KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. A bruttó hazai termék (GDP) területi megoszlása 2002-ben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL

A bruttó hazai termék (GDP) területi megoszlása 2002-ben

Budapest, 2004

Központi Statisztikai Hivatal Pénzügy-statisztikai főosztály

Főosztályvezető: Gábriel Katalin

Készítették: Bruckner Józsefné Farkasházi Lászlóné Gether Istvánné Buzás Miklósné

A kiadvány megrendelhető: a KSH Marketingosztályán 1024 Budapest II. Keleti Károly u. 5-7. Telefon: 345-6570, 345-6550, 345-6877, Fax: 345-6699, 345-6486, E-mail: [email protected] A kiadvány megvásárolható: a KSH Statisztikai Szakkönyvesboltjában, 1024 Budapest II. Keleti Károly u. 10. Telefon: 212-4348 KSH az interneten: www.ksh.hu

Másodlagos publikálás csak a forrás megjelölésével történhet!

2

A bruttó hazai termék (GDP) területi megoszlása 2002-ben

Hazánk folyó beszerzési áron mért bruttó hazai terméke 2002-ben 16 740 milliárd forint volt, ennek 45,6 százalékát Közép-Magyarországon, 27,3 százalékát Kelet-Magyarországon, 27,1 százalékát a Dunántúlon hozták létre. A központi régió részesedése évről évre nő, míg a keleti és a nyugati országrész GDP-hez való hozzájárulása az utóbbi két évben közel azonos volt, azonban mindkét terület súlya csökkent az előző évihez képest (0,7, illetve 0,9 százalékponttal). Magyarország régióit tekintve a területi fejlettségbeli különbségek a 2002. évi egy főre jutó GDP alapján mérve tovább növekedtek. A rangsorban továbbra is kiemelkedő helyen áll a fővárost is magába foglaló Közép-Magyarország. Ebben a régióban, valamint NyugatDunántúlon az egy lakosra jutó GDP meghaladta az országos átlagot, a többi öt régióban elmaradt attól. A közép-dunántúli régióban jelentős változás következett be, az előállított hozzáadott érték részesedése 2002-ben 0,7 százalékponttal, a fajlagos mutató értéke pedig 5,5 százalékponttal volt kevesebb, mint az előző évben. A legelmaradottabb észak-magyarországi régió egy főre jutó GDP-je csupán 63,7 százaléka az országos átlagnak, amely értékhez legközelebb az észak-alföldi régióé áll, de a két déli régió fajlagos mutatója is lényegesen alacsonyabb az országos átlagnál. Az egy lakosra jutó GDP 2002-ben országos szinten 1 millió 648 ezer forint volt. A mutató területi értékével jellemzett fejlettségbeli eltérés a régiók között növekvő különbséget mutat. Közép-Magyarország fajlagos mutatójának értéke 2001-ben 2,44-szerese, 2002-ben 2,57szerese volt az Észak-Magyarországinak. A második legfejlettebb Nyugat-Dunántúl és a legfejletlenebb régió közötti különbség mértéke lényegesen kisebb, 1,62-szeres volt mindkét évben. Az egy főre jutó GDP-adatok az országos átlag százalékában csak a fővárosban mutatnak növekedést, a megyékben (Baranya, Pest és Zala kivételével) nem, ami a gazdasági élet szereplőinek fokozódó fővárosi koncentrációját jelzi. Budapest az ország gazdaságilag legfejlettebb területe, átlagosnál nagyobb gazdasági fejlődése és lakossága közel 20 ezer fővel történő csökkenése eredményezte egy főre jutó GDP-jének 9,5 százalékpontos országos átlaghoz viszonyított növekedését. Az országon belül számottevő fejlettségbeli különbségek vannak a megyék között, amelyet a főváros elhagyásával számított megyei átlaghoz történő viszonyítással lehet jól érzékeltetni. A legfejlettebb Győr-Moson-Sopron, Vas és Fejér megyék 1994 óta az egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték megyei átlagának 120%-a feletti sávjába tartoznak. Ebbe az élmezőnybe került Komárom-Esztergom megye is 2001-től, dinamikus gazdasági fejlődésének eredményeképpen. Annak ellenére, hogy Fejér megye fajlagos mutatója 2002-ben az előző évihez képest 9,5 százalékpontos visszaesést mutat, megőrizte élvonalbeli pozícióját. Gazdasági fejlődésének visszaesését a bruttó hazai termék előállításában meghatározó súlyt képviselő ipari termelés csökkenése okozta, amiben jelentős szerepet játszott egy gépipari multinacionális cég kivonulása a megyéből.

3

A középmezőnyben, a megyei átlag 101-120%-os sávjában négy megye található, amelyeknél az egy főre jutó bruttó hazai termék szélső értékei közötti eltérés a 2001. évi 117 ezer forintról 2002-re 161 ezer forintra nőtt, Zala és Tolna megyék országos átlagnak megfelelő gazdasági növekedése, míg Veszprém megye teljesítményének alacsonyabb ütemű fejlődése következtében. Pest megye fajlagos mutatója 1999-ben érte el a megyei átlagot, amely az azt követő három évben folytatódó gazdasági fejlődésének következményeként 2002-ben 14,4 százalékponttal haladta azt meg. Ehhez a teljesítményhez nagymértékben hozzájárult a sajátlakásszolgáltatás hozzáadott értékének új módszer szerinti számbavétele is. a) Csongrád megye az egy főre jutó GDP-t tekintve a megyei átlagot képviseli. Rajta kívül az egymástól alig eltérő fejlettségű Baranya, Heves és Hajdú-Bihar megyék az egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték megyei átlagának 91–100%-a közötti sávjában találhatók, fajlagos mutatójuk közötti legnagyobb különbség csupán 19 ezer forint volt. A megyék közötti rangsorban hét megye fajlagos mutatója volt 2002-ben a megyei átlag 90%a alatt. Ebben a csoportban tovább nőtt az egy főre jutó GDP szélső értékei közötti különbség, a 2001. évi 206 ezer forintról 2002-re 225 ezer forintra emelkedett. Közülük öt megye fajlagos mutatója a 80-88%-os sávba esett, Bács-Kiskun és Borsod-Abaúj-Zemplén megyék teljesítménye átlagos mértékben nőtt, míg Somogy, Jász-Nagykun-Szolnok és Békés megyéké elmaradt attól. A rangsor utolsó két helyén továbbra is Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye osztozik, fajlagos mutatóértékük lemaradása a megyei átlagtól közel 30%-os volt. 2002-ben az egy főre jutó bruttó hazai termék vásárlóerő-paritáson 12 841 PPS, az EU-15 átlagának 53,4%-a volt. Pozíciónk az előző évihez képest 1,9%-kal javult. Ezen belül a központi régió fejlettségi szintje az unió átlagának 87,5%-át érte el, míg Észak-Magyarország megfelelő mutatója csupán a 34%-át. Az Európai Unióba májusban belépő tíz ország NUTS 2 szintű régiói közül 2001-ben két régió egy főre jutó GDP-je (vásárlóerő-paritáson számítva) haladta meg az EU átlagát (Prága 135%, Pozsony 102%), Közép-Magyarország 81%-on, Ciprus 78%-on állt. Ugyanakkor hat régió – mindegyik Lengyelországban található – egy főre jutó GDP-je az EU átlagának harmadát sem érte el.

a)

A 2002. évi területi GDP számítása során átdolgozásra kerültek a lakásszolgáltatás adatai (2001-ig visszamenőleg), ezért egyes megyék adatai jelentős mértékben módosultak. A változtatás részletes leírása a Módszertani megjegyzésekben található.

4

TÁBLÁZATOK

5

1. Az egy főre jutó GDP az országos átlag százalékában, 1995–2002 (%) Főváros, megye, régió

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

183,6 72,6 145,7

188,7 72,8 148,4

191,1 77,5 151,0

190,8 77,3 150,0

196,1 80,3 153,6

202,7 78,3 156,1

202,5 87,4 158,6

212,0 88,1 163,9

Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl

99,7 86,6 84,6 90,9

104,1 89,5 81,2 92,3

118,1 86,2 80,6 96,5

124,9 84,1 80,9 98,6

115,2 82,4 80,9 94,4

119,0 83,5 84,2 97,3

103,7 92,7 84,5 94,2

94,1 92,5 79,3 88,7

Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl

108,5 106,8 91,3 102,8

110,2 109,8 92,8 104,8

109,1 114,6 90,5 105,0

120,3 117,0 89,7 110,2

130,2 118,3 88,8 114,6

134,2 114,3 83,8 113,8

121,6 101,4 86,3 105,6

117,6 98,7 86,6 103,4

Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl

79,7 75,9 91,5 81,4

77,6 74,5 89,8 79,6

79,8 69,8 83,2 77,2

78,3 68,4 85,2 76,7

78,0 68,3 87,9 77,2

75,7 67,1 81,3 74,2

73,4 69,7 79,5 73,7

74,3 67,7 78,3 73,1

Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország

75,4 74,5 59,2 72,4

69,9 73,8 56,9 68,7

68,7 72,2 52,4 66,8

68,2 72,9 56,3 67,3

66,2 72,3 54,4 65,7

64,1 71,0 54,1 64,1

63,4 74,6 56,0 65,0

62,2 73,4 54,5 63,7

Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld

77,5 77,0 60,2 70,9

77,9 75,2 58,6 70,0

76,1 74,7 57,1 68,6

75,4 71,7 56,0 67,1

71,4 67,0 53,8 63,6

71,2 66,3 53,5 63,2

73,6 70,1 56,4 66,2

73,2 67,5 54,1 64,4

Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld

78,3 77,7 92,6 82,6

75,1 75,8 91,9 80,6

72,5 71,1 88,7 77,2

70,8 68,5 88,0 75,5

69,1 67,4 85,1 73,6

66,4 65,6 82,4 71,1

68,3 64,6 79,4 70,7

67,7 61,9 77,0 68,9

Budapest Pest Közép-Magyarország

6

2. A megyék és a régiók sorrendje az egy főre jutó GDP alapján, 1995–2002

Főváros, megye, régió

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002


1 18 I

1 17 I

1 11 I

1 11 I

1 10 I

1 10 I

1 6 I

1 6 I


4 8 9 III

4 8 9 III

2 7 9 III

2 8 9 III

4 8 9 III

3 7 5 III

3 5 8 III

4 5 8 III


2 3 7 II

2 3 5 II

4 3 5 II

3 4 5 II

2 3 5 II

2 4 6 II

2 4 7 II

2 3 7 II


10 15 6 V

11 15 7 V

10 17 8 IV

10 17 7 IV

11 15 6 IV

11 14 9 IV

13 15 9 IV

11 15 9 IV


16 17 20 VI

18 16 20 VII

18 15 20 VII

18 13 19 VI

18 12 19 VI

18 13 19 VI

18 11 20 VII

17 12 19 VII

13 14 19 VII

10 13 19 VI

12 13 19 VI

12 14 20 VII

13 17 20 VII

12 16 20 VII

12 14 19 VI

13 16 20 VI

11 12 5 IV

14 12 6 IV

14 16 6 V

15 16 6 V

14 16 7 V

15 17 8 V

16 17 10 V

14 18 10 V

Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld

7

3. A bruttó hazai termék (GDP) területi megoszlása, 2001–2002


Bruttó hazai termék piaci beszerzési áron, millió Ft 2001 2002

Szerkezet, % 2001

2002


5 164 048 1 377 454 6 541 502

6 043 040 1 593 112 7 636 152

34,8 9,3 44,1

36,1 9,5 45,6


647 558 428 597 461 855 1 538 010

664 691 482 322 483 826 1 630 839

4,4 2,9 3,1 10,4

4,0 2,9 2,9 9,7


770 382 397 335 376 980 1 544 697

851 013 435 889 426 118 1 713 020

5,2 2,7 2,5 10,4

5,1 2,6 2,5 10,2


435 842 342 769 290 676 1 069 287

496 747 375 051 322 199 1 193 997

2,9 2,3 2,0 7,2

3,0 2,2 1,9 7,1


694 657 355 841 180 401 1 230 899

765 754 394 107 197 437 1 357 298

4,7 2,4 1,2 8,3

4,6 2,4 1,2 8,1


592 978 428 703 484 558 1 506 239

665 675 463 991 523 027 1 652 693

4,0 2,9 3,3 10,1

4,0 2,8 3,1 9,9


544 694 377 293 497 188 1 419 175

608 173 405 801 542 448 1 556 422

3,7 2,5 3,3 9,6

3,6 2,4 3,2 9,3

14 849 809

16 740 421

100,0

100,0

ÖSSZESEN

8

4. Az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP), 2001–2002 Az egy főre jutó b) bruttó hazai termék ezer Ft-ban

Főváros, megye, régió 2001

A megyék átlagának százalékában 2002

2001

2002


2 952 1 275 2 311

3 494 1 452 2 701

257,2 111,0 201,4

275,3 114,4 212,3


1 511 1 352 1 231 1 372

1 551 1 525 1 307 1 462

131,7 117,8 107,3 119,6

122,2 120,2 103,0 115,2


1 772 1 478 1 257 1 539

1 938 1 626 1 428 1 703

154,4 128,7 109,5 134,1

152,7 128,8 112,5 134,2


1 070 1 016 1 158 1 074

1 225 1 115 1 291 1 204

93,2 88,5 100,9 93,6

96,5 87,9 101,7 94,9


925 1 087 816 947

1 025 1 209 897 1 050

80,6 94,7 71,1 82,5

80,8 95,3 70,7 82,7


1 073 1 022 823 965

1 206 1 112 891 1 062

93,4 89,0 71,7 84,0

95,0 87,6 70,2 83,7


996 942 1 158 1 031

1 116 1 021 1 269 1 136

86,8 82,1 100,9 89,8

87,9 80,4 100,0 89,5

1 458

1 648

ÖSSZESEN Ab)

Az évközi lakónépességgel számítva.

9

5. Az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson, 2001–2002 Az egy főre jutó GDP, PPS


Az egy főre jutó GDP az EU–15 átlagának százalékában 2002c)

2001

2002

2001


24 337 10 509 19 057

27 229 11 312 21 050

104,2 45,0 81,6

113,2 47,0 87,5


12 459 11 145 10 152 11 315

12 083 11 882 10 185 11 396

53,3 47,7 43,5 48,4

50,2 49,4 42,3 47,4


14 610 12 184 10 367 12 692

15 101 12 674 11 125 13 274

62,6 52,2 44,4 54,3

62,8 52,7 46,3 55,2


8 824 8 377 9 549 8 855

9 546 8 692 10 056 9 385

37,8 35,9 40,9 37,9

39,7 36,1 41,8 39,0


7 623 8 964 6 727 7 808

7 990 9 423 6 993 8 182

32,6 38,4 28,8 33,4

33,2 39,2 29,1 34,0


8 843 8 425 6 783 7 953

9 395 8 663 6 942 8 273

37,9 36,1 29,0 34,1

39,1 36,0 28,9 34,4


8 210 7 767 9 548 8 498

8 695 7 953 9 888 8 852

35,2 33,3 40,9 36,4

36,2 33,1 41,1 36,8

12 018

12 841

51,5

53,4

ÖSSZESEN c)

A jelenleg rendelkezésre álló uniós adatok alapján.

10

6. A megyék fajlagos mutatói a 2002. évi egy főre jutó GDP megyei átlagától való eltérés szerinti csoportokban, 2001–2002 (ezer Ft) Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye 2001

2002

A megyei átlag 120 %-a felett Győr-Moson-Sopron Vas Fejér Komárom-Esztergom

1 772 1 478 1 511 1 352

1 938 1 626 1 551 1 525

A megyei átlag 101–120 %-a között Pest Zala Veszprém Tolna

1 275 1 257 1 231 1 158

1 452 1 428 1 307 1 291

A megyei átlag 91–100 %-a között Csongrád Baranya Heves Hajdú-Bihar

1 158 1 070 1 087 1 073

1 269 1 225 1 209 1 206

A megyei átlag 90 %-a alatt Bács-Kiskun Somogy Jász-Nagykun-Szolnok Borsod-Abaúj-Zemplén Békés Nógrád Szabolcs-Szatmár-Bereg

996 1 016 1 022 925 942 816 823

11

1 116 1 115 1 112 1 025 1 021 897 891

7. A bruttó hozzáadott érték a gazdasági ágak főbb csoportjai, megyék és régiók szerint, 2001 (folyó áron, millió Ft)


Mezőgazdaság, vad- és erdőgazdálkodás, halászat

Ipar

Építőipar

Szolgáltatások

Ágazatok összesen (alapáron)

A, B

C, D, E

F

G–O

A–O


15 706 41 716 57 422

735 124 342 129 1 077 253

206 293 86 369 292 662

3 590 585 742 838 4 333 423

4 547 708 1 213 052 5 760 760


28 287 16 358 19 830 64 475

243 225 163 203 140 800 547 228

29 665 18 304 20 367 68 336

269 094 179 578 225 735 674 407

570 271 377 443 406 732 1 354 446


26 825 13 486 17 246 57 557

282 599 138 903 98 699 520 201

31 177 16 184 21 981 69 342

337 834 181 339 194 061 713 234

678 435 349 912 331 987 1 360 334


30 474 26 952 23 817 81 243

85 763 60 287 86 320 232 370

17 272 16 158 16 132 49 562

250 314 198 462 129 714 578 490

383 823 301 859 255 983 941 665


25 291 18 683 6 282 50 256

210 518 118 176 47 334 376 028

31 681 15 386 8 959 56 026

344 258 161 126 96 295 601 679

611 748 313 371 158 870 1 083 989


48 173 31 818 34 729 114 720

133 530 115 270 97 976 346 776

29 388 16 605 28 252 74 245

311 114 213 843 265 768 790 725

522 205 377 536 426 725 1 326 466


59 095 40 284 37 660 137 039

122 827 84 712 101 569 309 108

26 187 13 042 21 279 60 508

271 575 194 224 277 340 743 139

479 684 332 262 437 848 1 249 794

562 712

3 408 964

670 681

8 435 097

13 077 454

ÖSSZESEN

12

8. A bruttó hozzáadott érték a gazdasági ágak főbb csoportjai, megyék és régiók szerint, 2002 (folyó áron, millió Ft)


Mezőgazdaság, vad- és erdőgazdálkodás, halászat

Ipar

Építőipar

Szolgáltatások

Ágazatok összesen (alapáron)

A, B

C, D, E

F

G–O

A–O


19 571 41 703 61 274

856 721 361 496 1 218 217

237 319 97 582 334 901

4 231 722 908 396 5 140 118

5 345 333 1 409 177 6 754 510


27 954 15 813 18 605 62 372

229 021 185 174 131 527 545 722

33 483 21 271 25 607 80 361

297 490 204 377 252 226 754 093

587 948 426 635 427 965 1 442 548


28 067 17 308 18 055 63 430

305 197 144 197 112 048 561 442

39 482 18 493 23 923 81 898

380 012 205 565 222 894 808 471

752 758 385 563 376 920 1 515 241


29 458 27 390 22 487 79 335

94 512 62 547 93 087 250 146

25 673 21 325 23 684 70 682

289 751 220 487 145 741 655 979

439 394 331 749 284 999 1 056 142


25 568 17 661 6 709 49 938

224 732 123 142 48 167 396 041

32 936 23 291 10 699 66 926

394 107 184 511 109 067 687 685

677 343 348 605 174 642 1 200 590


42 512 26 871 34 777 104 160

150 893 130 743 105 333 386 969

32 805 17 875 26 669 77 349

362 609 234 931 295 861 893 401

588 819 410 420 462 640 1 461 879


55 322 34 511 34 006 123 839

133 509 83 760 110 597 327 866

32 600 17 369 26 128 76 097

316 525 223 309 309 088 848 922

537 956 358 949 479 819 1 376 724

544 348

3 686 403

788 214

9 788 669

14 807 634

ÖSSZESEN

13

14

ÁBRÁK

15

Az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) megyénként, 2002 (folyó áron, ezer Ft)

Borsod-A.-Z. Szabolcs-Sz.-B.

Nógrád Heves Gyõr-M.-S.

Komárom-E. Hajdú-Bihar

Vas

Veszprém

Fejér

Jász-N.-Sz.

Pest

Békés

Zala Tolna

Somogy

Bács-K.

Csongrád

Jelmagyarázat 3494 1601 – 2000 1451 – 1600 1301 – 1450 1151 – 1300 1001 – 1150 891 – 1000

Baranya

Az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) régiónként, 2002 (folyó áron, ezer Ft)

Közép-Dunántúl

Kö zé p-M ag ya ro r sz ág

Észak-Alföld

Nyug

at -Du nánt úl

Észak-Magyarország

Dél-Alföld

Dél-Dunántúl

Jelmagyarázat 2701 1701 – 2000 1501 – 1700 1301 – 1500 1101 – 1300 1050 – 1100

16

A bruttó hazai termék (GDP) megoszlása régiónként, 2001–2002

2001

Észak-Alföld 10,1%

Dél-Alföld 9,6% Közép-Magyarország 44,1%

Észak-Magyarország 8,3%

Dél-Dunántúl 7,2% Nyugat-Dunántúl 10,4%

Közép-Dunántúl 10,4%

2002

Észak-Alföld 9,9%

Dél-Alföld 9,3% Közép-Magyarország 45,6%

Észak-Magyarország 8,1%

Dél-Dunántúl 7,1% Nyugat-Dunántúl 10,2%

Közép-Dunántúl 9,7%

17

18

Módszertani megjegyzések A kiadványban a 2001. évre vonatkozó adatok nem egyeznek meg a korábban publikált értékekkel: - egyrészt a magyar nemzeti számlák 2002. évi végleges számításai során több módszertani változtatásra is sor került az Európai Unió előírásainak való megfelelés, valamint a számlák konzisztenciájának, minőségének javítása érdekében. A területi számlákat is érintő változások visszamenőleg a 2001. évet is érintik (lásd: A bruttó hazai termék 2002-ben, Budapest, 2004. április, Módszertani megjegyzések). - másrészt változott a sajátlakás-szolgáltatás becslési módja (lásd: alább, a háztartási szektor leírásánál). A) Fogalmi meghatározások A KSH a nemzeti számlák számításánál az ESA’95 előírásait követi, mely alapvetően összhangban van az ENSZ nemzeti számláinak rendszerével (SNA 1993). Bruttó hozzáadott érték: a gazdasági egységek által létrehozott bruttó kibocsátás (termelési érték) és a termelés során felhasznált termékek, szolgáltatások értékének (folyó termelőfelhasználás) különbsége. A bruttó hozzáadott értéket alapáron értékeljük. Bruttó hazai termék (GDP): a gazdasági egységek által létrehozott bruttó hozzáadott érték, az ágazatokra fel nem osztható termékadók és -támogatások egyenlegének összege, levonva a pénzközvetítés ágazatokra és szektorokra fel nem osztott szolgáltatási díját. Alapár: az az ár, amennyit a termelő egységnyi termék vagy szolgáltatás értékesítésekor realizál, azaz az értékesítési árból le kell vonni a termelő által befizetett termékadókat, és hozzá kell adni az értékesítéshez kapcsolódó terméktámogatásokat. PPS (Purchasing Power Standard) A vásárlóerő-paritás szerepe egyrészt volumenarányok képzése, másrészt a nemzeti valutában kifejezett adatok átszámítása valamilyen közös valutára. A közös valutában kifejezett adatokat általában reálértéknek is nevezik. Az Európai Unióban végzett összehasonlítás mértékegysége a PPS, ami nagyságrendileg az eurónak, illetőleg 1998-ig az ECU-nek felel meg. Az unió egészére (EU-15) számított GDP reálértéke, azaz a PPS-ben számított és az euróban, illetőleg 1998-ig ECU-ben számított értéke ugyanaz. Az egyes országok GDP-jére azonban ez az egyezőség már nem áll fenn. B) A GDP területi megoszlásának becslési módszere A bruttó hazai termék (GDP) megyei adatainak meghatározásakor az egyes nemzetgazdasági szektorokban a rendelkezésre álló adatoknak megfelelően az alábbi becslési módszereket alkalmaztuk. A vállalati szektorban a hozzáadottérték-adatokat a megyébe tartozó egyes vállalkozások adataiból összesítettük. 2002-ben 1127 vállalatnak volt több megyében telephelye. Ezeknél a szervezeteknél a keresetek arányában osztottuk fel a hozzáadott értéket a termelés helye

19

szerint. Az 50 fő alatti vállalatok és a mezőgazdaságba sorolt szervezetek esetében azt feltételeztük, hogy a székhely szerinti megyében működtek. A vállalati szektorban számoltuk el a társasági adót fizető, egyszeres könyvvitelt vezető, jogi személyiség nélküli vállalkozásokat is. E kör bruttó hozzáadott értékének meghatározásához a kibocsátást a társasági adóbevallás adataiból számítottuk ki, míg a folyó termelőfelhasználás meg-állapításánál a kft-k anyaghányadából indultunk ki. A számításokat megyei-ágazati bontásban végeztük el. Ezen szervezetek bruttó hozzáadott értékét a társasági adó-bevallásban megjelölt székhely szerinti megyében számoltuk el. A pénzügyi vállalatok szektora esetében a bruttó hozzáadott értéket a vállalati szektorral azonos módon számoltuk el, azaz a pénzügyi vállalatok egyedi hozzáadottérték-adatait osztottuk fel a keresetek arányában a megyék, illetve a régiók között. A háztartási szektorban az egyéni vállalkozásokon kívül azoknak a háztartásoknak a termelését is elszámoltuk, melyek e tevékenységükről nem nyújtanak be jelentést. Itt számoltuk el, pl. a háztartások saját fogyasztásra, illetve piaci értékesítésre történő mezőgazdasági kistermelését, a magánlakások becsült bérleti díját, a házilagos építés és felújítás saját munka értékét, a magánszállás-szolgáltatásból származó jövedelmet, valamint a hálapénz becsült összegét. Az egyéni vállalkozások termelési mutatóinak becslése megyei és szakágazati bontásban történt, így nem volt szükség regionalizálásra. Az egyéni vállalkozások bruttó hozzáadott értékének megyei megoszlása alapján osztottuk fel az adóbevallásokból külön meg nem állapítható olyan vállalkozói jövedelemszerző tevékenységeket, mint pl.: a háztartási (bejárónői) szolgáltatás, nem elszámolt magánorvosi, magánoktatói, művészi tevékenység stb. A mezőgazdasági kistermelés hozzáadott értékének területi felosztása megyei szinten megállapított termésmennyiségeken alapul. Ezekből kiindulva az országos átlagárakkal határoztuk meg a növénytermelés és az állattenyésztés bruttó termelési értékét, majd a két fő ágazatra az országos szinten számított hozzáadott érték/bruttó termelési érték arányt felhasználva állapítottuk meg a növénytermelés és az állattenyésztés megyénkénti becsült hozzáadott értékét. A sajátlakás-szolgáltatás, azaz a tulajdonos által lakott lakás becsült bérleti díjának, valamint a magánszemélytől bérelt lakások valós bérleti díjának regionalizálása a 2001. és 2002. évekre vonatkozóan új módszer alkalmazásával történt. A korábbiakhoz képest az a változás, hogy a 2001. jan. 1-jei népszámlálásból származó megyénkénti lakás-alapterületek, valamint a megyei piaci lakásárak adatait használtuk fel, ezáltal egyszerűsítettük és egyben pontosítottuk a megyei súlyokat. (A szorzatból adódó piaci árat alkalmaztuk megoszlási kulcsként az ágazati érték megyei szétosztásához.) 2000-ig az 1990-es népszámlálásból továbbvezetett alapterületekkel számoltunk és azért volt szükség a komfortfokozatot, munkanélküliségi rátát és egyéb lakáskereseti mutatót figyelembe vevő komplikáltabb számítási módszerre, mert nem álltak rendelkezésre a piaci lakásárak megyénkénti bontásban. A házilagos építkezés és felújítás sajátmunka értékének regionalizálásakor az épített lakások megyénkénti számának és átlagos alapterületének, valamint a szintén megyénkénti bontásban rendelkezésre álló fajlagos építési költség szorzatának, azaz az összes költségnek az arányában osztottuk fel az országos értéket. A magánszállások kiadásából származó jövedelem területi megoszlásának becsléséhez közvetett indikátort alkalmaztunk, nevezetesen a kereskedelmi szálláshelyek megyénkénti összes

20

szállásdíj bevételéből és a vendégéjszakák számából adódó egy éjszakára vonatkozó szállásdíjjal szoroztuk meg a magánszállásokon töltött vendégéjszakák megyei adatát, mivel az idegenforgalmi statisztikának sem volt közvetlen adata a magánszállások szállásdíj-bevételére. Az egészségügyi dolgozóknak adott hálapénz összegét szakértői becsléssel határoztuk meg az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott fekvőbeteg-ellátás esetszámai és számos szakmai tanulmány alapján. A megyénkénti megoszlás alapjául az egészségügystatisztika járóbeteg-forgalomra, valamint kórházi ápolási napokra vonatkozó megyei bontású adatai szolgáltak. A kormányzati szektor hozzáadott értéke a bruttó munkajövedelmek, a termelési adók és támogatások egyenlegének és az értékcsökkenésnek az összegeként áll elő. Az első két tétel intézményi szinten, az éves intézményi beszámolók alapján kiszámítható. Azon intézmények esetében, amelyek nem rendelkeznek a megyehatáron kívül eső telephellyel, a megyei szintű adatok az egyedi intézményi adatok összesítésével előállíthatók. A több megyében telephellyel rendelkező intézmények esetében az adatokat a munkaügyi statisztika segítségével osztjuk fel az érintett megyék között. Az értékcsökkenés számítása újrabeszerzési áron történik, ezért az éves intézményi beszámolók adatait nem tudjuk közvetlenül felhasználni. Az országos szinten kiszámított, ágazati felosztású adatokat a tárgyi eszközök és az immateriális javak záróállományának arányában osztjuk fel a megyék között. Ez alól kivételek a hosszú élettartamú eszközök (utak, hidak), amelyeknél a naturális mutatók szolgálnak a felosztás alapjául. A fegyveres testületek intézményeire sem egyedi intézményi beszámolók, sem munkaügyi adatok nem állnak rendelkezésre, ezért hozzáadott értéküket az összes többi tevékenység hozzáadott értékének arányában osztjuk fel a megyék között. A háztartásokat segítő nonprofit intézmények közül azoknál, amelyeknél a statisztikai beszámolóból meghatározható a működés helye, ezt az ismérvet használtuk a megyei számításoknál. A többi intézmény esetén, mint pl. a politikai pártoknál, a nonprofit szektor már felosztott adatainak arányát vettük alapul. A termékadók és támogatások egyenlegét, valamint a pénzközvetítés fel nem osztott szolgáltatási díját az alapáras bruttó hozzáadott értékek arányában bontottuk meg a megyék között.

21

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. A bruttó hazai termék (GDP) területi megoszlása 2002-ben

Recommend Documents