Budakalász Város Polgármestere 220/2012 (X.25.) sz. előterjesztés
E L ŐT E R J E S Z T É S A Képviselő-testület 2012. október 25-i ülésére
Tárgy:
Javaslat a Budakalász Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala és az önállóan működő intézmények közötti együttműködési megállapodások felülvizsgálatára
Készítette:
Balsai Judit pénzügyi osztályvezető
Egyeztetve:
Dr. Papp Judit Szervezési és Képviselő-testületi Iroda vezetője
Látta:
Nagy Zsolt aljegyző
Tárgyalta:
Pénzügyi, Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság
Az előterjesztést nyílt ülésen kell tárgyalni. A határozati javaslat elfogadásához egyszerű szavazattöbbség szükséges.
1
ELŐTERJESZTÉS
Tárgy: Javaslat a Budakalász Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala és az önállóan működő intézmények közötti együttműködési megállapodások felülvizsgálatára
Tisztelt Képviselő-testület! 2012. január 1-jén hatályba lépett az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és a végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII:31.) Kormányrendelet (Ávr.). Az Ávr. 10. §-a alapján a z irányító szerv köteles az irányítása alá tartozó – gazdasági szervezettel nem rendelkező – önállóan működő intézmények gazdálkodási feladatainak ellátására gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szervet kijelölni. A gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv és a kijelölt – gazdasági szervezettel rendelkező – költségvetési szerv a munkamegosztás és a felelősségvállalás rendjét megállapodásban rögzíti. A Képviselő-testület a 244/2005.(X.25.) Kpvt. sz. határozatával fogadta el a jelenleg hatályban lévő megállapodásokat, melyeket egyrészt a jogszabályi, másrészt a szervezeti változások miatt szükséges felülvizsgálni. A határozati javaslat mellékletében szereplő Megállapodást az Intézményekkel egyeztettük. Az előterjesztés 1. sz. melléklete tartalmazza tájékoztatásul a korábbi megállapodást.
Kérem a tisztelt Képviselő-testületet, hogy a javaslatot megtárgyalni, majd jóváhagyni szíveskedjen!
2
Határozati javaslat: Budakalász Város Önkormányzat Képviselő-testülete jóváhagyja a határozat mellékletét képező az önkormányzat polgármesteri hivatala és az önállóan működő intézmények közötti, a munkamegosztás és felelősségvállalás rendjéről szóló Megállapodást. Felhatalmazza az önállóan működő intézmények vezetőit és a város Jegyzőjét, hogy a megállapodást írja alá. Felelős: Önállóan működő intézmények vezetői és Jegyző Határidő: 2012. november 15. Budakalász, 2012. október 15.
Rogán László polgármester Mellékletek: Határozati javaslat melléklete: Megállapodás - új 1.sz.melléklet: hatályon kívül helyezendő Megállapodás
3
Határozati javaslat melléklete MEGÁLLAPODÁS A MUNKAMEGOSZTÁS ÉS A FELELŐSSÉGVÁLLALÁS RENDJÉRŐL
Mely létrejött egyrészről a Budakalász Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala (2011 Budakalász, Petőfi tér 1, képviseli Dr. Molnár Éva jegyző) (továbbiakban PMH), másrészről a ……………. Intézmény (2011 Budakalász, …, képviseli … Intézményvezető) (továbbiakban Intézmény) között. Budakalász Város Önkormányzat Képviselő-testülete döntése alapján a PMH látja el a hozzárendelt önállóan működő költségvetési szervek pénzügyi-gazdasági tevékenységét. I. A MUNKAMEGOSZTÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 1. A PMH és az Intézmény költségvetési tervezéssel, pénzkezeléssel, előirányzat felhasználással, előirányzat-módosítással, pénzellátással, gazdálkodási jogkörök ellátásával, az adózással, a számvitellel, az információszolgáltatással, beszámolással, a PMH és az Intézmény ellenőrzésével, továbbá a működtetéssel, tárgyi eszköz felújítással, beruházással, vagyonkezeléssel kapcsolatos feladatainak ellátását – e megállapodás részletes szabályai szerint kötelesek ellátni. 2. Az Intézmény az alapfeladat ellátását szolgáló személyi juttatásokkal és az azokhoz kapcsolódó járulékok és egyéb közterhek előirányzataival jogszabályi felhatalmazásnál fogva rendelkezik, egyéb előirányzatai feletti rendelkezési jogát e megállapodás rögzíti. 3. A PMH és az Intézmény közötti együttműködés célja az, hogy a hatékony, gazdaságos és eredményes gazdálkodás szervezeti feltételeit megteremtse és biztosítsa. 4. Az együttműködés az Intézmény jogi személyiségét, szakmai önállóságát és felelősségét nem csorbíthatja. 5. Ezen megállapodás – fentiek értelmében – kizárólag a meghatározott pénzügyi, számviteli, vagyongazdálkodási és műszaki feladatok ellátására vonatkozik. 6. Az önállóan működő Intézmény vezetője az általa ellátott gazdálkodási feladatok végrehajtásáért, az előirányzatok feletti felügyeletért, azok felhasználásáért, valamint valamennyi kötelezettségvállalás elvégzéséért felel. 7. A PMH Pénzügyi Osztályának vezetője vagy megbízottja jogosult és köteles a megállapodás alapján az önállóan működő intézmények feladatául megjelölt kérdésekben az érvényes jogszabályi előírások érvényre juttatása érdekében eljárni és a gazdálkodási tevékenységet ellenőrizni. 8. A számviteli adatok rögzítéséért a PMH Pénzügyi Osztálya felelős az intézményvezető együttműködése mellett. 9. A PMH Pénzügyi Osztálya felelős a munkamegosztásban meghatározott feladatok végrehajtásának megszervezéséért, a jogkörébe tartozó feladatok előírásszerű végrehajtásáért, a mindenkori költségvetési előirányzatok betartásának ellenőrzéséért. 10. A PMH a számviteli politikáját és a kapcsolódó szabályzatokat – így különösen a Kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés és szakmai teljesítés igazolásának rendjéről szóló szabályzatot, Az eszközök és források értékelési szabályzatát, A pénzkezelési szabályzatot, 4
A leltározási szabályzatot, A felesleges vagyontárgyak hasznosításának, selejtezésének szabályzatát, Az önköltség számítási szabályzatot, továbbá a gazdálkodás lebonyolítására vonatkozó egyéb szabályzatokat, így különösen: A beszerzési szabályzatot, A közbeszerzési szabályzatot, A Belső ellenőrzési kézikönyvet valamint annak rendelkezéseit kiterjeszti az Intézményre. 11. A PMH és az Intézmény kapcsolatában az adattovábbítás, tájékoztatás történhet írásban, emailben vagy elektronikus adathordozón is. 12. A kötelezettséggel vagy jogosultsággal bíró hivatalos iratokat, bizonylatokat, szerződéseket vagy ezt helyettesítő okmányokat papír alapon, hiteles aláírással és bélyegzővel kell mindkét félnek ellátnia. 13. A jogszabályi változásokat az Intézmény és a PMH folyamatosan figyelemmel kíséri, kölcsönösen tájékoztatja egymást a vonatkozó változásokról, változások értelmezésében és a gyakorlati alkalmazásban szorosan együttműködnek. II. AZ ÉVES KÖLTSÉGVETÉS TERVEZÉSE 1.
A költségvetési koncepció összeállításának rendje
A költségvetési koncepciót a polgármester november 30-ig – a választás évében december 15-ig köteles beterjeszteni a Képviselő-testület felé. Az Önkormányzat költségvetési koncepciójának megalkotásakor a Polgármester a PMH Pénzügyi Osztályán keresztül tájékoztatja az önállóan működő intézményeket a beterjesztésre kerülő koncepció várható szerkezetével kapcsolatos álláspontjáról. A koncepció tartalmára, formájára nincs szigorú, kötelező érvényű előírás. A koncepciónak a fogalmi meghatározásából adódóan is, illetve a jogszabályi keretek által meghatározottak szerint lényegében az elképzelések nagyvonalú meghatározását és az elérni kívánt célok kitűzését kell tartalmaznia. Feladata tehát a költségvetés végleges kialakításához szükséges alapelvek meghatározása. A koncepció szöveges indoklása az alábbiakat tartalmazza: Az Intézmény következő évre várható naturális mutatószámait (alkalmazottak száma, ellátottak száma, stb), ellátandó feladatait, a működésre vonatkozó szakmai elképzeléseit kötelező és vállalt feladat bontásban. A koncepció szöveges indoklásában ki kell térni a jogszabályi változásokból adódó többletkötelezettségekre, többletfeladatokra, illetve az azokból eredő várható többletkiadásokra, valamint az esetleges feladatelmaradásokra. Tartalmazza az Intézmény használatában lévő épületek várható felújításait és beruházásait kötelező és nem kötelező, de célszerű vagy időszerű bontásban Az előterjesztéshez az Intézmény a javaslatát a PMH Pénzügyi Osztálya által meghatározott formában a koncepció Képviselő-testület felé történő megküldését megelőző egy héttel nyújtja be a PMH Pénzügyi Osztályára. 2. 1.
A költségvetési rendelettervezet összeállításának rendje
Az éves költségvetési rendelettervezet összeállítása a PMH Pénzügyi Osztályának feladata. A PMH feladata továbbá biztosítani a tervezési munka megszervezését, szabályszerű végrehajtását, az adminisztrációs és információ-szolgáltatási kötelezettségek teljesítését. 5
2.
3.
4.
Ennek végrehajtása érdekében az intézmények a PMH által kért adatokat kötelesek határidőre szolgáltatni. A Képviselő-testület az adott évre vonatkozó koncepció elfogadásakor meghatározza a költségvetés készítésének további feladatait, a vonatkozó határnapokat. E Képviselőtestületi határozat szerint ütemezett határidőre (általában tárgyév januárjának első hete) az Intézmény vezetője összeállítja az intézményére vonatkozó elemi költségvetés-tervezetet szakfeladatonként kötelező és vállalt feladatok szerinti bontásban. A tervezetet a Pénzügyi Osztály útmutatása szerint készíti el, melyet számításokkal alátámasztva nyújt be. Az adatok ellenőrzését követően a Jegyző egyezteti a tervezetet az Intézmény vezetőjével, melyről jegyzőkönyv készül. Az Önkormányzat Képviselő-testülete a költségvetési rendeletben meghatározza, illetve jóváhagyja az Intézmény kiemelt kiadási és bevételi előirányzatait. A jóváhagyott költségvetés alapján készül az elemi költségvetés, ami az Intézményvezető és a PMH közös feladata. Az intézményi elemi költségvetéshez kapcsolódó Magyar Államkincstár felé teljesítendő kötelező adatszolgáltatást a mindenkori hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően és határidőben a PMH Pénzügyi Osztálya végzi el. 3.
1.
2. 3. 4.
A költségvetési előirányzatok módosítása
A saját hatáskörben végrehajtható előirányzat-módosítást, továbbá a felügyeleti hatáskörbe tartozó, kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítási igényt a részben önálló intézmény vezetője a PMH vezetőjénél jelzi, illetve kezdeményezi. Határidő: folyamatos, de legalább negyedévente, az önkormányzat költségvetési rendelet módosításához igazodóan, valamint szükség szerint. A saját hatáskörű előirányzat-módosítás kezdeményezése történhet a PMH részéről is, ebben az esetben a részben önálló intézmény vezetőjének írásbeli egyetértése szükséges. A PMH Pénzügyi Osztálya gondoskodik az adatközlés megszervezéséről, a kezdeményezett módosítások szabályszerűségének felülvizsgálatáról, összesítéséről. Az önkormányzat által jóváhagyott, illetve befogadott saját hatáskörű, intézményi kezdeményezésű vagy felügyeleti szervi előirányzat-módosításokról a Hivatal értesíti az Intézményt. 4.
Normatív állami hozzájárulások igénylése
A Magyar Államkincstár tájékoztatja a PMH Pénzügyi Osztályát a következő évi normatívafelmérésről. A Pénzügyi Osztály kísérőlevél mellékleteként a kézhezvételtől számított két munkanapon belül továbbküldi a megkeresést az önállóan működő intézmények felé. Az intézmények a jogszabályi előírásoknak megfelelően kitöltik a normatíva igénylőlapokat és a Pénzügyi Osztály által közölt határnapra - mely három munkanappal megelőzi az Államkincstár által megszabott határidőt – visszaküldi azokat a PMH Pénzügyi Osztálya részére. Az intézmények az igénylőlapokhoz kötelesek csatolni az abban szereplő igénylések alátámasztására szolgáló bizonylatokat, valamint az előző évhez viszonyítva 10%-os eltérés esetén az eltérés írásos indoklását. A PMH Pénzügyi Osztálya a mellékelt dokumentumok alapján ellenőrzi az igénylőlapon szereplő adatok helyességét. 6
A Pénzügyi Osztály köteles a normatíva igényléseket az előírt határidőig megküldeni a Magyar Államkincstár Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatósága felé. Az évközi normatíva pótigénylés és lemondások rendje azonos az éves normatíva igénylésének rendjével.
III. ELŐIRÁNYZATOK KEZELÉSE 1. 1.
2.
3. 4.
Az Intézmény vezetője a működést, valamint a szakmai munkát biztosító intézményi elemi költségvetés személyi és munkáltatót terhelő járulékai felett teljeskörű felhasználási jogosultsággal rendelkezik. A dologi előirányzatok felhasználását részjogkörrel biztosítja számukra a Képviselő-testület: az éves költségvetési rendeletben meghatározott összeghatár (jelenleg 200 E Ft) felett a kötelezettségvállalás érvényességéhez a Polgármester előzetes egyetértése szükséges. Az összeghatár számításakor a havonta jelentkező kifizetéseket tartalmazó éven belüli kötelezettségvállalások havi ellenértékének éves szintre összesített összegét kell figyelembe venni. Szintén a Polgármester engedélye szükséges a több évre kiható (dologi) kiadásokra vonatkozó kötelezettségvállalások tekintetében összeghatár nélkül. A felhalmozási előirányzatok felett az Intézmény vezetője teljes jogkörrel rendelkezik, de a PMH beruházásokat lebonyolító szervezeti egységével köteles egyeztetni, mind a szükséges műszaki megoldás, mind a szerződéses feltételek meghatározása tekintetében. Az Intézményvezető kérése esetén a beszerzés vagy a közbeszerzés lebonyolításában is segítséget nyújt a beruházásokat lebonyolító szervezeti egység. Az Intézményvezető az előirányzatok felhasználásáért felel. Az Intézmény vezetője a költségvetésben a számára meghatározott előirányzatokon kívül is felelős az elemi költségvetésben részükre rendelkezésre bocsátott bér, járulék, működési, felhalmozási célú előirányzatok felhasználásának szükségességéért, az igénybe vett szolgáltatás mennyiségéért, mértékéért az elvárható takarékosság betartása mellett. 2.
1.
2.
3.
A költségvetési előirányzatok felhasználása
A személyi juttatásokkal kapcsolatos feladatok ellátásának rendje
A rendszeres személyi juttatásokra vonatkozó kötelezettségvállalásokat az Intézmény készíti elő az erre a célra szolgáló központi program (KIR) segítségével. A pénzügyileg ellenjegyzett, a munkáltató és a munkavállaló által aláírt kinevezési okmányokat, kinevezés-módosításokat az Intézmény juttatja el a Magyar Államkincstár (MÁK) területileg illetékes regionális igazgatósága számára a MÁK által meghatározott rendszerességgel és határidőben. A nem rendszeres és külső személyi juttatások számfejtését az Intézmény ezzel megbízott dolgozója végzi, a túlmunkát és a helyettesítést a MÁK által előírt formában és rendszerességgel jelenti a MÁK számára. Munkaviszony megszüntetése esetén az Intézmény elkészíti a szükséges dokumentumokat, az esetleg fennálló tartozásról értesíti a MÁK-ot, ami a benyújtott iratok alapján elvégzi a munkaviszony megszüntetését.
7
4.
Az ellenjegyzési jogkör gyakorlása során a PMH Pénzügyi Osztályvezetője ellenőrzi, hogy a munkaerő- és bérgazdálkodás a jogszabályi előírásoknak, a belső szabályozásnak és a Képviselő-testületi döntéseknek megfelelően történik-e. IV. A GAZDÁLKODÁSI JOGKÖRÖK GYAKORLÁSA 1.
1.
2.
3.
4.
5.
6.
Kötelezettségvállalás
A kötelezettségvállalás a kiadási előirányzatok terhére fizetési kötelezettség – így különösen a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére, szerződés megkötésére, költségvetési támogatás biztosítására irányuló – vállalásáról szóló, szabályszerűen megtett jognyilatkozat. A költségvetési év kiadási előirányzatai terhére kötelezettségvállalásra az azokat terhelő korábbi kötelezettségvállalásokkal és más fizetési kötelezettségekkel csökkentett összegű eredeti vagy módosított kiadási előirányzatok (a továbbiakban: szabad előirányzat) mértékéig kerülhet sor. Az intézmény gazdálkodásával kapcsolatban kötelezettségvállalásra az Intézményvezető, vagy az általa írásban felhatalmazott, az Intézmény alkalmazásában álló személy írásban jogosult. Nem szükséges előzetes írásbeli kötelezettségvállalás a Kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, érvényesítés, utalványozás rendjéről szóló hatályos szabályzatban foglalt esetben (a Megállapodás aláírásának idején a készpénzelőleg felvételével teljesülő, egyenként bruttó 50 E Ft-ot el nem érő kötelezettségvállalások esetén.) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában nem szükséges továbbá előzetes írásbeli kötelezettségvállalás az olyan kifizetés teljesítéséhez, mely pénzügyi szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódik, vagy az Áht 36. § (2) bekezdése szerinti egyéb fizetési kötelezettségnek minősül. (Áht. 36. § (2): más fizetési kötelezettségnek a jogszabályon, jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható bírósági, hatósági döntésen, vagy más, a fizetési kötelezettség összegét vagy az összeg megállapításának módját, továbbá a felek valamennyi jogát és kötelezettségét megállapító kötelező előíráson alapuló fizetési kötelezettség minősül.) A kötelezettségvállalást követően gondoskodni kell annak nyilvántartásba vételéről, és a kötelezettségvállalás a költségvetési év és az azt követő évek szabad előirányzatait terhelő rész lekötéséről. A nyilvántartás tartalmazza legalább a kötelezettségvállalás nyilvántartási számát, a kötelezettségvállalást tanúsító dokumentum megnevezését, iktatószámát, keltét, a kötelezettségvállaló nevét, a jogosult azonosító adatait, a kötelezettségvállalás tárgyát, összegét, évek és előirányzatok szerinti megoszlását, a kifizetési határidőket, továbbá a teljesítési adatokat. A kötelezettségek nyilvántartására Budakalász Város Önkormányzat költségvetési szerveinél a Saldo Creator Budget program szolgál, az Intézményi kötelezettségvállalások rögzítése a programban az Intézmény kijelölt dolgozójának a feladata. A hosszú lejáratú kötelezettségvállalások egy eredeti példányát a rögzítést követően az Intézmény a Pénzügyi Osztály kijelölt dolgozójának átadja, a rövid lejáratú kötelezettségvállalás eredeti példányát a kifizetési bizonylathoz csatolja. 2.
Kötelezettségvállalás ellenjegyzése
8
1. 2.
3.
Kötelezettséget vállalni csak pénzügyi ellenjegyzés után, a pénzügyi teljesítést megelőzően, írásban lehet. A pénzügyi ellenjegyzőnek meg kell győződnie arról, hogy a szabad előirányzat rendelkezésre áll, a tervezett kifizetési időpontokban a pénzügyi fedezet biztosított, és a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat. Ha a kötelezettségvállalás ennek nem felel meg, úgy a pénzügyi ellenjegyzőnek erről írásban tájékoztatnia kell a kötelezettségvállalót. Amennyiben a tájékoztatás ellenére a kötelezettségvállaló írásban utasítást ad a pénzügyi ellenjegyzésre, a pénzügyi ellenjegyző köteles annak eleget tenni és e tényről az irányító szerv vezetőjét haladéktalanul írásban értesíti. Az Intézményi kötelezettségvállalások tekintetében pénzügyi ellenjegyzésre jogosult a Kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, érvényesítés, utalványozás rendjéről szóló hatályos szabályzatban megjelölt személyek – a megállapodás aláírásának időpontjában ezek a személyek: a PMH Pénzügyi Osztályának vezetője vagy távollétében a Gazdasági Irodavezető. 3.
1. 2.
3.
4.
Szakmai teljesítés igazolása
A kiadási előirányzatok terhére kifizetés elrendelésére kizárólag a teljesítés igazolását, és az annak alapján végrehajtott érvényesítést követően kerülhet sor. A szakmai teljesítés igazolása az Intézmény feladata. A kiadás teljesítésének elrendelése előtt a teljesítés igazolása során ellenőrizhető okmányok alapján ellenőrizni és igazolni kell a kiadások teljesítésének jogosságát, összegszerűségét, ellenszolgáltatást is magában foglaló kötelezettségvállalás esetén annak teljesítését. A szakmai teljesítés igazolás elsősorban bélyegző használatával történik, amennyiben munkalap vagy átadás-átvételi bizonylat készül a teljesítéskor, úgy annak csatolása helyettesítheti a bélyegzőt. Az Intézményvezető köteles rendelkezni a szakmai teljesítés igazolásának módjáról és az azt végző személyek megbízásáról. A megbízások egy példányát, valamint a szakmai teljesítésre jogosultak nevét, beosztását és aláírás mintáját meg kell küldeni a PMH Pénzügyi Osztályának. 4.
1.
2. 3.
Érvényesítés
A szakmai teljesítésigazolást követően az Intézmény eljuttatja a Pénzügyi Osztályra a beiktatott, igazolt, kötelezettségvállalás dokumentumával felszerelt bizonylatot a Pénzügyi osztályra, aminek a kijelölt dolgozója gondoskodik az érvényesítési feladatok elvégzéséről. Az érvényesítés a már utalványozott – beiktatott – érvényes bizonylat alapján a jogszabályi előírások rendelkezésének betartásával történik. A kifizetés alapbizonylatának – számlának, intézkedésnek, díjbekérőnek, számfejtett személyi juttatásnak (továbbiakban alapbizonylat) – a beiktatását a Saldo Creator Budget program pénzügyi moduljába az Intézmény erre kijelölt dolgozója végzi. Amennyiben az iktatás során nem a megfelelő főkönyvi számok, vagy egyéb gyűjtők megadása történt, úgy a PMH Pénzügyi Osztályának érvényesítéssel megbízott dolgozója a programban elvégzi a javítást és amennyiben szükséges, úgy javított utalványrendeletet nyomtat ki az alapbizonylathoz.
9
5. 1.
2. 3.
Utalványozás, az utalvány ellenjegyzése
A kiadás teljesítésének, a bevétel beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére – továbbiakban utalványozásra – az Intézmény vezetője, vagy az általa írásban kijelölt, az Intézmény alkalmazásában álló személy, írásban jogosult. Az alapbizonylat beiktatásakor az Intézmény erre kijelölt dolgozója a programmal utalványrendeletet készít, melyen az arra jogosult elvégzi az utalványozást. Az utalványozott számla alapján a PMH Pénzügyi Osztályának vezetője, vagy távollétében a Gazdasági Irodavezető elvégzi az utalvány ellenjegyzését, majd ezt követően a Pénzügyi Osztály kijelölt dolgozója előkészíti a pénzügyi teljesítés végrehajtását. 6.
1.
2.
Pénzügyi teljesítés
A felszerelt – minden szükséges melléklettel ellátott – utalványozott és ellenjegyzett kifizetési bizonylatok alapján a PMH Pénzügyi Osztály kijelölt dolgozója rögzíti a számlavezető pénzintézet által biztosított terminálban az átutalásra kerülő kiadásokat. A rögzített kiadásokat a pénzügyi teljesítés előtt a PMH Pénzügyi Osztály kijelölt dolgozója, illetve a banki aláírásra jogosultak ellenőrzik a rögzített tételeket, és a csomaglistán aláírásukkal ezt igazolják. Ezt követően a banki aláíró lemezzel az erre jogosultak elektronikusan aláírják a csomagot, majd a Pénzügyi Osztály kijelölt dolgozója bankba küldi az átutalást. V. PÉNZELLÁTÁS 1.
1. 2.
3. 4.
5.
6.
7.
A pénzkezelés rendje
A kiadások teljesítése és a bevételek beszedése az Intézmény Raiffeisen Banknál vezetett ……………… számú elszámolási számláján és a házipénztárban bonyolódik. Az Intézmény bankszámlája feletti rendelkezési jogot a számlatulajdonos által megbízott Intézményi dolgozók és PMH Pénzügyi munkatársai gyakorolják a banknál bejelentett módon. Az Intézmény házipénztárát a PMH erre a célra kialakított helyiségében a PMH Pénzügyi Osztály pénztárosa kezeli a Pénzkezelési szabályzat előírásainak megfelelően. A házipénztárba a készpénz felvétele az Intézmény bankszámlájáról történik. A készpénzfelvételhez szükséges nyomtatványt az Intézmény erre kijelölt dolgozója készíti elő a Pénzügyi Osztály útmutatásai alapján, amit a banknál bejelentett aláírók aláírása után a Pénzügyi Osztály pénztárosa továbbít a bank felé. A házipénztárba kiszállított készpénzt a PMH pénztárosa bevételezi az Intézmény házipénztárába, majd erről értesíti az Intézményt. Készpénzes kifizetés a házipénztárból vagy kiadott előlegből történhet. A kiadott előlegekkel való elszámolás rendjét és a házipénztárban tartható készpénz összegét a Pénzkezelési szabályzat tartalmazza. Az Intézmény házipénztárából kiadott előleg terhére elsősorban dologi kiadások és számfejtett személyi juttatások fizethetők ki. Számfejtés nélkül személyi juttatás nem teljesíthető. A készpénzben beszedett bevételeket az Intézmény erre kijelölt dolgozója a házipénztárba befizeti, a Saldo Creator Budget program előkészítő pénztárába rögzített bizonylatok alapján. Amennyiben a PMH házipénztári óráin kívül szed be készpénzes bevételt az 10
8.
9.
Intézmény, úgy gondoskodik az Intézmény bankszámlájára történő befizetésről mely banki, vagy postai készpénzfeladás is lehet. A beszedett bevétel terhére kiadás nem teljesíthető. Átutalási megbízások kezdeményezésére a szabályszerűen kiállított és utalványozott dokumentumok alapján az Intézményvezető vagy az általa írásban megbízott személy jogosult. A banki átutalások teljesítése a PMH Pénzügyi Osztályán található banki terminál alkalmazásával, az Intézmény bankszámlájának terhére történik, melynek előkészítését a Pénzügyi Osztály erre kijelölt dolgozója végzi. A banki utalások lebonyolításával megbízott PMH Pénzügyi Osztályának dolgozója az átutalások lebonyolításához kapcsolódóan gondoskodik arról, hogy az Intézmény bankszámláján megfelelő összegű fedezet legyen. Amennyiben nincs elegendő fedezet az Intézmény bankszámláján, úgy gondoskodik az Intézményt megillető adott havi intézményfinanszírozás terhére az átvezetésről. Az intézményfinanszírozás adott részletének átutalása előtt a PMH Pénzügyi Osztály erre kijelölt dolgozója ellenőrzi, hogy az Intézménynek a költségvetési rendeletben biztosított keret fedezetet nyújt-e a finanszírozásra. Amennyiben nem, úgy erről értesíti a Pénzügyi Osztály és az Intézmény vezetőjét és további intézkedésig felfüggeszti az intézményfinanszírozás folyósítását. 2.
1.
2.
3.
Bevételek beszedése
A szerződéseken alapuló bérleti díjakat elsősorban az Intézmény bankszámlájára kell teljesíteniük a szerződéses partnereknek. A bérleti díjról a számlát az Intézmény erre kijelölt dolgozója állítja ki – a Pénzügyi Osztály útmutatásai alapján. A számlát a Saldo Creator Budget programban kell előállítani, ami biztosítja a folyamatos sorszámot. Intézményi ellátottak díjának beszedését az Intézmény erre kijelölt dolgozója végzi, a beszedett bevételről köteles nyugtát kiállítani. A nyugta szigorú számadású nyomtatvány, aminek a nyilvántartását az Intézmény végzi. A beszedett bevételekről – a nyugták sorszámának feltüntetésével – az Intézmény erre kijelölt dolgozója összesített kimutatást készít, ami a házipénztári befizetés alapbizonylata. A számlák alapját képező dokumentumokat (étkezés megrendelés, lemondások, kedvezményekről szóló határozatok, tandíjfizetésre kötelezettekről szóló kimutatás, egyéb szakmai jogszabályok szerinti kimutatások) az Intézmény tartja nyilván és tárolja. Csak a Kós Károly Művelődési Ház és Könyvtár Megállapodásában szerepel: az Intézmény a rendezvényekhez szükséges belépőjegyeket szigorú sorszámozású nyomtatványként kezeli. A rendezvény ezzel megbízott dolgozója a rendezvényt követő napon a jegyek tőpéldányával és a jegybevétellel elszámol az Intézmény vezetője felé, aki erről kimutatást készít (a jegyek kezdő- és végsorszámának megadásával) a házipénztári befizetés bizonylataként. VI. SZÁMVITELI TEVÉKENYSÉG 1.
1.
2.
Főkönyvi könyvelés
A PMH Pénzügyi Osztálya látja el az Intézmény könyvelési feladatait, az Intézményre kiterjesztett számviteli politika és a számviteli előírásoknak megfelelően. A főkönyvi könyvelés a Saldo Creator Budget programmal történik és magában foglalja az előirányzati, a teljesítési és az állományi főkönyvi számlák teljeskörű vezetését. A főkönyvi könyvelésből a PMH Pénzügyi Osztálya biztosítja határidőre az adatszolgáltatást negyedévente a Magyar Államkincstár Regionális Igazgatósága felé, 11
3.
elkészíti a Képviselő-testület felé az előírt beszámolókat, valamint elkészíti az Intézmény adóbevallásait a Nemzeti Adó- És Vámhivatal felé. Az Intézmény erre kijelölt dolgozójának lekérdezési joga van az Intézmény főkönyvi számláira, amivel valamennyi főkönyvi szám forgalmához közvetlenül hozzáfér. Amennyiben különböző – egyedileg csoportosított – lekérdezésre van szüksége az Intézmény vezetőjének, úgy a PMH Pénzügyi Osztálya azt kérésre elkészíti a lehető legrövidebb időn belül. 2.
Analitikus nyilvántartások
A számvitel részét képező analitikus nyilvántartások egy részét a PMH Pénzügyi Osztálya, míg másokat az Intézmény vezeti az alábbiak szerint: PMH vezeti: Az immateriális javak, földterületek, épületek, építmények, tartozékok, tárgyi eszközök adott kölcsönök nyilvántartását, Követelések nyilvántartását (kivéve az ellátottak díjára vonatkozóan) Kötelezettségek nyilvántartását, melynek teljességéhez az Intézmény köteles a Saldo Creator Budget programban a beérkezett számlákat haladéktalanul iktatni Elszámolásra kiadott előlegek és illetményelőlegek, munkáltatói kölcsönök analitikáját, Függő, átfutó tételek nyilvántartását A vagyonkatasztert Intézmény vezeti: Kis értékű tárgyi eszközök, a személyi használatra kiadott eszközök, a munkaruha juttatás dolgozónkénti, illetve leltári körzetenkénti nyilvántartását, Az ellátottak díjára vonatkozó nyilvántartást, az ebből adódó követelések nyilvántartását A kulcs- és a bélyegző nyilvántartást, Munkaügyi-, személyügyi- és bérnyilvántartásokat A dolgozók továbbképzésére vonatkozó valamennyi nyilvántartást A pályázatok terhére történő beszerzéseket, valamint az egyéb kötött felhasználású támogatások terhére történő beszerzéseket. A normatív állami hozzájárulások alapjául szolgáló kimutatásokat, a statisztikát, egyéb nyilvántartásokat Analitikus nyilvántartásokkal kapcsolatos egyéb rendelkezések: Az Intézmény havonta utólagosan köteles egyeztetni a munkaügyi nyilvántartásokat a feladásokkal, az egyezőséget vagy az esetleges eltéréseket írásban jelzik a Pénzügyi osztály felé. A PMH Pénzügyi Osztálya az általa vezetett követelések nyilvántartásából negyedévente kimutatást készít az Intézményre vonatkozóan, aki a fizetési felszólításról, illetve szükség esetén a behajtásra vonatkozó intézkedésről intézkedik. 3.
Beszámoló készítéssel kapcsolatos feladatok 12
1.
2.
3.
4. 5.
A beszámolási kötelezettség teljesítése a PMH Pénzügyi Osztályának feladata. A PMH valamennyi önállóan működő költségvetési szervre önálló beszámolót készít a főkönyvi könyvelés, a leltárak, analitikus nyilvántartások alapján. A mérleg összeállításához az Intézmény adatokat szolgáltat az alábbi körben: Leltárak Feladatmutatók Létszámadatok A beszámolási tevékenység körében Intézmény az igényelt normatívákkal a jogszabályokban meghatározottak szerint a Pénzügyi Osztály felé írásban elszámol legkésőbb a tárgyévet követő év január 31-ig. Az Intézmény elemi beszámolóját a PMH Pénzügyi Osztálya juttatja el a Magyar Államkincstár Regionális Igazgatósága számára. Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000 (XII.24.) Kormányrendelet, illetve az Államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény szabályozza a beszámolási kötelezettséget, mely az alábbi határidőket határozza meg: a. Féléves elemi beszámoló benyújtása a Kincstárba: tárgyév augusztus 10. b. Éves elemi beszámoló benyújtása a Kincstárba: tárgyévet követő év március 10. c. Féléves tájékoztató benyújtása a Képviselő-testület felé: tárgyév szeptember 15. d. Háromnegyed éves tájékoztató benyújtása a Képviselő-testület felé: koncepcióval egyidejűleg e. Zárszámadás benyújtása a Képviselő-testület felé: tárgyévet követő év április 30.
VII. A GAZDÁLKODÁS FŐBB TERÜLETEIRE VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁS 1. 1.
2.
Működtetési, üzemeltetési feladatok
Az Intézményvezető gondoskodik az Intézmény üzemeltetéséről, a meglévő vagyontárgyak folyamatos karbantartásáról, ellátja a tevékenységéhez szükséges beszerzéseket, a PMH beszerzési és közbeszerzési szabályzatainak megfelelően. Rendszeresen figyelemmel kíséri a közüzemi szolgáltatások igénybevételét, indokolatlan túlfogyasztás esetén haladéktalanul gondoskodik az okának kiderítéséről és a túlfogyasztás megszüntetéséről – szükség esetén a PMH üzemeltetési feladatokat ellátó szervezeti egységének bevonásával. Az Intézményvezető gondoskodik a munkaerő-foglalkoztatásról, szervezi, irányítja a foglalkoztatottak munkáját. 2.
1.
Fejlesztési feladatok
Az Intézményvezető az éves költségvetés előkészítésekor – illetve amennyiben haladéktalanul szükséges, úgy év közben – jelzi a PMH beruházási feladatokkal megbízott szervezeti egysége felé, hogy mely vagyontárgy milyen mértékű felújításra szorul, illetve milyen beruházási igények merültek fel.
13
2.
A jóváhagyott költségvetés keretén belül az Intézmény végezteti el a fejlesztési feladatot, amennyiben műszakilag szükséges, úgy bevonja a PMH beruházási feladatokkal megbízott szervezeti egységét az előkészítésbe, illetve a lebonyolításba. 3.
Vagyongazdálkodás
Az Intézmény vezetője felel az intézmény használatában lévő önkormányzati vagyon állagának elvárható megőrzéséért. Ennek keretében saját technikai dolgozóival biztosítja a kisebb szakmai felkészültséget igénylő hibák elhárítását (pl. fűtési hálózat légtelenítése, zárcserék, égőcserék, kisebb dugulások). A vagyon kezelését, rendeltetésszerű használatát a mindenkor érvényes helyi önkormányzati szabályozás előírásai szerint kell biztosítani. 4. 1. 2.
3. 4.
Belső ellenőrzés, FEUVE rendszere
A PMH látja a belső ellenőrzési feladatokat az Intézmény vonatkozásában is, az Intézmény nem alkalmaz függetlenített belső ellenőrt. A belső ellenőrzést a hatályos Belső Ellenőrzési Kézikönyv, továbbá a Költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső kontrolljáról szóló 370/2011 (XII.31.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően látja el a függetlenített belső ellenőrzés. Az Intézményvezető az intézmény feladatellátására vonatkozóan a belső kontrollrendszer keretében külön szabályzatban határozza meg az ellátandó feladatokat. A PMH a pénzügyi gazdálkodási tevékenységre vonatkozóan külön szabályzatban határozza meg a FEUVE rendszerét, melyet kiterjeszt az intézményre is.
5. 1.
2.
3.
4. 5. 6.
Pályázatok
Az Intézmény folyamatosan figyelemmel kíséri az Intézmény fejlesztésére vagy a hatékonyabb működtetés céljára felhasználható hazai és uniós pályázatokat. Amennyiben alkalmas pályázat jelenik meg, úgy jelzi azt a PMH Pénzügyi Osztálya vagy EU-s pályázat esetén a PMH pályázatokkal foglalkozó kijelölt munkatársa felé. A hazai források közül az egyéb szervezetek (pl. alapítványok) felé beadható pályázatokat az Intézmény önállóan – amennyiben szükséges úgy a PMH megfelelő szervezeti egységeinek segítségével – készíti el és nyújtja be. A központi költségvetés központosított támogatásainak pályázati adatlapjait az Intézmény kitölti, majd a Pénzügyi Osztály kijelölt dolgozója segítségével továbbítja a központi elektronikus pályázati adatszolgáltatásba. Az Európai Uniós pályázatokat az Intézmény a PMH pályázatokkal foglalkozó dolgozója segítségével, vagy külsős pályázatíró cég segítségével készíti el. Nyertes pályázat esetén a támogatási szerződést az Intézmény az aláírást követő 1 héten belül eljuttatja a PMH Pénzügyi Osztályára. Az Intézmény vezetője felel a pályázati források szabályszerű felhasználásáért, valamint azok határidőben történő elszámolásáért.
VIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
14
A Megállapodást aláíró feleknek az együttműködés során minden esetben be kell tartani a gazdálkodás szabályozására vonatkozó törvényeket, szakmai és önkormányzati rendelkezéseket, melyek változásairól a PMH rendszeresen tájékoztatja az Intézmények vezetőit. A Megállapodásban részt vevő vezetők anyagilag és erkölcsileg felelnek a saját intézményük feladatkörébe tartozó tevékenységekért, és e körben jogosultak intézkedéseket kiadni, adatszolgáltatásokat bekérni, és ezen feladatok megvalósulását ellenőrizni. A Megállapodást aláíró szervezetek vezetői személyes együttműködésükkel is biztosítják e Megállapodásban foglaltak érvényre jutását. Jelen Megállapodás mindkét fél általi aláírást követő napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg a 2006. január 1-jén hatályba lépett Megállapodás hatályát veszti.
Budakalász, 2012. november …..
Budakalász, 2012. november …
………………………………….
…………………………………
Dr. Molnár Éva
……………………..
Jegyző
Intézményvezető
15
1. sz. melléklet MEGÁLLAPODÁS
mely létrejött az államháztartásról szóló többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény (továbbiakban: Áht) végrehajtására kiadott többször módosított 217/1998.(XII.30.) sz. Kormányrendelet (továbbiakban Ámr.) 14. § (5) bekezdés értelmében – fenntartói jóváhagyással – a Budakalász Nagyközség Önkormányzat Polgármesteri Hivatal (2011 Budakalász, Petőfi tér 1.) (továbbiakban: Hivatal), mint önállóan gazdálkodó költségvetési szerv és az Önkormányzat 21/1990. határozata alapján hozzákapcsolt ............ (cím) (továbbiakban: Intézmény) részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv közötti munkamegosztás és felelősségvállalás rendjéről. Az Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2002.(IV.25.) sz. – a Hivatal SZMSZ-ét módosító – rendelete alapján a Hivatal látja el a hozzárendelt részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek pénzügyi-gazdasági tevékenységét, továbbá ellátja az önkormányzati döntéseken alapuló felhalmozási, felújítási, karbantartási tevékenység szervezését, bonyolítását, adminisztrálását. A munkamegosztás általános szabályai A hivatal és a részben önálló intézmények költségvetési tervezéssel, pénzkezeléssel, előirányzat felhasználással, előirányzat-módosítással, pénzellátással, gazdálkodási jogkörök ellátásával, a számvitellel, az információszolgáltatással, beszámolással, a Hivatal és az Intézmények ellenőrzésével, továbbá a működtetéssel, tárgyi eszköz felújítással, beruházással, vagyonkezeléssel kapcsolatos feladatainak ellátását – e megállapodás részletes szabályai szerint kötelesek ellátni. A többször módosított 249/2000.(XII.24.) sz. Kormányrendelet 8. § (11) bekezdése alapján a Hivatal szabályozza a hozzákapcsolt részben önálló intézmények könyvvezetési kötelezettségét. A Hivatal vezetője vagy megbízottja jogosult a Megállapodás alapján a részben önálló intézmény feladatául megjelölt kérdésekben az érvényes jogszabályi előírások érvényre juttatása érdekében eljárni és a gazdálkodási tevékenységet ellenőrizni. Kezdeményezésére a felügyeleti szerv az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultságot visszavonhatja, illetve korlátozhatja. A részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vezetője felelős az általa ellátott gazdálkodási részfeladatok végrehajtásáét, a mindenkori költségvetési előirányzatok és az érvényes jogszabályi előírások betartásáért. A Hivatal vezetője felelős a munkamegosztásban meghatározott feladatok végrehajtásának megszervezéséért, a jogkörébe tartozó feladatok előírásszerű végrehajtásáért, a mindenkori költségvetési előirányzatok betartásának ellenőrzéséért. A részben önálló intézmények és a Hivatal közötti írásbeli megkeresésre a másik fél 8 napon belül köteles érdemben válaszolni. Az Ámr. 12. § (4) bekezdése értelmében a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervként való besorolás a költségvetési szerv jogi személyiségét és szakmai önállóságát nem érinti. Ennek
16
értelmében e Megállapodás kizárólag a meghatározott pénzügyi-gazdasági feladatok ellátására vonatkoztatható.
A Pénzügyi-gazdasági feladatok végrehajtásának részletes szabályai
A költségvetési tervezés, előirányzat-gazdálkodás, pénzellátás, a költségvetés végrehajtása A költségvetés tervezés Az önkormányzat éves költségvetési rendeletében mind a Hivatalra, mind a részben önálló költségvetési szervre vonatkozóan az intézmények által közölt adatok alapján meghatározza az Áht. 69. § (1) bekezdése és az Ámr. 29. § alapján a: - személyi jellegű kiadások, - munkaadókat tervelő járulékok, - dologi jellegű kiadások, - ellátottak pénzbeli juttatásai, - speciális célú támogatások, - felhalmozások (beruházások, felújítások és egyéb felhalmozási célú kiadások) kiadási előirányzatait, - a bevételeket forrásonként, továbbá - a költségvetési létszámkeretet. Az önkormányzat költségvetési koncepciójának elkészítéséhez, az előirányzatok kialakításához – a központi költségvetés tervezetében foglalt irányelvek szerint – a részben önálló intézmény a Hivatal felé adatot szolgáltat: - a bevételekről – kivéve az élelmezési díjat – a megkötött bérleti szerződések csatolásával, - a gyermeklétszámról, az október 1-i statisztika alapján a felügyeleti szerv által kért bontásban, - a közalkalmazotti létszámról, név, besorolási kulcs szerinti bontásban, az alapilletmény és a pótlékok megjelölésével, - a jubileumi jutalmakról név és összeg megjelölésével, - az egyéb személyi juttatásokról név és összeg megjelölésével, - a munkáltatót tervelő járulékokról: társadalombiztosítási járulék, munkaadói járulék, egészségügyi hozzájárulás, - a dologi kiadásokról kiadásnemenként (részletes bontás: szakmai anyagok, kisértékű tárgyi eszközök, egyéb készlet, egyéb üzemeltetés, karbantartás, kisjavítás, egyéb dologi kiadás, számlázott szellemi tevékenység) - a beruházásokról, felújításokról, egyéb felhalmozási célú kiadásokról tételesen. Az elemi költségvetés összeállítása a Hivatal és a részben önálló intézmények közös feladata. A megadott előirányzatokon belül a Hivatal kialakítja a részelőirányzatokat - saját szervezetére, - az intézményvezetők bevonásával a részben önálló intézményre vonatkozóan.
17
A részelőirányzatok megalapozottságának alátámasztásához számítási anyag szükséges, amelyhez az adatszolgáltatást a Képviselő-testület által jóváhagyott keretek és szempontok alapján a részben önálló intézmény biztosítja. A Hivatal elkészíti az Önkormányzat költségvetését, indoklását, elvégzi a részben önálló intézmények elemi költségvetésének összesítését. A Hivatal feladata biztosítani a tervezési munka megszervezését, szabályszerű végrehajtását, az adminisztrációs és információ-szolgáltatási kötelezettségek teljesítését. Ennek végrehajtása érdekében az intézmények a Hivatal által kért adatokat kötelesek szolgáltatni. A költségvetési előirányzatok felhasználása Az Ámr. 15. § (4) bekezdése értelmében az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság tekintetében a részben önálló szervet az Önkormányzat részjogkörrel ruházta fel, ennek értelmében az előirányzat-felhasználás jogosultsága a személyi jellegű juttatások és dologi kiadások a részben önálló intézményt illeti – a jogokkal és kötelezettségekkel együtt. A Hivatal az első negyedévet követően minden hó 20-ig tájékoztatja a részben önálló intézményt az intézményi költségvetés szerinti eredeti és módosított előirányzatról, valamint a teljesítés alakulásáról. A részben önálló intézmény vezetője 8 napon belül írásban köteles egyetértéséről, illetve a szükséges módosításokról a Hivatalt tájékoztatni. A Hivatal feladatát képezi a pontos, határidőre történő adatszolgáltatás annak érdekében, hogy a felelős gazdálkodás viteléhez szükséges információ a részben önálló intézménynél – a fentiek szerint – biztosított legyen. A részben önálló szerv köteles figyelemmel kísérni az előirányzatok teljesítését, indokolt esetben írásban kezdeményezni az intézkedést (előirányzat-átcsoportosítás, saját hatáskörű módosítás). A költségvetési előirányzatok módosítása A saját hatáskörben végrehajtható előirányzat-módosítást, továbbá a felügyeleti hatáskörbe tartozó, kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítási igényt a részben önálló intézmény vezetője a Hivatal vezetőjénél jelzi, illetve kezdeményezi. Határidő: folyamatos, de legalább negyedévente, az önkormányzat költségvetési rendelet módosításához igazodóan, valamint szükség szerint. A saját hatáskörű előirányzat-módosítás kezdeményezése történhet a Hivatal részéről is, ebben az esetben a részben önálló intézmény vezetőjének írásbeli egyetértése szükséges. A Hivatal gondoskodik az adatközlés megszervezéséről, a kezdeményezett módosítások szabályszerűségének felülvizsgálatáról, összesítéséről. Az összesítést követően az előterjesztést a Hivatal továbbítja a Pénzügyi és Vagyonhasznosítási Bizottság felé. Az önkormányzat által jóváhagyott, illetve befogadott saját hatáskörű, intézményi kezdeményezésű vagy felügyeleti szervi előirányzat-módosításokról a Hivatal értesíti a részben önálló intézményt.
18
A részben önálló intézmények által pályázaton elnyert átvett pénzeszközök támogatók felé történő elszámolásáról a érintett intézmények (a Hivatal közbeiktatása nélkül) kötelesek gondoskodni.
A pénzellátás módja, a pénzkezelés A kiadások teljesítése a Hivatal, mint az Önkormányzat gazdálkodását végrehajtó szerv költségvetési elszámolási számlájáról átutalással, illetve készpénzes fizetési módon történik. A bevételek beszedése a költségvetési elszámolási számlán, vagy a Hivatal pénztárán keresztül realizálódik. A részben önálló intézmény költségvetési elszámolás számlával nem rendelkezik, a folyamatos működéshez szükséges készpénzt ellátmányként a Hivatal biztosítja. A készpénz ellátmány mértéke a gazdálkodási év indításakor kerül meghatározásra, amely az év folyamán mint keretösszeg az elszámolásokat követően folyamatosan rendelkezésre áll. A pénzforgalom lebonyolításáról a részben önálló intézmény a bruttó elszámolási elv szerint a Hivatal által rendszeresített elszámolást vezet, amely egyben az elszámolás és az újabb ellátmány rendelkezésre bocsátásának a feltétele is. Az elszámolás leadásának határideje legkésőbb a tárgyhónap utolsó munkanapja. Technikai lebonyolítása a Hivatal Pénzügyi csoportjához személyesen, a rovatelszámolási ív és a bizonylatok tételes átadásával történik. A Hivatal ellenőrzi az elszámolás helyességét, ezt követően intézkedik az újabb ellátmány kiutalásáról. Az ellátmányon felüli céljelleggel kapott előleg, átvett pénzeszköz készpénzes felhasználása esetén a Hivatal a felhasználandó összeget igény szerint – 2 héten belül – biztosítja az intézménynek, mely nem része az ellátmánynak. A részben önálló intézményeknél nem házipénztár, hanem pénzkezelő helyek működnek. Pénzkezelő helynek tekintendők: - az állandó vagy eseti ellátmányokat kezelők, - a személyi juttatások kifizetésével megbízott pénzkezelő helyek, - a készpénzbefizetések – étkezési, gondozási díjak, tanulói térítési díjak, tandíjak, tanulói tankönyv-befizetések, könyvtári befizetések, a dolgozók számára továbbszámlázott szolgáltatási díjak – a számla kiállításával egyidőben történő begyűjtésével, átvételével megbízott pénzkezelő helyek. A pénzbeszedés idejét – az étkezési, valamint tanulói térítési díjak, tandíjak kivételével – alkalomszerűen kell meghatározni a gazdasági esemény sajátosságainak megfelelően. Az étkezési, valamint tanulói térítési díjak, tandíjak beszedésének napjáról a Hivatal házipénztárát tárgyév elején szükséges tájékoztatni. A beszedett pénzt a beszedés napját követő napon kell befizetni a Hivatal házipénztárába. A pénzbeszedő helyeken beszedett pénzből kifizetés nem teljesíthető. 19
A gazdasági eseményekhez kapcsolódó bizonylatolás szabályozása A 2000. évi C törvény 168. § (1) bekezdése kimondja, hogy a készpénz kezeléséhez, más jogszabály előírása alapján meghatározott gazdasági eseményekhez kapcsolódó bizonylatokat (ideértve a számlát, az egyszerűsített számlát, a belépőjegyet és a nyugtát is), továbbá minden olyan nyomtatványt, amelyért a nyomtatvány értékét meghaladó vagy a nyomtatványon szereplő névértéknek megfelelő ellenértéket kell fizetni, vagy amelynek az illetéktelen felhasználása visszaélésre adhat alkalmat, szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni. Jelen Megállapodás alapján a Hivatal – elszámoltathatóság fenntartása mellett – tartja nyilván, és biztosítja a részben önálló költségvetési szervek számára a szigorú számadás alá vont bizonylatokat. Jelen Megállapodásban rögzítésre kerül hogy mivel a Hivatal az adószámmal rendelkező adóalany, így csak akkor gyakorolható (az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 35. §-a alapján) az adólevonási jog, ha az adóalany nevére szól a számla. E követelmény alapján a szállítói számlák kiállításakor minden esetben a Polgármesteri Hivatal nevét és címét kell feltüntetni. A szolgáltatás, illetve termék megrendelésére szóló dokumentumban (megrendelés, megállapodás) a részben önálló intézmény vezetőjének kötelezettségvállalása esetén rögzíteni szükséges azt a tényt, hogy a szállítói számla kiállítása a Polgármesteri Hivatal nevére és címére történhet. A számlában fel kell tüntetni a szolgáltatást igénybe vevő intézmény nevét. Szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó ellenérték, helyiségkiadáskor kötött bérleti szerződésben meghatározott bérleti díj, étkezési térítés, tanulói térítési díj, tandíj, telefondíj, valamint közműdíjak továbbszámlázása, tanulói tankönyv, valamint könyvtári befizetésekhez kapcsolódó számla esetén a részben önálló intézményeknél és Hivatalnál is a kiállított számlán a Polgármesteri Hivatal, mint számlakibocsátó neve, címe és adószáma kerülhet felvezetésre. A saját és a részben önálló intézmények helyiségbérleti díjához, közműdíjak továbbszámlázásához kapcsolódó számlát a Hivatal bocsátja ki, és továbbítja a helyiségbérlő felé. A gondozási díj, az étkezési térítés díj, a tanulói térítési díj, a tandíj és a telefondíj továbbszámlázása a Hivatal (saját szervezetére vonatkozóan) és a részben önálló intézmények feladata. A Hivatal és a részben önálló intézmények vezetőinek és – az intézmény vezetőjének javaslatára – dolgozóinak fizetési előleg felvételét a Polgármester engedélyezi. Az előlegkérő lapon az intézmény gazdasági ügyintézője, valamint a Hivatal analitikus nyilvántartást vezető dolgozója feltünteti a dolgozó fennálló tartozásait. A fizetési előleg kifizetése a Hivatal házipénztárán keresztül történik. Munkaviszony megszűnése esetén a Munkáltatóval szemben fennálló összes tartozást – pl. fizetési előleg, telefondíj, étkezési térítés – illetve, ha tartozás nem áll fenn, akkor „tartozás nincs” megjelöléssel ellátott dokumentumot kell a Hivatalnak, valamint a részben önálló intézménynek igazolnia. A gazdálkodási jogkörök gyakorlása 20
Az Áht. 98. § (1)-(2) bekezdésében foglaltak szerint a költségvetési szerv feladatainak ellátást szolgáló, kiadási előirányzatokat terhelő fizetési vagy más teljesítési kötelezettség vállalása vagy ilyen követelés előírása a költségvetési szerv vezetőjének vagy az általa megbízott személynek a hatáskörébe tartozik. A jogszabály értelmezésében az Önkormányzat – és a Hivatal, mint az Önkormányzat gazdálkodását végrehajtó szerv – nevében kötelezettséget a polgármester vagy az általa felhatalmazott személy vállalhat. A kötelezettségvállalás a gazdasági vezetőnek (a jogszabály értelmezésében jelen feladatmegosztás szerint a gazdasági vezetőt illető jogköröket az önkormányzat jegyzője gyakorolja) vagy az általa kijelölt személynek az ellenjegyzése után és csak írásban történhet. A fentiekben rögzített kötelező érvényű előírások alapján a kötelezettségvállalási, utalványozási, ellenjegyzési és érvényesítési jogkörök megosztása a következő. A kötelezettségvállalási jogkörök gyakorlása A Polgármester jogkörébe tartozik: - A Hivatal mindenkor érvényes előirányzatainak teljesítéséhez kapcsolódó kiadásokkal és bevételekkel kapcsolatos kötelezettségvállalás. - A részben önálló intézmények esetén – a személyi jellegű juttatások kivételével – a költségvetési előirányzatok teljesítéséhez kapcsolódó 150.000,-Ft-ot meghaladó kiadásokhoz kapcsolódó kötelezettségvállalás. A Polgármester a hatáskörébe tartozó kötelezettségvállalási jogkört 150.000,-Ft összeghatárig átruházza a részben önálló költségvetési intézmény vezetőjére. A részben önálló szervek intézményvezetői jogkörébe tartozik: A saját szervezete részére mindenkor érvényes személyi juttatások előirányzata teljesítésével összefüggő kiadások, továbbá átruházott hatáskörben 150.000-Ft összeghatárig a személyi juttatásokon kívüli kiadásokhoz kapcsolódó kötelezettségvállalás. Az Ámr. 134. § (3) bekezdés alapján nem szükséges előzetes írásbeli kötelezettségvállalás a gazdasági eseményenként 50.000,-Ft-ot el nem érő kifizetések esetében. Az 50.000,-Ft feletti írásbeli kötelezettségvállalás egy példányát meg kell küldeni a Hivatal pénzügyi csoportjának a kötelezettségvállalások analitikus nyilvántartása céljából. Érvényes kötelezettségvállalás csak ellenjegyzéssel, és csak írásban történhet. A kötelezettségvállalás ellenjegyzése A kötelezettségvállalás ellenjegyzése a gazdasági vezető, jelen esetben a Hivatal jegyzőjének jogköre. A jegyző az ellenjegyzői feladat ellátásával megbízza a Hivatal Pénzügyi csoportjának vezetőjét, illetve annak helyettesét.
21
A 217/1998. Kormányrendelet 134. § (9) bekezdés alapján az ellenjegyzésre jogosultnak az ellenjegyzést megelőzően meg kell győződnie arról, hogy a jóváhagyott költségvetés fel nem használt, illetve le nem kötött, a kötelezettségvállalás tárgyával összefüggő kiadási előirányzat rendelkezésre áll-e, illetve a befolyt vagy várhatóan befolyó bevétel biztosítja-e a fedezetet. Az Önkormányzat pénzállományának alakulásáról a Hivatal likviditási tervet készít annak érdekében, hogy az ellenjegyző minél pontosabb képet alkothasson az Önkormányzatot terhelő, havonkénti lebontásban kimutatott fizetési kötelezettségekről és a befolyó bevételekről. Amennyiben az ellenjegyző ellenjegyzéskor hibát tapasztal, köteles a részben önállóan gazdálkodó intézmény vezetőjének figyelmét felhívni az esetleges tévedésre. Amennyiben az intézmény vezetője elismeri tévedését, írásban kell közölnie, hogy kötelezettségvállalását milyen módon korrigálta. Ellenkező esetben, ha az intézményvezető jogosnak véli kötelezettségvállalását, e tényt írásban köteles közölni a jegyzővel, vagy a Pénzügyi csoportvezetővel. Az ellenjegyzésre jogosultnak a kötelezettségvállalást jelentő okmányt, ha nem ért vele egyet, „a kötelezettségvállalás ellenjegyzése utasításra történt” záradékkal kell ellátnia, és az Ámr. 134.§ (12) bekezdés alapján kell eljárnia. Követelés előírása A Hivatal nevében a Polgármester, a részben önálló intézmény nevében – értékhatártól függetlenül – az intézményvezető jogosult bevétel beszedésére irányuló megállapodás, bérleti szerződés aláírására. A részben önálló intézmények egy éven túli, valamint 150.000,-Ft feletti bevétel beszedésére irányuló megállapodásainak, bérleti szerződéseinek aláírását megelőzően jóváhagyásra megküldik a Pénzügyi és Vagyonhasznosítási Bizottság számára. Az érvényesítés Az Ám2. 135. § (1) bekezdése szerint a kiadás teljesítésének és a bevétel beszedésének elrendelése előtt okmányok alapján ellenőrizni, szakmailag igazolni kell azok jogosultságát, összegszerűségét, a szerződés, megrendelés, megállapodás teljesítését. Az érvényesítőnek ellenőriznie kell a fedezet meglétét, továbbá azt, hogy az előírt alaki követelményeket betartották-e. Az érvényesítés a teljesítés szakmai igazolásán alapul. Az érvényesítési jogkörrel felruházható a Hivatal pénzügy-számviteli képesítésű dolgozója. Érvényesítést csak az ezzel írásban megbízott, pénzügyi-számviteli szakképesítésű dolgozó végezhet. Mindazon kiadások teljesítése előtt, amelyekre a kötelezettségvállalást a részben önálló intézmény vezetője gyakorolta, az érvényesítést kizárólag a Hivatal írásban megbízott pénzügyiszámviteli szakképesítésű dolgozója végezheti.
22
Az „érvényesítve” megjelölésen kívül az érvényesítő ellenőrzi a megállapított összeget és a főkönyvi számlaszámot. Az Ámr. 138. § (1) bekezdése alapján a kötelezettségvállaló és az ellenjegyző, illetve az utalványozó és az ellenjegyző ugyanazon gazdasági eseményre vonatkozóan azonos személy nem lehet. A feladatellátás megszervezése, szabályszerű vitele az önálló és részben önálló intézmény közös felelőssége. A gazdálkodási jogkörök konkrét, személyre szóló szabályozása e megállapodás mellékletét képezi. Az intézményvezető köteles a bekövetkező változásokat haladéktalanul közölni. Az utalványozási jogkör gyakorlása A kiadás teljesítésének, a bevétel beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére – továbbiakban utalványozására – a Polgármester, illetve a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vezetője, vagy az általuk felhatalmazott személy jogosult. Az Ámr. 136. § (6) bekezdése szerint nem kell külön utalványozni termékértékesítésből, szolgáltatásból – számla, egyszerűsített számla, számlát helyettesítő okirat, átutalási postautalvány alapján – befolyó bevétel beszedését. A Polgármester jogkörébe tartozik: - A Hivatal költségvetése teljesítésével összefüggésben felmerült kiadások és realizált bevételek utalványozása. - A részben önállóan gazdálkodó intézmény személyi juttatás előirányzata kivételével a költségvetési előirányzatok teljesítéséhez kapcsolódó kiadások és bevételek utalványozása. A Polgármester a hatáskörébe tartozó utalványozási jogkört 150.000,-Ft összeghatárid átruházza a részben önálló költségvetési intézmény vezetőjére. A részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vezetőjének jogkörébe tartozik a saját intézményi költségvetésben a személyi jellegű juttatások teljesítésével összefüggésben felmerült kiadások és a 150.000,-Ft-ot meg nem haladó összegű, már kiemelt előirányzatok teljesítésével kapcsolatos kiadások utalványozása. Utalványozni csak külön írásbeli rendelkezéssel lehet. Az Ámr. 136. § (4) bekezdése szerint a külön írásbeli rendelkezésként elkészített utalványok fel kell tüntetni: - a rendelkezőnek és a rendelkezést végrehajtónak a megnevezését, - az „utalvány” szót, - a költségvetési évet, a befizető és a kedvezményezett megnevezését, címét, bankszámlájának számát, - a fizetés időpontját, módját, összegét, - a megterhelendő, jóváírandó bankszámla számát és megnevezését, - a keltezést, 23
- az utalványozó és az ellenjegyző aláírását, - a kötelezettségvállalás nyilvántartásba vétel sorszámát. Az érvényesített okmányra vezetett rendelkezésben a már feltüntetett adatokat nem kell megismételni. Az utalvány ellenjegyzése során meg kell győződni arról, hogy a szakmai teljesítés igazolása és az érvényesítés megtörtént-e. Az utalvány ellenjegyzése a 2.2.1. pontban foglaltak érvényesek.
A számviteli feladatok ellátása A főkönyvi könyvelés A számvitelről szóló módosított 2000. évi C. törvény és a többször módosított 249/2000.(XII.24.) Kormányrendelet előírásai szerinti, pénzforgalmi kettős könyvelés a Hivatal feladata. A gyakorlati megvalósítás számítógépre szervezetten, a TATIGAZD program alkalmazásával történik. A Hivatal mind a saját, mind a részben önálló költségvetési szerv eredeti előirányzatának nyilvántartásait, azok módosításait és felhasználását oly módon köteles vezetni, hogy bármikor megállapítható legyen az intézményi gazdálkodás helyzete. A számvitel bizonylatait a Hivatal által meghatározott módon és időpontig biztosítja a részben önálló intézmény. E szerint az elszámolásra átadott bizonylaton pontosan fel kell tüntetni a részben önálló intézményi kódot, a konkrét szakfeladatot, a bevétel, illetve a kiadás pontos meghatározását főkönyvi számlaszám és költségnem vonatkozásában. A feldolgozást megelőzően a Hivatal feladata a könyvelési bizonylatok előzetes ellenőrzése: - alaki, tartalmi követelmények szerint, - a költségvetés kiemelt előirányzatainak teljesítése szempontjából. Az adatszolgáltatást a Hivatal biztosítja: - A Magyar Államkincsár felé negyedévet követő hó 15-ig - igény szerint a felügyeleti szerv felé - mint önálló költségvetési szerv, saját szervezetére, és a részben önálló intézményekre vonatkozóan az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal felé. Az analitikus nyilvántartások vezetése A feladat ellátását a gazdálkodási jogkörök gyakorlására, az ésszerűségi szempontokra, továbbá a mérleg leltári alátámasztásának valóságnak megfelelő és teljes körű biztosítására figyelemmel kell megszervezni. A kialakított rendszer egyik legfontosabb alapeleme, hogy oda kell telepíteni a feladatot, ahol az információ keletkezik, illetve ahol a legkedvezőbb feltételek mellett végezhető. Az analitikus nyilvántartások vezetésének rendje: - tárgyi eszközök analitikus nyilvántartásának vezetése a Hivatal feladata, 24
-
-
-
személyi használatra kiadott és leltári körzetenként nyilvántartott tárgyi eszközök nyilvántartásának vezetése a hivatal (saját szervezetére vonatkozóan) és a részben önálló intézmény leltárfelelőseinek feladata, mennyiségi nyilvántartásban szereplő ezsközök nyilvántartásának vezetése a Hivatal (saját szervezetére vonatkozóan) és a részben önálló intézmény leltárfelelőseinek feladata, készletek nyilvántartásának vezetése a Hivatal (saját szervezetére vonatkozóan) és a részben önállóan gazdálkodó intézmények egyéb készleteinek nyilvántartása a részben önálló szerv feladata, követelések nyilvántartásának vezetése a Hivatal (saját szervezetére vonatkozóan) és a részben önálló intézmény feladata, kötelezettségek nyilvántartásának vezetése a Hivatal és a részben önálló intézmény feladata, aktív és passzív pénzügyi elszámolások nyilvántartásának vezetése a Hivatal feladata, létszám, munkaügyi és bérnyilvántartás vezetése a Hivatal (saját szervezetére vonatkozóan) és a részben önálló intézmény feladata, az előirányzat változások nyilvántartásának vezetése a Hivatal és a részben önálló intézmény feladata.
A normatív finanszírozás alapjául szolgáló nyilvántartások vezetése a részben önálló intézmény feladata. Az adatszolgáltatás ez esetben a Hivatal felé történik. A vagyonkataszter vezetése a Hivatal feladata, az adatszolgáltatás a részben önálló intézmények szükség szerinti bevonásával biztosítható. A költségvetési beszámoló elkészítése A pénzforgalmi beszámoló elkészítését főkönyvi könyvelés adatai alapján a Hivatal végzi. A mérleg összeállításához a Hivatal által meghatározott módon a részben önálló intézmény alábbi adatszolgáltatása szükséges: - az immateriális javak leltára, - a tárgyi eszköz leltára, - a követelések analitikája, - a kötelezettségek analitikája, - a készletek leltára. A részben önálló intézményi leltár elkészítésénél a Hivatal a leltárellenőri feladatot is köteles ellátni. A valóságnak megfelelő, szabályszerű leltári érték megállapítása a Hivatal és a részben önálló intézmény közös felelőssége. A Hivatal és a részben önálló intézmények pénzmaradványának elszámolása is közösen elvégzendő feladat. A normatív finanszírozás tényleges adatokon történő elszámolása, az azt alátámasztó nyilvántartások vezetése a részben önálló intézmény feladata. Az adatszolgáltatás ez esetben a Hivatal felé történik. 25
Az információ-szolgáltatás, a beszámolási kötelezettség teljesítése a Hivatal feladata.
A gazdálkodás főbb területeire vonatkozó feladat-megosztás A működtetés A saját szervezetére vonatkozóan a Hivatal és a részben önálló intézmény külön-külön felelős a folyamatos működtetés, a feladatellátás biztosításáért. A működtetés pénzügyi alapja a mindenkori költségvetés. A személyi és tárgyi feltételek meglétéről az intézményvezetők gondoskodnak. A gazdálkodás vitele a működést illetően az Áht. 97. §-ában foglalt kötelezettségek (felelősség) jelen megállapodás (feladatmegosztás) alapján érvényesülnek. A karbantartási feladat végzése megoszlik az önálló és részben önálló intézmények között. A megosztás alapelve a karbantartás nagyságrendjétől függően: - 150.000,-Ft összköltség feletti munkálatoknál a műszaki ellenőrzést a Hivatal végzi, - 150.000,-Ft összköltség alatti munkálatok bonyolítása teljeskörűen a részben önálló intézmény feladata. A részben önálló intézmények költségvetése tartalmazza az ingatlan-karbantartás és az egyéb karbantartási kiadások fedezetét. A karbantartási keretek felosztása az igények és szükségletek rangsorolásán alapuló terv szerint történik. A Hivatal költségvetése lehetőség szerint tartalmazza a váratlan meghibásodások karbantartási fedezetét (általános tartalék). Beruházási, felújítási feladatok végrehajtása A beruházási igények, feladatok felmérése, összesítése a Hivatal feladata. A beruházási, felújítási tevékenység ellátása – a gazdálkodási jogkörök, a műszaki bonyolítás, műszaki ellenőrzés, átadás-átvétel, pénzügyi teljesítés – a Hivatal feladata. A fenti tevékenységeket 150.000,-Ft összhatárig jelen esetben is a részben önálló költségvetési intézmény vezetője látja el. A gazdálkodási jogkörök terén (érvényesítés, ellenjegyzés, kötelezettségvállalás, utalványozás) a 2.1.-2.5. pontban foglaltak szerint kell eljárni. A vagyonkezelés A részben önálló intézmény vezetője felel az intézmény ingyenes használatában lévő önkormányzati vagyon állagának elvárható megőrzéséért. Ennek keretében saját technikai dolgozóival biztosítja a kisebb szakmai felkészültséget igénylő hibák elhárítását (pl. fűtési hálózat légtelenítése, zárcserék, égőcserék, kisebb dugulások). A vagyon kezelését, rendeltetésszerű használatát a mindenkor érvényes helyi önkormányzati szabályozás előírásai szerint kell biztosítani. Az épület hasznosítása, bérbeadása a 2.3. pontban leírtak alapján történhet.
26
A Hivatal feladata a saját szervezetére vonatkozó vagyonkezelés, továbbá a teljes intézményi kört érintően az adminisztráció (analitikus nyilvántartás) és az adatszolgáltatás – a részben önálló intézmény bevonásával.
Az ellenőrzés rendszere A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) A FEUVE rendszer a Hivatal – mint a gazdálkodásért felelős szervezeti egység – által folytatott elsőszintű pénzügyi irányítási és ellenőrzési folyamat, így a részben önálló intézmények ellenőrzését a Hivatal látja el. A pénzügyi irányítási és ellenőrzési feladatok magukban foglalják: - a pénzügyi döntések dokumentumainak elkészítését (ideértve a költségvetés tervezés, a kötelezettségvállalások, a szerződések, a kifizetések, a szabálytalanságok miatti visszafizetések dokumentumait is), - az előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzést, a pénzügyi döntések szabályszerűségi és szabályozottsági szempontból történő jóváhagyását, illetve ellenjegyzését, - a gazdasági események elszámolását (a hatályos jogszabályoknak megfelelő könyvvezetés és beszámolás). A belső ellenőrzés A belső ellenőrzési rendszer működése, a tevékenység pontos meghatározása a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 192/2003.(XI.26.) Kormányrendelet előírásival összhangban kidolgozott, és a Képviselő-testület 164/2004.(IX.7.) sz. határozatával jóváhagyott Belső Ellenőrzési Szabályzatban foglaltaknak megfelelően valósul meg. Jelen Megállapodásban, szinkronban a 193/2003. Kormányrendelettel rögzítésre kerül, hogy a Hivatal – mint önállóan gazdálkodó költségvetési szerv – ellátja az Intézményeknél – részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek – a belső ellenőrzési feladatokat.
Záró rendelkezések A Megállapodást aláíró feleknek az együttműködés során minden esetben be kell tartani a gazdálkodás szabályozására vonatkozó törvényeket, szakmai és önkormányzati rendelkezéseket, melyek változásairól a Hivatal rendszeresen tájékoztatja a részben önálló intézmények vezetőit. A Megállapodásban résztvevő vezetők anyagilag és erkölcsileg felelnek a saját intézményük feladatkörébe tartozó tevékenységekért, és e körben jogosultak intézkedéseket kiadni, adatszolgáltatásokat bekérni, és ezen feladatok megvalósulását ellenőrizni. A Megállapodást aláíró szervezetek vezetői személyes együttműködésükkel is biztosítják e Megállapodásban foglaltak érvényre jutását.
27
Jelen Megállapodás, az 1998. június 04-én létrejött Megállapodás módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt változata. Jelen Megállapodás 2006. január 01-jén lép életbe.
28
