Bocskai István Katolikus Gimnázium és Szakközépiskola Szerencs
Helyi tanterv 2013 B
1
Tartalomjegyzék A választott kerettanterv ................................................................................................................ 3 Szakmai program ........................................................................................................................... 5 A különböző óraszámokra elkészített tantervek jegyzéke ........................................................... 15 Az egyes képzési formák óratervei .............................................................................................. 16 A rendelkezésre álló időkeret ...................................................................................................... 23 Időmérleg ..................................................................................................................................... 24 Szabadon választható tanórai foglalkozások ............................................................................... 25 Választható érettségi tárgyak ....................................................................................................... 27 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek kiválasztásának elvei: ................................................. 28 A mindennapos testnevelés megvalósításának módja: ................................................................ 29 A tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzésének elvei: ............................................................. 29 Az otthoni feladatok meghatározásának elvei ............................................................................. 34 A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei: ............................................... 34 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek:................................................. 34 A környezeti nevelés elvei:.......................................................................................................... 36 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések: .................................................................. 52 A tanuló jutalmazásához, magatartásának, szorgalmának értékeléséhez kapcsolódó elvek: ...... 71 A tanulmányok alatti vizsgák követelményei .............................................................................. 74
2
A választott kerettanterv Ez a helyi tanterv az oktatásért felelős miniszter által kiadott 51/2012. (XII.21.) EMMI rendeletben kiadott kerettanterv alapján készült, kivéve a rendészeti tagozat „Rendvédelmi ismeretek” és „Önvédelem” tárgyát, melyeknél az eddig használt saját fejlesztésű tantervet, valamint a szakközépiskola szakmai tárgyait, ahol az illetékes miniszterek által kiadott szakképzési kerettanterveket alkalmazzuk. Helyi tantervünk kidolgozásánál felhasználtuk a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, a Mozaik Kiadó, és az Apáczai Kiadó honlapjain megjelentetett tantervjavaslatokat is. A szabadon felhasználható 10%-os időkeretet gyakorlásra kívánjuk fordítani. A hat évfolyamos gimnáziumban az 51/2012. EMMI rendelet 4. mellékletének alábbi tanterveit adaptáljuk: Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem Társadalomismeret Angol nyelv Német nyelv Latin nyelv Matematika Informatika Fizika Tánc és dráma
Tanterv száma 4.2.01 4.2.05 4.4.1 4.2.02.1 4.2.03.1 4.2.03.2 4.2.04 4.2.17 4.2.09.2 4.2.13
Tantárgy Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Mozgóképkultúra és médiaismeret Testnevelés Erkölcstan Etika Művészetek Ének-zene
Tanterv száma 4.2.08.1 4.2.10.1 4.2.11 4.2.12.1 4.2.14 4.2.15-16.4 4.2.19 4.2.06 4.2.07 4.2.16.1.1
A négy évfolyamos gimnáziumban az 51/2012. EMMI rendelet 3. mellékletének alábbi tanterveit adaptáljuk: Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem Társadalomismeret Angol nyelv Német nyelv Matematika Informatika Fizika Tánc és dráma
Tanterv száma 3.2.01 3.2.05 3.4.1 3.2.02.1 3.2.03.1 3.2.04 3.2.16 3.2.08.2 3.2.12
Tantárgy Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Mozgóképkultúra és médiaismeret Testnevelés Etika Művészetek Ének-zene
Tanterv száma 3.2.07.1 3.2.09.1 3.2.10 3.2.11.1 3.2.13 3.2.14-15.4 3.2.18 3.2.06 3.2.15.1.1
A matematika és informatika tagozaton matematikából a 3.3.2.2, informatikából a 3.3.6; a biológia tagozaton biológiából a3.3.3, kémiából a 3.3.5 számú tanterveket használjuk.
3
Szakközépiskolánkban az 51/2012 EMMI rendelet 6. mellékletének a következő tanterveit alkalmazzuk a közismereti tárgyak oktatására: Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem Angol nyelv Német nyelv Matematika Informatika
Tanterv száma 6.2.01 6.2.04 6.2.02.2 6.2.02.2 6.2.03 6.2.11
Tanterv száma 6.2.07 6.2.06 6.2.08 6.2.09 6.2.10.1 6.2.12
Tantárgy Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Testnevelés
A szakmai tárgyak tantervei:
Tantárgyak Munkahelyi egészség és biztonság
Szakközépiskola 9-12. Ügyvitel ágazat 9. 10. E.
Gy.
Gy.
E.
12. Gy.
E.
Gy.
0,5
Gépírás és iratkezelés Levelezési ismeretek
E.
11.
2
2
1
2
2
1
Levelezési gyakorlat Kommunikáció alapjai
1
3
Üzleti kommunikáció gyakorlat
4
Gazdasági alapismeretek
1
1
2
Jogi ismeretek
0,5
1
1
Vállalkozási ismeretek Összes óra
3 3
2
2
4
4
3
6
4
Összes óra
5
6
7
10
Szabad sáv
1
1
1
1
Viselkedéskultúra
1
Informatika
1
1
Gépírás és iratkezelés Összes óra
1 6
7
4
8
11
Szakmai program AZ ÜGYVITELI TITKÁR SZAKKÉPESÍTÉSHEZ (54 346 02) VALAMINT A XXV. ÜGYVITELI ÁGAZATHOZ A SZAKMAI PROGRAM KIDOLGOZÁSÁT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK Irányadó rendeletek:
2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről;
2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről;
az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet
A szakképzési törvényből alkalmazandó preferenciák:
A szakképzési törvény hatálya alá tartozó szereplők: a tanuló, a szülő, a szakképzést folytató intézmény, a gazdálkodó szervezet és a gazdasági kamara - a szakképzési feladatok megvalósítása során kötelesek egymással együttműködni.
A szakképzési feladatellátást a hatékonyság, a szakszerűség és a magas szintű minőség, valamint az egyenlő esélyű hozzáférés elvének megfelelően kell megszervezni.
A szakképzés szereplői kötelezettségeiket és jogaikat a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő szakképzés megvalósítása érdekében kötelesek teljesíteni és jóhiszeműen gyakorolni.
A szakképzés szereplői kötelesek egymást a feladataik ellátásához körülményekről, adatokról, egyéb információkról kellő időben tájékoztatni.
Az iskolai rendszerű szakképzés feladata a komplex szakmai vizsgára történő felkészítésen kívül az életben való sikeres boldogulásra történő felkészítés és a tanuló életkori sajátosságához igazodó nevelés is.
A szakképzés teljes folyamatában érvényesítendő az egyenlő bánásmód követelménye.
5
szükséges
Szakképzés-fejlesztési stratégiai irányelvek:
A megyei szakképzési terv; MFKB döntései; munkaerő-piaci prognózisok; a szolgáltatásainkat igénybe vevők (tanulók, szülők, gazdasági kamarák, gazdálkodó egységek) elvárásai; hasonló képzést folytató iskolák és képző intézmények programja
Az ügyviteli ágazatra érvényes célok:
Általános és speciális szakmai tudás nyújtása a szakma műveléséhez, a sikeres munkavégzéshez.
Szakmaszeretetre, hivatástudatra, fegyelmezett, szakszerű, pontos, megbízható munkavégzésre, önállóságra, felelősségtudatra, konfliktuskezelésre, folyamatos megújulásra nevelés.
A folyamatos önművelés igényének kifejlesztése, az élethosszig tanulás elvének elfogadtatása a tanulókkal.
Alkalmazkodási készség kialakítása a változó gazdasági helyzet adta követelményekhez és lehetőségekhez.
A szakmai képzés feladatai:
Továbbfejleszteni az alapkészségeket, a személyes és vállalkozói tulajdonságokat a tanulókban.
Az érvényben lévő kerettantervek és a szakmai és vizsgakövetelmények alapján célunk olyan készségek, képességek, kompetenciák kialakítása, fejlesztése tanulóinkban, amelyek esélyt adnak arra, hogy a munkaerőpiacon megtalálják helyüket és ott majd helytálljanak.
6
KOMPETENCIÁK A SZAKKÉPZÉSBEN Kiemelten kezelt kompetenciák fejlesztése: Személyes kompetenciák: döntésképesség, rugalmasság, felelősségtudat, megbízhatóság, pontosság, precizitás, türelem, önállóság, elhivatottság, szervezőkészség. Társas kompetenciák: fogalmazó készség, tömör fogalmazás, szabatos nyelvhasználat – nyelvhelyesség, közérthetőség, motiválhatóság, határozottság, kompromisszumkészség, kezdeményezőkészség, kapcsolatteremtő és -fenntartó készség, udvariasság. Módszerkompetenciák: logikus gondolkodás, kreativitás, ötletgazdagság, áttekintő képesség, helyzetfelismerés, emlékezőképesség, információgyűjtés, figyelemösszpontosítás, eredményorientáltság, a környezet tisztán tartása. Szociális kompetenciák: diákközpontú, a tanulók igényeit, személyiségét figyelembe vevő nevelés, oktatás. Támogató, viselkedési mintát nyújtó partneri viszony a tanár és a diák között. Integráció, komplexitás, egyenrangúság elvének alkalmazása. Tanuló-megismerési technikák alkalmazása, differenciált foglalkoztatás, egyéni fejlesztés, kooperatív technikák elsajátíttatása, tanulásmódszertani technikák megismertetése, projektmódszer bevezetése. Egyéb fejlesztendő kompetenciák: Munkánkban folyamatosan jelen van a hatékony, önálló tanulás képességének kialakítása, fejlesztése (házi feladatok adásával, a megoldások ellenőrzésével, kiselőadások összeállíttatásával. Biztosítani kell számukra az önálló tapasztalatszerzés lehetőségét. A tanulást úgy kell megszervezni, hogy a tanulók cselekvő módon vegyenek részt benne, előtérbe állítva tevékenységüket, önállóságukat, kezdeményezéseiket, problémamegoldásaikat, alkotóképességüket. Támaszkodunk mindazon tapasztalatokra, információkra, ismeretekre, amelyeket a tanulók az iskolán kívül, mindennapi életükben szereznek be. A következetesség elvének alkalmazása lehetőség a kezdeményezőkészségének, kreativitásának kibontakoztatására.
tanuló
önállóságának,
Az anyanyelvi kommunikáció, mint kulcskompetencia megjelenik a feladatok megértésében, értelmezésében, valamint a kreatív, pontos szakmai nyelv használatában. Az információkezelés és szövegfeldolgozás órákon is– a különböző másolási feladatok tartalmának rövid megbeszélésével – hangsúlyt helyezünk az olvasott szöveg értésére, a szóbeli kifejezőkészség és a szókincs fejlesztésére is. 7
A levelezési ismeretek tantárgy keretében a szövegalkotás fejlesztése egyik fő feladatunk. Megismerkednek a hivatalos stílussal, a nyelvhelyességi szabályokkal. Az ügyviteli tantárgyakban a feldolgozott szövegek sokrétűsége lehetőséget nyújt a természettudományos kompetencia fejlesztésére is. Tanításunk során hangsúlyt helyezünk a tanulók matematikai ismereteinek alkalmazására, az alkalmazási képesség fejlesztésére a feladatmegoldásokhoz kapcsolódó számítások során. (pl. táblázatkezelés, excel táblák kitöltése, szerkesztése, függvények használata). Korunk kihívásának megfelelően megtanítjuk a tanulókat – számítógép-kezelői ismereteik birtokában – a már meglévő számítógépes programok használatára, illetve az interneten lévő információk megkeresésére, hasznosítására. Tantárgyaink magukban foglalják a digitális kompetencia területéről a főbb számítógépes alkalmazásokat: szövegszerkesztés, táblázatkezelés, információtárolás és –kezelés, az internet által kínált egyéb lehetőségek. Folyamatosan ösztönözzük tanulóinkat a rendezett, esztétikus, áttekinthető külalakú írásbeli munkák készítésére (füzetek külalakjának rendszeres ellenőrzése). Különös figyelmet fordítunk a bizonylati fegyelem elvének alkalmazására – a szabályos, elfogadott javítási módszerek alkalmazására. Megismertetjük a tanulóinkkal a gazdaság alapvető összefüggéseit, megtanítjuk őket a javakkal való racionális gazdálkodásra. Kiemelten kezeljük, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká és környezettudatos állampolgárokká váljanak, felelősséget vállaljanak döntéseikért, mérlegelni tudják a döntések kockázatát, a hasznot vagy a költségeket. A szakmai tárgyak tanítása során törekszünk arra, hogy kialakítsuk és elmélyítsük tanulóinkban a modern kor követelményeinek megfelelő gazdasági, pénzügyi és marketing kultúra elemeit, kialakítsuk bennük a vállalkozni tudás képességét (pl. az MNB és az OTP által meghirdetett versenyeken való részvétel, befektetés, megtakarítási formák, háztartások költségvetése, családi gazdálkodás modellezése, POP oktatóprogram, stb.). Célunk, hogy tanulóink rendelkezzenek ismeretekkel az Euro-övezetről, a valutaforgalomról, a tőzsdeindexről, a GDP-ről és ezek hatásairól személyes életük vonatkozásában is. Ismerjék meg az anyagi és a kapcsolati tőke értékét és szerepét a társadalomban. Tudjanak felelős gazdasági döntéseket hozni.
8
A szakmai képzésben alkalmazott eljárások:
együttműködésen alapuló tanirodai gyakorlatok (fiktív gyakorlócégek alapítása, amelyben a diákok megtapasztalhatják a vállalkozások alapításával, működtetésével és megszüntetésével kapcsolatos valamennyi tevékenységformát); kooperatív tanulás; vállalkozói készségek fejlesztése, érdeklődés felkeltése, motiválás; önértékelés fejlesztése; szakmai versenyeken való részvétel; a tanulók munkájának folyamatos értékelése (megerősítés, dicséret, kudarcok oldása, következetesség); összefüggő nyári szakmai gyakorlat (OKJ szerint); élet- és pályatervezés beépítése a szakmai órákba is; konstruktív tanulási eljárás; továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás.
9
A SZAKMAI KÉPZÉS SZAKASZAI KIFUTÓ RENDSZERBEN Szakmai alapozás (szakmai orientáció a gazdasági-szolgáltatási, valamint az ügyviteli szakterületre) A 9-10. osztályban a kötelező tanórai foglalkozások keretén belül az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás mellett pályaorientáció és szakmai alapozó ismeretek oktatása is folyik. Célja: − bepillantást adni a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció és az ügyviteli szakma alapismereteibe; − módot adni arra, hogy felismerhesse a tanuló a szakmaválasztást befolyásoló képességeit, illetve azok hiányát; − segítse a végleges pályaválasztási döntést.
Tantárgyak: 9.-10. évfolyamon: gazdasági környezetünk, információkezelés, viselkedéskultúra
Szakmacsoportos alapozó oktatás ( a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció és az ügyviteli szakmacsoportokban) Az iskola 11-12. évfolyamán kötelező tanórai foglalkozások keretén belül folyik.
Célja: − olyan elméleti és gyakorlati ismeretek átadása, amelyekre építve a szakképzési évfolyamokon eredményesebben, kevesebb erőfeszítéssel tanulhatják a választott szakmát; − lehetővé váljon a felmentés a szakképzésben egy-egy olyan tantárgy tanulása alól, amelyből megszerezték a megfelelő szintű tudást az általános képzés szakaszában, és az így felszabadult idő és energiát már fontos ismeretek megszerzésére vagy mélyítésére fordíthassák (beszámítás).
Tantárgyak: kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportban: vállalkozási ismeretek, marketing, információkezelés, tanirodai gyakorlat
ügyviteli szakmacsoportban: gazdálkodási ismeretek, titkári ismeretek, információkezelés, tanirodai gyakorlat 10
SZAKKÉPZÉSI PROGRAM A 2013/2014. TANÉVTŐL Az iskola szakmakínálata (az RFKB döntése alapján): A megyei szakképzési terv és az MFKB döntése alapján a 2013/14-es tanévben iskoláztunk be utoljára a szakképző évfolyamra. Érettségi utáni szakképzést már nem végzünk, szakmai képzésünk főleg arra irányul, hogy tanulóink megkedveljék az ügyviteli munkát, válasszák 5. érettségi tárgyként a komplex szakmai vizsgát, amely felvételi tárgy is bizonyos felsőoktatási intézményekbe, de jó alap az OKJ-s szakmák elsajátításához.
A szakmai program az Ügyviteli titkár szakképesítés helyi tantervét, képzési programját tartalmazza Ügyviteli szakmacsoport Érettségire épülő emelt szintű szakképesítés: 54 346 02
Ügyviteli titkár
Iskolánkban a szakmai képzés a szakmai és vizsgakövetelmény alapján kiadott egységes, kötelezően alkalmazandó kerettanterv (a továbbiakban: szakképzési kerettanterv) szerint folyik.
A szakképzési kerettanterv a szakközépiskolákban ágazatonként a kilencedik-tizenkettedik évfolyamon a szakmai elméleti, továbbá a szakmai gyakorlati, valamint szakképesítésenként az érettségi vizsgát követő szakképzési évfolyamon a szakmai elméleti, továbbá a szakmai gyakorlati oktatásra kerül kiadásra.
A szakképzési kerettanterv tartalmazza a szakmai követelménymodulok alapján a szakmai tantárgyak rendszerét és témaköreinek tartalmát, annak meghatározását, hogy az adott szakmai tantárgy a szakmai elméleti képzés vagy a szakmai gyakorlati képzés része, a tantárgyi követelmények évfolyamonkénti megoszlását, a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló időkeretet, a szakmai elméleti és gyakorlati képzés tagolását és arányait. A szakképzési kerettanterv tartalmazza, hogy az adott szakmai tantárgy mely szakmai követelménymodulnak felel meg.
Az adott szakképző iskola típusára és évfolyamára – a nemzeti köznevelésről szóló törvényben – a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább kilencven százalékának tartalmát a szakképzési kerettanterv állapítja meg. A szabadon hagyott időkeret szakmai tartalmát a szakképző iskola szakmai programja határozza meg (ld. szabad sávos órák).
11
Az ügyviteli ágazat szabad sávjába 9-12. évfolyamig 1-1 óra került.
9. évfolyam:
Viselkedéskultúra
10. évfolyam: Informatika 11. évfolyam: Gépírás és iratkezelés 12. évfolyam: Informatika
A Viselkedéskultúra tantárgy oktatásának célja, hogy a hétköznapi viselkedési formákat bemutassa, és elemezze az alapvető és a szolgáltató szakmákban különösen fontos magatartási, ill. viselkedésformák szerepét, jelentőségét. Megismertesse a tanulókkal az ön- és emberismeretet, fejlessze az empatikus készségeket.
Fejlesztési követelmények: A tantárgyi foglalkozások során fejlődjenek a tanulók gyakorlati tevékenységhez szükséges képességei, így különösen az ismeretelemző gondolkodás, a kreativitás, az önálló tapasztalatszerzés és az ismeretalkalmazás képessége.
A Viselkedéskultúra tantárgy legfontosabb témakörei: -
A tanulók ismerjék az ápoltság jegyeit, az öltözködési módokat. Váljanak képessé a kapcsolatfelvételre, a kapcsolattartásra, a kulturált vitára, az eredményes konfliktuskezelésre. Legyenek tisztában az emberi érintkezés kulturális fontosságával. Ismerjék önmagukat és sajátítsák el a közvetlen és tágabb értelemben vett környezetükhöz való alkalmazkodás képességét. Legyenek képesek a konfliktusok kezelésére vagy elkerülésére, családi, baráti és későbbi munkakapcsolatok helyes alakítására. Ismerjék meg a korszerű gasztronómia alapjait: legyenek jártasak az étkezési szokásokban, ismerjék az egészséges táplálkozás alapelveit.
Az Informatika tantárgynak a 10. és 12. évfolyamon az óraszám 1-1 órával történő növelésére volt szükség az ügyviteli ágazat képzésében. Ennek legfőbb okai azok, hogy az információ és annak felhasználása központi szerepet foglal el a jelenkori társadalmak működésében. Az információ megszerzéséhez, megértéséhez, feldolgozásához, alkotó alkalmazásához szükséges ismeretek, készségek elsajátítása elengedhetetlen. Az intelligens és interaktív hálózati technológiák, szolgáltatások fejlődésével, valamint elterjedésével kibővültek a kommunikáció lehetőségei, ami jelentősen befolyásolja a személyközi társaskulturális kapcsolatokat. Ezen ismeretek az alap óraszám mellett nem biztosíthatóak a tanulók számára.
12
Fejlesztési követelmények, célok A tanulóknak gyakorlatot kell szerezniük a különböző kommunikációs technológiák használatában annak érdekében, hogy a dinamikusan változó kommunikációs környezetben eligazodjanak, tudatosan és felelősen éljenek az információszerzési és interaktív lehetőségekkel. A tanulók fel kell ismerniük az informatikai eszközök és információforrások használatának veszélyeit is. Tudatában kell lenniük az informatikai környezet egészségre gyakorolt hatásával, a túlzott használat ártalmaival, valamint fel kell mérniük az információs technológia használatának legális kereteit. Nagyon lényeges, hogy a tanulók a praktikus alkalmazói tudás, a készség- és képességfejlesztés mellett a logikus, algoritmikus gondolkodást és a problémamegoldást is magukénak tudhassák.
A Gépírás és iratkezelés tantárgy a 11. évfolyamon a szabad sávban kapott helyet, mivel a 9-10. osztályban tanultak alapján a tanulók már automatikusan alkalmazzák a 10 ujjas vakírást, viszont magasabb szintű ismeretek elsajátítására van szükségük. A tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók tájékozódni tudjanak az irodai környezetben, el tudják látni a gazdálkodó szervezeteknél előforduló egyszerű ügyviteli munkákat. Képet kapjanak az irodai munkáról és ez hozzájárul a pálya iránti érdeklődésük kialakulásához.
Fejlesztési követelmények, célok Meg kell ismerniük az üzleti szokásoknak megfelelő levélformákat, a kiemelési módokat. Képet kell kapniuk a vállalati belső levelezés témaköreiből. Munkájukból kifolyólag rendeltetésszerűen használják a másológépet, telefont, telefaxot, az iratmegsemmisítőt. A kezelési és karbantartási útmutató alapján végezzenek el egyszerű karbantartási teendőket: másolótoner-csere, nyomtató festékazetta-csere stb.
A szakmai elméleti és gyakorlati képzés elvei:
A szakképző iskolában az iskolai rendszerű szakképzésben folyó szakmai elméleti és gyakorlati képzést a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján és a szakképzési törvény szakmai elméleti és gyakorlati képzésre vonatkozó rendelkezései szerint kell megszervezni.
Az iskolai rendszerű szakképzés az OKJ-ban meghatározott szakképesítés tekintetében a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott szakmai és vizsgakövetelmény és a szakképzési kerettanterv alapján szakmai elméleti és gyakorlati képzés keretében történik. Az iskolai rendszerű szakképzésben a szakmai elméleti képzés szakképző iskolában folyik.
13
Az iskolai rendszerű szakképzésben a gyakorlati képzés a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésből és a szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlati képzésből áll.
Az iskolai rendszerű szakképzésben a gyakorlati képzés – az összefüggő szakmai gyakorlat kivételével – csak a tanév szorgalmi időszakában szervezhető meg.
Az iskolai rendszerű szakképzésben az összefüggő szakmai gyakorlat (az ügyvitel szakmacsoportban) a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott gyakorlat része.
A tanuló gyakorlati képzés keretében csak a gyakorlati képzés szakképzési kerettantervében meghatározott feladat ellátására kötelezhető, és csak egészséges, biztonságos körülmények között foglalkoztatható.
Az összefüggő nyári gyakorlat szakközépiskolában együttműködési megállapodás alapján szervezhető, melyet a szakképzési törvény 56-57. §-a alapján kell elkészíteni és alkalmazni.
A gyakorlati képzésen együttműködési megállapodás alapján részt vevő tanuló részére kifizetett tanulói pénzbeli juttatásra vonatkozó külön rendelkezések a szakképzési törvény 65. §-ában vannak rögzítve. A szakmai képzéshez szükséges eszközök és felszerelések:
Az elméleti oktatás színterei a szaktantermek, a gyakorlati oktatást részben az iskolai tanirodában, a számítógépes szaktantermekben, részben pedig külső munkahelyeken valósítjuk meg.
A rendeletben kiadott Szakmai és vizsgakövetelmény minden szakma esetében tételesen tartalmazza az Eszköz- és felszerelési jegyzéket. Ez azokat a minimálisan szükséges felszerelések sorolja fel, amelyek nélkül a képzési feladat nem teljesíthető. Így a rajta szereplő eszközök megléte egyúttal a képzés indításának feltétele is.
Tankönyvek, taneszközök jegyzéke, segédletek: A szakmai képzés a tankönyvjegyzékben található hivatalosan előírt tankönyvek alapján folyik. Használunk a tankönyvjegyzékben nem szereplő, de a képzés során sikerrel alkalmazható szakmai könyveket, folyóiratokat, interneten gyűjtött és saját fejlesztésű tananyagokat.
14
A különböző óraszámokra elkészített tantervek jegyzéke Hatosztályos gimnázium
Általános tagozat
Angol tagozat
Matematika és informatika tagozat
Biológia tagozat
Rendészeti tagozat
Szakközépiskola
Tantervek száma
Magyar
A1
A2
A2
A3
A3
A2
A2
3
Történelem
B1
B2
B2
B2
B2
B2
B2
2
Társadalom-ismeret
C1
C1
C1
C2
C2
C2
Angol, 1. nyelv
D1
D2
D3
D4
D4
D5
Angol, 2. nyelv
D6
D7
D8
D8
Német, 1. nyelv
E1
E2
E4
E4
Német, 2. nyelv
E6
E7
E8
E8
E6
Francia
2 D5
8 E5
E5
8 1
F1
1
Latin
G1
Matematika
H1
H2
H3
H4
H3
H5
H6
6
Informatika
I1
I2
I2
I3
I4
I5
I6
6
Fizika
J1
J2
J2
J2
J2
J2
J3
3
Biológia
K1
K2
K2
K2
K3
K2
K4
4
Kémia
L1
L2
L2
L2
L3
L2
L4
4
Földrajz
M1
M2
M2
M2
M2
M2
M3
3
Ének-zene
N1
N2
N2
N2
N2
N2
N2
3
Vizuális kultúra
O1
O2
O2
O2
O2
O2
2
Média
P1
P1
P1
P2
P2
P2
2
Testnevelés
Q1
Q2
Q2
Q2
Q2
Q2
Erkölcs
R1
Etika
S1
S1
S1
S1
S1
S1
1
Életvitel
T1
T2
T2
T2
T2
T2
2
Rendvédelem
V1
1
Önvédelem
W1
1
Q2
2 1
Tánc és dráma
U1
U1
U1
U1
U1
U1
1
Művészetek/Ének
Z1
Z1
Z1
Z1
Z1
Z1
1
Összesen:
68
15
Az egyes képzési formák óratervei Hat évfolyamos gimnázium: Magyar nyelv és irodalom Történelem Társadalomismeret 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv Matematika Informatika Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Testnevelés Osztályfőnöki Latin Erkölcstan Etika Tánc és dráma Életvitel Mozgóképkultúra és médiaismeret Összesen:
7. 4 2
8. 4 2
9. 4 2
10. 4 2
4
4
3 1 2 1,5 1 1,5 1 1 5 1 1 1
3 2 1 1,5 2 1,5 1 1 5 1 1 1
5 3 4 2 2
4 3 5 2 2 2 2 2 1 1 5 1
2 2 1 1 5 1
11. 5 3 1 4 4 5
12. 5 3 1 5 4 5
2 2
2
1 5 1
5 1
1 1 1
31
31
35
36
2
1 2
35
35
: csoportbontás
16
Tanterv: A1 B1 C1 D1, E1 D6, E6 H1 I1 J1 K1 L1 M1 N1 O1 Q1 G1 R1 S1 U1 T1 P1
Négy évfolyamos gimnázium: Általános tantervű osztály Magyar nyelv és irodalom Történelem Társadalomismeret 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv Matematika Informatika Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Testnevelés Osztályfőnöki Etika Tánc és dráma Életvitel Mozgóképkultúra és médiaismeret Összesen:
9. 4 2
10. 4 2
5 3 4 2 2
4 3 5 2 2 2 2 2 1 1 5 1
2 2 1 1 5 1
11. 5 3 1 5 3 5
12. 5 3 1 5 4 5
2 2
2
1 5 1 1
5 1
1
35
36
2
1 2
35
35
: csoportbontás
17
Tanterv: A2 B2 C1 D2, E2 D7, E7 H2 I2 J2 K2 L2 M2 N2, Z1 O2 Q2 S1 U1 T2 P1
Angol tagozat Magyar nyelv és irodalom Történelem Társadalomismeret 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv Matematika Informatika Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Testnevelés Osztályfőnöki Etika Tánc és dráma Életvitel Mozgóképkultúra és médiaismeret Összesen:
9. 4 2
10. 4 2
5 3 4 2 2
5 3 4 2 2 2 2 2 1 1 5 1
2 2 1 1 5 1
11. 5 3 1 5 4 4
12. 5 3 1 5 4 5
2 2
2
Tanterv:
1 5 1 1
5 1
1
35
36
2
1 2
35
35
: csoportbontás Megjegyzés: ha a tagozat egy osztály részeként létezik, az emelt óraszámú tantárgy oktatása külön csoportban történik.
18
Matematika és informatika tagozat Magyar nyelv és irodalom Történelem Társadalomismeret 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv Matematika Informatika Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Testnevelés Osztályfőnöki Etika Tánc és dráma Életvitel Mozgóképkultúra és médiaismeret Összesen:
9. 4 2
10. 4 2
11. 4,5 3
3 3 5 3 2
3 3 5 3 2 2 2 2 1 1 5 1
4 3 5 2 2 2
2 2 1 1 5 1
12. 5 3 1 5 3 5 2
Tanterv:
2
1 5 1 1
5 1
1
35
36
2
1 1
34,5
35
: csoportbontás Megjegyzés: ha a tagozat egy osztály részeként létezik, az emelt óraszámú tantárgy oktatása külön csoportban történik.
19
Biológia tagozat Magyar nyelv és irodalom Történelem Társadalomismeret 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv Matematika Informatika Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Testnevelés Osztályfőnöki Etika Tánc és dráma Életvitel Mozgóképkultúra és médiaismeret Összesen:
9. 4 2
10. 4 2
11. 4,5 3
3 3 4 1,5 2 2 2,5 2 1 1 5 1
3 3 4 1,5 2 4 2,5 2 1 1 5 1
4 3 4 2 4 1,5
12. 5 3 1 5 3 5
Tanterv:
4
1 5 1 1
5 1
1
35
36
2
1 1
35
35
: csoportbontás
Megjegyzés: ha a tagozat egy osztály részeként létezik, az emelt óraszámú tantárgy oktatása külön csoportban történik.
20
Rendészeti tagozat Magyar nyelv és irodalom Történelem Társadalomismeret 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv Matematika Informatika Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Testnevelés Osztályfőnöki Etika Tánc és dráma Életvitel Mozgóképkultúra és médiaismeret Gépírás Rendvédelem Önvédelem
9. 4 2
10. 4 2
11. 5 3
4 3 3,5 1 2
4 3 4 1,5 2 2 2 2 1 1 5 1
4 3 4
12. 5 3 1 4 3 5
2 2
2
2 2 1 1 5 1
1 5 1 1
5 1
1 2
1 1
2 1
2 1
35
35
2 1 0,5 35
0,5 36
:csoportbontás
21
Tanterv:
Szakközépiskola: Közgazdasági szakközépiskola Magyar nyelv és irodalom Történelem Etika 1. idegen nyelv Matematika Informatika Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Testnevelés Osztályfőnöki Szakmai tárgyak
9. 4 2
10. 5 2
4 5 1 2
4 5
11. 5 3 1 4 5
12. 5 3 4 5
1 2
1
2 2 1 5 1 6
2 2 1 1 1 5 1 7
5 1 8
5 1 11
35
36
35
35
: csoportbontás
22
Tanterv:
A rendelkezésre álló időkeret Tanulók finanszírozott heti foglalkoztatási időkerete (6. melléklet a 2011. évi CXC. törvényhez [A nemzeti köznevelésről]) Osztályok heti időkerete C Tanuló heti óraszáma
Engedélyezett
Hat évfolyamos gimnáziumok többletórái
B
CA
CC
7.
31
56
2
8.
31
56
2
9.
35
57
2
10.
36
57
2
11.
35
58
2
12.
35
58
2
Évfolyam
A tanulók napi és heti terhelésének korlátozása (110/2012. Kormányrendelet a Nemzeti alaptantervről, 8-9.§) A tanuló kötelező és választható tanítási óráinak száma egy napon nem lehet több: 7-8. évfolyamon
7 tanítási óránál,
9-12. évfolyamon
8 tanítási óránál.
A tanuló kötelező és választható tanítási óráinak összege egy tanítási héten a B oszlopban meghatározott időkeretet: 7-12. évfolyamon legfeljebb 4 tanítási órával haladhatja meg. (Figyelmen kívül kell hagyni az egyházi iskolában szervezett hitoktatást, a B és a C oszlopok különbözetének terhére szervezett egyéb foglalkozásokat, a mindennapos testnevelés keretében szervezett sportköri foglalkozásokat, az Nkt. 27§ (5)-(8) bekezdése alapján szervezett foglalkozásokat.)
23
Időmérleg
Közgazd asági
Rendész eti tagozat
Biológia tagozat
Matemat ikainformati ka tagozat
Angol tagozat
Általáno s tantervű osztály
Hatosztályos gimnázium
Képzési forma
Évfolyam 7. 8. 9. 10. 11 12. 9 10. 11. 12. 9. 10. 11. 12. 9 10. 11. 12. 9 10. 11. 12. 9 10. 11. 12. 9 10. 11. 12.
Finanszírozott órakeret 58 58 59 59 60 60 57 57 58 58 57 57 58 58 57 57 58 58 57 57 58 58 57 57 58 58 57 57 58 58
Kötelező órák 31 31 35 36 35 36 35 36 35 35 35 36 35 35 35 36 35 35 35 36 35 35 35 36 35 35 35 36 35 35
Csoportbontásra 8 9 14 14 8 9 14 14 8 9 14 14 9 9 13 13 14 15 17 18 13 12 14 15 14 15 14 14 12 12
Egyéb foglalkozásra 19 18 10 9 17 15 49 7 15 14 8 7 14 14 9 8 9 8 5 3 10 11 8 6 9 50 8 7 11 11
Az adatok teljes osztályokra vonatkoznak. Az osztályok minimális létszáma: 26 fő, maximális létszáma: 34 fő, átlagos létszáma 28 fő. (2011. évi CXC. törvény, 4. melléklet.)
24
Szabadon választható tanórai foglalkozások Emelt szintű érettségire felkészítő tanórák, és heti óraszámuk: 11. évfolyam
12. évfolyam
Magyar nyelv és irodalom
2 óra
2 óra
Történelem
2 óra
2 óra
Társadalomismeret
2 óra
2 óra
Angol nyelv
2 óra
2 óra
Német nyelv
2 óra
2 óra
Francia nyelv
2 óra
2 óra
Matematika
2 óra
2 óra
Informatika
2 óra
2 óra
Fizika
2 óra
2 óra
Biológia
2 óra
2 óra
Kémia
2 óra
2 óra
Földrajz
2 óra
2 óra
Ének-zene
2 óra
2 óra
Vizuális kultúra
2 óra
2 óra
Testnevelés
2 óra
2 óra
Belügyi rendészeti ismeretek
2 óra
2 óra
Kereskedelmi és marketing alapismeretek
2 óra
2 óra
Ügyviteli alapismeretek
2 óra
2 óra
Mozgóképkultúra és médiaismeret
2 óra
2 óra
25
Közép szintű érettségire felkészítő tanórák, és heti óraszámuk: 11. évfolyam
12. évfolyam
Magyar nyelv és irodalom
2 óra
2 óra
Történelem
2 óra
2 óra
Társadalomismeret
2 óra
2 óra
Angol nyelv
2 óra
2 óra
Német nyelv
2 óra
2 óra
Francia nyelv
2 óra
2 óra
Matematika
2 óra
2 óra
Informatika
2 óra
2 óra
Fizika
2 óra
2 óra
Biológia
2 óra
2 óra
Kémia
2 óra
2 óra
Földrajz
2 óra
2 óra
Ének-zene
2 óra
2 óra
Vizuális kultúra
2 óra
2 óra
Testnevelés
2 óra
2 óra
Belügyi rendészeti ismeretek
2 óra
2 óra
Kereskedelmi és marketing alapismeretek
2 óra
2 óra
Ügyviteli alapismeretek
2 óra
2 óra
Mozgóképkultúra és médiaismeret
2 óra
2 óra
26
Szakkörök, több évfolyam tanulóiból szervezve, és heti óraszámuk: Ábrázoló geometria
2 óra
Művészeti
2 óra
Énekkar
2 óra
Bármely tantárgy
2 óra
Differenciált foglalkozások, tantárgyi tehetséggondozás. A felsorolt szabadon választható foglalkozásokat a tanulói igények, és a rendelkezésre álló időkeret figyelembe vételével szervezi meg az intézmény. A pedagógusválasztás szabályai a választható foglalkozások esetében. A felsorolt szabadon választható foglalkozásokat az igazgató által kijelölt pedagógus tartja. Választásakor figyelembe veszi a diákönkormányzat, az érintett munkaközösségvezető javaslatát, valamint a pedagógus diákjai által elért versenyeredményeket.
Választható érettségi tárgyak Angol nyelv
Német nyelv
Francia nyelv
Biológia
Kémia
Fizika
Földrajz
Informatika
Társadalomismeret
Rajz és vizuális kultúra
Ének-zene
Testnevelés
Mozgóképkultúra és médiaismeret Ügyviteli alapismeretek
Kereskedelmi és marketing alapismeretek
Belügyi rendészeti ismeretek A felsorolt tantárgyakból intézményünk vállalja a közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítést. A tanulók abból a választható tárgyból tehetnek érettségi vizsgát, amelyből sikeresen teljesítették a helyi tantervben a választott tárgyra vonatkozó követelményeket.
27
Az oktatásban alkalmazható tankönyvek kiválasztásának elvei: Kizárólag a jogszabályi feltételeknek megfelelő tankönyvek választhatóak. A részletes szabályozás a tantárgyi tantervek céljainál és feladatainál találhatóak. A tanév folyamán alkalmazandó tankönyveket, tanulmányi segédleteket az egyes munkaközösségek tankönyvtámogatott
pedagógusai
együtt
tanulók
ingyenes
határozzák
meg,
figyelembe
tankönyvbiztosításának
véve
feltételeit.
a A
munkaközösségeknek, pedagógusoknak a megfelelő tankönyv kiválasztásánál az alábbi szempontokat kell figyelembe venniük: A tankönyv: - szerepeljen a hivatalos tankönyvlistán - tartalmazza a helyi tantervben előirt ismeretanyagokat - alkalmas legyen a követelményekben előírt tantárgyi kézségek és képességek fejlesztésére - feleljen meg a szaktudomány előírásainak, és az érettségi vizsga követelményeinek - szolgálja eredményesen az adott osztálytípus, tagozat sajátos céljait - alkalmazkodjon a korosztály intellektuális fejlettségi szintjéhez - elégítse ki a didaktikai követelményeket - a szaktárgy szaknyelvét a tanulók életkorának megfelelően, ugyanakkor szakmailag helyesen használja - az ismereteket rendszerezetten tartalmazza - adjon lehetőséget az önellenőrzésre. A tankönyvek kiválasztásában segítséget nyújt: - a hivatalos tankönyvlista 2. az előző évek tapasztalata 3. az egyes tankönyvkiadók katalógusai 4. a kiadók honlapján található részletes leírás a tankönyvekről 5. az iskolába látogató referensek, akik személyesen mutatják be az új, illetve átdolgozott
kiadványokat 6. tankönyvbemutatók.
28
A kiválasztott tankönyvek a munkaközösségek véleménye alapján feleljenek meg az alábbi kritériumoknak:
A tankönyvek tudományosan megalapozottak, korszerűek, a tanulók teljesítő képességéhez, teherbírásához igazodó, világos, érthető ismereteket dolgoznak fel.
A tananyag feldolgozása során fontos szerepet kapnak a változatos módszertani eszközök: feladat megoldások, ábraelemzések, önállóan elvégzett megfigyelések, kísérletek, majd azok elemzéséből és a tanult ismeretekből az összefüggések, ok – okozati kapcsolatok feltárása. A tanulhatóság messzemenő figyelembe vétele a tananyag részletes magyarázata, összefoglalása, több szintre besorolt különböző nehézségi fokú feladatok.
A tankönyvek az ismeretszerzés mellett biztosítják mindazon forrásokat – írásos dokumentumok, képek, ábrák, térképek, táblázatok, diagrammok – elemzését, amelyekből ismeretek nyerhetőek. Továbbá lehetőséget nyújtanak arra, hogy a diákok az órán aktívan vegyenek részt a tananyag feldolgozásában.
A tankönyvek és segédeszközök kiválasztásakor minden esetben figyelembe vesszük az ingyenes tankönyv ellátásra jogosult diákok tankönyvellátásáról szóló rendelet előírásait. A tankönyvrendelésnél fontos szempont a normatív tankönyvellátás költségeinek tervezhető nagysága. A normatív támogatásra jogosult diákok számára a könyveket kölcsönzéssel biztosítjuk. Lehetőség szerint állandóan ugyan azon szerző könyveit használjuk.
A mindennapos testnevelés megvalósításának módja: A kifutó tanterv szerint működő évfolyamokon a heti öt testnevelés órához hiányzó órákat tömbösítve, több osztály tanulóinak részvételével, több testnevelő tanár vezetésével oldjuk meg.
A tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzésének elvei: A diák tanulmányi munkáját írásban, szóban vagy gyakorlatban ellenőrizhetjük, értékelhetjük. Az elvek a tantárgyi tantervek céljainál és feladatainál találhatóak.
29
Az értékelés legyen: -
folyamatos, rendszeres, aktuális, tervszerű
-
konkrét-tárgyszerű, tárja fel a hibákat, azok okait, támaszkodjon a pozitívumokra, legyen segítő szándékú
-
objektív, igazságos, legyen ösztönző erejű
-
a sikeres és sikertelen munkát egyaránt értékelje
-
a szaktanár győződjön meg róla, hogy a szülő ismeri gyermeke teljesítményét, előrehaladását
-
az osztályzatok megismerése segíti a tanulóról kialakított értékítéletet, az osztályzatokról folyamatosan meggyőződhet a szülő a digitális napló segítségével
-
terjedjen ki az iskolai élet egészére (egyénekre is, közösségekre is)
-
a követelményeket nyilvánosságra kell hozni
-
kiszámítható legyen
-
legyen tárgyszerű (mit, hol, miben hibáztunk, hogyan lehetséges a javítás)
-
megfelelő légkörben történjen (minimális stressz mellett)
Ahhoz, hogy ezek az alapelvek megvalósulhassanak, világosan megfogalmazzuk és a tanévek elején a tanulók tudomására hozzuk az egyes tantárgyak követelményeit. Az egységes követelményrendszert minden tanár köteles betartani.
Az eredményvizsgálat szakaszai: -
a követelmények megállapítása
-
a neveltségi állapot feltárása, elemzése
-
a soron következő követelmények kijelölése
Az értékelés formái a) Személyes, szóbeli értékelés: -
a tanítási órákon (különös tekintettel kezdő évfolyamjaink diákjaira) folyamatosan megerősít, korrigál, segít, tanácsot, ötletet ad a tanár
-
a tanórákon kívül is így tesz
-
a tanuló magatartását és szorgalmát az osztályban tanító tanárok negyedévenként értékelik
-
a szülői értekezletek 30
-
a magatartás és szorgalom elbírálása (osztálymunka a tanulók bevonásával)
-
havonta a naplók, ellenőrzők egyeztetése során az osztályfőnök által
-
az évközi érdemjegyek, a félévi és év végi osztályzatok megállapításakor
-
fogadóórákon, szülői értekezleteken
-
kiránduláson, színházlátogatáson, turisztikai napon, a program, a nap értékelése
-
a tantestület előtti értékelés az osztályfőnök által
-
az aulai igazgatói értékelés, iskolagyűlés
b) Szöveges értékelés írásban: -
szükség esetén (a kiemelkedő teljesítményű, illetve a problémás tanulónál) a szaktanár vagy az osztályfőnök által
-
dicséretek, elmarasztalások beírása az ellenőrző könyvbe
-
a dolgozatokhoz írt rövid instrukció, vélemény
-
külső felkérésre készített vélemények, minősítés (rendőrség, bíróság, gyermekvédelem, pályázatok)
c) Értékelés, minősítés: -
a szaktanár a tanuló teljesítményét év közben érdemjegyekkel (1-5) értékeli, félévkor és év végén osztályzattal (jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) minősíti
-
a tanév végén az egész tanévben nyújtott teljesítményt értékeljük
-
a tanórai aktivitást is értékeljük
-
az érdemjegyhez és az osztályzathoz szóbeli értékelés is társul
-
a szóbeli felelet értékelésénél a nyelvi kifejezőkészség is szempont
-
a félévi osztályzat az ellenőrző könyvbe, az év végi a bizonyítványba kerül.
A szaktanár minden tanév első óráján a tanulókkal írásban ismerteti a tantárgy követelményrendszerét, saját értékelési rendszerét, a hiányzások és mulasztások következményeit, a pótlási és a javítási lehetőségeket. (Lediktálja a füzetbe, kirakja az osztály faliújságjára stb.) A tanulói értékeléssel és minősítéssel kapcsolatban a szaktanárokkal szemben támasztott elvárásokat részletesen a szaktanár munkaköri leírása tartalmazza.
31
Az értékelés nyilvános fórumai: -
háziversenyek, vetélkedők
-
nyitott tanítási órák a szülők és az érdeklődő általános iskolások számára
-
kis érettségik
-
a közös szaktárgyi felmérések lehetősége
-
értékelés, méltatás a helyi sajtóban
-
értékelés az egész diákközösség, illetve a nevelőtestület előtt
-
a tanévzáró ünnepélyen is értékel az igazgató
-
idegen nyelvi (német, francia) cserekapcsolatok
-
szakköri produktumok kiállítása, bemutatója
-
nyelvvizsga megszerzése
Az első kötelező mérés „bemenetkor”, tehát a 9. évfolyam elején történik felmérő dolgozatok, valamint szóbeli feleletek formájában, a következő az adott tantárgy befejezésekor, majd a 12. évfolyamon az ún. ”kimeneti’ mérés, az érettségi.
A tanulók osztályozásával, értékelésével minősítésüket tesszük lehetővé. A szakmai munka értékelésébe bevonjuk a szaktanácsadókat, szakértőket.
Iskolánkban a nevelőtestület döntése alapján nem osztályozzuk a testnevelés tantárgyat. Az ellenőrzőbe, a bizonyítványba részt vett bejegyzés kerül. Amennyiben a tanuló illetve a szülő tanévkezdéskor kéri az osztályzatot, akkor ezt a szaktanár köteles megtenni. Ez szükséges lehet a továbbtanuláshoz. A tantárgyi blokkok közül a részt vett bejegyzést kapja a diák a tánc és dráma, mozgókép és médiaismeret, etika tárgyakból. A tanulmányi átlagban beszámító osztályzattal értékeljük a társadalomismeret és a művészetek tárgyakat. A többi tantárgyat valamint a magatartást és szorgalmat osztályozzuk.
Az iskola írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai a tanulók tudásának értékelésében Formái:
32
-
írásbeli ellenőrzés (néhány leckéből)
-
témazáró
-
cikluszáró, összefoglaló
-
iskolafokozat záró
Az iskolai írásbeli beszámolók rendje, korlátai -
a szakmai szolgáltató intézmények elterjedésével bővül az igénybe vehető tesztsorok, feladatlapok, próbaérettségik hozzáférhetősége. Lehetőleg ilyen segédeszközöket használjunk, mert ezek validizáltak, biztonságosan, könnyen kezelhetők
-
törekedni kell a szóbeli kifejezőképesség fejlesztésére, a jegyek egyharmadának szóbeli felelet eredményeként kell születni
-
éljünk gyakrabban az órai munka, aktivitás érdemjegyekkel való osztályozásával
-
a tanár értékelő stratégiája akkor nevezhető differenciáltnak és szakszerűnek, ha sokféle értékelési módszerrel dolgozik, és helyt kap benne az írásbeli és szóbeli értékelés is
-
az ellenőrzésnek rendszeresnek és folyamatosnak kell lennie
-
az adott osztályzatokat naprakészen be kell írni az osztálynaplóba, digitális naplóba, a tanulónak az ellenőrzőbe
-
naponta egynél több nagydolgozat osztályonként nem írható
-
egyeztetni kell a diákok képviselőivel (osztálybizalmi), az osztályban tanító szaktanárral, ha a diákok jelezték a témazáró tényét, az egyeztetést segítse az osztályfőnök
-
a dolgozatot, írásbeli számonkérést ki kell javítani és az érintettek (diák, szülő) tudomására kell hozni, ezt 2 héten belül meg kell tenni
-
a szülők és a diákok joga a dolgozat megtekintése
-
a szülők rendszeres tájékoztatására az érdemjegyet a tanulók ellenőrzőjébe, illetve a digitális naplóba be kell íratni
-
a rendszeres visszajelzés szükségessége miatt 1 vagy 2 órás tantárgyból félévenként minimum 3-4, a heti 3 vagy ennél nagyobb óraszámú tantárgyakból havonta legalább 1-2 érdemjegy alapján osztályozható a tanuló 33
Az otthoni feladatok meghatározásának elvei A jogszabályoknak megfelelően hétvégére és szünetre nem adunk fel házi feladatot.
A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei: - A kötelező tanórák közül az idegen nyelveket nyelvek szerinti, és aszerinti csoportokban oktatjuk, hogy az adott nyelv első, illetve második idegen nyelv. Ugyanazon nyelvet, ugyanolyan minőségben tanuló csoport több osztály tanulóiból is szervezhető, de a csoportlétszám nem haladhatja meg a 18 főt. - Az angol, matematika, informatika, biológia tagozatos diákok a névadó tantárgyat, illetve a biológia tagozatos tanulók a kémiát is külön csoportban tanulják akkor is, ha a tagozat egy osztály részeként létezik. - A matematikát a hat évfolyamos gimnázium 7-10., a négy évfolyamos gimnázium 910., a rendészeti tagozat 9-12., a közgazdasági szakközépiskola 9-10. évfolyamán képességek szerint differenciált csoportokban tanítjuk. - A 11. és a 12. évfolyamon az A és H osztályokban az emelt szintű matematika oktatás egy időben történik ezen osztályok középszintű matematika óráival. Az emelt szintű csoport minimális létszáma 4 fő. - Az informatika oktatása legfeljebb 20 fős csoportokban történik, kivéve az informatika tagozatot, ahol nincs minimális létszám. - A közgazdasági osztályokban csoportbontásban.
egyes
szakmai
tárgyak
oktatása
történik
- Nincs alsó létszámhatára az érettségire felkészítő csoportoknak.
A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek: Vizsgálati módszer és értékelési rendszer a fizikai fitness-szint méréséhez 13-19 éves korúak számára A vizsgálat elvégzéséhez szükséges paraméterek: Személyi adatok Antropometriai adatok Motorikus próbák az általános fizikai teherbíróképesség mérésére: 34
Az aerob állóképesség mérése - Cooper teszt (m) Az erőállóképesség mérése Az alsó végtag dinamikus erejének mérése: - helyből távolugrás (m) A kar, a törzs és a lábizmok együttes erejének mérése: - egykezes labdalökés helyből az ügyesebb kézzel (m) A váll és a törzsizmok gyorsasági erejének mérése: - kétkezes dobál hátra fej fölött (m) A vállöv és a kar erejének, erőállóképességánek mérése: - fekvőtámaszban karhajlítás és –nyújtás folyamatosan kifáradásig, de max. 4 percig (db) A csípőhajlító és hasizmok erő, erőállóképességének mérése: - hanyattfekvésből felülés térdérintéssel, folyamatosan kifáradásig, de max. 4 percig (db) A hátizmok erő, erőállóképességének mérése: - hasonfekvésből törzsemelés és –leengedés folyamatosan kifáradásig, de max. 4 percig (db) A próbák elvégzése után – értékelő táblázatok alapján – mindenki azonnal megtudhatja, hogy korának és nemének megfelelően hány pontot ér el a teljesítménye. A felmérést és az értékelést Fehérné Mérey Ildikó Hungarofit: Mérd magad útmutatása alapján végezzük.
35
A környezeti nevelés elvei: Bevezetés A XX. század végén a nemzeti alaptanterv és a kerettanterv új feladatokat állított az oktatás elé. Ezen a téren az iskola és a pedagógus előtt álló megoldandó problémákhoz, a törvényi keretek és az anyagi feltételek megléte mellett, a legszükségesebb az egyes pedagógus környezeti nevelési filozófiájának kialakítása, amelyre Ő tanultságánál és hivatásánál fogva képes és köteles. A jelenlegi nevelési rendszer rossz, ezt szülői minőségében a tanár is elismeri, életmódban, környezetünkhöz való viszonyunkban is megvannak ennek negatív hatásai. Ezen változtatni kell, amelyhez az szükséges, hogy változzon a társadalom szemlélete, a nevelés, az oktatás tartalma. Más oldalról nézve változzon az oktatás szabályozása, a központi tantervről térjünk át a központi és helyi irányításra. Ehhez illeszkedjenek új tanítási, tanulási stratégiák. A környezeti nevelés fontos követelménye, hogy az egyes tanár alakítsa ki a saját nevelési filozófiáját, vegyen részt aktívan az iskola pedagógiai programjának elkészítésében saját tantárgya, műveltségi területe, tanórán kívüli tevékenysége helyi tantervének kidolgozásában. Hazai és nemzetközi dokumentumok szerint az oktatás – nevelés folyamatának fontos feladata, hogy a környezeti kérdésekben fejlessze a tudatosságot, alakítsa ki a személyes környezeti felelősségérzetet, és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos elkötelezettséget. Továbbá alakítsa ki az ifjúság egészséges természetszemléletét, megalapozva a korszerű, környezetbarát szemlélet elsajátítását. Egy természetismeretet oktató tanár, de nyugodtan mondhatom egy munkaközösség, illetve egy egész nevelőtestület összehangolt munkája szükséges ahhoz, hogy a környezeti kérdések iránt felkeltsék a figyelmet, így a fenntartható fejlődéssel és a biológiai sokféleség védelmével összhangban álló magatartásformák, értékrendek és cselekedetek minél nagyobb ismertséget nyerjenek. Továbbá fontos, hogy a tanulók tudják azt, hogy az emberi tevékenység hat a környezetre, és a környezeti feltételektől függ az ember léte. Ezért fontos, hogy a tanulók megismerjék a lakóhelyük és környékének sokféleségét. Az ember és a természet kapcsolatát feldolgozó tananyag, illetve műveltségi terület keretében folyó oktatás-nevelés bevezeti a tanulókat az élőlények sajátosságainak, a természeti
környezet
sokféleségének,
változásainak,
kölcsönhatásainak,
jelenséginek,
törvényszerűségeinek a megismerésébe, megalapozva a korszerű természettudományi műveltséget. Sajátos nevelési, képzési feladatainak fejlesztése révén hozzájárul a természet megszerettetéséhez, a természet kincseinek megóvása iránti felelősség kialakításához. Mindezt természetesen tárgyi tények alapján, a lakóhely és iskola közvetlen aktuális problémáján, sajátos természeti adottságainak megismerésén keresztül lehet megvalósítani.
36
A helyi értékek fontossága környezeti és természeti nevelésben
A környezeti nevelés: kultúrára, világképre és életmódra nevelés. Olyan pedagógiai feladat, amely során formálódik az ember természet- és környezetszemlélete, környezeti attitűdje és gondolkodása, kialakul környezettudatos magatartása, környezetért felelős életvitel. Célja a természet és környezetvédő gondolkodásmód, és környezetbarát életmód kialakítása és terjesztése. A környezeti nevelés elválaszthatatlan része kell legyen a természet szeretetére és védelmére nevelés, ezért az iskolán kívül végzett szabad környezeti tevékenység elengedhetetlen. Hatása az egész személyiséget érinti, az érzelmi, értelmi és mozgásos szféra egyaránt fontos. A környezeti nevelés a környezeti változások értelmezésével igyekszik hozzájárulni a környező világgal való jobb kapcsolat elmélyítéséhez, a természettisztelő szokásrend eredményeként a kedvezőtlen környezetpusztító folyamatok megállításához. A legfontosabb filozófiai-etikai kérdés az, hogy a materiális javak korlátlan birtoklása, fogyasztása helyett képes- e az ember a természet önmagába vett értékeit elismerni és tiszteletben tartani. A természeti nevelés természetközpontú. Ez csak akkor lehetséges, ha az ember képes az egyetemes és helyi értékek elfogadására és tiszteletére. A természeti nevelés elsősorban a természetben szerzett élményekre épít. A közvetlen tapasztalás, érzelmi kötődés, megismerés útját járja. E felfogás szerint képes lehet az ember megszeretni azt is, amit még nem ismer, mert egyszerűen csak szép, vagy valami miatt felkeltette az érdeklődését, esetleg csak úgy önmagáért. Mindezeket figyelembe véve a környezeti nevelés fontos részeként át kell hogy szője a tanítás – tanulás – nevelés teljes folyamatát a természeti nevelés, melynek fontos eszköze lehet a jövőben a helyi természeti értékek ismerete és hatékony védelme. A természeti és kulturális értékek, helyi és országos védettségi értéke kapcsán azok „rendűsége” is vitathatóvá válik. Értéknek tekinthetjük mindazt, amiből kevés van, ami eltűnőben és fogyatkozóban, ezért fontos a tudatos és rendszeres értékfeltáró és értékmegismertető munka. Ezen folyamatok nélkül nem létezhet eredményes értékvédelem. Az értékek megőrzése mindig helyben történik, és azon múlik, hogy vannak e cselekvő, fellépni tudó erők. Ebben az értékfelismertető és közvetítő munkában van döntő szerepe az iskolának és a jó szellemű tanároknak. Egyetlen tantárgy sem nélkülözheti azt, hogy a tárgyát képező dolgokkal a tanulók személyesen ne ismerkedjenek meg, ne találkozhassanak, ne próbálhassák ki ismereteiket, megszerzett tudásukat. A környezeti nevelés nem képzelhető el a valóságos környezet megismerése, a személyes találkozás élményének megismerése nélkül. Ezért kell tehát terepen is oktatnunk. Oktatásunknak nem lehet csak az a feladata, hogy mások az előttünk élt bölcsek és nagy alkotók gondolatait megértessük a gyerekekkel, fiatalokkal. A következő évtized iskoláinak inkább kevesebbet, de mélyebben, s főleg élményszerűbben kell adni. Célunk tehát a fogalomalkotáson túl, hogy a tanulókat egy-egy gyalogtúra és séta során megtanítsuk látni is és felismertetni az útjukba került növényeket, esetleg állatokat. A helyszínen ismerjék meg kapcsolataikat a velük együtt élő növényekkel és állatokkal és a tájjal.
37
Az iskola helye és épülete: Iskolánk hagyományai között szerepel a környezeti nevelés helyi és országos programjaiba való bekapcsolódás. Diákjaink kerékpár- és gyalogtúrákon, vízitúrákon ismerik meg a környék természeti nevezetességeit, rendszeresen részt vesznek a helyi és országos szervezésű vetélkedőn (OKTV, Kitaibel , Herman Ottó stb. verseny). Jövőre második alkalommal kerül megrendezésre iskolánkban a tudományos földrajzi konferencia, amelynek témája. Munkatervünkben szerepel a jeles napok valamelyikének megünneplése iskolai szinten. Az iskola épülete téglából épült, hőszigetelése jó, néhány éve a nyílászárók korszerű műanyagból készült jó hőszigetelésű ajtókra és ablakokra lettek kicserélve. Az iskola világítása, fűtése energiatakarékos, de további lépések megtétele szükséges ez irányba. Az épületet a növekvő létszám miatt teljes mértékben kihasználjuk. A tantermekkel való bővítése folyamatos. Négy új terem épült 2001-2002-ben Az épülő tanuszoda épületében helyet kapnak a pedagógiai szakszolgálat, és két terem délelőtti használatára lesz lehetőség a 2004/2005-ös tanévtől. A helyiségek hőmérséklete, fényviszonyai megfelelőek. Az elkövetkező időben aktívabbá kell tenni az iskolahasználókat a tisztaság megőrzése érdekében. . A közelmúltban lett újra burkolva kézmosó, szappannal és eü. papírral tölti fel az iskola a mosdókat. Az épület belső tere barátságos, dekorációk, tablók, faliújságok, növények díszítik a falakat. Az aulát körülvevő falrészleten lévő faliújságon a gyerekek munkái kerülnek kihelyezésre, illetve hirdetmények helyezhetők el. A padok és egyéb iskolabútorok cseréje és felújítása folyamatos. Minden terem lábazatát lambériáztattuk, illetve a műanyag padlóburkolatot korszerű laminált burkolatra cseréltük, csökkentve a baleseti veszélyt. A búcsúzó negyedikesek termeit kifestetjük. A technikai eszközökkel való ellátottság jó, pótlása, fejlesztése folyamatos. A karbantartó műhely felszerelése folyamatosan bővül, a javítások nagy részét helyben végezzük. Iskolánkban az étkezés lehetősége néhány éve megszűnt. Ezt gazdaságossági okok indokolták. Diákjaink a közeli általános iskola és a Középiskolai Kollégium menzáján étkeznek. Osztályfőnöki és a szaktárgyi órákon hangsúlyt fektetünk a helyes étkezési szokások kialakítására. Korszerű iskolai büfé áll a tanulók rendelkezésére. Iskolaudvarunk zárt északi oldalát a tájba illő terméskőből készült kerítés határolja. A hátsó kapun át érhető el a hátsó bejárat, amelyet számzáras beléptető rendszer véd. Belépni csak megfelelő kód segítségével lehet. Ezen az ajtón át történik az áruszállítás lebonyolítása. A keleti oldalon fekvő díszes kapun át közelíthető meg a főbejárat, amelyet a diákok és az iskolába érkező vendégek használhatnak. A belépésnél a nappali tagozatos tanulók számára váltócipő használata kötelező, annak érdekében, hogy csökkentsük a porszennyezést. További intézkedések szükségesek a váltócipő „hazafelé” történő váltásánál és a levelező hallgatók cipőtisztításában.
38
A 2003/2004-es tanév kezdetére a nyugati szárnyon kerékpártárolót alakítottunk ki, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy diákjaink és tanáraink közül egyre többen választják az autó helyett ezt a járművet az iskolába járáshoz. A Bocskai korona elhelyezése. A sportolási lehetőséget az iskola udvarán elhelyezkedő teniszpályák, atlétikai és bitumenes pályák teszik lehetővé. A terület déli részén felépült a tanuszoda, amely 2005 szeptemberétől tovább bővíti az egészséges testmozgás lehetőségeit. Az épületegyüttes képe ennek elkészülte után teljessé válik és összhangba kerül a környező utcák és épületek hangulatával. A büfé választékbővítéssel is fog együtt járni. Nőni fog a környezetbarát és egészséges termékek aránya. Az iskola takarítását végző alkalmazottak munkájukat közmegelégedésre végzik. Munkájuk során előtérbe kerül a környezetbarát tisztítószerek alkalmazása. A jövőben nagyobb mértékben kell az együttműködést fokozni a diákok és a takarító személyzet között a tisztaság megőrzése érdekében. Az intézmény működése a környezeti nevelés szempontjából: A környezeti nevelés iskolánk életének az a területe, ahol csak nagyon fokozatosan és lépésenként haladunk előre. A további munkában is szükség van intézményvezetősége, a tapasztaltabb és fiatalabb kollégák együttműködésére. Az általános iskolai tananyaghoz képest a gimnáziumi tananyag jóval kevesebb lehetőséget biztosít ahhoz, hogy olyan ökológiai ismereteket közvetítsen az iskola a diák számára, amely elsősorban a helyi értékek megismertetésén keresztül teszi a mai 14-18 éves generációt a saját környezetét ismerő, és annak védelmében tenni akaró, cselekvő állampolgárra. A helyi természeti értékek megismertetése és a tanagyagba való beépítés lehetséges formái: a tanórák, témahetek, témanapok, nyári tábor, fakultatív tantárgyak szakkörök, projektek, szituációs, dramatikus játékok és terepgyakorlatok. Nagyobb lehetőség nyílik a kollégiumban a környezeti nevelés tekintetébe, amit ki is kell használni. A helyi természeti értékek tantervbe való beépítésekor feltétlenül szükség van a kollégák együttműködésére és példamutatására, a nevelőtestület által is elfogadott közös értékek, természetbarát életmód kialakítására. A helyi értékek megőrzése hozzájárul a bioszféra megőrzéséhez is, amelyet az ismert mondás így fogalmaz meg: „ Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!”. A bioszférát és az embert fenyegető veszélyek világméretűek. Ezért a katasztrófáktól csak világméretű összefogással menthetjük meg a Földet, stratégiaként használva a fenntartható fejlődést. Szélesebb körű összefogás szükségességére hívják fel a figyelmet azok a környezetünkben zajló környezeti katasztrófák is, amelyek az utóbbi esztendőben a Kárpát-medencét is veszélyeztették. Árvizek, hó és belvízkárok, folyamatos felmelegedés, lokális viharok, ciánszennyeződés a Tiszán. Kulcskérdés tehát, hogy a még meglévő természetes vagy természet közeli életközösségek, mint önfenntartó és önszabályozó rendszerek fennmaradhassanak, szervezetük, működésük és összetételük 39
tovább ne károsodjon. Az élőlények, az életközösségek, az élőhelyek és a természeti tájak, mint rendszerek védelme így elválaszthatatlan egységbe fonódik.
A környezeti nevelés színterei iskolánkban Hagyományos tanórai foglalkozások, az egyes tantárgyak kiemelt környezeti nevelési lehetőségei Testnevelés A tanulók -
-
fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják egészséges testi fejlődésüket legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök, és a tornaszerek sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat (pl. méta, karikahajtás, gólyalábazás, zsákban futás) tudatosítsák általa az egészség és a környezet komplexitását Magyar nyelv és irodalom
7-8. évfolyam: A tanulók -
-
ismerjék meg az anyanyelv gazdaságát, a tájnyelv, a köznyelv és irodalmi nyelv egymásra hatását, és mindezt tudják alkalmazni a természeti és emberalkotta környezettel való kapcsolatteremtésben törekedjenek az anyanyelv védelmére sajátítsák el a média elemzésének technikáit tudjanak disputát folytatni
A tanulókban -
alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet- és természetvédelmi témájú könyvek feldolgozásával fejlesszük az egyéni és a közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítségével
Gimnázium A tanulók -
legyenek képesek lényeges és lényegtelen információk közötti különbségtételre
40
-
ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, harmonikus kapcsolatokat legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitára, véleményalkotásra, érvelésre tudjanak hivatalos iratokat (petíciókat, kérvényeket, javaslatokat) készíteni tudatosan készüljenek a „nyelvi környezetszennyezés” elkerülésére
A tanulókban -
fejlesszük az esztétikai, erkölcsi érzékenységet
Szakképzés
A tanulók -
törekedjenek a szakmai nyelv igényes, színes, pontos használatára írásban és szóban egyaránt Történelem
A tanulók -
értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében Idegen nyelv
A tanulók -
váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével; legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra, és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit; ismerjék meg más népek ilyen irányú tevékenységeit, valamint az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit; legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projekt-munkában választ keresni; állampolgári felelősségtudata fejlődjön.
A tanulókban -
alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben; fejlődjön az idegen nyelvi kommunikációképessége, és fedezzék fel ennek lehetőségeit.
Matematika A tanulók 41
-
váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják; legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával; tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni; logikus gondolkodása, szintetizáló és lényegkiemelő képessége fejlődjön; tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait; váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására; ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni; legyenek képesek reális becslésekre; tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni.
A tanulókban -
alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás; alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket.
Fizika A tanulók -
váljanak képessé környezeti változások magyarázatára; ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentésének lehetőségeit; ismerjék fel a fizikai törvényszerűséget és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat; tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra; mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni; ismereteik birtokában, tetteik következményeit látó, távlatokban gondolkodó állampolgárrá váljanak.
Földrajz A tanulók -
szerezzenek tapasztalatokat, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről; érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit; ismerjék meg a világ globális problémáit; ismerjék meg és őrizzék a természeti és az emberalkotta táj szépségeit.
Biológia A tanulók
42
- ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit; - ismerjék és szeressék a természeti ill. az épített környezetet; - ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket; - ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat; - legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére; - sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat. A tanulókban -
alakuljon ki ökológiai szemléletmód. Kémia
A tanulók -
rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel; törekedjenek a környezettudatos elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére; értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait. Ének zene
A tanulók
ismerjék fel a természeti ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát; ismerjék meg a természeti zenei ábrázolásának módjait; fedezzék fel a természeti szépségeinek megjelenését a népdalokban; vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét; fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni.
Etika A tanulók -
legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékeke között úgy élni, hogy a lehető legkevesebb károsodást okozzák;
-
tanuljanak meg a természeti károsítása nélkül teljes életet élni; mérjék fel annak elengedhetetlen fontosságát, hogy az utódaiknak is megfelelő életteret kell hagyniuk.
A tanulókban -
alakítsuk ki azt a szemléletet, hogy a természet elemei emberi hasznosságuk fokától függetlenül is értéket képviselnek; alakuljon ki személyes elkötelezettség és tolerancia a környezeti kérdésekkel kapcsolatban; fejlődjön, szilárduljon meg a társadalmi szolidaritás és igazságosság az egészséges környezetért.
Filozófia A tanulók 43
-
értsék meg, hogy a filozófia történetén keresztül megmutatható az ember és a természet egységének megbomlása; lássák, hogy milyen módon alakult ki az ember természet feletti uralomra jutása; érzékeljék, hogyan alakult ki a posztindusztriális társadalmak „ manipulált fogyasztása”; fedezzék fel a tudás hatalmi kérdéssé válásának folyamatát; legyenek képesek követni az értékek alakulását a különböző történelmi korokban; értsék meg, hogy csak akkor őrizhetők meg környezetünk életfeltételei, ha alázattal közelítünk hozzájuk; legyenek képesek megismerni a törvényszerűségeket, és csak az azok által adott lehetőségeken belül akarjanak változtatni, jobbítani az emberiség érdekében. Rajz és vizuális kultúra
A tanulók -
ismerjék fel a természeti ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére; tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira ismerjék a természetes alapanyagok használatát legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően elemezni legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket
Tánc és dráma A tanulók - tudjanak improvizálni természeti jelenségeket a tánc és dráma eszközeivel - legyenek képesek adott szituáció megfogalmazására tartásképben és mozdulatsorok segítségével (árvíz, erdőtűz stb.) - sajátítsák el a néptánc elemeit, lássák benne a környezeti nevelési lehetőségeket Szakképzés A tanulók - sajátítsák el a szakmaspecifikus munkát, és legyenek birtokában környezetvédelmi ismereteknek - tudják kiemelni a szakma környezetterhelő hatásait, ismerjék a védekezés lehetőségeit (hulladékkezelés stb.) - ismerjék a környezetbarát technológiákat, a környezetbarát anyagokat a termékek használatát - sajátítsák el az anyag- és energiatakarékos gazdálkodási módokat - látogassák meg a szakmához kapcsolódó (helyi) létesítményeket figyeljék meg a helyes környezetvédelmi technológiákat a gyakorlatban - tudják mérni a környezetet károsító elemek hatásait szakmaspecifikus eszközökkel A tanulókban - erősödjön meg az ökológiai szemlélet, legyenek képesek a tényeket szakmaspecifikusan kiegészíteni - alakuljon ki a munka- és technológiai fegyelem - alakuljon ki a modern rendszertani szemlélet a szakmai és környezetvédelmi oktatás során
44
A tantárgyak lehetőségeinek kiegészítése az osztályfőnöki teendőkkel
9. évfolyam – Életvezetés, életvezetési szokások a családban; életviteli szokásaink a múltban, a jelenben, és merre haladunk? A felgyorsult változások az életvezetésre is kihatnak. Sokszor a régi tapasztalat már nem használható. Át kell tekinteni az egyes folyamatokat, s fel kell vázolni a lehetséges forgatókönyveket.
10. évfolyam – Testi, lelki problémák; a megoldás módjai Iskolai egészségügyi napkeretében részletesen kapott információk osztályszintű megbeszélése. A szükségszerűen felmerülő problémákra – részben az értékrendek bizonytalanná válása miatt – sokszor hibás válaszok születnek: búskomorság, lelki betegség, depresszió, alkohol, drog. Az okok keresése mellett a fiziológiai hatások ismerete, a nehézségek érzékeltetése támpontokat adhat. Szemléltethető statisztikákon, videofilmeken, személyes találkozásokon keresztül.
11. évfolyam – A média szerepe. A tájékoztatás erkölcse. Hirdetés, reklám
A reklám-pszichológia tudománya. Szinte nincs perc, hogy mindez ne lenne jelen életünkben. A hatásmechanizmus megismerése helyrebillentheti a befolyásolhatóságot. Az elemzés csökkenti e a technikák erejét. Az iskolaújság, az iskolarádió jó terep a gyakorlásra. Az előzőekben összegyűlt tapasztalatok környezetünkről és a médiahírek összehasonlítása fontos útmutatás az alapos odafigyelésre, kritikai értékelésre
12. évfolyam – Intézmények. Civil szervezetek. Mennyire hatékony azok feladata, hatásköre és struktúrája? Hibáink kiküszöbölésére különböző törvényeket hozunk, ám olykor áthágják azokat. Felelős állampolgárként tiltakozunk ez ellen. Miképpen gyakorolhatjuk környezeti jogainkat? A drámajáték segítheti a különböző szerepek tartalmi megközelítését, az álláspontok, vélemények, lehetőségek átgondolását
-
a tanulók közvetlen környezeti problémáinak, megoldási javaslatainak eljuttatása az önkormányzathoz városunk civil szervezeteinek megismertetése megelőző környezetvédelemmel foglalkozó helyi és országosan ismert szervezetekkel való együttműködés
-
Nem hagyományos tanórai és tanórán kívüli komplex foglalkozások
A komplexitás jellemzői
-
tantárgyakon átívelő sokoldalú megközelítése egy adott tartalomnak a természet és társadalom kapcsolatrendszerének holisztikus megközelítése „egymásra hajtogatott” sokféleség összekapcsolódása különféle tevékenységek kapcsolatközpontú rendszerező projekt értelem és érzelem 45
változás ismeretek összekapcsolása módszerek sokfélesége „egység” gondolkodásmód integrált globális komplementáris
-
Általános iskolai és középiskolai lehetőségek:
a) terepi: - terepgyakorlat - tábor - tanulmányi kirándulás - akadályverseny - városismereti játék - tanösvény b) játékok: - érzékelést fejlesztő szituációs - stimulációs - drámajáték kézműves foglalkozások - Főként természetes anyagokkal, építve a népi mesterségek hagyományaira d) „akciók”: - vetélkedők - pályázatok - újságkészítés - kiállítás rendezése - filmkészítés - interjú - kérdőív - iskolarádió működtetése - faültetés - kutatómunka - „nemzetközi akciók”
c)
e) „látogatás”: f) g) h) i) j) k) l)
múzeum állatkert botanikus kert szeméttelep hulladékégető szennyvíztisztító nemzeti park tanya papírgyár versenyek szakkör iskolazöldítés témanap, témahét (virág, ritmus, szivárvány, víz, kő stb.) „DÖK-nap” „jeles napok” projektek (pl. savas eső, lekvárfőzés) 46
A városi hagyományok nevelés komplex gondolata
Természeti környezet vizsgálata az iskolakertben, a parkokban, a temetőben, az előkertekben stb. (pl. „háztűznéző”, a városi fák örömei és bánatai, rejtőzködők felfedezése, galambnéző, hogyan használják a lakosok a zöld területeket?). A városi környezet zöldterületei és természetszerű élőhelyei segítségével ismerteti meg a természetet és tanítja annak megbecsülését.
Az épített környezet tanulmányozása (pl. milyen volt a városkép 50, 100 éve, milyenek az épületek, a város fényei, milyen a közlekedés, hova kerül a szemét, honnan érkezik az energia?). A hangsúlyt arra helyezi, hogyan hat az ember a környezetre, beleértve a város építészetét, tervezését és infrastruktúráját.
Környezetvédelmi akciók, közösségfejlesztő programok (játszóterek, parkok gondozása, védelme, tanulmány készítése a közlekedésről, ajánlás a problémák megszüntetésére stb.). Egyesíti a környezettudós és öntudatos polgári ismereteket és készségeket.
További lehetőségek -
a gyerekek olyan versenyen indulnak, ahol a környezet- és természetvédelem fontos téma, így elmélyíthetik elméleti tudásukat (Kitaibel Pál, Herman Ottó verseny)
-
környezetbarát szakkör beindítása és működtetése, melynek célja a helyi értékeken keresztül történő környezettudatos cselekvés kialakítása
-
részt vállalunk különböző környezeti neveléssel foglalkozó kiadványok összeállításában, megírásában
-
iskolánkban alkalomszerűen különböző gyűjtési akciókat (elem, alumínium, papír, stb.) szervezünk
-
bekapcsolódunk a kistérség Föld napja programjába, törekszünk arra, hogy diákjaink megismerjék a közvetlen környezetünket, természeti és épített hagyományaikat, értékeiket.
-
Az iskolában rendezett tudományos konferencián lehetővé tesszük diákjaink részvételét,
-
Fokozott figyelmet fordítunk a közlekedési biztonság nevelésére,
-
A kerékpárral közlekedők számára biciklitárolót építettünk. Célunk az, hogy minél többen közlekedjenek kerékpárral és gyalogosan, a közlekedés szabályainak megfelelően,
-
A zaj csökkentése érdekében fákat, cserjéket ültetünk,
-
A légszennyezés csökkentésére zöldesítés az iskola környékén, az iskolát körülvevő parkban,
-
A növények gondozása, ápolása,
-
A tiszta, egészséges környezet érdekében az elszemetesedés megelőzésére tisztasági versenyt indítunk be. Részt veszünk a civil szervezetek ilyen jellegű programjaiba
-
Az óraközi szünetekben rendszeresen szellőztetik diákjaink a tantermeket, 47
-
Lábtörlőket alkalmazunk a porszennyeződés csökkentésére,
-
Az energiafelhasználás csökkentésére keressük a lehetőségét a gázkazán szabályozására, a túlfűtés elkerülésére,
-
Szabályozzuk a klímaberendezések használatát,
-
Azokon a helyeken, ahol megoldható lépcsőházi automatával látjuk el a világítást (egy bizonyos idő után automatikusan kiold),
-
A hagyományos fénycsövek helyett energiatakarékos kontrasztizzókat használunk
-
Preferáljuk a természetes fényt,
-
Takarításhoz környezetbarát szereket használunk,
-
Madáretetőt, madárodút helyezünk ki az iskolakertbe,
-
Intézkedünk, hogy az iskolabüfé választékában a választék bővüljön még több egészséges étellel, itallal pl.: gyümölcsteák, gyümölcslevek, friss és aszalt gyümölcsök, joghurtok, sajtok, gabonapelyhek, édességek.
-
Fejlesztjük az iskola eszközellátottságát, a tanítás-nevelés életközpontúságának növelése, az esztétikai érzék fejlesztése, az egészséges személyiség fejlesztése érdekében.
Iskolán kívüli együttműködés Fenntartó -
fontos a jó kapcsolat és a jó együttműködés
-
célunk az, hogy a kötelező támogatáson túl is finanszírozza a környezeti nevelés programját
Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények -
színesebbé teszi a nevelést
-
kiemelkedően fontosak: múzeumok, állatkertek és nemzeti parkok
-
tanulmányai folyamán legalább egy környezeti témájú intézménylátogatáson részt kell venni
Civil szervezetek -
szakmai ismeretekkel és programjaival segítik környezeti nevelési munkánkat
-
a tantestület több tagja rendszeresen részt vesz előadásaikon illetve mi is tartunk előadásokat a civil szervezetek rendezvényein
-
az igazgatóhelyettesek és a szaktanárok egyénileg alakítanak ki kapcsolatot az egyes civil szervezetekkel
48
Hivatalos szervek -
ezek a szervek (ÁNTSZ, Munkaügyi Felügyelet, ÁSZ stb.) egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi, egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola
-
javaslataikat, véleményüket beépítjük az egészséges iskola környezeti kialakításában
Iskolai büfé -
működését az iskolára szabottan kell működtetni
-
bővíteni kell az egészséges táplálkozáshoz nélkülözhetetlen tejtermékek és gyümölcsök kínálatát
-
a kínálat felmérését a diákönkormányzat és szülői munkaközösség végzi el
Anyagi erőforrások Saját erőforrások Alapítvány Táboron, versenyen, vetélkedőn, munkához szükséges eszközök, anyagok vásárlását támogatta. Külső erőforrások Fenntartó Saját bevétel Minden éven a változó összeg miatt lehet dönteni mekkora összeg fordítható a környezeti nevelésre Pályázat A felelős figyeli és tájékoztatja a kollégákat a lehetőségekről
Konkrét célok -
egészségnevelési program kidolgozása
-
a nevelőtestület tagjainak megnyerése a környezeti nevelési munkához
-
a nevelőtestületen
belüli továbbképzés szervezése a környezeti nevelési módszereinek
bemutatására -
témanap szervezése
-
a kétszintű érettségi környezeti nevelési vonatkozásainak összegyűjtése, tananyagba építése
-
iskolanap szervezése az egész közösség számára
-
a város, a beiskolázási terület nevezetességeinek feltérképezése
-
az iskola hírességeinek felkutatása 49
-
drog-prevenció folytatása
-
osztályfőnöki órák környezetvédelmi témában
-
a szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre
-
a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon
-
interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása
-
tanórán kívüli szakórák szervezése
-
felkészítés természetvédelmi versenyekre
-
multimédiás módszerek alkalmazása
Taneszközök Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel , amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Ezeket Folyamatosan pótolni kell. Folyamatosan biztosítani kell a biológiai és kémiai vizsgálathoz, illetve a levegő-és talajvizsgálatokhoz szükséges eszközöket, vegyszereket. Folyamatosan frissíteni kell a környezeti nevelési szak CD-könyvtárát. Biztosítani kell, hogy a környezeti nevelési tanórák és programok számára megfelelő audiovizuális illetve multimédiás eszközök álljanak a tanárok és a tanulók rendelkezésére.
Kommunikáció Iskolán belüli kommunikáció formái -
kiselőadások tartása megfelelő szemléltető eszközökkel házi dolgozat készítése poszterek készítése és bemutatása iskolarádió felhasználása híradása faliújságon közölt információk készítése szórólapok készítése
Iskolán kívüli kommunikáció formái környezetvédelmi cikkek feldolgozása különböző napilapokban környezeti problémákról megjelent tudományos cikkek feldolgozása környezet állapotfelmérésének értelmezése, kapcsolat felvétel az illetékesekkel a közvetlen állapot önkormányzatokkal
felmérésének
értékelése,
együttműködés
az
illetékes
Minőségfejlesztés Az iskola környezeti nevelési munkájának mérése, értékelése több szempontból eltér az iskola életének más területén alkalmazottaktól. Ennek oka, hogy a környezeti nevelés a szakmai ismeretek 50
mellett – a többi tanárokhoz képest – markánsabban közvetítet egy viselkedési módot és értékrendet az embernek a világban elfoglalt helyéről. A szakmai tartalmakat az egyes tantárgyak helyi tantervében építjük be, s ennek keretében kerülnek mérésre is. A környezeti nevelési munkacsoport – az iskolai munkaterv részeként minden tanév elején írásos formában elkészíti az iskola éves környezeti nevelési munkaprogramját. A félévi és az év végi értékelő nevelőtestületi értekezleten az iskolai munkaterv ezen része is megvitatásra , illetve elfogadásra kerül, amely része az éves beszámolónak, amelyet az iskola vezetője készít el.
A környezeti nevelés fontos feltételei A környezeti nevelés munkacsoportja Intézményvezető vagy megbízottja
Bodnárné Göndör Magdolna
A környezeti nevelésért felelős tanár
Szárnya Zoltán
Diákönkormányzatot segítő tanár
Zahuczkiné Pereszlényi Zsuzsanna
Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős
Sima Rita
Osztályfőnöki munkaközösség vezetője
Bodnár Éva
Továbbképzés Az iskola továbbképzési programjába beépítve – a törvényben előírt továbbképzési idő alatt – minden évben más-más munkaközösségből évente legalább egy tanár részt vesz a külső intézmények által szervezett környezeti nevelési tanár továbbképzési programjában
Az éves munkaterv elkészítése a környezeti nevelésért felelős tanár feladata. A munkaterv része az iskola munkatervének. Megvalósításáért felelős az iskola vezetője. A Környezeti- nevelési Programot felül kell vizsgálni, ha a törvény ezt előírja, vagy más okból kiegészítésre, felülvizsgálatra szorul.
51
A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések: Az egyenlő bánásmód elveinek betartása az Európai Unió és a hazai társadalom elvárása. Az Országgyűlés elismerte minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára, valamint kinyilvánította, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami feladat.
A Települési Közoktatási Helyzetelemzés célja Általános célok Szerencs Közoktatási Esélyegyenlőségi Programjának alapvető célja, hogy biztosítsa a településen a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Az oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl célul tűzzük ki az esélyteremtést, támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a községben élő hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében: -
a beiratkozásnál, felvételinél
-
tanításban, ismeretközvetítésben
-
a gyerekek egyéni fejlesztésében
-
az értékelés gyakorlatában
-
tanulói előmenetelben
-
a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában
-
a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében
-
a továbbtanulásban, pályaorientációban
-
a humánerőforrás-fejlesztésben, pedagógusok szakmai továbbképzésében
-
a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel.
Az ENSZ gyermekek jogairól szóló egyezmény figyelembe vételével biztosítjuk a fogyatékos gyermekeknek:
az emberi méltóságát,
a különleges gondozáshoz való jogát,
személyisége lehető legteljesebb kibontakoztatását kulturális és szellemi területen egyaránt.
Célunk az, hogy városunkban érvényesüljön a:
52
–
diszkriminációmentesség,
–
szegregációmentesség,
–
halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása,
–
minőségi oktatáshoz történő egyenlő hozzáférés biztosítása és az
–
integráció biztosítása.
Konkrét célok a város közoktatás-politikai koncepciója alapján Szakmai célok:
Az óvoda – iskola együttműködés elmélyítése közös továbbképzések révén
Tanköteles kor előtti dyslexia-szűrés
Az integráció feltételrendszerének bővítése, IPR-fejlesztő team alakítása
Az önkormányzati intézmények erdei iskola programjainak támogatása
Az óvodában az előzetes szűrés, preventív fejlesztések bevezetése, az óvónők továbbképzése ezen a területen
Személyi fejlesztési célok
Iskolapszichológusi hálózat kiépítésének megkezdése
A beiskolázási tervekben a fejlesztő pedagógus képzés támogatása
Közös továbbképzések szervezése az iskolai és óvodai pedagógusok számára
Speciális
szakmai
tudás
megszerzésének
támogatása
(nyelv,
informatika,
tehetséggondozó, logopédus, gyógypedagógus, gyógytestnevelő)
Pedagógiai asszisztensek, segítő szakemberek alkalmazása az iskolai intézményegységben
Megfelelő szakos pedagógiai ellátottság fenntartása.
Korszerű pedagógiai módszertanok megismertetését célzó tantestületi tréningek támogatása
A hatékony együttnevelést (IPR) biztosító pedagógia bevezetése
Tárgyi feltételek terén
A kötelező taneszköz jegyzékben előírt felszerelések beszerzésének folytatása az ütemezésnek megfelelően, az elhasznált, elavult eszközök folyamatos cseréje
Számítógépes hálózat kiépítése az intézmények és az önkormányzat között
53
Óvodai nevelés tárgyi feltételeinek javítása / felújítás, bővítés/
Kooperatív tanulásszervezésre, alkalmas tanulóbarát osztálytermek kialakítása
Az esélyegyenlőséget biztosító célok
A fenntartó mindent megtesz azért, hogy az önkormányzat önként vállalt, illetve a jogszabályban előírt közoktatási feladatainak ellátása magas színvonalon valósulhasson meg. Olyan koordináló, irányító tevékenységre törekszik, melyre jellemző a szolgáltató jelleg, a nyitottság, átláthatóság és a minőség iránti elkötelezettség.
Az önkormányzatnak alapvető érdeke, hogy minden 3-18 éves gyermek számára biztosított legyen a megfelelő fejlődés esélyét nyújtó nevelés, oktatás. Ugyancsak fontos, hogy az egyes intézményekben folyó pedagógiai munka színvonala, hatékonysága a szülő, a fenntartó és a helyi társadalom számára egyaránt átlátható legyen.
Az önkormányzat közoktatási szolgáltató rendszerének: biztosítani kell az esélyegyenlőséget, képesnek kell lennie az oktatás új kihívásainak való megfelelésre, teljesítenie kell a makro- és mikro-társadalmi igényeket
Az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 65.§-a szerinti települési esélyegyenlőségi program elemzi a településen élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását, és meghatározza az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő célokat. Az esélyegyenlőségi programunkkal különösen a közoktatás terén megvalósuló esélyegyenlőség előmozdítását kell ösztönöznünk. Az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében különös figyelmet kell fordítanunk minden infrastrukturális és szakmai fejlesztés támogatása esetén a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatási helyzetére a beruházásokban, fejlesztésekben, a közoktatási intézményeinkben. Kiemelten fontos az érintett intézmények oktatásszervezési gyakorlatának áttekintésével, illetve az intézmények tanulói összetételének összehasonlításával annak vizsgálata, hogy érvényesül-e a városunkban a diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása.
Az Európai Uniós elvárások alapján a települések, kistérségek, régiók feladata a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése. 54
A fenntartó és intézményei fogadókészségét fejleszteni kell, ki kell alakítani a
megkülönböztetés tilalmát, egyenlő bánásmódot,
az emberi méltóság tiszteletben tartását,
a társadalmi szolidaritás kialakítását.
Az esélyegyenlőség pozitív befolyásolásához szükséges megerősítő intézkedések készítése, ennek stratégiai terve az esélyegyenlőségi program. Az esélyegyenlőségi program része egy részletes, alapos helyzetelemzés, az alapelvek, célok meghatározása, a továbblépés lehetőségeinek megkeresése, melyhez elengedhetetlenül szükséges a partnerségi megközelítés.
Az Esélyegyenlőségi program alapja a Köztársasági Esélyegyenlőségi Program, mely kiterjed:
a jogi és szociális, szolgáltató és információs rendszer építésére,
az érintett köztisztviselők, közalkalmazottak képzésére,
a hátrányos helyzetű csoportok tagjainak médiajelenlétét biztosító közvélemény-formáló programok szervezésére,
a fogyatékkal élő emberek számára a környezet bejárhatóvá tételére,
az erőszaktól szenvedőknek komplex jogi, szociális és pszichológiai segítséget nyújtó krízisintervenciós központok kialakítására,
területi szinten halmozottan megjelenő hátrányok újszerű társadalompolitikai kezelésére.
Az esélyegyenlőség előmozdítása konkrét, a hátrányok kiegyenlítését segítő intézkedések végrehajtásával érhető el. A területet érintő szabályozásnak ennek megfelelően az a feladata, hogy olyan keretet biztosítson az állami intézkedéseknek, amelyek a közösségi erőforrások leghatékonyabb felhasználását teszik lehetővé. Fontos, a program megvalósításához a garanciák, módszerek meghatározása, az ehhez szükséges intézkedési terv készítése. Az Országgyűlés 2003-ban elfogadta az Európai Unió és a hazai társadalmi elvárásokat tükröző CXXV. törvényt „Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról”. A fenti törvény szellemében és előírásai alapján a települési önkormányzatok megalkotják az intézményeik Közoktatási Esélyegyenlőségi Tervét a közoktatási szolgáltatást igénybevevő halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek oktatása sikeressége érdekében. Esélyegyenlőségi Program célja:
55
A közoktatás terén megvalósuló esélyegyenlőség elősegítése a település közoktatási intézményeiben. Az esetleges szegregációs és szelekciós mechanizmusok lehetőségének kiszűrése. Az egyenlő hozzáférés biztosítása a minőségi oktatáshoz. A diszkriminációmentesség, a szegregációmentesség, az oktatási és társadalmi integráció támogatása.
A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek esélyegyenlősége előmozdításának
elengedhetetlen feltétele az egyenlő hozzáférés biztosításán túl, olyan támogató lépések, szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik meglévő hátrányaikat, javítják iskolai sikerességüket, támogatják a megfelelő pályaválasztást.
Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés Demográfia Lakónépesség száma
9749
Állandó népesség száma
9878
Állandó népességből a 0-2 évesek száma
240
Állandó népességből a 3-5 évesek száma
211
Állandó népességből a 6-14 évesek száma
813
Állandó népességből a 15-18 évesek száma
465
Állandó népességszám változása 1990-2008 ( -)
888
A város demográfiai mutatóinak változása csökkenést mutat ugyan, de ez a közel 20 év vonatkozásában nem kiemelkedő. A 0-18 éves korosztály létszáma az utóbbi három év alatt mindössze 15 fővel csökkent. A 0-2 évesek létszáma +/- 4-5 fővel változik évente. A lakónépesség egy része munkavállalás céljából van távol a településről. Egy részük külföldön dolgozik. Népességvándorlás Közeli településekről
4
Közeli városból
2
Távolabbi településekről
2
Távolabbi városokból
2
56
Megyeszékhelyről
1
Közeli településekre
1
Budapestről
1
Közeli városba
2
Külföldről
2
Távolabbi településekre
4
Távolabbi városokba
4
Megyeszékhelyre
3
Budapestre
5
Külföldre
4
A városban a beköltözés és elköltözés egyaránt jellemző. A közeli településekről a beköltözés a legjellemzőbb. Az elköltözők a fővárost, valamint távolabbi helységeket és külföldet részesítik előnyben. A település szociális helyzete Összesen Munkanélküliek száma a településen
673
Ebből tartósan munkanélküli
598
Hány háztartás kap rendszeres szociális segélyt?
246
Hányan kapnak rendszeres szociális segélyt?
227
Hány gyermek után igényelnek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt?
510
Azon gyermekek száma, akiknek a szülei igennel
84
nyilatkoztak halmozottan hátrányos helyzetükről ebből :
Azon gyermekek száma, akiknek a szülei nemmel nyilatkoztak halmozottan hátrányos helyzetükről Azon gyermekek száma, akinek szülei nem nyilatkoztak
Szociális háttérmutatók elemzése: -
0
az összlakosság 6,8 %-a munkanélküli; 57
426
-
a munkanélküliek közel 90 %-a tartósan munkanélküli;
-
az összlakosság 6 %-a a tartósan munkanélküli;
-
szociális támogatásban részesül a háztartások 7-8 %-a;
-
a településen élő gyermekvédelmi kedvezményben részesülők aránya 30 %, ebből hhh helyzetéről nyilatkozott 16,5%;
-
a nem nyilatkozó szülők aránya 83,5 %;
A nem nyilatkozó szülők zömmel rendelkeznek 8 évfolyamnál magasabb iskolai végzettséggel (középfokú intézményben tanulmányokat végeztek), illetve nem kötelezhetők nyilatkozattételre. Etnikailag szegregált lakóterület nincs a városban.
Bocskai István Gimnázium, Szakközépiskola A Dél-Zemplén központjában, Szerencsen 1954. szeptember 1-jén indult a gimnáziumi képzés. Az iskola megalakulásától kezdve általános gimnáziumként, reál és humán tagozattal működött. A két forma az alábbiak szerint különült el: a reál tagozat a természettudományos képzésre helyezte a hangsúlyt, ilyen jellegű tantárgyakat a tanulók magasabb óraszámban tanulták (matematika, fizika, földrajz, kémia). Ezeken túl csak ebben a képzési formában. A humán tagozat nyelvi, társadalomtudományi és művészet irányú műveltséget adott, így a magasabb óraszámban tanult tárgyak a magyar nyelv és irodalom, valamint az orosz nyelv voltak. Viszont a diákok jelentős időt töltöttek a latin nyelvvel, amit csak ezen a tagozaton tanulhattak. A hat évfolyamos gimnáziumi képzés az 1991/1992-es tanévtől országosan is az elsők között vezette be iskolánk, mely nagy vonzerőt gyakorol a környező települések általános iskolás tanulóira. A gimnáziumi profil átalakítására, közgazdasági szakközépiskolával való bővítésére 1995-ben került sor. Az ORFK a rendészeti tagozat megszervezését és beindítását is engedélyezte az 1997/1998-as tanévtől. Nagy hagyományai vannak az emelt szintű nyelvi, matematikai és informatikai felkészítőknek is. Az intézmény nappali tagozatán a 2012-2013-as tanévet 875 tanuló kezdte meg 61 főállású tanár irányításával. Az osztályok, évfolyamok szerkezete és képzési formák: Hatévfolyamos képzés: az ide jelentkezők kitűnő, jeles eredménnyel érkeznek iskolánkba. Az általános iskolákat is dicséri, hogy jó képességű, kreatív, szorgalmas tanulók kezdhetnek bele a gimnáziumi munkába. A képzés lényege abban áll, hogy a tanulmányi időt 6 évre nyújtva nagyobb
58
lehetőség nyílik az ismeretek mélyítésére, a képességek, készségek fejlesztésére, hogy diákjaink jó eséllyel jelentkezhessenek felsőfokú intézményekbe, s ott megállják a helyüket. Ennek a képzésnek az utolsó két éve humán, illetve reálszakosodást biztosít. Idegen nyelveket oktatunk kezdő, haladó és emelt szinten. Általános tantervű képzés: ajánljuk azon tanulóknak, akik az érettségi után valamely felsőoktatási intézmény alapszakán vagy felsőfokú szakképzésben szeretnének továbbtanulni. Ide azokat a tanulókat várjuk, akiknek általános iskolai eredményei nem érik el a kitűnő és jeles szintet, hanem annál alacsonyabb. Igény van Szerencs városában és környékén az általános tantervű képzésre is. 4 évfolyamos közgazdasági szakközépiskolai képzés: az e képzésbe járó diákok a közismereti tárgyakon kívül már 9-10. évfolyamon a gazdasági környezetünk óráin elsajátítják az alapvető gazdasági fogalmakat, összefüggéseket, vállalkozási formákat, a beindításukhoz szükséges teendőket, pénzügyi, adózási, bizonylatozási ismereteket. Ezáltal jobban megértik a körülöttük zajló gazdasági eseményeket, és elsajátítják a piacgazdaság működéséhez nélkülözhetetlen marketingszemléletű gondolkodási módot. Rendészeti képzés: ez a 4 évfolyamos gimnáziumi alapokon nyugvó képzés, amely főleg a rendőrtiszti főiskolára, államigazgatási iskolára készít fel. Ebben a képzésben hangsúlyosabb a fizikai felépítés, ezért a testnevelést emelt óraszámban és bontott csoportban oktatjuk. Ezen kívül csoportbontásban önvédelmet, valamint rendészeti tárgyakat oktatunk külső szakemberek bevonásával. Együttműködési megállapodás alapján a Szerencsi Rendőrkapitányság a feladat ellátására a legjobb szakembereit „vetette be”. Nyelvi tagozat - emelt angol: iskolánkban a nyelvtanítás, s ezen belül az angol nyelv tanítása nagyon fontos szerepet játszik, s az eredmények alapján oktatásunk sikeres részének tekinthető. A nyelvtanítás csoportbontásban folyik, emelt óraszámban, ezzel lehetőség nyílik arra, hogy kommunikációs feladatokkal a diákok szóbeli készségét is folyamatosan fejlesszük. Minden évben amerikai illetve angol anyanyelvű tanár tart társalgási órákat. Ez a képzés felkészíti a középszinten tanuló diákokat arra, hogy sikeres közép- illetve emelt szintű érettségi vizsgát tudjanak tenni, és mellette az államilag elismert nyelvvizsgát is megszerezzék, amely fontos komponense a majdani egyetemi diplomának. Nyelvi tagozat - emelt német: iskolánk életében mindig fontos szerepet játszott az angol mellett a német nyelvoktatás. Itt is bontott csoportban és emelt óraszámban tanulják a nyelvet a diákok, hasonlóan az angol tagozathoz. A képzés célja és formája hasonló az angol tagozathoz, csak itt természetesen a germanisztikai tanulmányok illetve továbbtanulás kerül előtérbe. Itt is fontos cél az érettségik mellett közép- és felsőfokú nyelvvizsgák letétele. A fenntartónknak két német anyanyelvű testvérvárosa is van, amellyel rendszeres cserekapcsolatot ápolunk. Az utazások hozzájárulnak ahhoz, hogy diákjaink aktívan gyakorolhassák a nyelvet. 59
Matematika tagozat: ezt a képzést az informatikai képzéssel összevonva oktatjuk bontott csoportban és emelt óraszámban. Ide főként a matematikával és fizikával kapcsolatosan továbbtanuló diákok jelentkezését várjuk. Az új érettségi rendszer és eredményes továbbtanulás e két tantárgy fontosságát is kiemeli, amit az iskola emelt szintű érettségire felkészítő plusz órák indításával támogatja. Informatika tagozat: ebből is ½ osztályt indítunk, csakúgy mint a matematika tagozaton, hogy a csoportbontás megvalósulhasson. Az informatika mindennapi életünkbe való megjelenésével felismerte az ilyen irányú oktatás fontosságát. Ezért indította az informatika tagozatos osztályt. Jelenleg az iskolában 6 informatika terem működik, egyenként 14 munkaállomással és 1 tanári géppel. Ezek a termek , illetve felszereltségük, a jól felkészült pedagógusok biztosítják a magas szintű informatika oktatást. Ez a technikai felszereltség a tanítási órákon kívüli időkben is kihasznált, hiszen Szerencs és környéke informatikai, idegen nyelvi és egyéb ilyen irányú képzésében gyakran veszik igénybe szolgáltatásainkat. Biológiai tagozat: a 2010/2011-es tanévtől szeretnénk beindítani. Előzetesen felmértük a környék általános iskoláinak az igényeit, illetve a hozzánk járó több mint 1000 diák véleményét. Elsősorban ide a biológiával továbbtanulni kívánó diákok jelentkezését várjuk, akik az egészségügy, mezőgazdaság, környezet- és természetvédelem stb. továbbtanulási irányt választják. Az emelt szintű óraszámok és a képzés szerkezete lehetővé teszik a tanulók számára, hogy 11. év végén középszintű, a 12. évfolyamon pedig emelt szintű érettségi vizsgát tegyenek, így nő az esélyük a felsőoktatás valamely nívós intézményébe való bekerülésére. Művészeti szakképzés: a tervezett képzési formák között szerepel a zeneművészeti ág fél osztállyal, és a tánc művészeti ág fél osztállyal történő beindítása a 2011/2012-es tanévtől. Ez irányú szakképzés beindítását indokolja, hogy városunkban művészeti képzés alapfokon folyik. Az itt végzett tanulóknak távolra kell utazniuk, hogy közép szinten folytathassák tanulmányaikat. Ennek kiküszöbölésére adna lehetőséget a művészeti képzés középfokon való bevezetése iskolánkban. További bázist jelent a beiskolázási körzetünkben levő általános iskolák művészeti képzése (zeneoktatás, néptánccsoportok, moderntánc stb.). Az iskolánkban folyó képzést nagyban segíti, hogy a sajátos nevelési igényű gyerekeket a Szak- és Szakmai Szolgáltató tagintézmény úgy tudja szolgáltatásban részesíteni, hogy ezen diákoknak az iskola épületéből ki sem kell lépniük. (a tagintézmény működése külön dokumentumban található)
Helyzetfelmérés A helyzetelemzés összeállítása kiindulópontként szolgál a fejlesztések tervezéséhez, az intézkedési terv eredményességének alapvető feltétele. Tartalmi elemként megjelenik a 60
tanulói összetétel, az oktatás eredményességére vonatkozó adatok, a programokban való részvételi arány, a nevelés feltételeinek a vizsgálata, az SNI tanulók arány és ellátásuk, a kapcsolatrendszer. Vizsgálati szempontok Tanulói összetétel
Tanórán kívüli programok
Iskolán kívüli segítő programok
Sajátos nevelési igényű tanulók
Eredményes oktatás
Helyzetelemzés Hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya a különböző évfolyamok egyes osztályaiban kiegyenlített, nem tér el több mint 25%-ban egymástól. Az intézmény nem folytat szegregáló oktatásszervezési gyakorlatot. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók részt vesznek az iskola sport- és művészeti programjain, azok térítésmentesek. Szakkör: 43 fő, ebből HHH 2 fő. Művészeti szakkör (rajz, néptánc): 36 fő, HHH: Biztosított az egyenlő hozzáférés, de beavatkozás szükséges a népszerűsítésükre, a részvétel bővítésére. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók részt vesznek az Útravaló alprogramjában.az „ Út az érettségihez”- 15 tanuló, ebből 8 tanuló HHH. Az intézmény sajátos nevelési igényű tanulók oktatását is biztosítja és vállalja, integrált keretek között, a többi tanulóval együtt. Rendelkezésre állnak a tanulók oktatásához szükséges feltételek (1993. évi Tv. A közoktatásról, 14/1994 MKM rendelet). Az SNI és részképességi zavarokkal küzdő tanulók együttes aránya az 1,1%-ot éri el. Diszlexia, diszgráfia: 9 fő, kevert specifikus fejlődési zavar:1 fő. Tanulási nehézséggel küzd: 5 fő. Évfolyamismétlők aránya 7 fő összlétszámon belül: 0,7% Magántanulók: nincs Továbbtanulás Gimnázium (%):összlétszámon belül 76%; ; HHHtanulók körében 30 Szakközépiskola 61
(érettségit adó képzés) (%)összlétszámon belül 80%; ; HHH-tanulók körében 15%°.
A nevelés feltételei
Együttműködés
A továbbtanulási mutatókat, a lemorzsolódási arány az azonos iskolatípusoktól jelentősen nem tér el, de szükség van támogató tevékenységekre. Az intézményben megfelelő a szakos ellátottság, és rendelkezésre állnak a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai sikerességét támogató szakemberek. Infrastrukturális feltételek: megfelelnek a kötelező eszköz-és felszerelési jegyzékben foglaltaknak (11/1994 MKM rendelet 7.sz. melléklet), továbbá nincs különbség az egyes osztályok között a hozzáférésben. Van alkalomszerű kapcsolat az általános iskolákkal, települési önkormányzattal, a szülőkkel, a gyermekjóléti szolgálattal, a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal, egészségügyi partnerekkel.
Együttműködés Az iskola önmagában nem képes a helyzet tárgyszerű és pontos feltárására. Szükséges egy minden irányú szakmai együttműködési rendszer kiépítése és gyakorlati megvalósítása és megöltése értékelhető tartalommal. Kapcsolat az általános iskolákkal Az általános iskolákkal már a beiratkozási időszak kezdete előtt felvesszük a kapcsolatot, mivel tanulói bázisunkat adják. Az iskola igazgatója október-január hónapokban részt vesz a környék általános iskoláinak szülői értekezletén, ahol a beiskolázásokkal kapcsolatos tartalmi kérdésekre ad választ illetve tájékoztatást. Szakmai együttműködésünk e témával kapcsolatos feladatai:
a tankötelesek létszám egyeztetése egyeztetés a nevelési tanácsadóval kapcsolatos kérdésekben.
Kapcsolat a települési önkormányzattal A hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének megteremtése érdekében igénybe vesszük a képviselő-testület egészségügyi és szociális bizottsága, a Polgármesteri Hivatal Gyámügyi csoportja segítségét. Az önkormányzat rendelete lehetőséget ad a rendszeres 62
gyermekvédelmi támogatás célzott, a gyermek iskolai előmeneteléhez kapcsolódó felhasználására. A meggyőző, felvilágosító munka jelentős része hárul az osztályfőnökökre, akik közvetlenül nyomon követik hátrányos helyzetű tanulóink mindennapjait. Segítséget jelent továbbá, hogy az intézményünknek gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse van, aki koordinálja a szakmai munkát. Városunkban Cigány Kisebbségi Önkormányzat is működik, a testület elnökével is együttműködik az iskola.. Kapcsolat a szülőkkel Törekszünk rá, hogy erősödjön a kapcsolat az iskola és az otthon között, több természetű támogatást kapjanak a hátrányos helyzetű szülők gyermekeik tanulásának segítésében.
A hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók feltérképezése Minden tanév elején elvégezzük az iskola tanulóinak szociális-egészségügyi feltérképezését. Hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetűnek tekintjük azokat a gyermekeinket, akiket iskolai előmenetelük szempontjából különböző tényezők gátolnak az elvárható, normál ütemű fejlődésben. A veszélyeztető tényezők rendszerint halmozottan hatnak és érvényesülnek. A helyzetfelmérésekben az intézmény gyermek- és ifjúságvédelmi felelősének irányításával az osztályfőnökök vesznek részt.
A felmérések kategóriarendszere: I. Hátrányos helyzet: a.) Hátrányos helyzetű tanuló az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve, akinek rendszeres gyermekvédelmi támogatásra való jogosultságát megállapította b.) Halmozottan hátrányos helyzetű tanuló az, aki hátrányos helyzetű és akinek törvényes felügyeletét ellátó szülője, illetve szülei legfeljebb az iskola 8. évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte befejezték be sikeresen, továbbá az a tanuló, akit tartós nevelésbe vettek A gyámhivatal tartós nevelésbe veszi, ha – a szülő/k felügyeleti jogát a bíróság megszüntette, ha a szülő/mindkét szülő elhalálozott, ha a gyermek ismeretlen szülőktől származik és nincs kirendelt gyámja, ha a szülő a gyermekek örökbefogadásához hozzájárult feltéve, hogy a gyermek ideiglenes hatállyal nem helyezhető el a leendő örökbefogadó szülőknél. 63
II. Veszélyeztetettség: a.) Veszélyeztetett környezeti okból: ez alatt a gyermeket gondozó szülők vagy más személyek életvitelében, nevelési tevékenységében felmerülő negatívumokat - pl.: bűnözés, alkoholizmus, drogfogyasztás, elhanyagolás és bántalmazás- valamint a gyermeket körülvevő kedvezőtlen tárgyi követelményeket-rossz lakásviszonyok, hajléktalanság-értjük b.) Veszélyeztetett
magatartási
okból:
a
gyermeknél
rendszerint
a
korábbi
veszélyeztetettsége miatt kialakult gátlásosság, szorongás vagy agresszivitás, a csavargás és bűnözés. c.) Veszélyeztetett anyagi okból: a leggyakrabban előforduló tényező, amely fokozottan sújtja a több gyermeket vagy fogyatékos gyermeket nevelő családokat, illetve az egyedül nevelő szülőket. d.) Veszélyeztetett egészségügyi ok miatt: beteg személy a családban, amely egyrészt a gyermek megfelelő ellátását akadályozza, másrészt fertőző megbetegedés esetén konkrét veszélyt jelent számár, továbbá a gyermek súlyos vagy tartós betegsége, melyet családja külső segítség nélkül nem tud megfelelően kezelni.
A 2011/2012–es tanévben felmért adatok Hátrányos helyzet
326 tanuló
Halmozottan hátrányos helyzetű:
35 tanuló
Veszélyeztetett tanuló (összes körülmény)
65 tanuló
A problémák kezelésében, a tanulók helyzetében bekövetkező változások észrevételezésében igénybe vesszük a Gondozási és Szociális Szolgáltató Központ szakmai segítségét. A tanuló iskolai munkájában bekövetkező szembetűnő visszaesés, súlyos magatartási problémák, igazolatlan hiányzások esetén jelzéssel élünk a nevezett intézmény felé, és az ott foglalkoztatott családgondozó besegít az okok feltárásába, a problémás helyzet kezelésébe.
Az iskola tevékenységrendszere Hátrányos helyzetű tanulóink iskolai kudarcainak sokféle kiváltó oka van, és ha ismerjük ezeket, akkor a megelőző munka terén eredményesek tudunk lenni. A jelzőrendszer 64
pontos, folyamatos és hatékony működtetése lehetőség a problémák felismerésében és kezelésében. Tanulóink jelentős része szociális, műveltségi hátrányokkal érkezik az iskolába. Biztosítani kell az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. A szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférésen túl alapvető cél az esélyteremtés, a hátrányos helyzetű gyerekek esélyeinek kompenzálása az intézmény minden tevékenysége során:
beiratkozásnál, felvételnél a tanításban az értékelés, a fegyelmezés gyakorlatában a tananyag kiválasztásában a továbbtanulásban a pedagógusok szakmai továbbképzésében a partnerség-építésben
65
Helyzetelemzés megállapításár a
Cél konkrét szöveges megfogalmazása
Intézkedés leírása
Az intézkedés felelőse
Az intézkedés megvalósításának határideje
Az intézkedés eredményességét mérő indikátor rövidtávon (1 év)
Az intézkedés eredményességét mérő indikátor középtávon (3 év)
Az intézkedés eredményes-ségét mérő indikátor hosszútávon (6 év)
Tanulói összetétel
Fokozottan ügyelni a szegregációmentesség fenntartására, a tanulócsoportok homogén összetételére
A HHH tanulók felmérése, a szabad iskolaválsztás biztosítása, nincs felvételiztetés
Gyermek –és ifjuságvédel-mi felelős és a vezetők
2013/2014 .tanév
A felmérések elvégzése iskolakezdésre, az eltérések arányának további csökkentése
A felmérések elvégzése iskolakezdésre, kérdőív kiküldése a felvételi értesítésselaz eltérések arányának további csökkentése 20% alá
Tanórán kívüli programok
Továbbra is fenntartani a térítésmentességet. Szükség van a programok népszerűsítésére mind az érintett diákok, mind pedagógusok és a szülők körében Továbbra is fenntartani az érdeklődést az Útravaló programok iránt, illetve a Katapult felsőoktatási mentorprogram ismertetése, és további lehetőségek, szociális támogatások keresése Az intézmény sajátos nevelési igényű tanulók oktatását továbbra is ellátja integrált keretek között, a többi tanulóval együtt.
Fórum okon, szülő-iskola találkozásokon, médiumokban, honlapon történő megjelenés
Gyermek –és ifjuságvédelmi felelős és az intézményvezetők
2013/2014 tanév
Részvételi arány HHH növelése
A felmérések elvégzése iskolakezdésre, kérdőív kiküldése a felvételi értesítésselaz eltérések arányának további csökkentése 20%-ra Részvételi arány HHH növelése
Fórum okon, szülő-iskola találkozásokon, médiumokban, honlapon, fényújságon történő megjelenés
Gyermek –és ifjuságvédelmi felelős
2013/2014. tanév
Részvételi arány megtartása
Pályázók számának növelése
Részvételi növelése
A jogszabályi és szakmai előírásoknak megfelelő feltételek nyomonkövetés e teljeskörű biztosítása Felzárkózató foglalkozások, szakköröklehet őség szerinti indítása, differenciált oktatás
Gyermek –és ifjuságvédelmi felelős, az igazgató, és igazgatóhelyett es, a pedagógiai szakszolgálat munkatársai Az intézmény vezetője/helyett ese, a nevelőtestület minden tagja
2013/2014. tanév
Lemorzsolódás csökkentése, továbbtanulási arány megtartása
Lemorzsolódás csökkentése, továbbtanulási növelése
Lemorzsolódás megakadályozása, továbbtanulási arány növelése
2013/2014. tanév
2013/2014. tanév
Az évismétlő tanulók arányának 1,5% alá csökkentése továbbtanulási arány megtartása Oktatási eredményesség mutatói
Az évismétlő tanulók arányának 1,3% alá csökkentése továbbtanulási arány növelése 5%-al
Az intézmény vezetője/helyett ese,a gyermekés ifjuságvédelmi felelős, a nevelőtestület minden tagja Az intézmény vezetője/helyett
Az évismétlő tanulók arányának csökkentése 0,2 %-al, a továbbtanulási arány megtartása Oktatási eredményesség mutatói
Találkozások számának
Rendszeres találkozások,
Rendszeres találkozások,,
Iskolán kívüli segítő programok
Sajátos nevelési igényű tanulók
Eredményes oktatás
A továbbtanulási mutatók javítása, a lemorzsolódási arány csökkentése
A nevelés feltételei
Az infrastrukturális feltételek fejlesztése és az egyenlő hozzáfárás biztosítása. Inklúzív pedagógia
Pedagógustová bbképzések, önértékelés,ped agógiaai fejlesztés
Együttműködé s
A partnerkapcsolat erősítése, a találkozások
Az alkalomszerű
66
2013/2014. tanév
Részvételi arány HHH Növelése
arány
Oktatási eredményesség mutatói, új pedagógiai módszertani ismeretek beépülése
számának növeléseátfogó célokat megjelölő, egyedi eseteket megbeszélő forumok
Monitoring
Nyilvánosság
Az esélyegyenlőségi kockázatok, problémák figyelése, a szülők, fenntartók, partnerek észrevételeinek a feldolgozása, éves felülvizsgálat, hiányosságok korrekrciója és esetleges kiegészítés Az esélyegyenlőségi terv és eredményeinek nyilvánossá tétele. A fenntartó, a szülők és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek tájékoztatása.
kapcsolatok rendszeressé tétele, a preventív munka hangsúlyosabbá tétele Bűnmegelőzés, egészségvédele m. az intézkedések eredményesség ének követése, ellenőrzése esélyegyenlősé gi kockázatok, problémák felkutatása
ese,a gyermekés ifjuságvédelmi felelős, a nevelőtestület minden tagja
Az intézmény vezetője/helyett ese,a gyermekés ifjuságvédelmi felelős
Honlapon, intézményi rendezvényeken , nevelőtestületi értekezleten a nyilvánosság biztosítása
Az intézmény vezetője/helyett ese,a gyermekés ifjuságvédelmi felelős
növelése, partnerség építés
forumok, kapcsolatok
kapcsolat
Folyamatos
A fenti indikátorok alakulása
A fenti indikátorok alakulása
A fenti indikátorok alakulása
Folyamatos
Észrevételek
Észrevételek
Észrevételek
Szabad iskolaválasztás Az esélyegyenlőség megvalósulásában központi elem, hogy mindenkinek esélye legyen a saját maga lehetőségeihez. a közoktatás minden szintjén és minden területén. Biztosítjuk az esélyt az adott egyén számára a leginkább megfelelő képzéshez való hozzájutás azonos lehetőségére. Az intézményünkbe való bekerüléskor érvényesül a szabad iskolaválasztás lehetőségen nincs felvételiztetés. Integráció A hátrányos helyzetű és az etnikai kisebbséghez tartozó tanulók oktatása integráltan történik, nincs jelen ezen tanulók külön tanulócsoportba történő besorolása, összevonása. Az iskolában évfolyamonként több osztály működik, és évfolyamonként az egyes osztályokban a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók létszámának az osztályba járó összes tanuló létszámához viszonyított aránya kevesebb, mint 25%-ban tér el az osztályok között.
Továbbá
intézményünknek nincs olyan osztálya, ahol a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók csoporton belüli aránya meghaladná az ötven százalékot. A hátrányos helyzetű tanulókkal való törődés az egyes pedagógus kötelezettségeként is megjelenik a köznevelésről szóló törvényben. A pedagógus alapvető feladata a rábízott tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy munkája során figyelembe vegye a tanuló: 67
egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, sajátos nevelési igényét segítse a tanuló képességének, tehetségének kibontakozását, illetve a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő tanuló felzárkózását tanulótársaihoz.
A hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének növelése:
Tehetséggondozás
Fakultációk indításával az átlagosnál jobb képességű tanulók esélyegyenlőségét szeretnénk biztosítani iskolai előmenetelükben, hiszen ezek a tehetséggondozó foglakozások térítésmenetesek, így elérhetővé válik a szegény sorsú diákok számára isMinden érettségi tárgyból és néhány választott tárgy esetén (minimális létszám: 10fő) nyílik lehetőség a foglakozások indítására, jelenleg 10 fakultáció működik. Az informatikai képzés keretében is működik a tehetségek felkarolása. A foglalkozások alkalmával betekintést nyerhetnek programozási nyelvekbe A részvétel biztosítja számukra, hogy ugyanolyan eséllyel pályázzanak valamely felsőoktatási intézménybe. Kiemelt iskolavezetési feladat e tevékenységi körökhöz biztosítani a megfelelő személyi és tárgyi feltételeket.
Felzárkóztatás
A hátrányos helyzetű térségekből érkezett és nehéz sorsú gyerekek lemaradása az informatika órákon kifejezetten tetten érhető. Sokuk nem rendelkezik a számítógép kezeléséhez szükséges alapvető ismeretekkel, nincsenek tisztában a számítógép nyújtotta lehetőségekkel. Ezen tanulók körében ritka a gyakorlott felhasználó, ebből adódóan a készségeik nem olyan fejlettek, mint azonos korú társaiké, ebből adódóan a tanulási idő megnövekszik, az osztállyal történő szinkron haladás nehezen megvalósítható.
Több lehetőség is kínálkozik ezen probléma enyhítésére:
jelenleg is működik a csoportbontás, tehát az osztály nem feltétlenül azonos tudású tanulói, két külön órán, nekik megfelelő ütemben haladnak a tananyaggal.
a tanórán a diákokkal történő foglalkozás a szaktanár belátása szerint differenciáltan történik.
68
a tanórákon kívüli, tanrendbe nem épülő délutáni „szabad” foglalkozásokra is nyílik lehetőség szaktanár felügyelete mellett. A továbbiakban ezen alkalmak száma újabb oktató bevonásával gyarapítható (az igény valamint a lehetőségek figyelembe vételével).
a tanárok megosztott figyelmével is növelhető az informatikaoktatás eredményessége, aminek haszonélvezői között első helyen szerepelnek a hátrányos helyzetű diákok.
Digitális középiskola Folytatni kívánjuk a Digitális Középiskola projektet, ami immár 5. éve eredményesen
működik. A középiskola eme formája a roma, illetve a hátrányos helyzetű felnőtt lakosság társadalmi integrációját is szolgálja. Az iskola, mint kistérségi központ részese ennek a kezdeményezésnek, partnerei pedig a Miskolci Egyetem, a Földes Ferenc Gimnázium valamint az Innocenter Kht.
Sport Célunk minél több hátrányos helyzetű tanulót bevonni a sportolásba, mert ez biztosítja a
legösszetettebb nevelési lehetőséget, az általános jellemformálástól az akaraterőn át a szabadidő hasznos eltöltéséig. Ennek értelmében próbálunk szabadidős- és rendszeres sportolási lehetőséget biztosítani minden tanulónk számára. Programok: Házi focibajnokság, kerékpártúra, gyalogtúra a Bükkben, Taktaközi tekergő, Mikulás-túra, túra a Zemplénben, szánkóverseny, futóverseny a Bükkben, gyógytestnevelés, úszás, kosárlabdaedzés, kondicionálás
Művészetek Tanulóink szociokulturális helyzetre való tekintet nélkül nagy kedvvel vesznek részt a
képzőművészet, az énekkar, a néptánc délutáni foglakozásain, csökkenhetnek a családi-társadalmi hátteréből fakadó lemaradások, javulhatnak az iskolához fűződő attitűdök. Sajátos nevelési igényű tanulók A sajátos nevelési igényű tanulók tanítása integrált formában, a többi tanulóval együtt történik. Az integráltan oktatott tanulóink sikeresen folytatják tanulmányaikat, megfelelően teljesíthetik a feladataikat.
a gyermek integrált nevelését-oktatását,
intenzív fejlesztő terápia folytatását
a tanítás- számonkérés- folyamatában méltányos, egyéni elbírálást,
tantárgyi mentesítés
A tanulók rehabilitációs foglalkozásokon vesznek részt ; az intézmény tagintézményének: Egységes Pedagógiai Szakszolgálat/Nevelési Tanácsadó szakemberei segítik őket a fejlődésükben.
69
Szociálpolitikai támogatások Meglehetősen érzékeny területről van szó, ahol egyaránt érvényesíteni szükséges a humánus gondolkodást, a józan tárgyszerűséget, a társadalmi igazságosságot. Fenntartói támogatások alatt az önkormányzat, az állam által nyújtott segítséget értjük. Mindennemű támogatás az anyagi biztonság terén az érintettek esélyét növeli a nagyobb mértékű lemaradás elkerülésére.
Tankönyvtámogatás Normatív kedvezmény igénybevételére jogosult a tanuló:
tartósan beteg,vagy rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos
pszichés fejlődési zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott
három-vagy többgyermekes családban él
nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult
A családok anyagi terhein úgy próbálunk segíteni, hogy a tartós tankönyveket az iskolai könyvtár állományába vételezzük és a tanév elején kikölcsönözzük tanulóink részére. A tanulást gátló felszerelési hiány nem jellemző a jelen időszakban.
Bocskai István Gimnázium Alapítvány
Az alapítvány 1994-ben kezdte meg működését és azóta az iskolai oktató-nevelő munka, valamint a tehetséggondozás terén tett nagy erőfeszítéseket. Tevékenységéhez szervesen hozzá tarozik, hogy elősegítse a hátrányos helyzetű gyerekek oktatását, az esélyegyenlőség biztosítását. Ennek szellemében rászorultsági alapon történik nyelvvizsga-díj hozzájárulás, tanórán kívüli foglalkozások működését támogatja.
Pályázatok
A pályázati rendszer adta lehetőségeket is maximálisan igyekszünk kihasználni. A kiírások folyamatos figyelemmel kísérésére pályázati felelős területe, aki koordinál, segíti az anyagi és a pénzügyi beszámoló elkészítését. Kifejezetten a hátrányos helyzetű tanulóink támogatására célzottan irányuló Útravaló Ösztöndíjprogramban az iskolából közel 30 pedagógus és közel 50 diák vesz részt. 70
A tanuló jutalmazásához, magatartásának, szorgalmának értékeléséhez kapcsolódó elvek: A magatartás és a szorgalom helyi minősítési rendszere A helyi minősítési rendszerrel célunk az egységes szemléletű értékelés megvalósításának segítése. A minősítés eljárás rendje: Az osztályfőnök az általa összegyűjtött információk alapján a félévi, illetve az év végi osztályozó értekezleten javaslatot tesz az egyes tanulók minősítési fokozatára. A minősítések kialakításában az osztályfőnök támaszkodik az osztályban tanító tanárok, az osztálydiákbizottság véleményére és a minősítéseket megvitatja az osztályközösséggel. A végleges minősítés a nevelőtestület döntése alapján alakul ki.
A minősítés fejezze ki: -
a közösséghez és annak tagjaihoz való viszonyt
-
a munkához való viszonyt
-
a kötelességtudatot
-
az önállóságot
-
a közösségért végzett munkát, emberi kapcsolatokat
-
tanulmányi munkát
-
tanórán kívül: többletmunkát
-
felelősségérzetet
-
viselkedéskultúráját, hangnemét
-
házirend betartását
Nem lehet az egyes minősítési fokozatokat úgy megfogalmazni, hogy minden egyes tanulóra valamelyik egyértelműen érvényes legyen. Annak mérlegelése, hogy a tanulót melyik fokozat illeti meg a nevelőtestület, elsősorban az osztályfőnök fontos, felelősségteljes feladata. 71
A szorgalom és a magatartás minősítése csak indokolt esetben különbözhet 1-nél több fokozattal egymástól. A tanév végén az egész tanévben mutatott magatartást és az egész éves szorgalmat értékeljük. Az osztályfőnök minden tanév első napján írásban ismerteti a tanulókkal (lediktálja füzetbe, kirakja az osztály faliújságjára…) a magatartás és a szorgalom értékelésének alapelveit, az egyes minősítések feltételeit és a követelményekről a szülőket a tanév első szülő értekezletén tájékoztatja. A magatartás értékelése, minősítése: A tanuló magatartását év közben havonta szóban, negyedévkor és háromnegyed évkor érdemjeggyel (2-5) írásban értékeljük, félévkor és tanév végén a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) osztályzatok valamelyikével minősítjük.
Példás a magatartása a tanulónak, ha: Jó magaviselet mellett tevékenyen részt vállal a közösségi feladatok végrehajtásában vagy számottevő tanulmányi, kulturális, illetve sporteredménnyel gazdagította az iskola hírnevét. Nincs írásbeli figyelmeztetése, intője a tanév során, betartja a házirendet, mások viselkedésére pozitívan hat, segítőkész, jóindulatú, élen jár, kezdeményező, korosztályának megfelelő a felelősségtudata. Jó magatartási fokozat illeti meg a tanulót, ha: A tanulmányi kötelezettségének rendszeres munkával eleget tesz, az iskola házirendjének és egyéb szabályzatainak rendelkezéseit, előírásait következetesen megtartja. Viselkedése fegyelmezett, kulturált, emellett segítőkész. Diáktársai, szülei, tanárai, az iskola felnőtt dolgozói iránt tiszteletet tanúsít, magatartása erkölcsös, és nincs igazgatói intője. Tolerancia készsége jó, viselkedése nem bántó szándékú. A közösség munkájában részt vesz, de befolyást nem gyakorol. Felelősségérzetére jellemző lehet, hogy feledékeny.
Változó magatartású a tanuló, ha: Viselkedése ellen több panasz merül fel, tanulmányi kötelezettségét többször elmulasztja, vagy igazgatói intője van. Viselkedése másokat zavar, kifogásolható, ingadozó, de igyekszik változni. 72
Viselkedéskultúrájában nyegle, a közösségre nincs ártó hatással, de ingadozik. Gyakran közömbös, vonakodó. A házirendet részben tartja be, felelősségérzete ingadozó. Rossz magatartási fokozatot kell adni annak a tanulónak, akinek viselkedése miatt gyakori vagy súlyos kifogás merült fel, aki fegyelmi eljárás után büntetésben részesült. A szorgalom értékelése, minősítése A tanuló szorgalmát év közben havonta szóban, negyedévkor és háromnegyedévkor érdemjeggyel (2-5) írásban értékeljük, félévkor és tanév végén a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) osztályzatok valamelyikével minősítjük. A szorgalom minősítése az egyéni képességeket is mérlegelve fejezi ki a tanulmányi munkához való viszonyt, a kötelességtudatot, a rendszerességet és a pontosságot.
Példás a minősítése annak a tanulónak, aki erejéhez, képességeihez mérten pontosan, alaposan, törekvően, kötelességtudattal és egyenletes színvonalon végzi a munkáját. Odaadó, igényes a tudás megszerzésében, kötelességtudata kifogástalan, tanórán kívül is végez többletmunkát. Jó szorgalmi fokozatot kap az a tanuló, akinek munkáját kisebb lazaságok, egyenetlenségek ellenére általában a kötelességtudat, rendszeresség jellemzi. Előfordul, hogy ösztönözni kell. Változó szorgalmi fokozatot kell adni annak a tanulónak, akinek a tanórákra való felkészülése rendszertelen, tanulmányi munkája hullámzó, aki képességei alatt teljesít, vagy aki valamelyik tantárgyból elégtelen minősítést kap. Felszerelése gyakran hiányos. Hanyag minősítést kell kapnia annak a tanulónak, aki tanulmányi kötelezettségeinek következetesen nem tesz eleget, érdektelenség, közöny jellemzi, vagy egynél több tantárgyból elégtelen minősítést kap. Felszerelése nincs vagy többnyire hiányos.
A tanulóink dicséretének, jutalmazásának, kitüntetésének elveit, formáit, illetve tanáraink értékelésének, dicséretének, jutalmazásának, kitüntetésének elveit, formáit továbbá az igazgató tantestület által történő értékelésének szempontjait az iskolai SZMSZ tartalmazza. A tantárgyi értékelés konkrét formáit és lehetőségeit a tantárgyak tantervi követelményei határozzák meg.
73
A tanulmányok alatti vizsgák követelményei Az osztályozó vizsga és pótvizsga témakörei 7. osztály magyar nyelvtan 1. A közéleti kommunikáció iskolai helyzetei és műfajai: megbeszélés, vita, kiselőadás, a helyzetnek és a kommunikációs célnak megfelelő beszédmód, szókincs használata. Kulcsfogalmak: vélemény, vita, érv; megbeszélés 2. Különböző nézőpontú és műfajú szövegek jellemzői: elbeszélés, jellemzés, vélemény Kulcsfogalmak: elbeszélés, jellemzés, vélemény 3. A helyesírás alapelvei, az írásjelek, a szöveg központozásának legfontosabb szabályai. Kulcsfogalmak: központozás, írásjel (vessző, pont, kérdőjel, felkiáltójel, kettőspont, gondolatjel), kiejtés elve, szóelemzés elve, hagyomány elve, egyszerűsítés elve 4. A mondatfajták közlési szándékának megfelelően Kulcsfogalmak: mondatfajta, kijelentő, kérdő, felszólító, felkiáltó, óhajtó mondat 5. Szószerkezetek típusai, fajtái: mellérendelés, alárendelés Kulcsfogalmak: szószerkezet (szintagma), hozzárendelő, mellérendelő és alárendelő szószerkezet, alaptag, meghatározótag, alárendelő szintagma fajtái, mellérendelő szintagma fajtái, álszintagma 6. A fő mondatrészek: az alany és az állítmány Kulcsfogalmak: igei, névszói, névszói-igei állítmány, határozott alany, határozatlan alany, rejtett alany, általános alany 7. A mondat bővítményei Kulcsfogalmak: tárgy, határozó fajtái (hely, idő, mód, állapot, ok, cél, társ, eszköz, állandó, eredet, eredmény, körülmény, szám), jelző fajtái (minőség, mennyiség, birtokos, értelmező)
Az osztályozó vizsga és pótvizsga témakörei 7. osztály magyar irodalom 74
1. Az egyes kisepikai műfajok sajátosságai: novella (Mikszáth Kálmán A néhai bárány),
a karcolat (Mikszáth Kálmán A pénzügyminiszter reggelije, A korlátfa) Kulcsfogalmak: novella, elbeszélés, szerkezet, időrend, elbeszélői nézőpont, beszédhelyzet, karcolat, anekdota 2. Nagyepikai alkotások: Mikszáth Kálmán szent Péter esernyője, Jókai Mór A kőszívű
ember fiai Kulcsfogalmak: nagyepika, szerkezet, időviszony, térviszony, cselekmény, fordulat, epizód, kitérő, késleltetés, előreutalás; anekdotikus; magatartásforma, romantikus regény; regényműfaji változat, pl. heroikus regény; romantikus hős, jellem, ábrázolásmód 3. Kölcsey Ferenc költészete: Himnusz, Huszt
Kulcsfogalmak: epigramma, disztichon, rémromantika, himnusz, nemzeti himnusz, megszólított – beszélő, keretes szerkezet, időszerkezet (régmúlt, közelmúlt, jelen, jövő hiánya) bűn és bűnhődés, nemzethalál 4. Vörösmarty költészete: Szózat
Kulcsfogalmak: közösségi óda, keretes szerkezet, megszólított – beszélő, Sors, Időszerkezet (múlt, jelen, jövő), sorslehetőségek, nemzethalál 5. Petőfi Sándor költészete: ars poetica – A XIX. század költői
tájköltészet – Kiskunság szerelmi költészet – Szeptember végén forradalmi költészet – Egy gondolat bánt engemet, Nemzeti dal Kulcsfogalmak: váteszköltő, ars poetica, Alföld, tájleíró technika, hitvesi líra, Szendrey Júlia, szabadság, világforradalom, életáldozat 6. Drámai műfajok: a komédia - Molière: Fösvény vagy Shakespeare egy vígjátéka vagy
Szigligeti: Liliomfi vagy Goldoni: Két úr szolgája Kulcsfogalmak
:
dráma,
komédia,
dialógus,
konfliktus,
helyzetkomikum, jellemkomikum, típus, jellemtípus.
Az osztályozó vizsga és pótvizsga témakörei 8. osztály magyar nyelvtan
75
alapszituáció,
1. A kommunikáció folyamata, tényezői, a közéleti kommunikáció iskolai helyzetei
és műfajai, a tömegkommunikáció Kulcsfogalmak
:
hozzászólás,
felszólalás,
köszöntő,
ünnepi
beszéd,
tömegkommunikáció, sajtó, rádió, televízió, internet, sajtóműfaj (hír, tudósítás, interjú). 2. Alapvető helyesírási szabályok ismerete
Kulcsfogalmak: kiejtés elve, szóelemzés eleve, hagyomány elve, egyszerűsítés elve 3. Az összetett mondat fajtái, felépítése
Kulcsfogalmak: alárendelő mondat, főmondat, mellékmondat, utalószó, kötőszó, mellérendelő mondatú, kapcsolatos, ellentétes, választó, magyarázó, következtető 4. A szóösszetételek típusai, jelentésük változása, helyesírási szabályai
Kulcsfogalmak: előtag, utótag, alárendelő összetett szó, mellérendelő összetett szó, jelentéstömörítő szóösszetétel, valódi mellérendelés, ikerítés, szókettőzés 5. A nyelv állandósága és változása, nyelvváltozatok
Kulcsfogalmak: nyelvjárások, szociolektusok 6. A magyar nyelv eredete (finnugor rokonság)
Kulcsfogalmak: nyelvcsalád, uráli nyelvcsalád
Az osztályozó vizsga és pótvizsga témakörei 8. osztály magyar irodalom
1. Kisepikai alkotások: a ballada (Arany János Szondi két apródja), a novella (Móricz Zsigmond Hét krajcár, Kosztolányi Dezső A kulcs), karcolat (Karinthy Frigyes Tanár úr kérem) Kulcsfogalmak: kisepika, anekdota, novella, szerkezet, időrend, elbeszélői nézőpont, beszédhelyzet 2. Nagyepikai alkotások: Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig, Tamási Áron Ábel a rengetegben Kulcsfogalmak: elbeszélői nézőpont, hangnem, ábrázolásmód; fejlődésregény, humor, példázat / parabola, történelmi regény
76
3. Lírai alkotások: Ady Endre költészete (Góg és Magóg fia vagyok én, A magyar Ugaron, Párisban járt az Ősz, Lédával a bálban, Őrizem a szemed, A föl-földobott kő) Kulcsfogalmak: ars poetica, látomásos tájvers, ostorozó hazaszeretet, Léda, Csinszka, halál 4. Lírai alkotások: Kosztolányi Dezső költészete (A szegény kisgyermek panaszai) Kulcsfogalmak: versciklus, gyerekkor, verskörök, költői nézőmód váltakozása 5. Lírai alkotások: József Attila (Tiszta szívvel, Mama, Mikor az uccán átment a kedves, Születésnapomra) Kulcsfogalmak: dal, lírai számvetés, lázadás, Horger Antal, létválság, mama-versek, szerelmi líra 6. Lírai alkotások: Radnóti Miklós költészete (Nem tudhatom, Hetedik ecloga, Tétova óda) Kulcsfogalmak: hazaszeretet, ecloga, munkaszolgálat, Gyarmati Fanni, szerelmi líra, Bori notesz 7. Drámai műfajok: a tragédia – Shakespeare Rómeó és Júlia Kulcsfogalmak: tragédia, drámai alapszituáció, konfliktus, véletlen, sorsszerűség, értékvesztés
Az osztályozó vizsga és a pótvizsga követelményei Magyar irodalom 9. évfolyam Magyar irodalomból az osztályozó, illetve pótvizsga csak szóbeli vizsgából áll. Témakörök:
1. A Biblia
-
fogalma, részei, felépítése, keletkezése, nyelve, műfajai; ó- és újszövetségi történetek ismerete, elemzése; hatása az európai és a magyar kultúrára
77
-
fogalmak:
Biblia,
Ószövetség,
Újszövetség,
Tóra,
kánon,
kanonizáció,
teremtéstörténet, pusztulástörténet, zsoltár, próféta, evangélium, passió, apostol, példabeszéd, apokalipszis, apokrif iratok, Septuaginta, Vulgata 2. Az ókori görög epika -
fontosabb történetek ismerete az ókori görög mitológiából; szemelvények ismerete a homéroszi eposzokból
-
fogalmak: antikvitás, mítosz, mitológia, homéroszi kérdés, eposz, eposzi kellékek, archetípus, toposz, időmértékes verselés, versláb, hexameter
3. Az ókori görög líra -
szemelvények ismerete az ókori görög lírából (Anakreón, Szapphó, Alkaiosz) és prózaepikából (Aiszóposz fabulái)
-
fogalmak: dal, elégia, epigramma, himnusz, időmértékes verselés, verslábak, hexameter, disztichon, szapphói strófa, fabula, archetípus, toposz, poétika
4. Az ókori görög dráma -
az ókori görög színház és színjátszás jellemzőinek ismerete; Szophoklész Antigoné című tragédiájának elemző bemutatása
-
fogalmak: színház, esztétikai minőség, tragikum, komikum, tragédia, komédia, szatírdráma, mondakör, dialógus, akció, dikció, alapszituáció, konfliktus, drámai szerkezet, hármas egység elve, kar, katarzis
5. Az ókori római költészet -
szemelvények a római lírából és epikából: Catullus, Vergilius, Horatius, Ovidius, Phaedrus néhány műve (vagy részletek)
-
fogalmak: eposz, dal, óda, elégia, ekloga, episztola, ars poetica, átváltozástörténet, strófaszerkezet, neoterikusok, mecénás
6. A középkor irodalma (európai és magyar irodalom) -
szemelvények a 4–14. századi európai irodalomból: himnuszköltészet (Assisi Szent Ferenc, J. da Todi); vallomás (Augustinus); legendák; hősi ének (Roland-ének); trubadúr- és lovagi költészet (W. von der Vogelweide); vágánsdalok; Dante: Isteni színjáték (részlet/ek a Pokolból); Villon művei (egy-két részlet a Nagy 78
testamentumból); Halotti beszéd és könyörgés, Ómagyar Mária-siralom, Margitlegenda -
fogalmak: szerzetesrendek, hét szabad művészet, himnusz, legenda, prédikáció, planctus (siralom), vallomás, trubadúr, lovagi költészet, vágánslíra, passió, misztérium, mirákulum, moralitás, középkori színpadformák, nyugat-európai verselés, rím, tercina, testamentum, balladaforma, refrén, írásbeliség, szóbeliség, nyelvemlék, szövegemlék, kódex
7. Az európai irodalom a reneszánsz korban -
szemelvények ismerete Petrarca Daloskönyvéből és Boccaccio Dekameronjából (pl.: Petrarca: Ti szerencsés füvek, boldog virágok; Pó, földi kérgem bárhogy is sodorjad; Boccaccio: Első nap, harmadik novella; Ötödik nap, kilencedik novella; Hatodik nap, negyedik novella)
-
fogalmak: reneszánsz, humanizmus, humanista, novella, szonett, versciklus
8. A magyar irodalom a reneszánsz korban -
Janus Pannonius és Balassi Bálint portréja: lírájuk jellemzői, témáik, műfajaik, néhány versük ismerete (pl.: Janus Pannonius: Búcsú Váradtól, Egy dunántúli mandulafáról, Pannónia dicsérete, Galeotto Marzióhoz, Saját lelkéhez; Balassi Bálint: Hogy Júliára talála, így köszöne neki, Kiben az Celia szerelméért való gyötrelméről szól, Egy katonaének, Adj már csendességet)
-
fogalmak: elégia, epigramma, búcsúzásvers, refrén, disztichon, költői magatartás, irónia,
gúny,
interkulturalitás,
újplatonizmus,
kötetkompozíció,
dallamvers,
szövegvers, ütemhangsúlyos verselés, rímelhelyezkedés, Balassi-strófa, hárompillérű verskompozíció 9. Az angol reneszánsz dráma -
az angol reneszánsz dráma és színjátszás jellemzőinek ismerete, Shakespeare színpada; Shakespeare Rómeó és Júlia című tragédiájának elemző bemutatása
-
fogalmak: előszínpad, hátsó színpad, felső színpad, drámai műfajok, drámai szerkezet, drámai nyelv, drámai jellem, blank verse
10. Világirodalom a 16-17. században: késő reneszánsz, manierizmus, barokk -
a késő reneszánsz, a manierizmus és a barokk stílus jellemzőinek ismerete; szemelvények ismerete Cervantes Don Quijote című művéből 79
-
fogalmak:
reneszánsz,
manierizmus,
barokk,
korstílus,
stílusirányzat,
művelődéstörténeti korszak
10. évfolyam, irodalom Barokk és klasszicizmus a 17. században (háttér, tematika, stílus- és formajegyek). Szemelvényrészletek az irányzatokról, szerzőkről, művekről. barokk, klasszicizmus; korstílus, stílusirányzat. Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem Barokk, eposz, eposzi konvenciók (kellékek). Tájékozottság a stíluskorszakokban, a stílus-és formaérzék fejlesztése: a barokk formajegyeinek, a világkép és műfajok, poétikai/retorikai megoldások összefüggéseinek megismertetése (az irodalmi művekben és más művészeti ágakban). A műfaji konvenció jelentéshordozó szerepének bemutatása. Az olvasott művek befogadásának, megértésének támogatása.
Magyar barokk irodalom. Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem (vagy részletek); a barokk eposz (szerkezet; koncepció; embereszmény/ a főhős mint Krisztus katonája; értékrend). A tanuló – felismeri a barokk formajegyeit az irodalmi művekben és más művészeti ágakban is, összhangban az irodalommal; – megismeri világkép és műfajok, poétikai / retorikai megoldások összefüggését; – tisztában van az eposzi kellékek hagyományozódásával, az antik és barokk eposzok különbségével (koncepció, szerkezet, értékrend, embereszmény); – műismereti minimuma: Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem ( részlete).
80
Kulcsfogalmak
barokk eposz, eposzi konvenciók a barokkban, erkölcsi érték, heroizmus,
/ fogalmak
körmondat
Színház- és drámatörténet – a francia klasszicista színház (17. század) Barokk és klasszicizmus a 17. században. Ars poetica. Drámatörténeti és drámaelméleti ismeretek. Komikum és tragikum. Lehetséges: Fösvény vagy más Molière-mű ismerete. A klasszicizmus elvárásai. Tragédia és komédia. A francia színház a 17. században (színház, előadás és dramaturgia összekapcsolódása). Molière: Tartuffe. A komikum megjelenési formái.
Kulcsfogalmak
felvonás, jelenet, díszlet, jelmez, szerzői utasítás, hármas egység,
/ fogalmak
mértéktartás,
helyzetkomikum,
jellemkomikum,
nyelvi
komikum,
jellemtípus, bizalmas, rezonőr
Felvilágosodás, klasszicizmus, regény, regényműfaji változatok. A felvilágosodás irodalmának jellemző műfajai és stílusirányzatai: klasszicizmus, szentimentalizmus (érzékenység), rokokó. Művek, szemelvények az angol, francia és német irodalomból, Voltaire Candide, részletek Defoe Robinson Crusoe, Swift Gulliver utazásai c. regényeiből, Rousseau, Goethe, Schiller különféle műfajú alkotásaiból. A választott szerzőkhöz, művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek.
Kulcsfogalmak
felvilágosodás, klasszicizmus, szentimentalizmus, rokokó, valóság és
/ fogalmak
fikció, elbeszélői nézőpont, kalandregény, robinzonád, fejlődésregény, énregény,
levélregény,
tézisregény,
hangnem)
81
ellenutópia,
szatíra
(szatirikus
Magyar irodalom a 18. században – portrék: Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel – ismeri a magyar nyelv ügyében született legfontosabb programok, értekezések gondolatait; Kazinczy tevékenységét; a magyar felvilágosodás időszakának, irodalmi életének néhány sajátosságát; – tudatosítja a nyelvújítási mozgalom jelentőségét; – tisztában van Csokonai és Berzsenyi életművének jellegével, az alkotók helyével, szerepével a magyar irodalom történetében; felismer jellemző stílusirányzatokat, műfajokat, verstípusokat és versformákat; – műismereti minimuma: Mikes Kelemen: Törökországi levelek (részlet), Kazinczy Ferenc egy epigrammája; Bessenyei György egy értekező prózai részlete; Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez (ált. isk., memoriter is); A tihanyi Ekhóhoz Tartózkodó kérelem; Berzsenyi Dániel: A közelítő tél, A magyarokhoz I. Levéltöredék barátnémhoz c. mű. – Csokonai és Berzsenyi kapcsán alkalmassá válik legalább 3-4 alkotásuk és a műveikről szóló vélemények, elemzések értelmezésére;
egy-egy szóbeli témakör kifejtésére;
memoriterek tolmácsolására
Kulcsfogalmak/
nyelvújítás, irodalmi élet, művelődési program, értekezés, szentencia,
fogalmak
szimultán ritmus, bölcseleti óda, elégiko-óda, elégia, dal, episztola, létösszegzés, időszembesítő verstípus, antik strófaszerkezetek
Világirodalom – az európai irodalom a 19. század első felében (romantika, romantika és realizmus)
Romantika, a romantikus korstílus néhány alapvető jellemzője; romantika és realizmus Az európai és a magyar irodalom összekapcsolódási pontjainak felismerése által a nemzeti és az európai identitás erősítése. Eszmény és valóság viszonyának értelmezése különböző korstílusokban. Embertípusok, életvezetési stratégiák, eszmei és erkölcsi törekvések értékelése.
82
A romantika korstílus jellegének, jelentőségének, a romantika és a kritikus, realista szemlélet együtthatásának megértetése. Felkészítés a stiláris és hangnemi összetettség, az irónia és a groteszk befogadására. Információgyűjtés- és feldolgozás, szövegalkotás, értelmező képességek: házi olvasmány önálló feldolgozása, beszámoló készítése A romantika irodalmának jellemzői (esztétikai elvek, művészi szabadság, stílus- és formajegyek; ironikus látásmód, groteszk minőség). Új műfajok, formák (pl. történelmi regény, bűnügyi történet, drámai költemény, verses regény). Társadalmi típusok (felesleges és karrierista hősök, hivatalnokok) megjelenése a romantikával egyidejű, realista szemléletű művekben. A tanuló – felismeri az életművek egymásmellettiségét az 1830-as években (klasszika, romantika, realizmus tendenciái, l. Goethe/ Hugo/Stendhal, Balzac) és a romantika korstílus-jellegét, jelentőségét; a romantika és a kritikus, realista szemlélet együtthatását; – megismeri az irodalmi liberalizmus szerepét és hatását az esztétikára (új műfaji változatok; stiláris és hangnemi összetettség, irónia és groteszk); – műismerete: Shelley, Keats, Poe, V. Hugo, E. T. A. Hoffmann, Puskin, illetve Balzac, Stendhal, Gogol egy-egy művének/ részletének ismerete; – képes egy választott/kijelölt epikai alkotás (házi olvasmány) elemző bemutatására a közös értelmezés után; – beszámolót/
Kulcsfogalmak/
műfajkeveredés, hangnemi kevertség, groteszk, irónia, bűnügyi történet,
fogalmak
történelmi regény, verses regény, regényciklus, analitikus regény
Színház- és drámatörténet – Katona József: Bánk bán Klasszicizmus és romantika. Tragédia, drámai szerkezet. A tragikus hős összeomlása. Élet-válaszutak a különböző helyzetekben és a figurák alakjában. 83
A tettek és a szavak közötti viszony szerepének felismerése. A „nemzeti dráma” mint közös ismeret. A tragédiában megjelenített magánéleti és közéleti konfliktus értékelése. Felkészítés a Bánk bán olvasására, befogadására, értelmezésére (problematika, drámai szerkezet és nyelv, sajátos lezárás, „megoldás”). Érvelő képesség: álláspontok megismerése, összevetése, értékelése. A tanuló – képes elemezni nemzeti tragédiánk sajátosságait (problematika, drámai szerkezet és nyelv, sajátos lezárás, „megoldás) – megismer néhány álláspontot a műértelmezéshez;
Kulcsfogalmak/
vándorszínház, állandó színház, szerepkör, intrikus, naiva, késleltetés,
fogalmak
drámai nyelv, klasszicizmus és romantika
Magyar irodalom a 19. század első felében – portrék: Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály A tanuló – ismeri a magyar irodalom néhány sajátosságát a 19. század első felében; – felismeri a reformkor-nemzeti romantika-népiesség fogalmak tartalmát, szerepét és jelentőségét; – tisztában van Kölcsey és Vörösmarty életművének jellegével, az alkotók helyével, szerepével a magyar irodalom történetében; – műismereti minimuma: Kölcsey: Hymnus, Huszt és még egy lírai mű, egy értekező prózai részlet; Vörösmarty: Szózat, Előszó és még egy-két lírai mű, valamint a Csongor és Tünde; memoriterek; – Kölcsey és Vörösmarty kapcsán alkalmassá válik legalább négy alkotásuk és a műveikről szóló vélemények, elemzések értelmezésére;
egy-egy szóbeli témakör kifejtésére;
memoriterek tolmácsolására.
Kulcsfogalmak/
irodalmi élet, népköltészet, népdalgyűjtés; nemzeti himnusz, értekezés,
84
fogalmak
intelem,
értékszembesítő
és
időszembesítő
verstípus,
rapszódia,
romantikus irónia, drámai költemény
Életmű – Petőfi Sándor Romantika, népiesség, népdal, dal, helyzetdal, elbeszélő költemény, életkép, episztola, felező tizenkettes versforma. Ismeretek Petőfi életútjáról, műveiről. Anyám tyúkja; Füstbe ment terv (memoriterek); János vitéz (és memoriter-részletei); Az Alföld; Nemzeti dal (memoriterek is) és más lírai alkotások. Petőfi Sándor életműve. Pályaszakaszok (életérzések, költői magatartás) és jellemző alkotások. A népi szemléletmód hatása; romantika és népiesség. Témák: szerelem, táj, ars poetica, versciklusok; lírai műfajok és líratípusok (dalok, helyzetdalok, ódák, elégiák, rapszódiák; tájlíra, forradalmi látomásvers) és versformák változatossága; A puszta, télen; A XIX. század költői; Európa csendes, újra csendes…; Szeptember végén, Minek nevezzelek? A Felhők-ciklus két verse, Dalaim, stb. elemző feldolgozása.
Verses epika (A helység kalapácsa mint eposzparódia; és Az apostol; ismétlés: János vitéz).
Kulcsfogalmak/
népiesség,
elbeszélő
költemény,
versciklus,
helyzetdal,
tájlíra,
fogalmak
látomásköltészet, ars poetica, komikus eposz, költői szerep, váteszköltő
Látásmód – Jókai Mór Romantika, romantikus ábrázolásmód, romantika és népiesség, heroizmus és humor, regényműfaji változatok, történelmi regény, anekdota, anekdotikusság. A kőszívű ember fiai vagy más regénye. 85
A Jókai-regényekben fölmutatott erkölcsi, egyéni és nemzeti-közösségi problémakörök felismerése. Értékek és szerepek konfliktusai. Jókai Mór: Az arany ember
elemző értelmezése sok szempontú megközelítéssel, pl.: a
romantika megjelenési formái; műfaji változat; szerkezet, jellemábrázolás, elbeszéléstechnika, nézőpont, közlésformák; hangnemi és motivikus összetettség. Problematika a műhöz: természet és civilizáció, bűn és büntetés, kettős jellem.
11. évfolyam, irodalom 1. Arany János lírai munkássága az életrajz fontosabb elemei; hat vers elemzése 2. Arany János epikája Toldi estéje; legalább két ballada elemzése 3. Jókai Mór regényei egy regényének részletes elemzése 4. Madách Imre: Az ember tragédiája drámai költemény, szerkezet, keletkezése, a mű kiemelkedő előadásai 5. A XIX. század második felének európai próza- és drámairodalma Két mű elemzése választható Csehov, Dosztojevszkij, Gogol, Tolsztoj, Ibsen műveiből 6. Mikszáth Kálmán novellái az életrajz fontosabb elemei; két novella elemzése 7. Mikszáth Kálmán regényei egy regény részletes elemzése 8. Krúdy Gyula novellái két novella elemzése 86
9. Móricz Zsigmond novellái az életrajz fontosabb elemei; két novella elemzése 10. Móricz Zsigmond regényei egy regény részletes elemzése 11. Ady Endre költészete az életrajz fontosabb elemei; tíz vers elemzése verstípusok: létharc versek, szerelmi líra, pénz, háborúellenesség, magyarság, istenes és kuruc versek kötetkompozíció, szimbolizmus 12. Portrék a Nyugat első nemzedékéből Tóth Árpád lírája (két vers elemzése) Juhász Gyula költészete (két vers elemzése) 13. A Nyugat első nemzedékének prózája Karinthy Frigyes két műve Csáth Géza vagy Kaffka Margit munkássága 14. Babits Mihály és a Nyugat Babits hét versének részletes elemzése Jónás könyve 15. Kosztolányi Dezső munkássága Kosztolányi regényei; egy regény és két novella elemzése Kosztolányi lírája: öt vers elemzése
12. évfolyam, irodalom 1. A 20. század világirodalmából (Thomas Mann, Franz Kafka egy-egy novellája, Bertold Brecht egy drámája)
87
2. Szabó Lőrinc művei öt vers elemzése 3. Szerzők és művek a 20. századi magyar irodalomból Németh László két műve vagy Márai Sándor két műve (egy prózai és egy lírai alkotás) 4. Illyés Gyula művei: két vers elemzése, Illyés prózája 5. József Attila költészete költői korszakai; 10 mű elemzése 6. Radnóti Miklós költészete négy mű elemzése (bukolika, idill, ekloga fogalma) 7. A 20. század második felének magyar prózája Ottlik Géza munkássága – egy regénye vagy annak részlete Örkény István művei: Tóték, Egypercesek 8. A 20. század második felének magyar lírája Weöres Sándor költészete – három mű elemzése Pilinszky János lírája – három vers elemzése 9. Kortárs magyar irodalom Művek, műrészletek a kortárs hazai és határon túli magyar irodalomból, legalább három szerzőtől: pl. Nemes Nagy Ágnes, Nagy László, Kertész Imre, Szilágyi Domonkos, Kányádi Sándor
Szóbeli témakörök magyar nyelvből pótvizsgára és osztályozó vizsgára 9. évfolyam 88
1.
A kommunikáció tényezői és funkciói; a tömegkommunikáció
2.
Hangok és hangtörvények
3.
A szóelemek típusai és a szóalkotás módjai
4.
A szófajok
5.
A szintagmák
6.
Helyesírásunk alapelvei; a központozás
7.
Jel és jelentés, a nyelvi jelek
8.
Szövegalkotás; a szöveg szerkezete
10.évfolyam
1.
A szövegtípusok
2.
Önéletrajz, hivatalos levél, kérvény, jegyzőkönyv
3.
A hivatalos szövegek
4.
Retorikai ismeretek
5.
Az érvelés
6.
A szövegszerkesztés
7.
Nyelvváltozatok
8.
A szavak jelentése
11. 1.
Nyelv és stílusa
2.
A tudományos és szakmai stílus
3.
A hivatalos stílus
4.
A publicisztikai stílus
5.
Szóképek
6.
Alakzatok
7.
Az érvelő esszé
évfolyam
12. évfolyam
1.
Nyelvtípusok
2.
A nyelvrokonság bizonyítékai 89
3.
Nyelvtörténeti korszakok
4.
A nyelvemlékek
5.
Nyelvtani rendszerünk változásai
6.
Szókincsünk változásai
7.
Nyelvújítás
8.
A nyelvművelés feladatai
A Bocskai István Katolikus Gimnázium követelményrendszere mozgóképkultúra és médiaismeret osztályozó vizsgára Szóbeli tételsor mozgóképkultúra és médiaismert osztályozó vizsgára 11. évfolyam 1. A mozgóképi szövegek (rövidfilmek, filmetűdök, reklámok, klipek, előzetesek, animációs filmek) mozgóképnyelvi alapeszközei (narráció, szerepjáték, látványszervezés, montázs) 2.
A
látványszervezés
alapeszközei
(képkivágás,
gépállás,
nézőpont,
szemszög,
kameramozgások, beállítástípusok, megvilágítások) 3. Egyszerűbb mozgóképi szövegrészletek létrehozása (pl. találkozás, megérkezés, követés, megismerkedés) 4. A szerzői és a műfajfilm néhány meghatározó jellemzője 5. A hagyományos és az új médiaformák közötti különbségek
12. évfolyam 1. A kommunikáció történetének alapvető fordulópontjai (írásbeliség, sokszorosítás, fotografikus képrögzítés, digitális jelkezelés) 2. A nyilvánosság jelentése az életünkben, a mai nyilvánosság kialakulása, egy adott kor és társadalom nyilvánosságának vizsgálati módjai 90
3. A média, kitüntetetten az audiovizuális média és az internet társadalmi szerepe 4. A média működési módja, médiatudatosság 5. A média nyelve, a médiaszövegek értelmezése
A Bocskai István Katolikus Gimnázium követelményrendszere osztályozó vizsgára etika tantárgyból Szóbeli témakörök erkölcstan tantárgyból osztályozó vizsgára 7. évfolyam 1. Ki vagyok én, mi vezérli a tetteimet? Nyelv és gondolkodás kapcsolata Tudás és értelem összefüggése Ösztönzők és mozgatóerők az ember életében Érték és mérték (egyéni és közösségi mérce) 2. Párkapcsolat és szerelem Vonzódás (a fiú-lány kapcsolat szakaszai) Együttjárás (a szerelem megjelenési formái kamasz korban) Házasság, család, otthonteremtés (tervezés a felnőtt korra) Visszaélés a nemiséggel (szexuális elhajlások) 3. Egyén és közösség Közösségeim (a különböző csoportokhoz tartozás következményei) Szabadság és korlátozottság (önálló döntések és kompromisszumok)
Szóbeli témakörök erkölcstan tantárgyból osztályozó vizsgára 8. évfolyam 91
1. Helyem a világban (az identitás kialakulásának útjai) Tágabb otthonunk: Európa (az Európai Unióhoz tartozás jelképei, az uniós országok ismerete) Színesedő társadalmak (korunk szabad kontinens- és országválasztásának lehetőségei, következményei) A társadalmi együttélés közös normái (szabályok és betartásuk) Új technikák, új szabályok (a világháló) 2. Mi dolgunk a világon? Jóllét és jólét (öröm és bánat az ember életében) Boldogulás, boldogság (jövőkép, siker, életterv) A média és a valóság (a valóság médiaprezentációja) 3. Hit, világkép, világnézet Az ember mint erkölcsi lény (tény és vélekedés különbsége) A nagy világvallások világképe (judaizmus, kereszténység, iszlám, hinduizmus, buddhizmus) A nagy világvallások erkölcsi tanításai (jó és rossz, helyes és helytelen megfogalmazása) Párbeszéd és együttműködés (a különböző vallások egymás mellett élése)
Szóbeli témakörök etika tantárgyból osztályozó vizsgára 11. évfolyam 1. Az erkölcsi gondolkodás alapjai (erkölcsi lény, bizalom, megértés, egyetértés, jó, rossz stb.) 2. Bibliai erkölcsi értékek a világi etikában (az ember kitüntetett léthelyzete, világvallások emberképe, etikája) 3. Az erkölcsi döntés (szokáserkölcs, hagyomány, törvény, lelkiismeret, példakövetés) 4. A felelősség kérdése (erkölcsi cselekedet, jóakarat, felelősség tetteinkért) 5. Az erények és a jó élet céljai (önmegvalósítás, önkorlátozás, önismeret, önértékelés) 6. A kapcsolatok etikája (testvériség, barátok és ellenfelek) 7. Társadalmi szolidaritás (hátrányos élethelyzet, társadalmi igazságosság) 8. Törvény és lelkiismeret (szabadság, jogok és kötelességek) 9. Szavak és tettek (szólásszabadság, a reklámok hatása, a nyilvános beszéd) 92
10. Hazaszeretet (állampolgárság, nemzeti érzés) 11. Többség és kisebbség (etnokulturális csoportok, kisebbségek) 12. A tudományos-technikai haladás etikai kérdései 13. Bioetika 14. A felelősség új dimenziói a globalizáció korában 15. Felelősség az utódainkért
93
A magyar munkaközösség követelményrendszere javító és osztályozó vizsgára magyar nyelv és irodalom tantárgyból
A vizsga magyar irodalomból írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbelin teszt formájában kell számot adni a tudásról, ugyanazokból a témakörökből, amelyek a szóbelire vannak kiadva.
Szóbeli tételsor magyar irodalomból pótvizsgára és osztályozó vizsgára 9. évfolyam A tételcímek alatt a téma feldolgozását segítő információk találhatók A tanév során kijelölt memoritereket is tudni kell – összesen kb. 80 sort
1.A Biblia szerkezete, legfontosabb könyvei, kulturális jelentősége - a Biblia nyelve, műfajai, keletkezése, hatása az európai és a magyar kultúrára
2. A görög dráma szerkezeti elemei és jellemábrázolása Szophoklész Antigoné című műve alapján - a görög színház, drámai játékok
3.A görög és a római líra - műfajok: elégia, óda, himnusz, epigramma, versformák: hexameter, disztichon, jambus - Alkaiosz, Szappho, Anakreón, Catullus, Vergilius, Horatius művei
4. Homérosz: Iliász vagy Odüssziea - az eposz műfaji jellemzői, eposzi kellékek, homéroszi kérdés, - a választott mű szerkezete, világképe , kiemelkedő történetei
5.A középkor magyar szövegemlékei - Halotti beszéd, Ómagyar Mária-siralom ,legendák - román stílus, gótika - kódex, iniciálé 94
6. A középkor világirodalma / Villon lírája vagy Dante: Isteni színjáték / - ballada, rondó, oktáva –legalább 2 ballada elemzése vagy -
a túlvilági élet keresztény elképzelése, a cím magyarázata / Divina Commedia / bűnösök a pokolban, tercina,
7. Humanista vonások Janus Pannonius lírájában - Janus Pannonius élete, művei - búcsúvers, dicsőítő költemény fogalma - legalább 3 költemény elemzése
8. Balassi Bálint pályája, műveinek csoportosítása- Balassi szerelmi költészete - virágmetafora, ad notam jelzés, Balassi-strófa - legalább 1 vers elemzése
9. Balassi istenes és vitézi versei - legalább 1- 1 költemény elemzése - hárompillérű verskompozíció
10. Shakespeare egy művének elemzése -Globe Színház, színpadtípusok
11. A barokk eposz jellemző jegyei Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem című művében -Zrínyi pályája, művei -Athleta Christi, Imitatio Christi
10. évfolyam A tételcímek alatt a téma feldolgozását segítő információk találhatók A tanév során kijelölt memoritereket is tudni kell – összesen kb. 80 sort 95
1. A francia klasszicista dráma jellemzői Moliere Tartuffe című műve alapján -Moliere munkássága, művészetének forrásai -helyzetkomikum, jellemkomikum
2. A felvilágosodás jellemző jegyei, filozófiája egy világirodalmi életmű elemzésével / Voltaire, Rousseau, Defoe, Swift, Goethe / - klasszicizmus, racionalizmus, empirizmus, szentimentalizmus - pikareszk regény, robinsonád, Enciklopédia, emberiség költemény, utópia, tézis regény 3.Nyelvi programok, nyelvművelés a magyar felvilágosodás irodalmában - Bessenyei György művei, programja, a testőrírók - Kazinczy Ferenc élete, művei, a nyelvújítási harc állomásai, eredményei
4. Csokonai Vitéz Mihály élete, kapcsolata Debrecennel, a szentimentalizmus és a rokokó megjelenése lírájában - Lilla-versek, Anakreoni dalok- legalább 2 mű elemzése
5. Stílusok és műfajok sokfélesége Csokonai műveiben - Dorottya, sententia, pictura - legalább 3 mű elemzése
6. Berzsenyi Dániel, az ódák költője - Berzsenyi pályája - 2 óda elemzése
7. Berzsenyi Dániel elégiái - időszembesítő és létösszegző verstípus - 2 elégia elemzése
96
8. A romantika stílusjegyei egy szabadon választott világirodalmi mű elemzésével - a romantika korának művészete - választható szerzők pl. Hoffmann, Puskin, V. Hugo, Keats, Shelley
9. Katona József: Bánk bán - keletkezés, szerkezet, szereplők, konfliktus, a mű továbbélése
10. Kölcsey Ferenc költészete - Himnusz elemzése, memoriter! - Kölcsey prózája - 2 vers elemzése
11. Vörösmarty Mihály költészete - Csongor és Tünde - Szózat elemzése, memoriter! - 3 vers elemzése
12. Petőfi Sándor munkássága - életrajz - verstípusok : forradalmi látomásköltészet, tájlíra, népiesség, vátesz költő, - Felhők ciklus - hitvesi költészet - Az apostol
11. évfolyam A tételcímek alatt a téma feldolgozását segítő információk találhatók A tanév során kijelölt memoritereket is tudni kell – összesen kb. 80 sort
1. Arany János lírai munkássága - életrajz, 97
- 6 vers elemzése
2. Arany János epikája - Toldi estéje - legalább 2 ballada
3. Jókai Mór regényei - 1 regény részletes elemzése
4. Madách Imre: Az ember tragédiája - drámai költemény, szerkezet, keletkezés, a mű kiemelkedő előadásai
5. A 19. század második felének európai próza és drámairodalma - 2 mű elemzése választható pl. Csehov, Dosztojevszkij, Gogol, Tolsztoj, Ibsen
6. Mikszáth Kálmán novellái - életrajz - 2 novella elemzése 7. Mikszáth Kálmán regényei - 1 regény részletes elemzése
8. Krúdy Gyula novellái - 2 novella elemzése
9. Móricz Zsigmond novellái - életrajz - 2 novella elemzése
10. Móricz Zsigmond regényei 98
- 1 regény részletes elemzése
11. Ady Endre költészete - életrajz - 10 vers elemzése - verstípusok: létharc versek, szerelmi líra, pénz, háborúellenesség, magyarság, istenes és kuruc versek - kötet kompozíció, szimbolizmus
12. Portrék a Nyugat első nemzedékéből - Tóth Árpád lírája - 2 vers elemzése - Juhász Gyula költészete – 2 vers elemzése
13. A Nyugat első nemzedékének prózája - Karinthy Frigyes 2 műve - Csáth Géza vagy Kaffka Margit munkássága
12. évfolyam A tételcímek alatt a téma feldolgozását segítő információk találhatók A tanév során kijelölt memoritereket is tudni kell – összesen kb. 80 sort
1. Babits Mihály és a Nyugat - Babits hét versének részletes elemzése - Jónás könyve
2. Kosztolányi Dezső munkássága - Kosztolányi regényei, egy regény elemzése és a novellái közül 2 mű -Kosztolányi lírája - 5 vers elemzése
3. Szabó Lőrinc művei 99
- 5 mű elemzése
4. Illyés Gyula művei - két vers elemzése -Illyés prózája
5. József Attila költészete - költői korszakai - 10 mű elemzése
6. Radnóti Miklós költészete - 4 mű elemzése - bukolika, idill, ekloga
7. Szerzők és művek a 20. századi magyar irodalomból - Németh László két műve Vagy - Márai Sándor 2 műve / 1 próza, 1 lírai alkotás/ 8.A 20. század világirodalmának szépprózája és drámája - 3 szerző 1-1 alkotása pl.: Kafka, Brecht, Thomas Mann, Bulgakov, Camus, Marquez, Orwell, Dürrenmatt, Beckett, Hrabal
9. A 20. század világirodalmának lírája - az avantgárd, Apollinaire költészete
10. A 20. század második felének magyar prózája - Ottlik Géza munkássága- egy regénye vagy annak részlete - Örkény István művei- Tóték, Egypercesek
100
11. A 20. század második felének magyar lírája - Weöres Sándor költészete- 3 mű elemzése - Pilinszky János lírája 3 vers elemzése
12. Kortárs magyar irodalom - Művek, műrészletek a kortárs hazai és határon túli magyar irodalomból, legalább 3 szerzőtől pl.: Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos, Kányádi Sándor, Vas István
Magyar nyelvből a 9.-11. évfolyamon csak írásbeli van, mely két részre oszlik: helyesírási feladatok megoldása; elméleti rész. Erre készülni az adott évfolyam és osztály által használt tankönyv és munkafüzet alapján lehet, a következő témakörökből:
Témakörök magyar nyelvből:
Ember és nyelv témakörből
A nyelv mint jelrendszer. A beszéd mint cselekvés. A nyelv és a gondolkodás viszonya. Nyelvcsalád, nyelvtípus. A nyelvhasználat társadalmi vonatkozásai.
Kommunikáció témakörből
A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói, ezek összefüggései a kifejezésmóddal. A kommunikáció interdiszciplináris jellege. Jel, jelrendszer. Nyelvi és vizuális kommunikáció. A nyelvhasználat mint kommunikáció. Kommunikációs funkciók és közlésmódok. Személyközi kommunikáció. A tömegkommunikáció.
A magyar nyelv története témakörből
Változás és állandóság a nyelvben. A magyar nyelv rokonsága. A magyar nyelv történetének fő szakaszai. A tihanyi apátság alapítólevele, a Halotti beszéd és könyörgés, Ómagyar Mária-siralom. Nyelvművelés. 101
Nyelv és társadalom témakörből
Társadalmi és területi nyelvváltozatok Rétegzettség és norma a nyelvhasználatban. Kisebbségi nyelvhasználat. A határon túli magyar nyelvűség. Tömegkommunikáció és a nyelvhasználat.
A nyelvi szintek témakörből
Hangtan. Alaktan és szótan. Mondattan. A mondat szintagmatikus szerkezete. A mondat a szövegben. Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatban. Szókincs és frazeológia.
A szöveg témakörből
A szöveg és a kommunikáció. A szöveg szerkezete és jelentése. Szövegértelmezés. A szöveg szóban és írásban. Az intertextualitás. A szövegtípusok. Szöveg a médiában.
A retorika alapjai témakörből
A nyilvános beszéd. Érvelés, megvitatás, vita. A szövegszerkesztés eljárásai.
Stílus és jelentés témakörből
Szóhasználat és stílus. A szójelentés. Állandósult nyelvi formák. Nyelvi, stilisztikai változatok. Stíluseszközök. Stílusréteg, stílusváltozat.
A 12. évfolyamon szóbeli vizsga van, készülni a 12. osztályos tankönyv és munkafüzet alapján kell. A témakörök a következők:
102
A nyelv diakrón és szinkrón változásai A nyelvek osztályozása eredet és nyelvtípus szerint Nyelvünk eredete, a nyelvrokonság bizonyítékai Nyelvemlékeink A hangrendszer változása Szókincsünk rétegeinek kialakulása A jelentésváltozások okai, fajtái A nyelvújítási mozgalom dokumentumai, képviselői, szóalkotási módjai A határontúli magyar nyelvhasználat sajátosságai
Az értékelés alapja az alábbi százalékos megoszlás:
0-29 % elégtelen 30-39 % elégséges 40-64 % közepes 65-79 % jó 80-100 % jeles
Az informatika osztályozó vizsgák követelménye 7. osztály Az informatika alapjai
Az információ fogalma, legfontosabb információ forrásaink, az információ mennyisége. A jel fogalma, a jelek csoportosítása érzékelés szerint, és a technikai megvalósítás szempontjából (analóg vagy digitális). Bináris jelrendszer, a bináris jelrendszer adatmennyisége. Átváltás a mennyiségek között (bit, byte …), számítások. Kódolás és dekódolás. Az ASCII-kódrendszer ismertetése. A zaj fogalma, redundáns információ.
Hardvereszközök és szoftverek
A számítógép részei. Háttértárak és adathordozók. Perifériák. Mobil eszközök. Szoftverek fajtái.
Az operációs rendszer használata
Ismerkedés a Windows operációs rendszerrel. Az ablakok kezelése. Programok indítása. Az alkalmazói jelek rendszerezése. Az alkalmazásablakok felépítése és működése. A mapparendszer szerkezete és kezelése 103
Állományok és mappák kezelése a Sajátgéppel. Fájl és mappaműveletek. A tömörítés lehetősége, fajtái. Tömörítőprogramok használata (Total Commander, WinRar, WinZip, ARJ).
Dokumentum-készítés számítógéppel
Képek beszúrása dokumentumba. Táblázat készítése. Az Internetről letöltött dokumentumok elhelyezése saját dokumentumban. Tantárgyi anyag készítése.
Feladatmegoldás, algoritmizálás
Az algoritmus fogalma, életből vett és matematikai példák. Az algoritmus leírásának lehetőségei. Mondatszerű algoritmusleírás. Az adattípusok, a programkészítés menete, a lépésenkénti finomítás elve. Folyamatábra készítés.
Multimédiás dokumentumok készítése
A multimédia fogalma. Digitális fényképrögzítés, videózás. A mobiltelefon multimédiás lehetőségei. Prezentációkészítő programok. Előadás tervezése az Előadás tervező varázslóval a PowerPoint programban. Egyéni animáció. Hang beszúrása a bemutatóba. A prezentáció készítés főbb szabályai
Könyvtár-használat
A kézikönyvtárban található források, azok felépítése. A könyvtárak típusai, feladataik, elektronikus könyvtárak az interneten.
8. osztály Az informatika alapjai
A számítógépek története, Neumann-elv. Magyar tudósok szerepe az informatikai kultúra fejlődésében. A számítógépek alkalmazási területei a társadalomban. Informatikai alapfogalmak. Hardver, szoftver. A számítógép felépítése. Cpu Alu Operatív tár és fajtái Autonóm csatornák, buszrendszer.
Algoritmusok és adatok
Algoritmusok készítése, leírása algoritmus-leíró nyelven. Mondatszerű leírás, folyamatábra és elemei. Algoritmusok kódolása a számítógép számára „érthető” egyszerű programozási nyelven. A ciklus, mint ismétlés fogalma. Egyszerűbb programok tömb segítségével. A tömb fogalma. Beolvasás feltételes utasítás segítségével. 104
Stringkezelés, szövegkezelő függvények Sorozatok, Beolvasás, kiíratás tömb segítségével. Rendezés, keresés, minimum –maximum kiválasztás. A program áttekinthetősége. Egy programrészlet többszöri végrehajtásának elkerülése. Paraméterátadás, globális, lokális változók. Példák eljárásokra.
Dokumentum-készítés számítógéppel
Tabulátorok használata. Szöveg átrendezése, keresés, csere, helyesírás. Táblázat készítése. Az Internetről letöltött dokumentumok elhelyezése saját dokumentumban. Szerzői jog. Felhasználói etika. Tantárgyi anyag készítése.
Az adatkezelés alapjai
Táblázat fogalma, részei. Táblázatok, cellák kitöltése módosítása, másolása. Az adatbázis-táblázatra vonatkozó alapfogalmak rekord, mező, mezőnevek fogalma megadása, adatbevitel lehetséges módozatai. A táblázat celláinak azonosítása, egyszerű táblázat létrehozása. Egyszerűbb műveletek cellák között. Képletek bevitele cellákba. Táblázat, cellák formázása. Egyszerűbb adattípusok. Keresés, válogatás. Keresési lehetőségek. Keresési feltételek megadása, logikai feltételek. Javítás, törlés, bővítés. Rendezés különböző szempontok szerint. Táblázatok oszlopainak és sorainak rendezése adott feltételek alapján. Egyszerűbb függvények használata. Grafikonvarázsló használata. Grafikon készítése.
Könyvtár-használat
Tárgyi katalógusok: szakkatalógus, tárgyszó katalógus.
9. osztály Informatikai alapismeretek: Jelátalakítás és kódolás:
Analóg és digitális jelek Az adat és az adatmennyiség Bináris és hexadecimális számrendszer, konvertálás Bináris számábrázolás, fixpontos és lebegőpontos számábrázolás Bináris karakterábrázolás, Kódrendszerek: ASCII, UNICODE, EBCDIC, BCD Bináris kép- és színkódolás, Raszter digitális formátum, vektor digitális formátum, RGB -kód Bináris hangkódolás
A számítógép felépítése: hardver
A számítástechnika története, generációk Neumann- elvek A számítógép részei és jellemzői, központi feldolgozó egység, memória, buszrendszer, interfészek, alaplap, Perifériák, be- és kimeneti eszközök: loppy, winchester, mobil rack, streamer, flash memória, CD-k, DVD-k Háttértárak 105
A számítógép felépítése: szoftver
Szoftverek csoportosítása Az operációs rendszer és főbb feladatai Könyvtárszerkezet, könyvtárak létrehozása, másolása, mozgatása, törlése, átnevezése Állományok típusai, keresés a háttértárakon Állománykezelés: létrehozás, törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás, átnevezés, nyomtatás, megnyitás Az adatkezelés eszközei: Tömörítés, kicsomagolás, archiválás, adatvédelem A szoftver és a hardver karbantartó (segéd)programjai: víruskeresés és -irtás, víruspajzs, lemezkarbantartás, A hálózatok működésének alapelvei, hálózati be- és kijelentkezés, hozzáférési jogok, adatvédelem Kommunikáció az Interneten
Elektronikus levelezési rendszer használata Állományok átvitele WWW Keresőrendszerek; távoli adatbázisok használata
Könyvtárhasználat
A tananyag helye esetleges. A könyvtár szakos kolléga beosztása alapján A könyvtár fogalma, típusai Eligazodás a könyvtárban: olvasóterem, szabadpolcos rendszer, multimédia övezet A helyben használható és a kölcsönözhető könyvtári állomány A könyvtári szolgáltatások Nyomtatott dokumentumok Nem nyomtatott dokumentumok, illetve adathordozók (kazetta, diakép, film, CD, mágneslemez, DVD) Katalógusok Adatbázisok Közhasznú információs források (pl. telefonkönyv, menetrend, térkép)
Prezentáció
Prezentációs anyag elkészítése (szöveg, táblázat, rajz, diagram, grafika, fotó, hang, animáció, dia-minta …) és formázása
10. osztály Grafika
A GIMP felhasználói felületet, ablakok, lapok, fájlok Eszközök használata, festőeszközök használata, kijelölőeszközök használata, átalakító eszközök használata, egyéb eszközök Rétegek Színek Szűrők
Táblázatkezelés
Az Excel felhasználói felülete (a program indítása, a munka-környezet beállítása, a táblázatkezelő menürendszere A táblázat megnyitása, mentése, nyomtatása A táblázatok részei (cellák, sorok, oszlopok, tartományok, munkalap, munkafüzet) A táblázat szerkesztése 106
Táblázatformázás Adattípusok, számformátumok A dátumformátum használata, egyéni számformátumok beállítása Képletek szerkesztése Cellahivatkozások Függvények használata (matematikai és trigonometriai függvények, statisztikai függvények, statisztikai függvények, logikai függvények, dátum és idő függvények, mátrix függvények, adatbázis-kezelő függvények) Függvények egymásba ágyazása Diagramkészítés (a diagramok részei, diagramtípusok) Az elkészült diagramok formázása
11. osztály Weblap készítés
A weblapok szerkezete, a HTML nyelv alapjai Weblap készítés HTML nyelven, (Jegyzettömb használatával) Tag-ek; weblap fejrésze, törzse Háttér, betűméret, betűszín, karakterformázások Bekezdésformázások Képek beszúrása, formázása Vonal Felsorolások Hivatkozások Táblázat beszúrása, táblázat formázása Egy weblapszerkesztő program felhasználói felülete Weblap készítés weblapszerkesztő szoftverrel
Adatbáziskezelés
Az adatbázis-kezelés alapfogalmai: adatbázis, rekord, mező, elsődleges kulcs, relációs adatmodell Adatbázisok létrehozása, adatbevitel, adatok módosítása Rendezés Szűrés Választó lekérdezések, csoportosítás, összesítés alkalmazása
12. osztály Adatbáziskezelés
Exportálás és importálás Adatbevitel ellenőrzése, mezőtulajdonságok Akció lekérdezések: táblakészítő és törlő lekérdezés, hozzáfűző és frissítő lekérdezés Kereszttáblás és paraméteres lekérdezések Függvények használata lekérdezésekben Számított mezők: Kifejezések használata a lekérdezésekben Űrlapok készítése, formázása Jelentések készítése, formázása 107
Többtáblás adatbázisok létrehozása, használata, táblák összekapcsolása Lekérdezések több tábla alapján Jelentések készítése több tábla alapján, többtáblás űrlapok
Ismétlő feladatok:
Szövegszerkesztés, Prezentáció és grafika, Táblázatkezelés
Történelem tantárgyból az osztályozó vizsga, különbözeti vizsga és javítóvizsga követelményei Félévkor a számonkérés módja: írásbeli vizsga A teszt jellegű feladatok értékelése: Összesen: 21 pont Az esszé értékelése: A feladat megértése, tématartás, a lényeg kiemelése 4 pont Tájékozódás térben és időben 2 pont A szaknyelv alkalmazása 2 pont Források használata és értékelése 4 pont Az eseményeket alakító tényezők feltárása, történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása 5 pont Megszerkesztettség, nyelvhelyesség 4 pont Összesen 21 pont Év végén a számonkérés módja: szóbeli vizsga A szóbeli tétel értékelése: A feladat megértése, tématartás, a lényeg kiemelése 12 pont Tájékozódás térben és időben 6 pont A szaknyelv alkalmazása 6 pont Források használata és értékelése 12 pont Az eseményeket alakító tényezők feltárása, történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása 18 pont 108
Világosság, nyelvhelyesség, a felelet felépítettsége 6 pont Összesen 60 pont Az osztályozó vizsga, a különbözeti vizsga és a javítóvizsga történelem, filozófia, etika és emberismeret és társadalomismeret tantárgyakból az alábbi értékelés szerint történik: 0 - elégtelen 40% - elégséges 55% - közepes 75% - jó 90% - jeles Követelmények osztályozó vizsgára A történelem osztályozó és pótvizsga témakörei 7. osztály
1. Az Amerikai Egyesült Államok története: születése és a polgárháború 2. A francia forradalom (a forradalom kirobbanása, az alkotmányos királyságtól a jakobinus diktatúra bukásáig) 3. Az ipari forradalom és következményei 4. A felvilágosult önkényuralom: Mária Terézia és II. József uralkodása 5. A reformkor két kiemelkedő politikusának, Széchenyi Istvánnak és Kossuth Lajosnak a tevékenysége 6. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc (kirobbanása, az áprilisi törvények, támadás az alkotmányos Magyarország ellen, tavaszi hadjárat, világosi fegyverletétel) 7. A nemzetállamok születése (az olasz és a német egység) 8. A kiegyezés (a kiegyezéshez vezető kül- és belpolitikai okok, a kiegyezés folyamata, a dualizmus rendszere) 9. Társadalmi változások a XIX. század második felében Magyarországon 10. Az első világháború (okai, kirobbanása, szakaszai, Magyarország a háborúban, békerendszer)
Történelem 9. évfolyam gimnáziumban és szakközépiskolában Az őskor és az ókori Kelet Az emberré válás folyamata és az őskőkor. Ember és természet kapcsolata a mítoszokban. Az újkőkor és az életmódváltás. Az első civilizáció: a sumerok. Mezopotámia története, 109
Hammurapi törvénygyűjteménye. Egyiptom. Kis országok. Az Újbabiloni és a Perzsa Birodalom. India, Kína. Az ókori Görögország A görög történelem kezdetei. A polisz. A démosz és az arisztokrácia küzdelme Athénban. A görög mitológia és hitvilág. A spártai állam. A görög-perzsa háborúk. Athén fénykora és bukása. A görög hétköznapok, művészet és tudomány. Hellász és Nagy Sándor birodalma. A hellenizmus kora. Az ókori Róma Róma történetének kezdetei. A köztársaság virágkora. Itália meghódítása. A pun háborúk és a Földközi-tenger medencéjének meghódítása. A köztársaság válsága. Az egyeduralom kialakulása. Augustus önéletrajza. Római hétköznapok, ünnepek, történetírás.
110
A császárkor. A dominatus. A kereszténység kialakulása és elterjedése. Újszövetség. A Római Birodalom szétesése. A Nyugatrómai Birodalom bukása. A Kárpát-medence az ókorban. A kora középkor Új királyságok a Nyugatrómai Birodalom romjain. Frank Birodalom. A pápaság létrejötte, a népvándorlás újabb hulláma. Nyugati és keleti kereszténység, szerzetesrendek. Válság és fellendülés Nyugaton. A Keletrómai Birodalomtól Bizáncig. Az iszlám és az arab világ, elterjedése. A magyarság története az államalapításig A magyar őstörténet kezdetei. Eltérő elméletek, mítoszok a magyarság őstörténetében. Népünk vándorlása a kelet-európai pusztán. A honfoglalás. A letelepedéstől az államalapításig. Szent István és törvényei. Követelmények osztályozó vizsgára Történelem 10. évfolyam gimnáziumban és szakközépiskolában Az érett középkor A pápaság és a császárság küzdelme
111
A keresztes háborúk A városok születése A rendiség kialakulása a XI.XIII. században Közép- és Kelet-Európa, a Balkán a XI. XII. században Művelődés a XI.XIII. században Hétköznapi élet a XI. XIII. században Az Árpád-házi királyok kora Szent István országa Harcok az új rend megszilárdításáért Szent László és Könyves Kálmán uralkodása A küzdelmes XII. század II. András – az Aranybulla A tatárjárás Széteső királyi hatalom – egységesülő társadalom Környezetünk az Árpád-korban A késő középkor Válság és virágzás Anglia, Franciaország és Spanyolország a XIV-XV. században A Német-római Birodalom a XIV-XV. században Cseh- és Lengyelország a XIV-XV. században Kelet-Európa és a Balkán Magyarország a XIV.-XV. században Károly Róbert, a királyi hatalom helyreállítója Nagy Lajos, a törvényhozó lovagkirály Luxemburgi Zsigmond fél évszázada
112
A magyar rendi állam és a török párharca Hunyadi János Mátyás, a nagyhatalmú király Mátyás, a hódító Táguló világ A nagy földrajzi felfedezések és hatásuk A Habsburg-Valois párharc a reformáció kezdetei Reformáció és katolikus megújulás A tőkés gazdaság kibontakozása a Tudorok kora Németalföld és a Német-római Birodalom Harc a megmaradásért A Jagelló-kor – a rendi monarchia világa Magyarország romlása Az ország három részre szakadása Várháborúk – a királyi Magyarország és a hódoltság Erdélyország A reformáció megjelenése Magyarországon A kora újkor Az alkotmányos monarchia kialakulása Angliában Francia abszolutizmus – hatalmi politika Lengyelország, a Baltikum és Oroszország a XVI-XVII. században Az Oszmán Birodalom és Ázsia a XV-XVII. században Változó gondolkodás, változó élet 8. A kora újkor A tizenöt éves háború és Bocskai szabadságharca
113
A magyar rendek és a Habsburg-dinasztia A török kiűzése Magyarország a dunai monarchiában A Rákóczi-szabadságharc Gazdaság, társadalom és népesség a XVI-XVII. században Tantárgyi követelmények Történelem, 11. osztály Az „ismeretlen” XVIII. század A fölvilágosodás A felvilágosult abszolutizmus Közép- és Kelet-Európában Köztársaság Észak-Amerikában Politikai intézmények, eszmék, ideológiák Magántulajdon és közszabadság: a kettős forradalom kora (1789-1849) Társadalmi forradalom A francia forradalom Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata A girondiak köztársasága A jakobinus diktatúra Napóleon katonai diktatúrája Szent Szövetség Nemzetközi konfliktusok és együttműködés Az ipari forradalom és következményei Az ipari forradalom Az ipari forradalom társadalmi és politikai következményei A „népek tavasza”
114
Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra A nemzetté válás kora Magyarországon Magyarország újjáépülése a XVIII. században Magyarország a Habsburg Birodalomban A jobbágy-földesúri viszony és a Habsburg- államhatalom Jozefinizmus és felvilágosodás Magyarország a francia forradalom és a napóleoni háborúk korában Politikai intézmények, eszmék, ideológiák Küzdelem a polgári átalakulásért A feudalizmus bomlásának jelei a gazdasági életben és a társadalomban Széchenyi programja Kossuth programja A gazdasági élet föllendülése és a nemzeti kultúra virágkora A reformkori magyar társadalom rétegződése és életviszonyai Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra Egyén, közösség, társadalom Népesség, település, életmód Polgári forradalom és szabadságharc A márciusi forradalom és vívmányai, áprilisi törvények A Batthyány-kormány kísérlete a forradalom eredményeinek megszilárdítására Összpontosított támadás a forradalmi Magyarország ellen Az ellenség kiverése A szabadságharc veresége Nemzetközi konfliktusok és együttműködés Témakörök Érettségi témakörök
115
A nemzeti államok és a birodalmi politika virágkora (1849-1914) Nemzeti –hatalmi átrendeződés Európában és Észak-Amerikában Az olasz nemzeti állam megalapítása A német egység kialakulása „A világ műhelye” Egyesült Államok második forradalma A munkások mozgalma az 1848-as forradalmak után Nemzetközi konfliktusok és együttműködés Békéből háborúba Az ipar és a tudomány új korszaka, a második ipari forradalom Hatalmi átrendeződés Európában A nemzeti átrendeződés kérdései Kelet – Közép- és Kelet-Európában A világ fölosztása Régi birodalmak a Balti-tengertől a Sárga –tengerig A világháború előestéjén Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra Nemzetközi konfliktusok és együttműködés A modern Magyarország születése Kísérlet Magyarország beolvasztására Az önkényuralom csődje és a kiegyezés A dualista rendszer kiépítése A magyar gazdaság fejlődése a kiegyezés után A magyar társadalom a dualizmus korában A dualizmus válsága Tudományok és művészetek a dualizmus korában
116
A modern demokráciák működése Népesség, település, életmód Tantárgyi követelmények Történelem, 12. osztály Az első világháború és következményei A mexikói forradalom. A világháború. Az orosz forradalom. A bolsevik hatalomátvétel. Nemzetközi helyzet a világháború végén. Az őszirózsás forradalom. A köztársaságtól a proletárdiktatúráig. A Magyarországi Tanácsköztársaság. A párizsi békekonferencia és Magyarország. A király nélküli alkotmányos királyság. A szomszédos országok magyarsága. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés A két világháború között Európa 1920-1929-ben. Olaszország és a fasizmus. Bethlen István miniszterelnöksége. USA és a New Deal Magyarország az 1920-as, 1930-as években. Nagy-Britannia és a liberalizmus. Szovjetunió és a kommunizmus.
117
Németország és a nemzetiszocializmus. Franciaország és a demokrácia. Nemzetközi helyzet 1930-1936-ban. Gömbös Gyula. Ellenzéki pártok és mozgalom Nemzetközi helyzet 1936-1939-ben, diktatúrák előretörése. Magyarország a náci birodalom árnyékában. Gazdaság, társadalom, életmód, kultúra. Ázsia majdani nagyhatalmai. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra Politikai intézmények, eszmék, ideológiák Népesség, életmód település A második világháború A világháború kezdete. A német sikerektől a lassú fordulatig. A szövetségesek felülkerekedése. A szövetségesek győzelme. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés Béke és hidegháború Szövetségesekből ellenfelek. Az Ideiglenes Nemzeti Kormánytól,a II. Köztársaság kikiáltásáig. Küzdelem a magyar demokráciáért. Szovjetunió és Kelet-Közép-Európa. A szomszédos országok magyarsága. Truman-elvtől Sztálin haláláig.
118
Kommunista fordulat és diktatúra Magyarországon. Ázsia a világháború után. A nyugati világ a háború után. A keletnémet felkeléstől a magyar forradalomig. Változások Magyarországon, szovjet utasításra. Az 1956-os forradalom és előzményei. A forradalom győzelme. A szovjet támadás és megtorlás. A magyar forradalom eltiprásától a kubai válságig. Hódoltság és reformkísérlet Magyarországon. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra Nemzetközi konfliktusok és együttműködés A békés egymás mellett élés küzdelme A világ új, vezető gazdasági hatalmai: Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország. A kínai-szovjet ellentéttől, a Csehszlovákia elleni agresszióig. Az enyhülés kísérlete. Viszonylagos jólét, általános pusztulás Magyarországon. A kis hidegháború. A pártállami rendszer végnapjai Magyarországon. Gazdaság, társadalom, életmód, kultúra. Egyén, közösség, társadalom Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra A demokrácia győzelme A peresztrojkától a Szovjetunió felbomlásáig. A kommunizmus bukása Magyarországon.
119
A magyar tárgyalásos forradalom. A XXI. század közepén. Közép-európai régió. Az Európai Unió. A fejlődő országok problémái. A technikai fejlődés és környezeti hatásai. A tömegkultúra jelenségei. Emberi és állampolgári jogok. Hazai nemzetiségek. Választási rendszer és az önkormányzatok. Demográfiai változások Modern demokráciák működése Politikai intézmények, eszmék, ideológiák Fizika javítóvizsga, osztályozóvizsga
A vizsga része: csak írásbeli A vizsga időtartama: 45 perc A vizsga értékelése: 0-29 % - elégtelen 30-50 % - elégséges 51-69 % - közepes 70 – 84 % - jó 85-100 % - jeles Függvénytáblázat és számológép használható. A szaktanár összeállítja a feladatsort, és a Bizottság másik 2 tagja kijavítja.
120
MINIMUM KÖVETELMÉNYEK FIZIKA 7. OSZTÁLY A TESTEK MOZGÁSA - Ismerje a sebesség, átlagsebesség fogalmát, jelét, kiszámítását - Oldjon meg egyszerű feladatok a sebességgel kapcsolatban. A DINAMIKA ALAPJAI – Soroljon fel mozgásállapot-változással járó kölcsönhatásokat. – Értelmezze a tömeg fogalmát. – Ismerje a sűrűség fogalmát, tudja összehasonlítani a testek sűrűségét. – Ismerje az erőhatás, erő fogalmát, jelét, mértékegységét, tudja értelmezni az iránymennyiség fogalmát. – Ismerje a különféle erőhatásokat, erőábrázolásokat. Az erő forgató hatását. – Ismerje fel a hatás–ellenhatás törvényét, az erő–ellenerő fogalmát. Az egy kölcsönhatásban fellépő és az egy testet érő erők megkülönböztetése néhány egyszerű köznapi jelenség alapján. – Ismerje a súrlódást és közegellenállást, mint a mozgásokat befolyásoló tényezőket. – Sűrűséggel és forgatónyomatékkal kapcsolatos egyszerű feladatok megoldása. A NYOMÁS – Ismerje a nyomóerő, a nyomott felület és a nyomás fogalmát, jelét, mértékegységét, kiszámítását. – Folyadékok és gázok nyomását értelmezze, anyagszerkezeti alapokon történő magyarázatát ismerje. – Arkhimédész törvényének felismerése kísérletek alapján, értelmezze a felhajtóerőt. – Elemezze az úszás, merülés, lebegés jelenségét sűrűségviszonyokkal. – Magyarázza el a hajszálcsövesség, közlekedőedények szerepét az élő- és élettelen világban, ill. a környezetvédelemben. HŐTAN – A testek változtató-képességét jellemezze kísérletek alapján. – Tudja az energia fogalmát, jelét, mértékegységét, az energia-megmaradás törvényének érvényesülését a hétköznapi élet különböző folyamataiban, például egyszerű gépek alkalmazásakor. – Tudja a munka, teljesítmény, hatásfok fogalmát, mértékegységét és kiszámítási módját. –A belsőenergia és a fajhő fogalmát tudja meghatározni. –Tudja értelmezni a hőjelenségeket (hőtágulás, hőterjedés) különböző halmazállapot esetén az anyagszerkezeti ismeretek felhasználásával. 121
MINIMUMKÖVETELMÉNYEK FIZIKA 8. OSZTÁLY ELEKTROMOSSÁG Egy test elektromosan semleges és az anyagszerkezeti magyarázata A testek elektromos állapota és fajtái Vezetők és a szigetelők közötti különbségek és példák Elektromos áram fogalma Áramerősség fogalma, jele, kiszámítása, mértékegysége, méréséről pár mondat Elektromos áramkör részei, áramirányok Feszültség fogalma, jele, kiszámítása, mértékegysége, mérése Pár mondat a soros és párhuzamos kapcsolásról Elektromos ellenállás fogalma, jele, kiszámítása, mértékegysége Egyszerű számításos feladat megoldása az áramerősség, feszültség és ellenállással kapcsolatban AZ ELEKTROMOS ÁRAM HATÁSAI Elektromos munka fogalma, jele, kiszámítása, mértékegysége Elektromos teljesítmény fogalma, jele, kiszámítása, mértékegysége Elektromos áram hatásai a gyakorlati életben Váltakozó áram és egyenáram fogalma Egyszerű számításos feladatok az elektromos munka és elektromos teljesítménnyel kapcsolatban FÉNYTAN Fényforrás fogalma, csoportosítása Fény terjedési sebessége Fény visszaverődésével és a fény törésével kapcsolatos alapvető jelenségek, törvények Síktükörben látott kép Síktükör, homorú- és domború tükör, domború- és homorú lencse használata a gyakorlati életben Tudjanak egyszerű optikai eszközök felsorolni Látás feltétele Fehér fény és a szivárvány színei A középszintű fizika érettségi témakörei 1. Mozgások. Vonatkoztatási rendszerek. Sebesség. Az egyenletes és az egyenletesen változó mozgás. Az s(t), v(t), a(t) függvények grafikus ábrázolása, elemzése. Relatív- és átlagsebesség. 2. Newton törvényei. A dinamika alapegyenletének részletes elemzése. Tömeg és súly. A súly változásai- Az emelési és a gyorsulási munka. Inerciarendszer.
122
3. Lendület, lendületmegmaradás. A rugalmas és a rugalmatlan ütközés. Az energia megmaradása. A mozgási energia. 4. A súrlódás fogalma. A súrlódási munka. Az energiamérleg alkalmazása. A csúszási és tapadási súrlódás gyakorlati vonatkozásai. 5. Periodikus mozgások. Az egyenletes körmozgás. A harmonikus rezgőmozgás kinematikája és dinamikája. A rezgésidő, direkciós erő és a rúgón rezgő tömeg kapcsolata. A rugalmas energia. 6. Gravitáció. Gyorsuló koordinátarendszerek és az abban fellépő virtuális erők. Szabadesés. Súlytalanság. A Föld körül keringő mesterséges égitestek szabadesése. 7. A lineáris és térfogati hőtágulás. Szilárd testek és folyadékok hőtágulása. A hőtágulás gyakorlati vonatkozásai. 8. A termikus kölcsönhatás. Kalorimetria. Halmazállapot-változások. A telített gőz fogalma. A fázisátalakulásokat jellemző fizikai mennyiségek. 9. Az ideális gázok jellemzői. Gáztörvények, az egyesített gáztörvény. A gáz állapotegyenlete. Speciális állapotváltozásuk ábrázolása p(V) grafikonon. Körfolyamatok. A gáz belső energiája. 10. Hőtani főtételek. A hőerőgépek. Az időtükrözési szimmetria sérülése a termodinamikában. A hőszivattyú működési elve, gyakorlati jelentősége. 11. Töltött gömb elektrosztatikus tere. A forrásos mező tulajdonságai. Az elektroszkóp. Az elektromos megosztás. Coulomb törvénye. Elektromos mezők szuperpozíciója. Potenciál, feszültség. 12. A kondenzátor. A kapacitás fogalma. Kondenzátor viselkedése egyenáramú körben. Az áramerősség és a feszültség vizsgálata kondenzátor töltése közben. Kondenzátorok soros és párhuzamos kapcsolása. A kondenzátor energiája. 13. Az egyszerű áramkör részei és funkciói. Feszültség- és árammérés, Ohm-törvénye. Fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolása. A kapcsolások elektromos jellemzői. Áramforrások belső ellenállása. Kapocsfeszültség, elektromotoros erő (üresjárási feszültség). 14. Az elektromos áram mágneses hatásai. A Lorentz-erő. A mozgási és nyugalmi elektromágneses indukció és gyakorlati vonatkozásai. Az indukált feszültség és áram. Lenz-törvény és az energia-megmaradás. Generátor, villanymotor. Az elektromágneses fék. Az energia szállítása. A transzformátor. 15. Az elektromágneses rezgés és hullám. Analógia a mechanikai rezgéssel és hullámmal. Tekercs viselkedése egyen- és váltóáramú körben. Rezgőkör, impedancia, fázisszög. Az elektromágneses hullámok spektruma. Az elektromágneses hullám frekvenciája és energiája. Gyakorlati vonatkozások az elektromágneses hullám anyaggal történő kölcsönhatása közben. 16. A látható fény. A fény tulajdonságai. Intenzitás, frekvencia. A látás; a szem. Geometriai optika. Lencsék, tükrök képalkotása. A leképezési törvény. Lencsék fókusztávolsága. A szem hibái, a rövid és távollátás és korrekciója. 123
17. Hullámoptika. A fény elhajlása résen, rácson. A fény törése prizmán, párhuzamos falú lemezen. A teljes visszaverődés. Az optikai kábel működése és gyakorlati jelentősége. A monokromatikus és koherens fény, a lézer. 18. Az anyag kettős természete. A foton. A fotoeffektus. A kilépési munka. A kvantumfizika alapjai. Az elektron hullámtermészete. 19. Az atom szerkezete. Természetes és mesterséges radioaktivitás. A bomlási sor. Aktivitás. A háttérsugárzás. A sugárzás mérése. A radioaktivitás biológiai hatásai. 20. Az atommag felépítése. A kötési energia. Az egy nukleonra jutó kötési energia a rendszám függvényében. Magfúzió, maghasadás. a csillagok energiatermelése. Az atomreaktor működése, a tiszta energiatermelés és kockázatai (Csernobil, Fukusima). 21. Csillagászat. Fénysebesség. A speciális relativitás alapjai. A fénysebességnél nagyobb sebesség abszurduma. Tér-idő grafikonok elemzése. Az Univerzum keletkezése és lehetséges végállapota(i).
MINIMUMKÖVETELMÉNYEK MATEMATIKA 9.OSZTÁLY
Kombinatorika, számoljuk össze, halmazok, halmazműveletek, intervallumok; Algebra és számelmélet, hatványozás, számok normálalakja, nevezetes szorzatok, szorzattá alakítás, műveletek algebrai törtekkel oszthatóság, számrendszerek; Függvények, derékszögű koordinátarendszer, lineáris-, abszolútérték-, másodfokú-, négyzetgyök-, lineáris törtfüggvények és transzformációk; Háromszögek, négyszögek, sokszögek, összefüggés a háromszög oldalai és szögei között, összefüggés a derékszögű háromszög oldalai között, a háromszög beírt és köré írt köre, Thalész tétele és alkalmazásai, érintőnégyszögek, érintősokszögek; Egyenletek, egyenlőtlenségek, egyenletrendszerek, egyenlet megoldásának grafikus módszere, értelmezési tartományának, értékkészletének vizsgálata, szorzattá alakítás, megoldás lebontogatással, abszolútértéket tartalmazó egyenletek, egyenlőtlenségek, paraméteres egyenletek, szöveges feladatok, elsőfokú két- és több-ismeretlenes egyenletrendszerek és szöveges környezetben megoldható feladatok; Geometriai transzformációk , tengelyes és középpontos tükrözés, szimmetrikus alakzatok, pont körüli forgatás és
124
MINIMUMKÖVETELMÉNYEK MATAEMATIKA 10. OSZTÁLY Gondolkodási módszerek, skatulya-elv, sorba rendezési, kiválasztási problémák; Gyökvonás, négyzetgyökvonás azonosságai és alkalmazása, számok n-edik gyöke és azonosságai; Másodfokú egyenlet, megoldóképlete, gyöktényezős alak, gyökök és együtthatók közötti összefüggések, másodfokúra visszavezethető magasabb fokszámú egyenletek, másodfokú egyenlőtlenségek, paraméteres másodfokú egyenletek, négyzetgyökös egyenletek, számtani és mértani közép, szélsőérték-feladatok, másodfokú egyenletre vezethető problémák; Geometria , középponti és kerületi szögek tétele, húrnégyszögek, párhuzamos szelők tétele és alkalmazásai, középpontos hasonlóság, alakzatok hasonlósága, hasonló síkidomok területének aránya, hasonló testek térfogatának aránya hegyesszögek szögfüggvényei, síkbeli és térbeli számítások a szögfüggvények segítségével, vektorok és műveleteik, vektorok felbontása, vektorok a koordináta-rendszerben; Szögfüggvények szinusz-, koszinusz-, tangens, kotangens függvény, geometriai alkalmazások; Valószínűségszámítás, események, műveletek eseményekkel, kísérletek, gyakoriság, relatív gyakoriság, a valószínűség klasszikus modellje
MINIMUMKÖVETELMÉNYEK MATEMATIKA 11. OSZTÁLY Kombinatorika, gráfok, permutációk, variációk, kombinációk; Hatvány, gyök, logaritmus, hatványozás, gyökvonás, exponenciális függvény, exponenciális egyenletek, egyenlőtlenségek, egyenletrendszerek, logaritmus fogalma, azonosságai, logaritmusfüggvény, logaritmusos egyenletek, egyenlőtlenségek, egyenletrendszerek, gyakorlati alkalmazások; Trigonometria alkalmazásai, vektorműveletek, skaláris szorzat, szinusztétel, koszinusztétel, trigonometrikus egyenletek, egyenlőtlenségek; Függvények, exponenciális-, logaritmus-, trigonometrikus függvények, és gyakorlati alkalmazásuk; Koordinátageometria, műveletek a koordinátákkal adott vektorokkal, két pont távolsága, két vektor hajlásszöge, szakasz
125
osztópontjának koordinátái, háromszög súlypontjának koordinátái, az egyenes egyenlete, két egyenes metszéspontja, távolsága, kör egyenlete, kör és egyenes kölcsönös helyzete, kétkör közös pontjai, parabola egyenlete; Valószínűségszámítás, statisztika, klasszikus valószínűségi modell, visszatevéses mintavétel, valóság és statisztika
MINIMUMKÖVETELMÉNYEK MATEMATIKA 12. OSZTÁLY Logika, bizonyítási módszerek, Számsorozatok, példák rekurzív sorozatokra, számtani sorozatok, mértani sorozatok, kamatszámítás, törlesztő részletek kiszámítása; Térgeometria, térelemek, terület, a sokszög területe, a kör és részeinek területe, hasáb, henger, gúla, kúp, csonkagúla, csonkakúp térfogata és felszíne, gömb térfogata és felszíne, egymásba írt testek, térgeometria alkalmazása; Valószínűség számítás, statisztika, geometriai valószínűség, statisztika
MINIMUMKÖVETELMÉNYEK FIZIKA 9.OSZTÁLY Mozgástani alapfogalmak Az egyenes vonalú egyenletes mozgás Az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás A szabadesés Az egyenletes körmozgás A tehetetlenség törvénye Lendület és megmaradása Az erő, Newton II. törvénye Newton III. törvénye A gravitációs erőtörvény, a földi gravitációs erő A súlyerő A rugóerő A súrlódási erő és a közegellenállás Az egyenletes körmozgás dinamikai leírása A forgatónyomaték Pontszerű és merev test egyensúlya Egyensúlyi helyzetek Egyszerű gépek A munka Az energia Munkafajták energiafajták A mechanikai energia megmaradásának tétele A teljesítmény A hatásfok
MINIMUMKÖVETELMÉNYEK 126
FIZIKA 10. OSZTÁLY Termikus jelenségek, a molekulák hőmozgása A hőmérséklet mérése, hőmérsékleti skálák Halmazállapotok, modellalkotás Szilárd testek hőtágulása Folyadékok hőtágulása A gázok állapotegyenlete Boyle-Mariotte törvény Gay-Lussac I. törvénye Gay-Lussac II. törvénye Egyesített gáztörvény A belső energia, az ekvipartíció tétele A belső energia megváltozása, a termodinamika I. főtétele Halmazállapot-változások A termodinamika II. főtétele Elektrosztatikai alapismeretek. Coulomb törvénye. A töltésmegmaradás törvénye. Az elektromos mező jellemzése. Az elektromos térerősség. Az elektromos mező szemléltetése erővonalakkal. Az elektromos mező munkája. Az elektromos feszültség. Elektromos töltések, térerősség, potenciál a vezetőn. A kondenzátor. Az elektromos mező energiája. Egyenáram. Áramköri alaptörvények Az áramköri alapmennyiségek. Ohm törvénye. Mitől függ a fémes vezető ellenállása?Ellenállások kapcsolása (soros, párhuzamos, vegyes)
MINIMUMKÖVETELMÉNYEK FIZIKA 11. OSZTÁLY A rezgőmozgás leírása A matematikai inga Csillapodó és csillapítatlan rezgések Szabad és kényszerrezgések Rezgések összeadása Mechanikai hullámok Hullámjelenségek (törés, visszaverődés, interferencia, állóhullám, elhajlás) A hang jellemzői Az infrahang és az ultrahang Elektromágneses rezgések és hullámok Teljes elektromágneses színkép A fény terjedése. Fényvisszaverődés, tükrök A fénytörés. Planparalel lemez, prizma, lencsék A fény, mint transzverzális elektromágneses hullám. Fénypolarizáció, fénybontás, színkeverés A fény interferenciája. Fényelhajlás. Spektrumok, spektroszkópia Bevezetés a modern fizikába A fényelektromos jelenség (fotoeffektus) Az elektron részecske-és hullámtulajdonságai. Az atommodellek A Bohr-modell A kvantummechanikai atommodell alapjai A speciális relativitáselmélet alapjai 127
Az atommag felfedezése és összetétele. A nukleáris kölcsönhatás. A radioaktivitás. A maghasadás Atommagok fúziója. Az égitestek mozgása A Világegyetem keletkezése A Tejútrendszer és a galaxisok A csillagok élete A Naprendszer
A javítóvizsga témakörei fizikából 9. évfolyam
A testek helyének megadása; Az átlagsebesség; Az egyenletes mozgás; A tehetetlenség törvénye; A lendület és a lendületmegmaradás törvénye; A párkölcsönhatások jellemzője: az erő; A szabadesés; A négyzetes úttörvény; A munka; A munkatétel; A helyzeti energia; A rugalmas kölcsönhatás; A mozgásegyenlet; A rugó munkája; A rugalmas energia; Súrlódás és közegellenállás; A tapadás; Körmozgás; Az általános tömegvonzás; A forgatónyomaték, Egyszerű gépek
A javítóvizsga témakörei fizikából 10. évfolyam – Mozaik Kiadó könyvéből
1. A hőtan I. A termikus kölcsönhatás; a hőmérséklet értelmezése, a Celsius-féle hőmérsékleti skála, a hőmérséklet mérése; A szilárd testek és a folyadékok hőtágulásának törvényei. Számítási feladatok. 2. A hőtan II. A gázok tulajdonságai, az állapotjelzők; A speciális gáztörvények: az izobár, az izochor és az izoterm állapotváltozások törvényei, a Kelvin-féle hőmérsékleti skála. Az egyesített gáztörvény, és az állapotegyenlet. Számítási feladatok. 3. A hőtan III. A gázok belső energiájának értelmezése, a szabadsági fok fogalma. A hőközlés és a térfogati (tágulási) munka, az első főtétel. Az állapotváltozások energetikai értelmezése. Számítási feladatok. 4. A hőtan IV. A halmazállapot-változások értelmezése, energiaviszonyai. Az olvadás-fagyás, a párolgás és a forráslecsapódás jellemzői, törvényei. Számítási feladatok.
128
5. Az elektrosztatika Az elektromos alapjelenségek; Coulomb-törvénye, az elektromos térerősség, az elektromos erővonalak és kapcsolatuk; az elektromos munka, a feszültség és a potenciál. 6. Az egyenáram 7. Mágneses alapjelenségek, indukció
A javítóvizsga témakörei fizikából 11. évfolyam 1. A harmonikus rezgőmozgás Harmonikus rezgés, periódus, rezgésidő, frekvencia, kitérés, amplitúdó fogalma, értelmezése. A kitérés-idő, sebesség-idő és a gyorsulás-idő összefüggése. A harmonikus rezgés dinamikája; a rezgésidő meghatározása; a rezgés energiája. Számítási feladatok. 2. A mechanikai hullámok A mechanikai hullámok kialakulása; a hullám amplitúdója, frekvenciája, a hullámhossz, a terjedési sebesség; a hullámok típusai. A hullámok visszaverődésének és törésének törvényei. 3. Az elektromágneses rezgések és hullámok Az elektromágneses rezgőkör felépítése, működése. Az elektromágneses hullámok létrejötte, jellemzői. 4. Az optika A fény terjedésének jellemzői. Az egyszerű optikai eszközök csoportosítása. A tükrök és lencsék képalkotása (kép-szerkesztés).
Osztályozó vizsga németből: 7. évf. Témakörök Személyes vonatkozások, család, Ember és társadalom, Környezetünk, Az iskola, A munka világa, Életmód, Szabadidő művelődés,szórakozás,Utazás,turizmus,Tudomány és technika
Fogalomkörök - Cselekvés, történés, létezés kifejezése: Präsens, Negation - Birtoklás kifejezése: haben, Possessivpronomen, von, -s - Térbeli viszonyok: in+A/D, in/aus/nach, 129
- Mennyiségi viszonyok: Zahlen, alles, viel, wenig, mehr,alle - Modalitás: möchte, können, wollen, müssen, Imperativ
8. évf. Témakörök Személyes vonatkozások, család, Ember és társadalom, Környezetünk, Az iskola, A munka világa, Életmód, Szabadidő művelődés,szórakozás,Utazás,turizmus,Tudomány és technika
Fogalomkörök - Cselekvés, történés, létezés kifejezése:Präteritum:sein/haben, Perfekt,Futur, - Időbeli viszonyok: Wie oft?, Wann?, Wie lange - Minőségi viszonyok: Wie?, Welcher?,Vergleich: so..wie, als - Esetviszonyok: Nominativ, Akkusativ: für, Dativ: mit - Szövegösszetartó esztközök: Konjunktionen: und/oder/aber/denn. Pronomen: mein/dein/mir/dir/dieser/welcher/man
9. évf. Témakörök Személyes vonatkozások, család, Ember és társadalom, Környezetünk, Az iskola, A munka világa, Életmód, Szabadidő művelődés,szórakozás,Utazás,turizmus,Tudomány és technika
Fogalomkörök - Cselekvés, történés, létezés kifejezése: Präsens,Präteritum:sein/haben, Perfekt,Futur, Negation - Birtoklás kifejezése: haben, Possessivpronomen, von, -s - Térbeli viszonyok: in+A/D, in/aus/nach, - Időbeli viszonyok: Wie oft?, Wann?, Wie lange - Mennyiségi viszonyok: Zahlen, alles, viel, wenig, mehr,alle - Minőségi viszonyok: Wie?, Welcher?,Vergleich: so..wie, als 130
- Modalitás: möchte, können, wollen, müssen, Imperativ - Esetviszonyok: Nominativ, Akkusativ: für, Dativ: mit - Szövegösszetartó esztközök: Konjunktionen: und/oder/aber/denn. Pronomen: mein/dein/mir/dir/dieser/welcher/man
10. évf. Témakörök Személyes vonatkozások, család, Ember és társadalom, Környezetünk, Az iskola, A munka világa, Életmód, Szabadidő művelődés,szórakozás,Utazás,turizmus,Tudomány és technika
Fogalomkörök - Cselekvés, történés, létezés kifejezése: Präteritum:konnte/musste/durfte/wollte, sich-Verben, Passiv Präsens/Präteritum/Perfekt - Birtoklás kifejezése: Genitiv, gehören+D - Térbeli viszonyok:Präpositionen mit A/D: an/auf/vor/hinter/über/neben/unter/zwischen, Präpositionen mit D : zu - Időbeli viszonyok: Seit wann?, Vor wie vielen Jahren? Jahreszahlen, Datum - Mennyiségi viszonyok: Adjektivdeklination: Was für ein?, Welcher? Komparation, Substantiviertes Adjektiv - Modalitás: dürfen, sollen, sollte, Konjunktiv II.:Gegenwart,zu +Inf. - Esetviszonyok: Präpositionen mit Akkusativ: über/durch/entlang, Präpositionen mit Dativ: zu, Rektion der Verben, Präpositionaladverb - Logikai viszonyok: Kausalsatz, Objektsatz Szövegösszetartó eszközök: Konjunktionen: entweder-oder/sowohl-als auch/wedernoch/dass/weil/als/wie/ob/als wenn, Relativsatz, Relativpronomen
11. évf. Témakörök Személyes vonatkozások, család, Ember és társadalom, Környezetünk, Az iskola, A munka világa, Életmód, Szabadidő művelődés,szórakozás,Utazás,turizmus,Tudomány és technika 131
Fogalomkörök - Cselekvés, történés, létezés kifejezése: lassen,Vorgangspassiv/Zustandspassiv/Plusquamperfekt - Minőségi viszonyok: Partizip Präsens/ Partizip Perfekt - Modalitás: Vorgangspassiv mit Modalverben/ sein+ zu+ Inf./ haben+ zu+Inf. - Esetviszonyok: Wortfolge mit Datv/Akkusativ, Rektionen der Adjektive - Logikai viszonyok: Subjektsatz, Objektsatz, Temporalsatz, Finalsatz: um+zu+Inf/Damit, Konjunktiv II.:Vergangenheit, Wunschsatz - Szövegösszetartó eszközök: Konjunktionen: obwohl/trotzdem/während/jedesto/bis/solange/nachdem/bevor/anstatt dass/anstatt zu/da/ohne dass/ohne zu/als ob, Pronomen: derjenige, einer, einander
12. évf. Témakörök Személyes vonatkozások, család, Ember és társadalom, Környezetünk, Az iskola, A munka világa, Életmód, Szabadidő művelődés,szórakozás,Utazás,turizmus,Tudomány és technika
Fogalomkörök - Cselekvés, történés, létezés kifejezése: Futur als Vermutung, Futur II. - Mennyiségi viszonyok: Bruchzahlen - Minőségi viszonyok: Apposition, Gerundivum - Modalitás: Modalverben im Perfekt, Passiv mit Modalverben im Konjunktiv II. Präsens, Konjunktiv II. Vergangenheit der Modalverben, brauchen +zu+Inf., Subjektive Bedeutung der Modalverben - Esetviszonyok: Genitiv: dank/infolge - Szövegösszetartó eszközök: Temporalsatz:sooft/sobald, zwar…aber, Rektion der Verben - Függő beszéd: Indirekte Rede Perfekt - Indulatszók: Interjektion
132
Osztályozó vizsga követelménye biológiából 7. évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Élőlények változatossága (Forró övezet) Mérsékelt övezet Hideg övezet Rendszertan Részekből egész Szépség, erő, egészség
Osztályozó vizsga követelménye biológiából 8. évfolyam 1. 2. 3.
A szervezet anyag és energiaforgalma A belső környezet állandóságának biztosítása A fogamzástól az elmúlásig
Osztályozó vizsga követelménye biológiából 10. évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Mikrobiológia Növények, gombák Az állatok Kapcsolat az élő és az élettelen között Az állatok viselkedése Másfélmillió lépés Magyar országon
Osztályozó vizsga követelménye biológiából 11. évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
A sejt felépítése és működése A táplálkozás A légzés Keringés, belső környezet Erő és ügyesség A bőr Az immunrendszer A hormonrendszer Az idegrendszer
Osztályozó vizsga követelménye biológiából 12. évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Az öröklődés Molekuláris genetika Szaporodás egyedfejlődés Az élet lehetőségei A biológiai evolúció Az ember egyéni és társa viselkedése Gazdálkodás és fenntarthatóság
Osztályozó vizsga követelménye földrajzból 7. évfolyam A szilárd Föld anyagai Földrajzi övezetesség Gazdasági alapismeretek Afrika és Amerika földrajza
Osztályozó vizsga követelménye földrajzból 8. évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
Ázsia Ausztrália, sarkvidékek Európa általános földrajza Észak-Európa földrajza Atlanti-Európa Kelet és Közép Európa Kárpát-medence Szomszédos országok Magyarország természeti és kulturális értékei
133
10. Magyarország társadalomföldrajza
Osztályozó vizsga követelménye földrajzból 9. évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
A Föld kozmikus környezete A földi tér ábrázolása Geológia Légkör Vízburok Földrajzi övezetesség Társadalmi folyamatok
Osztályozó vizsga követelménye földrajzból 10. évfolyam 1. 2. 3. 4. 5.
Világgazdaság jellemző folyamatai Magyarország helye Európában A társ. gazd. fejlődés regionális különbségei Európában Európán kívüli országok Globális kihívások
134
