— 137 —
BUDABÁNYAI ABANYTABTALMÚ TELÉEKŐZETEK ÉS OL VASZTOTT AEANYGÖMBÖKNEK ÁSVÁNY- ÉS VEGYTANI VIZSGÁLATA. Dr. Koch Antal és Dr. Fabinyi Rudolf egyet, tanároktól. A múlt óv vége felé a dévai m. kir. bftörvényszók K. Gy. ellen aranylopásban való bünrószesség miatti vizsgálati ügyben aranytar talmú telórkőzeteket ós kiolvasztott aranygolyókat küldött be a fennirtakhoz a végett, hogy beható ásvány- és vegytani vizsgálat alapján mondassók vélemény arra nézve, hogy a K. Gy.-nél lefog lalt aranytartalmú kőzetek ós ásványok azonosak-e vagy különbözők a 12 apostol bányatársulat bányáiból ós K. Gy. saját bányájából hivatalosan vett aranykőzetekkel ós ásványokkal, valamint hogy a K. Gy.-nál lefoglalt kiolvasztott aranygömbök, melyek állítólag saját bányájának aranytartalmú telóreiből kerültek ki, vegyi összetételben nem azonosok-e a 12 apóstól bányatársulat bányáinak aranyerozeiből kiolvasztott aranygömbökkel? Pennirtak a beható tudományos vizs gálatot bevégezvén, az eredményt egy jelentésben összeállították, melynek alapján aztán K. Gy. a dévai m. kir. törvényszék által a fenemlített vád alól felmentve lett. Mivel ezen jelentós a tudományra nézve is sok értékes adatot foglal magában, czélszerünek tartjuk azt egész terjedelmében közölni a t. társulattal. 1. Az ásványtani vizsgálat eredményei. A) alatt. A K. Gy.-nél l e f o g l a l t , á l l í t ó l a g a „Szt. Tó dor" nevű b á n y á b ó l való ar a ny kőzetek. MellékMzet: szürkésfehér agyaggá bomlott, melyben igen apró erősen fénylő, világosabb sárga vaskéneg (Pyrit, Esenkies) és igen apró sötétebb zöldessárga markasit (Speerkeis) kristálykák, valamint hasonló kinézésű fonálnyi markasit órhálózat, vannak behintve, s ezeknek fölbomlásából keletkezett vasrozsda is látható. Érásványok: a) a legnagyobb darabon vörhenyes fehér mészpát (Calcit, Kalkspath) b) a többi darabon kizárólag kékes vagy Orv.-term.-tuS. Értesitő. II.
10
— 138 — szürkésfehér vaskos quarcz, üregekkel, melyekben jegeczei is fel tűnnek. Érczbehintés: szabad arany kristályos részletkéi mellett csu pán apró pyrit kristálykák ós igen gyéren sphalerit (Zinkblende) szemcsék. C) alatt: a K. Gy.-nél lefoglalt, állítólag a ,Szt. János'' nevű bányából való 52 db. aranytartalmú kőzet. Mellékközet: egynemű szürke agyaggá fölbomolva. Erásvány: Kékes vagy sárgásfehér vaskos mószpát, üregeiben kiválott mószpát kristáiykákkal. Érczbehintés : szabad arany lemezkók mellett pyrit kristálykák gyakrabban, tetraedrit (fakóórez, Fahlórcz) és chalkopyrit (rézkóneg, Kupferkies) szemcséi gyéren. I. alatt. A 12 a p ó s t ó l b á n y a t á r s u l a t „ M a g d a l é n a " b á n y á j á b ó l 7 db. a r a n y t a r t a l m ú kőzet. Mellékkőzet: Szürkésfehér kaolinos agyaggá fölbomolva, nyo mokban tapad az érdarabokhoz. Efásvány: Tejfehér, egyes részletek kékesbe hajló, nagy szem csés mészpát, egyes üregeiben kiválott jókora mószpát kristályokkal, Érczbehintés: Szabad arany igen apró szemcsókben, helyenkint mohaalakban kiválva, ritkán lemezkókben is ; társasagában pyrit ós markasit kristalykái és szemecskói, — tetraedrit és chalkopyrit szemcsék. II. alatt. A 12 a p ó s t ó l b á n y a t á r s u l a t „Mihály" te le r ó bői 4 db. a r a n y t a r t a l m ú kőzet. Ilellékkőzet: Szürkésfehér kaolinos agyaggá fölbomolva, mely nyomokban tapad az órdarabokhoz. Érásványok : Vaskos, szürkés vagy sárgásfehér quarcz, 4—15 mm. vastagságban, telve üregekkel, melyek falai q u a r c z (hegyijegecz) kristáiykákkal vannak bevonva, ezeket pedig vasrozsdasárga vagy rozsdaveres b a r n a p á t kéreg vonja be, itt-ott világosan, kive hető rhomboóder kristályalakkal, a leglaposabb darab felületén lágy gyöngyfényű lemezes g y p s z is találtatott. Érczbehintés: Szabad a r a n y finom szemcsók, szálcsák és le mezkék alakjában az érquarczban rétegenként bezárva, pyrit igen apró kristalykái a quarezérnek oldalára tapadva, vagy az arany-
-
139 —
szemcsék közt is, t e t r a é d r i t és chalkopyrit apró szemcséi ritkán és galenit (ólomfóny, Bleiglanz) szemcsók is igen ritkán. a) alatt: A 12 a p ó s t ó l b á n n y a t á r s u l a t n a k „Mag daléna 1 1 t e l ó r ó b ö l , az „Anna" s z i n t a l a g j á b ó l telé-r k ő z e t e k . (A szem le j e g y z ő k ö n y v a) p o n t j á h o z . ) Mellékkőzet: Félig fölbomlott főldpátdús, quarezmentes kőzet, tele hintve porszemnyi pyrit kristálykákkal. Érásvány: Tejfehér aprószemcsés, hellyel-közzel szürkés vagy sárgás, áttetszőbb nagyszemcsés mészpát, üregeiben itt-ott kristályai nak nyomaival. ErczbeUntés: Szabad arany egy finom lemezkóje a 'mészpátér ós a mellókkőzet határán, mellette csupán pyrit kristályák, mig a mészpát belseje órczektől egészen mentes. /?) alatt. A 12 a p o s t o l b á n y a t á r s u l a t „ M a g d a l é n a " f ö t e l ó r e b ő l 3 db. t e l é r k ő z e t . (A s z e m l e j e g y z ő k ö n y v b) p o n t j á h o z . ) Mellékkőzet: Világos hamuszürke kaolinos agyaggá málva, melyben pyrit kristálykák vannak behintve. Lrásvány: Sárgás vagy kékesfehér finom- és közópszemcsés mészpát, helyenként mangán nyoma által rózsaszínre festve. Erczbehintes: Az ér felületére tapadva csupán pyrit kristály kák ós igen gyéren tetraédrit szemcsók láthatók, az érmészpátnak bensejóben pedig igen vékony markasit zsinór húzódik végig. y) alatt A 12 a p o s t o l b á n y a t á r s u l a t „Sofia" t e l é r é ből való 2 db. kőzet. (A s z e m l e j e g y z ő k ö n y v c) p o n t jához.) Mellékkőzet: a) Egy darabnál agyaggá mállott breccia-nemű, quarcznak gömbölyödött szemeivel vagy kristály nyomokkal, a mi ből az eredeti kőzet dús quarcz-tartalma kitűnik, V) a második da rabban a félig mállott kőzet hamvas-szürke alapján csupán kaolinizált földpát kristályok láthatók, az eredeti kőzet tehát quarcz-mentes lehetett. Érásványok: a) 45 mm. vastag, tejfehér apró szemcsés mószpátér, az érnek egyik lapján kisebb-nagyobb, szürkés áttetsző quarcz szemek is belenőve; b) a második darabban 10—20 mm. szürke quarczok üregekkel, melyeknek falait quarcz jegeczek, ezeket pedig helyenként gömbös mészpát kristálycsoportok födik, 10*
140 — ErczbeMntés; Az órásványokból ugy, mint a mellokkőzetben is, igen gyéren csupán néhány pyrit kristályka látható behintve. (5) alatt. A 12 a p ó s t ó l b á n y a t á r s u l a t „Mihály" t el ó r é b ő l való 4 db. t e l é r k o z e t . (A sz emlej e g y z ő k ö n y v d) pontjához.) MellékMzet: Hamvasfehér kaolinos agyaggá mállva, quarez nélkül, sürün behintett pyrit kristályokkal. Érásványok: Uralkodóan kékes-, sárgás- vagy mangántól gyé ren rózsás pirosra festett quarez, mely gyakran rózsaszínű, kovasav tól áthatott manganos ealeittal van keveredve; üregeiben rózsaquarcz kristályosoportok s ezeken néha rózsás manganos ealeit rhomboéderek ülnek, mig leggyakrabban rozsdasárga, tarkára megfuttatott barnapát kristályosoportok vonják be az üregek falait; végre a kőzet egyes vékony repedéseit fehér, lágy gypsz tölti ki. Erczbehintések • Pyrit kristálykák az erek külső lapjain bőven, az érásványokban ritkák; az erek falain e mellett még néhány ehalkopyrit, galenit ós sphalerit szemese is. e) K. Gy. „Szt. J á n o s evang." n e v ű b á n y á j á b ó l 2 db. t e l é r k o z e t . (A s z e m l é j e gyző könyv 2. p o n t j á h o z . ) Mellékkőzet: Szürkésfehér, helyenkint rozsdavörös foltos, kaoli nos agyaggá mállva, egész borsónyi quarezszemekkel, a miből az eredeti kőzet dús quarcztartalma következik, pyrit kristálykák igen gyéren behintve. Érásványoh: Tejfehér nagyszemü mészpát ós szürkésfehér vas kos quarez nagy szemeinek szabálytalan keveréke. ErczbeMntés: Csupán apró pyrit kristálykák igen gyéren a mellokkőzetben, semmi az érásványokban. rj) alatt. K. Gy. „Szt. T ó d o r " nevű b á n y á j á b ó l 4 db. t e l é r k o z e t . (A s z e m l e j e g y z ő k ö n y v 3. p o n t j á h o z . ) Mellékkőzet: Hamvasfehór kaolinos agyaggá mállva egész bor sónyi szabálytalan quarez szemekkel, ritkán behintett pyrit kristálykákkal; pyrit ós markasit által képezett vékony barna zsinórokkal. Érásványok: Vékony sárgás-szürke quarez ereeskók, gyakran apró kristályos felülettel; némely repedések gypszszel vannak kitöltve Erczbehintés: Csupán a mellékkőzetekben; az érásványokban semmi sem.
— 141 — Ezen tényeknek összevetéséből kitűnik, hogy: 1-ször az A) és 0) alatti aranytartalmú kőzetek mind a mel lékkőzetek, mind az érásványok, mind pedig az órczkitöltések te kintetében elütnek az e) és £) alatti telérkőzetektől; 2-or az Kei) és a C) alatt leirt aranykőzetek jól egyeznek az I.. alatt leirt aranykőzettel; elég jól egyeznek az «) és /S) alatt le írtakkal ; 3-szor az Ab) alatt leirt aranytartalmú kőzet elég jól egyezik a II. *ós a ö) alatt leirt darabokkal; 4-szer a y) alatt leirt telórkőzetek első darabja (a) közel meg egyezést mutat az e) alatt leírtakkal; és 5-ször a | ) alatt leirt telórkőzetek legkevésbé egyeztethetők össze az előbbiek bármelyikével.
2. A vegytani vizsgálat eredménye. A kit. bftörvényszék által kitűzött kérdés a beküldött kőzetek ásványtani vizsgálása által pusztán nem lóvén eldönthető, s ezen kőzetek általános vegyi vizsgálata is a kitűzött kérdést illetőleg, a dolog természeténél fogva csak igen problematikus eredményt he lyezvén kilátásba, (a mennyiben csak azon esetben, ha az illető bányák telóreinek minden részéből nagy mennyiségben szedett, jól összekevert és összezúzott tömeg vétetnék teljes elemzés alá, vezet hetne ez elemzés ily esetben döntő eredményhez,) olyan módot kellé keresnünk, mely biztosabb támpontot nyújtson a kérdés megvilágí tására. E módot a kir. bftörvényszék által beküldött I. II. és III-al jelölt aranygolyók mennyileges összetételének meghatározásában vél tük megtalálhatni, kiindulva azon megfontolásból, hogy miután a termék-arany különböző leihelyein legtöbbnyire elütő ezüsttartalom mal szokott előfordulni, esetünkben is a kiolvasztott aranygolyók arany és ezüst viszonyának meghatározása valószínűen különbséget fog feltüntetni, ha az illető aranygolyók különböző lelhelyekről, el lenben közel egyezést, ha egy ós ugyanazon telórből valók. A kiol vasztott golyók továbbá nagy tömegnek kivonatát képezvén, nem esetleges, hanem az illető bányák valódi közép arany és ezüst tar-
_
142 —
talmát kell, hogy mutassák, föltéve természetesen, hogy az arany kiolvasztásánál, vagy foncsorozás utján való nyerésénél, csalási vagy más czélból az arany viszonya a vele együtt előforduló ezüsthöz, ezüstérozek vagy fómeziist hozzáadása által nem változtatott meg, a mi ugyan lopásoknál a vizsgálat és fölfedezés félelmében az illető által elkövettethetnék, de a mely előrelátás már mindenesetre nem mindennapi raffmement igényel. Az aranygolyók elemzése immár föltevésünket megerősítette s a leghatározottabb különbséget tünteti föl a károsított bányatátsulat ós vádlottnál lefoglalt aranygolyók arany-ezüst viszonya között. No ha a minőleges vegyelrnezés mind három számú aranygolyókhan a r a n y és e z ü s t mellett még quarczot, higanyt (legtöbb III-ban), vasat (legtöbb II-bon), ólom, antimon, arsén, kén ós tellur nyomo kat mutatott, csak az első háromnak mennyisége határoztatott meg külön, az utóbbi alkatrészek mennyisége, mely 4-25°/0-ig emelkedik, a különbségből számittatott ki. A finom porrá dörzsölt lógszáraz anyag királyvizben lett oldva, az oldat vízfürdőn majdnem teljesen bepárolva, vizzel erősen fölhigitva, néhány csepp kénsavval keverve és a ehlorezüst a quarczról (és kénsavas ólom nyomok) leszűrve, a ehlorezüst ós quarcz mennyisége súlyelemzősileg meghatároztatott, ós az ezüst mennyiségének kipuhatolására B. szerint tovább ke zeltetett. A ehlorezüst és quarczról leszűrt folyadék, mely az összes aranyat tartalmazza, vízfürdőn 40°-nál tömény, külön e czélra ké szült, vegytiszta kénsavas vasélecscsel kezeltetett, a kivált arany sósavas vízzel finoman eldörzsölve addig mosatott, mig a vasra nem adott reactiót, s megszárítva leméretett. B) A ehlorezüst és quarczból álló csapadók tégelyben sósavas vízzel leöntve horganynyal sziníttetett: a teljesen kimosott csapadék légenysavban oldatott, néhány csepp kénsavval kevertetett (az ólom nyomok kiválasztására) s leszűretett. Belőle az ezüst újból sósavval chloresüst alakjában kiválasztatott s lemóretett. Az eként talált tiszta ehlorezüst súlya levonva a? előbbi ehlorezüst quarcz súlyából, adta a quarcz mennyiségét. '• Mind az arany, mind a ehlorezüst tisztaságára a lemérós után újból kémleltetett, s minden esetben vegytisztának bizonyult.
-
143 —
Mind a három számú aranyból két-két parallel elemzés végez tetett oly módon, hogy az elemzésekre szolgáló golyó törmelék mindegyik elemzésben külön vétetett a golyó széleiről és belső ré szeiből. A III. számból 13 golyó lévén, ezek közül 6 darabról töretett le a vizsgálatra vett anyag s miután ezen golyók arany-ezüst vi szonya nagy eltérést mutatott az I. és II-től, a legnagyobb biztos ság elérése szempontjából az egyik elemzéshez belőlök 30 grammnyi mennyiség vétetett. A mennyileges elemzések eredménye a nyert adatokkal együtt alább következik:
I. 306—1879. bftörv. sz. 1 drb. aranygolyó a 12 apostol czimű bányatársulat „Magda léna" teléréből. Az elemzés alá vett anyag súlya Talált arany súlya Chlorezüst és quarez súlya * Tiszta chlorezüst súlya
a b 1-6453 gramm. 1-3575 gramm. 1-1489 „ 0-9513 » 0-5413 „ 0-4416 „ 0-4747 „ 0-4013
Ezen adatokból a következő százalékos összetétel folyik. a 69-89 21-94 4-05
b 70-08) 22-25 3-15
Döntő / Arany adatok \ Ezüst Quarcz , Higany, Vas, Ólom "I Antimon,Kén,Arséni 4-12 4-52 Tellur [__ Chlorezüst és quaroz/ q9>BQ „„„1 együtt direkt lemérve/ ód b y áZ öőj
közép ért. 69-99/ Q9 n 8 0 , 22-09/ y ^ U ö /o 3-60 4-32 ^
Q9,K. bL
Az arany viszonya az ezüsthöz tehát = 69-99:22-09 3-168 az 1-000-hez.
vagy
\
__ Í M —
n. 306—1879. bftörv. sz. 1 clrb. aj-anygolyó a 12 apóstól ezimü bányatársulat „Mihály' teléréből. Elemzés alá vett anyag súlya 4-3279 gramm. Talált arany súlya 3-1365 u Chlorezüst és quarcz súlya 1-3563 » Tiszta chlorezüst súlya 1-3246 n
3-3893 gramm 2-4785 „ 1-0944 „ 1-0194 „
Ezen adatokból a következő százalékos összetétel folyik: a b közép ért. Döntő / Arany 72-47 73-11 22-93/ adatok \ Ezüst 23-13 22-72 Quarcz 0-73 2-21 1-47 Higany, Vas, Ólom Ant., Kén, Arsén \ 3-67 1-96 2-81 Tellur 100-00 100-00 100-00 Chlorezüst és \ Quarcz direkt ; 31-81 31-67 32-29 találva együtt J
95 72
'
%
1
Az arany viszonya az ezüsthöz tehát = 72-79:22-93., vagy 3-174 az 1-000-hez. III. 13 drb. aranygolyó, mely K. Gy.-nél lefoglaltatott. a b Az elemzés alá vett anyag súlya 3-2405 gramm. 30-6617 gramm. Talált arany súlya 2-1406 „ 20-4024 Chlorezüst és quarcz súlya 1-1902 „ 11-4601 „ Tiszta chlorezüst súlya —*) „ '10-1612 „ Ezen adatok alapján a következő százalékos összetétel folyik.
*) Véletlen baleset foüytán ez egy meghatározás kárba meíit.
-
145 - •
a Döntő / Arany 66-06 adatok \ Ezüst — Quarcz — ; Higany, Vas, Ólom 1 Ant. Kén, Arsón, \ — Tellur j
b 66-541 24-94 4-24
közép ért. u u
u u
l
34-94/
yq ii -911.0/
^* /o
4-24
4-28 ^
4-52
100-00 100-00 Ohlorezüst ós 1 1 . Quarcz együtt 36-73 37-37 37'05 direkt találva J ) Az arany viszonya az ezüsthöz tehát = 66-30:24-94., vagyis 2-658- 1-000-hez. Az arany ós ezüst viszonyának összehasonlítása az I. II. és III-ban. Ezüst. Arany. I. 1 : 3-168. II. 1 : 3-174. III. 1 : 2-658. Azaz, az I-ső számú, a „Magdaléna" bányában előjövő aranyban 100 gram ezüstre esik 316 8 / ]0 gramm arany. A II. számú, a „Mihály" nevű bánya aranyában 100 gramm ezüstre esik 3l7Vio gramm arany. A III. számú, K. Gy.-nél lefoglalt aranyban 100 gramm ezüstre esik 265 s / 1() gramm arany. Míglen tehát az I. ós II., a 12 apóstól czimü bányatársulat bányáiban termelt arany igen közel egymórtókü egymással, addig a K. Gy.-nál lefoglalt jóval csekélyebb órtókü; ós pedig ha az előbbit 100 p o r c z e n t e s n e k számítjuk, akkor a K. Gy.-é 8 3 ^ perczentes arany tehát 16^,,% perczenttel roszabb. Az arany-ezüst viszony ezen különböző voltát — és pedig a kísérlet hiba határain belül ugyanazon mérvben — bizonyítja az I. II. és III. sz. aranygolyók fajsulyának meghatározása is. A fajsúly meghatározása közvetlenül a golyóból vett törmelék kel nem vezetett eredményhez, a törmelék likacsaiban makacsul viszszatartott lég miatt; e czólból ós különben is az arany és ezüst különválasztására a többi tisztátlanitó alkatrészektől, elhatároztam az arany ós ezüst együttes kiolvasztását a beküldött golyókból. Ez si került is, igen szép eredménynyel a durrlég (hydro-oxygén) — fúvó
i
— 146
-
alkalmazásával égetett mész alapon. Az arany az ezüsttel teljesen kivált megolvadt alakban, a tisztátlanságok részint gőzalakban eltá voztak, részint a salakban maradtak vissza. Mindegyik próbából két-két kiolvasztás történt; a K.-féle 13 darabból ismét 6 drbból töretett le az olvasztáshoz vett por. A következő adatok lőnek nyerve: a
I. b
II.
a
b
a
III. b
c
Arany golyók súlya: 07581 1-2976. 0-6530 2-2405. 0-9625 2-1276 2-1276. Piknométer aranynyal: 22'8573 47-0163. 22-8020 47-8820. 46-7130 47-7865 47-7702. Piknométer vízzel: 22-1490 45-8026. 22-1490 45-7895. 45-819145-8026 45-7872. Fajsúly: 15-22 15-46. 15-58 15-16. 14-03 14-81 14-72.
Középérték: . Tfál. 15-37. " ""TíÜ"" Mindenik mérés legalább háromszor törtónt s a középérték lőn véve.
Vélemény. Az ásványtani vizsgálat eredménye látszólag a mellett szól ugyan, hogy a K. Gy.-nél lefoglalt aranytartalmú kőzet darabok nem a „Szt. János ovang." és ,,Szt. Tódor" bányából, hanem inkább a 12 apóstól bányatársulat „Magdaléna" bányákból ós „Mihály" telóréből valók; de tekintve azt, hogy ilyen kevés s a teléreknek csu pán egyes pontjairól vett anyagból nagyon merész volna határozot tan következtetni azon tapasztalattal szemben, hogy a telérek lefo lyásában mind a mellék kőzetek, mind a telér ásványok, mind pe dig az érczbehintósek mennyiségileg ós minőségileg bizonyos hatá rok közt változhatnak: az aranytartalmú telér kőzetekre nem fek tethető oly döntő súly, mint a minő jelen körülmények közt kívá natos. Ellenben a B) az I. és II. alatt mellékelt kiolvasztott arany gömböknek fajsúlya és pontos vegytani összetétele, miután ilyen minőségű arany a teléreknek nagyobb tömegeiből és ugyanazon el járás szerint vonatik ki, mindenesetre szigorúbb következtetést enged arra, hogy azok ugyanazon vagy különböző telórekből valók-e. A vegytani vizsgálat határozottan ily különbséget tüntet föl a 1% apostol bányatársulat bányáiból került és a K. Gy.-nél lefoglalt aranygömbök arany-ezüst viszonya között, a mely eltérés oly nagy, hogy esetleges nem lehet, ós ha, mint fönnebb kiemeltük, nem a legrafinirozottabb csalóval van dolgunk, minden kétséget kizáróan azt bizonyítja, hogy a K. Gy. aranygombéi nem a társulat bányái ból kerültek ki, melyekből az I. és II. alatt beküldött aranygömbök származnak.
