1. oldal
MAGYARORSZÁG NÉHÁNY FONTOSABB GAZDASÁGI MUTATÓJA Az ország területe 93.000 km2, ebből 2004. január 1. 1.836,4 ezer ha erdő, ami 19,7%-os erdősültségnek felel meg. A lakosság száma 2004. január 1-én 10,1 millió fő volt. A bruttó nemzeti termék (GDP) az elmúlt években az EU átlagát meghaladó növekedési rátát mutat, 2004-ben 4,2% volt. Az EU-25 átlaga, 2004ben 2,3% volt. 110
Bruttó hazai termék (GDP) volumenindexe
105
300
100
250
95
200
90
1960 = 100
előző év azonos időszaka = 100
350
1960=100 Éves változás
150
85 100 1960. 1964. 1968. 1972. 1976. 1980. 1984. 1988. 1992. 1996. 2000. 2004.
Forrás: KSH
A magyarországi infláció 1996. óta csökkenő tendenciát mutat. A fogyasztói árak 2004-ben 6,8%-kal emelkedtek. Az EU-25 átlaga 2004-ben 2,1% volt. Fogyasztói árindex
140
3600
135
3100 2600
125
2100
120 1600
115
1960 = 100
előző év = 100
130
1100
110 105
600
100
100
1960. 1965. 1970. 1975. 1980. 1985. 1990. 1995. 2000.
Forrás: KSH
A hazai munkanélküliségi adatok 1993 óta folyamatosan javultak. Ez a folyamat 2002-ben megtört, az év második felében enyhe emelkedést mértek, mely tendencia az óta is folytatódik. 2004-ben a munkanélküliségi ráta 6,1% volt. Az EU-25 átlaga 2004-ben 9% volt. 450
ezer fő
%
Munkanélküliségi adatok
400
Munkanélküliek száma
350
Passzív munkanélküliek száma Munkanélküliségi ráta
300
12 10 8
250 6
200 150
4
100 2 50 0
0 1995. 1996. 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004.
Forrás: KSH Erdészeti Cím- és Terméktár
2005
Forest Directory Hungary
2. oldal
A MAGYAR ERDŐGAZDÁLKODÁS FŐBB ADATAI Fontos dátumok a magyar erdészet történetében: 1791 1879 1920
Az országgyűlés megalkotja az első feudális erdőtörvényt. Kihirdetik az első modern polgári erdőtörvényt. Az első világháborút lezáró békeszerződés következtében az ország elveszíti erdeinek 84%-át, az erdősültség 26%-ról 12%-ra csökken. 1935 Az 1935. évi IV. törvénycikk kihirdetésével életbe lép az ország megváltozott természetföldrajzi viszonyainak megfelelő erdőtörvény és egyben az első magyar természetvédelmi törvény. 1945 A 100 kat. holdnál nagyobb magánerdőket államosítják, ill. a 10-100 kat. hold nagyságúakat állami ellenőrzés alá vonják. 1959-60 Az erdőbirtokossági társulásokat leépítik, az erdők körülbelül 30%-a szövetkezeti tulajdonba kerül. 1961 Megjelenik a szocialista tulajdonformára alapozott 1961. évi VII. törvény az erdőkről és a vadgazdálkodásról. 1990- Újra létrejöttek a vállalkozások szakmai, munkaadói, érdekképviseleti szövetségei. 1996 A rendszerváltást követően az erdők kb. 40%-a magánosításra került. A több-célú, tartamos erdőgazdálkodás törvényi szabályozásához az Országgyűlés elfogadja az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvényt. 2000- Az ország erdejének több mint felét, a működő erdők közel háromnegyedét művelő erdőgazdálkodók ISO 9002 minőségtanúsítási és ISO 14001 környezettanúsítási rendszert alkalmazzák.
Az erdővagyon jellemzői Terület Erdőterület és az erdőgazdálkodást közvetlenül szolgáló egyéb földrészletek ezer ha-ban Erdőtervezett terület az év január 1-én Erdőterület (faállománnyal borított terület) Egyéb földrészletek (csemetekert, nyiladék, tisztás, vadföld, stb.) Összes erdőtervezett terület
1998. 1 748,4
1999. 1 758,7
2000. 1 773,3
2001. 1 787,4
2002. 1 803,9
2003. 1 823,4
2004. 1 836,4
135,1 1 883,6
135,3 1 894,0
134,2 1 907,5
133,8 1 921,2
133,0 131,8 1 936,9 1 955,2
131,1 1 967,6
Forrás: Állami Erdészeti Szolgálat
2004. január 1-én az erdővel borított terület (beleértve az erdősítésre kötelezett üres vágásterületeket is) az ország területének 21,1%-a. Az erdők nem egyenletesen terülnek el az országban, így a legnagyobb erdősültséget Nógrádban, a legkisebbet pedig Békésben regisztrálták. Magyarország összes erdejére van az ÁESZ által készített erdőterv. Rendeltetés Rendeltetésüket tekintve az erdők közel 2/3-a gazdasági erdő, valamivel több, mint 1/3-a pedig védelmi, közjóléti és egyéb célokat szolgáló erdő. % 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
Az erdők rendeltetés szerinti megoszlása a tárgyév január 1-én 4,5
4,4
2,3
17,8
19,2
23,2
77,7
76,4
1998.
74,5
1999. Gazdasági erdő
1,8 32,0
66,2
2000. 2001. Védelmi erdő
8,4
8,3
30,8
31,4
60,7
60,4
1,4 34,4
64,2
2002. 2003. 2004. Közjóléti és egyéb erdő
Forrás: Állami Erdészeti Szolgálat
Tulajdon Az erdők 94,6%-án folyt 2004. januárjában gazdálkodás, míg 5,4% e szempontból rendezetlen helyzetű. A működő erdők 57%-a állami erdő 36,8%-a pedig egyéb, főleg magán erdőgazdálkodók birtokában van. A közösségi erdők aránya 1% alatti. % 100
75
A z e r d ő t e r ü le t t u la jd o n i m e g o s z lá s a a t á r g y é v ja n u á r 1 - é n 5 ,4
9 ,7
1 3 ,5
1 3 ,8
1 5 ,9
1 6 ,1
1 3 ,8
2 4 ,8
2 4 ,8
2 3 ,4
2 3 ,6
2 6 ,4
3 0 ,7
3 6 ,8
6 1 ,1
6 0 ,8
6 0 ,0
5 9 ,4
5 9 ,0
5 8 ,7
5 7 ,0
2000.
2001.
2003.
2004.
50
25
0
1998.
Á lla m i
1999.
K özösségi
2002.
M agán
R e n d e z e tle n
Forrás: Állami Erdészeti Szolgálat Erdészeti Cím- és Terméktár
2005
Forest Directory Hungary
3. oldal Fafajok % 100 80
A magyar erdők fafajmegoszlása, 2004. 13,3
15,5
10,3
6,6
16,4
12,3
12,3
22,6
20
15,2
Fenyő ELL
16,4
Nyár
60 40
10,0
14,9
6,0
13,1
11,5 20,5
24,5
Terület
Élőfakészlet
7,0
Akác
11,6
7,9 8,1
EKL
11,3
25,3
23,0
11,7
Bükk
13,6
16,0
20,1
16,0
16,9
Folyónövedék
Erdőterv
Bttó kitermelés
Cser Tölgy
0
Megjegyzések: Forrás: Állami Erdészeti Szolgálat + FAGOSZ becslés EKL = Egyéb kemény lombos; ELL = Egyéb lágy lombos A terület és az élőfakészlet adata 2000. január 1-i állapotot tükröz Erdőterv = Erdőtervi előírás 1 évi átlaga Az erdőterv és a bruttó fakitermelés esetében a nyár adata a fűz kitermelési adatait is tartalmazza
Az egyes változóknál a megoszlás a fafajok növekedési tulajdonságainak, a korosztály-összetételnek és egyéb tényezőknek megfelelően eltérő. 14 millió m3 13 12,3 12 1,8 11 10 9 1,5 8 1,0 7 6 2,8 5 0,9 4 3 1,0 2 2,5 1 0 Folyónövedék
A fakitermelés fafaj megoszlása, 2004. Fenyő 10,0
ELL
1,0
Nyár
7,1
1,6 0,8
1,1
2,5 0,8
1,3
0,9
1,2 0,6
0,8
0,8
1,1
1,6
1,2
Erdőterv
Bttó kitermelés
EKL
5,7 0,9
Akác Bükk
0,5
0,7
0,6 0,9
1,0
Cser Tölgy
Nttó kitermelés
Megjegyzések: Forrás: Állami Erdészeti Szolgálat + FAGOSZ becslés EKL = Egyéb kemény lombos; ELL = Egyéb lágy lombos Erdőterv = Erdőtervi előírás 1 évi átlaga Az erdőterv és a bruttó és nettó fakitermelés esetében a nyár adata a fűz kitermelési adatait is tartalmazza
Az erdők növedéke és a hatóságilag engedélyezett lehetőség is lényegesen meghaladja a piac által befolyásolt és a tulajdonosok szándékától is függő tényleges fakitermelést. Ez a helyzet Európa legtöbb országában is évek óta hasonló képet mutat. Élőfakészlet 340 335
millió m3
Az élőfakészlet alakulása
330 325 320 315 310 305 300 295 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 Forrás: Állami Erdészeti Szolgálat.
A magyar erdők fatömege folyamatosan nő, ahogy a grafikon is mutatja.
Erdészeti Cím- és Terméktár
2005
Forest Directory Hungary
4. oldal Korosztálymegoszlás A magyar erdők korosztálymegoszlása A folyamatos erdő- % 100 101telepítések folytán a terüle- 90 ten belül a fiatal korosztá- 80 81-100 lyok részaránya viszonylag 70 61-80 magas. Ugyanakkor az élő- 60 fakészletben ezzel együtt is 50 41-60 a 40 évnél idősebb kor- 40 30 21-40 osztályok adják a nagyobb 20 mennyiséget. Az "ifjúság" 10 -20 tetemes térfoglalása alap- 0 2000 2001 2002 2003 2004 2000 2001 2002 2003 2004 ján az elkövetkező évtiTerület Élőfakészlet zedekben az élőfakészlet Forrás: Állami Erdészeti Szolgálat további dinamikus növekedésével számolhatunk. Fakitermelés szektorok szerint Jól látható, hogy az Bruttó fakitermelés millió m3-ben 6,0 állami erdőgazdaságoknál Állami Erdőgazdaságok (22) Fenyő (22) és az egyéb erdőgaz5,0 ELL dálkodóknál a kitermelés Egyéb (főleg magán) Nyár/fűz fafaj összetétele jelentősen 4,0 erdőgazdaságok eltér. Az utóbbiban a nyár EKL 3,0 és az akác a meghatározó Akác tételek, míg az előzőben a Gyertyá 2,0 n tölgy, a cser és a bükk az Bükk 1,0 egésznek mintegy fele és a Cser fenyő is számottevőbb Tölgy 0,0 mértékben van jelen. 1999 2000 2001 2002 2003 2004 1999 2000 2001 2002 2003 2004 Ebben a rajzban az egyéb erdőgazdálkodók közt szerepelnek az egyéb állami, a közösségi, a szövetkezeti, a társult és egyéni magánerdők teljesítményei is. ELL = egyéb lágylombos EKL = egyéb keménylombos
Forrás: Állami Erdészeti Szolgálat + FAGOSZ becslés
A '90-es években a tulajdonszerkezet átalakulásával a fakitermelés jelentősen visszaesett, majd az évtized végére megközelítőleg a korábbi szintre emelkedett. F a k it er m elés m illió m 3 - b e n 1 9 8 0 - 2 0 0 3 .
9
8
7
6
5
4 B t t ó f ak it ermelés N et t ó f ak it ermelés
3
N et t ó erd ő g azd as ág o k (22) N et t ó állami ö s s zes N et t ó n em állami ö s s zes
2
1
2002
2000
1998
1996
1 994
1992
1990
1988
1986
1984
1982
1980
0
Adatforrás: ÁESZ, STAGEK, AKII adatok, valamint a Fagosz titkárság becslése
Erdészeti Cím- és Terméktár
2005
Forest Directory Hungary
5. oldal FAIPAR A következőkben bemutatott értékadatok folyó forintban, illetve folyó USD-ben értendők. Az ipar összesenre közölt adatok valamennyi ipari vállalkozásra, a szakágazati bontású adatok az 5 fő feletti (1998-at megelőzően 10 fő feletti) vállalkozásokra vonatkoznak. 1998. óta a 49 fő feletti vállalkozásokat teljes körűen, az 5-49 fő közötti vállalkozásokat reprezentatív módon figyeli meg a KSH. Az 5 fő alatti vállalkozások tevékenységét becsléssel veszik figyelembe. A becsléshez az utolsó két év ÁFA adatait, az értékesítés értékesítési irányok szerinti megoszlását és a működő vállalkozások tárgyhavi számát veszik figyelembe.
Az iparra vonatkozó statisztikai adatok a vállalkozások TEÁOR szerinti besorolását veszik figyelembe, amely megfelel az EU NACE Rev.1. besorolásnak. 2002. január 1-től a KSH adatgyűjtése a statisztikai főtevékenységen alapul ( az egységen belül a tényezőköltségen mért legnagyobb hozzáadott értéket létrehozó tevékenység) A külkereskedelmi adatokat az ENSZ külkereskedelmi termékjegyzéke, a SITC Rev.3. nomenklatúra szerinti bontásban szerepeltetjük elemzésünkben. Az elemzésben a fa megnevezésbe a parafát is beleértjük.
Ágazat
TEÁOR szám = NACE Rev.1.
Árucsoport
Ipar
C+D+E (bányászat + feldolgozóipar + villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás)
Feldolgozóipar Fafeldolgozás
D DD
Fűrészáru Falemez Ép. asztalos ipar Tároló fatermékek Fatömegcikk Bútorgyártás
DD2010 DD2020 DD2030 DD2040 DD2051 DN361
SITC Rev.3.
Fa és parafa
II/24
Cellulóz és papírhulladék II/25 Fa- és parafaáru IV/63 Papír, karton, papírpép és ezekből készült termék IV/64 Bútor és bútorelem IV/82
A faipar vállalkozásai A 2004. évi adatok szerint a működő faipari vállalkozások zöme mikrovállalkozás. Az egyes vállalat nagyságok között fennálló arány megfelel az országosnak. A hazai faipar szerkezete vállalati nagyságcsoportok szerint A vállalkozás mérete
Fafeldolgozás, 2004.
Bútorgyártás, 2001.
Vállalkozások száma (db)
-9 fő 10-19 fő 20-49 fő 50-249 fő 250- fő Vállalkozások összesen
5.449 320 203 66 11 6.049
Forrás: KSH
3.746 134 106 69 16 4.071
Az 5 főnél többet foglalkoztató fafeldolgozó ipari cégek a hazai ipar termeléséből 2004-ben 1,0%-kal, a foglalkoztatásból 2,8%-kal részesedtek. A bútoripar termelési részesedése nem érte el az 1%-ot, míg az alkalmazotti arány meghaladja a 2%-ot. A hazai faipar termelésének és az alkalmazásban állók számának megoszlása az ipar egészében (5 fő és afeletti vállalkozások)
%
Alkalmazotti létszám aránya az iparon belül
Termelés
TEÁOR/ NACE
Szakágazat
2000 2010 2020 2030 2040 2051 2052
2004 2000
2004
Fűrészáru Falemez Épületasztalos ipari termékek Tároló fatermékek Fatömegcikk Parafa, fonott áru
0,2 0,3 0,4 0,1 0,1 0,0
0,2 0,2 0,4 0,1 0,1 0,01
0,7 0,3 1,0 0,3 0,4 0,0
0,7 0,3 1,0 0,3 0,4 0,0
20
Fafeldolgozó ipar
1,0
1,0
2,7
2,8
3611 3612 3613 3614 3615
Ülőbútorok Irodabútorok Konyhabútorok Egyéb bútor Ágybetét
0,3 0,1 0,1 0,3 ...
0,3 0,1 0,04 0,2 0,02
0,8 0,3 0,2 0,9
0,8 0,2 0,2 1,0 0,0
361
Bútoripar
0,7
0,7
2,2
2,2
...
Forrás: KSH Erdészeti Cím- és Terméktár
2005
Forest Directory Hungary
6. oldal A fafeldolgozó iparban az alkalmazottak száma közel 2%-kal emelkedett 2004-ben. Szakágazatai közül az épületasztalos ipar foglalkoztatja a legtöbb alkalmazottat (36,2%), a fűrésziparban dolgozik a foglalkoztatottak 25,9%-a, a fatömegcikk gyártásban pedig a 15%-a. A bútoriparban 8%-os volt a létszámcsökkenés a múlt évben 2003-hoz képest. Az ágazaton belül az egyéb bútor (46,0%) és az ülőbútorgyártás (36,1%) a legnagyobb foglalkoztató. Alkalmazásban állók száma a hazai faiparban (5 fő és afeletti vállalkozások)
TEÁOR /NACE
2010 2020 2030 2040 2051 2052
Alkalmazásban Éves változás állók, fő előző év = 100
Szakágazat Fűrészáru Falemez Épületasztalos ipari termékek Tároló fatermékek Fatömegcikk Parafa, fonott áru
20
Fafeldolgozó ipar
3611 3612 3613 3614 3615
Ülőbútorok Irodabútorok Konyhabútorok Egyéb bútor Ágybetét
361
Bútoripar
2000
2003
2000
2003
5.702 2.425 8.250 2.387 3.395 314
5.637 2.276 7.866 2.475 3.252 238
107,0 95,2 121,6 109,1 102,3 88,7
107,2 96,4 97,5 97,1 114,0 98,3
22.473 21.744 109,5 101,9 6.525 2.478 1.270 7.679 ...
6.180 1.553 1.190 7.862 321
125,4 118,5 99,9 86,1 ...
94,0 84,4 92,4 90,1 184,5
17.993 17.106 101,7
92,0
Forrás: KSH
Termelés-értékesítés A fafeldolgozó- és a bútoripar részesedését az ipar egészének termeléséből, belföldi- és export értékesítéséből következő táblázatunk mutatja: Ágazat
Fafeldolgozás (DD)
Bútorgyártás (DN361)
Összesen az iparból
Időszak Termelés 2001. 2002. 2003. 2004. 2001. 2002. 2003. 2004. 2001. 2002. 2003. 2004.
1,0% 1,1% 1,0% 1,0% 0,8% 0,9% 0,7% 0,7% 1,7% 2,0% 1,7% 1,6%
Belföldi értékesítés 1,1% 1,1% 1,1% 1,0% 0,8% 1,3% 0,8% 0,8% 1,9% 2,3% 1,9% 1,8%
Exportértékesítés 0,9% 1,1% 1,1% 0,9% 0,7% 0,6% 0,5% 0,6% 1,5% 1,7% 1,5% 1,5%
Forrás: KSH
2004-ben folytatódott az ipari termelés export vezérelt bővülése, mértéke 8,3% volt. A belföldre irányuló eladások lényegében stagnáltak. A magyar fafeldolgozó-iparban is érvényesültek az általános tendenciák. A bútoripar számára a 2004-es év az ipari átlaghoz hasonló bővülést hozott. 15 000
160
Ipari termelés (milliárd Ft)
140 120
12 000
100 9 000
80 60
6 000
Ipar Feldolgozóipar Fafeldolgozó ipar Bútoripar
3 000 0
40 20 0
1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004
Forrás: KSH
A fafeldolgozó-ipar szakágazatainak termelése 2004-ben változatos képet mutat. Az ágazati átlagot meghaladó ütemű volt a növekedés az épületasztalos ipari termékek (+10,9%), a fatömegcikk (+8,6%), a parafa termékek (+10,5%) és a tároló fatermékek (+8,7%)előállításában. Visszaesés a falemez gyártásban következett be (-2,8%). Erdészeti Cím- és Terméktár
2005
Forest Directory Hungary
7. oldal A bútorgyártás termelési értéke 2004-ben 8,9%-kal bővült. Az egyes szakágazatok közül a nagy súlyt képviselő egyéb bútorok gyártásában volt további visszaesés (-3,6%), illetve az ágybetétgyártás stagnált, míg a többi 13-20% közötti növekedést mutat. milliárd Ft
A hazai fafeldolgozóipar és bútorgyártás termelése
120 100 80 60 40 20 0
1994. 1995. 1996. 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. Fűrészáru
Falemez
Ép.asztalos ip. term.
Tároló fatermékek
Fatömegcikk
Bútorgyártás
Forrás: KSH
A belföldi- és export értékesítés esetében a tendenciák hasonlatosak a termelés alakulásához. A fafeldolgozó-ipar hazai értékesítése 2004-ben 2003hoz képest 3,5%-kal bővült, az egyes szakágazatokban jelentős eltérések mutatkoznak, a fűrészipar (-1,7%) és a falemezgyártás (-6,5%) hazai eladásai visszaestek, a többi alágazat eladása 7-18% között növekedett. A fafeldolgozó ipar exportja 2004-ben ismét növekedett (+6,3%), a falemez gyártás kivitele lényegében stagnált, a többi alágazatban 4-8%-os emelkedés mutatkozott. 7 000
80
Belföldi értékesítés (milliárd Ft)
70
6 000
60
5 000
50
4 000
40
3 000
30
2 000
20
1 000
Ipar Fafeldolgozó ipar
0
Feldolgozóipar Bútoripar
10 0
1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 Forrás: KSH
A bútoripar belföldi eladása 2004-ben a 2003. évi alacsony szinten stagnált. Az ágazat kivitele két év csökkenést követően 2004-ben 21%-kal magasabb volt. 9 000 8 000
85
Export értékesítés (milliárd Ft)
75
7 000
65
6 000
55
5 000
45
4 000
35
3 000
25 Ipar Feldolgozóipar Fafeldolgozó ipar Bútoripar
2 000 1 000 0
15 5 -5
1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004
Forrás: KSH
Erdészeti Cím- és Terméktár
2005
Forest Directory Hungary
8. oldal A fafeldolgozó-ipar belföldi értékesítési árindexének növekedési üteme az 1999-2004. közötti időszakban elmaradt az infláció növekedésétől. 2001től az iparág árindexei lényegesen alatta maradtak az ipar egészének. 120
Belföldi értékesítési árindex (előző év azonos időszaka = 100)
115
110
105
100
Feldolgozó ipar
Fafeldolgozó ipar
Infláció
95 J. M. 1999
Sz.
J. M. 2000
Sz.
J. M. 2001
Sz.
J. M. 2002
Sz.
J. M. 2003
Sz.
J. M. 2004
Sz.
Forrás: KSH
A fa és faáru termékcsoport az ország összes behozatalából 1%-kal, öszszes kiviteléből pedig 0,9%-kal részesedett 2004-ben. A bútor és bútorelem behozatal részesedése nem éri el az 1%-ot, a kivitelből ugyanakkor 1,7%-ot tesz ki. A magyar szokások ugyan nem tekintik a fafeldolgozó-ipar részének a cellulóz-papír-karton termelést, a nemzetközi gyakorlathoz igazodva a külkereskedelmi forgalom adatainál mégis szerepeltetjük. Mivel Magyarországon szinte nincs cellulózgyártás, a hazai papírgyártás jelentős alapanyag behozatalra szorul. Az import a papíráruk esetében is számottevő. Fa, faáru, bútor és cellulóz, papír, karton külkereskedelmi forgalma
Millió USD
1100 950 800 650 500 350 200 50 -100
Bútor és bútorelem
Fa és faáru
-250
Import
-400
Export
Egyenleg
Cellulóz, papír, karton
-550 1998
2000
2002
2004
1999
2001
2003
1998
2000
2002
2004
Forrás: KSH
Erdészeti Cím- és Terméktár
2005
Forest Directory Hungary
