Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Képzési Klaszter, avagy a gyakorlatorientált ágazati szak- és felnőttképzési. a megye húzóágazataiban

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Képzési Klaszter, avagy a gyakorlatorientált ágazati szak- és felnőttképzési együttműködések a megye húzóágazataiban

(TÁMOP-2.2.7 B-2-13/1-2014-0006)

A gyakorlati képzés új rendszere 2012. január 1-től jelentősen megváltozott a gazdálkodóknál folyó gyakorlati képzés rendszere. A magyar duális szakképzési rendszer kiépítése és megerősítése érdekében a 2012. év jelentős változásokat hozott a gazdálkodó szervezeteknél folyó gyakorlati képzés jogi szabályozásában és finanszírozási rendszerében. A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló új törvény – a 2011. évi CLV. törvény – alapvető célja az volt, hogy a gazdasági helyzet adta lehetőségeket figyelembe véve növelje a gazdálkodók képzési hajlandóságát, valamint támogassa azon vállalkozókat, amelyek felvállalják a gyakorlati oktatást. Mindemellett a nem képzőket arra ösztönözze, hogy elkezdjék ezt a tevékenységet. A finanszírozási rendszer átalakulása mellett változott a gyakorlati képzés jogi szabályozása is. Az új szakképzési törvény – a 2011. CLXXVII. törvény – a vállalkozások részéről korábban kifogásolt számos elemet a gazdaság igényeinek megfelelően módosította. A tanulószerződés intézményének kiterjesztésével a törvény erősíti a képzés duális jellegét. * A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (BOKIK) ezt a tájékoztató füzetet „A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Képzési Klaszter, avagy a gyakorlatorientált ágazati szak- és felnőttképzési együttműködések a megye húzóágazataiban (TÁMOP-2.2.7 B-2-13/1-2014-0006)” elnevezésű projekt keretében állította össze. A gazdálkodó szervezetek szakemberei számára készített anyag ismerteti a kamarák feladatát és szerepét a duális szakképzési rendszerben, bemutatja a kamarai garanciavállalás rendszerét, ismerteti a tanulószerződés lényegét, választ ad a duális szakképzéssel kapcsolatos leggyakoribb kérdésekre. Emellett a felsőoktatási duális képzés területén felmerülő legfontosabb általános információkat is tartalmazza a kiadvány.

–2–

Kamarai garanciavállalás a duális szakképzésben A hazai szakképzési rendszer fejlesztésének meghatározó lépése az úgynevezett kamarai garanciavállalás intézményrendszerének bevezetése. Az új szabályozás alapvető célja a gazdálkodó szervezeteknél folyó gyakorlati képzés elsődlegességének megerősítése, a duális szakképzés kiszélesítése. MIT JELENT A KAMARAI GARANCIAVÁLLALÁS?

A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 2015. július elsején hatályba lépett módosítása szerint, ha a területileg illetékes gazdasági kamara ellenőrzési és minősítési folyamata által megfelelőnek nyilvánított képzőhely biztosított, és ezáltal a tanulószerződés megköthető, a tanuló gyakorlati képzése a szakiskola kilencedik évfolyamának összefüggő gyakorlatától kezdődően, kizárólag ennek keretében szervezhető meg. MI A CÉLJA?

A kamarai garanciavállalás rendszere jelentős mértékben elősegíti, hogy a tanulók minél hamarabb vállalati környezetben, munkafolyamatba ágyazott tanulással sajátítsák el a választott szakképesítést. A tanuló csak akkor vehet részt iskolai tanműhelyben a gyakorlati képzésen, ha a gazdasági kamara nem tudja a gazdálkodó szervezeteknél tanulószerződéses jogviszony keretében elhelyezni. A kamarai garanciavállalás legfontosabb dokumentuma az igazolás, amelyet a területi kamara akkor állít ki, ha részéről nem biztosított a megfelelő képzőhely egy adott tanuló számára. Ez teszi lehetővé a szakiskola számára, hogy gondoskodjon a tanuló gyakorlati képzéséről. A MESTERKÉPZÉS

A gyakorlati képzés minőségének növekedését biztosítja, hogy a 2015/16-os tanévtől már csak mestervizsgázott oktatóval rendelkező vállalkozás folytathat képzési tevékenységet. Ez a szabályozás alátámasztja a duális képzés kiterjesztésének jogosultságát, a kamarai garanciavállalás intézményének bevezetésével pedig a tanulószerződések számának növekedése érhető el. Az új rendszer bevezetését követően, a korábbi évek gyakorlatától eltérően nagyon fontos változás, hogy a tanulószerződések megkötésének időszaka lényegesen korábbi időpontra (május 1. – június 15.) esik. A kamarai garanciavállalás intézményének működtetése és a tanulószerződések megkötésének elősegítése a területi kamarák feladata. –3–

Tanulószerződéssel a munkaerőpiacon A tanulószerződés megkötésében a gazdasági kamaráé a legfontosabb szerep, hiszen az általa vezetett nyilvántartásban szereplő szervezetek fognak szerződni a tanulókkal. A szabályozás fő elve, hogy elsősorban a gazdasági kamara gondoskodjon a tanulószerződés létrehozásáról, mindenképpen ő adjon segítséget ahhoz, hogy a tanuló találjon megfelelő gyakorlati képzőhelyet magának. MI A TANULÓSZERZŐDÉS?

A tanuló és a gazdálkodó szervezet között, a gyakorlati képzés céljából megkötött írásbeli szerződés. A tanuló egyidejűleg csak egy hatályos tanulószerződéssel rendelkezhet. Megkötésének, módosításának, megszűnésének és megszüntetésének feltételeit a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény XIII. fejezete szabályozza.

–4–

MELY GAZDÁLKODÓSZERVEZETTEL KÖTHETŐ?

Alapesetben azzal, amely szerepel a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezetek nyilvántartásában, amelyet a gazdasági kamara vezet. A tanulószerződés kötését tervező szervezet a törvény valamennyi vonatkozó előírásának, ezen kívül a szakképzés megkezdésének és folyatatásának feltételeiről szóló jogszabályban előírtaknak kell, hogy megfeleljen. A nyilvántartásba vételre csak akkor kerülhet sor, ha a szervezet vállalja, hogy alkalmazza az adott szakképesítésre kiadott szakképzési kerettantervet a gyakorlati képzés megvalósítása során. MELY TANULÓVAL KÖTHETŐ?

Az iskolai rendszerű szakképzésben magyarországi székhellyel működő köznevelési intézményben, a nappali rendszerű iskolai oktatás keretében résztvevő tanulóval köthető, aki a szakképesítésre jogszabályban előírt egészségügyi feltételeknek, pályaalkalmassági követelményeknek megfelel.   MIRE KÖTHETŐ?

Az adott képzés első szakképzési évfolyamától kezdődő hatállyal, az első és második, állam által elismert szakképesítésre történő felkészítés céljából folyó, költségvetési támogatásban részesíthető képzésre.   HOGYAN KÖTHETŐ?

A tanuló gyakorlati képzését vállaló szervezet a tanulószerződés megkötésére vonatkozó szándékát a tanév megkezdése előtti május 1. napjáig jelenti be a területileg illetékes kamarának és a tanuló szakmai, elméleti képzését ellátó szakképző iskolának. A tanulószerződést június 15-ig kell megkötni.   MIÉRT ÉRI MEG A GAZDÁLKODÓ SZERVEZETNEK?

• Olyan fiatalokkal oldhatja meg szakember-utánpótlását, akiket 1-2 évig látott dolgozni, és akiket Ön tanított be. • Számos pályázati lehetősége nyílik a szakképzés területén eszközbeszerzésre. Ezeken a pályázatokon csak tanulószerződéses jogviszonnyal pályázhat sikeresen. • A szakképzési hozzájárulásról szóló 2011. évi CLV. törvény, valamint a 280/2011. Kormányrendelet értelmében – a visszaigénylések miatt – szinte „ingyenes” a tanuló képzése. Az állam hozzájárul a gyakorlati képzésköltségeihez. • Valós üzemi körülmények, és jövedelemtermelő tevékenység a tanulók gyakorlati foglalkoztatása során. • Havi átalány visszaigénylés.

–5–

Duális képzés a felsőoktatásban  2015. szeptemberétől öt képzési területen (műszaki, informatika, agrár,

természettudomány és gazdaságtudományok) indulnak a duális képzési formájú szakok hazánkban. A duális képzés a gyakorlatigényes alapképzési szakon folytatott képzés azon formája, amelyben a szakmailag minősített vállalatoknál folytatható gyakorlati képzések tantervi tartalmuknál, struktúrájuknál és a vállalatoknál töltendő, megnövelt óraszámuknál fogva növelik a hallgatók szakmai kompetenciáját, vállalati üzemeltetési ismereteit és vállalati kultúráját. A vállalatokkal a felsőoktatási intézmények kötnek együttműködési megállapodást a képzésben történő részvételre. A gazdasági szervezet és a felvételt nyert hallgató hallgatói munkaszerződést köt: a vállalat a képzés teljes idejére köteles díjazásban részesíteni a hallgatót (tehát mind a vállalati, mind az intézményi periódusok alatt). A duális képzési formájú szakokra történő jelentkezés a 2015-ös felvételi eljárásban két, egymással párhuzamos szakaszból áll: az állami, általános felvételi eljárásból (mely semmiben nem különbözik a nem duális szakokra való jelentkezéstől), és egy vállalati felvételi szakaszból. A Felvételi tájékoztatóban januárban kerül feltüntetésre a meghirdetett, „hagyományos”, nem duális formájú szakok mellett lábjegyzetben, amennyiben a szak duális formában is indul, valamint a vállalati partnerek is felsorolásra kerülnek. A jelentkező az általános módon benyújtja jelentkezését a – duális formában is meghirdetett – szakra az állami felvételi eljárásban.  Amennyiben a duális formájú szakra szeretne a jelentkező felvételt nyerni, úgy ezzel párhuzamosan fel kell, hogy vegye a kapcsolatot a Felvételi tájékoztatóban az adott szak mellett feltüntetett egy, vagy több vállalati partnerrel (illetve képviselőjével).  A sikertelen vállalati felvételi eljárás nem érinti az általános felvételi eljárást, nem befolyásolja a ponthatárhúzás eredményét. Amennyiben a duális képzés során a hallgató „ki akar szállni” a duális képzésből, bármikor kérheti átvételét a „hagyományos”, nappali munkarendű szakra.

–6–

Törvényi háttér • 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről • 2011. évi CXC. törvény a köznevelésről • 2011. évi CLV. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról • 280/2011. kormányrendelet a gyakorlati képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásánál figyelembe vehető gyakorlati képzési normatívák mértékéről és a csökkentő tétel számításáról • 4/2002. OM rendelet az iskolarendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól • 328/2009. kormányrendelet a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjról • 150/2012. kormányrendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről • 3/2015. (II. 13.) NGM rendelet a Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprészéből a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter egyedi döntésével nyújtható képzési, továbbá tanműhely-létesítési és -fejlesztési támogatások részletes szabályairól • 24/2012. NGM rendelet a Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprészből nyújtható szakképzési célú támogatások szabályairól • 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról • 2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről • 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről • 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről • 1995. évi. LXVI. törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről • 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról A jogszabályok többször is módosultak, ezért kizárólag a lekérdezés napján hatályos változat alkalmazandó.

–7–

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elérhetőségei MISKOLC

SÁTORALJAÚJHELY

3525 Miskolc, Szentpáli utca 1. Tel.: 46/501-090 Fax: 46/501-099 E-mail: [email protected] www.bokik.hu

3980 Sátoraljaújhely, Kossuth tér 3. Tel./fax: 47/521-001 E-mail: [email protected]   

KAZINCBARCIKA

3950 Sárospatak, Kossuth út 20. Tel.: 47/311-034 E-mail: [email protected]  

SÁROSPATAK

3700 Kazincbarcika, Mátyás király út 2. Tel./fax: 48/512-100 E-mail: [email protected] MEZŐKÖVESD

3400 Mezőkövesd, Szent L. tér 17. Tel./fax: 49/500-100 E-mail: [email protected] ÓZD

3600 Ózd, Jászi O. u. 3. Tel./fax: 48/569-228 E-mail: [email protected]

SZERENCS

3900 Szerencs, Ondi út 1. I. emelet Tel./fax: 47/561-001 E-mail: [email protected] TISZAÚJVÁROS  3580 Tiszaújváros, Szent István út 1/A, I./9. Tel./fax: 49/540-100 E-mail: [email protected]