Az Országos Rádió és Televízió Testület 1525/2007. (VI. 27.) sz. Határozata Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (továbbiakban: Rttv.) 112. §-ban biztosított jogkörében az Magyar RTL Televízió Zrt. (1222 Budapest, Nagytétényi út 29.) műsorszolgáltatóval szemben meghozta az alábbi határozatot: A Testület megállapítja, hogy a Műsorszolgáltató a „Balázs-show” című műsorszám 2006. november 10-én sugárzott adásával megsértette 5/B. § (3) és 5/C. § (2) bekezdéseiben foglaltakat, ezért a Testület a 112. § (1) bekezdés c) pontja alapján 10 percre felfüggeszti a műsorszolgáltató műsorszolgáltatási jogosultságának gyakorlását, melyet műsorszolgáltató a határozat kézhezvételét követő második napon 16 óra 30 perctől köteles végrehajtani. A Testület megállapítja, hogy a Műsorszolgáltató a „Balázs-show” című műsorszám 2006. november 10-én sugárzott adásának 2006. november 9-én és 10-én három alkalommal sugárzott műsorelőzeteseivel megsértette az Rttv. 5/A. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezést, ezért a Testület a 112. § (1) bekezdés a) pontja alapján felhívja a Műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. A Műsorszolgáltató a műsorszolgáltatási jogosultságának felfüggesztése előtt köteles tájékoztatni a nézőket arról, hogy a műsorszolgáltatás nem műszaki hiba miatt szünetel. Köteles továbbá a felfüggesztés idejére a következő feliratot közzétenni: „Az Országos Rádió és Televízió Testület a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény kiskorúak védelmére vonatkozó rendelkezéseinek az 5/B. § (3) (a csak 21.00 és 05.00 között közzétehető műsorszámok kategóriájába történő besorolás) és 5/C. § (2) (a műsorszám kategóriájának megfelelő korhatár-jelölés feltüntetése) bekezdéseiben előírtak 2006. november 9-én és 10-én, a „Balázs-show” című műsorszámokkal történt megsértése miatt a mai napon 16 óra 30 perctől 16 óra 40 percig felfüggesztette a Magyar RTL Televízió Zrt. műsorszolgáltatási jogosultságának gyakorlását. A felfüggesztés időtartamának lejárta után folytatjuk műsorunkat.” E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a kézhezvételtől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel.
Indokolás A Testület az M-RTL Zrt. Műsorszolgáltató RTL Klub adójának 2006. november 10-ei műsorszolgáltatásában vizsgálta az Rttv. kiskorúak védelméről rendelkező 1/A címében foglalt előírások teljesülését. A Testület a vizsgált műsorszám részletes tartalmi elemzése során az alábbiakat állapította meg: A műsorszám címe: Sugárzás dátuma: Sugárzás időpontja: Csatorna neve: Hossz: A műsorszolgáltató besorolása: Jelzett korhatár: Műfaj: Származási ország: Gyártási év:
Balázs show 2006. november 10. 16:30:44 RTL Klub 42 perc II. kategória 12 éven felülieknek talk show Magyarország 2006
Tartalom: Téma: „Mi történt velük azóta? A Balázs show legdurvább történetei újra!” – Júlia és Laci testvérek. Egy korábbi adásban megtudhattuk, hogy mindkettejük párja félrelépett. Júlia barátja (Attila) megcsalta a lányt Laci barátnőjével, Szaszával. A műsort követően mindketten kibékültek a párjukkal. A vizsgált műsorszámban megszólalt Attila, aki elmondta, hogy még mindig vonzódik Szaszához, illetve megtudtuk, hogy a lány már nem viszonozza érzelmeit, hűséges Lacihoz. – Ilona a Balázs Show-ban találkozott újra 18 éves fiával, Ricsivel, akit kisgyermekként hagyott el. A fiút az adás miatt kitagadta az édesapja, akivel addig élt. Ricsi mégis úgy érzi, boldogabb, hogy anyját visszakapta. – Zsuzsa és Leo három hónapja járnak együtt, de a fiú korábbi barátnője, Erzsike folyamatosan gyűlölködő, fenyegető levelekkel zaklatja őket. A műsorszolgáltató a műsorszámot a II. kategóriába sorolta, ily módon „tizenkét éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott” minősítést kapott. 16:43:53-16:44:07 A reklámszünet előtt az alábbi részlettel harangozták be a műsor következő szegmensét: Erzsi: „Tönkretette az életemet! Ezért megesküdtem, hogy tönkreteszem én is az övét! Addig nem nyugszom, míg térden állva nem kér bocsánatot!” Zsuzsa: „Nőj föl végre, és nyugodj meg!” Erzsi: „Addig nem nyugszom meg, míg a lábaim előtt nem heversz, te cseléd!” 17:07:45-17:07:59 Balázs a következő szavakkal mutatja be Erzsikét: „Ő egy meglehetősen temperamentumos lány, aki ugyan szakított barátjával, ám mégis minden pillanatban azon dolgozik, hogy elpusztítsa őt a föld színéről, és hogy megsemmisítse, mert hogy barátjának azóta új barátnője van. Ő azonban ezt nem fogja szó nélkül hagyni. Rögtön tehát a meglehetősen viharos Erzsikével folytatjuk!”
2
17:10:08-17:10:14 Leo és Erzsike korábbi adásbeli szereplését bemutató jelenetben a lány ingerülten beszél a párkapcsolati problémáiról és felmerül, hogy Leónak viszonya volt egy másik lánnyal is: Erzsike: „Menni kell, mert az a lotyó nem vár tovább. Gyorsan ki kellett elégíteni! Mi?” (A közönség nevetni kezd és Balázs is mosolyog.) 17:10:26-17:10:36 Balázs az információs kártyáról a következőt olvassa fel: „Az illető a kapcsolat lezárása után pár nappal megismerkedett egy lánnyal, akivel szeretne komoly kapcsolatot.” Erzsike Leónak: „Hogy dögölnél meg!” (A közönség soraiból nevetés hallható.) 17:10:54-17:11:13 Leo: „Az a nagy harci helyzet, hogy azóta is folyamatosan e-mailekkel zaklat, gyűlölettől fröcsögő levelekkel. Közöltem neki, hogy állítsa le magát, rohadtul nem úgy vannak a dolgok, ahogy ő azt gondolja. Most van egy kapcsolatom. Mire írt egy olyan levelet, hogy megtalálja azt a lotyót, megveri!” Balázs. „Atya ég!” 17:12:18-17:12:54 Erzsi: „Tönkretette az életemet! Ezért megesküdtem, hogy tönkreteszem én is az övét! Addig nem nyugszom, míg térden állva nem kér bocsánatot azért, amiért tönkretett! Egy…(kisípolják a szót) vagyok, egy nős férfi szeretője.” (A közönség soraiból nevetés hallható.) Balázs: „De ki a nős?” Erzsi: „Csak éppen pótléknak kellettem. Neki csak egy kis kaland voltam, miközben boldogan készült a menyasszonyával az esküvőjére, gondolta egy kicsit brahiból… gondolták mind a ketten, egy kicsit brahiból szórakoznak egy naiv kis tanyasi libával. (Ismét halkan felnevet a közönség.) Csakhogy a naiv … naiv kis tanyasi liba…” A háttérből nagyon halkan Zsuzsa hangja hallatszik: „Ezt se én mondtam!” Erzsi: „… nem esett éppen a feje lágyára, hanem bizony…nem felejtette el a sérelmét.” 17:13:00-17:13:08 Mikor Zsuzsa közli, hogy Erzsi állításával ellentétben Leo nem vőlegény, Erzsi kiabálni kezd a lánnyal: „Ne hazudozzál! Különben se vagy egy szépségkirálynő, de ha a csontos kezem alá kerülsz, hát… akkor aztán ki nem mész az utcára!” (A közönség nevet.) 17:13:36-17:13:55 Balázs: „Erzsi, te szereted még ezt a fiút?” Erzsi: „Nem! Halálosan gyűlölöm! Én ilyen … (kisípolják, de a szájáról leolvasható a görény szó) nem szeretek! Különben is, nekem is van már párom, úgyhogy nem vagyok egyedül!” Zsuzsa: „Akkor nőj föl végre, és nyugodj meg!” Erzsi: „Addig nem nyugszom meg, míg a lábaim előtt nem heversz, te cseléd!” (A közönség hangosan nevetni kezd.) 17:14:24-17:14:39 Balázs provokatívan kérdi Erzsitől: „De miért nem próbálsz meg Zsuzsával barátnő lenni?” Erzsi kiabálja: „Én barátnő? Ezzel a kis cseléddel? Ezzel a kis szutyokkal, aki elvette a barátomat? Ezzel? Max. jól a csontos kezemmel…!”
3
Leo: „Na ide figyelj! Ne merészeld… szutyok…! Olyan maflást kapsz, hogy a fal adja a másikat! Ba…” (kisípolják a trágárságot) Leo beszéd közben - a székről felállva - Erzsi felé indul, de Zsuzsa visszahúzza. Erzsi: „Megütnél egy nőt? Gyáva alak vagy!” 17:14:42-17:15:17 Erzsi megfenyegeti Zsuzsát: „Egyébként, hogyha a barátommal, a két méteres, nagy, hosszú hajú rocker csávó, igazi kemény gyerek, szembe találod magad, te nem éled túl azt a napot!” (A közönség soraiból nevetés hallatszik.) Leo: „Bravó! De én vagyok a gyáva, mert egy maflást kiosztok jogosan!? De te fenyegeted…” Erzsi: „Te? Jogosan? Még neked áll feljebb? Neked?” Leo: „Nem fejeztem be!” Erzsi: „Te, amikor szórakoztál velem? Hazudtál a szemembe, hogy szeretsz engem?” Leo: „Fogd már be azt a lepcses, kiabálós, sikítozós…!” (kisípolják, de a szájáról leolvasható a pofádat szó) Erzsi: „Nem fogom be! Nem fogom be! Akkor is megmondom, ha neked nem tetszik! Akkor is megmondom, hogy te egy mocskos… (kisípolják, de leolvasható a szájáról a ganéj szó) vagy, és igazán elsüllyedhetnél! Miközben a szemembe hazudsz, hogy szeretsz engem, addig ezzel tervezed az esküvődet!” 17:15:19-17:15:25 Balázs békítőnek szánt szavaira Erzsike a következőkkel reagál: „Akkor fogom lezárni, mikor ezek ketten agonizálni fognak lelkileg!” (A közönség hangosan felnevet.) 17:15:30-17:15:42 Erzsike: „Igaz, hogy megmondtam a páromnak, hogy das ist mein kampf! Ne avatkozzon bele!” Leo: „Juj!” A közönség hangosan nevetni kezd, Balázs is kacagva ennyit mond: „Fú…kemény vagy!” Erzsike: „De hogyha nagyon szorult helyzetbe kerülök, akkor egyet kell visítanom, és beugrik a háborúba.” 17:16:00-17:16:14 A kiírt képernyőszöveg: „Haditervet készített a bosszúhadjáratához.” Erzsike ingerülten mondja Leónak: „De én mondom, addig nem lesz nyugtod, míg a lábaim előtt nem fogsz bocsánatot kérni! (A kamera rövid ideig Balázst mutatja, aki mosolyog, és a háttérben, a közönség soraiban is nevető arcok láthatók.) Közben hazudsz, hogy szeretsz engem, közben őt veszed feleségül? Hát ő mivel jobb nálam? Én miért vagyok egy utolsó kis rongy és ő miért egy menyasszony, egy királynő?” 17:16:44-17:16:49 Balázs azt javasolja Erzsinek, hogy ne foglalkozzon Leóval, mire a lány azt mondja: „De úgy leszek csak igazán boldog, hogyha ezek a porba lesznek sújtva, és szenvedni fognak!” 17:16:52-17:17:05 Erzsi: „A háború folytatódik! Lehet, hogy egyre többen lépnek be, lehet, hogy egyre többen lépnek ki, de folytatódik a harc!” Balázs: „Seregeink harcban állnak továbbra is, Erzsi?” (A közönség nevet, tapsol.) Erzsi: „Igen. Mivelhogy ez speciel rám küldte a barátait!”
4
17:17:25-17:17:54 Miután Leo azt mondja, hogy nem kér elnézést, mert a lánynak nincs igaza, Erzsike ismét kiabálni kezd: „De igenis igazam van, mert megaláztál az emberi méltóságomba, egy ilyen utolsó kis … (kisípolják, de a cafka szó leolvasható a szájáról) előtt!” Leo: „Egy: nem … (kisípolják, de a cafka szó leolvasható a szájáról)! Kettő: te aláztad meg magad! És most is…” Erzsi: „Igenis… (sípolás hallható), aki ráküldi a barátját más lányokra, hogy csábítsa el, aztán röhögjenek rajta! Hát milyen sport ez!” Balázs: „Figyeljetek! De így sose… sose lesz ennek vége! Hát abba kell ezt hagyni!” Erzsi: „Hát akkor nem lesz vége. Akkor apáról fiúra és anyáról lányára folytatódik a harc! Vesszen el pénzem, házam, marhám, de az igazság az enyém legyen!” (A közönség soraiból nevetés, taps, ováció hallható.) 17:18:00-17:18:13 Balázs: „Erzsi, téged szerintem nem tudna megnyugtatni semmi! Úgyhogy…” Erzsi: „Majd akkor, ha … (kisípolják, de a megdöglenek szó leolvasható a szájáról) előttem!” Balázs: „Jó, jó, jó, jó, jó!” Erzsi: „Előttem megy, és szolgám lesz a másvilágon mind a kettő!” (Nevetés hallatszik a háttérből.) Balázs: „Rendben. Nahát, ez is egy érdekes történet volt!” A késő délután adásba kerülő talk show-kat a fiatalkorúak nagy számban kísérik figyelemmel. Az AGB Nielsen Media Research adatai szerint az ebben az időben tévét néző 4-17 éves korosztály közel 33 százaléka látta a műsorszámot. Ugyanebből a korcsoportból több mint 240.000 fiatalkorú nézte legalább egy percet az adást. A fenti példák alapján elmondható, hogy a műsorszám valószínűleg nem felelt meg a II. kategória szempontjainak, mivel az Rttv. rendelkezése szerint „azt a műsorszámot, amely alkalmas a 16 éven aluliak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy közvetett módon utal erőszakra, illetve szexualitásra, vagy témájának meghatározó eleme az erőszakos módon megoldott konfliktus, a III. kategóriába kell sorolni”. A műsorszolgáltató valószínűsíthetően megsértette az Rttv. 5/B. § (3) és 5/C. § (2) bekezdéseit. Ezeken kívül feltehetően sérült az Rttv. műsorelőzetesekre vonatkozó 5/A. § (2) bekezdése is, mivel a műsorszolgáltató – a saját jegyzőkönyvei szerint - a műsorszám előzetesét a következő időpontokban tette közzé: dátum 2006. 11. 9. 2006. 11. 10. 2006. 11. 10.
Cím BALÁZS SHOW PROMÓCIÓ BALÁZS SHOW PROMÓCIÓ BALÁZS SHOW PROMÓCIÓ
kezdés 18:05:54 12:29:03 16:06:33
vége 18:06:34 12:29:44 16:07:14
A Testület a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. § (1) bekezdésében biztosított ügyféli jogok gyakorlása érdekében a 2007. január 19-én kelt levélben küldte meg a Műsorszolgáltató részére a hatósági ellenőrzés megállapításait, melynek kapcsán a Műsorszolgáltató 2007. február 1-én kelt és február 6-án érkezett nyilatkozatában fejtette ki álláspontját a valószínűsített törvénysértéssel kapcsolatban. 5
A Műsorszolgáltató jogi képviselője elsőként a műsorszám leginkább problémás szereplőjéről, Erzsikéről ír. Szerinte a műsorszámból egyértelműen kitűnik, hogy egy hobbiból színészkedő, vidéken felnőtt, hagyományos nevelést kapott lányról van szó, aki mindezek miatt nyelvi fordulataiban, gesztikulációiban, stílusában és indulataiban szándékosan színpadias, túlzó és legtöbbször archaikus is, amit az ORTT által is kiemelt egyik részlet is jellemez. A Műsorszolgáltató véleménye szerint nevezett szereplő által alkalmazott megfogalmazások a XXI. században egyetlen fiatalkorú számára sem vehetők szó szerinti értelemben komolyan, még véletlenül sem, hiszen a 12-16 éves korosztály éppen ezekben az éveiben találkozik a történelem, az irodalom olyan műveivel, ahol hasonló nyelvi fordulatok jellemzőek. A Műsorszolgáltató jogászának véleménye szerint Erzsi, a mai világban megmosolyogtatóan archaikus mondatait nem lehet szó szerint érteni, ironikusan túlzó szófordulatait nem lehet komolyan venni, a nézők reakciói is ezt támasztják alá, sőt többségük egyenesen azt gondolta, hogy egy meglehetősen hiteltelenre sikerült színjátékot, paródiát láttak. A Műsorszolgáltató levelében előadja, hogy a kifogásolt történetben a főszereplő, Erzsi egyértelműen sikertelen kísérletet tett volt barátja visszahódítására, és az ő támadó és agresszív viselkedésére éppen ez a sikertelenség adja a műsorszám egészének üzenetét: az ilyen magatartás nem vezet eredményre. Mindezek alapján a Műsorszolgáltatónál úgy gondolják, hogy egy átlagos néző, különösen egy mai fiatal a legkevésbé sem tud, vagy kíván azonosulni a bemutatott szereplővel, ezért a nézőben az általa mutatott magatartás nem a követést, inkább annak elutasítását váltja ki. A Műsorszolgáltató vitatja a hatósági ellenőrzés azon megállapításait is, miszerint egyértelműen leolvashatóak voltak a kisípolt szavak. A jogi képviselő hivatkozik a Szonda Ipsos által elvégzett kutatásra, amely szerint különösen az olyan jellegű tévéműsoroknál, mint pl. a délutáni talk show-k nagyon magas a háttér-tévézés aránya, azaz meglehetősen alacsony az odafigyelésé: legtöbben tehát csak távolról hallják ezeket a műsorokat, kevesen nézik figyelmesen végig. Szinten az említett cég kutatása állapítja meg azt is, hogy a nézettség mérőszáma önmagában nem árul el semmit a látottakhoz való viszonyról. A kutatás szerint vannak olyan műsorok, s ilyenek például a délutáni beszélgetős műsorok is, amelyeket a nézők gyakran a bosszankodás vagy a szórakozás miatt néznek. Ez azt jelenti, hogy a nézők, csak azért, mert látnak valamit, még nem feltétlenül fognak azonosulni a látottakkal, főleg nem tartják az ott látott esetleges negatív magatartási mintákat követendőnek. A Műsorszolgáltató véleménye szerint nincs ez másként a kiskorúakkal sem, hiszen a néző, így a kiskorú is képes különbséget tenni a látottak alapján jó és rossz minta között. A Műsorszolgáltató levelében kijelenti, hogy a kifogásolt műsorszámnak nem volt meghatározó eleme az erőszak, s az idézett részek is egyértelműen szándékos archaikussággal és színpadias túlzásként hangzottak el, melyeket a nézőközönség sem vett komolyan. A Műsorszolgáltató a Balázs show egésze kapcsán előadja, hogy az, mint II. kategóriába sorolt műsorszám az általános nézőközönség részére készült, annak megtekintése azonban a tizenkét éven aluliak számára nagykorú felügyelete mellett volt ajánlott, hiszen tartalmazhatott olyan elemet, amelynek önálló értelmi és érzelmi feldolgozása a gyerekek számára nehézséget jelenthetett. A Műsorszolgáltató megállapítja, hogy a téma bemutatásakor nem lépte túl az ORTT által megjelölt kereteket. Véleménye szerint a való élet csak és pozitív példák révén nem ismerhető meg, a követésre nem érdemes esetek bemutatása és ismertetése szintén e tanulási folyamat szerves részét képezi. A műsorvezető mind verbálisan, mind metakommunikációval kifejezte véleményét az elhangzottakról.
6
A Műsorszolgáltató állítja, tekintettel arra, hogy a moderátor a műsorszámon belül több ízben elhatárolódott az elhangzottaktól és hangsúlyosan kifejezte egyet nem értését, így a Műsorszolgáltató megfelelő mértékben hatástalanította a problémás vélemények hatását. Kijelenti továbbá, hogy a műsor egészében nem került sor az erőszak nyersebb, direktebb formáinak realitás-közelibb kontextusban való megjelenésére, nem került sor az erőszak dicsőítésére, témájának nem volt meghatározó eleme az erőszakos módon megoldott konfliktus. A Műsorszolgáltató álláspontja szerint egy műsorszám minősítése nem alapulhat az egész adásból kiragadott mondatok megítélésén. Ezért a Balázs show november 10-i adása is csak a műsorszám egészeként értékelhető, a kontextusából tetszőlegesen kiragadott mondatok más értelmet nyerhetnek, másként hatnak a műsor egyéb részeinek ismerete nélkül. Tekintettel arra, hogy az epizód fennmaradó jelentős részével szemben semmilyen kifogás nem merült fel, ez is csak azt támasztja alá, hogy a műsorszolgáltató helyesen járt el, amikor a talk-show-t II. kategóriába sorolta. Egy műsorszám mindig egészben értékelendő, önmagukban kiragadott részletek önállóan sosem tudják azt az üzenetet képviselni, amit a műsorszám egésze képes. A Műsorszolgáltató jogi képviselője az általa előadottak alapján elsőként is kéri a közigazgatási eljárás megszüntetését, másodlagosan, ha a Testület ezen kérelmét nem tartja teljesíthetőnek, és megállapítja a törvénysértést, akkor tekintsen el bármilyen súlyosabb szankció alkalmazásától. A Testület álláspontja a hatósági ellenőrzés megállapításainak, valamint a Műsorszolgáltató jogi képviselője válaszának ismeretében az alábbi: A műsor az alábbi tartalmak, illetve elemek miatt magasabb korhatári kategóriába sorolandó: a műsorszám műfaját tekintve talk show, a szórakoztató műsorok egyik legnépszerűbb fajtája, amely a moderátor által irányított közönség előtt, stúdiókörnyezetben felvett beszélgetésekből épül fel. A show-ban ezúttal korábbi adások szereplői tértek vissza, hogy elmeséljék, miként alakult az életük a műsor után. Zsuzsa és Leo történetének középpontjában a felek párkapcsolati problémájának erőszakos rendezése állt, melyet nem a 16 év alatti kiskorúak értelmi és érzelmi szintjének megfelelően kezeltek. Az egyik szereplő, Erzsike, magából kikelve, alpári módon kiabált a volt barátjával és annak új barátnőjével, továbbá számos alkalommal agresszíven fenyegetőzött. Otromba megjegyzéseit a közönség nevetéssel „jutalmazta” és a lány magatartását a műsorvezető sem ítélte el kellő erővel. A moderátor időnként tett megnyugtatónak szánt kijelentéseket, máskor azonban kérdéseivel kifejezetten provokálta, hergelte a feldühödött szereplőt. A verbális agresszió a vita egyik pontján majdnem a tettlegességig fajult, a verekedést a fiú új barátnője, Zsuzsa akadályozta meg. A műsorvezető ekkor sem helytelenítette az erőszakos magatartást, és többször úgy tűnt, hogy a szóbeli durvaságokon is inkább csak jót mulat, ami a műsort néző kiskorúak számára az agresszív megoldás megítélését tekintve félrevezető lehetett. A 12-16 év közötti időszak a későbbi személyiség kialakulásának szempontjából meghatározó fejlődési szakasz. Ebben a korban a fiatalok azonosulási mintákat keresnek a környezetükben, ekkor kezdődik meg a szülőktől való elszakadás folyamata, amely saját alternatív értékrendek és életmódok keresésével jár együtt. Erre a törekvésre a televízióban látott szereplők gyakran kínálnak fel modelleket, amelyeket a serdülők – korlátozott élettapasztalataik miatt - még kritikátlanul fogadnak el. A Fővárosi Ítélőtábla 2. Kf.27.311/2005/4. számú ítéletében kimondta, hogy „[…] a felnőtté válás időszakában lévő 12/14-18. év közötti kiskorúak korosztályának az
7
erkölcsi fejlődése kialakulásában fontos szerepe van a felvilágosító tevékenységnek, azonban nem közömbös, hogy […] a családi életekben felmerülő és a felnőttek közti a mindennapitól eltérő problémákról, azok megoldási lehetőségeiről családi vagy iskolai körben, tárgyilagos módon esik szó, avagy ezt nélkülöző, felszínes módon”. Ugyanez az ítélet megerősítette azt is, hogy „[…] a „show műfaj” […] a deviáns magatartásformák nevelő, tanító, figyelemfelkeltő célzattal való bemutatására sok esetben a meghívott vendégek megnyilvánulásai okán, avagy a felhasznált dramaturgiai megoldások miatt – nem nyújt megfelelő teret”. További gondot jelent, hogy a vizsgált adás problémás szegmensének szereplői fiatalok voltak, a védeni kívánt korosztályhoz viszonylag közel álltak korban, így az általuk közvetített minta erősebben hathatott. A serdülők első párkapcsolataik időszakát élik, így az ilyen típusú konfliktusok és kezelési módjaik témája fokozottabb körültekintést igényelne. A partnerek egyenrangúságának és az egymás iránti tolerancia, ill. kompromisszum szerepének kiemelése helyett a szélsőséges, agresszív indulatok kaptak teret a műsorban. Erzsike többször háborúnak titulálta konfliktusát a volt barátjával, mely szerinte kizárólag a másik végleges tönkretételével, teljes megalázásával végződhet. Számtalanszor igen durva jelzőkkel szidalmazta a fiút és annak új barátnőjét, a megnyilatkozások többségét kisípolták, de a szövegkörnyezetből még így is kikövetkeztethetők maradtak, illetve a szereplők szájáról egyértelműen leolvashatók voltak. A vizsgált műsorszám esetében a II. kategóriába sorolás akkor lett volna elfogadható, ha a problémás elemek ártalmas hatása nem érte volna el azt a szintet, amelynek feloldása a legkisebbek számára még nagykorú segítségével is nehézséget okoz, illetve megfelelt volna a 12 éven felüliek érettségi szintjének, s ezáltal a serdülők számára felnőtt interpretációja nélkül is feldolgozható lett volna. Ez azonban nem valósult meg, hiszen a 12 év alatti gyermekeknek még felnőtt magyarázata mellett is problémát okozhatott megérteni és feldolgozni a látottakat, de a közvetített üzenet még a 12-16 év közöttiek személyiségfejlődésére is károsan hathatott. Reagálva a Műsorszolgáltató által írottakra, a Testület véleménye szerint az, hogy a „Mi történt velünk azóta?” című epizód problémás szereplője, egy hobbiból színészkedő lány, aki szándékosan színpadias, túlzó és archaikus stílusban adta elő történetét, és fejezte ki érzelmeit, indulatait, továbbá az, hogy a műsorvezető és a helyszínen lévő közönség is kinevette a lányt viselkedése és megnyilatkozásai miatt – nem jelentheti azt, hogy ebbe csomagolva bármi megjelenhet a képernyőn és bemutatható egy II. kategóriába sorolt műsorszámban. Álláspontunk szerint a műsorvezető és a közönség reakciója nem teszi mindenki számára egyértelművé, és érthetővé, hogy ebben az esetben egy megmosolyogtatóan „nem mai” lány „nem mai”, sőt a megszokottól teljesen eltérő érzelmi kitöréseivel találkoznak a nézők, és éppen ennek okán lett volna szükség a Műsorszolgáltató sokkal körültekintőbb eljárására a műsorszám besorolásakor. A műsorszám számos olyan elemet tartalmazott, amelyek a 12-16 év közöttiek számára nehézséget jelenthetett a látottak önálló értelmi és érzelmi feldolgozásában. Az epizód Erzsi nevű szereplőjének támadó és agresszív viselkedése, reakciói állnak a történet középpontjában, az hatja át az egész műsorrészt és egyáltalán nincsen az az érzése az eseményeket és a „beszélgetést” vagy inkább heves kirohanásokat figyelemmel kísérő nézőnek, hogy ezt a semmiből, vagyis inkább az egyik fél érthetetlen és alaptalan sértettségéből kiinduló és semmibe vezető konfliktust békés és a normális emberi kapcsolatokban megmutatkozó, elfogadott eszközökkel le lehetne zárni. Sőt, kifejezetten azzal ér véget az epizód, hogy nincsen még vége az egymásnak gyötrelmeket okozó és az emberi kapcsolatokat megmérgező fenyegetőzéseknek, melyek akár a tettlegességig fajulhatnak, hiszen a vélt sérelmet szenvedett fél erről is említést tesz. Egyébként – reagálva a Műsorszolgáltató megjegyzésére – a stúdióban jelen lévő közönség inkább fiatal felnőttekből állt, mintsem olyan 12-16 év közöttiekből, akik szüleikkel voltak
8
jelen a felvételen. Akár ez is jelezheti azt, hogy a műsorszámban bemutatott furcsa „kapcsolatot”, konfliktust és az általa kiváltott heves érzelem- és indulatkitöréseket a 16 éven felüliek érthetik meg igazán, s állnak érzelmileg és értelmileg is olyan fejlettségi szinten, hogy akár mulatságosnak, viccesnek tudják felfogni az Erzsi nevű szerelő megnyilatkozásait, azaz megérthetik, hogy a „jelenetben” szándékos archaikussággal és színpadias túlzásként hangzottak el a szereplők „szövegei”. A műsorvezetőnek az alábbi megnyilatkozásai voltak, melyek – a Műsorszolgáltató állítása szerint – a műsorrészben bemutatott konfliktus lezárására és a heves indulatok csillapítására irányult volna: 17:15:17 – 17:15:20 „Mi lenne, ha ezt a történetet itt egyszer s mindenkorra lezárnánk, hm?” 17:15:43 – 17:15:52 Balázs: „Igazából Neked már van barátod, azzal kell foglalkozni. Itt van a két fiatal, ők hadd…” Erzsi: „Hát nem panaszkodik, foglalkozom én Vele.” Balázs: „Nagyon helyes! Ők hadd foglakozzanak egymással!” 17:16:18 – 17:16:44 Leo: „Hogy milyen apró különbségek vannak?!” Balázs: „Jaj, ne menjünk bele a különbségekbe, mert az csak olaj a tűzre, szerintem! Tehát ezt most inkább hagyjuk! (…) Balázs: (miközben a magából kikelt lány ordítozik a stúdióban.) Erzsi! Figyelj már, szólj már neki (…) Erzsi! Itt vagyok! Hallgass rám Erzsi! Figyelj, ha Te boldog vagy a pasiddal, akkor ne is foglalkozz velük!” 17:16:50 – 17:16:52 Balázs: „Mi lesz most, Erzsi? Nem kéne ezt a dolgot lezárni, megoldani? Mi lesz most?” 17:17:09-17:17:25 Balázs: „Gyenge német ellenállás ugye a másik oldalon továbbra is? Jó!” Erzsi: „Reméljük a szövetségesek erősebbek lesznek!” Balázs: „Hát a végén ők győznek mindenféleképpen! Leo! Nem, nem érné meg bocsánatot kérni? Még ha nincs is igaza, lehet csak asszondod, hogy figyelj…” Leo: „Főleg ha nincs igaza, nem kérek bocsánatot!” 17:17:58 – 17:18:00 Balázs: „Nem tudom, hogy min veszekedtek, de talán nem is kell ezt a veszekedést folytatni.” És az epizód a következő műsorvezetői „összegzéssel zárul 17:1811-kor: „Rendben. Nahát, ez is egy érdekes történet volt!” A műsorrészt nézve megállapítható, hogy az értelmetlen konfliktusban lévők álláspontja nem közeledett egymáshoz, nem próbálták egymás érzelmeit, indulatait megérteni, illetve nem is állt szándékukban a stúdióban „fegyverszünetet” kötni, hiszen az esetlegesen mélyen gyökerező ellentét feloldására egy ilyen műsorszám alkalmatlan, illetve annak kereteit szétfeszíti a bemutatott konfliktus.
9
A törvény rendelkezés arra irányul, hogy az ilyen típusú műsorszámok, illetve az ilyen műsorrészeket tartalmazó műsorszámok csak az arra megfelelő időpontban kerüljenek bemutatásra és nem a napnak azon szakában, ahol akár még háttértévézésként is a fiatalabb és az ilyen helyzetek kezelésében éretlen korosztályhoz eljuthat. A fentebb kifejtettek alapján kijelenthető, hogy a műsorszám több olyan problémás jelenetet tartalmazott, amelyek kedvezőtlenül befolyásolhatták a fiatalkorú nézők erkölcsi fejlődését. Így a műsorszám nem feleltek meg a II. kategóriába tartozó szempontoknak, inkább III. kategóriába tartozónak minősíthetők, ezért az Rttv. 5/C. § (2) bekezdése szerint, este 9 óra után kellett volna azokat sugározni. Tehát a műsorszolgáltató mindkét adásával – az azokban bemutatott és a vizsgálat tárgyává tett 4 műsorrésszel – azok nem megfelelő kategóriába történő sorolásával, és a kora esti időpontban történt vetítéssel megsértette a Rttv. 5/B. § (3) és 5/C. § (2) bekezdéseit. Az Rttv. 5/B. § (3) bekezdése az alábbiakat tartalmazza: „Azt a műsorszámot, amely alkalmas a tizenhat éven aluliak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy közvetett módon utal erőszakra, illetve szexualitásra, vagy témájának meghatározó eleme az erőszakos módon megoldott konfliktus, a III. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott.” Az Rttv. 5/C. § (2) bekezdése kimondja: „A III. kategóriába sorolt műsorszám megfelelő jelzéssel ellátva 21.00 és 05.00 óra között tehető közzé.” A Testület a médiatörvény jogharmonizációs célú módosításával kapcsolatos testületi teendőkről – klasszifikációról szóló 1494/2002. (X 17.) számú ORTT határozata a következőképpen pontosította a III. kategóriába tartozó műsorszámokra vonatkozó tartalmi előírásokat: „A 16 és 18 év közötti korosztály már komoly médiatapasztalattal rendelkezik, többnyire könnyen felismeri azokat a műfajokat, amelyeknek meghatározó eleme az erőszakosan megoldott konfliktus (…), így azokat annak megfelelően, azaz a hétköznapi valóságtól távol eső fikcióként, egyfajta modern meseként kezeli. Nem megengedhetők azonban az erőszak nyersebb, direktebb formái realitás-közelib kontextusban, amelyek feldolgozása nem annyira a médiatapasztalatoktól, sokkal inkább a befogadó élettapasztalataitól függ. Mindenekelőtt a társadalmilag káros üzenetek közvetítése jelent e korosztály szempontjából gondot.” A Legfelsőbb Bíróság egyik eseti döntésében megállapította, hogy a kiskorú különös védettségét az indokolja, hogy nem lehet kiindulni a befogadó reális értékítéletéből, abból, hogy a látottakat megfelelő módon, megfelelő értékrend alapján elemzi és értékeli, hiszen a kiemelt védettséget éppen az indokolja, hogy a kiskorúak a végleges értékrend kialakításának folyamatában vannak. Ez adja személyiségfejlődésük sérülékenységét, egyúttal ez indokolja fokozott védelmüket is. Jelen esetben tehát nem önmagában a visszatetsző jelenetek, megnyilatkozások, dühkitörések, a trágár beszéd az, ami a kategorizálást befolyásolja, hanem az is, hogy a fenti mérlegelési szempontok tükrében a távolságtartás, a megfelelő és aggálytalan befogadás biztosan megvalósul-e a védett korcsoportba tartozó kiskorúak esetében.
10
A bíróság a Legfelsőbb Bíróság fokozott védelemre utaló megállapításaiból – több ítéletében is – arra a következtetésre jutott, hogy a minősítésnél a műsorszolgáltatóknak mindig megszorítóan – és nem megengedően – kell eljárniuk. Továbbá több esetben kifejtette a bíróság, hogy amennyiben valamely műsorszám olyan elemeket tartalmaz, amelyeket besorolásuk esetén magasabb kategóriának megfelelően lehetne csak sugározni – éppen a minősítésnél való megszorító eljárásra, továbbá a védendő korosztályra tekintettel – az egész műsorszámot eggyel magasabb kategóriába kell sorolni és annak megfelelően sugározni. A fentiekben leírtak alapján megállapítható, hogy a műsorszolgáltató megsértette az Rttv. 5/B. § (3) és 5/C. § (2) bekezdéseit. 2. Az Rttv. 5/A. § (2) bekezdése alapján a műsorelőzeteseket a megtekintésre ajánlott műsorszám besorolásának megfelelő idősávban kell sugározni. A műsorszolgáltató a vizsgált műsorszám előzetesét 3 alkalommal 21 óra előtt tette közzé. A vizsgált napokon tehát sérült az Rttv. 5/A. § (2) bekezdése is. A jelzett törvényi rendelkezés ugyanis kimondja: „A műsorelőzetes nem tehető közzé olyan időszakban, amikor az általa bemutatott, ismertetett műsorszám nem lenne közzétehető.” A szankcionálás alapját az Rttv. 112. § (1) bekezdés a) és c) pontja képezi, mely az alábbiakat tartalmazza: „Ha a műsorszolgáltató az e törvényben (…) előírt feltételeket és előírásokat nem teljesíti, vagy megsérti (…) a Testület (…) a) felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére, c) meghatározott időre, de legfeljebb 30 napra felfüggeszti a műsorszolgáltatási jogosultság gyakorlását.” A Műsorszolgáltatási Szerződés 11.1.5 és 11.2.1 pontjai kimondják: „11.1 11.1.1 11.1.5.
Ha a Műsorszolgáltató megsérti a Törvényben (…) foglaltakat az ORTT az alábbi jogkövetkezmények alkalmazására jogosult: felhívja a Műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére; meghatározott időre, de legfeljebb 30 napra felfüggeszti a Műsorszolgáltatási Jogosultság gyakorlását.
11.2.
Az ORTT 30 napig terjedő időre felfüggesztheti a Műsorszolgáltató Műsorszolgáltatási Jogosultságának gyakorlását, ha
11.2.1
a Műsorszolgáltató az ORTT felhívása ellenére sem hagy fel az ORTT által korábban írásban kifogásolt magatartással.”
11
A Testület a szankció típusának és mértékének meghatározásánál figyelembe vette azt is, hogy a műsorszolgáltató a 2006. évben hányszor és milyen mértékben sértette meg – a jelenleg vizsgált esetben is megállapítható – törvényi rendelkezést, továbbá a konkrét műsorszámok műsorrészeinek tartalmi elemeit, illetve azt, hogy azok milyen mértékben bírhattak káros hatással a védendő korosztályra. A Testület adatai szerint 2006. január 1-je óta 20 határozatban szankcionálta a műsorszolgáltatót az Rttv. kiskorúak védelmére vonatkozó rendelkezéseinek megsértése miatt, ebből 16 esetben kizárólag az Rttv. 5/B. § (3), 5/C. § (2) és 5/A. § (2) bekezdéseinek megsértése okán, melyből 7 határozat még a 2005. évben elkövetett törvénysértéseket szankcionálta, általában 5 - 120 perces felfüggesztéssel. A Testület 2007-ben 2 határozatában még 2006-ban elkövetett törvénysértéseket szankcionált – . 5/B. § (3), 5/C. § (2) és 5/A. § (2) bekezdéseinek megsértése miatt alkalmazott mindkét esetben 10 és 15 perces felfüggesztést. Megállapítható tehát, hogy a műsorszolgáltató alkalmanként, de folyamatosan, s egy-egy műsorszámra – jellemzően filmalkotásokra, valamint a Mónika- és a Balázs-show-kra – korlátozva követi el a jelzett törvénysértéseket. A műsorszolgáltató klasszifikációs törvénysértéseit megállapító ORTT határozatok számszerűségére vonatkozó adatokból a Testület arra a megállapításra jutott, hogy a műsorszolgáltató rendszeresen figyelmen kívül hagyja a klasszifikációs törvényi előírásokat – jellemzően filmalkotásokban, valamint a Mónika-, és a Balázs-show című műsorszámokban. A Testület a műsorszolgáltatót az e határozatban is megállapított törvénysértés miatt már nem egyszer szankcionálta, súlyosnak minősülő – a műsorszolgáltatási jogosultság felfüggesztését jelentő – jogkövetkezményt alkalmazva, azonban ez nem vezetett eredményre, a műsorszolgáltató továbbra is elköveti a jelzett törvénysértést. Mindezek okán a Testület úgy ítélte meg, hogy ismételten súlyosabb szankció kilátásba helyezése, illetve megállapítása talán jogkövető magatartás tanúsítására bírhatja a műsorszolgáltatót. A fentebb kifejtettek okán a Testület a rendelkező rész szerint határozott. Az eljárás során a Ket. 153. § (2) bekezdése szerint eljárási költség nem merült fel. Az Rttv. 136. § (2) bekezdése alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv. 136. § (3) biztosítja. Budapest, 2007. június 27. Az Országos Rádió és Televízió Testület nevében Kovács György elnök
12
