Budapest. 1943. okt. 27 V . évi. 43. sz. Egyes szám á r a : 70 fill.
BÓKAY JÁNOS két színdarabjából készült „ F e l e s é g " című UFA film főszereplője:
Jenny
Ju
L U I S A F E R I D A és A M A D E O N A Z Z A R I a k é t h í r e s olasz filmszínész, a F E D O R A c. Esperia-film
ÍSPERIA-FIIM
főszereplői
F I L M K A M A R A I S Z A K L A P S z e r k e s z t ő s é g é s k i a d ó h i v a t a'l: V I I . , E r z s é b e t - k ö r ű t 13. I V . e m e l e t . Tel.: 420-796, 426-576. Postatakarékp. csekksz.: 15410. Előfizetési ár: egy évre 35 pengő, félévre 18 pengő.
É V F O L Y A M 43. SZÁM — M E G J E L E N I K M I N D E N S Z E R D Á N — B U D A P E S T , 1943. OKTÓBER HÓ 27
Közgyűlést tartott az Országos Magyar Mozgóképipari Egyesület 1
V a s á r n a p délelőtt tartotta az O r s z á g o s Magyar Mozgó k é p i p a r i Egyesület harminc harmadik évi rendes közgyűlé !
Padányi
sét. A közgyűlést, amelyen az érdekeltek szinte teljes szám ban megjelentek, Padányi Gu lyás J e n ő elnök nyitotta meg hosszabb beszéddel.
Gulyás Jenő elnöki
Bevezetőjében hangoztatta, hogy az első elnöki jelenté sében nem sok eredménnyel dicsekedhetik, de ez az ö t ö dik háborús esztendőben t e r (mészetes jelenség. A magyan 'filmgyártás betartotta azt az, illemszabályt, hogy háborús 'időben nem illik gazdagad ni, inert á m o z g ó k é p i p a r , egy korában legyártott és sikerrel lepergetett filmjének bevéte léből sem képes, egy követ kező film m e g d r á g u l t előáll.'* t á s i költségeit viselni.. í g y a filmpiac nem gyarapítja, hanem, sajnos, emészti a t ő i kéjét. j
Megállapította, hogy a d r á g u l á s s a l egyidejűleg a film piac belső fogyasztóköre sem gyarapodott és a külső piac is sajnálatosan megszűkült s lennek következtében a ma* Igyar filmexport erősen visz.szaesett. Köszönetet mondott (ezután az elnök a külügymi nisztérium kulturális osztályá nak, a szakmát érintő kül képviseleti jelentések rendel kezésre bocsátásáért és kife jezte azt a kívánságát, hogy ia külügyi és külkereskedelmi h a t ó s á g o k hathatós támoga* fást nyújtva tegyék lehetővé a magyar film zavartalan ex portálását. R á m u t a t o t t arra, hogy a magyar mozgókép-! fipar sajnálatosan nélkülözi a s a j t ó és a bírálat m e g é r t é s é t ,
megnyitója
pzt azonban csak átmeneti je lenségnek tartja. ! — Ügy vélem, — mondotta P a d á n y i Gulyás Jenő elnök — nem felesleges ha néhány szót ejtünk a mozgóképipar tevékenységével kapcsolatban, különösen az utóbbi időben tapasztalható bírálatról, mert •nem tudunk szabadulni az ér-, zéstöl, hogy ezek a nyilvános ság előtt elhangzott, vagy le írt szavak fórészt céljukat té ves-tik. A filmgyártásnak sok á gazdája, sok az ellenőre, ta lán nem tévedünk, ha ú g y v é lekedünk, hogy azok a ten denciák, amelyek nyíltan egy mással szembe kiállni és meg* küzdeni nem tudnak vagy nem akarnak, könnyebbség okából magát a filmgyártást támadd fák, abba a feltevésbe, hogy ezen keresztül kiszemelt e l lenfeleket is gyöngíthetik. — Magyar filmgyártás eb ben a méltatlan helyzetében taemi tehet mást, mint türelem mel várja lazt az időt, amikor végre gyökeresen és lénye gében megváltozik a mozgó kép ügyének egész hivatalos felfogása, közben pedig igyekszik minél t ö b b tanulsá got meríteni a bírálatnak ab b ó l a részéből, amely egyál talában bennünket illet és munkánkra nézve hasznosít ható. — E l v i l e g kénytelenek va
gyunk csodálkozásunkat kife jezni a 'türelmetlenség miatt, amellyel a sajtó egy része a magyar mozgókép ipartól työbb irodalmat, több művé szetet, több erkölcsöt s a jó, ég tudja megmondani még mi 'mindent követel olyan erélyl y e l , amilyet jogosabb pana szok kapcsán ritkán tapaszta lunk. Gutenberg 400 évvel á; cinematográfiát megelőzőeni 'találta fel a sajtót, amelynek t e h á t vahmivel több ideje volt az ő igazi fejedelmének ar irodalomnak szolgálaiára fel készülni- Nem érezzük felada tunknak, hogy m.r kérjük szá mon a sajtó és az irodalom viszonyának hiányait, de sze rényen megjegyezzük, hogy mielőtt a filmből t ö b b irodal mat követelnek, kívánatos vol-\ na legalább ezeket a követe lőző bírálatokat valóban ma gyar írókkal íratni, akik ma guk is eleget panaszkodnak am'att, hogy a sajtóhoz kel lőképen hozzá nem jutnak. P e d i g bizonyosan hívatottabban látnák e l a bírálat szere pét, mint azok a fizetett köz lemények, amelyekjkiel a sajtó n a g y r é s z t megelékszík s ame lyek helyett a filmgyártás százszor szívesebben venné a jószándékú, nevelő magas szempontok szerint m é r ő kri* tikát. Sürgetik a mozgóképipart, hogy hol a falu filmje? m i lyen egyszerű volna visszakér d e n i : hát a falu olvasnivalója ugyan hol van? P e d i g a posta mindenhová elviszi a nyomta tott írást és mennyiségre néz ve elegendő írást nyonitatnak 'ebben az országban. Minden tesetre többet, mint ahány mozit nyitnak, amelyek m é g távolról sem hálózzák be az
p r s z á g o t kellő s ű r ű n , s ezzel is bénítják a m o z g ó k é p g y á r t á s effektusát. Vagy talán jobb a vidéki, különösen á falusi színjátszás? í g y foly t a t h a t n ó k a kérdéseket, dej az eddigieket is pusztán azért tettük, hogy rámutassunk á r ira, milyen igazságtalan a krí-\ 'lika, ha mindezt különös e g y h a n g ú s á g g a l , épen a moz.góképipartól követeli, mely az államtól mindezideig semmi néven nevezendő igazi támo gatást nem élvez, sőt a köz gazdasági élet etető csatornái seni állanak nyitva számára, —' M é g ha jószándékot fel tételezzük is, akkor sem mondhatunk m á s t , mint hogy 'nem tesznek jó szolgálatot a magyar filmgyártásnak, akik (akár tájékozatlanságból, a k á r elfogultságból csak elítélő Szavakkal kísérik a működé sét, Hangoztatta ezután, hogy ímeg van 'győződve a magyar filmgyártók jószándékáról és jáldozatkézségéről s ezért to'.vábbra is keresni fogja a m ó dokat és eszközöket, melyeik kel jeredményesebben állíthat j á k a magyar gondolat szol g á l a t á b a a filmet. — Meggyőződésem — foly tatta az elnök — hogy ennek' az útnak e g y e l ő r e egészen (az elején járunk. Ott valahol, ahol irodalmunk Kazinczy idejében tartott, akinek lel k e s e d é s e és féltő gondosko d á s a kellene, hogy bírálóink lés ösztönzőink lelkét áthassa. Mert a magyar filmgyártás m é g nélkülözi államszereteté nek és megbecsülésének azt a melegét, amely nélkül minden művészet sorvadásnak indul na. Ugyan hol volna színját szásunk, a Nemzeti Színházak
'és a Színművészééi Akadémia nélkül. Milyen volna, a zene kultúránk, az Opera és a Ze neművészeti Főiskola híján? Festészetünk és szobrászatunk Vájjon virágozriék-e, ha az á l l a m nem tenne m e g r e n d e l é jseket és nem vásárolna. — Igazságtalan és felülejíes Ítéletre v a l l , h a a b í r á l a t ja magyar filmgyártás e g é szétől remekeket v á r e l , hol ott tudnivaló, hogy az irodai inunk művészeti és zenei terWés egésszé sem remekelhet. Negyven magyar filmből ö r ü l n é n k , ha évente, hogy négynek rendezőjéről elmond hatnánk, hogy remekelt. H ú s z r a szívesen szeretnénk Visszaemlékezni s a többi t i zenhattól csak annyit kíván hatunk, hogy ne rontsa az íz lést. M á s t é r e n is jeíz a hely zet, amelyet m i igyekeztünk S állandóan igyekszünk is (megközelíteni. Elérni csak ak k o r fogjuk, ha lesznek szín házaink, amelyek áldozattal is {állandóan képesjek műsoroi; tartani, magas művészi igé nyekkel számoló filmeket s ez-i á l t a l azoknak közönséget be ívelni; ha az állam nem vá molja, hanem támogatja a kulturális szempontból értékes törekvéseket, ha nagyjaink és nagy gondolataink tiszteletére |nemcsak könyveket nyomát, szobrokat faragtat, képeket festet,, ó d á k a t írat, és himnu szokat szereztet, hanem az 'alkotó szellemet anyagi és 'egy'éb nyűgeitől lehetőleg tel jesen felszabadítva mozgóké peket is rendeztet; ha moz g ó k é p e k megteremtésére irá n y u l ó szellemi alkotó munka |egész vonalán gondoskodik a tanításról, nevelésről és gya korlatról s általában nem csak bírál, hanem jutalmaz is, m é g p e d i g hatásosan, vonzó ;módon. Büntetéssel elkedvetlenítéssel, kártokozással csak azt érhetjük e l , hogy annak 'is elmegy a kedve a film gyártástól, akinek módja vol na hozzá. — A körülmények ú g y ala kultak, hogy pillanatnyilag nem számíthatunk arra a szerepre, amelyet Velence be tolt a nemzetközi filmbemu tatók és versenyek terén. So>ha vissza nem térő alkat' 'mát mulasztunk el, ha min dent el nem követünk, hogy a magyar filmek számára ha ladéktalanul, nemzetközi vi szonylatban pediglehető leg gyorsabban Budapestét szer vezzük megecélraDíjat, k i
tüntetést, jutalmat, anyagi (előnyt, munkalehetőséget, m ű termet a jobb filmek s az (eredmény biztosan nem f o g (elmaradni. Mély tisztelettel hívom erre fel a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisz ter árnak, valamint a széi kesfőváros polgármester urái inak figyelmét. — Említettem m á r , hogy íróink, műkrítikusainlk híva tott bírálatától, irányításától nem tartunk, s ő t egyenesen
igényeljük és sokszor nélkü lözzük. A filmgyártásra vo natkozó sok üres és hozzá nem értő nyilatkozat között mindig elgondolkozunk a szellemi élet igazi vezetőinek megnyilatkozásain, mert ezek ből a lelkiismeret szavát lérezzük k i . í g y nagyon jel lemzőnek tartjuk Tamási "Áronnak azt a n e m r é g megje lent őszinte vallomását is, amely sokkal t ö b b emberre ráillik, semmint g o n d o l n á n k :
j A lélek és szakértelem összeesküvése nélkül filmet nem^lehet csinálni § »A mai magyar filmekről nem tudok kielégítő vé leményt mondani. Ritkán já rok mozgószínházba. Ennek; (az az oka, hogy amikor nagy ritkán mégis elmegyek, nem találom kedvemet benne s emiatt jóidéig újból távol, (maradok. Nagyon rossz mód szer .ez, mert ilyen formán bi zonyára éppen a jó filmeket 'mulasztom el. Hallomásból s a hivatottak írásaiból annyit tudok, hogy panaszkodnak a magyar filmekre. H a kifogá 1
sokat komolyan veszem, ak k o r azt kell gondolnom, hogy ia hivatalos befolyás nem 'használ a filmgyártásnak. Le hetséges azonban, 'hogy a sa játos képzelő e r ő és a művé szi meggyőződés használna. A z t gondolom ugyanis, hogy a film is művészi alkotás. (Ilyet az élet és a szakérte* lem összes művésze nélkül nem lehet csinálni. — H á n y a n lehetnek makacs szidalmazóink közt olyanok, akik fatális véletlen folytán
mindig éppen a jó filmeket mulasztják el s akik a ma gyar filmgyártás barátaivá válnának, ha végig kisérhet nék fejlődése útját. De vall juk azt is, hogy a lélek és szakértelem összeesküvése nélkül filmet nem lehet csi nálni, msr£ a film igenis mű vészi alkotás. — Ezen a 'téren a d d i g is lépni szeretnék egyet, amig a filmügyek ápolásával, rég várt gyökeres változások be nem állanak. M i v e l ú g y taJ Ipasztaljuk, hogy a szó j ó éa igüzi értelmében vett irányig tást a szétágazó hatáskörök) útvesztőjében nehezen kapjuk* meg, választmányunk határo zataképpen lektorátust szer vezünk magunknak s ezzel is meg akarjuk könnyíteni és egyszerűsíteni a hatóságok munkáját, mellyel szöveg-, könyveinket elbírálják és a kivitel számára megszűnikLektorátusunk tagjaivá hiva tott férfiakat kérünk f e l , akiknek tapasztalata,, t u d á s a , ízlése és tekintélye sok leseti ben könnyebbé teszi majd a i ' döntést. — Véget akarunk vetni m á r
Jelenei a »Szerencsés F i ú « c í m ű E s p e r l a f ű m b ő l (Silvana J a c c h í n o és C a r l a Campanini)
jegyszer annak a tarthatatlan! állapotnak, mely nem méltói sem az időkhöz, sem hozzánk/ Áradozva dicsérni a külföl d i filmek szépségeit és m e részségét, de megtagadni m é g a lehetőségét annak, hogy a magyar film ugyanezt tehes-t se: nem tiszta játék. Legyen' egyszer m á r vége annak a konzervativizmusnak, amely nincs kímélettel egy g r ó f r a , iha némiet s nem aggódik a •a papi palást tisztasága és te* kintélye miatt, ha francia szí nész viseli. De legyen vége; annak az üres buzgólkodást nak is, amely sorskérdésekbej való mélyedést követel, fel t é v e , ha az a sors nem nap* jaink sorsa és szociális hr.la-i dást szajkóz, de csak aédig, míg a magyar élet szociális problémáit messze elkerüli, — A magyar film érzi hi* vatását, felkészülten várja a; szellem embereit és színésze ink legjava m u n k á j á t — min dent megtesz, amit, a maga hatáskörében megtehet, azok közt a határok közt, amelye' vket a gazdasági' erők számá ra meghagynak. Mert önért zetesen hangsúlyoznunk kell, hogy feladatunknak érezzük} [gazdasági erőnk, felszerelése-, ink, tapasztalataink s lehetői leg tőkéink megőrzését is> azokra az időkre, amikor a verseny még erősebb lesz ési nem csak magunknak, de az; országunknak így vélünkj legjobban szolgálni. Nem köv
(Siker), Güttler Antal (Pa^ iatinus film xitóda), Haiász A
j
Titkári Padányi Gulyás Jenő ez u t á n felkérte Lasetzky F r i jgyest a titkári jelentés ismer tetésére. A titkári jelentés részletesen beszámolt az ér eseményeiről, rámutatott a magyar filmgyártás külön böző n e h é z s é g e i r e , . í g y a for gatókönyvek előzetes felül vizsgálását végző miniszter iközi bizottság munkájának hi báira, az előzetes könyvcenz ú r a és az utólagos képcen zúra szempontjai között fel m e r ü l ő különbségekre, ame lyeknek szintén a gyártók ér zik a hátrányait. Ismertette a jóformán napról-napra nőnövekvő gyártási terheket, a műteremelosztás kérdésében az O r s z á g o s Nemzeti F i l m Ibizottsághoz benyújtott em lékiratot és hangsúlyozta^ hogy feltétlenül szükséges a mozgóképszínházak számának emelése, ami nagyban meg erősítené nemcsak a f i l m g y á r -
Jenny Jugo, a „ F e l e s é g " löszei- epiője k ö z e l m ú l t b a n félórácskát Budapesten volt. P á l y a u d v a r o n Schuchmann igazgató üdvözölte Ziömbös magyar szempontból, hogy a remélhetően nemso k á r a a felemelkedő s o r o m p ó k m ö g ö t t életerős, állóképes mozgóképipar áll-e, vagy ped i g az erejét és kedvét vesz-í tett t á b o r , mely könnyű p r é t dájává válik az első idegen; portyázónak, aki erre. téyed. Befejezésül kijelentette, hogy munkatársaival együtt az E g y e s ü l e t erejét a várhatót küzdelmekre meg akarja őriz-i n i , tekintélyét mind küjsőy m i n d belső viszonylatban n ö velni, a bajtársi jóviszonyt a testvéregyesülettel t o v á b b r a is; á p o l n i és a szükségszerűen! jelentkező érdekellentéteket okosan lokalizálni.
jelentés jók, hanem a filmkölcsönzők .anyagi helyzetét, viszont egy általában nem csökkentené a meglévő mozgóképszínházak jövedelmét. Ismertette 'ezután ia filmexport terén felmerült (nehézségeket, a társegyesület tel az .amétaügyben folytatott tárgyalásokat, a különböző miniszteri rendeletekéit, a ma gyar sajtó kritikai működé sét, az elmúlt évben Buda pesten megtartott Nemzetkö zi Filmkamarai főtanácsüléa [eseményeit, a nyersanyagénál \tás kérdését, továbbá a film-, s z a k m á t érdeklő személyi hí-t reket és az egyesület műkö désére vonatkozó statisztikai adatokat. i A titkári jelentés után a pénztári jelentést és a s z á m vizsgálók jelentését ismertet itek', akiknek a közgyűlés a 'felmentvényt megadta, majd 'megállapították az 1943—44. évi költségvetést. Ezután került sor a választ
;
mány, a fegyelmi, a számVizsgáló és a j á r u l é k m e g á l l a pító bizottságok megválasz tására. A választmány rendes tag jai lettek: Barla László (Mes ter f i l m ) , Castiglione Henrik
A jegyeimi bizottság elnö ke Castiglione Henrik, ren des tagjai Bajusz P é t e r , Bar na Tibor, Görgényi Sándor, Hamza D . Ákos, póttagjai Mózer Endre, Szemerjay Dé nes, Javorniczky József letlek. , A számvizsgáló bizottság tagjaivá Matolay K . Gézát, Nagy Máriát és Walter T i bort választották meg. A járúlékms gállapító bi'zottság tagjai: Hausz Mária, Nagy Béla és Hauser Béla lettek.
Indítvány a sérelmes rendeletekről, a záróráról és az új moziengedélyekről :
A szavazás után Erdélyi István ügyvezető elnök hoszfszabb beszéd keretében meg indokolt, négy pontból állói indítványt terjesztett a köz gyűlés elé, amelye követkgzőképen hangzik: / Utasítsa a közgyűlés az e l nökséget, hogy megfelelően előkészített emlékiratot jut hasson el a Nemzeti FilmbiVottsághoz, valamint egyéb il leték: s kormánytényezőkhöz. A z e mlékiratban mutasson rá az érdekképviselet azokra az akadályokra, amelyek a ma<|gyar filmgyártás komoly fel adatainak elvégzés éhen akadá;lyozzák és létét veszélyezte tik. Egyben terjesszük elő a következő k í v á n s á g o k a t : ' 1. Helyezze; a kormány ha tályon kívül azokat a rendel kezéseket, amelyek a magyar f i l m g y á r t ó vállalatok életké pessé tételét és fejlődését aka dályozzák. í g y : azt a tilalmat, mely szerint magyar filmgyártó vállalat mozgóképszínházban érdekeltséget nem vállalhat; a
azt a tilalmat, mely sze rint magyar filmjeinkkel (együtt külföldi filmeket nem jadhatunk el a mozgóképszínháztulajdonosoknak, továbbá, a maximális amétakulcs megállapítására, a minimális részesedés k i kötésére, valamint
; a szakmai járulék- szedé sére vonatkozói tilalmakat. \, 2. Gondoskodjék a kor m á n y a r r ó l , hogy a jelenleg fél 10 órában megállapított mozgószínházi záróra leg alább egy órával kitolassék, a kávéházak, mulatóhelyek és egyén szórakozóhelyek min tájára. 3. Gondoskodjék a kor m á n y a r r ó l , hogy a főváros ban és M a g y a r o r s z á g e g y é b városaiban a nagyközönség igényeinek megfelelő számú 'és a fejlettebb nyugati or szágok számarányával lépést tartó, elegendő mozgószín házi engedélyt adjanak ki. 4. Gondoskodjék a kor m á n y a r r ó l , hogy célszerű i n tézkedésekkel, mint amilyenek az adó elengedése, renfikívülh helyár emelések engedélyezése, stb., a magyar filmgyártó válla'átoknak lehetővé tegye, hogy művészileg értékesebb és nemzetközileg jelentéke nyebb nagy filmeket produ kálhasson. Javasolom továbbá, hogy a társegyesüiettel való t á r g y a lások útján vezessük be a filmszakmába az állandó ár indexet, melyhez mind a knozihelyárak, mind a filmkölcsöndíjak havonta hozzáiga zíthatók legyenek. A z árindex kulcsát minden hó elsején az állami Hunnia F i l m g y á r és
és ünnepnapokon másfél órá ban állapítsák meg. Erdélyi István indítványát a közgyűlés e g y h a n g ú l a g e l fogadta. A z indítvány hoszszabb indokolását lapunk m á s helyén közöljük. • Padányi Gulyás Jenő el n ö k ezután köszönetet mon dott a résztvevő tagoknál' megjelenésükért, majd a köz g y ű l é s t berekesztette.
a Magyar F i l m i r o d a , a íé^nyíleges gyártási költségek ala kulása szerint, állapítsa meg. Ugyancsak javasolom, hogy kéressük meg a társegyesüjptjet abban az irányban, hogy faz átmeneti időre az előadá sok számát o l y m ó d o n sza poríthassák, hogy azok idő t a r t a m á t azj eddig szokásos 2 •óra helyett legalább vasár-
A hopponmaradi menyasszony (Megálmodtalaki A robot filmfelvevőgép Egyes külföldi híradások szerint újfajta filmfelvevőgéppel kísérleteznek az egyik hadviselő államban. Érdekes s é g e , hogy rádióhullámokká', távolból irányítható. A távol elhelyezett adókészülék gomb nyomásra rádióhullámokat bo csát k i , mire a gép villany motorja működésbe jön és pergésbie hozza a filmet. Ujabb g o m b n y o m á s és a mo tor megáll, a zár leifedi a len
Simor és Páger: Kettesben
MIT HOL JÁTSZANAK A cirkusz
Anyámasszony A pék
Flórián
hősei
Tinódi
felesége
A szerelem A varieté
\
Anna
jogán
BUDAPESTEN
Láthatatlan
k a t o n á j a Kamara
bilincs
Magyar kívánsághangverseny
Barlang Corvin, Kaszinó Alkotás i
Alomkeringő Botrány Családunk szégyene Csalódás Csavargók Denevér Dédé Egyetlen éjszaka Egy szerelmes n y á r Emberek a havason
Turul Scala Vitéz Beleznay,
Feleség Hamupipőke Házassággal kezdődik lg lói d i á k o k Kettesben Két asszony . , ' Két boldog ember v
l
Erzsébet űsbuda Adria, Béke, Budai Apolló, Damjanich, Glória, Körönd, Kullúr, N é p , Otthon, Rákóczi, Szivárvány, T ú r á n , Zuglói Uránia Belvárosi ., Éva, N é p s z í n h á z Ráday Oinnia Józsefvárosi, Nyugat Diadal
Baross, Délibáb, Ipoly Pest
Megálmodtalak
Átrium, Nemzeti A p o l l ó , Szittya
Méltóságos
Nap
Capilol
csillagai
csét, a felvétel befejeződött. De beállítható a gép úgy is, hogy bizonyos idő, illetve filmszalaghossz után magától kapcsolódjék k i . A robot-film felvevőt távolból irányítható felderítő repülőgépeken akar ják használni. A gépeken nfem ülne ember, hanem szintén rádióhullámok vezetésével re pülnének ellenséges teriilet fö lé. Ott a robot-filmfelvevővel mozgóképfelvételeket készíte nének az állásokról.
kisasszony
Mintaférj
Mesevár
Münchhausen
Rádius
Negyedíziglen
Tisza
Orient
Bethlen, Csaba, Duna, Ujbuda
expressz
Pista
tekintetes
Régi
keringő
úr
Andrássy, H a z á m , Hunnia, Kristály, Maros, Palota, Plulo, Tátra, Ugocsa Korona,
Petőfi
Rettegés
Székely
Sziámi
Deák, K o r z ó
Szudáni Tokaji
macska szerelem aszú
Attila Homeros
U t i k a 1 a 11 d
Fórum
Varieta
Toldi
'
Csevegés a társaságbeli úrifiúval, a harcterei járt katonával, tehetséges énekes sel, aki első volt a legutóbbi- kamarai vizsgán Néhány h ó n a p p a l ezelőtt, mi kor az »Éjjeli Zene« c. film felvételei befejeződtek, a gyártás vezetői szükebbkörü vacsorára gyűjtötték össze a szereplőket. Talán nem is vet ték jónéven, hogy egy-két produkción kivüli vendég is belepillantott abba a kedves és bensőséges ö r ö m b e , amely a sikeres munkát ezzel az intim ünnepséggel zárta. Bevallom, részemre éppen (ez a jellegzetes hangulat volt a legértékesebb. A film sze replői nagyrészben 15—20 •éves fiatalból állott. — Va csora u t á n a türelmetlen fia t a l s á g egy nyekergő gramafon alig hallható muzsikájá nál is r a g y o g ó szórakozást talált, m i g mi, az idősebbek!, a magyar filmgyártás jelen jét és múltját hánytuk-vetett ü k meg. í A Hunnia »vezér«-ét ültük ikörül s a legkomolyabb vita közepette, egyszerre csak asz talunkhoz rohant a táncolók közül egy fiú meg egy leány s közrevéve a hatalmas vezér igazgató urat, cuppanós pu szit nyomtak két orcájára. Az t á n , mintha mi sem történt volna, jóízű nevetéssel viszszaladtak a táncolók közé. Ebben, a kis mozzanatkan benne volt a film fiataljainak minden ösztönös öröme és igyekezete, de benne volt az \egész est hangulatában az is, hogy a film irányítói igenis 'bensőséges szeretettel és fi gyelemmel kutatnak áj tehet ségek után. Most Görgényiné produk ciójában t ű n t fel egy fiatal t e h e t s é g , a neve: Sáfrány Im re, aki a film ú j , nagy Ígé retének látszik. A Filmkamarában a napok ban vizsgázott t ö b b mint 20 fiatal. Amint értesültünk, a 'férfivizsgázók közül Sáfrány Imre kitűnő eredménye jogojsít a legszebb reményekre, s [közmegelégedésre őt tartották jlegjobbnak a bizottság tagjai. JEnnyi j ó referencia után ke restünk alkalmat az ismeret s é g r e s a Kamara egy csen desebb szobájában beszélge t ü n k el a jómegjelenésű fiatal emberrel. (Külsőleg
Halász
Gézára
emlékeztet.) Jóllehet egy kis próbaéneklést is csináltatunk vele interjú alatt, szavalattal együtt, mégis az alap érdekel legjobban-Úgyanis mint hallot t u k , a vizsgázók egy része ál talános intelligencia szempontjából kifogásolható, meg lehetősen ritka esetben üti, meg azt a nívót, amilyen sok o l d a l ú s á g o t és intelligenciát ez a pálya feltétlenül meg kíván. Sáfrány Imre természetes nek találja, hogy máról-holnapra foglalkozást vált. Jelen leg banktisztviselő. Ne.m tart ja összeférhetetlennek, hogy állásának m e g t a r t á s a mellett, filmszínész legyen. Éppen olyan természetes íez is, mint ahogyan szám talanszor énekelt a refor mátus templomban, yagy ha zafias előadásokon. Kelleme sen lep meg bennünket, hogy a jósvádájú fiatalembernek milyen szerény és halk' a modo ra s méginkább az a bejelen tése, hogy az érettségi bizo
nyítványa is szín jeles. De megállta helyét a fronton is, ahol mint páncélos-zászlós tett eleget hazafias kötelességének. E g y i k előkelő pénzintézet nél reprezentatív állást tölt be olyan beosztásban, ahol a biztos fellépés és a kellemes külső szükséges ajánlólevél. Amint mondja G ö r g é n y i Béláné produkciójában készült »Három kérő« c. filmnovellá ban kapta első főszerepét. A darabot Babay József írta (a h á r o m k é r ő : Rajczy Lajos, Pethes Sándor és Sáfrány Im re). A szép leány (Bordy Bella) kérői közül az első óriást, a m á s o d i k bűvészt, Sáfrány Imre pedig az álom huszárt jásszá. Természetesen ő hódítja meg a leány szívét* Azóta, hogy elsőízben el beszélgettünk, néhányszor ta lálkoztunk is. Következetessé ge, pontossága és ú r i maga t a r t á s a mindenesetre predesz finálja arra, hogy komoly mű vész lehessen. Mert hitünk az, hogy a művészet — bármely
művészet legyen is — nem bohémkedés, hanem nagyon komoly munka, amely teljes értékű embert kíván. Kérésünkre szép halkan Ba bay József Versére írt dalt fs eldúdolja: »Nyisd ki édes, szíved abí [lakát Engedd be rajta szerelmes [dalom, Szegény vagyok és mást [nem adhatok, Csak hü szívet édes Angya llom. « ,(A zenét dr. Balázs G y u l a szerezte.) Megtudjuk azt is, hogy R ó zsahegyi növendéke volt, 27 éves. A kisfilm producere egy társaságban hallotta énekelni és vállalta a felelősséget egy új karrier elindításában. — Mit érzett a felvevőgép lelőtt? — kérdezzük. — Bizony e l f o g ó d o t t szívvel léptem á t a Hunnia szinkrontermének küszöbét, mert an nak ellenére,, hogy .már hang lemezgyárban énekeltem, érez tem, hogy ez egészen m á s , itt ha lehet ,még többet kell pro dukálnom. — Nem volt különös szembenállni a felvevőgéppel? •— Nem könnyű dolog min d i g azt érezni, hogy minden o l d a l r ó l fényképezik az em bert és amellett, hogy t e r m é szetesen kell viselkedni, mégis minden mozdulatra vigyázni k e l l . Első pillanatra ú g y érez tem, hogy minden idegszálam megfeszült, mint kint a fron ton, légitámadás alkalmával, amikor azt éreztem, nem biromí t o v á b b , de valami titkos e r ő ösztönzött a kitartásra és amikor az i d i l l i kis ház abla kában dalom hívó' szavára megjelent Bordy Bella, köz vetlen mosolyával és minden kit megejtő bájával, az ő biz t a t ó mosolyát és gyakorlott s á g á t látva, elmúlt minden lámpalázam. — Remélem, a mikrofon kevésbbé volt idegen? — Felvillant előttem első mikrofon-szereplésem a g ö döllői jamboree-en, ahol mint kiscserkész m á r mikrofonba énekeltem. M á r akkor minden vágyam az volt, hogy széle sebb körben is bemutatkoz hassak', szerepelhessek és bí zom abban, hogy igyekezettel, erős akarattal, hittel és nem utolsósorban becsületességgel nem elérhetetlen az, hogy megismerjenek és talán egy kicsit meg is szeressenek. (Gyimesy Kásás
Ernő)
A magyar filmszakma igazi helyzete Erdélyi István dr. beszéde az O M M E közgyűlésén Erdélyi István ügyvezető, elnök az OMME közgyűlésén {az alábbiakbán indokolta meg a közgyűlésről szóló beszá molónkban már ismerteiéit, 'indítványait : Tisztelt
Közgyűlés!
N a p j a i n k egyik l e g k ö z é r d é k ű b b k é r d é s e a f i l m é s k ü l ö n ö s k é p e n a (magyar f i l m . A k é r d é s a f i l m s z a k m a tagjain túlontúl érdekli a napi sajtót éppúgy, m i n t a hivatalos h a t ó s á g o k a t Sajnos s z a k m á n k egyes k é r d é s e i e l f e r d í t e t t k é p b e n k e r ü l n e k ezek elé a tényezők elé és hibás képet alkotnak maguknak ezekről a kérdésekről. Azt; hiszem közel fogok j á r n i az igazsághoz, h a annak a g y a n ú m n a k adok kife jezést, hogy a f i l m és k ü l ö n ö s e n a rnagyar f i l m i r á n t i rosszindulatnak, — vagy l e g a l á b b is t ú l m o s t o h a m e g í t é l é sének — e l s ő s o r b á n az az oka, hogy a mozgószínhází előadások általában túl zottan nagy látogatottságnak ö r v e n d e nek, ami azt az optikai csalódást ered ményezi, mintha itt egy rendkívüli ü z l e t i k o n j u n k t ú r á n a k ö r v e n d ő és en nek e l l e n é r e is s i l á n y m i n ő s é g ű á r u t p r o d u k á l ó f i l m s z a k m a m ű k ö d n e , ame l y i k hatalmas profitot v á g zsebre és nincs szíve ahhoz, hogy j ö v e d e l m e
a r á n y á b a n m i n ő s é g i filmeket p r o d u káljon. Ezt a beállítást sajnálatos módon 'alátámasztja a filmszakma másik ága inak* a f i l m s z í n h á z t u l a j d o n o s o k n a k egy hangos csoportja, amely állandóan a filmesek m o h ó é t v á g y á r ó l é s a f i l m szakmai j ö v e d e l e m elosztásának, a f i l m k ö l c s ö n d í j rendszernek az ő k á r u k r a f e n n á l l ó h i b á i r ó l és a r á n y t a l a n s á g a i r ó l panaszkodik. Minthogy' újságírók és mozisok töb'ben vannak, mint filmgyárlók, ezen k í v ü l j o b b a n is r á é r n e k a k ö z v é l e m é n y n e k i l y e n , r é s z b e n j ó h i s z e m ű , de e g y o l d a l ú i n f o r m á l á s á r a , ennek k ö v e t keztében oly erősen meggyökeresedetl a f i l m s z a k m a á l l a p o t á r ó l ez a h i b á s m e g í t é l é s , hogy i m m á r a k á r t é k o n y propaganda a k ü l ö n b ö z ő vonalakon! k e z d i megteremteni a maga á l d a t l a n g y ü m ö l c s e i t Éppen ezért feltétlenül s z ü k s é g e s n e k tartom a magyar f i l m gyártók érdekképviseletének közgyűlé sén t á r g y i l a g o s j e l e n t é s b e n b e s z á m o l n i a s z a k m a g a z d a s á g i h e l y z e t é r ő l és ja vaslatokat tenni a s z ü k s é g e s i n t é z k e d é s e k r e . Ü g y érzem, hogy kötelesség m u l a s z t á s t k ö v e t n é n k el, h a n e m p r ó b á l n á n k ineg s ú l y o s h e l y z e t ü n k ö n ja v í t a n i és a h a m i s b e á l l í t á s o k k a l szem b e n a t á r g y i l a g o s , v a l ó s á g o s helyzetet feltárni. ;
A magyar filmszakma gazdasági helyzete A filmszakmai jövedelem elosztásáhak f ő b b adatait b á t o r vagyok k ö zölni annak m e g j e g y z é s e mellett, hogy adataimat a k ö t e l e z ő a m é t a dlá vont m o z g ó s z í n h á z a k a m é t a j e l e n t é s e i alap iján, a kisebb m o z g ó s z í n h á z a k n á l pedic m i n i m á l i s b e c s l é s a l a p j á n vettem feí, míg a f i l m k ö l c s ö n d í j a k r a vonatkozó adatokat az E g y e s ü l e t ü n k b e b e n y ú j t o t t r é s z l e t e s és pontos f o r g a l m i k i m u t a t á s o k b ó l á l l a p í t o t t a m meg. Ezek szerint az 1942. j ú l i u s h ó 1-től 1943. j ú n i u s SO-ig eltelt év alatt a h a z a i m o z g ó s z í n h á z a k mintegy 90,000.000 p e n g ő bruttó bevételt értek el. Ebből az összegből forgalmi, v i g a l m i és * H o r t h y Miklós R e p ü l ő alapi a d ó r a 13,500.000 pengőt fizettek be. Állami egyenesadókra 2,000.000 pengőt fizettek. Közérdekű juttatások címén mintegy 3,000.000 pengőt fizettek k i . A mozgószínházi vál l a l k o z á s o k b a n tőkével, vagy tényleges k ö z r e működéssel részt nem vevő, ú g y n e v e z e t t r á \ akasztott, engedélyes Átvitel: 18,500.000 p e n g ő
. Áthozat: 18,500.000 p e n g ő társak részére pedig mintegy 5,000.000 pengőt fizettek k i , vagyis az említett 90 miliós be vételből közvetlenül ' összesen: 23,500.000 pengőt fizettek a mozgószínházak közteherképen, n e m b e s z é l v e a m o z g ó s z í n h á z a k alkalmazottak kereseti a d ó j á r ó l és szo c i á l i s t e r ű é i r ő l , ú g y s z i n t é n az ú g y n e vezett r e n d ő r i e n g e d é l y d í j a k r ó l és j ó lékonycélú átalányokról. Ugyanezen idő alatt a mozgószínházak filmkölcsön-i díj és járulékai címén 25 és fél millió p e n g ő t fizettek k i a f i l m v á l l a l a t o k n a k , amely összegből a forgalmiadó 1 miliő 200.000.— pengőt tett k i . Ezen össze get a k ö l c s ö n d í j a k b ó l l e v o n v a és az á l l a m i k ö z t e r h e k h e z h o z z á a d v a meg állíthatjuk, hogy az állami közterhek Összegszerűen már az elmúlt szezonban is meghaladták a magyar filmgyártók és filmkereskedőknek fizetett összegeket: A filmkereskedelemnek jutó nem egészen 25 millió pengőből, ugyan ezen i d ő alatt, vállalataink forgalomba-' hoztak 51 darab magyar filmet és 103 külföldi filmet," ezeknek az előállítási, költsége a következő: 51 magyar film át-i lagosan 280.000.— p e n g ő gyártási költ séggel és 60.000,— pengő forgalomba^ 1
hozatali költséggel összesen 17,500.000 p e n g ő ; 103 külföldi film átlagosan 20.000.— p e n g ő lizensdíjjál, összesen 2,060.000.— pengő. Ugvanezen filmek kópiakészítési, oenzúráztatási és premier reklámozási, valamint amétaköltségei f i l menként 20.000.— pengő, összesen 2,060.000.— p e n g ő . Vagyis a magyar és k ü l f ö l d i f i l meknek b e s z e r z é s i k ö l t s é g e kitett őszszesen 21,600.000.— pengőt. A be folyt b e v é t e l e k b ő l t e h á t n e m egészen 3 millió p e n g ő volt az az összeg, mely b ő l a magyar filmgyártó és filmköl csönző vállalatoknak házi rezsijüket és h a t ó s á g i k ö z t e r h e i k e t kellett előte remteni és t e h á t ez \az a bruttó őszszeg, amelyből 27 g y á r t ó cég és ennél j ó v a l nagyobb s z á m ú k ö l c s ö n z ő cégbek kellett megélni és tőkéket tartalé kolni. Ezek a számok m i n d e n n é l jobban bizonyítják, hogy az úgynevezett nagf konjunlíiúra idején a magyar film gyárlókhoz a filmszínházak bevételeiből olyan kevés jövedelem jut el, hogy e b b ő l a m a g y a r f i l m g y á r t á s fejlődé sét b i z t o s í t a n i l e h e t e t l e n s é g . H a a r r a gondolunk, hogy ez év júli usa óta a mozgíószínházak szá zalékos közterhei megkétszereződtek,a magyar filmek e l ő á l l í t á s i k ö l t s é g e pe d i g a tavalyi 280.000.— pengős á t l a g r ó l m á r i s 400.000.— p e n g ő s á t l a g o s k ö l t s é g r e emelkedtek, ú g y megállapít hatjuk, hogy filmgyártásunk máris fel jutott egy olyan válságos belyzethiez, amelyikben gyártóink kénytelenek más szakmák felé orientálódni és közel ál lunk ahhoz, hogy filmmütermeink, me lyek m é g néhány h ó n a p p a l ezelőtt a gyártók ostromának voltak kitéve, /fői videsen elnéptelenednek. Ez! a gazdasági helyzet. A m á r enge délyezett filmek utólagos betiltása, az előzetes cenzúra túlzásai "és a napi saj tó állandó támadásai, amelyek a ína|gyar filmgyártókat immár egyéni tisztessé gükben is érintik, elegendő okul szol g á l n a k arra, hogy épp a legjobb g y á r tótársaink hagyják itt elkedvetlenedve a küzdőtereket.
Viták a filmkölcsöndíj körül í A felsorolt bajokon kívül m é g egyéb elkedvetlenítő jelenségekről is be kell számolnom. A szakma keretén belül, a filmek kölcsöndíjainák kialakulása k ö rül m i n d i g voltak panaszok, hot a mo zis, 'hol a filmes oldalról. A pilla natnyilag előnyösebb helyzetben levő fél iparkodott a szerződéskötésnél előnyeit kihasználni, amit a másik fél viszont kereskedelmi ügyességével ellensúlyozott. H a valaki nem volt e l é g ü g y e s , az e l hullott, aki pedig t a r t ó s a n előnyös hely zetben volt és emellett kellő ügyessége
és szakértelme is megvolt, az meíg. ciók, — mint amilyen például a Tízpa 1000—1500.— pengő körüli kölcsöndí 'gazdagodott. A keresztény filmszakma rancsolat, az Aranyláz, és a Ben-Hur jat fizetett. H a figyelembe vesszük, első dolga volt megalkotni egy olyan volt, továbbra is 50, sőt 550/o-ost köThogy 'az ilyen kölcsöndíjú filmekből leg csöndíjat kaptak. rendszert, amelyikben a gazdaságilag alább kettőt kellett egy műsorban le gyengébb fél Hathatós védelmet nyerA hangosfilm bevezetésével a filmek játszani, akkor nem csodálkozunk azon, ha előállítási költsége nagymértékben emel ez időben a kis mozisok fix fijmUőlcsönfen és ne kelljen elpusztulnia. A Pari kedett, viszont a mozgószínházak meg díja évi átlagban rendszerint meghaladta tásos Áregyeztető Bizottság, amely h i szabadultak a nagylétszámú zenekarok d premier és vidéki mozgószínházaknak vatását jól tölti be olyan intézmény, (rezsiköltségétől és így a kölcsöíidíjkul450/o-os átlagos améta kölcsöndíjkulmelyet más nyugati országok filmszak csot ismét vissza lehetett helyezni ere csát, egyes műsoroknál pedig elérte a m á j a is méltán irigyelhet tőlünk. deti állapotába. így alakultak k i a pre 60, sőt 80 százalékot is. Mégis azt kell tapasztalnunk, hogy mier színházak részére a 45—50o/ kö a kismozisok egy része a hatóságilag A fix kölcsöndíjak terén gyökeres vál zötti hangosfilm kölcsö|ndíjak, a vidéki tozást hozott az 1935-ben, hatósági kötelezővé tett améta rendszer ellen ha mozgószínházak részére pedig a gyen kényszerrel, bevezetett egy sláger ját dakozva — ahelyett, hogy vélt igazával gébb filmekre 40, a közepesen jó f i l szási rendszer, amikor is a premier ehhez a valóban illetékes és szakszerű mekre 45, s a rendkívüli produkciókra filmszínházak szükségletéhez igazjódó 'fórumhoz fordulna, — minden m ó d o n áz 50o/o körüli kölcsöpdíj kulcsok. filmbehozatal nem csökkent, viszont a hangulatot teremt a szakma másik á g á kismozik filmszükséglete egyszeriben Ugyanezen idő - alatt a budapesti má val szemben és a hatóságok egyoldalú csaknem, a felére szállt le. E z a kismosod- és harmadhetes mózgószínházak két informálásával oly intézkedéseket sür zis kategória a csökkent kereslet elő és három slágeres műsorokat játszottak, get k i , melyek a mi a m ú g y is gyen-< nyeit teljes mértékben kihasználta és aminek következtében a kis mozik film ge egzisztenciánkat nyirbálja meg. M i n ilyenformán a filmkereskedelem súlyos kereslete felülmúlta a filmpiac kínálati denesetre agitációjukkal annyit máris el kölcáöndíj kieséssel dolgozott. Ez a oldalát. Ezért a fix filmkölcsöndíjak értek, hogy a szakmai munka baráti helyzet ennél a kategóriánál ma is fennmeglehetősen magasak voltak. Egy-Jegy légkörét megmérgezték, ezenkívül a (áll, a budapesti m á s o d - és harm'ajdjhetes budapesti másodhetes mozgószínház a t ö b b , mint 20 év óta 'bevezetett szak mozgószínházak ma is élvezik előnyös közepes külföldi filmekért 600—800.— mai járulékok szedésének hatósági e l . helyzetüket és ennek legcsekélyebb meg pengő közötti kölcsöndíjat, a rendkívül tiltásiával, a fövő évi jövedelmeinkből változtatását sem akarják eltűrni. sikeres és a magyar filmekért pedig kb. egymillió pengőt elvettek. Ezekkkel ajkérdésekkel kapcsolatban szükségesnek látszik, hogy az annyira kifogásolt amétaAz utánjátszó premier-színházak kivételes kölcsöndíja kérdés fejlődésiét ismertessem. Az amétaDe érdekes megfigyelni, a 45—50°/outánjátszó premier-színházi kölcsöndíj. E játszás a filmkereskedelem kezdeté os améta-kölcsöndíjak átalakulásánajk fej rendkívüli kölcsöndíjkulcs alapja az volt, től fogva egy bizonyos magasabb fej lődését is. Budapesten a húszas évek hogy ezek a rosszulmenő premier-színhálődési fokot jelentett. A z egymással ver vége felé 14 premier-színházunk műkö ízak kapacitásuknak olyan kicsi százalékát senyző mozgószínháztulajdonosok ugyan dött. Ezek eigymásközö'tti versenye a tudták csak kihasználni, (átlagosan 20— fal a jobb filmeknél a fix kölcsöndíjakülönben is nagyon rossz gazdasági vi '250/o-os kihasználás mellett dolgoztak), Icjat a saját üzleti lehetőségük határáig szonyok «tnfellett azt eredményezte, hogy hogy nagyobb százalék mellett elpusztul e g y m á s r a licitálták. A kereslet és kíná j ó filmek a jobban vezetett premiertak volna. lat helyes aránya mellett, a verseny sz/nház ak kezébe kerültek, m í g a gyen E z a rendszer a 45—50°/o mellett ját ellenére is olyan árak alakultak k i , g é b b premier-színházak csak az üzle szó vidéki és premier-színházak részé amelyek mellett szakma mindkét ága tileg jelentéktelenebb filmekhez tudtak rőt semmiféle ellenkezést nem. váltott ki, megtalálta saját számítását. Azonban hozzájutni, amelyeket üres házak mel minthogy (ezek a színházak elsőnek játsz voltak rendkívüli nagy filmek, vagy lett vetítettek. Ezek a premier-színházak ván a sikeries filmeket; kapacitásuknak blyan mozicsoportok, ahcíl kütönöskéígy tönkrementek és új kezekbe kerültek. nagyobb százalékát tudfák kihasználni jjen kiélesedett a verseny, ahol tehát Ezek az új kezek fedezték fel azt a é s így üzletük rjentabilis volt. á látatlanban lelőrekötéseknél túlzott lehetőséget, hogy a nagyobb premier filmkölcsöndíjak alakultak ki. Ezek a színházakban néhány hétig futott, ki A z utánjátszó színházak az idők folya túlzott fix kölcsöndíjak sok mozgószínugró sikerű, filmeket érdemes lenne még m á n forgalmilág feljavultak, sőt, jóré házat tettek t ö n k r e és a szakma két ága a másodhetes színházak előtt olcsóbb szük a kora délutáni és délelőtti előadá rövidesen belátta, hogy az évenként va százalék mellett lejátszani. Minthogy a sok bevezetésével b r u t t ó forgalmukat gyonbukott üzletfelekkel dolgozni nem filmeseknek ez a terv a film' jobb k i nagy Imértékben emelni is t u d t á k , mégis lehet, ezért a mozisok védelmére beve használását biztosította, így az üzlet az előnyös kölcsöndíjkulcsukat megőriz könnyen létrejött és kialakult az után zették az egymással erősen versengő ték. A filmkölcsönzők próbáltak ezen játszó premier-színházak részére 30-tól mozgósz'ínházak részére aa »amiéta«-játváltoztatni, azonban ebben megakadás 38°/o-ig terjedő és általánosan 35°/o-os szást, ami persze a szó eredeti értel lyozta a budapesti nagy mozihiány, mében ötven százalékos kölcsöindíjkulcsot jelentett. E z az igazságosabb rend szer a mozgószínházak kockázatának a csökkentésére és ezeknek a vállalkozá BEMUTATÓFItMSZIKHÁZAK MŰSORA soknak a rentábilissá tételére vezetett i Nálunk a húszas évek elején a pre mierszínházaink és a vidéki -nagyobb' Palatinus X. 12-től Megálmodtatok ÁTRIUM városok egymással versengő színházai Budapest X. 21 -tói Botrány CORVIN részére nyert az améta általános beve Mester X. 15 tél Sziámi macska DEÁK Esperia X. 23-tól zetést. A z eredetileg 50o/o-os kölcsön Utikaland FORUM Budapest X. 21-től Botrány KASZINÓ díj akkor csökkent, amikor a mozgóMester X. 15-től Sziámi macska KORZÓ színházak mindinkább nagyobb létszá Palatínus X. 12-tól M e g á l m o d t a l a k NEMZETI A P O L L Ó m ú zenekarokat alkalmaztaJk és a szokáIris X. 1-től Kettesben OMNIA • sósnál nagyobb reklámozást folytattak, UFA IX. 2-től Münchhausen RADIUS ékkor ugyanis a közepes filmek száza Kolczonay IX. 23-től Csavargók SCALA lékos kulcsát fokozatosan leépítették és Palatinus X. 12 tői Megálmodtalak SZITTYA UFA X. 26 tói pedig egészen 35—40%-ig. Emellett' Feleség URÁNIA .jerraészetesen a kiemelkedő fjlmproduk 1
0
1
1
!
a
os amétakulcs helyett, az utánjátszó vagyis az a helyzet, hogy sokkal keve színházak 35—38%-os kölcsöndíjkulcsot sebb utánjátszónk van, mint amennyire vezessék be. Minthogy pedig az előbb a megjelenő filmek felvételéhez szükség említett kismozis kategória fix rezsije, lenne. A z elmúlt szezonban például laz helyárai- és látogatottsága tekintetében együttjátszó utánjátszó színházak öszleginkább hasonlít a. vidéki nagy 'és szesen 52 filmet tudtak bemutatni (a közép városok mozgószínházaihoz,.gyár megjelent 154 film közül, vagyis min tóink (az ezekben a városokban á l t a l á n o den terminusra háromszoros túlkínálat san szokásos, évtizedek óta bevezetett niellett válogathattak a filmekben. 450/o-os kölcsöndíjat igyekeztek és igye i A filmek á r a ideális m ó d o n a fil keznek elérni. A kedvező kőlcáöndíjszámek üzleti értéke és a mozgószínház! tényleges tehérbíróképessége szerint ala-• zalékot fizető mozik előnyös százaléku kat, mint privilégiumot szeretnék meg kul k i , azonban van egy harmadik ténye őrizni ,€s ezért hatósági kategorizálást z ő : a kereslet és kínálat aránya, amely kérnek. De az évtizedek óta 45o/oot d ö n t ő m ó d o n befolyásolja a filmek árát. fizető szíriházak maguk is szeretnének 'Márpedig a ímlagyar filmpiac egyik leg a imásodhetesek mintájára a 35—38<>/o-os nagyobb baja, hogy a l e g t ö b b helyen, kölcsöndíj előnyeiben részesülni és ezért így az utánjátszók vonalán is a kínálat ők is kívánják az ilyen hatósági intéz 'messze felülmúlja a keresletet. kedést. A helytelen 'és aránytalan 35<>/o kö
!
rüli kölcsöndíj, (amelyet a filmkereskelem néhány mozgószínháznál mégcsak e l b í r t ) , akkor kezdte m a g á t megboszszulni, amikor a magyar filmek köte lező améta játszására vonatkozó ren deletek alkalmazást nyertek. A h a t ó s á g e g y i d e j ű rendelkezése m á r i s elvette azt a lehetőséget, hogy a korábban j ó kül földi filmekért m á r kialakult 50—55o/ os kölcsöndíjakat kaphassunk magvat filmjeinkért, azonban az utánjátszó szín házak előbb említett kivételes ára a hasonlóképen előnyös helyzetben levő mozikategóriák részére jó ü r ü g y ü l szolgált arra, hogy az általánosan kialakult 45o/ -' 0
0
Pedig az ilyen akciók sokat ártanak a szakmának és teljes mértékben feles legesek! Mindaddig, a m í g a hazai ímozgószínházakat az engedély-kontingentálás rendszere —1 a közérdek ellenére — olyan nagymértékben fogja védeni, mint (ahogy azt ma teszi, fezeken a kirívó kölcsöndíjaránytalanslagokon, saját erőnk-1 bői amúgy sem fogunk tudni változ tatni. Ezen a ponton kell rámutatnom a h á b o r ú s forgalom és költségemelkedés adataira: a mozik látogatottsága a h á ború kezdete óta megkétszereződött, a hely ára 54o/ -kal emelkedett, vagyis
a bruttó bevételük megháromszorozó' dott, (az adóemelkedés miatti emelést nem számítva!) i Ezzel szemben a magyar filmek előál lítási költsége majdnem négyszeresére emelkedett, vagyis a bevételek és a költ ségek versenyében a költségek maga san v e z e t n e . ; Természetesen nem lenne meg ez a veszedelmes diszparitás, ha a m o z g ó színházak abból az összegből, ami a fix összegű költségtételei és bevételemelke dés közötti nagyobb különbségből szár mozik fix rezsitételei nem emelkedtek ra fordítanánakA háromszorosra emel kedett mozibevételek mellett ugyanis a piozjk fix rezsitételei nem emelkedtek' ilyen a r á n y b a n . P é l d á u l a házbér nem emelkedett, a személyzeti kiadás legfel jebb kétszeresére emelkedett, a t ö b b i rezsitétel pedig 30—70o/ -al emelkedett tsak. 0
H o g y ennek ellenére nem lehet 'tény leges költségemelkedéseinkét teljes mér tékben a mozikra hárítani, amjnek oka részben a mozik újabb, ú- n. közérdekű megterhelése, azonban elsősorban oka á konkurrenciális védett helyzetűik, a h á borús konjunktúra alatt kifejlődött t ü r e l metlen keresetvágy és végül az egyol dalú propaganda határai alatt kialakult azon meggyőződésük, hogy a filmesek m á r i s túlsókat keresnek.
0
(Folytatjuk.)
Á filmhang művészi lehetőségei Irta-. Winkler Nem kétséges, hogy aki színpadi művet ír, vagy ren dez, annak a színpad számá ra meg kell konstruálnia a művet. Ugyanez áll a filmre Jis. A műfajok sajátos jellem vonásai éppen ezért nem en gedik' meg, p l . a regény, no vella, vagy a k á r a drámjai költemény (Madách) színpad ravitelét anélkül, hogy az ere deti'mű léyeges változtatáso don ne esne át- Minél igé nyesebb, minél magasabbren d ű ez a mű, annál élesebben •viseli m a g á n műfaja jelle m é t , annál kévésbbé alkalmas (fellát arra, hogy viselt ruha módjára csakúgy »alakítsahak« rajta, s annál t ö b b vész el vagy hamisodik meg be lőle eközben. Másrészt: mi nél emelkedettebb műről van $zó, annál emelkedettebb mű vész tegyen, aki hozzá men nyúlni és annál nagyobb alá zattal álljon feladata előtt, 1
A Schubert-cenfennáriüm alkalmából mind az öt f ö V rész számára nyilvános pá
8
lyázatot hirdettek a H - m o l l szimfónia befejező tételének ta megkomponálására. A jazzszemtelenség akkoriban m é g nem volt annyira frivol, mint 'míaj, s a pályázatra egyetlen p á l y a m ű sem érkezett be. K i !is vállalkozhatna Schubert e beethoveni fenségű művének a megfejelésére? A világ ze^ neszeinek ebben a tartózko dásában volt valami megható. A világ filmeseinek a jazt?szellemisége azonban nem is-
Jenő
mer áhítatot, vagy alázatot, a film spirilus rectora a pénz, ez pedig már régen nyilvá* tiosházba térelte mind a ki lenc múzsát. A film hatalmasai nem is merik, tehát nem is tisztei betik' a művészet lelkét, á l t a l á b a n : a kultúrát, csak an nak r u h á j á t : a civilizációt, de azt aztán imádják is halvány ként. E műrostos alibi-áhí tat aztán a legcsodálatosabb yymüalkotásokati vetéli a v i -
l á g r a . Mit is szülhetne a kuiiurátlanság, ha, a kapzsiság a gyerek apja? Filmet. Audiatur et altéra pars: vannak kivételek (pl. Rem brandt.) Csakhbgy éppen ezek bizonyítják, hogy m a g a s r e n d ű feladatok megoldhatók az alar csonyrendűség vihogó asszisz tenciája nélkül is, az ellenIkezője tehát nem egyszerűen hiba, h a n e m \ b ű n , melyet bün tetni kellene.
Népszerűsítés helyett: profanizálás Másik ellenvetés: a film. népszerűsíti az igényesebb al kotásokat. Felelet: a Rem brandt-film is népszerűsíti Rembrandtot. Isten mentseo a szokásos nívójú ^népszerű sítésektől^ A népszerű és az alacsony rendű fogalma egy általán nem azonos, sőt eset* leg éppen ellentétes s akik 'alacsonyrendű műveik mentiségére a közönséget emlege tik', valójában a mások állí-
1
tólagos gyengéje m ö g é bujtat ják a saját valóságos ala csony rendűségüket. Még a mulattatás sem ü r ü g y az alacsonyrendűségre. E l v é g r e mulatni lehet szellemes dolgon is, meg azon is, ha rácsapnak a Marira). Nem igaz, hogy a közönség olyan alacsonyrendű, amilyen nek lennie kellene ahhoz, hogy a világ filmjeinek az átlagos nívóját mentse. »A
pék feleséges című filmét pl. külvárosi mozikban is is mételten prolongálták, a könnyzacskók és rekeszizmoik segítsége nélkül. í m e : kell a
j ó is, csak — j ó legyen. A közönség j ó híján valóban in k á b b elfogadja az igénytelen gondolat alacsonyrendű meg valósítását, mint az emelke dett gondolat lealacsonyitá sát, s ezzel sokkal jobb ízlés ről t«sz tanúságot, mint fez
önmagát kultúrtényezőként ünneplő filmgyártás. Nem állja meg tehát a helyét a rossz filmeknek az fa m e n t s é g e , hogy a közönség] színvonalához igazodnak. B i zony, a m ű sokkal inkább
utal a szerzőjére. Jó giccset csinálni, szabad, sőt gyakran: kell, de a jó giccs csak fi gyelembe veszi a közönség gyengéit, míg a rossz giccs éppenséggel ezekre alapítja a mü hatását.
A filmet költő álmodja, ne akárki hevenyéssze Mindent összevéve azt kell mondanunk, hogy a filmet m á r csírájában filmnek kell megírni. H a m á s művekből akarunk filmet készíteni, eze ken »alakítani« mindig kell, de szinte soha sem szabad. lÁltalában t e h á t helytelen do l o g m á s műből filmet bar kácsolni. Kivétel az az egy ?set,ha akad és akad-e ember olyan, hogy , a film az eredeti műnek újraköltése lehel. E z a lehetőség általában nincs meg. Hiszen a filmnek, mint sajátos művészetnek a for manyelve m é g kialakulatlan, sok komponense miatt nehe zen kezelhető, emellett anyhyira megbízhatatlan hatású, hogy az ilyen átköltés majd nem lehetetlen m é g akkor is, ha azt a filmnek avatott művésze végezné, ilyen pedig körülbelül olyan kevés van, amilyen sok az avatatlan. Ezek aztán vagy tönkreala kítják a m ű v e t , vagy ha óva tosabbak, lehetőleg 'meghagy lak eredeti, azaz: filmre al kalmatlan forrná fában. 1
í g y j ö n aztán létre a rossz giccsnek egy különös válfaja,
amelyet legszívesebben egy veleg-giccsnek neveznék. K i híg hallott volna m é g Wagner, Verdi, Schubert, vagy egyéb zenei egyveleget, amely a szerző összes műveiből válo gatott részeket állít össze ön kényes alapon, sőt nem egy szer minden alap nélkül? Igen j ó p é l d a erre •nHáront a kis lánya című hevenyészett m ű Vecske, mely nemcsak d r á m a i tekintetben hamis és együgyű, hanem zene dolgában helyenkint bizony ízléstelen. ( P l . a H-moll szimfónia első tételé
nek' a felhasználása az ope rett végén.) A z efféle giccs igen hason lít ahhoz a kotyValékhíoz, amely egy vendéglői étlap egy-tállá cmlesztése révén vol na előállítható: e g y m á s hegyén-hátán a leves, kaviár, kenyér- és d i n n y e h é j , málna s z ö r p és t ö r k ö l y , tejföl és cso-' kbládétorta, tejszínhab és fokhagymás rostélyos. Nem h i n n é m , hogy akárki j ó gaz da, etetni merné a malacait effélével. A film megteszi, de csak maga hízik tőle, közönségének pedig érthetően furcsa fo galmai támadnak művészetről,, jművészekről és más elő vagy történelmi értékekről egylaránt: a destrukció teljes, a lelki ragály terjesztői pedig áldozatos kultúrtényezőkként ünneplik ö n m a g u k a t világ szerte.
A rombolás korszaka Dehát ez nemcsak a film különleges betegsége, hanem általános kortünet. Hiszen voltne valaha korszak az em b e r i s é g történelmében, mely 'normává, avatta az alacsonyrendüséget és üzemszerűen, mondhatnánk akkordba rán tott le minden emberi ér* 'tekét arra a színvonalba, amelyhez képest aztán ezek a romboló hatalmasságok is magasabbrendünek mutatkoz hatnak?
A spirituális szellem meghamisodott, hamis formájában megbukott s j ö t t helyette a materializmus. E z néhány é v tizedes gombaélet után tel jesen logikus és t u d o m á n y o s módszerekkel elpusztította ön m a g á t , maradt u t á n a á Nihil <s ennek' leplezésére ;a frázilsok és selejtemberek bomV lasztó baktériumtelepe, mely a hullát kívülről eltakarja, belülről p o r r á őrli, s csak, amikor a forma látszatvalósá-
Tití
Jelenet a „Magyar sasok" c. filmből, amely most fejezte be külső felvételeit. (A Magyar írók Filmje Rt. produkciója.)
ga is összeomlik, akkor derül k i , hogy; a látszatot m á r csak az élősdiek alkották, régen nem volt alatta semmi. Ter mészetes, hogy a gomba-vi l á g pöfeteget az efféle állí t á s t nem tekintik egyébnek, mint afféle »tücsökc/rpeiésnek egy régi ajtó sarkam — de a tények bizonyítanak. Mert ugyan mit p r o d u k á l t a bukott materializmus kor szaka háborúban és békében e g y a r á n t ? Negatívumokat, A szellemi élet pozitívnek lát szó megmozdulásai csak re akciói, jóformán konkurrenisei e g y m á s n a k s \í& az egyik megszűnne, értelmetlenné váljha a másik is, ha pedig va lamennyi megszűnne, egyik sem hiányozna. Elhalványod jak a kereszténység misztikus fényei, kihűlt a belőle s a humanizmus táplálkozó ro mantika meleg lángja, s az emberiség, az örök gyermek, a ponyvaromantika spiritusz-, lángfád melegíti sápadt tenye rét. A z emberek játszanak, Szomorú, fakó és olcsó ka catokkal bíbelődnek. A »szép«. helyét az nzgátő«, a i>deru%i. h e l y é t a xröhef«, az áhítat he lyét a lebuj-szentimentalizmus 'foglalja el és a 'művésziét hlefyét —4 a film. í g y születik meg a l e g k ü l ö nösebb y>tftüfaf«, a műszaki giccs, amelynek egyetlen ér dekessége, egyetlen é r d e m e , vagy mértéken, hogy semmi sem igazi benne. H a d r á m á t nem tudunk írni, zenét nem tudunk komponálni, embert nem tudunk ábrázolni, alkot ni nem tudunk, h á t lefotografáljuk mindiennek a látszatát, a csak fényképezésre csinált, de meg nem élt fűrészporformákát, és az egész ször nyű szemétrakásra aztán rá fogjuk, hogy azért olyan, amilyen, mert a technika ilyenné kényszeríti, de azért igen nagy művészet. Szomorú önámítás ez. Nemcsak az a baj, hogy a pénz hatalmában levol, technika van, hanem sok kal inkább az, hogy nincs szellem, amely megküzdhetne a pénzzel és ura lehetne a technikának, csak kezdetleges babrálgatás folyik' vele. Üjra h a n g s ú l y o z n u n k . k e l l : nemcsak a filmmel van ez így. Gyak ran látjuk fezt a könyvkeres kedések kirakatában, ezt a színpadon és a hangverseny termekben és m é g sok he l y e n ; megnevezni t ö b b ok miatt nem lehet valamennyit. (Folytatjuk)
Bofrány
i g é n y b e v e h e t ő , a színek pro blémája megoldatlan ma radt. A z éjjeli felvételek tel jesen k é k b e n ú s z n a k , j ó l lehet a s z e r e p l ő k n e k nem csak fedetlen testrészei, ha nem r u h á z a t a is kétségkí v ü l színes volt. A filmnek fezek a jelenetei e m l é k e z t e t nek a n é m a f i l m idejében k é k r e színezett r é s z l e t e k r e '(Csupán a p i s l á k o l ó l á m p a jelzi itt-ott halványsárga foltjával, hogy a d e r e n g ő ' fény m u n k á r a k é s z t e t t e a l u s t á n d o l g o z ó , alacsony ér-< z é k e n y s é g ü film-emulziót.) 4
F o r g a t ó k ö n y v e t í r t á k : Rolf> Meyer, Herbert Tjadens, Voh ker von Collande Rendezte: Volker von Collande F ő s z e r e p l ő k : Heli Finkenzei ler, Will Dohm, Richárd Höussler, Gisella v. Collande, Marianne Simson, Paul Henc ke Is Hossza: 2407 m C e n z ú r a : felüli O p e r a t ő r : Barsy Andor Díszletek: Gábriel Pellon V á g ó : Gerhard Froboess Zene: Theo Mac kében G y á r t o t t a : TOBIS Forgalombahozza:. Budapest Film Bemutatta: Corvin, Kaszinó, A f i l m t ö r t é n e t é b e n is k ü l ö n ö s esettel á l l u n k szem ben, hiszen m a g y a r o r s z á g i viszonylatban a n é m e t film g y á r t á s k é t s z í n e s filmremejkébőfl a m á s o d i k , a »Münchhausens c. filmcsoda ke-^ rült először bemutatásra* famely pedig k é s ő b b . k é s z ü l t , m i n t a » B o t r á n y «• Sok tekintetben t e h á t a » M ü n c h bausen« elvitte a pálmát 'a » B o t r á n y « l e h e t ő s é g e i e l ő l s s z e m m e l l á t h a t ó l a g nagy-i b a n h a s z n á l t a fel azokat a tapasztalatokat, melyeket kétséget kizárólag a »Bot r á n y * elkészítése jelentett. T e r m é s z e t e s e n , m i u t á n szíínes f i l m r ő l v a n szó, legel-' s ő s o r b a n e b b ő l a szempont b ó l érdekel a film.
stílusa érvényesül. Nagy m ű g o n d d a l vannak összevá logatva a k e l l é k e k ag utolsó, időkoptatta húsvágó t ő k é t ő l , a festői és nemesen s z é p k o s z t ü m ö k ! g. A
i
A » B o t r á n y « és a » M ü n c h hausen« művészi felfogá-, sa és t é m a k ö r e merőben más. Amig a »Münchhausen« a k á p r á z a t o s s á g eszkö-t zeivel ejti k á b u l a t b a a n é + zőt, a » B o t r á n y a a klasszi-i kus m ű v é s z e t nemes e s z k ö zeivel törekszik értéke^ n y ú j t a n i . N e m is hatástala-, n u l . A z t m o n d h a t n á n k most u t ó l a g , hogy ha a s B o t - J i r á n y * u g y a n a z o k k a l a tech-i riikai a d o t t s á g o k k a l k é s z ü l t volna, m i n t a s M ü n c h h a u s e n « , sok tekintetben talán) f e l ü l is m u l t a v o l n a . A m i g a » M ü n c h h a u s e n elemei a mes e s z e r ű s é g r e voltak építve^ iái s B o t r á n y « i n á l a X V I I . szá-< zad flamand művészeinek
v i l á g í t á s t is ennek megfelelőleg a l k a l m a z t á k a t é m á h o z . A z e p i z ó d i s t á k felsőrakoztatása szintén k ü l ö n é l m é n y t j e l e n t a za matos h u m o r ú filmben. A díszletek alárendelten alkalmazkodnak a t é m á h o z , a korhoz úgy stílusban, m i n t s z í n e k b b e n . Azt m o n d h a t n á n k , a téma kiválasztá sa s z i n t é n a k o s z t ü m l á r öszs z e á l l í l á s a u t á n alakulhatott k i őfelsége, a s z í n ked véért. A színesí'Ilm új hódításai!] n é z v e m e g á l l a p í t h a t j uk, hogy, a z ' e g y s z e r ű t á r g y k ö r , a szí neknek hízelgő korszerű n é p v i s e l e t helyes ú t a j ö v ő ben is, mert nem veszi túl zottan i g é n y b e a fekete-fe h é r h e z szokott é r z é k e i n k e t , Dicséretére válik a rendé-' zőnek, hogy ezt a filmet, elejétől végig m ű v é s z i har m ó n i á b a n tudta tartani és a f i l m , a h o l » s z í n e . s«, o l t tényleg csúcsteljesítményt n y ú j t és n e m v á l i k t a r k á v á . A k ü l s ő felvételek n é l , ott, ahol a napfény* m i n t f é n y f o r r á s nem voV
(
N e k ü n k , magyaroknak, ez, a film a n n á l is t a n u l s á g o sabb, mert m ű h e l y t í t k a i b a i j o b b a n bele tudunk n é z n i , m i n t , a >Münchhausen« t i
tokzatos b o s z o r k á n y k o n y h á j á b a . E g é s z e n bizonyos, hogy h a a magyar f i l m is meg teszi m á s o d i k l é p é s é t a színesiitm felé, végig k e l l j á r n i a azt a n e h é z ú l a t , amely-, nek ezernyi n e h é z s é g é t ta l á n m é g a szakembereink sem sejtik. Amint jeleztük, a film tartalma a legegysze r ű b b r e v a n lefaragva. Gye rekesen k ö n n y e d és m é g i s m u l a t s á g o s t é m á t dolgoz fel V o l k e r v o n Collande r e n dező, aki egyúttal társszer z ő j e is volt Meyer és Tja-^ dens "orga t ó k ö n y v í r ó k n a k . H a j ó l hangzott v o l n a a c í m , bizonyára » F ü r d ő k á d «-nak [keresztelték v o l n a ezt a mu-, l a t s á g o s filmet, melynek n é met c í m e : »Das B a d auf der T e n n e « . A kisváros polgármestere '(Will D o h m ) csendes nyu-, g a l o m b a n él szépséges fele ségével ( H e l i F i n k e n z e l-l 1 e r), azonban a kis hely-, ség n y u g a l m á t előkelő l á t o g a t ó é r k e z é s e zavarja meg.. Egy] s e l y e m r u h á s világfi r o bog á t p o m p á s f o g a t á n a Városkán s megszáll a pol g á r m e s t e r e k n é l . ' Nagy ese m é n y ez á m az i l y e n k i s városkában s a falusiak mindent e l k ö v e t n e k az e l ő kelő vendég szórakoztatásá ra. A vendéget a kívánatos, h á z i a s s z o n y b i l i n c s e l i le s. az ott t ö l t ö t t e s t é r e , maga is ü n n e p l ő b e öltözik. E l ő z ő leg m a g á v a l hozott f ü r d ő k á d j á b a n szabadul meg az, országút porától. A fürdő
lebben az i d ő b e n a legna g y o b b luxusnak s z á m í t , de (a h á z a s s z o n y á t minden-< esetre t ö k é l e t e s e n meghó* •riítja. Amikor a vendég eltávo:ízik, a f ü r d ő k á d j á t hagyja • a j á n d é k k é n t a szép háziasz-f « z o n y n a k , 'akii t e r m é s z e t e s e n b o l d o g a n l u b i c k o l a csodás;
dagad a falu férfiai és asz7 szonyai között. A h á b o r ú s k o d á s t csak a legnagyobb n e h é z s é g g e l lehet elfőj taniV de v é g ü l a f ü r d ő z ő a s s z o n y is m e g s z é g y e n ü l s meghu-. ö y á s z k o d v a b o r u l férje nya kába. ' A t ö r t é n e t kedves és j ó í z ű . E l ü t a megszokott » b o h ó -
zati«
feldolgozásoktól,
s
kedves, emberi humora n a g y a p ó k m e s é i n e k huncutk á s m e r é s z s é g e i t viseli m a g á n . M é r t é k t a r t ó csintalan-t )ság is fakad a filmben, amji í z e s s é teszi a j ó l s i k e r ü l t a b kotást. A szereplők közül kétség kívül a szép H e l i Finken zeller a legszimpatikusabb
a polgármesternő szerepé ben, de a t ö b b i s z e r e p l ő k cs e p i z ó d j s t á k is j ó l m e g á l l t a k h e l y ü k é t . K i e m e l k e d ő e n jó, ivolt a p o l g á r m e s t e r házve-* zetőnőjenek s z e r e p é b e n G i sela v. Collande. A r e n d e z é s t l e g i n k á b b az, a l a p o s s á g jellemzi. A filmi z e n é j e — k ü l ö n ö s e n egyik énekbetét — kiváló. ' Barsy Andor, a film ma gyar o p e r a t ő r j e , k ü l ö n ö s e n la / t á n c j e l e n e t e k e t fényképez-^ !te j ó é r z é k k e l s h a t á r o z o t t tan e g y é n i hangot adott en nek a k ü l ö n l e g e s filmnek, melynek s a j á t o s s á g a i egye-r d ü l á l l ó v á teszik az utóbbi) idők filmalkotásai között. Gy. K. E .
Uti kaland
Heli Finkenzeller, a film főszereplője ifilattal szagosított vízben, i A dolognak a faluban is h í r e fujt s m ű k o r a bosszan k o d ó férj a c s ű r b e telepíti, .[a f ü r d ő k á d d a l együtt, az aszj iszonyt, a falu férfínépe éhest Szemekkel lesi meg a s z é r ű ' d e s z k a r é s e i n át a meztele n ü l f ü r d ő fiatalasszonyt. Az. a s s z o n y s z é p s é g felgyújtja az
'egyszerű nép fantáziáját, n e m tudnak titkot tartani a kis esemény botránnyá.
Rendezte: Alessandro Blasetth Zene: Alessandro Cicognini, P r o d u k c i ó : Cines Forgalomba hozza: Esperia i Film Hossza: 2550 m C e n z ú r a : aluli Beszél: olaszul Magyar s z ö v e g : Adalberto Strazziero Főszereplők: Adriana Beneifí, 'Oino Cervi, Carlo Romano Bemutatta: Fórum Kedves, elég e g y s z e r ű t ö r ténet, n é h o l m u l a t s á g o s n é hol megható, kiki megtalál hatja benne azt, amit szeret, — így h á t á l t a l á b a n megnye r i a k ö z ö n s é g tetszését. N e m k ü l ö n ö s e n n a g y i g é n y ű és a t é m a is m á r m e g l e h e t ő s e n ismert, de a z é r t ez a l e g ú j a b b v á l t o z a t a m é g m i n d i g elég friss és ü g y e s ahhoz, hogy ne unatkozzunk, P a o l o B i a n c h i kereske d e l m i u t a z ó n a k k o r a reggel el k e l l i n d u l n i h a z u l r ó l , iegy sürgős üzleti útra. Házsártos felesége á l l a n d ó s z e m r e h á n y á s a i és kellemetlen modo r a k ö n n y ű v é teszik s z á m á r a az elválást. A zsúfolt v o n a ' b a n alig tud helyet k a p n i , de ezt is hamarosan á t a d j a egy l á t s z ó l a g igen s z o m o r ú , m a g á n y o s fiatal l á n y n a k . K é s ő b b a l á n y n a k összeütközé(se t á m a d a t ü r e l m e t l e n , ide ges kalauzzal, mert nem ta lálja meg elég gyorsan a j egy ét. P a o 1 o védeímébe veszi, b á r e z á l t a l s a j á t m a g á nak okoz k e l l e m e t l e n s é g e t . K é s ő b b a u t ó b u s z o n folytat-' j a ú t j á t és itt ú j r a összeta lálkozik a lánnyal. Az autó buszt a p r ó baleset é r i és m í g a segítségül é r k e z ő te
h e r a u t ó t v á r j á k , P a o l o el b e s z é l g e t a l á n n y a l , a k i alig p á r l é p é s n y i r e l a k i k a baleset s z í n h e l y é t ő l . P a o l o elkísé r i egy darabon és r é s z t v e v ő én é r d e k l ő d i k , m i é r t olyan s z o m o r ú és levert. A z a u t ó b u s z o n is majdnem elsírta magát. A jószívű érdeklődés re a l á n y v é g ü l bevallja, hogy m(í a baja: egy lelkiismeret len fickó e l c s á b í t o t t a , majd (elhagyta, ő pedig most gyer meket v á r . Szeretne addig a szüleinél maradni, míg a k i csi m e g s z ü l e t i k , de nagyon fél az a p j á t ó l , a k i r o p p a n t s z i g o r ú és rideg e r k ö l c s ű em ber, bizonyos, hogy el fog j a kergetni á h á z á t ó l , ha
megtudja az igazat. P a o l o vigasztalja, a z t á n b ú c s ú z i k , mert i n d u l az autóbusz, U t o l s ó pillanatban a l á n y f é l é n k e n m e g k é r i , k i s é r j e őt h a z a P a o l o és mondja azt a s z ü l ő k n e k , hogy ő a férje. A z t á n m i n d j á r t folytathatja útját, csak az első l e g k í n o sabb perceken segítse, á t . P a o l o lehetetlennek t a l á l j a az ö t l e t e t és kereken visz{szaulasítja a k é r é s t , azonban végül m é g i s a n n y i r a megsaj n á l j a az elhagyatott, t ö r é keny kis t e r e m t é s t , hogy nagy morogva beleegyezik. M e g é r k e z n e k és a l á n y be mutatja őt, m i n t férjét. A z apa e l ő b b f e l h á b o r o d i k , hogy t u d t á n k í v ü l ment férjhez a l á n y a , k é s ő b b azonban meg b é k ü l és í'inom l a k o d a l m i va c s o r á t készíttet. Vacsora k ö z ben a l á n y rosszul lesz és így k i d e r ü l , hogy h a m a r o san u n o k a lesz a h á z n á l . Ál t a l á n o s az ö r ö m és a fiatal sházasokatí szerencsekívána t o k k a l h a l m o z z á k el. — E l érkezik a lefekvés ideje é s a fiataloknak t e r m é s z e t e s e n k ö z ö s h á l ó s z o b á b a n vetnek á g y a t . A k í n o s helyzet rend k í v ü l idegessé teszi P a o l o t , akinek m á r k ü l ö n b e n is igef sokat kellett n y e l n i egész es te. S z e m r e h á n y á s o k k a l h a l mozza el a l á n y t , de a z t á n m e g b á n j a hevességét. N e m fekszik le, hanem lemegy a földszintre, ott egy d a r a b i g elbeszélget az ö r e g n a g y a p á val, majd k i s é t á l a kertbe,
Sorsok a viharban egyik jelenete
leteríti kabátját" a s z a l m á k a t z a l r a és ott t ö l t i az éjszaka h á t r a l e v ő r é s z é t . Reggel azitán k i t ö r a b o t r á n y : az apa egy f é n y k é p e t t a l á l P a o l o t á s k á j á b a n , m e l y őt felesé g é v e l és gyermekeivel á b r á zolja. P a o l o előbb még p r ó b á l j a v a l a h o g y megmen teni a helyzetet, de v é g ü l k é n y t e l e n elmondani a t ö r t é n t e k e t . A nagyapa t a n ú s k o d i k , hogy P a o l o az é j s z a k á t a kertben t ö l t ö t t e , m i r e az apa m e g k ö s z ö n i a sok j ó s á g o t , amelyet l e á n y a iránt, tanúsított. P a o l o érdeklő dik, m i fog t ö r t é n n i a l á n y n y a l , m i r e az apa ú j r a d ü h b e j ö n és kijelenti, hogy nem t ű r meg i l y e n g y a l á z a t o t az ő becsületes házában. P aO l o azonban n é h á n y m e g c á - i tolhatatlan i g a z s á g g a l é r v e l é s figyelmezted az ö r e g e t hogy az utcai n ő k legna gyobb r é s z e i l y e n szeren c s é t l e n e k b ő l k e r ü l k i , akiket egyetlen b o t l á s miatt elta s z í t o t t a c s a l á d j u k . E r r e az ö r e g is meggondolja m a g á t és megbocsát lányának. P ao 1 o most m á r nyugodtan hagyhatja el a h á z a t és folytatja útját- D o l g a i végez tével aztán ismét hazatér c s a l á d j á h o z , a h o l a rendet len, s z ű k v á r o s i l a k á s b a n , a s a v a n y ú feleség i n g e r ü l t m e g j e g y z é s e i k ö z b e n gondol vissza a s z é p falusi b i r t o k r a és a szelíd, b á j o s l á n y kára. 1
A f i l m legnagyobb é r d e m e , hogy m i n d e n ü t t mértéktartó, íz'éses marad. A k á r h á n y s z o r l e b e g azon a ponton, amely b ő l igen k ö n n y e n lehetne a giccsbe és a közönségességi-
be á t c s ú s z n i , de m i n d i g meg m a r a d a magasabb s z í n v o n a l o n . A l á n y és a férfi n e m szeretnek e g y m á s b a , a csábító' n e m k e r ü l elő b ű n b á n ó a n — csupa o l y a n ne gatívum, ami a film értéke (szempontjából pozitív előnyt jelent. F ő s z e r e p l ő k és epizódisták egyaránt kitűnőek. G i n o C e r v i t Lalán m é g soha i l y e n j ó n a k n e m l á t tuk, a szerep m i n t h a egye nesen r á v o l n a szabva. Egyegy fintora, kézmozdulata, m o s o l y a m á r n e m is lehet ne jobb, j á t é k á n a k minden momentuma tökéletesen köz vetlen és egyszerűségében hatásos. A valóságos életből e l é n k l é p e t t figura. A d r i a n a B e n e 111, akit A1 i d a V a l i i v e r s e n y t á r s a k é n t em legetnek az ú j s á g o k , m e g h a t ó é s b á j o s . Szerepe n e m t ú l s á g o s a n v á l t o z a t o s , egész i d ő alatt egyszer h a mosolyog, á l t a l á b a n mindig kissé gyá m o l t a l a n és ijedt. E n n y i b ő l is l á t s z i k azonban, hogy fel tétlenül tehetséges, ha A l i - , d a V a l i i művészetétől még t á v o l v a n is és szépségével sem m é r k ő z h e ü k . P o m p á s f i igurát ad a n a g y a p á t a l a k í tó színész, v a l a m i n t a soffőr m e g s z e m é l y e s í t ő j e is. Lát tunk n é h á n y g y ö n y ö r ű k ü l ső felvételt és e g y p á r k ö l t ő i Szentiványi Zoltán, Hunnia Pasaréti-úti m ű t e r m é n e k en megfogott jelenetet. G Y 1 M E S Y KÁSÁS L E S Z E ŐSKERESZTÉNY üzemveze t ő ^ többéves szakmai gya k o r l a t t a l , nagyobb vidéki| , mozinál állást vállalna i a z o n n a l i b e l é p é s s e l . Megv keresést »önálló mozivei zető« jeligére a k i a d ó h i ' vatal t o v á b b í t .
R E L T . Lapunk főmunkatársa) 4 t
hónapi
katonai
szolgálat
után leszerelt és újra átvette
(munkakörét, amelyet k a t o n á s k o d á s a alatt csak az esti órák-> ban tudott ellátni. A képszer kesztést
bevonulásának
ideje,
(alatt is vállalta, amit elöljá-i
udvarán
BEVONULÁS. Ifj. Kovács) István, a Déliháb film k ö l csönosztályának vezetője a közelmúltban katonai szolgá-t•latra bevonult. M u n k a k ö r é t a cégnél felesége vette á t amit annál eredményesebben! tud ellátni, mivel huzamosabb |idő óta dolgozik a s z a k m á i ban, ahol általános közked veltségnek ö r v e n d . 1
t
tóinak előzékenysége és szakíszolgálati
beosztása
tett
le
hetővé. Hivatalos ó r á t a tőségben (VII.,
MAGYAR MOZGÓFÉNYKÉPGÉPKEZELÖK
és
szerkesz
kiadóhivatalban,
Erzsébet-krt.
13.
IV,
tem. 3.) 6—8-ig tart. Felelős
szerkesztő:
ORSZÁGOS
EGYESÜLETE
mint a z állami munkaközvetítő hivatal hat. érig. megbízottja DÍJTALANUL KÖZVETÍT SZAKAVATOTT GÉPÉSZEKET
M A T O L A Y K. GÉZA dr.
Felelős
kiadó:
LIEBER LÁSZLÓ dr.
Kiadóhivatali
Készült a »Jövő« N y o m d a s z ö v e t k e z e t műhelyében filmben
sekre úgy helyben, mint vidéken.
főnök:
G Y I M E S Y KÁSÁS ERNŐ
F e s t ő i felvétel a Sorsok a - v i h a r b a n e.
állandó alkalmazásra és kisegíté
Budapest, I X . , Erkel-u. 17. Felelős vez.: Demjén Ferenc,
Budapest, VIII., Népszínház-n. 19. Teleion: 337-598 Hivatalos órák: 1—3-ig Hivatalos érák után Tátra mozgó
A klasszikus i d ő k festőisége érvényesül a „ B o t r á n y " c. f i l m minden j e l e n e t é b e n
a
Ss
%BOTíiAÍ (
színes film
már a harmadik, amely
eljárással készült
Budapest, 1943. okt. 27 V évf. 43 sz. Egyes szám á r a : 70 ÍM.
BARSY ANDOR magyar
operatőr
fényképezte
a Tobis
első
színes
amit
Botrány ímmel
játszik
a
Corvin
és
Kaszinó
filmjét
