BUDAPEST GYŐR MISKOLC

2

0

1

0

3 . szám

BUDAPEST •GYŐR •MISKOLC A TARTALO M BÓ L

T i s z a K á lm á n é s a k ö z ig a z g a tá s i b írá s k o d á s A d a l é k o k a c iv il s z e k t o r fe ls z á m o lá s á h o z M ag yaro rszágo n (19 3 7 -19 4 5 ) E g y m e llő z ö t t t ö r v é n y h iá n y á n a k le n y o m a ta (P á rth a tá ro z a t a m ag yaro rszági n e m z e tis é g e k r ő l -

19 6 8 )

B ö s z ö r m é n y i L á s z ló m e n te lm i ü g y e A h a lá lb ü n t e t é s s z a b á ly o z á s a a H o rth y -k o rsz a k b a n é s a II. v i lá g h á b o r ú é v e i b e n B a g a te ll-c s e le k m é n y e k , b o n y o lu lt k o d if ik á c ió Ü g y é s z e k e lle n i e l j á r á s

TARTALOM TANULMÁNYOK D O M A N I C Z K Y Endre: Adalékok a civil szektor felszámolásához Magyarországon (1937-1945) .............................I F Ö G L E I N Gizella: Egy mellőzött törvény hiányának lenyomata (Párthatározat a magyarországi nemzetiségekről - 1968) ...........................................................16 STIPTA István: Tisza Kálmán és a közigazgatási bíráskodás..........................................................23 MŰHELY A U E R Ádám: Böszörményi László mentelmi ügye .................................................................33 KISS Bernadett: Bagalcll-csclekmények. bonyolult kodiflkáció........................................................40 S Z E N D R E Y Géza: Ügyészek elleni eljárás........................................................................48 T Ó T H J. Zoltán: A halálbüntetés szabályozása a Horthy-korszakban és a II. világháború éveiben............................ 52 ARCKÉPCSARNOK „A történelem és a jog határán” - Prof. Dr. Kállay István (1931 1998) emlékezete - H Á M O R I Antal ....................... 60 KÖNYVEKRŐL Büntetőjogi tankönyv a reformkorból Vuchetich Mátyás könyvének magyar fordítása - M E Z E Y Barna..................... 62 Impozáns könyv a hazai közjegyzőség történetéről - Rokolya Gábor kötetéről - STIPTA István ............................ 65 Monográfia a Codex Theodosianus vallás- cs egyházügyi rendeletéiről - Sáry Pál könyvéről - H O R V Á T H E m ő k e ............. 66 A magyar civilek és az önkormányzatok - Domaniczky Endre könyvéről - G O S Z T O N Y I Gergely .......................... 67 Szeged közigazgatás-története (1950-1990) Antal Tamás könyvéről - V A R G A Norbert ................................. 69 SZEMLE Peres Zsuzsanna doktori védéséről - B A T Ó Szilvia.................................................................72 Nánási László PhD-értekezésének nyilvános vitája KISS Anna ......................................................74 Beszámoló a Fiatal Jogtörténészek XVI. Európai Fórumáról (Frankfurt am Main, 2010. március 25-27.) - L E N K O V I C S Judit.....76 10. német-magyar jogtörténeti szeminárium Budapesten - F R E Y Dóra .................................................78 Montréaltól Szingapúrig. Beszámoló Dr. Kengyel Miklós előadásáról S Z A B Ó András....................................78 BÚCSÚZUNK Dr. Tóth Béla (1940-2010) - G E C S É N Y I Lajos ...................................................................79 „Élni úgy kell, mintha minden cselekedetünk utolsó lenne az életben" -Tóth Bélára emlékezve - M E Z E Y Barna ...............80 H Í R E K ....................................................................................................... 81 E számunk szerzői.............................................................................................. 84

Magyar Tudományos Akadémia - Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogtörténeti Kutatócsoport________________ A címlapon:

Tisza Kálmán, borosjenői és szegedi gróf (Geszt, 1830. december 16. - Budapest, 1902. március 23.): nagybirtokos, politikus. Teleki László unokaöccse, annak öngyilkossága után a Határozati Párt, 1867-től a Balközép egyik vezére. Ellenezte a kiegyezést, az ún. bihari programban állási foglalt a közös minisztériumokkal és delegációkkal szemben. 1875. március I-jelöl, az adott közjogi beren­ dezkedést elfogadva, a Szabadelvű Párt alapító pártvezére. 1875. március 2.- 1878. október 11. között a Wenckheim-kormány belügyminisztere, 1875. október 20.-1890. március 13. között miniszterelnök, egyúttal 1878. október 11.- december 5.. illetve 1887. február 11.-1889. április 9. között pénzügy-, 1878. december 5.-1887. február 11 között belügy-, 1879. július 11 .-szeptember 25. között a király személye körüli miniszter is. 1881-től az M T A igazgatója. 1888-tól tiszteleti tagja.

Jo g

történeti szemle v

J

Nemzetközi szerkesztőbizottság: Dr. Wilhelm Brauneder (Becs), Dr. Izsák Lajos (a szerkesztőbizottság elnöke), Dr. Peeter Jarvelaid (Tallinn), Dr. Günter Jerouschek (Jéna), Dr. Srdan Sarkic (Újvidék), Dr. K u n Seelmann (Bázel), Dr. F.rik Stenpien (Kassa) Szerkesztőség: Dr. Málhé Gábor. Dr. Mezey Barna, Dr. Révész T. Mihály. Dr. Stipta István Szerkesztő: Élesztős László (e-mail: [email protected]) Szerkesztőség címe: 1053 Budapest. Egyetem tér 1-3. II. em. 211. Tel./Fax: 411-6518 ISSN 0237-7284 Kiadja az Eötvös Loránd Tudományegyetem Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszéke, a Károli Gáspár Református Egyelem JogtörténetiJogelméleti Intézete, a Széchenyi István Egyetem Jogtörténeti Tanszéke és a Miskolci Egyetem Jogtörténeti Tanszéke

Felelős kiadó: Dr. Mezey Barna N yom da: GB Kft. 2000 S zentendre. Pátriárka u. 7.

történeti szemle v

lőző tanulmányunkban1 - amely kronológiáikig jelen munka folylatását képezi - a hazai civil szektor egy igen hányatott időszakát, a II. világháborút követő fél évtized (19 4 5 - 19 5 0 ) eseményeit, illetve azok jogi hátterét vázoltuk fel. Most lássuk az előzményeket a Belügyi Közlöny alapján!

E

* * *

- /

TANULMÁNY Domaniczky Endre

Adalékok a civil szektor felszámolásához Magyarországon (1937-1945)

Az 1945 után keletkezett, a hazai civil szervezetekre vonatkozó jogszabályokat vizsgálva látható volt. hogy a jogalkotás és a gyakorlat egyaránt háború előtti mintákra épült rá. Mindez egyébként jó példázata a magyar történelem zivataros 20. századának is: bár a rendszerek közötti kontinuitás többször és igen élesen megszakadt, egy-egy korszak lenyomata még sokáig nyomon követhető az új rend­ szerben is - mentalitásban, mód­ szerekben, struktúrákban egya­ BELÜG YI K Ö ZLÖ N Y ránt. A korszakhatár megválasztása \ m i u*!. t i : \ v . . \ !.->/, i M U t .v . némiképp önkényesnek tűnhet. Miért éppen 19 37? Ha a magyar civil szektor 19 4 5 -19 5 0 közötti történetét szeretnénk mélyebben megismerni, elsősorban az 1930as évek közepéig, de némely 103s esetben egészen 19 12 -ig kell xi.in 6 v m j l > a m . visszatekintenünk. A részlete­

A források

Forrásunk elsődlegesen a Belügyminisztérium tárcalapja, a Belügyi Közlöny (a továbbiak­ ban: BK ) volt. méghozzá 1937 és 1944 között. A civil szerveze­ tekkel kapcsolatos miniszteri intézkedéseket és a belügymi­ niszter által, illetve részvételével kiadott jogszabályokat korsza­ kunkban itt közölték. Az előb­ biek tekintetében adataink 1941. í nLiv­ ii ií 'úmj sebb vizsgálatok határaként vi­ február 2. és 1944. november 12. szont 1937 kínálkozik. Hz volt közöttiek. A jogszabályokat ugyanis az utolsó olyan év, ami­ 19 37 -19 4 4 között elsődlegesen a kor a statisztikákat érdemes Belügyi Közlöny (BK ) és - ezt használnunk;2 ezt követően - az visszaellenőrizve - a Rendeletek egyesülési szabadsággal elköve­ Tóm (RT), illetve a Budapesti BLD.U’tST fdVJtCXHtCKOAC T |Vl LÚV4ÜUllA W tett visszaélések megtorlásáról Közlöny (BuK) alapján vizsgál­ szóló 19 3 8 :17 . te. hatályba tuk meg. Haszonnal forgattuk lépése, illetve az államterület vál­ továbbá a Hivatalos Közlönyt tozásai miatt - a civil szervezetek országos adatait (HK) is, amely 1945. január 6 .-19 4 5. március 23. érdemes fenntartással kezelnünk. között jelent meg - hivatalos lapként - Sopronban. Tanulmányunk nemcsak tartalmában, de szerkeze­ A B K formája, tartalma ebben az időben nem válto­ tében is szorosan össze­ zott,3 a civil szerve­ függ a korábbi publiká­ zetekkel kapcsolatos in­ cióval. így az esem é­ tézkedések közvetlenül a nyeket az ott már meg­ jogszabályi rész (Rende­ ismert módon követjük letek) után, a Személyi végig. Önszerveződés­ hírek előtt, a Különfélék történeti vizsgálatunk rovatban találhatók, azo­ célja azonban nem kat a tartalomjegyzék is pusztán a források feltá­ feltünteti.4 A civil rása és elemzése. Lát­ szervezeteket érintő in­ hattuk, hogy a diktatúra formációk igen változa­ hogyan, milyen eszkö­ tosak: a lentebb elemzett zökkel gyűrte maga alá miniszteri intézkedése­ a társadalmat. E folya­ ken túl az alapítványok mat egy fontos állomása volt a hazai civil szektor kiik­ alapítóleveleinek jóváhagyását (ez a MK-ben is meg­ tatása, amelynek jogi háttere és eszközrendszere már található), valamint az ún. adománygyűjtési engedé­ évekkel korábban készen állt. Ezen eszközök megis­ lyeket5 is itt tették közzé. Ugyanakkor jelen esetben is merése révén magát a folyamatot kívánjuk bemutatni. hangsúlyozni szükséges, hogy a forrásanyag elsősorban 1

Jog

történeti szemle

például leventeegyesületekről,44 lövészegyesületekről45 vagy kulturális egyesületekről 4(1 esetleg sportszerveze­ tekről.47 Alapítványokra vonatkozó szabályozás ritkán fordul elő, akárcsak a II. világháború után.48 A „polgári szervezetek" köre szintén igen tág, ezeket ugyancsak kisebb csoportokra bontva említették leginkább, mint például a bibliaköröket.49 A normatív definíció azon­ ban e formák esetében is hiányzott. A civil szervezetekre vonatkozó szabályozás egyre sokrétűbbé válásával viszont megjelent az igény egy személyegyesülésekre vonatkozó, átfogó jogszabályi fogalom megalkotására. A köznyelvben már a századforduló óta használt társadalmi egyesület kifejezés50 így került át ebben a korszakban jogszabályi szintre. Először a rendeleti szabályozásban - címben és szöveg­ ben egyaránt - a társadalmi egyesületek,51 társadalmi sportszervezetek'1-1 kifejezés jelentkezett az 19 30-19 4 0es években, majd a II. világháború után, kis átalakítás­ sal, valószínűleg ebből alakult ki a társadalmi szerveze­ tek máig élő normatív fogalma. Úgy tűnik tehát, hogy e szóösszetétel kialakulása és normativizálódása hosszabb, organikus fejlődés ered­ ménye. Jelenkori használata azonban - mind tételesjo­ gi, mind jogirodalmi szinten - a szocializmusban hoz­ zátapadt jelentéstartalom miatt talán mégsem célszerű. Az új, alulról, önkéntesen szerveződő magyar civil szektor lényegét - véleményünk szerint - a civil szerve­ zetek elméleti, illetve az önszerveződő közösségek nor­ matív fogalma ragadja meg leginkább.

A jo g sz a b á ly i háttér A korszak bővelkedik a civil szervezetekre vonat­ kozó jogszabályokban, azt is lehetne mondani, hogy a két világháború kora a hazai önszerveződés-történet mintegy két évszázadának legjobban szabályozott időszaka. A jogszabályi háttér átfogó elemzése helyett éppen ezért csak a jogalkotás irányait, témánk szem­ pontjából kulcsfontosságú kérdéseit ismertetjük az alábbiakban.

A z egyesülés s z a b a d s á g a J A jz em ber sérthetetlen jo g a szabadon egyesülhetni m in d erkölcsi, m ind anyagi érdekeinek fejlesztése, tám ogatása és biztosítása végett. ” 53 - fogalmazta meg az egyesülés szabadságának lényegét alkotmányterve­ zetében Kossuth Lajos, s Magyarhonban egészen az i. világháborúig ennek szellemében jártak is el. A hábo­ rús készülődés jegyében viszont előbb az egyesülési jog korlátozásának lehetőségét teremtették meg törvényi szinten, majd e felhatalmazás alapján a kormány ren­ deleti úton alkotta meg a részletes szabályokat. E szabályok többsége a háborút követően is hatály­ ban maradt, így 1920-ra már az egyesülés szabadsága helyett célszerű lehet az engedélyes egyesülési jog kife­ jezést használni, hiszen a tipikus az egyesületalakítás tilalma volt, amely alól a belügyminiszter jogszabály­

ban írt esetekben kivételt tehetett. Ha tett. és az adott szervezet alapszabályait is láttamozta, az egyesület jogképes lett. Természetesen egyesület alakítását, több személy közös célra történő egyesülését megakadályozni nem lehetett, de létrejöttüket megnehezíteni, működésüket ellehetetleníteni annál inkább. így kristályosodott ki a két világháború közölt az a szankciórendszer, amely az anyagi és az eljárási normákat egyre inkább körbefonta. Mindazonáltal hangsúlyozni szükséges: a szabályrend­ szer léte nem jelenti azt, hogy a korszakban új egyesület nem alakulhatott. A statisztikákat nézve erről szó sincs, még ha e tendencia a tételes joggal ütközött is. A cél ugyanis - sokáig - nem civil szervezetek fel­ számolása, a civil szektor megszüntetése volt, hanem csupán a lékek, a korlátok megteremtése, amelyek kö­ zött - ha szükségesnek tűnt - a civil szektor összeté­ telét, céljait, tagságát, formáit befolyásolni, alakítani le­ hetett. A korabeli törvényi szintű szabályozási fentebb már bemutattuk, szükséges viszont a háborús korlátozások ismertetése. A szisztéma az előző világháborúhoz hasonló: törvényi felhatalmazás alapján rendeletekben rögzítették a gyakran változó részletszabályokat. A honvédelem m i szóló 1939:2. te,,54 amely hatályon kívül helyezte a háború esetére szóló kivételes intézke­ désekről szóló 19 12:6 3. tc-t, valamint az erre hivatkozó rendeletek jelentős részét, felhatalmazást adott,55 hogy az állambiztonság, a közrend és közbiztonság érde­ kében a kormány rendeletet alkothat: a) új egyesület, fiókegyesület alakításának megtiltása; b) már meglevő egyesületek, fiókegyesületek működésének korlátozása vagy felfüggesztése; c) a kereskedelmi társaságok vagy külön törvények alapján létesült oly társulatok, pénztárak és más hasonló testületek, amelyek közigaz­ gatási hatósági ellenőrzés alatt nem állnak, rendőrségi ellenőrzés alá vonása érdekében.56 A z egyesülési jo g korlátozása tárgyában kiadott 8110/1939 M E rendelet egészen gyorsan megszületett, már 1939. szeptember 2-án hatályba is lépett. A ren­ delet megtiltotta új egyesületek, fiókegyesületek és más, „egyesületi je lle g ű szervezetek" alakítását, a már létező, láttamozott alapszabállyal rendelkező ilyen szervezetek felett fokozott rendőrségi ellenőrzést írt elő ( 1- 2 . §). Ennek fényében a rendőrség javaslatot tehetett a szervezetek működésének korlátozása vagy felfüg­ gesztése érdekében a belügyminiszterhez, a javaslatról a minisztérium (értsd: kormány) döntött - ám szükség esetén a jelentés bevárása nélkül is (3. §).57 A 8 110 /19 3 9 M E rendeletnek rövid időn belül három kiegészítése is született, amelyek közül a két utolsó mind tárgyi, mind személyi hatályát illetően túllépett a mintaként szolgáló első világháborús szabályozáson.58 A 10.620/1939 M E rendelet*9 felhatalmazta a bel­ ügyminisztert, hogy a szervezetalapítási tilalom alól olyan új egyesületek és fiókegyesületek tekintetében kivételt tehessen, amelyek a) megalakítását törvény írja elő; b) hadijótékonysági, honvédelmi célra alakultak; c) népbetegségek elleni küzdelem eredményesebbé

tételére alakultak; d) amelyek „megalakulását fontos országos közérdek teszi kívánatossá. ” A négy feltétel­ ből három esetben - különösen a legutolsóban - a mi­ niszter szinte szabad kezet kapott az új szervezetek megalakítása kapcsán. A 8850/1940 ME rendelet 60 a belügyminiszter fel­ hatalmazását bővítette tovább, amikor lehetővé tette, hogy az új egyesületek, fiókegyesületek megalakulását

„ különleges helyi, közművelődési, gazdasági vagy más fo n to s" közérdekből is engedélyezhesse. A 850/1941 ME rendelet61 a tárgyi hatály mellett a személyi kört is bővítette. A hatáskörök megosztása szempontjából is érdekes jogszabály szervezetalakítási felhatalmazást adott a kereskedelem- és közlekedésü­ gyi, valamint az iparügyi miniszternek, hogy hatás­ körükben, ám a belügyminiszterrel egyetértve fontos közérdekből, de csak ha egyéb jogszabályi akadálya nincs, új egyesületek, fiókegyesületek megalakulását engedélyezhessék. Látható, hogy a belügyminiszter ed­ dig kizárólagos kivételes hatásköre itt megosztásra került, de erős korlátozások: konjunktív feltételek mel­ lett. A kormány rendeletéit egyes esetekben a belügymi­ niszter az azokat végrehajtó apparátus számára rész­ letesen is megmagyarázta, felhívva a figyelmet egyes jogalkalmazási kérdésekre.62 E tekintetben az egye­

sülési jog korlátozása tárgyában kiadott 355.500/1939 BM körrendeletül,(>í s az ezt kiegészítő 153.000/1940 BM rendeletté* kell megvizsgálnunk. A körrendelet a 10.6 20 /19 39 M E rendeletben rögzített kivételekre hoz példákat. Ennek alapján az itt említett szervezetek fiókegyesületeinek megalakulását az alispán/polgármester/közigazgatási kirendeltségvezető65 tudomásul vehette:66 leventeegyesületek, ön­ kéntes tűzoltószervezetek. Vöröskereszt Egylet. Hadirokkantak Országos Nemzeti Szövetsége, repülőegye­ sületek, Légoltalmi Liga. Tűzharcos Szövetség, tü­ dővész leküzdésére alakult egyesületek. A rendelet a 8850/1940 M E rendelet kiegészítéseit magyarázva 14 szervezetet67 is felsorol, amelyek fiókegyesületeinek megalakulását helyi szinten tudomásul kell venni. E felsorolás azért fontos - s a rendelet való­ di jelentőségét is ez adja mert a BK-ból, s így a később elemzett táblázatokból e szervezetek és fiókegyesületei kimaradtak, ezért pontos számukat - levél­ tári adatok híján - az 19 4 5 -19 5 0 közötti feloszlatások fényében csak becsülni tudjuk.68 -A c iv il s z e rv e z e te k fe le tti fe lü g y e le ti

h a tá s k ö rö k v á lto z á s a i69 Az ún. főfelügyeleti jogkört a civil szervezetek felett 1848/49-ben és 1867-től a felelős magyar minisztéri­ um, azon belül pedig elsődlegesen a belügyminiszter gyakorolta. A belügyminiszter ez irányú hatáskörei kezdetben szokásjogon alapultak és általánosak voltak. A különböző jogszabályok ebből az általános hatáskör­ ből szakítottak ki egy-egy darabot más miniszterek számára. Ily módon keletkezett például a kereskedelmi

miniszter vasúti egyletek vagy a honvédelmi miniszter tűzharcos szervezetek feletti felügyeleti jogköre.70 1922-ben azonban a belügyminiszter elsőbbségét e területen törvénybe foglalták; ez volt a már fentebb elemzett 1 9 2 2 :1 1. te. Eszerint a nem belügyminiszteri felügyelet alá tartozó szervezetek esetében az illetékes miniszter a belügyminiszterrel egyetértésben gyakorol­ ja felügyeleti jogkörét.71 Ezt az állapotot az 19 3 8 :1 7. te. is megerősítette.72 A belügyminiszter általános jogköre háborús időben azonban ennél szűkebb volt: feloszlatás és alakítás tekintetében a jogosítványok nagy része a kormányt magát illette.7^ Az más kérdés, hogy a kormány miután szervezetalakítási tilalmat rendelt el - a kivéte­ lesen engedélyezett új szervezetek alapszabályainak jóváhagyására a belügyminisztert jelölte ki. A belügyminiszter kivételes hatalmát 1941-ben a kereskedelmi, illetve az. iparügyi miniszter erősen kor­ látozott hatáskörei némiképp szűkítették, de egyes szervezetek esetében a minisztérium külön rendeletet is kibocsátott a felügyeleti hatáskörök rendezése végett. ' 1 1943-ban Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter rendeletében összefoglalta a felügyeleti hatáskörökkel kapcsolatos fontosabb változásokat; erről szól a külön­

böző társadalmi egyesületek főfelügyeleti jogkörében történt változások tárgyában kiadott 185.000/1943 BM rendelet.15 A rendelet rögzíti, hogy felügyelet szem­ pontjából: a) a biztosító egyesületek a pénzügyminisz­ terhez: b) a felsőoktatási egyesületek, a ..társadalmi sportszervezetek", a cserkészszervezetek, illetve a Ma­ gyarországi Németek Szövetsége ifjúsági szervezete­ ként működő Német Ifjúság a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez; c) a leventeegyesületek a honvédelmi mi­ niszterhez kerültek át. Csakúgy, mint manapság, a sport területén való osztozkodás - kettőssége miatt - gyakor­ lati nehézségeket okozott. A hatáskörök egyértelmű el­ választása érdekében a belügyminiszter hatáskörében maradó sportszervezetek típusait külön megjelölték. A belügyminiszter hatáskörében maradtak: a) az autó-, motor- és repülősport-egyesületek: b) lóverseny- és agarászegyletek; c) sporthorgász és postagalamb egye­ sületek; d) „az olyan társadalmi egyesületek, amelyek

címükben sem használják a kizárólagos sportegyesületi megjelölést és amelyek egyéb főcélkitűzés mellett mel­ lékesen egyes szakosztályaik útján testedző tevékeny­ séget is folytatnak, anélkül azonban, hogy tagjaik bár­ mely testedzési ágat versenyszerűen űznének... ”76 Fontos m egjegyezni, hogy bár a belügyminiszter presztízsvesztesége nyilvánvaló, egy komoly jo go ­ sítvány azonban változatlanul az ő kezében maradt: valamennyi hazai egyesület „alakuló vagy egyéb köz­ gyűlései és gyűlései " engedélyezése. E területen az új­ donsült „érdekelt miniszterek" továbbra is együttmű­ ködni voltak kénytelenek a belügyminiszterrel. Végül meg kell említeni az egyes ipari egyesületek,

szövetségek és ipartársulatok bejelentési kötelességéről szóló 24.300/1944. IPM rendeletül, amely azon, iparo­ sok érdekeinek előmozdítása céljából alakított szerve­ zetek külön bejelentési kötelezettségét írta elő. amely­

Jog

történeli szemle V — J

nek tagjai között „gyárszerű" iparűzést folytató iparos is van.77 A több évtizedes hagyományokat - valószínűleg a háborús állapotok miatt - felrúgó szabályozás nem volt hosszú életű. A belügyminiszterek 1946-ra szinte min­ den korábbi jogosítványt visszavettek a civil szektor felett.

A z e ljá rá s i s z a b á ly o k v á lto z á s a Eljárási szabályok alatt alapvetően három kérdéskört szükséges érinteni a további részletesebb kutatások elősegítése érdekében: formai előírások, alapszabá­ lyokkal kapcsolatos szabályozás és jogértelmezési nor­ mák. Az eljárási szabályok területén az 1919-es nép­ törvény csak néhány formai követelményre utalt, e kérdéskört valószínűleg alsóbb szintű jogszabályok rendezték volna, amelyek megalkotására már nem maradt idő. A dualizmuskori belügyminiszteri rendeletek ennélfogva egészen az 1920-as évek elejéig vál­ tozatlan formában hatályban maradtak. Az 19 2 2 :1. te., valamint az annak végrehajtásáról szóló 45.093/1922. BM körrendelet egyesületi nyilvántartás vezetéséről rendelkezett. A korszak egyesületi szempontból talán legnagyobb hatású jogszabálya, afféle egyesületi kódex jelleggel, Klebelsberg Kunó gróf belügyminisztersége alatt született. Az egyesületi alapszabályok általános kellékeiről szóló 77.000/1922. BM rendelet7S célja az átfogó szabályozás megalkotása, összefoglalni „azokat

az általános elveket, illetve szervezeti alaki kellékeket, amelyeket a joggyakorlat minden egyesületi alapsza­ bálytól megkíván. ” 79 Több belügyminiszteri rendelet foglalkozott a korszakban az egyesületi alapszabályokkal, mégpedig két irányból. Egyrészt egyes hazai egyesülettípusok, mint például a leventeegyesületek, az önkéntes tűzoltótestületek vagy a K A LO T szervezetei80 számára kötelezően alkalmazandó alapszabályminták készül­ tek.81 Másrészt pedig jelentős előkészítést igényelt a visszatért területeken működő civil szervezetek alap­ szabályai hazai joggal való összhangjának megterem­ tése, amit szintén rendeleti formában végzett el a mi­ niszter.82 Itt szükséges szólni az alapítványok alapítóle­ veleinek kiállításával kapcsolatos szabályozásról, ame­ lyet a 197.300/1940. BM rendelet tartalmaz.83 Végezetül meg kell említeni, hogy a rendeletek, körrendeletek jelentős része nem, vagy nem csak új szabá­ lyozást tartalmazott, hanem - a joggyakorlatot egysége­ sítendő - elhatárolási, jogértelmezési kérdésekkel is foglalkozott. A magyarázat nem ritkán jogelméleti fej­ tegetésbe csapott át,84 amely jól mutatja a minisztériu­ mi apparátus magas szintű elméleti felkészültségét.85

A z s id ó sze rve ze te kre v o n a tk o z ó s z a b á ly o k A miniszteri intézkedések áttekintése során látható lesz, hogy a mintegy félezer feloszlatott szervezet nagy része a zsidó kultúrához, valláshoz kötődő szervezet volt, és 1944-ben került feloszlatásra. A feloszlató határozatok - amelyek számát minden esetben feltün­

tették a szervezetek neve mellett - pontos tartalmát le­ véltári kutatás során lehetne feltárni, ennek hiányában a zsidó szervezetekre vonatkozó feloszlatások jogszabá­ lyi hátteréről viszonylag keveset tudunk. A BK ugyanis e feloszlató határozatok közlésekor nem jelölte meg a miniszteri intézkedés alapjául szolgáló konkrét jogsza­ bályhelyeket. Forrásunk alapján annyi azonban megál­ lapítható. hogy a már létező törvények és rendeletek megfelelő hátteret jelenthettek akár a zsidó szervezetek feloszlatásához is. Éppen ezért itt csupán az ún. második zsidótörvény civil szervezetekkel kapcsolatos rendelkezéseire uta­ lunk. A zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról szóló 1939:4. te. kettős szabályrendszert fogalmazott meg a zsidók civil szervezetekben való részvételével kapcsolatban. Fgyrészt tiltásként kimond­ ta, hogy ,,[ttisztviselőként vagy egyéb alkalmazottként

zsidó nem léphet az állam, törvényhatóság, község, úgyszintén bármely más köztestület, közintézet vagy közüzem szolgálatába. "(5. §) Hz véleményünk szerint az e körhöz kapcsolódó civil szervezetekben való részvételre is vonatkozott. Ezt a meglátást erősítheti, hogy a másik, nem tiltó, hanem korlátozó rendelkezés konkrétan visszautal az előbb citált szakaszra.86 Vagyis közszolgálathoz kapcsolódóan a te. tiltott, más tevé­ kenységhez kapcsolódó civil szervezetekben való rész­ vétel esetén pedig 12%-os kvótát írt elő. Megemlítendő, hogy a te. felhatalmazást adott a vallás- és közoktatás­ ügyi miniszternek, hogy rendeletben szabályozza „az.

izraelita liittanító iskolák és tanfolyamok számát, szervezetét, működését és felügyeletét... ” , e szervezetek egy része szintén civil szervezeti formában működött.

A c iv il sze rve ze te kre v o n a tko z ó h u n g a ris ta jo g a n y a g 1944. október 15. után - az államszervezet egyre gyorsuló bomlása miatt - jogszabályokról már nem beszélhetünk. Az ideiglenes állapotnak paradox módon Szálasiék is tudatában voltak, csakhogy ők még a visszatérésre készültek.87 Ennek jegyében láttak neki 1944 végén a hivatásrendek felállításának, valamint egy hungarista ifjúsági szervezel létrehozásának. ME rendelet formájába öntött elképzeléseik papíron marad­ tak, néhány megjegyzés azonban e tervezetekhez is szükséges. A Dolgozó Nemzet Hivatásrendjének (DNRH) felál­ lításáról szóló 3.920/1944. M F rendelet, majd az annak végrehajtásáról szóló 4300/1944 M E rendelet alapján 14 hivatásrend felállítását tervezték. Ezekből a HK utolsó előtti lapszámában közzétett rendeletekkel az egészségvédők, a közalkalmazottak, az önálló értelmi­ ségiek, a parasztok, a bányászok, a munkások, a közle­ kedésben dolgozók, az egyháziak és a céhbeliek hiva­ tásrendjét hozták létre.88 A hivatásrendi szervezet

„...kötelezően magában foglalja a Nemzet minden dol­ gozó tagját. ”89 Vagyis kötelező tagságról van szó. amely szöges ellentétben áll az önszerveződésen ala­ puló civil szektorral. így a konkurencia megszüntetése

történeti szemle

már csak idő kérdése volt. A 4300/1944 M E rendelet 7. § (2) bekezdése általánosságban ezt ki is mondta: „fa]

DNHR felállításával egyidejűleg valamennyi hasonló egyesület, intézmény és egyél) szervezet feloszlatásáról és a DNHR-he való beolvasztásáról a RN [rendnagy D. E. | gondoskodik. A beolvasztás tényével ezek az egyesületek, intézmények és egyéb szervezetek megszűnnek. A megszűnéssel az említett egyesültek, intézmények és egyéb szervezetek vagyona a DNHR-re száll át...." A részletszabályokat azonban a márciusban közölt nyolc rendelet tartalmazta, amelyek mellék­ leteiben összesen 661 szervezet feloszlatásáról is dön­ töttek. Valamennyi rendelet felépítése, szövegezése egyforma, melléklet csupán az egyháziak hivatásrend­ jéhez nem készült. A közzétett feloszlatások nem csupán a központi szervezetet, hanem „azoknak bárhol, bármilyen elnevezéssel működő tagozatait" is érintet­ ték. Azon szervezetek, am elyek a felsorolásból kimaradtak, de az adott hivatásrenddel azonos tevékenységi körben működtek „kötelesek fennállá­

sukat, illetve működésüket 1945. évi április hó 30-ig, a jelenleg idegen megszállás alatt lévő területeken pedig a felszabadítás után a polgári közigazgatás bevezetésétől számított 30 nap alatt /.../ bejelenteni" (2. §)• A bejelentési kötelezettség elmulasztása eseten e szervezetek 1945. május l-jével, illetve a „jelenleg

megszállt területen a bejelentési kötelezettség ered­ ménytelen elteltét követő napon megszűnnek." (3. §) Összegezzük tehát, hogy e többrétű szabályozás mit is jelentett. A mellékletben közzétett szervezetek, valamint azok tagszervezetei a rendelet erejénél fogva megszűnt­ nek tekintendők azoknál a tevékenységi köröknél, ame­ lyekre nézve a hivatásrendet létrehozták. Kimaradtak: a katonák, az anyák, a nemzetnevelők, a kereskedők, a hiteléletben dolgozók hivatásrendjének működéséhez kapcsolódó szervezetek. A hivatásrendek létrehozásáról szóló rendeletek mellékleteiben fel nem sorolt szervezetek haladékot kaptak, egyúttal számukra beje­ lentési kötelezettséget írtak elő. Tehát a 661 szervezet a tervezettnek csupán egy rés/.ét teszi ki, de még így is Rajk László és Kádár János intézkedéseit nézve abszolút rekordnak tűnik, hiszen egy lapszámban ők is „csak" 3-400 szervezet feloszlatását telték közzé. Végül utalnunk kell a Hungarista Ifjúság Országos Szervezetének felállítása tárgyában kelt 366/1945 ME rendeletre, amely elnevezése alapján akár civil szervezet is lehetett volna, de a rendelet 5. §-a életkor­ hoz kötött kötelező tagságot írt elő.

Miniszteri intézkedések A jogszabályi háttér elemzése már átvezet a minisz­ teri intézkedések területére. Az intézkedéseket nézve látható, hogy a II. világháború alatt és azt követően többnyire hasonló intézkedések fordulnak elő a forrá­ sokban. Négy lényegi különbség azonban azonnal meg­ állapítható.

Az egyik az, hogy vannak olyan intézkedésfajták, amelyek csak 1944 előtt különíthetőek el, ilyen a helyi szervezetek alakításának engedélyezése vagy az érdekképviseleti szervként való elismerés.90 Vannak azonban csak 1945 után önállósult hatáskörök, mint például a nyilvántartásból törlés vagy a láttamozás elu­ tasítása. amelyet 19 3 7 -19 4 5 között nem alkalmaztak vagy inkább nem tettek közzé. A civil szervezeteket érintő intézkedések határozati és jogszabályi formában egyaránt Megtalálhatók. Míg azonban a háborút követően a jogszabályban kimondott feloszlató rendelkezéseknek egyedi aktusokkal szerez­ tek érvényt, addig itt mind az alapszabályok jóváha­ gyásánál, mind a feloszlatásoknál előfordul, hogy meg­ elégedtek csupán a normatív szabályok közlésével.91 A háború alatti intézkedések egy részét - egy jól elkülöníthető csoport kivételével - különböző minisz­ terek hozták,92 de a BK-ban ezeket pont a joggyakorlat egységesítése miatt mindig közölték, hiszen a felü­ gyeleti jogkör elsősorban és elsődlegesen a belügymi­ nisztert illette meg. A háború utáni intézkedések vi­ szont szinte kivétel nélkül a belügyminiszterhez köthe­ tők, így ott e kérdés fel sem merült. A jól elkülöníthető csoportot a zsidó kultúrához, val­ láshoz, személyhez kötődő szervezetek jelentették, amelyek szintén hiányoznak az 1944 utáni anyagból. Ez a csoport főként egy évhez, 1944-hez köthető, de mennyiségét tekintve - ha a már csak jelképesnek te­ kinthető Szálasi-féle ME rendeleteket nem tekintjük az egész időszak összes intézkedéséi meghaladja. Éppen ezért az e szervezetekre vonatkozó forrás­ anyagot több szempontból is megpróbáljuk bemutatni. Mint említettük, jogszabályi hivatkozás csak elvétve fordul elő az egyes intézkedéseknél, s akkor is e négy jogszabályra hivatkoztak: az ipartörvényről szóló 1884:17. te.-re,91 az egyesülési jog korlátozása tár­ gyában kiadott 8 110 /19 39 . M E rendelet kiegészítéséről szóló 8850/1940 M E rendeletre,94 valamint az Országos Falusi Kislakásépítési Szövetkezet Alkalmazottai Segélyzőegyletének felügyelete tárgyában keit 3700/1942. M E rendeletre és az ipari termelés megszervezéséről szóló 2010/1944. M E rendeletre.95 Külön csoportként említhetők a magyar jogszabá­ lyoknak megfelelő alapszabály-módosításokat jó v á­ hagyó intézkedések. Jogszabályi hivatkozást ezekben az esetekben is csak elvétve, s kizárólag az ipartör­ vényre utalóan találunk.96 A feloszlató határozatoknál sem a később hírhedtté váll 19 38 :17 . tc.-nek, sem az ahhoz kapcsolódó 181.000/1937. BM rendeletnek nincs nyoma. Még mielőtt az intézkedéseket összesítő táblázatot szemügyre vennénk, meg kell említeni, hogy a civil szervezetek feloszlatása a korszakban két formában történt: a) határozatok; b) jogszabályok útján. A miniszteri intézkedéseket a könnyebb áttekint­ hetőség végeit lássuk táblázatba foglalva is (lásd a 8. oldalon!). Bár a jogszabályi háttér már 1938-tól készen állt, feloszlató határozatokat csak 19 4 1-tői találunk, s azo-

M in iszteri intézkedések szám a és m egoszlása 19 3 8 - 19 4 5 között Intézkedés év 1938

Helyi csoport alakításának engedélyezése

Érdekképviseleti szervként való elismerés

Összesen

0

0

0

0

Feloszlás Önkormányzat Alapszabály jóváhagyása felfüggesztése jóváhagyása

Feloszlatás 0

0

0

1939

0

0

0

0

0

0

0

1940

0

0

0

0

0

0

0

1941

2

1

0

0

10

0

13

1942

18

1

1

21

3

3

47

1943

5

1

0

14

1

3

24

1944

361

4

1

6

0

0

372

1945. ntárc. 26-áig

679

0

0

5

0

0

684

Összesen

1065

7

2

46

14

6

1140

kát is általában a kereskedelemért vagy az iparügyért felelős miniszterek hozták meg. A belügyminiszter csak 1944-től kapcsolódott be, de ekkor négy kivételé­ vel az összes feloszlató határozat hozzá köthető. Az általa feloszlatott civil szervezetek pedig - elnevezésük alapján - néhány kivétellel mind a zsidó kultúrához, valláshoz, személyhez kötődő szervezetek (továbbiak­ ban: zsidó szervezetek) voltak. Forrásunk alapján ennél pontosabban a zsidó szervezetek nem különíthetőek el, de - a Zsidó Lexikont nézve - valószínűnek látszik, hogy egyes feloszlatott, ám a nevük alapján nem zsidó

|

szervezetek is összefüggésbe hozhatóak zsidó szemé­ ly ekkel.1,7 Szólnunk kell pár szót az 1945-ben hozott intézke­ désekről is. Ezek négy csoportra bonthatók, három eset­ ben határozati formában Vajna Gábor belügyminiszter, egynél normatív módon Szálasi Ferenc járt el. Az alap­ szabály-jóváhagyások között 3 önkéntes tűzoltótestü­ letet és 2 helyi csoportot találunk, de ez utóbbiakat már nem vették külön. A feloszlatásoknál nem zsidó és zsidó szervezetek mellett a HK utolsó előtti lapszámában egy Szálasi által jegyzett rendeletfüzér mellékleteiként több

Eln evezése a la p já n zsidó k u ltú ráh o z, v allásh o z, szem élyhez kötődő szervezet a feloszlatott civil szervezeteken belül 1 9 4 4 - 1 945-ben 1. (d a ra b ; százalék) Hónap

Elnevezése alapján nein a Elnevezése alapján a zsidó kultúrához, zsidó kultúrához, valláshoz, személyhez valláshoz, személyhez kötődő szervezet kötődő szervezet (darab; (darab; százalék) százalék)

Összesen (darab; százalék)

április

BK 1944/17. (IV. 23.)

3 (10 0 )

0(0)

3 (10 0 )

május

B K 1944/19. (V. 7.)

12 (6 7)

6 (33)

18 (10 0 )

B K 1944/23. (V. 28.)

0(0)

2(10 0 )

2(10 0 )

BK 1944/24. (VI. 4.)

0(0)

1 (100)

1 (100)

BK 1944/26. (VI. 18.)

44(93.61)

3 (6,39)

47(100)

junius

július

augusztus

8

BK jelzet (lapszám, dátum)

BK 1944/27. (VI. 25.)

11 (91,67)

1 (8,33)

12 (10 0 )

13K 1944/28. (VII. 2.)

173 (91,53)

16(8,47)

189(100)

BK 1944/29. (V ll. 9.)

0(0)

1 (100)

1 (100)

BK 1944/30. (VII. 16.)

47 (97,92)

1 (2,08)

48(100)

BK 1944/31. (VII. 23.)

29 (8 5,71)

5 (14 ,29 )

34(10 0 )

BK 1944/32. (VII. 30.)

1 (50)

1 (50)

2(10 0 )

BK 1944/33. (VIII. 06.)

0(0)

I (100)

1 (100)

szeptember

BK 1944/38. (IX. 10.)

0 (0)

1 (100)

1 (100)

október

BK 1944/42. (X. 08.)

0 (0)

2 (10 0 )

2(10 0 )

február

HK 1945/10.(11. 12.)

0(0)

1(10 0 )

1(10 0 )

HK 19 45/13.(11. 16.)

9(90)

1 (10)

10(10 0 )

március

HK 1945/19.(111. 16.)

7 (10 0 )

0(0)

7(100)

Összesen

-

336 (88,65)

4 3 (11,3 5 )

379(100)

történeti szemle

mini 600 szervezel feloszlatását közölték a hivatásren­ dek létrehozásával kapcsolatban. A zsidó szervezetek esetében véleményünk szerint a határozatok még 1944. október 15. előtt elkészültek, legalábbis erre vall, hogy azokat az. 1944-ben megismert rend szerint, törvény­ hatóságok köré csoportosítva tették közzé. A hivatásren­ dekhez kapcsolódó feloszlatások összetétele vegyes: többnyire egyesületek, azon belül országos egyesületek, de alapok, asztaltársaságok, kamarák és ipartestületek neveit is tartalmazza. Elnevezése alapján zsidó szervezet e listákon nem szerepel.

A 8. oldal alsó felén látható táblázat az időbeli meg­ oszlás alapján választja szét a feloszlatott zsidó és nem zsidó szervezeteket. Látható, hogy az abszolút csúcsot jú ­ lius elején érték el, de tulajdonképpen június-júliusban végig nagy számban közöltek feloszlató határozatokat. A következő táblázat (a 9. oldalon) az időbeli megoszlást árnyalja tovább, megmutatva, hogy a nyári hónapokban közzétett határozatok mind a zsidó, mind a nem zsidó szervezetek feloszlatása szempontjából csúcspontnak vehetők, hiszen az előbbiek 787r, az utóbbiak 59%-át júliusban oszlatták fel.

E lnevezése alapján zsidó kultúrához, valláshoz, szem élyhez kötődő szervezet a feloszlatott civil szervezeteken belül a BK, illetve a H K alapján, 1 944-1945-ben II. (darab; százalék) Hónap

Kinevezése alapján a zsidó Elnevezése alapján nem a kultúrához, valláshoz, zsidó kultúrához, valláshoz, személyhez kötödö szervezet személyhez kötödö szervezet (darab; százalék) (darab; százalék)

Összesen (darab; százalék)

január

0 (0)

0 (0)

0 (0)

február

0 (0)

0(0)

0 (0)

március

0 (0)

0 (0)

o (0)

április

3 (0,89)

o (0)

3 (0,79)

május

12 (3 ,5 7 )

S (18.6)

20 (5,28)

június

55 (16,37)

5 ( 11,6 3 )

60(15,83)

július

250 (74.4)

24 (5 5,8 1)

274 (72,3)

augusztus

0 (0)

1 (2,33)

1 (0,26)

szeptember

0 (0)

1 (2,33)

1 (0,26)

október

0 (0)

2 (4,65)

2 (0,53)

november

0 (0)

0 (0)

0 (0)

december

0 (0)

0 (0)

0 (0)

január

0 (0)

0 (0)

0 (0)

február

9 (2,68)

2 (4,65)

11 (2,9)

március

7 (2.08)

0 (0)

7(1,8 5 )

Összesen

336 (100)

43 (100)

379(100)

A BK adatsorai területi megoszlás szerint is tanulsá­ gosak. (Lásd a 10-1 1. oldalon!) Az. érintett szervezetek túlnyomó részénél zárójelben a székhelyet is feltüntet­ ték, ám nem mindenhol. S bár a helyiség megjelölése nélkül álló szervezetek többsége is könnyen lokalizál­ ható lett volna, helyesebbnek tűnt ezeket külön kategóriaként kezelni. A zsidó szervezeteket érintő feloszlató határozatok település szerinti vizsgálata több szempontból is érdekes: egyrészt úgy tűnik, hogy a feloszlatásoknak megyék szerint láttak hozzá, s ha később kiderült, hogy valahol kimaradt még egy-egy szervezet, azt a következő lapszámban külön sorban közölték. Ez egyébként az intézkedések tervszerűségére utal. Másrészt viszont, s ehhez nyújt támpontot utolsó táblázatunk (lásd a 1 2. oldalon), a B K lehetőséget nyújt a feloszlatások trianoni határok és visszatért területek szempontjából történő vizsgálatára is.

A zsidó szervezetek feloszlatása döntően a trianoni határok között maradt, mind az érintett települések, mind pedig a szervezetek arányát nézve. A visszatért területeken belül Keiet-Magyarország és Erdély volt leginkább érintett, de ott is különösen a partiumi Szatmárnémeti, illetve a Felvidék, ahol azonban több település között oszlanak meg az adatok (Kassa, Dunaszerdahely). Érdekes módon hiányoznak a jelen­ tős zsidó lakossággal bíró délvidéki városok, mint például Újvidék vagy Szabadka.

Ö sszegzés A belügyi tárcalap, a B K alapján vizsgáltuk meg az 1945-öt közvetlenül megelőző feloszlatásokat, illetve miniszteri intézkedéseket, valamint ezek jogszabályi hátterét. Ennek során néhol korábbra, egészen az 1.

E ln evezése alapján a zsid ó k u ltú ráh oz, valláshoz, szem élyh ez kötödö szervezet a feloszlatott civil szervezetek en belül 1944-1945-b en III. (az érintett települések szerint) BK jelzet (lapszám, dátum)

Település neve

A településen érintett, elnevezése alapján a zsidó kultúrához, valláshoz, személyhez kötődő szervezet (darab)

Példák

április

B K 1944/17. (IV. 23.)

Budapest

Budapest (3)

Magyar Zsidók Egyesülete (17 2 .117 /19 4 4 BMh)

május

B K 1944/19. (V 7.)

Budapest és hely nélkül

Budapest (5) és hely nélkül (7)

Budapesti Igaz Tora és Jesivákat tamogató Egylet (172.207/1944 BMh)

B K 1944/23. (V. 28.)

Budapest és hely nélkül

Budapest (0) és hely nélkül (0)

-

B K 1944/24. (VI. 4.)

Léva

Léva (0)

-

B K 1944/26 (VI. 18.)

Kecskemét, Pécs, Baja, Mágocs, Mohács, Siklós, Budapest, Nagyvárad, Beszterce. Bicske, Dunapentele, Ercsi, Kápolnásnyék-Velence, Lovasberény, Mór, Sárbogárd, Szatmárnémeti

Kecskemét (3), Pécs (3), Baja (2), Mágocs (2), Mohács (2), Siklós (4), Budapest (2), Nagyvárad (1), Beszterce (1), Bicske (1), Dunapentele (1). Ercsi (1), KápolnásnvékVelence (.1), Lovasberény (1), Mór (1), Sárbogárd (3), Szatmárnémeti (15 )

Kecskeméti Izraelita Szentegylet (177.803/1944 BMh), Pécsi Izraelita Nöegylet (178.856/1944BMh)

B K 1944/27. (V I 25.)

Budapest, Nagykanizsa, Nagykörös, Miskolc és hely nélkül

Hónap

június

július

Miskolci Izraelita Budapest (1), Nagykanizsa (Ü). Komaegylet Nagykőrös (1), Miskolc (7) és (173.09 1/19 44 BMh) hely nélkül (2)

Vác (1), Budapest (7), B K 1944/28. Vác, Budapest, Kolozsvár, Kolozsvár (2), Szeged (4), (VII. 2.) Szeged, Székesfehérvár, Székesfehérvár (1), Zalaegerszeg, Makó, Hódmezővásárhely, Pécs, Zalaegerszeg (5), Makó (3), Hódmezővásárhely (3), Pécs Baja, Gyöngyös, (0), Baja (0), Gyöngyös (6), Mosonm agya rovar, Mosonmagyaróvár (2), Győrszentmárton, Tét, Szentes, Csongrád, Győrszentm árton (1), Tét (1), Szentes (3), Csongrad (2). Szolnok, Jászberény, Szolnok (2), Jászberény (1), Karcag, Kisújszállás, Túrkeve, Mezőtúr, Karcag (1), Kisújszállás (3), Jászárokszállás, Túrkeve (1), Mezőtúr (2), Jás za lsószentgy örgy, Jászárokszállás (2), Jászalsószentgyörgy (1), Jászladány, Jászapáti. Abádszalók, Kunmadaras, Jászladány (1), Jászapáti (1), Dévaványa, Kunhegyes, Abádszalók (1), Kunmadaras (1), Dévaványa (2), Kunhegyes Tiszabő, Tiszaköz98, (1), Tiszabő (1), Tiszaköz ( í ), Fegyvernek, Fegyvernek (1), Törökszentmiklós, Törökszentmiklós (2), Tiszaföldvár, Kunszentm árton, Tiszaföldvár (1), Hajdúböszörm ény, Kunszentmárton (1), Hajdúböszörmény (1), Hajdúnánás, Hajdunánas (2), Hajdúszoboszló Hajdúszoboszló, (1), Balmazújváros (1), Balmazújváros, Hajdúdorog, Hajdúdorog (1), Hajdúhadház Hajdúhadház, (1), Haj dúsam són (1), Hajdúsam són, Püspökladány (1), Nádudvar

Pesti Chevra Kadisa Izraelita Szentegylet (18 1.3 8 1/19 4 4 BMh), Budai Chevra Kadisa Izraelita Szentegylet (181.380/19 44 BMh)

Jog

történeti szemle V — ^

Püspökladány, Nádudvar, (2), Kaba (2), Balassagyarmat Kaba, Balassagyarmat, (5), Losonc (2), Salgótarján (5), Losonc, Salgótarján, Szécsény (1), Eger (7), Heves Szécsény, Eger, Heves, (2), Hatvan (2), Pásztó (3), Apc Hatvan, Pásztó, Apc, (1), Poroszló (2), Tiszafüred (1), Poroszló, Tiszafüred, Celldömölk (0), Sárvár (1), Celldömölk, Sárvár, Vasvár (2), Szentgotthárd (2), Vasvár, Szentgotthárd. Szombathely (8), Körmend (3), Szombathely, Körmend, Nagykanizsa (3), Sümeg (2), Zalalövő (1), Dombóvár (2), Nagykanizsa, Sümeg, Dunaföldvár (2), Tolna (1), Zalalövő, Dombóvár, Gyönk (2). Hőgyész (2), Dunaföldvár, Tolna, Simontomya (1), Tamási (2), Gyönk, Hőgyész, Bonyhád (3), Szekszárd (1), Simontomya, Tamási, Veszprém (6), Pápa (13), Bonyhád, Szekszárd, Nemesszalók (1), Devecser (2), Veszprém, Pápa, Siófok (1) Nemesszalók, Devecser, Siófok BK 1944/29. (VII. 9.)

Budapest

Budapest (0)

-

B K 1944/30 (VII. 16.)

Csorna, Kassa, Beregszász, Cegléd, Kaposvár, Csurgó, Babócsa, Marcali, Budapest

Csorna (3), Kassa (8), Beregszász (8), Cegléd (1), Kaposvár (3), Csuigó (2), Babócsa (1), Marcali (3), Budapest (18)

Budai Izraelita Nőegylet (186 246/1944 BMh), Magyar Izraeliták Szentföldi és Egyéb Telepítéseket Támogató Egyesülete (186 619/1944 BMh). Csornai Izraelita Filléregylet (18 3.310 /19 4 4 BMh)

B K 1944/31. (VII. 23.)

Debrecen, Csáktornya, Zalaszentgrót, Szikszó, Abaújszántó, Sátoraljaújhely, Máramarossziget, Dés, Kassa, Marosvásárhely

B K 1944/32. (VII. 30.)

Bonyhád

Bonyhád(1)

Bonyhádi Izraelita Leányegylet (172.404/1944 BMh)

február

HK 1945/13. (TI. 16.)

Kisbér, Tata, Felsőgalla, Dunaszerdahely

Kisbér (1), Tata (1), Felsőgalla (1), Dunaszerdahely (6)

Dunaszerdahelyi Talmud Thora Egylet (19 1.2 33/19 4 4 BMh)

március

HK 1945/19. (III. 16.)

Győr és hely nélkül

Győr (4) és hely nélkül (3)

Győri Izraelita Nőegylet (188 522/1944 BMh)

Összesen

-

-

119 település (336 szervezet)

világháborúig vissza kellett tekintenünk, hogy a folyamatokat értelmezni tudjuk. Elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogy az 19 4 5 -19 5 0 közötti minisz­ teri feloszlatások alapjául szolgáló jogszabályok működtek-e és miképpen az előző rendszer alatt. Láthattuk, hogy a két világháború korában igen gazdag, főként rendeleti szintű szabályozás keletkezett, és törvényi szinten kísérletek történtek az egyesületfogalom

Debrecen (9), Csáktornya (1), Sátoraljaújhelyi Ech Zalaszentgrót (2), Szikszó (1), Ha im Egylet Abaújszántó (3), Sátoraljaújhely (182.850/1944 BMh), (9), Máramarossziget (1), Bikur Cholin Dés (1), Kassa (1), Debreceni Marosvásárhely (1) Betegsegélyező Egylet (181.36 2/19 44 BMh)

megalkotására is. Ebben a korszakban vált normatív foga­ lommá a társadalmi egyesület kifejezés, amely a későbbi, máig kulcsfontosságú átfogó fogalom: a társadalmi szer­ vezet előképének tekinthető. Vizsgálatunk során nem hagyhattuk figyelmen kívül a jogszabályalkotást sem; ennek során néhány példával utaltunk rá, hogy az elméleti szinten magasan képzett tisztviselők kezéből pár kurió­ zumnak tekinthető jogszabály is kikerült.

Az 1944-1945-bcn feloszlatott, a zsidó kultúrához, valláshoz, szem élyhez kötődő szervezetek területi m egoszlása (darab; százalék) Országterület

Település (darab, százalék)

Feloszlatott, a zsidó kultúrához, valláshoz, személyhez kötődő szervezetek száma (darab, százalék)

Trianoni határok között

107 (89,92)

276 (82,14)

Visszatért területeken, ebből:

12(10 ,0 8 )

48(14,29)

Felvidék"

3 (2 5)

17(35,42)

Kelet-Magyarország és Észak-Erdély

7(58,33)

22 (45,83)

Délvidék

0

0

Muraköz

1 (8,33)

1 (2,08)

Kárpátalja

1 (8,33)

8 (16,67)

Helv nélkül

-

12 (3,5 7 )

Összesen

119(100)

336 (100)

Külön szóltunk a főfelügyeleti jogkör változásáról, amelynek egységesítése a belügyminiszterek 1945 utáni tevékenységének egyik legfontosabb területét jelentette. A belügyminiszternek a dualizmus idején többnyire egységes felügyeleti jogköre már a korszak elején aprózódni kezdett, ám elsősége egészen a II. világháború végéig nem kérdőjeleződött meg igazán. Bemutattuk a belügyminiszter kivételes szervezetalakí­ tási hatáskörét, s ennek változásait, illetve elemeztük a főfelügyeleti jogkör változásáról szóló 1943-as ren­ deletét, amely bár névleg elsőbbsége végét jelentette, ugyanakkor valójában - az alakuló ülések engedélyezé­ se révén - saját hatáskörének elismeréséről és kiterjesz­ téséről szólt. A vonatkozó rendeleteket - nagy számuk miatt igyekeztünk témájuk szerint csoportosítani, így vettük sorra a fontosabb eljárási, nyilvántartási, alapszabályok formájáról rendelkező, valamint jogértelmezési kérdé­ sekkel foglalkozó normákat, s röviden itt utaltunk az 1939-es zsidótörvénynek a zsidó szervezeteket érintő szabályaira is, valamint a hungarista joganyag civil szervezetekkel kapcsolatba hozható rendelkezéseire. A zsidó szervezetekkel a vártnál nagyobb mértékben találkoztunk a miniszteri intézkedések elemzésénél. A később hírhedtté vált 19 3 8 :17 . te. hatályba lépésétől a háború végéig eltelt hat év alatt a feloszlatott szerveze­ tek száma - amely egyébként töredéke a következő öt évben feloszlatott szervezetekének100 - egy időszak ki­ vételével minimálisnak mondható. A kiugrás 1944-hez és azon belül is június-július hónaphoz köthető. Ekkor belügyminiszteri hatáskörben, egyes megyékben - kü­ lönösen Hajdú, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Tolna Vas, Veszprém, és Zala vármegyékben - átfogóan, máshol pontszerűen, egy-egy települést érintve101 összesen 334 szervezetet oszlattak fel; ezek mintegy 90%-a zsidó szervezet volt. A zsidó szervezetek feloszlatásáról egyébként 1944. április 2 3.— július 30., majd 1945. február 16 -m árcius 16. között találtunk adatokat a BK-ban, illetve a HKban. Ez idő alatt összesen 379 szervezet feloszlatását 12

tették közzé, amelyek közül 336 volt zsidó szervezet. A zsidó szervezetek feloszlatása összesen 1 19 települési érintett, ezek döntő többsége (90%-a) a trianoni hatá­ rok, kisebb része ( 10%-a) pedig a visszatért területeken található. A feloszlatott szervezetek területi megoszlása hasonló arányokat mutat, kivéve a Délvidéket, ahonnét egyetlen adatot sem találtunk. Részletesen vizsgáltuk az 19 3 8 -19 5 0 közötti felosz­ latások abszolút csúcsaként értelmezhető, a hivatásren­ dekhez kötődő M E rendeletekel. Itt a hangsúly a kötelező jellegű, felülről, jogszabállyal létrehívott hivatásrendekkel homlokegyenest ellentétes módon: önkéntesen, alulról, tetszőleges célra szerveződő civil szervezetek teljes kiiktatásán volt. A szisztematikus ter­ vezés sejtetni engedi, hogy milyen módszerrel, hogyan képzelték megvalósítani ál(la)mu!"\t Szálasiék, amely­ hez egy civil szerveződéseitől megfosztott társadalom könnyű terepnek ígérkezett. A HK-nak csupán egy lap­ számában hatszázon felüli szervezet feloszlatását tették közzé azzal, hogy e szervezetek többi, konkrétan nem említett csoportjai is feloszlatásra kerültek! A tényleges számot tehát becsülni sem tudjuk, de valószínűnek tűnik, hogy a háború alatti szabályozásnak és intézke­ déseknek az 1937-es majd’ 17 ezer szervezetből akár két-háromezer is áldozatul eshetett. A miniszteri intézkedések elemzését táblázatok segítségével végeztük el. Bemutattuk a korabeli, illetve a későbbi gyakorlat közti, szemmel látható különb­ ségeket. A háború alatti miniszteri intézkedések nem csak a belügyminiszterhez, hanem a kormány más tag­ jaihoz is köthetők, jogszabályi hivatkozás csak elvétve lelhető fel, illetve az érintetteken belül jól elkülöníthető a zsidó szervezetek köre. Összegzésül elmondható, hogy ha kérdésünk az volt, hogy működtek-e a később oly rutinosan alkalmazott jogszabályok ebben a korszakban, amelyben alkották őket, akkor a válasz csalódást keltő. Alkalmazták őket. de elvi kérdést - mint később a kommunista belügy­ miniszterek - nem csináltak belőle, nem keresgélték a jogszabályi hivatkozásokat.

történeti

Ami miatt ez a pár év mégis tanulságos, s gyara­ píthatja a későbbi korszakról m eglévő ismereteinket, az leginkább a zsidó szervezetek feloszlatása lebonyo­ lításának története. A megyék szerinti bontásban való közlés, amely tervezettségre utal, a viszonylag rövid idő alatti végrehajtás alapján úgy tűnik, mintha a civil szervezetek 1945 utáni, futószalagon történt felosz­ latásának egy epizódját látnánk! Az érinteti szerve­ zetek száma a háború utáninak csupán töredéke, de a zsidó kultúra, közösség eltüntetéséhez egy-egy százmásfélszáz éves vallásos egylet kiiktatása is elegendő

volt. Elvitték az embereket, elvették javaikat, s ha mindez nem volt még elég, kiüresedett civil szerveze­ teiket, egykor oly virágzó intézményeik, közösségi életük kereteit is lerombolták, hogy nyomuk se ma­ radjon. E határozatok, feloszlató intézkedések e tragédia máig elő jelképei, s a történéseket visszanéző olvasó számára a valódi megrázkódtatást az jelentheti, hogy tudatában van, amit a résztvevők nem is sejthetlek: ez a félév s háromszáz egyesület még nem az előadás, csupán a főpróba volt.

Je g y z e te k ---------------------------------------------------------------I Domaniczky Endre: Adalékok a civil szektor felszámolásához (1945-1950) (Jogtörténeti Szemle. 2009, 2.. 1-16. p.; a további­ akban Domaniczky. 2009) - Ebben az évben az egész ország lertileién 16747 szervezel m ű ­ ködött. Vö.: M S Z S 1938. 96. 'Ellentétben a Magyar Közlönnyel, amelyben a civil szervezetekkel kapcsolatos miniszteri intézkedések 1945-1950 között többször is új helyre kerültek. Vö.: Domaniczky. 2009. 8. jegyzet. 4 Például: Különfélék rovat: „A Tompái Iparoskor alapszabá­ lyainak jóváhagyása" (BK 1942/5.. 232. p.) 5 Az adománygyűjtési engedélyeket a Belügyminisztérium állította ki. Nemcsak egyesületek (lásd pl. a Kolozsvári Wesselényi Lövés/egylet engedélyét |BK 1942/4., 224. p.|). hanem intézmények és alapítványok is folyamodtak engedélyért. Az engedélyben meghatározták a gyűjtés időtartamát és területéi (helyi vagy országos), esetenként a gyűjthető összeget is maxi­ málták (lásd pl. a Darányi Kálmán Diákház Bizottság engedélyét (BK 1942/4.. 224. p.|). Az adománygyűjtési engedély hosszab­ bításáén folyamodni kelleti (lásd pl. a pestszentlőrinci Szent József és Szent Lőrinc Otthon engedélyét |BK 1943/9.. 405. p.]) 6 Vö.: Domaniczky, 2009. 7 Lásd például: 195.809/1940. B M rendelet (BK 1940/30.. 1013. p.) vagy a sportszervezeteknek (sportszövetségek, sportegyesüleiek stb.) a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter és az Országos Testnevelési Tanács részére adatszolgáltatási kötelezettsége tárgyában kiadott 251.391/1941 B M rendelet (BK 1941/17., 811-812. p.) x Lásd például: az egyesületi jog korlátozásáról szóló rendelet kiegészítése tárgyában kiadott 10.620/1939. M E rendelet (BK 1939/54.. 1539. p.) vagy az egyesületi helyiségeknek iskola céljára történő igénybevétele tárgyában kiadott 3410/1942 M E rendelet (BK 1942/27.. 1180. p.). g Lásd például: a cipész-, a csizmadia-, a papucsos (papucskészítő) és a tímáriparban az iparigazolványok kiadásának korlátozása tárgyában kiadott 50.200/1941. IPM rendeletet (BK 1941/37., 1627. p ). 10 Erre egyébként a Közlönyben minden esetben lábjegyzetben utalást is találunk. Lásd például: a Társadalombiztosítási Alkalmazottak Országos Segítőegyesületének a belügyminiszter felügyelete alatt való meghagyása tárgyában kiadott 460/1942 M E rendeletet (BK 1942/5., 232. p.). II E kél forma olvadt aztán össze all. világháborúi követően oly módon, hogy a körrendelet hatályához a rendelet elnevezés tár­ sult. így rendeleti formában bocsátottak ki jogszabályt például „vala­ mennyi vármegye ispánjának" alcímmel (a közigazgatási hatósá­ gok és szervek által névaláírások hitelesítéséről szóló rendelet kiegészítése tárgyában kiadott 125.615/1941 B M rendelet (BK 1941/40., 1842. p.|) vagy éppen egy címzett helyett több címzett részére („Baranya. Báes-Bodrog. Csongrátd. Vas és Zala vár­ megye alispánjának. Szabadka, Újvidék és Zonihor sz. kir. thj. városok polgármesterének": A visszafoglalt délvidéki

területeken működött és bármely okból megszűnt társadalmi egyesületek, szervezetek és politikai pártok vagyoni kérdéseinek

rendezése tárgyában kiadott 260.900/1941 B M rendelet (BK 1941/40., I842-I843|). A két forma kiüresedését jól példázza az a gyakorlat is. hogy rendeletet körrendelettel módosítanak (Vö.: a kulturális egyesületek ellenőrzése tárgyában kiadott 2 12.000/1943 B M rendeletet és ennek módosítását (BK 1943/41.. 1807-1808. p„ illetve 1943/50.. 2065-2066. p.). A legtöbb civil szervezet feloszlatását leközlő lapszámba például több sajtóhiba is becsúszott. Egy-egy esetben a település neve kimaradt a szervezet elnevezéséből, de a szövegkörnyezetből egyértelműen megállapítható, hogy hová kötődő szervezetről van szó. Ennél jelentősebb problémát okozott a szedés elcsúszása, amely miatt hat szervezel adatai ismételten, ám összekeverve bukkantak fel. Vö.: B K 1944/28., 1086. p. 14 Vö.: a református bibliakörök működése zavartalanságának biz­ tosítása tárgyában kelt 259.287/1932. B M rendeletet (idézi: Páskándy János: Egyesületi [egyesülési |és gyülekezési jogszabá­ lyok kézikönyve II. Bp.. 1940. 49-51. p.. megismételve ugyana­ zon címmel: 250.300/1941. B M rendelet |(BK 1941/12., 626627. p.); a továbbiakban: Páskándy. 1940) 15 Vö.: B K 1943/41.. 1807-1808. illetve 1943/50.. 2065-2067. p. 16 A BK-ban ez ritkán fordul elő (BK 1943/41.. 1807 1808.. illetve 1943/50.. 2065-2066. p.). a jogszabálygyűjtemények viszont szinte mindig feltűntetik. Lásd például: Páskándy János: Egyesületi, (egyesülési) és gyülekezési jogszabályok kézikönyve I. (Bp., é. n. [1930)): Páskándy 1940.; Lamolle Károly-Zobor Miklós: Egyesületi jogszabályok (Bp.. 1922) 17 Összesen mintegy 90 esetben a 661 közül. Vö.: H K 1945/20.. 1-16. p. 111 A civil közösség napjainkban a közigazgatásban használt foga­ lom. a jogi személyiséggel nem rendelkező személyegyesü­ léseket értik alatta. Használatát indokolja, hogy képszerűen fogja meg a személyegyesülés lényegét: az alulról jövő kezdeménye­ zést és a közösségi jelleget. |l'Az önszen-ezödés-történet a másik alapfogalom, amely a forma helyett - amelyet az egyesülettörténet kifejezés sugall - a tar­ talomra: az alulról induló kezdeményezésre, a társadalmi mozgá­ sokra koncentrál. Emiatt átfogóbbnak, s egyúttal alkalmasabbnak is tűnik e terület társadalomtudományi vizsgálatainál, mint az ed­ dig használt fogalmak. -° Az Ormos Mária által felvetett, találó kifejezést jelen mun­ kánkban az 1914-1944 közötti időszakra használjuk. :l Az alapítvány fogalma és dogmatikája csak jogtudományi szin­ ten, illetve az Mjt. tervezetében szerepelt. Normaszöveggé válását azonban megakadályozta a rendszerváltás a II. világ­ háborút követően, amikor is az. alapítványokra vonatkozó kér­ dések szabályozásáról szóló 1949:2 tvr.. illetve annak végrehaj­ tási rendelele idejétmúlttá tette az ezzel kapcsolatos kérdésfel­ vetést. Az 1959-es Ptk.-ba a jogintézmény így már be sem kerül­ hetett. s törvényi szinten csak 1987-ben jelenhetett meg először. Lásd még: Béli Gábor: Magvar jogtörténet (Pécs. Dialóg Campus Kiadó. 1999). Kihirdetve: 1919. január 5. Vö.: Corpns litris Hungariei (CDROM) -' Vö.: 1919:111. ntv. 3.8 (I)bekezdés. -4 Vö.: 1919:111. ntv. 2.§

25 V ö.: 1919:111. ntv. 1.8

2ftVö.: 1919:111. mv. 3.§ (2) bekezdés. 27 Vö.: RT 1919, 729-730. p. 28 Kihirdetve: 1922. február 25. Vö.: Corpus litris Hungarici (CDROM). Hatályon kívül helyezte: 1939:2. te. 231. § 2,) Vö.: 1922:11.te. 7. § (I)bekezdés. "> Vö.: 1922:11. le. 7. S (3) bekezdés. " Hatályon kívül helyezte a/ egyesületekről szóló 1955:18. tvr. 16. § (1) bekezdése. Vö.: Törvények és rendeletek hivatalos gyűjteménye (TRHGY), 1955. 33. p. Vö.: 5084/1919 M E rendelet 3. és 5. § " A z 1922:11. te., illetve az 5084/1919 M E rendelet összevetése alapján tehát azt is lehetne mondani, hogy a jogalkotó törvényi szinten elismerte mind az egyesület, mind a civil közösség létezését, de alsóbb szintű jogszabályok révén utóbbiak működését megpróbálta megakadályozni. 14 Az 1922:11. te. háromféle szankciót ismer: a) kihágás: a láttamozott alapszabály nélkül működő egyesületben részvétel, illetve az ilyen egyesület működése, valamint titkos alapszabállyal bíró vagy láltamozott alapszabálytól eltérő egyesületben részvétel, illetve az ilyen egyesület működése: b) vétség: tiltott egyesület alakítására irányuló szervezésben részvétel vagy ilyen szervezet felállítása, valamint a te. 5-7. §-ainak megsértése a szervezet tisztségviselője (elnök, alelnök. pénztámok, igazgató, választ­ mányi tag) által; c) feloszlatás: tiltott egyesület vagy láttamozott alapszabályokkal nem rendelkező, illetve nem ezek szerint működő egyesület esetén. Kihirdetve: 1938. május 29. * Vö.: 1938:17. te. I. § '7 „A jogszabályok alkalmazásti szempontjából tilos egyesületnek, vagy tilos szervezetnek. illetőleg tilos működést folytató politikai pártnak kell tekinteni minden olyan egyesületet vagy bármily más megjelölésű szervezetet, illetőleg pártot, amely az. /. § ren­ delkezése ellenére működik vagy működését a hatóság által elren­ delt felfüggesztés vagy feloszlatás után isfolytatja. Tilosnak kell tekinteni az olyan egyesület vagy más szervezel működését is. amely az I. § értelmében láttamozott alapszabályokkal működik ugyan, de titkosan az alapszabályoktól eltérő működést folytat."

Lásd: 1938:17. te. 2. §. A tényállás körülírása új. előzményeit vi­ szont már az 1922:11.le. tartalmazta (tiltott egyesület). 18 Az 1938:17. te. szankciórendszere az 1922-es szabályozáshoz hasonlóan háromirányú: a) kihágás: 1938:17. te. 4. §. 5. § (I) bekezdés; b) vétség: 1938:17. te. 5. § (3) bekezdés. 6-7. §; c) feloszlatás: 1938:17. te. 3. § '9 Ennek megalkotásáról már közvetlenül a kiegyezés után is tár­ gyalt a minisztérium. Vö.: Oriné Fodor Mária: Vizsgálódás az. egyesületi igazgatás kialakulása és az 1868-as egyesületi jogról szóló törvénytervezel létrejöttében közreható tényezők körében. In: Csizmadia Andor (szerk.): Jogtörténeti Tanulmányok 5.

(Budapest, Tankönyvkiadó. 1983) 40 N e m véletlenül kerüli e kérdés a trianoni békeszerződéshez kap­ csolódóan törvénybe. 41 Az egyesületek ellenőrzése tárgyában kell 1394/1873. BMr bevezetőjében az arányosság szem előtt tartására figyelmezetve a következőket olvashatjuk: „Nálunk különösen az. egyleli ügy törvényhozásilag szabályozva nem lévén, szükséges egyrészt a honpolgároknak a létező törvény iránti tisztelete, másrészt a kor­ mány és törvényhatóságok tapintatos eljárása, hogy fenntartassék az egyesülés szabadsága, e melleit azonban a kormány és a törvényhatóságoknak felügyeleti joga... biztosítva maradjon."

(RT 1873., 132. p.) 42 Vö.: a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről szóló 19 12:63. te. 9. ?), illetve később a honvédelemről szóló 1939:2. te. 148. § 4' Ejogi személyiség nélküli formációkat néha egyesületnek ishívták. 44 Lásd pl. a leventeegyesületek alapszabályai tárgyában kiadott 148.000/1940 B M rendeletet (BK 1940/6. 345). 45 Lásd pl. a Magyar Szent Koronához visszacsatolt kelet-magyarországi és erdélyi területen alakítandó lövészegyesületek egységes alapszabályai tárgyában kiadott 252.300 B M rendeletet (BK 1940/19. 880).

14

4<’Lásd pl.: a kulturális egyesületek ellenőrzése tárgyában kiadott 212.000/1943. B M rendeletel (BK 1943/41. 1807) 47 Lásd pl. a sportszervezeteknek (sportszövetségek, sportegye­ setek stb.) a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter és az Országos Testnevelési Tanács részére adatszolgáltatási kötele­ zettsége tárgyában kiadott 251.391/1941 B M rendeletel (BK 1941/17. 8 U). 4!i Lásd pl. a belügyminiszter főfelügyelete alá tartozó alapítványok alapítóleveleinek kiállítása tárgyában kiadott 197.300/1940. B M rendeletel (BK 1940/52. 1794). 41> Lásd pl. a református bibliakörök működése zavartalanságának biztosítása tárgyában kiadott 250.300/1941 B M rendeletet (BK 1941/12. 626.)’ 5,1 Első. általunk ismeri említéséi lásd: Orsóvá és vidéke. 1896/1. 2.: „Most egy szervezetben inegijjodott. modern alapra fektetett, életképes társadalmi egyesület van előliünk... " (Keszler Károly

titkári jelentése az Orsovai Casino közgyűlésén). M Lásd pl. a Magyar Szent Koronához visszacsatolt kelet-magyarországi és erdélyi területeken működő társadalmi egyesü­ letek alapszabályainak a magyar jogszabályok szerinti módosí­ tása tárgyában kiadott 371.001/1940 B M rendeletel (BK 1940/6. 361). a visszafoglalt délvidéki területeken működött és bármely okból megszűnt társadalmi egyesületek, szervezetek és politikai pártok vagyoni kérdéseinek rendezése tárgyában kiadott 260.900/1941 B M rendelőiéi (BK 1941/40.. 1842-1843). 52 Lásd a különböző társadalmi egyesületek főfelügyeleti jog­ körében történi változások tárgyában kiadott 185.000/1943 B M rendeletel (BK 1943/4.. 130-131.) 51 Közli: Csizmadia, 1966. 671. p. M Kihirdetve: 1939. március II. Corpus luris Hungarici (CDROM) * Vö.: 1939:2. te. 231. § (2) bekezdés. 232. S (I) bekezdés, illetve 8270/1939 M E rendelet. 5fi 1939:2. te. 148. § (I)bekezdés. 57 A rendelet megsértése vagyis új szervezel alakítása, a kormány rendelkezéseinek megszegése, a felfüggesztett szervezel továhbműködése esetén - kihágásnak minősült, amelyre elzárást és pénzbünteiésl lehetett kiszabni (5. 5). • w Vö.: 1442/1916. M E rendelet. Lamotte-Zobor. 1922. 17-18. p. Kihirdetve: 1939. november 22. (BK 1939/54., 1539. p.) 60 Kihirdetve: 1940. december 10. (BK 1940/56.. 2058. p.). Egyúttal hatályon kívül helyezte a 10.620/1939.ME rendeletet. 61 Kihirdetve: 1941. február 4. (BK 1941/7.. 374. p.) (’2 Ez felhívás formájában, formulaként a jogszabály végén talál­ ható, ilyen formában: „Felhívom Címei, hogy a rendeletimben foglaltakról az alája rendeli hatóságokat megfelelően tájékoztas­ sa, illetőleg részükre a szükséges utasításokat adja meg." (BK

1940/2.. IÍ2. p.) 6' ! Kihirdetve: 1940. január 14. (BK 1940/2.. 11 l-l 12. p.) 64 Kihirdetve: 1941. február 2. (BK 1941/6.. 354-355. p.) 65 A visszafoglalt Kárpátalját nem tagozták he a megyerendszerbe, hanem ún. közigazgatási kirendeltségeket hoztak létre a területen. 66 A tudomásul vétel szabályozása tárgyában lásd az. egyesületek helyi csoportjainak megalakulásánál követendő eljárás tár­ gyában kelt 44.126/1922. B M körrendelet, illetve az egyesületi alapszabályok általános kellékeiről szóló 77.000/1922. H M ren­ delet. Magyarázatára lásd: Domaniczky Endre: -4jogállam és a civil szektor Magyarországon, különös tekintettel a helyi önkor­ mányzatokra (doktori értekezés, Pécs, 2008, 34-38.. 56-58. p.: a

továbbiakban: Domaniczky, 2008) 67 Ezek: Egyesült Női labor. Magyarországi Németek Szövetsége. Magyarországi Németek Közművelődési Egyesülete, Egyesült Keresztény Nemzeti Liga. Luther Szövetség, Magyarországi Szlovák Közművelődési Társulat, M OV E . Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Testülete. Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége. Segédhivatali Tisztviselők Országos Szövetsége, Országos Egészségvédelmi Szövetség. Szent Pál Társulat. Adóhivatali Tisztviselők Országos Egyesülete, Városi Ingatlantulajdonosok Szövetsége. ** A becsléshez csupán egyetlen támpont: Erdei Ferenc helügymi-

niszter 1945 októberében egy alkalommal csak a Magyarországi Némelek Szövetségének 133 helyi csoportját oszlatta fel! Vö.: M K 1945/148. (X. II.) és Domaniczky. 2 Vö.: B K 1943/4. 130-131. p. Egyes hatáskörök megosztását már korábban tényként említi a visszafoglalt délvidéki területeken működő társadalmi egyesületek alapszabályainak magyar jog szerinti módosítása tárgyában kiadott 261.000/1941 B M rendelet (BK 1941/40.. 1843-1844). 7'’Itt szeretnénk felhívni a figyelmet a megfogalmazás objektivitá­ sára és időtállóságára. 60 évvel később a XVI11. kerületi önkor­ mányzatnál a sport- és más szervezetek közli hatáskörök szétosz­ tásánál ugyanezen szempontokat vettük figyelembe. 77 A rendelet egy jól meghatározható körre vonatkozott, ugyanis hatálya alól kivették a kereskedelmi és iparkamarákat, az ipartesiiiletekei. az Ipartestülelek Országos Központját, a felvidéki és kárpátaljai ipartársulaiokat. a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségéi és tagszervezeteit. (BK 1944/23.. 747-748. p.) 78 RT 1922 233-240. p. Ittemlítendő még az egyesületi alapszabá­

visszafoglak délvidéki területeken működött és bármely okból megszűnt társadalmi egyesületek, szervezetek és politikai pártok vagyoni kérdéseinek rendezése tárgyában kiadott 260.900/1941. B M rendelet (BK 1941/40.. 1842-1843. p.t. 81 A 111.kir. belügyminiszter főfelügyelete alá tartozó alapítványok alapítóleveleinek kiállítása tárgyában kiadott 197.300/1940 B M rendelet (BK 1940/52.. 1794-1797. p.). 84 Itt érdemes megemlíteni már hivatkozott, a református bibliakö­ rök működése zavartalanságának biztosítása tárgyában kelt 259.287/1932 B M rendeletel (idézi: Páskándy. 1940. 49-51. p.). amely a bibliakörök besorolásáról szólva a következő álláspontra helyezkedik: az. egyházak tagjai „vallási céljaik elérésére oly

lyok általános kellékeiről szóló 77.01)0/1922. H M rendelet kiegészítéséről szóló 9900/1923. liM körrendelet is. amely a füg­

amelyek hadműveleti területen a honvédségre és az egész, polgári lakosságra vonatkoznak /.../ mindaddig maradnak érvényben, ameddig az azokban foglaltakat a m. kir. minisztérium megfelelő rendeletekkel nem pótolja, illetve törvénvlioz.ásilag nem szabáIvozza. " (HK 1945/2.. I. p.)

gelék fogalmát bevezette (RT 1923.. 372-374. p.) 7g E rendelet ugyancsak 1955-ig hatályban maradt. Vö.: 1955:18. tvr. 16. 8 (I) bekezdés. ( T R H G Y 1955.. 33. p.) 811 Vö.: a levcnicegycsületek alapszabályai tárgyában kiadott 148.000/1940. B M rendeletet (BK 1941/6., 345-354. p.). az ön­ kéntes tűzoltótestülel alapszabályainak mintája tárgyában kiadott 110.388/1938. B M rendeletet (BK 1938/17., 311 318. P.). a Ka­ tolikus Agrárifjúsági Legényegyletek alapszabályainak soron kívüli felterjesztése tárgyában kiadott 171.688/1938 B M körren­ deletéi (BK 1938/46.. 1058-1059. p ). 81 E gyakorlat 1945-1950 közöli is megmaradt, akkor a vadászegyesüleick és a sportrepülő egyesületek alapszabálymintáit adták ki rendeletben. Vö.: Domaniczky, 2009. 8: Lásd: a visszacsatolt Felvidéken, valamint Kárpátalja területén működő egyesületek alapszabályainak módosítása tárgyában kiadott 364."400/1939. B M rendelet (BK 1939/57.. 1648. p.). a Magyar Szent Koronához visszacsatolt kelet-magyarországi és erdélyi területeken működő társadalmi egyesületek alapsza­ bályainak a magyar jogszabályok szerint módosítása tárgyában kiadott 371.001/1940 B M rendeletel (BK 1941/6.. 361. p.), a Magyar Szent Koronához, visszacsatolt kelet-magyarországi és erdélyi területen alakítandó lövészegyesületek egységes alapsza­ bályai tárgyában kiadott 252.300/1941. B M rendeletet (BK 1941/18.. 880-887. p.) és a visszafoglalt délvidéki területeken működő társadalmi egyesületek alapszabályainak magyar jog szerinti módosítása tárgyában kiadott 261.000/1941 B M rendelet (BK 1941/40.. 1843-1844. p.). Az alapszabályukat nem módosító szervezeteket feloszlatták, vagyonukról a belügyminiszter rendel­ kezőn. E tárgyban keletkezett a Magyar Szent Koronához vissza­ csatolt kelet-magyarországi és erdélyi területeken működött és bármely okból megszűnt társadalmi egyesületek és politikai pár­ tok vagyoni kérdéseinek rendezése tárgyában kiadott 371.002/1940. B M rendelet (BK 1941/6.. 362. p.). illetve a

szabályos szervezetné/kuli s külön képviselet alatt nem álló. lellát egyesületi jelleg (eredeti kiemelés D. E.| nélkül önkéntes tár­ sulásokban szoktak egyesülni, amely társulások sem közjogi, sem magánjogi jogalanyisággal nem bírnak, s amelyek céljuknál fogva legfeljebb a közönséges társaság (societas) fogalma alá eshetnek. ”

85 Dr. Páskándy János minisztériumi osztálytanácsos, több jog­ szabály megszövegezője például a korabeli egyesületi közjog elméletét és gyakorlatát szintetizáló, jogszabálygyűjteményt is tartalmazó munkát publikált (Páskándy [19301 és Páskándy. 1940). 86 „A 17. $ rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az 5. £ ren­ delkezései alá nem eső bármely egyesület (érdekképviselet), vagy bármily más megjelölésű szervezet, úgyszintén alapítvány tisztviselőire, valamint értelmiségi munkakörben foglalkoztatott egyéb alkalmazottaira. Munkásegyesület vagy más munkásszer­ vezet intézőszervének vagy tisztikarának tagja, munkaköz­ vetítéssel foglalkozz') szervezetnek tisztviselője vagy értelmiségi munkakörben foglalkoztatott egyéb alkalmaztatja zsidó nem lehet. " A 17. 8 a 129í-os kvótáról rendelkezett, ezt kelleti ez eset­

ben is figyelembe venni (1939:4. le. 19. 8 111-[2| bekezdés). 87 Ezt a helyzetet rögzíti egy Kőszegen kelt közlemény is. amely szerint.. a háborúviselés /.../ érdekében szükséges rendeletek.

88 Vö.: 807/1945-815/1945 MF. rendeletek (I1K 1945/20.. 1-16. p.) 89 Lásd: 3.920/1944. M E rendelet 1.8(1) bekezdés. ‘*lLásd még a 4. jegyzetet. 1)1 Az 1945 utáni gyakorlatnál lásd.: a tűzoltóság és a tűzrendészet újjászervezéséről szóló 10.280/1945. M E rendeletel. amelynek I. 8 (2 ) bekezdése szerint „az önkéntes tűzoltó testületek a jelen rendelet hatálybalépésével megszűnnek". mégis hónapokon keresztül egyenként oszlatták fel őket. A világháború idősza­ kában viszont az alapszabályok jóváhagyását a belügyminiszter közölte például a 153.000/1940 H M rendeletben, a határozatok nélküli feloszlatásokra pedig vö.: a 807/1945-815/1945 M E rendelcteket (HK 1945/20.) v- Az érintett miniszterek elsősorban a belügyért. a kereskede­ lemén. az iparügyén felelős miniszterek voltak, ám arányait te­ kintve a belügyminiszter által hozott határozatok száma az összes határozat majd-90%-a! w Összesen 16 esetben (1942: 8. 1943: 5. 1944: 3) és mindig alap­ szabály vagy módosítása jóváhagyásakor hivatkoz.iák. 1,4 Összesen 13 esetben (1941: 10. ¡942: 2. 1943: I)és mindig helyi csoportok engedélyezésekor hivatkozták. 1941-ben ilyenkor néhány alkalommal másodlagosan a az. egyesületi alapszabályok általános kellékeiről szóló 77.000/1922. B M rendeletel is meg­ említenék (BK 1941/6.szám: Falugazda és Földmíves Szövetség. Katolikus Háziasszonyok Országos Szövetsége), l-l hivatkozás 1944-ből (a 3700/1942 MEr-re az önkormányzat felfüggesztésénél, a 2010/1944 MEr-re az alapszabály jóváha­ gyásánál). Vö.: B K 1944/24.. B K 1944/47. % Vö. pl.: B K 1942/14.. B K 1942/20. Erre a B K 1944-es feloszlató határozatai, valamint az 1929-ben megjelent Zsidó Lexikon (ZSL) összevetése alapján egy konkrét 15

Jog történeti siemle V w ^

példái találtunk: a Székesfehérvári Kereskedelmi Csarnokot (BK 1944/28.. 1085. p.). A ZSL szerint a kereskedelmi csarnok elnöke Weisz Miksa kereskedelmi tanácsos volt. aki „a hitközség tagjai közül a város gazdasági életében is jelentős szerepet visz... "

(ZSL 1929. 885. p.) 98 Tiszaközt sem a M H T 1944. sem a ZSL 1929 alapján nem ludiuk beazonosítani. A ZSL 1929 szerint lehetségesnek tartjuk, hogy valójában elírásról van szó. és a tiszabői nőcgylet feloszlatásáról lenne szó. Ha mégsem, az M H T 1944 adatait nézve leginkább a

Föglein Gizella:

Egy mellőzött törvény hiányának lenyomata (Párthatározat a magyarországi nemzetiségekről - 1968) A K ádár-korszak nem zetiségi döntéseinek politikai háttere Az 1956-os magyar forradalom a pártállami beren­ dezkedés és a jaltai rendszer első - korai - kritikája, vétója volt a világtörténelemben. A forradalom elbuká­ sa azt is eredményezte, hogy Magyarországon restau­ rálták a pártállamot. Titkos perben 1958. június 15-én halálra ítélték Nagy Imre törvényes miniszterelnököt, aki kitartott álláspontja mellett, s nem volt hajlandó elismerni a Kádár-kormányt. 1958. november 16-án új­ ra választásokat tartottak Magyarországon - a parla­ ment mandátumát korábban kél évre meghosszabbítot­ ták - alig két évvel a forradalom után csak néhány ez­ ren szavaztak a Kádár-kormány fémjelezte népfront­ lista ellen. A régi-új hatalom intézményrendszerében megőrizte a sztálini struktúrát, de szakított a magánélet szféráját is államosító, a Rákosi-rendszert jellem ző gyakorlattal. A Kádár János nevével fémjelzett rendszer azt próbálta elhitetni - nem is sikertelenül hogy az engedmények­ nek azt a maximumát nyújtja, ami a szovjet birodalom külső gyűrűjében elérhető.1 Kádár János törekvése 1956 után több pontból tevődött össze, melynek summája a békében és a békés egymás mellett élésben fogalmazható meg. Bár külpoli­ tikájában a rendszer szolgaian alkalmazkodott a moszk­ vai elvárásokhoz, ám irányítói észrevették, hogy a fej­ lődő országokkal való kapcsolatok elmélyítésében lehetőségek rejlenek, amelyeket fel lehet használni a nemzetközi elszigeteltség enyhítése érdekében. Rész­ leteiben nézve legfőbb célja az volt, hogy Magyar­ ló

Pusztaienyő (ma: Tiszatenyő) részének számító Középtanyával azonosítanánk. Vö.: M H T 1944.. 356.. 577. p.. ZSL 1929.. 897. p. w Sátoraljaújhelyt - bár egy kisebb része az I. bécsi döntés révén kerüli vissza - a trianoni határon beliil fekvő települések közé soroltuk, tekintettel arra. hogy a B K alapján az ott feloszlatott szervezetek pontos címadatait szétválogatni nem lehetett. 100 Nagyjából 5%-a. 101 E feloszlatások összesen 23 vármegyéi és 14 törvényhatósági jogú városi, valamint Budapest székesfővárosi érintenék.

ország kikerüljön a két nagyhatalom ütközőzónájából és helyreállítsa a magyar párt tekintélyét a nemzetközi kommunista mozgalomban. Ezeken kívül jó viszonyt szándékozott kialakítani a Szovjetunióval és a Szovjet Kommunista Párttal (SZK P), valamint a környező országokkal.2 Részt kívánt venni a nemzetközi életben, s a gazdasági fejlődéshez hátteret kellett kiépítenie. Sokan úgy gondolták, hogy pár évnél nem húzza tovább; ám rácáfolt az előítéletre, hiszen harminchárom évig állt az állam élén. Viszonylag rövid időn belül stabilizálta a belpoli­ tikát, a gazdasági-társadalmi helyzet pozitívan alakult, s emelkedett az életszínvonal. (Fontos megjegyezni, hogy a rendszer keretein belül emberibb szocializmus lebegett a szeme előtt, és ennek megteremtéséért min­ dent meg is tett.) A belpolitika egyik alappillére az életszínvonal állandó emelkedése, a másik az életviszo­ nyok folyamatos javítása lett. Mindezek eredménye­ ként kibékült a hatalom és a társadalom nagy része.3 Kádár személyiségével kapcsolatban megemlítendő, hogy ellentétpárokban (tőkés és munkás, kapitalizmus és szocializmus, nacionalizmus és internacionalizmus) értelmezte a nemzetközi politikát. A nacionalizmus egyébiránt Kádárnak mindig is sok gondot okozott, amelyet igyekezett semlegesíteni és kiszorítani a ma­ gyar közgondolkodásból. S a rendszeren belüli para­ doxon bizonyult a legérdekesebbnek: a szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus. Fő nézete az volt, hogy a kis országnak is jelen kell lennie a nem­ zetközi életben, ugyanakkor nem akart eltávolodni a Szovjetuniótól.4

Az

796 8-as

nem zetiségi párthatározat

politikai kontextusa A magyar pártelit a Kádár-rendszer létrejöttében és megerősítésében a szomszédos államok segítségére is rászorult, amelynek az ára többek között a határon túli magyarság sorsa iránti politikai közömbösség hivatalos kinyilvánítása volt. Kádár János 1958 februárjában R o­ mániában, Miinnich Ferenc miniszterelnök 1958 de­ cemberében Csehszlovákiában tett látogatást, ahol kije­ lentették. hogy a kisebbségi politikát az adott ország belügyének tekintik. Ugyanezeknek a hajtóerőknek a következtében pedig a belpolitikában, a kulturális és tudománypolitikában a „nacionalizmus” elleni küzde­

Jog

történeti szemle V — /

lem emelkedett hivatalos rangra, ami azonban ko­ rántsem csupán az esetlegesen a társadalomban tovább­ élő „túlzások” ellen irányult, hanem a határon túli ma­ gyarság sorsa iránti érdeklődés is „elhajlásnak” minő­ sült. A z 1968-as nemzetiségi párthatározatot többek között az a tényező teszi sajátossá, hogy elfogadásával szinte egyidejűleg a párt politikája ebben a kérdésben fokozatosan új irányvonalat vett, ez azonban csak ké­ sőbb, a '70-es években vált meghatározóvá. A nemzetiségek helyzetével szembeni érdektelen­ séget és az ezt ideológiai szinten alátámasztó antinacionalista „proletár internacionalizmust” az 1960-as évek végétől kezdte felváltani a nemzetnek, mint reális kulturális és politikai erőnek a tudomásul vétele, hiszen a rendszer felismerte, hogy ez növelni fogja a rezsim támaszát a nemzetileg elkötelezett értelmiség és a befo­ lyásos nyugati magyar emigráció köreiben. A pártsajtó közleményei nyilvánvalóvá tették, hogy Magyarország szakítani készül a nemzetek és a nem­ zetiségek gyors elhalását hangoztató korábbi álláspont­ jával, és hogy az új irányvonal lényege az asszimiláció elítélése. Ezzel párhuzamosan a hazai politika is módo­ sult, a korábban érvényesülő automatizmust, amely a nemzetiségek hosszú távon magától bekövetkező beolvadásával számolt, felváltotta a nagyobb támo­ gatást nyújtó politika, amely 1972-ben, az alkotmánymódosítással érte el a csúcspontját, amely a nemzetisé­ geket kollektívumokként ismerte el.5 1968-ban azonban az új, engedékenyebb politika még csak a kezdeteknél tartott, és a párthatározatban, illetve annak előkészítésében, mindkét-típusú hozzáál­ lás nyomai megfigyelhetők.

A z 1 96 8-as nem zetiségi párthatározat előzm ényei B e lp o litik a i e lő z m é n y Az állam hozzáállása a nemzetiségekhez leginkább az oktatásügy terén érhető tetten a gyakorlatban, ami a hatvanas évek során fokozatos, de egyértelmű hanyatlá­ son ment keresztül. 1960-ban megtörtént az úgyneve­ zett általános iskolai reform, amelynek keretében 1960 szeptemberétől a nemzetiségi tannyelvű iskolákat utasí­ tották a természettudományos tárgyak és a testnevelés magyar nyelven való oktatására. Az indoklás szerint ezt azért tartották szükségesnek, mert az összes tantárgy nemzetiségi nyelven való oktatása „túlterhelést” ered­ ményez. Ezzel a lépéssel gyakorlatilag megszűnt a nemzetiségi tannyelvű („A ” típus) kisebbségi oktatás, és a kulturális önazonosság megtartására sokkal kevesebb lehetőséget nyújtó vegyes tannyelvű („B ” típus), illetve a nyelvoktató („C ” típus) maradt meg. Az 1960/61 -es tanévben például 31 „ B " és 329 „ C " típusú általános iskola működött. További visszaesést eredményezett, hogy 19 60-1965 folyamán lezajlott a gazdasági racionalizáció igényével

indokolva a kistelepülési iskolákat sújtó összevonási hullám, a körzetesítés, ami azzal a gyakorlati következ­ ménnyel járt, hogy megszűnt a tanyasi nyelvoktató is­ kolák többsége, amelyek többnyire a környék magyar iskoláiba olvadtak be. A kisebbségi oktatásügy ekkor érte el mélypontját, a diákok létszáma huszonötezer főre olvadt.6 Az állami hatóságok az oktatásszervezés gyakorlati irányítása során nem voltak tekintettel a nemzetiségek érdekeire; a hatóságok a körzetesítés, ta­ nári áthelyezések esetén valóban gyakran elhanyagol­ ták a nemzetiségi szempontokat, ami már sok iskola megszűnését eredményezte. A hatvanas évek belpoli­ tikai eseményei tehát az automatizmus elvének hatását mutatták.

K ü lp o litik a i e lő zm é n y 1960 szeptemberében, szovjet kezdeményezésre, az M SZM P KB Politikai Bizottsága elfogadta az ún. nyu­ gat-berlini klauzulát. Innentől kezdve a magyar intézmények (pl. külkereskedelmi szervek) az NS7.Kval kötött vagy kötendő egyezmények érvényességét nem terjeszthették ki Nyugat-Berlinre.7 A berlini fal megépítését lényegében az NDK gazdasági összeom­ lásának a veszélye8 indokolta. 1961 márciusában éppen Kádár János volt az egyik kommunista vezető, aki ellenezte a fal megépítését.9 Azzal ugyanis családok, barátok, ismerősök ezreit választották cl egymástól, nemcsak Berlinben, hanem a két német állam viszony­ latában is. Paradox módon a fal megépítésével bizo­ nyos értelemben a német kérdés nyugvópontra jutott. A szovjet hegemónia érvényesülése mellett ekkor sajátos alkalom nyílt a magyar külpolitikai mozgástér határai­ nak kitapogatására. A hatalom megszilárdulása tette lehetővé az am­ nesztiát, másrészt feltételként szerepelt a magyar-ame­ rikai titkos tárgyalásokon, hogy amennyiben elengedik a politikai foglyokat, úgy leveszik a „magyarkérdést” az E N SZ Közgyűlésének napirendjéről. A megál­ lapodás létrejöttével, 1962. december 20-án ez meg is történt. Kádár János 1963. március 21-én bejelentette az általános amnesztiát; erre az ország és a rendszer nemzetközi megítélése szempontjából volt égetően szükség, ami 1963 után meg is változott pozitív irány­ ban. Az N SZK felé Magyarország a politikai retorikában továbbra is a propagandisztikus szólamokat használta, a gazdasági kapcsolatokban viszont a megegyezést ke­ reste. A külgazdasági diplomácia eredményeként 1963. november 9 - 1 0-én, Budapesten aláírták a kereskedelmi és fizetési forgalomról szóló hosszú lejáratú megál­ lapodást és a kereskedelmi képviselet felállításáról szóló egyezményt.10 Az egyezmény alapján az N SZK budapesti képviselete kizárólag kereskedelmi tevé­ kenységet folytathatott, nem tartoztak viszont a hatás­ körébe a diplomáciai és a kulturális ügyek. Nem kevés meglepetést okozott Magyarországon, és a Varsói Szerződésen belül is sok politikus az. NDK elszigetelésére irányuló lépésként értékelte, hogy 1967 tavaszán az N SZK kormánya felvette a diplomáciai

Jog

történeti szemle

kapcsolatokat Rom ániával." Ennek mintegy ellensú­ lyozására 1967 első felében a szocialista országok barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyúj­ tási szerződéseket kötöttek az N D K -val. A ma­ gyar-keletném et kétoldalú politikai megállapodást 1967. május 18-án, Budapesten ratifikálták.1- (1969. június 20-án. Berlinben aláírták a m agyar-N D K kor­ mányközi egyezményt a vízummentes utazás tárgyá­ ban.13 Ezt követte 1969. december 17-én a ma­ gyar-N D K szerződés a kettős állampolgársággal kap­ csolatos kérdések rendezéséről.14) A politikai helyzetet különösen érzékennyé tette a Csehszlovákiában a „prágai tavasz” kiváltotta politikai erjedés és a felfokozott nemzetiségi ellentétek, illetve az, hogy a Varsói Szerződés katonai intervenciójának keretében, az első bécsi döntés harmincadik évfor­ dulóján ismét magyar csapatok jelentek meg szlovák területen.

A M ű v e lő d é s ü g y i M in is z té riu m N e m z e tis é g i O s z tá ly á n a k jelentése a n e m ze tisé g i szö ve t­ ségek p o litik a i és k u ltu rá lis m u n k á já ró l (1 9 6 4 . jú n iu s 3 .) Az 1968-as párthatározat előzményeit tekintve nem érdektelen m egvizsgálni a M űvelődésügyi M inisz­ térium (MM) Nemzetiségi Osztályának (NO) 1964. június 3-án keltezett, Mészáros György osztályvezető szignálta jelentését a nemzetiségi szövetségek politikai és kulturális munkájáról,ls amely a proletár internaci­ onalizmus koncepciójának elvein alapuló Helyzetérté­ kelés volt. A dokumentum fő megállapítása szerint a nem­ zetiségek és a többségi lakosság viszonyában döntő áttörést hozott a termelőszövetkezetek megszervezése, amelyek keretében a közös munka közelebb hozta őket egymáshoz, elősegítve a testvéri együttélést. Az iratban az automatizmus elmélete érhető tetten, vagyis az a felfogás, hogy az ország általános fejlődése következ­ tében a nemzetiségek, mintegy hálából a társadalmi integrációért és a gazdasági felemelkedésért, önként beolvadnak a többségi társadalomba. A dokumentum azonban bepillantást enged a nemzetiségek kezelésének valóságába is. A minisztéri­ umi osztályvezető ugyanis arra panaszkodott, hogy a hatalom képviselőinek a pártközpontban történt meg­ beszélésen kellett kérniük, hogy a nemzetiségi szövet­ ségek és a lapok ne foglalkozzanak közvetlenül az iskolákkal, ennek ellenére igen gyakori a sajtóban az iskolával kapcsolatos, sokszor „helytelen irányú” cikkezés, a szövetségek gyakran jelzik, hogy visszafej­ lődik az iskolahálózat.16 Annak a lehetősége tehát, hogy a kisebbségi képviseletek autonóm félként, valódi érdekérvényesítő szerepben lépjenek fel, a gyakorlat­ ban minimális volt, ami azt mutatja, hogy mennyire szerény keretek között érvényesült a „proletár interna­ cionalizmus.” A hatvanas évek eseményei tehát az automatizmus elvének hatását mutatták. 18

A z M S Z M P KB K u ltu rá lis O s z tá ly á n a k ja v a s la ta a z 19 5 8 -a s n e m ze tisé g i p á rth a tá ­ ro z a t m ó d o sítá s á ra (1 9 6 6 . á p rilis 7 .) Az 1968-as párthatározat előzményeit tekintve ugyancsak nem érdektelen megvizsgálni az M SZM P Központi Bizottságának (K B ) Kulturális Osztálya által 1966. április 7-én készített, az Agitációs és Propaganda Bizottsághoz címzett „ Javaslat az Ágit. Prop. Bizott­

ságnak 'A nemzetiségek között végzendő politikai, oktatási és kulturális munkáról' 1958. október 7-én ho­ zott határozat módosítására” 17 című - Helyzetér­ tékelést és Cselekvési tervet tartalmazó - dokumentu­ mot. Az iratot Köpeczi Béla, az M SZM P K B Kulturális Osztályának vezetője szignálta. A javaslat Helyzetértékelése külön foglakozott a ma­ gyarországi német nemzetiségű lakossággal, s az egész dokumentum létrejöttét tulajdonképpen „a " német kér­ dés - a m agyar-NDK. s mindenekelőtt a magyarN SZK kapcsolatok alakulása - motiválta. „Különösen megváltozott a német nemzetiség prob­ lémáival való foglalkozás a nyugati világ fellazítási politikája következtében. A Nyugat-Németországgal kialakult élénk rokoni kapcsolatok és a turista forgalom azt eredményezik, hogy a hazai németek közül sokan

politikai propagandát fejtenek ki a kapitalizmus mel­ lett. '8 A nyugatnémet rendszer iránti rokonszenvet táplálja (Kiemelések tőlem - F. G.) az is. hogy a nyu­ gatnémet hatóságok a volt német hadsereg tagjainak,19 illetve azoknak, akik 'a német néphez való tartozás miatti üldözések folytán kárt szenvedtek', nyugdíjat folyósítanak. E nyugdíj elfogadásához a mi hatóságaink hozzájárultak (a Minisztertanács Tanácsszervek Osztálya és a Pénzügyminisztérium). Az így megválto­ zott helyzet a nemzetiségi szövetségek munkájában is más tartalmat követel.” 20 Legalábbis elgondolkodtató, hogy a javaslat a ma­ gyarországi német nemzetiségű lakosság rokoni kap­ csolatait és a turistaforgalmat szinte azonosította a kapi­ talizmus melletti politikai propagandával, s ezzel az állampolgárok egy részét mintegy felelőssé tette. Miközben tényszerűen (és kényszerűen) tudomásul vette, hogy a magyar hatóságok 1963-tól hozzájárultak az egykori német hadseregben szolgált és elesett ma­ gyarországi német nemzetiségű katonák özvegyeinek nyugdíjfolyósításához, illetve a meghalt katonák szü­ leinek, családtagjainak rendszeres támogatásához a nyugatnémet hatóságok részéről. Például ebben az időben Veszprém megyében 47 fő kapott nyugdíjat az N SZK-ból a II. világháborúban elesett családtagok után. „Ezzel a megye vezetői messze nem értettek egyet, mert ez lehetőséget adott a fellazítási poli­ tikára."21 A dokumentum a magyar állampolgárok és a magyar hatóságok megítélésében mutatkozó ellent­ mondást nem indokolta meg és nem oldotta fel. A dokumentum emellett viszonylag hosszasan foglalkozott a nemzetiségi szövetségek tevékenységé­ vel és megváltozott feladatkörével, valamint módosult intézményi hátterével is. Ti. a nemzetiségi szövetségek

Jog

történeti szemle V

magukat országos szinten is a Hazafias Népfront csat­ lakozó szerveinek tekintették, a szövetségek főtitkárai pedig egyúttal a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­ nak tagjai voltak. A javaslat Cselekvési terve a nem­ zetiségi szövetségeknek a politikai intézményrendszer­ ben betöltött helyzetével magyarázta az 1958. évi nem­ zetiségpolitikai határozat módosításának szükséges­ ségét. „A megváltozott helyzetben a M űvelődésügyi M i­ nisztérium feladatkörénél fogva nem képes a

nemzetiségi lakosság között végzett tömegpolitikai munka irányítására. (Kiem elés tőlem - F. G.) Ezért javasoljuk, a Politikai Bizottság módosítsa az 1958. október 7-i határozatot és a nemzetiségi szövetségek irányításával a Hazafias Népfront Országos Tanácsát bízza meg. A M űvelődésügyi M inisztérium pedig

foglalkozzék, a feladatkörének megfelelően, a nem­ zetiségi anyanyelvi oktatás kérdésével, a nemzetiségi lakosság kulturális tevékenységének segítésével.''22 (Kiem elés tőlem - F. G.) Az Agitációs és Propaganda Bizottság 1966. április 13-i ülésén foglalkozott az M SZM P KB Kulturális Osztályának „Ja v a s la f-á v a l, ahol is nem fogadták el azt, egyebek között az alábbi indokkal: ,.A nemzetisé­ gi kérdés tekintetében a Központi Bizottság határozata óla nem következett be olyan jellegű változás, amely indokolná, hogy a szövetségek irányítását kivonjuk a Minisztérium hatásköréből. Politikai szükségesség dik­

A Helyzetértékelés belpolitikai vonatkozása szerint a minisztérium szükségesnek látta, hogy a magyarorszá­ gi nemzetiségi lakosságról (számuk, gazdasági helyzetük, politikai-társadalmi aktivitásuk, kulturális szintjük stb.) tudományos felmérést és elemzést készít­ senek. ami indirekt beismeréseként értékelhető annak, hogy a döntéshozók nem rendelkeztek hiteles informá­ ciókkal a kisebbségek valós helyzetéről. A minisztéri­ um intézményi javaslata szerint pedig viss/.a kellene állítani a megszüntetett - közoktatási és kulturális kér­ désekkel foglalkozó - Nemzetiségi Osztályt, ami az előző évben meghozott döntés hibás voltának elismeré­ seként értelmezhető. A Helyzetértékelés szükségesnek tartotta rögzíteni a nemzetiségi politika, mint „országhatáron belüli kül­ politika” tényét, pontosabban annak nehézségeit. Azt ti., hogy „különböző objektív, elvi, diplomáciai stb.

okok miatt nem tudjuk kellően gyiimölcsöztetni az anya­ nyelv illetékes országaival - NDK, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Románia - való kapcsolatokat" a magyarországi nemzetiségek kulturális felemelése érdekében.

„Sokszor azok a magyar kezdeményezések, hogy a kul­ turális egyezményekbe - akár a kölcsönösség alapján is - a nemzetiségek kulturális fejlődését segítő pontokat vegyünk, visszautasításra találnak. Különösen nagy az elzárkózás Románia részéről, /l; NDK is - a hazai németség kérdését csak belügyitek tekintve - igen tartózkodó ebben a kérdésben. ”25

tálja, hogy továbbra is állami irányító szerv foglalkoz­ zék a nemzetiségek helyzetével. (Kiemelés tőlem -

Az újfajta nemzetiségpolitika leglátványosabb jele azonban az a Cselekvési terv, miszerint „számba kell

F. G.) A hatvanas évek eseményei tehát az automatizmus elvének hatását mutatták, amelyet intézménytörténeti síkon világosan példázhat az is. hogy 1967-ben feles­ legesnek ítélték és megszüntették a Művelődésügyi Minisztérium önálló Nemzetiségi Osztályát.

venni emellett a nemzetiségi politika helyes gyakorlatá­ nak a kedvező nemzetközi hatását is, összefüggését a szom szédos országokban élő m agyar nemzetiség helyzetének alakulásával ” , noha az ebben megfogalma­

A M ű v e lő d é s ü g y i M in is z té riu m jelentése a m a g y a ro rs z á g i n e m ze tisé g ek h e lyz e té rő l, a z 19 5 8 -a s n e m ze tisé g i p á rth a tá ro z a t v é g re h a jtá s á ró l (1 9 6 8 . jú n iu s 6 .) 1968 folyamán azonban új irányzat jelentkezett a nemzetiségi politikában, amely a határon túli magyarok sorsa iránt is érdeklődést mutatott, és ezzel párhuza­ mosan a hazai kisebbségek helyzetének rendezésére is hajlandónak mutatkozott. Ezen tendenciáknak a jelentkezése figyelhető meg az llku Pál művelődésügyi miniszter által 1968. június 6án szignált. „Jelentés a magyarországi nemzetiségek

helyzetéről, az MSZMP PB 1958. évi határozatának végrehajtásáról” című, az. Agitációs és Propaganda Bizottság számára készüli terjedelmes - főként Helyzetértékelés és Cselekvési terv szerkezeti egy­ ségekből álló - dokumentumban,24 amely tartalmazott néhány, a korábbi nemzetiségpolitika korlátain határo­ zottan túlmutató kezdeményezést.

zott reciprocitás jogelve a nemzetközi gyakorlatban igen kétséges értékű volt. Az elv megfogalmazódása a hazai nemzetiségpolitika viszonylatában mégis igen érdekes, mert azt jelzi, hogy a döntéshozók az automa­ tizmus elvéről hajlandónak mutatkoztak áttérni a kisebbségek jogos igényeinek elismerésére és támoga­ tására. Ezt a változást még plasztikusabban mutatja, mi­ szerint a dokumentum szükségesnek tartotta volna azt is, hogy felülvizsgálják a nemzetiségi-kisebbségi szövetségek intézményi-jogi helyzetét. „Megfelelő korszerű statútumot kell teremteni számukra. ” Ami perspektivikusan akár annak a lehetőségéi is magában foglalhatta, hogy a párt által irányított, teljességgel függő viszonyban levő nemzetiségi szervezetekből autonóm érdekképviseletek alakuljanak. # íj! % A minisztériumi szakapparátus állal készített ter­ vezet azonban, az ügymenetnek megfelelően, a poli­ tikai testületek elé került, amelyek sokat faragtak az újfajta szemlélet és javaslatok elemein. A párt Agitá­ ciós és Propaganda Bizottsága Óvári Miklós vezetésé­ vel 1968. szeptember 11-én tárgyalta a beadványt, és

^

Jog

történeti szemle V » —/

kimondta, hogy az 1958-as nemzetiségi párthatározat alapelveit helyesnek tartja, a módosítást pedig nem javasolta.26 A párthatározatban a minisztériumi javasla­ tok némelyike - erősen tompított formában - mégis szentesítést nyert.

Az M SZM P

KB Politikai Bizottságának

határozata a m agyaro rszági nem zetiségek helyzetéről ( 1 9 6 8 . szeptem ber 17 .) A csehszlovákiai krízist követően - de attól függetlenül - született meg az M SZ M P Politikai Bizottságának 1968. szeptember 17-i, a magyarországi nemzetiségek helyzetéről szóló határozata,27 amely csakúgy, mint az 1958. évi határozat „Szigorúan bizalmas!” -nak minősült, és ez sem vált publikussá. Mivel Magyarország Moszkva elvárásainak megfelelően részt vett a Csehszlovákia elleni invázióban - ami kihatá­ saiban alkalm as lehetett a nacionalista indulatok felkeltésére - a magyar állampártnak el kellett kerülnie a nemzeti érzések és érzékenység további megsértését. A határozat, a régi irányvonalat követve, a vezetés „internacionalista” elkötelezettségét hangsúlyozta.28 A dokumentum iránymutatónak szánt bevezető mondata szerint: „Nemzetiségi politikánk eredményei a párt következetesen internacionalista politikáján, az ország általános gazdasági, politikai és kulturális fejlődésén, a szocialista demokrácia szélesedésén alapulnak.” A Preambulum a nemzetiségek helyzetéről ugyanazt az ideologikus kívánalmakból szőtt képet írta le valóságként, mint az 1964-es minisztériumi jelentés. Eszerint az általános fejlődés, vagyis a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a téeszek megszilárdítása jelentősen javította a kisebbségek helyzetét. Viszont tényként rögzíti azt is, hogy a nemzetiségek körében a munkások és értelmiségiek aránya „jóval alacsonyabb” az országos átlagnál; reflektálatlanul hagyva az így keletkező önellentmondást: ha a kisebbségek társadal­ mi integrálása már megvalósult, akkor miért csak aránytalanul csekély mértékben vesznek részt a társa­ dalmi mobilitásban? Ismerteti, hogy a nemzetiségi anyanyelvű oktatás kétféle iskolatípusban folyik: az úgynevezett kétnyelvű iskolákban „ B ” típus (ahol a humán tárgyakat nem­ zetiségi nyelven, a reáltárgyakat magyar nyelven oktat­ ják) és a nemzetiségi nyelvoktató iskolákban „ C ” típus, ahol a nemzetiségi anyanyclvet heti 3-4 órában oktatják. Elemzi a nemzetiségi szövetségek szerepét, rögzítve, hogy munkájuk az elmúlt tíz év során kiszélesedett. A nemzetiségi kultúra ápolása mellett szorosan együtt­ működnek a helyi párt- és társadalmi szervezetekkel, egyre hatékonyabb szerepet játszanak a nemzetiségek közötti politikai munkában. A határozatból ismét kiderül, hogy a szövetségek inkább a hatalom elvárásait

teljesítik; vagyis a párt határozatait hajtják végre: a nemzetiségiek számára közvetítik az állam elvárásait, nem pedig megfordítva. S kimaradt a szövegből az MM által javasolt korszerű statútum alkotásának az igénye, amely esélyt adhatott volna a helyzet javítására.29 A Preambulum, az eddigiek ismeretében némileg meglepő mondattal ér véget, ugyan ismételten rögzíti azt, hogy a nemzetiségi politikában „számottevő ered­ mények” születtek, de hozzáteszi: ennek ellenére „jelentős problémák is vannak." A Helyzetértékelés a bevezetőben jelzett prob­ lémákat veszi számba (7 pontban összefoglalva). 1. A felsorolás szerint az első jelentős hátráltató tényező a statisztikák bizonytalansága. A nemzetisé­ gekhez (és itt a népesség létszámát követő sorrendben nevesítés is következik: német, szlovák, délszláv, ro­ mán) az 1960-as népszámlálási adatok szerint anya­ nyelv szerint 134 839 lo tartozik (az összlakosság 1,4% -a), de nemzetiséginek 53 894 fő vallotta magát. A z egyéni bevalláson alapuló statisztika nem tükrözi a tényleges helyzetet, hiszen a szövetségek becslése szerint 420-480 ezer nemzetiségi-kisebbségi (200-220 ezer német, 10 0 -12 0 ezer szlovák, 10 0 -12 0 ezer dél­ szláv, 20 -25 ezer román) élhet az országban, az össz­ lakosság 4,2-4,4% -a. Itt ismét nem történik említés arról, hogy mi lehet az eltérés oka, miért vannak lénye­ gesen kevesebben azok, akik a politikai kategóriaként értelmezhető nemzetiségi hovatartozás terén is fel merik vállalni a saját identitásukat az elvileg „interna­ cionalista" államban. Az információhiány megoldásá­ nak kézenfekvő módszere lenne az átfogó szociológiai felmérés készítése, ezt a minisztériumi javaslatot azon­ ban a pártszervek szintén elvetették. 2. A második probléma az. hogy egyes helyeken „magyarosító” szándékok jelentkeztek, a hatóságok sokszor túl könnyen tudomásul veszik a nemzetiségi szülők részéről jelentkező közönyt az anyanyelvi oktatás iránt, ami főleg egzisztenciális okokból fakad. A határozat interpretációja szerint ez a magatartás ellentétes a párt szándékával, tehát nem a kimondatlan állami akarat végrehajtása, az automatizmus elvének gyakorlati alkalmazása, hanem azzal ellentétes cse­ lekvés: „Nemzetiségi politikánk egyértelműen és

határozottan elveti a nemzetiségek asszimilációja siet­ tetésének koncepcióját. Egyesek azonban vétenek e helyes elv ellen. ” A Kádár-korszakra jellem ző egyrészt-másrészt szemlélet jegyében, a dokumentum a „magyar naci­ onalizmus” kritikája után azonnal a másik oldal „túlzá­ sait” is elítéli, rosszallóan írva arról, hogy nemzetiségi értelmiségi körökben terjedő nézel szerint az államnak mindent meg kellene tennie a nemzetiségi asszimiláció ellen, és a szülőket köteleznie kellene az anyanyelvi oktatás igénybe vételére. A dokumentum ellenérve szerint a nemzetiségi-kisebbségi szövetségek nem értenek egyet ezzel az igénnyel, a szövetségek függet­ lensége azonban, mint láttuk, ekkor fikció volt csupán. 3. A harmadik nehézséget az jelenti, miszerint eddig nem vették kellően figyelembe, hogy ..a nemzetközi

történeti szemle

kapcsolatok intenzívebbé válásával, a nemzeti prob­ lémáknak, nacionalista tendenciáknak a szocialista országokra is kiterjedő erősödésével a nemzetiségi kérdés jelentősége fokozódott". Ezt a kijelentést alpon­ tok fejtik ki bővebben: a) Az első alpont szerint az N SZK-ból ellenséges propaganda terjed a nemzetiség körében a sajtó, a rokonlátogatások, a személyes érintkezés, a nyelvtanfolyamok, az anyagi támogatás révén. A világhá­ borúban meghalt német katonák Magyarországon lakó rokonainak nyugdíjügyintézését kéminformációk gyűjtésére használják. A nyugdíjjogosultak, nyugdíjban részesültek száma egy év alatt százról ezerre nőtt. Ennek a pontnak az adhatott aktualitást, hogy M agyarország 1967-ben tárgyalásokat kezdett az N SZK -val a diplomáciai kapcsolatok rendezéséről, amit az M SZ M P kem ényvonalas vezetői, élükön Korom M ihály igazságügy-miniszterrel, igyekeztek megakadályozni, arra hivatkozva, hogy a Nyugattal kiépített szorosabb kapcsolatok fellazítják a szocialista társadalmi rendet.-10 A német veszély felnagyítása a dokumentumban tehát a keményvonalasok szemléletét és befolyását tükrözheti. b) A második, az előzőnél jóval fajsúlyosabb prob­ lémát abban látták, hogy 1968-ban több szlovákiai lapban is nacionalista cikkek jelentek meg a magyarországi szlovákok állítólagos elnyomott helyzetéről. Bár a szöveg szerint ezt a szövetség és a nemzetiségi lakosság többsége visszautasítja, azonban azt is kénytelenek voltak megál­ lapítani, hogy a cikkek nem hatástalanok. Mivel azonban a felesleges vitákat elvi okokból kerülni akarták, ezért e cikkekre hivatalos magyar reagálás nem történt. Ez a pont a csehszlovák probléma jelentőségét mutatja. A „prágai tavasz” következtében ugyanis nem csupán a kommunista uralmi technikák kerültek válság­ ba Csehszlovákiában, hanem az addigi állami beren­ dezkedés is, amely a csehek számára aránytalanul jobb pozíciókat biztosított, mint a szlovákoknak. A nemzetiségi feszültségek erejét jelzi, hogy a korábbi állapotok ezen a téren a katonai intervenció után sem voltak helyreállíthatóak: a prágai nemzetgyűlés 1968. október 27-én fogadta el a csehszlovák föderációról szóló alkotmánytörvényt, amely az országot két egyen­ rangú fél föderációjának nyilvánította.31 A dokumen­ tum tehát új fejleményként rögzítette a nemzeti iden­ titás problematikájának erősödését, beszámolva arról is, hogy főleg Csehszlovákiából és Jugoszláviából nőtt az ottani politikai és kulturális egyesületek érdeklődése a hazai nemzetiségi szövetségek iránt. Azok a magyar kezdeményezések viszont, amelyek a kulturális egyezményekbe a kölcsönösség alapján a nemzetiségek kulturális fejlődését segítő pontokat akar­ tak felvenni, elvetették, különösen Rom ánia volt visszautasító. Ezek a jelek tehát egyértelműen a kérdés súlyának a felértékelődését mutatták, és azt is jelezték, hogy erre új típusú megoldást kell találni. A szomszé­ dok tartózkodó magatartása ugyanakkor azt is előreve­ títette, hogy a reciprocitás elvétől nem várható kielégítő rendezés.

A további pontok sorában a dokumentum szerint az 1958-as határozat vonatkozó részét a kétnyelvű felira­ tok elhelyezéséről Zala megye kivételével nem hajtot­ ták végre. A nem magyar hangzású keresztneveket pedig nem lehet anyakönyvezni, ami sérti a nemzetisé­ gi érzékenységet (4.). A rádió, a televízió, a központi lapok nem fordítanak elég figyelmet a nemzetiségi igényekre (5.). A nemzetiségi lapok előfizetőinek szá­ ma kevés, a román lap szerkesztését nehezíti, hogy csak kéthetente jelenik meg. A szépirodalom, ifjúsági iro­ dalom terjesztése nem megoldott, a falusi nemzetiségi könyvtárak ellátottsága nem megfelelő. 6. A hatodik pont szerint a legtöbb gond az oktatás­ sal van. Kevés a vegyes nyelvű óvoda, számuk tíz év alatt csökkent, sokszor nincsen a nyelvet beszélő óvó­ nő. Bár a szöveg szerint a „ B ” típus bevezetésével a szülők egyetértettek, de a változás nem eredményes, mert az iskolák nem kapják meg a megfelelő anyagi és módszertani támogatást. Tíz év alatt csökkent a „C ” típusú iskolák gyermekeinek létszáma is, főleg szlovák viszonylatban (10 467 főről 4990 tanulóra), mert a szlovák nyelvű tanárok inkább a nagyobb magyar iskolákban dolgoznak. Gond, hogy a nyelvórák nem in­ tegráltak a tanrendbe. A nemzetiségi iskolák megfelelő szakmai ellenőrzés nélkül maradtak. 7. A hetedik pont szerint „A nemzetiségi szövetségek

azt kérik, hogy jelenlegi politikai és kulturális fela­ dataik megoldása mellett nagyobb mértékben támaszkodjanak rájuk a szomszédos szocialista orszá­ gokkal való baráti kapcsolataik elmélyítésében.'' A szöveg ismét életszerűtlen elemet tartalmaz, hisz nehezen képzelhető el, hogy a szövetségek saját elhatá­ rozásukból kívántak volna megjelenni az ekkor külö­ nösen súlyos konfliktusoktól terhelt nemzetközi erőtér­ ben. Sokkal inkább a pártvezetés azon szándéka érhető tetten, hogy a nemzeti kisebbségeket felhasználják a szomszédokkal folytatott politikai érintkezések során az alkupozíció javítására. A Politikai Bizottság a gondokat felvonultató Hely­ zetértékelés végén azonban mintegy konklúzióként megállapította, hogy az 1958-ban kimondott elvek most is helytállóak, ezért nincs szükség új állásfoglalásra. A PB a nemzetiségi kérdés jelentőségére, illetve az új igé­ nyekre és a kérdés elhanyagoltságára tekintettel azon­ ban Cselekvési tervei dolgozott ki, amelyet 1 1 pontban foglalt össze. Az első pontban felszólították a megyei pártbi­ zottságokat és a tanácsok végrehajtó bizottságait, hogy tárgyalják meg az 1958-as határozat végrehaj­ tását, a nemzetiségi községekben a tanács a nemzetiségek vezetőinek bevonásával tárgyalja meg a konkrét tennivalókat. A második pont utasította a sajtót, hogy foglalkozzon többet a párt nemzetiségi politikájának alapelveivel és gyakorlatával, szálljon szembe a belföldi vagy külföldi nacionalizmussal (különösen az N SZ K viszonylatában), népszerűsítse az addig elért eredményeket. A harmadik pont szerint a nem zetiségiek lakta területeken a kisebbségek képviselői a vezető tisztségekben társadalmi súlyuk­

nak és a kérdés jelentőségének megfelelően részesül­ jenek. A nemzetiségi értelmiségieket nemzetiségi területekre osszák be dolgozni. A negyedik pont szerint a népesebb nemzetiségi területeken, különösen a határ mentén helyezzenek el kétnyelvű feliratokat, nevezzenek el utcákat az adott kultúra nagyjairól. Az ötödik pont a pedagógus-ellátás, a szakmai-politikai felkészültség javítását, az anyagi ösztönzés bevezeté­ sét, az indokolatlanul megszűntetett nemzetiségi ok­ tatás visszaállítását rendelte el. Előírta, hogy a „ C ” típusú iskolákban a kötelező nyelvórák számát emeljék négyre, a középiskolákban tegyék lehetővé a nemzetiségi nyelv második idegen nyelvként való tanulását, a nemzetiségi iskolák szakfelügyeletét ve­ gyék át a tanácsok m egfelelő szervei a minőség biz­ tosítása érdekében. A hatodik pont szerint a szomszé­ dos állam okkal kötött kulturális együttm űködési munkatervekben fokozott gonddal kell szerepeltetni a magyarországi nemzetiségek oktatási és anyanyelvi igényeit. A hetedik pont alapján meg kell vizsgálni egy békési rádióadó beindításának lehetőségeit, amely szlovák nyelven is adna. A nyolcadik szerint javítani kell a nem zetiségi könyvtárak könyvellátását, a kilencedik kimondta, hogy a nemzeti szövetségek szé­ lesítsék politikai és kulturális nevelő munkájukat, hogy a nemzetiségek minél jobban részt vegyenek a szocialista építőmunkában. A tizedik pontban utasítot­ ták a pénzügyminisztériumot az anyagi feltételek megteremtésére; majd a tizenegyedik pont, a sorrend­ ből következtethetően talán utólagos betoldásként, lehetőséget kívánt biztosítani, hogy az idegen anya­ nyelvű m agyar állampolgárok gyermekeiket anya­ nyelvűknek m egfelelő keresztnévvel anyakönyveztethessék.

Ö sszefoglalás Az 1968-as nemzetiségi határozat első megkö­ zelítésben meglehetősen kiterjedt és átgondolt intéz­ kedési tervnek tűnhet, ha azonban összevetjük a tíz évvel korábbi határozattal,32 akkor kitűnik, hogy a felsoroltak közül a második (általánosabb megfogalmazásban, a rádió műsorpolitikájára vonatkozva), a hetedik, a nyol­ cadik és a kilencedik pont már 1958-ban is megoldandó feladatként szerepelt. Vagyis a párt ugyanezen kérdé­ seknek a rendezését hivatalosan kívánatosnak tartotta, de a megoldásra nem tett valódi erőfeszítéseket. Az első pont inkább formális, hivatalos előírásokat tartalmazott, rögtön utána, a dokumentum „rendelkező részének” talán legjellemzőbb pontjaként a sajtónak szánt utasítá­ sok következtek. Ez arra utal, hogy a párt a nemzetiségek ügyét az adott helyzetben elsősorban propagandafela­ datként kezelte, hiszen a csehszlovák események miatt a nemzeti érzelmek féken tartása elsőrendű fontosságúvá vált. Erre utalhat a negyedik pont azon megjegyzése is, amely elsősorban a határ menti területeken tartotta szük­ ségesnek a kétnyelvű feliratok bevezetését, egyértelmű üzenetként a szomszéd népek számára, elsősorban a szlovákoknak, ahol a katonai bevonulás ismét aktiválhat­ ta a régóta meglevő nemzetiségi feszültségeket. Az ötödik pont a reciprocitás elvének igen tompított, a nemzetiségek javára hivatkozó megfogalmazásaként is felfogható, amely ebben az összefüggésben jelzi a ma­ gyar külpolitika további alakulásának fő csapásirányát. Gyakorlati szempontból a kisebbségek számára a leg­ fontosabb a hatodik pont volt, amely - megfelelő végre­ hajtás esetén - valóban javulást hozhatott volna a kisebb­ ségi oktatás terén. Ez azonban egészen a ’ 80-as évek végig váratott magára.

Jegyzetek--------------------------------------------1 Földesi Margit-Szerencsés Károly: A rebellis tartomány (Magyar Könyvklub-Helikon Kiadó. Budapest, 1998. 67-68. p.) 2 Földes György: Kádár János külpolitikai nézetei (1957-1967). In: Magyarország helye a 20. századi Európában. Szerk.: Pritz Pál (Magyar Történelmi Társulat, Budapest, 2002. 136-139. p.; a továbbiakban: Földes, 2002) 1 Földes, 2002. 136-139. p. 4 Földes György: Kádár János külpolitikai gondolkodása. 1968-1978. In: Magyar külpolitikai gondolkodás a 20. század­ ban. Szerk.: Pritz Pál (Magyar Történelmi Társulat, Budapest, 2006. 221-223. p.; a továbbiakban: Földes. 2006) 5 Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században (Osiris Kiadó, Budapest, 1999. 512-513., 516-517. p.; a továbbiakban: Romsics, 1999) 6 Föglein Gizella: Etnikum és educatio: a magyarországi nemzetiségek és alsó fokú oktatásuk állami szabályozása 1945-1985 (Napvilág Kiadó, Budapest. 2006, 98-103. p.; a

továbbiakban: Föglein, 2006) 7 Ruff Mihály: A magyar-NSZK kapcsolatok 11960-1963) (Múltunk, 1999. 3. sz., 12-13. p.) 8 A munkaerő kiáramlása tömeges méreteket öltött az NDK-ból az NSZK-ba, a hivatalos adatok szerint kb. 2,7 millió fő. 9 Horváth István-Németh István: ...és a falak leomlanak. Magyarország és a német egység (1945-1990) ( Magvető Kiadó, Budapest, 1999, 101. p.) 10 Ruff Mihály: A magyar-NSZK kapcsolatok (1960-1963) (Múltunk, 1999. 3. sz., 3-40. p.)

11 Kiss J. László: Az első államközi megállapodástól a diplomáciai kapcsolatok felvételéig. A magyar-NSZK kapcsolatok egy évtizede (¡963-1973) (Külpolitika. 1876. 3. sz., 48. p.)

12 1967. évi V. törvény a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság között Budapesten 1967. május 18-án aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés törvénybe iktatásáról (Törvények és rendeletek hivata­ los gyűjteménye 1967. Budapest, 1968. 84-85. p.) 13 1969. évi 31. törvényerejű rendelet a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Német Demokratikus Köztársaság Kormánya között Berlinben 1969. június 20-án a vízummentes utazás tár­ gyában aláírt egyezmény kihirdetéséről (Törvények és rendeletek hivatalos gyűjteménye 1969. Budapest. 1970, 2Ó8-2IO. p.) 14 1970. évi 17. törvényerejű rendelet a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság között a kettős állampol­ gársággal kapcsolatos kérdések rendezéséről Budapesten 1969. december 17-én aláírt szerződés kihirdetéséről. (Törvények és rendeletek hivatalos gyűjteménye, 1970. Budapest. 1971, 99-101. p.) 15 A Művelődésügyi Minisztérium Nemzetiségi Osztályának jelen­ tése a nemzetiségi szövetségek politikai és kulturális munkájáról. 1964. június 3. Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban: M Ó L ) Művelődésügyi Minisztérium (a továbbiakban: MM). Nemzetiségi Osztály (a továbbiakban: NO). XIX-I-4-g. 26. d. 10. t. 16 M Ó L M M N O XIX-I-4-g. 26. d. 10. t. 17 Javaslat az Ágit. Prop. Bizottságnak ’A nemzetiségek között végzendő politikai, oktatási és kulturális munkáról’ 1958. október

Jog történeti szemle V .___'

7-én hozott határozat módosítására". I % 6.április 7. ( M Ó L M-KS 288. f.4 1.cs. 57. ő. e. Kult./86/.) A javaslat 20 példányban készült. Is L/l az állítást azonban a dokumentum tényekkel nem támasztot­ ta alá. |l)Feltételezhető. hogy a harmadik, ún. kényszertoborzás (sorozás) során SS tagokká lettek (mintegy 80 000 fő) hozzátartozóiról lehetett szó; ugyanis az. önkéntes SS tagság (2x20 (XK) fő) egyik következménye a magyar állampolgárság elvesztése volt. - F.G. 20 M Ó L M-KS 288. f. 4l.es. 57. ő. e.~ 21 Fehér István: .4.: utolsó percben. Magyarország nemzetiségei 1945-1990 (Kossuth Könyvkiadó. Budapest. 1993, 190.. 200. p.) 22 M Ó L M-KS 288. f.4l.es. 57. ő. e. 23 M Ó L M-KS 288. f.4l.es. 57. ő. e. 2J „Jelentés a magyarországi nemzetiségek helyzetéről, az M S Z M P Politikai Bizottsága határozatának végrehajtásáról”.( M Ó L M-KS 288. f.4l.es. 97. ő. e.) 25 M Ó L M-KS 288. f. 4l.es. 97. ő. e.

2h M Ó L M-KS 288. f.41 .es. 97. ő. e. 27 „A Politikai Bizottság 1968. szeptember 17-i határozata a ma­ gyarországi nemzetiségek helyzetéről”. ( M Ó L M-KS 288. f. 20.es. 548. ő. e.) 28 M Ó L M-KS 288. f. 20.es. 548. ő. e. 29 Ezután a szöveg elemzi a nemzetiségi sajtó helyzetét, ele­ gendőnek tartva az erre a célra fordított évi négymillió forintot, és nem lesz értékelő megjegyzést arról, hogy ez a sajtó mindössze tízezer előfizetőhöz jut el. ,0 Romsics. 1999. 519. p. ,| Balogh László: Csehszlovákia. In: 20. százwli egyetemes történet. II. kötet. 1945-1995. Szerk.: Diószegi István, Harsányi Iván, Németh István (Korona Kiadó. Budapest. 2000. 331. p.) '2 1958. október 7. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának határozata a nemzetiségek közölt végzendő politikai, oktatási és kulturális munkáról. ( MÓ L M -KS 288. f. 5.cs. 98. ő.e.)

Az 1880-as évekre Európa-szerte elfogadottá vált, hogy az egyéni jogokat az állammal szemben is védeni kell. Ennek megfelelően a jogállami követelmények között előkelő helyet kapott a közigazgatási jo g ­ védelem és az ennek intézményesítésére vonatkozó igény. Magyarországon az elv elfogadtatása hosszú ideig tartott, és a gyakorlati érvényesítést is heves indu­ latok kísérték. A kormányzati politikát 1875-től uraló Tisza Kálmán idegenkedett a közigazgatás bírói ellenőrzésétől, mert tartott a nemzetiségi aspirációktól, és féltette a végrehajtó hatalom autonómiáját. Ebben a tekintet­ ben még a vonatkozó osztrák közjogi szabályozást és ítélkezési gyakorlatot is károsnak minő­ sítette. Felfogása helyhatóságcentrikus volt, megyepárti állás­ pontja miatt nehezen talált elfo­ gadható megoldást a közigaz­ gatási bíráskodás és az országos közigazgatás az egyének jogvédelm ének a kollektív önkormányzati hatás­ körrel történő egyeztetésére. A tanulmány követi Tisza Kálmán közigazgatási judikatúrával összefüggő álláspontját, és elemzi gyakorlati intézkedéseit. Történelmünk eddigi leghoszszabb kormányfői időszakának természetesen nem a közigazgatási jogvédelemhez való viszony az egyetlen minősítő szempontja. Arra azonban alkalmas, hogy megismerjük a kor legbefolyásosabb hazai politikusának viszonyát a törvényesség, a jogál­ lamiság követelményeihez, és összevessük politikai tet­ teit a korabeli európai tendenciákkal. Véleményünk szerint ez a teljesítmény elmaradt attól, amit a korszellem követelt, és csekélyebb volt annál is, amit a belpolitikai körülmények kínáltak vagy lehetővé tettek számára.

Stipta István:

Tisza Kálmán és a közigazgatási bíráskodás* I. A fiatal Tisza elvi álláspontja A generális nem volt a teóriák embere, de hivatali idejének másfél évtizede alatt ragaszkodott azon alapelvekhez, amelyeket 1865-ben a Parlamenti felelős kormány és megyei rendszer című rövid tanul­ mányában összefoglalt.1 Az írásmű komoly hatást gyakorolt a hazai dualizmus-kori közjogi beren­ dezkedésünkre. Igaz, nem gondo­ lati gazdagsága, nem nemzetközi intézményekre való kitekintő ereje, nem elméleti m élysége, hanem szerzőjének közjogi állása, ügye­ sen realizált politikai hatalma folytán nyert nagyobb jelentőséget valós szellemi értékénél. A kortársaktól eltérően azért is komolyabban kell vennünk, mert ebben a vázlatban a magyar közjogi hagyományokhoz való ragaszkodás tükröződik, és a későbbi quieta non movere hazai kor­ mányzati politikájának gondolati alapjai fogalmazód­ nak meg. Tisza Kálmán politikai ambícióinak ébredésekor sem számolt a közigazgatási jogvédelemmel, ezért e közigazgatási-közjogi programtöredéke között nem szerepelt a közigazgatási bíráskodás. A szerző hazai

Jog

történeti szemle

viszonyaink között egyszerűen nem tartotta szükséges­ nek a szervezett közigazgatási jogvédelmet. A tanul­ mány alapvető megállapítása, hogy a parlamenti kor­ mányzati rendszer és a megyei szisztéma („ha jól szerveztetnek” ) kiegészítik egymást, és zárt közjogi rendszert alkotnak. Azt hangoztatta, hogy a kormány­ formák között a parlamenti felelős kormány a legtö­ kéletesebb, „mert leginkább biztosítja a nemzetnek, mint egésznek szabadságát, mert törvényszerű módokat nyújtván a törvényhozó és a végrehajtó hatalom közli összeütközések elintézésére, az erőszakoskodás, a felforgatás veszélyei ellen is legtöbb biztosítékot nyújt.” A neoabszolutizmus utáni időszakban Tisza számára ez a kormányzati rendszer tűnt az alkotmányos jogok egyedüli garanciájának. Azt ugyan elismerte, hogy a felelős kormány is törekedhet túlhatalomra, de ez nem veszélyezteti az egyéni jogokat. Álláspontjának - tárgyunk szempontjából - meghatározó eleme, hogy az egyéni szabadság védelmét a közigazgatás feladatá­ nak tekintette, és (még sajátosabb módon) azt kizárólag a közigazgatás szervezeti apparátusa révén vélte biz­ tosíthatónak.2 A fiatal Tisza nem érzékelte az egyéni szabadság jelentőségét, ezért nem tartotta szükségesnek annak hatékony védelmét sem. Az individuális autonómia szavatolása - szerinte - egyébként sem a közigazgatási bíróság feladata. „Legyen felelős mindenki saját let­ téiért. Legyen felelős nálunk is, mint Angliában minden ember azért, amit tesz, az egyedüli úrnak, a törvénynek.” Legyen a tisztviselő nálunk is „bárki által feleletre vonható hivatali kihágásaiért, hanyagságáért, úgy, mint Angliában.” Az ifjú politikusjelölt figyelmen kívül hagyta, hogy Angliában rendes bíróságok döntöt­ tek a közigazgatási szervek jog- és érdeksértő határozatairól, és azt is, hogy a szigetországban a végrehajtást részletező törvények szabályozták, míg nálunk az állami közigazgatásra csupán töredékes nor­ mák vonatkoztak. írásában a valósággal ellentétes szín­ ben tűnik fel a korabeli francia jogvédelmi eljárás is, „m elynél minden látszólagos biztosítékok daczára utóvégre a kormány ítél saját hivatalnokai felett, s jóformán fél és bíró egy személyben.” Más kérdés, hogy kormányra jutása után rögtön az 1865-ben lemi­ nősített francia megoldást vezette be.3 Az egyéni jogok biztosításához elegendőnek tartotta az önkormányzati rendszert, viszont indokoltnak vélte az egyéni szabadság korlátozását. „Szükséges tehát a közigazgatásban az államkormány és az egyének között önkormányzattal bíró testületek, törvényhatóságok léte, amelyeken a túlterjeszkedési vágy megtörjék, amelyek­ ben az egyéni szabadság okvetlenül szükséges korlá­ tozása maguknak a benne foglalt egyéneknek közre­ működésével történjék.” 4 A közigazgatási bíráskodás hívei Európa-szerte hangsúlyozták, hogy az állami szervek közötti hatásköri vitákat független bírói fórumoknak kell el­ dönteniük. Tisza ellentétes véleményen volt: szerinte a törvényhatóságok és a kormány közötti feladatütközés elbírálására sincs szükség önálló közigazgatási bíróság­ 24

ra. Ilyen ügyekben a legfőbb országos törvényszék egy külön osztálya dönthetne, „m ely osztály tagjai a törvényhatósági törvényszékeknek már legalább tíz évig működött tagjai közül az országgyűlés javaslatára a kormány által lennének kinevezendők.” 5 A gondolatmenetből kiderül, hogy a szerző még a közigazgatás és a bíráskodás elválasztását sem tartotta szükségesnek, 1865-ben is a megyei szinten szervezett bíróságokkal számolt. Tisza Kálmán egyetlen elvi tartalmú írása szerint alakította későbbi kormányzati programját a hely­ hatóságok rendezése, a községek alkotmányos státusá­ nak és szervezetének 1886-i újraszabályozása, a főispáni jogállás megváltozása, a központi és helyi szervek közötti hatásköri megosztás reformja során. A politikai programként tekintett tanulmány hallgat a közigaz­ gatási bíráskodásról. A geszti birtokon töprengő reménybeli politikus nem érzékelte az egyéni jogok állammal szembeni védelmének indokoltságát. Fon­ tosabbnak tartotta az erős államot a személyes szabad­ ságnál. A történelem esélyt adott számára, hogy meg­ valósítsa, vagy - a korszellemmel egyezően - módosít­ sa álláspontját.

II. A z ellenzéki politikus és a jogvédelem A bihari politikus a balközép meghatározó személyi­ sége és a törvényhozás egyik szellemi vezére lett.6 Részt vett a kiegyezés utáni hazai államrendszer kialakításában, markáns álláspontot képviselt az önkor­ mányzati rendszer alapjait megteremtő törvények vitá­ jában. Ellenzéki korszakát jól jellemzi az a módosító indítvány, amelyet a községi törvényjavaslat vitájában, 18 7 1. március 23-án terjesztett elő. Az óvatos kor­ mányjavaslat 4. §-a érintette a közigazgatási szervek döntésével szembeni jogorvoslatot. Tisza indítványoz­ ta: ha a kormány intézkedése a polgároknak vagy a községnek jogsérelmet vagy kárt okozott, a jogerős közigazgatási döntés ellen rendes bírósághoz lehessen fordulni. Angol mintára bíróság elé utalta volna a ren­ deletek, statútumok értelmezése körüli vitákat, továbbá azok törvényessége feletti ítélkezés jogát.7 Előterjesztését, amelyet maga is „nagy fontosságú­ nak” ítélt, a törvényhozás tagjai kedvezően fogadták. Véleménye szerint ezzel a módosítással a törvény végrehajtása a közigazgatási közegeket illetné, de meg­ maradna a miniszter felügyeleti joga is. Ha viszont egy konkrét ügyben törvénysértés gyanúja merülne fel, vagy kártérítési igény támadna, a rendes bíróság dönt­ hetne. Az igazgatást a jogorvoslattal nem lehetne megakadályozni, hiszen csak birtokon kívül lehetne a bírósághoz fordulni. Az ellenzéki Tisza változtatott korábbi álláspontján: szerinte jogállam és egyéni szabadság csak ott van, ahol az államnak „minden egyes polgára biztos aziránt, hogy minden, bármely közigazgatási közegtől szenvedett sérelméért az ország törvényszékei előtt orvoslást nyer.” 8

Hangsúlyoznunk kell: abban az időszakban, amikor a hazai közigazgatási joganyag jelentős részben szabá­ lyozatlan és teljesen kodifikálásán volt, ez a garancia csupán form ális lehetett. Tisza erről másképpen vélekedett: harcos ellenzékiként nem fogadta el, hogy a törvényszékek csak tételes jogi alapon dönthetnek. Tagadta, hogy csak akkor teljesedhet ki a közigazgatási jogvédelem , ha átfogó közigazgatási törvényeink lesznek. Amit a közigazgatás-tudományi szakirodalom az érdemi jogvédelem előfeltételeként tekintett, ő egyszerűen veszélyesnek tartott. Szerinte ugyanis a végrehajtást részletező külön törvények „privilegizált helyzetet biztosítanának a közigazgatásnak, amely mel­ lett valódi alkotmányos élet és egyéni szabadság nem létezik.” 9 A korabeli hatásköri viták eldöntésére sem volt jogállami színvonalú szabályozásunk, hiszen a bírósá­ gok és a közigazgatási szervek közötti hatásköri összeütközés elbírálását az 1869:4. te. 25. §-a a minisz­ tériumra bízta. Tisza támogatta az „államtörvényszék” megalakításának gondolatát,10 javasolta, hogy a legfel­ sőbb bírói fórumon belül legyen „egy specialiter ezen célból szervezett és megbízott osztály.” Utalt arra, hogy ez a testület (a hatásköri viták mellett) a miniszteri ren­ deletek törvényességéről is dönthetne. Javaslata egyaránt vonatkozott az állami és önkormányzati igaz­ gatásra. 11 A balközép növekvő tekintélyű vezére élesen támad­ ta azt a gyakorlatot, hogy a közigazgatási jellegű jogvitákban végső fokon a belügyminiszter dönt. „M i a belügyminiszter a parlamenti kormányforma mellett? A pártküzdelem kifolyása, a pártküzdelem egyik vezetője, ki addig miniszter és addig kormányoz, míg pártja többségben marad. Hogy kinek ez a természetszerű helyzete, az ítélhessen és pláne oly dolgokban, melyek­ ben maga vagy talán megbízottja követte el a sérelmet, az előttem a megfoghatatlan dolgok közé tartozik.” 12 Álláspontja szerint a miniszter továbbra is dönthetne az ún. gratialékban: „azaz az oly kérdésekben, midőn törvény keretén belül, kisebb vagy nagyobb szigor alkalmazásáról, midőn bizonyos kedvezmény megadá­ sáról. vagy megtagadásáról van szó.” A szabad belátá­ son alapuló miniszteri jogkör azonban nem alkalmaz­ ható, ha a törvény magyarázatáról, valamint arról kell dönteni, hogy a törvényt megtartsák-e, vagy kell-c a sértett félnek kártérítést fizetni.13 Az ellenzéki Tisza Kálmán tehát változtatott korábbi álláspontján. A közigazgatási jogvédelem terén tett képviselői nyilatkozataiból is kitűnik politikusi karak­ tere: a doktriner eszméktől való idegenkedés, a gyakor­ lati gondolkodás és a célszerű kompromisszum­ készség.14 18 71-es indítványából egyértelműen kiderül, hogy az egyéni jogvédelmet szükségesnek tartotta, és ennek garantálását már nem kizárólag a vármegyei önkormányzat keretében képzelte el. Az indítvány megtételében nagy valószínűséggel az is vezette, hogy a képviselőválasztások során elkövetett visszaélések bíróság elé kerüljenek. Ellenzéki programja korszerű volt: tartalmazta a közigazgatás szakszerűségének

igényét és a közigazgatási jogvédelem (független szer­ vekkel történő) garantálását. Az. európai államjogi tapasztalatok szerint a 19. századi abszolutizmusból a jogállamisághoz vezető úton első lépésként a közigazgatást fosztották meg azon jogától, hogy saját ügyében bíráskodjon. Ezt követő jogállam-építő feladat a széles hatáskörrel rendelkező közigazgatási bíróságok létrehozatala volt. Mindkét közjogi penzum Tisza Kálmán miniszterelnökre hárult, aki ezzel a hat évvel korábban általa hirdetett elvek végrehajtójává válhatott. Szebb elégtételt - írta egy kortárs - ember nem érhet e l.15

III. Korm ányon: szö g re akasztott jogvédelem 1. A tú lé rté k e lt k ö z ig a z g a tá s i b iz o tts á g Tisza Kálmán 1875-ös hatalomátvétele idején már minden jelentős európai államban kiépült az alkot­ mányos közigazgatási jogvédelmi szervezet. Angliában három évszázada a rendes bírói fórumok döntöttek a vitás közigazgatási ügyekről, Franciaországban 1872ben hoztak törvényt az államtanács jogvédő szerepének megerősítéséről. A Német Birodalom országaiban kivé­ tel nélkül jogorvoslatot lehetett kérni a sérelmes közigazgatási döntések ellen. Baden 1863-ban, Poroszország 1872-ben alakított külön közigazgatási bíróságot, Bajorországban 1869-ben utalták a vitás ügyeket a legfelsőbb bírói tanács elé. Svájcban 1875ben teljesedett ki a szövetségi szintű jogvédelem, a belga alkotmány 18 31 óta védte az állampolgárokat a közigazgatás törvényellenes aktusai ellen. Az olasz királyság 1865. évi törvénye fontosabb ügyekben a ren­ des bíróságokra bízta polgárainak végrehajtással szem­ beni jogvédelmét. Ausztriában az 1867. évi alkotmány biztosította a közigazgatási hatóságok egyedi döntései elleni jogorvoslatot. Az önálló szervezetű osztrák közigazgatási bíróság 1875-ben alakult meg, az alkot­ mányban rögzített politikai jogok védelmét a kiegyezés évétől maga a birodalmi törvényszék garantálta.16 Az ország közjogi átalakítására csaknem szabad kezet kapott magyar miniszterelnök-belügyminiszter szem élyes nézeteit maradéktalanul érvényesítve a törvényhozásban - 1876-ban megalkotta a közigaz­ gatási bizottságokat. Ezt az intézményt ruházta fel közigazgatási jogvédelmi hatáskörrel, megkísérelve a közigazgatási szervezetrendszeren belüli - korábban elítélően említett francia modellre emlékeztető jogvédelem biztosítását. A hatalom birtokában kocká­ zatos volt számára a korábban favorizált angol közigaz­ gatási judikatúra.17 A közigazgatási bizottságról szóló törvényjavaslat indokolása nem említi a testület feladatai között a közigazgatási jogvédelm et. Egy helyen találunk közvetett utalási a közigazgatási bíráskodásra, amely­ ből az is kiderül, hogyan értelmezi ezt a fogalmat Tisza Kálmán. Az előterjesztés 44-58. §-ai a közigazgatási

bizottság fegyelmi hatósági teendőit tartalmazták. A bizottság törvénytelennek tartott közgyűlési határozatá­ fegyelmi döntések ellen eszerint nem lehetett valóságos nak végrehajtását felfüggeszthette, és kérhette az ille­ jogvédelmet kérni, nem lehetett a hierarchián kívül tékes miniszter ügydöntő állásfoglalását. fellebbezni. A miniszterelnök magyarázatából kitűnt: A törvény által a közigazgatási bizottságon belül már a közigazgatási bíráskodás lényegéről is másképp vagy tevékenysége támogatására alakított külön al­ vélekedett, mint ellenzéki időszakában. „A z továbbá, bizottságok állampolgári panaszokról is döntöttek. A hogy a fellebbezés minden közegre nézve az illető mi­ gyámügyi fellebbviteli küldöttség (1877:20. te. 216. §), niszterhez, s így a községi és törvényhatósági közegek­ a kisajátítási albizottság (18 8 1:4 1. te. 33. §), a fegyelmi re nézve a belügyminiszterhez intézendő, abban leli in­ választmány (1876:6. te. 52. §) eljárása, döntési rendje dokolását. hogy a legfelsőbb fokon bíráskodást - pedig bírói elemeket is tartalmazott, a közigazgatás résszerű ez közigazgatási bíráskodás - egy és ugyanazon hiva­ társadalmi ellenőrzését is gyakorolta.20 talnok vagy tisztviselőre nézve különböző közegekre A közigazgatási bizottság azonban nem pótolhatta a bízni méltánytalan és így igazol­ közigazgatási bíróságot. Eljárása hatatlan intézkedés lenne.” 18 nélkülözte a valós jogi garanciákat, Tisza Kálmán hatalomra kerülése a fellebbezéseket gyakran azok a után tehát nem támogatta a közigaz­ tisztviselők bírálták el. akik az első gatás bírói kontroll alá helyezését. fokú határozatot hozták. Egy kora­ beli gyakorlati szakember szerint A zilált közigazgatási viszonyokat olyan testület volt, „amely igazgat­ öröklő politikus első feladatának az ni és bíráskodni is hivatva van, de állami és önkormányzati végrehajtó összeállításánál és tagjainak nagy szervezet közötti összhang megte­ számánál fogva egyikre sem alkal­ remtését tartotta. A történeti iroda­ mas.” 21 A közigazgatási jogvédel­ lom komoly bírálattal illette a köz­ met nem láthatta el, hiszen össze­ igazgatási bizottságokról szóló tétele heterogén, testülete nagy lét­ 1876:6. tc.-et, azt kifogásolva, hogy számú volt, a résztvevő tisztviselők a reform a korábbi kormánypártok nem lehettek pártatlanok, nem szemléletét tükrözi, gyakorlati meg­ voltak függetlenek. A bizottságban oldásai kompromisszumosak, és az állami alkalmazottak voltak nélkülözik a jogállam elvi alapjait. többségben a választott tagokhoz Tisza Kálmán kardinálisnak szánt képest, és a nagy létszám miatt nem reformja azonban elkerülhetetlen Szilágyi Dezső 1889 ben érvényesülhetett a szakszerűség volt. Hatását sem tagadhatjuk: a követelménye sem. Ráadásul a testület döntése ellen a területi szintű koordináció terén fontos eszközt kínált a miniszterhez lehetett fordulni, aki a végső döntést gyakorlat szám ára.19 A lig védhető azonban az a hozta. A közigazgatási jogvédelem ügyét kezdettől elvi szándék, amellyel a nagyhatalmú miniszterelnök-bel­ szigorúsággal képviselő Szilágyi Dezső 1876. január ügyminiszter két másik fontos közjogi problémát is 15-én a törvényjavaslat vitájában világossá tette: a ezzel a törvénnyel akart rendezni. A közigazgatási valódi közigazgatási bíráskodáshoz olyan bírói garan­ bizottságok felállításával ugyanis átmenetileg megol­ ciák szükségesek, amelyek a magánszemélyek jogait az dottnak vélte az állami és önkormányzati érdekek helyi állammal szemben is garantálják.22 egyeztetésének ügyét, és - ez volt nagyobb tévedése a közigazgatási bíráskodás problémáját. A z állami és önkormányzati szervek közötti 2 . K é p v is e lő h á z i kö te le zé s, koordinációt ellátó testület a törvényhatóságok terüle­ h a lo g a tó k o rm á n y fő i ta k tik a tén a közigazgatás egésze felett felügyeleti és ellenőr­ Tisza Kálmán évekig halogatta a valódi közigaz­ zési joggal rendelkezett. A törvényjavaslat képvi­ gatási jogvédelem napirendre vételét. Igyekezett egyér­ selőházi vitájából egyértelműen kiderült, hogy a kor­ telművé tenni, hogy az általános hatáskörű közigazga­ mány a testületnek közigazgatási bíráskodási funkciót tási bíróságot nem támogatja, és nem pártolja a különál­ is szánt. Erre utalt az is, hogy a közigazgatási tiszt­ ló közigazgatási bírói fórum létrehozatalát sem. Az viselőkkel szembeni fegyelmi ügyek jelentős része a 1878. június 24-i képviselőházi vitában kifejtette, hogy közigazgatási bizottságokhoz került, és itt döntöttek a a majdan megalakítandó testület nem lehet a kormány­ területi végrehajtó szervek közötti hatásköri összeüt­ zattól független, hiszen „nem lehel a közigazgatási közésekről is (13 . §). Az új testület a közigazgatási bíróságot a minisztérium fölé, vagy mellé szervezni, bíráskodás hagyományos feladatkörét ellátva egy sor hanem a minisztérium kebelében kell azt helyezni."23 ügyben (cselédügy, népiskolai, gyám ügyi, vízjogi Tárgyunk szempontjából is fontos közjogi nyi­ viták) fellebbviteli jogkört gyakorolt. Ezen túl a minisz­ latkozat volt Tisza Kálmán 1878. október II-én teri rendeletekkel, utasításokkal kapcsolatban korláto­ hivatalba lépett harmadik kormányának programja, zott normakontrollt is ellátott: ha a központi normák melyet a miniszterelnök 1878. december 7-én ismerte végrehajthatóságával kapcsolatban aggályai voltak, fi­ telt a képviselőház előtt. „A közigazgatás terén a többi. gyelmeztethette a minisztert. A törvényhatósági 26

bár fontos, de mégis csekélyebb kérdéseken felül kiemelkedik a legfőbb közigazgatási bíróság szerve­ zetének minden oldalról sürgetett kérdése."24 Közel egy évig nem hozta szóba az ígért reformot. 1879. március 1-én a korai dualizmus addigi történetében példátlan esemény történt. A költségvetési vita során a képviselőház határozatban kötelezte vona­ kodó kormányát az „új alkotmányos intézmény,” a közigazgatási bíróság megalkotására. Ekkorra már a kormánypárt többsége is úgy vélekedett, hogy a végre­ hajtó apparátus adó- és egyéb pénzügyi visszaéléseit jogi eszközökkel is meg kell akadályozni. Az előter­ jesztés és szavazás Tisza Kálmán, Szapáry Gyula és Pauler Tivadar jelenlétében történt. A nagyhatalmú miniszterelnök elszenvedte első komoly politikai vereségét. Igaz, a törvényhozás széles mozgásteret biz­ tosított számára, mert arról döntött, hogy a kormány „a közigazgatási illetőleg pénzügyi bíráskodás iránt” ter­ jesszen be javaslatot.25 A kormányfő 1880. április 30-án, a képviselőház igazságügyi bizottságában dacosan nyilatkozta: „nem tartanám helyesnek, ha olyan intézkedés fogadtatnék el, mely a közigazgatás és a bíráskodás közti egyensúlyt megzavarná, s azt ennek alárendelné.” Ugyanitt 1880. május 5-én kifejtette, hogy „az adminisztráció mint in­ tézmény tekintélyében csorbíttatnék, ha bíróság helyez­ tetnék fölébe, mint fellebbezési fórum.” Azonos tartal­ mú volt Szilágyi Dezső 1880. május 12-i interpellá­ ciójára adott válasza is, amely szerint a közigazgatási bíráskodásnak „nem szabad oly határokon túl mennie, melyek mellett az eljárás sikeres volta egyfelől, a közigazgatás vezetőinek felelőssége másfelől illuzórikussá tétetnék.” 26 Tisza már 1880. február 23-án, a költségvetés általános vitájában ígéretet tett egy szélesebb körű tanácskozás összehívására. Itt még általában szólt a közigazgatás javításának szükségességéről, nehéz­ ségéről. ..Nekem meggyőződésem t. ház, hogy ha vala­ ki a közigazgatás egészét akarja reformálni, nem szabad azt sem kizárólag könyvekből tanult theoria, sem saját egyéni tapasztalatai alapján tennie, hanem kötelessége az ország legkülönbözőbb részeiben a közigazgatással gyakorlatilag is foglalkozóknak néze­ teit meghallgatni s ezen nézetek alapján határozni.” „A közigazgatási reform egy papíros lapra könnyen leírható” , de valódi eredmény csak akkor érhető el, ha az „ország különböző részeiből a közigazgatással gya­ korlatilag foglalkozók” véleményét is meghallgatják.27 Meglepődve tapasztalta: gondosan kiválasztott szak­ értői is támogatják a közigazgatás érdemi törvényessé­ gi ellenőrzését.

3. K ö z ig a z g a tá s i a n k é t 1880. n o v e m b e r 2 1 - 2 8 . Tisza Kálmán jó taktikushoz méltóan előre menekült: a közigazgatási bíráskodás bevezetésének módját, szervezeti megoldásait önálló napirendként szerepeltette a közigazgatási reformtervek m egvi­

tatására 1880. november 2 1 -ere összehívott ankéton.28 Már a meghívóban jelezte, hogy a közigazgatási bíráskodást nem önálló ügykörnek, hanem a végrehaj­ tási tevékenység részének tekinti. A fontossági rangsor is tükröződött a napirendben: utolsóként tárgyaltak erről a kérdésről. Az ankéton „az ország különböző vidékeiből, az adminisztráció hiányait s a megyei viszonyokat ismerő és a segítési módok iránt tájékozott” férfiakat kívánt meghallgatni. A kiválasztottak között kilenc főispán, 12 megyei főtisztviselő és 12 országgyűlési képviselő volt.29 A tanácskozás meghirdetett célja a közigazgatás gyakorlati szempontjainak megismerése volt, igaz, a kérdések zöme elvi válaszokat igényelt. A résztvevő Baross Gábor meg is jegyezte, hogy a közigazgatási bíráskodás ügyében nem a praktikus szempontok fontosak, ezen a téren „a theoreticus discussio elmarad­ hatatlan.",0 A tanácskozás öt pontjából négy a területi igazgatás, ezen belül a megyei törvényhatóságok szervezetének és működésének régen napirendre érett kérdését érintette. A közigazgatási bíráskodás ügye tartalmilag sem illeszkedett a tanácskozás általános tematikájába. Nyilvánvaló volt ugyanis, hogy a közigazgatási jogvé­ delem nem csupán a megyék szervezeti reformjától függött, hanem az általános és szakigazgatási kérdések­ kel (pl. a rendőrség szervezésével, a gyámügy áta­ lakításával). továbbá kardinális alkotmányjogi refor­ mokkal (pl. a hosszasan húzódó határköri bíróság szer­ vezésével) volt kapcsolatban. A közigazgatási bíráskodásra vonatkozó első kérdés az volt, hogy „lehetséges-e a közigazgatási bíróságok intézményét ma már életbe léptetni, vagy sziikséges-e a közigazgatási törvénynek teljes megalkotását bevárni?” Mivel az országgyűlés már állást foglalt a közigazgatási bíróság megalakítása mellett, az ankét megkérdezése fölösleges volt. A miniszterelnök ezt követően a megoldási módokat firtatta, három lehetséges szerve­ zeti megoldást kínálva. Az első modell taxatív hatás­ kört, és az első fokú közigazgatási döntés utáni bírósá­ gi felülvizsgálatot tenne lehetővé. E rendszer ter­ mészetesen több alsó és felsőbb fokú közigazgatási bíróság felállítását igényelné. Már a kérdés is sugal­ mazta, hogy ez a megoldás túlságosan költséges lenne. A második Tisza-modell szerint a közigazgatási ügyeket előbb a rendes közigazgatási hatóságok dön­ tenék el, és csak akkor fellebbezhetők egy felsőbb közigazgatási bírósághoz, ha a közigazgatási hatóság jogerős határozatát vagy intézkedését az érintettek törvényellenesnek tartják. Ekkor is felmerül az a kér­ dés, hogy a bíróság döntése azonnal végrehajtható, vagy csupán kasszatórius legyen. Végül harmadikként: „nem volna-e indokolt az eddig ismert rendszerek m ellőzésével, azonban figyelemmel a művelt államokban c részben létező törvényekre és tapasztalatokra, különleges hazai közigazgatási viszonyainkhoz mérve, új rendszert állapí­ tani meg, mely úgy a jogbiztonságot a közigazgatás terén, valamint a közigazgatás érdekeit kielégítené.”

1

Láthatóan ez volt a számára megfelelő megoldás, ennek megerősítését várta az értekezlettől. Tisza Kálmán ezen alkalommal is hangoztatta a közigazgatási jogvédelem m el kapcsolatos általános aggályait. „Bárm ely rendszer elfogadása esetén fő­ kérdés: miként szervezendők a közigazgatási bírósá­ gok, oly célból, hogy míg azok egyrészről a jogérzü­ letet teljesen kielégítik, addig másrészről általuk a közigazgatási ügyek hatáskörükbe ne vonattassanak, s ez által a közigazgatás lehetetlenné, a kormány-felelősség pedig illuzórikussá ne váljék?” 31 Az ankénton Horváth Lajos emlékeztette a minisz­ terelnököt azon nyilatkozatára, melyben a közigaz­ gatási bíráskodási javaslatot a folyó ülésszakra ígérte. A képviselő nem támogatta az önálló pénzügyi közi­ gazgatási bíróság gondolatát, mert a „különleges bíró­ ság és eljárás amellett, hogy költséges, könnyen a fo­ galmak összezavarásához vezethet.” A miniszterelnök válasza: a javaslat készen van, és a kérdést úgy kívánja megoldani, hogy a „testület olyan legyen, hogy minden esetre javítson a mostani helyzeten, másodszor ne prejudikáljon annak, ha az egész létrejön, azaz új keretben intéztessenek el ezen ügyek is.” Tisza Kálmán tehát továbbra is a „lassú bevezetést” tartotta indokoltnak, de már azon az állásponton volt, hogy nem kell megvárni a közigazgatási anyagi jo g kodifikációját. Utalt rá, hogy az előmunkálatokat „már hónapokkal ezelőtt” meg­ kezdte.32 A hatáskör terjedelmét tekintve a szűkkeblű porosz modellt támogatta. Nem véletlenül vette fel a kérdő­ pontok közé, hogy a „viszonyainknak megfelelően” kellene-e szervezni a bíróságot. Ezen viszonyok taxatív ügyfelsorolást, tehát az állam érdekeit védő megoldást tesznek szükségessé. Elvi szempontból jobbnak tartaná az általános hatáskört, de „tartani lehet attól, hogy min­ den ügy bírói útra fog tereltetni,” vagy legalábbis kísér­ let történik erre. Ennek az lehet a vége, hogy annyi közigazgatási bíróságot kell létesíteni, amennyi polgári törvényszékünk van.33 A tisztviselők fegyelmi ügyeit már nem tartotta a bíróság hatáskörébe utalhatónak. Úgy vélte, ha nem lehet a tisztviselőt elbocsátani, sérül a közigazgatás érdeke. Elfogadta, de nem tekintette véglegesnek, hogy a közigazgatás és törvénykezés közötti hatásköri viták­ ban a minisztertanács döntsön. 1869-ben hatalmi okból volt szükség erre, „szükség van ma is, de törekedni kell, hogy ezeket a kérdéseket egy felsőbb hatóság bírálja el, úgy ahogyan ez a jogállamban szokás.” -34 A tanácskozás legkisebb eredménnyel a közigaz­ gatási bíróság ügyében zárult. Nem történt más, mint az, hogy a gyakorlati szakemberek elméleti vitába bo­ csátkoztak, és állást foglaltak egyes külhoni modellek mellett. Igaz, ebben a kérdésben a miniszterelnöknek kialakult álláspontja volt: a jogvédő testület hatáskörét szűkre kell szabni, és eljárási rendjét úgy kell megál­ lapítani, hogy a közigazgatás érdekei ne sérüljenek. „Mert nekünk, ha élni akarunk, egy erélyes administratiora okvetlenül szükségünk van. Nem egyéni hatalmi kérdés ez; ez az ország kérdése.” 35

4. A

k o r m á n y z a t tervezetei

Az 1881-ben elkészített első jogvédelmi tervezet Tisza Kálmán aktuális nézeteit tükrözte. Az elképzelés szerint a közigazgatási szakbíróság két egymástól független (adóügyi, illetékekkel foglalkozó) osztályból állna. Mindkét osztályban az ügydöntő személyek fele lett volna bíró. a másik felét a pénz- és belügyminisz­ térium miniszteri vagy osztálytanácsosai, az országos gazdasági egyesület, a kereskedelmi és iparkamara küldöttei képezték volna. A bírákat a királyi ítélőtáb­ láktól kívánták áthelyezni. A tervezet szerint a bírósá­ got évente meg kellett volna újítani. Ennek indoka, hogy a hatályos adótörvények szerint az adók kivetését és beszedéséi végző szerveket és testületeket (adóki­ vető, adófelszólamlási bizottságokat) is egy évre vá­ lasztották. A tervezet szembeötlő hiányossága volt, hogy a bíróság előtti eljárást nem részletezte, annak szabályozását a pénzügyminiszterre kívánta bízni. Az előterjesztés a vitás pénzügyi közigazgatási ügyeket két csoportra osztotta. Az adóügyek közé az egyenes adók és a hadmentességi díj mértékének megállapítását, az adómentességek, az adóelengedések, a közadók behajtása körüli eljárást, az adózókra kivetett pénzbírságok körében felmerült vitákat, továbbá a községi (városi) és állami közegek ellen megállapított kártérítési kötelezettségeket sorolták. A tervezett testület másik hatásköri területe az illetékügyekben keletkezett viták eldöntése. Ezen belül az illetékek mértékének megállapítása, az illetékek kiszabásánál alapul vett adatok hitelességének kérdései képezhették volna jogvita tárgyát. Az elképzelést rendkívül heves támadás érte. Ha ez megvalósul - írta Grubcr Lajos - , a közigazgatási bíró­ ság valóban a minisztérium kebelén belül jön létre. „Azon bíróság soha nem zavarná meg a közigazgatás és bíráskodás közötti egyensúlyt, s nem lenne képes azt ennek alárendelni.” Az „előttünk fekvő törvényjavaslat­ ban az eddig ismert rendszerek teljesen mellőzve van­ nak,” és összeállítói figyelmen kívül hagyták a ..művelt európai államokban létező törvényeket és tapasztalato­ kat." Egy egészen „új rendszert állapítottak meg, mely a rég eltemetett absolutisztiko-bürokratiai rendszer pa­ lástolt alakzata.” Támadó hangvételű cikkében elha­ tárolódott a kormány tervezetétől az érdemi jogvédelmi szempontokat hiányoló Dell’ Adami Rezső is.36 Különös ellentmondást teremtett, hogy a törvényhozás már hivatalosan is számolt a pénzügyi közigaz­ gatási bírósággal. Az 18 8 1. április 15-én kihirdetett, a játékkártyák bélyegilletékéről szóló 18 8 1:27. te. kisebb kihágások esetén a pénzügyi közigazgatási bíróságot jelölte ki ügydöntő fórumnak. Az országgyűlési időszak utolsó napján kihirdetett 18 8 1:34 . te. illetékü­ gyekben a pénzügyi közigazgatási bírósághoz engedett fellebbezést. E jogköröket a két törvény a bíróság felál­ lításáig a pénzügyminiszterre ruházta. A miniszterelnök véleményét összegző javaslatot a képviselőház 18 8 1. január 31-én napirendre vette, és előzetes tárgyalásra a pénzügyi bizottságnak adta k i.'7

A parlamenti nyomtatványokban a ciklus végéig, 1881. garanciát jelentő módon) a királyi Kúriára bízta volna. május I I-éig nincs nyoma annak, hogy a bizottság az Különös, hogy a jogállam i igényeknek megfelelő ügyet tárgyalta volna. A látszat-közigazgatási bírás­ megoldást éppen Pauler Tivadar igazságügy-miniszter kodás bevezetésére irányuló első kormányzati kísérlet a hiúsította meg.40 közvélemény ellenállásán hiúsult meg. Tisza Kálmán Sokat elárul a korabeli kormányzati szándékról a az adminisztratív judikatúra ügyében elszenvedte má­ királyi eiőszentesítést kérő pénzügyminiszteri indo­ sodik vereségét. kolás. Szapáry Gyula utalt arra. hogy az eltelt idő alatt A közigazgatási jogvédelem intézményesítésére figyelemmel kísérte a szakértők ez ügyben nyilvá­ irányuló igény továbbra is parancsoló volt. Lánezy nosságra hozott nyilatkozatait és arról győződött meg, Gyula jól jellemezte a halogatott hogy az „állampolgárok a pénzügyi reformokkal kapcsolatos korabeli közigazgatási bíróság működésétől közhangulatot: „Jelen közigazgatási nagyobb és üdvösebb eredményt szervezetünk sivár természete, mi­ remélnek, ha annak szervezete az szerint a jogeszmétől idegen, s ezért állandóság és függetlenség tekin­ az igazságot nem tudja megvalósí­ tetében ugyanazon elvekre épül, tani, soha nyersebben, és lep­ melyek a rendes bíróságokra érvé­ lezetlenebbé nem nyilvánult, mint a nyesek.” A szervezeti változtatás legutóbbi időben. Annyira, hogy azonban „nem áll ellentétben az válság felé közeledünk...” A Jogtu­ állam és adminisztráció érdekeivel, dományi Közlöny szerkesztőségi és nem a lényeget, ti. a helyesen cikke a pénzügyi igazgatás és a fi­ megállapítva levő hatáskört érinti.” nanciális jogszolgáltatás tarthatatlan Az uralkodónak felterjesztett meg­ helyzetére utal. Eszerint „pénzügyi oldás szavatolja az állam érdekeit, közigazgatásunk tényleges vezetése hiszen az „elnök és bírák kinevezé­ sem a kincstár, sem a közösség se iránt megteendő pénzügymi­ érdekében ki nem elégítő, szaporodó niszteri javaslat csak oly egyéneket kinövéseivel és bajaival napról fog figyelembe venni, kikről meg napra nyugtalanítóbb.” 38 van győződve, hogy azok kellően Szapáry Gyula Tisza Kálmán Szapáry Gyula megbízhatók, és az állam igazságos (Koller Károlyfotója, 1890) pénzügyminisztert bízta meg az érdekei iránt érzékkel bírnak.” Az újabb tervezet összeállításával. A módosult kormányzati intern iratból kiderül, hogy „nem várt károsabb elképzelésre utaló első dokumentum a pénzügyminisz­ következményű túlkapások esetén” a minisztertanács térium elnökségén 18 8 1. szeptember 14-én készített fel­ tervezett hatásköre megfelelő biztosítékot nyújt az álla­ jegyzés, amely szerint a miniszter célszerűnek tartotta a mi érdek megóvására. pénzügyi közigazgatási bíróságról szóló tervezetbe az Az uralkodó tudomására hozták az intézmény 1875. október 22-i osztrák közigazgatási bírósági várható költségeit is. A pénzügyminiszter (ellentétben törvény néhány garanciális rendelkezését átvenni. Az Tisza Kálmán korábbi fenyegető végösszegű kalkulá­ ennek megfelelően készített előterjesztés már egyszintű, ciójával) csupán 33.000 forintot szánt erre, melynek végső fokon ítélkező, ügydöntő hatáskörű szakbíróságról felét megtakaríthatónak vélte, ha az új bírák egy része a szólt. A bíróság előtti eljárás az osztrák rendszert mintáz­ minisztériuma apparátusából kerül ki. A javaslat tör­ ta, kizárta a tárgyalás nyilvánosságát és a kontradiktórius vényhozás elé terjesztését lehetővé tevő, uralkodói elvet. A felfogás jelentősen eltávolodott Tisza nézeteitől, előszentesítésről szóló hivatalos irat 18 8 1. október 15aki az osztrák közigazgatási bíróság szervezetét, én érkezett meg.41 hatáskörét és gyakorlatát helytelennek tartotta.39 Szapáry Gyula pénzügyminiszter 1882. február 7-én Az „osztrákosított” tervezet 18 8 1. szeptember 19-én terjesztette tervezetét a képviselőház elé. Ez a verzió került a miniszterelnökhöz, aki azt változtatás nélkül radikálisan különbözött a miniszterelnöki javaslattól, nyújtotta be a minisztertanács 1 881. október 2-i ülésére. más volt a hivatalos indokolás elvi alapja is. A reformot A kormány tagjai megvitatták, és néhány ponton alapvető fontosságúnak tartotta, amely „az állami közi­ módosították Szapáry elképzelését. Az igazságügy­ gazgatási rendszerünk reformálásához az egyik hatal­ miniszter javaslatára a bírák kvalifikációjára vonatkozó mas lépés” lesz.42 Az indokolás bevezető soraiban - az osztrák törvényből átvett - szabályokat azzal jogelméleti igényű elemzés világít rá az állam céljára. egészítették ki, hogy lehessenek azok is bírák, akik a ..Hogy az állampolgárok összességét képviselő, s az pénzügyi szakmában jártasak, vagy az adókivetési, fel­ azok személyi és vagyoni jólétének biztosítására hiva­ szólalási bizottságokban több éve tevékenykedtek. A tott állam feladatának a kívánt sikerrel megfelelhessen, fellebbezésre jogosultak közé került a királyi adófelü­ kénytelen saját közegeit bizonyos törvények által fel­ gyelő is. A módosító javaslatok nyomán a bíróság ruházni olyan jogokkal, hogy neki, mint összesnek hatásköréi hivatalból maga állapíthatta meg. A minisz­ érdekeit, egyes polgárok eljárása és akaratával szemben tertanács nem fogadta el az elképzelést, amely a ha­ képviseljek, s az e célból alkotott törvények korlátai tásköri összeütközések eldöntését (biztosabb jogi között, kényszereszközök alkalmazása mellett is

Jog

történeti szemle

törekedjenek előmozdítani és biztosítani az állami kö­ zös cél elérését.” 43 A polgárok néha „az állam közigazgatási tisztvi­ selőinek törvény nevében tett eljárását, intézkedését sérelmesnek, a fennálló törvényekkel és azok alapján kibocsátott rendeletekkel ellenkezőknek tekintik, s ügyüknek egészen részrehajlatlan, önálló bíró által való megbírálását óhajtják.” „A jelenlegi törvények és gyakorlat szerint” az illető szakminiszter bírálja el ezeket a panaszokat. Az emberek azonban nem haj­ landóak a minisztereket elfogulatlannak elismerni. „A dolog természeténél fogva éppen a pénzügyi tárca az, melynél a leggyakoribb és legkényesebb természetű ilyen esetek fordulnak elő, nevezetesen az adó és illetékügyekben.” Szapáry Gyula - magára vállalva az önálló pénzügyi közigazgatási bíróság létrehozatalának kockázatát - ezért nem várta meg az általános közigaz­ gatási bíróság „szervezésére nézve folyamatban lévő tárgyalások befejezését,” és a tárcája körébe eső bíró­ ság létrehozatalát indítványozta. A leendő bíróság hatáskörének kérdésében elvi szempontokat követett. A közigazgatási hatóságok dön­ tési körében tartott meg minden olyan közigazgatási ügyet, „amely tisztán a helyes adminisztráció szem­ pontjából bírálandó meg, vagy adminisztratív úton adandó kedvezményekre vonatkozik.” Tért nyitott vi­ szont a pénzügyi közigazgatási bíróságnak azon esetek­ ben, „am elyekben egyeseknek vagy testületeknek törvény vagy törvényen alapuló rendeletek által biztosí­ tott joguk érintetik.” 44 Alapvetően módosult a kormányzati elképzelés a leendő bíróság szervezetére nézve, amelyet „az önál­ lóság legszélesebb alapra fektetett attribútumaival” kívánt felruházni. A bíróság tagjai a rendes bírói jogál­ lást nyerték el. „Mindezek oly garanciák, melyeknél többet az állam alig nyújthat egyes polgáraival szem­ ben, hacsak maga az állam főcélja eléréséi kockáztatni, sőt lehetetlenné tenni nem akarja.” 45 A második javaslat szakmai fogadtatása lényegesen kedvezőbb volt. Az Ellenőr 1882. február 8-i szer­ kesztőségi cikke szerint a kiegyezés óta legtöbb panasz adóügyben keletkezett. A törvényjavaslat kedvező hatást gyakorol, mert az adókezelés hiányosságai és „gyakori anarchikus zűrzavarai” próbára tették a legko­ molyabb állampolgár türelmét is. A reform fontos elvi szempontból is. „E z a javaslat a törvény és jo g paran­ csoló elvei számára oly területeket hódít meg, mely bár az állami élet működésének legtágabb területe, ezen a területen a törvény és jo g a bürokratikus slendriánnal és önkénnyel volt kénytelen megosztani az uralmat.” A javaslat a „legáltalánosabban és legélénkebben érzett szükségletnek” tett eleget, általános vélemény szerint magasabb színvonalon, mint az első kormány­ elképzelés. Az Ellenőr szerint a Tisza Kálmán koncep­ cióját tükröző „pénzügyi bíróság csak a nomenclaturánál fogva leendett bíróság, tényleg és lényegében azon­ ban nem, mert nélkülözte a bírói hatalom gyakorlásá­ nak a kvalifikációban, stabilitásban és függetlenségben rejlő garanciáit.” Az új törvényjavaslat kínálja ezeket.46

A Jogtudományi Közlöny cikkírója szerint a javaslat „nem a legkiválóbb, mégis egyike a legáldásosabb alkotásnak, melyet az újabb időben a közterhek súlya alatt görnyedő állampolgárok érdekében létesítettek.” 47 Szapáry előterjesztésének egyik (Tisza elgondolásá­ val ellentétes) előremutató sajátossága volt, hogy a bíróságot független testületként kívánta megszervezni. A pénzügyi közigazgatás bíráit is az uralkodó nevezte ki, fegyelmi tekintetben a rendes bírákkal azonos elbírálást, az 18 7 1:1 3 . te. alkalmazását irányozta elő. Fontos nóvum volt. hogy a bíróság a hozzá felterjesztett ügyekben nyilvános ülésben döntött, a döntést indokol­ nia kellett. A jogállam iság felé tett lépésnek tekinthetjük, hogy a pénzügyi bíráskodás - a javaslat nyomán - társas-bíráskodási rendszerben jött létre, a korábbi miniszteri döntőbíróság, az egyszem élyes ítélkezés megszűnt.48 A korabeli szakmai közvélemény felszínre hozta a Szapáry-előterjesztés hiányosságait is. Tóth Dezső szerint a javaslat eljárásjogi konstrukciója a jogászi igények teljes kielégítésére nem alkalmas, mert „bíróság előtti eljárás alig képzelhető el a vitás felek meghallgatása, az érvek és ellenérvek előterjesztése s azoknak a felek részéről történő megvitatása nélkül." Ennek a megoldásnak pénzügyi okai is voltak; ha a feleket az eljárásba bevonták volna, legalább húsz pénzügyi közigazgatási bíróságra lett volna szükség. Erre az állami bevételek nem nyújtottak fedezetet49 A javaslat hatásköri szabályai is ellentmondásosak voltak. A tervezett bíróság hatásköre nem terjedt ki a közvetett adókra, viszont az egyenes adók esetében az adók mértékét is bírói felülvizsgálat alá vonta. A javaslat nyilvánvaló hiányossága abban a tervezeti ren­ delkezésben rejlett, amely a minisztertanácsot egy te­ kintetben a pénzügyi közigazgatási bíróság fölé kíván­ ta helyezni. A 24. § szerint ugyanis „ha a pénzügyi közigazgatási bíróság illetékessége tekintetében oly ítéletet mond ki, mely a közigazgatás célszerű vezethetésére, főképp elvi jelentőségénél fogva veszélyesen gátló befolyást gyakorolhat: a pénzügyminiszternek joga van az esetet, csupán elvi elbírálása végett a minisztertanács elé terjeszteni, melynek eldöntése a törvényhozás további intézkedéséig irányadó lesz.” A legtöbbet tá­ madott rendelkezés azt célozta, hogy a végrehajtó hata­ lom bármely elé terjesztett döntés - törvényi kötöttség nélkül - vétózható legyen. Ez az elképzelés is felszínre hozta a hatásköri összeütközések feloldásának törvényi rendezetlenségét, és a hatásköri bíróság hiányát.50

5 . K ö z jo g i h u n g a ric u m : a z 1 8 8 3 :4 3 . te. A képviselőház pénzügyi és igazságügyi bizottsága 1883. március 14-én terjesztette be a Szapáry-féle pénzügyi közigazgatási bíróságról szóló törvény­ javaslatot. A képviselőházi vita május 2-án kezdődött, magas színvonalon folyt, és eredményesen zárult. Feltűnő volt viszont az igazságügyi kormányzat passzivitása. A közigazgatási bíráskodás hazai létre­ hozatalában korábban sem játszott kezdeményező sze­

repet az. igazságügyi minisztérium, a képviselőházi am elyek nem veszélyeztették a Szabadelvű Párt egységét.52 A közigazgatási bizottságot orákulumként vitában sem kapott megfelelő súlyt a jogi szempont. használta, bár tudnia kellett, hogy érdemi jogvédelmet Beszédes az is, hogy kormánypárti oldalon kik nem olyan testület nem biztosíthat, amelynek tagjai döntöt­ vettek részt a vitában. Közéjük tartozik a kormányfő, tek első fokon. Amikor a törvényhozás váratlanul Tisza Kálmán, aki pedig két alkalommal is jelen volt az ülésen, mégsem reagált a személyét is érintő éles ellen­ kötelezte a közigazgatási judikatúra bevezetésére, tak­ zéki támadásokra. Az igazságügyi tárca vezetője is tikai megoldást választott. Közigazgatási ankétot hívott össze, ahol (meglepetésére) a szakmai közvélemény és válasz nélkül hagyta a törvényjavaslat jogi hiányossá­ gait firtató kérdéseket. Pauler Tivadar akkor sem szólalt a gyakorlati közigazgatás közreműködői is a reform fel, amikor az ellenzék részéről több ízben személyes mellett foglaltak állást. Ezt követően sem vállalta az általános közigazgatási jogvédelem bevezetését. felszólítást kapott erre. A kormányfő és a közigazgatási Elkészített egy jellegtelen tervezetei, amely nem kínált jogvédelmet nem a maga szellemi szintjén képviselő igazságügyi miniszter közömbös ellenérzéssel vette érdemi jogvédelmet. Amikor elhárító kísérletét a közvélemény hevesen tudomásul történeti alkotmányunk új intézményét. A pénzügyi közigazgatási bíráskodásról szóló visszautasította, - igazságügy-minisztere asszisztálása 1883:43. te. egy fokozatú bíróságot hozott létre, amely mellett - rábízta a feladatot a pénzügyek irányítójára. A közigazgatási bíráskodás terén - Mikszáthtal szólva azonban az osztrák testülettől eltérően ügydöntő inkább szolgabíró­ hatáskörrel rendelke­ ként, mint miniszterzett. Hatásköre réssze­ elnökként gondolko­ rű volt, nem terjedt ki dott és cselekedett. az összes pénzügyre, Időközben ezért is csak az egyenes adó ügyében és illeték­ erősödött a tartalmi ügyben hozott közreformokat igénylők befolyása, a változat­ igazgatási döntésekre, lanságot elutasító, az igaz attól függetlenül, érdemi reformokat hogy önkormányzati követelő közjogi tá­ vagy állami szerv hozta azt. A bíróság a bor. Ők valódi jogvé­ delmet akartak, job­ fellebbezések ügyé­ Tisza Kálmán lemondó beszédét tartja a Képviselöházban, 1890 ban bíztak az állam­ ben végérvényesen, polgárokban, nem tartottak a szeparatív hajlamú 48adott esetben reformatórius jogkörrel döntött. A bíróság asoktól és a nemzetiségiektől. Szabadelvűek voltak, összeállításánál tekintetbe vették a szakszerűség nem fogadták el Tisza Kálmán gyengített bonapartizkövetelményét: az ítélő bírák fele a bírói tiszt viselésére musát, azt a politikai gyakorlatot, amely a képviseleti képesítettekből, másik fele m egfelelő elméleti és elv ellenére a kormányzat vezetőjének meghatározó gyakorlati képzettséggel rendelkező szakemberekből állt. A bíróság előtti eljárás a szóbeliség és közvetlen­ szerepet biztosít az alkotmányos intézmények ség kizárásával kötelezően nyilvános v o lt?1 összetételének meghatározásában. Ők voltak, akik jogállami szemlélettel, modernebb eszközökkel kíván­ ** * tak kormányozni, nem féltek az állammal szemben is garanciákat adni a polgároknak. Már nem abszolu­ Tisza Kálmán gyanakvással tekintett a 19. századi jogállamiság egyik legfontosabb intézményére, ezért tizálták a megyék jogvédő funkcióját, sőt úgy véleked­ hatalmi pozícióban igyekezett elhárítani, majd elodázni tek, hogy a területi önkormányzatok jogait is független fórumnak kell védelmeznie. Hangsúlyozták, hogy a fej­ a közigazgatási jogvédelem bevezetését. Jól ismerve a lettebb koreszmék a személytelen kormányzást, a tör­ hagyományokhoz ragaszkodó politikusi garnitúrát, arra vények uralmát feltételezik. Közülük Szilágyi Dezső számított, hogy a vármegyei önkormányzat hívei jo b ­ járt az élen, aki gyakran emlegette, hogy ő buktatta meg ban ragaszkodnak a helyhatósági jogokhoz, mint az Tisza Kálmánt. Ha ezt tette, jól szolgálta a magyar egyéni szabadsághoz. Nem vállalt közjogi innovációt, közigazgatási jogvédelem általánossá tételének, az az állami szervezetet érintő reformjaiban nem egyéni jogok védelmének és a hazai közigazgatás érvényesítette azt a vasakaratot, amellyel pártját össze­ törvényességének ügyét. tartotta. Csak olyan jogszabályok kidolgozását vállalta,

Jegyzetek ’A tanulmány az M T A - E L T E Jogtörténeti Kutatócsoportjának keretében készült. 1 Tisza Kálmán: Parlamenti felelős kormány és megyei rendszer (Pest, 1865. 16.. 31.. 41.. 63-64. p.: a továbbiakban: Parlamenti felelős kormány). A röpirat összefoglalta azon gondolatokat, amelyeket Tisza Kálmán a Magyar Sajtó 1862. október 26.. 28.,

29.. 30.. 31-iés november I-iés 4-i számaiban Felelős parlamen­ ti kormány és menyei rendszer címen korábban közzétett. A bevezető sorokból és a zárszóból is kiderül némi akluálpolitikai vonatkozás. Vö.: Kozári Mónika: Tisza Kálmán és kormányzati rendszere (Napvilág Kiadó, Budapest. 2003. 83 93. p.: a továb­ biakban: Kozári. 2003)

2 Parlamenti felelős kormány, 5., 16-17. p. Az irat komoly bírálatát adta: Kákái Aranyos: Tiszti Kálmán. Politikai élei- és jellemrujz (Athenaeum, 1878). I Parlamenti felelős kormány. 32. p. Vő.: Mohi Róbert: Az. állam tudományok encyklopaediája. Ford.: Löw Tóbiás (Pest. 1866, 419-420. p.); Diccy. A[lbertj V[enn): Bevezetés az angol alkot­ mányjogba. Ford.: Tárnái János (Budapest, 1902. 487. p.); Rakovszky Iván évnyitó beszéde a közigazgatási bíróságon. A Magyar Jogászegylet Közgyűlése (Magyar Jogi Szemle, XXIII. köt. Budapest. 1942. 57. p.); Dell' Adami Rezső: Igazságszolgáltatásunk és közigazgatásunk reformja az államhatalmak megosztása szempontjából (Magyar Jogászegylet

Értekezések 1. Budapest, 1880, 1-4. p.) 4 Parlamenti felelős kormány, 64. p.; Stipta István: Kossuth Lajos 1859-es alkotmánykoncepciója (Jogtudományi Közlöny. 1995. január [L. évf. 1 .sz.], 49-53. p.) 5 Parlamenti felelős kormány, 64. p. Ebben a kérdésben a javasolt megoldás formailag Kossuth Lajos kütahyai alkotmánytervére emlékeztet. Vö.: Cieger András: A közigazgatás autonómiájának nézőpontjai 1848-1918. In: Autonómiák Magyarországon I848-2000. I. köt. Szerk.: Gergely Jenő (L'Harmattan Kiadó. Budapest. 2005, 29. p.) 6 Kozári Mónika: A dualista rendszer (1867-19 /8). (Modern ma­ gyar politikai rendszerek. Sorozatszerk.: Romsics Ignác. Pannonica Kiadó, Budapest, 2005) 7 Az 1869-ik évi april hó 20-ra hirdetett országgyűlés Nyomtatványai. Képviselőház. Napló. Szerk.: Nagy Iván (Pest, 1871, XV. köt., 159. p.; a továbbiakban: K N 1869) 8 K N 1869. XV. köt.. 160-161. p. 9 K N 1869. XV. köt., 161. p. 10 Csizmadia Andor: A polgári államépítés Deák Ferenc politikai nézeteiben. In: Jogi emlékek és hagyományok (Budapest, 1981, 345-346. p.); Sarlós Béla: Közigazgatás és hatalompolitika a dualizmus rendszerében (Budapest, 1976, 23-24. p.); Málhé Gábor: A magyar burzsoá igazságszolgáltatási szervezet kialakulása 1867-1875 (Budapest, 1982. 41. p.) II K N 1869. XV. köt.. 161. p. 12 Tisza Kálmán 1871. március 22-i felszólalása. „Nincs az az igazságos ember, ki igazságos bíró tudjon lenni, midőn oly dol­ got kell megítélni, melyet vagy ő, vagy az ő közege tett.” Kormányzásának nyolc éve alatt - a fenti értelemben - ő is igazságot szolgáltatott. K N XV. köt., 148. p. Gruber Lajos: A közigazgatási bíráskodás eszméje, kellékei és alakzatai Európában, különös tekintettel Magyarországra és e kérdés par­ lamentáris történetére hazánkban (Budapest, 1877. 480. p.; a

továbbiakban: Gruber) 13 K N 1869. XV. köt.. 162. p. 14 Gratz Gusztáv: A dualizmus kora 1867-1918. (Magyar Szemle Társaság, Budapest, 1934,1. köt., 34-35. p.). A személye mellett elfogult szerző is megállapítja: „mélyrehatóbb reformok kezdeményezésére Tisza Kálmán nem sok hajlandóságot muta­ tott.” Horánszky Lajos: Tisza István és kora (Teliér Kiadó. Budapest, [é. n.). 1. köt., 95. p.) 15 Gruber, i.m., 488 p. 16 Gruber: i. m., 141-397. p.; Palyi András: Közigazgatási bíráskodásunk modelljei. Tanulmány a magyar közigazgatási bíráskodásról (Budapest, 2002, 74., 87-95. p.); Szabó István: Ausztria államszervezete 1918-1955 (Pázmány Péter Katolikus

Egyetem Jog- és Államtudományi Karának Könyvei. 2. PPKE JAK, Budapest. 2010. 220-232. p.) 17 A törvény tervezetét Tisza még belügyminiszterként készíttette. Kozári Mónika: Tisza Kálmán, mint belügyminiszter 1875-ben. In: Nemzeteken innen és túl. Tanulmányok Diószegi István 70. születésnapjára (Korona Kiadó. Budapest, 2000, 105-135. p.). 18 Az 1875. augustus hó 28-ra hirdetett Országgyűlés Nyomtatványai. Képviselőházi Irományok. I. köt. (Budapest, 1876, 322. p.); vö.: Gruber: i. m., 413-414. p. 19 A közigazgatás polgárosításában játszott szerepét hangsúlyozza Pölöskci Ferenc: A magyar parlamentarizmus a századfordulón (História Könyvtár. Monográfiák 42. Budapest, 2001): Kozári 2003, 286-292. p.

20 A megoldás elvi tarthatatlanágáról lásd: Concha Győző: A közigazgatási enquête. Jog- és Államtudományi Értekezések gyűjteménye. 1. (Különlenyomat a Magyar Igazságügyből). Kiadja Zilahy Sámuel (Budapest. 1881, 34. p.: a továbbiakban: Concha: Közigazgatási enquête) 21 Gruber: i. m., 441-442. p.; vö.: Csizmadia Andor: A „közigaz­ gatási bizottság" a polgári állam szen-czetében. In: Jogtörténeti tanulmányok II. Szerk.: Csizmadia Andor (Budapest, 1968. 122-125. p.) 22/U 1875. évi augusztus 28-ára hirdetett Országgyűlés Képviselőház Nyomtatványai. Képviselőházi Napló. IV. köt. Szerk.: Nagy Iván (Budapest, 1876. 40. p.: a továbbiakban: K N 1875); Gruber: i.m „ 442-444. p. 23 K N 1875. XVIII. köt. Szerk.: Nagy Iván (Budapest. 1880, 278. p.) 24/ÎC 1878. évi október 19-ére hirdetett Országgyűlés Képviselő­ házának Naplója. Szerk.: P. Szathmáry Károly (Budapest. 1879, II. köt. 53-55. p.; a továbbiakban: K N 1878). 25 A képviselőház pénzügyi bizottságának elfogadott előterjesztése: „Az adókivetés és kezelés körül számos panasz merül fel. daczára annak, hogy e téren törvényhozási és közigazgatási úton tagad­ hatatlanul haladás történi a rendezés tekintetében. Most beéri a bizottság annak kijelentésével, hogy a kormány elismeri a még létező bajokat és határozottan ígéri azok lehető gyors és erélyes orvoslását. De a bizottság meg van győződve arról is, hogy c téren a közönség fő-biztosítéka a közigazgatási, illetőleg pénzü­ gyi bíráskodás rendszerében rejlik, kéri tehát a t. házat, hogy utasítsa a kormányt, miszerint e reform létesítése iránt készítsen javaslatot.” (KN 1878. III. köt.. 298. p.) 26 Szilágyi Dezső egyre határozottabban kérte számon a közigazgatási jogvédelem terén tett ígéreteket. Tisza Kálmán - elfelejtve ellenzé­ ki nyilatkozatait - azt válaszolta, hogy olyan „bíráskodást, mely a közigazgatási ügyek elintézését a törvényszékekre ruházza, azt soha életemben nem szándékoztam." (KN 1878. XIII. köt.. 194. p.) 27 K N 1878. X. köt.. 78. p. 28 Tisza Kálmán miniszterelnök, mini belügyminiszter által a közigazgatás érdekében 1880. november 21-dikére egybehívott enquête tárgyalásai (Budapest, 1880, 7-8. p.: a továbbiakban:

Tisza-ankét) 29 A miniszterelnök Szögyény Marich László Fejér, báró Majthényi László Hont és Nyitra. gróf Csáky Albin Szepes. Hertelendy József Torontál. Tabajdy Károly Arad és Krassó. L.ónyay János Máramaros, báró Bánffy Dezső Szolnok-Doboka. Kubicza Pál Trencsén. Pótsa József Háromszék megyék főispánjait hívta meg. Rajtuk kívül Stammer Sándor Csongrád, Földváry Mihály PestPilis-Solt-Kis-Kun. Gyarmathy Miklós Kolozs, Széli Ignácz Vas, Sándor Béla Báes-Bodrog, Beöthy Andor Bihar megyék alispán­ jait, Lévay József Borsod. Frank József Baranya, Horváth László Háromszék és Véghelyi Dezső Veszprém megye főjegyzője, továbbá báró Bánhidy Béla, Baross Gábor, Dárday Sándor, Dőry Dénes, Horváth Lajos, Komjáthy Béla, gróf Péchy Manó. Paulay Kornél, báró Sennyey Pál. Tibád Anlal. Vargics Imre és Vizsolyi Gusztáv országgyűlési képviselők vettek részt a tanácskozáson. 30 Tisza-ankét, 12. p. „Nem enquête volt tehát az értekezlet, sőt szoros szakértekezlet sem, hanem politikai discussio, melyben a szélsőbal, az ellenzék s a kormánypárt két árnyalata, sőt maga a minister is politikai szempontból foglaltak állást, vagy legalább politikai tekinteteket is érvényesítettek a tiszta szakkérdésben." (Concha: A közigazgatási enquête. 5. p.) 31 Tisza-ankét, 7 -8.p. 32 Concha: Közigazgatási enquête. 38. p.; Sarwey a magyar közigazgatási enquête tárgyalásáról (Jogtudományi Közlöny, XVI. évf.. 42. szám, 1881. oki. 14.: Politikai Újdonságok. XXVI. évf.. 48. szám, 1880. 579. p.) 33 A miniszterelnök számos megszorító javaslatot tett. Eszerint a fél­ nek a jogorvoslat során döntenie kell a közigazgatási vagy a bírói út között. Ha ez nem így történne, „végig fognak vinni sok ügyet a közigazgatási úton, és ha ottsikerrel nem találkoznak, újra elkezdik majd bírói úton." Utalt a közigazgatási bíráskodás költségigényére: „ha óvatosak nem leszünk, hamar oda fogunk jutni, hogy milliókra menő költségek támadnak.” (Tisza-ankét. 221-222. p.) 34 Tisza-ankét, 223-224. p.

történeti szemle

• ’•'„Az adminisztrációnak természetesen a törvény által kell vezettetni, de lehetővé kell tenni, hogy eljárási módozataiban inkább alkalmazkodhassék az élethez, mint ezt a törvénykezésnél tenni szabad és lehet." (Tisza-ankét, 225. p.) M'Dr. Gruber Lajos: /\ pénziigyi közigazgatási bíróságról szóló törvényjavaslat. III. (Jogtudományi Közlöny, XVI. évi'., 21. szám, 1881. máj. 20.); Dell' Adami Rezső: Indoklás a pénzügyi bírósági törvényjavaslathoz (Jogtudományi Közlöny, XVI. évf.. 7. szám. 1881. iebr. 11.) 37 K N 1878. XVII. köt.. 22. p. Dr. Lánczy Gyula: A közigazgatási bíráskodás szervezéséről Magyarországon (Magyar Igazságügy, XIX. köt.. Budapest. 1883, 48. p.); Jogtudományi Közlöny, 18. évi'., 7. szám, 1883. I'ebr. 16. „Kétoldalú felelősség a pénzügyi közigazgatásban." 39 Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban: MÓL.) K255. 18811-1976. 1881. szepi. 14-i irai és a mellékletként csatol! „Törvényjavaslat a pénzügyi közigazgatási bíróságról" feliratú fogalmazvány. 40 MÓL. K255-1-2105. szám. 1881. oki. 5-i irat 41 MÓL. K 255-1-2106. szám. 1881. oki. 15-i iral 42 Az 1881. évi szeptember 24-re hirdetett Országgyűlés Nyomtatványai. Képviselőház. Irományok. VI. köt. (Budapest. 1882, 152. sz„ 224. p.: a továbbiakban: KI 1881): MÓL. K255 1881-1-2191. sz. 13 KI 1881. 224. p. Az indokolás első fogalmazványát Márffy Ödön osztálytanácsos készítette. MÓL. K255. 1881-1-2191. sz. 1881. okt. 2 2 . 44 KI 1881.225. p.

z országgyűlés tagjainak mentelmi joga a modern értelemben vett parlamentarizmussal alakult ki. A mentelmi jogi jellegű jogintézmények viszont közel egyidősek az országgyűlések, az országos ülések és tanácskozások kialakulásával. A z ilyen jo g in ­ tézmények szükségszerűen jelen voltak minden olyan gyűlésen és tanácskozáson, ahol átfogóbb, egy egész közösséget érintő ügyeket tárgyaltak. Függetlenül attól, hogy ezek elvi alapjai korszakonként változtak, funkciójuk mindvégig az volt, hogy a résztvevők a lehető legnagyobb szabadsággal tanácskozhassanak és az illetéktelen támadások ellen védve legyenek. A történelem során később mint a törvényhozó hatalom szuverenitását, függetlenségét biztosító jogintézmény jelent meg és fejlődött ki. A mentelmi jogot a magyar közjogba az 1867; 12. te. 47.§-a vezette be.1 Előzményként négy jogintézmény közvetve látta cl ezt a funkciót: a salvus conductus, az országgyűléseken részt vevők büntetőjogi védelme, a törvényszünet, valamint a tárgyalási rend megtartásá­ nak intézménye.2 A rendi jogintézmények újabb elvek­ kel egészültek ki, és elkezdődött a modern mentelmi jo g kialakulása. A Karok és Rendek Tábláján az 1843/44. évi országgyűlésen vetődött fel a szólásszabadság elvi jellegű kérdése.3 Ezen az országgyűlésen már úgy tárgyalhattak a követek, hogy véleményükért, kijelentésükért (országgyűlésen és megyegyűléscn egyaránt), ha az „vétkes cselekményt” nem valósított meg, nem tartoztak felelősséggel.4 A barsi vagy a Dessewffy-eset kapcsán a modern mentel­ mi jo g egyes kritériumait pontosan megfogalmazták a Karok és Rendek Tábláján.5

45 KI 1881. 225. p.; Ellenőr XIV. évf. 69. sz. 1882. febr. 8. 4h A pénzügyi közigazgatási bíróságról szóló törvény benyújtása (Ellenőr. XIV. évf., 68.sz., 1882. február 7., február 8.) 47 Tóth Dezső: A pénzügyi közigazgatási bíróság (Jogtudományi Közlöny, XVII. évf., 11. sz., 1882. március 17.: a továbbiakban: Tóth, 1882) 4lt Az Ellenőr 1882. március 11-i száma; Tóth Dezső: A pénzügyi közigazgatási bíróság. II. (Jogtudományi Közlöny, XVII. évf., 12. sz.. 1882. március 24.) 4,)Tóth. 1882. 50 Tóth, 1882. 51 /l- 1881. évi szeptember 24-re hirdetett Országgyűlés Kép­ viselőházának Naplója (Budapest, 1883, XI. köt., 146-147. p.); Az 1881. évi szeptember 24-re hirdetett Országgyűlés Nyomtat­ ványai. I. Képviselőházi Napló. XII. köl. 321-322., 355., 488. p. ,2 Pethő Sándor: Politikai arcképek. 4; új Magyarország vezére­ gyéniségei („Élet” Irodalmi és Nyomda Részvénytársaság

kiadása. Budapest, 1911. 110-112. p.): Kozári. 2003. 554-555. p.: Pölöskei Ferenc: A két Tisza. Tisza Kálmán és Tisza István portréja (Rubicon, 1996); Vécsey Tamás: Tisza Kálmán. Politikai és publicisztikai tanulmány (Celidömölk, 1931); Ciegcr András: Kormány a mérlegen-a múlt században. A kormány helye és szerepe a dualizmus politikai rendszerében (1867-1875)

(http://www.e3.hU/scripta/szaz.adveg/l4/eieger.htm#fnO). „Tisza Kálmán fogta fel legjobban Machiavelli tanait, csakhogy nem a nemzeti erők és közérdek szolgálatában, hanem a pártélet által takargatott önérdek kielégítése czéljából.” (Verhovay Gyula: Az álarcz korszaka. Budapest. 1889. 14. p.)

//

MŰHELY

A

Auer Adóm:

Böszörményi László mentelmi ügye A követi minőségnek független képviselői mandá­ tummá való átalakulásával a mentelmi jo g az országgyűlés szuverenitását biztosító intézménnyé vált, hát­ térbe szorítva a képviselőt mint természetes személyt. A pontos fogalmi, esetleg törvényi szintű egységes szabályozás azonban még hiányzott.6 A mentelmi jog. mint kifejezés sem jelent meg 1867-ig. A kiegyezési törvény azonban a delegációkra vonatkozóan deklarál­ ta a mentelmi jogot. Ezt a védelmet a magyar országgyűlés ebből a jogszabályi rendelkezésből vezette le tagjai számára. 1867-ig nem beszélhetünk arról, hogy a mentelmi jo g vagy a törvényhozó hatalom valamely ezzel kap­ csolatos privilégium a a szuverén hatalmi jellegű funkciójából eredt volna. Ezen kiváltságok mint neme­ si jogok jelentek meg a törvényhozás tagjainak szemé­ lyes kiváltságaként. Az országgyűlés a tagjain keresztül biztosította függetlenségét és sérthetetlenségét. A dua­ lizmus előtti szabályok alapeszméje megegyezett abban, hogy az országgyűlés szabadságát biztosították, azonban a szabályozás nem lépett túl az országgyűlési 33

Jog

történeti szemle V » - /

tag szem élyét megillető kiváltságon.7 Ennek oka legfőképpen abban keresendő, hogy 1848-ig a hatalmi ágak elválasztása olyan szinten nem mutatható ki. hogy m egfelelő védelemben tudta volna részesíteni a törvényhozás tagjait más hatalmi ágaktól érkező, akár indokolt, akár indokolatlan támadásokkal szemben. A népképviseleti rendszer létrejötte után azonban egyre inkább szükség volt erre a védelemre. Az 18 6 7 :12. te. 47.§-a szerint: ,.a bizottságok tagjai a jelen határozat szerint közösekül kijelölt ügyeknek tárgyalása közben tett nyilatkozataikért feleletre soha nem vonathatnak; sőt megbízatásuk megszűntéig se oly keresel miatt, mely személyes letartóztatást vonhat maga után, se bűntény vagy vétség miatt, a letten érés esetét kivéve, az illető országgyűlésnek, ennek együtt nem léte esetében pedig azon bizottságnak, melynek tagjai, előleges jóváhagyása nélkül, se le nem tartóz­ tathatnak, se közkereset alá nem vétethetnek. Tagjai tet­ ten érés esetében történt letartóztatásának folytathatása vagy megszüntetése iránt, az illető országgyűlés együtt nem létében hasonlóképen maga az illető bizottság ren­ delkezik.” 8 A törvénycikk hatálya csak a delegatio tag­ jaira terjedt ki, így szükséges volt, hogy az országgyűlés is kiterjessze azt tagjai számára. A mentelmi jog dogmatikai fogalmát legpontosab­ ban véleményem szerint Kmety Károly határozta meg. A mentelmi jo g az országgyűlés tagját az országgyűlés szabad összejövetele és működése érdekében megillető kivétel a közönséges büntetőjog, közönséges büntető hatóságok és büntetőeljárások alól.9 A fenti fogalom magában foglalta a mentelmi jog célját. A személyi hatály tekintetében a mentelmi jog kiterjedt a Képvi­ selőház és a Főrendi Tábla tagjaira. A közönséges ki­ fejezés a minden állampolgár feletti büntetőhatalomra utalt, az ebből való kivételt a törvényhozás előzetes engedélye jelentette. A közjogi irodalomban előfordul­ tak ettől eltérő fogalmak is, viszont Kmety Károlynak ezt a fogalmi meghatározását tekinthetjük annak az általánosan elfogadott alapnak, amelynek minden eleme megtalálható a különböző definíciókban, és ame­ lyet a későbbi szakirodalom egységesen elfogadott.10

Az immunitás A mentelmi jognak két iránya van. A Böszörményi­ jelentés első pontja határozta meg az immunitás fogalmát: „a mit az országgyűlési tag, mint olyan, a házban és a házon kivül mond vagy tesz, azért csak az országgyűlés, és pedig annak azon háza által vonathatik feleletre, melyhez tartozik.” 1 1 Az országgyűlési tag cse­ lekedeteiért azon ház előtt felelt, amelynek fenyítő hatósága alatt állt, azaz amelynek a tagja volt.12 Ebben az esetben csakis szoros értelemben vett felelet­ mentességről beszélhetünk, mivel a házszabályok gon­ doskodtak arról, hogy a tagokkal szemben milyen jo g ­ következm ényeket alkalmazzanak nem m egfelelő viselkedésük vagy nyilatkozatuk esetén.13 Az. immuni­ tás célja az volt, hogy az országgyűlési tag törvényho­ zói minőségéből eredő jogosítványait minden indoko­

latlan korlátozás nélkül gyakorolhassa. Ha a képviselő olyan cselekményt követett el. amellyel magát a tör­ vényhozó funkciót akadályozta, akkor az illetékes ház, mint bírói fórum járhatott cl vele szemben. Az egyik legalapvetőbb kérdés a mentelmi joggal kapcsolatban, hogy milyen cselekmények tartoztak a hatálya alá. Az országgyűlési joggyakorlat alapján ezen cselekmények azok voltak, amikor a ház nyílt vagy zárt üléseiben vagy az osztályok, bizottságok tanácskozá­ saiban részt vett, vagy ha - akár egyénileg eljárva - a ház által külön adott megbízást teljesített, vagy törvényszerű hivatását gyakorolva, képviselői jogával élt.14 Nem részesült védelemben a képviselőnek az. országgyűlésen kívül tett olyan nyilatkozata, amely szabad elhatározáson alapult, de az országgyűlésre vonatkozott.15 Nem terjedt ki olyan büntetendő cselekményekre sem. amelyet a házon belül, országgyűlési vagy bizottsági ülésen követ­ tek el, és nem függött össze a törvényhozói funkcióval. A védelem kiterjedt viszont a pártköri értekezletekre, mert a törvényhozói minőség kiegészítő részének tekin­ tették.16 Ezekből kitűnik az az elv, hogy nem az országgyűlési vagy bizottsági helyiség, hanem maga a tárgyalás jellege volt a döntő szempont. A védelem nemcsak a szóbeli cselekményeket illette meg, hanem a tettleges eseteket is.17 Ennek elvi jellegű megfogalmazása azért kiemelendő, mert az 18 67:12. te. 47.§-a alapján a delegációk védelme csak a szóbeli cse­ lekményekre terjedt ki.

Az

inviolabilitas

A véleményes jelentés 2. pontja határozta meg az

inviolabilitas fogalmát: „a mit az országgyűlési tag nem mint olyan, és nem törvényhozói hivatásának gyakor­ lása közben, mond vagy tesz, azért csak a ház engedelmével állittathatik biró elé, csak a ház engedelmével vonathatik közkereset alá, s a tetten érés esetét kivéve, csak a ház előleges engedelmével zárathatik el.” 18 Ez nem jelentette azt, hogy az országgyűlési tagot elvonták illetékes bírójától, hanem azt célozta, hogy a törvény­ hozói kötelességeinek teljesítésében törvényes ok nélkül ne akadályozzák, vagy esetleg hamis vádak fel­ használásával ne vonják bűnvádi eljárás alá, ugyanilyen okokkal ne zaklassák. Dogmatikai szempontból azt jelentette, hogy más hatalmi ágak indokolatlanul ne zavarhassák meg a törvényhozó hatalmat hivatásának gyakorlása közben. A ház feladata ebben az esetben annak eldöntése volt, hogy fennállnak-e a hatósági eljárás alkalmazásá­ nak jogszerű feltételei, valamint szükséges és jogos-e a hatósági kényszer alkalmazása.19 A ház joga nem ter­ jedt ki arra, hogy bűnösségi vagy büntetési kérdésekben állást foglaljon. Ennek dogmatikailag egyszerű az indo­ ka. A mentelem egyik célja az volt, hogy a ház műkö­ dését ne zavarják, és hatáskörét ne vonják el más hatal­ mi ágak. Kivételt jelentett a védelem alól a tettenérés esete. Ebben az esetben az országgyűlési tagot a ház előzetes engedelme nélkül is elő lehetett állítani, bekísérhették

történeti

és letartóztathatták, de a kényszerintézkedés foly­ tatásához már szükséges volt a ház beleegyezése.20 Ennek indoka egyértelmű, hiszen a tettenérés esetében zaklatásról nem beszélhetünk, viszont a későbbi eljárás lefolytatásában már felmerülhettek olyan körülmények, amelyek az eljárás szempontjából indokolatlannak minősültek. A mentelmi jo g felfüggesztését kellett kérni olyan büntetés esetén is. amely nem szabadságvesztés volt. így Kmety szerint védelemben részesült a „lelki” szabadság is.21 Jövedéki vizsgálat eseten köteles volt a pénzügyi hatóság a mentelmi jo g felfüggesztését kérni. A vizsgálat lefolytatása után a vádemeléshez szükség volt a ház újabb engedélyére.22 Az országgyűlés tagját mind a polgári, mind a büntető perben panaszosként vagy tanúként a ház engedélye nélkül megidézhették, viszont a mentelmi jo g felfüggesztése hiányában kényszer alkalmazására nem volt lehetőség. A bírósági ítéletet be kellett mutatni a ház előtt, amely azt tudomá­ sul vette vagy kifogásolta. Eljárásjogi szempontból fontos kérdés, hogy ki vizsgálta meg a mentelmi jog felfüggesztését, ha a kikérés idején a ház nem ülésezett. Ebben az esetben két szabály volt irányadó. Ha az országgyűlési tag egyben a delegatiowők is tagja volt. akkor a mentelmi jog felfüggesztését a delegatio adta meg. Olyan tag esetében, aki nem volt tagja a delegationak, az en­ gedélyt a kormány adta meg. M ivel ezzel a kormány ideiglenesen túllépte hatáskörét, „az alkotmány alap­ tételei” védelmében az országgyűlésnek legközelebbi ülésén a mentelmi jog felfüggesztést újra meg kellett adnia.2-1

A Böszörm ényi-ügy A magyar közjog történetében a mentelmi jog nyú j­ totta hatékony védelmi rendszer kialakításában véleményem szerint a legjelentősebb szerepet a Bö­ szörményi László képviselő mentelmi ügyében elfo­ gadott határozat kapta.24 Az eset kapcsán megválasztott bizottság véleményes jelentésében definiálta a mentel­ mi jogot, és meghatározta a mentelmi esetekben alkal­ mazandó eljárási szabályokat. Az ügy részletes ismer­ tetésével mutatom be. hogy a Képviselőház a megalko­ tott szabályokat mennyire alkalmazta megfelelően. Az eset jelentőségét mutatta, hogy az elfogadott határozatban már nem jelent meg sem törvényes jogalapként, sem történeti előzményként többek között a salvus conductus, ellenben néhány hónappal előtte más esetekben a képviselők védelmét még kizárólag a menevéd nyújtotta.25 A delegatio mentelmi jogáról ren­ delkező törvénycikk elfogadása után Böszörményi László képviselő ügyében a mentelmi jog egész prob­ lematikája előtérbe került. Az üggyel, valamint az 1X67:12. törvénycikkel kap­ csolatban ki kell emelni Horvát Boldizsár igazságügyi miniszternek a 173. országos ülésen elmondott be­ szédét.2'’ Ebben a felszólalásában hivatkozott arra. hogy a mentelmi jog előzményei között nem található olyan

szabályozás, amely a mentelmi jo g problémájára kielégítő választ adna. Az 18 67:12. te. 47. §-a azonban lehetőséget teremtett a mentelmi jog megfogalmazására. A kormány álláspontja szerint nem ellentétes az alkot­ mányos elvekkel, ha a törvényhozás is kiterjeszti tag­ jaira a mentességet. Hangsúlyozta ugyanakkor a mentel­ mi jog törvényi szabályozásának szükségességét. A miniszter kiemelte, hogy a kiegyezési törvénynek mint­ egy analógiáját kellett volna alkalmazni a mentelmi jog vonatkozásában, ameddig az országgyűlési tagok mentelmi jogáról törvény nem rendelkezik.27 A minisz­ ter javaslatában meghatározta az országgyűlés vizsgá­ lódási körét a mentelmi ügyekben, amely megegyezett a bizottság és a Képviselőház álláspontjával. A miniszter, mint a kormány képviselője, egyszersmind a végrehajtó hatalom része, ezzel a nyilatkozatával biztosította a törvényhozást a mentelmi jog elismeréséről, annak tiszteletben tartásáról. A miniszter beszéde után kerüli napirendre a Böszörményi-ügyben készített bizottsági jelentés első tárgyalása, amely a mentelmi jog egészét érintő megállapításokat tartalmazott és mintaként szol­ gált a későbbi mentelmi ügyekben.2* Ráth Károly, a királyi ügyek igazgatója, mint köz­ vádló 1867. október 15-én kérte a Képviselőház en­ gedélyét Böszörményi László képviselő vád alá helye­ zésével kapcsolatban. A tényállás szerint Böszörményi képviselő sajtóvétséget követett el a felelős szerkesz­ tősége alatt működő Magyar Újság című politikai napi­ lap 1867. augusztus 28-i számában megjelent cikk tar­ talmával. A vád szerint a lapban megjelent cikk ..a sanctio pragmaticánál fogva megállapított s az uralko­ dó ház közösségében létező birodalmi kapcsolat tett­ leges fölbontására ezélzó izgatást foglal magában."29 A cikk címe: Kossuth Lajos válasza Rudnay József úrnak,

mint a váczi kerület választási elnökének Váczon, amely a lap információi szerint Turinban kelt augusztus 20-án. A vizsgáló bíró előzetes eljárása alapján megál­ lapítható, hogy a cikket nem Rudnay József tette közzé, mert a levelet egy nappal később kapta meg, ezért őt nem lehetett felelősségre vonni. A vizsgálat alapján arra nem derült fény. hogy Kossuth Lajos ezt a levelet azért küldte, hogy a sajtó útján közölje, így az 1848:18. te., a sajtótörvény 33. §-a alapján Böszörményi Lászlót, a lap felelős szerkesztőjét leheteti felelősségre vonni. A vádló hivatkozott a Képviselőház egy korábbi határoza­ tára, amely előírta az előzetes engedély kérését ilyen ügyben. így a Képviselőház elé került az ügy, amely október 18-án úgy határozott, hogy az eset kivizs­ gálására küldjenek ki egy 11 tagú bizottságot.-’0 Az indítvány szerint annyiban határozták meg a bizottság feladatát, hogy az „komolyan megbírálván, jogilag indokolt” véleményt adjon a közvádló hivatalos meg­ keresését i l l e t ő e n . A z ügy kivizsgálására rendelt bizottság 1867. október 25-én hozta meg határozatát, amelyben az ügy érdemi javaslata mellett dogmatikai tételeket is megfogalmazott. „A bizottság nézete szerint az országgyűlési tag sérthetetlensége két irányban jut gyakorlati érvényre, t. i.: I. hogy a mit az országgyűlési tag. mint olyan, a házban és a házon kívül mond vagy

tesz, azért csak az országgyűlés, és pedig annak azon háza által vonathatik feleletre, melyhez tartozik; 2. hogy a mit az országgyűlési tag nem mint olyan, és nem törvényhozói hivatásának gyakorlása közben, mond vagy tesz, azért csak a ház engedelmével állittathatik biró elé, csak a ház engedelmével vonathatik közkere­ set alá, s a tetten érés esetéi kivéve, csak a ház előleges engedelmével zárathatik el.” -12 A bizottság határoza­ tában definiálta a mentelmi jogot, amely ebben a for­ mában előtte nem jelent meg semmilyen jogforrásban. A fogalom meghatározásának előzményei megtalál­ hatóak voltak a vésztörvényben (18 4 9 :1. te.) és az 18 6 7 :12 . tc.-ben, de az országgyűlés tagjaira vonat­ kozóan ehhez hasonló szabályozás egészen a Böször­ ményi-ügyben hozott határozatig nem létezett. A bi­ zottság jelentésében kimondta, hogy „e kettős sérihetlenség nem annyira az egyéni mentességnek előjoga, mint inkább a törvényhozó testület politikai teljes sza­ badságának és függetlenségének elengedhetetlen föl­ tétele és követelménye.” 1-1 A bizottság véleményével az. országgyűlési tagok mentességének nemesi kiváltság jellege végleg megszűnt, és a törvényhozó hatalmat megillető, a törvényhozó hatalomból eredő kiváltság lett. A bizottság leszögezte, hogy ezekben az esetek­ ben mit vizsgálhat az országgyűlés, ennek indokaként fogalmazta meg a bizottság, hogy a jogintézmény egyedüli célja, hogy „a törvény álezája alatt megkisérlett erkölcsi és anyagi nyomás és zaklatás ellen védve legyen minden egyes tag.” A jelentés alapján a ház vizsgálatának tárgya az volt. hogy alkalmas-e kereset indítására, amivel az illetőt vádolták. A másik szem­ pont, hogy az érintett szem ély és a cselekmény között fennáll-e kauzális kapcsolat, a harmadik, hogy a vád­ emelésre jogosult kérje a mentesség felfüggesztését. A bizottság hangsúlyozta, hogy „nem lehet soha eldöntés tárgya ama másik kérdés, vajon az emelt vád objectiv és subjectiv tényálladéka megvan-e valóság­ gal.” -14 A Képviselőház elnökét viszont időközben levélben tájékoztatta Kossuth Lajos.35 Azt írta, hogy közzététel céljából küldte a levelet a Magyar Újság szerkesztő­ ségébe, így sajtóvétségért őt kell felelősségre vonni. A bizottság jelentésében hangsúlyozta, hogy a kérdés végső soron az, hogy Böszörményi Lászlót felelősségre lehet-e vonni lapszerkesztői tevékenységéért, és fenn­ áll-e az okozati összefüggés a személyével kapcsolat­ ban. A bizottság erre igennel felelt.-16 Ráth Károly időközben, november 4-én és 5-én újabb ügyekben kérte Böszörményi László mentelmi jogának felfüg­ gesztését.37 Ezekben a kérvényekben újabb sajtóvétség elkövetésével vádolta Böszörményi képviselőt, és Kossuth levelével, valamint Böszörményi nyilatkozatá­ val ellenben fenntartotta a vádat, s így Böszörményi többrendbeli ügyében kérte a képviselő kiadását.18 A ház minden egyes kérvényt a bizottsághoz tett át, így a bizottság 1867. november 11-én benyújtotta pótjelen­ tését, amelyben nem tért el korábbi álláspontjától, és újfent kihangsúlyozta, véleményem szerint helyesen, hogy hiába Kossuth levele, amelyben elismerte, hogy ő

küldte a levelét a szerkesztőségbe közzététel végett, hiába a Böszörményi által bemutatott bizonyíték erre, a ház feladata nem a sajtótörvény értelmezése, nem annak eldöntése, hogy Kossuth milyen célból küldte a levelet, nem annak megállapítása, hogy ezek a cselek­ mények sajtó vétségnek minősülnek-e vagy sem, hanem az. hogy ezekért a cselekményekért Böszörményi Lászlót, mint a Magyar Újság felelős szerkesztőjét a bíróság felelősségre vonhatja-e.w így ebben az ügyben nem volt jelentősége annak, hogy Böszörményi kérte a mentelmi jogának a felfüggesztését, s egyben rámuta­ tott arra, hogy szerinte nincsen törvényi akadálya Kossuth Lajos felelősségre vonásának.40 Ebben a nyi­ latkozatában viszont (mintegy előrevetítve a későbbi gyakorlatot) említést tett arról, hogy ha a bíróság nem Kossuth Lajost, hanem őt vonja felelősségre,41 akkor erre a „praecedens-re” bármely szerző hivatkozhat majd a későbbiekben.42 A bizottság ezt figyelmen kívül hagyta, és azt javasolta a Képviselőháznak, hogy Böszörményi mentelmi jogát függessze fel. Az ügy érdemben először 1867. november 13-án került a Képviselőház elé.41 Ezen az ülésen Ráth Károly két kérvényét és a bizottság első határozatát vették napirendre. Miletics Szvetozár képviselő taktikusan benyújtott egy indítványt (a házszabályba ütköző módon), amely a mentelem felfüggesztésének megta­ gadását javasolta. Heves vita zajlott arról, hogy az ilyen indítványnak hol. mikor és mennyiben van helye a tanácskozások során. A vita során kiemelendő Halász Boldizsár képviselő hozzászólása, melyben arra muta­ tott rá, hogy több odafigyeléssel kellene az ügyet vizs­ gálni „minthogy törvényünk nincs ez iránt, csak most fog a dolog lényegesen tárgyaltatni.” 44 A vita végére pro és contra érvek hangzottak el. az elnök pedig sza­ vazásra bocsátotta a kérdést, hogy Miletics indítványát kinyomtassák és osszák szét a képviselők között, vagy a bizottságnak küldjék meg. A szavazás alapján a képviselők nem kérték Miletics Szvetozár indítványá­ nak kinyomtatását. A 175. országos ülésen tárgyalta a Képviselőház Bö­ szörményi ügyét. A tárgyalás során a képviselők hang­ súlyozták, milyen fontos ez az ügy a képviselői füg­ getlenség szempontjából. A hozzászólások három aspektusban megegyeztek. Először abban, hogy a Kép­ viselőháznak ebben az ügyben olyan döntést kell hoz­ nia. amelyre „bátran hivatkozhassunk minden előfor­ duló egyes esetben.” 45 Másodszor abban, hogy külön kell választani a mentelmi jogot érintő általános, közjo­ gi, dogmatikai megállapításokat a konkrét ügytől. A harmadik aspektus a Böszörményi-ügyet érintő javaslat volt. Az. hogy a Böszörményi-ügy a későbbi joggya­ korlat alapja lesz, a képviselők nyilatkozatából kitű­ nően, nem képezte vita tárgyát. Halász Boldizsár sze­ rint még Kossuth levele sem valósít meg bűncselek­ ményt. mivel az incoinpatibilitas említése „nem veszé­ lyes izgatás, ez a legjobb tanács.” 46 A képviselők elke­ rülték a politikai vitát, a többség véleménye szerint annak megítélése, hogy a cselekmény minek minősül, a bíró dolga. Várady Gábor képviselő hozzászólása már

Jog

történeti szemle V * - /

nem a politikai érvek kihangsúlyozásáról szólt, hanem a mentelmi jogot érintő kérdésekről. A mentelmi jog céljaként megfogalmazta a Képviselőház független­ ségét és szabadságát, s véleménye szerint „ezen kettős czél elérésére, legalább jelen viszonyaink közt, positiv törvény hiányában nem találok nézetemnek inkább m egfelelő biztos eszközt, mint elfogadását azon elveknek, melyek a kiküldött bizottság véleményében körvonalozva vannak.” 47 Nézete szerint a jelenlegi megoldás tekinthető ideálisnak, mivel a törvényhozás nem lépi át hatáskörét a többi hatalmi ág irányába. Fontos kiemelni, hogy támogatta a bizottság által meghatározott elvek határozatba emelését. A politikai csatározásokat kiemelve hangsúlyozta az esetnek azt a vonulatát, hogy a mentelmi jognak akkor is funkcionál­ nia kell, ha esetleg a mostani ellenzék kerül kormány­ hatalomra. A képviselők abban megegyeztek, hogy a bizottság által meghatározott fogalom és a mentelmi jogra vonatkozó alapelvek helyesek, viszont abban már eltérő véleményen voltak, hogy a bizottság ezeket az elveket megfelelően alkalmazta-e. A kérdés a mentelmi bizottság pótjelentésére vonatkozott, amely már a Kossuth Lajos levele után küldött újabb megkeresésre vonatkozott. A pótjelentés­ ben kimondta: „a bizottsághoz utasított uj okmányok a zaklatás kérdésére nézve uj adatokat, uj álláspontot tel­ jességgel nem szolgáltattak, s egyedül a közvádló érve­ lésére vonatkozva, annak alapkérvényében kiemelt, s a váczi levél közzétételének körülményeire nézve fenforgott azon kételyt oszlatják el, a mely kételyre s az abból levont érvelésre a bizottság, a maga indokolt szempont­ jából. és szemben a közvádló által jelzett ügyállással, első alkalommal sem helyezett, s most sem helyezhet súlyt.”48 A hangsúly itt nem feltétlenül a bűnösségre helyeződött, hanem arra, hogy Böszörményi László képviselőnek, mint felelős főszerkesztőnek bizonyos feltételek mellett felelnie kell-e sajtóvétségért. A bizottság erre igennel válaszolt.49 A képviselők ezt nem tartották helyesnek. Az első esetben, ha nem bizonyos, hogy Kossuth Lajos sajtó útján való közlés céljából küldte a levelét, akkor elfogadható, hogy a ház felfüggeszti a mentelmi jogot. A második esetben, amikor bebizonyosodott, hogy Kossuth milyen célból küldte a levelét, már kérdéses a mentelmi jo g felfüggesztése. Azok az érvek, amelyek a mentelmi jog felfüggesztését támasztották alá, a bírói hatalom függetlenségének sérelmét látták abban, ha a Képvi­ selőház határoz Böszörményi felelősségre vonásáról. Nem látták zaklatásnak az újbóli kérvényt akkor sem. ha hozzátesszük, hogy akkor történt a megkeresés, mielőtt Kossuth Lajost felelősségre vonták volna.50 Egy másik érv szerint a perbe fogás nem jelent bün­ tetést, a bíró feladata lesz, hogy a bűnösség kérdésében döntsön. A z ellenérvek szerint meg kell tagadni Böszörményi kiadását.51 Ennek oka, hogy a második megkeresés zaklatásnak minősült. Ezt politikai okokkal magyarázta - többek között - Halász Boldizsár: „az államügyész úr attól tart. hogy hátha Kossuth Lajos haza jővén, magát védené. Ez esetben az esküdtszék

ülését a Rákos mezejére kellene áttenni, mert Pest városában alig volna található tér vagy terem, amelyben a hallgatóság megférne.” 52 A politikai érvek szerint Böszörményit egyszerűbb és könnyebb felelősségre vonni, mint Kossuth Lajost, és ezért a kormány részéről zaklatásnak tartja a perbefogást. A bizottság által meghatározott alapelvek révén Várady Gábor képvi­ selőnek is ez volt a véleménye, aki szerint egyrészt nem áll fenn kauzális kapcsolat Böszörményi esetében addig, amíg Kossuth Lajost törvényesen felelősségre vonhatják. Másrészt zaklatásnak minősült az, „hogy a közvádló, saját nyilatkozatainak, saját elveinek és a törvény világos rendeletének ellenére, egészen uj s törvényeinkben egyáltalában nem gyökerező alapot keresett arra, hogy Böszörményi László képviselőtár­ sunkat perbe foghassa.” 53 Ellenérvként elhangzott, hogy tiszteletben kell tartani a bírói hatalom független­ ségét. A képviselők ezek után döntöttek arról, hogy külön határozatot hozzanak-e a fogalmi, alapelvi rész­ ről, vagy egy döntést hozzanak az ügyben. Fontos kiemelni Szász Károly javaslatát, aki szerint egy határozatot kell elfogadni, mert a mentelmi jogot szük­ séges lenne törvényben szabályozni.54 A képviselők végül egyszerre döntöttek: 183 képviselő igennel, 91 nemmel szavazott, 122 képviselő távolléte mellett. 6 pedig kijelentette, hogy nem akar szavazni és az elnök sem szavazott. Ezek alapján Böszörményi László mentelmi jogát a Képviselőház felfüggesztette. A pesti sajtóbíróság 1868. június 25-en közölte a Képviselőházzal elmarasztaló ítéletét. Az elnök, miután bejelentette, hogy a marasztaló ítélet (a hétszemélyes tábla helybenhagyó határozatával együtt) megérkezett, a tudomásulvételt is kimondta.55 Sim onyi Ernő képviselő állítása szerint Böszörményi képviselőt már egy nappal előbb értesítették arról, hogy mikor kell letölteni a büntetését. Simonyi ezért interpellálta az igazságügy-minisztert. Az elnök viszont közbelépett, mert ebben a kérdésben a ház hatáskör hiányában és a bírói függetlenség tiszteletben tartása miatt nem határozhatott. Ismételten kijelentette, hogy a bíróság szabályszerűen értesítette a Képviselőházat az ítéletről, így a Ház feladata csak a tudomásul vétel lehet. Madarász József képviselő szerint felvetődött az a probléma, hogy a mentelmi jog felfüggesztése milyen célból történt. Kérdésként fogalmazta meg, hogy a mentelmi jog felfüggesztése kiterjed-e az ítélet végre­ hajtására, vagy csak az eljárás lefolytatására kapott engedélyt a hatóság. Horvál Boldizsár figyelmeztette a képviselőket, hogy a törvényhozás joga nem terjed ki sem arra, hogy az ítéletet felülvizsgálja, sem pedig arra, hogy az eljárásjogi cselekmények jogszerűségét bírálja. Véleménye szerint a ház. nem nyilváníthat a bíróság ítéletére sem helyeslő, sem elutasító választ, mert ez „az alkotmányos rendre és az alkotmányos szabadságra nézve” veszélyt jelentene.56 Nyáry Pál ezt elutasítva hangsúlyozta, hogy az országgyűlés joga kiterjed arra. hogy megvizsgálja az ítéletet annak végrehajtása előtt, hogy „az ítélet valósággal hozatott és a törvényes és illetékes bíróság által hozatott.” 57 A vita ezután eltoló-

Jog

történeti szemle V __ J

Böszörményi László (Kopocsapáti. 1823. május 15. - 1869. március 24.): országgyűlési képviselő. Középiskolai tanulmányait Sárospatakon végezte, a pesti tudománye­ gyetem jogi karán ügyvédi oklevelet szerzett. Nagykállóban ügyvédként praktizált. 1848-ban honvédként harcolt a 48-as zászlóaljban. Részt vett Buda ostromában és a Komárom körüli júniusi-júliusi csatákban is. Honvéd századosként kapitulált az osztrák csapatok előtt, de a Komárom védői számára biztosított szabad elmenetelnek köszönhetően visszatérhetett Nagykállóba, s folytatta ügyvédi tevékenységét. 1861-ben Szabolcs várme­ gye főjegyzőjévé, 1985-ben a nagykállói kerület országgyűlési képvise­ lőjévé választották. Haláláig a Határozati Párt, majd a párt balszárnyának, a Szélsőbalnak, illetve az abból alakult 1848-as Pártnak egyik vezére volt. 1867. április l-jén megalapította a Magyar Újságot. az első élesen kiegyezés-ellenes, parlamenti ellenfelei szóhasználatával „szélbali" napi­ lapot, amelyet 1868. június 20-áig szerkesztett és írt. Heckenast Gusztáv kiadásában megjelenő lapját kezdettől fogva - Kossuth Lajos intencióinak megfelelően - a kiegyezés-ellenes közvélemény mozgósításának szolgá­ latába állította. Kossuth egyik levelének közléséért sajtóperbe fogták, s 1868 februárjában az esküdtszék egy évi fogházbüntetésre ítélte. A Magyar Újság szerkesztését a börtönből is tovább irányította, de egyre súlyosbodó tüdőbaja. szívbetegsége és a fellépő „vízkór” (ödéma) következtében a börtönben meghalt. Beszédeit az országgyűlési naplók, a politikai napi­ lapok, főként saját lapja közölte.

dott abba az irányba, hogy mire is adta a ház. a mentel­ mi jo g felfüggesztését. Az érvek amellett szóltak, hogy ha a Képviselőház felfüggesztette valamely tagjának a mentelmi jogát, akkor azt az egész eljárásra adta.58 A képviselők többsége szerint a bíróságnak nem tudomá­ sulvétel céljából kell a peranyagot megküldeni a Képviselőháznak, hanem az ítélet végrehajtása előtt, véleményezésre. Ennek formai, illetve tartalmi szem­ pontjait nem határozták meg a felszólalók, hanem Nyáry Pál javaslatát alkalmazták. A Képviselőház fela­ datát végül Kovách László határozati javaslata összegezte: „A bemutatott irományokból kitűnvén, hogy Böszörményi László képviselő ügyében az eljárás a Képviselőház előleges engedélyével történt, és az ezen ügyben kelt elmarasztaló Ítélet a törvényes bíróság által hozatott, a hivatalos bejelentés tudomásul vétetik, és a háznak az Ítélet végrehajtása ellen semmi észrevétele nincs.” 59 A vita tovább folytatódott, de a képviselők többsége már közbeszólásokkal jelezte, hogy több szó esett az ügyről, mint amit az érdemelne. Az elnök végül szavazásra bocsátotta a kérdést, és a sajtóbíróság által benyújtott iratokat elfogadta. A z ügyben elfogadott általános szabályok alapján megállapítható, hogy a képviselők mentelmi jogának felfüggesztését a Képviselőháztól kellett kérni. A vizs­ gálat során a kérvényt a Képviselőház elnöke jelentette be, majd vita nélkül a bizottsághoz küldte az ügyet, véleményes jelentés készítése végett. A bizottsági szak­ ban a vizsgálat három kérdés köré csoportosult. Az első kérdés: a vádemelésre jogosult kérvényezte-e a mentel­ mi jo g felfüggesztését. A második: a vád alkalmas-e büntetőeljárás lefolytatására. A harmadik: a vád tár­ gyává tett bűncselekmény és a képviselő között fennálle kauzális kapcsolat.60 Az utolsó kérdés vizsgálata arra „ irányult, hogy megelőzze az indokolatlan zaklatásokat, 38

; z íW m r / .

Böszörményi László síremléke a Fiumei üli sirkertben

és elkerülje a hamis, koholt vádak alapján induló eljárá­ sok lefolytatását. Az országgyűlés nem prejudikálhatott az ügy olyan kérdéseiben, amelyek eldöntésére funkciójából eredően nem jogosult. Értelmezhető ez úgy, hogy ha a törvényhozásnak, mint szuverén és autonóm hatalmi ágnak funkciójának helyes ellátása szempontjából független­ nek kellett lennie a többi hatalmi ág indokolatlan befo­ lyásától, akkor ennek vice versa is igaznak kelleti len­ nie, azaz nem határozhatott olyan kérdésekben, ame­ lyek eldöntésére más hatalmi ág jogosult. így nem vizs­ gálhatta, hogy ténylegesen bűncselekmény elkövetése történt, valamint, hogy kétséget kizáróan fennáll a ka­ uzalitás az elkövetett cselekmény és az országgyűlési tag személye között. A Böszörményi-ügyre vonatkozó megállapítások a későbbi országgyűlések gyakorlatára is hatással voltak. A mentelmi jog kialakulásához véleményem szerint kot dolog járult hozzá. Egyrészt, hogy közvetett törvényi szabályozásként a kiegyezési törvény 47. §-a megfogal­ mazta a clelegatiok mentelmi jogát. A másik, hogy volt egy olyan ügy, amely alkalmas volt arra, hogy a Képvi­ selőház meghatározza a későbbi joggyakorlat alapjait. A politikailag szerteágazó dualizmus korában modern jogi alapokon kellett biztosítani az országgyűlés védelmét. Egy éppen stabilizálódó alkotmányos rend­ szerben ez nem volt egyszerű feladat. A hatalmi ágak szétválasztásával új helyzet állt elő közjogi rendsze­ rünkben, a politikai viszonyok nem engedték a törvény megalkotását, és az esetek többségében politikai alapon történt a mentelmi jog felfüggesztése. Az országgyűlési jogalkotás konzekvensen érvényesítette a Böször­ ményi-ügy által kialakított alaki és anyagi szabályokat, egészen 1949-ig, a mentelmi jog első törvényi szabá­ lyozásáig.

történeti szemle

J e g y z e t e k -------------------------------------------------------------------------------------------------------------

1 Ez a szakasz a közös ügyek tárgyalására kiküldött delegációk mentelmi jogát szabályozta. 2 Werbőczy István: Hármaskönw, 1. könyv, 14. cím, 9. §; UK. 1. 13. cím. 12.§: 1507:12. te.: 1790/91:13. te. I Nagy Ernő: Magyarország Közjoga (államjog) (Budapest. 1891, 231. P.) 4 Uo„ 232. p 5 Egy másik alaptétel is megfogalmazást nyert, amely szerint a védelem nem az. egyes országgyűlési tagot, hanem magát a törvényhozást illette meg. Lásd. Horváth Emil: A mentelmi jog határai. I. (Jogállam. 1912, 7. sz., 492. p.) 6 Jelűnek Arthur: A mentelmi jog (Budapest, 1890. 178. p.). Vö.: 1849:1. te. 6. §. Mezey Barna: A magyar mentelmi jog történeti kialakulása. In: Kársai József (szerk.): Előadások és publikációk a mentelmi jog tárgyköréből (Budapest, 2006, 228. p.) 7 Nagy, 1891. 232. p 8 1867:12. te. A magyar korona országai és az Ő Felsége uralkodása alatt álló többi országok között fenforgó közös érdekű viszonyokról, s ezek elintézésének módjáról. 9 Kmely Károly: A magyar közjog tankönyve (Budapest. 1911. 364. p.) Vö.: Tomcsányi Móric: Magyarország Közjoga (Budapest, 1932., 446. p.): Balogh Arthur: A törvényhozó hatalom (Budapest, 1899. 118. p.): Horváth János: A magyar királyság közjoga (Budapest, 1894. 288. p.); Jelűnek. 1890. 204. p.: Concha Győző: Politika. I.kötet. Alkotmánytan (Budapest, 1907,499. p.); Faluhelyi Ferenc: Magyarország közjoga. II. kötet (Pécs. 1926. 195. p.) 10 Mezey Barna (szerk.): Magyar alkotmánytörténet (Budapest, 2003, 337. p.) II /te 1865-dik évi deczember l()-dikére hirdetett országgyűlés képviselőházának irományai, i. kötet (Pest. 1869: a továbbiak­ ban: KI. 1867. 150. sz.). Szoros értelemben vett immunitást kell rajta érteni, tág értelemben a mentelmi jog egészéi jelentette. 13 Ház kifejezés alati dolgozatom további részeiben a magyar országgyűlés Képviselőházát értem. 13 Kiss István: Magyar Közjog (magyar államjog) (Eger, 1886, 308. p.) 14 Nagy, 1891,233. p. Az országgyűlés joggyakorlata és a dogmati­ ka a századfordulóra határozta meg pontosan az immunitás hatálya alá tartozó cselekményeket. 15 Ferdinandy Géza: A magyar alkotmányjog tankönyve (Budapest. 1911. 185. p.) 16 Faluhelyi, 1926, 196. p. 17 Krncty, 1911,363. p. 18 KI. 1867. 150. sz. 19 Horváth. 1894, 289. p. 20 Kmely. 1911, 367. p. 21 Ez.ck nem korlátozták közvetlenül a törvényhozó funkció betöltését pl.: pénzbüntetés. Lásd: Kmety. 1911, 364. p. 22 Uo.. 367. p. 25 Ferdinandy, 1911. 187. p. 24 Böszörményi mentelmi ügyéhez szorosan kapcsolódik a hevesi ügy. Lásd: Cieger András: Kormány a mérlegen - a múlt század­ ban. A kormány helye és szerepe a dualizmus politikai rendsze­ rében (1867-1875). (Századvég, Új folyam 14. sz.. 1999, 79-107. p.): Sarlós Béla: A kiegyezés magyarországi jogpolitikája (Századok, 102. évi'.. 1968.965-990. p.): Gergely András: Területi autonómiák - lokális önkormányzatok a XIX. századi Magyaror­ szágon. In: Gergely Jenő (szerk.): Autonómiák Magyarországon I848-IW8 (Budapest. 2004. 41-55. p.): M i m György: A reform­ politika esélyei a kiegyezést követő években (Századok. 1999, 3.

sz., 535. p.). Az önkormányzati autonómia védelme mutatkozott meg ebben az ügyben. Varga Norbert: A köztörvényhatósági törvény (I87():XLII. te.) bevezetése Szeged és Debrecen szabad királyi városokban (1870-1872) (PhD-értekezés, kézirat.

Debreceni Egyetem, Debrecen, 2007. 21. p.). A dualizmuskori közigazgatás-történethez lásd: Varga N.: A főispáni tisztség bevezetése Debrecen és Szeged szabad királyi városokban a köztöirény-hatósági törvény alapján. In: Mezey Barna. Révész T. Mihály (szerk.): Ünnepi tanulmányok Máthé Gábor 65. születés­ napja tiszteletére (Gondolat Kiadó. Budapest, 2006. 606-624. p.);

Varga N.: ,4 köztörvényhatóság létrehozásának előzményei az I870:XU1. te. alapján Debrecen szabad királyi városban (Collega - Accursius Jogászegylet Folyóirata, 2002; 64-68. p.): A közigaz­ gatási reform és a helyi politika viszonya Debrecenben és Szegeden (1870-1872) (Debreceni Szemle. 2007, 4. sz...465-475. p.).

25 Csiky Sándor. Pap Pál és Maróthy János ügye is az. 1865/68. évi országgyűlésen került tárgyalásra, a Böszörményi-ügy előtt. KI. 1865. 45. sz.. KI. 1865. 43. sz.. KI. 1865. 58. sz. 26 Greguss Ágost (szerk.): /te 1865-dik évi deczember 10-dikére hirde­ tett országgyűlés képviselőházának naplója. V. kötet (Pest, 1866-1868,48. p.;a továbbiakban: K N ).Erről jelent meg cikk a Pesti Napló 1867. november 8-i,258. számában, valamint A Hon. Politikai és Közgazdászod Napilap 1867. november 8-i,257. számában. 27 Több képviselővel együtt, a miniszter beszédében összegezve találhatóak meg az egyes érvek. KN. 1865. V. kötet. 46-49. p. 28 Amelyek közül a bizottság az első jelentésben definiálta a mentelmi jogot és határozta meg a ház vizsgálódási körét mentel­ mi ügyekben. KI. 1867. 150. sz. 29 KI. 1867. 140. sz. 30 KI. 1867. 147. sz. 31 Uo. 12 KI. 1867. 150. sz. 33 Uo. 34 Uo. 35 Uo. 36 Uo. 37 KI. 1867. 153. 154. 155. sz. 38 Ebben a nyilatkozatban Böszörményi mellékelte az elnöknek a borítékot, amelyben Kossuth L.ajos levelét kapta. A Képviselőház az ügynek ezt a részéi 1867. október 30-án tárgyalla. amelynek során élénk vita alakult ki arról, hogy ezeket a leveleket mennyi­ ben veheti figyelembe a képviselőház. A döntés alapján a levelek a bizottsághoz kerültek, amely nem vette figyelembe a dön­ tésekor ezeket a dokumentumokat (KI. 1867. 152. sz.) 39 KI. 1867. 156. sz. Az ügy kivizsgálásakor minden egyes kérdési a bizottság döntött el. így a ház elutasította Madarász József indítványát, hogy Böszörményit hallgassa meg (KN. 1865. V. kötet. 182. p.) 40 Bár a bizottság jelentésében kiemelte, hogy a képviselő kérte a mentelmi jogának felfüggesztését. 41 Ez ellentétes leti volna a hatályos jogszabályokkal, amelynek oka valószínűleg Kossuth Lajos személye (KI. 1867. 157. sz.) 42 KI. 1867. 157. sz. 4! A november 13. ülés előtti tárgyalások során eljárásjogi cselek­ mények történtek. Az. iratok bemutatása és áttétele véleményezés céljából a bizottsághoz. Ilyen ülés voli például a 1867. november 7-i. 172. Országos ülés is (KN. 1865. V. kötet, 165. p.). 44 Uo., 215. p. 45 Uo.. 219. p. Nyáry Pál 46 Uo.. 223. p. 47 KN. 1865. V. kötél. 225. p. 48 KI. 1867. 156. sz. 49 Uo. 50 KN. 1865. V. kötet, 219. p. Többek között Zichy Antal érve. 51 Viszont a mentelmi jogra vonatkozó fogalmi meghatározást és alapelveket elfogadták. 52 KN. 1865. V. kötet, 223. p. " Uo., 227. p. így érvelt Nyári Pál, Horváth Lajos, Halász. Boldizsár, Madarász József. 54 Uo.. 231. p. 53 Greguss Ágost (szerk.): .4: 1865-dik évi deczember 10-dikére hirdetett országgyűlés képviselőházának naplója VIII. kötet (Pest, 1866-1868. 154. p.). Erről beszámolt A Hon Politikai és Közgazdászati Napilap 1868. június 26-i. 146. száma. 5,1 KN. 1865. VIII. kötet. 156. p. S7 Uo.. 157. p. Ehhez a véleményhez csatlakozott Bónis Sámuel is. ■i8 Uo.. 162. p. Emellett érvelt Horváth Lajos is. 59 Uo., 168. p. 611 KI. 1867. 150. sz.

Jog

történeti szemle V w - /

Kiss Bernadett

Bagatell-cselekmények, bonyolult kodifikáció 1. A szabá lyo zás tárgya és a sza b á lyo z á s előfeltételei: a hatalmi á g a k szétválasztása A közrend sérelme a gyakorlatban leginkább kisebb súlyú jogsértések, bagatell-cselekmények elkövetése során valósul meg. Ugyanakkor dogmatikai és eljárás­ jogi szempontból korántsem egyértelmű ezeknek a cselekményeknek a megítélése, és azt sem egyszerű meghatározni, hogy melyik jogág „vállalja fel" az időnként elkerülhetetlenné váló szankcionálás felada­ tát. A jogilag rendezetlen vagy joghézagokat sem nél­ külöző helyzet azonban az általa előidézett bizonyta­ lanság miatt ugyanolyan romboló hatású lehet, mint a társadalmilag idejétmúlt normák követésének min­ denáron való kikényszerítése. A közrend sérelmén túl ilyenkor a közbiztonság vagy az egyének szubjektív biztonságérzetének sérelmével is számolni kell. Nem volt ez másként az elmúlt évszázadokban sem - ezért a 19. század közepén a magyar jogalkotók is törekedni próbáltak a minél átfogóbb és gyakorlatias szemléletű kodifikációra. A kisebb súlyú cselekmények büntetési rendszeré­ nek. illetve az ezekre vonatkozó eljárási rendnek a kia­ lakításakor az is nehézséget okozott a kodifikátorok számára, hogy nehéz volt egyensúlyt találni a társadal­ mi és a kormányzati elvárások között, azaz egyensú­ lyozni kellett a közrend fenntartása, a normák érvénye­ sítése, a gyors és költséghatékony eljárás lefolytatása, a cselekmények nagy száma, valamint az eljárási garan­ ciák között.1 A kihágások, a kisebb súlyú cselekmé­ nyek jogi szabályozása a 19. században vált a jogalko­ tás egyik neuralgikus pontjává, nevezetesen akkor, amikor megkezdődött az állam szabályozó szerepének átalakulása (humanizálódása), illetve amikor dekriminalizációs hullámok indultak, mert az állam hamar fel­ ismerte, hogy az ipari és politikai forradalmak során megváltozott társadalmi helyzet már nem teszi lehetővé minden jogsértés és minden elkövető büntetőjogi meg­ ítélését, hiszen ezáltal kitágulnának a büntetőjogi fele­ lősség határai és elviselhetetlen teher szakadna a bíró­ ságokra is. A szabályozás nehézségeit azért is érdemes megis­ merni, mert még a hatályos jogunk is küzd a bagatellcselekmények fogalmi elemzésével. A Kbtk. által - a későbbiekben tárgyalt módon - a büntetőjogi trichotómia részévé beemelt kihágások 1955-ig léteztek ugyan, de mégsem tekinthetők az 1953-tól használatos szabálysértési fogalom jogelődjének, mivel a szabály­ 40

sértéseket a jogalkotó nem a büntetőjog, hanem első­ sorban az államigazgatás, a közigazgatás rendszeréhez kívánta közelíteni. A legszerencsésebb talán „közigaz­ gatási büntetőbíráskodás" kifejezéssel illetni ezt a jo g­ területet, de használható még a „kisebb súlyú cselek­ mények" megnevezés is, amely egyes közrendsértő magatartások esetében nemcsak azt fejezi ki. hogy a büntetőjog tárgyköréhez képest „kisebbek" ezek az életviszonyok, hanem utal igazgatás-ellenességük csekélyebb jellegére is.2 Ezen cselekmények enyhébb megítélését a normák etikai értékelésére alapozták, azaz a kihágásokkal fog­ lalkozó szakemberek úgy vélték, hogy a bűncselek­ ményhez, mint normasértéshez etikai rosszallás (is) tár­ sul, míg a kezdetben „rendőri vétségnek" nevezett kisebb súlyú cselekmények etikailag akár közömbösek is lehetnek. Ezt az elképzelést a természetjogi tanok annyiban árnyalták, hogy a bűntetteket és a vétségeket olyan tényeknek tekintették, amelyek sértik az embert természettől fogva megillető jogokat míg a kihágások nem okoznak ilyen sérelmet. Ennek alapján 1802-ben Feuerbach arra a megállapításra jutott, hogy míg a kihá­ gások csak jogszabálysértések, addig a bűncselek­ ményeknél valódi jogsértés következik be, mivel a bűncselekmények olyan magatartások, amelyek attól füg­ getlenül büntetendők, hogy az adott cselekményre vo­ natkozik-e bármilyen írott jogi normába foglalt szank­ ció. Később, a 20. század első évtizedeiben James Goldschmidt továbbfejlesztette ezt az elméletet, mivel a jólét és az akaratszabadság fogalmait összevetve arra az álláspontra helyezkedett, hogy ez a két tényező az, ami a közigazgatási büntetőjog működését a legjobban szemlélteti: az alkotmányok rögzítik ezeket az elveket - azaz az egyes emberek akaratszabadságát és a közös­ ség érdekeinek a fontosságát - , a közigazgatás pedig a megvalósításukat garantálja, és mintegy a közösség jó ­ léte érdekében jár el. Ahhoz azonban, hogy a bagatell-bűncselekmények szabályozása megfelelően történjen, s/ükség volt a ha­ talmi ágak elválasztására. A hatalmi ágak szétválasztá­ sának gondolata Arisztotelész korára nyúlik vissza, de igazi jelentőségét a felvilágosodás korában, Montesquieu-nek köszönhetően nyerte el. Montesquieu Anglia alkotmánya kapcsán fejtette ki azt a nézetét, miszerint a bírói hatalom bizonyos értelemben elkülönül a végre­ hajtástól - aminek eredetileg részét képezi mert nem a szó klasszikus értelmében vett hatalomról van szó.-! Hasonlóan gondolkodott Concha Győző is, amikor megállapította, hogy a bírói hatalom önálló ugyan, de „nem külön hatalom olyan értelemben, mint a törvény­ hozó vagy a végrehajtó.” 4 Más jogalkotók, így Csemegi Károly is megkerülhetetlennek tartották a kérdés tisz­ tázását, ezért Csemegi már 1861-ben amellett érvelt, hogy a közigazgatást el kell választani az igazságszol­ gáltatástól, és be kell vezetni a közigazgatási döntések bírói felülvizsgálatát. Végül az 1869:4. törvénycikk tett pontot a hatalmi ágak önállóságáról szóló viták végére: a tc.-ben deklarálták a közigazgatás és az igazságszol­ gáltatás különválasztását.

Az 1869:4. te. jelentőségét az is kifejezte, hogy az, 1869. évi országgyűlést megnyitó trónbeszédben külön hangsúlyozták az igazságügyi reform fontosságát, évekkel később pedig Csemegi Károly úgy fogalma­ zott, hogy ez a jogszabály az „alaptörvény erejével bír", mivel megalapozta a hazai bírósági szervezetrendszert. A reform és a hatalmi ágak szétválasztása azonban nem volt könnyű feladat. A megyék például élesen ellenez­ ték ezt az intézkedést, de Deák ragaszkodott ahhoz az álláspontjához, hogy „míg az. igazságszolgáltatás a po­ litikai közigazgatástól el nem választatik, Magyaror­ szágon a jó közigazgatás lehetetlen.” 5 Az elválasztás ugyanakkor nem volt tökéletes: bár törvényi szinten rendelkeztek róla. a közigazgatási bün­ tetőjog területén megmaradt a közigazgatás kvázi bírás­ kodási jogköre. Egyes szakemberek pedig, így Tomcsányi vagy Csekey István, bár indokoltnak látták a ha­ talmi ágak elkülönítését, annak valódi végrehajtását azonban célszerűségi okokra hivatkozva nem tartották szükségszerűnek. A kihágási jog és a rendészeti tevékenység, valamint a büntetőjog viszonyát sem tudták egyszerűen tisztázni, és folyamatos viták zajlottak a rendészetben tapasztal­ ható diszkréciónálitás mellett és ellen.

2. A kihágások

és a kihágási

kodifikáció jogtörténeti előzm ényei 2 .1 . A k ih á g á s o k a fe u d á lis k o rb a n A kihágások szabályozása semmiképpen nem választható el az 1800-as évek végén zajló büntetőjogi kodifikációtól, annál is inkább, mivel sem a Csemegikódex, sem a kihágások első igazi összegzését jelentő 1879:40. te. (a továbbiakban: Kbtk.) nem volt előzmé­ nyek nélküli jogforrás. Tusnádi Élthcs Gyula álláspontja szerint a kihágások kezdetben a „bűntettnek” nevezett tényállások, elkövetési magatartások csoportjába tartoz­ tak, ám sem az elkövetőikre kirótt büntetések neme vagy mértéke, sem az eljáró hatóságok rendszere nem volt azonos a súlyosabb megítélés alá eső cselekményekre jellemző anyagi és eljárási jellegzetességekkel. Tusnádi szerint a kihágások már 1. István Decretum liber secundus könyvében felismerhetők a magánjogi jelleggel ren­ delkező bűncselekmények között; ilyen volt például a vallási előírások vagy a vasárnapokra vonatkozó szabá­ lyok megsértése. Ekkor azonban még egyértelműen a büntetőjog rendelkezett ezekről a cselekményekről, ám Zsigmond uralkodása alatt a gazdasági jogszabályok (kötelező mértékrendszer alkalmazása, harmincad fizetése, nemesfém-kiviteli tilalom) megszegőit a mai értelmezés szerint kihágást elkövetőként szankcionálták.6 Természetesen a későbbiekben, az államszervezet és a gazdaság működésének változása miatt egyre bővült a „kisebb súlyú" kriminális magatartások száma, valamint a partikuláris hatályú szabályrendeletek is gyarapították a (rendőri és jövedéki) „kihágásokra” vonatkozó előírá­ sokat, jóval a Kbtk. megszületése előtt.

A 16. századtól a jogi szövegekben fel-felbukkanó „excessus" és a „kisebb vagy nagyobb hatalmaskodá­ sok” kifejezésekből megállapítható, hogy a jogalkotók határozottan törekedtek a bűncselekmények súlyossági fok szerinti megosztására. A fogalomhasználat azonban ekkor még nem volt következetes, mivel a kihágások egy része az ún. kisebb hatalmaskodások közé tartozott, de a súlyosabb elbírálás alá cső cselekmények közül is volt, amelyet ide soroltak. Mindenesetre a kihágások elkülönült szabályozása nem volt előzmény nélküli a magyar jogrendszerben, hiszen az Ideiglenes Törvény­ kezési Szabályok II. fejezetében is így fogalmazott a jogalkotó: „a bűntettekről és a rendőri kihágásokról a régi magyar törvények különbözőleg rendelkezvén, ezen különbség a jövőre is fennmarad.” 7 A kihágási joggal foglalkozó más szakemberek, így Nagy Mari­ anna és Király Tibor nem ismerték el a kihágási jog több évszázadra történő visszavezetésének létjogosult­ ságát; Nagy úgy vélte, hogy a mai nyelvezettel kihágás­ nak nevezett korabeli cselekmények jellege nem volt egyértelműen meghatározható, Király pedig a fogalmi visszavetítés vagy fogalmi folytonosság helyességét vitatta.8 Király azzal sem értett egyet, hogy a köz- és magánbűntettek közötti elhatárolás rokonítható a ki­ hágások és a bűncselekmények felosztásával, mivel álláspontja szerint utólag nem lehet az egyes történeti tényállások súlyát megítélni, ez csak az adott korszak­ ban értelmezhető. Király szerint a magánbűntettek azért sem tekinthetők a kihágások elődjének, mivel ezeknek minden esetben volt sértettjük, és az eljárás a polgári jogra épült. Király az ún. delicta-publico-politica cso­ portjába tartozó magánbűntetteket (Frank Ignác szóhasználatával a „közérdeki vétségeket” vagy a Pauler szerinti közvétségeket, illetve közérdekű vagy közigazgatási vétségeket) sem azonosította a kihágásokkal, és arra az álláspontra helyezkedett, hogy a 19. század előtt nem beszélhetünk pontosan definiált kihágás-fo­ galomról.

2 .2 . K o ra i kísérletek a kis eb b súlyú cselek­ m ények e lh a tá ro lá s á ra . A z 1 7 95 -ö s tervezet és a m e ze i re n d ő rs é g rő l szó ló tö rvé n y Megállapítható, hogy a 19. század második felének kodifikációs hullámát megelőzően is egyre több maga­ tartást szankcionált az állam a büntetőjogi előírásoknál enyhébben. Ezekre a kisebb súlyú cselekményekre az is jellemző volt, hogy az elkövetőikre kirótt szankciók általában mentesek voltak a megbélyegző hatástól, részben a megváltozott társadalmi viszonyoknak, rész­ ben az eljárási jogi szabályoknak köszönhetően. Az alaki és anyagi jogi kodifikációnak nemzetközi jogi előzményei is voltak. A terület szakértői szerint az 17 9 1 -es francia büntető törvénykönyv volt az a jogfor­ rás, amelynek révén a trichotomikus szabályozási mód elterjedt az európai jogrendszerekben, de hasonló hatású volt az 1 8 10-es Code Pénal is. amelynek negyedik könyve tartalmazta a rendőri kihágásokat. A francia és a későbbi német kodifikáció a jogelméletre is hatást gyakorolt, s ez az elméleti megalapozás vezetett

az 1795. évi, a kihágási jogról szóló első magyar javaslathoz. A javaslat korabeli jelentősége abban állt, hogy bűntettnek csak azt a cselekményt tekintette, amely a Kódex szerint annak minősült, és azt is ki­ mondta, hogy léteznek olyan büntetendő cselekmé­ nyek, amelyek, bár nem szerepelnek a Kódexben, más törvények szerint szankcionálhatóak. Bár a javaslat a kihágásokat nem nevesítette, tartalmazta azt a megál­ lapítást, hogy „minél nagyobb a különböző törvények befolyása a társadalom biztonságára, annál súlyosabb bűntettet képez annak megsértése.” 9 A „társadalom biz­ tonsága” sem volt ekkor már absztrakt fogalom; a javaslat kidolgozása során, az egyes szankciók megha­ tározásakor felmerült a közösség érdekeinek vagy a tár­ sadalmi szerződés sérelmének a figyelembe vétele, de döntően mégis jogalkalmazói kérdésnek minősült egyegy magatartás súlyának a megítélése. Az 1795-ös javaslat nem vált a jogrendszer részévé, de a mezei rendőrségről szóló 1840:9. te. már joggal tekinthető a kihágási jo g első kodifikált forrásának bár meg kell jegyeznünk, hogy maga a te. még nem kihágásokról, hanem vétségekről szól. Ez a jogszabály végre egy törvénycikkben foglalta össze a kisebb súlyú mezőrendőri cselekményeket, és kidolgozottságának szintje miatt egyes rendelkezései egészen 1894-ig hatályban maradtak. A törvény - címével némileg ellentétesen - nemcsak a gazdálkodás, hanem az ipar rendjét veszélyeztető cselekményekről is rendelkezett, és sajátossága, hogy több olyan felelősségi formát al­ kalmazott, amely a mai jogrendszerben már nem hasz­ nálatos. Ilyen volt a „merő gondatlanság” fogalma, amely Máthé Gábor szerint a hanyagsággal azonosít­ ható, de ismerték a vétkes gondatlanság, a rendészeti felelősség cs a „szántszándékos negédesség és tudatos rosszakarat” fordulatokat is .10 A jogszabály alkotói a vétségek legenyhébb formáihoz polgári jogi jogk ö­ vetkezmény társítását is elegendőnek tartották, azonban egyenes szándék esetén büntetőjogi jogkövetkezményt is alkalmazhattak. A leggyakoribb szankció a pénzbün­ tetés és a pénzbírság volt, de bizonyos esetekben fogság vagy testi fenyítés is várhatott az elkövetőre. Elzárásra (ún. eventuális elzárás) akkor is lehetőség volt. ha az elkövető nem fizette meg a pénzbeli marasztalást, azon­ ban a pénzbírság és a pénzbüntetés fogalmi elhatárolása ekkor még nem következett b e ." A mezőrendőrségi ügyekben alkalmazott eljárás a sommás eljárás volt, és az elsőfokú eljárás általában a panasz benyújtásával vette kezdetét. A 200 forint alatti ügyekben főszabály szerint 15 napon belül ítéletet kellett hirdetni, jogor­ voslatért pedig a törvényszékhez vagy a városi tanács­ hoz lehetett fordulni.

2 .3 . A T o ld a lé k és P a u le r T iv a d a r d ic h o to m ik u s re n d s ze re A Kbtk. megszületéséig a mezőrendőrségi törvényen kívül az 1843-as büntetőjogi javaslat, és annak Toldaléka is nagy hatást gyakorolt a magyar jogrend­ szerre. A Toldalék az 1840:5. te. felhatalmazása alapján

dolgozó országos választmánynak a büntetőeljárásról, a büntetés-végrehajtásról és a bűntettekről, valamint ezek büntetéseiről készült anyagi jogi javaslatának mellék­ letét képezte. Az anyag teljes címe Toldalék a

közfenyíték alá tartozó rendőrségi kihágásokról s azok­ nak büntetéséről volt, és bár a Code Pénalvw épült, még „csak” egyfajta dichotomikus rendszert jelentett, mivel a bűncselekményeket bűntettekre és kihágásokra osz­ totta. A Toldaléknak általános cs különös része volt, azonban hatálya csak az ország területére terjedt ki, a külföldön, magyar állampolgárok által elkövetett kihágásokról nem szólt. Az elkövetők a Toldalék alapján fogsággal, pénzbüntetéssel és bírói dorgálással fizettek a jogsértő magatartásukért, de a kihágásokra meglehetősen rövid - három hónapos - elévülési időt írt elő az anyag. Nemcsak a Toldalék, tehát nemcsak törvény, hanem kormányszintű rendelet és szabályren­ delet is minősíthetett - volna - kihágásnak egyes cse­ lekményeket, ugyanakkor már a Toldalék sem kizáró­ lag kriminális cselekményeket tartalmazott, hanem igazgatás-ellenes, ún. rendőri kihágásokat is szabályoz­ tak általa a jogalkotók. Új tényállások kidolgozására és a mezőrendőri kihágások rekodifikálására azonban nem vállalkoztak, inkább a Javaslat 39.§-ában engedé­ lyezték, hogy az abban nem szabályozott, helyi stb. vi­ szonyok miatt indokolt esetekben rendőrségi szabály­ rendeletek alkotására is legyen mód. A különös rész még rendszerezés nélkül tartalmazta a kihágásokat (pl. egészségügyi rendészet, élelmezés­ ügy kihágásai, tiltott szerencsejátékok, 10 forint alatti lopás stb.). amelyek elbírálását a büntetőeljárás sza­ bályai alapján végezték el. Tehát a megyékben a szol­ gabíró és az esküdtek, a nemesi községekben és a ren­ dezett tanácsú helységekben pedig az elöljáróság meg­ bízott tagjai hoztak döntést két másik elöljáróval együtt. A kollegiális testület által lefolytatott eljárásról jegyzőkönyvet kellett vezetni, és a feljelentés alapján vagy hivatalból induló elsőfokú eljárás ítélettel zárult, amelynek kihirdetése után a vádlottat azonnal tájékoz­ tatni kellett a jogorvoslati lehetőségekről. Ugyanakkor a jogorvoslati igény bejelentésére csak 24 óra állt a vád­ lott rendelkezésére, és ebben az esetben nem írt elő halasztó hatályt a Toldalék. Fellebbviteli igény esetén másodfokon a megyei büntetőtörvényszék járt volna el a Toldalék szerint, amelynek ítéletével szemben már nem volt helye további fellebbvitelnek, csak nagyon súlyos eljárási jogsértés esetén lehetett az ítélet megigazítását kérni a főigazítószéknél. Hamis tanúzás, hamis oklevélhasználat, a bírák bizonyított megveszte­ getése esetén, vagy ha a közvádló vagy a vádlott elhá­ ríthatatlan okból nem tudta ismertetni az ügyben a mentő körülményeket, rendkívüli perorvoslatként lé­ tezett volna a Toldalékban a „rendőri eljárás megújí­ tása” nevű jogintézmény, amellyel kizárólag egy alka­ lommal és csakis az elítélt javára lehetett élni. De a Toldalék nem helyezte volna hatályon kívül a mezei rendőrségi törvényt, vagy az úrbéri törvényeket, ezért a kodifikációs kísérletet nem lehetett teljesnek nevezni.

Ugyan nem jogforrásként épült be a kihágási jog történetébe, de jelentős műnek számított még Szokolay István Büntetőjogtan című, 1848-ban kiadott munkája is, amely, bár még dichotomikus rendszert vázolt, de a bűntettek mellett a rendőri kihágások és a vétségek cso­ portját különítette el. Szokolay a vétségek közé sorolta a közrendet sértő, de tényleges jogsérelemmel nem járó, csekély súlyú cselekményeket, valamint azokat a szó klasszikus értelmében vett vétségeket, amelyek kismértékű károkozást jelentettek. Kihágásként defini­ álta viszont a közrendet sértő és a rend fenntartása érdekében hozott szabályokba ütköző cselekményeket. Kél évvel későbbi forrásokat szemlélve viszont már an­ nak lehetünk tanúi, hogy osztrák jogi hatására a trichotomikus feloszlás is megjelent a jogirodalomban: Csatskó Imre 1 850-es művében ugyanis arra vonatkozó utalások találhatók, hogy a kihágások elbírálására a já ­ rási egyesbíró volna a legmegfelelőbb fórum. A későbbiekben törvényi erőre nem emelkedő Javaslat és a Toldalék mellett a szabadságharc leverését követően, 1852. szeptember 1-jétől Magyarországon is hatályos, trichotomikus felosztású osztrák büntető törvénykönyv is rányomta a bélyegét a kihágási kodifikáció későbbi folyamatára, ám az 1861-es Ideiglenes Törvénykezési Szabályokkal visszaállították a régi magyar jogforrásokat, azaz a mezei rendőrségről szóló törvényt, a törvényjavaslatokat, és újra érvényesülhetett Pauler Tivadar Büntetőjogtana is, ami egyfajta átme­ netként értelmezhető a Javaslat és a Csemegi-kódex között. Pauler művének újdonsága abban állt, hogy elfogad­ ta a bűntettek és a kihágások dichotomikus felosztását, ám a bűntetteket tovább osztotta bűntettekre és vét­ ségekre, valamint az is újszerű volt, hogy lehetővé kívánta tenni a kihágási ítéletekkel szembeni, megyei törvényszékhez vagy városi tanácshoz történő fellebbvitelt. A kihágásokra azonban Pauler sem tudott precíz fogalmat alkotni, mivel túlságosan sokrétű magatartás tartozott már ekkor is a szabályozandó tárgykörbe. Megállapítható az is, hogy Pauler fogalomhasznála­ tában a kihágások tulajdonképpen a veszélyeztető cse­ lekményeket jelentették, amelyek közölt „az alanyi felróhatóság alapján történt meg a differenciálás, és ame­ lyekre arányos büntetés kiszabását tették lehetővé.” 12 Pauler alapvetően a rendőri kihágásokat tárgyalta 1 864es könyvében, de figyelemre méltó, hogy megjegyezte: a 19. századi kodifikációk során gyakran a kisebb fokú jogsértéseket is kihágásként értékelték - amelyek elbírálása elsősorban közigazgatási eljárásban történt - , ezzel viszont olyan átláthatatlan fogalmi rendszer alakult ki, amelyet mielőbb fel kell számolnia a magyar jogalkotónak. További előrelépést jelentett a kodifikáció folya­ matában, hogy az 1869:4. te. elválasztotta egymástól a bíráskodást és a közigazgatást, de ezzel némileg ellen­ tétben állt az, hogy az 1877:22. tc.-et a kisebb polgári peres ügyekben való eljárásról egyes mezőrendőri ügyekre is alkalmazni kellett. A felemás helyzet oka Máthé Gábor szerint az volt. hogy míg az osztrák jog

egyértelműen a két hatalmi ág elválasztása mellett voll, a német jo g a közigazgatási büntetőjogban lehetővé telte, hogy a közigazgatási szervek bíráskodjanak. Megállapítható tehát, hogy míg az 1869-es te. hatására elkezdődött az igazságszolgáltatási szervezet fejlődése, addig a közigazgatási szervezetrendszeren belül elmaradt a független rendőri büntetőbíróságok mega­ lakítása. Problémát jelentett az is. hogy ebben az időben még nem volt egységes rendező elv arra nézve, hogy mi alapján kell az egyes kihágásokat igazgatási vagy közigazgatási hatáskörbe utalni - erről ugyanis az egymásnak sokszor ellentmondó ágazati jogszabályok rendelkeztek. A helyzetre csak a büntető törvénykönyvek életbe léptetéséről szóló törvény kínált megoldást: normában állapította meg a kihágási ügyek­ ben eljáró hatóságokat és a hatáskörök elosztását.

3. A Kbtk. kidolgozása 3 .1 . A tric h o tó m ia elve Az ilyen dogmatikai és jogpolitikai előzmények után elfogadott büntetőjogi jogszabályok, azaz a Csemegikódex és a Kbtk. már a trichotómia elvére épültek. A bűncselekmények hármas tagolását szorgalmazó elmélet Magyarországon német mintára honosodott meg, ugyanis német jogtudósok megállapítása szerint14 már a frank jogban megtörtént a bűncselekmények súly szerinti osztályozása: elhatárolták egymástól az ún. könnyebb és nehezebb bűncselekményeket. Hippel valószínűsítette, hogy a trichotómia az olasz jog delicta levia, atrocia és atrocissima osztályozása nyomán alakulhatott ki, amelynek gyakorlata az 17 5 1-e s és 1768-as kódexekben is fennmaradt, és nem tagadta a francia jogfejlődés német jogra gyakorolt hatását sem. Előzményeitől függetlenül a porosz Landrecht egyrészt elősegítette az egységes bűncselekmény-fogalom kialakulását, másrészt jó példaként szolgált a kihágások törvénykönyvön belüli elkülönítésére, a helyes diffe­ renciálási lehetőségek alkalmazására. Hippel álláspont­ ja szerint a trichotomikus felosztás értéke abban rejlett, hogy általa átláthatóvá vált, hogy az egyes cselekmé­ nyek miképpen viszonyulnak a védett jogi tárgyhoz, az­ az sértik, vagy absztrakt, esetleg konkrét módon veszé­ lyeztetik-e azt. Ennek a viszonynak az alapos feltárása révén pedig a jogalkotó az arányos büntetési mértéket is könnyebben meg tudja határozni.

3 .2 . A Kbtk. és a C se m e g i-kó d e x viszo n ya A kihágások elkülönített jogszabályban való tárgya­ lásának okát Magyarországon a Csemegi-kódex in­ dokolása tartalmazta. A két törvénykönyvet ugyanis eredetileg egyszerre kívánták hatályba léptetni - ezzel is kifejezve egységüket - , de ez az elképzelés nem va­ lósulhatott meg. A magyar jogtudomány művelői körében már az is nagy vitát váltott ki, hogy valamennyi bűncselekményt egy törvénybe foglalták. A kihágások elkülönített keze-

Jog

történetiszemleV—✓

lésct u g y a n a k k o r a k ez d etek tő l tá m o g atták , hiszen ah ogy S c h n ie re r A lad á r é s W e rn er E. R ezső is h an g sú ­ ly o z ta ,15 a „k ih á g á s” o ly an so k féle m a g ata rtást és so k ­ féle elk ö v ető t felsz ip p a n tó g y ű jtő k a te g ó ria , am elyek eseté b en c é lsz erű tle n vo ln a az állam i b ü n tető h atalo m érv é n y esítése , annál is inkább, m ivel sok esetb en jo g ­ sértést sem lehet m eg állap ítan i. A zt v isz o n t m ár az 1878:5. te. ja v a sla tá n a k tá r­ g y alásátó l elfo g a d o tt té n y k én t kezelték , ho g y a k észü ­ lő, ö n álló kihágási tö rv én y k ö n y v sz o ro s e g y ség e t k épez a C sem e g i-k ó d ex sz el. A C se m e g i-k ó d ex in d o k o lása sz erin t az eg y ség re az ért volt sz ü k ség , m ert le h ete tle n ­ ség m in d e n b ü n te te n d ő c s e le k m é n y t eg y tö rv é n y k ö n y v b e fo g laln i, és b ár cé lsz erű ség i o k o k b ó l, sajátos te rm é sz e tü k m ia tt a k ih á g áso k at nem lehet a b ü n tető tö rv én y k ö n y v k eretein belül sz ab á ly o zn i, a két jo g s z a ­ bály közötti ö ssz h an g m égis elő fe lté tele a k isz ám íth ató jo g a lk a lm a z á sn a k . É rd em es rö v id en idéznünk azt is, am it a C sem eg ikódex a k ih á g áso k term észetérő l ír: „a leg tö b b k ih ág ás n em k é p e z v aló ság o s jo g sé rté st, han em b izo n y o s c s e ­ le k v ésb ő l vagy m u la sz tásb ó l k ö n n y en sz á rm a z h a tó jo g sé rté s m e g elő z ése végett alk o to tt tö rv én y n ek m eg ­ s z e g é s é t [je le n ti]. A k ih á g á s ró l sz ó ló tö rv é n y e k ren d sz erin t p rae v en tiv e k s a n ag y o b b bü n tettek , vagy v eszé ly ek m e g elő z ésé re szám itv ák ; a b ű n tettek rő l és a v é tsé g e k rő l in té z k e d ő tö rv é n y e k p ed ig re n d sz e rin t re p ressiv ek .” A z is lényeges k ü lö n b sé g volt a k ih á g á­ sok és a b ű n tettek között, hogy például a k ih ág áso k k ísé rleté t nem ren d e lte büntetni a jo g a lk o tó , u g y an a k ­ ko r fő sza b ály szerin t a g o n d atlan k ih á g ást is sz a n k ­ cio n álták . A sz ab á ly o zá sn ak célsz erű ség i szem p o n tb ó l fo n to s elem e volt, hogy az ún. sú ly o sab b kihágási ü g y ekben b író ság , en y h é b b ü g y ek b en a k ö zig azg atási szerv ek já rta k el, és b ár a jo g sz a b á ly nem ta rtalm a zta a k ih á g áso k fog alm át, az v ilá g o ssá vált az in d o k o lásb ó l, hogy a kihágási jo g m agában foglalja m in d a k rim i­ n ális, m ind az ig a zg a táse lle n es m agatartáso k at. A z ún. rendőri k ih ág áso k is rész ét képeztek az újonnan sz a b á ­ lyozott jo g te rü le tn e k . m ivel olyan m a g ata rtáso k ta rto z­ tak ide, am ely ek et az in d o k o lás szerin t „a társadalm i ren d , a p o lg á ro k n y u g alm a, a szem ély - és v ag y o n b iz­ to n sá g ” véd elm e érd e k éb en telep ített a k ih ág áso k közé a jo g a lk o tó . A rendőri k ih ág áso k lényeges vo ltát je lzi az is, hogy a K btk. ja v a sla ta a kódex cím éb e n ta rta l­ m azta vo ln a a rendőri je lz ő t, azo n b an az elfo g a d o tt tö rv én y b en e z m ár nem sz erep elt azzal az in d o k o lással, h ogy a k ih ág áso k je le n tő s része nem ren d ő ri, hanem p re v e n tív je lle g ű sz a b á ly o z á st ig é n y lő m a g a ta rtá s. E bből azt a k ö v etk ez tetést vonh atju k le. hogy a hazai jo g a lk o tó azt a N em zetk ö zi K rim inalisztik ai T ársaság által is elfo g a d o tt állásp o n to t k ép v iselte, hogy a rendőri k ih ág ás és a b ü n tető jo g i érte lem b en vett k ih á g ás nem az o n o s; a rendőri k ih ág áso k ren d sz erin t v eszé ly ez tető je lle g ű c sele k m én y e k , m íg a bün tető jo g i k ih ág áso k tö b b n y ire é rté k h a tá r vag y m ás sz e m p o n to k m ia tt k ü lö n ü ln ek el a „ v a ló d i” b ü n tető jo g tó l. U g y an a k k o r a K btk. 1. §-a érte lm é b en törvénynél a la c so n y ab b szin tű jo g fo rrá s k iz áró lag a rendőri tilalo m vagy ren d elk ezés

m eg szeg ését n y ilv á n íth a tta k ihágássá, n ehogy anyagi jo g i b ü n tető jo g i szab á ly o k at alk alm azzan ak a b ü n te­ tő jo g alá nem ta rto zó jo g te rü lete n . így érv é n y esü lh etett a n u llu m erim en sine lege és a nulla poena sine lege e lv e is, h iszen a rendőri k ih ág áso k nem k épeztek erim en t és b ű n csele k m én y t csak tö rv én y állap íth ato tt m e g .16

3 .3 . A K btk. s z a b á ly o z á s i struktúrája A zo n b an az. hogy a K btk. leh ető v é tette, hogy n em ­ csak a tö rv én y b en , han em alac so n y ab b szintű vagy ág azati jo g fo rrá so k b a n is sz ab ály o zzák a kihágásokat, azt idézte elő , hogy időről időre felm erü lt a kihágások - és a h a tá ly o s k ih á g ási tö rv é n y c ik k e k - ö s sz e ­ g y ű jté sé n ek g o n d o lata. A k o m p iláció idővel azért is in d o k o lttá vált. m ert a Kbtk. 1. §-a alapján ham arosan tö rv én y b e n , m in iszteri ren d eletb en , tö rv én y h ató ság i és városi sz ab á ly re n d elete k b en fo g lalk o ztak a k ih ág á­ sokkal. E zek et a n o rm ák at k ih ág ást m eg állap ító vagy statu áló n o rm ák n a k lehetett n evezni, a statu áló jo g fo r­ ráso k o n belül pedig to v áb b lehetett d ifferenciáln i asze­ rin t, h o g y k e re tté n y á llá s t a lk a lm a z ó v ag y ö n álló sz ab á ly alk o tásn a k m in ő sü lő norm áró l volt szó. A jo g a l­ kotás az o n b an nem je le n te tt k o rlátlan hatásk ö rt, mivel az 1869:4. te. 19. §-a felh atalm azta a b író ság o k at arra, hogy jo g v ita esetén tö rv én y esség i szem p o n tb ó l vizsgál­ já k felül a v o n atk o zó ren d eletet, és ha alk alm azh ató ­ ságával k ap cso latb an k ételyek m erü ln ek fel, el lehetett tek in ten i a jo g fo rrá s ren d elk ezéseitő l. A K btk. szerint az o n b an ez a kontroll nem je le n te tt célszerű ség i vagy sz ü k ség esség i ellen ő rzést, és a m iniszteri rendeletek esetén sem érv é n y esü lt az ellen ő rzés, m ivel a gyakor­ latban elfo g a d o tt volt, hogy a k o rm án y zat elsősorban felh a talm az ás alap ján alk o to tt ren d eletet, és ezeket utó­ sz en tesítés v égett fel k ellett terjeszten i a parlam enthez. A tö rv én y h a tó sá g o k és a v áro so k szabályrendeleteinek érv é n y essé g éh e z p edig b elü g y m in iszteri m egerősítésre volt szü k ség , am i a g y ak o rlatb an azt je len tette, hogy a m in isztern ek a Kbtk. 50. § -a alapján 60 nap alatt kelleti n y ila tk o z n ia a m eg erő sítésrő l - ha ez nem következett be, a ren d elet au to m atik u san érv én y essé vált. K ésőbb a m e g e rő síté s a k tu s á ra v o n a tk o z ó sz a b á ly o k tovább á rn y aló d tak , m ivel az 1886:21. te. I I . §-a az általános k ö zig azg atási tárgyú sz ab ály ren d eletek re elő írta a kife­ je z e tt m eg erő sítést, m int érv én y esség i feltételt. A K btk. azo n b an n em csak abb an tért el a Btk.-tól, hogy általán o s része m in teg y szu b szid iáriu s je lle g ű volt a C sem e g i-k ó d ex h ez képest, han em a két jogforrás területi h atály a is k ü lö n b ö zö tt, m ivel a Kbtk. nem ren­ d elk ezett a m ag y ar h onosak k ü lfö ld ö n elk ö v etett cse­ lek m én y eirő l, ráad ásu l a K btk. általán o s része szük­ sé g sze rű e n ta rtalm a zta a m in iszteri és szabályren­ d eletek eltérő területi h atályát. A z 1843-as Javaslathoz, illetv e T o ld a lék h o z h aso n ló an a K btk. nem büntette a kísérletet, v iszo n t a részesek et igen. és főszabályként g o n d a tla n elk ö v e té s is sz a n k c ió i v o n t m aga után. U g y an ak k o r az elk ö v ető tő l nem k ív án ták m eg az alanyi felró h ató ság m eg létét, sőt a te rm észetes szem élyi stá­ tu sz sem volt elő írás. A K btk. 27. §-a értelm ében vi-

törléneliszemle s/.ont b ev e ze té sre k erü lt eg y , a polgári jo g i o b jek tív felelősséghez, k ö z e lítő k ö z v e te tt fe le lő ssé g -a la k z a t, am ely et m in iszteri vagy szab á ly re n d elet által elő írt kö­ telezettség ek m e g sze g ése eseté n érv é n y esítettek , ha az elk ö v ető csalá d fő , g y ám , g o n d n o k , g az d a stb. felü g y e­ lete alatt é lő szem ély volt. ak in ek tetteiért az em lített sz em é ly ek ta rto zta k felelő sség g el. H a b eb izo n y o so d o tt, hogy az. ilyen stá tu sz b an élő elk ö v ető k tettü k e t a h ató ­ sági k ö ze g ek intése ellen é re követték el, m ind a felü ­ g y elő t. m ind a felü g y elt szem ély t b üntetni rendelték . A T o ld a lé k h o z h asonlóan a tö rv én y is elzá rá st és (e lz á rá s ra á tv á lto z ta th a tó ) p é n z b ü n te té s t h e ly e z e tt k ilátásb a a k ih á g ást elk ö v ető k n ek . Ú jszerű volt v iszo n t a K btk. k ü lönös része, m ivel a sz a n k c io n ála n d ó té n y álláso k at tíz fejezetb e szoríto tta, azaz m e g szü lete tt az állam , a k ö zren d , a k ö zb izto n ság , a k ö zsze m érem , a k ö ze g észsé g és testi ép ség , a tu la j­ don. a vallás elleni c sele k m én y e k k ateg ó riája és a p én z h am isító k , a sz eren c sejá té k o so k és a család i állás ellen vétők is külön feje ze tet képeztek. A hatásköri m e g o sztást a b ü n te tő tö rv én y k ö n y v e k éleibe léptetésérő l szóló 1X80:37. te., azaz a Btké. ta r­ talm azta: a já rá sb író sá g o k és a k ö zig azg atási b ü n ­ tetőbíróságok eg y a rán t eljárh attak kihágási ügy ek b en . Ez azt je le n te tte , hogy k ö zig azg atási h atásk ö rb e tarto zó k ihágások eseté n első fokon a v árm e g y ék b e n a sz o l­ g abíró. a v áro so k b a n a k ap itán y vagy a tan ács k ijelö lt tisztviselője, B u d ap est k erü leteib en ped ig a kerületi kapitány b írásk o d o tt, a 3 8 5 4 7 /1 8 8 0 . B .M . körren d elet értelm éb en p ed ig a m áso d fo k ú jo g k ö rt a várm eg y ék b en és a rendezett tanácsú v áro so k b a n az. alispán, a tö rv én y hatósági jo g ú v áro so k b an a tan ács. B u dapesten p edig a főkapitány g y ak o ro lta. H arm ad fo k o n ebben az ü g y tí­ pusban a b e lü g y m in isz te r já rt el. de m in isztériu m i b izottságot is lé treh o zh a to tt, ha a h ató ság i jo g k ö r m egkívánta. A királyi já rá sb író sá g o k előtti kih ág ási ügyekben érte lem sze rű e n alakult a fellebbviteii ren d ­ szer, és csu p án a m á so d fo k ú bírósági ítélet elleni jo g o r­ voslatot k o rláto zták an n y ib an , hogy kizáró lag anyagi büntetőjogi n orm a helytelen alk alm az ása esetén leh e­ tett élni vele. ak k o r, ha az adott csele k m én y alap esetb en nem m inősült v o ln a b ü n te ten d ő n e k , vagy ha bű n tettet vagy vétséget m in ő sítettek k ihágásnak. A k ih ág áso k ra a k ö zig azg atási szervek általi e l­ bírálás volt je lle m z ő , annál is inkább, m ivel a tö rv én y ­ nél alacso n y ab b sz in tű jo g fo rrá so k b a n m e g állap íto tt kihágási ü g yekben a Btké. szintén a közig azg atási sz e r­ veket nevezte m eg a b írásk o d ási jo g k ö r g y ak o rló jak én t. A hatásköri m eg o szlás során eg y ség e s rend ező elv nem alakult ki, hiszen például a k ö zb izto n ság o t, a hatóságokat, a k ö zc se n d et sé rtő k ih ág áso k is v eg y es hatáskörbe ta rto zta k , csak ú g y , m int a k ö ze g észség ü g y vagy a közlek ed és ren d je elleni jo g sé rté se k .

3 .4 . R e fo rm tö re k v é se k a s z á z a d fo r d u ló n A B üntető P erren d tartást életb e lép tető 1897:34. te. azonban további, a k ih á g á so k ra v o n atk o zó eljárásjo g i változást hozott: főszab ály sz erin t a tö rv én y en alap u ló kihágásokat bírói útra, az e g y é b jo g sz a b á ly o k o n a la ­

pulókat k ö zig azg atási h atásk ö rb e utalta. A 19. század v ég é re a z o n b a n e ljárási g a ra n c ia k é n t felm erü lt az ü g y észség részv ételén ek in d o k o ltság a a kihágási eljá rá ­ so k b an . de ezt a h atalm i ág ak elv álasztására h ivatkozva elu tasíto ttá k . T o v áb b i p ro b lém át je le n te tt a tö bbszintű jo g fo rrá si ren d szerb ő l ad ó d ó an sz éttag o lt fó ru m ren d ­ szer. az eljárás eg y ség e sség é n ek h iánya. E zért szerették v o ln a b ev ezetn i, hogy p éldául az első fo k ú eljárásban csak h o zz áé rtő szem ély • tehát községi elö ljá ró nem leh essen eg y e sb író , m áso d fo k o n pedig m ár elen g e d ­ h etetlen n ek v élték a tá rsasb írásk o d ás b ev ezetését. A m áso d fo k a k o rab eli elk ép zelések szerint h áro m tag ú b i­ zo ttsá g o t je le n te tt volna, am ely n ek eln ö k év é az alispánt vagy a p o lg á rm este rt n ev ezték v o ln a ki, tagjai pedig a tiszti fő ü g y ész és eg y v álaszto tt tö rv én y h ató ság i vagy kö zig azg atási b izo ttság i tag lettek volna. A főispánt nem k ív án ták bevonni a ren d ő rb írásk o d ásb a, a h arm ad ­ fokú fó ru m o t p ed ig a b elü g y m in isztériu m hely ett egy új, rendőri b ü n te tő b író ság k ép ezte volna. Az ügyek n agy szám áb ó l ad ó d ó ad m in isztratív terh ek csö k k en té­ se érd e k éb en felm erü lt az a g o n d o lat is. hogy szü n tes­ sék m eg a k ö telező en v ezeten d ő tárgyalási je g y z ő ­ k ö n y v et. és ne kelljen m in d en ítéletet indokolással e l­ látni. han em v alam iféle „k ih ág ási p an aszk ö n y v ” v ez e­ tésére térjenek ál az üg y in téző k . A z 1897-es év nem zetk ö zi szem p o n tb ó l is je le n tő s­ nek szám íto tt a k ih ág áso k k al fo g lalk o zó k szám ára; a N em zetk ö zi K rim in alisztik ai T ársaság 1897-es lissza­ boni k o n feren ciáján úgy h atáro zo tt, hogy kiem elten kezelik a k ih ág áso k és a rendőri k ih ág áso k ügyét. Ez ab b an n y ilv án u lt m eg. hogy o sztrák , francia, spanyol és p o rtu g á l jo g tu d ó s o k b ó l á lló b iz o tts á g v iz sg á lta a k ih ág áso k term észetét, és 1898-ra, a m ü n ch en i tarto m á­ nyi g y ű lé s tap asztalatai alap ján , azt a vélem ényt fo g al­ m azták m eg, hogy ó v ak o d n i kell a rendőri k ih ág áso k és a k ih á g áso k ö sszem o sásátó l. A rendőri k ih ág áso k alatl u g y an is o ly an csele k m én y e k et értettek , am elyek - bár nem azo n o s sú ly ú ak a b ű n cselek m én y ek k el és ezért e n y h é b b b ü n tetést in d o k o ln ak - alk alm asak a közrend v eszé ly eztetésére. Ö n m ag áb an a csek ély súly azonban n em m in d en , a T ársa ság által felkért sz ak em b er szerint a la p o z ta m eg az eltérő anyagi és eljárási jo g i szab á­ lyokat, k ö zö s állásp o n t híján v iszo n t a k ih ág áso k k ö v et­ k ezetes k ateg o rizálásáv al adósak m aradtak. 1899-ben B u d ap est adott o tth o n t a T ársaság k o n fe­ ren ciáján ak , am ely en a résztv ev ő k közül F ay er L ászló a b ű n csele k m én y e k h árm as felo sztásáv al fo g lalk o zo tt, a fran cia K ahn p edig a rendőri k ih ág áso k to v á b b ra is fe n n á lló p ro b lé m á it ism e rte tte . F a y e r elő a d á sá b a n h an g sú ly o zta, hogy a m ag y ar ig azság szo lg áltatási g y a ­ k o rlat a b ű n tetté vagy v étség g é m in ő síté sk o r különösen fo n to sn ak tartja az elk ö v ető és az elk ö v etés konkrét k ö rü lm én y ein ek érték elését, am ely et a többi o rszág k ü ld ö ttség é n ek is fig y elm éb e aján lo tt. A k ih ág áso k fo­ galm i tisztá zá sára azo n b an sem ezen . sem az ezt k ö vető é v e k b e n m e g ta rto tt k rim in a lisz tik a i k o n feren c iák o n nem került sor. A Bp. k o rszerű sítések én t v ázo lt hazai felvetések azo n b an az élén k n em zetk ö zi d isk u rzu s ellen ére sem

Jog IwténeliszemleV _x

n y ertek tö rv én y i vagy rendeleti fo rm át, a k ö zig azg atás e g y sze rű sítésé t szo lg álta v iszo n t az 1901:20. te., am ely a rendőri eljárást szab á ly o zta a közig azg atási ható ság o k fó ru m re n d sze ré h ez igazodva. A z 1911. ja n u á r l-jétő l h atály o s ren d e lk ez ése k alap ján első fokon a kis- és n ag y k ö z sé g ek b en a fő szo lg a b író , illetve a szo lg ab író já rh a to tt el, s a m á so d fo k o t az alispán je le n te tte ; tö r­ v én y h ató ság i jo g ú és ren d e zett tan ácsú v áro so k b an a ren d ő rk ap itán y , ann ak h ely ettese vagy a városi tisz t­ viselő , illetve m áso d fo k o n a tan ács, h arm ad fo k o n pedig a h atásk ö rrel re n d e lk ez ő (sza k )n iin isz ter b írálta el az ügyet. A z új ren d sz er bírálói azo n b an e lh a m a rk o d o tt­ nak ta rto tták az első fo k községi e lö ljá ró k h o z tö rtén ő telep ítését, m ert szü k ség ét látták a község i k ö z ig a z ­ g atás m e g re fo rm á lásán ak is és k iseb b k ö zség ek esetén a rész re h ajlás v eszé ly ére fig y elm ez tettek , de azt e lis ­ m erték, hogy a ren d ő rk ap itán y , m int elb íráló szerv k ed ­ vező h atással van az eljárás és a jo g re n d e g y s é g e ssé ­ gére. A h atásk ö rö k alsóbb, helyi fó ru m o k h o z te lep ítése az a la c so n y é rté k h a tá rú k ih á g á so k n ag y sz á m a m iatt indokolt volt, m ivel idő- és p én z k ím é lő m eg o ld ást je le n te tt, és v ég e red m é n y b en ez a terhelt sz ám á ra sem volt ked v ező tlen . B u dapesten a száz ad fo rd u ló t követően an n y ib an volt m ás a k ih ág ási b írásk o d ás h ely zete, hogy a jo g sz a b á ly itt a k ö zig az g atá si h atásk ö rb e utalt k ihág áso k közül k ie m elte a ren d ő rség ü g y k ö réb e ta rto zó k ih ág áso k at, m ivel ez ek b e n e lső fokon a kerületi k ap itán y ság v ez ető vag y m e g b ízo tt h ely ettese, m áso d fo k o n p ed ig a fő k a ­ pitán y vagy an n ak h ely ettese já r t el. A többi k ö z ig a z ­ gatási k ih ág ás esetén első fokon a kerületi elö ljá ró sá g , m áso d fo k o n a tan ács b írásk o d o tt, h arm a d fo k o n p edig az illeték es m in iszter elé k erült az ügy. E z a sz a b á ly o ­ zási rend v iszont v ég k ép p átláth ata tla n n á tette a k ih á g á­ sok k ü lö n b ö z ő a lak z ata in ak ren d sz erét, és a felleb b v iteli fó ru m o k - e ljárási g a ra n c iá k sz e m p o n tjá b ó l indokolt - tá rsa sb írásk o d ássá alak ítása sem k ö v etk ezett be.

3 .5 . A k ih á g á s o k s z a b á ly o z á s a a m á s o d ik v ilá g h á b o r ú t m e g e lő z ő k o r s z a k b a n A k ihágási eljárásb an további v álto zá st je le n te ti a 6 5 .0 0 0 /1 9 0 9 . B.M . sz. ren d elet, am ely a rendőri b ü n ­ te tő sz ab á ly za to t ta rtalm azta. A ren d e let alap ján a k i­ hágási ü gyek harm ad fo k ú fó ru m a ezen tú l a sz a k m in isz ­ ter lett, illetve enn ek h iá n y a esetén a b elü g y m in iszte r já rt el. A ren d elet - am ely b en újszerű volt, hogy nem a lk a lm a z ta a v á d e lv e t - je le n tő s g a ra n c iá lis re n ­ d elk e z é se k e t tartalm azo tt: első szak a szá b an rö g zítette a rendőri b ü n te tő eljárás során eljáró h ató ság o k a t, a m e ­ lyektől ezen tú l nem leh etett az ügyet elv o n n i, és a h a­ tásköri és illeték esség i ö ssz eü tk ö z ések b en is m e g k í­ sérelt rendet terem ten i. A kihágási eljárásb an rö g z íte t­ té k a v ád k é p v ise let fak u ltatív je lle g é t - am i a z állam sz ám á ra je le n tő s k ö ltség -m eg tak a rítás is volt - , és m e g h a tá ro z tá k az e ljá rá s b a n ré s z tv e v ő sz e m é ly e k jo g a it és k ö te lez ettség e it. A z ügyészi felü g y eletet e k k o r

46

m á r k ite rjesz te tték a kih ág ási eljárásra, v iszo n t - a b ü n ­ tető eljárással szem b en - e z nem jo g o síto tta fel az ü g y észt arra, hogy a m ag án v ád ló tó l „á tv eg y e” a vádat. A kih ág ási jo g u g y an a k k o r elfo g ad ta az ún. büntetőp aran cs in tézm én y ét, am i azt je len tette, hogy törvényi feltéte lek fen n á llása e se té n k iz áró lag a g y an ú sítá s alap ján , k ih allg atás nélkül is leh etett b ü n tetést kiszabni, am ely u g y an sértette a v éd e le m h ez való jo g o t és a „fe g y v e re k eg y e n lő sé g é n e k ” elv ét, d e cé lszerű ség e m iatt elfo g a d h ató elő n y t is je len tett. A felek szám ára sem volt k ö zö m b ö s, hogy az így elb írált és lezárt ü g y ­ ben g y o rsan és eg y szerű en szü letett d öntés, és je le n ­ tő seb b an y ag i terh et sem je le n te tt, v alam in t a terhelt sz ám á ra sem volt m eg alázó . Jo g erő re em elk ed v e a bünte tő p aran c s h atály a m eg eg y ezett az ítéletével, de ha a te rh e lt ellen tm o n d ással élt, tárg y alásra került sor, ahol m ár m in d k ét féln ek leh ető ség e v o lt érv én y esíten i a k lasszik u s eljárási g aran ciák at. E k k o r vezették be új, m o d ern n ek tek in tett intéz­ m én y k én t a k ö zv etlen idézés leh ető ség ét is, am ely azt je le n te tte , hogy a felek idézés nélkül is m egjelenhettek a h ató ság elő tt, ügyük tárg y alását kérve. E z az eljárási m ód feltételezte a felek közti k orrekt kom m u n ik áció t v agy ideális esetb en a sértett és az elk ö v ető m eg eg y e­ zését, a tárg y alást pedig ily en k o r az ún. tö rvénynapon ta rto tták m eg, am ely re a felek - szintén idézés nélkül tan ú k at is h o zh attak . A szó b eli, k ö zv etlen és nyilvános eljárás to v áb b i szak aszaib an a bíró szab ad o n m érleg el­ h etett, de azok elég te le n ség e m iatt nem m en th ette fel az elk ö v ető t, és m áso d - vagy h arm ad fo k o n m ár, a „ren ­ d e s ” kih ág ási eljárásh o z h aso n ló an , zártan folyt az eljárás. V álto zás ezt k ö v ető en csak 1929-ben k öv etk ezett be a kih ág ási jo g b a n , am ik o r az 1929:30. te. a rendőri b ü n ­ te tő b írásk o d ás h arm ad fo k ak én t létreh o zta a B elü g y ­ m in is z té riu m o n b elü l m ű k ö d ő K ih ág á si T a n á c so t, am ely azo n b an nem ren d elk ezett k izáró lag o s eljárási jo g o su ltsá g g a l, to v áb b ra is m egm aradt a b elü g y m i­ n iszter ilyen je lle g ű h atásköre. A T an ács csak az addig szak m in iszteri h atásk ö rb e tarto zó ü g yekben já rh a to tt el, v isz o n t az eljárásáró l úgy ren d elk ezett a te., hogy a m áso d fo k n ak fel kellett terjeszteni az iratokat a szakm in iszterh ez, am elyről a b elü g y m in isztern ek je le n té s­ sel tarto zo tt, de az ü gyben a háro m tag ú kihágási tanács d ö n tö tt, am ely n ek a sz ak m in iszter is tag ja volt. (A T a ­ nács a sz ak m in iszteren kívül az általa a saját tisztviselői közül kijelölt elő ad ó bíróból és a belügyi rendőri o sz­ tály tag jáb ó l állt, aki eg y b en az elnöki teen d ő k et is ellátta.) így végül is m in d en h arm adfokú döntés a B el­ ü g y m in isz té riu m b a n sz ü letett, je le n tő se n leszűkítve ezáltal a jo g o rv o sla ti lehető ség ek et. T o v á b b i jo g p o litik a i re fo rm o t je le n te tt a II. B ü n tető n o v ella (az 1928:10. te.) azon rendelkezése, am ely az elre tte n tés és m eg to rlás hely ett a p revenciót és a lettes m e g jav ításá t tűzte ki célul. A z elv érv én y esítése a k ih ág áso k esetéb en abb an n y ilv án u lt m eg. hogy az e lk ö v e tő eg y én i, vagyoni és kereseti viszo n y ait az ed d ig in él n ag y o b b súllyal vették fig y elem b e a szankció k isz a b á sa k o r.17

3 .6 . A n g y a l Pál ja v a sla ta i és a k ih á g á s o k d e fin iá lá s a A m á so d ik v ilá g h á b o rú v a l le z á ru ló k o d ifik á c ió s tö rek v ések egyik u to lsó szak e m b ere. A ngyal Pál 1831ben A közigazgaU ts-ellenesség büntetőjogi értékelése cím et v iselő m u n k á jáb a n n em csak az ed d ig i jo g a lk o tá s­ nak. han em a k o rszak szellem i á ra m la ta in a k is k im erítő érték elését, k ritik áját tette k ö z z é .18 A ngyal elö ljáró b an leszögezte, hogy nem szab ad m inden ren d z av aró m ag a­ ta rtá st b ű n c s e le k m é n y n e k te k in te n i, h a n e m c s a k azokat, am ely ek az eg y es e m b e r m a g án sz fé rá já t, ezáltal pedig a k ö zre n d et és a k ö zn y u g a lm a t is oly m érték b en zavarják, hogy kiv áltják az állam sz an k c ió ját. E lm é­ letének k ö zé p p o n tjá b an az. ulpianusi tanokból lev e­ zetett é rd e k -fo g alo m állt, am ely kö zérd ek vagy m a­ gánérdek form áb an te ste sü lh etett m eg. A n g y al szerin t az állam m in d k ét érd e k típ u st véd elem b en részesíti, de csak a n n y ira , a m e n n y ib e n e g y fa jta sz ü k sé g e s sé g ivédelm i p ró b án ak aláv etv e v éd e le m re m éltó , te h át jo g i érdeknek m inősül. A védett érd e k ek és érté k ek sú ly átó l kell függővé tenni azt, hogy az állam a m a g án jo g , a kö zigazgatás vagy a b ü n te tő jo g e sz k ö z e it a lk alm az za a rend m eg ő rzése során. A k özérdek v é d e lm e ző je a b ü n ­ tetőjog. az onban a „k ö z érd ek ” sem egy eg y ség e s, jó l m egragadható valam i, am ire sz a n k c io n á lá sk o r k o rlá t­ lanul h ivatkozni lehet, ugy an is a kö zérd ek fo g alm a to ­ vább bo n th ató k ö zv etlen és közv etett k ö zé rd ek re asze­ rint, hogy az eg y e s érd e k sérele m a k ö zé rd ek et valam ely m agánszem élyen keresztül érin ti-e , vagy sem . A k ö zé r­ dek u g y a n is m a g á n é rd e k e k ö s s z e ss é g é b ő l te v ő d ik össze, am ely m ind az eg y e s em b erek , m ind az általá­ nosan vett közérdek elleni tá m ad á s eseté n sérülhet. Angyal szerint ezt a felo sz tá st kell, vagy kellett vo ln a a kihágások e lk ü lö n íté se k o r fig y elem b e venni, ugy an is a közvetett k ö z é rd e k e t sé rtő , in d iv id u a liz á lt j o g e l­ lenességnek m in ő sü lő m a g ata rtáso k a t n evezte b ű n c se ­ lekm énynek, m íg a k ö zv etlen k ö zé rd ek sérelm e á l­ láspontja szerin t k ö zig az g atá s-elle n esség e t, a z az k ih á ­ gást je le n te tt. A n g y a l - a z ó ta so k a t tá m a d o tt19 elm életének ö ssz eg z ése k én t - v égezetül a k ihág áso k definiálására is vállalk o zo tt: „a k ih ág ás oly k ö zig azgatás-ellenesség, am ely ellen való k üzdelem során a lehetséges, de ki nem elég ítő k ö zig azg atási vedelem utolsó eszk ö zek én t állítja be az állam a b ü n tetést; b ű n ­ tett pedig oly, ren d sz erin t erkölcsi ro sszallás alá is eső jogellenesség, a m ely n e k m eg to rlásáu l s eg y b en a tá r­ sadalom védelm ét is sz o lg álv a, első e s z k ö z k é n t veszi igénybe az állam a b ü n te té st; m ég rö v id eb b e n : a kihágás ren d b o n tó k ö zig az g atá s-elle n esség , - a b ű n tett rendszerint e rk ö lc si ro s s z a llá s t is k iv á ltó j o g e l­ lenesség.”20

3 .7 . A k ih á g á s o k u tóélete Ö ssz eg zé sk é n t m eg állap íth atju k , hogy a Kblk. és az azt k ö v ető k o d ifik áció s tö rek v ések lényegesen re n ­ d ez etteb b d o g m atik ai h ely zetet terem tettek - b ár a k ih ág ás-áth ág á s vagy a p én zb ü n tetés vagy p énzbírság fo g alm ak közti d iffe ren ciálá s, vagy a sz ab ad ság elv o n ó b ü n tetés sz ü k ség esség én ek , illetve az elterelésn ek az in d o k o ltság a m ég év tize d ek ig m eg o szto tta a jo g a lk a l­ m azó k at és a jo g a lk o tó k a t eg yaránt. A m áso d ik világháború k itörésekor azonban a gazda­ sági rend és a pénzügyi érdekek védelm ét szolgáló intézkedések váltak do m in án ssá a kihágási jo g b an , és a rendkívüli jo g ren d b evezetése m iatt többé m ár nem tudták garantálni az eljárási alapelvek m aradéktalan betartását. B ár a 20. század elejére szám os elm élet szü letett a k ihágások eltérő jelleg év el kapcsolatban, a 20. század közepétől m ind M agyarországon, m int a legtöbb euró p ai állam ban m inőségi változás következett be a kih ág áso k m egítélésében, és az ek k o r lezajló büntetőjogi d ek rim in alizáció m iatt egyre fontosabbá vált a kihágások m ennyiségi külö n b ö ző ség e helyett azok m inőségi diffe­ renciáltsága. A m ásodik világháború utáni új m agyar politikai viszonyok nem kedveztek a kihágások tovább­ élésének: az alkotm ány a bírósági szervek m onopóliu­ m ává tette az ig azságszolgáltatást, 1950-től pedig az ad ­ digi önk o rm án y zati szervezetrendszert is felszám olták, a közigazgatási hatáskörbe tartozó kihágások egy részét ezu tán a tanácsi szervek bírálhatták el. A z 1950-es Btá. és az 1950. évi 39. sz. tvr. azonban a Kbtk. általános részének hatályon kívül helyezésén túl - visszalép ést je len tett a C sem eg i-k ó d ex h ez és a K btk.hoz képest, és ezentúl a kihágások, vagyis „a M agyar N épk ö ztársaság állam i, társadalm i vagy gazdasági rend­ jé t, az állam polgárok szem ély ét vagy jo g ait sértő vagy veszély eztető ” cselekm ények kísérletét is büntetni ren­ delték. A jo g a lk o tó célja a bűntett és a kihágások, illetve a büntetőjog és a kihágási jo g közelítése volt, így az 1951-es új B üntető Perrendtartás és a 65.000/1909. B.M. sz. rendeletet felváltó 59/1952. M .T. rendelet az elbíráló fórum ok rendszerét és az eljárásokat is átalakította. A Btá. 72.§-a u gyanakkor továbbra is felhatalm azást adott eg y es ható ság o k n ak és a rendőrségnek, hogy a társada­ lom ra veszélyes cselek m én y ek et kihágássá m inősítsék, ám a m eglehetősen tisztázatlan hatásköri szabályok, az eljárási g aran ciák érvényesítésével kapcsolatos h iányos­ ságok - s nem utolsó sorban a kihágások és a bün­ tetőeljárások hatalm as szám a - 1953-ban oda vezetett, hogy az M D P K özponti V ezetőség napirendre tűzte a k odifikáció kérdését, és az 1953. évi 16. tvr, valam int az 1955. évi 17. sz. tvr. révén m egszületett az új rendszer ig ényeinek m egfelelő jo g terü let, a szabálysértések joga.

Jegyzetek---------------------------------------------------------------1 Árva Z suzsanna: Fejezetek a közigazgatási büntetőbíráskodás elmélettörténete köréből (P h D -értek ezés, k ézirat. M iskolc. 2007. 6. p.; a tovább iak b an : Á rva) : Kánlás Péter: A bagatellkriminalitás természetéhez (M ag y ar Jog, 1995. 7.. 3 8 5 -3 9 4 . p.) ' Montesquieu, C harles: A törvények szelleméről (B u d ap est. O siris Kiadó. 2000, 253. p.)

4 C oncha G yőző: Politica. 1. (B u d a p e s t, G rill K áro ly K önyv k iad ó v állalata. 1905, 291. p.) 5 M áthé G ábor: A magyar burzsoá igazságszolgáltatási szervezet kialakulása 1867-1875 (B udapest. A kadém iai K iadó, 1982, 38.

P')

6 T u sn á d i É lth e s G y u la : A rendőri és jövedéki büntetőjog (B u d ap est. F ővárosi N yom da, 1 9 3 5 ,4 1 8 -4 2 0 . p.; a továbbiakban:

T u sn ád i É lthes) 7 T u sn ád i É lthes: i. m ., 422. p. 11 N agy M arianna: A : államigazgatási jogi szankció szabályozásá­ nak története (E L T E Á JK , B udapest, 1990, 11. p.) 9 H ajd ú L ajos: Az első (1795-ös) magyar büntetőkódex-tervez/et (K ö zg azd aság i é s Jogi K önyvkiadó, B udapest, 1971, 392. p.) 10 A v étk es g o n d atlan ság leg in k áb b a tu d ato s g o n d atlan ság n ak , a m ásik két fogalom pedig az esh ető leg es és az eg y e n e s sz á n d é k ­ nak telel m eg. 11 A p én zb ü n tetés m értéke a k á r tén y leg es n ag y ság áh o z igazodott, p én zb írság esetén viszont a jo g sz a b á ly k onkrétan m eg h atáro zta a n n ak m érték ét, ezért inkább átalán y -k árté rítés je lle g e volt, de a p én zb írság n a k létezett olyan változata is, am ely n él a bírság m eg ­ fizetéséb ő l m ind a károsult, m ind a feljelen tő vagy a kár en y ­ h ítéséb en k ö zrem ű k ö d ő részesült.

12 Á rva: i. m „ 45. p. '-1 M áthé G ábor: A kihágás intézménye. I. (Á llam és Igazgatás, 1980. 8. s z . . 6 8 l . p . ) 14 H ippel. R óbert: Deutsches Strafrecht. B ánd II. (Ju liu s S pringer. B erlin, 1 9 3 0 .9 4 -9 5 . p.) 15 Á rva: i. m „ 1 15-116. p. 16 Á rva: i. m „ 50. p. 17 T u sn ád i É lthes: i. nt„ 544. p. Ix A ngyal Pál: A közigaz^atás-ellenesség büntetőjogi értékelése (B udapest. M T A . 1931) 19 E lm életét első so rb an a n orm ák cím zettjei közötti különbségtétel, a jo g ellen esség -fo g a lm a , a sz án d ék -fo g alm a és a büntetőjogi k ö v etk ezm én y ek érték elése m iatt bírálták. R észleteseb b en : Á rva: i. m „ 1 22-128. p. 20 A ngyal: i. m „ 46. p.

Szendrei G éza

G y ő r m eg y én k b eli hites ü g y ész. S zán tó M ihály mai n ap o n h o zzán k b en y ú jto tt je le n té se újra m egbizonyítja, m i cso d ás e m b e r H alm ár F eren c pesti p rókátor, kinek is g o n o sz tetteit a k ö zö sség [ö n k o rm án y zat] neve alatt c sin ált h am is levelekkel [k ö zo k irato k k al], s azoknak m áso k n ak m eg csalásáv al élv e k ö v etett el. E zen [győri ü g y észi] je le n té sb ű i két d o lg o t vettünk észre. E lő sz ö r azt, hogy m ivel sem g ró f V elaskónak, sem azo n (k ét) pesti em b ern ek , ki felül m in ap áb an írtunk, ad ó sság át H alm ár F eren c ki nem fizetvén, m ind a k ettő ­ nél p edig azon felleb b em lített ham is leveleket zálogba ad v án , több p éld án y b an k ellett néki azon ham is lev ele­ ket elk észíten i. M á so d szo r [észleltük azt is], hogy H alm ár Ferenc m agán talán szö k éssel kíván segíteni. E z e k h e z k é p e st k ív á n tu k e lő b b e n i le v elü n k n e k k ö v etk eztéb en S zán tó M ih ály n ak elöl adását [elő ad á­ sát] a m ag a ered etéb en rek esztm én y eiv el [m ellék letei­ vel] eg y ü tt n ag y ság to k n a k oly kéréssel által küldeni, hogy ezen ham is lev elek et is m ag o k h o z venni, s vélünk h aso n ló kép en [az eljárás ered m én y ét] közleni. E m ellett H alm ár F eren cet, ha elszö k ö tt volna, azt p ed ig , h o g y ezen v agy ezek h e z h aso n ló ham is levelekre H alm ó r F eren cn ek vagy m áso k n ak senki pénzt ne k ö l­ csö n ö zz ü n k , m in d en esetre a nagy m éltó ság ú H elytartó T an á cs által az o rszá g b an cu rren táltatn i [köröztetni] m é ltó z tassan a k .” A G y ő r v árm egyei ü g y ész a b izo n y íték o k b eszerzé­ sével alap o san elő k ész íte tte az ügyet. A Pest várm egyei k isg y ű lés u ta síto tta M o d ro v ich F erenc várkapitányt, hogy H alm ó r F erencet a nála találh ató írásaival és le­ v eleiv el azo n n al h o zza be a várm eg y e fogházába. F iscalis M u slay István pedig azonnal vonja kérdőre H alm ó r F eren cet és az ügyet terjessze a legközelebbi fen y ítő tö rv én y szék elé. 1809. B ö jtelő h av a 14-én az alisp án idézést küldött H alm ó r F eren cn ek : „T öbb rendbeli feladásokból kibi­ zo n y o so d v án , m ik ép en k eg y elm ed azon ham is szín alatt, m in th a néhai K ato n a István k eg y elm ed n ek 5000 fo rin to t hag y o tt v o ln a, ezen su m m a pénzt felvenni szán d ék o zo tt. N em k ev és p én zek et egytől és m ástól is kizsarolván, a p én zfelv étel érd e k éb en , h o g y szán d ék án ak célját ér-

Ügyészek elleni eljárás p e rb e fo g á s (k e re s e tin d ítá s , v á d e m e lé s) jo g á t é v szá zad o k o n át m agas rangú sz em é ly ek , sz er­ vek g y ak o ro lták . F elsé g sérté si, h ű tlen ség i. nagyh atalm ask o d á si ü g y ekben a király vagy a nádor, az állam ra veszély es e g y é b ü g y ek b en a h ely tartó ta n ác s, a k irály i jo g ü g y i ig a z g a tó in té z k e d é se , a n y ilv á n o s g o n o sz te v ő k (k ö z tö rv é n y e s) b ű n c se le k m é n y e ib e n a v árm egyei k ö zg y ű lés, a városi tan ács e lő ze tes d ö n tése alap já n nyújto tt be keresetet, v ád lev e let a z ü g yész. A b író ság o k ügyészi k ö zre m ű k ö d és nélkül is in d íto ttak bün tető p ert. A z e g y ség e s királyi ü g y észség létreh o zása (1872. ja n u á r 1.) óta a kezdeti b iz o n y talan sá g után a vád ura m ag a az üg y ész lett. A K úria 1887-ben a 63. szám ú te l­ je s ü lé si h a tá ro z a tá v a l m o n d ta ki, h o g y ü g y észi indítvány nélkül a b író ság nem indíthat eljárást. A z ü g y ész az e lső fokú ítélet m e g h o zataláig elejth eti a vádat. Ilyen esetb e n a bíró ság kötve van a v á d e le j­ tésh ez, az eljárást m eg kell szüntetnie. A m odern ü g y észség k ia lak u lásáv al az ü g y észség et nagy m e g tisz telés érte. A vád m o n o p ó liu m án a k b irto k ­ lása eg y b en nag y tö rv én y k e zé si é s erk ö lcsi te h er is. L evéltári ad a to k szerin t az ü g y észb e vetett k ö zb izalo m régi keletű. A b ü n tető h atalm at a bírák m ellett az ü g y ész is m eg testesíti. A sé rtettek , vádlo ttak , elíté lte k elő tt az. ü g y ész volt az, aki üg y ü k et a b író ság ra vitte. A k ö z v é ­ lem ény régóta o d afig y el az ü gyészre. M in d ezek ad ják az ü g y ész ellen i eljárás ren d k ív ü liség ét.

A

78 0 9

- Halm ár Ferenc

1809. B ö jtelő hava 3. napján kelt átiratá b an G y ő r v árm e g y e k ö zö sség e az aláb b ia k ró l érte síte tte Pest v árm e g y e n em es rendjeit.

! j

történeti h esse és felebarátai! annál is inkább ráv eh esse, m e g ­ c salh assa. azo n n em es | G yőr] v árm eg y e nevére a pénzinek o ttlé te felől e g y n é h án y p ro to co laris [jegyzők ö nyvi] e x tra clu so k al [k iv o n alo k at] fő fiscalis H orváth Á dám Ú r neve aláírásáv al és a v árm eg y e p ecsétivei m eg erő sítv e koholván: H/.ek felh aszn álásáv al g ró f V elask ó Já n o s úrtól 2200 fo rintokat kölcsö n zö tt. A pesti lakos H einrich F erenc és K rem l Já n o s 600 forint ad ó ság o t vállalt át. T őlük m ég 3 0 forintot vett át, nem k ü lö n b en T rik M árto n pesti szíjártó tó l h árom ren d ­ beli ab lig átió ra [szerző d ésre] 3 90 forintot. A tá rg y a lásra 1809. B öjtelő h av a 28-án került sor. A tek in tetes, n ag y ság o s P est-P ilis és S olt tö rv én y e­ sen eg y b e fo g lalt várm eg y e S zab ad K irályi P est v áro sa tö rv én y sz ék e elő tt B oro s-Jen ei M uslay István fő fiscalis em elt vádat. A fő ü g y ész a p e r tö rv én y e s k ik iáltása után k érte az igazság k iszo lg á ltatásá t. Az alp eres [vádlott] ü g y ész p ro testált [tiltakozo tt] az ellen, hogy levelek és pecsét koholásáv al vádolják. K ijelentette: kész ez en elő ad á sa m e g m u ta tásá ra, ha a p róbák [b izo n y íték o k ] m eg sze rz ése érd e k éb en ca u tisra [b izonyíték le té te lé re | b o csátják az ügyét. H alm ár F e­ renc sz ab a d láb ra h ely ez ése érd e k éb en k ö n y ö rg ő lev e­ leket írt P est v árm eg y én ek , m iszerin t az ellen e tett vád tárgyának k ö rn y ü lállása it (k ö rü lm én y e it) tisztá zz ák az ő levelei. A d o lo g e lő m en e te lét m inden leh etség es m ódon sz eretn é elő m o zd ítan i. M ár öt h ó napja fogva van. A fo g v ata rtáso k ra v o n atk o zó királyi p aran cso lat szabadon b o csátá sát rendeli el oly feltéte lek k e l, ha ő nem m inősül kób o rló n ak és így sz ö k ése erán t g yanú nem lehet. B átyja k ez eslev e lére is hiv atk o zással kérte szab ad láb ra állítását. 1809. jú liu s 6-án ism ét sz ab a d ítást kért. E zúttal si­ kerrel. Erre lehet kö v etk eztetn i a v ád lo tt anyja, H alm ár E leo n ó ra n e m e s v á rm e g y é n e k k ü ld ö tt v á la s z á b ó l. H alm ár E le o n ó ra le v e le s z e rin t H a lm á r F eren c kezessége (a k ezesség alap ján sz ab a d ítása) abban is áll, hogy ad ó sság a ira nézve a z an y ját is kötelessé teszik. Ezzel k ap c so la tb an írja „m in th o g y 4 2 eszte n d eig az ellenség tü z é n e k g a z d á lk o d ta m , nem k ö te le z h e te m m agam at.” T alán y o s fo g alm azás: ki az ellen ség , ak in ek tüzét (erejét) H alm ó r E le o n ó ra tá p lálta. A vád lo tt fiáról azt írta: „k ész idegen ta rto m án y b u l v isszajönni. K ész vagyok őtet v issza hívni és ére tte ezen idecsato lt eautionális [biztosítékul szolgáló] lev elem et be aján lan i, mert [...] ha pőrének végét nem rem é n y len é , nem kívánna g alib át szerezni m ag án ak v isszajö v ete lé v el." H alm ór F erenc eltű n t a z idegen ta rto m án y b an . Ü gye befejezetlen m aradt. A z ü g y ész által o k o zo tt kárö sszeg 3.220 Ft. 1803-ban egy a lü g y ész évi fizetése 150 Ft. A főügyészé 30 0 Ft. (Pest M egyei L ev é ltá r IV .31.Í. fasc.4 5 .IV .7 .)

18 2 1 - C z a b a y A ntal 1821. Szent István hava 19. napján Pest várm eg y e Polgári T ö rv é n y sz ék e tá rg y a lta n em es C zab ay A ntal

h ite s ü g y é sz a lp e re s „ á ln o k ú l és ü g y é sz i hite m eg szeg ésév el a R écsi k özségtől k icsik art 9 .417 forint m e g téríté se” tárg y á b an indult kártérítési ügyet. A kárt sz en v e d ett k ö zség et felp eresk én t R ákóczy A ndrás alü ­ g y ész kép v iselte. A tá rg y a lá s i je g y z ő k ö n y v s z e rin t a z a lü g y é sz k ü lö n ö s jo g a ih o z és szab a d ság a ih o z - és tegyük hozzá, a m eg sértett ügyészi k ar tek in tély én ek h ely reállítá­ sáh o z - rag aszk o d v án a per szo k o tt k ik iáltása után kért m ag án a k tö rv én y t és ig azság o t szo lg áltatn i. A m eg v ád o lt ü g y ész nem élt v édekezési jo g á v al. E zért „m in ek u tán a a z alp eres a m ag a védelm ével ép p en nem g o n d o lv a ", a felp eres ü g y ész vég ső ítéletet kért. A b író ság nem h o zo tt ítéletet. 1824-ben, 1825ben, 1830-ban is elő v ette az ügyet. V égül 1844. jú n iu s 2 1-én az alp eres v ádlott ü g y ész h alála m iatt az eljárást m eg szü n tették . A p er alap ja h atalm as összeg jo g ta la n átvétele volt. H ogy m it ért 1821-ben 9 .4 1 7 fo rin t, arról ném i képet ad az, hogy K ato n a Jó z s e f alü g y ész 1820. évi fizetése 130 fo rin t volt. (Pest M egyei L ev é ltá r IV .3 1 .f.fasc.4 5 .IV .2 5 .)

1 8 2 7 - Horváth Ján os H orváth Já n o s Pest v árm eg y ei ü gyész m eg v ád o lása egy korábbi ü g y h ö z kö tő d ö tt. 1826-ban Pest várm egye tö rv én y szék e B átkai E rzséb et m eg szep lő síttetése m iatt a pátyi lakos P o lg ár Istv án t 80 váltó fo rin t kártérítésre és 20 p álcaü tésre ítélte. A z ítélet v ég reh ajtása Sim ontsics Já n o s fő szo lg a b írára bízatott. A M a g y a r K irályi H elytartó T an á cs az iratokat m a­ g áh o z k érte. A fő szo lg ab író 1826. k arácso n y hava 30án a k ö v etk ező k et je le n te tte . M ár a nagy m éltóságú H ely tartó T an ács in tézk ed ése m eg érk ezése előtt e l­ le n ő rizte az ítélet v ég re h ajtá sá t. 1826. K isasszony h av á n ak 5-ik napján P áty ra k irán d u lv a P olgár Istvánt e lő h ív atv án a helyi n ó táriu s [jegyző] a helyi bíró, a helyi es k ü d t és háro m k isb író je le n lé té b e n a helység h ázán ak [k ö zség h ázán ak ] u d v arán a 20 p álca ütésekkel P o lg ár Istv án t m eg fen y ítette. U g y an ak k o r elren d elte, hogy P o lg ár Istvánt a m eg csalato tt Bátkai E rzsébet leán y zó n ak a k ö ltség ei fejében ítéltetett 80 váltó c é d u ­ la fo rin to k at k isasszo n y h av a 20-ik n apjáig - a helyi b író k ez éh e z sz o lg áltatv a - fizesse m eg. A falu si b író e k k o r k ö zö lte a fő szo lg ab író v al, hogy P o lg ár István neki 4 0 fo rin to t v o ltak ép p en be is fizetett. E zen su m m át azo n b an H orváth Já n o s fiscalis erő sza­ k osan m ag áh o z vette. P o lg ár Istvánt a ta rto zása h átra­ lév ő részén ek letételétő l eltilto tta. „S őt esk ü d t V in cler A ntal urat is [...] a m ég hátra m arad o tt 4 0 forintoknak ex k u lió [vég reh ajtás] által teen d ő b eszed éséb en [...[, eb b ő l ere d ő h iv atalo s fo g lalato sság áb an [...] m eg ak ad á­ lyozza. E szerin t tehát az em líte tt leán y zó m indekkoráig ki n em elé g íte tth e te tt.” S im o n tsics Já n o s fő szo lg ab író tu d ó sítását az alábbi h iv atalo s észrev é telek k el fejezte be. H a H orváth János fiscalis úr csele k ed e te szó nélkül h agyatna, nem csak a

p u b lik u s [k özism ert) tisztv iselő k n e k , m ár k ü lö n b en is rosk ad n i kezd ő , h iv a talo s te k in te te az a d ó z ó nép előtt sz em b e tű n ő en cso rb u l, de m a g án a k a te k in tetes v árm e­ g y én ek tö rv én y e s h atalm a k ise b b ítő d é sn ek . b ec sm é r­ lé sek n e k fog k itétetni. A z aláz ato s tu d ó sítás b efejezése ta rtalm ilag feljelen tés. A fő szo lg ab író m e g fo g a lm a zta , a H ely tartó T a n á c s elé tárta az ü g y ésszel szem b en i tá r­ sadalm i elv áráso k at. A z a lá z a to s tu d ó s ítá s t k ö v e tő e n H o rv á th Já n o s ü g y ész ellen v iz sg álat indult. A b ü n tető p erre 1827. d e­ c e m b e r 7 -én k erüli sor. Pest város T ö rv é n y sz é k e előtt n em es G ál Já n o s tiszti üg y ész k ép v iselte a v ádat. A z ü g y ész alp eres nem véd ek ezett. A felperes üg y ész rám u tato tt, hogy a z alp eres a saját v éd e lm é re ily h u za m o s (közel egy év v iz sg álati) idő alatt sem adván elő se m m it, arra kérte a b író ság o t, hogy az alp erest véd ek ezési k ö telesség e te ljesítésére utasítsa. A z alp eres ü g y ész tovább hallgatott. A tö rv én y sz ék 1 8 3 1. sz e p te m b e r 5-én p erv e zető íté­ letében kim ondta: az alp eres ezen per három e sz te n d e ­ je alatt v éd e lm é re se m m it nem ad v á n elő, an n ak leg ­ k özelebb ta rtan d ó tö rv én y sz ék k ez d etéig b eik tatásá ra köteleztetik. E nnek h atásá ra az alp eres elő terjesztette v édekezését. A pátyi falusi bíró a m egesett leánnyal szoros vétséggel van ö ssz ek ö tv e. T ehát vele szem ben elfo g u lt. A fő szo l­ gabíró, ahelyett, hogy a pátyi bíró álnok vádját m eg v izs­ g álta volna, h irtelenségébe pen n áh o z kapott. Ő . m int tiszti ü gyész a pátyi bíró kezébe letett 4 0 fo rin to k h o z soha nem nyúlott, hanem , m ivel a pátyi bírót részreh aj­ lónak ism erte, azon 4 0 forintokat a tö rvény bírónak kezébe által adatni rendelte. T o vábbi v éd ek ezésk én t hozta fel: azt rem élte, hogy a pátyi uradalo m által P olgár István ügyében a legfelsőbb helyre tett fo ly am o d v án y ra P olgár István 80 forint p én zb ü n tetését elen g ed ik . Ezért állította le a további 4 0 forint behajtását. A P esti F enyítő T ö rv é n y sz é k 1833. m árciu s 9-én h ird etett végítéletet. A bíró ság szerin t n em b izo n y íto tt az a vád. hogy az alp eres üg y ész a v árm e g y e v ég z ésé­ vel eg y e n esen ellen e sz eg e zte volna m agát. E z v ilá g o s­ sá g ra u gyan nem jő v e . A z azo n b an m eg állap íth ató , hogy csak az ítéletet ho zó v árm e g y én e k van h atalm a az ítélet v ég re h ajtá sá t felfü g g eszten i. A z alp eres ezt m e g ­ ak a d ály o zn i m erte. E zért az e lre n d elt fiscalis ac tió [ügyészi eljárás) terhe b ü ntetésül b eszá m ítta tik . A b író ság ítélete sz erin t tehát a tö b b m int öt é v ig tartó v iz sg álati, illetv e fen y ítő e l­ já rá s sú ly a ará n y b an áll a csele k m én n y e l. (Pest M egyei L ev é ltá r IV .3 l.f.fa sc .3 4 .IV .6 .)

1 8 3 3 - Ensel Sá n d o r Z lin sz k y Ján o s fő szo lg a b író 1833 m á ju sáb an ritkán e lő fo rd u ló esetről tu d ó síto tta P est v árm eg y ét. Ensel S ándor ügyvéd úr a curia által a nyelvváltság bün­ tetéséből felm entetett. Ezért a (törvényszéki) ítélet alapján az általa letett 25 forint neki visszaadatnak. A néhány soros szolgabírói feljegyzéshez négy m egjegyzés fűzhető.

1. A régi irato k b an a n ev ek et g y ak ran b em ondás alap ján írták. Pl. Pest v árm eg y éb en több m int 4 0 éven át tiszti ügyész M u slay István M u zslay k én t is szerepel az irato k b an . Ez tö rtén t E nsel S ándorral is. A z Ensel k iejtése lehet F.nzsel. A levéltári irato k b an a név rendre R éső E nsel S án d o rk én t o lv ash ató . A z E n selek több g en e ráció n át v o ltak Pest v árm eg y ei ügyészek. 2. A z 1700-as, 1800-as évek b en a tiszti ügyész eg y id ejű leg ügyvédi m unkát is végezhetett. R éső Ensel S án d o r m int ü gyvéd került ö sszeü tk ö zésb e a bírósággal. 3. H ogy konkrétan m iért sújtották 25 forint nyelvváltsággal, azt nem tartalm azza a szolgabírói tudósítás. N yelvváltságot azzal szem ben alkalm aztak, aki: jogtalan és ham is pert indított; a bíróságot m egsértette: a bíróság előtt m ást m egsértett, o csm án y u l. becstelenül beszélt. 4. A z ü g y v éd k én t p én zb írság g al sú jto tt Ensel S án d o r ü g y észk én t írta alá a neki v isszaad o tt összeg rő l szóló elism erv én y t. E bből arra lehet k ö v etk eztetn i, hogy ü g yészi ö n ér­ zetét sérth ette a tö rv én y sértő en kiszab o tt n y elvváltság b ü n tetés. E zért a neve alá írta státusát: ügyész. (P est M egyei L ev é ltá r IV .3.V /V L )

J8 3 4

- Szilágyi Ján os

1834. d e c em b er 29-ik napján a Pest várm egyei k ö z­ g y ű lés elő a d ó ja S zilág y i Ján o s ü g y ész elleni, súlyos v ád ak at ta rtalm a zó tu d ó sítást ism ertetett. Egy v ag yonjogi p erben W a ch tler B ernárd táblabíró felp erest S zilágyi Já n o s ü g y v éd k én t képviselte. A b író ­ ság az alp erest 2 .1 7 4 fo rin t 3 0 k rajcár m egfizetésére k ö telezte, am ely ö sszeg et a felperes részére Szilágyi Ján o s átvette. A p én zn ek nyo m a veszett. W ach tler B er­ n árd panasszal fo rd u lt a várm eg y éh ez. S zilágyi János v isszaélv én ügyészi k ö telesség év el és a benne tett bi/.od alo m m al, oly g y alázato s és bűn ö s alatto m o sság ra ve­ tem ed ett. hogy azo n su m m a pén zek et, am ely ek et alp e­ res N ovák G erg ely néki ex eq u tió n ál [vég reh ajtás által] fogva fizetett, e lp az aro lv án , m in d ek k o ráig nékem sem ­ m it által n em adott. M időn a k ecsk em éti városi tan ács v égzésénél fogva a k ik ü ld ö tt sz en á to r (tan á cso s) úr elő tt az általa felvett pén zek rő l szám o ln i k ellett v o ln a, szám olni nem jött, csak úgy eltű n t, hogy sehol rája nem akadhattak. Ezen ügyészi karnak becsületét nagyon érdeklő és a publikum figyelm ét m egkívánó bűnös tettét Szilágyi , Jánosnak azon alázatos kéréssel terjesztem [fel] a Nagy- . ságos V árm egyének, hogy Szilágyi János ügyészt pén- • zeninek m egfizetésére hathatósan szorítani méltóztasson. j A k isg y ű lés elren d elte, hogy B atta S ám uel bíró hall- j g assa m eg S zilág y i Ján o st, és ha a d o lg o k at valóságos- j nak lenni tap asztaln á, de S zilágyi Ján o s nem fizet, elfő- j g ad h a tó kezest állítani nem tud, a bíró az ü gyész javait veg y e zá r alá. S zilágyi Já n o s v éd ek ezése: F ájdalom m al adja elő, h o g y ő W a c h le r B e rn á rd n a k e g y e n e s e n felfeddte sz eren csétlen ség ét, a pénzt elv esztette. A zonban annak m eg térítésére m agát k ö telezte. Ez nem volt elég. mert

Jog

történetiszemle W a eh ler B em ard ben n e kételk ed ik . M ivel neki sem m i fek v ő fu n d u sa [b irto k a] n in c se n , c sa k k ev é s testi ru h ázata és sz ak k ö n y v e , csak keresetéi tu d ja rész letek ­ ben fize ten d ő k ártérítésü l felaján lan i. E g y éb k én t is N ovák G erg ely alp eres úr m e g h ata lm a zo ttján a k m ár fizetett, tehát ő m ár nem ta rto zik a teljes összegg el W aeh ler B ernárdnak. 1835. au g u sztu s 2 5-én Pest várm eg y e g y ű lé se m eg ­ tárgyalta a z ügyet. M e g állap íto tta, hogy a bent elő ad o tt eset az e g y b e g y ű lt ren d ek által o ly a n n ak tekin tv én , am ely a k ö zfig y e lm e t annál inkább m e g érd em li, m ivel az ü g y védek által elk ö v etn i szokott h aso n ló tettek, valam int m agának az ü gyvédi k arn ak a b ecstelen ség re, úgy a m ag o k at rájuk b ízó p ere sk ed ő k n e k is tetem es és vissza nem p ó to lh a tó k áro k ra szo lg áln ak . A g y ű lés elren d elte S zilágyi Já n o s m inden ta lálh ató vag y o n a zár alá vételét, az ü g y ész elleni fen y ítő p er m eg in d ítását. 1836. jú n iu s 13-án in d u lt p erben M ad arassy M óritz tiszti üg y ész k ép v iselte a vádat. M ivel az alp eres nem jelent m eg. in d ítv án y o z ta ann ak elfo g ását. Az 1838. évi. h ú sv ét utáni tö rv én y k e zé si term in u so n Szilágyi Já n o s m eg jelen t. V éd ek ezése szerin t nem ü g y ­ védje, csak p o te n tiá riu sa [tan ácsad ó ja] volt a felperes W aehler B ernárdnak. Az alperes m egjelenésével az ügy a d öntés szak aszá­ ba került. A felperes (vádló) ügyész ítéletet kért. M ind­ azok, akik m ások pénzét, vagyonát bizonyos szín alatt oly m ennyiségben szedik fel [veszik á t| és prédálják. akiknek annyi csekély vagy éppen sem m i vagyonok nem létezik, m int je le n esetben, m ég csak valaha m egadások sem lehet rem énységek, m int világcsalók tekintetnek és példásan m egfenyíteni rendeltetnek. A z alperes m eg is­ mételte, hogy cselek m én y e nem szándékos. W aehler úr p énzét elv esz tette, de a m últ évb en v élet­ len szerencse által p én z h ez ju tv á n , a k ö v etelést W ach ler úr ö rö k ö sén e k k ifizette. M iután ezen per alapjául szolgáló h ibát h ely reh o zta, őt a bíró ság k egyesen fel­ menteni m éltóztassa. A tö rvényszék ítélete: m iután nem b iz o n y o so d o tt be. hogy az alp eres a v ég re h ajtá s alk alm áv al felvett ö ssz e ­ get rosszlelkűleg le tartó ztatv a ö n h aszn á ra ford íto tta vagy elsik k aszto tta volna, a z ellen e tám aszto tt kereset alól felm entetik A per tárgya: je le n tő s ö ssz eg elsik k a sztá sa: 2.1 17 forint. A z 1830-as év e k b en eg y ü g y ész évi fizetése 200 forint. (Pest M egyei L ev é ltá r IV .f.fasc .lV .2 9 .)

1 9 1 9 - K ö lb e r Pál 1919. m árcius 21-én a h áb o rú s rom ok alól felszín re tört a T an ácsk ö ztársaság . H atáro zo ttan rag ad ta m ag á­

ho z a h atalm at. 1919. m árciu s 2 3-án az igazságügyi n ép b izto s o sz tály v eze tő je rö vid, m ásfél so ro s m o n d at­ tal k ö zö lte K ö lb er P állal, hogy a fo rrad alm i k o rm án y ­ zó tan ács a forradalm i tö rv én y szék v ád b izto sáv á n ev ez­ te ki. Jo g sz ab á ly ra való h iv atk o zás nincs. K ülönben sem tarto tták be sem a h atály o s, sem az általuk hozott jo g sz ab á ly o k at. F o rrad alm i h evület fu tó tü ze terjedt. A F ő v áro si L ev éltár V II.18/d. 638.f. l / l 919-1V - 13117. szám ú irataiból m eg állap íth ató , hogy a já szb e ré n y i fo rrad a lm i tö rv é n y sz é k 1919 m á ju sá b an so ro z a to s letartó ztatáso k at v ég zett, k ö rö ző leveleket adott ki. A b u d a p e sti fo rra d a lm i tö rv é n y s z é k h e z fe lte rje sz te tt ü g y ek b en a vádat dr. K ö lb er Pál képviselte. A rövid életű k o m m ü n b u k ása után. 1919 szep tem ­ b eréb en az állam ü g y ész ség vád b izto si tev ék en y ség e m iatt K ö lb er Pál h u sz árfő h ad n ag y ellen b ü n tető eljárást indított. Dr. K ö lb er m e g m en tése érd e k éb en tizen ö t szem ély h áro m b ea d v án y b an tan ú síto tta, hogy a k o m m ün alatt em b erség e s v ád b izto s volt. M int írják: ez a m aga n e­ m ében p áratlan u l d erék tan ácsk ö ztársaság i h ivatalnok b elem ély ed v én ü g y ü n k b e, ig y ek ezett m indazon k ö rü l­ m én y ek et, m ely ek jav u n k ra szó lh attak , az iratokból k id o m b o rítan i. V iszo n t a reánk sú ly o san terhelő ad a­ to k at eg y szerű en nem vette tu d o m ásu l, sőt a fő tárg y alá­ son a fo rrad alm i tö rv én y szék elő tt elh allg atta. A mai o lv a só m áris arra gon d o l: h ogyan volt lehet­ séges, hogy a b író ság nem ism erh ette m eg a teljes tén y ­ állást. A válasz: a fo rrad alm i g y o rsaság k övetkeztében ho zo tt ren d e let által. A F o rrad alm i K o rm án y zó tan ács IV. szám ú rendelete á llíto tta fel a F o rrad alm i T ö rv é n y sz ék et. E lnökből és két tag b ó l, v alam in t eg y je g y z ő k ö n y v v e ze tő b ő l állt. A b író ság ta g jaira, a v ád b izto sra v o n atk o zó m egbízások n em k ö tő d tek sz ak k ép esítésh ez. A fo rrad alm i tö rv én y szék elé ta rto zó ü g yekben sem a lak sz erű n y o m o z ó eljárásn ak , sem v ádirat b en y ú jtásá­ nak nem volt helye. A vádat a v ád b izto s a kezében levő irato k b ó l szó b an ism ertette. így az ü g y ész volt az é let­ halál ura. A m it m o n d o tt, annak alapján lehetett a tén y állást m eg állap ítan i. A z ítélet ellen fellebbvitelre, m ás p ero rv o sla tra nem v o lt lehetőség. így való b an az ü g y ész k ezéb en volt a v ád lo ttak sorsa. A Dr. K ö lb er Pál v éd elm éb en b en y ú jto tt iratok sz erin t K ö lb er vád b izto si állását azért tarto tta m eg, ho g y az o rszá g m eg m en téséért bajb a ju to tt - b író ság elé állíto tt - sz eren csétlen ek en m in d en erejév el segítsen. A n y ila tk o z a t a lá író i je le n tő s e m b e re k v o ltak : ren d ő rk ap itán y , h o n v éd fő h ad n a g y , a M a g y ar O rszágos V éd erő E g y let (M O V E ) m eg b ízo tt o sztály v ezető je, egy h eg ed ű m ű v ész. A m eg n ev ezett szám ú iratok K ölber Pál további so rsáró l nem ta rtalm azn ak adatokat.

51

Tóth J. Zoltán

A halálbüntetés szabályozása a Horthy-korszakban és a II. világháború éveiben h alálb ü n teté s M a g y aro rszág tö rtén elm én ek nagy részéb en ren d es b ü n tetés (poena ordiruiria) volt, a m e ly e t a le g k ü lö n b ö z ő b b é le t, testi é p sé g , á lla m , v allás, ső t v a g y o n elle n i b ű n c se le k m é n y e k e setéb en sz ab h a ttak ki, leg in k áb b sz o k ásjo g i alapon vagy helyi írottjogi (statu ális) sz ab á ly o zá s k eretéb en . A k ap itális sz an k c ió sz éle s körű a lk alm az ása „ k lassz ik u s” k o rsza k án a k a k ö z é p k o r és a k o ra ú jk o r te k in th e tő , b ár e k k o r sem a h alálb ü n teté st, han em a k ü lö n féle testi b ü n te té s e k e t v e tté k a le g g y a k ra b b a n ig é n y b e .1 A felv ilág o su lt ab szo lu tizm u s u ralkodói alatt je le n tő se n m é rsé k lő d ö tt a le g sú ly o sa b b jo g k ö v e tk e z m é n y té n y ­ leges a lk alm az ása (sőt 11. J ó z s e f a k ö ztö rv é n y es d elik tu m o k v o n atk o zá sáb a n eg y rö v id időre fo rm álisan is eltö rö lte az t),2 a refo rm k o rb a n ped ig m ár szo k ásjo g i alap o n is ritkán m ondták ki, s m ég ritk áb b an h ajto tták vég re a h a lá lb ü n te té st.3 A z 1848/49-es fo rrad alo m és sz a b a d sá g h a rc utáni m e g to rlástó l e lte k in tv e 4 a 19. sz ázad b an a k ap itális sz a n k c ió eg y re inkább k iv ételes b ü n te téssé vált, am it a z is bizo n y ít, ho g y az első m a­ g y a r b ü n tető tö rv én y k ö n y v , az 1878. évi V. te., az ún. C sem e g i-k ó d ex m ár csak két b ű n te tt esetéb en tette leh ető v é (de so h a nem k ö te lez ő v é) e n n e k k iszab ását: a felsé g sé rté s leg sú ly o sa b b form ái, nev ezetesen a király m e g g y ilk o lása, szán d é k o s m e g ö lése vagy ez ek k ísé r­ lete (126. § 1. p o n t),5 valam in t g y ilk o sság (278. §)6 esetén , feltév e, hogy a tettes a c sele k m én y e lk ö v e ­ té s e k o r h u sz a d ik é le té v é t m á r b e tö ltö tte (8 7 . §). R észben en n e k , részb en ped ig a m e g v álto zo tt b ü n ­ tetőjogi felfo g ásn ak k ö sz ö n h ető e n a bírói g y ak o rla tb an a h alálb ü n teté s té n y leg e s a lk alm az ásá ra (m ás k o rab eli o rsz á g o k h o z képest is) e k k o r m á r v isz o n y la g ritkán k erü lt sor, és a m ik o r igen, a k k o r is kizáró lag g y ilk o sság m iatt. 1 8 8 1 -1 8 9 8 közö tt a tö rv én y szék ek u gyan első fokon ö ssz ese n 223 (évi átlag b an 12) h alálb ü n tetést szabtak ki, e z ek e t azo n b an a K úria m in d ö ssze 34 e s e t­ ben hag y ta jó v á (ez eb b e n az id ő szak b an , évi átlag b an 2 k iv é g zé st je le n te tt). T o v á b b á v olt o lyan rö v id eb b id ő sz ak (1 8 9 5 -1 8 9 9 közö tt), a m ik o r a K ú ria eg y etlen h alálos ítéletet sem erő sített m eg, 1 8 9 6 -1 9 0 0 között p e d ig e g y e tle n k iv é g z é s t se m h a jto tta k M a g y a ro rszá g o n v ég re .7 E z a b ékés korszak az I. v ilág h áb o rú alatti és a kö zv etlen ü l u tán a k ö v etk ez ő év ek b en véget ért, a m ik o r is elő b b a h áb o rú s veszély , k éső b b m ag a a

A

52

h áb o rú m iatt, m ajd azt követő en a fo rrad alo m e re d ­ m én y ein ek a v éd elm e érd ek éb en so rra je le n te k m eg a k ise b b ré sz b e n tö rv é n y i, n a g y o b b ré sz b e n az e tö rv én y ek felh atalm azásán alapuló, rendeleti szintű, ren d k ív ü li bü n tető jo g i no rm ák , am ely ek eg y re ú jabb és újab b csele k m én y e k re tették k iszab h ató v á (a statárium k eretéb en p edig eg y en esen k ö telező v é) a h alálb ü n ­ te tést.8 Ilyen elő zm én y ek után ju tu n k el 1919 au g u sztu sáig , am ik o r is a T an á csk ö z tá rsa ság bukásával eg y új h atal­ mi rend alak u l ki, és kezd etét veszi a H o rthy-korszak, am ely eg y ré szt k o n szo lid álja a jo g i (és ezen belül a b ü n te tő jo g i) v iszo n y o k at, ism ét v isszaszo rítv a a halálb ü n te té s a lk a lm a z á s á t a k ö z tö rv é n y e s b ű n c s e le k ­ m én y ek k ö réb en , m ásrészt fo ly tatja a m eg elő ző évek azon g y ak o rlatát, am ely a ren d k ív ü li vagy ann ak tek in ­ tett h ely zetek re ren d k ív ü li, rendeleti szin tű szabályok alk o tásáv al és azo k érv én y esítésév el kíván v álaszolni, és am ely g y a k o rla t végül a II. v ilág h áb o rú alatti sta tá riá lis sz ab á ly o zásb an csú cso so d ik ki. A T an á csk ö z tá rsa ság b u k ása után m in d ö ssze három h étre volt szü k ség , hogy az új k o rm ány a korábbi tö rv én y e s állap o to t (leg aláb b is d ek larativ e) h ely reállít­ sa: erre az 1919. au g u sztu s 19-én elfo g ad o tt, m ásnap k ih ird etett és h atály b a lépett 4.0 3 8 . és 4.039. sz. kor­ m á n y re n d ele te k k el9 k erü lt sor. E lőbbi k im ondta, hogy a T a n á csk ö z tá rsa ság szervei által lefolytatott m inden b ü n tető eljárás, illetve az azok által m eghozott m inden h atáro zat és ítélet é rv é n y te le n .10 valam in t hogy a jö v ő re n é z v e a T a n á c s k ö z tá rs a s á g m e g a la k u lá sa elő tti tö rv én y ek az irá n y a d ó k ;11 az utóbbi pedig büntetni ren ­ d elte m in d azo k at, akik a T an ácsk ö z tá rsa ság érdekében b árm ily en o lyan tev ék en y ség et fejtettek ki, am ely a korábbi jo g sz ab á ly o k k al ellen tétes v o lt.12 E rre m inden b ü n tető tö rv én y szék terü letén öt bíróból (elnökből és n égy tag b ó l) álló k ülön tan ácso k létreh o zását írta elő, m ely ek e ljárására u g y an ezen ren d elet g y o rsíto tt b ű n v á­ di eljárásra v o n atk o zó szab ály ait rendelte alkalm azni. E szab ály o k egy része m eg eg y ezett az 1915. évi 9.550. I. M .E. szám ú re n d e le tb e n ,:i fo g la lta k k a l,14 m ás részük az o n b an a g y o rsíto tt e ljárás t in k áb b a rö g tö n ítélő bíráskodáshoz, k ö z e líte tte .15 E zenkívül a 4 .039. szám ú k o rm án y ren d elet ren d elk ezett k ifejezetten a rögtönítélő b írásk o d ásró l is ,16 am ely e t az 1912:63. te. 12. § -á n a k 4 . p o n tjáb an felso ro lt b ű n cse le k m é n y e k re 17 tett lehetővé, k izáró lag e lő ze tes k ih ird etés eseté b en , az azt követően elk ö v ete tt ilyen d elik tu m o k ra, m ég p ed ig tek in tet nélkül arra, hogy azok esetleg u g y an ezen rendelet értelm ében (a T a n á csk ö z tá rsa ság érd ek éb en tö rtén ő m egvalósításu k m iatt) a z en y h éb b g y o rsíto tt eljárás alá esnének, (Ily e n k o r tehát a szig o rú b b , rö g tö n ítélő bírásk o d ásn ak volt p rim átu sa.) A sta tá riu m ra azo n b an a k o rm ányrend elet - ellen tétb en a g y o rsíto tt eljárással - nem írt elő külön szab ály o k at, hanem arra a 9 .5 5 0/1915. I. M.E. szám ú ren d elet II. fejezetéb en foglaltak alkalm azását m o n d ta ki. A statáriu m elre n d elésén ek leh ető ség ét a következő év b en tö rv én y i szin ten is lehetővé tették a korm ány szám ára a felség sértés esetére, illetve b izonyos, hatosa-

! j i { j j

gokkal vagy m a g án sz em é ly e k k el szem beni erő sz ak o s te m b er 13-án h a jn a lb a n 21 történt felro b b an tása m iatt, a b ű n te tte k re n é z v e .18 M in d ezt a rö g tö n b írásk o d á s alá m erén y letet k ö v ető en hat n ap p al, szep tem b er 19-én. v o n h a tó b ű n c s e le k m é n y e k k ite rje s z té s é rő l sz ó ló Z sitv ay T ib o r ak k o ri ig a zsá g ü g y -m in isz ter 1931. évi 1920:38. tö rv én y c ik k m o n d ta ki. am ely eg y ú ttal re n ­ 10.479. szám ú ren d eletév el k iterjesztette az 1920:38. d elk ezett a k ato n ák által elk ö v ete tt h aso n ló d elik tu m o k tö rv én y c ik k b en m e g h atáro zo tt, az 1914:40. tö rv én y ­ m iatti statá riá lis bírásk o d ásró l is. V cgíil az átm en et cikk szerinti h atóságéi lenes cselek ed etek re, a m agá­ id ő szakát bün tető jo g i szem p o n tb ó l az. állam i és tá r­ n osok elleni cso p o rto s erő sz ak ra (1878:5. te. 175-176. sad alm i rend h atály o sab b v éd elm érő l sz ó ló 1921:3. §). a lő feg y v er h aszn álásáv al elk ö v ete tt g y ilk o sság ra és tö rv én y cik k zárta le, am ely , eg y é rtelm ű en a T an ácssz á n d é k o s e m b e rö lé sre , a k ö ze g észsé g ellen halál k ö z tá rs a s á g a la tt o k o zásáv al elk ö v e­ tö rtént e s e m é n y e k ­ tett bűntettre, a vas­ re reag álv a, állam pályákon vagy h a­ e lle n i b ű n c s e le k ­ jó k o n elk ö v etett m ény m iatt halállal k ö zv eszély ű c s e ­ re n d e lte b ü n te tn i lekm ények bűntet­ azt, „aki az állam tére. az 1921:3. tör­ és tá rsad alo m tö r­ v én y cik k 1-2. íj­ v é n y e s re n d jé n e k aiban szabályozott, e rő s z a k o s f e lfo r­ az állam i és tá r­ g a tá sá ra vagy m e g ­ sadalm i rend felfor­ sem m isítésére. k ü ­ gatására vagy rneglö n ö se n v a la m e ly sem m isítésére irá­ tá rsa d alm i o sz tály n y u ló b ű n tettek re, k iz á ró la g o s u r a l­ valam int e deliktu­ m á n a k e rő s z a k o s mok kísérletére is. létesítésére irán y u ­ B ár a B écsb en Matuska Szilveszter kihallgatáson ló m o z g a lo m m a l tö b b ek k ö zö tt o l­ vagy sz erv ezk ed éssel ö ssz efü g g ő en és an n a k céljára tani b ű n csele k m én y e k m iatt is - elfo g o tt biatorbágyi b ű n tettel (...) követ el", v alam in t azt is, aki ilyen m o z­ m erén y lő t, M aluska S zilv esztert nem végezh ették ki, g alm at vagy sz erv ez k ed ési k e z d em én y e z vagy vezet, m ivel az o sztrák o k az általu k k iszab o tt hatéves börtön„ha a b ű n tettre a tö rvény h alálb ü n teté st állap ít m eg". (2. b ü n tetés letö ltése után csak azzal a feltétellel adták őt ki §) Ez pedig azt je le n ie tle . hogy ha bárm ely törv én y M ag y aro rszág n ak , hogy az nem alkalm az olyan szank­ (p éldául a B tk.) eg y adoli d elik tu m m egvaló sító jáv al ciót (n ev ezetesen halálb ü n tetést), am i A usztriában nem szem ben a h alálb ü n teté s k isz ab á sát is lehetővé tetle, lé tez ik , és így H o rth y k én y tele n volt a bü n tetést ak k o r ezen c sele k m én y m inden oly an elk ö v ető je, aki k eg y elem b ő l életfo g y tig tartó szabadságvesztésre átv ál­ lettét állam ellen es cé lz atb ó l vitte véghez, erre tek in te t­ toztatni. ám több m ásik szem élyt az így lehetővé vált tel az 1921:3. te. érte lm é b en kötelezően halállal volt rö g tö n íté lő eljárás k eretéb en n em csak h alálra ítéltek, b ü ntetendő. h an em tén y leg e sen ki is v ég eztek .22 E hisztéria és a A sta táriális sz ab á ly o zá s igénybe vétele a két v ilág ­ rö g tö n b írásk o d á s alk alm az ása csak több m int egy évvel h áború közti id ő szak b an ezt követően m ég k étszer késő b b , 1932. o k tó b e r 10-én ért véget, am ik o r is a c s ú c s o s o d o tt ki: a h ú sz a s é v e k e le jé n , ille tv e Z sitv ay h ely ére k in ev ezett L ázár A n d o r k iad ta az 1932. 1931—1932-ben; közü lü k azo n b an csak az u tó b b in ak évi 9.9 0 0 . I. M . szám ú ren d elet, am ely m ind az 1931volt gyak o rlati je le n tő sé g e . A m i az elő b b it illeti: a es, m in d a m ég szin tén h atályban lévő 1921-es és 19242 8 .123/1921. I. M .E . szám ú rendelet m in d e n ek e lő tt a e s s ta tá riá lis re n d e le te k á ltal k ih ird e te tt r ö g tö n ­ lázadást és a g y ú jto g a tá st vonta rö g tö n íté lő eljárás alá. b írásk o d á st az o rszá g eg ész területén m egszüntette. Ezt a 2 9 .3 0 7 /1 9 2 3 . I. M .E . szám ú ren d elet eg y es b ű n ­ A z 1920-as és 1930-as év ek M ag y aro rszág án a te tte k k e l19 k ie g ész íte n e, ám e z t a k ie g ész íté st m in d ­ s ta tá riá lis s z a b á ly o z á s b e v e z e té sé n , k ite rje sz té sé n , ö ssze négy nap e lte lté v e l20 a 3 0 .0 0 4 /1 9 2 3 . igazság ü g y i c s ö k k e n té sé n , m e g sz ü n te té sé n , v a la m in t a rö g tö n m iniszteri ren d elet m ár h atályon kívül is helyezte. b író ság i (és persze a „re n d es” b író ság i) ítéleteken a la ­ V égül az 1924. ja n u á r 4-én kell, 135/1924. I. M .E. p u ló k iv é g zé sek e n 23 kívül eg észen 1939-ig m indössze szám ú ren d e let a lázadáson és a g y ú jto g a tá so n kívül két (eg y m ással ö ssz efü g g ő ), a h alálb ü n tetés szem p o n t­ elrendelte a rö g tö n b írásk o d á st a „ro b b a n tó sze r, illetve já b ó l relev án s leg iszláció s esem én y történt: a katonai m indennem ű ro b b an ó an y a g h aszn álásáv al elk ö v ete tt b ü n tető tö rv én y k ö n y v rő l sz ó ló 1930:2. törvénycikk g y ilk o sság ra és sz á n d é k o s e m b e rö lé sre ” , e b ün tetlek (K tb tk .), illetve a k ato n ai b ü n tető tö rv én y k ö n y v életk ísérletére, valam in t az „ily g y ilk o sság elk ö v eté sére b elép tetésérő l és a k ö zö n ség es b ü n tető tö rv én y ek egyes irányzott sz ö v e tsé g re ” is, és ez a ren d elet eg észen ren d e lk ez ése in ek ezzel k ap cso lato s m ódosításáról és 1932-ig h atály b an is m aradt. k ie g é s z íté s é rő l sz ó ló 1930:3. tö rv é n y c ik k m e g a l­ T én y leg es sz erep e azo n b an a sta tá riu m n ak csak k o tá sa24 és h atály b a lép ése.2* A z elő b b i hat k ülönböző 1931-től lett, a m ik o r is azt a biato rb ág y i viadukt sz e p ­ katonai b ű n tett esetéb en írt elő vagy tett leh ető v é h alál­

b ü n tetést, am ely e t kötéllel vag y ag y o n lö v ésse l k ellett v é g re h a jta n i;26 nem leh etett az o n b an h a lá lb ü n te té st k isz ab n i arra az elk ö v ető re, aki a tett m e g v aló sítása id e­ jé n h u szad ik év é t m ég nem tö ltö tte b e.27 Z en d ü lés28 m iatt halállal kellett büntetni m indazokat, ak ik olyan zendülésben vettek részt, am elyben ő k vagy bárm ely társuk erő szak o t követett el az elöljáróju k ellen; azt, „aki a rend és enged elm esség helyreállítására k iren ­ d elt ellenerő tagja ellen, avagy az elöljáró tám og atására vagy védelm ére rendelt vagy kelt szem ély ellen testi sértést, szándékos em berölést, ennek vagy a gyilk o sság ­ nak kísérletét követte el"; a felbujtót és a vezetőt akkor, „ha a cso portosulásban a rend és fegyelem h ely reál­ lítására kirendelt ellenerő m egjelenésének időpontján túl is” részt vettek; végül m indazokat, „akik az ellenség elleni szolgálat m egtagadásával az ily szolgálat te l­ je síté sé t” m eghiúsították vagy súlyos hátrányt okoztak (78. § l ^ k pont). K atonai ő r elleni bűntett, vagyis k ato ­ nai őrrel szem beni erő szak vagy veszélyes fenyegetés (87. §) m iatt az is halállal volt büntetendő, aki ezen bűncselekm ény m eg valósítása során gyilkosságot, sz án d é­ kos em berölést vagy ezek kísérletét követte el, illetve az is, aki háború idején „az őrt erőszakkal vagy veszélyes fe n y e g e té sse l h iv a tá s á n a k jo g s z e rű g y a k o rlá sá b a n szándékosan m egak ad ály o zta vagy intézkedésre k én y ­ szerítette”, am ennyiben a cselekm ényből súlyos hátrány szárm azott (89. §). A sz ö k és29 elkövetőjének akk o r já rt a legsúlyosabb jo g k ö v e tk ez m é n y , ha háború idején „oly őrállásról vagy m ás oly szolgálatból szökött m eg, am ely ­ nek elh ag y ása súlyos hátránnyal já rh a to tt vagy ha a szökést hárm an vagy többen közös egyetértéssel követ­ ték el, valam int ak k o r is, ha a tettes szö k és m iatt m á r két­ szer büntetve v olt” , illetve ha az elkö v ető az ellen ség h ez szökött át vagy azt m egkísérelte,30 feltéve, hogy harm inc nap alatt ö nként nem je len tk ez ett.31 Ő rszolgálati b ű n ­ tett32 m iatt halállal kellett sújtani azt a szem ély t is (lett légyen az ak ár egyszerű őr, felállított őr, já rő r vagy parancsnok), aki a cselekm ényt háború idején követte el, és azzal nagy hátrányt okozott; valam int azt a fogoly m egőrzésére hivatott őrt vagy ilyen ő rség tagját, aki a fo g ly o t sz á n d é k o sa n m e g sz ö k te tte , és e m ia tt nagy hátrány következett be. A „g yávaság" d eliktum a m iatt ú gyszintén a leg sú ly o sab b jo g k ö v e tk e z m é n y t kellett kiszabni azzal szem ben, aki, m int parancsnok szem élyes b iztonságát féltve az ellenséggel szem ben nem fejtette ki a szükséges ellenállást, és em iatt állását feladta, m agát vagy csapatát elfogatni engedte; aki harci cselek m én y közben elrejtőzött, m egfutam odott; illetve aki bajtársai csügg esztése révén azok m egfutam odását, m egadását vagy b átortalanságát idézte elő .33 V égül „szolgálati b ű n ­ tett” m iatt ag yonlövés já rt annak a parancsnoknak is, aki tíz fa jla k ö te le s s é g 34 v a la m e ly ik é t h áb o rú id ején szándékosan m egszegte, ha ez a k ö telességszegés a hadi m űveletekre nagy hátránnyal járt. A z 1930:3. te. té m án k sz em p o n tjáb ó l két fo n to s in ­ té zk ed ést h ozott; eg y ré szt ú jra fo g a lm a z ta a h ű tlen ség B tk.-beli, azaz C sem e g i-k ó d ex b eli tén y állását, m ás­ részt m e g v álto zta tta a rö g tö n b írásk o d á s alá v o n h ató b ű n c s e le k m é n y e k e t é s a sta tá riu m e lre n d e lé s é n e k

54

feltételeit. A m i az elő b b it illeti: a törv én y a h űtlenség szám o s esete közül h alállal ren d elte büntetni azt, aki h á b o rú id e jén a m a g y a r h a d se re g h a rc k é p e s sé g é t szán d ék o san g y en g íten i tö rek ed ett, h a ebből v alam i­ lyen sú ly o s k ö v etk ezm én y sz árm az o tt,35 illetve azt is, aki h áb o rú idején az ellen ség n ek k ém k ed ett vagy ehhez se g ítsé g et n y ú jto tt.36 A z utóbbi in tézk ed és pedig a sta táriális eljárás alá ta rto zh ató b ű n cselek m én y ek h á­ rom cso p o rtját n ev esítette. A z első cso p o rtb a a leg ­ sú ly o sab b b ű n csele k m én y e k tarto ztak , am ely ek e lk ö v e­ tése m iatt a rö g tö n b írá sk o d á s e lő z e te s k ih ird e tése nélkül is b árm ik o r el leheteti rendelni a rö g tö n ítélő eljárási, feltév e, hogy „a m eg zav art fegyelem h ely reál­ lítása elre tte n tő p éld aad ást tesz sz ü k ség essé” [42. § (1) b ek .];37 a m ásik cso p o rt azo n d elik tu m o k at ö lelte fel, a m ely ek esetéb en a rö g tö n ítélő eljárás lefo ly tatásán ak a r ö g tö n b írá s k o d á s e lő z e te s k ih ird e té s e n élk ü l csak h áb o rú idején (tehát nem b árm ik o r) lehetett h ely e;38 a h a rm a d ik k a te g ó riá b a ta rto z ó b ű n te tte k e lk ö v e tő it p ed ig c s a k a k k o r le h ete tt sta tá riá lis e ljá rá s ú tján felelő sség re vo n n i, ha azt elő zetesen szab ály szerű en k ih ird ették (ez a k ih ird etés az o n b an tö rtén h etett béke és h áború idején is).39 V égül új ren d elk ezés az is, hogy a tö rv én y sz erin t a rö g tö n íté lő eljárásb an im m ár kísérlet, rész essé g és sik ertelen felb u jtás esetéb en is k isz ab ­ h ató v á vált a h alálb ü n teté s.40 A m ajd két év tize d es relatív n y u g alo m időszaka41 1939-ben véget ért; ettől az évtől k ezd ő d ő en egyrernásra je le n te k m eg azok a jo g sz a b á ly o k , am ely ek e g y ­ re ú jab b és ú jab b b ű n cselek m én y ek re tették lehetővé a h alálb ü n teté s alk alm az ásá t, illetve a k éső b b iek b en a rö g tö n íté lő eljárás igén y b e vételét. A z első ezek közül a h o n v éd elem rő l szó ló 1939:2. tö rv én y cik k volt, am ely a h alálb ü n teté s v o n atk o zásáb an három szem p o n tb ó l is fig y elm et érd em el. E lő szö r is e törv én y az 1930:2. te. fo ly tatásak én t ú jabb (nem csak k ato n ák által e lk ö v et­ hető) b ű n tettek té n y állásait alk o tta m eg, am ely ek közül nég y et is h alállal ren d elt sú jtan i. így a honvédelm i tö rv én y szerin t halál já rt an n ak , aki lég itám ad ás vagy en n ek k ö zv etlen v eszély e idején a célból szeg te m eg a tá m ad ásn ak vagy h atásán ak elh árítá sa v égett kiadott ható ság i ren d elk ezést, hogy valak in ek a halála, avagy az állam érd ek sú ly o s sérelm e k ö v etk ezzen be, am en n y ­ iben ez az. ere d m én y az elk ö v ető m ag atartása k ö v et­ k ez m é n y ek é n t tén y leg esen b eállt (190. §). U gyanezzel a b ü n tetéssel k ellett sújtani azt a k ö zh iv ataln o k o t is, aki sz á n d é k o s a n a h a d is z á llítá s o k k a l k a p c so la to s, az 1915:19. te. 7 -8 . §-aib an m eg h atáro zo tt b árm ily en vét­ ség et (g y ak o rlatila g h iv atali k o rru p ció t) k ö v etett el, ha „a c sele k m én y k ö v etk eztéb en h aláleset állo tt be és azt a csele k m én y elk ö v ető je elő re láth atta” [ 191. § (2) bek.), illetve ha „a cselek m én y folytán h áború idején a h o n ­ v éd elem érd e k én ek sú ly o s sérelm e k ö v etk ezett be" [ 191. § (3) b ek .]; azt. aki a „h o n v éd elem érd e k ét veszé­ ly eztető ro n g álást”42 k ö v etett el, h a azzal eg y vagy több em b e r h alálát o k o zta, és ezt az ere d m én y t elő re láthatta [204. § (2) b e k .|; v alam in t azt is. aki háború idején légi já rm ű v e k e t v ag y azo k ta rto z é k a it ro n g á lta m eg,43 am en n y ib e n „a csele k m én y több em b er életéb e került

v agy az o rszá g v éd e lm é t, illető leg b iz to n sá g át szo lg áló m ű v e letek re nagy h átrán n y al já rl vagy nagy m e n n y i­ ség ű h ad ian y a g p u sz tu lá sát o k o z ta ” [209. § (4) bek.]. A tö rv én y m áso d ik lé n y eg e s vonása az volt, hogy fe lh a ta lm a z á s t a d o tt a k o rm á n y sz á m á ra b á rm e ly háború idejére sz ó ló jo g sz a b á ly , illetve bárm ely háború id ejére sz ó ló b ü n tető ren d e lk ez és h atály á n ak k ite r­ je sz té sé re az o rszá g o t k ö zv etlen ü l fen y eg ető h áb o rú s veszély idejére is, sőt ezt (m árm in t hogy mi és m ettől m ed dig te k in te n d ő h áborús veszély id ején ek ) rendelet útján m aga a korm án y h atáro zh a tta m eg (219. §). V égül a h o n v éd elm i tö rv én y h arm a d ik je le n tő s ren d e lk e­ zésének te k in th ető , hogy szin te korlátlan lehető ség et b iz to s íto tt a k o rm á n y n a k r ö g tö n b írá s k o d á s e lre n ­ d elésé re44 m ind a polg ári, m ind a katonai büntetőb írásk o d ás k örében, am ely et az ren d e letileg a k á r az o rszá g (ille tv e a h o n v é d b ü n te tő b írá sk o d á s) e g é sz terü letére, a k á r pedig an n ak (azo k n ak ) egy részére is b e v e z e th e te tt, m é g p e d ig b á rm e ly b ű n c s e le k m é n y v o n atk o zá sáb a n ;45 sőt az eljárási sz ab á ly o k at is a k o r­ m ány (a „ m in isz té riu m ” ) állap íth atta m eg.46 E felh a talm az áso k k a l a korm án y élt is. A m i az e lő b ­ bit illeti, a B á rd o s sy -k o rm á n y 1941. á p rilis 9 -én , Ju g o sz láv ia m eg tám ad á sát k övetően adta ki a háború id e jé re sz ó ló k ü lö n ö s b ü n te tő jo g i re n d e lk e z é s e k a lk a lm a z á sa k e z d ő n a p já n a k és te rü le ti h a tá ly á n a k m eghatáro zásáró l szóló 2 .7 3 0 /1 9 4 1. M .E. szám ú re n ­ d e le té t, a m e ly e lő írta , h o g y ez e n h áb o rú id e jé re v o n atk o zó sp e ciá lis n o rm ák a t az o rszág , illetve a h o n ­ véd b ü n te tő b írásk o d á s eg é sz terü letén 1941. áp rilis 12től e lle n k e z ő ren d e lk ez ésig alk alm azn i kell. M ivel ek k o r a M a g y ar K irály ság a h ad iállap o to t m ég nem n y ilv á n íto tta k i,47 ez ért ö n m a g áb a n a törvény alap ján nem lép h ettek vo ln a h atály b a a háború idején irán y ad ó szabályok, e m ia tt v olt szü k ség a korm án y n ak a h o n v é­ delm i tö rv én y b e fo g lalt felh a talm az ás alapján m e g h o ­ zott in tézk ed ésére. N em sokkal késő b b . 1941. jú n iu s 30-án a m in isztériu m általán o s sz ab á ly o k at alk o to tt, am elyek n o rm atív je lle g g e l h atáro zták m eg azt az id ő ­ pontot, am ik o rtó l a háború idejére szóló szab á ly o k at alkalm azni kell (v ala m in t u g y an e z a k o rm án y ren d elet az eg y é b k én t polgári b ü n te tő b írásk o d á s alá tarto zó szem élyeket b izo n y o s b ű n csele k m én y e k 48 elk ö v eté se esetén honvéd b ü n te tő b írásk o d á s alá helyezte). E zen (1941. évi 4 .8 5 0 . M .E . szám ú ) rendelet szerin t e ren ­ delkezéseket általán o s m o z g ó sítás esetén annak k ö zh ír­ ré tételének napjától a h o n v éd b ü n te tő b írásk o d á s eg é sz területén, ré sz le g e s m o z g ó sítá s eseté n (ah o l ily en közhírré tétel n incs) a m o z g ó sítá s első nap játó l a m o z­ gósított se re g testek h e z ta rto zó kö telék ek n él, az o rszág hadbalépése eseté b en ped ig az erre v o n atk o zó h ivatalo s nyilatkozat k ö zz ététe lén e k napjától kezd v e szintén a honvéd b ü n te tő b írásk o d á s eg é sz terü letén alkalm azn i kellett.49 (A háború idejére sz ó ló k ü lönös anyagi b ü n ­ tetőjogi ren d e lk ezések h atály án ak m eg szü n teté sét m ajd az új, d em o k ra tik u s hatalom k ép v iselő jek én t m eg a­ lakult ideiglenes nem zeti k orm ány 7 .300/1945. M .E. számú ren d e lete50, a háború idejére sz ó ló ho n v éd b ü n ­ tető eljárásjogi ren d elk ezések a lk alm az ásá n ak m e g ­

szü n tetését p edig az 1.740/1946. M .E. szám ú rendelet fo g ja k im o n d an i.) Ennél is fo n to sab b volt azo n b an a k o rm ány rögtönb írá sk o d á ssa l k a p c so la to s sz a b á ly o z á sa (tém án k , a h alálb ü n tetés szem p o n tjáb ó l m in d en k ép p en ), az u g y an ­ is ezen felh atalm azás alapján n em csak m en n y iség ileg alk o to tt lén y eg esen több norm át, hanem c rendeletek fo n to ssá g u k b an is m essze felü lm ú lták a 2.7 3 0 /1 9 4 1 . és a 4 .8 5 0 /1 9 4 1 . k o rm án y ren d eletek et. A polgári rö g tö n ­ b írásk o d ás eljárási sz ab ály ait a h o nvédelm i törvény 221. § -ában fo g laltak jo g á n a k o rm án y 1939. au g u sztu s 2 8-án hird ette ki és léptette h atály b a (a m. kir. m in isz­ tériu m 1939. évi 8.020. M .E. szám ú ren d elete), m íg u g y an ezt a k atonai rö g tö n b írásk o d á s eg y részterülete, n ev ezetesen a h ad rak elt seregnél alk alm azan d ó sta tá ri­ um v o n atk o zá sáb a n az 1944. évi 1.420. M .E. szám ú ren d e lettel51 (an n ak is a k ifejezetten erről szóló 38. és 39. §-áv al) 1944. m ájus l-jév ei tette m eg .52 A z utóbbi se m m ily en lényeges elem éb en nem tért el az 1912:33. tc.-b en fo g laltak tó l (sőt jó v a l felü leteseb b és hézag o ­ sab b sz ab á ly o zá sa révén anélkül nem is volt alk alm az­ h ató ),'’3 és két k ivétellel (a 9 .5 5 0 /1 9 1 5 . I. M .E. szám ú ren d e let v o n atk o zá sáb a n ) u g y an ez a 8.020/1939. k o r­ m án y ren d eletrő l is elm o n d h ató .54 E két eltérés közül az első (és a k ev ésb é fontos), hogy az 1939-es szabályozás szerin t a rö g tö n b írásk o d á s k ih ird etését im m áron k ife­ je z e tte n közölni kellett a rö g tö n b író ság területen levő b ü n te tő in té ze tek , ja v ító -n e v e lő in tézetek és m ag án -n e­ v elő o tth o n o k ig azg ató iv al, v agyis azon intézm ények v ezető iv el, am ely ek b en a leg tö b b p o ten ciális bű n elk ö ­ vető lakott. A m ásik (az elő b b in él jó v a l lényegesebb) eltérés p ed ig az volt, hogy m íg az 1915-ös szabályozás az ig a zsá g ü g y -m in isz tert, ad dig az 1939-es rendelet a k o rm án y t h atalm az ta fel a rö g tö n b írásk o d ás k ih ird e­ tésére, a rö g tö n b írásk o d ással érin tett terü letek és b ű n ­ c sele k m én y e k m eg h atáro zására, valam int a statáriu m m e g szü n tetésére. Ez jó l látszik eg y éb k én t a rö g tö n b í­ rásk o d ás k o n k rét alk alm azásáró l ren d elk ező jo g sz a b á ­ ly okból is: m íg a 8 .0 2 0 /1 9 3 9 . M .E. szám ú rendelet h a­ tály b a lép ése, az az 1939. au g u sztu s 2 8-a előtt a rö g tö n ­ b írásk o d ás k ih ird etését, m eg szü n tetését, k iterjesztését vag y k o rlá to z á sá t ig a z sá g ü g y -m in isz te ri ren d e lete k szab á ly o ztá k , ad d ig az ezt k ö v ető h aso n ló tartalm ú jo g i no rm ák m ár k o rm án y ren d eleti form ában je le n n e k meg. M á r az o m in ó z u s 8 .0 2 0 /1 9 3 9 . k o rm á n y re n d e le t hatály b a lép ése (és a II. v ilág h áb o rú k itö rése) előtt h áro m jo g sz a b á ly (ig azság ü g y -m in iszteri rendelet) is sz ü le te tt, am ely a rö g tö n b írásk o d á s k o n k rét a lk a l­ m a zh a tó ság á ró l szólt; a feb ru ár 4 -én kelt 1939. évi 3 .4 3 1 .1. M .E. szám ú ren d elet az o rszág eg é sz területére (de k izáró lag a polgári b ü n tető b írásk o d ás körében, a k ato n aib a n n em ) elren d elte a rö g tö n b írásk o d ás k ih ird e­ té sét b iz o n y o s b ű n c se le k m é n y e k 55 v o n atk o zásáb an ; e z e n b ű n te tte k sz á m á t a rö g tö n b írá s k o d á s k o rlá ­ to zásáró l szó ló 1939. évi 12.727. I. M .E . szám ú ren ­ d e le t56 c sö k k e n te tte :57 m ajd a 24 .1 6 8 /1 9 3 9 . I. M .E. szám ú ren d e let58 u gyanezen d elik tu m o k elkövetőivel szem b en elre n d elte a statáriu m k iterjesztését „a M agyar S zen t K o ro n áh o z v isszatért k árpátaljai terü letek re".

Jog történetiszemle

1940-ben eg y , 1941-ben ped ig további két jo g sz a b á ly (im m á ro n k o rm án y ren d e le t) te rjesz tette ki a rö g tö n ­ b írásk o d á s hatályát: az 1940. évi 5 .8 5 0 .,59 az 1941. évi 2 .7 7 0 .60 (ez m ár eg y e s bűntettek esetéb en a h o n v éd b ü n te tő b írásk o d á s k örében is) és az 1941. évi 4.8 7 0 . M .E . szám ú ren d e let.61 V égül a h ad ih ely z et fo k o zó ­ d ására és a b első fe sz ü ltsé g ek n ö v ek e d ésére tek in tettel 1943-ban és 1944-ben további k ét-k é t k o rm án y ren d e le t írta elő újab b d e lik tu m o k ra („ te rm é sz e te se n ” a korábbi b ű n te tte k m ellé) a rö g tö n íté lő b írásk o d á s kih ird etését, m é g p e d ig m in d a p o lg á ri, m in d a h o n v é d b ü n ­ te tő b írásk o d á s körében az o rszág , illetve a h o n v éd b ü n ­ te tő b írásk o d á s e g é sz terü letére: az 1.020 /1 9 4 3 .,62 a 3 .9 4 0 /1 9 4 3 .,63 az 1 .1 3 0 /I9 4 4 .M és az 1.250/1944. M .E. szám ú ren d e let.65 E zt kö v ető en , főként az o rszág h a tá ­ rain ak ellen ség általi átlép é se, a sik ertelen k iu g rási k i­

sérlet, illetv e k ü lö n ö sen a (kiugrási kísérlet k ö v et­ k e z m é n y ek é n t b eá lló ) n y ilas h atalo m átv étel után M a­ g y a ro rszá g b első állap o ta, illetv e a h arctéri helyzet o ly a n n y ira k ao tik u ssá v ált, h o g y an n ak jo g sz ab á ly o k ú tján való k ez elése te lje sség g e l érte lm e tle n lett volna, a n y ila s ré m u ralo m p ed ig k ifejeze tte n n em ig én y elte az t; e m b e rte le n id e o ló g iá ja g y a k o rla ti k ö v e tk e z ­ m é n y ein e k m e g v a ló sítá sá h o z (leg y en az b árm ily fo r­ m ális is) se m m ily en n o rm atív h áttérre nem volt sz ü k ­ ség e, sőt az é p p e n h o g y csak h átrá lta tta vo ln a őket. És b ár e k k o r a h atalo m által e g y ség n y i idő alatt k io lto tt em b eri é lete k sz á m a so h a nem látott m érték et ért el, m égis: ez e k n e k a h atalo m által v ég h ezv itt em b eriélete lv é te le k n e k m ár sem m i k ö ze nem v o lt a h a lá lb ü n ­ te tésh ez, m in t ah o g y an sem m i k ö ze nem volt m ár m a g áh o z a jo g h o z sem .66

jegyzeteli -----------------------------------------------------------1 A fe u d a liz m u s-k o ri m a g y a r b ü n te tő s z a b á ly o z á s ró l lásd a k ö v e tk e z ő m u n k á k a t: B a k ó ezi A n ta l: Az emberölés (K ö zg azd aság i é s Jogi K öny v k iad ó , B u d ap est, 1984): B alás G á b o r-D o m o k o s A ndrea: Erdély rövid jogtörténete 1947-ig (K ö z g a z d a s á g i é s Jo g i K ö n y v k ia d ó -M T A Á lla m - é s Jo g tu d o m án y i In tézete, B udapest, 1991); Béli G ábor: Magyar jogtörténet: a tradicionális jog (D ia ló g C a m p u s K iad ó . B u d a p e st-P é c s, 1999); Béli G á b o r-K a jtá r István: Az osztrák (-né­

met) büntető jogszabályok hatása a magyar jogban a 18. század­ ban (a Praxis Criminalis). In: Á dám A ntal (szerk.): Dolgozatok az állam- és jogtudományok köréből XIX. (Jan u s P an n o n iu s T u d o m á n y eg y etem Á llam - és Jo g tu d o m án y i K ara, P écs, 1988): C sem eg i K ároly művei. (F ran k lin -T ársu lat, B udapest, 1904); C siz m a d ia A n d o r-K o v á c s K á lm á n -A sz ta lo s L ászló: Magyar állam- és jogtörténet (N em zeti T an k ö n y v k iad ó , B udapest. 1995): D eg ré A lajos: A kínvallatás bevezetése a magyar büntető perbe (Jo g tu d o m án y i K ö zlöny, 1974. 7., 3 8 1 -3 8 3 . p.); D olesehall A lfréd: Halálbüntetés. In: M árkus R ezső (szerk.): Magyar Jogi Lexikon. III. kötet (P a lla s Irodalm i é s N yom dai R é szv én y ­ társaság , B u d a p est, 1900): E ck h art F erenc: A földesúri bün­ tetőbíráskodás a XVI-XVII. században (A k a d é m ia i K iad ó . B u d a p e st, 1954); E c k h a rt F eren c: Magyar alkotmány- és jogtörténet (B u d ap est, P o litzer Z sig m o n d é s Fia jo g i k ö n y v k e­ resk ed és, B u d ap est, 1946): F inkey F erenc: Biintetéstani prob­ lémák (B u d a p e s t. 1933); F iro n A n d rás: Káinbélyeg. Nyugdíjazzuk-e végleg a hóhért? (P a n o rám a K iadó. B udapest, 19 9 1); H ajd ú L ajos: Bűntett és büntetés Magyarországon a XVIII. század utolsó harmadában (M ag v ető K ön y v k iad ó . B udapest. 1985); K irály János: Magyar alkotmány- és jogtörténet, különös tekintettel a nyugat-európai jogfejlődésre (B u d ap est, G rill K ároly K ö n y v k iad ó v állalata. 1908); M ezey B arna (szerk.): A magyar jogtörténet forrásai. S z e m e lv é n y g y ű jte m é n y (O siris K iadó, B u d ap est. 2 001; a továbbiakban: A m ag y ar jo g tö rté n e t forrásai); M ezey B a rn a (sz e rk .): Magyar jogtörténet ( O s iris K iad ó , B udapest, 1999): M ezn eries Iván: A megyei büntető igazságszol­ gáltatás a 16-19. században (B u d ap est, S á rk án y -N y o m d a r.-t„ 1933); S zem ere B ertalan: A büntetésről s különösebben a halálbüntetésről (H alálb ü n tetést E llenzők L igája. 1990): Szent István király Intelmei és Törvényei. F ord.: B ollók Ján o s. K ristó G yula (S zen t István T ársu lat, B udapest. 200 0 ): T im o n Á kos: Magyar

alkotmány- és jogtörténet, tekintettel a nyugati államok jogfej­ lődésére (B u d ap est, H o rn y án szk y V ik to r cs. é s kir. U dvari K ö n y v n y o m d ája. 1903); T ró csán y i Z solt: Törvényalkotás az. Erdélyi Fejedelemségben (G o n d o lat K iadó. B udapest. 2005): W erb ő czy István: Tripartitum. A dicsőséges Magyar Királyság szokásjogának Hármaskönyve (T ék a K ö n y v k iad ó . B udapest. 1990). A h alálb ü n tetés közép- é s kora újkori m agyarországi g y ak o rlatáró l ö ssz e fo g la ló je lle g g e l lásd: T ó th J. Z oltán: A halál-

büntetésre vonatkozó anyagi jo gi szabályok a feudalizmus Magyarországán (Jogtörténeti S zem le, 2007. 4 „ 3 0 -5 0 . p.) : E rre az 1787-es Sanctio Criminalis Josephinával került sor. am e­ lyet azo n b an 1790-ben bekövetkezett halála előtt v isszavont, és ezt a helyzetet (v ag y is többek között a h alálb ü n tetés újbóli de iure alk alm azásb a vételét) II. L ipót 1790/91. évi XL. törvénycikke szen tesítette. (V ö.: H ajdú L ajos: II. József biintetőtör\énykönyve Magyarországon. Jo g tu d o m án y i K ö zlöny. 1974. I -2 .. 4 8 -5 5 . o.; A m ag y a r jo g tö rté n e t forrásai. 243. p.) ' E korszak halálbüntetéssel k apcsolatos gyak o rlatára lásd: T óth J. Z oltán: A halálbüntetés írottjogi szabályozása Magyarországon a felvilágosodástól a Csemegi-kódexig (D e lurisp ru d en tia et Iure P uhlico, 2008. 3.. 8 1 -1 0 1 . p.) 4 K ecskem éti K ároly levéltári k u tatásaira alap o zv a körülbelül százötven kivégzett politikai é s katonai vezetőről beszél, míg M ezey B arna nem egészen 120 kivégzésről ír; azt azonban m ind­ ketten elism erik , hogy ennek a többszörösére lehelő azoknak a szám a, akiknek az éleiét a császári katonák a letartóztatásukkal szem beni ellen állás során vagy szökésük m egakadályozása végett o ltották ki. (Vö.: K ecskem éti K ároly: A halálbüntetés eltörlésének

ügye az országgyűlésen. Szemere Bertalan 1843. augusztus 19-i beszéde. K rim in o ló g ia i K ö z le m é n y e k 53. B u d ap est. 1996, 84 104. p .); valam int M ezey Barna: Az 1849. évi megtorlások történetéhez (Jogtudom ányi K özlöny. 1999. 11., 4 5 7 -4 6 6 . p.) ' „A felségsértés bűntettét követi el: a ki a királyt m eggyilkolja vagy szán d ék o san m egöli, vagy ezen cselekm ény ek valam e­ lyikének véghezvitelét m egkísérli...” (126. ¡j I. pont) ..A fel­ ség sértés a 126. § I. pontja esetében halállal [...] b üntetendő." ( I 2 8 .§ ) 6 „A ki em b ert előre m egfontolt szándékból m egöl: a gyilkosság bűntettet követi el, é s halállal bü n teten d ő ." (278. §) 7 H orvátország bűnügyi statisztikai adatai ezekben a szám okban n incsenek benne. x E n o rm ák sorát m ég az I. világháború elő tt három törvény, a közös had erő katonai bűnvádi p errendtartásáról, illetve a honvéd­ ség katonai bűnvádi p errendtartásáról sz ó ló 1912:32.. illetve 33.. parallel vagy ikertörvénycikkek, valam int a háború esetére szóló kivételes in tézkedésekről rendelkező 1912:63. törvén y cik k nyi­ totta: őket követte az utóbbi törvénycikk 31. S-ában foglalt fel­ h atalm azás alapján az igazságügyi m in iszter által m egalkotott, a g y orsított eljárást (és ezen belül a rögtönbíráskodás!) szabályozó *1914. évi 12.002. I. M .E. szám ú rendelet, illetve az 1914. évi 5 .4 8 7 .. 5.488. é s 5.491. M .E. szám ú rendeletek: m ajd ezek k ieg észítések ép p en az 1914. évi 5.735.. 5.488. és 6 .082.. illetve az 1915. évi 2 .060. é s 9.550. M .E . szám ú rendeletek, valam int az 1915:19. törv én y cik k ; végül a T an ácsk ö ztársaság alatt a rendes b ü n tető törv én y szék ek en kívül az ún. forradalm i törvényszékek a F orradalm i K o rm án y zó tan ács IV. szám ú rendelete értelmében

történeti szemle halálbüntetéssel sújthatták a/. I.. V., X X .. X X III.. X X IV .. X X X III.. X L II.. L V II.. LVII1.. L X X IV .. X C IV . é s C IX . szám ú rem ieletek­ ben felsorolt b ű n cselek m én y ek et, valam int a X L V . szám ú ren­ d elet alap ján ..sü rg ő s sz ü k ség ese té b e n " bárm ely m ás delik tu m o t is, az ism ét felállíto tt rö g tö n ítélő bíró ság o k pedig a X C IV . szám ú ren d elet alap ján ú g y szin tén halállal b ü n teth ették a fen n álló rendel leg in k áb b v eszély eztető bű n tettek et. (E néh án y év k ap itális sz an k ció ra v o n atk o zó szab ály o zásáró l k im erítő je lle g g e l lásd: T ó th J. Z o ltán : Rendkívüli büntetőjog és halálbüntetés az 1910-es évek Magyarországán. T h en tis. 2007. jú n iu s, 4 9 - 6 2 . p.) v H iv atalo s eln ev ezésü k k el: „a m ag y ar k orm ány 1919. évi 4.038. M .E . sz á m ú re n d e le te a tö rv é n y k e z é s id e ig le n e s s z a b á ly o ­ zásáró l": illetv e „ a m ag y ar korm ány 1919. évi 4.0 3 9 . M .E . szám ú ren d elete a tö rv én y k ezés id eig len es szab ály o zásáró l sz ó ló 1919. évi 4 .0 3 8 . M .E . szám ú rendelet k ieg észítésérő l". 1 0 b ű n ü g y e k b e n a re n d e s b író sá g o k é s á lla m ü g y é s z sé g e k m ű k ö d ésén ek sz ü n etelése alatt foganatosított eljá rá s é s ezalatt az idő alatt hozott h atározat érv é n y te le n ." (2. 5) ..A ren d es bíróságok és állam ü g y észség ek m űködésének szü n etelése alatt hozott b ü n ­ tető ítélet se m m is...” 110 § (2) b e k .| 11 „A tö rv én y k ezés terén a jo g fo ly to n o s sá g h ely reállv án . a tö rv én y ­ k ezésb en a k orábbi tö rv én y es jo g sz a b á ly o k irányadók, am e n n y i­ ben ez. a ren d elet m ásként nem in tézk ed ik ." [ 1 . 5 ( 1 ) bek.] 12 I. 5: „A tö rv én y szék ítél a je le n rendelettel sz ab ály o zo tt g y o rsí­ tott b ű nvádi e ljá rá s szerint: I. a tan ácsk ö ztársaság szerv ei, k özegei é s m eg b ízo ttai felett, akik hatósági jo g k ö rt b ito ro lv a és szín lelv e, a b ü n tető tö rv é n y ek b e ütk ö ző cselek m én y t k ö v ettek el: 2. a tan ácsk ö ztársaság feg y v eres erején ek tagjai vagy az I . pont­ ban nem em lített szem ély ek állal a tan ácsk ö ztársaság m eg a­ lapítása. fen n tartása vagy v isszaállítása érd ek éb en elk ö v etett b ű n cselek m én y ek m iatt, tekintet nélkül arra. hogy a cselek m én y t a je le n ren d elet é letb elép tetése előtt vagy u tóbb követték el." L' 1915-ben a k o rm án y az 1915. évi 2.060. M .E . szám ú rendelettel m ó d o síto tta, illetve k ieg észítette a g y o rsíto tt bűnvádi eljárás szab ály airó l (és ezen belül a rö g tö n b írásk o d ásró l) sz ó ló 1914. évi 12.002. I. M .E . ren d eletet. é s ezzel egy új. eg y ség es kódexet léptetett életb e, am ely kódex h iv atalo san az 1915. évi 9 .550. 1. M .E. szám ú ren d elet eln ev ezé st kapta. 14 Ilyen volt például az alak szerű nyom o zó eljárás tilalm a vagy a terhelt v éd elem h ez való jo g á n a k szabályozása. 15 Ezek körébe tarto zo tt például az. hogy m íg a 1915. évi 9 .550. I. M .E. szám ú ren d elet 18. § -a b izto síto tta az eg y fo k ú perorvoslat lehetőségét, a d d ig az 1919. évi 4.0 3 9 . M .E. szám ú rendelet 1 1. 5 ( I ) bek.-e értelm éb en ..a b író ság határozatai ellen p erorvoslatnak - az ú jrafclv étel é s a jo g e g y s é g érd ek éb en haszn álh ató p ero r­ voslatot ide nem értv e - nincs h elye, és az a z ellen bárki által b en yújtott k érv én y n ek nincs felfü g g esztő h atály a". Az. 1919-es szab ály o zás to v áb b á kim ondta, hogy „az eljárás elejétő l végig az eg y ü ttü lő b író ság előtt, é s hacsak lehet, félb esza k ítás nélkül folyik le" |7 . § (2 ) b ek.), v alam in t a k ö v etk ező k et is: ..H a a v ád ­ lottal h alálra ítélték , a b író ság )...] azonnal határoz, abban a kérd ésb en , hogy az. elítéltet k egyelem re aján lja-e vagy sem . H a a bíróság az elítéltet k eg y elem re aján lan d ó n ak nem találta, az. ítélet k ihirdetése után az elítélt m ellé, a m en n y ib en lehetséges és az elítélt azt k ív án ja, lelkészt ad. és a h alálra elő k észü lés végett adott m eg felelő határid ő letelte után a h alálb ü n tetést rajta végrehajtják. H a a b író ság a h alálra Ítéltet k eg y elem re aján lan d ó n ak találta, a b űn ü g y i ira to k a t az e s e tle g b e a d o tt k e g y e lm i k é rv é n n y e l, valam int a z állam ü g y észség n ek é s a b író ság n ak vélem ényével együtt azo n n al a m ag y ar K úriáh o z terjeszti fel, m ely a kegyelem felől zárt tan ácsü lésb en in d o k o lás nélkül 24 órán belül végleg határoz. H a a h alálraítélt k eg y elm et nem kap o tt, en n ek k ih ird e­ tése után a halálb ü n tetést az előbbi b ek ezd é sn ek m egfelelően kell végrehajtani.” [ I I . § (2)-(4 ) bek.) M indezek a ren d elk ezések a „gyo rsíto tt e ljá rá sn a k ” n ev eze tt p ro cesszu sn a k eg y értelm ű en statáriális je lle g e t kö lcsönöznek. 16 17 18. §§ 17 H ű tlen ség , lá z a d á s , g y ilk o s s á g , sz á n d é k o s e m b e rö lé s , a közegészség ellen h alál ok o zásáv al elk ö v etett bűntett, rablás, gyújtogatás, a v ízárad ás o k o zásán ak b űntette, valam int a v asp á­ lyákon, tá v írd á k o n (tá v b e s z é lő n ) v ag y h a jó k o n e lk ö v e te tt

k ö zv eszély ű cselek m én y ek bűntette. Is Ide tartozott (a felségsertésen kívül) az. 1914:40. te. szerinti, a h a tó sá g n a k vagy an n ak tag já n a k a k a d á ly o z á sa h iv atásán ak g y ak o rlásáb a n , azok intézkedésre k ényszerítése, illetve a h ató sá­ got g y a k o rló szem élynek vagy a h ató ság tagjának hivatásából folyó eljárása alatt vagy hivatásának g y ak o rlása m iatt bosszúból v aló tettleges bántalm azása, feltéve, hogy azt csoportosan vagy fe lfe g y v e rk e z v e k ö v ették e l; a m ag án o so k elleni cso p o rto s erő szak : a közhivatalnoki m inőség színlelésével vagy hatósági rendelet ürügye alatt, illetve a fegyveresen elk ö v etett m agán lak ­ sértés: valam int a g y ilk o sság g al, sú ly o s testi sértéssel, g y ú jto ­ g a tá s sa l vagy m ás sú ly o s v ag y o n i kár o k o zásáv al tö rté n ő fenyegetéssel, illetve k ö zhivatalnoki m inőség színlelésével vagy v alam ely h atóság hiv atalo s ren deletének ürügye alatt elkövetett zsarolás. Ezek a k ö vetkezők voltak: hűtlenség, g yilkosság, szándék o s em b erö lés, a k ö zeg észség ellen halál okozásával elkövetett b ű n ­ tett, az 1920:38. te. által m egnevezett, statárium alá vonható m a­ g atartáso k m indegyike, továbbá az állam i és társadalm i rend fel fo rg a tá s á ra v ag y m e g s e m m is íté sé re irá n v u ló b ű n tettek (1921:3. te. 1 - 2 .5 ). A 29.3 0 7 /1 9 2 3 . szám ú igazságügyi m iniszteri rendelet 1923. a u g u sztu s 2-án. a 30.004/1923. szám ú pedig au g u sztu s 6-án hirdettetett ki é s lépett hatályba. 21 A m erénylet p o n to s időpontja 0 óra 20 pere volt. 22 E zek közül a leghíresebbek Sallai Im re és Fürsl S án d o r illegális kom m unista vezetők voltak, akiket a kom m u n tstaellen es hisztéria áld o zataik én t 1932 jú liu sáb an tartóztattak le. ítéltek halálra és végezlek ki állam ellen es bűncselekm ények, vagyis az állam és társadalom lö rv én y cs rendjének erő sza k o s fel forgatására vagy m eg sem m isítésére, különösen valam ely társadalm i osztály (a m u n k áso sztály ) k izáró lag o s u ralm ának erő sza k o s létesítésére irányuló m ozgalom , illetve szerv ezk ed és kezdem ényezése és v ezetése m iatt. E z a per volt eg y éb k én t az, m elynek hatására J ó z se f A ttila szám os társával eg y ü tt m egírta halálbüntetés- (p o n ­ tosabban statárium -) ellen es röpiratát. am elyben követelte a p oli­ tikai célú leszám olások jo g i úton történő elintézésének azonnali beszüntetését. (A röpirat szövegét lásd: H orváth T ib o r [szerk.]: A halálbüntetés megszüntetése Magyarországon. D okum entum g y ű jtem én y . H alálb ü n tetést E llenzők L igája, M iskolc, 1991, 61 62. p.: utóéletét lásd a „rö p irat-p errő l" szóló http://w w w . b p arch iv .h u / dem o /m ag y ar/jo zsefattila/h arm ad ik p er/3 _ 3 .h tm l in­ tern etes o ld a lo n !) 2-' 1923 és 1939 között (ide nem értv e a katonai b ű n cselek ­ m ényeket) köztörvényes, politikai, illetve statáriális eljárás alá tartozó d elik tu m o k m iatt m indösszesen 25 h alálo s ítéletet hajto t­ tak végre. 24 A h ű tlen ség sz ig o rú b b bün tetésérő l szóló 1934:17. te. m eg al­ kotását, am ely az 1930:3. te. hűtlenségi tényállásait szabályozta újra, az azzal való logikai és tartalm i ö sszefüggés m iatt e m ásodik ese m é n y h e z sorolom . 25 E zzel (1931. feb ru ár l-jé v el) hatályon kívül helyeztetett a sok szem pontból elav u lt 1855. ja n u á r 15-i, az osztrák o k által oktrojált katonai b ü n tető törvénykönyv. 26 G y ak o rlatilag az ö sszes d eliktum büntetése g o ly ó általi halál volt, eg y ed ü l az ellen ség h ez való szökést, m int a legelítélendőbb b ű n ­ tettet sz an k cio n álta a törvény akasztással; am ennyiben pedig a halálb ü n tetést tö b b kapitális szankcióval sújtani rendelt bűntett m iatt szab ták ki. a k k o r a v égrehajtásnak a 7. 5 értelm ében k ö tél­ lel kellett m egtörténnie. 27 Az. ilyen sz em ély ek et tíz évtől tizenöt évig terjedhető fegy­ házbüntetéssel kellett szankcionálni. 28 A 77. § szerint: „H a három vagy több katonai egyén közösen és e g y e té rtv e a k ato n ai sz o lg á la ti ren d d el, e lö ljá ró já v a l vagy elö ljáró já n ak p arancsával szem beszáll vagy e végből összebeszél, zendülést követ el. Z en d ü lés az c célból való csoportosulás is.” 2V „S zökés b űntettét követi cl az a katonai eg y én , aki abból a célból, hogy végleg kivonja m agát a szolgálati kötelezettsége alól vagy legalább is a had rak elt seregnél való szolgálatteljesítés alól, ö n kényesen elh a g y ja b eo sztását vagy rendeltetési helyét vagy attól táv o lm arad .” (93. 5)

E bben a/, eg y etlen esetb en (ellen ség h ez s /ö k é s vagy ennek k ísé r­ lete e setén ) - m int m á r e m líte ttü k - a vég reh ajtás m ó d ja k ato n ák k al szem ben is az ak asztás volt. H a ezen idő alatt ön k én t feladta m agát, a k k o r az első esetben (teh át h a a v ég reh ajtás m ódja a g y o n lö v és lenne), öt évtől tíz. évig terjed h ető börtön, a m ásodik esetb en (kötél általi h alálb ü n tetés h ely ett) ö t évtől tíz é v ig terjed h ető (egyház a büntetés. A 102. 5 ( I ) bek ezd é se c bű n cselek m én y t a köv etk ező k ép p en d efin iálja: „Ő rszo lg álati b ű n tettet követ cl m eg h atáro zo tt ő rállás e lfo g lalására és felváltására alak íto tt katonai őrség n ek az a tagja, a k i s z o lg á la tá n a k te lje s íté s é re m e g itta s o d á s s a l, e la lv á s s a l, e ltáv o zással vagy m ás m ódon k ép telen n é te s /i m agát, vagy a sz o lg álatára v o n atk o zó általán o s vagy k ülönös utasítás m el­ lő zésév el h átrán y t okoz. vagy háb o rú idején je le n té k e n y e b b v eszély t id éz elő ." 107. §: „G y áv aság b ű n tettét követi el az a katonai eg y én : I . aki m int p aran csn o k szem ély es b izto n sá g a iránti ag g o d alo m b ó l külső vagy b első ellen ség g el sz em b en nem fejti ki azt az ellen állást, a m ely re kö teles é s képes; 2. aki elle n sé g e sk e d é s alkalm ával s z e m é ly e s v e sz é ly tő l v a ló fé le lm é b e n m ag át e lre jtő z é s s e l, m eg fu tam o d ással, fegyvernek, lőszernek elh án y ásáv al, sz ín le lé s­ sel vagy m ás m ódon hivatásbeli szo lg álatán ak k ö telességszerű teljesítése alól kivonni törekszik; 3. aki ellen ség esk ed é s a lk a lm á ­ val csü g g eteg szavakat ejt. je le k e t ad vagy k edvezőtlen h ad i­ h írek et terjeszt s e c selek m én y ek v alam ely ik év el m ásnak b á to rta ­ lanságát vagy ennek veszélyét idézi elő. A 3. pontban m eg h atáro ­ zo tt cselek m én y a k k o r is b ű n tett, ha g o n d atlan ság b ó l követtek e l." 108. §: „A g y o n lö v éssel v ég reh ajtan d ó halál a büntetése: 1. az elő b b i § I. p ontja esetéb en a p arancsnoknak, ha azt a helyet vagy állást, am elyet védenie kellene, felad ja é s ezzel nagy hátrányt o k ó z vagy h a m agát vagy csap atát elfogatni en g ed i; 2. az előbbi § 2. p o n tja esetéb en an n ak , aki a cselek m én y t e lő n y o m u lás, tám ad ás, h arc vagy v isszav o n u lás alatt k övette el és cse le k ­ m én y éb ő l h átrán y sz árm az o tt; 3. az elő b b i § 3. p o n tja esetéb en an n ak , aki cselek m én y év el tö b b bajtársa m eg fu tam o d ását vagy m eg ad ását, avagy ellen ség tő l körülzárt hely en több egyén b á to r­ talan ság át idézte elő ". 133. § ( I ) b ek .: ..... aki sz o lg á la ti k ö te le s s é g é n e k [ ...| m e g s z e g é sé v e l: I . a lá re n d e ltje in e k é le lm e z é s é rő l, e g y é b ellátásáró l vagy k ím éléséről nem g o n d o sk o d ik , avagy fen y eg ető veszély b ő l való m eg m en tésü k iránt k ellően nem intézkedik; 2. a h ad ian y ag o t vagy a feg y v eres e rő céljaira szo lg áló m ás an y ag o t k ellő en nem b izto sítja vagy nem gondozza; 3. szolgálati ügyben v alótlan je le n té st tesz v ag y to v áb b ít, vagy szolgálati okiratb an v alótlan tén y t ig azo l: 4. fontos körü lm én y rő l je le n té si nem tesz vagy az illetékes helyet nem értesíti; 5. sü rg ő s szolgálati p a ra n ­ csol nem to vábbít azonnal: 6. katonai k ötelékb en vagy a lk a l­ m azásb an álló eg y én t sz o lg álatáb ó l m ag án célra elv o n : 7. a sz o l­ g álati tito k tartás k ö telesség e ellen vét. titkosan kezelen d ő sz o l­ g álati k ö n y v , irat vagy eg y éb tárgy elv e sz té l o k o zza vagy azok e lv esztérő l nem lesz azonnal je le n té si; 8. aláren d eltjeit szolgálati k ö telesség eik teljesítéséb en k ellően nem ellenőrzi vagy észleli k ö telesség szeg éseik k el szem ben a k ö rü lm é n y ek szerint sz ü k ­ ség es in tézk edéseket a lehetőséghez képest m eg nem teszi: 9. a k atonai feg y elm et és ren d et vagy a k ö zb izto n ság o t fen y eg ető z a ­ varok alk alm áv al a leküzdésük céljából ren d elk ezésre álló tö r­ v én y es eszk ö zö k et fel nem h aszn álja vagy m agát szo lg álatán ak teljesítése alól kivonja; 10. lőszertárakban vagy ro bbanóanyag k ö zeléb en a k ellő e lő v ig y á z a to t figyelm en kívül hag y ja." E g észen p o ntosan az volt halállal b ü n teth ető , aki a m ag y a r állam vagy sz ö v etség ese feg y v eres erején ek vagy a velük közösen m ű k ö d ő feg y v eres erő n ek szán d ék o san hátrányt vagy az e lle n ­ ség n ek szán d ék o san előnyl o k o zo tt; aki e végből az ellenséggel é rin tk ezésb e b o csátk o zo tt: aki a fentiek elk ö v etésére m ással sz ö v etk ezett, m ást reábírni tö rek ed ett, arra m ást ered m én y telen ü l felh ív o tt; to v áb b á az is. aki az előny vagy h átrány o k o zását m eg ­ k ísérelte. M indezen esetek b en is h alálb ü n tetés csak a k k o r volt k iszab h ató , ha a tettes ezeket háború idején k ö v ette el, am en n y i­ b en a cselek m én y k ö v etk eztéb en a feg y v eres e rő eg y vagy több ta g ja h a d ifo g s á g b a e se tt, éle ié i v e s z te n e , s ú ly o s sé rü lé s t szen v ed ett vagy sú ly o s beteg ség b e eseti: a cselek m én y b ő l nagy

h átrány sz árm azo tt; avagy a bűntett a h adviselés érd ek ét n ag y ­ m értékben v eszélyeztette. A 6 0 . § szerint: „A h ű tlenség bűntettét követi el [...) aki katonai titkot vagy a m ag y ar állam eg y éb fontos érdekeit. így különösen nem zetközi vagy gazd aság i helyzetét érin tő m ás titkot kikém lel vagy jo g o su latlan u l m egszerez; aki közhivatalnoki állásánál, h iv atalo s m egbízatásánál vagy a hatósággal szem b en fennálló szolgálati vagy szerző d éses viszonyánál fogva birtokába vagy tu d o m ásá ra ju to tt ily titkot n y ilv án o sság ra hoz vagy illetéktelen szem élly el közöl, avagy illetéktelen szem élynek m ás m ódon hoz­ z áférh ető v é t e s z ..." A 62. § értelm éb en az, aki e cselek m én y ek v alam ely ik ét háború idején valósítja vagy kísérli m eg, halállal sz an k cio n álan d ó , am ennyiben tettél a z ellen ség ja v á ra avagy abból a célból követi e l. hogy a titok idegen állam hatóságának, külföldi szerv ezetn ek , azok m egbízottjának vagy azok érdekében m ű k ö d ő v alam ely sz e m é ly n e k váljon ho zzáférh ető v é. Négy évvel késő b b a h ű tlenség szig o rú b b büntetéséről szóló 1934:18. te. az ered etileg halálos sz an k ció kiszabásának lehetőségét nem tartalm a zó 6 1 . és 64.. to v áb b á a 62. 5-t újrafogalm azta. A 60. § szerinti hűtlenség büntetése halál, ha a cselek m én y t „k ö zh iv atal­ noki állásn ak vagy h ivatalos m egbízatásnak vagy hatósággal szem ben fennálló szo lg álati, av ag y sz erz ő d éses viszonynak leih aszn álásá v al" ..abból a célból követték cl, hogy a titok idegen állam ható ság án ak , külföldi szervezetnek, m egbízottju k n ak vagy é rd ek ü k b en m ű k ö d ő szem élyeknek tudom ására ju sso n vagy h o z­ záférh ető v é v áljék ", „és a cselek m én y az állam érdekét súlyosan sértette vagy v eszély eztette” (61. §). E zen kívül a 60. 5-ban m eghatározott hűtlenség büntetése a k k o r is halál, ha a cse le k ­ m ényt háború idején b árki abból a célból követte el. „ho g y a liiok idegen állam ható ság án ak , külföldi szervezetnek, m eg b ízo ttju k ­ nak vagy érdekükben m űködő szem élynek tudom ására ju sso n v agy ho zzáférh ető v é váljék" (62. 5): végül hűtlenség m iatt h áború idején az is halállal b ü ntetendő, „aki idegen állam h a tó s á g á n a k , k ü lfö ld i sz e rv e z e tn e k , m e g b íz o ttju k n a k vagy érd ek ü k b en m űködő szem élynek kém ül ajánlkozik vagy részükre k ém szo lg álato t v állal" (64. §). (A z új 61.. 62. és 64. 5-t az 1934:18. te. 2.. 3., ill. 4. §-a vezette be.) ,7 Ide tartoztak a függelem sértés. a zendülés és a katonai ő r elleni bű n tett m indazon esetei, am elyekre a Ktbtk. halálbü n tetés k isza­ bását is lehetővé telte (to v áb b á ezek néhány m ás. hasonlóan v eszély es esete); a g y ilk o sság , am en n y ib en azt az előbbi három k atonai bűntett m egvalósítása során vagy annak érdek éb en követ­ ték el; to v áb b á a g y áv aság deliktum a. ,!i E körben egyetlen bűntett található: a hűtlenség azon tényállása, am ely a kém k ed ést rendeli halállal büntetni. (K tbtk. 6 0 63. 55) •,9 E rre m ár széles körben lehetőség volt: ide tartoztak a katonai bűn cselek m én y ek közül eg y es „fegyelem és rend ellen i" b ű ntet­ tek (polgári lakosság fo szto g atása, harctéri /a harctéren m aradt halottaktól, se b esü ltek tő l, betegektől tö rtén ő / f o s z to g a tá s - Ktbtk. 113 115. 5). a b ujtogatás. a szö k és é s a lázadás bűntette: az 1920:38. törvénycikk által em lített d elik tu m o k : az 1912:63. te. 12. 5-ának 4. pon tjáb an felsorolt b ű n cselekm ények (a hűtlenség, a lázadás, a g y ilk o sság , a szán d ék o s em berölés, a közegészség ellen halál okozásával elk ö v etett bűntett, a rablás, a gyújtogatás, a v íz á ra d á s o k o z á s á n a k b ű n te tte , v a la m in t a v asp ály ák o n , távírdákon (táv b eszélő n ) vagy hajókon elk ö v etett közveszélyű cselek m én y ek bűntette): a hűtlenségnek ezen törvén n y el újrasza­ b ály o zo tt valam ennyi (tehál nem csak a halállal bünteth ető ) tény­ állása; az állam i é s társadalm i rend hatályosabb védelm éről szóló 1921:3. tö rvénycikk szerinti állam elleni bűntettek: valam int a ro b b an ó an y ag vagy ro b b a n tó sz e r felhasználásával elkövetett b űn cselek m én y ek (1924:15. te. I. 5 (3) bek.). 411 A halálb ü n tetést az 1930:3. te. értelm éb en a k k o r kell akasztással v ég reh ajtan i, „h a a cselek m én y re a törvényben am úgy is kötéllel v ég reh ajtan d ó h alálb ü n tetés van m egállapítva vagy ha a cselek­ m ény k ö zö n ség es b ű n cselek m én y ", egyébként a kiv ég zés módja az ag yonlövés. T o v áb b á abban az esetb en , ha a rögtönítélő eljárás a lá vont vádlott m ég nem töltötte be a 20. életévét, a k k o r tíz évtől tizenöt é v ig terjed h ető feg yházbüntetést, ha pedig 18. életévét sem érte cl. líz évtől tizenöt évig [erjedhető fogházbüntetést kell kiszabni: illetve a rögtönítélő bíróság akkor, „h a a halálbüntetés-

Jog

történetisiemle uck egy vagy több a bü n tetésre leginkább rászo lg ált egyénen fo g an ato síto tt v ég reh ajtása a nyu g alo m é s a rem i helyreállítására szü k ség es elretten tő példái m ár m egadta, fontos ok o k b ó l a k ev és­ bé b ű n ö s ré sz tv e v ő k re k ö téllel v é g re h a jta n d ó h a lá lb ü n te té s hely ett éle tfo g y tig vagy tíz évtől tizenöt év ig terjed h ető fegy­ h ázb ü n tetést. ag y o n lö v éssel v ég reh ajtan d ó h alálb ü n tetés helyett öt év tő l ti/ é v ig te rje d h e tő leg y h áz- vagy b ö rtö n b ü n tetést szabhat ki", e / azo n b an m ár (az é le tk o r szerinti d ifferen ciálással e lle n ié i­ ben) a b író ság m érleg elési köréb e tartozik. 41 E „n y u g a lo m " értelem szerű en nem vo n atk o zik a / 1931. és az 1932. év re: az ezért tek in th ető csak „relatív n ak ". 4- E b ű n tettel a h o n v édelm i tö rv én y 204. §-a szerint az v alósítja m eg. „aki ab b ó l a célb ó l, hogy a h o n v éd elem érd ek ét sértse, valam ely d o lg o t m egrongál, ren d eltetésszerű h aszn álatra a lk a l­ m atlan n á tesz vagy m eg sem m isít". 41 A b ű n cselek m én y n ém ileg rég ies m eg n ev ezé se „légi já ró m ű ­ v ek n ek és ez e k h e z tarto zó tárgyaknak m eg ro n g álása" volt. 44 U gyanerre (a rögtö nbíráskodás elrendelésére) egy m ásik, ezen időszakból szárm azó jo g sz ab ály , a villam os energia fejlesztéséről, vezetéséről és szo lgáltatásáról szóló 1931:16. törvénycikk is lehetőséget biztosított: „A zok a büntető rendelkezések, am elyeket a b ü n tetőtörvények - ideértve az 19 12:63. te. 2 1. §-át is a távirdák vagy tarto zék aik m eg ro n g álására, h aszn álh ató ság u k félb esza­ kítására vagy gátlására m egállapítanak, kiterjesztetnek a villam os energia fejlesztésére, vezetésére vagy eloszlására szolgáló beren­ d ezések n ek vagy tartozékainak m egrongálására, h asználhatóságuk­ nak félbeszakítására vagy gátlására is." | 6I . $ ( I ) bek.| „A/. ( I) b ekezdésben m egállapított bűntettre az 1912:63. törvénycikk 12. §ában m eg határozott feltételek fennforgása esetében a rögtönbíráskodást is el lehel rendelni." [61. $ (2) bek. | 45 Ezt a 221. § szerin t a k orm ány a k k o r teheti m eg. „ha az o r s /á g ép ség én ek vagy b első rendjének m eg ó v ása végett e lre tte n tő pél­ d aad ás szü k ség es", annak m eg h atáro zásáb an azo n b an , hogy ez p on to san m ily en feltételek esetén és m ikortól van így. sem m i sem köti. G aran ciális szabályként íratott továbbá elő . hogy rögtönb írásk o d ásn ak csak elő zetes k ih ird e té s után lehet helye (ez a re n ­ d elk ezés azo n b an nem érin tette sem a hon v éd ség katonai b ű n v á ­ di p erren d tartásáró l sz ó ló 1912:33. tc.-b en . sem az 1930:3. tc\ben foglalt sz ab ály o k at, am ely ek b izo n y o s bűn cselek m én y ek esetéb en leh ető v é tették a statáriu m elő zetes k ih ird e té s nélküli alk alm azását. így ezen d elik tu m o k vonatk o zásáb an az 1939-es h o nvédelm i tö rv én y től függetlenül to v áb b ra is lehetőség volt az. elő zetes k ih ird etés m ellő zésére), valam int az is. hogy „m ih ely t a rö g tö n b írásk o d ás elren d elésé n ek o k a m egszűnt, főleg, ha a halálb ü ntetésnek egy vagy több bűnösön fo g an ato síto tt v ég reh ajtásá­ val az e lretten tő p élda m ár m eg ad ato tt, a rö g tö n b írásk o d ás m eg szü n tetését azo nnal ki kell m ondani és m in d ig ugyanoly m ódon ki kell h ird etni, m iként a rö g tö n b írásk o d ás elren d elésé t” . 46 A m íg azo n b an e z nem k övetkezett be (azaz eg észen 1939. au gusztus 28-áig. a m. kir. m inisztérium 1939. évi 8.020. M .E. szám ú ren d eleté k ihirdetése és h atály b a lépése napjáig), addig m ind a h o n v éd ség k ato n ai b ű n v ád i p e rre n d ta rtá s á ró l sz ó ló 1912:33. te. X X V I. fejezetében (4 3 3 -4 5 0 . §). m ind pedig a 9 .5 5 0 /1 9 1 5 . 1. M .E. szám ú rendelet II. fejezetében (2 5 -4 5 . §) fog lalt ren d elk ezések hatály b an m aradlak és alkalm azan d ó ak voltak. (E rrő l eg y éb k én t - vagyis arról, hogy m ilyen szab ály o k alapján kell eljárn i - m inden eg y es, a statáriu m kihirdetéséről vagy k iterjesztésérő l sz ó ló rendelet külön is ren d elk ezett, expressis verbis k im o n d v a e norm ák alkalm azásán ak kötelezettségét.) 4 H adba lép ésü n k re h iv atalo san csak 1941. jú n iu s 26-án került sor. 4S E b ű n cselek m én y ek a k ö v etk ező k voltak: a h ű tlenség különböző (akár v étségi) esetei: tiltott csap atg y ű jtés; katonai b ű ncselekm ény (bűntett vagy v étség ) elk ö v etésére való felbujtás vagy abban való b űnsegély: szö k ö tt katonának való seg ítség n y ú jtás: had ifo g o ly sz ö k éséh e / ny ú jto tt seg ély ; valam int m inden o ly an , ezek n él sz i­ gorúbban b ü n teten d ő b ű n cselek m én y , am elyet a fenti cselek m é­ nyek révén v aló síto ttak m eg. M egjegyzendő, hogy m ivel a rendeletet csak jú n iu s 30-án hozták meg. kihirdetésére és hatályba lépésére pedig m ásnap (július I -jen) került sor, a hadiállapot viszont m ár jú n iu s 26-án beállt, ezért a ren­ delet szerint a fenti helyzetre tekintettel - a háború idejére szóló

speciális rendelkezéseket csak a kihirdetés napjától kezdve kellett alkalm azni (e rendelet tehát a visszaható hatályt nem írta elő). 50 M e g alk o tása 1945. au g u sztu s 16-án, kihirdetése és hatályba lép é­ se pedig sz ep tem b er 6-án történi m eg. 31 E zen ren d elet a (hadrakell sereg esetében irányadó) rögiönhíráskodáson kívül sz ab ály o zta m ég a (rö gtönbíráskodáson kívül a hadrakell sereg valam ely tagjával sz em b en ) halálbüntetést k im o n d ó ítélet esetén irán y ad ó eljárást (3 2 -3 6 . 55). valam int az ilyen h alálb ü n tetés végrehajtását (37. §) is. ám lényegi újítást az 1912:33. tc.-hez. képest ezek sem hozlak. M agának a rendeletnek a m egalkotására é s kihirdetésére m ég m árcius 29-én s o r került. " T e r m é s z e t e s e n a nem a h a d ra k e ll se re g n é l a lk a lm a z a n d ó statá riális eljáráso k ra pedig kizárólag az. 1912:33. le., illetve az 1930:3. le. ren d elk ezései voltak irányadók: azok hatályát tehál az 1.420/1944. korm ányrendelet nem érintette. 54 A z 1939. évi 8 .020. M .E. szám ú rendelet h atály b a lépésével az 1915. évi 9 .550. I. M .E . szám ú rendelet h atály a m egszűnt. 55 E zek a k ö vetkezők voltak: a lőfegyver, robbantószer, illetve m in­ d en n em ű ro b b an ó an y ag felhasználásával elk ö v etett gyilkosság és sz á n d é k o s e m b e rö lé s , az ilyen g y ilk o ss á g é s sz án d ék o s em b erö lés kísérlete, illetve az ilyen g y ilk o sság elkövetésére irányuló szö v etség ; az 1914:40. te. szerinti, a hatóságnak vagy tagjának ak ad ály o zá sa hivaiásának g yakorlásában, azok intéz­ kedésre kényszerítése, illetve a hatóságot g y ak o rló szem élynek vagy a h ató ság tagjának hivatásából folyó eljárása alatt vagy hivatásának g y ak o rlása m iatt bosszúból való tettleges bán tal­ m azása. feltéve, hogy azt csoportosan vagy felfegyverkezve követték el; valam int a m agánosok szem élyével vagy dolgaikkal szem beni cso p o rto s erő szak (1878:5. te.. 175-176. 5). A rög tö n ­ bíráskodás h atály a a rendelet értelm ében az in felsorolt bűn cse­ lekm ények vonatk o zásáb an a tetteseken kívül a részesekre is kiterjedt: m ivel ez (a részesek statáriális eljárás alá vonása a tette­ sekkel eg y etem b en ) az ö sszes többi II. világ h áb o rú s rögtönhíráskodási rendeletre is igaz. lesz, ezért a következőkben azt külön sehol nem em lítjü k m eg. % K ihirdetése és h atály b a lépése: 1939. m ájus 9. ' 7 E z a rendelet kivette a statárium alá vonható d eliktum ok köréből a h atóságok b üntetőjogi védelm éről szóló 1914:40. te. szerinti bűntettet, ha azt pusztán csoportosan (de nem fegyveresen) követték el. illetve a m agánosok elleni erőszaknak a Rtk. 175. és 176. 5 -ában szabályozott eseteit. 58 K ihirdettetett és h atály b a lépett 1939. au g u sztu s 25-én. 59 Ez - m ég m indig kizáró lag a polgári b ü n tető b írásk o d ás körében a korábban rö g tö n b írásk o d ás alá vont b ű n cselekm ényeken felül a kö v etk ező d elik tu m o k elkövetőivel szem ben tette kötelezővé az. ország eg ész területén a statáriális eljárást: felségsértés, hű tlen ­ ség. lázadás, illetve a lelség sértés és a lázadás elk ö v etésére létre­ jö tt sz ö v etség és az azokra való felhívás; az állam i és társadalm i rend h a tá ly o sa b b véd elm érő l sz ó ló 1921:3. tö rv én y cik k b en foglalt állam elleni cselek m én y ek ; a „honvédelem érdekét veszé­ lyeztető ro n g álás” bűntette, ha azzal az elk ö v ető egy vagy több em b e r halálát o k o zta, és ezt az ered m én y t előre láthatta [ 1939:2. te. 204. § (2) b ek .|. 60 E z a rendelet a fenti bűntetteken felül m ind a polgári, m ind pedig (a II. világháború folyam án elő szö r) a katonai büntetőbíráskodás körében (m ind az o rszág , m ind a katonai büntetőbíráskodás egész területére nézve) elren d elte a rögtönbíráskodás kihirdetését a h o nvédelem érd ek ét veszély eztető rongálás bűntettére, akko r is. ha az nem já rt halálos következm énnyel [1939:2. te. 204. 5 ( 1 ) bek.); a külö n b ö ző közérdekű ü zem ekben, honvédelm i ü zem ek ­ ben vagy k ö z e g é s z s é g ü g y i in té z m é n y e k b e n fo ly ó mu n k a fo ly to n o ssá g án ak m egnehezítése é s m eg h iú sítása által elkövetett bűntettekre, m ég p ed ig az. ilyen d eliktum ok m inden kezdem én y e­ zőjére é s vezetőjére, valam int m inden olyan tettesére, aki a bűncselek m én y t a m unka sz án d ék o s hibás vagy hiányos végzésével vagy rongálással követte el (a többi, e fogalom körbe nem tartozó tettesre azonban nem ) (1939:2. te. 203. 5); a katonai vezetővel szem ben elk ö v etett en g ed etlen ség és tettleges b ántalm azás b ű n ­ tettére (1939:2. te. 205. 5); a légvédelm i készültséggel kap cso ­ latos elsö té títés, úgyszintén a légi riadó ideje alatt elkövetett

g y ilk o sság , sz án d ék o s em b erö lés, súlyos le síi sé rtés, rablás és lopás b ű n tettére: végül m in d em e b ű n cselek m én y ek kísérletére. 61 E jo g sz a b á ly jú n iu s 30-án h ird ettelett ki és lépett hatályba. Ez e g y ré sz t e lre n d e lte a rö g tö n b írá s k o d á s t a h o n v é d b ü n ­ tető b írá sk o d ás körében annak eg é sz terü letére m in d am a b ű n c se ­ le k m é n y e k re n ézv e, am ely ek a k o ráb b i, 1939 -1 9 4 1 kö zö tt m eg h o zo tt sta tá riá lis re n d e le te k é rte lm é b e n a po lg ári b ü n ­ tető b írá sk o d ás körében m ár rö g tö n ítélő eljárás alá estek (ezzel ped ig eg y ség esítette a polgári é s a katonai statáriális eljá rá s alá v o n h ató d e lik tu m o k köréi); m ásrészt - im m áron m ind a polgári, m in d a k atonai b ü n tető b írá sk o d ás körében („ term észetesen " azok eg é sz terü letére) - k iterje sztette a statáriu m o t a közeg észség ellen i b ű n tettre (kút. v ízv ezeték , v íztartó m eg m érg ezése, avagy életv eszély es vagy e g észsé g re ártalm as any ag g al kevert é le lm i­ sz er áru sítása, áru b a b o csátása vagy széto sztása, am en n y ib en e cselek m én y ek valaki sú ly o s testi sérülését v ag y h alálát o kozták 1878:5. te. 315. §); a g y ú jto g atásra; a v ízáradás o k o zásán ak b ű n ­ tettére; a v asp ály ák o n , távírdákon (táv b eszé lő n ), h ajókon, légi já r m ű v e k e n , v illa m o s e n e rg ia fe jle s z té s é re , v e z e té s é re é s e lo s z tá sá ra sz o lg á ló b e re n d e z é s e k e n v ag y azo k tarto zék ain elk ö v etett k ö zv eszély ű cselek m én y ek b ű n tettére (1878:5. te. 4344 3 6 .. 4 4 4 . §; 1939:2. te. 208. 209. §; 1931:16. te. 61. §); a ro b b an ­ tó sz er é s ro b b an ó an y ag előállításá v al, tartásával és használatával e lk ö v etett bárm ely b ű n cselek m én y re (1924:15. te. I. § (3) bek.j; to v áb b á m in d ezen d elik tu m o k kísérletére. h- A h ad m ű v eleti terü letre feladott postai k ü ld em én y ek é s az oda irán y u ló k atonai szállítm án y o k tek in tetéb en a sz állítás tartam a alatt elk ö v etett lopás és sik k a sztás b ű n tettére tette lehetővé ez az 1943. feb ru á r 20-i k o rm án y ren d e le t a statá riális eljárást. A-’ E zen. 1943. jú liu s 2()-án m eg alk o to tt és jú liu s 24-ével kihirdetett és h atály b a lépett korm án y ren d elet a lopás és a rablás bűntettének azo n eseteire (to v áb b á ezek kísé rletére) írta e lő a rö g tö n ítélő b írásk o d ást, am ely et eg y rész t a lég itám ad ás alatt vagy az azt kö v ető id ő ben a légitám adással sújtott területen a ro m b o lá s o k o z ­ ta hely zet, m ásrészt az. ilyen terület közelében a légitám adás k ö v etk eztéb en k eletk ezett riadalom , h arm ad ré szt a h adviselés érd ek ei szem p o n tjáb ó l elren d elt kiürítés és elszállítá s vagy e lle n ­ sé g es beh atás folytán hatósági in tézk ed és nélkül történt töm eges elk ö ltö zés esetéb en ezen h elyzet k ihasználásával követtek el. M Ezt a jo g sz a b á ly t k özvetlenül a ném et m egszállást követően, eg észen p o n to sa n 1944. m árciu s 27-én m ár a S zlőjay-korm ány fo g ad ta el. k ih ird e té sére és h atály b a lépésére p ed ig m ár m ásnap

so r került. E z a rög tö n b írásk o d ást a rádió adó-, illetve ad ó -v ev ő készülék (b ere n d ezés) eng ed ély nélküli létesítése vagy üzem ben tartása esetén [ 19 3 9:2. te. 200 § ( I ) bek.] tette kötelező v é, kivéve azt az. esetet, ha valaki az ilyen adó- vagy adó-v ev ő készülék létesítését vagy ü zem eltetését a rendelet k ihirdetését követő napig (m árciu s 29-ig) bejelentette. 65 Az. 1944. évi 1.250. M .E . szám ú rendeletét m indö ssze néhány nappal az 1.130/1944. korm ányrendelet kihirdetését követően, 1944. á p rilis 3 -án a lk o tták m eg (k ih ird e té sé re é s h atály b a lépésére m ásnap, áp rilis 4-én kerüli sor): ez kiterjesztette a rö g tö n b írásk o d ást a g yilkosság, a szándékos em b erö lés, ezek kísérlete, a g y ilk o sság elk ö v etésére irányuló szövetség , valam int a rab lás és a rablás kísérlete minden esetére (a lőfegyver, ro b b an ­ tószer, illetve m indennem ű rob b an ó an y ag felhasználásával e l­ követett g y ilk o sság és sz án d ék o s em b erö lés, az ilyen g yilkosság és szán d ék o s em b erö lés kísérlete, illetve az. ilyen g yilkosság elk ö v etésére irán y u ló szövetség; valam int a légvédelm i k észü lt­ séggel k apcsolatos elsö té títés, úgyszintén a légi riad ó ideje alall elk ö v etett g y ilk o sság , sz án d ék o s em b erö lés és rablás [és persze az u g y an ily en jellem ző k k el ren d elk ező súlyos testi sértés és lopás] bű n tettére u gyanis m ár a korábbi jo g sz ab ály o k [az 1939. évi 3.431. I. M .E. szám ú rendelet és az 1941. évi 2 .770. M .E. szám ú rendeleti statáriális eljárást írtak elő. 66 A fentiek, to v áb b á ésszerű sé g i és terjed elm i korlátok m iatt e hely ü tt felesleg esn ek tartju k a zsidók é s a ren d sze r m ás e lle n ­ sé g ein ek nyílt ü ld ö zésév el, illetve azok fizikai likvidálásával v aló fo g lalk o zást; eg y rész t u g y an is erről a tém áról könyvek ezrei é s cik k ek , tan u lm án y o k százezrei szü lettek , m ásrészt az ilyen c selek ed etek m in t em b eriesség elleni tettek a jo g n a k arra az o ld alára e sn e k , am ely m agatartáso k at a jo g n a k ü ld ö zn ie kell. és nem arra. am ely m int jo g i szan k cio n álás je le n ik m eg (tehát m int m o n d o ttu k - ezek n e k v alójában sem m i köze a halálM mííVí’.vhez m ini v alam ely jo g e lle n e s m ag atartás jo g k ö v e tk e z ­ m ényéhez). - A h alálb ü n tetés II. v ilágháborút köv ető sz ab ály o ­ zásán ak tö rté n etéh ez lásd: T ó th J. Z oltán: A halálbüntetésre

vonatkozó magyarországi szabályozás a rendes és a rendkívüli büntetőjogban a II. világháborút követő években, valamint az. államszocializmus első évtizedében (M isk o lc i Jo g i S zem le, 2008. 1.. 8 7 -1 1 0 . p.); T ó th J. Z oltán: A halálbüntetés utolsó harminc éve Magyarországon: az. 1961. évi V. törvénytől az. alkotmánybírósági abolícióig (Jo g elm életi S zem le. 2008. 4. szám ).

ff-

ARCKÉPCSARNOK ,A történelem és a jog határán" Prof. Dr. Kállay István (1 9 3 1 -1 9 9 8 ) emlékezete

S 60

zületésének 80. évfordulójához közeledve m éltó m egem lékezni K állay István professzor úrról, akit a halálos betegség oly korán és hirtelen ragadott el

közülünk. T u dom ányos m unkásságát egyaránt ism erheti a jo g á sz, az egyházjogász, a levéltáros és a történész. K állay István 1931. jú n iu s 16-án, F ülöpszálláson szü letett. É d esan y ja. T ó th Ida polgári iskolai tanárnő, éd esap ja. K állay István ta n ító volt. F elesége Buzássy M árta én e k - és zo n g o ratan árn ő ; g y erm ek ü k . M ihály, vegyész. K állay p ro fesszo r ú r az orosházi elem i iskola elvég­ zése után a város E v an g élik u s G im n áziu m áb an folytatta tan u lm án y ait, ahol 1949-ben kitüntetéssel érettségizett. 1953-ban tö rté n ele m -lev é ltá r szakon dip lo m ázo tt az E ötvös L oránd T u d o m án y eg y etem en . L evéltárosi, tudo­ m án y o s m un k áján ak ered m én y ek én t 1958-ban védte m eg eg y e te m i d o k to ri d issz e rtá c ió já t. K iem elkedő kutatói p ály ája első so rb an a 18-19. századi m ag y ar jogés k o rm án y zattö rtén etre terjedt ki: főként a M ária Terézia-k o ri szabad királyi váro so k g azd álk o d ásáv al és k ö zig azg atás-tö rtén ettel (pl. bírósági eljáráso k , földesúri b írásk o d á s, az ú riszé k m u n k ája, a jo g in tézm én y ek

Jog

történetiszemle tö rténete, városi és uradalm i igazgatás) foglalko zo tt. 1969-ben a tö rtén elem tu d o m án y kandid átu sa, 1977-ben a tö rté n e le m tu d o m á n y d o k to ra lett Sza b a d királyi

városok

g a zd á lko d á sa

M ária

Terézia

korában

(A k adém iai K iadó, B udapest, 1972, 199 p.). illetve A

m agyarországi nagybirtok korm ányzata 1711 1848. (A k adém iai K iadó, B udapest, 1980, 337 p .)c ím ű m o n o ­ gráfiáival A z E ö tv ö s L o rán d T u d o m á n y ­ eg y etem Á llam - és Jo g tu d o m án y i K arának M a g y ar Á llam - és Jo g tö r­ té n eti T a n s z é k é n , 197 7 -tő l a B ö lc sé sz e ttu d o m á n y i K ar T ö r té ­ nelem S e g é d tu d o m á n y a i T a n s z é ­ kén oktatott. A z utóbbi ta n szék n ek 1980-tól 1996-ig a v ezetője volt. A z állam - és jo g tö rté n e t m ellett tö b b e k k ö z ö tt le v é ltá rtö rté n e te t, d ip lo m atik át, g en e aló g iát, archonto ló g iát és n em et p aleo g ráfiá t ta n í­ tott. M in d em ellett az eg y etem J o g ­ a lk o tá s és jo g a lk a lm a z á s c ím ű k ieg észítő képzését, illető leg E g y ­ h áztörténeti M ű h ely ét is v ez ette, s szám os ném et és o sz trá k e g y e te ­ men is e lő ad á so k at tartott. A F ejér M eg yei T örténeti Évkönyv, a Levéltári Szemle, a Le­ véltári Közlem ények és a M agyar H erold sz e rk e s z tő b iz o tts á g á n a k ta g ja , 1975-től az Ö sszehasonlító jo g tö rtén eti tanulm ányok so ro z a tsz e r­ k esztője is volt. Je le n tő s k u ta tó i, o k ta tó i és s z e rk e s z tő b iz o tts á g i m unkáján túl sz éle sk ö rű szak m ai közéleti te v é k e n y ­ séget folytatott. 1982-ben ú jjá alak íto tta az 1949-ben betiltott M a g y ar H eraldikai és G en e aló g iai T ársa ság o t, am elynek haláláig e ln ö k e volt. H osszú időn keresztül vezette a M a g y ar T ö rtén e lm i T ársu lat A rch eo g ráfiai, H eraldikai és G en ealó g iai S zak o sztály át. T ag ja volt a M agyar T u d o m á n y o s A k ad é m ia Jo g tö rté n eti és T ö rté ­ neti D em o g ráfiai B izo ttság án ak , K ö zig a zg a tá s-tö rté­ neti A lb izo ttság án ak , a T u d o m á n y o s M inősítő B izo tt­ ság T ö rtén e lem tu d o m án y i S zak b izo ttság á n ak , valam in t a Jo g á sz S z ö v e ts é g J o g tö rté n e ti S z a k o s z tá ly á n a k . 1989-ben ú jjá alap íto tta a M ag y ar S zent K orona S z ö ­ vetséget, 1990-ben lé treh o zta az O rszág o s és N em zeti K aszinót. E két utóbbi sz erv ez etn e k is eln ö k e volt. A z e m líte tt, könyv fo rm á b an is m e g jelen t k an d id á­ tusi és ak ad ém iai n ag y d o k to ri érte k ez ésé n túl m űvei közül k ü lönösen k ie m elen d ő k az Úriszéki bíráskodás a XVIII-XIX. században (A k a d ém iai K iadó, B udapest,

1985, 4 8 4 p .) és a Városi bíráskodás M agyarországon 1686-1848 (A k ad ém iai K iadó, B udapest, 1985. 484 p.). to v áb b á az általa szerk esztett, A történelem segéd­ tudom ányai (E L T E , B udapest, 1986, 346 p.) cím ű kö­ tet, am ely b e n a g en ealó g iai fejezetn ek is ő a szerzője. A szám o s tu d o m á n y o s p u b lik áció - több m int egy tu cat könyv és több sz áz ta n u lm án y - közül a k u tató jó n éh án n y al találk o zh at a Jogtudom ányi Közlöny h asáb ­ ja in . p é ld á u l: A tulajdonjog

m agá n in tézked éssel való ko rlá ­ tozásának m egjelenése M agyaror­ szágon (1542) (1979, 8., 5 0 0 -5 0 2 . p.); A nem esi tulajdon kötöttségei (1 9 8 1 , 8., 7 0 2 -7 0 6 . p.); Kötetlen kötöttség a feu d á lis magánjogban (1 9 8 2 . 7., 5 2 7 -5 3 0 . p .): A jobbágy (isi fö ld je (1 9 8 3 . 10., 6 6 4 -6 6 9 . p.); A z úriszéki peres anyag feltárása E ckhart F erenc m unkájában (1 9 8 6 , 7., 3 3 1 -3 3 7 . p.); Tripartitum a helyi joggyakorlatban (1991, I I ., 2 0 9 -2 1 5 . p.); A csődeljárás kezdetei M agyarországon a 18-19. században (1 9 9 2 . 8., 3 7 7 -3 7 9 . p.); A tulajdonviszonyok ciklikus újra­ rendezése M agyarországon 16861945. (1 9 9 3 , 4 ., 1 5 9 -1 6 2 . p.); Hatalom m egosztás és városi ren­ diség (1993, 10., 3 8 2 -3 8 9 . p.); A városi frá n g (1 9 9 4 , 7 - 8 ., 319. p.): 250 éve született Kelemen Imre (1 9 9 5 . 3., 1 3 4 -1 3 8 . p.); Ó vadéka 18-19. századi büntető joggyakorlatban (1996, 9., 3 7 5 -3 7 7 . p.), illetv e a Jogtörténeti Szem lében is: például: Betörők és rablók az úriszék előtt (1986, 1., 1 2-23. p.); M eg­ hívott bírák az úriszéken a X V III-X IX . században (1 9 9 0 , 3., 9 1 -9 6 . p.). E gyháztörténeti szem pontból is jelen tő s tanulm ánya egyebek m ellett: A fehérvári koronázó bazilika közjogi szerepe (in: A székesfehérvári Boldogasszony bazilika történeti jelentősége. Székesfehérvár, 1996, 143-153. p.). K állay p ro fe sszo r úr szak b írálatáv al p o sztu m u sz m ű­ k én t je le n t m e g A m a gyar jo g tö rté n e t fo rrá sa i. Szem elvénygyűjtem ény. S zerk esztette: M ezey B arna (O siris K iadó, B u d ap est. 2 000, 827 p.) cím ű tankönyv. S zem ély é b en o ly an tu d ó st ism erh ettem m eg. aki v i­ dám , jó sz ív ű , b arátság o s, s ettől tan ítv án y ai k örében is n ag y o n n ép szerű , szeretett T an á r volt. 1998. augusztus 17-én sz ó líto tta m a g áh o z az Úr. N y u g o d jék békében!

Hámori Antal

61

Jog

történetiszemle

KÖNYVEKRŐL Büntetőjogi tankönyv a reformkorból Vuchetich M átyás: A m agyar büntetőjog rendszere. I. könyv. Elméleti büntetőjog. Fordította Király Tibor A m agyar jogtudom ány klasszikusai 4. M agyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2 0 1 0 , 3 7 6 o. ISBN 9 7 8 9 63 9 7 2 2 86 6

uchetich M átyást tizen n y o lc évi jo g a k ad é m ia i tanári pály afu tását követően, 1808-ban n evezte ki az uralk o d ó S tu r Jó z se f Fülöp m egü resed ett e g y e ­ tem i tanszékére. V uchetich a róm ai jo g , a b ü n tető jo g és a h űbérjog tanárak én t egészen 1824-ben bek ö v etk ezett haláláig oktatott a karon. T u d o m án y o s m unk ásság a so k ­ színű érd ek lő d ését igazolja: írt róm ai jo g i tan u lm án y t (D e origine civitatis, 1790), pub lik ált állam h áztartási m unkál ( Scientia rei arerariae, 1790), értek ezett a jo g b ölcselet köréből (D e origine civitatis, 1802), tett közzé jo g tö rté n e ti m ű v e t (C onspectus legum crim inalium apud Hungaros, 1805), készített tan an y ag o t a feu d ális jo g b ó l is (Elemenra iuris feudális, 1824). S zellem i hagy aték án ak leg m eg h atáro zó b b elem e azo n b an k ét­ ség telen ü l a büntető jo g első m ag y ar egy etem i ta n ­ k ö n y v e v o lt (In stitu tio n es iuris crim inalis Httngarici, 1819). A z a m b ic ió z u s és n a g y m ű v e ltsé g ű ta n á r ta n k ö n y v író ked v én ek felszításáb an felteh ető en nem k evés sz erep e t já tsz o tt S zle m en ics Pál p ozsonyi jo g ta n á r k í­ sérlete a m ag y ar b ü n te tő jo g ö ssz efo g la lásá ra . M ini azt E ck h art F erenctől tud ju k , a S zle m en ics-m ű v e t 1816ban n y ú jto tta be e n g e d ély ez ésre a H ely tartó ta n ác sh o z a szerző , ah o n n an a sz o k áso s m ódon v élem én y ezésre to v á b b k ü ld té k az eg y e te m jo g i karára, így az m ag átó l é r te tő d ő e n k e rü lt V u c h e tic h k e z é b e . H iv a ta lo s b írá ló k é n t m e g s e m m is ítő sz a k v é le m é n y t a d o tt a m un k áró l, eg y b e n ö ssz eg e zv e nézeteit arró l, m ily en n ek k ell le n n ie eg y e g y e te m i ta n k ö n y v n e k . A z íro tt tan an y ag legyen rövid, áttek in th ető , tárg y b éli b őséggel ren d elk ező , v álto zato s és a tu d o m á n y o s szak iro d alo m ism eretérő l tanúskodó. M ég ebb en az évben ő m ag a is b e k ü ld te ta n k ö n y v n e k sz á n t m ű v é t a H e ly ta rtó ­ ta n ác sh o z (Elem enta iuris crim inalis praecipue Hungarici), am ely e t a k k o r m ég átd o lg o z á sra és a te rjed e­ lem m é rsé k lé sére v isszak ap o tt. 1819-től azo n b an az eredeti m atéria átírt és tö k é letesített v álto zata általán o s tan k ö n y v ü l ren d e ltetete tt v alam en n y i jo g a k a d é m iá n és a K irályi M a g y a r E g y etem e n . E n n ek a m ű n ek , a M agyar büntetőjog rendszerének e lső k ö n y v ét tartja

V

A M A G Y A R BÜ N TETŐ JO G R EN D SZERE LKÖNYV ELMÉLETI BÜNTETŐJOG

k e z é b e n az o lv a só , m ost első ízben m a­ g y ar n yelven, K irály T ib o r ak ad ém ik u s é r­ tő to lm á c so lá s á b a n . (A z Institutiones iu­

ris crim inalis Hungarici II. k ö n yvének, a G yakorlati bü n ­ tetőjognak fordítását 2 0 0 7 -b en . „A m agyar jo g tu d o m á n y k la szs z ik u s a i” s o ro z a tin ­ dító k öteteként ú g y ­ szintén neki k ö szö n ­ h e tő e n o lv a sh a ttá k VUCHETICH MÁTYÁS m ár az érd ek lő d ő k .) 1767-1824 íg y m ost K irály T i­ b o r p ro fesszo r m u n ­ kája ere d m én y e k én t a teljes V u ch etich -m ű m agyarítása m eg tö rtén t.

%X * V u ch etich saját tan k ö n y v ét k o m p en d iu m n ak , azaz rö v id , k iv o n a to s k éz ik ö n y v n e k m in ő síti, am ely n ek ig aztalan ság áró l az o lv asó kö n n y en m eg g y ő ző d h et, ha v ég ig o lv assa a szerző n ek a b ű n cselek m én y fogalm áról szó ló elm életi fejteg etéseit, értelm ezését a külső cse­ lek v ésrő l. a szab ad akartról és a szán d ék ról, a beszám íth ató ság ró l és a jo g sé re le m rő l, m int feltételről, h a­ so n ló k é p p en a sz án d ék o sság és g o n d atlan ság kapcsán k ifejtett elm életi tételeit. A b eszá m ítá sró l értek ezv e d ifferen ciált m e g k ö ze­ lítésben szól a b eszám ítás általán o s m eghatározásáról, az erk ö lcsi és a bírói b eszám ításró l. A b eszám ítás alapfeltételek én t a szab ad elh atáro zást jelö li m eg. nézete sz erin t a tö rv én y ellen es cselek m én y b ü n teth ető ség e az e m b e r szab ad elh atáro zásátó l függ, azon túl nem ter­ je sz k e d h e t az érték elés. E nnek a kérd ésn ek kapcsán v iz sg álja a bíró feladatait a b eszám ítás elv ég zések o r, s ezzel k ap cso lato san értelm ezi az (alanyi és tárgyi) jo g e lle n e ssé g e t, a bű n ö sség m érték ét és a k ár (a jo g b iz ­ to n ság o t fen y eg ető k ár és v eszély ) sú ly o sság át. A sz án d é k o sság és a g o n d atlan ság p recíz definíciójához nem h ív o tt segítségül (leg aláb b is je g y ze tei tanúsága szerin t) k ü lső seg ítség et, de fejtegetései a kor európai b ü n te tő jo g -tu d o m á n y án a k ere d m én y e it ö sszegzik. A büntetések enyhítésének főcím e alatt gyűjti eg y b e az a k c ep tálh a tó o k o k at, így az elm ezav ar, a bárgyúság, a b ú sk o m o rsá g , a testi b eteg ség ek , az életk o r, a nevel­ tetés, a k ü lső érz ék ek fo g y aték o sság ai, az indulat, a sz erelem , a részeg ség , az alvás, az alvajárás, az alka­ lom , a szü k ség , a félrev ezetés, a nem tudás, az erőhata­ lom , a p ara n cs eseteit. K ülön kiem eli azokat a látszóla­ g o san en y h ítésre alk alm as tén y ek et és körülm ényeket, am ely e k et a bírói h atalo m o ly k o r fig y elem b e vesz. de az ő in d o k lása és érték elése szerin t nem lehetne rá te­ k in tettel: a b ü n tetlen elő élet, a nem esi szárm azás, a

k im a g asló érd e m ek , az állam n ak tett sz o lg álat, a m e g ­ b ánás, a k eresztén y hitre térés, a szo k ás, a k ártérítés, a b ű n ö sö k n ag y sz á m a , a g y e rm e k e k n ag y sz ám a . E h ely ü tt is jó l é rz é k e lh e tő k o n flik tu sa a feu d á lis jo g g y ak o rla tta l, s ren d szerezési ig én y e is eb b e az irán y b a m utat. F ilozófiai m é ly ség ű m e g k ö ze líté s je lle m z i a b ü n tetés fo g a lm á n a k é s c é lja in a k k ife jté s é t is. A fe n y ílő tö rv én y szék i b ü n te tés (a k rim in á lis sz an k c ió ) sa játo ssá­ g ain ak tá rg y a lását m egelőzi általáb a n a b ü n te tésrő l v al­ lott n ézetein ek szisztem a tik u s kifejtése, m elyet a széles értelem b en vett b ü n tető szan k c ió k tip izá lásá ra használ fel, s ezzel m e g ala p o zz a a b ü n tető jo g i b ü n te tés e lh a tá ­ rolását. T á rg y a lja a csele k m én y e k b ü n te tésk én t ható te rm ész ete s k ö v etk ez m én y e it, a b o sszú k érd ését, a b ü n ­ tetlen ö n v éd e le m p ro b lém ájá t, az erő sz ak k a l élés jo g á t, a d o rg á ló és fe g y e lm e z ő b ü n te té s e k s z e re p é t, a szerző d ési b ü n te tést és a kö zren d szeg ési fen y íték et, a k ö zö n ség e s tö rv én y sz ék i b ü n tetés és a k árté rítése s je l­ legű sz an k ció k körét. Így ju t el a b ü n tetés céljain ak elem z ésé h ez , am ely m essze elk erü li a h ag y o m án y o s feu dális-rendi jo g felfo g ását, és a m odern b ü n te tő jo g ­ tu d o m án y p rin cíp iu m aih o z igazodik. E lfo g ad ja a b ü n ­ tetés vég ső cé lja k én t a polgári eg y ü ttélés b iz to n ság án ak fen ntartását (a tá rsa d alo m véd elm ét, m e g o lta lm a zását a b ű n elk ö v ető k tő l), am ely h e z feltéte lk én t tekint a tö r­ v én yhozó által ren d elt ren d e lk ez ése k re (a fen y e g ete tt­ sé g re), m e ly tő l v árh a tó , h o g y a z o k n y ilv á n v a ló v á tételével a p o lg á ro k a t eltérítsék , e ltán to rítsák a b ű n c se ­ lek m ények m e g v aló sításátó l. T a g a d ja a b ü n te tést p u sz ­ tán a bűn elk ö v eté se m iatt; úgy véli, em b ertelen volna csak az ért büntetni az e lk ö v ető t, m ert vétett, s ez által csak p u szta sz en v e d ést elő id éz n i. E zzel szem b en a b ü n ­ tetés fu n k ció ján ak tekinti a m e g sértett jo g e g y e n lő s é g és közrend h ely re állítá sát, s így a tá rsa d alo m sz ám á ra a b ű n re a d o tt k o m o ly é s k ö z v e tle n , g y o rs v á la sz d ek larálását. A tá rsad alo m m e g v é d e lm e zésén ek célját látja m an ifesztáló d n i a b ű n elk ö v ető m e g jo b b ításáb an is, am ely et azo n b an k ö zrendi ja v ítá sn a k tekint. (V ag y is nem a lelki átala k u lá st várja el, csu p án a csele k m én y e k form ális m e g fe leltetésé t a tö rv én y e k k el.) E sz m e fu t­ tatása a leg k o rsz erű b b eu ró p ai m ű v ek szin tjén áll. * * * A „L ectori sa lu te m ” részek én t V uch etich azt írja, hogy a m a g y a r e g y e te m i h a llg a tó k sz á m á ra íro tt tankönyvek szü k ség k é p p en m áso k , m int a külfö ld i, az európai m ű v eltség et és tu d o m á n y o s h alad ást ö ssz e ­ foglaló, „ m ívesen ” m egírt m űvek, hiszen „országunk

jogának saját rendszere oly m értékben tér el e ze ktő l”, hogy alap v ető en k ü lö n b ö z ő tá rg y a lást igényel. így azt a feladatot tűzte m ag a elé, hogy „mindazt, am i a bűncse­

lekmények b ü n te té sé rő l és a zo kn a k érvén yre j u t ­ tatásáról m agában a Corpus Iuris H ungariciben külön­ böző helyeken szétszórva található, rendszerbe fo g la l­ jam, és az így elrendezetteket adjam nyom dába". A ki azonban csak b eleo lv a s a k ö tetb e, vagy m ég inkáb b , ha végigolvassa azt, b iz o n y o sság o t sz erez h et arró l, hogy a

sz erző szerén y fela d at-m eg h atáro zásán jó v al túlm enő ered m én y re ju to tt. A bécsi eg y etem en d o k to rált, széles látó k ö rű , o lv a so tt V uch etich nem eg y szerű en ren d ­ sz e rb e ig a z ítja a m a g y a r b ü n te tő jo g i tö re d é k e k e t, han em az eu ró p ai b ü n te tő jo g -tu d o m án y tü krében adja elő tételeit. O ly an n y ira fig y elem m el a ném et-o sztrák fejlem é n y ek re, hogy P au ler T iv a d a r V uch etich k ri­ tik u sak én t k én y telen volt szem ére vetni a m ag y ar p ra­ xis sa játo sság a in ak elh an y ag o lását. V uchetich elm életi fejteg etései k o rszerű ek , tü k rö zik a főként o sztrák és n é­ m et tu d o m á n y o s ere d m én y e k et, k o d ifik áció s fejlem é­ ny ek et (első so rb an az o sztrák S trafg esetzet és a b ajor b ü n tető k ó d ex et), de a k ö zérth ető róm ai jo g i h iv atk o zá­ so k (G a iu s, L abeo, M arcian u s, M o destinus, P aulus, Ulpian u s) m ellett fö lb u k k an n a k a napóleoni törvényalk o tás h atásai, s k im u tath a tó a toszkán büntetőjog b efo ly ása is. A b ü n tetés en y h ítése kapcsán kötődik M ária T e ré z ia és II. J ó z se f refo rm jaih o z is. M eghiv a tk o z z a M o n te s q u ie u t, F ila n g ie rit, F eu erb a ch o t. F o rrása B auer, B ö h m er, C h ristian i, E ckhadt, E schenb ach, G m elin , H off, KerB, K lein. K lein sch ro d , Kon o p ac k , K raczer, P asto ret, S tiibel, T ittm an n m u n ­ k ássága. A m a g y ar b ü n te tő jo g o t végül is eu ró p ai tab ló ra h e­ lyezi el, je le z v e alk alm an k én t az eltérések et is. K itűnő p éld ája en n e k a b ű n csele k m én y e k felo sztása, ahol h iv a tk o z ik a z o sz trá k tö rv é n y h o z á s d ic h o to m ik u s (V e rb re ch en - sc h w e re P o lize iü b e rtre tu n g en ) és a b ajo r, fran cia k o d ifik áció trich o to m ik u s (V erb rech en V erg eh en - P o lizeiü b ertretu n g , crim e - d élits - co n tra ­ v en tio n ) ren d szerére, m ik ö zb en a m ag y ar gyakorlat m ég a k ö zép k o ri ere d etű , a (h alál)b ü n tetés oldaláról k ö ze lítő fő b en já ró - n em fő b en járó típ u so k b an g o n d o l­ k odott. S zerző n k nem volt kön n y ű h ely zetb en , hiszen az áta­ la k u ló félb en lév ő m a g y a r jo g re n d sz e r ten d en ciáit n e h é z le h e te tt k ö v e tn i. (N em fe le d h e tjü k , h o g y V u ch etich m u n k ája a m a g y ar b ü n tető jo g i k o d ifik áció fo ly am atá n ak k ö zép id ő szak áb an je le n t m eg. E k k o r a tö rv én y a lk o tá s m ár túl v o lt az 1712. évi P raxis C rim in alis te rv e ze tén , az 1 7 2 8 -1 7 2 9 . évi b ü n tető ja v aslato k tá rg y alásain és az 1790:67. te. által k ik ü ld ö tt rendszeres b izo ttság i ren d szeren belül te v ék en y k ed ő jo g ü g y i dep u tatio 1795-re elk ész íte tt p lán u m án , d e elő tte volt m ég az 1827:8. te. k ib o c sáto tta b izo ttm án y 1 8 2 9 -1 8 3 0 . évi m u n k álata, s a leg en d ás 1843/44-i b ü n tető elab o rátu m o k tá rg y alása.) E g y felő l k étség telen ü l je le n vannak a tá rs a d a lo m b a n a k o rs z e rű s íté s re tö rő p o litik a i szán d ék o k , m ásfelő l v iszo n t a k iv áltság o s rendek az u to lsó p illan a tig fen n tarto tt földesúri hatalom és az eh h e z k ö tő d ő tö rv én y k ezési k iv áltság o k pártján á llo t­ tak, fen n tartv a a co n su etu d o ö n k én y e s rendszerét. A szo k ásjo g b ó l táp lálk o zó m ag y ar b ü n tető jo g átala k í­ tásáb an h atalm as szerep e volt a k o d ifik áció s k ísé r­ leteknek, am ely ek , csak ú g y , m int V uchetich m unkája, a n y u g at-eu ró p ai tö rv én y h o zó i tap asztalato k ra és a n ém et b ü n te tő jo g -tu d o m á n y i sz ak iro d alo m ra tá m asz­ k o d h attak . B ár k ö zv etlen b izo n y íték erre n in csen , nem m in d en alap n élküli az a feltételezés, hogy az 1819-ben

Jog

lorténeHyemleV__/

V u ch etich M átyás ( B r in je , 1 7 6 7 - P e s t, 1 8 2 4 . s z e p te m b e r 2 2 .): jo g á s z , e g y e te m i ta n á r . A V u c h e tic h c s a lá d e g y ik e v o lt H o rv á to rs z á g le g ré g ib b f a m íliá in a k . V u c h e tic h M á ty á s é d e s a p ja lo v a s k a p itá n y k é n t s z o lg á lt, é s II. J ó z s e f u ra lk o d á s a id e jé n h ő si h a lá lt h alt a tö rö k e lle n i h á b o rú b a n . A z á rv á n m a ra d t ifjú n e v e lé s é rő l n a g y b á ty ja g o n d o s k o d o tt. A g im n á z iu m o t V á c o n v é g e z te , m ajd b ö lc s e le te l N a g y s z o m b a tb a n , a k irá ly i a k a d é m iá n ta n u lt. Jo g o t e lő s z ö r P o z s o n y b a n , m a jd 1 7 9 0 -b en B é c sb e n h a llg a to tt, d e a p esti e g y e te m n é l k is z a b o tt s z ig o rla t u tán a v a ttá k

jo g i

d o k to r r á .

1 7 9 1 -1 8 0 8

k ö z ö tt

n a g y v á ra d i, m a jd a k a s sa i jo g a k a d é m iá n

e lő s z ö r

a

a te rm é s z e ti

m a g á n - é s k ö z jo g r e n d e s ta n á r a v o lt. K ö z b e n re n d e z te a je z s u itá k k ö n y v tá rá t. A p esti e g y e te m e n 1 8 0 8 -tó l h a lá lá ig ta n íto tt ró m a i p o lg á ri, fe n y ítő - é s h ű b é rjo g o t. 1 8 1 1 -1 8 1 2 b en d é k á n , 1 8 2 1 -b en r e k to r v o lt. A h u m a n is ta fe lfo g á s ú K e le m e n Im ré v e l e g y ü tt k id o lg o z ta az. e g y e te m i b ü n te tő h a tá s k ö r sz a b á ly o z á s á t (1 8 1 5 ), a m e ly

m e g e rő s íte tte a z

e g y e te m k iv á lts á g o s h e ly z e té t. B é k é s é s T o ro n tá l v á r m e ­ g y e f ő is p á n ja i m e g y e i tá b la b ír á v á n e v e z té k ki. T a n ítv á n y a i v e rss e l e m lé k e z te k m e g ró la é s e g y r é z m e ts z e tb e n ö r ö k í­ te tté k m e g a rc k é p é t. F ő le g b ü n te tő jo g g a l - e n n e k jo g b ö lc s e le ti k é rd é s e iv e l is - f o g la lk o z o tt. M in t jo g b ö lc s e lő a K ari M a rtin i-fé le te r ­ m é s z e tjo g i is k o la h ív e . U tó b b a F ra n z v o n Z e ille r - fé le irá n y z a t k ö v e tő je lett. S z á m o s b ü n te tő jo g i a la p té te lt fo g a l­ m a z o tt m e g e ls ő k é n t h a z a i iro d a lm u n k b a n . B ü n te tő jo g i ta n k ö n y v e a le g e ls ő tu d o m á n y o s é r té k ű h a z a i b ü n te tő jo g i m o n o g rá fia , a m e ly e g é s z e n P a u le r T iv a d a r Büntetőjogta­

náig e g y e d ü lá lló n a k s z á m íto tt. F ő m ű v e i:

De origine civitatis (C a s s o v ia e , 1802); Conspectum légiim criminalium apud Hungaras ( C a s s o v ia e , 1805); Institutiones iuris eriminalis Hungariei ( B u d a e , 1819); Elementa iuris feudális (B u d a e , 1824). Iro d a lo m : P a u le r T iv a d a r: Adalékok a jogtudomány történetéhez (B u d a p e s t, 1 878); J e n e s Á rp á d : Egy régi magyar bün­

tetőjogász (B u d a p e s t, 1932); J e n e s Á rp á d : Jo g i professzo­ rok emlékezete (B u d a p e s t, 1935); M a d a rá s z A n d o r: Vuche­ tich Mátyás (176 7-18 2 4 ). In: Büntetőjogász professzorok a Pázmány Egyetemen (Budapest. 1942). H o r v á t h A tt il a

n ap v ilág o t látott eg y etem i tan k ö n y v hatással leh etett a n eg y v e n es évek te rv e ze teit elő k ész ítő po litik u s jo g á ­ szok g o n d o lk o d á sára. * * * A z Institutiones iuris erim inalis H ungaricibcn a felv ilág o so d á s esz m e v ilá g a k öszön vissza. A n u llu m erim en sine lege m ellett ott a nulla po en a sin e lege, a n u lla p o en a sine erim in e, o lv a sh atju k azt a m ag y ar g y ak o rla ttó l idegen tételt is, m iszerin t „a bíró nem törvényhozó, hanem a törvények s z o l g á j a A b ü n ­ te tések k el k ap c so la to sa n m e g fo g a lm a z z a az eg y én i h ely tállás tételét és a kollek tív felelő sség ta rth a ta t­ lanságát, a tö rv én y e s eljárásb an k isz ab o tt ítéleti b ü n ­

te tés k ö v etelm én y é t, az eg y es p o lg áro k bü n tetési jo g á ­ nak tag ad ását. V uch etich m ű v én ek d o m in án s g o n d o la­ ta a tö rv én y előtti eg y en lő ség , a h u m an ista m eg k ö ­ zelítések , az em b er v eleszü letett jo g a iró l szó ló ta n ítá­ sok h atják át a m ű eg észét. A nyugati tu d o m án y o s iro­ d a lo m le g ú ja b b ta n ítá sa iv a l ö s sz h a n g b a n áll az általán o s rész d o g m atik ai szerk ezete, a b ü n tető jo g elvi té telein e k tag lalása sok te k in tetb en a m ai tud o m án y o s e lv áráso k n a k is m eg felel. D e a halad ó elvek, d o g m a­ tikai m e g o ld áso k és jo g in téz m én y e k b eép ítése a m a­ g y a r b ü n te tő jo g tan k ö n y v éb e nem m ent m in d en p ro b lé­ m a nélkül. A n ehézségek között szám olnunk kell a korszerű b ü n ­ tetőjog felvilágosodásban g y ö k erező eszm evilágának, a V uchetich által is vállalt garanciális büntetőjognak és a m ag y ar co nsuetudinális p raxisnak ellentm ondásával is. A m ag y ar jo g , s általában a büntető jo g fundam entum a (te k in tv e a tö rv é n y k e z é s első fo k án ak p artik u láris [úriszéki] rendszerét) a szokásjog volt, am ely m ég a reform kori ítélkezési praxis b izonysága szerint sem volt túl az eseti jo g k ép ző d és korszakán. N em véletlen, hogy h iv a tk o z á sa i k ö zö tt, k ü lö n ö se n az általán o s elv ek tag lalásak o r alig találni artikuláris citációt, annál több a róm ai jo g i, külhoni büntetőjogi szakirodalm i idézetet. A m ik o r a hazai jo g o t tárgyalja, többnyire forrásm eg­ je lö lé s nélkül teszi, bár W erbőczi Tripartituma több helyütt is fölbukkan a jegy zetek b en . M iután azonban V uchetich hitet tett a nullum erim en sine lege elve m el­ lett, m űvében rendszerszerűen el kellett térnie a m agyar gyak o rlattó l, s többek között leszögezni például, hogy a m ag y ar tételes büntetőjog „valam ely uralkodó akaratá­ nak k in y ilv án ításáb ó l” szárm azik, illetve hogy „ű m a­

gyar büntetőtörvény a király és az ország kölcsönös egyetértésével hozott, az országgyűlés által szentesített, ünnepélyesen kihirdetett, közjogi természetű rendelkezés a bűncselekményekről és azok büntetéséről", vagyis a „m agyar törvényhozó tételes kijelentése az erkölcsileg kötelező akaratáról a bűncselekményeket és azoknak büntetését i l l e t ő l e g (B evezetés, 2., 3. §) 1819-ben m ég nem m o n d h atja ki a rendi elő jogok érv é n y tele n sé g ét (így p éld áu l a b ű n cselek m én y alanyai k ö réb en és a b ü n tetések n él is el kell ism ernie a rendi ál­ lás szerinti m e g k ü lö n b ö ztetést), de a felelősségi konst­ ru k ció k tárg y alásán ál m ár nem tesz érdem i k ü lö n b ­ ség et, sőt a b eszám ítás és a bírói m érleg elés kapcsán a nem esi rend n ag y o b b felelő sség ét em eli ki (m ű v elt­ ség e, tá jék o zo ttság a, v ilág b an való já rtassá g a és péld a­ sz o lg áltatá sa ok án ). M élyen hum án u s látásm ó d ja kö­ v etk eztéb en ellen e van az em b ertelen büntetéseknek, örö m m el üdvözli I. F erenc ren d elk ezéseit a m inősített h alálb ü n teté sek v ég reh ajtásán ak eltö rlésérő l, de nem té rh et ki a k o r vég reh ajtási felfo g ása elől, m ikor leszö­ gezi, hogy a b ü n tetés v ég reh ajtásán ak , am ellett, hogy k ésed elem n élk ü li, n y ilv án o sn ak is kell lennie. A z új és a régi, a k o rszerű és a h ag y o m án y o s k onflik­ tu sa a k ü lö n ö s részben köszö n leg in k áb b vissza, ahol V u ch etich k ísérletet tesz a b ű n cselek m én y ek modern e lv ek szerinti cso p o rto sítására. V alójában felem ásra sik erü l a p ró b álk o zás, hiszen eg y felő l alig tud túllépni

Jog

történetiszemleV»-/ az. á lta lá n o s részi tip iz á lá s b a n a la p o sa n k ö rü ljá rt k ö z b ű n c s e le k in é n y -m a g á n b ű n c s e le k m é n y k a te g o ­ riz á lá s o n , rá a d á su l sa já to s típ u s k é n t fö lb u k k a n n a k ö n álló fejezetb en a „test b ű n e i” , m ely a k eresztén y erk ö lc s ellen i sz ex u ális b ű n c sele k m én y e k et kiem elt fig y elem b en részesíti. A z v iszont a felv ilág o so d á s tanai iránti e lk ö telez ettség érő l ta n ú sk o d ik , hogy a m a g án ­ b ű n c s e le k m é n y e k e n b elü l e lk ü lö n íti a z e m b e r „v eleszü letett jo g a it” , illetve az ez ek et tá m a d ó és sértő cselek m én y ek et. ífc # % V u chetich M átyás tan k ö n y v e, m ely a leg k o rszerű b b európai b ü n te tő jo g -tu d o m á n y i szak iro d alo m ism ere­

m ag y ar ig a zság szo lg áltatási hiv atásren d ek m in d ­ e g y ik e fig y e lm e t s z e n te lt a sz e lle m i elő d ö k m u n k ásság án ak g o n d o z á sá ra é s a fo g lalk o zási ág sz erv ezet-tö rtén etén ek feltárására. A b író ság i sz e rv e ­ zetről M áthé G áb o r, a v ég reh ajtás bűnügyi szakág áró l M ezey B arna k észített alap o z ó m űv ek et. K orsó sn é D elacasse K risztina egy éve védte m eg A z ügyvédi

A

autonóm iák létrejö tte és m ű kö d ésü k m egkezdése M agyarországon a polgári korszakban cím ű d issz e rtá ­ cióját, to v á b b fe jle sztv e ezzel a 19. század i m ag y ar ügyvédi sz erv ez etre v o n atk o zó ism eretein k et. A sz e g e ­ di jogi karon 2010. m ájus 27-én k erült so r N ánási L ászló P h D -é rte k e z é s é n e k n y ilv á n o s v itá já ra , az ü gyészségről sz ó ló első sz erv ez ettö rté n eti m ű tu d o m á ­ nyos é rté k e lé s é re . A polgári kori közjeg y ző ség m e g a la ­ kulásáról, sz erv ez e­ téről és a rc h o n to lógiájáról R o k o ly a G ábor, a sz e g e d i jogtörténeti d iá k k ö r egykori kiváló k u ­ tatója írt figyelem re méltó könyvet. A M agyar O rsz á ­ gos K özjegyzői K a­ mara vezetői (é lü ­ kön T óth Á d ám kiváló ro m a n istá val) ed d ig is tevékenyek és ren d k ív ü l ere d m én y e sek voltak h iv a tá­ suk hagyom ányainak ö ssz eg y ű jtésé b en . A jo g á sz o k képzésében k ö z re m ű k ö d ő k n ev é b en külön k ö sz ö n ­ hetjük, hogy nem zárták el az ö ssz eg y ű jtö tt ism e­ reteiket. H onlapjukon o lv a sh ató a K irályi Közjegyzők Közlönye, e le k tro n ik u s k ö n y v tá ru k b a n m in d e n k i számára elérh ető ek a k ö zh itelessé g i tu d o m á n y o s iro ­ dalom alapm űvei. A k ö z jeg y z ő ség 7 00 év e s é v fo r­ dulójára sz e rv e z e tt tu d o m á n y o s k o n fe re n c iá ju k a

téb en , a k o d ifik á ció s m unkák felh aszn álásáv al készült, n ag y h atású k ísérlete volt a m ag y ar b ü n tető jo g elm életi m e g refo rm álásán ak . T an k ö n y v jelleg e m iatt nem té rh e­ tett ki a m a g y ar b ü n tető p raxis trad íció in ak és m e g o ld á­ sain ak ism ertetése elő l, de tartalm áb an tú ln y o m ó részt a felv ilág o so d ás n agy sz erző in ek m u n k ásság a által m e g term ék en y ített eu ró p ai tu d o m án y o sság legfrissebb ere d m é n y e it á llíto tta ren d sz eréb e . E zzel a m ag y ar eg y etem i ta n u ló ifjúság sz ám á ra leh ető ség et biztosított arra, hogy m ajdani g y ak o rlati felad ataik teljesítése során a b ü n tető jo g h alad ásán ak képviselői lehessenek, esetleg es elm életi tev ék en y ség ü k k el ped ig m eg alap o ­ zott tu d o m á n y o s tudással v eh essen ek részt a k ö zélet­ ben.

Mezey Barna

Impozáns könyv a hazai közjegyzőség történetéről Rokolya G ábor: A polgári közjegyzőség em lékezete 1 8 7 5 -1 9 4 9 M agyar Közjegyzői K am ara, Budapest, 2 009, 381 p. ISBN: 9 7 8 -9 6 3 -8 8 1 4 7 -3 -9

k ö z e lm ú lt k ie m e lk e d ő tu d o m á n y o s esem é n y e volt. N em ta n o m v életlen n ek , hogy a saját hag y o m án y ait áp o ló k iv áló sz erv ezet - k o m oly an y ag i terh et vállalva - a k ö z je g y z ő s é g tö rté n e té rő l sz ó ló k o rsz e rű , és k iv iteléb en is k ö v eten d ő m u n k át adott közre. A sz e rz ő , R o k o ly a G á b o r a h azai tu d o m á n y o s k ö zv élem én y által is elism ert jo g tö rtén eti m unkássággal rendelkezik. H osszú ideje a kö zjeg y ző ség történetének je le n tő s időszakát, a p o lg áro su lt p eriódust kutatja, és szám o s, irodalm i lag is szám on tartott (referált) m űvet je le n te te tt m eg szerv ezete m eg h atáro zó szem ély isé­ g e irő l (M a rk ó S á n d o r, Ö k rö ss B álin t, C h a rm an t O szkár). K öny v v é form ált je le n m unkája tem atikailag átfo g ó b b , és tartalm ilag is m ély eb b korábbi részfeld o l­ g o zásain ál, életrajzi ö sszeállításain ál és szerk esztett m űveinél. A kön y v cím éb e fo g lalt „e m lé k ez et” k ifejezés is je lz i, h o g y a k ö z re a d o tt m u n k a n em a te lje sség ig ényével k észü lt, a sz erző célja nem a m o n o g rafik u s feld o lg o zás volt. A könyv m ég sem p u szta összegzés, h iszen a szak iro d alo m h o z k ép est új ered m én y ek et ta r­ talm az, k ö n y v észeti m in ő sítése szerin t is tudo m án y o s m u n k án ak szám ít. A fenti m eg állap ítást tám asztja alá, hogy a szerző m in d e n lé n y eg e s sz a k iro d a lm i m ű v et ism er, azok ad atait - szü k ség sz erin t - k o rrig álja, k ö v etk eztetéseit k ieg észíti, árn y alja. K ü lö n ö sen fo n to sn ak tartom , hogy

V

Jog

lörténeti szemle

az ö ssz eá llítás e lső d le g e s fo rráso k a t (kam arai irato k at, csalá d tö rtén e ti fo rráso k a t) is felh aszn ál, e z ek e t a tö r­ ténészi sz ak m a szab ály ai sz erin t é rte lm e zi és v isszak e­ resésre alk alm as m ó d o n h iv atk o zza. A m űv et k ü lö n ö ­ sen érté k essé teszi, hogy 38 je le n tő s (részb en határon túli) k ö zg y ű jtem én y és k ö zin téz m é n y ad a ta ira , fo rrás­ bázisára tám aszk o d ik . A kö n y v jó arán y b an vegyíti a sz erv ez et-tö rtén e ti és a k özjegyzői h iv atás szem ély i h átterét b em u tató é le tra j­ zi elem z ése k et. A biográfiai ad a to k ö ssz eg y ű jtése a szerző érd em e: ilyen m é ly ség ű , ak tu alizá lt életrajzi össz eá llítás csak eb b e n a k ia d v án y b an találh ató . A k ö z ­ je g y z ő i éle tú t-e le m z é se k a rele v án s ad a to k a t ta rta lm a z ­ zák, és k iv áló an láttatják, hogy a d u alizm u s kori és 20. század eleji jo g á sz -é rte lm isé g alap o s felk észü ltség g el, szak m ai éth o sszal cs elh iv ato ttsá g g al ren d elk ező , v aló ­ di polgári elit volt. A k ö z je g y z ő sé g tá rg y i e m lé k e irő l, a h ite le síté s ügy k ezelési folyam atáról csak o ly a n szerző k ép es h ite­

lesen írni, ak in ek k o n k rét g y ak o rlati ism eretei, kiérlelt szak m ai ta p asztalatai van n ak . A z ö ssz efo g la lás különös érték e, hogy R o k o ly a G áb o r „b elü lrő l" üzen, a szakm ai részletek , alig é szrev e h ető h iv atali fin o m ság o k b ir­ tok áb an ír. F o n to sn ak tart és kiv áló an láttat o lyan e le ­ m ek et, am ely ek et a hitelesítési g y ak o rlatb an já ra tla n k í­ v ü lálló észre sem vesz. A mű stílu sa k iérlelt, n y elv tan ilag is rendkívül k o r­ rekt. A sz erző j ó érzék k el tarto tta m eg a jo g i k ategóriák e re d e ti ta rta lm á t, m é g is m ai n y elv en k ö zv etíti és érth ető en fűzi m o n d an iv aló ját. A kö n y v kiváló sz ak tu ­ d o m án y i te lje sítm é n y , és a jo g h a llg a tó k részére is k i­ váló o lv asm án y . G rafik ai m eg jelen ítése, páratlan k iál­ lítása a k ö n y v észeti rem ek m ű v ek közé em eli. F on­ tosnak tartan ám id eg en nyelvű kiadását, és ja v aslo m a szerző n e k , hogy h aso n ló m ódon d o lg o zza fel az állam i kö zjeg y ző i id ő szak tö rtén etét is.

M onográfia a Codex Theodosianus vallás- és egyházügyi rendeleteiről

A k ö tet sz erk ez etileg két alap v ető eg y ség re tag o l­ ható: a p o g án y eszm ék felszám o lását célzó , v alam int a k ere szté n y ség b eág y az ó d ásá t e lő seg ítő intézkedésekre. E z utóbbi eg y ség e t további k érd ésk ö rö k re bontja fel a sz e rz ő , m e ly e k n e k ala p v e tő fe la d a ta a k ere szté n y érté k re n d m e g szilárd ításán ak , a k risztian izáció fo ly a­ m atának, az o rto d o x ia m eg erő sítésén ek bem utatása. S áry Pál ezen elk ép zelések alapján hat fejezetet alak í­ tott ki: így fo g lalk o zik a p o g án y ság felszám olásával (I.), a k eresztén y sz ellem iség és érték ren d m eg szi­ lárd ításáv al (11.), a k eresztén y v allás v éd elm én ek a k érd ésév el (III.), k itér a hit tisztaság án ak és az egyház eg y ség én ek v éd elm ére (IV .), a z eg y h áz jo g i hely­ zetén ek a ren d ezésére (V .), a zsid ó k helyzetének a sz ab á ly o zá sára (V I.). A z első fejezet ny o m o n követi a b ab o n aság ra, va­ rázslásra és a jó slá so k ra v o n atk o zó ren d elk ezések vál­ to zásait C o n stan tin u s csász ár korától II. T h eo d o siu s id ő szak áig . E bben a részben képet k apunk arról, hogy a p o g án y h ag y o m án y o k at h o gyan szo ríto tták fo k o za­ tosan h áttérb e, m ilyen típ u sú ügyek (pl. m ágia) vontak m aguk után fő b en járó b ü n tetést, hogyan zárták ki a k ö zh iv ata lo k g y akorlói közül a p o g án y ság híveit, m ajd eg y bő év tized d el k éső b b u g y an ezért m ár v ag y o n ­ elk o b zá s és sz ám ű zetés volt a szan k ció . A róm ai csá­ száro k ig y ek eztek m eg szü n tetn i azo k at a helyeket, ahol leh ető ség nyílt a régi k u ltu szo k g y ak o rlására, vagyis tu d ato san szám o lták fel a p o g án y szen tély ek et. II. C o n stan tiu s igen k orán - m ég a k eresztén y ség állam ­ v allássá tétele elő tt, de m ár a h iv atalo s elfogadottságát (3 1 3 ) k ö v ető en 350 k örül a p ogány tem plom okat b ezáratta, e z azo n b an nem je le n te tte a p o g án y ság sik e­ res felszám o lását, h iszen 4 3 5 -b en II. T h eo d o siu sn ak is fo g lalk o zn ia kellett a k érd éssel, az ő szan k ció i m ár a po g án y szen tély ek fizikai m eg sem m isítését célozták, h ely ü k re k eresztet állíttato tt a császár, hogy az új hit

Sáry Pál: Pogány birodalom ból keresztény birodalom . A Római Birodalom kereszténnyé válása a Codex Theodosianus tükrében Szent István Társulat, Budapest, 2 0 0 9 , 159

p .

ISBN 9 78 9 63 2 7 7 1 30 4

áry Pál jo g tö rté n e ti v o n atk o zású m u n k ájáb an azt tűzte ki célu l m ag a elé, h o g y a 4 3 8 -b an kih ird etett é s a k ö v e tk e z ő év b e n h a tá ly b a lép ő Cotlcx Theodosianus alap ján felv á zo lja a 4 - 5 . század i időszak vallási h ely zetét a R óm ai B iro d alo m b an . E gy igen izgalm as történeti korszak egy h ázi k érd ésein ek b em u ­ tatására, illetve e lem z ésé re v állalk o zo tt a szerző , hiszen a tö rv én y k ö n y v m eg jelen é sén e k idején a k eresztén y ség m ég csak néhány év tize d e vált á llam v allássá (380). Ez a tény eg y é rtelm ű en cezú rát képviseli a b iro d alo m tö rtén etéb en és egy teljesen új korszak , a h iv atalo san is k ere szté n y ró m ai állam k ezd etét je len tette. A lak o sság v a llá sv á ltá sa te rm ész etsz erű le g nem k ö v etk ez ett be ilyen rad ik ális g y o rsasá g g al, az új hitnek ez ért szü k ség e voll a hatalo m tám o g atásá ra , m egerő sítésére. A könyv n y o m o n követi, ho g y an seg íte tték a jo g i ren d elk ezések a k ere szté n y ség té rn y erését. E zzel p árh u zam o san a kötet b ev e ze tő jé b en S áry P ál je lz i, hogy m u n k ájáb an ki kíván térni az e re tn e k n e k n y ilv á n íto tt cso p o rto k a t, valam in t a nem k ere szté n y k ö zö sség e k et é rin tő re n ­ d elk ez ése k é rte lm e zé sére is.

S

66

Stipta István

történeti g y ő ze d elm esk e d je n felettük. M int a későbbi é v s z á ­ zad o k tan ú síto tták , m ég a 6 - 7 . század i N y u g at-E u ró p a is sz ám o s je lé t ad ta a p o g án y ság to v á b b élé sén e k . A k ö v etk ez ő fejezet azt m u la tja be. hogy m ilyen in té zk e d ése k en k eresztül k erü lt e lfo g a d ta tá sra a k e­ resztény é rté k re n d a R óm ai B iro d alo m b an . A 4. sz á z a ­ di a szk e tik u s sz em léle tn ek m e g felelő en a sz ű zie s é le t­ fo rm a tá m o g atása ta lálh ató m eg a ren d e lete k b en , a m e ­ lyek érte lm é b en szig o rú b ü n tetés várt a nőrab ló k ra, v é d té k a g y á m s á g a la tt á lló le á n y o k tis z ta s á g á t, v alam int az e rk ö lc ste len k ap c so la to k ellen fo g alm aztak m eg szan k c ió k at. A legfőbb v éd elm et a k eresztén y h á­ zasság és a csalá d in tézm én y e élv ez te a Codex Theodosianits ban k iadott jo g sz a b á ly o k b a n . A h arm a d ik fejezet a k ere szté n y v allás v édelm éb en m e g fo g a lm a zo tt tö rv én y e k et tekinti át. E bbe a té m ak ö r­ be illeszti S áry Pál a k e re szté n y ünnepek z a v a rta la n ­ ság ának, a pogány k u ltu szo k o n v aló rész v éte ln e k , a szí­ n észm esterség fo ly ta tásá n ak , a h ázassági tilalo m n ak , az a p o sztázia sz an k c io n álá sá n ak , a k ere szté n y ek zsid ó és a zsidók k eresztén y hitre té rítésé n ek kérdését. A kö n y v k ö v etk ező része a k ere szté n y ség á lla m v a llá ssá n y il­ v án ításának k érd é sére, valam in t az. állam ere tn ek ek k el szem beni fellép ésére világ ít rá. A sz erző rám u tat arra, m ilyen je le n tő sé g g e l bírt a R óm ai B iro d alo m sz e m ­ pontjából I. T h eo d o siu s c sá sz á r C unctos populos k ez­ detű ren d e lete . m elyben a c sász ár elre n d elte, hogy m in ­ d en k inek h in n ie kell a niceai hitv allás tanításáb an . E zzel m ár nem v álasz th ató v allás lett a k eresztén y ség , h anem a róm ai polg áro k eg y e n esen b elesz ü lettek ebbe a hitbe. A feje ze t se g ítsé g év e l áttek in tést kapunk arró l, hogy m ilyen e re tn e k tan o k léteztek a 4 - 5 . század fo ly am án, v alam in t ez ek sz an k cio n álási tételeirő l. V o l­ tak oly an szan k c ió k , am ely ek et v isszah a tó hatállyal érv é n y esítettek az ere tn ek e k k el sz em b e n , példáu l a m an ich eu so k és az eu n o m iá n u so k esetéb en I. T h e o d o ­ sius c sá sz á r 381 m áju sáb an v isszah a tó hatállyal ren ­

d elte el a v ég re n d elk e zé s leh ető ség étő l és a v ég ren ­ deleti ö rö k lési k ép esség ü k tő l való m eg fo sztásu k at. A könyv ö tö d ik fejezete az e g y h á z jo g i hely zetén ek ren d ezését tekinti át. E lő s z ó ra k lerik u so k h ely zetére tér ki. v ázo lja k ed v e zm én y e ik et, m ajd az e g y h á z közterhek alóli m en tesítésérő l k ap u n k képet. A fejezet további té m ak ö reit alk o tja az e g y h á z ö rö k lési kép esség én ek szab á ly o zá sa, in g a tlan szerzése, a p ü sp ö k ö k hatósági jo g k ö rre l való felru h ázása, az e g y h á z perjogi k iv á ltsá­ g ain ak k érd ése, v alam in t az állam i ig azság szo lg áltatás ren d jé n ek v éd elm e az eg y h áz b eav atk o zásáv al sz em ­ ben. A k ö v etk ező fejezet felv ázo lja a zsidók helyzetét a b iro d alo m b an , m ivel a k eresztén y ség állam v allássá v á­ lása után is szab ad o n g y ak o ro lh a tó m arad t a zsidó v al­ lás. A sz erző k itér a zsid ó b író ság o k h atásk ö rére, a zsid ó vezető k k iv áltság aira, és k ép et k ap u n k arró l, hogy a k ere szté n y ség m eg erő sítése céljáb ó l h ogyan k o rláto z­ ták ő k et a k e re sz té n y e k k e l tö rté n ő é rin tk e z é sb e n , v alam in t a h iv atalv iselésb en . A könyv u to lsó fejezete rö v id en ö sszeg zi az elő ző ek b en m eg állap íto ttak at. A k ö te th ez a k o r csász árain a k k ro n o ló g iai táb lázata, for­ rásm u tató és b ib lio g rá fia tartozik. S áry Pál m u n k ája ren d k ív ü l érd ek es, jó l d o k u m en tált történeti pillan ato t te sz v izsg álat tárgyává, m ely k o r­ szak , ce zú ra je lle g e m iatt, a k u tatás elő teréb en áll. A té­ m a kü lfö ld i sz ak iro d aim át jó l ism eri a szerző. Sáry Pál a v o n atk o zó tö rv én y ek je lle m zé sén k eresztül ír le egyeg y p ro b lém ak ö rt, sa jn álato s m ódon igen röviden. V aló szín ű leg terjed elm i o k o k m iatt nem volt leh ető sé­ g e arra, hogy részletek b e m en ő en kifejtse a felvetett k érd ések et, p ed ig a m ély eb b elem z és m ég izg alm asab ­ bá tette vo ln a a m u n k át. Ú gy v élem , ezzel eg y ü tt h iá n y p ó tló k ö tetet je le n te te tt m eg Sáry Pál. hiszen a té m a k ö r m a g y a r n y e lv ű sz a k iro d a lm a ig e n csa k h iányos.

c iv il s z e k to r m in d ig is é rd e ­ O O M A N lC íK Y ENDRE kes té m a a k u ­ tatók szám ára: so k sz í­ Ajogállam és a civil szektor Magyarországon. *wionot lahlivtett«! t h«l;l on»w*e*n»íiitok>* nűségénél és v álto za­ tosságánál fo g v a fo ­ lyam atosan eg y szinte átláthatatlan, k im e rít­ hetetlen tárháznak tű ­ nik a té m á v a l nap mint nap nem fo g lal­ kozók sz em szö g éb ő l. D o m an iczk y E n d re már m e g jelen ésére is tetszetős kötete e lá t­ szó lagos á tlá th a ta t­ lanságba v isz r e n d ­ szert a z z a l, h o g y m e g p ró b á lja fe ltá rn i a m a g y a r közigazgatás és a civil sz ek to r közö tt fen n álló kap cso -

A magyar civilek és a z önkormányzatok

A

H o rv á th E m ő ke

Domaniczky Endre: A jogállam és a civil szektor M agyarországon, különös tekintettel a helyi önkorm ányzatokra Publikon Kiadó, Pécs, 2 0 0 9 , 2 8 9 p. ISBN 9 7 8 -9 6 3 -8 8 3 3 2 -1 -1 la tren d sz erek e t. A sz erző hosszú év ek ó ta a tém a k u tató ja, fo g lalk o zta tja a sz ek to r távoli és k ö zelm ú ltja ép p en úgy, m int je len k o ri napi válto zásai, je llem ző i. M in d eb b en je le n tő se n segíti őt m u n k ája, hiszen a B u d ap est X V III. kerületi ö n k o rm án y zat fő tan ácsad ó ja és a N em zeti C ivil A lap p ro g ram T an ácsán ak tagja. T u d o m á n y o s p ály afu tását szám o s, a tém áv al fo g lal­

k o zó p u b lik á ció fém jelzi, am ely ek a P écsi T u d o m á n y eg y e te m Á llam - és Jo g tu d o rm á n y i K arán ak D oktori isk o lájáb an elk ész ü lt, je le n könyv alap já t k ép ező PhD do lg o z atb a n c sú cso so d tak ki. A sz erző vég ig e lis­ m erésre m éltó an lav íro z énjei között: néhol jo g á sz , néhol k ö zig az g atá si sz ak em b er, néhol tö rtén ész. És m indezt élv ez ete sen , o lv a sm á n y o s m ódon tárja elén k , így a k ö tet m ég azo k sz ám á ra is bátran aján lh a tó , ak ik nem az eg é sz m ű, han em esetleg csak e g y e s fejezetek ta rtalm a iránt érd e k lő d n ek . A k ötet alap v e tése , hogy a je le n foly am atai nem érth ető k m eg a m últ alap o s ism erete n élk ü l, így a sz erző v iz sg áló d ása it a rég m ú ltb an kezdi. B em u tatja a k özép- és k ora újkori ö n sz e rv ez ő d ése k tö rtén etét az Á rpád -k o ri vallási, szo ciális és oktatási cé lra rendelt ad o m án y o k tó l k ezd v e az e g y e sü le tek e lő k ép e in ek is te k in th e tő városi cé h ek e n és szab a d k ő m ű v es p á h o ­ lyokon át eg é sz en a 17. század végén k ia lak u ló diák eg y e sü le tek ig . B e p illan tást n y erh e tü n k a d u alizm u s kori ö n sz erv ez ő d ési virág zásb a, m ajd az azt k ö v ető v érz iv ata ro s é v tize d ek b e , am ely e k m ajd n em a 20. sz á ­ zad eg é sz ét je lle m e z té k h azánkban. A két v ilág h áb o rú során a b ev o n u ló k ato n ák a civil sz erv ez ő d ése k lét­ sz ám á t csö k k en te tté k , m íg a k o m m u n ista h atalo m m ár m ag u k at a civ il sz erv ez ete k et szám o lta fel sz isz te m a ­ tikusan. L áth atju k tehát, hogy m ilyen je le n tő s p ro b ­ lé m á t o k o z a m a g y a r ö n s z e rv e z ő d é s e k tö rté n e té t k utatók sz ám á ra , hogy a n y u g at-e u ró p a i fo ly to n o ssá g ­ gal sz em b en a hazai tö rtén elm et e téren is je le n tő s c e zú rák sz eg ély ezték : a fentieken túl elég csak a török h ó d o ltság ra, a trian o n i o rszá g fe ld arab o lásra vagy a sz o ­ cializm u s id ő szak ára utalnunk. A sz erző n ek nem csu p án a tö rtén elem v álto zásaiv al kell m eg k ü zd e n ie, h an e m azzal is, hogy a m a leg­ g y a k ra b b a n h a s z n á lt c iv il sz e rv e z ő d é si fo g a lm a k , például az eg y e sü le t és az alap ítv án y fo g alm a m ilyen óriási m é rték ű je le n té sv á lto z á so k o n m ent k eresztü l az é v szá zad o k fo lyam án. A kötetből kiváló an n yom on k ö v eth ető az a nagyon érd e k es, talán fogalm i tis z tu lá s­ nak n ev e zh e tő fo ly am at, a m ely n e k során az általán o s eg y esü leti fo galom ból a jo g i sz ab á ly o zá s k ü lö n b ö z ő jo g fo rrá so k k a l sz ép lassan leválaszt eg y sz ű k eb b je le n ­ téstartalm at. így kerültek ki az eg y esü leti fo g alo m alól a k ü lö n b ö ző k ere sk ed e lm i tá rsaság o k a 19. század kö­ zepén u g y an ú g y , m int a mai szem m el eg y é rtelm ű en nem o d a illő b á n y a v á lla la to k (1 8 5 2 ), ip a rtársu lato k (1 8 7 2 ), gazd aság i és ipari h ite lsz ö v etk e ze tek (1 8 9 8 ) vagy a vasúti eg y lete k (1914). M in d azo n által m eg kell em líten i, hogy a k o rsza k b an a v o n atk o zó fo g alm ak at so k k al in k á b b e ljá rá s k ö z p o n tú a n k ö z e líte tté k m eg, szem b en a m ára sokkal je lle m z ő b b elm életi és anyagi jo g i sz em p o n to k k al. A z ö n s z e rv e z ő d é s -tö rté n e ti v iz s g á ló d á s o k után jo g tö rté n e ti v izsg álatra v állalk o zik a szerző : felk u tatja, hogy m elyik korban m ilyen jo g fo rrá so k v o n atk o ztak a c iv il s z e k to r te rü le té re . É rte le m s z e rű e n n em fo g ­ lalkozik részletesen a 18. sz áz ad o t m e g elő z ő id ő sz ak ­ kal, ahol v a ló szín ű leg főleg sz o k ásjo g g a l ta lálk o zh a t­ nánk. S zerz ő jo g tö rté n e ti v iz sg áló d ásá n ak tárg y a így az

a lk o tm á n y te rv e z e te k b e n , alk o tm á n y o k b an , p ártp ro g ­ ram o k b an m eg jelen ő eg y esü lési jo g kérdése. M ivel e n n e k a jo g n a k a k é rd é se fo ly a m a to sa n p o litik ai n ap iren d en volt a k ü lö n b ö ző p ártp ro g ram o k b an is, k ife­ je z e tte n érd ek es, hogy a sz áz ad két nagy k o rszak h atára (1 8 4 8 , 1867) közül eg y ik esetb en sem szü letett n em ­ hogy tartó s írott alk o tm án y b a fo g lalt szab ály o zás, de m ég csak tö rv én y sem az eg y esü lési szabadsággal k ap cso latb an . Ha törvényi szab ály o zás a korszakban nem is létezett, k ü lö n féle eg y éb jo g fo rrá so k b an m eg ­ testesü lő , fő leg eljárásjo g i szem léletű kérdések ren­ d ezésév el találk o zh a tu n k a kötet lapjain. Ezen jo g sz a ­ b ályok (p éld áu l az 1852-es eg y esü leti pátens, a k ü lö n ­ böző d u alizm u sk o ri b elü g y m in iszteri rendeletek vagy az 5 0 8 4 /1 9 1 9 . M E ren d elet) tehát főleg az ö n sz erv e­ ző d ések m e g alak ításáv al, en g ed ély ezésév el és m eg ­ szü n tetésév el fo g lalk o ztak . E zek je le n tő sé g e is h atal­ m as, ráad ásu l ilyen, a tö rv én y n él alacso n y ab b szintű jo g sz a b á ly o k k ép ezték a civil szek to r 1945 és 1950 közötti felsz ám o lásá n ak jo g i hátterét. A z elm élet után a m últbeli g y ak o rlat b em u tatása is m eg jelen ik a k ö tetb en , hiszen S zerző végigvezet m in ­ ket a k ö zig azg atás és a civil szerv ezetek k ap cso latren d ­ szerén a k ö zép k o rtó l kezd v e eg észen a ren d szerv ál­ tásig. B em u tatja, hogy a fen teb b látott, eljárásjo g i je l­ legű k ap cso lato n kívül a civil szerv ezetek m űködése so rán is ta lálh atu n k kap cso ló d ási p o ntokat a k ö zig az­ g atás ren d szeréh ez. Ilyen kap cso ló d ási p o ntokat je le n ­ tettek a k o rsza k o n k én t eltérő terjed elm ű tám ogatások, az érd e k k ép v ise le ti tev ék en y ség vagy például az ö n k o r­ m án y zati tu lajd o n ú szerv ezeti hely iség ek kérdése, am e­ lyeket a civil szerv ezetek h as zn álatáb a adtak. A tém á­ val fo g lalk o zó k sz ám á ra is n ó v u m k én t szo lg álh at a d u alizm u sk o ra b eli B udapest és Pozsony tám ogatási ren d sz erén e k részletes bem u tatása. D o m an iczk y E ndre tö rté n ész a kö v etk ező k b en átad ­ ja h ely ét a nem kevésbé érd e k fe szítő d o lg o k ró l író D o m an iczk y E ndre k ö zig azg atási szak em b ern ek , és a m últ feltárása után a je le n re k oncentrál. E lső k én t próbál m eg v ég reh ajtan i eg y fogalm i tisztázást a szak iro ­ d alo m b an és a k ö zb eszéd b en - so k sz o r szinonim aként, so k sz o r p ont ellen k e ző leg - h aszn álato s fogalm ak kö­ zö n (n o n -p ro fit szek to r, h arm ad ik szektor, nem k o r­ m ányzati szek to r, társad alm i szerv ezetek , ö n szerv e­ ző d ő k ö zö sség ek ), és végül a civil szek to r fogalm ának h aszn á lata m ellett teszi le a voksát. K iem eli, hogy ez a fo g alo m eg y sze rű sé g e és tá rg y ilag o sság a m iatt tűnik m eg felelő n ek . M indezek után jo g á szi-k u ta tó i precizi­ tással b o n tja ki a szek to rral k ap cso lato s fogalm ak je le n ­ té sta rta lm á t, így lá th atju k p éld áu l a z eg y esü letek , alap ítv án y o k , civil k ö zö sség ek leg fo n to sab b jellem zőit u g y an ú g y , m int p éldául a v ad ásztársaság o k ét vagy az elíté lte k ö n te v ék e n y szerv ezeteiét. A civ ilek után a sz erző a k ö zig azg atás szerep lő it és a rájuk vonatkozó jo g a n y a g o t is g ó rcső alá veszi: itt külön em lítésre méltó az ú g y n ev e ze tt civil tö rv én y ek k el fo g lalk o zó rész. M inden e lm élet fő szab ály szerin t an n y it ér, am ennyi m egvalósul belő le, így ö rö m teli, hogy a szerző nem csu p án a h áttérin fo rm áció k b em u tatására szorítkozott.

Jog történetiszemle

han em felrajzo lja sz ám u n k ra a civil sz ek to r és a közig azg atás k özötti k a p c so la tre n d sz e r teljes spek tru m át. B em u tatja a civil tá m o g atási re n d sz e r elem e it, az an y a­ gi és eljárásjo g i sz ab á ly o k at, a civil érd ek ek et k ép ­ viselő sz em ély ek et (civil referen s, civil ház v ezető je, ta n ácsn o k stb.) és az eg y ü ttm ű k ö d é s leh etség es fo rm á it is. Ha p u sztán enn y it ta rtalm a zn a a kötet, m ár a k k o r is azt m o n d h a tn án k , hogy egy k ie m elk ed ő szín v o n alú m unkát tartu n k a k ez ü n k b en , de a sz erző nem eléged ett m eg en n y iv el. U g y an is a kötet u to lsó száz old alán két nagyon fo n to s k érd ésk ö rt já r körül: eg y részt v álaszt próbál adni arra a nag y o n g y ak ra n felm erü lő kérdésre, hogy hány d arab civil sz erv ez et is m űködik M agyaro rszágon, m ásrészt m e g p ró b á lja b em u tatn i az ú g y n e­ vezett legjo b b g y a k o rla to t (best practice) is. A sz erző ö sszev eti a K özponti S tatisztik ai H ivatal (K S H ) és a b író ság o k n y ilv á n ta rtá sa it, illetve azo k at a sz ab ály o k at, am ely ek alap ján ez ek a n y ilv á n ta rtá so k k észü ln ek , és rám u tat, hogy a 21. század elején , az in fo rm ációs társa d alo m b an e lfo g a d h ata tla n n ak tűnik, hogy a két adat között több m int tízezres eltérést találjunk. R áadásul a n y ilv á n ta rtá so k a jo g ila g form álatlan civil k ö zö sség e k et nem is m érik fel, így szerző ja v a so lja eg y o rszá g o s civil ad a tb á zis felállítását. E zzel ugyanis k id e rü lh etn e a m a g y ar civil sz erv ezetek valós szám a (v ag y leg aláb b is eg y nagyon reális v álto zata), és fény d erü lh e tn e arra is. hogy a sz erző vajon jó l becsüle, am ik o r e g y n eg y v e n ez re s tételt tart elfo g a d h ató n a k . A k ötet eg y ik le g k iérlelteb b része a végére m aradt: szerző b em u tatja m ind a m in isztériu m i, a fő v áro si, a m egyei, m ind ped ig a helyi szin tű legjobb g y a k o rla ­ tokat az o rszá g b an . E zeken felül részletesen bem utat egy m o d ellk ísérletet a főváros X V III. k erületéből is, am elynek elem e it, ere d m é n y e it é rd e m es lenne m ás ö n k o rm án y zato k sz ám á ra is n y ilv án o ssá, k özkinccsé

ta n ác sre n d sze r b em u tatása egy m éltatlan u l e lh a ­ nyagolt te rü lete a m ag y ar tö rté n ele m n ek , hiszen csak kevesen fo g lalk o ztak vizsg álatáv al. E nnek pótlására v állalk o zo tt m o n o g ráfiá jáb a n A ntal T am ás jogtörténész. Az o lv a sm á n y o s stílu sb an írt tu d o m á n y o s m o n o g rá­ fia a B lazovich L ász ló eg y etem i ta n ár által sz erk esztett Dél-alföldi évszázadok cím ű so ro za t 26. kötetek én t jelent m eg. A m u nka v o lu m en ét m utatja, hogy a tanácsrendszer tö rté n eté t b e m u tató fejezetek et (I—V I.. 201 oldal) több m int sz ázo ld aln y i te rjed elm ű jo g sz a b á ly m utató (tö rv é n y e k , re n d e le te k , h a tá ro z a to k ) és függelék eg észíti ki. A z u tóbbiak a könyv szerv es részét képezik, hiszen a sz erző itt közli a kutatási tém ához szo ro san k ap c so ló d ó fo rrásokat, a szegedi városi ren d eletek et, a szerv ezeti és m űködési sz ab á ly ­ zatokat. A h e ly tö rtén e ti k u ta táso k n é lk ü lö z h e te tle n elemét képező n év m u tató á tfo g ó képet nyújt az o lv a só számára a k ö n y v b en em líte tt sz em ély ek rő l. A z iro-

A

'

tenni. É rezh ető , hogy e z a rész áll legközelebb a szerző g y ak o rla ti sz a k e m b e r én jéh ez, látható, hogy részt vett a m e g v aló sításáb a n , így o lyan in fo rm áció k h o z ju th atu n k , a m e ly e k s e g íte n e k b e le lá tn i e g y ö n k o rm á n y z a t civ ilek k el k ap cso lato s terv eib e és cselek ed eteib e. A sok d ic séret után azo n b an nem állh atju k meg. ho g y a k ö tettel k ap cso lato s eg y etlen je le n tő s kritikai ész re v é te lü n k e t ne o sszu k m eg e h asáb o k o n : nem tu d ju k , mi állh ato tt a h áttérb en , de a szö v eg k ifejezetten sok alfejezetre lett b o ntva, m ajd ezek az alfejezetek is alfe jez etek re, és így to v áb b , szinte a v ég telen ség ig (lásd például az 51. o ld alo n az 1.2.2.2.7. alfejezetet vagy a 164. o ld alo n a 2 .4 .2 .1.3.1.4. alfejezetet). A szö v eg ilyen „lú ltö rd elé se " sajn o s sok helyen m ajd n em a b efo g ad ­ h ató ság ro v ásá ra m egy - v aló szín ű síth ető en a szerző és a k iad ó szán d ék aiv al poni ellen téte s hatást elérve. M e g g y ő ző d ésem , hogy a k ev eseb b eb b en a specifikus esetb en tö b b . de m in d en k ép p en k ezelh ető b b lett volna. E k ritik a ellen ére k ijelen th ető , hogy a könyv h iány­ p ó tló a m ag a n em éb en : ilyen átfo g ó an , és m égis rész­ letesen M ag y aro rszág o n e tém át m ég senki nem p u b ­ likálta. R áad ásu l az elm élet és a g y ak o rla t kettősségére ép ítv e a sz erző nem csu p án a kutatók szám ára teszi érd e k essé a k ö n yvét, hanem a civ ilek szám ára is, akik p ra k tik u s ta n á c s o k a t ta lá lh a tn a k b en n e az ö n k o r­ m án y zato k k al való k ap c so la tfelv é telh ez és a k apcsolat fen n ta rtásá h o z is. T alán m e g en g e d h ető a recen zen s részéről, hogy egy sz em é ly es m e g jeg y zéssel zárjon: ö rö m m el olvasok m in d en o ly an írást, am ely a hazai civil szektorral fo g lalk o zik , legyen bár ap ró b b tan u lm án y vagy n a­ g y o b b léleg zetű ö ssz efo g la ló kötet. D o m an iczk y Endre k iv á ló m ű v e a jo g á lla m ró l és a m ag y ar civil szektorról is azo n n al b elo p ta m agát a szívem be.

Gosztonyi Gergely

Szeged közigazgatás-története (1 9 5 0 -1 9 9 0 ) Antal Tamás: A tanácsrendszer és jogintézményei Szegeden (9 5 0 -1 9 9 0 ). Szervezeti és működési alapvetések Dél-alföldi évszázad o k 26. Szerk. Blazovich László Szeged, C songrád Megyei Levéltár, 2 0 0 9 , 355 p. ISBN 9 7 8 -9 6 3 -7 2 3 7 -7 4 -4 355 d alo m je g y zé k k im e rítő en fe lso ra k o z ta tja a tém ával k ap c so lato s m ag y ar n y elv ű szak iro d alm at. A k u tatás n eh ézség ét és eg y b en tu d o m án y o s ú jd on ­ sá g át m u tatja, hogy A ntal T am ás p rim ér, levéltári fo r­ ráso k ra h iv a tk o zv a m u tatja be S zeg ed tö rtén etét a v izs­

69

g ált időszak b an . A to v áb b i k u ta táso k at se g íth ette volna, ha a sz erző a m o n o g ráfia végén külön is m e g ad ja a le­ véltári an y ag o k fo rrásjeg y z ék ét, és nem csak a lá b jeg y ­ ze tek b en közli azokat. A z angol és a ném et nyelvű ö ssz efo g la ló révén külföldi k u tató k sz á m á ra is m eg is­ m e rh e tő v é válik a ta n ác sre n d sze r története. A m o n o g ráfia elején a sz erző általán o s k ép et nyújt a ta n á c sre n d sz e r tö rté n ele m i és elm életi hátterérő l. R ö ­ viden b em u tatja a szo v jetek k ia lak u lásá t és az eh h e z k a p c so ló d ó k elet-eu ró p ai esem é n y ek e t a 20. század e le ­ jé n . A sz o v jetek m e g sze rv e zé sét k övetően m e g szű n tet­ ték a korábbi k ö zig az g atá si, a ze m sz tv o refo rm o k során b ev e ze te tt intézk ed ések et. A le g fo n to sab b ren d e lk e­ zések a sz o v jet alk o tm á n y o k b an is m e g találh ató k . A sz o v jet m odell elte rje d é sé t fig y elh etjü k m eg E u ró p a e g y e s te rü lete in a m áso d ik v ilág h áb o rú után; a szerző röviden ism erteti Ju g o sz lá v ia , A lbánia, B ulg ária, C se h ­ sz lo v á k ia , L e n g y e lo rsz á g , a N ém e t D e m o k ra tik u s K ö ztá rsasá g és R o m án ia korab eli ig azgatási ren d szerét. E fejezet tu d o m á n y o s érték ét to v á b b növ elte v o ln a, ha a sz erző a m a g y ar sz ek u n d e r irodalom m ellett felh a sz­ nálta v o ln a az idegen n yelvű fo rráso k a t is. H elyesen állap ítja m eg A ntal T a m á s, hogy a vizsgált időszak k ö zig az g atá s-tö rtén etét nem lehet m eg érten i az elm életi h áttér b em u tatása nélkül. A re n d sz e r eg y ik sa rk alato s p o n tja a k ép v iselet in té zm én y é n ek , a v á la sz ­ tó jognak m e g v álto zta tása volt. A sz o v jet típ u sú k ép v i­ selet sz erv ein ek m e g ala k ítá sa o rsz á g o n k é n t eltért. A sz erző külön kiem eli, hogy nem érv é n y esü lt a hatalm i ág ak v ertik ális tag o zó d á sa, am i ö ssz efü g g ö tt az állam i ce n tra liz á c ió n ag y m érték ű m e g v aló su lásáv al. A sz erző tö b b ek k ö zö tt B ibó István n ézetein ek b em u tatásá n keresztül elem z i az ad o tt korszak főbb elm életi b e á g y a ­ zottságát. A m o n o g ráfia a m áso d ik fejezettől kezd v e a tan ácsren d sz er m a g y aro rszág i fejlő d éstö rté n eté t v ázo lja fel. kitérve a ta n ác stö rv én y e k m e g alk o tásá n ak k ro n o lo ­ g ik u s b em u tatására. A z 1950. évi I. tv. elő k ész ítő m u n ­ kálataiból kiem eli a B eér Já n o s b elü g y m in iszté riu m i fő o sztá ly v e ze tő által ism ertetett b iz alm as ja v a sla to t, am ely m ár ta rtalm a zta a tan ácso k szab ály o zási elveit. Ezt k ö v ető en a m in isztertan á cs is m e g tárg y alta az üg y et, s a korm án y tagjai - n éh án y v álto ztatá st e sz k ö ­ zö lv e - elfo g a d ták a ja v a sla to t. A sz erző k ité r a tö r­ v é n y ja v a sla t á lta lá n o s v itá já n ak b e m u ta tá sá ra , e le ­ m ezve az id eológiai tö rek v é sek e t, a nép és az állam v i­ sz o n y án ak alak u lását. K ülön h an g sú ly o zz a az új re n d ­ sz er d e m o k ra tik u s „n é p b arát” je lle g é t, szem b en a k o ­ rábbi történelm i id ő szak o k állam b eren d e zk ed é se iv el. A z első ta n ác stö rv én y le g fo n to sab b ren d elk ezései közé tarto zik , hogy az állam sze rv e ze tb e b eille szte tte a ta n á­ csok rendszerét. M e g szű n te tté k a tö rv én y h a tó sá g o k k i­ em elt k ö zig azg atási státu szát. F ő szab ály k en i elfo g a d ­ ták azt a z elv et, hogy m inden te lep ü lése n ta n ácso t kell létrehozni. A ta n ácso k b ev e ze té sén e k sz ü k ség sz erű v e­ le járó ja volt a z eg y sze m ély i vezetést felváltó , v ég re h aj­ tó bizottsági ren d sz er felállítása. A szegedi átala k u lá s 1944-ben a sz o v jet csap ato k m eg jelen ésév el vette kezdetét. A régi k ö zig az g atá st las­

san felv álto tta a ta n ácsren d szer. 1945-ben elren d elték a H o rth y -k o rsza k b an bev ezetett k isg y ű lés és a k ö zig az­ gatási b izo ttság m eg alak ítását, a szabad királyi státuszt p edig m e g szű n tették . A z első tan ácso k at 1950-ben ide­ ig len es je lle g g e l ho zták létre. A z alak u ló ülésen alak í­ tották m eg a v ég reh ajtó bizo ttság o t, am ely et tanácsi v álasz táso k k ö v ettek . A sz erző részletesen elem zi az átalak u lás fo ly am atáb an szerep et já tsz ó helyi p o litik u ­ sok tev ék en y ség ét. E zt k ö v ető en k ezd ő d ö tt m eg az a politikai folyam at, a m ely n e k ere d m én y e k én t elfo g a d ták a m áso d ik tanácstö rv én y t (1954. évi X. tv.), am ely a korábbi jo g sz a b á ly ­ hoz v isz o n y ítv a részleteseb b szab ály o k at tartalm azo tt. E lh a tá ro lta e g y m á s tó l a ta n á c sra és a v é g re h a jtó b iz o ttsá g ra v o n atk o zó szab ály o k at. A jo g sz a b á ly nem h ag y ta v álto zatlan u l a korábbi lajstrom os választási ren d szert sem , hiszen v álasz tó k erü le ten k é n t tö rtén ő k ö zv etett v o k so lá st v ezette be. A tö rv én y néhány várost m egyei jo g ú v áro ssá n y ilv án íto tt, köztük S zeg ed et is. A jo g s z a b á ly alapján S zeg ed en is elindult a sz ü k ­ sé g es v álto ztatáso k g y ak o rlati m eg valósítása. A m á­ so d ik ta n ác stö rv én y m in isztertan á csi felü g y e let alá h ely zete S zeg ed et, csak ú g y , m int m inden legalább 100 e z e r lak o sság szám ú várost a tö rv én y b en rö g zített felté­ te le k te lje síté se m e lle tt. M e g á lla p íto ttá k S zeg ed kerületi b eo sztását. M eg alak íto tták az állan d ó b izo ttsá­ g o k at és m e g v álaszto tták a tan ács tagjait. A z állam szerv ezeti refo rm o k 1970-ben v áltak újból a k tu á lissá , am ik o r elk e z d ő d ö tt a h arm ad ik tanácstö rv én y (1971. évi 1. tv.) elő k észítése. A tan ácso k átala­ k ítása ö ssz efü g g ö tt az ö n k o rm án y z atiság tartalm i ele­ m einek m eg v álto ztatásáv al, területi szin ten k én t történő tag o lásáv al. Ja v aso lták , hogy terv k o o rd in áció s bizott­ ság o k at állítsan ak fel m egyei szinten. A ja v aslato k a t az M S Z M P X. k o n g resszu sán h atáro zatb a foglalták, ami a k o rm án y p ro g ram része lett. A z új ta n ácstö rv én y n ag y o b b teret b izto síto tt a nép­ k ép v iselet érv én y esü lé sén e k , m in t a korábbi jo g sz ab á­ lyok. A ntal T am ás a tan ácstö rv én y leg jelen tőseb b újítá­ sát ab b a n véli felfed ezn i, hogy az elvi szin ten elism erte a tan ácso k ö n k o rm án y zatiság át - az állam igazgatási je lle g h an g sú ly o zá sa és fen n tartása m ellett. A törvény a N ép k ö z társa ság E ln ö k i T an á csá n ak alk o tm án y o s, a M in iszte rtan á csn a k tö rv én y esség i felü g y eletet biztosí­ tott. A jo g sz a b á ly szak íto tt a tanácsi testületek hierar­ ch ik u s felép ítésév el, s n ö v elte fü g g etlen ség ük et. Felál­ líto tta a já rá si h iv atalo k at, de a v ég reh ajtó bizottságok sz erv ez eté t v álto zatlan u l h agyta, am ely n ek vezetője a tan ác seln ö k lett. A sz erző külön kiem eli, hogy a tör­ vény a tan ácso k h atásk ö rét nem csak általánosságban h atáro zta m eg, han em 14 szak aszb an részletesen is­ m ertette. A z új tö rv én y b en k iem elk ed ő h ely et kapott az p énzügy és a telep ü lésfejlesztés. Jelen tő s változtatás volt, hogy m e g szű n tette a m egyei jo g ú város kategóriáját, am ely n ek k ö v etk eztéb en S zeged m egyei város lett. A h a rm a d ik ta n á c stö rv é n y alap já n S zegeden is v álasztáso k at tarto ttak . A z ü g yrendi bizo ttság feladata volt a tan ács szerv ezeti és m űködési szabályzatának

j j j I I

(S Z M S Z ) az elő k észítése. A kerületi ta n ác so k helyett k erületi hivatalo k at állíto ttak fel. A z „érett ta n á c sre n d sz e r” szerv ez eti és hatásköri b em u tatásá n ál a sz erző az 1984. évi szegedi S Z M S Z -l vette alapul. A tanács h atásk ö rén e k a b ő v ü lését fig y el­ h e tjü k m eg a ta n á c s tö rv é n y e k re n d e lk e z é s e ib e n . S z e g e d te rü le té n a ta n á c s fe la d a ta it k ö z v e te tt és k ö zv etlen m ódon g y ak o ro lta. T ag jai v álasztás útján szerez ték m eg a m an d átu m o t. F ela d atk ö rü k et, a z ö s sz e ­ férh ete tle n ség i és az in te rp ellá ció s sz ab á ly o k at ré sz le ­ tesen rög zítették . A z S Z M S Z m eg állap íto tta a tan ács b első m ű k ö d é sére v o n a tk o z ó ren d e lk ez ése k et is. A ta ­ nács ad hoc és á llan d ó je lle g ű b iz o ttsá g o k at h ozhato tt létre. A z 1894. évi S Z M S Z alap ján a k ö v etk ező b i­ zottsági stru k tú rát alak íto ttá k ki. L étezett ügyren d i, szám v izsg á ló , v áro sfejlesztési és m űszaki, term elési és ellátási, m ű v elő d ési és ifjú sá g p o litik ai, eg é sz ség ü g y i és szo ciá lp o litik ai, jo g i és ig a zg a tási, valam in t v á ro sk ö r­ nyéki b izo ttság . A h arm a d ik ta n ác stö rv én y időszak áb an létrehozták az ún. tan ác sk o zá si k ö zp o n to k at, am ely e k a d o lg ozók k ö zü g y e k b en v aló rész v éte lé t b izto síto tták . A s z e rz ő ré s z le te s e n le írja , h o g y a v é g re h a jtó b izo ttság h atásk ö réb e m ilyen ügyek ta rto zta k , hogyan tarto tta üléseit, és hogy nézett ki a sz erv ezeti felépítése. K ülön fejezetben ism erteti a szegedi v ég re h ajtó b i­ zo ttság sz ak ig a zg a tási fela d ato k a t e llátó sz erv ein ek feladatkörét. A z 1894. évi S Z M S Z alapján állíto tták fel a k ö v etk ező o sz tály o k at: eg é sz sé g ü g y i, ép ítési é s k ö z­ lekedési. ig a zsá g ü g y i, ipari, k ere sk ed e lm i, m e ző g a z­ dasági és é lelm ez ési, m u n k a ü g y i, m ű v elő d ési, p é n z ü ­ gyi, szem ély zeti és to v á b b k ép z ési, terv-, testn ev elési és sp o rtfelü g y elő ség , g az d aság i, sz erv ezési és jo g i tit­ kárság. A kerületi h iv atalo k látták el azokat a felad ato k at, am elyek koráb b an a kerületi ta n ácso k h atásk ö réb e voltak utalva, am ely e k szintén o sz tá ly o k ra tag o zó d tak feladataik sz ak sz erű b b ellá tá sa végett. A v ég re h ajtó b i­ zottság m u n k áját az ún. vb. hivatal se g íte tte, am ely alapvetően első fokon já rt el a S Z M S Z által h a tásk ö ­ rébe utalt ügyekben. S zakig azg atási k iren d e ltsé g ek e t is létreh o ztak S ze­ geden, hiszen az 1973. évi k ö ltség v e tés k ö v etk eztéb en a v á ro sh o z c s a to ltá k A lg y ő t, K is k u n d o ro z sm á t, Szőreget, T áp é t és G y ála réte t. E zek a közig azg atási szervek m e g leh e tő se n rövid életű e k v o ltak , hiszen 1979-ben m e g szű n tették őket, és fela d ataik at a m ár e m ­ lített v égrehajtó b iz o ttsá g h iv a tala v ette át. A m ono g ráfia eg y ik leg érd ek e seb b része a tan ács k apcsolatrendszerét m u tatja be az állam ig azg atási sz er­ vek stru k tú rájáb an , hiszen a „szo c ialista állam sz e rv e ­ zete egységet alkot, am ely en belül fu n k cio n á lisa n v ál­ nak szét a z állam i szerv ek k ü lö n b ö z ő fajtái.” A ta n á ­ csok és az o rszá g g y ű lés v iszo n y a a helyi sz erv ek re, a tan ácstag -v álasztáso k ra és az állam i k ö ltség v e tésre

v o n atk o zó szab á ly o k m e g alk o tásáb an je len tk ez ett. A z 1950. évi tö rv én y leh ető v é tette a tanácsok m inisztertanácsi felü g y eletét, am ely et a m ásodik tan ácstö rv én y m ár e lv ile g k izárt. Idővel a N E T k ö zvetlenül a fővárosi, a m egyei és a m egyei jo g ú v áro so k irán y ítását látta el. A z 1971. évi tö rv én y szin tén a m in isztertan ács alá ren ­ d elte a tan ácso k at. A z eg y es m in iszterek , az o rszágos sz ak ig azg atási szerv ek vezetői az általuk k iad o tt jo g ­ sz ab á ly o k ú tján b efo ly áso lták a tan ácso k m indennapi életét. A szeg ed i városi é s a C so n g rád m egyei tanács k ap c so la tát alap v ető en a tan ác stö rv én y e k h atározták m eg. A tö rv én y esség i felü g y eletet a m egyei tanács v ég re h ajtó b iz o ttsá g a látta el. É rd ek es lett volna m eg ­ vizsg áln i, hogy ez ek a jo g o k a g y ak o rlatb an m iként v aló su ltak m eg. A politikai célo k helyi szin ten tö rtén ő realizálása h atáro zta m eg a ta n ácso k és a p o litik ai szervek k ap cso ­ latát, am ely ek közül ki kell em eln i a H azafias N épfront és M ag y ar K o m m u n ista Ifjúsági S zö v etség (K ISZ ) szerepét. E zt k ö v ető en kerül b em u tatásra a szeg ed i tanács jo g a lk o tó te v ék en y ség e. A ta n ác stö rv én y ek b izto síto t­ ták azt a leh ető ség et, hogy a tanácsok sz ab á ly re n d e­ leteket alk o th attak , am ely ek et jó v áh ag y ás végett fel k elleti terjeszten i a m egyei tan ács illeték es szervéhez. Idővel a m egyei tan ács jó v á h ag y á si jo g a törvényességi v élem én y ezési jo g g á alak u lt át. A tan ácso k h atáro zat­ b an s z a b á ly o z h a ttá k a n em ren d e leti ú tra ta rto zó ü g y ek et. E zek et a jo g sz a b á ly o k a t a h iv atalo s lapban

( Tanácsi H íradó, Szeg ed M egyei Városi Tanács Közlönye) k ö zzé k ellett tenni. A szerző részletesen is­ m erteti a szegedi tan ács által kiadott jo g sz ab á ly o k ren ­ d elk ez ése it (pl. cím er- és zászló h aszn álat, d íszp o lg ár­ ság ad o m án y o z ása , v áro srész eln ev ezése, k ö ztisztaság fen n ta rtása , állat-, piac- és vásártartás, lakáshasználat). A sz erző ö ssz eg z ő m eg állap ításo k k al zárja a m o n o g ­ ráfiát, s k ijelen ti, hogy o lyan új k ö zig azg atási rendszer jö tt létre, am ely leh ető v é tette a társad alo m hatékony ellen ő rzését. A ntal T am ás szerin t a „M ag y a r N épköztársaság az új k ö zig azg atási ren d szert a korábbi polgári, id eo ló g iailag nem k ív án ato s tö rv én y h ató ság i rendszerét k o rszerű b b , a szo cia lista d em o k rá cia elv én ek jo b b an m eg felelő k ö zig azg atási stru k tú rak én t érte lm e zte .” H ely tálló A ntal T am ás azon m eg állap ítása, hogy a ta n ác sre n d sze r tö rté n etiv é vált, am ely n ek b em u tatása m ára id ő szerű lett, k ü lö n ö sen azért, m ert ez a k ö zig az­ g atási stru k tú ra N y u g at-E u ró p áb an ism eretlen volt, és nap jain k ig lé n y eg éb en feltáratlan m aradt. A z elm o n ­ d o ttak alap ján aján lo m ezt a k ö n y v et nem csak tö rtén é­ szek n ek és jo g á sz o k n a k , h an em azo k n ak is, ak ik a m á­ sodik v ilág h áb o rú és a ren d szerv áltás közötti időszak k ö zig az g atá s-tö rtén etét szeretn ék jo b b a n m egism erni.

Varga Norbert

SZEMLE Beszámoló Peres Zsuzsanna doktori védéséről d o ktori fo k o za tsze rz ési e ljá rá so k esetéb en igen ritka e se m é n y n ek leheltek tanúi azo k , ak ik 2009. o k tó b e r 9 -én P eres Z su z s a n n a (P écsi T u d o ­ m án y eg y e tem , Jo g tö rtén eti T an sz ék ) A m agyar „hitbizo m á n yi” jo g kezdetei c. é rte k ez ésé n ek (tém av ezető : Prof. D r. K ajtár István) n y ilv án o s vitáján részt vettek , ugy an is a té m a ö ssz es hazai sz ak é rtő je je le n volt. A je lö lt, a m e n to ra (D r. Béli G áb o r) és a két b íráló (Prof. Dr. H o m o k i-N ag y M ária, S Z T E M ag y ar Jo g tö rtén eti T a n s z é k ; P ro f. D r. S z a b ó B éla, D E J o g tö rté n e ti T an sz ék ) k épezi azt a k icsiny tá rsa sá g o t, am ely „fő h iv atássz erű en ” a m a g y ar rendi m ag án jo g tö rtén etév el fo g lalk o zik . N y ilv á n v aló v á vált, hogy m e n n y ire m ás a trad icio n á lis 17 -1 8 . század i (lo )n e m e si jo g o t k u tató , a 18 -1 9 . század (k is)n em esi és jo b b á g y -p a ra sz ti ira t­ an y a g o t k iv áló an ism erő, v alam in t a róm ai jo g i to v á b b ­ élés n y o m ait k ere ső sz a k e m b e r m e g k ö zelítése. A v édés abb an is e lté rt az ú jab b an k ö v etett g y ak o rla ttó l, h o g y a je lö lt a m ű h ely v itán elh an g z o tta k alapján átd o lg o zta (jav íto tta) a sz ö v eg e t, erről m in d k ét b íráló elism e rő e n n y ilatk o zo tt. A d issz e rtá c ió vitája tú lm en t a k ö lcsö n ö s u d v aria ssá g o k o n , u g y an is a je lö lt és H o m o k i-N ag y M ária k ö zö tt érdem i v élem é n y k ü lö n b sé g van. A szab ad ren d e lk ez ésrő l - m á r a m ű h e ly m e g b esz élé sen - k ia la ­ kult v itá ju k tú lm u tat a tulajd o n és a birtok fo g alm án ak a rendi m a g án jo g b an való alk alm az h ató sá g án . R á irá­ n yítja a fig y elm et a m a g y ar jo g tö rté n e t-tu d o m á n y b a n m odern m ódszertan i d isk u rzu s h iá n y áb an - szin te fel sem m erülő problém ára: m ed d ig van a k u ta tó a fo rrá­ so k h o z kötve, m ik o r és m en n y ire alk a lm a z h a tó a m o ­ dern fo g alo m re n d sze r, és m ik o r kell új fo g a lm a t b ev e­ zetni eg y jo g in té z m é n y m eg jelö lésére. P eres Z su z sa n n a rö v id en ö ssz e fo g la lta a d o lg o zat célját, a k u ta tás m ó d sz erta n át, a d o lg o zat tartalm á t és az új kutatási ere d m én y ek et. A c é lk itű zé s a sz e rz e tt v ag y o n b a n elre n d elt k ö tö tt örö k lési rend v iz sg álata nem esi v ég re n d ele tek alap ján , T h u rz ó E lek o rszá g b író v ég ren d eletétő l (1 5 4 2 ) a 18. század első h arm a d áig (1 723:50. te.). A je lö lt nem csak az 1723 előtti n éhány alap ító lev e t vizsg álta, h an em fe l­ d o lg o z ta hat fő n em e si c sa lá d (T h u rz ó , E ste rh á z y , P álffy, Z ich y , S zirm a y , E rd ő d y ) k a p c so ló d ó iratait (M Ó L . H H S tA ) és az o rszá g g y ű lések (az 1687/88. és az 1723. évi d iéta) a n y a g á t is. A z o k le v ele k et a szerző részben a je g y z e te k b e n , részben a fü g g elé k b en tette h o zz áférh ető v é. A h itb izo m án y hazai k eletk e zé stö rté­ netét eu ró p ai k o n te x tu sb a h ely ezte, b em u tatv a eg y es o rsz á g o k (S p a n y o lo rs z á g , Itália, A u sz tria ) h aso n ló

A

72

in tézm én y eit is. A szak iro d alo m nem csak jo g tö rtén eti és tö rtén eti v o n atk o zású , hanem a tém a sajátosságai m iatt (P álffy -k eh e ly ) kiterjed a m ű v észettö rtén eti iro­ d alo m ra is. A n éh a ig en b o n y o lu lt családi és öröklési k ap c so la to k b an tö rtén ő elig az o d ást család fák teszik lehetővé. A z 1687 elő tt k eletk ezett fo rráso k b ó l k im u tath ató kötött ö rö k lési rendek esetéb en a je lö lt a fo rrásb an fel­ lelh ető eln ev e zé st h aszn álta (m ajo rátu s), és csak a k é­ ső b b ie k b en alap íto tt kötött ö röklési ren d ek re alk alm az­ ta a h itb izo m á n y (fid eico m m issu m ) kifejezést. A d o lg o z at eg y es fejezeteit a leíró je lle g ű időrendi b em u tatás h ely ett a h itb izo m án y fogalm i elem ein ek m eg felelő en ép ítette fel a szerző. A keretek tisztázása után a m áso d ik fejezetb en b em u tatta az eg y es európai o rszág o k h itb izo m á n y o k ra v o n atk o zó jo g i szab ály o ­ zását. A h arm ad ik fejezetb en a m ag y ar hitb izo m án y fo g alo m m e g h atáro zására került sor. A k ö v etk ező rész az 1687:9. te. elő tt alap íto tt m ajo rátu so k at (T hurzó E lek, T h u rz ó G y ö rg y , P álffy , Illésh ázy , E sterh ázy M ik ló s) elem zi. A z ö tödik fejezet a tö rvény m e g alk o ­ tását, a k ö v etk ező p edig a sz ab á ly o zá st követően alap í­ tott h itb izo m án y o k at d o lg o zza fel. A d o lg o zat az 1723. évi o rszá g g y ű lés an y ag án ak tárg y alásáv al zárul. P eres Z su zsan n a a k ö v etk ező k b en fo glalta ö ssze az új ered m én y ek et: a) a h itb izo m án y i szab ály o zásn ak voltak az ed d ig i­ nél k o ráb b ra k eltezh ető szo k ásjo g i elő zm én y ei egyes n em esi csalá d o k g y ak o rlatáb an : b) a h itb izo m án y leh ető ség e tu lajd o n k ép p en egy feltö rek v ő , m áso d ik g en e ráció s ariszto k rata, E sterházy Pál n ád o r szem ély es tö rek v ése volt család i vagyonának m e g ő rz ése végett; c) az o sztály alóli k iv o n ásáv al célja a vagy o n n ak az e lap ró zó d ástó l való m e g ó v ása volt, valam in t az ad o ­ m á n y e lső sz e rz ő jé n e k az a d o m á n y o s v ag y o n b an m e g lév ő szab ad ren d elk ezési jo g á n a k biztosítása; d) a h itb izo m án y i k ö tö ttség alá rendelt ja v a k nagy tö b b ség e v eg y es ad o m án y volt. szem ben az eddigi állásp o n ttal, am ely szerint h itb izo m án y t csak ad o m á­ n y o záso n kívül szerzett v agyonon lehetett alapítani. H o m o k i-N ag y M ária o p p o n en si vélem én y éb en rá­ m u tato tt arra, hogy a rendi m ag y ar m ag án jo g kutatá­ sáb an „m in d en m indennel ö ssz efü g g ” , külö n ö sen a n em esi b irto k v iszo n y o k esetén. A Tripartitum alapján a n em esi ingatlan jo g i term észete eg y értelm ű n ek tűnik: ősi - ad o m án y o s - sa ját pén zen vásáro lt ingatlan. Ez a tu lajd o n o s szabad ren d elk ezési jo g á t is befolyásolja, hiszen a kötött tulajdoni ren d szerb ő l kö v etk ezik , hogy ősi b irtokról az o sz tály o so k b eleeg y ezése nélkül nem lehet ren d elk ezn i. A z ad o m án y b irto k b an a király tulaj­ donosi jo g a testesü l m eg, így az ő kon szen zu sáv al élhet a m eg ad o m á n y o zo tt ren d elk ezési jo g á v al. K onkrét birto k m eg ítélése m ár nem ilyen egyszerű, ezért k ö rü ltek in tő en kell eljárn i. A jó sz á g o t kezén tartó b irto k o s nem ren d elk ezh et szab ad o n sem az ősi. sem az ad o m án y o s in g atlan ró l. M ivel a m ag y ar rendi magán­ jo g fő szab ály k én t a b irto k zálo g o t ism erte, ezért a zá­ lo g k én t lekötött in g atlan t a hitelező birto k áb a kellett

r

Jog

történetiszemleV*-/ b o csátan i. A sz erző j ó é rz ék k el ism erte fel. hogy m ár a 17. sz áz ad b an elő fo rd u lt, hogy a z á lo g tá rg y a t nem a d ­ ták a h ite le ző birtokába. A főnem esi n em ze tség e k k ih a szn á ltá k a sz o k ásjo g le h ető ség eit a b irto k szerzésn él: a T h u rz ó k , E ste rh á zy ­ ak, P álffy a k pénzbeli seg ítsé g et n y ú jto ttak a király n ak , am iért zálo g b irto k o t kaptak. M iután a király az adós, u g y a n a k k o r övé a királyi fő tu lajd o n jo g , a g y ak o rla tb an m ás m e g o ld ást is é rv é n y esíth ettek , teh át a szo k ásjo g sz ab ály ait a király a k á r saját érd e k én ek m eg felelő en m ó d o síth atta. A F ra k n ó v á rá ra v o n a tk o z ó ira to k b ó l a b írá ló eg észen m ás k ö v etk ez tetést vont le, m int a jelö lt. S zerin te ugy an is a k ö lc sö n sze rző d és a d o m án n y á v ál­ to z tatása nem szabad ren d elk ezési jo g o t, hanem csak a vegyes ad o m án y sz ab á ly ain a k m e g erő síté sét je le n ti, és egy v o n atk o zá sb an tá g ítja az ad o m án y o s jo g o s ítv á ­ nyait. K ifejtette, hogy ö n m a g áb a n az. hogy az o k le v é l­ ben szab ad ren d elk ezési jo g , szabad v ég re n d elk e zé si jo g szerep el, nem je le n ti a m odern é rte lem b en vett sz ab a d tu la jd o n sz e rz é st. P eres Z su z sa n n a tö b b sz ö r h iv atkozott arra, hogy az u ralk o d ó lem ondott „m in d en dologi jo g á ró l” , a bíráló sz erin t viszont nem d erü lt ki, hogy v aló jáb an m it ért alatta. É rtékes része a d o lg o z atn a k a h itb izo m á n n y á vált b irtokok örö k lési ren d jé n ek m e g h atá ro z ása, külö n ö sen a család fák , m ely ek a k ö n n y eb b tá jék o z ó d ást seg ítik , és ezzel leh ető v é teszik a to v áb b g o n d o lk o d ást. H o m o k i-N ag y M á ria szerin t a sz erző a birto k o k jo g i term észetén ek elem z ésé v el tö k é letese n b iz o n y íto tta, hogy a szerzett vag y o n o n nem csak a saját pénzen v á­ sárolt b irto k o t érte tté k , han em a k irály tó l szerzett ad o m ánybirtokot is, így m egáll az a sz ak iro d alm i á llá s­ pont, hogy ősi b irtokon nem lehetett h itb izo m án y t alapítani. P álffy P álnál inkább a családi b irto k h o z ta r­ tozó várak b iz to sításá ró l van szó, m ég a k k o r is, ha az öröklési rend m e g h atá ro z ása a k éső b b tö rv én y b en sz a ­ bályozottal azonos. Ezek azt b iz o n y ítjá k , hogy a szokásjogi ren d sz er a gyakorlat p ro b lém áira igy ek ezett v álasz t találni. O sz ­ tatlan birto k esetéb en az apa, illetve a leg id ő se b b (m a ­ jor natus) fiú b iz o n y o s tö b b le tjo g o k k a l rend elk ezett. A z osztrák k ap c so la to k k al ren d e lk ez ő m a g y ar fő n em esek m egism erték a h itb izo m á n y t. és a birto k m eg ő rzése szem pontjából jó g y ak o rla to t m eg ő rizték , to v á b b fe j­ lesztették, az ezt e rő sítő új jo g in té z m é n y néhány elem é t átvették. M ire a tö rv én y m eg szü letett, m ár nem volt idegen jo g in té z m é n y , e z é rt fo g ad h a tta be a m ag y ar m a­ gánjogi rendszer. Érdem es lenne m e g v izsg áln i, hogy az o rszá g á te l­ lenes területén m ik o r és kik alap íto ttá k m eg az első h it­ bizományi birtokokat. H om oki-N agy M ária m egállapította, hogy a szerző imponáló levéltári kutatást végzett, és a hitbizom ányi bir­ tokok kialakulásával összefüggésben a m agyar m agánjog sok fontos elem ére is rám utatott (női kiilönjogok, kiskorú gyermekek képviselete), de jó érzékkel zárta le ezeket a kérdéseket. Peres Z su zsan n a igen értékes m unkával bővítette a m agyar m agánjogtörténet szakirodalm át.

S zab ó B éla rám u tato tt a d o lg o zat azon je lle g z e te s­ ség ére. hogy a sz erző közli az érd em i k u tatás m eg ­ k ezd ése előtti cé lk itű zé sét is: a h itb izo m án y átv éte lé­ nek k im u tatását. A z ötlet jó , m ert a v aló b an tipikusan eu ró p a i, „ius co m m u n e-ih le té sű ” intézm ény hazai m eg ­ je le n é sé n e k okai és m ódja ráv ilág íth ato tt vo ln a a hazai n em esi jo g b efo g a d ó k ész ség é re és ann ak m e ch an iz­ m u sára. A hazai o ld alo n h ián y o zn ak a biztos alapok az ö ssz eh a so n lításh o z , ez ért végül a fellelh ető források alap ján azt tisztázta, hogy ezen in tézm én y b efo g a d ásá­ nak v o ltak -e elő zm én y ei. E zzel m eg alap o zh ató k az e setleg es későbbi ö ssz eh a so n lító v izsg álato k , és m eg k í­ sé re lh ető a jogi tran sz fer csato rn áin ak tén y leg es fel­ tárása, ha ez eg y általán leh etség es és ere d m én y es lehet. A bíráló két cso p o rtra bontotta a m egjegyzéseit, általán o sság b an a dolgozat felépítését, a külcsínt, a m ód­ szerek et és az eredm én y ek et taglalta. A dolgozat k oráb­ bi változatánál áttekinthetőbb, de az okleveles anyagra épített két legfontosabb fejezet m ég így is kom oly tel­ je sítm én y t kíván az olvasótól. A hitbizom ányok spanyol, itáliai és osztrák m egjelenéséről és szabályozásáról szóló ré sz je le n tő s e n h o zz ájáru l a h azai v iszo n y o k m e g é rté sé h e z , an n a k e lle n é re , hogy n in cs tételes összevetés. D icsérte a szöveggondozást, az im pozáns forrásgyűjtem ényt, az igényes családfákat. M indez azt m utatja, hogy a je lö lt rendelkezik a jo g tö rtén eti kutató­ m unkához szükséges alapvető készségekkel, alázattal, türelem m el és nyelvtudással. A z alkalm azott m ódszerek adekvátak a m ódosított célok eléréséhez, a levéltári anyag felkutatása hazai és külföldi levéltárakban szinte kim erítően sikerült. A szek u n d ér irodalom feltárása és felhasználása is m eggyőző. A dolgozat vitathatatlan m ó d sz erta n i érd e m é n e k te k in th e tő a k o n zek v en s törekvés arra, hogy a jo g i valóságot m erészen ütköztesse a jo g s z a b á ly o k k a l és e lm é le te k k e l. Ö ssz efo g laló an m eg állap íth ató , hogy Jelölt hozzájárult ahhoz, hogy k ép et alk o th assu n k egy érd ek es, jó l körvonalazható k érdéskörről, a hazai kötött öröklési rendre törekvés és a családi hitb izo m án y o k törvényi szabályozása közötti történeti, társadalm i és dogm atikai összefüggésekről. P eres Z su zsan n a első k én t H o m o k i-N ag y M ária fel­ v etéseire reag ált, to v á b b g o n d o lv a a vélem ényt. A d o lo ­ gi jo g fo g alm áró l k ifejtette, hogy elő szö r azt kell m eg v izsg áln i, h o g y az ad o m án y o st b irto k o sn ak vagy tu la jd o n o sn a k kell-e tek in ten i. V aló jáb an eg y ik fo g a­ lo m n ak sem fele lteth ető m eg. S o k szo r b iztosítottak o ly a n jo g o k a t az a d o m á n y o so k sz ám á ra , am ely ek alap ján in k áb b a k irály jo g a által k o rláto zo tt tu lajd o n o s­ nak tek in th ető . A k irály az ad o m án y lev élb en kötelezte m ag át, h o g y h a az ad o m án y o s m eg k íván válni a j ó ­ szág tó l, ak k o r ah h o z m ajd a b eleeg y ezését adja. A vizs­ gált esetek b en nem tag ad ta m eg ezt a b eleeg y ezést, de k ev és p éld a van ad o m án y b irto k ró l m ás család részére tö rtén ő ren d elk ezésre. E z n em je len ti azt, hogy ezzel de ju re az ad o m án y o s nem élh etett, m in d ö ssze annyit, hogy de facto nem élt vele. A szerzett jó sz ág o k felosz­ tásán ál (v ásáro lt, ad o m án y o s) kitért arra, hogy a v á­ sá ro lt in g atlan t m in d en esetb en királyi ad o m án y lev éllel erő sítették m eg, e n n e k oka, hogy az ad o m án y lev él a

k o rláto zo tt ren d elk ezési jo g g a l eg y ü tt is lén y eg esen n ag y o b b b iz to n sá g o t ny ú jto tt, m int a szab ad re n d e l­ k ez ést n y ú jtó ö rö k b ev a llás. V isz o n t látható az a tö ­ rek v és is, hogy az a d o m án y b irto k ö rö k ö se ú jra ad o ­ m án y b a kéri az adott birto k o t, v ag y is az első sz erző t m e g ille tő jo g o sítv á n y o k k a l is élni sz eretn én ek . E nnek alap ján a je lö lt k ijelen tette, hogy a m ik o r a k irály ad o ­ m án y t adott v alak in ek , ak k o r azt „tu lajd o n b a a d ta ” , am ely által az ad o m án y o s teh át „tu la jd o n o ssá ” vált. N em a szó m odern jo g i é rte lm é b en vett szab ad tu la jd o ­ no ssá, h an e m o ly a n tu la jd o n o ssá , aki a király jo g a által „k o rlá to zo tt tu la jd o n jo g g a l” bírt az ad o m án y tárg y a felett. E bbe b elefért a d o lo g feletti té n y leg e s u ralo m , az az az ún. d o m in iu m d irectu m és a d o m ín iu m utile is, a m e ly n e k k ö v e tk e z té b e n az a d o m á n y o s ú g y r e n ­ d elk ez ett az a d o m án y b irto k k a l, m int am i té n y leg esen az övé, a király jo g a in a k m eg sértése nélkül. P eres Z su z sa n n a szerin t a g y ak o rla tb an „m in d en és an n ak az e lle n k e z ő je ” is elő fo rd u lh a to tt. T eh á t h iáb a v an n ak k id o lg o z o tt szo k ásjo g i sz ab á ly o k és tö rv én y ek , id ő n ­

ként a királyi p riv ilé g iu m o k rést ü tö ttek a szakirodalom által felép ített logikai ren d szeren . E zt k ö v ető en S zab ó B éla észrev ételeire felelt a Je­ lölt. K ijelen tette, hogy a d o lg o z atb a m ár „nem fért b ele" az év ek ó ta foly tato tt o sztrák kutatás, de nem m o n d o tt le ezek rő l a terv ek rő l. A form ai észrev ételek et a d o lg o zat to v á b b fe jle sztésé n él fig y elem b e fo g ja venni, két n agy fejezet felép ítését pedig az ism étlések e lk erü ­ lésével m ag y arázta. M eg em lítette, hogy a vizsgált c sa ­ ládok o k le v ele i k ö zö tt szám o s m ás főnem esi család ta g ­ ja in a k v ég ren d elete is fen n m arad t, így m eg lehet állap í­ tani, úgy tű n ik , nem volt tö b b alapítás. N em hirtelen jö tt jo g a lk o tá sró l van szó 1687-ben, hanem korábban is v an n ak b iz o n y o s je le i a v ag y o n m eg ő rzés célját sz o lg á­ ló g y ak o rlatn ak . A bíráló k nem m in d en b en értettek eg y et a jelö lt v élem én y év el, d e elfo g a d ták a választ. A bizo ttság a d o lg o z ato t és a je lö lt védésen nyújtott teljesítm ényét m ax im ális p o n tszám m al ju ta lm a z ta .

Nánási László Ph D-értekezésének nyilvános vitája

tö rv én y e lő k ész íté se és m e g alk o tása (1 8 6 7 -1 8 7 1 ); Hl. A királyi ü g y észség m eg szerv ezése és m űködésének kezdetei (1 8 7 1 -1 8 7 2 ); IV. A z 1 8 7 0 -1 8 8 0 -a s évek; V. A z 1890-es év ek v álto zásai; VI. A királyi ügyészség k la sszik u s k o rsz a k a (1 9 0 0 -1 9 1 4 ): V II. A z I. világ­ háború (1 9 1 4 -1 9 1 8 ): V III. A z állam ü g y észség a forra­ d alm ak idején (1 9 1 8 -1 9 1 9 ); IX. A z ellen fo rrad alo m és a k o n s z o lid á c ió id ő sz a k a ( 1 9 1 9 -1 9 2 2 ) ; X. Az 1 9 2 0 -1 9 3 0 -as év ek ; XI. A terü let-v isszacsato láso k és a II. v ilá g h áb o rú k o rsza k a (1 9 3 8 -1 9 4 4 ): XII. A királyi ü g y észség m eg szű n ése (1 9 4 4 -1 9 4 5 ). A d isszertá ció ezen k eretek kö zö tt azo k n ak a té­ ny ek n ek a feltárásá ra tö rek ed ett, am ely ek közt az ü g y észség 1945-ig m űködött. N án ási L ászló dolgozata n e m c sa k a jo g s z a b á ly o k a la p o s ism ertetésé b ő l és elem z ésé b ő l áll. h an em - ah ogyan azt M ezey Barna o p p o n en s k ih a n g sú ly o z ta - a „jo g an y ag k im erítő fel­ d o lg o z ása , a levéltári fo rráso k h ián y o s, de eg y m ást kie­ g észítő ta n ú ság án ak felh aszn álása, a szak iro d alo m tel­ je s k ö rű n ek m o n d o tt ism erete o lyan m unkát alapozott m eg. m ely m in d en ed d ig in él hiteleseb b képet ad a m a­ g y ar királyi ü g y észség tö rtén etérő l". A sz erző h ig g ad tan és b ö lcsen nyúlt a dolgozatában fe ld o lg o z o tt té m áh o z. T a rtó z k o d o tt m in d attó l, ami m o stan áb an oly an div ato s: érzelm ek és heves kitörések nélkül m u tatja be az ügyészi szerv ezet m últját. A dol­ g o zat az ü g y észség et érin tő k érdések (szolgálati viszo­ n y o k , m ű k ö d és, jo g a lk o tá s, jo g a lk alm az ás, a korm ány­ zati b efo ly ás) áttek in tésén túl k itér a bírósági szer­ v ezettel k ap c so lato s tém ak ö rre is. T eszi ezt a szerző azért, m ert a két h iv atás összefo rrt, nehezen választ­ hatók el eg y m ástó l, hiszen so k sz o r jo g sz ab á ly i szinten is eg y ü tt je len tek m eg a b írósági és ügyészségi szer­ vezeti és m ű k ö d ési k érd ések , s a két pály a teljesen át­ já rh a tó volt. íg y , b ár az értek ezésn ek az ügyészség „a k ifejezett tárg y a, erő ltete tt és célszerű tlen m egoldás”

hány jo g i kar létezik, annyi d o k to ri isk o la nőtt fel eg y m ás m ellett, g y ara p ítv a a kereteik között tu ­ d o m á n y o s fo k o za to t szerző jo g á s z o k k ö rét is. H onnan ered ennek a jo g tu d ó si k ed v n ek a fellen d ü lése? V aló b an jo g tu d ó so k leszn ek -e azok. akik m eg szerzik a P hD fo k o za to t? U g y an is nem m in d eg y ik értek ezés érd e m es arra, hogy k éső b b könyv fo rm ájáb an is m e g je­ lenjen, és a h o zz áé rtő o lv a só k p o lc ára kerüljön. N ánási L ász ló m in d e n k ép p e n azok közé tarto zik , akik a n y ilv á ­ no san m e g v éd e tt P h D -d o lg o z atu k k a l beírták a nev ü k et a jo g tu d ó so k közé. N ánási L ász ló B á cs-K isk u n m egyei fő ü g y ész 2010. m ájus 2 9-én védte m eg A m agyar királyi ügyészség története (1871-1 9 4 5 ) cím ű d isszertá ció ját a S zegedi T u d o m á n y eg y etem Á llam - és Jo g tu d o m án y i K arának D oktori Isko lájáb an . A d o lg o z at felkért bírálói V ókó G y ö rg y (C S c. PhD , habil. a L eg fő b b Ü g y észség o sz ­ tá ly v ez ető ü gyésze, a P P K E JÁ K B üntetőjo g i T a n sz é ­ kének és a P T E Á JK K rim inológiai és B ü n teté s-v ég re­ hajtási Jogi T a n sz ék é n ek egy etem i tanára), to v áb b á M ezey B arna (C S c, hab il., az E L T E Á JK M ag y ar Állam - és Jo g tö rtén eti T a n sz é k e ta n szé k v ez ető eg y etem i tan ára) voltak. N ánási L ász ló első k én t d o lg o z ta fel m o n o g rafik u sán a hazai állam i ü g y észsé g tö rté n eté n ek első h áro m n e­ g y ed sz ázad áb an m ű k ö d ö tt sz erv ez et tö rtén etét. É rte­ kezése 12 fejezetb ő l áll: I. A k irályi ü g y észség eu ró p ai m intái és hazai elő zm é n y ei; II. A királyi ügy észség i

A

74

B a t ó S z il v i a

lett v o ln a eltek in ten i a b író ság ra v o n atk o zó kérdések tő l - h an g sú ly o zta V ókó G y ö rg y o p p o n en s. A h iv a talo s b íráló k által felv etett é szrev é telek kö zö tt sz erep elt, hogy az e g y e s feje ze tek e n belül a sz erző - a k ö n n y e b b á tte k in th e tő s é g k e d v é é rt - a lfe je z e te k re ta g o lh atta volna d o lg o z atá t. E zzel a felvetéssel N ánási L ászló eg y e té rte tt, és ígéretet tett. hogy a d isszertá ció k ö n y v k én t tö rtén ő m e g jelen ése esetén ezt a hiányt p ó ­ tolni fogja. K ritikai m e g jeg y z ésk é n t h angzott el az is. hogy e l­ m aradt a je le n k o ri m e g o ld áso k k al, in tézm én y ek k el v a­ ló ö ssz ev e tés, főként a sz erv ezet közjogi helyzetév el k ap c so la tb an an n ak m e g állap ítása , hogy mi ig azo lh ató a tö rtén elem m el. V alóban, m a is napi politikai szinten vetődik fel, vajon hová tartozzon az ügyészség, m elyik állam i szerv felü ­ gyelete alatt m űködjön, és m ilyen feladatokat lásson el. A k o rm ánynak való alárendeltsége esetén pedig további kérdés, hogy alkotm ányos-e a m iniszteri utasítási jo g ? N ánási L ászló válaszáb an h an g sú ly o zta, hogy tu ­ datosan k erült m in d e n féle ö ssz ev e tést a je le n h ely ze t­ tel, m ivel d o lg o z atá t teljes egészéb en a m últ feltárásá­ nak és m eg ö rö k ítésé n ek szánta. E zért nem tért ki a korabeli m eg o ld áso k b írálatá ra sem . U talt u g y an a k k o r arra. hogy a m űben felid ézett hajdani kortársak , a szervezet eg y k o ri c sele k v ő részesei kifejtették v éle­ m ényüket az ü g y észség jo g á llá sá t és h atásk ö rét ille­ tően. Ezen tú lm en ő en pedig az eg y es m e g o ld áso k fel­ kutatott és áb rázo lt g y ak o rlati m e g v aló su lásáb ó l k ö ­ v etkezik azok h e ly e ssé g e vagy an n ak e llen k e ző je. M ásrészt az idők m ú ltán , a szü k ség es táv lat birto k áb an , a m e g állap íto tt té n y ek alap ján a jo g sz o lg á lta tá sró l is­ m eretekkel bíró o lv a só lev o n h atja k ö v etk ez tetésé t a szervezet m ű k ö d ése kapcsán. A je le n k o r i m e g o ld á s o k k a l v aló ö s s z e v e té s t ugyanakkor tö rté n elm ietlen n e k is ta rto tta a szerző. V é­ lem énye szerin t m indaz, am i időben koráb b an volt, abból fak ad t a je le n , s m ajd a jö v ő . A z érte k ez és fela­ data „m in d ö ssz e” az volt, hogy a tények feltárására és m egism ertetésére törek ed jen . M ivel ez m eg tö rtén t, így a további elem z és, a ta n u lsá g o k lev o n ása az o lv asó feladata. F elh ív ta arra is a fig y elm et, hogy a m eg tö rtén t hibák a tö rtén elem ism eretéb en a je le n b e n és a jö v ő b e n elkerülhetőekké válnak, az eré n y ek et v iszo n t to v áb b lehet vinni. A szerv ezet m ű k ö d é sén e k je lle m z é sé re segítség ü l hívta a b ü n tető jo g k iv á ló tu d ó sa, V argha F erenc k o ro ­ naügyész 1907-ben írt g o n d o la tait, am ely ek é rv é n y e s­ ségét igazolta a m e g jelen ése óta eltelt idő, m á sré sz t az utána k ö v etk ez ő id ő sz ak o k ra a m a g y ar tö rté n ele m alakulása, s m a sem veszítettek erejükből: „ A hol békés

viszonyok uralkodnak, ahol a társadalm i fejlő d és ren­ des mederben halad, / . . . / ahol a politikai ellentétek egész végletekig m en ő szertelenségbe nem csapnak át: ott a m iniszter rendelkezési jo g a a gyakorlatban alig érezhető [...], m ihelyt azonban a társadalom szer­ vezetének valam ely részében a béke m egbom lik, azon­ nal az ügyészségeket rántja e lő a hatalom, s azzal akar­ ja orvosolni a társadalom betegségét. ”

A jo b b m e g o ld ás ezzel szem b en V argha - és hozzá h aso n ló an F inkey F eren c, M en d elén y i L ászló és m ás sz ak e m b erek - sz erin t, ha az ü g y észség fü g g etlen és k iz á ró la g a k o ro n a ü g y é sz , m int a leg fő b b ü g y ész vezetése alatt áll. így telje sü lh etn ek a m a g y ar állam ü ­ g y észsé g aty ján ak . K o zm a S án d o rn ak 1872-ben írt g o n d o latai: az. ü g y ész az „állam ig a zsá g szo lg áltatá sá­ nak oly ö n álló k özege, tén y ező je, m ely k ö zvetlen a/, állam tó l nyert felh a talm az ása folytán, am id ő n a bűnt és a b ű n ö st ü ld ö ző b e veszi fü g g etlen ü l, egy ed ü l az anyagi ig azság érd ek éb en k ü zd ". O „nem peres fél, aki e l­ len esén m in d en áron d ia d alm ask o d n i akar. han em k ö zeg e azon erk ö lcsi h atalo m n ak , am ely igazságot kutat és k ö v etel". A sz erző v ég k ö v etk eztetéséb en m eg állap íto tta, hogy a m ag y ar királyi ü g y észség , m int a k o rm án y jo g i szer­ ve, létreh o zásátó l m eg szű n éséig eg y re b ő v ü lő felad a­ tokat ellátv a a m a g y ar jo g sz o lg á ltatási ren d szer m eg k e­ rü lh etetlen elem e lett eg y m eg h atáro zo tt jo g te rü lete n . A z alap v e tő fontosságú b ü n tető eljárási felad ato k terén, a jo g a lk o tá si és a jo g a lk alm az ási v álto záso k e re d m é­ n yek én t fo k o zato san a v ád em eléssel zá ru ló szak urává vált. E g y éb terü letek en (m ag án jo g , k ö zig azg atási jog) is a tu d o m á n y o ssá g in d o k o ltn ak tarto tta az ügyészi h atásk ö r m eg terem tését a tö rv én y érv é n y esítése é rd e­ kéb en . E nnek m e g felelő en rész leg e sen itt is tev é­ k en y k ed ett a szerv ezet. A zt. hogy a z ü g y észség n ek m i­ re nyílt cselek v ési tere, azt a fo rm ális szab ály o k o n túl a k o rm án y ak tu ális szán d ék ai h atáro zták m eg, am ely ek a tö rtén elem tan ú ság a szerin t nem m in d ig feleltek m eg a tö rv én y n ek . A szerv ez ete t alk o tó em b erek az őket kötő n o rm ák alap ján eljárv a tették felad ataik at a m indenkori m a g y a r állam szo lg álatáb an . De am ik o r az állam el­ h ag y ta ők et, a k k o r is h űek m arad tak az o rszág h o z, an ­ nak sorsát k ö vették. É ppen ez ért n ag y o n ak tu ális N án ási L ászló d o lg o za­ tának m in d en m o n d ata, fü g g etlen ü l attó l, hogy azok m elyik korból ered n ek . A zok a p ro b lém ák ugyanis, am ely ek az első ügyészi szerv ezet felállításak o r, annak a k o rm án y alá tö rtén ő ren d elése után a m indennapok g y ak o rlatáb an felm erü ltek , a m ai sz ak e m b erek szám ára m ég m in d ig je le n tő sé g g e l bírnak. Ú gy tű n ik , h o g y a k o rab eli szerző k fig y elm eztetései szin k ro n b an v an n ak m in d azzal, am iről napjain k b an is b eszé ln ek , m ert a m ai E u ró p a e g y re inkább elv árja az ig azsá g szo lg áltatá sb an k ö zre m ű k ö d ő szerv ek , így az ü g y észség pártatlan ság át. A k o rm án y alá ren d elt ü g y észség m ellett érvelők g y a k ra n h iv a tk o z n a k a rra , h o g y E u ró p a le g tö b b o rszá g áb a n ez a közjogi m eg o ld ás v aló su lt m eg. Ha azo n b an az eg y es állam o k at m eg n ézzü k , és nem csak k irag ad u n k v alam it ann ak alátám asztására, hogy az általu n k v álaszto tt szerv ezeti m odell h ely esség e m ellett érv eljü n k , ak k o r látjuk, hogy eg y re több országban tö rek e d n ek a fü g g etlen ügy észi szerv ezet m e g v aló ­ sítására. S zám o s o ly an m eg o ld ás találh ató , am ellyel a v ég reh ajtó h atalm at m agát k o rláto zza. így a szervezeti h o v atarto zás ellen ére az ü g y észség fü g g etlen ség e a b író ság h o z h aso n ló an m eg v aló su l. E n n ek több m ódja

Jog

történetiszemleV . ✓

é rh e tő te tte n : pi. O la s z o rsz á g b a n a b ü n te tő e ljá rá s tö rv én y e ssé g ére h iv a tk o zv a a v ég re h ajtó hatalo m és az ü g y é s z sé g k ö zö tt m in d en in té z m é n y e s k a p c so la to t k izártak , a k o rm án y m ég az o rszá g o s b ü n te tő p o litik a m e g h a tá ro z á s á ra h iv a tk o z v a sem te h et se m m it az ü g y észsé g v o n atk o zásáb an . A sz erv ez et ő sh a zá jáb a n , F ra n cia o rszág b a n ped ig szám o s in tézm én y e síte tt ellenjo g o sítv á n y létezik: pl. a m agánfél fellép ése, am ely „k ö z v á d e m e lé st e re d m é n y e z , m ég a k k o r is, ha az ü g y észsé g nem él kö zv ád ló i jo g o sítv á n y á v a l” . 1 N á n á si L á sz ló é rd e m e , h o g y a m a g y a r k irály i ü g y észség tö rté n eté n ek feltárásával h o zz ájáru lt a n ap ­ ja in k b a n ism ét felszínre k erü lő alk o tm á n y o zá si fe la d a ­ tok átg o n d o lásáh o z.

A n y ilv án o s védés b efejeztév el az o p p o n en sek en túl a M o ln á r Im re p ro fe sszo r em eritu s (D S c, S Z T E ÁJK R óm ai Jogi T an sz ék ), S zab ó István (PhD . habil., PPKF. JÁ K Jo g tö rtén eti T an sz ék é n ek tan szék v ezető egyetem i d o c e n s e ) és K arsai K risz tin a (P h D . S Z T E Á JK B ü n tető jo g i és B ü n tető E ljárásjo g i T an szék egyetem i d o cen se) alk o tta b íráló bizo ttság b ejelen tette, hogy az eg y etem i d o k to ri tan ácsn ak ja v a so lja N ánási L ászló ré sz é re a tu d o m á n y o s d o k to ri fo k o z a t le g jo b b m in ő sítéssel való o d aítélését.

Beszámoló a Fiatal Jogtörténészek XVI. Európai Fórumáról

S eb astia n F elzet követő en H elm ut L an d erer (F ran k ­ furt) To H ave and to H old - Driving Licences as

ran k fu rt am M ain adott o tth o n t 2010. m árciu s 25. és 27. kö zö tt a fiatal jo g tö rté n é sz e k so rren d b en im m ár tiz en h ato d ik eu ró p ai fó ru m á n ak (E u ro p ean F o ru m o f Y oung L egal H isto rian s), am ely év e n te b iz­ tosít szem é ly es találk o zási leh ető ség et a jo g tö rté n e t fiatal ku tató i szám ára. E bben az eszte n d ő b en eg y igen szélesre sz ab o tt m ottó köré cso p o rto su lta k az e lő a d á ­ sok: a k o n feren c ia a Law on Stage (D ie In szen ieru n g des Rechts) cím et viselte, am ely révén ren d k ív ü l v ál­ to z a to s té m á k b a n h a llh a tta k e lő a d á s o k a t a fó ru m résztvevői. A szerv ez ő k 2009 sz ep te m b eré b en tettek közzé a fe lh ív á so k a t,1 a referátu m o k v isz o n y lag nagy szám a m iatt két p árh u z am o s ülés zajlott eg y sze rre a frankfurti G o e th e -U n iv e rsitä te n , az elő ad á so k at tiz en ­ két p an e lb e o sz to ttá k .: T erjed elm i k o rláto k ra tek in tettel csu p án a k o n feren c ia leg in k áb b é rd e k lő d ésre szám o t tartó elő ad á sain a k rövid ö ssz e fo g la lá sá ra szo rítk o zo m . A Sym bols in L aw (S y m b o lik des R ech ts) cím et v ise lő m á so d ik sz ek c ió i S e b a stia n F elz (M ü n ste r)

F

Warum die Roben d er Bundesverfassungsrichter ein Sym bol f ü r die A utorität des G erichts sind! cím ű elő ad á sa n y ito tta m eg, am ely b en az elő ad ó a n ém et S zö v etség i A lk o tm á n y b író ság au to ritásé rt való k ü zd e l­ m ét m u tatta be az 1951 sz ep te m b eré tő l 1961 jú n iu sá ig te rjed ő időszak b an . A S zö v etség i A lk o tm á n y b író ság 1961. jú liu s 18-án tartott plenáris ülésén tizen n y o lc alk o tm á n y b író sz av a zo tt kettő ellen éb en a b íb o rv ö rö s zsab ó s h iv atalo s ö ltö z et m ellett, am ely et a karlsru h ei B ad isch es S ta a tsth e a te r k o sz tü m rész leg e k észített el. A referen s állal fó k u szb a állíto tt tíz esz te n d ő alall fo rm á­ lódott a ném et S zö v etség i A lk o tm á n y b író ság a m a ism ert in tézm én n y é: ez en időszakban ism erte el a többi alk o tm á n y o s szerv az „a lk o tm án y v éd ő jén e k ” kiterjedt autoritását.

76

Kiss Anna 1 D elm as-M arty . M.: / l ; ügyészség fejlődése és a büntetőeljárás vezérelvei az európai demokráciákban (M ag y ar Jog. 1998. 6.. 3 6 3 -3 6 4 . p.)

Im portant Legal D ocum ents J'or the Norm al Course o f Life v iz sg álta a jo g o sítv á n y m int jo g i d o kum entum je le n tő sé g é t. A referen s elő ad ásáb an b em u tatta, m iként fejlő d ö tt ki 19. század b an a „k erék p áro zásra való ké­ p esség e t” ö v ez ő v itából a „k erék p árje g y ” , v alam int v á­ zo lta a jo g o sítv á n y m eg szerzésén ek k ö rü lm én y eit. S e­ bastian Felz külön fig y elm et fordított a század fo rd u ló v o n atk o zó bírói g y ak o rlatán ak ism ertetésére is. A panel u to lsó referátu m áb an egy nagy váltással a róm ai jo g került k ö zép p o n tb a: Ivan M ilotic (Z ág ráb ) a h o rv át­ o rszág i róm ai h atárk ö v ek róm ai ig azság szo lg áltatásb an b etö ltö tt szerep ét taglalta. A h a rm a d ik s z e k c ió (G aps in Translation Subjective a n d L inguistic D iscrepancies; U b ersetzu g slü ck en - su b je ctiv e und sp rach lich e In terp reta­ tio n slü ck en ) első elő ad ását B runo D ebaenst (G ént) tar­ totta, am ely n ek cím e igen n ag y szám ú hallgatóságot vonzott: a To be Killed Ö ver an Over Again! az előadó a 19. sz áz ad i b elg iu m i m u n k a b ale setek re irányuló ku tatásain ak ere d m én y eit fo g lalta ö ssze előadásában, m iszerint a m u n k ab alesetek jogi értelm ezése szám os, o ly k o r teljesen eltérő képet m utatott. A z elő ad ó egy k o n k rét eset kapcsán v ilág íto tt rá a m unkabalesetek h áro m k ü lö n b ö z ő szin ten való m eg jelen ésére: egy ad m in isz tratív eljárás m ellett eg y b ü n tető jo g i, továbbá polgári jo g i p er is folyt az adott b aleset ügyében. D eb aen st rám u tato tt, hogy a háro m eljárás esetében k ü lö n b ö z ő ek a jo g i ak tu so k , k érdések v alam in t célok, am ely révén a m u n k ab aleset három rekonstrukciója k ö z ö tt lé n y e g e s e lté ré s e k fe d e z h e tő k fel. Ennek k ö v etk ez m én y e k én t a m u n k av állaló „nem eg y sze r halt m eg, hanem szám o s alk alo m m al", am ely a jo g i tényfel­ tárás m e g so k szo ro z ó d ásá n ak ered m én y e. Z a k a riá s K in g a (B u d a p e st) re fe rá tu m á b a n ( Die

gesetzliche A nerkennung der drei protestantischen Re­ ligionen in Siebenbürgen) az erdélyi szabad vallás­ g y ak o rlás k ezd etén ek m eg h atáro zásáv al kapcsolatosan hívta fel a fig y elm et a források óv ato s felhasználására és érték elésére. E lő ad ásáb an ráv ilág íto tt a jo g iro d alo m ­ ban ta p asz talh ató k ü lö n b ség ek re, v alam int hangsúlyoz-

ta az erd ély i tö rv én y ek k iem elt je le n tő sé g é t, k ü lö n ö s tek in tettel a N ém e t N em zet S zent R óm ai B irodalo m jo g fo rrá sa ira . N ap jain k eg y ik le g fe lk ap o ttab b té m ájá­ nak, a jo g i k u ltú rá n ak eg y es asp ek tu sa it vette g ó rcső alá a h arm ad ik sz ek c ió u to lsó elő ad ó ja , a kanadai sz árm azású K itrina B evan, aki az angol jo g i k u ltú ra és a jo g ny elv ét v iz sg álta, k ü lö n ö s tekin tettel a S tatu te o f P lea d in g (1 3 6 2 ) kiad ásán ak hatásaira. F rey D ó ra (B u d ap e st) Eine bis kente iiberlieferte

archaische K onjliktbew iiltigungsform : Ronuini Kris (Z ig eu n errech t u nd Z ig eu n erg erich t) c ím e t v ise lő elő ad á sáb a n a jo g egy sp eciális és arc h aik u s form áját m u ta tta be. A referen s által m ár sz ám o s fórum on p rezen tált k utatási ere d m én y e a h allg ató ság figyelm ét m ost is je le n té k e n y m ódon felkeltette, tö b b kérdés irán y ult a c ig án y sá g m a g y aro rszág i státu sára, ig a zsá g ­ sz o lg áltatá su k állam i sz erv re n d sze rb e n elfo g lalt h ely ­ zetére. Frey D óra péld ák során k eresztül h o zta k ö ze­ lebb a R om ani K ris ren d sz erén e k m ű k ö d ését és h a­ ték o n y ság á n ak okait. A n n a -C a ro lin a P e rre z (F rib o u rg ) D ér „ Im p ort"

deutscher R icliler und seine Folgen fiir die liechtensteinische Justiz zű r Zeit des zw eiten W eltkrieges cím ű referátu m áb an L ie ch te n ste in ig a zsá g szo lg áltatá sát vette g ó rcső alá. M ivel a h erceg ség k evés forrással ren d e l­ kezett, ez ért ig a zsá g szo lg áltatá sára b iz o n y o s m é rték b en hatást g y ak o ro lt a külföldi irodalom és jo g g y a k o rla t, o sz trá k és svájci jo g is rec ip iálásra kerül, to v á b b á a b í­ rói k ar ö ssz eté te lét illetően a referen s rám u tato tt, hogy o sztrák és svájci bírák is b ek e rü lh ettek a herceg ség ig azság szo lg áltatási ap p a rátu sá b a. E zen tény b ék e id ő ­ ben n em je le n te tt k ü lö n ö se b b k o n fro n táció t, az onban az A n schlusst köv ető en a L ie ch te n ste in b en te v ék e n y k ed ő osztrák bírák „ n é m e tté” v áltak , akik h az áju k b an n em ­ zetiszocialista. a h erceg ség b en pedig liechtensteini tö r­ vények alapján ítélk eztek . A n n a-C a ro lin a P erez e lő a ­ dásában részletesen je lle m e z te a liech ten stein i ig a zsá g ­ szo lgáltatás m ásodik v ilá g h áb o rú alatti h elyzetét, így választ keresett azon k érd ések re, hogy m en n y ib en ép ü lt be a n e m ze tisz o cia lista id eo ló g ia a liech ten stein i b írás­ kodásba, valam int m en n y ib en p ró b álták m eg a k ü lfö l­ dről érk ezett bírák a kis állam o t b efo ly áso ln i. A fórum legutolsó, tiz en h a rm ad ik p anelében Frey D óra (B u d ap est) m o d erálásáv al ún. p o ster presen tatio n keretében m u tath ato tt be szám o s jo g tö rté n é sz rövid, ötperces e lő ad á so k at, a m ely e k b en egy k ö rü lh atáro lt tém át vázoltak fel e g y illu sztrá ló p la k át segítségév el. Seldad C eylan A n k ara és a róm ai jo g k ap c so la tát v ázo l­ ta fel The Im portance o f A nkara in the Rom án H istory and Rés G estae D ivi A ugusti cím ű p rezen táció jáb an . Bató S zilv ia (S zeg ed ) n ém et nyelvű referátu m áb an

érd e k es feltev ést b o n co lg ato tt referátu m áb an (Axiological Theory o f the H istory o f Law - or. why the History o fL a w is alsó a Philosophy), am ely n ek ö sszeg zések én t ráv ilág íto tt, hogy a jo g tö rté n e t in k áb b filo zó fia, m int jo g tu d o m á n y , és m in t filo z ó fia a v aló ság m inden a sp ek tu sá t vizsg álja. K o m áro m i L ászló Référendums

and Dictatorship. „Direct D em ocracy" in the Practice o f East-C entral European Authoritarian Systems in the 20th C entury cím ű elő ad á sáb a n a referen d u m o t, a k ö zv etlen d em o k rá cia eg y ik eszk ö zét állíto tta k ö zép ­ pontba. A referen s példák so rán k eresztül m utatta be, hogy a referen d u m nem m inden esetb en szo lg álta e re ­ deti célját, a p o lg áro k k ö zü g y ek b e tö rtén ő szabad, k ö zv etlen és d e m o k ra tik u s b ea v atk o zá sát, így m ár H itler és M u sso lin i is h aszn álta a referen d u m o t - p o n ­ to sab b an p le b isz citu m o t - a h atalo m m al való v issza­ élésre. K om árom i L ászló k érd ésfeltev ésén ek ce n tru ­ m ában a referen d u m d em o k ra tik u sság a állt, arra k ere­ sett v álaszt, hogy a referen d u m m al k ap cso lato s eljárás szab á ly o zo ttság á n ak k iterjed ése - így például a kérdés m e g fo g alm azása, a k am p án y , a szav azásm ó d - m en y ­ n yiben g y ak o ro l b efo ly ást az ere d m én y re. M arianne V asa ra-A alto n en a finn jo g h a llg a tó k külföldi tan u l­ m án y ait elem e zte a 17-19. század ig terjed ő időszakra v o n atk o zó an , am ely et p árh u z am b a állíto tt a svéd jo g fejlő d ésév el. A fórum ot követően került sor az A ssociation o f Y oung Légal H istorians (A Y L H ) nevű egyesület éves köz­ gyűlésére, am ely szavazott a 201 l-ben esedékes fórum h ely szín ére: jö v ő re M a astrich t ad o tth o n t a fiatal jogtörténészek európai fórum ának. A z A Y LH főszabály szerint m inden, m ég nem habilitált jogtörténész szám ára nyitott egyesület, a tagság feltétele húsz euro tagdíj befizetése. A szervezet gondoskodik nem csak az aktuális fórum m eg ren d ezésérő l, han em az azon elh an g zo tt előadások publikálásáról is. Az egyesület eddig kiadvány­ ban jelentette m eg a M artin M eidenbaucr Verlag gondo­ zásában a referátum ok szerkesztett változatát, a kiadó külön sorozatot hozott létre Yearbook o f Young Legal History (Jahrbuch Junge R echtsgeschichte) cím m el. A k o n feren c ia nem m arad t v isszh an g n élkül, a fórum eg y ik sz erv ez ő je, S éb astian F elz a ren d ezv én y után k ö z v e tle n ü l b e s z á m o ló t te tt k ö z z é eg y in te rn ete n e lérh ető fo ly ó ira tb a n .1 A fórum rem ek találk o zási a l­ k alm at je le n te tt a fiatal jo g tö rté n é sz e k sz ám á ra eg y m ás, és term ész ete sen kutatási terü letek m eg ism erésére is; h ab á r a k o n feren c ia n ev éb en h o rd o zz a az E uró p ára való o rien táltság o t, en n ek ellen ére - ö rv en d e tes m ódon n égy k o n tin en s kutatói je le n te k m eg ezen az egyre inkább érd e k lő d ésre szám o t tartó sereg szem lén .

Lenkovics Judit

(D ér A n fa n g d é r K rim in a lp o litik in U ngarn. Rechtsliteratur und K rim inalitdt im 19. Jahrhundert)

Jegyzetek-----------------------------------------------------------

kitért a m a g y ar b ü n te tő jo g iro d alm án ak két 19. századi virágkorára, így a n eg y v e n es és h etv en e s jo g iro d a lm á t elem ezte. A k rim in alitási adato k fo rrásait illetően kitért annak hiányos voltára, hiszen in fo rm ác ió k k al a b ö rtö n ­ statisztikák. valam in t az ítéletek kivo n atai szo lg áltak . Jósé D e M a g a lh a e s C a m p o s A m b ro sio eg y ig en

1 A felhívás szövege angol, ném et és francia nyelven m ég mindig elérhető a/. A ssociation o f Y oung Legal H istorians honlapján: http://w w w .aylh.oig/im ages/uploads/C fP_Forum _Frankfun_2ölü.pdf. - A k o n feren cia pro g ram ja elérhető: h ttp ://w w w .ay lh .o rg /im ag es/ u p lo ad s/P ro g ram _ E F Y L H _ F ran k fu ri_ 2 0 1 0 .p d f. ! h ttp ://h so zk u lt.g esch ich te.h u -b erlin .d e/iag u n g sb e rich le/id = 3 0 9 l.

10. N ém eM nagyar Jogtörténeti Szeminárium Budapesten m m ár 10. alk alo m m al k erült m e g re n d ez ésre 2010. jú liu s 9 -1 1 . kö zö tt a n é m e t-m a g y a r b ü n te tő jo g -tö rté ­ neti sz em in áriu m a z E L T E és a jé n a i F ried rich S ch iller-U n iv e rsitá t jo g i karai d iá k jain ak részv ételév el. A ju b ile u m i ren d e zv én y re B udapesten, az E L T E Kari T a n á csterm éb e n k erü lt sor. A szem in áriu m ez évi cím e Sanktionen in d ér R echlsgeschichte volt, így a b ü n ­ tetőjogi és nem bün tető jo g i sz an k c ió k időben és térben széles p alettájáró l h allg ath attu n k e lő ad á so k at n em et nyelven. 17 ném et h allg ató és 3 d o k to ran d u s/, érk ezeti Jén áb ó l Prof. Dr. G ü n te r Je ro u sc h ek v ezetésév el, rajtuk kívül az E L T E Á JK M ag y ar Á llam - és Jo g tö rtén eti T a n sz é k e m ellett m ű k ö d ő T u d o m á n y o s D iák k ö r tagjai, illetve a tan szék P h D -h allg ató i vettek rész t a sz e m in á ri­ um on. V en d é g ü n k volt to v á b b á K arl-H e in z S ch n eid er. a R oth en b u rg o b d é r T au b e rb e n ta lálh ató M ittelalterliches K rim in a lm u se u m (K ö zép k o ri B üntető jo g i M ú z e­ um ) igazgatója. A z e lső napon M ezey B arna és G ü n te r Je ro u sch ek pro fe sszo ro k b e v e z e tő szavai után k ro n o lo g ik u s so r­ rendben k ö v etk ez tek az elő ad á so k . A z első referátu m egy ritkán hallo tt, k ev é ssé ism ert, de nag y o n érd ek es tém áró l az Ó testam en tu m b ü n te tő jo g i szan k c ió iró l és a ta lió -e lv a lk a lm a z á sá ró l szólt. A k ö v e tk e z ő k b e n a közép k o ri eg y h á zi és városi jo g ró l, a C o n stitu tio C rim inalis C a ro lin a b ü n te tő jo g á ró l, a thüringiai b o szo rk án y perekről h allh attu n k a ném et h allg ató k tó l. D élu tán a felv ilág o so d á s k orának b ü n tető jo g i refo rm jaib a n y er­ hettünk b etek in tést a b iz o n y íté k o k szab ad érték elésétő l a m odern b ü n te tés-v é g re h ajtás k ia lak u lásáig . A m ag y ar

Montréaltól Szingapúrig. Beszámoló Dr. Kengyel Miklós előadásáról A Pécsi T u d o m á n y eg y etem polgári p erjo g p ro feszszora 2010. áp rilis 29-én, az E ö tv ö s L oránd T u d o ­ m á n y e g y e te m Á lla m - és J o g tu d o m á n y i K arán ak T a n á c s te rm é b e n ta rto tt e lő a d á s t A h ársfá tó l az ig a zsá g ü g yi p a lo tá ig - az ig a zsá g szo lg á lta tá s kultúrtörténete cím m el. A z esem é n y en - am ely e g y ú t­ tal a M a g y ar Jo g á sz E g y let Jo g tö rté n e ti S z a k o s z ­ tály án ak ülése is volt - m eg jelen t Földi A ndrás d é k á n ­

h allg ató k és d o k to ran d u szo k közül többen újkori tém át v álaszto ttak , a po litik ai és állam ellen es b ű n cselek ­ m én y ek k ora újkori b ü n tetésétő l, az 1843. évi b ü n tető ­ ja v a sla t és a C sem eg i-k ó d ex büntetési ren d szerén át a d e b re c e n i b ü n te té s -v é g re h a jtá si in té ze t tö rté n eté ig . É rd ek es ö ssz eh a so n lításra adott lehetőséget a fiatalk o ­ rú a k k a l sz e m b e n a lk a lm a z o tt sz a n k c ió k ró l sz ó ló elő ad á s, illetve a h alálb ü n tetésrő l szó ló ö sszesen négy referátu m . E lő ad ás h an g z o tt el a m agy aro rszág i v ég re­ hajtási g y ak o rlatró l a 19. század b an , a n em zetiszo ­ cializm u s és az N D K v iszo n y áró l a h alálb ü n tetésh ez, illetv e az an a rch ista elk ö v ető k elleni b ü n tetések rő l. A sz e m in á riu m m á so d ik n ap ján a 20. sz áz ad i jo g tö rté n e t állt a k ö zép p o n tb an : a d ik tató rik u s ren d sze­ rek b ü n tetési ren d szerei, a m áso d ik v ilág h áb o rú t követő k o llek tív szan k ció k , W a ld h eim -p erek a H arm adik B iro­ d alo m v aló s vagy vélt k iszo lg áló i ellen és a k eletném et felk elés b ü n tető jo g i k ö v etk ezm én y ei. V égül a n em zet­ közi b ü n te tő jo g k ia lak u lásán ak fo ly am atáv al a k ö ­ zelm ú lt jo g tö rté n e té t ism erh ettü k m eg. A m ásodik nap vég én a szem in áriu m o t v ezető két p ro fesszo r értékelte és ö ssz eg e zte a szem in áriu m o n elh an g zo ttak at. A ren d ezv én y en e z alk alo m m al is szín v o n alas refe­ rátu m o k h an g zo ttak el, leh ető ség et terem tettek a h all­ g ató k n ak a z elő ad ó i k észség g y ak o rlására, a m ag y ar h allg ató k p edig a n ém et n y elvet és az idegen nyelvű p rez en tá ció t is g y ak o ro lh atták . A z elő ad áso k at k öve­ tően leh ető ség nyílt k érd ések re és vitára, am it m ind a h allg ató k , m in d a résztv ev ő o k tató k k ihasználtak. A z elő ad áso k o n kívül a n ém et vendégek részt vettek id eg en v ezetésen a P arlam en tb en és a fő titk árság m un­ k atársaitó l tá jék o zó d h attak a m ag y ar O rszág g y ű lés m ű­ k ö d ésérő l, illetve B u d ap est n ev ezetesség eiv el ism er­ k ed h ettek m eg. A z im m ár h ag y o m án y o s sz em in áriu m jö v ő jú liu sb an is m eg re n d ez ésre kerül. N ém eto rszág b an . R othenburg o b d é r T au b erb en . F re y D ó ra

h ely ettes, K elem en M iklós ad ju n k tu s, K abódi Csaba tan szé k v ez ető és szám o s érd e k lő d ő hallg ató , és képvi­ seltették m ag u k at a M agyar, illetve az E gyetem es Ál­ lam - és Jo g tö rtén eti T u d o m á n y o s D iák k ö rö k is. K engyel p ro fe sszo r az elő ad ást - am ely et végig g azd ag illu sztráció k k al kísért - tö rtén eti áttekintéssel v ezette fel. E nnek során b em u tatta az ó kor, m ajd a k ö z é p k o r ítélkezési sz o k ásait és h ely szín eit, am elyek közül első k én t a g erm án te rü letek en kialakult, ún. Gericlitslinde, azaz a h ársfa alatti tö rv én y k ezés rendjét és je lle m z ő it ism ertette. E lm o n d ta, hogy Európában k ifejezetten ítélkezési c é lra em elt ép ü letek rő l valójában csak az 5 -1 6 . század tó l kezd v e b eszélh etü n k . A z első b író ság o k at a tran sz p aren c ia és a k ö zv etlen ség igénye m iatt így te rv ezett, árk ád o s, o sz lo p csarn o k -szerű épít­ m én y ek je le n te tté k , am ely ek n ag y b an hasonlítottak ókori ró m ai elő d jeik re. A z elő ad ó b em u tatta a rottweili H o fg erich t ép ü letét, am ely et a w etzlari Reichkam-

lörtcneliszemle m e rsg erich té követett. Ez utóbbi k apcsán, kis iro d alo m ­ tö rtén eti k itérőt léve. m e g tu d tu k , h o g y G o eth e ezen a b író ság o n k ezdte pályáját fo g alm azó k é n t, és azt is, hogy ez a v áro sk a ih lette az Ifjú W either szenvedései cím ű ö n életrajzi regényét. E zután a berlini K am m er­ g ericht k ö v etk ez ett, ism ét eg y a n e k d o tá v al. A rnold m o ln árn ak az em líte tt bíró ság o n tá rg y a lt történ etév el sz ín esítv e az elő ad ást. N ém e to rszá g o t e lh ag y v a , a k épzeletbeli utazás k ö ­ v e tk e z ő á llo m á s a a fo rro n g ó F ra n c ia o rs z á g v o lt. K engyel p ro fe sszo r a párizsi és a m ontp ellieri Palais de Justice k ap c sá n em líte tte m eg. hogy E u ró p a a fran cia fo rrad a lo m n a k k ö sz ö n h eti a m o d e rn , n y o m o z ó elv ű eljárásjo g újbóli feléledését. A z eljárásjo g i reform in d í­ totta m eg azt az ép ítk ez ési h u llám o t, am ely n e k e re d ­ m é n y ek én t a z o rszá g le g sze b b ig a zsá g ü g y i palotái ép ü ltek fel, k la sszicista stílusban. Ezt k ö v ető en az. elő ad ó a b rüsszeli Palais de Jnstice-t m u la tta be. a m e ­ lyet - m o n u m e n ta litá sa m iatt - párto ló i a ..jogállam iság k a ted rálisán a k ". ellen ző i pedig eg y sze rű e n kőtö m eg n ek n ev eztek. A k ésőbb em elt n ém et bírósági épü letek k ö zü l m e g is m e rh e ttü k m ég a k ö ln i A p p ella tio n sgerichtshofo t és OberlandesgericlitC\. a JtistizpalastOl M ü n c h e n b ő l, a H anseatisches O berlandesgericlitel H am burgból és a h atalm as lipcsei Reiclisgerichtet. A z elő ad á s záró részéb en az e lő a d ó elő b b E uró p a, m ajd a világ le g im p o z án sa b b b író ság a it m u tatta be, kezd v e a bécsiv el, am ely e t hiteles b iz o n y íté k o k szerin t azért ép ítettek sz án d é k o san ferd én , m ert a sz o m sz é d ­ ságában lakó A u ersp erg g ró fn ak jo g a volt látni az. épület m ögött h ú zó d ó B urgot, és am ely m ajd n em te lje­ sen le é g e tt, m e rt 1 9 2 7 -b en eg y fe lm e n tő íté le te t

z új esz te n d ő h arm ad ik hetéb en végtelen tü re­ lem m el v iselt hosszú súlyos beteg ség után rag a d ­ ta el őt a k érlelh etetlen kaszás. N égy év tized re v isszatek in tő , so k felé m u ta tó p ály áján ak m éltó m e g k o ­ ron ázása volt, a m ik o r 2 0 0 3 -b an felelős sz erk esztő k én t m eg h atáro zó sz erep et vállalt az. év ek óta sz ü n ete lő Jogtörténeti Szem le ú jrain d ításáb a n . T an á rn a k , n é p m ű ­ velőnek ta n u lt, de d o lg o z o tt a k ö zig az g atá sb an , volt levéltáros, tanított e g y e te m en és nem u to lsó sorb an le x ik o n t, m o n o g rá ­ fiát, fo ly ó irato t sz e r­ kesztett. P áratlan m ű v e lő ­ d éstö rténeti ism e re ­ tekkel re n d e lk e z e tt, amit a szülői házban, édesapja, a d e b re c e ­ ni refo rm átu s k o llé­ gium tu d ó s ir o d a ­ lom tanára a la p o z o tt meg. 1 9 64-ben fe ­ jezte be ta n u lm á ­ nyait a K ossuth L a ­ jos T u d o m á n y e g y e -

A

k ö v ető en a feld ü h ö d ö tt h allg ató ság felg y ú jto tta. A to v áb b iak b an láth attu k az ek lek tik u s g razi, salzburgi és zág ráb i, m ajd a rigai b író ság ép ü letét, a sort pedig a n eo g ó t stílu sb an ép ü lt londoni The Royal Courts o f Juslice zárta. E zzel k ap cso latb an m eg tu d tu k , hogy itt n y itják m eg m in d en év o k tó b eréb en a brit „ítélkezési év e t” , a ce rem ó n iá n szám o s bíró vonul fel hosszú p aró k áb an , h erm elin p alásto t v iselve. A z idő rö vidsége m iatt nem tért ki az elő ad ó az ú j-zélan d i A uckland. P en n sy lv an ia, N ew Y ork, M o n treal, S zin g ap ú r, Jap án . B elfast b író ság ain ak részletes b em u tatására - képeket azo n b an ezek rő l az ép ü letek rő l is láttunk. A z elő ad ás z á ró g o n d o la tak é n t p ro fe sszo r úr egy érd ek es ö ssz eh a­ so n lítást tett, s rö v id en elem ezte az E g y esü lt Á llam ok L eg felső b b B író ság a, illetve a M ag y ar K irályi K úria eg y k o ri ép ü lete tim p an o n ján találh ató d o m b o rm ű v et. A z á rsz ó t F öldi A n d rá s d é k á n h e ly e tte s m éltató szavai kö v ették , aki k iem elte az elő ad á s so k szín ű ség ét és p recizitását. E zután K elem en M iklós az elő ad ó h o z cím zett k érd éséb en arra szeretett vo ln a v álaszt kapni, h o g y an és m iért tö rtén t, hogy g azd aság ilag egészen je le n té k te le n v áro sk ák at ru h ázlak fel központi bírósági szék h ely i szerep p el. K engyel p ro fe sszo r v álasza szerint ez azért tö rtén h etett így, m ert az em lített városok ígé­ retet tettek arra, hogy ö n k o rm án y zatu k pénzbeli h o z­ zájáru lásáv al je le n tő s terhet v esznek le az állam v ál­ láról, am en n y ib en a p alota n áluk épül m ajd. T ö b b kér­ d és nem h an g zo tt el, így a Jo g á sz E gylet b erek esztette ü lését.

Szabó András

BUCSUZUNK Dr. Tóth Béla (1 9 4 0 -2 0 1 0 ) tem en , ettől k ezd v e közel h áro m év tize d en át szolgálta a k ö zm ű v elő d ést. D olg o zo tt a h ajd ú szo b o szló i m ű v e­ lődési k ö zp o n tb an m u n k atársk én t és igazg ató k én t, volt fő elő a d ó a H ajd ú -B ih ar M egyei T an á cs M űvelődési O sztály án , m ajd négy eszten d ő n át az eg y etem n ép ­ m ű v elési ta n szé k én e k ad ju n k tu sa. E zek b en az év ekben, m ik ö z b en sz erv ez ő je és irán y ító ja volt több nagysikerű k ö zm ű v elő d ési ren d ezv én y n ek , m ind aktív ab b an kez­ d ett fo g lalk o zn i h ely tö rtén eti és h o n ism ereti k u tatá­ sokkal. 1979-ben a d u alizm u s k orának helyi m ű v e­ lő d éstö rtén etéb ő l véd te m eg b ö lcsészd o k to ri d isszertá­ ció ját. Ú tja 1982-ben D eb recen b ő l S zen ten d rére vitte, ah o l a n é h á n y é v v e l k o rá b b a n lé te s ü lt m eg y ei m ű v elő d ési k ö zp o n t és k ö n y v tá r ig azg ató jáv á n evezték

79

Jog

történetiszemleV ✓

ki. E tisztéb en eg y ik m eg ala p o zó ja lett a n y o lcv an as év e k b en a V isegrádi p alo tajáté k o k o rszá g o s hírn év re szert tett p ro g ra m já n ak . N oha k ez d e m é n y e z é se it a m egye vezetői részéről g y ak ra n kísérte érte tle n sé g és b iz alm atlan sá g , szak m ai m un k ája elism e ré sek é n t 1987 ja n u á rjá b a n k in e v ez ték a M ű v elő d ésü g y i M in isztériu m o sz tály v eze tő jé v é. A ren d sz erv áltás év e ib en , am ik o r átv ette a k ö zm ű v elő d é si főo sztály irán y ítását, m in d en en e rg iájá v al a falusi m ű v elő d és m e g ú jításán m u n k á l­ kodott. S ikerek és csa ló d á so k k ísérték te v ék en y ség ét ez ek b e n az év e k b en , m íg n em az utó b b iak elv ezettek od áig , hogy teljes p ály am ó d o sítást h ajtson végre. 1992ben kérte felv é telét a M a g y ar O rszág o s L ev éltárb a, ahol a polgári kori o sztály fő lev é ltá ro sa k én t m inden en e rg iájá t a kutató m u n k ára ford íth atta. Ó riási é lm é n y ­ ként élte m eg a m a g y ar a ra n y k o r fo rrásain ak m e g is­ m erését. „S o h a nem felejtem el. a m ik o r a K ép v iselő h áz iratai között a kezem b e ak ad t D eák F erenc ceru záv al, eg y kis ce tlire írt n éhány so ro s feljegyzése: b izony elh o m ály o su lt a sz em em az ö rö m tő l, hogy k ezem b en ta rth atta m en n ek a g én iu szn a k a sa ját kezű feljeg y ­ zé sé t.” - írta az életérő l k észíteti sz ám v e tésb en a Hon­ ismeret c. foly ó iratb an . A levéltárban szerzett a n y a g is­ m eret k ap c so lta őt a jo g tö rté n e th e z . 1998-ban a z E L T E A JK M ag y ar Á llam - és Jo g tö rté n eti T an sz ék é n m e g b í­ zott elő ad ó k é n t fo rrásism e re tet, fo rráse le m zé st kezdett tanítan i. E bben az eszte n d ő b en kap o tt m e g b ízá st a le-

v éltár tájék o ztatási és k ö zm ű v elő d ési tev ék en y ség ét irán y ító fő ig az g ató -h ely ettesi m u n k ak ö rén ek ellátására. Ism ereteit érté k elv e m eg h ív ták a Révai Új Lexikona eg y ik sz erk esz tő jé n ek , s így je le n tő s szerep h ez ju to tt e fo n to s k ézik ö n y v arcu latán ak k ialak ításáb an . A z új év e zred k ezd etén felv állalta a kiváló levéltáros előd, T ró csán y i Z so lt k éziratb an m aradt m unk áján ak ÍA ; erdélyi fejedelem ség törvényalkotásai) sajtó alá ren ­ dezését és szerk esztését. E z is erő sítette jog tö rtén eti k ö tő d ését, am i az év ek során m ind közelebb hozta a tan szék en v ég zett m u n k áh o z. így k erü li sor arra, hogy 2 0 0 3 -b an a M ezey B arna, M áth é G áb o r, S tip ta István. R év ész T. M ihály részv ételév el ú jjáalak u lt szerkesztő b iz o tts á g fe lk é rte ő t az a k k o r m á r eg y é v tiz e d e sz ü n ete lő fo ly ó irat szerk esztő i felad atain ak ellátására. A n y u g állo m á n y b a v o n u lás idején ez páratlanul új kih ív ást jelentett a szám ára. Jo g ászo k és történészek tu c atjait nyerte m eg a fo ly ó irat szerző jén ek , bízvást m o n d h atju k , hogy az állam - és jogtörténet m űvelőinek e litjét g y ű jtö tte a lap köré. A z eg y re jo b b a n e lh ata lm a­ so d ó b eteg ség azo n b an m in d jo b b an a b eteg ág y h o z bi lin cselte, ezért 2 0 0 6 végén a szerk esztő i m unkát átadta utó d án ak . Ettől kezdve csak a telefoni kap cso lat m aradt eg y k o ri m u n k atársaiv al, m ajd lassan az is m egszűnt. Az ö rö k k é tev ék en y , fárad h atatlan szerv ező , kutató végleg tá v o zo tt k ö zülünk. G e c s é n y i L a jo s

» - i -»>-

Tóth Bélára emlékezve

„ tin i úgy kell, mintha minden cselekedetünk utolsó lenne a z életben" Bélus! N em tu d o m , így sz ó líto ttak -e kis- és k ö zép ­ k o ro d b a n , m u n k a h e ly i és c s a lá d i k ö rn y e z e te d b e n , n álunk, a jo g tö rté n e ti tan szék en ezt szoktuk m eg. S ha kim o n d ju k azt. hogy B élus, m indenki u g y an a rra g o n ­ dol. Igaz, a fiatalab b ak , ak ik n ek a sz ájá ra k ö n n y eb b en jö tt a szó: Béla bácsi, neh ezeb b en szo k ták , d e m a m ár m indenki így em lék szik : Bélus. E ljött az idő, hogy búcsú zzu n k . K ih ez b eszéljek v ajo n ? H ozzád vagy m a g u n k h o z? T ég e d sz ó lítsa la k m eg így, u to ljára, vagy m in d azo k at, akik elk ö szö n n i ak arn ak T ő le d ? H a hozzád szó lo k , személyesebbnek tű n ik , az eg y es szám harm adik sz em ély oly an sz em é ly ­ telen, tá v o lsá g tartó az isten h o zzád . U g y an a k k o r R ólad m ásnak k ö n n y eb b szó ln i, hiszen szem től szem b e az e m b er nehezeb b en dicsér. De a sz em é ly v álasztás alap v e tő en nem errő l szól. A „T e" vagy az „O " kifejezi a búcsú h an g sú ly ait is. Neked, hozzád szól-e a búcsú vagy nekünk, itt

80

maradiaknak? N eked van-e szü k ség ed rá inkább vagy n ek ü n k ? Én úgy g o n d o lo m , a válasz, m eglehetősen eg y é rtelm ű . Űrt h agytál m agad után, m elyet mi érz é­ kelünk, am i n ek ü n k fáj. É rzéseinkkel n ekünk van több d o lg u n k . V agy leg aláb b is azt hiszem . A z élet eszelősen illékony, s m egvan a saját sorsa. M últával em lék e ze tté v álik, m ajd a g en eráció k cseré­ jé v e l foszladozni kezd a kép, s az életu tak , öröm ök és fájd alm ak , tervek és b eteljesü lések m egkopott, elm o ­ só d ó fén y k ép ek k é vagy h o m ály o s vid eo felv ételek k é váln ak . E z term észetes rend és k egyetlen leszám olás az eg y ed i léttel. A m i ak tív an m eg m arad belőle, az az élő k közötti emlékezet. K im erev ített p illan ato k egy m o zgófilm ből, a múltidézés képei, m ely ek et ő rzü n k m agunkban, s m íg életü n k tart, v elünk m aradnak. A hog y an lázas terv ezéssel form áltad a Jogtörténeti S zem le arcu latát, h o ztad az illu sztráció k at a Borsszem Ja n k ó b ó l, vagy v ad ásztad azo k at az interneten. A h o g y an m u n k ád at v ég ezted a sz erk eszten d ő köny­ vek k éziratain . E zer év m a g y ar jo g sz ab á ly ain és a le­ v éltárban fellelt T ró csán y i-k ézirato n . A h o g y an a c sillo g ó szem ű fiatal jo g h a llg a tó k at pró­ b áltad bevezetni tü relm esen a lev éltártu d o m án y rejtel­ m eibe, az o k le v élo lv asá s eu fó riájáb a , izgalom m al szer­ v ezv e a lev éltár-láto g atáso k at. A hogy k itartással és lelk esed éssel ép ítetted a hida­ kat. erő sítetted a k ap cso lato k at jo g tö rté n é sz e k és levél­ táro so k . jo g á sz o k és h isto rik u so k között.

A ho g y an halk szóval m o n d tad el a le g fo n to sab b d o l­ g o k at is. N ag y o b b hatással, m int bárki, aki h arsog o tt. S zerén y en . A lázattal a m ásik e m b e r érzelm ei előtt. É rtv e és érezv e a m ásikat. A h o g y an ülsz a ta n szé k en a kis kerek asztal m ellett és ele g á n s m osollyal n y u g tázo d a le g v ad ab b v iccek et is. A z az izg alo m , aho g y an cseréle d a ja z z és boo g ie lem ezeket Á gival. A hogy a F en y ő -k o n ce rtre készülsz. A hogy enni tudtál. A bban m űértői élv ezet és m ű ­ v észet testesü lt m eg. A ztán később, a fájd alm o n , a b eteg ség en átütni p ró ­ báló d erű éveib en . A m ik o r m ár n eh e ze d re esett m o z o g ­ ni. pedig táncoltál volna, fájdalom volt en n i. ped ig g u rm an dkodtál volna. E zek a képek b en n ü n k v annak, belénk ég tek , h o rd o z­ zuk m a g u n k k al, és velünk fognak csak elm úlni. De sz eren c séd is volt: o ly a t hagy h attál m ag ad m ö ­ g ö tt. am i m a te riá lis á n m a ra d a n d ó : a J o g tö rté n e ti Szem le, m ely et sz em ü n k láttára te rem tettél, ott van a k ö n y vtárak p o lc ain , o lv a sh ató a d ig itális világhálón . Ez m ár egy csö p p esély a hosszú léthez. T u d o d . B élus. az egyes szám első személy azért rossz, m ert nem ad lehetőséget a jelzők felsorolására.

H ogy n éz az ki, hogy v alak in ek szem éb e m ondják, am iért szerették : hogy jó em b er volt. hogy barát volt. hogy n y itv a volt a szíve. E zeket igazán csak harm adik szem ély b en lehet elm o n d an i. M árai (p ersze, m ert képes volt rá) m ű v észi fo rtélly al tett kísérletet az élet tegező érték elésre. H add em eljek ki eb b ő l egy kis részletet. „E m b er m ó d ra élsz, ha ig azság o san élsz. Ha m inden c sele k ed e ted és szav ad alján a szán d ék van: nem ártani az em b erek n e k . Ha m eg k ísérted - feltű n és és hiú szerep nélkül - seg íten i az em b erek n ek . N éha c sak azzal, hogy nem h allg ato d el az eg y sze rű ig azság o k at. N éh a csak azzal, hogy nem m ondod to v áb b , am it m ások h azu d ­ nak. N éha csak azzal, hogy nem m o n d asz igent, am ik o r m in d en k i kiabál: 'Ig e n . ig e n !’ E gy életen át, kö v et­ k ezetesen , nem b eleeg y ezn i abba, am i az em b erek h a­ zu g ság a, n ag y o b b h ő siesség , m int alk alm ilag hangosan és m ellv ereg etv e tiltakozni ellene. A h alálo s ágyon csak a k k o r p ih en sz ny u g o d tan , ha m in d en n ap , m inden ö n tu d a to d d al az ig azság o t szo lg áltad . N éha nagyon eg y sze rű és kicsin y es az igazság. De le ne válogass. E nnyi az élet é rté k e .” B élus, T e így tettél. E zért volt köztünk a helyed. K ö szönjük. M e z e y B a rn a

> i »>-0 < <» 1 g<

• 2010. április 8-án, az E L T E Á llam - és Jo g tu d o m án y i K ar Kari T a n á csterm éb e n került sor a kari k iad ­ ványok tavaszi b em u tató jára. G e llé r B alázs A m agyar bün tető jo g ta n kö n yve I. Á lta lá n o s ta n o k c ím ű tan könyvét B árd K ároly eg y etem i tanár, H offm an István Ö nkorm ányzati közszolgáltatások szervezése és igazgatása. A z elm élet és a gyakorlat tükrében cím ű m o nográfiáját F azek as M arian n a ta n szé k v ez ető h ab i­ litált egy etem i d o ce n s. Z sidai Á gnes Jogbölcseleti

torzó. Bibó István jo g b ö lcseleti írásainak rekonstruk­ ciója cím ű k ö n y v ét N agy E ndre egy etem i tanár, F iló M ihály A z eutanázia a büntetőjogi gondolkodásban cím ű kötetét T ó th M ihály ta n szé k v ez ető egyetem i tanár, a Ja k ab A ndrás szerk esz téséb en készüli. Az alkotmány kom m entárja cím ű kötetet D ezső M árta tan székvezető eg y etem i tanár, H am za G á b o r Entste-

hung und Entw icklung d ér modernen Privát rechtsordnungen und die röm ischrechtliche Tradition cím ű m o n o g rá fiá já t N ó tári T a m á s docens m u ta tta be.

h a b ilitá lt e g y e te m i

• 2010. április 9-én, az E L T E B ö lcsészettu d o m án y i Kar T ö rtén e ti In tézetén ek K önyv táráb an , a M ag y ar T ö rténelm i T á rsu la t E g y h á z tö rté n e ti T a g o z a tá n a k szervezésében B orsodi C sab a tartott elő ad á st Egyházi levéltárügy M agyarországon cím m el.

•2010. április 2I-én, az O rszág o s R e n d ő r-fő k a p i­ tányság A u d itó riu m á b an , a S zem ere B ertalan M ag y ar R endvédelem -történeti T u d o m á n y o s T ársa ság és az O rszágos R e n d ő r-fő k a p itá n y s á g S z ó v iv ő i Iro d a szervezésében, a „ R e n d ő rsé g N ap ja” ren d e zv én y -

HÍREK so ro za th o z k ap cso ló d ó an ren d ezték m eg a Titkosrendőrség M agyarországon, 1785-1990 cím ű k o n fe­ renciát. B encze J ó z se f r. altáb o rn ag y , o rszág o s re n ­ d ő rfő k a p itá n y m e g n y itó ja után C só k a F erenc (T itkosre n d ő rsé g k é rd é se M a g y a ro rsz á g o n , 1 7 8 5 -1 8 2 5 ), S o ó s Istv án (J ó z s e f n ád o r ren d ő ri m e g fig y elé se, 1 8 0 5 -1 8 2 5 ), P ajk o ssy G áb o r (S ed ln itzk y m agyaro rszá g i h áló za ta 1848 elő e sté jé n ), U rbán A lad ár (L e v é le lle n ő rz é s 1848-ban), D eák Á g n es (Á lla m ­ ren d ő rség M ag y aro rszág o n , 1 8 4 9 -1 8 6 7 ), R ess Im re (A n d rássy G y u la k ü lü g y m in isz ter és a h írszo lg álat átala k ítá sa, 1 8 7 1 -1 8 7 9 ), C só k a G y ö rg y i (M ag y ar elh árítás, 1 8 7 8 -1 9 1 8 ), V arga K risztián (B alo ld aliak m eg fig y elés alatt, 1 9 1 9 -1 9 4 5 ), N ém a S án d o r (G yőri ren d ő rség a h u n g arista tisztv iselő k ellen , 1 9 3 8 -1 9 4 4 ), M ü ller R o lf (A p o litik ai ren d ő rség m eg szerv ezése, 1 9 4 5 -1 9 4 6 ), T ak á cs T ib o r (A B elü g y m in isztériu m P olitikai N y o m o zó F ő o sztály a, 1 9 5 7 -1 9 6 2 ), V arga A ttila (A B e lü g y m in is z té riu m III. F ő c s o p o rtfő ­ n ö k ség e) tarto tt elő ad ást.

• 2010. április 23-án, az E ö tv ö s L oránd T u d o m á n y ­ eg y etem Á llam - és Jo g tu d o m án y i K arán, az E L T E Á JK D oktori T an á csa (K D T ) szerv ezéséb en került sor az E L T E m eg alak u lásán ak 375. év fo rd u ló ja alk al­ m ából ren d ezett ünnepi k o n feren ciára. K irály M iklós d ék án és G ö n czö l K atalin, a K D T eln ö k e m egnyitója után d o k to ran d u sz hallg ató k az. A g rárjo g i, szövet-

kezeti jo g i és m u n k ajo g i, az A lk o tm á n y jo g i, a B ü n ­ tető jo g i, b ü n te tő -eljá rásjo g i és k rim in o ló g iai, a J o g ­ elm életi, jo g sz o c io ló g ia i cs jo g tö rté n e ti, a K ö zig az­ gatási jo g i és pén zü g y i jo g i, a N em zetk ö zi jo g i és n em zetk ö zi m ag án jo g i, a M agánjogi és a P o litik a tu ­ do m án y i szek c ió b an tarto tták m eg elő ad á saik a t.

• 2010. május 12-én, an n ak a napnak 375. é v fo rd u ­

lóján, am ik o r P ázm án y P éter N ag y szo m b atb an aláír­ ta az általa létesített je z s u ita eg y etem alap ító lev elét (1635. m áju s 12.), az E ötvös L oránd T u d o m á n y eg y e­ tem és a P ázm án y P éter K ato lik u s E g y etem ünnepi szen átu si ülést tarto tt az E L T E Á JK ép ü letéb en lévő A ula M ag n áb an . H u d ecz F erenc, az E L T E rektora és F o d o r G y ö rg y , a P P K E rek to ra m eg n y itó ja, illetve 2010. április 29-én, az E L T E Á llam - és J o g tu d o ­ S ó ly o m L ászló, a M ag y ar K öztársaság eln ö k e. E rdő m ányi K ar T a n á csterm éb e n , a E L T E Á JK és a M a­ g y a r Jo g á sz E gylet Jo g tö rtén eti S zak o sztá ly a ren d e­ P éter b íb o ro s, p rím ás, E szterg o m -b u d ap esti érsek. P álin k ás Jó zsef, a M ag y ar T u d o m á n y o s A k ad ém ia zésében K engyel M iklós eg y etem i ta n ár H ársfától az eln ö k e, T u lassay T iv a ­ ig a zsá g ü g yi p a lo tá ­ d a r, a S e m m e lw e is kig - az. igazságszolE gyetem rek to ra. S za­ gáItatás kultúrtörtébó G áb o r, a M ag y ar nete c ím m e l ta rto tt e lő a d á st. (A z e lő a ­ R e k to ri K o n fe re n c ia eln ö k e k ö szö n tő je után dásról b e szá m o ló o l­ v a s h a tó e s z á m u n k 1^ • D ísz te rm é b e n M ezey 78-79. o ld a lán .) B arna, az E L T E Á llam - és Jog tu d o m án y i 2010. április 30-án, K ar M ag y ar Á llam - és az E L T E B ö lc sé ­ Jo g tö rtén eti T an sz ék é­ sz ettudom ányi K ar D nek p ro fesszo ra, m eg ­ é p ü le t ta n á c s te rm é ­ Az ELTE/Pázmány Péter Tudományegyetem alapításának 375. évfordulójára v á la sz to tt re k to r és ben, a T ö rtén eti K ol­ kiadott emlékérem elő és hátlapja Szögi L ászló, az E L T E légium és a R om aE g y etem i K ö n y v tá r fő ig a z g a tó ja m e g n y ito tta Az v ersitas A la p ítv á n y T ürelm etlenség - H atalom Történelem cím m el rendezett konferenciát. E lőadást E ötvös L orá n d Tudom ányegyetem története tartott D upcsik C sab a (M T A S zociológiai K u tató in té­ 1635-2010 cím ű k iállítást, cs b em u tatták Az Eötvös Loránd Tudományegyetem története képekben cím ű zet - S aid és a k ö p önyege. A z „o rie n lalizm u s” és a ro ­ kön y v et. - Az. Eötvös Loránd Tudományegyetem kon irányzatok alk alm az h ató sá g a „a m áso k ró l" a lk o ­ története 1635-2010. 375 éves az Eötvös Loránd tott kép elem z ése kap csán ), O rsó s Ju lian n a (P T E BTK Tudom ányegyetem cím ű kiállítás rövid áttek in tést - A ugcnspiegcl. T o le ra n cia és g y ak o rlatiasság fél é v ­ ezreddel ez elő tt az A lpoktól észak ra), G aál-K án io r n y ú jt az eg y etem tö rtén etérő l, sz erv ezetén ek v álto zá­ sairó l, a d iák o k életérő l. A kiállítás hét korszakra G yörgy (E L T E B TK - A „cigán y k érd és" m eg alk o tása tag o lja az intézm ény tö rtén etét. E zeken belül írásos a d á n o s i rab ló g y ilk o sság sajtó v isszh an g jáb an ), B olgár és tárgyi em lék ek seg ítség év el idézi fel a leg fo n ­ D ániel (E L T E B T K - Ö köl és toll. A zon o sítási játék az állam v éd e lem n é l). H avas G áb o r (M T A S zo cio ló ­ to sab b esem én y ek et. B em u tatja az u n iv erzitás alap í­ tó lev elét, a M ária T erézia állal B udára költöztetett giai K utató in tézet) - A rom ák és az „a g ráriu m ” ), T o lm á r B álint (E L T E BTK - A k öz(ös)ség határai. e g y etem n ag y p ecsétjét, az 1817. évb en készíttetett eg y etem i zászló m áso latát, az 1848-as kari tipáriuPolitika, lo kalitás és társadalm i konflik tu so k az 1945ös földosztás idején). G alam b o s P éter (E L T E BT K m o k at, a F eren c Jó z s e f aláírását is tartalm azó em ­ lé k k ö n y v e t, lá th a tó in d e x és d iá k ig a z o lv á n y az H atvannyolc és a m agyarországi szlo v ák o k ), P éter 19 2 0 - 1930-as év ek b ő l, az 1985-ös ju b ileu m alkal­ M ó n ik a (M E B TK - A m iskolci gettóügy). m ából a M ű v elő d ésü g y i M in isztériu m által az eg y e­ 2010. május 6-án, az E L T E Á llam - és Jo g tu d o m án y i tem n ek ad o tt d íszo k lev él. K arának K ari T a n á csterm éb e n Prof. Dr. A ld o Pel• 2010. május 13-án, az E L T E 375. ju b ileu m i évének rucci, a Pisai E gy etem n y ilv á n o s ren d es eg y etem i ta ­ re n d e z v é n y e k é n t Az. egyetem felelő sség e a XXI. nára tarto tt elő a d á st A róm ai kereskedelm i jo g néhány században cím m el n em zetk ö zi k o n feren ciát tartottak kérdése (A lcu n i aspetti dél d iritto co m m erciale rom ano) cím m el. az E L T E B ö lcsészettu d o m án y i K arán, a G ólyavárban. H udecz F eren c m eg n y itó ja és Jó sé S aram ag o köszön­ tőjének felo lv asá sa után F erd in an d D evínsky tisztelet­ 2010. május Il-én , a szekszárdi B elv áro si K ávé­ beli eln ö k (D R C ). a po zso n y i C o m en iu s E gyetem volt házb an V arga István tan szé k v ez ető eg y etem i tan ár, az rek to ra ( A u to n o m y an d R esp o n sib ility o f U niversity), E L T E Á JK d é k á n h ely ettese , M ezey B arna, az E L T E A n u sk a F erlig o j, a L jubljanai E gyetem Társadalom Á JK ta n szé k v ez ető egy etem i tan ára és N agy Ja n k a T eo d ó ra, a P T E Illyés G y u la F őiskolai K ar in té­ tu d o m án y i K arának egy etem i tan ára (T he nexl generatio n s o f sch o lars m ust be b etler than us), Ferdinand ze tig a zg a tó főiskolai tan ára m u latta be a Jogi néprajz - Jogi kultúrtörténet cím ű ta n u lm án y k ö tetet. K lein, a L u d w ig sb u rg -T ü b in g en E gyetem professor

em eritu sa , az E L T E B árczi G u sztáv G y ó g y p ed ag ó g iai K ar v e n d é g p ro fe ssz o ra (H e ilp á d a g o g isc h e V eran tw o rtu n g fü r d en M e n sch cn m ii B eh in d e ru n g im E p o ch e n u m b ru ch ), K átai Im re, az E L T E Inform atik ai K ar p ro fe sso r e m e ritu sa (A z in fo rm a tik a v árh ató fejlő dése és k ö v etk ez m én y e i az o k ta tásb an ), K roó N orbert, a M ag y ar T u d o m á n y o s A k ad é m ia alclnö k e, az E L T E d ísz d o k to ra (G o n d o lato k a tudás sz ázad áró l) tarto tt elő ad ást. A p ro g ra m o t k erek asz tal-b e szé lg etés és az E gy etem i T em p lo m b an az E L T E B artók B éla É n ek k a r és E gy etem i K o n ce rtzen e k ar k o n certje zárta.

• 2010. május 20-án, az M T A S zék h á zá n ak F e lo lv a só ­ te rm éb en , M agánjogi kódextervezetek és a róm ai jo g i tradíció cím m el ta rto tta m eg sz ék fo g laló elő ad á sát H am za G áb o r, az M T A ren d es tagja.

cím ű tu d o m án y o s k o n feren ciát. E lő ad ást tarto tt H ajdú T ib o r (M ed d ig leh etett vo ln a m eg v éd en i M ag y aro r­ szág in teg ritását?), P ritz Pál (K un B éla után - H orthy M ik ló s előtt. M ag y aro rszág és az an tan t 1919 n y a­ rán), V arg a L ajos (F o rrad alo m és ellen fo rrad alm ak 19 1 8 —1 9 1 9 -b en ), O rm o s M ária (É rte lm iség -v eszteség 1919 után), E gry G áb o r (K ö zv etlen d em o k rácia, n em ­ zeti fo rrad alo m ). K onok P éter (A z erő szak kérdései 1919/19 2 0 -b an ), Bánki É va (A z irodalm i em lék ezet: az 1 9 1 8 -1 9 2 0 -as M a g y aro rszág áb rázo lása m ag y ar reg én y ek b en ), K elecsén y i L ászló (A z első v ilá g h áb o ­ rú m ag y ar film ek en ), B alázs E szter (A z újabb n em ­ zetközi tö rté n etírá s a háb o rú b ó l való „k im en ésrő l"). A k o n feren cia alk alm áb ó l M ucsi F erenc m u latta be V ar­ g a Lajos: Háború, forradalom , szociáldemokrácia M agyarországon 1914-1919. m árcius cím ű új kötetét (B u d ap est, N ap v ilág K iadó, 2010).

• 2010. május 25-én, az E L T E B ö lcsészettu d o m án y i K ar K ari T an á csterm éb e n K övér G y ö rg y eg yetem i d o cen s A tiszaeszlári drám a olvasatai cím m e l tarto tt elő adást.

• 2010. május 27-én, a S zegedi T u d o m á n y eg y etem Á llam - és Jo g tu d o m án y i K arának T an á csterm éb e n k erü lt so r N ánási L ász ló A m agyar királyi ügyészség története 1711-1945 cím ű P h D -érte k ez ésé n ek n y il­ v án os vitájára. (A z esem é n y rő l rész letese b b b esz á ­ m oló o lv a sh ató fo ly ó iratu n k 7 4 -7 6 . old alán .)

• 2010. május 28-án, az E L T E T ö rtén e ttu d o m á n y i In tézet K önyv táráb an , a M ag y ar T ö rtén elm i T ársu lat E g y h áztö rtén eti T a g o z a ta és a M iskolci E gyetem T ö rtén e ttu d o m á n y i In tézetének szerv ez ésé b en került so r a Bűn, bűnlw dés, büntetés cím ű konferen ciára. E lő adást ta rto tt S zű cs F erenc (B űn, b űnhődés, b ü n ­ tetés a nyugati k ere szté n y ség k ie n g esz telő d és és m egig azu lás tan áb an ), B ubnó H edvig (B ű n ö k és erény ek h arcának eg y irodalm i és eg y ikonográfiái p éld ája a k ora közép k o rb ó l. P ru d e n tiu s P sy ch o m a ch iája és C luny o sz lo p ai), H orv áth E m őke (H e rm en e g ild bűne: a m eg térés). E rdélyi G ab rie lla (A p erite portás ju stitiac: b ű n b o csán a tk érő m ag y aro k a Pápai K úriában, 15-16. század ). Ő ze S án d o r („B ű n e ié rt bünteti Isten a m ag yar népet". E gy 16. századi bibliai párhuzam v izsgálata), B alogh Ju d it (B ű n ö k és büntetések a kora újkori szék ely tá rsa d alo m b an ), K iss R éka (E gyházi kontroll - egy h ázi feg y elm ezés a kora újk o rb an , eg y erd é ly i re fo rm á tu s e g y h á z m e g y e g y a k o rla tá b a n ), S zigeti Je n ő (A refo rm átu s eg y h á zfeg y e le m a 18. században), S em sey V ik tó ria (K ép zelet és valóság: az in k v izícióról G o y a képei alapján).

• 2010. június 3-4-én, az E L T E T ö rtén eti Intézetének K ö n y v táráb an D o k to ran d u sz K o n feren ciát rendeztek a J e le n k o ri M a g y a r T ö rté n e ti D o k to ri P ro g ram k eretéb en , Visszatekintés a 19-20. századra cím m el. A z elő ad á so k k ü lö n b ö ző tém ak ö rö k (K u ltú rtö rtén eti k itek in tés: A d u alizm u s tö rv én y ei közül; A d u alista p o litik ai ren d sz er több sz em szö g b ő l; A 19. század e lső fele; A H o rth y -k o rszak ; K ü lp o litik a és b elp o liti­ k a h atárán ; E g y h áztö rtén et; 1945 után) köré c so p o rto ­ su ltak . Jo g tö rtén eti tém ájú vagy v o n atk o zású előadási tarto tt tö b b ek k özött: V ér E szter V irág (A k ö zig az­ g a tá si b iz o ttsá g o k fe lá llítá s á t m e g e lő z ő in té z k e ­ d ések ), S zarv as K risztin a (E gy m ag y ar v áló p er m ar­ g ó já ra ... A z 1894. évi tö rv én y társad alm i tiikre). A nka L ászló (A p p o n y i A lbert k u ltu szm in iszter kong ru atö rv én y e ), T ó th -B a rb a lic s V ero n ik a (A fő re n d i­ h áz életh o sszig lan k in ev ezett tag jai). C sik T am ás (A z 1905-ös v álasztáso k M ag y aro rszág o n ), D om bovári Á dám (S z ab o lc s v árm eg y e a m egyei v álasztáso k és k ih ág áso k sz ab á ly o zá sáró l, 1 8 3 0 -1 8 4 4 ), Bern A ndrea (D in asz tia ala p ítá si k ísérlet, vagy k o n zerv atív k iú t­ k ere sés? - a k o rm án y zó h ely ettesi tisztség elvi és p o li­ tikai h áttere), S zécsén y i A ndrás (E g y etem i és fő isk o ­ lai m u n k a tá b o ro k M a g y a ro rs z á g o n 1 9 3 5 -1 9 3 9 ), T ó falv i Z o ltá n (A 10 év sz ig o ríto tt feg y h ázb ü n tetésre íté lt C s ih a K álm án e rd é ly i re fo rm á tu s p ü sp ö k követési és m eg fig y elési d o ssziéi, avagy: a k o m p ro ­ m isszu m h atárai), W irth n é D iera B ernadett („F ekete h o lló k ” a S zen tim rev á ro sb a n . H ito k talás vagy á lla m ­ ellen es szerv ez k ed és?). Berki Im re (V isszap illan tás eg y m eg szű n t ren d v éd elm i szerv ezetre, a H atárő r­ ségre).

• 2010. június 8-án, az E L T E B ölcsészettu d o m án y i • 2010. június 2-án, a P o litik atö rtén eti Intézet k o n fe ­ ren ciaterm ében és k ö n y v táráb an ren d e zté k m eg a Ve­

szély, veszteség, trauma. M agyarország 1919-1920

K ar Kari T a n á csterm éb e n Jeszen szk y G éza egyetem i m a g án ta n ár (C o rv in u s E g y etem ) N agy Britannia és Trianon cím m el tarto tt előadást.

E SZÁM UNK SZERZŐI Auer Ádám, eg y etem i hallg ató . S zegedi E g y etem Á llam - és Jo g tu d o m án y i K ar. M ag y ar Jo g tö rtén eti T an szék : Bató Szilvia. PhD , tu d o m á n y o s m u n k atárs, S zeg ed i T u d o m á n y eg y etem Á llam - és Jo g tu d o m án y i K ar B üntetőjogi és B üntető E ljá rá sjo g i T an sz ék ; Domanic/.ky Endre, je g y z ő . L őrinci város: Köglein Gizella, C S c, habilitált eg y etem i d o cen s, E ö tv ö s L o ránd T u d o m á n y eg y etem , B ö lcsészettu d o m án y i K ar, Ú j- és Jelen k o ri M ag y ar T ö rtén eti T a n s z é k ; Frey Dóra, tu d o m á n y o s se g é d m u n k a tá rs a . M a g y a r T u d o m á n y o s A k a d é m ia - E ö tv ö s L o rán d T u d o m á n y eg y etem Jo g tö rté n eti K u tató cso p o rt; Gecsényi Lajos, ny. fő ig azg ató , M ag y ar O rszág o s L evéltár: Gosztonyi Gergely, eg y e te m i ta n árseg éd , E ö tv ö s L o rán d T u d o m á n y eg y etem Á llam - és Jo g tu d o m án y i Kara. M ag y ar Á llam - és Jo g tö rtén eti T an sz ék ; Hámori Antal, PhD , főiskolai d o cen s. B udapesti G azdasági Főiskola, V en d ég látás Intézeti T an sz ék ; Horváth Emőke, PhD . ta n szé k v ez ető eg y etem i d o cen s, M iskolci E gyetem . B ö lcsé sze ttu d o m á n y i K ar, E g y etem es T ö rtén eti T an sz ék ; Kiss Anna, P hD , fő m u n k atárs, o sztály v ezető -h ely ettes. O rszág o s K rim in o ló g iai Intézet. B ü n tető jo g -tu d o m án y i O sztály : Kiss Bernadett, P h D -h allg ató , E ötvös L oránd T u d o m á n y eg y elem Á llam - és Jo g tu d o m án y i K ara M a g y ar Á llam - és Jo g tö rtén eti T an sz ék ; Lenkovics Judit, PhDhallg ató , E ö tv ö s L o rán d T u d o m á n y eg y etem Á llam - és Jo g tu d o m án y i K ara M ag y ar Á llam - és Jo g tö rtén eti T anszék: Mezey Barna, C S c, ta n sz é k v e z e tő eg y etem i tanár, E ö tv ö s L oránd T u d o m á n y eg y etem Á llam - és Jog tu d o m án y i K ar, M ag y ar Á lla m - és Jo g tö rté n eti T an sz ék ; Stipta István, C S c, ta n szé k v ez ető eg y etem i tanár. M iskolci E gyetem . Á llam - és Jo g tu d o m án y i K ar, Jo g tö rté n eti In tézet; Szabó András, eg y etem i h allg ató , d em o n stráto r, E ötvös L oránd T u d o m á n y eg y etem Á llam - és Jo g tu d o m án y i K ara M ag y ar Á llam - és Jo g tö rtén eti T an szék : Szendrei Géza, ny. ü g y ész, m e g b ízo tt ó raa d ó , E ö tv ö s L oránd T u d o m á n y eg y etem Á llam - és Jo g tu d o m án y i K ar M ag y ar Á llam - és Jo g tö rtén eti T an sz ék ; Tóth J. Zoltán, P hD , eg y etem i ad ju n k tu s, K ároli G ásp ár R efo rm átu s E gyetem , Á llam - és Jo g tu d o m án y i K ara, Jo g e lm é leti T an sz ék ; Varga Norbert, PhD , eg y etem i ad ju n k tu s. S zegedi T u d o m án y eg y etem , Á llam - és Jo g tu d o m án y i K ar, M ag y ar Jo g tö rté n et T an sz ék

F. szám unk m egjelenését a M iskolci Egyetem Á llam - és Jogtudom ányi Kara tám ogatta

T IS Z T E L T SZ E R Z Ő IN K ! A Jo g tö rtén eti Szem le S z e r k e s z t ő b i z o t t s á g a a s z o r o s s z e r k e s z t é s i h a t á r i d ő r e t e k i n t e t t e l , v a l a m i n t a s z e r k e s z t é s é s a n y o m d a i e l ő á l l í t á s m e g k ö n n y í t é s e é r d e k é b e n k é r i, h o g y í r á s a i k a t e - m a i l - e n a z a g i h o r v a t h @ a i k .e l t e .h u v a g y a z e l e s z t o s l @ a i k . c l t c .h u c í m r e k ü l d j é k e l. K é rjü k , h o g y n e v ü k fe ltü n te té s e m e lle tt k ö z ö ljé k je le n le g i b e o s z tá s u k é s m u n k a h e ly ü k p o n to s é s te lje s m e g n e v e ­ z é s é t is , a n n a k é r d e k é b e n , h o g y h ite le s a d a to k a t tu d ju n k k ö z ö ln i! A s z e r k e s z t ő s é g l e g f e l j e b b 1 í v e s ( = 4 0 0 0 0 n ) t a n u l m á n y o k a t f o g a d e l. A s z e r k e s z tő s é g k é r i a k ö v e tk e z ő e l ő ír á s o k s z ív e s f ig y e le m b e v é te lé t: - a s z ö v e g e t W o r l d p r o g r a m m a l ( 6 / 9 5 - ö s m e n t é s s e l ) . 12 p o n t o s T i m e s N e w R o m á n b e t ű t í p u s s a l b e í r v a k é r jü k m e g k ü ld e n i; - a s z ö v e g b e n - a z e g y e d i s z e r z ő i k i e m e l é s e k e n tú l - k é r j ü k a m ű - , v a l a m i n t a f o l y ó i r a t c í m e k k u r z i v á l á s á t . t o v á b ­ b á a n e v e k , in té z m é n y e k te lje s n e v é n e k k iírá s á t; - a z i r o d a l o m b a n k ö z ö l t s z e r z ő ( k ) te l j e s n e v é t é s a m ű p o n t o s , t e l j e s c í m é t k é r j ü k f e l t ü n t e t n i ; - a z id é z e tt v a g y k ü lö n s z a k ir o d a lo m - je g y z é k b e n k ö z ö lt m ű v e k n é l a m e g je le n é s h e ly é t ( rö v id íté s n é lk ü l), é v é t. a k ö n y v k i a d ó j á t , a t e l j e s m ű ( p l. r e c e n z i ó b a n ) v a g y a h i v a t k o z o t t o l d a l a k s z á m á t , f o l y ó i r a t o k n á l - s o r r e n d b e n - a z é v ­ fo ly a m o t, é v e t, la p s z á m o t, v a la m in t a h iv a tk o z o tt o ld a l( a k ) s z á m á t z á ró je lb e n k é rjü k m e g a d n i; - a z é v s z á m o k é s a z o ld a ls z á m o k k ö z ö tt h o s s z ú k ö tő je le t k é rü n k h a s z n á ln i; - a j e g y z e t e k b e n a z i s m é t e l t h i v a t k o z á s ( m á r e m l í t e t t m ű ) j e l z é s e : i. m . + o l d a l s z á m ; - a z o l d a l s z á m o t a m a g y a r „ o ." h e l y e i t „ p . " ( p a g i n a ) j e l z é s s e l k é r j ü k e l l á t n i ; - a lá b je g y z e te k f o rm á z á s á t k é rjü k m e llő z n i. A s z e r k e s z tő s é g a c i k k e k h e z k ö s z ö n e tte l f o g a d i llu s z tr á c ió s a n y a g o k a t . N y o m d a te c h n ik a i o k o k b ó l s a jn o s c sak

300 p i ­ 300 d p i f e l b o n t á s b a n . T IF F v a g y JPE G f o r m á t u m b a n ) , a f e n t m e g a d o t t e - m a i l - c í m r e v a g y f é n y k é p e r e d e t i ­

f e k e t e - f e h é r f o t ó k v a g y v o n a l a s á b r á k k ö z l é s é r e v a n m ó d u n k . A z i l l u s z t r á c i ó k a t d i g i t a l i z á l t f o r m á b a n ( m in . x e l/in c h ,

k é n t p o s ta i ú to n k é rjü k m e g k ü ld e n i. K ö s z ö n e t t e l a S z e r k e s z tő b i z o t t s á g

84

INHALT S T U D IE N D O M A N IC Z K Y , E ndre: B eiträge z u r E lim in ieru n g d e s zivilen S ek to rs in U ngarn (1 9 3 7 -1 9 4 5 ) .......................................................................................I F Ö G L E IN . G izella: A b druck d es M an g els ein es zu rü ck g esetzten G esetzes (P a rteib esch lu ss ü b er die ungarländischen N ationalitäten - 1968) .16 S T IP T A . István: K álm án T isz a und die V e rw a ltu n g sg e ric h tb a rk e it .............................................................................................................................................23 W ERKSTA T I A U E R . Á d ám : D ie I m m u n itä ts s a c h e von L ászló B öszö rm én y i .................................................................................................................................................... 33 KISS, B e rn a d e tt: B a g a te llta te n , k o m p liz ie rte K o d if ik a tio n .............................................................................................................................................................. 40 S Z E N D R E Y , G éza : V erfa h re n geg en S ta a tsa n w ä lte ...........................................................................................................................................................................48 T Ó T H , J. Z o ltá n : R e g elu n g d e r T o d esstrafe in d e r H o rth y -Ä ra u n d in d e n J a h re n d es zw eiten W eltkriegs ...............................................................52 P O R T R Ä T G A L E R IE „A n d e r G re n z e zw isch en G e s c h ic h te u n d R e c h t“ - E rin n e r u n g a n Prof. Dr. István K állay (1931-1998) - H Á M O R I, A n tal .............................60 ÜB E R B Ü C H E R E in L e h rb u c h d e s S tra fre c h ts a u s d e r R e fo rm z e it - u n g a risc h e Ü b e rse tz u n g d es B u c h es von M áty ás V u ch etich - M E Z EY , B arna .............. 62 E in im p o sa n te s B u ch ü b e r die G e s c h ic h te d e s u n g a risc h e n N o ta ria ts - Ü b e r d as B uch von G á b o r Rokolya - S TIPTA , István

......................65

M o n o g rafie: D ie V e ro rd n u n g d e s C o d ex T h e o d o sia n u s ü b e r R eligion u n d K irch e - Ü b e r d a s B uch von Pál S áry - H O RVÁTH, E m ők e . . .66 D ie u n g a risc h e n Z iv ilisten u n d die G e m e in d e n - Ü b e r d a s B uch von E n d re D o m an iczk y - G O S Z T O N Y I, G e r g e l y ............................................67 V erw altu n g sg esch ich te d e r S tad t S zeged (1 9 5 0 -1 9 9 0 ) - Ü b er d as Buch von T am ás A ntal - V A R G A , N orbert .......................................................... 69 R U N D SCH A U Ü b e r die V e rte id ig u n g d e r D o k to ra rb e it von Z su z s a n n a P eres - BATÓ, Szilvia ..................................................................................................................... 72 Ü ber die ö ffen tlich e D iskussion d e r P h D -D issertatio n von L ászló N ánási - K ISS. A n n a .......................................................................................................74 B ericht ü b er d as XVI . E u ro p äisch e Forum Ju n g e r R ech tsh isto rik er (F ran k fu rt am M ain, 25-27. M ärz 2010) - I.E N K O V IC S . J u d i t ................... 76 D as 10. D eu tsch -u n g a risch e R e ch tsh isto risch e S e m in ar in B u d ap est - F R E Y . D ó r a ................................................................................................................ 78 V on M ontreal bis S in g ap o rc. B ericht ü b er d en g leich b etitelten V ortrag von Dr. M iklós K engyel - S Z A B Ó , A n d r á s .................................................78 A B S C H IE D Dr. B éla T ó th (1 9 4 0 -2 0 1 0 ) - G E C S É N Y I, L ajos .................................................................................................................................................................................. 79 „M an soll leben, als o b je d e T al d ie letzte in u nserem L eben w ä r e ..." - E rin n eru n g an B éla T óth - M E Z E Y , B arna .............................................. 80 N A C H R IC H T E N ......................................................................................................................................................................................................................................................81 Die A u to re n d ie se r N u m m e r ...............................................................................................................................................................................................................................84

U n g a ris c h e A k a d e m ie d e r W is s e n s c h a f te n - R e c h ts g e s c h ic h tlic h e F o rs c h u n g s g ru p p e d e r E ö tv ö s -L o rá n d -U n iv e rs ita t

A u f der Titelseile: T is z a K á lm á n , G r a f zu B o ro sje n ö un d S z e g e d (G e sz t, 16. D e z e m b e r 1830 - B u d a p e st, 2 3. M ä rz 1902): G ro ß g ru n d b e s itz e r, P o litik e r D er N e ffe v o n L á sz ló T e le k i. N a c h se in e m S e lb stm o rd w a r e r e in e F ü h ru n g s g e s ta lt d e r B e sc h lu ssp a rte i (H a tá ro z a ti P á rt), vo n 1867 e in e r d e r A n fü h re r d e r L in k sn iitte . E r w a r g e g e n d e n A u s g le ic h , u n d im so g e n a n n te n B ih a re r P ro g ra m m b e z o g e r S te llu n g g e g e n d ie g e m e in ­ sam en M in is te rie n u n d D e le g a tio n e n . V o m I. M ärz. 1875. n a c h d e m e r d ie g e g e b e n e ö ffe n tlic h -re c h tlic h e E in ric h tu n g a k z e p tie rt h a lle , w ar e r G rü n d e r u n d A n fü h re r d e r P artei d e r F re ig e sin n te n . Z w isc h e n 2. M ä rz 1875 - I I . O k to b e r 1878 w a r e r In n e n m in is te r d e r W e n c k h e im R e g ie ru n g . z w is c h e n 2 0. O k to b e r 1875 - 13. M ä rz 1890 M in is te rp rä s id e n t, z u g le ic h z w is c h e n 1 1. O k to b e r - 5. D e z e m b e r 1878, b zw . z w i­ schen 11. F e b ru a r 1887 - 9. A p ril 1889 F in a n z m in iste r, z w is c h e n 5. D e z e m b e r 1878 - 11. F e b ru a r 1887 In n e n m in is te r, z w isc h e n 1 1. Ju li 25 . S e p te m b e r 1879 P e rso n a l m in iste r d e s K ö n ig s.

R

e c h ts geschichtliche Rundschau

I n te r n a tio n a le s R e d a k tio n s k o lle g iu m : Prof. D r. W ilh e lm B r a u n e d e r ( W ie n ), P ro f. D r. Iz sá k L a jo s ( V o rs itz e n d e r d e s R e d a k tio n s k o lle g iu m s ), P ro f. D r. P e e te r J ä rv e la id (T a llin n ), Prof. D r. G ü n t h e r J e ro u s c h e k ( J e n a ), P ro f. D r. S rd a n S a rk ié (N ovi S a d ), P ro f. D r. Ku r l S e e lm a n n (B a se l), D r. E rik S te n p ie n (K o sic e ) R e d a k tio n : P ro f. D r. M á th é G á b o r, P ro f. D r. M e zey B a rn a , P ro f. D r. R é v ész T. M ih á ly , P ro f. D r. S tip ta Istv á n R e d a k te u r: É le sz tő s L á sz ló (e -m a il: e le s z to s l@ a jk .e lte .h u ) A n s c h rift d e r R e d a k tio n : 1053 B u d a p e st, E g y e te m té r 1-3. 2. S to c k Z i. 211 T e l./F a x : +36-1-411 65 18 IS S N 0 2 3 7 -7 2 8 4 H era u sg e b e r: L e h r s tu h l fü r U n g a ris c h e S ta a ts- u n d R e c h ts g e s c h ic h te d e r E ö tv ö s -L o rá n d -U n iv e rs ita t, I n s titu t f ü r R e c h tsg e s c h ic h te u n d R e c h tsth e o rie d e r K á ro li-G á sp á r-U n iv e rs ita t d e r R e fo r m ie rte n K irc h e , L e h rs tu h l fü r R e c h ts g e s c h ic h te d e r S z é c h e n y i-Istv á n -U n iv e rsita t, L e h rs tu h l fü r R e c h ts g e s c h ic h te d e r U n iv e rs itä t zu M isk o lc V e r a n tw o r tlic h e r H e ra u s g e b e r: P ro f. D r. M e z e y B a rn a Druck: G B Kft. 2000 Szentendre, Pátriárka u. 7

S z ö g i László :

S/*Ki1 1.ÍVLH

A Z E Ö T V Ö S L O R Á N D T U D O M Á N Y E G Y E T E M T Ö R T É N E T E K É P E K B E N / T H E ILLU ST R ATED HIS-

Az Eórt<* F.íihAmi TinJOMANTHiVETF.M TÓHn-M Tl

Kr.riixw.x Tnr llJXSTVATO)

IIstókt of un KotvOs Lonixo i Mvi Ksm (1;LXK)

T O R Y O F T H E E Ö T V Ö S L O R Á N D U N IV E R S IT Y (ELTE) A 1635-ben P ázm ány P éter által alap íto tt nag y szo m b ati, m ajd 1777-ben B udára, 1784-ben P estre költöztetett egyetem 2010 -b en ünnepli fen n állásán a k 375. évfo rd u ló ját. E rre az alk alo m ra je le n te tte m eg a jo g u tó d , az 1950-től E ötvös L o rán d n ev ét v ise lő T u d o m á n y eg y etem S zögi L ászló n ak , a budapesti E gyetem i K önyvtár főigazgatójának könyvét, am ely n ek páratlan u l g azd ag k ép an y ag át K assa M elinda és S zögi L ászló válogatta. A z universitas épületeirő l szóló fejezet S ülé Á gnes K atalin m unkája. A könyv b em u tatja töb b ek k ö zö tt az eg y etem történetére vonatkozó legfontosabb írásos é s tárgyi d o k u m en tu m o k at, a karok szim b ó lu m ait, tan k ö n y v ek et, ép ü letek et, az egyetem i élet sokszín ű ség ét, s nem u to lsó sorban tanárait és je le s hallgatóit. A g o n d o s nyom dai m u n k át is dicsérő, reprezentatív kiállítású kö tetet az E g y etem rek to rain ak idő ren d b e szed ett felsorolása. 1861-től napjainkig pedig arck ép csarn o k a zárja. ISB N 9 7 8 -9 6 3 -2 8 4 -1 4 7 -2 - B udapest, E ö tv ö s L oránd T u d o m án y eg y etem , 2010. 281 o., illusztrált

M e z e y B a rn a : R É G I I D Ő K T Ö M L Ö C E I -

BÜNTETÉSEK, B Ö R T Ö N Ö K , B A K Ó K

R u b ic o n - K ö n y v e k M ezey B arna m u n k ája „azo k k ö zé a j ó k önyvek k özé so ro lh ató , am elyek ritk aság szám b a m enő tém ájukkal, tu d o m án y o s alap o sság u k k al eg y arán t sz o lg álh atn ak tudásra, új ism eretekre v ágyó érdeklődést és szórakoztatn ak is. A részletek b e n g azd ag , korabeli k ép illu sztráció k k al sz em léletessé é s látványossá tett m ű - stílusosan szólva - rabul ejti az o lv asó t. E gyben k atartik u s élm én y t n y ú jth at azo k n ak , ak ik e m űvel vállalják, hogy eg y , a m ai gondolkodásunk szám ára irracio n álisán keg y etlen v ilágba, a k ö zép k o r sö tét bug y raib a ereszkednek alá, hogy m egkönnyebbülve zö k k en jen ek v issza n ap jain k v aló ság áb a. B izony a bü n tetések és v ég reh ajtásu k történetét az ókoron és a középkoron keresztü l eg észen a felv ilá g o su lt 18. század ig kínok, k ö n n y ek é s v é r szegélyezték. M ezey B arna m unkája a fejlődés ho sszú és gy ö trelm e s ú tján ak a z t a sz ak asz át illusztrálja, am ik o r a büntetésnek testi célp o n tja lassan áthely ező d ik a sz ab ad sá g elv o n ására , a m ég k ezd etleg es b ö rtön, tö m lö c m egjelenésével. [...1 (L őrincz J ó z se f ajánlásából) IS B N 9 7 8 963 9 8 3 9 0 6 9 - R u b ico n -H áz B t., B udapest, 2010, 175 p.. illusztrált

S z a b ó István: A U S Z T R I A Á L L A M S Z E R V E Z E T E 1 9 1 8 - 1 9 5 5 A P á z m á n y P éte r K a to lik u s E g y e te m J o g - é s Á lla m tu d o m á n y i K a r á n a k K ö n y v e i - J o g tu d o m á n y i m o n o g r á f iá k 2. A P ázm ány P é te r K ato lik u s E g y etem Jo g tö rtén eti T an szék e v ezető jén ek sok új, M agyarországon m ég nem publikált ered m én y t tartalm a zó m o n o g ráfiája a z O sztrák K ö ztársaság kikiáltásától az 1955. évi állam szerződés aláírásáig követi n yom on a z o sztrák állam fejlődését, felép ítését és m űködését. A u sztria az I. világháború és az O sztrák -M a g y ar M o n a rch ia ö sszeo m lása után az 1920. évi alk o tm án n y al E urópa e lső tisztán parlam entáris k ö ztársasága lett. Szabó István b em u tatja az elő zm én y ek et (N ém et-A u sztria állam b eren d ezk ed ését 1 9 1 8 -1 9 2 0 k özött), A usztria nem zetközi jo g i v isz o n y ait, a z A n sch lu ss k érd ésé t, a ném et fen n h ató ság , m ajd a II. v ilágháború utáni négyhatalm i m egszállás id ő sz ak át é s a z 1955-ös állam szerző d ést. R észletesen elem zi az 1920. és az 1934. évi osztrák alkotm ányt é s novelláit. A kön y v m ellék letéb en közli az 1920. o k tó b er 1-jei é s az 1934. évi A lkotm ány m ag y ar nyelvű szövegét. IS B N 9 7 8 -9 6 3 -9 2 0 6 -7 8 -6 - P ázm ány P éter K atolikus E gyetem , B udapest, 2010, 6 2 4 p.

D A S W E S E N D É R R E C H T S G E S C H IC H T E . W E R N E R O G R IS Z U M 7 5 . G E B U R T S T A G

IMS Wfc'SFN l)KR RFCirrSGESCIlICIITE

H e ra u s g e b e r: G á b o r M á th é - B a r n a M e z e y W e m e r O g ris p ro fesszo r a m ag y ar jo g tö rtén e t-tu d o m án y n ak év tized ek en át ö n zetlen segítő-tám ogatója volt, aki a k ö z ö s ku tatási tém ák m e g h a tá ro z á sá b a n , a z o s z trá k -m a g y a r akad ém iai k ap cso lato k érdem i elm ély ítésé b en , n e m z e tk ö z i k o n fe re n c iá k sz e rv e z é sé b e n , jo g tö rté n e ti k u ta tá so k e g y én i fe la d a tv á lla lá sá n a k e lő m o z d ítá sá b a n k iem elk ed ő en vett részt. D erűs eg y én iség e, m in d en k o r m egbízható k orrekt m agatartása, em bersége, k im ag asló tu d o m án y o s életm ű v e az európai jo g tö rtén e t-tu d o m án y b an b etö ltö tt m eg h atáro zó szerepe m aradandóan p éld a szá­ m unkra. A m ag y ar jo g tö rté n e t-tu d o m á n y je le s e i - B alogh E lem ér, H o m o k i-N ag y M ária, K ajtár István. M áthé G ábor, M ezey B arna, R ácz L ajos, S tip ta István, S zabó István - e kis tanulm ánygyűjtem énnyel tisztelegnek O gris p ro fesszo r 75. szü letésn ap ja alkalm ából.

IVcmtr Qgrb ztm 7*. (¡
ISB N 9 7 8 -9 6 3 -6 9 3 -1 2 1 -6 - G o n d o l a t K iadó, B udapest. 2010, 140 p.

FOLD &Í00*

S c h w e itz e r G á b o r : A Z Ö N K O R M Á N Y Z A T I S Á G S Z ÍN E É S F O N Á K J A A fő v á ro s i tö rv é n y h a tó s á g i b iz o tts á g s z a b á ly o z á s a 1 9 2 0 é s 1 9 3 0 k ö z ö tt 1872-ben a v áro seg y e sítéssel e g y ü tt sajáto s jo g á llá sú törv én y h ató ság i jo g ú városként szabályozták B udapestet. A fő v áro s p o lg árság át k ép v iselő tö rv én y h ató ság i b izottság a többi - városi é s várm egyei - törvényhatósági bizottságtól eltérő v onásokkal is ren d elk ezett. S zab ály o zását a két v ilág h áb o rú közötti időszakban tö b b szö r is m egválto ztatták (19 2 0 . 1924. 1930). A területi alapon sz erv e zett közigazgatási au tonóm iák ún. korrektívum okkal. az auto n ó m ia érv én y esü lé sét g á tló jo g in té z m é n y e k k e l történő kö rü lb ásty ázása, egyúttal a korm ányzati felügyelet, illetve cen tralizá­ c ió fo k o zása ép p en a fő v áro s esetéb en d o m b o ro d o tt ki a legteljesebben. A k ö tet a törvényhozási folyam atok feltárásá­ val a fővárosi tö rv én y h ató ság i b izo ttság ö sszetételére, m eg v álasztására, felo szlatására és hatáskörére irán y ad ó nor­ m áknak, v alam in t a törv én y h ató ság i b izo ttság é s a k o rm án y zat közjogi viszo n y án ak a változásait m utatja be. A fel­ d o lg o zás elm életi je lle g ű p o lém iák ra is kiterjed, ráv ilág ítv a, hogy m iként vélekedtek a közigazgatás-politik a alakítói a tö rv én y h ató ság i au to n ó m iáró l, k özelebbről az ö n k o rm án y zatiság „szín érő l” és „fonákjáról” . ISB N 9 7 8 -9 6 3 -2 3 6 -2 4 5 -8 - L ’ H arm attan K iadó, B udapest, 2010, 28 0 p.