Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Komplex Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Szakszolgáltató Központ
Budapest, 2008. április
1
Tartalom BEVEZETŐ.............................................................................................................................................................4 HELYZETELEMZÉS............................................................................................................................................6 Nevelési program.....................................................................................................................................................7 1.KÜLDETÉSNYILATKOZAT..............................................................................................................................7 2. Az intézmény működési területei és alapvető nevelési-oktatási céljai..............................................................8 3.A nevelő – oktató munka alapelvei:.................................................................................................................14 4.A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok:...........................................................................................17 5.A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok.................................................................................................22 6.A beilleszkedéssel, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység......................................24 7.A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység.............................................................................26 8.Az intézmény növendékei, szociális helyzetük..................................................................................................29 9.A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek....................................................................................30 10.A gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatok................................................................................................32 11.A szülő, a tanuló, a pedagógus együttműködési formái.................................................................................33 12.EGÉSZSÉGI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM..............................................................................34 13. A SZÜLŐK ÁLTAL INGYENESEN IGÉNYBE VEHETŐ SZOLGÁLTATÁSOK..........................................39 14.A helyi tanterv jellemzői.................................................................................................................................40 15.Nem szakrendszerű oktatás............................................................................................................................48 16.tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei..........................................................................................51 17.FUNKCIONÁLIS TANESZKÖZÖK JEGYZÉKE...........................................................................................51 18.AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI:.............................................................55 19. Szöveges értékelés.........................................................................................................................................56 20.A HÁZI FELADATOK adásával kapcsolatos nevelőtestületi döntés:...........................................................59 21.Eljárásrend az írásbeli beszámoltatás szabályozására.................................................................................63 22.A tanulók fizikai képességének mérési rendszere...........................................................................................65 23.Sulitükör.........................................................................................................................................................72 24 Pedagógiai Program nyilvánosságára vonatkozó rendelkezések..................................................................76 25 pedagógiai program módosítása:..................................................................................................................76 26. Záró rendelkezések........................................................................................................................................77 27.Jegyzőkönyv...................................................................................................................................................78
2
A Nemzeti Alaptanterv a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelésének és oktatásának is alapdokumentuma. A sajátos nevelési igényű tanulók különleges gondozási igénye biológiai, pszichológiai és szociális tulajdonság - együttes, amely a tanulók nevelhetőségének, oktathatóságának, képezhetőségének jellegzetes különbségeit fejezi ki, valamint a szokásostól eltérő eljárások alkalmazását és kiegészítő pedagógiai szolgáltatások igénybevételét teszi szükségessé. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2003. évi módosítása alapján a Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat KOMPLEX ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA, KÉSZSÉGFEJLESZTŐ SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS SZAKSZOLGÁLTATÓ KÖZPONT (1107 Budapest Gém u. 57) pedagógusai a következő Pedagógiai Programot dolgozták ki. A kötelező iskoláztatás általános tartalmi szabályozásának kiterjesztése a fogyatékos tanulók nevelésére és oktatására azon alapul, hogy a fogyatékos és a nem fogyatékos tanulók ugyanabban a kultúrában, emberi közösségben, társadalomban élnek, és ezért az ő felnőtté válásukhoz is a tartalmi szabályozás állami dokumentumában foglalt tartalmak és fejlesztési követelmények jelölik ki az iskolában elsajátítható tudást és a kialakítandó képességeket.
Budapest, 2008. április
___________________________ Nagy Zoltán igazgató
3
BEVEZETŐ Az intézmény hivatalos neve: Budapest Főváros X. Kerület Kőbányai Önkormányzat Komplex Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Szakszolgáltató Központ Az intézmény fenntartója: Budapest Főváros X. Kerület Kőbányai Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Az intézmény Alapító Okiratát a képviselőtestület 1526/2007. (XII. 18) sz. és a 1530/2007. (XII. 18.) sz. és a 5274/2008/II (2008.január 28.) önkormányzati határozat szerint jóváhagyta Az Alapító Okirat alapján a rendelkezésre álló dokumentumok szerint az iskola a X. kerületi Tanács VB által 1959-ben létesített, alapításkori neve: Általános Iskola. Intézményünk története Az alapítás célja: a kőbányai enyhén értelmi fogyatékos gyermekek intézményes oktatásinevelési ellátása. A kerület igényeinek megfelelően az "anyaiskola" mellett úgynevezett kihelyezett osztályok működtek a Maglódi úti, a Salgótarjáni úti és az Óhegy úti Általános Iskolákban. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulókkal együtt - integráltan - középfokban súlyos értelmi fogyatékos gyermekek foglalkoztatásáról is gondoskodott az iskola. 1969 szeptemberében a beszédhibás tanulók kezelésére logopédiai státusz létesítésére került sor. Az 1979/80-as tanévben a 8. csoportot befejező középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekek számára Munkára Felkészítő Tagozat indult a kerületi Szociális Értelmileg akadályozott (foglalkoztató)val kötött szerződés alapján. A Gém utcai épület felújítási és bővítési munkái 1980-ban kezdődtek. Az újjáépített intézménybe a kerület különböző általános iskoláiba helyezett osztályok 1982-ben költöztek vissza. Az 1982/83-as tanévben a középfokban súlyos értelmi fogyatékos gyermekek óvodáját és összevont csoportjait hoztuk létre. 1987-ben speciális nevelési-oktatási programmal indult az Erdei Iskola az enyhén értelmi fogyatékos 1-8. osztályos tanulók részvételével. A program az évek folyamán folyamatosan bővült a középfokban súlyos értelmi fogyatékos, a mozgássérült, majd a logopédiai osztályok részvételével. A mozgássérült tanulók mozgásállapotának javítására 1989-ben konduktori státuszt létesítettünk.
4
1990-ben a halmozottan sérült bölcsődés és óvodás korú gyermekek Maglódi úti habilitációs napközi otthonát intézményünk vette át. A tagozat a X. kerület Zágrábi út 13. sz. alatt működik az önkormányzat által átalakított épületben az 1992/93-as tanévben indított konduktív pedagógiai csoporttal együtt. Az 1999/2000. tanévben autista csoportot hoztunk létre. Az intézmény profiljába tartozik a Logopédiai Tagozat, amelynek feladata a kerület beszédhibás óvodás- és iskolás korú gyermekeinek kezelése és a dyslexiás osztályok működésének szakemberrel való ellátottsága. Fokozottan hátrányos helyzetű tanítványaink esélyegyenlőségének megteremtése érdekében 1990-ben létrehoztuk a Mentőöv alapítványunkat, amelynek hozadékából elsősorban Erdei Iskolánk fenntartási költségeit fedezzük. Az intézményben az alapító okirat módosulása alapján a fordított integráció , mint tevékenységforma, tanulás szervezési eljárás, és szakmai elkötelezettségként felfogható alaptevékenység is folyik.
5
HELYZETELEMZÉS Belső erősségeink: A személyi feltételek - magas szintű képzettséggel és szaktudással rendelkező gyógypedagógusok, logopédusok, gyógytestnevelő, konduktorok, szomatopedagógusok - a nevelő-oktató munkát segítő pedagógiai asszisztensek öntevékenysége és megbízhatósága - a jó munkatársi kapcsolatok - demokratikus intézményi vezetés és légkör A tárgyi feltételek- Korszerűen kialakított és felszerelt tantermek - Esztétikus környezet mind az épületeken belül, mind azokon kívül - A fenti feltételekből következően tanulóink döntő többsége • Örömmel jár az iskolába • Szívesen vesz részt a változatos programokban • Mind társaival, mind tanáraival jó kapcsolatban áll Belső gyengeségeink: -
-
A tanulók neveltségi szintje, A tanuláshoz, munkához való hozzáállása, A szülők és a pedagógusok kapcsolata az enyhén értelmi fogyatékos tanulókat nevelő-oktató iskolánk felső tagozatán
Külső lehetőségeink: Pedagógiai munkánkat elismerik és támogatják: - Fenntartónk, - A kerületi Népjóléti Iroda - A budapesti és kerületi Vöröskereszt szervezetei - A Gyermekjóléti Szolgálatok - Szponzorok Veszélyek: -
A létminimum alatt élő családok helyzete, Az etnikai hagyományokból adódó erkölcsi felfogás szerinti életmód A televíziós műsorok agresszív és erkölcsromboló hatása, a látottak példaértékűvé válása
6
NEVELÉSI PROGRAM
1.KÜLDETÉSNYILATKOZAT JELMONDATUNK:
„Mindenkitől azt kell követelni, amit meg tud tenni.” (Antoine de Saint Exupery)
Intézményünkben sajátos nevelési igényű gyermekeket és fiatalokat nevelünk, oktatunk, gondozunk és ápolunk 3-23 éves korig: - enyhén értelmi fogyatékosokat - középsúlyosan értelmi fogyatékosokat • készségfejlesztő speciális szakiskola - autistákat - óvodáskorúakat - mozgássérülteket - súlyosan - halmozottan sérülteket - fordított integráció (határesetűek, 70-80 IQ-val rendelkezők számára). - logopédiai ellátás kerületi szinten A különböző értelmi és testi sérülések típusának és mértékének megállapítása a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottságok feladata, a fordított integrációban résztvevőké a kerületi Nevelési Tanácsadó feladata. A szülök joga az intézményválasztás, amelyhez, ha segítségünket kérik, rendelkezésre állunk: - személyes beszélgetéssel - írásos dokumentumokkal - nyílt napokon intézmény- és óralátogatások biztosításával. Pedagógiai munkánkban meghatározók: - a habilitációs és rehabilitációs - a komplex személyiségfejlesztő - az esélyegyenlőség megteremtésére irányuló tevékenységeink. Küldetésünket akkor teljesítjük, ha tanítványainkat olyan ismeretekhez juttatjuk, amelyeket hasznosítani tudnak: - rövidtávon - hosszú távon - szűkebb- és tágabb környezetükben. Céljainkat és feladatainkat e gyógypedagógiai szemléletből kiindulva határoztuk meg. JÖVŐKÉPÜNK: - változatlan szervezeti keretek között - magas szintű szaktudással és hivatástudattal rendelkező kollégákkal - a jelenlegi szakmai szintet tartani, a lehetőség szerint emelni - a tárgyi feltételeket szinten tartani, a lehetőség szerint korszerűsíteni - tanítványaink jelenlegi létszámát megtartani. ÖSSZEGEZVE: Segítséget és védőkezet nyújtunk minden rászorulónak. 7
2. Az intézmény működési területei és alapvető nevelési-oktatási céljai A fogyatékos tanulók fejlesztéséhez a helyi pedagógiai programokban biztosítani kell az Irányelvben kifejtett elvek alkalmazását, mind a szegregált, mind az integrált fejlesztés esetében egyaránt. A fogyatékos tanulók felnőtté válását, közösségbe való beilleszkedését jobban elősegítheti a nem fogyatékos tanulókkal együtt történő integrált oktatásuk. A fejlesztéshez szükséges speciális feltételeket viszont általában a szegregált oktatásban lehet könnyebben létrehozni. Ezért az integrált vagy a szegregált nevelés közül a fogyatékos tanulók számára az a megfelelőbb, amely fejlesztésükhöz optimális feltételeket biztosít Célunk a fogyatékos tanulókat úgy fejleszteni, hogy képességeikhez mért munkafolyamatokat eredményesen végre tudjanak hajtani, valamint olyan egyszerű társas kapcsolatokat legyenek képesek kialakítani, amelyekkel a társadalom védő feltételei közepette megfelelő irányítás, pedagógiai kísérés mellett kiegyensúlyozott emberi életet élhessenek. Attól a törekvéstől vezérelve, hogy az így globálisan megfogalmazott cél eljusson a nevelésoktatás mindennapi gyakorlatáig, meg kell fogalmazni azokat a képességterületeket, melyek kialakítására folyamatosan törekednünk kell. Ezek az alapképesség, illetve kulcskompetencia területek a következők: •
A saját személy megtapasztalására és az életbe vetett bizalom felépítésére való képesség.
•
Képesség az önmagáról való gondoskodásra, és saját létének biztosításához való hozzájárulása.
•
Képesség arra, hogy a környezetben ki tudja magát ismerni.
•
Képesség arra, hogy a közösségben tájékozódni, alkalmazkodni, beilleszkedni, a társakhoz helyt állni tudjon.
•
Képesség az őt körülvevő közvetlen tárgyi környezet formálására, alakítására.
A felsorolt képességek fejlesztése közvetlenül segítséget ad az élet feladataihoz, s egyben felkészíti a tanulókat arra, hogy képességeikhez mérten – a normalizációs elv törekvéseit figyelembe véve - minél eredményesebb legyen szociális integrációjuk. Gyógypedagógiai Óvoda Értelmi fogyatékos gyermekek számára. Célja:
az iskolai életre való felkészítés segíteni a gyerekek beilleszkedését javítani képességüket szakemberek segítségével.
8
A nevelés hatására a sérülés arányában a sajátos nevelési igényű kisgyermeknél is fejlődnie kell az alkalmazkodó készségnek, az akaraterőnek, az önállóságra törekvésnek, az együttműködésnek. A napirend során mindig csak annyi segítséget kapjon a gyermek, ami a további önálló cselekvéséhez szükséges. A sajátos nevelési igény szerinti környezet kialakítása és a szükséges tárgyi feltételek és segédeszközök megléte biztosítja a célok megvalósítását.
Általános Iskola Enyhén értelmi fogyatékos tanköteles korú gyermekek számára. Célja: az általános műveltség megalapozása, a társadalomba való beilleszkedés feltételeinek elsajátítása, az önálló életre való nevelés. Kiemelt célok: – a tanulókat a nevelés, oktatás, fejlesztés ne terhelje túl, – a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósuljon meg, – az iskola fejlesztési követelményei igazodjanak a fejlődés lehetséges üteméhez, – ha szükséges, a fejlesztés az iskoláskor előtti képességfejlődés területeire is terjedjen ki,
Általános Iskola Középsúlyosan értelmi fogyatékos tanköteles korú gyermekek számára. Célja: az elemi ismeretek és az önkiszolgálás alapvető formáinak elsajátítása, társas kapcsolatok kialakítása a közvetlen környezetben. Kiemelt célok: • A középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók oktatásának és nevelésének legalapvetőbb célja a szociális beilleszkedés megvalósítása • A képességek korrekciója és fejlesztése egyéni és kiscsoportos formában
9
Készségfejlesztő Speciális Szakiskolára előkészítő csoportok (9-10.)
Célja: előkészítés az egyszerű munkafolyamatok elsajátítására
Készségfejlesztő Speciális Szakiskola Középsúlyosan értelmi fogyatékos – előkészítő csoportot elvégzett fiatalok számára. Célja: • az elsajátított ismeretek megőrzése, lehetőség szerinti bővítése • egyszerű munkafolyamatok elsajátítása, hasznos munkatevékenységre való nevelés. • a tanulók az iskoláskort követően önmagukat minél jobban el tudják látni
Súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő csoportja A fogyatékosságok a legkülönbözőbb kombinációkban és súlyossági fokozatokban jelennek meg, ezért speciális szükségletet igényelnek egészségük megtartása, az emberi, a dologi és természeti világhoz való viszonyuk kialakítása érdekében a tankötelezettség végéig. A súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermekek fejlesztő iskolai oktatása során a tanulás és a tanítás hagyományos felfogása nem alkalmazható. A NAT-ban meghatározott kiemelt fejlesztési feladatok úgy értelmezhetőek, hogy azok a tanulók személyiségállapotához igazítottan, elsősorban a szükséges képességek és kézségek megalapozása, kialakítása útján valósulnak meg. A gyógypedagógussal közös tanulási folyamaton mennek keresztül, melynek célja a képességek, funkciók fejlődésének elősegítése és adott tevékenységek megtanítása. Célja: ápolás, gondozás, nevelés, pedagógiai megsegítés egyéni fejlesztési tervek alapján.
10
Mozgásfejlesztő Csoport Mozgássérült, enyhén értelmi fogyatékos gyermekek számára. Alapelv: a sérülésből adódó hátrányok csökkentése vagy ellensúlyozása, a képességek tervszerű fejlesztése az egyéni fejlődési sajátosságokhoz szabottan annak érdekében, hogy meg tudják állni a helyüket a társadalomban. Célja: a mozgásállapot korrigálása, fejlesztése -
a szakértői bizottság által meghatározott iskolai követelményszint elérése.
-
megteremteni az esélyegyenlőség alapjait, hogy az iskolai tanulmányok adott pontján az önálló életvitelre felkészültek legyenek a mozgáskorlátozott gyermekek.
-
ki kell alakítani a tanulókban az egészséges énképet és önbizalmat.
-
növelni kell a kudarctűrő képességet.
-
nevelni kell az önállóságra.
Autista csoport: A társas viselkedés, a kommunikációs és sajátos gondolkodási képességek minőségi károsodása. Célja: az egyéni képességek fejlesztése, szociális adaptáció. az alapvető gondolkodási és viselkedési képességek spontán elsajátításához szükséges képességek speciális intenzív terápiás és pedagógiai ellátás segítségével történő pótlása. A legáltalánosabb távlati cél az egyéni képességek, fejlettség szintjén elérhető legjobb felnőttkori szociális adaptáció és önállóság feltételeinek megteremtése: ennek alapja a szociális, kommunikációs és egyéb kognitív készségek hiányának specifikus módszerekkel történő kompenzálása és a meglévő készségek fejlesztése. A hiányzó kézségeket pótló kompenzációs, habilitációs kezelés a fejlődési elmaradás és a viselkedési problémák leküzdése érdekében. A szakértői bizottság által meghatározott tananyag speciális módszerek segítségével történő elsajátítása. Az ismeretek folyamatos alkalmazásának tanítása és változatos probléma megoldási módszerek tanítása, az egész életen át megfelelő alkalmazhatósága. A fejlesztési célok hierarchikus rendben helyezkednek el abból a szempontból, hogy mennyire szükségesek a gyermek szociális alkalmazkodása és önszabályozása kialakításához.
11
Logopédiai Tagozat A kőbányai óvodás és általános iskolás korú beszédhibás és dyslexiás gyermekek számára + az intézményi ellátás. Fordított integráció A határeseten lévő (IQ 70-80 között) tanulók tanterv szerinti oktatása. A NAT 2007. évi szabályozása alapján az enyhe értelmi fogyatékosok – tanulásban akadályozottak – számára kiadott irányelvek alapján a teljes NAT követelmények elsajátítását tűzzük ki célként a fordított integrációban résztvevő tanulók esetében. Természetes, hogy az iskola profiljából adódóan a fordított integrációban résztvevőknél is hangsúlyozzák az egyéni különbségek pedagógiai eszközökkel való befolyásolásának szükségességét és célkitűzését. A tanulásszervezés integrált keretek között zajlik, de gyakori a kiscsoportos és kooperatív tevékenységformák alkalmazása. Célként fogalmazzuk meg a NAT 2007. évi követelményeinek maradéktalan elsajátítását a fordított integrációban résztvevők körében. A feladat végrehajtásához 1-6. évfolyamon a nem szakrendszerű oktatás tanulásirányítást hangsúlyozzuk, amely során kiemelt szerepet kap a kulcskompetenciák fejlesztésére törekvés. A fejlesztő szakaszban tanulóink más intézmények tanulócsoportjaihoz csatlakoznak, amely segítségével maximálisan biztosítjuk a szakrendszerű oktatást, és a fejlesztő szakasz feladatainak megvalósítását. Elsősorban a kerület általános iskoláival való együttműködésben valósul meg a 7-8. évfolyamon a fizika, kémia, idegen nyelv, informatika oktatás. A fordított integráció kiváló lehetőséget teremt a tanulók nevelésére is, amelyben meghatározó az empátia, tolerancia, érzelmi nevelés, segítő nevelés gyakorlati megvalósulása, illetve a felsoroltak életszerű helyzetben való gyakoroltatása. A tantárgyi követelmények elsajátítása az inkluzív pedagógiai eljárások felhasználásával valósul meg. A fordított integráció kölcsönösen fejlesztő hatású a sérült és ép tanulókra egyaránt. Erdei Iskola Speciális nevelési programot valósít meg. Célja: a természeti és társadalmi ismeretek adott helyszíneken való tanulmányozása. május hónapban 10 nap - 1987 óta. Létszáma: 120-150 fő; Résztvevők: ♦ enyhén értelmi fogyatékos tanulók 1-8 évfolyama, ♦ középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók készségfejlesztő speciális szakiskolai csoportja
12
2.1 • •
Az általános célkitűzések teljesülésének kritériumai:
Eredményes, sikeres ismeretelsajátítás önmaga képességeihez mérten. Kulturált érintkezési formák birtoklása, írott és íratlan szabályok betartása, társas
kapcsolatok fenntartása, illemszabályok elsajátítása, önuralom, a konfliktuskezelő technikák birtoklása. •
Reális önismeret, önelfogadás, biztos tájékozódás a környezetben, az élő ás az épített
környezet értékeinek felismerése, környezetvédő és óvó viselkedés és megnyilvánulás különféle helyzetekben. • Továbbfejleszthető, továbbépíthető tudás az egyéni adottsághoz, a sérüléshez viszonyítottan. •
Önmaga és a társak másságának ismerete, megértése, türelem a mások hátrányos
helyzetével való visszaélés elkerülése. •
A szokások, hagyományok elfogadása, más értékek tisztelete, erkölcsös viselkedés és
megnyilvánulás a társakkal szemben. •
Az önzetlenség, a szeretet, a segítőkészség, a szorgalom és a rend cselekedetekben
történő megmutatkozása. •
Részvétel a tanulócsoport, a közösség életében, kötődés társakhoz, felnőttekhez, oldott
viselkedés az iskolai környezetben.
13
3.A nevelő – oktató munka alapelvei: Iskolánk nevelő-oktató munkáját a különleges gondozás keretében, ill. a speciális nevelési szükségletek alapján kialakított sajátos vonások hatják át. Az egész nevelési-oktatási folyamat az értelmi akadályozottsággal élő tanulók sajátos tanulási képességeire épül, azt ismerve szervezendő. Az iskola ebből a szempontból „az élettere”, és nem elsődlegesen ismereteket nyújtó, átadó intézmény. Az iskolai élet, így a tudás és a szociális magatartás sajátos ötvözetét adja. E speciális jellegéből adódóan az iskolai nevelés-oktatás különleges jegyei az alábbiak: •
olyan életközeg, ahol a tanulók játszani, tanulni, dolgozni, önmagukat ellátni, közösségben élni, szabad idejüket helyesen kitölteni, de önmagukban lenni is megtanulnak,
•
segítséget ad az élethez, a mindennapi teendők elsajátításával és a másokhoz való bizalom kialakításával,
•
a szociális beilleszkedésre készít fel azzal, hogy kapcsolatteremtő és kommunikációs képességeket fejleszt, valamint elemi szociális magatartás ill. viselkedésformákat sajátíttat el. A fejlesztés a következő elvekhez való igazodást igényli, figyelembe véve azok sajátos módosulásait: Az iskola és az élet kapcsolata, elve Ennek szükségességét indokolja a tanulók megismerő funkcióinak sérüléseiből adódó tanulási magatartás, ami esetükben a természetes tanulás szűkösségét, az érdeklődés gyengeségét jelenti. Ez elsősorban abból táplálkozik, amit cselekszenek, amit megélnek. Ebből következik, hogy a tanításhoz a környezetből cselekvéssel szerzett élményeket kell biztosítani, megteremtve az un. gyakorlástereket minden lehetséges élethelyzetben. Az élettel való kapcsolat az emberekkel való kapcsolat is, mely gyakorlótere a helyes viszonynak, a helyes viselkedésnek. Módot kell adni arra, hogy a tanulók a viselkedés iskolában elsajátított formáit tágabb környezetben is alkalmazhassák. Az oktatás nevelő hatásának elve annak kihangsúlyozását és előtérbe állítását jelenti, hogy minden ténykedés, ami az oktatás szolgálatában áll, nemcsak későbbi emberformáló hatásaiban, hanem követlen, konkrétságában is összekapcsolódjék a nevelési célokkal, feladatokkal. Ez a kapcsolat állandó, és egymást erősíti.
14
Az érthetőség elve különösen hangsúlyozott a nevelésben, oktatásban. Az ismeretanyag érthetőségét befolyásolják a tanulók egyéni képességei, lehetőségei. Az érthetőség másik kívánalma az egyszerű, világos nyelvhasználat. Ezek figyelembevételével pontosan mérlegelni kell, hogy mi az, amit a tanulók képesek megérteni, illetve melyek azok az eszközök, amik ezt elősegítik. A szem léletesség elve szorosan kapcsolódik az előző alapelvekhez, mely elősegíti a valóság helyes megragadását, a beszéd tartalommal való megtöltését, a gondolkodás és beszéd közti zavarok leküzdését. A szemléletesség korszerű értelmezése a cselekvésre, a tevékenységre építést jelenti, ily módon könnyítve a tanulók megismerő tevékenységét. A m otiváció elve szintén hangsúlyozott a nevelés-oktatás folyamatában, hiszen a tanulók érdeklődésük gyengesége folytán állandó ösztönzésre, bátorításra szorulnak. A motiváció jellege, tartóssága, nevelési eszközei változóak: befolyásolja az adott nevelési környezet, a csoportlégkör, a csoportösszetétel, az adott gyermek lehetőségeinek, vágyainak ismerete. Intézményünk működési területei különbözőek, de pedagógiai munkánkat egységes alapelvekre építjük: -
-
az alapkészségek, kulcskompetenciák kialakítására és megszilárdítására a tanulók szociokulturális hátrányának leküzdésére a habilitációs és rehabilitációs tevékenységekre a kommunikációs készség és viselkedéskultúra kialakítására, a harmonikus személyiségfejlesztésre, az egészséges életmód kialakítására a modernizáció szellemében az alapvető informatikai és idegen nyelvi alapismeretek elsajátítására a megfelelő pályaválasztás reális önismereten alapuló segítésére. a szűkebb és tágabb környezethez való alkalmazkodásra, a hazaszeretet érzésének kialakítására.
Célunk: olyan alapvető ismeretek birtokába juttatni tanulóinkat, amelyek segítségével képesek bekapcsolódni egy adott környezetbe. Hasznos munkát tudnak végezni önállóan vagy segítséggel. Legoptimálisabb esetben életüket maguk alakítják.
15
3.1
Alapelveink és céljaink megvalósítása érdekében főbb feladataink:
Az enyhe értelmi fogyatékos tanulóknál elérendő fő célok és feladatok: •
Az
általános
műveltség
megalapozása
az
életkori
sajátosságok,
a
tanulási
akadályozottság és fejlettség figyelembevételével. •
Alapvető tanulási képességek fejlesztése az ismeretek megszerzése és a továbbtanulás
elősegítése érdekében. •
Az önálló tanulás képességének fejlesztése.
•
Értékeink, kultúránk, szülőföldünk, népeink megismerése, kötődések kialakítása.
•
Oldott, humánus légkör megteremtése a nevelés - oktatás folyamatában, ahol az értelem,
érzelem szabadon kibontakozik. • •
•
olyan iskola kialakítása, ahol a belső légkör, a tartalmas együttes munka következtében jól érzi magát tanuló és tanár a tanuló alkotó részese a tanulás-tanítás folyamatának, felfedezheti az alkotás örömét
Továbbá: - a tanulókat ért kudarcok tudatos csökkentése az egyéni fejlődéshez mért eredmények hangsúlyozásával - esélyteremtés arra, hogy tehetsége adottságainak megfelelően kibontakozhasson. Középsúlyos értelmi fogyatékos tanulóknál elérendő fő célok és feladatok: •
A kommunikációs és szocializációs képességek valamint a pszichés funkciók fejlesztése.
•
A képességekhez mért munkafolyamatok végrehajtása.
•
Olyan egyszerű társas kapcsolatok kialakítása és fenntartása, amelyekkel a társadalom
védő feltételei között irányítással kiegyensúlyozott emberi éltet élhetnek. •
A tanulók beszédének, mozgásállapotának fejlesztése
16
4.A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok:
A pedagógiai program egyik célja a tanulók konfliktustűrő képességének, problémamegoldó kapacitásának, személyi épségének növelése. Másrészt a környezetből származó megterhelések, ártalmak csökkentése, az iskolai közösségbe való sikeres beilleszkedés. A szülői modellek érzelmi és identifikációs szerepének gyengülése miatt az iskolai személyiségformálásnak új feladatai jelentkeztek: -
a családi szocializáció mulasztásaiból ránk háruló korrekciós és terápiás tevékenység, zavarfelismerő és szűrő diagnosztizálás családgondozói, családterapeuta tevékenység személyiségfejlődési és magatartási zavarok helyreállítása. A tanórai kereteken kívüli személyiségfejlesztés lehetőségei és színterei: a. a tanítási órákon kívüli szolgáltatások és tevékenységek b. az iskolai hagyományrendszer c. egyéni korrekciós tevékenységek a. A tanítási órákon kívüli szolgáltatások és tevékenységek
Tekintettel tanulóink többszörösen hátrányos helyzetére - fogyatékosságuk mellett családi körülményeik: többgyermekes, munkanélküli, létminimum alatt élő, 40%-ban cigány származású - is indokolják, hogy megvalósítsuk az egész napos foglalkoztatást. Ennek érdekében: - reggeli és délutáni ügyeletet tartunk (6.00-tól 7.15-ig és 16.00-tól 17.30-ig), amelynek anyagi kihatása nincs, mert gyermekfelügyelőink látják el munkaidőben; -
napi háromszori étkezést biztosítunk, melyhez az önkormányzat 50-100%-kal járul hozzá;
- a mindennapi testedzést és heti 2 óra úszást tanévenként meghatározott tanulói csoportok számára biztosítunk; -
a szakkörök, a könyvtár – működési feltételeit ld. SZMSZ XIII. fejezet - az ismeretek bővítésére és a képességek fejlesztésére szolgálják;
- az iskolai és iskolán kívüli tanulmányi, kulturális és sportversenyekre - mint azt több évtizedes eredményeink is mutatják, alaposan készítjük fel tanulóinkat; - kiállításokat, múzeumokat, színházakat, mozikat és egyéb rendezvényeket látogatnak tanulóink az iskolabusz igénybevételével; - belföldi és külföldi kirándulásokon vesznek részt alapítványi hozzájárulással; - nyári táborunk 6 hetes időtartamban fogadja az igénylőket a fent jelzett önkormányzati étkezési hozzájárulással és a programokban való ingyenes részvétellel; - az iskolaorvosi ellátás megfelelő, a szakorvosi vizsgálatokat is biztosítja; -
mozgássérült gyermekeinket az iskolabusz szállítja reggel az intézménybe;
- az Erdei Iskola szabadidős programjai, a kulturált környezet és az étkeztetés milyensége és mennyisége is a hátrányos helyzet enyhítését biztosítja.
17
A tanórán kívüli rendszeres tevékenységek körébe tartozó foglalkozások: - Az iskolaotthonos osztályok és csoportok munkarendjében mind a korrekciós, mind a tehetséggondozás lehetősége adott. A gyógypedagógusok szervező-irányító munkáját segítik a gyermekfelügyelők és a pedagógiai asszisztensek. -
Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók iskolájában a 3-6. osztályok napközi otthonos foglalkozásain a részvétel kb.: 95%.
-
A 7-8. osztályosok részére tanulószobai ellátást biztosítunk. A tanulási idő után a gyermekek szívesen vesznek részt a szakköri foglalkozásokon, az énekkari próbákon, vagy a testedzésben.
- A középfokban súlyos értelmi fogyatékos tanulók iskolájában az 5. csoporttól a 10. csoportig a délutáni tevékenységek pihentető-szórakoztató jellegűek. -
A szakköröket a diákönkormányzatot segítő pedagógusok előzetes "közvéleménykutatása" alapján szervezzük, figyelembe véve a tanulók érdeklődési körét. A foglalkozások a képességfejlesztést, a személyiség mind teljesebb kibontakoztatását, a tehetséggondozást, a tanár-diák kapcsolat megerősítését és nem utolsó sorban az értelmes elfoglaltságra nevelést szolgálják.
- A sportköri tevékenység a testnevelés órák kiegészítése és folytatása egyrészt, másrészt a versenyekre való felkészítés lehetősége, mint ilyen tehetséggondozás is egyben. Ugyanakkor arra is törekszünk, hogy a kötöttebb forma mellett tömegsport jellegű rendezvények keretében minél több tanítványunk kapcsolódjon be az egészséges életmódra való nevelési programunkba. b.
Az intézmény hagyományrendszere A hagyományok ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat és felelősöket a nevelőtestület éves munkaterve határozza meg.
Tanulmányi, kulturális és ünnepi rendezvények: ünnepélyes tanévnyitó és tanévzáró, - a Magyar Köztársaság kikiáltásának ünnepe (október 23.), - Mikulás napi ünnepségek tagozatonként, - karácsonyi ünnepély - gyerekeknek, - karácsonyi ünnepély - dolgozóknak, - március 15-i ünnepély, - anyák napi ünnepség osztályonként, gyermeknapi ünnepély - versenyek, vetélkedők, - kulturális seregszemle, - farsangi bál, - a nyolcadikosok búcsúztatása, az elsősök fogadása.
18
Speciális nevelési-oktatási program keretében: - Erdei Iskola, őszi belföldi és tavaszi külföldi kirándulások alapítványi hozzájárulással, - pedagógusok részére 2 napos tapasztalatcsere és nevelési értekezlet vidéki, b.
Egyéni korrekció
Iskolánkban a korrekciós nevelés egyénre szabottan történik.(lsd. fordított integráció) Fő feladatunk a tanulók pszichikai és fizikai fejlődésében mutatkozó elmaradások és minőségi eltérések leküzdése. Leghatékonyabb az egyénhez igazodó nevelés. A személyiségfejlesztés egyéni programjának főbb tényezői: • a gyermekismeret, • a differenciált követelményrendszer, • a differenciált tevékenységrendszer, • az egyének közösségi viszonyrendszerének szabályozása (tanulók társas viszonyai), • a szabályozott pedagógus-gyermek kapcsolat (gyermekszeretet, tekintély, következetesség, igazságosság), Általános elveink a korrekcióban: - a differenciált nevelés és oktatás elve; - a korrekciós nevelés, mint sajátos didaktikai alapelv; - a komplexitás elve; - az integrativitás elve; - a profilaktivitás elve; - a munkatevékenység, a beszéd és a gondolkodás egységének és kölcsönhatásának biztosítása. - Inkluzív pedagógiai elv A fentiek birtokában fő célunk: A fejlődési problémákat mutató tanulóknál maximálisan elősegíteni a társadalmi beilleszkedésükhöz szükséges ismereteket, képességeket, a megfelelő erkölcsi normák elsajátítását, hogy ennek folyamatában a lehető legnagyobb mértékben korrigálni tudja elmaradásait, valamint elősegíteni a tanulók minden oldalú fejlődését. Az értelmileg akadályozott tanulók személyiségfejlődését akadályozza a maradandó agyi károsodás, a tartós testi-lelki állapotváltozás. Mindezek konkrétan is megfigyelhetők és mérhető fejlődésbeli elmaradást okoznak ép kortársaikhoz viszonyítva. Mindezek mellett még további akadályok is lehetnek, pl. ingerszegény szociális környezet.
19
A nevelhetőség szempontjából nagyon eltérő egyéni adottságok miatt fejlesztésükben egyénenként is eltérő nevelési-oktatási igények és szükségletek jelentkeznek. A sérült gyermek harmonikus személyiségfejlődését az eredményeit, erényeit, sikeres próbálkozásait értékelő, másságát elfogadó környezet segíti. A különböző károsodásból eredő, nagyfokú lemaradást kell csökkenteni és az egész személyiséget kell megvalósítani a tanulókkal való rehabilitációs és habilitációs foglalkozásokon. A személyiségfejlesztést befolyásoló körülmények: Az akadályozott gyermek nevelése tudatos személyiségformáló tevékenység. Az általános személyiség-lélektani sajátosságok rájuk egyaránt érvényesek, de a fejlődést ért károsodások következményeivel számolni kell. További nehezítő sajátosság: • •
• • • •
akarati tulajdonságok gyengesége, kommunikáció hiányosságai, (szorongás, elzárkózás, agresszív magatartás) ellentmondó akarati sajátosságok, önbizalom hiánya, érzelmek kóros megnyilvánulásai, nehezített beilleszkedés
Kiem elten kezelt területek, feladatok • A szociális érés elősegítése, pozitív szociális szokások kialakítása, tapasztalatok gyűjtése élethelyzetekben, társas kapcsolatokban, problémahelyzetekben. • A cselekvőképesség alakítása. • A művészeti terápiák alkalmazása- a személyiség kiteljesítése, az önkifejezés, az örömszerzés megteremtése. • Folyamatos logopédiai ellátás, a súlyos beszédhibák, a beszédállapot javítása. • A mozgásállapot, a mozgáskészültség alakítása a gyógytorna, a konduktív pedagógia eszközeinek bekapcsolásával. • A tanulási képesség területén mutatkozó nagyfokú egyéni eltérések csökkentése. • A megismerési vágy fejlesztése. • Fizikai funkciók erősítése és gyakorlása, kompenzációs technika fejlesztése. • Mindennapi életben szükséges elemi készségek képzése és gyakorlása. • Lehetőség, hogy az akadályozott is megismerkedjen a közelálló, vele kapcsolatba kerülő emberek életével. • Érzelmek gazdagítása és megszilárdítása, úrrá lenni indulatain.
20
• •
•
Önmagáról helyes kép alkotásának elősegítése (tisztában legyen azzal, mire képes, mi az ami meghaladja az erejét). Felkészítés olyan életstílusra, amelyben képes saját helyzetét elfogadni és ő maga is elégedetten tud élni. Egészséges életmód elveinek megismertetése.
21
5.A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségében, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm - a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró Az önkormányzás képességének kialakítása. A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. A tanulói közösségre jellemző, összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.
22
A közösségi élet színterei:
osztályok: ( enyhén értelmi fogyatékos tagozat, fordított integrációban résztvevők) csoportok ( középfokban súlyos értelmi fogyatékos tagozat konduktív pedagógiai csoport autisták képzési kötelezettek) napközi szakkörök sportkör erdei iskola DIÁKÖNKORMÁNYZAT – mint a közösség „legfőbb szerve” és irányítója.
Fejlesztési feladatok: tartalmas közösségi élet szervezése. A programok kialakításában ötletadóként, szervezőként, lebonyolítóként a tanulók aktív részvétele. A közös sikerek vagy kudarcok reális értékelésének kialakítása A társakkal és a felnőttekkel való partneri kapcsolatok kialakítása. A kommunikációs kultúra fejlesztése.(Beszédstílus!) Az egymás iránti felelősségérzet, a segítőkészség, az empátiás készség, a tolerancia képességének kialakítása. A feladatok megvalósításában elsődlegesen az osztályfőnökök a kompetensek, de az egységes nevelési elvek szellemében a nevelőtestület minden tagja.
23
6.A beilleszkedéssel, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység
A tanulásban akadályozottak iskolai iskolaérettség feltételei közé tartozik, hogy a gyermekek rendelkezzenek a megfelelő magatartási készséggel és a csoportba, közös tevékenységbe való beilleszkedés igényével, illetve készségével. Ahhoz, hogy a gyermek megfelelően be tudjon illeszkedi egy adott iskolai közösségbe, összetett pedagógiai tevékenységre van szükség. Különös jelentősége van ennek a pedagógiai tevékenységnek sérült, hátrányos helyzetű tanulásban akadályozott gyermekek esetében. Az összetett pedagógiai tevékenység akkor lesz hatékony, ha mindazok részt vesznek benne, akik a gyermekkel valamilyen kapcsolatban vannak (pedagógus, szülő, gyerek, technikai dolgozók) és a közös cél megvalósításáért tevékenykednek. Különösen az iskolakezdő gyermekeknél, valamint a más iskolából érkező új tanulóknál kell beilleszkedési, magatartási nehézségekkel számolni. Az iskola feladata, hogy igyekezzen a gyermek személyiségének károsodását pedagógiai beavatkozással megelőzni, de legalább enyhíteni. A csoportfoglalkozás új életformát jelent a gyermek számára az eddigi családi nevelés mellett. A gyermek beilleszkedését segíti, ha reális követelményeket támasztunk. Fontos, hogy személyi kötődése kialakuljon, a gyakori pedagógus cserét kerülni kell, mert nehezíti a beilleszkedést. Fontos pedagógiai tevékenység a kiegyensúlyozott, barátságos légkör megteremtése. A
gyermekek
eltérő
életkörülményekkel
rendelkező
családokból
érkeznek.
Más
szokáskultúrával érkezik a sokgyermekes, nagycsaládból érkező gyermek, mással az „egyke” típusú, mással a mai értékrendnek megfelelő normál életkörülmények között élő kisgyermek és más a szokáskultúrája a veszélyeztetett gyermeknek. Valamennyi típusú megtalálható iskolánkban, ezért az életkor és a teljesítőképesség mellett ezekre is komoly figyelmet kell fordítani a pedagógiai tevékenység során a követelményrendszer kialakításakor. Minden pedagógus felkészültségénél fogva képes saját szempontjainak megfelelően megismerési programot készíteni. Jól hasznosíthatók a csoportvizsgálati módszerek, a közösség szerkezetének vizsgálatai, beszélgetések, történek-befejezés, mondat-befejezés, mondat-kiegészítés, a „mi családunk” témák, valamint a pedagógiai szituációkban való megfigyelés és konfliktus-megoldási feladatok. Sikerre akkor lehet számítani, ha előítéletek nélkül a segítés valódi szándékával közeledik a pedagógus mind a gyermekhez, mind a szülőhöz. 24
A beilleszkedést segíti, ha bevonjuk tevékenységünkbe a szülőt és a gyermeket is. A szülőt tájékoztatjuk az iskola elvárásairól, és iskola programjáról. Ezekre ad lehetőséget a fogadóóra, a szülői értekezlet, a nyílt nap valamint azok a közös programok, amelyeken a szülők is részt vehetnek. A gyermekek bevonása a közös munkába, a rábízott személyes feladatok, szintén a beilleszkedést teszik könnyebbé. A feladatok által fontossá válik személyisége, pozitív megerősítést kap, beilleszkedése könnyebbé válik. A pedagógia tevékenység során fontos, hogy céltudatos, tervező munkával alakítsuk ki a tanítási órák rendjét, idejét, ritmusát. A változatos tevékenységek biztosítása mellett kiemelt szerepet kell biztosítani a játéknak. A játék céljai között szerepel, hogy a játék során kerüljön a gyerek közelebb a valóság helyes megismeréséhez, cselekedeteinek és azok következményeinek helyes megítéléséhez. A játék fejleszti a gyermek önbizalmát. Sikerélmény nyújt egy-egy szerepvállalás a játék során. A játék ugyanakkor kialakítja a gyermekben azt a pozitív magatartást, amely képessé teszi a szabály és versenyjátékokban való részvételét. A magatartási problémák megoldására a játék az egyik legmegfelelőbb eszköz. A bábozás, a dramatizálás érzelmileg közelebb hozza a gyermeket a felnőtthöz, a zárkózott gyermeket is játékra ösztönzi. A bábozás nem csak a vágyakat fejezi ki, de feszültség levezető és belső konfliktusfeloldó szerepe is van. A magatartási zavarok kialakulásához nagymértékben hozzájárul, hogy a gyermekek későn kerülnek (3.-4. osztályban) a nekik megfelelő iskolatípusba. A szülők nehezen dolgozzák fel, hogy az általános iskola1.-2. felzárkóztató osztálya nem oldotta meg gyermekük fejlesztését, az áttelepítés tényét sérelemként kezelik és ennek otthon is hangot adnak. Így a kezdeti beilleszkedési, magatartási nehézségek még elégedetlenséggel, vagy éppen bátortalan, gátlásos magatartással párosulnak. Az évközben áthelyezett gyermekekre jellemző az ingerlékenység
és
agresszivitás.
Ezek
kezelése
a
pedagógiai
tevékenységben
és
gyermekenként változó. Nagyon fontos az apró tanulási sikerek elismerése, az egyéni feladatmegoldások értékelése. Sokat segít a jó példa, a közösség ereje. A beilleszkedést segítő pedagógiai tevékenység a megfelelő motiválás, a gyermek sikerhez juttatása fontossá tétele. A barátságos környezet, a pedagógus személyisége, pedagógiai felkészültsége elősegíti a gyermek beilleszkedését a társadalmi elvárásnak megfelelő magatartás kialakulását.
25
7.A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység
A közoktatási törvény a gyermekek jogai közé sorolja a tehetségek felismerését és fejlesztését (10. §. /3/, 41. §. /6/, 48. §. /1/). A tehetséggondozás feltételei általában, hogy • legyenek programok, • az iskola meg tudja teremteni a szervezeti formákat, • a fenntartó, a művelődési és pénzügyi kormányzat biztosítsa a feltételeket: óraszám, pénzügyi háttér. A tehetséggondozás feladatainak iskolai megvalósítása differenciálással történik. A differenciálás áthatja az iskola egész nevelési folyamatának feladatait, tartalmát, követelményét, módszereit, eszközeit, szervezeti formáit, értékelési rendszerét. A differenciálás minden esetben azért történik, hogy a tanulókban rejlő képességeket, hajlamokat teljes mértékben kibontakoztathassuk, kreativitásukat, szociális kompetenciájukat, kognitív és affektív szférájukat fejlesszük. Ezt a folyamatot erősíti a fordított integráció is. A beilleszkedési, magatartási zavarral küzdő tanulók nevelésével kapcsolatos elvek: •
Az iskola a helyi tantervében az előírt tananyag és követelmények differenciálása.
•
Nehézségeket enyhítő tevékenységek.
•
Ifjúságvédelmi tevékenységek.
Módszerek: •
Következetes, rendszeres felügyelet.
•
Megfontolt tiltás, körültekintően alkalmazott kedvezmény-megvonás.
•
Segítő, gondoskodó ellenőrzés.
•
Meggyőzés (a legáltalánosabb formája a nevelő viselkedési példája).
•
Szoktatás.
A beilleszkedési és/vagy magatartászavarral küzdő gyermek nevelőjének eredményes bánásmódját segítik, ha már a tanév megkezdése előtt vagy közvetlenül utána megismerkedik, érdeklődik, tanácsot kér a szülőktől, az óvónőtől, a gyermekekkel kapcsolatban álló szakemberektől.
26
A pedagógus: ismerje a tünetegyüttest, tudjon differenciáltan nevelni, ne alkalmazzon hátrányos megkülönböztetést, adjon előnyt a hátrány leküzdéséhez, önmagához képest is nézze a fejlődést, eredősítse a tanuló kiemelkedési lehetőségeit, nevelje a közösséget a képességek különbözőségének tolerálására, a szülővel tapintatosan viselkedjen, szükség esetén forduljon szakemberhez. Pedagógiai feladatok e téren: •
Fejleszteni a kapcsolatteremtő és kommunikációs képességeket.
•
Elsajátítani az elemi szociális magatartásformákat.
•
Megismertetni a szociális szerepeket.
•
Támogatni és ösztönözni tevékenységeikben (játék, tanulás, munka) kapcsolataikban, a csoportban a közös együttműködést.
•
Figyelemmel kísérni és segíteni a beilleszkedést.
•
Képességeik függvényében megismerni, elsajátítani és normakövetéssel alkalmazni az emberi együttélés alapvető szabályait.
•
Kialakítani a köznapi helyzeteknek megfelelő magatartási szokásokat.
•
Kialakítani helyes önismeretüket, erősíteni önbizalmukat.
•
Törekedni önmaguk ellátására, hozzájárulni elemi szükségleteik biztosításához.
•
Törekedni viselkedésük, magatartásuk irányítására, indulataik szabályozására.
•
Lehetőségeiknek, fejlettségüknek és önállóságuknak megfelelően igényüket kialakítani szabadidejük hasznos eltöltésére.
•
Nagy
hangsúlyt
fektetni
a
normakövetés,
elfogadás,
együttműködés,
alkalmazkodóképesség kialakítására.
Tevékenységi területek: • szakkörök (háztartás, kézimunka, idegen nyelv, számítástechnika, sport, énekkar, tánc) • könyvtárhasználat • szellemi vetélkedők szervezése • túrák, kirándulások • kiállítások szervezése • alkalmanként múzeum, kiállítás, mozi- és színházlátogatás, a kerület nevezetességeinek megtekintése
27
• jutalmazás A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok a tanulási kudarc okainak feltárása (az okok ismeretében a lehetséges terápiás eljárok megválasztása, egyénre szabottan) a lemaradási terület körülhatárolása: a. mentális eredetű tanulási nehézségek esetében a sérült gondolkodási funkciók működőképességének helyreállítása b. szociális eredetű nehézségek esetén folyamatos ellenőrzéssel figyelni a hátrányos és veszélyeztetett élethelyzetben nevelkedő fiatalt, s ha kell a gyermekjóléti szolgálat segítségét kérni, c. egészség hiánya mint a kudarc egyik oka (rendszeres iskolaorvosi ellátás), egészségkárosító tényezők kiszűrése (drog, alkohol, dohányzás stb.) gyógytestnevelés, logopédiai kezelés
differenciált feladatok adása, egyéni korrekció személyre szabott bánásmód Tapasztalatszerzés sikerélmény nyújtás önbizalom, önértékelés erősítése olyan pozitív, emocionális légkör megteremtése, amely elviselhetővé teszi a már megélt kudarcot, és kitartásra ösztönöz.
Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos foglalkozások felosztása:
megismerő-korrekciós megelőző és előkészítő jellegű gyakorló korrekciós tanácsadó korrekciós felzárkóztató és iskolai pályakorrekciót elősegítő foglalkozások
28
8.Az intézmény növendékei, szociális helyzetük
Az intézmény gyermeklétszáma: max. 180 fő. Mind lakóhelyüket, mind családi körülményeiket tekintve az eltérések számottevőek. Nagyobb létszámban kőbányaiak és a környező kerületekben élő, de vannak közöttük Budapest távolabbi kerületeiben lakók és vidékiek is. Többségük:
kb.: 80%-uk hátrányos helyzetű családokban él; rossz lakáskörülmények; nagy családok, több fogyatékos gyermekkel; csonka családok; fogyatékos, alkoholista, leszázalékolt, munkanélküli, minimális iskolai végzettségű szülők; etnikai kisebbséghez tartozók.
A felsoroltak általában az enyhén értelmi fogyatékosok iskolájába járókra jellemzők. A szülőkkel való kapcsolattartás formái korlátozottak, a nevelő-oktató munkában segítséget nyújtani nem tudnak, vagy nem akarnak. Az iskolával szembeni igényeik a szociális segítségre szűkülnek. A jobb szociális körülmények között élő értelmiségi családokban nevelkedő gyermekek nagy része középsúlyos értelmi fogyatékos, vagy halmozottan sérült. A szülők kapcsolata és elvárásai az iskolával szemben lényegesen eltérnek az előzőekben említett igényektől. A mindennapos kapcsolattartás, tapasztalatcsere és információs lehetőség a nevelő-oktató munkában mind a szülők, mind a pedagógusok számára fontos és hasznos. Az együttműködési szándék mellett időnként jelentkező irreális igényeket, amelyekhez olyan személyi és tárgyi feltételeket kellene teremtenünk, amelyekre nem törekszünk, de nincsenek is lehetőségeink, jó szándékként értékeljük (uszoda, lovaglás).
29
9.A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek Intézményünkben nő az egyre nehezebb körülmények között élő, hátrányos helyzetű tanulók száma. Programunk célja: • segíteni minden hátrányos – különösen a szociális hátrányban lévő – tanulót képességeinek kibontakoztatásában: beilleszkedését az iskolai környezetbe, képességeinek egyéni ütemű fejlődését, ismeretelsajátítását. • a hátrányos helyzetből adódó szocializációbeli deficit enyhítése, kulturális, életmódbeli, szomatikus hátrányok csökkentése. • Helyzetfelmérés: a hátrányos helyzetű tanulók felmérése, regisztrálása, a hátrány meghatározása. • Lehetőségek számbavételével a tevékenységi formák meghatározása. • A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek ütemtervének elkészítése. • A tevékenységi formák megvalósítása ütemterv szerint. • Az eredmények számbavétele. A szociális helyzetképből következő feladatok:
Felzárkóztató és tehetséggondozó programok szervezése. Pályaorientációs tevékenység. A szabadidős programok körültekintő megszervezése – lehetőség szerint egész napos foglalkoztatás minden tanuló számára. Az Erdei iskolai részvétel térítésmentes biztosítása, az őszi és tavaszi kirándulásokhoz való alapítványi hozzájárulás. Szociális juttatások: o étkeztetési hozzájárulás o rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra javaslat o ingyenes tankönyv, amíg lehetséges
A szociális juttatások megteremtésének lehetőségei:
pályázatok kidolgozása szponzorok keresése jótékonysági műsorok rendezése fenntartói hozzájárulás Népjóléti iroda segítsége kisebbségi önkormányzatok segítsége 30
Tevékenységi formák, melyek a szociális hátrányok enyhítését szolgálják. • Felzárkóztató programok: habilitációs, rehabilitációs foglalkozások keretében. • Tehetséggondozó programok: zenei – művészeti, sport – turisztikai, honismeretei – néprajzi, számítástechnikai. • • • • • •
• • •
• • • • •
Metálhigiénés programok. Komplex változtatások, kirándulások. Fesztiválok, bemutatók. Kulturális programok: színház, kiállítás, gyermekkoncert… Diákotthoni tevékenységek adta lehetőségek kihasználása. Tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározása. Pályaorientációs tevékenységek, illetve életvezetési gyakorlatok biztosítása. Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről: szülői értekezleten, fogadóórákon, családlátogatáson. Helyi, regionális, országos támogatások megszervezése. Kapcsolatfelvétel, - tartós az iskolán kívüli partnerekkel, (szakértői bizottság, gyermekjóléti szolgálat…) Alapítványi juttatások. Pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon. Az oktatás eszközei feltételeinek javítása. Drog és bűnmegelőzési felvilágosító program.
31
10.A gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatok A közoktatási törvény meghatározza a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat. Ennek értelmében fel kell deríteni a gyermekek és tanulók fejlődését veszélyeztető okokat, pedagógiai eszközökkel kell törekedni a káros hatások megelőzésére, illetőleg egyensúlyozására. Szükség esetén a gyermek, tanuló érdekében intézkedést kell kezdeményezni. A gyermekvédelmi törvény az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat a gyermekvédelmi alapellátásokhoz sorolja, éppen ezért elengedhetetlen, hogy az intézmény jó kapcsolatokat építsen a gyermekek lakóhelyének megfelelő gyermekjóléti szolgálatokkal. Velük együttműködve lehet csak eredményes a gyermekek családi hátterének megismerése és annak elősegítése, hogy anyagi ok miatt gyermek ne kerüljön ki a családjából. Tekintettel arra, hogy tanulóink értelmi fogyatékosok, halmozottan sérültek és nagyrészük szociálisan is hátrányos helyzetű, a gyermekvédelmi munka intenzitása meghatározó tényező nevelő-oktató munkánkban. A feladatokat 2 fő gyermekvédelmi felelős látja el összhangban a nevelőtestület többi tagjával, elsősorban az osztályfőnökökkel. Segítőik: a gyermekjóléti szolgálatok a családgondozók az Önkormányzatok (több kerület illetékesei) a kisebbségi önkormányzatok az iskolaorvos a rendőrség a család – sajnos a legkisebb mértékben Kiemelt feladatok prevenció – minden tanév elején – felméréssel a veszélyeztetett, hhh tanulók helyzetének folyamatos ellenőrzése gyors ügyintézés a megfelelő segítség igénybevételével kapcsolattartási módok keresése és megtalálása a szülőkkel – lehetőség szerint személyesen segélyezések és támogatások korrekt elbírálása az indokolatlan mulasztások okának ellenőrzése és lehetőség szerinti megszűntetése egészségnevelési program és drogellenes felvilágosító előadások szervezése
32
11.A szülő, a tanuló, a pedagógus együttműködési formái Az iskola, mint oktató-nevelő intézmény akkor működhet eredményesen, ha a tanulói érdeklődésre épít, és megfelelő módon figyelembe veszi a szülői érdekeket. A hatékony együttműködés előfeltétele a közös célok elérését szolgáló információáramlás kialakítása és fenntartása. A szülők és a pedagógusok együttműködésének formái: •
szülői értekezletek, fogadóórák,
•
iskolaszéki ülések,
•
nyíltnapok,
•
személyes beszélgetések,
•
családlátogatások,
•
szülők részvétele iskolai rendezvényeken, tanulmányi kirándulásokon
A közös munka fontos területe a mentálhigiénés feladatok sora: •
a családi gondok feltérképezése
•
a válások következményének enyhítse
•
az illem és a viselkedési szabályokban a normakövetésben közös nevezőre jutás
•
a szexuális felvilágosítás,
•
az egészséges életmódra nevelés
•
reális pályaválasztás
A tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái: •
a tanítási órák
•
a tanítási órákon kívüli foglalkozások: o napközi otthoni foglalkozások o tanulószoba o szakkörök o tanulmányi kirándulások o tanulmányi és kulturális rendezvények o ERDEI ISKOLA o DÖK
A fentieken túl fontos feladatunk még a sérült gyermek elfogadásának, a megfelelő szülői bánásmódnak az elősegítése. Tapasztalataink szerint ugyanis a rejtett csalódás – miszerint a gyermek nem a szülők elvárásának megfelelő - forrása a nem megfelelő szülői bánásmódnak;
33
az irreális követelményeknek, a túlhajtott önfeláldozásnak, a gyermek önállótlanná nevelésének. Ezt csak megértő és tapintatos pedagógiai attitűdökkel lehetséges feloldani. Az iskolában folyó oktató-nevelő munka nem tudja pótolni a családból hozott hiányosságokat, de célunk, hogy a pozitívumokra építve optimálisan fejlesszük a meglévő képességeket a tanulók eltérő értelmi fejlődéséből következő sajátos igények és lehetőségek figyelembe vételével. 12.EGÉSZSÉGI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megfogalmazása szerint az egészségfejlesztő iskola folyamatosan fejleszti környezetét, ami elősegíti azt, hogy az iskola az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen. Programunkat e szellemben készítettük el. Helyzetelemzés Az intézmény Gém utcai főépülete a X. ker. (Kőbánya) peremén rendkívül „hátrányos” helyzetű környezetben helyezkedik el. A szemben lévő volt Konzervgyár romos épülete hajléktalanok, alkoholisták, környezet szennyezők tanyájabár már megkezdődtek az építkezések. Az utca végén elhelyezett szelektív hulladékgyűjtők nevelési programunk lehetőségeit szolgálná, ha azokat rendeltetésszerűen használnák a környék lakói. A külső körülményeket az intézmény belső környezetének kialakításával próbáljuk kompenzálni. Az 1980-ban átépített régi és az új épület korszerűen kialakított és felszerelt tantermeit, a kiszolgáló helyiségeket folyamatosan karbantartjuk, a kényelmet és az esztétikumot szolgáló tárgyakkal tesszük otthonosabbá. A pihenő és sportudvar, valamint az épületben elhelyezett növények ápolásáról és rendben tartásáról kertész gondoskodik. Programunk tervezésénél figyelembe kellett vennünk tanulóink szociális és családi körülményeit, amelyek, úgy véljük, sok szempontból eltérnek a többségi általános iskolába járó gyermekek körülményeitől.
34
Az iskola működése egészségi és környezeti nevelési szempontból A nevelésben az intézmény valamennyi dolgozója érdekelt, részt vett, és részt vesz jelenleg és a jövőben is. A nevelés színterei Hagyományos tanórai keretben minden tantárgyi órán, amely a témakörhöz kapcsolódik Nem hagyományos tanórai keretben - 10 napos erdei iskolában speciális nevelési-oktatási program keretében, - intézmény- és múzeumlátogatásokon, - tanulmányi sétákon és kirándulásokon. Tanórán kívüli programok keretében - az egészséges életmóddal, táplálkozással, környezettel kapcsolatos előadások, meghívott előadókkal, - a fenti témakörökben vetélkedők szervezése KIEMELT PROGRAMOK: -
a dohányzás, az alkohol, a drog elleni küzdelem a szexuális felvilágosítás és kultúra
Az intézményben dolgozó drog-prevencióra szakosodott orvostanhallgatók, az iskolaorvos, és a rendőrség közreműködésével. A
Diákönkormányzat
szervezésében
havonként
udvari
és
tanár,
iskolakörnyéki
hulladékgyűjtési akciók Mindennapos programok: -
elemgyűjtés a kijelölt tárolóban,
-
szemét és vizesblokk „kommandó”
-
étkezések utáni fogmosás,
-
kb. 1 órai levegőzés (nagyszünet + délutáni foglalkozások)
úszásoktatás heti 2 órában tanévenként meghatározott tanulócsoportok számára Szakkörökben -
háztartási ismeretek (alapvető egészségügyi ismeretek, egészséges táplálkozás, célszerű öltözködés, szelektív hulladékgyűjtés, stb.)
-
diák sport (játék, mozgás, úszás)
Sportversenyeken, hétvégi túrákon való részvétel, Őszi 2 napos és tavaszi 5 napos országjárás
35
Erőforrások Humán erőforrások Iskolán belüli együttműködés -
PEDAGÓGUSOK
Legfőbb feladatuk a pozitív példamutatás olyan meggyőzően, hogy tanulóinkat követésre ösztönözze. Irányítószerepet töltenek be a programban a DÖK – öt segítő pedagógusok és a testnevelő tanárok. Résztvevők: minden nevelő. -
DIÁKOK
Feladatuk, hogy értelmi képességeikhez mérten sajátítsák el az adott ismereteket, és a gyakorlatban alkalmazzák azokat. Irányítószerepet töltenek be a DÖK képviselői. Résztvevők: minden tanuló. -
GYERMEKFELÜGYELŐK, PEDAGÓGIAI ASSZISZTENSEK
Feladatuk: mind a tanórai, mind a tanórán kívüli foglalkozásokon a pedagógusok ez irányú munkájának támogatása. Az alapvető higiénés szabályok elsajátíttatása és folyamatos gyakoroltatása. -
TECHNIKAI DOLGOZÓK
A takarítók feladata a tiszta környezet megteremtése, amelynek módszereit és eszközeit a tanulókkal is próbálják megismertetni. A kertész feladata a játszó terület kialakítása és gondozása. Az érdeklődő tanulók bevonása a munkába. A gondnok feladata a testi épség megőrzéséhez szükséges karbantartói munkák ellátása – a baleseti források megszüntetése. A használatos kül- és beltéri játékok javítása, az érdeklődő tanulók bevonása. A konyhai dolgozók feladata a kultúrált étkeztetés biztosítása. Az ebédlői ügyeletes tanulók megismertetése a környezetkímélő konyhai tisztántartással, az élelmiszerek egészségügyi szabályoknak megfelelő tárolásával, stb. -
SZÜLŐK
Többségük méltányolja a tiszta, esztétikus környezetet. Az egészségvédelemre vonatkozó
ajánlásokat
elfogadja.
Az
iskolaorvosi
tanácsokat
betartja.
Együttműködik az intézménnyel a programban.
36
A dohányzás, az alkohol, a drog és a szexualitás vonatkozásában cigánytanulóink szüleinek egyetértésére és támogatására csak igen kis mértékben és átmenetileg számíthatunk. Iskolán kívüli együttműködés -
A speciális nevelési-oktatási célok között kiemelt a környezeti és egészségnevelés.
-
KÖRNYEZETI
ÉS
EGÉSZSÉGI
NEVELÉSSEL
FOGLALKOZÓ
INTÉZMÉNYEK A Pataki Művelődési Központ, a Kőbányai Szabadidő Központ, a kerületi könyvtár a témakörre irányuló rendezvényein rendszeresen részt veszünk. Az Állatkert, Múzeumok, Planetárium, Vadas-park -
HIVATALOS SZERVEK
Magyar Vöröskereszt helyi és fővárosi szervezetei ANTSZ kerületi szervezete Gyermek háziorvosi rendelők Gyermekjóléti szolgálatok Rendőrség Anyagi erőforrások Saját erőforrások: -
MENTŐÖV ALAPÍTVÁNYUNK Az 5 napos tavaszi országjárás költségeihez való hozzájárulás
Külső erőforrások: -
FENNTARTÓ az évi költségvetés lehetőségeihez mérten az Erdei Iskolai programot támogathatja Épület felújítás, karbantartás, egészséges, esztétikus környezet kialakítása (tantermek, kiszolgáló helyiségek korszerűsítése)
-
NÉPJÓLÉTI IRODA Az 5 napos tavaszi országjárás költségeihez való hozzájárulás anyagi lehetőségétől függően.
37
Alapelvek, jövőkép, célok Figyelembe véve a speciális nevelési igényű tanulóink különböző értelmi képességeit: -
alapvető ismeretek elsajátítása,
-
a fenntartható fejlődés biztosítása, ok-okozati összefüggések,
-
a helyi és mikrokörnyezeti összefüggések,
-
az alapvető emberi szükségletek felismerése,
-
az elővigyázatosság betartása,
-
a biológiai és társadalmi sokféleségben való eligazodás.
Hosszú távú célunk, hogy tanítványaink társadalmi környezetükben alkalmassá váljanak az alapvető egészségi és környezeti ismeretek alkalmazására. A szükséges készségek. -
alapvető ökológiai és egészségi szemlélet
-
alkalmazkodás, együttműködés, segítő életmód
-
kommunikáció
-
konfliktuskezelés és megoldás
-
alapvető állampolgári részvétel és cselekvés
-
értékelés és mérlegelés
Rövid távú célok: -
a tanévenként, osztályonként és csoportonként megtervezett tanítási órákon és tanítási órákon kívüli foglalkozások eredményessége,
-
az elért eredmények, a félévi és év végi nevelőtestületi értekezleteken való elemzések, értékelések és a soron következő feladatok meghatározása,
-
továbbképzési
programunkban
évente
legalább
egy
fő
pedagógus
részvételének biztosítása az egészségi és a környezeti nevelés témakörökben szervezett tanfolyamokon. A szülők által ingyenesen igénybe vehető szolgáltatás: A speciális nevelési oktatási programban való részvételt térítésmentesen biztosítjuk az ERDEI ISKOLÁBAN.
38
13. A SZÜLŐK ÁLTAL INGYENESEN IGÉNYBE VEHETŐ SZOLGÁLTATÁSOK
-
Reggeli ügyelet (6 órától 7 óra 15 percig), délutáni ügyelet (16 órától 17 óra 30 percig).
-
Napi háromszori étkezés a legalacsonyabb öregségi nyugdíj összegét meg nem haladó (1 főre eső átlag) tanulók számára az évenkénti költségvetéstől függően.
-
Ingyenes tankönyv minden tanuló számára (önkormányzati támogatás évenkénti költségvetéstől függően).
-
Napközi otthoni, tanuló szobai, szakköri foglalkozások.
-
Iskolaorvosi ellátás
-
A mozgássérült gyerekek
reggeli beszállítása az intézménybe
saját
iskolabusszal. -
Logopédiai kezelés a beszédhibások számára.
-
Gyógytestnevelés a mozgássérült és mozgásszervi problémákkal küzdő gyerekek számára.
-
Erdei iskola minden résztvevő számára TÉRÍTÉSMENTESEN (az intézmény költségvetésébe minden évben elkülönítve megjelenik).
39
14.A helyi tanterv jellemzői 14.1 Nemzeti alaptanterv alkalmazása a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásában(lsd.:
2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a
Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról)
A Nemzeti alaptanterv (a továbbiakban: NAT) a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának is alapdokumentuma, az abban meghatározott kiemelt fejlesztési feladatok a sajátos nevelési igényű tanulókra is érvényesek. A sajátos nevelési igényű tanulókat nevelőoktató iskolák pedagógiai programjuk, helyi tantervük elkészítésénél figyelembe veszik: - a közoktatási törvény, a NAT és az Irányelv rájuk vonatkozó előírásait, - a kollégiumi nevelés országos alapprogramját, - a nevelés és oktatás helyi célkitűzéseit és lehetőségeit, - a helyi önkormányzati intézményfenntartó minőségirányítási programját, - a szülők elvárásait és - az általuk nevelt tanulók sajátosságait. 14.2
Enyhén értelmi fogyatékosok iskolai fejlesztése. •
A helyi tanterv készítésénél a NAT-ban foglaltak az irányadóak, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak, és fejlesztendő készségek és képességek (azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama) mindenkor a tanulók fejlődésének függvénye. A műveltségi területek tartalmai segítenek abban, hogy a tanulói képességek mind magasabb szintre fejlődjenek az egyénileg meghatározott lehetőségek határain belül. A fordított integrációban résztvevőknek a NAT teljes elsajátítása a cél. A fejlesztő szakaszban a tantárgyi specialitástól függően a kerületben lévő másik iskolai csoporthoz is csatlakoznak.
14.3Mozgáskorlátozott tanulók fejlesztése. •
A mozgáskorlátozott tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban meghatározott fejlesztési feladatok és tartalmak megvalósítása általában lehetséges. A helyi tantervben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire vonatkozó
kerettantervi
ajánlások
a
tanulók
egyéni
adottságainak
figyelembevételével érvényesíthetők. Ha a tanulót mozgás- és pszichés állapota akadályozza, akkor az Irányelvben megadott módosítások figyelembevételével javasolt a helyi tanterv elkészítése.
40
14.4.Középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók fejlesztése. •
A középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók nevelése, oktatása a NAT-ban meghatározott műveltségi területek helyett fejlesztési területek - Anyanyelv és kommunikáció, Társadalmi környezet, Életvitel és gyakorlati ismeretek, Természeti környezet, Művészetek, Testi nevelés - alapján szerveződik.
14.5Autista tanulók fejlesztése •
A NAT kiemelt fejlesztési feladatai, műveltségi területei esetükben is alkalmazhatóak a sérülés típusának megfelelő adaptációval. A NAT szakaszaihoz rendelt fejlesztési feladatok elérésére szükség esetén hosszabb időtartamot kell biztosítani. A kerettantervek adaptálása szempontjából az autizmus súlyosságát, az intelligenciát és a nyelvi képességeket kell figyelembe venni. A tananyagot mennyiségi és minőségi szempontból módosítani és redukálni kell az autisztikus tanulók speciális szükségletei szerint. Az egyes műveltségi területekre vonatkozó sajátos eltéréseket a helyi tantervben és az egyéni fejlesztési tervekben kell rögzíteni. A tananyag elsajátításához speciális módszerek és eszközök használata szükséges.
•
Az autisztikus tanulók oktatása a NAT műveltségi területeit követi. Valamennyi műveltségi terület oktatását átszövik a habilitációs tartalmak.
124.6Súlyosan és halmozottan sérültek •
A súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztésének kiemelt területei csak didaktikai szempontból választható el egymástól, a nevelés, oktatás folyamatában egymást áthatva, komplexen érvényesülnek. Az egyes fejlesztési területek céljainak meghatározása és a pedagógiai tevékenység feladatainak összegzése a konkrét
nevelési-oktatási
helyzetekben
rugalmasan,
a
tanulók
egyéni
sajátosságainak, a fejlődés egyéni ütemének megfelelően alakul.
41
14.7A tanítás- tanulás szervezeti keretei, formái. A súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermekek fejlesztése, nevelése és oktatása során egyaránt teret kap a csoportközösségben, kiscsoportban, illetve egyénileg megvalósuló fejlesztés. A csoportban végzett nevelésre, oktatásra, fejlesztésre a tematikus egységek feldolgozása, a szociális kapcsolatok kialakítását segítő „reggeli körök”, valamint a szabadidős és kreatív foglalkozások (művészeti jellegű alkotótevékenység, zene stb.) során nyílik alkalom. A csoportban végzett tevékenységek szükségesek a közösségi élmények átéléséhez, a közösséghez tartozás megéléséhez, a társakkal való együttműködés megtapasztalásához és gyakorlásához, azaz a szociális és érzelmi nevelés alapvető feladatainak megvalósításához. A csoportban és a csoportért végzett tevékenység az egyes tanulók kompetenciaérzését is növeli. A kiscsoportos és egyéni foglalkoztatás az egyéni képesség- és készségfejlesztéskor indokolt, biztosítani kell azonban, hogy a tanulók egyénileg elsajátított képességeiket, készségeiket közösségi szituációban is kipróbálhassák, gyakorolhassák. A gyermek egyéni képesség- és készségfejlődése határozza meg, hogy a heti óraszámból milyen arányban vesz részt egyéni és milyen arányban, csoportos foglalkoztatásban. Az egyéni fejlesztő foglalkozások nyújtanak lehetőséget arra, hogy speciális gyógypedagógiai és/vagy terápiás segítséget nyújtsunk a tanulóknak (pl. beszéd- és kommunikációfejlesztés, mozgásnevelés, rehabilitációs foglalkoztató terápia stb.). 14.8.Egyéni fejlesztési tervek • Az egyéni fejlesztési terv elkészítéséhez a gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógiai tanár, terapeuta közreműködése szükséges. Az egyéni fejlesztési terv egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz • egyéni fejlesztési terv célja, hogy a tanuló szükségleteit és fejlődéstörténetét figyelembe véve megalapozza a gyermek nevelésének, oktatásának személyre szabott tervezését, és meghatározza nevelésének, oktatásának és fejlesztésének súlypontjait. Az egyéni fejlesztési terv valamennyi fejlesztési terület feladataira kiterjed.
42
14.9.Óratervek Az intézmény a következő tanterveket adaptálta, és alkalmazza.: OFFICINA BONA által készített tanterv. Autizmus Kutatócsoport által kidolgozott kerettanterv Logopédiai tanterv: OM honlap szakanyagának adaptációja Fejlesztő felkészítő, Óvoda, Mozgásfejlesztő csoport: az irányelveknek és országos alapprogramnak megfelelő helyi tanterv Középsúlyos értelmi fogyatékos tanterv: a Debreceni középsúlyos fogyatékos munkacsoport kidolgozott tantervének adaptálása Középsúlyos értelmi fogyatékosok Tantárgy Olvasás írás előkészítése Olvasás-írás elemei Beszédfejlesztés és környezetismeret Környezet és egészségvédelem Társadalmi ismeretek és gyakorlatok Számolás-mérés előkészítése Számolás-mérés elemei Önkiszolgálás Életviteli és gondozási ismeretek Szociális munkatevékenység Ábrázolás-alakítás Ének-zene-ritmus-fejlesztés Játékra nevelés Mozgásnevelés Testnevelés Szakmai ismeretek
1. 2
2 2 2 3 3 -
Összesen
20
2. 2
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
4 4
4 4
4 4
4 -
4 -
3 -
3 -
4
4
4 4
-
-
-
1 -
2 -
2 -
2 2
2 2
2 2
2 2
2
2 2 2 2 3 3 -
2 2 2 2 2 2 -
4 2 2.5 2 3 -
3 2 2.5 2 3 -
3 2 2.5 2 3 -
3 6 3 1 1 3
3 6 3 1 1 3
2 5 6.5 1 1 3 2
2 5 6.5 1 1 3 2
20
20
22.5
22.5
22.5
25
25
27.5
27.5
43
Pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs foglalkozás középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók számára a közoktatási törvény 52§ 6. pontja alapján (15%):
Foglalkozások
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
Heti óraszám
Egyéni korrekció (pl. érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, grafomotoros koordináció, időbelitérbeli tájékozódás Személyiségfejlesztő és terápiás fogl. (pl. bazális fejl., logopédia, szociális és kommunikációs tevékenység segítése,művészet, zene) Mozgásállapot javítása (pl. gyógytorna, hidroterápia, speciális sportok)
1.5
1
1
1
1
1
1
1
1
1.5
11
2
2
2
1
1
1
2
2
2
2
17
1
1
1
1
1
1
1
7
Összesen
3.5
3
3
3
4
4
4
4
34.5
3
3
Pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs foglalkozás enyhe értelmi fogyatékos tanulók számára a közoktatási törvény 52§ 6. pontja alapján (15%): Foglalkozások
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Heti óraszám
Egyéni korrekció (pl. érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, grafomotoros koordináció, időbelitérbeli tájékozódás Személyiségfejlesztő és terápiás fogl. (pl. bazális fejl., logopédia, szociális és kommunikációs tevékenység segítése,művészet, zene) Mozgásállapot javítása (pl. gyógytorna, hidroterápia, speciális sportok)
1.5
1
1
1
1
1
1
1
8.5
2
2
2
1
1
1
2
2
13
1
1
1
1
1
5
Összesen
3.5
3
3
3
4
4
26.5
3
3
44
Tanulásban akadályozottak (kisegítő tagozat) Tantárgyak
Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom – dráma Élő idegen nyelv Matematika
Bevezető szakasz 1. évf. 2. évf. 7 7
4
4
Informatika Környezetismeret
2
2
Szakaszok - Évfolyamok Kezdő szakasz Alapozó szakasz 3. évf. 4. évf. 5. évf. 6. évf. 7 7 5 4
1
1
4
4
4
4
4
4
1
1.5
1
1
1
1
2
2 2
2
2
2
2
2 1,5
1,5
1,5
1,5
Történelem és társadalmi ismeretek (honés népismeret) Természetismeret Természetismeret – Fizika, Kémia, Természetismeret – Biológia, Egészségtan Ének-zene Ének-zene-tánc Rajz és kézművesség Rajz és médiaismeret Földrajz
Fejlesztő szakasz 7. évf. 8. évf. 4 4
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1,5
1,5
1,5
Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés és sport Osztályfőnöki
2
2
1
3
2,5
2,5
3
3
3
3
3
3
3
2,5
2,5
2,5
1
1
1
1
Kötött óraszám Kötelező óraszám
20 20
22,5 22,5
22,5 22,5
25 25
25 25
20 20
20 20
22.5 22,5
45
Tanulásban akadályozott tanulók nem kötelező, választható tanórai foglalkozások Foglalkozás Komplex személyiség és magatartás fejlesztő program Kognitív képességek fejlesztése Mozgásfejlesztés Pályaorientáció, önismeret-, énképfejlesztés
Összesen
1. 2. 3. 4. 5. (10%) (10%) (10%) (10%) (25%)
6. 7. 8. (25%) (30%) (30%)
2,5
2,5
2
2
1
1
1
1
2,5
2,5
2
2
1
1
1
1
1
1
1 2,5
1 2,5
2
2
2
2
5,5
5,5
7,5
7,5
TANÓRÁN KÍVÜLI TEVÉKENYSÉGEK Heti óraszám 22,5 22,5 15 22,5 15 2 2 4
Napközi alsó Napközi vegyes Napközi felső Iskolaotthon Tanulószoba Énekkar Szakkörök Úszás
KÉSZSÉGFEJLESZTŐ SPECIÁLIS SZAKISKOLA /Habilitációs, rehabilitációs órák száma/
FEJLESZTÉSI TERÜLETEK FOGLALKOZÁSOK
HETI ÓRASZÁM 11. 12.
Kognitív fejlesztés: Kommunikációs képességek fejlesztése: Motoros képességek: Személyiségfejlesztési eljárások: Célzott terápiák:
1 1 1 0,5 1
1 1 1 0,5 1
2 2 2 1 2
ÖSSZESEN
4,5
4,5
9
46
Készségfejlesztő speciális szakiskola tantervi órák
Tantárgyak
Készségfejlesztő speciális szakiskola
Anyanyelv és kommunikáció
2
Természeti környezet
1
Társadalmi ismeretek és gyakorlatok
2
Életvitel és gondozási ismeretek
2
Szociális munkatevékenység (szakmai gyak.)
20
Szakmai ismeretek
1
Testnevelés
2
Összesen:
30
Súlyosan halmozottan fogyatékos tagozat Fejlesztő felkészítő csoport
Biztosított óra: 21 Tanulóknak egyéni fejlesztési terv alapján a KOTnak megfelelően
Autista csoport Habilitációs és rehabilitációs foglalkozások A Közoktatási Törvény 52.§ 6. bekezdése értelmében a habilitációs és rehabilitációs foglalkozások a 3. bekezdésben az évfolyamra meghatározott heti tanítási óra 50%-a. Foglalkozás
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Önkiszolgálás
6
6
6
6
6
6
6
6
Játékra nevelés
4
4
5
5 6
6
8
8
11
11
13
13
Életvitel Összesen
10
10
10
11
47
Mozgásfejlesztő csoport A Közoktatási Törvény 52.§ 6. bekezdése értelmében a habilitációs és rehabilitációs foglalkozások a 3. bekezdésben az évfolyamra meghatározott heti tanítási óra 40%-a. Foglalkozás
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Önkiszolgálás
3
3
3
3
3
3
3
3
Gyógytorna
3
3
3
3
3
3
4
4
Kommunikáció fejlesztése
2
2
2
3
3
3
3
3
Összesen
8
8
8
9
9
9
10
10
15.Nem szakrendszerű oktatás. Célok és eszközök az intézmény oktatási folyamatában „Intézményünk helyi tanterve – az óraszámok változatlanul hagyása mellett – előírja a természettudományok súlyának növelését. Az említett műveltségi területnek különös figyelmet adunk az oktatási folyamatban, és a vonatkozó kompetenciákat a többi tantárgyhoz kapcsolódó tevékenységek során is fejlesztjük. A kidolgozandó tanmenetekben átjárókat és kapcsolódási pontokat keresünk a többi tantárgyhoz.” „Tantervünk fontos pedagógiai célnak tekinti a játékosság fokozását a bevezető és kezdő szakaszban. Pedagógiai módszereinket és tanmeneteinket olyan irányban módosítjuk, hogy a tanulók iskolai motivációját ezzel az eszközzel is növelhessük. Szükségesnek tartjuk ennek a játékosságnak a révén megkönnyíteni az átmenetet az óvoda és az iskola között, és a tanulás okozta nehézségek oldására is figyelmet kívánunk fordítani ebben az érzékeny és meghatározó életkorban.” „Tantervünk elengedhetetlen pedagógiai követelménynek tekinti a terhelésnek a képességekhez való igazítását. Tantervünk - az oktatási folyamatot irányító dokumentumként – előírja az egyéni képességek figyelembe vételét, és a differenciálás révén megvalósítható egyéni terhelés követelményét, gyakorlatát.” „Az oktatásirányítás és az iskola saját kezdeményezésére sorra kerülő diagnosztikai méréseket elengedhetetlennek tartjuk az egyéni fejlesztés útján. A mérések rendszeressé tételéhez azzal is biztosítani kívánjuk a technikai feltételeket, hogy rögzítjük: a mérések napján tanulóinknak felmentést adunk – a testnevelés és a szabadon választott órák kivételével – a többi tanórán való kötelező részvétel alól.”
48
„Intézményünk fontosnak tarja, hogy fokozza a lemaradó vagy gyengébb képességű tanulók állandó és rendszerszerű felzárkóztatását. Ennek érdekében a nem szakrendszerű képzés keretében, a többi tanra kompetenciafejlesztő szakaszaiban, a méréseknek megfelelő egyéni teljesítményszintekhez igazodva, differenciált oktatás keretében valósítjuk meg a felzárkóztatást.” Kulcskompetencia területek: Kommunikáció anyanyelven Kommunikáció idegen nyelven Matematikai Természettudományos Digitális Tanulni tanulási Szociális Vállalkozói kompetencia Kulturális kifejezőkészség A nem szakrendszerű képzésben kiemelten fejlesztendő kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció
Szövegértésiszövegalkotási kompetenciák Matematikai kompetencia
A hatékony, önálló tanulás
Gazdasági nevelés
Szókincs Nyelvtani ismeretek Nyelvi funkciók Szóbeli kapcsolattartás Irodalmi és nem irodalmi szövegek megértése Nyelvi stílusok érzékelése és adekvát alkalmazása Kommunikációs helyzetek változatai Beszédkészség, szövegek megértése, értelmezése és alkotása Olvasás, írott szöveg megértése Írás, szövegalkotás A tantárgyakon átívelő tanulási képesség Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék számok, mértékek és struktúrák megértése, alkalmazása alapműveletek rutinos végzése matematikai fogalmak megértése felismerése és alkalmazása összefüggések átlátása érvek láncolatának megértése és hasonlók alkotása a bizonyítás eszközei és törvényszerűségei matematikai, információszerzési eszközök hatékony alkalmazása tájékozódás a térben tájékozódás az időben tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban A tapasztalatszerzés, a képzelet, az emlékezés, és a gondolkodás alapműveletei a matematikában és a verbális tevékenységekben írás, olvasás, számolás saját tanulási stratégia összpontosítás tanulás céljának mérlegelése közös munka támogatás kérés tudatos fogyasztóvá válás kockázatok mérlegelése rövidebb és hosszabb távú előnyök
49
Környezettudatosságra nevelés
A tanulás tanítása
fenntartható fejlődés állampolgári kötelességek személyes felelősség válságjelenségek fogyasztás és erőforrások Érdeklődés Önállóság könyvtári és más információforrások előzetes tudás mozgósítása csoportos tanulás módszerei az emlékezet erősítése jegyzetelési technikák forrásból tájékozódás, szelektálás, rendszerezés, felhasználás, új kontextusban alkalmazás
A nem szakrendszerű oktatás időkeretének felhasználása / eloszlása éves szinten • A 2011 / 2012-es tanévig heti 5 óra • A 2011 / 2012-es tanévtől heti 7 óra
ÓRAKERET
2011-IG
2011-TŐL
Magyar
1 óra
2 óra
Matek
1óra
2óra
Történelem
1 óra
1 óra
Nem kötelező
2 óra
2 óra
•
• •
•
A nem szakrendszerű oktatásban nem az ismeretátadásra, hanem a képességek fejlesztésére helyeződik a hangsúly, és ez tantárgytól független, ill. bármelyik tantárgyi ismeretanyaghoz kapcsolódva megoldható. A kulcskompetenciák, képesség együttesek megalapozása folytatódik ötödik, hatodik évfolyamon A nem szakrendszerű oktatásra szánt órakeretben nem tantárgyi ismeretek tanítása folyik tantárgyi rendszerben,hanem alapozás, felzárkóztatás, fejlesztés. Meghosszabbodott az alapozás szakasza A 2008/2009 – 2010/2011. Tanítási évben az 5. 6. évfolyamon a nem szakrendszerű oktatás megszervezhető oly módon is, hogy az e célra felhasznált idő csak az összes kötelező óra 20%-át éri el .2011-től pedig a 25 %-ot.
50
16.tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei A kiválasztás szempontjai közül az anyagi lehetőségeket mindenképpen figyelembe kell vennünk, annál is inkább, mivel tanítványaink éveken keresztül - a tankönyvtámogatásnak köszönhetően ingyen jutottak azokhoz. Az igényeket a szakmai szempontok szem előtt tartásával az anyagi helyzet függvényében a munkaközösségek döntik el - évenkénti mérlegeléssel. A taneszközök vonatkozásában: a tanórai munkához szükséges alapvető felszerelések beszerzése és biztosítása a szülők feladata. Az olyan segédeszközök, amelyek több gyermek, vagy évfolyam munkájában is alkalmazhatók, könyvtári, szertári, évfolyam tulajdonban hosszabb távon is felhasználhatók. A tankönyvek és munkafüzetek kiválasztásának további szempontjai: -illeszkedjenek a tantárgyak tanterveihez és lehetőség szerint kézikönyvvel kiegészíthetőek legyenek, -a fogyatékos tanulók értelmi, érzelmi és esztétikai nevelését és oktatását szolgálják, -az ismeretanyagban egymásra épüljenek, -jól olvashatók és áttekinthetők legyenek, -kivitelezésük biztosítsa a több évi felhasználhatóságot.
17.FUNKCIONÁLIS TANESZKÖZÖK JEGYZÉKE A nevelő-oktató munkához szükséges taneszközök biztosításáról az Önkormányzat a II./17/74/2001-es Ikt.sz. körlevele alapján folyamatosan gondoskodik
18. A Művelődési Közlöny XLII. évfolyam 2/II. számában megjelent funkcionális taneszközök közül a Komplex Általános Iskola nevelő-oktató munkájához a következőkre van szükség:
51
11.1.1.1.1.2. A hang-betűegyeztetést vizuális úton elősegítő eszközök 4. A helyesírási készség fejlesztésére és mérésre az egyéni beszédhibát, beszédzavart és dyslexia tüneteket is figyelembe vevő eszközök 5. A beszédészlelést eszközök.
és
beszédértést
fejlesztő
11. A könyvek megfelelő helyzetben történő megtartását biztosító, a sorok követését segítő eszközök. 11.1.3.0.1.46. Számjegy és mennyiség egyeztetésére alkalmas nagy méretű, nagyobb fizikai igénybevételt bíró munkaeszköz. 48. A számfogalom kialakítására alkalmas rögzített golyós számológép. 11.1.3.0.2.51. Sík és homorú koordináta rendszerek bemutatására alkalmas munkaeszköz. 52. Mértani szerkesztésre és függvényábrázolásra alkalmas elektronikus eszköz. 11.1.4.1.1.53. Társadalmi helyzetgyakorlatok megjelenítésére alkalmas eszközök 54. A történelmi távlatokban való gondolkodást segítő demonstrációs eszköz. mozgáskorlátozottakkal kapcsolatos 11.1.4.2.3.55. A egyesületek, klubok, jogszabályok bemutatásának szemléltetésére alkalmas eszköz. 11.1.4.4.3.56. Az idő érzékelésére alkalmas kinesztetikus és vizuális eszköz. 11.1.5.1.1.57. Állatok, növények valósághű bemutatására alkalmas demonstrációs eszköz. 58. A növények csírázatására, ennek megfigyeltetésére alkalmas tanulókísérleti munkaeszköz. sejtek és szövetek szemléltetésére, 11.1.5.4.3.60. A tanulmányozására állítható megvilágítású demonstrációs eszköz,. 11.1.7.2.1.65. A ritmusérzék, mozgásügyesség, esztétikai érzék fejlesztésére, a mozgásos önkifejezés megvalósítására alkalmas munkaeszköz. 66. A mozgásállapothoz adaptált demonstrációs eszköz. 11.1.9.1.1.75. Hímzés, szövés bemutatására, gyakoroltatására alkalmas nagyobb szilárdságú munkaeszköz. 76. 77.
52
11.1.10.0.1.83. Izomlazítást segítő eszköz 84. Mozgást aktivizáló segédeszköz. 87. A helyes testtartás kialakítására alkalmas eszköz. 88. Az egyensúlyérzék javítására alkalmas eszköz. 11.1.10.0.1.91. Nagymozgások, mozgáskoordináció javítására alkalmas eszköz. 92. A téri tájékozódás fejlesztésére alkalmas eszköz. 93. A célzó mozgások javítására alkalmas eszköz 95. A mozgás, ügyesség fejlesztésére alkalmas eszköz. 96. A finommozgás fejlesztésére alkalmas eszköz. 99. Különböző sportágak gyakoroltatására alkalmas speciális eszköz. 11.2.3.0.1.24. A rész és egész viszonyának érzékeltetésére, törtfogalom kialakítására alkalmas speciális eszköz. 33. A négyzet és téglalap területszámításához az egységgel való lefedést is szolgáló tapintható eszközegyüttes. 11.2.5.1.1.49. A környezet felszíni formáinak és vizeinek megismerésére alkalmas domború demonstrációs eszköz. 50. Az élő természet alakismereteinek elsajátítására alkalmas demonstrációs eszköz. 11.3.1.1.1.4. A helyesírási ismeretek tudatosítását és gyakorlását szolgáló nagyméretű demonstrációs eszköz. 11.3.3.0.2.56. A térbeli alakzatok szemléltetésére alkalmas tanulókísérleti eszköz. 11.3.4.3.3.63. Az emberi élet szakaszainak bemutatására alkalmas audiovizuális eszköz. 64. Az önismeretet segítő, a fogyatékossággal szembeni reális képet bemutató audiovizuális eszköz. 11.3.10.0.1.106. Fejlesztőeszköz és játékok speciális változatai szín, forma és térészleléshez. 11.3.10.0.2.111. A finommozgás fejlesztéséhez szükséges építő és konstruáló játékok adaptált változata. 11.4.1.1.1.3. Köznapi helyzeteket megelevenítő szituációs gyakorlatokhoz szükséges eszköz. 8. A különböző emlékezeti funkciók fejlesztésére szolgáló eszköz. 11.4.1.5.1.21. Szem és kéz koordinációt fejlesztő eszköz. 11.5.1.6.1.22. Téri tájékozódás, a síkbeli tájékozódás és a térbeli viszonyok kialakításához, fejlesztéséhez szükséges auditív, audiovizuális eszköz, speciális tornaszer, sportszer. 24. A grafomotoros fejlesztéshez szükséges speciális eszköz. 53
11.5.7.1.1.25. Ritmusérzék fejlesztéséhez szükséges célzott hangszercsoport. 11.6.1.4.1.2. Téri tájékozódó képesség fejlesztésre alkalmas tanulói munkaeszköz. 3. Az olvasás, írás elsajátításához szükséges pszichés funkciókés gondolkodási műveletek fejlesztésre alkalmas tanulókísérleti munkaeszköz és vizuális eszköz. 11.7.1.2.2.16. A betűk elsajátítására alkalmas tanári és tanulói demonstrációs eszköz. 11.7.3.1.1.22. Forma és kiterjedés megismertetésére, a színek egyeztetésére, elemi tapasztalatok megszerzésére alkalmas speciális eszköz. 11.8.5.5.1.19. A megfigyelőképesség fejlesztését segítő eszköz. 11.9.1.0.1.4. Az önkiszolgáláshoz használt anyagok és eszközök nevét a használat módját, a folyamatot szemléltető eszköz. szükséges készségek 5. Az önkiszolgáláshoz gyakorlására a tevékenységekben használt valódi tárgy és eszköz. egyeztetés gyakorlására alkalmas 11.9.3.0.4.8. Az munkaeszköz.
54
18.AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI: Az enyhén értelmi fogyatékos gyermekeket nevelő-oktató tagozaton a 4. évfolyam félévéig a minősítés szöveges értékeléssel történik. A 4. évfolyam év végén a minősítés érdemjegyekkel történik (1-5-ig). Az 5-8. évfolyamokon félévben és év végén a minősítés érdemjegyekkel történik.
A negyedik-nyolcadik évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben "A továbbhaladás feltételei" c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból teljesítette.
A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A negyedik-nyolcadik évfolyamon minden tantárgyból az "elégséges" év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz.
Ha a tanuló a negyedik-nyolcadik évfolyamon tanév végén egy vagy két tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgát tehet.
A negyedik-nyolcadik évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi
•
osztályzat megállapításához a tanulónak minden tantárgyból osztályozó vizsgát kell tennie ha:
• az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól; •
az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse;
• egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott; • magántanuló volt. • Az első-harmadik évfolyamon a közoktatási törvény előírásának megfelelően a tanuló csak abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanév során 250 óránál többet mulasztott, illetve a KT alapján a szülő kérésére. •
A középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekeket nevelő-oktató tagozaton az 1-8. csoportig a
tanulók teljesítményét szöveges értékeléssel minősítjük. A 9-10. csoportban felkészülnek a készségfejlesztő speciális szakiskolai tanulmányokra.
55
19. Szöveges értékelés A Budapest Főváros X. Kerület Komplex Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Szakszolgáltató Központban a 2004/2005-ös tanévben első osztálytól 4. osztály félévéig bevezetésre kerül a szöveges értékelés. A szöveges értékeléshez az OM által készített szoftvert is alkalmazzuk. Szöveges értékelés tartalma A szöveges értékelésben megfogalmazzuk, hogy milyen mértékű a tanuló fejlődése önmagához képest a tantervi követelmények alapján. Értékeljük, hogy a gyermek milyen ismereteket sajátított el, hol vannak hiányosságai. Feltárjuk a tanuló képességeinek, készségeinek fejlődését (pl.: figyelem, megfigyelőképesség, stb.). Értékeljük a gyermek feladatvégzését a különböző feladathelyzetekben, munkaformákban (pl.: önellenőrzés, feladattudat, önállóság stb.). Értékeljük a tanuló szociális kapcsolatainak alakulását (viselkedés, együttműködés). Értékeljük a tanuló magatartását, szorgalmát. A tanuló magatartásának értékelése: •
Viselkedése az iskolában és az iskolán kívül (színház, kirándulás, stb.)
•
Fegyelme a tanórán és a tanórákon kívül (óraközi szünetben, napközi otthonban)
•
Társas kapcsolatai
•
Környezetének alakítása, védelme
•
Közösségi feladat vállalása.
A tanuló szorgalmának értékelése: •
Tanórai aktivitása, figyelme
•
Többletfeladatok vállalása
•
Felszerelésének megléte, rendben tartása
•
Házi feladatainak gondossága, elkészítése.
56
Tantárgyi értékelés: •
A gyermek tanulmányi teljesítményének alakulása a tantárgy sajátosságaiból adódóan, a tantervi követelményeknek megfelelően
•
Teljesítményének értékelése
•
A tantárgyhoz fűződő érdeklődése, aktivitása, szorgalma
•
Feladatvégzése önállóan, csoportban
•
Tanítói segítségkérés mértéke
•
Önellenőrző képességének szintje
•
Javaslatok a továbbhaladására, a meglévő hiányosságok pótlására.
A szöveges értékelés formája: •
A szöveges értékelést a szülőnek készítjük
•
Géppel és kézzel írjuk
•
Tükrözze a folyamatot – a gyermek önmagához történő fejlődését
•
Az értékelés aláhúzós jellegű. Tantárgyanként meghatározzuk az értékelési lehetőségeket, kifejezéseket, ezek közül azokat húzzuk alá, mely az adott tanulóra meghatározó.
Szöveges értékelést félévkor és év végén készítünk. Év végén négy példányban készítjük: szülő anyakönyv osztálynapló személyi anyag.
Célunk A szöveges értékeléssel csökkenteni a gyermekek szorongását, erősíteni önbizalmukat, további erőfeszítésre ösztönözni és csökkenteni kívánjuk az egészségtelen versenyzést.
57
Nevelő testületi döntés értelmében a középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulókat nevelő-oktató tagozaton: az 5-8. csoportokban a 9-10. csoportokban a készségfejlesztő speciális szakiskolában is szöveges értékelést alkalmazunk.
Az enyhén értelmi fogyatékos tanulókat nevelő-oktató tagozaton az 5-8. osztályokban az értékelés az Oktatási Törvény 70§ 2. bekezdése alapján történik.
58
20. A HÁZI FELADATOK adásával kapcsolatos nevelőtestületi döntés: -
a házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása;
-
a tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni.
-
Az enyhén értelmi fogyatékos tanulókat nevelő-oktató tagozaton az iskolaotthonos osztályokban házi feladatot nem adunk.
-
A 3-4. osztályokban a szóbeli és írásbeli házi feladatok mennyisége nem haladhatja meg a kb. fél órás időtartamot. A napközi otthonos foglalkozásokon egyéni korrekciós lehetőséget biztosítunk.
-
Az 5-8. osztályokban a szóbeli és írásbeli házi feladatok mennyisége nem haladhatja meg az egy tanítási óra időtartamát (45 perc). Mind a napközis, mind a tanuló szobai foglalkozásokon az egyéni korrekciós lehetőséget biztosítjuk.
-
Hétvégekre és tanítási szünetekre házi feladatot nem adunk.
1. Kötelező házi feladat 1.1. Szóbeli házi feladat Tananyaghoz kapcsolódó:
elnevezések – szakkifejezések
fogalmak – összefüggések
szabályok – törvények
ismeretek, melyet az óravázlat ill. a tankönyv tanár által kijelölt részei tartalmaznak.
Kötelező olvasmány, melyet a magyar nyelv és irodalom tanterv évfolyamonként megjelöl
13. Tananyaghoz kapcsolódó, az ismeretek elmélyítését szolgáló szemelvények, ajánlott irodalom
59
14. Memoriterek – melyet a szaktárgyi tanterv megjelöl. 1.2. Írásbeli házi feladat
Tankönyv, munkafüzet, feladatgyűjtemény, iskolai füzet, tanító – tanár által kijelölt
feladatainak megoldása.
Tananyag szerves részét képező fogalmazások, írásbeli elemzések, gyűjtőmunkák
elkészítése. 1.3. Általános rendelkezések a kötelező házi feladatra vonatkozóan
A szóbeli és írásbeli házi feladat mindenkor szervesen kapcsolódjon a tanóra
anyagához, témájához.
Célja minden esetben a tanórán szerzett ismeretek megszilárdítása, elmélyítése és a
tantárgyi készségek begyakorlása legyen.
Az írásbeli házi feladat mennyisége átlagosan fél óránál több felkészülést ne követeljen a tanulótól.
A házi feladatot elmulasztók a tanító és a szaktanár által kidolgozott
elmarasztalásban részesülnek. (fekete pont, ellenőrzőbe – naplóba történő beírás, a házi feladat pótlása stb. )
A házi feladat ellenőrzése, megbeszélése következetes legyen a legközelebbi órán.
Módszere lehet:
a tanulók önellenőrzése
a tanító - tanár javítása
Félévente minden nevelő kötelessége tanítványai füzetét, írásbeli munkáját:
legalább egyszer áttekinteni.
Alsó tagozaton – különösen első osztályban – az eredményes készségfejlesztés érdekében havi gyakorisággal.
Írásbeli házi feladat értékelése - tartalmi és formai szempontból egyaránt fontos, ezt a nevelő szóban és írásban is közölheti a tanulóval.
Korrekció
Tartalmi vagy formai igénytelenség esetén a feladat újra íratása.
Hibás feladatmegoldás javítása egyéni esetben. 60
Osztályt érintő általános hiba esetén újratanítás, hiányosságok pótlása.
2. Szorgalmi ( házi ) feladat
Minden esetben a tanuló önkéntes vállalása alapján történik
2.1. Szóbeli házi feladat
Vállalt kiselőadás a tananyaghoz kapcsolódva
Ajánlott olvasmány – melynek a jegyzékét a magyar nyelv és irodalom tanterv megjelöl évfolyamonként
Házi és felmenő versenyekre való felkészülés
2.2. Írásbeli szorgalmi házi feladat
Képességek fejlődését tehetség fejlesztését kibontakozását elősegítő feladatok megoldása
Levelezős és felmenő rendszerű feladatok megoldása
Írásbeli pályamunkák készítése
2.3. Általános rendelkezések szorgalmi ( házi ) feladatra vonatkozóan
Szóbeli és írásbeli szorgalmi feladat a tantárgyi követelményeken felüli teljesítményt célozza. Hozzájárul a tanuló széleskörű tájékozottságához.
Szaktanár ajánlása, motivációja alapján a tanuló önként vállalása.
A szorgalmi feladat mennyisége:
a tanuló teherbírásán és kitartásán is múlik
más – más elvárás lehet egyénenként
Szorgalmi feladat gyakorisága:
a tanulók elfoglaltságát figyelembe véve történjen
átlagosan havonta egy-két alkalommal adjunk
kivétel a verseny felkészülés időszaka
Pedagógiai szempontból szükséges a szorgalmi feladat megoldásához plusz tanári segítség nyújtása
61
Minden esetben a szorgalmi munkát:
ellenőrizzük, értékeljük ( az igazi pedagógiai értéke akkor van, ha ez a közösség előtt történik )
az érdemi szorgalmi munkát jutalmazzuk ( a tanító és a szaktanár által kidolgozott rendszerű jutalomban részesüljön
62
21.Eljárásrend az írásbeli beszámoltatás szabályozására
1. Az írásbeli beszámoltatás formái, gyakorisága 1.1. Diagnosztikus mérés
Célja: a tanulók előzetes ismereti szintjének megállapítása, helyzetfelismerés, feladat meghatározó jelleggel az adott tanulócsoportra
A teljesítményeket pontszámokban ill. százalékokban kifejezve értékeljük, nem osztályozzuk
Diagnosztikus mérést valamely osztályfokra való belépéskor, tanárváltáskor, iskoláztatás szakasz határain, ill. egyéb objektív tényező hatására végzünk az adott célcsoportban
1.2. Formatív mérés
Célja: a tanulási folyamat eredményének követése
Formái: o írásbeli felelet o röpdolgozat o témaközi felmérés o témazáró dolgozat A teljesítményeket – a tantervi követelményekkel való összehasonlítás
alapján – osztályozzuk A
tanulási
folyamat
által
meghatározott
időben
rendszeresen
tervszerűen elosztott gyakorisággal végezzük 1.3. Szummatív mérés Célja: az adott évfolyamon, vagy az iskoláztatás szakasz határán a tanítási – tanulási folyamat eredményének mérése Szummatív mérés formái: év végi felmérés szintmérés képességmérés ismeret és tájékozottság mérése
63
A teljesítményeket a törzsanyag követelményeivel (minimum, átlagos, optimum szinthez)
összehasonlítva pontokba és százalékokban kifejezett itemek szerint értékeljük. Nem osztályozzuk. Megtervezzük az egyén és az adott populáció egészének számára a szükséges korrekciót 2. Írásbeli beszámoltatás rendje
A szaktárgyak értékelési rendszere című dokumentumok tartalmazzák részletesen és évfolyamokra lebontva az írásbeli beszámoltatás speciális rendjét az egyes tantárgyakhoz kapcsolódva.
A magyar oktatás helyzetének, színvonalának megállapítását célzó országos és nemzetközi mérések. Oktatási Minisztérium – OKÉV által kijelölt mérések, melynek anyagát és idejét az oktatási miniszter rendeletben határozza meg. ( kompetenciamérések a fordított integrációban résztvevők körében. )
Az írásbeli beszámoltatás különféle formáit alkalmazni hivatott személyek: tanító, szaktanár munkaközösség –vezető szaktanácsadó országos szakértői listán szereplő igazgató-helyettes, igazgató
64
22.A tanulók fizikai képességének mérési rendszere
A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító
nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. (A felmérés a „Hungarofit teszt” alapján került összeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére Szerkesztette: Anrásné Dr. Teleki Judit, MKM 1997.) A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát,
általános
teherbíró
képességét
minősítik,
az
évente
kapott
eredményeket
összehasonlítják, és az egyéni értékelő lapokon keresztül a szülők tudomására hozzák. A tanulók fizikai állapotának méréshez kapcsolódó értékelési
pontszámokat az OM által kiadott szoftver tartalmazza. Az eredmények rögzítését és a nyomon követő vizsgálatokat e szoftver segítségével végezzük. Az iskolaorvos, védőnő tájékoztatása a mérési eredményekről minden tanévet követően az iskolai statisztikai adatszolgáltatás részeként történik. Az OM-be a kötelező adatszolgáltatást elektronikus úton juttatjuk el a feldolgozó szoftver felhasználásával. 1. A mérés célja
az iskola mérési tapasztalatainak, folyamatos megfigyeléseinek kiegészítése a tanulók fizikai képességeinek szintjéről, a külső méréssel és feldolgozással gyűjtött információk alapján.
a pedagógusok munkájának segítése, az egyéni képességfejlesztés ösztönzése.
a
tanítási
tanulási
folyamat
esetleges
korrekciójához
javaslatok
megfogalmazása.
a formatív mérés információkat adjon a fenntartónak a közoktatási fejlesztési terv
felülvizsgálatához,
ha
szükséges
korrekciójához,
illetve
pozitív
megerősítéséhez.(óraszámok meghatározása)
a tanulók egyéni értékelése, a teljesítmények összehasonlítása segítse az egészséges életmódra nevelést, a mozgásos tevékenységek ösztönzését.
65
a motorikus képességek szorosan épülnek az adottságokra, de lényeges, hogy egy adott életkorban a gyakorlás mennyire befolyásolja a színvonalat.
a mérés céljai között megtalálható a minőség-ellenőrzés fogalma is, hiszen lényeges, hogy az általános teherbíró képesség egységes mérését, értékelését feladatunknak tekintsük.
a célok között hangsúlyosan szerepelt az is, hogy a terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén mutatkozó esetleges hiányosságokat felfedjük, ezáltal lehetővé tenni a tudatos, célorientált javítást.
a méréssel szerettük volna a rendszeres, tudatos, összehasonlítható adatgyűjtés, és elemzés iskolai gyakorlatának elterjedését is szorgalmazni, ösztönözni.
2. Mérési területek: Aerob képesség mérése.(Cooper teszt) 23.Alsó végtag dinamikus erejének mérése.( helyből távolugrás) Csípőhajlító és a hasizom állóképességének mérése.(hanyattfekvésből felülés térdérintéssel) Hátizmok erő állóképességének mérése.(Hason fekvésből törzsemelés) Vállövi és karizmok erejének mérése.(Mellső fekvőtámaszban karhajlítás) Testtömegindex megállapítása
66
A mérési feladatok leírása Az alsó végtag dinamikus erejének mérése Helyből távolugrás (m) A gyakorlat végrehajtása: Kiinduló helyzet: a vizsgált személy az elugróvonal (elugródeszka) mögött oldalterpeszbe áll. ( a lábfejek párhuzamosak és egymástól kb. 20-40 cm távolságra vannak) úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás (és ezzel egyidejű páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartás helyzetéig), - majd (páros karlendítéssel előre) – páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. A talajfogás páros lábbal történik. Értékelés: az ugróvonalra merőlegesen, az utolsó nyom és az elugróvonal közötti legrövidebb távolságot mérjük: 1 cm-es pontossággal.
A vállövi és a karizmok erő-állóképességének mérése Fekvőtámaszban karhajlítás és – nyújtás folyamatosan, kifáradásig ( db) A gyakorlat végrehajtása: Kiinduló helyzet: mellsőfekvőtámaszban a tenyerek vállszélességben vannak egymástól, - a kéztámasz előrenéző ujjakkal történik – a törzs egyenes, - a fej a törzs meghosszabbításában van – a térd nyújtott, a láb zárt, a kar az alátámasztási felületre merőleges. Feladat: a vizsgált személy mellső fekvőtámaszból indítva a karhajlítást - és nyújtást végez. A törzs (és a fej) feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell követelni. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a megadott időhatáron belül, szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. A gyakorlat egyenletes, nem gyors tempóban végezendő.
67
A hátizmok erő-állóképességének mérése. Hason-fekvésből törzsemelés és – leengedés folyamatosan, kifáradásig ( db) Maximális időtartam: 4 perc. A gyakorlat végrehajtása: Kiinduló helyzet: a vizsgált személy torna, vagy egyéb nem puha szőnyegen, a hasán fekszik úgy, hogy a homlokával és behajlított karjaival megérinti a talajt, mindkét tenyere a tarkón van. A hasizom és a farizom egyidejű megfeszítésével a medencét középhelyzetben rögzíti, és ezt a gyakorlat során végig megtartja! A lábakat nem kell leszorítani! Feladat: 1. ütem: törzs- és tarkóra tett karemelés ( hajlított karral), 2. ütem: karleengedéssel könyök érintés az áll alatt, 3. ütem: könyökben hajlított karok visszaemelése oldalsó középtartásig, 4. ütem: törzs- és karok leengedésével kiinduló helyzet. Hasonfekvés után újabb törzsemelés következik. A gyakorlat végrehajtása egyenletes, nem gyors tempóban történik. Értékelés: a megadott időhatáron belül, szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma.
A hasizmok erő-állóképességének mérése Hanyattfekvésből felülés és visszaereszkedés, folyamatosan, kifáradásig (db) Maximális időtartam: 4 perc A gyakorlat végrehajtása: Kiinduló helyzet: a vizsgált személy torna, vagy egyéb nem puha szőnyegen a hátán fekszik és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja, a lábfejeket felteszi a bordásfalra, vagy a tornazsámolyra, vagy a talajra. A vizsgált személy mindkét könyöke előre néz, kezeinek ujjai a fülkagyló mögött támaszkodnak. (A próbázó lábát külső erővel nem kell leszorítani.) Feladat: a vizsgált személy a nyaki gerinc indításával, a gerincszakaszokat fokozatosan felemelve üljön fel úgy, hogy a combokat azonos oldali (előrenéző) könyökeivel érintse meg.
68
Ezután a derék indításával a gerincszakaszokat fokozatosan leengedve feküdjön vissza. A fentiek szerint végrehajtott módon felülés és hanyattfekvés következik folyamatosan. Értékelés: a megadott időhatáron belül, szünet nélkül szabályosan végrehajtott ismétlések száma. A gyakorlat végrehajtása egyenletes, nem gyors tempóban történik. Cooper teszt, 2000 m futás Az 5-8. évfolyamán a 12 perces futással kell mérni a tanulók Aerob képességét. 1-4. évfolyamon a 2000 m-es futással mérjük ezt a mutatót.
Testtömegindex mérése A testtömegindex mérésének segítségével egyszerűen, mérhető paraméterek alapján ellenőrizhetjük a tanulók antropometriai jellemzőit,státusát. Kiszámításának módja: a kilogrammban megadott testsúly osztva a méterben megadott testmagasság négyzetével. Az adatok feldolgozásához a következő határértékekt vesszük figyelembe ÉRTÉKELÉS SOVÁNY NORMÁL TÚLSÚLYOS ELHÍZOTT
FIATALOK FELNÕTTEK lányok fiúk nõk férfiak < 16 < 18,5 16-22 16-21 18,6-24 18,6-25 24,125,122-26 21-25 28,9 29,9 >26 >25 >29 >30
69
3. A mérési eredmények értékelése, pontértékek Hangsúlyozni szeretnénk, hogy a fizikai állapot mérése nem cél, hanem diagnosztizáló eszköz, amely kiindulópontja a kondicionális képességek fokozatos fejlesztésének, az egyénre szabott képzési rendszer bevezetésének. Dr. Fehérné dr. Mérey Ildikó által kifejlesztett tesztrendszer, a Hungarofit, több mint 15 éves laboratóriumi terheléses vizsgálatokra épül. A tanulók által elért eredményeket egységes standardizált pontrendszer hozzárendelésével lehet összehasonlíthatóvá, és objektívvé tenni. Az általános teherbíró képesség akkor tekinthető kiegyensúlyozottnak, ha a próbázó a vizsgálat során elért összes pontszámainak legalább felét az aerob állképesség mérésére alkalmazott próbában szerzi meg. Elérhető pontszámok: Cooper teszt, illetve 2000m-es futás:
77 pont
Helyből távolugrás:
21 pont
Hanyattfekvésből felülés.
14 pont
Hason-fekvésből törzsemelés:
14 pont
Fekvőtámaszban karhajlítás:
14 pont
Maximális pontszám:
140 pont
Minősítő kategóriák:
Igen gyenge: A gyenge fizikai állapot miatt, a napi tevékenység elvégzése közben rendszeresen fáradtnak, kimerültnek érzik magukat. Hajlamosak a gyakori megbetegedésre.(0-20,5 pont)
Gyenge: Az egész napos tevékenységtől még gyakran elfáradnak, és nem tudják magukat kipihenni egyik napról a másikra. Sokszor érzik magukat fáradtnak, levertnek, rosszkedvűnek.(21-40,5 pont)
Kifogásolható: A rendszeres napi tevékenységtől már kevésbé fáradnak el, de a váratlan többletmunka még erősen igénybe veszi őket.(41-60,5 pont)
Közepes: Elérték azt a szintet, amely elegendő ahhoz, hogy egészségesek maradjanak, tartósan kiegyensúlyozottan, jó közérzetben élhessenek. Heti 2-3 óra testedzést végeznek, és arra kell törekedni, hogy ezt a szintet a későbbiek folyamán is megtartsák.(61-80,5 pont)
70
Jó: Ezt a szintet azoknak sikerül elérniük, akik valamilyen sportágban alacsonyabb szinten sportolnak, rendszeresen edzenek, versenyeznek.( 81- 100,5 pont)
Kiváló: Ezen a szinten lévők speciálisan és jól terhelhetőek. (101-120,5 pont)
Extra: Fizikailag kiválóan terhelhetőek, fizikai képességei alkalmassá teszik arra, hogy valamelyik sportágban kiemelkedő eredményt érjenek el.
71
23.Sulitükör Budapest Főváros X. Kerület Kőbányai Önkormányzat Komplex Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Szakszolgáltató Központ 1107 Budapest Gém u. 5-7. ...............................................................................
osztályos tanuló haladásáról
24. 25. Bizonyítvány száma:........ 26. Anyakönyv száma: .......... Tanév: .................... .................. Magatartása: példamutató fegyelmezett változó fegyelmezetlen rendbontó engedetlen
félév Környezetének alakítása, védelme: kezdeményezően igényes igényes rendhez szoktatható igénytelen közömbös rongáló
Viselkedése: udvarias, illemtudó, megbízható, megbízhatatlan, elutasító, figyelmetlen, dacos, agresszív, kiszámíthatatlan, visszahúzódó, nyílt, zárkózott, játékos, rendbontó, verekedős. (Minősítések száma: ……) Matematika: Szorgalma: kimagasló – folyamatosan jó – igyekvő – ingadozó – hanyatló – hanyag. Előmenetele: kiválóan megfelelt – jól megfelelt – megfelelt – felzárkóztatásra szorul. 27. Számfogalma …….. számkörben: biztos megfelelő még bizonytalan. 28. A szóbeli összeadást: pontosan kevés hibával sok hibával még nem tudja. A szóbeli kivonást: pontosan kevés hibával sok hibával még nem tudja. A szóbeli szorzást: pontosan kevés hibával sok hibával még nem tudja. A bennfoglalást: pontosan kevés hibával sok hibával még nem tudja. A maradékos osztást: pontosan kevés hibával sok hibával még nem tudja. 29. A számsorozatokat: önállóan kevés segítséggelsok segítséggel még nem tudja. 30. A szabályjátékokat: önállóan kevés segítséggelsok segítséggel még nem tudja. 31. A nyitott mondatokat: önállóan kevés segítséggelsok segítséggel még nem tudja. A szöveges feladatokat: önállóan kevés segítséggel sok segítséggel még nem tudja.
72
32. A mérésekben: Feladattartása: a kijelölt feladatokat Tempója: Füzetvezetése: Figyelme: kitartó
jól tájékozott
ismeretei megfelelőek
ismeretei hiányosak.
folyamatosan jó rendezett hullámzó
megszakítással akadályozva végzi. megfelelő lassú. rendezett és tiszta nem elég gondos. szétszórt pontatlan.
33. A félévi mérés eredménye: %. Az osztály átlaga: 34. Megjegyzés: 35. Iskolai felszerelése: megfelelő hiányos rendetlen. Házi feladatait: gondosan hiányosan hanyagul készíti el.
%.
Magyar nyelv és irodalom: Szorgalma: kimagasló – folyamatosan jó – igyekvő – ingadozó – hanyatló – hanyag. Előmenetele: kiválóan megfelelt – jól megfelelt – megfelelt – felzárkóztatásra szorul. Kommunikáció: Beszéde: jól érthető túl gyors halk hangos Szókincse: gazdag megfelelő szegényes Versmondása: kifejező pontos pontatlan Szociális kommunikáció: beszéde kulturált beszéde nem kulturált trágár szavakat használ. Hangos olvasása: 36. Előzetes felkészülés után: folyamatosan szóképekben szótagolva olvas. 37. Szöveghűség: pontos kevés hibát vét pontatlan. 38. Az olvasás tempója: lendületes megfelelő lassú. 39. Értelem szerinti tagolás: 40. írásjeleknél tart nem mindig tart nem tart szünetet. 41. Szövegértés: 42. A szöveghez kapcsolódó feladatokat: 43. önállóan kevés segítséggel még nem tudja megoldani. 44. Nyelvtani ismeretei: 45. A szavak betűrendbe sorolását: tudja téveszti nem tudja. 46. A szavak szótőre és toldalékra bontását: hibátlanul kevés hibával sok hibával tudja. 47. Tanult elválasztási szabályokat: alkalmazza nem alkalmazza. 48. Mondatfajtákat: biztosan bizonytalanul nem ismeri fel. 49. Helyesírása: 50. A szókészlet szavait: 51. Másoláskor: hibátlanul kevés hibával sok hibával írja. 52. Diktáláskor: hibátlanul kevés hibával sok hibával írja. 53. Begyakorlott esetekben a tulajdonneveket:
73
54. Másoláskor: hibátlanul kevés hibával sok hibával írja. 55. Diktáláskor: hibátlanul kevés hibával sok hibával írja. 56. Mondatokat: 57. Másoláskor: hibátlanul kevés hibával sok hibával írja. 58. Diktáláskor: hibátlanul kevés hibával sok hibával írja. 59. Hibáit önállóan segítséggel javítja. 60. Írásmunka külalakja: rendezett megfelelő rendezetlen. 61. Írásmunka tisztasága: tiszta elfogadható maszatos. 62. Írástempója: lendületes megfelelő lassú nagyon lassú. 63. 64. Megjegyzés: 65. Iskolai felszerelése: megfelelő hiányos rendetlen. Házifeladatait: gondosan hiányosan hanyagul készíti el. Környezetismeret: Szorgalma: kimagasló – folyamatosan jó – igyekvő – ingadozó – hanyatló – hanyag. Előmenetele: kiválóan megfelelt – jól megfelelt – megfelelt – felzárkóztatásra szorul. 66. 67. A tanult témakörökben: 68. jól tájékozott tájékozott ismeretei megfelelőek ismeretei hiányosak. 69. Gyűjtőmunkát: 70. rendszeresen alkalomszerűen nem végez. Megfigyelései: pontosak pontatlanok közömbös. Testnevelés: 71. 72. Szorgalma: kimagasló – folyamatosan jó – igyekvő – ingadozó – hanyatló – hanyag. 73. Előmenetele: kiválóan megfelelt – jól megfelelt – megfelelt – felzárkóztatásra szorul. Művészeti tevékenység: Ének-zene: 74. 75. Szorgalma: kimagasló – folyamatosan jó – igyekvő – ingadozó – hanyatló – hanyag. 76. Előmenetele: kiválóan megfelelt – jól megfelelt – megfelelt – felzárkóztatásra szorul. 77. 78. Dallam visszaadása: tiszta pontos néha téved nem megfelelő.
74
79. Zenei műveltsége: kiemelkedő gyenge a zenehallgatás nem köti le hiányos 80. Rajz – Technika: 81. 82. Szorgalma: kimagasló – folyamatosan jó – igyekvő – ingadozó – hanyatló – hanyag. 83. Előmenetele: kiválóan megfelelt – jól megfelelt – megfelelt – felzárkóztatásra szorul. 84. 85. Kézügyesség: fejlett jó fejlesztésre szorul. 86. Munkavégzése: jó pontos tiszta igényes megfelelő. Munkája: egyenletesen szép firkás színezés jellemző színezése megfelelő. Szín- és formaérzéke: gazdag megfelelő szegényes. Témaválasztása: egysíkú motíváció hatására gazdag fantáziadús. 87. Eszközök megválasztásánál: önálló segítséget igényel. (lásd melléklet)
75
24 Pedagógiai Program nyilvánosságára vonatkozó rendelkezések Valamennyi munkaközösség megvitatta, és jóváhagyta a Pedagógiai Programban foglaltakat. Rendkívüli nevelő testületi értekezleten egyhangúlag elfogadta. Mindenki számára hozzáférhető helyen a tanári szobában állandóan megtekinthető. (pedagógusok, szülők, tanulók és más érdeklődők számára) A Pedagógiai Programmal kapcsolatos kérdésekre tájékoztatást ad az iskolavezetés, (igazgató, igazgató helyettesek, tagintézmény-vezető, tagozatvezető, munkaközösségvezetők) előzetes időpont egyeztetés után.
25 pedagógiai program módosítása: A pedagógiai program módosítására •
az iskola igazgatója
•
a nevelőtestület bármely tagja
•
az iskola munkaközösségei
•
az iskola fenntartója
•
a szülői munkaközösség
tehet javaslatot., amelynek tartalmáról a nevelőtestület a KT. szabályai alapján készít előterjesztést.
76
26. Záró rendelkezések A Pedagógiai Program hatálya kiterjed a tantestület valamennyi tagjára, a tanulókra, szülőkre, és az intézmény egyéb szervezeteire (iskolaszék, diákönkormányzat, közalkalmazotti tanács). A
FENNTARTÓ
jóváhagyásával lép életbe.
Felülvizsgálatának időpontja: 2008. március hó.
A nevelőtestület a pedagógiai programot elfogadta: 2008............................. Nagy Zoltán igazgató
A fenntartó a pedagógiai programot elfogadta: 2008.………………… .........................
77
27. Jegyzőkönyv Készült: 2008. március hónapban a Budapest Főváros X. Kerület Kőbányai Önkormányzat Komplex Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Szakszolgáltató Központ (1107 Budapest, Gém u. 5-7.) rendkívüli ISKOLASZÉKI ülésén. Jelen vannak: Önkormányzati képviselő ként: Nagy Zoltán igazgató Szülői képviselőként: Ancsin Zoltánné Tor Sándorné Pedagógus képviselőként: Dr. Kántor Gézáné elnök Kádárné Kárpáti Veronika Kucsma Katalin Az értekezlet témája: a Pedagógiai Program módosítása.
A 2008. március hónapban alkotott véleményét fönntartva a tagok a módosítással, amelyet Nagy Zoltán igazgató ismertet, és jegyzőkönyvben rögzítésre kerül, egyhangúlag egyetértenek és elfogadják.
Kfm
___________________________________ Dr. Kántor Gézáné elnök
78
Jegyzőkönyv
Készült: 2008. március hónapban a Budapest Főváros X. Kerület Kőbányai Önkormányzat Komplex Óvoda, Általános Iskola, Kézségfejlesztő Speciális Szakiskola és Szakszolgáltató Központ (1107 Budapest, Gém u. 5-7.) rendkívüli DIÁKÖNKORMÁNYZATI ülésén. Jelen vannak: a Diákönkormányzat titkára: Segítő pedagógusok:
Szklenár Sándor tanuló Némethné Varga Ibolya Baranyai Szilvia Az értekezlet témája: a Pedagógiai Program módosítása.
A 2008. március hónapban alkotott véleményét fönntartva a tagok a módosítással, amelyet Nagy Zoltán igazgató ismertet, és jegyzőkönyvben rögzítésre kerül, egyhangúlag egyetértenek és elfogadják.
Budapest, 2008. április
___________________________________ Szklenár Sándor titkár
Némethné Varga Ibolya
Baranyai Szilvia
79
Jegyzőkönyv Készült: 2008. március hónapban a Budapest Főváros X. Kerület Kőbányai Önkormányzat Komplex Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Szakszolgáltató Központ (1107 Budapest, Gém u. 5-7.) rendkívüli nevelőtestületi ülésén. Jelen vannak: a nevelőtestület tagjai, Az Iskolaszék tagjai A Diákönkormányzat képviselői Összesen: fő Távol vannak: a GYES, GYED és betegállományban lévők Összesen: fő Az értekezlet témája: a Pedagógiai Program módosítása. Előadó: Nagy Zoltán igazgató Módosításra kerültek: •
kompetenciák beépítése, nem szakrendszerű oktatás beépítése
A fentiekről előzetesen munkaközösségi értekezleteken minden kolléga tájékozódott. A nyílt szavazás eredménye: Igen: fő Nem: 0 fő Tartózkodás: 0 fő Az igazgató megállapítja, hogy a Pedagógiai Program módosítását és kiegészítését a nevelőtestület egyhangúlag elfogadja. A nevelőtestület tagjai szavazataikat aláírásukat hitelesítették, amit mellékelünk. Jegyzőkönyvvezető: _____________________________ Hajdú Lászlóné Hitelesítő: _____________________________ Rózsáné Zádori Ágnes
__________________________ Nagy Vilmosné
___________________________________ Nagy Zoltán igazgató
80
