A makroökonómia tárgyköre. Makrogazdasági termelési érték, bruttó kibocsátás. Bruttó hazai termék (GDP)

Közgazdaságtan II., 2012/2013. tanév tavaszi félév Dr. Koppány Krisztián SZE ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

A makroökonómia tárgyköre 1.) Az alábbiak közül mely kérdések tartoznak a makroökonómia tárgykörébe? Válaszait indokolja! a) Milyen gazdasági növekedést feltételezve állítsa össze a költségvetést a gazdasági kabinet? b) Most vagy jövőre vásároljanak új tv-készüléket Kovácsék? c) Milyen kamatszintet határozzon meg a jegybank az inflációs célkitűzés eléréséhez? d) Elvállalja-e Kovács úr a neki felkínált munkát vagy inkább várjon egy kedvezőbb ajánlatra? e) Hogyan reagál Magyarország külkereskedelmi mérlege (a kivitel és a behozatal különbsége) a forint árfolyamának erősödésére? f) Mekkora a maximális nyereséget biztosító kibocsátása egy alkatrészgyártó vállalatnak? g) Hány százalékkal képes megnövelni egy vállalat termékei iránti keresletet, ha a reklámkiadásokat a duplájára emelik?

Makrogazdasági termelési érték, bruttó kibocsátás 2.)*1 Egy országban három terméket termelnek. Az egyes termékekből egy adott negyedévben előállított mennyiséget (q) és az egyes termékek piaci árát (p) az alábbi táblázat mutatja. Határozza meg a makroszintű termelési értéket (bruttó kibocsátást)!

A B C

q 2000 800 20

p 200 5000 30000

Megoldás A termelési érték a termelt mennyiségek és az árak szorzatösszege:  qp  2000  200  800  5000  20  3000  5000000 , vagyis 5 millió pénzegység.

Bruttó hazai termék (GDP) 8.) Mit jelent a GDP termelési, kiadási és jövedelemi oldalról?

1

A csillaggal (*-gal) jelölt feladatok megoldását is közöljük.

1


9.)* Az alábbiakban megadott adatok alapján kétféleképpen is számítsa ki Magyarország 2004. évi bruttó hazai termékét! Mekkora a belföldi felhasználás értéke és a külkereskedelmi egyenleg? A nemzetgazdaság forrásai... Bruttó kibocsátás Import

2004. év 45.146.036 millió Ft 14.048.230 millió Ft

... és azok felhasználása Folyó évi termelőfelhasználás Összes végső fogyasztás Bruttó felhalmozás összesen Export

24.732.558 millió Ft 16.008.828 millió Ft 5.043.548 millió Ft 13.409.332 millió Ft

Forrás: KSH [2005]: Bruttó hazai termék 2004 (Előzetes adatok II.), Budapest, 2005. október

Megoldás: GDP = Bruttó kibocsátás (GO) – termelőfelhasználás = 20.413.478 millió Ft GDP (Y) = Fogyasztási kiadások (C) + Beruházási kiadások (I) + Export (X) – Import (IM) = = 20.413.478 millió Ft Belföldi felhasználás = Fogyasztási kiadások (C) + Beruházási kiadások (I) = 21.052.376 m Ft Külkereskedelmi egyenleg = -638.898 millió Ft 10.) A folyóáras GDP Magyarországon 2008-ban... a) kb. 30.200 mrd Ft volt; b) kb. 26.500 mrd Ft volt; c) kb. 19.600 mrd Ft volt; d) kb. 12.500 mrd Ft volt. 11.) A Központi Statisztikai Hivatal honlapján nézzen utána a legfrissebb folyóáras GDP adatoknak! 12.) Az alábbiak közül melyek részei a GDP-nek és melyek nem? Miért? a) Megvásárolunk egy használt kerékpárt a barátunktól. b) Egy fizetős internetes zenei portálról letöltünk egy dalt. c) Főzünk egy vacsorát a barátnőnknek/barátunknak Valentin-napon. d) Vásárolunk a vacsorához egy jó bort. e) Egy saját készítésű ajándékkal lepjük meg édesanyánkat anyák napján. f) Befizetjük a nagymamát egy utazási iroda által szervezett franciaországi körútra. 13.) Határozza meg, hogy az alábbiak közül melyek részei a makrogazdasági fogyasztásnak, s melyek a beruházásnak? Melyek nem részei egyiknek sem? a) Egy kertészeti vállalkozás a fák és virágok szállításához egy négykerék-meghajtású terepjárót vásárol. b) Egy orvos vásárol egy négykerék-meghajtású terepjárót, amivel szabadidejében vadászni jár. c) Egy pékség lisztet, sót és más alapanyagokat szerez be, melyet a másnapi késztermékek előállításához azonnal fel is használ. d) Egy család két új helyiséggel bővíti kertes házát. 2


e) Az egyetemi könyvtár bővíti állományát, új közgazdaságtan tankönyveket szerez be. f) Elmegyünk ebédelni az egyetemi menzára. g) Veszünk egy használt lakást Marcalvárosban. 14.)* Az alábbi két táblázat azonos értékesítési mennyiségek, de két különböző termelési és készletezési stratégia esetén mutatja egy vállalat havi termelési és értékesítési adatait. a) Állapítsa meg az egyes hónapokban tapasztalható készletberuházásokat a különböző szcenáriók esetén! b) Adja meg a havi nyitókészleteket is! Hónap Jan. Febr. Márc. Ápr. Máj. Hónap Jan. Febr. Márc. Ápr. Máj.

„A” stratégia Termelés 100 100 100 100 100

Értékesítés 90 110 160 100 80

Készletberuházás

„B” stratégia Termelés 90 110 160 100 80

Értékesítés 90 110 160 100 80

Készletberuházás

Hó eleji készlet 100 110 100 40 60

„A” stratégia Termelés 100 100 100 100 100

Értékesítés 90 110 160 100 80

Készletberuházás 10 -10 -60 0 20

Hó eleji készlet 100 100 100 100 100

„B” stratégia Termelés 90 110 160 100 80

Értékesítés 90 110 160 100 80

Készletberuházás 0 0 0 0 0

Hó eleji készlet 100

Hó eleji készlet 100

Megoldás Hónap Jan. Febr. Márc. Ápr. Máj. Hónap Jan. Febr. Márc. Ápr. Máj.

15.)* Egy autógyár 50 millió euró értékben gumiabroncsokat vásárolt egy gumiabroncsgyártó vállalattól 2006 novemberében. Ezekből 20 millió értékű a 2006 decemberében eladott autókba került, 10 millió pedig a decemberben legyártott, de csak 2007 februárjában értékesített autókba. A maradék 20 millió értékű abroncsot a 2007-ben gyártott és értékesített autókra szerelték fel. Hogyan érintették a fenti tranzakciók a 2006-os és 2007-es GDP-t?

3


Megoldás: o A 2006 decemberében eladott autók értékét a beépített gumiabroncsok megnövelik. A vásárlók tartós fogyasztási kiadásaiban, s ily módon a 2006-os GDP-ben a beépített gumiabroncsokkal megnövelt piaci értékű autók jelennek meg, vagyis a gumiabroncsok értéke az autók piaci árának részeként jelenik meg a 2006-os GDPben. Az értékesített autókba beépített 20 millió értékű abroncs ily módon termelőfogyasztássá válik, s emiatt a halmozódás elkerülése érdekében gumiabroncsként külön nem szerepel a 2006-os GDP-ben (különben kétszer kerülne számbavételre a 20 milliós tétel). o A 2006-ban legyártott, de csak 2007 februárjában értékesített autókba kerülő 10 millió értékű abroncsok 2006 végén készleten lévő autókba kerültek, ezért ezek a 2006-os GDP-ben az autók értékének részeként készletberuházásként jelennek meg. A 2007-es GDP-ben a februárban értékesített autók egyrészt a tartós fogyasztás kiadásokat növelik, másrészt a készletváltozás miatt a beruházásokat csökkentik, tehát a végső hatás zérus, hiszen ezek valójában nem 2007-ben előállított új termékek, hanem egy évvel azelőtt. o A maradék 20 millió 2006-ban ugyancsak készletberuházásként jelenik meg a GDPben, mivel azonban ezek még nem kerültek beépítésre az autókba, ezért most nem a készleten lévő, egyelőre eladatlan autók értékének részeként, hanem gumiabroncsként jelentenek készletberuházást. A 2007-es GDP-ben ez a 20 milliós tétel már nem jelenhet meg, hiszen ebben az évben ezek már nem újonnan előállított termékek. Az autók 2007-ben történő legyártásakor a 20 milliós gumiabroncs érték negatív előjellel jelenik meg a készletváltozás soron, míg az elkészült és értékesített autók értéke a tartós fogyasztási kiadásokat növeli, a különbözet így tehát csupán a 2007-ben legyártott autók 2007-ben generált hozzáadott értéke, vagyis a 2006-ban legyártott és az autógyárnál készletre vett, majd 2007-ben beépített gumiabroncsok értéke nincs benne a 2007-es GDP-ben. 16.)* Az alábbi táblázat egy ország 2006. évi makrogazdasági adatait tartalmazza az ország pénznemében. a) Határozza meg a GDP-t kiadási oldalról! b) Határozza meg a GDP-t jövedelmi oldalról! c) Határozza meg a magán, állami és nemzeti megtakarítás nagyságát! Fogyasztás Állóeszköz-beruházás Készletállomány 2005 végén Készletállomány 2006 végén Értékcsökkenés Államháztartási adóbevételek Államháztartási kiadások, vásárlások Export Import Bruttó munkajövedelmek Bruttó tőkejövedelmek

140 mrd 27 mrd 10 mrd 5 mrd 12 mrd 80 mrd 65 mrd 21 mrd 17 mrd 141 mrd 78 mrd

Megoldás a) GDP kiadási oldalról Y = C+ I + G + X – IM =140 + (27-5) + 65 +21 -17 = 231 b) GDP jövedelmi oldalról Y = összes elsődleges jövedelem + amortizáció = 141+78+12=231 4


c) a jövedelem felhasználása (bal oldalon) és a GDP felhasználása (kiadások) (jobb oldalon) C+T+Smagán=Y=C+I+G+X-IM (mindkét oldalból C-t és G-t kivonva) Smagán +(T-G)=I+(X-IM) Smagán + Sállami = I+(X-IM) Smagán = Y-T-C=231-80-140=11 Sállami = T-G=80-65=15 Smagán + Sállami = 11+15=26 ellenőrzés: összes megtakarítás = I+(X-IM) = (27-5)+(21-17)=26 17.) Várhatóan hogyan befolyásolja a GDP-t a) néhány korábban illegális tevékenység legálissá tétele? b) a munkahét 40 órásról 36 órásra csökkentése? c) a készpénzes fizetés visszaszorítása a banki átutalások javára? d) ha a korábban illegálisan alkalmazott munkavállalók bejelentésre kerülnek? 18.) A XX. században számos korábban házilag előállított terméket piaci termékek váltottak fel. Mondjon példát erre a) az élelmiszerek közül! b) a ruházati cikkek közül! c) a szolgáltatások közül! d) Hogyan hatnak a fentiek a reál GDP-re? Befolyásolják-e ezek a változások a 2000. és az 1900. év egy főre jutó reál GDP-jének, valamint a fejlett és a szegény afrikai országok adatainak összehasonlíthatóságát?

Egy főre jutó GDP-értékek nemzetközi összehasonlítása 19.) Mi a különbség a valutaárfolyamon és a vásárlóerő-paritáson számított egy főre jutó GDP között? Melyik mutatót használjuk a nemzetközi összehasonlításoknál és miért? 20.)* A KSH előzetes adatai szerint 2 az egy főre jutó GDP Magyarországon a 2004-es évben 2.019.707 Ft volt. a) Határozza meg az egy főre jutó GDP értékét euróban, ha a 2004-es év során mért átlagos árfolyam 251,67 HUF/EUR volt! Az eredményt egész értékre kerekítse! b) Mekkora a vásárlóerő-paritásnak megfelelő érték, ha az euró-övezet forintban kifejezett árai a vizsgált időszakban átlagosan 1,7103-szeresei a hazánkban mért áraknak? Megoldás: a) A magyar egy főre jutó GDP euróban, valutaárfolyamon számolva: 2019707 Ft  8025€ . 251, 67 Ft/€ b) Az euróban kifejezett, vásárlóerő-paritásnak megfelelő érték az előzőekben bemutatott mintapélda értelmében: 8025€ 1,7103  13725€

Nemzeti jövedelem mutatók 21.) Mi a különbség a GDP és a GNI között? 2

KSH [2005]: Bruttó hazai termék 2004 (Előzetes adatok II.), Budapest, 2005. október

5


22.)* Egy országban a következő makrogazdasági adatok ismertek: Belföldiek belföldön realizált munkajövedelme Belföldiek belföldön realizált tulajdonosi jövedelme Belföldiek külföldön realizált munkajövedelme Belföldiek külföldön realizált tulajdonosi jövedelme Külföldiek belföldön realizált munkajövedelme Külföldiek belföldön realizált tulajdonosi jövedelme Amortizáció

7260 mrd 3910 mrd 217 mrd 283 mrd 80 mrd 1030 mrd 1065 mrd

Határozzon meg minden olyan SNA-mutatót, amely a megadott adatok alapján kiszámítható! Megoldás GDP = 7260+3910+80+1030+1065=13345 NDP=7260+3910+80+1030=12280 GNI=7260+3910+217+283+1065=12735 NNI=7260+3910+217+283=11670 23.)* Az alábbi táblázat egy ország 2007. évi makrogazdasági adatait tartalmazza az ország pénznemében. Fogyasztás Állóeszköz-beruházás Készletállomány 2006 végén Készletállomány 2007 végén Értékcsökkenés Államháztartási kiadások, vásárlások Export Import Országból kiáramló munkajövedelmek Országba beáramló munkajövedelmek Országból kiáramló tőkejövedelmek Országba beáramló tőkejövedelmek

16000 mrd 2500 mrd 300 mrd 700 mrd 1800 mrd 2800 mrd 15000 mrd 14000 mrd 500 mrd 600 mrd 2100 mrd 800 mrd

a) Határozza meg a GDP, NDP, GNI és NNI mutatókat! b) 2008-ra az elemzők 3 százalékos gazdasági növekedést várnak. Várhatóan hány százalékkal változik a bruttó nemzeti jövedelem, ha a be- és kiáramló jövedelmek egyenlege nem módosul? Megoldás: a) GDP = 22700, GNI = 21500, NDP = 20900 és NNI = 19700 b) A 2008-as GDP várhatóan 23381 mrd lesz, a GNI pedig 22181 (a be- és kiáramló jövedelmek egyenlege továbbra is -1200); a GNI növekedése 3,17 százalékos. 24.)* Egy gazdaságban egy adott évben a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 18000 mrd pénzegység, a nettó nemzeti jövedelem (NNI) pedig 17000 mrd. Az országba be- és kiáramló tényezőjövedelmek (elsődleges jövedelmek) egyenlege -2000 mrd (tehát 2000 mrd-dal több jövedelem áramlik ki az országból, mint amennyi beáramlik).

6


a) Mekkora a nettó hazai termék értéke? b) A következő évre a GNI 5%-kal megemelkedik. A külföldről beáramló tényezőjövedelmek változatlanok maradnak, a kiáramló tényezőjövedelmek azonban 500 mrd egységgel növekednek. Hány százalékkal változik a GDP? Megoldás: a) 19000 mrd b) 7 százalékkal nő

A gazdasági növekedés mérése A gazdasági növekedést leggyakrabban a GDP által megragadott termelési érték százalékban kifejezett bővülésével mérjük. Az értékben történő összesítés miatt azonban nem mindegy, hogy nominális vagy reál értelemben vett, vagyis érték- vagy pedig volumenindexszel kifejezett növekedésről beszélünk. A 2. fejezet az érték-, volumen- és árindexek meghatározására, összefüggéseinek alkalmazására vonatkozó feladatokkal kezdődik. Ezt követően a gazdasági növekedést nemcsak rövidtávon, egyik évről a másikra, hanem hosszú távon, évtizedes léptékben is megvizsgáljuk: több évre vonatkozóan átlagos növekedési ütemeket, felzárkózási pályákat és időtartamokat számolunk. Az aktuális reál GDP és a hosszú távú növekedési pálya százalékos eltéréseként bevezetjük a kibocsátási rés fogalmát, majd a nemzetközi összehasonlításokban gyakori egy főre jutó GDP-vel végzünk számításokat.

Érték-, volumen- és árindexek 25.)* Az alábbi táblázat két egymást követő év termelési mennyiségeit és egységárait mutatja egy olyan gazdaságban, ahol csupán három terméket állítanak elő. Termék A B C

2004 Mennyiség (q0) Egységár (p0) 2000 200 800 5000 20 30000

2005 Mennyiség (q1) Egységár (p1) 2500 220 750 5500 30 32000

a) Határozza meg a nominális kibocsátás (termelési érték) nagyságát az egyes években! b) Hány százalékos a nominális kibocsátás növekedése? c) Mekkora növekedést jelent ez reál értelemben (mekkora a GDP változatlan árakon vett, Laspeyres típusú volumenindexe)? d) Mekkora az előző pontban meghatározott GDP-volumenindexszel konzisztens árindex (GDP-deflátor)? Megoldás

 q  p  5000000  q  p  2500  220  750  5500  30  32000  5635000  q  p  5635000  1,127 b)  q  p 5000000 a)

0

1

0

1

1

1

0

0

A 2005-ös GDP tehát 1,127-szerese, vagyis 112,7%-a a 2004. évi értéknek. Ezek szerint – a 2004-es szintet 100%-nak tekintve – a gazdasági növekedés 12,7%-os volt.

7


c)

q  p 1

0

q  p  q p 1

0

0

0



 2500  200  750  5000  30  30000  5150000

5150000  1, 03 5000000

A GDP volumenindexe alapján kapott 3%-os növekedési ütem pontosan megfelel a termékenkénti mennyiségnövekedések súlyozott átlagának, ezáltal valóban jól tükrözi a példabeli ország nemzetgazdasági össztermelésének növekedését. c) Ahogy az 5,15 és az 5 millió Ft közötti különbség a termékmennyiségek változását mutatja, úgy húzódik meg az árváltozások hatása az 5,635 és az 5,15 milliós kibocsátási érték között. Ez utóbbiak hányadosa adja az ún. árindexet.

q  p q  p 1

1

1

0



5635000  1, 094 5150000

Ha jobban megnézzük, akkor az árindex a 2005. évi nominális és reál GDP hányadosa. Egyszerű átrendezéssel adódik az összefüggés, miszerint a nominális GDP és az árindex ismeretében a reál GDP az alábbiak szerint adódik.

nominális GDP  reál GDP árindex Ha az árindex nagyobb, mint 1, vagyis az árak a GDP-t alkotó termékek átlagában emelkedtek, akkor a reál termelési érték alacsonyabb lesz a nominálisnál. Az árindexszel való osztással ilyenkor csökkentjük a nominális GDP-t, hiszen úgymond elvonjuk a benne foglalt inflációt. Ezek után már érthető, miért hívják ezt az árindexet GDP-deflátornak. A GDP-deflátor nemcsak a nominális és a reál kibocsátás érték, hanem a nominális és a reál növekedési ütem hányadosaként is származtatható. Ez az állítás az alábbi azonosságra épül.

q  p q  p 1

1

0

0

nominális kibocsátás indexe



q  p  q  p q  p q  p 1

0

1

1

0

0

1

0

volumenindex

árindex

Eszerint a nominális növekedési index megegyezik a volumenindex és az árindex szorzatával. Egyszerű átrendezéssel adódik, hogy nominális GDP indexe  árindex . GDP volumenindex

A termékárak emelkedését tükrözi tehát a 12,7%-os nominális és a 3%-os növekedési ütem közötti differencia is, csakhogy az áremelkedés pontos mértékét nem a 12,7% és a 3% különbségeként, hanem az 1,127 és a 1,03 indexek hányadosaként kapjuk.

8


1,127  1, 094 1, 03 26.)* Vegyünk egy olyan gazdaságot, amelyben három terméket állítanak elő (A-t, B-t és Ct). Az egyes termékek kibocsátási mennyiségeit és árait mutatja az alábbi táblázat két egymás utáni évben. Termék A B C

q0 1400 600 1500

p0 150 50 70

q1 1350 550 1600

p1 160 70 65

a) Határozza meg a nominális kibocsátás nagyságát az egyes években! (1 pont) b) Hány százalékos a nominális kibocsátás növekedése? (1 pont) c) Mekkora növekedést jelent ez reál értelemben (mekkora a GDP változatlan árakon vett, Laspeyres típusú volumenindexe)? (2 pont) d) Mekkora az előző pontban meghatározott GDP-volumenindexszel konzisztens árindex (GDP-deflátor)? (1 pont) Megoldás: a) 345000 illetve 358500 b) 3,913 százalékos c) Reálértelemben visszaesés van, a volumenindex 99,13 (előző év = 100), vagyis 0,87%-os a visszaesés (-0,87%). d) A GDP-deflátor 104,82 (előző év = 100), vagyis az áremelkedés 4,82 százalékos. 27.)* Vegyünk egy olyan gazdaságot, amelyben három terméket állítanak elő (A-t, B-t és Ct). Az egyes termékek kibocsátási mennyiségeit és árait mutatja az alábbi táblázat három egymás utáni évben. Termék A B C

2004 Egységár 25 100 80

Mennyiség

2005 Egységár 28 110 70

Mennyiség 40 20 25

2006 Egységár 30 105 80

Mennyiség 45 20 30

52 25 25

a) Határozza meg a nominális kibocsátás nagyságát az egyes években! b) Hány százalékos a nominális kibocsátás növekedése 2004-ről 2005-re és 2005-ről 2006-ra? c) Mekkora növekedést jelentenek ezek reál értelemben (hogyan alakult a GDP előző évi változatlan árakon vett volumenindexe)? d) Mekkora az árindex (GDP-deflátor) az egyes években? Megoldás: 2004 Nominális GDP Nominális növ. Index Változatlanáras GDP Reál növ. Index GDP-deflátor

2005 5000

5560 1,112 5070 1,014 1,0966469

2006 6185 1,11241 5850 1,052158 1,057265

9


28.)* Egy modellgazdaságban két terméket állítanak elő („A” és „B” terméket). Az alábbi táblázat a termékek kibocsátását és árait tartalmazza két egymást követő évre vonatkozóan. Ismert, hogy a változatlanáras reálkibocsátás (Laspeyres-féle volumenindex szerint) egyik évről a másikra 3%-kal, a nominális kibocsátás pedig 8,15%-kal növekedett. Termék neve A B

q0 800 1500

p0 2000 800

q1 ? 1580

p1 2100 ?

a) Mekkora az „A” termékből előállított mennyiség a második évben? b) Mekkora a „B” termék ára a második évben? c) Hogyan változott az árszínvonal? Megoldás: a) A q0 és p0 oszlopok adatai alapján az első év nominális kibocsátási értéke (GDP-je) egyszerűen meghatározható, amelyet volumenindexszel megszorozva megkapjuk a második év változatlanáras kibocsátási értékét:   q0  p0  1,03   q1  p0 , azaz

2800000 1,03  2884000 . Innen visszafelé számolva kapjuk az „A” termék t  1 időszaki termelését: 2000  q1A  800 1580  2884000 , ahonnan átrendezés után q1A  810 . b) A kérdés az „A” termék t  1 időszaki kibocsátásának, valamint a nominális kibocsátás indexe ismeretében válaszolható meg. Ez utóbbi alapján

q  p 1

1

 1,0815   q0  p0  1,0815  2800000  3028200 .

Majd ezek után 810  2100  1580  p1A  3028200 , melyet átrendezve p1A  840 . c) Az árindex a nominális és volumenindex hányadosa, amely alapján az árszínvonal 5%-kal növekedett. 29.)* Magyarország folyóáras GDP-je az 1991-1994. években rendre 2498,3; 2942,7; 3548,3 és 4364,8 mrd Ft volt! A GDP-deflátorral mért árszínvonal 1992-ben 21,6%-kal, 1993-ban 21,3%-kal, 1994-ben pedig 19,5%-kal növekedett az előző évhez képest. Határozza meg a nominális és a reál GDP éves növekedési ütemeit az 1992-1994. években! Megoldás A feladat megoldása a nominális és a reálkibocsátás, valamint az árindex (GDP-deflátor) közötti nominális GDP indexe  GDP volumenindexe árindex

összefüggés alapján az alábbiak szerint adódik.

10


Év 1992 1993 1994

Nominális Reálkibocsátás alakulása (előző év = 100%) 2942, 7 1,1779  1,1779 , azaz 117,79%  0,969 , azaz 96,9% 2498,3 1, 216 3548,3 1, 2058  1, 2058 , azaz 120,58%  0,994 , azaz 99,4% 2942, 7 1, 213 4364,8 1, 2301  1, 2301 , azaz 123,01%  1, 029 , azaz 102,9% 3548,3 1,195

30.) Magyarországon 2008-ról 2009-re a folyóáras GDP az árszínvonal emelkedése ellenére 26 753,9 mrd Ft-ról 26 054,3 mrd Ft-ra csökkent. Hogyan lehetséges ez? 35.)* Egy országban az alábbi táblázat szerint a GDP-volumenindexek számításánál bázisévváltás történt. Mit kell tennünk, ha makrogazdasági elemzéseink során az 1995-2003-as periódust egyben szeretnénk kezelni? Illessze egymáshoz a két indexsort!3 Egymáshoz illesztett index Év Régi index (1995 = 100) Új index (2001=100) 2001 = 100 100 1995 102 1996 103 1997 103 1998 105 1999 107 95 2000 100 2001 101 2002 105 2003

Megoldás: Idősorok egymáshoz illesztése, ha változik a báziév Egymáshoz illesztett index Év Régi index (1995 = 100) Új index (2001=100) 2001 = 100 100 1995 88,78504673 102 1996 90,56074766 103 1997 91,44859813 103 1998 91,44859813 105 1999 93,22429907 107 95 2000 100 2001 101 2002 105 2003

Gazdasági növekedés rövid és hosszú távon, a kibocsátási rés 36.)* Az alábbi táblázat Magyarország éves gazdasági növekedését mutatja 1990 és 2008 között. 3

Gary Koop: Közgazdasági adatok elemzése. Osiris Kiadó, 2009.

11


a) Hány százalékkal nőtt összesen a GDP az elmúlt 10 évben (1998 és 2008 között)? b) Hány százalékkal nőtt a GDP 1989 óta? (hosszabb számolás, házi feladat számítógéppel megoldani!) c) Mekkora volt az átlagos növekedés 1998 és 2008 között (geometriai átlag)? d) Mekkora volt az átlagos növekedés az 1989 óta eltelt időszakban?

KSH adatok 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

Reál GDP növekedése (%) -3,5 -11,9 -3,1 -0,6 2,9 1,5 1,3 4,6 4,9 4,2 5,2 4,2 4,1 4,2 4,6 4,1 4,2 1,1 0,3

Megoldás: a-b) növekedés (%) 1998 óta növekedés (%) 1989 óta

42,55152 35,5

c)átlagos növekedés (%) 1998 óta 3,608929 d)átlagos növekedés (%) 1989 óta 1,612348

37.)* Ha egy országban az átlagos növekedés hosszú távon 2 százalék, akkor hányszorosára nő a GDP 10 év alatt? Hányszorosára nő 50 év alatt? És ha növekedési ráta nem 2, hanem 1 illetve 4 százalékos? Megoldások rendre: 1,21899442; 2,691588029; 1,104622125; 1,644631822; 1,480244285; 7,106683346 38.)* Ha egy ország hosszú távú növekedési rátája 9 százalékos, akkor hány év kell ahhoz, hogy megduplázódjon a reál GDP-je? Megoldás: 8,043232 év 39.)* Ha egy ország az elkövetkezendő 16 évben 9 százalékos, majd az utána következő 24 évben 6 százalékos növekedést produkál, akkor hány százaléka lesz 40 év múlva várható GDP a mai szintnek? Megoldás: 1607,55 százaléka 12


40.)* Magyarország a vásárlóerő-paritáson számított egy főre jutó GDP alapján 2008-ban nagyjából az eurózóna fejlettségi szintjének (az EMU egy főre jutó GDP-jének) 60%-án állt. Hány év szükséges az eurózónához való felzárkózáshoz akkor, ha az euró-tagállamok együttes átlagos hosszú távú növekedési üteme 2, míg Magyarországé a) 3 százalékos? b) 3,5 százalékos? c) 4 százalékos? Megoldás: 0, 6  1, 03n  1, 02n a) ln 0, 6  n ln1, 03  n ln1, 02

ln 0, 6  52, 359 ln1, 02  ln1, 03 b) 34,99093378 c) 26,30669302 n

41.)* Egy országban a 2008-as folyóáras GDP 16000 mrd fabatka volt. Az ország lakossága 5 millió fő. Az éves átlagos valutaárfolyam 250 fabatka/dollár volt. a) Mekkora az adott ország egy főre jutó GDP-je 2008-ban fabatkában és mekkora dollárban az átlagos valutaárfolyamon átszámítva? Az országban mért egy főre jutó GDP hány százaléka az USA 44000 dolláros egy főre jutó GDP-jének? b) Mekkora az adott ország dollárban számolt vásárlóerő-paritásos egy főre jutó GDP-je, ha az Egyesült Államok fabatkában kifejezett árai a vizsgált időszakban átlagosan kétszeresei az adott országban mért áraknak? Az egyes valuták vásárlóereje közötti különbségeket is figyelembe véve az egy főre jutó GDP az USA szintjének hány százalékán áll? c) Az előrejelzések szerint a vizsgált ország az egy főre jutó vásárlóerő-paritásos GDP-re vonatkozóan hosszú távon meglehetősen gyors, átlagosan évi 6 százalékos növekedést képes fenntartani, míg az USA-ban csak 2 százalékos ez az érték. A jelenlegi fejlettségbeli különbségekből kiindulva hány év kellene az Egyesült Államok utoléréséhez? Megoldás: a) Az egy főre jutó GDP fabatkában 3 millió 200 ezer fabatka, dollárban valutaárfolyamon átszámítva pedig 12800 USD, amely 29,1 százaléka az Egyesült Államok 44 ezer dolláros értékének. b) A vásárlóerő-paritásos érték duplája a 12800 USD-nek, tehát 25600 USD, ez utóbbi pedig 58,2 százaléka az USA egy főre jutó GDP-jének. c) A teljesen pontos (tehát nem a fentebb és az alábbiakban szereplő kerekített) szintbeli különbséggel számolva a megoldás 14,0798 év. 0,582 1, 06n  1, 02n

ln 0,582  n ln1, 066  n ln1, 02 n

ln 0,582  14, 0798 ln1, 02  ln1, 06

42.) Mit jelent a kibocsátási rés?

13


43.)* Határozza meg a kibocsátási rés százalékos nagyságát az alábbi táblázat adatai alapján pontosan és a logaritmikus közelítő formulával egyaránt! Megoldás: DATE 2000Q1 2000Q2 2000Q3 2000Q4 2001Q1 2001Q2 2001Q3 2001Q4 2002Q1 2002Q2 2002Q3 2002Q4

GDP GDPPOT Kibocsátási rés Yt Yt* 100[(Yt-Yt*)/Yt*] 100ln(Yt/Yt*) 9695,6 9475,8 2,319593 2,293099 9847,9 9564,2 2,96627 2,923127 9836,6 9653,0 1,901999 1,884138 9887,7 9741,6 1,499754 1,488619 9875,6 9829,3 0,471041 0,469935 9905,9 9914,7 -0,08876 -0,0888 9871,1 9997,8 -1,26728 -1,27538 9910,0 10078,4 -1,6709 -1,68502 9977,3 10155,8 -1,75762 -1,77325 10031,6 10230,8 -1,94706 -1,96627 10090,7 10304,1 -2,07102 -2,09277 10095,8 10376,1 -2,7014 -2,73856

Népességváltozás és az egy főre jutó GDP alakulása 44.)* Az alábbi táblázat az Egyesült Államok GDP-adatait tartalmazza. Töltse ki a tábla üres celláit! Év

Nominális GDP (mrd USD)

2000 2001 2002

9817

Reál GDP (2000. évi árakon, mrd USD)

GDP-deflátor (2000 = 100)

GDP-deflátor (százalékos változás az előző évhez)

100

2,2 2,4

9891 104

Egy főre jutó reál GDP (2000. évi árakon, USD)

34750

Népesség (millió fő)

283,7 286,6 289,5

Megoldás: Év

Nominális GDP (mrd USD)

Reál GDP (2000. évi árakon, mrd USD)

2000 9817 9817 2001 10128,38 9891 2002 10462,53 10060,125

GDPdeflátor (2000 = 100)

100 102,4 104

GDPdeflátor százalékos változása

Egy főre jutó Népesség reál GDP (2000. (millió fő) évi árakon, USD)

2,2 34603,4544 2,4 34511,5143 1,5625 34750

283,7 286,6 289,5

14


45.)* Az alábbi táblázat egy ország GDP-adatait tartalmazza. Töltse ki a tábla üres celláit! A válaszokat csak a mellékszámítások feltüntetése esetén fogadjuk el! Év

Nominális GDP (mrd fabatka)

2006 2007 2008

16 000 17 928

Reál GDP (mrd fabatka 2006. évi árakon, mrd fabatka)


GDP-deflátor (százalékos változás az előző évhez képest)

100 108

10

17 098

6

Egy főre jutó reál GDP (2006. évi árakon, fabatka)

Népesség (ezer fő)

5 000 5 030 3 380 000

Megoldás: Megjegyzés a javításhoz: 2006-os sor hiányzó adatai 1 pont; 2007-2008-as sorok 2-2 pont. Év

Nominális GDP (mrd fabatka)

Reál GDP (mrd fabatka 2006. évi árakon, mrd fabatka)


GDP-deflátor (százalékos változás az előző évhez képest)

Egy főre jutó reál GDP (2006. évi árakon, fabatka)

Népesség (ezer fő)

2006 2007 2008

16 000 17 928 19573,79

16 000 16 600 17 098

100 108 114,48

10 8 6

3 200 000 3 300 199 3 380 000

5 000 5 030 5 058,58

46.)* Egy országban a reál GDP az elmúlt 10 év alatt évente átlagosan 5 százalékkal nőtt. a) Hány százalékkal változott az egy főre jutó GDP az elmúlt 10 év alatt, ha a népesség évente átlagosan 0,2 százalékkal csökkent? b) Hány százalékkal változott évente átlagosan az egy főre jutó GDP? Megoldás: a) 66,183%-kal nőtt b) 5,21%-kal nőtt 47.)* Egy országban az egy főre jutó reál GDP az elmúlt 7 évben a kétszeresére nőtt. Hány százalékos lehetett az átlagos éves GDP-növekedés, ha a népesség évente 1 százalékkal emelkedett? Megoldás: 11,513 százalékos 48.)* Töltse ki az alábbi táblázat üres celláit!

t 0 1 2 3

Egy főre jutó reál Reál GDPReál GDP GDP Népesség növekedés (mrd) (millió) (ezer fő) (százalék) 25000 2,5 10000 -4,5 2,3 25300 10100

Egy főre jutó reál GDP növekedése Népességnövekedés (százalék) (százalék) 0,2 0,5

15


Megoldás:

t 0 1 2 3

Reál GDP (mrd) 25000 23875 23161,23 25300

Egy főre jutó reál Reál GDPGDP Népesség növekedés (millió) (ezer fő) (százalék) 2,5 10000 2,382735 10020 -4,5 2,3 10070,1 -2,98961 2,50495 10100 9,234268

Egy főre jutó reál GDP növekedése Népességnövekedés (százalék) (százalék) -4,69062 -3,47225 8,910891

0,2 0,5 0,296919

16

A makroökonómia tárgyköre. Makrogazdasági termelési érték, bruttó kibocsátás. Bruttó hazai termék (GDP)

Recommend Documents