Reconect 2009
Boda: Romániai magyar online újságok elemzése
2(1): 123–146
BODA Levente: Romániai magyar online újságok elemzése A manna.ro és az erdon.ro online újságok eszközhasználatának vizsgálata
1. Az elemzés tárgya és célja Vizsgálatom célja kideríteni, hogy a romániai magyar online újságok megfelelnek-e az online újságírói szakma sztenderdjeinek, elvárásainak. Elemzésemben megvizsgálom, hogy a romániai magyar online újságok mennyire használják ki az online újság három alaptulajdonságát – interaktivitás, hipertextualitás, multimedialitás –, illetve a tulajdonságok osztályozása alapján meghatározom, hogy az illető újságok melyik ideáltipikus újságírási formához közelítenek leginkább, Deuze (2003) osztályozása szerint: mainstream (főáramú) híroldalak, index- és katalógusoldalak, meta- és véleményoldalak, vagy vitára épülő véleményoldalak (1., 2. ábra). Összehasonlító kutatásomban a három alaptulajdonság elemzése mellett a szerkesztőségi márkázást és a szerkesztői történetmesélést is megvizsgálom. Elemzésemben a manna.ro és az erdon.ro online újságok eszközhasználatát, illetve az online újságok alapvető tulajdonságainak kihasználását vizsgálom meg, majd a vizsgálat eredményei alapján meghatározom, hogy a jelen és a jövő mely online újságírásítpusához közelítenek leginkább: az első, a második, vagy a harmadik hullám újságírásához (melléklet, 7. ábra). Amennyiben a tulajdonságok kihasználása túlhaladja a mai sztenderdeket, akkor meghatározom, hogy a jövő újságírástípusai közül melyikhez közelít legjobban az illető újság: a magyarázó, a nyílt forráskodú, vagy az adaptív újságírás tulajdonságaihoz (Boda 2009: 102–106). 1. ábra: Az online újságírástípusok tipológiája (Deuze 2003: 2)
Reconect 2009
Boda: Romániai magyar online újságok elemzése
2(1): 123–146
Mark Deuze egy táblázatban foglalta össze azt, hogy a különböző újságírástípusok milyen szintre fejlesztették a három alaptulajdonságot: a hipertextualitást, multimedialitást, és az interaktivitást. 2. ábra: Az online újságírás tulajdonságai típusok szerint, Deuze alapján (2001) Mainstream híroldalak
Index- és katalógusoldalak
Meta- és véleményoldalak
Vitán alapuló véleményoldalak
Hipertextualitás
Belülre mutató
Kívülre mutató
Kívülre mutató
Belülre és kívülre mutató linkek
Interaktivitás
Navigációs
Navigációs
Működési
Alkalmazkodó
Multimedialitás
Konvergens
Nem jellemző
Nem jellemző
Konvergens és divergens
2. Elemzési módszerek és kritériumok Elemzésem tárgyait, az online újságokat a látogatottsági mutatók alapján választottam ki: a trafic.ro oldal „Trafic ranking“ nevű látogatottság- és forgalommérő szolgáltatás alapján a két legnépszerűbb romániai magyar online újságot, a manna.ro-t és az erdon.ro-t válaszottam. A trafic.ro több általános kategóriába sorolja a weboldalakat, ezért nem létezik egy online újságírás kategória ahol kizárólag online újságok vannak rangsorolva, hanem csak egy általánosabb “Căutare/Portal” (portál-keresés) kategória, ahol a magyar nyelvű weboldalak közül a 2. leglátogatottabb oldal a manna.ro, a teljes ranglistán pedig az 51. helyet foglalja el 16274 látogatóval és 19353 látogatással1. A magyar nyelvű weboldalak közül a transindex.ro foglalja el az első helyet 75097 látogatóval és 113757 látogatással, amelyet kizárok az elemzésből, mert inkább a portál típusú oldalakhoz tartozik2. A manna.ro-t a ranglistán portál típusú magyar oldalak követik, ezért egy másik általános kategóriából, a “Regional”-ból választottam ki a legnépszerűbb magyar oldalt, az erdon.ro-t ami a teljes rangsorolásban a 17. helyen áll 23165 látogatóval és 32022 látogatással. Hipotézis A vizsgált romániai magyar online újságoknak nem sikerült felzárkózni az online újságírói szakma által felállított elvárásokhoz, sztenderdekhez. Konceptualizálás, fogalmi tisztázás Az elemzendő újságok kiválasztása során kizártam a portálokat, vagyis index- és katalógus típusú online újságokat, mert az ilyen típusú oldalak esetében a kívülre, más oldalra mutató linkek miatt nem látható át a szerkesztőségi márkázás, az újságíró és olvasó közötti interakció és egy történet mélysége3, amelyek elemzésem fontos kritériumait képezik. Mivel a Mark Deuze által felállított tipógia típusai ideáltipikusak, ezért elmondható, hogy az általam kiválasztott online újságok is tartalmaznak kívülre mutató linkeket; azonban az index- és katalógusoldalakkal ellentétben ezeknél a belülre mutató linkek aránya jelentősen nagyobb a külső hiperlinkek arányánál. 1
A trafic.ro-ról 2008 május 29. letöltött adatok Erről részletesebben a Konceptualizálás alfejezetben 3 Erről részletesebben az Az elemzés kritériumai alfejezetben 2
124
Reconect 2009
Boda: Romániai magyar online újságok elemzése
2(1): 123–146
A szakma által elvárt sztenderdek alatt a második hullám ideális online újságírását, illetve újságíróját értem, amelyet Mark Deuze a következőképpen határozott meg: Az újságírónak ki kell választania a legmegfelelőbb médiaformátumot, ami leginkább közli és kiegészíti a szöveges változatban leírtakat, össze kell kapcsolnia a hírt más hírekkel, forrásokkal, adatbázisokkal, ugyanakkor kell biztosítania olvasóinak a visszacsatolás, kritika, esetlegesen a cikk kijavításának lehetőségét (Deuze 2003: 2). Az elemzés kritériumai Elemzésem fő szempontjait a Project for Excellence in Journalism nevű kutatóintézet által kiadott éves jelentés kritériumaira alapoztam. Az Amerikai Egyesült Államokról készített „State of the News Media 2007” nevű jelentésben az amerikai online újságokat hat dimenzió mentén elemezték (Edmonds–Kovach–Tyndall 2007): 1) Személyreszabhatóság (Customization) 2) Részvétel (Participation) 3) Multimedialitás (Multimedia) 4) Szerkesztőségi márkázás (Editorial branding) 5) Történetmesélés mélysége (Story depth) 6) Bevételi források (Revenue streams) A felsorolt hat dimenziót a kutatóintézet számos alpontra bontotta, amelyeket kiegészítettem és kijavítottam, valamint egy saját súlyozott pontozási rendszert kapcsoltam hozzá. Minden dimenziónál összehasonlítom a két elemzett újságot az elért pontszámok alapján és besorolom az általam felállított két intervallum valamelyikébe: az online újságírás fejlődésének második vagy harmadik hullámjába. A súlyozás következtében az elérhető maximális pontszámok dimenziónként különböznek, ezért az intervallum-pontozások is eltérnek a hat fő kategóriánál. A hat dimenzió alpontjainak teljes felsorolása, valamint a pontozási rendszer ismertetése a mellékletben olvasható. A továbbikaban a hat dimenzió fontosabb elemzési szempontjait szeretném ismertetni és magyarázni. 1). Személyreszabhatóság (Customization) – melléklet, 1. ábra: a) Weblap személyreszabása b) Keresési lehetőség c) Tartalomkézbesítés személyreszabása d) Tartalom személyreszabása a weblapon Ez a dimenzió tulajdonképpen az interaktivitás alaptulajdonságának fontos részét képezi. A személyreszabhatóság dimenziójának 4 fontos alpontját fontossági sorrendben soroltam fel, ahol a weblap formai tulajdonságainak személyreszabása, valamint a keresőmotor szolgáltatás biztosítása képviseli az alacsonyabb szintű személyreszabást. A tartalom más felületre való kézbesítését és annak személyreszabását értékesebb opciónak tartottam, valamint az online újság saját felületén történő tartalom-személyreszabás opciójához rendeltem a legmagasabb pontszámot. 2). Részvétel (melléklet, 2. ábra): a) Személyes részvétel és vélemény b) Csoportos részvétel és vélemény Az interaktivitás másik fontos alkotóeleme a részvétel dimenziója, amelyet két részre osztottam: az első részben a személyes részvételre, hozzájárulásra alkalmas eszközöket pontozom, míg a 125
Reconect 2009
Boda: Romániai magyar online újságok elemzése
2(1): 123–146
másodikban a csoportvéleményekre és a csoportos visszacsatolásra szolgáló felületeket értékelem. Az előbbi kategóriában elemzem a korlátozott felhasználói részvétel lehetőségeit, a felhasználók és újságírók közötti kommunikáció módozatait, valamint a saját tartalom feltöltésére szolgáló felületeket. A csoportvélemény alpontban a témák és cikkek rangsorolására alkalmas opciókat pontozom. 3). Multimedialitás (melléklet, 3. ábra): Ebben a dimenzióban azt vizsgálom, hogy hány médiaformátumot használnak az elemzett online újságok; mivel csak a médiaformátumok száma érdekel, nem rangsorolom a formátumokat, vagyis ebben az esetben nem használok súlyozott pontozást. A multimédia kategóriába tartoznak a szavazásra, értékelésre szolgáló felületek is, amelyeket már a részvétel dimenzióba soroltam, hiszen ezek funkciójukat tekintve inkább a részvételhez sorolhatók; ezért a multimédia dimenzióból kihagyom ezen elemeket. A médiaformátumok megszámolása után megnézem, hogy milyen arányban használják ezeket az online újságok. 4). Szerkesztőségi márkázás (melléklet, 4. ábra): a) A szerkesztőségi védjegy terjesztése b) Szerkesztési folyamat A szerkesztőségi márkázás dimenziójának elemzésekor mindazokat az opciókat pontoztam, amelyek közvetlen vagy közvetett módon az online újság védjegyének, márkájának népszerűsítésére szolgálnak. A márka terjesztése mellett a szerkesztők forráshasználatát, valamint az olvasói hozzájárulás kezelését is pontoztam. 5). Történetmesélés mélysége (melléklet, 5. ábra): Ebben a kategóriában a tartalmak összekapcsolásának és szervezésének módját pontozom, ami tulajdonképpen a hipertextualitás alaptulajdonságának vizsgálatát jelenti. Az összekapcsolás mellett megnézem azt is, hogy milyen arányban használják az online újságok a különböző médiaformátumokat egy történet ismertetése során. 6). Bevételi források (melléklet, 6. ábra): A bevételi források értékelése és meghatározása mellett ebben a kategóriában meghatározom, hogy milyen arányban használnak az online újságok saját magukat népszerűsítő reklámokat és milyen mértékben promoválják más cégek szolgáltatásait, termékeit. A reklámok aránya mellett kíváncsi vagyok arra, hogy létezik-e az újságnak más típusú bevételi forrása. 3. A kutatás eredményeinek bemutatása A két online újság által elért pontszámok alapján a hat dimenziót egymás után fogom tárgyalni: először kiértékelem a két újságot külön-külön, majd összehasonlítva azokat felvázolom a hasonlógásokat illetve különbségeket. A dimenziók kiértékelése után összesítve is összehasonlítom a két újságot, illetve elhelyezem a Mark Deuze által készített koordináta rendszeren. Személyreszabhatóság a manna.ro-n A manna.ro online újság érdekes módon nem felelt meg a személyreszabhatóság legalacsonyabb szintjének, mert nem tudta biztosítani a weblap vizuális átalakításának személyreszabásának lehetőségét: nem lehet az újság kezdőlapjának elrendezését, szervezését személyreszabni és nem
126
Reconect 2009
Boda: Romániai magyar online újságok elemzése
2(1): 123–146
Melléklet: A hat elemzési kritériumhoz• rendelt pontozási rendszer 1. Személyreszabhatóság 1. (a) ábra: A weblap személyreszabhatóságának pontozása A weblap személyreszabása
Nincs
Van
Cikkelrendezés (layout) személyreszabása
0 pont
1 pont
Oldalelrendezés (layout) személyreszabása
0 pont
1 pont
Betűméret szabályozása
0 pont
1 pont
Oldal színhasználatának változatatása
0 pont
1 pont
1. (b) ábra: A keresési lehetőség pontozása Keresési lehetőség
Nincs 0 pont
Egyszerű 1 pont
Speciális 2 pont
1. (c) ábra: A tartalomkézbesítés személyreszabásának kritériumai és azok pontozása Nincs kézbesítési opció
Legalább egy kézbesítési opció
Kézbesítési opció számos rovatra
Számos opció, összefoglaló az aktualitásokról
RSS (élő könyvjelzők) használata
0 pont
2 pont
3 pont
4 pont
Podcast szolgáltatás biztosítása
0 pont
2 pont
3 pont
4 pont
Tartalomkézbesítés mobilkészülékre (Mobil RSS)
0 pont
2 pont
3 pont
4 pont
Hírlevél
0 pont
2 pont
3 pont
4 pont
Tartalomkézbesítés személyreszabása
1. (d) ábra: A tartalom weblapon történő személyreszabásának pontozása
•
Tartalom személyreszabása a weblapon
Nincs
Cikkgyűjtésre szolgáló felület
Cikk és legalább egy médiaformátum gyűjtésére szolgáló felület
Pontozás
0 pont
4 pont
5 pont
Edmonds–Kovach–Tyndall (2007) kritériumai alapján kialakított saját pontozási rendszer
143
Reconect 2009
Boda: Romániai magyar online újságok elemzése
2(1): 123–146
2. Részvétel 2. (a) ábra: A személyes részvétel és vélemény-nyilvánítás kritériumainak pontozása Korlátozott felhasználói részvétel
Nincs
Van
Szavazás (poll) előre megadott lehetőségek kiválasztásával
0 pont
1 pont
Cikk értékelése
0 pont
1 pont
Cikk továbbküldése
0 pont
1 pont
Cikk nyomtatása
0 pont
1 pont
Hozzászólás lehetősége
0 pont
1 pont
Felhaszálói hozzájárulás, feltöltési lehetőség
Nincs
Van
Kép, álló grafika feltöltése
0 pont
3 pont
Videó feltöltése
0 pont
3 pont
Audió feltöltése
0 pont
3 pont
Animáció feltöltése (Flash)
0 pont
3 pont
Narratíva feltöltése cikk-ként
0 pont
3 pont
Narratíva feltöltése blog-bejegyzésként
0 pont
3 pont
2. (b) ábra: A kommunikációban való részvétel kritériumainak pontozása Live chat
Nincs
Felhasználók között
Betervezett beszélgetés újságíróval
Rendszeres beszélgetés újságíróval
Pontozás
0 pont
2 pont
3 pont
4 pont
E-mail
Nincs
Általános szerkesztőségi e-mailcím
Legalább egy újságíró e-mail címe
Minden újságíró e-mail címe
Pontozás
0 pont
2 pont
3 pont
4 pont
Fórumok
Nincs
Felhasználók között
Betervezett beszélgetés újságíróval
Betervezett beszélgetés újságíróval
Pontozás
0 pont
2 pont
3 pont
4 pont
2. (c) ábra: A csoportrészvétel kritériumainak pontozása Nincs
Van
Legolvasottabb cikk
0 pont
1 pont
Leggyakrabban elküldött cikk
0 pont
1 pont
Legtöbbet hivatkozott cikk
0 pont
1 pont
Leglátogatottabb fórum
0 pont
1 pont
Legtöbb hozzászólással rendelkező fórumok
0 pont
1 pont
144
Reconect 2009
Boda: Romániai magyar online újságok elemzése
2(1): 123–146
3. Multimedialitás 3. ábra: Médiaformátumok használatának pontozása Nincs
Van
Narratíva
0 pont
1 pont
Fénykép, álló grafika
0 pont
1 pont
Videó
0 pont
1 pont
Audió
0 pont
1 pont
Élő közvetítés (Live stream)
0 pont
1 pont
4. Szerkesztőségi márkázás 4. (a) ábra: A szerkesztőségi védjegy terjesztésének kritériumai és pontozása Belülre mutató linkek
Belülre és kívülre mutató linkek
Pontozás
1 pont
2 pont
Byline használata
Nincs
Legalább egy újságíró használja
Minden újságíró használja
Pontozás Saját tartalom reklámozása Pontozás
0 pont
1 pont
2 pont
Nincs
Van
0 pont
3 pont
Regisztrációs követelmények
Nincs
Tartalmi többlet
Hozzászólás lehetősége
Feltöltés lehetősége
Pontozás
0 pont
1 pont
2 pont
3 pont
Linkek iránya
4. (b) ábra: A szerkesztési folyamat kritériumai és pontozása Források használata Pontozás Olvasói hozzájárulás kezelése Pontozás
Hírügynökség és tudósító
Más újság tartalmainak használata
Olvasói hozzájárulás felhasználása
1 pont
2 pont
3 pont
Szabadon elküldhető hozzászólás
Hozzászólás pre- vagy posztmoderálása
1 pont
2 pont
145
Reconect 2009
Boda: Romániai magyar online újságok elemzése
2(1): 123–146
5. A történetmesélés mélysége (hipertextualitás) 5. (a) ábra: A tartalom összekapcsolásának kritériumai és pontozása Archívum
Nincs
Egyszerű böngészés
Speciális böngészés
Pontozás
0 pont
1 pont
2 pont
5. (b) ábra: Linkek használatának kritériumai és pontozása Nincs
Van
Kapcsolódó témájú cikkre mutató linkek használata
0 pont
3 pont
Cikken belüli szólinkek használata
0 pont
3 pont
Kapcsolódó háttéranyagokra mutató linkek használata
0 pont
3 pont
5. (c) ábra: Formátumok használatának pontozása
Formátumok használata egy cikken belül
Csak narratíva
Narratíva és egy más formátum
Narratíva és két formátum
Narratíva és három formátum
Narratíva és négy formátum
1 pont
2 pont
3 pont
4 pont
5 pont
6. Bevételi források 6. ábra: A tartalom értékesítésének pontozása a
Nincs
Van
Fizetéses tartalom
0 pont
2 pont
Archívum bér
0 pont
1 pont
7. Az elemzési kritériumokhoz rendelt intervallumok 7. ábra:Az elemzési kritériumokhoz rendelt intervallumok pontozása Dimenzió
Maximális pontszám
Második hullám
Harmadik hullám
Személyreszabhatóság
27 pont
0–14 pont
15–27 pont
Részvétel
40 pont
0–23 pont
24–40 pont
Multimedialitás
10 pont
0–5 pont
6–10 pont
Szerkesztőségi márkázás
15 pont
0–9 pont
10–15 pont
Történetmesélés mélysége
16 pont
0–7 pont
8–16 pont
146
