Boldoggá avatják II. János Pál pápát!

13. évfolyam 4. szám 2011. április hónap

128. A NAGYBAJOMI ÉS PÁLMAJORI EGYHÁZKÖZSÉGEK LAPJA

Boldoggá avatják II. János Pál pápát!

Boldoggá avatják II. János Pál pápát A május 1–i boldoggá avatás a következı 5 mozzanatból áll majd: 1. A szertartást előkészítő imavirrasztás április 30–án, szombaton este 20 órakor kezdődik Rómában, a Circus Maximus területén. A virrasztást a római egyházmegye szervezi, amelynek Isten szolgája püspöke volt. A szertartáshoz, amelyet Agostino Vallini bíboros, a pápa római helynöke vezet, XVI. Benedek pápa videó összeköttetésen keresztül csatlakozik. 2. A boldoggá avatási szertartás, amelynek főcelebránsa a Szentatya, május elsején, vasárnap délelőtt 10 órakor kezdődik a Szent Péter téren. A részvételhez nincs szükség jegyre, a tér és a környező utcák megközelítését a közbiztonsági szervek irányítják. 3. A szertartást követően minden hívő leróhatja tiszteletét az újonnan boldoggá avatott földi maradványai előtt a Szent Péter–bazilika Confessio oltáránál. A tiszteletadás lehetősége mindaddig tart, amíg véget nem ér a hívek áradata. 4. A boldoggá avatás utáni hálaadó szentmise május 2–án, hétfőn délelőtt fél 11–kor kezdődik a Szent Péter téren. A szertartást Tarcisio Bertone bíboros, vatikáni államtitkár mutatja be. 5. Az újonnan boldoggá avatott földi maradványainak újratemetésére magánszertartás keretében kerül sor a Szent Péter–bazilika Szent Sebestyén–kápolnájában.

A pápa életérıl röviden 1. Kezdetektıl a pápává választásig Karol Józef Wojtyła a dél–lengyelországi, Krakkótól 50 km–re fekvı Wadowicében született. Édesapja katonatiszt volt az Osztrák–Magyar Monarchiában, édesanyja tanítónı. Hívı katolikus család volt, azonban sokakkal ellentétben nem vallottak antiszemita nézeteket; Karol egyik zsidó barátja késıbb fontos szerepet játszott a Vatikán Izraellel való kapcsolataiban. Karol három gyermek közül a legfiatalabb volt, de nıvére meghalt, mire ı megszületett. 1929–ben orvos bátyját, 1932–ben édesanyját és 1941–ben édesapját is elvesztette. Érettségi után beiratkozott a krakkói Jagelló Egyetemre és egy színjátszó iskolába. A náci megszállás idején az egyetemet bezárták, ekkor egy kıbányában, majd egy vegyi üzemben dolgozott. Sokat sportolt (síelt, túrázott, kajakozott, úszott és focizott), és különbözı színjátszó körökben is részt vett. 1942–ben jelentkezett az illegalitásban mőködı krakkói szemináriumba. Ebben az idıben színtársulatban is játszott. 1946. november 1–én szentelték pappá. Ez után a krakkói érsek Rómába küldte, hogy doktori tanulmányokat folytasson. Ez alatt elzarándokolt a híres stigmatizált szenthez, Pio atyához, aki megjósolta neki, hogy egy napon övé lesz „a legmagasabb tisztség az Egyházban.” 1948–ban visszatért Lengyelországba; ezután plébánosként és egyetemi lelkészként mőködött. 1951–1953 között teológiai és filozófiai tanulmányokat folytatott, majd az erkölcsteológia profeszszora lett. 2

1958–ban szentelték püspökké és nevezték ki krakkói segédpüspökké. 1964. január 13–án Krakkó érseke lett. 1967–ben avatták bíborossá. Részt vett a második vatikáni zsinaton (1962– 1965) is. 1978–ban, VI. Pál pápa halála után tagja volt a konklávénak, amely megválasztotta I. János Pál pápát, aki 33 nap uralkodás után elhunyt. Wojtyła érsek visszatért Rómába, hogy részt vegyen az újabb pápaválasztáson.

1978. október 16–án ıt választották pápává. Október 22–én, szabad ég alatt, a Szent Péter– bazilika elıtti téren mutatta be székfoglaló szentmiséjét, melyen 117 bíborossal karöltve és mintegy negyedmillió emberrel imádkozott együtt. 264. volt az egyházfık sorában, 455 év óta az elsı nem olasz, és az összes addigi pápa között a legelsı szláv. Pápai tevékenységét végigkísérte a népek és vallások közti egyetértés elısegítése, ennek jegyé-

Credo 2011. április

ben bocsánatot kért az egyház múltbéli bőneiért. Erkölcsi tanításában konzervativizmus, valamint az emberi élet és méltóság melletti kiállás jellemezte. Társadalmi kérdésekben egyaránt kritizálta a „létezı” szocializmust és a kapitalizmust.[4] Szorgalmazta a keresztény gyökerek megemlítését az Európai Unió alkotmányában. A béke híve volt, többször felemelte szavát a háborúk ellen.

2. Merényletek 1981. május 13–án egy török férfi, Mehmet Ali Ağca rálıtt II. János Pálra. Egyes feltevések szerint a bolgár titkosszolgálat, végsı soron pedig a Szovjetunió állt a merénylet mögött, mivel az félt a pápával szoros kapcsolatban álló lengyel Szolidaritás mozgalomtól. A pápa késıbb meglátogatta merénylıjét a börtönben és megbocsátott neki. Ağcát Olaszországban 30 év börtönbüntetésre ítélték, de 2000–ben a pápa közbenjárására kegyelmet kapott. Innen Törökországba vitték, ahol újra börtönbe került korábban elkövetett bőncselekményekért. 2006 januárjában szabadon engedték, de ez késıbb tévedésnek bizonyult, így vissza kellett térnie a börtönbe. A Vatikán álláspontja szerint a fatimai titkok közül a harmadik, melyet csak 2000–ben hoztak nyilvánosságra, ezt a merényletet jövendölte meg. 1982. május 12–én a portugáliai Fatimában egy spanyol pap újabb merényletet próbált elkövetni a pápa ellen, de a testırség megállította. A merénylı nem értett egyet a második vatikáni zsinat határozataival, a pápát pedig Moszkva ügynökének tartotta. Hét év börtönbüntetésre ítélték, majd számőzték Portugáliából.

3. Életének utolsó hónapjai Jóllehet IX. Piusz 1846–os megválasztása óta ı volt a legfiatalabb pápa, huszonöt év és két merénylet után egészsége már nem volt a régi. 1991–ben állapította meg egy orvos, hogy a pápa Parkinson–kórban szenved (a Vatikán csak halála után erısítette meg a hírt). Utolsó éveiben gyakran vetették fel, hogy mondjon le pápaságáról gyöngülése miatt, ı azonban tartotta magát a gyakorlathoz, ami szerint a pápa nem mond le betegség miatt, hanem haláláig ül a trónon, Istenre bízva a döntést, hogy meddig kell betöltenie hivatalát. 2005. február 1–én a pápát kórházba szállították, mert influenzától és torokgyulladástól szenvedett. Bár ebbıl még felépült, pápasága óta elıször nem tudott részt venni a hamvazószerdai szer-

tartásokon. 2005. február 24–én belázasodott és nehezen kapott levegıt, emiatt újra kórházba szállították és gégemetszést hajtottak végre rajta. Március 13–án visszatért rezidenciájába. A húsvéti misét nem tudta pontifikálni, csak integetni tudott a hívek ezreinek. Március 31–én egy fertızés következtében belázasodott, de kérésére nem vitték kórházba, mert a Vatikánban szeretett volna meghalni. Április elsején állapota egyre rosszabbodott. Ugyanezen a napon szívrohamot is kapott. Délután öt óra körül elveszítette az eszméletét, és április 2–án 21 óra 37 perckor elhunyt. A halálhírt Joaquín Navarro–Valls vatikáni szóvivı jelentette be. Temetésére április 8–án került sor a vatikáni Szent Péter–bazilikában. A szertartást a bíborosi testület dékánja, Joseph Ratzinger vezette. Wojtyła elıdje tiszteletére vette fel a II. János Pál nevet. Mint I. János Pál, ı is eltökélte, hogy kevesebbet ad a ceremóniákra, és hő marad ahhoz, amit „Servus Servorum Dei” címe kifejez (Isten szolgáinak szolgája). Egyszerőbb beiktatási ceremóniát akart, sosem utalt magára királyi többesben, és nem viselte a pápai tiarát. Több mint 100 utazást tett külföldre, nagyobb utat járt be, mint az összes addigi pápa. A világsajtó hamar elkeresztelte „utazó pápá”–nak. 1338 embert avatott boldoggá és 482–t szentté. Boldoggá avatta többek között Kalkuttai Teréz anyát 2003–ban. A magyar szentek közül ı avatta szentté Kingát, IV. Béla király egyik lányát 1999-ben, valamint Hedviget, Nagy Lajos leányát. II. János Pál volt a harmadik leghosszabb ideig hivatalban lévı pápa Szent Péter és IX. Piusz után. Kétségtelenül ı a történelem eddig legismertebb és legközkedveltebb pápája, ugyanakkor a legismertebb lengyel a világon.

4. Elismertsége halála után Hívek egy csoportja kezdeményezte a pápa szentté avatását. Ennek elsı lépcsıfokát, a boldoggá avatási ügyet 2005. június 28–án megnyitották, és két évvel halála után az egyházmegyei szakasz le is zárult (az ügyirat ünnepélyes aláírására április 2–án kerül sor). A szentté avatások szabályai szerint öt évet kell várni valakinek a halála után, hogy megkezdhessék a szentté avatási procedúrát, azonban ettıl az elıírástól el lehet térni. Erre példát adott maga


3

II. János Pál is, amikor idı elıtt engedélyezte az eljárás megkezdését Kalkuttai Teréz anya esetében, és ıt halála után alig valamivel több, mint hat évvel, 2003. október 19–én boldoggá is avatta.

5. Közbenjárására történ 3 csoda A boldoggá avatás egyik feltétele, hogy történjen legalább egy olyan csoda, amely bizonyíthatóan az ı közbenjárásának tudható be. 1. II. János Pál esetében megvizsgálták egy francia apáca meggyógyulásának körülményeit, és azt hivatalosan is megtörtént csodának ismerték el. Marie Simon–Pierre Parkinson–kórban szenvedett, majd hirtelen meggyógyult, miután az elhunyt II. János Pálhoz fohászkodott segítségért. A 46 éves nıvér a délkelet–franciaországi Aix–en–Provence–ban tárta fel a sajtó képviselıi elıtt gyógyulásának csodás történetét. Vallomása kulcsfontosságú elem a volt szentatya boldoggá avatásának a folyamatában Az eseményre a lateráni Szent János–székesegyházban került sor, és azon részt vett a francia szerzetesnı is. Marie Simon–Pierre a Aix–en–Provence melletti Puyricard szülészotthonában dolgozott, és 2001–ben a Parkinson–kórt diagnosztizálták nála. Tájékoztatóján a rászegezıdı kamerák elıtt elmondta: a pápa halála után egészségi állapota romlott, de június 2–ról 3–ra virradóra hirtelen felgyógyult. A nıvér a gyógyulását megelızı éjszakát adorációban töltötte el a Legszentebb Oltáriszentség elıtt II. János Pál közbenjárásáért fohászkodva. Ezt követın írása ugyanolyanná vált, mint amilyen betegsége elıtt volt. Ezt a nıvér isten mő-

vének tekinti, akinél az elhunyt II. János Pál járt közbe. „Nem tudom kifejezni mindazt, ami lejátszódott bennem, ez túl nehéz, csoda történt” – fogalmazott. Találkoztam egy nıvérrel, aki korábban sokat volt velem. Felemelve kezemet azt mondtam neki: „Nézd, nem remeg immár. II. János Pál meggyógyított” – számolt be történetérıl. Ezt követıen elmondta: szükségét érezte annak, hogy írjon. Mint beszámolt róla keze simán suhant a papírlap fölött, tolla pedig futott azon. Miután leírt egy sort, keze továbbra sem állt le Marie Simon–Pierre saját személyérıl mindössze annyit árult el, hogy egy ötgyermekes katolikus család legidısebbe sarja, és hozzátartozói az észak–franciaországi Cambrai egyházmegyéjében élnek. 2. Egy kilencéves gdanski fiú is felgyógyult a veserákjából, miután imádkozott II. János Pál sírjánál a római Szent Péter–bazilikában – mondta el Stanislaw Dziwisz krakkói érsek, aki évtizedeken át volt a néhai egyházfı személyi titkára. A fiú nem tudott járni, kerekesszékhez volt kötve, de a sír meglátogatása után kifelé menet a bazilikából hirtelen minden megváltozott. „Felállt és járt” – mondta Dziwisz. 3. A harmadik csodáról pedig egy clevelandi kórház papja számolt be az ABC amerikai televízióban. Eszerint a 26 éves Jory Aebly fegyveres rablótámadás célpontja lett. Eközben súlyos fejsérülést szenvedett, de felépült, miután kapott egy olyan rózsafüzért, amelyet a néhai pápa megáldott.

Helytörténet Marics József (Berzence)

Nagybajom története 42. Istenhez és hazánkhoz hően a kegyetlen elnyomás évei alatt 1950–1953. 1950–tıl Sztálin haláláig magyar történelmünk sötét, a személyi kultusz túlkapásaitól véres és tragikus éveit élte át a sokszor megalázott, kifosztott és lelkében meggyötört nemzetünk. 1951. január 1–én népszámlálás volt Ausztriában. Mindössze 11.000–en vallották magukat magyarnak. Az osztrákok sem baráti módon bántak az ott élı testvéreinkkel. Mindent megtettek annak érdekében, hogy erı4

szak árán is osztrákokká neveljék ıket. 1951. március 10–én, a világon szétszóródott és a megcsonkított hazában élık megdöbbenésére a magyar kormány munkanappá nyilvánította március 15– ét. 1951. március 18–án az Elnöki Tanács törvényerejő rendeletével elkezdıdött a kegyetlen és igazságtalan begyőjtés, a padlások lesöprésének szomorú korszaka. Credo 2011. április

1951. május 15–én fölállították hazánkban a hírhedtté vált Állami Egyházügyi Hivatalt, mely a vallásos élet korlátozását és ellenırzését szolgálta igen alantas eszközökkel. 1951. május 27–én rendelet jelent meg, hogy Magyarországon a tankötelezettség 6 éves kortól 14 éves korig tart. 1951. június 17–én elkezdıdött a másként gondolkodók és a hatalom által ellenséges osztálynak minısítettek kilakoltatása

Budapestrıl. Kitelepítettek: 21 minisztert, 25 államtitkárt, 190 tábornokot, 1.012 törzstisztet, 274 rendırtisztet, 88 csendırtisztet, 812 államhivatalnokot, 176 gyárost, 157 bankárt, 391 nagykereskedıt és 347 vállalati igazgatót. Az ı házukat, lakásukat és minden ingóságukat, értékeiket a kipróbált kommunista párttagok kapták meg.

(Dr. Grısz József érsek pere) 1951. június 28–án Dr. Grısz József kalocsai érseket koholt vádak alapján 15 évi börtönbüntetésre ítélték. 1951. július 21–én az emberi méltóságában megalázott és megcsonkított magyar katolikus püspöki kar kénytelen volt letenni az esküt a Magyar Népköztársaság Alkotmányára. 1951. augusztus 7–én Erdélyben életfogytiglani kényszermunkára ítélték Márton Áron gyulafehérvári megyéspüspököt. 1955–ben engedték szabadon, de csak 1967–tıl látogathatta egyházmegyéjét. 1951. december 16. – fölavatták a Regnum Marianum katolikus templom helyére fölállított Sztálin szobrot. 1952. március 9–én országos ünnepségsorozatban emlékeztek meg Rákosi Mátyás 60. születésnapjáról. 1952. április 1–én Amerikában, 74 éves korában meghalt Molnár Ferenc, a világhírő magyar író. 1952 nyarán a helsinki Olimpián a magyar sportolók máig

megdönthetetlen rekordot értek el a magyar olimpikonok történetében. 16 arany, 10 ezüst és 16 bronzérem birtokában tértek haza Budapestre. A magyar labdarugó válogatott is megszerezte az aranyérmet. 1952. szeptember 24–én létrehozták Romániában a Magyar Autonóm Tartományt Marosvásárhely központtal. Szinte valamenynyi hívı testvérünket megdöbbentette a magyar kormány téli határozata, amikor december 26–át, Karácsonymásnapját munkanappá, ugyanakkor Május 2–át munkaszüneti nappá nyilvánította. 1953. február 8– án bevezették hazánkban a gyermektelenségi adót, mely a fizetés 4 %–át tette ki. 1953. március 5–én meghalt Sztálin, a véres kező diktátor. Halála után némi enyhülés kezdıdött Szovjetunióban, mely elég gyorsan átterjedt a kommunista államokra is. 1953. június 13–án Rákosi Mátyás helyett Nagy Imre lett a minisztertanács elnöke. Rákosi csak az MDP fıtitkári tisztét tarthatta meg. Eltávolították a hatalomból a szadista hajlamú Farkas Mihályt és a kommunista eszme nagy ideológusát, Révai Józsefet. 1953. augusztus 20–án felavatták Budapesten a Népstadiont. A labdarugó válogatottunk ezekben az években fénykorát élte. Több tízezer lelkes sportrajongó bíztatta a sportolóinkat, hogy szép és eredményes játékukkal örömet szerezzenek mindnyájunknak. 1953. október 30–án Amerikában meghalt Kálmán Imre zeneszerzı, a magyar operett halhatatlan királya. Credo 2011. április

1953. november 25–én Londonban a magyar válogatott 6:3– ra legyızte a világhírő angol labdarugó válogatottat. Az országos események vázlatos bemutatása után, tekintsük át, mi is történt Nagybajomban 1950–1953 között? 1950–ben, az összeírások szerint 25–30 cigányszármazású tanköteles gyermek él a településünkön. Az 1950–es évek elején Szülık Iskolája néven tanfolyamot rendeztek a községünkben, hogy a szülıknek segítséget nyújtsanak a gyermeknevelés terén. Az ideológiai célkitőzés mellett sok jó és gyakorlati ismerettel gazdagodtak a tanulni vágyó szülık. A munkaközösséget Tóth Bordás Istvánné, majd Kiss Józsefné, Bodó Mária és Szerencsés Imréné vezette. 1952–ben a Fı utcai Pataki– kastélyt bölcsıdévé alakították át. Június 15–én megkezdte mőködését a Napközi Otthon. 1952–ben a kormány június elsı vasárnapját a nevelık napjává nyilvánította. Ezt az ünnepet Nagybajomban is megtartották. 1951. március 24–én a nagybajomi tanácsülés javasolta, hogy Felsıkak – Lencsen – Fehértó és Galabárt szakadjon el Nagybajomtól, és önálló községgé alakuljon át Kossuthfalva néven. Az érintett települések nem szakadtak el Nagybajomtól, és nem is akartak önálló községet alapítani. Kossuthfalva elgondolás halva–született ötletnek bizonyult.

(Rákosi Mátyás 60 éves) 5

1950–ben sokan meglepıdtek Nagybajomban, amikor az aránylag jól mőködı Állami Gazdaság önállóságát a Mezıgazdasági Minisztérium megszüntette. Mint üzemegységet elıbb Somogysárdhoz, majd a kutasi Állami Gazdasághoz csatolták. 1951. október 1–én, nagy nyomásra megalakult a Nagybajomi Kisipari Vegyesipari Termelıszövetkezet, melybe 16 kisiparost kényszerítettek. A KTSZ elnökévé Simon Józsefet, vezetıségi taggá Tóth Jánost és Angló Imrét nevezték ki. Az 1950–es évek elején Speck Sándor gyógyszerész irányításával élénk sakkélet folyt Nagybajomban. A tehetséges sakk – csapatunk 30 fıbıl állt. 1951–ben megalakult a nıi röplabdacsapat is: Bozsoki Regina, Eller Emma, Ambrus Erzsébet, Ambrus Edit, Varga Klára és Pál Margit tehetséges és sportszeretı játékosainkkal. Az 1953–as év nagy szomorúságot jelentett a bajmiak számára, amikor a labdarugó csapatunk kiesett a megyei I. osztályból. A kaposvári járási bajnokságban szerepelt éveken át eredményesen, majd évek múltán ismét fölkerült a legjobb somogyi csapatok közé. 1953 óta a Magyar Nemzeti Bank folyamatosan biztosította a hitelt, mely nagy segítséget jelentett az építkezı, a lakásokat fölújító és a mezıgazdaságot fejlesztı lakosságunk számára. A személyi kultusz éveiben az állami hatóságok mindent megtettek, hogy a hitéletet a templom és a sekrestye falai közé számőzzék, de ez nem sikerült. A szülık szép számmal íratták be gyermekeiket az iskolai hit6

tanra, ahol kiváló képzést kaptak a diákjaink. Hívı népünk a hatalommal dacolva, nemes büszkeséggel ment a szentmisére. Az elsıáldozások szerények, de lélekben igen szépek voltak. A bérmálások pedig a járások jelentıs ünnepei közé tartoztak. A beépített emberek és fotósok kedvükre írhatták a hosszú jelentéseket az állami hatóságnak. Emlékezetesek voltak a Húsvét és a Karácsony elıtti lelkigyakorlatok, valamint a nagy ünnepeink fényes megtartása. A legvadabb években is elzarándokoltak szép számban a híveink a segesdi Szőzanya ünnepekre.

(Márton Áron püspök) Egy mulasztást szeretnék a mai számunkban pótolni. A cikkeink során elfeledkeztünk a Nagybajomban lelkipásztori szolgálatot teljesítı káplánokról. Dr. Bacza Dezsı esperes fölterjesztésére és kérésére Nagybajom fölkerült a káplános helyek sorába. Credo 2011. április

1938–ban helyezték hozzánk az elsı káplánt, KERN JÓZSEF atyát, aki alig egy évig volt a káplánszoba lakója. Csendes, kedves, szerény papként ismerték és szerették meg. Babócsán halt meg és temették el. OSZTERMANN ISTVÁN. 1939–1941. Vidám természető, premontrei szerzetesnek készülı, képzett pap volt. ÁDÁM ÁRPÁD. 1941–1942. Káplánsága alatt sokat foglalkozott a diáksággal és az ifjúsággal, akik több elıadással szereztek örömet a bajmiaknak. ABALIGETI KÁZMÉR. 1942–1946. Operaénekesi hanggal áldotta meg a Teremtı. Gyönyörő énekével ünnepélyessé tette a liturgiát és örömmel nevelte a kicsiket és nagyokat az ének és zene szeretetére. VENCZEL FERENC. 1946–1947. Egyszerő, szorgalmas, vidámtermészető atya volt, akit közvetlensége miatt szerettek meg. HARANGOZÓ JÁNOS. 1947–1949. A jogi tudományokban jártas káplán, aki késıbb meg is szerezte a jogi doktorátust. Kiváló labdarugó volt. İt minden sportszeretı nagybajomi lakos rajongva szerette. Fiatalon, 42 éves korában, gyomorrákban halt meg. Látrányban temették el. BALÁZS ENDRE. 1949– 1952. Mindszenty József bíboros iránti szeretete és bátor kiállása miatt a kommunista hatalom üldözöttje volt. A börtön, a gyakori és büntetı áthelyezések sem törték meg akaratát és hívatását. Vidám, derős természető, mővelt és szellemes atyja volt a rábízottaknak. 1952 nyarán igen nagy ünnepség és jelentıs esemény volt Dr. Bacza Dezsı pápai kamarás, kerületi esperes, nagybajomi plébános ezüstmiséje.

Életünk Márti és Csaba

Házas hétvége a kaposvári püspökségen avagy – Miért fontosak a házas közösségek? – Családi szombat a kaposvári püspökségen 2011. február 19–én a családról, a szeretetrıl, a közösségekrıl és az ima hatalmas erejérıl szólt a Kaposvári Egyházmegye családi napja. A meghirdetett programra több mint négyszázan győltünk össze a kaposvári püspökségen. Az érkezı házaspárok felvidításáról a nagykanizsai Magvetı Közösség gondoskodott, Memi vezetésével. Bátran állíthatjuk, hogy zenéjükkel, dalaikkal, és vidám kiszólásaikkal percek alatt mosolyt csaltak mindnyájunk arcára. A regisztráció befejeztével Memi és Nyéky Kálmán atya bemutatta egymásnak a megye különbözı helyeirıl érkezett párokat, közösségeket. Érdekes volt látni, hogy néhány vidéki plébánia területérıl 10–18 fıs házas közösségek érkezetek. Kálmán atya programismertetıje után rövid dicsıítés következett, majd Varga László plébános (Laci atya) elmélkedett. Laci atya a jó házasság titkáról beszélt. Szerinte a házasságok gyakran azért futnak zátonyra, mert a házastársak egyik vagy másik félére a negatív önértékelés a jellemzı. „Szeress másként!” – tanácsolta, és sajátos humorával főszerezetten, számos praktikus tanácsot adott a mindennapok gyakorlatához. Összefoglalva: csak a nyílt szív hallja meg a másik ember kiáltását, és nem árt, ha gyakran megvizsgáljuk: vajon milyen lehet az „én páromnak lenni.” A következı elıadó Nyéky Kálmán atya családreferens, a kaposvári Szent Kereszt–templom plébánosa volt. İ kiemelte, hogy a házas közösségben különös erı rejlik, ezért érdemes arra törekedni, hogy közösségbe kapcsolódjanak a hívı párok; olyanba, ahol bátran beszélhetnek a lelki történésekrıl, s amely remek lehetıséget kínál közös programokra. Azt tanácsolta a közösség nélkülieknek, hogy bátran hívjanak meg magukhoz két–

három, hasonlóan gondolkodó házaspárt, s máris létrejött a közösség, amelynek életben tartásához papi segítséget ajánlott. A két elıadás után fél óra sétára küldtek minket, s három kérdésre kellett egymásnak válaszolnunk: Mi volt számomra és kettınk számára különösen érdekes és értékes az elıadásból? Mi az, amit kiváltképp szeretek és becsülök a társamban? Hol van nehézség a kapcsolatunkban, s mit tehetek én, hogy ez enyhüljön? Ha valaki azt gondolná, hogy ezek könnyő kérdések, különösen a második és a harmadik, ki kell ábrándítanunk. Gondolja végig mindenki a fenti kérdéseket, majd beszélgessenek ezekrıl feleségeikkel, férjeikkel. A sétával töltött elmélkedés, vagy inkább az elmélkedéssel töltött séta után a Somogy és Zala tucatnyi településeirıl érkezett pároknak az egyházmegye családreferens házaspárja, Radnai István és Márta arról beszélt, hogy a közösségükben tapasztalt elfogadó légkör, a nyíltság, valamint az „egy cipıben járunk” érzése valóban kapaszkodót jelentenek a legkülönbözıbb helyzetekben is. Legyen az akár válság, akár öröm. Amíg mi szülık hallgattuk az atyákat, Istvánt és Mártát, addig gyermekeinkre a Nagyboldogasszony Római Katolikus Gimnázium épületében „vigyáztak”. A csemetéink annyira elmerültek a játékban vagy a foglalkoztatásokban, hogy alig tudtuk ebédhez hívni ıket. A közösen elköltött ebéd után a találkozó a székesegyházban rendezett püspöki szentmisével zárult. Balás Béla püspök atya buzdított, hogy törekedjünk mindannyian arra, hogy Jézus hőséges munkatársai legyünk, és a halál kultúrája helyett az élet kultúráját építsük. „A család kegyelmet termel ehhez, óvjuk, vigyázzuk házasságunkat” – tanácsolta. A fıpásztori mise végén házassági áldást osztott püspök atyánk. Az igazi meglepetés ezután következett: egyházmegyénk jelenlévı papjai – egy tucatnyian – a családokat külön–külön áldották meg. Ez az áldás, azóta is védelmez minket.


7

Lempach Gabriella

Hittanverseny Csurgón Március 26–án, szombaton került megrendezésre az egyházmegye hittanversenye, amit Csurgón a Református Gimnáziumban került megrendezésre. Mivel az idei év a Családok éve, a hittanverseny is ennek jegyében zajlott. A tudáspróbán bibliai családokkal kapcsolatosak voltak a feladatok, a versmondók is családi élethez kapcsolódó verseket szavaltak, és akik az aszfaltrajzolást választották, a téma itt is a család volt. 27 gyermekünk vett rész a különféle megmérettetéseken. A nap folyamán felléptek Iváncsits Tamás és csapata, akikkel hittanosaink örömmel énekelték a számukra is ismerıs dalokat. Gyermekeink sokat készültek a napra, igaz, nem kerültek dobós helyekre, de ahogy ık fogalmaztak, a részvétel a fontos, és nagyon jól érezték magukat. Gratulálunk Nekik és mindenkinek, aki készült erre a napra. És most lássuk a csapatokat: Tudáspróba (Alsósok): Héjjas Odett, Héjjas András, Czeferner Márk és Gönc Dorina. (Felsısök): Takács Zoltán, Horváth Anita és Bogdán Zsolt. Vers: Héjjas Odett, Héjjas András, Balogh Nóri, Kalányos Tímea, Farkas Hajnalka, Fándli Dominika, Vida Réka és Balázs János. Aszfaltrajz: 1. csapat: Balázs Szilveszter, Miklai Martin, Bogdán János, 2. csapat: Péter Lilla, Orsós Mariann, Horváth Katalin, Matesz Henrietta, 3. csapat: Orsós Tibor, Orsós Brigitta, Bogdán Kitti, 4. csapat: Varga Fanni és Horváth József. 8

És most szólaljanak meg néhányan a versenyzık közül, hogyan is élték meg ezt a napot Csurgón: Orsós Mariann, 3. osztály: Szombaton Csurgón voltunk, 8 órakor indultunk. Mikor megérkeztünk, a Mővelıdési Házba mentünk. Meghallgattunk pár olyan zenét, ami Istenrıl szólt. Kihirdették, mi mikor lesz és hol. Volt, aki tudáspróbát írt, más verset mondott vagy rajzolt. Én rajzoltam. Kis idı múlva a zsőrik lepontozták az alkotásokat. Délben ebédet is kaptunk. Délután átmentünk a templomba,

ahol kihirdették az eredményeket. Majd visszamentünk oda, ahol a busz állt, aztán elindultunk hazafelé. Az út kicsit hoszszú volt. Mire megérkeztünk Nagybajomba, a szülık már várták a gyerekeket. Szép élmény volt. Orsós Brigitta, 5. osztály: Hittanversenyen voltunk Csurgón, én rajz kategóriában indultam. A csapatunk IV. helyezést ért el. Fellépett Iváncsits Tamás is. Láttunk nagyon szép szobrokat is. Nagyon jól éreztük magunkat. Fándli Dominika, 6. osztály: 2011. március 26.–i hittanverseny a Család évében volt. Sok féle versenyben lehetett részt venni. Én a versmondást válaszCredo 2011. április

tottam. Nagyon jól éreztem magam, és legközelebb is szeretnék elmenni! Bogdán Kitti, 5. osztály: A versenyen rajz kategóriában voltunk jelen. 3 személyes csapatot alkottunk és szép rajzokkal, festményekkel találkozhattunk. Iváncsits Tamás elıadását is láthattuk. IV. helyezést értünk el. Az utazás nagyon vidáman telt. Legközelebb gyere Te is velünk! Horváth József, 5. osztály: A téma a versenyen a család volt. Én rajzoltam. Azt, hogy hányadikak lettünk, sajnos nem tudom, de nagyon jól éreztem magam. Jó és szép élmény volt. Kalányos Tímea, 6. osztály: Csurgón voltunk szombaton, a család évével kapcsolatos volt a hittanverseny. Három kategóriában indultunk, tudáspróba, aszfaltrajz és versmondás. Én a vers–és prózamondást választottam. Szép volt a templom, és a környék. Szép idınk volt. Nagyon jó élmény volt számomra! Orsós Rebeka, 5. osztály: Március 26–án, szombaton volt Csurgón egy hittanos verseny. Nyolc órára mentünk a templomhoz, onnét indult a buszunk. Sokat nevettünk az utazás közben. Mikor odaértünk, akkor bejelentkeztünk,majd Iváncsits Tamás énekelt pár dalt. Azután elmentünk a rajzhelyekhez. Mi 4–en voltunk egy csapatban, és próbáltunk valami szépet rajzolni. A család volt a fı cím. Nem jutottunk be az elsı háromba, de az volt a lényeg, hogy ott lehettünk. Nekem nagyon tetszett.

Irgalmasság kilencede (Nagybajom, 2011. április 22. – május 1.) Jézus mondja:,,Azt kívánom, hogy e kilenc napon keresztül vezesd irgalmam forrásához a lelkeket, hogy erıt, enyhülést és mindenféle kegyelmet merítsenek belıle, amire szükségük van az élet küzdelmeihez, fıleg pedig a halál óráján. Mindennap a lelkek más–más csoportját vezeted majd a szívemhez, hogy irgalmam tengerébe merítsd ıket. S én bevezetem ıket Atyám házába. Ez lesz feladatod most és a jövendı életben. Egy lélektıl sem tagadok meg semmit, akiket irgalmam forrásához vezetsz. Atyámat mindennap fogod kérni, hogy keserves kínszenvedésemre való tekintettel adja kegyelmeit ezeknek a lelkeknek.” Azt válaszoltam: „Jézusom, nem tudom, hogyan kell tartanom ezt a kilencedet, s mely lelkeket kell elıször is legirgalmasabb Szívedhez vezetnem.” – Jézus azt mondta, hogy mindennap meg fogja mondani, mely lelkeket kell aznap Szívéhez vezetnem. (Részlet Szent Fausztina nıvér naplójából)

Elsı nap (Nagypéntek) Jézus mondja: „Ma az egész emberiséget vezesd hozzám, fıleg a bőnösöket, s merítsd ıket irgalmam tengerébe. Így megvigasztalsz keserves szomorúságomban, melyet a lelkek vesztén érzek.” Legirgalmasabb Jézus, aki könyörületes vagy irántunk, és megbocsátasz nekünk, ne nézd bőneinket, hanem bizalmunkat, mellyel végtelen jóságodhoz járulunk. Végy fel bennünket legirgalmasabb Szíved hajlékába, s tarts örökké ott minket. Könyörgünk Hozzád szereteted által, amely az Atyával és a Szentlélekkel köt össze Téged. Ó, Isten irgalmának mindenhatósága, A bőnös ember egyetlen mentsvára, Te az irgalom és könyörület tengere vagy, Ki alázattal kér, megsegíted azt. Örök Atya, tekints irgalmas szemmel az egész emberiségre, különösen a szegény bőnösökre, akiket Jézus legirgalmasabb Szíve oltalmaz. Az İ keserves kínszenvedése által könyörülj rajtunk, hogy irgalmad mindenhatóságát dicsérjük mindörökké. Ámen.

Második nap (Nagyszombat) Jézus mondja: „Ma vezesd hozzám a papi és szerzetesi lelkeket, s merítsd ıket mérhetetlen irgalmam tengerébe. İk adtak nekem erıt keserves kínszenvedésem elviselésére. Rajtuk keresztül árad irgalmam az emberiségre.” Legirgalmasabb Jézus, akitıl minden jó származik, gyarapítsd bennünk kegyelmedet, hogy az irgalmasság méltó cselekedeteit vihessük végbe; s mindazok, akik látnak bennünket, dicsérjék az irgalmasság mennyei Atyját. Az isteni szeretet forrása A tiszta szívekben lel lakásra, Kik az irgalom tengerében megfürödtek, S mint fénylı csillagok tündökölnek. Örök Atya, tekints irgalmas szemmel szılıskerted választott seregére, papjaid, szerzetes fiaid és lányaid lelkére! Áldásod ereje gazdagítsa ıket! Fiad Szívének érzéseiért, amely Szívbe bezártad ıket, add meg nekik világosságod erejét, hogy az üdvösség biztos útjain vezessenek másokat, hogy mindörökké együtt zenghessék majd kikutathatatlan irgalmad dicséretét. Ámen.

Harmadik nap (Húsvétvasárnap) Jézus mondja: „Ma minden jámbor és hőséges lelket vezess hozzám, s merítsd ıket irgalmam tengerébe. Ezek a lelkek vigasztaltak meg keresztutamon, ık voltak részemre a keserőség tengerében a vigaszt nyújtó csepp.”

Legirgalmasabb Jézus, aki bıven juttatod irgalmasságod kimeríthetetlen kincstárából mindenkinek kegyelmeidet, végy fel mindnyájunkat legirgalmasabb Szíved hajlékába, s tarts ott minket az egész örökkévalóságon át. Felfoghatatlan szeretetedre kérünk, mellyel szent Szíved a mennyei Atya iránt lángol. Kifürkészhetetlenek az irgalom csodái, Sem a bőnös, sem az igaz nem képes átlátni. Mindenkire könyörülı szemmel nézel, Mindenkit szereteteddel érsz el. Örök Atya, tekints irgalmas szemmel a hőséges lelkekre, mint Fiad örökségére. Keserves kínszenvedése érdemeiért áldd meg ıket, s vedd ıket örök oltalmadba, hogy irántad való szeretetük soha ki ne hőljön, s a Szent hit kincsét soha el ne veszítsék, s hogy majdan az örökkévalóságon át az angyalok és szentek karával együtt szüntelenül dicsérjék irgalmadat. Ámen.

Negyedik nap (Húsvéthétfı) Jézus mondja: „Ma hozd elém a pogányokat és mindazokat, akik még nem ismernek engem. Keserves kínszenvedésem alatt rájuk is gondoltam. Jövendı buzgalmuk megvigasztalta a szívemet. Merítsd ıket irgalmam tengerébe!” Legkegyelmesebb Jézus! Világ világossága! Fogadd be legkegyelmesebb Szíved hajlékába a pogányok lelkét, akik még nem ismernek Téged! Kegyelmed sugarai világítsák meg ıket, hogy velünk együtt dicsıíthessék irgalmasságod csodáit. Ne engedd ıket soha eltávozni irgalmas Szívedtıl! Szereteted fényessége Gyújtson világot a lelkek éjébe! Add, hogy Téged ık is megismerjenek, És irgalmasságodért velünk együtt dicsérjenek. Örök Atya! Tekints irgalmas szemmel a pogányok és mindazok lelkére, akik még nem ismernek Téged, de akiket Jézus irgalmas Szíve magába zár! Töltsd be ıket az Evangélium világosságával! Ezek a lelkek nem tudják, hogy milyen nagy boldogság Téged szeretni. Add, hogy ık is dicsérjék bıkező irgalmadat örökkön–örökké! Ámen.

Ötödik nap (Húsvétkedd) Jézus mondja: „Ma vezesd az eretnekeket és szakadárokat hozzám, s merítsd ıket irgalmasságom tengerébe! Keserves szenvedést okozva megszaggatták testemet és szívemet – az én Egyházamat. Ha visszatérnek az Egyház egységébe, begyógyulnak sebeim, és így enyhítik kínjaimat.” Ó, legirgalmasabb Jézus, ki maga vagy a jóság, Te nem tagadod meg világosságodat azoktól, akik Hozzád könyörögnek. Fogadd irgalmas Szíved hajlékába az eretnekek és szakadárok lelkét! Világosságoddal vezesd vissza ıket az Egyházzal való egységbe, hogy ık is örökké dicsérjék irgalmad bıségét! Kik egységed köntösét szétszaggatták, Szíved számukra is irgalom–forrás. Irgalmad mindenhatósága, ó Istenem, Tévedéseikbıl kihozhatja e lelkeket. Örök Atya! Tekints irgalmas szemmel az eretnekekre és a tévelygı lelkekre, akik elfecsérelték jóságodat, és visszaéltek kegyelmeiddel, makacs megátalkodottságukkal kitartva tévedéseikben. Ne nézd bőneiket, hanem Fiad szeretetét, és keserves kínszenvedését, melyeket értük vállalt, hiszen ıket is Szívébe zárta. Add, hogy ezek a lelkek is nagy irgalmasságodat magasztalják örökkön–örökké! Ámen.

Hatodik nap (Húsvétszerda) Jézus mondja: „Ma a csendes, alázatos lelkeket és a kisgyermekeket hozd hozzám, s merítsd ıket irgalmam tengerébe. Ezek a lelkek hasonlítanak leginkább szívemhez. Keserves kínhalálomban ık erısítettek meg. Úgy láttam ıket, mint földi angyalokat, akik oltáraimat fogják ırizni. A kegyelmek özönét árasztom rájuk. Kegyelmeimet csak az alázatos lelkek tudják felfogni. Ilyen lelkekbe helyezem bizalmamat.” 10


Legirgalmasabb Jézus! Te magad mondtad: ,,Tanuljatok tılem, mert szelíd vagyok és alázatos szívő.” Fogadd irgalmas Szíved hajlékába a szelíd és alázatos lelkeket s a kisgyermekek lelkét. Ezekben a lelkekben gyönyörködnek az ég lakói, s a mennyei Atya különös kedvét leli bennük. Mint illatos bokréta, úgy virítanak az Úr trónja elıtt. Felszálló illatukat maga az Úr élvezi. Jézus irgalmas Szívében állandó lakhelyük van ezeknek a lelkeknek, és szünet nélkül éneklik Isten szeretetének és irgalmának himnuszát. Az igazán alázatos és szelíd lélek Már itt a földön a mennyországgal élhet. S alázatos szívének illata Magát a Teremtıt is megragadja. Örök Atya! Tekints le irgalmas szemmel a csendes, alázatos lelkekre és a kicsiny gyermekekre! Valamennyien Jézus irgalmas Szívének lakói. İk hasonlítanak legjobban szent Fiadra. Lelkük illata felszáll a földrıl egészen mennyei trónodig. Irgalmasság és végtelen Jóság Atyja, kérlek ezen lelkek iránt érzett szeretetedre és tetszésedre, áldd meg az egész világot, hogy minden lélek együtt zengje irgalmasságod dicséretét mindörökkön–örökké! Ámen.

Hetedik nap (Húsvétcsütörtök) Jézus mondja: „Ma azokat a lelkeket vezesd hozzám, akik különösen tisztelik és hirdetik irgalmamat. Merítsd ıket irgalmam tengerébe. Ezek a lelkek érezték át leginkább szenvedéseimet, s hatoltak legmélyebben lelkiségembe. İk irgalmas szívem élı tükörképei. Ezek a lelkek jövı életükben különleges fénnyel fognak sugározni. Közülük egy sem hull a pokol tüzébe. Haláluk óráján mindegyiküket magam részesítem különös védelmemben.” Legirgalmasabb Jézus, akinek Szíve maga a szeretet. Fogadd irgalmas Szíved hajlékába azokat a lelkeket, akik különösen tisztelik és dicsıítik irgalmadat! Isten erejével megerısödött lelkek ezek, bátran haladnak elıre minden szenvedésben és megpróbáltatásban, bízva irgalmasságodban. Ezek a lelkek egyesültek Jézussal, és vállukon hordják az egész emberiséget. Nem sújtja ıket szigorú ítéleted, mert haláluk óráján a Te irgalmad öleli át ıket. A lelket, ki Urának jóságát hirdeti, Isten különösképpen szereti. Mindig közel van az élı víz forrásához, Ki kegyelmet merít az Isten irgalmából. Örök Atya! Tekints irgalmasan azokra a lelkekre, akik legnagyobb tulajdonságodat – végtelen irgalmasságodat – különösen tisztelik és dicsıítik. Az irgalmas Jézus Szívébe zárta ıket. Ezek a lelkek olyanok, mint egy élı Evangélium. Kezük telve az irgalmasság tetteivel. Örömmel telt lelkük az irgalmasság dalát énekli a Mindenhatónak. Kérlek, Istenem, tanúsíts irántuk irgalmat Beléd helyezett bizalmuk és reményük mértéke szerint, hadd teljesüljön bennük Jézus ígérete: ,,A lelkeket, akik kimondhatatlan irgalmasságomat tisztelni fogják, megvédem életükben és fıleg haláluk óráján, mint saját dicsıségemet.”

Nyolcadik nap (Húsvétpéntek) Jézus mondja: „Ma a tisztítótőz fogságában szenvedı lelkeket vezesd hozzám, s merítsd ıket irgalmasságom mélyébe. Vérem árja hősítse izzó tüzüket. Nagyon szeretem ezeket a lelkeket. Igazságomnak nyújtanak elégtételt. Módodban áll segíteni nékik. Használd fel Egyházam kincstárának valamennyi búcsúját, s ajánld fel értük... Ó, ha ismernéd kínjaikat, szakadatlanul lelki alamizsnában részesítenéd ıket, és segítenéd törleszteni adósságaikat igazságosságommal szemben.” Legirgalmasabb Jézusom! Te mondtad, hogy irgalmat akarsz, ezért irgalmas Szíved hajlékába vezetem a tisztítótőzben szenvedı lelkeket. Nagyon szereted ıket, mégis eleget kell tenniük igazságod törvényének. A Szívedbıl kiömlı vér és víz oltsa ki a tisztítótőz lángjait, hogy ott is dicsıíthessék irgalmad erejét. A tisztítótőz szörnyő hıségébıl Irgalmadhoz kiáltás száll e kínok mélyébıl. És vigaszt, enyhülést, hősítést ad. A szívedbıl folyt vér– és vízpatak. Credo 2011. április

11

Örök Atya! Tekints irgalmas szemmel a tisztítótőzben szenvedı lelkekre, akik Jézus irgalmas Szívébe be vannak zárva. Kérlek Szent Fiad keserves kínszenvedéséért és mindazért a keserőségért, ami legszentebb lelkét eltöltötte, mutass irgalmat azok iránt, akik igazságos tekinteted elıtt állnak. Ne nézz rájuk másképp, csak legkedvesebb Fiad, Jézus sebein keresztül, mert hisszük, hogy jóságod és irgalmad határtalan.

Kilencedik nap (Húsvétszombat) Jézus mondja: „Ma az elhidegült lelkeket vezesd hozzám, s merítsd be ıket irgalmam mélyébe. Ezek a lelkek sebzik meg legfájdalmasabban szívemet. Az Olajfák hegyén az ilyen elhidegült lélektıl undorodott leginkább a lelkem. A hideg lelkek miatt mondtam: Atyám, ha lehet, vedd el tılem a kelyhet, ha ez a te akaratod! – E lelkek utolsó esélye irgalmamhoz való menekülésük lehet.” Legirgalmasabb Jézus, ki magad vagy a tiszta irgalom! Legirgalmasabb Szíved hajlékába vezetem a kihőlt lelkeket. Ó, bárcsak felmelegednének tiszta szereteted tüzétıl e megkövült lelkek, kik hasonlók a holt lelkekhez, s méltán undort keltenek Benned! Ó, jóságos Jézus! Irgalmad végtelen hatalma vonzza ıket forró szeretetedhez, adj nekik szent szeretetet, hiszen Te mindent megtehetsz. A tőz és a jég együtt meg nem lehet, Mert vagy a tőz huny ki, vagy a jég enged. Ó, Uram, irgalmad még nagyobb Nyomorúságot is megold. Örök Atya! Tekints irgalmasan az elhidegült lelkekre, akik be vannak zárva Jézus legirgalmasabb Szívébe! Irgalom Atyja, könyörögve kérlek Fiad keserves kínszenvedéseire és háromórás haláltusájára a kereszten, engedd, hogy ık is dicsérjék irgalmad mélységét..

Május 1–én lesz az Isteni Irgalmasság vasárnapja. Ezen a vasárnapon délután 3 órakor imaórát tartunk a templomban, amelyre nagy szeretettel várunk mindenkit, nemcsak az imacsoportok tagjait!

Anyakönyvi adatok a plébánián: Keresztelések: március 5 .: PATRÍCIA – Szerencsés Gábor és Kis Anita gyermeke – Kossuth utca március 6 .: KIRA – Tombor Norbert és Nagy Anita gyermeke – Kaposújlak

Temetés: március 3 .: OTTKOREK JÓZSEF (özvegye Simon Máris Piroska) élt 72 évet. Gyászolják – özvegye: Piroska, lánya: Éva, veje: József, unokái: Eszter és Balázs. március 12.: özv. ID. KISS LÁSZLÓ (felesége Szabó Julianna) élt 78 évet. Gyászolják – gyermekei: Éva, László és Tibor, menyei: Gyöngy és Anna, veje: Béla, unokái: Renáta, Anita, Gabriella, Péter, Róbert, Gábor és Szabolcs. március 18 .: özv. KOVÁCS IMRE LÁSZLÓ (felesége: Fülöp Anna) élt 78 évet. Gyászolják – testvérei: Ilona és Gyula, lánya: Márta, veje: Attila, unokái: Vanda és Attila, nevelt lánya: Julianna és családja. március 19 .: özv. TAMÁS LAJOS (felesége Ihárosi Magdolna) élt 78 évet. Gyászolják – Élı testvérei és azok családja, fia: István és László, menye: Andrea, unokája: Ádám. március 21 .: özv. TÓTH ISTVÁNNÉ (született Nagy Irén) élt 76 évet. Gyászolják – leánya: Anikó és Mária, vejei: László és Tibor, unokái: Veronika, Judit, László és Gábor, dédunokái: Kristóf és Kende. március 25 .: özv. HORVÁTH JÓZSEFNÉ (született Landor Irén) élt 71 évet. Gyászolják – gyermekei: Máris és István, menye: Valéria, veje: János, unokái: Andrea, Annamária, Anita, Mariann és János. 12


Lelkiség Horváthné Annuska

Ó Uram Istenem! Esedezem Hozzád összetett kezekkel, Ifjainkra tekints irgalmas szemeddel! És a lányainkra, akik anyák lesznek Segítsd İket Atyánk, hogy el ne vesszenek!

Becsüljék (Ön) magukat, és e szép országot, Legyenek hasznos, jó ép lelkő polgárok Szeszt, a cigarettát, a káros drogokat, Tudják elkerülni, s a bőnös testi vágyat!

Adjál nekik tiszta, erıs, nemes szívet, Ki tudják védeni a kísértéseket! A jó, a szép felé irányítsd szívüket, Az életben hően állják meg helyüket!

Uram! Ha akarod, átformálod ıket, Rossz úton járókat, bőnben tévelygıket! Égnek Földnek Ura, halld meg imádságom! Szenteltessék Neved! Fölséged imádom!

Ne a párkapcsolat motiválja İket, Mint férj és feleség éljék életüket! Érték legyen nekik; a szent fogadalom, A hitves, a Család és a társadalom!

Mária Szőz Anyánk! Kérlek könyörögve; Fiataljainkat öleld Szent Szívedre; Vigyázz Rájuk Anyánk! A bőnt elkerüljék! Üdvözlégy, áldott légy! Fiad dicsértessék!

Mi van a szívünkben? Öreg bölcs üldögélt a Korinthusba vezetı út szélén... A városba igyekvı idegen rövid pihenıt tartva beszédbe elegyedett vele: - Milyenek itt az emberek? - tudakolódta. - Hová valósi vagy? - kérdezett vissza az öreg bölcs. - Athéni vagyok. - És felétek milyen nép lakik? - kérdezett tovább az öreg. - Hát tudod, rettenetes társaság! Mind csaló, lézengı, lusta és önzı. Ezért is jöttem el onnan. - Nincs szerencséd! Korinthusban sem jobb a helyzet. Itt is csupa csalóval és lézengıvel, lusta és önzı emberrel fogsz találkozni. - mondta az öreg. A vándor búsan folytatta útját. Nem sokkal késıbb újabb idegen állt meg az öreg bölcs elıtt. İt is az érdekelte, hogy milyen emberek laknak Korinthusban. A véletlen úgy hozta, hogy ı is

Athénbıl jött. Neki is feltette az öreg bölcs a kérdést, hogy ott milyenek az emberek. - Nagyszerő emberek élnek ott! Barátságosak, segítıkészek és nagyon becsületesek! - válaszolta nem kis büszkeséggel az utas. - Nagy szerencséd van! Korinthusban is ugyanilyen nagyszerő emberekre találsz majd! - mondta az öreg bölcs. A vándor vidáman fütyörészve folytatta útját a város felé. A két beszélgetést végighallgatta egy fiatalember, aki gyakran idızött az öreg bölcs társaságában. Felháborodottan jegyezte meg: - Nagyot csalódtam benned! Sose hittem volna, hogy te is ennyire kétszínő vagy! Az öreg bölcs mosolyogva csillapította: - Tévedsz, fiatal barátom. Tudod, a világ a szívünkben tükrözıdik. Akinek a szíve gyanúval van tele, az mindenhol csalókkal fog találkozni. De akinek a szívét jóindulat tölti el, az a világon mindenhol barátságos emberekre talál.


13

Czakó Gábor

Krisztus hét szava a keresztfán Krisztus hét szava, valójában hét mondata a négy evangéliumból került ki. Vegyük, a helyeztet; a Golgotát. Üdvözítınket a latrok között megfeszítve látjuk, lábánál a Szőzanyát és Jánost, körülöttük a Sátántól csıcselékké vadított sokaságot, a római katonákat, akik eleinte nem sokat –értettek a történtekbıl. Oda merek–e, oda tudok–e állni? Képes vagyok–e a magam módján osztozni Uram szenvedésében? „Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek!” Mondtam–e már ezt, amikor bántottak, kizsákmányoltak, rágalmaztak, sértegettek? Biztos, hogy nem szolgáltam rá? Biztos, hogy káromra vált, s nem javamra? Tudom–e magamról, hogy mikor mit cselekszem? Hogy mi a következménye a számból kisuttyant szavaknak, elszabadult mozdulataimnak és gondolataimnak: És a megfontoltaknak? Ó, milyen okos vagyok! Képes vagyok kiszámítani tetteim következményeit ezer évre elıre? Egyre? Egy napra? Egy percre? A külvilágban? Önmagamban? Jézus emberként fuldoklik, vonaglik, haldoklik a kereszten, miközben mégis egy az Atyával. Amikor az Atya bocsánatát kéri hóhérainak, İ az irgalmas. Tudok–e megbocsátani? Most itt, e csodálatos zenében, s az Úr vérének párájában megbocsátani minden ellenem vétkezınek? „Bizony mondom neked: még ma velem leszel a paradicsomban” Az elıbbit, a megbocsátást Jézustól tanultuk, de ezt, a második mondatot egyedül ı ejtheti ki a száján, mert İ az Úr, és most hajtja végre a megváltás mőveletét. Megnyitja a paradicsomot a bőnös elıtt. Nem azért bőnös, hanem azért, mert bőnbánó. Milyen csodálatos a magyar nyelv, amelyben a bánt és a bán ugyanaz a gyök. És milyen csodálatos az Isten, aki emberlétének legtehetetlenebb állapotában, a kínfára szögezve alkotja a legnagyobbat! És hogyan, és mit! Nem ilyesmit mond, hogy „üdvözülni fogsz”, vagy: a „mennybe jutsz”, hanem hogy „velem leszel a paradicsomban!” Az üdvösség tehát nem csupán általa, de vele és benne történik! İ az, aki velünk van a világ végezetéig, de azon túl, az öröklétben is. İ maga az Ország, a menny! Ez valóságos istenkapcsolat, szüli meg az emberi személyt, aki ezután nem csupán elszenvedi a sorsot, mint a régi zsidó, görög vagy hindu, hanem alakítja azt, történelmet formál. A másik, a bal lator ugyanolyan közel van Istenhez, akár a társa, mégis a kárhozatra pályázik. Asszony, íme, a te fiad”; „ Íme, a te anyád!” Most szemléljük önmagunkat a kereszten függve, fuldokolva. Elıttünk a biztos. Halál. És akkor nem magunk baja a legfontosabb, hanem édesanyánkat és legkedvesebb és hőségében egyedül kitartó barátunkat biztatjuk: van jövıtök! Legyetek egymás anyja–gyermeke, mert az ember földi jövıje a család. Milyen a családom? Jézus, amikor édesanyjára és a tanítványra gondol, akkor a mi gondjainkra tekint, mert İ a Gondviselés. „Istenem, Istenem, miért hagytál el engem? Jézus ember–sikolya. Az evangéliumok egyetlen helyen sem említik, hogy az Úr kínzatása során jajgatott volna, noha tıle tudjuk, hogy „test erıtlen” (Mk 14,38) A miénk is, az övé is, amelyet el kell hagynia harminchárom év után. Mondják, hogy halálban a legrettenetesebb a magány. Ember már nem segíthet rajtunk, sıt! Mi magunk sem, mert percrıl percre válunk porrá, paránnyá, sorra foszlik le összes testi–lelki izmunk: vagyonunk, sikerünk, társaink tisztelete, önbecsülésünk, erınk. Mindaz, amit nem vihetünk át – mi marad belılünk?

A halálban – talán – egy pillanatra Isten is elengedi a kezünket. „Szomjazom!” Tudjuk, nádszál végén ecetbe mártott szivacsot nyújtottak ajkához, hogy a 69. zsoltár jóslata beteljesedjék. De ismét ne errıl elmélkedjünk. Mire szomjazunk a halál küszöbén? Italra? Ecetre–ebére, vagyis savanyú–keserve életre? Még egy ici–pici bármilyen életre? Egy akármekkorára, még ha keresztre feszítve is, vagy kórházi életben tartó készülékek függelékeként? Vagy a teljes halálra, a semmire? A bal lator és mai nyugati tanítványának nagy öncsalására, hogy az ember tehet bármit, úgyis megússza? Szomjazni csak valamire lehet. Hogy Jézus Krisztus mire szomjazott, azt elmondta nekünk Jákob kútjánál: létezik az örök életre szökellı vízforrás, és ez İ, az Isten. Az igazi szomjat, a Lét utáni vágyat egyedül a Valóság oltja, az egyetlen Valóság: Aki Van. İ most arra készül, hogy elhagyja embertestét és sorsát, és egyesüljön a Léttel. „Beteljesedett”! Vajon hogyan hangozhatott az Úr ajkáról? Némely fordítások, például Károli az „elvégeztetett” szót használják, ami azt jelenti, hogy nincs tovább. A beteljesedett ennél több: azt is jelenti, hogy megtelt. Megtelt az élet edénye. Minden munka elvégezve, az út végigfutva, a termés betakarítva. A teljesség utolsó csöppje a Golgotán kiontott vér, az új teremtés, az Újszövetség pecsétje. Micsoda történet! Isten a legalacsonyabb pontos lépett be az emberi világba, kitaszítottként, majd földönfutó lett, akinek „nincs hol lehajtani a fejét”(Lk 9,58) és a kereszten végezte, akár egy angyalcsináló magzatgyilkos. A világ be– és kilátópontja nem a trón okon és a milliárdosok felhıvárkastélyaiban van, nem is a világháló emberhalászainak a kezében, hanem legeslegalul, ahova csak Isten merészelt lealázkodni, hogy tisztán lásson bennünket. Vajon teljese–e már az életem– életünk? „Atyám, kezedbe ajánlom lelkemet” Hova máshova? Jézus az emberélet útját bejárta. Megbocsátott ellenségeinek, megalkotta az új embert, gondoskodott a hozzá legközelebb állókról. Már végrehajthatja az utolsó golgotai mőveletet: elengedi az Atya kezét, s nyújtja halhatatlan lelkét az Örökkévalónak.

Húsvét Talán itt az ideje most, a húsvéti idıben, a Lélekre várakozva egy kicsit elgondolkodni azon, mit is jelent nekünk az, hogy keresztények, Krisztus követıi és a kereszt hordozói. Hiszen kétezer évvel ezelıtt – valóban távolinak tőnı helyen és idıben – élt valaki, aki idıtlen, új és örök törvényt hozott: a szeretet törvényét. Ennek a valakinek élete rövidke három éve elég volt ahhoz, hogy gyökeresen megváltoztassa a betanult, elavult szabványokhoz görcsösen ragaszkodó szövetségtárs, az ember életét. Sıt, még ennél is tovább lépett, szembeszállt a minden hatalmat képviselı és birtokló fıpapság és a farizeusok törvénykezésével, mert tudta, bevégeztetett Dermedt csend, idegtépı várakozás és talán csalódott sóhajok következnek. Eltelik egy nap. Kettı. A harmadik napon pirkadatkor egy asszony siet a sírhoz, köpenyébe burkolózva. İ, a gyengédség, az odaadás megtestesítıje, szinte szalad, hogy illatos olajokkal megkenje a Bárány testét. De mit lát! A sír üres! İ azonban nem kételkedik. Elfogadja a tényt, a valóságot és máris rohan, talán még meg is botlik, majdnem elesik, de nem törıdik vele, mert egyre csak ezt hallja a fülében csengeni: „Nincs itt, feltámadott”. És siet, mert azt akarja, hogy ık is megtudják, mi is megtudjuk. A feltámadás hajnala valóban beragyogta az egész történelmet, és az emberiség megtette az elsı lépéseit az új jövı felé. Induljunk el azért, vigyázva, hogy az ı keresztje nyomában maradhassunk, amíg minden keresztet elsöpör a szeretet, amely a teremtés kezdetén megálmodta az embert, és megígérte neki a megváltást. Imádkozzunk, hogy a feltámadt Jézust követve szeressünk és szolgáljunk, éljünk és elfogadjunk, mindaddig, amíg majd az örök húsvét háladala felcsendül. És ne felejtsük el, valaki megígérte, hogy velünk marad az idık végezetéig. İ komolyan gondolta, tegyük mi is ezt. Credo 2011. április

15

Rejtvény A pálmalevélen lévı szótagokból 5 szó rakható ki, amelyek egy ebben a hónapban levı ünneppel kapcsolatosak!

4 . 9 . 1 .

2 . 5 .

1. Ezen a hegyen imádkozott Jézus szenvedése elıtt. 2. Ezen a napon halt meg Jézus a kereszten. 3. A tanítványoknak ezt a testrészét mosta meg Jézus. 4. Ennyi tanítvánnyal ült le Jézus elfogyasztani a húsvéti vacsorát (betővel). 5. Jézust nem ítélte halálra, hanem meghallgatta a nép akaratát, s kezeit mosta. 6. Az asszony, akinek az ölébe fektették a keresztrıl levett Jézus testét. 7. Ennyi ezüstöt fizettek a fıpapok annak, aki elárulja, hol található Jézus. 8. A tanítványok közül ı árulta el Jézust. 9. Itt feszítették keresztre Jézust, másik neve Koponyák hegye

8 . 7 . 3 .

6 . Az elızı szám megfejtése: Ne kísértsd Uradat, Istenedet. Helyes megfejtést adott le Miklai Szilárd 6. osztály

16


Vass István

Az új Tamás (részlet) És a Tizenkettı között vala egy, Akit Tamásnak, a Kettısen hivtanak, És mikor azt mondta Jézus: „Ahova én megyek, Ott legyetek ti is – tudjátok az utat”, Így felelt: „Hová mégy, nem tudhatjuk, Uram, Mi módon tudhatjuk, hogy az út merre van?” És mondja Jézus a Kettısnek, a szegénynek: „Én vagyok az út, az igazság és az élet.” És majdan, mikor a feltámadás Után a tanítványok újra látták, Nem volt közöttük a szegény Tamás Csak hallotta a test feltámadását. És mondták neki. „Mi láttuk az Urat.” S ı felelé: „Ha kezén a szög verte sebet. Az én szemem nem maga látja Ha be nem bocsátom az ujjamat. A vérezı oldalába, Ha hozzá nem érhetek, Ha hét sebét meg nem tapintja kezem – Én nem hiszem, én nem hiszem.

És nyolc nap múlva együtt ültek tizenkettı, És közöttük Tamás, a Kettıs, a hitetlen. És a zárt ajtón Jézus belépett És szólt hozzájuk: „Békesség tinéktek!” És mondja Tamásnak: „Hozd ide ujjadat, Bocsásd oldalamba, érintsd meg te magad, A szögeknek helyét szemeddel nézheted., Elhoztam kezemet, hozd ide kezedet, Sóvárgó kezedet mártsd meg hét sebemben, Légy immár hívı, ne légy hitetlen És szólal Tamás: „Megjelentél nekem, Te vagy az én Uram, te az én Istenem!” „Mivel láttál engem, hiszed, hogy én vagyok: Akik nem látnak és hisznek, azok a boldogok” – Felele Jézus Tamásnak. De én, új Tamás, azt mondom: boldogok, akik Látnak.

Miklai Lászlóné:

Gizi néni receptje Citromos habos sütemény

5 tojásból kakaós piskótát sütünk. (5 tojás sárgáját öt evıkanál cukorral habosra keverjük, 5 tojásfehérjét szintén habosra verjük, és 4 kanál liszttel és egy kanál kakaóval, kevés szódaporral az egészet összevegyítjük és kisütjük.) Krém: 2 citrom reszelt héja és leve, 10 dk vaj, Egy nagy pohár tejföl, fél liter Hulala tejszín,

ízlés szerint cukor. Az egészet kemény habbá verjük. (A citrom nem fogja összekapni a tejszínt). A piskóta tetejére tesszük a habot, és „megkoronázzuk” csoki mázzal, olvasztott csokival, esetleg csoki darával. Könnyő finom sütemény. Jó étvágyat kívánok!

HUMOR Tudja, szomszédasszony, az én férjem egy arany ember! Nem iszik, nem kártyázik. – Nem is dohányzik? – Csak egy–egy jó ebéd után gyújt rá, de ilyesmi legfeljebb kétszer fordul elı egy évben. Mi a páciens foglalkozása? – Kérdezi az orvos a mőtét elıtt. – Útkarbantartó. – Akkor nem kell elaltatni. Tegyenek egy lapátot az álla alá, és nyomban magától elalszik.

A skót falu lelkésze a vasárnapi istentisztelet után felnyitja a perselyt. Maroknyi gomb hullik ki belıle, és egy ötcentes. A plébános megfogja a pénzdarabot, és így szól: –Nem is vettem észre, hogy idegen is volt a templomban. A skót súlyos beteg, és meg kell mőteni. – Mennyibe kerül a mőtét? – kérdezi az orvost Credo 2011. április

– Ezer fontba! – Az sok! A temetkezési vállalkozótól sokkal kedvezıbb ajánlatot kaptam. Miért szaladt el a mőtét elıl? – kérdezi a nıvér a beteget. – Mert a mőtısnı azt mondta az operáció elıtt: „Mitıl fél? Ez csak egy közönséges vakbélmőtét? – Na és? – Nem nekem mondta, hanem a sebésznek.

17

Gyermekeknek Leszkai András

MOHA BÁCSI MESÉI Igazmondás Amint tudjátok, vasúton járok be Budapestre Törpeházáról. A vonaton persze mindig körém győlnek a gyerekek, és beszélgetünk. Körülbelül egy hónappal ezelıtt egy váci kisfiúval utaztam hazafelé, és megkérdeztem tıle, jól tanul–e. Azt válaszolta, hogy kitőnı tanuló, minden tantárgyból mindig ötösre felel. A következı héten azonban néhány osztálytársa telepedett mellém a vonaton, és véletlenül megtudtam tılük, hogy az a kisfiú nagyon rossz tanuló. Nem árultam el nekik, hogy nekem mit mondott, hanem vártam, hogy ismét találkozzunk. Ez a találkozás a napokban meg is történt. A kisfiú jókedvően köszöntött, mellém ült és mesélgetni kezdte, hogy mi újság náluk odahaza. Elmondotta, hogy nagyon örül, mert pompás görgıt csinált neki az édesapja. Én azonban azt feleltem a lelkesedésére: „Ha akarom, hiszem, ha akarom, nem hiszem.” Meghökkenve bámult rám egy pillanatig, de már eszébe is jutott valami egyéb, és örömmel újságolta azt is, hogy egy nagyon ügyes kutyát kaptak ajándékba. De én erre is csak azt válaszoltam: „Ha akarom, hiszem, ha akarom, nem hiszem.” Amikor már vagy hatodszor mondtam ugyanezt, csodálkozva felkiáltott: „De Moha bácsi…hiszen így nem lehet beszélgetni! Ha Moha bácsi nem hisz nekem!” Ekkor aztán megkérdeztem tıle: „Honnan tudhassam, hogy most igazat mondasz? Te talán nem kételkednél annak a szavában, aki már hazudott neked? Kételkednél bizony! Talán még szóba sem állnál vele! Mert aki hazudik, az megbízhatatlan. És gyáva is.” A kisfiú elvörösödött és lehajtotta a fejét. De egy kis idı múlva lassan rám nézett, és halkan így szólt: „Moha bácsi…Én csakugyan …hazudtam múltkor. De gyáva nem vagyok.” Megmagyaráztam hát neki, hogy igenis gyávaságból hazudott. Nem volt bátorsága vállalni azt a kis kellemetlenséget, hogy megtudom róla, rossz tanuló. Márpedig, aki fél mások véleményétıl, az gyáva. Jellemes és bátor fiú nem bújik hazugság mögé a kellemetlenségek elıl. Most már elgondolkodva húzgálta a kabátja zárát, aztán egyszerre így szólt: „Kár volt hazudni. gondolhattam volna, hogy úgyis kiderül.” No, ez a mondása nagyon bántott engem, és ráförmedtem: „Ejnye–bejnye, csirke csípje!” Hogy úgyis kiderül?” De hiszen nem az a baj a hazugságban, hogy kiderülhet! Megmondom én neked tüstént, hogy mi a baj a hazugságban.” És elmondtam neki a fahuszár történetét. Hallgassátok meg ti is. Amikor olyan…kilenc–tíz esztendıs voltam, oda ugrabugrált hozzám egy napon az öcskösöm, Ugribugri. Arra kért, faragjak neki egy huszárt. Lovon üljön a hu-

szár, csákója is legyen. Akkoriban már ezermesterkedtem is, nem volt, hát teljesítenem a kívánságát. Szereztem egy alkalmatos kırisfa csutakot és kifaragtam belıle a huszárt. Egy darabban faragtam az egészet, lovon ült, csákója is volt, kardja is volt. Be is festettem szépen. A lovat barnára, a huszár dolmányát kékre, nadrágját veresre. Hej, boldog volt Ugribugri! Meg nem vált a huszárjától egy pillanatra se. Még vele is aludt. Nem is evett a nélkül egy falatot se, hogy ne tett volna ugyanakkor a huszár elé egy kis szalonnát, a lovacska elé egy kis zabot. Egy reggelen…keserves zokogásra ébredtem. Ugribugri mezítláb, hálóingben a szoba közepén állt, mindkét tenyererecskéjét maga elıtt tartotta, és a két kis tenyéren, mint nyitott kagylóhéjakon, ott feküdt a fahuszár. Az öcskös tekintete a huszárra irányzódott, de aligha láthatta a könnyeitıl. Nagy nehezen megtudtam, hogy mi történt. A huszár, mint mindig, vele aludt az ágyban, Ugribugri meg állandóan ráhemperedett, és bizony, hiába faragtam kemény kırisfából, letörött a csákója. Vigasztaltam az öcsköst, ahogy csak bírtam. Egyet se búsuljon, nem a feje törött le a huszárnak, megragasztom én azt a csákót ügyesen, odaszögelem pici szöggel, át is festem újból, nyoma se lesz a törésnek, nem veszi észre azt soha senki. Meg is cselekedtem ezt még aznap, és olyan lett a huszár, hogy akár sasmadár is vizsgálhatta volna, – annak pedig kitőnı szeme van – még az se vette volna észre, hogy valami hiba volt a csákó körül. De hiába mutattam Ugribugrinak nagy büszkén, hogy milyen jól sikerült, amint ránézett a huszárra, újból sírni kezdett. Látta ugyan, hogy nem látszik rajta a törés, mégis sírdogált. Kezébe nyomtam a huszárt, és bíztattam, hogy ugrabugráljon el vele vidáman, nyaraljanak együtt hajrázva, mint azelıtt. De még csak nem is úgy fogta, mint addig. A két tenyerecskéjén tartotta, és nem ugrabugrált, hanem csak elbaktatott vele. Rögtön le is ült, nézte, nézte a huszárját, és újból és újból sírdogálni kezdett. Faggattam: „De hát miért sírsz még mindig? Mi bajod?” Fel– felzokogott a kérdésemre, és csak többszöri ösztökélés után válaszolt: „Törött…Törött..” Magyaráztam neki: „De hiszen nem látszik rajta, hogy törött, nem veszi észre senki, nem is tudja senki.” Ekkor lassan rám emelte könnyes szemét, és csodálkozva is, panaszosan is ezt nyöszörögte: „Mit ér az nekem, hogy…nem tudja senki? Ha én magam…, ha én magam tudom, hogy törött…” Ezt a történetet mondtam el ott a vonaton annak a váci fiúnak és hozzáfőztem: „Nem az a baj a hazugságban, hogy kiderülhet, hanem az a baj, hogy megtörtént.”

Áprilisra ajánljuk programjainkból • •

Áprilisban a hétköznapi szentmisék időpontja 6 óráról este 7 órára változik! Hamvazó szerda után a nagyböjti időben a hétköznapi szentmisék előtt fél 7 órától és vasárnap délután 3 órától keresztutat járunk.

április 8–9–10. április 16. szombat

Nagyhétvége Nagykanizsán Nagyböjti lelki nap – gyermekek és ifjúság részére

április 17. Virágvasárnap

NAGYBÖJTI LELKIGYAKORLATOS NAP 1500 – ünnepi szentmise. A lelkigyakorlatot Horváth Lóránt

900–1200 – 3. osztálytól 6. osztályosok számára 1500–1900 – 7–8. osztály és az ifjúság részére A lelki nap vendége Világos Krisztián diakónus atya lesz

nagykanizsai plébános atya tartja. A mise alatt– után gyóntatás! A délelıtti mise elmarad!

április 18. hétfı április 19. kedd április 20. szerda április 21. Nagycsütörtök április 22. Nagypéntek

április 23. Nagyszombat április 24. Húsvétvasárnap

április 25. Húsvéthétfı április 28. csütörtök április 30. szombat május 1. vasárnap

1600– Igény szerint gyóntatás a plébánián Idıpontok plébánossal való egyeztetéssel! 900–1300 Betegek gyóntatása a városban 1500–1800 Betegek gyóntatása a városban 1400– Igény szerint gyóntatás a plébánián Idıpontok plébánossal való egyeztetéssel! AZ UTOLSÓ VACSORA EMLÉKEZETE 1900 – ünnepi szentmise. Utána virrasztás az Oltáriszentség elıtt URUNK SZENVEDÉSÉNEK ÜNNEPLÉSE 1900– ünnepi igeliturgia, hódolat a kereszt elıtt A passiót a böhönyei énekkar énekli! 2100 – Irgalmasság kilencede 1. HÚSVÉT VIGILIÁJA 2030 – Virrasztás a szent éjszakán A szertartás után igény szerint ételszentelés! URUNK FELTÁMADÁSÁNAK ÜNNEPE 700 – húsvéti ételszentelés 900 – ünnepi szentmise Nagybajomban 1400 – ünnepi szentmise Pálmajorban URUNK FELTÁMADÁSÁNAK ÜNNEPLÉSE 900 – szentmise Nagybajomban Elsıáldozók vizsgája a hittanórákon Elsıáldozók gyóntatása a templomban 900– próba a beöltözésre a templomba ELSİÁLDOZÓK ÜNNEPÉLYES BEÖLTÖZÉSE 900 – ünnepi szentmise az Irgalmasság Vasárnapján

Credo Kiadja: a Nagybajomi Plébánia, 7561 Nagybajom, Templom u. 3. tel.: (82) 357-134, (30)433-2162. E.mail címünk: [email protected], Honlapunk: www.plebania-nagybajom.hu Alapító kiadó Horváth Lóránt plébános Jelenlegi felelıs kiadó: Rajkai István plébános, Szerkesztık: Lukáts Istvánné és Székelyi András. Munkatárs: Lempach Gabriella. Fotó: Lempach Gabriella Bankszámla számunk: 67100097-10000403, Nagybajom és Vidéke Takarékszövetkezet Nyomdai munkálatok: Kapos Color Print, 7400 Kaposvár Csokonai u. 8. Újságunk havonta jelenik meg, következı, karácsonyi számunk 2011. május 1-tıl kapható.

A Credo-t önkéntes adományokból tartjuk fenn! Credo 2011. április

19

Hittanverseny, Csurgó – március 26.

20


Boldoggá avatják II. János Pál pápát!

Recommend Documents