET
A hatalmas nézõterû Kossuth filmszínházat a legutóbbi átépítéskor kisebb befogadóképességûre alakították, kihoztak belõle egy kamaratermet is és impozánssá varázsolták az elõcsarnoki részt. Ma a mozi négy terembõl áll. Megemlíthetjük még, hogy éveken át a József Attila Mûvelõdési Ház színházterme is premiermoziként járult hozzá környéke filmellátásához. Ma már legfeljebb alkalmilag, filmklubszerûen ad helyet vetítéseknek. Nem fejezhetjük be a múlt feltérképezését anélkül, hogy ne emlékezzünk meg Angyalföld egykori filmgyáráról, az Astráról, amely 1917-ben épült fel a Tomori téren, s 1921 januárjában egy szélvihar következtében romba dõlt. Az Astra cég 20 filmet forgatott legnagyobbrészt a saját mûtermében, négy kivételével valamennyit Balogh Béla rendezte, aki mind a magyar némafilm, mind az 1945 elõtti magyar hangosfilmkorszak termékeny és sikeres rendezõje volt. 1996-ban felépült egy nálunk addig szokatlan méretû bevásárló- és szórakoztatóközpont, a Duna Plaza, benne a Hollywood Multiplexszel. Ez is mozi, csak egy fedél alatt kilenc, s ez a szám kipótolja az összes kerületi filmszínházat, amelyek megszûntek és részben el is tûntek az idõk folyamán. A kilenc vetítõterem több mint 1800 nézõt tud egyidejûleg befogadni oly módon, hogy mindegyikük más és más filmmel szolgál, de ha az érdeklõdés úgy kívánja, kettõben-háromban is ugyanazt a sikerfilmet vetítheti. Roppant rugalmassá teszi ez a multiplexrendszer a kezdési idõpontokat is. Magas technikai szint, célszerûség, kényelem, pattogatott kukorica és kóla, ezt képes nyújtani a modern idõk e megsokszorozott kapacitású mozija. Az azonban kérdés, hogy egyeseknek kárpótlást tud-e nyújtani a régi idõk egyes mozijainak meghitt légköréért?
Egészségügy, kórházak, rendelõk, orvosok XIII. kerület közel 113 ezer fõs lakosságával Budapest többi kerüA letétõl sok tekintetben eltérõ adottságú területe. A lehetõségek figyelembevételekor a többi kerülethez és magához a fõvároshoz is kapcsolódnia kell. Ez egyfelõl sajátos problémákat vet fel, másfelõl különleges lehetõségeket is kínál. A szabad orvosválasztással megváltoztak a betegek és a háziorvosok jogai is. Magyarországon bárki, aki egészségügyi biztosítással rendelkezik, szabadon választhat nem csak háziorvost, de szakorvosi ellátást is, még a beutalással igénybe vehetõ szakmák esetében is. A XIII. kerületi lakosok különösen elõnyös helyzetben vannak, hiszen négy kórház is mûködik a kerületben: a Fõvárosi Önkormányzat Nyírõ Gyula Kórháza, a Magyar Honvédség Központi Honvéd Kórháza és az Egészségügyi Minisztériumhoz tartozó teljes körben mûködõ egyetemi klinika, a SOTE Egészségtudományi Kar. A beteg gyermekeket a Fõvárosi Önkormányzat Madarász Utcai Gyermekkórház- és Rendelõintézete látja el. A kerületben gyógyító 60 háziorvost és 20 házi gyermekorvost az önkormányzat külön szerzõdéssel megbízza azzal, hogy körzeti beosztás szerint lássanak el minden hozzájuk forduló kerületi lakost. A választott és körzeti ellátás kettõs rendszere a lakosok biztonságát szolgálja! Az alapellátáshoz tartozik az óvodai- és általános iskolaorvosi, az ifjúsági iskolaorvosi ellátás, a körzeti védõnõi tevékenység, a terhesgondozás.
Rendkívül fontos a felnõttekrõl és gyermekekrõl külön gondoskodó orvosi ügyeletek fenntartása. Az önkormányzat egészségügyi alapellátási és szakellátási feladatainak elvégzésére hozta létre Egészségügyi Szolgálatát 1995. július 1-jei hatállyal. A XIII. kerületi önkormányzat e feladatának teljesítésekor a fõvárosi kerületek között is példamutató mértékû anyagi terhet vállal. Nagy energiát fordít arra, hogy a tulajdonában lévõ egészségügyi intézmények mûködését segítse, mivel az állami egészségügyi támogatás sok kiegészítést kíván. Két nagy szakorvosi rendelõintézete van a kerületnek: a Szegedi út 17. szám alatt és a Visegrádi utca 47/C-ben. A kerület lakosai bármelyik szakrendelõt látogathatják. A rendeléseken a betegmegjelenéseket összeadva évenként csaknem félmilliós számot kapunk. Mindkét szakrendelõben található sebészet, nõgyógyászat és terhesrendelés, fül-orr-gégészet és szemészet, urológia, ideggyógyászat, rheumatológia, fizikoterápia és gyógytorna, laboratórium, röntgen és ultrahang, valamint EKG rendelés is. Ugyanakkor mindkét szakrendelõben találhatóak a másik munkáját kiegészítõ tevékenységek is. A Visegrádi Utcai Szakrendelõben a sebészeten speciális készülékkel érvizsgálat folyik. A röntgen osztályon fogászati panoráma röntgenkészülék üzemel, a gyógytornászokkal gyógymasszõr mûködik együtt. Itt mûködik a kerületi fogorvosi szakrendelés is, melynek része a fogszabályozási szakrendelés és a gyermekfogászat is. A fogsebészeti ellátás jelenleg még a kerületek közötti megállapodás alapján a VII. kerületi Csengery utcai szakrendelõben, a Nõvér utca 19-ben és a Katona József utca 27-ben történik. A Szegedi úton kardiológia, ortopédia, bõrgyógyászat, cukorbeteg-ambulancia mûködik, a röntgen osztályon XIII. KERÜLET 103
mammográfiás vizsgálatokat végeznek, a sebészeten a proktológiai betegségekkel külön foglalkoznak. A mûködést és az intézményeken belüli fejlesztést, új mûszerek vásárlását és helyrehozatalát az önkormányzat fedezi. A Visegrádi utcai szakrendelõ épületének rekonstrukciója, ami az önkormányzat lehetõségeihez mérten mindig egy-egy szinten folytatódott, szépen halad. 1998-ban fejezõdött be a földszint, 1999-ben az elsõ emelet, 2000 õszén kezdõdött el a második emelet rekonstrukciója, amely ez év végéig befejezõdik. A Szegedi úti rendelõintézetet 1999-ben akadálymentesítették a mozgássérültek részére, a Visegrádi utcai rendelõé folyamatban van.
Mentõk A kerületi önkormányzattól független, a XIII. kerületben mûködõ jelentõs intézmény az Országos Mentõszolgálat. Az OMSZ 1981-ben a Róbert Károly körútra költözik. Három évvel késõbb, 1984ben Molnár Péter tervezésében felépült és azóta is itt mûködik az ország legnagyobb egészségügyi intézményének – a mentõknek székháza. A kerület lakosai a mentõk jelenlétét Mohács utcai mentõállomás révén is érzékelik.
Elõször át kellett szervezni az elmegyógyintézetet, meg kell szüntetni a tébolydai jellegét. A megjavult feltételek következtében javult a gyógyulási statisztika is. Valóban kórházi jelleget öltött az intézmény: megszüntették a börtönre emlékeztetõ ablakrendszert, fehérre festették a kórtermek falait, a kertben gyepszõnyegek zöldellnek. Az 1950-es években indult meg a belgyógyászati osztályok végleges kialakítása, valamint több épület teljes födémcseréje és a szinte megállás nélkül folyó felújítás és átépítés. 50 év alatt a kórház területén épületbontások után modern építési technológiával készült pavilonok nõttek ki a földbõl. 1997 végén átadták a többszintes, új épületet, amelyben a pszichiátriai betegek végre elfogadható emberi körülmények közé kerültek. A kórházon belül mûködik még belgyógyászat, nõgyógyászat, sebészet, neurológia, onkológia, additológia és meddõségi központ is. Az intézet húsz éve foglalkozik a meddõséggel, 1998ban indult a lombikbébiprogram, az életben maradt embriók aránya 18,1 százalékos (a világátlag 14,9 százalék). A Nyírõ Gyula Kórházhoz tartozik a kerületi gondozóintézetek hálózata is: köztük a Dévai utcai tüdõ- és onkológiai gondozó és a Jász utcai drogambulancia, továbbá a bõr- és nemibeteggondozó.
Nyírõ Gyula Kórház A Nyírõ Gyula Kórház épülete 1884ben épült, ebben volt az Angyalföldi Királyi Tébolyda. Az egész telek, amely az épülethez tartozott a pszichiátriai betegek rehabilitációját, gondozását szolgálta. Az épület a második világháborúban hadikórházzá vált. Nyírõ Gyula kórházigazgató ideje alatt lett közkórház, aki felismerte, hogy az elmegyógyintézet alapvetõ orvosi társszakmák hiányában légüres térben áll. 104 XIII. KERÜLET
Madarász Utcai Gyermekkórház és Rendelõintézet A Fõvárosi Madarász utcai Gyermekkórház és Rendelõintézet 1929-ben 222 ággyal kezdte el mûködését Angyalföldön. Az I. világháborút követõen a megbetegedési és gyermekhalandósági mutatók olyan magas értéket értek el, amelyek maguk után vonták az ingyenes orvosi ellátás bõvítésének szüksé-
gességét. A gyermekkórház igazgatójának dr. Flesh Ármint nevezték ki, akirõl a kórház elõtti közt késõbb elnevezték. 1955-ben dr. Kapus Gyula fõigazgató mellett három gyermekorvos dolgozott, egy orvos pedig napi négy órában a laboratóriumi és a röntgendiagnosztikai munkát látta el. Jelenleg az intézet 60–70 szakorvosa mellett a háromszáznyolcvan fõs állomány egészségügyi szakdolgozókból és mûszaki-gazdasági személyzetbõl áll. 1985-tõl az újszülötteket országos program keretében folyamatosan szûrik. 1991 január 1-jétõl új osztály kezdte el mûködését, ahol a nyúlajakkal, farkastorokkal született gyermekek komplex kezelését végzik. A hasadéksebészeti centrum egy nonprofit alapítvány kezdeményezésére fül-orrgégészek, fogászok, fogszabályozó szakemberek összefogásával jött létre. 1997 decemberében megalakult a Hirtelen Csecsemõhalál Központ, ahol a szülõk oktatása és a gyermekek gondozása folyik. 1999-tõl a központ részeként alváslabor mûködik. Az elmúlt években nagymértékben növekedett a kórház mûszerparkja. A felújított gégészeti osztály a fõváros legkorszerûbb ikermûtõje, központi klímával, levegõ befúvással látták el. A tíz évvel ezelõtt indult rekonstrukció következtében az intézet egyharmada teljesen megújult. 1996ban készült el a mostani laborkomplexum, amelynek a felújítása és átépítése 2002-ben esedékes. A kórház évente körülbelül 10 ezer fekvõ beteget és 180–200 ezer járó beteget lát el.
Semmelweis Orvostudományi Egyetem Egészségtudományi Kara Országos gyógyító és továbbképzõ feladatai mellett lát el XIII. kerületi lakosokat is a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Egészségtudományi Kara. Ezt a legkülönbözõbb orvosi szakterületeket képviselõ klinikák tevékenységét és tudományos kutató és oktató területeket összefogó intézményt a korábbi években különbözõ fenntartók mûködtették. Legelõször mint Zsidókórházat, a Pesti Izraelita Hitközség Alapítványi Kórházát 1805ben egy szobában alapították. Fejlõdése során mind nagyobb helyiségekbe kellett költöznie. 1842-ben nyílt meg a Hild József által tervezett, már 60 beteg befogadására alkalmas önálló kórház. A szakosodásnak megfelelõen az A Németh László Gimnázium tanuszodájában folyik az oktatás
XIII. KERÜLET 105
osztályokra tagolást csakúgy, mint a járóbeteg-ellátást 1860-ban kezdték meg. 1889-ben avatták fel a hét pavilont, amelynek 90 betegszobájának 479 ágyán fogadhatták a betegeket. A Zsidókórház alapszabályai értelmében mindig kezelt nem zsidó betegeket is. 1950-ben állami tulajdonba került és felvette a Szabolcs Utcai Állami Kórház nevet. A nagy területen elhelyezkedõ intézményt 1956-ban az újonnan szervezett Orvostovábbképzõ Intézet egyetemi rangú klinikája kapta meg, így továbbra is az ország egyik legjobban felszerelt állami egészségügyi intézménye maradt. Orvostovábbképzõ idején csatolták a kórházhoz a Bókay tér megszüntetése árán a szomszédos térséget. Két másik eredetileg önálló zsidó egészségügyi intézetet is hozzákapcsoltak: a Bródy Zsigmond és Adél Gyermekkórházat, és a Weiss Alice Gyermekágyas Otthont. Ugyancsak a kórház része lett a Vágány utcában a Kaszab Aladár és felesége által 1925-ben alapított Józsa Poliklinika. Az intézmény vezetõi és orvosai fontos oktató és kutató munkával emelték a hazai gyógyító munka színvonalát. Így került sor arra, hogy az intézmény néhány éven keresztül viselje a kiváló belgyógyász és hírneves egyetemi tanár Haynal Imre (1892–1979) Kossuthdíjas belgyógyász akadémikus nevét. Az intézmény az Orvostudományi Egyetem szervezetébe került anélkül, hogy feladataiból, gyógyító munkájának színvonalából veszített volna.
Központi Honvéd Kórház Több mint 100 éve mûködik a kerületben a Központi Honvéd Kórház 1889–1899 között épült fel 16. Helyõr106 XIII. KERÜLET
ségi Kórház néven. Az I. pavilonban már akkor is sebészeti részleg mûködött 100 ággyal. 1932-ben az 1. sz. honvéd gyalogezred elsõ alkalommal adott át gyorskiképzés után egészségügyi katonákat a kórháznak. További kiképzésüket a kórház saját hatáskörében végezte el. 1938-ban a kórház neve 10. sz. Honvéd Helyõrségi Kórházra változott. 1945 tavaszán a romokban fekvõ kórház helyreállítása megkezdõdött és június 11-én megindult a betegfelvétel. 1947. augusztus 1-jétõl új neve: Honvéd Központi Kórház. 1951-ben alakult meg az idegsebészeti osztály. 1954-ben megvalósult a funkcionális egysége, mivel a rendelõintézetet a kórházhoz csatolták. 1959-tõl megkezdõdtek pavilonjainak felújításai. 1986-ban – az országban harmadikként – egy harmadik generációs CT-t telepítettek, amelyet néhány év múlva ultrahang diagnosztikus berendezés is követett. 1994-tõl aspirációs citológiai szakrendelõ kezdte meg mûködését a Kórbonctani és Kórszövettani Osztályon, amely 1995-ben új épületbe költözött. 1996-ban mikrobiológiai laboratórium indult be, a rheuma- és fizioterápiás osztály irányításával Osteoporosis Centrum alakult. A nagy múltú, jeles intézmények mellett a XIII. kerületben is szaporodik a magánorvosi rendelések száma. Ezeknek, mint a többi egészségügyi intézménynek és orvosi tevékenységeknek az engedélyezését és szakmai ellenõrzését is az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat végzi. Az ÁNTSZ kerületi intézete a Tátra utca 21. szám alatt található. A kerületben dolgozó orvosokat és egyben a kerület egészségügyi ellátását szolgálja a Magyar Orvosi Kamara kerületi szervezete is.
Angyalföld sportélete XIII. kerület sporttörténete szervesen kötõdik a magyar sportA mozgalom történetéhez, annak több mint 100 éves hagyományaihoz. Angyalföldön az 1900-as évek elején élénkült meg az egyesületeken belüli sportélet, amelynek elsõdleges célja a gyári munkások szervezett formában történõ sportoltatása volt. A Természetbarátok Turista Egyesületét és a Munkások Testedzõ Egyesületét fõleg munkásfiatalok látogatták. A századelõn a legnagyobb hírnévre a közel kilenc évtizede, 1911. március 16-án megalakult Vas- és Fémmunkások Sport Clubja tett szert, amely a korabeli statisztikai kimutatások szerint a 168. magyar és a 13. munkásegyesületként jött létre. A piros-kék színekben versenyzõ klub a „Magyarországi Vasmunkás Szövetség” budapesti helyi csoportjának tagjaiból alakult. 1945 elõtt a sportklub nyolc szakosztállyal mûködött. Egyidõben a megalakulással jött létre a labdarúgó-, majd egy év elteltével a birkózó- és kerékpározó-szakosztály. A labdarúgócsapat 1916/17-ben már az I. osztályban szerepelt. Játékosaik közül kiemelkedett a klub elsõ válogatottja, a kapus Platkó Ferenc, és az 1916-ig a Vasasban játszó Orth György. Az egyesülethez 1921-ben csatlakoztak az atléták, õket követték 1926-ban a kézilabdázók, rá egy évre a sakkozók és tornászok döntöttek a piros-kékek mellett. A természetbarátok 1934-tõl járják a hegyeket, völgyeket szervezetten a Vasas színeiben. Akkor még csak a labdarúgók, birkózók és az atléták versenyeztek. A többi szakosztály sportolói különbözõ házi és nyílt versenyeken, ünnepsége-
ken, túrákon vettek részt és kisebb-nagyobb eredményekkel igyekeztek bizonyítani életképességüket. A klub életében voltak olyan idõszakok, amikor az anyagi nehézségek, politikai vagy egyéb okok miatt néhány szakosztály ideiglenesen szüneteltette sportolói versenyeztetését, végleg azonban soha nem mondták ki feloszlatásukat. A második világháború után az ötvenes évekig további tizenkét szakosztállyal bõvült a klub: 1945-ben az ökölvívó-, úszó-, vízilabda-, 1946-ban motorkerékpár-autósport-, motorcsónak-, gyeplabda-, tenisz-, férfiröplabda-, vívás-, 1948-ban evezés-, majd 1949-ben a súlyemelés-szakosztályokkal. 1953-tól a klub színeiben versenyzett az ökölvívó Papp László. 1981-ben léptek a Vasascsaládba a nõi röplabdázók. A legfiatalabb szakosztályok a kilencvenes évek végén alakultak: 1997-ben a mûkorcsolya-jégtánc, 1998-ban a fitnesz, 1999ben a túraevezés. Jelenleg a Vasas 19 szakosztályának 2200 igazolt versenyzõje és közel 300 pártoló tagja van. A szakosztályok nagy része a Fáy utcai sporttelepen található, ugyancsak itt fogadja a szurkolókat a tizennyolcezer férõhelyes futballstadion. A sportklub figyelmet fordít az utánpótlás-nevelésre is, és ennek érdekében együttmûködik a kerületi oktatási és nevelési intézményekkel. Fügedy Péter által szerkesztett, a Vasas klub történetét bemutató könyvet lapozva igencsak nehéz lenne felsorolni mindazokat, akik az eltelt évtizedek alatt országos bajnokságot nyertek egyéniben vagy csapatban. Ez a szám ezer fölötti. A Vasas sportolói nemcsak hazai, hanem nemzetközi vonatkozásban is kiemelkedõ eredményeket értek el. A 35 olimpiai aranyérem mellett 15 ezüst-, 35 bronzéremmel, 35 világbajnoki és 37 Európa-bajnoki címet is XIII. KERÜLET 107
szereztek és számos további ezüst- és bronzéremmel, valamint értékes helyezésekkel növelték a Vasas hírnevét. A második világháború utáni elsõ magyar olimpiai aranyat a kalapácsvetõ Németh Imre szerezte Londonban, a magyar sport századik olimpiai bajnoki címét a birkózó dr. Hegedûs Csaba nyerte el Münchenben. Kozma István a Vasas „óriásaként” írta be nevét a sporttörténetbe. Érthetõ ez testalkatára és eredményeire egyaránt. A 198 centi magas, 140 kiló súlyú birkózó elsõ aranyérmét 1964-ben Tokióban szerezte, majd 1968-ban Mexikóban megvédte. Az 1967-ben Európa-bajnok, a háromszor világ- és tizenhatszor magyar bajnok sportoló életének 1970-ben egy autóbaleset vetett véget. Az 1972. évi olimpián lett bajnok Gedó György. 2000ben a sydneyi olimpián Vári Attila vízilabdázó szerzett aranyat a Vasasnak.
Hazai és nemzetközi kupaküzdelmek során is remekeltek a Vasas-sportolók. Olimpiai aranyérmesek a megalakulástól: Kardvívók: Kárpáti Rudolf, Rajcsányi László (1948, London); Kovács Pál (1956, Melbourne; 1960, Róma); Delneky Gábor (1960, Róma); Bujdosó Imre, dr. Gedõvári Imre (1988, Szöul). Vízilabdázók: Szívós István, Markovits Kálmán, Jeney László (1952, Helsinki; 1956, Melbourne); dr. Csapó Gábor, dr. Faragó Tamás, Kenéz György (1976, Montreal), Vári Attila (2000, Sydney). Labdarúgók: Csordás Lajos (1952, Helsinki); Farkas János, Ihász Kálmán, Szentmihályi Antal (1964, Tokió); Menczel Iván (1968, Mexikó). Ökölvívók: Papp László (1956, Melbourne); Gedó György (1972, München); Kovács István (1996, Atlanta).
A kerületi sportegyesületek érmes és helyezett olimpikonjainak gratulált a polgármester 108 XIII. KERÜLET
Birkózók: Kozma István (1964, Tokió; 1968, Mexikó), dr. Hegedûs Csaba (1972, München). Tornászok: Korondi Margit (1952, Helsinki; 1956, Melbourne); Gulyásné Köteles Erzsébet (1956, Melbourne). Atléták: Gyarmati Olga, Németh Imre (1948, London). Párbajtõrözõ: Nemere Zoltán (1964, Tokió). Gerelyhajító: Németh Miklós (1976, Montreal). A húszas-harmincas években sorra alakultak az üzemi, vállalati sportegyesületek és épültek a mai napig fennmaradt sportlétesítmények. Többezren sportoltak az egykori Elzett, Hajógyár és Láng egyesületekben. A II. világháborút követõen a sportegyesületek száma ugrásszerûen megnõtt, évente tízezrek kapcsolódtak be az akkor népszerû tömegsportmozgal-
makba. A kerületi sportegyesületek döntõ többsége továbbra is vállalati bázison mûködött, illetve vállalati-üzemi támogatással mûködtették a sportlétesítményeket is. A Budapesti Elektromos Sportegyesület 1922-ben alakult Elektromos Munkás SE néven. 1929-ben kézilabda-, 1939ben repülõszakosztállyal bõvült az egyesület. Az egykori Latorcai utcai telepen alkalmaztak Magyarországon elõször villamos világítóberendezést. Az elsõ villanyfényes válogatott mérkõzéseket is itt tartották. A Budapesti Elektromos SE-ben élénk társadalmi élet folyt: bélyeggyûjtõ-, fényképész-, horgászosztályok mûködtek. Versenyszakosztályai közül legjelentõsebb volt a kézilabda. A csapat 1969tõl 1971-ig országos elsõ, majd 1991ben ismét megszerezte a magyar bajnoki címet. Jelenleg nyolc szakosztályban
Pályaavató a Kék Általános Iskolában XIII. KERÜLET 109
folyik sporttevékenység. Ezek: kézilabda, labdarúgó, teke, tenisz, természetbarát, sakk és vízi sport. Az egyesület elsõsorban az Elektromos Mûvek Rt. dolgozóinak és családtagjainak teszi lehetõvé a sportolást, a magánszemélyek és a cégek egyesületi tagként vehetik igénybe a Népfürdõ utcai telepet. Az 1980-as évek második felétõl az országos helyzethez hasonlóan átalakult a helyi sportmozgalom is. A vállalatok megszûnésével kilátástalan helyzetbe kerültek a nagy múltú vállalati, üzemi sportegyesületek. Ekkor szûnt meg közel 30 helyi sportegyesület és számos utánpótlás-nevelõ mûhely. A kilencvenes évek közepétõl egyre nehezebb helyzetbe került a verseny- és élsport is. A nagy múltú és korábban jelentõs eredményeket felmutató Vasas SC, Budapesti Honvéd SE, az Elektromos SE anyagi gondokkal küzdöttek és több szakosztály leépítése, összevonása, megszüntetése vált szükségessé. 1990-tõl vált igazán kerületi egyesületté a Honvéd, amióta jelentõs részt vállalt a kerületi iskolák, óvodák sportmunkájából. 1949 decemberében a kispesti városházán tartották a Budapesti Honvéd Sport Egyesület (BHSE) alakuló ülését. A Honvédelmi Minisztérium akkor egy szakosztállyal mûködõ egyesülete átvette a 40 éves múltra visszatekintõ Kispesti Atlétikai Club (KAC) hét szakosztályát és így kezdte meg a mûködését a Honvéd nyolc szakosztálya és 262 versenyzõje. Egy év elteltével már tizenhét sportág tartozott a piros-fehérekhez, majd a szakosztályok száma harmincra bõvült. Rövid idõ alatt a BHSE tevékenysége meghatározta a magyar sportéletet. A klubhoz fõleg az élvonalhoz tartozó katonai szolgálat elõtt álló fiatalok kerültek, akik bevonulásuk után a Honvéd sportolói lettek, idejük jelentõs részét 110 XIII. KERÜLET
továbbra is a sportnak szentelhették. Ennek megfelelõen az eredmények sem maradtak el. Az 1952-es helsinki olimpián tizenkét Honvéd-sportoló vehetett át aranyérmet, egy ezüstöt, öt pedig bronzot. A klub elsõ olimpiai bajnoka Takács Károly sportlövõ volt. 1955-ben a BHSE atlétái tizenhét világcsúcsot értek el, Iharos Sándort a világ legjobb futójává választották. A klub színeiben volt világcsúcstartó az úszó Tumpek György, a vívószakosztály kiválósága Kárpáti Rudolf két olimpiai címet nyert egyéniben és négyet csapatban. Amíg ötven éve a Kispesti Atlétikai Club labdarúgói mellett elsõsorban a kötelezõ katonai szolgálatra bevonuló ifjakból alakult a legendás Sportszázad, formálódott a BHSE, addig az elmúlt években a Honvéd egyre inkább nevelõegyesületté vált. A kerület iskoláival kialakított jó kapcsolat és a szakosztályokban folyó nevelõmunka eredményeként olyan bajnokokkal büszkélkedhet az egyesület, mint Martinek János és Fábián László, Gyulay Zsolt és Csipes Ferenc, Nébald György és Jánosi Zsuzsa. A nyolcvanas évektõl a magyar sportéletben elõször a Honvédban kezdett mûködni az orvosokból, kémikusokból és pszichológusokból álló Tudományos Csoport, amelynek nagy szerepe volt az 1980 és 1989 között elért kiemelkedõ eredményekben. A Budapesti Honvéd Sport Egyesület versenyzõi az eltelt több mint fél évszázad alatt 44 olimpiai aranyat, 83 világbajnoki és 83 Európa-bajnoki gyõzelmet tudhattak magukénak. A közelmúltban 2000. évi sydneyi olimpián Nagy Tímea párbajtõrözõ, Horváth Gábor férfi kajak négyes tagja, valamint Pulai Imre és Novák Ferenc kenu-kettesben lettek aranyérem-tulajdonosok. Olimpiai aranyérmesek összesítése a megalakulástól a következõ: Birkózók: Varga János (1968, Mexikó). Kajak-kenusok: Vaskuti István (1980
Moszkva); Csipes Ferenc, Gyulay Zsolt (500 és 1000 m); Hódosi Sándor, Ábrahám Attila (1988, Szöul). Labdarúgók: Bozsik József, Budai László, Czibor Zoltán, Grosics Gyula, Kocsis Sándor, Lóránt Gyula, Puskás Ferenc (1952, Helsinki); Katona Sándor, Komora Imre, Nógrádi Ferenc (1964, Tokió); Kocsis Lajos (1968, Mexikó). Öttusázók: Benedek Gábor (1952, Helsinki); Török Ferenc (1964, Tokió; 1968, Mexikó); Móna István (1968, Mexikó); Fábián László, Martinek János (egyéni és csapat) (1988, Szöul). Sportlövõ: Takács Károly (1952, Helsinki). Tornászok: Bodó Andrea, Kertész Alíz, Tass Olga (1956, Melbourne); Borkai Zsolt (1988 Szöul). Úszó: Szabó József (1988, Szöul). Vívók: Kárpáti Rudolf [1952, Helsinki; 1956 Melbourne (egyéni és csapat); 1960, Róma (egyéni és csapat)]; Papp Bertalan (1952, Helsinki); Pézsa Tibor (1964, Tokió), Nébald György (1988, Szöul); Nagy Tímea (2000, Sydney). Vízilabdázók: Bolvári Antal (1952, Helsinki; 1956, Melbourne); Hevesi István (1956, Melbourne). Kerületi egyesületi sportlétesítmények száma jóval meghaladja a fõvárosi és az országos átlagot. Az önkormányzat az 1980-as évek végétõl aktívan lépett föl a helyi sportlétesítmények védelmére (Ganz Danubius, Erdért, Láng sporttelepek, Tahi úti lõtér) és növekvõ mértékû támogatást nyújtott az együttmûködést vállaló egyesületeknek. Ugyanakkor nem tudta felvállalni a helyi sportmozgalom minden szeletében egy idõben jelentkezõ valamennyi probléma megoldását. A legnépszerûbb lakóterületi sportegyesületnek, az Angyalföldi Természetbarát és Testedzõ Egyesületnek ezren fölüli tagsága van. A kerületi önkormányzati fenntartású sportlétesítmények száma az utóbbi évtizedekben tovább
bõvült. Az 1996-tól üzemelõ Új Palotai úti Ifjúsági Sporttelep után önkormányzati tulajdonba került a Láng Sporttelep és a Tahi úti lõtér, illetve felépült a Csatai utca sportcsarnok. A négy sportlétesítmény közül hármat önkormányzati finanszírozással az egyesületek, az Új Palotai úti sporttelepet a GAMESZ üzemelteti. A Rozsnyai utcai Láng Sporttelep 1997 tavaszán lett az önkormányzat tulajdona azzal a feltétellel, hogy 2002. év végéig a fõváros sporttevékenység céljából használhatja a sportpályákat és a kiszolgálólétesítményeket. A telepet Láng Vasas Sportkör üzemelteti, az önkormányzat évente meghatározott öszszeggel járul hozzá a fenntartáshoz. A létesítményt a délelõtti órákban óvodák, iskolák, a rendõrség és a tûzoltóság dolgozói használják. Délután egyesületek, az esti idõszakban felnõtt labdarúgók edzenek a pályákon. A sporttelep egyes létesítményeit és területrészeit bérlõk vették igénybe. A Rákos-patak–Röppentyû utca– Láng Sporttelep által határolt területen található lõteret az Angyalföldi Polgári Lövész Egylet üzemelteti. A létesítményen öt lõállásos, 10 méteres, légfegyveres és egy húsz lõállásos, 25–50 méteres, robbanófegyveres pálya található. Az egész évben üzemelõ lõtér többféle funkciót is ellát, kihelyezett testnevelésórák, diáksportversenyek, szabadidõs lövészet, versenysport helyszíne. A Csata utcai sportcsarnokot egy 140 millió forintos beruházás eredményeként 1995 õszén adták át, mint a legnagyobb küzdõterû, önkormányzati fenntartású sportlétesítményt, amelyet Csata Diáksport Egyesület üzemeltet. A csarnok kihasználtsága a nyári szünidõ kivételével százszázalékos. Az 1998/1999-es tanévtõl kezdõden a Szabó Ervin Gimnázium a csarnokban tartja testnevelési óráinak egy részét. Hétvégi délelõttökön a Vasas Sport Club utánXIII. KERÜLET 111
pótláskorú labdarúgói veszik igénybe a létesítményt, délután a röplabda-, illetve kosárlabda-utánpótlás bajnoki mérkõzések helyszíne a csarnok. Igen népszerûek az itt szervezett kerületi kispályás amatõr labdarúgó-bajnokságok. Az Új Palotai úti sporttelepen a programok szervezésérõl az önkormányzat sportcsoportja gondoskodik. A sporttelepen 3 bitumenes kézilabdaés 2 mûanyag borítású teniszpálya található. Itt rendezik a kerületi diákolimpia kézilabda- és labdarúgómérkõzéseit, valamint a fõvárosi kézilabda-bajnokságot is. A népszerû létesítményt teljességgel diák- és szabadidõsport funkciókat szolgál, látogatottsága eléri a heti 2900–3200 sportolni vágyót. A kerület igen hosszú Duna-partszakasszal rendelkezik, ebbõl adódóan je-
lentõs a vízisport-egyesületek száma is. A Meder utcában kajak-kenu szakosztályt mûködtett az Angyalföldi Vízisport SE, az evezõsök egyik központja a Danubius Nemzeti Hajós Egylet és az Építõk Margitszigeti Diák Kajak-Kenu Klubja a Margitszigeten találhatók. Ezek az egyesületek fõleg utánpótlás-neveléssel foglalkoznak és szoros kapcsolatban vannak a kerületi iskolákkal. A kerületi sportkoncepció kiemelten foglalkozik a diák- és szabadidõsport népszerûsítésével. Az 1999/2000. évben az önkormányzat 50 millió forinttal segítette a kerületi egyesületek utánpótlás-nevelõ tevékenységét és mintegy 30 millió forinttal járult hozzá a sportegyesületi létesítmények üzemeltetéséhez és a hagyományos egyesületi rendezvények lebonyolításához.
A Dagály utcai létesítmény a strandolók kedvelt helye A lebontott Visegrádi utcai Áramfejlesztõ épülete, amelynek helyén – a timpaninos kapu meghagyásával – a Cézár-ház lakóépület-együttesét építik fel
112 XIII. KERÜLET
XIII. KERÜLET 113
A kerület városképe városképet mindenekelõtt az épíA tészek hozzák létre, oly módon természetesen, hogy munkájukban megtestesülnek egy-egy adott táj és kor gazdasági, kulturális, civilizációs fejlettségének sajátosságai, jegyei; egyszersmind a városkép vissza is hat mindezekre. Szépérzékünket és közérzetünket erõsen befolyásolja a bennünket körülvevõ városkép. A XIII. kerület építõinek – önkormányzatnak, tervezõknek, kivitelezõknek – erre érzékenyen kell figyelniük. Az önkormányzati rendszer eddigi tíz évének két kerületi fõépítésze, Nieder Iván és Fegyverneky Sándor a maga hatáskörén belül igyekezett nekik ebben sokat segíteni. Ha végigtekintünk a kerület városképén, tapasztaljuk, hogy harmóniák és diszharmóniák érvényesülnek benne, s ez a kerület – az elõzõ fejezetekben tárgyalt – történetének és jelenleg folyó gyökeres átalakulásának a következménye. Nagyszabású építkezési idõszak volt a XIX. század vége. Ipari üzemek épültek sorra. Ez a gazdasági fellendülésnek és a nagyvonalú városépítési koncepciónak volt köszönhetõ. A mai kerület déli végén megépült a Margit híd, az északi végén az összekötõ vasúti híd. Az elsõ világháború elõtti egy-két évtizedben sok, ma is álló szép lakótömb épült az Újlipótvárosban. Az elsõ világháború után egy ideig folytatódott az elõzõ korszak építésmódja. Megszülettek az elsõ átfogó szabályozási tervek, amelyeknek már városkép-meghatározó szerepük volt. A Németországból származó Bauhaus emberléptékû racionális szerkezetével az építészeti formát is élhetõvé tette és teszi. A háború után a kerületben új lakótömbök kezdtek épülni, hogy az itt dol114 XIII. KERÜLET
gozó emberek itt is lakhassanak. Ezeket a házakat látjuk ma is a Béke utcában, az Övezet utcában, a Lehel utca mellett, ez utóbbiak az Élmunkás-házak nevet kapták a bennük lakókról. 1949-ben megérkezett Angyalföldre is az úgynevezett szocreál irányzat, amely a kor ideológiájából fakadt, s mintegy nyolc évig irányadó volt. Ennek termékei a Fiastyúk utcai és a Tomori köz körüli lakótömbök. Mindazonáltal több humánszemlélet fejezõdik ki bennük emberi léptékükkel, parkos környezetükkel, mint a ‘70-es és ‘80-as években keletkezett, nagymértékû lakásigényeket kielégítõ, ám rideg és jellegtelen tízemeletes házgyári panel lakótelepekben, amelyek a kerület néhány területét uralják. Felüdülést hozhat szemlélõdésünkben a ‘60-as években zöldkörnyezetben felépült Tahi úti lakónegyed a Rákospatak partján és a kerületben a 1988–89-ben utolsónak épült panelházegyüttesek az Esztergomi út mellett és a Futár utca környékén. Ezek már barátságosabb és otthonosabb színfoltjai a kerületnek. Sokféle régebbi és újabb városképi elembõl tevõdik össze a XIII. kerület, de mostanában a még meglévõ hagyományos képének is teljességgel megváltozik a jellege, s vele arculata is. Ezt leginkább a Váci út demonstrálja, de példának vehetjük a Róbert Károly körutat vagy a Röppentyû utcát, s betérhetünk Angyalföld számos más utcájába is. Azt láthatjuk, hogy egy-egy régi gyárépületben vagy annak helyén modern kereskedelmi, szolgáltatói, irodai létesítmények telepedtek meg. A volt Csavargyár üzletközponttá alakult, az Ampullagyár is új funkciót kapott, a Ganz Hajó- és Darugyár egykori hatalmas területén évek óta óriási forgalmat bonyolít le a Duna Plaza bevásárló- és szórakoztatóközpont, amely kívülrõl nézve a Váci út merõben újszerû látvá-
nyossága. A mögötte elterülõ volt ipari térség a Dunáig és az újpesti határig hatalmas építkezések színtere lesz. Itt a tervek szerint nívós lakónegyed emelkedik zöld beágyazású szabadidõs keretben, ami szintén új designt teremt a kerület ezen emberemlékezet óta elzárt részének. 2000 végére a híres angyalföldi nagyipar utolsó maradványai, a KenderJuta, a Láng és a Perion Akkumulátorgyár is eltûnik a kerület látképébõl, hogy átadják helyüket további bevásárlócentrumnak vagy irodaház-komplexumnak. Ezzel a kerületben egy történelmi kor lezárul és megkezdõdik egy gyökeresen új. Tudvalévõ, hogy a XIII. kerület még nem tudott magának a jelenéhez és a jövõjéhez illõ városközpontot kiépíteni, habár ennek a körvonalai már adva vannak az Árpád híd pesti hídfõjénél, a Váci út és a Róbert Károly körút nagy forgalmú keresztezõdésénél. Itt létesült a közelmúltban az új Angyalföld építészetileg legimpozánsabb mûve, a Rendõrpalota. Az ezredforduló küszöbén élénk szakmai és politikai vita dúl egy vagy két toronyház ideépítése körül, amely nem csak városképi, hanem jövõképi szempontból is ideális karaktert adhatna Angyalföld e fontos pontjának. Egyetértés van viszont abban, hogy helyezõdjék nagyobb hangsúly a Béke térre azáltal, hogy a polgármesteri hivatal és a Szent László-templom között kerületi emlékhely létesüljön. E szoborés térkompozíció tervpályázatát Varga Tamás szobrászmûvész alkotása nyerte meg. Az alkotó már dolgozik mûve megvalósításán. Az átadás 2001. június 1-jén, a XIII. Kerületi Napok alkalmából lesz. A jobb és kulturáltabb élelmiszer- és napicikk-áruellátás mellett városképjavító jelentõségû a régi piac helyén a Lehel csarnok megépülése, amely a kerületi önkormányzat eddig legnagyobb
összegû saját beruházásában kerül tetõ alá. Az építmény átadásának határideje 2001. augusztus 10. A csarnok környezetének kedvezõ megváltozása is várható, ebben része lesz az elszlömösödött közeli Szabolcs utcai építészeti rehabilitációjának is. Végezetül, de nem utoljára jegyezzük meg, hogy a városképet is hivatott megújítani és a kerületrészek közötti színvonalbeli különbségeket némileg integrálni az a 2002 végéig tervbe vett mintegy 1000 új lakás, amelyeknek épületegyüttesei a kerület több helyszínén, például a Gömb utcában, a Hegedûs Gyula–Tutaj–Pannónia–Bessenyei utca négyszögében vagy a Meder utcától északra már részben épülõben vannak. De kisebb társasházakkal beépülnek egyes foghíjak is; kerületszépítõ és -rendezõ szerepük aligha vitatható. Mindez csak felvázolása annak, hogy milyen városképi jövõ felé tart a XIII. kerület. Önkormányzatának a szándéka világos: lakhatóbb 1344 hektárt teremteni a fõváros e részének, s az újonnan létesülõ építészeti értékek mellett megõrizni, védeni és karbantartani a régebbi idõk olyan értékeit, mint az Újlipótváros architekturális egysége vagy az egykori OTI családi házas telepbõl kifejlõdött kertvárosi rész. A városkép jövõje, vagy ha úgy tetszik, a jövõ városképe a megtervezõitõl és megteremtõitõl nagy tudatosságot és felelõsséget követel meg, de természetesen merész képzelõerõt, fantáziát is igényel. A politikusok is, amint tapasztalható, különbözõképpen ítélik meg a jövõ útjait. Nem kizárhatók elõre nem látható elemek sem a városkép megalkotásában. Annyi bizonyos, hogy a XIII. kerület önkormányzata minden vonatkozásban, hosszú és középtávú koncepcióiban igyekszik jól és felelõsen megtervezni a jövõt. Aki tud és aki akar, hozzájárulhat. S. Gy. XIII. KERÜLET 115
Adattár • EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYEK Tüdõbeteg-gondozó Röntgenernyõ-fényképszûrõ állomás 1134 Budapest, Dévai utca 15/A . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 320-1872 Drogambulancia 1135 Budapest, Jász utca 84. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 350-4221 Bõr- és nemibeteg-gondozó 1135 Budapest, Jász utca 86–88. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 329-1209 Ideggondozó 1135 Budapest, Jász utca 86. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 340-8768
• GYÓGYSZERTÁRAK Ügyelet: Mária Patika 1139 Budapest, Béke tér 11. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 320-8006 Lakóház a Béke utcában
116 XIII. KERÜLET
Angelus Gyógyszertár 1134 Budapest, Váci út 49. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 340-9718 Duna Patika 1132 Budapest, Visegrádi utca 42–46. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 339-7483, 329-7645 Dunapart Patika Budapest, Váci út 178., Duna Plaza földszint . . . . . . . . . . . . . . . 239-3787 Fehér Hattyú Gyógyszertár Budapest, Dózsa György út 124. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 320-2261 Ferdinánd Patika 1132 Budapest, Váci út 34. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 349-9348, 320-2092 Honvéd Gyógyszertár 1134 Budapest, Róber Károly körút 44. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 329-6030 Kárpát Patika 1133 Budapest, Kárpát utca 44. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 349-8106 Mara Gyógyszertár 1138 Budapest, Gyöngyösi sétány 1. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 329-8401 Palatinus Patika 1137 Budapest, Pozsonyi út 2. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 339-8004, 320-5950 Szent István Park Gyógyszertár 1137 Budapest, Szent István park 26. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 329-5276 Vizafogó Gyógyszertár 1138 Budapest, Vizafogó sétány 10. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 359-2322 Felújított lakóház a Kassák Lajos és a Rózsafa utca sarkán
XIII. KERÜLET 117
• KÓRHÁZAK, KLINIKA Madarász Utcai Gyermekkórház és Rendelõintézet 1131 Budapest, Madarász Viktor utca 22–24. . . . . . . . . . . . . . . . 349-8160 Nyírõ Gyula Kórház 1135 Budapest, Lehel utca 59. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 350-2377 Központi Honvéd Kórház 1134 Budapest, Róbert Károly körút 44. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 350-0611
• ORVOSI RENDELÕK Felnõtt-háziorvosi rendelõk 1139 Budapest, Szegedi út 17. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 452-4200 1139 Budapest, Pap Károly utca 10. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 349-9390 1131 Budapest, Gyöngyösi utca 27. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 349-6578 1139 Budapest, Tahi utca 68/B . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 340-8318 1131 Budapest, Nõvér utca 5. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 340-9317 1138 Budapest, Karikás Frigyes utca 1/B . . . . . . . . . . . . . . . . . . 329-8295 1132 Budapest, Visegrádi utca 47/C . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 350-2075 1132 Budapest, Váci út 62. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 329-6442 1138 Budapest, Révész utca 10–12. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 359-1531 1136 Budapest, Tátra utca 11. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 320-5332
• SZAKORVOSI RENDELÕK 1139 Budapest, Szegedi út 17. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 450-4200 1132 Budapest, Visegrádi utca 47/C . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 350-2077 Gyermekszakorvosi Rendelõ Intézet 1131 Budapest, Gyöngyösi utca 29. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 340-8754 Gyermek-háziorvosi rendelõk 1131 Budapest, Nõvér utca 19. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 320-9292 1139 Budapest, Szegedi út 17. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 452-4207 1138 Budapest, Révész utca 10–12. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 359-1389 1136 Budapest, Tátra utca 48–52. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 349-8182 Gyermekfogászatok 1131 Budapest, Nõvér utca 19. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 320-5332, 320-9292 1136 Budapest, Katona József utca 27. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 359-3048
•GYERMEKINTÉZMÉNYEK • BÖLCSÕDÉK 1131 Budapest, Angyalföldi út 47. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 349-0996 118 XIII. KERÜLET
1133 Budapest, Gogol utca 32. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 329-7200 1138 Budapest, Gyöngyösi sétány 3. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 340-2512 1133 Budapest, Hegedûs Gyula utca 111. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 329-8218 1131 Budapest, Jász utca 113–117. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 329-6405 1131 Budapest, Pannónia utca 92–94. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 329-1662 1138 Budapest, Vizafogó sétány 6. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 320-1807 • NAPKÖZI OTTHONOS TÁBOROK Petõfi Sándor Napközis Tábor 1138 Budapest, Margitsziget . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 340-4790 Gyermek- és Ifjúsági Tábor 1138 Budapest, Népsziget út 6. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 369-0782 Gyermek- és Ifjúsági Tábor 2481 Velence, Széchenyi út 13. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 06 (22) 472-301 • ÓVODÁK 1134 Budapest, Angyalföldi út 1–3. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 320-8069 1139 Budapest, Esküvõ köz 4. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 320-7436 1131 Budapest, Futár utca 23–25 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 349-7723 1133 Budapest, Gogol utca 32. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 340-9585 1138 Budapest, Gyöngyösi sétány 5. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 320-2667 1131 Budapest, Gyöngyösi utca 69–71. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 320-9275 1138 Budapest, Jakab utca 2–4. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 349-8405 1131 Budapest, Jász utca 147. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 349-6117 1133 Budapest, Hegedûs Gyula utca 123–125. . . . . . . . . . . . . . . 320-2422 1138 Budapest, Karikás Frigyes utca 12. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 349-8086 1133 Budapest, Kárpát utca 25–27. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 349-4116 1131 Budapest, Kassák Lajos utca 17. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 349-6775 1131 Budapest, Madarász Viktor utca 3. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 340-8040 1133 Budapest, Pannónia utca 77–79. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 349-1717 1135 Budapest, Petneházy utca 69–71. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 340-2578 1135 Budapest, Petneházy utca 83. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 320-2262 1133 Budapest, Thurzó utca 6–8. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 349-9195 1134 Budapest, Tüzér utca 62. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 349-7399 1133 Budapest, Váci út 88–90. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 329-1615 1138 Budapest, Vizafogó sétány 4. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 359-2831
• KÖNYVTÁRAK 1138 Budapest, Dagály utca 9. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 340-3309 1134 Budapest, Lehel utca 31. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 320-8829 1131 Budapest, Mosoly utca 40/A . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 349-1532 1133 Budapest, Pannónia utca 40. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 320-9259 1133 Budapest, Pannónia utca 83. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 349-7521 1130 Budapest, Tátra utca 52. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 349-6921 1138 Budapest, Tomori köz 7. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 320-7258 XIII. KERÜLET 119
• MÛVELÕDÉSI KÖZPONTOK József Attila Mûvelõdési Központ 1131 Budapest, József Attila tér 4. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 349-8151 Láng Mûvelõdési Központ 1139 Budapest, Rozsnyai utca 3. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 349-6308, 349-6309 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . fax: 349-6307 Szent László Kultúrotthon 1135 Budapest, Országbíró utca 46. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 349-9198 Iránytû Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda 1136 Budapest, Pannónia utca 34. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 339-3700 Vízöntõ Pinceklub Budapest, Váci út 50. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 350-6125
Pannónia Általános Iskola 1133 Budapest, Tutaj utca 7–11. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 340-1313, 320-2290 Számítástechnikai Általános Iskola 1138 Budapest, Gyöngyösi sétány 7. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 340-2556 Szent László Általános Iskola 1135 Budapest, Szent László út 59–61. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 320-3042, 349-9358 Tomori Pál Általános Iskola 1131 Budapest, Tomori utca 2. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 330-5257, 320-8893 Vizafogó Általános Iskola 1138 Budapest, Vizafogó sétány 2. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 340-8322, 329-1280 XIII. Kerületi Zeneiskola 1136 Budapest, Hollán Ernõ utca 21/B . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 320-4861, 320-4862
• GIMNÁZUMOK ÉS SZAKKÖZÉPISKOLÁK • SZÍNHÁZAK József Attila Színház Jegypénztár: 1134 Budapest, Váci út 63. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 340-9428 Szervezési és propagandaosztály: 1137 Budapest, Ditrói Mór utca 3. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 359-6424, 320-5877 Margitszigeti Szabadtéri Színpad 1138 Budapest, Margitsziget . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 340-5540 Vígszínház 1137 Budapest, Szent István körút 14. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 311-1650
• ÁLTALÁNOS ISKOLÁK Általános Iskola 1135 Budapest, Csata utca 20. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 340-9524, 340-9525 Általános Iskola 1134 Budapest, Váci út 57. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 340-8980 Berzeviczy Gizella Általános Iskola 1134 Budapest, Tüzér utca 56–58. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 340-9375, 320-3572 Ének-Zene és Testnevelési Általános Iskola 1134 Budapest, Dózsa György út 136. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 340-9918, 340-9345 Eötvös József Általános Iskola 1131 Budapest, Futár utca 18. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 349-1105, 350-4517 Gárdonyi Géza Általános Iskola 1139 Budapest, Fiastyúk utca 47–49. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 320-9269, 340-7441 Herman Ottó Általános Iskola 1137 Budapest, Radnóti Miklós utca 35. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 340-0866, 329-4864 Hunyadi Mátyás Általános Iskola 1138 Budapest, Karikás Frigyes utca 34. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 349-9167, 320-2445 Kék Általános Iskola 1133 Budapest, Pannónia utca 88–90. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 329-5033, 350-5212 120 XIII. KERÜLET
Ady Endre Gimnázium 1139 Budapest, Röppentyû utca 62. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 320-8640 Bánki Donát Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképzõ 1139 Budapest, Váci út 179–183. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 329-8410 Berzsenyi Dániel Gimnázium 1133 Budapest, Kárpát utca 49–53. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 359-1613 Bolyai János Mûszaki Szakközépiskola és Hevesi Gyula Kollégium 1134 Budapest, Váci út 21. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 320-8233 1134 Budapest, Angyalföldi út 1–7. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 320-8209 Dobos C. József Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakmunkásképzõ 1134 Budapest, Huba utca 7. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 320-9803 Felnõttek Általános Iskolája és Gimnázium 1139 Budapest, Üteg utca 30. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 320-7079 Kassák Lajos Gimnázium 1134 Budapest, Váci út 61. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 340-9514 Károlyi Mihály Közgazdasági, Külkereskedelmi Szakközépiskola és Gimnázium 1139 Budapest, Váci út 89. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 349-7130 Katona József Gépipari, Közgazdasági Szakközépiskola, Szakmunkásképzõ és Gimnázium 1139 Budapest, Váci út 107. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 320-8224 Magyar Hajózási Szakközépiskola 1131 Budapest, Jász utca 155. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 329-9290 Móricz Zsigmond Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképzõ 1133 Budapest, Vág utca 12–14. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 340-2735 Móricz Zsigmond Középiskolás Leánykollégium 1133 Budapest, Pannónia utca 83. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 340-2733 Németh László Gimnázium 1131 Budapest, Nõvér utca 15–17. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 320-8276 XIII. KERÜLET 121
Pannónia Középiskolás Kollégium 1133 Budapest, Pannónia utca 83. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 349-0700 Szabó Ervin Gimnázum és Szakközépiskola, Verebély László Technikusképzõ Szakközépiskola 1139 Budapest, Üteg utca 15. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 340-8132
• SZOCIÁLIS GONDOSKODÁS Gondozási központok: I. Sz. Gondozási Központ 1131 Budapest, Jász utca 130. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 350-3112 II. Sz. Gondozási Központ 1135 Budapest, Zsinór utca 14. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 349-8786 III. Sz. Gondozási Központ 1135 Budapest, Visegrádi utca 111. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 329-9218 IV. Sz. Gondozási Központ 1133 Budapest, Balzac utca 5. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 329-4226 Idõsek Klubja 1135 Budapest, Balzac utca 5. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 320-2636 1131 Budapest, Gyermek tér 1. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 349-0739 1131 Budapest, Jász utca 130. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 320-1823 1138 Budapest, Új Palotai út 14. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 350-1109 1133 Budapest, Visegrádi utca 111. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 350-1109 1134 Budapest, Kassák Lajos utca 38. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 349-0180 1139 Budapest, Gömb utca 7. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 350-6159 1135 Budapest, Zsinór utca 14. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 349-8786 Angyalföldi Szociális Egyesület 1. sz. bolt 1139 Budapest, Váci út 127. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 350-6007 2. sz. bolt 1136 Budapest, Pannónia utca 34. . . . . . . . . . . . . . . . . 350-1115 3. sz. bolt 1139 Budapest, Tahi utca 74. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 320-1855 Gondozóház 1138 Budapest, Jakab utca 2–4. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 320-8461 Frim Jakab Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthona 1138 Budapest, Új Palotai út 9–11. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 329-0248 „HÍD” Családsegítõ Központ 1133 Budapest, Visegrádi utca 96/B . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 329-1294 Gyermekjóléti Szolgálat 1138 Budapest, Vizafogó sétány 6. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 320-2654 Hajléktalanszállók: 1134 Budapest, Dózsa György út 152. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 329-1476 1133 Budapest, Zsilip utca 18/B . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 389-2325 Nappali melegedõ: 1135 Budapest, Mohács utca 18/B Éjjeli menedékhely 1135 Budapest, Vágány utca 3. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 320-1640 Szociális Foglalkoztató és Információs Központ 1133 Budapest, Visegrádi utca 96/B 122 XIII. KERÜLET
A XIII. kerület nevezetesebb épületei Angyalföldi út 36–38., fõvárosi kislakásos bérház (1909–1910; tervezõ: Szabó Gyula) Balzac utca 8–10., Lóránt-ház (1909–1910; tervezõ: Ágoston Emil) Balzac utca 21., lakóház (1900 körül) Csanády utca 2., Krayer-ház (1909–1910; tervezõ: Ágoston Emil) Csanády utca 19., iskola és lakóház Csata utca 20., elemi iskola (1910; tervezõ: Baumhorn Lipót) Dévai utca 15/A, tüdõbeteg-gondozó Dózsa György út 138–142., fõvárosi kislakásos bérházak (1910–1911; tervezõ: Rerrich Béla) Dózsa György út 152., Népszálló (1909–1911; tervezõ: Schoditsch Lajos és Eberling Béla) Frangepán utca 1., Höcker Antal gépgyárának üzemcsarnokai (1900 körül) Frangepán utca 6., fõvárosi kislakásos bérház (1911; tervezõ: Pallák Manó) Hegedûs Gyula utca 8., lakóház (1909; tervezõ: Révész Sámuel és Kollár József) Hegedûs Gyula utca 10., lakóház (1909; tervezõ: Révész Sámuel és Kollár József) Hegedûs Gyula utca 15., Rosenfeldház (1910–1911; tervezõ: Porgesz József) Hegedûs Gyula utca 32., Prágai-ház (1912; tervezõ: Vermes József) Hegedûs Gyula utca 34., Rosenfeldház (1911, tervezõ: Porgesz József) Hegedûs Gyula utca 40., lakóház (1910 körül)
Hegedûs Gyula utca 88., fõvárosi kislakásos bérház (1909–1910; tervezõ: Ney és Strausz) Hegedûs Gyula utca 90., fõvárosi kislakásos bérház (1909–1910; tervezõ: Morbitzer Nándor) Hegedûs Gyula utca 92., fõvárosi kislakásos bérház (1909–1910; tervezõ: Habicht Károly) Hegedûs Gyula utca 94., fõvárosi kislakásos bérház (1909–1910; tervezõ: Komor Marcell és Jakab Dezsõ) Hollán Ernõ utca 3., lakóház (1912; Reiss Zoltán) Hollán Ernõ utca 22., lakóház (1930 körül) Huba utca 12., karmelita templom és kolostor (1899; tervezõ: Hofhauser Antal, 1895; tervezõ: Pucher István) Kresz Géza utca 16., lakóház (1910 körül) Kresz Géza utca 18., lakóház (1910 körül) Lehel utca 4/C, Fábián-ház (1913 körül; tervezõ: Román Miklós és Ernõ) Lehel utca 14., fõvárosi mûhelybérház (1910–1911; tervezõ: Medgyes Messinger Alajos) Lehel utca 16., elemi iskola (1909–1912; tervezõ: Balázs Ernõ) Pannónia utca 6., lakóház (1909; tervezõ: Jónás Zsigmond és Dávid) Pannónia utca 8., lakóház (1910 körül; tervezõ: Orth Ambrus és Somló Emil) Pannónia utca 9., lakóház (1915; tervezõ: Löffer Sándor és Béla) Pannónia utca 16–20., Phõnix–Turulházak (1929; tervezõ: Jónás Zsigmond és Dávid) Pannónia utca 81., elemi iskola (1910 körül; Schulek János) XIII. KERÜLET 123
Pozsonyi út 58., református templom (1936–1942; tervezõ: Tóth Imre és Halászy Jenõ) Radnóti Miklós utca 6., lakóház (1903; tervezõ: Komor Marcell és Jakab Dezsõ) Radnóti Miklós utca 9., lakóház (1904–1905; tervezõ: Kosztolányi Kann Gyula) Radnóti Miklós utca 24–26., lakóház (1925; Fischer József és Mueller Félix) Radnóti Miklós utca 25., Pollák-ház (1913 körül; Román Miklós és Ernõ) Révész utca 18., hõerõmû (1906–1908) Révész utca 27–31., Fõvárosi Gázmûvek készülékgyára (1910 körül) Szent István körút 16., bérház (1898; tervezõ: Wellisch Alfréd) Szent István körút 18., bérház (1891–1896; tervezõ: Pucher) Szent László utca 26., lakóház kápolnával (1910 körül) Szent László utca 133–143., MÁV-tisztviselõházak (1910 körül) Tátra utca 3., Back-ház (1911–1912; tervezõ: Málnai Béla és Haász Gyula) Tátra utca 4., Haász-ház (1911–1912; tervezõ: Málnai Béla és Haász Gyula) Tomori utca 8/A–B, római katolikus templom és plébánia (1930; Foerk Ernõ) Tüzér utca 26–28., zsinagóga (1908; tervezõ: Baumhorn Lipót) Váci út 4., bérház (1896; tervezõ: Sterk Izidor) Váci út 6., bérház (1896; tervezõ: Wellisch Alfréd) Váci út 28., lakóház (1890 körül) Váci út 47/E, Schlick-gyár üzemcsarnoka (1910 körül) 124 XIII. KERÜLET
Váci út 72–74., Elektromos Mûvek Székháza (1893, 1910 körül) Váci út 152. (Turbina utca sarok), Eisele, késõbb Láng Gépgyár üzemcsarnokai és irodaépülete (1891; tervezõ: Alpár Ignác) Váci út 201/A, újpesti villamoskocsiszín (1896, 1911, 1932, 1997) Váci út 201/B, lóvasúti indóház vendéglõvel (1865; Wagner János) Vésõ utca 7., Schmoll-gyár (1938; tervezõ: Kozma Lajos) Victor Hugo utca 45., lakóház (1930 körül) Visegrádi utca 13., lakóház (1905 körül) Visegrádi utca 15., lakóház (1905 körül; tervezõ: Kármán Géza és Ulmann Gyula) Visegrádi utca 17., lakóház (1903; tervezõ: Vágó József és László) Visegrádi utca 19., Hertzka–Mikó-ház (1904–1905; Kosztolányi Kann Gyula) Visegrádi utca 23., Förster-ház (1910; tervezõ: Málnai Béla és Haász Gyula) Visegrádi utca 60., lakóház (1912; tervezõ: Wellisch Alfréd)
Épületegyüttesek Radnóti Miklós utca–Pozsonyi út–Hollán Ernõ utca–Victor Hugo utca–Pozsonyi út–Ipoly utca–Újpesti rakpart által határolt terület, Szent István park környezete (1933–1942; tervezõk: Hofstätter Béla és Domány Ferenc, Málnai Béla, Fenyves István és Fried Miksa, Platschek Imre, Oblat György, Jakobik Gyula, Krausz Gábor, Róna Tibor, Mészáros László) Szent István körút páros oldala a Jászai Mari tértõl a Nyugati térig Szent István körút 14., Vígszínház (1896; tervezõ: Ferdinand Fellner és Hermann Helmer)
Szent István körút 2–30., Nyugati tér 4., 5., lakóházak (1884–1904; tervezõk: Kauser, Kármán Géza és Ulmann Gyula, Hudets, Wellisch Alfréd, Pucher, Gaál, Pierek és Wagner, Paulheim, Klinger, Hirsch, Holub, Goldmann)
Margitsziget Víztorony 1909–1911; mérnök-tervezõ: Zielinszky Szilárd, építész-tervezõ: Ray Rezsõ)
Premontrei kápolna (12. század, újjáépítve: 1930–1932; tervezõ: Lux Kálmán) Domonkos apácák Szûz Mária-templomának és kolostorának romjai (1250-es évek, 15. század) Palatinus Strandfürdõ (1937, tervezõ: Janáky István) Szent Klára ferences templom romjai (13. század második fele, 14. század, 1796-ban falait József nádor villájába foglalták, utóbbit 1949-ben lebontották) Nemzeti Sportuszoda (1930–1935; tervezõ: Hajós Alfréd)
Szobrok, emlékmûvek a XIII. kerületben A szobor neve 1. Bánki Donát 2. Petõfi Sándor 3. Bartók Béla 4. József Attila 5. Bányász 6. Beck Ö. Fülöp (önportré) 7. Díszkút 8. Anya gyermekkel 9. Erkel Ferenc 10. Zsákhordó 11. Barabás Miklós 12. Wallenberg 13. Felvonulók 14. Betoncsõ térplasztika
A szobrász neve
A mû helye
Ács F. József Baksa Soós György Beck András
Váci út 179–183. Szent István körút 14. Margitsziget, Mûvész sétány Beck András József Attila tér Beck Ö. Fülöp Pozsonyi út 44. Beck Ö. Fülöp Margitsziget, Mûvész sétány Bolba Henrik Futár utca 18., iskola Boldogfai Farkas Sándor Margitsziget, Palatinus Strandfürdõ Boldogfai Farkas Sándor Margitsziget, Mûvész sétány Borkereki Kovács Zoltán Szent István park Borsos Miklós Margitsziget, Mûvész sétány Bottos Gergõ Wallenberg utca 9–11. Börzsönyi Kollarich Ferenc Népfürdõ utca 18., Elektromos-pálya Csavlek András Váci út–Árpád híd XIII. KERÜLET 125
A szobor neve 15. Ülõ lány 16. Gyógyítás
A szobrász neve Csikász Imre Csontos László
17. Napozó lány
Csorba Géza
18. Ady Endre
Csorba Géza
19. Gábor Andor
Domonkos Béla
20. Csokonai Vitéz Mihály 21. Liszt Ferenc
Erdey Dezsõ Erdey Dezsõ
22. Evezõs
Farkas István
23. Hajómûszerész 24. Jób Dániel
Fekete Géza, Galántai Fekete Tamás
25. Tobozplasztika 26. Nõi akt
Fekete Tamás Gách György
27. Dombormûves térplasztika 28. Kislány kutyával 29. Nonfiguratív
Gyurcsek Ferenc Gosztonyi Aliz Ilosfai József
30. Álló munkás kerékkel 31. Ybl Miklós
Kampfl József
32. Judit
Kárpáti Anna
33. Furulyázó lány
Kerényi Jenõ
34. Kis makrancos 35. Izsó Miklós
Kisfaludi Stróbl Zsigmond Kisfaludi Stróbl Zsigmond
36. Béke 37. Janus Pannonius
Kiss István Kiss István
126 XIII. KERÜLET
Kalló Viktor
A mû helye Margitsziget, Japánkert Margitsziget, Palatinus Strandfürdõ Margitsziget, Mûvész sétány Margitsziget, Mûvész sétány Margitsziget, Mûvész sétány Margitsziget, Mûvész sétány Margitsziget, Mûvész sétány Helia Hotel parkja: Kárpát utca 62–64. Váci út 202. Szent István körút 14., a Vígszínházban a Thermál Szálló mögött Népfürdõ utca 30., Dagály Strandfürdõ Váci út–Róbert Károly körút Margitsziget, játszótér Margitsziget, Thermál Szálló terasza Váci út 152–156., udvar Margitsziget, Mûvész sétány Radnóti Miklós utca 35. elõtt Margitsziget, kolostorrom Debreceni park Margitsziget, Mûvész sétány Nõvér utca 15–17. Margitsziget, Mûvész sétány
A szobor neve 39. Pest-Buda 100. évfordulójára 40. Munkások 41. Zichy Mihály
A szobrász neve Kiss István
A mû helye Margitsziget
Kiss István Kocsis András
42. Díszítõ plasztika 43. Ülõ nõ (kútszobor) 44. Szír ellenállási csoport 45. Díszítõ térplasztika 46. Feszület 47. Szent Flórián
Kopcsányi Ottó Kovács Ferenc Kovács Ferenc
Váci út 71. Margitsziget, Mûvész sétány Victor Hugo utca 25–27. Tomori köz 9–11. Szent István park
Kovács Ferenc Kovács József Kovács Margit
Margitsziget Béke téri templombejárat Katona József utca 33.
48. Anya gyermekkel 49. Nõi akt korsóval
Laborcz Ferenc László Péter
50. 51. 52. 53.
Lesenyei Márta Ligeti Miklós Madarassy Walter Madarassy Walter
Karikás Frigyes utca 2–4. Margitsziget, Palatinus Strandfürdõ Margitsziget, golfpálya Margitsziget, vízesés Felka utca 7. Margitsziget, Mûvész sétány Szabolcs utca 33–35. Margitsziget, Mûvész sétány Margitsziget, Mûvész sétány Viza utca, rakpartnál Margitsziget, Mûvész sétány Szabolcs utca 33–35.
Falovacska Rákászfiú Reliefek Munkácsy Mihály
54. Díszkút 55. Móricz Zsigmond
Majoros János Makrisz Agamennon
56. Medgyessy Ferenc dr. 57. Mártíremlékmû 58. Ferenczy István
Makrisz Agamennon
59. Hygeia (egészség görög istennõje) 60. Hídépítõk 61. József Attila
Máté István
62. 63. 64. 65.
Molnár Béla dr. Balassa János dr. Fekvõ alak Lechner Ödön
66. Dunant Henry 67. Bodor-kút (székelykút mása) 68. Ülõ fiú
Makrisz Agamennon Marton László
Medgyessy Ferenc Mészáros Dezsõ
Váci út 63–67. József Attila Színház elõtt Mészáros Dezsõ Szabolcs utca 33–35. Mészáros Mihály Szabolcs utca 33–35. Mikus Sándor Szabolcs utca 33–35. Nagy Sándor Margitsziget, Mûvész sétány Nyírõ Gyula Kárpát utca 56., kispark Ohmann Béla–Pfannl Egon Margitsziget, Zenélõkút Osváth Mária
Váci út 179–183. XIII. KERÜLET 127
A szobor neve 69. Táncsics Mihály
A szobrász neve id. Pél Mihály
70. Úszónõ 71. Jövendõ
Palotai Gyula Pándi Kiss János
72. Hajógyári munkás 73. Fodor József dr.
Pándi Kiss János Papachristos Andreas
74. Három grácia 75. Rudnay Gyula
Papachristos Andreas Pásztor János
76. Tompa Mihály 77. Auróra 78. Jókai Mór
Pásztor János Pátzay Pál Pátzay Pál
79. Lyka Károly
Pátzay Pál
80. Raoul Wallenberg
Pátzay Pál
81. Derkovits Gyula
Pátzay Pál
82. Kodály Zoltán
Pátzay Pál
83. Katona József
Petri Lajos
84. Mázas mozaik (falikép) 85. Bihari János
Pólya József
86. Vizet merítõ nõ
Rápolthy Lajos
87. Vörösmarty Mihály
Riger Tibor
88. Déry Istvánné
Schaár Erzsébet
89. Radnóti Miklós 90. Kernstok Károly
Schaár Erzsébet Schaár Erzsébet
91. Stróbl Alajos
Segesdi György
92. Nonfiguratív 93. Ürgeöntõ gyerekek 94. Mikszáth Kálmán
Segesdi György Senyei Károly Sóváry János
128 XIII. KERÜLET
Radó Károly
A mû helye Margitsziget, Mûvész sétány Margitsziget Népfürdõ utca 36., strand Váci út 202. Szabolcs utca 33–35. Szabolcs utca 33–35. Margitsziget, Mûvész sétány Margitsziget Dagály Strandfürdõ Margitsziget, Mûvész sétány Margitsziget, Mûvész sétány Szent István park, újra felállítva Margitsziget, Mûvész sétány Margitsziget, Mûvész sétány Margitsziget, Mûvész sétány Margitsziget, szabadtéri színpad Margitsziget, Mûvész sétány Népfürdõ utca 36., Dagály Strandfürdõ Margitsziget, Mûvész sétány Margitsziget, Mûvész sétány Radnóti Miklós utca 45. Margitsziget, Mûvész sétány Margitsziget, Mûvész sétány Pozsonyi út 60–64. Népfürdõ utca 36. Margitsziget, Mûvész sétány
A szobor neve 95. Szõnyi István
A szobrász neve Sóváry János
A mû helye Margitsziget, Mûvész sétány
96. Arany János
Stróbl Alajos
97. Faun
Stróbl Alajos
Margitsziget, Mûvész sétány Margitsziget, Mûvész sétány Szabolcs utca 33–35.
98. Markusovszky Lajos dr. 99. Petõfi Sándor 100. Festett porcelán (2 db) 101. Ülõ nõ 102. Németh László 103. Ferenczy Károly
Szabó György
Szomor László Szókontor Pál Tar István
104. Zrínyi Miklós 105. Balassi Bálint
Tar István Tar István
106. 107. 108. 109. 110. 111. 112.
Térplasztika Stiller Bertalan dr. Benedict Henrik dr. Grósz Emil dr. Korányi Frigyes dr. Hippokratész József Attila
Tari Gábor Telcs Ede Telcs Ede Tóth Júlia Tóth Júlia Török Richárd Varga Imre
113. 114. 115. 116. 117. 118. 119.
Lukács György Várkonyi Zoltán Fésülködõ lány Hegedûs Gyula Bihari János Békekút Radnóti Miklós
Varga Imre Varga Imre Varga Oszkár Vass Viktor Vaszary László Vedres Márk Vígh Tamás
ifj. Szabó István Szász Endre
120. Petõfi Sándor
Vígh Tamás
121. Munka és béke 122. Autók fejlõdése 123. Madách Imre
Vilt Tibor Vilt Tibor Vilt Tibor
Fiastyúk utca 35. Dózsa György úti metrómegálló Szabolcs utca 33–35. Nõvér utca 15–17. Margitsziget, Mûvész sétány Szent István körút 14. Margitsziget, Mûvész sétány Futár utca 18., iskola Szabolcs utca 33–35. Szabolcs utca 33–35. Szabolcs utca 33–35. Szabolcs utca 33–35. Szabolcs utca 33–35. Margitsziget, Mûvész sétány Szent István park Szent István körút 14. Népfürdõ utca 36. Szent István körút 14. Margitsziget (déli rész) Tahi utca 22. Margitsziget, Mûvész sétány Margitsziget, Mûvész sétány Apály utca 2. Váci út 179–183. Margitsziget, rózsakert XIII. KERÜLET 129
Köztéri szobrok, emlékmûvek ismeretlen alkotóktól az elhelyezés idõrendjében A szobor neve
Elhelyezés idõpontja
A mû helye
124. Ceres 125. Puttó delfinnel
XIX. század II. fele XIX. század II. fele
126. Nyomdász és újságárus 127. Szent Imre 128. Delfines kút 129. Halász
XIX. század II. fele
130. Magvetõ 131. Kalapácsos munkás 132. Orvosi rendelõn a kapudísz 133. Matyó anya 134. Kilián György 135. Kilián György 136. Római harcosok 137. Fali kút
1927 körül 1927 körül 1939
Alig utca 7/B Róbert Károly körút 84. felsõ része Szabolcs utca 11., épületdísz Babér utca 17/B Madarász köz, udvar Hollán Ernõ utca 11. épületdísz Hollán Ernõ utca 11. Hollán Ernõ utca 11. Visegrádi utca 47/C
1940 körül 1954 1954 1950-es évek 1970-es évek
138. Csorgó
1975
139. Görög szoborfejek 140. Betoncsõ térplasztika 141. Térplasztika 142. dr. Molnár Béla 143. Szfinx 144. Szökõkút (megvilágított) 145. Nonfiguratív (4 db) 146. Margit, Árpád-házi szent 147. Fekvõ alak 148. Díszkút
1977 1984
130 XIII. KERÜLET
1920-es évek 1927 után 1927 körül
1985 1985
Hegedûs Gyula utca 34. Váci út 63–67. Nõvér utca 15–17. Visegrádi utca 23. Kassák Lajos utca 22., tp. falán Margitsziget, a romoktól északra Váci út 201. Váci út Árpád hídi feljárónál Szabolcs utca 33–35. Szabolcs utca 33–35. Népfürdõ utca 36. Margitsziget
A kerületben lakó színmûvészek 2000-ben Andai Györgyi, Arányi Adrienn, Bars József, Bács Ferenc, Bánd Anna, Beregi Péter, Bodnár Erika, Bodnár Zoltán, Borbás Gabi, Botár Endre, Csuba Lajos, Csûrös Karola, dr. Udvardiné Déry Mária, Dunai Tamás, Éles István, Faragó Vera, Fon Gabi, Gálffi László, Giovannini Kornél, Györffy László, Gyukár Tibor, Horváth Lajos Ottó, Janovics Sándor, Juhász Ferenc, Juhász Illés, Juhász Ferenc István, Juhász Tóth Frigyes, Kamondy Imre, dr. Kõszegváry Sándorné, Karossa Margit, Kassai Ilona, Kazinczy Ildikó, Kovács Mária, Kozári Ferenc, Kölgyesi György, Kriszt László, Kutas József, Laczkovits Géza, Láng Balázs, Lengyel Erzsi, Lippai László, Lukácsi Katalin, Makay Andrea, Markaly Gábor, Miszlay István, Pap Vera, Pásztor György, Simándi Anna Ildikó, Somhegyi György, Sörös Sándor, Sós László, Sz. Nagy Ildikó, Szabados Zsuzsa, Szalay András, Szarvas József, Szatmári Liza, Szép Ilonka, Szûcs Ildikó, Tatár Eszter, Uri István, Verebély Iván, Zubornyák Zoltán
Írók, költõk, zeneszerzõk, zenemûvészek Baranyi Ferenc, Bari Károly, Bodnár György, dr. Borbély Sándor, Breuer János, Csontos Gábor, Darvas Ferenc, Dobos Kálmán, Dukay Barnabás, Fabó Kinga, Földes Imre, Gergely Ágnes, Gyertyán Ervin, Györe Imre, Györffy László, Hárs György, Illés Lajos, Kovács Mátyás, Kövesdi János, Lendvay Kamilló, Mohay Miklós, Novák János Bulcsú, Tóth Mihály, Juhász István, Juhász Péter, Kertész Erzsébet, Köves József, Kutasi Gyula, Lányi András, Lukácsy Sándor, Molnár Géza, Nógrádi Gábor, Ördögh Szilveszter, Parti Nagy Lajos, Peterdi Nagy László, Polgár Ernõ, Polgár Ernõ, Réz Pál, Sebõk Éva, Sumonyi-Papp Zoltán, Szabóky Zsolt, Szávai János, Szentgallay Géza, dr. Szíj Rezsõ, dr. Szilágyi János, Szkárosi Endre, Szoboszlai Margit, Szondi György, Ténagy Sándor, Térey János, Tordai Zádor, Vadász Ferenc, Vámos Miklós
Könyv-, lap- és zenemûkiadók
Margitsziget, a Nagyszálló kertje Margitsziget, kápolna
Ab Ovo Könyvkiadó, 1127, Pannónia utca Bibliofil Kereskedelmi és Kiadó Kft., 1134, Szabolcs utca 4. Fix+3 Könyvkiadó és Könyvterjesztõ Kft., 1133, Vág utca 2/G K.u.K. Könyv- és Lapkiadó Bt., 1138, Népfürdõ utca 15/A Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó Rt., 1134, Váci út 19. Passage Könyvkiadó Kft., 1137, Pozsonyi út 40. Verzál Lap- és Könyvkiadó Kereskedelmi Kft., 1135, Frangepán utca 66/B
Máglya köz 4. Futár utca 18., az iskola udvara
Lapkiadó: Sprint Kft., 1137, Újpesti rakpart 7. Hungarovox Kft., 1137, Radnóti Miklós utca 11. XIII. KERÜLET 131
XIII. kerületi civil szervezetek jegyzéke
Intézmény
Utca
Intézmény
Utca
Csángó-Gidófalvy Lakótelepi Kulturális, Szociális és Közösségszervezõ Alapítvány
Gidófalvy Lajos utca 25.
Magyar Vöröskereszt XIII. kerületi szervezete
Váci út 67.
Jerikó Tanulmányi Intézet
Vizafogó sétány 2/A
Lakásbérlõk Egyesülete XIII. kerületi szervezete
Szent László utca 74/B
Angyalföldi Láng Mûvelõdési Központ
Rozsnyai utca 3.
Angyalföldért Egyesület
Váci út 50.
Dagály Kulturális Alapítvány
Dagály utca 15/A
Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége XIII. kerületi szervezete
Iránytû Ifjúsági és Mentálhigiénés Alapítvány
Pannónia utca 34.
Váci út 50.
Keil Ernõ Fúvószenei Egyesület
Rozsnyai utca 3.
Angyalföldi Természetbarát és Testedzõ Egyesület
Dagály utca 20.
Láng Vasútmodellezõ Egyesület
Rozsnyai utca 3.
Angyalföldi Baloldali Ifjúsági Társulat
Hegedûs Gyula utca 35/A
Magyar Cserkészlány Szövetség
Balzac utca 21.
METESZ XIII. kerületi szervezete
Kossuth tér 6–8.
Magyar Védõnõk Egyesülete XIII. kerületi tagozata
Révész utca 10–12.
Moholy-Nagy László Multimédia Egyesület
József Attila tér 4.
XIII. Kerületi Polgári Együttmûködés Egyesület
Balzac utca 5.
XIII. Kerületi Keresztény Iskola Egyesület
Szent László utca 26.
Négy Muskétás Akrobatikus Rock and Roll Egyesület
Dagály utca 15/A
„Életet az Éveknek” Nyugdíjas Klubszövetség XIII. kerületi szervezete
Rozsnyai utca 3.
Önkontroll Egyesület
Kárpát utca 38.
Stella Koncertkórus Egyesület
Rozsnyai utca 3.
Vadrózsa-Vadvirág Táncegyesület
Berettyó utca 7.
Kisvasutak Baráti Köre
Rozsnyai utca 3.
Mozgássérültek Egyesülete XIII. kerületi tagozata
Hegedûs Gyula utca 43.
Bonsai Egyesület
Dráva utca 11., IX/37.
Hallássérültek Kultúrájáért Alapítvány
Visegrádi utca 103.
Angyalföldi Fiatalokért Egyesület
Pannónia utca 40.
Kráter Mûhely Egyesület
Pannónia utca 6.
USC Természetjáró Szakosztály
Rozsnyai utca 3.
Angyalföldi Helytörténeti Klub XIII. kerületi Képzõ- és Iparmûvészek Egyesülete
Tátra utca 20/B
Angyalföldi Szociális Egyesület
Fáy utca 41.
XIII. Kerületi Közös Képviselõk és Lakástulajdonosok Egyesülete
Radnóti Miklós utca 25., IV. emelet 5.
Gyertyafény-keringõ Klub
József Attila tér 4.
MSZOSZ Budapesti Tanácsa XIII. kerületi szervezete
Rozsnyai utca 3.
Levegõ Munkacsoport Országos Környezetvédõ Szövetsége
Tomori utca 23.
Angyalföldi Nagycsaládosok Egyesülete
Vizafogó utca 1–2.
Egyesület a Környezet-egészségügyért
Pozsonyi út 44., III. emelet 3.
„BATÁR” Árpádhídi Lakástulajdonosok Baráti Társasága
Róbert Károly körút 12/A
Dalszínház Mûvészbarát Egyesület
Acélhang Dalegyesület
Rozsnyai utca 3.
Castrol-Michelin S & C Mini és Motoros Team
Pannónia utca 22., II/5.
Angyalföldi Tini Színpad és Színiiskola Alapítvány
Hemofília Alapítvány Rozsnyai utca 3.
Hegedûs Gyula utca 63., II/24.
Cigánycsaládok Érdekvédelmi Egyesülete
Róbert Károly körút 102.
LIÁN 13 Diabetes Klub
Tahi utca 68/B
132 XIII. KERÜLET
XIII. KERÜLET 133
Budapest Fõváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselõ-testület tagjainak névjegyzéke 1998-tól Dr. Tóth József polgármester Balassa László, Bernát Zoltán, Bodorné Farkas Zsuzsanna, Boris Gábor, Borszéki Gyula alpolgármester, Cser Sándor, Dorogi Gabriella Zsuzsanna alpolgármester, Dõry Miklós, Esze Tamás, Faragó Antal, Fejér Józsefné, dr. Grósz György, Herboly László, Holopné Schramek Kornélia alpolgármester, dr. Horváth Antal, Karácsonyi Zoltán, Kollát Pál, Kovács Péter, Molnár Béla, Müller Károly, Nemeskéri János, Oláh János József, Oláh József, dr. Prechlik Lajosné, Rajacsics László, Szabó Zsolt, dr. Szalay Péter, Szamosi István, Szederkényi András, Szûcs Péter, Tahi Péter, Tóth Krisztián, Vajda János, dr. Weszelovszky Zoltán. Az autóbusz-pályaudvar és a ‘80-as években épült Vizafogó lakótelep látképe
134 XIII. KERÜLET
Szépen felújított épületek a Lehel utcában
XIII. KERÜLET 167
Tartalom Invitáció ezredfordulókor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 A XIII. kerület természetföldrajza . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 A kerület leírása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 A kerület történeti összefoglalása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 A kerület demográfiája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20 A XIII. kerület közigazgatási története . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 A XIII. kerület díszpolgárai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26 Nemzetközi kapcsolatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28 Hosszú és középtávú tervek. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30 Gazdálkodás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31 Gazdaság, kereskedelem, infrastruktúra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34 Környezetvédelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37 Közbiztonság. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38 Úthálózat (közút, vasút) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41 Lakossági kapcsolat, tájékoztatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 45 A kerület templomai, hitélet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46 Szociális intézmény-hálózat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51 Lakáshelyzet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57 Oktatási és nevelési intézményhálózat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 62 Közmûvelõdési intézmények, mûvészeti csoportok, egyesületek . . . . . . . . . . . . . 72 Civil szervezetek, alapítványok, egyesületek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83 Hagyományok a múltból, hagyományok a jövõnek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 84 Mûemlékek, köztéri szobrok, látnivalók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 86 Helytörténet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 90 Színházak és filmszínházak a XIII. kerületben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 93 Egészségügy, kórházak, rendelõk, orvosok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 103 Angyalföld sportélete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 107 A kerület városképe . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 114 Adattár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 116 A XIII. kerület nevezetesebb épületei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 123 Szobrok, emlékmûvek a XIII. kerületben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 125 Köztéri szobrok, emlékmûvek ismeretlen alkotóktól az elhelyezés idõrendjében. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 130 A kerületben lakó színmûvészek 2000-ben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 131 Írók, költõk, zeneszerzõk, zenemûvészek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 131 Könyv-, lap- és zenemûkiadók. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 131 XIII. kerületi civil szervezetek jegyzéke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 132 Budapest Fõváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselõ-testület tagjainak névjegyzéke 1998-tól . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 134 168 XIII. KERÜLET
