2013.02.26.
A gazdasági teljesítmény mérése Bruttó Hazai Termék (GDP) Aktuális gazdaságpolitikai esettanulmányok 3. előadás Fazekas Tamás
Kérdés Minden nemzetgazdaságban megvan az igény, hogy tudják, hogy • az országban adott időszak alatt mennyi jövedelem keletkezik, • az hogyan oszlik meg, mennyire befolyásolja az újraelosztás, • és mekkora a végső felhasználásra rendelkezésre álló jövedelem
Nemzeti számlarendszer • Az ENSZ által a világ összes országa számára ajánlott statisztikai rendszer (módszertan) az országok gazdasági teljesítményének számítására. – 1993 óta: System of National Accounts 1993 (SNA93) – 2009 óta: System of National Accounts 2008 (SNA2008).
• Az Európai Unióban érvényes változata: – European System of Accounts 1995 (ESA95) – 2011: új ESA, bevezetése 2014-ben
• Az USA némileg eltérő rendszere – National Income and Product Accounts (NIPA)
1
2013.02.26.
A bruttó hazai termék • Bruttó hazai termék (gross domestic product, GDP): – egy földrajzi területen • (országban, régióban, megyében, városban)
– egy időszakban • (évben, negyedévben)
– megtermelt végső felhasználásra kerülő termékek és szolgáltatások összes piaci értéke.
A számbavétel problémái I. • A háztartások által termelt termékek (pl. kertben termelt zöldségek) beszámítanak a GDP-be, de a háztartásokban végzett szolgáltatások (pl. ebédfőzés) nem. • A GDP mutatónak tartalmaznia kell: – az illegális, tiltott gazdasági tevékenységet (pl. kábítószer előállítása), – a legális, de az adócsalás szándéka miatt rejtett tevékenységet (fekete gazdaság), – az informális, nem vállalati keretek között folytatott tevékenységet is (pl.: közmunka). • A javakat elsősorban saját piaci árukon, vagy egy hasonló jószág piaci árán értékeljük. Ha egy jószágnak nincsen piaci megfelelője (pl. oktatási, egészségügyi, közbiztonsági, honvédelmi szolgáltatások, stb.), akkor azt költségáron értékeljük.
A számbavétel problémái II. A számbavétel alapkövetelménye: a termék vagy szolgáltatás alkalmas legyen más gazdasági szereplőnek való átadásra. 1. MIT tartalmaz: – Vállalatok által termelt javak: Igen – Háztartások által előállított termék: Igen – Háztartásokban végzett szolgáltatás értéke: Nem • (Kiv: Lakástulajdonos saját lakásában lakik - piaci bérleti díjat fizet – Igen) – Tiltott tevékenységek értéke: Nem – Rejtett tevékenységek értéke: Igen 2. HOGYAN történik a számbavétel: • Piaci áron • Ha piaci cserére nem kerülnek: – Piacon előforduló hasonló jószág ára vagy – Termelésükhöz felhasznált ráfordítások összege;
2
2013.02.26.
Forrás – Felhasználás alapösszefüggés Kibocsátás Import
Folyó termelőfelhasználás
Felhalmozás
Export
Végső felhasználás
(Hazai) Kibocsátás + Import = Folyó termelőfelhasználás + Végső felhasználás + Felhalmozás + Export
Forrás – Felhasználás alapösszefüggés
Rendezzük át! Termelési oldal
Kibocsátás
Folyó termelőfelhasználás
Felhasználási oldal
Export
Végső felhasználás
Import Felhalmozás
Kibocsátás - Folyó termelőfelhasználás = Végső felhasználás + Felhalmozás + Export – Import (C+G+I+X-M)
A GDP mérése • Termelési oldalról – mekkora tortát sütöttünk
• Jövedelmi oldalról – ki mekkora szeletet kapott
• Felhasználási oldalról – mennyit fogyasztottunk el – egyénenként vagy közösen – azonnal, – mennyit tettünk félre holnapra, – mennyit adtunk el másoknak
3
2013.02.26.
Termékmérleg I. Források: • Bruttó kibocsátás + • Import (IM)
Felhasználás: • Folyó termelőfelhasználás + • Háztartások fogyasztása (C) + • Beruházás (I) + • Kormányzati vásárlások (G) + • Export (EX)
A GDP termelési oldala I. • Kiindulópont a bruttó kibocsátás § azon termékek és szolgáltatások értéke, amelyeket a számbavételi időszakban hoztak létre.
• Mi lesz a kibocsátásból? § Felhasználják további termék/szolgáltatás előállításához (folyó termelő felhasználás) § Beruházzák (például épület, út, gyártó berendezés, készlet) § A lakosság elfogyasztja (végső fogyasztás) § Exportálják
• Nemzetgazdasági szinten halmozódik § mert a termelő felhasználás eredménye az új termékben ismét megjelenik.
A GDP termelési oldala II. • A halmozódás kiszűrése: § A kibocsátásból vonjuk le azt, amit annak előállításához a korábbi kibocsátásból felhasználtak
• Folyó termelő felhasználás = § a termeléshez vásárolt és felhasznált termékek és szolgáltatások értéke
• Bruttó kibocsátás – folyó termelő felhasználás = bruttó hozzáadott érték
4
2013.02.26.
Termékmérleg II. Bruttó kibocsátás – Folyó termelőfelhasználás
• Háztartások fogyasztása (C) + • Beruházás (I) + • Kormányzati vásárlások (G) + • Export (EX) – • Import (IM)
A GDP termelési oldala III. • Az alapáron mért GDP = § az ország területén rezidens gazdasági szereplők gazdasági teljesítményeinek (bruttó hozzáadott értékének) összege
• Piaci beszerzési áron mért GDP = § Alapáron mért GDP + termékadók és terméktámogatások egyenlege
• Nettó hazai termék (NDP) = § GDP – állóeszköz-felhasználás (értékcsökkenés)
A GDP termelési oldala IV. Termék
Értékesítés [eFt/t]
Hozzáadott érték
Szén
10.000,-
10.000,-
Vegyi feldolgozó
Vegyi alapanyagok
12.500,-
2.500,-
Műtrágya előállító
Műtrágya
18.750,-
6.250,-
Kereskedelem
Kiszerelés, értékesítés
31.250,-
12.500,-
Üzem Bánya
ÖSSZESEN:
31.250,-
5
2013.02.26.
A GDP termelési oldala összefoglalva Piaci ár = alapár + termékadók – terméktámogatások
Folyó termelő felhasználás Bruttó kibocsátás
(piaci áron)
Termékadók egyenlege
Bruttó hozzáadott értékek összege = alapáron mért GDP
Piaci áron mért GDP
Magyarországi adatok I. Bruttó hozzáadott érték megoszlása tevékenységek (ágazatok) szerint, 2010 (KSH) Mrd Ft Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Ipar Építőipar
Aránya (%)
852,7
3,77
6 078,2
26,88
995,8
4,40
Kereskedelem, gépjárműjavítás, szállítás, raktározás, vendéglátás
3 821,1
16,90
Információ, kommunikáció
1 279,3
5,66
Pénzügyi, biztosítási tevékenység
1 071,9
4,74
Ingatlanügyek
2 024,4
8,95
Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység
1 838,3
8,13
Közigazgatás, védelem, TB, oktatás, egészségügy, szociális ellátás
3 999,2
17,68
Művészet, szórakoztatás, egyéb szolgáltatás
653,9
2,89
Szolgáltatások összesen
14 688,1
64,95
Ágazatok összesen
22 614,9
100,00
Termékadók egyenlege GDP
4 132,8 26 747,7
GDP termelése Magyarországon I. A bruttó hozzáadott érték megoszlása tevékenységek (ágazatok) szerint, 2010 (KSH)
Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Szolgáltatások
Ipar, építőipar
6
2013.02.26.
Magyarországi adatok II. Bruttó hozzáadott érték megoszlása szektorok szerint, 2010 (KSH) Mrd Ft Nem pénzügyi vállalatok
Aránya (%)
13 678,0
60,48
Pénzügyi vállalatok
1 004,5
4,44
Kormányzat
3 823,9
16,91
Háztartások
3 857,2
17,06
Háztartásokat segítő nonprofit intézmények (”civil szféra”) Szektorok összesen
251,3
1,11
22 614,9
100,00
Termékadók egyenlege
4 132,8
GDP
26 747,7
GDP termelése Magyarországon II. A bruttó hozzáadott érték megoszlása szektorok szerint, 2010 (KSH)
Háztartások
Vállalatok Kormányzat
A GDP jövedelmi oldala • A bruttó hozzáadott érték = a termelési folyamatban keletkezett jövedelmek összegével. • à A GDP a gazdaság területén megtermelt jövedelmek összege. • Alapáron mért GDP = § munkavállalói jövedelem (bérek és keresetek, TB hozzájárulás) § bruttó működési eredmény § vegyes jövedelem (egyéni vállalkozók jövedelme)
7
2013.02.26.
Magyarországi jövedelmi adatok Jövedelmek keletkezése, 2010 (KSH) Mrd Ft Munkavállalói jövedelem
Aránya (%)
11 692,8
51,38
Bérek és keresetek
9 441,0
41,49
TB hozzájárulás
2 251,9
9,90
8 889,4
39,06
Bruttó működési eredmény Bruttó vegyes jövedelem
2 174,3
9,55
Összes bruttó jövedelem
22 756,5
100,00
Egyéb termelési adók és támogatások egyenlege
-141,6
GDP alapáron
22 614,9
Termékadók egyenlege
4 132,8
GDP piaci áron
26 747,7
Állóeszköz-felhasználás
4 371,7
NDP
22 376,0
Jövedelemelosztás Magyarországon A GDP megoszlása, 2010 (KSH)
Bruttó vegyes jövedelem
Munkavállalói jövedelem Bruttó működési eredmény
Nemzeti jövedelem I. • Bruttó nemzeti jövedelem (Gross National Income, GNI) § NIPA szerint bruttó nemzeti termék (gross national product, GNP) § a rezidensek (belföldi gazdasági alanyok) összes jövedelme.
• GNI = GDP + rezidensek külföldi jövedelme − nem rezidensek belföldi jövedelme.
8
2013.02.26.
Nemzeti jövedelem II. • Bruttó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem (Gross National Disposable Income, GNDI) • GNDI = GNI + folyó viszonzatlan átutalások egyenlege.
Magyarország nemzeti jövedelme
Bruttó nemzeti jövedelem, 2010 (KSH) Mrd Ft GDP
Aránya (%)
26 747,7
Munkajövedelmek egyenlege Tulajdonosi jövedelmek egyenlege Ebből újrabefektetett jövedelem egyenlege
EU-nak fizetett adó EU-tól kapott támogatás GNI
100,00
221,9
0,83
-1 767,5
-6,61
531,0
1,99
-67,0
-0,25
311,0
1,16
25 446,1
95,13
Termékmérleg III. A GDP termelési oldala • Bruttó hozzáadott érték
A GDP felhasználási oldala • Háztartások fogyasztása (C) + • Beruházás (I) + • Kormányzati vásárlások (G) + • Nettó export (NX)
9
2013.02.26.
A GDP felhasználási oldala I. • GDP = a végső felhasználásra kerülő termékek és szolgáltatások piaci értékével. • Piaci beszerzési áron mért GDP (Y) = § fogyasztás (C) + § beruházás (I) + § kormányzati vásárlás (G) + § nettó export (NX = X − IM).
• Y = C + I + G + NX.
Fogyasztás • Fogyasztás (Consumption), jele: C • A háztartások végső fogyasztása • NIPA szerint a személyes fogyasztási kiadásokat jelenti. • Csoportosítása: – Tartós javak: legalább 3 évig tartanak (pl. gépkocsi, hűtőgép, de nem tartozik ide a lakások vásárlása, építése) – Nem tartós javak: minden egyéb megfogható, tárolható jószág. – Szolgáltatások: nem tárolhatók, a vásárlással egy időben, egy helyen fogyasztják el (különleges példa: sajátlakás szolgáltatás)
Beruházás • Beruházás (Investment), jele I. • NIPA szerint a bruttó magánberuházásokat jelenti. – Bruttó, vagyis tartalmazza az állóeszköz felhasználást (értékcsökkenést, amortizációt) • Pótló beruházás: megfelel az értékcsökkenésnek. • Bővítő beruházás: é.cs.-n felüli beruházás.
– Magán, vagyis az állami beruházások a kormányzati vásárlásokhoz tartoznak.
• Csoportosítása – Üzleti állóeszköz beruházások (vállalatok gépeket, épületeket, szoftvereket vásárolnak). – Lakásberuházás (vállalatok és háztartások is). – Készletberuházás (vállalati készletek növekedése, a készletcsökkenés negatív beruházást jelent).
10
2013.02.26.
Kormányzati vásárlások • Kormányzati vásárlások (Government purchases) jele: G • NIPA szerint a kormányzati fogyasztást és a kormányzati bruttó beruházásokat tartalmazza. – Nem tartalmazza a kormányzati transzfereket, pl. nyugdíjakat, segélyeket. – A kormányzati szektor bruttó kibocsátását az inputok költségeivel mérik (munkavállalói jövedelem, értékcsökkenés, folyó termelőfelhasználás).
Nettó export • Nettó export (Net exports), jele NX. • Az áruk és szolgáltatások exportja mínusz importja. • Az importot azért vonjuk le, mert C, I, G, sőt EX is tartalmaz importtermékeket.
A GDP felhasználási oldala összefoglalás Források és felhasználás azonossága Források
≡
Felhasználás
Folyó termelő felhasználás
Bruttó kibocsátás
Import
Belföldi végső felhasználás (C + I + G)
GDP termelési oldalról
Bruttó hozzáadott érték
≡ GDP felhasználási oldalról
Összes végső felhasználás (C + I + G + NX)
Export
11
2013.02.26.
GDP felhasználás tételei összefoglalás A GDP felhasználásának fő kategóriái ENSZ és európai módszertan (SNA, ESA) szerint
USA módszertan (NIPA) szerint
(Csoportosítási szempont a felhasználás célja: fogyasztás v. felhalmozás)
(Csoportosítási szempont a vásárló szektor)
Végső fogyasztás
Háztartások tényleges fogyasztása (egyéni fogyasztás)
GDP
Háztartások fogyasztási kiadásai Személyes fogyasztási kiadások (C)
Természetbeni társadalmi juttatások nonprofit intézményektől Természetbeni társadalmi juttatások kormányzattól
Közösségi fogyasztás
Kormányzati vásárlások (G)
Bruttó felhalmozás
Bruttó magánberuházás (I) Nettó export (NX)
GDP felhasználási adatok GDP felhasználása Magyarországon, KSH adatok, SNA/ESA beosztás szerint, 2010 Mrd Ft Háztartások tényleges fogyasztása
Aránya (%)
17 236,4
64,44
Közösségi fogyasztás
2 849,9
10,65
Bruttó felhalmozás
4 922,4
18,40
Nettó export
1 738,9
6,50
26 747,7
100,00
GDP
GDP felhasználása Magyarországon, KSH adatok alapján, NIPA beosztás szerint, 2010 Mrd Ft Személyes fogyasztási kiadások (C)
Aránya (%)
14 246,6
53,26
Kormányzati vásárlás (G)
6 736,9
25,19
Bruttó magánberuházás (I)
3 793,1
14,18
Nettó export (NX)
1 738,9
6,50
26 747,7
100,00
GDP (Y)
GDP felhasználása Magyarországon GDP felhasználása Magyarországon, KSH adatok alapján, NIPA beosztás szerint, 2010 Nettó export, NX Bruttó magánberuházás, I
Személyes fogyasztási kiadások, C
Kormányzati vásárlások, G
12
2013.02.26.
Háztartások tényleges fogyasztása Magyarországon, 2010 (KSH) Fogyasztási kiadások
Természetbeni társadalmi juttatások (kormányzati vagy nonprofit finanszírozású)
Mrd Ft
%/GDP
Élelmiszerek és alkoholmentes italok
2 426,7
9,07
Szeszes italok, dohányáruk és kábítószerek
1 072,3
4,01
Ruházat és lábbeli
Mrd Ft Szociális ellátás
%/GDP
258,1
0,96
394,5
1,47
Lakásszolgáltatás, víz, áram, gáz stb
3 195,5
11,95
Önkorm. lakások é.cs.
21,7
0,08
Lakberendezés, lakásfelszerelés stb
669,7
2,50
Egészségügy
611,1
2,28
Egészségügyi ellátás
1 281,9
4,79
1 902,5
7,11
Közlekedési ártámogatás
257,2
0,96
546,1
2,04
Közlekedés Kommunikáció Szabadidő és kultúra
1 139,7
4,26
Kultúra, sport
Oktatás
218,2
0,82
Oktatás
Vendéglátás, szálláshely
999,0
3,73
Üdülés, szálláshely
1 357,7
5,08
Egyéb
14 532,9
54,33
Egyéb Összesen Idegenforgalom egyenlege (levonandó) Rezidens háztartások fogyasztási kiadásai
213,8
0,80
1 028,2
3,84
97,4
0,36
224,0
0,84
3 382,2
12,64
678,7 13 854,2
51,80
Összesen
Egyéni vs. közösségi fogyasztás Egyéni fogyasztás
Közösségi fogyasztás
Egyéni szinten megfigyelhető az időpontja és a mennyisége.
A közösség egésze együttesen és egyidejűleg fogyasztja.
A háztartás elfogadja az ellátást és lépéseket tesz annak igénybevételére (pl. iskolalátogatás)
Nincs szükség elfogadási lépésekre.
Versengés van a fogyasztásban.
Nincs versengés a fogyasztásban.
Példáit láttuk a háztartások tényleges fogyasztásának tételeinél.
Például
Aránya Magyarországon 2010-ben a GDP 64,44%-a.
Aránya Magyarországon 2010-ben a GDP 10,44%-a.
közigazgatás, védelem, tudományos kutatás, közvilágítás, közutak fenntartása, ár- és belvízkár-elhárítása, parkfenntartás, köztisztasági szolgáltatás, földtani kutatás.
Kormányzati szektor • Részei – Központi költségvetési intézmények – Helyi önkormányzati költségvetési intézmények – Társadalombiztosítási alapok – Elkülönített állami pénzalapok – Egyes közösségi tulajdonú vállalatok és nonprofit intézmények
13
2013.02.26.
Kormányzati kiadások és bevételek Magyarországon, 2010 (Eurostat/ KSH) Kiadások
Bevételek Mrd Ft
Összes kiadás
%/GDP
Mrd Ft
%/GDP
13 227,8
49,5
Összes bevétel
12 080,3
45,2
Természetbeni társi juttatások
2 989,8
11,2
Adók
6 803,9
25,4
Közösségi fogyasztás
2 849,9
10,7
TB hozzájárulás
3 247,1
12,1
895,1
3,3
Áruk és szolg. értékesítése
766,3
2,9
1 111,9
4,2
Tőkejuttatások, kapott
560,6
2,1
286,4
1,1
Egyéb bevétel (pl. bírságok)
702,5
2,6
4 240,5
15,9
Tőkejuttatások, fizetett
330,5
1,2
Egyéb kiadások
665,0
2,5 1 147,5
4,3
Beruházások Kamatok Terméktámogatások Pénzbeni társadalmi juttatások
Nettó kölcsönfelvétel (államháztartási deficit)
Bruttó felhalmozás
Bruttó állóeszköz-felhalmozás
14
2013.02.26.
Nettó export Magyarországon Export és import, 2010 (KSH) Mrd Ft
%/GDP
Export
23 148,8
86,55
Áruk
19 028,3
71,14
4 120,5
15,41
Import
21 409,8
80,04
Áruk
18 166,0
67,92
Szolgáltatások
3 243,8
12,13
Nettó export
1 738,9
6,50
Szolgáltatások
A termelés határai • Termelés
• Nem termelés
• Vállalatok által létrehozott termékek és szolgáltatások – piacra vagy saját beruházásra ─ kivéve saját folyó termelő felhasználásra
– Háztartáson belüli nem fizetett szolgáltatás – Nem fizetett önkéntes munka – Szabad javak szolgáltatásai
• Kormányzati és nonprofit intézmények szolgáltatásai • Háztartások/magánszemélyek ─ ─ ─ ─ ─ ─
Sajátlakás szolgáltatás Saját fogyasztásra termelés Saját kivitelezésű beruházás Fizetett háztartási szolgáltatás Illegális tevékenység Informális tevékenység
A termelés értékelése • Főszabályként piaci áron • Beszámított (imputált) áron – pl. háztartási termelés, sajátlakás-szolgáltatás
• Költségáron – pl. állami szolgáltatások
15
2013.02.26.
Nominális és reál GDP I. • Nominális GDP – folyó áron számított GDP – nemcsak a termelési mennyiség, hanem az árak alakulása is befolyásolja
• Reál GDP – az áraktól függetlenül a termelés mennyiségének alakulását kívánja mérni – hagyományos módon változatlan áron (egy bázisév árain) számított GDP – újabban ún. láncsúlyozással számítják (a bázis és a tárgyidőszak közötti átlagos árakon)
Nominális és reál GDP II. Nominális és reál GDP alakulása Magyarországon, 1990-2012 (2012-re becsült adatok) Forrás: IMF, World Economic Outlook, 2012. október Nominális GDP (Mrd Ft)
Reál GDP (Mrd Ft, bázisév = 2005)
35000 30000 25000 20000 15000 10000 5000
12
10
09
08
07
06
05
04
03
02
01
00
99
98
97
96
95
94
93
92
91
11
20
20
20
20
20
20
20
20
20
20
20
20
20
19
19
19
19
19
19
19
19
19
19
90
0
Hagyományos reál GDP számítás Reál GDP = változatlan áron (egy bázisév árain) számított GDP A bázisévben: reál GDP = nominális GDP 2010
Mennyiség
Ár
Kiadások
Alma
100
100
10 000
Körte
200
50
10 000
Nominális GDP 2010-ben 2011
20 000 Mennyiség
Ár
Kiadások
Alma
160
50
8 000
Körte
220
225
49 500
Nominális GDP 2011-ben 2011
57 500 Mennyiség
2010-es ár
Alma
160
100
Körte
220
50
Reál GDP 2011-ben 2010-es árakon
Kiadások 16 000 11 000 27 000
Növekedési ütem = (7 000/20 000) × 100 = 35 %
16
2013.02.26.
Reál GDP számítás láncsúlyozással 2010
100
Körte
200
2011
Mennyiség \ Ár
Mennyiség
Alma
Mennyiség
Ár 100 50 Ár
Alma
160
50
Körte
220
225
2010-es árakon
2011-es árakon
2010
Nominális és reál GDP = 20 000
Reál GDP 2011-es árakon = 50 000
2011
Reál GDP 2010-es árakon = 27 000
Nominális és reál GDP = 57 500
Növekedési ütem 2010-es árakon = (7 000/20 000) × 100 = 35 % Növekedési ütem 2011-es árakon = (7 500/50 000) × 100 = 15 % Az eltérés oka a relatív árak változása: az olcsóbbá váló jószág (alma) termelése gyorsabban nőtt. Növekedési ütem láncsúlyozással = (35 + 15)/2 = 25 %. Láncsúlyozású reál GDP 2011-ben = 20 000 × 1,25 = 25 000.
Reál GDP számítás a statisztikai nyelvén Hagyományos reál GDP számítás indexe: Bázisidőszaki súlyozású volumenindex (Laspeyres) = Iq0 =
∑q p ∑q p
1 0
0
Tárgyidőszaki súlyozású volumenindex (Paasche) =
Iq1 =
0
∑q p ∑q p
1 1
0 1
Láncsúlyozású reál GDP számítás indexe: Fisher-volumenindex =
IqF = Iq0 × Iq1
1,35 × 1,15 = 1,246
GDP-deflátor vagy GDP-árindex • A nominális és a reál GDP hányadosa • Megmutatja, hogy hányszorosára nőttek a GDP-t alkotó áruk árai a bázisévhez képest. • GDP-deflátor = (Nominális GDP / Reál GDP) × 100. 2010-es árakon 2010 2011
2011-es árakon
Nominális GDP = 20 000
Reál GDP 2011-es árakon = 50 000
Reál GDP 2010-es árakon = 27 000
Nominális GDP = 57 500
Láncsúlyozású reál GDP = 25 000
Hagyományos reál GDP számítással: GDP-deflátor 2011-ben = (57 500/27 000) × 100 = 213. Láncsúlyozású reál GDP számítással: GDP-deflátor 2011-ben = (57 500/25 000) × 100 = 230.
17
2013.02.26.
GDP-deflátor számítás a statisztikai nyelvén Hagyományos reál GDP számítás esetén: Tárgyidőszaki súlyozású árindex (Paasche) = I p1 =
∑q p ∑q p
1 1
1 0
Bázisidőszaki súlyozású árindex (Laspeyres) = I p0 =
∑q p ∑q p
0 1
0
Láncsúlyozású reál GDP számítás esetén: Fisher-árindex =
0
I pF = I p1 × I p0
2,13 × 2,5 = 2,307
A nemzeti fogyasztás, megtakarítás és a beruházás összefüggései. Jövedelem/Y (= GDP!) Export/EX
HÁZTARTÁS
ÁLLAM
Adó/T
Megrendelések/G
VÁLLALAT
KÜLFÖLD
Import/IM Megtakarítás/S
Fogyasztás/C
A háztartás jövedelme:
Y=C+T+S
Beruházások/I
A vállalat jövedelme:
Y = C + I + G + (EX - IM)
A nemzeti fogyasztás, megtakarítás és a beruházás összefüggései. Megtakarítás és beruházás – A GDP mutatja a hazai gazdasági szereplők, a vállalatok, a háztartások és az állam jövedelmét. A magánszektor (vállalatok, háztartások) jövedelme kisebb, mint a GDP, mert a magánszektor jövedelméből befizeti az állami bevételt jelentő adókat. – Adó alatt minden olyan jogi kényszerrel behajtott jövedelmet értünk, amelyet az államnak fizetnek be és amelyhez nem kapcsolódik közvetlen ellenszolgáltatás. – Ugyanakkor az állam is fizet a magánszektornak olyan jövedelmeket, amelyekhez nem kapcsolódik közvetlen ellenszolgáltatás. Az ilyen állami kifizetéseket transzfereknek nevezzük (pl. jóléti juttatások, munkanélküli segély, családi pótlék, vállalatoknak nyújtott támogatás, államadóság utáni kamatfizetés). A befizetett adók csökkentik, a kifizetett transzferek növelik a magánszektor jövedelmét.
18
2013.02.26.
A nemzeti fogyasztás, megtakarítás és a beruházás összefüggései. • Rendelkezésre álló jövedelem = YDI = Y – T + TR = C + S • Megtakarításon a javak vásárlására el nem költött jövedelmet értjük. • A GDP felhasználási oldalról: Y = GDP = C + S + (T – TR) • GDP a kiadások oldaláról = GDP felhasználása = GDP = C + I + G + (EX – IM) = C + S + (T - TR) • A tényleges beruházások és a tényleges megtakarítások mindig egyenlők. A szándékolt beruházások és a szándékolt megtakarítások viszont eltérhetnek egymástól: I = S P + SG + SF
19
