Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltári Füzetek 51.
2
BORSOD VÁRMEGYE KÖZGYŰLÉSI ÉS TÖRVÉNYSZÉKI
JEGYZŐKÖNYVEI I.
1569–1578 Közreadja
Tóth Péter
Miskolc 2008
3
Kiadja a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltár
Sorozatszerkesztő Dobrossy István
A mutatókat készítette Bodnár Tamás
ISSN 0236 7009 ISBN 978-963-9311-55-8
A kötet megjelenését támogatta A Nemzeti Kulturális Alap Levéltári Szakkollégiuma
Nyomdai előkészítés Alphyn Bt. Miskolc Nyomdai munkálatok Palatia Nyomda és Kiadó, Győr Felelős vezető: Radek József
4
Bevezetés
Régi adóssága a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltárnak, hogy kiadja – Gömör és Zemplén vármegye, illetve Miskolc mezőváros jegyzőkönyvei után – a történeti Borsod vármegye 1711 előtt keletkezett jegyzőkönyveit is. Ennek az adósságnak a törlesztése veszi kezdetét a jelen kiadvánnyal. A történeti Borsod vármegye XVI–XVII. századi iratanyaga országos viszonylatban is egyike a leggazdagabbaknak. Vonatkozik ez a jegyzőkönyvekre is: az 1711 előtti megyegyűlések tárgyai 16 kötetet töltenek meg. Mindez elegendőképpen indokolja a jelen vállalkozás fontosságát. A jegyzőkönyvek Mint az ország más vármegyéiben, Borsodban is a XVI. század második felében kezdődött el a jegyzőkönyvek vezetése. Az első kötet 1578-tól tartalmazza a gyűlések – természetesen főleg a törvényszékek – elé került ügyeket. (A jegyzőkönyvben található első törvényszék datálásával kapcsolatban lásd alább a 152. számú jegyzetpontot.) Az ezt követő kötetek viszonylag nagy pontossággal a gyűlések időrendjében haladnak. Kivételt ez alól a 10. kötet képez, amely (egyetlenként) nem eredeti fogalmazvány, hanem egykorú másolat egy vagy több elveszett vagy megrongálódott kötetről: az 1682 és 1687 közötti, időrend szerint is következő gyűlések mellett az 1665 és 1667 között tartott gyűlések anyagát is tartalmazza, amelynek a helye egyébként a 8. kötetben lenne. Valószínűleg az történhetett, hogy amikor ezt a 8. kötetet összeállították és bekötötték, valamilyen okból kimaradt belőle ez a néhány ív (talán megrongálódott, vagy nem volt a jegyző keze ügyében), ezért másolták be később a 10. kötetbe. A kérdés az, hogy valóban az 1578. évi törvényszékek ügyeiről felvett jegyzőkönyv volt-e a legelső, amelyet vezetni kezdtek? A jegyzőkönyvek tényleges sorozatát ugyanis megelőzi az úgynevezett jegy-
5
zőkönyvi töredékek gyűjteménye, amely sorozatot a XVIII. század második felében végzett levéltárrendezés során alakítottak ki. Az első 11 töredék olyan gyűlések anyagát tartalmazza, amelyeket 1569 és 1575 között tartottak. Ma már nem dönthető el, hogy ezek a töredékek eredetileg egybe voltak-e kötve és a kötet szétesésének köszönhetik-e mai formájukat, vagy véletlenül maradtak ki, amikor az ívekből a köteteket létrehozták? A töredékek, illetve a ma az 1. sorszámot viselő kötet bejegyzései is arról árulkodnak, hogy volt egy korábbi kötet. Így például az 1569. március 23-a táján tartott törvényszék valamit beíratott a prothocollumba, amely tehát ekkor létezett (12. számú regeszta). 1579-ben, illetve 1580-ban is említik a régi prothocollumot, az előbbi alkalommal úgy, mint „Szentmarjay uram jegyzőkönyvét” – Szentmarjay Imréről pedig tudjuk, hogy 1569-ben jegyző volt (93. számú regeszta) és Bárius András alispánsága idején halt meg (2139. számú regeszta), tehát minden valószínűség szerint 1575-ben, hiszen Bárius András 1574/1575-ben viselte ezt a hivatalt (961. és 1446. számú regeszta). Talán nem véletlen, hogy éppen az 1575. április 14-én tartott törvényszéki ülés tárgyaival zárulnak a korszakból fennmaradt töredékek. Mindez tehát arra utal, hogy az első 11 jegyzőkönyvi töredék vagy azonos a „régi prothocollummal”, vagy annak része. Ennek megfelelően ezeket is fel kell dolgoznunk, nem elégedhetünk meg csak a kötetekbe kötve fennmaradt jegyzőkönyvekkel. A jegyzőkönyvet a vármegye ládájában őrizték, amely az alispán, illetve a jegyző gondjára volt bízva (2139. számú regeszta). A prothocollumok ügyviteli jelentősége éppen a korszakunkban nőtt meg, amint azt nem egy bejegyzés is bizonyítja: gyakran kerestek vissza bennük ügyeket, s ha nem a megfelelő módon írta a jegyző a bejegyzéseket, az befolyással lehetett a perek kimenetelére is. A jegyzőkönyvek mennyisége miatt a bennük való keresés a XVIII. század elejére már annyira nehézkessé vált, hogy a vármegye a jogbiztosítási szempontból legfontosabbnak ítélt bejegyzésekről kivonatokat készíttetett (index), ehhez a kötethez pedig mutatót (index indicis); ezek az elavult és szintén eléggé nehezen kezelhető segédletek ma is megvannak a levéltár őrizetében.
6
A XVIII. század második felében, amikor a régi vármegyei levéltár mai rendjét kialakították, újra kézbe vették a jegyzőkönyveket. A rendezés két nagy iratsorozatot hozott létre: a közigazgatási típusú iratok sorozatát (Acta Politica), illetve a jogbiztosító típusú iratok sorozatát (Acta Judiciaria). Ez utóbbit szintén két alsorozatra bontotta: a jegyzőkönyvezett, illetve a nem jegyzőkönyvezett (prothocollata és non prothocollata) iratokra. Az első alsorozatba értelemszerűen azok az iratok kerültek, amelyekkel kapcsolatban bejegyzések voltak találhatóak a jegyzőkönyvekben. A rendezés azonban nem elégedett meg ezzel, hanem ha nem volt eredeti irat, akkor kimásolták a jegyzőkönyvből az egyes ügyeket, s ezeket a másolatokat is besorolták az alsorozatba. Természetesen nem mindegyik ügyet, hanem csak azokat, amelyeket jogbiztosítási szempontból a korszakban fontosaknak ítéltek. Mindenesetre ennek a munkának, illetve az Acta Judiciariához készített kiváló névmutatóknak köszönhetően valamennyire a korai jegyzőkönyvekben is el lehet igazodni. A reformkorban került ismét előtérbe a jegyzőkönyvek dolga: a vármegye 1834. április 5-én tartott közgyűlése megbízást adott Novák Istvánnak, a leleszi konvent nyugalmazott jegyzőjének, hogy másolja át az egyes részeikben már csaknem olvashatatlan legrégebbi köteteket, illetve a jegyzőkönyvi töredékeket. Novák eleget is tett a megbízatásnak: az első kötet és a róla készített másolat összevetését az arra kijelölt bizottság november 30-án már el is végezhette. Kiváló munkájának értékét alig csökkenti, hogy nem rendelkezvén helyismerettel, főleg a nevek átírásában elég sokat tévedett. Ez a másolat-gyűjtemény a regesztázás munkáját is nagy mértékben segítette, hiszen az azóta eltelt idő alatt is romlott az eredeti kötetek állapota. A kiadás alapelvei A jegyzőkönyvek kiadásának az alapelveit két évtizede határozta meg a munkát elkezdő kutatók által kidolgozott Munkautasítás a feudális kori megyei és városi testületi jegyzőkönyvek 1711 végéig terjedő részének a regesztázásához, illetve Az 1711 végéig terjedő vármegyei és városi jegyzőkönyvek regesztáinak kiadási szabályzata című anyag, amelyek fő célja az egységes szempontok rögzítése volt, hiszen ezek biztosítják az össze-
7
hasonlíthatóságot. Munkánk során természetesen mind a két szabályzatot a lehető legnagyobb mértékben figyelembe vettük. A borsodi jegyzőkönyveknek azonban vannak olyan sajátosságai, amelyeket ugyancsak figyelembe kellett venni, olykor a szabályzat ellenére is. Az első ilyen sajátosság a jegyzőkönyvi töredékek dolga. Miután teljesen nyilvánvaló, hogy gyűléseken készített bejegyzésekről van szó és csak a véletlennek köszönhető, hogy ezekből nem lett (vagy nem maradt) önálló kötet, ezért a feldolgozásuktól nem lehetett eltekinteni. Első lépésben tehát ezek időrendjét kellett helyreállítani. Mivel kiderült, hogy egy töredék (a 4. számú) az idők során elveszett, valamint, hogy a megmaradt töredékeket is jobban megviselte az idő, mint a jegyzőkönyveket, ezért a róluk 1834-ben készített másolatra nagyobb figyelmet kellett fordítani, hiszen ebben a másolatban teljesebb anyag őrződött meg: ezért a regeszták sorszáma után a másolati kötet (amelyet T betűvel jelöltünk) lapszámára látszott célszerűnek utalni, nem pedig az eredeti töredékekre. A regesztákhoz fűzött lábjegyzetek segítségével azonban a töredékek pontosan azonosíthatóak, így az eredeti bejegyzések azonosítása sem okozhat problémát. Itt kell megjegyezni, hogy – a szabályzatnak megfelelően – a jegyzőkönyveket a sorszámukkal jelöltük, amely jelen esetben az I, hiszen e mostani kiadványban a töredékek mellett csak az első kötet egy részének a publikálására nyílt lehetőség. Az időrend helyreállítása után az egyes bejegyzésekről kivonatokat készítettünk. Ezekbe a kivonatokba minden belekerült, ami a történettudomány vagy a rokon tudományok művelői számára bármilyen szempontból is fontos lehet. Tekintettel arra, hogy a kivonat készítése igen gyakran értelmezés is – ami nem mindig egyszerű, hiszen a mai kutató nem rendelkezik azoknak a tényeknek az ismeretével, amelyek a korabeli jegyző számára kézenfekvőek voltak, ezért nem is ítélte fontosnak azok részletezését –, a regeszták gyakran nem kivonatok, hanem a bejegyzéseknek tulajdonképpen szabad fordításai. Ez ugyan óhatatlanul a terjedelem növekedésével járt, de így legalább semmi olyan apró mozzanat nem maradt homályban, amely a további kutatásokat inspirálhatja. Az egyes gyűlések fajtájáról, időpontjáról és helyszínéről külön regeszta nem készült, ezek a tárgysorozatokat választják el egymástól. A
8
gyűlések fajtáját csak akkor írtuk be, ha ezt a jegyző is megtette (ami csak a legritkább esetben történt), egyébéként a semleges „gyűlés” szót alkalmaztuk, akkor is, ha nyilvánvaló volt, hogy például törvényszéket tartott a vármegye. Az időpontokat minden esetben feloldottuk, rövidítéséket egyedül csak itt alkalmazva (f. = feria, fest. = festum, a. = ante, p. = post, D. = Dominica, h. n. = helymegjelölés nélkül). Itt jegyezzük meg, hogy a regeszták szövegében ezzel ellentétben a korabeli magyar ünnepneveknek megfelelően megtartottuk az eredeti datálást, s a dátum feloldását adtuk meg zárójelben. Az olvashatatlan szavakat, szövegrészeket a szokásos módon jelöltük, ahogyan a bejegyzés esetleges befejezetlen voltát is. A margóra írott, a jegyző számára legtöbbször csak emlékeztetőül szolgáló megjegyzéseket, illetve a véletlenül kimaradt betoldásokat beépítettük a regeszta szövegébe. A feldolgozott jegyzőkönyvi részben nem, a töredékekben azonban találhatóak olyan papírdarabok, amelyek a törvényszékek elé került ügyekhez kapcsolódhattak. Vannak közöttük olyan papírok is, amelyek egészen biztosan jegyzőkönyvi lapok voltak, üresen maradt részeikre azonban a jegyző más dolgokat jegyzett fel. Az ezeken a papírokon szereplő ügyekről is kivonatokat készítettünk, amelyeket Függelékben közlünk. A szabályzattól, illetve az eddig megjelent kötetek gyakorlatától a legnagyobb eltérést egy sajátosság indokolja. A most közreadott anyagnak jellegzetessége ugyanis, hogy a töredékek és a jegyőkönyvek is latin nyelvűek ugyan, de a jegyző igen gyakran kevert magyar szavakat, kifejezéseket, olykor hosszabb szövegeket is a latin szövegbe: neveket, dátumokat, prókátori felszólalásokat, de arra is van példa, hogy csaknem egész pert magyarul vezetett be a jegyzőkönyvbe. Különösen jellemző, hogy a „-né” végű női nevek, valamint a földesúri törvénykezések időpontjai magyarul kerültek lejegyzésre. Hogy mi volt ennek a jegyzői eljárásnak az oka, nem világos. A magyar szórványok mindenesetre grammatikailag tökéletesen illeszkednek a latin szöveghez: azt kell gondolnunk tehát, hogy formai okok magyarázhatják az eljárást, azaz ha nagyon gyorsan kellett dolgozni a jegyzőnek, nem fárasztotta magát a magyarul elhangzó szövegek latinra fordításával, hanem azt írta le, amit hallott.
9
A regesztázási és kiadási útmutató, illetve az eddigi gyakorlat szerint a latin szövegben felbukkanó magyar nyelvű szórványokat lábjegyzetekben kellene közreadni. Ezen most annyiban változtattunk, hogy különösebb megjegyzés nélkül, de kurzívan szedve benne hagytuk a regeszták szövegében ezeket a magyar nyelvű szórványokat, hogy ne növeljük meg kezelhetetlenül nagyra a lábjegyzetek terjedelmét. Az átírás során nem törekedtünk a betűhívségre, hiszen az eredeti bejegyzésekhez könnyen hozzáférhetőnek a nyelvtörténet iránt érdeklődők.. A lábjegyzetek ennek a változtatásnak a következtében csak arra szolgálnak, hogy általuk a szövegekkel kapcsolatos észrevételeinket közöljük. A kiadványhoz csatolt mutatók a lehető legrészletesebb tájékoztatást kívánják nyújtani a kötet használói számára. Tóth Péter
10
JEGYZŐKÖNYVI TÖREDÉKEK 1569–1575
11
12
Borsod vármegye gyűlése [1569. március 23.],1 h. n.
1. (T. 1.) […] Mihály […] Császtay János [házastársát], Annát, felajánlván egy forintot. Fizetett 12 dénárt és kiadatott [az ítéletlevél?] 2. (T. 1.) Karácsondy Bornemissza János érdekében Bárius […] ellen kijelentette, hogy kész a pervisszaűzés és tiltakozással követelte az apjától […] hogy a Szarvadi rész nevezetű részbirtokot adassa vissza, mivel azt az alperes apja hatalmaskodással foglalta el. [Az alperes] kijelentette, hogy a mondott birtokrész nem hatalmaskodás útján foglaltatott el és nem illeti meg a felperest, s bizonyítani fogja, hogy apja megfelelő jogcímen birtokolta és következésképpen ő is, a kereset tehát indokolatlan. Ha nem akarják őt megtartani azon jószágok birtokában, akkor más helyen követel jószágokat, ahol békességesen birtokolhat. Senyey a felperes érdekében válaszol és követeli kiadni a már meghozott ítéletet, mivel bizonyított. A törvényszék azt az ítéletet hozta, hogy az alperes bizonyítsa a megfelelő jogcímet. – Az alperes a bizonyításra felkérte Csécsy szolgabírót és Mátyus Imre esküdtet. 3. (T. 1.) Kiadatott az ítéletlevél Tibolth Gáspár érdekében Csókássy Demeter ellen. 4. (T. 1.) Kiadatott az ítéletlevél Tibolth Gáspár érdekében Kókay György ellen. 5. (T. 1.) Csécsy szolgabíró jelenti, hogy idézte Sálffy Tamást és Nagy Ágostont Dorottya asszony, néhai Szécsényi Péter özvegye ellen. 6. (T. 1–2.) Zsóry Vathayné asszony érdekében Liptay Miklós ellen követeli, hogy adja ki a nevezett asszony jegyajándékát Szemere bir-
1
Az alább kezdődő bejegyzésekkel veszi kezdetét az 1. számú jegyzőkönyvi töredék. Ami az első gyűlés datálást illeti, a 14. számú bejegyzés szerint a Virágvasárnap előtti szombatra rendelt a vármegye ítélkezést, a következő gyűlés pedig a Virágvasárnap utáni szerdán volt. Mivel a vármegye a gyűléseit általában kéthetente és szerdán tartotta, ezért ez a leginkább valószínű időpont.
13
tokrészből: azt a részt tudniillik, amely az ő első férjéé, néhai Liptay Ferencé volt, majd miután a fiaik meghaltak, Liptay Miklósra szállt. Ha […], egyébként ítéletet kér. Liptay [Miklós] a fentiekre a következőket mondta: amikor a felperes asszony előző férje, Liptay Ferenc meghalt és ő feleségül ment Herényi Györgyhöz, akkor Herényi György a felperes asszony akaratából rablókat küldött az ő Szemerén lévő házára, ahonnét hatalmasul elhajtatta a juhait. Ő azonban követve a juhokat, visszaszerezte azokat és a rablók közül is elfogott néhányat; majd az ügyben ítélet születvén […] a felperes asszony és Herényi György a Liptay-féle jószágokból sohasem [kaphatja meg a jegyajándékot …] egy telket […] Kéri Petrest és Négyessyt. A felperes erre azt válaszolta, hogy sem […] sem […] 7. (T. 2.) Domonyi Ferenc özvegyének a pere […] 8. (T. 2.) Török […] prókátort vallott. 9. (T. 2.) Cserney Mihály prókátort vallott. 10. (T. 2.) Bornemissza János a maga érdekében tiltakozással […] hogy volt […] 11. (T. 2.) [Kiadatott] az ítéletlevél Erzsébet asszony, […] Péter házastársa érdekében […] mivel […] letévén a pert, bemutatja az osztálylevelet. 12. (T. 2.) […] beíratták a jegyzőkönyvbe és esküre bocsátja […] ő maga fog esküt tenni arról, hogy elvégezték az intést. 13. (T. 2.) A törvényszék úgy ítélkezett, hogy […] kettős szín alatt 100 forint büntetésben marasztalta el […] fellebez […] átküldetik […] 14. (T. 2.) A törvényszék elrendelte, hogy Pataky Miklós tartson ítélkezést jobbágyai részéről Egerben, a Virágvasárnap előtti szombaton (április 2-án). 15. (T. 2.) Vathay Péter prókátort vallott. 16. (T. 2.) Katalin asszony, Zsidó Gergely házastársa prókátort vallott.
14
17. (T. 2–3.) Barakonyi ifjabb Bélyi György érdekében előadta Bélyi Péter osztálylevele ellen, hogy azokban a jószágokban soha semmi nem illette meg a nőágat, ezért a nőág bizonyítson. Senyey a felperes érdekében azt válaszolta, hogy bizonyítson maga az alperes. A törvényszék a következő ítéletet hozta: a felperes bizonyítsa a követelését. A felperes szolgabírót – Bolykyt – és esküdtet kér a tanúbizonyságok szedésére. 18. (T. 3.) A Bekény nemesek törvénykezést kértek Virágh Ferenc szökött jobbágy részéről. Szombaton [lesz a törvénykezés?] 19. (T. 3.) Kiadatott az ítéletlevél Domonyi Mihály számára Zoltay Péter ellenében; az érdekelt letette az ezért fizetendő 12 dénárt. 20. (T. 3.) Egy szolgabíró nem volt jelen a törvényszéken. 21. (T. 3.) Petres és Négyessy jelentette, hogy [elvégezték] Csáki Bálint szökött jobbágy visszakövetelését őfelségétől Emődről az emődi bíró által, a jobbágy azonban azt válaszolta, hogy az ura fog törvénykezni a dologban. A tiszttartó prókátora előadta, hogy a mondott Csáki Bálint nem jobbágyként, hanem szolgaként ment Emődre, ahol meg is nősült; majd Emőd elpusztulásának idején Nagymihályra ment és onnét mint jobbágy költözött vissza korábbi lakóhelyére. A felperes bizonyítson; ő ennek érdekében szolgabírót és esküdtet kér. 22. (T. 3.) Balajti Korláth [Mi]hály prókátort vallott és letette az ezért fizetendő 12 dénárt. 23. (T. 3.) […]már Ferenc kéri Aczél Tamás jobbágy búcsúztatását Ivánról. A végrehajtók: Hegymegi és Damaky. 24. (T. 3.) Balajti Korláth [Mihály] Hegymegi szolgabírót és Damaky [esküdtet] kéri jószágai visszakövetelésére. 25. (T. 3.) […] kéri búcsúztatni […] és Demjény Istvánt. A végrehajtó: Hegymegi […] 26. (T. 3.) […] Hegymegi válaszol […] 27. (T. 3.) […] válaszol, hogy a fogoly asszony kiváltására […] házastársát […] bizonyítja, hogy visszafogadja […] Bakos Balázst.
15
28. (T. 3.) […] a Felsőbábán lévő birtokrészek visszakövetelésére […] házastársának […] kérelmére […] jobbágya, Fejes Pál által […] az el nem jövetel miatti ítélet […] fizetett 40 dénárt. 29. (T. 4.) Daróci Tibolth István prókátort vallott. 30. (T. 4.) Chyne Demeter szolgabírót és esküdtet kér […] Fánchy […] intésére. 31. (T. 4.) Geley Tamás másodízben kér szolgabírót és esküdtet szökött jobbágyának a Geszthy Péter özvegyétől való visszakövetelésére. A jobbágyot Petres és Nég[yessy] már visszakövetelte, ő azonban [nem] akart onnét eljönni. 32. (T. 4.) Csécsy jelentette, hogy idézte Eötvös Jánost Dorottya aszszonynak, Eötvös Mát[…] özvegyének a kérelmére. 33. (T. 4.) Derencsényi Miklós kéri elbúcsúztatni Bordás Andrást és Bordás Tamást Igriciről. A végrehajtók: Csécsy és […] 34. (T. 4.) Tibolth Gáspár, Mihály és Kristóf prókátort vallottak és letették az ezért fizetendő 12 dénárt. 35. (T. 4.) […] István és Mihály intik mostohaanyjukat, hogy ha nyugtatványt kapnak róla, akkor készek letenni a pénzt. 36. (T. 4.) Szalontay Andrásné Anasztázia asszony prókátort vallott és letette az ezért fizetendő 12 dénárt. 37. (T. 4.) Reghy Kelemen kérte elbúcsúztatni Mihály Tamást Sápról, Nyúzó Tamást és Jó Andrást Abodról, valamint Benedek Andrást és Szaniszló Mátét ugyancsak Sápról. 38. (T. 4.) Forgách Anna kérte elbúcsúztatni Mozogh Jánost Tibolth Ambrustól. – A végrehajtók: Petres és Négyessy. 39. (T. 4.) Császtay János intéséért kifizettetett a 12 dénár. 40. (T. 4.) Rakaczay Istvánné Zsófia asszony prókátoraiul vallotta Karácsonyi Pétert és Trócsányi Pétert, s letette az ezért fizetendő 12 dénárt. 41. (T. 4.) Hegymegi jelenti, hogy Hegymegi György kérelmére idézte hegymegi Kovács Pált és Kovács Bálintot. 42. (T. 4.) Héthy Mihályné megelégítette Héthy Jakab özvegyét a jószágok felől […] intetett […] Mihály által. 16
43. (T. 4.) Bojár János kéri elbúcsúztatni Csere Imrét Borsodról. – A végrehajtó: Hegymegi. 44. (T. 4.) Bélyi jelenti, hogy Szerafin Imre kérelmére idézte Gombos Pált és Eötvös Jánost. 45. (T. 5.) Bélyi (idem, lásd az előző bejegyzést) jelenti, hogy Maghas Pál kérelmére idézte Vas Andrást és Berenchy Ambrust. 46. (T. 5.) Szentiványi Borbála asszony, Miskolczy Antal házastársa […] a feleség jegyajándéka felől Rajky Györgyöt és fiát, Rajky Györgyöt […] zálogosított jószágok […] ha így van […] adatott […] Fánchy János[nak] 60 nap. 47. (T. 5.) Anna asszony (nobilis), Iványi Benedek házastársa prókátorul vallotta Bak[os Balázst]. 48. (T. 5.) Bélyi jelenti, hogy Mihály Antal kérelmére idézte Fánchy Jánost […] 49. (T. 5.) Barakonyi kéri Petrest és Négyessyt a hatalmasul elfoglalt Nyárád teljes possessiónak a törvénycikkelyek szerint való visszakövetelésére athinai Tóth János […] 50. (T. 5.) Pethő Máté kéri elbúcsúztatni Szeles Gergelyt […]ről, Széki Györgyöt, Éles Tamást […]ről […] és Margit asszonytól, Balogh Mihály házastársától. – A végrehajtó: Bélyi. 51. (T. 5.) […]iky kéri elbúcsúztatni Jakab Bálintot Besenyőről […]archai […]tól. – A végrehajtók: Hegymegi és Damaky. 52. (T. 5.) […] Putnoky Bálint özvegyétől, kéri elbúcsúztatni Jank […] Nyékről, Széky Katalin asszonytól, […]gh Antal házastársától. – A végrehajtók: Csécsy és Mátyus. 53. (T. 5–6.) Barakonyi Maghas Pál, mint felperes érdekében a következőket terjesztette elő Ományi Miklós alperes ellen: az 1568. esztendőben, Húsvét ünnepe (április 18-a) táján a nevezett alperes elbúcsúztatott egy Kormos Barnabás nevű jobbágyot a felperestől Balatonról a vármegye törvényszékéről a szokásnak megfelelően kiküldött szolgabíró és esküdt által. Az elbúcsúztatott jobbágy azonban nem tudni, mitől indíttatván, az alperes megbízásából teljességgel jogtalanul és hatalmasul magával vitte a felperes Kormos Balázs nevű jobbágyának két gyermekét, Lukácsot és Zsófiát is, akiket a felperes bízott 17
rá legkevesebb 200 forintot érő jószágaikkal együtt a nevezett Fekete [!] Barnabásra, s az alperes márka büntetés terhe alatt ezeket a gyermekeket jószágaikkal együtt most is magánál tartja, holott a felperes jobbágyai. Az alperes nem jelent meg. 54. (T. 6.) Bereczky Boldizsár és házastársa, Erzsébet asszony prókátorul vallotta Maghas Pált. 55. (T. 6.) Liptay András (nobilis) házastársának, Borbála asszonynak, Ományi Gergely (egregius) leányának a nevében és személyében inti Török Andrást a Sajónémetiben lévő birtokrész közbecsűjét illetően, amely birtokrészt Ományi Boldizsár (nobilis) adott neki és őt örökösödési jog címén illeti meg.
Borsod vármegye gyűlése 1569. április 6. (f. IV. p. D. Palmarum), h. n. 56. (T. 6.) Bárius András szolgabírót és esküdtet kér egy jobbágynak az Alacskáról való elbúcsúztatására. 57. (T. 6.) Szalontay […] hogy az osztálylevél párja […] Péter […] György és Széki […] Reghy Kelemen […] elvitette […]2 58. (T. 6.) Lázay Imre prókátort vallott és letette az ezért fizetendő 12 dénárt. 59. (T. 6.) Alacskay Barnabás és […] Erzsébet özvegy asszony […] prókátorul valotta Barakonyit és letette az ezért fizetendő 12 dénárt. 60. (T. 6.) Pa[…] Péter kéri Pál Imre szökött jobbágyot […] aszszonytól és Ravasz Mátyástól Aszalóról és […] Vámosról. – A végrehajtók: Hegymegi és Csécsy. 61. (T. 7.) Finkey Ferenc kéri elbúcsúztatni Kovács Tamást […] – [A végrehajtók]: Csécsy és Kerepeczy. 2
18
A most is és a másolás idején is szinte teljesen olvashatatlan és értelmezhetetlen részlet esetleg több bejegyzést is tartalmaz; ez azonban már nem deríthető ki.
62. (T. 7.) Petres és Négyessy jelentik, hogy [elvégezték] Nyár[ád] possessio visszakövetelését Fánchy […] Athinay János kérelmére Nagy Gáspár bíró által […] a törvénycikkelyeknek megfelelően, s mindenkinek válaszolt és intett […] mondta, hogy a foglalás az 1540. esztendőben, Vízkereszt ünnepe (január 6-a) táján történt, […] a törvényszékre […] szolgabírót és esküdtet kér a tanúbizonyságok kiszedésére. 63. (T. 7.) Pásztóhy János prókátort vallott. 64. (T. 7.) […] protestációt terjeszt elő, hogy kész felvenni a pénzt a Sajónémetiben fekvő birtokrészéért. 65. (T. 7.) Rákóczy […] prókátort vallott. 66. (T. 7.) Szécsy Pálné Dersffy Ilona asszony inti Posgay György házastársát a Nyéken fekvő jegyajándéka miatt. 67. (T. 7.) Szirmay István idézi az alispánt 24 forintnak a közbecsű alapján történő megfizetésére. 68. (T. 7.) Lázay György egy forint teher alatt beleavatkozott fivérének, Lázay Imrének a perébe. 69. (T. 7.) […] György harcra szólította3 Tibolth Ambrust és védelmezni akarja magát. 70. (T. 7.) Szakács Mihály hasonlóképpen tiltakozik. 71. (T. 7.) Ő császári és királyi felsége visszatartás és elvétel miatt…4 72. (T. 7.) […] jelentették egy […] Máté nevű szökött jobbágynak a Csabáról, Perényi Gábortól való visszakövetelését ugyanazon helység bírája, Molnár Lőrinc által, de feleletet nem kaptak […] a visszakövetelés miatt […] 73. (T. 7.) Petres jelenti, hogy személye szerint intette Csécsy Györgyöt Martonyiban […] nevében és személyében […] Kováchy Tamásné Zsófia asszony […] Nyárád, Zeleméryné.5
3
A másoló olvasata az „in pugnam provocavit”. Helyesen valószínűleg „protestavit contra” stb. állhatott az eredetiben.
4
A bejegyzés befejezetlen és áthúzással érvénytelenítették is.
5
A másoló a margóra írta ezt a két szót, de hogy mi okból, az az eredeti alapján sem állapítható már meg.
19
74. (T. 8.) Szalontay […] érdekében […] eltávozott és […] általában […] vetés idején […] Barakonyi válaszolja, hogy a bíró […] és birtokrész […] hogy adja vissza […] Ambrusnak, máskülönben is […] kéri visszakövetelni […] Gergely jobbágyot […] Hegaly […] végrehajtók: Petres és Négyessy […] 75. (T. 8.) Mátyus […] prókátort vallott. 76. (T. 8.) Sisáry […] prókátort vallott és letette az ezért fizetendő 12 dénárt. 77. (T. 8.) Mihály […] hogy a tehenet visszaköveteltette […] de nem adták vissza […] 78. (T. 8.) [A törvényszék elrendelte, hogy] az ónodi tiszttartó bocsássa el az Emődről hatalmasul elhurcolt jobbágyot, máskülönben marasztaltassék el 100 forint büntetésben. 79. (T. 8.) Tibolth Ambrus visszahívván a prókátorát, Monaky által a következőket terjesztette elő Balogh Mihály ellen: a prókátor a kérdéses albát hatalmasul vette el és ezért mondja, hogy méltatlan […] be fogja bizonyítani, hogy […] tanúsága szerint adták. 80. (T. 8.) […] Tornaljay érdekében […] Szilva Albert ellen […] 25 […] fizetett. 81. (T. 8.) Reghy Kelemen kéri elbúcsúztatni Kapocsi Antalt, […] Mártont és Kovács […] Csabáról, Perényinétől. – A végrehajtók: Csécsy és […] 82. (T. 8.) Csécsy jelenti, hogy Csolyák Zsófia és Csolyák Péter kérelmére idézte Derencsényi Miklóst, hogy állítsa törvény elé jobbágyát, Varga Benedeket. 83. (T. 8.) Bornemissza kéri elbúcsúztatni Felsőbábáról Csirke Tamást. – A végrehajtók: Csécsy és Mátyus. 84. (T. 8.) Rákóczy György kérelmére Hegymegi intette Császtayt. 85. (T. 8.) Monaky János litteratus tiltja […] Ferencet és Lorántffy Györgynét Rákóczy György házastársa birtokrészének a felosztásától.
20
86. (T. 8.) Senyey […]6 87. (T. 8.) Balajti Korláth Máté és házastársa, Borbála asszonyt prókátort vallott. 88. (T. 9.) Petres jelenti: idézte a ládi vikáriust, hogy Sándor Benedek kérelmére állítsa törvény elé Nagy Lászlót és Benedek litteratust. 89. (T. 9.) […] Báthory György érdekében […] káptalan ellen Szerafin […] Imrétől […] nemesi udvarházát […] elfoglalta és abba magát beiktattatta […] irtványföldjét felszántatta és bevettette […] […] válaszolta az előrebocsátottakra, hogy […] egy rendben Kertelföld […] soha nem volt ház […] csak a föld volt felosztva és a szőlőt, amelyet azon házhoz birtokolt […] átadta neki Vajda, s mondja, hogy méltatlan […] és nincs kifejezetten felsorolva […] és semmit sem birtokol […] 90. (T. 9.) Tibolth szolgabírót és esküdtet kér tanúbizonyságok előállítása céljából. 91. (T. 9.) Petres jelenti: idézte Tibolth Ambrust, hogy Tibolth Albert kérelmére állítsa törvény elé szolgáit […] 92. (T. 9.) Bolyky Mátyás kéri elbúcsúztatni Boltha Pált Ományi Gergelytől. – A végrehajtók: Bélyi és Bolyky. 93. (T. 9.) Petres jelenti, hogy Szentmarjay Imre jegyző és az alispán kérelmére idézte Szentiványi Istvánt. 94. (T. 9.) […]anovith protestációt terjeszt elő, mivel Geszthy Péterné nem szolgáltatott törvényt szolgája részéről. 95. (T. 9.) Petres jelenti, hogy néhai Szalontay András özvegyének, Anasztázia asszonynak a kérelmére idézte Szalontay Zsigmondot. 96. (T. 9.) Hegymegi jelenti, hogy Balajthy Tamás kérelmére [idézte] Czenthe Mihályt, Pétert és Benedeket. 97. (T. 10.) Szécsényi Péterné nem vette ki Porkoláb Agáta asszony intő levelének a párját. 98. (T. 10.) Reghy Kelemen prókátort vallott és letette az ezért fizetendő 12 dénárt. 6
Befejezetlen bejegyzés.
21
99. (T. 10.) Horváth Mátyás Császtay János érdekében szolgabírót és esküdtet kér tanúbizonyságok kiszedésére. 100. (T. 10.) Czenthe Mihály prókátort vallott és letette az ezért fizetendő 12 dénárt. 101. (T. 10.) Perényiné Országh Ilona kérte elbúcsúztatni […]7 102. (T. 10.) Bélyi jelenti, hogy Kereszthes Farkas kérelmére idézte Bolyky Kálmánt. 103. (T. 10.) Zsóry a házastársa érdekében letette a teherrel együtt azt az összeget, amellyel intették anyjának, Pataky Miklós házastársának a jegyajándéka miatt. 104. (T. 10.) Kiadatott a felmentő levél Liptay Miklós érdekében Vathayné ellen, s az érdekelt letette az ezért fizetendő összeget. 105. (T. 10.) Petres György inti Tibolth Jánosnét, Tibolth Gáspárt és […] Ambrust a Sály possessióban lévő malomrészük kiváltása miatt, mivel zálogba akarja azt adni, s letette az intésért fizetendő 12 dénárt. 106. (T. 10.) Soós András és anyja, Julianna asszony, néhai Garay Márton özvegye prókátort vallott. 107. (T. 10.) Kóródy Klára asszony (nobilis), néhai Pinczés Gergely özvegye […] 108. (T. 10.) Hegymegi és Damaky jelentik, hogy Czenthe Mihály kérelmére visszakövetelték a Czentheköz nevezetű birtokrészt, valamint egy házat Ba[…] Tamástól. 109. (T. 10.) Hegymegi György hasonlóképpen [visszakövetelte] a birtokrészt […] akik azonban azt válaszolták, hogy azok az ő birtokrészeik […] és ha valamire igényt tart, akkor bizonyítson […] tanúbizonyságok kiszedésére […] 110. (T. 10.) Csáti […] kérte elbúcsúztatni Nagy Pált és […] (providi) Tornaljay Mártontól és Zsigmondtól. – A végrehajtók: Csécsy és Mátyus.
7
22
Befejezetlen és áthúzással érvénytelenített bejegyzés.
111. (T. 11.) Bekény […] szolgabírót és esküdtet kér szökött jobbágyának, Varga Ambrusnak a Parlaghy Györgytől a törvénycikkelyek szerint való visszakövetelésére. 112. (T. 11.) Ilona asszony, Széky Pál házastársa és Katalin asszony, Szúnyogh Bálint házastársa (nobiles) prókátort vallottak és letették az ezért fizetendő 12 dénárt.
Borsod vármegye gyűlése 1569. április 20. (f. IV. p. Conductum), h. n. 113. (T. 11.) Bélyi jelenti: Járdánházy Kelemen kérelmére idézte Lapos Menyhértet és házastársát, Katalin asszonyt, azért, hogy állítsák elő három fiukat. 114. (T. 11.) Csécsy jelenti: […] által idézte Szirmay Istvánt, azért, hogy állítsa törvény elé Bárczay Szaniszló […].8 115. (T. 11.) Bélyi jelenti: Daróczy Máté kérelmére a dédesi bíró, Szaniszló Pál által idézte Török Andrást, azért, hogy állítsa törvény elé szolgáit és jobbágyait. 116. (T. 11.) Török András prókátort vallott. 117. (T. 11.) Szalontay protestációt terjeszt elő, mert valamely aszszony […] az előbb írtakat […] és ha valami történnék vele, nekik tulajdonítsa és szolgabírót kér, Török be fogja bizonyítani […] mivel tisztességes állapotú. 118. (T. 11.) A vármegye elengedte a ló árát Berencsy Ambrusnak. 119. (T. 11.) Kiadatott az ítéletlevél Balogh Menyhért számára Panka ellen, s az érdekelt fél letette az ezért fizetendő 25 dénárt.
8
A másoló értelmezése szerint Bárczay Szaniszlót kellett törvény elé állítani, de ez nyilvánvalóan tévedés, mivel ő (szomszéd) birtokos lévén, bizonyosan vétkes jobbágyaival szemben kellett ítélkeznie.
23
120. (T. 11.) A dékán kéri visszakövetelni Ala[…] István szökött jobbágyot Bikkről. 121. (T. 11.) A dékán (idem, lásd az előző bejegyzést) kéri elbúcsúztatni Kovács Mihályt és Jakabot (providi) Kövesdről, valamint Farkas Pált Tárkányról. 122. (T. 11–12.) Szalontay szolgabírót és esküdtet kér a Szilva Albert számára való tanúbizonyságok kiszedésére. – A végrehajtók: Csécsy és Kerepeczy. 123. (T. 12.) Szalontay (idem, lásd az előző bejegyzést) Bárczay Szaniszló érdekében szolgabírót és esküdtet kér jószágok visszakövetelése céljából. 124. (T. 12.) […] Bakos András nem hajtotta végre a reá bízottakat kezességvállalása ellenére […] 125. (T. 12.) Senyey másolatot kér Orsolya asszony, Pataky Miklós (nobilis) házastársa érdekében Cserney Mihály ellen. 126. (T. 12.) Karácsondy a következőket adta elő Telky Bálint érdekében Hatvany Mátyás alperes ellen: […] idején […] a rétjeiket, kért tőlük négy lovat […] Telkynek adták […] a ló értékét felbecsülvén […] maguknál tartották […] a ló elpusztult […] a szokásnak megfelelően ha az elbitangolt jószágokat keresik […] bezárták, ő tiltakozott és követelte, s intette őket, hogy megveszi és ígért […] forintot […] a tartozásért, tudniillik az elveszett lóért a felperes […] akkor intették, hogy vegye meg és ő megígérte, de sem akkor […] a legelőn és megbéklyózva lévén, hatalmasul elvitték, s az ebből származó kárát […] 127. (T. 12.) Homonnay Máté a maga érdekében kérte bizonyítani, hogy Papi község […] és hogy intette a vásárlás iránt […] 128. (T. 12.) Csathó Tamás szolgabírót és esküdtet kér Szaniszló Gergely jobbágy búcsúztatására. 129. (T. 12.) Basó szolgabírót és esküdtet kér Bakos Mihály jobbágy Zilizről való búcsúztatására. 130. (T. 12.) Kiadatott az ítéletlevél Dorottya asszony, néhai Szécsényi Péter özvegye számára Sálffy Tamás ellen, s az érdekelt fél letette az ezért fizetendő 12 dénárt.
24
131. (T. 13.) A törvényszék a következő ítéletet hozta abban a perben, amely Biky Benedek és Finkey János között folyt a Senyén lévő, Biky Zsigmond által elzálogosított udvarház miatt: a pert egyszerűen le kell szállatni, mivel a felperes nem bizonyította a keresetét, tudniillik a zálogba adást. 132. (T. 13.) A törvényszék a következő ítéletet hozta abban a perben, amely Balogh Mihály és Tibolth Ambrus között folyik Daróc birtokrész miatt: mivel Balogh Mihály nem hatalmasul, hanem zálog címén vitette el […], ezért Tibolth Ambrust patvarkodás miatt 100 forint büntetésben kell elmarasztalni. 133. (T. 13.) Rinóth Miklósné Korom Dorottya intette […] Kelement, Lászlót és Lőrinc litteratust a Csabán megvásárolt jószágokért járó pénzzel, felajánlván 1 forintot. 134. (T. 13.) A törvényszék a következő ítéletet hozta abban a perben, amely […] és Szabó Péter között folyt: a jószágok adassanak viszsza Bakos Andrásnak. […] elmarasztaltatott 100 forint büntetésben. Szabó, másképpen Tállas Péter visszahívván hasonlóképpen Tállas nevű prókátorát, előadta Bakos [András] ellen, hogy Barakonyi bizonyítsa: a jószágok feleségének Katalin asszonynak az apjáé, Fodor Józsefé voltak, ezért aki tőle követeli azokat, méltatlanul zaklatja őt és a pernek le kell szállnia. Bakos erre azt válaszolta, hogy a jószágok soha nem voltak Fodor József tulajdonában, s így attól kell kérni azokat, aki birtokolja. Mivel a per leszállott, ismét szolgabírót – Csécsyt – és esküdtet kér a mondott jószágoknak a Katalin asszonytól való, újbóli visszakövetelésére. 135. (T. 13.) Barakonyi inti Korláth Lázárt Putnoky Ferenc érdekében a zálog összegével azon jószágok miatt, amelyeket Putnoky László zálogosított el. 136. (T. 14.) Kiadatott az ítéletlevél Pásztóhy János számára Tibolth Ambrus ellen. 137. (T. 14.) Kiadatott az ítéletlevél Rátkay Péter számára Ilona aszszony, […] ellen.
25
138. (T. 14.) Pethő Máté visszakövetelni kéri […] jobbágyát Bekény Miklóstól, Sajónémetiről. 139. (T. 14.) Athinay […] szolgabírót és esküdtet kér tanúbizonyságok [kiszedésére] Nyárád ügyében. 140. (T. 14.) Barakonyi Porkoláb […] érdekében [előadja], hogy néhai Szécsényi Péter fia […] a jószágokat zálogjog címén elzálogosította és eladta. […] az előadottakra azt válaszolja, hogy […] jó jogcímen birtokolja a jószágokat és ezért […] […] a határozat ugyanaz […] szolgabírót és esküdtet kér a tanúbizonyságok kiszedésére. 141. (T. 14.) […] István és Kupay Lajos jelentik: a vármegye által másodízben intették ő császári felségét az elbúcsúztatott jobbágyok elbocsátására Domonkos Barnabás sápi bíró és Tamás György abodi bíró által, de nem bocsátotta el azokat és ezért 100 forint büntetésben marasztaltatott el. [A felperes] kéri a visszakövetelés harmadszori megismétlését is. 142. (T. 14.) Balogh Mihály kéri elbúcsúztatni Balogh Orbánt […]ról. 143. (T. 14.) Holczman István visszaköveteltetni kéri a Bikken lakó Géczy Gergelytől Jónás Gergely és Pipis Benedek nevű szökött jobbágyait. 144. (T. 14.) Balika Lőrinc elbúcsúztatni kéri a Csokván lakó Katona Györgyöt. – A végrehajtók: Zilizy és […] 145. (T. 14.) Hegymegi jelenti, hogy Czenthe Mihály kérelmére idézte Balajthy Tamást. 146. (T. 14.) Kiadatott az ítéletlevél Balajthy Tamás számára Korpády János ellen és az érdekelt letette az ezért fizetendő 12 dénárt. 147. (T. 14–15.) Őfelsége 100 forint büntetésben marasztaltatott el, azért, mert az ónodi tiszttartó nem bocsátotta el Csáki Bálint szökött jobbágyot, aki Nagymihályról költözött Ónodba. Az érdekelt fél letette az ítéletlevélért fizetendő 25 dénárt. 148. (T. 15.) […] kéri másodszor is […] Négyessy […] Emődről.
26
149. (T. 15.) Basó János szolgabírót és esküdtet kér Varga Ambrus nevű szökött jobbágyának a Reghy Kelementől való visszakövetelésére. 150. (T. 15.) Balogh Menyhért jobbágyai Hegymegi szolgabíró és Damaky esküdt előtt eleget tettek földesuruk követeléseinek és ezért elköltözhetnek. A jobbágyok: Nagymihály István és Lukácspál Mihály (?) Az érdekelt fél letette az ítéletlevélért fizetendő 25 dénárt. 151. (T. 15.) A törvényszék ezt a határozatot hozta: Csere Imre Borsodról miután felépítette elpusztult házát és kifizette a váltság összegét, ami a tartozékokat illeti […] elköltözhet […] juhokat […] 60 forintot […] 152. (T. 15.) Csécsy Mihály szolgabírót és esküdtet kér a Balajthy Tamás elleni [tanúbizonyságok] kiszedésére. 153. (T. 15.) […] protestációt terjeszt elő, amely szerint ő kész felvenni a pénzét. Putnoky Boldizsár erre azt válaszolja, hogy ő vissza akarja váltani a birtokrészét […] ugyanaz a szőlő […] 154. (T. 15.) Daróczy Máté szolgabírót és esküdtet kér tanúbizonyságok kiszedésére. 155. (T. 15.) […] elmarasztaltatott […] 156. (T. 15.) […] válaszol törvény elé állítani rendelt szolgái érdekében […] Szerafin […] fizetett 50 dénárt. 157. (T. 15.) […] Bárczay Szaniszlónak […] 158. (T. 15.) Maghas Pál szolgabírót és esküdtet kér a Bélyi […] és Bolyky Mátyás [elleni] tanúbizonyságok kiszedésére. 159. (T. 15.) Hegymegi jelenti, hogy Balajthy János kérelmére idézte Balajthy Tamást […] 160. (T. 15.) Bornemissza […] szolgabírót és esküdtet kér tanúbizonyságok kiszedésére. 161. (T. 15.) Fügedy János prókátort vallott. 162. (T. 16.) Pethő […] idéztetett a törvényszék színe elé Csécsy szolgabíró ellen, azért, hogy állítsa elő […] Ambrust és Sári Tamást.
27
163. (T. 16.) Senyey Bárczay Katalin érdekében szolgabírót és esküdtet kér tanúbizonyságok kiszedésére. 164. (T. 16.) […] Senyey […] és Császtay Ferenc […] Posgay Farkas […] kéri Bélyit és Bolykyt tanúbizonyságok kiszedésére. 165. (T. 16.) Kalmár János protestációt terjeszt elő, amely szerint a vármegye szabadságot adott neki, hogy […] Héthy Jakab özvegyét az erdőből, ha megtámadná azt. 166. (T. 16.) Hegymegi György prókátorául vallotta Senyeyt. 167. (T. 16.) Porkoláb Agáta szolgabírót és esküdtet kér tanúbizonyságok kiszedésére.
Borsod vármegye gyűlése 1569. július 20. (f. IV. p. fest. Divisionis Apostolorum), h. n. 168. (T. 16.) Szirmay Klára asszony (nobilis) prókátort vallott. 169. (T. 16.) Kerepeczy Miklós beavatkozott Várkonyi Lőrinc perébe Bellény Lászlóval és másokkal együtt. 170. (T. 16.) Harczy István elbúcsúztatni kéri Kis Istvánt Ábrányból, Putnoky Péter özvegyétől. – A végrehajtók: Petres és Négyessy. 171. (T. 16.) Nyáry Menyhért elbúcsúztatni kéri Nagoly Jakabot ugyancsak Ábrányból. – A végrehajtók: Petres és Négyessy (idem, lásd az előző bejegyzést). 172. (T. 16.) Petres jelenti, hogy Sáry Albert kérelmére idézte Orsolya asszonyt, Pataky Miklós házastársát szervitora által. 173. (T. 16.) Petres (idem, lásd az előző bejegyzést) jelenti, hogy Szászfay Balázs kérelmére idézte Bekény Istvánt nyéki jobbágya, András által. 174. (T. 16.) Bélyi jelenti, hogy Székely Máté és Székely Dorottya kérelmére idézte Bélyi Gáspárt annak múcsonyi jobbágya, Patkó György által.
28
175. (T. 17.) Fánchy János visszakövetelni kéri […] Tamás nevű szökött jobbágyát Alsóbábáról, [Bornem]issza Jánostól és Györgytől. – A végrehajtók: Csécsy és Kerepeczy. 176. (T. 17.) Bélyi jelenti, hogy idézte […] Damjánt és […] asszonyokat […] Csobánka […] Szántó Jánosnak a […] Disznósról […] kérelmére. 177. (T. 17.) Csécsy jelenti, hogy idézte a ládi remete barátokat […] Nagy Balázsnak a […] Mihály kérelmére. 178. (T. 17.) Néhai Garay Márton özvegye, Julianna asszony […] házastársa […] 179. (T. 17.) Bélyi jelenti, hogy idézte Kökény Andrást és Kökény Boldizsárt […] Balogh Mihály kérelmére. 180. (T. 17.) Bélyi (idem, lásd az előző bejegyzést) jelenti, hogy idézte Bekény Anna asszonyt Balogh Mihály házastársa, Margit aszszony [ellen], azért, hogy állítsa törvény elé a Sajónémetiben lakó jobbágyait. 181. (T. 17.) […] Pásztóhy […] Pathay Miklós kérelmére […] 182. (T. 17.) […] Maczó, másképpen Dorcsányi Kálmán (egregius) házastársa […] 183. (T. 17.) […] Szánthay […] 184. (T. 17.) […] Hegymegi […] Reghy Kelemen személyében, azért, mert egy jobbágyasszonya börtönben van. 185. (T. 17.) Bakos Szirmay István személyében leszállatta azt a pert, amely a nevezett Szirmay István és Bárczay Szaniszló között folyt. 186. (T. 17.) A dékán kéri elbúcsúztatni Veres Demeter ózdi jobbágyot. – A végrehajtók: Bélyi és Bolyky. 187. (T. 17.) Az alispán Kerepeczyvel együtt jelenti a következőket: a birtokosztályról szóló, Derencsényi Miklós számára Soós András ellen kiadott ítélet végrehajtását […] Mátyus és Csécsy. 188. (T. 18.) Szalontay néhai Garay Márton (nobilis) özvegyének, Julianna asszonynak az érdekében, miután letette a pervisszaűzés terhét, a következőket adja elő Derencsényi Miklós ellen: a pervissza29
űzésnek az az oka, hogy sem az ítéletlevelet, sem a végrehajtó levelet nem látták és az alperes ezért nem tudott kimenni. Tiltakozik is amiatt, hogy Igrici nem csupán a felperesé, hanem csak részjószágot birtokol ott és ezért egyedül nem hajthatta volna végre a birtokosztályt, hanem azokkal együtt, akik szintén részbirtokokkal rendelkeznek ott. Továbbá a föld, amelyet az ítéletlevél alapján fel akartak osztani, már felosztott föld, amelyet Kardiának (?) neveznek és ezt be is fogja bizonyítani; a kereset tehát patvarkodás. Annak pedig, hogy a birtokrész, amelyet a felperes Igriciben birtokolt, elpusztult, nem az alperes az oka; a felperes szállasson rá jobbágyokat. A felperes érdekében Szánthay a következőket válaszolja: a végrehajtás törvényes volt, mert a vármegye küldte ki az alispánt. A birtokrész, amelyet fel kellett osztani, egyedül az alperes birtokában volt. Tiltakozik az alperes azon állítása ellen, hogy a jószág elpusztult, mivel a többi birtokos pusztította el azt. Ismét perbe hívja tehát az alperest és […] A törvényszék úgy ítélekezett, hogy a parancs szerinti végrehajtás törvényes volt […] és mivel kifogás merült fel […] azon részben kell végrehajtani a birtokosztályt […] 189. (T. 18.) Pinczés Gergely (nobilis) […] prókátort vallott. 190. (T. 18.) Csitneky Pál prókátort vallott. 191. (T. 18–19.) Senyey Csitneky Pál érdekében Horváth Ferenc ellen a következőket adta elő: […] nem hatalmasul foglalta el a Szalonnán lévő birtokrészt, hanem az örökösödési jogon illeti meg őt. Szánthay hasonlóképpen adott elő Korinczyné Anna asszony érdekében. A törvényszék a következő határozatot hozta: a tanúbizonyságok vallásából nyilvánvaló […] ezért adassanak vissza […] a törvénycikkelyek útján […] 192. (T. 19.) Bélyi jelenti, hogy Balika […] kérelmére idézte Maghas Pált. 193. (T. 19.) Szánthay Oszvald Fruzsina asszonynak, Jánossy Ferenc (nobilis) leányának, Maczó, másképpen Dorcsány Kálmán (nobilis) házastársának a nevében és személyében inti Bárczay Szaniszlót (egregius) a zálog összegével egy Csabán lévő elpusztult és épületekkel 30
nem rendelkező nemesi kúria miatt. Az intést Petres Mihály szolgabíró a helyszínen személyes végezte és Bárczay Szaniszló azt a választ adta, hogy ha megtörténik a zálogosítás, felveszi a pénzt, egyébként azonban nem. 194. (T. 19.) [Szánthay] Oszvald szolgabírót és esküdtet kér szándékának a bizonyítására. 195. (T. 19.) Fánchy János egy lovat kér, amelyet Bárius István tart vissza és amelyik szervitoránál, Dely Benedeknél van. 196. (T. 19.) Csécsy jelenti, hogy Balogh Mihály (nobilis) házastársának, Dorottya asszonynak (nobilis) a kérelmére idézte Dorottya aszszonyt, Bakos Balázs (nobilis) házastársát. 197. (T. 19.) Szalontay Balika Lőrinc érdekében szolgabírót és esküdtet kér a Csernely possessióban lévő jószágoknak […] Mihálytól és Orsolya asszonytól, Pataky Miklós házastársától való visszakövetelésére. 198. (T. 19.) Balogh Mihály leszállatta a Tibolth Ambrussal folytatott pert, mert […] 199. (T. 19.) […] jelenti, hogy Basó Mihály kérelmére idézte Bolyky Kálmánt. 200. (T. 20.) Korom Dorottya asszony és Dely Mihály (nobiles) prókátort vallottak. 201. (T. 20.) Petres jelenti, hogy az egri káptalan kérelmére idézte Tibolth Ambrust sályi jobbágya, Mozogh Imre által. 202. (T. 20.) A dékán eltiltja Szomolya Albertet (nobilis) az egri káptalan azon földjeinek a használatától, amelyek […] possessio határában találhatóak. 203. (T. 20.) Hegymegi jelenti, hogy Balajthy Tamás kérelmére idézte balajti Czenthe Mihályt, Czenthe Benedeket és Czenthe Pétert. 204. (T. 20.) Rinóth Márton özvegye szolgabírót és esküdtet kér […] 205. (T. 20.) Az elfogást parancsoló ítéletlevél Hegymegi Mátyás, mint felperes számára a Hegymegen lakó […] ellen […] meggyilkolása okán […]
31
206. (T. 20.) Bélyi szolgabírót és esküdtet kér a jószágoknak a […] Mátétól való visszakövetelésére. 207. (T. 20.) Intés Szentiványi […] számára […] 208. (T. 20.) Mátyás testvér, ládi vikárius prókátort vallott. 209. (T. 20.) Csécsy jelentette, hogy idézte Petres Mihályt […] kérelmére. 210. (T. 20.) […] prókátort vallott. 211. (T. 20.) […] Újszászy Lászlónét Csabán lakó jobbágya által Mohy István litteratus kérelmére.
Borsod vármegye gyűlése 1569. november 23. (f. IV. p. fest. Elisabeth), h. n. 212. (T. 20.) Petres Mihály jelenti, hogy idézte Tibolth Istvánt Geszten lakó jobbágya, Erdélyi Tamás által Lengyeldy Farkas kérelmére. 213. (T. 20–21.) Petres Mihály jelenti, hogy idézte Tibolth Istvánt Geszten lakó jobbágya, Erdélyi Tamás által Lengyeldy Farkas kérelmére (idem eundem modo eodem ad instantiam eiusdem, lásd az előző bejegyzést). 214. (T. 21.) Ugyanazon Lengyeldy Farkas és házastársa, Anna aszszony prókátorul vallották Dobszayt és Bakost, s letették az ezért fizetendő 12 dénárt. 215. (T. 21.) Petres Mihály (idem, lásd a 213. számú regesztát) jelenti, hogy Liptay András és Miklós személyében intette a zálog öszszegével geregyei Liptay Györgyöt annak Szemere possessióban lakó jobbágya által a Recski rész nevezetű szemerei birtokrész miatt, amely 80 forint összegért Csohány Andrástól lett visszaváltva. 216. (T. 21.) Szabó Péter házastársa, Katalin asszony prókátort vallott.
32
217. (T. 21.) Petres Mihály (idem, lásd az előző regesztákat) jelenti, hogy Nagy Tamás kérelmére idézte Tibolth Ambrust annak Geszten lakó jobbágya, Csízi Márton által. 218. (T. 21.) Nagy Tamás prókátort vallott és letette az ezért fizetendő 12 dénárt. 219. (T. 21.) Vattai Koncz Mihály prókátort vallott. 220. (T. 21.) Petres jelenti, hogy Báthory György kérelmére idézte az egri káptalant annak Ábrányban lakó jobbágya, Kerecsen Pál által jobbágyok törvény elé állítása végett. A nevezett jobbágyok: Montajról Tóth Lukács bíró, Kun Ferenc, Kis Péter, Kis György, Sándor Jakab, Pócsi Gáspár, Nagy Ambrus, Molnár Gáspár és Fábián [Pál]; Szihalomról Kis János, Juhos Gergely, Lázár Benedek, Takács Gáspár, Keresztes Kelemen, Pesti Ambrus, Szabó Orbán, Nagy Balázs és ezek szervitora, Hegedős András; végül Ároktőről Farkas Jakab és Szabó Péter. 221. (T. 21.) Petres (idem, lásd az előző bejegyzést) jelenti, hogy idézte Szerafin Györgyöt Szomolyáról Petres György kérelmére és eltiltotta a szántóföldektől. 222. (T. 22.) Torday Péter Bárczay István nevében szolgabírót és esküdtet kér tanubizonyságok kiszedésére. 223. (T. 22.) Petres jelenti, hogy Kerepeczy Miklós kérelmére idézte Harczy Istvánt és házastársát, Márta asszonyt jobbágyuk, az Ábrányban lakó Kis Benedek által, azért, hogy állítsák törvény elé Pap Lőrinc nevű jobbágyukat. 224. (T. 22.) Basó […] szolgabírót és esküdtet kér jobbágyoknak az Ecsegről való búcsúztatására, akik közül az egyik […] másképpen Pál litteratus. 225. (T. 22.) […] szolgabírót és esküdtet kér egy szökött jobbágynak és fiának, Gergelynek az Istenmezey Farkastól való visszakövetelésére. 226. (T. 22.) Putnoky […] kéri visszakövetelni szökött jobbágyát Harczy […]tól. 227. (T. 22.) […] Tibolth Ambrus ellen és megfizette az 1 forintot.
33
228. (T. 22.) Kövér Ferenc kéri elbúcsúztatni Kovács Györgyöt. – [A végrehajtók:] Hegymegi és […] 229. (T. 22.) A dékán hasonlóképpen jobbágyok búcsúztatását kéri. 230. (T. 22.) Kecsey Imre szolgabírót és esküdtet kér tanúbizonyságoknak az őfelsége parancsa értelmében való kiszedésére. 231. (T. 22–23.) Senyey Pál előadja Banchy János ellen, hogy azt mondotta …9 Barakonyi Banchy János érdekében előadja, hogy ő Bakos András prókátor útján járt el és ezért akarja a pert megújítani, s leteszi a terhet. Senyey azt válaszolja, hogy nem ügyvéd útján történt az eljárás és ezért nem lehet a pert megújítani. A törvényszék ítélete ugyanaz és felelni kell a feleknek. Barakonyi előadja, hogy ő a saját vármegyéjében akar eljárni, amit azért kell tennie, mert ő tiszttartó és urának a nevében kereste az elveszett dolgokat. A törvényszék újra feleletet rendelt. Erre Barakonyi a következőket adta elő: amikor urának prókátora, Bakos András tiltakozott, hogy a jobbágy jószágait ellopták, akkor azt mondta, hogy azok Senyén vannak. Senyey Pál akkor rögtön válaszolt, hogy nincsenek ott, de tudja, hol vannak. Ha ezt tagadná, akkor tegyen esküt. Nem őt vádolja tehát lopással és nem is mondott neki semmi ilyet. Senyey azt válaszolta, hogy megesküszik a fejére és azt akarja, hogy bizonyítsák a lopást. A törvényszék úgy ítélte meg, hogy semmi mást nem lehet tenni. A felek erről levelet kértek. 232. (T. 23.) Bélyi jelenti, hogy Basó Mihály kérelmére idézte őfelségét a szentpéteri bíró, Vas Gergely által, azért, hogy állítsa törvény elé szentpéteri jobbágyait. 233. (T. 23.) Csécsy jelenti, hogy Basó Mihály kérelmére idézte Fánchy Jánost és visszakövetelte tőle a pénzt.
9
34
Az előterjesztés helye üresen maradt a bejegyzésben.
234. (T. 23.) Kerepeczy és a Bellény nemesek egyezségre léptek a Szuhogyot illető birtokosztállyal kapcsolatban és [az utóbbiak] levelet kérnek arról, hogy átengedték neki a földesuraságot, miután lemondtak a pervisszaűzésről. 235. (T. 23.) A törvényszék a következő ítéletet hozta a Bogácsy Albert és […] jobbágyok közötti perben: a tanúbizonyságok elegendőek ahhoz, hogy [az alperest] felmentsék a gyilkosság vétke alól. 236. (T. 23.) Petres jelenti, hogy Császár Benedek kérelmére idézte Nagy Tamást a szervitora által. 237. (T. 23–24.) Szalontay Dororottya asszonynak, néhai Szécsényi Péter özvegyének, mint felperesnek az érdekében […] előadja, hogy Szerafin [Imre] […] ünnepe táján az ő bérelt házára tört, amely Kádas András háza mellett van, őt ide-oda vonszolta […] és ha Kádas András nem segít neki […] és ezt nyelvváltságért sem akarná elszenvedni. Ha az alperes mindezt tagadná, akkor ő kész bizonyítani és levelet kér az előadottakról. Bakos az alperes érdekében egyszerűen tagad mindent, mivel az asszony maga költé, amit mondott. 238. (T. 24–25.) Szalontay […], mint felperes érdekében a következőket adja elő Szerafin Imre, mint alperes ellen: a most elmúlt napokban, […] ünnepe táján elküldték hozzá Lorántffy Kristófot, Kerepeczy […], Czikó Istvánt, Girincsy Lászlót, Szabó Pétert, Csécsy Lászlót és Imre deákot (egregii), hogy eljárjanak levelesített szervitorai ügyében. Az alperessel 200 forint kötelék alatt 8 forintban egyeztek meg és kitűzték a fizetés napját, amely nap elérkezvén, a 8 forintot és ez a pénz most is a törvényszéken van. Ezután augusztus 1-én az éjszaka közepén valamely szervitoraival és fegyveres kézzel rátört a házára, ott a felperes György nevű szervitorát elfogta, megverte és saját házába hurcolta, ahol erős bilincsben tartotta és sem enni, sem inni nem adott neki, csak a felperes házából küldött ételt ehette, míg végre óvadék ellenében engedte el és a főispán úr megkeresésére sem küldte a törvényszékre, s ha nem bocsátotta volna végre 12 nap után szabadon, akkor a szervitor ott halt volna meg. Az edényeket, amelyekben ételt és italt küldött a szervitornak, meg az alváshoz való eszközöket az alperes a szolgabíró megkeresésére sem adta vissza, hanem mind a mai
35
napig magánál tartja. Ezenfelül a felperest rút szitkokkal illette, bestyének és kurva fiának nevezte. […] Mindezzel meg nem elégedvén, Szent Lukács ünnepe (október 18-a) táján ismét a házára tört fegyveres kézzel és hatalmasul. Mindezt be is fogja bizonyítani. [Ba]kos az alperes fél érdekében a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel előadja, hogy nem egy, hanem három levelesített szervitor volt, akiket nem az ő házában keresett, ahogyan a felperes állítja, hanem […] a vármegye elfogató levelével, nem pedig hatalmasul, az elfogott szervitort nem lett volna köteles az alispán kezébe adni, nem is verette meg, hanem csak a szokás szerint elfogta, az edényekről és a többi felszerelésről semmit sem tud. […] Ennélfogva a kereset nem állja meg a helyét, a ház megtámadását pedig tagadja. 239. (T. 25.) A törvényszék a következő ítéletet hozta a Bárius András, illetve […] György és Bornemissza János közötti perben: a jószágok adassanak vissza […] útján […] elmarasztaltatott 100 forint büntetésben. [Az elmarasztalt fél] fellebez, a fellebezése átküldetik. 240. (T. 25–26.) Bakos, másképpen Szécsy bemutatván a véres inget, a következőket adja elő Rinóth Márton, mint felperes érdekében az alperes Hanvay János ellen: az elmúlt aratás idején a felperes szervitora, név szerint Béres Ambrus a Lászlófalva possessio határában lévő szőlőjébe ment; az ezen szőlő és Hanvay istván szőlője közötti mesgyén egy körtefa volt, amelynek gyümölcse a szervitor szőlőjének a földjére is hullott. Ekkor Hanvay lászló egy faragó fejszével úgy megdobta a nevezett szervitort, aki semmi rosszat nem tett, hogy az a földre esett, ezután pedig úgy megverte, hogy a szervitor félholtan maradt ott. Az elszenvedett sérelmeket 100 forintért sem akarná eltűrni. Barakonyi a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel az alperes érdekében az előadottakra a következőképpen válaszol: máskor is megtörtént, hogy amikor az alperes kiment a szőlőjébe, a szervitort a körtefa alatt találta, amint a gyümölcsöt szedegette. A mondott alkalommal is ez történt: meglátta a szervitort, hogy tarisznyába szedegeti a körtét; amikor ezért meg akarta fogni, a szerviens ellenállt, megtámadta az alperest és hajánál fogva rángatta: így végül amit tett, azt a saját védelmében tette. Az alperes kész bizonyítani, hogy a körtefa az ő földjén van, nem pedig közös földön.
36
241. (T. 26.) Kiadatott az ítéletlevél Koncz Mihály számára ábrányi Petres György ellen. Petres 6 dénárt fizetett. 242. (T. 26.) Rinóth Mihály szolgabírót és esküdtet kér tanúbizonyságok szedésére. 243. (T. 26.) Tibolth István, Gáspár, Mihály és Kristóf [eltiltja] Alsóábrány [lakosait] Sály földjeinek az élésétől. 244. (T. 26.) Mátyus Tamás kéri elbúcsúztatni […] Istvánt. – A végrehajtók: Csécsy és Mátyus. 245. (T. 26.) […] hogy Petres Albert köteles kimenni […] [Pa]taky […] Veres Demeter adja vissza a két […] 246. (T. 26.) [Bako]s Bokry Gáspár házastársa érdekében Bélyi Gáspár ellen …10 247. (T. 26.) Mihály Antal szolgabírót és esküdtet kér a Szénás Gergely elleni tanúbizonyságok kiszedésére. 248. (T. 26.) Csécsy jelentette, hogy idézte Eördögh Pétert szolgálólánya által Hedvig asszony, Szalontay Máté házastársa ellen. 249. (T. 26.) Hegymegi jelenti, hogy idézte Czenthe Mihályt és Benedeket Korláth […] ellen. 250. (T. 27.) […] Pál házastársa, Fruzsina asszony, Zatay Boldizsár házastársa és […] Halmossy Gergely házastársa 11 szolgabírót és esküdtet kérnek a Százdon és Kesziben lévő jószágoknak a Tornaljay Zsigmondtól és Mártontól való visszakövetelésére. 251. (T. 27.) Bélyi jelenti, hogy Bolyky Kálmán kérelmére idézte Bolyky Jakabot. 252. (T. 27.) Hegymegi Kovács Bálint prókátort vallott. 253. (T. 27.) Petres jelenti, hogy idézte Négyessy Albertet Zsófia asszonynak, Petres Ferenc házastársának a kérelmére. 254. (T. 27.) Farkas Máté és Farkas Mihály prókátort vallott.
10
Befejezetlen bejegyzés.
11
Ez utóbbi betoldás a lap szélén.
37
255. (T. 27.) Petres jelenti, hogy Petres Albert kérelmére idézte Koncz Beenedeket. 256. (T. 27.) Petres jelenti, hogy Szalontay Zsigmond kérelmére idézte őfelségét Nagymáté Gergely által, azért, hogy állítsa törvény elé Szíjgyártó Lukácsot és Ilonát, B[…] Tamásnét Emődről. 257. (T. 27.) Petres (idem, lásd az előző bejegyzést) jelenti, hogy Szepessy János házastársának, Ilona asszonynak a kérelmére idézte Nagy Istvánnét, Annát, azért hogy állítsa törvény elé a férjét. 258. (T. 27.) Szirmay István prókátort vallott. 259. (T. 27.) Csécsy jelenti, hogy idézte Dely Mihályt Korom Dorottya ellen. 260. (T. 27.) Kiadatott a levelesítés Hegymegi számára, aki kifizette az ezért járó 50 dénárt. 261. (T. 27.) Bélyi jelenti, hogy idézte Rinóth Mártont Hanvay János kérelmére, azért, hogy adja elő az összes ellene indított keresetét.
Borsod vármegye gyűlése 1569. december 7. (f. [IV.]12 p. fest. Nicolai), h. n. 262. (T. 27.) […] beleavatkozott Athinay Jánosnak a […] tárgyában vitt perébe. 263. (T. 27.) […] és Putnoky Boldizsár prókátort vallottak. 264. (T. 27.) Hegymegi […] és Hegymegi Mátyás […] 265. (T. 28.) Bekény Boldizsár szolgabírót és esküdtet kér […] jobbágyok búcsúztatására. 266. (T. 28.) Barakonyi […]nak, a gyermek István, Miklós, Zsuzsanna és Katalin gyámjának az érdekében a következőket adja elő Bereczky Boldizsár, mint alperes ellen: a most múlt nyáron a nevezett alperes nem tudni, mitől indíttatván elvitette az árvák Nagycsécs nevű 12
38
A megye minden gyűlését szerdán tartotta, nyilván ezt is.
prédiumán termett gabonából járó tizedet és kilencedet; az ezáltal okozott kárvallást 14 forintra becsüli. Damaky az alperes Bereczky Boldizsár érdekében előadja, hogy az alperes a gyermekek gabonájából semmit nem vitetett el […] közös […] és ezt bizonyítani fogja. A felperes fél is bizonyítani akarja, hogy az alperes hatalmasul vitette el a gabonát. 267. (T. 28.) […] szolgabírót és esküdtet kérnek a […] Szent György vértanú ünnepéig való visszaszerzésére […] a házban van a pénz, ez okon a következő vasárnapra ígérte a visszaadást. 268. (T. 28.) Petres jelenti, hogy Szőke Péter kérelmére idézte Báncsy Jánost, mint a leányok [gyámját]. 269. (T. 28.) Petres (idem, lásd az előző bejegyzést) jelenti, hogy Geszthy Péterné kérelmére idézte Tibolth Ambrust a Sályon lakó Mozoghné által. 270. (T. 28.) Geszthy Péterné prókátort vallott. 271. (T. 28.) Bakos protestációt terjeszt elő, mert […] prókátorául vallotta Szécsy Balázst. 272. (T. 28.) Kerepeczy szolgabírót és esküdtet kér a szökött jobbágy érdekében való tanúbizonyságok kiszedésére. 273. (T. 28.) Hegymegi jelenti, hogy […] Imre kérelmére idézte Hegymegi Tamást. 274. (T. 28.) Lengyeldy Farkas protestációt terjeszt elő […] Tibolth István […] 275. (T. 28.) Az alispán kéri elbúcsúztatni […] Kazincról, Kubinyi Kristóftól. – A végrehajtók: Bélyi és Bolyky. 276. (T. 28–29.) Az alispán (idem, lásd az előző bejegyzést) kéri a törvénycikkelyek szerint visszakövetelni a házastársa, Margit asszony számára a Berentén lévő jószágokat Berentey Miklóstól. 277. (T. 29.) Fügedy János szolgabírót és esküdtet kér […] Pásztóhy Jánostól való visszakövetelésére. 278. (T. 29.) Az ítéletlevél Basó Mihály számára a királyi felség ellen [kiadatott].
39
279. (T. 29.) Az ítéletlevél Báthory György számára a káptalan ellen [kiadatott]. 280. (T. 29.) Petres jelenti, hogy […] asszony, Nagy Balázs házastársa [kérelmére] idézte Bolyky Andrást […] ellen a törvénycikkelyek értelme szerint. Az érdekelt fél kifizette az 1 forintot. 281. (T. 29.) [Az ítéletlevél] Horváth Ferenc számára Fejkesné (?) ellen kiadatott, s az érdekelt fél kifizette az ezért járó 1 forintot. 282. (T. 29.) Szerafin Imre szolgabírót és esküdtet kér tanúbizonyságok szedése céljából. 283. (T. 29.) Gombos Pál szolgabírót és esküdtet kér tanúbizonyságok szedése céljából (similiter, lásd az előző bejegyzést). 284. (T. 29.) Tibolth Ambrus szolgabírót és esküdtet kér jobbágyok búcsúztatására. 285. (T. 29.) Szécsy Balázs és Maghas Pál fejenként tettek esküt egy perre. 286. (T. 29.) Szécsy előadja Mátyus Tamás érdekében Tibolth István ellen, hogy ez utóbbi egy elbúcsúztatott jobbágyot elfogott és fogságban tart jószágaival együtt mind mostanáig. Tibolth István erre azt mondja, hogy a jobbágy szökevény és mint szökevényt tartja fogva, s ezt bizonyítani is fogja. A törvényszék úgy ítélkezett meg, hogy a perfelvétel idején terjeszsze elő keresetét a felperes. 287. (T. 29.) Petres jelenti, hogy visszakövetelte Kis István szökött jobbágyot Harczy István házastársától, aki azonban semmit nem válaszolt: így 100 forint büntetésben kell elmarasztalni. Az érdekelt fél letette az ítéletlevélért fizetendő 50 dénárt. [A felperesek] szolgabírót és esküdtet kérnek a másodízben való visszakövetelésre.
40
288. (T. 29.) Hegymegi jelenti, hogy Bárczy Katalin személyében visszakövetelte Csabay Istvántól a Senyén lévő jószágokat; Csabay azonban semmit nem válaszolt és bizonyítani kíván. 289. (T. 29.) Ítéletlevél […] érdekében …13 290. (T. 30.) A törvényszék úgy határozott, hogy Reghy perét át kell szállatni Diósgyőr várának jelenlegi birtokosára; ezért Reghy ismét kezdeményezze az eljárást. Ő pedig kéri is a szolgabírót és az esküdtet. 291. (T. 30.) Szánthay ítélkezést ígér Harczyné érdekében a törvény elé állítani rendelt jobbágyok részéről ezen csütörtökön. 292. (T. 30.) Kókay György pere átszállott Márta asszonyra, Harczy István házastársára. 293. (T. 30.) A törvényszék azt az ítéletet hozta, hogy Hanvay János és Rinóth Márton Szent János most eljövendő ünnepén (december 27-én) választott bírák útján végezzék be a közöttük folyó pert a törvényszék által kiszabandó büntetés terhe alatt. 294. (T. 30.) Csécsy és Mátyus jelentik, hogy a törvénycikkelyek értelmében visszakövetelték a Miskolcon, a Papszeren lakó […] Fodor Katalin asszonytól, Tullosi, másképpen Szabó Péter házastársától, aki azonban azt válaszolta, hogy jó jogcímen birtokolja azt. Bakos szolgabírót és esküdtet kér a tanúbizonyságok kiszedésére. 295. (T. 30.) Petres jelenti, hogy Szalontay Zsigmond kérelmére idézte Géczy Gergelyt. 296. (T. 30.) Csécsy és Kerepeczy jelentik, hogy Fruzsina asszonynak, Zatay Boldizsár házastársának és […] Gergely házastársának a személyében visszakövetelték Tornaljay Zsigmondtól és Tornaljay Mártontól Százd és Keszi possessiókat, akik azonban semmit sem válaszoltak. 297. (T. 30.) […] Miskolcon […] intették őket […] 298. (T. 30.) […] a törvényszéken válaszol, hogy az ügy nem illeti a törvényszéket, mivel több, mint […] birtokol […]
13
Befejezetlen bejegyzés.
41
299. (T. 30.) […] Barczy Boldizsár […] Czikóházy Gergely házastársa […] gyámul vallja […] Senyey Pált, s szolgabírót és esküdtet kér a tanúbizonyságok kiszedésére. 300. (T. 30–31.) Bélyi jelenti, hogy Bárius András kérelmére idézte Nádasdy Simont és Nádasdy Jánost, hogy állítsák törvény elé jobbágyaikat: Gődés Ferencet és Ádámot, […] Jánost és Simont, valamint Ersik Gergelyt és Mátét. 301. (T. 31.) Bárius András (idem, lásd az előző bejegyzést) szolgabírót és esküdtet kér szökött jobbágyának, Hartman Balázsnak a Szabó, másképpen […] Györgytől való visszakövetelésére. 302. (T. 31.) Az ítéletlevél Tibolth Gáspár érdekében a császári felség ellen […] 303. (T. 31.) Farkas Márk és Farkas Mihály prókátort vallottak és letették az ezért fizetendő 12 dénárt. 304. (T. 31.) Balajthy László inti Erzsébet asszonyt, […]kas Pál házastársát a Balajton lévő jószágainak a visszaváltására. 305. (T. 31.) Csécsy jelenti, hogy Maghas Pál kérelmére idézte Török Bálintot. 306. (T. 31.) Hegymegi jelenti, hogy Hegymegi György kérelmére visszakövetelte a Hegymeg szőlőhegyén lévő szőlőt Hegymegi Tamástól, aki azonban azt válaszolta, hogy örökösödési jogon birtokolja azt. 307. (T. 31.) Hegymegi (idem, lásd az előző bejegyzést) hogy Gaál György kérelmére idézte Czenthe Pétert és Czenthe Benedeket, azért, hogy állítsák törvény elé Albert nevű szervitorukat. 308. (T. 31.) Csécsy jelenti, hogy Anna asszonynak, Iványi Benedek házastársának a kérelmére idézte Nagy Ágostont. 309. (T. 31.) Csécsy (idem, lásd az előző bejegyzést) jelenti, hogy Nagy Ágoston kérelmére idézte Anna asszonyt, Iványi Benedek házastársát, azért, hogy állítsa törvény elé a tulajdon férjét. 310. (T. 31.) Csécsy (idem, lásd az előző bejegyzéseket) jelenti, hogy […] Ambrus kérelmére idézte Török Bálintot és visszakövetelte tőle a pénzt.
42
311. (T. 31.) Bekény Kristóf elbúcsúztatni kéri Csák Bálintot Nyékről, Finkey Jánostól. – A végrehajtók: Csécsy és Ládházy. 312. (T. 31.) Székely Máté eltiltja Mogyorósd praediumot Apátfalva, Csernely és Szilvás lakosaitól. 313. (T. 32.) Bekény Boldizsár törvénykezést ígér Bekény Anna aszszony számára jobbágyai részéről ezten szombaton. 314. (T. 32.) Szendy Mátyás a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel Basó Mihály (egregius), mint felperes érdekében a következőket adja elő ő császári és királyi felsége ellen: nem olyan régen, tudniillik Szent Lőrinc vértanú ünnepe (augusztus 10-e) táján a Szentpéter oppidumban lakó Elek Pál fia András, […] Bálint fia Albert, […] Tóth Mihály fia [János], Soós Lukács fia János, […] Antal fia János, továbbá Antal litteratus fia Pál, […] fia Miklós, Szabó Lőrinc fiai: Péter és Dénes (providi et circumspecti) […] nem tudni, mi okból rátörtek a felperesnek a Boldva határában fekvő rétjére, ott az éjszaka csendjében […] módjára Borsos Jakab bírót és Mészáros Mihály esküdtet (providi), a felperesnek a mondott Boldván lakó jobbágyait […] Az alperes meg nem jelenése miatt az ítéletlevél [kiadatott].
Borsod vármegye gyűlése 1570. január 4. (f. IV. p. fest. Circumcisionis Domini), h. n. 315. (T. 32.) Csobády János Perényi János (magnificus) érdekében elbúcsúztatni kéri Sas Istvánt Aszalóról. – A végrehajtók: Hegymegi és Damaki. 316. (T. 32.) Csécsy jelenti, hogy Szalontay Zsigmond kérelmére idézte Szalontay Mátét, azért, hogy állítsa törvény elé Szalontán lakó jobbágyait: Varga Benedeket, Varga Simont, Molnár Mihályt, Nagy Barnabást és Szabó Istvánt (providi).
43
317. (T. 32.) Csécsy (idem, lásd az előző bejegyzést) jelenti, hogy Gormasy (?) Mihály litteratus kérelmére idézte Mályi Jánost Mályiban lakó jobbágya, Pál által. – Ítéletlevél. 318. (T. 32.) Fűzy Mihály szolgabírót és esküdtet kér tanúbizonyságok szedésére. 319. (T. 33.) Harczy István házastársa […] Putnoky Péter özvegyének a szökött jobbágyát, Kis Istvánt. 320. (T. 33.) Senyey Dorottya asszonynak, Bokry István házastársának, mint felperesnek az érdekében a következőket adja elő Bélyi Gáspár, mint alperes ellen: a legutóbb elmúlt napokban a nevezett alperes maga mellé véve néhány cinkosát, rátort Szentmárton possessióra, következésképpen a felperes asszony birtokrészére és az ottani jobbágyai házára, ahol a felperes asszony korcsmáltatott borát fizetség nélkül megitták, sőt az alperes az iccét földhöz csapta, török szavakat mondott és az egyik jobbágyot, név szerint Czicze Lukácsot a kezén megsebesítette. A felperes a kárvallását 99 forintért sem akarja eltűrni és mindent bizonyítani fog. Barakonyi az alperes fél érdekében egyszerűen tagadja az elmondottakat, különösen pedig azt, hogy az alperes török szavakat mondott volna. A törvényszék határozata: a felek bizonyítsanak; ők kérték is Bélyit és Bolykit a bizonyítás elvégzésére. 321. (T. 33.) Kiadatott az ítéletlevél Bornemissza ellen Bárius András számára, aki letette az ezért fizetendő 1 forintot. 322. (T. 33.) […] szolgabírót és esküdtet kér […] jobbágy visszakövetelésére. 323. (T. 33.) Ónodi […] prókátort vallott. 324. (T. 33.) […] prókátort vallott. 325. (T. 33.) […]kely […] Báncsy János, Cserép várának parancsnoka ellen […] szolgáltasson törvényt valamennyi szervitora részéről. 326. (T. 33.) […] szolgabírót és esküdtet kér Fánchy György intésére. 327. (T. 33.) Basó szolgabírót és esküdtet kér jobbágyok búcsúztatására […] Veres Mátét Tardról és Csóka Jánost Szihalomról. 44
328. (T. 33.) Török Ferenc úr (magnificus) nem akarja elengedni az elbúcsúztatott jobbágyokat addit, amígőfelsége nem akarja elengedni. 329. (T. 33.) Karácsondy idézi az alispánt Reghy érdekében jobbágyok búcsúztatására. 330. (T. 33–34.) Tibolth István a maga érdekében a törvénycikkelyek szerint visszaköveteltetni kéri a Bikken és Nagymihályban lévő jószágokat Lengyeldy Farkastól és házastársától, Geszthy Anna aszszonytól. – A végrehajtók: Csécsy és Petres. 331. (T. 34.) Csohány András protestációt terjeszt elő Kókay György ellen, azért, mert ez az Ábrányban fekvő jószágokat nagyobb összegért zálogosította el, mint amekkoráért azok nála voltak zálogban. 332. (T. 34.) A törvényszék a Szerafin Imre és Eötvös János közötti perben úgy ítélkezett, hogy a vallásnak megfelelően kell ismét azon házhoz csatolni a [tartozékokat], mégpedig azért, mert a vallásban semmi különbségtétel nincs. 333. (T. 34.) Tibolth István a maga érdekében törvénykezést ígér jobbágyai részéről Szinyi Boldizsárnak. 334. (T. 34.) Kovácsy János elbúcsúztatni kéri Csonka Antalt Edelényből. – A végrehajtó: Hegymegi. 335. (T. 34.) […] Gáspár mindenki számára törvénykezést ígér […] és Ambrus […] 336. (T. 34.) Bakos Lengyeldy Farkas érdekében előadja, hogy amikor Szent Márton legközelébb elmúlt ünnepe (november 11-e) táján a nevezett felperes valamely Nagy Ferenc nevű jobbágya Leányfalu possessio határában szántott, akkor az alperes Tibolth István nem tudni, mitől indíttatván, az ökreivel együtt hatalmasul elkergette onnét a mondott jobbágyot. Tibolth István elmondja, hogy valóban ezt tette, s Senyey által azt válaszolja, hogy nem hatalmasul cselekedte, mivel Ábrány lakosai mindig tilalom alatt tartották azt a praediumot, ezért ezután sem akarja engedni, hogy a mondott jobbágy engedély nélkül szántson ott. A felperes erre azt válaszolja, hogy ő megengedte a jobbágynak, hogy szántson ott és dézsmát adjon.
45
A törvényszék az ügyben úgy ítélkezett, hogy mivel a mondott földek nincsenek megosztva, ezért egyik fél sem árendálhat ki ott földet a másik fél beleegyezése nélkül, csak azután, hogy megtörténik a birtokosztály. 337. (T. 34.) Bellény szolgabírót és esküdtet kér Lászlófalvának a törvénycikkelyek szerint való visszakövetelésére. – A végrehajtók: Bélyi és Bolyky. 338. (T. 35.) A törvényszék azt az ítéletet hozta, hogy a Kerepeczy és H[…] István házastársa közötti perben […] nem fizette meg a márkabüntetést […] jószágokkal együtt […] 339. (T. 35.) Kiadatott az ítéletlevél Bárius András számára […] János és Simon ellen. 340. (T. 35.) […] 341. (T. 35.) […] Pál kéri elbúcsúztatni Harnócz Balázst […]falváról. A végrehajtó: Bélyi.14 342. (T. 35.) Balika törvénykezést ígér Kormos Barnabás részéről Maghas Pál számára. 343. (T. 35.) Kerepeczy Miklós és Ládházy szolgabírót és esküdtet kér az Ábrányban lévő földeknek a Fánchy Györgytől való visszakövetelésére. – A végrehajtók: Petres és Négyessy. 344. (T. 35.) Hegymegi jelenti, hogy néhai Balajthy Damján özvegyének, Margit asszonynak a kérelmére idézte Korláth Mátét és házastársát, Borbála asszonyt. 345. (T. 35.) Néhai Balajthy Damján özvegye, Margit asszony (eadem domina, lásd az előző bejegyzést) prókátorul vallotta Karácsondy Pétert. 346. (T. 35.) Petres jelenti, hogy Nagy István (nobilis) kérelmére idézte Szepessy Jánost. 347. (T. 35.) Hegymegi jelenti, hogy Bárius András kérelmére idézte Posgay Farkast.
14
46
A bejegyzést áthúzással érvénytelenítették.
348. (T. 35.) Koronchay (?) Tamásné szolgabírót és esküdtet kér tanúbizonyságok összeszedésére. 349. (T. 35.) Derencsényi Miklós elbúcsúztatni kéri Szabó Pétert Igriciből. – A végrehajtók: Csécsy és Mátyus. 350. (T. 35.) Az szénás alja végrehajtás Mihály Antal ellen.15 351. (T. 35–36.) Néhai Szabó Antal özvegye, Erzsébet asszony megállapodásra lépett Biky Benedekkel, mégpedig oly módon, hogy a nevezett Biky Benedek a bevetett szántóföldeket a vetésekkel együtt átengedi az asszonynak, visszaadja a sövényeket és ezenfelül még 10 forintot is fizet, miután minden pert leszállattak. – Az érdekelt fél 11 dénárt fizetett az ítéletlevélért. 352. (T. 36.) Szirmay Klára asszony, Bereczky Ferenc litteratus házastársa prókátort vallott. 353. (T. 36.) Petres jelenti, hogy Farkas Máté és Maghas Pál kérelmére idézte Szúnyogh Pált. 354. (T. 36.) Hegymegi kihirdette az ítéletlevelet Gaál György érdekében, Czenthe Benedek és Péter ellen. 355. (T. 36.) Balogh Menyhért szolgabírót és esküdtet – Hegymegit és Damakit – kér a Martonyiban fekvő jószágoknak a Panka Pétertől való, törvénycikkelyek szerinti visszakövetelésére. 356. (T. 36.) Bélyi jelenti, hogy Maghas Pál kérelmére idézte Balika Bálintot és Ományi Mátét. 357. (T. 36.) Csécsy jelenti, hogy idézte Bárczay Szaniszlót Szalontay Zsigmond ellenében. 358. (T. 36.) Várkonyi Lőrinc a maga érdekében visszakövetelni kéri szökött jobbágyait: Kovács Kelement, Tóth Balázst és Mihály János fiát: Mihályt (providi) az egri káptalantól. – A végrehajtó: Bélyi. 359. (T. 36.) Várkonyi Lőrinc (idem, lásd az előző bejegyzést) elbúcsúztatni kéri Boda Andrást (providus) Ecsegről. – A végrehajtó: Csécsy.
15
Az eredetiben: Az Zenas executio allia contra Anthonium Mihal – de a bejegyzés így sem értelmezhető.
47
360. (T. 36.) Bélyi [jelenti, hogy idézte] Bokry Istvánt és házastársát, Dorottya asszonyt Pataky István és házastársa kérelmére, azért, azért, hogy állítsák törvény elé Czicze Lukácsot. 361. (T. 36.) […] Márton […] Szalmás István és Drabanthné a Szentmártonban lakó […] által idéztetett. 362. (T. 36.) […] Rácz Kristóf házastársától kéri elbúcsúztatni Som Jánost.
Borsod vármegye gyűlése 1570. január 18. (f. IV. p. fest. Anthonii),16 h. n. 363. (T. 36.) Balogh, másképpen Apczy Máté prókátort vallott és letette az ezért fizetendő 12 dénárt. 364. (T. 37.) Csécsy jelenti, hogy Apczy Máté kérelmére a személye szerint idézte Török Bálintot, azért, hogy állítsa törvény elé János nevű szervitorát és Ilona nevű szolgálóját. Intette továbbá a házért fizetendő pénzzel is. – Az intett félnek a meg nem jelenése és emiatt a válasz elmaradása miatt kiadatott az ítéletlevél, amelyért az intő fél kifizette a 25 dénárt.17 365. (T. 37.) Csécsy (idem, lásd az előző bejegyzést) jelenti, hogy Beleséry Dorottya asszonynak (nobilis), Szentgyörgyi László (egregius) házastársának a kérelmére idézte Rákóczy Györgyöt a Felsőzsolcán lakó Borsos Miklós által. 366. (T. 37.) Beleséry Dorottya asszony, Szentgyörgyi László házastársa (eadem domina, lásd az előző bejegyzést) prókátort vallott. 367. (T. 37.) Silye János és Margit asszony, Szalontay Antal házastársa prókátort vallottak és letették az ezért fizetendő 12 dénárt.
16
Először a Remete Szent Pál ünnepe utáni szerdát (január 11-ét) írta a jegyző, s azt javította.
17
Ez a megjegyzés a margón olvasható.
48
368. (T. 37.) Csécsy jelenti, hogy Szemere György kérelmére személye szerint idézte Vértes Miklóst. 369. (T. 37.) Balajthy László inti Farkas Pálnét, Erzsébet asszonyt, hogy váltsa vissza tőle a Balajton lévő jószágait, mert más jószágokat akar zálogba venni. Az intő letette az intésért fizetendő 12 dénárt. 370. (T. 37.) Karácsondy Péter Mikolay Anna asszonynak, néhai Korom Farkas özvegyének az érdekében szolgabírót és esküdtet kér a Martonyiban fekvő, hatalmasul elfoglalt jószágoknak a Balogh Menyhérttől való visszakövetelésére. – A végrehajtók: Hegymegi és Damaki. 371. (T. 37.) Horváth Mihály és Anna asszony, Horváth Pál leánya, Balajthy Mihály házastársa prókátort vallottak és letették az ezért fizetendő 12 dénárt. 372. (T. 37.) Czenthe Péter és Czenthe Benedek az asszonyokkal együtt prókátort vallottak és letették az ezért fizetendő 12 dénárt. 373. (T. 37.) Hegymegi jelenti, hogy Margit asszonynak, néhai Balajthy Damján özvegyének és fiának, Jakabnak a kérelmére idézte Balajthy, másképpen Hegymegi Antalt. 374. (T. 37.) A dékán a káptalan érdekében tiltja a teljes Tetes praediumot a szántóföldekkel és a rétekkel együtt minden birtokszomszédtól és határostól, főleg Báthory […] úr […]18 lakó jobbágyaitól. 375. (T. 37.) Kiadatott az ítéletlevél Damaky Imre számára […] Hegymegi ellen […] 376. (T. 38.) Szalontay Szepessy János érdekében szolgabírót és esküdtet kér […] ismét nem adatik meg […] 377. (T. 38.) […] Szepessy Jánost és Nagy Istvánt, mint felpereseket […] János […] két keresetben marasztaltassék el […] forint büntetésben és végül tegyen esküt a felperes. Az alperes fellebbez és kifizeti az ezért járó 50 dénárt, a fellebbezése átküldetik. 378. (T. 38.) A törvényszék úgy ítélkezett a Cserney Mihály és Pataky Miklós házastársa és Balika Lőrinc közötti perben, hogy […] pat-
18
A másolta készítője Szalonnát írt ide, ami lehetetlen, hiszen messze esik a dél-borsodi Tetestől (amit egyébként a másoló hibásan Chentes-nek olvasott).
49
varkodás miatt marasztaltassék el 100 forint büntetésben. Ezt az elmarasztalt fél megfellebbezi és a fellebbezése átküldetik. 379. (T. 38.) A törvényszék úgy ítélkezett a Szécsényi Péterné és Lorántffy Dorottya és Szerafin Imre közötti perben, hogy mivel […] tagadja a szavakat, számolja össze a kárt. Szerafin az átküldésért 1 forintoz fizetett Eötvös János ellen. 380. (T. 38.) Bakos az egri káptalan által kiadott prókátort valló levéllel Fánchy György érdekében a következőket adta elő Athinay János ellen: Athinay János nem bizonyította Athinay Simon leszármazását és hogy birtokolta volna Nyárádot; az 1563. évi törvénycikkelyek szerint pedig János király jószágai tiltás alatt vannak. Barakonyi erre azt válaszolja, hogy Athyinay János bebizonyította, hogy apja Athinay György. Másodszor pedig azt válaszolja, hogy a bizonyítási iratba nincsen beírva a tanúk életkora, s hogy a bizonyítás egyébként sem ér semmit a jószágok dolgát illetően, mert a tanúbizonyságok nem sorolják fel a visszakövetelések időpontjait. A törvényszék az ügyben így ítélkezett: mivel a felperes bizonyította a szándékát, ezért a törvények útjára kell bocsátani az ügyet, hiszen János király örökös jószágait illetően törvény van alkotva. Egyébként a bizonyítási irat a szokásnak megfelelően készült. – Athinay megfellebbezte az ítéletet. 381. (T. 38.) Petres és Négyessy jelentik, hogy Kerepeczy Miklós és Ládházy György kérelmére Fánchy Györgytől visszaköveteltek valamely földdarabot, amely Felsőábrány possessio határához tartozik és amelyet Fánchy György akaratából Németh Barnabás foglalt Nyárádhoz; Fánchy György azonban a visszakövetelésre semmilyen feleletet sem adott. 382. (T. 39.) Kerepeczy György és Ládházy Miklós kérik Petres szolgabírót és Négyessy esküdtet (idem eosdem, lásd az előző bejegyzést) tanúbizonyságok szedésére az ügyben. 383. (T. 39.) Várkonyi Gáspár eltiltja a vármegyét a közte és Melith Ferenc között létrejött megállapodásról szól levél kiadásáról, s letette a tiltásért fizetendő 12 dénárt. 384. (T. 39.) Pelinyi, Máté Ambrus és Eötvös János előtt Czikó István a következő vallást tette: fiatalabb mostohalányának, Zsoldos Ka50
talinnak kiadta az összes jószágból a 33 forint értéket kitevő részét, s erről a lány nyugtatványt is adott. Czikó István letette a vallásról való levél kiadásáért a 12 dénárt.19 385. (T. 39.) Hegymegi kihirdette azt az elfogatólevelet, amelyet Kormos Bernát fia, Lőrinc számára adtak ki Hegymegi István ellen, aki tudniillik Hegymegen, a saját házában ezelőtt 9 esztendővel, Karácsony ünnepe táján megölte a nevezett Kormos Bernátot. Az érdekelt fél letette a kikiáltásért járó 50 dénárt. 386. (T. 39.) Kormos Lőrinc prókátort vallott. 387. (T. 39.) A törvényszék a következőképpen ítélkezett Nyéky István és Nagy Boldizsár gyermekei között […]: az ügy nem tartozik a törvényekre, ezért más úton kell eljárni. 388. (T. 39.) Hegymegi kiadta az ítéletlevelet Bárius András számára Posgay Farkas ellen. 389. (T. 39.) Balajthy Antal prókátort vallott és letette az ezért fizetendő 12 dénárt. 390. (T. 39.) Hegymegi jelenti, hogy Balajthy Antal kérelmére idézte néhai Balajthy Damján özvegyét, Margit asszonyt és a fiát, Jakabot. 391. (T. 39–40.) Szánthay Dely Mihály érdekében a következőket adja elő Bakos, másképpen Szécsy Balázs ellen: amikor meghalt a felesége, […] minden ingósága idősebb Szabó Pálnál volt Miskolcon, s az alperes nem tudni, mitől indíttatván, rátört a szállására, az előbb mondott […] feleségével, Dorottyával […] a ládikót összetörvén, minden benne talált dolgot magával vitt […] az elvitt dolgokat nem tudja […] bizonyítani fogja […] a lányát, Dorottyát illető és Vakarácsra vonatkozó kiváltságlevelet […] és megígérte, hogy visszadja […] a megkeresésre sem akarja visszadni […] Barakonyi az alperes érdekében kifogással él és először is gyámsági levelet kéri, mivel az alperes asszony a gyám. A felperes azt állítja, hogy végrendeletileg ő a gyám.
19
Valószínűleg ehhez a bejegyzéshez tartozik a margón olvasható megjegyzés: „fl. 4 den. 75 reluit”.
51
Az alperes a ládikó összetörésének a bizonyítását követeli, a kiváltságlevélről pedig az mondja, hogy nem a felperes, hanem annak meghalt felesége adta oda és nem a felperesnek, hanem a feleségének; a levél az asszony halála után maradt ott és nem a felperest illeti annak őrzése. A törvényszék azt az ítéletet hozta, hogy a felek bizonyítsák igazukat, ők pedig szolgabírót és esküdtet kérnek a tanúbizonyságok kiszedésére. 392. (T. 40.) Mihály litteratus adott a saját ítéletleveléért 12 dénárt, nem pedig Mályi János. 393. (T. 40.) Petres és Négyessy jelentik, hogy Horváth Mihálynak és Horváth Pál leányának, Annának a kérelmére a törvénycikkelyek értelmében visszakövetelték a Felsőábrányban lévő jószágokat Korláth Páltól és Korláth Ádámtól felsőábrányi jobbágyuk, Jakcsi Mihály által. A nevezettek azonban semmt nem válaszoltak, hanem tanúbizonyságok szedésére kérték fel őket. 394. (T. 40.) Petres és Négyessy (idem, lásd az előző bejegyzést) jelentik, hogy Tibolth István (nobilis) kérelmére a törvénycikkelyek értelmében visszaköveteltek egy Nagymihály possessio határában fekvő, Posáros nevű rétet, továbbá egy telkes jobbágyot Bikkben Anna aszszonytól, Lengyeldy Farkas házastársától, valamint egy ugyancsak Bikkben lévő telkes jobbágyot Borbála asszonytól, Lónyay György házastársától. A visszakövetelés Geszten történt Lengyeldy Farkas jobbágya, Boros Simon és Lónyay Borbála (!) jobbágya, Pányi Borbála által. Az érdekeltek azonban nem adtak választ a visszakövetelésre. 395. (T. 40.) Tibolth István felkéri Petrest és Négyessyt (eosdem, lásd az előző bejegyzést), hogy szedjenek az ügyben tanúbizonyságokat. 396. (T. 40.) Lughnay János felkéri Bélyit és Bolyky Kálmánt valamely tanúbizonyságok kiszedésére. 397. (T. 40–41.) Csécsy jelenti, hogy Török Bálint kérelmére zsellére, Varga Ambrus által idézte Apczy Mátét, avégett, hogy állítsa törvény elé elé Varga Ambrus nevű jobbágyát és annak fiát.
52
398. (T. 41.) Bakos Török Ferenc érdekében kérte elbúcsúztatni a ládi barátoktól a Mohikeresztúrban lakó Berki Gergelyt és teljes családját. – A végrehajtó: Csécsy. 399. (T. 41.) A törvényszék úgy ítélkezett, hogy Reghy Kelemen elbúcsúztatott jobbágya elköltözhet, miután kifizette a tartozásait. 400. (T. 41.) Csécsy és Kerepeczy jelenti, hogy visszaköveteltek 8 forint tartozást Nagy István […] kérelmére és idéztek is a törvényszék színe elé ugyanazon Nagy István kérelmére.20 401. (T. 41.) Csécsy jelenti, hogy Kótha Zsófia asszony, néhai Bothkay Imre özvegye a következő vallást tette előtte: 25 forintért zálogba adta a Bikken lévő birtokrészét Senyey Pálnak. – A zálogba adó letette a vallásért fizetendő 25 dénárt. 402. (T. 41.) Csécsy (idem, lásd az előző bejegyzést) jelenti, hogy Eördögh Péter kérelmére személye szerint idézte Farnossy Illést, azért, hogy állítsa törvény elé Molnár Lukács nevű, Csécsen lakó jobbágyát. 403. (T. 41.) Bakos Balázs elbúcsúztatni kéri a Koromházán lakó Sala[…] Jánost Vakarácsy Dorottya asszonytól. – A végrehajtók: Csécsy és Eötvös. 404. (T. 41.) Török Bálint tövénykezést ígér ezten csütörtökre szolgálója részéről. 405. (T. 41.) Hegymegi jelenti, hogy a törvénykezésben, amely előtte zajlott, […] Karácsondy […] Pányi Tamás (providus) […] elengedte neki […] 406. (T. 41.) Bálay […] kéri elbúcsúztatni Kispa[…] Kércsről, […] – A végrehajtók: Csécsy és Ládházy. 407. (T. 41.) Tibolth Gáspár prókátort vallott. 408. (T. 41.) Csécsy jelenti, hogy Török Bálint kérelmére idézte Maghas Pált. 409. (T. 41.) Petres jelenti, hogy Ilona asszonynak, Szepessy János házastársának a kérelmére idézte Nagy Istvánt Szomolyáról.
20
Hogy kicsodát, az nem derül ki a bejegyzésből.
53
410. (T. 41–42.) Szalontay Zsigmond a maga érdekében, mint felperes a következőket adja elő Klára asszony (nobilis), néhai Pinczés Gergely (providus) özvegye, mint alperes ellen: a saját jószágai között, Szalonta possessio határában birtokol egy egy holdnyi nagyságú földdarabot, amelyet Anasztázia asszony (nobilis), néhai András litteratus (nobilis) özvegye adott az ő és Szalontay Imre (nobilis) kezére, s amelyről maga Anasztázia asszony is azt mondta, hogy zálog címén birtokolja, s úgy adta át neki, hogy előbb kifizette a zálog összegének a 33 magyar dénárt kitevő fele részét. Ezért a felperes ezt a saját jószágaitól elszakított földdarabot magához akarja váltani, s ha az alperes asszony annak tekintetében bármilyen követelést akarna támasztani, ő az ország törvényeinek megfelelően teljesen ki akarja azt fizetni. Az ítéletet a törvényszék az alperes távollétében hozza meg. 411. (T. 42.) Szalontay Zsigmond a maga érdekében a nevezett Anasztázia asszony, néhai András litteratus özvegye, mint alperes ellen a következőket adja elő: nem tudja, hogy az alperes asszony honnét veszi magának a jogot, hogy igényt tartson valamely, az ő jószágaiból kihasított földdarab birtokára, ugyanis nem tud arról, hogy az alperes az ő apjától vagy az anyjától származna le vér szerint. Ezért ha zálog címén birtokolta volna azt a földdarabot, amelyet Szalontay Imrének (nobilis) és Pinczés Klára asszonynak (nobilis) adott át birtoklásra, akkor kétségkívül egy másik földdarab is zálog címén lehet a birtokában. Ő tehát a zálog összeget át akarja adni az alperes asszonynak és a földet magához akarja váltani, amint azt az ország törvényei előírják. Az ítéletet a törvényszék az alperes távollétében hozza meg.
54
Borsod vármegye gyűlése 1570. február 1. (f. IV. p. fest. Conversionis Pauli), h. n. 412. (T. 42.) Néhai Balassa Zsigmond úr (magnificus) pere, amely halála okán Perényi Gáborra szállott, átszállatott Török Ferencre és házastársára, Borbála asszonyra. 413. (T. 43.) Finkey és a dékán ismételten szolgabírót és esküdtet kér Vadnának a Pásztóhy Jánostól való visszakövetelésére. 414. (T. 43.) Csécsy […] és anyja, Hedvig asszony, Szalontay Máté házastársa prókátort vallottak és letették az ezért fizetendő 12 dénárt. 415. (T. 43.) […]ghy prókátort vallott. 416. (T. 43.) […] prókátort vallott. 417. (T. 43.) […] prókátort vallott. 418. (T. 43.) Hegymegi jelenti, hogy […] asszonynak, néhai Korom Farkas özvegyének a kérelmére idézte Balajthy Tamást. 419. (T. 43.) Czeke Damján kérelmére intették Korláth Mátét és házastársát. 420. (T. 43.) Panka Péter elbúcsúztatni kéri Borsodról Bakó Simon jobbágyot. – A végrehajtók: Hegymegi és Damaky. 421. (T. 43.) Lengyeldy Farkas két levélért: az elfogatást parancsolóért és a birtokosztályt elrendelőért 1 forintot fizetett. 422. (T. 43.) Kiadatott az ítéletlevél Szemere György számára Vértes Miklós ellen és az érdekelt fél letette az ezért fizetendő 12 dénárt. 423. (T. 43.) Hegymegi jelenti, hogy Damaky Imre kérelmére idézte Hegymegi Jánost, Menyhértet és Boldizsárt. 424. (T. 43.) Kiadatott az ítéletlevél Bolyky Kálmán számára Bolyky Jakab ellen és az érdekelt fél letette az ezért fizetendő 12 dénárt. 425. (T. 43.) Kiadatott az ítéletlevél Halmossy Gergely számára a Tornaljayak ellen, s az érdekelt fél letette az ezért fizetendő 2 forintot. 426. (T. 43.) Szánthay Nádasdy Simon és Nádasdy János érdekében a következő törvényszéki ülés előtti harmadnapra törvénykezést ígér a 55
Bárius András kérelmére törvény elé állítani rendelt jobbágyaik részéről. 427. (T. 43.) A dékán a káptalan érdekében, valamint mindkét Bárius András – tudniillik a sátai is és a bánfalvai is – a maguk érdekében szolgabírót és esküdtet kérnek tanúbizonyságok szedésére abban az ügyben, amely közöttük folyik és amelyet a következő törvényszéki ülésen kell felülvizsgálni. – A végrehajtók: Bélyi és Bolyky Kálmán. 428. (T. 44.) Rákóczi György kéri elbúcsúztatni Henke Gergelyt, Henke Jánost és Henke Pétert, valamint Kardos Pétert Arnótról. – A végrehajtók: Hegymegi és Damaky. 429. (T. 44.) Balogh Mihály a számára kiadott ítéletlevélért 1 forintot fizetett. 430. (T. 44.) A törvényszék úgy határozott, hogy Szánthay tegyen esküt Bárius András jobbágyának az ugyanazon az estén történt elfogatásáról. 431. (T. 44.) A törvényszék úgy határozott, hogy legyen levél az alispán számára a baráthoz és rokonhoz Horváth János ellen. 432. (T. 44.) A törvényszék azt a határozatot hozta, hogy Istenmezey Farkast a szökött jobbágy vissza nem adása miatt 100 forint büntetésben kell elmarasztalni. Az érdekelt fél letette az ítéletlevélért fizetendő 12 dénárt. 433. (T. 44.) Lorántffy János elbúcsúztatni kéri […] Damjánt Sajóivánról. 434. (T. 44.) Szemere György prókátorául vallotta Szécsyt és letette az ezért fizetendő 12 dénárt. 435. (T. 44.) Trócsányi Zsófia asszony, néhai Rakaczay István özvegye, jelenleg Karácsondy Pál házastársa Hegymegivel idéztette Rakaczay Mihály jobbágya, a Rakcán lakó Végh Ambrus által. 436. (T. 44.) Erzsébet asszony, Nagy Boldizsár házastársa szolgabírót [és esküdtet] – [… ] és Eötvöst – kér tanúbizonyságok kiszedésére. 437. (T. 44.) Maghas Pál kéri elbúcsúztatni […] Lukácsot és Zsófiát […] – A végrehajtók: Bélyi és Bolyky.
56
438. (T. 44.) [… jelenti, hogy] a káptalan kérelmére idézte Bánchy Jánost szervitora, […]baracsy Gergely által. 439. (T. 44.) Kiadatott az ítéletlevél Margit asszony, néhai Balajthy Antal özvegye számára Balajthy, másképpen Hegymegi Antal ellen, s az érdekelt fél letette az ezért fizetendő 12 dénárt. 440. (T. 44–45.) Nagy Balázs a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel a házastársa, Erzsébet asszony és Bornemissza György érdekében, magára vállalván a fivére, János részéről is felmerülhető terheket, a következő vallást tette a törvényszék előtt: a Szarvadi nevezetű, Felsőbábán lévő birtokrésszel kapcsolatban oly módon lépett egyezségre, hogy azt Szent Mihály ünnepén (szeptember 29-én) 200 forint büntetés terhe alatt visszabocsátják. 441. (T. 45.) Balajthy László (nobilis) a következő vallást tette: 18 forintért zálogba adta Korláth Mihálynak és fiának, Korláth Gergelynek (nobiles) azt a puszta jobbágyhelyet Balajt possessióban, amelyet egyébként Erzsébet asszony (nobilis), néhai Farkas Pál özvegye ugyancsak 18 forint összegért zálogosított el nekik. A zálogba adás feltétele, hogy ha a nevezett özvegy vissza akarná váltani azt a telket, akkor Korláth Mihály és Gergely tartozik átadni azt neki. 442. (T. 45.) A dékán a káptalan érdekében felkéri Petres szolgabírót és Négyessy esküdtet valamely Szomolyán fekvő földeknek a felülvizsgálatára és kiigazítására a káptalan és ugyanazon helység nemesei között. 443. (T. 45.) Bélyi jelenti, hogy a káptalan kérelmére idézte saátai Bárius Andrást, azért, hogy állítsa törvény elé jobbágyait: Menyhárt Pált és Nagy Jakabot Sátáról, valamint szervitorát, Szalmás Pált. 444. (T. 45.) Bolyky jelenti, hogy Bárius András és Bárius István kérelmére idézte a káptalant Várkonyban lakó jobbágyai által, azért, hogy állítsa törvény elé több jobbágyát, név szerint Énekes Pált, Rácz Orbánt, Kóródi Istvánt, Székely Gáspárt, Karga Pált, Répás Jakabot, Kovács Balázst, Kós Pétert, a vejét: Jakabot, Kos Istvánt, Kos Mihályt, Rácz Albertet, Varga Pétert, Énekes Tamást, Miklós Mihály fiát: Miklós Bálintot, Pető Jánost, Varga Jakabot, Varga Pétert, Hagyó Jánost és Varga Bálintot.
57
Borsod vármegye gyűlése 1570. február 15. (f. IV. p. D. Invocavit), h. n. 445. (T. 46.) Petres jelenti, hogy Vathay Péter kérelmére idézte Finkey Jánost jobbágya, Mészáros Lukács által, azért, hogy állítsa elő Nyéken lakó szervitorát, Diák Pált. Idézte továbbá Istenmezey Farkast is Fekete Péter által, azért, hogy állítsa törvény elé az ugyancsak Nyéken lakó, Lázár nevű jobbágyát. 446. (T. 46.) Petres (idem, lásd az előző bejegyzést) jelenti, hogy Szepessy Pál kérelmére személye szerint idézte Szepessy Jánost. 447. (T. 46.) Petres (idem, lásd az előző bejegyzéseket) jelenti, hogy Szentmarjay Imre kérelmére idézte Tibolth Ambrust jobbágya, Németh Barnabás által. 448. (T. 46.) Petres (idem, lásd az előző bejegyzéseket) jelenti, hogy Szepessy Pál kérelmére idézte Homonnay Mátét, Zasa (?) Mátét, Telky Jánost, Kóródi Lászlót és Szepessy Pál jobbágyát, Mihályt (providus). 449. (T. 46.) Halmaji Bor Mihály prókátorul vallotta Karácsondyt és letette az ezért fizetendő 12 dénárt. 450. (T. 46.) […] szolgabírót és esküdtet kér tanúbizonyságok kiszedésére. – A végrehajtók: Csécsy és Kerepeczy. 451. (T. 46.) […]bolth István. 452. (T. 46.) Ládházy […] szolgabírót és esküdtet kér […] jobbágyoknak a Tibolth Gáspártól és Tibolth Ambrustól való, törvénycikkelyek szerinti visszakövetelésére. – A végrehajtók: Petres és […] 453. (T. 46–47.) Karácsondy Péter a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel a következőket terjesztette elő Margit asszony (nobilis), néhai Balajthy Damján özvegye, mint felperes érdekében Balajthy, másképpen Hegymegi Antal (nobilis) ellen: az elmúlt nyáron, augusztus hónapban ezen alperes a nevezett felperesnek a Balajton lévő házára támadt, gyalázatos szitkokkal illette az asszonyt és verekedni hívta, azt mondván neki, hogy „fekete esselílek asszony, gyere, hogy beszéljek veled, ha kijössz, megverlek". A felperes asszony nyelvváltságban kéri a szidalmak miatt elmarasztalni az alperest, mivel amit
58
tett, azt hatalmasul tette. A felperes fia, Jakab ezenfelül előadta, hogy a fivérével, Czeke Miklóssal közös gyümölcsösnek a termését a nevezett fivére neki átengedte, s ezért amikor meghallotta, hogy Czenthe Mihály szervitora a gyümölcsösben van, akkor ő azt a szervitort elfogta; ekkor a nevezett alperes nem tudni, mitől indíttatván fegyveres kézzel megtámadta őt, rút szidalmakkal illette, bestye fattyúnak nevezte és veréssel fenyegette, majd amikor menekülőre fogta a dolgot, utána dobta a fejszéjét és egészen a házáig kergette. Ő is nyelvváltságban kéri elmarasztalni az alperest, s anyjával együtt kész bizonyítani esküvel is a történteket. Barakonyi a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel tagadja a felperes asszony vádjait a szidalmakat illetően, s mivel ez a vádaskodás a közöttük folyó üggyel van kapcsolatban, a maga helyén akar vele foglalkozni. Ami a kiszabadított foglyot illeti, látta, hogy az semmi kárt nem okozott és ezért szép szavakkal kérte a felperes fiát, Jakabot, hogy engedje el, az azonban gyalázatos szidalmakkal illette őt. Az anyja pedig a ház előtt állván, azt mondta, hogy bestye parázna kurva fia és eretnek, s mikor megkérdezte, kit szidalmaz, az asszony azt felelte, hogy őt. Ezzel szemben ő nem szidalmazott senkit és törvénytelen patvarkodásnak mondja a keresetet. A ház megtámadását is tagadja, s kész bizonyítani. 454. (T. 47.) Senyey Halmossyné és a többi felperes érdekében a Tornaljayak ellen előadja, hogy kéri a tanúbizonyságok felülvizsgálatát. Szendy a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel előadja, hogy az alperesek megfelelő jogcímen vannak a jószágok birtokában, az ügy a törvény értelme szerint nem tartozik a törvényszékre és a határnapon fog bizonyítani. Tiltakozik továbbá az ellen, hogy a felperesek örökségi jogúnak állítják a jószágokat. A törvényszék azt a határozatot hozta, hogy a felperes fél most bizonyítson. Szendy azt mondja, hogy a felperes személyek jószágait vissza kell adni. Az ügyben kifizettetett a 2 forint. 455. (T. 47–48.) Szánthay dédesi Székely Péter érdekében a következőket adja elő Bánchy János ellen: hogy […] Katona János tardi jobbágytól […] Basó nevében […] a bort elvitte, egyet otthagyott, két félhordót […] amikor a borok eladása tekintetében az alperest intette […] vissza akarná adni a felperesnek, ő azonban azt válaszolta, hogy […] 59
végül az alperes […] a már megvásárolt bort […] hatalmasul elfogyasztotta és korcsmáltatta […] forintra becsüli a kárt. […] az előadottakra azt válaszolja, hogy ő […] tiszttartója volt és amikor megértette, hogy Katona Balázs a bort el akarja adni, nem engedte, hogy az ura ezáltal kárvallást szenvedjen, a bort elvitette, korcsmáltatta és az árát kifizette, ezért a keresetet jogtalannak tartja. A törvényszék úgy ítélkezett, hogy a felperes bizonyítsa: meg volt szólítva azokkal a borokkal kapcsolatban. 456. (T. 48–49.) Bakos Báthory György érdekében a nádori helytartó által kiadott prókátort valló levéllel a káptalan ellen előadja, hogy 1569-ben, Szent Jakab ünnepe (július 25-e) táján a mondott alperes nem tudni, mitől indíttatván, a jegyzőkönyvben név szerint felsorolt jobbágyait a felperesnek a Bábolna possessio határában lévő, az alperes jobbágyaival közösen használt, Szil nevű földjére – amely földet a vármegye a felperesnek ítélt, de az ítéletet az alperes megfellebzte – küldte, s az alperes jobbágyai a perrel és a fellebbezéssel nem törődvén, az ott termett és már baglyákba rakott árpát az éjszaka csöndjében Bábolnáról elvitték. A felperes az ez által okozott kárt 100 forintra becsüli, s ha az alperes tagadná a tettet, kész bizonyítani. Az alperes a márka büntetést sem tette le eddig a bírói kézbe. Szánthay az alperes fél érdekében erre előadja, hogy a felperes azért nem idézheti az alperest a törvény elé, mert a per fel van függesztve és azt a bírák elhalasztották, tehát uralkodói kegyelem nélkül a per nem indítható újra, ezért a kereset nem más, mint patvarkodás. A földdel kapcsolatban előadja, hogy az alperes birtokolni akarja azt, mivel mindig is a birtokában volt, a birtoklása nem szakadt meg és számtalan kiváltságlevele van róla: addig is az övé tehát, amíg a perben végleges ítélet nem születik. Hogy birtokában volt a földnek, annak bizonyítása már megtörtént: ezért nyilvánvaló, hogy nem kezdhetett volna ellene pert a felperes. A dézsmát a földről eddig is az alperes szedte és ezután is ő akarja beszedni. A törvényszék úgy ítélkezett, hogy az idézés törvényes és ezért a kereset nem patvarkodás. A káptalan erre előadja, hogy a saját földjén nem követhetett el hatalmaskodást. Egyébként a felek között volt egy megállapodás, amelyet a kapitány előtt kötöttek, s amely szerint a kilencedet ott kell 60
hagyni, amíg a fellebezésben nem születik ítélet, de a felperes nem tartotta be ezt a megállapodást és a tized nélkül elvitette a termést. A felperes azt válaszolja, hogy soha nem volt megállapodás, s hogy semmit nem vitetett el. A törvényszék úgy ítélkezett, hogy a felperes bizonyítsa: az alperes elvitette a termést az általa birtokolt földről. A felperes szolgabírót és esküdtet kér a bizonyítás elvégzésére. 457. (T. 49.) Szánthay a káptalan érdekében sátai Bárius András ellen kérte törvény elé állítani […] Pált, Menyhárt […] és Nagy Jakabot. […] az alperes érdekébenel akarja fogadni a választ, de a felperes azt mondja, hogy nem maga a felperes […] hanem jobbágyai, akiket személyesen akar előállíttatni […] Szalmás Pálról […] ha nem jelennének meg, levelesíteni kell őket. A törvényszék ítélete ugyanaz. 458. (T. 49.) […] mint felperes érdekében a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel Fánchy György alperes ellen bemutatja a Nyárád birtokrészről szóló oklevelet és kéri visszaadatni […] ezért az ítélet kiadatik […] 459. (T. 49–50.) Szánthay a káptalan érdekében sátai Forgon János ellen előadja […] társaival együtt megölte Kós Istvánt […] bizonyítani fogja, hogy az Úr körülmetélésének most elmúlt ünnepe (január 1-e) táján Várkony possessio határában, a káptalan szántóföldjein […] amikor az erdőből a fát szállította. Szendy az alperes fél érdekében az előadottakra azt válaszolja, hogy az esemény nem a felperes földjén történt, hanem a káptalan jobbágya, Kós István a fiával együtt Sáta possessio erdőjére ment hatalmasul, nem törődve a törvénnyel és az engedélyezés szokásával, s mikor el akarták fogni, ellenük támadt; amit tettek tehát, azt életveszedelemben és a maguk védelmében tették. Ha az alperes és a levelesített személyek el is követték volna az emberölés vétkét, a nevezett jobbágy nem az esemény során halt meg, hanem két héttel később. Mindezt be fogják bizonyítani. A törvényszék ítélete ugyanaz. 460. (T. 50.) A dékán úr törvénykezést ígér jobbágyai részéről szék estin.
61
461. (T. 50.) Bárius András szolgabírót és esküdtet kér tanúbizonyságok kiszedésére mind a két fél számára. 462. (T. 50.) Tibolth Ambrus tanúbizonyságai részére Balogh kifizette a 25 dénárt 463. (T. 50.) A törvényszék úgy ítélkezett, hogy Szerafin Imrét el kell marasztalni a megállapodásban vállalt büntetésben. Az elmarasztalt fél fellebbezett, a fellebezése azonban nem küldetik át. 464. (T. 50.) A törvényszék úgy ítélkezett, hogy Nádasdy Jánost és Nádasdy Simont fejenként három márka büntetésben kell elmarasztalni, mert nem fizették meg a két nádasdi jobbágyukkal, Zsoldos Mátéval és Ersik Mátéval kapcsolatos költségeket. Másik három márkával az ítélkezésért tartoznak. Azt pedig, hogy harmadik jobbágyuk, Hamar István beteg, be kell bizonyítaniuk. 465. (T. 50.) Petres jelenti, hogy Tardy Péter kérelmére idézte Nagy Istvánt Szomolyáról. 466. (T. 50.) A dékán úr szolgabírót és esküdtet kér tanúbizonyságok szedésére Báthory ellen. – A végrehajtók: Petres és Négyessy. 467. (T. 50.) A dékán úr kéri Petrest és Négyessyt (idem eosdem, lásd az előző bejegyzést) jobbágyok búcsúztatására. 468. (T. 51.) Karácsondy Péter elbúcsúztatni kéri Juhos Mártont Ivánról, ő császári felségétől. – A végrehajtók: Hegymegi és Damaky. 469. (T. 51.) Bárius András kéri elbúcsúztatni D[…] Györgyöt Fánchy […]tól. – A végrehajtók: Csécsy és Kerepeczy. 470. (T. 51.) Reghy Kelemen elbúcsúztatni kéri […] László Mátét Abodról, Nyú[…] Tamást […] – A végrehajtók: Hegymegi és Damaky. 471. (T. 51.) Kiadatott az ítéletlevél Szécsényi Péterné számára […] Tamás ellen. 472. (T. 51.) […] kéri elbúcsúztatni Miklós Barnabást Sápról, [Reghy] Kelementől és […] ugyanonnét Tar Jánostól. – A végrehajtók: Hegymegi és Damaky. 473. (T. 51.) Hegymegi és Damaky jelentik, hogy Mikolay Anna asszonynak, néhai Korom Farkas özvegyének a kérelmére visszakövetelték a Martonyiban fekvő jószágokat Balogh Menyhérttől. – Kará-
62
csondy felkéri ugyanezen szolgabírót és esküdtet tanúbizonyságoknak a szedésére ebben az ügyben. 474. (T. 51.) Kiadatott az ítéletlevél Vathay Péter és Petres Mihály, mint néhai Nyéky (?) István árváinak a gyámja számára Farnossy Illés ellen, s az érdekelt fél letette az ezért járó 12 dénárt. 475. (T. 51.) Balika Lőrinc törvénykezést ígér jobbágyai részéről Eger helyszínén Szabó Barnabás és Maghas Pál részére. 476. (T. 51.) Balajthy Tamás a saját kérelmére kéri elbúcsúztatni Albert Jánost Szakácsiból. – A végrehajtók: Hegymegi és Damaky. 477. (T. 51.) Bor Mihály kér elbúcsúztatni egy Csólya István nevű jobbágyot Besenyőből, Reghy Kelementől. – A végrehajtók: Hegymegi és Damaky. 478. (T. 51.) Szánthay az egri káptalan érdekében kéri elbúcsúztatni Mató Ambrust Borsodról. – A végrehajtók: Hegymegi és Damaky. 479. (T. 51.) Petres jelenti, hogy Nagy István kérelmére idézte Tardy Pétert. 480. (T. 52.) Balajthy Antal felkéri Hegymegi szolgabírót és Csabay István esküdtet tanúbizonyságok szedésére Balajthy Demjén özvegye ellen. 481. (T. 52.) Rákóczy elbúcsúztatni kéri Aczél Lászlót Arnótról. – A végrehajtók: Hegymegi és Damaky. 482. (T. 52.) Csécsy jelenti, hogy Pécsy Dorottya asszonynak, Zsóry Mihály (egregius) házastársának a kérelmére intette néhai Újszászy László özvegyét, Hanvay, másképpen Nagyszájú Katalin asszonyt a Csabán, Vattán és Keresztesen lévő birtokrészekből neki járó jegyajándékot illetően. 483. (T. 52.) Bolyky Mátyás és Balika Lőrinc (nobiles) egyezséget kötöttek ezen Bolyky Mátyás egyik Balatonban lakó jobbágya, név szerint Pálkovács Gergely dolgában. 484. (T. 52.) Bélyi és Bolyky jelentik, hogy a törvénycikkelyeknek megfelelően visszakövetelték Balika Lőrinctől és Monaky Mátétól Kormos Barnabás és Kormos Lukács szökött jobbágyokat.
63
485. (T. 52.) Bélyi jelenti, hogy Ományi Máté kérelmére a személye szerint idézte Maghas Pált, azért, hogy állítsa törvény elé jobbágyait, név szerint Kormos Istvánt, Futó Miklóst és Kormos Benedeket. 486. (T. 52.) Hegymegi és Damaky jelentik, hogy […] Menyhért kérelmére a törvénycikkelyekben foglaltaknak megfelelően visszakövetelték a gombaszögi [remete] barátok Martonyiban fekvő birtokrészét Panka Pétertől a bírója, Pogány […] által, aki azonban semmit nem válaszolt […] Miklós Gergely (providus) […]. 487. (T. 52.) […] és Damaky Imre egyezségre lépett…21 488. (T. 52.) […] egyezségre léptek a Senyén fekvő jószágok dolgában, tudniillik a […] birtokrész […] Bizs praediumban is […] azon feltétel alatt, hogy […] a Barcán fekvő birtokrészét […] 489. (T. 52–53.) Senyey […] néhai Horváth Pál özvegye és leánya, Anna érdekében szolgabírót és esküdtet – Petrest és Eötvöst – kér Ábrányban lakó [jobbágyoknak] a néhai Korláth Miklós özvegyétől, Márta asszonytól és gyermekeiktől, Korláth Páltól, Korláth Andrástól […] való visszakövetelésére. 490. (T. 53.) A törvényszék a következő ítéletet hozta a Gombos és Szerafin, mint alperes közötti perben: […] a ház megtámadása miatt 100 forint büntetésben marasztaltatott el […] tegyen esküt az elszenvedett károkra és nyomorúságra. Megfellebbezi, átküldetik, […] fizet. 491. (T. 53.) Kiadatott az ítéletlevél Dorottya asszony, Szentgyörgyi László házastársa érdekében Rákóczy György ellen. 492. (T. 53.) A törvényszék azt az ítéletet hozta, hogy Basó Mihály a következő törvényszéki ülésig járjon el az ügyében, mert különben ítéletet hoznak benne. 493. (T. 53.) Szalontay Szécsényiné érdekében a tanúbizonyságok alapján a következőket adja elő Porkoláb Agáta ellen: semmit nem adott neki zálogba, ezért patvarkodásnak mondja a keresetet, mivel a ház örök jogú, amit a határnapon be is fog bizonyítani.
21
64
Befejezetlen és áthúzott bejegyzés a másolat szerint; az eredetiben nem ellenőrizhető.
Szánthay erre azt válaszolja, hogy az alperes maga is bebizonyította, hogy Porkoláb Imre adta zálogba Joó Benedeknek, akármi módon is adta ő el azt. A törvényszék a következő ítéletet hozta Porkoláb Agáta és Szécsényi Péterné között: adassék át neki a ház, miután letette a 4 forint zálogösszeget, de a felperes tizenötöd napig esküdjék meg, hogy atyjáé volt a ház és ő adta zálogba. 494. (T. 53.) Bakos a felperes Csohány érdekében a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel néhai Korláth Miklós (nobilis) özvegye, Márta asszony, valamint fiai, Korláth Pál és Korláth András ellen, visszahozván az ítéletlevelet, a következőket adja elő: a felperes intette Kókay Györgyöt, akiről atyja jószágainak a megszerzése miatt a per leszállatott, s következésképpen az alpereseket is az Ábrányban lévő birtokrészt illető zálogpénzzel; ezért kéri, hogy a törvény tartalmának megfelelően fizetés nélkül adassék az vissza neki. Szánthay az alperesek érdekében azt válaszolja, hogy őket nem intették a zálogpénzzel, és ha intették volna is, ők Csohánytól semmit nem vettek, hanem megfelelő jogcímük van a jószághoz, amit a határnapon bizonyítanak is. A törvényszék azt az ítéletet hozta, hogy mindkét fél bizonyítsa a saját jogcímét a jószághoz. 495. (T. 54.) A törvényszék a következő ítéletet hozta az Atkáry Péter gyám és Nagy Boldizsár közötti perben: az alperes fél 100 forint büntetésben marasztaltassék el, a felperes fél pedig tegyen esküt a kárvallásáról. 496. (T. 54.) Bakos az alperes Lassú érdekében a felperes Bárczay ellen előadja, hogy soha […] nem volt örökös azokban a jószágokban, nem volt Bárc[…] nem volt sem gyám, sem testamentumos, sem törvényes […] és ha ezeket állítja, bizonyítson. Monaky a következőket válaszolja: a per nem a gyámságról szól, hanem […] mindkettő volt és hogy egy tanúbizonyság […] és Bárczay […] hogy tegyen esküt a felperes […] napig. 497. (T. 54.) […] Tibolt Gáspár érdekében a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel néhai Korláth Miklós (nobilis) özvegye, Márta asszony, valamint fiai, Korláth Pál és Korláth András ellen előadja,
65
hogy a felperesnek volt egy Ladányi Simon nevű jobbágya Leányfaluban, aki özvegyen hagyta a feleségét és árván a fiait, valamint rájuk hagyta a jószágait is; az asszony később hozzáment az alperesnek az Ábrányban lakó, Jakcsi Mihály nevű jobbágyához és oda is költözött azokkal a jószágokkal együtt, amelyet a felperes neki adott. A felperes az asszony házasságát nem tiltja meg, de a fiát, mint saját jobbágyát követeli a jószágokkal együtt, köztük azt a 140 darab juhot is, amelyet a kezükre bízott. A felperes kész bizonyítani is az keresetet. Szánthay az alperesek érdekében a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel törvénykezést ígér […] napjára és máskor válaszol majd, hogy visszaadja-e a fiút, vagy nem. 498. (T. 54.) Bakos Balázs Szemere György, mint felperes érdekében előadja Vértes Miklós ellen, hogy ez 8 forinttal tartozik a felperesnek; Vértes erre azt mondja, hogy meg fogja fizetni a tartozást. 499. (T. 54.) Ományi Máté prókátort vallott. 500. (T. 54.) Barakonyi Karaczay Tamás özvegye és Balogh Menyhért (nobiles) érdekében bemutatja a megfelelő jogcímet bizonyító oklevelet Horváth Ferenc ellen. Senyey Csitneky Pál érdekében hasonlóképpen bemutatja a bizonyítékokat. 501. (T. 55.) Barakonyi Pejkesné és a leányok, Anna, Horváthy András leánya érdekében előadja, hogy nem törvényes korúak. A törvényszék Horváthy András leányának a perét a nem törvényes kor miatt elhalasztja és elrendeli, hogy a birtokrészeket a vallásoknak megfelelően vissza kell adni a felperesnek. A másik fél fellebbez, fellebezése átküldetik. 502. (T. 55.) Kiadatik az ítéletlevél Damaky Imre számára Hegymegi János, Hegymegi Boldizsár és Hegymegi Menyhért számára. 503. (T. 55.) Bárius András szolgabírót és esküdtet – Petrest és Négyessyt – kér a Várkonyiak elleni tanúbizonyságok kiszedésére. 504. (T. 55.) Bakos a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel Korom Dorottya asszony, mint felperes érdekében Dely Mihály, mint alperes ellen a következőket adja elő: a felperes és néhai Anasztázia asszony egy atyától született nővérek voltak, az atyai jószágok fele a
66
felperes kezénél volt, az ingóságok azonban nem voltak felosztva, ezek és a mondott jószágokra vonatkozó oklevelek a nevezett Anasztázia asszony, mint idősebb testvér kezén voltak; ezek az oklevelek tehát nem az alperest, hanem a felperest és […] Vakarácsy Dorottyát illetik meg, s Anasztázia eltávozván az élők sorából, az oklevelek a felperesre és a nevezett leányra szállottak. Végül közös megegyezésből szolgabírót és esküdtet kér. A leány […] Kerepeczy Miklós esküdtet […] többi esküdtet, Eötvös Jánost, Ládházy Imrét és […] Imrét […] azokat az okleveleket a törvényszék őrizetére adta, a zsineggel átkötözött és megpecsételt ládikókat […] és az esküdtek hagyták, az alperes pedig nem törődve a pecsételéssel, saját akaratából hatalmasul eltávolította a zsinegeket és a pecséteket, a ládikókat összetörte és belőlük az összes, a mondott jószágokra vonatkozó oklevelet kivette és hatalmasul elvitte; a felperes az ezáltal okozott kárvallását 100 forintra becsüli. Követeli tehát az okleveleknek az ország szokásjoga szerinti visszaadását. Az alperest a gyámság egyébként sem illeti meg, mivel a jószágok szétszórója. Mégha gyám lenne is, nem tevékenykedhet gyámként, mivel nem törvényes testamentárius: a felperes követeli tehát, hogy a lányt is adják át neki a atyai és anyai ingó és ingatlan jószágokkal együtt. Szalontay előadja, hogy nem azért kértek szolgabírót és esküdteket, hogy saját jószágaikat zár alá vétessék, jóllehet a felperes azt törekszik bizonyítani, hogy ez a felek egyetértéséből történt, az esküdtek is ezt vallják és az ügyre 100 forint köteléket tettek. – Szalontay azt is előadja, hogy nem emlékszik, milyen kárvallást szenvedett a leány, sem arra, hogy megszegték volna a végrendeletet, amelyet azért hagytak az alperes kezén, mivel nem tartozik erre a törvényszékre. Előadja végül, hogy az alperes nem tartozik átadni sem a leányt, sem az ingó és ingatlan jószágokat, sem pedig az okleveleket, mivel ő a testamentum által rendelt gyám, s ezt a maga helyén be is fogja bizonyítani. Tagadja, hogy tékozló gyám lenne, s szerinte ez sem tartozik a törvényszékre. Kéri, hogy a felperes bizonyítsa a tékozlást és a gyámságot, s legyen ítélet az ügyben. 505. (T. 56.) Eötvös János jelenti, hogy Kövér Ferenc kérelmére a személye szerint idézte Czikó Istvánt.
67
506. (T. 56.) Kiadatik az ítéletlevél Nagy István számára Szepessy János ellen, s az érdekelt fél letette az ezért fizetendő 12 dénárt. 507. (T. 56.) Kiadatik az ítéletlevél Erzsébet asszony, […] Nagy […] Boldizsár házastársa számára Bogácsy István ellen, s az érdekelt fél letette az ezért fizetendő 12 dénárt. 508. (T. 56.) Kiadatik az ítéletlevél Maghas Pál számára Rinóth Margit asszony […] Ilona asszony, Hanvay István házastársa és Hanvay Anna, Hanvay János leánya, valamint Ományi Máté és Pethe Imre ellen. 509. (T. 57.) Hegymegi jelenti, hogy idézte Posgay Farkast Bárius András [ellen]. 510. (T. 57.) Balajthy Benedek és Balajthy Péter, valamint […] György […] perüket Balajton, […] teher alatt. 511. (T. 57.) Bakos Balázs a házastársa érdekében szolgabírót […] és esküdtet, Eötvöst kér. 512. (T. 57.) […] néhai Rinóth Miklós (nobilis) özvegye idéztette […] Csécs […] Domonyi, másképpen Felföldy […] hogy állítsa törvény elé […] 25 […] 513. (T. 57.) […] jelenti, hogy Finkey János […] Istenmezey Farkas kérelmére személye szerint idézte Vathay Pétert, hogy állítsa törvény elé szervitorait. 514. (T. 57.) Bélyi és Bolyky jelentik, hogy a törvénycikkelyekben foglaltaknak megfelelően visszakövetelték Pásztóhy Jánostól a Vattán lévő birtokrészét jobbágya által Finkey János és az egri káptalan kérelmére. 515. (T. 57.) Girincsy László elbúcsúztatni kéri Silye Lukácsot és Benedeket Papiról. – A végrehajtók: Csécsy és Mátyus. 516. (T. 57.) Petres és Négyessy jelentik, hogy Ládhá[zy] Imre kérelmére a törvénycikkelyekben foglaltaknak megfelelően a Pünkösd ünnepe (1569. május 29-e) táján elfoglalt földet Tibolth Gáspártól, Tibolth Ambrustól és Gecsy (?) Gergelytől (nobiles), s egyúttal intették is a nevezetteket.
68
517. (T. 57.) Csécsy Jelenti, hogy Ládházy Imre kérelmére (ad instantiam eiusdem, lásd az előző bejegyzést) idézte Tardy Pétert. 518. (T. 57.) Senyey Pál néhai Biky András (nobilis) néhai Katalin asszonytól (nobilis), néhai Alacskay Péter (nobilis) leányától született fiának, Jánosnak és leányainak, Zsófiának és Agátának (nobiles) az érdekében eltiltja néhai alacskai Nagy Bálint özvegyét és fiát, Nagy Ferencet, valamint mindenki mást is a mondott Alacskay Péter Alacskán fekvő, még osztatlan birtokrészének, mint atyai jószágnak az eladásától, elzálogosításától, elidegenítésétől, másokat pedig annak megvásárlásától és birtokba iktatásától.
Borsod vármegye gyűlése 1570. március 1. (f. IV. p. D. Oculi), h. n. 519. (T. 58.) Szánthay előadja Nagy Istvánnak, mint felperesnek az érdekében az alperes Pazsaghy János ellen, hogy 1569-ben, amikor Szepessy János elhozta az osztálylevelet, Mónosbélen addig még a birtokosztályt nem végezték el. Az alperes azonban ezzel nem törődve, Szent György ünnepe (április 24-e) táján hatalmasul rátört Mónosbélre, a malmot és a szuszékot felnyitotta, s az abban talált gabonát hatalmasul elvitte és azt cselekedett azzal, ami neki tetszett. Ugyancsak Pünkösd ünnepe táján ismét rátört a mondott malomra és hasonlóképpen elvitte a gabonát. Ugyanazon 1569. esztendőben, Szent Jakab ünnepe (július 25-e) táján ismét a malomra tört és ismét elvitte onnét a gabonát. És még tizenkétszer ezt a hatalmaskodást cselekedte, s az ezáltal okozott kárt a felperes 99 forintra becsüli. Továbbá egy Mónosbélen lévő rét negyed részét lekaszáltatta. Aztán 1568-ban a […] teremni szokott gabona negyed részét is elvitette. Mindezt a felperes bizonyítani fogja.22
22
Ezzel a bejegyzéssel fejeződik be az 1. számú jegyzőkönyvi töredék. A jegyző által benne talált két cédulán olvasható szöveget lásd a Függelékben.
69
Borsod vármegye gyűlése [1570. március 15.]23 520. (T. 69.) […] bíró […] tartozik […] szolgabíró […] az erről való tanúbizonyságok […] 521. (T. 69.) Bakos Török Ferenc érdekében kéri elbúcsúztatni Kovács Miklóst […]ből. – A végrehajtók: Hegymegi és Damaky. 522. (T. 69.) Barakonyi Tardy Péter, mint felperes érdekében Nagy István ellen előadja, hogy […] határjeleket emelt és ezek révén elfoglalta, amit be is fog bizonyítani. Ezzel nem elégedvén meg, egy emberét szekérrel és marhákkal együtt hatalmasul bevitt abba az erdőbe, mondván, hogy az az ő erdeje. Még ezzel sem elégedvén meg, […] a tatár betörés [után] egy évvel, amidőn az alperes a termését […] nem jól elkerített kertet csinált, ahol 13 malacot nyíllal megölt. A mindezek által elszenvedett kárvallását 25 forintra becsüli. Szánthay a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel az alperes érdekében előadja az erdők határait illető első vádpontra, hogy határjárás soha nem volt, de be fogja bizonyítani, hogy 25 esztendő óta határok különítik el az erdőket. Az embert a saját erdejébe vitte, nem pedig a felperesébe, s ezért a kereset jogosulatlan. Ami a megölt malacokat illeti, azt mondja, hogy a kertje jó volt és kérte a felperest, hogy ne engedje oda a malacokat, amelyek mások kertjeit is tönkretették. Nem ölte meg a malacokat, hanem csak egyre nyilazott rá és nem tudja, megölte-e azt, vagy sem? Mindkét fél szolgabírót és esküdtet kér tanúbizonyságok kiszedésére. – A végrehajtók: Petres és Négyessy.
23
70
Időrendben a jegyzőkönyvek töredéke a 3. számúval folytatódik. Ennek terjedelme 3 folio, amelyből kettő láthatóan együvé tartozik: ezeken olvasható a március 29-i törvényszék anyaga, illetve az azt megelőzőé. Ezt a megelőzőt tehát nagy valószínűséggel március 15-én tartották, de az is elképzelhető, hogy ekkor nem volt gyűlés és ebben az esetben e következő bejegyzések még a március 1-i törvényszék anyagához tartoznak.
523. (T. 70.) Senyey Császtay Ferenc érdekében Julianna asszony, uraji Horváth Mátyás (nobilis) házastársa ellen előadja, hogy intette a jegyajándékért járó pénzzel, mivel a jószág nem illeti a nőágat. 524. (T. 70.) Hanvay János és anyja, Margit asszony, néhai Hanvay Demeter özvegye, továbbá Hanvay István leánya, Anna és házastársa, Zsófia prókátort vallanak. 525. (T. 70.) Szomolyai Nagy István kéri elbúcsúztatni …24 526. (T. 70.) Kovácsy János prókátort vallott. 527. (T. 70.) Mátyus Imre jelenti, hogy Csécsy […] kérelmére idézte Nagy Benedeket. 528. (T. 70.) Liptay György eltiltja Kecskeméthy Jánost […] Szemere […] használatától és leteszi a tiltásért fizetendő 12 dénárt. 529. (T. 70.) A ládi vikárius kéri elbúcsúztatni Filep Albertet […] – A végrehajtók: Petres és Négyessy. 530. (T. 70.) […] jelenti […] Martonyiban […] értelmében […] Menyhért […] személye szerint, aki azt válaszolta, hogy megfelelő jogcím alapján birtokol. 531. (T. 70.) […] jelenti, hogy […] Menyhért kérelmére idézte Reghy Kelement jobbágya, Czakó Gáspár által és Csathó […] laki jobbágya, Arany Tamás által, azért, hogy állítsa törvény elé jobbágyát, Szaniszló Gergelyt. 532. (T. 70.) [Pe]tres kéri Csécsy szolgabírót és Mátyus esküdtet Vas Antal nevű, Korhiról elszökött jobbágyának a remete barátoktól való visszakövetelésére. 533. (T. 70.) […] jelenti, hogy Petres Mihály kérelmére idézte a remete barátokat, azért, hogy állítsák törvény elé Korhiban lakó, Fige Mihály nevű jobbágyukat. 534. (T. 70.) Szepessy Pál prókátorul vallotta Senyeyt és letette az ezért fizetendő 12 dénárt. 535. (T. 70.) Bélyi jelenti, hogy Pazsaghy János kérelmére idézte Patha Annát, azért, hogy állítsa törvény elé a férjét, Nagy Istvánt. 24
Befejezetlen bejegyzés, a helyét is üresen hagyta a jegyző.
71
536. (T. 71.) Szerafin Imre intette Szerafin Zsuzsannát, Pesthy Szabó Gergely házastársát a házak és a szőlők felosztásával kapcsolatban. 537. (T. 71.) Petres jelenti, hogy néhai András litteratus özvegyének, Anasztázia asszonynak a kérelmére idézte Orsolya asszonyt, Szabó János házastársát. 538. (T. 71.) Bélyi jelenti, hogy Székely Máténak, valamint Dorottya asszonynak, Bokry István (egregius) házastársának a kérelmére idézte idézte Bárius Istvánt, Ományi Gergelyt, Ományi Kristófot, Ományi Jakabot, Ományi Tamást, Ományi Mátét, Bolyky Mátyást, Maghas Pált, Csohány Andrást, Újszászy Lőrincet, Balika Lőrincet, valamint Dorottya asszonyt, Terenyey Albert házastársát és Katalin leányaszszonyt, Lator Kelemen leányát, azért, hogy állítsák elő Szentmártonban lakó jobbágyaikat. E jobbágyok a következőek: Vas Ambrus, Kovács István, Vas Benedek, Bartók Ambrus, Bolta András, Szabó Barnabás, Kormos Benedek, Simon András, Kisferencz Imre, Bolta Pál, Császár Barnabás, Császár Lukács, Kovács Pál, Vas Mihály, Tar Tamás, Kormos György, Bolta Tamás, Vas László, Kis István, Kónya Bálint, Nagyborrobás Gergely, Balázs György, Futó János, Vas Lőrinc, Filep Albert, Boltapéter Lőrinc, Bödő Pál, Bolta András, Kovács Bertalan, Pető Berta, Kovács Lőrinc, Fodor Barnabás, Balogh Antal, Hajdú Márton, Farkas Benedek, Szombat Péter, Bolta Ambrus, Bolta János, Szaniszló Tamás, Jó István, Jó Mihály és Bartók Márton, akik valamennyien Balaton possessióban laknak.25
25
72
Ellentmondás, hiszen a bejegyzés elején az olvasható, hogy a jobbágyok szentmártoniak. A másolat készítője egyébként több nevet is kihagyott az eredetiben jól olvasható névsorból.
Borsod vármegye gyűlése 1570. március 29. (f. IV. p. fest Pachae), h. n. 539. (T. 71.) Melith […], Diósgyőr várának parancsnoka Török Ferenc úrnak (magnificus) a nevében és személyében protestációt terjeszt elő, amely szerint az őfelsége által reája juházott jog […] akarja Diósgyőr tartozékait birtokolni. 540. (T. 72.) […] litteratus protestációt terjeszt elő és eltiltja birtokrészének a használatától […] 541. (T. 72.) […] eltiltja Bárczay Szaniszló jobbágyaitól Csaba possessio […] erdőjét és legelőit a törvény által megszabott bünetés terhe alatt. 542. (T. 72.) […]ai és a Csabán lakó nemesség, hogy ők is akarnak […] 543. (T. 72.) […] litteratust […] a Csabán lévő házára, ő […] jobbágyának a házára tört, a jobbágyot a házból kihívta, a felperes nem küldte ki, rút szidalmakkal illette őt és a jobbágyát […] a saját tulajdon házában meg akarta ölni, a puskájábol nem tudott rálőni és nem tudta megölni […] karddal rontott rá, megölte volna, ha nem tudta volna magát megvédelmezni […] szántszándékkal semmit nem tett, csupán a maga védelmében […] ha valami történt volna […] a Csabán és Mályiban elvett termést […] mivel semmije sem volt és kéri, hogy bizonyítsa be a jogát a terméshez. A felperes azt válaszolja, hogy bizonyítani fog a megállapodás szerinti határnapon, de bizonyítsa jogát az alperes is. 544. (T. 72.) Finkey János prókátort vallott. 545. (T. 72.) Szomolyay Mihály prókátort vallott és letette az ezért fizetendő 12 dénárt. 546. (T. 72.) Petres jelenti, hogy idézte Selyeby Györgyöt Szomolyay Mihály ellen. 547. (T. 72.) Újszászy Lőrinc eltiltja a Csaba possessio határában, a remete barátok malma mellett lévő földeket ugyanezen remete bará-
73
toktól, valamint Zsóry Mihályt is eltiltja attól, hogy eladja azokat a földeket. 548. (T. 72.) Senyey Bálint prókátort vallott és letette az ezért fizetendő 12 dénárt. 549. (T. 72.) Senyey Bálint (idem, lásd az előző bejegyzést) a törvénycikkelyek értelmében visszakövetelni kéri a Senyén fekvő, Köblirész nevű birtokrészt Kupay Lajostól és Simon (?) Mihálytól. – A végrehajtók: Hegymegi és Damaky. 550. (T. 72.) Az ónodi tiszttartó megígéri, hogy ajószágokról, amelyek az ő tiszttartósága alatt vannak, engedi elköltözni az elbúcsúztatott jobbágyokat. 551. (T. 73.) Csohány András le kívánja tenni a zálog összegét a Z[…]ért. 552. (T. 73.) Szendy Horváth Mátyásnak, Basó Mihály kezesének az érdekében […] birtokolta a Bolyokban fekvő, elzálogosított birtokrészt […] Mihály […] idején birtokolta Bolyky Kálmán, azt mondja, hogy ő is szomszéd […] ezért le akarja tenni a zálogösszeget. A törvényszék azt az ítéletet hozta, hogy Bolyky visszaválthatja […] a hatalmaskodásért Bolyky elmarasztaltatott […] forint büntetésben. 553. (T. 73.) […] Balázs ellen […] 554. (T. 73.) A törvényszék azt az ítéletet hozta a Balogh és Tibolth közötti perben, hogy mivel Balogh a felperes, ezért ő bizonyítson. 555. (T. 73.) […] Katalin asszony, néhai Rinóth Miklós özvegye számára Domonyi Mihály ellen. 556. (T. 73.) Basó Mihály és Horváth Mátyás inti Bolyky Kálmánt, valamint az összes atyafit a Bolyokon lévő birtokrésznek a 160 forintért való visszaváltásával kapcsolatban. 557. (T. 73.) Bolyky Kálmán eltiltja Horváth Mátyást ugyanazon birtokrésznek (lásd az előző bejegyzést) a közbecsű fölött való eladásától, s letette a tiltásért fizetendő 12 dénárt. 558. (T. 73.) Hegymegi […] szolgabírót és esküdtet kér tanúbizonyságok szedésére. – A végrehajtók: Kupay és Bélyi.
74
559. (T. 73.) Tibolt Gáspár kéri elbúcsúztatni Deli Andrást Kácsról. – A végrehajtók: Petres és Négyessy. 560. (T. 73.) Mihály litteratus felkéri Csécsyt és Eötvöst a Mályi ellen való tanúbizonyságok kiszedésére. 561. (T. 73.) Korpády […] kéri elbúcsúztatni Bakos Lukácsot Nyilasról. – A végrehajtók: Hegymegi és Damaky. 562. (T. 73.) Geley Tamás kéri elbúcsúztatni Sándor Tamást Gelejről. – A végrehajtók: Petres és Négyessy. 563. (T. 73.) Balajthy Tamás kéri elbúcsúztatni Osvárt Imrét Szuhogyról.26 – A végrehajtók: Hegymegi és Damaky. 564. (T. 74.) Bélyi jelenti, hogy Mi[hály] Antal kérelmére idézte Bárius Antalt, Bárius Istvánt és Bárius Andrást. 565. (T. 74.) Csécsy jelenti, hogy Vathay Péternek, néhai Nyéky István gyermekei gyámjának a kérelmére idézte Erzsébet asszonyt, Bereczky Boldizsár házastársát. 566. (T. 74.) Hegymegi jelenti, hogy Bor Mihály kérelmére idézte Balajthy Tamást jobbágya, Herczeg Ambrus által. 567. (T. 74.) Petres jelenti, hogy Mikolay Anna asszonynak, Korom Farkas házastársának a kérelmére idézte Korhy Lászlót. 568. (T. 74.) Szalontay Szinyi Boldizsárnak, valamint Zsófia aszszonynak, néhai Szinyi Ráfael özvegyének a nevében és személyében inti Csitneky Pált a saját pénzével a Szalonnán épített malomban való részéért; egyébként pedig eltiltják őt a mondott malomrésztől. 569. (T. 74.) [Bélyi] és Bolyky jelentik, hogy Szabó Berecket és Kovács Miklóst elbúcsúztatták […]ról Pazsaghy János kezéhez és földesurasága alá. […] Ferenc megkapta a lefoglalt jószágokat, de mivel az intés ellenére sem jelent meg […] 100 forint büntetésben [marasztaltatott el]. Az érdekelt fél letette az ítéletlevélért fizetendő 50 dénárt. 570. (T. 66.) Cser[nelyi] […] kéri elbúcsúztatni […] Jakabot [Cser]nelyről. – [A végrehajtók: … és] Bolyky.27
26
Először Nyárádot írt a jegyző, azt javította Szuhogyra.
75
Borsod vármegye gyűlése 1570. április 12. (f. IV. p. D. Misericordia), h. n. 571. (T. 66.) Zsófia asszony (nobilis), néhai Szinyi Ráfael özvegye prókátort vallott. 572. (T. 66.) Lugnad (?) György (?) elbúcsúztatni kéri Kovács Antalt Edelényről Szirákra. – A végrehajtók: Hegymegi és Damaky. 573. (T. 66.) Maghas Pál Erzsébet asszonynak, Nagy Boldizsár házastársának a kérelmére elbúcsúztatni kéri Molnár János jobbágyot Nagycsécsről. – A végrehajtók: Csécsy és Kerepeczy. 574. (T. 66.) Bokry István ismételten kéri Bolyky Kálmánt egy jobbágy elbúcsúztatására, mivel Bolyky Mátyás nem jelent meg. 575. (T. 66–67.) Fejérváry István litteratus, mint felperes Katalin asszony, néhai Újszászy László özvegy ellen előadja, hogy az 1566. esztendőben, Erdőd ostromának az idején amikor parancsnok volt […] a vármegye szolgálatában […] Újszászy Lászlónál hagyott Vas István és Újszászy János, ezen Lászlónak a fia előtt […] hogy adja át Erzsébet asszonynak, Keserű Péter özvegyének […] születésű […] Ezek a dolgok a következőek voltak: 12 tallér, 2 arany, egy aranygyűrű, egy ezüst […] 1 forint[ot érő], 13 dutka, 17 régi pénzérme […] régi ezüst 18 dénárt érő és egyéb dolgok […] értékben. Ezekből azonban a 12 tallér kivételével semmit nem adott vissza Melith […] Fánchy […] rendelkezéséből, a többi nála maradt és ezért kéri ezeket vissza. Bizonyítani fogja, hogy […] forint kárvallás érte, s ha tagadná, akkor az ügyet az ő esküje alá bocsátja. Bakos az alperes fél érdekében a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel előadja, hogy Újszászy László jószágait nem az alperes birtokolja, hanem a testvérek.
27
76
Ez a bejegyzés a 3. számú jegyzőkönyvi töredék 3. foliójának a legtetején szerepel. A folió közvetlen egybetartozása a másik kettővel nem teljesen egyértelmű, így fennáll a lehetősége annak, hogy ez elől a bejegyéz elől esetleg egy vagy több foló hiányzik. Mivel azonban ez már semmiképpen sem ellenőrizhető, úgy kellett vennünk, hogy ez a folió közvetlenül folytatja az együvé tartozó előző kettőt.
A törvényszék úgy ítélkezett, hogy az asszony tegyen esküt a jószágokról és a tartozásról is. Az alperes azt kéri, hogy egyedül a felperes tegyen esküt; a törvényszék azonban nem változatott az ítéletén. 576. (T. 67.) Bakos enyingi Török Bálintnak (magnificus) az érdekében Bárius István és Bárius András ellen […] a per leszállatásának a dolgába elmondja, hogy Balassa […] asszonnyal a felperes nem állt vér szerinti rokonságban, mivel Diósgyőr várát […] új adományként adta […] Perényi Gáborra […] jutott és mivel sem [Perényi] Gáborra, sem elhalálozott házastársára […] azon Diósgyőr vára […] György ellen […]lathy és Recsky […] nem tartozik a vármegye tövényszékére, mivel […] oklevelet. 577. (T. 67.) A törvényszék a következő ítéletet hozta: mivel a bábonyiak a föld használatában voltak […] a per is meg volt fellebbezve és fel volt függesztve, ezért közben […] kellett volna […] is ugyanabban az állapotban hagyni; ezért 100 forint károkozásban kell őket elmarasztalni és a jobbágy fejváltságában. – Az ítéletet megfellebbezik és a fellebbezés átküldetik. 578. (T. 67–68.) Újszászy Lőrinc protestációt terjeszt elő, mivel Pécsy Gáspár birtokrészét ő birtokolta és birtokolja most is, mivel ő adta meg az ítélet szerint fejváltságot, azaz a 170 aranyat, s a fele rész után az asszony fel fogja venni az őt megillető jegyajándékot. A törvényszék úgy ítélkezett, hogy Újszászy bizonyítsa: ő birtokolta ráíratással a birtokrészt, [az asszony] vegye fel a fele rész után járó jegyajándékot. Zsóry szolgabírót és esküdtet kér, hogy az ügyben tanúbizonyságokat szedjenek. 579. (T. 68.) Zsóry protestációt terjeszt elő, mert Újszászy megfenyegette őt. 580. (T. 68.) A törvényszék úgy ítélkezett, hogy Korláth fiai adják vissza a jobbágyot Tibolth Gáspárnak a következő törvényszéki ülésig, máskülönben marasztaltassanak el 100 forint büntetésben. 581. (T. 68.) A törvényszék a következő ítéletet hozta: a felperesek, tudniillik Kerepeczy és Ládházy, valamint más felperesek is egyenként tegyenek esküt a föld tulajdonjogáról és így szabassék ki a […] forint 77
büntetés a föld dolgában. – Bakos fellebez, a fellebbezés átküldetik és kifizettetik az 50 dénár. 582. (T. 68.) Barakonyi Vathay Péternek, Nyéky István gyermekei gyámjának, mint felperesnek az érdekében Farnossy Illés ellen a következőket adja elő: az 1568. esztendőben, Karácsony ünnepe (december 25-e) táján maga mellé véve […]kerek István jobbágyot … A per leszállatott.28 583. (T. 68.) Girincsy László visszakövetelni kéri Nyéky István […] Vathay Pétertől és Petres Mihálytól. – A végrehajtók: Csécsy és Ládházy. 584. (T. 68.) Kiadatik az ítéletlevél Terpesy Benedek számára Mácsy Benedek ellen, s az érdekelt fél letette az ezért fizetendő pénzt. 585. (T. 68.) A törvényszék azt az ítéletet hozta, hogy Korláth Miklós fiai a törvénycikkelyek útján adják vissza a jószágokat Anna aszszonynak, Horváth Pál leányának, Balajthy Mihály házastársának, s ezenfelül marasztaltassanak el 100 forint büntetésben is. – Az alperes fél fellebbez és a fellebezése átküldetik. 586. (T. 68.) Zsóry Mihály protestációt terjeszt elő, azért, mert Újszászy Lőrinc a törvényszék e mostani napján halakat kapott a szervitorától. 587. (T. 68.) Bárius András szolgabírót és esküdtet kér jobbágyoknak, név szerint Kató Kelemennek, Víz Bálintnak és Harnóc Balázsnak a Dorcsányi Kálmántól való elbúcsúztatására. – A végrehajtók: Bélyi és Bolyky Mátyás. 588. (T. 68.) Kiadatott az ítéletlevél a remete barátok számára […] Mihály ellen, s az érdekelt fél letette az ezért fizetendő 12 dénárt. 589. (T. 69.) Kiadatik az ítéletlevél Szalontay Zsigmond számára ő császári felsége ellen, hogy állítsa törvény elő Szíjgyártó Lukács jobbágyot és Rakó Tamás özvegyét, Ilonát […]ből.
28
78
A bejegyzést a legvégét kivéve áthúzgálásokkal érvénytelenítették, amit az át nem húzott rész meg is magyaráz; bár a lap rongáltsága azt is megengedi azonban, hogy az át nem húzott rész egy másik bejegyzés.
590. (T. 69.) Bárius András inti Mihály Antalt […] Ományi Boldizsár szőlője miatt […] 591. (T. 69.) Bojár János szolgabírót és esküdtet kér […] tanúbizonyságok szedésére. Basó Mihály hasonlóképpen […]29
Borsod vármegye gyűlése [1570. szeptember 6. előtt], h. n.30 592. (T. 59–60.) […] mivel belőle semmit nem találtak sem a törvénycikkelyek értelmében, sem más jogcímen, s hogy őfelsége embere a teljes beiktatással szemben pervisszaűzéssel élt […] és nem járhatott volna el, ezzel szemben Gálházy […] érvénytelen volt és ha jogszerű, kéri visszadatni a pervisszaűzés terhét, mivel őfelsége prókátora nem mutathatott volna más jószágokat, ezért el kellett volna járni ellene. Karácsondy erre a korábban általa elmondottakat adja elő, s azt, hogy Senyey Pál, őfelsége prókátora nem élhetett volna a pervisszaűzéssel, csak őfelsége jószágait illetően, s hogy végül ismét visszaűzés történt, amint az a végrehajtásból kiderül, mivel a jószágok között találtak részbirtokokat. Senyey őfelsége érdekében a pozsonyi káptalan által kiadott prókátort valló levéllel a jószágigazgató érdekében és Derencsényi Péter ellen előadja, hogy a pervisszaűzés kikényszerített volt […] és kéri visszaadni, mivel abban a perben az alispán tanú volt és így sem ítéletet nem hozhatott volna, sem a végrehajtást nem folytathatta volna le, s mert […] a szolgabíró és az esküdtek […] és hogy János király
29
Ezzel a bejegyzéssel fejeződik be a 3. számú jegyzőkönyvi töredék.
30
Az ezután következő regeszták a 2. számú jegyzőkönyvi töredék bejegyzéseiről készültek. Ez a töredék 2 folió terjedelmű és iratok is tartoznak hozzá, amelyeket a Függelékben közlünk. A két folió a Szent Egyed ünnepe utáni csütörtökön tartott, illetve az azt megelőző törvényszék anyagát tartalmazza. Hogy ezt a korábbit mikor tarthatták, arra semmi fogódzónk nincsen: a legvalószínűbb egy két héttel korábbi dátum, de esetleg sokkal korábbi időpont is lehetséges a nyár végi és kora őszi törvénykezési szünetek miatt.
79
örökösi jogon bírt jószágairól […] ezek a jószágok pedig János király örökösi jogon bírt jószágai voltak, s ahogyan a tanúbizonyságok is vallották, néhai Derencsényi Miklós vásárolta meg azokat; tanúbizonyságot kér a vásárlás igazolására, mivel Keresztúr a sógorasszonyáé (?) volt és máskülönben is őfelségére szállott, mivel fegyver által szerezte vissza a lázadóktól. Karácsondy a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel válaszul előadja, hogy hogy a pervisszaűzés nem volt kikényszerített, hanem törvényesen történt az alispán által törvényesen meghozott ítéletnek megfelelően. Ami a többi kifogást illeti: a Zólyomban tartott országgyűlés által hozott törvényben benne van, hogy vissza kell adni azokat a jószágokat, amelyek birtokosait nyilvánvalóan tudja a vármegye: a vármegye tehát annál is inkább eljárhatott. Egyébként nem most kellett volna az ítélet ellen fellépni, hanem a végrehajtás idején, mivel az alispán és az egyik szolgabíró elegendő lett volna, hogy előttük megtörténjék a végrehajtás elleni fellépés. János király jószágait valóban ő birtokolta, de visszadta azokat Derencsényi Miklósnak és a jószágok így nem János királynak, hanem Derencsényi Miklósnak a kezéből foglaltattak el. Keresztúr kapcsán elegendőképpen bebizonyosodott, hogy csakis a jószágok visszaadása után lehet pert indítani, s hogy ez nem volt fegyverek által visszaszerzett birtok. Őfelsége egyébként esküjének megfelelően köteles megvédeni és oltalmazni az alattvalóit. Sennyei kifogást emel a tanúbizonyságok ellen is, mondván, hogy Vámos és Keresztúr lakosai, mint őfelsége jobbágyai nem tanúskodhattak volna. Kéri tehát leszállatni a pert István király törvénye alapján. Karácsondy azt válaszolja, hogy […] nem őfelsége saját […] ezért a tanúbizonyságok elegendőek voltak és vallomást is tehettek. A kifogások tehát hiábavalóak és ezért várja az ítéletet. A törvényszék a következő ítéletet hozta Gálházy érdekében: egyedül tegyen esküt […] nem jogtalanság, s hogy János király még életében eladta a jószágokat a tanúbizonyságok szerint, és Derencsényi Tamás visszaszerezte […] és ismét hatalmasul […] a jószágok használata elegendőképpen bizonyítást nyert, ezért ugyanaz [az ítélet, mint ko-
80
rábban]. – A pervesztes fél megfellebezi és ítéletet és az átküldetik mindkét fél számára. 593. (T. 60.) Kiadatik az ítéletlevél Szemere György számára Péczely Imre ellen […] törvény elé kell állítani Kovács Mihályt és Csíkos Albertet. 594. (T. 60.) […] Pataky Miklós Cserney […] ellen ]…] 595. (T. 60.) […] jelenti, hogy Lughnay Katalin asszonynak, néhai Rinóth Miklós özvegyének a kérelmére idézte Biky Benedeket jobbágya, Szabó Pál által, (Olchváry Farkast, Török Gergelyt, Reghy Kelement a Csabán lakó Kapocsi Antal által),31 hogy állítsa elő jobbágyait. 596. (T. 60.) […]thay a káptalan érdekében kéri elbúcsúztatni Bóta Pétert Balatonról. – A végrehajtók: Bélyi és Bolyky. 597. (T. 61.) Csécsy jelenti, hogy Biky Benedek kérelmére idézte Erzsébet asszonyt, Szabó Antal házastársát. 598. (T. 61.) Kiadatott az ítéletlevél Beke Boldizsár számára Petres Demeter ellen. 599. (T. 61.) Kiadatik az ítéletlevél Szentpéter lakosai számára Mihály Antal ellen, azért, mert nem hajtotta végre az egyezséget. 600. (T. 61.) Csécsy jelenti, hogy idézte Szerafin Imrét Szerafin Dániel és Szabó Gergely ellen.32 601. (T. 61.) Csécsy (idem, lásd az előző bejegyzést) jelenti, hogy Móré János kérelmére idézte Bálay Zsófia asszonyt, Lipóth Boldizsár házastársát.33 – Judicialis. 602. (T. 61.) Bornemissza János prókátorul vallotta Kezten-i György litteratust és letette az ezért fizetendő 12 dénárt. 603. (T. 61.) Móré János prókátort vallott és letette az ezért fizetendő 12 dénárt.
31
A zárójelbe tett részt áthúzgálásokkal érvénytelenítették.
32
A bejegyzést áthúzgálásokkal érvénytelenítették.
33
A bejegyzést áthúzgálásokkal érvénytelenítették.
81
604. (T. 61.) Csécsy jelenti, hogy Senyey Pál kérelmére idézte Mátyus Tamást Oláh István által, azért, hogy állítsa törvény elé ugyanezen Oláh Istvánt.34 – Judicialis. 605. (T. 61.) Csécsy (idem, lásd az előző bejegyzést) jelenti, hogy Bornemissza János kérelmére idézte Fánchy Jánost szervitora, Pelinyi Benedek által, azért, hogy állítsa törvény elé szervitorait, Juhász Istvánt és Mátyást.35 606. (T. 61.) Szirmay István szolgabírót és esküdtet – Csécsyt és Eötvös Jánost – kér a Bárczay Szaniszló elleni tanúbizonyságok kiszedésére. 607. (T. 61.) Hegymegi jelenti, hogy Bojár János kérelmére idézte Zilizy Kristófot jobbágya, Szabó Gergely által.36 608. (T. 61.) Kiadatott az ítéletlevél Zilizy Borbála asszony, Kánthor Ambrus házastársa számára Zilizy Kristóf és Ományi Tamás ellen, azért, hogy állítsák törvény elé a Zilizen lakó Szabó Gergelyt, Szenyő Tamást és Bíró […]szlót. Az érdekelt fél letette az ezért fizetendő 12 dénárt. 609. (T. 61.) Fekete […] kéri elbúcsúztatni Czine Istvánt Edelényből. – A végrehajtók: Damaky és Hegymegi. 610. (T. 61.) Csathó […], Posgay Farkas házastársa és Csathó Farkas prókátorokat [vallottak]. 611. (T. 61.) […] jelenti, hogy idézte Karácsondy Pált és házastársát, Zsófia asszonyt […] Rakaczay Mihály ellen. 612. (T. 61.) […] jelenti, hogy idézte Pelbárth Vincét Korhy László kérelmére. 613. (T. 61.) […] Szászfai Balázs[…] Boszorád (?) Ádám ellen. 614. (T. 61.) Balika […] prókátort vallott és letette az ezért fizetendő 12 dénárt.
34
A bejegyzést áthúzgálásokkal érvénytelenítették
35
A bejegyzést áthúzgálásokkal érvénytelenítették
36
A bejegyzést áthúzgálásokkal érvénytelenítették. A másolati kötetből egyébként nyilván figyelmetlenségből ez a bejegyzés kimaradt.
82
615. (T. 62.) […] idézte Tenky Mátét Hasa[…] Máté kérelmére. 616. (T. 62.) Kinizsy Pál kéri elbúcsúztatni Gele Istvánt Szalonnáról, Csithneky Páltól. – A végrehajtók: Hegymegi és Damaky. 617. (T. 62.) Komornyik Ferenc tapolcai officiális őfelsége nevében kéri elbúcsúztatni Szőke Sebestyént (providus) Pélyről. – A végrehajtók: Petres és Négyessy. 618. (T. 62.) Komornyik Ferenc (idem, lásd az előző bejegyzést) a saját nevében és Borbála asszonynak, néhai Berencsy István özvegyének a nevében kéri visszakövetelni Pente, másképpen Nyírő Mártont (providus) Miskolcról. – A végrehajtók: Csécsy és Kerepeczy. 619. (T. 62.) Borbála asszony (nobilis), néhai Girincsy János (nobilis) házastársa prókátorul vallotta Barakonyit és letette az ezért fizetendő 12 dénárt. 620. (T. 62.) Kiadatott az ítéletlevél Szentiványi István és Borbála asszony, Mihály Antal házastársa számára Rajky György fiai: Rajky Pál és Rajky János (nobiles) ellen. 621. (T. 62.) Szentiványi István és Borbála asszony, Mihály Antal házastársa (idem, lásd az előző bejegyzést) prókátort vallottak. 622. (T. 62.) Kiadatott az ítéletlevél Mihály Antal számára Anna asszony, Csa[…] János házastársa ellen. 623. (T. 62.) Csécsy László a törvényszék jegyzőjének a kérelmére idézte Bárius Andrást […] által. 624. (T. 62.) Nádasdy Tamás a törvénycikkelyek értelmében viszszaköveteli a Nádasdon fekvő atyai birtokrészét Bárius Istvántól, Andrástól és Jánostól (nobiles). – a végrehajtók: Bélyi és [Bolyky] Kálmán. 625. (T. 62.) Petres jelenti, hogy Tibolth Ambrus kérelmére idézte Tibolth Gáspárt […] által.37 626. (T. 62.) Petres (idem, lásd az előző bejegyzést) jelenti, hogy B[…] Kristóf kérelmére idézte […] Katalin asszonyt Nyéken lakó jobbágyának, Major Miklósnak (providus) a felesége által.
37
A bejegyzést áthúzgálásokkal érvénytelenítették.
83
Borsod vármegye gyűlése 1570. szeptember 6. (f. IV. p. fest. Egidii abbatis), h. n. 627. (T. 62–63.) Szánthay a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel bemutatta az intő levelet Fruzsina asszony, Maczó Kálmán házastársa érdekében Bárczay Szaniszló és […] ellen a törvény tartalmának megfelelően. 628. (T. 63.) Monaky János litteratus a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel kéri a bizonyítás bemutatását és […] Kiadatik bemutatás végett. Csécsy, Kerepeczy.38 629. (T. 63.) Hegymegi Lénárt esküdt tett a prókátorságra. 630. (T. 63.) Barakonyi39 a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel Rakaczay Mihály érdekében Zsófia asszony, néhai Rakaczay […] özvegye, jelenleg Karácsondy Pál házastársa ellen […] a jegyajándék fel nem vétele miatt. Karácsondy a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel az alperes érdekében elmondja, hogy a maga idejében fel akarja venni a jegyajándékot, de most nem akarja felvenni, mivel amikor az apja meghalt […] a kezéből, ahogyan most is […] Rakaca birtokrészt és előbb kéri […] […] válaszolja, hogy […] elvégezte volna […] kellene visszaszerezni […] mivel most is a jószágokban lakik. […] korábbi férje nevében […] az alperes bizonyítani törekszik. […] ítéletet kér a törvényben foglaltak szerint. Hegymegi Mátyás jelenti, hogy az intő levéllel intette az alperes asszonyt a Rakacán lévő nemesi udvarházában, ő azonban semmi nem válaszolt az intésre. A törvényszék úgy ítélkezett, hogy a felperes tegye le a jegyajándék összegét és […] ha nem akar kimenni, zárja ki […] a törvény tartalmának megfelelően.
38
E két név ki van húzva a szövegből.
39
Előbb a Fychy (?) név volt ide beírva, mintha a Barakonyi név e helyett állna.
84
Karácsondy [az alperes asszony érdekében] előterjeszti, hogy a jegyajándék összege messze meghaladja a a 100 forintot és ezért az ügyben ez a törvényszék nem illetékes, hiszen a jegyajándékot minden vármegyéből egyszerre kell kiadni. Ezenfelül Rakaczay István fiának, Jánosnak a birtokrésze után ugyancsak fel akarja venni a jegyajándékot, mivel a gyámság nem illeti a felperest, aki a jószágok eltékozlója: ez be is fogja bizonyítani. A felperes erre azt válaszolja, hogy e szavak sértőek és ítéletet kér, mert őt még az ítélet megszületése előtt nevezte tékozlónak az alperes. A más vármegyékben fekvő jószágokat pedig másutt kell követelni, nem ez előtt a törvényszék előtt. Megkérdezték az alperest, hogy a jegyajándék összege ebben a vármegyében lépi-e túl a 100 forint összeget: a prókátora erre igennel válaszolt és bizonyítást ígért. Zsófia asszony nevében pedig azért tevezte tékozlónak a felperest, mivel ez bizonyítható módon Sáros vármegyében jószágokat adott el. A törvényszék elmarasztalta 100 forint büntetésben […] a ráígérés miatt és elrendelte, hogy az alispán határozza meg a jószágok értékét, s ha az nem haladja meg a 100 forintot, akkor fizetség nélkül adassanak vissza azok a felperesnek. […] a ráígérést, amit a törvényszék átküld és rakaczay az átküldés másolatáért letette a 25 dénárt. 631. (T. 64.) […] Fánchy György érdekében a felperes megtiltván az eskütetételt, szolgabírót és esküdtet kér a prókátor visszavonására. A törvényszék ezt meg is adja. 632. (T. 64.) Szalontay […] György nevében és személyében […] 633. (T. 64.) […] a Szemerén lévő Recski rész birtokrészről […] Liptay [Andr]ás a maga és Liptay Miklós érdekében bemutatja az intő levelet geregyei Liptay György ellen és Senyey az alperes fél érdekében […] bizonyítani a leszármazást és azt mondja, hogy nem tartozik a törvényszékre […] hogy meghaladja a 100 forintot és bemutatja a levelet. A felperes […] a sógorságot és rokonságot és magához akarja illő áron váltani […]
85
[…] visszadta a 195 forint fele részét […] a Recski rész birtokrészek fele része és Csohány András […] fellebbez és leteszi az ezért fizetendő 1 forintot. 634. (T. 64.) […] Fánchy György […] az egri káptalan által kiadott prókátort valló levéllel, miután a prókátor visszahívatott, Szendy a következőket mondja: sohasem bírta, mint örökölt jószágokat, csak [a földesúr] jóindulatából az állatok legeltetésére, semmit nem foglaltak el ezért hatalmasul […] esküvel megerősíti […] A felperes nem fogadja el az alperes jelen feleletét […] bizonyítani. A törvényszék azt az ítéletet hozta, hogy el kell fogadni az eskütételt […] fizetett 50 dénárt.
Borsod vármegye gyűlése 1572. április 30. (f. IV. a. Stanislai),40 h. n. 635. (T. 79.) Eötvös János Finkey János kérelmére intette Balassa Jánost (magnificus) ennek szervitora, Lukács által. 636. (T. 79.) Melith Ferenc elbúcsúztatni kéri Járdán, másképpen Juhász Mátét. – A végrehajtók: Petres és Batha. 637. (T. 79.) Tibolth Ambrus elbúcsúztatni kéri Szabó Pált Kácsról, Kis Bálintot a kisebbik fiával együtt Keresztesről és Bors Mihályt Emődről. – A végrehajtók: Petres és Batha (idem, lásd az előző bejegyzést).
40
86
Időrendben ezzel a gyűléssel veszi kezdetét egyébként a jegyzőkönyvi töredékek 4. száma. Ennek az eredetije elveszett, csak a XIX. századi másolatból ismerjük. Mivel a másolatban nem időrendben követik egymást a datált gyűlések, esetleg elképzelhető, hogy a másoló összekeverte a lapokat, így a bejegyzések sorrendje nem teljesen biztos – ez azonban az eredeti hiánya miatt ma már ellenőrizhetetlen. Ráadásul ennek a gyűlésnek a datálása is problematikus, mivel ebben az esztendőben Szent Szaniszló ünnepe éppen szerdára, május 7-re esett és a következő gyűlés ehhez a naphoz képest 2 héttel később volt: elképzelhető tehát, hogy a jegyző tévesztett, hiszen rendszeresnek mondható a megyegyűlések kéthetenkénti tartása.
638. (T. 80.) Csécsy Lughnay János alispán kérelmére intette Móré Istvánt ennek Örösön lakó jobbágya, Oláh János által. – Judiciális. 639. (T. 80.) Balajthy Mihály a házastársa, Horváth Anna asszony, Horváth Pál leánya érdekében eltiltotta egy Borsodon lévő nemesi kúria megvásárlásától Rácz Pétert, ugyanannak a kúriának az eladásától pedig Fekete Jánost és Fekete Ferencet. Egyúttal letette a tiltásért fizetendő 12 dénárt is. 640. (T. 80.) Tibolth Ambrus és Pethe Imre felül fogják vizsgáltatni a közöttük folyó pert. 641. (T. 80.) Balassi Miklós Ghémes Ferenc érdekében kéri elbúcsúztatni Szabó Ferencet Keresztesról. – A végrehajtók: Petres és Szászfay. 642. (T. 80.) Petres szolgabíró Margit asszonynak, Komornyik Péter házastársának a kérelmére intette Ilona asszonyt, Horváth Péter házastársát és Szúnyogh Pált Magdolna zsellérasszony által.41 643. (T. 80.) Berencsy Bernáltffy István kérelmére intette Gothár Imrét.42 644. (T. 80.) Várkonyi Lőrinc a törvényben meghatározott büntetés terhe alatt eltiltotta Várkony possessio lakosait, tudniillik a káptalan jobbágyait, valamint Ózd és Bolyok lakosait Abafalva határának, tudniillik a szántóföldeknek, a réteknek és az erdőknek a használatától, s letette a tiltásért fizetendő 12 dénárt. 645. (T. 80.) Basó elbúcsúztatni kéri Szőke Pétert Csécsről, Csécsy Krisztina asszonytól. – A végrehajtók: Csécsy és Csathó. 646. (T. 80.) Farkas Menyhért elbúcsúztatni kéri Jakab Barnabást Arlóról. – A végrehajtók: Berencsy és Járdánházy. 647. (T. 80.) Kerepeczy kéri elbúcsúztatni Szabó Benedeket Nyékről. – A végrehajtók: Csécsy és Csathó. 648. (T. 80.) Szentmarjay kéri elbúcsúztatni Orbán Andrást Kisgyőrből. – A végrehajtók: Petres és Batha.
41
Áthúzgálásokkal érvénytelenített bejegyzés.
42
Áthúzgálásokkal érvénytelenített bejegyzés.
87
649. (T. 80.) Derencsényi Miklós kéri elbúcsúztatni Lengecz Bálintot Keresztesről. – A végrehajtók: Petres és Batha. 650. (T. 80.) Bekény Kristóf Berencsy szolgabíró pecsétjével idézte szervitora által […] Derencsényi Miklós kérelmére. 651. (T. 80.) Szirmay István letette a pervisszaűzés terhét Szirmay Hedvig ellen. 652. (T. 80.) […] Senyey protestációt terjeszt elő, hogy nem akarja felvenni. 653. (T. 81.) Tibolth Kristóf elbúcsúztatni kéri Csata Mátét Dorogmáról. – A végrehajtók: Petres és Batha. 654. (T. 81.) Szirmay István letéve a pervisszaűzés terhét Szirmay Hedvig ellen, a következőket adja elő: a volt felperes, néhai Szirmay Ambrus által szerzett jószágok nem illetik a nőágat, s ezt be is fogja bizonyítani oklevelekkel, hiszen ezek a jószágok el vannak különítve a Bárczay Szaniszló által birtokolt jószágoktól. A felperes fél tanúbizonyságai pedig elégtelenek, s a nemesek egyikét, Bakos Balázst Melith parasztnak mondta, s az ő, mint alperes jobbágyai nem tanúskodhattak volna ellene. Senyey az előadottakra azt válaszolja a felperes fél érdekében, hogy a felperes elegendőképpen bizonyította a keresetét, ezért ítéletet kér. 655. (T. 81.) Csécsy Rinóth Miklós özvegyének, Katalin asszonynak a kérelmére intette jobbágya, Miolnár Lukács által Ilona asszonyt, Farnosy Illés házastársát, hogy állítsa törvény elé Csécsen lakó jobbágyait: Molnár Lukácsot és Kerek Istvánt. Az intő letette az intésért fizetendő 12 dénárt is. – Judiciális. 656. (T. 81.) Fügedy Miklós Tibolth Kristóf személyében, illetve Szabó Demeter (providus) kötelezték magukat 100 forint büntetés terhe alatt, hogy törvény elé fognak állni és elfogadják az ítéletet Borsos Boldizsár javait illetően. Mind a két fél szolgabírót és esküdtet – Petrest és Bathát – is kért. 657. (T. 81.) A törvényszék az osztálylevélben foglaltak alapján felmentette a Liptayakat: Andrást és Miklóst geregyei Liptay György keresete alól.
88
658. (T. 81.) Csécsy a törvényszék előtt Szirmay Istvánt Bakos Balázs ellen …43 659. (T. 81.) Szalontay Zsigmond Pethe Imre érdekében szolgabírót és esküdtet – Petrest és Bathát – kér tanúbizonyságok kiszedésére Tibolth Ambrus ellen. – Tibolth Ambrus maga is kéri a nevezetteket ugyanebből a célból. 660. (T. 81.) Petres Tibolth Gáspár kérelmére idézte Petres Demetert és házastársát, Margit asszonyt. 661. (T. 81–82.) Vathay Tamás inti Kereszthes Andrást, Szalay Bálintot, a házastársát: Zsófia asszonyt, valamint Patha Lászlót és Holczman Istvánt azzal a pénzösszeggel, amelyért zálogban bírják a Vatta határában lévő, Pelbárth rész nevezeteű szántóföldeket. 662. (T. 82.) Fekete Ferenc és Anna asszony, Balajthy Mihály házastársa a törvénycikkelyek értelmében visszakövetelni kéri a Borsodon fekvő birtokrészt Rácz Pétertől. – A végrehajtók: Csabay és Kupay. 663. (T. 82.) […] Mátyus Tamás kérelmére idézte Igriciben lakó jobbágya, […] Mihály44 által Polyák Pétert és letette az idézésért fizetendő 12 dénárt. – Judiciális. 664. (T. 82.) A törvényszék három márka büntetésben marasztalta el ifjabb Bélyi Györgyöt, azért, mert nem gondoskodott a Varga Sebestyén ügyében való ítéletek végrehajtásáról, s elrendelte, hogy a nevezett másik három márka büntetés terhe alatt gondoskodjék erről. Bélyi erre azonnal visszahívta a prókátorát. 665. (T. 82.) Finkey János elbúcsúztatni kéri Sebők Pált Tullosról. – A végrehajtók: Csécsy és Ládházy. 666. (T. 82.) Forray Balázs protestációt terjeszt elő, azért, mert urának, Fánchy Györgynek három jobbágyát Melith Ferenc, Fánchy János leányainak a gyámja erőszakkal elhurcoltatta.
43
Áthúzgálásokkal érvénytelenített és befejezetlen bejegyzés.
44
Előbb Pálfi Györgyöt írt a jegyző, de aztán kihúzta ezt a nevet.
89
667. (T. 82.) Melith Ferenc protestációt terjeszt elő, amely szerint a három jobbágy (lásd az előző bejegyzést) nem az övé, hanem Fánchy János árváié és hatalmasul akarták azokat az árváktól elfoglalni. 668. (T. 82.) Petres Mihály a következő vallást tette a törvényszék előtt: azt a hat darab szántóföldet, amely 3 forint zálogösszegért volt a birtokában, visszabocsátotta az alsóvattai Miklós Lukácsnak, aki pedig visszaadta neki a mondott összeget. 669. (T. 82.) Petres idézte Ilona asszonynak, Miklós Lukács házastársának a kérelmére Koncz Demetert és Pétert, valamint Ilona aszszonyt, Horváth Péter házastársát. 670. (T. 82.) Petres idézte Peczky Gergely és Simon Bálint kérelmére Bajó Kristófot Keresztesről. 671. (T. 82.) Járdánházy Imre és Járdánházy János, valamint Vasváry Benedek eltiltja Vasvár praediumot szántóföldjeivel és erdeivel együtt Ózd, Csépány, Bolyok és Várkony lakosaitól. A nevezettek letették a tiltásért fizetendő 12 dénárt is. 672. (T. 82.) Petres idézte Koncz Pétert Pelbárth Benedek kérelmére.45 673. (T. 83.) Pelbárth Benedekné Katalin asszony prókátorul vallotta Senyeyt. 674. (T. 83.) Berencsy jelenti, hogy Ományi Jakab kérelmére idézte Ományi Gergelyt és fiát, Ományi Farkast jobbágyuk, Mákos Antal által, azért, hogy állítsák törvény elé szervitorukat, Mákos Albertet. Az érdekelfél letette az idézésért fizetendő 12 dénárt is. – Judiciális. 675. (T. 83.) Tornaljay Zsigmond (nobilis) prókátorul vallotta Török Bálintot és a két Basót, s letette az ezért fizetendő 12 dénárt.
45
90
Áthúzgálásokkal érvénytelenített bejegyzés.
Borsod vármegye gyűlése46 1572. május 21. (f. IV. p. fest. Sophiae), h. n. 676. (T. 74.) A vármegye közönsége ismételten alispánná választotta Lughnay Jánost (egregius), aki a helyszínen fel is esküdött hivatalára. 677. (T. 74.) A vármegye közönséges szolgabíróvá választotta Csécsy Lászlót, Berencsy Ambrust, Petres Mihályt és Balajthy Mihályt, akik fel is esküdtek a hivatalukra. 678. (T. 75.) A vármegye közönsége esküdtekké választotta Szalontay Zsigmondot, Batha Bálintot, Tibolth Ambrust, Bolyky Mátyást, Ládházy Imrét, Pazsaghy Jánost, Eötvös Jánost, Császtay Jánost és Damaky Imrét. 679. (T. 75.) Rácz Péter prókátorul vallotta Senyeyt és letette az ezért fizetendő 12 dénárt. 680. (T. 75.) Melith Ferenc hasonlóképpen prókátort vallott.
46
A gyűlés nyilvánvalóan építőszék volt, hiszen a vármegye tisztségviselőit választották meg ez elkalommal. A másolat szerint ezzel veszi kezdetét egyébként a jegyzőkönyvi töredékek 4. száma, amelynek eredetije – mint fentebb mondtuk – elveszett és így a másolat nem ellenőrizhető.
91
Borsod vármegye gyűlése 1572. december 31.47 (f. IV. p. […]), h. n. 681. (T. 75.) Hatvany János kéri elbúcsúztatni Oláh Istvánt Bikkről. – A végrehajtók: Csécsy és Szalontay. 682. (T. 75.) Basó Farkas elbúcsúztatni kéri Íródeák Istvánt Szirákról. – A végrehajtók: Balajthy és Császtay. 683. (T. 75.) Petres Fánchy György kérelmére idézte Báthory Istvánt (magnificus) tardi bírája által, azért, hogy állítsa törvény elé jobbágyait: Rédei Tamást, Szabó Jakabot, Aranyas Lászlót, Aranyas Andrást, Hegyi Antalt, Kertész Balázst és Végh Istvánt, valamint szervitorát, Új Demetert. 684. (T. 75.) Istenmezey Farkas elbúcsúztatni kéri Nyékről Tökös Mihályt és Jankó Tamást. – A végrehajtók: Csécsy és Szalontay. 685. (T. 75.) Finkey János elbúcsúztatni kéri Póka Bálint jobbágyot Nyékről. – A végrehajtók: Csécsy és Szalontay. 686. (T. 75.) Finkey János elbúcsúztatni kéri Nagyantal Mihályt Császtáról. – A végrehajtók: Balajthy és Damaky. 687. (T. 75–76.) Csécsy Istenmezey János kérelmére idézte Szabó Imrét a bírója által azért, hogy állítsi törvény elé jobbágyát, Tanka Pétert Mályiból.48 688. (T. 76.) Bárius András elbúcsúztatni kéri Vas Mártont és fiát, Vas Istvánt Mohiból, Török Ferenc özvegyétől. – A végrehajtók: Csécsy és Szalontay.
47
A gyűlést, ha a másoló jó sorrendben másolta be a lapokat, a 701. számú bejegyzés datálja december legutolsó napjára: itt a jegyző előbb a „legközelébb elmúlt esztendőt” írta és azt javította „jelen esztendőre”, s ezen tévedése arra utal, hogy az esztendő legutolsó napján lehetett a gyűlés, amelynek anyagát aztán később, már az újévben másolta le – máskülönben nehéz lenne magyarázni ezt a zavart. A következő gyűlést valóban pontosan két héttel később, január 14-én tartották – ezt lásd alább.
48
Áthúzgálásokkal érvénytelenített bejegyzés.
92
689. (T. 76.) Berentey Anna asszony, Kisfaludy Sebestyén házastársa prókátort vallott és letette az ezért fizetendő 12 dénárt. 690. (T. 76.) Szóláth Mátyás elbúcsúztatni kéri Nagy Barnabást Szalontáról. – A végrehajtók: Csécsy és Szalontay. 691. (T. 76.) Petres jelenti, hogy Csohány András kérelmére Egerben intette és most, a törvényszék előtt is inti geregyei Liptay Györgyöt a Szemeréért való zálog összegével, azaz 80 forinttal. 692. (T. 76.) Kiadatott az ítéletlevél Finkey János számára gyarmati Balassa János49 (magnificus) ellen, s az érdekelt fél letette az ezért fizetendő 12 dénárt. 693. (T. 76.) Henyey Margit asszony, Zeleméry Miklós házastársa prókátorul vallotta Karácsondyt és letette az ezért fizetendő 12 dénárt. 694. (T. 76.) Székely Mátyás és Csohány András az összes szomszédtól eltiltja Mogyorósd praediumot. 695. (T. 76.) Barakonyi Nádasdy János érdekében a törvényben meghatározott büntetés terhe alatt eltiltja Nádasd erdőit Balaton és Bekölce lakosaitól. 696. (T. 76.) Bárius […] tiltanak, mivel közöttük régi szokás volt. 697. (T. 76.) Basó […] a törvényben meghatározott büntetés terhe alatt eltiltja a Perecsütőnek mondott Abod praediumot mindenkitől. 698. (T. 76.) Senyey Pál Péter deákné Barczy Katalin asszony és […] Borbála érdekében […] Barcika praediumtól. 699. (T. 76.) […] Nagy Pál érdekében […] Kisboldogasszony ünnepe (szeptember 8-a) táján Ormos […] (providus), az alperes Balatonon lakó jobbágya ura megbízásából ugyanazon possessio termésének a kilencedét, amely neki jár, hatalmasul […] nem adta vissza, s az ez által neki okozott kárt 20 forintra becsüli. – A törvényszék meg nem jelenés miatt hozott ítéletet. 700. (T. 76–77.) Bakos András Szakály Pál (nobilis) és házastársa, Ilona asszony, mint felperesek érdekében Bélyi Pál, Bélyi Péter és Bélyi Gáspár, mint alperesek ellen a következőket adja elő: a most folyó
49
Előbb Bárczay Szaniszlót írt a jegyző, de utóbb ezt a nevet kihúzta.
93
esztendőben, Karácsony ünnepe (december 25-e) táján50 Bélyi Pál jobbágy, Szász Mihály (providus), továbbá Nagy Ádám, […] Péter és Gáspár, valamint Felye Ádám (providi), Bélyi Péter jobbágyai, végül Patkó György (providus), Bélyi Gáspár jobbágya, akik valamennyien Monosbél possessióban laknak, nem tudni, mitől indíttatván, rátörtek a felperes […] ott a határjeleket lerontván […] elvittek […] a felperes Szakály Pált ugyanezen jobbágyok […] jelenlétében megtámadták és ha csak futásban nem keresett volna menedéket, nyomorult halállal meg is ölték volna; a mindezek által neki okozott kárt 400 forintra becsüli. – A törvényszék meg nem jelenés miatt hozott ítéletet.
Borsod vármegye gyűlése 157[3]. január 14. (f. IV. p. fest. Pauli primi heremitae), h. n. 701. (T. 77.) Csabay jelenti, hogy ő császári felsége kérelmére idézte Országh Borbála asszonyt Beredna Bálint által, azért, hogy állítsa törvény elé jobbágyait: Tejfeles Gergelyt, Bíró Barnabást és Bodgál Pált,51 valamint a nem nems Szalay Ferenc szervitort. 702. (T. 77.) Csaby jelenti, hogy Méray Demeter kérelmére idézte Zilizy Kristófot zilizi bírója, Korlát János által.52 703. (T. 77.) Senyey a szepesi kamarai tisztek érdekében protestációt terjeszt elő, azért, mert nem engedélyezik a bor kimérését Miskolcon, az apátság házában. Kéri azt is, hogy a továbbiakban ez ne történjék.
50
Lásd a jelen gyűlés datáláshoz írt jegyzetet.
51
A másolatban: Gallum Bothpal. Valószínűleg miskolci lakosokról van szó (Tejfeles Gergely neve erre utal), azonban Miskolcon ilyen nevű személyt nem ismerünk. Ismerjük viszont Bodgál Pált, akinek neve sokszor előfordul a városkönyvben ezekben az esztendőkben – nyilván róla lehet szó.
52
Áthúzgálásokkal érvénytelenített bejegyzés.
94
704. (T. 77.) Basó […] kéri elbúcsúztatni Eva Tamást, Finkey János jobbágyát Nyékről. – A végrehajtók: Csécsy és Csathó. 705. (T. 77.) Berencsy jelenti, hogy ifjabb Bélyi György kérelmére idézte Csohány Andrást Csohány Bertalan által, azért, hogy állítsa törvény elé Csohány Demetert, Csohány Lászlót és Csohány Bertalant. 706. (T. 77–78.) Csabay jelenti, hogy Bojár János kérelmére idézte [Zilizy] Kristófot zilizi bírója, Korlát János által, azért, hogy állítsa törvény elé [szervit]orait, Szenczy Tamást, Mogyorós Jakabot […]53 707. (T. 78.) Karácsondy Péter protestációt terjeszt elő Szinyi Ilona asszonynak, Ján[ossy] Pál házastársának az érdekében, aki miképpen ezelőtt, úgy ezután is birtokolni akarja a Csáton lévő atyai jószágokat. 708. (T. 78.) Csabay Szepessy Boldizsár54 kérelmére idézte Boj[ár] Jánost. 709. (T. 78.) Eördögh Péter protestációt terjeszt elő, mivel az Iván praediumra fogadott szarvasmarhákat elűzték Lövő határából, s el is tilt, mivel maga Barczy János űzette el Iván praediumról a lövői szarvasmarhákat. 710. (T. 78.) Berencsy és Járdánházy jelentik […] búcsúztatását Apátfalváról Szentmártonba […] Bálay Kálmán elfogatta és nem bocsátotta el, Szánthay Oszvald […] Máté érdekében makacssággal vádolt és ezért a törvényszék 100 forint büntetésben marasztalta el, ismét elrendelve, hogy engedje szabadon a jobbágyot. 711. (T. 78.) […] a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel Székely Máté, mint alperes ellen a következőket adja elő: az alperes az 1571. esztendőben Szent Katalin ünnepe (november 25-e) táján a Mogyorósd possessio határában lévő Gapona erdőből nem tudni, mitől indíttatván kihajtatta a Balatonon lakó Boltha Tamás jobbágy sertéseit, sőt azokból egyet le is vágatott, mindezzel 10 forint kárt okozva a felperesnek […] Czicze Lukács és Dávid Antal Szentmártonból.
53
Áthúzgálásokkal érvénytelenített bejegyzés.
54
A név ki van húzva a bejegyzésből.
95
Szánthay az alperes érdekében tagadja a keresetet. A felperes fél bizonyítani akar, ezért kéri Berencsyt és Járdánházyt az eljárás lefolytatására. 712. (T. 78–79.) Szendy Zórárd Csohány András, mint felperes érdekében a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel a következőket adja elő Ományi Orsolya asszony, néhai Bélyi Pál özvegye és fia, Bélyi György, mint alperesek ellen: a legközelébb elmúlt esztendőkben néhai Bélyi Pál zálogba adott Monosbél határában egy rétet, együtt egy Szernecse alja nevezetű szántófölddel a nevezett felperesnek, aki éveken keresztül zálog címén birtokolta is azokat. A legutóbb elmúlt Szent Jakab ünnepe (július 25-e) körüli napokban azonban, amikor már a rét egy része le volt kaszálva, eljött a felpereshez az alperes Bélyi György és kérte, hogy adja neki vissza a rétet, miután kifizeti a zálog összegét. Két forintot a felperesnél is hagyott, aki visszaadta neki a rétet, azzal a feltétellel azonban, hogy a folyó esztendőben még ő kaszálja azt le. Az alperes azonban nem tudni, mitől indíttatván, nem vette figyelembe ezt a feltételt, a rét maradék részét lekaszáltatta és a szénát elhordatta, sőt egy másik rétet is a szomszédságban, amelyet néhai Nagy János zálogosított el a felperesnek, lekaszáltatott és a szénát onnét is elhordatta. Ha az alperes taganá a feltétel tényét, akkor tegyen esküt rá. Barakonyi a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel a keresetre előadja, hogy az alperes azután kaszáltatta le a rétet, miután a pénzt visszaadta és tagadja, hogy lett volna feltétel. Tagadja azt is, hogy Nagy János rétjéről elhordatta volna a szénát, mivel nincs köze ahhoz a réthez. Kéri, hogy a felperes bizonyítson. 713. (T. 79.) Szirmay István szolgabírót és esküdtet kér a törvénycikkelyekben foglaltak szerint a Csaba és Szirma possessiókban fekvő birtokrészeinek a Bárius Istvántól, Bárius Andrástól és Bárius Jánostól való visszakövetelésére; e jószágokat egyébként Apczy Máté és házastársa, Liptay Zsófia, valamint gyermekeik birtokolták. – A végrehajtók: Csécsy és Petres. 714. (T. 79.) Forray Balázs Fánchy Györgynek a személyében viszszakövetelni ő császári és királyi felségétől Kovács Tamás szökött jobbágyot. – A végrehajtók: Petres és Batha.
96
715. (T. 79.) Csécsy jelenti, hogy Szerafin Imre és Szerafin Dániel kérelmére idézte [Orszá]gh Borbála asszonyt (magnifica) miskolci bírója, Tejfeles Gergely által, azért, hogy [állítsa törvény elé] Miskolcon lakó jobbágyait: […] Istvánt, […] Pét[ert], Bornemissza Andrást, Varga Demetert, […] Miklóst, Bárányos Benedeket és Balázs litteratust.55
Borsod vármegye gyűlése 1573. október 7. előtt, h. n.56 716. (T. 100.) Eördögh egy kérelemre idézte Parlaghy Györgyöt, azért, hogy állítsa törvény elé valamely jobbágyait, név szerint Kovács Benedeket, Kola Jánost, Tanka Istvánt, Kola Benedeket és Káposztás Gergelyt.57 717. (T. 100.) Eördögh jelentette, hogy egy kérelemre idézte Peschely Imrét, azért, hogy állítsa törvény elé valamely jobbágyait, név szerint Horváth Lukácsot, Nagy Orbánt, Rakonas Györgyöt, Bernálth Antalt, Rákos Gergelyt és Kovács Jánost.58 718. (T. 100.) Eördögh jelentette, hogy idézte Osváry Farkast, azért, hogy állítsa törvény elé Lukács Pál nevű jobbágyát.
55
Ez a bejegyzés bizonytalanná teszi a gyűlés (vagy legalábbis az oldalon szereplő bejegyzések) datálását. Tejfeles Gegely ugyanis 1571-ben és 1572. április 28-ig volt Miskolcon főbíró (lásd a Városkönyv 21–24. oldalait). A tévesztés nyilván onnét fakad, hogy a másoló nem rakta pontosan sorrenbe az eredeti lapokat. Miután azonban ezek elvesztek, mi sem tudjuk végrehajtani a rekonstrukciót.
56
Ezzel a bejegyzéssel veszi kezdetét a jegyzőkönyvi töredékek 7. száma. Az első oldalon szerepel a Szent Ferenc ünnepe utáni szerdán tartott gyűlés anyaga, az alábbi bejegyzések tehát nyilvánvalóan azt azt megelőző gyűlésen keletkeztek. Ennek legvalószínűbb időpontja pedig szeptember 23-a, ha tartotta magát a vármegye a kéthetenkénti törvényszékekhez.
57
A bejegyzést áthúzgálásokkal érvénytelenítették.
58
A bejegyzést áthúzgálásokkal érvénytelenítették.
97
719. (T. 100.) Eördögh jelentette, hogy idézte Pelinyi Mihályt, azért, hogy állítsa törvény elé Poschik Albert nevű jobbágyát. 720. (T. 100.) Eördögh jelentette, hogy idézte Korhy Lászlót, azért, hogy állítsa törvény elé Tar Tamás nevű jobbágyát.
Borsod vármegye gyűlése 1573. október 7. (f. IV. p. fest. Francisci),59 h. n. 721. (T. 100.) A törvényszék a következő ítéletet hozta a Szentmarjay Imre és […] asszony, T[…] Ferenc özvegye között a nyolc juh miatt folyó perben: a mondott juhokat vissza kell adni Szentmarjay [Imrének]. 722. (T. 101.) Bessenyey György protestációt terjeszt elő, mert […] eltiltotta […] a káptalant az építéstől […] 723. (T. 101.) […] Reghy János prókátort vallott és letette az ezért fizetendő 12 dénárt. 724. (T. 101.) […] szolgabírót és esküdtet kér […] a törvénycikkelyekben foglaltaknak megfelelő visszakövetelésére […] Ferenc özvegyétől. 725. (T. 101.) […] eltiltják […] határát […] a többi szomszédtól és határostól. 726. (T. 101.) Bessenyey […]60 727. (T. 101.) Szalontay a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel szolgabírót és esküdtet – Eördöghöt és Bikkyt – kér Örösön fekvő birtokrészének a törvénycikkelyekben foglaltak szerinti visszakövetelésére.
59
A két Szent Ferenc-ünnep (a május 25-i translatio és az október 4-i depositio) közül azért választottuk az utóbbit, mert ehhez esnek sokkal közelebb a következő gyűlések időpontjai.
60
Befejezetlen bejegyzés.
98
728. (T. 101.) Szinyi Boldizsár protestációt terjeszt elő a maga és Szinyi Si[…] nevében, mivel az ő jószágaik nem illetik a nőágat, néhai Szinyi Ráfael özvegye azonban maga mellett tartja a vejét, Jánossy Pált; ezért a tiltakozó ki akarja számoltatni és ki akarja adni a jegyajándék részt, ami a nevezett özvegyet megilleti, a többi jószágot pedig magának akarja. Szolgabírót és esküdtet – […] és Szalontayt – is kér a kiszámolásra. 729. (T. 101.) Zalatnay felkéri Eördöghöt, Szalontayt és Zsóryt a néhai Sándor Benedek özvegyének a Miskolcon lévő jószágok után járó jegyajándék kiszámolására. 730. (T. 101.) Petres idézte Karácsony Tamást Batha Bálint kérelmére és letette az ezért fizetendő pénzt. 731. (T. 101.) Szendy néhai Török Ferenc özvegyének az érdekében felkéri Eördöghöt, Szalontayt és Zsóryt (eosdem, lásd a 730. számú regesztát) a Diósgyőr várának tartozékain lévő elpusztult jószágok számbavételére. 732. (T. 101.) Papp István szolgabírót és esküdtet kér tanúbizonyságok összegyűjtésére. 733. (T. 101.) Szendy felkéri Petrest és Bathát, hogy eltiltsák a Kövesden lakó parasztok eskütételét Kövesdy Bertalan mellett. 734. (T. 101.) Berencsy és Vass61 jelentik, hogy visszakövetelték az elbúcsúztatott, de fogoly jobbágyot. Lesz ítélet is az ügyben. 735. (T. 102.) Daróczy Máté vallja, hogy ő vitte el az elbúcsúztatott jobbágy szekerét Tapolcsányról. 736. (T. 102.) Mileticz Báthory istván érdekében a következő szerdát tűzte ki határnapul, hogy a tardiak eskütételükkel igazolják Fánchy Györgyöt. 737. (T. 102.) Kiadatott az ítéletlevél Szécsy Balázs számára Berentey Miklós ellenében, s az érdekelt fél letette az ezért fizetendő 12 dénárt.
61
Előbb Bolyky nevét írta be a jegyző, azt javította.
99
738. (T. 102.) Senyey Török András érdekében mindenkitől eltiltja Karló praedium földjét és letette a tiltásért fizetendő 12 dénárt is. 739. (T. 102.) Mikó Katalin asszony (nobilis), Sándor András házastársa prókátort vallott és letette az ezért fizetendő 12 dénárt. 740. (T. 102.) Nagy Tamás prókátort vallott. 741. (T. 102.) Tibolth István Miskolcon lakó jobbágya, Kovács Lőrinc által Borbála asszonynak, néhai Mihály Antal özvegyének és Orsolya asszonynak, néhai Domonyi István özvegyének a kérelmére …62 – Judiciális, amiért 12 dénárt fizettek. 742. (T. 102.) Reghy Balázs protestációt terjeszt elő, mert Kupay Lajos nem hagyja abba Senyén lakó jobbágyának a zaklatását. 743. (T. 102.) Eördögh Bokry István kérelmére idézte csoltói Basó Mihályt Détán lakó jobbágya, Sebő Lukács által az elbúcsúztatott, de megvert jobbágy ügyében.63 744. (T. 102.) Szendy Basó Mihály érdekében a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel egyszerűen tagadja a vádat (lásd az előző bejegyzést). A felperes bizonyítani fog és ezért szolgabírót kér. 745. (T. 102.) Damaky Balajthy Jakab, Balajthy Tamás és Balajthy János kérelmére idézte Horváth Mihályt és Balajthy Mihályt. – Judiciális, amelyért 12 dénárt fizettek. 746. (T. 102.) Damaky (idem, lásd az előző bejegyzést) Balajthy Tamás kérelmére idézte Balajthy Mihályt. – Judiciálius, amelyért 9 dénárt fizettek. 747. (T. 102.) Eördögh Szalontay Zsigmond kérelmére idézte Berky Györgyöt és anyját, Orsolya asszonyt, néhai Berky János özvegyét, továbbá Berky Istvánt és Eufémia asszonyt, néhai Garay Miklós özvegyét Pinczés István felesége, Klára asszony által.64
62
Befejezetlen bejegyzés.
63
Áthúzgálásokkal érvénytelenített bejegyzés.
64
Áthúzgálásokkal érvénytelenített bejegyzés.
100
748. (T. 102.) Eördögh Szalontay Zsigmond kérelmére (idem ad instantiam eiusdem, lásd az előző bejegyzést) idézte Eufémia asszonyt, azért, hogy állítsa törvény elé Nagy Örzsét.65 749. (T. 102.) Balajthy idézte Kupay Lajos kérelmére Anna asszonyt, Senyey Pál házastársát István nevű szervitora által. – Judiciális. 750. (T. 103.) Eördögh Balajthy Mihály kérelmére idézte Bakos Balázst. – Judiciális. 751. (T. 103.) Zilizy Borbála szolgabírót és esküdtet kér tanúbizonyságok kiszedésére. 752. (T. 103.) Zilizy Kristóf hasonlóképpen felkéri Balajthyt és Czikó Miklóst. 753. (T. 103.) Berenchy a törvényszéken személye szerint idézte Bélyi Pált Bolyky Mátyás kérelmére. – Judiciális. 754. (T. 103.) Berencsy Mihály vallja, hogy ő a Zilizen fekvő részét nem másnak, hanem Balajthy Tamásnak adta el 50 juhért. 755. (T. 103.) Szécsy András elbúcsúztatni kéri Tóth Benedeket és Diák Jánost Bikkről. – A végrehajtók: Eördögh és Szalontay. 756. (T. 103.) Gombos felkéri Eördöghöt és Szalontayt tanúbizonyságok kiszedésére. 757. (T. 103.) Mátyus elbúcsúztatni kéri Zsolcza Bálintot Igriciből. – A végrehajtók: Eördögh és Szalontay (idem, lásd az előző bejegyzést). 758. (T. 103.) Bolyky Mátyás prókátort vallott és letette az ezért fizetendő 12 dénárt. 759. (T. 103.) Petres [Szánthay] Oszvald kérelmére idézte a káptalant, azért, hogy állítsa törvény elé jobbágyait, név szerint Bélyi Kelemennét és Nagyajakú Péternét. – Judiciális. 760. (T. 103.) Petres György fel fogja venni a pénzt a Sályban lévő malomért. 761. (T. 103.) Eördögh Szinyi Boldizsárnak, Balogh Mihálynak, Móré Jánosnak és Szánthay Boldizsár házastársának a kérelmére idézte a
65
Áthúzgálásokkal érvénytelenített bejegyzés.
101
káptalant, azért, hogy állítsa törvény elé azon Ároktőn lakó jobbágyait, akik elkövették a felperesek búzájának az elvitelét. A jobbágyok neve a következő: Vitéz János bíró, Tőzsér Lőrinc, Bodor Lőrinc, Tóth Péter, Bodor Bálint, Paráth Estván, Szabó Péter, Szegyes Bálint a fiával együtt, Böki Lukács, Emődi Lukács, Csúti Lukács, Visantha Benedek, Túri Gergely, Tóth Benedek, Zajdán István, Kovács Máté Nemespályiból, Vízvonó Miklós, Garffy Pál és mások. 762. (T. 104.) Senyey Zsófia asszony, néhai Szinyi Ráfael özvegye és leánya, Szinyi Ilona, Jánosy Pál házastársa prókátort vallottak és letették az ezért fizetendő 12 dénárt. 763. (T. 104.) Rácz Péter prókátort vallott és letette az ezért fizetendő 12 dénárt.
Borsod vármegye gyűlése 1573. december 2. (f. IV. p. fest. Andreae), h. n. 764. (T. 104.) Petres Koncz Benedek kérelmére idézte Petres Albertet és a házastársát, Anna asszonyt, valamint a fiukat, Petres Mihályt. – Judiciális, amelyért 12 dénárt fizettek. 765. (T. 104.) Bakos Balázs Vérthes Farkas érdekében intette Csiga Györgyöt a Miskolcon lévő házért való zálog összegével, felajánlván neki a mondott pénzt. 766. (T. 104.) Petres az egri káptalan kérelmére idézte Zsófia aszszonyt, Tardy Péter házastársát és Székely Györgyöt. – Judiciális. 767. (T. 104.) Ónodi Nagy Tamás prókárorául vallotta Ományi Bódit. 768. (T. 104.) Petres szomolyai Petres György kérelmére idézte Bebek Jánost.66
66
Először Bábyt írt Bebek helyett a jegyző, talán tollhibából, aztán kihúzta ezt a nevet.
102
769. (T. 104.) Petres Újszászy Lőrinc házastársának, Anna aszszonynak a kérelmére idézte Nagy Tamást ennek Sándor nevű szervitora által. – Judiciális. 770. (T. 104.) Petres Mácsy Anna asszonynak, Pecsenyés Máté házastársának a kérelmére idézte Berky Mátét és Berky Miklóst, valamint Borsody Albertet és Báby Jánost. 771. (T. 104.) Batha Bálint prókátort vallott. 772. (T. 104.) Mácsy Anna asszony prókátort vallott. 773. (T. 104.) Barancsy Katalin asszony (nobilis), Vathay Tamás házastársa prókátort vallott. 774. (T. 104.) Petres és Batha a következőket jelentik a törvényszék előtt: elvégezték a kövesdi lakosok esküjének az eltiltását Kövesden, [Kövesdy] Bertalan házában ennek Anna nevű cselédasszonya által, mégpedig az elmúlt törvényszék nyolcadán, mivel a nyolcadnap előtt az azon a területen tartózkodó törökök miatt nem lehetett eljárni, de a perbéli ellenfél megengedte ezt. 775. (T. 104.) Bakos a vasvári káptalan által kiadott prókátort valló levéllel Török Ferencné asszony érdekében Kövesdy Bertalan ellen az eskü eltiltásának az okául a következőket adja elő: azért volt szükség a tiltásra, mert az ítéletlevélből nem derül ki, hogy a helyszínen, vagy a vármegye előtt kell-e letenni az esküt? Mivel kétség merült fel, emiatt nem akarnak kárt vallani: határozzon tehát a törvényszék és megtörténik az eskütétel. Szalontay válasza erre a felvetésre: a maga helyén kellett volna esküt tenni. A törvényszék úgy ítélkezett, hogy itt, a vármegyén tegyenek esküt az arra kötelezettek a tizenötöd napon, s ha leteszik azt, a dolog rendben lesz, máskülönben pedig az alispán azonnal kimegy és elégtételt szolgáltat. 776. (T. 105.) A törvényszék Basó Mihály számára ismét határnapot szabott, hogy ítéletet szolgáltasson a törvény elé állítani rendelt jobbágyai részéről Barancsy Katalin asszony számára, mégpedig a szék előtt kedden legyen ez a helyszínen.
103
777. (T. 105.) Mileticz a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel Csohány András érdekében megjelent a törvényszék színe előtt Liptay György ellen és vádolta a távol lévő alperest, akit fel volt szólítva az új ítélet átvételére, de nem jött el. A törvényszék meg fogja hozni az ítéletet. 778. (T. 105–106.) Bakos Balázs a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel Négyessy Ambrus érdekében a következőket adta elő az alperes Horváth György ellen: az 1572. esztendőben, a Szent György ünnepe előtti pénteken (április 18-án) a nevezett felperes kiment a Kistokaj possessio határában lévő, Raczas nevű kertjébe és látta, hogy ott áll a nevezett alperes, aki odament hozzá és azt mondta: megcsal téged a feleséged! Négyessy szép szavakkal válaszolta, hogy nem csalja őt meg. Erre az alperes ezt mondta: lélek kurva, fosos kurva, még ma meg fogsz halni! Majd rárontott a felperesre és egy nagy karóval úgy fejbe vágta, hogy a földre esett, a földön fektében pedig egészen a vére kiontásáig keményen verte. Mindezt bizonyítani is fogja. Senyey az alperes fél érdekében a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel azt válaszolta, hogy hallotta az elmondottakat és mindent tagad, sőt a felperes volt az, aki az alperesre támadt a feleségével együtt és illette gyalázatos szitkokkal az alperest, aki szintén bizonyítani fogja az állítását. 779. (T. 106.) Szinyi Bakos Balázs által a vármegye által kiadott prókátort valló levélnek megfelelően inti Senyey Zsófia asszonyt azzal a jegyajándékkal, amely őt [Szinyi] Ráfael Csáton fekvő jószágaiból megilleti, s szolgabírót és esküdtet kér az intésre és a jószágok értékének a becslésére. – A végrehajtók: Eördögh és Czikó. 780. (T. 106–108.) Bakos a vasvári káptalan által kiadott prókátort valló levéllel a grófné asszony, mint alperes érdekében Hartyányi János, mint felperes ellen az új ítéletben foglaltak szerint köti magát az ítélethez és megkérdezi Hartyányi Jánost, hogy testvére, vagy unokatestvére volt-e Hartyányi Tamás? Hartyányi János erre azt válaszolta, hogy a szüleik voltak egy anyától született testvérek. A vármegye ezt a választ tudomásul vette. Bakos ezután a tanúk ellen emelt kifogást. Szerinte Kristály Sebestyén semmit nem látott, hanem csak azt vallotta, amit hallott Radics
104
Ambrustól, aki pedig társa volt a meggyilkolt személynek; így ennek a tanúnak a vallomását nem lehet elfogadni. A második tanú hasonlóképpen semmi biztosat nem mond, őt a holttest elszállítására hívták ki, azt vallotta, hogy Kisgyőr határában találták meg a halottat, a cselekményt magát nem látta, ezért tehát nem is tanú. A harmadik tanú vallomásában említést tesz a fejszéről és a bor árának a kifizetéséről, de arról nem, hogy odaadták-e a pénzt, vagy nem? S azt is mondja, hogy a meggyilkoltnak nem kellett volna Radics György egyszerű panaszára üldözőbe vennie és megsebesítenie az alpereseket. A negyedik tanú, Radics Györgyné vallásának nem szabad helyt adni, mivel maga is részese az ügynek, hiszen a férje részt vett a dologban; egyébiránt egyedül ez az asszony vallotta, hogy kifizették a bor árát és ezért nem kellett volna üldözőbe venni az alpereseket; magáról a cselekményről azonban semmit nem tud. Pajzsgyártó Péter arról vall, amit az alperesek mondtak: hogy tudniillik ők a maguk védelmében sebesítettek meg valakit, aki ha meghal, magának tulajdonítsa. Az ötödik tanú, Pásztor […] azt vallja, hogy a támadók az alpereseket halálra keresték, amit nem tehettek volna, mivel az alperes asszony a jobbágyai részéről nem engedte, hiszen semmi olyat nem tettek, ami miatt tűrniük kellett volna az üldözést és az asszony megtiltotta, hogy menjenek, hiszen ki volt fizetve a bor ára; amikor pedig Radics Ambrus visszatért, akkor az asszony a tanú füle hallatára kérdezte, hogy kit keresnek, amikor ki van fizetve a bor ára? Vallja, hogy azt is hallotta Radics Ambrus szájából, hogy egyszer abbahagyták a keresést, majd újra kezdték: így tehát ők az okai a cselekedetnek. Varga Imre és Szabó András világosan vallják, hogy a bor ára ki volt fizetve és hogy a korcsmánál maga az asszony mondta a tanúknak, hogy az alperesek kifizették a bor árát és így nem kell üldözni őket. Ferencz Mihály és Varga Barnabás azt vallja, hogy Hartyányi Balázs háromszor is megfenyegette őket: úgy járnak majd, mint az ő meggyilkolt fivére. – A prókátor mindezek alapján azt mondja, hogy a tanúvallomásokból semmi biztos nem derül ki; nyilvánvaló azonban, hogy a meggyilkolt és társai maguk okozták a bajt, a holttestet pedig elszállították az alperes förldjéről. Nem kellett volna tehát az alperesekre támadniuk, mivel az alperes asszony igazságot szolgáltatott volna; egyébként pedig a maguk védelmében
105
tették, amit tettek és ezt az ország szokásjoga alapján cselekedték, amint hogy ezután is készek magukat megvédeni. Mileticz a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel a felperes fél érdekében a következőket válaszolja az előadottakra: a gyilkosok maguk a tett okai, előbb ugyanis elvették a fejszét és nem a meggyilkoltnak a fivére támadt rájuk, hanem szép szavakkal hívta vissza őket és kifizette a bor árát is. Az alperesek azonban rútul szidalmazták őt és nemhogy visszamentek volna, hanem meg akarták ölni, mondván: esselelkek, hanem kurva az anyátok; majd amkikor leszállt a lóról, hogy szép szavakkal intse őket, rárohantak, ő pedig menekülőre fogta a dolgot; ezután Hartyányi Tamásra támadtak, aki szintén elszaladt, de futás közben elesett és akkor elhatározott lélekkel megölték, miután a lábát is megvágva súlyosan megsebesítették. Ezért mondja, hogy nem önvédelem volt, hanem bosszú, s az alperes a jog útján lett volna köteles eljárni, vagyis a vétkest elfogni és a törvény kezére adni, hogy ott nyerje el a büntetését. A törvényszék helyben hagyta a korábbi ítéletét, amelyet a pervesztes fél megfellebbez. 781. (T. 108.) Basó Farkas visszakövetelni kéri szökött jobbágyát, Pap Imrét Boldváról, Forgách Simontól. – A végrehajtók: Császtay és Damaky. 782. (T. 108.) Kiadatott az ítéletlevél Bakos Balázs számára Berentey Miklós ellen. 783. (T. 108.) A törvényszék azt az ítéletet hozta a Zilizy Borbála és Zilizy Kristóf közötti perben, hogy Zilizy Kristófot a cselekedete miatt 100 forint, a jobbágy elfogása miatt 40 forint büntetésben kell elmarasztalni. Ezenfelül adja vissza a házat és aztán a jog útján próbálja azt megszerezni, az okozott kárt pedig térítse meg. – Az ítéletlevélért az érdekelt fél letette a 44 dénárt. 784. (T. 108.) Dely György prókátort vallott és letette az ezért fizetendő 12 dénárt. 785. (T. 108.) Petres Karácsony Tamás kérelmére idézte Bogácsy Albertet. – Judiciális, amiért 12 dénárt fizettek. 786. (T. 108.) Császtay Basó Mihály kérelmére idézte Reghy Jánost a Senyén lakó Papi László által. – Judiciális, amiért 12 dénárt fizettek. 106
787. (T. 108.) Császtay idézte Török Andrást a Tardonán lakó Anga Lukács által, azért, hogy állítsa törvény elé Raduly Lászlót. – Judiciális, amiért 12 dénárt fizettek. 788. (T. 108.) Kiadatott az ítéletlevél Bojár János számára Balajthy Tamás ellen és az érdekelt fél letette az ezért fizetendő 12 dénárt. 789. (T. 108.) Kiadatott az ítéletlevél az alispán úr számára Bogácsy Albert ellen vérontás miatt. 790. (T. 108.) Kiadatott az ítéletlevél Farkas Máté számára Szúnyoghy Pál ellen. 791. (T. 108.) Zsóry Zalatnay Bertalan litteratus kérelmére idézte Eördögh Pétert. – Judiciális. 792. (T. 109.) Eördögh Mátyus Tamás kérelmére idézte Soós Andrást. – Judiciális. 793. (T. 109.) Csiga György prókátort vallott és letette az ezért fizetendő 12 dénárt. 794. (T. 109.) Csabay István inti Korom Dorottya asszonyt, Bakos Balázs házastársát és Vakarácsy Dorottya asszonyt, néhai Dely Benedek özvegyét a Csabán lévő Csermőke szőlő kilencedét illető zálog összegével, s letette az intésért fizetendő 12 dénárt. Az intést egyébként Eördögh végezte és a törvényszék előtt tett róla jelentést. 795. (T. 109.) Czikó István [megintetett] az alispán úr kérelmére a személye szerint a törvényszéken. – Judiciális. 796. (T. 109.) Basó Mihály prókátort vallott. 797. (T. 109.) Kiadatott az ítéletlevél Maghas Pál számára Szúnyoghy Pál ellen. 798. (T. 109.) Nagy Ágoston pere, amelyet Maghas Pál ellen vitt, a házastársára, Agáta asszonyra szállt. Lesz ítéletlevél, amelyért az érdekelt fél 12 dénárt fizetett. 799. (T. 109.) Móré Istvánné prókátort vallott. 800. (T. 109.) Jánossy Pál szolgabírót és esküdtet kér tanúbizonyságok kiszedésére. 801. (T. 109.) Mátyus Tamás prókátort vallott.
107
802. (T. 109.) Lorántffy György elbúcsúztatni kéri Bencze Istvánt Alacskáról. – A végrehajtók: Berencsy és esküdtje, Bolyky, vagy Vass András. 803. (T. 109.) Petres hivatalból idézte Tibolth Ambrus kérelmére Forray Balázst a Nyárádon lakó Héczei Benedek, Fánchy György jobbágya által. – Judiciális, amelyért 12 dénárt fizettek. 804. (T. 109.) Eördögh Bereczky Boldizsár kérelmére idézte Bogácsy Ilonát, azért, hogy állítsa törvény elé a férjét, Seres Ambrust. – Judiciális, amelyért 12 dénárt fizettek. 805. (T. 109.) Eördögh (idem, lásd az előző bejegyzést) Dabasy Mátyás kérelmére idézte Bogácsy Mátyást és Bogácsy Ilonát, azért, hogy állítsák törvény elé a nevezett asszony férjét. – Judiciális, amelyért 9 dénárt fizettek. 806. (T. 109.) Geszti Nagy Tamás prókátort vallott és letette az ezért fizetendő 12 dénárt. 807. (T. 109.) A törvényszék a következő ülésre halasztotta Bárius Andrásnak a Korom Dorottya ellen indított perét. 808. (T. 109.) Bolyky Mátyás prókátort vallott. 809. (T. 110.) Senyey Török András érdekében elbúcsúztatni kéri Ferencz Benedeket Tapolcsányról. – A végrehajtók: Berencsy és Bolyky. 810. (T. 110.) Várkonyi Gáspár prókátorául vallotta Ományit és letette az ezért fizetendő 12 dénárt. 811. (T. 110.) Senyey Zsófia prókátort vallott. 812. (T. 110.) Móré István visszakövetelni kéri Borsodi Pétert Papiról, Ungnád asszonytól. – A végrehajtók …67 813. (T. 110.) Forgách Simon elbúcsúztatni kéri Pap Imrét Boldváról. – A végrehajtók: Császtay és Damaky. 814. (T. 110.) Szalontay a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel Dormán Péter érdekében Petres Demeter és Lőkös Gáspár, mint alperesek ellen a következőket adja elő: az 1572. esztendőben, Szent 67
A nevek helyét üresen hagyta a jegyző.
108
Jakab ünnepe (július 25-e) táján a nevezett alperesek nem tudni, mitől indíttatván, Vatta possessio határában, a szabad úton rárontottak a felperes Szabó Gáspár nevű szervitorára, kivont szablyákkal és fejszével egészen a vére folyásáig ütlegelték és hatalmasul az egyik kezét is eltörték; a szervitor által elszenvedetteket 40 forintért sem vállalná. Az alperesek, jóllehet kikiáltattak, nem jelentek meg, ezért a törvényszék ítéletet fog hozni ellenük. 815. (T. 110.) Berencsy Ambrus Mileticz György litteratus (egregius) kérelmére idézte Bolyky Ilona asszonyt, néhai Szóláthy, másképpen Sándor György (egregius) özvegyét Szántó István által. – Judiciális. 816. (T. 110.) Eördögh Péter az egri káptalan kérelmére idézte Móré Jánost, azért, hogy állítsa törvény elé valamely Kesziben lakó jobbágyait, név szerint Török Jánost, Boda Jakabot, Bozi Antalt, Végh Jánost, Kun Illést, Kovács Antalt és Kolik Bálintot (providi). – Judiciális. 817. (T. 110.) Eördögh Péter az egri káptalan kérelmére (idem ad instantiam eiusdem, lásd az előző bejegyzést) hasonlóképpen idézte Szánthay Boldizsárt, azért, hogy állítsa törvény elé az ugyanazon Keszi possessióban lakó jobbágyait, név szerint Sörös Mátét, Dobó Albertet, Gellért Demetert, Béres Mátyást és Siket Gergelyt (providi). – Judiciális. 818. (T. 111.) Eördögh Péter az egri káptalan kérelmére (idem ad instantiam eiusdem, lásd az előző bejegyzést) hasonlóképpen idézte Szinyi Boldizsárt, azért, hogy állítsa törvény elé az előbb mondott Keszi possessióban lakó jobbágyait, név szerint Szentpáli Balázst, Aszalós Albertet, Jakó Pált, Nagy Jakabot és Simon Jakabot (providi). – Judiciális. 819. (T. 111.) Eördögh Péter az egri káptalan kérelmére (idem ad instantiam eiusdem, lásd az előző bejegyzést) hasonlóképpen idézte Tornaljay Zsigmondot vagy Balogh Mihályt, azért, hogy állítsák törvény elé az ugyanazon Keszi possessióban lakó jobbágyaikat, tudniillik Szántó Lőrincet, Szőcs ImrétNagy Istvánt, Seres Tamást, Zongh Lukácsot és Kolik Mihályt (providi). – Judiciális, amibe bele kell írni Balogh nevét.
109
820. (T. 111.) Kiadatott az ítéletlevél Csohány András számára Ományi Gergely ellen. – Megírtam.
Borsod vármegye gyűlése 1573. december 16. (f. IV. p. fest. Luciae), h. n. 821. (T. 111.) Basó Mihály kéri a törvénycikkelyekben foglaltak szerint visszakövetelni Szaniszló Miklós nevű szökött jobbágyát, aki most Senyén lakik, Bojnicsics Horváth Jánostól. – A végrehajtók: Balajthy, Czenthe és Damaky. 822. (T. 111.) Berethy Pál kéri elbúcsúztatni Hegedűs Demetert Lakról, Reghy Jánostól. – A végrehajtók: Balajthy, Czenthe és Damaky (idem, lásd az előző bejegyzést). 823. (T. 111–112.) Mileticz a vármegye általkiadott prókátort valló levéllel Barancsy Katalin asszony, mint felperes érdekében előadja Basó Mihály, mint alperes ellen, hogy nem tett eleget a tegnapi napra kitűzött ítélkezésnek, s ezért kéri az elmaradt ítélkezés terhét. Senyey Basó Mihály érdekében a következőket válaszolja: a szolgabíróval és az esküdttel fogja bizonyítani, hogy Vathay Tamás és nem Barancsy Katalin asszony érdekében történt az eljárás, és hogy Vathay Tamás nem tudta bemutatni a prókátort valló levelet, amikor kérték tőle, s ezért nem történt meg a törvénykezés. Kéri tehát az alperes felmentését. A törvényszék a következő ítéletet hozta az ügyben: mivel második alkalommal nem történt meg az törvénykezés, ezért meg kell hozni az ítéletet, hiszen az alperes nem prókátori, hanem bírói hivatalt viselt és nem lett volna szabad kifogásokat emelnie, hanem törvénykeznie kellett volna. Eördögh jelenti az ügyben, hogy kérte Basó Mihály prókátort valló levelét és mivel azt nem tudta bemutatni, ezért nem törvénykezett, jóllehet Vathay Péter kérte a törvénykezést, Barancsy katalinról azonban egyáltalán nem tett említést.
110
824. (T. 112.) Kiadatott az ítéletlevél Karácsondy Benedek számára Rakaczay Gábor ellen.68 825. (T. 112.) Kisfaludy Sebestyénné Anna asszony prókátort vallott. 826. (T. 112.) Kiadatott az ítéletlevél Daróczy Máté számára Török András ellen és az érdekelt fél letette az ezért fizetendő 12 dénárt. 827. (T. 112.) Basó Farkas protestációt terjeszt elő, amely szerint ő fogságba fogja vetni Aszalóra szökött jobbágyát, Pap Imrét. 828. (T. 112–113.) Szánthay a következőket adja elő Zalatnay, mint felperes érdekében Sándor Benedek özvegye ellen: a felperes a Miskolcon lévő jószágokból, tudniillik a malomból és a nemesi kúriából járó jegyajándék miatt nem szükségből, hanem jószándékból intette az alperest, mivel annak meghalt férje nem örök jogon, hanem az adományozó tetszéséig birtokolt, mielőtt örökösök hátrahagyása nélkül meghalt. A felperes ki is adja a jegyajándékot, mint örökös, mivel Sándor Benedek halála után minden jog reája szállott és ő be is iktattatta magát anélkül, hogy bárki ellene mondott volna az iktatásnak. Nem azért perel tehát, mintha a jegyajándék ellen lenne kifogása, hanem a saját örökösei érdekében. Protestációval élve hivatkozik a Hármaskönyv I. részének 67. címére, amely szerint ha leányt hagyott volna hátra és örökösödési jogon birtokolna, akkor nevelni és kiházasítani tartoznék, az özvegyet pedig, mint jegyajándékra jogosultat kizárni a birtokból. Akár elfogadja tehát az alperes a jegyajándékot, akár nem, a felperes mint törvényes örökös adományozás és beiktatás révén birtokolni akarja azokat a jószágokat, a jegyajándékot pedig le fogja tenni, ahogyan le is tette. Senyey a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel és protestációt előrebocsátva azt válaszolja erre, hogy Sándor Benedek még életében nyerte a mondott jószágokat új adomány címén, majd amikor Zalatnay is adományba kapta azokat, két ízben is ellene mondott Sándor Benedek annak az adománynak. Oklevelekkel fogja tehát bizonyítani, hogy megfelelő jogcíme van a birtoklásra, mivel törvényesen örökölte azt meghalt férjétől. A jószágok értéke egyébiránt meghaladja a 100 forintot. 68
A bejegyzést áthúzással érvénytelenítették.
111
A felperes nem tagadja az ellene mondást, de azt állítja, hogy azon idő alatt történt az adományozás. – Az alperes azt mondja, hogy nem tartozik felvenni a jegyajándékot, mivel nem testvére a felperes. A törvényszék a következő ítéletet hozta: a felek mutassák be okleveleiket a következő törvényszéki ülésen. 829. (T. 113.) Basó 2 forintot fizetett. 830. (T. 113.) Szendy protestációt terjeszt elő Országh Borbála aszszony személyében.69 831. (T. 113.) Karácsondy fellebbezést terjeszt elő Kövesdy Bertalan érdekében. 832. (T. 113.) Zilizy elbúcsúztatni kéri Szabó Lukácsot Szentpéterről. – A végrehajtók: Berencsy, Bolyky és Vass. 833. (T. 113.) Csólya elbúcsúztatni kéri Csohány Lászlót és Szögi Gáspárt Apátfalváról. – A végrehajtók: Berencsy, Bolyky és Vass (idem, lásd az előző bejegyzést). 834. (T. 114.) Senyey Bolyky érdekében kéri bemutatni a felperes Balika Lőrinc részére tett tanúvallomásokat. A felperes azt mondja, hogy az alperes tegyen esküt. A törvényszék ítélete ugyanaz. Az ítélet ellen az alperes fellebbezett és így a következő ülésen esküt tesz majd. 835. (T. 114.) Petres néhai Geszthy Péter özvegyének, Anna aszszonynak a kérelmére idézte Újszászy Lőrincet Németh Lőrinc felesége által és Tibolth Ambrust jobbágya, Halászi Péter által, azért, hogy állítsák törvény elé Sályban lakó jobbágyukat, Kókai Györgyöt. 836. (T. 114.) Anna asszony, néhai Geszthy Péter özvegye (eadem domina, lásd az előző bejegyzést) prókátort vallott. 837. (T. 114.) Néhai Daróczy János özvegye, Szentiványi Borbála prókátort vallott és letette az ezért fizetendő 12 dénárt. 838. (T. 114.) Bereczky Boldizsárné Erzsébet asszony prókárort vallott és letette az ezért fizetendő 6 dénárt.
69
Áthúzással érvénytelenített bejegyzés.
112
839. (T. 114.) Eördögh Új Ambrus kérelmére idézte Csathóné Borbála asszonyt. 840. (T. 114.) Bárius András vissza fogja adni Keszy János és Baksay János Koromházán lévő birtokrészét. Az erről szóló levélért letette a 12 dénárt, valamint eltiltotta Korom Dorottyát és Vakarácsy Dorottyát. 841. (T. 114.) Balajthy Huszár Istvánnak és a házastársának, Luca asszonynak a kérelmére idézte Kupay Lajost. 842. (T. 114.) Balajthy (idem, lásd az előző bejegyzést) Kupay Lajos kérelmére idézte Huszár Istvánt, Huszár Andrást és Huszár Miklóst Kércsről. 843. (T. 114.) Karácsondy Benedek a törvénycikkelyek értelmében visszakövetelni kéri szervitorát Rakaczay Gábortól és Potenciána aszszonytól, néhai Rakaczay Mihály özvegyétől. – A végrehajtók: Balajthy és Damaky. 844. (T. 114.) Rakaczay János kéri a törvénycikkelyek értelmében visszakövetelni a Besenyőben fekvő jószágokat Rakaczay Gábortól és Potenciána asszonytól, néhai Rakaczay Mihály özvegyétől (ab eisdem, lásd az előző bejegyzést), valamint Dorottya asszonytól, Székely István házastársától. – A végrehajtók: Balajthy és Damaky (idem, lásd az előző bejegyzést). 845. (T. 114.) Barakonyi a maga érdekében kéri Mihály Antal özvegyének az intését azon zálog összegével, amelyért Damakon lévő jószágokat birtokolja. 846. (T. 114.) Berencsy ifjabb Bélyi György kérelmére idézte Szakály Pált. 847. (T. 115.) Eördögh Széky Pál kérelmére idézte Margit asszonyt, Balogh Mihály házastársát a jobbágya, Mészáros János által és Istenmezey Farkast a jobbágya, Rámás György által. 848. (T. 115.) Berencsy Porkoláb Agáta asszony kérelmére idézte Maghas Pált. 849. (T. 115.) Bogácsy Albert prókátort vallott és letette az ezért fizetendő 12 dénárt.
113
850. (T. 115.) Barakonyi a házastársának, Laky Zsófia asszonynak az érdekében inti Karácsondy Benedeket a Nyilason lévő birtokrész zálogösszegével. 851. (T. 115.) Berentey György prókátort vallott és letette az ezért fizetendő 12 dénárt. 852. (T. 115.) Eördögh és Zsóry jelentik, hogy a törvényszék elmúlt napján, Miskolcon Vértes Farkas kérelmére személye szerint intették Csiga Györgyöt, aki azt válaszolta, hogy mérlegelni fogja magában a dolgot; ezután idézték is és az érdekelt fél letette az ezért fizetendő 12 dénárt. 853. (T. 115.) Szinyi Ilona asszony, Jánossy Pál házastársa és Serjényi Zsófia asszony, néhai Szinyi Ráfael özvegye prókátort vallottak és letették az ezért fizetendő 12 dénárt. 854. (T. 115.) Az alispán kérelmére idézték Melith Ferencet Varbón lakó jobbágya, Gordon György által, azért, hogy állítsa törvény elé szervitorát, Debrei Balázst és jobbágyát, Járdán Jánost, akik ugyancsak Varbón laknak. 855. (T. 115.) Mátyus Tamás prókátort vallott és ezért 4 dénárt fizetett. 856. (T. 115.) Petres Mihály Szánthay Oszvald kérelmére idézte Szima (?) Györgyöt. 857. (T. 115.) Istenmezey István prókátort vallott. 858. (T. 115.) Paksy Mihály prókátort vallott.
114
Borsod vármegye gyűlése 1574. január 13. (f. IV. p. fest. Pauli heremitae), h. n. 859. (T. 115.) Petres Vathay, másképpen Athinay Péternek a kérelmére idézte Nagy Ambrust, azért, hogy állíttassék törvény elé a felesége, Ilona asszony által. 860. (T. 116.) Berencsy Járdánházy Kelemen kérelmére idézte Gothár Mátyást és Gothár Gergelyt, azért hogy állítsák törvény elé Járdánházán lakó jobbágyaikat: név szerint Czenthe Jánost, Bátki Kristófot, Bátki Lőrincet, Lökös Benedeket és Szőke Ambrust, valamint ennek feleségét, Dorottyát. 861. (T. 116.) Vass András Járdánházy Ambrus kérelmére idézte Pásztóy Gergelyt Arlón lakó jobbágya, Vámos Máté által, azért, hogy állítsa törvény elé arlói jobbágyait: Vámos Gergelyt és Albertet. Idézte továbbá ugyanazon Járdánházy Ambrus kérelmére néhai Pásztóy János özvegyét is Domkó István által, azért, hogy ő is állítsa törvény elé jobbágyait, név szerint Domkó Cirjákot, Sütő Tamást és Sütő Balázst. 862. (T. 116.) Balajthy Tamás Czenthe Mihály szolgabíró kérelmére Czeke Jánost, Czeke Jakabot és Pápay Gergelyt Buda Borbála zsellérasszony által, valamint […] Jakabot Miklós szervitor által. 863. (T. 116.) Czenthe Zilizy Kristóf kérelmére idézte Bojár Jánost. 864. (T. 116.) A törvényszék Török Andrást és Daróczy Mátét, akik kölcsönösen szidalmazták egymást, széktörés miatt egyenként 100-100 forint büntetésben marasztalta el. 865. (T. 116.) Török András prókátort vallott és letette az ezért fizetendő 12 dénárt. 866. (T. 116.) Kiadatott az ítéletlevél Dely György számára Lórántffy János ellen. 867. (T. 116.) Kisfaludy Sebestyénné Anna asszony prókátort vallott.70 70
Ezzel a bejegyzéssel végződik a 7. számú jegyzőkönyvi töredék.
115
Borsod vármegye gyűlése [1574. augusztus 18. előtt], h. n.71 868. (T. 124.) Holczman Szinyi Boldizsár kérelmére idézte Újszászy Lőrinc házastársát, Geszthy Anna asszonyt jobbágya, Gál Péter által. – Judiciális. 869. (T. 124.) Holczman (idem, lásd az előző bejegyzést) Szinyi Boldizsár kérelmére idézte az egri káptalant, azért, hogy állítsa törvény elé az Ábrány possessióban lakó jobbágyait. Az idézés Janó Tamás által történt. – Judiciális. 870. (T. 124.) Szinyi Boldizsár és Újszászy Lőrinc a törvényben meghatározott büntetés terhe alatt eltiltja Felsőábrány possessio lakosait Leányfalu nevű praediumuk szántóföldjeinek a használatától. 871. (T. 124.) Posgay György (egregius) és házastársa, Tibolth Borbála asszony (generosa) prókátort vallottak. 872. (T. 124.) Damaky Zagyvay Katalin kérelmére idézte Kuza Pétert. – Judiciális.
Borsod vármegye gyűlése 1574. augusztus 18. (f. IV. p. fest. Assumptionis), h. n. 873. (T. 124.) Hedvig asszony, Thury Ferenc házastársa és Katalin asszony, Fúló Mátyás házastársa (nobiles), valamint Putnoky Boldizsár prókátorul vallották Fúló Mátyást és Karácsondy Péter. 874. (T. 124.) Damaky Kupay Lajos kérelmére idézte Huszár Istvánt, Kércsy Andrást és Kupay Jánost, azért, hogy állítsák törvény elé Máté nevű szervitorukat. – Judiciális, amelyért 12 dénárt fizettek.
71
Ezzel veszi kezdetét a 9. számú jegyzőkönyvi töredék. A mindössze 6 folióból álló anyagban az egyetlen dátum az augusztus 18-án tartott gyűlésé, az alábbi néhány bejegyzés nyilván az azt megelőző gyűlésből való.
116
875. (T. 124.) Lórántffy György kéri elbúcsúztatni Oláh Pétert Meszesről, Czenthe Gergelytől. – A végrehajtók: Damaky és Császtay. 876. (T. 124.) Berencsy Járdánházy Kelemen kérelmére idézte Nádasdy Simont és Nádasdy Jánost, azért, hogy állítsák törvény elé Nádasdon lakó jobbágyaikat, név szerint Bereczk Bertalant, Ipacs Györgyöt, a vejét: Guba Jánost, Hamar Kelement és Gődér Pált. – Judiciális, amelyért 12 dénárt fizettek. 877. (T. 125.) Liptay György protestációt terjeszt elő, amely szerint elbocsátja Holczman Istvánt, de Monay Istvánt és Lánczy Istvánt nem bocsátja el. 878. (T. 125.) Özvegy Géczy Gergelyné Borbála asszony és Tibolth Gáspár prókátorul vallották Kupay Jánost. 879. (T. 125.) Berencsy szendi Kiss Márton házastársának, Katalin asszonynak a kérelmére idézte Kuza Pétert. – Judiciális. 880. (T. 125.) Berencsy Horváth Mátyás és Császtay János kérelmére idézte Bolyky Menyhértet és letette az ítéletlevélért fizetendő 12 dénárt.72 881. (T. 125.) Hegymegi Kovács Pál Damaky Imre kérelmére idézte idézte Hegymegi Gáspárt. – Judiciális. 882. (T. 125.) Liptay György protestációt terjeszt elő, amely szerint ő fel fogja venni a pénzét Csohány Andrástól, de ha Csohány András más pénzén akarja a jószágot visszaváltani, másnak nem akarja átengedni azt. 883. (T. 125.) Kiadatott az ítéletlevél Dely György számára Lorántffy János ellen, hogy ez utóbbi állítsa törvény elé Kazán lakó jobbágyait. Az érdekelt fél letette az ezért járó 12 dénárt. 884. (T. 125–126.) […] a leleszi [konvent által kiadott prókátort valló levéllel] eltiltja a felmentő levelet […] Bakos a Szent Benedek konvent által kiadott prókátort valló levéllel […] érdekében […] hogy nem lehet semmissé tenni és eltiltani [a felmentő levelet], több okból sem, először is: mert benne van a törvény-
72
Áthúzással érvénytelenített bejegyzés.
117
ben, hogy a felperesnek mindig késznek kell lennie, mert különben az alperest felmentik; másodszor: mert a felmenő levél nem olyan egyszerű felmentés, amilyenek a per kezdetén lenni szoktak, ugyanis következményei vannak, ahogyan a törvényekben – például a Hármaskönyv II. részének a 20. és a 84. címében – áll, hogy ha a felperes a zálogosítás, vagy tiltás és a teher felvállalásával kapcsolatos ügyekben nem jelenik meg, akkor elveszíti a pert, s ebben az esetben magából a perből nyilvánvalóan kiderül, hogy a felperes terhet vállalt magára. A felperes fél erre azt válaszolja, hogy a protestációt előterjesztette volna a törvényszéken is, de mivel azt aratás idején tartották, másik vármegyében lakván nem volt róla tudomása. De ha tartottak is törvényszéket, ő megteheti a tiltását most is és a nyolcadon is. A törvényszék úgy ítélkezett, hogy a tiltás érvényes. A felperes megfellebezi ezt az ítéletet és előadja, hogy a kifogást nem lehet megfellebbezni, hanem csak az egész persorozatot. Az alperes erre azt válaszolja, hogy a per a bemutatás ellen indult, így nem kifogásról, hanem válaszról van szó, mégpedig olyan fajtáról, hogy a teljes pert elveszíti, ha nem jelenik meg. A felperes ítéletet kér; a törvényszék nem változtatja meg az előbbi ítéletét. Az alperes protestációt terjeszt elő, így a per tovább folyik. Az alperes előadja az új ítéletről kiadott levélnek megfelelően, hogy a jelen per eljárásából nem derül ki, a felperes asszony vajon elvezeti-e a genealógiáját a Werbőczy-féle, már régen kihalt és mindkét nem tekintetében magvaszakadt ágig? A Hármaskönyv I. részének 47. címében ugyanis le van írva, hogy a valamilyen jószágban örökséget kérőknek ezt a két dolgot kell bizonyítani: először, hogy nemzetségük ága igaz és egyenes leszármazási vonalon jut el a magvaszakadottak ágáig; másodszor pedig, hogy azokkal, akiknek magva szakadott, osztályos atyafiak voltak a vitatott jószágokban. Ha ezt a két dolgot bizonyítani tudják, a dolog rendben van, ha azonban nem, akkor a jószágok a kincstárra szállnak. Az alperes ennélfogva követeli, hogy a felperes e két dolgot bizonyítsa az ország törvényei szerint, mert máskülönben ő nem tartozik feleletet adni. Ezenkívül protestációt is előterjeszt mind az itt bemutatott zálogot valló levél ellen, mind pedig bármilyen más oklevél ellen, amelyet a felperes a per gyámolítása vé-
118
gett bemutatna, hogy ezekkel az új ítélet értelmében a pert meg lehessen szüntetni és követeli, hogy őneki is legyen szabad okleveleket bemutatni. A felperes határnapot kér, amelyen oklevelekkel fogja bizonyítani az igazát. 885. (T. 126.) Rácz Péter elbúcsúztatni kéri Kovács Antalt Besenyőről. – A végrehajtók: Damaky és Császtay. Ezekért Karácsondy.73 886. (T. 126.) Török András hasonlóképpen elbúcsúztatni kéri Filep Jakabot Tapolcsányról. – A végrehajtók: Berencsy és Járdánházy, vagy Vass. 887. (T. 126.) A törvényszék úgy határozott, hogy Tibolth Ambrus ezten szerdán lásson törvényt jobbágya részéről. A nevezett ezért felkéri Holczmant és Szászfayt a részvételre. 888. (T. 127.) Holczman István […] itt, a […] a felperes szolgabírót kér […] a törvényben foglaltaknak megfelelően […] 889. (T. 127.) Szécsy András kéri elbúcsúztatni […] Sebestyént Nyékről. – A végrehajtók: Hatvany és Szalontay. 890. (T. 127.) A törvényszék azt a határozatot hozta, hogy Pelinyi Mihály elvitetheti Tóth Miklóst az engedetlensége miatt, azért tudniillik, mert az alispán pecsétjére nem jött el. 891. (T. 127.) Török Bálint és Bakos a grófné részére törvénykezést ígér Varga Demeter, Kovács Antal, Horváth Máté, Horváth István és Tanda Péter (providi) részéről; a törvénykezés szék estin lesz. Ennek megfelelően felkérik Hatvanyt és Szentgyörgyit az azon való részvételre. 892. (T. 127.) Eördögh Péter a törvénycikkelyek értelmében viszszakövetelni Nagymihály Györgyöt Tilajról, az egri káptalantól. A végrehajók: Holczman és Vathay. 893. (T. 127.) Csohány Putnoky Mihálynak, mint néhai Fánchy János gyermekei gyámjának, valamint Margit asszonynak, Heránth Gergely házastársának és Zsófia asszonynak, Ambrus litteratus há73
Ez az utóbbi pár szó a margón olvasható és nem világos, hogyan függ össze a bejegyzéssel.
119
zastársának (nobiles) az érdekében eltiltja Csathó Albertet a Tulloson lévő birtokrész eladásától, mindenki mást pedig a mondott birtokrész megvásárolásától. 894. (T. 127.) Eördögh és Czikó István jelentik, hogy Ónodban lévő házában, a Pál fordulásának ünnepe előtti csütörtökön (január 20-án)74 intették néhai csáti Szinyi Ráfael özvegyét, Zsófia asszonyt, aki azonban azt válaszolta, hogy nem veszi fel a pénzt. Erre idézték Raduly László által. – Az érdekelt fél kérte az idézésről való levél kiadását és letette az ezért fizetendő 12 dénárt. 895. (T. 127.) Putnoky Ferenc elbúcsúztatni kéri Varga, másképpen Cserber Simont Jákfalváról. – A végrehajtók: Damaky és Császtay. 896. (T. 127.) Bárius János elbúcsúztatni kéri Juhász Mártont Borsodról. – A végrehajtók: Damaky és Császtay (idem, lásd az előző bejegyzést). 897. (T. 127.) Csohány az elhalálozott Bélyi György perét átszállatta a nevezett édesanyjára. 898. (T. 127.) Karácsondy Péter a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel Anna asszonynak, Kisfaludy Sebestyén házastársának, mint felperesnek az érdekében az alperes Balajthy Tamás ellen előadja, hogy írásban terjeszti majd elő a kereset fő pontjait. Másolatot is kér arról, amit előadott. 899. (T. 128.) Kalmár Lukácsné Zsófia asszony és Nagy Boldizsár felkéri Hatvanyt és Szentgyörgyit annak bizonyítására, hogy nem tartoznak királyi rovásadót fizetni a Csécsen lévő nemesi kúriájuk után. 900. (T. 128.) Hegymegi Lénárt felkéri Damakyt és Császtayt a Hegymegi János által elvitt jószágainak a törvénycikkelyek szerint való visszakövetelésére. 901. (T. 128.) Az alispán kéri elbúcsúztatni Dóra Mártont Zilizről. – A végrehajtók: Damaky és Császtay (idem, lásd az előző bejegyzést).
74
Az intés időpontjának ez a törvényszéki ülés megállapított időpontjához képest feltűnően korai volta felveti a tévedés lehetőségét; nincsen azonban semmi támpontunk a kérdés eldöntéséhez.
120
902. (T. 128.) Mileticz a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel Batha Bálint, mint felperes érdekében Karácsony Tamás, mint alperes ellen a követekezőket adja elő: az 1573. esztendőben, a Szent Mihály ünnepe előtti kedden (szeptember 22-én)75 a nevezett alperes nem tudni, mitől indíttatván, hat ember 34 ökrét elhajtatta Emőd határából, amely ökrök közül 10 a felperesé volt és nem is engedte el azokat, s esküdt bírót […] kárt okozott […] ő azonban […] kikényszerített […] és azon túl […] miatt […] követeltette a zálogot és nem fizetett, hanem márkákkal tartja. Bakos az alperes érdekében a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel azt válaszolja, hogy az ökrök sok kárt tettek és az alperes valóban elhajtatta azokat, de az alispán kezéhez adta és semennyi dénárt sem kényszerített ki senkitől, ennélfogva tehát a kereset patvarkodás. A törvényszék úgy ítélkezett, hogy mindkét fél bizonyítsa igazát. 903. (T. 128–129.) Bakos Balázs a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel Csohány, mint felperes érdekében Ományi Gergely, mint alperes ellen előadja, hogy a nevezett alperes az 1566 és 1570 közötti esztendőkben szántatta a felperes Omány határában lévő szántóföldjeit, a kilencedet azonban nem fizette meg utánuk, s az ezáltal a felperesnek okozott kárt 200 forintra becsüli. Sőt, ezzel meg nem elégedvén, a felperes házának a kerítését, kapuját és padjait az alperes megbízásából annak családja elvitte; az ezzel neki okozott kárt 100 forintra becsüli. Követeli, hogy az alperes eskü alatt mentse magát a keresetben felhozott vádak alól. Mileticz a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel az alperes érdekében tagadja a vádat és kijelenti, hogy sem nem szántatta, sem nem szántotta a mondott földeket. Tagadja a ház pusztítását is. Az eskütételt azonban elfogadja. 904. (T. 129.) Ományi Boldizsár a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel Kuza Péter, mint felperes érdekében Kércsy András ellen előadja, hogy Pünkösd ünnepe (május 30-a) táján a nevezett alperes a közös földön hatalmasul rátámadt a felperes János nevű szervitorára,
75
Ebben az évben Szent Mihály napja is keddre esett.
121
szekercével a földre döntötte és egészen vére bőséges hullásáig ütlegelte; a felperes az ezáltal okozott nyomorúságot 40 forintért sem vállalná és kész az ügyet Damaky és Császtay által bizonyítani. Barakonyi az alperes érdekében a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel a vérontást tagadja és elmondja, hogy ha az alperes meg is verte a szervitort, az megérdemelte a verést, mivel kurva fia szitokkal gyalázta az alperest, ahogyan persze Kuza Péter is szitkozódott. A felperes esküje alá bocsátja tehát a dolgot, tudniillik a nyelvéhez szól. 905. (T. 129.) Bárius Bálay Kálmán érdekében elbúcsúztatni kéri Suba Ambrust Nolajról. – A végrehajtók: Hatvany, Szalontay és Szentgyörgyi. 906. (T. 129.) Bakos a házastársa, Balajthy Dorottya asszony érdekében Czenthe Mihály, mint alperes ellen a következőket adja elő: ezten vasárnap hajtották volt be az besenyei csordát Balajtra, az felperes asszony udvarára és amikor ott a jószágok sok kárt tettek, tudniillik a kendert letaposták, akkor Csomós János zsellérnek a felesége, Luca panaszkodott a kár miatt, erre az alperes gyalázatos szitkokkal illette az asszonyt, sőt ezzel nem megelégedve felragadott egy botot, azzal úgy döfé hasba az asszonyt, hogy a földre esett, majd a házban is úgy megverte azzal a bottal, hogy a vére is folyt; az ezáltal okozott nyomorúságot 40 forintért sem viselné el. Mindezt be is fogja bizonyítani Damaky és Császtay által. Az alperes fél a maga érdekében tagadja a vádat […] Damaky […] Császtay […] 907. (T. 129.) Holczman idézte […] Antalt és […] Pált […] a Montajon lakó Tóth […] által, azért, hogy állítsa törvény elé […] – Judiciális, amelyért 12 dénárt fizettek. 908. (T. 129.) Kiadatott az ítéletlevél Daróczy Fülöp számára őfelsége ellen vérontás miatt. 909. (T. 130.) Trócsányi Zsófia asszony, néhai Karácsondy Pál özvegye prókátort vallott és letette az ezért fizetendő 12 dénárt. 910. (T. 130.) Damaky idézte Rakaczay Gábort Rakacán lakó szervitora, Benedek által, valamint Potenciána asszonyt, néhai Rakaczay Mihály özvegyét is, azért, hogy állítsák törvény elé valamely embereiket. – Judiciális, amelyért 12 dénárt fizettek. 122
911. (T. 130.) Petres Mihály kérelmére idéztetett Mácsy Benedek, azért, hogy állítsa törvény elé szervitorait, Herédy Simont és Herédy Mihályt (nobiles). 912. (T. 130.) Petres Mihály prókátort vallott. 913. (T. 130.) Hatvany János a házastársa, Tullosy Anna asszony érdekében a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel kéri a törvénycikkelyek értelmébe visszakövetelni az Aranyoson lévő nemesi kúriát Vendéghy Györgytől és Vendéghy Jánostól, valamint Ományi Tamástól és a fivéreitől. – A végrehajtók: Holczman és Szalontay. 914. (T. 130.) Holczman idézte Nagy Tamást Gesztről Szinyi Boldizsár kérelmére. 915. (T. 130.) Damaky Császtay Jánosnak és Mihály Antal özvegyének a kérelmére idézte Ungnád Kristófot, azért, hogy állítsa törvény elé Szentpéteren lakó jobbágyait, név szerint Szőcs Antalt és Czakó Pált. – Judiciális, amelyért 12 dénárt fizettek. 916. (T. 130.) A törvényszék úgy ítélkezett, hogy ebben az esztendőben a paraszt kapja meg a szőlő termését Aranyoson, s miután kifizette annak az árát, Fánchy is megkaphatja. 917. (T. 130.) Vályi Beke Pál és házastársa, Dorottya asszony prókátort vallottak és letették az ezért fizetendő 12 dénárt. 918. (T. 130.) Bakos a grófné76 érdekében kéri elbúcsúztatni Sárkány Sebestyént és Ábrán Mihály özvegyét Nyékről. – A végrehajtók: Hatvany, Szalontay és Szentgyörgyi. 919. (T. 130.) Damaky Hegymegi Jakab kérelmére idézte Hegymegi Jánost és fiát, Hegymegi Gáspárt, azért, hogy állítsák törvény elé Tamás nevű szervitorukat. – Judiciális, amelyért 12 dénárt fizattek. 920. (T. 130.) Holczman Liptay György kérelmére idézte Liptay Andrást a házastársa által. – Judicilis, amelyért 12 dénárt fizettek. 921. (T. 131.) Liptay György (idem Liptay, lásd az előző bejegyzést) prókátort vallott.
76
Előbb Országhnét írt a jegyző, azt javította.
123
922. (T. 131.) Négyessy Ambrus kéri elbúcsúztatni Csík Jánost Mályiból. – A végrehajtók: Hatvany és Szalontay. 923. (T. 131.) Ományi Boldizsár, valamint Erzsébet asszony, Nyakazó Péter házastársa és Borbála asszony, Újszászy János házastársa kéri a törvénycikkelyek értelmében visszakövetelni a Nekézsenyben és Alacskán fekvő birtokrészeiket Bárius Istvántól és Bárius Jánostól. – A végrehajtók: Berencsy és Járdánházy. 924. (T. 131.) […] Lászlót […] Boldváról […] Boldva […] állítsa törvény elé Farkas, János, Mihály és Márton nevű szervitorait. 925. (T. 131.) Korláth Mihály és Balajthy Antal prókátort vallottak. 926. (T. 131.) Berencsy Bolyky Péternek és Bolyky Menyhértnek, valamint Bolyky jakab özvegyének a kérelmére idézte Bolyky Pált.77 927. (T. 131.) Bertóthy Ilona, Putnoky Péterné megadja az Csitneky László leveleit, menedéket valljon nekik, Putnoky Boldizsárnak is. 928. (T. 131.) Senyey Pál a törvénycikkelyekben foglaltaknak megfelelően visszakövetelni kér egy bizonyos révet Senyénél, a Bódva folyón Heránth Gergely házastársától, Margit asszonytól és Kupay Péter házastársától, Anna asszonytól, valamint Ambrus litteratus házastársától, Zsófia asszonytól, végül Putnoky Mihálytól, néhai Finkey János gyermekeinek a gyámjától. – A végrehajtók: Damaky, Császtay és Kupay.78 929. (T. 131.) A törvényszék úgy határozott, hogy Lughnay János kifizetheti a kilencedet és tizedet abból a pénzből, amelyet Csohány András tett le. 930. (T. 131.) Senyey Pál kéri a törvénycikkelyek értelmében viszszakövetelni a Nemesbik határában fekvő Tolcsvafölde nevezetű földet Újszászy Mihálytól, Zsigmond, másképpen Biky Benedektől, Má-
77
Áthúzgálásokkal érvénytelenített bejegyzés.
78
A bejegyzés mellett, a lap szélén a következő nevek olvashatóak: Csabay István, Geley Tamás, Császár Tamás, Horváth Gergely, Horváth Máté. A nevek összefüggése a bejegyzéssel nem világos.
124
tyus Tamástól, Sasváry Mátyástól,79 Vadas Lukácstól és Török Páltól. – A végrehajtók: Hatvany és Szalontay. 931. (T. 131–132.) Etthre Balázs és Orsolya asszony, Horváth Gergely házastársa következő vallást teszik: a Csurgay Gábornál lévő valamennyi jószágot visszaadta ezen Nagy (!) Gábor özvegye, Ilona aszszony, ezért nyugtatják őt. Ilona asszony pedig őket nyugtatja a házról és az Egerben birtokolt szőlőről. – Az érdekelt fél megfizette a 12 dénárt. 932. (T. 132.) Dorottya asszony, Nagy Benedek (nobilis) házastársa prókátorul vallotta Szalontayt és letette az ezért fizetendő 12 dénárt. 933. (T. 132.) Hatvany Fánchy György kérelmére idézte Csorba Mihályt. – Judiciális. 934. (T. 132.) Bolyky Mátyás artikulus szerint jószágot kér, tudniillik az Urajon és Balajton lévő birtokrészt Horváth Mátyástól, mint gyámtól és Császtay Jánostól. 935. (T. 132.) Hatvany idézte …80 936. (T. 132.) Csohány inti Liptay Györgyöt a pénz felvételére, kivéve a kilencedet és a tizedet, s levelet is kér az intésről. 937. (T. 132.) A törvényszék úgy rendelkezett, hogy holnap reggel az alispán úr ki fog menni Csabára is viszi magával a malomról való oklevelet. 938. (T. 132.) Köve[sdy] Ferenc szolgabírót és esküdtet, […] Ambrust és Bolyky […] kér a Mercsén lakó Jobbágy András és Dienes Péter elbúcsúztatására. 939. (T. 132.) Putnoky Pál, néhai Putnoky Pál kisebbik fiának, Putnoky Györgynek a fia – akinek anyja néhai Tomory Borbála asszony (nobilis), néhai Tomory László fiának, néhai Tomory Istvánnak (nobilis) a leánya – szolgabírót és esküdtet, Damakyt és Császtayt kér a hatalmasul elfoglalt jószágoknak, tudniillik a Besenyő, Nyilas és Lak possessiókban lévő birtokrészeknek a Reghy Balázstól és Reghy Já-
79
Sasváry Mátyás neve utólagos betoldás a lap szélén.
80
Befejezetlen és áthúzással érvénytelenített bejegyzés.
125
nostól (egregii) való, a besztercebányai törvénycikkelyek szerinti viszszakövetelésére. 940. (T. 132.) Putnoky Pál (idem, lásd az előző bejegyzést) prókátort vallott. 941. (T. 132.) Golopy Gáspár felkéri Damakyt szolgabírót és Császtay János esküdtet jobbágyoknak, tudniillik Godon Máténak és Fóris Mihálynak (providi) a Dely Györgytől és Bebek Katalintól (nobiles) való visszakövetelésére. 942. (T. 133.) Golopy Gáspár Damaky és Császtay János által (per eosdem judlium et juratum, lásd az előző bejegyzést) visszakövetelni kéri szökött jobbágyát, tudniillik Tar Pétert (providus) Forgách Simon úrtól (magnificus). 943. (T. 133.) […] Dorottyát és fiát, Jánost […] Csohány András kérelmére. 944. (T. 133.) Ugyanő jelenti, hogy Istenmezey Farkas kérelmére idézte Bekény Kristófot Nyéken lakó jobbágya, Szíjgyártó Tamás által. – Judiciális, amelyért 12 dénárt fizettek. 945. (T. 133.) Ugyanő jelenti, hogy Szinyi Boldizsár kérelmére idézte Zsófia asszonyt, néhai Szinyi Ráfael özvegyét szervitora, Nagy István által, azért, hogy állítsa törvény elé Csáton lakó jobbágyait, akiknek a nevét majd meg fogja adni. 946. (T. 133.) Bellény László eltiltja Kápolna possessio Gulyutka nevezetű tilos erdejét az összes birtokszomszédtól és határostól. 947. (T. 133.) Bakos András protestációt terjeszt elő Fánchy György személyében, azért, mert Tibolth Ambrus a legközelébb elmúlt vasárnapon a Nyárádon lévő malomból elhurcolta a szervitorát. 948. (T. 133.) Hatvany elbúcsúztatni kéri Szőlős Jánost Kisfaludról. – A végrehajtók: Holczman és Rinóth Mihály. 949. (T. 133.) Ományi Péter kéri elbúcsúztatni Szabó Lőrincet Szentpéterről. – A végrehajtók: Berencsy, Vass és Kereszthes. 950. (T. 133.) Rinóth Mátyás elbúcsúztatni kéri Végh Pétert Palkonyáról. – A végrehajtók: Hatvany és Rinóth.
126
951. (T. 133.) Újszászy Lőrinc Péchy János fiúgyermekeinek a személyében mindenkitől eltiltja a Csabán lévő malomnak a jövedelmeit. 952. (T. 133.) Csohány nem fogadja el a másolatot, hanem fellebbez. A fellebezését a törvényszék átküldi. 953. (T. 133.) A törvényszék elrendeli, hogy az alispán menjen ki elégtételt szolgáltatni Kövesdy Bertalan számára és jogorvoslattal álljon ellene az alperesnek. 954. (T. 133.) Vértes Farkas a Csiga György ellen folytatott perét leszállatta a teherrel együtt. 955. (T. 134.) Sülye János prókátort vallott és letette az ezért fizetendő 12 dénárt. 956. (T. 134.) Csohány Országh Borbála asszony (magnifica) érdekében a keresetnek a kettős teherrel való visszavonására kéri az alispánt. Szendy Mátyás a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel előadja, hogy az alperes a következő törvényszéki ülésig be akarja mutatni a kiváltságlevelet és bizonyítani akarja a száz vagy még több esztendőn keresztül való háborítatlan használatot. A felperes erre azt válaszolja, hogy nem lehet megengedni az oklevél bemutatását, mert nem a tulajdonról, hanem a használatról van szó és erről nincsenek törvények, csak a mohácsi csata után való időkből; a tulajdonnal kapcsolatban majd a maga helyén kell vitázni. Az alperes erre azt válaszolja, hogy akkor a bemutatásról is majd a maga idejében vitázzanak. A törvényszék így ítélkezett az ügyben: mivel a bemutatásra szükség van az eljáráshoz és a per nem állhat, s mivel a per a törvénycikkelyek értelmében indult, oklevelekre nincs szükség csak majd a maguk helyén. Az alperes fellebbez, a törvényszék azonban nem fogadja el a fellebbezését. 957. (T. 134.) Hatvany Sülye János kérelmére idézte Páczoth Zsigmondot ennek Kun Lukács nevű zsellére által. – Judiciális. 958. (T. 134.) Kö[…] Péter […] harmadik alkalommal […] és mert senki bíró […]
127
959. (T. 134.) Ományi Jakab kéri elbúcsúztatni […] Berencsy és Kereszthes. 960. (T. 134.) Az alispán jelentést tesz a […] Kristóf elleni végrehajtásról […] Dobszay György […] a teher egy arany gyűrűben, s azt mondja, nem kellett volna a terhet felvállalni, mert Nagy Péterné Zilizy […] soha nem állt perben az alperessel, a pert akarva-akaratlanul viszsza kellett űzni, ami így is történt és erről másik levél is van. Az alperes felszólította tehát az alispánt a pervisszaűzés miatt való elégtétel intézésére. 961. (T. 134.) Újszászy Lőrinc Péchy János fiának az érdekében kifizetett 34 forintot Bárius András alispán kezéhez. 962. (T. 134.) Dóczy Kelemen a Bárius István és Bárius András ellen folytatott perben visszahívta a prókátorát. 963. (T. 134.) Senyey vattai Koncz Benedek, mint felperes érdekében Anna asszony, Petres Albert házastársa ellen letette az 50 dénárt. 964. (T. 134.) Senyey a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel jobbágybúcsúztatást kér. 965. (T. 135.) A törvényszék úgy rendelkezik, hogy Ományi Jakabné hányja ki a Balatonon lévő házából a jobbágyot. 966. (T. 135.) Holczman Szepessy Antal kérelmére idézte Tenky Boldizsárt. – Judiciális, amelyért 12 dénárt fizettek. 967. (T. 135.) Holczman (idem, lásd az előző bejegyzést) Hegyaljay Péter kérelmére idézte Varga Benedeket.81 968. (T. 135.) Holczman (idem, lásd az előző bejegyzéseket) Erdélyi Benedek kérelmére idézte Hegyaljay Pétert. – Judiciális, amelyért 12 dénárt fizettek. 969. (T. 135.) Vathay Tamás Tibolth István érdekében elbúcsúztatni kéri Kiss Demetert Darócról. – A végrehajtók: Holczman és Szászfay. 970. (T. 135.) Rinóth Mihály elbúcsúztatni kéri Szőle Demetert Ecsegről. – A végrehajtók: Hatvany és Szentgyörgyi.
81
Áthúzással érvénytelenített bejegyzés: az érvénytelenítés okára lásd a következő bejegyzést.
128
971. (T. 135.) Sülye János felkéri Hatvanyt és Szalontayt egy tartozásnak a visszakövetelésére böki Páczóth Zsigmondtól. Az idézést Hatvany elvégezte az idézett fél zsellére, Kun Lukács által. 972. (T. 135.) Bakos Balázs a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel Pelinyi Mihály érdekében elbúcsúztatni kéri Fekete Mátét Görömbölyről. – A végrehajtók: Hatvany és Szentgyörgyi. 973. (T. 135.) Szalontay Hatvany János, mint felperes érdekében a következőket adja elő az alperes Biky Benedek ellen: az 1573. esztendőben, Pünkösd ünnepe (május 10-e) táján a nevezett alperes hatalmasul felszántotta a felperesnek a Bikk határában lévő, Szilasra járó nevezetű szántóföldjét és el is foglalta azt; a kereset bizonyítására felkéri Holczmant és Rinóthot. Biky a maga érdekében tagadja a keresetet. 974. (T. 135.) A vármegye közönsége megegyező akarattal úgy rendelkezett, hogy a nemesek törvényszékét a töröktől való félelem miatt át kell helyezni Ónodba. 975. (T. 135–136.) […] Basó […] György […] hatalmasul […] Nagy Imrét és egy szabadost […] úgy megverette, hogy 40 forintért sem szenvedné el, a süvegét elvette […] visszaköveteltette a márkákkal együtt szolgabíró által. És ezzel nem elégedvén meg, még a szénát is elvitette onnét, s az ezáltal okozott kárt 100 forintra becsüli. De még ezzel sem elégedett meg: abban az esztendőben ugyanis a felperes vásárolt egy rétet (a diósgyőri kolostor földjeihez tartozó Jenke rétet)82 a remete barátoktól és ki is fizette annak árát; az alperes pedig nem tudni, mitől indíttatván Szent Jakab ünnepe (július 25-e) táján lekaszáltatta azt és a szénát elvitette, ezáltal 100 forint kárt okozva neki. A felperes nem mer egyedül járni, mert az alperes megfenyegette, hogy levágja a kezét. El is tiltotta a fentiek tekintetében, de az alperes nem törődik a tiltással. A keresetet bizonyítani fogja Hatvany szolgabíró és Rinóth esküdt által. Senyey az alperes fél érdekében a következőket adja elő: a kereset nem érvényes, mivel nincs benne megjelölve sem a vármegye, sem a helyszín, sem pedig a helység határa. Az alperes ezenkívül semmit 82
A zárójelbe tett rész utólagos betoldás a lap szélén.
129
nem tett hatalmasul és másnak a földjén, hanem csak a magáét védelmezte. 976. (T. 136.) Csankóczy Gergely elbúcsúztatni kéri Détei Pétert Szögedről. – A végrehajtók: Hatvany, Rinóth és Szalontay. 977. (T. 136.) Kupay Péter elbúcsúztatni kéri Magó Mátyást Nyékről. – A végrehajtók: Hatvany, Rinóth és Szaolnthay (idem, lásd az előző bejegyzést). 978. (T. 136.) Olchváry Farkas prókátort vallott. 979. (T. 136.) Szászfay Balázs elbúcsúztatni kéri Pán Benedeket Balatonról. – A végrehajtók: Berencsy és Kereszthes. 980. (T. 136.) Holczman Eördögh Péter kérelmére idézte Petres Györgyöt, hogy állítsa törvény elé Lövőn lakó jobbágyait, név szerint Pipis Benedeket, Kovács Lukácsot, Szűkös Dénest, Nagy Mátét, Opra Gáspárt és Végh Andrást. – Judiciális, amelyért 12 dénárt fizettek. 981. (T. 136.) Eötvös János tanúbizonyságok kiszedésére kéri fel Hatvanyt és Rinóthot. 982. (T. 136.) Holczman Ispán Lukács kérelmére idézi Vathay Pétert és Vathay Tamást, hogy állítsák törvény elé Piroska János nevű szervitorukat. 983. (T. 136.) Mátyus Tamás kéri a törvénycikkelyek értelmében visszakövetelni Diák János nevű szökött jobbágyát Bikkről, Újszászy Jánostól. – A végrehajtók: Hatvany és Rinóth. 984. (T. 136.) Hatvany Horváth György kérelmére a törvényszék előtt személye szerint idézte Szalontay Bertalant. – Judiciális, amelyért 12 dénárt fizettek. 985. (T. 136–137.) [Alacskay Bálint]83 […] hatalmasul […] Császtay Anna asszonytól […] most pedig Daróczy Jánosé […] Berencsy és Kereszthes. 986. (T. 137.) Alacskay Bálint prókátort vallott. 987. (T. 137.) Bálay Ferenc prókátort vallott.
83
A nevet a következő bejegyzésből lehet kikövetkeztetni.
130
988. (T. 137.) Bálay Ferenc (idem, lásd az előző bejegyzést) elbúcsúztatni kéri Varga Benedeket Vadnáról. – A végrehajtók: Berencsy és Bolyky. 989. (T. 137.) Senyey Rhédey Ferenc érdekében elbúcsúztatni kéri Jobbágy Mátét Királdról. – A végrehajtók: Berencsy és Pazsaghy. 990. (T. 137.) Tibolth Gáspár elbúcsúztatni kéri Váczi Pétert Bogácsról. – A végrehajtók: Holczman és Szászfay. 991. (T. 137.) Csohány András elbúcsúztatni kéri Balika Lőrinc jobbágyait: Sély Orbánt és Sély Albertet Ományból. – A végrehajók: Berencsy és Kereszthes. 992. (T. 137.) Császtay Ferenc elbúcsúztatni kéri Sebő Andrást Edelényből. – A végrehajtók: Damaky és Császtay. 993. (T. 137.) Csoltói Basó Mihály és csoltói Basó Farkas protestációt terjeszt elő és eltiltja Kupay Pétert, valamint a többi birtokszomszédot és harárost a Boldva és Senye közötti közös határ művelésétől és hasznosításától, amelyet a nevezett Kupay Péter felszántott és meg akar magának szerezni. A nevezettek levelet is kérnek a tiltásról és kifizették az ezért járó 12 dénárt. 994. (T. 137.) Hatvany Serjényi Zsófia asszonynak (nobilis), néhai Szinyi Ráfael (egregius) özvegyének és leányának, Ilona asszonynak (nobilis), Jánossy Pál házastársának a kérelmére idézte Szinyi Boldizsárt szervitora, Rácz Pál által, mivel a nevezett Szinyi Boldizsár magánál tartott egy 100 forintot érő szőnyeget. – Judiciális, amelyért 12 dénárt fizettek. 995. (T. 137.) Hatvany Serjényi Zsófia asszonynak (nobilis), néhai Szinyi Ráfael (egregius) özvegyének és leányának, Ilona asszonynak (nobilis), Jánossy Pál házastársának a kérelmére (idem ad instantiam earundem, lásd az előző bejegyzést) a törvényszéken idézte Szinyi Istvánt, azért, hogy adjon vissza a nevezett asszonyoknak egy skarlát felsőruhát. – Judiciális, amelyért 12 dénárt fizettek. 996. (T. 137.) Hatvany (idem, lásd az előző bejegyzéseket) Szalontay Zsigmond kérelmére idézte személye szerint Szalontay Imrét és jobbágya, Bárány Damján által Jánossy Pált, azért, hogy állítsák törvény elé jobbágyaikat: név szerint Bárány Damjánt és Harnócz Mihályt, va-
131
lamint ez utóbbi fiait, Harnócz Tamást és Harnócz Albertet. – Judiciális, amelyért 12 dénárt fizettek. 997. (T. 138.) Holczman Szalontay Zsigmond kérelmére idézte Modra, másképpen Czikó Miklóst Orsolya asszony, néhai Berky János (nobilis) özvegye által. – Judiciális, amelyért 12 dénárt fizettek. 998. (T. 138.) […] inti […] Balajton a felsőben […] nevezetű. 12 dénárt fizetett. 999. (T. 138.) […] idézte Kupay Péter kérelmére […] Kozma Pál által […] és Basó Mihályt […] Boldván lakó jobbágyaiktól […] – Judiciális. 1000. (T. 138.) Ugyanő idézte ghimesi Forgách Simon (magnificus) kérelmére Reghy Jánost Lakon lakó jobbágya, Hegedős János által. – Judiciális, amelyért 12 dénárt fizettek. 1001. (T. 138.) Daróczy Luca asszony, néhai Bolyky Márton özvegye prókátort vallott és letette az ezért fizetendő 12 dénárt. 1002. (T. 138.) Özvegy Géczy Gergelyné Tibolth Borbála asszony prókátort vallott és letette az ezért fizetendő 12 dénárt. 1003. (T. 138.) Vass András prókátorául vallotta Senyeyt és letette az ezért fizetendő 12 dénárt. 1004. (T. 138.) Özvegy Kalmár Lukácsné Zsófia asszony prókátort vallott és letette az ezért fizetendő 12 dénárt. 1005. (T. 138.) Berencsy Luca asszonynak, néhai Bolyky Márton özvegyének a kérelmére a törvényszéken személye szerint idézte Császtay Jánost. – Judiciális, amelyért 12 dénárt fizettek. 1006. (T. 138.) Kiadatott az ítéletlevél Újszászy Lőrinc házastársa számára Nagy Tamás ellen, aki nem jelent meg, jóllehet kikiáltották. 1007. (T. 138–139.) Csohány ugyanazon Anna asszonynak, Újszászy Lőrinc házastársának, mint felperesnek az érdekében a következőket adja elő geszti Nagy Tamás, mint alperes ellen: az 1572. esztendőben, Húshagyó vasárnap (február 17-e) táján a nevezett alperes nem tudni, mitől indíttatván a felperes egyik Geszten lakó jobbágyának, név szerint Kovács Mihálynak az ökrét elhajtatta, majd levágatta és petrezselyemmel, vagy nem tudja, hogyan, de megette. A felperes követelte ugyan a kár megtérítését, de az alperes nem tett semmit.
132
Senyey a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel az alperes érdekében a következőket válaszolja: a mondott személy nem a felperes jobbágya, hanem az alperes fogadott szervitora, aki gonosztettet, azaz tolvajlást követett el, ezért elfogták, de megszökött, mint gonosztevő és tolvajul elvitt magával többek között egy fejszét is. Az elszökött szervitor az alperes istállójában 4 tinót nevelt és ezeket otthagyta: az alperes ezek közül vágatott le egyet a gonosztett miatt, a többiért pedig fizetett. Egyébiránt bebizonyítja, hogy a nevezett személy nem a felperes jobbágya. A felperes is kész bizonyítani, hogy a jobbágy az övé. Egyébként ha a jobbágy gonosztevő is volt, az ökrei nem voltak tolvajok. Mindkét fél felkéri Holczmant és Szászfayt a bizonyításra. 1008. (T. 139.) Petrinai Horváth György a törvényszék előtt visszahívta a prókátorát a Négyessy Ambrus ellen folytatott perében. Az alperes fél előadja, hogy […]84
Borsod vármegye gyűlése [1574. szeptember 15. előtt,85 h. n.] 1009. (T. 118.) Hatvany idézi Seres Ambrust […] Krisztina asszonyt, […] Ambrus házastársát […] Farnossy […] – Judiciális, amelyért 12 dénárt fizettek.86 1010. (T. 118–119.) Csohány visszakövetelni kéri Borbála asszonynak, Posgay […] (nobilis) házastársának az érdekében Halászi István szökött jobbágyot Bikről […] – A végrehajtók: Szalontay és Hatvany. 1011. (T. 119.) Berencsy és Kereszthes jelentik, hogy visszakövetelték Daróczy Máté (egregius) elszökött és Tapolcsány possessióban la-
84
Itt szakad meg a 9. számú jegyzőkönyvi töredék.
85
A datálásra lásd alább, a következő gyűlés időpontjához fűzött lábjegyzetet.
86
Ezzel a bejegyzéssel veszi kezdetét a 8. számú jegyzőkönyvi töredék, amelynek terjedelme mindössze 2 folio.
133
kó jobbágyát, Faragó Lőrincet Török Andrástól (egregius). A visszakövetelés Anga Lukács (providus), Tapolcsány possessio lakosa által történt, aki azt válaszolta, hogy jelezni akarja a dolgot urának, tudniillik Török Andrásnak.
Borsod vármegye gyűlése 1574. szeptember 15. (f. IV. p. fest. Crucis),87 h. n. 1012. (T. 119.) Csohány Bornemissza György érdekében elbúcsúztatni kéri Tóth Györgyöt Püspökiből. – A végrehajtók: Holczman és Szászfay. 1013. (T. 119.) Zsófia asszony, Kalmár Lukácsné prókátort vallott és letette az ezért fizetendő 12 dénárt. 1014. (T. 119.) Csécsi Horváth István a következőket adja elő Liptay személyében: nem fogja visszautasítani a pénzét, ha a teljes összeget kifizetik neki, de ha kiveszik belőe a kilencedet és a tizedet, akkor ennek tekintetében fellebezni fog. Ha meglesz a fellebbezés, akkor is felveszi és felvette volna a jövedelmet is. Bakos az válaszolja erre Csohány érdekében, hogy alkalmazni fogja magát az ország törvényéhez, azaz a Hármaskönyv II. részének 24. címéhez. Azt is mondja, hogy a pénz elveszett, mivel a felperes fél az ország törvényének ellenére beszedte a haszonvételeket, esztendőnként több, mint 400 forintot. A pénz egyébként az alispán kezénél van. A törvényszék úgy ítélkezett, hogy a kifogás nem fellebbezhető, a jószágokat pedig pénz fizetése nélkül kell visszadni. Liptay protestációt terjeszt elő, amely szerint nem akarja idegen kézre adni a jószágokat.
87
Hogy a két Szent Kereszt ünnep közül az Exaltatiót, azaz szeptember 14-ét kell választanunk, azt – egyéb apró, itt nem részletezendő jelek mellett – egyértelműen mutatja az 1023. számú regeszta, amely szerint egy idézésre az augusztus 18-án tartott gyűlés után került sor.
134
1015. (T. 119–120.) Mileticz Hartyányi érdekében kéri a jelen határnapon az eskü letételét, ahogyan azt az ítélet előírja. Bakos a grófné asszony érdekében patvarkodásnak nevezi a keresetet, mondván, hogy az időpont ki van tűzve és ha eljön az az idő, akkor megjelennek az eskü elfogadására. Mileticz erre azt válaszolja, hogy most van a törvényszék, vagyis a gyűlés, tehát a mai napon tegyék le az esküt. 1016. (T. 120.) Mácsy, másképpen Dorcsányi Kálmán elbúcsúztatni kéri Pogány Jánost Tapolcsányról. – A végrehajtók: Berencsy, Bolyky és Kereszthes. 1017. (T. 120.) […] prókátort vallott. 1018. (T. 120.) […] prókátort vallott és ezért 12 dénárt fizetett. 1019. (T. 120.) Liptay György prókátort vallott és letette az ezért fizetendő 12 dénárt. 1020. (T. 120.) Karácsondy a leleszi konvent által kiadott prókátort valló levéllel Zeleméryné asszony érdekében bemutatja a levelet a reája rótt bizonyításról, valamint a kiváltságlevelet is, protestáció előterjesztésével. Az alperes ezekről másolatot kér. A felperes szerint nem kell másolatot adni. Az alperes azt mondja, hogy a törvény kezénél úgyis megtalálta volna, s azt, aki akar, nem érheti jogtalanság. 1021. (T. 120.) Korláth a maga érdekében visszakövetelni kéri Jakó Péter szökött jobbágyot Keresztúrból, Gyulay János litteratustól. – A végrehajtók: Hatvany és Szentgyörgyi. 1022. (T. 120.) Holczman István jelenti, hogy intette Anna asszonyt, Hatvany János házastársát és a másik Anna asszonyt, Új Ambrus házastársát a pénzükkel a Tulloson lévő, az intőket örökség címén megillető birtokrész dolgában, amelyet Csathó Farkastól vásároltak meg, de az intőket – tudniillik Margit asszonyt Heránth Gergely házastársát és Anna asszonyt, Ambrus litteratus házastársát, valamint néhai Finkey János többi gyermekét – illeti meg. Az intés a Nagyboldogasszony ünnepe utáni csütörtökön (augusztus 19-én) történt. A megintett személyek azonban azt válaszolták, hogy nem adják a birtokrészt, mert az örökösödési jogon őket illeti.
135
1023. (T. 120.) Kövér Ferenc prókátort vallott. 1024. (T. 120.) Kövér Ferenc (idem, lásd az előző bejegyzést) jobbágybúcsúztatást kér. 1025. (T. 120.) Basó Farkas elbúcsúztatni kéri Horváth Máté jobbágyát, Baráth Andrást Senyéről. – A végrehajtók: Damaky és Csohány. 1026. (T. 121.) Kövesdy Bertalan letette az esküt a Kövesdről való meghalt jobbágy ügyében. 1027. (T. 121.) Bakos Országh Borbála asszony érdekében elbúcsúztatni kéri Pataki Tamást Valkról. – A végrehajtók: Holczman és Szászfay. 1028. (T. 121.) Hatvany János a teherrel együtt leszállatta a pert, amelyet Finkey János gyermekei ellen folytatott. 1029. (T. 121.) Senyey Bárius András érdekében hanyagsággal vádolja Országh Borbála asszonyt, azért, mert a Papp István részéről való törvénykezés alkalmával nem tette le a terhet. 1030. (T. 121.) Pásztóyné asszony törvénykezést ígér Járdánházy Kelemen számára Arlón lakó és törvény elé állítani rendelt jobbágyai részéről, szék előtt hétfőn. Járdánházy pedig felkéri Berencsyt és Bolykyt tanúbizonyságok szedésére az ügyben. 1031. (T. 121.) Putnoky Mihály […] 1032. (T. 121.) Holczman és Szalontay jelentik, hogy visszakövetelték […] Vendéghy Jánostól […] a törvénycikkelyek értelmében […] pénteken Pozsonyi György szervitor által […] Tullosy […], Hatvany János házastársa kérelmére […] hogy mondja meg az urának az idézést. Karácsondy Péter az összes alperes érdekében azt válaszolja, hogy járjon el a maga módján. A felperes igyekszik bizonyítani a hatalmaskodó foglalást és felkéri a nevezett szolgabírót és esküdtet erre a célra. 1033. (T. 121.) Golopy Gáspár prókátort vallott és letette az ezért fizetendő 12 dénárt. 1034. (T. 121.) Kövér Ferenc azt a választ adja a szökött jobbágy dolgában, hogy a következő törvényszéki ülésig megtudja, valóban
136
elszökött-e, s ha tényleg szökevény, akkor vissza fogja adni Basó Mihálynak. 1035. (T. 121.) Török András prókátort vallott és letette az ezért fizetendő 12 dénárt. 1036. (T. 121.) Hatvany és Szalontay jelentik, hogy visszakövetelték Halászi István jobbágyot Bikről, Tibolth Gáspártól, aki azt felelte, hogy nem szökött jobbágy, hanem törvény által felszabadított személy. 1037. (T. 121.) Az egri dékán ígéretet tett arra, hogy visszadja Eördögh Péternek Nagymihály György jobbágyot, aki Lövőről szökött el. 1038. (T. 121.) Újszászy László elbúcsúztatni kéri Ábrányból Virágh Ambrust. – A végrehajtók: Holczman és Szászfay. 1039. (T. 122.) Szalontay a maga érdekében elbúcsúztatni kéri Tóth Istvánt, Nagy Mátyás jobbágyát Szalontáról. – A végrehajtók: Hatvany és Rinóth. 1040. (T. 122.) Hatvany Posgay György házastársának, Borbála aszszonynak a kérelmére idézi Rinóth Mihályt Szögeden lakó jobbágya, Teleki Benedek által. – Judiciális. 1041. (T. 122.) Hatvany (idem, lásd az előző bejegyzést) Rinóth Mihály kérelmére idézi Borbála asszonyt, Posgay György házastársát a Parasztbiken lakó Sarlós Bálint által. – Judiciális, amelyért 12 dénárt fizettek. 1042. (T. 122.) Hatvany Baracskay János kérelmére idézi Krisztina asszonyt, Bogácsy Ambrus házastársát és Ilona asszonyt, Nagy Ambrus házastársát. – Judiciális, amelyért 12 dénárt fizettek. 1043. (T. 122.) Baracskay János prókátort vallott. 1044. (T. 122.) Holczman Koncz Demeter kérelmére idézi Horváth Pétert. – Judiciális. 1045. (T. 122.) Holczman (idem, lásd az előző bejegyzést) Anna aszszonynak, Hatvany János házastársának a kérelmére idézi Csathó Albertet. – Judiciális, amelyért 12 dénárt fizettek.
137
1046. (T. 122.) Kiadatott az ítéletlevél Zagyvay Katalin asszony, Kiss Márton házastársa számára Kuza Péter ellen.88 1047. (T. 122.) Lórántffy György elbúcsúztatni kéri Kakszi Pétert, őfelsége jobbágyát Kurittyánból. – A végrehajtók: Damaky és Császtay. 1048. (T. 122.) Kiadatott az ítéletlevél Damaky Imre számára Hegymegi Gáspár ellen. 1049. (T. 122.) Hasonlóképpen kiadatott az ítéletlevél Hegymegi Lénárt számára. 1050. (T. 122.) Otrokocsy Mátyás prókátort vallott. 1051. (T. 122.) Kupay Péter és Seres Ambrus prókátort vallottak és letették az ezért fizetendő 12 dénárt. 1052. (T. 122.) […] Katalin asszony kérelmére […] A Senyén lakó Csák Jakab […] – A végrehajtók: Damaky és […] 1053. (T. 122.) Zsófia asszony, Berentey Gáspár (nobilis) házastársa prókátort vallott. 1054. (T. 122–123.) Holczman Vértes Farkas kérelmére idézte Újszászy Lőrincet Geszten lakó jobbágya, Tengel Pál által. 1055. (T. 123.) Reghy Balázs felkéri Damakyt és Császtayt tanúbizonyságok kiszedésére. 1056. (T. 123.) Berencsy Daróczy Menyhért kérelmére idézi Vass Andrást. – Judiciális, amelyért 12 dénárt fizettek.89 1057. (T. 123.) Berencsy (idem, lásd az előző bejegyzést) Putnoky Farkas kérelmére idézi Lorántffy Farkast.90 1058. (T. 123.) Holczman Sülye János kérelmére idézi Országh Borbála asszonyt Keresztesen lakó jobbágya Káli Gáspár által. – Judiciális, amelyért 12 dénárt fizettek.
88
A bejegyzést áthúzással érvénytelenítették.
89
Áthúzással érvénytelenített bejegyzés.
90
Áthúzgálásokkal érvénytelenített bejegyzés.
138
1059. (T. 123.) Csorba Mihály a maga és fivérei érdekében kéri a törvénycikkelyekben foglaltak szerint visszakövetelni a Felsőbábán lévő Szarvadi birtokrészt Bárius Istvántól és Bárius Andrástól. – A végrehajtók: Hatvany és Szalontay. 1060. (T. 123.) Damaky Czenthe Mihály kérelmére idézi Bakos Andrást. – Judiciális, amelyért 12 dénárt fizettek. 1061. (T. 123.) Hatvany Bereczky Boldizsár kérelmére idézi Kalmár Lukácsnét, Zsófia asszonyt, azért, hogy állítsa törvény elé Csécsen lakó jobbágyait, név szerint Szőke Mártont, Barta Jánost, Kiss Domonkost és Kiss Jánost. – Judiciális, amelyért 12 dénárt fizettek. 1062. (T. 123.) Rinóth Mihály elbúcsúztatni kéri Áfra Andrást Radistyánból. – A végrehajtók: Berencsy, Vass és Bolyky. 1063. (T. 123.) Damaky csoltói Basó Mihály (egregius) kérelmére idézi Lorántffy Györgyöt szervitora, Katona Pál (agilis) által, azért, hogy állítsa törvény elé Kazán lakó jobbágyait, név szerint Ományi Balázst, Ományi Pált és Ományi Mihályt (providi). – Judiciális, amelyért 12 dénárt fizettek. 1064. (T. 123.) Berencsy és Járdánházy jelentik, hogy Ományi Péter kérelmére visszaköveteltek Bellény Lászlótól (egregius), Kápolnáról egy szökött jobbágyot, név szerint Varga Benedeket (providus).91
91
Ezzel a bejegyzéssel zárul a 8. számú jegyzőkönyvi töredék.
139
Borsod vármegye gyűlése [1574. november 24. előtt],92 h. n. 1065. (T. 94.) A törvényszék 100 forint büntetésben marasztalta el Horváth Mátét a Senyéről elbúcsúztatott jobbágy, Baráth András jószágainak az elvétele miatt. – A dologról Damaky és Császtay tett jelentést Basó Farkas kérelmére, aki letette az ezért fizetendő 50 dénárt és kéri, hogy ismételten intsék a nevezettet, hogy adja vissza az elvett jószágokat. 1066. (T. 94.) Berencsy és Bolyky jelentik, hogy elbúcsúztatták Mercséről Nyírő Péter és Jobbágy András jobbágyokat; Bálay Kálmán azonban elvette ezek jószágait, így intették azok visszaadására, a törvényszék pedig 100 forint büntetésben marasztalta el a nevezettet. 1067. (T. 94.) Török Bálint másodjára is törvénykezést kér Horváth Ferenc részéről; a törvényszék határnapul ezten ez napot93 jelölte meg. 1068. (T. 94.) Berencsy és Bolyky jelentést tesznek a Bolyokban lévő birtokrészeknek a Császtay Jánostól való visszaköveteléséről; eszerint a nevezett a visszakövetelésre azt válaszolta, hogy zálog címén vanna a kezénél ezek a birtokrészek és lenne ezekért szavatosa. Ezért a nevezettek néhai Bolyky Márton özvegyének, Luca asszonynak a kérelmére a törvnyszék elé idézték. 1069. (T. 94.) Biky Benedek felkéri Holczman szolgabírót és Rinóth Mihályt tanúbizonyságok szedésére Hatvany ellen. 1070. (T. 94.) Hatvany Móré János és Zatay Boldizsár kérelmére idézte Szinyi Boldizsárt Csáton lakó jobbágya, Sarlai Vince által. – Judiciális, amelyért 12 dénárt fizettek. 1071. (T. 95.) Orsolya asszony, néhai Daróczy János özvegye és Katalin asszony, néhai Lapos Menyhért özvegye prókátort vallott. 92
A datáláshoz lásd a következő gyűlés dátumát. Az alább következendő bejegyzésekkel kezdődik a 6. számú jegyzőkönyvi töredék, amely mindössze 2 folióból áll. Állapota elég jó, bár sok helyütt elfeketítette a papírt a tinta; a XIX. század elején azonban ezek a részek még jól olvashatóak voltak.
93
Előbb szék estint írt a jegyző, azt módosította.
140
1072. (T. 95.) Hatvany Tóth Miklós kérelmére idézte Csiga Györgyöt. 1073. (T. 95.) Császtay Damaky Imre kérelmére idézte Hegymegi Jánost és Hegymegi Boldizsárt. 1074. (T. 95.) Athinay Miklós Báthory István érdekében a leleszi konvent prókátort valló levelével elbúcsúztatni kéri Kovács Miklóst Bogácsról. – A végrehajtók: Holczman és Szászfay. 1075. (T. 95.) Bélyi Pál prókátort vallott. 1076. (T. 95.) Szinyi István és Szinyi Boldizsár a törvényszéken intik Borbála asszonyt, Lónyay György házastársát és Anna asszonyt, Újszászy Lőrinc házastársát, valamint Forgách Anna asszonyt, néhai Geszthy Péter (nobiles) özvegyét a Gelejen lévő, Sálfirész nevezetű birtokrész miatt, amelyet néhai Szinyi István (egregius) adott zálogba a nevezetteknek. Az intők letették az intésért fizetendő 6 dénárt. 1077. (T. 95.) Hatvany Zsófia asszonynak, néhai Szinyi Ráfael özvegyének a kérelmére idézi Fánchy Györgyöt bírója, Göre Mihály által, azért, hogy állítsa törvény elé Papos Mihály nevű jobbágyát. – Judiciális, amelyért 12 dénárt fizettek. 1078. (T. 95.) Damaky Basó Farkasnak a kérelmére idézi Horváth Mátét, azért, hogy állítsa törvény elé Senyén lakó jobbágyait, név szerint Kígyós Benedeket és Szaniszló Lukácsot. 1079. (T. 95.) Bakos Balázs és Eötvös János 100 forint büntetés terhe alatt kötelezték magukat, hogy a következő törvényszéki ülés előtti szerdán az alispán megszünteti és elgigazítja a kettejük között fennálló valamennyi viszályt. 1080. (T. 95.) […] fellebbezésre […] elé […] 1081. (T. 95.) Kiadatott az ítéletlevél Basó Farkas és Basó Mihály számára Kupay ellen, akit Damaky idézett.
141
Borsod vármegye gyűlése 1574. november 4. (f. IV. p. fest. Elisabethae), Ónod 1082. (T. 96.) Daróczy Menyhért 12 forint büntetés terhe alatt minden birtokszomszédtól és határostól eltiltja Kisbarca erdőjét. 1083. (T. 96.) Hatvany Tibolth Ambrus házastársának és Daróczy Boldizsárnak a kérelmére az alispán levelével idézi Orsolya asszonyt, Horváth György házastársát Zsófia nevű szolgálója által. 1084. (T. 96.) Eötvös János Eötvös Péter érdekében szolgabírót és esküdtet – Hatvanyt és Rinóthot – kér a nevezett házastársa elleni tanúbizonyságok kiszedésére. 1085. (T. 96.) Basó Mágóchy úr személyében elbúcsúztatni kéri Herke Jánost Arnótról. – A végrehajtók: Hatvany és Szalontay. 1086. (T. 96.) Tibolth Ambrus a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel Csohány András érdekében és Székely Máté, mint alperes ellen a következőket adja elő: az 1570. esztendőben, Szent Márton ünnepe (november 11-e) táján a nevezett alperes maga mellé véve Szentmártonról való jobbágyokat, név szerint Czicze Lukácsot, Czicze Tamást, Dávid Antalt, Kaló Bálintot, Kaló Miklóst, Nagy Albertet, Oroszlán Bálintot, Sípos Jakabot, Kovács Pált, Ussona Pétert és Soós Bálintot, valamint őfelsége két gyalogos katonáját: Nagy Márton és Szalmás Istvánt, rámentek Mogyorósd possessio Kaponna nevű közös erdejére és onnét a panaszos Balatonon lakó jobbágyának, Bolta Istvánnak egy diszanját elhajtották és a mai napig sem adták vissza; az ezáltal okozott kárt 3 forintra becsüli. Mileticz a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel törvénykezést ígér a törvény elé állítani rendelt jobbágyok részéről ezten pénteken, kivéve Soós Bálintot, mert az ő neve nem volt beírva a keresetlevélbe. 1087. (T. 96–97.) Bakos András a garamszentbenedeki konvent által kiadott prókátort valló levéllel Fánchy György érdekében Henyey Margit asszony ellen másolatot kér a teljes permenetről. Karácsondy a leleszi konvent által kiadott prókátort valló levéllel kijelenti, hogy a másolatot nem lehet kiadni mert a per most nincs 142
abban az állapotban, hanem a leszármazást kell bizonyítani, amit meg is tesz majd. A törvényszék a következőképpen ítélkezett: nem adja ki a másolatot, mivel a per kezdetén kellett volna azt kérni, a mostani állapotnak megfelelően járjon el tehát a felperes. Az alperes kéri, hogy olvassák el a bizonyságlevelet, amelyből ki van szedve a leszármazás. – A felperes azt mondta, hogy a kiváltságlevelet egyszer már bemutatták, most tehát nem kell bemutatni. A törvényszék engedélyezi az oklevél bemutatását, de nem azért, hogy másolat készüljön róla, hanem azért, hogy a bírák tájékoztatást nyerjenek. Az alperes azt kéri, hogy az oklevélnek csak a megfelelő részeit olvassák fel, a felperes azonban nem ért egyet ezzel, a törvényszék pedig elrendeli a felolvasást. – A felperes erre azt mondta, hogy mi, láb alatt való (suppedanei) bírák nem a teljes, hanem csak a részben való felolvasást engedjük. Az alperes erre protestációt terjesztett elő, mondván, hogy ez a bíróság meggyalázása és kérte a felmentést. A törvényszék úgy ítélekezett, hogy mutassa be az oklevelet, mert ha nem, akkor felmenti az alperest. 1088. (T. 97.) Jánossy Pál elbúcsúztatni kéri Kovács Pált Muhiból. – A végrehajtók: Hatvany és Szalontay. 1089. (T. 97.) A törvényszék felmenti Fánchyt Nyárád ügyében Margit asszony, Zeleméry Miklós házastársa ellen. 1090. (T. 97.) Bakos Forgách Simon érdekében elbúcsúztatni kéri Papp Andrást és Bathó Pált Zilizről. – A végrehajtók: Damaky és Császtay. 1091. (T. 97.) Kupay István a következő vallást tette Balajthy akkori szolgabíró előtt: azt a darab szőlőt, amely Keresztúr határában fekszik és a birtokosztály során neki jutott, átengedte testvérének, Kupay Jánosnak. 1092. (T. 97.) Hatvany Csabay István kérelmére idézte Bakos Balázst, valamint Országh Borbálát Miskolcon való bírája, Veres Mihály által, azért, hogy állítsa törvény elé Pajzsgyártó Jánost. – Judiciális, amelyért 12 dénárt fizettek.
143
1093. (T. 97.) Holczman néhai Szinyi Ráfael özvegyének, Zsófia asszonynak a kérelmére idézte Tibolth Ambrust jobbágya, Csízi Márton által. – Judiciális, amelyért 12 dénárt fizettek. 1094. (T. 97.) Anna asszony, Szentgyörgyi János házastársa prókátort vallott. 1095. (T. 98.) Holczman Koncz Demeter kérelmére idézte Vathay Pétert. – Judiciális, amelyért 12 dénárt fizettek. 1096. (T. 98.) Holczman (idem, lásd az előző bejegyzést) Folthy András kérelmére idézte Petres Györgyöt. 1097. (T. 98.) Fügedy Miklósné Anna asszony prókátort vallott. 1098. (T. 98.) Damaky Balajthy Tamás kérelmére a törvényszéken személyük szerint idézte Balajthy Mihályt és Balajthy Pétert, azért, hogy állítsák törvény elé a Balajton lakó Bakó Pál nevű jobbágyukat. 1099. (T. 98.) Eördögh Péter elbúcsúztatni kéri Nagymihály Györgyöt Tilajról. – A végrehajtók: Holczman és Vathay. 1100. (T. 98.) Csathó a parancslevél másolatáért 25 dénárt fizetett. 1101. (T. 98.) Domonyi Mihály és Koncz Imre egyezséget kötöttek, amely szerint Kisboldogasszony jövendő ünnepéig (szeptember 8-ig) az egyikük kifizeti a 8 forintot, a másikuk pedig visszabocsátja a jószágokat. 1102. (T. 98.) Hatvany Seres Ambrus kérelmére idézte Keszy Dorottyát, Nagy Benedek házastársát és Szanda Gergelynét, Luca aszszonyt, valamint Csécsy Bálintot. – Judiciális. 1103. (T. 98.) Damaky Senyey Pál kérelmére idézte Kupay Pétert. – Judiciális, amelyért 12 dénárt fizettek. 1104. (T. 98.) Seres Ambrus prókátort vallott. 1105. (T. 98.) Ilona asszony, Seres Ambrus házastársa (uxor ejusdem, lásd az előző bejegyzést) hasonlóképpen prókátort vallott. 1106. (T. 98.) Damaky Senyey Pál kérelmére idézte Héthy Györgyöt egyik jobbágya által. – Judiciális, amelyért 12 dénárt fizettek. 1107. (T. 98.) Csécsy Bálint prókátorául vallotta Rinóth Mihály és letette az ezért fizetendő 12 dénárt.
144
1108. (T. 98.) Jánossy Pál Szinyi Ráfaelné érdekében visszakövetelni kéri elszökött jobbágyát, Ágoston Ferencet Aranyosról Anna asszonytól, néhai Báthory László özvegyétől és Dorottya asszonytól, Ományi Tamás házastársától. – A végrehajtók: Hatvany és Szalontay. 1109. (T. 98.) Holczman a Szomolyán lakó Petres György és Fűzy Mihály kérelmére idézte Országh Borbála asszonyt Kövesden lakó jobbágya, Molnár Antal által, azért, hogy állítsa törvény elé valamely kövesdi jobbágyait. – Judiciális, amelyért 12 dénárt fizettek. 1110. (T. 98.) Holczman (idem, lásd az előző bejegyzést) Szúnyoghy Pál kérelmére idézte Szóláth Mátyást. 1111. (T. 98.) Luca asszony (nobilis), Szanda Gergely házastársa prókátort vallott. 1112. (T. 98.) Keszy János (nobilis) prókátort vallott. 1113. (T. 99.) Tibolth Borbála asszony (nobilis), Karácsony Balázs házastársa prókátort vallott. 1114. (T. 99.) Szék után csütörtökön tett ispán uram napot, hogy ha addig Zsóry Mihály nem elégíti meg Katalin asszonyt, Újszászy László özvegyét, akkor a jószágaiból kell elégtételt adnia neki. 1115. (T. 99.) Korpády János prókátort vallott és letette az ezért fizetendő 12 dénárt. 1116. (T. 99.) A törvényszék úgy határozott, hogy az alispán a következő ülésig mutassa be a levelet a malomról. 1117. (T. 99.) Balajthy Tamás intette Borsos Mihályt és Kozma Mihály a Zilizen lévő jószágokért való árendapénzzel. 1118. (T. 99.) Hatvany Karácsony Tamás kérelmére idézte Fánchy Györgyöt a szervitora, Budai János által, azért, hogy állítsa törvény elé Aranyoson lakó jobbágyát, Cselling Tamást. – Judiciális. 1119. (T. 99.) Damaky Senyey Pál házastársának, Anna asszonynak a kérelmére idézte Zsófia asszonyt, Bothka Imre özvegyét. – Judiciális, amelyért 12 dénárt fizettek. 1120. (T. 99.) Holczman Szinyi Boldizsár kérelmére idézte Újszászy Lőrincet a Geszten lakó Gálos Péter által. – Judiciális, amelyért 12 dénárt fizettek.
145
1121. (T. 99.) Szirmay 50 dénárt fizetett. 1122. (T. 99.) Holczman Szepessy Pál kérelmére idézte Orros Andrást. 1123. (T. 99.) Biky Benedek az új ítélet értelmében Finkey János átszállatta a gyermekeire, azaz Margit asszonyra, Heránth Gergely házastársára, Anna asszonyra, Kupay Péter házastársára, Zsófia aszszonyra, Ambrus litteratus (nobiles) házastársára, valamint Erzsébetre, Finkey János leányára, továbbá a fiaira, Finkey Györgyre és Finkey Istvánra. 1124. (T. 99.) Aranyas Pál, Szepessy János és Telky János prókátort vallottak és letették az ezért fizetendő 12 dénárt. 1125. (T. 99.) Farkas Menyhért kéri a törvénycikkelyek értelmében visszakövetelni az Arlóban fekvő birtokrészét Vass Andrástól. – A végrehajtók: Berencsy és Kereszthes. 1126. (T. 100.) Holczman Petres Albert és házastársa, Anna asszony kérelmére idézi Vathay Pétert és házastársát, Dorottya asszonyt. – Felmentő levél, amelyért 12 dénárt fizettek.94 1127. (T. 100.) Fekete Ferenc prókátort vallott. 1128. (T. 100.) Daróczy Máté felkéri Berencsy szolgabírót és Kereszthes Balázs esküdtet elszökött jobbágyának, név szerint Faragó Lőrincnek (providus) a Török Andrástól (egregius) való visszakövetelésére. A visszakövetelés Anga Lukács (providus) által történt meg.95 1129. (T. 83.) […] Miklós és Petres György jelentést tesznek a kövesdiek esküjének az eltiltásáról […] Kövesdy Bertalannak Kanczus Balázs által eszten ez nap […] Bakos kéri a jelentés másolatát.96
94
Áthúzgálásokkal érvénytelenített bejegyzés.
95
Ezzel a bejegyzéssel végződik a 6. számú jegyzőkönyvi töredék.
96
Ezzel a bejegyzéssel kezdődik az 5. számú jegyzőkönyvi töredék, amelynek terjedelme 4 folió. A lapok eléggé rongáltak, sok helyütt megfeketedtek a tintától. A sorrendjük sem teljesen biztos, ezért e tekintetben a másolatra kell hagyatkoznunk. Az 1180. számú bejegyzésből – amely a Szent Márton ünnepe előtti vasárnapra, azaz november 7-re ír elő megjelenést – azonban egészen nyilvánvaló, hogy a november 4-i közgyűlés bejegyzései folytatódnak ezen a lapokon.
146
1130. (T. 83.) […] Hegyaljay Péter kérelmére idézte Székely Benedeket. 1131. (T. 83.) […] szolgabírót és esküdtet kér a jószágok számba vételére […] négy ítéletlevél […] 1132. (T. 83.) […] Török Ferencné eltiltja a szolgabírót a végrehajtástól […] a királi táblán […] a végrehajtást elrendelő levélben […] 1133. (T. 83.) Huszár István, Kércsy Miklós és Kércsy András prókátort vallottak és letették az ezért fizetendő 12 dénárt, a levél pedig megíratott. 1134. (T. 83–84.) Bakos Kubinyi érdekében királyi prókátort valló levéllel előadja néhai Kubinyi Kristóf özvegye, valamint az általa kiszedetett tanúbizonyságok ellen, hogy nem magát a a dolgot bizonyította, a saját jobbágyai nem tanúskodhattak volna ellene, harmadszor pedig, hogy paraszt nem lehet tanúbizonyság nemes ellen; a per leszállítását és felmentést kér tehát. – Pelinyi a felperes asszony érdekében előadja, hogy a bizonyítás megtörténtént és közre is van adva. A törvényszék leszállatta a pert, azért, mert a bizonyítás nem volt elegendő. 1135. (T. 84.) […] tartozik vele s megadja a búzát […] Fekete bizonyságai […] 1136. (T. 84.) A törvényszék úgy határozott, hogy Szóláth Mátyás és Vatta lakosai között ezten nap legyen meg a törvénykezés. 1137. (T. 84.) Csohány Finkey Margit és Finkey Zsófia asszonyok érdekében felkéri Damakyt és Császtayt a Korpády elleni tanúbizonyságok kiszedésére. 1138. (T. 84.) Csohány Finkey Margit és Finkey Zsófia asszonyok érdekében (idem pro eisdem, lásd az előző bejegyzést) protestációt terjeszt elő, azért, mert Kupay Péter birtokba iktatás útján elfoglalta Bizs közös praediumot; ezért el is tiltják a nevezettet a birtokba iktatástól és a praedium elfoglalásától, mivel ők is birtokolni akarják azt. 1139. (T. 84.) Damaky Péchy János kérelmére idézi Huszár Istvánt és Kércsy Andrást.
147
1140. (T. 84.) Berencsy Lughnay János és Rinóth Mihály kérelmére idézi Melith Ferencet Varbó bírája, Rácz Benedek által, azért, hogy állítsa törvény elé Debrei Balázst. 1141. (T. 84.) A törvényszék a következő határozatot hozta: Bakos és Eötvös János között a 100 forint kötelék alatt történt megegyezésük szerint a Karácsony előtt való szeredán legyen meg a törvénykezés mind a két fél részéről. 1142. (T. 84.) Zilizy B[…] prókátort vallott; ki kell adni neki Bakos András levelének a másolatát is az ítéletlevéllel együtt. 1143. (T. 84.) Alacskay […] prókátort vallott. 1144. (T. 84.) Kiadatott az ítéletlevél Zilizy Kristóf számára Bojár János ellen és az érdekelt fél kifizette az ezért járó 12 dénárt. 1145. (T. 84.) Szanda Gergelyné Luca asszony prókátort vallott. 1146. (T. 84.) Hatvany idézte Csathó Albertet a házastársával, Borbála asszonnyal együtt R[…]ky Boldizsár ellen. 1147. (T. 84.) Csorba Mihály prókátort vallott és letette az ezért fizetendő 12 dénárt. 1148. (T. 84.) A törvényszék elrendelte, hogy Császtay János éppen úgy fizesse meg a török adót, mint ahogyan a többi nemes fizeti Szentpéteren. 1149. (T. 84–85.) Szendy Alacskay Bálint érdekében szolgabírót és esküdtet kér az Alacskán lévő birtokrész hatalmasul való elfoglalásának, ami a mohácsi csata után történt, a bizonyítására. Berencsyt, Kereszthest és Hanvayt kéri fel e bizonyítás elvégzésére. 1150. (T. 85.) Berencsy és Járdánházy jelentik, hogy a törvénycikkelyek értelmében visszakövetelték az Alacska, Nekézseny és Oszlár possessiókban fekvő birtokrészeket Bárius Andrástól, Bárius Jánostól és Bárius Istvántól Járfás Tamás által, de Csohány néhai Ományi András leányainak az érdekében újra visszakövetelni kéri azokat. 1151. (T. 85.) Hatvany és Rinóth jelentik, hogy a Szent Márton ünnepe előtti szombaton (november 6-án) Mátyus Tamás kérelmére viszszakövetelték Diák János szökött jobbágyot néhai Újszászy László özvegyétől, Orsolya asszonytól annak Biken lakó jobbágya, Kiss Jakab
148
által, a nevezett asszony azonban semmit nem válaszolt a visszakövetelésre. 1152. (T. 85.) A törvényszék úgy határozott, hogy nem érvényes Reghy Balázs követelése, mert a jobbágytól az elbúcsúztatása előtt elvett javakat tekintetbe venni a búcsúztatás során. 1153. (T. 85.) Kiadatik a levél Szentgyörgyi János házastársa számára a Szalontay Bertalan által tett vallásról, amely szerint az asszony búzájából annak élete végéig nem veszi ki a neki járó részt. Kifizettetett a levélért járó 12 dénár is. 1154. (T. 85.) […] Vízkereszt másnapjára Móré István el fogja fogadni az ónodi provizortól a törvényt jobbágyai részéről. 1155. (T. 85.) Reghy Balázs eltiltja Nyomár, Kércs, Hangács, Dicháza és Szénamál praediumokat Basó Mihálytól és Basó Farkastól, illetve a nevezettek jobbágyaitól. 1156. (T. 85.) Reghy Balázs (idem, lásd az előző bejegyzést) eltiltja Bárius András jobbágyait attól, hogy ne […], hanem Nyomár praedium határában tartózkodjanak a szarvasmarháikkal. 1157. (T. 85.) Várkonyi Lorántffyné érdekében elbúcsúztatni kéri Ományi Jakabot Kazáról. – A végrehajtók: Berencsy és Kereszthes. 1158. (T. 85.) Császtay Márton prókátort vallott és letette az ezért fizetendő 12 dénárt. 1159. (T. 85–86.) Az alperes […] hogy szabadjon neki mindent előterjeszteni és mind a leszármazásra vonatkozó, mind pedig más, már bemutatott oklevelet újra bemutatni. Azt is mondja, hogy amint az a követeléséből kiderül, a felperes nem teljesített mindent, amire ajánlotta magát, így például a per alatt lévő jószágok felosztását sem bizonyította be, jóllehet felajánlotta. Kéri tehát a felmentést. A felperes azt válaszolja, hogy a kereset alapját az elzálogosított jószágok képezik és ezért követelte az alperes fél, hogy bizonyítsa a leszármazási ágat, amit meg is tett. Ezért most már javasoljon valami mást és mondja meg, megilleti-e, vagy sem a jószágok visszaváltása? Az alperes erre azt válaszolja, hogy maga az alperes ajánlotta fel előbb a leszármazás, aztán a birtokosztály bizonyítását, s ha valami
149
egyszer tetszett neki, akkor nem lehet, hogy máskor ne tessék, hiszen erre törvényi helyet is idézett. A felperes erre azt mondja, hogy tovább semmit nem kíván bizonyítani, mert az eddigi bizonyítás elegendő. A törvényszék azt az ítéletet hozta, hogy mivel mind a két dolgot bizonyítani kellett volna, ezért ki kell adni a felmentő levelet az alperes számára. – A felperes megfellebbezte ezt az ítéletet, s a fellebbezése átküldetik.97 1160. (T. 86.) Bakos a grófné asszony, mint alperes érdekében letéve a pervisszaűzés terhét, a következőket adja elő Kövesdy Bertalan, mint felperes ellen: Kovács Tamás részére nem volt érvényben az ítélet […] mivel az alperes csak a felperes esküjére engedte el az eskütételt, To[…] Illés esküje […] csakis a felperes követelésére a fia […] tett esküt, Várkonyi Péter és Várkonyi Máté beteg volt […] a fia tett esküt, ezt akkor elfogadta és csak ő követelte […] Kovács Jakab, akit törvény elé állítani rendelt, már régen meghalt, a másik Kovács jakab pedig, aki él, sohasem szerepelt a keresetben, hiszen akkor még gyermek volt, G[…]i Pál és Kovács Mihály sem tettek esküt, s ha akkor nem esküdtek, amikor elő volt számukra írva a teher nélküli eskütétel, akkor ők is és a többiek is most a pervisszaűzés terhével tegyék le az esküt. Karácsondy a felperes érdekében azt válaszolja erre, hogy az alperes megengedte az eskütételt, mivel nem engedte meg […] Kovács mondja, hogy itt lett volna és elfogadja az esküt a pervisszaűzés mellett. A törvényszék úgy ítélekezett, hogy a következő ülésen tegyenek esküt. 1161. (T. 87.) Daróczy Máté a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel Daróczy Fülöp, mint felperes érdekében a következőket adja elő őfelsége, mint alperes ellen: az 1573. esztendőben, Szent Péter apostol ünnepe (június 29-e) táján a nevezett felperes valamely szükségei miatt a szentpéteri vásárra ment és megkérte Kassa Gergelynek a Keresztúrban lakó bíráját, hogy vinné el a szekerén Szentpéter oppidumba. Amikor mentek az úton, Kappan Sebestyén fia, Kappan Máté
97
Az ügy előzményeire lásd a 1088. számú regesztát.
150
nem tudni, mitől indíttatván, az akarata ellen felült a szekérre, ezekkel a rút szidalmakkal: bestye kurva fia illette őt, s amikor a fejét felmelte, rögtön agyon vágta és […] a heget és a felperes is a maga védelmében […] amikor a házba belépett, az alperes is ott volt […] azonnal berohantak a házba, elfogták őt és mindkét lábát kalodába tették, három napon keresztül fogva tartották, keményen megverték, három nap múlva kötelekkel megkötözve Szendrő várába hurcolták, de Klementei János provizor nem akarta átvenni, erre ismét visszavitték és ameddig csak tetszett nekik, fogva tartották; az elszenvedett nyomorúságot 500 forintra becsüli. Sőt, ezzel meg nem elégedvén, még kését, szablya tarsolyát is elvették. Mindezt be fogja bizonyítani, a vérontás bizonyításával együtt. Senyey őfelsége személyében kéri a kereset másolatát, amelyet a törvényszék ki is ad neki. 1162. (T. 87–88.) […] a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel Daróczy Máté, mint felperes érdekében érdekében a következőket adja elő Török András, mint alperes: az 1571. esztendőben, a Mindenszentek ünnepe előtti szerdán (október 31-én) a nevezett alperes nem tudni, mitől indíttatván, Mályini Márton által hatalmasul elhajtatta a felperes dézsmasertéseit Tapolcsány határából, s bár a felperes elment hozzá Putnokra és kérte tőle a sertéseket, nem adta vissza […] sőt, ezzel nem elégedett meg és az 1573. esztendőben, a Szent Lukács ünnepe előtti csütörtökön (október 15-én) a felperes sertéseit a kondával együtt elhajtatta ugyanarról a földről, közülük hármat hatalmasul levágatott, s ezáltal 40 forint kárt okozott a felperesnek. A hatalmaskodásban Keleméri Pál, Gyulai Lőrinc, Kiss Albert, Mályini Márton és Herczegh Mátyás vett részt. A felperes az alperes esküje alá bocsátja az ügyét, máskülönben ő tesz majd esküt. Senyey Pál az alperes érdekében tagadja a vádat, visszautasítja az eskütételt és követeli, hogy a felperese bizonyítson. A törvényszék úgy ítélkezett, hogy az alperes tegyen esküt. – Ezt az ítéletet az alperes megfellebezte és letette a fellebbezésért fizetendő 50 dénárt.
151
1163. (T. 88.) Kövér Ferenc, Diósgyőr várának parancsnoka idéztetett Hatvany által …98 1164. (T. 88.) Berencsy […] és Kereszthes Balázs jelentik, hogy Alacskay Bálint kérelmére a törvénycikkelyekben foglaltaknak megfelelően visszakövetelték az múlt törvényszéki ülés utáni pénteken Mihály Antal és Daróczy János özvegyétől, akit személye szerint találtak meg Szentpéteren, az Alacskán lévő birtokrészt, amelyet Mihály Antal foglalt el hatalmasul. Az özvegy azonban azt válaszolta, hogy meghalt férje nem hatalmasul foglalta el, hanem megfelelő jogcímen birtokolta azt. Ezért a nevezettek idézték a mondott özvegyet. 1165. (T. 88.) Damaky és Császtay jelentik, hogy az ezelőtti harmadik törvényszéki ülés utáni csütörtökön néhai Putnoky György – aki néhai Putnoky Pál kisebbik fia volt – fiának, Putnoky Pálnak a kérelmére visszakövetelték Reghy Balázstól és Reghy Jánostól (nobiles) a Damakon, Besenyőben és Lakon fekvő birtokrészeket a Lakról való Hegedűs János és a Besenyőről való Czakó Gáspár által. Mivel azonban semmilyen választ sem kaptak, ezért a törvényszék elé idézték a nevezetteket. 1166. (T. 88–89.) Bakos András a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel a felperes fél érdekében a következőket adja elő: a mohácsi csata utáni esztendőkben, egészen pontosan 1553-ban néhai Reghy Kelemen (egregius) nem tudni, mitől indíttatván, részint a maga érdekében, részint pedig gersei Petheő János (magnificus) kassai kapitány érdekében hatalmasul elfoglalta azokat a teljes birtokrészeket, amelyek Besenyő, Lak, Nyilas és Damak possessiókban voltak néhai Rákóczy Mihálytól (egregius), néhai Rákóczy Ferencnek a néhai Margit asszonytól (nobilis), néhai Tomory István leányától született fiától. Ezeket a birtokrészeket a nevezett néhai Rákóczy Mihály birtokolta, mint olyanokat, amelyek az anyjáról az anyjáról szállotta reá néhai Tomory István fia Tomory Lőrinc fiának, Tomory Andrásnak a Temesvárott történt fogságba esése után, mégpedig úgy, hogy együtt birtokolta azokat a felperes nagyanyjával, néhai Borbála asszonnyal, az említett néhai Putnoky Pál özvegyével, akiről tehát mint igaz és tör-
98
Befejezetlen és áthúzással érvénytelenített bejegyzés.
152
vényes örökségnek, a felperes kellett volna szállnia azoknak. Ámde Reghy Kelemen törvénytelenül és hatalmasul elfoglalta azokat és elfoglalva tartotta, amíg élt; majd miután elhalálozott, a fivérei: Reghy Balázs és Reghy János (egregii) tartották azokat továbbra is elfoglalva és birtokolják hatalmasul most is, ezáltal 100 forint kárt okozva a felperesnek. Senyey Pál az alperesek érdekében a vármegye által kiadott prókátort vallott levéllel kijelenti, hogy ezek megfelelő jogcímen birtokolják a vitatott birtokrészeket és semmit sem cselekedtek hatalmasul; a felperes kísérelje meg tehát a bizonyítást. Egyúttal szolgabírót és esküdtet kér a tanúbizonyságok kiszedésére. 1167. (T. 89.) Csohány protestációt tejeszt elő, azért, mert Hatvany Jánosné nem vette fel a zálog összegét. A szokott teher alatt eláll tehát a záradéktól, amelyben az elmúlt törvényszéki ülésen egyetértett a Korpádyval való birtokosztállyal Heránthné érdekében és ragaszkodni fog a korábbi ítélethez. Szolgabírót és eküdtet kér a prókátor visszahívására: ezt a törvényszék engedélyezi is neki. 1168. (T. 89–90.) Damaky Basó Farkas és Basó Mihály kérelmére idézte Reghy Balázst Lakról való jobbágya, Hegedős János által, azért, hogy állítsa törvény elé Besenyőn lakó jobbágyát, Gecse Ambrust és ennek anyósát, Katalint. – Judiciális, amelyért 12 dénárt fizettek. 1169. (T. 90.) Damaky (idem, lásd az előző bejegyzést) az alispán kérelmére idézte Reghy Balázst és Hegymegi Gáspárt ugyanazon Hegedős János által, azért, hogy állítsák törvény elé Naggyörgy Istvánt. – Judiciális. 1170. (T. 90.) Damaky Hegymegi Lénárt kérelmére idézte Hegymegi Jánost és Hegymegi Gáspárt. – Judiciális, amelyért 12 dénárt fizettek. 1171. (T. 90.) Hatvany Török Ferenc özvegyének a kérelmére idézte Csiga György adórovót szervitora, Péter litteratus által. – Judiciális. 1172. (T. 90.) Damaky Bor Mihály kérelmére idézte Balajthy Tamást jobbágya, Bakó Albert által, azért, hogy állítsa törvény elé jobbágyait: Kóta Andrást, Szuhogyi Imrét és Bakó Albertet Balajtról, valamint Horváth Mihályt Besenyőről. Idézte továbbá Czenthe Mihályt is, azért, hogy állítsa törvény elé Bakó Pált. – Judiciális. 153
1173. (T. 90.) Császtay Márton prókátort vallott. 1174. (T. 90.) Holczman Szúnyoghy Pál kérelmére idézte Ispán Lukács házastársát, Anna asszonyt. – Judiciális, amelyért 12 dénárt fizettek. 1175. (T. 90.) Holczman Istenmezey Farkas kérelmére idézte vattai Koncz Jánost. 1176. (T. 90.) Bolyky Pálnak megengedték az rovást. 1177. (T. 90.) A törvényszék a következő ítéletet hozta a Czenthe Mihály, mint alperes és Bakos Andrásné, mint felperes közötti perben: az alperest hatalmaskodás miatt 100 forint büntetésben és az asszony fejváltságában, azaz 12 forintban kell elmarasztalni. – Bakos az ítéletlevélért 35 dénárt fizetett. 1178. (T. 90.) A törvényszék a következő ítéletet hozta a Csécsy Bálint, mint alperes és Seres Ambrus közötti perben: Csécsyt a vérontás miatt büntetésben kell elmarasztalni, a veréssel kapcsolatban pedig Seres apja járjon el. 1179. (T. 90–91.) Hatvany és Rinóth jelentik, hogy a törvénycikkelyekben foglaltaknak megfelelően visszakövetelték Diák János szökött jobbágyot néhai Újszászy Mátyás özvegyétől annak Biken lakó jobbágya, Kiss László által, az özvegy azonban semmit nem válaszolt és ezért a törvényszék elé idézték a Szent Márton ünnepe előtti vasárnapra (november 7-re). 1180. (T. 91.) Miután visszahívta a prókátorát, Horváth György a maga érdekében a következőket adja elő Négyessy Ambrus ellen: ő korábban megverte ugyan a felperest, de amit tett, azt a maga védelmében cselekedte, s ezt bizonyítani is fogja. Felkéri tehát ennek elvégzésére Hatvany szolgabírót és Rinóth esküdtet. Bakos a felperes érdekében azt válaszolja, hogy bizonyítani fogja, az alperes ment a felpereshez. A bizonyításra felkéri ugyanazon szolgabírót és esküdtet. 1181. (T. 91.) Czenthe és Balajthy szolgabírót és esküdtet kérnek a közöttük folyó per felülvizsgálatára. – A végrehajtók: Damaky és Császtay.
154
1182. (T. 91.) Csohány protestációt terjeszt elő, azért, mert Omány Gergely nem tette le az esküt. 1183. (T. 91.) Szóláth Mátyás szolgabírót és esküdtet kér a szénának a Nagy Miklóstól való visszakövetelésére. 1184. (T. 91.) Újszászy protestációt terjeszt elő, azért mert Nagy Tamás semmit nem bizonyított. 1185. (T. 91.) Senyey Pál visszakövetelni kéri a Tolcsvafölde nevű földet, mint fentebb és …99 1186. (T. 91.) Istenmezey Farkas szolgabírót és esküdtet – Hatvanyt és Szalontayt – kér Csák Bálintnak a Nyékről, Bekény Kristóftól való elbúcsúztatására. 1187. (T. 91.) Senyey a házastársa, Anna asszony érdekében felkéri Damakyt és Császtayt a Hegymegen lévő jószágoknak az eligazítására. 1188. (T. 91.) Tibolth Gáspár elbúcsúztatni kéri Kov[ács] Jánost Sályról, Geszthy Borbála asszonytól. – A végrehajtók: […] és Szászfay. 1189. (T. 91.) Tibolth Gáspár felkéri […] és Szászfayt (idem eosdem, lásd az előző bejegyzést) Váczi Péternek a Bogácsról való elbúcsúztatására. 1190. (T. 92.) Horváth Máté a maga érdekében elbúcsúztatni kéri Házi Lőrincet Keresztúrból. 1191. (T. 92.) Hatvany néhai Kerepeczy Miklós özvegyének, Ilona asszonynak a kérelmére idézte Putnoky Zsigmondot Nyéken lakó jobbágya, Bathó Pál által, azért, hogy állítsa törvény elé ugyanezen Bathó Pált. 1192. (T. 92.) Hatvany néhai Kerepeczy Miklós özvegyének, Ilona asszonynak a kérelmére (idem ad instantiam eiusdem, lásd az előző bejegyzést) idézte Dorottya asszonyt, Kálnássy János házastársát és Anna asszonyt, Petry István házastársát a Nyéken lakó Gajdócz Márton nevű jobbágyuk által, azért, hogy állítsák törvény elé az ugyancsak Nyéken lakó Diktor Mihály és Rákos Albert nevű jobbágyaikat.
99
Befejezetlen bejegyzés, amelynek folytatására helyet is kihagyott a jegyző.
155
1193. (T. 92.) Hatvany néhai Kerepeczy Miklós özvegyének, Ilona asszonynak a kérelmére (idem ad instantiam eiusdem, lásd az előző bejegyzést) idézte Margit asszonyt, Balogh Mihály házastársát és Dorottya asszonyt, Daróczy Máté házastársát jobbágyuk, Katona Péter által, azért, hogy állítsák törvény elé Mészáros János nevű jobbágyukat, aki Mészáros Benedek fia. 1194. (T. 92.) Pásztóy György elbúcsúztatni kéri Sinat Pált Vadnáról, Lorántffy Györgytől. – A végrehajtók: Berencsy és Kereszthes. 1195. (T. 92.) Hatvany jelenti, hogy november 19. napján100 Kövér Ferenctől, Diósgyőr várának a parancsnokától Zalatnay Bertalan kérelmére visszakövetelte a borokat; Kövér Ferenc azonban megtagadta azok visszaadását. 1196. (T. 92.) Kecskeméthy János a maga érdekében Holczman és Szászfay által visszakövetelni kéri azokat a dolgokat, amelyeket a Kövesden lakók vettek el: tudniilik egy arany gyűrűt és egy lovat, valamint a bírság címén elvett 36 dénárt.
Borsod vármegye gyűlése 1574. december 15. (f. IV. p. fest. Luciae), Ónod 1197. (T. 93.) Hatvany idézte Szóláth Mátyás kérelmére idézte Ungnád urat Ónodban lakó jobbágya, Nagy Orbán által, azért, hogy állítsa törvény elé ugyancsak ónodi jobbágyait: név szerint Nyúl Pált, Tiborján Tamást, Nagy Dénest és a már említett Nagy Orbánt. 1198. (T. 93.) Hatvany Szóláth Mátyás kérelmére idézte Nagy Miklóst Antal nevű szervitora által.101
100
Ez a dátum arra utal, hogy nemcsak a november 4-i, hanem egy későbbi gyűlés anyagát is tartalmazzák e lapok. Ma azonban már megállapíthatatlan, hogy honnét eshetett ki az a lap, amely segítené az anyagnak a szétválasztását.
101
A bejegyzés össze van vonva az alőbbivel és mindkettőt áthúzgálásokkal érvénytelenítették.
156
1199. (T. 93.) Putnoky Pál prókátoraiul vallotta velezdi Kövér Ferencet, Bekény Andrást […] és letette az ezért fizetendő 12 dénárt. 1200. (T. 93.) Etthre Orsolya aszony, apáti Horváth Miklós házastársa prókátort vallott és letette az ezért fizetendő 12 dénárt. 1201. (T. 93.) Bor Mihály prókátorául vallotta Karácsondyt és letette az ezért fizetendő 12 dénárt. 1202. (T. 93.) Páczóth özvegyének az ítéletlevelét Sülye János számára meg kell írni, 12 dénárt fizetett …102 1203. (T. 93.) Hatvany idézte […] Albert házastársát a férje által Török Ferenczné asszony ellen. – Judiciális. 1204. (T. 93.) Miskolci Márk litteratus Margit asszonynak, Heránth Gergely házastársának és Zsófia asszonynak, Ambrus litteratus házastársának az érdekében inti a Csathó Ferenctől megvásárolt, Tulloson fekvő részbirtoknak az árával, azaz a 44 forinttal Anna asszonyt, Hatvany János házastársát és a másik Anna asszonyt, Új Ambrus házastársát. 1205. (T. 93.) Damaky idézte Kupay Lajost, azért, hogy személye szerint állítsa a vármegye törvényszéke elé György nevű szervitorát Bor Mihály ellen. 1206. (T. 93.) Hatvany Csécsy Bálint kérelmére […] Szent[…] által idézte Bogácsy Ambrust és a házastársát, Krisztina asszonyt; valamint idézte Ilona asszonyt is a férje, Seres Ambrus által. 1207. (T. 93.) Krisztina asszony, Bogácsy Ambrus házastársa és Ilona asszony, Seres Ambrus (nobiles) házastársa, valamint Bogácsy Má[…] prókátort vallottak, s maga Seres Ambrus is prókátort vallott. A nevezettek letették az ezért fizetendő 12 dénárt. 1208. (T. 94.) Mileticz a káptalan, mint alperes fél érdekében törvénykezést ígért Daróczy Luca asszony ellen és felkérte ennek elvégzésére Berencsyt és Kereszthest. 1209. (T. 94.) Petres letette atyja új ítéletét Dormán Péter és Szabó Gáspár ellen.
102
Áthúzással érvényesített, nyilván befejezetlen bejegyzés.
157
1210. (T. 94.) Balika Lőrinc prókátort vallott és letette az ezért fizetendő 12 dénárt. A prókátort valló levél le lett írva. 1211. (T. 94.) Balajthy, másképpen Szakács […] visszaváltja a Balajton fekvő Szakácsrész nevű birtokészét.
Borsod vármegye gyűlése [1574. december 29. körül],103 h. n. 1212. (T. 141.) […] possessiónak a […] Hatvany levelet […]104 1213. (T. 141.) Cseke […] elbúcsúztatni kéri özvegy […] Besenyő […] Székely […] jobbágyát […] Császtay. 1214. (T. 141–142.) Ítéletlevél Gombos Pál, mint felperes számára […] Mihály ellen […] nem jelent meg a bizonyításon és elmarasztaltatott […] forint büntetésben. 1215. (T. 142.) Mileticz Daróczy érdekében Török András, mint alperes ellen az alperes esküjére bocsátja az ügyet, ellenkező esetben a felperes tesz majd esküt. Az alperes azt válaszolja, hogy bizonyítani akar és nem fogadja el az esküt. A törvényszék úgy ítélkezett, hogy az alperes esküdjét, vagy a felperes fog esküt tenni. – Az alperes megfellebbezi az ítéletet, Daróczy pedig a másolatért 25 dénárt fizet. 1216. (T. 142.) […] Eördögh Péter házastársát, Katalin asszonyt és Korláth András.
103
Mivel az előző gyűlés december 15-én volt, ebben a töredékben pedig az 1575. január 12-i gyűlés anyaga is szerepel, a kettő között az egyetlen logikus időpon december 29-e: ez az alapja tehát a datálásnak.
104
Ezzel a bejegyzéssel veszi kezdetét a 10. számú jegyzőkönyvi töredék, amely mindössze 2 folió terjedelmű. A lapok a felső részükön és a külső szélükön eléggé rongáltak.
158
1217. (T. 142.) Ismételten Országh Borbála asszony, mint felperes érdekében Csiga György, mint alperes ellen […] az ítélet […] nem jelent meg. 1218. (T. 142.) A vármegye a következő határozatot hozta: aki a lélek gyalázása bűnét bejelenti, esküdjék meg […] a bejelentő esküdjék meg. 1219. (T. 142.) Bakos Balázs Szinyi Boldizsár, mint felperes érdekében geszti Nagy Tamás, mint alperes ellen a következőket adja elő: hogy […] Geszthy Gergely rétjei közül egyet, amely Mocsolyáson van, a testvérük, Szinyi Ráfael átengedett a tetszéséig Nagy Tamásnak, aki azt birtokolja, s Újszászy Lőrinc felesége is adott neki egy másik rétet, de attól az időtől fogva hatalmasul birtokolja azokat, mert sok megkeresésre sem adta vissza egyiket sem. Mindezt bizonyítani is fogja. Senyey az alperes érdekében előadja, hogy Geszthy Péter adta a rétet az alperesnek, valamint Lengyeldy Farkas és az övegye is a szolgálataiért, tehát a rét az övé és el a kezekkel attól mindenkinek. Újszászy ugyanitt hasonlóképpen protestációt terjeszt elő. 1220. (T. 142.) A törvényszék a következő ítéletet hozta a velezdi Kövér Ferenc, mint felperes és Bálay Kálmán, mint alperes közötti ügyben: az alperest el kell marasztalni a korábbi ítélet szerinti büntetésben, mert nem bizonyította be a közbevetését. Az alperes fellebbezik, a törvényszék pedig átküldi azt. 1221. (T. 143.) A törvény úgy ítélkezett, hogy a káptalan tizenötöd napig adja vissza az elszökött jobbágyot Balika Lőrincnek, mert különben a törvénycikkelyek szerinti büntetésben marasztalják el. 1222. (T. 143.) Balika Lőrinc eltiltja Omány possessio földjét Csokva lakosaitól és másoktól, s letette az ezért fizetendő 9 dénárt. 1223. (T. 143.) A törvényszék úgy ítélkezett, hogy néhai Kerepczy Miklós özvegyének a jobbágya elköltözhet Nyékről […] hasonlóképpen Bolyky Mátyásé is […] 1224. (T. 143.) […] malomnak a […] nem akarja felvenni […] 1225. (T. 143.) […] a következő törvényszéki ülésen. 1226. (T. 143.) Az alispán [személyében] Otrokocsy Miklós személye szerint […] kérelmére […] Bakos és Eötvös János. 159
1227. (T. 143.) A törvényszék kiadja a becsűről való levelet Zilizy Borbála számára. 1228. (T. 143.) Biky felkéri Holcmant és Szászfayt egy adósságnak a Becsűs Mátétól való visszakövetelésére. 1229. (T. 143.) Daróczy felkéri Berencsyt és Rinóthot az elpusztult Tapolcsány possessio szemrevételezésére. 1230. (T. 143.) Daróczy (idem, lásd az előző bejegyzést) protestációt terjeszt elő, amely szerint ha valaki el akarja vinni a jobbágyait, azt a maga módján fogja megbüntetni. 1231. (T. 143.) Damaky […] kéri elbúcsúztatni őfelsége jobbágyait: Keler Jánost, Szaniszló Ferencet, Ráska […] Sápról. – A végrehajtók: Damaky és Császtay. 1232. (T. 143.) […] elbúcsúztatni kéri őfelsége jobbágyát, Aczél Istvánt Edelényből […] 1233. (T. 143.) […] Biky Benedek kérelmére [intette] Pipis Benedeket, Pipis Cirjéket és Pipis Albertet Tulok Jakab által […] Hanyi […], Hanyi Andrást és Eördögh Pétert a Lövőn lakó Nagy Mihály által, valamint Becsűs Mátét és házastársát, Dorottya asszonyt, s visszakövetelte a tartozást. 1234. (T. 144.) Ományi Péter elbúcsúztatni kéri Ungnád Kristóf úr jobbágyát, Simon Miklóst Szentpéterről. – A végrehajtók: Berencsy és Kereszthes. 1235. (T. 144.) Senyey Pál őfelsége érdekében elbúcsúztatni kéri Pál Gergelyt Boldváról és Bakó Tamást Senyéről, valamint Ungnád úr jobbágyait: Fodor Simont, Szőri Tamást és Súgó Pétert. – A végrehajtók: Damaky és Császtay. 1236. (T. 144.) Senyey a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel elbúcsúztatni kéri az özvegy grófné jobbágyát, Kovácsgyörgy Andrást Parasznyáról. – A végrehajtók: Berencsy és Kereszthes. 1237. (T. 144.) Lorántffy György elbúcsúztatni kéri Ungnád Kristóf úr jobbágyát, Kónya Kelement Szentpéterről. – A végrehajtók: Berencsy és Kereszthes.
160
1238. (T. 144.) Reghy Balázs kéri a törvénycikkelyek szerint viszszakövetelni jobbágyát, […] Cseby […] – A végrehajtók: Damaky és […] 1239. (T. 144.) Reghy Balázs (idem, lásd az előző bejegyzést) kéri a törvénycikkelyek szerint visszakövetelni jobbágyát, […] Abody […] – A végrehajtók: Damaky és […] 1240. (T. 144.) Szalontay Máté elbúcsúztatni kéri […] (providi), őfelsége jobbágyait Görömbölyről. – A végrehajtók: Hatvany és […] 1241. (T. 144.) Szalontay Zsigmond Fánchy György érdekében a garamszentbenedeki konvent által kiadott prókátort valló levéllel elbúcsúztatni kéri őfelsége jobbágyát, Fekete Gergelyt Görömbölyről. – A végrehajtók: Hatvany és […] (idem, lásd az előző bejegyzést). 1242. (T. 144.) Istenmezey Farkas elbúcsúztatni kéri Szabó Benedeket, Ilona asszonynak, néhai Kerepeczy Miklós özvegyének a jobbágyát Nyékről. – A végrehajtók: Hatvany és Szalontay. 1243. (T. 144.) Ományi Tamás elbúcsúztatni kéri őfelsége jobbágyát, Pásti Lukácsot …-ról.105 – A végrehajtók: Holczman, Szászfay és Rinóth. 1244. (T. 144–145.) Vendéghy János a maga érdekében és Vendéghy György személyében elbúcsúztatni kéri őfelsége jobbágyait: Elek Mihályt Görömbölyről és Mészáros Mihályt Tapolcáról. – a végrehajtók: Hatvany és Rinóth. 1245. (T. 145.) Holczman és Szászfay jelentik, hogy Kecskeméti János kérelmére Kancsus Balázs főbírótól, valamint Garai Mártontól, Garai Páltól és Vass Pétertől visszakövetelték a bírság címén beszedett 36 dénárt, továbbá egy arany gyűrűt, egy lovat és egy nyerget, s ennek érdekében ugyanott idézték a grófné asszonyt, Országh Borbálát, azért, hogy állítsa törvény elé Kancsus Balázst, Kancsus Jánost, Garai Pált, Kovács Antalt, Tenki Miklóst, Suba Gáspárt, Suba Boldizsárt, Fodor Andrást, Szihalmi Ágostont, Vék Ferencet, Várkonyi Mátét, Fejes Ferencet, Koncz Miklóst, Mészáros Sebestyént, Fekete Jánost, Nagy Pált, Vass Bálintot, Vass Pétert, Szarka Pétert, Tőrös Tamást, Tőrös Kálmánt,
105
A település nevének a helyét a jegyző hagyta üresen.
161
Forintos Bertalant, Fodor Lukácsot, Korcsvág Jánost, Majtesa Orbánt, Garai Mártont, Hegyi Jánost, Cserépi Pált, Szabó Imrét, Gorsos Lukácsot, Szarka Bálintot, Horváth Kristófot, Tekenős Pált, Tekenős Jakabot, Cseledi Jánost, Tokos Illést, Rudas Györgyöt, Tenki Imrét, Busa Mihályt, Virágh Benedeket, Felföldi Pétert, Tárkányi Benedeket, Fejér Pétert, Nagy Pétert, Kovács Mihályt, Kovács Tamást, Forintos Demetert, Új Ferencet, Bíró Mátyást, Balogh Antalt, Végh Lukácsot, Nagypál Benedeket, Végh Kelement, Kozma Demetert, Káli Benedeket és Új Orbánt, akik valamennyien Mezőkövesden laknak. 1246. (T. 145.) Ományi […] asszony, néhai nemes […] prókátort vallott. 1247. (T. 145.) […]ry Prókátort vallott. 1248. (T. 145–146.) Holczman az egri egyház káptalanának a kérelmére idézte Tibolth Istvánt a szervitora, Konda János által, azért, hogy állítsa törvény elé jobbágyait, név szerint Tóth Antalt, Soós Pált és […] Lukácsot (providi), akik valamennyien Dorogma possessióban laknak. 1249. (T. 146.) Holczman az egri egyház káptalanának a kérelmére (idem ad instantiam eiusdem, lásd az előző bejegyzést) idézte Szúnyoghy Pált.
Borsod vármegye gyűlése 1575. január 12. (f. IV. p. fest. Pauli primi heremitae), Ónod 1250. (T. 146.) Hatvany Csécsy Ilona asszonynak, Bogácsy Ambrus házastársának a kérelmére idézte Csécsy Bálintot a Tokajban lakó Pethes Antal által, azért, hogy állítsa törvény elé Miklós nevű szervitorát, valamint Csécsen lakó jobbágyait, név szerint Nagy Albertet, Filep Jánost, Nagy Mártont és Hegedős Bálintot, aki szintén szervitor. Ezenkívül a 25 kalangya gabona harmad részét is visszaköveteltette.
162
1251. (T. 146.) Holczman Bogácsy Albert és Bogácsy Mihály kérelmére idézte Serédy Mihályt jobbágya, a Vattán lakó Kiss Benedek által, azért, hogy állítsa törvény elé Gyurkó nevű szervitorát. – Judiciális, amelyért 12 dénárt fizettek. 1252. (T. 146.) Holczman (idem, lásd az előző bejegyzést) Mácsy Albert kérelmére idézte Bakos Balázst. – Judiciális, amelyért 12 dénárt fizettek. 1253. (T. 146.) Damaky Kupay Lajos kérelmére idézte Bor Mihályt Balajton lakó jobbágya, Rigó Imre által, azért, hogy állítsa törvény elé ugyanezen jobbágyot. 1254. (T. 146.) Holczman Koncz Péter kérelmére idézte Boszorád Andrást Vattáról.106 1255. (T. 146.) Hatvany Zagyvay Simon kérelmére idézte Basó Mihályt Keresztúron lakó jobbágya, Kovács Pál által. – Judiciális, amelyért 12 dénárt fizettek. 1256. (T. 146.) Kupay Lajos prókátort vallott és letette az ezért fizetendő 12 dénárt. 1257. (T. 146.) Kerepeczyné prókátort vallott és letette az ezért fizetendő 12 dénárt. 1258. (T. 146.) […] Császtay […] kérelmére idézte Rinóth Mihályt Szegeden lakó jobbágya, Hatvani Gergely által.107
106
Áthúzással érvénytelenített bejegyzés.
107
Áthúzgálásokkal érvénytelenített bejegyzés, amellyel egyébként be is fejeződik a 10. számú jegyzőkönyvi töredék.
163
Borsod vármegye gyűlése (1575. január 26. körül),108 h. n. 1259. (T. 147.) Holczman a káptalan kérelmére idézi Szinyi Boldizsárt Geszten lakó jobbágya, Bartha Tamás által, azért, hogy állítsa törvény elé Jász Imre nevű szervitorát. 1260. (T. 147.) Szinyi Boldizsárnak, Fruzsina asszonynak, Szánthay Boldizsár házastársának és Móré Jánosnak, mint alpereseknek a káptalan elleni pere azon ügyek közé kerül, amelyekben van ítélet. – Az érdekelt fél letette a fizetendő 50 dénárt. 1261. (T. 147.) Mileticz a káptalan érdekében kéri a törvénycikkelyek értelmében visszakövetelni Tóth Gergely szökött jobbágyot Százdról, Móré Jánostól. – A végrehajtók: Hatvany és Rinóth. 1262. (T. 147.) Eördögh Báthory Lászlóné érdekében elbúcsúztatni kéri néhai Zolthay István özvegyének a jobbágyát, Nagylőrinc Mártont Irotáról. – A végrehajtók: Damaky és Császtay. 1263. (T. 147.) Móré István kéri a törvénycikkelyek értelmében visszakövetelni Borsodi György, Borsodi Péter és Borsodi János szökött jobbágyokat Papiról, az egri püspöktől. – A végrehajtók: Hatvany és Rinóth. 1264. (T. 147.) Márk Kövesdy Boldizsár érdekében és Országh Borbála asszony ellen okát akarja adni annak, hogy miért tiltja el a Kövesden lakó jobbágyok esküjét. Bakos erre a következőket mondja: nem kellett volna pervisszaűzés, de nem akar visszakövetelni, s ezt az Ulászló király 1500. évi 14. törvénycikkelyéhez fűzött kiegészítés bizonyítja. Azért nem tette le a pervisszaűzés terhét, hogy a felperes vegye fel azt, ahogyan el is fogadta. A tiltás ellen pedig ezt mondja: nem lehetett tiltani, mert a felperes is elfogadta az esküt és a tiltás az ítéletből származik. Ha ugyanis
108
Az alább következő bejegyzésekkel veszi kezdetét a 11. számú jegyzőkönyvi töredék. Úgy tűnik, ez az előző töredék folytatás: s mivel az első datált közgyűlést február 9-én tartották, az előző töredékben olvashatót pedig január 12-én, ezért ennek a gyűlésnek ez a legvalószínűbb időpontja.
164
meg nem jelenés miatt született volna az ítélet, akkor lehetett volna tiltani, amint azt az 1550. évi pozyonyi országgyűlés törvénycikkelyei kimondják. S mivel tiltással és nyelvváltsággal a nem megjelenés miatt lehet élni, ezért az eskütétel eltiltása nem törvényesen és szabályosan történt, ahogyan azt az 1550. évi pozsonyi törvény 40. cikkelye tartalmazza, hiszen törvényes perbehívásnak kellett volna történnie. De mivel nem volt perbehívás, a tiltás törvénytelen és a joggal ellentétes, s jogorvoslat nélkül vétetődött újra elő, ezért az alperes a széktörés vétkét követte el, a felperest pedig az eskütétel alól fel kell menteni. Márk mindezekre ezt válaszolja: a törvényes perbehívás nem erre a törvényszékre tartozik, hanem a következőre és ebben a vármegyében egy szolgabíró által kell történnie. A tiltás egyébként benne foglaltatik a perbehívásban, a pervisszaűzést terhét a tiltakozással együtt felvette volna, de inkább a bíró kezénél hagyta és nem vette fel. Ezért akarja magyarázatát adni az útnak, amely a tiltáshoz vezetett. Perbe hívni pedig most kellett, mivel az alperes nem volt perbe hívva. Arra, hogy a többiek esküt tettek, azt mondja, hogy amikor elfogadták az esküt, a többiekét is elfogadták volna, de azok nem jelentek meg, mint makacskodók és ezáltal el is marasztalták őket a törvénycikkelyek által meghatározott büntetésben. […] a pervisszaűzéssel nem tudtak élni és nem volt elegendő jogorvoslat az eskütétel elmaradása ellen. A pervisszaűzésre akkor lett volna szükség, hogy ha valami hiba lett volna a perben vagy valami hiányzott volna a bemutatás során: de más volt az ügy, nem éltek kifogással a bizonyítás során, nem voltak sem elfogottak, sem betegek. Az alperes azt válaszolja, hogy a felperes bocsátotta eskü alá az ügyet és erről határozat van. A törvényszék úgy ítélkezett, hogy a tiltás nem érvényes, mégpedig azért nem, mert nem következett idézés. A felperes bocsátotta az ügyet az alperes esküjére és mások letették az esküt, az ok tehán nem a meg nem jelenésben van. 1265. (T. 148.) Berencsy jelenti, hogy idézte Lorántffy Györgyöt Erdős Pál által, azért, hogy adja vissza a Vadnáról való Simon Páltól elvett dolgokat, de nem adott vissza semmit. – Bakos erre így válaszolt: a búcsúztatás előtt kapta meg a mondott dolgokat.
165
1266. (T. 148.) Mileticz büntetést kér Pásztóy Gergely számára, akit a törvényszék el is marasztalt 100 forint büntetésben. 1267. (T. 148.) Ományi Tamás és Báthory János prókátort vallottak, s letették az ezért fizetendő 12 dénárt. 1268. (T. 148.) Hatvany János eltiltja az Alsóbábán lévő erdőjüket az alsóbábai lakosoktól, s letette a tiltásért fizetendő 12 dénárt. 1269. (T. 148.) Kövér Ferenc ugyancsak eltiltja az erdőt a házastársa nevében és kifizeti a 12 dénárt. 1270. (T. 149.) Mátyus Tamás hasonlóképpen eltiltja az erdőt. 1271. (T. 149.) Senyey Pál a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel Damaky Imre, mint felperes érdekében a következőket adja elő Hegymegi Gáspár ellen: a nevezett alperes a legközelébb elmúlt aratás idején a Bürkös praedium határában lévő mezőn hatalmasul levágta a felperes sertéseit, s ezáltal 4 forint kárt okozott neki. Mileticz a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel az alperes érdekében előadja, hogy az idézés nem érvényes, mivel nem a törvényszék végezte és Kadacsy Pál sem szolgabíró, ezért a pert le kell szállatni. 1272. (T. 149.) Senyey a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel Damaky Imre, mint felperes érdekében a következőket adja elő Hegymegi János és Hegymegi Boldizsár, mint alperesek ellen: A nevezett alperesk öt esztendővel ezelőtt, Húsvét ünnepe táján nem tudni, mitől indíttatván rátörtek a felperes Hegymegen lévő házára, onnét szép szavakkal kicsalogatván a felperes Torma Lukács nevű zsellérét, hatalmasul elfogták, megverték és megsebesítették, amit be is fog bizonyítani. Mileticz a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel az alperesek érdekében előadja, hogy Torma Lukács nemes ember, ők tehát nem pereskedhetnek a nevében, mivel nem szervitor és nem is zsellér. A felperes azt mondja, hogy mivel a saját házában történt a dolog, válaszoljanak neki az alperesk. Erre az alperesek így válaszolnak: maga a felperes tört a házukra puskával, az alperesek a fiaikkal együtt mentek a földre, a felperes ment utánuk, ezért tehát tagadják a vádat, s felkérik Császtayt és Berencsyt a bizonyításra. 166
1273. (T. 149.) A törvényszék azt a határozatot hozta, hogy a káptalan tizenötöd napig szolgáltasson törvényt a helyszínen az ároktőiek részéről. 1274. (T. 149.) Alacskay Bálint prókátort vallott. 1275. (T. 149.) A törvényszék a következő határozatot hozta: szék előtt harmad nap Kövér Ferenc adja vissza a Bellényről elszökött jobbágyot Sopronczay Márknak, mint felperesnek. 1276. (T. 149–150.) Senyey a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel Horváth Mátyás, mint felperes érdekében Luca asszony, néhai Bolyky Márton (nobilis) özvegye és fia, Bolyky Mátyás, mint alperesek ellen előadja, hogy a nevezett alperesek hatalmasul elvitették az Uraj határában lévő szántóföldekről a kilencedet, valamint a felperes rétjét is hatalmasul lekaszáltatták, s ezáltal 32 forint kárt okoztak neki, amit bizonyítani is fog, s erre felkéri Berencsyt és Bolykyt. Hartyányi a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel az alperesek érdekében előadja, hogy a mondott falu nem ebben a vármegyében fekszik, hanem egy másikban, ezért nyújtsa be ott a keresetet. Ezenfelül nem jelölte meg, hogy ki vitte el a kilencedet, mivel az alperes semmit nem tett; bizonyítson tehát. 1277. (T. 150.) Szendy Szinyi Boldizsár és Szinyi István érdekében közzétenni kéri néhai Szinyi Ráfael jószágainak az összeírását. Karácsondy erre a következőket mondja: nincs ítéletlevél, ezért nem tartozik válaszolni. A felperes szerint az ítéletlevél helyett ott van az intő levél. A törvényszék ítélete ugyanaz. Az alperes fél szerint nem helyet helyet adni az intő levélnek, így tiltakozik is. Az alperes válasza: amikor a bíró intett, az intésről nem tett jelentést a vármegyének, hanem csak azután, hogy megvált a hivatalától, a harmadik vagy negyedik törvényszéken jelentett: akkor tehát már nem volt szolgabíró. A felperes azt válaszolja, hogy a végrehajtás időpontjában még szolgabíró volt és ha közben ki is telt az esztendeje, azért a végrehajtás és következésképpen a felelet érvényben maradt. Az alperes azt mondja, hogy a kettő között öt vagy hat törvényszéki ülést tartottak.
167
A törvényszék ítélete: a hivatal kitöltése utáni jelentésnek helyet kell adni. Az alperes válasza: az alperes intése személyesen történt, ezért nincs helye a jelentésnek. A felperes szerint helye lehet. A törvényszék ítélete ugyanaz a Hármaskönyv II. részének 24. címe alapján. Az alperes fél elmondja, hogy meghalt urának a nevét még nem tette le és nem köteles felvenni a jegyajándékot sem, mivel van leánya, aki férjhez ment és 24 esztendeje, hogy szabadon birtokolja a jószágokat, mint saját tulajdonát, amit be is fog bizonyítani. Kérte is a vármegyét, hogy oltalmazza meg őt a jószágokban, mivel Szinyi Ráfael meg volt osztozva a felperesekkel. Erre a felperes fél azt válaszolja, hogy a jószágok jövedelme meghaladja a jegyajándék nagyságát, ezért a jegyajándék mennyiségének megfelelően kell kiadni a jószágokat, a többi pedig őt illeti meg. Jegyajándék címén ugyanis az alperes többet birtokol a jószágokból. Ha pedig leánynegyed címén is követel, akkor annak érdekében járjon el törvényes úton, ha Szinyi Ráfael megosztozott […] hallgató jog és ő örökölt Szinyi Ráfaeltől, a jegyajándékot kiadja […] A törvényszék ítélete ugyanaz. Az ítéletet az érdekelt fél megfellebbezi és leteszi az ezért fizetendő 1 forintot. 1278. (T. 150.) Hatvany és Szalontay jelentik a Felsőbábán lévő birtokrész visszakövetelését …109 1279. (T. 151.) Mileticz a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel Csorba Mihály érdekében visszakövetelni kéri Bárius Andrástól, Bárius Istvántól és Bárius Jánostól a Felsőbábán lévő, Szarvadi rész nevű birtokrészt. – A végrehajtók: Hatvany és Szalontay. 1280. (T. 151.) Hatvany Rinóth Mihály kérelmére idézte Tarcsay Imrét és házastársát, Dorottya asszonyt a Bábán lakó Nyíri János által. – Judiciális. 1281. (T. 151.) Mileticz Reghy Balázs érdekében Damaky és Császtay által viszakövetelni kéri Csebi Pál szökött jobbágyot Bárius Jánostól, Bárius Istvántól és Bárius Andrástól. 109
Áthúzgálásokkal érvénytelenített és befejezetlen bejegyzés.
168
1282. (T. 151.) Damaky Reghy János kérelmére idézte Reghy Balázst a jobbágya által.110 1283. (T. 151–152.) Bakos a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel Zilizy Kristóf érdekében Zilizy Borbála asszony, Kánthor Ambrus házastársa, mint felperes ellen a pervisszaűzés tartalmának megfelelően előadja, hogy a pervisszaűzés nem a megfelelő módon történt, mivel az a per az 1572. esztendőben, Szent Vid és Modeszt ünnepén (június 15-én) lett felvéve a felek jelenlétében, majd az alperes tagadta a felperes asszonyok előterjesztését, olyan módon, hogy a felperesek keresete patvarkodás, mivel a jobbágy és a háza, amely a jogvita tárgya, nem a felperes asszonyoké, hanem magáé az alperesé, s ezt közvizsgálat által egy adott határnapon bizonyítani akarta; s jóllehet a törvényszéki ítélet alapján szolgabíró és esküdt által az ország törvényeinek megfelelően mindkét fél kiküldetett a láttamozásra, s az alperes a feleletét a kellő módon bizonyította, ezzel szemben a felperes asszonyok nem voltak jelen a saját perükön, amint az világosan kitűnik a törvényszék jegyzőkönyvéből. Ezért állítja az alperes, hogy az általános törvény és az ország jogszokása szerint nem lehet megismételt közvizsgálatot lefolytatni a felperes asszonyok számára: miután ugyanis eltelt egy határidő, a felperesek sem egyszerűen, sem jogorvoslat által nem léphetnek vissza és így a pert le kell szállatni. Az alperes ítéletet is kér a patvarkodásról és visszakéri a pervisszaűzés terhét is, mivel semmiképpen nem lehet másodszor is közvizsgálatot tartani. Hozzáteszi még, hogy azért is kéri a per leszállatását és a pervisszaűzés terhének a visszaadását, mert a szolgabíró és az esküdt nem a kellő módon járt el a felperes asszonyok részére való közvizsgálat során: az 1500. évi törvénycikkelyek szerint ugyanis eskü alatt kellett volna helentést tenniük a végrehajtásról, s miután csak egyszerűen jelentettek, ezért a pert egyszerűen le kell szállatni. Ezenfelül a perviszszaűzés sem a kellő módon történt, mivel a tanúbizonyságokat nem megfelelően hallgatták ki. A Hármaskönyv I. részének 25. címe szerint ugyanis ügyelni kell arra, hogy a tanúbizonyságok min a közvizsgálat során, mind pedig más esetekben letegyék az esküt, mert különben
110
Áthúzgálásokkal érvénytelenített bejegyzés.
169
érvénytelen a vallásuk. A pervisszaűző levél kapcsán is ez a véleménye: miután elmaradt a bizonyságok felesketése, a pert le kell szállatni és a terhet vissza kell adni. Mileticz a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel a felperes fél érdekében előadja, hogy a vármegye határozatára valamely elkövetett hiba miatt lett a közbizonyítás, s hogy a jelentés eskü alatt történt; ha pedig a tanúk nem tették le az esküt, majd leteszik valamenynyien. Ezért a kifogás nem áll meg. A törvényszék úgy ítélte meg, hogy az alperes fél által előadottak alapján nem lehet a pert megszüntetni, hanem adjon elő mást, ami a per érdemi részére vonatkozik. – A felperes fellebbezett és fellebbezése átküldetik; ezért 49 dénárt fizetett. 1284. (T. 152.) Bakos Balázs a leányai érdekében kéri, hogy a felperes Csabay István nevezze meg a Csermőkén lévő birtok részét. Szalontay azt válaszolja Csabay érdekében, hogy semmilyen más jószágot nem birtokol, csak azt, amelyet visszaköveteltet, s kéri, hogy az alperes fél bizonyítson. Azt is mondja, hogy ha az elzálogosítás bizonyítást nyer, ő visszaadja a birtokrészt. A törvényszék ítélete ugyanaz. 1285. (T. 152.) Vendéghy János, Ományi Tamás és Fánchy György protestációt terjesztenek elő, amely szerint ők átengedik Aranyos erdejét Kövér Ferenc használatára az ottani részbirtoka arányában, de nem kívánják megengedni, hogy azt az erdőt a jobbágyok is használhassák. 1286. (T. 152.) Kövér Ferenc is protestációt terjeszt elő, amely szerint mivel neki saját birtokrésze van Aranyoson, hacsak nem megy végbe a birtokosztály, szabadon akarja használni az erdőt és jobbágyainak is meg akarja engedni annak használatát. Ezenfelül meg akarja védelmez Nyék erdejét. 1287. (T. 152.) Ambrus litteratus hasonlóképpen (lásd az előző két bejegyzést) tiltakozik. 1288. (T. 153.) Bellény György szolgabírót és esküdtet kér. 1289. (T. 153.) Eötvös János levelet kér a házastársa és Bakos Balázs között megkötött egyezségről.
170
1290. (T. 153.) Holczman Damaky Imre kérelmére idézi Hegymegi Gáspárt, Reghy Balázst és Reghy Jánost Kércsi Miklós szervitor által, azért, hogy állítsák törvény elé szervitorukat: Kalmár (Mercenarius) Lénártot, valamint Ferencz András és Ferencz János nevű jobbágyaikat Hangácsról. 1291. (T. 153.) Domonyi Mihály kéri a törvénycikkelyek értelmében visszakövetelni a Felsőbábán fekvő Mátyusrész nevű birtokot Bornemissza Györgytől és Bornemissza Jánostól Mátyus Tamás és Dorottya asszony számára, aki a nevezett Domonyi Mihály házastársa. – A végrehajtók: Hatvany és Rinóth. – Kálnói Bornemissza Gergely litteratus az Eger ostroma utáni legközelebbi esztendőben.111 1292. (T. 153.) A törvényszék ítélete ugyanaz.112 1293. (T. 153.) Hatvany idézi Eötvös János kérelmére Lőrinc litteratust. 1294. (T. 153.) Forray Ungnád úr érdekében felkéri Hatvanyt és Szalontayt annak bizonyítására, hogy Ónodban meghaltak a jobbágyok. 1295. (T. 153.) Hatvany néhai Báthory László özvegyének, Anna asszonynak a kérelmére idézi Horváth Györgyöt és házastársát, Margit asszonyt Péter János által, azért, hogy állítsák törvény elé jobbágyukat, a Kistokajban lakó Pető Antalt. – Judiciális. 1296. (T. 153.) Hedvig asszonyt, néhai Szalontay Máté özvegyét.113 1297. (T. 153.) Holczman Bakos Balázs kérelmére idézi Hegyaljay Pétert és Mácsy Albertet.114 1298. (T. 153.) Holczman (idem, lásd az előző bejegyzést) Geley Tamás kérelmére idézi Ungnád115 asszonyt az Emődön lakó Nagymáté 111
Ez a megjegyzés utólagos betoldás a lap szélén. Hogy hogyan függ össze a visszaköveteléssel, nem világos; talán Bornemissza Gergely foglalta el a vitatott birtokot.
112
Nem világos, mire vonatkozik ez a bejegyzés, mivel nincs előtte per.
113
Nem dönthető el, hogy önálló, de befejezetlen bejegyzés-e, vagy pedig az előző, esetleg a következő bejegyzéshez tartozik.
114
Áthúzgálásokkal érvénytelenített bejegyzés.
115
Előbb Országh Borbálát írt a jegyző, azt javította.
171
Gergely által, azért, hogy állítsa törvény elé ugyancsak Emődön lakó jobbágyait, név szerint Bene Jánost és Bene Gergelyt. – Judiciális, amelyért 12 dénárt fizettek. 1299. (T. 153.) Holczman (idem, lásd az előző bejegyzéseket) Baksay Péter kérelmére idézi Tibolth Lucát Fekete Antal által, azért, hogy állítsa törvény elé a Vattán lakó Csólya Gáspárt. 1300. (T. 153.) Ispán uram elveszi e jövő széken az Csohány perét. 1301. (T. 154.) Damaky Hegymegi János kérelmére idézi Damaky Istvánt, azért, hogy állítsa törvény elé Csomós Antal nevű szervitorát.116 1302. (T. 154.) Damaky Hegymegi János kérelmére idézi Hegymegi Jakabot. 1303. (T. 154.) Hatvany Maghas Pál kérelmére idézi Kalmárnét, azért, hogy állítsa törvény elé jobbágyát, név szerint Katalin asszonyt, néhai Mészáros Márton özvegyét. 1304. (T. 154.) Hegymegi János bizonyításra kéri fel Berencsyt és Császtayt. 1305. (T. 154.) Berencsy Kovács Pál kérelmére idézi Damaky Imrét. 1306. (T. 154.) Karácsondy a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel Trócsányi Zsófia asszony érdekében kéri a törvénycikkelyek értelmébe visszakövetelni a Besenyőben lévő birtokrészeket Rakaczay Dorottya asszonytól. – A végrehajtók: Damaky és Császtay. 1307. (T. 154.) Senyey őfelsége érdekében visszakövetelni kér egy Berentéről elszökött jobbágyot Kisfaludy Sebestyéntől. – A végrehajtók: Berencsy és Kereszthes. 1308. (T. 154.) Csohány a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel Tibolth Borbála asszony érdekében elbúcsúztatni kéri Kapás Lukács jobbágyot Nyékről, Istenmezey Farkastól. – A végrehajtók: Hatvany és Rinóth.
116
Többször javított és áthúzgálásokkal érvénytelenített bejegyzés.
172
1309. (T. 154.) Jánossy Pál elbúcsúztatni kéri Varbói Antalt, őfelsége jobbágyát […]ról.117 – A végrehajtók: Hatvany és Rinóth (idem, lásd az előző bejegyzést). 1310. (T. 154.) Bakos a vasvári káptalan által kiadott prókátort valló levéllel Borbála asszony, az özvegy grófné érdekében elbúcsúztatni kéri őfelsége jobbágyait: Bakos Mátét Keresztúrból és Kocs Mihályt Tapolcsányból. – A végrehajtók: Hatvany és Rinóth (idem, lásd az előző bejegyzést). 1311. (T. 154.) Szinyi a pozsonyi káptalan által kiadott prókátort valló levéllel Forgách Simon úr érdekében elbúcsúztatni kéri Tóth Mátét, Zilizy Kristóf jobbágyát Zilizről. – A végrehajtók: Damaky és Császtay. 1312. (T. 155.) Hatvany Zsófia asszonynak, néhai Szinyi Ráfael özvegyének a kérelmére idézi Szinyi István a Csáton lakó jobbágya, Tolyó Benedek118 által, azért, hogy állítsa törvény elé jobbágyait, név szerint Tóth Balázst, Tolyó Benedeket és Sógor Miklóst. Idézte továbbá Szinyi Boldizsárt is az ugyancsak Csáton Erzsébet asszony, néhai Szeles Demeter özvegye által, azért, hogy állítsa törvény elé Nagy Pál nevű szervitorát. 1313. (T. 155.) Hatvany (idem, lásd az előző bejegyzést) Ilona aszszonynak, néhai Kerepeczy Miklós özvegyének a kérelmére idézi Jánossy Pált Szalontán lakó jobbágya, Bárány Damján által, hogy adja elő a tolvajlással gyanúsított Miklós nevű személy által elvitt jószágokat. – Judiciális, amelyért 12 dénárt fizettek. 1314. (T. 155.) Holczman Szászfay Balázs kérelmére idézi Korhy Lászlót.119 1315. (T. 155.) Holczman (idem, lásd az előző bejegyzést) Ilona aszszonynak, néhai Kerepeczy Miklós özvegyének a kérelmére idézi az
117
A településnév helyét üresen hagyta a jegyző.
118
Előbb ide is néhai Szeles Demeter özvegyét, Erzsébet asszonyt írta be a jegyző, de ezt a nevet kihúzta és a helyére került az új név. Egyébként az egész bejegyzést áthúzgálásokkal érvénytelenítették.
119
Áthúzgálásokkal érvénytelenített bejegyzés.
173
egri káptalant jobbágya, az Alsóábrányban lakó Kakas Tamás által, azért, hogy állítsa törvény elé az ugyancsak Alsóábrányban lakó jobbágyait, név szerint Kakas Tamást, Koncz Albertet, Draksa Gergelyt, Nagy Ferencet, Fábián Lőrincet, Kerecsen Pált, Kerecsen Gergelyt, Kovács Bálintot, Gerendi Mártont, Pócsi Albertet, Novák Jánost, Varga Istvánt, Kakas Miklóst, Salamon Benedeket, Fábián Benedeket, Kopasz Mátyást, Szalóki Barnabást, Bán Bálintot, Jana Tamást, Jana Benedeket és Nagy Mártont. – Judiciális. 1316. (T. 155.) Bakos a vasvári káptalan által kiadott prókátort valló levéllel Borbála asszony, az özvegy grófné érdekében kéri a törvénycikkelyek értelmében visszakövetelni Balogh Mihály szökött jobbágyot Gelejről, Borbála asszonytól, Lónyay György házastársától. – A végrehajtók: Holczman és Szászfay. 1317. (T. 155.) Mácsy Benedek protestációt terjeszt elő Terpessy Benedek ellen, azért, mert feleségének a Disznóson lév birtokrészét, amelyet Terpessy a saját felesége nevében birtokol, ő akarja birtokolni; a feleségeik ugyanis egy anyától született nővérek. – A tiltakozó kifizette a 12 dénárt, a feleségek nevét azonban meg kell tudni. 1318. (T. 155.) Szalontay Bertalan inti Bojnicsith Horváth Gergelyt, Bojnicsith Horváth Mátét és Bojnicsith Horváth Jánost a Kistokajban lévő birtokrészeik visszaváltását illetően, ha nem akarják az összeírás szerint az épületekkel együtt való szavatosságot magukra vállalni. 1319. (T. 156.) Velezdi Kövér Ferenc visszakövetelni kéri másodízben is Bálay Kálmántól, Szarvaskő vára parancsnokától azokat a dolgokat, amelyeket az elbúcsúztatott jobbágyoktól, Dienes Pétertől és Jobbágy Andrástól (providi) vettek el; továbbá ugyancsak őtőle kéri a visszakövetelésért való 100 forint bírságpénzt is. A végrehajtók: Berencsy és […] 1320. (T. 156.) Senyey a kincstár érdekében elbúcsúztatni kéri Imre András jobbágyot […]ról, néhai s[…]kői Bornemissza János özvegyétől. – A végrehajtók: […] és Császtay. 1321. (T. 156.) Reghy Balázs és Reghy János eltiltja Dicháza, Kércs és Szénamál praediumokat, valamint Hangács possessio határát Bárius István, Bárius András és Bárius János jobbágyaitól.
174
1322. (T. 156.) Damaky Reghy Balázs és Reghy János kérelmére idézi Bárius Istvánt, Bárius Andrást és Bárius Jánost (ad instantiam eorum eosdem Barius tres, lásd az előző bejegyzést), azért, ogy állítsák törvény elé Hangácson lakó jobbágyuk, Dobrony Lukács (providus) feleségét, Orsolyát. 1323. (T. 156.) Holczman Báthory Istvánnak (magnificus) és Báncsy Jánosnak, Cserép vára parancsnokának a kérelmére idézi Országh Borbálát, az özvegy grófnét Bozsogh Imre (providus) által, azárt, hogy állítsa törvény elé Mezőkövesden lakó jobbágyait, név szerint Andocs Máté fiát, Andocs Mihályt, valamint Barla Bálintot, Széni Mártont, Szabó Gergelyt, Tóth Jánost, Mészáros Györgyöt, Kismáté Pétert, s végül Végh Lukács szervitorát, Jakabot. 1324. (T. 156.) Lorántffy György elbúcsúztatni kéri Berentey György jobbágyait: Székely Andrást és Béres Lukácsot Berentéről, Mácsy Benedek jobbágyát: Czakó Mártont ugyancsak Berentéről, Hanvay János jobbágyát: Major Jakabot szintén Berentéről, végül Ungnád úr jobbágyait: Diák Gergelyt és Matkó Lukácsot Sajószentpéterről. – A végrehajtók: Berencsy, Bolyky és Kereszthes. 1325. (T. 156.) Bakos a vasvári káptalan által kiadott prókátort valló levéllel a grófné asszony érdekében visszakövetelni kéri szökött jobbágyait: Kondai Mártont Igriciből, Soós Andrástól; Kovács Gáspárt Bábáról, Rácz Jánostól; Oláh Gergelyt Szalontáról, Domonyi Mihálytól; végül Molnos Pétert, aki Szalontán a felesége jószágain lakik. – A végrehajtók: Hatvany és Rinóth. 1326. (T. 156.) Holczman Báthory István, mint felperes kérelmére idézi Fügedy fiait és Kátay Ferencet a Noszvajban lakó Tóth Jakab által, azért, hogy állítsák elő a külön cédulán összeírt jobbágyokat.120 1327. (T. 157.) Holczman Bogácsy Albert és Bogácsy Mihály kérelmére idézi Herédy Mihályt Kispál Benedek által. 1328. (T. 157.) Hatvany Szalontay Zsigmond kérelmére idézi Holczman Istvánt jobbágya, a Szalontán lakó Ózdi Antal által, azért, hogy
120
Áthúzásokkal érvénytelenített bejegyzés.
175
állítsa törvény elé ugyancsak Szalontán lakó jobbágyát, Balogh Ferencet. – Judiciális. 1329. (T. 157.) Berencsy Alacskay Bálint kérelmére idézi Borbála asszonyt, néhai Daróczy János özvegyét és Mihály Jánost […] által, azért, hogy állítsák törvény elé […]121 lakó jobbágyaikat: Márk Ambrust, Nagyferenc Miklóst, Kóródi Mátyást, Király Orbánt, Kajha Pált, valamint szervitoraikat: Karabajta Istvánt, Tóth Dénest és Tóth Ferencet. 1330. (T. 157.) Berencsy Lughnay János kérelmére idézi Melith Ferencet […] által, azért, hogy állítsa törvény elé Varbón lakó jobbágyait: Szentes Andrást, Koncz Mártont, Ragályi Jánost és Szász […], valamint szervitorát, Debrei Balázst.
Borsod vármegye törvényszéke 1575. február 9. (f. IV. p. fest. Dorotheae), Miskolc122 1331. (T. 157.) Holczman Szepessy János kérelmére idézi Husa Mátét. – Judiciális, amelyért 9 dénárt fizettek. 1332. (T. 157.) Holczman Kereszthes András kérelmére idézi Básthy Pált és Horváth Pétert. – Judiciális, amelyért 12 dénárt fizettek. 1333. (T. 157.) Nagy Máté prókátort vallott és letette az ezért fizetendő 12 dénárt. 1334. (T. 157.) Kovács Lukács hasonlóképpen prókátort vallott és letette az ezért fizetendő 12 dénárt. 1335. (T. 157.) Korláth András és házastársa, Borbála asszony prókátort vallott és letette az ezért fizetendő 12 dénárt.
121
Az idézést átadó személy és a helység nevének üres helyet hagyott a jegyző, ahová azonban később sem írt semmit.
122
A törvényszék ismét áthelyeztetett Miskolcra (tudniillik Ónodból, ahol a töröktől való félelem miatt az 1574. augusztus 18-i ülésen hozott határozat óta tartották).
176
1336. (T. 157.) Holczman Koncz Benedek kérelmére idézi Petres Albertet. 1337. (T. 157.) Hatvany Fekete Barnabás kérelmére idézi Erzsébet asszonyt, néhai Újszászy Lőrinc özvegyét Kiss László által, azért, hogy állítsa törvény elé Biken lakó jobbágyait, név szerint Kiss Lászlót, Csirke Mártont és Dombrádi Istvánt. – Judiciális. 1338. (T. 158.) Czenthe Mihály prókátort vallott és hasonlóképpen Czenthe Benedek, valamint Horváth Péter és Horváth Mihály. Letették az ezért fizetendő 12 dénárt is. 1339. (T. 158.) Hatvany Seres Ambrus kérelmére idézi Farnossy Ilonát Kerek István szervitora, Albert által, azért, hogy állítsa törvény elé ezen Kerek István jobbágyot, aki Csécsen lakik.123 1340. (T. 158.) Hatvany Domonyi Mihály kérelmére idézi csimori Kövér Ferencet Bábán lakó jobbágya, Csirke Márton által, azért, hogy állítsa törvény elé Csomós Bálint nevű szervitorát. – Judiciális.124 1341. (T. 158.) Holczman Vértes Farkas kérelmére idézi Erzsébet asszonyt, néhai Ládházy Imre özvegyét az Ábrányban lakó Sély Barnabás által. – Judiciális, amelyért 12 dénárt fizettek. 1342. (T. 158.) Holczman (idem, lásd az előző bejegyzést) Orsolya asszonynak, Nagy István házastársának és Zsófia asszonynak, Selyeby György házastársának a kérelmére idézi Bródy Jánost. 1343. (T. 158.) Orsolya asszony, Nagy István házastársa és Zsófia asszony, Selyeby György házastársa (eaedem dominae, lásd az előző bejegyzést) prókátort vallottak. 1344. (T. 158.) Ományi Gergely elbúcsúztatni kéri szilvási Kátay Ferenc jobbágyát, Esztergáros Barnabást Szilvásról. – A végrehajtók: Berencsy és Kereszthes. 1345. (T. 158.) Holczman Hegyaljay Péter kérelmére idézi Bogdán Lukácsot és Bogdán Benedeket.
123
Áthúzgálásokkal érvénytelenített bejegyzés.
124
Áthúzgálásokkal érvénytelenített bejegyzés.
177
1346. (T. 158.) Bárius István kéri a törvények értelmében visszakövetelni elszökött jobbágyát, Szőke Jánost Csécsről, Krisztina asszonytól, Bogácsy Ambrus házastársától. – A végrehajtók: Hatvany és Rinóth. 1347. (T. 158.) A tövényszék úgy határozott, hogy Kövér Ferenc tartóztassa le Fekete Pétert, mint rablót; ő meg is ígérte a törvényszék előtt, hogy elfogja, mihelyt tudja. 1348. (T. 158.) A törvényszék a következőképpen ítélkezett a Holczman István, mint felperes és Szalontay Zsigmond, mint alperes közötti ügyben: a nevezett alperest a széna elvitele miatt 100 forint büntetésben kell elmarasztalni és a kár megtérítésére kell kötelezni. 1349. (T. 158.) Szalontay [Zsigmond] a törvényszék előtt visszahívta a prókátorát. 1350. (T. 158.) Dóczy Kelemen, bár kikiáltották, nem jelent meg […] ügyében […] kiadatik az ítélet és inti […] 1351. (T. 159.) Senyey a szepesi káptalan által kiadott prókátort valló levéllel Kálnássy Ferenc érdekében elbúcsúztatni kéri Horváth Gáspár jobbágyát, Hensel Balázst Szakácsiból. – A végrehajtók: Damaky és Császtay. 1352. (T. 159.) Bakos a garamszentbenedeki konvent által kiadott prókátort valló levéllel Fánchy György, mint alperes érdekében kéri felülvizsgálni a Zeleméryné, mint felperes ellen Nyárád dolgában folytatott pert: a nevezett asszony ugyanis prókátorának a visszahívására határnapot és bírót kért. A felperes hallgat, az alperes pedig felmentését kéri az örök hallgatás elrendelésével, mondván, hogy a felperes makacskodás miatt maradt távol. A törvényszék elrendelte a felmenés kiadását. 1353. (T. 159.) A törvényszék kiadja az ítéletlevelet Vathay Tamás házastársa, Katalin asszony, mint felperes számára Basó Mihály ellen, aki, jóllehet kikiáltották, nem jelent meg. Az érdekelt fél letette az ezért fizetendő 1 forintot.125
125
Áthúzással érvénytelenített bejegyzés.
178
1354. (T. 159.) A törvényszék kiadja a megismételt ítéletet Basó Farkas, mint felperes számára Bojnisith Horváth Máté, mint alperes ellen a jobbágy jószágainak az elvétele miatt, mégpedig azért, mert noha kikiáltották, az alperes nem jelent meg a parancs kiadása után sem és nem fellebbezett. Az érdekelt fél letette az ezért fizetendő 1 forintot. 1355. (T. 159.) Az alispán protestációt terjeszt elő, azért, mert Czenthe Mihály megállapodást kötött vele a vérontás miatti bírság dolgában, de miután kiadták az új ítéletet, nem akarja betartani a megállapodást. 1356. (T. 159.) Csohány a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel Heránthné Margit asszony és Zsófia asszony, Ambrus litteratus házastársa, (valamint néhai Finkey János gyermekei: Finkey György és Finkey István, s a leánya)126 érdekében Korpády János ellen előadja, hogy az alperesek bebizonyították a keresetüket, a felperes azonban semmit nem bizonyított, valamint, hogy a tanúbizonyságok vallásából kiderül: a birtokrész ki van hasítva. Mindezekre tekintettel ítéletet kér a patvarkodás büntetéséről. Senyey a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel előadja, hogy a felperes bizonyította volna a keresetét és azt bizonyította is, hogy az alperes fél a saját megítélése szerint hasíttatta ki a birtokrészt, amivel a felperes nincs megelégedve. A törvényszék úgy ítélkezett, hogy a birtokosztályt el kell végezni. Az alperes fél fellebbezett és átadott 1 forintot Kupaynak, Korpády pedig kéri a fellebbezés párját és letette az ezért fizetendő 43 dénárt. 1357. (T. 159–160.) Bakos Balázs a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel Karácsony Tamás, mint alperes érdekében Batta Bálint, mint felperes ellen elmondja, hogy a törvényszék kezére adta és a márka-büntetést sem tartotta meg, valamint hogy a tanúbizonyságok vallották: a kárvallás miatt fogadta el, s egyedül fog esküt tenni. A keresetet jogtalannak mondja, mert a 25 dénárt is megkapta. A törvényszék úgy ítélkezett, hogy adja vissza a gyűrűt és nincs márka büntetés. A felperes fél fellebbezett.
126
A zárójelbe tett nevek ki vannak húzve a szövegből.
179
1358. (T. 160.) Daróczy Fülöp a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel Daróczy Luca asszony, mint felperes érdekében a következőket adja elő Császtay János, mint alperes ellen: az 1574. esztendőben, Nagyboldogasszony ünnepe (augusztus 15-e) táján a nevezett alperes a felperes Sályvége nevezetű irtványföldjére ment és hatalmasul elvitette onnét a gabonakilencedet, s a legsűrűbb kérésekre sem adja azt vissza; az alperes esküje alá bocsátja a dolgot, vagy maga a felperes fog esküt tenni. Senyey az alperes fél érdekében a vármegye prókátort valló levelével előadja a fentiekre, hogy az alperes nem hatalmasul vitette el a kilencedet, hiszen az az övé, mivel Basó Mihálytól váltotta azt a földet, akinek Horváth Mátyás adta azt zálogba. Amely helyet a jobbágy mondott, az az övé, máshonnét pedig semmit nem vitt el. A törvényszék úgy ítélkezett, hogy az alperes tegyen esküt, ellenkező esetben a felperes esküszik majd. Az alperes felvállalta az eskütételt. 1359. (T. 160.) Holczman és Szászfay jelentik, hogy visszakövetelték Balogh Mihály szökött jobbágyot Gelejről, Borbála asszonytól, Lónyay György házastársától geleji jobbágya, Kántor András által Országh Borbála asszony kérelmére az ki vasárnap, az másikon, a jobbágy pedig azt válaszolta, hogy az asszonya távol van, de a tudtára fogja adni a dolgot. 1360. (T. 160.) Hatvany és Rinóth jelentik, hogy Országh Borbála asszony kérelmére (ad instantiam eiusdem, lásd az előző bejegyzést) visszakövetelték Oláh Gergely szökött jobbágyot Szalontáról, Domonyi Mihálytól, aki azt válaszolta, hogy vissza fogja adni. 1361. (T. 160.) Hatvany és Rinóth (idem, lásd az előző bejegyzést) jelentik, hogy Borsodi Péter, Borsodi János és Borsodi György szökött jobbágyokat Papiból; a provizor pedig a bíró által azt a választ adta, hogy alkalmazni fogja magát a törvénycikkelyekhez. 1362. (T. 160.) Kövér Ferenc a grófné asszony személyében kéri a törvénycikkelyek értelmében visszakövetelni Kondai Máté szökött jobbágyot Igriciből, Mátyus Tamástól. – A végrehajtók: Hatvany és Rinóth (idem, lásd az előző bejegyzéseket).
180
1363. (T. 160.) Hatvany és Rinóth (idem, lásd az előző bejegyzést) jelentik, hogy ugyanazon grófné kérelmére visszakövetelték Kovács Gáspárt Felsőbábáról, Rácz Jánosnétól Kasza Péter felesége által. A kérelmező újra szolgabírót és esküdtet kér a visszakövetelésre. 1364. (T. 160–161.) Berencsy és Bolyky jelentik, hogy az múlt törvényszéki ülés másodnapján velezdi Kövér Ferenc kérelmére másodszor is visszakövetelték a Mercséről elbúcsúztatott jobbágyok jószágait Bálay Kálmántól jobbágya, a Barcán lakó Tóth Lukács által; Bálay Kálmán azonban nem válaszolt, csak annyit mondott, hogy semmit nem kapott, a kezességvállalók pedig azt mondták, hogy nem enged a követelésnek. A törvényszék ennek megfelelően 200 forint büntetésben marasztalta el Bálay Kálmánt, a felperes fél pedig letette az ítéletért fizetendő 1 forintot. 1365. (T. 161.) A törvényszék az új ítélet alapján felmenti Kövér Ferencet, aki letette az ezért fizetendő 50 dénárt. 1366. (T. 161.) Holczman Koncz Benedek kérelmére idézi az egri káptalant jobbágya, Baráth János által, azért hogy állítsa törvény elé Montajon lakó jobbágyát, név szerint Kovács Mihályt. – Judiciális, amelyért 12 dénárt fizettek. 1367. (T. 161.) A törvényszék elrendeli, hogy a káptalan szolgáltasson törvényt Daróczy […] számára a várkonyiak részéről szék előtt szombaton. 1368. (T. 161.) Mileticz a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel Baracskay János érdekében a következőket adja elő Krisztina asszony, Bogácsy Ambrus házastársa és Ilona asszony, Seres Ambrus (nobiles) házastársa ellen: a legközelébb elmúlt 1574. esztendőben, Szent Jakab ünnepén (július 25-én) a felperes valamely szolgálója Seres Ambrus Csécsen lévő házához ment, s ott a nevezett Krisztina és Ilona asszony azonnal rátámadt, […] fejfedőjét letépték […] haját tépték […] megverték […] összetörték […] látta Seres Ambrus […] meg akarták ölni, ha Seres Ambrus nem jött volna, meg is ölték volna. Amikor a szolgáló vérben ázva visszament Nagy Benedek házába, látta őt Nagy Benedek, Keszy János, Lughnay János, Szalontay, Girincsy László és
181
Hatvany János, akiknek megmutatta a vért; az elszenvedett nyomorúságot 40 forintért sem vállalná. Senyey a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel az alperesek érdekében előadja, hogy a szolgáló ment be az egyik asszony házába és vak kurvának gyalázta őt; az alperesek semmit nem cselekedtek szántszándékkal, a szolgáló támadt rájuk és szolgáltatott alkalmat a veszekedésre: nyelvváltságot követlnek tehát és bizonyítani fogják a gyalázkodást. A felperes is bizonyítani kíván és ennek érdekében szolgabírót és esküdteket kér: Hatvanyt, Szalontayt és Rinóthot. 1369. (T. 162.) Kupay Lajos vénasszonynak mondta és erre megesküdött Senyey.127 1370. (T. 162.) Damaky és Császtay jelentik, hogy Balajthy Tamás kérelmére visszakövetelték Tóth Jakab szökött jobbágyot Balajtról, Balajthy Mihálytól, Balajthy Pétertől és Balajthy Benedektől. 1371. (T. 162.) Senyey Pál Török András érdekében megígéri, hogy visszadja az elszökött és visszakövetelt jobbágyot, ha Daróczy Máté bebizonyítja a szökést. 1372. (T. 162.) Hatvany és Szalontay jelentik, hogy az elmúlt vasárnapon (február 6-án), Zsolcán a törvénycikkelyekben foglaltaknak megfelelően visszakövetelték Bárius Andrástól, Bárius Istvántól és Bárius Jánostól szervitoruk, Szakács Mátyás által a Felsőbábán lévő Szarvadi birtokrészt. A nevezettek a következő törvényszéki ülésen akarnak választ adni, ezért megidézték őket arra Csorba Mihály kérelmére. 1373. (T. 162.) Hatvany és Rinóth jelentik, hogy Mátyus Balázsnak és Luca 128 asszonynak, Domonyi Mihály házastársának a kérelmére visszakövetelték a Felsőbábán lévő nemesi kúria telkét, a Mátyus-féle birtokrészt Bornemissza Györgytől és Bornemissza Jánostól intézőjük, Magyar Kelemen által, s idézték is a nevezetteket.
127
Talán összefügg az előző bejegyzéssel.
128
A Luca név fölé a Magdolna nevet írta be jegyző, talán a javítás szándékával.
182
1374. (T. 162.) Berencsy Nemes Ágnes asszonynak, néhai Básthy Zsigmond özvegyének a kérelmére idézte Török Andrást Tardonán lakó jobbágya, Anga Lukács által.129 1375. (T. 162.) Damaky Tarcsay Imre kérelmére idézi Hegymegi Mátyást. 1376. (T. 162.) Császtay János és uraji Horváth Mátyás prókátort vallottak. 1377. (T. 162.) Dely György prókátort vallott. 1378. (T. 162.) […] Márk visszadni kéri az ítélet szerint a jobbágyot, különben tiltakozik […] a törvénycikkelyekben meghatározott büntetésben és szolgabírót, esküdtet kér, hogy intsék Kövér Ferencet a szállásán […] 1379. (T. 162.) Vértes Miklós, Vértes Farkas és Ládházy Ambrus prókátort vallottak. 1380. (T. 163.) Holczman Somogyi Jónás kérelmére idézi Jusztina asszonyt, néhai Mikó Illés özvegyét. – Judiciális, amelyért 12 dénárt fizettek. 1381. (T. 163.) Holczman (idem, lásd az előző bejegyzést) Eördögh Péter kérelmére idézi Solthy Mátyásnét, Margit asszonyt és Nagy Gáspárt az előbbi jobbágya, a Lövőn lakó Oláh István által, azért, hogy állítsák elő ugyanezen Oláh Istvánt. 1382. (T. 163.) Csécsy Bálint felajánlván Csécsy Simon terhét, inti a jegyajándékkal a Nagycsécsen lévő birtokrészért Borbála asszonyt, néhai Zolthay Pál özvegyét. Hasonlóképpen Krisztina asszony, Bogácsy Ambrus házastársa is. 1383. (T. 163.) Keszy János protestációt terjeszt elő, amely szerint ő kifizeti a jegyajándékot és birtokolni fogja a jószágokat, amelyek őt illetik, s kész megállapodásra is lépni. 1384. (T. 163.) Damaky Senyey Pál kérelmére idézi Kupay Pétert jobbágya, a Senyén lakó Szaniszló Lukács által. – Judiciális.
129
A bejegyzést áthúzgálásokkal érvénytelenítették.
183
1385. (T. 163.) Vathay Ferenc eltiltja a Csécs erdőt Soós Ferenc extráneus jobbágyaitól. 1386. (T. 163.) Karácsondy Toldy Anna asszony, néhai Báthory László özvegy érdekében elbúcsúztatni kéri őfelsége jobbágyait, Détér Mátyást és Tálas Orbánt Görömbölyről. – A végrehajtók: Hatvany és Szentgyörgyi. 1387. (T. 163.) Holczman Újszászy Lőrinc házastársának, Anna aszszonynak a kérelmére idézi sályi Tibolth Gáspárt és sályi Tibolt Mihályt, Gáspárt a Sályon lakó Bánóczy Balázs által, Mihályt pedig a Darócon lakó Móricz Orbán felesége, Borbála által, azért, hogy Gáspár állítsa törvény elé sályi jobbágyát, Kovács Jánost és Mozogh Pál nevű szervitorát, Mihály pedig az ugyancsak Sályon lakó Balogh Jánost és Emberke Mihályt. – Judiciális. 1388. (T. 163.) Senyey a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel Tibolth István (egregius) érdekében elbúcsúztatni kéri Ludnáról Lughnay János és Rinóth Mihály jobbágyait: Domonkos Bálintot, Vályi Bálintot és Pál Mártont, Parasznyáról pedig a grófné asszony jobbágyát, Bertók Gergelyt. – A végrehajtók: Berencsy és Kereszthes. 1389. (T. 164.) A dékán elbúcsúztatni kéri Szánthay Boldizsár jobbágyát, Sas Fábiánt Százdról. – A végrehajtók: Hatvany és Rinóth. 1390. (T. 164.) Szendy Monoky Mihály érdekében elbúcsúztatni kéri Rakacáról Rakaczay János és Rakaczay Gábor jobbágyait, Balogh Imrét és Balogh Mátyást. – A végrehajtók: Damaky és Császtay. 1391. (T. 164.) Senyey a maga érdekében, valamint Csabay István, Geley Tamás, Csathó Tamás, buzitai Horváth Máté és buzitai Horváth János (nobiles) érdekében a törvénycikkelyek értelmében visszakövetelni kéri a Felsősenyén lévő révet Margit asszonytól, Heránth Gergely házastársától, Anna asszonytól, Kupay Péter házastársától és Zsófia asszonytól (nobiles), Ambrus litteratus (egregii) házastársától. – A végrehajtók: Damaky és Császtay. 1392. (T. 164.) Csohány a vasvári káptalan által kiadott prókátort valló levéllel a grófné asszony érdekében elbúcsúztatni kéri Nádasdról […], Bárius István, Bárius András és Bárius János jobbágyát. – A végrehajtók: […] és Kereszthes.
184
1393. (T. 164.) Bogácsy Mátyás elbúcsúztatni kéri őfelsége jobbágyát, Fazekas Andrást és feleségét, Annát Görömbölyről. – A végrehajtók: Hatvany, Szentgyörgyi János és Móré István. 1394. (T. 164.) Kiadatik az ítéletlevél Reghy János számára Reghy Balázs ellen, akit Damaky idézett szervitora, Kércsi Miklós által, azért, hogy állítsa törvény elé jobbágyait: Ferenczi Jánost és Ferenczi Andrást, valamint szervitorait: Lénártot és Bereti Tamást. Az érdekelt féle letette az ezért fizetendő 12 dénárt. 1395. (T. 164.) Zilizy Kristóf elbúcsúztatni kéri őfelsége jobbágyait: Sülye Demetert és Ritó Fábiánt Ecsegről. – A végrehajtók: Hatvany és Szentgyörgyi. 1396. (T. 164.) Batha Bálint inti …130 1397. (T. 164.) Holczman jelenti, hogy az 1574. esztendő június havának 10. napján intette Koncz Benedeket és Pelbárth Benedeket, azért, hogy fizessék ki a pénzt a barátok földjének a visszaváltására, amit 25 aranyért kell kiváltani, s hasonlóképpen a költségeket is fizessék meg: ők azonban azt válaszolták, hogy nincs pénzük a kiváltásra és aki kiváltja, az használja. Az érdekelt fél az erről kiadandó levélért 12 dénárt fizetett. 1398. (T. 165.) Koncz Benedek és Pelbárth Benedek protestációt terjeszt elő, amely szerint ha akkor ezt is mondták volna, most leteszik a pénzt és visszaváltják a földet. 1399. (T. 165.) Rákóczy György fia, Rákóczy Mihály Kövér Ferenc által elbúcsúztatni kéri a grófné asszony jobbágyait: Varga Bazilt és Lőcs Andrást Miskolcról. – A végrehajtók: Hatvany és Szentgyörgyi. 1400. (T. 165.) Berencsy Recsky Györgynek, Heves vármegye alispánjának a kérelmére a törvényszéken személye szerint idézi Bolyky Mátyást. 1401. (T. 165.) Szalontay néhai Kerepeczy Miklós özvegyének, Ilona asszonynak az érdekében elbúcsúztatni kéri Bekény Kristóf jobbágyát, Mogyorós Andrást Nyékről. – A végrehajtók: Hatvany és Szalontay.
130
Befejezetlen és áthúzással érvénytelenített bejegyzés.
185
1402. (T. 165.) Bellény László elbúcsúztatni kéri őfelsége jobbágyait: Katona Pált, Kis Istvánt és Dobi Ferencet (providi) Vámoskeresztúrból. – A végrehajtók: Hatvany és Szentgyörgyi János.
Borsod vármegye gyűlése 1575. február 23. (f. IV. p. D. Invocavit), h. n. 1403. (T. 165.) Géczy Gergelyné Borbála asszonyt prókátort vallott. 1404. (T. 165.) Jusztina asszony, Mikó Illyésné.131 1405. (T. 165.) Petres Demeterné Margit asszony prókátort vallott. 1406. (T. 165.) Vitéz Györgyné Sára asszony prókátort vallott. 1407. (T. 165.) Tibolth Gáspár Géczy Gergelyné érdekében kéri a felmentő levelet Teresztényi János fia ellen és leteszi az ezért fizetendő 27 dénárt. 1408. (T. 165.) Holczman Vitéz Györgynek és házastársának, Sára asszonynak a kérelmére idézi Kispál Miklóst Mezőkövesdről. – Judiciális. 1409. (T. 165.) Jánossy István 36 forintért zálogba adta a Tulloson lévő birtokrészét Hatvany Jánosnak és a házastársának, Anna aszszonynak. Levelet is kér a vallásról, amelyért 12 dénárt fizetett. 1410. (T. 166.) Hatvany Új Ambrus kérelmére Heránth Gergelyt és házastársát, Margit asszonyt Tulloson lakó jobbágyuk, Kiss András által. 1411. (T. 166.) Tibolth Gáspár és hasonlóképpen Tibolth Mihály is 100 forint büntetés terhe alatt kötelezték magukat, hogy mindketten tiszteleben tartják a közöttük lévő birtokosztályt.
131
Ez a név a lap szélén olvasható, talán ő is prókátort vallott, esetleg az előbbi aszszonnyal együtt.
186
1412. (T. 166.) Forray Ungnád úr érdekében elbúcsúztatni kéri a grófné asszony jobbágyát, Szász Albertet Parasznyáról. – A végrehajtók: Berencsy és Kereszthes. 1413. (T. 166.) Berencsy és Kereszthes jelentik, hogy a törvénycikkelyek értelmében visszaköveteltek szökött jobbágyokat a káptalantól, név szerint Kovács Ferencet Várkonyról Szabó Bereck csokvai bíró által, valamint Szalmás Istvánt Parasznyáról ugyanezen helység bírája által, s mivel mindketten azt válaszolták, hogy szolgálni fogják uraikat, a törvény elé is idézték őket. 1414. (T. 166.) Hatvany idézi István litteratus kérelmére Szalontay Mátét Bálint nevű szervitora által. 1415. (T. 166.) Karácsondy a leleszi konent által kiadott prókátort valló levéllel Henyey Margit asszony, mint felperes érdekében Fánchy György, mint alperes ellen előadja, hogy nem kellett volna bemutatni az új ítéletről való levelet a törvényszék előtt, s mivel a felmentő ítéletet meg nem jelenés miatt hozták, ezért az nem érvényes, mivel a törvényszék előtt ismeretes az új ítélet. Bakos az alperes fél érdekében a következőket válaszolja: a jelen felmentés nem olyan egyszerű, hogy meg lehetne semmisíteni, a per pedig fellebbezés alatt állt és a bíró visszahívása által nem volt jogorvoslat […] hallgatott a részben […] ezért megsemmisíteni nem lehet […] A felperes fél azt válaszolja, hogy engedelmeskedni kell a parancsnak […] elfogadta […]. 1416. (T. 166–167). Rothuth Tóbiás a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel Dóczy Kelemen érdekében Bárius István (egregius) ellen, akire anyjának, Ilonának a halála után a jelen per szállott, valamint Ományi György ellen előad és határnapot kér a válaszadásra, mivel a prókátora betegeskedik. A tövényszék megszabja a határnapot. 1417. (T. 167.) Bojnicsith Horváth Máté prókátort vallott és letette az ezért fizetendő 12 dénárt. 1418. (T. 167.) Kiadatott Basó Farkas végrehajtást elrendelő levele Bojnicsith Horváth Máté ellen (contra eundem, lásd az előző bejegyzést) és az érdekelt fél letette az ezért fizetendő 12 dénárt. 187
1419. (T. 167.) Basó Mihály felkéri Damaky szolgabírót és Császtayt az Abodon lévő szőlőnek az aszalói Papp Andrástól való elbecsülésére. 1420. (T. 167.) Szinyi István kéri a törvénycikkelyek értelmében visszakövetelni a Geszt szőlőhegyén lévő szőlőt Borbála asszonytól, néhai Geszthy Gergely özvegyétől. – A végrehajtók: Holczman és Szászfay. 1421. (T. 167.) Daróczy György elbúcsúztatni kéri ifjabb Mágóchy Gáspár jobbágyát, Kovács Miklóst Szilvásról. – A végrehajtók: Berencsy és Kereszthes. 1422. (T. 167.) Szinyi protestációt terjeszt elő, mert Pribék Éva fel fogja venni az 50 forintot a Százdkesziben lévő birtokrészért és kijelenti, hogy ha másnak adná el azt, akkor ő azonnal letéve a mondott összeget, el fogja foglalni. Pribék Éva levelet kér és letette az ezért fizetendő 12 dénárt. 1423. (T. 167.) Szepessy Péter prókátort vallott és letette az ezért fizetendő 12 dénárt. 1424. (T. 167.) Holczman Bárius István kérelmére idézi Szepessy Pált Albert nevű szervitora által.132 1425. (T. 167.) Basó Farkas prókátort vallott és letette az ezért fizetendő 12 dénárt. 1426. (T. 167.) A tövényszék úgy ítélkezett, hogy a jobbágyok egyike, Borsodi Péter vissza fog menni, a többiek maradnak, ha azonban akarnak, ők is visszatérhetnek. 1427. (T. 167.) Zeleméry adott 4 forintot és 32 dénárt, ebből 2 forintot és 60 dénárt az elmúlt alkalomra, 1 forintot és 61 dénárt a jövendő alkalomra. 1428. (T. 167.) Dóczy Kelemen prókátorul vallotta Buday Jánost és Mileticzet, s letette az ezért fizetendő 12 dénárt. 1429. (T. 167.) Szepessy Antal prókátort vallott.
132
Áthúzgálásokkal érvénytelenített bejegyzés.
188
1430. (T. 167–168.) Vathay Péter Báthory István érdekében elbúcsúztatni kéri az egri káptalan jobbágyát, Tajmocz Jánost Montajról. – A végrehajtók: Holczman és Szászfay. 1431. (T. 168.) Csohány a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel Anna asszonynak, Újszászy Lőrinc házastársának az érdekében elbúcsúztatni kéri Báthory István jobbágyát, Fehérvári Ferencet Cserépről, valamint Béres kelement Tapolcáról és Balázs Pált Gesztről. – A végrehajtók: Holczman, Hatvany és Szászfay. 1432. (T. 168.) Szalontay […] a Holczman elleni perét […] 1 forintot fizetett. 1433. (T. 168.) […] Daróczy a felperes […] makacskodással vádolja a káptalant, mint alperest […] a legközelébb elmúlt szombaton voltak […] lévén […] 1434. (T. 168.) Szóláth a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel Szék[…] Benedek érdekében […] hogy a Szent Mihály elmúlt ünnepe (1574. szeptember 29-e) körüli időkben a házára ment […] tökéletlen megállapodás hamisan […] ellen […] letette az esküt […] ez nem vétek, ha bizonyítani tudja […] nem akarja eltűrni, bizonyítani fogja. Senyey a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel az alperes fél érdekében tagadja az előterjesztetteket. A felperes Holczmant és Szászfayt kéri fel a bizonyításra. 1435. (T. 168.) Ládházy Imréné Anna asszony prókátort vallott és letette az ezért fizetendő 12 dénárt. 1436. (T. 168.) Az alispán jelentést tesz a Dely György, mint felperes érdekében Lorántffy János, mint alperes ellen elvégzett végrehajtásról. Mivel az új ítélet szerint tiltás történt, az alperest kikiáltották, ő azonban nem jelent meg és ezért elmarasztaltatott a korábbi büntetésben. A felperes 1 forintot fizetett a végrehajtásról kiadott levélért. 1437. (T. 168.) Istenmezey Farkas elbúcsúztatni kéri Bekény Kristóf jobbágyát, Boczki Kelement Nyékről. – A végrehajtók: Hatvany és Szalontay.
189
1438. (T. 168.) Dóczy a maga érdekében elbúcsúztatni kéri a püspök jobbágyát, Pücsök Kristófot Felsőtárkányból. – A végrehajtók: Holczman és Szászfay. 1439. (T. 168.) Tóth Gergely és Tóth Jakab a káptalan ellen, hogy búcsúztatás útján távoztak el …133 1440. (T. 169.) Az alispán elbúcsúztatni kéri Köteles Mihályt, Gorbás Andrást, Gorbás Ferencet és Gorbás Demetert. – A végrehajtók: Damaky és Császtay. 1441. (T. 169.) Császtay János letette az esküt Daróczy Luca asszony ellen és azt mondja, hogy a kereset patvarkodás. A törvényszék úgy ítélkezett, hogy nem patvarkodás. Az alperes megfellebbezi ezt az ítéletet és leteszi az ezért fizetendő 50 dénárt. 1442. (T. 169.) Dely György prókátort vallott. 1443. (T. 169.) Bakos Balázs a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel néhai Daróczy Ambrus (nobilis) fia, Daróczy Boldizsár és leánya, Daróczy Anna, mint felperesek érdekében Orsolya asszony, apáti Horváth György házastársa, mint alperes ellen előadja, hogy a mondott felek az 1574. esztendőben, szüret táján megállapodásra léptek egymással a néhai Balogh, másképpen Serédy Mihály (nobilis) után maradt ingóságok dolgában, amely megállapodás 200 forint kötelék alatt történt és amely értelmében az alperes fél kötelezte magát, hogy minden levelet átad eskü alatt a felpereseknek, s ha nem nem tartaná be a megállapodást, akkor az alispán ad majd elégtételt. Az alperes azonban a nemeslevélen kívül semmit nem adott át, a többi levelet magánál tartotta. A felperes fél tehát kéri a leveleket és a megállapodás megszegése miatti büntetéstpénzt. Az alperes hallgat, a törvényszék a meg nem jelenés miatt fog ítéletet hozni. Forray Horváth Györgyné érdekében kéri a megállapodásról szóló levelet. 1444. (T. 169.) Eördögh […] prókátort vallott és […] fizetett.
133
Talán befejezetlen bejegyzés.
190
1445. (T. 169.) […] Koncz Benedek kérelmére idézi a grófné asszonyt a keresztesi bíró, Káli Gáspár által, azért, hogy állítsa törvény elé a Keresztesen lakó Káli Györgyöt.134 1446. (T. 169–170.) Bakos a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel Bárius András alispán érdekében előadja Reghy Balázs és Hegymegi Gáspár ellen, hogy Szent Erzsébet ünnepe táján a nevezett alperesek nem tudni, mitől indíttatván, Nyomát földjén a felperes Nagy Imre nevű jobbágyának a fiát, Nagy Gergelyt megkergették. Az alperesek esküje alá bocsátja a dolgot. Mileticz a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel az alperesek érdekében azt válaszolja, hogy amikor a nevezett alperesek hazatértek, egy gyereket láttak menni az úton, s megkérdezték tőle, hová megy, mire azt felelte, hogy ő a felperes jobbágya; az alperes fél nem kergette, nem kergettette és nem is akadályozta a gyermeket. Hegymegi ugyanezt állítja és azt mondja, hogy kész megesküdni és hogy a kereset patvarkodás. A felperes fél elfogadja az esküt és tagadja, hogy patvarkodás lenne a keresete. 1447. (T. 170.) Hatvany és Rinóth jelentik, hogy visszakövetelték Szőke Jánost Csécsről, Krisztina asszonytól, Bogácsy Ambrus házastársától ennek ugyancsak Csécsen lakó jobbágya, Kerek István által; a nevezett asszony azt a választ adta, hogy visszaadja a törvény szerint a jobbágyot és szék előtt szombaton fog ítélkezni. 1448. (T. 170.) Csohány Ományi Borbála, Ományi Boldizsár és Ományi Erzsébet érdekében felkéri Berencsy szolgabírót és Kereszthest tanúbizonyságok kiszedésére a Bárius urak ellen a törvénycikkel bizonyításának a dolgában. 1449. (T. 170.) Karácsondy a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel Basó Farkas és Basó Mihály, mint felperesek érdekében Kupay Péter, mint alperes ellen a következőket adja elő: az 1574. esztendőben, Szent Jakab ünnepe (július 25-e) táján a nevezett alperes nem tudni, mitől indíttatván, maga mellé véve egyik szervitorát, a Senye és Boldva közötti közös határon lévő, Baromfölde nevű, legelőnek használt 134
Áthúzgálásokkal érvénytelenített bejegyzés.
191
közös földet felszántotta, onnét a felperesek boldvai jobbágyainak a marháit elhajtatta és hatalmasul három napon keresztül magánál tartotta, s a három nap elteltével csak pénzért adta vissza. Az ezáltal okozott kárt 50 forintra becsüli. Kupay Lajos az alperes fél érdekében az elmondottakra azt a választ adja, hogy a föld az övé, a neve: Bizs praedium, mindig is a békességes birtokában volt annak és szántotta-vetette. A jószágokat az ott elvetett kölesben okozott kár miatt hajtatta el. Mindezt bizonyítani is fogja. A felperes ugyancsak bizonyítani akarja, hogy a föld közös használatú volt és nem tartozott a tilos földek közé; mindkét fél felkéri Damakyt és Császtayt a bizonyítás elvégzésére. 1450. (T. 170.) Reghy Balázs protestációt terjeszt elő, amely szerint az alispán nem akarja visszaadni a Hangácsról való bizonyságlevelet, s ha emiatt kárt vall, rajta fogja keresni azt. Szolgabírót és esküdtet is kér annak bizonyítására, hogy eljárt a dologban. 1451. (T. 171.) Holczman Kátay Ferenc kérelmére idézi Báthory Istvánt Tardon lakó jobbágya, Kovács János által, valamint Báncsy Jánost, Cserép várának a parancsnokát, azért, hogy állítsák törvény elé szervitorukat, Dravecz[…] Bálintot. 1452. (T. 171.) […] Pál […] asszony prókátort vallott és letette az ezért fizetendő 12 dénárt. 1453. (T. 171.) Mileticz Vathay András házastársának, mint felperesnek az érdekében […] törvénykezést kér a Basó Mihály által Détáról […] rendelt jobbágyok részéről. Az alperes fél szerint a felperest egyszer már intették, hogy vegye át az ítéletet, de nem vette át és ezért már nem kell törvénykezni, hiszen a felperes áll perben és nem az alperes, s az idézés szerint nem kell törvénykezni, s a per függőben lévén, tud bizonyítani. A felperes fél azt válaszolja, hogy kell törvénykezni, s ő átvette volna az ítéletet, de nem volt kitűzve a határnap, ezért kéri most, amit kér. – Az alperes azt feleli, hogy a felperes nem akarta átvenni az ítéletet, mivel azután, hogy a szállására ment, szolgabírót kért, de az előző törvényszéken mégsem akarta, ezért nem kell már törvénykezni.
192
A törvényszék úgy határozott, hogy kell ítélkezni. Az alperes ezt megfellebezi, de kifogását nem fogadja el a törvényszék. Ezért az ítélete ugyanaz: szék estin legyen meg a törvénykezés azok részéről, akik ott vannak, a többieket pedig engedi levelesíteni. Az alperes fél ezen ítélet ellen is tiltakozik. 1454. (T. 171–172.) Mileticz az egri káptalan által kiadott prókátort valló levéllel Anna asszonynak, Hatvany János házastársának, mint felperesnek az érdekében a következőket adja elő Csathó Albert ellen: az 1570. esztendőben, Húsvét ünnepe (március 26-a) táján a nevezett alperes nem tudni, mitől indíttatván összve veszett a szolgálóval, majd a felperes házára törvén hatodmagával, rút szidalmakkal illette a felperest, ki akarta rángatni a házból, azt mondta rá, hogy kurva, ha a kezébe kapja, kihúzza a házból, végül ki is rángatta és csúnyán megverte, s még dicsekedett is a tettével. Ezzel nem megelégedvén, az elmúlt aratás, azaz Szent Jakab napja (július 25-e) táján a felperes által bevetett szántóföldekre tört és elvitte onnét a gabonatizedet, amivel 4 forint kárt okozott. Kész bizonyítani is a keresetét, s erre felkéri Holczmant és Szalontayt. Szőcs László (providus) vármegye által kiadott prókátort valló levéllel az alperes fél érdekében azt válaszolja az előadottakra, hogy az alperes ártatlan a gabona elvitelében, mivel közös és osztatlan földről vitte el azt; a földet most követeli vissza per útján és a gabonát átadta a testvérének, hogy a költségeket abból fedezze; nem akarja, hogy mások birtokolják azt a földet, hanem magának akarja; nem hatalmasul vitte el a gabonát, hanem a paraszt, aki a földet szántotta, önként adta oda neki; tiltott is a földdel kapcsolatban és a káptalanban letette a megváltási összeget, amely most az alispánnál van. A felperes fél azt válaszolja, hogy pénzen vásárolta meg azt a földet; előbb kellett volna azt visszaszerezni és csak azután elvinni a gabonatizedet; s bebizonyítja, hogy a föld osztatlan. Az alperes fél is felkéri Holczmant és Szalontayt, valamint Rinóthot a bizonyítás elvégzésére. 1455. (T. 172.) Kiadatik az ítéletlevél Reghy Balázs számára Huszár István és Kércsy András ellen.
193
1456. (T. 172.) Bakos Balázs a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel Vértes Farkas, mint felperes érdekében a következőket adja elő Újszászy Lőrinc, mint alperes ellen: az 1574. esztendőben, Vasas Szent Péter ünnepe (augusztus 1-je) táján, amikor a felperes török fogságba esett, akkor a nevezett alperes nem tudni, mitől indíttatván az ő Gelejen lakó jobbágyának, Szalai Péternek a házára tört, ott juhokat keresett és 24 juhot el is hajtott, s a márkákkal is tartozik, mivel a szolgabíró megkeresésére sem fizette ki […] az elszenvedett kárt 25 forintért sem akarná elviselni. Mileticz a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel az alperes fél érdekében előadja, hogy amikor Gelejre ment, elmondták neki, hogy valamely tolvajok jöttek Pest vármegyéből, akiket kergetnek és azt is mondták, hogy 9 lopott bárány van a mondott jobbágy juhai között; ő akkor ezt nem akarta meghallgatni, hanem meegparancsolta a bírónak, tudja meg, hogy tolvaj-e a jobbágy? Aztán hírül vitték neki, hogy a jobbágy két lovat lopott el: így amikor ismét Gelejre érkezett, hogy megtudja, hol vannak az ellopott jószágok, akkor a jobbágy és nem a felperes juhaiból vitt el néhényat és ráaadásul a saját földjén cselekedte ezt: így a felperes törvénytelenül zaklatja őt. 1457. (T. 173.) Bakos Balázs a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel Kupay Lajos, mint felperes érdekében a következőket adja elő Huszár István, valamint Kércsy Miklós és Kércsy András alperesek ellen: az 1572. esztendőben, Böjt közepette ezen Huszár István a felperes egyik szervitorát, Farkas Andrást lefogta és keményen megverte, még a kezét is eltörte; ezt 20 forintért sem szenvedte volna el és a vért is megmutatta Czenthe Mihály szolgabírónak. Aztán amikor az 1574. esztendőben, Márton nap (november 11-e) táján elveszett a felperes zabja és Senye possessio esküdtje vizsgálták az ügyet, akkor a havas lábnyomokat egészen Huszár István kertjéig követték, ő azonban sem a nemeseknek, sem pedig a paraszt bíráknak nem engedte meg, hogy vizsgálódjanak, így kéri a helységben kiszabott büntetés végrehajtását. Végül az alperes egy csirkét is megfogott és megevett. Mindezt bizonyítja is és a zab miatti kárát 5 forintra becsüli. Mileticz a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel az első keresetet tagadja és patvarkodásnak mondja; az elveszett zabbal kapcsolatban kéri, hogy a felperes beszéljen világosan, mert amit mondott, az 194
homályos; végül állítja, hogy a megfogott csirke miatt Senye possessio lakosainak a közössége már megbüntette az alperest. 1458. (T. 173.) Bakos András a garamszentbenedeki konvent által kiadott prókátort valló levéllel Forgách Simon (magnificus), mint felperes érdekében Reghy János, mint alperes ellen a következőket adja elő: az 1574. esztendőben, Szent Lukács napja (október 18-a) táján a felperes egyik jobbágya, Boda Pál bort szállított Aszalóról, s az alperes nem tudni, mitől indíttatván, Besenyő mellett, az úton elvette azt a bort és oda vitette, ahová tetszett neki. Az ezáltal okozott kárt 25 forintra becsüli és kész bizonyítani a keresetét Damaky és Császtay által. Senyey a jászói konvent által kiadott prókátort valló levéllel az alperes fél érdekében egyszerűen tagadja a vádat, mondván, hogy az alperes semmit nem tett és nem is rendelt tenni, Besenyőben a dézsmaszedő tartóztatta le annak az embernek a testvérét, Czakó Jánost, nem pedig az alperes; Hegymegi Boldizsár tett törvényt abban a dologban, de az alperes akkor sem ment oda, a bor nincs ott és nem is vitte el sehova, így jogtalanul zaklatja őt a felperes, aki bizonyítsa maga a dolgot. 1459. (T. 173–174.) Szánthay vármegye által kiadott prókátort valló levéllel Eördögh Péter, mint felperes érdekében Nagy Máté, Kovács Lukács, […] Lökös […] és szomolyai Petres György […] mint alperesek ellen előadja, hogy az alperesek nem tudni, mitől indíttatván, […] Szent Mihály ünnepe (szeptember 29-e) táján rátörtek jobbágyának, a Lövőn lakó Dohányos135 Péternek a házára […] nyomoztak és felforgattak. Ezt bizonyítja is Holczman és Szászfay által. Mileticz a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel az alperesek érdekében előadja, hogy egy bizonyos Végh Andrásnak az elveszett jószágait mentek keresni, mivel ebben a possessióban az a törvény, hogy a bíró […] a nemes házakat is egyenként megvizsgálhatja, két nemesnek a házat keresték fel és a felperes jobbágyának a házában meg is találták az elveszett jószágokat. Bizonyítani fogják Holczman és Szászfay által, hogy ebben a helységben ez a törvény és szokás.
135
E kulturtörténeti szempontból érdekes név olvasata nem teljesen biztos.
195
1460. (T. 174.) Szalontay Eördögh Péter házastársának, Katalin aszszonynak, mint felperesnek az érdekében a következőket adja elő Korláth András, mint alperes ellen: az 1574. esztendőben, Szent Jakab ünnepe (július 25-e) táján a nevezett alperes nem tudni, mitől indíttatván, hatalmasul egy istállót épített a felperes Lövőben lévő jobbágytelkén és ezáltal elfoglalta azt. A dolgot bizonyítani is fogja Holczman és Szászfay által. Mileticz az alperes fél érdekében azt válaszolja, hogy semmilyen földet sem foglalt el, mivel a felperesnek, illetve az alperes házastársának a jószágai osztatlanok: ha tehát a felperes birtokosztályt akar, akkor járjon el az osztálylevélnek megfelelően. A törvényszék úgy ítélkezett, hogy a felek bizonyítsanak. 1461. (T. 174.) Az alispán azt a feleletet adja a maga és Bárius István érdekében Csorba Mihály ellen, hogy megfelelő jogcímen birtokolják a Bábán fekvő birtokrészt. A felperes fél bizonyítani kíván, s felkéri erre Hatvanyt, Rinóthot és Szalontayt. 1462. (T. 174.) Basó Mihály felkéri Damakyt és Császtayt a Boldván lévő rétnek a Miskolcon lakó Török Andrástól való elvételére. 1463. (T. 174.) Balajthy Tamás meg ne rongálja az elszökött jobbágyot, mert különben verekedés lesz. 1464. (T. 174–175.) Barakonyi a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel Senyey Pál, mint felperes érdekében Héthy György, mint alperes ellen: fivérének az Alsósenyén lévő jószágait Julianna aszszonynak, András litteratus házastársának adta […] Császtay Ferenc kezén […] Julianna asszony elfogatása után a vármegye […] a felperes kezébe Császtay Ferencnek, mint Császtay […] gyámjának a kezéből is […] meghalt, maga az alperes foglalta el a jószágokat és azt mondja, hogy […] zálogban vannak és Császtay Ferenc özvegye titkon és […] tanácsára megvásárolta, aztán paraszthoz ment férjhez és a tiltás ellenére […] hatalmasul elfoglalta, jóllehet a felperes a vármegye ítéletével […] intette, és fegyveres kézzel elkergette a felperes fiát […] és meg akarta ölni, a rétet a tiltás ellenére lekaszálta. Bebizonyítja, hogy nem törvényes úton foglalta el, nyugtát és számadást követel, s a bizonyításra felkéri Damakyt és Császtayt.
196
Héthy György alperes Kupay Péter által előadja, hogy […] a kúriába idézte […] nem ezt a törvényszéket illeti […] hatalmasul nem az alperes […] hogy a gyámságot […] A törvényszék úgy ítélkezett, hogy bizonyítsanak a felek. 1465. (T. 175.) Varga136 elbúcsúztatni kéri Baksa Mátyás és házastársa, Anna asszony jobbágyát, Harnóczi Mátét Vattáról. – A végrehajtók: Holczman és Szászfay. 1466. (T. 175.) Damaky Kupay Péter kérelmére idézi Senyey Pál házastársát, Anna asszonyt szervitora, Szántó Márton által. – Judiciális, amelyért 12 dénárt fizettek. 1467. (T. 175.) Mátyus Balázs másodszor is visszakövetelni kéri a Felsőbábán fekvő birtokrészt Bornemissza Jánostól és Bornemissza Györgytől. 1468. (T. 175.) Hatvany Szalontay Zsigmond kérelmére idézi Domonyi Mihályt a házastársa, Magdolna asszony által, azért, mert nem adta vissza a jószágokat, amelyeket követel tőle. – Judiciális, amelyért 12 dénárt fizettek. 1469. (T. 175.) A törvényszék úgy ítélkezett, hogy Kércsy András a megvert személlyel való megegyezés alapján fizesse meg a vérdíjat. 1470. (T. 176.) Hatvany protestációt terjeszt elő, azért, mert néhai Finkey János azt mondta, hogy neki nincs örökölt birtoka Tulloson. Erről levelet is kér és leteszi az érte járó 12 dénárt. 1471. (T. 176.) Damaky Hegymegi Bálint kérelmére idézi Forgács Simont Aszalón lakó jobbágya, Sas István által, ezért, hogy állítsa törvény elé az ugyancsak Aszalón lakó jobbágyát, Boda Pált, valamint András nevű szervitorát. 1472. (T. 176.) Balajthy Tamás vallja, hogy törvényesen visszaadták neki Tóth Jakabot. 1473. (T. 176.) Damaky Balajthy Tamás kérelmére idézi Reghy Balázst Lakon lakó jobbágya, Hegedős János által, azért, hogy állítsa törvény elé szervitorait, név szerint Bereti Tamást és Abodi Jánost.
136
Előbb a Csohány nevet írta a jegyző, azt javította.
197
1474. (T. 176.) Lőkös Gáspár vallást tesz, amely szerint két szántóföldet Vatta határában 2 forintért zálogba adott Szóláth Mátyásnak. 1475. (T. 176.) Petres Albert vallást tesz, amely szerint három szántóföldet 3 forintért zálogba adott Szabó Mártonnak. 1476. (T. 176.) Damaky Czenthe Mihály kérelmére idézi Balajthy Tamást. – Judiciális. 1477. (T. 176.) Damaky (idem, lásd az előző bejegyzést) Balajthy Tamás kérelmére idézi Czenthe Pétert és Czenthe Mihályt, azért, hogy állítsák törvény elé Balajton lakó jobbágyaikat, név szerint Bak Pált és Bak Pétert. 1478. (T. 176.) Kupay Mihály elbúcsúztatni kéri őfelsége jobbágyát, Kozma Kelement Görömbölyről. – A végrehajtók: Hatvany és Rinóth. 1479. (T. 176.) Csathó Albert eltiltja Anna asszonyt, Új Ambrus házastársát és a másik Anna asszonyt, Hatvany János házastársát a Tulloson fekvő birtokrészének a megvásárolásától, Jánossy […]t pedig ugyanazon birtokrész eladásától. 1480. (T. 176.) […] Daróczy Luca asszony kérelmére […] Császtay […]137 1481. (T. 176.) […] Vatta összes lakosát eltiltja, nehogy hatalmasul […] elfogják. 1482. (T. 177.) Barakonyi Balajthy Antal érdekében kéri Damakyt és Császtayt […] tanúbizonyságok […] 1483. (T. 177.) Barakonyi (idem, lásd az előző bejegyzést) Perényi György érdekében elbúcsúztatni kéri Balajthy Tamás jobbágyát, Tóth Jakabot Balajtról. 1484. (T. 177.) Lőkös Gáspár vallást tesz, amely szerint hat szántóföldet Vatta határában öt és fél forintokért zálogba adott Vathay Péternek. 1485. (T. 177.) Szerafin Imre (nobilis) vallást tesz, amely szerint 10 forintért zálogba adott egy Ortvány nevezetű irtványföld-darabot a
137
Áthúzgálásokkal érvénytelenített bejegyzés.
198
Szinva folyó mellett, Miskolc határában Eötvös Jánosnak (nobilis). A vallásról levelet kér, amelyért 24 dénárt fizetett. 1486. (T. 177.) Damaky és Császtay jelentik, hogy a törvénycikkelyeknek megfelelően visszakövetelték azt a Besenyőben fekvő birtokrészt, amelyet néhai Rakaczay Mihály foglalt el hatalmasul Rakaczay Gábortól (nobilis) és Dorottya asszonytól, néhai Székely István (nobilis) özvegyétől. A visszakövetelés Zsófia asszonynak, előbb néhai Rakaczay István, majd néhai Karácsondy Pál özvegyének, mint a mondott Rakaczay Istvántól született fia gyámjának a kérelmére történt a jelen törvényszék előtti csütörtöki napon (február 17-én), Besenyőben, az ott lakó Szántó Pál jobbágy által, s a nevezetteket idézték is. 1487. (T. 177.) Csohány elbúcsúztatni kéri őfelsége Szarvaskőhöz tartozó jobbágyát, Barta Pált az anyjával együtt Apátfalváról. – A végrehajtók: Berencsy és Kereszthes. 1488. (T. 177.) Mileticz Bálay Kálmán érdekében törvénykezést ígér a törvény elé állítani rendelt jobbágyok részéről Daróczy Máténak; a törvénykezés a szék előtt pénteken, Szarvaskőn lesz. Az ítélethozatalra és a tanúbizonyságok idézésére Daróczy felkéri Berencsyt és Kereszthest. 1489. (T. 177–178.) Tarcsay Mályi András érdekében felkéri Hatvany János szolgabírót és Szalontay Zsigmondot Vida Máté és […] Szaniszló (providi) Mályiból való elbúcsúztatására. 1490. (T. 178.) Jánossy Pál a maga és házastársa, Ilona asszony érdekében visszkövetelni kér […] lovat és egy szekeret, amelyeket Hatvany és Rinóth vett el jobbágyuktól, Kalmár Balázstól [Dorottya] szűz ünnepe (február 6-a) táján. 1491. (T. 178.) Hatvany Szalontay […] kérelmére idézi Kapossy István litteratust és házastársát, Ilona asszonyt jobbágyuk, Angyal Tamás által, azért, hogy állítsák törvény elé ezen Angyal Tamást, a feleségét, Annát és a fiukat, Angyal Györgyöt. 1492. (T. 178.) Rinóth Mátyás elbúcsúztatni kéri […] Pált. – A végrehajtók: Hatvany és Rinóth. 1493. (T. 178.) Berencsy Balika Lőrinc kérelmére idézi Országh Borbála asszonyt (magnifica) a parasznyai bíró által, azért, hogy állítsa törvény elé Parasznyán lakó jobbágyait, név szerint Tóth Gergelyt,
199
Bartók Gergelyt, Kovács Antalt, Sas Albertet és Tóth Damjánt (providi). 1494. (T. 178.) Berencsy (idem, lásd az előző bejegyzést) Balika Lőrinc kérelmére idézi az egri egyház káptalanját csokvai bírájuk, Szabó Bereck (providus) által, azért, hogy állítsák törvény elé a Várkonyban lakó Rácz Albert és Sárga Pál nevű jobbágyaikat (providi). 1495. (T. 178.) Berencsy néhai Bolyky Márton (nobilis) özvegyének, Luca asszonynak (nobilis) a kérelmére idézi Cserney Orsolya asszonyt a Csernelyen lakó Nagy Gergely (providus) által. 1496. (T. 178.) Berencsy Daróczy Luca asszonynak, néhai Bolyky Márton özvegyének a kérelmére a törvényszéken személye szerint idézi Cszászthay Jánost.
Borsod vármegye gyűlése 1575. március 9. (f. IV. p. D. Oculi), h. n. 1497. (T. 178.) Alacskay Bálint elbúcsúztatni kéri Szarka Imrét, Zsóry Pál jobbágyát Szentpéterről. – A végrehajtók: Berencsy és Kereszthes. 1498. (T. 179.) A dékán elbúcsúztatni kéri Harczy István jobbágyát, Kispál Bálintot Felsőábrányból. – A végrehajtók: Holczman és Szászfay. 1499. (T. 179.) Stankóczy Gergely a maga érdekében elbúcsúztatni kéri Etthre György jobbágyát, Mocsári Pált Besenyőből. – A végrehajtók: Damaky és Kereszthes. 1500. (T. 179.) Szalontay elbúcsúztatni kéri őfelsége jobbágyát, Becz Jánost Görömbölyről. – A végrehajtók: Hatvany és Rinóth. 1501. (T. 179.) Berencsy az alispán kérelmére a törvényszéken személye szerint idézi Daróczy Menyhértet egy Kecskemétről ellopott ló miatt és vissza is követelte tőle azt; Daróczy azonban azt a választ adta, hogy valóban nála van a ló, de kéri az árát, mert kótyavetyén vásárolta azt. – Judiciális. 200
1502. (T. 179.) Kálnói Bornemissza György prókátorul vallotta Tarcsayt és letette az ezért fizetendő 12 dénárt. 1503. (T. 179.) Hatvany Szécsy András házastársának, Katalin aszszonynak a kérelmére idézi Sára asszonyt, Somogyi István házastársát nevezett férje által. 1504. (T. 179.) […] Hatvany most is fenyegetőzik […] Csathó Albertnek […] felülvizsgálni és visszaadni annak, akit illet […] 1505. (T. 179.) […] Móré László érdekében tanúbizonyságok kiszedésére kéri fel Holczmant és Szászfayt. 1506. (T. 179.) Berencsy Hatvany János kérelmére idézi Csathó Albertet és Csathó Damjánt. – Judiciális, amelyért 12 dénárt fizettek. 1507. (T. 179.) Nagy Miklós prókátorul vallotta Rinóthot és Lughnayt, s letette az ezért fizetendő 12 dénárt. 1508. (T. 179.) Mácsy Albert prókátort vallott és letette az ezért fizetendő 12 dénárt. 1509. (T. 179.) Basó Farkas felkéri Damakyt és Császtayt az Abod szőlőhegyén lévő szőlőnek a Kupay Lajostól való elbecsülésére. 1510. (T. 179–180.) Damaky és Császtay jelentik, hogy Abod possessio bírái és valamely nemesek, név szerint Senyey Pál, Zilizy Kristóf, valamint Kozma Pál, Németh Mátyás, Balázs Demeter, Boldvai Ádám és a Miskolcon lakó Török Albert jelenlétében 26 forintra becsülték az aszalói Papp Andrásnak az Abod szőlőhegyén lévő szőlőjét. – Az erről szóló levélért 25 dénárt fizettek. 1511. (T. 180.) Horváth Péter prókátort vallott és letette az ezért fizetendő 9 dénárt. 1512. (T. 180.) Hatvany Pribék Éva asszony kérelmére a törvényszéken személye szerint idézi Lughnay Jánost.138 1513. (T. 180.) Mácsy Orsolya asszony, Nagy István házastársa és leányuk, Nagy Zsófia, Selyeby György házastársa prókátort vallottak és letették az ezért fizetendő 12 dénárt.
138
Áthúzgálásokkal érvénytelenített bejegyzés.
201
1514. (T. 180.) Damaki […] Pál kérelmére idézi őfelségét a Vámoson lakó Bende Gergely által, azért, hogy állítsa törvény elé az ugyancsak Vámoson lakó Bende Gergelyt. – Judiciális.139 1515. (T. 180.) Járdánházy Kelemen prókátort vallott és letette az ezért fizetendő 12 dénárt. 1516. (T. 180.) Pelbárth Benedek és Koncz Benedek intették Balika Bálintot 25 forinttal a birtokrészért és az intő levelet is kérik. Holczman intett, ők mindketten felülvizsgálatot kérnek. A törvényszék úgy ítélkezett, hogy a jószágokat – azt is, amelyet most váltottak vissza és azt is, ami közös kézen van – fel kell osztani a felek között. 1517. (T. 180–181.) Bakos a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel Teresztényi Dorottya asszonynak, Teresztényi János leányának, mint felperesnek az érdekében a következőket adja elő Borbála aszszony, néhai Géczy Gergely özvegye, mint alperes ellen: a nevezett felperes édesanyja Géczy Ilona, Geszthy Ferenc leányának, Geszthy Ilonának a leánya. Amikor Géczy Ilona férjhez ment Teresztényi Jánoshoz, akkor a Sályban, Geszten, Parasztbiken, Nagymihályban, Dorogmán, Leányfalván és Váralján lévő birtokrészeket – a sályihoz és a váraljaihoz malom is tartozik – és a geszti szőlőhegyen lévő két szőlőt a feleségnek sem az anyja, sem az apja nem birtokolta, hanem a felperes apja, Teresztényi János váltotta ki azokat. Ezért kéri a saját birtokrészét, amit Teresztényi János szerzett meg és szabadított ki idegen kézből, amit bizonyítani is fog. Kivehette volna már a részét, de anyja testvérének, Géczy Jánosnak a kezénél hagyta azt. A birtokjogot tehát most dotalista bírja, s a felperes nem a leánynegyednek a felét kéri, hanem a teljes jószágnak a felét. Mileticz a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel az alperes érdekében azt válaszolja, hogy nem ez a törvényszék illetékes az ügyben és a felperes forduljon a saját bírájához. A törvényszék úgy ítélkezett, hogy illetékes a perben, mivel ez nem a tulajdonról szól, hanem visszaváltott jószágokról, nem örökségről, hanem leánynegyed […]
139
Áthúzgálásokkal érvénytelenített bejegyzés.
202
Az alperes fél kijelenti, hogy semmit nem hagyott a maga kezénél, a teljes birtokrészt átadta […] Erre a felperes az feleletet adja, hogy nem a sajátját, hanem […] Mind a két fél bizonyításra kéri fel Holczmant és Szászfayt. 1518. (T. 181–182.) Bakos a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel Mihály Antalné, mint alperes érdekében a felperes Alacskay Bálint ellen kéri pontosan megmondani a foglalás esztendejét. A felperes erre azt válaszolja, hogy a foglalás az 1556. esztendőben, Lukács napja (október 18-a) táján történt. Erre az alperes előadja, hogy mielőtt tovább lépnének és a tanúvallomások ellen kezdenének beszélni, az alperes nem tartozik választ adni, mégpedig azért nem, mert a Hármaskönyv II. részének a 26. címében világosan le van írva, hogy az elfoglalt jószágok vagy birtokrészek miatt indított perekben pontosan fel kell sorolni és a bíró előtt számba kell venni, hogy mit követel a felperes, mert ha ezt elmulasztja, akkor a pert le kell szállatni. Senyey a felperes fél érdekében azt mondja, hogy minden részletezve van és újra részletezi: hogy az 1556. esztendőben, Lukács napja táján Mihály Antal háborúba készülvén, hatalmasul rátört Alacskára, azon birtokrész termését elvitette, magát a birtokrészt pedig elfoglalta. A jószág egyébiránt Alacskay Péteré volt és az ő halála után az özvegye mint dotalista birtokolta: az ő halála után a felperesre kellett volna szállnia, de nem tudta birtokba venni, mivel el volt foglalva. Kéri tehát annak visszaadását az eddigi jövedelmével és a foglalás miatti büntetéssel együtt. Az alperes a követkőket válaszolja: Mihály Antal Alacskay Péter leányát, Orsolyát vette feleségül, ő gondozta felesége anyját is, aki nála halt meg, az ő részét birtokolta. Alacskay Péter leánya Nagy Bálint házastársa volt, ez a Nagy Bálint nem engedte, hogy birtokolja a saját jószágát: azért folglalta el tehát, mert erőszakot lehet erőszakkal távol tartani. A per egyébként is patvarkodás, mert a felperes testvére, Nagy Pál indított pert ezen birtokrész miatt, amely pert aztán az ország bírósága ítélettel leszállatott. Ezért az alperes a Hármaskönyv II. részének 70. címe alapján kéri a patvarkodás büntetésének a kiszabását, mivel a pert jogorvoslat és uralkodói kegyelem nélkül indították; kéri továbbá az alperes felmentését a felperes keresete alól. Bemutatja továb203
bá Ferdinánd király ítéletlevelét, s kijelenti, hogy sem részben, sem egészben nem foglalt el semmit, hanem törvényes jogcímen birtokol és ezt bizonyítani is fogja. A felperes azt válaszolja, hogy amíg a felesége és annak anyja élt, mint dotalisták, jogosan birtokoltak, ő addig nem is háborgatta őket. De miután meghaltak […] az alperes kivetette […] A másodikra mondja, hogy soha nem űzte […] jámbor […] Berencsy és Kereszthes […] 1519. (T. 182.) Ilona asszony (nobilis), néhai Négyessy Albert özvegye kiegyezett abban a perben, amely közte és Koncz László, valamint a fia, Koncz György között folyt a gyámság miatt; kiadatik majd a nyugtatvány. 1520. (T. 182.) Domonyi Ferencné Orsolya asszony elbúcsúztatni kéri őfelsége jobbágyát, Balogh Pált Valkról. – A végrehajtók: Holczman és Szászfay. 1521. (T. 183.) Mileticz a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel Dóczy Kelemen, mint alperes érdekében Ományi Gergely és Bárius István – akire anyjának, Ilona asszonynak a halálával szállott a jelen per –, mint felperesek ellen a prókátor visszahívásának értelmében előadja, hogy szavatost akar állítani és határnapot kér erre az állításra. Karácsondy a felperes fél érdekében azt mondja, hogy korábban kellett volna az előrebocsátottakra választ adni, a per ugyanis fellebbezés alatt van és már vissza is küldték a kúriáról. A törvényszék úgy ítélkezett, hogy határnapot kell adni a szavatos állítására, s ez a határnap a harmadik törvényszéki ülés időpontja lesz. 1522. (T. 183.) A dékán törvénykezést ígér a Várkonyban lakó jobbágyai részéről szék előtt pénteken, s felkéri Berencsyt és Kereszthest a tanúbizonyságok kiszedésére és a törvénykezés meghallgatására. 1523. (T. 183.) Az alispán tanúbizonyságok kiszedésére kéri fel Csorba Mihály ellen Holczmant, Basót, Hatvanyt és másokat. 1524. (T. 183.) Az alispán (idem, lásd az előző bejegyzést) elbúcsúztatni kéri Kövér Ferencnek, Chernel Anna és Chernel Pál gyámjának a jobbágyát, Tóth Albertet Alsóbábáról. – A végrehajtók: Hatvany és Rinóth. 204
1525. (T. 183.) Tibolt Luca asszony prókátort vallott és letette az ezért fizetendő 12 dénárt. 1526. (T. 183.) Csohány a Finkey gyermekek érdekében eltiltja Hatvany Jánost attól, hogy házat építsen a közös földön. 1527. (T. 183.) Kiadatik az ítéletlevél Agáta asszony, néhai Básthy Zsigmond özvegye, mint felperes számára Török András, mint alperes ellen. 1528. (T. 183.) Kiadatik az ítéletlevél Csohány, mint felperes számára Bárius István és Bárius András ellen. 1529. (T. 183.) A törvényszék a következő ítéletet hozta a Damaky Imre, mint felperes és Hegymegi Boldizsár, mint alperes közötti perben: a nevezett alperest 100 forint büntetésben kell elmarasztalni. Az alperes fellebezett és letette az ezért fizetendő 50 dénárt. 1530. (T. 183.) Kupay Péter és a többi nemes bebizonyította, hogy Tullos possessio után nem kell rovásadót fizetni. 1531. (T. 183.) Hatvany Mátyus Tamás házastársának, Zsófia aszszonynak a kérelmére idézi az egri káptalant a dékán által, azért, hogy állítsák törvény elé […] Gergelyt és Horváth Mihályt. 1532. (T. 184.) Holczman Tibolth Gáspár kérelmére a törvényszéken idézi Tibolth Ambrust, azért, hogy állítsa törvény elé Mozogh Imre nevű jobbágyát.140 1533. (T. 184.) Horváth Mátyás és Császtay János prókátort vallottak, s letették az ezért fizetendő 12 dénárt. 1534. (T. 184.) Berencsy és Kereszthes jelentik, hogy visszaköveteltek egy István nevű szökött jobbágyot Parasznyáról a grófné asszonytól a jobbágya, Kovács Ferenc által, aki azt a választ adta, hogy asszonya bizonyítani fog. Ezért idézték is az asszonyt. 1535. (T. 184.) […] a káptalantól Kovács Ferencet Várkonyból a Csokván lakó […] által, aki ugyanazt válaszolt (lásd az előző bejegyzést) és ezért itt is idézték a káptalant.
140
Áthúzgálásokkal érvénytelenített bejegyzés.
205
1536. (T. 184.) […] az válaszolja, hogy bizonyítson a felperes és akkor visszaadja a szökött […] a felperes végrehajtást kér. 1537. (T. 184.) Móré János felkéri Hatvanyt és Rinóthot annak bizonyítására, hogy milyen régtől fogva betartott szokásjog él Százd possessióban a jobbágyok költözését illetően. 1538. (T. 184.) A törvényszék úgy ítélkezett, hogy Czenthe Mihályt Tóth Jakab szökött jobbágy visszatartása miatt 100 forint büntetésben kell elmarasztalni Balajthy Tamás ellenében. Damaky és Császtay jelentette, hogy az első megkeresésre nem fizetett. A felperes letette az 1 forintot az ítéletlevélért. Czenthe ugyanitt protestációt terjeszt elő, mely szerint ő visszaadta a jobbágyot, s fellebbez, a fellebezését azonban nem küldik át. 1539. (T. 184.) A törvényszék úgy határozott, hogy Tibolth Mihály adja át Újszászy Lőrincnek az elbúcsúztatott jobbágy, Balázs Pál jószágait. 1540. (T. 184.) Hatvany Új Ambrus kérelmére idézi Csathó Albertet és házastársát, Anna asszonyt.141 1541. (T. 184.) Hatvany az özvegy grófnénak, Borbála asszonynak (magnifica) a kérelmére idézi Bárius Jánost Bábán lakó jobbágya, Fekete János által. 1542. (T. 184.) Berencsy Országh Borbála asszony kérelmére (ad instantiam eiusdem, lásd az előző bejegyzést) idézi Cserney Mihályt a Csernelyen lakó Szabó Lőrinc által. 1543. (T. 184.) Vértes Farkas és édesanyja, Orsolya asszony, néhai Vértes Máté özvegye prókátort vallottak Heves vármegyéhez és letették az ezért fizetendő 12 dénárt. 1544. (T. 185.) Hatvany Holczman István kérelmére idézi Mácsy Bálintot és Mácsy Benedeket, azért, hogy állítsák törvény elé Berentén lakó Jakab nevű jobbágyukat, valamint Varga Mihályt. 1545. (T. 185.) Mácsy Anna jószágai gyámjául vallotta Selyeby Györgyöt.
141
Áthúzgálással érvénytelenített bejegyzés.
206
1546. (T. 185.) Damaky jelenti, hogy Császtay Márton kérelmére intette Katalin asszonyt, néhai Császtay Ferenc özvegyét a jegyajándékkal, amely néhai férje jószágaiból megilleti. 1547. (T. 185.) Czikó Mihály elbúcsúztatni kéri Bolyky Mátyás jobbágyát, Veres Lászlót Bolyokról. – A végrehajtók: Berencsy és Kereszthes. 1548. (T. 185.) Derencsényi Miklós elbúcsúztatni kéri Kubinyi Kristóf jobbágyát, Szabó Pétert Igriciből. – A végrehajtók: Hatvany és Szalontay. 1549. (T. 185.) Négyessy Pál elbúcsúztatni kéri őfelsége jobbágyát, Nagy Mihályt Valkról. – A végrehajtók: Holczman és Szászfay. 1550. (T. 185.) Damaky Balajthy Tamás kérelmére idézi Papi Gergelyt a házastársa, Erzsébet asszony által, azért, hogy ezen Erzsébet asszony állítsa törvény elé nevezett férjét. 1551. (T. 185.) Selyeby felkéri Holczmant, hogy Kisgyőry Márton házastársának a kérelmére intse a Szomolyán lévő jószág zálogösszegével néhai Básthy János özvegyét, valamint Vajda Bálintot és Kuza Pétert. 1552. (T. 185.) […] Albert kérelmére idézi Hatvany Jánost és házastársát, Anna asszonyt zsellérük, Gubernátor János által, azért, hogy állítsák törvény elé három szervitorukat, akiknek neve Ambrus, Tamás és Pál […] 1553. (T. 185.) Hatvany Porkoláb Agáta asszony kérelmére idézi Erzsébet asszonyt, néhai Újszászy Mátyás özvegyét és a fiát, Újszászy Mihályt Biken lakó jobbágyuk, Tóth Benedek által. – Judiciális, amelyért 12 dénárt fizettek. 1554. (T. 186.) Hatvany idézi Erzsébet asszonyt, néhai Újszászy Mátyás özvegyét (idem eandem dominam, lásd az előző bejegyzést) jobbágya, a Biken lakó Nagy Jakab által Török Pálnak és házastársának, Erzsébet asszonynak a kérelmére, azért, hogy állítsa törvény elé ezen jobbágyot; hasonlóképpen idézi Újszászy Mihályt és Újszászy Pált is. – Judiciális, amelyért 12 dénárt fizettek. 1555. (T. 186.) Velezdi Kövér Ferenc elbúcsúztatni kéri Kátay Ferencnek (egregius), mint néhai Fügedy János (egregius) gyermekei: 207
Fügedy János, Fügedy Mihály, Fügedy Imre és Fügedy Anna gyámjának a jobbágyait, név szerint Varga Gergelyt és Kovács Jánost Noszvajról. 1556. (T. 186.) Hatvany és Rinóth jelentik, hogy Szinyi Ráfael özvegyének a kérelmére visszakövetelték Derencsényi Miklóstól Igriciben lakó jobbágya, […] Bálint által a cédulán feljegyzett ingóságokat. Az idézés március 6-án történt. 1557. (T. 186.) Senyey őfelsége érdekében elbúcsúztatni kéri Ungnád úr jobbágyát, Kántor Demetert Szentpéterről. – A végrehajtók: Berencsy és Bolyky. 1558. (T. 186.) Mileticz elbúcsúztatni kéri Simon Antal és házastársa, Fruzsina asszony érdekében őfelsége jobbágyát, Varga Ambrust Kurittyánból. – A végrehajtók: Damaky és Császtay. 1559. (T. 186.) Tibolth István kéri a törvénycikkelyek értelmében visszakövetelni szökött jobbágyait: Barta Gergelyt és Barta Jánost, valamint Kiss Ambrust és Kiss Lőrincet Ludnáról, Lughnay Jánostól és Rinóth Mihálytól (egregii). – A végrehajtók: Berencsy, Kereszthes és Bolyky. 1560. (T. 186.) Forgách Imre elbúcsúztatni kéri néhai Olchváry Ferenc özvegyének a jobbágyát, Ortován Istvánt Szakácsiból. – A végrehajtók: Damaky és Császtay. 1561. (T. 186.) Karácsondy Kapy Ferenc érdekében elbúcsúztatni kéri Abodról őfelsége jobbágyait: Bányi Albertet, Bányi Pált, Bányi Ambrust, Danki Egyedet, Danki Mátét és anyjukat, Erzsébetet, valamint Fazekas Pált az egész családjával együtt, aztán Jakab András özvegyét a fiaival: Jakab Lőrinccel és Jakab Andrással együtt. Kéri továbbá Galvácsról elbúcsúztatni Fazekas Jakabot, Fazekas Miklóst és Fazekas Damjánt, akik ugyancsak őfelsége jobbágyai. – A végrehajtók: Damaky és Császtay. 1562. (T. 187.) Karácsondy (idem, lásd az előző bejegyzést) néhai Bartha Antal özvegyének az érdekében elbúcsúztatni kéri őfelsége jobbágyát, Molnár Jakabot Kurittyánból. – A végrehajtók: Damaky és Császtay (idem, lásd az előző bejegyzést).
208
1563. (T. 187.) Eördögh Péter tiltja az ő Ördögfalva nevű praediumát minden birtokszomszédtól, kiváltképpen pedig Balaton, Szentmárton, Mikófalva, Bekölce és Csehi possessiók lakosaitól, s letette a tiltásért fizetendő 12 dénárt is. 1564. (T. 187.) Szalontay György vallást tesz, amely szerint […] szántóföldeket […] helyeken zálogba adott 5 forintért Petres Györgynek. 1565. (T. 187.) Simon Antal elbúcsúztatni kéri őfelsége Szarvaskőhöz tartozó jobbágyát, Jobbágy Istvánt Kelecsényből. – A végrehajtók: Berencsy és Bolyky Imre. 1566. (T. 187.) Kiadatik az ítéletlevél Tibolth Ambrus házastársa számára Horváth György házastársa ellen. 1567. (T. 187.) Berencsy Újszászy Lőrinc kérelmére idézi Ilona aszszonyt, néhai Szóláthy, másképpen Sándor György özvegyét Disznóson lakó jobbágya, Szántó István által. – Judiciális Tibolthnak. 1568. (T. 187) Kiadatik az ítéletlevél Mátyus Tamás és Mátyus Balázs, valamint Magdolna asszony, Domonyi Mihály (nobilis) házastársa érdekében Bornemissza György és Bornemissza János ellen, akiket a törvényszék elmarasztalt, mivel nem jelentek meg a Felsőbábán lévő kúria visszakövetelésére indított perben. A felperesek 1 forintot fizettek. 1569. (T. 187.) Tibolth Ambrus a maga érdekében elbúcsúztatni kéri őfelsége jobbágyát, Szerke Sebestyént Valkról. – A végrehajtók: Holczman és Szászfay. 1570. (T. 187.) Berencsy Daróczy Máté kérelmére a törvényszéken személye szerint idézte Várkonyi Gáspárt és visszakövetelte tőle a 14 forint tartozást. – Judiciális. 1571. (T. 187.) Daróczy Máté felkéri Berencsyt és Kereszthes Balázst tanúbizonyságok kiszedésére. 1572. (T. 187–188.) Mácsy Anna asszony (nobilis), néhai Pecsenyés Máté özvegye vallást tesz, amely szerint a Szomolyán, Báby János háza mellett lévő birtokrészét 3 forintért 10 esztendőre zálogba adta a tartozékaival együtt. A nevezett asszony letette a vallásért fizetendő 12 dénárt is. 209
Borsod vármegye gyűlése 1575. március 23. (f. IV. p. D. Judica), h. n. 1573. (T. 188.) Bekény András és Bekény István, valamint Istenmezey Farkas és Istenmezey István 12 forint büntetés terhe alatt eltiltják a Pusztavislás nevű praediumot. 1574. (T. 188.) Várkonyi Gáspár a saját személyében, valamint Várkonyi Lőrinc nevében is 12 forint büntetés terhe alatt tiltja Abafalva praediumot Ózd lakosaitól, valamint a káptalan Várkony, Bolyok és Uraj possessiókban lakó jobbágyaitól, s leteszi a tiltásért fizetendő 12 dénárt. 1575. (T. 188.) Holczman Petres Albert kérelmére idézi Koncz Györgyöt. – Judiciális. 1576. (T. 188.) Batha Bálint és Baksay Péter prókátort vallottak és letették az ezért fizetendő 12 dénárt. 1577. (T. 188.) Holczman Tibolth Gáspár kérelmére idézi Vértes Miklóst és Vértes Farkast, valamint Ládházy Ambrust, Újszászy Lászlót és néhai Ládházy Imre özvegyét Molnár István által. 1578. (T. 188.) Holczman jelenti, hogy Zsófia asszonynak, Selyeby György házastársának és Orsolya asszonynak, Nagy István házastársának a kérelmére intette Katalin asszonyt, néhai Vida Bálint özvegyét és Vida Kelement Báby Jánosnak a Szomolyán lévő kúriájáért fizetett zálog összegével. 1579. (T. 188.) […] prókátort vallott és letette az ezért fizetendő 12 dénárt. 1580. (T. 188.) István deákné Ilona asszony, Nagy Mátyásné Borbála asszony és maga Ráthy István litteratus is prókátort vallottak és letették az ezért fizetendő 12 dénárt. 1581. (T. 188.) Holczman Petres Mihály kérelmére idézi Hegyaljay Mihályt.
210
1582. (T. 188.) Biky Benedek kérelmére idézik Csabay Istvánt Csabán lakó jobbágya, Tóth Márton által, azért, hogy állítsa törvény elé Szabó András nevű jobbágyát.142 1583. (T. 189.) Bakos Balázs Szinyi István és Szinyi Boldizsár érdekében leszállatja a pert, amelyet Szinyi Ráfael özvegye, a néhai Zsófia asszony ellen folytattak a jegyajándék miatt a nevezettek. 1584. (T. 189.) Az alispán protestációt terjeszt elő, amely szerint ő visszadná a birtokrészt, Jánossy azonban nem akarja azt átvenni. 1585. (T. 189.) Kupay eltiltja a Basókat Bis praedium határának a megjárásától. 1586. (T. 189.) Daróczy Menyhért kifizette a pereceket. 1587. (T. 189.) Inhibitióbeli …143 1588. (T. 189.) Hegymegi Gáspár protestációt tejeszt elő, mert Damaky Imre ugráltatta a szervitorát. Ugyanitt Damaky szolgabíró is tiltakozik. A törvényszék úgy ítélkezett, hogy széktörés vétke miatt 100 forint büntetésben kell elmarasztalni Hegymegi Gáspárt, aki fellebbez és leteszi az ezért fizetendő 45 dénárt. 1589. (T. 189.) A törvényszék úgy ítélkezett, hogy a Csathó Albert által elfoglalt birtokrészt Hatvany által vissza kell adatni, s a felek most állapodjanak meg egymással. 1590. (T. 189–190.) Ományi a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel Koncz Demeter, mint felperes érdekében Vathay, másképpen Athinay Péter, mint alperes ellen a következőket adja elő: az 1574. esztendőben, Virágvasárnap (április 4-e) táján a felperes a szabad úton két tehenet hajtott, akkor a nevezett alperes a szervitorával hatalmasul rárontott és elvette a teheneket; a két tehén azóta is oda vagyon, s az ebből való kárát 25 forintra becsüli. Ha az alperes tagadná, akkor esküdjék meg, egyébként a felperes fog esküt tenni. Senyey a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel a keresetre azt feleli, hogy az alperes semmit sem vett vagy hajtott el, ami a felpe142
Áthúzgálásokkal érvénytelenített bejegyzés.
143
Befejezetlen bejegyzés, talán az előzővel függ össze, de nem világos, hogyan.
211
resé lett volna. Azok a tehenek ugyanis nem a felperes kúriájánál voltak, hanem Horváth Péter házánál, az ő felesége volt a tolvaj és adta el a teheneket a felperesnek: tiltották is, hogy megvásárolja azokat vagy más dolgokat. A felperesnek is ellopta a jószágait, mire a felperes reá szorította Horváth Pétert, hogy ezek fejében adja oda neki a teheneket. Horváth Péter azonban nem akarta odaadni, mire a felperes a csordáról el akarta hajtani azokat. A tehenek aztán visszakerültek a helyükre, amit bizonyítani is fog. A felperes azt válaszolja, hogy megesküszik: az alperes hatalmasul vette el tőle a teheneket, amelyeket Horváth Péter neki adott. A törvényszék úgy ítélkezett, hogy az alperes tegyen esküt, különben elmarasztaltatik a keresetben és vissza kell adnia a teheneket. Az alperes fellebbez, Koncz Demeter pedig 1 forintot fizet az ítéletlevél párjáért. 1591. (T. 190.) Vattai Kereszthes András prókátorul vallotta Ományit és letette az ezért fizetendő 12 dénárt. 1592. (T. 190.) (Mileticz Bereczky Boldizsár érdekében)144 a per leszállatott. 1593. (T. 190.) Basó Mihály protestációt terjeszt elő, mert Kupay azt mondta, hogy mi nem fojtsuk meg idő nap előtt. Kupay azt mondja, hogy prókátora által mondta ezt, de mivel ő maga mondta, ezért széktörés címén 100 forint büntetésben marasztaltatott el. Kupay fellebez és leteszi az ezért fizetendő 12 dénárt. Basó másolatot kér az ítéletről és leteszi az ezért fizetendő 48 dénárt. 1594. (T. 190.) Csabay a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel Kupay Péter, mint felperes érdekében Basó Mihály és Basó Farkas, mint alperesek ellen a következőket adja elő: a nevezett alperesek az 1574. esztendőben ráküldték jobbágyaikat arra a földre, amely azelőtt soha nem volt szántva, s felszántották azt és bevetették; ez a föld Bis praediumban, az parlagh közte vagyon. Arra a földre pedig, amelyet a felperes maga szántott és vetett be kölessel, az alperesek július hónapban ugyancsak ráküldték szervitoraikat, név szerint Mihályt, Gáspárt, Farkast és Jánost, s a csordával összetapostatták azt, annyira, hogy 144
A zárójelbe tett rész ki van húzva a szövegből.
212
semmi hasznát sem vette, s az ezáltal neki okozott kárt 50 forintra becsüli. Az alperes fél nem tagadta, pénteken volt. Barakonyi a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel az alperesek érdekében azt válaszolja a keresetre, hogy a jobbágyokkal kapcsolatban nem történt idézés, ezért kilencedet sem fognak adni. Ami a szervitorokat illeti: ezek senki másnak a földjére nem törtek rá, hanem az alpereseknek a kölessel bevetett földjén járatták a csordát és nem tudják, hogy lehet elfoglalni a saját földjüket. Be fogják bizonyítani, hogy a saját földjükről vans szó. A felperes fél is bizonyítani kíván. A törvényszék úgy határozott, hogy bizonyítsanak az alperesek, akik fel is kérték erre Damakyt és Császtayt. 1595. (T. 191.) Senyey Hegymegi Lénárt, mint felperes érdekében Hegymegi János és Hegymegi Gáspár, mint alperesek ellen a következőket adja elő: harmadéve, Mindenszentek ünnepe (november 1-e) táján, amikor a felperes házát felégették a törökök, akkor azokból a dolgokból, amelyeket a tűz és a törökök meghagytak, a nevezett Hegymegi János fia, Gáspár pénzért eladott három nagyobb sertést, egy borjút, két kas méhet, egy ekét a szerelékeivel együtt, egy szekeret három megvasalt kerékkel, egy boglya szénát és egyéb házi felszereléseket 6 forint értékben, valamint az erdőbeli részét is eladta. A felperes az ezáltal szenevedett kárt 40 forintért sem szenvedné el, s a bizonyításra felkéri Damakyt és Császtayt. Hegymegi János a maga és a nevezett fia érdekében azt válaszolja, hogy az idő tájt három gyermek maradt a házban, valamint négy ló, a fia ezeket kitartotta, a teheneket is kitartotta, majd visszaadta, két sertést megettek, hármat visszaadott, a szekér kerekeit összetörte, de a vasalás nála van és adott egy másik kereket. Hogy a vasszerszámokkal mit csinált a fia, azt nem tudja. De kész esküt tenni és a felperes vigye el, ami az övé. A bizonyításra felkéri Hatvanyt és Császtayt. A törvényszék azt az ítéletet hozta, hogy bizonyítsa igazát mind a két fél. 1596. (T. 191.) Mileticza azt mondja, bizonyítani fogja, hogy Csorba Mihály apja nemesember volt.
213
1597. (T. 191.) Teresztényi protestációt terjeszt elő, amely szerint Abaúj vármegye törvényszéki ülésének az elhalasztása miatt nem tudott bizonyítani és ezért hosszabb határidőt kér. 1598. (T. 191.) Tullosy […] Mileticz által inti Hatvany János házastársát, hogy legyen segítségére a költségekben Új Ambrus házastársának, Nagy Anna asszonynak, aki Nagy Máté leánya, valamint Sándor Ferenc leányainak: Sándor Borbála és Sándor Dorottya leányaszszonyoknak. 1599. (T. 191.) A dékén nem ment el a Kövér Ferenc által ígért törvénykezésre, amelyet szervitora, Juhász Miklós részéről kellett tartania, ezért felmentést kér és leteszi a felmentő levélért fizetendő 12 dénárt. 1600. (T. 192.) A törvényszék úgy határozott, hogy Új Ambrus fel fogja venni a pénzt, a többi dologban pedig Hatvany fog ítélkezni. A költségekkel együtt […] tartozik. 1601. (T. 192.) Básthy Pál prókátort vallott és letette az ezért fizetendő 12 dénárt. 1602. (T. 192.) Damaky Kövér Ferencnek, Diósgyőr vára parancsnokának a kérelmére idézi Wasius (?) Ferencet, Szendrő tiszttartóját a Vámoson lakó Bende Gergely által. – Judiciális. 1603. (T. 192.) Barakonyi Senyey Pál, mint felperes érdekében a következőket adja elő Kupay Péter ellen: harmadéve, Húsvét ünnepe (1572. április 6-a) táján az alperes a szervitoraival együtt kiment a mezőre és ott a felperes Jakab nevű juhászát úgy megverte, hogy két felől fogóra hozták be. Majd ugyanabban az esztendőben, Pünkösd ünnepe (május 25-e) táján egy másik szervitorát, akinek a neve Lázár és akkor a juhok mellett volt, hasonlóképpen véresre verte. A mindezek által okozott kárt 50 forintra becsüli. Továbbá elfoglalta a közös rétet is, amely a plébános számára volt rendelve és már három esztendő óta a felperes birtokolta. Mindezt bizonyítani is fogja, s a bizonyításra felkéri Damakyt és Császtayt. Szóláth Mátyás az alperes fél érdekében az egész keresetet tagadja és követeli, hogy a felperes bizonyítson. A törvényszéknek is ez az ítélete. A réttel kapcsolatban az alperes előadja, hogy mivel az a templomhoz, az egyház szükségére volt rendelve, minden esztendőben pénzen 214
váltotta meg azt és nem foglalta el hatalmasul, a kereset tehát patvarkodás e tekintetben. A felperes azt mondja, hogy eltiltotta az alperest a réttől, mivel nem adta meg az utána járó részt, s ezt bizonyítani is fogja Damaky és Császtay által. 1604. (T. 192.) Teresztényi János tanúbizonyságok kiszedésére kéri fel Rinóthot és Hatvanyt. 1605. (T. 192–193.) Bakos Balázs Kupay Lajos, mint felperes érdekében Kércsy András,145 mint alperes ellen előadja, hogy a múlt aratáskor az alperesnek zabja volt a felperes Senye határában lévő szántóföldjén, de a dézsmát nem adta ki abból, hanem hatalmasul elvitte. Ugyancsak az elmúlt esztendőben, szántás idején egy már felszántott és bevetetett földet az alperes hatalmasul újra felszántott. Az ezekkel okozott kárt 10 forintra becsüli. Bizonyítani is fog, amelyre felkéri Damakyt és Császtayt. Barakonyi a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel az alperes érdekében előadja, hogy akkor, amikor a dézsmát elvitte, nem a felperesé volt az a föld. Tagadja továbbá, hogy a felperes földjét szántotta volna újra, mivel az az ő vásárolt földje volt. Mindezt bizonyítani is fogja. 1606. (T. 193.) A törvényszék ismételten ítéletet hoz Pásztóy György számára Lorántffy György ellen, azárt, mert ez semmibe véve az őt 100 forint büntetésben elmarasztaló ítéletet, nem jelent meg. 1607. (T. 193.) Holczman Szentmarjay Imre kérelmére idézi Petres Demetert a házastársa, Hegyaljay Margit által, azért, hogy mentse magát a gyilkosság alól, mivel február 13-án megölte az ő Szabó Gáspár nevű szervitorát. 1608. (T. 193.) Bebizonyosodott, hogy Hangács sohasem fizetett rovásadót. 1609. (T. 193.) Senyey Tibolth István érdekében kéri a törvénycikkelyek értelmében visszakövetelni szökött jobbágyait: Kiss Ambrust,
145
Előbb Huszár István nevét írta be a jegyző és azt javította.
215
Kiss Lőrincet és Barta Istvánt Lughnay Jánostól és Rinóth Mihálytól. – A végrehajtók: Berencsy és Kereszthes. 1610. (T. 193.) Senyey a maga érdekében elbúcsúztatni kéri Forgách Simon jobbágyát, Czövek Istvánt Aszalóról. – A végrehajtók: Damaky és Császtay. 1611. (T. 193.) […] Móré János […] nem szökött jobbágyok. 1612. (T. 193.) […] Mágóchy Gáspár érdekében elbúcsúztatni kéri őfelsége jobbágyát, Sánta Damjánt Sápról. – A végrehajtók: Damaky és Császtay. 1613. (T. 193.) Csetneky Ferenc felkéri Damakyt és Császtayt a Szalonnán lévő jószágok dolgának a közte és Temesváry Mihály között való eligazítására. 1614. (T. 193.) Biky Benedek elbúcsúztatni kéri őfelsége jobbágyát, Balogh Imrét Görömbölyről. – A végrehajtók: Hatvany és Rinóth. 1615. (T. 193.) Geley Tamás prókátort vallott és letette az ezért fizetendő 12 dénárt. 1616. (T. 193.) Újból le kell írni az intésről való levelet néhai Császtay Ferenc özvegye ellen Császtay János és Császtay Márton számára, akik letették az ezért fizetendő 12 dénárt. 1617. (T. 194.) Barakonyi a házastársa, Zsófia asszony érdekében kéri a törvénycikkelyek szerint visszakövetelni Borbála asszonytól, Baranyay László házastársától a Lakon lévő szőlőt. – A végrehajtók: Damaky és Császtay. 1618. (T. 194.) Szepessy János elbúcsúztatni kéri őfelsége jobbágyát, Holló Istvánt Valkról. – A végrehajtók: Holczman és Szászfay. 1619. (T. 194.) Putnoky Mihály Finkey János gyermekeinek a személyében protestációt terjeszt elő, azért, mert Hatvanyelfoglalta Tullos utcáját és át akart menni az úton. 1620. (T. 194.) Bolyky Mátyás elbúcsúztatni kéri Ományi Gergely jobbágyát, Osváth Antalt Nekézsenyből. – A végrehajtók: Berencsy és Kereszthes. 1621. (T. 194.) Holczman és Szászfay jelentik, hogy a Mátyás napja utáni pénteken (február 25-én) Szalontay Zsigmond kérelmére visz-
216
szakövetelték a tartozást Szúnyoghy Páltól, akit Holczman által idéztek is. 1622. (T. 194.) Bakos András Forgách Simon úr (magnificus) érdekében elbúcsúztatni kéri néhai Bornemissza János özvegyének a jobbágyát, Aczél Andrást Aszalóról. – A végrehajtók: Damaky és Császtay. 1623. (T. 194.) Mileticz Rinóth érdekében elbúcsúztatni kéri Ungnád úr jobbágyát, Péterdeák Jánost Szentpéterről. – A végrehajtók: Berencsy, Bolyky és Kereszthes. 1624. (T. 194.) Szalontay Zsigmond elbúcsúztatni kéri őfelsége jobbágyait: Nagy Balázst, Kozma Pált és Bücs Jánost Görömbölyről. – A végrehajtók: Hatvany és Rinóth. 1625. (T. 194.) Bakos a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel Boza Benedek érdekében elbúcsúztatni kéri Nagylőrincz Tamást Kelecsényből. – A végrehajtók: Damaky és Császtay. 1626. (T. 194.) Szentiványi Borbála asszony, néhai Daróczy Pál özvegye, Ilona asszony, néhai Daróczy Benedek özvegye és Julianna aszszony, néhai Daróczy Lőrinc (nobiles) özvegye prókátorul vallották […] Tamást és letették az ezért fizetendő 12 dénárt. 1627. (T. 194.) Rinóth […] elbúcsúztatni kéri őfelsége jobbágyát, Fodor […] a fiával együtt Keresztespüspökiből. – A végrehajtók: Holczman és Szászfay. 1628. (T. 195.) Bakos […] elbúcsúztatni kéri Móré János jobbágyait […] Százdról. – A végrehajtók: […] 1629. (T. 195.) […] elbúcsúztatni kéri őfelsége jobbágyát, Márk Jánost Görömbölyről. – A végrehajtók: Hatvany és Szalontay. 1630. (T. 195.) […] kéri elbúcsúztatni […] Mihály jobbágyait: Szendi Istvánt, Estván Pétert, Anga Mihályt […] – A végrehajtók: Berencsy és Bolyky. 1631. (T. 195.) […] a Vattán lévő birtokrészét […] Petres Mihály (nobilis) […] gondját viselje és adott neki ugyanazon Petres Mihály 12 forintot a szükségére. 1632. (T. 195.) […] prókátort vallott.
217
1633. (T. 195.) Holczman idézte Herágy Pétert Szászfay Balázs kérelmére. 1634. (T. 195.) Holczman szolgabíró (idem, lásd az előző bejegyzést) Petres Mihály kérelmére idézte Hegyaljay Péter fiát, Hegyaljay Mihályt. 1635. (T. 195.) Lorántffy György elbúcsúztatni kéri Ungnád úr jobbágyait: Nagy Benedeket, Bánfi Bálintot és Borlobás Bálintot Sajószentpéterről; továbbá Ományi Gergely jobbágyát, Tóth Györgyöt Nekézsenyből; végül Bolyky Mátyás jobbágyát, Kovács Demetert ugyancsak Nekézsenyből. – A végrehajtók: Berencsy és Kereszthes. 1636. (T. 197.) Hatvany Füzessy Dorottya asszonynak (nobilis), Bende Ambrus (nobilis) házastársának a kérelmére idézi Mácsy Agáta aszszonyt, Szabó Gergely (providus) házastársát.
Borsod vármegye gyűlése 1575. április 14. (f. IV. p. Conductus Paschae), h. n. 1637. (T. 195.) Hatvany berényi Szabó Tamás kérelmére idézi Országh Borbála asszonyt, az özvegy grófnét a Mohiban lakó Kovács Pál által, azért, hogy állítsa törvény elé az ugyancsak Mohiban lakó Csáti Mihályt. 1638. (T. 195.) A törvényszék Hatvany János, mint felperes perét átszállatta a meghalt Csathó Albert özvegyére, Borbála asszonyra és fiára, Csathó Damjánra. 1639. (T. 196.) Bélyi Péter elbúcsúztatni kéri Székely Máté jobbágyait, Kaló Bálintot és Kaló Istvánt Szentmártonból. – A végrehajtók: Berencsy és Kereszthes. 1640. (T. 196.) Hatvany János Anna asszonynak, Vincze, másképpen Fekete Ferenc házastársának a kérelmére idézi Országh Borbála asszonyt (magnifica), néhai Eck gróf146 özvegyét a Mohiban lakó Ko146
Az eredetiben: comitis Ecchy.
218
vács Pál által, azért, hogy állítsa törvény elé az ugyancsak Mohiban lakó jobbágyait: Mészáros Tamást, Szabó Istvánt és Major Mártont. 1641. (T. 196.) Damaky Naprágyi János kérelmére idézi Reghy Balázst Hangácson lakó jobbágyának, Mar[…] Lőrincnek a felesége, Borbála által, hogy adassa vissza a két ökröt. 1642. (T. 196.) Naprágyi János prókátort vallott és letette az ezért fizetendő 12 dénárt. 1643. (T. 196.) Bolyky Mátyás néhai Bélyi Pál özvegyének az érdekében elbúcsúztatni kéri Székely Péter házastársának a jobbágyát, Ádám Gáspárt Mo[…]ról. – A végrehajtók: Berencsy és Kereszthes. 1644. (T. 196.) Holczman Koncz Demeter kérelmére idézi Négyessy Pétert. 1645. (T. 196.) Holczman Koncz Demeter kérelmére (idem ad instantiam eiusdem, lásd az előző bejegyzést) idézi Tibolth Luca aszszonyt, néhai Horváth György özvegyét a Vattán lakó Ni[…] Pál által, azért, hogy állítsa törvény elé […] Gáspárt. 1646. (T. 196.) A törvényszék az elhalálozott Csathó Albertnek a Hatvany János elleni perét özvegyére, Borbálára és fiára, Csathó Damjánra szállatta. 1647. (T. 196.) Hatvany Pataky Miklós kérelmére a törvényszéken személyes szerint idézi Szalontay Zsigmondot.147 1648. (T. 196.) Hatvany idézi Nagy Máté kérelmére Becsűs Mátét és házastársát, Ilona asszonyt. 1649. (T. 196.) Pelbárth Orsolya asszony, néhai Mácsy Pál özvegye Holczman által inttette a Vattán lakó Négyessy Pétert azzal az 1 forinttal, amelyért zálogba adta földet, az intett fél azonban nem vette fel ezt az összeget. 1650. (T. 196.) Damaky jelentette, hogy intette Reghy Balázst azzal az összeggel, amelyért Ományi Boldizsár adta zálogba néhai Reghy Kelemennek (egregius) a Nyomáron fekvő birtokrészt.
147
Áthúzgálásokkal érvénytelenített bejegyzés.
219
1651. (T. 196.) Holczman Vathay Péter kérelmére idézi Szalontay Istvánt Máté nevű szervitora által, azért, hogy állítsa törvény elé ezt a Mátét.148 1652. (T. 197.) Damaky Czenthe Mihály kérelmére idézi Dorottya asszonyt, Bakos András házastársát Jakab nevű szervitora által. – Judiciális. 1653. (T. 197.) Damaky (idem, lásd az előző bejegyzést) Czenthe Benedek és Czenthe Péter kérelmére a törvényszéken idézi Balajthy Tamást. – Judiciális. 1654. (T. 197.) Holczman szolgabíró Tibolth Mihály kérelmére idézi Újszászy Lőrincet és házastársát, Anna asszonyt Geszten lakó jobbágyuk, Németh Lőrinc által, azért, hogy állítsák törvény elé jobbágyaikat: Kókai Györgyöt, Szabó Balázst, Fejérvári Ferencet, Szabó Benedeket és Bíró Ambrust Sályról, valamint Tóth Ferencet és Németh Lőrincet Gesztről. 1655. (T. 197.) Mivel a szolgabíró és az esküdt elmulasztotta a Kupay Péter számára való bizonyítást Basó ellen, ezért a nevezett ismételten felkéri őket annak elvégzésére. 1656. (T. 197.) Holczman Tenky János kérelmére idézi Pipis Benedeket, Pipis Cirjákot és Pipis Albertet, hogy mutassák be a kiváltságlevelüket. 1657. (T. 197.) Domonyi Mihály protestációt terjeszt elő, mert Kövér Ferenc felszántotta és bevetette az Alsóbábán lévő szántóföldeket. 1658. (T. 197.) Miután az ítélet megsemmisült, Mátyus Tamás a maga érdekében törvénykezést ígér az Igriciben lakó szökött jobbágy, Kondai Máté részéről néhai Eck gróf özvegyének, Országh Borbála asszonynak ezten ez nap. 1659. (T. 197.) Bizonyságlevél Farkas Máté és Farkas Mihály számára, akik 10 dénárt fizettek.149
148
Áthúzgálásokkal érvénytelenített bejegyzés.
149
Áthúzással érvénytelenített bejegyzés.
220
1660. (T. 197.) Bizonyságlevél Szerafin Imre számára, aki 12 dénárt fizetett.150 1661. (T. 197.) Basó Mihály protestációt terjeszt elő, mert nem vette fel az aszalai ember a pénzét az Abodon lévő szőlőért; a pénz Damakynál van, s ezt Damaky is jelenti. 1662. (T. 197.) Csaba Mihály visszahívja a prókátorát abban a tekintetben, ahol arra ajánlkozott, hogy bebizonyítja: az apja nemes ember volt. 1663. (T. 197.) […] és Császtay nem megy Mágóchy és Forgács jobbágyainak a búcsúztatására […] Csabay a szolgabíróval. 1664. (T. 197.) Hatvany János által […] és Finkey János gyermekei, hogy […] a felek, akit Csathó Farkas Tulloson fekvő birtokrészének a megvásárlása megillet […] Mind a két fél felkéri ennek megvizsgálására Holczmant és Rinóthot.151
150
Áthúzással érvénytelenített bejegyzés.
151
Ezzel a bejegyzéssel fejeződik be a 11. számú jegyzőkönyvi töredék.
221
222
A JEGYZŐKÖNYVEK I. KÖTETE 1578
223
224
Borsod vármegye gyűlése [1578. január 15. előtt],152 h. n. 1665. (I. 1.) […] [Az alperes kifogásolja, hogy a végrehajtásról szóló levélre a szolgabíró és az esküdt nem írta rá a nevét.] Szerinte ugyanis a törvényben az olvasható, hogy nem elegendő a jegyző és az alispán kézjegye, hanem másoké is szükséges. – A felperes erre azt válaszolja, hogy a levél hátoldalára rá van írva a jegyző és az alispán neve, másnak pedig nem is kell aláírni, mivel a törvény kimondja: ha a szolgabírák nem tudnak latinul, akkor elegendő a jegyző aláírása. Az alperes hozzáteszi az általa előadottakhoz, hogy a szolgabíró és az esküdtek azt írják a jelentésükben, hogy „a törvény elé állíttatni rendeltek, miután törvényesen idézték őket, előttünk megjelentek” – pedig ezt nem a szolgabíró és az esküdt kellene, hogy jelentse, hanem az egész törvényszék az ülés alkalmával […] az idézés törvényesen megtörtént […] és mivel a korábban megkezdett per […] ezáltal az eljárás nem folytatható. – A felperes válasza: mindez maga a per tartalmazza. A törvényszék a következő ítéletet hozta: az alperes kifogása nem helytálló, mivel a vármegyében élő régi szokásjognak megfelelően elegendő csupán a jegyző és az alispán aláírása. A többi kifogással kapcsolatban pedig minden benne van a peres eljárásban. Az alperes erre előadja, nincs rendben és nem törvény szerint való „a törvény elé állítani rendeltek törvényes idézése” kifejezés sem, ugyanis nem őket kellett volna idézni, hanem az alperes földesúrnőjüket: és mivel az egész pernek az idézés az alapja, ez pedig nem jó, ezért összeomlik mindaz, ami reá épül. […]153 152
A jegyzőkönyv lapjai folyamatosan követik egymást, így joggal feltételezhető, hogy ez a gyűlés két héttel megelőzte az utána következő, már keltezett gyűlést. Az 1688. számú bejegyzés ugyan folyónak mondja az 1577. esztendőt egy augusztus 25-én végbement megegyezésről való szolgabírói jelentésben, az új év kezdete táján azonban nem lenne példa nélküli az évszám eltévesztése.
153
A lap alsó részének hiányai miatt a per vége nem tudható. Annyi azonban bizonyos, hogy ez a töredék nem függ össze a következővel.
225
1666. (I. 2.) […] nem törvényesen történt […] nem tartozik. – Az alperes azt válaszolja, hogy az ilyen esetekben is […] a rendes bírónak az eljárásában […] külön bírákat állítsanak, mivel az alperes a perviszszaűzés terhét egyedül a felperesre hárítja, hiszen az ügy nem ítéletlevélen nyugszik, így a per érvénytelen és a pervisszaűzés terhét vissza kell kapnia. – A felperes erről nem nyilatkozik, az alperes pedig várja az ítéletet. A törvényszék úgy ítélkezett, hogy még ha formálisan nincs is ítéletlevél, ténylegesen mégis van, mivel ebben az ügyben már született ítélet. Erre az alperes a következőket adja elő: amikor az alispán kijött a végrehajtásra, akkor az nem az ország jogszokásának és az írott törvényeknek megfelelően történt. Az írott törvény ugyanis azt tartalmazza, hogy össze kell hívni a birtokszomszédokat és -határosokat. Ámde azok között, akik akkor ott voltak, kevesen voltak szabad személyek, a többség szervitor volt; a szabadok sem voltak birtokosok; akik közülük mégis birtokos volt, az nem volt birtokszomszéd és -határos. Nem voltak elegen tehát a szomszédok, akik előtt a végrehajtást el kellett volna végezni, ezért kényszerült az alperes a perviszszaűzésre. A felperes szerint nem áll meg ez a kifogás, mivel elegen voltak a birtokszomszédok és mivel azok a személyek, akiket az alperes ki akart vetni a birtokból, ugyanazzal a szabadsággal éltek, amellyel ő maga. A törvényszék azt az ítéletet hozta, hogy az alperes kifogása nem tartható, mivel elegen voltak a birtokszomszédok. Ezért az ítélet ugyanaz, mint korábban. – Az alperes fél megfellebbezte ezt az ítéletet. 1667. (T. 2.) Szerafin Imre kéri Pelbárth Benedek és házastársa ítéletlevelének a párját. 1668. (T. 2.) Báthory István prókátort vallott. 1669. (T. 2–4.) A grófné asszony érdekében Ományi a jászói konvent által kiadott prókátort valló levéllel előadja, hogy a levelesítésnek megfelelően el kell fogni a levelesített személyt, azaz Csiga Györgyöt, aki jelen van. Nem fogadható el ugyanis, hogy nem volt idézve, hiszen az új ítélet szerint már korábban idézni kellett volna és meg kellett volna
226
itt jelennie: az új ítélet ugyanis éppen az idézésen alapszik. – Az alperes fél, tudniillik Csiga György érdekében Mileticz a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel előadja, hogy a felperes érvelése nem tartható, mert az új ítélettel akkor is felül lehet vizsgálni az ügyet, ha az alispán már kiment a végrehajtásra. A törvényszék úgy ítélkezett, hogy az 1563. esztendei törvénycikkelyben foglaltak szerint az alperest akkor is el kell fogni, ha az új ítéletet végrehajtanák. A felperes fél kifogásolt emel, amely szerint új idézés nélkül nem indítható újra az ügy, továbbá, hogy az alperes azt mondja, nem volt akkor jelen, jóllehet a törvényszék előtt nyilvánvaló, hogy jelen volt. – Az alperes sürgeti, hogy a törvényszék adjon helyet az új ítéletnek. – Erre a felperes azt válaszolja, hogy az új ítéletről kiadott levélben nincs leírva, hogy a levelesítést meg kell ismételni vagy valamilyen más eljárást kell indítani, s a jog rendje szerint a felperest sem személye szerint, sem valaki által nem idézték. – Az alperes fél előadja, hogy az ítélet nem a per alapján született, hanem azért, mert nem jelent meg a törvényszék előtt; ezt azonban nem makacsságból cselekedte, hanem azért, mert őfelsége szolgálatában von elfoglalva. – A felperes válasza: ha az új ítélet által idézve lett volna, akkor visszatérhetett volna oda, ahová akar, de nem volt idézve, így az alperes kifogása nem állja meg a helyét. A törvényszék úgy ítélkezett, hogy a levelesítést nem lehet érvényteleníteni, mivel a felperest még nem idézték; az új ítéletről kiadott levélben egyébként sincs leírva, hogy a levelesítést és az eljárást meg kell ismételni. Az alperes fél tiltakozással előadja, hogy ő nem gyilkos, jóllehet a felperes fél prókátora annak mondja: bizonyítson tehát azonnal, s ha nem tud bizonyítani, akkor álljon el a keresettől. – A felperes fél azt mondja, hogy nem kell bizonyítania, mivel az alperes fél távol maradt a törvénykezéstől és ezáltal maga bizonyította a bűnösségét. Mivel azonban az alperes az új ítélettel él és ennek alapján tagad, kénytelen lesz bizonyítani és a maga idejében ezt meg is teszi. – Az alperes azonnali bizonyítást kér és kérdezi, hogy ő fogoly-e? – A felperes a törvénycikkelyekben foglaltaknak megfelelően el akarja fogatni az alperest. – Az alperes ugyancsak azt akarja, hogy a felperest is vessék fog-
227
ságba. – A felperes kifogást emel, amely szerint ő nem tartozik addig válaszolni az új ítéletre, amíg nem idézik. – Az alperes szerint már van ítélet, tehát a felperes köteles válaszolni. A törvényszék a következő ítéletet hozta: az új ítéletet ki kell adni az alperesnek és ő a maga módján használja fel azt, közben azonban tartassék fogságban és a levelesítés maradjon a bíróságnál. 1670. (I. 4.) Csiga György, mint alperes letéve az ezért fizetendő terhet, megsemmisíti a Bakos Balázs, mint felperes elleni perében hozott ítéletet. 1671. (I. 4.) Bolyky Mátyás, mint alperes letéve az ezért fizetendő terhet, megsemmisíti a Recsky György elleni perében hozott ítéletet. 1672. (I. 4.) Basó Farkas, mint felperes Mácsy Bálint, mint alperes ellen előadja, hogy a levelesítést elrendelő levelet nem lehet megsemmisíteni, mivel az alperes nem jelent meg akkor, amikor meg kellett volna jelennie. A törvényszék azt az ítéletet hozta az ügyben, hogy ha az azért járó terhet az alperes leteszi, akkor a levelesítést meg lehet semmisíteni. – Az alperes le is tette a terhet. 1673. (I. 4.) Kispál Balázsné Zsoldos Margit prókátorul vallotta Eördögh Pétert és letette az ezért fizetendő pénzt. 1674. (I. 4.) Mileticz a mellette álló Mácsy Bálint érdekében a következőket adja elő: a nevezett alperes nem tudja, milyen veszedelem esett a felperes szervitoraival, csak most hallja, hogy őt nyilvánvaló gyilkosnak mondja a felperes. Az alperes látta azokat az ifjakat, akik hozzája jöttek és békésen iszogattak a kocsmában, amikor rájuk támadtak. Nem látta, hogy ki vagdalkozott és ki nem, mert nem volt erre gondja. Kész megesküdni, hogy senkihez nem nyúlt hozzá, senkit nem sebesített és nem ölt meg. Követeli azonban, hogy a törvényszék hozzon ítéletet abban a dologban, hogy őt a felperes nyilvánvaló gyilkosnak nevezte a szék színe előtt. A felperes erre előadja, hogy hallja az alperes mentegetőzését és hogy tagadja a vádat, ezért szolgabírót és esküdtet kér az eset bizonyítására. Azt is bizonyítani fogja, hogy az alperes kész lett volna titokban kiegyezni a felperessel.
228
A törvényszék úgy határozott, hogy a felperes bizonyítson és ennek elvégzésére kirendelte Korhy szolgabírót és Batha esküdtet. 1675. (I. 5.) Bakos Balázs a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel Báthory István, mint felperes érdekében a következőket adja elő Csathó Domonkos, mint alperes ellen: Szent Lőrinc legközelébb elmúlt ünnepe (1577. augusztus 10-e) táján a nevezett alperes nem tudni, mitől indíttatván a mondott felperes földjére ment, s ott meggyilkolta két jobbágyát, név szerint Veres Györgyöt és Pásztor Jánost. Követeli tehát, hogy a törvényszék szándékos gyilkosság miatt hozzon ítéletet. Ha az alperes tagadná a gyilkosságot, akkor ő bizonyítani fog; a bizonyításra felkéri Hatvany szolgabírót és Eötvös esküdtet. Az alperes fél érdekében senki nem jelent meg, ezért a törvényszék levelesítette. A felperes fél letette az ítéletlevélért fizetendő 1 forintot. 1676. (I. 5.) Kereszthes és Bolyky154 a következő jelentést terjesztik elő: az alispán úr kérelmére visszakövetelték a szökött jobbágyot Pataky Miklóstól, aki azonban nem adta azt vissza, sőt törvénykezést sem akart az ügyben. A törvényszék az első visszakövetelés miatt 100 forint büntetésben marasztalta el Pataky Miklóst. Az alispán a második visszakövetelésre is felkérte a nevezett szolgabírót és esküdtet. 1677. (I. 5.) Hatvany és Eördögh a következő jelentést terjesztik elő: a második és harmadik alkalommal is visszakövetelték előbb Nagypál Mihály, majd a felesége által Kövér Ferenctől és házastársától Kaszás Péter (providus) elbúcsúztatott jobbágy ingóságait. – A törvényszék a két visszakövetelés miatt 200 forint büntetésben marasztalta el a nevezetteket. 1678. (I. 5.) Bors János, Ónod várának a tiszttartója törvénykezést ígér a Veres Tamás nevű szökött jobbágy részéről ez ki hétfő jő, az másikon, Ónodban.
154
Előbb Császtayt írt a jegyző, azt javította.
229
1679. (I. 5.) Korhy Pelbárth Benedek kérelmére személye szerint idézte Rajkó Sebestyént és házastársát, akinek a nevét is meg fogja adni.155 1680. (I. 5.) Korhy (idem, lásd az előző bejegyzést) Négyessy Albert özvegyének a kérelmére személye szerint idézte Négyessy Pétert.156 1681. (I. 6.) Korhy (idem, lásd az előző bejegyzéseket) Új Ambrus kérelmére a személye szerint idézte Koncz Jánost. – Judiciális, amelyért letették a fizetendő pénzt. 1682. (I. 6.) Koncz János prókátort vallott és letette az ezért fizetendő pénzt. 1683. (I. 6.) Monaky István szolgabírót és esküdtet kér annak a 60 forintnak a Vitéz Györgytől való visszakövetelésére, amellyel jobbágya, Varga Mihály (providus) tartozik neki. 1684. (I. 6.) Balajthy a Czenthe Mihály által bemutatott bizonyságlevelet másolatban kéri. 1685. (I. 6.) Ládházy Ambrus elbúcsúztatni kéri Felsőábrányból, Korláth Istvántól Tóth Andrást (providus), aki Harczy István mostoha fia. – A végrehajtók: Korhy és Szászfay. 1686. (I. 6.) Korhy Liptay György kérelmére idézte Liptay Miklóst szervitora, Mogyoródi Albert által, azért, hogy állítsa törvény elé Szemerén lakó jobbágyait, név szerint Csontos Benedeket, Kussa Miklóst, Tolvaj Andrást, Bősze Kelement, Répás Jánost, Oláh Lukácsot és Csala Istvánt. – Judiciális. 1687. (I. 6.) Reghy János elbúcsúztatni kéri Czakó Jánost (providus) Borsodról, Rácz Pétertől. – A végrehajtók: Balajthy és Császtay. 1688. (I. 6–7.) Hatvany a következő jelentést terjeszti elő: a folyó 1577. esztendő augusztus havának 25. napján Kinizsy Borbála asszony, akinek első férje néhai vattai Koncz Demeter volt, mostani férje pedig Ládházy István, ugyanitt Ládházán a nevezett férjével együtt 100 forint büntetés terhe alatt a maga személyében a következőképpen kö-
155
Áthúzással érvénytelenített bejegyzés.
156
Áthúzással érvénytelenített bejegyzés.
230
telezte magát: hogy az Koncz Gergely része marhát, kit 31 forintra böcsültek, annak felette két méhkast engedte nekiek tartani Koncz János, aki Koncz Gergely apjával egy volt, ameddig a fiút nevelik, s ezen az okon birtokolják a mondott jószágokat, s ameddig a fiú náluk akar maradni, addig számára a 31 forintot és a két kas méhet megőrzik. Ha pedig a fiú elmegy tőlük, s a 31 forintot és a két kas méhet magához akarja venni, akkor Ládházy István a megírt büntetés terhe alatt tartozik mindezt kiadni neki. Ha pedig a fiú meghalna, akkor a mondott jószágokat kiadják Koncz Jánosnak. Ha nem tennék, akkor a mindenkori alispán a tiltás, ellene mondás és pervisszaűzés figyelmen kívül hagyásával per útján szolgáltasson elégtételt a nevezett Koncz Jánosnak. 1689. (I. 7.) Koncz János szolgabírót és esküdtet – Hatvanyt és Eördöghöt – kér valamely adósságnak a Ládházy István házastársától való visszakövetelésére. 1690. (I. 7.) Mileticz letéve a szokásos terhet, az egri káptalan által kiadott prókátort valló levelével Derencsényi Miklós érdekében a grófné asszony (magnifica) ellen újra felvéteti azt a leszállatás miatt megfellebbezett pert, amelyet a nevezett felperes valamely puskásoknak a törvény elé állítása miatt indított.
Borsod vármegye gyűlése 1578. január 15. (f. IV. p. fest. Pauli heremitae), h. n. 1691. (I. 7.) Korhy vattai Koncz Péter kérelmére idézte ő királyi felségét Harsányban lévő főbírója, Bihari Máté által, azért, hogy állítsa törvény elé az ugyancsak Harsányban lakó Skora György nevű jobbágyot. – Judiciális, amelyért letették a fizetendő pénzt. 1692. (I. 7.) Korhy (idem, lásd az előző bejegyzést) Kereszthes András kérelmére a személye szerint idézte Balogh Jánost.157
157
Áthúzással érvénytelenített bejegyzés.
231
1693. (I. 7.) Korhy (idem, lásd az előző bejegyzést) Csery Fruzsina asszonynak, néhai Tibolth István özvegyének a kérelmére a személye szerint idézte Újszászy Lőrincet. – Judiciális, amelyért letették a fizetendő pénzt. 1694. (I. 7.) Hatvany idézte a grófné asszonyt (magnifica) Csiga György kérelmére a Miskolcon lakó Bányai Péter által, azért, hogy egy nemesi kúria megtámadása miatt állítsa törvény elé a szintén miskolci Zabary Demetert és Kormos Ambrust. Ugyancsak törvény elé kell állítania a nevezett Kormos Ambrust és Posztómetsző Domonkost is, azért, mert a törvényszék tartásának a napján elfogták Erszénygyártó Pétert, ezen Csiga György jobbágyát, aki fölött pedig semmi hatalma nincs a mondott asszonynak. Hatvany a törvénynek megfelelően eskü alatt tett jelentést. – Judiciális, amelyért letették a fizetendő pénzt. 1695. (I. 8.) Hatvany Tornaljay Zsigmond kérelmére idézte Szinyi Boldizsárt Csáton lakó jobbágya, Rácz Bálint által, azért, hogy állítsa törvény elé jobbágyait: Szappanos Andrást és Rácz Gergelyt. – Judiciális, amelyért letették a fizetendő pénzt. 1696. (I. 8.) Korhy Harmaczy Benedek kérelmére a személye szerint idézte a Harsányon lakó Kiss Mihályt. – Judiciális, amelyért letették a fizetendő pénzt. 1697. (I. 8.) Korhy (idem, lásd az előző bejegyzést) Koncz Imre kérelmére a személyes szerint idézte Koncz Demetert.158 1698. (I. 8.) Ongay Boldizsár a meghalt Derencsényi Péterről özvegyére, Karácsondy Borbálára és fiukra, Derencsényi Andrásra szállatta át a perét. 1699. (I. 8.) Korhy és Batha eskü alatt jelentik, hogy Holczman István kérelmére október havának 24. napján elmentek Egerbe, s ott a személye szerint megtalálták Újszászy Lőrincet és a házastársát, Geszthy Anna asszonyt, mert ez az Kisgelej földön való Sülye rész réteknek szénáját, az Posáros, Keczer tó, Darvas tó mellyékét megkaszálták és elvitették, kérték, de az választ tevék, nem adják meg Holczman Istvánnak az szénát.
158
Áthúzásokkal érvénytelenített bejegyzés.
232
1700. (I. 8.) Szentmarjay Mihály elbúcsúztatni kéri Csapó Istvánt (providus) Keresztesről, a grófné asszonytól. – A végrehajtók: Korhy és Szászfay. 1701. (I. 8.) Bekény Demeter prókátort vallott és letette az ezért fizetendő pénzt. 1702. (I. 8.) Hatvany és Eördögh jelentik, hogy ők a törvényekben foglaltak szerint visszakövetelték Ároktőről, a káptalani uraktól jobbágyuk, az Ároktőn lakos Vitéz János által a cédulán felsorolt szökött jobbágyokat, azaz Tóth Fülöpöt, […] Pált és Gellyén Mihályt. Az alperes fél semmit nem válaszolt, ezért ítéletet hoznak az ügyben. 1703. (I. 8.) Hatvany és Eördögh visszakövetelték Szinyi Ilona aszszonytól és Bekény Andrástól Tóth Ambrus által Györfi Ferencet Csátról; a nevezettek az válaszolták, hogy visszaadják, ha bebizonyosodik, hogy valóban szökött jobbágy. 1704. (I. 9.) Szirmay István elbúcsúztatni kéri Kis Tamást és Balogh Tamást (providi) Szirmáról, Bárczay Szaniszlótól. – A végrehajtók: Hatvany János és Eötvös. 1705. (I. 9.) Hatvany János elbúcsúztatni kéri Kubinyi Kristóftól és fiától, Kubinyi Andrástól Konda Balázst Igriciből. – A végrehajtók: Korhy és Eördögh. 1706. (I. 9.) Korhy eskü alatt jelenti, hogy Telky Pál és Telky Lukács ezten ez nap az attyától maradott marhát kérették Telky Jánostól, akit a nevezettek kérelmére a személye szerint idézett is. – Judiciális. 1707. (I. 9.) Balajthy jelenti, hogy ő az általános törvényekben foglaltak szerint Reghy János kérelmére Kötény Ferenc borsodi bíró által megkérte Czakó János jobbágyot Rácz Pétertől. – A törvényszék úgy ítélkezett, hogy tizenötöd napon a szolgabíró és az esküdt jelenlétében bizonyítsa a kérelmező, hogy a jobbágy az övé, aztán fizesse ki azt, amit kell és a jobbágy eltávozhat. 1708. (I. 9.) Senyey a káptalan érdekében az ugyanazon káptalan által kiadott prókátort valló levéllel hasonlóképpen azt válaszolja, hogy hogy Bekény András és házastársa tizenötöd napig bizonyítsa, hogy a jobbágy szökött, s akkor vissza fogják adni. Fekesházy Gergely felperes egy másik szolgabírót kér, mivel Hatvany az országgyűlésre
233
készül menni. – A törvényszék úgy határozott, hogy ha Hatvany elmegy, legyen másik szolgabíró, ha pedig nem, akkor maradjon ő. – A végrehajtók: Korhy és Eördögh. 1709. (I. 9.) Balajthy és Damaky jelentik, hogy őfelsége kérelmére visszaköveteltek egy szökött jobbágyot Forgách Simon úrtól (magnificus) az aszalói bíró, Berzi Benedek által. A bíró azt a választ adta, hogy értesíteni fogja a földesurat, mert kérdés, hogy a jobbágy itt volt-e már akkor, amikor Aszalót megvásárolta? – Az alperes fellebez, a törvényszék pedig úgy ítélkezik, hogy a jobbágy menjen el. 1710. (I. 10.) Ongay Boldizsár letéve a szokásos terhet, leszállatta minden, Tibolth Ambrus ellen folytatott perét. – Tibolth Ambrus személyesen jelen lévén, azt mondta, hogy Ongay Boldizsár elkésett a per leszállatásával, mert ő két helyen is tiltakozott ez ellen: itt is és az egyházi törvényszék előtt is. Miután átvette a bírságlevelet, annak alapján folytatja a pert. 1711. (I. 10.) Tornaljay Zsigmond a következőket adja elő Szinyi Boldizsár ellen: az elmúlt törvényszék szigorú bizonyítást rendelt a nevezett Szinyi Boldizsár számára egy jobbágy dolgában, aki által be is kéretett a törvényszék elé, ámde az elrendelt bizonyítást nem végezte el és ezért Tornaljay ítéletet kér ellene. A törvényszék 100 forint büntetésben marasztalta el Szinyi Boldizsárt, Tornaljay pedig letette az erről szóló levélért fizetendő 50 dénárt. 1712. (I. 10.) Bakos Balázs Balajthy Borbála asszonynak – aki néhai Sopronczay Márk litteratus özvegye, jelenleg pedig Bácsmegyey Balázs litteratus házastársa – az érdekében az egri káptalan prókátort valló levelével szolgabírót és esküdtet kér, mert Bellény László a nevezett asszony birtokrészéről a bort, a búzát és minden jövedelmet elvitetett. – A felkért tisztségviselők: Kereszthes szolgabíró és Bolyky esküdt. 1713. (I. 10.) Lugnay János szolgabírót és esküdtet – Kereszthest és Bolykyt – kér kanna, kanál, béllett nyest suba, veres öv, suba és szoknya Bálay Ferenctől való visszakövetelésére. 1714. (I. 10.) Tibolth Ambrus szolgabírót és esküdtet kér egy arany gyűrűnek a Bakos Andrástól való visszakövetelésére. – A végrehajtók: Hatvany, Eötvös János és Eördögh. 234
1715. (I. 10.) Fekesházy Gergely visszaköveteli Fodor Illés szökött jobbágyot Pélyről, néhai Tibolth István özvegyétől. – A végrehajtók: Korhy és Szászfay. 1716. (I. 11.) Fekesházy Gergely (idem, lásd az előző bejegyzést) Szentiványi Borbála asszonytól hasonlóképpen szökött jobbágyokat kér, akiknek a neve egy cédulára van felírva. – A végrehajtók: Korhy és Szászfay. A kért jobbágyok: Nagy Demeter és Bocsi András. 1717. (I. 11.) Bors János, Ónod várának tiszttartója protestációt terjeszt elő, amely szerint ő már gyakran intette a Sajószentpéter oppidumban lakó nemeseket, hogy urának, gróf Báthory Istvánnak az előjogaival szemben ne korcsmáltassanak bort és ne kövessenek el hasonlókat, ők azonban nem vették figyelembe az intéseket. Urának személyében kijelenti tehát, hogy nem fogja tűrni a jövendőben az ilyesmit. 1718. (I. 11.) Senyey Czobor Imre levelével protestációt terjeszt elő őfelsége érdekében azért, mert nem engedik, hogy Damassy István, Diósgyőr várának a tiszttartója malmot építsen. 1719. (I. 11.) Balajthy Borbála asszony (nobilis) inti a Bellény urakat a Kápolnán fekvő birtokrész miatt, kijelentvén, hogy meg akarja védelmezni azt a birtokrészt mindaddig, amíg le nem teszik azt a 400 forint összeget, amelyet Sopronczay Márk litteratus fordított a visszaszerzésére. 1720. (I. 11.) Bakos Balázs Szinyi István érdekében a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel Szinyi Ilona asszony ellen előadja, hogy már bemutattatott az a három kötelezvény, amelyet a felperes kapott az alperes asszonytól. – Az alperes részéről senki nem jelent meg, ezért a törvényszék meg fogja hozni az ítéletet. 1721. (I. 11–12.) Bakos Balázs Forgách Simon (magnificus) érdekében a szepesi káptalan által kiadott prókátort valló levéllel csimori Kövér Ferenc, mint alperes ellen a következőket adja elő: az 1574. esztendőben, Pünkösd ünnepe (május 30-a) táján Czobor úr meghívta a nevezett felperest a házastársával és a leányával együtt; a felesége nem ment el, de a leányát elküldte nyoszolyóleánynak, ahogyan az szokás, s odaadott a leánynak egy gyűrűt is. Amikor megérkeztek Lapispatakra, a felperes leányát magához szólította Révayné asszonyom, hogy öltöz235
tesse az asszony lányát. Eközben a lány elkezdte keresni a gyűrűt, mert azt a ládikából kirántotta volt, jajgatni fogja. Senyey Bálint megértvén, hogy a leány elveszítette a gyűrűjét, erősen kerestette azt és maga Forgách úr is mindenfelé tudakozódott arról a gyűrűről. Végül Kövér Ferencnél találták meg azt. A felperes szolgabíró és esküdt által kérte tőle, mint saját tulajdonát, Kövér Ferenc azonban azt a választ adta, hogy nem tudja, az övé-e a gyűrű, de ő hét hordó borért vásárolta azt. A felperes ezért az ország törvénye szerinti márka-büntetést kéri arra az időre, amely alatt az alperes magánál tartja a gyűrűt, amelyről bizonyítani is tudja, hogy az övé; kész erről esküt is tenni, ha azt törvényesen előírják egy megfelelő időpontra. Mivel azonban nem tud ide eljönni, mert őfelsége szolgálatában van, a nyitrai káptalani emberek előtt kíván esküt tenni. Az alperes részéről senki nem jelent meg, így a törvényszék meg fogja hozni az ítéletet. 1722. (I. 12–13.) Senyey Pál a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel Czenthe Mihály, mint alperes ellen előadja, hogy a nevezett alperes hatalmasul elvette a felperes jobbágyának a fáját harmad éve, Karácsony tájba, azaz mikor köz erdő volt, el nem vihette volt, s ezt kész bizonyítani is. Az alperes fél a maga érdekében előadja, hogy a saját erdejéből vitte el a fát, s ahhoz az erdőhöz a felperesnek semmi joga nincs. A felperes szolgabírót és esküdtet – Balajthyt és Császtayt – kér. Ugyanezen szolgabírót és esküdtet kéri az alperes is, mert bizonyítani fogja, hogy nem osztályos atyafi oda az felperes és ezért a keresete patvarkodás. 1723. (I. 13.) Kiadatik az ítéletlevél Móré János ellen, mivel felperesként nem jelent meg Cserney Pál kérelmére. A grófné asszony számára is kiadatik az ügyben a felmentő levél, amelyért le is tette a fizetendő 50 dénárt. 1724. (I. 13.) Senyey Pál a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel az alispán úr érdekében a következőket adja elő: az 1566. esztendőben, Szent Mihály ünnepe (szeptember 29-e) táján az ítéletlevélben megnevezett és törvény elé állítani rendelt jobbágy a felperes Alsóhangony nevű birtokára jött, s ott a felperes egyik meghalt jobbá-
236
gyának a pénzét, amit az a gyermekeire hagyott, lopva elvitte arról a helyről, ahol el volt rejtve, a mondott árvák nagy kárvallásra, amely kárvallás 100 forintért sem lenne etűrhető, nem számítva a hatalmaskodást. Az alperes fél érdekében senki nem jelent meg, így a törvényszék meg fogja hozni az ítéletet. 1725. (I. 13–15.) Senyey Pál a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel Csery Fruzsina asszony, mint felperes érdekében a következőket adja elő Batha ellen: jóllehet nyilvánvaló a törvényszék számára, hogy a felperes egy becsületes özvegyasszony, Batha Bálint alperes mégis az állította sok vitézi rendű, azaz vitézlő ember előtt, hogy elégette azokat az okleveleket és iratokat, amelyek az alperest illették volna meg. A felperes asszony ezt egyszerűen tagadja, hogy ezt cselekedte volna, pedig az alperes neki magának is mondta, hogy elégette az iratokat. Azt kívánja tehát, hogy az alperes bizonyítsa a vádat, s azt követeli, hogy a törvényszék hozzon ítéletet és szolgáltasson számára igazságot, mivel ez a vád gyalázatot és szégyent hoz rá; ha pedig tagadna az alperes, akkor a bizonyításra ő kéri fel Korhy szolgabírót és Szászfay esküdtet. Bakos Balázs a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel az alperes fél, tudniillik Batha Bálint érdekében a következőket válaszolja a keresetre: a felperes asszony 1576. szeptember 30-án Szabó Mártont, néhai Tibolth Luca asszony vejét elfogatta a mondott néhai Tibolth Luca Vattán lévő házánál, amely házat a jószágokkal együtt a nevezett meghalt asszony az alperesre hagyott. Az elfogott személynek voltak átadva azok az iratok, amelyek a vattai jószágokról szóltak, s ezeket a felperes asszony, jóllehet semmi joga nem volt rá, elvette Szabó Mártontól, akit addig nem is bocsátott szabadon. A bírák emlékezhetnek rá, hogy a nevezett alperes egyszer már ünnepélyes protestációval élt előttük ezen hatalmaskodás miatt. A felperes asszony pedig az oklevelek elvétele után maga mondotta Vathay Márton deáknak, hogy már 12 oklevelet elégetett; ezen Márton litteratus az alperesnes osztályos atyafia. Azért az alperes most is tiltakozást terjeszt elő, mivel a felperes asszony ezzel kérke[de]tt és követeli, hogy a törvényszék hozzon ítéletet. A dolog bizonyítására ő is felkéri Korhyt és Szászfayt. A felperes tagadja az alperes vádjait. 237
A törvényszék úgy ítélkezett, hogy a ködvetkező ülésig az alperes köteles bizonyítani. – Az alperes ehhez hozzáteszi, hogy ha nem tudna elegendő tanúval bizonyítani, akkor esküvel fogja a bizonyítást teljessé tenni. 1726. (I. 15.) Bakos Balázs a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel Ongay Boldizsár érdekében előadja néhai Derencsényi Péter özvegye és fia, Derencsényi András ellen, hogy Szent György most múlt ünnepe (1576. április 24-e) táján a nevezett szolgabírót és esküdtet kért annak a jobbágynak az elbúcsúztatására, akit az alperesek elhurcoltak; az elbúcsúztatás meg is történt, ámde az alperesek a jobbágy jószágait hatalmasul maguknál tartották. A felperes szolgabíró és esküdt útján kérte ezeket a jószágokat a márka-büntetéssel együtt, de nem adták ki; az ezáltal elszenvedett kárt 50 forintra becsüli. Szolgabírót és esküdtet – Balajthyt és Császtayt – kér az előadottak bizonyítására. Senyey a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel mindkét alperes nevében a következőket válaszolja az előterjesztésre: az széknek előtte, mielőtt még a jobbágyot elbúcsúztatták volna, megértette Derencsényi Péter, hogy a jobbágy el akar menni, ezért mint földesura nyúlt marhájához. A nevezett Derencsényi Péter a jobbágy elbúcsúztatása után meghalt és semmi jószágot nem vett el a jobbágytól; ezzel kapcsolatban már ítélet is született a törvényszéken. A törvényszék úgy ítélkezett, hogy a következő ülésig mind a két fél bizonyítson. 1727. (I. 16–17.) Batha a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel Tibolth Ambrus, mint felperes érdekében a következőket adja elő az alperes Tibolth Zsigmond ellen: az 1577. esztendőben, Szent György ünnepe (április 24-e) táján a nevezett alperes a szervitoraival és jobbágyaival együtt, akiknek a neve az ítéletlevélben fel van sorolva, sötét éjszaka Sályra, a felperes földjére ment, ahol a felperes lovait őrizték, ott a felperes szervitorait, név szerint Kocsis Benedeket, Molnár Pált és Kocsis Pált elfogta, megverte és hatalmasul a vérüket is ontotta. A felperes a szervitorainak okozott nyomorúságot és kárt 50 forintért sem vállalná magára. Ha az alperes tagadna, akkor az esküje alá bocsátja a dolgot, egyébként kész maga esküt tenni.
238
Senyey a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel az alperes érdekében a következőket válaszolja: a felperes szervitorai követték el a hatalmaskodást, maga a felperes küldte szervitorait és lovait arra a rétre. Ő mondta nekik, hogy menjenek onnét, de nem mentek el, hanem az alperes jogsérelmére és kárvallására ott maradtak. A dolognak tehát a felperes az oka, az alperes semmi mást nem tett, mint saját jogait védelmezte. Ha a felperes tagadná, hogy a rét az alperesé, akkor tegyen esküt, de ha a felperes elfogadja az alperes esküjét, akkor ő is kész megesküdni. A felperes a következőket válaszolja: Posgay György özvegyének, egy nénémnek szolgája volt, az alperes gonosz asszony embert keresett szolgáival, azért verte, taglotta őket. Abban az időben egyébként a rét senki számára nem volt tilalomban, Pünkösd ünnepe (május 26-a) táján az alperesnek a lovai is ott legeltek, a felperes lovai pedig nem a réten, hanem annak a szélén voltak. Az alperes által elmondottakkal kapcsolatban pedig protestációt terjeszt elő, mondván, hogy az alperes nem tagadja, hogy ő nem cselekedte. Szolgabírót és esküdtet kér, hogy bebizonyítsa: a rétet ők is és a jobbágyok is közösen használták. A törvényszék Korhyt és Szászfayt rendeli ki a kívánt bizonyítás elvégzésére. 1728. (I. 17–18.) Batha a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel Tibolth Ambrus, mint felperes érdekében (pro eodem actore idem procurator, lásd az előző bejegyzést) a következőket adja elő: az 1576. esztendőben, Pünkösd ünnepe (június 10-e) táján néhai Tibolth István özvegye és az ítéletlevélben megnevezett fiai hatalmasul a felperes egyik jobbágyának, név szerint Ormos Jánosnak a kertjére törtek, a kertet lerombolták és szétvágták, pedig már 16 éve annak, hogy a kert a mondott jobbágyé. A felperes a jobbágynak okozott kárt 10 forintért sem vállalná magára. Ha az alperes taganá a cselekedetet, esküdjék meg, de egyébként a felperes maga is kész esküt tenni az ítéletlevélben leírtakról. Az alperes fél törvénykezést ígér szék előtt való szerdán és annak meghallgatására felkéri Korhyt és Szászfayt. A kerttel kapcsolatban azonban elmondja, hogy az nem a felperesé, hanem az övé, a felperesnek semmi joga nincs ahhoz. Bármit is tettek tehát a perbe hívottak,
239
az a saját földjükön cselekedték. Ezt be tudják bizonyítani, de nem akarnak esküt tenni. A törvényszék a következőképpen ítélkezett: a következő ülésig mind a két fél tegyen esküt. 1729. (I. 18.) Idősebb Tibolth Gáspár prókátort vallott. 1730. (I. 18.) Gamássy Gáspár litteratus protestációt terjeszt elő, azért, mert Bakos Balázs az vallotta, hogy vérét ontotta, ami miatt az alispánnak panaszkodott volna Mihály litteratus. Bakos Balázs szolgabírót és esküdtet kér annak bizonyítására, hogy méltán ontott vért; ezt kéri a másik fél is. – A végrehajtók: Hatvany és Eördögh. 1731. (I. 18.) Bakos Balázs a maga érdekében személyes előadja Csiga ellen, hogy azon ítélet ellen beszél, amelyet a terhet letéve semmisnek mond. Az alperes nem jelent meg, ezért a törvényszék ítéletet fog hozni, amelyért az érdekelt fél 80 dénárt fizetett. 1732. (I. 18.) Bakos Balázs Bolyky Mátyás, mint alperes érdekében felmenteni kéri Recsky György felperes érdekében a nevezett alperest, mivel a felperes fél nem jelent meg. A törvényszék úgy határozott, hogy fel kell menteni az alperest, aki letette az ezért fizetendő 50 dénárt. 1733. (I. 18.) Telky Lukács és Telky Pál prókátort vallottak és letették az ezért fizetendő pénzt. 1734. (I. 18.) Fekesházy Gergely visszakövetelni kéri Keresztesről, a grófné asszonytól Csuta János és Csuta Gergely szökött jobbágyokat. – A végrehajtók: Korhy és Szászfay. 1735. (I. 18.) Őfelsége elbúcsúztatni kéri Nagybalázs Jánost (providus) Keresztúrról, Gyulay Jánostól. – A végrehajtók: Hatvany és Eördögh. 1736. (I. 19.) Gombos Pál kéretett egy lovat Kereszthes számára Kapy Sándortól Kós Gergely által Karácson után való cseterteken. Kós Gergely tisztbeli jobbágya.
240
1737. (I. 19.) Gombos Pál Kereszthes kérelmére idézte Kapy Sándort Kós Gergely által (idem eundem ad instantiam eiusdem medio eiusdem, lásd az előző bejegyzést). 1738. (I. 19.) Gombos Pál (idem, lásd az előző bejegyzéseket) ugyanazt a lovat kérette Pásztóhy Gergelytől is Boros Lukács nagyarlói bíró által. 1739. (I. 19.) Gombos Pál Kereszthes kérelmére idézte Pásztóhy Gergelyt Boros Lukács nagyarlói bíró által (idem eundem ad instantiam eiusdem medio eiusdem, lásd az előző bejegyzést). 1740. (I. 19–22.) Eötvös János a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel Máthé András, mint alperes érdekében a következőket adja elő a nevezett alperes egy atyától született nővérei ellen: mivel az osztálylevél az érdekeltek számát tekintve nem szabályos, ugyanis sem összességükben, sem egyenként nincsenek beleírva a személyek, ezért azt érvényteleníteni kell. A törvényszék úgy ítélte meg, hogy ez a kifogás nem állja meg a helyét, mivel az osztálylevélnek elsősorban az elejéből és a végéből kitetszik írójának a szándéka. Az alperes erre azt válaszolja, hogy a birtokosztály végrehajtására nem mehet ki az alispán, mivel már elérkezett az országgyűlés ideje. Régi jogszokás ugyanis ebben az országban, hogy az országgyűlés ideje alatt semmilyen végrehajtást nem lehet foganatosítani. A felperes fél szerint nem lehet helyt adni ennek a kifogásnak, mivel az osztálylevélből nyilvánvaló, hogy az egy atyától született fivérek és nővérek között nem hosszadalmas peres eljárás során kell elvégezni a birtokosztályt. A felperesek tehát ragaszkodnak a parancslevélben foglaltakhoz. Ezenkívül az országgyűlésre még senki nem ment el, s ha törvényt és igazságot lehet szolgáltatni, akkor a végrehajtást is le lehet folytatni. A törvényszék úgy ítélkezett, hogy nincs helye a kifogásnak, mert még több, mint 15 nap van az országgyűlés kezdetéig. Az alperes újabb kifogása: mivel nincs főispán, az alispán semmiféle végrehajtást nem folytathat le. – A felperes fél szerint ez a kifogás sem fogadható el, mivel amióta Ungnád Kristóf a főispán, azóta ő nem vált meg ettől a hivatalától: ha ugyanis meg akart volna válni, akkor a
241
törvényszék és a vármegye színe előtt kellett volna azt letennie. – Az alperes fél erre emlékeztette a vármegye közönségét, hogy őfelsége más főispánt akar kinevezni. A törvényszék nem fogadja el a kifogást, mert a vármegyének volt is és van is főispánja. Az alperes fél ezután úgy érvel, hogy nem illeti meg egyenlő rész a felpereseket, mivel a jószágokból lettek kiházasítva, külön kenyéren és kereseten vannak, különösen az egyikük; továbbá minden dolgukban ezekből a jószágokból segítették őket. Most is külön vannak, külön-külön birtokolnak szőlőket, amelyeket ezekből a jószágokból fogtak fel. Mindezt az alperes kész bizonyítani is. A felperesek nem fogadják el ezt a kifogást sem, mivel ugyanazon szülőktől származnak, most is ugyanabban a nemesi kúriában laknak, s a nőág is mindenben birtokos volt, nem számítva, hogy nem tudják, melyik birtokrész kié. Ki sem házasította az alperes őket és soha semmiben nem is volt a segítségükre. A férfiág magánál tartja azt a kiváltságlevelet is, amelyre hivatkozva el akarja idegeníteni a nőágtól a jószágokat; de a felperesek bizonyítani akarják, hogy a két ágat egyformán illetik meg a jószágok. Az alperes sürgeti a kiházasítás dolgának kivizsgálását, azt állítván, hogy Csiszár András, akihez az ő nővére feleségül ment, semmilyen jószággal sem rendelkezett, hanem azonnal kapott egy szőlőt, amelynek jövedelméből aztán mindazt megszerezte, amije most van. Amit most meg akarnak szerezni a felperesek a birtokosztállyal, azt az alperes a saját fáradságával kereste: így tehát azt is osztályra kellene bocsátani, amit Csiszár András és felesége, a felperes nővére most birtokol, mivel a kiházasításul kapott szőlő jövedelméből szerezték. A felperes fél erre azt válaszolja, hogy az említett szőlőt nem az alperes, hanem az apjuk engedte át Anna asszonynak, s amikor az apjuk halála után az alperes látta, hogy jól van megművelve, akkor elvette tőlük, aminek egyébként már van tíz esztendeje is. A jószágok jövedelméből semmivel nem segítette őket, s ha segítette volna is, kötelessége lett volna, de a felperesek semmit nem kaptak azokból. Kéri tehát, hogy az alispán menjen ki a végrehajtásra. Ezenfelül Máthé Katalin kicsi korától kezdve vele lakott, de már egy esztendeje, hogy férj-
242
hez ment és hogy atyjuk halála után elköltözött, addig egy kenyéren lévén, mindent együtt szerzett az alperessel. Az alperes azt válaszolta, hogy azért küldte el, mert tékozló volt, amit be is fog bizonyítani; álkulccsal felnyitotta a ládát még apjuk és anyjuk életében. A szőlőt pedig nem ő, hanem az apjuk vette el, aki szabadon megtehette volna, hogy nem veszi el. A törvényszék a következőképpen ítélkezett: az idősebbik felperes bizonyítsa elegendő bizonyítékkal, hogy semmit nem szerzett azoknak a jószágoknak a jövedelméből. Ha ugyanis elegendőképpen bebizonyosodnék, hogy valamit szerzett, akkor azt is osztályra kell bocsátani. Azt azonban nem kell, amit a férje a saját fáradságával szerzett. Mivel pedig a fiatalabbik felperes azt mondja, hogy együtt lakott és mindent együtt szerzett az alperessel, ezt is bizonyítani kell: amit tudniillik Máthé András azoknak a jószágoknak a jövedelméből szerzett, annak is osztályra kell mennie. A bizonyítások eredményét a birtokosztály idején kell bemutatni. Az alperes fél az ítéletet megfellebbezte. – A felperes fél a fellebbezéssel kapcsolatban előadja, hogy mivel az alperes egyszer már elfogadta, hogy az ősi jószágok jövedelméből származó jószágokat is fel kell osztani, akkor ezt most is el kell fogadnia, hiszen ami egyszer tetszett, az nem lehet, hogy ne tessék másszor is. A törvényszék elfogadja ezt az érvelést és úgy dönt, hogy az ítéletét nem lehet megfellebbezni. 1741. (I. 23.) Telky Pál és Telky Lukács prókátort vallottak. 1742. (I. 23.) Csiga György személyesen vallást tesz, amely szerint ha Lugnay János esküt tesz, hogy ő nem adta meg neki a 16 forintokat, akkor ő – tudniillik Csiga György – viselje a kárt. 1743. (I. 23.) A birtokos nemesek Kövér Ferenc úr kötelezvényére megbízták a jegyzőt, hogy magához véve a mondott kötelezvényt, fizesse ki neki a 35 forintot, olyan módon azonban, hogy ezt a nemesek közönségének az adójából származó pénzt ismét tegye majd vissza a helyére, hogy a rendelkezésükre álljon, ha a szükség úgy követeli meg. 1744. (I. 23.) Bakos András Kubinyi Kristóf, mint felperes érdekében előterjesztést tett Derencsényi Miklós ellen.
243
1745. (I. 23.) Huszár István néhai Reghy Jánosról a fiára, Reghy Kelemenre és annak gyámjára, Putnoky Mihályra szállatta át a perét. 1746. (I. 23.) Zilizy Kristóf protestációt terjeszt elő Báthory István úr (magnificus) ellen, amely szerint ő meg fogja oltalmazni nemesi kiváltságát, s ennek megfelelően a Sajószentpéteren lévő nemesi kúriájában bort és bármi mást fog korcsmáltatni, amikor csak a szükség megkívánja. 1747. (I. 23.) Forgách Simon úr (magnificus) néhai Reghy Jánosról a fiára, Reghy Kelemenre szállatta át a perét. 1748. (I. 23.) Máthé András letévén a szokásos terhet, visszahívta prókátorát, aki őt a birtokosztályról folyó perben képviselte. 1749. (I. 24.) Hatvany Szabó Dorottya asszonynak (nobilis), Új Mihály (nobilis) házastársának a kérelmére idézte János litteratust (egregius), Ónod tiszttartóját, azért, hogy állítsa törvény elé Szabó Mihály nevű szervitorát. – Judiciális, amelyért letették a fizetendő pénzt. 1750. (I. 24.) Hatvany Domonyi Mihály kérelmére a személye szerint idézte Tóth Mihályt. – Judiciális. 1751. (I. 24.) Bárius András (egregius) elbúcsúztatni kéri őfelségétől Bán Pált és a feleségét, Anasztáziát, valamint ennek az előző férjétől, Balogh Pétertől született fiát, Balogh Mihályt (providi), akik Nolaj possessióban laknak. – A végrehajtók: Korhy és Eördögh. 1752. (I. 24.) Bárius András (idem, lásd az előző bejegyzést) viszszakövetelni kéri Mályiból, Bárczay Szaniszlótól szökött jobbágyait: Katalint, néhai Fige Máté (providus) özvegyét és fiát, Fige Istvánt. – A végrehajtók: Hatvany és Eördögh.
244
Borsod vármegye gyűlése 1578. május 21. (f. IV. p. fest. Pentecostes), Miskolc 1753. (I. 24.) Hatvany jelenti, hogy Telky Lukács és Telky Pál a következő vallást tették előtte: biztosítják és nyugtatják Telky Jánost az atyjuk után maradt jószágokkal kapcsolatban, amelyeket a nevezett Telky János egy sertés kivételével teljes egészében visszaadott nekik. – Az érdekelt fél letette a vallásért fizetendő pénzt. 1754. (I. 24.) Ládházy Katalin asszony (nobilis), Szabó János házastársa prókátort vallott. 1755. (I. 24.) Újszászy Lőrinc (egregius) prókátort vallott. 1756. (I. 24.) Forgách Anna asszony, néhai Geszthy Péter özvegye prókátort vallott és letette az ezért fizetendő pénzt. 1757. (I. 24.) Csólya Dorottya asszony, Hanyi Jakab házastársa prókátort vallott és letette az ezért fizetendő pénzt. 1758. (I. 24.) Farkas, másképpen Csólya Ferenc prókátort vallott és letette az ezért fizetendő pénzt. 1759. (I. 24.) Forgách Anna asszony, néhai Geszthy Péter özvegye szolgabírót és esküdtet – Korhyt és Szászfayt – kér Orosz Bálint nevű szökött jobbágyának, aki most Alsóábrányban lakik, a káptalantól való visszakövetelésére. 1760. (I. 25.) Hatvany a Tulloson lakó Kiss István jobbágy által idézte Heránth Gergelyt és házastársát, Finkey Margit asszonyt. 1761. (I. 25.) Korhy jelenti, hogy Hatvany János kérelmére megkérte egy Igriciből, Kubinyi Kristóftól és fiától, Kubinyi Andrástól elbúcsúztatott jobbágynak, név szerint Kondai Balázsnak az ingóságait, de nem adták át azokat. – Judiciális. 1762. (I. 25.) Korhy idézte Kubinyi Kristófot és fiát, Kubinyi Andrást (idem eosdem, lásd az előző bejegyzést) jobbágyuk, az Igriciben lakó Kiss Miklós által, azért, hogy állítsák törvény elé jobbágyaikat, név szerint Farkas Gergelyt, Balogh Boldizsárt, Kiss Miklóst, Vajas Tamást, Kiss Jánost, Vajas Lukácsot, Tóth Balázst, Farkas Györgyöt és Farkas Jánost.
245
1763. (I. 25.) Hatvany a káptalani urak kérelmére idézte Soós Andrást, Ónod várának a parancsnokát Nagy Péter által. – Judiciális, amelyért letették a fizetendő pénzt. 1764. (I. 25.) Hatvany (idem, lásd az előző bejegyzést) ugyanazon káptalan kérelmére idézte Báthory István urat (magnificus) szervitora, az Ónodon lakó Csiszár Pál által, azért, hogy állítsa törvény elé Básti Jánost, Székely Tamást, Petri Mátét és Szabó Gergelyt. – Judiciális. 1765. (I. 25.) Korhy Varga Mihály kérelmére személye szerint idézte Sándor András házastársát, azért, hogy állítsa törvény elé Benedek, Albert és György nevű szervitorait. – Judiciális.159 1766. (I. 25.) Korhy Varga Mihály kérelmére (ad instantiam eiusdem, lásd az előző bejegyzést) személye szerint idézte Kismihály Benedeket.160 1767. (I. 25.) Korhy Varga Mihály kérelmére (idem ad instantiam eiusdem, lásd az előző bejegyzést) idézte Bajó Gáspárt, a másik Bajó Gáspárt és Bajó Kristófot.161 1768. (I. 25.) Tibolth Ambrus (egregius) törvénykezést ígér ez jövő szombaton szervitora részéről. Ugyanezt ígéri Tibolth Gáspár is. A törvény elé állítás oka: egy Kisgyőrhöz tartozó jobbágy megtámadása és kifosztása. 1769. (I. 25.) Őfelsége kéri Pes Istvánt Tilajról és Patkós Demetert Montajról. A végrehajtók…162 1770. (I. 25.) Korhy és Szászfay jelentik, hogy Gombos Pál kérelmére megkértek egy lovat Bálay Gergelytől az 1578. esztendőben, Nagypénteken, Cserép várában István litteratus által.
159
Áthúzgálásokkal érvénytelenített bejegyzés.
160
Áthúzgálásokkal érvénytelenített bejegyzés.
161
Áthúzgálásokkal érvénytelenített bejegyzés.
162
Jobbágybúcsúztatásról (ez a szó kihúzva ugyan, de olvasható is a bejegyzésben) vagy szökött jobbágyok visszaköveteléséről lehetett szó, a bejegyzés azonban befejezetlenül maradt.
246
1771. (I. 25.) Korhy és Szászfay Gombos Pál kérelmére idézte Bálay Gegelyt (idem eundem ad indtantiam eiusdem, lásd az előző bejegyzést). – Judiciális. 1772. (I. 26.) A grófné asszony elbúcsúztatni kéri […]163 (providum). – A végrehajtó: Kereszthes. 1773. (I. 26.) Heránth Gergely házastársának a személyében protestációt terjeszt elő, azért, mert néhai Putnoky Mihály özvegye sem a vármegye, sem a kiküldött bírák előtt nem akar törvény elé állni néhai Finkey János jószágainak a dolgában, pedig a protestáló kötelezte magát arra, hogy törvény elé áll. Ennélfogva tehát ő birtokolni akarja a mondott jószágokat. 1774. (I. 26.) Hatvany néhai Koncz János özvegyének, Ományi Erzsébet asszonynak és néhai Batha András özvegyének, Koncz Zsófia asszonynak a kérelmére idézte Korhy Lászlót.164 1775. (I. 26.) Hatvany néhai Koncz János özvegyének, Ományi Erzsébet asszonynak és néhai Batha András özvegyének, Koncz Zsófia asszonynak a kérelmére (idem ad instantiam earundem, lásd az előző bejegyzést) a személye szerint idézte Nyíry Lászlót.165 1776. (I. 26.) Hatvany néhai Koncz János özvegyének, Ományi Erzsébet asszonynak és néhai Batha András özvegyének, Koncz Zsófia asszonynak a kérelmére (idem ad instantiam earundem, lásd az előző bejegyzéseket) idézte az alispán urat Sebe Péter által, azért, hogy állítsa törvény elé Sebők Lőrinc nevű szervitorát […] Nolaji Mártont. Hírül adták, hogy legyen meg a szervitor előállítása.166 1777. (I. 26.) Recsky György (egregius) bemutatta és nyilvánosságra hozta azoknak a nevét, akiknek a felbujtására történt Thegzes Antal meggyilkolása. A Damassy István diósgyőri tiszttartónak való bemu-
163
A jobbágy nevének helyét üresen hagyta a jegyző.
164
Áthúzgálásokkal érvénytelenített bejegyzés.
165
Áthúzgálásokkal érvénytelenített bejegyzés.
166
Áthúzgálásokkal érvénytelenített bejegyzés, amely nyilván összefügg az előző kettővel és nem is értelmezhető pontosan.
247
tatás a folyó esztendőben kiadott törvénycikkelyben foglaltak szerint történt a vármegye előtt. 1778. (I. 26.) Damassy protestációt terjeszt elő, amely szerint ő csak olyan módon tudja átvenni a neveket, hogy csak azokat állíthatja törvény elé, akik asszonyának a hatalma alatt vannak. Ezt Recsky úr is tudomásul vette. 1779. (I. 26.) Pataky Miklós (egregius) elbúcsúztatni kéri Dienes Lukácsot (providus) Szilvásról, Káthay Ferenctől. – A végrehajtók: Kereszthes és Bolyky. 1780. (I. 26.) Cserney Mihály elbúcsúztatni kéri Kazdagh Gergelyt (providus) Tihamérról, a káptalantól. – A végrehajtók: Korhy és Szászfay. 1781. (I. 26.) A törvényszék olyan ítéletet hozott, hogy Bakos Balázst a vérontás terhében, azaz 12 forint büntetésében kell elmarasztalni. 1782. (I. 27.) Heránth Gergely elbúcsúztatni kéri Bíró Lukácsot Nyékről, Kerepeczyné asszonytól. – A végrehajtók: Hatvany és Eördögh. 1783. (I. 27.) Szinyi Boldizsár és Szinyi István prókátort vallottak és letették az ezért fizetendő pénzt. 1784. (I. 27.) Csohány András prókátort vallott. 1785. (I. 27.) Korhy László, Vitéz György és a a házastársa, Sára asszony prókátort vallottak, s letették az ezért fizetendő pénzt. 1786. (I. 27.) Cserney Orsolya asszony, Pataky Miklós házastársa visszakövetel egy Dienes Tamás nevű szökött jobbágyot Nyékről, Ilona, Kerepczyné asszonyom keze alól. – A végrehajtók: Hatvany és Eördögh. 1787. (I. 27–28.) Mileticz a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel Hatvany érdekében a következőket adja elő: amikor a törvénycikkelyekben foglaltaknak megfelelően elbúcsúztatták Kondai Balázs jobbágyot Igriciből, akkor Kubinyi Kristóf és Kubinyi András a nevezett jobbágytól elvett 16 szekér szénát, egy verem búzát, egy szekeret, amelyen 32 fertály volt, ezenfelül 20 tehenet és ökröt, 4 lovat és további 16 tehenet. Mindezt szolgabíró és esküdt által kérte a neve248
zettektől, azonban nem adtak vissza semmit, hanem mind a mai napig maguknál tartják a felsorolt javakat. Bakos András a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel az alperesek érdekében azt válaszolja a keresetre, hogy a búcsúztatás során nem a törvénycikkelyekben foglaltak szerint jártak el, mert amikor határozat született a búcsúztatás időpontjáról, akkor az alperesek jelen lévén, rögtön fellebbezést nyújtottak be a vármegye törvényszéke elé, de az a fellebbezést nem küldte át. Ezért most az követelik, hogy előbb szolgáltassanak nekik igazságot. A felperes válasza erre a következő: a búcsúztatás teljesen törvényes volt, mivel a vármegye határozott arról. A jobbágy ellen semmit nem bizonyítottak és az ilyen ügyekben nem lehet fellebbezni, hanem a szolgabíró és az esküdt dönt. A nevezett jobbágynak semmi tartozása nem volt, mindenkivel elszámolt. Amit a jobbágy ellen felhoztak, abból semmit nem lehetett bebizonyítani, hanem feladták. A jobbágyot esküre kötelezték, de az alperesek el akarták tiltani ezt az eskütételt. Az alperesek erre előadják, hogy amikor a búcsúztatás történt, a szolgabíró és az esküdt megparancsolta a nevezett jobbágynak, hogy tizenötöd napig költözzék el onnét, mondván neki, hogy ha nincsen annyi jószága, akkor uradnak vagyon annyi marhája, hogy elvitethet innét. A jobbágy azonban nem törődvén ezzel, nem hogy tizenötöd napon belül elköltözött volna, hanem azután három tizenötöd napig is vólt. Látván tehát a felperes fél, hogy az ő bosszúságára míveli azt, az mit mívelt, ő mívelte. A felperes protestációt terjeszt elő az elhangzottakkal kapcsolatban, mondván, hogy a törvénycikkelyekben nincs részletezve, hányad napig elköltözzék, hanem csak az, hogy tizenötöd napig mindenkivel számoljon el. Az sincs benne a törvényben, hogy a földesúrnak hatalmában áll azután elvenni azokat a jószágokat, amelyeket ott hagyott. Maga a jobbágy elköltözött, de a szénát, a búzát és egyebeket nem vihette el. A törvényszék úgy ítélkezett, hogy mind a két fél bizonyítson. Az alperes fél Korhyt és Eördöghöt, a felperes fél Czikót és Hatvanyt kérte fel a bizonyításra. 1788. (I. 28.) Kubinyi András törvénykezést ígér szervitora részéről Szinyi Boldizsárnak szék előtt való napon.
249
1789. (I. 28.) Farkas Ferenc és Dorottya asszony, Hanyi Jakab házastársa köz böccsel kénálják Sándor Andrást a Keresztesen birtokolt jószágokból. 1790. (I. 28.) Cserney Orsolya asszony, Pataky Miklós házastársa és Ományi János eltiltja Mogyorósd földjét a szilvásiaktól, a balatoniaktól és a szentmártoniaktul. A nevezettek kérik a tiltásról való levél kiadását is. 1791. (I. 28–29.) A törvényszék a következő ítéletet hozta Bajó Lőrincnek és valamely felpereseknek az ő ellene indított perében: a nevezett Bajó Lőrinc negyedmagával tegyen esküt, hogy a társa, akiről a felperesek azt állítják, hogy ő maga volt, nem ő, hanem a szervitora volt. Ha nem tenné le ezt az esküt, akkor el kell marasztalni a felperesek keresetében. 1792. (I. 29.) Daróczy Máté eltiltja Tapolcsány földjét […]167 1793. (I. 29.) Etthre Magdolna asszony, Forray Balázs házastársa prókátort vallott. 1794. (I. 29.) Forray Balázs protestációt terjeszt elő, amely szerint ő felszólította Henyey Margit asszonyt, Zeleméry Miklós házastársát, hogy legyen itt azon a a tárgyaláson, amely megfellebbezett perben már megkezdődött, a nevezett asszony azonban nem jelent meg. Ennélfogva követeli, hogy a perben szülessék ítélet. 1795. (I. 29.) Bekény András (egregius) és házastársa, Szinyi Ilona asszony elbúcsúztatni kéri idősebb Tibolth Gáspártól a Dorogmán lakó Balogh Gergelyt. – A végrehajtók: Korhy és Szászfay. 1796. (I. 29.) Hatvany abban a perben ítéletet követel […]168 1797. (I. 29.) Szentgyörgyi Ilona asszony, néhai Négyessy Albert özvegye inti meghalt férjének a fivéreit, hogy adják ki az őt megillető jegyajándékot, mert amíg ezt nem teszik, addig ő birtokolni akarja a férje után maradt jószágokat.
167
Befejezetlen bejegyzés: erre utal, hogy a jegyző helyet hagyott ki azok számára, akikre a tiltás vonatkozott.
168
Befejezetlen és áthúzással érvénytelenített bejegyzés.
250
1798. (I. 29.) A káptalani urak megegyeztek özvegy Kerepeczynével jobbágyai elköltöztetésének a dolgában, mégpedig úgy, hogy költségei megtérítése címén tizenötöd napig 40 forint fizetnek a nevezett aszszonynak. 1799. (I. 29.) Őfelsége elbúcsúztatni kéri Jakó Ambrust Százdról, Móré Jánostól. – A végrehajtók: Hatvany és Eördögh. 1800. (I. 29.) Kereszthes idézte Báthory Istvánt a szentpéteri főbíró, Magas Mihály által, azért, hogy állítsa törvény elé a Sajószentpéteren lakó Bereczk Lukácsot. 1801. (I. 29.) Kereszthes Nádasdy János kérelmére idézte Bárius Andrást Nádasdon lakó jobbágya, Javas (?) Tamás által. – Judiciális, amelyért letetteék a fizetendő pénzt. 1802. (I. 29.) Kereszthes Nádasdy János kérelmére (idem ad instantiam eiusdem, lásd az előző bejegyzést) idézte Nádasdy Simont Nádasdon lakó jobbágya, Gődény Ferenc által.169 1803. (I. 29.) Kereszthes Nádasdy János kérelmére (idem ad instantiam eiusdem, lásd az előző bejegyzéseket) idézte Nádasdy Lászlót Nádasdon lakó jobbágya, Filep Balázs által. – Judiciális, amelyért letették a fizetendő pénzt. 1804. (I. 30.) Gombos Pál elbúcsúztatni kéri Márkus Fábiánt Pálfalváról, Derencsényiné asszonytól. – A végrehajtók: Balajthy és Kupay. 1805. (I. 30.) Gombos Pál (idem, lásd az előző bejegyzést) felkéri Hatvany szolgabírót és Czikó esküdtet valamely hatalmasul elfoglalt jószágoknak a törvénycikkelyek szerint való visszakövetelésére. 1806. (I. 30.) Ládházy Dorottya asszony (nobilis), Ládházy János leánya a következő vallást tette Hatvany János szolgabíró és Eötvös János esküdt előtt: a Csécsen fekvő birtokrészét 5 forintért a visszaváltás idejéig zálogba adta a Ládházán lakó Szabó Jánosnak és házastársának, Ládházy Katalin asszonynak. 1807. (I. 30.) Bárius András, mint néhai Bárius Zsigmond fiának, Bárius Istvánnak a gyámja, vagyis gondnoka elbúcsúztatni kéri őfel-
169
Áthúzgálásokkal érvénytelenített bejegyzés.
251
ségétől és tiszttartójától, Kapy Sándortól Kriston Orbánt, Kriston Pált, Dobos Ambrust és Katona Pétert (providi) Bótáról, valamint Varga Miklóst Upponyról. – A végrehajtók: Bolyky és Kereszthes. 1808. (I. 30.) Bárius András a maga nevében elbúcsúztatni kéri Balatonról, Ományi Mátétól Fodor Barnabást az összes fiával együtt. – A végrehajtók: Kereszthes és Bolyky. 1809. (I. 30.) Bárius András és az előbb mondott Bárius István a törvényben megszabott büntetés terhe alatt eltiltja Horsó praedium földjét Csernely és Balaton lakosaitól. 1810. (I. 30.) Bekény János elbúcsúztatni kéri Kovács Lőrincet Balatonról, Ományi Mátétól. – A végrehajtók: Kereszthes és Bolyky. 1811. (I. 30.) Putnoky Sándor elbúcsúztatni kéri Mállya Pált Aszalóról, sömjéni Bornemissza Jánosné keze alól. – A végrehajtók: Balajthy, Kupay, Zilizy és Damaky. 1812. (I. 30.) Basó Farkas elbúcsúztatni kéri néhai Gergely Lukács özvegyét és fiát, Gergely Mátét, valamint Erzsébet asszonyt, néhai Lukács Pál özvegyét Szuhogyról, Dely Györgytől, mint Bebek János gyermekeinek, Bebek Jánosnak és Bebek Katalinnak a gyámjától. – A végrehajtók: Balajthy és Damaky. 1813. (I. 30–31.) A törvényszék Forray kérelmére a következő ítéletet hozta abban a meg nem jelenés miatt megfellebbezett perben, amelyet Henyey Margit asszony, Zeleméry Miklós (egregius) házastársa folytatott Fánchy György ellen: a felmentő levelet nem lehet kiadni rögtön az országgyűlés után tartandó első törvényszéken és ítéletet sem lehet hozni benne; ha azonban az országgyűlés utáni második törvényszéken a fellebbező fél semmit nem mutatna be, akkor a harmadik törvényszéken a vármegye ki fogja adni a felmentő levelet. 1814. (I. 31.) Néhai Putnoky Bálint özvegye, Bay Margit asszony elbúcsúztatni kéri Mogyorós Andrást Nyékről, Páhy Istvántól és házastársától, Daróczy Anna asszonytól, valamint ennek fiától, Bekény Páltól. – A végrehajtók: Hatvany és Eördögh. 1815. (I. 31.) Az idősebbik Tibolth Gáspár (egregius) elbúcsúztatni kéri Nagy Sebestyént, Balogh Miklóst, Hallad Györgyöt, Varga Mihályt és Várkonyi Mátét Fügedy Jánostól, továbbá Bihari Lászlót, Barla
252
Istvánt és Vakaró Mátét Fügedy Imrétől; a felsorolt jobbágyok valamennyien Noszvajon laknak. – A végrehajtók: Korhy és Szászfay. 1816. (I. 31.) Hatvany az alispán úr kérelmére idézte Soklyossy Istvánt Kesziben lakó jobbágya, Balogh Ádám által. – Judiciális. 1817. (I. 31.) Hatvany (idem, lásd az előző bejegyzést) Bessenyey István kérelmére Miskolc oppidumban a személye szerint idézte néhai Koncz János özvegyét, Ományi Erzsébet asszonyt. – Judiciális. 1818. (I. 31.) Hatvany személye szerint idézte néhai Koncz János özvegyét, Erzsébet asszonyt (idem eandem, lásd az előző bejegyzést) Korhy László kérelmére. – Judiciális. 1819. (I. 31.) Korhy az alispán úr kérelmére a személye szerint idézte vattai Koncz Istvánt. – Judiciális. 1820. (I. 31.) Korhy Szinyi Boldizsár, valamint Lorántffy Zsigmond és Lorántffy Péter kérelmére idézte Fügedy Jánost Noszvajon lakó jobbágya, Illyés Gergely által. – Judiciális. 1821. (I. 31.) Tibolth Ambrus (egregius) elbúcsúztatni kéri István litteratust, Hagymás Pétert és Kakas Imrét Noszvajról, Fügedy Jánostól és Fügedy Mihálytól. – A végrehajtók: Korhy és Szászfay. 1822. (I. 31.) Zilizy Kristóf elbúcsúztatni kéri […]170 Imrét Sajószentpéterről. – A végrehajtók: Kereszthes és Bolyky. 1823. (I. 31.) A grófné asszony (magnifica) elbúcsúztatni kéri Sörös Antalt és öccsét, Sörös Imrét Gelejről, Újszászy Lőrinctől és házastársától, Geszthy Anna asszonytól. – A végrehajtók: Korhy és Batha. 1824. (I. 31.) Péter litteratus (nobilis) és házastársa, Csabay Dorottya asszony prókátort vallottak. 1825. (I. 31.) Balajthy idézte Senyey Pált Péter litteratus és házastársa, Csabay Dorottya asszony kérelmére (ad instantiam eorundem, lásd az előző bejegyzést), azért, hogy állítsa törvény elé Szaniszló, másképpen Kiss Lukács nevű jobbágyát egy ház megtámadása miatt.171
170
A vezetéknév helyét üresen hagyta a jegyző.
171
Áthúzgálásokkal érvénytelenített bejegyzés.
253
1826. (I. 31.) Korhy Holczman István kérelmére a személye szerint idézte Mácsy Benedeket. – Judiciális. 1827. (I. 32.) Korhy Holczman István kérelmére (idem ad instantiam eiusdem, lásd az előző bejegyzést) a személye szerint idézte Mácsy Albertet. – Judiciális. 1828. (I. 32.) Korhy Holczman István kérelmére (idem ad instantiam eiusdem, lásd az előző bejegyzéseket) a személye szerint idézte Varga Andrást. – Judiciális. 1829. (I. 32.) Korhy Holczman István kérelmére (idem ad instantiam eiusdem, lásd az előző bejegyzéseket) a személye szerint idézte Kiss Mihályt Harsányból. – Judiciális. 1830. (I. 32.) Mileticz a káptalan érdekében az ugyanazon káptalan által kiadott prókátort valló levéllel elbúcsúztatni kéri Tóth Jakabot és Fekete Vincét Fügedy Mihálytól, Szabó Gergelyt és Vázsonyi Istvánt Fügedy Jánostól, végül Szanyik Mihályt, Kovács Jakabot és Varga Jánost Fügedy Jánostól és Fügedy Mihálytól. A nevezett jobbágyok valamennyien Noszvajon laknak. – A végrehajtók: Korhy és Batha. 1831. (I. 32.) Ugyanazon káptalan elbúcsúztatni kéri Daraksa Bálintot Felsőábrányból, Szentmarjay Mihálytól, valamint Deres Istvánt Tardról, Báthory István úrtól (magnificus). – A végrehajtók: Korhy és Batha (idem, lásd az előző bejegyzést). 1832. (I. 32.) Ugyanazon káptalan elbúcsúztatni kéri Mattusa Andrást Csátról, Szinyi Ilona asszonytól, aki néhai Jánossy Pál özvegye, jelenleg pedig Bekény András házastársa. – A végrehajtók: Hatvany és Eördögh. 1833. (I. 32.) Ugyanazon káptalan elbúcsúztatni kéri Szentkirályi Bertalant Keresztesről, a grófné asszonytól (magnifica). – A végrehajtók: Korhy és Batha. 1834. (I. 32.) Ugyanazon káptalan visszakövetelni kéri elszökött jobbágyait: Harmados Benedeket, Harmados Jakabot és Palkonyai Jánost Szederkényből, Báthory István úrtól (magnificus). 1835. (I. 32.) Kotth Ferenc (nobilis) felkéri Hatvany szolgabírót egy ezüst pohárnak a Szerafin Imrétől való visszakövetelésére.
254
1836. (I. 32.) Báthory István úr (magnificus) elbúcsúztatni kéri néhai Papos György özvegyét és fiait: Papos Jánost, Papos Mihályt és Papos Istvánt Aranyosról, Vendéghy Györgytől. – A végrehajtók: Korhy és Szászfay. 1837. (I. 32.) Báthory István (idem, lásd az előző bejegyzést) elbúcsúztatni kéri Palkonyáról, az egri káptalantól Csia Gáspárt. 1838. (I. 32.) Báthory István (idem, lásd az előző bejegyzéseket) visszakövetelni kéri elszökött jobbágyait: Büdi Jakabot és Balogh Ferencet Szalontáról, Holczman Istvántól. – A végrehajtók: Hatvany és Eördögh. 1839. (I. 33.) Mihály János elbúcsúztatni kéri Fazekas Andrást, valamint Sályi Gergelyt és Sályi Benedeket. – A végrehajtók: Kereszthes és Bolyky. 1840. (I. 33.) Rácsay Tamás és Bánffy Klára elbúcsúztatni kéri Balogh Orbánt egész családjával együtt Borsodról, Rácz Pétertől. – A végrehajtók: Balajthy és Zilizy. 1841. (I. 33.) Kálnássy János elbúcsúztatni kéri Nyékről, Finkey Istvántól és Finkey Erzsébettől Szőlős Benedeket. – A végrehajtók: Hatvany és eördögh. 1842. (I. 33.) Barna György elbúcsúztatni kéri Czibber Mihályt Nyárádról. – A végrehajtók: Balajthy, Damaky és Császtay. 1843. (I. 33.) Szinyi István szolgabírót és esküdtet kér valamely Geszten lévő szőlőnek a felbecsülésére. A törvényszék Korhyt, Szászfayt és Bathát küldi ki. 1844. (I. 33.) Lugnay protestációt terjeszt elő a Debrecenben lakó Eötvös András ellen, azért, mert – mint ő maga eskü alatt vallotta – az az arany nyaklánc, amelyet Borbély Máté adott át a nevezett Eötvös Andrásnak, az Lugnay Jánosé, Eötvös András azonban ennek ellenére a láncot mind mostanáig magánál tartja és nem szolgáltatta vissza. A protestáló kijelenti, hogy bárhol is talál debreceni embert, azt ezért fogságba vetteti. 1845. (I. 33.) Bekény András és házastársa, Szinyi Ilona elbúcsúztatni kérik Balogh Gergelyt Dorogmáról, az idősebbik Tibolth Gáspártól. – A végrehajtók: Korhy és Szászfay. 255
1846. (I. 33.) Tibolth Ambrus elbúcsúztatni kéri Balogh Gergelyt Keresztesről, a grófné asszonytól. – A végrehajtók: Korhy és Szászfay. 1847. (I. 33.) Forgách Simon úr (magnificus) elbúcsúztatni kéri Aczél Andrást, Aczél Ferencet és Aczél Antalt Edelényből, őfelségétől. – A végrehajtók: Balajthy és Damaky. 1848. (I. 33.) Újszászy Lőrinc és házastársa, Geszthy Anna asszony elbúcsúztatni kéri Láncz Istvánt és Láncz Orbánt Simon Antalnétól. – A végrehajtók: Balajthy és Császtay. 1849. (I. 33.) Bálay Gergely elbúcsúztatni kéri Farkas Jakabot Hangácsról, Reghy Kelementől, valamint Gaál Jánostól és házastársától, Margit asszonytól. – A végrehajtók: Balajthy és Damaky. 1850. (I. 34.) Gaál Erzsébet leányasszony (nobilis), Gaál László leánya a következő vallást tette: a testamentáriusok, azaz Bakos András, Eötvös János, Czikó István, Vértes Farkas és Bakos Gáspár azt az egy márka és 3 nehezék (piseta seu uncia) ezüst poharat, valamint azt az asztalterítőt és lepedőt, amit néhai Kotth Anna asszony hagyott reá végrendeletileg. 1851. (I. 34.) Kóródy Borbála asszony (nobilis), Pelbárth Pál házastársa szolgabírót és esküdtet kér valamely ingóságoknak a Baranyay Benedektől való visszakövetelésére. – A végrehajtók: Korhy és Szászfay. 1852. (I. 34.) Balajthy Rákóczy László kérelmére idézte Kinizsy Jánost, Bárány Lászlót és özvegy Osztrovszky Margit asszonyt, azért hogy állítsák törvény elé jobbágyaikat: Kinizsy János Csáki Tamást, Bárány László Kókán Orbánt és Kókán Jánost, Putnokyné pedig Laki Jánost. – Judiciális, amelyért letették a fizetendő pénzt. 1853. (I. 34.) Daczó Lőrinc prókátort vallott. 1854. (I. 34.) Balajthy Senyey Pál kérelmére idézte Zsófia asszonyt (nobilis), Kassay Lőrinc házastársát és az első férjétől, János litteratustól született fiát, Andrást Kassa Ambrus és Agáta nevű felesége által. – Judiciális, amelyért letették a fizetendő pénzt. 1855. (I. 34.) Balajthy Senyey Pál kérelmére idézte Zsófia asszonyt (nobilis), Kassay Lőrinc házastársát és az első férjétől, János litteratustól született fiát, Andrást Kassa Ambrus és Agáta nevű felesége által 256
(idem ad instantiam eiusdem medio eorundem eosdem, lásd az előző bejegyzést).172 1856. (I. 34.) Zilizy Kristóf elbúcsúztatni kéri Púpos Imrét (providus) Sajószentpéterről, Báthory Istvántól (magnificus). – A végrehajtók: Kereszthes és Bolyky. 1857. (I. 34.) Balsay Ferenc prókátort vallott és letette az ezért fizetendő 3 dénárt. 1858. (I. 34.) Anna asszony, Jákóffy Lajos özvegye prókátort vallott és letette az ezért fizetendő pénzt.
Borsod vármegye gyűlése 1578. június 25. (f. IV. p. fest. Nativitatis Joannis Baptistae), h. n. 1859. (I. 35.) Hatvany Daczó Lőrinc kérelmére idézte Lughnay Jánost a Szögeden lakó Orbán Pál által, azért, hogy állítson törvény elé valakiket.173 1860. (I. 35.) Hatvany Daczó Lőrinc kérelmére (idem ad instantiam eiusdem, lásd az előző bejegyzést) idézte Rinóth Mihályt a Szögeden lakó Szíjgyártó Máté által, azért, hogy az előző bejegyzésben idézettel együtt állítsák törvény elé Csabán lakó jobbágyaikat, név szerint Borbély Pált, Borsós Miklóst, Szabó Tamást, Lencsés Bálintot, Bertót Dénest és Kovács Pétert. 1861. (I. 35.) Hatvany (idem, lásd az előző bejegyzéseket) az alispán úr kérelmére idézte Báthory István urat (magnificus) az Ónodon lakó
172
Bár az ebben és az előző bejegyzésben szereplő személyek teljesen azonosak – az egyetlen különbség, hogy csak az első esetben kellett levelet kiadni –, nyilván két különböző ügyről lehetett szó és ezért szerkesztett a jegyző két bejegyzést; a logikáját mi is követtük.
173
A törvény elé állítandók a következő bejegyzésben vannak megnevezve, együtt azokkal, akiket másnak kell törvény elé állítani.
257
Korhi Márton által, azért, hogy állítsa tövény elé Pacza Gergelyt, Bene Jánost, Kerékgyártó Albertet, Pap Jánost és Emődi János deákot. – Judiciális. 1862. (I. 35.) Balajthy jelenti, hogy Hatvany kérelmére visszakérte Kubinyi Andrástól az elvett fejszét, de ő tagadta, hogy az nála lenne. 1863. (I. 35.) Balajthy a személye szerint idézte Kubinyi Andrást (idem eundem, lásd az előző bejegyzést) a törvényszék színe előtt Hatvany János kérelmére. 1864. (I. 35.) Balajthy jelenti, hogy Huszár István kérelmére megkérte a Reghy János által lekaszáltatott szénát, aki azonban azt válaszolta, hogy előbb bizonyítsa be Huszár István, hogy övé a rét. 1865. (I. 35.) Balajthy idézte Reghy Jánost (idem eundem, lásd az előző bejegyzést) Huszár István kérelmére a Senyén lakó Papi László által. – Judiciális. 1866. (I. 35.) Balajthy (idem, lásd az előző bejegyzést) Senyey Péter litteratus kérelmére idézte Senyey Pált a Senyén lakó Pányi Benedek által, azért, hogy állítsa törvény elé Szaniszló, másképpen Kiss Lukácsot.174 1867. (I. 35.) Hatvany Szirmay István kérelmére idézte Csécsy Bálintot Kistokajban lakó, Ilona nevű jobbágya által. – Judiciális. 1868. (I. 35.) Balajthy Benedek prókátort vallott. 1869. (I. 35.) Hatvany Szinyi Ilona asszonynak, Bekény András (egregius) házastársának a kérelmére idézte idézte Szalontay Mátét Molnár Mihály által, azért, hogy állítsa törvény elé Geleji Jakabot, Fekete Bálintot, Molnár Mihályt, Forintos Bálintot, Forintos Ambrust, Rigó Pétert, Kiss Mátét és Nagy Dénest. 1870. (I. 36.) Hatvany (idem, lásd az előző bejegyzést) a személye szerint idézte Domonyi Pétert. 1871. (I. 36.) (Hatvany) idézte Mátyus Balázst Tulloson lakó jobbágya, Gubernátor Péter által. 1872. (I. 36.) (Hatvany) a személye szerint idézte Tóth Mihályt.
174
A bejegyzést áthúzgálásokkal érvénytelenítették.
258
1873. (I. 36.) (Hatvany) idézte Holczman Istvánt Balogh Ferenc által, azért, hogy állítsa törvény elé ezen Balogh Ferencet és Büdi Jakabot. 1874. (I. 36.) (Hatvany) ugyanazon asszony kérelmére175 idézte Dorogffy Katalin asszonyt, néhai Szalontay Zsigmond özvegyét Balogh Balázs által, azért, hogy állítsa törvény elé ezen Balogh Balázst és és Kerékgyártó Imrét. 1875. (I. 35.) (Hatvany) a személye szerint idézte Szalontay Imrét.176 1876. (I. 36.) Hatvany a következőket jelenti: Török Gergely megnyugtatta Zsigmond Jánost azon ingó és ingatlan jószágokkal kapcsolatban, amelyek az egyenlő birtokosztály alapján őt megilletik. – A nyugtatványlevélért az érdekelt fél 12 dénárt fizetett. 1877. (I. 36.) Korhy Vathay Péter kérelmére a személye szerint idézte Hegely Pétert és házastársát, Petres Orsolya asszonyt. – Judiciális. 1878. (I. 36.) Hatvany Holczman István kérelmére Domonyi Mihályt. 1879. (I. 36.) (Hatvany Holczman István kérelmére) idézte Mátyus Balázst Gubernátor Péter által. 1880. (I. 36.) (Hatvany) idézte Szalontay Mátét Molnár Mihály által.177
175
Talán az 1869. számú bejegyzésben szereplő Szinyi Ilona a kérelmező.
176
Az 1870–1875. számú bejegyzések formailag nem különülnek el egymástól, bár teljesen szokatlan, hogy a szolgabíró így „ömlesztve” jelentsen idézésekről a törvényszék előtt. Azt sem lehet eldönteni, hogy a kérelmező személy ugyanaz-e minden esetben (ilyen csak egyszer szerepel, mégpedig az 1874. számú bejegyzésben), vagy hogy egyetlen ügyről van-e szó, amelyben több birtokos több jobbágya érdekelt. A margón szereplő „judiciális, amelyért fizettek” megjegyzés talán ez utóbbit jelentheti. E bizonytalanságok miatt mégis inkább minden idézésről külön regesztát készítettünk.
177
A 1878–1880. számú bejegyzések ugyancsak „ömlesztett” idézésről szólnak és ki vannak egészítve a margóra írt „judiciális” megjegyzéssel. Az ok itt sem világos, de az eddigieknek megfelelően ez esetben is külön regeszta készült mindegyik idézésről.
259
1881. (I. 36.) Korhy néhai Ládházy Imre özvegyének, Anna aszszonynak a kérelmére idézte Petres Györgyöt Kiss Benedek által. – Judiciális. 1882. (I. 36.) Istenmezey Farkas és Bekény János szolgabírót és esküdtet kér Újszászy Lőrincnek egy Balatonon lakó, Kovács István nevű elzálogosított jobbágy miatti megintésére. – A végrehajtók: Kereszthes és Bolyky Mátyás. 1883. (I. 36.) Bessenyey György szolgabírót és esküdtet – Korhyt és Szászfayt – kér Nyári Ferenc nevű, elszökött jobbágyának a Tihamérról, a káptalani uraktól való visszakövetelésére. 1884. (I. 36.) Halmossy Fruzsina asszony, Móré János házastársa prókátort vallott. 1885. (I. 36.) Mágóchy András elbúcsúztatni kéri Kiss Pétert Ományból, Ományi Jánostól. – A végrehajtók: Kereszthes és Bolyky. 1886. (I. 36–37.) Cserney Mihály a saját nevében és házastársa személyében protestációt terjeszt elő, amely szerint ő néhai Bárius István fiának, Bárius Ferencnek az atyjáról reá szállott jószágait addig is birtokolni kívánja, amíg a törvény szerinti ítélet megszületik arról, hogy kit illet meg a gyermek feletti gyámság. 1887. (I. 37.) Bárius András is protestációt terjeszt elő, amely szerint ő intette a nevezett Cserney Mihályt házastársának a jegyajándéka miatt, aki azonban annak személyében nem akarta azt átvenni. 1888. (I. 37.) Ományi a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel csimori Kövér [Ferenc] érdekében az ítélet megsemmisítését kérve és a szokásos terhet letéve a következőket adja elő: maga az alperes kijelenti, ő nem tudja, hová lett és kié a Lapispatakon elveszett gyűrű, s hogy azonos-e azzal, amelyik az övé? De ő igaz borokon vette azt a gyűrűt, amelyet a felperes rajta keres, kezese is a dologban, s ha arra határnapot jelölnek ki, a törvényszék elé állítja a kezest. Bakos Balázs a felperes fél érdekében a nyitrai káptalan által kiadott prókátort valló levéllel azt válaszolta, hogy ahol megtalálják a dolgot, ott szokás kutatnak, s ebben az ügyben nem lehet kezest állítani. A törvényszék a következő ítéletet hozta: a következő ülésig állíttassék törvény elé a kezes. Kiküldik tehát Hatvany János szolgabírót,
260
hogy utazzék el Sáros vármegyébe és tegyen jelentést a kezességre való idézésről. 1889. (I. 37.) Bódy őfelsége érdekében a saját prókátort valló levelével a jobbágyok elbúcsúztatásának a dolgában Bárius András ellen előadja, hogy a nevezett alperes azt mondta, hogy féltében is megesküszik az bíró. Követeli tehát, hogy a törvényszék hozzon ítéletet erről a gyalázkodásról. Az alperes Bárius András ezzel szemben szolgabírót kér annak bizonyítására, hogy azt a bírót megfenyegették a jobbágyok. A törvényszék 100 forint büntetésben marasztalta el Bárius Andrást, aki megfellebbezte az ítéletet, s megengedte a bírónak, hogy esküt tegyen.178 1890. (I. 37.) Fügedy János protestációt terjeszt elő, azért, mert Tibolth Ambrus bestyének szidta őt a törvényszék színe előtt; kéri tehát, hogy szolgáltassanak neki törvényt és igazságot. Ha Tibolth Ambrus tagadná a dolgot, akkor esküdjék meg; ha ezt nem tenné akkor ő kész letenni az esküt. Az alperes fél azt válaszolja, hogy tisztessége ellen semmit nem szóllott. A törvényszék 100 forint büntetésben marasztalta el Tibolth Ambrust, aki megfellebbezte az ítéletet; Fügedy pedig másolatot kért az ítéletről és letette az ezért fizetendő 50 dénárt. 1891. (I. 37.) Özvegy Rédey Anna asszony prókátort vallott és letette az ezért fizetendő pénzt. 1892. (I. 37.) Csery Fruzsina asszony, néhai Tibolth István özvegye elbúcsúztatni kéri Kovács Pétert Tardonáról, Török Andrástól. – A végrehajtók: Kereszthes és Bolyky. 1893. (I. 37.) Mileticz a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel Hatvany érdekében előadja, hogy azon a napon, amikor Kondai Balázs jobbágyot elbúcsúztatták, Kubinyi András az elbúcsúztatott jobbágyot elfogatta és fogságban tartotta, a fejszéjét pedig elvette és akkor sem adta vissza, amikor szolgabíró és esküdt által kérték vissza. 178
Az ítélet a következő bejegyzés végén, a Tibolth Ambrus ellen hozottal együtt szerepel.
261
A felperes kész 100 márka büntetés terhe alatt esküt tenni rá, hogy az alperes a jobbágyot hatalmasul fogatta el; ő maga az elfogott jobbágy nyomorúságait 40 forintért sem akarná elviselni. Az alperes fél a következőket válaszolja: visszadta a fejszét még azon a napon, amikor a szolgabíró és az esküt kérte. Ezenkívül amikor a mondott jobbágyot elfogatta, akkor az még az ő jobbágya volt, amit be is fog bizonyítani. A felperes fél válasza: a szolgabíró és az esküdt előtt be fogja bizonyítani, hogy az alperes nem adta vissza azon a napon a fejszét. Ezenkívül azt is bebizonyítja, hogy az jobbágyot feladták. Erre az alperes fél azt válaszolja, hogy ő megfellebbezte volna a jobbágybúcsúztatást, de a szolgabíró és az esküdt nem engedte a fellebbezést. A törvényszék úgy ítélkezett, hogy mind a két fél bizonyítsa, amit állít. – A felperes Korhyt és Czikót kérte fel a bizonyításra. 1894. (I. 38.) A törvényszék az első intés és az elvett jószágok viszszakérése után 100 forint büntetésben marasztalta el a grófné asszonyt abban a perben, amelyet Újszászy Lőrinc indított ellene a Mohiban lakó jobbágy elbúcsúztatása és ingóságainak elvétele miatt. 1895. (I. 38.) A törvényszék a következő ítéletet hozta: mivel az Újszászy Lőrinc úrtól elbúcsúztatott jobbágy esküdt bíró, ezért esztendejének a kitöltése előtt nem költözhet el, de Újszászy sem veheti el ingóságait és jószágait. 1896. (I. 38.) Damassy protestációt terjeszt elő, azért, mert a grófné asszony ellen a Mohiból elbúcsúztatott jobbágy ügyében az ítéletet még a jelentés megtétele előtt hozták meg. 1897. (I. 38.) Istenmezey Farkas és Bekény János a törvényszék színe előtt intik Újszászy Lőrinc jobbágyát, a Balatonon lakó Kovács Istvánt azzal a pénzzel, amelyért rétet és szántóföldeket vásárolt Pazsaghy János házastársától, Daróczy Borbála asszonytól (nobilis). Levelet is kérnek az intésről és lettették az azért fizetendő pénzt. 1898. (I. 38.) Kereszthes Országh Borbála asszony (magnifica) kérelmére idézte Dóczy Kelement (egregius), azért, hogy állítsa törvény elé szervitorait: Magyar Gáspárt, Balogh Istvánt, Szakmári Andrást,
262
Nemes Mártont, Tarkó Ambrust, Kecskeméti Bálintot és Vajas Jánost. – Judiciális. 1899. (I. 39.) Soós András elbúcsúztatni kéri Vajas Tamást, Balogh Boldizsárt, néhai Koncz András özvegyét, Ilonát, a fiait: Koncz Mártont és Miklóst, végül Vajas Pált Igriciből, Kubinyi Kristóftól és fiaitól: Kubinyi Lászlótól, Kubinyi Andrástól, Kubinyi Dávidtól és Kubinyi Jánostól (nobiles). – A végrehajtók: Hatvany és Eördögh. 1900. (I. 39.) Szentkirályi Benedek szolgabírót és esküdtet – Korhyt és Bathát – kér valamely gabonafélesegéknek a Tibolth uraktól és Szinyi Boldizsártól való visszakövetelésére. 1901. (I. 39.) Szennyes Erzsébet asszony, Ongay Máté házastársa szolgabírót és esküdtet – Korhyt és Szászfayit – kér valamely pénzöszszegnek a Geley Tamástól való visszakövetelésére. 1902. (I. 39.) Senyey Gergely elbúcsúztatni kéri Kispál Lőrincet Kürtről, őfelségétől és a tiszttartójától, csimori Kövér Ferenctől, s ha szükségeltetik akkor, az egri püspök úrtól is. – A végrehajtók: Hatvany és Eördögh. 1903. (I. 39.) Jakó Bálint házastársa inti Senyey Pált és a többi atyafit, valamint szomszédot, hogy a fél házhely Nemesbikken örök jogon őt illeti meg. Letette az intésért fizetendő pénzt is. 1904. (I. 39.) Tardy Mátyás litteratus prókátort vallott. 1905. (I. 39.) Korhy a törvényszék színe előtt, személyesen idézte Fügedy Jánost Tardy Mátyás litteratus kérelmére. – Judiciális. 1906. (I. 39.) Huszár István fizetett a királyi jogról kiadott ítéletlevélért és az ezzel kapcsolatos pert a fiára, (Reghy János) fiára, (Reghy) Kelemenre szállatta át.179 1907. (I. 39.) Huszár István prókátort vallott. 1908. (I. 39.) Kereszthes idézte Szentiványi Borbála asszonynak, Szentkirályi Benedek házastársának a kérelmére Mihály Jánost a Szentpéteren lakó Szabó Márton által. – Judiciális.
179
A 1745. számú regeszta alapján rekonstruálható annak vezetékneve, akire a pert átszállatták.
263
1909. (I. 39.) Hatvany idézte Csohány András kérelmére Putnoky Boldizsárt és házastársát, Posgay Margit asszonyt, valamint Tibolth Borbálát, néhai Posgay György özvegyét a Nyéken lakó Varga János jobbágy által, azért, hogy állítsák törvény elé azokat a szervitoraikat és jobbágyaikat, akiknek nevét majd meg fogja adni. 1910. (I. 40.) Bálay Gergely elbúcsúztatni kéri Korom Katalin és Korom Dorottya asszonyoktól, valamint Bakos Balázstól Jámbor Mátét Balajtról. – A végrehajtók: Balajthy és Damaky. 1911. (I. 40.) Korhy a személye szerint idézi Tóth, másképpen Tenky Lukácsot Hanyi János és Eördögh György kérelmére.180 1912. (I. 40.) Korhy (idem, lásd az előző bejegyzést) a személye szerint idézte Korláth, másképpen Tenky Andrást.181 1913. (I. 40.) Kereszthes […] Andrást …182 1914. (I. 40.) Kereszthes és Bolyky a következőket jelentik: Lorántffy Farkas kéretett általuk száz kalangya búzát, kit az harnóczi földről elvitetett Kubinyi András, aki azonban az válaszolta, hogy a saját földjéről, mint saját gabonáját vitette el azt. 1915. (I. 40.) Kereszthes és Bolyky a személye szerint idézte Kubinyi Andrást (idem eundem, lásd az előző bejegyzést) és a fivérét, Kubinyi Kristófot.183 – Judiciális. 1916. (I. Korhy a személyük szerint idézte Szennyes Istvánt és Szennyes Jánost Hanyi János, Pipis Benedek és Eördögh György kérelmére.184 1917. (I. 40.) Kereszthes Erdőhegyi Boldizsár kérelmére idézte Daróczy Mátét a Csépányban lakó Mester Antal által. – Judiciális. 1918. (I. 40.) Hatvany Kismihály Mihály kérelmére idézte Szikszay Jánost és házastársát, Nyéky Katalin asszonyt Csécsen lakó jobbágyuk,
180
A fogalmazásból ítélve elrontott és ezért áthúzgálásokkal érvénytelenített bejegyzés.
181
Áthúzgálásokkal érvénytelenített bejegyzés.
182
Befejezetlen bejegyzés.
183
Ezt a nevet utóbb kihúzta a jegyző a szövegből.
184
Áthúzgálásokkal érvénytelenített bejegyzés.
264
Délczeg Jánosné Dorottya által. – Judiciális, amelyért letették a fizetendő pénzt. 1919. (I. 40.) Kereszthes ugyanazon Kiss Mihály (!) kérelmére idézte Ományi Mátét Balatonon lakó jobbágya, Hajdú Márton által, azért, hogy állítsa törvény elé Péter nevű szervitorát. – Judiciális, amelyért letették a fizetendő pénzt. 1920. (I. 40.) Hatvany Szepessy Erzsébet és Gergely György kérelmére idézte idézte Négyessy Mátét a Mályiban lakó Csík János jobbágy által. – Judiciális. 1921. (I. 40.) Senyey őfelsége érdekében elbúcsúztatni kéri Kesziből, […]tól 185 Kolik Ambrust, Geleji Benedeket, Kovács Tamást és Sánta Bálintot. 1922. (I. 41.) Halmossy Fruzsina asszony, Móré János házastársa, valamint Tornaljay Zsigmond és Móré Bálint 12 forint büntetés terhe alatt eltiltja a Derzs nevezetű praediumot az összes extráneustól. 1923. (I. 41.) Hatvany Domonyi Mihály kérelmére idézte Holczman Istvánt Szalontán lakó jobbágya, Balogh Ferenc által. – Judiciális, amelyért letették a fizetendő pénzt. 1924. (I. 41.) Hatvany és Eördögh jelentik, hogy az más szék előtt való kedden megkérték az ezüst poharat Szerafin Imrétől a házastársa, Bakos Dorottya által. 1925. (I. 41.) Hatvany Kotth Ferenc kérelmére idézte Szerafin Imrét a házastársa, Bakos Dorottya által (idem eundem medio eiusdem, lásd az előző bejegyzést). – Judiciális, amelyért letették a fizetendő pénzt. 1926. (I. 41.) Korhy Korláth, másképpen Tenky András kérelmére idézte Hanyi Jánost és Hanyi Andrást Nagy Mihály felesége, Ilona által. – Judiciális, amelyért letették a fizetendő pénzt. 1927. (I. 41.) Bálay Gergely elbúcsúztatni kéri Demjén Gergelyt Sápról, őfelségétől és szendrői provizorától, Závod Frigyestől. – A végrehajtók: Balajthy és Damaky.
185
A név helyét üresen hagyta a jegyző.
265
1928. (I. 41.) Radóchy Ilona asszony, néhai Kerepeczy Miklós özvegye elbúcsúztatni kéri Fábián István Bábonyról, a grófné asszonytól. – A végrehajtók: Hatvany és Eördögh. 1929. (I. 41.) Gyenes György elbúcsúztatni kéri Bial Máté jobbágyot Ábrányból, Újszászy Lászlótól. – A végrehajtók: Korhy, Batha és Szászfay. 1930. (I. 41.) Korhy Tibolth Ambrus kérelmére idézte Újszászy Lőrincet, azért, hogy állítsa törvény elé szervitorait, mint rablókat, név szerint Kiss Bálintot, Balogh Istvánt és Kardos Lukácsot.186 1931. (I. 41.) Csathó Farkas elbúcsúztatni kéri Mikó Istvánt Lakról, Kinizsy Benedektől. – A végrehajtók: Balajthy és Damaky. 1932. (I. 41–42.) Csimori Kövér Ferenc és Fánchy, másképpen Déghy Anna asszony (generosa) szolgabírót és esküdtet kérnek, hogy márka-büntetés terhe alatt visszaköveteljék Tibolth Ambrustól, Tibolth Gáspártól, valamint Csery Fruzsina asszonytól, néhai Tibolth István özvegyétől és fiától, Tibolth Zsigmondtól, s hasonlóképpen Szinyi Boldizsártól is a Pélyen lévő földjükről hatalmasul elvitt búzát, vagyis gabonát. – A végrehajtók: Korhy és Batha. Mind külön-külön judiciálist kell ezekre írnya, csak Tibolth Istvánnéra és fiára kell egy judiciális. 1933. (I. 42.) Berczeli Orsolya asszony, néhai Domonyi Ferenc özvegye és Domonyi Anna asszony, Bathay Pál házastársa ugyanazt akarják, mint az előbbiek (lásd az előző bejegyzést). 1934. (I. 42.) Lorántffy Farkas szolgabírót és esküdtet – Kereszthest és Bolykyt – kér valamely kazal búzának, vagyis gabonának a visszakövetelésére, amelyet Lorántffy György halála után Kubinyi András vitt el hatalmasul. 1935. (I. 42.) Csery Fruzsina asszony, néhai Tibolth István özvegye elbúcsúztatni kéri Kovács Pétert Tardonáról, Török Andrástól. – A végrehajtók: Kereszthes és Bolyky. 1936. (I. 42.) Korhy idézte a grófné asszonyt (magnifica) …187
186
Áthúzgálásokkal érvénytelenített bejegyzés.
187
Befejezetlen bejegyzés, amelyet áthúzással érvénytelenítettek is.
266
1937. (I. 42.) Pribék Éva asszony a törvényszék színe előtt inti Soklyossy Istvánt azzal a pénzösszeggel, amelyet ugyancsak a törvényszék előtt ajánlott fel neki a Kesziben, Százdon és Derzs praediumban lévő birtokrészeiért. 1938. (I. 42.) Pribék Éva asszony (eadem, lásd az előző bejegyzést) szolgabírót és esküdtet – Hatvanyt és Eördöghöt – kér. 1939. (I. 42.) Korhy személyük szerint idézte Tenky Andrást, Nagy Tamást, Szennyes Istvánt és Opra Gáspárt egy kérelemre.188 1940. (I. 42.) A törvényszék úgy ítélkezett, hogy Eördöghöt a káptalan ellenében 12 forint büntetésben kell elmarasztalni, s e büntetéspénz egyedül az alispánt illeti meg. 1941. (I. 42.) Bekény János prókátort vallott és letette az ezért fizetendő pénzt. 1942. (I. 42.) Athinai Tóth Miklós prókátort vallott és letette az ezért fizetendő pénzt. 1943. (I. 42.) Jákóffy György prókátort vallott. 1944. (I. 42.) Bakos Balázs a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel Jákóffy György érdekében protestációt terjeszt elő, amely szerint Rákóczy Zsigmond annak ürügyén és örve alatt, hogy ő a gyermek Rákóczy László gyámja, hatalmasul rátette a kezét azokra az Alsóvelezden, Felsővelezden, Harmacon és másutt fekvő birtokrészekre, amelyek néhai velezdi Kövér Ferenc birtokában voltak és amelyek, mint törvényes örököst, a protestáló illetik meg, aki birtokolni is akarja azokat a jószágokat. 1945. (I. 43.) Bakos András a grófné asszony érdekében a leleszi konvent által kiadott prókátort valló levéllel Csiga ellen a következőket adja elő: az 1576. esztendőben, Szent Lukács evangelista ünnepe (október 18-a) táján, amikor a nevezett alperes Görömbölyön dézsmaszedő volt, akkor a felperes asszony Borbély János nevű, Miskolcon lakó jobbágyát minden ok vétetlen és teljesen törvénytelenül bevitette a saját szőlőjébe és cinkostársaival együtt olyan sokáig kínozta, hogy a sok kínzás miatt a jobbágy több, mint 20 sebet szerzett, amelyekbe nem 188
A kérelmező nevének helyét üresen hagyta a jegyző.
267
sokkal később bele is halt. Mindezt kész bizonyítani, s a bizonyításra felkéri Hatvany szolgabírót és Czikó esküdtet. Kéri továbbá, hogy a törvényszék engedje meg, hogy nemesekkel és nem nemesekkel is lehessen bizonyítani. Az alperes fél érdekében Mileticz a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel a következőket válaszolja: ha a felperes azzal vádolja Csiga Györgyöt, hogy szántszándékkal ölte meg a jobbágyot, akkor az országban élő szokásjog szerint azonnal tegyen esküt huszonnegyed magával, mert másképpen nem követelheti a „szemet-szemért” büntetést (poenam talionis). A felperes erre azt válaszolja, hogy ő a meghalt jobbágy érdekében szól, melyet kötelessége megvédelmezni, így ha az ügyet az alperes fejére való eskü alá akarják bocsátani, akkor a jobbágy anyja és atyafiai készek megesküdni az alperes fejére. Az alperes fél válasza: a Hármaskönyv 2. részének 27. és 32. címe nem engedi meg a paraszt esküjét nemesek ellen büntetőügyben. S mivel eszerint a felperes asszony nem akar esküt tenni, kéri az alperes felmentését. A felperes fél erre azt feleli, hogy aki ilyesféle gyilkosságot követ el, az azonnal elveszíti nemesi előjogait. A törvényszék a következő ítéletet hozta: a felperes asszony nem tartozik esküt tenni az alperes fejére és azt sem lehet megengedni, hogy elegendő bizonyíték nélkül a parasztok vakmerően esküt tegyenek főbenjáró ügyben. Az alperes kijelenti, hogy nem engedi meg a parasztok eskütételét, hanem csak a nemesekét. A felperes szerint mind a parasztok, mind a nemesek eskütételét engedélyezni kell. A törvényszék úgy ítélkezett, hogy mind a nemesek, mind a nem nemesek bizonyságtételét el kell fogadni, de csakis a tisztes hírű és állapotú személyekét. 1946. (I. 44.) Hartyányi, Újszászy és Bolyky felkérik Bárczy György szolgabírót és Kereszthes esküdtet annak bebizonyítására, hogy a vérontásra Mileticz György jobbágyai szolgáltattak alkalmatosságot. 1947. (I. 44.) Mileticz Hatvany érdekében a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel csimori (Kövér Ferenc) előadja, hogy azt a pert felül lehet vizsgálni. 268
Ományi ugyancsak a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel az alperes fél érdekében azt válaszolja, hogy a per régi és ezért azt nem lehet megindítani.189 1948. (I. 44.) Damaky és Császtay a következőket jelentik: Pelinyi Mihály az válaszolta nekik, hogy Karácsony napjáig (december 25-ig) visszadja a Mályiban és Csabán birtokolt jószágokat Zsujtay Jánosnak és Olchváry Farkasnak, ha ő is visszakapja tőlük a pénzét. 1949. (I. 44.) Erdőhegyi Boldizsár szolgabírót és esküdtet – Kereszthest és Bolykyt – kér a Daróczy Mátétól elvett boroknak és más jószágoknak a visszakövetelésére. 1950. (I. 44.) Basó Farkas szolgabírót és esküdtet – Korhyt és Szászfayt – kér tanúbizonyságok szedésére. 1951. (I. 44.) Batha az egri káptalan által kiadott prókátort valló levéllel Szinyi Ilona asszony, Bekény András házastársa érdekében a szokásos terhet letéve, semmisnek mondja az ítéletet. 1952. (I. 44.) Kubinyi András Kubinyi Kristóf érdekében letéve a szokásos terhet, semmisnek mondja a Hatvany János elleni perben hozott ítéletet. 1953. (I. 44.) Zilizy a jelen pert Ományi Péterről annak házastársára szállatta át. 1954. (I. 44.) Az elbúcsúztatott jobbágy perét Bárius András, mint gyám és gondviselő teljes egészében leszállatta. 1955. (I. 44.) Barna György ismét szolgabírót és esküdtet – Balajthyt és Damakyt – kér az jobbágy feladásra. A jobbágy neve: Cseber Benedek, Nyárádon lakik és Dely Györgytől, valamint Bebek Katalintól és Bebek Jánostól akar elbúcsúzni. 1956. (I. 45.) A törvényszék a következő ítéletet hozta Bárius Andrásnak abban a perében, amelyet gyámság jogcímén Bárius Zsigmond személyében folytat egy elbúcsúztatott jobbágy ügyében: bizonyos racionális okok miatt a következő törvényszéki ülésig semmit nem lehet kihirdetni, de a jobbágynak az előbbi földesuránál kell maradnia, meg 189
Az alperes neve bizonytalan ebben az egyébként is nagyon felületesen írt bejegyzésben.
269
kell fizetnie a rendes adót és végeznie kell a munkát, a földesura azonban 100 forint büntetés terhe alatt nem háborgathatja őt ebben a dologban. 1957. (I. 45.) Bakos Balázs a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel Jákóffy György érdekében protestációt terjeszt elő, amely szerint Rákóczy Zsigmond annak ürügyén és örve alatt, hogy ő a gyermek Rákóczy László (nobilis) gyámja, hatalmasul rátette a kezét azokra az Alsóvelezden, Felsővelezden, Harmacon és másutt fekvő birtokrészekre, amelyek néhai velezdi Kövér Ferenc birtokában voltak és amelyek, mint törvényes örököst, a protestáló illetik meg, aki birtokolni is akarja azokat a jószágokat.190 1958. (I. 45.) A törvényszék a következő ítéletet hozta: mivel elegendő tanúbizonyság által igazolódott, hogy a Török Andrástól elbúcsúztatott jobbágy ura búzáját […]191 ezért nem költözhet el előbb, csak amikor a földesura jónak látja. 1959. (I. 45.) Holczman törvénykezést ígér Báthory István úr számára házánál, szék előtt harmad nap. 1960. (I. 45.) Kerepeczyné asszony a mai napra …192 1961. (I. 45.) A törvényszék jóváhagyta a szolgabírónak és az esküdtnek a Szinyi Ilona asszonytól a káptalan nevében elbúcsúztatott jobbágyra vonatkozó ítéletét. 1962. (I. 45.) Bors János, Ónod várának provizora törvénykezést ígér a káptalani urak számára a szökött jobbágy részéről szék előtt szombaton, Ónodban. 1963. (I. 45.) Pataky Miklós ismét szolgabírót és esküdtet – Hatvanyt és Eördöghöt – kér tanúbizonyságok szedésére.
190
Ennek a bejegyzésnek a szövege a gyermek Rákóczy László nobilis jezőjét nem számítva gyakorlatilag szóról-szóra azonos az 1945. számú bejegyzés szövegével. Hogy miért kellett a protestációt kétszer bevezetni a jegyzőkönyvbe, nem világos: a jegyzői figyelmetlenség sem zárható azonban ki.
191
Egy szó itt értelmezhetetlen a szövegben.
192
Nyilván törvénykezést ígér, hacsak nem szándékosan befejezetlen a bejegyzés.
270
1964. (I. 45.) Kereszthes Kürthy Katalin asszonynak (nobilis), Mileticz György házastársának a kérelmére idézte Újszászí Lőrincet Kovács István által, azért, hogy állítsa törvény elé Balatonon lakó jobbágyait, név szerint Kovács Istvánt és Kovács Mátyást. – Judiciális. 1965. (I. 46.) Mileticz a káptalan érdekében és az ugyanazon káptalan által kiadott prókátort valló levéllel törvénykezést ígér őfelsége számára Patkós Demeter és Kiss István Mohiból elszökött jobbágyok részéről, amely szék előtt egy héttel, Ábrányban lesz. 1966. (I. 46.) Teresztényi Dorottya asszony, Bors János házastársa elbúcsúztatni kéri Taraczka Gergelyt Sályból, Tibolth Ambrustól. – A végrehajtók: Korhy és Batha. 1967. (I. 46.) Teresztényi Dorottya asszony, Bors János házastársa (eadem domina, lásd az előző bejegyzést) visszakövetelni kéri Szinyi Ilona asszonytól, Bekény András házastársától egy Csépányról elszökött jobbágyát. – A végrehajtók: Korhy és Batha (idem, lásd az előző bejegyzést). 1968. (I. 46.) Gombos Pál inti Szinyi Boldizsárt, mint néhai Lorántffy Kristóf gyermekeinek a gyámját, valamint magukat a gyermekeket: Lorántffy Zsigmondot és Lorántffy Pétert is azokkal az ezüst tárgyakkal kapcsolatban, amelyek nála vannak zálogban. 1969. (I. 46.) A törvényszék a következő ítéletet hozta: Kubinyi Andrást azért, mert nem adta vissza a Hatvany kérelmére elbúcsúztatott jobbágy jószágait az első követelésre, 100 forint büntetésben kell elmarasztalni. – A felperes fél ítéletet kér. 1970. (I. 46.) Kereszthes és Bolyky jelentik, hogy Bárius András kérelmére megkérték az szőlő termését, az bort Kapy Sándortól, aki azonban azt válaszolta, hogy híre sem volt benne, mikor egy szolgája végzett. 1971. (I. 46.) Kereszhes Kapy Sándort (eundem, lásd az előző bejegyzést) … által … – Judiciális.193 1972. (I. 46.) Kereszthes és Bolyky (idem, lásd az előző bejegyzéseket) jelentik, hogy egy kamuka szoknyát és egy subát kértek Bálay Ferenctől
193
Befejezetlen bejegyzés.
271
Bor Dorottya asszonynak, Lughnay János házastársának a kérelmére Nagybarcán lakó jobbágya, Gaál Gergely által. 1973. (I. 46.) Kereszthes idézte Bálay Ferencet Bor Dorottya aszszony, Lughnay János házastársa kérelmére a Nagybarcán lakó Gaál Gergely által (eundem ad instantiam eiusdem medio eiusdem, lásd az előző bejegyzést. – Judiciális, amelyért letették a fizetendő pénzt. 1974. (I. 46.) Korláth Kristóf szolgabírót és esküdtet – Hatvanyt és Eördöghöt – kér Lukács nevű, fogságban lévő szervitora valamely pénzének a Horváth Györgytől való visszakövetelésére. 1975. (I. 46.) Bélyi Gáspár és Bélyi György az monosbéli földet, mindenét, rétét, erdejét mindenektől tiltják és letették a tiltásért fizetendő pénzt. 1976. (I. 47.) Damaky visszakövetelni kéri elszökött szervitorát, Torma Lőrincet Hegymegi Boldizsártól. – A végrehajtók: Balajthy és Császtay. 1977. (I. 47.) Szirmay István eltiltja Szirma földjét és annak legelőit a miskolci mészárosoktól és az összes miskolci marhakereskedőtől, vagyis a tőzsérektől, nem pedig a közönséges használatra való jószágoktól. 1978. (I. 47.) Kereszthes Kürthy Katalin asszonynak (nobilis), Mileticz György házastárásának a kérelmére idézi idézi Csohány Andrást Vas László által, azért, hogy állítsa törvény elé Balatonon lakó jobbágyait, Bóta Miklóst és Bóta Andrást. – Judiciális, amelyért letették a fizetendő pénzt. 1979. (I. 47.) Kereszthes (idem, lásd az előző bejegyzést) Kürthy Katalin asszonynak (nobilis), Mileticz György házastárásának a kérelmére idézi Hartyányi Jánost Kormos István által, azért, hogy állítsa törvény elé Balatonon lakó jobbágyát, név szerint Simon András fiát, Simon Istvánt. – Judiciális. 1980. (I. 47.) Kereszthes Kürthy Katalin asszonynak (nobilis), Mileticz György házastárásának a kérelmére (idem ad instantiam eiusdem, lásd az előző bejegyzéseket) idézi Bolyky Mátyást Kovács Pál által által, azért, hogy állítsa törvény elé Balatonon lakó jobbágyait, Bartók
272
Ambrust és Bartók Pétert. – Judiciális, amelyért letették a fizetendő pénzt. 1981. (I. 47.) A Miskolcon lakó Gombos Pál (nobilis) szolgabírót és esküdtet – Hatvanyt és Czikót – kér Varga Istvánnak a Nyékről, Putnoky Boldizsártól való elbúcsúztatására. 1982. (I. 47.) Az egri káptalan elbúcsúztatni kéri Dél Mihályt és Joó Sebestyént Radéczy István egri püspöktől. – A végrehajtók: Hatvany és Eördögh. 1983. (I. 47.) Hatvany és Czikó jelentik, hogy Gombos Pál kérelmére a törvénycikkelyekben foglaltak szerint megkértek Pribék Éva asszonytól, Csiszár János házastársától egy szőlőt, amely az Ágazat nevű szőlőhegyen fekszik, valamint egy kardot. 1984. (I. 47.) Hatvany idézte Gombos Pál kérelmére Pribék Éva aszszonyt, Csiszár János házastársát (ad instantiam eiusdem eandem, lásd az előző bejegyzést). – Judiciális, amelyért letették a fizetendő pénzt. 1985. (I. 47.) Zsujtay János és Olchváry Farkas prókátorul vallották Négyessy Pált és Eördögh Pétert. 1986. (I. 47.) Az egri káptalan elbúcsúztatni kéri Marton Balázst Szilvásról, Mágóchy Andrástól. – A végrehajtók: Korhy és Szászfay. 1987. (I. 47.) Az egri káptalan (idem, lásd az előző bejegyzést) visszkövetelni kéri Valkról elszökött jobbágyait, név szerint Bárándi Pétert, Szabó Pétert és Dókai Györgyöt őfelségétől és tiszttartójától, Závod Frigyestől. – A végrehajtók: Balajthy és Császtay. 1988. (I. 48.) Istenmezey Farkas és Bekény János szolgabírót és esküdtet – Kereszthest és Bolykyt – kérnek Újszászy Lőrincnek az intésére egy Kovács István nevű, Balatonon lakó elzálogosított jobbágy miatt.194 1989. (I. 48.) Ládházy Imréné Anna asszony elbúcsúztatni kéri Makrai Imrét Ábrányból, az egri káptalantól. – A végrehajtók: Korhy és Szászfay.
194
Áthúzgálásokkal érvénytelenített bejegyzés.
273
1990. (I. 48.) Királdy István elbúcsúztatni kéri Lipócz Antalt Novajból, a káptalantól és Sögedalji Páltul. – A végrehajtók: Korhy és Szászfay. 1991. (I. 48.) Eördögh kéri visszakövetelni elszökött jobbágyát, György Benedeket, valamint elbúcsúztatni ennek mostoha gyermekeit, Pelhe Tamást, Pelhe Mártont és Pelhe Zsófiát őfelségétől és tiszttartójától, Kapy Sándortól, vagy ha a szükség úgy hozza, akkor az egri püspöktől. – A végrehajtók: Kereszthes és Bolyky. 1992. (I. 48.) Eördögh (idem, lásd az előző bejegyzést) felkéri Korhy szolgabírót és Szászfay esküdtet egy Lövő possessióhoz tartozó földnek a kiigazítására. 1993. (I. 48.) Korhy jelenti, hogy Mikó Zsófia asszonynak, Borbély Benedek házastársának és Mikó Margit asszonynak, Posoghy Gáspár házastársának, valamint Bajó Gáspárnak, Bajó Kristófnak és Bajó Margitnak, végül Bácsmegyey Boldizsárnak és Bácsmegyey Mátyásnak (nobiles), akik valamennyien osztályos atyafiak, a kérelmére eltiltotta Somody Tamást a néhai Mikó Illés tulajdonában, Keresztes oppidumban lévő nemesi kúriához tartozó birtokrészek eladásától és elidegenítésétől, mivel a mondott birtokrész egyenlő jogon a nevezett tiltókat illeti. Eltiltottak továbbá mindenkit, jelesül pedig Mikó Andrást, Mikó Sándort, Mikó Tamást és Mikó Katalint azon birtokrész megvásárlásától. 1994. (I. 48.) Mikó Zsófia asszony, Borbély Benedek házastársa és Mikó Margit asszony, Posoghy Gáspár házastársa prókátorul vallotta Batha Bálintot és Borbély Benedeket. 1995. (I. 49.) Eötvös János (nobilis) és házastársa, Vakarácsy Dorottya asszony felkéri Hatvany szolgabírót és Eördögh esküdtet valamely földnek, amely egy puszta telekhez tartozik, a kiigazítására, mivel mind az uraim bírták, az kik Bikken laknak. 1996. (I. 49.) Vakarácsy Dorottya asszony inti Bakos, másképpen Szécsy Balázs leányait: Bakos Katalint és Bakos Zsófiát a Koromházán lévő birtokrész miatt, azért mert tudott dolog, hogy ezen birtokrész miatt ölte meg a nevezett Bakos Balázs az ő előző férjét és fenyegeti a mostani férjét is.
274
1997. (I. 49.) Cserney Orsolya asszony, Pataky Miklós házastársa szolgabírót és esküdtet – Kereszthest és Bolykyt – kér valamely jószágoknak, tudniillik méheknek, teheneknek, búzának és egyebeknek a Kovács Gergelytől és Kovács Vincétől, Cserney Mihály jobbágyaitól való visszakövetelésére. 1998. (I. 49.) Bárius András visszakövetelni kéri elszökött jobbágyát, Bán Kelement Nolajról őfelségétől, valamint elbúcsúztatni kéri ugyanazon helyről és ugyancsak őfelségétől Kasza Pétert. – A végrehajtók: Hatvany és Eördögh. 1999. (I. 49.) Báthory István (magnificus) visszakövetelni kéri elszökött jobbágyait, név szerint Tar Istvánt és Kiss Mátét Kisfaludról, az egri káptalantól. 2000. (I. 49.) Báthory István (idem, lásd az előző bejegyzést) elbúcsúztatni kéri Vendéghy Tamástól és Vendéghy Miklóstól, Aranyosról néhai Papos György özvegyét, Klárát, valamint fiait: Papos Jánost, Papos Tamást, Papos Mihályt és Papos Istvánt. – A végrehajtók: Korhy és Szászfay. 2001. (I. 49.) Báthory István (idem, lásd az előző bejegyzéseket) viszszakövetelni kéri Csáti Györgyöt és fiát, Csáti Istvánt Tarjánból, őfelségétől. – A végrehajtók: Hatvany és Eördögh. 2002. (I. 49.) Mondolay Pál elbúcsúztatni kéri az árva Finkey Istvántól és Finkey Erzsébettől, valamint gyámjuktól, Otrokocsy Margit asszonytól, néhai Putnoky Mihály özvegyétől Szabó Ferenc jobbágyot Nyékről. Hasonlóképpen kéri a mondott jobbágyot Csathó Zórárdtól, mint a nevezett gyermekek jószágainak a gondviselőjétől, valamint Heránth Gergelytől és Finkey Margit asszonytól, ha ők is valamilyen jogcímen igényt formálnának a gyermekek jószágaira. – A végrehajtók: Hatvany és Eördögh. 2003. (I. 50.) Bárius András, mint a gyermek Bárius Ferencnek, néhai Bárius István fiának a törvényes gyámja szolgabírót és esküdtet kér Csitneky Klára asszonynak, a nevezett néhai Bárius István özvegyének, jelenleg pedig Cserney Mihály házastársának az intésére, hogy vegye át az őt megillető jegyajándékot a Bábán és Alsózsolcán fekvő birtokrészekből és birtokjogokból.
275
2004. (I. 50.) Bárius András inti Csitneky Klára asszonyt (idem eandem dominam, lásd az előző bejegyzést) a birtokosztály idején megmaradt és még nem felosztott jószágokkal kapcsolatban is, kivéve az árváknak a nála lévő jószágait. 2005. (I. 50.) Gombos Pál inti …195 2006. (I. 50.) Kubinyi András 12 forint büntetés terhe alatt a Harmac nevű praediumát, annak valamennyi földjét és rétjét, valamint haszonvételeit és termését mindenkitől eltiltja. 2007. (I. 50.) Kubinyi András (idem, lásd az előző bejegyzést) ugyanazon 12 forint büntetés terhe alatt eltiltja néhai Barna Antal özvegyét a Barát rététől, ki Múcsonyhoz való. 2008. (I. 50.) Kerepeczyné asszony megnyugtatja a káptalani urakat arról a 39 forint összegről, amelyet a vármegye előtt hiánytalanul kifizettek neki. 2009. (I. 50.) Újszászy Lőrinc, Bárius András, Bolyky Mátyás, Hartyányi János és Ományi Borbála asszony, néhai Liptay András özvegye eltiltják a Balatonon való legelőket. 2010. (I. 50.) Újszászy Lőrinc, Bárius András, Bolyky Mátyás, Hartyányi János és Ományi Borbála asszony, néhai Liptay András özvegye (idem, lásd az előző bejegyzést) szolgabírót és esküdtet kérnek egy vérontás bizonyítására. – A végrehajtók: Kereszthes és Bolyky. 2011. (I. 50.) Korhy és Szászfay jelentik, hogy Kovács Péter, Szóláth Mátyás, Koncz Imre és Koncz Péter (nobiles) kérelmére a Harsányban lakó Rácz Péter által megkérték az egri püspöktől azt a két hordó bort, amelyet őfelsége alább felsorolt harsányi jobbágyai (lásd a következő bejegyzést) vittek el.196 2012. (I. 50.) Korhy Kovács Péter, Szóláth Mátyás, Koncz Imre és Koncz Péter (nobiles) kérelmére (ad instantiam, quorum supra, lásd az előző bejegyzést) ugyanazon Rácz Péter által idézte az egri püspököt, azért, hogy állítsa törvény elé jobbágyait, akik valamennyien Har195
Befejezetlen bejegyzés.
196
A bejegyzést, mint az alábbit is, sok javítás tarkítja, ezért értelmezése is kicsit bizonytalan.
276
sányban laknak és akiknek neve a következő: Debrei Márton, Kázmér Márton, Tóth Pál, Debrei János, Kovács Orbán, Baksa Ambrus, Sólyom Bertalan, Sólyom Máté, Baksa András, Dániel János, Kovács György, Gordon György, Tönköly Miklós, Kiss, másképpen Fótos Mátyás, Tóth Vince, Butkai Gergely, Sólyom Imre, Tóth Miklós, Goris Fábián, Bihari János, Gere Jakab, Csel János, Beke György, Harsányi Ferenc, Bihari Máté és Dózsa Lukács. – Judiciális. 2013. (I. 51.) Szóláth Mátyás szolgabírót kér az vér bírságra a felsorolt összes jobbágy ellen (lásd az előző bejegyzést). 2014. (I. 51.) Herencsényi Mátyás inti záloggal Kállóbeli részéért Rédey Anna asszonyt, néhai Kóbor Imre onokáját, valamint Rédey Ferencet és Rédey Zsigmondot, továbbá ugyanazon Anna asszony fiát, Berzenczey Mátyást és leányát, Berzenczey Borbálát, Török András házastársát. A nevezett Rédey Zsigmondot és Rédey Mátyást, valamint Berzenczey Borbálát az intő állítása szerint Kóbornak is, Berzenczeynek is hívják. 2015. (I. 51.) Balajthy Herencsényi Mátyás kérelmére idézi Rédey Anna asszonyt, Rédey Ferencet, Rédey Zsigmondot, Berzenczey Mátyást és Berzenczey Borbálát (ad instantiam eiusdem eosdem, lásd az előző bejegyzést). – Judiciális.
Borsod vármegye gyűlése 1578. szeptember 3. (f. IV. p. fest. Egidii), h. n. 2016. (I. 51.) Tibolth Ambrus (egregius) törvénykezést ígér Szepessy Péter számára azon szervitorai részéről, akik a nevezett nemesi kúriájából cigányokat hurcoltak el. 2017. (I. 51.) Kistokaji Horváth György protestációt terjeszt elő, amely szerint ha Eördögh Gál továbbra is hatalmaskodni akar vele szemben, akkor ő is erővel fog válaszolni az erőre. 2018. (I. 51.) Pethő Máté és Tar Ferenc szolgabírót és esküdtet – Hatvanyt és Eördöghöt – kér szökött jobbágyaiknak: Varga Bálintnak és
277
Varga Antalnak a Miskolcról, Országh Borbála asszonytól való viszszakövetelésére. 2019. (I. 51.) Az előbb mondott Horváth György a következőket vallja: nála van letétbe helyezve valamely pénze egy Lukács nevű embernek, aki most a törökök fogságában van. A törvényszék erre a vallásra a következő határozatot hozta: a mondott pénznek Horváth Györgynél kell maradni mindaddig, amíg a nevezett Lukács vagy kiszabadul, vagy pedig hitelre méltó tanúbizonyság által megüzeni, hogy másnak kell átadnia a pénzt. 2020. (I. 51.) Magyar Erzsébet, Tömlöcztartó Jakab házastársa nem említve a törvényszék előtt a pénzt, inti Kürthy Katalin asszonyt (nobilis) a Székely Máté Szentmárton possessióban lévő birtokrészéből neki járó jegyajándék miatt. Az intés Kereszthes szolgabíró és Bolyky Mátyás esküdt által történt. 2021. (I. 52.) Borbély István, néhai Thegzes Antal leányainak és fiának a prókátora protestációt terjeszt elő, amely szerint a gyilkosok nem jelentek meg személyesen a törvényszék előtt, holott az ország törvénye és szokásjoga szerint meg kellett volna jelenniük. 2022. (I. 52.) Néhai Thegzes Antal leányai és fia protestációt terjesztenek elő,197 azért, mert az aljegyző által írt tanúbizonyság-levélben tévedéseket vettek észre és bár azokat a törvények által biztosított joguknak megfelelően kijavíttaták, perbéli ellenfelük nem adta vissza a saját példányát, hogy abban is megtörténjenek a javítások. Kijelentik tehát, hogy ha valami vita támadna a tanúbizonyságok különbözősége miatt, azt nem más, hanem az írnok hibájául kell felróni. 2023. (I. 52.) Vitéz Anna leányasszony, néhai Vitéz János leánya saját magára szállatta át néhai apjáról annak a káptalan ellen folytatott perét. – Bakos Balázs az egri káptalan által kiadott prókátort valló levéllel … a felperes érdekében fizetett …198
197
Nyilván a prókátoruk, mint az előző bejegyzésben, a jegyző azonban itt így fogalmazott.
198
Nem világos, hogy egy, befejezetlen bejegyzést olvashatunk-e itt, vagy kettőt hagyott befejezetlenül a jegyző.
278
2024. (I. 52–53.) Bakos Balázs a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel az alispán úr ellen azt kéri, hogy a jog szerint járjanak el a perben. Az alperes fél érdekében Mileticz a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel a következőket mondja: még az az ítéletlevél sincs kiadva, amelynek a per alapjául kell szolgálnia; ha ugyanis nincs ítéletlevél, akkor nem lehet a pert felvenni. A felperes fél szerint a törvénycikkelyek értelméből következően ki van zárva a hosszú peres eljárás. – Az alperes fél Csiga és Hásságyi Farkas perére hivatkozva azt mondja, hogy nekik ki volt adva az ítéletlevél. A törvényszék elrendeli, hogy az alperes fél válaszoljon a keresetre. Az alperes fél kijelenti, hogy továbbra sem válaszol, s a szervitor részéről sem tartozik törvényt szolgáltatni ítéletlevél nélkül, mivel az egész országban az a gyakorlat, ami le is van írva, hogy minden ítéletet ítéletlevélre kelljen alapozni, különösen, mivel az ítéletlevélben törvény elé állítás van, az ítéletlevél pedig „vagy az én személyemért van, vagy a törvény elé állításért, amely törvény elé állítás , vagy az ítélkezés ígérete a törvény elé állítandókról az ítéletlevélből következik. Ha tehát nincs ítéletlevél, akkor én sem vagyok köteles törvénykezést ígérni, mivel az judiciálisson kellene hozzá vennem az törvényt.” Kéri tehát, hogy a bírák inkább gondolkodjanak még tovább a peren. Hozzáteszi még, hogy ha hasonló perben mások számára kiadtak ítéletlevelet, akkor nyilvánvaló, hogy itt ítéletlevél nélkül elfogatást parancsoló levelet sem lehet kiadni, hiszen ami hasonló perben egyszer már tetszett az egész törvényszéknek, az nem lehet, hogy máskor ne tessék. A felperes fél erre az mondja, hogy ha az alperesnek megparancsolták, hogy álljon törvény elé, akkor meg kell jelennie személyesen, máskülönben el kell fogatni, amit ő követel is. Miután ezek az előterjesztések elhangzottak és a bírák sokat rágódtak a dolgon, végül semmilyen ítélet nem született. S mivel az esküdtek kevés számban voltak jelen az ülésen és az idő is későre járt, ezért a pert a következő napra halasztották, ha akkor is tartanak tör-
279
vényszéket; ha pedig nem tartanak, akkor a legközelébb tartandó ülésre.199 2025. (I. 53.) Mágóchy Gáspár (magnificus) elbúcsúztatni kéri Simon Mihályt (providus) Sápról, őfelségétől és őfelsége szendői tiszttartójától. – A végrehajtók: …200 2026. (I. 53.) Korhy és Batha a következő jelentést terjeszti a törvényszék elé: az 1578. esztendőben, július 5. napján Sályban a házukban, vagyis nemesi kúriájukban a személyük szerint megtalálták Tibolth Ambrust és idősebb Tibolth Gáspárt, majd ugyanazon a napon Darócra, Tibolth Zsigmond nemesi kúriájába, vagyis házába is elmenve, őt is személyesen megtalálták, s ő magátul és ő általa az anyjátul, Csery Fruzsina asszonytul, továbbá Ambrustul és Gáspártul, nagyobbiktul az búzát és tavaszt, mellyeket az péli földről elhoztak, kérték ezek nevével: csimori Kövér Ferenc, továbbá Fánchy, másképpen Déghy Anna asszony, (Berczeli Orsolya asszony, néhai Domonyi Ferenc özvegye és Domonyi Anna, Bathay Pál házastársa, végül Szentiványi Borbála, Szentkirályi Benedek házastársa).201 – Judiciális.202 2027. (I. 53–54.) Korhy szolgabíró csimori Kövér Ferenc és Fánchy, másképpen Déghy Anna asszony kérelmére (ad instantiam eorundem, lásd az előző bejegyzést) idézte is a nevezetteket, mégpedig Tibolth Ambrust Darócon lakó jobbágya, Lasztóczi Antal által, hogy állítsa törvény elé Kálmán Gáspárt, Vass Miklóst és Balogh Gergelyt; Tibolth Gáspárt Darócon lakó jobbágya, Dórik Lukács által, hogy állítsa törvény elé Szőke Mátyást és Klára Pétert; Csery Fruzsina asszonyt és Tibolth Zsigmondot Darócon lakó jobbágyuk, Szabó János által, hogy állítsa törvény elé Tóth Antalt, Kiss Ádámot, Sánta Andrást, Bartos
199
Az ebben a bekezdésben kivonatolt, zárójellel kezdődő (de nem azzal végződő) szöveg formailag kissé elkülönül a prókátori előterjesztésektől. A hangvétele is kicsit ironikusnak tűnik: mintha egy hosszú és fárasztó nap végén írta volna ide a jegyző.
200
Nevüket nem írta ide a jegyző.
201
A zárójelbe tett nevek ki vannak húzva a szövegből.
202
Ez a szó minden olyan sor mellett szerepel a lap szélén, ahol név olvasható (még a kihúzott neveket tartalmazó sorok mellett is); nyilvánvaló tehát, hogy annyi ítéletlevelet kellett kiadni, ahány személy volt érdekelt az ügyben.
280
Boldizsárt, Sánta Mátét, Bartos Bertókot, Móricz Bálintot és Móricz Dénest. 2028. (I. 54.) Őfelsége és Radéczy István (reverendus) egri püspök visszakövetelni kéri Rakocza Antal szökött jobbágyot Szirákról, Berentey Miklóstól és Berentey Ferenctől. – A végrehajtók: Balajthy és Császtay. 2029. (I. 54.) Őfelsége és Radéczy István (reverendus) egri püspök Szőlőskére kérik Korhy szolgabírót és Bathát. 2030. (I. 54.) Az alispán úr szolgabírót és esküdtet – Hatvanyt és Eördöghöt – kér Berki Jánosnak (providus) a Nolajról, őfelségétől való elbúcsúztatására. 2031. (I. 54.) Kereszthes idézte Bekény Gáspár, Páhy István, Istenmezey Farkas és Bekény Boldizsár kérelmére Újszászy Lőrincet szervitora, Bálint litteratus által, azért, hogy állítsa törvény elé Balogh István nevű szervitorát, valamint Balatonon lakó jobbágyait, név szerint Kovács Istvánt, Kovács Jánost és Kovács Mátyást. – Judiciális, amelyért letették a fizetendő pénzt. 2032. (I. 54.) Kereszthes idézte Bekény Gáspár, Páhy István, Istenmezey Farkas és Bekény Boldizsár kérelmére (idem ad instantiam eorundem, lásd az előző bejegyzést) Ományi Mátét jobbágya, Fodor Barnabás által, azért, hogy állítsa törvény elé Balatonon lakó jobbágyait, név szerint Hajdú Mártont és Szaniszló Istvánt. – Judiciális, amelyért letették a fizetendő pénzt. 2033. (I. 54.) Kereszthes idézte Bekény Gáspár, Páhy István, Istenmezey Farkas és Bekény Boldizsár kérelmére (idem ad instantiam eorundem, lásd az előző bejegyzést) Bárius Andrást jobbágya, György Balázs által, azért, hogy állítsa törvény elé a Balatonon lakó Filep Albertet. – Judiciális, amelyért letették a fizetendő pénzt.
281
Borsod vármegye gyűlése 1578. szeptember 24. (f. IV. a. fest. Michaelis), Miskolc 2034. (I. 54.) Balajthy idézte Csabay Dorottya asszonyt, Péter litteratus házastársát és Bárczy Katalin asszonyt – egyiküket Pányi Benedek, másikukat pedig Szántó Márton által – Daróczy János kérelmére.203 2035. (I. 55.) Hatvany Bakos Balázs kérelmére személye szerint idézte Eötvös Jánost. – Judiciális. 2036. (I. 55.) Balajthy személye szerint idézte Senyey Pált Senyey Bertalan kérelmére; idézte továbbá a fiát, Senyey Gergely litteratust Szántó Márton által Baksay Anna asszonynak, Senyey Bertalan házastársának a kérelmére.204 2037. (I. 55.) Baksay Anna asszony, Senyey Bertalan házastársa (eadem, lásd az előző bejegyzést) és maga Senyey Bertalan is prókátort vallott.205 2038. (I. 55.) Balajthy idézte Senyey Pál kérelmére a személye szerint idézte Köbly Bertalant. – Judiciális. 2039. (I. 55.) Kereszthes Cserney Orsolya asszonynak a kérelmére idézte Cserney Jánost az Ózdon lakó György Máté jobbágy által. – Judiciális. 2040. (I. 55.) Kereszthes Cserney Orsolya asszonynak a kérelmére (idem ad instantiam eiusdem, lásd az előző bejegyzést) idézte Cserney Mihályt az Ózdon lakó Kovács Gergely jobbágy által, aki által kérte is tőle a hatalmasul elvitt jószágokat és azt, hogy állítsa törvény elé a nevezett Kovács Gergelyt. – Judiciális. 2041. (I. 55.) Kereszthes (idem, lásd az előző bejegyzéseket) Pataky Miklós kérelmére idézte Balajthy Jánost Szabó Márton által, azért,
203
Áthúzgálásokkal érvénytelenített bejegyzés.
204
Áthúzgálásokkal érvénytelenített bejegyzés.
205
Áthúzgálásokkal érvénytelenített bejegyzés.
282
hogy állítsa törvény elé Disznóson lakó jobbágyát, Balázs Mátét. – Judiciális. 2042. (I. 55.) Eötvös János (nobilis) a házastársa személyében a törvényszék előtt a személye szerint intette Bárius Andrást a Koromházán lévő rét miatt. – Judiciális. 2043. (I. 55–56.) Recsky György (egregius) és házastársa perátküldő levelével kapcsolatban, amelyet néhai Thegzes Antal megölésének okán a debreceni polgárokra vonatkozólag adtak ki, a következő határozatot hozta a törvényszék: jóllehet a mai napon az alispán úr letette a hivatalát, ameddig azonban mást nem választanak meg a helyébe, a pecsét mindaddig nála legyen, s azzal a mondott levél párját, mihelyt a jegyző leírta, néhány esküdtet maga mellé véve pecsételje meg, s kézjegyével is elláthatja azon hatalmánál fogva, amelyet a nemesek közönsége reája ruházott. 2044. (I. 56.) A törvényszék a következő ítéletet hozta: mivel a csimori Kövér Ferenc úr (egregius) által az egri püspök személyében elbúcsúztatott jobbágy ügyében nem az a szolgabíró járt el, akinek a járásához tartozik, ezért az ügyet át kell adni az illetékes szolgabírónak, tudniillik Kereszthesnek és esküdtjének, Bolykynak. Eközben azonban a jobbágyot a korábbi földesura a legkisebb mértékben sem akadályozhatja. 2045. (I. 56.) Négyessy Erzsébet, Végh István házastársa prókátort vallott és letette az ezért fizetendő pénzt. 2046. (I. 56.) Hatvany Domonyi Mihály kérelmére idézte Fánchy, másképpen Déghy Anna asszonyt, csimori Kövér Ferenc (egregius) házastársát Szabó Albert bíró által, azért, hogy állítsa törvény elé az Alsóbábán lakó Tárcsa Imrét, Magyar Kelement és Topál Bertalant (providi). – Judiciális. 2047. (I. 56.) Kereszthes idézte Istenmezey Farkast a Centerfalván lakó Szőlős Lőrinc által, azért, hogy állítsa törvény elé a Mikófalván lakó Kiss Gergely jobbágyot a feleségével együtt, valamint Kiss Gergely öccsét, Kovács Gáspárt. – Judiciális. 2048. (I. 56.) Kereszthes (idem, lásd az előző bejegyzést) Újszászy Lőrinc kérelmére idézte Bekény Gáspárt, Bekény Boldizsárt (és Páhy
283
Istvánt) Joó Erzsébet által, azért, hogy Bekény Gáspár állítsa törvény elé az Apátfalván lakó (Baranyi Orbánt), Kele Benedeket és Bereczk Jánost. – Judiciális.206
Borsod vármegye congregatiója 1578. október 1. (f. IV. p. fest. Michaelis), Miskolc 2049. (I. 56.) A vármegye közönsége alispánná választotta Basó Farkast, aki ugyanazon a napon fel is esküdött a hivatalára. 2050. (I. 56.) A vármegye közönsége szolgabíróvá választotta Négyessy Pált, Holczman Istvánt, Zilizy Kristófot és Bárczy Györgyöt, akik valamennyien fel is esküdtek hivatalukra. 2051. (I. 56–58.) A vármegye a következő személyeket választotta meg esküdtekké: Eördögh Pétert, Rinóth Mihályt, Móré Istvánt, Pelinyi Mihályt, Bakos Andrást, Eötvös Jánost, Vathay Pétert, Petres Mihályt, Tibolth Gáspárt, Kovács Andrást, Ládházy Ambrust, Kovács Pétert, Kiss Mihályt Harsányból, Kupay Lajost, Senyey Pált, Damaky Imrét, Császtay Jánost, Péter litteratust Senyéről, Papos Mihályt, Heránth Gergelyt, Tornaljay Zsigmondot, Ládházy Istvánt, Bolyky Mátyást, Bolyky Menyhértet, Berencsy Ambrust, 207 Járdánházy Mátét, Kubinyi Andrást és Ambrus litteratust. A nevezettek Móré István, Vathay Péter, Petres Mihály, Tibolth Gáspár, Kiss Mihály, Bolyky Menyhért, Berencsy Ambrus és Ambrus litteratus kivételével fel is esküdtek hivatalukra. 2052. (I. 58.) A vármegye közgyűlése a következő határozatot hozta: ha a jobbágybúcsúztatás már végbement és az ügy nincs fellebbezés alatt, akkor az új szolgabírák kötelesek a búcsúztatás még hátra lévő eljárását elvégezni. A fellebezés alatt lévő búcsúztatási perről azonban 206
Az áthúzgálásokkal, betoldásokkal és javítgatásokkal tarkított, az előzővel szinte egybefolyó bejegyzés nem értelmezhető pontosan. A két, zárójelbe tett név a javítgatások során ki lett húzva.
207
Berencsy Ambrus nevét utóbb kihúzták a névsorból.
284
a korábbi szolgabírák tartoznak és kötelesek esküjük alatt jelentést tenni.
Borsod vármegye gyűlése 1578. december 10. (f. IV. p. fest. Conceptionis Mariae), Miskolc 2053. (I. 58.) Vásárhelyi Tamás, a törvényszék jegyzője a következőket jelenti: a Szent Katalin ünnepe utáni csütörtökön (november 27-én) Gaál Margit leányasszony (nobilis), Gaál László leánya nyugtatványt adott Bakos Andrásnak, Bakos Gáspárnak, Eötvös Jánosnak, Czikó Istvánnak és Vértes Farkasnak egy pártaövről, egy ezüst pohárról, egy asztalterítőről és egy lepedőről, amelyeket átvett tőlük, mint néhai Kotth Anna asszonynak (nobilis), Szentgyörgyi János házastársának a testamentáriusaitól. A nyugtatványért járó pénz is kifizettetett. 2054. (I. 59.) Vásárhelyi Tamás (idem, lásd az előző bejegyzést) a következőket jelenti: Óváry Miklós és jegyese, Kotth Anna leányaszszony (nobiles) az 1577. esztendőben, június 20-án, Miskolcon nyugtatványt adtak Bakos Andrásnak, Bakos Gáspárnak, Eötvös Jánosnak, Czikó Istvánnak és Vértes Farkasnak (praefati, lásd az előző bejegyzést), mint néhai Kotth Anna testamentáriusainak egy damaszt női ruháról, egy gyöngyös főkötőről (peplum), egy ezüst pohárról, egy rókamállal bélelt subáról, egy pártaövről, egy női előkötőről (frontale), egy asztalterítőről, végül egy női mellényről (thorax indusii), amelyeket a nevezett törvényszéki jegyző előtt vettek át tőlük. 2055. (I. 59.) Császtay István elbúcsúztatni kéri Kállóból, Török Andrástól és házastársától, Rédey Borbálától, valamint Rédey Annától és Kóbor, másképpen Rédey Mátyástól Szajha Mátyást és fiát, Szajha Pétert. – A végrehajtók: Zilizy és Damaky Imre. 2056. (I. 59.) Beretkey Gáspár és házastársa, Csathó Zsófia asszony prókátorul vallotta Várkonyi Gáspárt és Senyey Pált, s letették az ezért fizetendő pénzt. 285
2057. (I. 59.) Daróczy Máté elbúcsúztatni kéri Varga Tamást Dienesfalváról, Putnoky Farkastól, továbbá Veres Mártont és Veres Lőrincet Kállóból, Török Andrástól és Rédey Mátyástól, valamint Rédey Annától, a nevezett Török András anyósától. – A végrehajtók: Zilizy és Kupay.208 2058. (I. 59.) Daróczy Máté (idem, lásd az előző bejegyzést) elbúcsúztatni kéri Györfi Albertet Tardonáról, Török Andrástól, valamint Patvaros Lukácsot és Patvaros Andrást Ludnáról, Lughnay Jánostól és Rinóth Mihálytól. – A végrehajtók: Bárczy és Járdánházy. 2059. (I. 60.) Várkonyi Gáspár prókátort vallott. 2060. (I. 60.) Négyessy Szinyi Boldizsár kérelmére idézte Csohány Andrást Nyéken lakó jobbágya, Boros Bálint által. – Judiciális. 2061. (I. 60.) Cserney Orsolya asszony (nobilis) elbúcsúztatni kéri Ózdról, Cserney Jánostól Szegh Andrást. – A végrehajtók: Bárczy és Járdánházy. 2062. (I. 60.) Szinyi Ilona asszony (generosa), Bekény András házastársa prókátorául vallotta nevezett férjeurát és letette az ezért fizetendő pénzt. 2063. (I. 60.) Mileticz a káptalan érdekében és a káptalan által kiadott prókátort valló levéllel szolgabírót és esküdtet – Négyessyt és Eördöghöt – kér Kerekes Pál, Csáti Gergely és Joó Sebestyén szökött jobbágyoknak az összes jószágaikkal együtt való visszakövetelésére Tarjánból, őfelségétől. 2064. (I. 60.) Négyessy Kubinyi András és Kubinyi Kristóf kérelmére idézte Soós Gergelyt Tóth Gergely által. – Judiciális. 2065. (I. 60.) Mileticz a káptalan érdekében elbúcsúztatni kéri Varga Ambrust és Fodor Lukácsot Kövesdről, Geszthy Ferencné asszonytól. – A végrehajtók: Holczman és Kovács Péter.
208
A bejegyzés elejére Bárczyt és Járdánházyt írta a jegyző végrehajtókként, talán, mert a Putnok melletti, Gömör vármegyéhez tartozó Dienesfalva esetében a szentpéteri járás tisztségviselőit vélték illetékeseknek. E neveket aztán kihúzták.
286
2066. (I. 60.) Holczman Hartyányi János kérelmére idézte Geley, másképpen Mosa Tamást a Gelejen lakó Csiga Ilona jobbágyasszony által. – Judiciális, amelyért letették a fizetendő pénzt. 2067. (I. 60.) Holczman (idem, lásd az előző bejegyzést) az idősebbik Tibolth Gáspár kérelmére idézte Tibolth Mihályt a Sályon lakó Balogh Oszvald felesége, Orsolya által. – Judiciális. 2068. (I. 60.) Holczman Putnoky Boldizsár kérelmére idézte Új Ambrust Harmaczi Márton felesége, Erzsébet által, azért, hogy állítsa törvény elé, mint gyilkost Harmaczi Pált, aki annak az asszonynak a fia, aki által az idézés történt. 2069. (I. 61.) Móré István elbúcsúztatni kéri Gyapodi Tamást Dorogmáról, Bekény Andrástól és házastársától, Szinyi Ilona asszonytól. – A végrehajtók: Holczman és Kovács Péter. 2070. (I. 61.) Holczman Komornyik Péter és Komornyik János kérelmére idézte Koncz Demetert zsellérasszonya, Drága Katalin által. – Judiciális, amelyért letették a fizetendő pénzt. 2071. (I. 61.) Holczman Szinyi Boldizsár kérelmére idézte Újszászy Lőrincet és házastársát, Geszthy Anna asszonyt Sályon lakó jobbágyuk, Fekete Agáta által, azért, hogy állítsák törvény elé jobbágyaikat, akiknek nevét meg fogja adni, tudnillik Herczeg Pált, Gál Antalt és szervitorát, Szőke Mátét, valamint Somogyi Albertet. – Judiciális. 2072. (I. 61.) Holczman Szinyi Boldizsár kérelmére idézte Tibolth Ambrust Sályon lakó jobbágya, Sihalló András által, azért, hogy állítsa törvény elé Sályon lakó jobbágyait, akiknek nevét ugyancsak meg fogja adni, azaz Lesták Jakabot, Taraczka Gergelyt, Szolga Pétert és Mozogh Imrét. – Judiciális. 2073. (I. 61.) Szinyi Boldizsár elbúcsúztatni kéri Csery Fruzsina aszszonytól, valamint a fiától, Tibolth Gáspártól és leányától, Tibolth Erzsébettől Nagymihályról Szabó Ambrust, valamint Dorogmáról Tóth Antalt és Sánta Mátyást. – A végrehajtók: Holczman és Kovács Péter. 2074. (I. 61.) Holczman Négyessy Pál kérelmére idézte az egri káptalant Tilajon lakó jobbágyuk, Modra András által, azért, hogy állítsák törvény elé az ugyancsak Tilajon lakó, Szabó Ferenc nevű jobbágyukat. – Judiciális, amelyért letették a fizetendő pénzt.
287
2075. (I. 61.) Négyessy Máté és Négyessy Pál prókátort vallott és letette az ezért fizetendő pénzt. 2076. (I. 61.) Kerepeczyné asszony (nobilis) prókátort vallott. 2077. (I. 61.) Holczman a következő jelentést terjesztette a törvényszék elé: mind a két Korhy megegyezésre lépett Szászfay Balázzsal az ó házhely felől, amely a Csincse mellett fekszik, oly módon, hogy Korhy költségeiért Szászfay örök jogon átadott két hold szántóföldet az Geszt völgyére járóban. 2078. (I. 62.) Holczman az alispán úr kérelmére személyük szerint idézte Mácsy Bálintot és Varga Mihályt, azért, hogy az elkövetett erőszakos paráználkodás miatt jelenjenek meg e mostani törvényszék előtt. Kettőjük idézése, Batha János kivételével, Hatvany Jánosnak, illetve Batha Bálint házastársának a kérelmére is történt. 2079. (I. 62–63.) Mileticz a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel Hatvany érdekében a következőket adta elő Varga Mihály, Batha János és Mácsy Bálint ellen: Szent András ünnepe táján, azaz a november 28-a körüli napokban, amikor a jelen lévő személyek, vagyis Szilágyi Márton felesége, Luca és özvegy Papné Erzsébet indultanak volna Vattáról Tullosra a mondott Szilágyi Mártonhoz, aki a felperes szervitoraként ott szolgált, akkor a három alperes és negyedik társuk, a fogságban lévő Borsos János nem tudni, mitől indíttatván, az egyenes és közönséges útról a két tisztességes asszonyt hatalmasul, rablók módjára letérítette, erőszakkal meggyalázta és ameddig akarta, ott tartotta az haraszton, s csak később engedte el. Az előadottakra tekintettel tehát az ország jogszokása szerinti ítéletet követel az alperesek ellen. A felperes Hatvany ugyanezeket a vádakat adja elő Mácsy Bálint ellen, mivel Mileticz ő ellene nem akart előterjesztést tenni. A fogságban lévő Borsos Gergely elmondja, hogy az öregasszony, azaz Erzsébet pénzt fogadott el tőlük és azt a másik asszonyt kerítette nekik. Mácsy Albert prókátort valló levél nélkül azt mondja, hogy a fia, a megvádolt Mácsy Bálint nemes személy, s ha valakinek valami baja van vele, akkor törvényesen járjon el és őt keresse.
288
A törvényszék a következő ítéletet hozta: mivel a fogságban lévő vádlott nem tagadja a paráznaságot, a nevezett Luca asszony a mai napont harmadmagával tegyen esküt a fejére, s ha ezt megteszi, akkor holnap a fogolynak feje vétessék. A másik asszony, Erzsébet, mivel az kerítő dologról semmi sor reá nincsen, ártatlan. 2080. (I. 63.) Bakos Balázs Császtay János érdekében protestációt terjeszt elő, amely szerint Bors János ónodi provizor éjszakának idején hatalmasul a házára támadt, ott ő és társai sok hatalmaskodást követtek el, őt magát igen sok veréssel illették és a kezét is megszegték volna, az anyját és hasonlóképpen Mihály Jánost is megverték. Ennek a támadásnak Lorántffy János és Lorántffy Farkas részese volt. Az egész vármegye előtt tiltakozik tehát ezen hatalmaskodás miatt. 2081. (I. 63–65.) Bakos Balázs a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel Heránth Gergelyné ellen a következőket adja elő: az 1577. esztendőben elbúcsúztatni kérték a nevezett Heránth Gergelytől és házastársától Pinczés Péter jobbágyot azon törvénycikkelyek tartalmának megfelelően, amelyekben őfelsége előírta, milyen módon kell lefolytatni a jobbágyok búcsúztatását. A jobbágyot békességesen elbocsátották, később azonban az alperes figyelmen kívül hagyva a törvényeket, elvette az elbúcsúztatott jobbágy 150 forintot érő szőlőjét és az kétszer is leszüreteltette. Szolgabíró és esküdt által kérték az alperestől a szőlőt és a termését, ő azonban nem adta azt vissza, hanem a márka-büntetés terhe alatt mind mostanáig magánál tartja. A szőlő értékbecslését nem a helység lakosai, hanem a törvényszéktől kikért szolgabíró és esküdt által kellett volna elvégezni, s a becslés ugyan megtörtént, a jobbágy azonban egyetlen dénárt sem kapott. A jobbágy most már nem is akarja, hogy a szőlőt elbecsüljék tőle, mert Nyéken az ilyesféle búcsúztatási ügyekben az a szokásjog, hogy a jobbágy a szőlőjével együtt mehet el a földesurától; a prókátor ennek bizonyítására csimori Kövér Ferenc és Fúló úr példáját hozza fel. Az alperes fél érdekében Szóláth a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel így válaszol: az alperes eleget tett annak, amit a törvénycikkelyek kívántak, ezt a felperes is elismeri, patvarkodás lenne tehát, ha a búcsúztatást támadná, mivel a jobbágyot békében elbocsátották. Ami pedig a szőlő dolgát illeti, ebben az az álláspontja, hogy a törvény csak a jobbágy elbocsátását mondja ki, azt nem, „hogy a jövedelmeim 289
tulajdonjogáról is lemondjak, hogy a jövedelmemben részessé tegyem a parasztot: ennek az szőlőnek a dézsmáját mindig meg kellett adnia a földesúr számára annak, akié volt” és az alperes gyakran intette is a parasztot, hogy a foldesura jogából és jövedelméből ne vegyen el semmit, s most, a vármegye előtt is inti, hogy ha kötelezné magát a dézsma, a földbér vagy a hegyvám megadására, akkor kész lenne visszaadni neki a szőlőt. A felperes fél válasza: őtőle már néhány jobbágyot is elbúcsúztattak, akik szőlőikkel és azok jövedelmeivel együtt költöztek új földesurukhoz, s ez a szokás régtől fogva él ebben a helységben. Ott sok úr vagyon, az vidékieké csak az köz kád, de az jobbágyok ki-ki mind urának szokott adni hegyvámot. Szolgabírót és esküdtet kér tehát ennek bizonyítására. A törvényszék a következő ítéletet hozta: mivel az alperes a dézsmaszedés előtt foglalta el a szőlőt, az első kérelemért 100 forint büntetésben kell elmarasztalni, valamint a kár megtérítésében, amelyről a felperesnek kell az ország törvénye szerint esküt tennie. A szőlő pedig ugyancsak az ország törvényei szerint maradjon a jobbágynál, aki a kilencedet korábbi urának fizesse meg. A felperes kéri a 100 forint megfizetését. 2082. (I. 65.) Bakos Balázs Keszy érdekében a szokásos teherrel együtt letette a parancsot Csécsy Bálint és Bogácsy János ellen. 2083. (I. 65–67.) Ományi Boldizsár Kövér Ferenc és házastársa, Fánchy Anna asszony, mint felperesek érdekében a következőket adja elő Balassa Bálint és Balassa Ferenc, mint alperesek ellen: az 1577. esztendőben, Remete Szent Pál ünnepe (január 10-e) táján az azóta meghalt Balassa János valamely szolgáit a felperes ő maga aranyasi földére küldte, ahol a felperes a ménesbeli lovait tartotta, e lovakat az alperes a szervitorokkal elhajtatta és hatalmasul mind mostanáig magánál tartja, bár azon idő táján Hatvany János szolgabíró és Eördögh Péter esküdt által a felperes visszakérette tőle, de nem adta vissza; e hatalmaskodás most a fiaira szállott és ezért őket perli a jószágok elvétele miatt. Az alperes fél, tudniillik Balassa Bálint érdekében a esztergomi káptalan által kiadott prókátort valló levéllel a prókátora azt mondja, hogy nem köteles válaszolni, mivel az ítéletlevél nem tartalmazza, hogy törvény elé kell állítani valakit, a keresetben pedig küldésről rendelkezésről van szó, de nincs részletezve, kik követték el a vétket: 290
ezért tehát a pert le kell szállatni. Másodszor pedig azért kell leszállatni a pert, mert a kereset nem részletezi, hogy pontosan mit kér a felperes, hanem csak ménesbeli lovakról van benne szó. A felperes fél válasza: akiket ezen hatalmaskodás miatt vádolnak, azok nemesek, ennélfogva más utat és módot nem választhatnak, csak a pert a hatalmaskodásról. Ha ezt a hatalmaskodást tagadnák, akkor tegyenek esküt róla. A törvényszék nem fogadja el az alperes kifogását. Az alperes fél azt javasolja, hogy a felperes bizonyítson, a felperes azonban nem fogadja el ezt, hanem azt kívánja, hogy az alperes tegyen esküt, vagy ő fog esküt tenni. A törvényszék ítélete: az alperes tizenötöd napig tegyen esküt, vagy a felperes fog esküt tenni. – Ezt az ítéletet az alperes megfellebbezi, amit azonban a felperes nem fogad el. A törvényszék határozata: mivel a Hármaskönyv III. részének 35. címe világosan kimondja, hogy minden perben lehet fellebbezni, kivéve, ha a per a felperes esküje alá van bocsátva, ezért a a fellebbezést el kell fogadni. A felperes elmondja, hogy mivel a perközi ítéletben benne van, hogy a pert az alperes esküjére kell bocsátani, de az nem akar esküt tenni és a fellebbezés is közbejöhet, akkor a ő kész vállalni a bizonyítást, s szolgabírót és esküdtet kér ennek elvégzésére. Az alperes szerint a felperes nem léphet vissza a korábbi álláspontjára, hiszen a fellebbezés a kihirdetett ítélet után történt, ahogy szokás, így egyszerűen nem léphet vissza, hanem csak a szokásos módon és okokkal, valamint a fellebbezést sem akadályozhatja, hanem vagy viszszahívja a prókátorát, vagy valami hasonlót tesz. A felperes visszahívja prókátorát, Ományi Boldizsárt, s szolgabírót és esküdtet – Holczmant és Kovács Pétert – kér keresetének a bizonyítására. 2084. (I. 67.) Tibolth Ambrus inti Vathay Péter azzal a pénzösszeggel, amelyet a Geszten lévő szőlőért ajánlott. 2085. (I. 67.) Vértes Miklós prókátort vallott.
291
2086. (I. 67.) Fügedy János elbúcsúztatni kéri Szabó Andrást Novajról, az egri olvasókanonoktól, Szegedy Páltól. – A végrehajtók: Holczman és Kovács Péter. 2087. (I. 67–68.) Csiga György a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel Csohány, mint felperes érdekében a következőket adja elő Bárius András (egregius) és Bárius Ferenc, néhai Bárius István fia ellen, akire nevezett atyja halála után szállt át ez a jószágok elvétele miatti per: az 1571. esztendőben, Szent Márton ünnepe (november 11-e) táján a nevezett felperes sertéseit Mogyorósd praedium földjére – amelyet törvényesen jogcímen maga is birtokolt – hajtották vólt, ahol azokat jobbágya, Egres Péter őrizte. Akkor az alperes fél Nagy István nevű szervitorát odaküldte, aki a sertéseket elzavarta, s közülük két nagyobbat Zsolcára, az alperes házához hajtott. Amikor a felperes erről tudomást szerzett, elment Zsolcára és ott visszakérte a sertéseket; az alperes meg is ígérte, hogy visszaadja, ezért a felperes adott 50 dénárt a mondott Egres Péternek, hogy hajtsa vissza a sertéseket, de az alperes nem adta át neki azokat, sőt meg is akarta verni a nevezett jobbágyot. Így tehát a Hármaskönyv III. részének 33. címében foglaltak szerint márka-büntetés terhe alatt tartja magánál a sertéseket, hiszen sem az alispán kezére nem adta, sem vissza nem adta ígérete ellenére. A felperes fél az ezáltal elszenvedett kárt 10 forintért sem vállalta volna fel. Az alperes fél érdekében senki nem jelent meg. 2088. (I. 68.) Tornaljay a megbízója, Dengeleghy Gáspárné érdekében szolgabírót és esküdtet – Négyessyt és Eötvös Jánost – kér az őfelsége által szolgáltatandó törvénykezés meghallgatására a törvény elé állítani rendelt keresztúri és ecsegi jobbágyok ügyében. 2089. (I. 68.) Bekény András özvegyének az őfelsége ellen a törvény elé állítani parancsolt jobbágyok ügyében folytatott perét a törvényszék leszállatta. 2090. (I. 68.) Ományi a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel Tibolth Ambrus érdekében előterjesztést tesz Forray, mint alperes ellen. Az alperes válasza: nincs megjölelve, hogy ki által kell történnie az idézésnek.
292
A törvényszék a jegyzőkönyv megvizsgálása miatt a következő napra halasztotta a per felülvizsgálatát. 2091. (I. 68–70.) Eötvös János a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel Gombos Pál, mint felperes érdekében tesz előterjesztést Kapy Sándor, mint alperes ellen. Mileticz a nevezett prókátor ellen emel kifogást, mondván, hogy nem képviselheti a felperest, mivel ennek a tövényszéknek az esküdtje, ugyanakkor sem nem atyafi, sem nem közeli rokon. Mivel tehát esküdt, idegen érdekében nem járhat el. Eötvös János erre azt válaszolja, hogy mivel a felperes béna, nem futoshat, ezért ő nem pénzért és díjazásért, hanem ingyen látja el a felperes képviseletét, mivel tagja a vármegyének. A törvényszék úgy határozott, hogy nem ad helyt az alperes kifogásának. Eötvös János ezután előadja a keresetet, amely szerint az 1577. esztendőben, Szent Márton ünnepe (november 11-e) táján a nevezett Gombos Pál vásárolt egy lovat, de azt a fiai Miskolcon, a Mindszent utcában véletlenül elengedték. Miután a ló elveszett, a felperes fiai keresni kezdték azt. A nevezett alperes arrafelé menvén, észrevette a lovat és elhajtotta. Ezt meghallván a felperes, kocsin elment az alpereshez Hatvany János szolgabíróval együtt és általa kérette vissza a lovat, amelyet azonban nem kapott vissza. Azután a törvényszék által kiküldött szolgabíró és esküdt által is megismételte a ló visszakövetelését, de az alperes akkor sem adta vissza, hanem a márka-büntetést terhe alatt mind mostanáig magánál tartja azt. A felperes követeli tehát a kára megtérítését és az ország törvénye szerinti ítéletet várja, s kijelenti, hogy ha az alperes tagadna és nem akarna esküdni, akkor ő kész arra, hogy esküt tegyen. Mileticz az alperes érdekében azt válaszolja, hogy az alperesnek ebben a vármegyében nincs semmi birtokjoga: ott kell tehát ellene a keresetet benyújtani, ahol rendelkezik birtokjoggal. Itt pedig nem mint tiszttartót idézték, ezért az idézést le kell szállatni, hiszen ha az alap összeomlik, akkor az is összeomlik, amit reája építettek. A felperes azt válaszolja, hogy ő az alperest mint tiszttartót, s a tiszttartósága okán kereste meg.
293
A törvényszék úgy ítélkezett, hogy a pert le kell szállatni, mégpedig azért, mivel az alperesnek nincsenek birtokai ebben a vármegyében, s nem is a tiszttartósága okán idézték. 2092. (I. 70.) Ugyanazon Eötvös János ugyanazon Gombos Pál, mint felperes érdekében Pásztóhy Gergely ellen is ugyanazt a keresetet adja elő, amelyet Kapy Sándor ellen. Az alperes érdekében senki nem jelent meg. 2093. (I. 70–71.) Csery Fruzsina asszony, mint felperes érdekében prókátora az egri káptalan által kiadott prókátort valló levéllel a következőket adja elő Tibolth Ambrus, mint alperes ellen: a felperes aszszony férjének életében mindig annak családja birtokolta a fejéregyházi földet és más praediumokat, „az én uram tartott ispánt benne”. A férje halála után azonban azokat a marhákat, amelyek a régtől fogva általuk birtokolt praediumokra fogadott volna, a nevezett alperes elhajtatta és csak egyezség után bocsátotta el, azaz hatalmasul azt művelt ott, amit csak akart. A felperes be fogja bizonyítani, hogy a férje békességes birtokában volt azoknak a földeknek és tissztartót is mindig ő tartott bennük, és annak volt minden igassága benne, azért az mi kárt tett, nem számítva a hatalmaskodást, ötven forintért sem tűrné el; a kár nagyságának a bizonyítására egyébként felkéri Holczman szolgabírót és Kovács András esküdtet. Az alperes fél érdekében Ományi a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel előadja, hogy nem köteles a keresetre válaszolni, mert abból sem a nap, sem az időpont, sem az esztendő nem derül ki, amikor az alperes elkövette volna a hatalmaskodást. Összedőlvén tehát az alap, a rajta lévő felépítménynek is össze kell omolni, ezért a pert le kell szállatni. A törvényszék azt az ítéletet hozta, hogy az alperes prókátorának a kifogása helytálló, ezért a pert le kell szállatni. 2094. (I. 71.) Szentkirályi Benedek elbúcsúztatni kéri György Mátét Edelény-Sápról, őfelségétől. – A végrehajtók: Zilizy és Damaky. 2095. (I. 71.) Csathó Farkas prókátort vallott és letette az ezért fizetendő pénzt. 2096. (I. 71.) Mátyus Tamásné prókátort vallott és letette az ezért fizetendő pénzt. 294
2097. (I. 71.) Putnoky Boldizsár prókátort vallott és letette az ezért fizetendő pénzt.209 2098. (I. 71.) Senyey őfelsége és tiszttartója, Závod Frigyes érdekében elbúcsúztatni kéri csimori Kövér Ferenctől és a házastársától, Fánchy, másképpen Déghy Anna asszonytól Móricz Jakabot és fiait: Móricz Györgyöt, Móricz Andrást, Móricz Lukácsot és Móricz Gergelyt. „Ha peniglen közi volna Ebeczky Benedekné asszonyomnak hozzája, Fánchy asszonynak, más néven Déghy Kata asszonynak,” akkor őtőle is kéri elbúcsúztatni. – A végrehajtók: Hatvany és Kovács András. 2099. (I. 71.) Finkey Margit asszony, Heránth Gergely házastársa Zilizy szolgabírón keresztül idézte Margit asszonyt, Dely György házastársát. – Judiciális. 2100. (I. 71.) Zilizy Senyey Pál kérelmére idézte buzitai Horváth, másképpen Bojnicsics Jánost Sebestyén Szaniszló által, azért, hogy állítsa törvény elé jobbágyait: Szaniszló Györgyöt és Porcs Benedeket, valamint szervitorát: Nagy Györgyöt. – Judiciális. 2101. (I. 72.) Várkonyi Gáspár szolgabírót és esküdtet – Négyessyt és Eördöghöt – kér, azért, hogy Szinyi Boldizsártól visszaköveteljenek egy lovat, az Madarasi Szaniszló lovát. 2102. (I. 72.) Lorántffy Farkas elbúcsúztatni kéri Fábián Györgyöt Kubinyi Andrástól és Kubinyi Kristóftól. 2103. (I. 72.) Lorántffy Farkas (idem, lásd az előző bejegyzést) elbúcsúztatni kéri Dobos Damjánt Kazinczról, Kubinyi Kristóftól és fiától, Kubinyi Andrástól. – A végrehajtók: Bárczy, Járdánházy és Bolyky Mátyás. 2104. (I. 72.) Bakos Balázs Lorántffy Kristóf érdekében és az oldalán állva előadja, hogy Kubinyi András az ő peres erdejüket …210 2105. (I. 72.) Lorántffy Farkas protestációt terjeszt elő, azért, mert Kubinyi András a törvényszék színe előtt rablóknak mondja az ő szervitorait, s ezt ő még a vérdíjért sem akarná elszenvedni. Ítéletet kér
209
Áthúzással érvénytelenített bejegyzés.
210
Befejezetlen bejegyzés, bár a folytatás számára helyet is hagyott ki a jegyző.
295
tehát a dologban, mivel a vád szégyent hoz rá, aki jámbor és tisztességes szervitorokat tart. A törvényszék úgy ítélkezett, hogy Kubinyi Andrást széktörés vétkében kell elmarasztalni, mivel gyalázta Lorántffyt. Az alperes megfellebbezi az ítéletet és mindkét fél perátküldő levelet kér. 2106. (I. 72.) Az alispán jelenti, hogy a nemesek legutóbbi közgyűlésében mind Bárczy Ferencet, mind pedig Bakos Balázst 12-12 forint büntetésben marasztalták el az alispán pecsétjének a megcsúfolása miatt. Az ítéletet mind a két fél a maga jószántából elfogadta. 2107. (I. 73.) A vármegye közönsége a következő határozatot hozta: a csabaiak korábban 275 forintot adtak a török adóba a miskolciaknak, s a miskolciak ezzel meg is voltak elégedve. Most azonban, mivel az adó összege megemelkedett, a csabaiak adójának az összegét is arányosan 75 forinttal meg kell emelni, tehát ennyivel többet kell fizetniük a miskolciaknak a török adóba, mert különben a megállapodás megszegése miatt 100 forint büntetésben marasztaltatnak el. Az a bizonyos megállapodás pedig Bárius András alispán, valamint Basó Farkas és sokan mások előtt történt. 2108. (I. 73–74.) Mileticz a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel Csiga, mint alperes érdekében a következőket adja elő a grófné asszony, mint felperes érdekében: a mondott felperes asszony nem a bírák ítélete szerint járt el a tanúbizonyságok kikérdezésében, hiszen az ítélet kimondja, hogy a bizonyítást a legközelébb következő törvényszéki ülésig kell elvégezni, azt a bizonyos „következőt” pedig már fél esztendeje, hogy megtartották. A felperes asszony tehát nem bizonyította akkor, amikor kellett volna azt, amire a bírák kötelezték, ennélfogva tehát a most benyújtott bizonyításai semmit sem érnek, mégpedig azért nem, mert a pereskedők semmit nem tehetnek a saját fejük után, a bíró megkerülésével. A felperes tehát most már jogtalanul patvarkodik és ezért ítéletet kér ellene. A felperes fél szerint nem fogadható el a kifogás, aminek az az oka, hogy a felperes asszony azt várta volna a bírótól, akiket a bizonyításra a törvényszéktől kértek, tehát minden azonnal és az ítéletnek megfelelően történt.
296
Az alperes fél azt mondja, hogy ő azért tiltotta el a vizsgálatot, mert amikor a „következő” törvényszéki ülés ideje eljött, maga az alperes személyesen megjelent és meg is kérdezte a bíráktól, hogy vajon megtörtént-e már a vizsgálat? A bírák azt válaszolták, hogy nem történt meg. S a második és harmadik törvényszéken sem bizonyított a felperes semmit, pedig a bírák azt rendelték el, hogy a „következő” törvényszéki ülésen legyen a bizonyítás. Ennek megfelelően tehát már érvénytelen a bizonyítás, s ezért követel ítéletet. Azt is mondja, hogy aki akar, azt nem érheti jogtalanság, hiszen még azelőtt szólt az alperes, mielőtt megtörtént volna a bizonyítás. A felperes fél erre azt válaszolja, hogy ha már eltiltotta az alperes a bizonyításokat, akkor ő nem köteles más bizonyságokat keresni, hanem elegendő, ha megesküszik az alperes fejére. Továbbá ha ő tiltott, akkor a bírák sem tartoztanak bemutatni a bizonyításokat. A törvényszék a következő ítéletet hozta: hihetőek az alperes211 érvei és kifogásai, mivel a királyi törvényszéken is mindig érvényteleníteni szokták azokat a bizonyításokat, amelyeket azután gyűjtöttek, hogy a kitűzött határnap már elmúlt. A felperes ismét szolgabírót és esküdtet kér, s azt is, hogy tűzzenek ki másik határnapot a tanúbizonyságok összegyűjtésére, mivel annak köszenhetően, hogy a bírák érvénytelenítették a bizonyításokat és nem engedik azok felhasználását a perben, kötelesek kijelölni egy másik határnapot. 2109. (I. 74– 81.) Bakos, másképpen Szécsy Balázs a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel a felperes fél, tudniillik Batha Zsófia és Ományi Erzsébet érdekében előterjesztést tesz. Mileticz az alperes fél, tudniillik Basó Mihály érdekében ugyancsak a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel azt veti ellen, hogy most is ugyanaz a baj a keresettel, tudniillik, hogy a törvényszéknek ki kellett volna adni az ítéletlevelet, amint arról tegnap a vármegye közönsége statútumot is alkotott: adassék ki tehát az ítéletlevél és ő az abban megjelölt határnapon válaszolni is fog. 211
A jegyző felperest (A) írt alperes (I) helyett, de a perbeszédek tartalmából és az ítéletből kikövetkeztethető, hogy nyilvánvalóan tévesen és a tévedését természetesen javítanunk kellett.
297
A felperes fél azt válaszolja, hogy látja: aki engedelmeskedett a tegnapi határozatnak, az nem ért azzal egyet. Ő semmilyen módon nem akar a törvénycikkelyekben foglaltaktól eltérni, ezért továbbra is azt tartja, hogy nincsen szükség ítéletlevélre itt, hanem a törvénycikkelyekre van szükség a büntetőperben, akkor is, ha használnak ítéletlevelet. A szándékos emberölés miatti eljárást nem lehet rövidítve lefolytatni, hiszen ennek az egynek a kivételével minden más perben úgy is járnak el. Az alperes fél válasza: a törvények nem veszik ki az ítéletlevelet a per folyamatából, hiszen kimondják, hogy „idézzen engem”, az idézés pedig egységet képez az ítéletlevéllel. Ki kell adni tehát, mert az ítéletlevélből lehet megtudni, „hogyan idézett engem, s az ítéletlevéllel tudom én is magam megvédeni”. A felperes fél válasza: az ítéletlevél benne van a jegyzőkönyvben és ott meg lehet találni, ő pedig semmiképpen nem akar eltávolodni a törvénycikkelyek tartalmától. Az alperes fél szerint senki nem lehet ugyanabban az ügyben egyszerre tanú és bíró is. A törvényszék ítélete: az alperes fél köteles válaszolni a keresetre. Az alperes fél válasza: mivel ez a per nagyon nehéz és az ügy főben járó, ezért ha a törvényszék az ítéletlevél kérdésével nem foglalkozik is, az idézésről, vagyis a keresetről adjon ki másolatot, „mert nem tudom, milyen jogorvoslattal védelmezzem magam”. A felperes megkérdezi, hogy miért kellene kiadni az idézés másolatát, amikor a jegyzőkönyvből nyilvánvaló, hogy milyen módon történt az idézés? Az alperes azt válaszolja, hogy számára nem nyilvánvaló, s mivel az ő fejében álljon a dolog, vagyis az ő fejérel van szó, semmilyen utat és módot nem akar kizárni, amellyel magát megvédelmezheti. A felperes fél válasza: azt mondom, hogy adhatja kegyelmetek az citatiónak mássát, ha az protocolumban megvagyon, bár ő még soha nem látta, hogy ki kellett volna adni az idézés másolatát, mert ha ő kegyelmének személyesen stálni kell, nem nagyobb az szolga az uránál, hanem az szolgának compareálni kell. Aztán: ha az alperes most az idézés másolatát követeli, akkor legközelebb a felelet másolatát is követelni fogja.
298
A törvényszék határozata: a kereset másolatát a felelet másolatával együtt lehet kiadni és nem külön-külön. A felperes fél követeli, hogy állítsák elő azokat, akiket törvény elé állítani parancsoltak, különben levelesítsék őket. Az alperes kifogást emele, amely szerint honnét kellene tudnia valakinek, hogy idézték-e és az ő szervitorát rendelték-e törvény elé állítani, ha a törvényszék nem adta ki az idézés másolatát? A törvényszék határozata: a szervitort levelesíteni kell, mivel az idézés idején elrendelték a törvény elé állítását, ő pedig nem jelent meg személyesen. Az alperes az „akkor törvény elé állítani rendelt és nem compareált személyesen” kifejezéssel kapcsolatban emel kifogást, mondván: „nem látjuk mi azt, sem judiciálisból, sem citatióból nem constál énnékem, kit kell statuálni, mert én nem látom, sem hallom, mert nem akartok judiciálist adni, abból constálna, sem penig az citatiónak mássát nem akarjátok adni, nem tudom, ha én birtokomban vagyon? Nincs-e? Hogy proscribálhatja kegyelmetek addig, kit tudtam volna statuálni? Osztán az bíró nem referálhat most semmit, mert régen volt az egri […] szék előtt, bíróm most nekem, nem tanú, de ígyen sem bíróm most, mert elkölt az bíróság róla.” Erre a felperes így válaszol: „nem kévánom, hogy most referálja az én bíróm ezt az dolgot, csak azt, hogy kit statuálni hagytam, őkegyelme nekem hogy statuálja. Mert referálta egyszer az bíró az esküdttel, meg vagyon írva az protocolumban, ott megtalálja kegyelmetek, azért azt mondom, hogy nem tartható a kifogás.” Az alperes az mondja, hogy neki ez nem nyilvánvaló, mert sem az idézésről, sem az ítéletlevélről nincs másolata és így azt sem érti, miben áll a dolog. A felperes sürgeti az alperest, hogy válaszoljon és várja az ítéletet, kijelentvén, hogy semmilyen módon nem akar eltérni a törvényektől. Az alperes válasza: „hogy proscribálhatja kegyelmetek azt, az kit iktatni hagytak, ha az, kinek hagyták iktatni, nem tudja, ki légyen?” A felperes válasza: „igen is, mert kit statuálni hagynak s nem compareál, proscribálni kell azt”. Az alperes fél továbbra is kifogásol és tiltakozik, mert szerinte a felperes addig nem válaszolhat és az per sem törvényes, „amíg az idé-
299
zés másolata nincsen a kezemben”, ezért kell tiltakoznia és ragaszkodnia a korábbi kérelméhez. A felperes ezután a következő keresetet adja elő: „az 1578. esztendőben, böjt fogadó szerdán, nem mondhatjuk ezt, hogy nem tudjuk, milyen lélektől vezetve, hanem inkább ezt mondhatjuk, hogy elhatározott szándékkal az alispán uram, ki akkor ispánunk volt, Basó Mihály uram esküdt bírája volt, odaküldve és odarendelve fegyveres kézzel több szervitorát, tudniillik Nyíry Jánost (nobilis) és a Détán lakó, törvény elé állítani rendelt Sebő Lőrincet és ezek több cinkos társát, valamint Korhy Lászlót (nobilis), ezen vármegye szolgabíráját, néhai Koncz János (nobilis) Alsóvatta possessióban lévő nemesi házára, vagyis kúriájára támadt. A támadás dél idején történt, a támadók betörték a ház ajtaját és ablakait, puskákkal és más fegyverekkel behatoltak a házba és ott a nevezett vattai Koncz Jánost meggyilkolták. S ezzel meg sem elégedvén, a nevezettek, tehát az alispán, a szolgabíró, valamint Nyíry László és détai Sebő Lőrinc, valamint társaik nem gondolván az nemes embernek halálával, szabadságával, sem az nemes háznak szabadságával, hanem az megholt testét és az nemes házát megdúlták, az házból lovait, vitézlő szerszámait, pénzét is elhozták, kit az útból más jámbor nemes emberek tanácsából az marhában visszahoztak, némely penig az marhákban most is ide kezekben vannak. Mely dologért Mihály uramnak, Basó Mihálynak, ki akkor hites ispánunk volt, és az megmondott szolgájának, Sebő Lőrincznek ez nemes embernek megöléséért és haláláért, az nemes háznak reá töréséért és az marhának elviteléért őkegyelmének fejéhez szólnék, mert Koncz Jánost szántszándékkal ölték meg, mikor az szolgái az nemes házat reá vítták, törték, azt mondották az őkegyelme szolgái, kiket odaküldött: No, bestye kuragi, te, Koncz János, ha kijössz is, ha ki nem jössz is, de meg kell ma ugyan házadnál halnod! Hogy penig ez így légyen, pénze, ruhája most is Mihály uramnál vagyon: ez tagadhatatlan, mert mikor gyűlést tétete őkegyelme, akkor pörösül támadá és erőssen vádolá Koncz Jánost és az pénzt, ruhát, kit szolgái az Koncz János házától elhoztak, előhozta vala és azt mondá: Ez pénzt, ruhát az Koncz János házából hozták szolgáim, mikor őtet megölték, és ezért holt meg. Fogtatjuk vala vele az gyilkosokat, az kik az házon voltak, az őkegyelme szolgáit, és azt mondá: Nem fogom, mert én küldöttem az én szolgámat szolgabírámmal egyetemben, azért az mit az én szolgám mívelt, én míveltem, én küldöttem, pör s pörrel, megtalálsz engem törvénnyel, zálogom vagyon. Azért hogy mi őkegyelmét megeskettük és ispá-
300
nunkká tettük, úgy eskettük meg, hogy törvénnyel büntet mindeneket. Dekrétomokat adtunk kezébe, artikulusokat. Ha törvénnyel büntette volna az mi atyánkfiát, citálni köllött volna először és judiciálisnak köllött volna kelni róla. Annak utána adjudikációnak köllött volna lenni, az adjudikációnak és exmissionálissának köllött volna lenni, azt pedig nem karddal köllött volna exequálni. Nem az ő szolgájára köllött volna penig az adjudikációnak és az exmissionálissának lenni, hanem ő magára, ha volt volna is. Más az penig, nem fegyverrel köllött volna odamenni, hanem vagy repulsiót tött volna benne, vagy novumot, de mégis remediumot talált volna benne, ha így volt volna. De őkegyelme elhatározott szándékkal küldött reája, nem gondolván meg az ő officiumját, az kire megesküdött, hanem akkor ezt cselekedte az önnön akaratjával. Hogy penig ez így légyen, önnön maga itt, az szék előtt vádolta az mi atyánkfiát, azt mondta, hogy ő küldött reája, s az ő szolgái az mit míveltek, ő akaratjából mívelték. Ha penig tagadná, megbizonyítjuk. Kegyelmedtől bírót, esküdtet kérünk, Négyessy Pált, Kubinyi Andrást. Azért az mint az 63. artikulus tartja, törvényt várunk kegyelmetektől.” Az alperes fél erre tiltakozással mondja, hogy ő még a másolatokat kényszerül várni. A felperes válasza: „Ennek lássa meg kegyelmetek, ha mássát vehetik, vagy nem. Mi azt mondjuk, hogy nem veheti őkegyelmek mássát, mivel nem czédulaképpen adtuk be az feleletet, hanem az protokolumba beírták. Az alperes fél azt válaszolja, hogy erről már határozott a törvényszék. A törvényszék a következőképpen ítélkezik: ha az alperes fél akarja, akkor ki kell adni az idéző levél és a kiküldő levél másolatát. A törvény elé állítani rendelt szervitort pedig, mivel nem jelent meg, levelesíteni kell. 2110. (I. 81.) Balassa Ferenc perében a törvényszék a következő ítéletet hozta: mivel a nevezett alperes együtt pereskedik Balassa Bálinttal, hiszen Kövér Ferenc és házastársa, Fánchy Anna asszony (generosa) kettőjükre együtt szállatta át a pert, ezért külön-külön nem lehet ellenük ítéletet hozni, hanem mert egy a hatalmaskodás, egynek kell lennie az ítéletnek is. 2111. (I. 81.) Ongay Máté házastársa, Szennyesy Erzsébet asszony szolgabírót és esküdtet – Holczman Istvánt és Kovács Pétert – kér va-
301
lamely adósságnak a Geley Tamástól való visszakövetelésére, s ha nem adná azt, akkor az idézésére. 2112. (I. 81.) Őfelsége elbúcsúztatni kéri Országh Borbála asszonytól, Geszthy Ferenc (magnificus) házastársától és Török Istvántól a Miskolcon, a Meggyesalja utcában lakó Nagy Györgyöt. – A végrehajtók: Négyessy és Eötvös. 2113. (I. 82.) Csimori Kövér Ferenc elbúcsúztatni kéri Aranyosról, Fánchy Györgytől Ivák, másképpen Mészáros Gergelyt. – A végrehajtók: Holczman és Kovács András, vagy Kovács Péter. 2114. (I. 82.) Négyessy Csery Fruzsina asszonynak (generosa), néhai Tibolth István özvegyének a kérelmére idézte Damassy Istvánt, Diósgyőr várának a provizorát molnárja, a Miskolcon lakó Molnár Jakab által. – Judiciális, amelyért letették a fizetendő pénzt. 2115. (I. 82.) Máthé András elbúcsúztatni kéri Fekete Gergelyt Görömbölyről, őfelségétől. – A végrehajtók: Négyessy és Eördögh. 2116. (I. 82.) Máthé András Négyessy és Eördögh által (idem medio eorundem, lásd az előző bejegyzést) visszaköveteltet két láncot és két fejszét, kit faluul vettek el hatalmasul a görömbölyiektől. 2117. (I. 82.) Fánchy György elbúcsúztatni kéri Harsányból, őfelségétől és Radéczy István egri püspöktől Szomolyai Jakabot, Iszkora Mártont és Kovács Tamást. – A végrehajtók: Holczman és Kovács Péter. 2118. (I. 82.) Holczman idézi Vértes Miklóst az Ábrányban lakó Ágoston Péter által, azért, hogy ő maga is jelenjék meg a törvényszék előtt és a nevezett Ágoston Péter is állítsa törvény elé.212 – Judiciális, amelyért letették a fizetendő pénzt. 2119. (I. 82.) Holczman Fánchy György kérelmére idézte Újszászy Lászlót jobbágya, Virágh András által, azért, hogy állítsa törvény elé ezen Virágh Andrást. – Judiciális, amelyért letették a fizetendő pénzt.
212
Az idézés természetesen valakinek a kérelmére történt, de a kérelmező nevének a helyét üresen hagyta a jegyző.
302
2120. (I. 82.) Forray Balázs itt, a törvényszék színe előtt visszakövetelni kéri szervitorát Papos Mihálytól. – A végrehajtó: Holczman István szolgabíró. 2121. (I. 82.) Holczman jelenti, hogy Forray Balázs kérelmére viszszakövetelte Papos Mihálytól a szervitort. 2122. (I. 82.) Holczman Forray Balázs kérelmére a személye szerint idézte Papos Mihályt (idem eundem ad instantiam eiusdem, lásd az előző bejegyzést). – Judiciális, amelyért letették a fizetendő pénzt. 2123. (I. 83.) Soós András ónodi parancsnok prókátort vallott és letette az ezért fizetendő pénzt. 2124. (I. 83.) Négyessy a törvényszék színe előtt Várkonyi Gáspár kérelmére a személye szerint idézte Szinyi Boldizsárt, azért, hogy állítsa törvény elé szervitorát, Sarlai Pált. – Judiciális. 2125. (I. 83.) Négyessy (idem, lásd az előző bejegyzést) és Eördögh jelentik, hogy Várkonyi Gáspár kérelmére Szinyi Boldizsártól (ad instantiam eiusdem ab eodem, lásd az előző bejegyzést) megkérték azt a lovat, amelyet Madarassy Szaniszlótól vett el. 2126. (I. 83.) Négyessy a személye szerint idézte Szinyi Boldizsárt Várkonyi Gáspár kérelmére (eundem ad instantiam eiusdem, lásd az előző bejegyzést). – Judiciális. 2127. (I. 83.) Négyessy és Eördögh jelentik, hogy megkérték Török Tamás lovát személyesen Szinyi Boldizsártól.213 2128. (I. 83.) Négyessy Török Tamás kérelmére idézte Szinyi Boldizsárt (idem ad instantiam eiusdem eundem, lásd az előző bejegyzést). – Judiciális. 2129. (I. 83.) Holczman Báthory István (magnificus) kérelmére idézte Mácsy Bálintot Anna nevű szolgálója által. – Judiciális.
213
Valószínűleg Török Tamás kérelmére történt a visszakérés, bár tévedésből Szinyi Boldizsár nevét írta a kérelmező neve helyett a jegyző, amit aztán kihúzott, de nem javított. Ez a tollhiba a következő bejegyzés értelmezését is bizonytalanná teszi.
303
2130. (I. 83.) Holczman Báthory István kérelmére (idem ad instantiam eiusdem, lásd az előző bejegyzést) a személye szerint idézte Porkoláb Orbánt. – Judiciális. 2131. (I. 83.) Kubinyi András szolgabírót és esküdtet – Bárczyt és Császtayt – kér búza, bor és egy gabona (?) visszakövetelésére Lorántffy Farkastól. 2132. (I. 83.) Az alispán úr letette Mácsy Bálint perét a szokásos teher alatt, amely pert valamilyen gyilkosság miatt folytatott a törvényszék. 2133. (I. 83–84.) Forray Fánchy György érdekében a garamszentbenedeki konvent által kiadott prókátort valló levéllel a következőket adja elő: „nem elég mondani, hogy ő hallotta, hanem be is kell mutatni a törvényszék előtt és bizonyítani is kell nekünk, hogy milyen másolatokat kellett volna, hogy kapjak a törvényszéktől, hogy megérthessem, milyen állapotban van az ügy?” Ennélfogva mivel a felperes Henyey Margit asszony nem a kellő módon járt el a perében, mindent magának tulajdonítson, hiszen a törvények azokat segítik, akik figyelnek rájuk. Ezért ő kifogást emel a tiltakozó levél ellen kéri, amit korábban is kér, hogy az alperest mentse fel a törvényszék. Mileticz a nevezett felperes érdekében a leleszi konvent által kiadott prókátort valló levéllel előadja, hogy az alperes a tiltakozást semmilyen módon sem kifogásolhatja és felmentését sem kérheti, mivel azt a felperes a kellő időben bemutatta, s nem az ő számlájára kell írni, hogy a pert megfellebbezték és a helytartó nem tudta azt megvizsgálni. A tiltakozó levél ő tisztelendő uraságának a pecsétjével van megpecsételve és azt az egész törvényszék, az egész vármegye látta, mivel először a közgyűlés, azután a törvényszék előtt is bemutatták, akkor az alperes is látta és meg is támadta, de semmilyen módon nem juthatott hozzá és most sem juthat sem a tiltakozó, sem a felmentő levélhez. 2134. (I. 84.) Holczman István néhai harsányi Kiss Mihályról a házastársára, Margit asszonyra és a fiára, Kiss Gáspárra szállatta át a perét.
304
2135. (I. 84.) Forray az elhalálozott harsányi Kiss Mihálynak a Szikszay János ellen folytatott perét a házastársára, Margit asszonyra szállatta át. 2136. (I. 84.) Forray az elhalálozott harsányi Kiss Mihálynak az Ományi Máté ellen folytatott perét a házastársára, Margit asszonyra szállatta át (idem causam eiusdem in eandem, lásd az előző bejegyzést). 2137. (I. 84.) Heránth Gergely a kisebb hatalmaskodás miatti büntetést, amelyben elmarasztaltatott, azaz 1 márkát, vagyis 25 forintot letette a törvényszék előtt Kerepeczyné asszony számára. Mileticz a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel a felperes asszony, tudniillik Kerepeczyné érdekében azt mondja, hogy most, a fellebbezés megtörténte után már nem lehet letenni a büntetést. A törvényszék azt a határozatot hozta, hogy a nevezett alperes tegye le a 25 forintot, amit ő le is tett a törvényszéken. 2138. (I. 84–85.) Mileticz a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel Daróczy Máté érdekében őfelsége ellen előadja, hogy mivel őfelsége felülvizsgáltatta a fellebbezést, ő azt kívánja, hogy a per kerüljön vissza a törvényszék elé, különben adja ki a törvényszék az ítéletlevelet a végrehajtási paranccsal együtt. Senyey őfelsége érdekében és az általa kiadott prókátort valló levéllel követeli, hogy Daróczy Máté bizonyítsa leszármazását, hogy vajon jogosan szállt-e át reá a per? A felperes válasza, hogy atyával, anyával egy volt vele, s ezt az egész vármegye tudja. A törvényszék úgy ítélkezett, hogy Daróczy Máté bizonyítson a következő törvényszéki ülésig. – Daróczy szolgabírót és esküdtet – Bárczyt és Bolykyt – kér a bizonyítás elvégzésére. 2139. (I. 85–86.) Nyíry János a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel Basó Mihály érdekében a következőket adja elő: a nevezett Basó Mihály felesküdött alispánja volt ennek a vármegyének, s becsületesen és tisztességgel, hite és hivatala szerint szolgálta is a megyét. Most azonban Daróczy Máté azt mondja a törvényszék előtt, hogy Basó Mihály elvesztette az ő ítéletlevelét. Pedig ha valóban elvesztette volna, akkor az a hite és a hivatala ellen lett volna.
305
Daróczy Máté, mint alperes a következőket válaszolja: Bárius András alispánsága idején a mondott ítéletlevél „hátára írt Szentmarjay uram és az ládába tötte, ezért az mi az ország törvénye, hittel mondok meg róla, hogy oda tötte, azóta én kezembe nem adta senki. Mikor az szegény Szentmarjay uram megholt, annak utána Bárius András uram hogy letötte az ispánságot, választottuk annak utána Basó Mihály uramat ispánunknak, őt esküdtettük meg erre az tisztre, őkegyelme jött az vármegye protokolumaiért, minden per folyta levelet őkegyelmének adtak, azt én nem tudom, ha ott tévedett-e el? Nádasdy Jánosnál-e, vagy pedig Mihály uramnál? Sokszor kértem Mihály uramtól, hogy megkeresse őkegyelme, azonképpen az nótáriust, most sem tudom, ha ott vagyon-e az levelek közt, vagy nincsen? Most is nem mondok egyebet, hanem hogy most is kértem az nótáriustól, oly judiciális volt, kiben tizenegy alperes volt, ő maga száz forinton maradott, az iktatott személyek negyven-negyven forinton. Én most is az őkegyelme tisztessége ellen semmit nem szólok akaratom szerént, semmit sem akartam szóllani őkegyelme tisztessége ellen.” A felperes fél érdekében nevezett prókátora előadja, hogy „őkegyelme nem negálhatja semmiképpen, mert saját szájával azt mondá, hogy én vesztettem el, itt, az szék színén, kit feleletivel is megbizonyítja őkegyelme, hogy kétséges felőlem, de az szívében való kétséget ugyan nyilván mondja nyelvével itt, az szék előtt, kit én nagy infámiának tartok, de mert fel nem vöttem volna, mert ennek előtte is egyházon vetette szememre, de az mint őkegyelme feleli, nyilvánvaló a törvényszék számára, hogy Szentmarjay Imre még az Bárius András ispánságában holt meg. Bárius András után aztán én következtem abban a hivatalban ezekkel a személyekkel: Bárius Andrással, Szinyi Boldizsárral, Hatvany János szolgabíróval, az esküdt jegyzővel és Eördögh Péter esküdttel. Én velük együtt adtam le azokat a leveleket, híven, igazán, becsülettel, mint emberséges és tisztes állapotú férfi, én semmilyen levelet nem vesztettem el, sem hozzá nem nyúltam, ládáját sem nyitottam fel, az én hitemre az egész vármegye előtt adtam az nótárius kezébe, volt-e ott, nem volt-e, én nem tudom. Őkegyelmének nem kellene ilyen infámiával illetni. A törvényszékúgy ítélkezett, hogy Daróczy Mátét széktörés vétkében kell elmarasztalni.
306
2140. (I. 87.) Bakos Balázs az egri káptalan által kiadott prókátort valló levéllel Vitéz János leányait képviseli, Mileticz pedig ugyanazon káptalan érdekében kéri a prókátort valló levél másolatát. Bakos Balázs a felperesek, tudniillik Vitéz Anna, Vitéz Sára és Vitéz Margit érdekében ismét előadja, hogy minő irtoványt az káptalan elfoglalt hatalmasul, mely vagyon Borsod vármegyében, Eger várának felől, iktatni hagyta volt Vitéz János az káptalannak jobbágyit, apellálta az káptalan, az apelláció, az mit felvitt, nem úgy járt el az dologban, „azért szentenciát várok kegyelmetektől”. Az alperes fél válasza: a felperes élt a jogorvoslattal, s e jogorvoslatot nem szállatták le teljesen, hanem csak az új ítélet idézését. A törvényszék határozata: az ügy kerüljön azok közé, amelyben már született ítélet. 2141. (I. 87.) Keszy János a Csécsy és Bogácsy elleni parancsot a szokásos teher alatt letette. 2142. (I. 87.) Mileticz214 Forgách érdekében Senyey Bálintnak a gyűrű miatt a Kövér Ferencet illető kezességvállaló levele ellen a következőket adja elő: ennek a misszilisnek semmi érvénye nincsen, mivel „van határnapunk, amelyre a kezesnek a törvény elé kellett volna állnia, azonban a határnap elmúlt és a kezes sem maga nem jött el, sem prókátora által nem állt törvény elé”. A felperes tehát már nem foglalkozik a kezessel, hanem attól kéri a gyűrűt, akinél most van. Ugyanígy az alperes is azon keresse a gyűrűért adott pénzt vagy borokat, akitől a gyűrűt vette, ahogyan az a keresetben már korábban kimondatott. A felperes be fogja bizonyítani, hogy a gyűrű az övé volt. Egyébként az alperesnek az esküt törvényszék előtt kell letenni, nem magánhelyen. Szóláth az alperes fél érdekében a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel a következőket válaszolja: mivel a felperes semmit sem adott az alperesnek, ezért nem is követelhet tőle vissza semmit. A fel-
214
A név fölé Bakos Balázs nevét is odaírta a jegyző, de Mileticz nevét nem húzta ki. Így nem egyértelmű, ki képviselte a felperest. A korábbiakban egyébként Bakos Balázs volt ebben az ügyben a felperes prókátora.
307
peres esküje alá bocsátja a dolgot, hogy adott-e valamit: ha pedig nem adott és úgy követel, akkor a követelése patvarkodás. A felperes válasza: a gyűrű az övé és ott kéri, ahol a kutatás után megtalálta. Az alperes hozzáteszi az általa mondottakhoz: „mivel azt az marhát énnekem”, stb. A törvényszék az ügyben a következő ítéletet hozta: Forgách úr Mátyás apostol ünnepéig (február 24-ig) tegyen esküt ezen vármegye szolgábírája és esküdtje előtt, ott, ahová kívánja, hogy ezek elmenjenek, vagy pedig itt, a vármegyében. Ugyanazon határnapig az alperes adja át a szolgabírónak és az esküdtnek a gyűrűt. A szolgabíró és az esküdt a Mátyás apostol ünnepe utáni első törvényszéki ülésen tartozik jelenteni az eskü letételéről. Az alperes az ítéletet megfellebbezte. 2143. (I. 88.) Bárczy és Bolyky ismét elmegy Novajba őfelsége részéről és Kövér Ferenc kérelmére feladni az jobbágyot. 2144. (I. 88.) Kövér Ferenc (idem, lásd az előző bejegyzést) őfelsége érdekében felkéri Holczman szolgabírót és Kovács Andrást, hogy Novajból búcsúztassák el a jobbágyot. 2145. (I. 88–89.) Az alispán úr protestációt tejeszt elő, azért, mert a most folyó törvényszéken Czikó István előállván, valamint Bakos Balázs is, kik képében állanak elő, úgymint Batha Andrásné és aki Koncz Jánosné képében, Basó Mihályt szóllították, azok őt, mint alispánt nem fogadják el bírónak abban a perben, hanem felkeltették. Így tehát „úgymint abban az részben meg nem bíráltanak, azért őkegyelmeknek protestálok, hogy abban nem vagyok bírájok.” Hogy mi miatt történik ez a tiltakozás a törvényszék előtt, az mindenki számára világos: ők maguk adtanak okot erre az peres személyek, mivel az mondták, hogy az alispán és az alperes atyafiak, ezért ítéletét az atyafia ellen sem kihirdetni, sem végrehajtani nem lehet. Czikó az összes alperes érdekében tiltakozik és azt válaszolja, hogy ők semmit sem mondtak az alispán úr ellen, nem állították, hogy nem hozhat ítéletet az atyafia ellen, vagy hogy nem hajthatja végre azt, csak annyit kértek, hogy a törvényszék vizsgálja majd efelül az ítéletet.
308
Az alispán a felperesek esküje alá bocsátja a dolgot, mert különben ő esküszik meg, hogy mondták, ami ellen ő tiltakozik. A felperesek szerint az alispánnak tiszte szerint kell eljárnia. 2146. (I. 89.) A törvényszék 100 forint büntetésben marasztalta el Heránth Gergelyt széktörés vétke miatt, azért, mert a törvényszék előtt ezt mondta: egy jobbágyának a búcsúztatásakor a szolgabíró és az esküdt nem akarta meghallgatni bírójának a szavát. 2147. (I. 89.) Soós András úr szolgabírót és esküdtet – Négyessyt és Eötvös Jánost – kér tanúbizonyságok kiszedésére. 2148. (I. 89.) Kubinyi András szolgabírót és esküdtet kér az Igriciből elbúcsúztatott jobbágyok részéről újból megteendő törvénykezésre. – A végrehajtók: Négyessy és Eötvös. 2149. (I. 89.) A törvényszék a következő határozatot hozta: a rendelkezés, vagyis a parancslevél értelmében kell eljárni, s a szolgabírót és az esküdtet ki kell küldeni, hogy a következő törvényszéki ülésen jelentést tegyenek a törvénykezésről.215 2150. (I. 89–90.) Holczman jelenti, hogy ő a törvényszék rendelkezésének megfelelően megkérte Kubibyi Andrástól szervitora, Tóth Miklós által az ingóságokat Sárvári Márton számára, Kubinyi azonban azt mondta, hogy nem volt jogszerű a visszakövetelés, mivel esküdt nem volt, pedig a törvénycikkelyekben foglaltak szerint a szolgabírónak az esküdttel együtt kell eljárnia ilyen ügyekben. A felperes fél szerint mindig kettős jelentés történt, azaz a szolgabíró és az esküdt is jelentett, csak most, a harmadik visszakövetelés nem így volt, tehát a törvényszék lássa meg a dolgot. A törvényszék úgy határozott, hogy a pert le kell szállatni. 2151. (I. 90.) Hatvany János szolgabírót és esküdtet – Négyessyt és Eördöghöt – kér, hogy ingóságokat, búzát, lovat, tehenet követeljenek vissza Kubinyi Kristóftól és Kubinyi Andrástól. 2152. (I. 90.) Négyessy és Eördögh (iidem, lásd az előző bejegyzést) e mostani törvényszéken jelentik, hogy visszakövetelték az ingóságokat Hatvany János kérelmére Kubinyi Kristóftól és Kubinyi Andrást
215
Talán összefügg az előző bejegyzéssel, bár a tagolás módja szokatlan.
309
(ab eisdem ad instantiam eiusdem, lásd az előző bejegyzést) az Igriciben lakó Tóth Balázs által; a visszakövetelt ingóságok: négy ló, tizenhat tehén, húsz szekér széna, 32 ferály búza. 2153. (I. 90.) Négyessy és Eördögh idézte Kubinyi Kristófot és Kubinyi Andrást az Igriciben lakó Tóth Balázs által (idem eosdem medio eiusdem, lásd az előző bejegyzést). 2154. (I. 90.) Papos Mihály szolgabírót és esküdtet kér adósság kéretni Forray Balázstól. – A végrehajtók: Négyessy és Eördögh. 2155. (I. 90.) Kubinyi Kristóf és Kubinyi András leszállatja a Derencsényi Miklós ellen emberölés miatt folytatott pert, valamint azt is, amelyet ehhez a perhez kapcsolódóan folytattak Soós Gergely ellen. 2156. (I. 90.) Négyessy Pál és Eördögh jelentik, hogy Gombos Pál kérelmére megkértek tizennégy forint Kora Györgytől [és] négy köböl búzát, ő azonban azt válaszolta, hogy a pénzt már megfizette. 2157. (I. 90.) Négyessy a törvényszék színe előtt a személye szerint idézte Kora Györgyöt Gombos Pál kérelmére (eundem ad instantiam eiusdem, lásd az előző bejegyzést). – Judiciális. 2158. (I. 91.) A törvényszék a következő ítéletet hozta: az eskü letételét a következő ülésre kell halasztani, s ha addig Daróczy Máté meg tud egyezni Török Andrással, akkor a dolog rendben lesz, ellenkező esetben a korábbi ítélet véglegessé válik. A felperes fél a következő ülésen tegyen esküt és az ítélet adassék ki a számára. 2159. (I. 91.) Gergely György és házastársa prókátort vallottak és letették az ezért fizetendő pénzt. 2160. (I. 91.) Császtay János szolgabírót és esküdtet – Holczmant és Kovács Pétert – kér vérontás bizonyítására Bors János ónodi provizor, valamint Atyay János, Lorántffy Farkas és Lorántffy János ellen, továbbá olyan szolgabírót és esküdtet is, aki más járásra lészen, azaz Bárczyt és Bolykyt. 2161. (I. 91.) Holczman szolgabírót és esküdtet kér egy Völgy Ambrus nevű jobbágynak, aki Harsányban lakik, az egri püspöktől való elbúcsúztatására. – A végrehajtók: Négyessy és Kovács Péter. 2162. (I. 91.) Bárczy idézte Várkonyi Gáspárt Szinyi Boldizsár kérelmére, azért, hogy állítsa törvény elé szervitorait, Török Tamást és 310
Kalmár, másképpen Madarasi Szaniszlót, valamint másokat is, akiknek a nevét majd a nevezett Szinyi Boldizsár meg fogja adni. – Judiciális, amelyért letették a fizetendő pénzt. 2163. (I. 91.) Barczy Szuhay Pál kérelmére idézte Cserney Mihályt a Csernelyen lakó Hegedűs Tamás által. – Judiciális. 2164. (I. 92.) Bárczy a személye szerint idézte Bolyky Mátyást Bolyky Gergely és házastársa, Dely Ilona asszony kérelmére, azért, hogy állítsa törvény elé a Bolyokon lakó Császár Tamást a három fiával együtt. 2165. (I. 92.) Lorántffy Farkas prókátort vallott és letette az ezért fizetendő pénzt. 2166. (I. 92.) Néhai Lorántffy György özvegye, Divinyi Margit aszszony prókátort vallott és letette az ezért fizetendő pénzt. 2167. (I. 92.) Senyey őfelsége érdekében szolgabírót és esküdtet – Négyessyt és Eördöghöt – kér Nolajra a Basó Mihály elleni tanúbizonyságok kihallgatására. 2168. (I. 92.) Eötvös a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel Gombos Pál érdekében felkéri Holczman szolgabírót és Kovács Péter esküdtet egy hatalmasul elvett lónak a Bálay Gergelytől való visszakövetelésére. 2169. (I. 92.) Négyessy a törvényszék színe előtt a személye szerint idézte Csiga Györgyöt Országh Borbála asszonynak (magnifica), Geszthy Ferenc (magnificus) házastársának a kérelmére.216 2170. (I. 92.) Csimori Kövér Ferenc elbúcsúztatni kéri Ivák, másképpen Mészáros Gergely jobbágyot Aranyosról, Fánchy Györgytől. – A végrehajtók: Holczman és Kovács András. 2171. (I. 92.) Bárczy Bolyky Mátyás kérelmére idézte Pásztóhy Gergelyt Szabó János által, azért, hogy állítsa törvény elé Becsei Mihályt. – Judiciális, amelyért letették a fizetendő pénzt. 2172. (I. 92.) Bárczy Bolyky Mátyás kérelmére (idem ad instantiam eiusdem, lásd az előző bejegyzést) idézte Dorottya asszonyt, Daróczy
216
Áthúzással érvénytelenített bejegyzés.
311
Máté házastársát Tóth Pál által, azért, hogy állítsa törvény elé jobbágyait: Antal Mátét és László Istvánt. – Judiciális, amelyért letették a fizetendő pénzt. 2173. (I. 92.) Bárczy Bolyky Mátyás kérelmére (idem ad instantiam eiusdem, lásd az előző bejegyzéseket) idézte Bolyky Gergelyt Császár Pál által. – Judiciális, amelyért az idéztető letette a fizetendő pénzt, azaz az előbbiekkel együtt összesen 18 dénárt. 2174. (I. 92.) Mikolay Anna asszony szolgabírót és esküdtet – Zilizyt és Damakyt – kér valamely hatalmasul elfoglalt jószágoknak a Tarcsay Ferenctől217 való visszakövetelésére. 2175. (I. 93.) Móré János elbúcsúztatni kéri Pál Mártont Kondóról, Tibolth Zsigmondtól. – A végrehajtók: Bárczy és Bolyky. 2176. (I. 93.) Holczman István elbúcsúztatni kéri Völgy Ambrust Harsányból, az egri püspöktől. – A végrehajtók: Négyessy és Kovács Péter. 2177. (I. 93.) Bálay Gergely (egregius) elbúcsúztatni kéri Szaniszló Gergelyt Lakról,218 Csathó Tamástól, valamint a házastársától is fiaiktól. – A végrehajtók: Zilizy és Damaky. 2178. (I. 93.) A tisztelendő egri káptalan visszakövetelni kéri szökött jobbágyait: Dókai Gergelyt, Bárándi Pétert és Szabó Pétert őfelsége Valk nevű possessiójából. – A végrehajtók: Holczman és Kovács Péter. 2179. (I. 93.) Az egri káptalan visszakövetelni kéri Csík Máté nevű szökött jobbágyát Országh Borbála asszonytól (magnifica), Geszthy Ferenc úr (magnificus) házastárásától. – A végrehajtók: Holczman és Kovács Péter. 2180. (I. 93.) A most kivett intő levélben foglaltaknak megfelelően Pribék Éva asszony ismételten szolgabírót és esküdtet kér Soklyossy István intésére az elzálogosított jószágok visszaadását, valamint a zálogpénz felvételét illetően. – A végrehajtók: Négyessy és Eördögh.
217
Előbb Gergelyt írt a jegyző, azt javította Ferencre.
218
A településnév határozottan Lök-nek (Leok) olvasandó, ilyen nevű falu azonban nem volt a szendrői járásban, ezért javítottuk Lakra.
312
2181. (I. 93.) Rinóth Mihály elbúcsúztatni kéri Hőgye Ambrust Kápolnáról, Bellény Andrástól. – A végrehajtók: Bárczy szolgabíró és Bolyky Mátyás, vagy Járdánházy Máté esküdt. 2182. (I. 93.) Holczman az egri káptalan kérelmére idézte Szepessy Pétert Négyesen lakó jobbágya, Szilvás Cirják által. – Judiciális, amelyért letették a fizetendő pénzt. 2183. (I. 93.) Holczman (idem, lásd az előző bejegyzést) Bogácsy Albert kérelmére a személye szerint idézte Szóláth Mátyást és jelenti, hogy megkérte a nevezettől a teheneket. – Judiciális, amelyért letették a fizetendő pénzt. 2184. (I. 93.) Holczman Hevedy Mihály kérelmére idézte Vathay Pétert Vattán lakó jobbágya, Piroska János által.219 2185. (I. 93.) Holczman (idem, lásd az előző bejegyzéseket) Ládházy István kérelmére idézte Fánchy Györgyöt Érsek Gergely által, azért, hogy állítsa törvény elé Kovács Gergelyt. – Judiciális, amelyért letették a fizetendő pénzt. 2186. (I. 93.) Pelbárth Benedek prókátort vallott. 2187. (I. 94.) Holczman Szepessy Pál kérelmére idézte Szepessy Mihályt Juhász András nevű szervitora által.220 2188. (I. 94.) Holczman Hartyányi János kérelmére idézte Mácsy Bálintot szervitora, Varga András által. – Judiciális. 2189. (I. 94.) Négyessy Szinyi Boldizsár kérelmére idézte Soklyossy Istvánt Kesziben lakó jobbágya, Balogh Ádám által. – Judiciális. 2190. (I. 94.) Négyessy Holczman István kérelmére idézte Soklyossy Istvánt Balogh Ádám által (medio eiusdem, lásd az előző bejegyzést). – Judiciális.221 2191. (I. 94.) Négyessy (idem, lásd az előző bejegyzést) Czikó Mihály és házastársa, Karácsondy Erzsébet asszony kérelmére idézte Guthi Országh Borbála asszonyt (generosa et magnifica), Geszthy Ferenc
219
Áthúzgálásokkal érvénytelenített bejegyzés.
220
Áthúzgálásokkal érvénytelenített bejegyzés.
221
Áthúzgálásokkal érvénytelenített bejegyzés.
313
úr (magnificus) házastársát a Miskolcon lakó Borbély Péter által, azért, hogy állítsa törvény elé Hatvany Dénest, Borbély Mihályt, Papp Istvánt, Berzi Mihályt és Bakos Györgyöt. – Judiciális, amelyért letették a fizetendő pénzt. 2192. (I. 94.) Császtay István elbúcsúztatni kéri Szajha Mátyást és fiát, Szajha Pétert Kállóból, Török Andrástól és Rédey Anna asszonytól, továbbá Kóbor, másképpen Rédey Mátyástól és Rédey, másképpen Kóbor Borbála asszonytól, Török András házastársától, végül Kóbor Margittól és Kóbor Ferenctől, illetve mindazoktól, akik a nevezettek örökösei lennének. – A végrehajtók: Zilizy és Damaky. 2193. (I. 94.) Országh Borbála asszony (generosa et magnifica), Geszthy Ferenc úr (magnificus) házastársa elbúcsúztatni kéri Szakács Györgyöt és fiát, Szakács Albertet Keresztúrból, őfelségétől. – A végrehajtók: Bárczy és Járdánházy Máté. 2194. (I. 94.) Országh Borbála asszony (eadem domina, lásd az előző bejegyzést) elbúcsúztatni kéri Mészáros Demetert Kápolnáról. – A végrehajtók: Bárczy és Járdánházy Máté (iidem, lásd az előző bejegyzést). 2195. (I. 94–95.) Muncsics Miklós, az egri káptalan dékánja és Tibolth Ambrus felkéri Holczman István szolgabírót és Kovács Péter esküdtet a Fügedy János által hatalmasul elvett boroknak a visszakövetelésére. A nevezett Fügedy János a káptalan Szomolyán lakó jobbágyaitól: Tóth Jakabtól 38 köböl és 12 icce, Varga Jánostól pedig 15 köböl bort vett el. Elvette ezenkívül Tibolth Ambrus Darócon lakó jobbágyának, Kakas Imrének és Sályon lakó jobbágyának, István litteratusnak a borát is. 2196. (I. 95.) Gaál János és Reghy Kelemen visszakövetelni kéri szökött jobbágyait: Nagy Albertet Lakról, Dely Györgytől és házastársától, Osztrovszky Margit asszonytól, valamint Púpos Jánost Szakácsiból, Péter litteratustól és Tobolkay Katalin asszonytól. – A végrehajtók: Zilizy és Damaky, vagy Császtay, vagy Kupay.
314
FÜGGELÉK
AZ 1. SZÁMÚ JEGYZŐKÖNYVI TÖREDÉK CÉDULÁJA 2197. (T. 58.) Koronczay Tamásnénak Anna asszony neve. Fiának György. Koronczay Tamásnak leányának Dorkó. Személy szerint. Rakaczay Dóra aszszony Székely Istvánné. – Farkas Bálint, Szendrőről való jobbágya által.222 2198. (T. 58.) […] Csitneky Páltól ugyanazon Martonyiban lakó jobbágya, Tóth János által.
A 2. SZÁMÚ JEGYZŐKÖNYVI TÖREDÉK KÜLÖN LAPJA 2199. (T. 65.) Karácsondy a jászói káptalan223 prókátort valló levelével Anna asszonynak, Kisfaludy Sebestyén házastársának az érdekében […] 2200. (T. 65.) Balajthy Tamáshoz való feleletem ez: amikor az Úristen engemet az szegény megholt Balajthy Györgynek bírt vala, csináltattak énnekem Szentpétert egy párta övet köz ezüstből, kit az én szegény megholt atyámtul maradott gyűrűn váltottak vala meg, öt arany vagyon benne, veres kő vagyon benne, és az mi végett adták az ötvösnek az gyűrűt, énnekem azért sem párta övem, sem gyűrűm, azért az én gyűrűmet és az párta övben való részemet kévánom tőle, kit az én szegény megholt uram testamentomban is meghagyott, kit ő maga Balajthy Tamás jól tud. Azért ezt mind hitire hagyjuk, ha tagadást teszen benne, törvény szerént való hitire. Második feleletem is vagyon Balajthy Tamáshoz, hogy az szegény uram énnekem egy szőlőt hagyott vala Kakon,
222
Ez és a következő szöveg két cédulán olvasható, amelyeket a 3. számú jegyzőkönyvi töredékek közé helyeztek a restaurálás után (eredetileg talán az 1. számú töredékek között voltak) és a másolati könyv 58. oldalán olvashatóak.
223
A terjedelmes magyar nyelvű szöveg előtt és után, valamint a hátoldalán is szerepelnek jegyzőkönyvre valló bejegyzések: a lapot tehát erre a célra használták fel.
315
kihez őneki semmi közi nincsen, azért ahol ebben tagadást tenne, ezt megbizonyítom, vagy hitire hagyom, amint az törvény hozza, kit mind ez óráig hatalmasul tart, annak az hasznát kévánom. Harmadik feleletem ez hozzá, hogy egy mosdóm vagyon nála, kiben négy gira vagyon benne, és szolgabíróval kérettem az én részemet tőle, az szolgabíró Czenthe Mihály volt, Szent Karácsony nap előtt való vasárnap volt, hogy kérettem, kit girával tartott ez napiglan és most is nála vagyon. Negyedik feleletem ez: hogy az ki ángy részt illetné, minden nála vagyon (:szőlőbeli rész, szekeres lóbeli rész, búzabeli rész, Borbély rész, ki árpából, sóból jutott volna, és egyéb házbeli rész, az ki ángyot illetett volna:) és girával hatalmasul nála tartja. Kiből ti kegyelmetektől törvényt várok, és az kit mind ez óráiglan hatalmasul tart is. Balajthy […] érdekében […] Bakos az alperes fél érdekében a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel előadja, hogy azt a pártaövet és a gyűrűket kifizette a felperesnek, s hogy a végrendeletben nem hagyott rá szőlőt, azt bizonyítani fogja. Ami […] a mosdó nincs nála, hanem a nővérénél […] visszaadja a részt eskü szerint, a többiről azt állítja, hogy patvarkodás, mert fizetett. A felperes az alperes esküje alá bocsátja az ügyet. Az alperes bemutatja a végrendeletet és az írásba foglalt egyezséget. A törvényszék azt az ítéletet hozta, hogy a felperest 100 forint büntetésben kell elmarasztalni patvarkodás miatt. A felperes az ítéletet megfellebbezi.
A 7. SZÁMÚ JEGYZŐKÖNYVI TÖREDÉK CÉDULÁI 2201. (T. 116–117.) Szalontay Zsigmond között és az ő attyafiai között való elvégezés ezenképpen vagyon, költségét, kárvallását, pereiben való sententiáját elrontotta és semmivé tette ilyen okkal, az mi jószágot kezekben bocsátott mostan az ő jóakaratjából, mint atyafiú atyafiának, ha ismét ezen dolgot indítják és megháborítják Szalontay Zsigmondot az felül megmondott atyafiak, száz forinton maradjanak Szalontay Zsigmondnak és az hol most elhagyta a pert, ismég ott álljon be perébe és minden dolgot elő vegyen. Földet, rétet nekiek engedtem, de erdőt nem adtam. 316
2202. (T. 117.) Az kiknek jobbágyi az én földemre mentek hatalmasul. Ományi Máté jobbágya, Fodor Borlobás harmad magával, Fodor Balázs, Fodor Bálint. Az Terenyei Albertné jobbágya, Both András fia János. Horváth Mihályné jobbágya, Kovács Bertalan másod magával, Kovács Péterrel, az kik az én földemen az én szolgámat leverték, kinek az fülét is ketté vágták, az ajakát is, süvege még ez nap is nálok vagyok. Ezek mívelték énrajtam az hatalmat. 2203. (T. 117.) Ományi Antal idéztetett Berencsy által Székely Máté kérelmére.224 2204. (T. 117.) Janó Tamás, Janó Benedek, Nagy Márton, Daragsa Gergely, Kerecsen Pál, Kerecsen Gergely, Kakas Márton, Kakas Tamás, Somogyi Albert, Koncz Albert, Nagy Ferenc, Fábián Lőrinc. Nemesek jobbágyi: Ágoston Péter, Szőke Máté, Domonkos Gergely, Kiss Imre.225 2205. (T. 117–118.) Az ki az Nagypál Antal borát elhozta, Lorántffy János szolgája, Nagy András, Bokó Mihály, Bertók Tamás, Szabó Tamás, Deák János, Markos Orbán, Baly János. Ezek az kik hatalmasul reá mentek házára. Az kik János kovácsot hatalmasul Nyárádról elvitték, egyik Baly Bálint, Markos Orbán. Putnoky János jobbágya, Ományi Jakab. Szent Demeter napján vitték el az ő borát, mikor János kovácsot elvitték, harmad nyara lészen Szent Jakab havában. 2206. (T. 118.) Balajthy Dely György kérelmére Szendrőben idézi Lorántffy Jánost Ilona nevű szolgálója által. 2207. (T. 118.) Keleméri Pál, Gyulai Lőrinc, Kiss Albert, Nagy Márton, Herczegh János fia Mal[…] Herczegh Mátyás mályini. 2208. (T. 118.) Hatalmasul az kik az én szolgámra támadtak Mindszent nap után való kedden délkor: Fodor Bolobás fiastól, Kovács Lőrinc fiastól, Kovács Bertalan fiastól, az öccse, András fia Albert. 2209. (T. 118.) Ományi Mátét idézi Berencsy Székely Máté kérelmére.
224
Ez a mondat a cédula hátoldalán olvasható.
225
Ez a bekezdés a cédula hátoldalán olvasható.
317
2210. (T. 118.) Az Kovács István öccse, Mátyás. Az Szaniszló Tamás öcscse, Benedek. Ezek az én házamra hatalmasul mentek Szent Iván nap tájban, volt ily renddel, csak az kocsikat, az ökör […]
A 9. SZÁMÚ JEGYZŐKÖNYVI TÖREDÉK CÉDULÁI 2211. (T. 139–140.) Az 1573. esztendőben Borsod vármegye szolgabírája, Berencsy Ambrus és esküdtje, Vass András által Csohány András, mint felperes érdekében néhai Bélyi Pál özvegye és Bélyi György, mint alperesek ellen kivett tanúvallomások. Az első tanú, Kovács Imre Apátfalváról, őfelsége jobbágya megesketvén és szorgalmatosan kikérdeztetvén, így vallott: tudja, hogy a Szerencsalja nevezetű peres rétet Nagy János és Bélyi Pál birtokrészeivel együtt a mondott Csohány András felperes birtokolta, azt pedig nem tudja, hogy a mondott alperesek milyen módon foglalták el azt. Azt is vallja, hogy tudja: Bélyi György Csohány András kaszásait elzavarta arról a rétről, s hallotta másoktól, hogy Csohány egy lovat adott a peres rétért Bélyi Pálnak. A második tanú, Higi Imre Apátfalváról, szintén őfelsége jobbágya megesketvén és szorgalmatosan kikérdeztetvén, így vallott: jelen volt az áldomásiváson, amikor Csohány a lovat Bélyi Pálnak adta, de a Csohány által adott pénzösszeg nagyságát nem tudja és azt sem, hogy Nagy Jánosnak birtokrésze volt azon a területen, s hogy Csohány azt is birtokolta volna. Azt sem tudja, hogy Bélyi György miképpen foglalta el azt a rétet, jóllehet hallotta, hogy elkergette és elűzte onnét Csohány kaszásait A harmadik tanú, Koczony Pál Apátfalváról, szintén őfelsége jobbágya eskü alatt ugyanúgy vall, mint a második tanú. A negyedik tanú, Bársony Benedek, szintén őfelsége jobbágya ugyanazt vallja, mint a harmadik tanú, hozzáteszi azonban, hogy nem látta, valóban el lettek-e zavarva a kaszások? 2212. (T. 140.) 1573. esztendőben, circa festum Sancti Laurentii. Ez Bogácsy Mihály, Bogácsy Albert fia, vattai, több társaival egyetemben költ fel, mint hatalmas, jött el az emődi földre, holbeli vetésimre, zabomra és árpámra, 318
szablyájával az kévéknek köteleit elvagdalta és az tarlón kível is széllyel hintette, ezen nem elégedett, az ki aratatlan volt, benne széllyel, alá-fel kergeté lovait benne, úgy veszteté el. Ezen sem elégedett, kévékkel megterhelte lovát és elvitte, mint hatalmas hatalmasul, az kinek kárát fel nem vettem volna huszonöt forintért, jóllehet hogy sok tanúkkal megbizonyíthatnám, de rövidítem az pert, mondjon hittel róla, maradjon békével, ha ő fel nem veszi az hitet, én felveszem, az mi ez országban erős törvény, azzal mondok róla, hogy ő dolga. 2213. (T. 140–141.) Mileticz Maghas Pál, mint felperes érdekében Szúnyoghy Pál, mint alperes ellen […] valaki Pokol Pál nevű szervitora Bikről a felperes […] tolvaj módon elvitte, maga az alperes […] a két ökör áráról […] amely 6 forintot az alperes felvette […] hatalmasul magánál tartja. Továbbá hat esztendővel ezelőtt a felperes Pest vármegye ítéletlevelét […] a felperes valamely perében tett […] ígért […] vagy szőnyeget 5 forintért, de nem adta vissza, hanem hatalmasul magánál tartja. Mindezt esküje alá bocsátja […] mindezekből csupán egy tallért fizetett. Az alperes fél, jóllehet kikiáltották, nem jelent meg. Az ítéletet távollétében hozzák meg ellen, a felperes pedig 1 forintot fizetett. 2214. (T. 141.) Az 1574. esztendőben, a Mindenszentek ünnepe utáni […] Szúnyoghy […] meg nem jelenés miatt.226 2215. (T. 141.) Török Ferenczné asszonyom idézte Országh Borbála aszszonyt, hogy iktassa az jobbágyit, az tavalyi bírót, az kövesdit, Garai Mártont és Kovács Pált, Szabó Györgyöt, ez három személyt. 2216. Holczman idézte Kövesdi Bertalant a Kövesden lakó Kovács Pál által. – Judiciális, amelyért 12 dénárt fizettek. 2217. (T. 141.) Szolgálatomat írom kegy[…] abrakot küldtem […] esztendőben, Szent M[…] az kiket ugyan […] ezek azok […] Szabó István […] 2218. (T. 141.) Bakos Albert, Fekete Péter, Kóródy Bálint, Mészáros János. Hatvany János borsodi szolgabíró, Szalontay Zsigmond.227
226
Ez a bekezdés a cédula hátoldalán olvasható.
227
Ez a névsor a töredék hátoldalán olvasható. A szolgabíró és az esküdt mintegy aláírta azt.
319
A 11. SZÁMÚ JEGYZŐKÖNYVI TÖREDÉK CÉDULÁI 2219. (T.198.) Mi, Hatvany János, Rinóth Mihály kértünk szökött jobbágyot Török Ferencznének Igricziről, Mátyus Tamás keze alól Kun Mihály által Kondai Mátét, Böjtmás hónak 15. napján, és azt mondá az ember, hogy megmondja az urának. 2220. (T. 198.) Az alperes nem jött el és Szendy ismét szolgabírót kér ezek visszakövetelésére. Az érdekelt fél 1 forintot fizetett.228 2221. (T. 198.) Kovács Ferencz neve Bellény György jobbágyának, ki Bellényből szökve ment el, egy árvát is vitt el vele, kinek Kovács István neve, Kovács Gergely fia. Ezeknek articulus szerint való megkéretésére bírót, esküdtet kell kikérni. Miskollczon vannak, Sike András házában, Török Ferencznétől kell kéretni az tiszttartó által. 2222. (T. 198.) Az jobbágyot kértük Szabó Miklós által, miskolczi esküdt által, Szent Miklós nap után való szombaton, 1574. 2223. (T. 198.) Hatvany és Rinóth jelentik, hogy Márk a törvénycikkelyek szerint felkéri őket ugyanannak a jobbágynak a másodízben való visszakövetelésére. Szendy azt mondja, hogy nem fogja visszatartani, jöjjön és vigye el. 2224. (T. 198–199.) Anno 1574. die X. Julii. Batha Bálint intette Koncz Benedeket, ismét Pelbárth Benedeket, hogy melléje álljanak és pénzt adjanak az Barátok földe megváltására, mert 25 aranyat kell letenni székbe, és ti is álljatok mellém, költségemet adjátok meg, én veletek közlöm, csak ti is tegyétek le most, mert most kell, mert ha most le nem teszitek és ha mellém nem álltok, azután ha leteszem én, és ha kezemben leszen az föld, én is nem veszlek mellém. De most lássátok, ím ti lesztek az oka, hogy most nem állotok mellém, azért bűnt reám ne vessetek. Énvelem Hoczman Istvánnal így kínáltatta és intette, de Koncz Benedek az választ tevé: énnekem nincs most arra való pénzem, hanem ám váltsd meg és éljed. Pelbárt Benedek is ugyanezen választ tevé, mint Koncz Benedek.
228
Ez a mondat a cédula hátoldalán olvasható.
320
Koncz Benedek és Pelbárth Benedek protestációt terjeszt elő, amely szerint letennék és kifizetnék a birtokrészükért a pénzt.229 2225. (T. 199.) Memoriale. Balajthy Tamás idéztette Damaky Imrével Czenthe Mihályt és Czenthe Pétert, hogy iktassa jobbágyát az erdő kivágásért, Bakó Pált, Bakó Pétert, Tóth Jakabot. Judiciálist kell írni. 2226. (T. 199.) Az Basó Farkast és Basó Mihályt kínáltatta az berencsi jószágot, hogy megeresszék, ki nálok árendába vagyon, pénzeket leteszi, mely jószág Szelesbe vagyon, kit bírnak az ő, Basók jobbágyi, Borsos Mihály, Kozma Mihály. Czeke váltotta meg pénzével. 2227. (T. 199–200.) Én, Horváth György azt mondom, hogy Bertalan deák az minemű földeket nekem adott az kistokaji földön, hogy dézsmát adjak belőle, az földeket megszántottam és az földeket elvevé tőlem hatalmasul, és ő maga bevetette, azért én őneki nem voltam bérese, avagy jobbágya, hogy én őneki tartoztam volna földjeit szántani, tizenkét hold földet, és sövénnyel meg vannak kerítve, hatszáz karó vagyon körülötte, ennyi káraimat nem vettem volna fel száz forintért, mert én vetetlen maradtam miatta. Ahol ezt tagadná, hitire hagyom, hogy ő nem adta volna az földet, ezt hitire hagyom. Ahol ő meg nem esküszik, én hittel merek róla mondani, hogy az földeket ő adta nekem. Petrinai Horváth György, mint felperes a maga érdekében Zalatnay Bertalan, őfelsége harmincadosa, mint alperes ellen bemutatta 1575-ben, a Feketevasárnap utáni szerdán (március 23-án).230 2228. (T. 200.) Memoriale. Az minemű marhákat kéretnie kell az Derencsényi Miklóstól jobbágy által: két ló, egy szekér, két zsák búza liszt, egy zsák búza, egy új átalag, egy derékalj, egy sütő tekenő, ismét két tarisznya, kiben vas szerszám volt, egy láda. Ezeket girával kell kérni és reá kell idéznie. Ez marhát kértük Hatvany Jánossal Derencsényi Miklóstól Döngös Bálint által, Böjtmás hónak 6. napján, 1575. Idézte is Hatvany Derencsényit.231
229
A papírdarab hátoldalán olvasható ez a bejegyzés, kétszer is, amelyek közül az első át van húzgálva.
230
Ez a megjegyzés a cédula hátoldalán olvasható.
231
Ez a bekezdés két különböző kéz írásával a cédula hátoldalán olvasható.
321
2229. (T. 200.) Tarcsa Gáspár, Tarcsa Péter, Szabó Albert, Kiss Ferencz, Tarcsa Máté, Tóth Albert, Csirke Barnabás, Nagy Mátyás, Szőlős Máté: iktatni hagyni Kövér Ferencznek Alsóbábáról. 2230. (T. 200–201.) Az 1574. esztendőben, Húsvét legszentebb ünnepe (április 3-a) táján Török András (egregius), Putnok castellum parancsnoka megbízást adva a Borsod vármegyei Kaza possessióban, valamint Kálló possessióban lakó jobbágyoknak, név szerint Pásztor Benedeknek, Kiss Ferencnek232 és Faragó Lőrinc (providus) fiának, Faragó Lukácsnak, e nevezett jobbágyok Tapolcsány possessióból titkon más birtokra költöztették a nevezett Faragó Lőrincet összes dolgaival megrakott szekerekkel, s ekkor elvitték a felperes Daróczy Máté egy borjas tehenét is, a bírót pedig nyomorult halállal meg akarták ölni. Ezenfelül a mondott Kállóban lakó Kiss Lőrinc a nevezett Török Andrással együtt a vármegye törvényszékén rátámadt Daróczy Mátéra. Az 1575. esztendőben, a Dorottya ünnepe utáni szerdán (február 9-én) adta elő Daróczy Fülöp a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel Daróczy Máté, mint felperes érdekében.233
232
Ezt a nevet utóbb kihúzták a szövegből.
233
Ez a mondat a cédula hátoldalán olvasható.
322
MUTATÓK
323
324
