Bocskai István Katolikus Gimnázium és Szakközépiskola Szerencs. Nevelési program 2013 A

Bocskai István Katolikus Gimnázium és Szakközépiskola Szerencs

Nevelési program 2013 A

1

Tartalomjegyzék Pedagógiai alapelvek ............................................................................................................................. 3 Nevelő- oktató munkánk alapelvei, célkitűzései, feladatai, eszközei ................................................ 8 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .......................................................... 15 Egészségnevelési elvek......................................................................................................................... 16 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ................................................................................... 37 A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnök feladatai ............................................ 39 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység................................ 43 A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban valórészvételi jogainak gyakorlási rendje ..... 55 A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partneri kapcsolattartásának formái ................. 57 A tanulmányok alatti vizsgák szabályai ............................................................................................ 60 A felvétel és az átvétel szabályai ......................................................................................................... 60 Elsősegélynyújtás ismeretek megszerzésének lehetőségei ................................................................ 63

2

Pedagógiai alapelvek Mindenki tapasztalja, hogy a jó ismerete még senkit sem tesz jóvá, arra rá is kell nevelni az embereket; ezért nem elég, ha az iskola csak tanít, hanem nevelnie is kell. Intézményünk nevelési célja, hogy felelős, értelmes, aktív és kreatív közösségi emberekké formáljuk a ránk bízottakat, szem előtt tartva a 2000-ben jóváhagyott Magyar kateketikai direktórium hármas nevelési követelményét: 1. A katolikus iskolákban tanuló növendékek nevelésének elsődleges célja, hogy ne csak értékes, becsületes emberek, hanem elkötelezett keresztények is legyenek. 2. A katolikus iskolákban követelmény a katekézis és a tantárgyak megfelelő színvonalú oktatása. 3. A nevelés célkitűzései közé tartozik a hazaszeretetre való nevelés anélkül, hogy más nemzetet, annak kultúráját, szokásait lebecsülnék, vagy sértenék. Iskolánk katolikus, ökumenikus jelleggel működik. Az iskolai közösség minden tagja osztozik a keresztény világszemléletben, s ezt ki is nyilvánítja. Így ebben az iskolában az evangéliumi elvek válnak nevelési eszménnyé, belső ösztönzővé és egyúttal végső céllá. Iskolánk tudatosan vállalja a fiatalok nevelését, szakképzését, hogy vallásos lelkülettel, elkötelezettséggel álljanak helyt az életben. A keresztény nevelés alapelvei, értékei A Katolikus Iskola című, 1997-ben kiadott egyházi dokumentum szellemében valljuk, hogy a katolikus iskolában a nevelés és oktatás szoros egységben áll annak érdekében, hogy a fiatalokat a szabadság felelős használatára nevelje, hogy érzékük legyen a transzcendencia és az igazi értékek iránt, megismerjék önmagukat és az őket körülvevő világot, felülemelkedjenek a középszerűségen és egyre jobban elkötelezzék magukat Isten és az emberek szolgálatára. A keresztény nevelés alapja és példaképe az evangélium Jézusa. Ennek megfelelően az iskola azzal válik katolikussá, ha az iskolai közösség minden tagja osztozik a keresztény világlátásban és vállalja a növendékek keresztény szellemű formálását. Nevelésünk négy alapelve: az igaz, a szent, a szép és a jó.

Pedagógiai munkánk célja: Az iskola célja, hogy a diákok a keresztény értékrendre építve művelt emberré, gazdag személyiséggé, Istent és embertársait szerető felelős polgárrá, tisztességes és emberséges alkotásra és boldogságra képes emberré váljanak.

3

Fontos, hogy a diákok morális és esztétikai szemléletét kialakítsuk, megalapozzuk kognitív és kommunikációs képességeiket, valamint az értékes tudás és az értékes alkotások iránti igényüket. Célunk a megalapozott, érvényes és személyes értékrend kialakítása, a kudarc és sikertűrés készségeinek fejlesztése. Magas színvonalú és sokrétű ismeretközléssel és hatékony szakmai munkával fejleszteni kívánjuk a tanulók önálló problémamegoldó, gondolkodó képességét, készségét és kreativitását. Tanulóinkban ki kell alakulnia a kulturált szórakozás igényének, meg kell ismerniük ünnepeinket, azokat élővé és átörökíthetővé kell tenni.

A keresztény nevelő hitvallása Értékrendünk nem idealista – a természetfölötti feltételezi a természetest. Mi is igaznak tartjuk a bölcsességet: ép testben ép lélek. Nevelni csak a közösség képes – már az ősegyházban egy „szív, egy lélek” jellemezte az első keresztényeket. Isten közösségben találkozik az emberekkel, ugyanakkor fontos az egyéni felelősség is. Tekintély és demokrácia – a nevelő a növendékeihez képest többletet hordoz. Erkölcsi kérdésekben nem szavazhatunk, ugyanakkor az egyesek szavára figyelni kell. Felelősség – a diákjaink ránk vannak bízva. Abban a tudatban cselekszünk, hogy Isten előtt egyszer majd számot kell adnunk.

Erkölcsi elvárások a tanároktól A diákok nevelése felelős, örök életre szóló feladat. Ez a munka nagy önfegyelmet és önismeretet igényel, de ugyanakkor a pedagógusnak vállalnia kell a diákok előtt teljes személyiségét, korlátait is. A nevelő pedagógusnak nyitottnak kell lennie minden értékre, amelyet beépíthet saját életébe és nevelő-oktató munkájába. Elengedhetetlen az önképzés, az olvasás, a kultúra szépségeinek megtapasztalása, amelyek lelki-szellemi töltést adnak a napi munkához. A hívő pedagógus számára nélkülözhetetlen a folyamatos elmélyült imaélet, amely segítségével erőt meríthet munkájához, hálát adhat sikereiért, és hordozhatja a reá bízottakat.

4

A gyerekek nevelése elképzelhetetlen a szeretet, az „adás vágya” és az empátia nélkül. Meg kell érezni, melyik diáknak van éppen szüksége szerető személyes beszélgetésre, és melyiknek határozott szigorra. A pedagógus minden pillanatban értéket közvetít. Ezért kerülnie kell mindent, amely értéktelen, amely az aktuális fogyasztói divatot képviseli, ami csak szórakoztat, de nem nevel, ami üres tudást ad, de személyiséget nem fejleszt, ami Isten helyett valami pótszert akar nyújtani az embernek. Mindezt úgy kell tennie, hogy igazodjon a gyerekek jogos igényeihez, életkori sajátosságaikhoz, hogy ne elriasszon, hanem magával hívjon. A tanár élete összhangban álljon az általa és az iskola által képviselt értékekkel. Ezért fontos, hogy minden pedagógus pontos, fegyelmezett, alapos munkát végezzen. Ígéreteit megtartsa a diákok és a kollegák felé is. Konfliktusait emberi módon kezelje. Tudjon megbocsátani. Családi háttere rendezett legyen. Ezt a munkát csak magasan kvalifikált, hitükben képzett, a gyerekeket szerető és értő pedagógusok tudják ellátni. A pedagógus szavai és tettei mindig legyenek összhangban, hiszen mindennél nagyobb veszélyt jelent a gyerek számára a hamis tanúságtétel. Az iskolában minden olyan pedagógus taníthat, aki elfogadja annak katolikus voltát, nem dolgozik a hitvallásos nevelés ellen. Alaposan tanulmányozza a keresztény tanítást és munkája közben nem tesz elmarasztaló, sértő megjegyzést egyházra és tanítására, hiszen ez a diákokban meghasonlást idézhet elő. Az iskola katolikus volta, jó hírneve csak ebben az esetben biztosítható. Az iskola a tanárokat fejlődésük érdekében szakmai továbbképzésekre küldi előre meghatározott rend szerint. Nevelési értekezleteket és lelki programokat szervez, és lehetőségeihez képest mindent megtesz, hogy jó hangulatban, örömmel és megfelelő felkészültséggel, magas szakmai színvonalon dolgozhassanak. Erkölcsi elvárások a tanulóktól A mai magyar társadalom nagyon sokféle. Így a gyermekek is sokféle hatásnak vannak kitéve. Egy-egy iskola tanulóifjúsága különböző társadalmi rétegekből, családi háttérből, egyházból gyűlik egybe. Éppen ezért egységes erkölcsi elvárások nehezen adhatók meg feléjük. Alapvető, hogy elfogadják és befogadják az iskola üdvösségre és felelős tudásra irányuló tevékenységét, és ezt tudatosan ne akadályozzák. Tartsák be az emberi kapcsolatok szabályait. Csak az a fiatal lesz képes ellenállni a fogyasztói társadalom csábításainak, csak az veszi észre a média által reklámozott tárgyak, célok silányságát, aki találkozott az élő Istennel. Ez a találkozás megjelöli az embert. Ehhez segíthetjük hozzá a fiatalt, ha megszerettetjük vele a csöndes szemlélődést a természetben, értékes irodalmat, műalkotást, zeneművet adunk a kezébe. A fogyasztói mentalitás nagyon veszélyes, mert a „Használd és dobd el!” elvet követi; ez a tárgyak esetében rendben van, azonban amennyiben ez átterjed az embertársainkra, helytelenné, veszélyessé válik. A keresztény ember magát és embertársait Isten egyszeri és megismételhetetlen csodájának tekinti. 5

Összegezve: – belső igény a szentre, a szépre, a jóra, és az igazra, – részvétel a vallásának megfelelő (római katolikus, református, görög katolikus) egyházi programokban, – tiszteletteljes, szép beszéd tanárral, társakkal egyaránt, – mindenki testi, lelki egészségének megőrzése, biztosítása, – alapos, rendszeres és pontos munka, – a rábízott feladatok lelkiismeretes elvégzése, – a házirend felelős betartása. Erkölcsi ajánlások a szülőknek Minden iskola létét, szükségességét a mögötte álló szülők társadalma igazolja. A szülők joga és kötelessége, hogy hitüknek megfelelő iskolába járassák gyermeküket. Az iskola igazán egyházi szelleme csak akkor születhet meg, ha szülők is közösséget alkotnak. Így a gyermekek egy egyházi közösségből kerülnek be az iskola közösségébe, és az iskola elvégzése után oda kerülnek vissza. Ez hatalmas garancia arra, hogy a gyerekeket az iskola után nem sodorja el az élet sokszínű áramlata. Az iskola a szülőktől is elvárja, hogy elfogadják az iskola egyházi jellegét, ne neveljenek, tegyenek az iskola ellen, hanem erkölcsileg, szükség esetén anyagilag is támogassák az intézményt. Az iskolával kapcsolatos problémáikat az érintettekkel beszéljék meg. Az iskola feladata, hogy jogos problémák esetén a szülőkkel együtt megkeresse azok mindenki számára megnyugtató megoldását. Az iskola a szülőkkel igyekszik mindjobban megismertetni szellemiségét, nevelési alapelveit. Ezt a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartással igyekszik elérni. Ennek formái az osztályés fogadóórás szülői értekezletek, szülői fórumok, szülői levelek, és természetesen a személyes beszélgetés. Összegezve: – aktív részvétel az iskolai rendezvényeken, – ötletnyújtás az előadások (hitéleti, nevelési, stb.) témáihoz, – őszinte véleménynyilvánítás, – együttműködő magatartás, – nevelési problémák őszinte megbeszélése, a közös megoldásra való törekvés, – érdeklődő, segítő hozzáállás, – szponzori segítségnyújtás.

Iskolánk gyermekképe és az ebből adódó feladatok Tanulóink életkora főként 12-18 év. A hat évfolyamos gimnázium elsősei minden szeptemberben

új

meglepetést

keltenek,

még

gyermeki,

testi

felépítésükkel

és

személyiségjegyeikkel. Az épp csak kamaszodó „kicsik” kirínak a kamaszok közül, de hamar 6

azonosulnak a gimnázium jellegzetes serdülő összképéhez és légköréhez. A lányok érési üteme eltér a fiúkétól. Az előbbiek nagy része 16-17 éves korára már harmonikus megjelenésű, személyisége viszonylag kiegyensúlyozott. A fiúknál ez a folyamat általában később következik be. Diákjainkban tudatosítani kell, hogy mi bennük hangsúlyozottan a jövő értelmiségét neveljük. Ha igényesek vagyunk a nevelésben és az oktatásban, akkor ezzel már egyúttal elutasítottuk az időnként eluralkodni látszó igénytelenséget is. Rendszeresen kínálunk közös programokat, játékos vetélkedőkkel, önismeretet fejlesztő programokkal, gyarapítjuk és színesítjük az együttlétet. Az ingerszegény környezet negatív hatását a diákok számára még elfogadható kulturális kínálattal kell csökkentenünk (pl. színház és mozi- színházlátogatás). Nem lehetnek az osztályrendezvények csak diszkók! Szép hagyomány, hogy az iskolai bálokon diákjaink szépen felöltöznek és kulturáltan viselkednek. Ki kell szorítani az olyan rendezvényeket, ahol nem az iskolánk tanulóié a főszerep! A gyermek lelkének ápolása, gondozása nemcsak az osztályfőnök feladata. Minden pedagógusnak a közösen elfogadott fő értékeink szellemében kell nevelnie, oktatnia tanítványait. Segítjük a tanulóinkat abban, hogy a médiából rájuk zúduló információözönt fel tudják dolgozni, s az értékeket ki tudják választani. Jelenleg a nagy terhelés miatt főként a négy évfolyamos gimnáziumba járó diákjaink jelentős része - komoly stresszként éli meg az érettségi közeledtét. A helyes tanulási szokások kialakítása közben meg kell találnunk diákjaink optimális terhelését. A tanórák és a tanórán kívüli tevékenységek keretében is sokat kell tennünk a testi – lelki egyensúly kialakításáért. Ennek eléréséhez hangsúlyozzuk, hogy az oktató – nevelőmunkában az irányító szerep a pedagógusé. Intézményünkben a nevelőtestület, az intézményi dolgozók, szülők, diákok, illetve a fenntartó a város középtávú oktatási koncepciójában megfogalmazott, valamint az elégedettség vizsgálat igényeit, elvárásait is figyelembe véve a következő értékeket tartjuk elsődlegesnek:

Ezeknek kell áthatniuk az iskolai élet minden területét, hétköznapjainkat, tanórai és tanórán kívüli tevékenységeinket, kapcsolatainkat. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés 7

területén

végzendő

legfontosabb

feladatainkat,

legjelentősebb

tevékenységeinket

is

tartalmazza ez a fejezet. Az alapelveinkből, domináns értékeinkből következő, kiemelten kezelt stratégiai céljainkat, ezekhez szükséges legfontosabb feladatainkat, az alábbiakban fogalmazzuk meg.

Nevelő- oktató munkánk alapelvei, célkitűzései, feladatai, eszközei Nevelő – oktató munkánk pedagógiai alapelvei: 

Önismerettel rendelkező, kreatív és döntésképes emberek nevelése, akik mind a továbbtanuláshoz, mind az önálló munkavállaláshoz megfelelő ismeretekkel rendelkeznek.



A művészeti nevelés által harmonikus, érzelmileg gazdag, kreatív személyiség kialakítása és fejlesztése; a művészetek befogadására, értésére és művelésére képes és fogékony tanulóifjúság nevelése.



A már elsajátított készségek és képességek kibontakoztatása, majd ezekre alapozva ezen tanulói tulajdonságok további fejlesztése.



Az önálló tanuláshoz szükséges értelmi és akarati tényezők kialakítása, tanulási szokások kifejlesztése.



Az egészséges életmód szokásrendszerének tudatosítása és megszilárdítása.



A szabadidő hasznos eltöltésének személyiségformáló szerepe.



A haza, más népek és nemzetek, nemzetiségek megbecsülése, az emberi jogok tiszteletben tartásának elfogadása, az erkölcsi tudat és magatartás fokozatos fejlesztése.

Az intézményünkben folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, sajátos pedagógiai feladataink.

8

Intézményünk célkitűzései a nevelő-oktató munka azon egységes céljait, feladatait jelölik meg,

melyek

áthatják

az

iskola

egészét,

érvényesítik

hatásukat

valamennyi

intézménytípusban és minden korosztályban, ezáltal is egységes arculatot biztosítanak többcélú intézményünknek. Nevelő-oktató munkánk során iskolánk és a tantestület meghatározó céljának tekinti hagyományaink megőrzését, a legmodernebb ismeretek átadását, a korhoz igazodó nevelési feladatok teljesítését. A gimnáziumi osztályokban az általános műveltséget kiterjesztő és elmélyítő, a magasabb műveltség megszerzését megalapozó nevelő – oktató tevékenység folyik. Fő feladatunk az érettségi vizsgára, a felsőfokú tanulmányok megkezdésére és a munkába állásra való felkészítés, továbbá a tehetséges tanulókkal való foglalkozás, a versenyekre való felkészítés. További célunk a kommunikációs és a tanulási képességek továbbfejlesztése, a folyamatos nevelés az anyanyelv igényes használatára, a természeti és az épített környezet védelmére, az egészséges életmód értékeinek elfogadására. Fontos a tanulók ún. élethosszig tartó tanulási igényének és az erre való készségek, képességek kialakítása. Feladatunknak tekintjük a nemzeti és az európai identitástudat továbbépítését a tanulóinkban, intellektuális, érzelmi és testi érésük egyensúlyának biztosítását. Együttműködésre és kooperációra nevelés a konfliktusok kezeléséhez, a szükséges személyiségjegyek: önismeret, az önbizalom, az alkalmazkodóképesség, a kudarctűrés fejlesztése.

A középiskolai évek alatt a tantárgyi képzésben előnyben részesítjük a képességfejlesztést, ezért törekszünk az elméleti ismeretek és a pragmatikus, alkalmazott tudás meggyőző kapcsolására. Egyik alapvető célunknak tekintjük, hogy tanulóinkat összefüggésekben és rendszerben való gondolkodásra neveljük. Képessé tegyük őket információk szerzésére, szűrésére és feldolgozására, az információs korban való eligazodásra. Ösztönözzük tanulóinkat a tudásra épülő, önálló vélemény kialakítására, alternatívák felismerésére és mérlegelésére, majd az ezeken alapuló felelős döntésekre.

Figyelembe vesszük a tanulók életkori sajátosságait, az életkorukhoz és az egyéni érettségükhöz igazodva optimalizáljuk terhelésüket. Törekszünk a személyre szóló 9

fejlesztésre, támaszkodunk a tanulók érzelmi intelligenciájára, képzeletükre, számítunk kreativitásukra, illetve tudatosan is előmozdítjuk mindezek fejlesztését.

Arra törekszünk, hogy az iskolánk által szervezett tevékenységekben, tanulási és más élethelyzetekben tapasztalja meg a tanuló az olyan normák fontosságát és érvényesíthetőségét, mint a másik ember megbecsülése, a cselekvő hazaszeretet, a nyitottság más népek hagyományai, kultúrája iránt. Ennek érdekében intézményünk előnyben részesíti azokat a tanulási formákat, amelyekben meghatározó a kezdeményezőkészség, a másokkal történő hatékony együttműködés, valamint a saját munkáért, cselekedetért érzett felelősség.

Iskolánk arra törekszik, hogy felkészítse tanulóit arra, hogy az iskolából egy folyamatosan változó világba lépnek. Tudatosuljon bennük a magyar társadalom demokratikus létmódja, az európai integrációs folyamat és hazánk kapcsolódása ehhez a folyamathoz, szembesüljenek a kultúraváltás és a globalizáció jelenségeivel, kihívásaival.

Céljaink megvalósítási formái (feladatok) -

A tanulás folyamatában kölcsönös kapcsolat kialakítása tanár, nevelőtanár, diák, szülő között; így különösen tanulási módszerek, a szociális háttér és az egyéni képesség megismerése.

-

Továbbtanulás, reális pályaválasztás segítése, hogy pályaválasztási döntésük megalapozott és reális legyen. Ebben fontos szerepet szánunk a nevelési tanácsadó intézményegység szakembereinek.

-

Olyan ismeretek közvetítése, melynek birtokában a tanulók képesek az egészségi állapotukra kedvező döntéseket hozni.

-

Életkori sajátosságoknak megfelelően megismertetni azokat a testi-lelki változásokat, amelyek a személyiségfejlődés természetes folyamatai.

-

A tanuló legyen tisztában a személyiségét érintő negatív hatásokkal (drog, alkohol, dohányzás, elégtelen táplálkozás, mozgásszegény életmód, stb)

10

-

Hátrányokkal (mentálhigiénia, szociális helyzet, etnikum, fogyaték) küszködő tanulók számára egyéni fejlesztő foglalkozások biztosítása. A gyermek- és ifjúságvédelmi munka hatékony működtetése.

-

A testi – lelki komfortérzet megteremtése érdekében sportfoglalkozások, vetélkedők, versenyek, képességfejlesztő és önismereti foglalkozások szervezése.

-

Az általános műveltség, a látókör szélesítése érdekében kulturális lehetőségek biztosítása (könyvtár, színház, hangverseny, múzeum, kiállítás, tanulmányi kirándulás, stb.)

-

A nemzeti identitás erősítése érdekében a tanuló ápolja anyanyelvét, ismerje meg lakóhelyének, szűkebb környezetének, hazájának történelmét, múltját és jelenét - a jövőkép – kultúráját, épített és természeti környezetét.

-

Mindez elérhető: o tanulmányi kirándulások, o vetélkedők, o pályázatok tudatos szervezésével (alkalmanként a szülők bevonásával.

-

Védje és óvja környezetét, tartsa tiszteletben az egyén tulajdonát, érezzen felelősséget a lakóhelye, települése esztétikájáért, tisztaságáért, pl. falfirkák.

-

Kísérje figyelemmel, legyen tisztában az országban és szűkebb környezetében zajló folyamatokkal, eseményekkel (társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális)

-

Olyan attitűd kialakítása a tanulókban, amely révén el tudják fogadni a másságot, és ezáltal képesek segíteni különböző kultúrájú és szociális helyzetű társaik beilleszkedését az iskolai közösségbe (szerepjáték, kiscsoportos megbeszélések, fogyatékos intézmény látogatása (7-8-9-. évfolyamon)

A tehetséggondozásban, a képességfejlesztésben különösen építünk az intézményegységek együtt működésére. Fontos feladatunknak tekintjük a hatékony tanulási módszerek, tanulási technikák közvetítését, megismertetését diákjainkkal. Ennek birtokában hatékonyabb a képességfejlesztés, a tanulók könnyebben jutnak sikerélményhez, ami pedig a tanulási motiváció egyik legfontosabb eleme.

További nevelési feladataink:

11

-

Tanulóink önfejlesztési igényének kialakítása, pedagógiai kultúra kialakítása (beilleszkedési siker), helyes önmenedzselési képesség kifejlesztése.

-

Eredményes szaktárgyi felkészítés.

-

Korszerű

informatikai,

hatékony idegen

nyelvi

képzés

biztosítása

minden

intézményegységben. -

A tanítási órák hatékonyságának biztosítása.

-

Szakkörök, érdeklődési körök szervezése, fakultációs és speciális tanulócsoportok kialakítása és működtetése.

-

A belső iskolai vizsga (kis érettségi) lebonyolítása ésszerűen csökkentett vizsgaanyaggal. A vizsga követelményeket ezek szellemében a munkaközösségek határozzák meg és ne tanárfüggő követelmények legyenek (a kisérettségi külön ütemterv szerint zajlik).

-

Érettségi vizsga - közép és emelt szinten – megszervezése és lebonyolítása.

-

Az egy osztályban tanító tanárok és az osztályfőnök kapcsolatának erősítése.

-

A tartárgyi munkaközösségeken belüli kapcsolat fejlesztése.

-

A felsőoktatási intézményekkel és egyéb szervekkel meglévő kapcsolatok fejlesztése és új kapcsolatok kiépítése.

A célok elérését jelzik: -

Tanulmányi átlagok,

-

Az érettségi eredmények,

-

Felvételi eredmények.

-

Versenyek eredményei.

-

Tanítási órák minősége

-

Dolgozatok, feleletek színvonala.

-

Az iskolai oktatásszervezés színvonala.

-

Az iskolai rendezvények, programok színvonala.

12

A cél teljesítésével akkor vagyunk elégedettek, ha a fenti mutatók az utolsó öt év hagyományainak megfelelően alakulnak.

Célunk, hogy fenntartsuk és fejlesszük diákjainkban a kreativitás iránti igényt. A cél elérését szolgáló legfontosabb feladataink: -

A tanítási órákba a lehetőségekhez képest minél több kreativitást igénylő gyakorlat épüljön be Önálló problémamegoldás, kísérletezés, elemzés, kiselőadások, önálló gyakorlatok.

-

Tanórán kívül is végzünk kreativitást fejlesztő gyakorlatokat.

-

Műsorok, iskolai ünnepségek, rendezvények készítése, házi versenyek szervezése, Bocskai nap lebonyolítása, diákigazgató választás, Bocskai kosárlabda kupa szervezése.

A cél elérését jelzi: -

A tanulók munkája, hozzáállása, vállalkozó kedve, magatartása.

Célunk elősegíteni a korszerű, sokoldalú általános műveltség kialakulását. A cél elérését szolgáló legfontosabb feladataink: -

Csoportbontás esetén több lehetőséget biztosítunk az önálló szóbeli megnyilvánulásra.

-

A nyelvtanárok kommunikatív nyelvoktatást alkalmaznak.

-

A számítógép-parkunkat folyamatosan bővítjük és korszerűsítjük, azzal a céllal, hogy számítógép használaton túl a mindennapos nevelési – oktatási munkában úgy a pedagógusok, mint a diákok használják azokat.

-

Lehetővé tesszük a számítógépek használatát a diákok számára a tanítási időn kívül is.

-

Ösztönözzük diákjainkat a széleskörű könyvtárhasználatra.

A cél teljesítésével akkor vagyunk elégedettek ha: -

A számítógéppark bővítése, korszerűsítése anyagi fedezetét biztosítjuk. Az erre szánt pénzeszközöket szakember tanácsát kikérve használjuk fel.

-

A diákoknak lehetővé tesszük 20 számítógép használatát délutánonként.

13

-

Az emelt szintű érettségire készítő csoportokban évfolyamonként és félévenként legalább egyszer a diákok olyan önálló feladatokat kapnak, melynek megvalósításához szükséges a számítógép.

-

A korszerű és szükséges ismereteket tartalmazó új könyvek beszerezése

-

A könyvtár pályázat útján is megragad minden lehetőséget a fejlesztésre

-

A tantárgyak többségénél minden évben szerepel legalább egy – a diákok számára önálló könyvtárhasználatot igénylő óra.

Célunk világossá tenni diákjaink számára az egészségnevelés jelentőségét, az egészség mint az alapvető érték preferálását. Fő célunk olyan új generáció nevelése az iskolában, amelyik tisztában van a testi – lelki egészség fontosságával. Ennek felismerését vállaljuk és a gyakorlás lehetőségét biztosítjuk. Az egészségnevelés és egészségfejlesztés külön terv szerint folyik, amely program része az iskolai pedagógiai programjának és annak mellékleteként található meg. Célunk tudatossá tenni diákjainkban az ember és környezete, az ember és természet szoros összefüggésrendszerét, az egymástól való függés és beavatkozás következményeit, felhívni figyelmüket a környezet minőség jelentőségére. A környezet tudatos magatartásra történő nevelés külön program szerint zajlik, amely része a pedagógiai programnak és annak mellékleteként található meg. Összegzésként: valamennyi iskolatípusban fontos, hogy a hozzánk érkező diák tudja, érezze, hogy a fejlődéshez, tanulásához szükséges környezet őt szolgálja. Többcélú intézményünk biztosítja azokat a lehetőségeket és eszközöket (szaktantermek, számítástechnika terem, taniroda, tornaterem, kondicionáló terem stb.), ahol a tanuló képességét, tehetségét, érdeklődését figyelembe véve választhat a felkínált lehetőségekből, programokból.

14

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánk nevelési célkitűzései olyan feladatokat tartalmaznak, amelyek az iskola falai között tartózkodó valamennyi tanulóra hatnak. A nevelés folyamatai az épületen belül kikerülhetetlenek, legyen az tanóra, óraközi szünet, étkezési idő, vagy szabadidős tevékenység. Az iskolában minden nevel, alakítja, formálja személyiségünket, értelmi és érzelmi kultúránkat. A nevelő hatások alapvetően két nagy csoportra oszthatók 1. Az első csoportba tartoznak a passzív nevelő hatások: a tantermek, közösségi helyek, fejlesztő szobák, a sportudvar, a szertárak felszereltsége, a szemléltető és demonstrációs eszközök, a mellékhelyiségek. A nevelő hatás eredményessége, ereje és iránya is függ ezektől a feltételektől. A rend, a tisztaság, a gondosság, melyet ezek a passzív nevelő hatások közvetítenek, végül aktív nevelőerővé válnak, s észrevétlenül formálják tanítványaink gondolatait, érzelmi és akarati tulajdonságait. 2. A második csoportba az aktív nevelő hatások és folyamatok tartoznak. Az ide tartozó tényezők közül a legfontosabb szerepe a pedagógusnak van, aki tudatos tervező munkával, szaktárgyainak megszerettetésével (vagy csak elismertetésével), az ismeretek átadásának kultúrájával, a megkövetelt jó emberi tulajdonságaival csodák művelésére is képes. Ugyanebbe a csoportba tartoznak az osztály-, évfolyam- és iskolatársak, akik jó és hűséges partnerei lehetnek a pedagógusoknak. Segíthetik munkájukat, tevékenységüket, erősíthetik a nevelési folyamatokat, olykor-olykor persze ellenható tényezővé is válhatnak. Az aktív és a passzív nevelő hatása „működésén” túl az alábbi feladatokat tartjuk fontosnak a személyiségfejlesztés területén: -

A tanulói személyiség megismerése során törekszünk a tanuló személyiségében rejlő, magatartását meghatározó okokat feltárni.

-

Megvizsgáljuk motiváltságukat, akarati tulajdonságukat (nemcsak osztályfőnöki, hanem szaktanári órákon is)

-

Segítjük a reális önértékelés, önbecsülés képességének kialakítását, önbizalmának építését.

-

Önismeretének, problémamegoldó képességének fejlesztése.

-

Önálló, felelősségteljes döntéshozatalra való felkészítés.

15

-

A családból hozott pozitív hatások kiaknázása, felerősítése, negatív nevelési minták, szokások ellensúlyozása, jó példák megismertetése.

-

A család, a környezet, az iskola nevelői tényezőinek összehangolása.

-

Pozitív példaadással a humán értékek közvetítése és személyiségjegyek közé való beépítése.

-

A kommunikációs készség kialakítása és megfelelő technikák alkalmazása. Konstruktív konfliktuskezelési technikák megismertetése és gyakorlatban történő alkalmazása.

Módszerek: -

Személyes fejlődést segítő beszélgetés,

-

Megfigyelés,

-

Fejlesztő interjú (a hangsúlyt mindig a pozitívumokra, az erősségekre, értékek fölfedezésére és fejlesztésére helyezzük)

-

Irodalmi, illetve filmélményekhez köthető önismerettel kapcsolatos beszélgetések,

-

Társ- és társismereti tréningek (önjellemzés, önértékelés szituációs játékok, stb.)

-

Mintagyűjtés, modellkövető viselkedés előhívása,

-

Élménybeszámolók, ötletbörze.

Egészségnevelési elvek Bevezető A WHO meghatározása szerint az egészségnevelés olyan, változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében. A korszerű egészségnevelés egészség - és cselekvésorientált tevékenység. A gyerekek és fiatalok hosszú éveket töltenek az iskolákban. Ebben az időszakban érdemi hatást lehet gyakorolni a személyiségfejlődésükre, mely nagyban meghatározza az életmódjukban később kialakuló szokásaikat, az életideáljaikat, preferenciáikat kialakítását. Az iskolának a gyerekekre gyakorolt hatása többrétegű, komplex kommunikáció. Egyrészt létezik egy nyíltan megfogalmazott oktatási — nevelési terv, másrészt ezzel összefüggésben vagy ettől

16

függetlenül, illetve ezt gyengítő vagy erősítő módon ható ún. „rejtett tanterv”, mely az iskolai mindennapok hozadéka, amelyben az iskola tárgyi környezete, az emberi viszonyok minősége egyaránt tükröződik. Az iskola más társadalmi intézményekkel és szereplőkkel állandó kölcsönhatásban létezik, hatást gyakorol szűkebb és tágabb környezetének kapcsolatrendszerére, a környezet viselkedésére. Mindezeket figyelembe véve tehát, az iskola és az óvoda, a családi környezet mellett, a szocializációnak azt a színterét jelenti, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és begyakorlására. Városi egészségpolitika Az egyén egészségi állapotát a legkevésbé maga az egészségügy határozza meg. E látszólag furcsa kijelentést azokra a tudományos munkákra alapozzuk ‚melyek szerint 40%-ban az életmód, 40%-ban a környezeti tényezők, 10%-ban genetikai adottságok és 10%-ban az egészségügy, mint szervezet, befolyásolja az ember egészségét. Függetlenül attól, hogy Szerencs mindenkori vezetői ismerték ezen adatokat vagy nem, tudatosan úgy alakították a település fejlesztési stratégiáját, hogy annak eredményeként egy egészségesebb, tisztább kisváros képe rajzolódjon ki. Az elmúlt időszak hatalmas infrastrukturális beruházásai mind ezt a célt szolgálták. Gondolunk itt elsősorban az ivóvíz- és a szennyvízhálózat kiépítésére, korszerű szennyvíztisztító telep létesítésére, de ide sorolható a gázvezeték-hálózat kiépítése, s ezáltal a kevésbé levegőszennyező, inkább környezetbarát energia biztosítására. Reméljük, hogy szilárdburkolatú úthálózat is 100%-os lesz belátható időn belül, hiszen a portalanítás a légúti betegségek egyik prevenciója. A városi egészségpolitika tehát nem szűkült le a szorosan vett egészségügyi intézmények működtetésére, hanem kiemelten kezeli a környezetvédelmet. A városban több mint húsz alapítvány működik, melyek jelentős része valamilyen formában kötődik az egészség ügyéhez, sporthoz, mozgáshoz, környezethez. Mellőzve ezek konkrét felsorolását, a tények azt mutatják, hogy az állampolgárok tudatosan egy-egy intézményhez, sportkörhöz kötődve igyekeznek aktívan részt vállalni a korszerűbb életvitel kialakításában. Mind általános, mint középfokú oktatási intézményekben rendszeresen szerveznek felvilágosító előadásokat, programokat felkészült előadók segítségével. A dohányzás, a drogfogyasztás elleni kampányok, AIDS megelőző tájékoztatók a fő témák. Diákjaink a vöröskereszt által indított elsősegélynyújtó, csecsemő- és gyermekgondozási versenyek rendszeres résztvevői, sokszor dobogós nyertesei. Három középiskolás csoport kapcsolódott be a kortársképzésbe. Ezek a fiatalok a Saját intézményeikben és a környező települések iskoláiban

17

tájékoztatják diáktársaikat —a korosztály számára leginkább veszélyt jelentő — AIDS, drog és a dohányzás megelőzésének fontosságáról, lehetőségeiről. Szerencs tagja az Egészséges Városok Szövetségének, ennek helyi koordinációs bizottságában a szakembereken kívül (ANTSZ, vöröskereszt) a városban működő gazdasági egységek is képviseltetik magukat, így az egészségvédelmet igyekszik a város össztársadalmi üggyé emelni, melyben minden szereplőnek megvan a maga feladata és felelőssége. Egészségnevelés az iskolában Az egészségnevelés és egészségfejlesztés kiemelt célcsoportja az iskolás (általános és középiskolás) korú gyerekek és fiatalok, hisz e korosztály egészség magatartása határozza meg a jövő felnőtt lakosságának egészségi állapotát. Az intézmény tanulói intenzív munkát végeznek, ezért szükségük van a rendszeres kikapcsolódásra is, amit szervezett programokkal és a szabadidő értelmes eltöltéséhez szükséges feltételek biztosításával kívánunk megvalósítani. A szabadidős programoknak a diákok életkorához kell igazodniuk, ami nemcsak a tartalmi kérdésekre, hanem a pedagógusok szerepére is vonatkozik. Tanulóinkat arra tanítjuk, hogy önállóan, értelmesen tudják kihasználni a szabadidejüket. Ideális esetben a felsőbb éves diákok maguk és a kisebbek számára is tudnak programokat szervezni, amihez a pedagógusoknak csak a feltételek megteremtésében kell segítséget nyújtaniuk. Célunk, hogy a diákjaink minél változatosabb, színesebb programokon vegyenek részt. A szabadidő értelmes eltöltéséhez sok segítséget tudnak nyújtani a pedagógusok és a szülők — mint foglalkozások vezetői és szervezői is - ‚ ezen lehetőségek felkutatása, kiaknázása, koordinálása fontos feladat. A lehetőségekhez mérten nagy teret kell adni a szabadidős tevékenység szervezésében a diákönkormányzatoknak (iskolai, kollégiumi), de munkájukhoz az esetek többségében szükség van a pedagógusok segítségére is. Minél többféle mozgási, sportolási lehetőséget igyekszünk biztosítani a tanulók számára annak érdekében, hogy a testmozgás, a sport beépüljön a mindennapi életünkbe és ez szokássá váljon. Ezáltal csökkenek a mozgásszervi elváltozások: lúdtalp, hanyagtartás, hátgerincferdülés. Iskolánk egészségfejlesztésének céljai -Az egyén társadalmilag integrálódjon, azaz családi ‚iskolai, munkahelyi és más közösségekhez tartozzon. -Tudjon alkalmazkodni a változó feltételekhez -Teremtse meg az összhangot a biogenetikai, fizikai, lelki és társadalmi lehetőségek között - Elsődleges szerep a prevencióé 18

- Fontos jellemzője a mentálhigénié - Működjön szervezetszerűen - Neveljen olyan embereket, amelyek képesek Saját egészségük megőrzésére és javítására -Iskolánk egész szervezetére irányul és együttműködésre épít- .Az okok feltárására és a feltételek megteremtésére irányul a társadalom különböző szereplőivel való együttműködésben (oktatás, egészségügy, környezetvédelem, kultúra, gazdaság) - Az egyén autonómiája érvényesül az egészséget befolyásoló döntésekben, aktivitásban Fő feladata: Az egészségfejlesztés fő feladata egy általánosan érvényes egészségfejlesztő politika kifejlesztése, egészségfejlesztő környezet megteremtése. Az egészségfejlesztő közösségi tevékenység, az egyéni képességek fejlesztése, és szemléletváltozás az egészségügyi szolgáltatásokban. Az iskolavezetés szerepvállalásának deklarálása A feladatok elvégzésében az iskola vezetése elkötelezett. 

A rendelkezésre álló eszközökkel támogatja és segíti a nevelés ezen fő területének megvalósulását.



A nevelőtestület minden tagjától elvárjuk, hogy ismerje meg és azonosuljon az iskolai egészségnevelés és fejlesztés programjával.



A napi munkarend, az órarend tervezésénél gondoskodik a mozgásigény kielégítéséről.



Minden rendelkezésre álló módszerrel elősegíti a tanulók és a nevelőtestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást.



Együttműködést alakít ki a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen.



Egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatásokat biztosít, ezekkel párhuzamosan együttműködik a helyi közösség szakemberivel és hasonló programjaival, valamint az iskola személyzetét célzó egészségfejlesztési programokkal. Kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének, teret ad a társas támogatás, a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak



Olyan oktatási-nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jóllétét és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást.

19



Törekszik arra, hogy segítse diákjainak, az iskola személyzetének, a családoknak, valamint a helyi közösség tagjainak egészségük megőrzését, együttműködik a helyi közösség vezetőivel, hogy utóbbiak megértség, a közösség hogyan járulhat hozzá – vagy éppen hogyan hátráltatja – az egészség fejlesztését és a tanulást.

A célok jobb elérése érdekében egészségnevelési teamet hoz létre, amelynek tagjai: Intézményvezető vagy megbízotta:

Gazdóf Miklósné

Egészségnevelést koordináló pedagógus:

Dr. Búzáné Tóth Márta

Az iskola drogügyi koordinátora.

Erdélyiné Mészáros Erika

Iskolaorvos:

Dr. Juhász Mária

Védőnő:

Lengyel Gyöngyi

Gyermek és ifjúságvédelmi felelős:

Sima Rita

Diákönkormányzatot segítő pedagógus:

Zahuczkiné Pereszlényi Zsuzsanna

Osztályfőnöki munkaközösség vezetője:

Bodnár Éva

Az egészségnevelés iskolai területei Fő területek - Önmagunk és egészségi állapotunk ismerete - Az egészséges testtartás, a mozgás fontossága - Az értékek ismerete - Az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe - Betegségek kialakulása és gyógyulási folyamata - Barátság, párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben - Személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete - Az idővel való gazdálkodás szerepe - Rizikóvállalás és határai - Szenvedélybetegségek elkerülése 20

- A tanulási környezet alakítása - A természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége

Prioritást élveznek az alábbi területek - Egészséges táplálkozás - Szenvedélybetegségekkel való foglalkozás - Szexuális felvilágosítás — nevelés, a családtervezés alapjai, az AIDS prevenció - Betegség és gyógyulást segítő magatartás (elsősegélynyújtás, gyógyszer használat) - A testi higiénia - Környezeti ártalmak (zaj, légszennyezés, hulladékkezelés) - Személyes biztonság (közlekedés, rizikóvállalás) - Testedzés, mozgás, helyes testtartás - A daganatos megbetegedések számának csökkentése - Mentális betegségek megelőzése - Egészséges életkezdet és egészséges gyermekkor biztosítása - Dohányzás visszaszorítása

Az iskolavezetés minden pedagógustól elvárja, hogy - Gondoskodjon az osztálytermek megfelelő szellőztetéséről - Járuljon hozzá a tantermek állagának és tisztaságának megőrzéséhez - Legyen tájékozott tanítványainak a tanulást is befolyásoló egészségi állapotáról - Figyeljen a gyermekek megfelelő testtartására - Jelezze a nem megfelelő világítást - Osztályfőnökként alakítson ki olyan ülésrendet, amely a megfelelő egyéni adottságokat is figyelembe vevő testhelyzetben történő figyelést és tanulást is lehetővé teszi 21

- Ügyeljen arra is, hogy az ülésrend időszakonkénti váltogatásával nyújtsanak változatosságot a gyermek szemének és gerincének terhelésében - Különösen alsóbb évfolyamon ügyeljen arra, hogy az iskolatáska súlya ne haladja meg az optimális mértéket. Az egészségnevelésben alkalmazott leggyakoribb módszerekről Az iskolában alkalmazott pedagógiai módszerek tárháza ma már számos lehetőséget biztosít az egészségnevelési program eredményes megvalósítására. Leghatékonyabbak az iskola Saját ötleteire épülő, illetve önálló szervezésű programok (egymásra épülő rendezvénysorozatok), amelyeknek megvalósításában a tanárok, a diákok és a szülők egyaránt részt vesznek. Természetesen lehet ún. kész programokat is felhasználni, alkalmazni. Több tucat hazai intézmény, szervezet, vállalkozás kínálja adaptált vagy Saját fejlesztésű egészségfejlesztési programjait. - Az egészségfejlesztés szemléletének széleskörű elsajátítása az iskolában, meghívott előadó segítségével, pedagógusok, szülők, alkalmazottak, tanulók számára (egészségtan tanár más iskolából vagy egészségfejlesztésben szakirányú végzettséggel rendelkező szakember a szociális, egészségügyi területről, iskolaorvos, háziorvos, védőnő, ÁNTSZ, Kábítószer Egyeztető Fórum, vagy helyi civil szervezet munkatársa) - Tegyük szebbé az iskola környezetét p1. rendezzünk versenyeket, készíttessünk a tanulókkal a témával kapcsolatos plakátokat, pontozzuk az osztálytermeket, faliújságon folyamatosan legyen a témával kapcsolatos cikkek, írások stb. - Szervezzünk kirándulásokat, tegyük lehetővé a rendszeres testmozgást, a szülőket is vonjuk be ezekbe. - Tekintsük át a tantárgyakat és tegyünk javaslatot, hogy az egyes tárgyakban miként jelenhet meg az egészségfejlesztés személete. - Meghatározzuk az ellenőrzés és értékelés módszereit. Ki, mit ‚ mikor, milyen módszerrel ellenőrzi a célok megvalósulását (célszerű a team tagjainak aktív, irányító részvétele.) (Részletesebben a melléklet foglalkozik ezzel a kérdéssel.) Tanítási módszerek A tanítási módszerek az alábbiak lehetnek: Előadás. Megadja a szükséges háttér információt minden egyes órához. A tanár strukturált és rendezett formában vezet be egy bizonyos témát. A szükséges tudásanyag közvetítésének leggyorsabb útja, de ha túl hosszú és elhanyagolja a tanuló részvételét, unalmassá válhat. 22

Vita: Tanár-diák, diák-diák eszmecsere, mely fejleszti a gondolkodást. A vita lehetőséget biztosít a tanulóknak, hogy elmondják elképzeléseiket, érzéseiket, gondolataikat egy bizonyos témáról. Arra ösztönöz, hogy bátran előadják Saját ötleteiket, ugyanakkor társaik eltérő véleményét is képesek legyenek végighallgatni. A vita szélesíti és elmélyíti a megértést, s a csoportos munka keretében lehetőség nyílik az elsajátított tudás gyakorlati alkalmazására. Ötletroham. Nagyon népszerű módszert. Az ötletek szabadáramoltatására ösztönöz. A csoportvezető vessen fel egy problémát vagy vázoljon egy szituációt. Buzdítsa a tanulókat, gondolkodjanak el rajta és találjanak ki annyi féle megoldást, amennyit csak tudnak. Az ötletroham elején nyugodtan záporozzanak az ötletek. Ezután értékeljék őket, majd vizsgálják meg közelebbről is az elhangzottakat. Szerepjáték: A nevében is benne foglaltatik: a diákok szabadon eljátszhatnak egy-egy Szerepet válaszként a megadott szituációra. A szerepjáték a legkisebb kockázat nélkül Segít a diákoknak felfedezni érzéseiket, gondolataikat, cselekedeteik mozgatórugóit. Strukturált feladatok: Idetartozik minden olyan feladat, amely előre megtervezett és a könnyebb tanulást szolgálja. Gyakran utánoz valós élethelyzeteket, a kontrollált körülmények között azonban kényelmesen meg lehet tárgyalnia a vitás kérdéseket. A cél: az önmegismerés által lehetőségeink optimális kihasználása a legbonyolultabb szituációkban is. Minél többet tudunk meg magukról és képességeikről, annál nagyobb magabiztossággal és rugalmassággal hozunk döntéseket. A segítő kapcsolatok színterei és kapcsolódási pontok Szülők (család) A szülő, a család a legfontosabb társ a tanulók érdekében végzett munkában. A szülők megfelelő tájékoztatás

és

információ-átadás

után

aktív

részvételükkel

tudják

támogatni

az

iskola

egészségfejlesztési programjait, közülük jó néhányan szakértelmükkel is jelentősen növelheti az iskolai munka hatékonyságát. Iskolaszék, szülői munkaközösség, szülői szervezetek Az iskolaszék az a jogosítványokkal felruházott szervezet, amely hidat jelent az oktatási intézmények és a tanulók szülei között. Az iskolai egészségfejlesztő program kialakításába bevonjuk az iskolaszéket. Ez a szövetség garancia lehet arra, hogy a szülők lehetőségükhöz képest minden területen segítsék az iskolai program megvalósulását. Iskolaorvos, háziorvos, védőnő Az iskola egészségügyi ellátásról szóló jogszabály előírja, hogy minden iskolának legyen kijelölt orvosa és védőnője, valamint a tanulók fogászati ellátását (szűrés és ellátás) végző kijelölt fogorvosa, akik a jogszabályban foglalt feladatokat az önkormányzattal és az Országos Egészségbiztosító

23

Pénztárral kötött szerződés értelmében látják el. Az iskolaegészségügyi feladatokat az orvos és a védőnő közösen látja el. Feladataik a következőképpen csoportosíthatók: - A tanulók életkorhoz kötött vizsgálata, amely magában foglalja a testi, érzelmi és intellektuális fejlődés követését és az érzékszervek vizsgálatát. Az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok a fejlődés követésén kívül a krónikus betegségek és kóros elváltozások korai felismerésére is irányulnak (Szekunder prevenció) - Adott esetben a tanulók elsősegélyben való részesítése. - Közreműködés: közegészségügyi-járványügyi, környezet-egészségügyi, táplálkozás egészségügyi és balesetvédelmi feladatok ellátásában az iskola vezetésével egyeztetve - Felkérésre közreműködés egészségügyi szakértői feladatokban. Bár a rendelet nem tér ki részletesen, de az iskolaorvos és különösen a védőnő hagyományos feladatai közé tartozik az egészségnevelésben való részvétel (a védőnői működési szabályzat ezt részletesebben fel is sorolja. A tanulók és a pedagógusok ismereteinek bővítésén kívül az iskola egészségügyi teamnak (különösen a főfoglalkozásban alkalmazottaknak) számos lehetősége van arra, hogy az iskola egészségügyi munka folyamatába illessze az egészséges életmódra ösztönzést, nevelést. Az iskola - egészségügyet az alábbi témákban és területeken segíti munkánkat: - az életmód és a betegségek összefüggései - Az iskola tanulói egészségi állapota, ennek alapján az „iskolai diagnózis” kiegészítése, megoldási javaslatok. - A serdülőkori változások ismerete, segítségnyújtás a serdülőkori érzelmi, magatartás, életmód és szexuális problémák, valamint krízisek megoldásában. - Környezet egészségügyi, közegészségügyi és táplálkozás egészségügyi kérdésekben. - Az iskolát övező települések lehetőségeinek ismerete, amelyek bevonhatók, segítségül hívhatók az iskolai egészségfejlesztésben. A szakszolgálati intézményegységünk pszichológusát az alábbiak szerint vonjuk be A pszichológus a lelki eredetű problémák feldolgozásában Segít a tantestületnek. Szakmai ismeretei révén folyamatos segítséget ad a diákoknak, tanároknak, és akár a hozzá forduló szülőknek, amelyek felismerése, problémakezelése speciális szakmai felkészültséget követel. A pszichológiai tanácsadáson

24

túl osztályfőnöki órák és társadalomismereti foglalkozások tartására kérjük fel. Meghívjuk szülői értekezletre. Gyermekjóléti szolgálatok, családsegítők A gyermekvédelmi munkában ‚valamint a konkrét államigazgatási ügyekben tudnak segítséget nyújtani. Az ÁNTSZ megyei intézeteinek egészségfejlesztési szakemberei és más egészségügyi intézmények, szervezetek Egészségügyi szakellátást igénylő esetekben a területileg illetékes kórházak és intézmények jelentik a segítő kapcsolatok színterét. Az egészségügyi intézmények és az ANTSZ területileg illetékes intézetei, azon belül is különösen az egészségfejlesztési munkatársak, az Országos Gyermekegészségügyi Intézet szakemberei konkrét segítséget jelenthetnek az iskolai egészségnevelési munkában. Rendvédelmi szervek A

rendőrkapitányságok

ifjúságvédelmi

munkatársai

a

bűnmegelőzési

programok

közös

kimunkálásában, a tanári továbbképzéseken jogi, gyermek és ifjúságvédelmi, rendészeti, közlekedési témájú előadások tartásával tudnak segítséget nyújtani az iskoláknak. Élni szeretnénk ezekkel a lehetőségekkel. Iskolánkban a rendészeti tagozaton tanítanak, rendőrök így napi kapcsolatban vagyunk velük. Tájékozódás az érintettek körében Szülők A szülők véleményét a nyitott napon, a szülői értekezleteken, fogadóórák alkalmával ismerjük meg. A témával kapcsolatos véleményüket, javaslatukat összegyűjtjük, értékeljük. A témaorientált szülői értekezletek arra is jó lehetőséget adhatnak, hogy megismerjük egymás véleményét. Diákok A diákoktól közvetlenül és közvetett módon szerzünk információkat. A közvetlen információszerzés a diákok konkrét probléma-felvetését jelenti, ebben kiemelt szerepet játszik a bizalom. Ezzel a módszerrel főként a felsőbb osztályosoknál élünk, hiszen a bizalom kialakulásához bizalom kell. Különösen fontos szerepe van ebben a kollégiumnak és a nevelési tanácsadónak. A kötetlen foglalkozások, beszélgetések során hamarabb megismerjük diákjainkat, egymást, s hamarabb megnyílnak. Fontos szerepe van a közvetett információszerzésnek, amelyek a kérdőívek, rajzos, szöveges, mérőlapok, kvízjátékok, a faliújság levelezési rovata, a postaláda lehetnek. 25

A jól megválasztott forma az adott témához nagyon eredményes lehet. A személyes adatok védelmének figyelembe vételével hatékony módszere az egészségnevelésnek.

Iskolai alkalmazottak, pedagógusok teljes részvételével kívánjuk programunkat megvalósítani. Túl a tanári karon belüli, amúgy is természetes ismereteken, a pedagógus kollégák véleményét a munkaközösségeken keresztül kérdőíves felméréssel ismerjük meg. Az egészségnevelési programunk megvalósításában mindenki a hozzá közel álló területnél kapcsolódik be Iskolai programok Tanórai foglalkozások az iskolai osztályfőnöki egészségnevelő órák témái évfolyamonként 7. évfolyam 1. Hogyan őrizzük meg egészségünket 2. Pályaválasztási útmutató 3. Családi életre nevelés. Szexuális felvilágosítás 4. Barátság — szerelem 5. Káros szenvedélyek: alkohol 6. Káros szenvedélyek: dohányzás 7. Balesetvédelmi oktatás, vetélkedő 8. Csecsemőgondozás 9. Önismeret-személyiségfejlesztés 10. Környezetvédelem

8. évfolyam 1. Az ifjúság egészséges életmódra nevelése 2. Egészséges életmód. Napirend — heti rend 3. Felkészülés a szülői szerepre 4. Barátság — szerelem 5. Károly szenvedélyek 6. Gyógyszerekről 26

7. Csecsemőgondozás 8. Felkészülés a kollégiumi életre 9. Szabadon választott téma 10. Szabadon választott téma

9. évfolyam 1. Mit kell tudni az anamnézisünkről 2. Egészséges életmód. Helyes táplálkozás 3. Személyi higinie. Fogászat 4. Gyermekkori betegségek. Védőoltások 5. Káros szenvedélyek, dohányzás 6. Káros szenvedélyek, alkohol 7. Családi életre nevelés. A serdülőkor problémái 8. AIDS-ről 9. Szabadon választott téma az egészségügyi ellátásról 10. Szabadon választott téma az egészségügyi ellátásról 10. évfolyam 1. Egészséges szülő, egészséges gyerek 2. Mentalhigienies problémák 3. gyógyszerekről. Házipatika. Allergiákról 4. Családi életre nevelés: Nemi betegségek. AIDS 5. Táplálkozásról. Gyomorrontás. Ételallergia. Gombamérgezés 6. Rovarok szerepe a betegségekben, terjedésükben 7. Légúti betegségekről. Megelőzésükről 8. Elsősegélynyújtási ismeretek 27

9. Káros szenvedélyek, alkohol 10. Szabadon választott téma

11. évfolyam 1. Iskolai szűrővizsgálat jelentőségéről 2. Népbetegségekről. TBC-ről. BCG-oltásról. Védőoltásokról 3. az ember táplálkozása. Szájhigiénie jelentősége 4. Emésztőrendszer leggyakoribb betegségei 5. Túltáplálás veszélyeiről. Cukorbetegségről 6. Szív- és érrendszeri betegségek. A vérnyomásról 7. A vese betegségei. Vizeletvizsgálat módja. Laboratóriumi lelet értékelése 8. Családi életre nevelés. (Művi vetélés. Fogamzásgátlás) 9. Mozgásszervi betegségek és megelőzésük 10. Kábító szerekről

12.évfolyam 1. Felkészülés a szülői szerepre 2. Az ember egyedfejlődése. Terhességről. Szülésről 3. Genetikai ismeretek. A magzat károsodásának okai 4. csecsemőgondozás. Anyatejes táplálás, értelmi -érzelmi-mozgásfejlődés 5. Csecsemőgondozás, rnrdetés, bőrápolás, levegőztetés 6. Fontosabb diagnózisok, laboratóriumi leletek 7. Mentálhigenie 8. Véradásról. Vérkészítményekről 9. Szabadon választott téma 28

Testnevelési óra keretében Annak érdekében, hogy az egészségfejlesztő testmozgás hatékonyan megvalósuljon, az alábbi Sajátos egészségügyi és pedagógiai szempontoknak kell teljesülniük: - minden gyermek minden nap részt vesz a testmozgás programban - minden testnevelési órán és minden egyéb testmozgási alkalommal megtörténik a keringési és légzőrendszer megfelelő terhelése - minden testnevelési órán van gimnasztika, benne a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag és légzőtorna - a testnevelési tananyag egészében a gerinc- és ízületvédelem szabályainak betartása, külön figyelemmel a fittség mérések testhelyzeteire és az izomerősítések különböző testhelyzeteire - minden testnevelési óra egyéb testmozgási alkalom örömöt és sikerélményt jelent még az eltérő adottságú tanulóknak is, - a testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesülnek a teljes testmozgás programban - A testmozgás-program életmód-sportokat, életminőség-sportokat is megtanít (olyan sportokat, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminőség javítása érdekében) - A testmozgás-program játékokat és táncot is tartalmaz .A fenti szempontok, együtt és egyformán fontosak és jelentősek.

A felmérések legyenek egyszerűen végrehajthatóak, minimális eszközt igényeljenek. - A tanulók fizikai állapotának mérése — rendszeresen - A testnevelési órák higiéniájának biztosítása a lehetőségeknek megfelelően - Tiszta, olcsó, lehetőleg egységes tornafelszerelés alkalmazása - A testnevelési órák utáni tisztálkodási feltételek biztosítása - Az egyéni higiéne, elsősorban a tisztaság figyelemmel kísérése, a szükséges korrekciók tapintatos elvégeztetése, higiénés szokások kialakítása - Egészségügyileg hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásának elősegítése — könnyített testnevelés, gyógytestnevelés gyógytestnevelővel

29

A tanórákhoz kapcsolódó nevelés keretében - Az időjárásnak megfelelő öltözködés kialakítása - A tanulók étkezési szokásainak és rendszerességének helyes kialakítása - Az étkezés előtti kézmosásnak, mint egészségvédő hatásnak a megérttetése és szokássá alakítása - Törekvés az egészséges, főleg vitamin dús táplálkozásra. A napi egy alma program lehetőség szerinti bevezetésére - A fogmosási szokások felmérése - Alvási, pihenési szokások felmérése - A reggeli tisztálkodás, a néhány perces torna kialakítása - A dohányzás és alkoholos italok fogyasztási szokásainak regisztrálása. (évfolyamonként.) Csökkentésükre irányuló nevelői hatás alkalmazása. - Az iskolai testnevelés 5 Sport környezetének (tornaterem, öltöző, sportpályák, WC) higiénés állapotának javítása, korszerűsítése.

A tanórán kívüli szabadidő keretében

- A tanórán kívüli sportfoglalkozások szorgalmazása, szervezése -házi versenyek, -ISK keretében edzések (szakosztályi) -diákolimpia versenyek bajnokságok -A tartós futásnak, mint a legkönnyebben végrehajtható sporttevékenység feltételeinek megteremtése. Szokássá válásának elősegítése Egészségfejlesztő céllal meghirdetett gyalog- és kerékpártúrák szervezése (olimpiai ötpróba keretében is) Az életmódsportok népszerűsítése, kialakítása a tanulók körében Iskolai sportnapok szervezése, megrendezése minden tanévben (szülők, családtagok bevonásával is)

30

Az egészséget támogató környezet kialakítása

a. A biztonságos iskolai környezet kialakítása - Balesetveszély források feltárása, intézkedés azok haladéktalan megszüntetésére - Tűz- és bombariadó terv elkészítése, végrehajtásának gyakoroltatása - Megelőző balesetvédelmi oktatás.

Az egészséges környezet kialakítása Az iskolánkban tanuló és dolgozó fiatalok és felnőttek érdekében az iskola keretein belül és az iskola környezetében törekszünk az egészséges környezet kialakítására, annak megőrzésére. Az iskolai felszerelések, berendezése vásárlásánál kiemelt szempontként kezeljük ennek a célnak az elérését. Figyelembe vesszük és számítunk az iskola partnereinek véleményére, tapasztalataira.

Hátrányos helyzetű csoportok egészségi egyenlőségeinek kezelése Cél: az ebbe a csoportba tartozó tanulók életkörülményeinek és egészségi állapotának javítása Érintettek: - munkanélküli szülők gyermekei - rokkantnyugdíjas szülők gyermekei - veszélyeztetett családban élők - cigánytanulók Különböző betegségek megelőzése, csökkentése Cél: egészséges környezet kialakítása, a környezeti tényezők egészségkárosító hatásainak csökkentése. A helyes és jó munkakörnyezet biztosításával számos betegség megelőzésében szerepe van az iskolának. Jó tanulópadok, székek, világítás (gerincbetegek, rossz testtartási problémák megelőzése, javítása) 31

Gyógytestnevelés Orvosi és védőnői szobák kialakítása, felszereléseinek folyamatos fejlesztése A lakosság egészségmegtartó és betegségmegelőző képesség alakítása. A jövőkép szempontjából lényeges elemek: - a természetvédelem - a környezetvédelem Szinterei: - tanítási órákon: főleg biológia, kémia, fizika órákon. Célja, hogy folyamatosan felhívjuk a figyelmet az egészséges környezet védelmére, annak fontosságára. - kirándulásokon, túrákon Törekvés a természet, az erdő, a víz szeretete, megbecsülése és megóvása. Takarékoskodás természeti kincseinkkel. Táborokban: gyakorolni és elmélyíteni az órákon szerzett ismereteket a környezetvédelem, a természetismeret területén.

Az egészséges életmód programja, a rizikófaktorok csökkentése

a. Dohányzás visszaszorítása - A program kiterjesztése lehetőleg minden tanulócsoportra. A dohányzás megelőzésében fontos a példamutatás. Ennek érdekében felkérjük a pedagógusokat a dohányzástól való tartózkodásra, különösen a tanulók előtt. - Hangsúly a dohányzás szokásának megelőzésén van. Fel kell hívni a figyelmüket a káros hatásokra és az őket fenyegető veszélyekre: o

a dohányzás egészségkárosító következményeinek tudatosítására

o

nemet mondani a dohányzásnak

o

az egészséges életmódra nevelés 32

o

egészséges étkezés

o

a sport szeretete

o

kortárs oktatók bevonása

o

iskolaorvos, osztályfőnök és a szaktanárok előadása

o

fokozott figyelem a nevelők részéről

o

plakátok sokszorosítása

b. Drog-prevenció A drog-prevenciós munka nem korlátozódhat egyetlen tantárgyra, és nem kötődhet csak egyetlen személyhez. El kell érni, hogy az egész iskola komplex nevelési hatásrendszerébe épüljön be a szerfogyasztással kapcsolatos egységes pedagógiai állásfoglalás és gyakorlat. A személyiségfejlesztő munka részeként kell a tanulók életvezetési stílusát úgy alakítani, hogy képessé váljanak az antihumánus szenvedélyek tudatos elutasítására. Minden nevelési helyzetben biztosítani kell, hogy a segítségre szoruló és támogatást igénylők megkapják a szükséges odafordulást és törődést. Az egészségfejlesztés kialakításának az ismeret átadása valamint döntést, viselkedést és életmódot befolyásoló módszerekre kell épülnie. Fontos a kortárssegítők közreműködésének biztosítása. A drogprevenciós feladatok nem csak az iskola területéhez kötöttek. A nemzeti stratégia is különválasztja az órai munkára tervezett és ahhoz kötött módszereket az egyéb hatásrendszerektől, így az iskolához kötött programok további két csoportra oszthatók. - Szaktárgyi órák témafeldolgozása (Minden tantárgynak van konkrét csatlakozási pontja az egészségfejlesztéshez és így a drog-prevenció. Külső előadókkal lehet színesíteni az ismeretátadó órákat.) - Osztályfőnöki órák. (Az iskola jellegétől, a drogfertőzöttségtől függő konkrét témakörök feldolgozása mint ismeretátadási és interaktív gyakorlatok, valamint az esetelemzések tartoznak ide)

Tanórán kívüli programok - délutáni szabadidős foglalkozások - Sport programok - A témával kapcsolatos filmvetítések

33

- Vetélkedők, versenyek, játékos programok - Egészségnap, világnapokról való megemlékezések - Hétvégi iskolai programok: kirándulások, erdei iskolák, túrák, sportprogramok A következő szabadidő és sport lehetőségeket szervezzük: - Az úszásoktatást Farmosi István és Bodnár Zsolt tartja heti rendszerességgel a 9-es nem rendész, és a 11-es rendész osztályoknak. - A gyógytorna, tartásjavító torna Erdélyiné Mészáros Erika segítségével történik heti egy alkalommal. - A kerékpáros ügyességi vetélkedőt, a kerékpáros és segédmotoros KRESZ versenyt Vitányi Béla szervezi évente egy alkalommal. - Kerékpártúrát, kerékpárversenyt, gyalogtúrát, éjszakai gyalogtúrát, tájékozódási futóversenyt „kocogót” Klausz Zoltán szervez. - Ugyancsak Klausz Zoltán szervezi a triatlont, a Balaton-átúszást. - Természetjárás, kirándulások, erdei, hegyi séták, túrák osztályfőnökökkel, szülőkkel, hiszen edzés ez is a természet erőivel, mely fontos egészségügyi hatással bír. - A kötetlenebb szabadidős programok keretében minél több sportágban szervezünk házi bajnokságot. Labdarugó bajnokság (lány, és fiú) őszi és tavaszi fordulóval Sándor Bence irányításával Kosárlabda bajnokság Gulyás László és Endrész Tamás vezetésével. Teniszoktatást tart Gulyás László az érdeklődő tanulóknak. A sítábort Vitányi Béla és Szemán Gábor szervezi a szlovákiai Drienyicán, vagy megfelelő hóviszonyok esetén Tokajban.

A rendészeti osztályokban járó tanulók Hadijátékokon, katasztrófavédelmi versenyen, lövészeti versenyen, rendészeti versenyen vesznek részt. Felelős a verseny megszervezéséért Vitányi Béla. Tervünk egy hosszú szünet (15 perc) beiktatása a tanítási órák közé, mely a 2. óra után lenne. Ebben a szünetben a tanulóknak lehetőségük adódna, hogy rövid ideig a szabadban (iskola udvarán) tartózkodjanak és ez után kicsis felfrissülve folytassák a tanulást.

34

Az Egészséges Nemzetért Népegészségügyi Program keretében iskolánkban is megvalósul az Intim Zóna egészségnevelő felvilágosító program, melynek témái: szexuális élet, szexuálhigiéné, fogamzásgátlás stb. Különös figyelmet fordítunk a preventív, megelőző tevékenységre, ezért a SOTE orvostanhallgatói kb 25 kortársoktatót képeznek, akik az osztályfőnöki órákon tájékoztatót tartanak a korosztályt érintő témákban (AIDS, drog, alkohol, dohányzás) Évente egy alkalommal fogászati szűrést szervezünk. A szűrést végző fogorvos Dr. Bíró Mariann. Támogatjuk a város 10 éves Egészségtervében az iskolapszichológus, a gyermekfogász és a fogszabályozó szakrendelés meglétét. Tájékoztató fórumok - Szülői értekezlet, szülőcsoport számára szervezett fórum, tájékoztató. Lehet osztályszintű, vagy iskolaszintű. Ez utóbbi esetben színesíti a programot a külső előadó p1. orvos, pszichológus, rendőrség bűnmegelőzési osztályainak szakembere - Szakmai tanácskozások, tréningek. Elsősorban a tanárok felkészültségét szolgálja p1. Egészséged testben és lélekben program Az egészségterv megvalósulásának feltételei Iskolánk egészségtervében megfogalmazott célok megvalósulásában a fenntartó Szerencs város önkormányzatának kitüntetett szerepe van a normatívák biztosításán keresztül, illetve ha cselekvően részt vesz a megvalósulásban. Iskolánk a lehetőségek keretén belül a Saját bevételből is támogatja az egészségnevelés munkatervben elfogadott és az iskola éves munkatervébe beépített programokat. Pályázatot készítünk minden olyan témában, amely illeszkedik az egészségnevelésünk programjához. Iskolánk több feltételben megfelel az egészségfejlesztési normatívának, a hiányzó feltételeket megvizsgáljuk és lehetőség szerint teljesítjük, hogy a normatívát igényelhessük. Rendezvényeinket nyilvánossá tesszük, azokat ajánljuk a város polgárai és civil szervezetei számára.

A nevelőtestület a nyilvánosság eszközeivel ellenőrzi a cselekvési program megvalósulását. Az egészségtervben foglaltak megvalósulásáért felelős az iskola igazgatója. Határidő: folyamatos, illetve mindig az adott tanév vége, beleértve a nyári szünetet is.

35

Értékelés Célszerű kiemelt programonként és legalább egy tanévben egyszer átfogó értékelést végezni. Az újabb célkitűzéseket célszerű egy ismételt állapot felméréssel kezdeni. Ez egyrészt méri az eddig sikeresen megtartott

programok

hatékonyságát,

másrészt

valós

kiindulási

alapot

jelent

az

újabb

célmeghatározáshoz. A munka megszervezésére és irányítására az elemzés vezetésére és különösen az összegzés elkészítésére szükséges egy fő, aki megfelelő gyakorlattal rendelkezik. O hangolja össze az egészségfejlesztő team munkáját is. Az egészségnevelő tanár Tamás Jánosné, akit az iskola vezetése ezzel a munkával megbíz. Az egészségnevelési és egészségfejlesztési program része az iskola Pedagógiai Programjának, annak mellékleteként kerül elhelyezésre. Az éves munkaterv elkészítése az egészségnevelő tanár feladata. A munkaterv része az iskola munkatervének. Megvalósításáért felelős az iskola vezetője. Az egészségnevelési és egészségfejlesztési programot felül kell vizsgálni, ha a törvény ezt előírja, vagy az más okból kiegészítésre, felülvizsgálatra szorul. Egészségvédelmi munkaterv főbb irányvonala A Bocskai István Gimnázium, Szakközépiskola, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Szakmai Szolgáltató pedagógiai programja minden részletre kiterjedő egészségnevelési programot tartalmaz. Az iskola-egészségügyi szolgálat a programban foglaltakkal egyetért Az iskolaorvos és a védőnő felvilágosító és egészségnevelő tevékenysége az alábbiakban összegezhető.

- Dokumentáció ellenőrzése a 9. osztályos tanulók törzslapjainak beszerzése. - A 9. osztályos tanulók szűrővizsgálatának előkészítése, elvégzése - Testnevelési csoportbeosztás elkészítése a 9. osztályosoknál - Gyakorlati oktatással kapcsolatos munkahelyi körülmények figyelemmel kísérése - Gondozási füzet felfektetése - Nyilvántartás készítése: veszélyeztetettekről, krónikus betegekről - A 11. osztályosok szűrővizsgálatának előkészítése, elvégzése - Szülői értekezleten egészségvédelmi témakör - Közegészség-védelmi, balesetvédelmi szemle 36

- A 10. osztályosoknál orvosi vizsgálatok elvégzése - Tanfolyamok szervezése - Testnevelési órák látogatása - Szakorvosi vizsgálatra utalás (szükség esetén) - Gyógytestnevelésre járók ellenőrzése - 18 évesek továbbtanulási vizsgálatainak lebonyolítása - Szülői értekezleten egészségvédelmi témakör - Az elmaradt vizsgálatok elvégzése - Törzslapvizit, szükséges korrekciók elvégzése - Testnevelési csoportbesorolás - Üdülés, táborozás előkészítése - Nyári munkavállaláshoz egészségügyi igazolások kiadása - Iskola-egészségügyi jelentés elkészítése - Kétévente a teljes intézményt átfogó beszámoló (félévkor) az egészségnevelési program megvalósulásáról

Rendszeres konzultáció az iskola ifjúságvédelmi felelősével, az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével és az érintett tanárokkal a veszélyeztetett tanulók problémáiról.

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösség lényege az, hogy az egyén teljes életet éljen benne. A közösség a kultúra lokális góca, az egyén számára különböző szokások, értékek, magatartásszabályok, viselkedésminták szövevénye, amelyhez az egyén akaratlanul s észrevétlenül is igazodik, alkalmazkodik. A személyiség számára előnyös, ha minél nagyobb és minél több rétegű az embert körülvevő közösségek hálója, és minél intenzívebbek a kommunikációs kapcsolatok és az érzelmi viszonylatok.

A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 37

1. A tanulók közösségi nevelését szolgálja a különféle iskolai tanulóközösségek megszervezése, nevelői irányítása Feladatunk az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. 2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztése A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a gyermek heteronóm − a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró − személyiségének lassú átalakulásától az autonóm − önmagát értékelni és irányítani képes − személyiséggé válásig. 3. Az önkormányzás képességének kialakítása A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják 4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése A tanulói közösségeket irányító pedagógusok egyik legfontosabb feladata a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. 5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

38

A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnök feladatai Az osztályközösség vezetője az osztályfőnök. Az osztályfőnöki munkaközösség-vezető javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg. Feladatainak ellátásáért pótlék és órakedvezmény illeti meg.

Az osztályfőnök feladata és hatásköre ▪ alaposan kell ismernie tanítványai személyiségét, hogy fejleszthesse azt az intézmény pedagógiai elvei szerint ▪ segíti a tanulóközösség kialakulását ▪ koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját, látogatja óráikat ▪ szoros kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével, a tanulók életét, tanulmányait segítő munkatársakkal: logopédussal, gyógy-testnevelővel, fejlesztő pedagógussal, gyermekvédelmi felelőssel, a családsegítővel, a gyermekjóléti szolgálattal ▪ figyeli osztálya tanulmányi, fegyelmi helyzetét különös tekintettel a hátrányos helyzetű tanulókra ▪ szorosan együttműködik a fejlesztő pedagógusokkal, napközis csoportok vezetőivel ▪ minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti ▪ szülői értekezleteket tart ▪ az ellenörző útján rendszeresen értesíti a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi helyzetéről ▪ ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat: osztálynapló naprakész, precíz vezetése, statisztikai adatok szolgáltatása, továbbtanulás ▪ saját hatáskörében – indokolt esetben – évi 3 nap távollétet engedélyezhet osztálya tanulójának, s igazolja a hiányzást ▪ a döntés során figyelembe kell venni a tanuló tanulmányi előmenetelét, magatartását, addigi mulasztásának okait és mennyiségét ▪ rendszeresen tájékoztatja a tanulókat az iskola előtt álló feladatokról, mozgósít azok megoldására, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében 39

▪ javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, büntetésére ▪ aktívan részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában

Az osztályfőnököt az Igazgató jelöli ki. Munkáját az SZMSZ és mellékleteiben meghatározottak valamint egyéb iránymutatások alapján végzi. Nevelőmunkáját folyamatosan tervezi, ennek írásos dokumentuma a foglalkozási terv. Osztálya közösségének felelős vezetője. A pedagógusokra vonatkozó általános munkaköri feladatokon túlmenően az alábbiak a szakmai feladatai és a hatásköre:

Alaposan ismernie kell tanítványai személyiségét, az iskola pedagógiai elvei szerint neveli osztályának tanulóit a személyiségfejlődés tényezőit figyelembe véve. Segíti a munkaközösség kialakulását. Együttműködik, összehangolja, és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját, látogatja óráikat. Észrevételeit és az esetleges problémáit az érintett nevelőkkel megbeszéli. Aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály szülői munkaközösségével, a tanítványait oktató, nevelő tanárokkal, a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, a velük kapcsolatos észrevételeit, javaslatait a tanártársai elé terjeszti. Szülői értekezletet tart, szükség esetén családot látogat, tájékoztató füzet útján rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről.

40

Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat (osztálynapló napra kész vezetése, félévi és év végi statisztikák, továbbtanulással, gyámüggyel kapcsolatos tennivalók, stb.). Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, valamint közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, kitüntetésére (a tanulók véleményét figyelembe véve.) Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában. Javaslataival és észrevételeivel, a kijelölt feladatok elvégzésével elősegíti a közösség tevékenységének eredményességét. A nevelő-oktató munkájához tanmenetet készít. Segíti a tanulók pályaválasztását, pályaorientációját, azok személyiségének ismeretében.

Az osztályfőnök feladatai - A tanév nevelési feladatainak megtervezése. - Az osztály tanulóinak megismerése, személyiségük, képességeik alakulásának figyelemmel kísérése. - Tapasztalatszerzés óralátogatáson, gyakorlati oktatáson. Az osztályban tanító pedagógusok munkájának nevelésszempontú koordinálása. - Kapcsolattartás a szülőkkel, tájékoztatásuk gyermekük tanulmányi előmenetelével, illetve magtartásával kapcsolatos problémákról ( pl. bukás veszélye, gyakori hiányzások, stb.) az ellenőrző könyvön keresztül, vagy levélben is. - A haladási és osztályozási naplóval, bizonyítványokkal, törzskönyvekkel kapcsolatos adminisztratív teendők ellátása. - Saját osztályának érettségi-képesítő vizsgáin jegyzői teendők ellátása, a jogszabályban előírt külön díjazás ellenében. - A tanulók egyéni problémáinak kezelése. - A késések és a mulasztások igazolásával kapcsolatos teendők ellátása. - Fegyelmező intézkedések, fegyelmi eljárás kezdeményezése, ill. az arra érdemes tanulók dicsérete.

41

- Osztályszintű megemlékezések, ünnepségek, klubfoglalkozások szervezése. - Tanulmányi kirándulás előkészítése, szervezése, vezetése. (A tanulmányi kirándulás idejére járó jogszabályban meghatározott költségtérítés és külön díjazás mellett.) - Pályaválasztás, munkavállalás, továbbtanulás segítése. - Az osztályban tanító tanárok óráinak látogatása. (Lehetőség szerint.) - A magatartás és a szorgalom osztályzatainak megállapítása, az osztályban tanító tanárok véleményének figyelembevételével. - Szülői értekezletek szervezése és megtartása. - Teendők a tanuló kiiratkozása esetén: a szülőtől távozási nyilatkozatot kér, 16 éves korig az új iskolából befogadási nyilatkozatot kér, tanulótól átvételi aláírást kér a bizonyítványról, eü lapról. Ellenőrzi a könyvtáros és a raktáros kolléga aláírását, hogy a tanulónak nincs tartozása. Az átvett iratokat az iktatóban helyezi el. Kiadja a fent említett okmányokat, valamint szülői kérésre ellenőrző könyvet és osztálynapló fénymásolatát.

Az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjének feladatai - Az iskolai nevelési koncepció kialakításának irányítása. - Osztályfőnöki megbízás javasolása. - Az osztályfőnökök adminisztratív munkájának ellenőrzése és figyelemmel kísérése. - Nevelési értekezletek előkészítése, vezetése. - Az osztályfőnöki órák látogatása. - Közreműködés a tanév rendjének kimunkálásában, az ünnepélyek, a tanítás nélküli munkanapok és ezek programjai, a tanulmányi kirándulások, a különféle sport és kulturális rendezvények megtervezésében, ezek programjainak előkészítésében és lebonyolításában. - Az iskola képviselete a neveléssel kapcsolatos értekezleteken, rendezvényeken.

42

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Egyik legfontosabb és minden tanuló számára elérhető az ingyenesen igénybe vehető kiegészítő szolgáltatások: -

az iskolai könyvtár látogatása

-

felzárkóztató foglalkozások: a különböző előképzettségű és az átlagosnál alacsonyabb tudásszinttel rendelkező tanulók intenzív fejlesztése. Itt kiemelkedő szerepe van a kollégiumnak.

Általában

szaktanári

ajánlásra

szervezett

olyan

csoportok,

tanulóközösségek, amelyekben a különböző előképzettségű, de az átlagosnál alacsonyabb tudásszinttel rendelkező gyerekek intenzív fejlesztése, képzése folyik. Ezekben a csoportokban addig ajánlott a részvétel, amíg a hátrányok érzékelhetőek, érdemjegyekben

is

kimutathatóak.

A

felzárkóztató

csoportok

év

közben

megszűnhetnek vagy átalakulhatnak a tanulásban nehezebben haladókat segítő korrepetáló csoportokká. -

Szakkörök: Az egyes tantárgyak iránt átlagosnál nagyobb érdeklődést mutató tanulók számára szervezzük. A jelentkezés önkéntes, esetleg szaktanári ajánlásra történik. A szakkör a tehetséggondozásnak egy nagyobb tanulói hányadot felölelő formája, a tanulói érdeklődés és aktivitás kielégítésének egyik lehetséges módja. A szakkör mindezek mellett a pályairányításnak vagy a pályaválasztásnak is eszköze. Énekkar: Minden magára valamit adó, s a gyerekekben lévő örömérzés és szereplési vágy kifejezését támogató iskolában elmaradhatatlan, öntevékeny csoport. Fokmérője a zenei képzésnek és nevelésnek. A zene közösségteremtő erejének egyik legjobb kifejeződése és bizonyítéka, az önfegyelmezés, az akarat edzésének nagyszerű lehetősége, az egymás iránt érzett tisztelet és felelősségvállalás megnyilvánulása. Az énekkari jelentkezés önkéntes, de szükséges a szaktanári inspiráció és kontroll is. Fakultációs

foglalkozások,

érettségire

történő

felkészítés:

Az

óratervben

meghatározott óraszám nagyságáig szervezhető a tanulók igényei alapján. A fakultációs órák választása önkéntes, de a választott tantárgy óráinak látogatása kötelező, része a heti tanulói órarendnek. A fakultációs órák lemondása minden 43

tanév végén lehetséges. Ugyanezen időpontokban kérhető más tantárgyi fakultációs csoport (ok) hoz történő csatlakozás is. Fakultációs foglalkozásokat szervezünk a jogszabály által meghatározott óraszámon túl is, amennyiben 12 tanuló jelentkezik. -

iskolai sportkör, amit az ISK (iskolai sportkör) vezetősége és a IDB (iskolai diákbizottság) által megszavazott havi tagsági díjjal lehet támogatni. Az iskolai sportkör lehetőséget biztosít az iskola tanulójának, hogy rendszeresen látogassa az iskolai sportkör foglalkozásait: használja az eszközöket, mérkőzéseken viselje az iskola tulajdonát képező szereléseket, ruhákat; az iskola költségén utazzon a mérkőzés helyszíneire; mérkőzés után − az igénybevett időtől függően − ellátásban részesüljön. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint felkészítését a különféle sportágakban, az iskola és iskolánk kívüli sportversenyekre.

-

Hit- és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak − az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül − hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.

Internethasználat, az összes iskolai sportlétesítmény használata beleértve a teniszpályát, a kondicionáló termet, a szaunát.

Térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatások. 1. Menzai ellátás, mely kérelemre adható. Ez a szolgáltatás díjfizetés ellenében vehető igénybe. Kedvezmény vagy mentesség adható a mindenkori jogszabályi előírások szerint. A menzai igényt intézményünk a kollégiumi intézményegység ebédlőjében tudja kielégíteni vásárolt szolgáltatással. A díjkedvezmény igénylését az osztályfőnök kezdeményezi, ha a család életében változás következik be. Ha az osztályfőnök úgy ítéli meg, hogy a család anyagi helyzete veszélyezteti a kiskorú tanuló neveltetését, az igazgatón keresztül kezdeményezi a polgármesteri hivatalban a nevelési támogatás folyósítását. 2. Tanulmányi kirándulás, mely tananyaghoz, nevelési tervhez kapcsolódóan lehet: kötelező, ez esetben a tanuló számára díjtalan, tehát a költségeket az iskola fizeti; vagy tananyaghoz, pedagógiai célokhoz kötődő, de nem kötelező, melyért fizetni kell. A fizetés 44

mértéke: a tényleges kiadás egy tanulóra eső hányada. A családok szociális helyzetétől függően kiránduláshoz

eseti

támogatás kérhető

a

Bocskai

István Gimnázium

Alapítványától. Kezdeményezi az osztályfőnök, a döntés joga a kuratóriumé. 3. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel − ha az költségekkel is jár − önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük, vagy alapítványi támogatásból segíthetők a szociálisan rászorulók. A kisebbséghez tartozó tanulók speciális fejlesztési és képzési körülményei A cigány kisebbség életmódjában markánsan elkülönül a többségben élő és az egyéb kisebbségi lakosságtól. Ez részben előny, hiszen az elszigeteltség konzerválta sajátos kultúrájukat. Megőrizték őseik jó és rossz szokásait, zenéjük ritmus és dallamkincse, táncaik formavilága a gyökerekhez vezet és a múltat idézi. A cigány lakosság az ősi kultúra ápolása közben életmódjában is megmaradt sajnos az ősi gyökereknél. Ez az oka annak, hogy kevesen jutnak el a középfokú képzés szintjéig, a bejutók között magas a lemorzsolódás aránya. Életmódjuk okozza társadalmi konfliktusaikat is. A cigánytanulók többsége szakmát akar szerezni. A tanulóközösségek befogadják a cigány tanulókat, megítélésük alapja a viselkedésük, magatartásuk s a végzett munkájuk színvonala. Velük szemben ható negatív diszkriminációval ez ideig nem találkoztunk. A felsorolt célok érdekében támogatjuk: - a képzettségi hátrányok felszámolását, csökkentését - az anyagi és szociális hátrányok kiegyenlítését - a neveltetés és szocializációs hiányok pótlását A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek Környezetünkben egyre több olyan tanulóval találkozunk, akiknek a szülei orvosi, pszichológusi vagy pedagógiai szakértői igazolással, szakvéleménnyel igazolják gyermekük másságát, magatartási zavarait, tanulási nehézségeit, testi-érzékszervi fogyatékosságait. Ezeknek a tanulóknak a speciális iskolatípusban történő képzése csak akkor indokolt, ha az átlagos gyermekpopulációban a fejlesztésük nem biztosítható, ha a közösség a mindennapi környezet a tanuló nevelését-képzését veszélyezteti. Minden más esetben indokolt az integrált 45

nevelés, melynek törvényi kötelezettséget és kereteit a Közoktatási törvény 30.§ és részben a 120. §-ai írják elő. Iskolánkban az értelmi fogyatékosok, a vakok és siketek kivételével minden más fogyatékkal élő, magatartási nehézséggel küzdő tanuló oktatása – nevelése biztosítható. Ezt a feladatot alapító okiratunk is rögzíti. A szaktanárok kötelessége, hogy a tantárgyi anyag feldolgozásakor figyeljenek a sikertelenül szereplő, tanulási nehézségekkel küzdő, rendellenes viselkedést mutató (hiperaktív, szétszórt figyelmű, passzív, szótlan, bezárkózó) tanulókra, s beszéljék meg tapasztalataikat más szaktanárokkal és az osztályfőnökkel. Ha a tapasztalatuk megegyező, akkor szükséges a szülővel történő beszélgetés, az okok feltárása. Abban az esetben, ha az észlelésük csak egyedi, akkor egymással (tanár és tanítvány között) kell tisztázni a nem kívánatos magatartás okait és a megoldás módozatait. Abban az esetben, ha a magatartási, tanulási rendellenességet pedagógiai szakmai szakértő bizottság állapítja meg, s javasolja a magántanulói jogviszony keretei közötti tanulmányok folytatását, úgy a gyermek képzésére a rendelkezésre álló óraszámon felül heti külön órakeretet kell (10 óra) megállapítani. Ezeknek a tanulóknak az egyéni fejlesztése iskolai környezetben, vagy ha ez szükséges, a tanuló lakásán is megszervezhető. A leggyakoribb tanulási nehézség a dyslexia, dysgraphia és a dyscalcuria, melyeket a tanulóra jellemző fogyatékosság mértékének megfelelően, a szakértői bizottság véleményének figyelembevételével kezelhetünk. Előírhatjuk a számonkérés speciális, egyedi formájának alkalmazását, végső esetben rendelkezhetünk az óra látogatása, vagy csak a számonkérés alóli mentesítés ügyében is. A pedagógiai gyakorlatunkban ritkán előforduló eset, hogy a tanuló magatartási zavara, fogyatékossága csak a középiskolába kerüléskor manifesztálódik. Ebben az esetben a szülővel történő őszinte, tényfeltáró konzultáció, esetleg orvosi, pszichológusi szakértői vizsgálat és vélemény beszerzése szükséges. A szakértő állásfoglalása szerint kell az iskolának és a szülőnek együttműködve a terápiát szervezni és végrehajtani. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Sajnos, valóságos tény, hogy tanítványaink között magas a szociális helyzet, anyagi okok miatt veszélyeztettet vagy potenciálisan veszélyeztetettek száma és aránya. Ezeket a tanulókat igyekszünk feltérképezni, és számukra működtetjük: - a tankönyvtámogatás rendszerét

46

- a 9. évfolyamra történő beiratkozáshoz tájékoztatjuk a tanulót a tankönyvtámogatás iskolai rendjéről -

az

iskola

gyermek-

és

ifjúságvédelmi

felelőse

együttműködik

a

helyi

önkormányzatokkal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek. - feladatunknak tekintjük a pályázatok figyelését, írását, s az elnyert összeget a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók megsegítésére fordítjuk. (pl. a térítés ellenében igénybe vehető szolgáltatásokra) Gyermek - és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok -

az általános iskolában megkezdett gyermekvédelmi feladatok folytatása,

-

általános prevenciós tevékenységek az iskolai és családi környezetben (tanácsadás szülőknek, pedagógusoknak, tanulóknak)

-

a mentálhigiéniás programok működésének segítése,

-

a

gyermek

mentális

problémáinak

megoldásában

való

segítségnyújtás

(kompetenciahatárok ismeretében) -

tájékoztatás a szociális ellátás lehetőségeiről

-

drog- és bűnmegelőzési programok. A tanulók számára hasznos szabadidős tevékenység szervezése

-

a változtatás iránti igény képességének kialakítása

-

titoktartási kötelezettség szigorú betartása az alkalmazottak részéről

-

rendszeres együttműködés a szakemberekkel.

A cél elérését szolgáló legfontosabb feladataink, legjelentősebb tevékenységeink: 1. A hátrányos és veszélyeztettet tanulók felismerése, jelzése, segítése. Ehhez szükséges, hogy az osztályfőnök, csoportnevelő rendelkezzen az alábbi adatokkal: a) Testileg fogyatékos, vagy maradandó károsodást elszenvedett gyerekek: - ezek mértéke, kihatása a gyerek viselkedésére, - a gyógyszerelés gyakorisága, időpontjai,

47

- a nem szokványos reakciók előfordulása, gyakorisága, megelőző jelek, tünetek érzékelhetősége, teendők, intézkedések, a környezet feladatai. b) A hátrányos helyzetben, nehéz körülmények között élő gyerekek: - anyagi, szociális körülmények miatt, - erkölcsi okok miatt, - egészségi okok következtében. c) A veszélyeztetett körülmények között nevelkedő gyerekek: - szociális körülmények miatt, - a családi harmónia megbomlása, vagy egyéb erkölcsi ok miatt, - a tanuló életmódja, magatartása okán, - egészségügyi okok következtében, - halmozottan, több tényező egyidejű előfordulása miatt. d) A nehezen megközelíthető, zárkózott, osztálytársaitól elforduló, idegen közösség néhány tagjához csapódó gyerekek: - mi az oka a zárkózottságának, - miért keresi osztályon kívüli közösségben a baráti kapcsolatait, - kik a társai, milyen személyiségjegyekkel jellemezhetőek, - mi jelenti a barátságuk alapját, - hol találkoznak, miben nyilvánul meg a kapcsolatuk. e) Javasolt intézkedés, tennivaló: - az osztályfőnöknek, - az igazgatónak, - a gyámügyi szerveknek, - a rendőrhatóságnak. 2. A tanulók részére iskolánk igény szerint biztosítani tudja a menzai ellátást, kollégiumi elhelyezést.

48

3. A hátrányos helyzetű, vagy anyagi okok miatt veszélyeztetett körülmények között élő gyerekek részére központi rendelkezés alapján biztosítja a tankönyveket. 4. A gyermekeket alanyi jogon megilleti, hogy egészségügyi állapotuk vizsgálatát díjtalanul elvégezzék, az előírt védőoltásokat megkapják, szükség esetén speciális gondozásban részesüljenek (pl. logopédiai szolgáltatás, gyógytestnevelés). E feladat ellátása az iskolaegészségügyi szolgálat és az intézményvezetés közös, együttes felelőssége. 5. Szoros együttműködés az osztályfőnökök, csoportnevelők, az osztályban tanító és a kollégiumi csoportban foglalkozást tartó pedagógusok között. A kollégák azonnal jelezzék az igazgatónak vagy helyettesének, a kollégiumvezetőnek, ha a gyerekek két főt meghaladó csoportjára kiterjedő rendkívüli magatartásváltozást, szokatlan viselkedést, értelmezhetetlen érzelmi reakciókat tapasztalnak. 6. Az osztályközösségről leváló, zárkózott, magányos, vagy idegen közösségekhez csapódó gyerekek viselkedését figyelni, vizsgálni kell. Fel kell deríteni a kiváltó okokat, ha szokatlan, váratlan, vagy teljesen természetellenes magatartásformával találkozunk. Vizsgálódásunk tapasztalatait meg kell beszélni a szülőkkel vagy a gondviselőkkel, a korrekciók végrehajtására intézkedési tervet, cselekvési programot kell készíteni. 7. A szorongó, örökké teljesítménykényszerrel bajlódó, vagy megmagyarázhatatlan nevezhetjük ok nélküli viselkedést tanúsító, esetleg heves érzelmi reakciókat mutató, ellenszegülő, örökké a szembenállást kereső, durva, arrogáns magatartású gyerek(ek) nevelésére különös gondot kell fordítani. Az ilyen eseteket jelezni kell a gyermek- és ifjúságvédelmi megbízottnak, az igazgatónak, s a kialakult vélemény alapján tisztázó, tényfeltáró beszélgetésre kell hívni a szülőt, gondviselőt. Javaslatunk lehet a továbblépés érdekében: - a kiváltó ok (okok) számbavétele és feltárása, - rendszeres konzultáció a szülővel, gondviselővel, - javaslat orvosi, pszichológusi vizsgálat igénybevételére, - javaslat magántanulói jogviszony létesítésére, - javaslat környezetváltoztatás végrehajtására, iskolaváltásra, - a legvégső esetben, ha semmi sem használ, akkor javaslat a

49

- tanulmányok befejezésére, vagy átmeneti felfüggesztésére. 8. Valamennyi pedagógusnak kötelessége a gyerekek személyiségi jogainak tiszteletben tartása, s ehhez kapcsolódóan a szokatlan, nem várt és nem érdemelt viselkedési formák okainak feltárása. A rendkívüli egyedi eseteket az osztályfőnökök gyűjtsék össze, s saját hatáskörben - a szülők, gyámok segítségének igénybevételével próbálják meg orvosolni. Ha a feltárt esemény súlya túlnő az osztályfőnök cselekvési hatáskörén, úgy a törvényes eszközök betartásával az igazgató köteles az ügyben eljárni. Ezen a területen akkor vagyunk elégedettek, ha: Közreműködésünkkel csökken a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók száma. Kevesebben dohányoznak, italoznak és nyúlnak a kábítószerekhez. Többen kirándulnak, túráznak, sportolnak az „értelmetlen bandázás” helyett. Tanulóink segítik egymást helyes döntések meghozatalában, megosztják egymással gondjaikat, merik vállalni önmagukat, részt vesznek közös rendezvényeken. Segítséget mernek kérni problémáik megoldásához az osztályfőnöktől, szaktanártól a gyermek- és ifjúságvédőtől és mentálhigiénés védőnőtől, felkeresik őket fogadóóráikon. Részt vesznek az egészséges életmódra nevelés előadásain és ezzel kapcsolatos vetélkedőkön (vöröskereszt stb.).

A célok megvalósulásához szükséges legfontosabb feltételek: Személyi feltételek: előadók, osztályfőnökök, gyerek- és ifjúságvédő, mentálhigiénés védőnő. Tárgyi feltételek: CD-k, filmek, előadásokhoz terem, osztály Költségvetési feltételek: CD, film, előadók tiszteletdíja, szakkönyvek Intézményi kapcsolatok:

Polgármesteri Hivatal, Gyámügyi Hivatal, Egyesített Szociális és Egészségügyi Intézet (ESZEI) és ennek tagintézménye a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Rendőrkapitányság Szerencs, Vöröskereszt

Figyelemmel kísérjük a kiírt pályázatokat ebben a témában és lehetőségünk szerint pályázunk.

50

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok -

Az osztályban tanító tanárok munkájának összehangolása a kudarcok okainak

felderítéséhez, megszüntetéséhez, hasznosítása az önnevelésben. -

Egészséges önbizalom, ambíció, céltudatosság kialakítása a tanulóban.

-

A tanulás tanítása, tanulási szokások, módok, technikák elsajátíttatása

-

Az egyedi problémákkal küszködő tanulók segítése, a velük való foglalkozás

módjának megtervezése. -

Felzárkóztató

programokat

készítünk

azokból

a

tantárgyakból,

amelyekben

legnagyobb a lemaradás. A szabad órakeret terhére felzárkóztató foglalkozások 7.– 8.–9. évfolyamokon. Kapcsolattartás a nevelési tanácsadó szakembereivel, segítségnyújtás megszervezése. - Szükség esetén kollégiumi elhelyezésük az egyéni tanulási zavarok, lemaradások enyhítésére, megszüntetésére. A Pedagógiai Szakszolgálat szerepe a nevelési program megvalósításában Alapelveink Az iskolai követelményeket nem minden gyermek képes egyformán teljesíteni. Az általános alapoktatás meghosszabbítása és a középiskolai kiterjesztése növelheti azoknak a tanulóknak az arányát, akik a többieknél lassabban haladnak tanulmányaikban, akiket a leszakadás veszélye fenyeget. Azok száma is növekszik, akik nem mindenben azonosulnak az iskolai nevelés és oktatás céljaival, társadalmi beilleszkedésük megoldása tehát különösen nehéz feladat elé állítja az iskolákat. Ezért az oktatás és nevelés eredményei egyre inkább attól függenek, hogy a pedagógusok felismerik-e a tanulók közötti különbségeket, és rendelkeznek-e olyan pedagógiai eszközökkel és módszerekkel, melyek a tanulók adottságainak figyelembe vételével elfogadható eredményre vezetnek a nevelésben és az oktatásban. Ennek elérésében a többcélú intézmény tartalmilag és módszertanilag sokszínű és differenciált oktatási programjának megvalósításában jelentős szerepet tölt be intézmény egységünk. A szerencsi Egységes Pedagógiai Szakszolgálat szakalkalmazotti közössége arra törekszik, hogy magas színvonalú munkával biztosítsa a különleges gondozásra jogosult tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarral küzdő gyerekek szakszolgálati ellátását.

51

Alapelvünk,

hogy

a

Pedagógiai

Szakszolgálat

látókörébe

került

problémás

gyerekek/tanulók minél korábban megkapják a szükséges ellátást, segítünk abban, hogy az iskolai beilleszkedésük, fejlődésük, tanulmányi előmenetelük minél zökkenő mentesebb legyen. Vállaljuk a kapcsolattartást

a tanárokkal;

rendszeresen konzultálunk

a tanuló

problémájáról, fejlődéséről, tanulmányi előmeneteléről. A szülői kapcsolattartás erősítése érdekében fogadóórát tartunk. Igyekszünk a hozzánk forduló családok, gyermekek, tanulók problémáját nagy odafigyeléssel, legjobb tudásunk szerint kezelni. Egyéni fejlődési ütemüket, másságukat tiszteletben tartva kívánjuk erősíteni személyiségüket. Nagy hangsúlyt fektetünk a diszkrécióra. Céljaink Az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat szakemberei lássák el azokat a speciális szakszolgálati feladatokat, amelyek nélkül nem lehet szó eredményes, minőségi oktatásról. Célunk a körzetben élő szociokulturális hátrányokkal, jellegzetes nevelési problémákkal, tanulási kudarcnak kitett, pszichés vagy részképesség-zavarral küzdő gyerekek mielőbbi kiszűrése, diagnosztizálása, terápiás ellátása, felzárkóztatásuk, oktatásuk segítése. A Pedagógiai Szakszolgálat szakemberei – a terápia és a család pozitív irányú befolyásolása mellett – törekszenek a pedagógusok gyermek iránti toleranciájának fokozására. Feladataink A nevelési tanácsadás feladata annak megállapítása, hogy a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, ennek alapján szakvélemény készítése valamint a gyermekfejlesztő foglalkoztatása pedagógus és szülő bevonásával. A Nevelési Tanácsadó pedagógiai, pszichológiai támogatást, fejlesztést, terápiás gondozást nyújt a tanulónak, támogatja a pedagógus nevelő és oktató munkáját, segíti a családdal, valamint egyéb családvédelmi, egészségügyi intézménnyel való kapcsolattartást. Feladatai során figyelembe kell, hogy vegye a gyermek egyéni adottságát, fejlettségét, képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, hátrányos helyzetét.

52

Tevékenységi kör: Pszichológiai: diagnosztizálás, szakvélemény készítés, tanácsadás, pszichoterápia, önismereti,

személyiségfejlesztő

tréningek

vezetése,

nyelvi

alkalmassági

szűrés,

tehetségdiagnosztikai, mentesítések tantárgy, tantárgyrészek értékelése, osztályozása alól. Pedagógiai: diagnosztizálás, tanácsadás, szakvélemény készítés, fejlesztési javaslatok, pedagógiai korrekció, fejlesztés, tanulás-módszertani tréning, tanácsadás. A logopédiai ellátás feladata beszédhibák, nyelvi kommunikációs zavarok javítása, dyslexia, dysgraphia, dyscalculia prevenció és korrekció, logopédiai szűrés, vizsgálat, terápia, szakvélemény készítés, beszéd-alkalmassági vizsgálat, korrekciós ellátás (pályaválasztáshoz, továbbtanuláshoz). A gyógytestnevelési ellátás feladata a tanuló speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatása iskolaorvosi, szakorvosi szűrővizsgálat alapján. A Szakszolgálat a kistérségben csoportonként – az előírt heti három gyógytestnevelési órából – heti egy órát biztosít minden településen. A Szerencsi Városi Uszoda működése lehetővé tette, hogy a gyógytestnevelési órákat, úszás órákban tömbösíthetjük, amellyel a rehabilitáció sokkal intenzívebbé, hatékonyabbá válhatott, s ennek remélhetőleg pár év múlva mérhető eredményei lesznek. Korai fejlesztés és gondozás, egyéni foglalkozás, illetőleg csoportfoglalkozás keretében valósulhat meg. A korai fejlesztés és gondozás feladatait – a szakértő és rehabilitációs bizottság szakvéleményére épített – egy fejlesztési évre készített egyéni fejlesztési terv alapján végezzük. Nulla és három éves valamint három és öt éves gyermekek részére. A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás feladata a tanulók adottságainak, tanulási képességeinek, irányultságának szakszerű vizsgálata és ennek eredményeképpen iskolaválasztás, pályaválasztás ajánlása. Tagintézményünk

kiemelkedő

infrastrukturális

feltételekkel

rendelkezik

úgy

a

körzetközpontban, mint a kistérségi decentrumokban.

Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat részt vesz a többcélú intézményben a gyermekek személyiség-fejlesztésével kapcsolatos pedagógiai feladatokban.

53

A gimnáziumban a nagy létszámú tanulósereg eltérő családi háttérrel rendelkezik, különböző szociális helyzetből kerül ki, a tanulók más-más etnikai normákat képviselik. A gimnáziumnak nem csak az a feladata, hogy a továbbtanuláshoz szükséges ismereteket megadja, hanem az is, hogy olyan értékrend megvalósítására ösztönözze a gyermekeket, amelyet majd humánusabbá, szociálisan érzékenyebbekké válhatnak, s egy élhető, jobb világot építhetnek maguk körül. A tanulók önismeretének fejlesztésében, személyiségük stabilizálásában, életpályájukra való felkészülésükben segíti a gimnáziumot azzal, hogy önismereti és személyiségfejlesztő tréning foglalkozásokon való részvételre ad lehetőséget.

Önismereti és személyiségfejlesztő csoportok vezetése, tréningek biztosítása Foglalkozások: csoportonként havi egy alkalommal. A csoport vezetője a szakszolgálat pszichológusa. Foglalkozások célja: a tréningek alkalmával a személyes képességek behatóbb megismerése és fejlesztése, a pályaválasztáshoz szükséges képesség-ismeret és képességfejlesztés, a társas kapcsolatok képesség-rendszerének (empátia, kommunikáció, alkalmazkodás stb.) fejlesztése segítheti a fiatalokat ebben a konfliktusokkal teli időszakban a pozitív irányú változások elérésében. Az „én-ismeret” teszi képessé az embert, hogy hatékonyabban dolgozza fel a már rendelkezésre álló információkat, gondolatait, érzéseit. Cél, hogy a csoport az egyén fejlődését szolgálja, a tréningek során elérendő cél, hogy a fiatalok tudják kezelni helyi problémáikat, konfliktusaikat, sikerüljön megtalálni a kompromisszumokat, tudjanak együttműködni, kooperálni, fejlődjön empátiás képességük, előítéletes magatartásuk megszűnjön, képesek legyenek megtalálni a kölcsönös megértés lehetőségeit, antiszociális magatartás-mintát ne kövessenek.

Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A Pedagógiai Szakszolgálat segíti a tanulási, magatartási és beilleszkedési nehézséggel küzdő gyermekek iskolai elmaradását, eredményes szocializációját.

54

A pszichológus és a fejlesztő pedagógus a szakszolgálatot felkereső gyermeket vizsgálat után a szülő (család, iskola) bevonásával terápiás ellátásban részesíti. A terápiás ellátás a törvényi előírásoknak, finanszírozásnak megfelelően rövid fókuszterápiákká kellett leszűkíteni. Súlyosabb esetben azonban szakmailag indokolt, hogy az évi hat alkalom helyett akár hónapokig, évekig tartó ellátásban részesüljenek a gyermekek. Az ellátott gyermekeket a terápiákat követően is nyomon követjük. Súlyosabb esetben (pl. krízis) a gyermekeket ismételten gondozásba kell vennünk. Krízis esetén azonnali ellátást biztosítunk.

Tehetség, képesség kibontakoztatást segítő tevékenység A tagintézmény – szülő kérésére – elvégzi a tehetség diagnosztikát (teljesítmény- és személyiségdiagnosztika), s részt vesz az intézmények tehetséggondozó programjában.

Tanulási kudarcnak kitett tanuló felzárkóztatását segítő program Tanulási nehézségek esetén (hat alkalmas) tanulás-módszertani tréning igénybevételére is lehetőséget biztosítunk egyéni vagy csoportos formában.

A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban valórészvételi jogainak gyakorlási rendje Célunk: Segíteni diákjainkat abban, hogy a közösségért tenni akaró és tenni tudó felnőttekké váljanak. Bevonni őket az iskolai döntések előkészítésébe, támogatni őket a diákközösségeikre vonatkozó döntések meghozatalában, segíteni őket a végrehajtásban. Fejleszteni önállóságukat. Intézményünkben az iskolai Diákönkormányzat működését az SZMSZ szabályozza.

A cél elérését szolgáló feladatok, tevékenységek:

55

1. Az iskola a DÖK működéséhez pénzügyi keretet biztosít, mely keret felhasználásáról a DÖK hivatott dönteni. 2. Az iskola biztosítja a DÖK működésének tárgyi feltételeit (terem infrastruktúra) 3. Az iskola igazgatója felelős, hogy legyen a DÖK munkáját segítő felnőtt. 4. Tanáraink támogatják a diákönkormányzat munkáját. 5. A diákönkormányzat havi megbeszélésein a diákmozgalmat segítő tanár részt vesz. Tájékoztatja a diákvezetőséget a következő időszak fő feladatairól, majd tájékoztatja az igazgatót, vagy az illetékes helyettest a diákönkormányzat ülésein felmerülő kérdésekről, véleményekről, javaslatokról. 6. Az osztályfőnökök osztályfőnöki órán – legalább havonta egyszer – beszámoltatják a diákvezetőiket a végzett munkájukról. 7. Az osztályfőnök igény esetén tegye lehetővé az osztály diákvezetőjének a szülői értekezleten való részvételét. 8. Az iskola minden évben tegye lehetővé 15-20 diák diák-önkormányzati képzését, és biztosítson szabadidőt a résztvevőknek. 9. A DÖK két küldötte tagja az iskolaszéknek. 10. A diákvezetőket bevonjuk a diákszociális bizottság és fegyelmi bizottság munkájába. 11. Az iskola igazgatója – minden a diákságot érintő – ügyben tájékoztatja az IDB vezetőit s lehetővé teszi, hogy a diákokat érintő fontos döntéseket hozó tantestületi értekezleteken a diákvezetők jelen lehessenek. 12. Az osztályfőnökök és az iskolavezetés képviseletet biztosít az évenkénti diákparlamenti üléseken. 13. A DÖK rendezvényein különösen az évenkénti diáknapon – a tantestület részt vesz. 14. Az önállóság elérése érdekében az osztályrendezvények szervezését, lebonyolítását – a 10. évfolyamtól kezdve egyre kevesebb tanári segítséggel – a diákokkal végezhetik. (Adott esetben felvállalva azt is, hogy esetleg néhány általuk is kívánt rendezvény elmarad.) 15. Tanév elején osztályfőnöki órán meg kell választani a diákvezetőket, és alsóbb évfolyamokon ismertetni kell a DÖK működését, DÖK SZMSZ-ét. A célok teljesítésével akkor vagyunk elégedettek, ha: 56

Az iskolai költségvetésben megjelenik az elkülönített keret, Van diákszoba, számítógép, nyomtató és telefonálási lehetőség. A diákönkormányzati képzéseket az iskola évente megszervezi, és azon legalább 15 diák részt vesz. A képzést a résztvevők jónak és hasznosnak minősítik. Van iskolánkban DÖK segítő felnőtt. A diákönkormányzat önállóan működik. A célok eléréséhez szükséges feltételek: Diák klubszoba, számítógép, telefon, nyomtató Tréningekre szakember Támogató tanár(ok)

A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partneri kapcsolattartásának formái 1. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: az iskola igazgatója legalább évente egyszer az iskolai küldöttgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. 2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve az ellenőrző könyvön keresztül írásban) tájékoztatják. 3. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az intézményi székkel. A tanulók munkájának ellenőrzése, a magatartási és szorgalom figyelemmel kísérése az iskola és a szülők közös érdeke és felelőssége. Ebből fakadóan mindkét félnek vannak kötelességei. Az iskolának az, hogy meghatározott gyakorisággal adjon tájékoztatást az osztályközösség életéről, munkájáról, a tanulók neveltségének alakulásáról, az egyes tantárgyakban 57

megmutatkozó eredmények vagy eredménytelenségek okairól, a követendő magatartásformákról, az elérendő közeli és távolabbi célokról, s négyszemközti megbeszélésen értékelje az egyes tanulók munkáját és magatartását. Ezeknek a feladatoknak az iskola szülői értekezletek, és tanári fogadóórák szervezésével tesz eleget. Célunk, hogy együttműködve a szülői házzal segítsük elő a pedagógiai programunkban megfogalmazott céljaink sikeres megvalósítását.

Intézményünk nevelőtestülete egyetért az alábbiakban: A nevelés-oktatás folyamatában egyenrangú kapcsolatra törekszünk a szülőkkel. A szakmaiság kérdésében vezető szerep a pedagógusé. Egyetértés szükséges a legfontosabb alapértékekben. A kölcsönös információcserére, az együttműködésre törekszünk. A nevelés nem az iskola kizárólagos feladata, szülői közreműködés nélkül nem lehet eredményesen nevelni, oktatni. A gyermekek érdeke parancsolja az együttműködést. Az iskola nemcsak a pedagógusoké, legalább annyira a diákoké és a szülőké is. Az együttműködés nemcsak pedagógiai belátás és mérlegelés kérdése, hanem az oktatási törvény által előírt jogi kötelezettsége szülőknek és pedagógusoknak egyaránt, a jogszabályok, lehetőségek megismerésére kölcsönösen törekedni kell, a tájékozatlanság sokat árthat. A jól működő iskola közös érdek (tanár-diák-szülő). Az együttműködés tartalmi elemei Együttműködés

alapvető

nevelési-oktatási

megismerése és közös álláspont kialakítása. Tanulásirányítás. A szabadidő irányítása, szervezése. Egészséges életre nevelés. A családi életre nevelés, felkészítés.

58

kérdésekben,

egymás

nevelési

elveinek

Hátrányos helyzetű tanulók segítése. Tehetséggondozás. Továbbtanulás, pályairányítás. Diák-önkormányzati munka segítése. Gyermek- és ifjúságvédelem. Társadalmi munka az iskola javára. Viselkedés és a magatartás formálása. Az együttműködés fórumai, a kapcsolattartás formái, tevékenységek Tájékoztató szülői értekezlet (beiskolázás) januárban Évfolyam szülői értekezlet (új osztályoknak szeptember elején), érettségi előtt a 12. évfolyamon) Szülői értekezlet félévente egyszer. Fogadó órák félévente egyszer szervezetten, egyéni egyeztetés után bármikor. Az egyéni fogadóórák rendjét és időpontját az ellenőrző könyv első oldalának kitöltésével tudatjuk a szülőkkel. Ellenőrző könyvvel, digitális naplóval, telefonon keresztül. Iskolai rendezvények (aktív résztvevő, vendég) Szükség szerinti családlátogatás, ezek dokumentálása: osztályfőnök vagy osztályfőnök és a gyermekjóléti szolgálat munkatársa. Szülői szervezet és az intézményi szék ülésein, programjain a témának megfelelően képviselteti magát az iskolavezetés, a pedagógusok. A szülői értekezletek általában 17 órakor kezdődnek, de ettől eltérő időpontban is lehet a vidéki szülők igényeihez igazodva. A fogadóóra 16 órakor kezdődik. Az iskolai rendezvények idejéről és helyéről az osztályfőnökök, csoportvezetők tájékoztatják a szülőket az ellenőrzőn keresztül. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg illetve választott képviselők, tisztségviselőik útját közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy az intézményi székkel.

59

Intézményünkben szülői munkaközösség és intézményszék működik, melyek működési rendjüket a jogszabályi keretek között önállóan alakítják ki.

A tanulmányok alatti vizsgák szabályai -

az érettségi

vizsga

részletes követelményeit

az érettségi

vizsga

rendjéről szóló

kormányrendelet rögzíti -

az osztályozó, javító, pótló, kiegészítő, szintemelő stb. vizsgákról a Nemzeti köznevelési törvény és az érettségi vizsgaszabályzat rendelkezik

-

a különbözeti vizsgáknál a helyi tantervi követelmény a mérvadó

-

hagyomány iskolánkban a kis érettségi, ez külön beosztás szerint folyik, amelynek elkészítése, a vizsgák szervezése az igazgatóhelyettes feladata

-

a vizsgák témaköreit, követelményeit a munkaközösségek fogadják el és munkatervükben rögzítik.

A felvétel és az átvétel szabályai A magasabb évfolyamba lépés feltételei A tanuló legfeljebb 250 tanítási órát hiányozhat. Amennyiben a tanórai hiányzások összege meghaladja a 250 órát, illetve egy tantárgyból az órák 30%-t, akkor a tanév végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület lehetőséget ad arra, hogy minden tárgyból illetve a kérdéses tárgyból osztályozó vizsgán teljesítse az éves követelményeket és nincs igazolatlan hiányzása. Ha a tanuló hiányzása már félévkor elérte a 250 órát, akkor már félévkor lehetővé kell tenni számára az osztályozó, illetve a javító vizsgát. A tanuló az adott évfolyamon valamennyi osztályozott tárgyból legalább elégséges osztályzatot kap, illetve nem osztályozott tárgyból megkapja a részt vett bejegyzést. A tanév végén a legalább elégséges osztályzat elérésének feltételei bármelyik osztályozott tantárgy esetén. o

A tanévközben kapott érdemjegyek átlaga 1,5-nél több legyen.

o

A tanuló a tantárgyi témazáró dolgozatainak legalább a felét megírja.

60

Amennyiben a tanuló az utolsó tanítási nap előtt nem írta meg a témazáró dolgozatainak legalább a felét, vagy az adott szaktárgy óráinak több mint 30%-áról hiányzott, akkor az adott tantárgyból nem osztályozható, kivéve, ha legkésőbb az év végi osztályozó konferencia előtti tanítási napon osztályozó vizsgán eleget tesz a szaktárgy éves követelményeinek. A szaktanár joga, de nem kötelessége a hiányzás miatt elmaradt témazáró dolgozatot bepótolni a tanulóval, illetőleg lehetőséget adni a tanulónak javításra. A tájékoztató jellegű félévi osztályzattal történő minősítésnek is hasonlóak a feltételei. A nem osztályozott tantárgyból a részt vett bejegyzés elérésének feltétele, hogy a tanuló a tantárgy óráinak legalább 70%-án részt vegyen a tanórai munkán. Ellenkező esetben osztályozó vizsgán kell teljesítenie a tantárgy éves követelményeit. A tanuló az iskola igazgatójától bármelyik tantárgyból felmentést kaphat a tanórákra járás alól, miután osztályozó vizsgán eleget tett a tantárgy éves követelményeinek. Átjárhatóság

Az átvétel a gimnáziumba illetve szakközépiskolába: Intézményünkbe menet közben is át lehet jönni másik iskolából. Az egyes évfolyamokra való átvételről iskolánk igazgatója dönt, adott esetben különbözeti vizsgát írhat elő feltételként. Belső átjárhatóság A tanuló csoportba sorolása május végén megtörténik. A tanuló a változtatási szándékát (tagozatok, specializációk, idegen nyelv, közép- illetve emeltszintű érettségire való felkészítés stb.) az igazgatóhoz beadott kérelemmel jelezheti, aki a csoportlétszámok figyelembe vételével dönt a kérelemről és adott esetben különbözeti vizsgát írhat elő a változtatás feltételeként. A megfelelő feltételek megléte esetén tanév közben is engedélyezhető a csoportbontás. Jelentkezés, felvétel, tanulói jogviszony létesítése és megszüntetése:

Intézményünk iskolatípusaiba kérhetik felvételüket azok: -

akik általános iskolai tanulmányaikból hat évfolyamot elvégeztek (hatosztályos gimnáziumba)

-

befejezték

általános

iskolai

tanulmányaikat

(négyosztályos

gimnáziumba,

szakközépiskolába) A jelentkezés minden esetben írásban történik vagy a középiskolai egységesített jelentkezési lappal, elektronikusan. Iskolánk formanyomtatványával jelentkezhetnek hozzánk az érettségi utáni szakképző évfolyamokra jelentkezők. 61

A jelentkezések határidejét a felelős miniszter határozza meg minden évben, melyet a következő tanév rendjét szabályozó rendeletében tesz közzé. A jelentkezés korhatári feltételeit a Köznevelési törvény szabályozza. Iskolánk minden évben szervez nyílt napokat, ahol tájékoztatjuk az érdeklődőket az induló képzési formákról, a jelentkezések módjáról, határidejéről. Részt veszünk az általános iskolák pályaválasztási szülőértekezletein.

A 9. évfolyamra történő beiskolázás alapja az általános iskola 6-7-8. évfolyamán a közismereti tárgyakból szerzett év végi, illetve a félévi osztályzatok átlaga, ami nem lehet rosszabb 4,0-nél. Felvételi vizsga jelenleg nincs. Az iskolánk iránt növekvő érdeklődés azonban indokolttá teheti néhány éven belül az központi felvételit. Ha ez bevezetésre kerül, akkor a tanulmányi eredmények mellett ezt is figyelembe kívánjuk venni. Felvételi vizsgát (osztályozóvizsgát) akkor írhat elő az igazgató, ha a tanuló más iskolából, magasabb évfolyamra történő átvételét kéri. A rendészeti képzésre jelentkezett tanulók alkalmassági vizsgán vesznek részt. Ennek részei: testnevelési ügyességi és erőfelmérés, orvosi igazolás, amely alapján megbizonyosodunk arról, hogy a tanuló fokozottabban terhelhető fizikailag. Ezek eredménye és a tanulmányi eredmény együttese adja a felvételi erősorrendet.

A tanulói jogviszony a beiratkozással létesül. A beírás alkalmával kérhetik a szülők és a tanulók. - a kollégiumi felvételt, - a menzai ellátást, - az iskolai hitoktatást.

A beírt tanuló abban az osztályban kezdheti meg tanulmányait, amelybe felvételt nyert, s ahová a beiratkozáskor besorolták. Az osztályon belül a nyelvi csoportba sorolásnál figyelembe vesszük a tanuló igényét, az iskola adottságait, s az iskola érdeke által meghatározott órakeretet. Megszűnik a tanulói jogviszony:

62

-

a tankötelezettség utolsó éve szorgalmi idejének utolsó napján, ha a tanuló nem kívánja tanulmányait folytatni,

-

ha középiskolai tanulmányait befejezte, az érettségi bizonyítvány átvételekor

-

szakközépiskolában folyó szakképzésben az utolsó évfolyam elvégzését követő első szakmai vizsgaidőszak utolsó napján,

-

ha a tanuló tanulmányai folytatására egészségügyi okok miatt alkalmatlanná válik,

-

ha a tanuló tanulói jogviszonyát – tanköteles tanuló kivételével – fizetési hátralék miatt az igazgató megszünteti, a döntés jogerőre emelkedés napján,

-

ha a tanulót jogerős fegyelmi határozat keretében kizárás fegyelmi büntetésben részesítették.

Elsősegélynyújtás ismeretek megszerzésének lehetőségei A hatosztályos gimnáziumban a nyolcadik és tizenegyedik évfolyamon, a négyosztályos gimnáziumban a tizenegyedik évfolyamon biológiában az élettan tanulásánál a tananyag lehetőséget ad az elsősegélynyújtás alapismereteinek megismertetésére. Minden évfolyamon az osztályfőnöki óra keretében 2-3 órát foglakoznak a tanulók az elsősegélynyújtás ismereteik bővítésével az osztályfőnök és az iskolai védőnő segítségével. Az érdeklődő diákok részére minden évben verseny előkészítő szakkört szervezünk, melyet az iskolai védőnő vezet, ezen résztvevő diákok rendszeresen megmérettetik magukat elsősegély-nyújtási versenyeken. 2010-től minden év tavaszán az iskola tanulóinak és dolgozóinak , a hely vöröskereszt segítségével , véradást szervezünk, melynek célja felhívni a tanulók figyelmét az elsősegélynyújtás ezen módjára is.

63

Bocskai István Katolikus Gimnázium és Szakközépiskola Szerencs

Helyi tanterv 2013 B

1

Tartalomjegyzék A választott kerettanterv ................................................................................................................ 3 Szakmai program ........................................................................................................................... 5 A különböző óraszámokra elkészített tantervek jegyzéke ........................................................... 15 Az egyes képzési formák óratervei .............................................................................................. 16 A rendelkezésre álló időkeret ...................................................................................................... 23 Időmérleg ..................................................................................................................................... 24 Szabadon választható tanórai foglalkozások ............................................................................... 25 Választható érettségi tárgyak ....................................................................................................... 27 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek kiválasztásának elvei: ................................................. 28 A mindennapos testnevelés megvalósításának módja: ................................................................ 29 A tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzésének elvei: ............................................................. 29 Az otthoni feladatok meghatározásának elvei ............................................................................. 34 A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei: ............................................... 34 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek:................................................. 34 A környezeti nevelés elvei:.......................................................................................................... 36 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések: .................................................................. 52 A tanuló jutalmazásához, magatartásának, szorgalmának értékeléséhez kapcsolódó elvek: ...... 71 A tanulmányok alatti vizsgák követelményei .............................................................................. 74

2

A választott kerettanterv Ez a helyi tanterv az oktatásért felelős miniszter által kiadott 51/2012. (XII.21.) EMMI rendeletben kiadott kerettanterv alapján készült, kivéve a rendészeti tagozat „Rendvédelmi ismeretek” és „Önvédelem” tárgyát, melyeknél az eddig használt saját fejlesztésű tantervet, valamint a szakközépiskola szakmai tárgyait, ahol az illetékes miniszterek által kiadott szakképzési kerettanterveket alkalmazzuk. Helyi tantervünk kidolgozásánál felhasználtuk a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, a Mozaik Kiadó, és az Apáczai Kiadó honlapjain megjelentetett tantervjavaslatokat is. A szabadon felhasználható 10%-os időkeretet gyakorlásra kívánjuk fordítani. A hat évfolyamos gimnáziumban az 51/2012. EMMI rendelet 4. mellékletének alábbi tanterveit adaptáljuk: Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem Társadalomismeret Angol nyelv Német nyelv Latin nyelv Matematika Informatika Fizika Tánc és dráma

Tanterv száma 4.2.01 4.2.05 4.4.1 4.2.02.1 4.2.03.1 4.2.03.2 4.2.04 4.2.17 4.2.09.2 4.2.13

Tantárgy Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Mozgóképkultúra és médiaismeret Testnevelés Erkölcstan Etika Művészetek Ének-zene

Tanterv száma 4.2.08.1 4.2.10.1 4.2.11 4.2.12.1 4.2.14 4.2.15-16.4 4.2.19 4.2.06 4.2.07 4.2.16.1.1

A négy évfolyamos gimnáziumban az 51/2012. EMMI rendelet 3. mellékletének alábbi tanterveit adaptáljuk: Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem Társadalomismeret Angol nyelv Német nyelv Matematika Informatika Fizika Tánc és dráma

Tanterv száma 3.2.01 3.2.05 3.4.1 3.2.02.1 3.2.03.1 3.2.04 3.2.16 3.2.08.2 3.2.12

Tantárgy Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Mozgóképkultúra és médiaismeret Testnevelés Etika Művészetek Ének-zene

Tanterv száma 3.2.07.1 3.2.09.1 3.2.10 3.2.11.1 3.2.13 3.2.14-15.4 3.2.18 3.2.06 3.2.15.1.1

A matematika és informatika tagozaton matematikából a 3.3.2.2, informatikából a 3.3.6; a biológia tagozaton biológiából a3.3.3, kémiából a 3.3.5 számú tanterveket használjuk.

3

Szakközépiskolánkban az 51/2012 EMMI rendelet 6. mellékletének a következő tanterveit alkalmazzuk a közismereti tárgyak oktatására: Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem Angol nyelv Német nyelv Matematika Informatika

Tanterv száma 6.2.01 6.2.04 6.2.02.2 6.2.02.2 6.2.03 6.2.11

Tanterv száma 6.2.07 6.2.06 6.2.08 6.2.09 6.2.10.1 6.2.12

Tantárgy Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Testnevelés

A szakmai tárgyak tantervei:

Tantárgyak Munkahelyi egészség és biztonság

Szakközépiskola 9-12. Ügyvitel ágazat 9. 10. E.

Gy.

Gy.

E.

12. Gy.

E.

Gy.

0,5

Gépírás és iratkezelés Levelezési ismeretek

E.

11.

2

2

1

2

2

1

Levelezési gyakorlat Kommunikáció alapjai

1

3

Üzleti kommunikáció gyakorlat

4

Gazdasági alapismeretek

1

1

2

Jogi ismeretek

0,5

1

1

Vállalkozási ismeretek Összes óra

3 3

2

2

4

4

3

6

4

Összes óra

5

6

7

10

Szabad sáv

1

1

1

1

Viselkedéskultúra

1

Informatika

1

1

Gépírás és iratkezelés Összes óra

1 6

7

4

8

11

Szakmai program AZ ÜGYVITELI TITKÁR SZAKKÉPESÍTÉSHEZ (54 346 02) VALAMINT A XXV. ÜGYVITELI ÁGAZATHOZ A SZAKMAI PROGRAM KIDOLGOZÁSÁT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK Irányadó rendeletek: 

2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről;



2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről;



az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet

A szakképzési törvényből alkalmazandó preferenciák: 

A szakképzési törvény hatálya alá tartozó szereplők: a tanuló, a szülő, a szakképzést folytató intézmény, a gazdálkodó szervezet és a gazdasági kamara - a szakképzési feladatok megvalósítása során kötelesek egymással együttműködni.



A szakképzési feladatellátást a hatékonyság, a szakszerűség és a magas szintű minőség, valamint az egyenlő esélyű hozzáférés elvének megfelelően kell megszervezni.



A szakképzés szereplői kötelezettségeiket és jogaikat a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő szakképzés megvalósítása érdekében kötelesek teljesíteni és jóhiszeműen gyakorolni.



A szakképzés szereplői kötelesek egymást a feladataik ellátásához körülményekről, adatokról, egyéb információkról kellő időben tájékoztatni.



Az iskolai rendszerű szakképzés feladata a komplex szakmai vizsgára történő felkészítésen kívül az életben való sikeres boldogulásra történő felkészítés és a tanuló életkori sajátosságához igazodó nevelés is.



A szakképzés teljes folyamatában érvényesítendő az egyenlő bánásmód követelménye.

5

szükséges

Szakképzés-fejlesztési stratégiai irányelvek:

    

A megyei szakképzési terv; MFKB döntései; munkaerő-piaci prognózisok; a szolgáltatásainkat igénybe vevők (tanulók, szülők, gazdasági kamarák, gazdálkodó egységek) elvárásai; hasonló képzést folytató iskolák és képző intézmények programja

Az ügyviteli ágazatra érvényes célok: 

Általános és speciális szakmai tudás nyújtása a szakma műveléséhez, a sikeres munkavégzéshez.



Szakmaszeretetre, hivatástudatra, fegyelmezett, szakszerű, pontos, megbízható munkavégzésre, önállóságra, felelősségtudatra, konfliktuskezelésre, folyamatos megújulásra nevelés.



A folyamatos önművelés igényének kifejlesztése, az élethosszig tanulás elvének elfogadtatása a tanulókkal.



Alkalmazkodási készség kialakítása a változó gazdasági helyzet adta követelményekhez és lehetőségekhez.

A szakmai képzés feladatai: 

Továbbfejleszteni az alapkészségeket, a személyes és vállalkozói tulajdonságokat a tanulókban.



Az érvényben lévő kerettantervek és a szakmai és vizsgakövetelmények alapján célunk olyan készségek, képességek, kompetenciák kialakítása, fejlesztése tanulóinkban, amelyek esélyt adnak arra, hogy a munkaerőpiacon megtalálják helyüket és ott majd helytálljanak.

6

KOMPETENCIÁK A SZAKKÉPZÉSBEN Kiemelten kezelt kompetenciák fejlesztése:  Személyes kompetenciák: döntésképesség, rugalmasság, felelősségtudat, megbízhatóság, pontosság, precizitás, türelem, önállóság, elhivatottság, szervezőkészség.  Társas kompetenciák: fogalmazó készség, tömör fogalmazás, szabatos nyelvhasználat – nyelvhelyesség, közérthetőség, motiválhatóság, határozottság, kompromisszumkészség, kezdeményezőkészség, kapcsolatteremtő és -fenntartó készség, udvariasság.  Módszerkompetenciák: logikus gondolkodás, kreativitás, ötletgazdagság, áttekintő képesség, helyzetfelismerés, emlékezőképesség, információgyűjtés, figyelemösszpontosítás, eredményorientáltság, a környezet tisztán tartása.  Szociális kompetenciák: diákközpontú, a tanulók igényeit, személyiségét figyelembe vevő nevelés, oktatás. Támogató, viselkedési mintát nyújtó partneri viszony a tanár és a diák között. Integráció, komplexitás, egyenrangúság elvének alkalmazása. Tanuló-megismerési technikák alkalmazása, differenciált foglalkoztatás, egyéni fejlesztés, kooperatív technikák elsajátíttatása, tanulásmódszertani technikák megismertetése, projektmódszer bevezetése. Egyéb fejlesztendő kompetenciák:  Munkánkban folyamatosan jelen van a hatékony, önálló tanulás képességének kialakítása, fejlesztése (házi feladatok adásával, a megoldások ellenőrzésével, kiselőadások összeállíttatásával. Biztosítani kell számukra az önálló tapasztalatszerzés lehetőségét. A tanulást úgy kell megszervezni, hogy a tanulók cselekvő módon vegyenek részt benne, előtérbe állítva tevékenységüket, önállóságukat, kezdeményezéseiket, problémamegoldásaikat, alkotóképességüket.  Támaszkodunk mindazon tapasztalatokra, információkra, ismeretekre, amelyeket a tanulók az iskolán kívül, mindennapi életükben szereznek be.  A következetesség elvének alkalmazása lehetőség a kezdeményezőkészségének, kreativitásának kibontakoztatására.

tanuló

önállóságának,

 Az anyanyelvi kommunikáció, mint kulcskompetencia megjelenik a feladatok megértésében, értelmezésében, valamint a kreatív, pontos szakmai nyelv használatában.  Az információkezelés és szövegfeldolgozás órákon is– a különböző másolási feladatok tartalmának rövid megbeszélésével – hangsúlyt helyezünk az olvasott szöveg értésére, a szóbeli kifejezőkészség és a szókincs fejlesztésére is. 7

 A levelezési ismeretek tantárgy keretében a szövegalkotás fejlesztése egyik fő feladatunk. Megismerkednek a hivatalos stílussal, a nyelvhelyességi szabályokkal.  Az ügyviteli tantárgyakban a feldolgozott szövegek sokrétűsége lehetőséget nyújt a természettudományos kompetencia fejlesztésére is.  Tanításunk során hangsúlyt helyezünk a tanulók matematikai ismereteinek alkalmazására, az alkalmazási képesség fejlesztésére a feladatmegoldásokhoz kapcsolódó számítások során. (pl. táblázatkezelés, excel táblák kitöltése, szerkesztése, függvények használata).  Korunk kihívásának megfelelően megtanítjuk a tanulókat – számítógép-kezelői ismereteik birtokában – a már meglévő számítógépes programok használatára, illetve az interneten lévő információk megkeresésére, hasznosítására. Tantárgyaink magukban foglalják a digitális kompetencia területéről a főbb számítógépes alkalmazásokat: szövegszerkesztés, táblázatkezelés, információtárolás és –kezelés, az internet által kínált egyéb lehetőségek.  Folyamatosan ösztönözzük tanulóinkat a rendezett, esztétikus, áttekinthető külalakú írásbeli munkák készítésére (füzetek külalakjának rendszeres ellenőrzése). Különös figyelmet fordítunk a bizonylati fegyelem elvének alkalmazására – a szabályos, elfogadott javítási módszerek alkalmazására.  Megismertetjük a tanulóinkkal a gazdaság alapvető összefüggéseit, megtanítjuk őket a javakkal való racionális gazdálkodásra. Kiemelten kezeljük, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká és környezettudatos állampolgárokká váljanak, felelősséget vállaljanak döntéseikért, mérlegelni tudják a döntések kockázatát, a hasznot vagy a költségeket.  A szakmai tárgyak tanítása során törekszünk arra, hogy kialakítsuk és elmélyítsük tanulóinkban a modern kor követelményeinek megfelelő gazdasági, pénzügyi és marketing kultúra elemeit, kialakítsuk bennük a vállalkozni tudás képességét (pl. az MNB és az OTP által meghirdetett versenyeken való részvétel, befektetés, megtakarítási formák, háztartások költségvetése, családi gazdálkodás modellezése, POP oktatóprogram, stb.).  Célunk, hogy tanulóink rendelkezzenek ismeretekkel az Euro-övezetről, a valutaforgalomról, a tőzsdeindexről, a GDP-ről és ezek hatásairól személyes életük vonatkozásában is.  Ismerjék meg az anyagi és a kapcsolati tőke értékét és szerepét a társadalomban.  Tudjanak felelős gazdasági döntéseket hozni.

8

A szakmai képzésben alkalmazott eljárások:

 együttműködésen alapuló tanirodai gyakorlatok (fiktív gyakorlócégek alapítása, amelyben a diákok megtapasztalhatják a vállalkozások alapításával, működtetésével és megszüntetésével kapcsolatos valamennyi tevékenységformát);  kooperatív tanulás;  vállalkozói készségek fejlesztése, érdeklődés felkeltése, motiválás;  önértékelés fejlesztése;  szakmai versenyeken való részvétel;  a tanulók munkájának folyamatos értékelése (megerősítés, dicséret, kudarcok oldása, következetesség);  összefüggő nyári szakmai gyakorlat (OKJ szerint);  élet- és pályatervezés beépítése a szakmai órákba is;  konstruktív tanulási eljárás;  továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás.

9

A SZAKMAI KÉPZÉS SZAKASZAI KIFUTÓ RENDSZERBEN  Szakmai alapozás (szakmai orientáció a gazdasági-szolgáltatási, valamint az ügyviteli szakterületre) A 9-10. osztályban a kötelező tanórai foglalkozások keretén belül az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás mellett pályaorientáció és szakmai alapozó ismeretek oktatása is folyik. Célja: − bepillantást adni a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció és az ügyviteli szakma alapismereteibe; − módot adni arra, hogy felismerhesse a tanuló a szakmaválasztást befolyásoló képességeit, illetve azok hiányát; − segítse a végleges pályaválasztási döntést.

Tantárgyak: 9.-10. évfolyamon: gazdasági környezetünk, információkezelés, viselkedéskultúra

 Szakmacsoportos alapozó oktatás  ( a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció és az ügyviteli szakmacsoportokban) Az iskola 11-12. évfolyamán kötelező tanórai foglalkozások keretén belül folyik.

Célja: − olyan elméleti és gyakorlati ismeretek átadása, amelyekre építve a szakképzési évfolyamokon eredményesebben, kevesebb erőfeszítéssel tanulhatják a választott szakmát; − lehetővé váljon a felmentés a szakképzésben egy-egy olyan tantárgy tanulása alól, amelyből megszerezték a megfelelő szintű tudást az általános képzés szakaszában, és az így felszabadult idő és energiát már fontos ismeretek megszerzésére vagy mélyítésére fordíthassák (beszámítás).

Tantárgyak: kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportban: vállalkozási ismeretek, marketing, információkezelés, tanirodai gyakorlat

ügyviteli szakmacsoportban: gazdálkodási ismeretek, titkári ismeretek, információkezelés, tanirodai gyakorlat 10

SZAKKÉPZÉSI PROGRAM A 2013/2014. TANÉVTŐL Az iskola szakmakínálata (az RFKB döntése alapján): A megyei szakképzési terv és az MFKB döntése alapján a 2013/14-es tanévben iskoláztunk be utoljára a szakképző évfolyamra. Érettségi utáni szakképzést már nem végzünk, szakmai képzésünk főleg arra irányul, hogy tanulóink megkedveljék az ügyviteli munkát, válasszák 5. érettségi tárgyként a komplex szakmai vizsgát, amely felvételi tárgy is bizonyos felsőoktatási intézményekbe, de jó alap az OKJ-s szakmák elsajátításához.

A szakmai program az Ügyviteli titkár szakképesítés helyi tantervét, képzési programját tartalmazza  Ügyviteli szakmacsoport Érettségire épülő emelt szintű szakképesítés: 54 346 02

Ügyviteli titkár

Iskolánkban a szakmai képzés a szakmai és vizsgakövetelmény alapján kiadott egységes, kötelezően alkalmazandó kerettanterv (a továbbiakban: szakképzési kerettanterv) szerint folyik.

A szakképzési kerettanterv a szakközépiskolákban ágazatonként a kilencedik-tizenkettedik évfolyamon a szakmai elméleti, továbbá a szakmai gyakorlati, valamint szakképesítésenként az érettségi vizsgát követő szakképzési évfolyamon a szakmai elméleti, továbbá a szakmai gyakorlati oktatásra kerül kiadásra.

A szakképzési kerettanterv tartalmazza a szakmai követelménymodulok alapján a szakmai tantárgyak rendszerét és témaköreinek tartalmát, annak meghatározását, hogy az adott szakmai tantárgy a szakmai elméleti képzés vagy a szakmai gyakorlati képzés része, a tantárgyi követelmények évfolyamonkénti megoszlását, a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló időkeretet, a szakmai elméleti és gyakorlati képzés tagolását és arányait. A szakképzési kerettanterv tartalmazza, hogy az adott szakmai tantárgy mely szakmai követelménymodulnak felel meg.

Az adott szakképző iskola típusára és évfolyamára – a nemzeti köznevelésről szóló törvényben – a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább kilencven százalékának tartalmát a szakképzési kerettanterv állapítja meg. A szabadon hagyott időkeret szakmai tartalmát a szakképző iskola szakmai programja határozza meg (ld. szabad sávos órák).

11

Az ügyviteli ágazat szabad sávjába 9-12. évfolyamig 1-1 óra került.

9. évfolyam:

Viselkedéskultúra

10. évfolyam: Informatika 11. évfolyam: Gépírás és iratkezelés 12. évfolyam: Informatika

A Viselkedéskultúra tantárgy oktatásának célja, hogy a hétköznapi viselkedési formákat bemutassa, és elemezze az alapvető és a szolgáltató szakmákban különösen fontos magatartási, ill. viselkedésformák szerepét, jelentőségét. Megismertesse a tanulókkal az ön- és emberismeretet, fejlessze az empatikus készségeket.

Fejlesztési követelmények: A tantárgyi foglalkozások során fejlődjenek a tanulók gyakorlati tevékenységhez szükséges képességei, így különösen az ismeretelemző gondolkodás, a kreativitás, az önálló tapasztalatszerzés és az ismeretalkalmazás képessége.

A Viselkedéskultúra tantárgy legfontosabb témakörei: -

A tanulók ismerjék az ápoltság jegyeit, az öltözködési módokat. Váljanak képessé a kapcsolatfelvételre, a kapcsolattartásra, a kulturált vitára, az eredményes konfliktuskezelésre. Legyenek tisztában az emberi érintkezés kulturális fontosságával. Ismerjék önmagukat és sajátítsák el a közvetlen és tágabb értelemben vett környezetükhöz való alkalmazkodás képességét. Legyenek képesek a konfliktusok kezelésére vagy elkerülésére, családi, baráti és későbbi munkakapcsolatok helyes alakítására. Ismerjék meg a korszerű gasztronómia alapjait: legyenek jártasak az étkezési szokásokban, ismerjék az egészséges táplálkozás alapelveit.

Az Informatika tantárgynak a 10. és 12. évfolyamon az óraszám 1-1 órával történő növelésére volt szükség az ügyviteli ágazat képzésében. Ennek legfőbb okai azok, hogy az információ és annak felhasználása központi szerepet foglal el a jelenkori társadalmak működésében. Az információ megszerzéséhez, megértéséhez, feldolgozásához, alkotó alkalmazásához szükséges ismeretek, készségek elsajátítása elengedhetetlen. Az intelligens és interaktív hálózati technológiák, szolgáltatások fejlődésével, valamint elterjedésével kibővültek a kommunikáció lehetőségei, ami jelentősen befolyásolja a személyközi társaskulturális kapcsolatokat. Ezen ismeretek az alap óraszám mellett nem biztosíthatóak a tanulók számára.

12

Fejlesztési követelmények, célok A tanulóknak gyakorlatot kell szerezniük a különböző kommunikációs technológiák használatában annak érdekében, hogy a dinamikusan változó kommunikációs környezetben eligazodjanak, tudatosan és felelősen éljenek az információszerzési és interaktív lehetőségekkel. A tanulók fel kell ismerniük az informatikai eszközök és információforrások használatának veszélyeit is. Tudatában kell lenniük az informatikai környezet egészségre gyakorolt hatásával, a túlzott használat ártalmaival, valamint fel kell mérniük az információs technológia használatának legális kereteit. Nagyon lényeges, hogy a tanulók a praktikus alkalmazói tudás, a készség- és képességfejlesztés mellett a logikus, algoritmikus gondolkodást és a problémamegoldást is magukénak tudhassák.

A Gépírás és iratkezelés tantárgy a 11. évfolyamon a szabad sávban kapott helyet, mivel a 9-10. osztályban tanultak alapján a tanulók már automatikusan alkalmazzák a 10 ujjas vakírást, viszont magasabb szintű ismeretek elsajátítására van szükségük. A tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók tájékozódni tudjanak az irodai környezetben, el tudják látni a gazdálkodó szervezeteknél előforduló egyszerű ügyviteli munkákat. Képet kapjanak az irodai munkáról és ez hozzájárul a pálya iránti érdeklődésük kialakulásához.

Fejlesztési követelmények, célok Meg kell ismerniük az üzleti szokásoknak megfelelő levélformákat, a kiemelési módokat. Képet kell kapniuk a vállalati belső levelezés témaköreiből. Munkájukból kifolyólag rendeltetésszerűen használják a másológépet, telefont, telefaxot, az iratmegsemmisítőt. A kezelési és karbantartási útmutató alapján végezzenek el egyszerű karbantartási teendőket: másolótoner-csere, nyomtató festékazetta-csere stb.

A szakmai elméleti és gyakorlati képzés elvei:

A szakképző iskolában az iskolai rendszerű szakképzésben folyó szakmai elméleti és gyakorlati képzést a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján és a szakképzési törvény szakmai elméleti és gyakorlati képzésre vonatkozó rendelkezései szerint kell megszervezni.

Az iskolai rendszerű szakképzés az OKJ-ban meghatározott szakképesítés tekintetében a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott szakmai és vizsgakövetelmény és a szakképzési kerettanterv alapján szakmai elméleti és gyakorlati képzés keretében történik. Az iskolai rendszerű szakképzésben a szakmai elméleti képzés szakképző iskolában folyik.

13

Az iskolai rendszerű szakképzésben a gyakorlati képzés a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésből és a szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlati képzésből áll.

Az iskolai rendszerű szakképzésben a gyakorlati képzés – az összefüggő szakmai gyakorlat kivételével – csak a tanév szorgalmi időszakában szervezhető meg.

Az iskolai rendszerű szakképzésben az összefüggő szakmai gyakorlat (az ügyvitel szakmacsoportban) a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott gyakorlat része.

A tanuló gyakorlati képzés keretében csak a gyakorlati képzés szakképzési kerettantervében meghatározott feladat ellátására kötelezhető, és csak egészséges, biztonságos körülmények között foglalkoztatható.

Az összefüggő nyári gyakorlat szakközépiskolában együttműködési megállapodás alapján szervezhető, melyet a szakképzési törvény 56-57. §-a alapján kell elkészíteni és alkalmazni.

A gyakorlati képzésen együttműködési megállapodás alapján részt vevő tanuló részére kifizetett tanulói pénzbeli juttatásra vonatkozó külön rendelkezések a szakképzési törvény 65. §-ában vannak rögzítve. A szakmai képzéshez szükséges eszközök és felszerelések:

Az elméleti oktatás színterei a szaktantermek, a gyakorlati oktatást részben az iskolai tanirodában, a számítógépes szaktantermekben, részben pedig külső munkahelyeken valósítjuk meg.

A rendeletben kiadott Szakmai és vizsgakövetelmény minden szakma esetében tételesen tartalmazza az Eszköz- és felszerelési jegyzéket. Ez azokat a minimálisan szükséges felszerelések sorolja fel, amelyek nélkül a képzési feladat nem teljesíthető. Így a rajta szereplő eszközök megléte egyúttal a képzés indításának feltétele is.

Tankönyvek, taneszközök jegyzéke, segédletek: A szakmai képzés a tankönyvjegyzékben található hivatalosan előírt tankönyvek alapján folyik. Használunk a tankönyvjegyzékben nem szereplő, de a képzés során sikerrel alkalmazható szakmai könyveket, folyóiratokat, interneten gyűjtött és saját fejlesztésű tananyagokat.

14

A különböző óraszámokra elkészített tantervek jegyzéke Hatosztályos gimnázium

Általános tagozat

Angol tagozat

Matematika és informatika tagozat

Biológia tagozat

Rendészeti tagozat

Szakközépiskola

Tantervek száma

Magyar

A1

A2

A2

A3

A3

A2

A2

3

Történelem

B1

B2

B2

B2

B2

B2

B2

2

Társadalom-ismeret

C1

C1

C1

C2

C2

C2

Angol, 1. nyelv

D1

D2

D3

D4

D4

D5

Angol, 2. nyelv

D6

D7

D8

D8

Német, 1. nyelv

E1

E2

E4

E4

Német, 2. nyelv

E6

E7

E8

E8

E6

Francia

2 D5

8 E5

E5

8 1

F1

1

Latin

G1

Matematika

H1

H2

H3

H4

H3

H5

H6

6

Informatika

I1

I2

I2

I3

I4

I5

I6

6

Fizika

J1

J2

J2

J2

J2

J2

J3

3

Biológia

K1

K2

K2

K2

K3

K2

K4

4

Kémia

L1

L2

L2

L2

L3

L2

L4

4

Földrajz

M1

M2

M2

M2

M2

M2

M3

3

Ének-zene

N1

N2

N2

N2

N2

N2

N2

3

Vizuális kultúra

O1

O2

O2

O2

O2

O2

2

Média

P1

P1

P1

P2

P2

P2

2

Testnevelés

Q1

Q2

Q2

Q2

Q2

Q2

Erkölcs

R1

Etika

S1

S1

S1

S1

S1

S1

1

Életvitel

T1

T2

T2

T2

T2

T2

2

Rendvédelem

V1

1

Önvédelem

W1

1

Q2

2 1

Tánc és dráma

U1

U1

U1

U1

U1

U1

1

Művészetek/Ének

Z1

Z1

Z1

Z1

Z1

Z1

1

Összesen:

68

15

Az egyes képzési formák óratervei Hat évfolyamos gimnázium: Magyar nyelv és irodalom Történelem Társadalomismeret 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv Matematika Informatika Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Testnevelés Osztályfőnöki Latin Erkölcstan Etika Tánc és dráma Életvitel Mozgóképkultúra és médiaismeret Összesen:

7. 4 2

8. 4 2

9. 4 2

10. 4 2

4

4

3 1 2 1,5 1 1,5 1 1 5 1 1 1

3 2 1 1,5 2 1,5 1 1 5 1 1 1

5 3 4 2 2

4 3 5 2 2 2 2 2 1 1 5 1

2 2 1 1 5 1

11. 5 3 1 4 4 5

12. 5 3 1 5 4 5

2 2

2

1 5 1

5 1

1 1 1

31

31

35

36

2

1 2

35

35

: csoportbontás

16

Tanterv: A1 B1 C1 D1, E1 D6, E6 H1 I1 J1 K1 L1 M1 N1 O1 Q1 G1 R1 S1 U1 T1 P1

Négy évfolyamos gimnázium: Általános tantervű osztály Magyar nyelv és irodalom Történelem Társadalomismeret 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv Matematika Informatika Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Testnevelés Osztályfőnöki Etika Tánc és dráma Életvitel Mozgóképkultúra és médiaismeret Összesen:

9. 4 2

10. 4 2

5 3 4 2 2

4 3 5 2 2 2 2 2 1 1 5 1

2 2 1 1 5 1

11. 5 3 1 5 3 5

12. 5 3 1 5 4 5

2 2

2

1 5 1 1

5 1

1

35

36

2

1 2

35

35

: csoportbontás

17

Tanterv: A2 B2 C1 D2, E2 D7, E7 H2 I2 J2 K2 L2 M2 N2, Z1 O2 Q2 S1 U1 T2 P1

Angol tagozat Magyar nyelv és irodalom Történelem Társadalomismeret 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv Matematika Informatika Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Testnevelés Osztályfőnöki Etika Tánc és dráma Életvitel Mozgóképkultúra és médiaismeret Összesen:

9. 4 2

10. 4 2

5 3 4 2 2

5 3 4 2 2 2 2 2 1 1 5 1

2 2 1 1 5 1

11. 5 3 1 5 4 4

12. 5 3 1 5 4 5

2 2

2

Tanterv:

1 5 1 1

5 1

1

35

36

2

1 2

35

35

: csoportbontás Megjegyzés: ha a tagozat egy osztály részeként létezik, az emelt óraszámú tantárgy oktatása külön csoportban történik.

18

Matematika és informatika tagozat Magyar nyelv és irodalom Történelem Társadalomismeret 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv Matematika Informatika Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Testnevelés Osztályfőnöki Etika Tánc és dráma Életvitel Mozgóképkultúra és médiaismeret Összesen:

9. 4 2

10. 4 2

11. 4,5 3

3 3 5 3 2

3 3 5 3 2 2 2 2 1 1 5 1

4 3 5 2 2 2

2 2 1 1 5 1

12. 5 3 1 5 3 5 2

Tanterv:

2

1 5 1 1

5 1

1

35

36

2

1 1

34,5

35

: csoportbontás Megjegyzés: ha a tagozat egy osztály részeként létezik, az emelt óraszámú tantárgy oktatása külön csoportban történik.

19

Biológia tagozat Magyar nyelv és irodalom Történelem Társadalomismeret 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv Matematika Informatika Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Testnevelés Osztályfőnöki Etika Tánc és dráma Életvitel Mozgóképkultúra és médiaismeret Összesen:

9. 4 2

10. 4 2

11. 4,5 3

3 3 4 1,5 2 2 2,5 2 1 1 5 1

3 3 4 1,5 2 4 2,5 2 1 1 5 1

4 3 4 2 4 1,5

12. 5 3 1 5 3 5

Tanterv:

4

1 5 1 1

5 1

1

35

36

2

1 1

35

35

: csoportbontás

Megjegyzés: ha a tagozat egy osztály részeként létezik, az emelt óraszámú tantárgy oktatása külön csoportban történik.

20

Rendészeti tagozat Magyar nyelv és irodalom Történelem Társadalomismeret 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv Matematika Informatika Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Testnevelés Osztályfőnöki Etika Tánc és dráma Életvitel Mozgóképkultúra és médiaismeret Gépírás Rendvédelem Önvédelem

9. 4 2

10. 4 2

11. 5 3

4 3 3,5 1 2

4 3 4 1,5 2 2 2 2 1 1 5 1

4 3 4

12. 5 3 1 4 3 5

2 2

2

2 2 1 1 5 1

1 5 1 1

5 1

1 2

1 1

2 1

2 1

35

35

2 1 0,5 35

0,5 36

:csoportbontás

21

Tanterv:

Szakközépiskola: Közgazdasági szakközépiskola Magyar nyelv és irodalom Történelem Etika 1. idegen nyelv Matematika Informatika Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Testnevelés Osztályfőnöki Szakmai tárgyak

9. 4 2

10. 5 2

4 5 1 2

4 5

11. 5 3 1 4 5

12. 5 3 4 5

1 2

1

2 2 1 5 1 6

2 2 1 1 1 5 1 7

5 1 8

5 1 11

35

36

35

35

: csoportbontás

22

Tanterv:

A rendelkezésre álló időkeret Tanulók finanszírozott heti foglalkoztatási időkerete (6. melléklet a 2011. évi CXC. törvényhez [A nemzeti köznevelésről]) Osztályok heti időkerete C Tanuló heti óraszáma

Engedélyezett

Hat évfolyamos gimnáziumok többletórái

B

CA

CC

7.

31

56

2

8.

31

56

2

9.

35

57

2

10.

36

57

2

11.

35

58

2

12.

35

58

2

Évfolyam

A tanulók napi és heti terhelésének korlátozása (110/2012. Kormányrendelet a Nemzeti alaptantervről, 8-9.§) A tanuló kötelező és választható tanítási óráinak száma egy napon nem lehet több: 7-8. évfolyamon

7 tanítási óránál,

9-12. évfolyamon

8 tanítási óránál.

A tanuló kötelező és választható tanítási óráinak összege egy tanítási héten a B oszlopban meghatározott időkeretet: 7-12. évfolyamon legfeljebb 4 tanítási órával haladhatja meg. (Figyelmen kívül kell hagyni az egyházi iskolában szervezett hitoktatást, a B és a C oszlopok különbözetének terhére szervezett egyéb foglalkozásokat, a mindennapos testnevelés keretében szervezett sportköri foglalkozásokat, az Nkt. 27§ (5)-(8) bekezdése alapján szervezett foglalkozásokat.)

23

Időmérleg

Közgazd asági

Rendész eti tagozat

Biológia tagozat

Matemat ikainformati ka tagozat

Angol tagozat

Általáno s tantervű osztály

Hatosztályos gimnázium

Képzési forma

Évfolyam 7. 8. 9. 10. 11 12. 9 10. 11. 12. 9. 10. 11. 12. 9 10. 11. 12. 9 10. 11. 12. 9 10. 11. 12. 9 10. 11. 12.

Finanszírozott órakeret 58 58 59 59 60 60 57 57 58 58 57 57 58 58 57 57 58 58 57 57 58 58 57 57 58 58 57 57 58 58

Kötelező órák 31 31 35 36 35 36 35 36 35 35 35 36 35 35 35 36 35 35 35 36 35 35 35 36 35 35 35 36 35 35

Csoportbontásra 8 9 14 14 8 9 14 14 8 9 14 14 9 9 13 13 14 15 17 18 13 12 14 15 14 15 14 14 12 12

Egyéb foglalkozásra 19 18 10 9 17 15 49 7 15 14 8 7 14 14 9 8 9 8 5 3 10 11 8 6 9 50 8 7 11 11

Az adatok teljes osztályokra vonatkoznak. Az osztályok minimális létszáma: 26 fő, maximális létszáma: 34 fő, átlagos létszáma 28 fő. (2011. évi CXC. törvény, 4. melléklet.)

24

Szabadon választható tanórai foglalkozások Emelt szintű érettségire felkészítő tanórák, és heti óraszámuk: 11. évfolyam

12. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom

2 óra

2 óra

Történelem

2 óra

2 óra

Társadalomismeret

2 óra

2 óra

Angol nyelv

2 óra

2 óra

Német nyelv

2 óra

2 óra

Francia nyelv

2 óra

2 óra

Matematika

2 óra

2 óra

Informatika

2 óra

2 óra

Fizika

2 óra

2 óra

Biológia

2 óra

2 óra

Kémia

2 óra

2 óra

Földrajz

2 óra

2 óra

Ének-zene

2 óra

2 óra

Vizuális kultúra

2 óra

2 óra

Testnevelés

2 óra

2 óra

Belügyi rendészeti ismeretek

2 óra

2 óra

Kereskedelmi és marketing alapismeretek

2 óra

2 óra

Ügyviteli alapismeretek

2 óra

2 óra

Mozgóképkultúra és médiaismeret

2 óra

2 óra

25

Közép szintű érettségire felkészítő tanórák, és heti óraszámuk: 11. évfolyam

12. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom

2 óra

2 óra

Történelem

2 óra

2 óra

Társadalomismeret

2 óra

2 óra

Angol nyelv

2 óra

2 óra

Német nyelv

2 óra

2 óra

Francia nyelv

2 óra

2 óra

Matematika

2 óra

2 óra

Informatika

2 óra

2 óra

Fizika

2 óra

2 óra

Biológia

2 óra

2 óra

Kémia

2 óra

2 óra

Földrajz

2 óra

2 óra

Ének-zene

2 óra

2 óra

Vizuális kultúra

2 óra

2 óra

Testnevelés

2 óra

2 óra

Belügyi rendészeti ismeretek

2 óra

2 óra

Kereskedelmi és marketing alapismeretek

2 óra

2 óra

Ügyviteli alapismeretek

2 óra

2 óra

Mozgóképkultúra és médiaismeret

2 óra

2 óra

26

Szakkörök, több évfolyam tanulóiból szervezve, és heti óraszámuk: Ábrázoló geometria

2 óra

Művészeti

2 óra

Énekkar

2 óra

Bármely tantárgy

2 óra

Differenciált foglalkozások, tantárgyi tehetséggondozás. A felsorolt szabadon választható foglalkozásokat a tanulói igények, és a rendelkezésre álló időkeret figyelembe vételével szervezi meg az intézmény. A pedagógusválasztás szabályai a választható foglalkozások esetében. A felsorolt szabadon választható foglalkozásokat az igazgató által kijelölt pedagógus tartja. Választásakor figyelembe veszi a diákönkormányzat, az érintett munkaközösségvezető javaslatát, valamint a pedagógus diákjai által elért versenyeredményeket.

Választható érettségi tárgyak Angol nyelv

Német nyelv

Francia nyelv

Biológia

Kémia

Fizika

Földrajz

Informatika

Társadalomismeret

Rajz és vizuális kultúra

Ének-zene

Testnevelés

Mozgóképkultúra és médiaismeret Ügyviteli alapismeretek

Kereskedelmi és marketing alapismeretek

Belügyi rendészeti ismeretek A felsorolt tantárgyakból intézményünk vállalja a közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítést. A tanulók abból a választható tárgyból tehetnek érettségi vizsgát, amelyből sikeresen teljesítették a helyi tantervben a választott tárgyra vonatkozó követelményeket.

27

Az oktatásban alkalmazható tankönyvek kiválasztásának elvei: Kizárólag a jogszabályi feltételeknek megfelelő tankönyvek választhatóak. A részletes szabályozás a tantárgyi tantervek céljainál és feladatainál találhatóak. A tanév folyamán alkalmazandó tankönyveket, tanulmányi segédleteket az egyes munkaközösségek tankönyvtámogatott

pedagógusai

együtt

tanulók

ingyenes

határozzák

meg,

figyelembe

tankönyvbiztosításának

véve

feltételeit.

a A

munkaközösségeknek, pedagógusoknak a megfelelő tankönyv kiválasztásánál az alábbi szempontokat kell figyelembe venniük: A tankönyv: - szerepeljen a hivatalos tankönyvlistán - tartalmazza a helyi tantervben előirt ismeretanyagokat - alkalmas legyen a követelményekben előírt tantárgyi kézségek és képességek fejlesztésére - feleljen meg a szaktudomány előírásainak, és az érettségi vizsga követelményeinek - szolgálja eredményesen az adott osztálytípus, tagozat sajátos céljait - alkalmazkodjon a korosztály intellektuális fejlettségi szintjéhez - elégítse ki a didaktikai követelményeket - a szaktárgy szaknyelvét a tanulók életkorának megfelelően, ugyanakkor szakmailag helyesen használja - az ismereteket rendszerezetten tartalmazza - adjon lehetőséget az önellenőrzésre. A tankönyvek kiválasztásában segítséget nyújt: - a hivatalos tankönyvlista 2. az előző évek tapasztalata 3. az egyes tankönyvkiadók katalógusai 4. a kiadók honlapján található részletes leírás a tankönyvekről 5. az iskolába látogató referensek, akik személyesen mutatják be az új, illetve átdolgozott

kiadványokat 6. tankönyvbemutatók.

28

A kiválasztott tankönyvek a munkaközösségek véleménye alapján feleljenek meg az alábbi kritériumoknak: 

A tankönyvek tudományosan megalapozottak, korszerűek, a tanulók teljesítő képességéhez, teherbírásához igazodó, világos, érthető ismereteket dolgoznak fel.



A tananyag feldolgozása során fontos szerepet kapnak a változatos módszertani eszközök: feladat megoldások, ábraelemzések, önállóan elvégzett megfigyelések, kísérletek, majd azok elemzéséből és a tanult ismeretekből az összefüggések, ok – okozati kapcsolatok feltárása. A tanulhatóság messzemenő figyelembe vétele a tananyag részletes magyarázata, összefoglalása, több szintre besorolt különböző nehézségi fokú feladatok.



A tankönyvek az ismeretszerzés mellett biztosítják mindazon forrásokat – írásos dokumentumok, képek, ábrák, térképek, táblázatok, diagrammok – elemzését, amelyekből ismeretek nyerhetőek. Továbbá lehetőséget nyújtanak arra, hogy a diákok az órán aktívan vegyenek részt a tananyag feldolgozásában.



A tankönyvek és segédeszközök kiválasztásakor minden esetben figyelembe vesszük az ingyenes tankönyv ellátásra jogosult diákok tankönyvellátásáról szóló rendelet előírásait. A tankönyvrendelésnél fontos szempont a normatív tankönyvellátás költségeinek tervezhető nagysága. A normatív támogatásra jogosult diákok számára a könyveket kölcsönzéssel biztosítjuk. Lehetőség szerint állandóan ugyan azon szerző könyveit használjuk.

A mindennapos testnevelés megvalósításának módja: A kifutó tanterv szerint működő évfolyamokon a heti öt testnevelés órához hiányzó órákat tömbösítve, több osztály tanulóinak részvételével, több testnevelő tanár vezetésével oldjuk meg.

A tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzésének elvei: A diák tanulmányi munkáját írásban, szóban vagy gyakorlatban ellenőrizhetjük, értékelhetjük. Az elvek a tantárgyi tantervek céljainál és feladatainál találhatóak.

29

Az értékelés legyen: -

folyamatos, rendszeres, aktuális, tervszerű

-

konkrét-tárgyszerű, tárja fel a hibákat, azok okait, támaszkodjon a pozitívumokra, legyen segítő szándékú

-

objektív, igazságos, legyen ösztönző erejű

-

a sikeres és sikertelen munkát egyaránt értékelje

-

a szaktanár győződjön meg róla, hogy a szülő ismeri gyermeke teljesítményét, előrehaladását

-

az osztályzatok megismerése segíti a tanulóról kialakított értékítéletet, az osztályzatokról folyamatosan meggyőződhet a szülő a digitális napló segítségével

-

terjedjen ki az iskolai élet egészére (egyénekre is, közösségekre is)

-

a követelményeket nyilvánosságra kell hozni

-

kiszámítható legyen

-

legyen tárgyszerű (mit, hol, miben hibáztunk, hogyan lehetséges a javítás)

-

megfelelő légkörben történjen (minimális stressz mellett)

Ahhoz, hogy ezek az alapelvek megvalósulhassanak, világosan megfogalmazzuk és a tanévek elején a tanulók tudomására hozzuk az egyes tantárgyak követelményeit. Az egységes követelményrendszert minden tanár köteles betartani.

Az eredményvizsgálat szakaszai: -

a követelmények megállapítása

-

a neveltségi állapot feltárása, elemzése

-

a soron következő követelmények kijelölése

Az értékelés formái a) Személyes, szóbeli értékelés: -

a tanítási órákon (különös tekintettel kezdő évfolyamjaink diákjaira) folyamatosan megerősít, korrigál, segít, tanácsot, ötletet ad a tanár

-

a tanórákon kívül is így tesz

-

a tanuló magatartását és szorgalmát az osztályban tanító tanárok negyedévenként értékelik

-

a szülői értekezletek 30

-

a magatartás és szorgalom elbírálása (osztálymunka a tanulók bevonásával)

-

havonta a naplók, ellenőrzők egyeztetése során az osztályfőnök által

-

az évközi érdemjegyek, a félévi és év végi osztályzatok megállapításakor

-

fogadóórákon, szülői értekezleteken

-

kiránduláson, színházlátogatáson, turisztikai napon, a program, a nap értékelése

-

a tantestület előtti értékelés az osztályfőnök által

-

az aulai igazgatói értékelés, iskolagyűlés

b) Szöveges értékelés írásban: -

szükség esetén (a kiemelkedő teljesítményű, illetve a problémás tanulónál) a szaktanár vagy az osztályfőnök által

-

dicséretek, elmarasztalások beírása az ellenőrző könyvbe

-

a dolgozatokhoz írt rövid instrukció, vélemény

-

külső felkérésre készített vélemények, minősítés (rendőrség, bíróság, gyermekvédelem, pályázatok)

c) Értékelés, minősítés: -

a szaktanár a tanuló teljesítményét év közben érdemjegyekkel (1-5) értékeli, félévkor és év végén osztályzattal (jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) minősíti

-

a tanév végén az egész tanévben nyújtott teljesítményt értékeljük

-

a tanórai aktivitást is értékeljük

-

az érdemjegyhez és az osztályzathoz szóbeli értékelés is társul

-

a szóbeli felelet értékelésénél a nyelvi kifejezőkészség is szempont

-

a félévi osztályzat az ellenőrző könyvbe, az év végi a bizonyítványba kerül.

A szaktanár minden tanév első óráján a tanulókkal írásban ismerteti a tantárgy követelményrendszerét, saját értékelési rendszerét, a hiányzások és mulasztások következményeit, a pótlási és a javítási lehetőségeket. (Lediktálja a füzetbe, kirakja az osztály faliújságjára stb.) A tanulói értékeléssel és minősítéssel kapcsolatban a szaktanárokkal szemben támasztott elvárásokat részletesen a szaktanár munkaköri leírása tartalmazza.

31

Az értékelés nyilvános fórumai: -

háziversenyek, vetélkedők

-

nyitott tanítási órák a szülők és az érdeklődő általános iskolások számára

-

kis érettségik

-

a közös szaktárgyi felmérések lehetősége

-

értékelés, méltatás a helyi sajtóban

-

értékelés az egész diákközösség, illetve a nevelőtestület előtt

-

a tanévzáró ünnepélyen is értékel az igazgató

-

idegen nyelvi (német, francia) cserekapcsolatok

-

szakköri produktumok kiállítása, bemutatója

-

nyelvvizsga megszerzése

Az első kötelező mérés „bemenetkor”, tehát a 9. évfolyam elején történik felmérő dolgozatok, valamint szóbeli feleletek formájában, a következő az adott tantárgy befejezésekor, majd a 12. évfolyamon az ún. ”kimeneti’ mérés, az érettségi.

A tanulók osztályozásával, értékelésével minősítésüket tesszük lehetővé. A szakmai munka értékelésébe bevonjuk a szaktanácsadókat, szakértőket.

Iskolánkban a nevelőtestület döntése alapján nem osztályozzuk a testnevelés tantárgyat. Az ellenőrzőbe, a bizonyítványba részt vett bejegyzés kerül. Amennyiben a tanuló illetve a szülő tanévkezdéskor kéri az osztályzatot, akkor ezt a szaktanár köteles megtenni. Ez szükséges lehet a továbbtanuláshoz. A tantárgyi blokkok közül a részt vett bejegyzést kapja a diák a tánc és dráma, mozgókép és médiaismeret, etika tárgyakból. A tanulmányi átlagban beszámító osztályzattal értékeljük a társadalomismeret és a művészetek tárgyakat. A többi tantárgyat valamint a magatartást és szorgalmat osztályozzuk.

Az iskola írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai a tanulók tudásának értékelésében Formái:

32

-

írásbeli ellenőrzés (néhány leckéből)

-

témazáró

-

cikluszáró, összefoglaló

-

iskolafokozat záró

Az iskolai írásbeli beszámolók rendje, korlátai -

a szakmai szolgáltató intézmények elterjedésével bővül az igénybe vehető tesztsorok, feladatlapok, próbaérettségik hozzáférhetősége. Lehetőleg ilyen segédeszközöket használjunk, mert ezek validizáltak, biztonságosan, könnyen kezelhetők

-

törekedni kell a szóbeli kifejezőképesség fejlesztésére, a jegyek egyharmadának szóbeli felelet eredményeként kell születni

-

éljünk gyakrabban az órai munka, aktivitás érdemjegyekkel való osztályozásával

-

a tanár értékelő stratégiája akkor nevezhető differenciáltnak és szakszerűnek, ha sokféle értékelési módszerrel dolgozik, és helyt kap benne az írásbeli és szóbeli értékelés is

-

az ellenőrzésnek rendszeresnek és folyamatosnak kell lennie

-

az adott osztályzatokat naprakészen be kell írni az osztálynaplóba, digitális naplóba, a tanulónak az ellenőrzőbe

-

naponta egynél több nagydolgozat osztályonként nem írható

-

egyeztetni kell a diákok képviselőivel (osztálybizalmi), az osztályban tanító szaktanárral, ha a diákok jelezték a témazáró tényét, az egyeztetést segítse az osztályfőnök

-

a dolgozatot, írásbeli számonkérést ki kell javítani és az érintettek (diák, szülő) tudomására kell hozni, ezt 2 héten belül meg kell tenni

-

a szülők és a diákok joga a dolgozat megtekintése

-

a szülők rendszeres tájékoztatására az érdemjegyet a tanulók ellenőrzőjébe, illetve a digitális naplóba be kell íratni

-

a rendszeres visszajelzés szükségessége miatt 1 vagy 2 órás tantárgyból félévenként minimum 3-4, a heti 3 vagy ennél nagyobb óraszámú tantárgyakból havonta legalább 1-2 érdemjegy alapján osztályozható a tanuló 33

Az otthoni feladatok meghatározásának elvei A jogszabályoknak megfelelően hétvégére és szünetre nem adunk fel házi feladatot.

A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei: - A kötelező tanórák közül az idegen nyelveket nyelvek szerinti, és aszerinti csoportokban oktatjuk, hogy az adott nyelv első, illetve második idegen nyelv. Ugyanazon nyelvet, ugyanolyan minőségben tanuló csoport több osztály tanulóiból is szervezhető, de a csoportlétszám nem haladhatja meg a 18 főt. - Az angol, matematika, informatika, biológia tagozatos diákok a névadó tantárgyat, illetve a biológia tagozatos tanulók a kémiát is külön csoportban tanulják akkor is, ha a tagozat egy osztály részeként létezik. - A matematikát a hat évfolyamos gimnázium 7-10., a négy évfolyamos gimnázium 910., a rendészeti tagozat 9-12., a közgazdasági szakközépiskola 9-10. évfolyamán képességek szerint differenciált csoportokban tanítjuk. - A 11. és a 12. évfolyamon az A és H osztályokban az emelt szintű matematika oktatás egy időben történik ezen osztályok középszintű matematika óráival. Az emelt szintű csoport minimális létszáma 4 fő. - Az informatika oktatása legfeljebb 20 fős csoportokban történik, kivéve az informatika tagozatot, ahol nincs minimális létszám. - A közgazdasági osztályokban csoportbontásban.

egyes

szakmai

tárgyak

oktatása

történik

- Nincs alsó létszámhatára az érettségire felkészítő csoportoknak.

A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek: Vizsgálati módszer és értékelési rendszer a fizikai fitness-szint méréséhez 13-19 éves korúak számára A vizsgálat elvégzéséhez szükséges paraméterek:  Személyi adatok  Antropometriai adatok Motorikus próbák az általános fizikai teherbíróképesség mérésére: 34

Az aerob állóképesség mérése - Cooper teszt (m) Az erőállóképesség mérése Az alsó végtag dinamikus erejének mérése: - helyből távolugrás (m) A kar, a törzs és a lábizmok együttes erejének mérése: - egykezes labdalökés helyből az ügyesebb kézzel (m) A váll és a törzsizmok gyorsasági erejének mérése: - kétkezes dobál hátra fej fölött (m) A vállöv és a kar erejének, erőállóképességánek mérése: - fekvőtámaszban karhajlítás és –nyújtás folyamatosan kifáradásig, de max. 4 percig (db) A csípőhajlító és hasizmok erő, erőállóképességének mérése: - hanyattfekvésből felülés térdérintéssel, folyamatosan kifáradásig, de max. 4 percig (db) A hátizmok erő, erőállóképességének mérése: - hasonfekvésből törzsemelés és –leengedés folyamatosan kifáradásig, de max. 4 percig (db) A próbák elvégzése után – értékelő táblázatok alapján – mindenki azonnal megtudhatja, hogy korának és nemének megfelelően hány pontot ér el a teljesítménye. A felmérést és az értékelést Fehérné Mérey Ildikó Hungarofit: Mérd magad útmutatása alapján végezzük.

35

A környezeti nevelés elvei: Bevezetés A XX. század végén a nemzeti alaptanterv és a kerettanterv új feladatokat állított az oktatás elé. Ezen a téren az iskola és a pedagógus előtt álló megoldandó problémákhoz, a törvényi keretek és az anyagi feltételek megléte mellett, a legszükségesebb az egyes pedagógus környezeti nevelési filozófiájának kialakítása, amelyre Ő tanultságánál és hivatásánál fogva képes és köteles. A jelenlegi nevelési rendszer rossz, ezt szülői minőségében a tanár is elismeri, életmódban, környezetünkhöz való viszonyunkban is megvannak ennek negatív hatásai. Ezen változtatni kell, amelyhez az szükséges, hogy változzon a társadalom szemlélete, a nevelés, az oktatás tartalma. Más oldalról nézve változzon az oktatás szabályozása, a központi tantervről térjünk át a központi és helyi irányításra. Ehhez illeszkedjenek új tanítási, tanulási stratégiák. A környezeti nevelés fontos követelménye, hogy az egyes tanár alakítsa ki a saját nevelési filozófiáját, vegyen részt aktívan az iskola pedagógiai programjának elkészítésében saját tantárgya, műveltségi területe, tanórán kívüli tevékenysége helyi tantervének kidolgozásában. Hazai és nemzetközi dokumentumok szerint az oktatás – nevelés folyamatának fontos feladata, hogy a környezeti kérdésekben fejlessze a tudatosságot, alakítsa ki a személyes környezeti felelősségérzetet, és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos elkötelezettséget. Továbbá alakítsa ki az ifjúság egészséges természetszemléletét, megalapozva a korszerű, környezetbarát szemlélet elsajátítását. Egy természetismeretet oktató tanár, de nyugodtan mondhatom egy munkaközösség, illetve egy egész nevelőtestület összehangolt munkája szükséges ahhoz, hogy a környezeti kérdések iránt felkeltsék a figyelmet, így a fenntartható fejlődéssel és a biológiai sokféleség védelmével összhangban álló magatartásformák, értékrendek és cselekedetek minél nagyobb ismertséget nyerjenek. Továbbá fontos, hogy a tanulók tudják azt, hogy az emberi tevékenység hat a környezetre, és a környezeti feltételektől függ az ember léte. Ezért fontos, hogy a tanulók megismerjék a lakóhelyük és környékének sokféleségét. Az ember és a természet kapcsolatát feldolgozó tananyag, illetve műveltségi terület keretében folyó oktatás-nevelés bevezeti a tanulókat az élőlények sajátosságainak, a természeti

környezet

sokféleségének,

változásainak,

kölcsönhatásainak,

jelenséginek,

törvényszerűségeinek a megismerésébe, megalapozva a korszerű természettudományi műveltséget. Sajátos nevelési, képzési feladatainak fejlesztése révén hozzájárul a természet megszerettetéséhez, a természet kincseinek megóvása iránti felelősség kialakításához. Mindezt természetesen tárgyi tények alapján, a lakóhely és iskola közvetlen aktuális problémáján, sajátos természeti adottságainak megismerésén keresztül lehet megvalósítani.

36

A helyi értékek fontossága környezeti és természeti nevelésben

A környezeti nevelés: kultúrára, világképre és életmódra nevelés. Olyan pedagógiai feladat, amely során formálódik az ember természet- és környezetszemlélete, környezeti attitűdje és gondolkodása, kialakul környezettudatos magatartása, környezetért felelős életvitel. Célja a természet és környezetvédő gondolkodásmód, és környezetbarát életmód kialakítása és terjesztése. A környezeti nevelés elválaszthatatlan része kell legyen a természet szeretetére és védelmére nevelés, ezért az iskolán kívül végzett szabad környezeti tevékenység elengedhetetlen. Hatása az egész személyiséget érinti, az érzelmi, értelmi és mozgásos szféra egyaránt fontos. A környezeti nevelés a környezeti változások értelmezésével igyekszik hozzájárulni a környező világgal való jobb kapcsolat elmélyítéséhez, a természettisztelő szokásrend eredményeként a kedvezőtlen környezetpusztító folyamatok megállításához. A legfontosabb filozófiai-etikai kérdés az, hogy a materiális javak korlátlan birtoklása, fogyasztása helyett képes- e az ember a természet önmagába vett értékeit elismerni és tiszteletben tartani. A természeti nevelés természetközpontú. Ez csak akkor lehetséges, ha az ember képes az egyetemes és helyi értékek elfogadására és tiszteletére. A természeti nevelés elsősorban a természetben szerzett élményekre épít. A közvetlen tapasztalás, érzelmi kötődés, megismerés útját járja. E felfogás szerint képes lehet az ember megszeretni azt is, amit még nem ismer, mert egyszerűen csak szép, vagy valami miatt felkeltette az érdeklődését, esetleg csak úgy önmagáért. Mindezeket figyelembe véve a környezeti nevelés fontos részeként át kell hogy szője a tanítás – tanulás – nevelés teljes folyamatát a természeti nevelés, melynek fontos eszköze lehet a jövőben a helyi természeti értékek ismerete és hatékony védelme. A természeti és kulturális értékek, helyi és országos védettségi értéke kapcsán azok „rendűsége” is vitathatóvá válik. Értéknek tekinthetjük mindazt, amiből kevés van, ami eltűnőben és fogyatkozóban, ezért fontos a tudatos és rendszeres értékfeltáró és értékmegismertető munka. Ezen folyamatok nélkül nem létezhet eredményes értékvédelem. Az értékek megőrzése mindig helyben történik, és azon múlik, hogy vannak e cselekvő, fellépni tudó erők. Ebben az értékfelismertető és közvetítő munkában van döntő szerepe az iskolának és a jó szellemű tanároknak. Egyetlen tantárgy sem nélkülözheti azt, hogy a tárgyát képező dolgokkal a tanulók személyesen ne ismerkedjenek meg, ne találkozhassanak, ne próbálhassák ki ismereteiket, megszerzett tudásukat. A környezeti nevelés nem képzelhető el a valóságos környezet megismerése, a személyes találkozás élményének megismerése nélkül. Ezért kell tehát terepen is oktatnunk. Oktatásunknak nem lehet csak az a feladata, hogy mások az előttünk élt bölcsek és nagy alkotók gondolatait megértessük a gyerekekkel, fiatalokkal. A következő évtized iskoláinak inkább kevesebbet, de mélyebben, s főleg élményszerűbben kell adni. Célunk tehát a fogalomalkotáson túl, hogy a tanulókat egy-egy gyalogtúra és séta során megtanítsuk látni is és felismertetni az útjukba került növényeket, esetleg állatokat. A helyszínen ismerjék meg kapcsolataikat a velük együtt élő növényekkel és állatokkal és a tájjal.

37

Az iskola helye és épülete: Iskolánk hagyományai között szerepel a környezeti nevelés helyi és országos programjaiba való bekapcsolódás. Diákjaink kerékpár- és gyalogtúrákon, vízitúrákon ismerik meg a környék természeti nevezetességeit, rendszeresen részt vesznek a helyi és országos szervezésű vetélkedőn (OKTV, Kitaibel , Herman Ottó stb. verseny). Jövőre második alkalommal kerül megrendezésre iskolánkban a tudományos földrajzi konferencia, amelynek témája. Munkatervünkben szerepel a jeles napok valamelyikének megünneplése iskolai szinten. Az iskola épülete téglából épült, hőszigetelése jó, néhány éve a nyílászárók korszerű műanyagból készült jó hőszigetelésű ajtókra és ablakokra lettek kicserélve. Az iskola világítása, fűtése energiatakarékos, de további lépések megtétele szükséges ez irányba. Az épületet a növekvő létszám miatt teljes mértékben kihasználjuk. A tantermekkel való bővítése folyamatos. Négy új terem épült 2001-2002-ben Az épülő tanuszoda épületében helyet kapnak a pedagógiai szakszolgálat, és két terem délelőtti használatára lesz lehetőség a 2004/2005-ös tanévtől. A helyiségek hőmérséklete, fényviszonyai megfelelőek. Az elkövetkező időben aktívabbá kell tenni az iskolahasználókat a tisztaság megőrzése érdekében. . A közelmúltban lett újra burkolva kézmosó, szappannal és eü. papírral tölti fel az iskola a mosdókat. Az épület belső tere barátságos, dekorációk, tablók, faliújságok, növények díszítik a falakat. Az aulát körülvevő falrészleten lévő faliújságon a gyerekek munkái kerülnek kihelyezésre, illetve hirdetmények helyezhetők el. A padok és egyéb iskolabútorok cseréje és felújítása folyamatos. Minden terem lábazatát lambériáztattuk, illetve a műanyag padlóburkolatot korszerű laminált burkolatra cseréltük, csökkentve a baleseti veszélyt. A búcsúzó negyedikesek termeit kifestetjük. A technikai eszközökkel való ellátottság jó, pótlása, fejlesztése folyamatos. A karbantartó műhely felszerelése folyamatosan bővül, a javítások nagy részét helyben végezzük. Iskolánkban az étkezés lehetősége néhány éve megszűnt. Ezt gazdaságossági okok indokolták. Diákjaink a közeli általános iskola és a Középiskolai Kollégium menzáján étkeznek. Osztályfőnöki és a szaktárgyi órákon hangsúlyt fektetünk a helyes étkezési szokások kialakítására. Korszerű iskolai büfé áll a tanulók rendelkezésére. Iskolaudvarunk zárt északi oldalát a tájba illő terméskőből készült kerítés határolja. A hátsó kapun át érhető el a hátsó bejárat, amelyet számzáras beléptető rendszer véd. Belépni csak megfelelő kód segítségével lehet. Ezen az ajtón át történik az áruszállítás lebonyolítása. A keleti oldalon fekvő díszes kapun át közelíthető meg a főbejárat, amelyet a diákok és az iskolába érkező vendégek használhatnak. A belépésnél a nappali tagozatos tanulók számára váltócipő használata kötelező, annak érdekében, hogy csökkentsük a porszennyezést. További intézkedések szükségesek a váltócipő „hazafelé” történő váltásánál és a levelező hallgatók cipőtisztításában.

38

A 2003/2004-es tanév kezdetére a nyugati szárnyon kerékpártárolót alakítottunk ki, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy diákjaink és tanáraink közül egyre többen választják az autó helyett ezt a járművet az iskolába járáshoz. A Bocskai korona elhelyezése. A sportolási lehetőséget az iskola udvarán elhelyezkedő teniszpályák, atlétikai és bitumenes pályák teszik lehetővé. A terület déli részén felépült a tanuszoda, amely 2005 szeptemberétől tovább bővíti az egészséges testmozgás lehetőségeit. Az épületegyüttes képe ennek elkészülte után teljessé válik és összhangba kerül a környező utcák és épületek hangulatával. A büfé választékbővítéssel is fog együtt járni. Nőni fog a környezetbarát és egészséges termékek aránya. Az iskola takarítását végző alkalmazottak munkájukat közmegelégedésre végzik. Munkájuk során előtérbe kerül a környezetbarát tisztítószerek alkalmazása. A jövőben nagyobb mértékben kell az együttműködést fokozni a diákok és a takarító személyzet között a tisztaság megőrzése érdekében. Az intézmény működése a környezeti nevelés szempontjából: A környezeti nevelés iskolánk életének az a területe, ahol csak nagyon fokozatosan és lépésenként haladunk előre. A további munkában is szükség van intézményvezetősége, a tapasztaltabb és fiatalabb kollégák együttműködésére. Az általános iskolai tananyaghoz képest a gimnáziumi tananyag jóval kevesebb lehetőséget biztosít ahhoz, hogy olyan ökológiai ismereteket közvetítsen az iskola a diák számára, amely elsősorban a helyi értékek megismertetésén keresztül teszi a mai 14-18 éves generációt a saját környezetét ismerő, és annak védelmében tenni akaró, cselekvő állampolgárra. A helyi természeti értékek megismertetése és a tanagyagba való beépítés lehetséges formái: a tanórák, témahetek, témanapok, nyári tábor, fakultatív tantárgyak szakkörök, projektek, szituációs, dramatikus játékok és terepgyakorlatok. Nagyobb lehetőség nyílik a kollégiumban a környezeti nevelés tekintetébe, amit ki is kell használni. A helyi természeti értékek tantervbe való beépítésekor feltétlenül szükség van a kollégák együttműködésére és példamutatására, a nevelőtestület által is elfogadott közös értékek, természetbarát életmód kialakítására. A helyi értékek megőrzése hozzájárul a bioszféra megőrzéséhez is, amelyet az ismert mondás így fogalmaz meg: „ Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!”. A bioszférát és az embert fenyegető veszélyek világméretűek. Ezért a katasztrófáktól csak világméretű összefogással menthetjük meg a Földet, stratégiaként használva a fenntartható fejlődést. Szélesebb körű összefogás szükségességére hívják fel a figyelmet azok a környezetünkben zajló környezeti katasztrófák is, amelyek az utóbbi esztendőben a Kárpát-medencét is veszélyeztették. Árvizek, hó és belvízkárok, folyamatos felmelegedés, lokális viharok, ciánszennyeződés a Tiszán. Kulcskérdés tehát, hogy a még meglévő természetes vagy természet közeli életközösségek, mint önfenntartó és önszabályozó rendszerek fennmaradhassanak, szervezetük, működésük és összetételük 39

tovább ne károsodjon. Az élőlények, az életközösségek, az élőhelyek és a természeti tájak, mint rendszerek védelme így elválaszthatatlan egységbe fonódik.

A környezeti nevelés színterei iskolánkban Hagyományos tanórai foglalkozások, az egyes tantárgyak kiemelt környezeti nevelési lehetőségei Testnevelés A tanulók -

-

fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják egészséges testi fejlődésüket legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök, és a tornaszerek sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat (pl. méta, karikahajtás, gólyalábazás, zsákban futás) tudatosítsák általa az egészség és a környezet komplexitását Magyar nyelv és irodalom

7-8. évfolyam: A tanulók -

-

ismerjék meg az anyanyelv gazdaságát, a tájnyelv, a köznyelv és irodalmi nyelv egymásra hatását, és mindezt tudják alkalmazni a természeti és emberalkotta környezettel való kapcsolatteremtésben törekedjenek az anyanyelv védelmére sajátítsák el a média elemzésének technikáit tudjanak disputát folytatni

A tanulókban -

alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet- és természetvédelmi témájú könyvek feldolgozásával fejlesszük az egyéni és a közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítségével

Gimnázium A tanulók -

legyenek képesek lényeges és lényegtelen információk közötti különbségtételre

40

-

ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, harmonikus kapcsolatokat legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitára, véleményalkotásra, érvelésre tudjanak hivatalos iratokat (petíciókat, kérvényeket, javaslatokat) készíteni tudatosan készüljenek a „nyelvi környezetszennyezés” elkerülésére

A tanulókban -

fejlesszük az esztétikai, erkölcsi érzékenységet

Szakképzés

A tanulók -

törekedjenek a szakmai nyelv igényes, színes, pontos használatára írásban és szóban egyaránt Történelem

A tanulók -

értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében Idegen nyelv

A tanulók -

váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével; legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra, és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit; ismerjék meg más népek ilyen irányú tevékenységeit, valamint az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit; legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projekt-munkában választ keresni; állampolgári felelősségtudata fejlődjön.

A tanulókban -

alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben; fejlődjön az idegen nyelvi kommunikációképessége, és fedezzék fel ennek lehetőségeit.

Matematika A tanulók 41

-

váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják; legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával; tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni; logikus gondolkodása, szintetizáló és lényegkiemelő képessége fejlődjön; tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait; váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására; ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni; legyenek képesek reális becslésekre; tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni.

A tanulókban -

alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás; alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket.

Fizika A tanulók -

váljanak képessé környezeti változások magyarázatára; ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentésének lehetőségeit; ismerjék fel a fizikai törvényszerűséget és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat; tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra; mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni; ismereteik birtokában, tetteik következményeit látó, távlatokban gondolkodó állampolgárrá váljanak.

Földrajz A tanulók -

szerezzenek tapasztalatokat, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről; érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit; ismerjék meg a világ globális problémáit; ismerjék meg és őrizzék a természeti és az emberalkotta táj szépségeit.

Biológia A tanulók

42

- ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit; - ismerjék és szeressék a természeti ill. az épített környezetet; - ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket; - ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat; - legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére; - sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat. A tanulókban -

alakuljon ki ökológiai szemléletmód. Kémia

A tanulók -

rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel; törekedjenek a környezettudatos elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére; értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait. Ének zene

A tanulók     

ismerjék fel a természeti ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát; ismerjék meg a természeti zenei ábrázolásának módjait; fedezzék fel a természeti szépségeinek megjelenését a népdalokban; vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét; fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni.

Etika A tanulók -

legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékeke között úgy élni, hogy a lehető legkevesebb károsodást okozzák;

-

tanuljanak meg a természeti károsítása nélkül teljes életet élni; mérjék fel annak elengedhetetlen fontosságát, hogy az utódaiknak is megfelelő életteret kell hagyniuk.

A tanulókban -

alakítsuk ki azt a szemléletet, hogy a természet elemei emberi hasznosságuk fokától függetlenül is értéket képviselnek; alakuljon ki személyes elkötelezettség és tolerancia a környezeti kérdésekkel kapcsolatban; fejlődjön, szilárduljon meg a társadalmi szolidaritás és igazságosság az egészséges környezetért.

Filozófia A tanulók 43

-

értsék meg, hogy a filozófia történetén keresztül megmutatható az ember és a természet egységének megbomlása; lássák, hogy milyen módon alakult ki az ember természet feletti uralomra jutása; érzékeljék, hogyan alakult ki a posztindusztriális társadalmak „ manipulált fogyasztása”; fedezzék fel a tudás hatalmi kérdéssé válásának folyamatát; legyenek képesek követni az értékek alakulását a különböző történelmi korokban; értsék meg, hogy csak akkor őrizhetők meg környezetünk életfeltételei, ha alázattal közelítünk hozzájuk; legyenek képesek megismerni a törvényszerűségeket, és csak az azok által adott lehetőségeken belül akarjanak változtatni, jobbítani az emberiség érdekében. Rajz és vizuális kultúra

A tanulók -

ismerjék fel a természeti ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére; tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira ismerjék a természetes alapanyagok használatát legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően elemezni legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket

Tánc és dráma A tanulók - tudjanak improvizálni természeti jelenségeket a tánc és dráma eszközeivel - legyenek képesek adott szituáció megfogalmazására tartásképben és mozdulatsorok segítségével (árvíz, erdőtűz stb.) - sajátítsák el a néptánc elemeit, lássák benne a környezeti nevelési lehetőségeket Szakképzés A tanulók - sajátítsák el a szakmaspecifikus munkát, és legyenek birtokában környezetvédelmi ismereteknek - tudják kiemelni a szakma környezetterhelő hatásait, ismerjék a védekezés lehetőségeit (hulladékkezelés stb.) - ismerjék a környezetbarát technológiákat, a környezetbarát anyagokat a termékek használatát - sajátítsák el az anyag- és energiatakarékos gazdálkodási módokat - látogassák meg a szakmához kapcsolódó (helyi) létesítményeket figyeljék meg a helyes környezetvédelmi technológiákat a gyakorlatban - tudják mérni a környezetet károsító elemek hatásait szakmaspecifikus eszközökkel A tanulókban - erősödjön meg az ökológiai szemlélet, legyenek képesek a tényeket szakmaspecifikusan kiegészíteni - alakuljon ki a munka- és technológiai fegyelem - alakuljon ki a modern rendszertani szemlélet a szakmai és környezetvédelmi oktatás során

44

A tantárgyak lehetőségeinek kiegészítése az osztályfőnöki teendőkkel 

9. évfolyam – Életvezetés, életvezetési szokások a családban; életviteli szokásaink a múltban, a jelenben, és merre haladunk? A felgyorsult változások az életvezetésre is kihatnak. Sokszor a régi tapasztalat már nem használható. Át kell tekinteni az egyes folyamatokat, s fel kell vázolni a lehetséges forgatókönyveket.



10. évfolyam – Testi, lelki problémák; a megoldás módjai Iskolai egészségügyi napkeretében részletesen kapott információk osztályszintű megbeszélése. A szükségszerűen felmerülő problémákra – részben az értékrendek bizonytalanná válása miatt – sokszor hibás válaszok születnek: búskomorság, lelki betegség, depresszió, alkohol, drog. Az okok keresése mellett a fiziológiai hatások ismerete, a nehézségek érzékeltetése támpontokat adhat. Szemléltethető statisztikákon, videofilmeken, személyes találkozásokon keresztül.



11. évfolyam – A média szerepe. A tájékoztatás erkölcse. Hirdetés, reklám

A reklám-pszichológia tudománya. Szinte nincs perc, hogy mindez ne lenne jelen életünkben. A hatásmechanizmus megismerése helyrebillentheti a befolyásolhatóságot. Az elemzés csökkenti e a technikák erejét. Az iskolaújság, az iskolarádió jó terep a gyakorlásra. Az előzőekben összegyűlt tapasztalatok környezetünkről és a médiahírek összehasonlítása fontos útmutatás az alapos odafigyelésre, kritikai értékelésre 

12. évfolyam – Intézmények. Civil szervezetek. Mennyire hatékony azok feladata, hatásköre és struktúrája? Hibáink kiküszöbölésére különböző törvényeket hozunk, ám olykor áthágják azokat. Felelős állampolgárként tiltakozunk ez ellen. Miképpen gyakorolhatjuk környezeti jogainkat? A drámajáték segítheti a különböző szerepek tartalmi megközelítését, az álláspontok, vélemények, lehetőségek átgondolását

-

a tanulók közvetlen környezeti problémáinak, megoldási javaslatainak eljuttatása az önkormányzathoz városunk civil szervezeteinek megismertetése megelőző környezetvédelemmel foglalkozó helyi és országosan ismert szervezetekkel való együttműködés

-

Nem hagyományos tanórai és tanórán kívüli komplex foglalkozások 

A komplexitás jellemzői

-

tantárgyakon átívelő sokoldalú megközelítése egy adott tartalomnak a természet és társadalom kapcsolatrendszerének holisztikus megközelítése „egymásra hajtogatott” sokféleség összekapcsolódása különféle tevékenységek kapcsolatközpontú rendszerező projekt értelem és érzelem 45

változás ismeretek összekapcsolása módszerek sokfélesége „egység” gondolkodásmód integrált globális komplementáris

-



Általános iskolai és középiskolai lehetőségek:

a) terepi: - terepgyakorlat - tábor - tanulmányi kirándulás - akadályverseny - városismereti játék - tanösvény b) játékok: - érzékelést fejlesztő szituációs - stimulációs - drámajáték kézműves foglalkozások - Főként természetes anyagokkal, építve a népi mesterségek hagyományaira d) „akciók”: - vetélkedők - pályázatok - újságkészítés - kiállítás rendezése - filmkészítés - interjú - kérdőív - iskolarádió működtetése - faültetés - kutatómunka - „nemzetközi akciók”

c)

e) „látogatás”: f) g) h) i) j) k) l)

múzeum állatkert botanikus kert szeméttelep hulladékégető szennyvíztisztító nemzeti park tanya papírgyár versenyek szakkör iskolazöldítés témanap, témahét (virág, ritmus, szivárvány, víz, kő stb.) „DÖK-nap” „jeles napok” projektek (pl. savas eső, lekvárfőzés) 46

A városi hagyományok nevelés komplex gondolata 

Természeti környezet vizsgálata az iskolakertben, a parkokban, a temetőben, az előkertekben stb. (pl. „háztűznéző”, a városi fák örömei és bánatai, rejtőzködők felfedezése, galambnéző, hogyan használják a lakosok a zöld területeket?). A városi környezet zöldterületei és természetszerű élőhelyei segítségével ismerteti meg a természetet és tanítja annak megbecsülését.



Az épített környezet tanulmányozása (pl. milyen volt a városkép 50, 100 éve, milyenek az épületek, a város fényei, milyen a közlekedés, hova kerül a szemét, honnan érkezik az energia?). A hangsúlyt arra helyezi, hogyan hat az ember a környezetre, beleértve a város építészetét, tervezését és infrastruktúráját.



Környezetvédelmi akciók, közösségfejlesztő programok (játszóterek, parkok gondozása, védelme, tanulmány készítése a közlekedésről, ajánlás a problémák megszüntetésére stb.). Egyesíti a környezettudós és öntudatos polgári ismereteket és készségeket.

További lehetőségek -

a gyerekek olyan versenyen indulnak, ahol a környezet- és természetvédelem fontos téma, így elmélyíthetik elméleti tudásukat (Kitaibel Pál, Herman Ottó verseny)

-

környezetbarát szakkör beindítása és működtetése, melynek célja a helyi értékeken keresztül történő környezettudatos cselekvés kialakítása

-

részt vállalunk különböző környezeti neveléssel foglalkozó kiadványok összeállításában, megírásában

-

iskolánkban alkalomszerűen különböző gyűjtési akciókat (elem, alumínium, papír, stb.) szervezünk

-

bekapcsolódunk a kistérség Föld napja programjába, törekszünk arra, hogy diákjaink megismerjék a közvetlen környezetünket, természeti és épített hagyományaikat, értékeiket.

-

Az iskolában rendezett tudományos konferencián lehetővé tesszük diákjaink részvételét,

-

Fokozott figyelmet fordítunk a közlekedési biztonság nevelésére,

-

A kerékpárral közlekedők számára biciklitárolót építettünk. Célunk az, hogy minél többen közlekedjenek kerékpárral és gyalogosan, a közlekedés szabályainak megfelelően,

-

A zaj csökkentése érdekében fákat, cserjéket ültetünk,

-

A légszennyezés csökkentésére zöldesítés az iskola környékén, az iskolát körülvevő parkban,

-

A növények gondozása, ápolása,

-

A tiszta, egészséges környezet érdekében az elszemetesedés megelőzésére tisztasági versenyt indítunk be. Részt veszünk a civil szervezetek ilyen jellegű programjaiba

-

Az óraközi szünetekben rendszeresen szellőztetik diákjaink a tantermeket, 47

-

Lábtörlőket alkalmazunk a porszennyeződés csökkentésére,

-

Az energiafelhasználás csökkentésére keressük a lehetőségét a gázkazán szabályozására, a túlfűtés elkerülésére,

-

Szabályozzuk a klímaberendezések használatát,

-

Azokon a helyeken, ahol megoldható lépcsőházi automatával látjuk el a világítást (egy bizonyos idő után automatikusan kiold),

-

A hagyományos fénycsövek helyett energiatakarékos kontrasztizzókat használunk

-

Preferáljuk a természetes fényt,

-

Takarításhoz környezetbarát szereket használunk,

-

Madáretetőt, madárodút helyezünk ki az iskolakertbe,

-

Intézkedünk, hogy az iskolabüfé választékában a választék bővüljön még több egészséges étellel, itallal pl.: gyümölcsteák, gyümölcslevek, friss és aszalt gyümölcsök, joghurtok, sajtok, gabonapelyhek, édességek.

-

Fejlesztjük az iskola eszközellátottságát, a tanítás-nevelés életközpontúságának növelése, az esztétikai érzék fejlesztése, az egészséges személyiség fejlesztése érdekében.

Iskolán kívüli együttműködés Fenntartó -

fontos a jó kapcsolat és a jó együttműködés

-

célunk az, hogy a kötelező támogatáson túl is finanszírozza a környezeti nevelés programját

Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények -

színesebbé teszi a nevelést

-

kiemelkedően fontosak: múzeumok, állatkertek és nemzeti parkok

-

tanulmányai folyamán legalább egy környezeti témájú intézménylátogatáson részt kell venni

Civil szervezetek -

szakmai ismeretekkel és programjaival segítik környezeti nevelési munkánkat

-

a tantestület több tagja rendszeresen részt vesz előadásaikon illetve mi is tartunk előadásokat a civil szervezetek rendezvényein

-

az igazgatóhelyettesek és a szaktanárok egyénileg alakítanak ki kapcsolatot az egyes civil szervezetekkel

48

Hivatalos szervek -

ezek a szervek (ÁNTSZ, Munkaügyi Felügyelet, ÁSZ stb.) egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi, egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola

-

javaslataikat, véleményüket beépítjük az egészséges iskola környezeti kialakításában

Iskolai büfé -

működését az iskolára szabottan kell működtetni

-

bővíteni kell az egészséges táplálkozáshoz nélkülözhetetlen tejtermékek és gyümölcsök kínálatát

-

a kínálat felmérését a diákönkormányzat és szülői munkaközösség végzi el

Anyagi erőforrások Saját erőforrások Alapítvány Táboron, versenyen, vetélkedőn, munkához szükséges eszközök, anyagok vásárlását támogatta. Külső erőforrások Fenntartó Saját bevétel Minden éven a változó összeg miatt lehet dönteni mekkora összeg fordítható a környezeti nevelésre Pályázat A felelős figyeli és tájékoztatja a kollégákat a lehetőségekről

Konkrét célok -

egészségnevelési program kidolgozása

-

a nevelőtestület tagjainak megnyerése a környezeti nevelési munkához

-

a nevelőtestületen

belüli továbbképzés szervezése a környezeti nevelési módszereinek

bemutatására -

témanap szervezése

-

a kétszintű érettségi környezeti nevelési vonatkozásainak összegyűjtése, tananyagba építése

-

iskolanap szervezése az egész közösség számára

-

a város, a beiskolázási terület nevezetességeinek feltérképezése

-

az iskola hírességeinek felkutatása 49

-

drog-prevenció folytatása

-

osztályfőnöki órák környezetvédelmi témában

-

a szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre

-

a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon

-

interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása

-

tanórán kívüli szakórák szervezése

-

felkészítés természetvédelmi versenyekre

-

multimédiás módszerek alkalmazása

Taneszközök Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel , amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Ezeket Folyamatosan pótolni kell. Folyamatosan biztosítani kell a biológiai és kémiai vizsgálathoz, illetve a levegő-és talajvizsgálatokhoz szükséges eszközöket, vegyszereket. Folyamatosan frissíteni kell a környezeti nevelési szak CD-könyvtárát. Biztosítani kell, hogy a környezeti nevelési tanórák és programok számára megfelelő audiovizuális illetve multimédiás eszközök álljanak a tanárok és a tanulók rendelkezésére.

Kommunikáció Iskolán belüli kommunikáció formái -

kiselőadások tartása megfelelő szemléltető eszközökkel házi dolgozat készítése poszterek készítése és bemutatása iskolarádió felhasználása híradása faliújságon közölt információk készítése szórólapok készítése

Iskolán kívüli kommunikáció formái környezetvédelmi cikkek feldolgozása különböző napilapokban környezeti problémákról megjelent tudományos cikkek feldolgozása környezet állapotfelmérésének értelmezése, kapcsolat felvétel az illetékesekkel a közvetlen állapot önkormányzatokkal

felmérésének

értékelése,

együttműködés

az

illetékes

Minőségfejlesztés Az iskola környezeti nevelési munkájának mérése, értékelése több szempontból eltér az iskola életének más területén alkalmazottaktól. Ennek oka, hogy a környezeti nevelés a szakmai ismeretek 50

mellett – a többi tanárokhoz képest – markánsabban közvetítet egy viselkedési módot és értékrendet az embernek a világban elfoglalt helyéről. A szakmai tartalmakat az egyes tantárgyak helyi tantervében építjük be, s ennek keretében kerülnek mérésre is. A környezeti nevelési munkacsoport – az iskolai munkaterv részeként minden tanév elején írásos formában elkészíti az iskola éves környezeti nevelési munkaprogramját. A félévi és az év végi értékelő nevelőtestületi értekezleten az iskolai munkaterv ezen része is megvitatásra , illetve elfogadásra kerül, amely része az éves beszámolónak, amelyet az iskola vezetője készít el.

A környezeti nevelés fontos feltételei A környezeti nevelés munkacsoportja Intézményvezető vagy megbízottja

Bodnárné Göndör Magdolna

A környezeti nevelésért felelős tanár

Szárnya Zoltán

Diákönkormányzatot segítő tanár

Zahuczkiné Pereszlényi Zsuzsanna

Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős

Sima Rita

Osztályfőnöki munkaközösség vezetője

Bodnár Éva

Továbbképzés Az iskola továbbképzési programjába beépítve – a törvényben előírt továbbképzési idő alatt – minden évben más-más munkaközösségből évente legalább egy tanár részt vesz a külső intézmények által szervezett környezeti nevelési tanár továbbképzési programjában

Az éves munkaterv elkészítése a környezeti nevelésért felelős tanár feladata. A munkaterv része az iskola munkatervének. Megvalósításáért felelős az iskola vezetője. A Környezeti- nevelési Programot felül kell vizsgálni, ha a törvény ezt előírja, vagy más okból kiegészítésre, felülvizsgálatra szorul.

51

A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések: Az egyenlő bánásmód elveinek betartása az Európai Unió és a hazai társadalom elvárása. Az Országgyűlés elismerte minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára, valamint kinyilvánította, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami feladat.

A Települési Közoktatási Helyzetelemzés célja Általános célok Szerencs Közoktatási Esélyegyenlőségi Programjának alapvető célja, hogy biztosítsa a településen a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Az oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl célul tűzzük ki az esélyteremtést, támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a községben élő hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében: -

a beiratkozásnál, felvételinél

-

tanításban, ismeretközvetítésben

-

a gyerekek egyéni fejlesztésében

-

az értékelés gyakorlatában

-

tanulói előmenetelben

-

a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában

-

a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében

-

a továbbtanulásban, pályaorientációban

-

a humánerőforrás-fejlesztésben, pedagógusok szakmai továbbképzésében

-

a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel.

Az ENSZ gyermekek jogairól szóló egyezmény figyelembe vételével biztosítjuk a fogyatékos gyermekeknek: 

az emberi méltóságát,



a különleges gondozáshoz való jogát,



személyisége lehető legteljesebb kibontakoztatását kulturális és szellemi területen egyaránt.

Célunk az, hogy városunkban érvényesüljön a:

52

–

diszkriminációmentesség,

–

szegregációmentesség,

–

halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása,

–

minőségi oktatáshoz történő egyenlő hozzáférés biztosítása és az

–

integráció biztosítása.

Konkrét célok a város közoktatás-politikai koncepciója alapján Szakmai célok: 

Az óvoda – iskola együttműködés elmélyítése közös továbbképzések révén



Tanköteles kor előtti dyslexia-szűrés



Az integráció feltételrendszerének bővítése, IPR-fejlesztő team alakítása



Az önkormányzati intézmények erdei iskola programjainak támogatása



Az óvodában az előzetes szűrés, preventív fejlesztések bevezetése, az óvónők továbbképzése ezen a területen

Személyi fejlesztési célok 

Iskolapszichológusi hálózat kiépítésének megkezdése



A beiskolázási tervekben a fejlesztő pedagógus képzés támogatása



Közös továbbképzések szervezése az iskolai és óvodai pedagógusok számára



Speciális

szakmai

tudás

megszerzésének

támogatása

(nyelv,

informatika,

tehetséggondozó, logopédus, gyógypedagógus, gyógytestnevelő) 

Pedagógiai asszisztensek, segítő szakemberek alkalmazása az iskolai intézményegységben



Megfelelő szakos pedagógiai ellátottság fenntartása.



Korszerű pedagógiai módszertanok megismertetését célzó tantestületi tréningek támogatása



A hatékony együttnevelést (IPR) biztosító pedagógia bevezetése

Tárgyi feltételek terén 

A kötelező taneszköz jegyzékben előírt felszerelések beszerzésének folytatása az ütemezésnek megfelelően, az elhasznált, elavult eszközök folyamatos cseréje



Számítógépes hálózat kiépítése az intézmények és az önkormányzat között

53



Óvodai nevelés tárgyi feltételeinek javítása / felújítás, bővítés/



Kooperatív tanulásszervezésre, alkalmas tanulóbarát osztálytermek kialakítása

Az esélyegyenlőséget biztosító célok



A fenntartó mindent megtesz azért, hogy az önkormányzat önként vállalt, illetve a jogszabályban előírt közoktatási feladatainak ellátása magas színvonalon valósulhasson meg. Olyan koordináló, irányító tevékenységre törekszik, melyre jellemző a szolgáltató jelleg, a nyitottság, átláthatóság és a minőség iránti elkötelezettség.



Az önkormányzatnak alapvető érdeke, hogy minden 3-18 éves gyermek számára biztosított legyen a megfelelő fejlődés esélyét nyújtó nevelés, oktatás. Ugyancsak fontos, hogy az egyes intézményekben folyó pedagógiai munka színvonala, hatékonysága a szülő, a fenntartó és a helyi társadalom számára egyaránt átlátható legyen.



Az önkormányzat közoktatási szolgáltató rendszerének:  biztosítani kell az esélyegyenlőséget,  képesnek kell lennie az oktatás új kihívásainak való megfelelésre,  teljesítenie kell a makro- és mikro-társadalmi igényeket

Az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 65.§-a szerinti települési esélyegyenlőségi program elemzi a településen élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását, és meghatározza az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő célokat. Az esélyegyenlőségi programunkkal különösen a közoktatás terén megvalósuló esélyegyenlőség előmozdítását kell ösztönöznünk. Az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében különös figyelmet kell fordítanunk minden infrastrukturális és szakmai fejlesztés támogatása esetén a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatási helyzetére a beruházásokban, fejlesztésekben, a közoktatási intézményeinkben. Kiemelten fontos az érintett intézmények oktatásszervezési gyakorlatának áttekintésével, illetve az intézmények tanulói összetételének összehasonlításával annak vizsgálata, hogy érvényesül-e a városunkban a diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása.

Az Európai Uniós elvárások alapján a települések, kistérségek, régiók feladata a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése. 54

A fenntartó és intézményei fogadókészségét fejleszteni kell, ki kell alakítani a 

megkülönböztetés tilalmát, egyenlő bánásmódot,



az emberi méltóság tiszteletben tartását,



a társadalmi szolidaritás kialakítását.

Az esélyegyenlőség pozitív befolyásolásához szükséges megerősítő intézkedések készítése, ennek stratégiai terve az esélyegyenlőségi program. Az esélyegyenlőségi program része egy részletes, alapos helyzetelemzés, az alapelvek, célok meghatározása, a továbblépés lehetőségeinek megkeresése, melyhez elengedhetetlenül szükséges a partnerségi megközelítés.

Az Esélyegyenlőségi program alapja a Köztársasági Esélyegyenlőségi Program, mely kiterjed: 

a jogi és szociális, szolgáltató és információs rendszer építésére,



az érintett köztisztviselők, közalkalmazottak képzésére,



a hátrányos helyzetű csoportok tagjainak médiajelenlétét biztosító közvélemény-formáló programok szervezésére,



a fogyatékkal élő emberek számára a környezet bejárhatóvá tételére,



az erőszaktól szenvedőknek komplex jogi, szociális és pszichológiai segítséget nyújtó krízisintervenciós központok kialakítására,



területi szinten halmozottan megjelenő hátrányok újszerű társadalompolitikai kezelésére.

Az esélyegyenlőség előmozdítása konkrét, a hátrányok kiegyenlítését segítő intézkedések végrehajtásával érhető el. A területet érintő szabályozásnak ennek megfelelően az a feladata, hogy olyan keretet biztosítson az állami intézkedéseknek, amelyek a közösségi erőforrások leghatékonyabb felhasználását teszik lehetővé. Fontos, a program megvalósításához a garanciák, módszerek meghatározása, az ehhez szükséges intézkedési terv készítése. Az Országgyűlés 2003-ban elfogadta az Európai Unió és a hazai társadalmi elvárásokat tükröző CXXV. törvényt „Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról”. A fenti törvény szellemében és előírásai alapján a települési önkormányzatok megalkotják az intézményeik Közoktatási Esélyegyenlőségi Tervét a közoktatási szolgáltatást igénybevevő halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek oktatása sikeressége érdekében. Esélyegyenlőségi Program célja:

55

A közoktatás terén megvalósuló esélyegyenlőség elősegítése a település közoktatási intézményeiben. Az esetleges szegregációs és szelekciós mechanizmusok lehetőségének kiszűrése. Az egyenlő hozzáférés biztosítása a minőségi oktatáshoz. A diszkriminációmentesség, a szegregációmentesség, az oktatási és társadalmi integráció támogatása.

A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek esélyegyenlősége előmozdításának

elengedhetetlen feltétele az egyenlő hozzáférés biztosításán túl, olyan támogató lépések, szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik meglévő hátrányaikat, javítják iskolai sikerességüket, támogatják a megfelelő pályaválasztást.

Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés Demográfia Lakónépesség száma

9749

Állandó népesség száma

9878

Állandó népességből a 0-2 évesek száma

240

Állandó népességből a 3-5 évesek száma

211

Állandó népességből a 6-14 évesek száma

813

Állandó népességből a 15-18 évesek száma

465

Állandó népességszám változása 1990-2008 ( -)

888

A város demográfiai mutatóinak változása csökkenést mutat ugyan, de ez a közel 20 év vonatkozásában nem kiemelkedő. A 0-18 éves korosztály létszáma az utóbbi három év alatt mindössze 15 fővel csökkent. A 0-2 évesek létszáma +/- 4-5 fővel változik évente. A lakónépesség egy része munkavállalás céljából van távol a településről. Egy részük külföldön dolgozik. Népességvándorlás Közeli településekről

4

Közeli városból

2

Távolabbi településekről

2

Távolabbi városokból

2

56

Megyeszékhelyről

1

Közeli településekre

1

Budapestről

1

Közeli városba

2

Külföldről

2

Távolabbi településekre

4

Távolabbi városokba

4

Megyeszékhelyre

3

Budapestre

5

Külföldre

4

A városban a beköltözés és elköltözés egyaránt jellemző. A közeli településekről a beköltözés a legjellemzőbb. Az elköltözők a fővárost, valamint távolabbi helységeket és külföldet részesítik előnyben. A település szociális helyzete Összesen Munkanélküliek száma a településen

673

Ebből tartósan munkanélküli

598

Hány háztartás kap rendszeres szociális segélyt?

246

Hányan kapnak rendszeres szociális segélyt?

227

Hány gyermek után igényelnek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt?

510

Azon gyermekek száma, akiknek a szülei igennel

84

nyilatkoztak halmozottan hátrányos helyzetükről ebből :

Azon gyermekek száma, akiknek a szülei nemmel nyilatkoztak halmozottan hátrányos helyzetükről Azon gyermekek száma, akinek szülei nem nyilatkoztak

Szociális háttérmutatók elemzése: -

0

az összlakosság 6,8 %-a munkanélküli; 57

426

-

a munkanélküliek közel 90 %-a tartósan munkanélküli;

-

az összlakosság 6 %-a a tartósan munkanélküli;

-

szociális támogatásban részesül a háztartások 7-8 %-a;

-

a településen élő gyermekvédelmi kedvezményben részesülők aránya 30 %, ebből hhh helyzetéről nyilatkozott 16,5%;

-

a nem nyilatkozó szülők aránya 83,5 %;

A nem nyilatkozó szülők zömmel rendelkeznek 8 évfolyamnál magasabb iskolai végzettséggel (középfokú intézményben tanulmányokat végeztek), illetve nem kötelezhetők nyilatkozattételre. Etnikailag szegregált lakóterület nincs a városban.

Bocskai István Gimnázium, Szakközépiskola A Dél-Zemplén központjában, Szerencsen 1954. szeptember 1-jén indult a gimnáziumi képzés. Az iskola megalakulásától kezdve általános gimnáziumként, reál és humán tagozattal működött. A két forma az alábbiak szerint különült el: a reál tagozat a természettudományos képzésre helyezte a hangsúlyt, ilyen jellegű tantárgyakat a tanulók magasabb óraszámban tanulták (matematika, fizika, földrajz, kémia). Ezeken túl csak ebben a képzési formában. A humán tagozat nyelvi, társadalomtudományi és művészet irányú műveltséget adott, így a magasabb óraszámban tanult tárgyak a magyar nyelv és irodalom, valamint az orosz nyelv voltak. Viszont a diákok jelentős időt töltöttek a latin nyelvvel, amit csak ezen a tagozaton tanulhattak. A hat évfolyamos gimnáziumi képzés az 1991/1992-es tanévtől országosan is az elsők között vezette be iskolánk, mely nagy vonzerőt gyakorol a környező települések általános iskolás tanulóira. A gimnáziumi profil átalakítására, közgazdasági szakközépiskolával való bővítésére 1995-ben került sor. Az ORFK a rendészeti tagozat megszervezését és beindítását is engedélyezte az 1997/1998-as tanévtől. Nagy hagyományai vannak az emelt szintű nyelvi, matematikai és informatikai felkészítőknek is. Az intézmény nappali tagozatán a 2012-2013-as tanévet 875 tanuló kezdte meg 61 főállású tanár irányításával. Az osztályok, évfolyamok szerkezete és képzési formák: Hatévfolyamos képzés: az ide jelentkezők kitűnő, jeles eredménnyel érkeznek iskolánkba. Az általános iskolákat is dicséri, hogy jó képességű, kreatív, szorgalmas tanulók kezdhetnek bele a gimnáziumi munkába. A képzés lényege abban áll, hogy a tanulmányi időt 6 évre nyújtva nagyobb

58

lehetőség nyílik az ismeretek mélyítésére, a képességek, készségek fejlesztésére, hogy diákjaink jó eséllyel jelentkezhessenek felsőfokú intézményekbe, s ott megállják a helyüket. Ennek a képzésnek az utolsó két éve humán, illetve reálszakosodást biztosít. Idegen nyelveket oktatunk kezdő, haladó és emelt szinten. Általános tantervű képzés: ajánljuk azon tanulóknak, akik az érettségi után valamely felsőoktatási intézmény alapszakán vagy felsőfokú szakképzésben szeretnének továbbtanulni. Ide azokat a tanulókat várjuk, akiknek általános iskolai eredményei nem érik el a kitűnő és jeles szintet, hanem annál alacsonyabb. Igény van Szerencs városában és környékén az általános tantervű képzésre is. 4 évfolyamos közgazdasági szakközépiskolai képzés: az e képzésbe járó diákok a közismereti tárgyakon kívül már 9-10. évfolyamon a gazdasági környezetünk óráin elsajátítják az alapvető gazdasági fogalmakat, összefüggéseket, vállalkozási formákat, a beindításukhoz szükséges teendőket, pénzügyi, adózási, bizonylatozási ismereteket. Ezáltal jobban megértik a körülöttük zajló gazdasági eseményeket, és elsajátítják a piacgazdaság működéséhez nélkülözhetetlen marketingszemléletű gondolkodási módot. Rendészeti képzés: ez a 4 évfolyamos gimnáziumi alapokon nyugvó képzés, amely főleg a rendőrtiszti főiskolára, államigazgatási iskolára készít fel. Ebben a képzésben hangsúlyosabb a fizikai felépítés, ezért a testnevelést emelt óraszámban és bontott csoportban oktatjuk. Ezen kívül csoportbontásban önvédelmet, valamint rendészeti tárgyakat oktatunk külső szakemberek bevonásával. Együttműködési megállapodás alapján a Szerencsi Rendőrkapitányság a feladat ellátására a legjobb szakembereit „vetette be”. Nyelvi tagozat - emelt angol: iskolánkban a nyelvtanítás, s ezen belül az angol nyelv tanítása nagyon fontos szerepet játszik, s az eredmények alapján oktatásunk sikeres részének tekinthető. A nyelvtanítás csoportbontásban folyik, emelt óraszámban, ezzel lehetőség nyílik arra, hogy kommunikációs feladatokkal a diákok szóbeli készségét is folyamatosan fejlesszük. Minden évben amerikai illetve angol anyanyelvű tanár tart társalgási órákat. Ez a képzés felkészíti a középszinten tanuló diákokat arra, hogy sikeres közép- illetve emelt szintű érettségi vizsgát tudjanak tenni, és mellette az államilag elismert nyelvvizsgát is megszerezzék, amely fontos komponense a majdani egyetemi diplomának. Nyelvi tagozat - emelt német: iskolánk életében mindig fontos szerepet játszott az angol mellett a német nyelvoktatás. Itt is bontott csoportban és emelt óraszámban tanulják a nyelvet a diákok, hasonlóan az angol tagozathoz. A képzés célja és formája hasonló az angol tagozathoz, csak itt természetesen a germanisztikai tanulmányok illetve továbbtanulás kerül előtérbe. Itt is fontos cél az érettségik mellett közép- és felsőfokú nyelvvizsgák letétele. A fenntartónknak két német anyanyelvű testvérvárosa is van, amellyel rendszeres cserekapcsolatot ápolunk. Az utazások hozzájárulnak ahhoz, hogy diákjaink aktívan gyakorolhassák a nyelvet. 59

Matematika tagozat: ezt a képzést az informatikai képzéssel összevonva oktatjuk bontott csoportban és emelt óraszámban. Ide főként a matematikával és fizikával kapcsolatosan továbbtanuló diákok jelentkezését várjuk. Az új érettségi rendszer és eredményes továbbtanulás e két tantárgy fontosságát is kiemeli, amit az iskola emelt szintű érettségire felkészítő plusz órák indításával támogatja. Informatika tagozat: ebből is ½ osztályt indítunk, csakúgy mint a matematika tagozaton, hogy a csoportbontás megvalósulhasson. Az informatika mindennapi életünkbe való megjelenésével felismerte az ilyen irányú oktatás fontosságát. Ezért indította az informatika tagozatos osztályt. Jelenleg az iskolában 6 informatika terem működik, egyenként 14 munkaállomással és 1 tanári géppel. Ezek a termek , illetve felszereltségük, a jól felkészült pedagógusok biztosítják a magas szintű informatika oktatást. Ez a technikai felszereltség a tanítási órákon kívüli időkben is kihasznált, hiszen Szerencs és környéke informatikai, idegen nyelvi és egyéb ilyen irányú képzésében gyakran veszik igénybe szolgáltatásainkat. Biológiai tagozat: a 2010/2011-es tanévtől szeretnénk beindítani. Előzetesen felmértük a környék általános iskoláinak az igényeit, illetve a hozzánk járó több mint 1000 diák véleményét. Elsősorban ide a biológiával továbbtanulni kívánó diákok jelentkezését várjuk, akik az egészségügy, mezőgazdaság, környezet- és természetvédelem stb. továbbtanulási irányt választják. Az emelt szintű óraszámok és a képzés szerkezete lehetővé teszik a tanulók számára, hogy 11. év végén középszintű, a 12. évfolyamon pedig emelt szintű érettségi vizsgát tegyenek, így nő az esélyük a felsőoktatás valamely nívós intézményébe való bekerülésére. Művészeti szakképzés: a tervezett képzési formák között szerepel a zeneművészeti ág fél osztállyal, és a tánc művészeti ág fél osztállyal történő beindítása a 2011/2012-es tanévtől. Ez irányú szakképzés beindítását indokolja, hogy városunkban művészeti képzés alapfokon folyik. Az itt végzett tanulóknak távolra kell utazniuk, hogy közép szinten folytathassák tanulmányaikat. Ennek kiküszöbölésére adna lehetőséget a művészeti képzés középfokon való bevezetése iskolánkban. További bázist jelent a beiskolázási körzetünkben levő általános iskolák művészeti képzése (zeneoktatás, néptánccsoportok, moderntánc stb.). Az iskolánkban folyó képzést nagyban segíti, hogy a sajátos nevelési igényű gyerekeket a Szak- és Szakmai Szolgáltató tagintézmény úgy tudja szolgáltatásban részesíteni, hogy ezen diákoknak az iskola épületéből ki sem kell lépniük. (a tagintézmény működése külön dokumentumban található)

Helyzetfelmérés A helyzetelemzés összeállítása kiindulópontként szolgál a fejlesztések tervezéséhez, az intézkedési terv eredményességének alapvető feltétele. Tartalmi elemként megjelenik a 60

tanulói összetétel, az oktatás eredményességére vonatkozó adatok, a programokban való részvételi arány, a nevelés feltételeinek a vizsgálata, az SNI tanulók arány és ellátásuk, a kapcsolatrendszer. Vizsgálati szempontok Tanulói összetétel

Tanórán kívüli programok

Iskolán kívüli segítő programok

Sajátos nevelési igényű tanulók

Eredményes oktatás

Helyzetelemzés Hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya a különböző évfolyamok egyes osztályaiban kiegyenlített, nem tér el több mint 25%-ban egymástól. Az intézmény nem folytat szegregáló oktatásszervezési gyakorlatot. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók részt vesznek az iskola sport- és művészeti programjain, azok térítésmentesek. Szakkör: 43 fő, ebből HHH 2 fő. Művészeti szakkör (rajz, néptánc): 36 fő, HHH: Biztosított az egyenlő hozzáférés, de beavatkozás szükséges a népszerűsítésükre, a részvétel bővítésére. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók részt vesznek az Útravaló alprogramjában.az „ Út az érettségihez”- 15 tanuló, ebből 8 tanuló HHH. Az intézmény sajátos nevelési igényű tanulók oktatását is biztosítja és vállalja, integrált keretek között, a többi tanulóval együtt. Rendelkezésre állnak a tanulók oktatásához szükséges feltételek (1993. évi Tv. A közoktatásról, 14/1994 MKM rendelet). Az SNI és részképességi zavarokkal küzdő tanulók együttes aránya az 1,1%-ot éri el. Diszlexia, diszgráfia: 9 fő, kevert specifikus fejlődési zavar:1 fő. Tanulási nehézséggel küzd: 5 fő. Évfolyamismétlők aránya 7 fő összlétszámon belül: 0,7% Magántanulók: nincs Továbbtanulás Gimnázium (%):összlétszámon belül 76%; ; HHHtanulók körében 30 Szakközépiskola 61

(érettségit adó képzés) (%)összlétszámon belül 80%; ; HHH-tanulók körében 15%°.

A nevelés feltételei

Együttműködés

A továbbtanulási mutatókat, a lemorzsolódási arány az azonos iskolatípusoktól jelentősen nem tér el, de szükség van támogató tevékenységekre. Az intézményben megfelelő a szakos ellátottság, és rendelkezésre állnak a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai sikerességét támogató szakemberek. Infrastrukturális feltételek: megfelelnek a kötelező eszköz-és felszerelési jegyzékben foglaltaknak (11/1994 MKM rendelet 7.sz. melléklet), továbbá nincs különbség az egyes osztályok között a hozzáférésben. Van alkalomszerű kapcsolat az általános iskolákkal, települési önkormányzattal, a szülőkkel, a gyermekjóléti szolgálattal, a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal, egészségügyi partnerekkel.

Együttműködés Az iskola önmagában nem képes a helyzet tárgyszerű és pontos feltárására. Szükséges egy minden irányú szakmai együttműködési rendszer kiépítése és gyakorlati megvalósítása és megöltése értékelhető tartalommal. Kapcsolat az általános iskolákkal Az általános iskolákkal már a beiratkozási időszak kezdete előtt felvesszük a kapcsolatot, mivel tanulói bázisunkat adják. Az iskola igazgatója október-január hónapokban részt vesz a környék általános iskoláinak szülői értekezletén, ahol a beiskolázásokkal kapcsolatos tartalmi kérdésekre ad választ illetve tájékoztatást. Szakmai együttműködésünk e témával kapcsolatos feladatai:  

a tankötelesek létszám egyeztetése egyeztetés a nevelési tanácsadóval kapcsolatos kérdésekben.

Kapcsolat a települési önkormányzattal A hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének megteremtése érdekében igénybe vesszük a képviselő-testület egészségügyi és szociális bizottsága, a Polgármesteri Hivatal Gyámügyi csoportja segítségét. Az önkormányzat rendelete lehetőséget ad a rendszeres 62

gyermekvédelmi támogatás célzott, a gyermek iskolai előmeneteléhez kapcsolódó felhasználására. A meggyőző, felvilágosító munka jelentős része hárul az osztályfőnökökre, akik közvetlenül nyomon követik hátrányos helyzetű tanulóink mindennapjait. Segítséget jelent továbbá, hogy az intézményünknek gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse van, aki koordinálja a szakmai munkát. Városunkban Cigány Kisebbségi Önkormányzat is működik, a testület elnökével is együttműködik az iskola.. Kapcsolat a szülőkkel Törekszünk rá, hogy erősödjön a kapcsolat az iskola és az otthon között, több természetű támogatást kapjanak a hátrányos helyzetű szülők gyermekeik tanulásának segítésében.

A hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók feltérképezése Minden tanév elején elvégezzük az iskola tanulóinak szociális-egészségügyi feltérképezését. Hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetűnek tekintjük azokat a gyermekeinket, akiket iskolai előmenetelük szempontjából különböző tényezők gátolnak az elvárható, normál ütemű fejlődésben. A veszélyeztető tényezők rendszerint halmozottan hatnak és érvényesülnek. A helyzetfelmérésekben az intézmény gyermek- és ifjúságvédelmi felelősének irányításával az osztályfőnökök vesznek részt.

A felmérések kategóriarendszere: I. Hátrányos helyzet: a.) Hátrányos helyzetű tanuló az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve, akinek rendszeres gyermekvédelmi támogatásra való jogosultságát megállapította b.) Halmozottan hátrányos helyzetű tanuló az, aki hátrányos helyzetű és akinek törvényes felügyeletét ellátó szülője, illetve szülei legfeljebb az iskola 8. évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte befejezték be sikeresen, továbbá az a tanuló, akit tartós nevelésbe vettek A gyámhivatal tartós nevelésbe veszi, ha – a szülő/k felügyeleti jogát a bíróság megszüntette, ha a szülő/mindkét szülő elhalálozott, ha a gyermek ismeretlen szülőktől származik és nincs kirendelt gyámja, ha a szülő a gyermekek örökbefogadásához hozzájárult feltéve, hogy a gyermek ideiglenes hatállyal nem helyezhető el a leendő örökbefogadó szülőknél. 63

II. Veszélyeztetettség: a.) Veszélyeztetett környezeti okból: ez alatt a gyermeket gondozó szülők vagy más személyek életvitelében, nevelési tevékenységében felmerülő negatívumokat - pl.: bűnözés, alkoholizmus, drogfogyasztás, elhanyagolás és bántalmazás- valamint a gyermeket körülvevő kedvezőtlen tárgyi követelményeket-rossz lakásviszonyok, hajléktalanság-értjük b.) Veszélyeztetett

magatartási

okból:

a

gyermeknél

rendszerint

a

korábbi

veszélyeztetettsége miatt kialakult gátlásosság, szorongás vagy agresszivitás, a csavargás és bűnözés. c.) Veszélyeztetett anyagi okból: a leggyakrabban előforduló tényező, amely fokozottan sújtja a több gyermeket vagy fogyatékos gyermeket nevelő családokat, illetve az egyedül nevelő szülőket. d.) Veszélyeztetett egészségügyi ok miatt: beteg személy a családban, amely egyrészt a gyermek megfelelő ellátását akadályozza, másrészt fertőző megbetegedés esetén konkrét veszélyt jelent számár, továbbá a gyermek súlyos vagy tartós betegsége, melyet családja külső segítség nélkül nem tud megfelelően kezelni.

A 2011/2012–es tanévben felmért adatok Hátrányos helyzet

326 tanuló

Halmozottan hátrányos helyzetű:

35 tanuló

Veszélyeztetett tanuló (összes körülmény)

65 tanuló

A problémák kezelésében, a tanulók helyzetében bekövetkező változások észrevételezésében igénybe vesszük a Gondozási és Szociális Szolgáltató Központ szakmai segítségét. A tanuló iskolai munkájában bekövetkező szembetűnő visszaesés, súlyos magatartási problémák, igazolatlan hiányzások esetén jelzéssel élünk a nevezett intézmény felé, és az ott foglalkoztatott családgondozó besegít az okok feltárásába, a problémás helyzet kezelésébe.

Az iskola tevékenységrendszere Hátrányos helyzetű tanulóink iskolai kudarcainak sokféle kiváltó oka van, és ha ismerjük ezeket, akkor a megelőző munka terén eredményesek tudunk lenni. A jelzőrendszer 64

pontos, folyamatos és hatékony működtetése lehetőség a problémák felismerésében és kezelésében. Tanulóink jelentős része szociális, műveltségi hátrányokkal érkezik az iskolába. Biztosítani kell az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. A szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférésen túl alapvető cél az esélyteremtés, a hátrányos helyzetű gyerekek esélyeinek kompenzálása az intézmény minden tevékenysége során:       

beiratkozásnál, felvételnél a tanításban az értékelés, a fegyelmezés gyakorlatában a tananyag kiválasztásában a továbbtanulásban a pedagógusok szakmai továbbképzésében a partnerség-építésben

65

Helyzetelemzés megállapításár a

Cél konkrét szöveges megfogalmazása

Intézkedés leírása

Az intézkedés felelőse

Az intézkedés megvalósításának határideje

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor rövidtávon (1 év)

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor középtávon (3 év)

Az intézkedés eredményes-ségét mérő indikátor hosszútávon (6 év)

Tanulói összetétel

Fokozottan ügyelni a szegregációmentesség fenntartására, a tanulócsoportok homogén összetételére

A HHH tanulók felmérése, a szabad iskolaválsztás biztosítása, nincs felvételiztetés

Gyermek –és ifjuságvédel-mi felelős és a vezetők

2013/2014 .tanév

A felmérések elvégzése iskolakezdésre, az eltérések arányának további csökkentése

A felmérések elvégzése iskolakezdésre, kérdőív kiküldése a felvételi értesítésselaz eltérések arányának további csökkentése 20% alá

Tanórán kívüli programok

Továbbra is fenntartani a térítésmentességet. Szükség van a programok népszerűsítésére mind az érintett diákok, mind pedagógusok és a szülők körében Továbbra is fenntartani az érdeklődést az Útravaló programok iránt, illetve a Katapult felsőoktatási mentorprogram ismertetése, és további lehetőségek, szociális támogatások keresése Az intézmény sajátos nevelési igényű tanulók oktatását továbbra is ellátja integrált keretek között, a többi tanulóval együtt.

Fórum okon, szülő-iskola találkozásokon, médiumokban, honlapon történő megjelenés

Gyermek –és ifjuságvédelmi felelős és az intézményvezetők

2013/2014 tanév

Részvételi arány HHH növelése

A felmérések elvégzése iskolakezdésre, kérdőív kiküldése a felvételi értesítésselaz eltérések arányának további csökkentése 20%-ra Részvételi arány HHH növelése

Fórum okon, szülő-iskola találkozásokon, médiumokban, honlapon, fényújságon történő megjelenés

Gyermek –és ifjuságvédelmi felelős

2013/2014. tanév

Részvételi arány megtartása

Pályázók számának növelése

Részvételi növelése

A jogszabályi és szakmai előírásoknak megfelelő feltételek nyomonkövetés e teljeskörű biztosítása Felzárkózató foglalkozások, szakköröklehet őség szerinti indítása, differenciált oktatás

Gyermek –és ifjuságvédelmi felelős, az igazgató, és igazgatóhelyett es, a pedagógiai szakszolgálat munkatársai Az intézmény vezetője/helyett ese, a nevelőtestület minden tagja

2013/2014. tanév

Lemorzsolódás csökkentése, továbbtanulási arány megtartása

Lemorzsolódás csökkentése, továbbtanulási növelése

Lemorzsolódás megakadályozása, továbbtanulási arány növelése

2013/2014. tanév

2013/2014. tanév

Az évismétlő tanulók arányának 1,5% alá csökkentése továbbtanulási arány megtartása Oktatási eredményesség mutatói

Az évismétlő tanulók arányának 1,3% alá csökkentése továbbtanulási arány növelése 5%-al

Az intézmény vezetője/helyett ese,a gyermekés ifjuságvédelmi felelős, a nevelőtestület minden tagja Az intézmény vezetője/helyett

Az évismétlő tanulók arányának csökkentése 0,2 %-al, a továbbtanulási arány megtartása Oktatási eredményesség mutatói

Találkozások számának

Rendszeres találkozások,

Rendszeres találkozások,,

Iskolán kívüli segítő programok

Sajátos nevelési igényű tanulók

Eredményes oktatás

A továbbtanulási mutatók javítása, a lemorzsolódási arány csökkentése

A nevelés feltételei

Az infrastrukturális feltételek fejlesztése és az egyenlő hozzáfárás biztosítása. Inklúzív pedagógia

Pedagógustová bbképzések, önértékelés,ped agógiaai fejlesztés

Együttműködé s

A partnerkapcsolat erősítése, a találkozások

Az alkalomszerű

66

2013/2014. tanév

Részvételi arány HHH Növelése

arány

Oktatási eredményesség mutatói, új pedagógiai módszertani ismeretek beépülése

számának növeléseátfogó célokat megjelölő, egyedi eseteket megbeszélő forumok

Monitoring

Nyilvánosság

Az esélyegyenlőségi kockázatok, problémák figyelése, a szülők, fenntartók, partnerek észrevételeinek a feldolgozása, éves felülvizsgálat, hiányosságok korrekrciója és esetleges kiegészítés Az esélyegyenlőségi terv és eredményeinek nyilvánossá tétele. A fenntartó, a szülők és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek tájékoztatása.

kapcsolatok rendszeressé tétele, a preventív munka hangsúlyosabbá tétele Bűnmegelőzés, egészségvédele m. az intézkedések eredményesség ének követése, ellenőrzése esélyegyenlősé gi kockázatok, problémák felkutatása

ese,a gyermekés ifjuságvédelmi felelős, a nevelőtestület minden tagja

Az intézmény vezetője/helyett ese,a gyermekés ifjuságvédelmi felelős

Honlapon, intézményi rendezvényeken , nevelőtestületi értekezleten a nyilvánosság biztosítása

Az intézmény vezetője/helyett ese,a gyermekés ifjuságvédelmi felelős

növelése, partnerség építés

forumok, kapcsolatok

kapcsolat

Folyamatos

A fenti indikátorok alakulása

A fenti indikátorok alakulása

A fenti indikátorok alakulása

Folyamatos

Észrevételek

Észrevételek

Észrevételek

Szabad iskolaválasztás Az esélyegyenlőség megvalósulásában központi elem, hogy mindenkinek esélye legyen a saját maga lehetőségeihez. a közoktatás minden szintjén és minden területén. Biztosítjuk az esélyt az adott egyén számára a leginkább megfelelő képzéshez való hozzájutás azonos lehetőségére. Az intézményünkbe való bekerüléskor érvényesül a szabad iskolaválasztás lehetőségen nincs felvételiztetés. Integráció A hátrányos helyzetű és az etnikai kisebbséghez tartozó tanulók oktatása integráltan történik, nincs jelen ezen tanulók külön tanulócsoportba történő besorolása, összevonása. Az iskolában évfolyamonként több osztály működik, és évfolyamonként az egyes osztályokban a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók létszámának az osztályba járó összes tanuló létszámához viszonyított aránya kevesebb, mint 25%-ban tér el az osztályok között.

Továbbá

intézményünknek nincs olyan osztálya, ahol a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók csoporton belüli aránya meghaladná az ötven százalékot. A hátrányos helyzetű tanulókkal való törődés az egyes pedagógus kötelezettségeként is megjelenik a köznevelésről szóló törvényben. A pedagógus alapvető feladata a rábízott tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy munkája során figyelembe vegye a tanuló: 67

    

egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, sajátos nevelési igényét segítse a tanuló képességének, tehetségének kibontakozását, illetve a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő tanuló felzárkózását tanulótársaihoz.

A hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének növelése: 

Tehetséggondozás

Fakultációk indításával az átlagosnál jobb képességű tanulók esélyegyenlőségét szeretnénk biztosítani iskolai előmenetelükben, hiszen ezek a tehetséggondozó foglakozások térítésmenetesek, így elérhetővé válik a szegény sorsú diákok számára isMinden érettségi tárgyból és néhány választott tárgy esetén (minimális létszám: 10fő) nyílik lehetőség a foglakozások indítására, jelenleg 10 fakultáció működik. Az informatikai képzés keretében is működik a tehetségek felkarolása. A foglalkozások alkalmával betekintést nyerhetnek programozási nyelvekbe A részvétel biztosítja számukra, hogy ugyanolyan eséllyel pályázzanak valamely felsőoktatási intézménybe. Kiemelt iskolavezetési feladat e tevékenységi körökhöz biztosítani a megfelelő személyi és tárgyi feltételeket. 

Felzárkóztatás

A hátrányos helyzetű térségekből érkezett és nehéz sorsú gyerekek lemaradása az informatika órákon kifejezetten tetten érhető. Sokuk nem rendelkezik a számítógép kezeléséhez szükséges alapvető ismeretekkel, nincsenek tisztában a számítógép nyújtotta lehetőségekkel. Ezen tanulók körében ritka a gyakorlott felhasználó, ebből adódóan a készségeik nem olyan fejlettek, mint azonos korú társaiké, ebből adódóan a tanulási idő megnövekszik, az osztállyal történő szinkron haladás nehezen megvalósítható.

Több lehetőség is kínálkozik ezen probléma enyhítésére: 

jelenleg is működik a csoportbontás, tehát az osztály nem feltétlenül azonos tudású tanulói, két külön órán, nekik megfelelő ütemben haladnak a tananyaggal.



a tanórán a diákokkal történő foglalkozás a szaktanár belátása szerint differenciáltan történik.

68



a tanórákon kívüli, tanrendbe nem épülő délutáni „szabad” foglalkozásokra is nyílik lehetőség szaktanár felügyelete mellett. A továbbiakban ezen alkalmak száma újabb oktató bevonásával gyarapítható (az igény valamint a lehetőségek figyelembe vételével).



a tanárok megosztott figyelmével is növelhető az informatikaoktatás eredményessége, aminek haszonélvezői között első helyen szerepelnek a hátrányos helyzetű diákok.



Digitális középiskola Folytatni kívánjuk a Digitális Középiskola projektet, ami immár 5. éve eredményesen

működik. A középiskola eme formája a roma, illetve a hátrányos helyzetű felnőtt lakosság társadalmi integrációját is szolgálja. Az iskola, mint kistérségi központ részese ennek a kezdeményezésnek, partnerei pedig a Miskolci Egyetem, a Földes Ferenc Gimnázium valamint az Innocenter Kht. 

Sport Célunk minél több hátrányos helyzetű tanulót bevonni a sportolásba, mert ez biztosítja a

legösszetettebb nevelési lehetőséget, az általános jellemformálástól az akaraterőn át a szabadidő hasznos eltöltéséig. Ennek értelmében próbálunk szabadidős- és rendszeres sportolási lehetőséget biztosítani minden tanulónk számára. Programok: Házi focibajnokság, kerékpártúra, gyalogtúra a Bükkben, Taktaközi tekergő, Mikulás-túra, túra a Zemplénben, szánkóverseny, futóverseny a Bükkben, gyógytestnevelés, úszás, kosárlabdaedzés, kondicionálás 

Művészetek Tanulóink szociokulturális helyzetre való tekintet nélkül nagy kedvvel vesznek részt a

képzőművészet, az énekkar, a néptánc délutáni foglakozásain, csökkenhetnek a családi-társadalmi hátteréből fakadó lemaradások, javulhatnak az iskolához fűződő attitűdök. Sajátos nevelési igényű tanulók A sajátos nevelési igényű tanulók tanítása integrált formában, a többi tanulóval együtt történik. Az integráltan oktatott tanulóink sikeresen folytatják tanulmányaikat, megfelelően teljesíthetik a feladataikat.



a gyermek integrált nevelését-oktatását,



intenzív fejlesztő terápia folytatását



a tanítás- számonkérés- folyamatában méltányos, egyéni elbírálást,



tantárgyi mentesítés

A tanulók rehabilitációs foglalkozásokon vesznek részt ; az intézmény tagintézményének: Egységes Pedagógiai Szakszolgálat/Nevelési Tanácsadó szakemberei segítik őket a fejlődésükben.

69

Szociálpolitikai támogatások Meglehetősen érzékeny területről van szó, ahol egyaránt érvényesíteni szükséges a humánus gondolkodást, a józan tárgyszerűséget, a társadalmi igazságosságot. Fenntartói támogatások alatt az önkormányzat, az állam által nyújtott segítséget értjük. Mindennemű támogatás az anyagi biztonság terén az érintettek esélyét növeli a nagyobb mértékű lemaradás elkerülésére. 

Tankönyvtámogatás Normatív kedvezmény igénybevételére jogosult a tanuló:

 

tartósan beteg,vagy rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos



pszichés fejlődési zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott



három-vagy többgyermekes családban él



nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult

A családok anyagi terhein úgy próbálunk segíteni, hogy a tartós tankönyveket az iskolai könyvtár állományába vételezzük és a tanév elején kikölcsönözzük tanulóink részére. A tanulást gátló felszerelési hiány nem jellemző a jelen időszakban. 

Bocskai István Gimnázium Alapítvány



Az alapítvány 1994-ben kezdte meg működését és azóta az iskolai oktató-nevelő munka, valamint a tehetséggondozás terén tett nagy erőfeszítéseket. Tevékenységéhez szervesen hozzá tarozik, hogy elősegítse a hátrányos helyzetű gyerekek oktatását, az esélyegyenlőség biztosítását. Ennek szellemében rászorultsági alapon történik nyelvvizsga-díj hozzájárulás, tanórán kívüli foglalkozások működését támogatja.



Pályázatok

A pályázati rendszer adta lehetőségeket is maximálisan igyekszünk kihasználni. A kiírások folyamatos figyelemmel kísérésére pályázati felelős területe, aki koordinál, segíti az anyagi és a pénzügyi beszámoló elkészítését. Kifejezetten a hátrányos helyzetű tanulóink támogatására célzottan irányuló Útravaló Ösztöndíjprogramban az iskolából közel 30 pedagógus és közel 50 diák vesz részt. 70

A tanuló jutalmazásához, magatartásának, szorgalmának értékeléséhez kapcsolódó elvek: A magatartás és a szorgalom helyi minősítési rendszere A helyi minősítési rendszerrel célunk az egységes szemléletű értékelés megvalósításának segítése. A minősítés eljárás rendje: Az osztályfőnök az általa összegyűjtött információk alapján a félévi, illetve az év végi osztályozó értekezleten javaslatot tesz az egyes tanulók minősítési fokozatára. A minősítések kialakításában az osztályfőnök támaszkodik az osztályban tanító tanárok, az osztálydiákbizottság véleményére és a minősítéseket megvitatja az osztályközösséggel. A végleges minősítés a nevelőtestület döntése alapján alakul ki.

A minősítés fejezze ki: -

a közösséghez és annak tagjaihoz való viszonyt

-

a munkához való viszonyt

-

a kötelességtudatot

-

az önállóságot

-

a közösségért végzett munkát, emberi kapcsolatokat

-

tanulmányi munkát

-

tanórán kívül: többletmunkát

-

felelősségérzetet

-

viselkedéskultúráját, hangnemét

-

házirend betartását

Nem lehet az egyes minősítési fokozatokat úgy megfogalmazni, hogy minden egyes tanulóra valamelyik egyértelműen érvényes legyen. Annak mérlegelése, hogy a tanulót melyik fokozat illeti meg a nevelőtestület, elsősorban az osztályfőnök fontos, felelősségteljes feladata. 71

A szorgalom és a magatartás minősítése csak indokolt esetben különbözhet 1-nél több fokozattal egymástól. A tanév végén az egész tanévben mutatott magatartást és az egész éves szorgalmat értékeljük. Az osztályfőnök minden tanév első napján írásban ismerteti a tanulókkal (lediktálja füzetbe, kirakja az osztály faliújságjára…) a magatartás és a szorgalom értékelésének alapelveit, az egyes minősítések feltételeit és a követelményekről a szülőket a tanév első szülő értekezletén tájékoztatja. A magatartás értékelése, minősítése: A tanuló magatartását év közben havonta szóban, negyedévkor és háromnegyed évkor érdemjeggyel (2-5) írásban értékeljük, félévkor és tanév végén a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) osztályzatok valamelyikével minősítjük.

Példás a magatartása a tanulónak, ha: Jó magaviselet mellett tevékenyen részt vállal a közösségi feladatok végrehajtásában vagy számottevő tanulmányi, kulturális, illetve sporteredménnyel gazdagította az iskola hírnevét. Nincs írásbeli figyelmeztetése, intője a tanév során, betartja a házirendet, mások viselkedésére pozitívan hat, segítőkész, jóindulatú, élen jár, kezdeményező, korosztályának megfelelő a felelősségtudata. Jó magatartási fokozat illeti meg a tanulót, ha: A tanulmányi kötelezettségének rendszeres munkával eleget tesz, az iskola házirendjének és egyéb szabályzatainak rendelkezéseit, előírásait következetesen megtartja. Viselkedése fegyelmezett, kulturált, emellett segítőkész. Diáktársai, szülei, tanárai, az iskola felnőtt dolgozói iránt tiszteletet tanúsít, magatartása erkölcsös, és nincs igazgatói intője. Tolerancia készsége jó, viselkedése nem bántó szándékú. A közösség munkájában részt vesz, de befolyást nem gyakorol. Felelősségérzetére jellemző lehet, hogy feledékeny.

Változó magatartású a tanuló, ha: Viselkedése ellen több panasz merül fel, tanulmányi kötelezettségét többször elmulasztja, vagy igazgatói intője van. Viselkedése másokat zavar, kifogásolható, ingadozó, de igyekszik változni. 72

Viselkedéskultúrájában nyegle, a közösségre nincs ártó hatással, de ingadozik. Gyakran közömbös, vonakodó. A házirendet részben tartja be, felelősségérzete ingadozó. Rossz magatartási fokozatot kell adni annak a tanulónak, akinek viselkedése miatt gyakori vagy súlyos kifogás merült fel, aki fegyelmi eljárás után büntetésben részesült. A szorgalom értékelése, minősítése A tanuló szorgalmát év közben havonta szóban, negyedévkor és háromnegyedévkor érdemjeggyel (2-5) írásban értékeljük, félévkor és tanév végén a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) osztályzatok valamelyikével minősítjük. A szorgalom minősítése az egyéni képességeket is mérlegelve fejezi ki a tanulmányi munkához való viszonyt, a kötelességtudatot, a rendszerességet és a pontosságot.

Példás a minősítése annak a tanulónak, aki erejéhez, képességeihez mérten pontosan, alaposan, törekvően, kötelességtudattal és egyenletes színvonalon végzi a munkáját. Odaadó, igényes a tudás megszerzésében, kötelességtudata kifogástalan, tanórán kívül is végez többletmunkát. Jó szorgalmi fokozatot kap az a tanuló, akinek munkáját kisebb lazaságok, egyenetlenségek ellenére általában a kötelességtudat, rendszeresség jellemzi. Előfordul, hogy ösztönözni kell. Változó szorgalmi fokozatot kell adni annak a tanulónak, akinek a tanórákra való felkészülése rendszertelen, tanulmányi munkája hullámzó, aki képességei alatt teljesít, vagy aki valamelyik tantárgyból elégtelen minősítést kap. Felszerelése gyakran hiányos. Hanyag minősítést kell kapnia annak a tanulónak, aki tanulmányi kötelezettségeinek következetesen nem tesz eleget, érdektelenség, közöny jellemzi, vagy egynél több tantárgyból elégtelen minősítést kap. Felszerelése nincs vagy többnyire hiányos.

A tanulóink dicséretének, jutalmazásának, kitüntetésének elveit, formáit, illetve tanáraink értékelésének, dicséretének, jutalmazásának, kitüntetésének elveit, formáit továbbá az igazgató tantestület által történő értékelésének szempontjait az iskolai SZMSZ tartalmazza. A tantárgyi értékelés konkrét formáit és lehetőségeit a tantárgyak tantervi követelményei határozzák meg.

73

A tanulmányok alatti vizsgák követelményei Az osztályozó vizsga és pótvizsga témakörei 7. osztály magyar nyelvtan 1. A közéleti kommunikáció iskolai helyzetei és műfajai: megbeszélés, vita, kiselőadás, a helyzetnek és a kommunikációs célnak megfelelő beszédmód, szókincs használata. Kulcsfogalmak: vélemény, vita, érv; megbeszélés 2. Különböző nézőpontú és műfajú szövegek jellemzői: elbeszélés, jellemzés, vélemény Kulcsfogalmak: elbeszélés, jellemzés, vélemény 3. A helyesírás alapelvei, az írásjelek, a szöveg központozásának legfontosabb szabályai. Kulcsfogalmak: központozás, írásjel (vessző, pont, kérdőjel, felkiáltójel, kettőspont, gondolatjel), kiejtés elve, szóelemzés elve, hagyomány elve, egyszerűsítés elve 4. A mondatfajták közlési szándékának megfelelően Kulcsfogalmak: mondatfajta, kijelentő, kérdő, felszólító, felkiáltó, óhajtó mondat 5. Szószerkezetek típusai, fajtái: mellérendelés, alárendelés Kulcsfogalmak: szószerkezet (szintagma), hozzárendelő, mellérendelő és alárendelő szószerkezet, alaptag, meghatározótag, alárendelő szintagma fajtái, mellérendelő szintagma fajtái, álszintagma 6. A fő mondatrészek: az alany és az állítmány Kulcsfogalmak: igei, névszói, névszói-igei állítmány, határozott alany, határozatlan alany, rejtett alany, általános alany 7. A mondat bővítményei Kulcsfogalmak: tárgy, határozó fajtái (hely, idő, mód, állapot, ok, cél, társ, eszköz, állandó, eredet, eredmény, körülmény, szám), jelző fajtái (minőség, mennyiség, birtokos, értelmező)

Az osztályozó vizsga és pótvizsga témakörei 7. osztály magyar irodalom 74

1. Az egyes kisepikai műfajok sajátosságai: novella (Mikszáth Kálmán A néhai bárány),

a karcolat (Mikszáth Kálmán A pénzügyminiszter reggelije, A korlátfa) Kulcsfogalmak: novella, elbeszélés, szerkezet, időrend, elbeszélői nézőpont, beszédhelyzet, karcolat, anekdota 2. Nagyepikai alkotások: Mikszáth Kálmán szent Péter esernyője, Jókai Mór A kőszívű

ember fiai Kulcsfogalmak: nagyepika, szerkezet, időviszony, térviszony, cselekmény, fordulat, epizód, kitérő, késleltetés, előreutalás; anekdotikus; magatartásforma, romantikus regény; regényműfaji változat, pl. heroikus regény; romantikus hős, jellem, ábrázolásmód 3. Kölcsey Ferenc költészete: Himnusz, Huszt

Kulcsfogalmak: epigramma, disztichon, rémromantika, himnusz, nemzeti himnusz, megszólított – beszélő, keretes szerkezet, időszerkezet (régmúlt, közelmúlt, jelen, jövő hiánya) bűn és bűnhődés, nemzethalál 4. Vörösmarty költészete: Szózat

Kulcsfogalmak: közösségi óda, keretes szerkezet, megszólított – beszélő, Sors, Időszerkezet (múlt, jelen, jövő), sorslehetőségek, nemzethalál 5. Petőfi Sándor költészete: ars poetica – A XIX. század költői

tájköltészet – Kiskunság szerelmi költészet – Szeptember végén forradalmi költészet – Egy gondolat bánt engemet, Nemzeti dal Kulcsfogalmak: váteszköltő, ars poetica, Alföld, tájleíró technika, hitvesi líra, Szendrey Júlia, szabadság, világforradalom, életáldozat 6. Drámai műfajok: a komédia - Molière: Fösvény vagy Shakespeare egy vígjátéka vagy

Szigligeti: Liliomfi vagy Goldoni: Két úr szolgája Kulcsfogalmak

:

dráma,

komédia,

dialógus,

konfliktus,

helyzetkomikum, jellemkomikum, típus, jellemtípus.

Az osztályozó vizsga és pótvizsga témakörei 8. osztály magyar nyelvtan

75

alapszituáció,

1. A kommunikáció folyamata, tényezői, a közéleti kommunikáció iskolai helyzetei

és műfajai, a tömegkommunikáció Kulcsfogalmak

:

hozzászólás,

felszólalás,

köszöntő,

ünnepi

beszéd,

tömegkommunikáció, sajtó, rádió, televízió, internet, sajtóműfaj (hír, tudósítás, interjú). 2. Alapvető helyesírási szabályok ismerete

Kulcsfogalmak: kiejtés elve, szóelemzés eleve, hagyomány elve, egyszerűsítés elve 3. Az összetett mondat fajtái, felépítése

Kulcsfogalmak: alárendelő mondat, főmondat, mellékmondat, utalószó, kötőszó, mellérendelő mondatú, kapcsolatos, ellentétes, választó, magyarázó, következtető 4. A szóösszetételek típusai, jelentésük változása, helyesírási szabályai

Kulcsfogalmak: előtag, utótag, alárendelő összetett szó, mellérendelő összetett szó, jelentéstömörítő szóösszetétel, valódi mellérendelés, ikerítés, szókettőzés 5. A nyelv állandósága és változása, nyelvváltozatok

Kulcsfogalmak: nyelvjárások, szociolektusok 6. A magyar nyelv eredete (finnugor rokonság)

Kulcsfogalmak: nyelvcsalád, uráli nyelvcsalád

Az osztályozó vizsga és pótvizsga témakörei 8. osztály magyar irodalom

1. Kisepikai alkotások: a ballada (Arany János Szondi két apródja), a novella (Móricz Zsigmond Hét krajcár, Kosztolányi Dezső A kulcs), karcolat (Karinthy Frigyes Tanár úr kérem) Kulcsfogalmak: kisepika, anekdota, novella, szerkezet, időrend, elbeszélői nézőpont, beszédhelyzet 2. Nagyepikai alkotások: Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig, Tamási Áron Ábel a rengetegben Kulcsfogalmak: elbeszélői nézőpont, hangnem, ábrázolásmód; fejlődésregény, humor, példázat / parabola, történelmi regény

76

3. Lírai alkotások: Ady Endre költészete (Góg és Magóg fia vagyok én, A magyar Ugaron, Párisban járt az Ősz, Lédával a bálban, Őrizem a szemed, A föl-földobott kő) Kulcsfogalmak: ars poetica, látomásos tájvers, ostorozó hazaszeretet, Léda, Csinszka, halál 4. Lírai alkotások: Kosztolányi Dezső költészete (A szegény kisgyermek panaszai) Kulcsfogalmak: versciklus, gyerekkor, verskörök, költői nézőmód váltakozása 5. Lírai alkotások: József Attila (Tiszta szívvel, Mama, Mikor az uccán átment a kedves, Születésnapomra) Kulcsfogalmak: dal, lírai számvetés, lázadás, Horger Antal, létválság, mama-versek, szerelmi líra 6. Lírai alkotások: Radnóti Miklós költészete (Nem tudhatom, Hetedik ecloga, Tétova óda) Kulcsfogalmak: hazaszeretet, ecloga, munkaszolgálat, Gyarmati Fanni, szerelmi líra, Bori notesz 7. Drámai műfajok: a tragédia – Shakespeare Rómeó és Júlia Kulcsfogalmak: tragédia, drámai alapszituáció, konfliktus, véletlen, sorsszerűség, értékvesztés

Az osztályozó vizsga és a pótvizsga követelményei Magyar irodalom 9. évfolyam Magyar irodalomból az osztályozó, illetve pótvizsga csak szóbeli vizsgából áll. Témakörök:

1. A Biblia

-

fogalma, részei, felépítése, keletkezése, nyelve, műfajai; ó- és újszövetségi történetek ismerete, elemzése; hatása az európai és a magyar kultúrára

77

-

fogalmak:

Biblia,

Ószövetség,

Újszövetség,

Tóra,

kánon,

kanonizáció,

teremtéstörténet, pusztulástörténet, zsoltár, próféta, evangélium, passió, apostol, példabeszéd, apokalipszis, apokrif iratok, Septuaginta, Vulgata 2. Az ókori görög epika -

fontosabb történetek ismerete az ókori görög mitológiából; szemelvények ismerete a homéroszi eposzokból

-

fogalmak: antikvitás, mítosz, mitológia, homéroszi kérdés, eposz, eposzi kellékek, archetípus, toposz, időmértékes verselés, versláb, hexameter

3. Az ókori görög líra -

szemelvények ismerete az ókori görög lírából (Anakreón, Szapphó, Alkaiosz) és prózaepikából (Aiszóposz fabulái)

-

fogalmak: dal, elégia, epigramma, himnusz, időmértékes verselés, verslábak, hexameter, disztichon, szapphói strófa, fabula, archetípus, toposz, poétika

4. Az ókori görög dráma -

az ókori görög színház és színjátszás jellemzőinek ismerete; Szophoklész Antigoné című tragédiájának elemző bemutatása

-

fogalmak: színház, esztétikai minőség, tragikum, komikum, tragédia, komédia, szatírdráma, mondakör, dialógus, akció, dikció, alapszituáció, konfliktus, drámai szerkezet, hármas egység elve, kar, katarzis

5. Az ókori római költészet -

szemelvények a római lírából és epikából: Catullus, Vergilius, Horatius, Ovidius, Phaedrus néhány műve (vagy részletek)

-

fogalmak: eposz, dal, óda, elégia, ekloga, episztola, ars poetica, átváltozástörténet, strófaszerkezet, neoterikusok, mecénás

6. A középkor irodalma (európai és magyar irodalom) -

szemelvények a 4–14. századi európai irodalomból: himnuszköltészet (Assisi Szent Ferenc, J. da Todi); vallomás (Augustinus); legendák; hősi ének (Roland-ének); trubadúr- és lovagi költészet (W. von der Vogelweide); vágánsdalok; Dante: Isteni színjáték (részlet/ek a Pokolból); Villon művei (egy-két részlet a Nagy 78

testamentumból); Halotti beszéd és könyörgés, Ómagyar Mária-siralom, Margitlegenda -

fogalmak: szerzetesrendek, hét szabad művészet, himnusz, legenda, prédikáció, planctus (siralom), vallomás, trubadúr, lovagi költészet, vágánslíra, passió, misztérium, mirákulum, moralitás, középkori színpadformák, nyugat-európai verselés, rím, tercina, testamentum, balladaforma, refrén, írásbeliség, szóbeliség, nyelvemlék, szövegemlék, kódex

7. Az európai irodalom a reneszánsz korban -

szemelvények ismerete Petrarca Daloskönyvéből és Boccaccio Dekameronjából (pl.: Petrarca: Ti szerencsés füvek, boldog virágok; Pó, földi kérgem bárhogy is sodorjad; Boccaccio: Első nap, harmadik novella; Ötödik nap, kilencedik novella; Hatodik nap, negyedik novella)

-

fogalmak: reneszánsz, humanizmus, humanista, novella, szonett, versciklus

8. A magyar irodalom a reneszánsz korban -

Janus Pannonius és Balassi Bálint portréja: lírájuk jellemzői, témáik, műfajaik, néhány versük ismerete (pl.: Janus Pannonius: Búcsú Váradtól, Egy dunántúli mandulafáról, Pannónia dicsérete, Galeotto Marzióhoz, Saját lelkéhez; Balassi Bálint: Hogy Júliára talála, így köszöne neki, Kiben az Celia szerelméért való gyötrelméről szól, Egy katonaének, Adj már csendességet)

-

fogalmak: elégia, epigramma, búcsúzásvers, refrén, disztichon, költői magatartás, irónia,

gúny,

interkulturalitás,

újplatonizmus,

kötetkompozíció,

dallamvers,

szövegvers, ütemhangsúlyos verselés, rímelhelyezkedés, Balassi-strófa, hárompillérű verskompozíció 9. Az angol reneszánsz dráma -

az angol reneszánsz dráma és színjátszás jellemzőinek ismerete, Shakespeare színpada; Shakespeare Rómeó és Júlia című tragédiájának elemző bemutatása

-

fogalmak: előszínpad, hátsó színpad, felső színpad, drámai műfajok, drámai szerkezet, drámai nyelv, drámai jellem, blank verse

10. Világirodalom a 16-17. században: késő reneszánsz, manierizmus, barokk -

a késő reneszánsz, a manierizmus és a barokk stílus jellemzőinek ismerete; szemelvények ismerete Cervantes Don Quijote című művéből 79

-

fogalmak:

reneszánsz,

manierizmus,

barokk,

korstílus,

stílusirányzat,

művelődéstörténeti korszak

10. évfolyam, irodalom Barokk és klasszicizmus a 17. században (háttér, tematika, stílus- és formajegyek). Szemelvényrészletek az irányzatokról, szerzőkről, művekről. barokk, klasszicizmus; korstílus, stílusirányzat. Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem Barokk, eposz, eposzi konvenciók (kellékek). Tájékozottság a stíluskorszakokban, a stílus-és formaérzék fejlesztése: a barokk formajegyeinek, a világkép és műfajok, poétikai/retorikai megoldások összefüggéseinek megismertetése (az irodalmi művekben és más művészeti ágakban). A műfaji konvenció jelentéshordozó szerepének bemutatása. Az olvasott művek befogadásának, megértésének támogatása.

Magyar barokk irodalom. Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem (vagy részletek); a barokk eposz (szerkezet; koncepció; embereszmény/ a főhős mint Krisztus katonája; értékrend). A tanuló – felismeri a barokk formajegyeit az irodalmi művekben és más művészeti ágakban is, összhangban az irodalommal; – megismeri világkép és műfajok, poétikai / retorikai megoldások összefüggését; – tisztában van az eposzi kellékek hagyományozódásával, az antik és barokk eposzok különbségével (koncepció, szerkezet, értékrend, embereszmény); – műismereti minimuma: Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem ( részlete).

80

Kulcsfogalmak

barokk eposz, eposzi konvenciók a barokkban, erkölcsi érték, heroizmus,

/ fogalmak

körmondat

Színház- és drámatörténet – a francia klasszicista színház (17. század) Barokk és klasszicizmus a 17. században. Ars poetica. Drámatörténeti és drámaelméleti ismeretek. Komikum és tragikum. Lehetséges: Fösvény vagy más Molière-mű ismerete. A klasszicizmus elvárásai. Tragédia és komédia. A francia színház a 17. században (színház, előadás és dramaturgia összekapcsolódása). Molière: Tartuffe. A komikum megjelenési formái.

Kulcsfogalmak

felvonás, jelenet, díszlet, jelmez, szerzői utasítás, hármas egység,

/ fogalmak

mértéktartás,

helyzetkomikum,

jellemkomikum,

nyelvi

komikum,

jellemtípus, bizalmas, rezonőr

Felvilágosodás, klasszicizmus, regény, regényműfaji változatok. A felvilágosodás irodalmának jellemző műfajai és stílusirányzatai: klasszicizmus, szentimentalizmus (érzékenység), rokokó. Művek, szemelvények az angol, francia és német irodalomból, Voltaire Candide, részletek Defoe Robinson Crusoe, Swift Gulliver utazásai c. regényeiből, Rousseau, Goethe, Schiller különféle műfajú alkotásaiból. A választott szerzőkhöz, művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek.

Kulcsfogalmak

felvilágosodás, klasszicizmus, szentimentalizmus, rokokó, valóság és

/ fogalmak

fikció, elbeszélői nézőpont, kalandregény, robinzonád, fejlődésregény, énregény,

levélregény,

tézisregény,

hangnem)

81

ellenutópia,

szatíra

(szatirikus

Magyar irodalom a 18. században – portrék: Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel – ismeri a magyar nyelv ügyében született legfontosabb programok, értekezések gondolatait; Kazinczy tevékenységét; a magyar felvilágosodás időszakának, irodalmi életének néhány sajátosságát; – tudatosítja a nyelvújítási mozgalom jelentőségét; – tisztában van Csokonai és Berzsenyi életművének jellegével, az alkotók helyével, szerepével a magyar irodalom történetében; felismer jellemző stílusirányzatokat, műfajokat, verstípusokat és versformákat; – műismereti minimuma: Mikes Kelemen: Törökországi levelek (részlet), Kazinczy Ferenc egy epigrammája; Bessenyei György egy értekező prózai részlete; Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez (ált. isk., memoriter is); A tihanyi Ekhóhoz Tartózkodó kérelem; Berzsenyi Dániel: A közelítő tél, A magyarokhoz I. Levéltöredék barátnémhoz c. mű. – Csokonai és Berzsenyi kapcsán alkalmassá válik legalább 3-4 alkotásuk és a műveikről szóló vélemények, elemzések értelmezésére;

egy-egy szóbeli témakör kifejtésére;

memoriterek tolmácsolására

Kulcsfogalmak/

nyelvújítás, irodalmi élet, művelődési program, értekezés, szentencia,

fogalmak

szimultán ritmus, bölcseleti óda, elégiko-óda, elégia, dal, episztola, létösszegzés, időszembesítő verstípus, antik strófaszerkezetek

Világirodalom – az európai irodalom a 19. század első felében (romantika, romantika és realizmus)

Romantika, a romantikus korstílus néhány alapvető jellemzője; romantika és realizmus Az európai és a magyar irodalom összekapcsolódási pontjainak felismerése által a nemzeti és az európai identitás erősítése. Eszmény és valóság viszonyának értelmezése különböző korstílusokban. Embertípusok, életvezetési stratégiák, eszmei és erkölcsi törekvések értékelése.

82

A romantika korstílus jellegének, jelentőségének, a romantika és a kritikus, realista szemlélet együtthatásának megértetése. Felkészítés a stiláris és hangnemi összetettség, az irónia és a groteszk befogadására. Információgyűjtés- és feldolgozás, szövegalkotás, értelmező képességek: házi olvasmány önálló feldolgozása, beszámoló készítése A romantika irodalmának jellemzői (esztétikai elvek, művészi szabadság, stílus- és formajegyek; ironikus látásmód, groteszk minőség). Új műfajok, formák (pl. történelmi regény, bűnügyi történet, drámai költemény, verses regény). Társadalmi típusok (felesleges és karrierista hősök, hivatalnokok) megjelenése a romantikával egyidejű, realista szemléletű művekben. A tanuló – felismeri az életművek egymásmellettiségét az 1830-as években (klasszika, romantika, realizmus tendenciái, l. Goethe/ Hugo/Stendhal, Balzac) és a romantika korstílus-jellegét, jelentőségét; a romantika és a kritikus, realista szemlélet együtthatását; – megismeri az irodalmi liberalizmus szerepét és hatását az esztétikára (új műfaji változatok; stiláris és hangnemi összetettség, irónia és groteszk); – műismerete: Shelley, Keats, Poe, V. Hugo, E. T. A. Hoffmann, Puskin, illetve Balzac, Stendhal, Gogol egy-egy művének/ részletének ismerete; – képes egy választott/kijelölt epikai alkotás (házi olvasmány) elemző bemutatására a közös értelmezés után; – beszámolót/

Kulcsfogalmak/

műfajkeveredés, hangnemi kevertség, groteszk, irónia, bűnügyi történet,

fogalmak

történelmi regény, verses regény, regényciklus, analitikus regény

Színház- és drámatörténet – Katona József: Bánk bán Klasszicizmus és romantika. Tragédia, drámai szerkezet. A tragikus hős összeomlása. Élet-válaszutak a különböző helyzetekben és a figurák alakjában. 83

A tettek és a szavak közötti viszony szerepének felismerése. A „nemzeti dráma” mint közös ismeret. A tragédiában megjelenített magánéleti és közéleti konfliktus értékelése. Felkészítés a Bánk bán olvasására, befogadására, értelmezésére (problematika, drámai szerkezet és nyelv, sajátos lezárás, „megoldás”). Érvelő képesség: álláspontok megismerése, összevetése, értékelése. A tanuló – képes elemezni nemzeti tragédiánk sajátosságait (problematika, drámai szerkezet és nyelv, sajátos lezárás, „megoldás) – megismer néhány álláspontot a műértelmezéshez;

Kulcsfogalmak/

vándorszínház, állandó színház, szerepkör, intrikus, naiva, késleltetés,

fogalmak

drámai nyelv, klasszicizmus és romantika

Magyar irodalom a 19. század első felében – portrék: Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály A tanuló – ismeri a magyar irodalom néhány sajátosságát a 19. század első felében; – felismeri a reformkor-nemzeti romantika-népiesség fogalmak tartalmát, szerepét és jelentőségét; – tisztában van Kölcsey és Vörösmarty életművének jellegével, az alkotók helyével, szerepével a magyar irodalom történetében; – műismereti minimuma: Kölcsey: Hymnus, Huszt és még egy lírai mű, egy értekező prózai részlet; Vörösmarty: Szózat, Előszó és még egy-két lírai mű, valamint a Csongor és Tünde; memoriterek; – Kölcsey és Vörösmarty kapcsán alkalmassá válik legalább négy alkotásuk és a műveikről szóló vélemények, elemzések értelmezésére;

egy-egy szóbeli témakör kifejtésére;

memoriterek tolmácsolására.

Kulcsfogalmak/

irodalmi élet, népköltészet, népdalgyűjtés; nemzeti himnusz, értekezés,

84

fogalmak

intelem,

értékszembesítő

és

időszembesítő

verstípus,

rapszódia,

romantikus irónia, drámai költemény

Életmű – Petőfi Sándor Romantika, népiesség, népdal, dal, helyzetdal, elbeszélő költemény, életkép, episztola, felező tizenkettes versforma. Ismeretek Petőfi életútjáról, műveiről. Anyám tyúkja; Füstbe ment terv (memoriterek); János vitéz (és memoriter-részletei); Az Alföld; Nemzeti dal (memoriterek is) és más lírai alkotások. Petőfi Sándor életműve. Pályaszakaszok (életérzések, költői magatartás) és jellemző alkotások. A népi szemléletmód hatása; romantika és népiesség. Témák: szerelem, táj, ars poetica, versciklusok; lírai műfajok és líratípusok (dalok, helyzetdalok, ódák, elégiák, rapszódiák; tájlíra, forradalmi látomásvers) és versformák változatossága; A puszta, télen; A XIX. század költői; Európa csendes, újra csendes…; Szeptember végén, Minek nevezzelek? A Felhők-ciklus két verse, Dalaim, stb. elemző feldolgozása.

Verses epika (A helység kalapácsa mint eposzparódia; és Az apostol; ismétlés: János vitéz).

Kulcsfogalmak/

népiesség,

elbeszélő

költemény,

versciklus,

helyzetdal,

tájlíra,

fogalmak

látomásköltészet, ars poetica, komikus eposz, költői szerep, váteszköltő

Látásmód – Jókai Mór Romantika, romantikus ábrázolásmód, romantika és népiesség, heroizmus és humor, regényműfaji változatok, történelmi regény, anekdota, anekdotikusság. A kőszívű ember fiai vagy más regénye. 85

A Jókai-regényekben fölmutatott erkölcsi, egyéni és nemzeti-közösségi problémakörök felismerése. Értékek és szerepek konfliktusai. Jókai Mór: Az arany ember

elemző értelmezése sok szempontú megközelítéssel, pl.: a

romantika megjelenési formái; műfaji változat; szerkezet, jellemábrázolás, elbeszéléstechnika, nézőpont, közlésformák; hangnemi és motivikus összetettség. Problematika a műhöz: természet és civilizáció, bűn és büntetés, kettős jellem.

11. évfolyam, irodalom 1. Arany János lírai munkássága az életrajz fontosabb elemei; hat vers elemzése 2. Arany János epikája Toldi estéje; legalább két ballada elemzése 3. Jókai Mór regényei egy regényének részletes elemzése 4. Madách Imre: Az ember tragédiája drámai költemény, szerkezet, keletkezése, a mű kiemelkedő előadásai 5. A XIX. század második felének európai próza- és drámairodalma Két mű elemzése választható Csehov, Dosztojevszkij, Gogol, Tolsztoj, Ibsen műveiből 6. Mikszáth Kálmán novellái az életrajz fontosabb elemei; két novella elemzése 7. Mikszáth Kálmán regényei egy regény részletes elemzése 8. Krúdy Gyula novellái két novella elemzése 86

9. Móricz Zsigmond novellái az életrajz fontosabb elemei; két novella elemzése 10. Móricz Zsigmond regényei egy regény részletes elemzése 11. Ady Endre költészete az életrajz fontosabb elemei; tíz vers elemzése verstípusok: létharc versek, szerelmi líra, pénz, háborúellenesség, magyarság, istenes és kuruc versek kötetkompozíció, szimbolizmus 12. Portrék a Nyugat első nemzedékéből Tóth Árpád lírája (két vers elemzése) Juhász Gyula költészete (két vers elemzése) 13. A Nyugat első nemzedékének prózája Karinthy Frigyes két műve Csáth Géza vagy Kaffka Margit munkássága 14. Babits Mihály és a Nyugat Babits hét versének részletes elemzése Jónás könyve 15. Kosztolányi Dezső munkássága Kosztolányi regényei; egy regény és két novella elemzése Kosztolányi lírája: öt vers elemzése

12. évfolyam, irodalom 1. A 20. század világirodalmából (Thomas Mann, Franz Kafka egy-egy novellája, Bertold Brecht egy drámája)

87

2. Szabó Lőrinc művei öt vers elemzése 3. Szerzők és művek a 20. századi magyar irodalomból Németh László két műve vagy Márai Sándor két műve (egy prózai és egy lírai alkotás) 4. Illyés Gyula művei: két vers elemzése, Illyés prózája 5. József Attila költészete költői korszakai; 10 mű elemzése 6. Radnóti Miklós költészete négy mű elemzése (bukolika, idill, ekloga fogalma) 7. A 20. század második felének magyar prózája Ottlik Géza munkássága – egy regénye vagy annak részlete Örkény István művei: Tóték, Egypercesek 8. A 20. század második felének magyar lírája Weöres Sándor költészete – három mű elemzése Pilinszky János lírája – három vers elemzése 9. Kortárs magyar irodalom Művek, műrészletek a kortárs hazai és határon túli magyar irodalomból, legalább három szerzőtől: pl. Nemes Nagy Ágnes, Nagy László, Kertész Imre, Szilágyi Domonkos, Kányádi Sándor

Szóbeli témakörök magyar nyelvből pótvizsgára és osztályozó vizsgára 9. évfolyam 88

1.

A kommunikáció tényezői és funkciói; a tömegkommunikáció

2.

Hangok és hangtörvények

3.

A szóelemek típusai és a szóalkotás módjai

4.

A szófajok

5.

A szintagmák

6.

Helyesírásunk alapelvei; a központozás

7.

Jel és jelentés, a nyelvi jelek

8.

Szövegalkotás; a szöveg szerkezete

10.évfolyam

1.

A szövegtípusok

2.

Önéletrajz, hivatalos levél, kérvény, jegyzőkönyv

3.

A hivatalos szövegek

4.

Retorikai ismeretek

5.

Az érvelés

6.

A szövegszerkesztés

7.

Nyelvváltozatok

8.

A szavak jelentése

11. 1.

Nyelv és stílusa

2.

A tudományos és szakmai stílus

3.

A hivatalos stílus

4.

A publicisztikai stílus

5.

Szóképek

6.

Alakzatok

7.

Az érvelő esszé

évfolyam

12. évfolyam

1.

Nyelvtípusok

2.

A nyelvrokonság bizonyítékai 89

3.

Nyelvtörténeti korszakok

4.

A nyelvemlékek

5.

Nyelvtani rendszerünk változásai

6.

Szókincsünk változásai

7.

Nyelvújítás

8.

A nyelvművelés feladatai

A Bocskai István Katolikus Gimnázium követelményrendszere mozgóképkultúra és médiaismeret osztályozó vizsgára Szóbeli tételsor mozgóképkultúra és médiaismert osztályozó vizsgára 11. évfolyam 1. A mozgóképi szövegek (rövidfilmek, filmetűdök, reklámok, klipek, előzetesek, animációs filmek) mozgóképnyelvi alapeszközei (narráció, szerepjáték, látványszervezés, montázs) 2.

A

látványszervezés

alapeszközei

(képkivágás,

gépállás,

nézőpont,

szemszög,

kameramozgások, beállítástípusok, megvilágítások) 3. Egyszerűbb mozgóképi szövegrészletek létrehozása (pl. találkozás, megérkezés, követés, megismerkedés) 4. A szerzői és a műfajfilm néhány meghatározó jellemzője 5. A hagyományos és az új médiaformák közötti különbségek

12. évfolyam 1. A kommunikáció történetének alapvető fordulópontjai (írásbeliség, sokszorosítás, fotografikus képrögzítés, digitális jelkezelés) 2. A nyilvánosság jelentése az életünkben, a mai nyilvánosság kialakulása, egy adott kor és társadalom nyilvánosságának vizsgálati módjai 90

3. A média, kitüntetetten az audiovizuális média és az internet társadalmi szerepe 4. A média működési módja, médiatudatosság 5. A média nyelve, a médiaszövegek értelmezése

A Bocskai István Katolikus Gimnázium követelményrendszere osztályozó vizsgára etika tantárgyból Szóbeli témakörök erkölcstan tantárgyból osztályozó vizsgára 7. évfolyam 1. Ki vagyok én, mi vezérli a tetteimet? Nyelv és gondolkodás kapcsolata Tudás és értelem összefüggése Ösztönzők és mozgatóerők az ember életében Érték és mérték (egyéni és közösségi mérce) 2. Párkapcsolat és szerelem Vonzódás (a fiú-lány kapcsolat szakaszai) Együttjárás (a szerelem megjelenési formái kamasz korban) Házasság, család, otthonteremtés (tervezés a felnőtt korra) Visszaélés a nemiséggel (szexuális elhajlások) 3. Egyén és közösség Közösségeim (a különböző csoportokhoz tartozás következményei) Szabadság és korlátozottság (önálló döntések és kompromisszumok)

Szóbeli témakörök erkölcstan tantárgyból osztályozó vizsgára 8. évfolyam 91

1. Helyem a világban (az identitás kialakulásának útjai) Tágabb otthonunk: Európa (az Európai Unióhoz tartozás jelképei, az uniós országok ismerete) Színesedő társadalmak (korunk szabad kontinens- és országválasztásának lehetőségei, következményei) A társadalmi együttélés közös normái (szabályok és betartásuk) Új technikák, új szabályok (a világháló) 2. Mi dolgunk a világon? Jóllét és jólét (öröm és bánat az ember életében) Boldogulás, boldogság (jövőkép, siker, életterv) A média és a valóság (a valóság médiaprezentációja) 3. Hit, világkép, világnézet Az ember mint erkölcsi lény (tény és vélekedés különbsége) A nagy világvallások világképe (judaizmus, kereszténység, iszlám, hinduizmus, buddhizmus) A nagy világvallások erkölcsi tanításai (jó és rossz, helyes és helytelen megfogalmazása) Párbeszéd és együttműködés (a különböző vallások egymás mellett élése)

Szóbeli témakörök etika tantárgyból osztályozó vizsgára 11. évfolyam 1. Az erkölcsi gondolkodás alapjai (erkölcsi lény, bizalom, megértés, egyetértés, jó, rossz stb.) 2. Bibliai erkölcsi értékek a világi etikában (az ember kitüntetett léthelyzete, világvallások emberképe, etikája) 3. Az erkölcsi döntés (szokáserkölcs, hagyomány, törvény, lelkiismeret, példakövetés) 4. A felelősség kérdése (erkölcsi cselekedet, jóakarat, felelősség tetteinkért) 5. Az erények és a jó élet céljai (önmegvalósítás, önkorlátozás, önismeret, önértékelés) 6. A kapcsolatok etikája (testvériség, barátok és ellenfelek) 7. Társadalmi szolidaritás (hátrányos élethelyzet, társadalmi igazságosság) 8. Törvény és lelkiismeret (szabadság, jogok és kötelességek) 9. Szavak és tettek (szólásszabadság, a reklámok hatása, a nyilvános beszéd) 92

10. Hazaszeretet (állampolgárság, nemzeti érzés) 11. Többség és kisebbség (etnokulturális csoportok, kisebbségek) 12. A tudományos-technikai haladás etikai kérdései 13. Bioetika 14. A felelősség új dimenziói a globalizáció korában 15. Felelősség az utódainkért

93

A magyar munkaközösség követelményrendszere javító és osztályozó vizsgára magyar nyelv és irodalom tantárgyból

A vizsga magyar irodalomból írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbelin teszt formájában kell számot adni a tudásról, ugyanazokból a témakörökből, amelyek a szóbelire vannak kiadva.

Szóbeli tételsor magyar irodalomból pótvizsgára és osztályozó vizsgára 9. évfolyam A tételcímek alatt a téma feldolgozását segítő információk találhatók A tanév során kijelölt memoritereket is tudni kell – összesen kb. 80 sort

1.A Biblia szerkezete, legfontosabb könyvei, kulturális jelentősége - a Biblia nyelve, műfajai, keletkezése, hatása az európai és a magyar kultúrára

2. A görög dráma szerkezeti elemei és jellemábrázolása Szophoklész Antigoné című műve alapján - a görög színház, drámai játékok

3.A görög és a római líra - műfajok: elégia, óda, himnusz, epigramma, versformák: hexameter, disztichon, jambus - Alkaiosz, Szappho, Anakreón, Catullus, Vergilius, Horatius művei

4. Homérosz: Iliász vagy Odüssziea - az eposz műfaji jellemzői, eposzi kellékek, homéroszi kérdés, - a választott mű szerkezete, világképe , kiemelkedő történetei

5.A középkor magyar szövegemlékei - Halotti beszéd, Ómagyar Mária-siralom ,legendák - román stílus, gótika - kódex, iniciálé 94

6. A középkor világirodalma / Villon lírája vagy Dante: Isteni színjáték / - ballada, rondó, oktáva –legalább 2 ballada elemzése vagy -

a túlvilági élet keresztény elképzelése, a cím magyarázata / Divina Commedia / bűnösök a pokolban, tercina,

7. Humanista vonások Janus Pannonius lírájában - Janus Pannonius élete, művei - búcsúvers, dicsőítő költemény fogalma - legalább 3 költemény elemzése

8. Balassi Bálint pályája, műveinek csoportosítása- Balassi szerelmi költészete - virágmetafora, ad notam jelzés, Balassi-strófa - legalább 1 vers elemzése

9. Balassi istenes és vitézi versei - legalább 1- 1 költemény elemzése - hárompillérű verskompozíció

10. Shakespeare egy művének elemzése -Globe Színház, színpadtípusok

11. A barokk eposz jellemző jegyei Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem című művében -Zrínyi pályája, művei -Athleta Christi, Imitatio Christi

10. évfolyam A tételcímek alatt a téma feldolgozását segítő információk találhatók A tanév során kijelölt memoritereket is tudni kell – összesen kb. 80 sort 95

1. A francia klasszicista dráma jellemzői Moliere Tartuffe című műve alapján -Moliere munkássága, művészetének forrásai -helyzetkomikum, jellemkomikum

2. A felvilágosodás jellemző jegyei, filozófiája egy világirodalmi életmű elemzésével / Voltaire, Rousseau, Defoe, Swift, Goethe / - klasszicizmus, racionalizmus, empirizmus, szentimentalizmus - pikareszk regény, robinsonád, Enciklopédia, emberiség költemény, utópia, tézis regény 3.Nyelvi programok, nyelvművelés a magyar felvilágosodás irodalmában - Bessenyei György művei, programja, a testőrírók - Kazinczy Ferenc élete, művei, a nyelvújítási harc állomásai, eredményei

4. Csokonai Vitéz Mihály élete, kapcsolata Debrecennel, a szentimentalizmus és a rokokó megjelenése lírájában - Lilla-versek, Anakreoni dalok- legalább 2 mű elemzése

5. Stílusok és műfajok sokfélesége Csokonai műveiben - Dorottya, sententia, pictura - legalább 3 mű elemzése

6. Berzsenyi Dániel, az ódák költője - Berzsenyi pályája - 2 óda elemzése

7. Berzsenyi Dániel elégiái - időszembesítő és létösszegző verstípus - 2 elégia elemzése

96

8. A romantika stílusjegyei egy szabadon választott világirodalmi mű elemzésével - a romantika korának művészete - választható szerzők pl. Hoffmann, Puskin, V. Hugo, Keats, Shelley

9. Katona József: Bánk bán - keletkezés, szerkezet, szereplők, konfliktus, a mű továbbélése

10. Kölcsey Ferenc költészete - Himnusz elemzése, memoriter! - Kölcsey prózája - 2 vers elemzése

11. Vörösmarty Mihály költészete - Csongor és Tünde - Szózat elemzése, memoriter! - 3 vers elemzése

12. Petőfi Sándor munkássága - életrajz - verstípusok : forradalmi látomásköltészet, tájlíra, népiesség, vátesz költő, - Felhők ciklus - hitvesi költészet - Az apostol

11. évfolyam A tételcímek alatt a téma feldolgozását segítő információk találhatók A tanév során kijelölt memoritereket is tudni kell – összesen kb. 80 sort

1. Arany János lírai munkássága - életrajz, 97

- 6 vers elemzése

2. Arany János epikája - Toldi estéje - legalább 2 ballada

3. Jókai Mór regényei - 1 regény részletes elemzése

4. Madách Imre: Az ember tragédiája - drámai költemény, szerkezet, keletkezés, a mű kiemelkedő előadásai

5. A 19. század második felének európai próza és drámairodalma - 2 mű elemzése választható pl. Csehov, Dosztojevszkij, Gogol, Tolsztoj, Ibsen

6. Mikszáth Kálmán novellái - életrajz - 2 novella elemzése 7. Mikszáth Kálmán regényei - 1 regény részletes elemzése

8. Krúdy Gyula novellái - 2 novella elemzése

9. Móricz Zsigmond novellái - életrajz - 2 novella elemzése

10. Móricz Zsigmond regényei 98

- 1 regény részletes elemzése

11. Ady Endre költészete - életrajz - 10 vers elemzése - verstípusok: létharc versek, szerelmi líra, pénz, háborúellenesség, magyarság, istenes és kuruc versek - kötet kompozíció, szimbolizmus

12. Portrék a Nyugat első nemzedékéből - Tóth Árpád lírája - 2 vers elemzése - Juhász Gyula költészete – 2 vers elemzése

13. A Nyugat első nemzedékének prózája - Karinthy Frigyes 2 műve - Csáth Géza vagy Kaffka Margit munkássága

12. évfolyam A tételcímek alatt a téma feldolgozását segítő információk találhatók A tanév során kijelölt memoritereket is tudni kell – összesen kb. 80 sort

1. Babits Mihály és a Nyugat - Babits hét versének részletes elemzése - Jónás könyve

2. Kosztolányi Dezső munkássága - Kosztolányi regényei, egy regény elemzése és a novellái közül 2 mű -Kosztolányi lírája - 5 vers elemzése

3. Szabó Lőrinc művei 99

- 5 mű elemzése

4. Illyés Gyula művei - két vers elemzése -Illyés prózája

5. József Attila költészete - költői korszakai - 10 mű elemzése

6. Radnóti Miklós költészete - 4 mű elemzése - bukolika, idill, ekloga

7. Szerzők és művek a 20. századi magyar irodalomból - Németh László két műve Vagy - Márai Sándor 2 műve / 1 próza, 1 lírai alkotás/ 8.A 20. század világirodalmának szépprózája és drámája - 3 szerző 1-1 alkotása pl.: Kafka, Brecht, Thomas Mann, Bulgakov, Camus, Marquez, Orwell, Dürrenmatt, Beckett, Hrabal

9. A 20. század világirodalmának lírája - az avantgárd, Apollinaire költészete

10. A 20. század második felének magyar prózája - Ottlik Géza munkássága- egy regénye vagy annak részlete - Örkény István művei- Tóték, Egypercesek

100

11. A 20. század második felének magyar lírája - Weöres Sándor költészete- 3 mű elemzése - Pilinszky János lírája 3 vers elemzése

12. Kortárs magyar irodalom - Művek, műrészletek a kortárs hazai és határon túli magyar irodalomból, legalább 3 szerzőtől pl.: Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos, Kányádi Sándor, Vas István

Magyar nyelvből a 9.-11. évfolyamon csak írásbeli van, mely két részre oszlik: helyesírási feladatok megoldása; elméleti rész. Erre készülni az adott évfolyam és osztály által használt tankönyv és munkafüzet alapján lehet, a következő témakörökből:

Témakörök magyar nyelvből:

Ember és nyelv témakörből     

A nyelv mint jelrendszer. A beszéd mint cselekvés. A nyelv és a gondolkodás viszonya. Nyelvcsalád, nyelvtípus. A nyelvhasználat társadalmi vonatkozásai.

Kommunikáció témakörből        

A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói, ezek összefüggései a kifejezésmóddal. A kommunikáció interdiszciplináris jellege. Jel, jelrendszer. Nyelvi és vizuális kommunikáció. A nyelvhasználat mint kommunikáció. Kommunikációs funkciók és közlésmódok. Személyközi kommunikáció. A tömegkommunikáció.

A magyar nyelv története témakörből    

Változás és állandóság a nyelvben. A magyar nyelv rokonsága. A magyar nyelv történetének fő szakaszai. A tihanyi apátság alapítólevele, a Halotti beszéd és könyörgés, Ómagyar Mária-siralom. Nyelvművelés. 101

Nyelv és társadalom témakörből     

Társadalmi és területi nyelvváltozatok Rétegzettség és norma a nyelvhasználatban. Kisebbségi nyelvhasználat. A határon túli magyar nyelvűség. Tömegkommunikáció és a nyelvhasználat.

A nyelvi szintek témakörből       

Hangtan. Alaktan és szótan. Mondattan. A mondat szintagmatikus szerkezete. A mondat a szövegben. Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatban. Szókincs és frazeológia.

A szöveg témakörből       

A szöveg és a kommunikáció. A szöveg szerkezete és jelentése. Szövegértelmezés. A szöveg szóban és írásban. Az intertextualitás. A szövegtípusok. Szöveg a médiában.

A retorika alapjai témakörből   

A nyilvános beszéd. Érvelés, megvitatás, vita. A szövegszerkesztés eljárásai.

Stílus és jelentés témakörből      

Szóhasználat és stílus. A szójelentés. Állandósult nyelvi formák. Nyelvi, stilisztikai változatok. Stíluseszközök. Stílusréteg, stílusváltozat.

A 12. évfolyamon szóbeli vizsga van, készülni a 12. osztályos tankönyv és munkafüzet alapján kell. A témakörök a következők:

102

        

A nyelv diakrón és szinkrón változásai A nyelvek osztályozása eredet és nyelvtípus szerint Nyelvünk eredete, a nyelvrokonság bizonyítékai Nyelvemlékeink A hangrendszer változása Szókincsünk rétegeinek kialakulása A jelentésváltozások okai, fajtái A nyelvújítási mozgalom dokumentumai, képviselői, szóalkotási módjai A határontúli magyar nyelvhasználat sajátosságai

Az értékelés alapja az alábbi százalékos megoszlás:

0-29 % elégtelen 30-39 % elégséges 40-64 % közepes 65-79 % jó 80-100 % jeles

Az informatika osztályozó vizsgák követelménye 7. osztály Az informatika alapjai       

Az információ fogalma, legfontosabb információ forrásaink, az információ mennyisége. A jel fogalma, a jelek csoportosítása érzékelés szerint, és a technikai megvalósítás szempontjából (analóg vagy digitális). Bináris jelrendszer, a bináris jelrendszer adatmennyisége. Átváltás a mennyiségek között (bit, byte …), számítások. Kódolás és dekódolás. Az ASCII-kódrendszer ismertetése. A zaj fogalma, redundáns információ.

Hardvereszközök és szoftverek     

A számítógép részei. Háttértárak és adathordozók. Perifériák. Mobil eszközök. Szoftverek fajtái.

Az operációs rendszer használata     

Ismerkedés a Windows operációs rendszerrel. Az ablakok kezelése. Programok indítása. Az alkalmazói jelek rendszerezése. Az alkalmazásablakok felépítése és működése. A mapparendszer szerkezete és kezelése 103

   

Állományok és mappák kezelése a Sajátgéppel. Fájl és mappaműveletek. A tömörítés lehetősége, fajtái. Tömörítőprogramok használata (Total Commander, WinRar, WinZip, ARJ).

Dokumentum-készítés számítógéppel    

Képek beszúrása dokumentumba. Táblázat készítése. Az Internetről letöltött dokumentumok elhelyezése saját dokumentumban. Tantárgyi anyag készítése.

Feladatmegoldás, algoritmizálás     

Az algoritmus fogalma, életből vett és matematikai példák. Az algoritmus leírásának lehetőségei. Mondatszerű algoritmusleírás. Az adattípusok, a programkészítés menete, a lépésenkénti finomítás elve. Folyamatábra készítés.

Multimédiás dokumentumok készítése      

A multimédia fogalma. Digitális fényképrögzítés, videózás. A mobiltelefon multimédiás lehetőségei. Prezentációkészítő programok. Előadás tervezése az Előadás tervező varázslóval a PowerPoint programban. Egyéni animáció. Hang beszúrása a bemutatóba. A prezentáció készítés főbb szabályai

Könyvtár-használat  

A kézikönyvtárban található források, azok felépítése. A könyvtárak típusai, feladataik, elektronikus könyvtárak az interneten.

8. osztály Az informatika alapjai          

A számítógépek története, Neumann-elv. Magyar tudósok szerepe az informatikai kultúra fejlődésében. A számítógépek alkalmazási területei a társadalomban. Informatikai alapfogalmak. Hardver, szoftver. A számítógép felépítése. Cpu Alu Operatív tár és fajtái Autonóm csatornák, buszrendszer.

Algoritmusok és adatok     

Algoritmusok készítése, leírása algoritmus-leíró nyelven. Mondatszerű leírás, folyamatábra és elemei. Algoritmusok kódolása a számítógép számára „érthető” egyszerű programozási nyelven. A ciklus, mint ismétlés fogalma. Egyszerűbb programok tömb segítségével. A tömb fogalma. Beolvasás feltételes utasítás segítségével. 104

     

Stringkezelés, szövegkezelő függvények Sorozatok, Beolvasás, kiíratás tömb segítségével. Rendezés, keresés, minimum –maximum kiválasztás. A program áttekinthetősége. Egy programrészlet többszöri végrehajtásának elkerülése. Paraméterátadás, globális, lokális változók. Példák eljárásokra.

Dokumentum-készítés számítógéppel    

Tabulátorok használata. Szöveg átrendezése, keresés, csere, helyesírás. Táblázat készítése. Az Internetről letöltött dokumentumok elhelyezése saját dokumentumban. Szerzői jog. Felhasználói etika. Tantárgyi anyag készítése.

Az adatkezelés alapjai          

Táblázat fogalma, részei. Táblázatok, cellák kitöltése módosítása, másolása. Az adatbázis-táblázatra vonatkozó alapfogalmak rekord, mező, mezőnevek fogalma megadása, adatbevitel lehetséges módozatai. A táblázat celláinak azonosítása, egyszerű táblázat létrehozása. Egyszerűbb műveletek cellák között. Képletek bevitele cellákba. Táblázat, cellák formázása. Egyszerűbb adattípusok. Keresés, válogatás. Keresési lehetőségek. Keresési feltételek megadása, logikai feltételek. Javítás, törlés, bővítés. Rendezés különböző szempontok szerint. Táblázatok oszlopainak és sorainak rendezése adott feltételek alapján. Egyszerűbb függvények használata. Grafikonvarázsló használata. Grafikon készítése.

Könyvtár-használat 

Tárgyi katalógusok: szakkatalógus, tárgyszó katalógus.

9. osztály Informatikai alapismeretek: Jelátalakítás és kódolás:       

Analóg és digitális jelek Az adat és az adatmennyiség Bináris és hexadecimális számrendszer, konvertálás Bináris számábrázolás, fixpontos és lebegőpontos számábrázolás Bináris karakterábrázolás, Kódrendszerek: ASCII, UNICODE, EBCDIC, BCD Bináris kép- és színkódolás, Raszter digitális formátum, vektor digitális formátum, RGB -kód Bináris hangkódolás

A számítógép felépítése: hardver     

A számítástechnika története, generációk Neumann- elvek A számítógép részei és jellemzői, központi feldolgozó egység, memória, buszrendszer, interfészek, alaplap, Perifériák, be- és kimeneti eszközök: loppy, winchester, mobil rack, streamer, flash memória, CD-k, DVD-k Háttértárak 105

A számítógép felépítése: szoftver     

Szoftverek csoportosítása Az operációs rendszer és főbb feladatai Könyvtárszerkezet, könyvtárak létrehozása, másolása, mozgatása, törlése, átnevezése Állományok típusai, keresés a háttértárakon Állománykezelés: létrehozás, törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás, átnevezés, nyomtatás, megnyitás  Az adatkezelés eszközei: Tömörítés, kicsomagolás, archiválás, adatvédelem  A szoftver és a hardver karbantartó (segéd)programjai: víruskeresés és -irtás, víruspajzs, lemezkarbantartás,  A hálózatok működésének alapelvei, hálózati be- és kijelentkezés, hozzáférési jogok, adatvédelem Kommunikáció az Interneten    

Elektronikus levelezési rendszer használata Állományok átvitele WWW Keresőrendszerek; távoli adatbázisok használata

Könyvtárhasználat          

A tananyag helye esetleges. A könyvtár szakos kolléga beosztása alapján A könyvtár fogalma, típusai Eligazodás a könyvtárban: olvasóterem, szabadpolcos rendszer, multimédia övezet A helyben használható és a kölcsönözhető könyvtári állomány A könyvtári szolgáltatások Nyomtatott dokumentumok Nem nyomtatott dokumentumok, illetve adathordozók (kazetta, diakép, film, CD, mágneslemez, DVD) Katalógusok Adatbázisok Közhasznú információs források (pl. telefonkönyv, menetrend, térkép)

Prezentáció 

Prezentációs anyag elkészítése (szöveg, táblázat, rajz, diagram, grafika, fotó, hang, animáció, dia-minta …) és formázása

10. osztály Grafika     

A GIMP felhasználói felületet, ablakok, lapok, fájlok Eszközök használata, festőeszközök használata, kijelölőeszközök használata, átalakító eszközök használata, egyéb eszközök Rétegek Színek Szűrők

Táblázatkezelés    

Az Excel felhasználói felülete (a program indítása, a munka-környezet beállítása, a táblázatkezelő menürendszere A táblázat megnyitása, mentése, nyomtatása A táblázatok részei (cellák, sorok, oszlopok, tartományok, munkalap, munkafüzet) A táblázat szerkesztése 106

        

Táblázatformázás Adattípusok, számformátumok A dátumformátum használata, egyéni számformátumok beállítása Képletek szerkesztése Cellahivatkozások Függvények használata (matematikai és trigonometriai függvények, statisztikai függvények, statisztikai függvények, logikai függvények, dátum és idő függvények, mátrix függvények, adatbázis-kezelő függvények) Függvények egymásba ágyazása Diagramkészítés (a diagramok részei, diagramtípusok) Az elkészült diagramok formázása

11. osztály Weblap készítés            

A weblapok szerkezete, a HTML nyelv alapjai Weblap készítés HTML nyelven, (Jegyzettömb használatával) Tag-ek; weblap fejrésze, törzse Háttér, betűméret, betűszín, karakterformázások Bekezdésformázások Képek beszúrása, formázása Vonal Felsorolások Hivatkozások Táblázat beszúrása, táblázat formázása Egy weblapszerkesztő program felhasználói felülete Weblap készítés weblapszerkesztő szoftverrel

Adatbáziskezelés     

Az adatbázis-kezelés alapfogalmai: adatbázis, rekord, mező, elsődleges kulcs, relációs adatmodell Adatbázisok létrehozása, adatbevitel, adatok módosítása Rendezés Szűrés Választó lekérdezések, csoportosítás, összesítés alkalmazása

12. osztály Adatbáziskezelés        

Exportálás és importálás Adatbevitel ellenőrzése, mezőtulajdonságok Akció lekérdezések: táblakészítő és törlő lekérdezés, hozzáfűző és frissítő lekérdezés Kereszttáblás és paraméteres lekérdezések Függvények használata lekérdezésekben Számított mezők: Kifejezések használata a lekérdezésekben Űrlapok készítése, formázása Jelentések készítése, formázása 107

  

Többtáblás adatbázisok létrehozása, használata, táblák összekapcsolása Lekérdezések több tábla alapján Jelentések készítése több tábla alapján, többtáblás űrlapok

Ismétlő feladatok:   

Szövegszerkesztés, Prezentáció és grafika, Táblázatkezelés

Történelem tantárgyból az osztályozó vizsga, különbözeti vizsga és javítóvizsga követelményei Félévkor a számonkérés módja: írásbeli vizsga A teszt jellegű feladatok értékelése: Összesen: 21 pont Az esszé értékelése: A feladat megértése, tématartás, a lényeg kiemelése 4 pont Tájékozódás térben és időben 2 pont A szaknyelv alkalmazása 2 pont Források használata és értékelése 4 pont Az eseményeket alakító tényezők feltárása, történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása 5 pont Megszerkesztettség, nyelvhelyesség 4 pont Összesen 21 pont Év végén a számonkérés módja: szóbeli vizsga A szóbeli tétel értékelése: A feladat megértése, tématartás, a lényeg kiemelése 12 pont Tájékozódás térben és időben 6 pont A szaknyelv alkalmazása 6 pont Források használata és értékelése 12 pont Az eseményeket alakító tényezők feltárása, történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása 18 pont 108

Világosság, nyelvhelyesség, a felelet felépítettsége 6 pont Összesen 60 pont Az osztályozó vizsga, a különbözeti vizsga és a javítóvizsga történelem, filozófia, etika és emberismeret és társadalomismeret tantárgyakból az alábbi értékelés szerint történik: 0 - elégtelen 40% - elégséges 55% - közepes 75% - jó 90% - jeles Követelmények osztályozó vizsgára A történelem osztályozó és pótvizsga témakörei 7. osztály

1. Az Amerikai Egyesült Államok története: születése és a polgárháború 2. A francia forradalom (a forradalom kirobbanása, az alkotmányos királyságtól a jakobinus diktatúra bukásáig) 3. Az ipari forradalom és következményei 4. A felvilágosult önkényuralom: Mária Terézia és II. József uralkodása 5. A reformkor két kiemelkedő politikusának, Széchenyi Istvánnak és Kossuth Lajosnak a tevékenysége 6. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc (kirobbanása, az áprilisi törvények, támadás az alkotmányos Magyarország ellen, tavaszi hadjárat, világosi fegyverletétel) 7. A nemzetállamok születése (az olasz és a német egység) 8. A kiegyezés (a kiegyezéshez vezető kül- és belpolitikai okok, a kiegyezés folyamata, a dualizmus rendszere) 9. Társadalmi változások a XIX. század második felében Magyarországon 10. Az első világháború (okai, kirobbanása, szakaszai, Magyarország a háborúban, békerendszer)

Történelem 9. évfolyam gimnáziumban és szakközépiskolában Az őskor és az ókori Kelet Az emberré válás folyamata és az őskőkor. Ember és természet kapcsolata a mítoszokban. Az újkőkor és az életmódváltás. Az első civilizáció: a sumerok. Mezopotámia története, 109

Hammurapi törvénygyűjteménye. Egyiptom. Kis országok. Az Újbabiloni és a Perzsa Birodalom. India, Kína. Az ókori Görögország A görög történelem kezdetei. A polisz. A démosz és az arisztokrácia küzdelme Athénban. A görög mitológia és hitvilág. A spártai állam. A görög-perzsa háborúk. Athén fénykora és bukása. A görög hétköznapok, művészet és tudomány. Hellász és Nagy Sándor birodalma. A hellenizmus kora. Az ókori Róma Róma történetének kezdetei. A köztársaság virágkora. Itália meghódítása. A pun háborúk és a Földközi-tenger medencéjének meghódítása. A köztársaság válsága. Az egyeduralom kialakulása. Augustus önéletrajza. Római hétköznapok, ünnepek, történetírás.

110

A császárkor. A dominatus. A kereszténység kialakulása és elterjedése. Újszövetség. A Római Birodalom szétesése. A Nyugatrómai Birodalom bukása. A Kárpát-medence az ókorban. A kora középkor Új királyságok a Nyugatrómai Birodalom romjain. Frank Birodalom. A pápaság létrejötte, a népvándorlás újabb hulláma. Nyugati és keleti kereszténység, szerzetesrendek. Válság és fellendülés Nyugaton. A Keletrómai Birodalomtól Bizáncig. Az iszlám és az arab világ, elterjedése. A magyarság története az államalapításig A magyar őstörténet kezdetei. Eltérő elméletek, mítoszok a magyarság őstörténetében. Népünk vándorlása a kelet-európai pusztán. A honfoglalás. A letelepedéstől az államalapításig. Szent István és törvényei. Követelmények osztályozó vizsgára Történelem 10. évfolyam gimnáziumban és szakközépiskolában Az érett középkor A pápaság és a császárság küzdelme

111

A keresztes háborúk A városok születése A rendiség kialakulása a XI.XIII. században Közép- és Kelet-Európa, a Balkán a XI. XII. században Művelődés a XI.XIII. században Hétköznapi élet a XI. XIII. században Az Árpád-házi királyok kora Szent István országa Harcok az új rend megszilárdításáért Szent László és Könyves Kálmán uralkodása A küzdelmes XII. század II. András – az Aranybulla A tatárjárás Széteső királyi hatalom – egységesülő társadalom Környezetünk az Árpád-korban A késő középkor Válság és virágzás Anglia, Franciaország és Spanyolország a XIV-XV. században A Német-római Birodalom a XIV-XV. században Cseh- és Lengyelország a XIV-XV. században Kelet-Európa és a Balkán Magyarország a XIV.-XV. században Károly Róbert, a királyi hatalom helyreállítója Nagy Lajos, a törvényhozó lovagkirály Luxemburgi Zsigmond fél évszázada

112

A magyar rendi állam és a török párharca Hunyadi János Mátyás, a nagyhatalmú király Mátyás, a hódító Táguló világ A nagy földrajzi felfedezések és hatásuk A Habsburg-Valois párharc a reformáció kezdetei Reformáció és katolikus megújulás A tőkés gazdaság kibontakozása a Tudorok kora Németalföld és a Német-római Birodalom Harc a megmaradásért A Jagelló-kor – a rendi monarchia világa Magyarország romlása Az ország három részre szakadása Várháborúk – a királyi Magyarország és a hódoltság Erdélyország A reformáció megjelenése Magyarországon A kora újkor Az alkotmányos monarchia kialakulása Angliában Francia abszolutizmus – hatalmi politika Lengyelország, a Baltikum és Oroszország a XVI-XVII. században Az Oszmán Birodalom és Ázsia a XV-XVII. században Változó gondolkodás, változó élet 8. A kora újkor A tizenöt éves háború és Bocskai szabadságharca

113

A magyar rendek és a Habsburg-dinasztia A török kiűzése Magyarország a dunai monarchiában A Rákóczi-szabadságharc Gazdaság, társadalom és népesség a XVI-XVII. században Tantárgyi követelmények Történelem, 11. osztály Az „ismeretlen” XVIII. század A fölvilágosodás A felvilágosult abszolutizmus Közép- és Kelet-Európában Köztársaság Észak-Amerikában Politikai intézmények, eszmék, ideológiák Magántulajdon és közszabadság: a kettős forradalom kora (1789-1849) Társadalmi forradalom A francia forradalom Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata A girondiak köztársasága A jakobinus diktatúra Napóleon katonai diktatúrája Szent Szövetség Nemzetközi konfliktusok és együttműködés Az ipari forradalom és következményei Az ipari forradalom Az ipari forradalom társadalmi és politikai következményei A „népek tavasza”

114

Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra A nemzetté válás kora Magyarországon Magyarország újjáépülése a XVIII. században Magyarország a Habsburg Birodalomban A jobbágy-földesúri viszony és a Habsburg- államhatalom Jozefinizmus és felvilágosodás Magyarország a francia forradalom és a napóleoni háborúk korában Politikai intézmények, eszmék, ideológiák Küzdelem a polgári átalakulásért A feudalizmus bomlásának jelei a gazdasági életben és a társadalomban Széchenyi programja Kossuth programja A gazdasági élet föllendülése és a nemzeti kultúra virágkora A reformkori magyar társadalom rétegződése és életviszonyai Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra Egyén, közösség, társadalom Népesség, település, életmód Polgári forradalom és szabadságharc A márciusi forradalom és vívmányai, áprilisi törvények A Batthyány-kormány kísérlete a forradalom eredményeinek megszilárdítására Összpontosított támadás a forradalmi Magyarország ellen Az ellenség kiverése A szabadságharc veresége Nemzetközi konfliktusok és együttműködés Témakörök Érettségi témakörök

115

A nemzeti államok és a birodalmi politika virágkora (1849-1914) Nemzeti –hatalmi átrendeződés Európában és Észak-Amerikában Az olasz nemzeti állam megalapítása A német egység kialakulása „A világ műhelye” Egyesült Államok második forradalma A munkások mozgalma az 1848-as forradalmak után Nemzetközi konfliktusok és együttműködés Békéből háborúba Az ipar és a tudomány új korszaka, a második ipari forradalom Hatalmi átrendeződés Európában A nemzeti átrendeződés kérdései Kelet – Közép- és Kelet-Európában A világ fölosztása Régi birodalmak a Balti-tengertől a Sárga –tengerig A világháború előestéjén Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra Nemzetközi konfliktusok és együttműködés A modern Magyarország születése Kísérlet Magyarország beolvasztására Az önkényuralom csődje és a kiegyezés A dualista rendszer kiépítése A magyar gazdaság fejlődése a kiegyezés után A magyar társadalom a dualizmus korában A dualizmus válsága Tudományok és művészetek a dualizmus korában

116

A modern demokráciák működése Népesség, település, életmód Tantárgyi követelmények Történelem, 12. osztály Az első világháború és következményei A mexikói forradalom. A világháború. Az orosz forradalom. A bolsevik hatalomátvétel. Nemzetközi helyzet a világháború végén. Az őszirózsás forradalom. A köztársaságtól a proletárdiktatúráig. A Magyarországi Tanácsköztársaság. A párizsi békekonferencia és Magyarország. A király nélküli alkotmányos királyság. A szomszédos országok magyarsága. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés A két világháború között Európa 1920-1929-ben. Olaszország és a fasizmus. Bethlen István miniszterelnöksége. USA és a New Deal Magyarország az 1920-as, 1930-as években. Nagy-Britannia és a liberalizmus. Szovjetunió és a kommunizmus.

117

Németország és a nemzetiszocializmus. Franciaország és a demokrácia. Nemzetközi helyzet 1930-1936-ban. Gömbös Gyula. Ellenzéki pártok és mozgalom Nemzetközi helyzet 1936-1939-ben, diktatúrák előretörése. Magyarország a náci birodalom árnyékában. Gazdaság, társadalom, életmód, kultúra. Ázsia majdani nagyhatalmai. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra Politikai intézmények, eszmék, ideológiák Népesség, életmód település A második világháború A világháború kezdete. A német sikerektől a lassú fordulatig. A szövetségesek felülkerekedése. A szövetségesek győzelme. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés Béke és hidegháború Szövetségesekből ellenfelek. Az Ideiglenes Nemzeti Kormánytól,a II. Köztársaság kikiáltásáig. Küzdelem a magyar demokráciáért. Szovjetunió és Kelet-Közép-Európa. A szomszédos országok magyarsága. Truman-elvtől Sztálin haláláig.

118

Kommunista fordulat és diktatúra Magyarországon. Ázsia a világháború után. A nyugati világ a háború után. A keletnémet felkeléstől a magyar forradalomig. Változások Magyarországon, szovjet utasításra. Az 1956-os forradalom és előzményei. A forradalom győzelme. A szovjet támadás és megtorlás. A magyar forradalom eltiprásától a kubai válságig. Hódoltság és reformkísérlet Magyarországon. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra Nemzetközi konfliktusok és együttműködés A békés egymás mellett élés küzdelme A világ új, vezető gazdasági hatalmai: Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország. A kínai-szovjet ellentéttől, a Csehszlovákia elleni agresszióig. Az enyhülés kísérlete. Viszonylagos jólét, általános pusztulás Magyarországon. A kis hidegháború. A pártállami rendszer végnapjai Magyarországon. Gazdaság, társadalom, életmód, kultúra. Egyén, közösség, társadalom Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra A demokrácia győzelme A peresztrojkától a Szovjetunió felbomlásáig. A kommunizmus bukása Magyarországon.

119

A magyar tárgyalásos forradalom. A XXI. század közepén. Közép-európai régió. Az Európai Unió. A fejlődő országok problémái. A technikai fejlődés és környezeti hatásai. A tömegkultúra jelenségei. Emberi és állampolgári jogok. Hazai nemzetiségek. Választási rendszer és az önkormányzatok. Demográfiai változások Modern demokráciák működése Politikai intézmények, eszmék, ideológiák Fizika javítóvizsga, osztályozóvizsga

A vizsga része: csak írásbeli A vizsga időtartama: 45 perc A vizsga értékelése: 0-29 % - elégtelen 30-50 % - elégséges 51-69 % - közepes 70 – 84 % - jó 85-100 % - jeles Függvénytáblázat és számológép használható. A szaktanár összeállítja a feladatsort, és a Bizottság másik 2 tagja kijavítja.

120

MINIMUM KÖVETELMÉNYEK FIZIKA 7. OSZTÁLY A TESTEK MOZGÁSA - Ismerje a sebesség, átlagsebesség fogalmát, jelét, kiszámítását - Oldjon meg egyszerű feladatok a sebességgel kapcsolatban. A DINAMIKA ALAPJAI – Soroljon fel mozgásállapot-változással járó kölcsönhatásokat. – Értelmezze a tömeg fogalmát. – Ismerje a sűrűség fogalmát, tudja összehasonlítani a testek sűrűségét. – Ismerje az erőhatás, erő fogalmát, jelét, mértékegységét, tudja értelmezni az iránymennyiség fogalmát. – Ismerje a különféle erőhatásokat, erőábrázolásokat. Az erő forgató hatását. – Ismerje fel a hatás–ellenhatás törvényét, az erő–ellenerő fogalmát. Az egy kölcsönhatásban fellépő és az egy testet érő erők megkülönböztetése néhány egyszerű köznapi jelenség alapján. – Ismerje a súrlódást és közegellenállást, mint a mozgásokat befolyásoló tényezőket. – Sűrűséggel és forgatónyomatékkal kapcsolatos egyszerű feladatok megoldása. A NYOMÁS – Ismerje a nyomóerő, a nyomott felület és a nyomás fogalmát, jelét, mértékegységét, kiszámítását. – Folyadékok és gázok nyomását értelmezze, anyagszerkezeti alapokon történő magyarázatát ismerje. – Arkhimédész törvényének felismerése kísérletek alapján, értelmezze a felhajtóerőt. – Elemezze az úszás, merülés, lebegés jelenségét sűrűségviszonyokkal. – Magyarázza el a hajszálcsövesség, közlekedőedények szerepét az élő- és élettelen világban, ill. a környezetvédelemben. HŐTAN – A testek változtató-képességét jellemezze kísérletek alapján. – Tudja az energia fogalmát, jelét, mértékegységét, az energia-megmaradás törvényének érvényesülését a hétköznapi élet különböző folyamataiban, például egyszerű gépek alkalmazásakor. – Tudja a munka, teljesítmény, hatásfok fogalmát, mértékegységét és kiszámítási módját. –A belsőenergia és a fajhő fogalmát tudja meghatározni. –Tudja értelmezni a hőjelenségeket (hőtágulás, hőterjedés) különböző halmazállapot esetén az anyagszerkezeti ismeretek felhasználásával. 121

MINIMUMKÖVETELMÉNYEK FIZIKA 8. OSZTÁLY ELEKTROMOSSÁG Egy test elektromosan semleges és az anyagszerkezeti magyarázata A testek elektromos állapota és fajtái Vezetők és a szigetelők közötti különbségek és példák Elektromos áram fogalma Áramerősség fogalma, jele, kiszámítása, mértékegysége, méréséről pár mondat Elektromos áramkör részei, áramirányok Feszültség fogalma, jele, kiszámítása, mértékegysége, mérése Pár mondat a soros és párhuzamos kapcsolásról Elektromos ellenállás fogalma, jele, kiszámítása, mértékegysége Egyszerű számításos feladat megoldása az áramerősség, feszültség és ellenállással kapcsolatban AZ ELEKTROMOS ÁRAM HATÁSAI Elektromos munka fogalma, jele, kiszámítása, mértékegysége Elektromos teljesítmény fogalma, jele, kiszámítása, mértékegysége Elektromos áram hatásai a gyakorlati életben Váltakozó áram és egyenáram fogalma Egyszerű számításos feladatok az elektromos munka és elektromos teljesítménnyel kapcsolatban FÉNYTAN Fényforrás fogalma, csoportosítása Fény terjedési sebessége Fény visszaverődésével és a fény törésével kapcsolatos alapvető jelenségek, törvények Síktükörben látott kép Síktükör, homorú- és domború tükör, domború- és homorú lencse használata a gyakorlati életben Tudjanak egyszerű optikai eszközök felsorolni Látás feltétele Fehér fény és a szivárvány színei A középszintű fizika érettségi témakörei 1. Mozgások. Vonatkoztatási rendszerek. Sebesség. Az egyenletes és az egyenletesen változó mozgás. Az s(t), v(t), a(t) függvények grafikus ábrázolása, elemzése. Relatív- és átlagsebesség. 2. Newton törvényei. A dinamika alapegyenletének részletes elemzése. Tömeg és súly. A súly változásai- Az emelési és a gyorsulási munka. Inerciarendszer.

122

3. Lendület, lendületmegmaradás. A rugalmas és a rugalmatlan ütközés. Az energia megmaradása. A mozgási energia. 4. A súrlódás fogalma. A súrlódási munka. Az energiamérleg alkalmazása. A csúszási és tapadási súrlódás gyakorlati vonatkozásai. 5. Periodikus mozgások. Az egyenletes körmozgás. A harmonikus rezgőmozgás kinematikája és dinamikája. A rezgésidő, direkciós erő és a rúgón rezgő tömeg kapcsolata. A rugalmas energia. 6. Gravitáció. Gyorsuló koordinátarendszerek és az abban fellépő virtuális erők. Szabadesés. Súlytalanság. A Föld körül keringő mesterséges égitestek szabadesése. 7. A lineáris és térfogati hőtágulás. Szilárd testek és folyadékok hőtágulása. A hőtágulás gyakorlati vonatkozásai. 8. A termikus kölcsönhatás. Kalorimetria. Halmazállapot-változások. A telített gőz fogalma. A fázisátalakulásokat jellemző fizikai mennyiségek. 9. Az ideális gázok jellemzői. Gáztörvények, az egyesített gáztörvény. A gáz állapotegyenlete. Speciális állapotváltozásuk ábrázolása p(V) grafikonon. Körfolyamatok. A gáz belső energiája. 10. Hőtani főtételek. A hőerőgépek. Az időtükrözési szimmetria sérülése a termodinamikában. A hőszivattyú működési elve, gyakorlati jelentősége. 11. Töltött gömb elektrosztatikus tere. A forrásos mező tulajdonságai. Az elektroszkóp. Az elektromos megosztás. Coulomb törvénye. Elektromos mezők szuperpozíciója. Potenciál, feszültség. 12. A kondenzátor. A kapacitás fogalma. Kondenzátor viselkedése egyenáramú körben. Az áramerősség és a feszültség vizsgálata kondenzátor töltése közben. Kondenzátorok soros és párhuzamos kapcsolása. A kondenzátor energiája. 13. Az egyszerű áramkör részei és funkciói. Feszültség- és árammérés, Ohm-törvénye. Fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolása. A kapcsolások elektromos jellemzői. Áramforrások belső ellenállása. Kapocsfeszültség, elektromotoros erő (üresjárási feszültség). 14. Az elektromos áram mágneses hatásai. A Lorentz-erő. A mozgási és nyugalmi elektromágneses indukció és gyakorlati vonatkozásai. Az indukált feszültség és áram. Lenz-törvény és az energia-megmaradás. Generátor, villanymotor. Az elektromágneses fék. Az energia szállítása. A transzformátor. 15. Az elektromágneses rezgés és hullám. Analógia a mechanikai rezgéssel és hullámmal. Tekercs viselkedése egyen- és váltóáramú körben. Rezgőkör, impedancia, fázisszög. Az elektromágneses hullámok spektruma. Az elektromágneses hullám frekvenciája és energiája. Gyakorlati vonatkozások az elektromágneses hullám anyaggal történő kölcsönhatása közben. 16. A látható fény. A fény tulajdonságai. Intenzitás, frekvencia. A látás; a szem. Geometriai optika. Lencsék, tükrök képalkotása. A leképezési törvény. Lencsék fókusztávolsága. A szem hibái, a rövid és távollátás és korrekciója. 123

17. Hullámoptika. A fény elhajlása résen, rácson. A fény törése prizmán, párhuzamos falú lemezen. A teljes visszaverődés. Az optikai kábel működése és gyakorlati jelentősége. A monokromatikus és koherens fény, a lézer. 18. Az anyag kettős természete. A foton. A fotoeffektus. A kilépési munka. A kvantumfizika alapjai. Az elektron hullámtermészete. 19. Az atom szerkezete. Természetes és mesterséges radioaktivitás. A bomlási sor. Aktivitás. A háttérsugárzás. A sugárzás mérése. A radioaktivitás biológiai hatásai. 20. Az atommag felépítése. A kötési energia. Az egy nukleonra jutó kötési energia a rendszám függvényében. Magfúzió, maghasadás. a csillagok energiatermelése. Az atomreaktor működése, a tiszta energiatermelés és kockázatai (Csernobil, Fukusima). 21. Csillagászat. Fénysebesség. A speciális relativitás alapjai. A fénysebességnél nagyobb sebesség abszurduma. Tér-idő grafikonok elemzése. Az Univerzum keletkezése és lehetséges végállapota(i).

MINIMUMKÖVETELMÉNYEK MATEMATIKA 9.OSZTÁLY

Kombinatorika, számoljuk össze, halmazok, halmazműveletek, intervallumok; Algebra és számelmélet, hatványozás, számok normálalakja, nevezetes szorzatok, szorzattá alakítás, műveletek algebrai törtekkel oszthatóság, számrendszerek; Függvények, derékszögű koordinátarendszer, lineáris-, abszolútérték-, másodfokú-, négyzetgyök-, lineáris törtfüggvények és transzformációk; Háromszögek, négyszögek, sokszögek, összefüggés a háromszög oldalai és szögei között, összefüggés a derékszögű háromszög oldalai között, a háromszög beírt és köré írt köre, Thalész tétele és alkalmazásai, érintőnégyszögek, érintősokszögek; Egyenletek, egyenlőtlenségek, egyenletrendszerek, egyenlet megoldásának grafikus módszere, értelmezési tartományának, értékkészletének vizsgálata, szorzattá alakítás, megoldás lebontogatással, abszolútértéket tartalmazó egyenletek, egyenlőtlenségek, paraméteres egyenletek, szöveges feladatok, elsőfokú két- és több-ismeretlenes egyenletrendszerek és szöveges környezetben megoldható feladatok; Geometriai transzformációk , tengelyes és középpontos tükrözés, szimmetrikus alakzatok, pont körüli forgatás és

124

MINIMUMKÖVETELMÉNYEK MATAEMATIKA 10. OSZTÁLY Gondolkodási módszerek, skatulya-elv, sorba rendezési, kiválasztási problémák; Gyökvonás, négyzetgyökvonás azonosságai és alkalmazása, számok n-edik gyöke és azonosságai; Másodfokú egyenlet, megoldóképlete, gyöktényezős alak, gyökök és együtthatók közötti összefüggések, másodfokúra visszavezethető magasabb fokszámú egyenletek, másodfokú egyenlőtlenségek, paraméteres másodfokú egyenletek, négyzetgyökös egyenletek, számtani és mértani közép, szélsőérték-feladatok, másodfokú egyenletre vezethető problémák; Geometria , középponti és kerületi szögek tétele, húrnégyszögek, párhuzamos szelők tétele és alkalmazásai, középpontos hasonlóság, alakzatok hasonlósága, hasonló síkidomok területének aránya, hasonló testek térfogatának aránya hegyesszögek szögfüggvényei, síkbeli és térbeli számítások a szögfüggvények segítségével, vektorok és műveleteik, vektorok felbontása, vektorok a koordináta-rendszerben; Szögfüggvények szinusz-, koszinusz-, tangens, kotangens függvény, geometriai alkalmazások; Valószínűségszámítás, események, műveletek eseményekkel, kísérletek, gyakoriság, relatív gyakoriság, a valószínűség klasszikus modellje

MINIMUMKÖVETELMÉNYEK MATEMATIKA 11. OSZTÁLY Kombinatorika, gráfok, permutációk, variációk, kombinációk; Hatvány, gyök, logaritmus, hatványozás, gyökvonás, exponenciális függvény, exponenciális egyenletek, egyenlőtlenségek, egyenletrendszerek, logaritmus fogalma, azonosságai, logaritmusfüggvény, logaritmusos egyenletek, egyenlőtlenségek, egyenletrendszerek, gyakorlati alkalmazások; Trigonometria alkalmazásai, vektorműveletek, skaláris szorzat, szinusztétel, koszinusztétel, trigonometrikus egyenletek, egyenlőtlenségek; Függvények, exponenciális-, logaritmus-, trigonometrikus függvények, és gyakorlati alkalmazásuk; Koordinátageometria, műveletek a koordinátákkal adott vektorokkal, két pont távolsága, két vektor hajlásszöge, szakasz

125

osztópontjának koordinátái, háromszög súlypontjának koordinátái, az egyenes egyenlete, két egyenes metszéspontja, távolsága, kör egyenlete, kör és egyenes kölcsönös helyzete, kétkör közös pontjai, parabola egyenlete; Valószínűségszámítás, statisztika, klasszikus valószínűségi modell, visszatevéses mintavétel, valóság és statisztika

MINIMUMKÖVETELMÉNYEK MATEMATIKA 12. OSZTÁLY Logika, bizonyítási módszerek, Számsorozatok, példák rekurzív sorozatokra, számtani sorozatok, mértani sorozatok, kamatszámítás, törlesztő részletek kiszámítása; Térgeometria, térelemek, terület, a sokszög területe, a kör és részeinek területe, hasáb, henger, gúla, kúp, csonkagúla, csonkakúp térfogata és felszíne, gömb térfogata és felszíne, egymásba írt testek, térgeometria alkalmazása; Valószínűség számítás, statisztika, geometriai valószínűség, statisztika

MINIMUMKÖVETELMÉNYEK FIZIKA 9.OSZTÁLY Mozgástani alapfogalmak Az egyenes vonalú egyenletes mozgás Az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás A szabadesés Az egyenletes körmozgás A tehetetlenség törvénye Lendület és megmaradása Az erő, Newton II. törvénye Newton III. törvénye A gravitációs erőtörvény, a földi gravitációs erő A súlyerő A rugóerő A súrlódási erő és a közegellenállás Az egyenletes körmozgás dinamikai leírása A forgatónyomaték Pontszerű és merev test egyensúlya Egyensúlyi helyzetek Egyszerű gépek A munka Az energia Munkafajták energiafajták A mechanikai energia megmaradásának tétele A teljesítmény A hatásfok

MINIMUMKÖVETELMÉNYEK 126

FIZIKA 10. OSZTÁLY Termikus jelenségek, a molekulák hőmozgása A hőmérséklet mérése, hőmérsékleti skálák Halmazállapotok, modellalkotás Szilárd testek hőtágulása Folyadékok hőtágulása A gázok állapotegyenlete Boyle-Mariotte törvény Gay-Lussac I. törvénye Gay-Lussac II. törvénye Egyesített gáztörvény A belső energia, az ekvipartíció tétele A belső energia megváltozása, a termodinamika I. főtétele Halmazállapot-változások A termodinamika II. főtétele Elektrosztatikai alapismeretek. Coulomb törvénye. A töltésmegmaradás törvénye. Az elektromos mező jellemzése. Az elektromos térerősség. Az elektromos mező szemléltetése erővonalakkal. Az elektromos mező munkája. Az elektromos feszültség. Elektromos töltések, térerősség, potenciál a vezetőn. A kondenzátor. Az elektromos mező energiája. Egyenáram. Áramköri alaptörvények Az áramköri alapmennyiségek. Ohm törvénye. Mitől függ a fémes vezető ellenállása?Ellenállások kapcsolása (soros, párhuzamos, vegyes)

MINIMUMKÖVETELMÉNYEK FIZIKA 11. OSZTÁLY A rezgőmozgás leírása A matematikai inga Csillapodó és csillapítatlan rezgések Szabad és kényszerrezgések Rezgések összeadása Mechanikai hullámok Hullámjelenségek (törés, visszaverődés, interferencia, állóhullám, elhajlás) A hang jellemzői Az infrahang és az ultrahang Elektromágneses rezgések és hullámok Teljes elektromágneses színkép A fény terjedése. Fényvisszaverődés, tükrök A fénytörés. Planparalel lemez, prizma, lencsék A fény, mint transzverzális elektromágneses hullám. Fénypolarizáció, fénybontás, színkeverés A fény interferenciája. Fényelhajlás. Spektrumok, spektroszkópia Bevezetés a modern fizikába A fényelektromos jelenség (fotoeffektus) Az elektron részecske-és hullámtulajdonságai. Az atommodellek A Bohr-modell A kvantummechanikai atommodell alapjai A speciális relativitáselmélet alapjai 127

Az atommag felfedezése és összetétele. A nukleáris kölcsönhatás. A radioaktivitás. A maghasadás Atommagok fúziója. Az égitestek mozgása A Világegyetem keletkezése A Tejútrendszer és a galaxisok A csillagok élete A Naprendszer

A javítóvizsga témakörei fizikából 9. évfolyam

A testek helyének megadása; Az átlagsebesség; Az egyenletes mozgás; A tehetetlenség törvénye; A lendület és a lendületmegmaradás törvénye; A párkölcsönhatások jellemzője: az erő; A szabadesés; A négyzetes úttörvény; A munka; A munkatétel; A helyzeti energia; A rugalmas kölcsönhatás; A mozgásegyenlet; A rugó munkája; A rugalmas energia; Súrlódás és közegellenállás; A tapadás; Körmozgás; Az általános tömegvonzás; A forgatónyomaték, Egyszerű gépek

A javítóvizsga témakörei fizikából 10. évfolyam – Mozaik Kiadó könyvéből

1. A hőtan I. A termikus kölcsönhatás; a hőmérséklet értelmezése, a Celsius-féle hőmérsékleti skála, a hőmérséklet mérése; A szilárd testek és a folyadékok hőtágulásának törvényei. Számítási feladatok. 2. A hőtan II. A gázok tulajdonságai, az állapotjelzők; A speciális gáztörvények: az izobár, az izochor és az izoterm állapotváltozások törvényei, a Kelvin-féle hőmérsékleti skála. Az egyesített gáztörvény, és az állapotegyenlet. Számítási feladatok. 3. A hőtan III. A gázok belső energiájának értelmezése, a szabadsági fok fogalma. A hőközlés és a térfogati (tágulási) munka, az első főtétel. Az állapotváltozások energetikai értelmezése. Számítási feladatok. 4. A hőtan IV. A halmazállapot-változások értelmezése, energiaviszonyai. Az olvadás-fagyás, a párolgás és a forráslecsapódás jellemzői, törvényei. Számítási feladatok.

128

5. Az elektrosztatika Az elektromos alapjelenségek; Coulomb-törvénye, az elektromos térerősség, az elektromos erővonalak és kapcsolatuk; az elektromos munka, a feszültség és a potenciál. 6. Az egyenáram 7. Mágneses alapjelenségek, indukció

A javítóvizsga témakörei fizikából 11. évfolyam 1. A harmonikus rezgőmozgás Harmonikus rezgés, periódus, rezgésidő, frekvencia, kitérés, amplitúdó fogalma, értelmezése. A kitérés-idő, sebesség-idő és a gyorsulás-idő összefüggése. A harmonikus rezgés dinamikája; a rezgésidő meghatározása; a rezgés energiája. Számítási feladatok. 2. A mechanikai hullámok A mechanikai hullámok kialakulása; a hullám amplitúdója, frekvenciája, a hullámhossz, a terjedési sebesség; a hullámok típusai. A hullámok visszaverődésének és törésének törvényei. 3. Az elektromágneses rezgések és hullámok Az elektromágneses rezgőkör felépítése, működése. Az elektromágneses hullámok létrejötte, jellemzői. 4. Az optika A fény terjedésének jellemzői. Az egyszerű optikai eszközök csoportosítása. A tükrök és lencsék képalkotása (kép-szerkesztés).

Osztályozó vizsga németből: 7. évf. Témakörök Személyes vonatkozások, család, Ember és társadalom, Környezetünk, Az iskola, A munka világa, Életmód, Szabadidő művelődés,szórakozás,Utazás,turizmus,Tudomány és technika

Fogalomkörök - Cselekvés, történés, létezés kifejezése: Präsens, Negation - Birtoklás kifejezése: haben, Possessivpronomen, von, -s - Térbeli viszonyok: in+A/D, in/aus/nach, 129

- Mennyiségi viszonyok: Zahlen, alles, viel, wenig, mehr,alle - Modalitás: möchte, können, wollen, müssen, Imperativ

8. évf. Témakörök Személyes vonatkozások, család, Ember és társadalom, Környezetünk, Az iskola, A munka világa, Életmód, Szabadidő művelődés,szórakozás,Utazás,turizmus,Tudomány és technika

Fogalomkörök - Cselekvés, történés, létezés kifejezése:Präteritum:sein/haben, Perfekt,Futur, - Időbeli viszonyok: Wie oft?, Wann?, Wie lange - Minőségi viszonyok: Wie?, Welcher?,Vergleich: so..wie, als - Esetviszonyok: Nominativ, Akkusativ: für, Dativ: mit - Szövegösszetartó esztközök: Konjunktionen: und/oder/aber/denn. Pronomen: mein/dein/mir/dir/dieser/welcher/man

9. évf. Témakörök Személyes vonatkozások, család, Ember és társadalom, Környezetünk, Az iskola, A munka világa, Életmód, Szabadidő művelődés,szórakozás,Utazás,turizmus,Tudomány és technika

Fogalomkörök - Cselekvés, történés, létezés kifejezése: Präsens,Präteritum:sein/haben, Perfekt,Futur, Negation - Birtoklás kifejezése: haben, Possessivpronomen, von, -s - Térbeli viszonyok: in+A/D, in/aus/nach, - Időbeli viszonyok: Wie oft?, Wann?, Wie lange - Mennyiségi viszonyok: Zahlen, alles, viel, wenig, mehr,alle - Minőségi viszonyok: Wie?, Welcher?,Vergleich: so..wie, als 130

- Modalitás: möchte, können, wollen, müssen, Imperativ - Esetviszonyok: Nominativ, Akkusativ: für, Dativ: mit - Szövegösszetartó esztközök: Konjunktionen: und/oder/aber/denn. Pronomen: mein/dein/mir/dir/dieser/welcher/man

10. évf. Témakörök Személyes vonatkozások, család, Ember és társadalom, Környezetünk, Az iskola, A munka világa, Életmód, Szabadidő művelődés,szórakozás,Utazás,turizmus,Tudomány és technika

Fogalomkörök - Cselekvés, történés, létezés kifejezése: Präteritum:konnte/musste/durfte/wollte, sich-Verben, Passiv Präsens/Präteritum/Perfekt - Birtoklás kifejezése: Genitiv, gehören+D - Térbeli viszonyok:Präpositionen mit A/D: an/auf/vor/hinter/über/neben/unter/zwischen, Präpositionen mit D : zu - Időbeli viszonyok: Seit wann?, Vor wie vielen Jahren? Jahreszahlen, Datum - Mennyiségi viszonyok: Adjektivdeklination: Was für ein?, Welcher? Komparation, Substantiviertes Adjektiv - Modalitás: dürfen, sollen, sollte, Konjunktiv II.:Gegenwart,zu +Inf. - Esetviszonyok: Präpositionen mit Akkusativ: über/durch/entlang, Präpositionen mit Dativ: zu, Rektion der Verben, Präpositionaladverb - Logikai viszonyok: Kausalsatz, Objektsatz Szövegösszetartó eszközök: Konjunktionen: entweder-oder/sowohl-als auch/wedernoch/dass/weil/als/wie/ob/als wenn, Relativsatz, Relativpronomen

11. évf. Témakörök Személyes vonatkozások, család, Ember és társadalom, Környezetünk, Az iskola, A munka világa, Életmód, Szabadidő művelődés,szórakozás,Utazás,turizmus,Tudomány és technika 131

Fogalomkörök - Cselekvés, történés, létezés kifejezése: lassen,Vorgangspassiv/Zustandspassiv/Plusquamperfekt - Minőségi viszonyok: Partizip Präsens/ Partizip Perfekt - Modalitás: Vorgangspassiv mit Modalverben/ sein+ zu+ Inf./ haben+ zu+Inf. - Esetviszonyok: Wortfolge mit Datv/Akkusativ, Rektionen der Adjektive - Logikai viszonyok: Subjektsatz, Objektsatz, Temporalsatz, Finalsatz: um+zu+Inf/Damit, Konjunktiv II.:Vergangenheit, Wunschsatz - Szövegösszetartó eszközök: Konjunktionen: obwohl/trotzdem/während/jedesto/bis/solange/nachdem/bevor/anstatt dass/anstatt zu/da/ohne dass/ohne zu/als ob, Pronomen: derjenige, einer, einander

12. évf. Témakörök Személyes vonatkozások, család, Ember és társadalom, Környezetünk, Az iskola, A munka világa, Életmód, Szabadidő művelődés,szórakozás,Utazás,turizmus,Tudomány és technika

Fogalomkörök - Cselekvés, történés, létezés kifejezése: Futur als Vermutung, Futur II. - Mennyiségi viszonyok: Bruchzahlen - Minőségi viszonyok: Apposition, Gerundivum - Modalitás: Modalverben im Perfekt, Passiv mit Modalverben im Konjunktiv II. Präsens, Konjunktiv II. Vergangenheit der Modalverben, brauchen +zu+Inf., Subjektive Bedeutung der Modalverben - Esetviszonyok: Genitiv: dank/infolge - Szövegösszetartó eszközök: Temporalsatz:sooft/sobald, zwar…aber, Rektion der Verben - Függő beszéd: Indirekte Rede Perfekt - Indulatszók: Interjektion

132

Osztályozó vizsga követelménye biológiából 7. évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Élőlények változatossága (Forró övezet) Mérsékelt övezet Hideg övezet Rendszertan Részekből egész Szépség, erő, egészség

Osztályozó vizsga követelménye biológiából 8. évfolyam 1. 2. 3.

A szervezet anyag és energiaforgalma A belső környezet állandóságának biztosítása A fogamzástól az elmúlásig

Osztályozó vizsga követelménye biológiából 10. évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Mikrobiológia Növények, gombák Az állatok Kapcsolat az élő és az élettelen között Az állatok viselkedése Másfélmillió lépés Magyar országon

Osztályozó vizsga követelménye biológiából 11. évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

A sejt felépítése és működése A táplálkozás A légzés Keringés, belső környezet Erő és ügyesség A bőr Az immunrendszer A hormonrendszer Az idegrendszer

Osztályozó vizsga követelménye biológiából 12. évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Az öröklődés Molekuláris genetika Szaporodás egyedfejlődés Az élet lehetőségei A biológiai evolúció Az ember egyéni és társa viselkedése Gazdálkodás és fenntarthatóság

Osztályozó vizsga követelménye földrajzból 7. évfolyam A szilárd Föld anyagai Földrajzi övezetesség Gazdasági alapismeretek Afrika és Amerika földrajza

Osztályozó vizsga követelménye földrajzból 8. évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Ázsia Ausztrália, sarkvidékek Európa általános földrajza Észak-Európa földrajza Atlanti-Európa Kelet és Közép Európa Kárpát-medence Szomszédos országok Magyarország természeti és kulturális értékei

133

10. Magyarország társadalomföldrajza

Osztályozó vizsga követelménye földrajzból 9. évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

A Föld kozmikus környezete A földi tér ábrázolása Geológia Légkör Vízburok Földrajzi övezetesség Társadalmi folyamatok

Osztályozó vizsga követelménye földrajzból 10. évfolyam 1. 2. 3. 4. 5.

Világgazdaság jellemző folyamatai Magyarország helye Európában A társ. gazd. fejlődés regionális különbségei Európában Európán kívüli országok Globális kihívások

134