BOCSKAI
KLAPKA
ÓVODA
ÓVODA
Pedagógiai Program 2015.
RÁKOSPALOTAI HETEDHÉT ÓVODA 1154. Budapest, Klapka György u. 27. Tel./ fax: 307-6374 e-mail:
[email protected] Web: www.hetedhetovoda.hu OM azonosító:201554 Intézményvezető: Végváriné Kékhegyi Erika
ADATLAP Az intézmény neve:
Rákospalotai Hetedhét Óvoda
Központi óvoda:
Klapka Óvoda 1154. Budapest, Klapka Gy. u. 27. Bocskai óvoda 1153. Budapest, Bocskai u. 65.
Tagóvoda:
A program neve:
Rákospalotai Hetedhét Óvoda Helyi Pedagógiai Program
Az intézmény felügyeleti szerve: Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzata
1
Tartalom 1. BEVEZETŐ - HELYZETKÉP 1.1 A nevelőtestület hitvallása
4. oldal 5. oldal
2. GYERMEKKÉPÜNK
6. oldal
3. ÓVODAKÉPÜNK 3.1 Nevelőmunkánk alapelvei 3.2 Az óvodai nevelésünk célja 3.3 A Klapka óvoda sajátos arculata 3.4 A Bocskai óvoda sajátos arculata
7. oldal 8. oldal 9. oldal 9. oldal 12. oldal
4. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI 4.1 Személyi feltételek 4.2 Az óvoda tárgyi - dologi feltételei 4.3 Az óvodai élet megszervezésének elvei
13. oldal 13. oldal 14. oldal 15. oldal
5. AZ ÓVODAI NEVELÉSÜNK FELADATAI, TEVÉKENYSÉGEI 5.1 Az egészséges életmód alakítása 5.2 Az érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása 5.3 Az anyanyelvi, és az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása
19. oldal 19. oldal 20. oldal 21. oldal
6. INKLUZÍV PEDAGÓGIA – INTEGRÁCIÓ A SAJÁTOSSÁGOK MEGŐRZÉSÉVEL, A KÜLÖNBSÉGEKHEZ VALÓ ALKALMAZKODÁSSAL 23. oldal 6.1. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztése, fejlődésének segítése 23. oldal 6.2 Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek 23. oldal 6.3 Szociálisan hátrányban levő, a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatása 24. oldal 6.4. Tehetséggondozás 25. oldal 6.5. Esélyegyenlőség biztosítása 25. oldal 7. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKESÉGFORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUSOK FELADATAI 7.1 A játék 7.2 Verselés, mesélés 7.3 Ének, zene, énekes játék, gyermektánc 7.4 Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka 7.5 Mozgás 7.6 A külső világ tevékeny megismerése 7.7 Munka jellegű tevékenységek
26. oldal 26. oldal 28. oldal 30. oldal 31. oldal 33. oldal 35. oldal 36. oldal 2
7.8 A tevékenységekben megvalósuló tanulás
38. oldal
A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE
40. oldal
8. GYERMEK ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS PEDEGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK 41. oldal 9. EGYÜTTMŰKÖDÉS, KAPCSOLATTARTÁS 42. oldal 9.1. A szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei 9.1.1. A családdal való együttműködés alapelvei 9.1.2. A szülő, gyermekek, pedagógus együttműködésének formái, módszerei, lehetőségei 9.2. Czabán Általános Iskola 9.3. Pedagógiai szakszolgálatok 10. EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS a) Egészséges táplálkozás b) Mindennapos testnevelés, testmozgás c) Testi és lelki egészség fejlesztése d) Bántalmazás megelőzése e) Baleset megelőzés és elsősegélynyújtás f) Személyi higiéné
44. oldal 45. oldal 45. oldal 45. oldal 46. oldal 46. oldal 46. oldal
11. A HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM DOKUMENTÁCIÓS RENDSZERE
47. oldal
12. A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK Legitimációs záradék
47. oldal 49. oldal
MELLÉKLETEK 1. Módszertani segédanyag - Klapka Óvoda Módszertani segédanyag - Bocskai Óvoda 2. Intézményi elvárásrendszer - óvodavezető - óvodapedagógusok - intézményi
51. oldal 71. oldal 79. oldal
3
BEVEZETŐ
Ön kedves Olvasó a Budapest, XV. kerület Rákospalotai Hetedhét Óvoda Pedagógiai Programját tartja a kezében. E program megfogalmazza nevelésünk legfontosabb céljait, feladatait, alapelveit. Megismerheti belőle, hogy milyen területen, hogyan fejlesztjük a gyermekeket, hogy mit tartunk igazán fontosnak. Fejlesztő munkánk az óvodai nevelés teljes időtartamában, a nevelési feladatok minden területére, az óvodai élettevékenység egészére terjed ki. A gyermekek természetes megnyilvánulási formáira, a mozgásra és a játékra épül. Hisszük, hogy programunk megvalósításával mindent megteszünk azért, hogy - testileg, lelkileg harmonikusan fejlődjenek a gyermekek, - az óvodai élet a gyermekek számára maradandó élményt jelentsen, és a későbbiekben emlékezzen arra, hogy milyen közös programokon érezte jól magát, - óvodáinkban, 6-7 éves korukra a kiegyensúlyozott, vidám óvodai évek után, érettek legyenek az iskolai élet megkezdéséhez. 2015. augusztus
A nevelőtestület nevében Végváriné Kékhegyi Erika
4
1.1. A NEVELŐTESTÜLET HITVALLÁSA Intézményünk két épületben üzemel. Mindkét épületben a kialakított nevelési gyakorlatunk sajátos arculattal rendelkezik. Az óvodai nevelés világa, a naponta megújulni képes inger gazdag környezet adja az intézményes nevelés fundamentumát. Az óvodában elkezdett személyiségfejlesztés tudatosan tervezett és szervezett, irányított pedagógiai munka egész életre kiható és meghatározó felelősségteljes vállalkozás. Mindezeket figyelembe véve nevelésfilozófiánk és viszonyulásunk a gyermekekhez azonos. Helyi nevelési programunk pedagógiai szemléletét kifejezi az Adleri négy aranyszabály a demokratikus nevelésről: Próbáld megérteni a gyermeket! (Parancsolás helyett kérdezni, átérezni helyzetét!) Segítsd, hogy a gyermek a zsákutcából ki tudjon jutni. A zsákutca az a cselekvés, amelyik nem helyes. A gyermek energiáját nem kell visszafojtani, hanem kedvező irányba kell terelni! A gyermek pozitív érzésvilágára kell építeni! Adj szabadságot a gyermeknek, világos, egyértelmű határok között!
A négy aranyszabálynak a mindennapok gyakorlatában való megvalósulása hozzájárul ahhoz, hogy a gyermekek személyiségének fejlesztése a kívánt irányba haladjon. Ez az út, ez a pedagógia vezet el az öntudatos, saját értékeit, erősségeit ismerő, belső kontrollal, hajtóerővel, erkölcsi tartással rendelkező, egyéniséget megőrző, döntésekre képes felnőttek világába.
5
Az óvoda adatai: Az óvoda elnevezése: Központi óvoda: Az óvoda pontos címe: Óvodai csoportok száma: Tagóvoda: Az óvodapontos címe: Óvodai csoportok száma: Az óvoda fenntartója:
Rákospalotai Hetedhét Óvoda KLAPKA ÓVODA 1154. Budapest, Klapka György u. 27. négy BOCSKAI ÓVODA 1153. Budapest, Bocskai u. 65. három Budapest, XV. Kerületi Önkormányzat
2. GYERMEKKÉPÜNK Olyan gyermek nevelése, aki érzelmekben gazdag, környezetében jól eligazodó, nyitott, érdeklődő, jó kapcsolatteremtő, másokat elfogadó, együttműködő. Tud szeretni, felfedezni, csodálkozni. Számunkra minden gyermek egyedi, mással nem helyettesíthető szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. Fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei és a környezeti hatások együttesen határozzák meg. Ebből adódóan sajátos, életkoronként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak, csakis önmagához képest szabad fejleszteni. Célunk: A teljes óvodai közösség fejlesztése, a gyermeki személyiség szeretete, tiszteletben tartása, egyéni képességeken alapuló differenciált fejlesztése – egyéni tulajdonságok tolerálásával, amely a gyermek személyiségének teljes kibontakoztatásához vezet. Óvodai nevelésünk gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszünk, biztosítva minden gyermek számára hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem adunk helyet semmiféle előítélet kibontakozásának.
6
„Milyen embert is akarunk formálni? A válasz egyszerű: egészséges testű, akaraterős, jó ítéletű, értelmes, tettre kész, szép célokért hevülő és áldozó embereket, akik meg tudják érteni és élni a szépet és nagyot minden téren, akik az életüket ki tudják tölteni tartalommal, akik megértik a dolgok összefüggéseit, akik átérzik azt, hogy emberi közösségben élnek, amely csak a kölcsönösségen, méltányosságon, és jóakaraton épülhet.” (Szent-Györgyi Albert) 3. ÓVODAKÉPÜNK Az óvoda a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Az óvoda pedagógiai tevékenysége és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Mindkét tagintézményünkben érvényesítjük azt az elvet, hogy a gyermeket, mint fejlődő személyiséget különleges védelem illeti meg. Lehetőséget biztosítunk a családi hátterükből eredően hátrányos helyzetű gyermekeknek is, hogy óvodai nevelésük során alkalmuk legyen egy másfajta életmód és műveltségtartalommal való találkozásra. A nevelők az óvodákban élnek azokkal a lehetőségekkel, amelyek az elsődleges szocializáció koncentrált formájában rejlenek. Óvodáinkban az a nevelői meggyőződés érvényesül, hogy a gyermeket minden életkori szakaszban orientálni kell valamire, tanítani, vezetni, segíteni, hogy célba érjen. Olyan nevelési életteret, tanulási szituációt teremtünk, mely által képessé válnak az iskolai élet megkezdésére. Az óvoda közvetetten segíti az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. A pedagógiai tevékenységrendszerek és a tárgyi környezet segíti a gyermekek környezettudatos magatartásának kialakulását.
7
3.1. Nevelőmunkánk alapelvei
„Hagyjátok megérni a gyermekkort a gyermekben” /Rousseau/
A gyermek személyiségének tiszteletben tartása, megbecsülése, elfogadása és a bizalmon alapuló nevelés.
szeretete,
Testi-lelki szükségleteinek kielégítésével szeretetteljes, családias, nyugodt légkör biztosításával jó közérzetük, biztonságuk megteremtése.
Differenciált, életkoruktól, egyéni adottságaiktól, fejlettségüktől függő képességfejlesztés, mely segíti a sajátos nevelési igényű, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek beilleszkedését, egyéni fejlesztését is. Egészséges személyiségfejlesztés, a különbözőség elfogadására, tiszteletben tartására nevelés.
A gyermek legfontosabb tevékenysége a játék. Az életkornak megfelelő műveltség tartalmak közvetítését a játékban sokszínű tevékenységek biztosításával valósítjuk meg, előtérbe helyezve a gyermek egyéni képességeihez igazodó szabad játék fontosságát.
Az életkorhoz és a gyermekek egyéni képességéhez igazodó műveltségtartalmak átadására, emberi értékek közvetítésére törekszünk.
Az ismeretátadás folyamatában élünk a természetes környezet adta lehetőségekkel, komplexen tervezünk.
A kisgyermek egészséges személyiség fejlődéséhez és fejlesztéséhez lehetőségeinkhez mérten biztosítjuk a személyi és tárgyi környezetet.
A szülőket egyenrangú partnerként kezeljük. Nevelésünk lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiség fejlődését és egyéni képességeiknek kibontakoztatását, a tehetséggondozást.
A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermek felzárkóztatása, kultúrájuk, hagyományaik megismertetése, átörökítése, önazonosság tudatuk megőrzésével, biztosítva a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét.
A migráns gyermekek óvodai fejlesztésében szem előtt tartjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását.
A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek társadalmi helyzetére érzékeny pedagógiai szemlélettel és módszerekkel a szülőket partnerré téve, velük együttműködve a hátrányok ellensúlyozása.
derűs, érzelmi
8
A sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése, fejlesztése, közösségben elfoglalt helyük megtalálásával.
3.2. Az óvodai nevelésünk célja Óvodai nevelésünk célja, hogy a családi nevelést kiegészítve elősegítsük az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését. Mindez az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével a személyiség kibontakoztatását elősegíti. Fő célunk, hogy a gyermeki ismeretszerzés tapasztalati síkon, játékosan történjen. Ezek megvalósítása érdekében az óvodás gyermekek természetes megnyilvánulási formáira, a mozgásra és a játékra támaszkodhatunk. Szituáció-orientált nevelésre törekszünk, amely a mindennapok során felmerülő természetes élethelyzeteket kihasználva bővíti, megerősíti a gyermekek ismereteit. Érzelmi biztonságot teremtünk a gyermekek számára, amely alapja a testi, érzelmi és közösségi fejlődésüknek, kreatív személyiséggé válásuknak. Minden gyermeket saját képességeinek megfelelően, az elérhető legmagasabb szintre igyekszünk eljuttatni az egyes területeken. 3.3
A KLAPKA ÓVODA sajátos arculata
Bár az óvoda Budapest kertvárosi övezetében helyezkedik el, de az „Öregfalu” közelsége lehetőséget biztosít a hagyományos gazdálkodás, a még élő népszokások megismerésére (pl. szüreti felvonulás). Ezért tartjuk kiemelt feladatunknak a hagyományőrzést, a népi kismesterségekkel való ismerkedést. Programunkban a néptánccal való ismerkedés is helyet kap. Az óvodában egy jól felszerelt kézműves műhelyt alakítottunk ki, ahol szakszerű irányítás mellett gyakorolhatják a gyerekek az alapvető fogásokat, anyagok használatát (agyagozás, batikolás, nemezelés, szövés, fonás). A régi szokásokkal a gyermekek először csupán ismerkednek. A hagyományok befogadásának készségéhez folyamatosan, közvetlen tapasztalatok, s ezek élménnyé válásán keresztül jutnak el. Mindezek megvalósítására valamennyi óvónő nyitott, megfelelően képzett kollégák vannak közöttünk. Nevelési céljainkat vegyes életkorú csoportokban valósítjuk meg, ahol természetesen a testvérek együtt nevelkedhetnek. Kiemelt jelentőségét abban látjuk, hogy a szociális tanulásra gazdagabb lehetőség van, mint az egykorúak csoportjában. Az óvónő eredményesebben végezheti, a fejlettség szerinti beiskolázást megelőző, differenciált fejlesztést. A gyermek nem „kényszerül” korcsoportjának megismétlésére, az ebből származó kedvezőtlen pedagógiai hatások így 9
kiküszöbölhetők. Jelentősége abban is megnyilvánul, hogy a gyerekek empátiás készsége fokozódik. Intézményegységünkben a változatos és egymásra épülő tevékenységek biztosítják a komplex fejlesztést, a kiegyensúlyozott és harmonikus gyermekideál elérését. Hagyományápolás
„A szülőhely eleven kapcsolatok híján semmitmondó puszta név marad. A szülőföld többet jelent. Életre szóló emlékekkel kapcsolódunk hozzá, a valahová tartozás biztonságérzetét nyújtja. A bontakozó értelmű kisgyermeknek a szülőföld jelenti a világ közepét. Innen vezetnek az utak sugarasan a távolba. A szülőföld összefügg az anyanyelv, a család, a pajtások, az ember magára találásának felejthetetlen élményével. „ (Kósa - Szemerkényi: Apáról, fiúra)
A népi hagyományok gazdag tárházából a gyermekek korának megfelelő, számukra örömteli ingereket, élményeket adó és cselekvésre késztető elemek kiválogatása fontos feladatunk. Nevelőtestületünk minden évben az éves munkaterv elkészítése során megjelöli az egész óvodát érintő hagyományápoló közös programokat, feladatokat. A csoportok belső életére vonatkozó hagyományok rendszerét minden csoport maga alakítja ki. A tapasztalatok, az élmények meghatározzák a gyermek egyéniségének alakulását. Nem mindegy tehát, hogy milyen ingerek, hatások, tapasztalatok érik a gyermeket óvodás korban. Engedjük a gyermekeket megismerkedni a természettel, a természetes anyagokkal. Lássák, tapintsák, gyűjtsék azokat és dolgozhassanak is velük. A dalos népi játékok a közös élmény erejével fokozzák a gyerekekben a közösséghez tartozás tudatát. Érezzenek rá a mondókák ritmusára, hangsúlyára, örömmel, szívesen mondják azokat. Figyeljenek fel a mesék bölcsességére, humorára. A népi kultúra szellemi, tárgyi alkotásai közül az esztétikai élményeket fokozó alkotások kiválogatása, megismertetése képez fontos feladatot. A népszokások jelentős része a naptári évhez fűződik: az évszakok változásaihoz, a napfordulókhoz, a mezőgazdasági munka egyes fázisaihoz, állami és egyházi ünnepekhez. Ezekhez kapcsoljuk a tevékenységeket, élményeket.
10
Részfeladatunk: A hagyományok és szokások ápolása, a kultúrkincs átörökítése, az évszakokhoz kötődő ünnepek megtartása, néptánc megismertetése fontos feladatunk. Témakörök: Ősz : Őszi munkák Vásár Szüret Márton –nap András napja Tél Advent Miklós-nap Luca nap Karácsony, Újév Farsang Tavasz Március 15-i megemlékezés Kiszézés, zöldág járás Húsvét Komatálazás Bárány kihajtás Májusfa állítás Pünkösd Munkánk során bátran támaszkodhatunk hátterére, a szülők, nagyszülők segítségére.
a
gyermekek
családi
„a gyökerek persze nem látszanak, de tudod azok tartják a fát." (görög költő)
11
3.4
A BOCSKAI ÓVODA sajátos arculata
Mivel az utóbbi években megnőtt a magatartás problémás, fejlődésben lemaradt gyermekek száma, ezért óvodánk kiemelt nevelési területe a mozgásfejlesztés. Mozgásfejlesztő programunk kidolgozásánál Porkolábné dr. Balogh Katalin fejlesztő programját vettük alapul. A „Kudarc nélkül az iskolában” c. fejlesztő programot 1994. óta igyekszünk a helyi adottságainkhoz, körülményeinkhez alkalmazni. Tapasztalataink azt bizonyítják, hogy jó utat választottunk. Az óvodába kerülő egészséges gyermekek szeretnek mozogni, tevékenykedni. További fejlődésükben az óvodáskor egész időszakában is jelentős szerepet tölt be a mozgás. Számukra az az igazán érthető és feldolgozható információ, amit megtapasztalhatnak mozgás és tevékenység útján. A mozgáson keresztül pedagógiai és pszichológiai feladatokat egyaránt megvalósítunk. Programunk fő feladatait - a nagymozgások, - szem-kéz, szem-láb koordináció, - egyensúlyérzék, - finommotorika fejlesztését - természetes módon építjük be a gyermekek tevékenységeibe. A mozgás sokoldalú tevékenység és feladatrendszere az egész óvodai életünket átszövi. A testnevelési foglalkozásokon túl jelen van a szabad játékban, a környezeti és esztétikai nevelés, valamint a gondozási és önkiszolgáló tevékenységben is. Mozgásfejlesztő programunk szervesen illeszkedik az egésznapi gyermeki tevékenységbe, az egész személyiség fejlesztésére irányul. Ennek érdekében a személyiség sokoldalú fejlesztését változatos tevékenykedtetésen keresztül oldjuk meg. Programunkban alapvető szerepe van a mozgásfejlődés folyamatos nyomon követésének, megsegítésének. A fejlődést segíteni ugyanis csak a meglévő szinthez igazodva lehet. A mozgásfejlesztésben fő feladatunknak tekintjük: o A gyermekek természetes mozgáskedvének megőrzését, a mozgás megszerettetését. o A rendszeres mozgással egy egészséges életvitel kialakítását. o A mozgástapasztalatok bővítését, sok gyakorlással a mozgáskészség alakítását. o A testi képességek, fizikai erőnlét fejlesztését. 12
o Mozgáson keresztül az értelmi struktúrák és szociális képességek fejlesztését. 4. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI 4.1. Személyi feltételek Az óvodában a személyi és tárgyi feltételeknek a gyermekeket kell szolgálniuk. Csak a jó feltételek biztosítják a gyermekek jogainak tiszteletben tartását és szükségleteik kielégítését. A nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, akinek személyisége meghatározó a gyermekek számára. Intézményünkben a nevelőmunkát csoportonként 2 fő óvodapedagógus végzi. Az óvoda teljes nyitvatartási idejében óvodapedagógusok foglalkoznak a gyermekekkel. Munkájukat csoportonként 1 fő dajka segíti. Az óvoda nem pedagógus alkalmazottainak összehangolt munkája hozzájárul a nevelés eredményességéhez. Alkalmazottak száma: Óvodapedagógusok száma:
27 fő 15 fő (ebből l fő függetlenített vezető) Dajkák száma: 7 fő Pedagógiai asszisztensek száma: 2 fő Konyhai dolgozók száma: 2 fő Óvodatitkár: 1 fő
KLAPKA ÓVODA Óvodavezető 1 fő Óvodapedagógusok száma: 8 fő Dajkák száma: 4 fő Pedagógiai asszisztens: 1 fő Konyhai dolgozók száma: 1 fő Óvodatitkár 1 fő
BOCSKAI ÓVODA Óvodapedagógusok száma: Dajkák száma: Pedagógiai asszisztens: Konyhai dolgozó:
6 fő 3 fő 1 fő 1fő
Az óvoda nevelőtestülete szakmailag jól felkészült, összetartó. Egymást segítő, egymásra figyelő munkakapcsolat jellemzi tevékenységünket. Nevelőtestületünk az óvodapedagógusok életkorából adódóan a jövőben is változhat (gyes, nyugdíjazás). A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztését speciálisan képzett szakemberek közreműködése segíti.
13
4.2. Az óvoda tárgyi-dologi feltételei Tárgyi feltételek A program megvalósításához a jelenlegi tárgyi feltételek megfelelnek. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, a nevelő – fejlesztő munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke Zenei neveléshez szükséges eszközök Hangszerek: furulya, dallamcső, dob, ritmusbot, csörgő, triangulum, cintányér, kisebb-nagyobb csengő, népi hangszerek, barkácsolt ritmushangszerek, hangsíp, hangvilla bábok, szakkönyvek. Mozgásfejlesztéshez szükséges eszközök: Labda, babzsák, kisebb – nagyobb karika, szalag, bot, különböző színű kendők, tornapad, tornaszőnyeg, bady-roll, rugós deszkák, füles labdák. Mozgásigényt kielégítő udvari játékok: csúszda, hinta, mászóka, rollerek, autók. Vizuális neveléshez szükséges eszközök: Festékek, textíliák, különböző méretű rajzlapok, színes papírok, színes ceruzák, pasztellkréták, filctollak, viaszkréták, fonalak, gyurmák, agyag, szövőkeretek, esztétikus eszköztároló lehetőségek, kézimunka anyagok, barkácsolás eszközei, A hagyományápoláshoz nélkülözhetetlen tárgyak, eszközök: Esztétikai alkotások, szakkönyvek, mesekönyvek, felvételek a népi élethez kapcsolódó hagyományokról, társasjátékok, Környezet megismerésére neveléshez szükséges eszközök: Applikációs képsorozat, hangkazetták, diakép sorozat, diavetítő, vetítővászon, ismeretterjesztő könyvek, szakirodalom, a természeti – emberi - tárgyi környezet megismerését elősegítő eszközök. Anyanyelvi fejlesztő játékok: Bábok, bábparaván, képes dominók, mágnestáblák. Készségfejlesztő eszközök, játékok: Tükör. Matematikai eszközök: Logikai játékok. Szakirodalom, mesekönyvek, ismeretterjesztő könyvek, folyóiratok, módszertani kiadványok. Egyéb: A környezetünk esztétikus alakítása, helyiségek felújítása, festése.
14
Az óvoda épülete, legfőbb jegyei, KLAPKA ÓVODA Az óvoda kertvárosi környezetben épült 1975-ben. Emeletes épület, az emeleten négy csoportszoba található, melyekhez egyegy mosdó és öltöző is tartozik. Tornaszobával, ebédlővel, megfelelő alapterületű szertárral, egyéni fejlesztő – logopédiai foglalkoztató szobával, orvosi szobával, egy vezetői irodával, nevelői szobával, megfelelő lépcsőházzal, ételfelvonóval rendelkezik. Óvodánk büszkesége a kerületi szinten egyedülálló kézműves műhely. Az alsó szinten lévő tágas aula lehetőséget ad az együttes programokhoz. Az udvar három részből tevődik össze, amelyet fajátékokkal igyekszünk hangulatossá tenni. Van egy fedett betonos rész, amely esős időszakban is lehetőséget nyújt a szabad levegőn való tartózkodáshoz. Gazdag játékkínálat áll a gyermekek rendelkezésére, melyet lehetőségeinkhez mérten következetesen bővítünk. BOCSKAI ÓVODA Az óvoda 1950-ben épült, családi házból lett később átalakítva. Két nagy és egy kis foglalkoztatóban tevékenykednek a gyermekek. Az óvodához egy gyermekmosdó és két gyermeköltöző tartozik, ami szükségszerűvé teszi a folyamatos napirendet, a rugalmas időbeosztást. Egy kis melléképületben logopédiai szoba, és külön foglalkoztató lett kialakítva, ahol a gyermekek a különböző kézműves technikákkal ismerkedhetnek meg. Sajnos tornaszoba nem áll a gyermekek rendelkezésére. Az udvar mind a négy oldalról védett, a fenyőfák alatt fantasztikus játékra van lehetőség. A gyermekek rendelkezésére folyamatosan bővítjük a játékeszközöket, a játékkínálat változatos. 4.3.
Az óvodai élet megszervezésének elvei
Beszoktatás elvei:
A fokozatos, egyénre szabott beszoktatás lehetőségét biztosítjuk. Az ismerősöket, testvéreket szülői kérésre, lehetőség szerint egy csoportba tesszük. A gyermek személyes tárgyait, otthonról hozott szokásait elfogadjuk, megismerjük. Az óvónők, dajkák fokozottan törődő, segítő, tapintatos, türelmes magatartást tanúsítanak. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai beíratásának támogatása (a teljes körű, s lehetőleg már 3 éves kortól való 15
óvodáztatás biztosítása a célcsoport körében - óvodáztatási támogatás igénybevételével). Integrációt elősegítő csoportalakítás, szegregáció kerülésével, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek arányos elosztásával. Az igazolatlan hiányzások minimalizálása.
Beszoktatás folyamata:
Beiratkozás Bemutatkozó szülői értekezlet Családlátogatás „Anyás” beszoktatás
Napirend A gyermekek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a folyamatos és rugalmas napirend, hetirend biztosítja a feltételeket, a megfelelő időtartamú párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységformák megtervezésével, valamint a gyermekek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5 - 35) perces csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével. A rendszeresen visszatérő ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermekben. Napirendünk gazdag, változatos tevékenységeket, s az életkornak és egyéni szükségleteknek megfelelő aktív és passzív pihenést biztosít. A napirenden belül a legtöbb időt a gyermekek legfontosabb tevékenysége, a játék kapja. Lehetővé teszi a szokásrendszer kialakulását, következetes megtartását, s a gyermekek szabad levegőn való edzését. Rugalmas keretet biztosít a gyermeki tevékenységek szabad kibontakoztatására. A napi gondozási teendők szinte észrevétlenül épülnek be ebbe a folyamatba. A folyamatos étkezéshez (tízórai, uzsonna) adottak a tárgyi és személyi feltételeink. Az óvodapedagógusok a gondozási feladatok során is nevelnek, fejlesztik a gyermekek önállóságát együttműködve a gondozást végző munkatársakkal. A napirend az évszakok váltakozásával és a gyermeki tevékenység fejlődésével változtatható. Napirend elkészítésének irányelvei
Az egész nap folyamán érvényesüljön a folyamatosság, a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása; Mindig szem előtt tartjuk a játék kitüntetett szerepét; A napirend rugalmassága tegye lehetővé az előre nem tervezett események beillesztését; Napirendünk alkalmazkodjék az évszakokhoz; A csoportok egymás között koordinálják a napirendjüket; Ügyelünk arra, hogy a családokkal is összhangban legyünk.
16
HETI- ÉS NAPIRENDI TERVEZET Időtartam Tevékenységek 6.00 – 8.30
JÁTÉK A CSOPORTSZOBÁBAN Szabad játék
8.30 – 10.30
Közben testápolási teendők folyamatos tízórai A szabad játék mellett a csoport napirendjében pontosított játékba integrált egyéni és mikro csoportos tevékenységek:
10.30 – 12.00
Verselés, mesélés Rajz,festés, mintázás, kézimunka Ének,zene,énekes játék,gyermektánc Környezetben szerzett élmények, tapasztalatok rendszerezése
S
J
Z E
Á
M É
T
L Y
É
E S
K
JÁTÉK A SZABADBAN Mikro csoportos tapasztalatszerzések, séta
P
Énekes játékok az udvaron
E
J
Mindennapos testnevelés, testmozgás
Á R
12.00 – 13.00
Testápolási teendők Ebéd
13.00 – 15.00
Testápolás teendők
T C É E K K
Pihenés, alvás mesével, altatódallal 15.00 – 15.30
Testápolási tevékenységek Uzsonna
15.30 – 18.00
SZABAD JÁTÉK A CSOPORTSZOBÁBAN Igények szerint részképességek fejlesztése egyénenként
17
Egy héten egyszer irányított mozgásos tevékenység szervezésére kerül sor a tornateremben. A munka jellegű tevékenységek a csoportok tervező munkájában a szükségletek szerint kerülnek megtervezésre, megvalósításra. Napirendünk időkerete a teljes nyitva tartás ideje alatt: Játék és egyéb tevékenység : 8 óra Étkezés, pihenőidő: 3 óra Tisztálkodás, öltözködés: 1 óra Hetirend elkészítésének irányelvei A hetirendet az óvodapedagógusok saját elképzelésük szerint állítják össze, melyet rugalmasság, helyzethez való alkalmazkodás jellemez. Az óvoda csoportszerkezete Óvodai gyakorlatunkban kétféle csoportszervezés valósulhat meg: - osztatlan, vagy vegyes életkorú Klapka óvoda, - osztott és osztatlan életkorú csoport Bocskai óvoda. Az osztatlan életkorú csoportok családias légköre, a kicsik beilleszkedését megkönnyítik. Lehetővé teszik a testvérek együtt nevelését. A nagyok modellt nyújtanak a kicsik számára, így a szociális tanulás eredményesebb. Segíti az önállóság fejlődését. Fokozódik a gyermekek empátiás képessége. Csökken a gyermekek közti konfliktusok száma. Lényeges olyan csoportlégkör kialakítása, amelyben a gyermekek nem zavarják egymást, nem lehetnek egymás terhére. Az osztott életkorú csoport életkor szerinti elosztású. Jobban tapasztalhatók az életkorra jellemző sajátosságok. Több a konfliktushelyzet, több alkalommal és helyzetben gyakorolhatják ezek megoldását. Programunk mindkét összetételű csoportban alkalmazható. Fontos az, hogy a gyermekek és a felnőttek egyaránt jól érezzék magukat. Az óvónő szerepe, feladatai a csoportösszetétel szerint más és más. A csoportnapló vezetése egységes, a nevelőtestület véleménye alapján elfogadott. A gyerekek fejlődésének nyomon követése Porkolábné dr. Balogh Katalin által kidolgozott – kollektívánk által átdolgozott- szempontsor alapján történik.
18
5. ÓVODAI NEVELÉSÜNK FELADATAI, TEVÉKENYSÉGEI Biztosítják a gyermek személyiségének fejlődését, - testi és lelki szükségleteinek kielégítését, - közösségi életre történő felkészítését, - a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztését, fejlődésének segítését. Ezen belül: az egészséges életmód alakítása; az érzelmi az erkölcsi és a közösségi nevelés biztosítása; az anyanyelvi, és az értelmi nevelés, fejlesztés, megvalósítása; a közösségi életre való felkészítés, a társadalmi érzékenység tudatos fejlesztése; a szociálisan hátrányban levők felzárkóztatása; tehetséggondozás. 5.1. Az egészséges életmód alakítása Feladataink: Egészséges és biztonságos környezet családias, derűs, nyugodt légkör biztosítása a gyermekek fejlődéséhez (tisztaság, rend, esztétikum); A gyermek testi-, lelki szükségleteinek kielégítése (érzelmi biztonságuk megteremtése, egyéni táplálkozási szokásaik figyelembe vétele, helyes életritmus kialakítása); A gyermekek igényes gondozása; A megfelelő egészségügyi és higiénés szokások elsajátíttatása, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés területén (alapvető testi szükségleteiket ismerjék fel - felnőtt adjon segítséget, ha szükséges); Folyamatos, rugalmas napirend biztosítása, mely alkalmazkodik a gyermekek eltérő fejlődési üteméhez, életritmusához, szabadság és önállóság érvényesítő törekvéseikhez. Változatos tevékenységi formákkal, mozgásigényük kielégítése és harmonikus, összerendezett mozgásfejlődésük elősegítése; Mozogjanak sokat és szívesen a szabadban, minden évszakban! Testi képességeik, mozgáskultúrájuk fejlesztése - prevenciós, tartásjavító torna; A gyermekek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése (levegőzés, pancsolás, egészséges és vitamindús étrend, nyugodt pihenés); A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása Prevenció, orvosi vizsgálatok, szűrések biztosítása szakemberek bevonásával - a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve (hallásés látásvizsgálat, logopédiai, pszichológiai ellátás); Érzékszerveik egészséges működésének segítése; A különbözőség elfogadtatása, segítőkészség kialakítása; Eszköztárunk folyamatos bővítése gyermekeink mozgásigényének kielégítéséért. A gyermekek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása. 19
5.2. Az érzelmi és erkölcsi nevelés és a szocializáció biztosítása Nevelőtestületünk egységes nevelési elvek alapján, egységes elvárásokkal, állandó értékrenddel, de egyénre odafigyelő bánásmóddal dolgozik. Feladataink: Barátságos, derűs, szeretetteljes csoportlégkör biztosítása (anyás beszoktatás, szülő igénye szerint a testvérek együtt nevelődésének biztosítása); Az erkölcsi érzelmek megalapozása; Érzelmi és akarati tulajdonságok fejlesztése (figyelmesség, egymás segítése, fegyelmezettség, kooperáció, együttérzés, felelősség, feladattudat, feladattartás, kitartás, nyíltság, önérvényesítés, felnőttek példa értékű magatartása); Alapvető udvariassági szokások, magatartásmódok fejlesztése; Bizalom kiépítése gyermek – az óvoda alkalmazottai és a gyermek, a gyermekek, valamint az óvoda alkalmazottai között, (empátia, támogató, elfogadó attitűd, mintaadás); Tolerancia, a különbözőség elfogadására, tiszteletére nevelés (segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség, együttérzés); A gyermek társas szükségletének kielégítése; A társas élet szabályaihoz való alkalmazkodás és az önérvényesítés, önkifejezés erősítése (önállóság, önfegyelem, kitartás, feladattudat, szabálytudat fejlesztése); Akadályok leküzdésére nevelés, eredményre törekvés fejlesztése, Személyes és csoportélet hagyományainak ápolása; Hagyományok, kapcsolatok, programok, segítségnyújtás a csoportok között és óvodai szinten; Pozitív érzelmi viszony kialakítása a természeti és társadalmi környezet iránt. Tisztelje és becsülje azt. A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű illetve kiemelkedő képességű gyermekek sajátos törődést igényelnek (differenciált fejlesztés). Közösségi életre való felkészítés
A közösségi életünk kerete a rugalmas, folyamatos, évszakokhoz alkalmazkodó, csoportok között koordinált napirendünk; Csoportonként törekszünk a nyugodt, családias, barátságos, szeretetteljes légkör kialakítására; Óvodapedagógusaink, és az óvoda más dolgozóinak személyisége, kommunikációja, bánásmódja, viselkedése modell értékével hat a gyermekekre (határozottság, szeretetteljesség, tolerancia, együttérzés, őszinteség, barátságosság, segítségnyújtás) – óvodai dolgozóink közössége azonos pedagógiai nézetet vall; A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében együttműködünk a speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel, 20
Feladatunk a gyermeki „én” tudat megerősítése, „én kép” kialakítása és a „másik” elkülönítése; Segítjük a gyermekek egymás iránti érdeklődésének kialakulását, egymáshoz való közeledését, barátságok szövődését, együtt játszó kis csoportok létrejöttét, megerősödését, döntési képesség fejlődését, tanulják meg képviselni, védeni magukat. Nagy hangsúlyt fektetünk a gyermekek erkölcsi tulajdonságainak, (együttérzés, segítőkészség, figyelmesség) és akaratának ( feladattudat, szabálytudat) fejlesztésére, valamint a szokás- és normarendszer megalapozására. • Az óvodai nevelésünk elősegíti, hogy a gyermekek tudjanak rácsodálkozni a környezetükben lévő szépre, jóra. Nagy hangsúlyt fektetünk a szűkebb és tágabb környezet megismertetésére, amely a szülőföldhöz kötődés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és a szépre, mindazok megbecsülésére. Ügyelünk arra, hogy a gyermekek feladatot vállaljanak, együtt teljesítsék azt. Megismerjék az alá-fölérendelt helyzetet, felelősségtudatuk, kötelességérzetük erősödjék. Fokozatosan alakuljon ki tűrő és konfliktus megoldó képességük, szociális érzékenységük. A verbális kommunikáció fejlesztésével erősítjük a gyermekek között alakuló kapcsolatokat. Arra törekszünk, hogy az összetartozás érzése csoport és óvoda szinten is erősödjék a gyermekekben. A kicsik és a nagyok együttnevelése segíti a közösségi magatartás fejlődését. Elvárásunk a gyermekkel szemben, hogy nagycsoportos korára legyen életkorának megfelelő kitartása, vállalkozó kedve, felelősségtudata, szociális érzékenysége. A csoportok egymásra is figyeljenek (hagyományápolás, rendezvények kirándulások, közös programok).
5.3. Az anyanyelvi, az értelmi nevelés, fejlesztés megvalósítása
„A kisgyermek amit hall, elfelejti, amit lát, már inkább megjegyzi, de amiben tevékenyen részt vesz, az bizonyára belevésődik az emlékezetébe.” (Kodály Zoltán)
Tevékenység Az óvodai nevelés egészét átszövi az anyanyelvi nevelés. A játékban kialakult társas kapcsolatok természetes körülmények között fejlesztik a beszédet, a beszélő környezet helyes mintaadással és szabályközvetítéssel mindezt erősíti.
21
A szerepjáték kimeríthetetlen gyakorlási lehetőséget biztosít. Az anyanyelvi nevelésben jól használható a bábjáték. A bábjátékban fejlődik az érzelmi kifejezőkészség. Lehetőség van a párbeszédes beszédformák gyakorlására. Megtanulnak „bánni” a hangjukkal. (hangerő, hangmagasság, hangszín.) A játék során lehetőség nyílik un. „anyanyelvi játékok” kezdeményezésére. Ezeknek közvetlen beszédfejlesztő céljuk van. Játékos mozgásra, cselekvésre, a gyermekek érzelmi meghatározottságára építve szolgálják egy vagy több beszédösszetevő (pld. artikuláció, szókincs, mondatalkotás), valamint az összefüggő beszéd és párbeszéd fejlesztését. Munkajellegű tevékenység során alapvető a gyermekek közti együttműködés. A közös cselekvés szükségessé teszi a folyamatos szóbeli kapcsolatot társakkal, óvónővel.
Feladataink: A gyermekek érdeklődésének, kíváncsiságának felébresztése a különböző, változatos, biztonságos tevékenységek és élethelyzetek által; Sokoldalú tapasztalatszerzés biztosítása a természeti és társadalmi környezetről, tapasztalataik, élményeik rendszerezése, az anyanyelv fejlesztése. A fejlesztés tartalma: Értelmi képességeik fejlesztése érzékelés (látás, hallás, tapintás, szaglás, íz, mozgás, egyensúly), észlelés (analizáló, szintetizáló képesség fejlesztése), figyelem (önkéntelentől jusson el a tartós figyelem képességéig), emlékezet (önkéntelentől jusson el a szándékosig), képzelet (alakuljon ki a mesetudata), gondolkodás (jusson el a cselekvő szemléletes gondolkodástól a szemléletes-képszerű gondolkodáson keresztül a nyelvi gondolkodás szintjére), végezzenek gondolkodási műveleteket analízis-szintézis, absztrahálás-összehasonlítás, összefüggések felfedezése, kiegészítés, általánosítás, konkretizálás, rendezés). Kommunikációs és metakommunikációs képességeik alakítása, fejlesztése, a beszédkedv fenntartása. Tapasztalatok, érzelmek, gondolatok, élmények szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése. Egymás meghallgatásának képessége alakuljon ki. Kontaktusteremtés, önkifejezés eszközeinek fejlesztése. Az anyanyelvi nevelés hassa át az óvodai nevelőmunka minden területét, építsen a gyermekek kíváncsiságára, életkori sajátosságaira, meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire. A különböző korosztályok együtt nevelkedéséből adódó értelmi szinteltérés elfogadásának képessége alakuljon ki.
22
6. INKLUZÍV PEDAGÓGIA – INTEGRÁCIÓ A SAJÁTOSSÁGOK MEGŐRZÉSÉVEL, A KÜLÖNBSÉGEKHEZ VALÓ ALKALMAZKODÁSSAL 6.1. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztése, fejlődésének segítése Sajátos nevelési igényű gyermek az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki a szakértői bizottság véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. Beszédfogyatékosság a beszédfejlődési zavar súlyos formája, amely csak intenzív, szakszerű segítségnyújtással javítható. A beszédfogyatékosságnak vannak: - egyértelmű megnyilvánuló tünetei - látens tünetei - a kommunikációs nehézségből fakadó másodlagos pszichés tünetei. Feladatunk olyan tevékenységrendszer alkalmazása, mely csökkenti a hátrányokat, esélyt ad a felzárkóztatásra, és lehetőséget biztosít a követelmények, elvárások teljesítésére. Fontos, hogy a sérülés specifikus szükségleteihez igazodva differenciáljunk, és hogy rugalmasan alkalmazkodjunk az egyéni fejlődési ütemhez. A meglévő képességek megerősítésével bontakoztassuk ki a sérült funkciókat. Törekednünk kell a gazdag nyelvi környezet biztosítására, amely segíti a gyermekek kommunikációjának fejlődését. Fontos a beszédfogyatékos gyermekek motiválása, a beszédfogyatékosságból eredő hátrányok miatti kirekesztettség érzésének csökkentése, megszűntetése, az önbizalom erősítése. Feladatunk az őszinte nyitott odafigyelés, a bizalmat és megnyílást serkentő, elfogadó kíváncsiság, amelynek hatására a gyermek késztetést érez beszédfélelmének leküzdésére. Mindig olyan feladattal lássuk el, amelyet eredménnyel el tud végezni. 6.2 Beilleszkedési, gyermekek
tanulási,
magatartási
nehézséggel
küzdő
Tanulási zavarral küzdők csoportjába azokat a gyerekeket soroljuk, akik ép értelmi képességekkel rendelkeznek, intelligencia hányadosuk normál övezetbe sorolható, esetenként kiemelkedő, érzékszervi fogyatékosságuk nincs. Az óvodában tanulási zavar veszélyeztetettségről beszélhetünk, amely a részfunkciók problémáiban nyilvánul meg. Részképesség-zavar azoknak a tanulási problémáknak a kifejezése, amelyek az észlelés, a mozgás, a nyelv, az emlékezet, a figyelem és 23
gondolkodás folyamatainak hiányos működése következtében lépnek fel. Tanulási zavarok típusai: Részképesség-zavarok Komplex tanulási zavarok A viselkedés, az önértékelés zavarai Feladatunk az egyéni fejlődési ütem, képesség, tehetség, szociokultúrális háttér figyelemmel kísérése, tehetség kibontakozás segítése, elmaradások fejlesztése és a hátrányos helyzetből való felzárkóztatás A beilleszkedési és magatartási zavarok hátterében részképesség-zavarok, hiperkinetikus vagy kóros aktivitászavar és figyelemzavar, az iskolai teljesítmények eléréséhez szükséges pszichikus funkciók kialakulatlansága, fejletlensége vagy mindezek halmozódása áll. Ezek a gyermekek érzékenyebben reagálnak a meteorológiai változásokra. Fáradékonyabbak, nehezebben tűrik a zajokat, nehezen viselik a várakozási időket. Gyakran igénylik a pihenést. Fokozottabb szükségük van a tevékenységeket meghatározó nyugodt elmélyülésre. Feladatunk olyan tevékenységrendszer alkalmazása, mely csökkenti a hátrányokat, esélyt ad a felzárkóztatásra, és lehetőséget biztosít a követelmények, elvárások teljesítésére. 6.3. Szociálisan hátrányban levő, a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatása Kiemelt figyelmet fordítunk azokra a gyermekekre akiknek fejlődését negatív környezeti hatások, társadalmi – kulturális hátrányok gátolják. Az otthon elhanyagolt gyermekeknél a szülőt meggyőzve, annak segítségét kérve türelemmel, fokozatosan ébresztjük fel az igényüket a társaikkal, felnőttekkel való együttműködésre. A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos gyermekeknél feladatunk, a hátrányok csökkentése, a veszélyeztetettség enyhítése. Ebben a munkában óvónőink a családdal együttműködve, a gyerekvédelmi felelősben és a Gyermekjóléti Szolgálat képviselőjének személyében találnak segítő társat. Célunk: hogy minden gyermek önmaga lehetőségeinek megfelelően fejlődjön, a tanulás sikerélményt jelentsen számára, képes legyen együttműködésre és önálló munkára egyaránt. Az érzelmi támaszt nyújtó bizalom, megbecsülés, a kiegyensúlyozott, biztonságot nyújtó óvodai légkör, türelem, elfogadás, szeretet a veszélyeztetett, illetve hátrányos helyzetű gyermekeink fejlődésének ösztönzője. Fontos számunkra a szülők bizalmának elnyerése, kéréseik, kérdéseik tapintatos meghallgatása, bizalmasan kezelése s a gyermeke érdekében való felhasználása. 24
Az egyéni bánásmód érvényesítésében mérvadó számunkra a gyermek életkora, fejlődési – fejlettségi jellemzői és a csoportban elfoglalt társas helyzete. Óvónőink a gyermekek élettörténetének és családi viszonyainak ismeretében nyugodt, szeretetteljes bánásmóddal, lassan, fokozatosan a gyermeket elfogadva kapcsolják be a közösség tevékenységébe, hangsúlyt a pozitív megnyilvánulásokra helyezve. 6.4. Tehetséggondozás Az óvodapedagógusok a gyermekeket egyéni fejlettségüknek megfelelően differenciáltan fejlesztik, sokoldalú tevékenységre késztetik. A legtöbb gyermeknél már ebben a korban kiderül, hogy miben tehetséges. Programunk lehetőséget biztosít arra, hogy a nevelési célok érdekében – tehetséggondozás – a csoport és az egyes gyermekek fejlettségéhez maga a pedagógus válassza ki, tervezze meg, építse fel a foglalkozások anyagát (műveltségtartalmat). Fontos a szülőkkel való együttműködés, s ha szükséges, a megfelelő szakember bevonása a tehetséges gyermek fejlesztésébe. A foglalkozások anyagának feldolgozásánál építünk a tehetséges gyermek képességeire, lehetőséget adunk egyéni képességeinek kibontakoztatására, tervet készítünk továbbfejlesztésére. Segítjük a gyermek pozitív „ÉN” törekvéseit, érdeklődésének megfelelő tevékenységek felajánlásával. Az iskola felé jelezzük tapasztalatainkat a tehetséges gyermekkel kapcsolatban. 6.5. Esélyegyenlőség biztosítása Az esélyegyenlőség és a másság elfogadása azt az emberi jogot testesíti meg, hogy minden ember származására, nemére, nemzetiségére, vallására, testilelki sérülésére tekintet nélkül ugyanazok a jogok és lehetőségek illetik meg az életbe való érvényesülés folyamatában. Feladatunk a másság elfogadtatása a gyermekekkel. Feladat annak az elfogadtatása, hogy ezeknek a gyermekeknek más az életmódja, más a teljesítménye, több segítséget igényelnek. Elő kell segíteni, hogy a gyermek önállóan tudjon közlekedni, szükségleteit jelezni, az óvoda felnőtt közösségével kommunikálni, a csoportban a szokásos viselkedést megvalósítani. A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségének záloga a megfelelő minőségű és időtartamú óvodáztatásuk. Az iskoláskor kezdetéig a gyerekek fejlődésének üteme messze meghaladja a későbbi életszakaszok fejlődésének sebességét. Az élet első évei meghatározó jelentőségűek az idegrendszer, a tanulás, az adaptációs készségek alakulásában. Az alapvető készségek, melyek a sikeres iskolakezdés feltételei, kisgyermekkorban, óvodáskorban az agyi érési folyamatok lezárulásáig – megterhelés nélkül – rendkívül fejleszthetőek. A szegényebb családok gyermekei öt éves korukra lényegesen elmaradnak 25
kognitív fejlődésükben kedvezőbb helyzetű társaikhoz képest. Az elmaradás oka a gyermeki fejlődés nem megfelelő ösztönzése a szülők korlátozott erőforrásai, a megélhetési nehézségek okozta terheltség és az otthoni környezet hiányosságai miatt. Tudatos óvodai pedagógiai munkára van szükség ahhoz, hogy a hátrányokat az óvodai nevelés csökkenteni tudja. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a hátrányos helyzetből származó lemaradások – szakszerű, a gyermek társadalmi helyzetére érzékeny pedagógiai szemlélettel és módszerekkel, a szülőket partnerré téve, velük együttműködve – sikeresen ellensúlyozhatóak. A szülőkkel való együttműködés az otthon és az óvoda világának találkozásával, szülők és nevelők közötti kölcsönös tisztelet alapján valósítható meg, melyben az óvodapedagógusoknak helyzetüknél és képzettségüknél kiemelt szerepük és felelősségük van. Feladatok: Minden gyermek sikeressége legyen biztosított differenciált, egyénre szabott módszerek alkalmazásával. A partnerközpontú működés továbberősítése. A szakmai ismeretek folyamatos bővítése, újítása. 7. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUSOK FELADATAI 7.1 A játék A játék a 3-7 éves korú gyermekek alapvető spontán tevékenysége, elemi pszichikus szükséglete, öröm forrása, melynek minden nap újra és újra, hosszan tartóan, elmélyülten és zavartalanul ki kell elégülnie, így a játék a személyiségfejlesztés alapvető, leghatékonyabb eszközévé válik. A játékban fejlődik a gyermek mozgása, értelmi képességei, kreativitása, érzelmi élete, beszédkészsége, szociális kapcsolatai, esztétikai érzéke, közösségi magatartása. A játékban a gyermek feldolgozza a pozitív és negatív élményeit, így a feszültség oldása után megnyugszik. A játékban meghatározó az óvónő szerepe. Feladataink: megfelelő, nyugodt, szeretetteljes, gyermekre figyelő, biztonságos csoportlégkör kialakítása, érzelmi biztonság megteremtése, élményszerzési lehetőségek biztosítása, a különböző játékformákhoz, a gyakorló játékokhoz, a szimbolikus-szerepjátékokhoz, konstruáló játékokhoz és a szabályjátékokhoz, a szabályok, szokások kialakítása, betartása, következetes nevelői magatartás, megfelelő hely, eszközök, idő biztosítása, folyamatos napirend, hozzáférhető, változatos, ösztönző eszközök, élmény nyújtása, ötletek a különböző játékformákhoz, közvetett, tapintatos játékirányítás (gyermek átvezetése más tevékenységbe), 26
• a gyermek egyéni fejlettségi szintjének megfelelő együtt játszás, a különböző életkorú és fejlettségű gyermekek együtt játszásának segítése. A fejlesztés tartalma: GYAKORLÓJÁTÉK - cselekvések ismétlése közben anyagok, eszközök megismerése; - szöveg-, dallam-, mozgásismétlő játékok, ritmusjátékok, egyszerű szabályjátékok, szabályok megismerése, elfogadása, betartása. SZEREPJÁTÉK - jellegzetes cselekvések, műveletek utánzása; - egyszerű szabálykövetések (egyénenként, csoportokban); - szabályok elfogadása, betartása; - élmények megjelenítése; - tapasztalatok, érzelmek, gondolatok szóbeli kifejező készségének fejlesztése; BARKÁCSOLÁS - játék készítés, javítás közben a helyes eszközhasználat elsajátítása, a különböző anyagok tulajdonságainak megtapasztaltatása. DRAMATIZÁLÁS - hangutánzások, egyszerűbb, ismert mesék megjelenítésével, - beszédkészségük, beleélő képességük fejlesztése; - bábok mozgatásának megismertetése karakterek szerint; - a kontaktusteremtés, a kommunikációs képesség, önkifejezés eszközeinek fejlesztése; ÉPÍTŐ KONSTRUÁLÓ JÁTÉK - rakosgató, szerelhető játékok biztosításával konstruáló képességük, fantáziájuk fejlesztése. SZABÁLYJÁTÉKOK - verbális, mozgásos és manipulatív játéktevékenységek során önálló, szabályra figyelő képesség kialakítása. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelősségét. Az óvodában fontos a szabad játék túlsúlyának érvényesülése. A játék kiemelt jelentőségének a napirendben, továbbá a játékos tevékenységszervezésben is meg kell mutatkozni. A fejlesztés várható eredménye az óvodáskor végére: A gyermek - életkorának megfelelő játékot válasszon; - legyen kezdeményező, ötletadó, kapcsolódjon be a közös játékba; - alkalmazkodóképesség, szabálytudat jellemezze; 27
-
alkosson saját szükségleteinek, ötleteinek megfelelően kiegészítő játékokat önállóan.
Tárgyi feltételei: - sokféle játéklehetőséget biztosító csoportszoba; - gyermekeket fejlesztő játékok, tornaeszközök, átalakítható terek; - esztétikus játszóudvar, homokozók, mászókák, csúszda, babaház, lebetonozott, egyenes terület; - szerepjátékokhoz különböző kellékek. Részfeladataink: A gyermek sokféle módon valósíthassa meg önmagát. Az irányított játéknál eldöntheti a gyermek, hogy él-e a felkínált lehetőséggel. Feldolgozzuk a közös élményeket. A játék ismétlése biztonságérzethez, kiegyensúlyozottsághoz vezet. A játék során a gyermek spontán és imitálva tanul. A nemzetiség kultúrájának megismertetését a szülők és nagyszülők segítségével alakítjuk ki (játékok, játékkészítés, népdalok, népmesék). Segítjük először a szerepjátékok kialakulását, megismertetjük a különböző játékok funkcióját, használhatóságát. A zárkózott, gátlásos gyermekeket bevonjuk az együttes tevékenységbe. A sajátos nevelési igényű gyerekek esetében a sajátos nevelési igény fokának, milyenségének megfelelően vonjuk be és fejlesztjük a gyermekek játékát. A hátrányos helyzetű gyerekek érzelmi, szocializációs, értelmi, kommunikációs fejlesztésére nagy hangsúlyt fektetünk a játék segítségével. 7.2. Verselés, mesélés Az anyanyelvi, irodalmi nevelés az óvodai élet egészét áthatja. A mondókák, dúdolók, versek ritmusukkal, mozdulatok és szavak egységével a gyermekeknek érzelmi biztonságot nyújtanak. A mesék érzelmi, értelmi és etikai fejlődésük, fejlesztésük legfőbb segítői, belső konfliktusaik feldolgozására kínálnak lehetőséget. Feladataink:
meleg érzelmi kapcsolat, meghitt légkör teremtése, biztonságérzet növelése; anyanyelv megismertetése, nyelvi fordulatok alkalmazása; szókincsgyarapítás; beszédkedv felkeltése és megőrzése; irodalmi érdeklődés felkeltése, irodalmi élmények közvetítése, minta adása; 28
a gyermekek önkifejezésének fejlesztése saját vers és mesealkotással, mindezek ábrázolással és mozgással történő kiegészítése, a gyermek életkorának, nyelvi fejlettségének, érdeklődésének megfelelő beszédhelyzetek megteremtése, irodalmi alkotások kiválasztása, közös vers és szövegmondás; a komplexitás érvényesítése más tanulási tevékenységekkel; értelmi, érzelmi, etikai fejlődés elősegítése; a mesehallgatás szokásainak, szabályainak megismertetése, elfogadtatása; dramatizálás, bábozás igényének felkeltése; a kapcsolatteremtés elemi szabályainak megismertetése, alkalmazása (köszönés, kérés); az együttjátszás örömének érzékeltetése; a könyv iránti vonzódás, a vele való helyes bánásmód kialakítása, könyvtárlátogatás.
A fejlesztés tartalma:
beszédészlelés, beszédértés képességének fejlesztése; a beszédszervek megfelelő mozgásának fejlesztése (logopédus segítségével); metakommunikációs képességek fejlesztése; szókincsfejlesztés, nyelvi fordulatok használata; ritmusérzék fejlesztés, közös együttes mozdulatokkal kísért verselés; beszédkészség fejlesztés; beszédfegyelem fejlesztése; idő- és téri egymásutániság felismerésének fejlesztése, memorizációs képesség fejlesztése; az akusztikus verbális emlékezet fejlesztése.
Részfeladatunk: A népi mondókákat, verseket természetes helyzetekben beépítjük a gyermekek életébe. Megfelelő alkalmat találva, gyakran ismételgetve könnyen sajátítják el azokat. A népköltészetből olyan anyagot választunk, amelyek fokozzák a gyermekek fantáziáját és lehetőséget nyújtanak az egyéni kreativitásra. A népi mondókák a nyelvi dallam és ritmus segítségével jól felfoghatóak, s nélkülözhetetlen segítséget nyújtanak a kiejtés tanulásánál, (ritmus, hangutánzás, szójátékok). Ezeknél a játékoknál nem a szó jelentése a fontos, hanem a rím és a ritmus (ujj- játékok, lovagoltatok, vigasztalók, kiszámolók...). A népköltészet hozzájárul a nyelvi érdeklődés fenntartásához, benne örömet talál a gyermek, s kívánja az ismétlést, gyakorlást. Megismeri, és tovább ápolja általa a tájnyelvet. A gyermekek szívesen hallgatnak népmeséket az óvodapedagógus tolmácsolásában. A mesék ismételt elmondásával nő a gyermekek biztonságérzete, s az összetartozás érzését erősíti, felébreszti fantáziájukat, s 29
fokozza alkotó erejüket. A mesék kiválasztásánál figyelembe vesszük a gyermekek életkori sajátosságait, fejlettségi szintjüket. A mese különösen alkalmas a gyermekek szemléletmódjának és világképének kialakítására. A képeskönyvek egyszerű történetekkel igen jól szolgálják a sikeres anyanyelvi nevelést. Átmenetet jelentenek a gyermek számára a játékeszközök és a könyv között. Jól szolgálják a szókincs fejlesztését, a hallottakat szemléletessé és érthetővé teszik. 7.3. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Az ének, a zene, az énekes játékok, a népi gyermekdalok és az ölbéli játékok, fontos szerepet töltenek be életünkben. A gyermekeket élményhez juttatja, felkelti zenei érdeklődésüket, formálja zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat, miközben örömet nyújtanak.
„A zenei képességek fejlesztésén túl, zenét értő és szerető egészséges lelkű, kulturált, boldog emberré nevelés eszköze a zene, az énekszó." Feladataink:
/Kodály Zoltán/
zenei érdeklődés felkeltése; az éneklés, énekes játékok megszerettetése; az énekes népi játékokon, és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotásokon keresztül a gyermek zenei képességeinek (a ritmus, a hallás, az éneklés és a mozgás fejlesztése) és a zenei kreativitás alakítása, olyan légkör kialakítása, amelyben örömmel, felszabadultan énekelnek; a közös éneklés, játszás örömének megismertetése, egymás segítése, tolerálása; fokozatosság, rendszeresség elvének alkalmazása; kreatív zenei kedv kialakítása; ünnepekhez, hagyományokhoz, kapcsolódó dalok, játékok megismertetése, megőrzése, átörökítése; a gyermekek zenei élményhez juttatása; hangszer használata; Az éneklés, zenélés mindennapi tevékenységévé váljon, a felnőtt minta spontán utánzásával.
A fejlesztés tartalma:
zenei hallásfejlesztés; ritmusérzék fejlesztés; harmonikus, szép mozgásfejlesztés, zenei képességek, készségek kialakítása, fejlesztése; zenei emlékezet fejlesztése; a kreatív zenei kedv fejlesztése; az egyenletes lüktetés érzékelésének fejlesztése; 30
figyelemfejlesztés (zenehallgatás); zenei kreativitás képességének fejlesztése.
Az ének-zenei nevelés anyagát a népi mondókák, a népi dalos játékok, a zenehallgatás dalanyaga, valamint azok az énekes népszokások adják, amelyek megfelelnek a gyermekek életkori sajátosságainak, kapcsolódnak az évszakok változásaihoz, az évente visszatérő naptári ünnepekhez. Különös élménye, hangulata, nagy motiváló ereje van felnőttekre és gyermekekre egyaránt a közös óvodai népszokásoknak, így pl. a szüretnek, a Luca napnak, a karácsonyi pásztorjátéknak, farsangolásnak, kisze égetésnek, zöldág járásnak, húsvéti locsolásnak, komázásnak, májusfa állításnak, pünkösdölésnek. Részfeladataink: A körjátékokat, a zenehallgatás anyagát a népi kultúrából választjuk. A gyermekdalok és népdalok hangkészletét, zenei nehézségét és tartalmát a gyermekek adott életkorához igazítjuk, ez erősíti a gyermekek biztonságérzetét. Az ünnepekre készülve gazdagodik a gyermekek szókincse. A zenei nevelésben a gyermekek számára a hallás, a beszéd, az ének és a mozgás egységet képeznek. Éneklés és játék közben a gyermek jól artikulálva fejezi ki magát, az óvodapedagógust utánozva sajátítja el az anyagot, megtanulja a hangképzéssel kapcsolatos szavak helyes értelmezését (magas- mély, hangos-halk, gyors-lassú). A dallam és ritmusérzék fejlesztése igazodik az alapprogramunk feladataihoz, amelyeket a fentiekben felsoroltunk. 7.4.
Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka
Célunk a vizuális észlelés, emlékezés, képzelet, gondolkodás könnyebbé tétele. A rajzolás, festés, mintázás, építés, tépés, vágás, hajtogatás, ragasztás, nyomatok, viaszkarc, szövés, varrás, gyöngyfűzés, barkácsolás, az ábrázolás, a népművészeti elemekkel való ismerkedés a gyermekek kedvenc tevékenységei. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül. Feladataink:
érdeklődés felkeltése az ábrázolás tevékenységei iránt; az igény kialakítása az esztétikai élmények befogadására, az alkotásra, az önkifejezésre; zavartalan, sokrétű, elmélyült tevékenység feltételeinek megteremtése a nap folyamán; az eszközökkel, anyagokkal való biztonságos, balesetmentes bánásmód megtanítása, az eszközök tisztán tartása; a különböző technikák megmutatása, megismertetése; 31
a különféle anyagok, eszközök tulajdonságainak, alkalmazhatóságának megtapasztaltatása; vizuális tapasztalatok nyújtása életkornak megfelelően; vizuális jelrendszer sokszínű megismertetése (pont, vonal, folt, színek, formák); a hagyományos óvodai ábrázolás eszközei és technikái mellett ismerjék meg és használják a régi gyermekkor játékkészítő és népi kismesterségeket őrző technikákat, eszközöket; a gyermek szín és formavilágának gazdagítása; az alkotás örömének megtapasztaltatása; a szép iránti vonzódás, igényesség kialakítása; egymás ötleteinek meghallgatása, alkotásának megbecsülése, egymás segítése, egy-egy ötlet továbbgondolása; alakuljon kézügyességük, vizuális alkotókészségük és esztétikai igényük a múlt, a jelen értékei iránt; esztétikus környezet kialakítása; kiállítások látogatása, művészeti albumok nézegetése; népi alkotások bemutatása, épületek megfigyelése.
A fejlesztés tartalma:
a képi, plasztikai konstruáló kifejező képesség kibontakoztatása, fejlesztése; vizuális percepció (érzékelés, észlelés) fejlesztése; egyszerű munkafogások és eszközhasználat képességének fejlesztése; szem-kéz koordináció fejlesztése, kézmozgás finomítása; térbeli tájékozódó és rendező képesség fejlesztése képi gondolkodás fejlesztése; beszéd- és kifejezőkészség fejlesztése (mondja el véleményét saját és társai alkotásáról, műalkotásokról, nevezze meg a színeket, azok sötét-világos árnyalatait.); esztétikai érzékenységük fejlesztése.
Részfeladataink: Ábrázoló tevékenységre az egész nap folyamán lehetőséget biztosítunk. A gyermekeket egyéni fejlettségükhöz, képességükhöz igazodva segítjük. A vizuális tevékenységek tartalma: Az óvodában használt és ismert tevékenységformák bővülnek a hagyományőrző, díszítő művészet technikáival. A rajzolás, a festés, a kézimunka mellett megjelennek a népi kismesterséget őrző elemek is, így a sodrás, fonás, szövés, nemezelés, tojás írás –írókázás, batikolás, agyagozás, játékeszközök készítése (rongy- és csutkababa, terméseszközök játékok) valamint a hagyományos ünnepekre való készülődés során az adventi koszorú, sütemények (mézeskalács, patkókalács, rétes), farsangi maszkok, vásári áruk készítése. 32
Részfeladatunk: A vizuális alkotás is egy lehetőség a hagyományok, a szókincs gazdagítására. A különböző eszközök alkalmazása sokféle lehetőséget nyújt a nyelv használatára. Az alkotáshoz szükséges technikai lépéseket mindig ismertetjük. Az anyagok, a színek, a formák megnevezésével fejlesztjük szókincsüket. A gyermekek maguk készítenek a hagyományoknak megfelelő darabokat. A mintázás, formázás során megismertetjük velük az egyszerűbb fazekas mintákat, edényformákat, ezzel is hagyományainkat ápolva. Az óvodapedagógusok feladata a különböző eszközök és technikák alapelemeivel és eljárásaival megismertetni a gyermekeket. 7.5. Mozgás A mozgás az óvodáskorú gyermekek lételeme. Nagy szerepet tölt be az egészséges életmódra nevelésben, az ügyesség, gyorsaság és a társra figyelés fejlesztésében. A különböző mozgásos tevékenységek a harmonikus, összerendezett, fegyelmezett nagy- és kismozgások kialakulásához hozzájárulnak. Célunk a természetes mozgáskedv fenntartása, a mozgásigény kielégítése, a mozgás megszerettetése, az egészséges testi fejlesztés. A gyermekek egyéni fejlettségéhez igazodó mozgásos játékok és feladatok, a pszichomotoros készségek és képességek formálásának és fejlesztésének eszközei. Az óvodáskorban alkalmazott rendszeres egészségfejlesztő testmozgás tudatos végzése a fizikailag aktív életvitelt alapozza meg. A spontán, a szabad játék kereteiben végzett mozgásos tevékenységek egészítik ki az irányított mozgásos tevékenységeket. Az egészségfejlesztő testmozgást mindennap, az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve, minden gyermek számára biztosítani kell, a szabad levegő kihasználásával. Feladat: Mozgásos játékok tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazása. Sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formák és játékok biztosítása, mely a mozgás és az értelmi fejlődés kedvező egymásra hatását eredményezi. A helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly fejlesztése. Gerinc melletti tartóizomzat ereje, a hasizom és a hátizom fejlesztése. Természetes hely-, helyváltoztató,- és finommotoros mozgáskészségek fejlesztése Kondicionális képességek közül az erő és állóképesség fejlesztése Pozitív énkép, önkontroll, érzelemszabályozás, szabálykövető társas viselkedés, együttműködés, kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás fejlesztése.
33
Részfeladataink:
a gyermekek testi épségének, egészségének megőrzése, óvása; a mozgás és pihenés egyensúlyának biztosítása; mozgásformák gyakorlása, szabályok betartása, biztonságos eszközhasználat elsajátíttatása; a testrészek megismertetése, a testséma ismeretének megtanítása, a helyes testtartás alakítása; a fokozatosság, rendszeresség, következetesség elvének betartása; egymás segítése, a különbözőségek elfogadtatása, toleranciára nevelés; derűs légkör, jó hangulat biztosítása; rendszeres, aktív mozgáshoz szoktatás, mozgásszükséglet fenntartása a szabadban is, amely az egészséges életmód alakításához nélkülözhetetlen, családi szemléletformálás; egészségóvás megelőzéssel.
A fejlesztés tartalma:
az alapvető mozgásformák fejlesztése (járás, futás, ugrás, kúszás, mászás, függés, egyensúlyozás, dobás), testi képességek (erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség) fejlesztése, az ellenálló képesség alakítása, a szervezet erősítése, edzése; differenciált terheléssel egyensúlyérzék, ritmusérzék, a motorikus képességek fejlesztése; mozgás-koordináció alakítása, szem- kéz- láb koordinációjának fejlesztése, dominanciák erősítése, lateralitás kialakítása; térérzékelés, téri tájékozódás fejlesztése, alkalmazkodóképesség fejlesztése; az egészséges életmódra való készségek, jártasságok alapozása.
Bármilyen összetételű csoportban a gyakoroltatás egyéni fejlettség szerint történik. Különböző nehézségű, differenciált feladatok adásával segítjük elő a megfelelő terhelést. A mozgás tartalma lehet szabad spontán mozgás, vagy szervezett testnevelés. Részfeladatunk: A testnevelés lehetőséget nyújt a mozgásformák, testrészek, eszközök, tornaszerek ismétlődő megnevezésére, az egyszerű utasítások megértésére. Nyelvi ismereteket nyújtunk a gyermekeknek (szókincsfejlesztés, beszédértés, nyelvhasználat, térbeli relációk használata). Megtanulnak tájékozódni kommunikációs helyzetekben, melyek a mozgástevékenységre vonatkoznak.
34
7.6. A külső világ tevékeny megismerése E cél megvalósítása tartalmi szempontból két elválaszthatatlan területet ölel fel: I. - A természeti - emberi - tárgyi környezettel, jelenségekkel, folyamatokkal, anyagokkal való ismerkedést, valamint, II. - A környezetben, a tevékenységekben, az élethelyetekben adódó matematikai tapasztalatszerzést. A külső világ megismerésének elsődleges forrása maga a természet és a társadalmi valóság. A gyermek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatokat szerez a közvetlen és tágabb természeti - emberi - tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól. A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszonya alakul a természethez, az emberi alkotásokhoz, tanulja azok védelmét, az értékek megőrzését. Arra törekszünk, hogy olyan témaköröket dolgozzunk fel, amelyek a helyszínen, természetes környezetben megmutathatók, megtapasztalhatók a gyermekek számára. Feladataink: Sokféle tevékenység lehetőségének biztosítása a tapasztalatszerzésre, a gyermek biztonságának, testi épségének figyelembe vételével.
A felfedezés örömének érzékeltetése; tapasztalatok rendszerezésének megtanítása; összefüggések megláttatása; ítélőképesség fejlesztése; pozitív viszonyulás kialakítása a természeti, emberi, tárgyi környezethez, az élő és élettelen világ megismertetése, megszerettetése; a hazai táj, a helyi néphagyományok, szokások, a tárgyi kultúra értékeinek megismertetése, megszerettetése, védelme; a munka megszerettetése, megbecsülésére nevelés a közös tevékenykedés örömének érzékeltetésével (növényápolás); a környezet szépségének, a környezetvédelem, a környezethigiénia fontosságának érzékeltetése; a környezet jelenségeinek, tárgyak tulajdonságainak mennyiségi viszonyainak, formáinak rendszerezése; tájékozódás a közvetlen környezetükben; kísérletezések; fenntartható fejlődés érdekében hangsúlyt helyezünk a környezettudatos magatartásformálás alapozására, alakítására.
A fejlesztés tartalma: A fejlesztés tartalma, az egyes korosztályok számára lineárisan és koncentrikusan bővül, a természeti, társadalmi, tárgyi környezet 35
megismerése során. A tartalom a hagyományos óvodai ismeretanyag (család, óvodai környezet, az óvoda környéke, településünk, emberi foglalkozások, közlekedés, napszakok, évszakok állatok, növények). Séták, kirándulások, megfigyelések, munkavégzés, kísérletek során szerzünk egyre több tapasztalatot, ismeretet a bennünket körülvevő valóságról. Élünk a komplexitás lehetőségével az egyes tevékenységformák között! Matematikai nevelés: Az óvodában minden szituációban, tevékenységben adottak a lehetőségek matematikai tapasztalatok szerzésére, élmények gyűjtésére. Az eszközök, tárgyak, berendezések alkalmasak az azonosságok, különbözőségek felismertetésére, a sorba rendezésre, matematikai műveletek végzésére. A matematikai tapasztalatokat bővíteni lehet a szabályjátékokban, társasjátékokban, élethelyzetekben, manipulációs tevékenységek során. Matematikai tartalma lehet az ének-zenei, a testnevelés és az ábrázoló tevékenységnek is. A fejlesztés tartalma: összehasonlítás, bontás, csoportosítás, képzés, egyesítés, tulajdonság változtatás képességének fejlesztése; rendszerezés képességének fejlesztése; számlálás képességének fejlesztése; összehasonlítás, becslés, mérés, elemek rendszerezése, képességének fejlesztése; geometriai alakzatok felismerése, képességének fejlesztése. Részfeladatunk: A környezetünk tárgyairól, dolgairól, jelenségeiről tapasztaláson keresztül ismerkedjenek meg a gyermekek, és azokat tevékenységeikben alkalmazzák (cselekedtetés, élmények). Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek számára a kutatás, felfedezés örömét egyszerű munkafolyamatokon, jelenségek megfigyelésén át biztosítsuk. A témaválasztásnál figyelembe vesszük a gyermekek szűkebb és tágabb környezetét, és érdeklődésük irányát. A nyelvi feladatok megfeleljenek a gyermekek egyéni, illetve életkori sajátosságainak. 7.7
Munka jellegű tevékenységek
Célunk, hogy a gyermekek sajátítsák el azokat a képességeket és jártasságokat, amelyek a társas együttélés fenntartását szolgálják. A személyiségfejlesztés fontos eszköze a munka. A játékidőben, az élethelyzetekben, a cselekvő tapasztalással különböző tevékenységekben adódik lehetőség a munkavégzésre. A munkafajták közül az önkiszolgáló munkának az óvodáskor kezdetétől igen nagy jelentősége van (testápolás, öltözködés, étkezés). Kezdetben 36
önmagukért, saját szükségleteik kielégítéséért dolgoznak az óvodapedagógus közreműködésével, majd később szívesen végeznek társaikért is munkát (rendrakás, seprés, megbízatások teljesítése, kerti munka, napos munka). Ez a fajta cselekvés, ha rendszerességgel tér vissza az egyén, a környezet, a közösség javát szolgálja. Mozgatója a gyermek aktivitási vágya és a felnőtt megerősítő, dicsérő értékelése. Feladataink:
Nyugodt légkör és elegendő idő biztosítása; a gyermekméretű eszközöknek és azok állandó helyének biztosítása; a gyermekek testi épségének védelme (balesetvédelmi és higiéniai szabályok betartatása); minden gyermeknek biztosítsunk lehetőséget kedve és képessége szerint a részvételre; a munkavégzés ösztönzése, a munkajellegű tevékenységek megszerettetése, értékelése; a munkavégzés pontos menetének megtanulása; becsüljék meg a saját és mások munkáját, alkalmazkodni tudjanak egymáshoz a közös tevékenységek alatt; tapasztalják meg, hogy a munka rendszeresen ismétlődő tevékenység, újra és újra el kell végezni; tudják, hogy mikor végeznek hasznos, eredményt létrehozó munkát; sokoldalú tapasztalatot szerezzenek a környezetről, az anyagok milyenségéről, az eszközök használatáról; a közösség érdekében végzett munka örömének érzékeltetése; a munka eredményének megbecsülésére nevelés, környezetvédelemre, a környezet szeretetére nevelés.
A fejlesztés tartalma:
akarati tulajdonságok (kitartás, felelősségérzet, fejlesztése; motoros képességek fejlesztése; önállóság, önfegyelem, feladattudat fejlesztése; vizuális fejlesztés; tapintásos észlelés fejlesztése; együttműködés képességének fejlesztése; kommunikációs képesség fejlesztése; dominanciák erősítése.
fegyelmezettség)
Az óvónővel kialakult érzelmi kapcsolat, a megerősítés motivációja ösztönzi a gyermekeket a munkajellegű tevékenységek céltudatos végzésére. A gyermek önkiszolgálása során gyakorolja azokat a fogásokat, készségeket, amelyek az egyéb munkajellegű tevékenységek végzésére alkalmassá teszik. Megbecsüli saját és mások munkáját. Kitartása, a megkezdett tevékenység befejezésére való igénye, felelősségtudata alakul. Az együtt munkálkodás érzelmi élménye a közösség iránti igényét alapozza. Megtalálja helyét a csoportban, a csoport, a közösség hasznos 37
tagjává válik. Kialakul benne a segítségnyújtás igénye. Óvja, védi, gondozza a környezetében lévő növényeket, alapozódik a másról való gondoskodás igénye. Megismeri a munkavégzéshez szükséges eszközöket, és fogásokat. Részfeladataink: A munkafolyamatok megnevezésével gazdagodik aktív szókincsük. Az ismétlődések által erősödik a gyermekekben a beszédöröm érzése. Az egyszerű dialógusokkal fejlődik beszédkészségük, beszédértésük, artikulációjuk. A gyermek tud tájékozódni a munkavégzésből adódó egyszerű kommunikációs helyzetekben. Ismeri a napi cselekvéseknél előforduló eszközök, anyagok nevét, egyéni képességeinek megfelelően olyan szókinccsel rendelkezik, amely által képes ismereteit közvetíteni. A gyermekeket állandó segítségadással, dicsérettel ösztönözzük a különböző munkák elvégzésére. Először az önkiszolgálás terén érjünk el eredményeket, majd vonjuk be őket a közösségért végzett feladatokba is. A gyermeki munka értékelése során konkrét, reális, a gyermeknek saját magához mérten fejlesztő értékelést adjunk. 7.8. A tevékenységekben megvalósuló tanulás Az óvodában a tanulás spontán, illetve a nevelési célok érdekében szervezett tevékenység. A gyermek játékba ágyazott, változatos tevékenységek gyakorlása során tanul. Az óvodai tanulás célja a gyermek képességeinek fejlesztése, tapasztalatainak bővítése, rendezése. Célunk, hogy a gyermek tapasztalatszerzéseken keresztül élje át a gondolkodás örömét; megismerési képességei fejlődjenek, miközben pontosabbá válik érzékelésük, észlelésük, megfigyelőképességük, emlékezetük, tartósabbá a figyelmük, gazdagodjék fantáziájuk, fejlődjön gondolkodásuk; jussanak el a cselekvő-szemléletes gondolkodás szintjéről a szemléletes- képszerű gondolkodáson keresztül a nyelvi gondolkodás szintjére; fejlődjön beszédkészségük, beszédértésük, szóbeli kifejezésük; ismerjenek fel problémahelyzeteket, keressenek rá megoldást; tudásuk gyarapodjon.
38
Feladatunk: biztonságos, nyugodt légkör teremtése, amelyben a gyermek bármikor bizalommal fordulhat kérdéseivel, problémáival, közlési vágyával a felnőttekhez; játékban és célirányos tevékenységek során a gyermekek értelmi képességeinek fejlesztése (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás). a gyermek kíváncsiságának, érdeklődésének, megismerési tevékenységi vágyának kielégítése; problémaszituációk teremtése egyéni fejlettségi szint szerint, azok megoldatása önállóan, szemléletesen; elősegíteni, hogy minden gyermek önmaga lehetőségeihez képest fejlődjék; használjuk ki a játék motivációs bázisát; a gyermek együttműködési készségét, a tanuláshoz szükséges beállítódását, feladattudatát, kitartását fejlesszük; elősegíteni a gyermek önbizalmának fejlődését differenciált értékeléssel; éreztessük meg a közös tevékenység, az egymás segítésének örömét, alakítsuk ki a gyermekben a különbözőség elfogadásának képességét. A fejlesztés tartalma: közvetlen tapasztalatszerzések, megfigyelések a természeti és társadalmi környezetből; beszéd- és szókincsfejlesztés, metakommunikációs képesség fejlesztése; emlékezet fejlesztés (megbízások); jelenségek változásainak megfigyeltetése; kísérletezések; összehasonlítások, megkülönböztetések végeztetése irányított és spontán megfigyelésekkel; kreatív gondolkodás, képzelet fejlesztése. A tanulás lehetséges formái az óvodában: az utánzásos, minta és modellkövetéssel magatartás és viselkedés tanulás; spontán, játékos tapasztalatszerzés; a játékos, cselekvéses tanulás, a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés; az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés, gyakorlati probléma és feladatmegoldás; Programunk lehetőséget biztosít az óvónőknek arra, hogy nevelési céljai megvalósítása érdekében maga válassza meg, - a rábízott gyermekek, valamint a csoportösszetétel ismeretében - milyen foglalkoztatási formát alkalmaz. Lehetőséget kínál arra is, hogy maga válassza ki, tervezze meg és építse fel saját csoportja foglalkoztatási anyagát komplex módon. A tanuláshoz használt eszközök kiválasztásánál arra törekedjen, hogy azok aktivizálják, gondolkodásra serkentsék, problémamegoldásra ösztönözzék a gyermekeket. 39
A tanulás irányítása során személyre szabott, pozitív értékeléssel segítsük a gyermeki személyiség kibontakozását. Részfeladataink: Változatos tevékenységekkel biztosítjuk a gyermekek számára a sokoldalú tapasztalatszerzést, a világ élményszerű megismerését, beszédkészségük fejlesztését. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére hat-hét éves korra - eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Belép a lassú átmenet állapotába, amelyben, majd az iskolában, az óvodásból iskolássá szocializálódik. A rugalmas beiskolázás lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. A sikeres iskolakezdéshez egyformán szükséges a testi, lelki, és szociális kritériumoknak való megfelelés. Túljutnak az első alakváltozáson, megkezdődik a fogváltás, megnő teherbíró képességük, rendezettebb, mozgása összerendezettebb, harmonikus finommozgásra képes. Irányítani képesek viselkedésüket, testi szükségleteik kielégítését. Kíváncsian, érdeklődve várják az iskolát. A megismerő képességeik folyamatosan fejlődnek, differenciálódnak. Téri tájékozódó képességük fejlődik, kialakul testsémájuk. Szívesen, érthetően kommunikálnak, teremtenek kapcsolatot. Szókincsük gazdagodik, beszédhibájuk megszűnőben van, kialakul beszédfegyelmük. Elemi ismeretekkel rendelkeznek önmagukról és környezetükről. A gyermek tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat. Ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait. Ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő állatokat, növényeket, azok gondozását és védelmét, felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek, elemi mennyiségi ismeretei vannak. A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek nyitott érdeklődésével készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes együttműködésre, kapcsolatteremtésre. Késleltetni tudja szükségletei kielégítését, képes egyre több szabályhoz alkalmazkodni, feladattudata kialakulóban van. Ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg. Kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet. 40
8. GYERMEK ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK
KAPCSOLATOS
A gyermekvédelmi munka minden óvodapedagógus feladata. Minden óvodai dolgozó kötelessége a rábízott gyermek mindenek felett álló érdekeinek érvényesítése, pedagógiai eszközökkel való segítése. A gyermekvédelem az óvodában elsősorban az alapvető emberi jogok tiszteletben tartását, biztosítását jelenti. Gyermekvédelem célja: A prevenció, mely során feltárjuk a tényeket, okokat, amelyek a gyermek fejlődését akadályozzák, veszélyeztetik. Gyermekvédelem feladata: A gyermek problémáinak felismerése, kezelése, orvoslása. A gyermeknek joga van ahhoz, hogy saját családi környezetben nevelkedjék, és minden szükséges segítséget megkapjon személyiségének kibontakoztatásához, valamint az esetleges veszélyeztető helyzet elhárításához. Óvodáink törekednek a családokkal szoros, közvetlen partnerkapcsolat kialakítására, családgondozásra, mely lehetőséget biztosít az ártalmas környezeti hatások kiszűrésére és a megfelelő védelmi lépések megtételére. Minden rendelkezésre álló eszközzel segítjük a gyermek családban történő felnevelését. A szülői szerep eredményesebb betöltésének elősegítése érdekében a szülőkkel jó együttműködésre törekszünk. Figyelmet fordítunk a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyerekek óvodába kerülésére és rendszeres óvodába járására. Tájékoztatjuk a szülőket a gyermekvédelmi felelősről, arról, hogy probléma esetén milyen óvodán kívüli gyermekvédelmi feladatokat, ellátó intézményeket kereshetnek fel. A faliújságon közzéteszzük a gyermekvédelmi feladatokat ellátó személy és intézmények címét, telefonszámát. Folyamatosan kapcsolatot tartunk a kerületi társintézményekkel és indokolt esetben segítségüket, kérjük. Minden alkalommal élünk jelzési kötelezettségünkkel, ha bármely gyermek esetében a veszélyeztetettség lehetősége fennáll. Hatékonyan együttműködünk más társadalmi, egészségügyi szervezetekkel is, akik alaptevékenységük keretében gyermekvédelmi feladatokat látnak el. Minden tőlünk telhető segítséget megadunk a szociálisan hátrányos helyzetben élő, vagy átmeneti nehézséggel küzdő gyermekek szüleinek a támogatási lehetőségek eléréséhez, jogaik gyakorlásához. 41
9. EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS KAPCSOLATTARTÁS A kapcsolattartások rendjét Szabályzata tartalmazza.
az
óvoda
Szervezeti
és
Működési
9.1. A szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Közös célunk a gyermeki személyiség fejlesztése, az együttnevelés biztosítása. Óvodánknak legszorosabb kapcsolata az óvodába járó gyermekek családjával van. Az óvodai nevelés kiegészítője a családi nevelésnek. 9.1.1. A családdal való együttműködésünk alapelvei:
A szülőket egyenrangú nevelőpartnernek tekintjük ennek alapja a kölcsönös bizalom, segítségnyújtás, korrekt tájékoztatás, családok ismerete; Óvónőink segítséget, támaszt nyújtanak a szülőknek, gyermekük fejlesztésében, kéréseiket, javaslataikat komolyan fontolóra veszik, kölcsönösen alkalmazkodnak egymáshoz, ha a helyzet úgy kívánja; Az óvónő magatartásában, szakmai felkészültségében példamutató legyen a szülő, a gyermek számára; A szülő érezze, hogy szeretik gyermekét az óvodában. Óvodánk nyitott, kezdeményező a szülők felé; Folyamatosságot biztosítunk a családi és az óvodai élet szokásrendszerében. Elfogadjuk a család szokás és szabályrendszerét, szükség esetén tapintatosan próbáljuk befolyásolni ezeket. (Figyelembe vesszük egyéni igényüket, szokásaikat). Óvodánk minden dolgozója előítéletektől mentesen közeledik a családokhoz, tiszteletben tartva világnézetüket is. Óvónőink minden egyes családdal egyénileg találják meg a kapcsolatteremtés, együttműködés, a segítés legmegfelelőbb módját (elvárások, közös célok, rendszeres vélemény feltárás); A hátrányos helyzetű, veszélyeztetett környezetben élő gyermekek szüleivel az óvónők megértő, bizalmat ébresztő magatartással kezdeményeznek kapcsolatot; A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeknél különösen fontos a szülőkkel való személyes kapcsolat kialakítása, a gyermekek egyénre szabott beszoktatásának biztosítása. Rendszeres napi, vagy heti tájékoztatás a gyermek fejlődéséről, az egyéni fejlesztési napló bejegyzéseinek megbeszélése, a gyerekek alkotásainak megmutatása, elemzése. Szülők részvételi lehetőségének biztosítása a különböző programokon. Egyéni beszélgetések, gyermekneveléssel kapcsolatos nézetek kicserélése, a család szokásainak, értékrendjének megismerése, megértése, a család erőforrásainak feltárása. Szülői Szervezet támogatása, rendezvényeken, ünnepeken való részvétel. 42
Partnerközpontú működés, szülői igények kiszolgálása. Helyi Nevelési Programunkat ismertetjük a szülőkkel. 9.1.2. A szülő, gyermekek, pedagógus együttműködésének formái, módszerei, lehetőségei
Az óvodapedagógus kapcsolata a gyermekkel bensőséges, kölcsönös tiszteleten alapul. A felnőtt – gyermek, illetve a gyermek – gyermek kapcsolatot a segítőkészség, támogató, elfogadó attitűd jellemzi. Az óvónők feladatuknak tekintik a biztonság és a nyugalom megteremtését, fenntartását. Fontos a pedagógus dicsérő, odaforduló magatartása, a pozitív viselkedés megerősítése, a gyermek pozitív „ÉN” képének kialakítása, fejlesztése. Az óvónők reálisan, tapintatosan tájékoztatják a szülőket. A szülők bízhatnak a pedagógus diszkréciójában. A pedagógus saját példájával hat a szülőre elsősorban.
A kapcsolattartás lehetőségei, formái: 1. Beíratás; 2. Beszoktatás; 3. Naponkénti párbeszéd, beszélgetések, gyermekekkel kapcsolatos tanácsok, faliújságon információk; 4. A szülő jelenléte a csoportban; 5. Szülői értekezlet; 6. Családlátogatás; 7. Nyílt napok; 8. Közös programok, ünnepélyek, rendezvények; 9. Szülői Szervezettel munkaterv egyeztetése, éves terv készítése; 10. Iskolába lépés után a gyerekek nyomon követése. Feladatunk egymás elvárásainak megismerése, rendszeres véleményfeltárás, a közös célok megfogalmazása, megvalósítása. 9.2. Czabán Általános Iskola A jó kapcsolat alapja a tisztelet és megbecsülés egymás munkája iránt. Óvoda-iskola átmenet támogatása: Iskolaérettség elérését támogató pedagógiai munka ( a tanulási képességek megalapozása, a tanulási és egyéb részképesség zavarok kialakulásának megelőzése, megoldási késztetés, monotónia tűrés, figyelemkoncentráció, az alkotásvágy szükséges szintjének kialakítása) Óvoda- iskola átmenetet segítő program támogatása. Az együttműködés formái lehetnek: emberi és szakmai kapcsolatok folyamatos ápolása, kölcsönös látogatások, tapasztalatgyűjtés, szülői értekezleteken való részvétel, 43
9.3.
gyermekek kölcsönös látogatása az intézményekben (nagycsoportosok – első osztályosok), segítségnyújtás szükség szerint, szolgáltatások igénybevétele (könyvtár, kiállítások...). Pedagógiai szakszolgálatok
Nevelési Tanácsadó Szükség esetén kérjük a Nevelési Tanácsadó segítségét, elsősorban az iskolaérettségi vizsgálatokhoz. Egyéb esetekben a szülővel megy a gyermek megadott időpontban pszichológiai vizsgálatra. Budapesti Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság Minden év december 15-ig küldjük be a vizsgálatra szorult gyermekek jelentkezési lapját, majd a bizottság által közölt időpontban megtörténik a vizsgálat. FIÓKA Gyermekjóléti Szolgálat Segítségét kérjük indokolt esetekben (igazolatlan hiányzások, gyermekek bántalmazása). KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK A közművelődési intézmények (közösségi ház, művelődési ház stb.) rendezvényeit – a gyermekek érdeklődését figyelembe véve-pedagógus vezetésével csoportosan látogatjuk. 10. Egészségfejlesztés A teljeskörű egészségfejlesztés célja, hogy az óvodában eltöltött időben minden gyermek részesüljön testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő mindennapi tevékenységekben. Fontos, hogy a gyermekek felismerjék, hogy önmaguknak is fontos szerepük van az egészségformálásában. Az egészségfejlesztési tevékenységünk egy folyamat, holisztikus szemléletű, együttműködünk a szülőkkel, egészségügyi intézményekkel és a témakörhöz kapcsolódó képzésre is kellő figyelmet fordítunk. A teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok: a) Egészséges táplálkozás b) Mindennapos testnevelés, testmozgás, c) Testi és lelki egészség fejlesztése, d) Bántalmazás megelőzése, e) Baleset megelőzés és elsősegélynyújtás f) Személyi higiéné 44
a) Egészséges táplálkozás Az étkezés lebonyolítása a feladatunk. Az étkezéshez való előkészületbe a gyermekeket is bevonjuk. Étkezéskor önkiszolgálás. Szülőkkel közösen gyümölcs- vagy zöldségnapot szervezünk. Saláták és gyümölcstál készítésébe a gyerekeket is bevonjuk. A gyermekeket igyekszünk új ízekkel, ismeretlen italféleségekkel megismertetni. b) Mindennapos testnevelés, testmozgás A testedzés mellett a mozgás megszerettetése, a közös mozgás által kiváltott öröm átélése a célunk. A mozgás segíti a gyermeket a környező világ jobb megismerésben, környezet felfedezésében és meghódításában. A mozgásszükséglet kielégítését a játéktevékenység útján valósítjuk meg, ennek megfelelően a mindennapi testnevelés középpontjában a sok mozgással járó játékot állítjuk. A gyermekek fokozott mozgásigényének kielégítéséhez kihasználjuk az udvari játékok adta lehetőségeket, valamint a munkaeszközökkel való tevékenységeket is. A rendszeres mozgást a mindennapi testnevelés szolgálja. c) Testi és lelki egészség fejlesztése Cél a testi, fizikai egészség fejlesztése az egyéni, közösségi egészségfejlesztés, a környezet védelme, a fertőző betegségek megelőzése és a testi rendellenességek megelőzése, korai prevenció. A környezethigiéniára nevelés során a feladat az óvoda tisztaságának a megóvása, szépítése, a csoportszobák szellőztetése, az ivóvíz higiénéje, helyes fűtés és világítás biztosítása, az udvar tisztán tartása, helységek tisztántartása és a játékeszközök rendben tartása. A természet megvédése, a hulladékkezelés és az energiával való takarékosságra nevelés is fontos feladat. A lelki egészségvédelem célja, hogy az egyén képes legyen adekvát védekezési stratégiákat kidolgozni a károsító hatásokkal szemben, élete folyamán megfelelő társas kapcsolatokat tudjon kialakítani, és legyen képes harmonikus személyiséggé fejlődni. A lelki egészségfejlesztés során fontos feladat a lelki egészség fenntartásához és fejlesztéséhez szükséges készségek és képességek kialakítása. Fontos az egészséges napirend kialakítása és gyakorlása, a hibás viselkedési módok kezelése, stresszhatások kompenzációja, a magatartások érzelmi vezérlésére való készséget és a gyermekektől érkező segélykiáltások megértése és megoldása. A lelki egészség fejlesztésének főbb feladatai: a társas-társadalmi beilleszkedés megvalósítása, normatartás elsajátítása és a tevékenység önellenőrzésének gyakorlása.
45
Beilleszkedési képességek gyakorlása során - a feladat a társkapcsolatok erősítése, - a másik személy megismerése, elfogadása, - szolidaritás, bizalom a rászorulókkal szemben Alkalmazkodóképesség fejlesztése egészségvédő, balesetmegelőző, szabályt követő készséges magatartás a változó természeti és kulturális feltételekhez való alkalmazkodás az emberi kapcsolatok tiszteletben tartása, udvarias viselkedés, d) Bántalmazás megelőzése
A gyermek a veszélyeztetett helyzetét félelem, szorongás, agresszív viselkedés jeleinek kíséretében hozzátartozói köréből hozza magával az óvodai életbe. A veszélyeztetettség hátterében leggyakrabban alkoholista, kábítószer élvező, nagydohányos, bűnöző magatartású családi háttér fedezhető fel. Azok a gyerekek, akik nem tudnak, vagy nem mernek beszélni „jeleznek”. Fontos feladat ezeknek a jelzéseknek az észrevétele. Mindenképpen fel kell figyelni az alábbiakra: hirtelen szélsőséges és indokolatlan viselkedésváltozás, alvászavarok, étvágytalanság, korábbi már kinőtt viselkedések, szokások megjelenése, testfelületi elváltozások, félelem, bizonyos személyektől, helyektől, vagy attól, ha egyedül hagyják valakivel. agresszivitás, düh, visszahúzódás, magába fordulás, testi panaszok sűrű megjelenése kimutatható indok nélkül. A felderítés és a tanácsadás családlátogatással, egyéni beszélgetéssel, a nevelési tanácsadó vagy orvosi tanácsadó bekapcsolásával, illetve szülői klubok, nyílt óvodai napok programjával, közös rendezvényekkel valósítjuk meg. Bántalmazás esetén a gyámhatóságnál intézkedünk a megszüntetés iránt. e) Baleset megelőzés és elsősegélynyújtás Biztonságos környezet és viselkedés kialakítása a cél. A gyermekek szintjén az általános munkavédelmi szabályok megismertetése, begyakoroltatása és ellenőrzéssel érhetjük el. Figyelnünk kell a szabadban a túlmozgás veszélyére, a fegyelmezetlen játék felderítésére, megfékezésére. A homokozók, mászókák, kerti szerszámok, valamint a napozás és a vízzel való edzés lehetőségének veszély és balesetmentes kialakítása fontos feladat. f) Személyi higiéné Gyermekeink a családból különféle higiéniai szokásokat hoznak, amely nem feltétlenül azonos a mi tisztálkodási és testápolási elveinkkel. Szükség 46
esetén a testápolás hiánya bensőséges ellátást igényel részünkről. Legfőbb személyi higiéniás feladat a kézmosás szokássá fejlesztése, valamint a saját személyi felszerelés - törölköző, fésű, fogmosó felszerelés, tornafelszerelés, alvópárna használata. A legintimebb higiéniás tevékenység a WC-használat, melyre nagy gondot fordítunk. 11. A HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM DOKUMENTÁCIÓS RENDSZERE A csoport adminisztrációi: - Mulasztási napló - Csoportnapló - Gyermekek személyi anyaga Gyermekek fejlődését nyomon követő dokumentáció tartalma: - A gyermek adatai – minden nevelési év elején frissítve; - Környezettanulmány – családlátogatás; - Beszoktatás megfigyelése; - Porkolábné dr. Balogh Katalin átdolgozott fejlettségmérő lapjai Területei Mozgásfejlettség; Testséma fejlettségének mutatói; A gyermek téri tájékozódásának, térbeli mozgásának fejlettsége; A gyermek értelmi fejlettsége; A gyermek finommotoros koordinációjának fejlettsége; A gyermek nyelvi kifejezőképességének fejlettsége; A gyermek érzelmi, szociális fejlettsége; A gyermek szociális érettsége; - A gyermek fejlődését segítő megállapítások, intézkedések, elért eredmények, - Szakértői bizottság megállapításait, fejlődést szolgáló intézkedéseket, az elért eredményt, - Szakértői bizottság felülvizsgálatának megállapításait. - A szülő tájékoztatásáról szóló feljegyzéseket. 12. A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK A két óvoda 2004-től rendelkezik közös Pedagógiai Programmal. A Kormány a 363/2012. (XII.17.) Kormányrendelete alapján az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja módosult. A módosított Alapprogram az óvodák részére kötelezettségeket fogalmaz meg, és 2013. szeptemberétől már alkalmaznunk kell. A most átgondolásra került és átírt Pedagógiai Programot az óvoda kollektívája közösen készítette el. A módosított, átdolgozott Pedagógiai Programot a jóváhagyást követően 2013. szeptember 1. napjától vezetjük be. 47
A Pedagógiai Program módosítása A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: - az óvoda vezetője, - a nevelőtestület bármely tagja, - a szakmai munkaközösségek A Pedagógiai Program nyilvánosságra hozatala: Az óvoda pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára hozzáférhető. Megtekinthető : az óvoda honlapján az óvoda irattárában, az óvoda irodájában, az óvoda nevelői szobájában, az óvoda vezetőjénél, a vezető helyettesnél.
48
LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK Az óvoda Pedagógiai Programját elfogadta: a nevelőtestület Az óvoda Pedagógiai Programját jóvá hagyta: Végváriné Kékhegyi Erika óvodavezető A Pedagógiai Program hatálya kiterjed: Óvoda Óvoda
1154. Budapest, Klapka György út 27. 1153. Budapest, Bocskai utca. 65.
A Nevelőtestület elfogadásának dátuma: 2015. augusztus 28. A Szülői közösség egyetértésének dátuma: 2015. augusztus 28.
49
MELLÉKLETEK
50
Módszertani segédanyag
Klapka óvoda A kiemelt nevelési terület – néphagyományőrzés, népi kismesterségekkel való ismerkedés – részletes kidolgozása. Népszokásokra, néphagyományokra nevelésünk célja: -
épülő
program
szerint
folyó
A néphagyományok ápolása tanítson meg a magyar nép tiszteletére, szeretetére. A néphagyomány sokrétű és színes anyagával való foglalkozás során a gyermekek ismerjék meg a népi kultúrát. Összefüggéseiben lássák, keressék, szeressék azt. Éltessék tovább népünk hagyományait.
Programunk a gyermeki fogékonyságra, sajátos aktivitásra alapoz. A cselekvéssel szerzett, érzelemdús tapasztalatok hatnak a gyerekre, és a később szerzett ismeretek során van hová visszakapcsolnia. Ebben a folyamatban az „ünnepelni tudás” képessége is alakul. Mindez egy olyan életrendben ölt testet, amelynek elemei: -
a rugalmas, integrált napirend, a családias vegyes életkorú gyermek –csoport, a differenciált bánásmód, az érző, alkotó nevelőtestület, az együttműködő család-óvoda közösség.
A gyermek legfontosabb tevékenysége a játék. A hagyományőrző elemek egy része ebbe a tevékenységbe ágyazódik be. /Manuális, kismesterségeket gyakorló tevékenységek, dramatikus népszokások felidézése és a felidézést segítő eszközök és ünnepi jelképek készítése is./ A sokszínű tevékenységrendszer gazdagítja a gyerek nyelvi kifejező eszközeit, fejleszti értelmét és gondolatvilágát. Kihat a gyermek érzelmi életére is. Mese-vers keretében megismerkednek a -
népi gyermekmondókákkal, versekkel, találós kérdésekkel, népmesékkel, történeti alakokról és eseményekről szóló mondókákkal.
A népköltészeti alkotásokon kívül a műköltészetből, olyan alkotásokkal ismertetjük meg a gyerekeket, melyek tartalmi és formai szempontból a népköltészet hangját idézik. 51
Ének-zene, énekes játékok keretében -
népi gyermekjátékokat, mondókákat, népdalokat hallhatnak a gyerekek.
Zenei anyagunk legnagyobb részét Forrai Katalin: „Ének az óvodában” c. könyvéből válogatjuk. Rajzolás, mintázás, kézimunka keretében ismerkednek a gyerekek a különböző terményekkel, természetes anyagokkal és felhasználásuk lehetőségeivel. Megismerkednek, próbálgatják a népi kismesterségek alapfogásait. Az óvoda műhelyének ebben nagy szerepet szánunk. A külső világ tevékeny megismerésére nevelés A népszokások szoros összefüggésben vannak a természet változásával, napfordulókkal, valamint a gazdasági élettel, mindezekhez a tapasztalatokat, megfigyeléseket, új ismereteket környezetismeret keretében nyújtjuk a gyerekeknek. A nem énekes, mozgásos foglalkozásokba is beépítjük. Az ünnepekhez, közelítjük meg.
jeles
népi
napokhoz
gyermekjátékokat fűződő
a
testnevelés
népszokásokat
komplexen
Az ünnepek, ünnepi szokások főbb csoportjai a következők: -
naptári ünnepek /pl. karácsony, húsvét, pünkösd, jeles napok/, gazdasági élet ünnepei /pl. szüret, vásár/, emberi élet ünnepei, családi népszokások, emlékünnepek /pl fogadott ünnepek, társadalmi réteg ünnepek, politikai ünnepek/.
-
A program megvalósításának meghatározó személyisége az óvodapedagógus, aki mozgatórugója a hagyományápolásnak, és aki hiteles mintát ad a gyerekeknek és a szülőknek. Ebből következik, hogy az óvónőnek kötelessége: - a néphagyományok megismerése, ismereteik bővítése, - népi kismesterségek alapfogásának elsajátítása, fejlesztése. Önképzéssel, szervezett továbbképzéseken, házi tapasztalatcseréken. Program összeállításánál szem előtt tartjuk a gyermekek életkori sajátosságait, helyi lehetőségeinket. 52
A jeles napok közül elsősorban azokat iktatjuk be tervünkbe, amely élményekkel, mondókákkal, versekkel, mesékkel, elbeszélésekkel, énekekkel, vizuálisan megközelíthetőek. A jeles napokra való felkészülés időkerete változó. Van olyan, amelyre hosszabb ideig /1-2-3 hét/, minden területen készülünk. Pl. Mihály napi vásár, Adventi időszak, Tavaszi ünnepkör, de van olyan jeles nap, amire csak megemlítés szintjén, az adott napon utalunk pl. időjóslásra vonatkozó rigmussal, megfigyeléssel, egyszerű rítussal pl. Katalin nap. Naptári, gazdasági élet jeles napjai, módszertani ajánlás. - Kiterjed a jeles naphoz fűződő népszokásokra, ajánlás a környezeti, zenei, irodalmi, vizuális nevelés lehetőségeire. Szeptember - őszelő Szent Mihály hava Szeptember 5. Lőrinc napja - Ettől a naptól a dinnye és az uborka nem ízes. - Időjósló nap - ha szép az idő, száll az ökörnyál, hosszú ősz lesz. Javasolt mondókák - Elment apám dinnyét lopni … - Kiskertemben az ürge … Szeptember 8. Mária - Kisasszony napja - Fecskehajtó nap - Dióverés napja - Az e napi bugyborékos vagy ritkaszemű eső csapadékos időt jósol. Megfigyeljük a fecskéket, beszélgetünk a vándormadarakról. Esetleg az itthon maradt madarakról, madáretető készítés. Fecskés, gólyás dalok, versek, mondókák. Pl. Dal: Elment a madárka M: Gólya, gólya, kelep, kelep Elment a fecske V: Kányádi Sándor: Valami készül Csanádi Nyármarasztaló Diót verünk, szedünk, törjük, megkóstoljuk. A dióhéjból barkácsolunk. Dal: Kiszáradt a diófa, Erre csörög a dió De jó a dió M: Dombon törik a diót V: Dióbél bácsi Nem úgy van az te rigó Szeptember 29. Mihály nap - Őszi évkezdő nap. - Európa szerte ismert pásztorünnep, e napon hajtják be az állatokat a legelőről. - Mihály napi vásár - mind a négy csoport részvételével 53
-
Időjósló nap - Ha még itt vannak a fecskék, új évig nem lesz hideg, a mennydörgés szép őszt, kemény telet jelent.
Több napos játéktéma - Terepasztal, állatok készítése természetes anyagból. Bárányos játékok, díszítő munka - Mihály napi vásárra eszközök, áru, dekoráció készítése Ha lehetőség van gazdasági udvar, istálló helyszíni megfigyelése. Irodalmi, dal anyag - Állatos /bárányos/ versek, mesék, elbeszélések, énekek - Vásári kikiáltók, rigmusok Dal: Pl. Höc, höc … Benn a bárány Hej a sályi Hogy a csibe Én elmentem a vásárra … Vers: Weöres Sándor: Vásár Október - Mindszent hava Október 4. - Ferenc napja - Őszi vetés kezdő napja - Több helyen a szüret kezdete Környezetismeret - Talaj előkészítés, esetleg vetés megfigyelése M: Mag, mag, búzamag D: Szántottam gyöpöt Szánt a babám Október 15. Teréz napja Sokfelé volt szüretkezdő nap, pl. Balaton felvidék, Baranya, Eger … Október 16. Gál napja - Halászat befejező napja - Halászjáték - eszközök készítése D: Hej halászok - Makk érését ettől a naptól számítják M: Hókusz pókusz Október 18. Lukács napja - Kórházak, fürdők patrónusa Nagyobb súlyt fektetünk az orvosi játékra, ismételjük a terstrészeket. Fektető, járkáltató, ujjáték mondókák.
54
Október 20. Vendel nap - Szintén egyes helyeken szüreti kezdőnap Október 21. Orsolya napja - Kerti vetemények betakarításának napja Ha lehetőség adódik, elmegyünk egy családhoz segíteni a zöldségfélék betakarításában. Beszélgetünk a zöldségek felhasználásáról. - Időjósló nap. Ha Orsolya napkor szép idő van, karácsonyig meg is marad. Október 23. Első lámpagyújtás napja Beszélgetés a megrövidült nappalokról, régi és mai lámpák világítási eszközökről. Dal: Virágéknál Este van már Ég a gyertya Október 26. Dömötör napja Vendel és Mihály nap mellett fontos pásztorünnep. A „Dömötörözés” juhászbál. Ismert dalokkal, csujogatókkal táncmulatságot rendezhetünk. Októberben tartjuk hagyományos szüreti mulatságunkat mind a négy csoport részvételével. A szüretet saját kis lugasunkban tartjuk, melyet mulatság követ. Bíróval, tolvajokkal, szőlőcsősszel. Nem hiányzik a darálás, préselés, mustkóstolás, versek, körjátékok, közös tánc. D: Érik a szőlő A kállói Lipem, lopom Lopják az úr V: GE. Hivatlan szüretelők Csanádi szüretes, TI. Szunyoglábú János /Részletes leírás az 1. sz. mellékletben/ November
- Szent András hava
November 1. Mindenszentek napja - Cselédfogás, bíróválasztás napja - A természet nyugovóra tér Kidoboljuk: A gyerekek közül egy napra bírót választunk. Ő tesz igazságot egy-egy vitás játékszituációban. November 2. Halottak napja - Ilyenkor emlékezünk meg a halottakról 55
Az óvodában is gyertyát gyújtunk. A kertekben gyönyörködünk a krizantémokban, őszirózsákban. November 11. Márton napja - A gazdasági év záróünnepe - Ekkor vágják a Márton lúdját, a lakomán megkóstolják az új bort. - Időjóslás - „Ha Márton lúdja jégen áll, Karácsonykor sárban botorkál”. Babaszobában ludat „sütünk”. Ludas játékokat játszunk, ludas verseket, mondókákat, meséket mondunk. Beszélgetünk a baromfiudvar lakóiról, terepasztal készítünk. November 25. Katalin napja - Katalin a házasságra vágyó lányok védőszentje. Férfijósló nap - Ha a vízbetett gyümölcság kizöldül karácsonyig, a leány közeli férjhezmenetelét jósolja. Az ágat katalinágnak, katalin gallynak nevezik. - Időjósló nap „Ha Katalin kopog, akkor Karácsony locsog”, viszont ha Katalin locsog, akkor Karácsony kopog”. November 30. András napja Hagyományosan disznóölő Szent András napjától, a hideg idő beálltával kezdődtek a disznótorok, és farsang végéig tartottak. A disznótoros vacsora ideje alatt jártak a kántálók. Tréfás köszöntőket énekeltek, vagy mondtak és adományokat, hurkát, kolbászt gyűjtöttek. Ének: Kis hurka, nagy hurka Eljöttünk mi kántálni. András napját követő vasárnap kezdődik az adventi időszak, Advent (megérkezés, eljövetel) a Karácsonyi előkészület 4 hetes időszaka. Erre az alkalomra örökzöldből adventi koszorút készítünk, amelyet 4 gyertya díszit /az óvoda aulájában/. Ezeket valamennyi csoport jelenlétében 4 egymást követő héten meghatározott napon /hétfőn vagy pénteken/ gyújtjuk meg közös éneklés kíséretében. A csoportoknak saját adventi koszorújuk, adventi naptáruk van. A meggyújtáshoz kapcsolódó szertartást a csoport óvónői alakítják ki. December - Karácsony hava A karácsonyi ünnepkör az advent első napjával veszi kezdetét és vízkeresztig tart. Ezen időszak jelen napjai közé tartozik: Borbála (december 4.) Miklós (december 6.) Luca (december 13.) Ádám-Éva napja (december 24.) István (december 25.) János (december 27.) Aprószentek napja (december 28.) Szilveszter (december 31.) Újév (január 1.) Vízkereszt (január 6.) December 4. Borbála napja Bányászok, tűzérek, várak, hajadonok védőszentje. 56
A Borbála napon vízbetett gally (cseresznye, barack, mandula) ha karácsonyra kivirágzott, szintén házasságot jelentett. December 6. Miklós napja Mikulásjárás ünnepe. Miklós napja szent Miklós püspök emléknapja. Kultusza a 11. századtól egész Európában elterjedt. Halászok, révészek, bányászok patrónusaként tisztelték. A Miklós napi ajándékozás új keletű városi szokás, osztrák kapcsolatra utal. A Mikulás járónak többféle változata van a néphagyományban. - Miklós püspök kíséretével (ördög, krampusz) betér a házakba, ahol gyerekek vannak, és ott vizsgáztatja, imádkoztatja, majd tudásuk és viselkedésük szerint jutalmazza vagy virgáccsal illetve sokszor a kíséretében lévő ördöggel fenyegeti őket. - Ismert a Mikulás járás olyan formája is, ahol láncos, álarcos, gyakran szalmába burkolt Mikulás ijesztgeti a gyerekeket. - Papnak öltözik, gyóntat, tréfás kérdéseket tesz fel, aki nem jól felel, elviszi az ördög. - Házról-házra járó Mikulás december 5-én este, miután kikérdezte a gyerekeket jó és rossz tettéről, puttonyból megajándékozta őket. Jele: a virgács - büntető szerep Jellegzetes ajándék: mogyoró, dió, alma, apró magvak a termékenység szimbólumai. Hagyományunk: Az óvoda dolgozói a mikulás naphoz illő öltözékben (fekete nadrág, piros felső, mikulás sapka) jelennek meg, s az óvoda aulájában báboznak a gyerekeknek. Minden csoport elmondja a „Mikulás versét”, közösen énekelünk. Ez alatt a „Mikulás” elhelyezi ajándékát a gyerekek cipőjébe. December 13. Luca napja Kétféle Luca van: - a démoni, rontó, boszorkányos - a szent jóságos Luca. Luca napját az egész magyar nyelvterületen gonoszjáró napnak tartották, ezért különösen a boszorkányok rontása ellen kellett védekezni. A néphit szerint a neve napján végzett munkák (fonás, szövés, kenyérsütés, meszelés, stb.) tilalmainak megszegőit megbüntette. Tilos volt varrni, de ajánlatos volt babot, ruhát fejteni, hogy kifejtsék a tyúkból a tojást. A gazdasszonynak sokat kellett ülni, hogy a kotlós jó tojó legyen. Ezen a napon kezdték elkészíteni a Luca széket 13 féle fából, minden nap egy kicsit. A karácsonyi éjféli mise után aki ráállt, meglátta, ki a boszorkány. Házasságjósló, időjósló nap. Luca napkor kezdik csiráztatni a Luca búzát, amely ha karácsonyra kizöldül, a következő évben jó termés várható. 57
Énekkel járó, Luca napi szokás a szerencsekiváró, házasságvarázsló, természet varázsló kotyolás. A kotyolók a háziasszonytól adományt kaptak. Luca napon minden csoport búzát ültet. Elkészítjük a „vendégváró asztalt” (alma, dió, mogyoró, aprósütemény, szalonna, kolbász). „Lucázó” énekkel végigjárjuk egymás csoportját December 24-25-26. Karácsony - Jézus születésének ünnepe - szeretet ünnepe Karácsonyi népszokások - Betlehemezés, pásztorjátékok, regölés, kántálás. Karácsonyi ág díszítés. A Karácsonyi asztal tartozékai a termésjóslást, az egészségvarázslást szolgálják. A felkészülés csoportonként történik. - Teremdíszek, képek, ajándékkészítés (lehetőleg természetes anyagokból). - Nagytakarítás, karácsonyi sütemény készítés. - Téli-, karácsonyi versek, dalok tanulása, hallgatása, karácsonyi mesék hallgatása. Pásztorjáték, Betlehemes játék. Óvodai ünnep: - Minden csoportba feldíszített fenyőágak kerülnek. - Betlehem (csoportonként más-más természetes anyagból). - Ünnepi asztal minden csoportban. Az ünnep az aulában kezdődik: - Bábelőadás valamennyi csoport számára. - 4. gyertyagyújtás. - Közös éneklés, versek elmondása. Ez alatt a dadus nénik bekészítik a termekbe az ajándékokat. Minden gyerek egyéni ajándékot is kap. Az egész csoport új játékokat, könyveket kap ajándékba. Az ünneplés a csoportszobákban folytatódik. - Karácsony zene, csillagszóró gyújtás. - A gyerekek elmondják a tanult verseket, énekeket a vendégeknek (szülők, hozzátartozók). - Az ajándékok átadása. Játék az új játékokkal. December 28. Aprószentek napja Egészségvarázsló nap. December 31.
Szilveszter napja 58
Az év utolsó napja. Január 1. Újév Minden népnél szerencsevarázsló, gonoszűző, termékenység-varázsló ünnep. A népi kalendárium szerint a Szilveszter az új esztendő első napjával összefüggő nap, ezért a két nap szokásai és hiedelmei gyakran azonosak, illetve mindkét napra érvényesek. A szilveszteri szokásokban fontos szerepe van a zajkeltésnek. Óév estéjén, újév hajnalán és reggelén jártak köszönteni a gyerekek, legények. Bőséget, jó egészséget, szerencsét kívántak a következő esztendőre, amiért jutalmul adományt kaptak. Mi az újévi jókívánságokat a karácsonyi ünnepélyen, vagy az új év első óvodai napján mondjuk el. Január - Boldogasszony hava Január 1. Újév, kiskarácsony napja Január 6. Vízkereszt, háromkirályok napja A karácsonyi ünnepkör zárónapja, a farsang kezdőnapja. Háromkirály járás, vagy csillagjóslás. Utoljára gyertyát gyújtunk, csillagszórózunk, aztán lebontjuk a karácsonyi zöld ágat. Vers: J. A.: Betlehemi királyok Időjóslás: - a vízkereszti enyhe idő még nagy hideget jósol. „Ha vízkeresztkor az eresz megcseppen, abban az évben jól ereszt a kereszt.” Január 22. Vince napja Időjárás és termésjóslás - a napos idő Vince napján bőséges bortermést ígér. „Hogyha szépen fénylik Vince, Megtelik borral a pince.” M: Ence, bence … Január 25. Pál napja (pálforduló) Időjóslás: az e napi derült idő hosszantartó hideg idő előjele. „Pál fordulta hogyha tiszta, bőven terem mező, puszta.” V: Petőfi S. Pál napkor Február - Böjtelő hava Február 2. Gyertyaszentelő napja - Szűz Mária tisztulásának ünnepe. A templomban megszentelt gyertyát falra akasztották, vagy ládafiában tartották. - Időjóslás - Ha enged az idő, később hosszú lesz a tél. „Ha fénylik gyertyaszentelő, az iziket vedd elő.” 59
„Gyertyaszentelőkor ha esik a hó, fúj a szél, nem sokáig tart a tél.” - A gyerekek előtt is ismert jóslás, ha a medve kibújik a barlangjából, s napos időben meglátja a saját árnyékát - visszabújik, mert még hosszú lesz a tél. Beszélgetünk a medve ételmódjáról és egyéb erdei állatokról. Medvefigurákat készítünk, gyertyát öntünk. D: Mackó, mackó ugorjál Bújj, bújj medve M: Dirmeg, dörmög a medve V: Z.Z. Kelj fel medve W.S. Medve töprengése Február 3. Balázs napja - Szent Balázsnak, a torokbetegségnek gyógyító ünnepe. Beszélgetés az orvos gyógyító munkájáról. - Balázsjárás adománygyűjtő, iskolába toborzó szokás. D: Emlékezünk szent Balázsról. - Időjóslás: „Ha esik az eső, jégverés lesz a határban.” Február 6. Dorottya napja - Időjóslás: Ha Dorottya napkor fagy, Julianna napra megenyhül az idő. „Ha Dorottya szorítja, Julianna tágítja.” - Dorottya farsangoló nap - Dorottya bál Február 14. Bálint napja A tyúkültetés ideje. Fészket kezdenek rakni a verebek. D: Én elmentem Hogy a csibe V: K.S. Veréb Két kis madár Ágon ugrált a veréb Beszélgetéshez, megfigyeléshez sok lehetőséget kínál. Február 19. Zsuzsanna napja Zsuzsanna elviszi a havat, zöldülni kezd a fű, megszólítja a pacsirtát. M: Fű, fű, fű Február 24. Mátyás napja (jégtörő) - Ahol nem Zsuzsanna, ott Mátyás viszi el a havat, jeget. „Ha Mátyás jeget talál, akkor töri, ha nem talál, akkor csinál.” - Vető nap - Búza, árpa, zab, mák, sárgarépa, borsó magokat csiráztatunk, válogatunk, fűzünk. D: Szánt a babám Szántottam gyöpöt Borsót főztem M: Mag, mag, búzamag Hull a borsó 60
Találós kérdés: „Kiskoromban…” Farsang - bálok, mulatságok ideje Január 6-tól vízkereszttől a húsvétvasárnapot megelőző negyvennapos böjt kezdetéig, hamvazószerdáig tartó, változó hosszúságú ünnepi periódus (Luniszoláris ünnep). A farsangi szokások fő ideje farsang utolsó három napja (farsang farkú), farsangvasárnap, farsanghétfő, húshagyó kedd. Farsangi szokások: - Köszöntők pl. Hipp, hopp farsang, Elmúlott a rövid farsang. - Maszkos, jelmezes játékok, jelentek, felvonulások (állatalakoskodó misztérium játékok, dúsgazdagolás). - Vénlánycsúfoló szokások - tuskóhúzás. - Táncmulatságok. - Hiedelmek: bőséges evéssel, ivással elősegítető a következő év bősége. Több hetes előkészületet igényel. Jelmezek, díszek készítése. Dalok, táncok, versek, játékok tanulása. Miután a farsangi játékok jelentős része a párválasztással, lakodalommal kapcsolatos, jogosultsága van az ezzel kapcsolatos daloknak, verseknek, mondókáknak pl. D: Erzsébet asszony, Most viszik, Virágéknál … M: Réce, ruca Csujogatók:
„Vereshagyma, fokhagyma, jöjjenek a lagziba!” „Kicsi nékem ez a ház, kirúgom az oldalát!” „Ha kicsinyek vagyunk is, tágasságot nekünk is!” Állatalakoskodás Minden állatutánzó vers, ének, nyelvtörő, találós kérdés, mozgás. Medve, ló, kecskealakoskodás. Mindenféle verseny, ügyességi játékok. Ellentét játékok. Mese - ördöggel való viaskodás, tánccal kapcsolatos mesék pl. Papucsszaggató királykisasszony Állatos mesék pl. Kolontos Palkó. Tréfás mesék. Óvodánk hagyománya farsang napján: - Tánc, mulatság, eszem-iszom, játék csoportokban. - Óvodai dolgozók minden évben előadnak egy mesedramatizálást az aulában valamennyi gyerek, hozzátartozó részére. - Hagyomány a sardózás: a fiúk végigjárják nyárssal a csoportokat, jó időt, adományt kérnek „Sardó jöjj el „Itthon van-e a gazda?” 61
Március - Böjtmás hava Március 12. Gergely napja - A diákok Gergely járásra - iskolába hívogató „Szent Gergely doktornak”… „A, a, a, ma vagyon Gergely napja” - Időjóslás: „Gergely napja ritkán hogy jó, hideg, szeles, sokszor van hó”. - Ezen a napon lehet ültetni a palántának való magot. Március 18-19. Sándor, József, Benedek - három meleghozó Hagyomány szerint a - madarak József napon szólalnak meg, - méhek kieresztésének is megszabott ideje, - ezen a napon érkeznek a fecskék, „Fecskét látok”. Időjóslás: Ha dörög, 10 napi szárazság jön. Sándor napján vetik a zabot, árpát, fehérbabot. Ekkor ültetik a fokhagymát, krumplit, kaprot is. Sok lehetőség van a természeti megfigyelésre, beszélgetésre. Tavaszi versek, énekek É: Sándor napján V: Baktat három vándor Március 25. Gyümölcsoltó Boldogasszony napja - Ezt a napot a fák oltására, szemzésére tartják alkalmasnak. - Megérkeznek a vándormadarak. Beszélgetés a madárvilág életmódjáról, ehhez fűződő mondókák, versek, énekek. - A hal felveti magát a vízben - Horgászjáték. - Ezen a napon indul a növésnek a fű. M: Fű, fű, fű. Április - Szent György hava Április 1.
Hajdan évkezdő nap volt, a naptárreform hozta, hogy „komolytalan” Újév lett belőle. Bolondozunk, tréfálkodunk, csúfolódó versikéket mondunk. „Április bolondja…” Április 14. Tibor napja - Megszólal a kakukk. - Saláta, krumpli és virágok vetése ezen a napon. D: Én kis kertet Hej tulipán M: Kis túli, tulipán Április 24.
Szent György napja
62
-
-
Sárkányölő Szent György ünnepe, aki évszázadokon át lovagok, lovaskatonák, fegyverkovácsok, szíjgyártók, vándorlegények patrónusa volt. Legendája szerint legyőzi a sárkányt és kiszabadítja a királylányt. Ez volt a tavaszi gonoszjáró nap, mikor a boszorkányok szabadon garázdálkodhattak. Ilyenkor tüskék ágakat, nyírfa ágakat fűztek a kerítésre, ajtóra, hogy a gonoszt távol tartsák. Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány e naptól számítja. Ősi tavaszkezdő nap, az állatok kihajtásának ideje. Pásztorünnep.
Az állatok első kihajtása leggyakrabban zöld ággal történt, a hit szerint az állatok gyarapodását szolgálja. „Úgy zsendüljön a jószág, ahogy a zöld ágon a levél.” Az Ipoly mentén a karácsonyi aprószentek vesszővel hajtották ki az állatokat először a csordára. A jószág tűzön át hajtásának, illetve füstölésnek is rontáselhárító célja volt. A marha kapuba fektetett láncon áthajtása országszerte általános volt, de gyakori volt a fejszén, ekevason, illetve a gazdasszony kötényén, kifordított szoknyáján való áthajtás. Azt tartották, hogy olyan erős lesz a lábuk, mint a lánc. Időjósló nap: Ha e nap előtt megszólalnak a békák, az korai tavaszt és nyarat jósol. - Dinnye és uborka vetésének napja. Ha mód van rá, ismét ellátogatunk egy gazdaságba, esetleg az állatkertbe. Készítünk terepasztalt. Játszhatunk állatkihajtással kapcsolatos szituációs játékokat. Irodalom, ének anyagába tartozik: Valamennyi juhásszal, báránnyal, csordával kapcsolatos dal, vers, játék. Pl. D: Kelj fel juhász Kinn a bárány Jószágigéző M: Aranyszőrű bárány V: Hol jártál báránykám? Állathang-utánzó mondókák Naphívogatók Esőkérők Sárkányos mesék - sárkánykészítés /Melléklet/ Húsvéti ünnepkör Kezdetét Virágvasárnaptól számítjuk, s a húsvétvasárnapot követő fehér vasárnapig, illetve az azt követő hétfőig tart. A húsvét mozgóünnep, melynek időpontja a tavaszi napéjegyenlőséget (március 21.) követő holdtölte utáni első vasárnap (március 21. és április 25.-e közötti időre eshet).
63
Virágvasárnap Húsvét előtti vasárnap a római egyház elnevezése szerint pálmavasárnap. Ahol a pálmafa nem honos, azt tavasszal korán bimbózó ágak, nálunk barka helyettesíti. A virágvasárnapi barkaszentelés egyházi eredetű népszokás. A szentelt barkának bajelhárító szerepet tulajdonítottak. Hazánkban virágvasárnapi szokás volt a kiszehajtás. Lényege, hogy egy női ruhába öltöztetett szalmabábot, melye kice, kisze, kiszőce, banya néven is emlegettek, körülhordták a falun, majd elpusztították - vízbe dobták, vagy elégették. A bábu különböző magyarázatok szerint tél, böjt, betegség megszemélyesítője lehet. A kiszehajtást sok helyütt villőzés követte, amikor a lányok feldiszített fűzfaággal házról házra jártak. A villőágakat felszalagozták, esetleg kifújt tojással diszítették. Óvodánkban ez a lányok ünnepe. A 4 csoport lányai közösen öltöztetik fel a kiszebábot, visszük ki az udvarra énekszóval, mondókával, miután kiénekelték átdobják a bokron. Ezt követően tavaszi játékokat játszanak (Fehér liliomszál, Így mosdik a csóka , Bújj, búj zöldág, stb.) bevisszük a villőágat a csoportokba. /Melléklet/ A nagyhét napjainak ünnepi szokásai a bibliai történet rendjét követik. Nagycsütörtök megszűnik a harangozás „a harangok Rómába mennek”. Helyettesítésére sokfelé a fiúk kerepeltek. Nagycsütörtök - zöldcsütörtök, az étrendbe erre a napra valamilyen zöldfélét (parajt, salátát, metélő hagymát) iktattak. Nagypénteken mindenhol böjtöltek. E napon fontos szerepe volt a víz mágikus erejének. A hajnali rituális mosakodásnak bajelhárító szerepe volt. „Az én vizem folyjon el, az én szeplőm múljon el.” Nagyszombaton a templomot virággal, zöldággal diszítik. Nagyszombaton véget ér a negyvennapos böjt. A nap legfontosabb eseményei közé tartozik a keresztelővíz- és tűzszentelés, valamint a feltámadási körmenet. A böjt lezárásával kezdik meg a hagyományos húsvéti sonkát. Mellé tojást, tormát ettek. Húsvétvasárnap hagyományos étele a bárány volt. Legtöbb helyen vasárnap festették a hímes tojást. Húsvét vasárnapi jellegzetes népszokás a zöldágjárás, a tavaszt, a természet megújulását jelképező énekes játék. „Bújj, bújj zöld ág …” Húsvéthétfőt vízbevető hétfőnek is nevezik. Ennek oka a legismertebb húsvéti népszokás, a locsolás. A húsvéti locsolás egy ősi termékenységvarázsló és megtisztuló rítusban gyökerezik. A locsolkodásért járó hagyományos ajándék a tojás. A tojásfestés az asszonyok, lányok dolga. Sokféle módja van. 64
Egyszínű: piros, zöld, ritkán kék. Természetes színezőanyagok: céklalé, hagymahéj, zöld dióhéj főzet, vadkörte, vadalma. Hímes: méhviasszal iróka segítségével. Vakart: karcolt tojás, tojás berzselés, olajfestékkel festés. Óvodánkban felhasználható rítusanyag: Egy része csak a húsvéthoz kapcsolódik. Pl. locsolóversek, húsvéti köszöntők. Más részre teljes ciklusra jellemző. Pl. zöldágjárás. Középpontban áll a halál – feltámadás – minden olyan mese, ami ilyen jellegű pl. János vitéz. Esőhívogatók Naphívogatók Növényi jelképek: rózsa, viola Szél, víz Liba, kacsa motívum. Mivel a tojás mellett a húsvét jelképe a bárány és a nyúl, az ezzel kapcsolatos versek, mesék is idetartoznak. Szokás volt a „tojásfa” állítás. Kirügyezett faágra díszített, kifújt tojásokat lógattak fel. - Mi is készítünk tojásfát. Fehérvasárnap, vagy mátkáló vasárnap ideje a húsvétot követő vasárnap. Jellegzetes szokása a komálás, mátkálás, a fiatalok szertartásos barátságkötése, amit tojás vagy komatálcserével pecsételtek meg. A komatálon többnyire hímes vagy piros tojs, sütemény, gyümölcs, bor volt. „Komatálat hoztam …” /melléklet/ Május - pünkösd hava Május 1. Már a XV. században is május első napján a házakat zöldággal díszítették. A májusfa állítás hazánk egész területén közismert. Elsősorban legények állították lányoknak. Többnyire nyárfa, vagy jegenye volt, melyet krepp papírral díszítettek, általában szalagok, üveg bor s más ajándékok kerültek rá. A május elsején állított fát többnyire pünkösdkor bontották le: játékokat, versenyeket rendeztek, „kitáncolták” a májusfát. A mi óvodai hagyományunkban a nagycsoportos fiúk díszítik, állítják fel a májusfát az óvoda udvarán, melyet közös tánc követ. /1. sz. melléklet/ Május 4. Flórián napja Tűzoltók, kéményseprők, kovácsok védőszentje. Ha lehetőség van, elmegyünk a nagyokkal a kerületi Tűzoltóságra, ahol szakember mutatja be munkájukat, eszközeiket. 65
D: Ég a város … Bújj, bújj itt megyek … M: Kipp, kopp kalapács Május 12, 13, 14. Pongrác, Szervác, Bonifác napja Fagyosszentek napja. Időjárás megfigyelést végzünk. Évszázados megfigyelés és tapasztalat szerint a tavaszi meleg időjárás május közepén hirtelen hidegre fordulhat. Az uborkát, babot, paradicsomot többnyire fagyosszentek után ültetik. Május 25. Orbán A néphagyomány a fagyosszentek közé sorolja. Pünkösd - A keresztény egyház fő ünnepe mely a húsvétot követő 50. napon kezdődik. Mozgó ünnep (május 10. és június 13. közé esik). Legjellegzetesebb pünkösdi népszokások: - ügyességpróbákkal egybekötött pünkösdi királyválasztás - pünkösdi királynéjárás - zöldágjárás - májusfa állítás, táncmulatságok, párválasztó szokások - májusfa kitáncolása Jellegzetes jelkép a zöldág és a rózsa. Mi is tartunk pünkösdi királyválasztást a nagycsoportos fiúknak lóverseny. Eljátsszuk a pünkösdi királynéjárást. Táncolunk, kitáncoljuk a májusfát. Közös óvodai mulatság. /melléklet/ Június - Szent Iván hava Június 8. Medárd napja Közismert időjósló nap. A közhiedelem szerint ha ezen a napon esik az eső, akkor 40 napig esni fog, ellenkező esetben pedig ugyanennyi ideig szárazság lesz. Június 24. Szent Iván napja A nyári napforduló ünnepe, a szertartásos tűzgyújtás egyik jeles napja. Hagyományai közé tartozik a szertartásos tűzugrás, melynek egészség és szerelemvarázsló célja is volt. Jellegzetes dalanyagai közé tartoznak a párosítók, tüzes játékok. Június 29. Péter-Pál napja Az aratás kezdőnapja. Az aratást aratóünnep követte. Mikor az utolsó tábla búzához értek az asszonyok-lányok, elkezdték kötni az aratókoszorút. Este az aratók számára vacsorát rendeztek és ezt követte az aratóbál. 66
Július - Szent Jakab hava Július 2. Sarlós Boldogasszony napja Akárcsak Péter-Pál napját, az aratás kezdőnapjaként tartották számon. Július 20. Illés napja Évszázados megfigyelés szerint ezen a napon, illetve e nap táján gyakoriak a viharok. Augusztus - Kisasszony hava Augusztus 15. Nagyboldogasszony napja - Legrégibb Mária ünnepünk. - Sokfelé búcsúnap, ilyenkor táncmulatságot fiataloknak.
is
rendeztek
a
Augusztus 20. Szent István napja - Államalapító királyunk ünnepe. - Új kenyér ünnepe. Miután az óvodában június 1. – augusztus 31. között sok gyerek nyaral, az óvónők felváltva szabadságon vannak, illetve 5 hétre bezár az óvoda, úgy az éppen dolgozó óvónők saját belátásuk szerint, a gyerekek összetételét, körülményeket figyelembe véve emlékeznek meg a nyári időszak jeles napjairól. Nem néphagyományhoz kötődő jeles napok, ünnepek: Nemzeti ünnep: Március 15. 1848-as forradalom és szabadságharc ünnepe Felkészülés csoportonként. - A szabadságharc eseményeinek felidézése képek, elbeszélések, versek, énekek segítségével. - Verses énekek. - Párta, csákó, nemzeti színű zászló, kard, huszárok stb. készítése. - Katonás játékok. - Kiemeljük Klapka Györgyöt, az óvoda utcájának névadóját Klapka induló. Megemlékezés csoportonként történik. Minden nagycsoportos együtt virágot visz a 48-as emlékműhöz, Kossuth szoborhoz. Természet ünnepei Október 4. Állatok világnapja Állatokról, életmódjukról, gondoskodásról beszélgetünk. Állatokról 67
szóló versek, mesék, énekek. Március 22. Víz világnapja - Beszélgetés a vízről, a vizek élővilágáról, fontosságukról. - Ha mód van rá, látogatás patakhoz, tóhoz vagy a Dunához. - Vízzel kapcsolatos versek, mesék, énekek. - Kísérletek vízzel. Halak, vízi állatok készítése. Terepasztal. Csoport akváriumának tisztítása. Április 22. Föld napja Óvodai hagyomány a virágládákba virágot ültetünk. Ha mód van rá, fákat, bokrokat ültetünk. Május 10. Madarak és fák napja Kirándulunk - erdőbe vagy parkba. Madaras versek, énekek, beszélgetések, elbeszélések. „Erdő fohásza”. Óvodai élet, család ünnepe Anyák napja - május első vasárnapja A gyermekeket csoportonként készítjük fel édesanyjuk, nagymamájuk köszöntésére. Éneket, verset tanítunk, ajándékokat készítettünk. Az ajándékot, virágot pénteken viszik haza, otthon köszöntik édesanyjukat. Iskolába menők búcsúztatása Hagyományunk: az évzáró napján ebéd előtt az iskolába menők ünneplőbe öltöznek. Énekszóval együtt végigjárják a virággal díszített óvodát, udvarát. Minden csoportban az odajáró gyerekek ajándékot adnak minden iskolába menőnek (tarisznya, füzetcsomag, fecske, virág). A búcsúztatón részt vesznek az iskolába menők hozzátartozói is. Évzáró Minden csoport külön tartja. A szülőknek, hozzátartozóknak rövid izelítőt adnak a tanév során megismert versekből, énekekből, játékokból, esetleg ismert mesét játszanak el. A műsort evés-ivás, beszélgetés követi. A gyereknapi ajándékot évzárón adjuk át a gyerekeknek.
Felhasznált irodalom: Dömötör Tekla:
Magyar népszokások Néprajz mindenkinek Naptári ünnepek 68
Kerényi György: Magyar énekes népszokások Gyopáros Zsuzsa: Néphagyományaink Baranyai Sándorné: Velünk élő néphagyomány Szarvasi Főiskola programfüzete: „Népszokások és az óvodai nevelés” Tátrai Zsuzsanna Karácsony Molnár Erika: Jeles napok, ünnepi szokások Javasolt irodalom A fentieken kívül Napról-napra a mi Kalendáriumunk Nagy karácsonyi képeskönyv Nagy húsvéti képeskönyv Varázserejű hímes tojás Ákom-bákom berkenye Esztendő te vígságszerző Zilahi: Verssel mesével Kanczler Gyuláné: Mesélő természet 77 magyar népmese Óvodai nevelések ide vonatkozó cikkei Bitter Anikó: Téli világ, de jó világ I-II. kötet Bitter Anikó: Anyák napi köszöntő Jeles ünnepek: Mikulás és Karácsony „Szabad-e locsolni?” Locsolóversek és kifestőkönyv Versek óvodásoknak: Összeállította a székesfehérvári anyanyelvi munkaközösség Kiss Éva gyűjteményei: „Peregnek, porolnak csöppnyi levélhadak…” „A tél csengői csengenek” „Tavasz van gyönyörű” „Itt a nyár, táncot jár a napsugár” „Ünnep készül, boldog ünnep” Ünnepsoroló Forrai Katalin: Ének az óvodában Falvay Károly: Ritmus Mozgás - Énekes játék Újvári Zoltán: Farsang dr. Könyves T. Lilla: Téli, húsvéti versgyűjteménye
69
Vizuális lehetőségek - Műhelymunka Szeptember 8. Kisasszony napja Csuhéból - madár készítés Dió héjának felhasználásával barkácsolás: süni, madár.
egér, teknős, katica,
Mihály napi előkészület Csuhéból állatok: csacsi, ló, bárány, ember, gyermek figurák. Vásárra agyagból: köcsögök, bögrék, tálak, - lapításos, sodrásos technikával. Díszítés, dekoráció természetes anyagok, száraz virágok, füvek, termésfüzérek. November 2. Halottak napja Műhelymunka - gyertyamártás, gyertyaöntés. November 30. Adventi előkészület: koszorú készítés természetes anyagok csuhé, bogyók, száraz virágok, színes termések és saját mártási gyertya felhasználásával. December - Luca Mézeskalács sütés, sütemény készítés a Lucázók vendégül látására. Betlehem készítés - csuhéból, vagy gyékényből, csutkából stb. Április 24. Szent György nap Bárány és sárkány készítés. Húsvét Nyúl nemezelés. Díszes terítő készítése az ünnepi asztalra hímzéssel, batikolással. Tojásfestés viasszal, karcolással, festékkel. Fehérvasárnap Komatál készítése agyagból.
70
Módszertani segédanyag Bocskai óvoda Mozgásfejlesztés A mozgás a gyermekek legtermészetesebb megnyilvánulási formája, mely jelentős szerepet tölt be az óvodások fejlődésében. Nevelőközösségünk a mozgásfejlesztést igen tágan értelmezi. Az aktív mozgásoktól a finommotoros manipulációig mindent magába foglal, ami az egész személyiségfejlődést elősegíti. A mozgás hat az értelmi- és szociális képességek fejlődésére. Célunk: a gyermekek természetes mozgáskedvének megőrzése, a mozgás megszerettetése, s ezáltal az egészséges életmód megalapozása. A mozgás folyamatos fejlesztése révén érjük el a gyermekek tanulási képességeinek egyre magasabb szintjét. I. Nagymozgások fejlesztése Célzott testmozgásokkal, amelyeknél a mozgások tempója, ritmusa, iránya változik. 1. Járás a.) kis és nagy lépésekkel, b.) különböző irányokba fordulással, c.) változó szélességű sávok, vonalak között, d.) különböző tárgyak megkerülésével, átlépésével, tartásával. 2. Futás a.) különböző tempóban, majd közbeni tempóváltással, b.) különböző irányokban, majd közbeni irányváltoztatással, c.) változó szélességű sávok között, d.) különböző tárgyak megkerülésével, átugrásával, átlépésével. 3. Ugrás a.) „távolugrás” (páros lábbal szökdelés) ugrás előre, hátra, b.) „magasugrás”, c.) ugróiskola, kicsiknél a legegyszerűbb formában, d.) különböző alakzatú térbe beugrás-kiugrás (kör, négyzet, stb.), e.) szökdelés egy lábon, oldalirányba szökdelés, f.) mélyugrás. 4. Csúszás-kúszás, mászás, különböző tempóban a.) különböző irányokba, majd irányváltoztatással, b.) különböző szélességű és formátumú helyeken és tárgyakon (mászóka, fa), c.) különböző tárgyak megkerülésével, átmászásával.
71
5. Egyensúlygyakorlatok 1. Állás: a.) állás lábujjon – sarkon állás b.) állás fél lábon. 2. Egyensúlyozó járás: padon, földre helyezett szivacson, stb. 3. Kúszás egyenes padon 4. Body Roll hengergyakorlatok, különböző sportok, (roller, bicikli, korcsolya, stb.) 5. Forgások, fordulatok, testhelyzet változtatások. II. Szem-kéz koordináció fejlesztése 1. Babzsák célba dobása változó nagyságú körbe, változó távolságból, különböző tárgyak fölött (szék, stb.), Babzsák csúsztatás két vonal közé, Babzsák dobás vízszintes és függőleges célra. 2. Karikadobás változó irányokba, vízszintes, függőleges célra, változó távolságról. 3. Kugli-játék. 4. Labdajátékok: dobás és elkapás nagyobb, majd kisebb labdákkal változó távolságról, labda célba ütése bottal. III. Szem-láb koordináció fejlesztése 1. Ugrókötéllel: kötél fölött átugrás, változó magassággal. 2. Karikába különböző lábakkal belépés, kilépés, beugrás, kiugrás. 3. Lábbal különböző formák rajzolása, alkalmi felületen, homokba, padlóra, stb. 4. Ugróiskola, egyszerűbb és nehezített formában. 5. Függeszkedés: átfogással tovahaladás. IV. Finommotorika fejlesztése 1. Gyurmázás (elsődlegesen az anyag tapintásos megtapasztalása, tetszés szerinti formák, alakzatok kialakítása). 2. Építőjátékokkal építés (összerakás, kirakás, eleinte minél nagyobb elemekkel, majd fokozatos kisebbekkel). 3. Papírhajtogatás – papírfűzés, mintaalakítás. 4. Puzzle-játékok összerakása, fokozatosan növekvő elemszámokból. 5. Mintakirakás lyukastáblán, egyszerűbb formáktól a bonyolultabbig. 6. Vágás, domború vagy előrerajzolt mintákkal, kevésbé bonyolult formától a nehezebbekig. 7. „Papír-ceruza” feladatok a) rajzolás, festés nagy felületre (ujjal, zsírkrétával, színes ceruzával), b) sablonok kiszínezése kiugró hátlapon, c) sablonok nélküli színezés, a különböző formák előrerajzolt mintáinak átírása. 8. Kéziszer gyakorlatok. 72
V. Testsémafejlesztés A testrészek ismerete 1. Önmaga felismerése és azonosítása tükörgyakorlatokkal, mondókákkal, jellegzetes külső tulajdonságainak megtanulásával (haj-, szemszín, kicsi-nagy…) 2. Tevékenységek a tesztrészek megismerését célozva: a) testrészek megérintése és megnevezése a felnőtt által b) a gyermek megismétli saját testén az érintést és a megnevezést c) utasításra a gyermek megérinti és megnevezi a testrészt d) a felnőtt megnevezi és a gyermek megérinti a másik gyermek testrészét e) az előzőek megismétlése csukott szemmel. Célszerű a főbb testrészekkel kezdeni, begyakorolni és csak ezután következzen a testrészek részeinek hasonló módon való begyakorlása. 3. Meghatározott testrészekre koncentrálás a) különböző testhelyzetekben (hason, hanyatt-fekve, ülve, állva, térdepelve) megtalálni a megnevezett testrészt, megérinteni és megnevezni, mozgásokat végezni. b) valamilyen tárgyat megérintve, ráülve, ráállva, átbújva rajta megtapasztalni a különböző testhelyzeteket a testrészek és a tárgyak (környezet) viszonylatában. VI. A test személyi zónájának alakítása Lateralitás: az oldaliság belső megélésének, beépítéséhez szükséges az egyensúly kialakulása, a függőleges középvonal egyensúlyának az elsajátítására és a jó testtartásra. A lateralitás fejlesztése közvetlenül hat a téri percepció fejlődésére. 1. Az „oldaliság” alakítása a) színes szalaggal, (gumi pánttal) megjelölni a jobb-bal oldalt, kézen, lábon, b) különböző mozgásfeladatot teljesíteni jobb-balkézzel, (labdát gurítani, babzsákot dobni, karikát felemelni, stb.) c) lábra hasonló gyakorlatok: labdarúgás, ugrálás, emelés, stb. 2. A test elülső és hátulsó részeinek megismertetése játékos mozgásos feladatokkal: a) az eszközt helyezzék maguk elé, hátuk mögé, b) feküdjenek a hátukra, forduljanak hasra. 3. A test függőleges zónájának megtanítása: a) játékeszközök (karika, labda, babzsák) emelése a fej fölé, lehelyezése a lábra, vagy a lábak elé. 73
4. Az előző (1., 2., 3.) gyakorlatok elvégeztetése becsukott szemmel. 5. Adott tárgyakhoz viszonyított testhelyzetek gyakorlása (szék, pad, asztal alkalmazható). a) állj elé, mögé, rá, mellé, közé, mássz át, stb. b) ülj elé, mögé, rá, alá, mellé, közé, mássz át, stb. c) térdepelj elé, mögé, rá, mellé, közé, mássz át, stb. d) feküdj elé, mögé, rá, mellé, közé, mássz át, stb. VII. Testfogalom A testrészek tudatos ismerete, a test és testrészek funkcióinak tudatos ismerete. A fejlesztés a testrészek ismerete szerint történik, nagyobb hangsúlyt adva a funkcióknak, a nyelvi megfogalmazásoknak. 1. Játékos gyakorlatok: megnevezett testrészekhez megmondani a funkcióját. 2. A funkció megemlítése után felismerni a testrészt: lokalizálni, megmutatni önmagán és másokon, megszámlálni. 3. Képen, rajzon felismerni az egyes testrészeket, a hiányzókat megszámlálni. 4. Részekből összeállítani az emberfigurát. Testrészeivel együtt. Az egyes testrészek fejlesztésére alkalmas mozgások 1. Fej a) fejfordítás és fejkörzés, b) csukott szemmel megérinteni a szemet, füleket, orrot, hajat, szemöldököt, váltott kézzel és egyszerre mindkét kézzel, c) csukott szemmel a fej fordítása egy adott hang irányába, majd már előre ismert helyzetű tárgy elé. 2. Törzs a) törzsfordítás lazán leengedett karral, illetve oldalsó- majd mellsőközéptartásban tartott karokkal, b) a karokat magastartásba emelve törzshajlítás balra és jobbra, előre és föl. 3. Karok a) Karkörzés előre és hátra, b) karok helyzetének utánzása, c) oldalsó középtartásban nyújtott karral tölcsérkörzés először kis, majd nagy kör mentén, d) különböző karlengetések ritmusra, 74
e) oldalsó vagy mellső középtartásból a kéz csípőre helyezése, f) oldalsó középtartásból karkeresztezés, majd ismét karnyújtás, g) karhúzás és tolás, páros munka. 4. Ujjak a) a kéz ökölbe szorítása, b) az ujjak ide-oda mozgatása, c) ujjak egyenkénti mozgatása ritmusra, d) a mozgások változatai mindkét kézzel, majd váltva. 5. Lábak a) padlón fekve lábemelés, először páros láb, majd váltott láb emelése a) gyorsan és lassan, b) a padlón fekve lábkörzés a kis körtől a nagyig és vissza, c) állva láblengetés előre, hátra, oldalt és le, d) térdhajlítás és nyújtás, miközben a kezet a combon tartjuk, e) padon ülve a lábak hajlítása és nyújtása, páros láb emelése és leengedése, f) törzshajlítás bokafogással, g) szökdelés, ugrálás, h) szökdelés váltott lábbal, láblengetés. 6. Lábak és lábujjak a) b) c) d) e)
sarokemelés és leengedés, a lábfej visszafeszítése (lábujjak) („pipálás”), járás sarkon és lábujjon, a külső talp élen járás, a kartartás törzs mellett, ugrálás páros lábbal, egyik, másik lábon, váltott lábon, törzshajlítás előre, g) hanyatt-fekve vagy állva a lábbal vagy a nagylábujjal rámutatni adott célpontra, h) babzsák fölmarkolása lábujjal.
Néhány gyakorlatot ezek közül lehet zenére is végezni. 3-4 éves korosztály mozgásanyaga: A gyermekek irányított mozgástevékenysége során a nagymozgások fejlesztésére helyezzük a hangsúlyt. Atlétikai jellegű gyakorlatok: Futás: lassú, közepes iramú. Ugrások: páros lábon szökdeléssel, tovahaladás átugrásával, szökdelés, karikába be- és kiugrással.
kisebb
tárgyak
Dobások: hajítás távolba babzsákkal, kislabdával. 75
Labdagyakorlatok: helyes labdafogás elsajátítása, labdagurítás két kézzel test körül, járás közben hullámvonalban, társnak ülésben két kézzel. Tornajellegű gyakorlatok: Rendgyakorlatok, gimnasztika (kétütemű), ahová kar-, lábgyakorlatok, törzsfordítás- hajlítás tartoznak. Használt kéziszerek: babzsák, karika, szalag. Szabadgyakorlatok, zenei aláfestéssel: Természetes támaszgyakorlatok, kúszások, (talajon).
csúszások,
mászások
A mozgásanyaghoz tartoznak egyensúlygyakorlatok, hossztengely körüli gurulás, gurulóátfordulás előre. 4-5 éves korosztály mozgásanyaga: (A 3-4 éves korban megismertek a következőkkel egészülnek ki.) A gyermekek természetes mozgásában még mindig a nagymozgásokat fejlesztjük. Ebben a korban kiemelt szerepet kap az egyensúlyérzék fejlesztése. Atlétikai jellegű gyakorlatok: Futások: közepes iramú, belegyorsuló és futás tempóváltoztatással. Ugrások: szökdelések egyik, majd másik lábon, átlépések akadályokon fel és le, helyből távolugrás, helyből magasugrás. Dobások: kislabda hajítás távolba. Labdás gyakorlatok: labdagurítások, feldobás – elkapás, labdavezetések. Torna jellegű gyakorlatok: Rendgyakorlatok: vigyázzállás, irányban.
testfordulatok,
járások
különböző
Gimnasztika (4-6 ütem). Kargyakorlatok: mellső középtartás, karlendítés, karfordítások. Törzsgyakorlatok: törzsdöntés előre. Lábgyakorlatok: lábemelések, láblendítések, szökdelések, törökülés, sarokülés. A kéziszerek kiegészülnek különféle labdákkal, székkel, a tornaszerek 76
kiegészülnek a paddal. Természetes támaszgyakorlatok: kúszások, csúszások, mászások, talajon, padon, rézsútos padon fel, le, és eszközhordással, pókjárás. Egyensúlygyakorlatok: egyensúlyozó járás padon, rézsútos padon, eszközökkel felfelé és lefelé, hossztengely körüli gurulás talajon, gurulóátfordulás terpeszállásból,
előre
guggoló
ugrószekrényen végezhető gurulóátfordulás előre,
támaszból
guggoló
gyakorlatok:
támaszba,
függőleges
és
repülés,
nyusziugrás: talajon, padon tovahaladással, zsugorkanyarlati átugrás előkészítése padon. 5-6-7 éves gyerekek mozgásanyaga: (A 3-5 éves korig megismertek kiegészülnek az alábbiakkal) Hangsúlyt kap ennél a korcsoportnál formaállandóság mozgás közbeni fejlesztése.
az
észlelés,
alaklátás,
Atlétika jellegű gyakorlatok: Futások: gyorsfutás állórajtból, futás magas térd-és sarokemeléssel, irányváltoztatással, futás versenyszerűen. Ugrások: nekifutásból távol- és magasugrás. Dobások: kislabda hajítás vízszintes és függőleges célban. Labdás gyakorlatok: labdagurítások, feldobás és elkapás, labdavezetések, falhoz dobás, elkapás kosárlabdadobás és labdaátadások. Tornajellegű gyakorlatok: rendgyakorlatok: vigyázzállás, harántterpeszállás, (hátraarc), járás irányváltoztatással, fordulatokkal, szemmel.
testfordulatok járás csukott
Gimnasztika (6-8 ütemű): kargyakorlatok: rézsutos, magas, mélytartós karkörzések, karhúzások, malomkörzés, törzsgyakorlatok: törzsdöntés oldalt, oldalfekvés, fekvőtámaszok, lábgyakorlatok: lábterpesztések, lábkeresztezések, lábkörzések, lábcserék (ülés, fekvés) szökdelések egyik illetve másik lábon, galoppszökdelés, sarokülés. Használható kéziszerek: az eddig alkalmazottakon kívül bot, medicinlabda, alkalmazhatók társas gyakorlatok, zenés gimnasztika. Természetes támaszgyakorlatok: 77
kúszások, csúszások ülésben hason és hanyattfekvésben, mászások, pókjárás, rákjárás változott körülmények között, függések szeren, lábmozgásokkal, lajhármászás. Egyensúlygyakorlatok: egyensúlyozó járás eszközhordással,
megemelt
padon,
felfordított
padon,
hossztengelykörüli gurulás, párosával is, gurulóátfordulás előre, ikerbukfenc, gurulóátfordulás előre padról, gurulóátfordulás előre kétszer, gurulóátfordulás hátra, nyújtott ülésből, guggoló támaszból, előre-hátra összekapcsolva, fellendülés kézállásba: guggoló támaszból, csípőemeléssel láblendítések hátra, fellendülés kézállásba segítséggel, tarkóállás (segítséggel), ugrószekrényen végezhető gyakorlatok : függőleges zsugorkanyarlati átugrás, gurulóátfordulás előre – hátra,
repülés,
nyusziugrás padon, leterpesztéssel, zsugorkanyarlati átugrás padon (egyik, másik oldalára).
Meggyőződésünk, hogy a kellemes légkörben megszervezett mozgástevékenységben a gyermekek örömmel vesznek részt. A sikeres, jó hangulatú tevékenység a gyermekeink számára pozitív élményt nyújt, ez újabb cselekvésre készteti őket. Így a mozgás természetesen épül be a gyermekek spontán tevékenységeibe, szokássá, igénnyé válik. A rendszeres mozgás során fejlődnek a pszichikai, testi, értelmi, szociális képességeik, ezek eredményeként egészségesebbekké válnak óvodásaink.
„Ismerem jól az utat, lám, gyere hát ide, megmutatnám. Amerre a játék útja, Arra van az okosság kútja.” ( Mándi Stefánia)
78
Iktatószám:
481/2015/B
Intézményi Belső Önértékelési Csoport Intézményi elvárásrendszer – óvodavezető
Időszak: 2015-2020
1. Önértékelési szempontok 1.1 Milyen módon biztosítja, hogy a tanulás a gyermeki fejlődés eredmények javulását eredményezze?
1.2 Hogyan biztosítja a mérési, értékelési eredmények beépítését a tanulási-tanítási folyamatba?
1.3 Hogyan biztosítja a fejlesztő célú értékelést, visszajelzést, reflektivitást az intézmény napi gyakorlatában?
A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása Elvárások
Részt vesz az intézmény pedagógiai programjában megjelenő nevelési-oktatási alapelvek, célok és feladatok meghatározásában. A jogszabályi lehetőségeken belül a helyi éves nevelési tanulási ütemtervet a keretéves nevelési tanulási ütemtervre alapozva az intézmény sajátosságaihoz igazítja. A tanulást, tanítást egységes, tervezett pedagógiai folyamatként kezeli. Együttműködik munkatársaival, és példát mutat annak érdekében, hogy az intézmény elérje a tanulási eredményekre vonatkozó deklarált céljait. Az intézményi kulcsfolyamatok irányítása során elsősorban a gyermeki fejlődés eredmények javítására helyezi a hangsúlyt. A gyermeki kulcskompetenciák fejlesztésére összpontosító nevelő–fejlesztő munkát vár el. Az intézményi működést befolyásoló azonosított, összegyűjtött, értelmezett mérési adatokat, eredményeket felhasználja a stratégiai dokumentumok elkészítésében, az intézmény jelenlegi és jövőbeli helyzetének megítélésében, különösen a tanulás és tanítás szervezésében és irányításában. A kollégákkal megosztja a tanulási eredményességről szóló információkat, a központi mérési eredményeket elemzi, és levonja a szükséges szakmai tanulságokat. Beszámolót kér a gyermeki teljesítmények folyamatos helyi szinten alkalmazott megfigyelésén vagy mérésén alapuló egyéni teljesítmények összehasonlításáról, változásáról és elvárja, hogy a tapasztalatokat felhasználják a gyermekek fejlesztése érdekében. Irányításával az intézményben kialakítják a gyermekek értékelésének közös alapelveit és követelményeit, melyekben hangsúlyosan megjelenik a fejlesztő jelleg. Irányításával az intézményben a fejlesztő célú visszajelzés beépül a pedagógiai kultúrába. A fejlesztő célú értékelés megjelenik a vezető saját értékelési gyakorlatában is.
Intézményi sajátos elvárás
Részt vesz az intézmény pedagógiai programjában megjelenő nevelési alapelvek, célok és feladatok meghatározásában. A helyi éves nevelési ütemtervet az intézmény sajátosságaihoz igazítja. Együttműködik munkatársaival.
Az intézményi működést befolyásoló eredményeket felhasználja a stratégiai dokumentumok elkészítésében. Ellenőrzi a gyermeki fejlődés nyomon követésének és a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztésének dokumentációit.
Irányításával az intézményben a fejlesztő célú visszajelzés beépül a pedagógiai kultúrába. A fejlesztő célú értékelés megjelenik a vezető saját értékelési gyakorlatában is.
1
Önértékelési szempontok
Elvárások
Intézményi sajátos elvárás
1.4 Hogyan gondoskodik arról, hogy a helyi éves nevelési, tanulási ütemterv, a tevékenységi terv, az alkalmazott módszerek a gyermeki igényeknek megfeleljenek, és hozzájáruljanak a továbbhaladáshoz?
Irányítja a nevelési/az éves tanulási/tevékenység-/projekt-/tematikus terv és az éves tervezés egyéb dokumentumainak a kidolgozását és összehangolását annak érdekében, hogy azok lehetővé tegyék a helyi pedagógiai program követelményeinek teljesítését valamennyi gyermek számára. Működteti a tanulási-tanítási, módszerek beválásának vizsgálatát. Nyilvánossá teszi az eredményes, hatékony nevelési-oktatási módszereket és eljárásokat, kollégáit biztatja azok tanulási-tanítási folyamatba való bevezetésére. Irányítja a differenciáló, az egyéni tanulási utak kialakítását célzó nevelés, tanulástámogató eljárásokat, a hatékony gyermeki egyéni fejlesztést.
Irányítja a nevelési tevékenység kidolgozását és összehangolását. Nyilvánossá teszi az eredményes, hatékony nevelési módszereket és eljárásokat, kollégáit biztatja azok nevelési folyamatba való bevezetésére.
támogatást kapjanak.
gyermekek speciális támogatást kapjanak.
1.5 Hogyan működik a differenciálás és az adaptív oktatás az intézményben és saját tanítási gyakorlatában?
Irányítja a differenciáló nevelést, a hatékony gyermeki egyéni fejlesztést.
gyermekeket, és aktív irányítói magatartást tanúsít a távolmaradás megelőzése érdekében.
2. Önértékelési szempontok 2.1 Hogyan vesz részt az intézmény jövőképének kialakításában?
A változások stratégiai vezetése és operatív irányítása Elvárások
Intézményi sajátos elvárás
A jövőkép megfogalmazása során figyelembe veszi az intézmény külső és belső környezetét, a folyamatban lévő és várható változásokat. Szervezi és irányítja az intézmény jövőképének, értékrendjének, pedagógiai és nevelési elveinek megismerését és tanulási-tanítási folyamatokba épülését. Az intézményi jövőkép, és a pedagógiai program alapelvei, célrendszere a vezetői pályázatában megfogalmazott jövőképpel fejlesztő összhangban vannak. Figyelemmel kíséri az aktuális külső és belső változásokat, konstruktívan reagál rájuk, ismeri a változtatások szükségességének okait. A változtatást, annak szükségességét és folyamatát, valamint a kockázatokat és azok elkerülési módját megosztja kollégáival, a felmerülő kérdésekre választ ad. Képes a változtatás folyamatát hatékonyan megtervezni, értékelni és végrehajtani.
A jövőkép megfogalmazása során figyelembe veszi az intézmény külső és belső környezetét, a folyamatban lévő és várható változásokat.
Önértékelési szempontok
Elvárások
Intézményi sajátos elvárás
2.3 Hogyan azonosítja azokat a területeket, amelyek stratégiai és
Folyamatosan nyomon követi a célok megvalósulását. Rendszeresen meghatározza az intézmény erősségeit és gyengeségeit (a
2.2 Hogyan intézményt változásokra?
képes érő
reagálni az kihívásokra,
Képes a változtatás folyamatát hatékonyan megtervezni, értékelni és végrehajtani.
Folyamatosan nyomon követi a célok megvalósulását.
2
operatív szempontból fejlesztésre szorulnak? 2.4 Milyen lépéseket tesz az intézmény stratégiai céljainak elérése érdekében?
2.5 Hogyan teremt a környezete felé és a változásokra nyitott szervezetet?
fejlesztési területeket), ehhez felhasználja a belső és a külső intézményértékelés eredményét. Irányítja az intézmény hosszú és rövid távú terveinek lebontását és összehangolását, biztosítja azok megvalósítását, értékelését, továbbfejlesztését. A stratégiai célok eléréséhez szükséges feladat meghatározások pontosak, érthetőek, a feladatok végrehajthatók. A feladatok tervezése során a nevelőtestület bevonásával a célok elérését értékeli, és a szükséges lépéseket meghatározza, célokat vagy feladatokat módosít. Folyamatosan informálja kollégáit és az intézmény partnereit a megjelenő változásokról, lehetőséget biztosít számukra az önálló információszerzésre (konferenciák, előadások, egyéb források). -tanítás eredményesebbé tételére irányuló kezdeményezéseket, innovációkat, fejlesztéseket 3.
Önértékelési szempontok 3.1 Hogyan azonosítja erősségeit, vezetői munkájának fejlesztendő területeit, milyen az önreflexiója? 3.2 Hogyan fejleszti saját vezetői tevékenységét, hatékonyságát?
3.3 Milyen mértékű elkötelezettséget mutat önmaga képzése és fejlesztése iránt? Önértékelési szempontok 3.4 Időarányosan hogyan teljesülnek a vezetői programjában leírt célok, feladatok? Mi indokolja az esetleges változásokat, átütemezéseket?
Irányítja az intézmény hosszú és rövid távú terveinek lebontását és összehangolását, biztosítja azok megvalósítását, értékelését, továbbfejlesztését.
eredményesebbé tételére irányuló kezdeményezéseket, innovációkat, fejlesztéseket
Önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása Elvárások
Intézményi sajátos elvárás
Ismeri a szakmai önértékelés modelljeit és eszközeit, felhasználja az eredményeit. Vezetői munkájával kapcsolatban számít a kollégák véleményére. Tudatos saját vezetési stílusának érvényesítésében, ismeri erősségeit és korlátait. Önértékelése reális, erősségeivel jól él, hibáit elismeri, a tanulási folyamat részeként értékeli. Az önreflexió során felülvizsgálja, elemzi egy-egy tevékenységét, döntését, intézkedését, módszerét, azok eredményeit, következményeit, szükség esetén változtat. Vezetői hatékonyságát önreflexiója, a külső értékelések, saját és mások tapasztalatai alapján folyamatosan fejleszti. Az óvodapedagógus szakma és az óvodavezetés területein keresi az új szakmai információkat, és elsajátítja azokat. Folyamatosan fejleszti vezetői felkészültségét, vezetői képességeit. Hiteles és etikus magatartást tanúsít. (Kommunikációja, magatartása a pedagógus etika normáinak megfelel.) Elvárások
Vezetői munkájával kapcsolatban számít a kollégák véleményére. Tudatos saját vezetési stílusának érvényesítésében, ismeri erősségeit és korlátait
A vezetői programjában leírtakat folyamatosan figyelembe veszi a célok kitűzésében, a tervezésben, a végrehajtásban. Ha a körülmények változása indokolja a vezetői pályázat tartalmának felülvizsgálatát, ezt világossá teszi a nevelőtestület és valamennyi érintett számára.
A vezetői programjában leírtakat folyamatosan figyelembe veszi a célok kitűzésében, a tervezésben, a végrehajtásban.
Az önreflexió során felülvizsgálja, elemzi egy-egy tevékenységét, döntését, intézkedését, módszerét, azok eredményeit, következményeit, szükség esetén változtat. Az óvodapedagógus szakma és az óvodavezetés területein keresi az új szakmai információkat, és elsajátítja azokat. Folyamatosan fejleszti vezetői felkészültségét, vezetői képességeit. Intézményi sajátos elvárás
3
4. Önértékelési szempontok 4.1 Hogyan osztja meg a vezetési feladatokat a vezetőtársaival, kollégáival?
Mások stratégiai vezetése és operatív irányítása Elvárások
Intézményi sajátos elvárás
A munkatársak felelősségét, jogkörét és hatáskörét egyértelműen meghatározza, felhatalmazást ad. A vezetési feladatok egy részét delegálja vezetőtársai munkakörébe, majd a továbbiakban a leadott döntési- és hatásköri jogokat ő maga is betartja, betartatja. Irányítja és aktív szerepet játszik a belső intézményi ellenőrzési-értékelési rendszer kialakításában (az országos önértékelési rendszer intézményi adaptálásában) és működtetésében; Részt vállal az óvodapedagógusok tevékenységének látogatásában, megbeszélésében. Az óvodapedagógusok értékelésében a vezetés a fejlesztő szemléletet érvényesíti, az egyének erősségeire fókuszál.
A munkatársak felelősségét, jogkörét és hatáskörét egyértelműen meghatározza. A vezetési feladatok egy részét delegálja vezető helyettesek munkakörébe.
Támogatja munkatársait terveik és feladataik teljesítésében. Ösztönzi a nevelőtestület tagjait önmaguk fejlesztésére.
4.4 Hogyan tud kialakítani együttműködést, hatékony csapatmunkát a kollégák között?
Támogatja munkatársait terveik és feladataik teljesítésében. Ösztönzi a nevelőtestület tagjait önmaguk fejlesztésére. Alkalmat ad az óvodapedagógusoknak személyes szakmai céljaik megvalósítására, a feladatok delegálásánál az egyének erősségeire épít. Aktívan működteti a munkaközösségeket, az egyéb csoportokat (projektcsoport például intézményi önértékelésre), szakjának és vezetői jelenléte fontosságának tükrében részt vesz a team munkában. Kezdeményezi, szervezi és ösztönzi az intézményen belüli együttműködéseket. A megosztott vezetés céljából vezetői tanácsadó csoportot működtet (törzskar, tágabb körű vezetés – például munkaközösség-vezetők, egyéb középvezetők, szülői képviselők stb. bevonásával).
Önértékelési szempontok
Elvárások
Intézményi sajátos elvárás
4.5 Milyen módon biztosítja és támogatja az érintettek, a nevelőtestület, az intézmény igényei, elvárásai alapján kollégái szakmai fejlődését?
Rendszeresen felméri, milyen szakmai, módszertani tudásra van szüksége az intézménynek. A továbbképzési programot, beiskolázási tervet úgy állítja össze, hogy az megfeleljen az intézmény szakmai céljainak, valamint a munkatársak szakmai karriertervének. Szorgalmazza a belső tudásmegosztás különböző formáit. Rendelkezik humánerőforrás kezelési ismeretekkel, aminek alapján emberi erőforrás stratégiát alakít ki. Változások alkalmával (bővítés, leépítés, átszervezés) személyesen vesz részt az intézményi folyamatok, változások alakításában, irányításában. Az intézményi folyamatok megvalósítása során megjelenő döntésekbe, döntések
A továbbképzési programot, beiskolázási tervet úgy állítja össze, hogy az megfeleljen az intézmény szakmai céljainak, valamint a munkatársak szakmai karriertervének. Szorgalmazza a belső tudásmegosztás különböző formáit.
4.2 Hogyan vesz részt személyesen a humán erőforrás ellenőrzésében és értékelésében?
4.3 Hogyan inspirálja, motiválja és bátorítja az intézményvezető a munkatársakat?
4.6 Hogyan gazdálkodik a rendelkezésére álló humánerőforrással, hogyan kezeli a szükséges változásokat (bővítés, leépítés, átszervezés)? 4.7 Hogyan vonja be a vezető az
Irányítja és aktív szerepet játszik a belső intézményi ellenőrzési-értékelési rendszer kialakításában és működtetésében;
Aktívan működteti az intézményi önértékelési csoport munkáját. Kezdeményezi, szervezi és ösztönzi az intézményen belüli együttműködéseket.
Rendelkezik humánerőforrás kezelési ismeretekkel, aminek alapján emberi erőforrás stratégiát alakít ki. Az intézményi folyamatok megvalósítása során megjelenő 4
intézményi döntéshozatali folyamatba a pedagógusokat?
előkészítésébe bevonja az intézmény munkatársait és partnereit. A döntésekhez szükséges információkat megosztja az érintettekkel. Mások szempontjait, eltérő nézeteit és érdekeit figyelembe véve hoz döntéseket, old meg problémákat és konfliktusokat.
döntésekbe, döntések előkészítésébe bevonja az intézmény munkatársait és partnereit. A döntésekhez szükséges információkat megosztja az érintettekkel.
4.8 Mit tesz a nyugodt munkavégzésre alkalmas, pozitív klíma és támogató kultúra megteremtése érdekében?
Személyes kapcsolatot tart az intézmény teljes munkatársi körével, odafigyel problémáikra, és választ ad kérdéseikre. Kellő tapintattal, szakszerűen oldja meg a konfliktushelyzeteket. Olyan tanulási környezetet alakít ki, ahol az intézmény szervezeti és tanulási kultúráját a tanulási folyamatot támogató rend jellemzi (például mindenki által ismert és betartott szabályok betartatása). Támogatja, ösztönzi az innovációt és a kreatív gondolkodást, az újszerű ötleteket.
Olyan környezetet alakít ki, ahol az intézmény szervezeti kultúráját a mindenki által ismert és betartott szabályok betartatása határozza meg. Támogatja, ösztönzi az innovációt és a kreatív gondolkodást, az újszerű ötleteket.
5. Önértékelési szempontok 5.1 Hogyan történik a jogszabályok figyelemmel kísérése?
Önértékelési szempontok 5.2 Hogyan tesz eleget az intézményvezető a tájékoztatási kötelezettségének? 5.3 Hogyan történik az intézményi erőforrások elemzése, kezelése (emberek, tárgyak és eszközök, fizikai környezet)? 5.4 Hogyan biztosítja az intézményvezető az intézményi működés nyilvánosságát, az intézmény pozitív arculatának kialakítását? 5.5 Hogyan biztosítja az intézményi folyamatok, döntések átláthatóságát?
Az intézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása Elvárások
Folyamatosan figyelemmel kíséri az intézmény működését befolyásoló jogi szabályozók változásait. Az óvodapedagógusokat az őket érintő, a munkájukhoz szükséges jogszabályváltozásokról folyamatosan tájékoztatja. Elvárások Az érintettek tájékoztatására többféle kommunikációs eszközt, csatornát (verbális, nyomtatott, elektronikus, közösségi média stb.) működtet. A megbeszélések, értekezletek vezetése hatékony, szakszerű kommunikáción alapul. Hatékony idő- és emberi erőforrás felhasználást valósít meg (egyenletes terhelés, túlterhelés elkerülés, stb.). Hatáskörének megfelelően megtörténik az intézmény, mint létesítmény, és a használt eszközök biztonságos működtetésének megszervezése (például udvar, kert, játszókert, sportlétesítmények eszközei, fejlesztő eszközök). Az intézményi dokumentumokat a jogszabályoknak megfelelően hozza nyilvánosságra. A pozitív kép kialakítása és a folyamatos kapcsolattartás érdekében kommunikációs eszközöket, csatornákat működtet. Szabályozással biztosítja a folyamatok nyomon követhetőségét, ellenőrizhetőségét.
Intézményi sajátos elvárás
Folyamatosan figyelemmel kíséri az intézmény működését befolyásoló jogi szabályozók változásait.
Intézményi sajátos elvárás A megbeszélések, értekezletek vezetése hatékony, szakszerű kommunikáción alapul. Hatékony idő- és emberi erőforrás felhasználást valósít meg (egyenletes terhelés, túlterhelés elkerülés, stb.)
Az intézményi dokumentumokat a jogszabályoknak megfelelően hozza nyilvánosságra. Szabályozással biztosítja a folyamatok nyomon követhetőségét, ellenőrizhetőségét. 5
5.6 Milyen, a célok elérését támogató kapcsolatrendszert alakított ki az intézményvezető?
Elvárja a szabályos, korrekt dokumentációt. Személyesen közreműködik az intézmény partneri körének azonosításában, valamint a partnerek igényeinek és elégedettségének megismerésében. Személyesen részt vesz a partnerek képviselőivel és a partnereket képviselő szervezetekkel (például SZMK, óvodaszék) történő kapcsolattartásban. Az intézmény vezetése hatáskörének megfelelően hatékonyan együttműködik a fenntartóval az emberi, pénzügyi és tárgyi erőforrások biztosítása érdekében.
Elvárja a szabályos, korrekt dokumentációt. Közreműködik az intézmény partneri körének elégedettségének megismerésében. Hatékonyan együttműködik a fenntartóval az emberi, pénzügyi és tárgyi erőforrások biztosítása érdekében.
Készítette: belső önértékelési csoport Dátum: 2015.
6
Iktatószám:
481/2015/B
Intézményi Belső Önértékelési Csoport Intézményi elvárásrendszer – óvodapedagógus
Időszak: 2015-2020
7
6. Pedagógiai módszertani felkészültség Elvárások
Önértékelési szempontok 1.1 Milyen a módszertani felkészültsége? Milyen módszereket alkalmaz a nevelés folyamatában és a gyermeki tevékenységekben? 1.2 Ismeri és alkalmazza-e a gyermekközösségnek, különleges bánásmódot igénylőknek megfelelő, változatos módszereket?
1.3 Hogyan értékeli az alkalmazott módszerek beválását? Hogyan használja fel a megfigyelési, mérési és értékelési eredményeket saját pedagógiai gyakorlatában? 1.4 Hogyan, mennyire illeszkednek az általa alkalmazott módszerek a gyermekközösséghez, illetve a képességfejlesztési területekhez?
A módszereket az aktuális tevékenységi forma sajátosságainak, céljainak és a gyermekek fejlettségének megfelelően alkalmazza. Különböző problémahelyzet biztosításával elősegíti a problémamegoldó, önálló gondolkodás fejlődését. Használja a modern információfeldolgozási eszközöket, példát mutat az infokommunikációs eszközök óvodában indokolt alkalmazására. Az alkalmazott pedagógiai módszerek a kompetenciafejlesztést támogatják. Felméri a gyermekek értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi állapotát. Hatékony gyermek-megismerési technikákat alkalmaz. A differenciálás megfelelő módja, formája jellemző. Az elméleti ismeretek mellett a tanultak gyakorlati alkalmazását is lehetővé teszi. Alkalmazza a gyermekcsoportoknak, különleges bánásmódot igénylőknek megfelelő, változatos módszereket. A pedagógus az életkori sajátosságok figyelembe vételével választja meg az órán alkalmazott módszereket. Felhasználja a mérési és értékelési eredményeket saját pedagógiai gyakorlatában. Pedagógiai munkájában nyomon követhető a PDCA - ciklus. Alkalmazott módszerei a tanítás-tanulás eredményességét segítetik. A rendelkezésre álló tanulási, képességfejlesztési segédanyagokat, eszközöket, digitális anyagokat és eszközöket is ismeri, kritikusan, céljainak megfelelően használja. Fogalomhasználata pontos, a 3-7 éves korosztály fejlettségéhez igazodó, példaértékű. Pedagógiai munkája során képes építeni a tanulók más forrásokból szerzett tudására.
7. Önértékelési szempontok 2.1 Milyen a pedagógiai tervező munkája: tervezési dokumentumok, tervezési módszerek, nyomon követhetőség,
Intézményi sajátos elvárás A módszereket megfelelően alkalmazza. Elősegíti a problémamegoldó, önálló gondolkodás fejlődését. Példát mutat az infokommunikációs eszközök óvodában indokolt alkalmazására. Felméri a gyermekek értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi állapotát. A differenciálás megfelelő módja, formája jellemző munkájára. Alkalmazza a gyermekcsoportoknak, kiemelt figyelmet igénylő gyermekeknek megfelelő, változatos módszereket. A pedagógus az életkori sajátosságok figyelembe vételével választja meg az foglalkozásokon alkalmazott módszereket. Pedagógiai munkájában nyomon követhető a PDCA - ciklus. Alkalmazott módszerei a nevelés (tanulás támogatásának) eredményességét segítik. A rendelkezésre álló tanulási, képességfejlesztési segédanyagokat, eszközöket, digitális anyagokat céljainak megfelelően használja. Fogalomhasználata pontos, a 3-7 éves korosztály fejlettségéhez igazodó, példaértékű.
Pedagógiai folyamatok tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz szükséges önreflexiók Elvárások Intézményi sajátos elvárás
Pedagógiai munkáját az intézmény programjának megfelelően hosszabbrövidebb időszakokra tagolva (pl.: éves ütemterv), tanulási-tanítási egységekre (pl.: tematikus terv, projektterv) és tevékenységekre (pl. játék - és
Pedagógiai nevelő munkáját az intézmény programjának megfelelően tagolja, tematikus tervét a csoportnaplóban tervezi meg. 8
megvalósíthatóság, realitás?
2.2 Hogyan viszonyul egymáshoz a tervezés és megvalósítás?
2.3 A tervezés során hogyan érvényesíti az Óvodai nevelés országos alapprogram nevelési céljait, hogyan határoz meg pedagógiai célokat, fejlesztendő kompetenciákat? 2.4 Hogyan épít tervező munkája során a gyermekek előzetes neveltségi szintjére, tudására és a gyermekcsoport jellemzőire?
Önértékelési szempontok 3.1 Mennyire tudatosan, az adott helyzetnek mennyire megfelelően választja meg és alkalmazza a nevelési tanulásszervezési eljárásokat? 3.2 Hogyan motiválja a gyermekeket? Hogyan kelti fel a gyermekek érdeklődését, és hogyan köti le, tartja fenn a gyermekek figyelmét, érdeklődését?
munkatevékenység) bontva tervezi meg. Komplex módon veszi figyelembe a pedagógiai folyamat minden lényeges elemét: a tartalmat, a gyermekek előzetes tudását, motiváltságát, életkori sajátosságait, a nevelési környezet lehetőségeit, korlátait stb. Tudatosan tervezi a tevékenység céljainak megfelelő módszereket, eszközöket, szervezési módokat. Többféle módszertani megoldásban gondolkodik. Az adott helyzetnek megfelelően rugalmasan alkalmazza módszereit. A gyermeki tevékenységet, a foglalkozásokat a cél(ok)nak megfelelően, logikusan építi fel. A gyermeki tevékenykedtetést, a cselekvésbe ágyazott tanulási folyamatot tartja szem előtt. Tudatosan törekszik a gyermekek motiválására, aktivizálására. Pedagógiai terveit a megvalósítás eredményességének függvényében felülvizsgálja. Pedagógiai céljai összhangban állnak az Óvodai nevelés országos alapprogramjával és az óvoda pedagógiai programjának célrendszerével.
Komplex módon veszi figyelembe a pedagógiai folyamat minden lényeges elemét. Tudatosan tervezi a tevékenység céljainak megfelelő módszereket, eszközöket, szervezési módokat. Az adott helyzetnek megfelelően rugalmasan alkalmazza módszereit.
Az óvodában alkalmazható digitális eszközöket (CD-lejátszó, projektor, interaktív tábla, fényképezőgép, számítógép) célszerűen használja. Használja a szociális tanulásban rejlő lehetőségeket. Lehetővé teszi a helyes viselkedési normák, a mintaként szolgáló cselekvések, a kommunikáció, együttműködés megismerését. Alkalmazza a differenciálás elvét.
Az óvodában alkalmazható digitális eszközöket (CDlejátszó, fényképezőgép, számítógép) célszerűen használja. Alkalmazza a differenciálás elvét.
8. A tanulás támogatása Elvárások
A gyermeki tevékenységet, a foglalkozásokat a cél(ok)nak megfelelően, logikusan építi fel. A gyermeki tevékenykedtetést, a cselekvésbe ágyazott tanulási folyamatot tartja szem előtt.
Pedagógiai, nevelési céljai összhangban állnak az Óvodai nevelés országos alapprogramjával és az óvoda pedagógiai programjának célrendszerével.
Intézményi sajátos elvárás
Figyelembe veszi a gyermekek aktuális fizikai és érzelmi állapotát, ehhez igazítja a tevékenységek tempóját, időtartamát, módszereit. Szükség esetén rugalmasan változtat előzetes tervein.
Figyelembe veszi a gyermekek aktuális fizikai és érzelmi állapotát, ehhez igazítja a tevékenységek tempóját, időtartamát, módszereit.
Épít a gyermekek szükségleteire, kíváncsiságára, igyekszik fenntartani érdeklődésüket.
Épít a gyermekek szükségleteire, kíváncsiságára, igyekszik fenntartani érdeklődésüket.
9
3.3 Hogyan fejleszti a gyermekek gondolkodási, probléma-megoldási és együttműködési képességét? 3.4 Milyen ismeretszerzési, tanulási teret, tanulási környezetet hoz létre az ismeretszerzési, tanulási folyamathoz?
3.5 Hogyan alkalmazza a tanulási folyamatban az információ-kommunikációs technikákra épülő eszközöket, a digitális tananyagokat? Hogyan sikerül a helyes arányt kialakítania a hagyományos és az információ-kommunikációs technológiák között?
Felismeri a gyermekek tanulási, magatartási problémáit, szükség esetén megfelelő szakmai segítséget kínál számukra. Kihasználja a tevékenységekben rejlő lehetőségeket a megismerő funkciók és önálló felfedezés gyakorlására. Pozitív visszajelzésekre épülő, bizalommal teli légkört alakít ki, ahol minden gyermek hibázhat, mindenkinek lehetősége van a javításra, próbálkozásra. örnyezetet teremt, például a csoportszoba elrendezésével. A párhuzamosan végezhető tevékenységekhez biztosítja a megfelelő eszközöket és a szabad választás lehetőségét. A gyermekekben igyekszik felkelteni és fenntartani az önálló tapasztalatszerzés, megismerés igényét, a próbálkozás örömét. Ennek érdekében indokolt esetben használja az IKT- eszközöket is. Az önálló tapasztalatszerzéshez - a játékhoz és egyéb tevékenységekhez az életkornak és a gyermekek egyéni képességeinek megfelelő eszközöket biztosít.
Kihasználja a tevékenységekben rejlő lehetőségeket a megismerő funkciók és önálló felfedezés gyakorlására. Pozitív visszajelzésekre épülő, bizalommal teli légkört alakít ki, ahol minden gyermek hibázhat, mindenkinek lehetősége van a javításra, próbálkozásra. A párhuzamosan végezhető tevékenységekhez biztosítja a megfelelő eszközöket és a szabad választás lehetőségét. A gyermekekben igyekszik felkelteni és fenntartani az önálló tapasztalatszerzés, megismerés igényét, a próbálkozás örömét. Ennek érdekében indokolt esetben használja az IKT- eszközöket is.
9.
A gyermek személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek többi gyermekkel együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség Önértékelési szempontok Elvárások Intézményi sajátos elvárás 4.1 Hogyan méri fel a gyermekek értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi állapotát? Milyen hatékony gyermeki megismerési technikákat alkalmaz? Önértékelési szempontok
A gyermekeket személyiségének sajátosságait megfelelő módszerekkel, sokoldalúan, elsősorban a játékukon keresztül tárja fel. Elvárások
Intézményi sajátos elvárás
4.2 Hogyan jelenik meg az egyéni fejlesztés, a személyiségfejlesztés a tervezésben és a pedagógiai munkájában (egyéni képességek, adottságok, fejlődési ütem, szociokulturális háttér)?
Munkájában a tanulási folyamatot a nevelés szerves részeként kezeli. A gyermekek személyiségét nem statikusan, hanem önmagukhoz viszonyított fejlődésében szemléli. A gyermekek teljes személyiségének fejlesztésére, autonómiájuk kibontakoztatására törekszik Felismeri a gyermek személyiségfejlődési nehézségeit, és képes számukra segítséget nyújtani - esetlegesen a megfelelő szakembertől segítséget kérni. Reálisan és szakszerűen elemzi és értékeli saját gyakorlatában az egyéni bánásmód megvalósulását. Csoportos tevékenységek esetén is figyel az egyéni szükségletekre, és a gyermekek egyéni igényeinek megfelelő módszerek, eljárások alkalmazására. A gyermekek hibáit, tévesztéseit mint a tanulási, fejlődési folyamat részét
A gyermekek személyiségét önmagukhoz viszonyított fejlődésében szemléli. Felismeri a gyermek személyiségfejlődési nehézségeit, és képes számukra segítséget nyújtani - esetlegesen a megfelelő szakembertől segítséget kérni. Reálisan és szakszerűen elemzi és értékeli saját gyakorlatában az egyéni bánásmód megvalósulását.
4.3 Milyen módon differenciál, hogyan alkalmazza az adaptív oktatás gyakorlatát?
A gyermekeket személyiségének sajátosságait megfelelő módszerekkel, sokoldalúan, elsősorban a játékukon keresztül tárja fel.
A gyermekek hibáit, tévesztéseit mint a tanulási, fejlődési folyamat részét kezeli, az egyéni megértést elősegítő módon reagál rájuk.
10
4.4 Milyen terv alapján, hogyan foglalkozik a kiemelt figyelmet igénylő gyermekekkel, ezen belül a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, a kiemelten tehetséges, illetve a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekkel?
kezeli, az egyéni megértést elősegítő módon reagál rájuk. Különleges bánásmódot igénylő gyermek vagy gyermekcsoport számára hosszabb távú fejlesztési terveket dolgoz ki, és ezeket hatékonyan meg is valósítja. Az általános pedagógiai célrendszer figyelembevételével határozza meg az egyéni szükségletekhez igazodó fejlesztési célokat.
Az általános pedagógiai célrendszer figyelembevételével határozza meg az egyéni szükségletekhez igazodó fejlesztési célokat.
10. A gyermekcsoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység Önértékelési szempontok Elvárások Intézményi sajátos elvárás 5.1 Milyen módszereket, eszközöket alkalmaz a közösség belső struktúrájának feltárására?
Tudatosan alkalmazza a közösségfejlesztés változatos módszereit, a játék és más élmény gazdag tevékenység, program során.
Tudatosan alkalmazza a közösségfejlesztés változatos módszereit, a játék és más élmény gazdag tevékenység, program során.
Önértékelési szempontok
Elvárások
Intézményi sajátos elvárás
5.2 Hogyan képes olyan nevelési, ismeretszerzési, tanulási környezet kialakítására, amelyben a gyermekek értékesnek, elfogadottnak érezhetik magukat, amelyben megtanulják tisztelni, elfogadni a különböző kulturális közegből, a különböző társadalmi rétegekből jött társaikat, a különleges bánásmódot igénylő, és a hátrányos helyzetű gyermekeket is?
Az egész nap folyamán harmóniát, érzelmi biztonságot, elfogadó légkört teremt. A gyermekeket egymás elfogadására, az egyéni sajátosságok tiszteletben tartására neveli. Munkájában figyelembe veszi a gyermekek és a gyermekközösségek eltérő kulturális, illetve társadalmi hátteréből adódó sajátosságait. A napi tevékenységekben, játékban időt, lehetőséget biztosít a beszélgetésekre, kezdeményezően példát mutat az interaktív kommunikációra. Az egymásra figyelést, a másik fél mondanivalójának meghallgatását gyakoroltatja a gyermekekkel. Értékközvetítő tevékenysége tudatos. Együttműködés, altruizmus, nyitottság, társadalmi érzékenység, más kultúrák elfogadása jellemzi. Az együttműködést, közösségi kapcsolatokat és érzelmeket erősítő helyzeteket teremt, módszereket alkalmaz az óvodai és óvodán kívüli
A gyermekeket egymás elfogadására, az egyéni sajátosságok tiszteletben tartására neveli. Munkájában figyelembe veszi a gyermekek és a gyermekközösségek eltérő kulturális, illetve társadalmi hátteréből adódó sajátosságait. Értékközvetítő tevékenysége tudatos.
5.3 Hogyan jelenik közösségfejlesztés a
meg a pedagógiai
Az együttműködést, közösségi kapcsolatokat és érzelmeket erősítő helyzeteket teremt, módszereket 11
munkájában (helyzetek teremtése, eszközök, a gyermekek óvodai és óvodán kívül szervezett tevékenységeiben)? 5.4 Melyek azok a probléma megoldási és konfliktuskezelési stratégiák, amelyeket sikeresen alkalmaz?
Önértékelési szempontok 6.1 Milyen ellenőrzési és formákat alkalmaz?
értékelési
tevékenységek során. Az együttműködés, kommunikáció elősegítésére követendő mintát mutat a gyermekek és szülők számára a digitális eszközök funkcionális használata terén. Csoportjában tudatosan alkalmazza a konfliktus megelőzés módszereit, például a közös szabályalakítást, az értékelési szempontok tudatosítását, a pozitív példák megerősítését, a következetességet. A csoportjában felmerülő konfliktusokat, azok okait felismeri, helyesen értelmezi és hatékonyan kezeli. Konfliktushelyzetben a gyermekeket a konfliktusok kompromisszumos megoldására ösztönzi.
Gazdag értékelési eszköztárral rendelkezik, melyből a gyermekek életkori sajátosságainak figyelembevételével tudatosan választja ki a leginkább megfelelőt. Visszajelzései, értékelései világosak, egyértelműek, a konkrét cselekvésre, teljesítményre vonatkoznak. Elvárások
6.2 Mennyire támogató, fejlesztő szándékú az értékelése?
Az egyéni képességekhez viszonyítva értékeli a teljesítményeket, törekszik a folyamatos, pozitív visszajelzésekre. Értékeléseivel, visszajelzéseivel a gyermekek fejlődését segíti. Képes önállóan, a gyermekek tevékenységének megfigyeléséből, produktumaik értékeléséből kapott adatokat reálisan elemezni-értékelni, és belőlük kiindulva a fejlesztésre vonatkozó tervét elkészíteni, módosítani. Pedagógiai munkájában olyan munkaformák és módszerek alkalmazására törekszik, amelyek alkalmasak az önellenőrzésre, önértékelésre.
Önértékelési szempontok 7.1 Szakmai és nyelvi szempontból igényes-e a nyelvhasználata (a gyermekek életkorának megfelelő szókészlet,
Csoportjában tudatosan alkalmazza a konfliktus megelőzés módszereit, például a közös szabályalakítást, az értékelési szempontok tudatosítását, a pozitív példák megerősítését, a következetességet. Konfliktushelyzetben a gyermekeket a konfliktusok kompromisszumos megoldására ösztönzi.
11. A pedagógiai folyamatok és a gyermekek személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése Elvárások Intézményi sajátos elvárás
Önértékelési szempontok
6.3 Milyen visszajelzéseket ad a gyermekeknek? Visszajelzései támogatjáke a gyermekek önértékelésének fejlődését?
alkalmaz az óvodai és óvodán kívüli tevékenységek során.
Gazdag értékelési eszköztárral rendelkezik, melyből a gyermekek életkori sajátosságainak figyelembevételével tudatosan választja ki a leginkább megfelelőt. Visszajelzései, értékelései világosak, egyértelműek, a konkrét cselekvésre, teljesítményre vonatkoznak. Intézményi sajátos elvárás Az egyéni képességekhez viszonyítva értékeli a teljesítményeket, törekszik a folyamatos, pozitív visszajelzésekre. Értékeléseivel, visszajelzéseivel a gyermekek fejlődését segíti. Pedagógiai munkájában olyan munkaformák és módszerek alkalmazására törekszik, amelyek alkalmasak az önellenőrzésre, önértékelésre.
12. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás Elvárások Munkája során érthetően és a pedagógiai céljainak megfelelően kommunikál.
Intézményi sajátos elvárás
Munkája során a pedagógiai céljainak megfelelően kommunikál.
12
artikuláció, beszédsebesség stb.)? 7.2 Milyen a gyermekekkel a kommunikációja, együttműködése?
7.3 Milyen módon működik együtt az óvodapedagógusokkal és a pedagógiai munkát segítő más felnőttekkel a pedagógiai folyamatban?
Önértékelési szempontok 7.4 Reális önismerettel rendelkezik-e? Jellemző-e rá a reflektív szemlélet? Hogyan fogadja a visszajelzéseket? Képes-e önreflexióra? Képes-e önfejlesztésre?
Önértékelési szempontok 8.1 Saját magára vonatkozóan hogyan érvényesíti a folyamatos értékelés, fejlődés, továbblépés igényét? 8.2 Mennyire tájékozott pedagógiai kérdésekben, hogyan követi a szakmában történteket?
Kommunikációját minden partnerrel a kölcsönösség és a konstruktivitás jellemzi. A gyerekek szabad játékához és különböző tevékenységeihez nyugodt kommunikációs teret, ehhez kedvező feltételeket alakít ki. Tudatosan ösztönzi a gyermekek egyéni és egymás közötti kommunikációját. A kapcsolattartás formái és az együttműködés során használja az infokommunikációs eszközöket és a különböző online csatornákat. A gyermekek érdekében önállóan, tudatosan és kezdeményezően együttműködik a kollégákkal, a szülőkkel, a szakmai partnerekkel, szervezetekkel. A szakmai munkaközösség munkájában kezdeményezően és aktívan részt vállal. Együttműködik pedagógustársaival különböző pedagógiai eljárások és programok (pl. témanap, ünnepség, kirándulás) megvalósításában.
Kommunikációját minden partnerrel a kölcsönösség és a konstruktivitás jellemzi.
Elvárások
Intézményi sajátos elvárás
A megbeszéléseken, a vitákban, az értekezleteken rendszeresen kifejti szakmai álláspontját, a vitákban képes másokat meggyőzni, és ő maga is meggyőzhető. Óvodai tevékenységei során felmerülő/kapott feladatait, problémáit önállóan, a szervezet működési rendszerének megfelelő módon kezeli, intézi. Nyitott a szülő, a gyermek, az intézményvezető, a kollégák, a szaktanácsadó visszajelzéseire, felhasználja őket szakmai fejlődése érdekében.
A gyermekek érdekében önállóan, tudatosan és kezdeményezően együttműködik a kollégákkal, a szülőkkel, a szakmai partnerekkel, szervezetekkel. A szakmai munkaközösség munkájában kezdeményezően és aktívan részt vállal.
Óvodai tevékenységei során felmerülő/kapott feladatait, problémáit önállóan, a szervezet működési rendszerének megfelelő módon kezeli, intézi. Nyitott a szülő, a gyermek, az intézményvezető, intézmény vezető helyettes, a kollégák, visszajelzéseire, felhasználja őket szakmai fejlődése érdekében.
13. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért Elvárások Intézményi sajátos elvárás Saját pedagógiai gyakorlatát folyamatosan elemzi és fejleszti. Tudatosan fejleszti pedagógiai kommunikációját. Tisztában van szakmai felkészültségével, személyiségének sajátosságaival, és képes alkalmazkodni a szerepelvárásokhoz. Rendszeresen tájékozódik a pedagógia tudományára és az óvodapedagógiára vonatkozó legújabb eredményekről, kihasználja a továbbképzési lehetőségeket.
Tisztában van szakmai felkészültségével, személyiségének sajátosságaival, és képes alkalmazkodni a szerepelvárásokhoz. Rendszeresen tájékozódik a pedagógia tudományára és az óvodapedagógiára vonatkozó legújabb eredményekről, kihasználja a továbbképzési 13
8.3 Hogyan nyilvánul meg kezdeményezőképessége, felelősségvállalása a munkájában?
Rendszeresen tájékozódik az óvodai nevelést, képességfejlesztést támogató digitális technológiai eszközökről, és lehetőség szerint alkalmazza is azokat. Aktív résztvevője az online megvalósuló szakmai együttműködéseknek. Élő szakmai kapcsolatrendszert alakít ki az intézményen kívül is. Munkájában alkalmaz új módszereket, tudományos eredményeket. Részt vesz intézményi innovációban, pályázatokban, kutatásban.
lehetőségeket.
Munkájában korszerű módszereket alkalmaz Részt vesz az intézményi innovációban.
Készítette: belső önértékelési csoport Dátum: 2015.
14
Iktatószám:
481/2015/B
Intézményi Belső Önértékelési Csoport Intézményi elvárásrendszer – intézményi
Időszak: 2015-2020
15
1. Pedagógiai folyamatok A félkövér betűvel jelölt elvárások évente értékelendők. 1.1. Tervezés: Önértékelési szempontok
Elvárások
Intézményi sajátos elvárás Az intézmény vezetése (óvodavezető, óvodavezető helyettes) irányításával történik az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak az alapító okirattal és a működési engedéllyel történő koherens kialakítása. A PP kialakításakor, felülvizsgálatakor figyelembe vesszük az intézmény tágabb és szűkebb környezetét, elhelyezkedését és a gyermekek szociokulturális környezetét. A dokumentumok megalkotásakor és felülvizsgálatakor a nevelőtestület jogszabályok által biztosított jogköreit biztosítjuk. A fenntartó és az intézmény a jogszabályok által meghatározott kapcsolattartási formákon túl napi szinten együttműködik. Az ellenőrzések eredményeire épülő fejlesztési terveket készítünk. Az éves munkaterv koherens az alapdokumentumokkal.
1.1.2 Milyen az intézményi stratégiai terv és az oktatáspolitikai köznevelési célok viszonya; az operatív tervezés és az intézményi stratégiai célok viszonya?
Az intézmény vezetése irányítja az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak koherens kialakítását. Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumai az intézmény működését befolyásoló mérési (az eredmények értékelési területnél felsorolt adatok), demográfiai, munkaerő-piaci és más külső mutatók (például szociokulturális felmérések adatai) azonosítása, gyűjtése, feldolgozása és értelmezése alapján készül. Ezek segítik az intézmény jelenlegi és jövőbeni helyzetének megítélését. A tervek elkészítése a nevelőtestület bevonásával történik, az intézmény munkatársainak felkészítése a feladatra időben megtörténik. Biztosított a fenntartóval való jogszabály szerinti együttműködés. Megtörténik a tanfelügyeleti ellenőrzések eredményeiből, a korábbi fejlesztési terv felülvizsgálatából, valamint a további ellenőrzésekből, intézkedési tervekből származó információk feldolgozása, értékelése, a tapasztalatok beépítése az önértékelést követő ötéves intézkedési tervbe. Az éves munkaterv összhangban van a stratégiai dokumentumokkal és a munkaközösségek terveivel. Az intézmény stratégiai dokumentumai az adott időszak oktatáspolitikai céljaival összhangban készülnek. Az operatív tervezés a stratégiai célok hatékony megvalósulását szolgálja, és a dokumentumokban nyomon követhető.
1.2. Megvalósítás Önértékelési szempontok
Elvárások
Intézményi sajátos elvárás
1.1.1 Hogyan valósul meg a stratégiai és operatív tervezés?
1.2.1. Hogyan megvalósítása?
történik
a
tervek
A stratégiai tervek megvalósítása tanévekre bontott, amelyben megjelennek a stratégiai célok aktuális elemei. (Pedagógiai program, a vezetői pályázat, a továbbképzési terv és az ötéves intézkedési terv stb. aktuális céljai, feladatai.) Az intézmény éves terveinek (éves munkaterv, éves intézkedési tervek, munkaközösségi tervek, a pedagógiai munka, tervezési dokumentumai, stb.) gyakorlati megvalósítása a pedagógusok, a munkaközösségek és a diákönkormányzat bevonásával történik. Az intézmény nevelési-oktatási céljai határozzák meg a módszerek, eljárások kiválasztását, alkalmazását.
Az intézmény alapdokumentumainak felülvizsgálata a jogszabályoknak megfelelően megtörténik, figyelembe véve az oktatáspolitikai célkitűzéseket.
Az intézmény alapdokumentumaira épülő éves munkatervet készítünk, amelynek tervezésekor a nevelőtestület jogszabályban rögzített jogköreit biztosítjuk! A pedagógiai folyamatok tervezésekor figyelembe vesszük a partneri elvárásokat.
16
1.2.2 Milyen az intézmény működését irányító éves tervek és a beszámolók viszonya, hogyan épülnek egymásra?
1.2.3 Milyen a pedagógusok éves tervezésének, és a terv tényleges megvalósulásának a viszonya?
1.3. Ellenőrzés Önértékelési szempontok 1.3.1 Hogyan működik az ellenőrzés az intézményben?
Az intézményi pedagógiai folyamatok (például nevelési évre, gyermekcsoportra tervezett egymásra épülő tevékenységek) a személyiség- és közösségfejlesztést, az elvárt nevelési, tanulási eredmények elérését, a szülők, gyermekek és munkatársak elégedettségét és a fenntartói elvárások teljesülését szolgálják. Az éves tervek és beszámolók egymásra épülnek. A nevelési év végi beszámoló megállapításai alapján történik a következő nevelési év tervezése. A beszámolók szempontjai illeszkednek az intézményi önértékelési rendszerhez. A stratégiai és operatív dokumentumokban megfogalmazott célok, feladatok – a csoport, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek adottságait figyelembe véve – megjelennek a pedagógus tervező munkájában és annak ütemezésében. A pedagógiai munka megfelel az éves tervezésben foglaltaknak, az esetleges eltérések indokoltak. A teljes pedagógiai folyamat követhető a tevékenységi tervben, a csoportnaplókban, valamint a gyermeki produktumokban.
Az intézmény a nevelési év végén szakmai beszámolót készít, ahol értékelésre kerülnek az adott nevelési évben tervezett feladatok teljesülése, figyelembe véve az intézmény önértékelési rendszerét. A munkatervek készítésekor figyelembe vesszük az előző nevelési év beszámolójában rögzített eredményeket, fejlesztendő területeket. A tervezés során figyelembe vesszük a kiemelt figyelmet igénylő gyermekekkel való egyéni, differenciált bánásmód érvényesülését.
Elvárások
Intézményi sajátos elvárás
Az intézményi stratégiai alapdokumentumok alapján az intézményben belső ellenőrzést végeznek. Az ellenőrzési tervben szerepel, hogy ki, mit, milyen céllal, milyen gyakorisággal, milyen eszközökkel ellenőriz. Az intézmény azonosítja az egyes feladatok eredményességének és hatékonyságának méréséhez, értékeléséhez szükséges mutatókat. A tanulási eredményeket az intézmény folyamatosan követi, elemzi, szükség esetén korrekciót hajt végre. Az ellenőrzések eredményeit felhasználják az intézményi önértékelésben. Az önértékelésben érintett pedagógus az ellenőrzések megállapításainak (erősségek, fejleszthető területek) megfelelően önfejlesztési tervet készít, a szükséges feladatokat ütemezi és végrehajtja.
Az intézmény rendelkezik belső önértékelési rendszerrel. Az ellenőrzési tervben szerepel, hogy ki, mit, milyen céllal, milyen gyakorisággal, milyen eszközökkel ellenőriz. Az intézmény azonosítjuk az egyes feladatok eredményességének és hatékonyságának méréséhez, értékeléséhez szükséges mutatókat. A nevelési eredményeket az intézmény folyamatosan követi, elemzi, szükség esetén korrekciót hajt végre. Az ellenőrzések eredményeit felhasználjuk az intézményi önértékelésben. Az önértékelésben érintett pedagógus az ellenőrzések megállapításainak (erősségek, fejleszthető területek) megfelelően önfejlesztési tervet készítünk, a szükséges feladatokat ütemezzük és végrehajtjuk.
17
1.4. Értékelés Önértékelési szempontok
Elvárások
Intézményi sajátos elvárás
1.4.1. Hogyan történik az intézményben az értékelés?
Az értékelés tények és adatok alapján tervezetten és objektíven történik. Az intézményi önértékelés elvégzésére az intézmény munkacsoportot szervez. Az önértékelés során tények és adatok alapján azonosítják a nevelésioktatási tevékenységgel és a szervezet működésével összefüggő erősségeket, fejleszthető területeket. Az önértékelési folyamatban felhasználják a munkatársak, szülők, és a külső partnerek (fenntartó és más partnerek) elégedettségméréseinek eredményeit. Az intézmény az ellenőrzések során született eredményeket elemzi és értékeli (ld. Eredmények terület).
1.4.2. Milyen a pedagógiai programban meghatározott gyermeki értékelés működése a gyakorlatban?
Az intézményben folyó nevelési-oktatási munka alapjaként a gyermekek adottságainak, képességeinek megismerésére vonatkozó mérési rendszer működik. A gyermekek értékelése az intézmény szabályzó dokumentumaiban megfogalmazott/elfogadott, közös alapelvek és követelmények (értékelési rendszer) alapján folyik. Az intézményben a gyermeki teljesítményeket folyamatosan követik, a gyermeki teljesítményeket dokumentálják, elemzik, és az egyes évek értékelési eredményeit összekapcsolják, szükség esetén fejlesztési tervet készítenek. A pedagógiai programnak és az egyéni fejlesztési terveknek megfelelően történik az egyénre szabott értékelés, amely az értékelő naplóban (feljegyzésekben) nyomon követhető. A gyermekek eredményeiről fejlesztő céllal folyamatosan visszacsatolnak szüleinek/gondviselőjének és az életkornak, fejlettségi szintnek megfelelő formában gyermeknek.
Az értékelés tények és adatok alapján tervezetten és objektíven történik. Az intézményi önértékelés elvégzésére az intézményben 3 főből álló munkacsoportot szervezünk. Az önértékelés során tények és adatok alapján azonosítjuk a nevelési tevékenységgel és a szervezet működésével összefüggő erősségeket, fejleszthető területeket. Az önértékelési folyamatban felhasználjuk a munkatársak, szülők, és a külső partnerek (fenntartó és más partnerek) elégedettségméréseinek eredményeit. Az intézmény az ellenőrzések során született eredményeket elemzi és értékeli (ld. Eredmények terület). Az intézményben folyó nevelési munka alapjaként a gyermekek adottságainak, képességeinek megismerésére vonatkozó mérési rendszer működik.(gyermeki fejlődés nyomonkövető dokumentáció formájában A gyermekek értékelése az intézmény szabályzó dokumentumaiban megfogalmazott/elfogadott, közös alapelvek és követelmények alapján folyik. Gyermeki tevékenység megfigyelése által. Az intézményben a gyermeki teljesítményeket folyamatosan követjük, a gyermeki teljesítményeket dokumentáljuk, elemezzük, és az egyes évek értékelési eredményeit összekapcsoljuk, szükség esetén szakemberek bevonásával egyéni fejlesztési tervet készítünk (kiemelt figyelmet igénylő gyermekek) A pedagógiai programnak és az egyéni fejlesztési terveknek megfelelően történik az egyénre szabott értékelés, amely a gyermeki fejlődés nyomonkövető dokumnetációban nyomon követhető. gyermek portfólió A gyermekek eredményeiről fejlesztő céllal folyamatosan visszacsatolnak szüleinek/gondviselőjének és az életkornak, fejlettségi szintnek megfelelő formában gyermeknek. (félévente legalább egyszer a szülők aláírásukkal igazolják a tájékoztatás tényét.
18
1.5. Korrekció Önértékelési szempontok 1.5.1 Mi történik eredményeivel?
az
ellenőrzés
1.5.2 Mi történik a mérési, értékelési eredményekkel? (Elégedettségmérés, intézményi önértékelés, pedagógusértékelés, gyermeki fejlődés mérés, egyéb mérések.)
Elvárások Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak elkészítése, módosítása során megtörténik az ellenőrzések során feltárt információk felhasználása. Évente megtörténik az önértékelés keretében a helyben szokások formában rögzített mérési eredmények elemzése, a tanulságok levonása, fejlesztések meghatározása. Ezt követően az intézmény a mérésiértékelési eredmények függvényében szükség esetén korrekciót végez. Az intézmény a nevelési és tanulási eredményességről szóló információk alapján felülvizsgálja a stratégiai és operatív terveit, különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátására. A problémák megoldására alkalmas módszerek, jó gyakorlatok gyűjtése, segítő belső (ötletek, egyéni erősségek) és külső erőforrások (például pályázati lehetőségek) és szakmai támogatások feltérképezése és bevonása természetes gyakorlata az intézménynek. 2.
2.1. Személyiségfejlesztés Önértékelési szempontok 2.1.1. Hogyan valósulnak meg a pedagógiai programban rögzített személyiségfejlesztési feladatok? 2.1.2 Hogyan ismerik meg az egyes gyermekek személyes és szociális készségeit, képességeit? 2.1.3 Hogyan fejlesztik az egyes gyermekek személyes és szociális képességeit (különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő gyermekekre)?
Intézményi sajátos elvárás A stratégiai dokumentumok felülvizsgálatakor a korábbi eredményeket feltárt fejlesztendő területeket figyelembe vesszük. Az intézmény a belső önértékelési rendszer működtetése során feltárt fejlesztendő területekre fejlesztési tervet készít és hozzárendeli a szükséges erőforrásokat.
Személyiség- és közösségfejlesztés
Elvárások A beszámolókban és az intézményi önértékelésben követhetők az eredmények (például egyéni fejlesztés). Támogató szervezeti és tanulási kultúra jellemzi az óvodát. A vizsgálatra alkalmas módszereket, eszközöket, technikákat használnak az intézményben erre a célra. A figyelem középpontjában a gyermekek kulcskompetenciáinak fejlesztése áll. A pedagógusok módszertani kultúrája kiterjed a személyes és szociális képességek fejlesztésére. A pedagógusok megosztják egymással ezirányú módszertani tudásukat. A fejlesztés eredményét folyamatosan nyomon követik, s ha szükséges, fejlesztési korrekciókat hajtanak végre A fejlesztés megvalósulása nyomon követhető az intézmény dokumentumaiban, a mindennapi gyakorlatban (óvodai és óvodán kívüli tevékenységek).
Intézményi sajátos elvárás Az intézményi önértékelés és az éves beszámoló során nyomon követhetőek az elért eredmények, az óvoda tanulást támogató környezetet teremt az idejáró óvodásgyermekek számára. A gyermekek készségeinek, képességeinek feltárására a gyermeki megismerés korszerű módszereit alkalmazzuk pl drámapedagógia A gyermekek fejlesztésében az iskolai sikerességhez nélkülözhetetlen alapkészségek fejlesztése áll. A nevelőtestület tagjai belső tudásmegosztás fórumokon a korszerű pedagógiai módszereit megosztják egymással. A feltárt eredmények összegzését és tapasztalatit a következő időszak tervezésekor a nevelőtestület tagjai figyelmembe veszik.
19
Önértékelési szempontok 2.1.4 Hogyan történik a gyermekek szociális hátrányainak enyhítése?
2.1.5 Hogyan támogatják az önálló tanulást, hogyan tanítják a tanulást?
Elvárások A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek mindegyikénél rendelkeznek a pedagógusok megfelelő információkkal, és alkalmazzák azokat a nevelő, fejlesztő és oktató munkájukban. Az intézmény vezetése és érintett pedagógusa információkkal rendelkezik minden gyermek szociális helyzetéről. Az intézmény támogató rendszert működtet: Felzárkóztatást célzó egyéni foglalkozást szervez. Integrációs oktatási módszereket fejleszt, és ezt be is vezeti. Nevelési, képzési, oktatási programokat, modelleket dolgoz ki vagy át, és működteti is ezeket. Célzott programokat tár fel. Kapcsolatot tart fenn valamely szakmai támogató hálózattal. Az önálló tanulás támogatása érdekében az intézmény pedagógiai programjával összhangban történik a nevelési-oktatási módszerek, eljárások kiválasztása vagy kidolgozása és azok bevezetésének megtervezése. Az alulteljesítő, tanulási nehézségekkel küzdő és sajátos nevelési igényű gyermekek megkülönböztetett figyelmet kapnak.
Intézményi sajátos elvárás A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fejlesztéséhez felhasználjuk a drámapedagógiai módszereket.
Az intézményben a tanulás támogatásakor a legkorszerűbb módszertani eljárásokat alkalmazzuk. kooperatív technikák, drámapedagógia
Az intézmény pedagógusai programjával összhangban alkalmaznak korszerű nevelési-oktatási módszereket, eljárásokat, technikákat. 2.1.6 Hogyan történik az egyes gyermeki teljesítmények értékelése?
Az intézményben a gyermekek teljesítményének értékelése a törvényi előírások, a pedagógiai programban megfogalmazottak alapján egyedi és fejlesztésközpontú. Az intézmény vezetése – a pedagógiai programban meghatározottak szerint – számon kéri a gyermeki fejlődési ütemét, teljesítmények pontos ismeretét, feldolgozását és nyomon követését is. A fejlesztésben érintett gyermekek esetében az értékelést a szakvélemény előírásainak megfelelően végzik.
Az intézményben a gyermekek teljesítményének értékelése a törvényi előírások, a pedagógiai programban megfogalmazottak alapján egyedi és fejlesztésközpontú. Az intézmény vezetősége – a pedagógiai programban meghatározottak szerint – számon kéri a gyermeki fejlődési ütemét, teljesítmények pontos ismeretét, feldolgozását és nyomon követését is. A fejlesztésben érintett gyermekek esetében az értékelést a szakvélemény előírásainak megfelelően végzik.
20
Önértékelési szempontok 2.1.7 Hogyan történik a gyermekek egészséges és környezettudatos életmódra nevelése?
2.2. Közösségfejlesztés 2.2.1 Hogyan segíti az intézmény a gyermekek együttműködését?
2.2.2 Az intézmény közösségépítő tevékenységei hogyan, milyen keretek között valósulnak meg?
Elvárások
Intézményi sajátos elvárás
Az egészséges és környezettudatos életmódra nevelés elmélete és gyakorlata a pedagógiai programban előírtak szerint a munkatervben szerepel, a beszámolókból követhető. A téma megjelenik a tervezésben és a tevékenységekben, nyomon követhető a gyermeki dokumentumokban. Az óvodán kívüli tevékenységek (megfigyelések, stb.) alkalmával a gyermekek a gyakorlatban tevékenységhez kötötten alkalmazzák a téma elemeit.
Az egészséges és környezettudatos életmódra nevelés elmélete és gyakorlata a pedagógiai programban előírtak szerint a munkatervben szerepel, a beszámolókból követhető. A téma megjelenik a tervezésben és a tevékenységekben, nyomon követhető a gyermeki dokumentumokban. Az óvodán kívüli tevékenységek (megfigyelések, stb.) alkalmával a gyermekek a gyakorlatban tevékenységhez kötötten alkalmazzák a téma elemeit.
A stratégiai programokban és az operatív tervekben szereplő közösségfejlesztési feladatokat megvalósítja az intézmény. A beszámolókból követhetők az alapelvek és a feladatok megvalósításának eredményei, különös tekintettel az intézményi hagyományok ápolására, a támogató szervezeti kultúrára. A gyermekek közötti, valamint a gyermekek és pedagógusok közötti, gyermekek pedagógiai munkát segítők közötti kapcsolatok jók. Az intézmény gondoskodik a pedagógusok, pedagógiai munkát segítők, valamint a gyermekek közötti folyamatos információcseréről és együttműködésről.
A stratégiai programokban és az operatív tervekben szereplő közösségfejlesztési feladatokat megvalósítjuk az intézményben. A beszámolókból követhetők az alapelvek és a feladatok megvalósításának eredményei, különös tekintettel az intézményi hagyományok ápolására, a támogató szervezeti kultúrára. A gyermekek közötti, valamint a gyermekek és pedagógusok közötti, gyermekek pedagógiai munkát segítők közötti kapcsolatokban a pedagógiai programban szereplő alapelveket érvényesítjük. Az intézményben tervszerű keretek között a pedagógusok, pedagógiai munkát segítők, valamint a gyermekek közötti folyamatos információcseréről és együttműködésről gondoskodunk. Az intézményben közösségi programokat szervezünk az éves munkatervben rögzítettek szerint.. A szülők a megfelelő kereteken belül részt vesznek a közösségfejlesztésben. Bevonjuk a szülőket és az intézmény dolgozóit a szervezeti, nevelési és tanulási kultúrát fejlesztő intézkedések meghozatalába. A részvétellel, az intézmény működésébe való bevonódással a szülők elégedettek.
Az intézmény közösségi programokat szervez. A szülők a megfelelő kereteken belül részt vesznek a közösségfejlesztésben. Bevonják a gyermekeket, a szülőket és az intézmény dolgozóit a szervezeti, nevelési és tanulási kultúrát fejlesztő intézkedések meghozatalába. A részvétellel, az intézmény működésébe való bevonódással a gyermekek és a szülők elégedettek.
21
3. Önértékelési szempontok 3.1 Milyen eredményességi mutatókat tartanak nyilván az intézményben?
3.2 Milyen szervezeti eredményeket tud felmutatni az intézmény?
3.3 Hogyan hasznosítják a belső és külső mérési eredményeket?
3.4 Hogyan kísérik figyelemmel a gyermekek iskolába lépését, tanulási útját?
Eredmények
Elvárások
Intézményi sajátos elvárás
Az intézmény pedagógiai programjának egyik prioritása a tanulás-tanítás eredményessége. Az intézmény partnereinek bevonásával történik meg az intézményi működés szempontjából kulcsfontosságú sikertényezők azonosítása. Nyilvántartják és elemzik az intézményi eredményeket: helyben szokásos megfigyelésen, vagy más alapon megszervezett mérések eredményei esetleges sport, más versenyeredmények: országos szint, megyei szint, települési szint elismerések 6 éves kor után óvodában maradó mutatók, elégedettségmérés eredményei (szülő, óvodapedagógus, pedagógiai munkát segítők) - neveltségi mutatók Az intézmény kiemelt nevelési céljaihoz kapcsolódó eredmények alakulása az elvártaknak megfelelő. Az intézmény nevelési és tanítási célrendszeréhez kapcsolódó kiemelt eredményesség. Az eredmények eléréséhez az alkalmazotti közösség nagy többsége
Az intézmény pedagógiai programjának egyik prioritása a nevelés eredményessége. A tanulás támogatása
Az intézmény vezetése gondoskodik a nevelési, tanulási eredményességről szóló információk belső nyilvánosságáról. Az eredmények elemzése és a szükséges szakmai tanulságok levonása és visszacsatolása nevelőtestületi feladat. A belső és külső mérési eredmények elemzését felhasználva határozza meg az intézmény erősségeit és fejleszthető területeit. A fejleszthető területekre fejlesztési, intézkedési terveket fogalmaz meg. A gyermekek követésnek kialakult rendje, eljárása van. Az intézmény törekszik a kölcsönös kapcsolattartás kiépítésére és az információcsere fenntartására. A gyermekek további eredményeit felhasználja a pedagógiai munka fejlesztésére.
Az intézmény vezetősége a beszámolóban nyilvánossá teszi a nevelési eredményeket, a belső önértékelés során meghatározza a fejlesztendő területeket és az elért eredményeket nyilvánosságra hozza.
intézményi működés szempontjából kulcsfontosságú sikertényezők azonosítása. Nyilvántartjuk és elemezzük az intézményi eredményeket: helyben szokásos megfigyelésen keresztül 6 éves kor után óvodában maradó gyermekek mutatóit elemezzük és megfigyelési eredmények figyelembe vételével történik meg a gyermekek fejlesztése
Az intézmény kiemelt nevelési célja a mozgásfejlesztés, amelyben elért eredményeket folyamatosan elemezzük.
A gyermekek követésének érdekében partneri együttműködésre törekszünk azokkal az iskolákkal ahová a gyermek beiratkoztak.
22
4. Önértékelési szempontok 4.1 Milyen pedagógus szakmai közösségek működnek az intézményben, melyek a fő tevékenységeik?
4.2 Hogyan történik a belső tudásmegosztás az intézményben?
4.3 Hogyan történik az információátadás az intézményben?
Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció Elvárások
Az intézményben a különböző szakmai pedagóguscsoportok együttműködése jellemző (munkaközösségek, egy szervezési egységben nevelő pedagógusok közössége, fejlesztő csoportok). A pedagógusok szakmai csoportjai maguk alakítják ki működési körüket, önálló munkaterv szerint dolgoznak. A munkatervüket az intézményi célok figyelembe vételével határozzák meg. A szakmai közösségek vezetőinek hatás- és jogköre tisztázott. Csoportok közötti együttműködésre is sor kerül az intézményben, amely tervezett és szervezett formában zajlik. Az intézmény vezetése támogatja, ösztönzi az intézményen belüli együttműködéseket, és az intézmény céljainak elérése érdekében támaszkodik a munkájukra. A munkaközösségek bevonásával történik a pedagógiai folyamatok megvalósításának ellenőrzése, értékelése. Az intézményben magas színvonalú a szervezeti kultúra és a szakmai műhelymunka. Az intézményben rendszeres, szervezett a belső továbbképzés, a jó gyakorlatok ismertetése, támogatása. A belső tudásmegosztás működtetésében a munkaközösségek komoly feladatot vállalnak. Kétirányú információáramlást támogató kommunikációs rendszert (eljárásrendet) alakítottak ki. Az intézményben rendszeres, szervezett és hatékony az információáramlás és a kommunikáció. Az intézmény él az információátadás szóbeli, digitális és papíralapú eszközeivel. Az intézmény munkatársai számára biztosított a munkájukhoz szükséges információkhoz és ismeretekhez való hozzáférés. Az értekezletek összehívása célszerűségi alapon történik, résztvevői a témában érdekeltek. A munka értékelésével és elismerésével kapcsolatos információk szóban vagy írásban folyamatosan eljutnak a munkatársakhoz.
Intézményi sajátos elvárás
Az intézmény vezetése támogatja, ösztönzi az intézményen belüli együttműködéseket, és az intézmény céljainak elérése érdekében támaszkodik a munkájukra.
Az intézményben magas színvonalú a szervezeti kultúra és a szakmai műhelymunka. Az intézményben rendszeres, szervezett a belső továbbképzés, a jó gyakorlatok ismertetése, támogatása. A belső tudásmegosztás fórumokat működtetünk. Kétirányú információáramlást támogató kommunikációs rendszert (eljárásrendet) működtetünk Az intézményben rendszeres, szervezett és hatékony az információáramlás és a kommunikáció. Az intézmény él az információátadás szóbeli, digitális és papíralapú eszközeivel. Az intézmény munkatársai számára biztosított a munkájukhoz szükséges információkhoz és ismeretekhez való hozzáférés. Az értekezletek összehívása célszerűségi alapon történik, résztvevői a témában érdekeltek. A munka értékelésével és elismerésével kapcsolatos információk szóban vagy írásban folyamatosan eljutnak a munkatársakhoz.
23
Önértékelési szempontok
5. Az intézmény külső kapcsolatai Elvárások
5.1 Melyek az intézmény legfontosabb partnerei?
Az intézmény pedagógiai programjával összhangban a vezetés irányításával megtörténik a külső partnerek azonosítása, köztük a kulcsfontosságú partnerek kijelölése. A külső partnerek köre ismert az intézmény munkavállalói számára.
5.2 Mi az egyes partneri kapcsolatok tartalma?
Az intézmény az azonosított partnerekkel kapcsolatos tevékenységekről tartalomleírással is rendelkezik. Az intézmény terveinek elkészítése során egyeztet az érintett külső partnerekkel. Rendszeresen megtörténik a kiemelt kulcsfontosságú partnerek igényeinek, elégedettségének megismerése. Az intézkedési tervek kialakításába és megvalósításába az intézmény bevonja külső partnereit. Rendszeres, kidolgozott és követhető az intézmény panaszkezelése.
5.3 Hogyan kapnak tájékoztatást a partnerek az intézmény eredményeiről?
5.4 Hogyan vesz részt az intézmény a közéletben (települési szint, járási/tankerületi szint, megyei szint, országos szint)?
Az intézmény vezetése a jogszabályban előírt módon eleget tesz tájékoztatási kötelezettségeinek. Az intézmény a helyben szokásos módon tájékoztatja külső partereit (az információátadás szóbeli, digitális vagy papíralapú). A partnerek tájékoztatását és véleményezési lehetőségeinek biztosítását folyamatosan felülvizsgálják, visszacsatolják és fejlesztik. Az intézmény részt vesz a különböző társadalmi, szakmai szervezetek munkájában és a helyi közéletben. A pedagógusok és a gyermekek részt vesznek a különböző helyi/regionális rendezvényeken. Az intézmény kiemelkedő szakmai és közéleti tevékenységét elismerik különböző helyi díjakkal, illetve a díjakra történő jelölésekkel.
Intézményi sajátos elvárás Az intézmény pedagógiai programjával összhangban a vezetés irányításával megtörténik a külső partnerek azonosítása, köztük a kulcsfontosságú partnerek kijelölése. A külső partnerek köre ismert az intézmény munkavállalói számára. Az intézmény az azonosított partnerekkel kapcsolatos tevékenységekről tartalomleírással is rendelkezik. Rendszeres, kidolgozott és követhető az intézmény panaszkezelése.(panaszkezelési szabályzat szerint)
Az intézmény vezetősége a jogszabályban előírt módon eleget tesz tájékoztatási kötelezettségeinek. Az intézmény a helyben szokásos módon tájékoztatja külső partereit (az információátadás szóbeli, digitális vagy papíralapú). A partnerek tájékoztatását és véleményezési lehetőségeinek biztosítását folyamatosan felülvizsgálják, visszacsatolják és fejlesztik. A pedagógusok és a gyermekek részt vesznek a különböző helyi rendezvényeken.
24
6. 6.1. Tárgyi, infrastrukturális feltételek Önértékelési szempontok 6.1.1 Hogyan felel meg az infrastruktúra az intézmény képzési struktúrájának, pedagógiai értékeinek, céljainak?
6.1.2 A környezet kialakításában hogyan érvényesülnek a környezettudatosság, környezetvédelem szempontjai? (Pl. szelektív hulladékgyűjtés.) 6.1.3 Hogyan felel meg az intézményi tárgyi környezet a különleges bánásmódot igénylő tanulók nevelésének, oktatásának? 6.1.4 Milyen az IKT-eszközök kihasználtsága? 6.2. Személyi feltételek Önértékelési szempontok 6.2.1 Hogyan felel meg a humán erőforrás az intézmény képzési struktúrájának, pedagógiai értékeinek, céljainak?
A pedagógiai munka feltételei
Elvárások
Intézményi sajátos elvárás
Az intézmény rendszeresen felméri a pedagógiai program megvalósításához szükséges infrastruktúra meglétét, jelzi a hiányokat a fenntartó felé. Az intézmény rendelkezik a belső infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó intézkedési tervvel, amely figyelembe veszi az intézmény képzési struktúráját, a nevelőmunka feltételeit és pedagógiai céljait. A pedagógiai program környezeti nevelésről szóló fejezetében rögzített elvek és szempontok szerint tervezi és valósítja meg a megfelelő tárgyi környezet kialakítását. A környezetvédelmi szempontok megvalósulását folyamatosan ellenőrzi.
Az intézmény vezetősége rendszeresen felméri a pedagógiai program megvalósításához szükséges infrastruktúra meglétét, jelzi a hiányokat a fenntartó felé. (Eszközjegyzéket folyamatosan aktualizálja)
Az intézmény rendelkezik rendszeres igényfelmérésen alapuló intézkedési tervvel. Arra törekszik, hogy az intézkedési tervnek megfelelő fejlesztés megtörténjen, és ehhez rendelkezésre állnak a megfelelő tárgyi eszközök. Az intézmény az IKT eszközeit rendszeresen alkalmazza a nevelő-oktató munkájában, az eszközök kihasználtsága, tanórán való alkalmazásuk nyomon követhető.
A pedagógiai program környezeti nevelésről szóló fejezetében rögzített elvek és szempontok szerint tervezzük és valósítjuk meg a megfelelő tárgyi környezet kialakítását. A környezetvédelmi szempontok megvalósulását folyamatosan ellenőrizzük. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fejlesztéséhez megfelelő eszközrendszert rendelünk Az intézmény az IKT eszközeit rendszeresen alkalmazza a nevelő munkájában, az eszközök kihasználtsága, a foglalkozásokon való alkalmazásuk nyomon követhető.
Elvárások
Intézményi sajátos elvárás
Az intézmény rendszeresen felméri a szükségleteket, reális képpel rendelkezik a nevelő-oktató munka humánerőforrás szükségletéről. A humánerőforrás szükségletben bekövetkező hiányt, a felmerült problémákat idejében jelzi a fenntartó számára. A pedagógiai munka megszervezésében, a feladatok elosztásában a szakértelem és az egyenletes terhelés kiemelt hangsúlyt kap. A pedagógusok végzettsége, képzettsége megfelel a nevelő, oktató munka feltételeinek, az intézmény deklarált céljainak. A vezetők felkészültek a pedagógiai munka irányításának, ellenőrzésének feladataira.
Az intézmény vezetősége rendszeresen felméri a szükségleteket, reális képpel rendelkezik a nevelő- munka humánerőforrás szükségletéről. A humánerőforrás szükségletben bekövetkező hiányt, a felmerült problémákat idejében jelzi a fenntartó számára. A pedagógiai munka megszervezésében, a feladatok elosztásában a szakértelem és az egyenletes terhelés kiemelt hangsúlyt kap ezt tükrözi az éves munkaterv és beszámoló A pedagógusok végzettsége, képzettsége megfelel a nevelő munka feltételeinek, az intézmény deklarált céljainak. A vezetők felkészültek a pedagógiai munka irányításának, ellenőrzésének feladataira. (vezetői szakvizsgával rendelkeznek, az intézményvezető intézményvezető-mesterpedagógus)
25
6.3. Szervezeti feltételek Önértékelési szempontok 6.3 1 Melyek a pedagógus-továbbképzés preferált irányai?
6.3.2 Milyen szervezeti kultúrája van az intézménynek, milyen szervezetfejlesztési eljárásokat, módszereket alkalmaz?
6.3.3 Milyen az intézmény hagyományápoló, hagyományteremtő munkája? 6.3.4 Hogyan történik az intézményben a feladatmegosztás, felelősség- és hatáskörmegosztás?
6.3.5 Hogyan történik a munkatársak bevonása a döntés-előkészítésbe (és milyen témákban), valamint a fejlesztésekbe?
Elvárások
Intézményi sajátos elvárás
Az intézmény rendelkezik továbbképzési programmal, melynek elkészítése a munkatársak bevonásával, az intézményi szükségletek és az egyéni életpálya figyelembe vételével történt. Az intézmény követi a továbbképzési programban, beiskolázási tervben leírtakat. Az intézmény vezetése személyesen és aktívan részt vesz a szervezeti és tanulási kultúra fejlesztésében. Az intézmény szervezeti és tanulási kultúráját a közösen meghozott, elfogadott és betartott normák, szabályok jellemzik. Az intézményi tervek elkészítése az intézmény munkatársainak és partnereinek bevonásával történik. Az intézmény alkalmazotti közösségének munkájára, együttműködésére a magas szintű belső igényesség, hatékonyság jellemző. Az intézmény munkatársai gyűjtik és megosztják a jó tanulásszervezési és pedagógiai gyakorlatokat az intézményen belül és kívül. Az intézmények munkatársai a továbbképzések tapasztalatait megosztják egymással, belső továbbképzési konzultációs programokat szerveznek.
Az intézményünk rendelkezik továbbképzési programmal, melynek elkészítése a munkatársak bevonásával, az intézményi szükségletek és az egyéni életpálya figyelembe vételével történt. Az intézmény követi a továbbképzési programban, beiskolázási tervben leírtakat. Az intézmény vezetősége személyesen és aktívan részt vesz a szervezeti kultúra fejlesztésében. Az intézmény szervezeti kultúráját a közösen meghozott, elfogadott és betartott normák, szabályok jellemzik. Az intézményi tervek elkészítése az intézmény munkatársainak és partnereinek bevonásával történik. Az intézmény alkalmazotti közösségének munkájára, együttműködésére a magas szintű belső igényesség, hatékonyság jellemző. Az intézmény munkatársai gyűjtik és megosztják a jó pedagógiai gyakorlatokat az intézményen belül és kívül. Az intézmények munkatársai a továbbképzések tapasztalatait megosztják egymással, belső továbbképzési konzultációs programokat szerveznek. Az intézmény dolgozói ápolják az eddig meghonosított hagyományokat, de nyitottak az új hagyományok megteremtésére, amelyek az éves munkatervben jelennek meg.
Az intézmény számára fontosak a hagyományai, azok megjelennek az intézmény alapdokumentumaiban, tetten érhetők a szervezet működésében, és a nevelő-oktató munka részét képezik. Az intézményben dolgozók és külső partnereik ismerik és ápolják az intézmény múltját, hagyományait, nyitottak új hagyományok teremtésére. A munkatársak felelősségének és hatáskörének meghatározása egyértelmű, az eredményekről rendszeresen beszámolnak. A feladatmegosztás a szakértelem és az egyenletes terhelés alapján történik. A felelősség és hatáskörök megfelelnek az intézmény helyi szabályozásában (SzMSz) rögzítetteknek, és támogatják az adott feladat megvalósulását. Folyamatosan megtörténik az egyének és csoportok döntés-előkészítésbe történő bevonása - képességük, szakértelmük és a jogszabályi előírások alapján. Ennek rendje kialakított és dokumentált.
A munkatársak felelősségének és hatáskörének meghatározása egyértelmű, az eredményekről rendszeresen beszámolnak. (Éves beszámoló) A feladatmegosztás a szakértelem és az egyenletes terhelés alapján történik. (Éves munkaterv és beszámoló) A felelősség és hatáskörök megfelelnek az intézmény helyi szabályozásában (SzMSz) rögzítetteknek, és támogatják az adott feladat megvalósulását. A döntés előkészítés a jogszabályoknak megfelelően történik.
26
Önértékelési szempontok 6.3.6 Milyen a pedagógusok viszonya az innovációhoz?
Elvárások
Intézményi sajátos elvárás
Az intézmény munkatársai képességük, szakértelmük, érdeklődésük szerint javaslatokkal segítik a fejlesztést. Az intézmény pozitívan viszonyul a felmerült ötletekhez, megvizsgálja azok beilleszthetőségét a fejlesztési folyamatokba. Az intézmény lehetőségeket teremt az innovációt és a kreatív gondolkodást ösztönző műhelyfoglalkozásokra, fórumokra. A legjobb gyakorlatok eredményeinek bemutatására, követésére, alkalmazására nyitott a testület és az intézményvezetés.
Az intézmény munkatársai képességük, szakértelmük, érdeklődésük szerint javaslatokkal segítik a fejlesztést. Az intézmény pozitívan viszonyul a felmerült ötletekhez, megvizsgálják azok beilleszthetőségét a fejlesztési folyamatokba. Az intézmény lehetőségeket teremt az innovációt és a kreatív gondolkodást ösztönző új módszerekre. A legjobb gyakorlatok eredményeinek bemutatására, követésére, alkalmazására nyitott a nevelőtestület és az intézmény vezetősége.
7. Az Óvodai nevelés országos alapprogramban megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban megfogalmazott intézményi céloknak való megfelelés Önértékelési szempontok Elvárások Intézményi sajátos elvárás 7.1 Hogyan jelennek meg az Óvodai nevelés országos alapprogram céljai a pedagógiai programban? 7.2 Hogyan történik a pedagógiai programban szereplő kiemelt stratégiai célok operacionalizálása, megvalósítása?
Az intézmény pedagógiai programja összhangban áll az Óvodai nevelés országos alapprogrammal. A pedagógiai program a jogszabályi és tartalmi elvárásokkal összhangban fogalmazza meg az intézmény sajátos nevelési-oktatási feladatait, céljait. Az intézmény folyamatosan nyomon követi a pedagógiai programjában foglaltak megvalósulását. Minden nevelési év tervezésekor megtörténik az intézmény tevékenységeinek terveinek ütemezése, ami az éves munkatervben és más fejlesztési, intézkedési tervekben rögzítésre is kerül. A tervek nyilvánossága biztosított. A tervekben (éves munkaterv, továbbképzési terv, ötéves intézkedési terv) jól követhetők a pedagógiai program kiemelt céljaira vonatkozó részcélok, feladatok, felelősök, a megvalósulást jelző eredménymutatók. A humán erőforrás képzési és fejlesztési tervek elkészítése az eredmények ismeretében, azokra épülve, annak érdekében történik, hogy a munkatársak szakmai tudása megfeleljen az intézmény jelenlegi és jövőbeli igényeinek, elvárásainak. Az nevelést, tanítást segítő eszközök és a nevelés tanítási módszerek kiválasztása és alkalmazása rugalmasan, a pedagógiai prioritásokkal összhangban történik.
Az intézmény pedagógiai programja koherens az óvodai nevelés országos alapprogramjával. Az intézményünk folyamatosan nyomon követi a pedagógiai programjában foglaltak megvalósulását. Minden nevelési év tervezésekor megtörténik az intézmény tevékenységeinek terveinek ütemezése, ami az éves munkatervben és más fejlesztési, intézkedési tervekben rögzítésre is kerül. A tervek nyilvánossága biztosított. A tervekben (éves munkaterv, továbbképzési terv, ötéves intézkedési terv) jól követhetők a pedagógiai program kiemelt céljaira vonatkozó részcélok, feladatok, felelősök, a megvalósulást jelző eredménymutatók. A humán erőforrás képzési és fejlesztési tervek elkészítése az eredmények ismeretében, azokra épülve, annak érdekében történik, hogy a munkatársak szakmai tudása megfeleljen az intézmény jelenlegi és jövőbeli igényeinek, elvárásainak. Az nevelést segítő eszközök és a nevelési módszerek kiválasztása és alkalmazása rugalmasan, a pedagógiai prioritásokkal összhangban történik.
Készítette: belső önértékelési csoport Dátum: 2015. 27
