1
Bódán Zsolt: A gyimesi csángók öngyilkossághoz kapcsolódó hiedelmeinek vázlata
Bevezetés
A népszokások a népi kultúra leginkább kutatott területét képezik. A jeles napok-naptári ünnepek, az emberi élet fordulói vagy a gazdálkodás szokásainak könyvtárnyi irodalma van. Mégis vannak olyan területek, melyek fehér foltként jelentkeznek. Ilyen az utolsó átmenet, a halál egy sajátos formájának, az öngyilkosságnak a vizsgálata. Tárkány Szücs Ernő az önkezű halált káros jogi népszokásként értelmezte.1 Mennyiben helytálló ez, tekinthető-e egyáltalán népszokásnak az élet ilyen tragikus módon történő, önhatalmú befejezése? Ha megvizsgáljuk a statisztikákat látható a közép-európai régió, illetve a XX. Század második felében már konkrétan Magyarország elsősége ebben a halálnemben, valamint megfigyelhetőek az egyes magyarlakta területek közötti különbségek, és ezek viszonylagos állandósága.2 Az esetek világviszonylatban is magas száma, s a jelzett tendenciák arra utalnak, hogy bizonyos konfliktusoknak bevett, ha nem is elfogadott orvoslását jelentette az öngyilkosság.3 Ezek alapján úgy vélem, tehát, hogy indokolt a népszokásként való értelmezés.4 Mindezek ellenére a néprajzi szakirodalomban kimondottan ezzel a témával foglalkozó kötet vagy tanulmány ismereteim szerint nem jelent meg. A kérdéssel
1
TÁRKÁNY SZÜCS E. 1981. 180. Sajnos Trianon után az elcsatolt területek adatai nehezen követhetőek. Egy néphittel foglalkozó dolgozat bevezetőjében nem tekintem feladatomnak a számsorok felvonultatását, és elemzését, csak utalni kívánok néhány tendenciára. Statisztikai adatok szinte minden öngyilkossággal foglalkozó tanulmányban találhatóak, csak néhányra utalnék a teljesség igénye nélkül: NYÍRI K. 1977.; GERGELY M. 1987.; KUNT E. 1981.; ZONDA T. 1991.; Uő. 1995. 3 Kunt Ernő utal arra, hogy bizonyos esetekben elnéző, sőt elismerő hozzáállás figyelhető meg a nép körében. Példaként a szerelmi esetek népballadákban is megfogalmazódó, mintát nyújtó tragédiáit idézi. KUNT E.1987. 90. 4 Németh Imre a definíciója szerint: „Népszokásnak nevezzük a népi közösségek életrendjében mutatkozó egyöntetűségeket, amelyek az élet meghatározott alkalmain a közösség tagjainak viselkedését, gondolkodását szabályozzák, s amelyek ismétlődésük következtében megszilárdult hagyományként öröklődnek át az 2
2
kapcsolatosan a legtöbb anyag Balázs Lajos halottas könyvében található5, emellett csak néhány szerző foglalkozik egy-két oldal erejéig a témával6, és az adatok nagy része elszórtan található meg a legkülönbözőbb témájú kiadványokban.
7
Ha a kérdést a néphit
oldaláról közelítjük meg, akkor is hasonló nehézségekbe ütközünk. Az adatok itt is csak esetlegesen elszórtan jelennek meg a hiedelemkorpuszokban, viszonylag nagyobb terjedelemben ismét csak Balázs Lajos munkájában lelhetőek.8 A bevezetés zárógondolataként néhány mondat magáról a kutatásról. Az öngyilkosság néprajzi vizsgálatával 1999-ben kezdtem el foglakozni. Az első gyűjtéseket 2000 nyarán végeztem Gyimesben, melyet 2001 tavaszán és októberében újabbak követtek. A közben eltelt időben szempontjaim több ponton módosultak, így az eddigi munkákat előkutatásoknak tekintem, melynek eredményei azonban már alkalmasak bizonyos következtetések levonására. Érvényességük mindenképpen nagy, megbízhatóságuk azonban az adatközlők viszonylag kis száma miatt bizonytalan, így további kutatások feladata lesz a megerősítésük (vagy módosításuk). Ezzel indokolható a címben szereplő vázlat kifejezés. Az alábbiakban a gyűjtés és feldolgozás során a kérdéssel kapcsolatos hiedelmek halmazából kikristályosodott csomópontokat rögzítem, és veszem vizsgálat alá egyes elemeiket. A könnyebb érthetőség és szemléletesség érdekében az elemzett néphit szövegeket adattárban közlöm a dolgozat végén.
1. Ördög
utókorra.” NÉMETH I. 1981. 15. Az öngyilkosság mint nehéz élethelyzetben jelentkező megoldási minta megfelel ennek. 5 BALÁZS L. 1995. 6 Pl. KUNT E. 1987.; NAGY O. 1990.; NAGY O. 2000.; CSÁKY K. 1999. 7 Különösen sajnálatos ez akkor, ha figyelembe vesszük, hogy Újszászy Kálmán 1936-ban megjelent falukutatási útmutatójában már találkozhatunk a problémával néhány kérdés erejéig. ÚJSZÁSZY K. 1936/1992. 36. Kézzelfogható eredménye ennek azonban tudtommal nem született. 8 Részletesen ld. az irodalomjegyzéket. Előzményképpen itt Sebestyén Gyula és Bán Aladár kérdőívét említhetjük meg 1912-ből, mely egy mondat erejéig utal az öngyilkoshoz kapcsolódó hiedelmek gyűjtésére is. SEBESTYÉN GY-BÁN A. 1912. 210.
3
A gyimesi csángók dualisztikus világképében, ahol az Isten az abszolút jó, az ördög, mint a gonoszság megtestesítője, a legfőbb rossz, negatív princípiumként jelenik meg. A katolikus tanítás által nagymértékben befolyásolt alakja azonban számos korábbi hiedelemlény szerepét, funkcióját is magára öltve formálódott. Pócs Éva ír arról, hogy az egyházi eredetű általánosítás, mely szerint minden rossz az ördög műve a paraszti hitvilágra is milyen nagy hatást gyakorolt, mutatja ezt a személytelen rontás fogalmának ördögként való megjelenítése, valamint bizonyos, régen közismert rosszindulatú lényeknek a hitvilágból való kiszorulása folyamán az ördögre való felcserélődése.9 Gyimesre is jellemzőnek tekinthető ez a folyamat. Itt is ismeret az ördög lidérccel, esetleg kísértettel való azonosítása, és megjelenik a gazdáját szolgáló, de nem megfelelő bánásmód esetén azt el is emésztő „segítő szellem” alakja is.10 Az öngyilkossággal kapcsolatban azonban nem ezek a vonások, inkább az egyház által sugalmazott kép dominál. Az ördög, mint kísértő jelenik meg, aki segíti az embert a bűn végrehajtásában, támogatja a rosszban, és mindezt azért, hogy a lelkére rátehesse a kezét, azt a pokolba, az örök kárhozatra juttassa. Erre utalnak azok a funkciók, melyeket a hiedelemtörténetekben betölt. Ő az, aki megkísérti az embert, aki rábírja arra, hogy elpusztítsa magát, ő jár közbe ennek a végzetes tettnek az elkövetése érdekében. Ha valaki rászánta magát, már nem tud visszafordulni, mert az ördögök közrefogják. Nem engedik nyugodni, nem hagyják, hogy másra gondoljon, addig hajtják, amíg el nem követi a tettét. Az olyanon már az ördög uralkodik, az segíti, irányítja.
11
Vannak arra vonatkozó adatok,
hogy amikor valaki fel akarja akasztani magát, az ördögök muzsikálnak körülötte, örülnek a tettének, mert megkaphatják a lelkét. Általános vélekedésnek tűnik az, hogy az ilyen ember az ördögnek adja magát, azok viszik el a lelkét, mely a pokolra kerül. Többen is említettek olyan esetet, mely szerint az öngyilkossági kísérlet után az érintettek arról számoltak be, hogy ördögök fogták körül őket (szuronyos katona, csendőr, fekete ember alakjában), és valamivel (szurony, bajonett, izzó vas) szurkálták a szemüket, amiért hátrálniuk kellett, s
9
PÓCS É. 1981. 127. BOSNYÁK S. 1982…; SALAMON A. 1987. 71-83; TANKÓ GY. 1992. 87. KESZEG V. 1999. 79. A szakirodalomban egyébként az ördög címszó alatt gyakran az utóbbi hiedelem alakkal találkozunk. DÖMÖTÖR T. 1981.; PÓCS É. 1992; KESZEG V. 1999. 10
4
így szorították a hurkot a nyakukra.12. Ezekben a történetekben az ördög aktívan cselekvően jelenik meg, s úgy befolyásolja az eseményeket, hogy az ember számára ne legyen visszaút. Éppen ezzel az állandó jelenléttel, az „ördög éberségével” magyarázható az a hit, hogy az öngyilkosságot nem lehet még viccből, vagy kíváncsiságból sem próbálgatni, mert az ördögök lesik az alkalmat, ott vannak, figyelnek, és elintézik a végzetes kimenetelt még az ilyen „ártatlan” esetekben is.13 Egyediségében érdekes az a történt, melyben az öngyilkosságot megkísérlő személyt mintha megszállták volna az ördögök, elváltozott a külseje, a tekintete, a szent dolgokat szétdobálta, a segítségére siető pap szekere pedig nem tudott a közelbe menni, mivel a lovakat valamilyen különleges erő megállította.14 Az itt megrajzolt kép a determinizmus érzését keltheti az olvasóban. Az ördög az aktív, a cselekvő, az ember pedig ki van szolgáltatva, játékszere a gonosznak. Ha egyszer elkezd az öngyilkosság gondolatával foglakozni elveszett, nincs visszaút. Ezt a szemléletet hangsúlyozza Frida Balázs és Kalas Györgyi tanulmányába: „A gyimesi csángók (…) a szabad akarattal szemben egyfajta fatális kényszerpályát látnak az öngyilkosság elkövetésének folyamatában, amely determinisztikusan diktálja - az egyén valódi akarata ellenében - a tett elkövetését. A csángók között számos történet kering, melyben az öngyilkos kapálózik, menekülni próbál a kötél elől, egyre csak szabadulni akar az ördög kísértéséből, és akkor "véletlenül" fonódik a nyaka köré a hurok, és amint még jobban és jobban hátrál és tovább kapálózik, egyre szorosabbá válik a béklyó, és már öntudatát vesztve szorul halálossá az ördögi kör a nyaka körül.”15. Ez az álláspont, úgy vélem fenntartással kezelendő, figyelmen kívül hagyni, vagy egyértelműen elvetni azonban nem lehet, érdemes a további vizsgálatra. Az előre elrendelt sors és a szabad akarat problémájához jutunk el általa, mely nem lényegtelen eleme az általunk elemzett kérdésnek. 11
Hasonló adatok: BOSNYÁK S. 1977. 138-139.; BALÁZS L. 1995. 240. Párhuzamos adatok: MAGYAR Z. 2001. 436,437.; BODNÁR F. 1982. 41.; BALÁZS L. 1995. 240. FRIDA B-KALAS GY. 1999. 21. 13 BOSNYÁK S. 1977. 117.; BIHARI A. 1980. 39.; BALÁZS L. 1995. 241,242. 14 A szakirodalomból ismertek hasonló elemek, de nem konkrétan az öngyilkossággal kapcsolatban. Megszállottsággal kapcsolatban példa KESZEG V. 1999. 93., míg arra, hogy a szekér nem tud haladni ALBERT E. 1995. 23-25. Ez utóbbi gyimesi esetben egy tisztázatlan körülmények között eltűnt asszony maradványait vitték volna a temetőbe (azt tartották róla, hogy az ördög ragadta el). 12
5
Mindenesetre az a gyűjtött anyagból megállapítható, hogy a hit, az imádság, és az istenhez való odafordulás az, amely által ki lehet szabadulni az ördög bűvköréből.
2. Kísértet, kirekesztett lélek
A
szakirodalomban
bőségesen
találhatunk
adatot
az
egész
magyar
nyelvterületről arra vonatkozólag, hogy az öngyilkosok lelke a halál után nem tud nyugodni, kísértet lesz, mely visszajár, és háborgatja a közösség nyugalmát.16 Megjelenhet ember vagy valamilyen állat17, esetleg alaktalan lény képében is, az azonosítható konkrét személytől18 a szélben járó elkárhozott lélekig19 számos formában jelentkezhet. Ez a hiedelem Gyimesben is él. Úgy tartják, az öngyilkos lelkéből kísértet, úgynevezett kirekesztett lélek lesz.20 Az adatközlők mindegyike ismeri ezt, a vélemények azonban nagyon változatosak a kérdésről. A biztos hittől a kétkedésen keresztül a teljes elutasításig terjednek. Általában elmondható, hogy az adatok csak rövid szövegekben, egyegy mondatban jelennek meg, kevés összefüggő történet található közöttük, és még kevesebb, amelyik konkrét esethez, vagy személyes élményhez kapcsolható. Leginkább csak általánosságban beszélnek a kérdésről a „hallottam”, „mondták” kezdőformula után, és gyakran a „de én ezt nem tudom”, „tudja a Jóisten, hogy így van-e” befejezéssel. A kirekesztett lélek a következő funkciókkal bírhat a szövegek alapján: bolyong, nem tud nyugodni, járkál, visszajön és ijesztget, megkísérti az embert, igyekszik kétségbe ejteni, hogy az végezzen magával, kárt okoz (elpusztulnak az állatok, a tyúk, a marha), zajt kelt, zerget. Az emberek viszonyulásának az alapvonása pedig a félelem. Félnek, irtóznak
15
FRIDA B.-KALAS GY. én. 17. CSÁKI K. 1999. 73.; KÖRNER T. 1970. 67.; BOSNYÁK S. 1977. 106.; Uő. 1980. 88; FEJŐS Z. 1985. II. köt. 88.; PÓCS É. 1964. 107,108.; Uő. 1980. 207.; Uő 1990. 548.; DIÓSZEGI Zs-BARNA G. 1981. 287, 292.; BARTHA E. 1985. 157.; KUNT E. 1987. 89. 17 CSÁKI K. 1999. 74.; SZENDREY Á. 1946. 36.; GULYÁS É. 1976. 157.; VERBÉNYI K. 1998. 96.; BOSNYÁK S. 1982. 92. 18 VALKÓNÉ DUDÁS J. 1983. 95.; BOSNYÁK S. 1980. 83.; GULYÁS É. 1976. 157. 19 PÓCS É. 1989. 37-40. 20 A kirekesztett lélekről Bosnyák Sándor gyűjtésében a következőket olvashatjuk: „Azt mondjuk, hogy a kísértet, aki az embereket kísérti az egy kirekesztett lélek, aki olyan elkárhozott lélek, hogy még a pokolba se tér be.” BOSNYÁK S. 1982. 92. 16
6
az öngyilkostól, és félnek azon a helyen is, ahol a tragikus eset történt. Bár van olyan adatközlő, aki azt vallotta , hogy ő bizony nem fél, és többen is bizonytalanságuknak adtak hangot a kísértetek kapcsán, azt mindenki megerősítette, hogy a legtöbb ember alapmagatartását a félelem határozza meg. A néprajzi irodalomban találhatunk adatokat arra vonatkozólag is, hogy az ilyen léleknek meddig kell bolyongania, mikor nyugodhat meg. Pócs Éva összefoglalásában azt írja, hogy míg újabb öngyilkos fel nem váltja.21 Máshol azt olvashatjuk, hogy míg le nem jár az ideje22, vagy ameddig rendes körülmények között élt volna23, esetleg amíg imával ki nem váltják.24 A gyűjtött anyagban erről a kérdésről megoszlanak a vélemények, nem bontakozik ki egységes kép. Megjelenik az a motívum, amit a Magyar Néprajz összefoglalójában olvashatunk, eszerint addig bolyong a lélek, amíg másik öngyilkos fel nem váltja, akkor az ő lelke megszabadulhat a szenvedéstől. Ezzel magyarázható a kirekesztett lélek azon funkciója, hogy igyekszik megkísérteni mást is, rávenni, hogy pusztítsa el magát, és így menjen helyette.25 Pócs Éva ezt nem helyi, hanem általános adatként közli, magam is ezt tekintem a legteljesebb változatnak. Ez azonban csak egy adatközlőnél található meg, és később azt is mondja, hogy az ilyen lélek nem nyugodhat, ha kétségbe ejt is valakit és az öngyilkos lesz, akkor nem felváltja, hanem mindketten bolyonganak, mivel az isten az ilyeneket soha nem fogadja magához. A két alapvetően eltérő vélemény magyarázata többféleképpen is lehetséges. Egyrészt megkérdőjelezhető valamelyik adat érvényessége, másrészt lehetséges, hogy két, időben egymást követő esetleg egymás mellett élő szemlélettel találkozunk, mely egy konkrét adatközlőnél összekapcsolódott, másrészt az sem elképzelhetetlen, hogy valamelyik vélemény sajátos, egyéni értelmezése a kérdésnek. Csak további kutatás útján lehetséges ennek a kérdésnek a tisztázása. Gyimesbükkről olyan adatunk is van, hogy konkrét ideig, hat hétig jár vissza,
21
PÓCS É. 1990. 458.; Uő. 1980. 207. Zagyvarékason pedig úgy tartják, hogy addig, „míg valakivel a nemzetségibe ő ezt el nem követteti.” PÓCS É. 1964. 107. 22 CSÁKI K. 1999. 150. 23 KÖRNER T. 1970. 67.; BOSNYÁK S. 1977. 106. 24 KRUPA A. 1987. 197. 25 Bosnyák Sándor nem kimondottan az öngyilkosra vonatkozó gyimesi közlése szerint: „A kísértet, az jár macska, kutya képibe, s többféle képbe. Azért, hogy valakit megijeszt, vaj az is, hogy azáltal valakit meg tud
7
ekkor van ugyanis mise a lelki nyugalmáért. Ezt a „hathetes misét” Bükkön többen is az elmeredt temetési szertartás pótlása ként értelmezik.26 Egyik adatközlő pedig úgy nyilatkozott, hogy addig jár vissza az öngyilkos lelke, amíg el nem feledkeznek róla. Itt már nincs szó a kísértés funkciójáról, sem örök bolyongásról, vagy meghatározott időről, az emberek világába kerül át a magyarázat, és profán színezetet kap.27 A visszajárás elhárítására, az elhunyt nyugalmának biztosítására és az élők megnyugtatására léteznek természetesen az egyház által kínált, és a közösség által elfogadott, „bevett” eszközök: a hely megszentelése, az ima, a miseszolgálat. Általánosnak tekinthető az a gyakorlat, mely szerint a helyet, ahol a tragikus eset történt, esetleg ahol kísért a kirekesztett lélek (a kettő gyakran ugyanaz) megszenteltetik. Ha lakóépületben történt az eset, gyakran más rendet csinálnak28, kimeszelik a szobát, és csak azután hívják a papot. A halottat a háznál ravatalozzák fel és temetik mindhárom gyimesi községben. Gyimesközéplokon a pap még most sem megy ki az öngyilkossági eseteknél, így a ház és a halott megszentelését is a háznép végzi. Felsőlokon a pap már kimegy a házhoz, de a temetési szertartást ott sem végzik el a szokott módon. Egy nagyon érdekes és speciális eset jól példázza a csángók egyházi közreműködéshez és szenteléshez való viszonyát. Gyimesfelsőlokon az egyik patakon (utcában) rövid időn belül három öngyilkosság is történt. A lakosok megkeresték a papot, és kérték, hogy zarándoklat formájában vonuljanak végig az egész patakon énekelve, imádkozva, és szentelje meg a helyeket, ahol az esetek történtek, hogy a gonosz, az ördög többé ne járjon köztük , s ezzel is biztosítsa az élők és elhunytak nyugalmát.
ölni, ami által őt megölték. Amíg úgy meg nem öl valakit, ami által őt megölték, az addig nem tud nyugodni.” BOSNYÁK S. 1982. 92. 26 A pap még napjainkban sem temeti el egyik gyimesi községben sem az öngyilkosokat, esetleg csak a sírba szenteli be egyszerű papi ruhában. 27 Azért érdekes ez a vélemény, mivel a legtöbb kísértettörténetnek meglátásom szerint az lehet az alapja, hogy az ember lát, vagy hall valami furcsát, történik vele valami különleges, érthetetlen dolog, ehhez kapcsol a tudatában valamilyen általa ismert esetet (pl. egy nemrég történt öngyilkosság), és a kulturálisan adott modellek, sémák alapján (az öngyilkos lelke kirekesztett lélek lesz, megkísérti az embert) megalkotja az összefüggést, mellyel megmagyarázza a megmagyarázhatatlant. Esetünkben az azért lényeges, mert ha már elfeledkeztek az öngyilkossági esetről, valószínűleg más magyarázat születik. Ezért kísért addig a lélek, amíg emlékeznek rá. Mindez persze magának a modellnek a létét nem kérdőjelezi meg. 28 Itt elképzelhető a kapcsolat azzal a többfelé ismert halottas szokással, mely szerint a házban felborítják a székeket, padokat, azért, hogy a lélek ne ismerje a helyet, és ne járjon vissza.
8
A miseszolgálat ugyancsak általános gyakorlatot jelent Gyimesben. Érdekes ellentmondás azonban, hogy az egyházi előírások szerint az öngyilkosokért nem lehet misét mondatni. Így vagy együtt a család elhunytjaiért (amibe beletartozik az is aki önkezével vetett véget életének), vagy pedig szándékra adnak, esetleg idegen papnak misére valót (hogy ne derüljön ki kiért van). Végezetül egy sajátos ellentmondásra szeretném felhívni a figyelmet az öngyilkos lelkével kapcsolatban. Arra a kérdésre, hogy mi történik annak a lelkével, aki elpusztítja magát egybehangzó a válasz: az ördögök elviszik a lelkét, a pokolba kerül, nem látja meg soha az Isten színét. Van aki külön hangsúlyozza, hogy ez egy megbocsáthatatlan vétek, az Isten az ilyet soha nem veszi magához. Ezeken a megnyilvánulásokon erős egyházi hatás érezhető, ellenben az eddigiekben már elemezett hittel, mely szerint az ilyen lélek visszajár, bolyong, nem tud nyugodni, kísérti az embereket. A miseszolgálat gyakorlata is ellentmondást jelent, hiszen a katolikus tanítás szerint az elkárhozott, pokolra jutott lelkeknek (ahogy azt az adatközlők is tartják) már nincs hasznára az ima, az csak a purgatóriumban lévőkön segíthet.29 Ezekben az esetekben egy az egyház által nyújtott szolgáltatást alkalmaznak az egyház által nem elfogadott célra. A néphit szinkretizmusának példái ezek, ahol a keresztény elemek keverednek más jellegű és eredetű hiedelmekkel.
3. Időjárás
Széles körben elterjedt, általános hiedelemnek tűnik az, hogy ha valaki öngyilkosságot követ el, felakasztja magát, azt az időjárás megváltozása is jelzi nagy szél, csúf, rossz, viharos idő, esetleg jégeső formájában.30 Általánosan ismert lehet ez a gyimesi csángók körében is, hiszen valamennyi adatközlő említette.31 Az idő változásának kifejezésre a következő kifejezéseket használták: „szél”, „szélvész”, „nagy vihar”, „nagy
29
Itt talán eligazíthat Bosnyák Sándor gyűjtése a gyimesiek túlvilágról alkotott képzeteiről. Eszerint a pokolnak több szintje is van, s csak a legalsó jelent kárhozatot, a többi az átmeneti jelleget ölt a tisztítótűz, és a mennyország felé. BOSNYÁK S. 1982.. Igaz ez a szemlélet az általam gyűjtött anyagból nem derül ki. 30 BOSNYÁK S. 1977. 42, 198.; Uő. 1980. 244.; Uő. 1984. 141.; BONDÁR F. 1982. 11.; BALÁZS L. 1995. 242-243.; KRUPA A. 1973. 204; Uő. 1987. 197.; VERBÉNYI K. 1998. 85.; VIRT I. 1987. 117.
9
üdő”, „görgeteges idő”, „az ég a fődvel össze vót vegyülve”, „szél fú, csattogtat”, „csattognak a fák, szaggassa azokat a fákat a szél” stb. A magyarázatát ennek a furcsa időváltozásnak rendszerint nem tudják megmondani32, de a beszélgetésekből számomra az derült ki, az Isten jelzi ezzel a csúf idővel, hogy az öngyilkosság rossz, bűnös cselekedet. Ezáltal már a szép halál-csúf halál mint az élet jutalma kérdést is érintjük. Egyetlen adatközlő mondta, hogy a nagy szél, a vihar azért van, mert ilyenkor viszik a lelkét az ördögök a felakasztottnak. Hasonló magyarázatot talált Krupa András a békés megyei szlovákok körében: „a lelket a pokolba fújja a szél”33 Gulyás Éva pedig azt írja, hogy a jászdózsaiak hite szerint az öngyilkos lelkét a garabonciás viszi el, amelyről pedig köztudott, hogy sárkányon utazva gyakran jár a viharban, illetve jégesőt küld, ha nem teljesítik a kívánságát.34 Pócs Éva számos az antikvitásig visszanyúló példát hoz arra vonatkozólag, hogy a szabálytalanul meghaltak (öngyilkosok) lelke forgószél, vihar alakjában jelenik meg. Ezek a kereszteletlenek vonulnak a felhőkben, és hozzák a vihart, a jégesőt.35 Ez a képzet, mely szerint a forgószélben a gonosz lények, rossz lelkek, boszorkány, szépasszony, garabonciás jár a magyar nyelvterületen is közismert.36 A kapcsolat talán valahol ott kereshető, hogy az öngyilkos lelke kárhozott, bolygó, kirekesztett, rossz lélek lesz, s ezek járnak a szélben, viharban (keresztény hatásra esetleg éppen a pokolra tartva). A recens anyagban az is előfordul, hogy nem csak akkor van ilyen csúf idő, mikor felakasztotta magát valaki, hanem temetésén is. Ez a motívum ugyancsak az előbb említett szép halál-csúf halál kérdéséhez, és az ember életének megítéléséhez vezethet, de talán párhuzamba hozható a boszorkányok, tudományosok temetésével is.37 A
másik
időjárással
valamilyen
szinten
kapcsolatban
lévő
hiedelem
megértéséhez tudnunk kell, hogy a korábbi évszázadokban általános gyakorlat volt, hogy az 31
Frida Balázs és Kalas Györgyi ez inkább a csíkiak körében elterjedt, de Gyimesben is felfedezhető hiedelem. FRIDA B-KALAS GY. 1999. 21. 32 Balázs Lajos sem kapott erre választ Csíkszentdomokoson. BALÁZS L. 1995. 243. 33 KRUPA A. 1973. 204. 34 GULYÁS É.1976. 84. Ez is adat lehet a korábban már említett különböző hiedelemlények funkciójának az ördög személyében való összeolvadására. 35 PÓCS É. 1989. 37-40. 36 Ld. HOPPÁL M. 1982. 555. és a hiedelemkötetek vonatkozó részei.
10
öngyilkos nem részesülhetett egyházi temetésben és nem is harangoztak neki.38 Valamint azt, hogy a vihar, jégeső elhárításának bevett módszere volt a harangozás.39 Általánosnak tekinthető az a hiedelem, mely szerint ha öngyilkosnak harangoznak, akkor a harang elveszíti erejét, nem használ a vihar ellen.40 Gyimesben való ismertségét igazolja, hogy az adatközlők nagy része említi. A hiedelem meglétét és aktív voltát nagyban segíti az a tény, hogy mindhárom gyimesi községben él még a gyakorlata annak, hogy az öngyilkosokat egyházi szertartás nélkül külön helyre, harangszó nélkül temetik, és a vihar elleni harangozásra is akad példa. A harangozás kapcsán érdemes megemlíteni azt a sajátos, de nem egyedülálló gyakorlatot, mely szerint az öngyilkosokat igyekeznek úgy eltemetni, leginkább a déli harangszó idején, hogy mégiscsak részesüljenek a harangozás áldásos hatásából.41 Valószínűleg ezáltal is a lélek nyugalmát kívánják biztosítani. Ez esetekben is megfigyelhető az a kettősség, melyre már a miseszolgálat kapcsán is utaltam ti. a hitük szerint elkárhozottnak már nem használ a harang, mégis megpróbálják részesíteni belőle.
4. Egyéb
Ezalatt a címszó alatt egyrészt olyan hiedelmekről kívánok szólni, melyek más vidékeken fellelhetők, de a gyűjtött anyagban nem akadt rájuk példa másrészt olyanokról, melyek akár a szakirodalomban, akár a gyimesi anyagban egyedülállóak, ezáltal is felhívva rájuk a figyelmet, támpontot szolgáltatva a további kutatásokhoz.
37
RATKÓ L. 1987. 155. Adatok a szertartás különbözőségére: BONDÁR F. 1982. 38.; CSÁKI K. 1999. 48-50.; GULYÁS É. 1976. 84,85.; BOSNYÁK S. 1984. 137.; Uő. 1980. 224.; KRUPA A. 1973. 204.; BARTHA E. 1985. 157.; PÓCS É. 1964. 104; VIRT I. 1987. 98,99.; NAGY O. 1989. 175.; JUNG K. 1978. 162-163.; BALÁZS L. 1995. 197199. FEHÉR Z. 1975. 55.; KUNT E. 1981. 111.; Uő. 1987. 89.; TÁRKÁNY SZÜCS E. 1981. 192, 808.
38
39
HOPPÁL M. 1982. 555.; PALÁDI-KOVÁCS A.-HOPPÁL M.-KÓSA L. 1979. 468. A hiedelemkorpuszokban számos további adat található a vonatkozó részeknél. 40 41
PÓCS É. 1977. 55.; VERBÉNYI K. 1998. 142.; KESZEG V. 1999. 289. BALÁZS L. 1995. 199.
11
Pócs Éva az akasztott ember kapcsán a következőket írja: „a magyar népi hitvilágba hozzáfűződő legáltalánosabb hiedelem az volt, hogy kötele szerencsét hoz (pl. aki magánál hordja egy darabját , mindenben szerencsés lesz; a jószág jobban hízik, ha megdörgölik vele; a tolvajnak segítségére volt a sikeres lopásban stb.)”42. A néprajzi irodalomban valóban több példa is található ezzel kapcsolatban. Békés megyében magyarok és szlovákok egyaránt úgy hiszik, hogy az akasztott ember kötele szerencsét hoz43, akárcsak Kisvárdán.44 Zagyvarékason úgy tarják, hogy életet jelent, akinek van, az hosszú életű lesz.45 Az hogy Gyimesben sem lehet ismeretlen ez a hiedelem Albert Ernő közlése mutatja: „Akasztott embernek a köteliből, mikor leveszik, s akkor abból aki kivág, s mikor menyen a vásárra, marhával, avval a darab kötővel, kötő istránggal vaj ami vót... végigsimítsa a marhát, mikor kimenyen a vásárra, annyi vevő van, mind amikor ott az akasztott embernek mentek csodájára.”46 Az általam gyűjtött anyagban azonban nincs párhuzama. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem élhet a csángók körében, inkább csak azt, hogy eddig nem került elő, de ez a későbbiekben még lehetséges, így nem hagyható figyelmen kívül a kutatásoknál. Ugyancsak a kötélhez kapcsolódó, de egészen más funkciójú az a hiedelemcselekvés, hogy az akasztott ember kötelét, amennyiben az a házban akasztotta fel magát, a koporsójába rakták, és vele együtt eltemették, hogy ne maradjon otthon a lelke.47 Az időjárás megváltozásának kérdésköréhez sorolható, de egyben az idegen hatottnak a falu határán történő átszállításával is összefüggésben álló az a tóalmási (PestSolt-Pilis-Kiskun m.) adat, mely szerint, ha a határban valaki felaksztja magát, vagy öngyilkost szállítanak arra, akkor rossz lesz a termés, vagy megfagy, vagy elveri a jég.48 Teljesen egyedinek tekinthető az a Csömörről (Pest-Solt-Pilis-Kiskun m.) származó adat, mely szerint a harang megkondulása azt jelenti, hogy a harangozó
42
PÓCS É. 1977.55. KRUPA A.1973. 204.; Uő. 1987. 197. 44 VERBÉNYI K. 1998. 101. 45 PÓCS É. 1964. 100. 46 ALBERT E. 1995. 60. 47 KRUPA A. 1973. 204; Uő. 1987. 197 48 VERBÉNYI K. 1998. 85. 43
12
felakasztotta magát a harangozó kötélre.49 Valamint az bukovinai székely történet (Andrásfalva), melyben a lélekharang háromszori megkondulása jelezte, hogy egy legény felakasztotta magát.50 Az általam gyűjtött gyimesi anyagban két nagyon érdekes és párhuzam nélküli adat van. Az első szerint ha valakiről azt mondják, hogy felakasztotta magát, de a hír nem bizonyul igaznak, a végén úgyis azáltal kell meghalnia. Itt a kimondott szó erejébe vetett hit megjelenését látjuk. A másodikban az a vélemény fogalmazódik meg, hogy az öngyilkos abban az órában született, mint Pilátus és ez az oka tragikus halálának. A sorsszerűség jelenik meg ebben a képzetben: Már a születésekor el van rendelve a tragikus halála az ilyen embernek. Ugyancsak Gyimesből való, egyedülálló, és a mondanivalójában nagyon hasonló a Frida Balázs és Kalas Györgyi által közölt hiedelem, mely szerint az embernek már születése előtt el van rendelve, hogy önmaga végez az életével: „az újszülött léleknek álmában megjelenik a szentlélek galamb képében. és ha virágra száll, akkor békés halála lesz az illetőnek, ha pedig fára száll, akkor akasztott lesz abból az emberből.”.51 Mindhárom hiedelem a korábban már említett determinizmus kérdéséhez is adatokat jelenthet, amennyiben megerősítést nyer a további kutatások által.
5. Utószó
Mint a bevezetésben már említettem, az eddig leírtak nem lezárását, inkább kezdetét jelentik a kutatásnak. Ezek azok a pontok, amelyeken nézeteim szerint érdemes, és lehet is tovább indulni. A fejezetcímek (az ördög, a kísértet, a kirekesztett lélek, az időjárás) a kezdéssel kapcsolatos hiedelmek legfontosabb területeit jelzik, kidolgozottságuk, mélységük azonban még hagy kívánnivalókat maga után. Az ördög kapcsán az egyházi hatás és a többi hiedelemlényhez való viszony kérdése a leginkább problémás. A kirekesztett lélek kapcsán a világkép vizsgálata adhat választ a fejezet végén jelzett ellentmondások feloldására, az időjárással kapcsolatos hiedelmeknél pedig leginkább a 49
VERBÉNYI K. 1998. 192. BOSNYÁK S. 1984. 137. 51 FRIDA B-KALAS GY. 1999. 20. 50
13
magyarázat kérdése megoldatlan. Emellett az egyedi esetek vizsgálata is szükséges. Mindegyik kérdéskör feltárásához elengedhetetlen a további gyűjtőmunka, az adattár jelentős
bővítése,
különösen
a
kirekesztett
lélekkel
kapcsolatban
teljesebb
hiedelemtörténetek felkutatása. Mindezek ellenére reményeim szerint az eddigi eredmények összegzése nem volt haszontalan, adalékul szolgálhat és hozzásegíthet a kérdés tisztázásához és alaposabb vizsgálatához. ADATTÁR52
Ördög
1. Bűn, az is ugye, hogy... elrettentő, hogy ne folyamodjanak ahhoz. Mondták azt mán, hogy az ördögök viszik. Az öngyilkost. Vaj még ő számítana arra, hogy még utolsó percben is meggondolná, hogy nem kéne megtegyem, de akkor mán nem tudja, mer mán az ördögök körülvették, s azok mán nem engedik, hogy lemondjon, s ilyeneket mondanak. (Mi történt az öngyilkosok lelkével, nem beszélték?) Hogyne, Beszélték azt, hogy azt mán az ördögök elvitték, s hogy kínozzák, tűzbe teszik, olajba főzik s minden. S aki magát rászánja az mán nem tud visszatérni, mer mán az ördögök mennek s körülveszik.(10)
2. A rosszat, a rossz cselekedetek végett. Csak a rosszakat cselekedte. Az ördög ráingerelte, hogy ezt ő megtegye magának. Annyira erőt vett az ördög, hogy nem számított az Isten, hogy jaj Istenem segéjen meg, hanem az ördögnek eleget tett.(4)
3. (Ha valaki öngyilkos akart lenni, de nem sikerült neki, utána hogy viszonyultak hozzá, hogyan beszélgettek vele?) 52
Az adattárban a szövegek mögötti zárójelben az adatközlő neve előtti sorszám található.
14
Hát olyant ne csináljon, jaj nem szabad olyant csinálni. Jaj, hát az ördög kezibe mér adod a lelkedet. Nem szabad olyant csinálni. Szépen beszéltek, na.(4)
4. (Ilyenkor miről beszélt a pap, mondott rendes prédikációt, vagy hogy?) Mondta, hogy hát na mit csinálnak, mért unta meg az életit, ki űzte rá? Az ördög. Na, ez csak az ördög. Vegyen példát mindenki.(4)
5. (Miért számított bűnnek?) Azér mer az ördög közbenjárt, s még élet lett vóna.(4)
6. Úgy mondták régebb es, hogy azt az ördögök úgy körülvették, hogy a jót nem tudja csinálni, csak a rosszat. S a gonosz körülvette s akkor csak azt csinálta. Istenre nem gondolt, csak örökké arra, hogy na csinálja meg a rosszat, csinálja meg a rosszat s megcsinálta magának a rosszat.(4)
7. Felé fordul az ördög. Olyanok vannak, hogy nagy családjuk van, isznak s akkor nem tudják, hogy mit cselekednek. Isznak s akkor nem tudják, hogy mit cselekednek... az ördög elől van, az ördög az olyanokon uralkodott, az ördög.(4)
8. Most sem engedik, s régebb sem engedték, a papok nem engedték meg. A vallás nem engedi, el van ítélve. A nép sem engedi, az élő nép sem engedi, nem engedte az élő nép sem, hogy oda temessék. Ne zavarja össze. Az ördögnek adta magát, akkor ott legyen a pokolba az ördöggel, de közünkbe nem jöhet be. A temetőbe nem engedték s most sem engedik.(4)
9. Azt mondják, hogy na a szerencsétlen, ördögnek adta a lelkét.(14)
10. Én olyat hallottam, hogy aki egyszer azt rágondolja magát, azt utána az ördög nem hagyja békén, állandóan piszkálja azzal, hogy mostmán kövesse el azt a dolgot, aki úgy egyszer ráadta magát.(14)
15
11. Itt a szomszédba, úgy hitták Ferenc Emrike, csak itt közvetlen az első háznál, nagyon ügyes kicsi emberke vót, el vót válva a feleségétől s ő biza felment. Egy régi hiu vót, még a dédnagyapjáé vót, s azt mondta, hogy nézte, hogy melyik macskafára kösse meg a kötelet. Hát úgy muzsikáltak, aszt mondja, hogy minden szakad össze. Ő úgy megijedt, hogy úgy lejött onnat, hogy nem a lajtorjára lépett, a lajtorja fogára, hanem úgy le a lajtorja mellett lejőt. Ő többet soha aztán még eszibe se vette az ilyent. Úgy muzsikáltak, aszongya, hogy minden szakadott le.(nevet) (Na de kik muzsikáltak?) Az ördögök, Tényleg. (nevet) S többször akarta ő ezt megcsinálni, na de aztán levette a gondját, s aztán imádkozni tért, s elment a paphoz, hogy gyónja meg. Azt mondta a pap, hogy Emrike, hát te erről vedd le a számításodat, hát te mit akarsz, hát mér akarsz te olyant csinálni. Azt mondta, úgy muzsikáltak, hogy szakadt össze minden. Ezt én még hallottam több helyt, hogy az ördögök hogy örvendenek egy ilyennek, amelyik így mondja, hogy elpusztítom magamat, felakasztom magamat.(14)
12. Egy ember részeg vót, akajsza fel magát, összevesztek a feleségivel. Azt mondta, ő elment s a kötelet a nyakába vette, megkötte, s akkor két csendőr két bajonetval neki a szeminek, hogy ő úgy hátravágta magát... osztán levágták. Hogy igaz vót-e, nem tudom.(nevetve mondta a történetet)(3)
13. Az én bátyám, Péter elment, hogy akajsza fel magát, én mentem utána. Így mentünk ki a templom mellett s én fejel. Ott egy helyt vót egy nagy fa, s a fa tövébe ilyen borjúkötés vót csinálva, tudja, hogy szoptatták a borjúkat s éjjelre rekesztették be. Ott vót egy kikötő kötél, egy ilyen ne, mint az újam, de az el vót rohadva. Elvette, elment fel a fára, felkötte , s a nyakába vette, s akkor leszökött, s a kötél elszakadt. Hő akkor én is odamentem. Mér nem jöttél hamarabb Károly, annyi szuronyos katona vót, s így döfödték a bajonétval a szememet, mert azok az ördögök vótak. A bizony Isten a. Aztán lejött haza, s aztán egy hétig mindig kóválygott ide s oda, s aztán édesapám megbocsájtott neki.(5)
16
14. Igen, igen, azt mondták, az ördögök vele van, s meg kell tegye, muszáj megtegye, ha felszánta magát, azt muszáj megtegye.(8)
15. Szent kereszt felmagasztalása vót, s még délután vót a mise, elvót a misére, méges másnap reggel felakasztotta magát. Itt az ördög műve vót. Az ördög úgy uralkodik, hogy ezegyszer állandóan kell harcolni vele.(13)
16. Egy öreg bácsi, egy jó ügyes öreg ember vót, hidegségi, elmesélte, hogy ő egyszer Szurdukba, itt úgy híják egy havast, hogy Szurduk. Vót egy szógagyermeke, s olyan vicces ember vót, azt mondta, elküldi a szógát vízér s ő addig úgy felakajsza magát, hogy ijedjen meg. Az egyik kötővel megköti magát, hogy mikor visszajő… Há asz mongya, hogy mikor ő beleakasztotta a nyakába a kötőt, s megkötte, így döfödták a szuronyos katonák ni. Úgy kellett hújza.. Há aszongya, alig tudta kivetni a nyakából, hogy reá ne fulladott. (És azt mondta, hogy azok az ördögök voltak?) Igen, igen. Há azok az kellett legyenek. Há az kikapja az ember lelkét, az emberből a lelket a sátán.(13)
17. Az akármilyen körülmények között, csak sajnálták az eszit, s hogy az ördögnek adta magát. Itt, itt azt mi úgy mondjuk, hogy a kárhozatnak.(13)
18. Az én nagyanyám beszélte, édesanyámnak az édesanyja, hogy ők örökbe vótak Burkus Gyurka, úgy híták, Burkus Gyurkáné, s neki az ángya vót Burkus Gyurkáné, szeretkezett az ő férjével. S nagyanyámnak minden asztendőbe gyermeke, tíz gyermeket szült, öt fiút s öt leányt s nagyra felnevelte, de olyan türelmes asszony vót igazán, s a halála is olyan vót na, elszenderült. S akkor az ángya, nagyanyám elment az urával keresztelni valahova, s akkor az ángya azt nem láthatta jónak, hogy a nagyapám elment a feleségivel. Vele kellett, vele ment mindenüve, az én anyám úgy el vót nyomva. S akkor felekasztotta magát, s levágták gyorsan, hát úgy fel vót forrva, azt
17
mondta nagyanyám, s úgy összeborzolódva, hogy Isten tudja milyen csúful nézett ki, s rózsafűzért vittek, imakönyvet, szenteltvizet, összetépett mindent, elhanyigálta. S akkor vót ott a szomszédba egy embernek két nagy lova, s akkor mondták, hogy hozzák a papot, szenteljék meg ott a lakást, s az asszont is, szóval szenteljék meg. Alább, olyan egy kilométerre a lovakat nem tudták hajtani. Azt mondta a pap, Benke János vót, hogy mondják meg, mi van, hogy mér nem mennek. Megbokrosodva, nem mentek, osztán leszálltak a szekérrül, felmentek, megszentelték, s helyre jött. Még azután férhez ment egy özvegyemberhez. Aztán úgyes csak nagyanyám gondozta el. Olyan türelmes asszony vót. (És akkor amit az előbb mondott, hogy megbokrosodtak a lovak, meg hogy széttépett mindent, azt úgy tartották, hogy az ördög miatt?) Igen, igen. Persze, hogy azér. Há az ördög tépázta úgy össze a haját s az ördögök. Nem egy, az ördögből egy es sok, de hogy több lehetett biztos… s felfúvódott s furcsa nézése s különleges vót, azt mondta nagyanyám, az Isten boldogítsa. Na ez, ez igazság vót. (13)
19. Olyant mondtak, hogy az ördög megkísértette. (És akkor azért csinálta meg?) Hát azér biztosan, hogy megkísértette, igen.(6)
20. (Olyanról nem tetszett hallani, hogy amelyik ilyet csinál, már rászánta magát, hiába akar visszafordulni, már nem lehet, hiába akarná?) Igen, igen. Itt is történt olyan, hogy elindult, s közbe valamilyen, valaki, felesége, valaki rátalált. Öngyilkosságot akart elkövetni akasztással s visszatérítette. Úgyis csak megcsinálta, megtette utána idővel. (Mert itt azt mondják, hogy az ördögök nem hagyják nyugodni?) Igen, s akkor vót úgy, hogy kérdezték aztat, aki megpróbálkozott, megkísérelte, hogy elpusztítsa magát, hogy mit látott. Azt mondata, hogy úgy muzsikáltak valakik körülötte. De hát én nem tudom… (Hogy volt ez, hogy mit kérdezetek és mit mondott?)
18
Úgy, hogy az a… egy férfit tudok, hogy elment, hogy akassza fel magát, s akkor közbe rátalált valaki, s nem tudta megcsinálni. S akkor kérdezték azután, hogy mit láttál, amikor te azt meg akartad cselekedni. S azt mondta, hogy annyian, úgy muzsikáltak körülötte, amikor ő foglalkozott, hogy a kötelet akasztotta fel. (És akkor azt gondolták, hogy ez biztos az ördög volt?) Hát igen. Azt mondták, hogy az ördög kellett legyen, aki ott muzsikált körülötte.(12)
21. Az egyik utcába három öngyilkosság történt. Egy évben! És az utcából lejöttek az emberek, arra kértek, hogy az utca kezdetétől fel egészen a hegyek tetejébe, ahol az utolsó öngyilkosság történt, vonuljunk végig imádkozva. És megkértek, hogy menjek és vezessem az imát. Ez egy külön adat! Elmondtuk mind a három rózsafűzért , minden tized közé énekeltünk útközbe, s ez alatt az idő alatt tettük meg az utat és énekeltünk, és megszenteltették azokat a helyeket, ahol az öngyilkosság történt. Három csűr. Csűrbe akasztotta fel magát az illető. Mind a három csűrt megszenteltük és azóta ebbe az utcába nem volt egyetlen egy öngyilkosság se. , és ők ezt az ördög mesterkedésének tartották, és hogy tartsuk távol azt az ördögöt, azt a rosszat, ne fertőzze meg az emberek gondolatát, és… Mindenki nagyon meg volt elégedve, és meg volt nyugodva, mikor ezt megtettük. (Ez mikor történt? Hát évekkel ezelőtt. Mert már… Várjon csak, megmondom pontosan. Nyolc évvel ezelőtt.(1)
22. Elég a végső konszenzust, a többit az ördög elintézi. Voltak szomorú tapasztalatok, azt mondják. Ilyeneket mondanak el, hogy hát valaki próbából tette meg, de több helyen hallottam ezt, és hogy ő maga húzta a hurkot magára, pedig mondta, hogy vágjatok el utána, hogyha… vágjátok el a kötelet. Alig tudták elvágni. Azt mondotta, hogy valami fekete emberek döfködték veres vasakkal, tehát izzó vasdarabokkal, és ő azért kellett hátráljon., s úgy szorult a nyakára, mert ezek ezt csinálták. De ezt, ezt millió egyszer hallottam. Hogy mennek tüzes vasakkal, ijesztgetik valami furcsa alakok, és ezt feltehetően az ördögnek, működésének tartják.(1)
19
23. Az egészséges lélek, lelkivilág irtózik ettől, ezért kérték, hogy imádkozzuk végig az egész utcát, ki egészen a hegyig, hogy onnan minden ármánykodás, minden rossz tűnjön el. (1)
24. (Miért tartják bűnnek?) Azért , hogy annak a lelke az ördögöknek ment, az ördögöknek.(7)
25. (Hallottam, ilyet is mondtak, hogy ilyenkor azt már körbefogják az ördögök .) Körbe, s azért csinálja meg. Mert addig iszik, hogy aztán nem tudja, hogy este van-e vagy reggel, s kárinkodik, s gyűlölködik, s mocskolódik. (7)
26. (Mi lesz az akasztottnak a lelkével. Mit mondanak?) Az ördögök elviszik.(7)
27. (Én hallottam olyat is , hogy az olyat az ördögök már nem engedik hogy visszaforduljon, aki rászánta magát.) Nem, nem. Azt még most is beszélik, most is azt mondják, nem lehet rosszat gondolni, mert ha rosszat gondol, mennyi ördög áll melletted, s az angyal nem tud közel menni. S úgy, hogy az ördög viszi arra a rosszra rá. S biztos is.(11)
28. Az egy nagy vétek, az egy nagy vétek, az ő maga magát az ördögnek adja, testestül , s lelkestül, s mindenestül. Én így tanultam, az egy nagy vétek, az egy bocsáthatatlan vétek. Bár akármennyi misét szógáltatnak, nem bocsássa meg az Isten.(11)
29. (Hová kerül az öngyilkos lelke?) Nem tudja úgy lehet senki sem. (nevet) (De mit mondtak?) Há azt, hogy a pokolba, a pokolba, az ördögök vitték el. (nevet) (Az ilyennek a lelkét az ördögök vitték el?)
20
Igen, azt mondják, de aztán mit tudom én. (nevet) (9)
Időjárás
30. Van ilyen nagy vihar, szél, kivált mikor egy nagy meleg után gyorsan jön a hideg, az a változás nagy széllel, viharral jő. Na oszt mondják valaki felakasztotta valahol magát, azért van ez az idő. Most viszik az ördögök, azért.(10)
31. Sokszor olyan idők vótak, hogy az ég a fődvel össze vót vegyülve. Mikor tenették olyan idő vót, hogy nem tudtak menni a temetésre. Olyan mocsok idő vót, havazott. Szél olyan, hogy mindent vitt el. Mikor temették, akkor, s mikor ezt megcsinálta, vaj felakasztotta magát, vaj elpusztította magát, olyan idők vótak, hogy nem tudtak menni a temetésre se. (Akkor is nagy szél lett, vagy nagy idő, mikor csinálta ezt a rosszat, nem csak a temetésen?) Nagy idő, nagy idő. Nem, hanem amikor csinálta, akkor is. Olyan idő vót, hogy még mikor megcsinálta, akkor is olyan idő vót, hogy az ég a fődvel össze vót vegyülve. Na most valaki felakasztotta magát. Most is mikor ott havazik, vagy rossz idő van, most es, szél van, na valaki felakasztotta magát. Na valaki felkötte magát.(4)
32. Azt mondták, mondják, hogy ej be csúf idő van, valaki elpusztítsa magát, s tényleg, van benne igazság. (Azt hallottam még, hogy olyankor nagyon szeles idő van…) Csattognak a fák, szagassa aztat a fákat a szél, viszi, na valaki elpusztítsa magát, s tényleg úgy van, van, van. Olyan is. (Tehát ezt így tartják, hogyha ilyen csúf idő van, akkor…) Igen, az azt jelenti, hogy… s aztán meghallja az ember, nem pont abba a faluba, a másik faluba is történhetik, de az idő megmutassa. Van, van, ez igaz.(14)
21
33. Amikor olyan halál történt, öngyilkosság, s mi, s lett egy nagyobb görgeteges idő, azt hézzá fűzték ahhoz, hogy lássátok, ne még az idő es nem olyan.(3)
34. Sokszor olyan idő vót, tudja hogy az ember nem bútt ki a házból, bizony Isten... Ó itt nálunk roppant sokan felakasztották magát... (5)
35. Hát amikor a felakasztás történt vagy történik s olyan szelek vannak, azt beszéli a nép, hogy azér mer felakasztotta magát, mer vannak ezek a szelek, ez a rossz idő satöbbi, ilyet beszélnek a faluba, de ez mind ilyen falu mendemonda, amit a falu kitalál az... (2)
36. Há vótak, vótak esetek, hogy akasztott vót s csúnya idő vót, szél vót. (2)
37. De tudja-e vót olyan, hogy aki felakasztotta magát, olyan idő vót, szél vót, hogy szakadtak az ágak, mikor úgy vót, hogy felakasztotta magát. Örökké mondták, hogy valaki felakasztotta magát, mer nézd meg ne milyen idő van. (Meg olyat is hallottam, hogy még a temetésén is olyan csúf idő volt....) Csúf, csúf, csúf idő vót s olyan szél, s olyan idő vót, s eső, csúf amikor temették. (8)
38. Jaj igen, igen. Nem tudom, ki is akasztotta fel magát, azt mondták, olyan szélvész vót, hogy a fákat mind tördelte. Vót, vót olyan is.(13)
39. Olyan lesz az idő is, hogy es s nem tudom mit csinál. Vannak olyan, hogy sokszor vannak, de nem csak a felakasztottaknak. Soknak olyan, úgy adja a Jóisten, hogy rossz életje van a háznál s akkor biza rossz az idő es, így mondják rossz az ember s rossz az idő. Így mondják. (Akkor az ilyennek is, aki felakasztotta magát, így mondják, hogy rossz az idő?) Egyszer, egyszer, szél igen vannak olyan időjárások. Szél fú, csattogtat s van ilyen. Nem mindegyiknek, csak némelyiknek. (9)
22
40. Szél az van, van. Igen. Az most is van. Most is mondjuk, ha olyan csúf idő van, hogy valahol valaki elpusztította magát. Mondjuk, mondjuk. (6)
41. Azt mondták, hogy széllel jár, széllel. Nagy szelek lesznek akkor, amikor fel van akasztva, amíg fel van akasztva. Aztán tudja a Jóisten, hogy igaz-e, nem igaz-e. Én úgy gondolom, hogy az olyannak, mer van olyan is, hogy felakassza magát vagy elpusztíts vagy mit tudom én mit csinál s nincs csúf idő, hogy az egy jó lélek, én úgy gondolom magamba, hanem az améknek olyan csúf ideje esik a halálához, amikor úgy felakasztja magát, én azt mondom, egy rossz lélek kell legyen, ha még az idő is olyan. Én úgy gondolom el magamban. S az öregektől is hallottam így. (12)
42. (Olyanról tetszett hallani, ha valaki felakasztja magát, még az időjárás is megváltozik?) Szél lesz, nagy szél olyan, hogy a házakat is elhányja. (S akkor olyankor szokták mondani ezt?) Igen, igen. (Hogy mondják?) Hogy es mondják? Így mondják, hogy az oktalan állat felakasztotta magát, mer milyen szél van, hogy még a házakat is elhányja. És azt hallottam, hogy az ilyen felakasztottnak sokszor még a temetésén is nagyon csúf idő van. Há sok. Idefel egy ember, ne felakasztotta vót magát s olyan idő vót, hogy még a kertek is úgy ledűlöttek. Olyan szél vót, hogy a fák törtek. Hát a gonosz, az a gonosszal vetekedik, az ördögvel. (7)
43. (Olyanról tetszett-e hallani, hogy ha valaki megölte magát, még az időjárás is másabb lett?) Ja hát nem, hogy hallottam, hanem meg is éltük. Meg is éltük. Az olyan halál az rossz idővel jár. Szél, jeges eső, rossz idő, rossz idő. (Amikor valaki felakassza magát?) Felakassza magát, valamilyen öngyilkos dolog történt, arra már jelzi az idő, jelzi az idő.
23
(És ha olyan rossz idő volt, akkor mondták is ezt?) Hogyne, jaj Istenem. Ezt az Isten azér adta. Így igen, így. (Hogy mondták, tessék mondani?) Hogy a Jóisten ezér adta, az ilyen tettekér. Hogy ilyen rosszat tesznek s a Jóisten azt verésből adja, az olyan nagy időket. (Meg azt is hallottam, hogy az ilyennek még a temetésén is van úgy, hogy ilyen rossz idő lesz?) Jaj az Isten őrizzen meg, még olyan es, hogy a koporsó ott kell maradjon, amíg azt idő elmúlik, hogy tudják venni s vinni s elhelyezni. Meg olyan is van az olyanoknak, de azt a Jóisten adja.(9)
Kísértet, kirekesztett lélek
44. Az igen, hogy jő vissza s ijesztgeti az embereket, s féltek ott elmenni, és ott, ahol történt félnek még most is. (10)
45. Mondták. Hogy megkísérelték, megkísérte. Nem tudott otthon maradni így közbe egy vagy kettő, mer kísérelték meg. Mert nem nyugodott a lelke, ment, zergetett.(4)
46. Mert nem vót nyugodalma a lelkének, mert ugye, hogy Mária nem adott neki nyugodalmat, s akkor bolygott a lélek, hogy kit tudna még megkísérteni, kit tudna kétségbe ejteni, mert ugye mind azt mondták, hogy ugye azért kíséreli az aki elpusztítja magát, hogy menjen helyette, hogy essék kétségbe a másik, hogy menjen helyette. Így tartotta a nép is s a pap is ezt mondta, hogy menjen helyette, az ő lelke megszabadul akkor, nem szenved.(4)
47. Aki megölte magát, az is kellett menjen, bolyongjon, mert nem tudott nyugodni. Azt az Isten nem engedte, hogy nyugodjék, a mán ki vót törölve az Isten elől, mer az ördög vele küzdött.(4)
24
48. Azt mondták, az ilyen öngyilkosokról, ne kísértet jár.(3)
49. Azt mondják, visszajár, de azt nem lehet tudni.(9)
50. Félnek azért a lélektől, úgy mondják, hogy kirekesztett lélek s akkor hogyha ugye... Talán ebből a szempontból is kérték szépen, hogy menjek el a házhoz, és kérték szépen, hogy ezt is tegyem meg, azt is tegyem meg, hogy ne legyen kirekesztett lélek. Hát hogyha így tudnak valamit.(1)
51. Ez is azért volt, a három helyen ugye. Az akasztásnál kérték, hogy az egész utcába menjünk végig imádkozva, énekelve. Hát egy ilyen zarándoklatot tartsunk az utcába, hogy többet ne járjon köztük a sátán, az ördög. És van egy ilyen hiedelem, ami nem is hiedelem, hanem nagyon komoly alapja van azért, hogy én is tudok olyat, hogy nem lógott a kötél, csak a nyakat bedugta. A többit elintézte, azt mondják, hogy a gonosz lélek elintézi a többit. Csak ő tegye be a nyakát, aztán ő meghúzza a hurkot. Volt úgy, hogy fél térden térdepelt, és nem feszült meg a kötél, és meg volt halva. Na. És ez úgy döbbenti őket meg, és azt mondják, hogy a sátán gondoskodik arról, hogy vége legyen. Ő csak, tőle csak a beleegyezést várja. S a beleegyezés, bedugja a nyakát a hurokba, akkor a többit elintézi.(1)
52. (Ha valaki felakasztotta magát mondjuk egy házba, utána mertek lakni abba a házba, vagy mit csináltak, hogy lehessen...) Há megszentelték. Misét mondattak, a papot odavitték s misét mondattak. (Úgy hallottam, hogy ki is meszelték azt a szobát. Úgy volt?) Hát ki, hogyne, ki is meszelték s a papot oda, s misét mondattak s még adtak miseszolgálatot, hogy ne járjon. Mert az olyan szokott járkálni. (Aki felakasztotta magát?) Igen. Jöttem s itt a vízen túl vót egy ház. A pince ajtót is levették vót, lakat csak egy olyan hosszan vót benne. Szép vót, virág vót. Én láttam, hogy a háztól a víz felé jő elé egy fejérnép. Mikor az útig értem, hát az egy olyan csúf fejérnép vót, a valami gonosz.
25
Mikor az útig én elértem, ő es odaért pont az útba s így csinált ni: sss. Akkor én es megijedtem. Keresztülment, itt egy nagy csűr vót afelé keresztülment. Én aztán hazajöttem, de én úgy megijedtem, hogy az ajtón szinte beestem. Hát az egy gonosz lélek vót. Érti-e? Úgy akart, hogy ejtsen kétségbe. A Jóisten megsegített, me imádkozó vótam. Az Istent kértem s megsegített. Az ajtón béestem. Az öreg aszongya mi lelt téged te? mondom én egy ilyet láttam....orcája vót, olyan csúf vót. Aszongya menj el. Mondom hát én nem vótam se részeg se esztelen. Osztán még azt a fejérnépet még látták.(7)
53. (Arról nem tetszett hallani, hogy az ilyen öngyilkosnak a lelkéből kísértet lett?) Hallottam, hallottam. Azt is hallottam, hogy meghalt s eltemették s akkor a lelke soksok miseszolgálaton keresztül tudott csak eltávozni. Vagy itt látták, vagy ott látták s amellett még a tyúk is megdöglött. A sok kár úgy érte azt a családot. (A sok kár) Sok kár, hogy pusztult el marha s ami vót, minden. (Az amelyiknek ilyen öngyilkos volt?) Igen, igen, az avval jár.(11)
54. (Ahol valaki felakasztotta magát, , utána nem féltek ott lakni, vagy mit csináltak, hogy lehessen abba lakni?) Miséztettek, misé mondott a pap, mert valami zergett. Vagy ez, vagy kalán zerget, vagy veder zergett vagy ez vagy valami jár. Aztán kezdtek miséztetni, s az eltűnt. (Mit mondtak, hogy miért zörög az a kanál?) Az, mert járt, az a felakasztott az járt, onnét valaki járt. Osztán így, osztán így miséztettek psz úgy kimaradt, kimaradt. (Már, hogy a templomba mondattak misét?) Igen, adták a misére valót a papoknak, s úgy a papok miséztek.(11)
26
55. Szégyellték biza, mér csinálta ez, mér csinálta az, s mér így, mér úgy. A szülei meg látták, hogy álmikba, hogy mér tudta ezt megcsinálni, mer, mer... nem tud nyugodni, hogy ezt megcsinálta. (Ki nem tud nyugodni?) Az amelyik felakasztotta magát. (Az a lélek nem tud nyugodni?) Igen, igen. Így mondják, én nem tudom. (Azt mondják, hogy az így járt visza?) Há igen, igen. Aztán én nem tudok ennél egyebet.(9)
Féltek azon a helyen
56. Igen, igen, féltek, hogyne félek vóna. Féltek a férfiak is, ahon meg vót halva, a férfiak is úgy féltek, a férfiak is úgy féltek, hogy nem mertek maradni magukba.(4)
57. (És nem féltek azon a helyen tartózkodni?) De igen, van úgy, hogy féltek. (És miért?) Hát van úgy, hogy fiatalon megcsinálja, és vagy a felesége marad hátul, vagy az ember, s mondja, hogy úgy irtózok, úgy félek, van. (Mitől fél?) Attól, hogy azt mondják, hogy az olyan kirekesztett lélek. Hogy én aztán azt nem tudom... hogy nem fogadja beaz Isten az országába. Én aztán azt nem tudom. (Már kit, aki így elpusztította magát?) Igen. (És akkor attól félnek, hogy ott kísért?) Hát irtóznak tüle. Ugye megtörtént, se beteg nem vót, s így hamar megcsinálta, hát ugye úgy félnek tüle na.(14)
27
58. De eleget féltek, féltek. Az én leányom is olyan helyen lakik, aki abba a házba felakasztotta magát. Mer blokkba laknak s aztán akkor a házat eladták, mert meghalt az ember, felakasztotta magát, s meghalt. S azt mondta az én lányom, én nem merek aszongya ott ülni. S azt mondja a férje, mér nem, aszongya, megszenteli, eljő a pap s megszenteli, s kimeszeljük s rendbe tesszük, s ne félj, mert nem jő haza. S ott laknak. Félt, egyedül nem marad most is éjjelre, egyeül. (Ez itt van Gyimesbe ez a ház, vagy hol?) Szeredába.(8)
59. Dehogy nem féltek, én még most is félek az akasztottól , meg irtózom, hogy ha az eszembe jut., hogy tényleg mit csinált.(13)
60. Félnek, de nincs mit csinálni.(9)
Meddig kísért?
61. Az osztán addig, míg feledésbe megy. Jönnek a fiatalkor, s az elfelejti, hogy mi történt.(10)
62. (Ha lett egy újabb, amelyik megölte magát, akkor utána nem az az újabb lett, amelyik kísértett?) De igen. (És akkor a régi megnyugodhatott, akkor az már nem kísértett, a régi, aki megölte magát? De igen, igen, az is kísérelte másikat. (Tehát lett újabb, és akkor már többen is kísértettek, az is aki régebben, és az is aki újabban?) Igen. Hát az mán nem tud megnyugodni, azt az Isten egyet se vette nyugalomba. Azt már ugye mind bolygónak vette a Jóisten, mer már nem az Isten nevével hótt meg,
28
hanem öngyilkosa lett, s az sem nyugodhat meg, s a másik sem nyugodott meg, s akkor mán ugye, hogy mentek egymásután. Kíséreltik egyik a mást.(4)
63. (És akkor most már örökre ilyen kirekesztett lélek lesz, vagy meddig kísért?) Hát... Misére valókat adnak. Aztán ezen keresztül mondják, hogy vaj a Jóisten megbocsájtott neki, vaj mi, de adnak misére valókat többhelyrül. (De azt tetszett mondani, hogy az ilyenért nem is szabad miséztetni, aki elpusztítja magát.) Hát nemigen adják úgy, hogy idevaló papnak. Elmennek román paphoz s azt csinálják, s más pedig úgy csinálja hogy nem mondja meg, csak adom szándékra a misére valót és bemondja a nevet, de nem mondja meg, hogy hogy történt vele vagy mi, csak úgy elmondja, hogy tessék elvégezni. (Akkor azt azért adják, hogy ne legyen olyan kirekesztett lélek?) Azért is adják, meg azért is, hogy aki fél, hogy ő nyugodjon meg, s ne féljen.(14)
64. Mondták, hogy fog hazajárni hat hétig. (Hat hétig, addig, amíg az a temetési szertartás nem volt?) Igen, igen, hogy fog hazajárni, aztán tudja a Jóisten, hogy igaz-e, nem-e, nem tudom.(9)
Lélek
65. (Mi lett az öngyilkos lelkével?) Az, hogy az isten szinit soha se látja meg, soha se. Isten nem mutatja meg a szinit neki. S ezt mér csinálta meg, csak ezen vót a nép. S ugye persze a pap is ezt mondta, mindig ezt beszélte a pap is, mer az isten nem mutassa meg a szinit sosem. S akkor ugye a nép is ezt beszélte, hogy ezt mér tette, mikor az Isten szinit nem látja meg sose.(4)
66. Azt mondják, hogy szerencsétlen, miért tudta csinálni, örökre a lelkét eltette, mert az nem lássa meg a Jóisten szinit, azt mondják, mondjuk, mert így tudjuk.(14)
29
67. Az a pokolba megyen. Azt elítélte rögtön a nép, az öngyilkosságot követett, na bémegy a pokolba.(3)
68. Azt mondták, ördög van a lelkébe, aztán, hogy igaz-e, nem-e, nem tudom.(5)
69. (Hová kerül az öngyilkos lelke?) Azt mondják pokolba.(3)
70. Azt mondják, hogy elkárhozott.(2)
71. A lelkével, hát az ilyennek mi legyen a lelkével? A Jóisten az ilyent valószínű megbünteti, osztán mi erről hiába beszélgetünk élők, mert mü ebbe beleszólani nem tudunk.(2)
72. Azt mondták, a Jóisten nem tudta elvenni a lelkét, azér mer elpusztította magát. (Mit mondtak, az ilyen embernek mi lesz a lelkével, hova kerül?) A pokol tüzibe.(8)
73. (Mi lesz az ilyen ember lelkével, hová kerül?) Hát az örök kárhozat. Tudja, mi az örök kárhozat, a legnagyobb rossz mindenbe.(13)
74. (Bűnnek tartották, ha valaki elpusztította magát?) Bűnnek, bűnnek, azt mondják, az ördögnek adta a lelkét.(13)
75. (Mi lesz az öngyilkos lelkével?) A pokolba kerül, aztán tudja a Jóisten, hogy hogy lesz.(13)
76. A pokolba megy, a pokolba megy, mert bárakármeddig az ember adakozott is, misét szógáltatott, s minden, de úgy es az megbocsáthatatlan az Istentül. Mert ő magának tette, hogy azt eltegye, amit az Isten neki adott, ő azt eldobja.(11)
30
Megszentelték
77. (Szokták hívni a papot, hogy újraszentelje a helyet?) Igen. (Elhívják a papot még akkor, vagy megvárják, míg jön majd házat szentelni, mert itt szokás a házszentelés vagy nem?) Itt szokás minden évben újév után. Régebb újév után, most karácsony után megkezdi. (Olyankor nem várják ki, míg jön a karácsony, hanem elhívják akkor?) Igen. Elhívják, elhívják. Hol elhívják. A Karcsinak is a felesége felkötte magát, a fiamnak. Az épületnek oda fel, a padlásra. De hát nem híttunk senkit. Én nem félek, de a leánkák félnek má egyedül menni szénát vetni. Én kaptam meg.(10)
78. (Mit csináltak az ilyen hellyel?) Hát mit csináltak vóna, megszentelték. A pappal szenteltettek vizet, szentelt a pap. A pap nem ment oda, s így megszentelték. Megöntözték a házat, s akkor ott imádkoztak, ugye ott összegyült a nép, akkor ott imádkoztak a halottért. S aztán a házat is szentelték vizvel, s mindenvel, hogy legyen nyugalom, s aztán egyszer meghelyheztődtek, aztán megalakultak, hogy laktak. De későre laktak benne. Hárman-négyen s ahon gyermek vót, ott mind úgy féltek. Mert látták álmuk, s akkor kísérelte őket. (Nem a pap szentelte meg a helyet, hanem csak adott szenteltvizet, és a háznép csinálta?) Csak a háznép. Nem ment el. A pap aztat nem tudta hogy mér csináltassák a szenteltvizet véle. (Azt nem is mondták, hogy mihez kell?) Dehogy mondták, nem mondták, azt nem tudta a pap, csak szentelt vizet ne a marháknak, s így, s úgy. A pap ugye a vizet megszentelte s még valamicske, s még megvegyítették, s avval ugye megszentelték a házat, meg azt a halottat is. S azt a vizet eltették s később is ha valami jelt halottak, akkor szentelték meg.(4)
31
79. (Azt a helyet, ahol felakasztotta magát, vagy elpusztította magát valaki, azt utána ugyanúgy használják?) Használják, csak megszenteltetik a pappal, s imádkoznak. Azt a helyet megszenteltetik. Megszenteli a papbácsi, s imádkozik. (És eljön a pap, hogyha kérik, nem mondja azt, hogy itt öngyilkosság volt…) Hát el. Nem, nem mondja. Ha kérik, akkor elmenyen.(14)
80. Kitakarították a házat, újrameszelték, s a pap odament, megszentelte, s csak aztán, csak aztán laktak benne.(5)
81. Megszentelték s más rendet csináltak. (Mi jelent ez?) Másképpen rendezték a szobát s aztán belenyugodtak mindenbe. Kitakarították, kimeszelték s rendbe tettek mindent.(9)
Harangozás
82. Régebb csinálták úgy, hogy ugye itt a katolikusoknál délre harangoznak, akkor úgy időzítették, hogy akkor vitték ki a temetőbe, mikor délbe harangoztak. De aztán ez a pap nem engedi azt, vagy hamarabb vagy később.(10)
83. (Harangoztak az ilyen halottnak, aki így elpusztította magát?) Nem, csak így kikeresték, hogy akkor vitték, mikor tizenkettő vót. Akkor harangoztak, s tizenkettőre vitték, s akkor vitték ki a temetőre. Mer így megcsalták a harangszóval, hogy tizenkettőkor tudták, hogy harangoztak, s akkor vitték. De nem harangoztak, s most sem harangoznak az olyannak.(4)
84. Egy darabig úgy vót, hogy mikor valaki felakasztotta magát, akkor úgy osztották be a temetésit, hogy déli harangszó szóljon, délkor temessék. Akkor vitték ki, mert ugye a
32
temetőbe nem viszik bé, hanem itt az úton viszik ki. Nem viszik be a szent helyre, akkor hogy szóljon a déli harangszó, hogy bár annyi legyen, hogy szól a harangszó. Igen, de a pap bácsi letiltotta. Nem szabad, olyankor temessék. Egyáltalán nemszabad szóljon a harangszó sem, úgyhogy most nincs.(14)
85. Mondom még mostanig úgy vót, hogy déli harangszókor, s még az is bé vót, hogy a harangozónak egy kicsit több pénzt adtak, s akkor húzta a harangot tovább, hogy szóljon a harang, egy kicsit szóljon hosszabban, de az mán be van tíltva.(14)
86. Azt mondták, hogy nyáron, ha jő egy nagy idő, egy csúf idő, akkor nem használ a harangszó, ha az akasztottnak meghúzzák a harangot. Na ez, ezt tarcsák, ezér nem szabad harangozni az akasztottnak. Hogy akkor ebbe, ebbe tényleg van valami, hogy Istenem ki tudja, hogy elteszi a lekét, aki ezt csinálja, hogyha az a harangszó nem használ a nagy idő ellen. Így tarcsák.(14)
87. Azt mondta a pap, így mondták a papok es, ha jő tudja egy nagy idő, jég, ha harangoznak a haranggal a felakasztottnak, hiába harangoznak, csak jő a jég, s ha nem harangoznak, mikor jön a jég, megsírül, s akkor megtér az idő s elmegy másfele.(5)
88. Akkor akár harangoznak, akár nem, nem ér semmit, csak jön a csúf idő(5)
89. Nem, nem, nem szabad a harangot meghúzni, mert akkor az üdő ellen hiába harangoznak, elver mindent a jég. Tudjuk mi. Úgy tanította édesapám, hogy mi a harang. A harang az élőket hívagassa, a halottakat elsirassa, a felhőket eloszlassa, ez a harang, a szentelt harang.(13)
90. S akkor, hogy azért nem szabad a harangokat meghúzni, mert akkor az üdő ellen nem…(13)
33
91. Nem harangoznak az akasztottnak, csak úgy, hogy a temetés déli harangszókor legyen, hogy egyejzék, mer ha máskor harangoznának a felakasztottnak, akkor nem használ az időjárásra. Mert ugye mikor nagy üdő van harangoznak, varatik el, akkor nem használ.(7)
Egyéb
92. Aztán olyat is hallottam, hogy például valaki így a másiknak mondta viccből, hogy ne ez és ez elpusztította, felakasztotta magát, vagy vonat alá vette, vagy mit tudom én, s közbe nem vót igaz, s a végén úgy es csak úgy kellett elpusztítsa magát. Olyan is vót. Hogy ugye az a szó… rea reagált arra az az egyén, arra a valakire, s úgy es csak az kellett, kötél által, vagy valamilyen öngyilkosság által kellett, hogy meghaljon.(12)
93. Állítólag még mondják azt is, hogy akkor született, abba az órába, amikor Pilátus. Még ilyent is beszélnek. Hogy abba az órába született s akkor az által kell meghaljon, de hát ez is csak egy olyan beszéd, mit lehet tudni, na.(14)
94. Itt is, ha erős hite vóna valakinek, nem csinálná meg az én gondolatom szerint(14)
ADATKÖZLŐK NÉVSORA
1. Berszán Lajos, Gyimesfelsőlok,1980-2000 között plébános, 2000-től a Gyimesfelsőloki Gimnázium igazgatója. Sz:19... 2. Antal András Pecman, Gyimesbükk, Sz:1898. 3. Antal Péter Gabri, Gyimesközéplok, Sötét pataka, Sz:1909. 4. Csilla Krisztina, Gyimesközéplok, Kápolna pataka, Sz:1910. 5. Molnár Imre Gyék Károly, Gyimesközéplok, Sz:1911. 6. Simon Bilibók Erzsi, Gyimesbükk, Sz:1914. 7. Gábor Béláné Ambrus Anna, Gyimesfelsőlok, Sz:1915. 8. Rózsika Gyurkáné Bilibók Mária, Gyimesbükk, Sz:1915.
34
9. Antal Emma, Gyimesbükk, Áldomás pataka, Sz:1916. 10. Tankó János Pora, Gyimesközéplok, Kápolna pataka, Sz:1916. 11. Bódor Györgyné Tankó Berta Petuk, Gyimesfelsőlok, Sz:1920. 12. Antal Anna Finánc, Gyimesbükk, Áldomás pataka, Sz:1926. 13. Molnár Busulán Berta, Gyimesközéplok, Antalok Pataka, Sz:1929. 14. Pulika Jánosné, Tankó Gizella, Gyimesközéplok, Sz:1934.
IRODALOMJEGYZÉK
ALBERT Ernő 1995 Boszorkányos dógok. Sepsiszentgyörgy.
BALÁZS Lajos 1995 Menj ki lelkem a testből. Csíkszereda.
BARTHA Elek 1985 Halottkultusz és temetkezési szokások a Medvesalja falvaiban. In.: Gömör néprajza I. Szerk.: Ujvári Zoltán. Debrecen.
BIHARI Anna 1980 Magyar hiedelemmonda katalógus. Előmunkálatok a magyarság néprajzához 3. Bp.
BONDÁR Ferenc 1982 Sarkadkeresztúr néphite. In.: Folklór Arhívum 14. Bp.
BOSNYÁK Sándor 1977 A bukovinai magyarok hitvilága. Folklór Arhívum 6. Bp. 1980 A moldvai magyarok hitvilága. Folklór Arhívum 12. Bp. 1982 A gyimesvölgyi magyarok hitvilága. In.: Folklór Arhívum 14. Bp. 1984 A bukovinai magyarok hitvilága II. Folklór Arhívum 16. Bp.
35
CSÁKI Károly 1999 „Nem halt meg, csak aluszik”. A halottkultusz, a halállal kapcsolatos szokások, hiedelmek a középső-Ipoly mentén. Dunaszerdahely.
DIÓSZEGI Zsuzsa-BARNA Gábor 1981 Komlóskai mondák. In.: Néprajzi tanulmányok a zempléni hegyvidékről. Szerk.: Viga Gyula közreműködésével Szabadfalvi József. Miskolc.
DÖMÖTÖR Tekla 1981 A magyar nép hiedelemvilága. Bp.
FEHÉR Zoltán 1975 Bátya néphite. Folklór Arhívum 3. Bp.
FEJŐS Zoltán 1985 Hiedelemrendszer, szöveg, közösség I-II. Néprajzi Közlemények XVII-XVIII. Bp.
FRIDA Balázs Zakariás-KALAS Györgyi 1999 „Mejek, pusztitom el magamot…”. Az öngyilkosság antropológiai vizsgálata a gyimesi csángóknál. Miskolci Egyetem, Kulturális és vizuális antropológia tanszék. TDKdolgozat. Kézirat.
GERGELY Mihály 1987 Röpirat az öngyilkosságról. Bp.
GULYÁS Éva 1976 Jászdózsai hiedelmek. In.: Folklór Arhívum 4. Bp.
36
HOPPÁL Mihály 1982 Vihar. In.: Magyar Néprajzi Lexikon. 5.köt. Bp.
JUNG Károly 1978 Az emberélet fordulói. Gombosi népszokások. Szabadka.
KESZEG Vilmos 1999 Mezőségi hiedelmek. Marosvásárhely.
KÖRNER Tamás 1970 Mutatvány a készülő magyar hiedelemmonda-katalógusból b) A halál és a halottak. Ethnographia.
KRUPA András 1973 Az emberrel kapcsolatos szlovák népi hiedelmek Békéscsabán, Tótkomlóson és Csanádalbertin. In.: Népi kultúra-Népi Társadalom VII. Bp. 1987 A délkelet-magyarországi szlovákok hiedelemvilága. Debrecen.
KUNT Ernő 1981 A halál tükrében. Bp. 1987 Az utolsó átváltozás. A magyar parasztság halálképe. Bp.
MAGYAR Zoltán 2001 Torna megyei népmondák. Bp.
NAGY Olga 1989 A törvény szorításában. Bp. 1990 Világgá futó szavak. Havadi beszélgetések. Bp.
NAGY Olga (Szerk.)
37
2000 Változó népi kultúra. Társadalonnéprajzi vizsgálat Havadon. Bukarest-Kolozsvár.
NÉMETH Imre 1981 Népszokás. In.: Magyar Néprajzi Lexikon. 4.köt. Bp.
NYÍRI Kristóf 1977 Filozófia és öngyilkosság statisztika Ausztria-Magyarországon. Világosság. 10.sz.
PALÁDI-KOVÁCS Atilla-HOPPÁL Mihály-KÓSA László 1979 Harangozás. In.: Magyar Néprajzi Lexikon. 2.köt. Bp.
PÓCS Éva 1964 Zagyvarékas néphite. Néprajzi Közlemények IX. 3-4. Bp. 1977 Akasztott ember. In.: Magyar Néprajzi Lexikon. 1.köt. Bp. 1981 Ördög. In.: Magyar Néprajzi Lexikon. 4.köt. Bp. 1989 Tündérek, démonok, boszorkányok. Bp. 1990 Néphit. In.: Magyar néprajz VII. Bp.
PÓCS Éva-NAGY Ilona 1980 Kísértet. In.: Magyar Néprajzi Lexikon. 3.köt. Bp.
RATKÓ Lujza 1987 Mesék, mondák Biriből. Nyíregyháza.
SALAMON Anikó 1987 Gyimesi csángó mondák, ráolvasások, imák. Békéscsaba.
SEBESTYÉN Gyula-BÁN Aladár 1912 Tájékoztató a Folklor Fellows Magyar Osztályának országos gyűjtéséhez. Ethnographia.
38
SZENDREY Ákos 1946 A magyar lélekhit. Ethnographia.
TANKÓ Gyula 1992 Gyimesi szokásvilág. Székelyudvarhely.
TÁRKÁNY SZÜCS Ernő 1981 Magyar jogi népszokások. Bp.
ÚJSZÁSZY Kálmán 1936/1992 A falu. Útmutatás a falu tanulmányozásához. Hasonmáskiadás. Sárospatak.
VALKÓNÉ DUDÁS Juli 1983 Falum Galgamácsa. Szentendre.
VERBÉNYI Kincső(Szerk.) 1998 Néphit szövegek. Új Magyar Népköltési Gyűjtemény XX. Bp.
VIRT István 1987 Halállal kapcsolatos szokások és hiedelmek Zoboralján. Folklór Arhívum 17. Bp.
ZONDA Tamás 1991 Az öngyilkosság kultúrtörténete.Bp. 1995 Öngyilkos nép-e a magyar?.Bp
Gyimesi adatközlőnk mesélte, hogy egyik rokona öngyilkos lett, majd a szülei éjt nappallá téve imádkoztak, és akkor az egyiknek álmában megjelent az illető és ezt üzente: "Mondd meg édesanyának, hogy ne sírjon, ne busuljon ingemet, hejsze én egy olyan szép virágos kertbe' vagyok, és én milyen jól vagyok..." A helyiek szerint az ima segít az öngyilkos
39
lelken, mintegy hajtóerőként, energiaként tolja ki a bűnös lelket a tisztítótűzből, a purgatóriumból a mennybe.
