Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Andragógia Tanszék Bevezetés a művelődésszociológiába Tanár: Boda Zsuzsanna
Budapest Erzsébetváros lakói művelődési szokásainak elemző vizsgálata
Molnár Attila Károly MOATACP.ELTE
E dolgozatban Budapest hetedik kerületében zajló kulturális rendezvényekre irányítom a figyelmet. Ugyanakkor jórészt olyan jellegű rendezvényekről írok, melyek messze túlmutatnak a kerület, sőt, az ország határain: többnyire a zsidó kultúra eseményeit igyekszem elemezni – nemcsak a helyi zsidó lakosság szemszögéből. Mivel a helyszín adott, illene behatárolni, hogy fogalmunk legyen a terület nagyságáról, elhelyezkedéséről. Erzsébetváros, e 130 éves település főbb vonalakban a Károly körút, Rákóczi út, Dózsa György út, valamint a Király utca által határolt területen fekszik. Művelődési lehetőségei egész évben, a kerület minden részén megtalálhatók. 1. Judafest „A Judafest egy olyan programsorozat, amely a zsidó kultúra, azon belül is a zene, a színház, a képző- és iparművészet zsidó vonatkozású jelenkori irányvonalaival ismerteti meg a nagyközönséget. Az események a művészeti ágak széles skáláját vonultatják fel, hogy mindenki megtalálja az ízlésének leginkább megfelelő programokat.” 2012. június 10-én vasárnap zenétől, színháztól, gyerekzsivajtól volt hangos a Kazinczy utca. És ha valaki mindettől még nem derült volna eléggé jókedvre, hát kóser szilvapálinkát is kóstolhatott.1 Ez az egésznapos rendezvény ugyan a Zsidó Kultúra Ünnepe elnevezést kapta, de elsősorban a magyar közönségnek szólt, ezért kiemelt helyen foglalkozott a magyar zsidó alkotók műveivel, előadásával, az őket érintő eseményekkel, problémákkal. A Judafest 2012. évi rendezvénye kiváló lehetőség volt az ismerkedésre, új barátok, partnerek megszerzésére az élet különböző területeiről, ugyanakkor az élő, modern zsidóságot képviselte, vidám, tartalmas kikapcsolódási lehetőségekkel. Célja volt elérni a zsidó közösségekhez jelenleg nem kapcsolódókat, hogy minél több, részben vagy egészben a zsidóságtól eltávolodott embert újra bekapcsolódjon a közösség életébe. Izgalmas programokat kínált az élet különféle területéről érkező zsidó embereknek, s a vallási sokszínűséget, a demokráciát, a hallgatást és a meghallgatást, illetve a különféle emberek egymástól tanulását tekintette értéknek. Ezeket a folyamatokat kívánta támogatni hagyományos és alternatív módokon egyaránt.2 Külön érdekes lehet az ELTE PPK-s hallgatók, oktatók számára, hogy e rendezvény éppen a Kar előtt zajlott, hiszen az események színtere a Kazinczy utca Király utca és Wesselényi utca
1 2
Erzsébetváros Újság 2012/11. sz. 3. o. http://judafest.org/judafest.html – utolsó letöltés 2012. november 14. 13:00
2
közötti szakasza volt. A Judafest alábbi programjai némi benyomást kelthetnek a zsidóság kulturális szokásairól. Pesti legendák – legendás pestiek. Öt állomáson keresztül mutatták be a pesti legendákat és a legendás pestieket. Mindegyik állomás interaktív volt, a résztvevők játszhattak és nyerhettek. Szó volt a legendás pesti viccről, a kóser szilva legendájáról, a negyedben található zsinagógákról, és vetélkedő is zajlott Ki volt az a híres pesti zsidó? címmel, valamint terítékre kerültek legendás pesti rabbik. Tesz-vesz falu (gyerek-kibuc). A gyerekek egy kibuc kicsinyített másában „dolgozhattak“ különböző munkakörökben. A munkájukért cserébe jegyeket kaptak, amiket a kibuc másik oldalán költhettek el. A munkaállomások az Izraelben működő kibucok kicsinyített másai voltak, és az itt elvégzendő munka a lehető legközelebb állt az eredetihez – persze játékos, szórakoztató formában. Szervezetek kaszinója. Szórakoztató, játékos módon mutatta be azokat a zsidó közösségeket, egyesületeket, csapatokat, akik az utcafesztiválon megjelentek. Tucatnál is több zsidó szervezet jött ki az utcára, hogy saját pultjánál fogadja az érdeklődőket. Ott egy rövid játék során zsetonokat nyerhettek a résztvevők, amit vagy azonnal ajándékokra válthattak, vagy egy profi rulett asztalnál megsokszorozhatták őket, és több vagy nagyobb ajándékkal gazdagodhattak. Íz-kavalkád. Flódni, zsidó tojás, humusz, falafel, kóser ételek, sólet, különleges palacsinták és más gasztronómiai csemegék a zsidó konyhából. Kirakodóvásár. Az ékszerektől a flódniig, a könyvektől a sóletig, a hennafestéstől a humuszig minden féle és fajta zsidó portéka került a pultokra. S hogy még különlegesebb legyen e vásár, visszahozták az alkudozás szokását a piacra; a megjelölt helyeken és a megjelölt árukra nemhogy alkudni lehetett, egyenesen alkudni kellett!1 2. Zsidó Nyári Fesztivál E rendezvény központi helyszíne Európa legnagyobb és egyik legcsodálatosabb zsinagógája, a Dohány utcai zsinagóga. Ez a zsinagóga nemcsak Budapest egyik nagyszerű látványossága, hanem a nagy hagyománnyal rendelkező magyar zsidóság jelképe is.2 A keleti stílben tartott
1
http://izraelikultura.hu/sites/default/files/judafest_utcafesztival_programok.pdf – Utolsó letöltés 2012. november 14. 13:30 2 http://zsidonyarifesztival.hu/a-fesztivalrol/ Utolsó letöltés 2012. november 14. 14:00
3
építkezés egyik remekének tartják a budapesti izraelita imaházat.1 A Zsinagóga olyan háromszög egyik csúcsán helyezkedik el, mely a Kazinczy utca – Rumbach Sebestyén utca – Dohány utca vonalában rajzol trigonometrikus vonalakat a magyar főváros hetedik kerületére, s mely a „zsidó háromszög” elnevezést viseli. A Zsinagóga előtti terecske, ha éppen nincs is zsidó fesztivál, mindig tele van hazai és külföldi látogatókkal; bámészkodnak, fényképeznek, beszélgetnek. Jellemző, hogy 80:20 a százalékos arány a látogatottságban – természetesen a külföldiek javára.2 Idén jubilált a Zsidó Nyári Fesztivál. A komoly- és a könnyűzene kedvelői, a filmbarátok, a képzőművészet és az irodalom szerelmesei is szemezgethettek az immár tizenötödik alkalommal megrendezett Zsidó Nyári fesztivál programjai közül, 2012. augusztus 26-tól szeptember 4-ig. Mások mellett a Liszt Ferenc Kamarazenekar, Harcsa Veronika, a Tzomet együttes, a Specko Jedno és Palya Bea koncertjét élvezhették, akik ellátogattak az idei Fesztiválra. Ugyan a többnapos program a Dohány utcai zsinagóga köré szerveződött, ám az évek során túlnőtte a templomot, s a legtöbb eseménynek a BelsőErzsébetváros kulturális színterei adtak helyet. Noha kántorkoncerteket korábban is tartottak a zsinagóga falai között, mégis a fesztivál által vált valódi kulturális helyszínné. Hat évvel ezelőtt a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga is megnyílt a látogatók előtt, amely azóta szintén a rendezvény egyik állandó helyszínévé lett. A minden művészeti ágat ötvöző programsorozat célja az volt, hogy bemutassa egy több ezer éves kultúra szokásait, ünnepeit, illetve beavasson kiváló nemzetközi, kortárs művészek munkáiba. A szervezők minden évben különlegességekkel is várják a látogatókat. A fesztivál kuriózuma idén a Miskolci Szimfonikusok augusztus 28-i filmzene koncertje volt.3 3. Örkény kert A Zsidó Nyári Fesztivál kezdetét megelőző napon, az idén második alakalommal tartotta meg Erzsébetváros önkormányzata és az Örkény Színház az Örkény kert elnevezésű programot. A tér újragondolásának ötlete az Örkény Színház színészeitől ered, a hetedik kerület vezetése pedig tavaly az elképzelés mellé állt. Tavasszal kiírták a pályázatot a tér újratervezésére: Erzsébetváros önkormányzata nyolc hazai egyetem építészkarán tette közzé azt, hogy a nyertes terv alapján adjanak új arculatot a főváros egyik központi terének. Az élhető terek ideájának megfelelően utcabútorokkal, növényekkel teszik a járókelők számára nyugodtabbá, 1
Tóth Emese (szerk. 1998): A millenniumi Magyarország, Kossuth Kiadó 1998, Budapest Bóka B. László helytörténész szíves közlése alapján 3 Erzsébetváros Újság 2012/14. sz. 14. o. 2
4
emberléptékűvé a teret. A pályázat két egységet határoz meg felújítandó területként: elsődlegesen kiemelt tervezési terület a Károly körút és a „Madách házak” által közrezárt rész, vagyis a Madách tér. Lényeges, hogy itt a hallgatóknak az épületek alatti árkádokat is figyelembe kell venniük. A másik terület pedig az úgynevezett „kapuzat” és a Rumbach Sebestyén utca közötti szakasz, azaz a Madách Imre út. A pályázatok elbírálására szeptemberben került sor, a megvalósítás 2014-ig várható. A rendezvény nem nagy múltra tekint vissza, de talán annál nagyobb jövője látszik körvonalazódni. Ehhez az kell, hogy a Színház előtti területet a megfelelő formára és megfelelő funkciójára alakítsák ki. Születőben vannak a tervek, melyek mind-mind egy jobban használható területet, a kultúrának, a városlakók folyamatos szocializációjának megfelelő helyszínt kívánnak biztosítani. Augusztus 25-én a Madách teret lezárták a forgalom elől, és egy napra a kultúra színterévé alakították. Az egész napos Örkény kert a megújuló köztér „beharangozó” rendezvénye volt, vagyis megmutatta, hogy mivé is alakulhat a város egyik központi, kulturális létesítményektől és vendéglátóegységektől zsúfolt tere, és miként teheti magáévá azt az utca embere. Egy napra műfüvet, növényeket szállítottak a térre, szerves kapcsolatot teremtve a környező kávézókkal, éttermekkel és a kulturális intézményekkel, így nem csupán a kerületiek, de a fővárosiak is élvezhették a város egyik központi terének eddig ki nem használt adottságait. Az esemény egyaránt családi program és a kultúrafogyasztók színvonalas találkozója volt: a Kolompos Együttes muzsikája mellett a Kodály-év jegyében most komolyzenei minikoncertet élvezhettek a látogatók. Az eseményen debütált az Örkény Estrade – az Örkény Színház társulatának csapata, de az irodalomszeretők sem maradtak program nélkül: Befogad és kitaszít a világ címmel Huzella Péter és Mácsai Pál Villon összeállítása hangzott el, valamint Örkény Egyperceseiből is összeállítást hallhattak az érdeklődők. A szervezők a gyerekekre is gondoltak: az erzsébetvárosi Legenda Egyesület történelmi játszóházzal készült a legapróbbak számára, és a Búgócsiga Zenede is muzsikált a gyermekeknek. A színház kapui is megnyíltak: az előcsarnokban kiállítással várták az érdeklődőket, Szandtner Anna színésznő és csapata pedig egy különleges zenei produkcióval készült a rendezvényre. A rendezvény megváltoztatta egy városrész megszokott látványát: színvonalas műsorokra került sor, egy napra autómentessé vált a tér, egész nap jelen voltak az Örkény Színház színészei.1 Az effajta megmozdulások egyre megszokottabbakká válnak, ahogy a közösségi igények is egyre határozottabbak. Nemcsak egy napról van itt szó; az idén másodszor megrendezett esemény többeket elgondolkodtat egy élhetőbb város lehetséges képén.
1
Erzsébetváros Újság 2012/13. sz. 10. o.
5
Hipotéziseim 1. A helyi rendezvények igen nagy érdeklődésre tesznek szert, s ez teszi igazán mozgalmassá e közösségi napokat. Mondhatni, állandó a „teltház”. Igaz, nem csupán a kerületiek alkotják e tömeges jelenlétet, de benne van a hely varázsa, a kerület ötleteitől, szokásaitól vezérelve. 2. A közösségi rendezvények szorgalmazzák az emberek egymás felé fordulását: a megismerkedést, az ismeretségek elmélyítését, valamint azt, hogy igazi élménnyel térjenek haza a programok után. Feltételezhető, hogy ezt az ajánlatot szeretik az emberek, a közösségek, és hogy hamar otthon érzik magukat egy-egy városnap alkalmával. 3. A helyi alkalmak jó lehetőséget biztosítanak a művelődésre, mégpedig arra a fajta művelődésre, amely csak ott és csak akkor jön létre, ahol és amikor emberek (akár egymásnak addig idegenek) jönnek össze, és kicserélik egymással, ellesik egymástól kulturális szokásaikat. Ezzel létrejön egy ideiglenes kevercse a saját és az idegen kultúrának. 4. Úgy gondolom, minden alkalommal létrejön a profit is. Mégpedig több oldalon. Elsősorban nem a rendezők és a velük szerződésben állók anyagi profitjára gondolok, még inkább nem inkább a helyi önkormányzat bevételeire – inkább az események rejtett funkciójaként megjelenő plusz értékre, amit a jelenlevők, a résztvevők magukkal vihetnek ezekről az alkalmakról. 5. Észrevétlenül részt veszünk egy szocializációs folyamatban, miközben még jól is érezzük magunkat. Ez talán a legismeretlenebb, mégis legfontosabb funkciója a társasági folyamatoknak, hiszen ilyenkor elővesszük azt a tudásunkat, amivel érkeztünk, s hozzátesszük az ott látottakból, hallottakból levont következtetéseinket. Nem ritkán új szavakat tanulunk, s ezzel bővítjük saját anyanyelvünk szókincsét. És ott van a tanítás lehetősége: látva mások igényét, hiányosságait, beszélgetéssel, példamutatással sugalljuk azt, ami meggyőződésünk szerint helyes.
6
