Corporate Social Responsibility
Vállalatok társadalmi felelősségvállalása Dr. Csáfor Hajnalka főiskolai docens Eszterházy Károly Főiskola Vállalkozás--gazdaságtan Tanszék Vállalkozás hcsafor@ hcsafor @ektf.hu 2010. november 27.
Társadalmi felelősségvállalás A vállaltok társadalmi felelősségvállalása (CSR) a mai, globalizált gazdaság egyik fontos eszméje, amely nem arról szól csupán, hogy az p oktatási,, kulturális és üzleti szféra szereplői egészségügyi intézményeket vagy éppen sporteseményeket finanszíroznak, környezetvédelmi programok támogatásában vesznek részt , vagy társadalmi projekteket kezdeményeznek, hanem arról, hogy üzleti tevékenységükben felelős magatartást 3 tanúsítanak.
Társadalmi felelősségvállalás A vállalatoknak tehát tisztességes magatartást kell tanúsítaniuk az érintettjeikkel szemben: • • • • • • • •
Alkalmazottai Tulajdonosai Vevői ői Beszállítói Hitelezői Versenytársai Környékbeli lakók Társadalmai szervezetek
Megfelelő kapcsolatokat, kommunikációt kell kialakítania velük, és az őket érintő döntésekbe pedig bevonni őket. 5
h/aamű/aameload/uzlatgk/gat/inftend/kihivasok*.ppt
Tartalom • • • • • •
A CSR fogalma és értelmezése A vállalati társadalmi felelősségvállalás története A CSR európai értelmezése: dimenziók és eszközök A felelős vállalati működés motivációi Felelős vállalatok az EU EU--ban A vállalati társadalmi felelősségvállalás magyarországi háttere • CSR Magyarországon: Nagyvállalatok és KKV KKV--k
• Kutatási eredmények Æ Magyarország, és európai volt szocialista országokban (külön prezentációkban) 2
Társadalmi felelősségvállalás A felelős vállalati tevékenység olyan, a közjó fejlesztése melletti önkéntes elkötelezettséget jelent, mely az üzleti gyakorlaton keresztül a cég erőforrásainak bevonásával valósul meg. A CSR olyan üzleti magatartás, amely során a vállalat olyan juttatásokhoz és előnyökhöz juttatja a dolgozóit, illetve a szűkebb és tágabb környezetét, az érintettek (stakeholderek (stakeholderek)) körét – a természeti környezetet is ideértve –, amivel azok jólétét, hosszabb távú értékét pozitív irányba befolyásolja. 4
Társadalmi felelősségvállalás A társadalom és a környezet iránt elkötelezett felelős vállalat úgy törekszik az üzleti siker elérésére, hogy közben nem éli fel a jövő lehetőségeit (fenntarthatóság!), és a társadalmi és szociális szempontokat egymástól elválaszthatatlannak tekinti. tekinti Az Európai Bizottság definíciója szerint: „A CSR olyan eljárás, amelynek révén a vállalatok önkéntes alapon társadalmi és környezeti szempontokat építenek be gazdasági és az érdekelt felekkel ((stakeholderekkel stakeholderekkel)) való kapcsolatrendszerükbe.” 6
1
Társadalmi felelősségvállalás
Társadalmi felelősségvállalás
A társadalmi felelősséggel bíró vállalatok tevékenysége tehát a fenntartható gazdasági fejlődés irányába mutat.
Társadalmi felelősségvállalás
A felelős vállalatok önkéntes felelősségvállalásukon g keresztül – tisztességes úton – kívánják növelni jó hírnevüket, társadalmi megítélésüket, versenyképességüket, és nem utolsó sorban jövedelmezőségüket, miközben megfelelnek a társadalom velük szemben támasztott etikai és környezeti elvárásainak egyaránt.
Egymást erősítő fogalmak!
Fenntarthatóság
Versenyképesség 7
Társadalmi felelősségvállalás
8
Vállalatok társadalmi felelősségvállalása
Társadalmi és környezeti elvárások a vállalatokkal szemben: Ma már nem elég, g, ha egy gy cégg nyereségesen y g működik.
A vállalatok társadalmi felelőssége a fenntartható gazdasági fejlődéshez való hozzájárulás iránti elkötelezettségként határozható meg. 9
Vállalatok társadalmi felelősségvállalása A társadalmi felelősségvállalás története:
A társadalmi felelősségvállalás története: Jótékonykodás Æ A stratégia CSR koncepció Gyökerek: Smith „láthatatlan kéz doktrinája” doktrinája” (1776) (önérdek követése kis helyi közösségekben) A vállalkozások alá vannak vetve a helyi közösségek „igazságkontroláló” erejének. A kisvállalkozások piaca teljesen átlátható, és az erkölcs szabályainak betartásával működik. 10
Vállalatok társadalmi felelősségvállalása A társadalmi felelősségvállalás története:
A XIX. sz. második felétől:
A XX. sz.:
rohamos gazdasági növekedés, társadalmi átrétegeződés, óriási vagyonok, vállalatbirodalmak létrejötte Æ A vállalatvezetők döntései már az egész társadalomra éreztetik hatásukat.
Munkahelyi biztonság, orvosi ellátás, lakások, óvodák egyéb alkalmazottaknak lk l k k nyújtott új szolgáltatások. l ál á k (paternalizmus) ( li )
A nagyvállalatok tevékenységét bíráló hangok először az USA USA-ban jelennek meg, erre a vállalatok reakciója a jótékonykodás volt. A század végére ez már a helyi közösségekkel szembeni elkötelezettséggel is kiegészül. Filantrópia – egyfajta stratégia az elfogadottság növelésére 11
h/aamű/aameload/uzlatgk/gat/inftend/kihivasok*.ppt
1953: Howard Bowen „Az üzletember társadalmi felelőssége” A nagyvállalatok vezetőinek üzleti döntései nagy mértékben kihatnak az állampolgárok életére (és nem csupán csak az alkalmazottakéra!). 12
2
Vállalatok társadalmi felelősségvállalása A társadalmi felelősségvállalás története:
Vállalatok társadalmi felelősségvállalása A társadalmi felelősségvállalás története: CSR a 6060-as években:
CSR az 5050-es években:
Faji feszültségek Æ esélyegyenlőség
Új vállalati filantrópia megjelenése:
Tá d l il felelős Társadalmilag f l lő befektetések b f kt té k (TBF – SRI)
A vállalatok elmozdulnak a társadalmi problémák hosszú távú megoldására való törekvése irányába.
Minél nagyobb a vállalat annál nagyobb a felelőssége. ( Davis)
(az anyagi hozzájáruláson túl már a jótékonysági tevékenység is beletartozik – alapítványok, adományozói programok)
A vállalatoknak a profitszerzésen túlmutató felelőssége nincs.
Megjelenik a társadalomi nyomás – a külső kényszer 13
Vállalatok társadalmi felelősségvállalása
Kritika: M. Friedman „A kapitalizmus és szabadság” (1962) Profitszerzés kizárólagossága Kotler:: social marketing. Kotler Bizalmi válság alakul ki a vállalatvezetők iránt. (Az amerikai 14 közvéleménynek 1965 – 55%, 1976 – 19% érez bizalmat)
Vállalatok társadalmi felelősségvállalása
CSR a 7070-es években:
CSR a 8080-as években:
A kutatók elkezdenek foglalkozni a vállalatok működésének etikai kérdéseivel. (definíciós problémák)
Tovább mélyül a vállalatvezetőkkel szembeni biz. válság
Fogyasztóvédelem munkahelyi biztonság Fogyasztóvédelem, biztonság, méltányos bérezés bérezés, munkavállalói jogok, termékbiztonság, helyi közösségek támogatása
K itik Lehet Kritika: L h t egy vállalatnak, áll l t k mint i t jogi j i személynek él k felelőssége, f l lő é vagy csak természetes személyeknek lehet?
A társadalmi jelentések száma drasztikusan visszaesik.
A jelentéskészítés korszakának kezdete. (PR(PR-fogás?)
1983: Stakeholder elmélet megjelenése (Freeman)
Kritika: M. Friedman kiáll álláspontja mellett „Az üzleti szféra felelőssége abban áll, hogy növelje profitját” (1970)
Környezeti problémák megjelenése! A Földet veszélyeztető környezeti válság Æ Brundtland Bizottság „Közös jövőnk”
(csak az önkéntes jótékonykodás, a filantrópia nem elfogadható.)
Etikai kódex (elvárt üzleti magatartás) és etikai audit mozgalom. Diszkrimináció visszaszorítása és tudatos fogyasztás.
15
Vállalatok társadalmi felelősségvállalása
Sustainable Development (SD) 1987 (gazdaság – társadalom – környezet ) Környezettudatosság beépülése a koncepcióba.
Vállalatok társadalmi felelősségvállalása
CSR a 9090-es években:
A CSR XXI. századi értelmezése:
Környezetvédelmi jelentések és beszámolók terjedése.
a STARTÉGIAI CSR koncepció
Tudatos fogyasztás mozgalma. TFB portfoliók terjedése. A stratégiai CSR koncepció megjelenése! (a vállalat tevékenységével és értékrendjével összhangban álló célok támogatása hosszú távú elkötelezettséggel. Vállalati fenntarthatóság: fenntarthatóság: környezeti (ökohatékonyság (ökohatékonyság), ), társadalmi (társadalmi normáknak való megfelelés) és gazdasági (versenyképesség).
16
A társadalmi felelősség és a versenyképesség közötti pozitív korrelációt már csak kevesen kérdőjelezik meg. meg (ok--okozat vagy interaktivitás?) (ok Porter--Kramer Porter Kramer:: Stratégia filantrópia (2002) - stratégiai CSR (2006) (winwin-win szituáció )
Az első környezetközpontú irányítási rendszerek megjelenése (KIR)
A stratégiai CSR úgy teremt tulajdonosi értéket, hogy közben társadalmi értéket is teremt!
(EMAS, ISO, GRI, SA 8000, OSHAS 18001; XXI. szd szd.: .: Global 17 Compact (ENSZ), ökológiai lábnyom – jól mutatja a túlfogyasztást)
A hosszú távú vállalati siker elengedhetetlen feltétele a felelős 18 vállalati magatartás.
h/aamű/aameload/uzlatgk/gat/inftend/kihivasok*.ppt
3
A CSR európai értelmezése
A CSR európai értelmezése
A CSR 4 szintje (Carroll (Carroll,, 1981):
USA
1. Pénzügyi felelősség 2. Jogi elvárásoknak való megfelelés 3. Társadalom részéről elvárt etikus viselkedés 4. Filantropikus felelősség
A CSR koncepció a 9090-es évektől kapott egyre nagyobb figyelmet Európában is.
EU
Az uniós felfogás: •
•
az önkéntességre, a szabályozáson túlmutató tevékenységre, valamint a vállalat érintettjei érdekeinek való megfelelésre 19 helyezi a hangsúlyt.
Az Európai Közösség szilárd meggyőződése, hogy a CSR minden egyes európai polgárt érintő ügy, mivel az európai szociális modell egyik aspektusát jelenti. A CSR hozzájárul a fenntartható fejlődés megvalósításához, miközben növeli Európa innovációs képességét és versenyképességét, valamint hozzájárul a foglalkoztathatósághoz és munkahely--teremtéshez is. munkahely [Commission of the European Communities, 2006] 20
A CSR európai értelmezése
A CSR európai értelmezése
A CSR dimenziói (2001(2001-es Zöld Könyv alapján):
A CSR uniós eszköztára
Vállalaton belüli dimenzió: dimenzió: HR, munkahelyi egészség és biztonság, krízishelyzetek kezelése és menedzselése, természeti erőforrások használata és környezeti hatások hatások. Vállalaton kívüli dimenzió: dimenzió: helyi közösségekkel való viszony, szakmai érintettekkel való együttműködés, emberi jogok (korrupció), globális környezetvédelem. Gyakorlati dimenzió – CSR eszköztár eszköztár:: CSR menedzsmentszemlélet, a CSR reporting munka minőségének javítása, szociális és öko címkék, etikai 21 befektetések.
1. Etikai kódexek és együttműködési megállapodások (vállalati menedzsment eszköz) 2. Menedzsmentrendszerek (vállalati menedzsment eszköz) 3. Nem pénzügyi beszámolók (vállalati menedzsment eszk.) eszk.) 4. Címkék és elismerések (fogyasztókat érintő eszköz) 5. Társadalmilag felelős befektetések (befektetőket érintő eszköz) 22
A felelős vállalati működés motivációi
A felelős vállalati működés motivációi •
Mi veheti rá a vállalatokat a felelős működésre?
• • • •
Az eelkötelezettség? ö e e e ség Elengedhetetlen ugyan, de önmagában nem elég… A vállalatoknak fel kell ismerniük, hogy hosszú távon jobban kifizetődő a felelős működés, főként akkor ha érintettjei, és különösen a fogyasztói, is érdekeltek a fenntartható gazdálkodás megvalósításában. 23
h/aamű/aameload/uzlatgk/gat/inftend/kihivasok*.ppt
• • • • • •
A befektetők szemében való vonzóbb megjelenés. Üzleti hírnév építése, a cég imázsának öregbítése. Jó kapcsolat kormányzattal, a hatóságokkal, a közvéleménnyel. Csökkenő biztosítási díjak. Új üzleti és kereskedelmi lehetőségek megnyílása a tudatos vásárlói szegmens megszerzésével megszerzésével. A PR és reklámlehetőségek megsokszorozódása. Javuló válságmenedzselés a krízishelyzetekben. Előny a versenytársakkal szemben. Gazdagítása a tevékenységhez kapcsolódó társadalmi és környezeti erőforrásoknak. Javuló munkaszellem és képzett, motivált munkaerő vonzásának lehetősége. A környezettudatos magatartás révén költségek megtakarítása. 24
4
Felelős vállalat az EU EU--ban
Felelős vállalat az EU EU--ban
AZ Európai Bizottság CSR dokumentumai:
AZ Európai Bizottság további CSR dokumentumai:
Green Paper – Zöld könyv (2001): Közlemény a vállalatok társadalmi felelősségvállalásáról (2002) Fehér könyv (2004) – az EU CSR stratégiája, ami 4 fontos területre l fókuszál: fók ál 1) a vállalatok minél szélesebb körű bevonása, különös tekintettel a KKV szektorra. 2) a CSR tevékenység külső auditáló cégek által való hitelesítése 3) fórum létrehozása az érdekelt felek képviselőiből 4) a CSR beépítése az Unió összes szakpolitikájába és programjába
25
Felelős vállalat az EU EU--ban
Felelős vállalat az EU EU--ban
Európai Bizottság: Bizottság: 2006. márciusában CSR Szövetséget hozott létre Æ politikai ernyőszervezet Bojkottok EurópaEurópa-szerte egyre nagyobb szerepet és figyelmet kapnak a vállalatokkal szemben meghirdetett fogyasztói bojkottok (Shell, Nestlé, Danone, McDonald’s), McDonald’s), vagy éppen inverzük a „jó” vállalatok „jó” termékeire vonatkozó vásárlásra buzdító bojkottjai. Az európai fogyasztók az embertelen munkakörülményekre és a gyermekek dolgoztatására érzékenyek, míg az USA USA--ban inkább a helyi közösségekkel való kapcsolat minősége, Távol--keleten pedig az okozott környezeti hatás a döntő. Távol 27
Felelős vállalat az EU EU--ban
Európában is megjelentek az ún. etikai befektetések (SRI – Social Responsible Investment), TFB portfoliók (társadalmilag felelős befektetési alapok), amelyek a pénzügyi piac gyorsan növekvő ágazatát képviselik. Európában 2003 2003--ban: 336 milliárd euró a TFB portfoliók összértéke, amiből 34 milliárdot tekinthetünk közösségi befektetésnek . (GB 69%; NL 8%; D 8%; CH 8%; F 5%; A 1%; I 0,5%; E 0,5%) Egyre több olyan rangsor létezik a világban és Európában is, amelyet a vállalatok CSR tevékenysége alapján állítanak fel és hoznak nyilvánosságra. (Fortune – Accountability rangsor, FTSE4 Good Indices Index, Community Social Responsibility 28 Index)
A CSR hazai háttere
Az etikai, társadalmi és környezeti jelentésekkel, a vállalatok saját megbízhatóságukat kívánják még jobban alátámasztani. A brit vállalatoknak 68%68%-a ad ki környezeti jelentést, és 17% 17%--a számol be társadalmi teljesítményéről teljesítményéről, 16%16%-a pedig még etikai kódexet is nyilvánosságra hoz. Franciaországban, Spanyol Spanyol-- és Finnországban előírás a jelentéskészítés. Az Európai Unióban társadalmi tevékenységükről beszámoló cégek száma az utóbbi évtizedben megnégyszereződött. ISO 26000 guidance szabvány: nemzetközi kritériumokat (2008--tól) fogalmaz meg a társadalmi felelősségvállalás területén. (2008 29
h/aamű/aameload/uzlatgk/gat/inftend/kihivasok*.ppt
• Green Paper – Zöld könyv (2001): • Közlemény a vállalatok társadalmi felelősségvállalásáról (2002) • Mapping Instruments for CSR (2003) • National Public Policies of CSR in the EU (2004) • ABC of the main instruments of CSR (2004) • Fehér könyv (2004) – az EU CSR stratégiája • Guide to Instruments of CSR (2005) • Közlemény, Európa, mint kiválósági központ a CSR terén (2006) 26
Piacgazdaság Az 19891989-es rendszerváltás A piacgazdaság elfogadása nem jelentette a kapitalizmus kritika nélküli elfogadását A piacgazdaság alapjai hiányoztak A profittermelés kétes tevékenységnek számít A vállalatvezetők megítélése nem mondható jónak… (proftihajhász (proftihajhász imázs) 30
5
A CSR hazai háttere
A CSR hazai háttere
Társadalom
Jogi szabályozás
A „tudatos vásárlók” alacsony száma A vásárlóknak a termelőkre és a forgalmazókra gyakorolt nyomása nem érezhető Az önkéntes tevékenységet – a szocializmusból származó emlékek hatására – nemigen értékelik A globális szociális és környezeti problémák iránti elkötelezettség hiánya A magyarok nyitottak a szociális és környezeti problémák megoldására, de cselekedeteikben ez 31 kevésbé mutatkozik meg…
Európai Uniós tagországgá válásunkkor (2004), az Országgyűlés ggy számos területen megtette g a szükséges jogharmonizációs lépéseket Új számviteli törvény (2005) Æ csak lehetőséget biztosít jelentéskészítésre– jelentéskészítésre– a közvélekedéssel ellentétben – nem kötelez! kötelez! Magyar jogszabályozási kezdeményezések, pl pl.. közbeszerzés, foglalkoztatás, esélyegyenlőség 32
CSR tevékenység Magyarországon
A CSR hazai háttere
A magyarországi CSR kiemelt területei
A nagy kérdés a következő: következő:
amelyek befolyással bírnak a fogyasztói döntésekre: döntésekre:
Hogyan gy vezethető be hazánkban egy gy olyan y filozófia – a CSR filozófiája – amely teljesen eltérő piaci viszonyok között alakult ki és működik, miközben a magyarországi viszonyok számos lényeges területen eltérést mutatnak: történelem történelem,, ttradíció radíció és szokások, szokások, hozzáállás,, szaktudás, hozzáállás szaktudás, humán és pénzügyi erőforrások
A munkakörülmények minősége A leépítések és elbocsátások bonyolítása A krízis szituációk kezelésének módja Jó példa példa:: A Győri Keksz és Ostyagyár esete (2001)
33
CSR tevékenység Magyarországon Nagyvállalatok Főként nagyobb magyar cégek és a multinacionális vállalatok magyarországi leányvállalatai végeznek tudatosan CSR tevékenységet tevékenységet.
Kis--és közepes vállalkozások (KKV) Kis A KKV szektor vállalkozásainál is találkozunk szociálisan és környezeti szempontból vett felelős magatartással, ez azonban általában nem tudatos. 35
h/aamű/aameload/uzlatgk/gat/inftend/kihivasok*.ppt
34
Nagyvállalatok A nagyvállalatok mindegyike ismeri a CSR fogalmát Többé kevésbé aktívak is ezen a területen (bokréta…) Rendelkeznek a szükséges szaktudással Megvannak a szükséges humán és pénzügyi forrásaik Mindazonáltal az ő felelős magatartásukban is számos hiányossággal találkozunk találkozunk:: Legtöbbjük csak egyegy-két CSR eszközt alkalmaz Hiányzik a hosszú időtávlatban való gondolkodás Nem fejlesztik kellő mértékben partnerségi kapcsolataikat Felelős tevékenységük kommunikációja nem megfelelő 36
6
Nagyvállalatok
Nagyvállalatok
Fenntarthatósági és CSR beszámolók Ilyen jellegű beszámolók nélkül sajnos nagyon nehéz átfogó képet kialakítani a magyar vállalatok CSR tevékenységéről. Csupán 40 vállalat készített környezeti vagy fenntarthatósági jelentést - benne a CSR tevékenység bemutatásával (B& (B&P, 2006) A Médiatörvény A magyarországi média szereplői sokáig nem hozhatták nyilvánosságra az egyes vállalatok CSR tevékenységével kapcsolatos híreket, mert az bújtatott reklámnak minősültek. Æ Bírság 37
Kis-- és középvállalkozások Kis
A multinacionális vállalatok Társadalmi felelősségvállalásának megítélése kétes kétes:: Vannak-e valós cselekedetek és intézkedések, a cégek által Vannakpublikált jelentések és sajtóközlemények mögött? mögött?
A magyarok jó része szkeptikus. szkeptikus Általános vélekedés, hogy a bejelentések és jelentések mögött csak marketingcélok húzódnak. húzódnak. Másrészről Másrészről:: A multik számos jótékonysági kezdeményezést hívnak életre és támogatnak folyamatosan. Támogatják a CSR témájú kutatásokat és konferenciákat Támogatják a jó példával élenjárók 38
Kis-- és középvállalkozások Kis
Általában egyáltalán nem ismerik a CSR fogalmát. fogalmát. Nagy többségük még csak a kifejezést sem hallotta. hallotta.
A KKV szektor igen jelentős tényezője a magyar gazdaságnak.
Ennek ellenére tevékenységük során sokuk él a társadalmi felelősségvállalás eszközeivel, azonban csak alkalmanként és nem tudatosan.
A vállalkozások 99% tartozik a szektorba A szektor foglalkoztatja a munkavállalók 2/3 2/3--át 40%-ban járulnak hozzá a bruttó hozzáadott értékhez A KKVKKV-k állítják elő az összes export 20%20%-át A legtöbb KKV a szolgáltatások területén tevékenykedik, ezt követi az ipar, majd a mezőgazdaság
A vállalkozások azokat a CSR eszközöket alkalmazzák: alkalmazzák: amelyek nem járnak többletköltséggel amelyekkel kockázataikat és költségeiket csökkenteni tudják amelyekkel javíthatnak megítélésükön (arculat) 39
Kis-- és középvállalkozások Kis A magyar kiskis- és középvállalkozások meglehetősen nagy lemaradásban vannak a CSR technikák alkalmazását tekintve. KKV szektornak jelentős szerepe van az európai gazdasági növekedésben, a munkahelymunkahely-teremtésben és a fenntartható fejlődés megvalósításában egyaránt. Æ Az elkövetkezendő években az EK nagy hangsúlyt kíván fektetni a – CSR technikák használata tekintetében lemaradással rendelkező – tagországok kis kis-- és középvállalkozásainak felelős működésére. működésére.
Magyarország is ezen országok közé tartozik. tartozik41.
h/aamű/aameload/uzlatgk/gat/inftend/kihivasok*.ppt
40
Kis-- és középvállalkozások Kis Egy EU 66--os keretprogram keretében folytatott kutatás eredményeinek és az erre vonatkozó magyarországi tanulmányok ismeretében a következőket mondhatjuk el az
észak--magyarországi KKVészak KKV-k CSR tevékenységéről tevékenységéről:: A CSR legfőbb céljának a költségek és kockázatok csökkentését, a jó hírnév elérését tartják. Æ Nem igazán elkötelezettek. A KKVKKV-k vezetői sok esetben nem elég „tanultak” és nem elég tájékozottak ahhoz, hogy a CSR stratégiai jelentőségét megértsék. A CSR eszközök nem tudatos használata. használata. Æ Információhiány. Az üzleti partnerek és a fogyasztók nem értékelik a szociális és környezeti felelős magatartást. magatartást. Æ Tudatosság hiánya. 42
7
Kis-- és középvállalkozások Kis
Kis-- és középvállalkozások Kis
A KKV szektor többnyire – helyi szinten – támogat sportklubokat és sporteseményeket, vagy fiatalok oktatását. oktatását. Æ Jótékonykodás Jótékonykodás.. Véleményük szerint tevékenységük nem járul hozzá a klímaváltozás és más környezeti problémák kialakulásához. Előnyben Elő b részesítik é ítik a környezetbarát kö tb át technológiákat. technológiákat t h ló iák t. Æ Energiahatékonyság Ener giahatékonyság,, újrahasznosítás, stb. A vállalkozások támogatják a nemek közötti egyenlő bánásmódot.. bánásmódot Egyáltalán nem, vagy nemlegesen nyilatkoznak a korrupcióról.. Æ Ez tabu témának számít… korrupcióról számít… A KKVKKV-k nem mérik tevékenységük környezeti hatásait. Véleményük szerint a legfőbb akadályozó tényezők a CSR 43 terjedésében:: az anyagi támogatás és a tudatosság hiánya. terjedésében
A CSR jövője hazánkban A társadalom elkötelezettségének növelése Közoktatás és felsőoktatás szerepe
44
A következő területekre kell nagy hangsúlyt helyezni: helyezni: A többi EU tagállammal való szoros együttműködés A bevált CSR CSR--gyakorlat átvétele (jó példa)
Média szerepe Országos O á és é helyi h l i hatóságok h tó á k szerepe CSR és fenntarthatósági jelentések
Ösztönző hatás (A Az eltérő l é ő nemzetii és é kulturális k l áli sajátosságok já á k figyelembevételével.)) figyelembevételével.
A Nemzeti Kormány szerepe Kormányzati határozathozatal Kamat és adókedvezmények Munkajogi reform CSR kutatási projektek támogatása CSR díjak és elismerések
Ahhoz hogy ez megvalósulhasson együttműködésre van szükség szükség:: a kormányzat, a civil szféra és a szakszervezetek között, valamint párbeszédre a vállalatok és érintettjeik között.
A CSR jövője hazánkban
A következő területekre kell nagy hangsúlyt helyezni: helyezni:
A KKV szektor CSR tevékenységének kialakítása és fejlesztése elengedhetetlen. elengedhetetlen.
A tudományos kutatások fontossága Több interdisciplináris kutatás
45
Részvétel nemzeti és nemzetközi CSR kutatási programokban CSR szakemberek együttműködése Egyéni kutatások
46
Konklúzió Ahhoz, hogy elérjük azt, hogy a magyar nagyvállalatok és a vállalkozások tevékenységében integráltan legyen jelen a társadalmi felelősségvállalás, növelnünk kell a társadalom tudatosságát, államilag ösztönöznünk kell a felelős tevékenységet,de mindez nem lesz elég a CSR terjedéséhez, hogyha a gazdaság szereplői nem ismerik fel, hogy a felelős tevékenység
piaci szempontból is kifizetődő, és könnyen szinkronba hozható jövőbeni üzleti elképzeléseikkel.
Köszönöm a figyelmet! Dr. Csáfor Hajnalka főiskolai docens Eszterházy Károly Főiskola Vállalkozás--gazdaságtan Tanszék Vállalkozás
[email protected]
47
h/aamű/aameload/uzlatgk/gat/inftend/kihivasok*.ppt
8