BSC- Kataszteri informatika (3 kredit) 5. szemeszter (tavaszi félév)

BSC- Kataszteri informatika (3 kredit) 5. szemeszter (tavaszi félév) hét 1.

óra 1.

2.

2. 3.

3.

4.

4.

5. 6.

5.

7.

8. 6. 7.

9. 10.

8. 9.

11. 12. 13. 14.

10.

15.

11

16. 17. 18. 19.

12. 13.

20.

14.

21.

ea./gy. Tematika ea. A DAT (Digitális AlapTérkép) fogalmi modellje. A digitális térkép DAT1M1 Szabályzat szerinti adatcsere-formátumának megismerése, (a DAT objektumai, geometriai, topológiai elemei, attribútum-táblázatai, gyűjtő és kódtáblázatai) mintafeladat bemutatásával. (I) ea. Az adatcsere-formátum ismertetése mintafeladat bemutatásával. (II) gy. A digitális minta-alaptérkép előkészítése ITR szoftverrel, az adatcsereformátum előállításához. (I) (1. gyakorlati feladat) gy. A digitális minta-alaptérkép előkészítése ITR szoftverrel, az adatcsereformátum előállításához. (II) gy. A mintatérkép adatcsere-formátumának elkészítése. (I) gy A mintatérkép adatcsere-formátumának elkészítése (II), az állomány ellenőrzése szoftveresen. gy. A mintatérkép adatcsere-formátumának elkészítése (III), az állomány ellenőrzése szoftveresen. Dokumentáció elkészítése. (Befejezése házi feladatként.) ea. Kataszteri térképi adatállomány változás-vezetése, raszter-vektor adatok felhasználásával MicroStation Descartes szoftver alkalmazásával. Szoftverismertetés.(I) (2. gyakorlati feladat) gy. Szoftverismertetés.(II) gy Vektoros kataszteri térkép előkészítése raszteres adatformájú térképi tartalommal történő változásvezetéshez MicroStation Descartes szoftver alkalmazásával. gy. A raszteres beltartalom beillesztése a vektoros váztérképbe (I). gy. A raszteres beltartalom beillesztése a vektoros váztérképbe (II). gy. A raszteres beltartalom beillesztése a vektoros váztérképbe (III), a feladat befejezése. gy. Zárthelyi feladat megírása a 7-12 gyakorlatok anyagából. (A 2. gyakorlati feladat beadása) ea. DAT- állományok változásvezetése DATWIEV szoftverrel. Szoftverismertetés (I). Szoftverismertetés (II). gy. Változásvezetés elvégzése. (3. gyakorlati feladat) gy. Változásvezetés befejezése. ea. A kataszteri térképre épülő hazai és nemzetközi projektek, kezdeményezések áttekintése. Aktuális kataszteri fejlesztési feladatok. ea. A geodéziai munkavállalással kapcsolatos ismeretek: a Magyar Mérnöki Kamara feladata, hatásköre. A szakmai jogosultságok megszerzésének lehetőségei. Mérnöketika, az etikai kódexek. gy. Szabad tematikájú óra: pótlások, az 1. és 3. gyakorlati feladat beadása.

Óravázlatok (Oktatói segédlet - gyűjteményes mű) hallgatói használatra 1. óra A DAT fogalmi modellje. A digitális alaptérkép, a DAT1-M1 szabályzat szerinti adatcsere-formátumának megismerése, (a DAT objektumai, geometriai- és topológiai alapelemei, attribútum-, gyűjtő- és kód táblázatai) mintafeladat bemutatásával. (I) A DAT fogalmi modellje- a Nagyméretarányú digitális térképezés c. tantárgyban ismertettettek alapján. A DAT adatbázis táblázatai és leírásuk általános áttekintése (a DAT1-M1 szabályzat alapján): - A DAT tartalmát relációs adatbázis kezelésére alkalmas táblázatokban írjuk le. - A DAT adatféleségeit funkcionális csoportosítás szerint kell értelmezni, amely csoportosítást a vonatkozó szabályzat megad. - A DAT objektumok geometriájának leírásához szükséges alapelemeket az „A” táblázatcsoport összegzi. Ezek: - pont - vonal - felület (határvonal, határ) Ebben a csoportban szerepel az adatféleségek adatrekordjainak megszűnésére vonatkozó időtáblázat is. A táblázatok tartalmazzák az adatmezők nevét, típusát, hosszát, a szöveges megnevezését, az adatmező kötelező, vagy opcionális használatát, és a kapcsolódó egyéb jellemzőket. A táblázatot követően szerepel az adatbázis kezelési kulcs, az egyes mezőkre vonatkozó értéktartományok, majd a hivatkozott és hivatkozó táblázatok felsorolása. A leírás végén a karbantartási mód következik. Kiemelt szerepe van a T_PONT nevű koordinátajegyzéknek, mint az adatbázis alapvető építőelemének. - A DAT alapobjektumai közötti kapcsolatot a „B” topológiai táblázat összesíti. A táblázatok alaki és tartalmi felépítése hasonló az előbb leírtakkal. A topológiai alapelemek: - csomópontok (izolált, közbenső- és végcsomópontok) - él - gyűrű - lap - csomópont-él - csomópont-gyűrű - csomópont-lap -

-

Az objektumokat leíró táblázatok A DAT objektum-előfordulásait és a kapcsolódó attribútumértékek leírását a „C” táblázatcsoport tartalmazza. A táblázatok alaki és tartalmi felépítése hasonló az előbb leírtakkal. A táblázatok fölött szerepel a leírandó adat jellege (állami alap, alap, háttáradat). Az táblázatok T_OBJ_ATTRXX formával jellemzettek, ahol az XX az objektum osztály és csoport betűjele. Az objektum-osztályok csoportosítását az „E” csoport foglalja össze. Ezek a következők: geodéziai alappontok közigazgatási egységek, alegységek, földrészletek, alrészletek, stb. épületek, épület-tartozékok, szobrok, emlékhelyek, stb. közlekedési létesítmények vonalai és műtárgyai távvezetékek, függőpályák és műtárgyaik folyó- és állóvizek és műtárgyaik

-

szintvonalak, domborzati alakzatok felmérési munkaterület adatai, kezelési egységek és térségi jellegű területek raszteres állományok.

Kiemelten fontos a T_OBJ_ATTRHA (felmérési munkaterület) attribútum-táblázata. -

-

Az adatminőségi jellemzők táblázatai a „D” csoportban találhatók. A táblázatok alaki és tartalmi felépítése hasonló az előbb leírtakkal. Az „F” ún. gyűjtő táblázat-csoportban egy-egy objektumazonosító sorszám alá azon objektumoknak az attribútum-értékeit gyűjtötték össze, amelyek egynél több, de nem meghatározható alkalommal fordulnak elő az adott objektumnál (pl. cím, cég-adatok, felíratok, személy-adatok, szolgalom-adatok, stb.). A táblázatok alaki és tartalmi felépítése hasonló az előbb leírtakkal. A „C” csoport szerinti objektumok attribútum-adatait táblázatosan kódolt formában az „G” jelű táblázat-csoport tartalmazza. A „H” csoport az adatcsere-formátum leírását adja meg. Ennek formája a következő:

Az állományokból csak azokat kell szerepeltetni a végleges formátum kialakításakor, amelyek tényleges tartalommal rendelkeznek. A sorrend kötött, a nem használt állományok kimaradnak. A geometriai és topológiai állományok kitöltése kötelező.

2. óra Az adatcsere-formátum ismertetése mintafeladat bemutatásával. A szabályzat segítségével elkészítünk a tanórán egy földmérési alaptérkép térképrészlete adatcsereformátumát. A térképrészlet előkészítésekor az alábbiakra kell figyelemmel lenni: - a geometriai és topológiai alapelemek azonosítóinak meghatározására - a pontszámozás csoportosítására, annak függvényében milyen objektumhoz és azonosítási tűréshatárhoz – azaz részletpont-rendűségbe- tartoznak

3-4. óra A digitális minta-alaptérkép előkészítése ITR szoftver segítségével, az adatcsereformátum előállítására. Egy kb. 10x10 cm területű, 1:1000 méretarányú digitális térképrészletet készítünk elő az adatcsereformátum előállítására.

Az előkészítés során az alábbiakra kell figyelmet fordítani: Rétegek szerint ellenőrizni a térképi tartalmat, a teljességre tekintettel: hibátlan geometriájú másolattérképi tartalom előállítása. Különös figyelmet kell fordítani a felület-jellegű objektumok helyességére. - Felíratok elhelyzése az előírásoknak megfelelően: házszámok, hrsz-ek, utcanevek, épületrendeltetések. A feliratokat úgy kell elhelyezni, hogy a beszúrásukat megadó geometriai pontok is megfelelő helyre kerüljenek. - Objektum-osztálynak megfelelően kell a pontok számozását elvégezni úgy, hogy a pontszámok tükrözzék az objektumosztályon belüli részletpont-rendűséget is. - Fel kell venni „grafikus pontként” a szükséges geokódokat és felírat elhelyezések beszúrási pontjait, és pontszámokkal kell ellátni azokat. - Meg kell határozni a felíratok dőlési szögét, mert ez az adat szerepel az attribútum-adatok között. - Meg kell határozni a földrészletek területeit, mert azok szerepelnek attribútum-adatként az objektumok leírásában. - Ki kell alakítani a geometriai- topológiai alapadatok azonosítói struktúráját, hasonlóan az objektumok azonosítási rendszerét. Pl.: -

Az előkészített digitális térképről pontszámvázlatot készítünk olyan nagyításban, hogy azon a papírvázlaton ún. határvonal-vázlatot lehessen készíteni.

5-6-7. óra A mintatérkép adatcsere-formátumának elkészítése Az előző órákon előkészített digitális térképrészletek adatcsere-formátumai előállítását a hallgatók önállóan készítik el a következő három gyakorlati foglalkozás keretében. Az előállított .txt szöveg formátumot a tanszék ellenőrző szoftverjével és a FÖMI államilag hitelesített konzisztenciavizsgáló szoftverjével folyamatosan ellenőrizzük.

A hibátlan adatcsere-formátum előállítása után, a beadandó dokumentáció a következő: - Műszaki leírás a feladatról - Határvonal-vázlat - Digitális térképrészlet floppy lemezen

-

Az adatcsere-formátum floppy lemezen, a FÖMI vizsgálati eredményével.

A dokumentáció előállításához és az adatcsere-formátum formai elkészítéséhez az alábbi mintát adjuk meg. Pontszámos térképvázlat:

Határvonal-vázlat:

Adatcsere-formátum .txt állomány-minta A bemutatott állomány-részlet nincs kapcsolatban az előbbi vázlatokkal. A minta csak állománytöredék, mely formai segítséget kíván adni.

Az állományokat EOF vége-jellel kell lezárni.

19. óra A kataszteri térképre épülő aktuális hazai és nemzetközi projektek, kezdeményezések áttekintése. Aktuális kataszteri fejlesztési feladatok. A TAKATOS földhivatali szoftver ismertetése A META (Megyei TAKAROS) áttekintése A fővárosi földhivatali rendszer megtekintése A MePAR rendszer áttekintése A DITAB alapjai A MADOP áttekintése

20. óra A geodéziai munkavállalással kapcsolatos ismeretek: a Magyar Mérnöki Kamara feladata, hatásköre. A szakmai jogosultságok és megszerzésüknek lehetőségei. Mérnöketika és az etikai kódexek. Az etika és az etikai kódexek A XXI. század elejére az emberiséget fenyegető katasztrófák kb. 85 %-a emberi eredetű, és csak 15 %-a az, ami természeti eredetű, tehát nem tudunk segíteni rajta. Az emberi tettek, mulasztások, a helytelenül értelmezett szabadság, önmegvalósítás, a gazdasági haszonszerzés korlátlan vágya, az önkorlátozó szemlélet hiánya menthetetlenül elpusztítja önmagát. A mérnök különösen felelős, mert tetteivel, szaktudásával a természetet változtatja, és ennek megvalósítása közben embereket irányít. Anyagi természetű a cselekvése és annak végterméke, de a megvalósulás folyamatában az élővilággal és emberi szubjektummal van kapcsolatban. Milyen legyen hát a mérnök-ember? Bonyolult természeti és társadalmi helyzetében mi legyen munkája, élete, embersége belső fokmérője? Erre a kérdéssorra próbált és próbál évezredek óta válasz adni számos tudós, filozófus, gondolkodó ember. Az etika a filozófia egyik ága, az ethosz görög szóból származik, mely eredetileg az állatok legelőjét jelentette, később átvitt értelemben az ember szokásos lakóhelyét, később az ezzel összefüggő dolgokat: szokásokat, hagyományt, illemet. Aki úgy viselkedett, ahogy az akkori városállamban szokásos és illendő volt, az etikusan cselekedett: elismerte az általánosan elismert magatartásformát, ahhoz igazodott. Ez nem azt jelentette, hogy vakon követte az átlagot, hiszen az ember egyedi, megismételhetetlen valóság, személyiség, így saját magán átszűrve, a saját belátása és megfontolása nyomán teszi az éppen megkívánt mindenkori jót. Az ilyen magatartásforma már nem ethosz, hanem éthosz: karakter, jellemszilárdság, maradandó készség a jóra, azaz erény. Az etika tehát a társadalmi – és korunkban kiegészíthetjük - természetbeni együttélés törvényeit, az emberiség történelme során kialakult szokásokat, szükségletek és érdekek kielégítésének formáit, a helyesnek tartott magatartás szabályait tárgyalja és szabályozza. Arisztotelész (Kr.e. 386-322), aki önálló filozófiai diszciplínaként tárgyalta az etikát, azt a gyakorlati filozófia ágba sorolta. Az elméleti filozófiai tudományoknak: a logikát, fizikát, matematikát és a metafizikát tekintette, a gyakorlati filozófiát pedig etikára, ökonómiára és politikára osztotta fel (az emberi cselekvésre és annak termékére). Eszerint az etika az emberi magatartások belső értéktartalmát vizsgáló és meghatározó tudomány. Azt mondja meg, hogyan lehet az ember jobbá, jóvá. Minthogy a „jó” Arisztotelész meghatározásában a „létező” járuléka, az etika arra tanít, hogyan válhat az ember teljes emberré, azaz a hogyan válhat az ember létcéljának megfelelő – a jót cselekvő emberré! Ezek alapján azon szabályok és értékek összessége, amelyeket az adott emberi közösség a maga számára kötelezőnek tekint és elfogad, etika tárgya: az erkölcs. Az erkölcs és jog viszonya

Az erkölcsi rend statikusan szemlélve norma-rendszer, dinamikusa pedig magatartások meghatározója. A joggal összevetve: a jog csak társadalmi környezetben jelent értéket, kötelezettséget és kötöttséget az egyén számára, az erkölcsi norma pedig az egyes egyén számára valósít meg értéket, mutat utat. Az egyéntől a társadalom az erkölcsi norma követését, csak közvetve várja el, ugyanezt a jog normáinak követését az állam, a szervezett társadalom kikényszeríti. Az erkölcsi értékeket az egyén önmaga tudja csak felismerni, elfogadni és megvalósítani, - de ebben a társadalom támogathatja, irányíthatja, mert annak felismerése nemcsak az egyén számára szükséges! Az egyén az erkölcsi értékek megragadásával, megvalósításával e folyamatban egyre teljesebbé, tökéletesebbé, jobbá válik. Mivel az ember célja önnön létének teljessé tétele, az erkölcsi értékek megvalósítása nemcsak tudatos lehetőség, hanem szükségszerű is számára a végső célja, önmaga teljessége eléréséhez. Az erkölcsi értékek, és az erkölcsi érzék. Az ember különböző viszonylatokban él (embertársak, család, munkahely, természeti környezet, stb.), amelyekben az erkölcsi magatartási követelmények szerteágazóak, koronként változnak, érdekek, szokások, formaságok (divat, rítusok, babonák, etikett, illem, stb.) jelennek meg benne. Az erkölcsi magatartás nagyon komoly ellenőrzője és számon kérője, ezáltal alakítója a közvélemény! Ezért nagyon lényeges a kialakult erkölcsi normák ismeretén túl az erkölcs másik oldalának, az egyes emberek erkölcsi érzékének formálása. Később ebből fejlődik ki, alakul, formálódik egy embercsoport közvéleménye. Egy ember morális fejlettségét az jelzi, milyen mértékben határozza meg a cselekedeteit a jó. Az erkölcsi érzék alapvetése: mi a jó és a rossz? Ez nem egyszerű kérdés: hol van az egyén szabadsága, az önálló szabad akarata, a döntési lehetősége és annak korlátja? Az eligazodást segíti egyéni esetben a lelkiismeret, közösségi szinten a közvélemény. Mi a lelkiismeret? A lelkiismeret belső érzék, amely a személyes cselekedetek értékmérője, az ember szellem természetszerű, veleszületett magatatása, melynek alap beállítottsága az igazra, jóra irányul, a jónak és rossznak a felismerésére. A lelkiismeret dönt a törvény által nem szabályozott esetekben. Az alapszó: lélek. A lélek az ember teljes belső valója, a személyisének hordozója. A személyiség, sokféle összetevő (cselekvések, tulajdonságok, szokások, viselkedésminták, szociális szerepek, öröklött hajlamok, intelligencia, eszmények, múltbeli tapasztalatok, értékrendszerek, stb.) állandó mozgásban, kölcsönhatásban lévő rendszere. Változtatható és változó – ön és külső nevelés és a környezet hatására. Egyedül az emberre jellemző volta miatt, valószínű, a lelkiismeret, a lélek alakítása, formálása az Ember, a megismételhetetlen egyedi teremtmény formálása. „..Ahogy szerette ezt vagy azt az ételt, a szólt az ajka.. …s ahogy csengett fülünkbe hangja,… …s azt mondta nemrég: Édes fiacskám, egy kis sajtot ennék”, vagy bort ivott és boldogan meredt a kezében égő olcsó cigaretta füstjére, és futott, telefonált, és szőtte álmát, mint színes fonált: homlokán feltündöklött a jegy, hogy milliók közt az egyetlenegy” (Kosztolányi: Halotti beszéd)

Ezzel kanyarodunk vissza a mérnöki etikához, amely alaphelyzetben az Ember etikája (I), erre épül a társadalomban betöltött szerepet élő (mérnök) értelmiségi ember (II), és a természethez hozzá nyúló alkotó, azt formáló ember (III) etikája. I. A mérnök-EMBER a környezetében általában, mint a legmagasabb végzettségű ember mintaként, példaképként kell, hogy álljon. Vonatkozik ez viselkedésére, megjelenésére, beszédkultúrájára,

szokásaira, életvitelére, személyes és családi életére, hobbijaira. Mint értelmiségi, felelőssége van embertársai iránt is és hazája iránt is. II. Munkaerkölcs, a mérnökök tevékenységi körükben elfoglal kapcsolatairól: A munka ne lélektelenül végzett munka legyen, adjon örömöt, emelkedjen a hivatástudat szintjére, szívvel-lélekkel, teljes tudattal és akarattal végzett tevékenységgé! Hivatásbeli erények: Magas szaktudás, rávezetni, a megbízót az értékes munka igényére: elmagyarázni, mi jó megoldás Hivatástudat, Kezdeményező készség, tanulékonyság, önképzés igénye Szavahihetőség, Szakmai igényesség, becsület Megbízhatóság, pontosság, szóban, tettben, írásban. Mások tisztelete a pontosság megtartása! Alkalmazkodó képesség Felelősségtudat Udvariasság – viselkedés: Az ember magatartásával, viselkedésével elsősorban a magam emberi szintjét mutatom be, nem a másikat embert emelem vagy sértem meg. Ezek egyike a manapság gyakran elmulasztott cselekedet a válaszadás levélre, telefonra, e-mailra, sms-re. A ”vettem”- rövid értesítéssel sok félreértést, megbántást el lehet kerülni! Vezető beosztásában alapkövetelményekként elvárt erények: Embertisztelet, empátia (pl. betegség, anyaság, kisgyermek, stb. irányában) igazságosság, (pl. bérezés), munkakörülmények megteremtése a nyugodt munkavégzéshez, bizalom a munkatársaimban beosztottak és vezetők irányában egyformán, szakmai tudás, a munkamegosztás, a részmunkavégzés esetében is a sikerélmény biztosítása. III. A természethez való viszony: a környezetvédelem. Az épített és természetes környezetünk tisztelete. Kiemelkedő példamutatást kér a földmérőtől, a mérnöktől. Tiszteljük a természetet, szeressük azt: a fákat, növényeket és állatokat. Egy ház felépülhet 1 év alatt, egy lombos fához 10-évek kellenek! Az állat érző élőlény, oktalanul ne bántsuk, és ne nézzük el kínzásukat! Az épített környezetünk adott esetben eleink álma, erőfeszítéseiknek megvalósult valósága. Hagyományuk – sokszor tanulhatunk belőle, rácsodálkozhatunk. Aki a gyökerét nem tiszteli, nem várhat el maga és munkája iránt sem tiszteletet, megértést! Oktalanul nem tegyünk kárt benne, ne szennyezzük, firkáljuk, mázoljuk! Erre mások figyelmét is hívjuk fel! Minden cselekedetünkkel védjük, óvjuk természetes környezetünket. A mindent felülíró haszonelvűség, a globalizáció, az erőfölényes magatartás döbbenetes primitívségről és lelkiismeretlenségről tanúskodik. Mind a háztartásban, mind az erdőben, mezőben, természetben kerüljük a szennyezést. Mi – mérnökök – embertársakkal a természetben dolgozunk, munkánkkal azt formáljuk, ezért annak védelmében legyünk példaképek és tanító mesterek. Az etika alapvetése a jóra való törekvés fejlesztése, ennek alapja az a szeretet, amely megnyilvánul minden irányában (tárgy, élőlény, gondolat), amire szemünk rávetül. Ez a természetvédelem alapja is. Kiművelt emberfőkre van szükség! - mondotta gr. Széchenyi István. A művelt ember nem lehet etikátlan! A Magyar Mérnöki Kamara Etikai -Fegyelmi Szabályzata Minden szakterület lefektette az általános etikai magatartási elvárásait az ún. etikai kódexekben. E kódexekben az általános elvek, szakmai előírások mellett, fegyelmi ügyek lebonyolítását is meghatározzák. Az alábbiakban a Magyar Mérnöki Kamara Etikai Fegyelmi Szabályzatából idézünk részleteket.

Felhasznált irodalom:

Dr. Balázs László: Mérnöketika (kézírat, Székesfehérvár, 1991) A Magyar Mérnöki Kamara Etikai -Fegyelmi Szabályzata (1999) Dr. Nagy Géza: A mérnök és etikája (Debrecen, 1997) Dr. Zlinszky János: Keresztény erkölcs és jogászi etika (Budapest, 1998)

21. óra Szabad tematikájú óra Pótlások és az 1. és 3. gyakorlati feladatok beadása