Bocskai István Katolikus Gimnázium és Szakközépiskola Szerencs. Nevelési program 2013 A

Bocskai István Katolikus Gimnázium és Szakközépiskola Szerencs

Nevelési program 2013 A

1

Tartalomjegyzék Pedagógiai alapelvek ............................................................................................................................. 3 Nevelő- oktató munkánk alapelvei, célkitűzései, feladatai, eszközei ................................................ 8 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .......................................................... 15 Egészségnevelési elvek......................................................................................................................... 16 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ................................................................................... 37 A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnök feladatai ............................................ 39 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység................................ 43 A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban valórészvételi jogainak gyakorlási rendje ..... 55 A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partneri kapcsolattartásának formái ................. 57 A tanulmányok alatti vizsgák szabályai ............................................................................................ 60 A felvétel és az átvétel szabályai ......................................................................................................... 60 Elsősegélynyújtás ismeretek megszerzésének lehetőségei ................................................................ 63

2

Pedagógiai alapelvek Mindenki tapasztalja, hogy a jó ismerete még senkit sem tesz jóvá, arra rá is kell nevelni az embereket; ezért nem elég, ha az iskola csak tanít, hanem nevelnie is kell. Intézményünk nevelési célja, hogy felelős, értelmes, aktív és kreatív közösségi emberekké formáljuk a ránk bízottakat, szem előtt tartva a 2000-ben jóváhagyott Magyar kateketikai direktórium hármas nevelési követelményét: 1. A katolikus iskolákban tanuló növendékek nevelésének elsődleges célja, hogy ne csak értékes, becsületes emberek, hanem elkötelezett keresztények is legyenek. 2. A katolikus iskolákban követelmény a katekézis és a tantárgyak megfelelő színvonalú oktatása. 3. A nevelés célkitűzései közé tartozik a hazaszeretetre való nevelés anélkül, hogy más nemzetet, annak kultúráját, szokásait lebecsülnék, vagy sértenék. Iskolánk katolikus, ökumenikus jelleggel működik. Az iskolai közösség minden tagja osztozik a keresztény világszemléletben, s ezt ki is nyilvánítja. Így ebben az iskolában az evangéliumi elvek válnak nevelési eszménnyé, belső ösztönzővé és egyúttal végső céllá. Iskolánk tudatosan vállalja a fiatalok nevelését, szakképzését, hogy vallásos lelkülettel, elkötelezettséggel álljanak helyt az életben. A keresztény nevelés alapelvei, értékei A Katolikus Iskola című, 1997-ben kiadott egyházi dokumentum szellemében valljuk, hogy a katolikus iskolában a nevelés és oktatás szoros egységben áll annak érdekében, hogy a fiatalokat a szabadság felelős használatára nevelje, hogy érzékük legyen a transzcendencia és az igazi értékek iránt, megismerjék önmagukat és az őket körülvevő világot, felülemelkedjenek a középszerűségen és egyre jobban elkötelezzék magukat Isten és az emberek szolgálatára. A keresztény nevelés alapja és példaképe az evangélium Jézusa. Ennek megfelelően az iskola azzal válik katolikussá, ha az iskolai közösség minden tagja osztozik a keresztény világlátásban és vállalja a növendékek keresztény szellemű formálását. Nevelésünk négy alapelve: az igaz, a szent, a szép és a jó.

Pedagógiai munkánk célja: Az iskola célja, hogy a diákok a keresztény értékrendre építve művelt emberré, gazdag személyiséggé, Istent és embertársait szerető felelős polgárrá, tisztességes és emberséges alkotásra és boldogságra képes emberré váljanak.

3

Fontos, hogy a diákok morális és esztétikai szemléletét kialakítsuk, megalapozzuk kognitív és kommunikációs képességeiket, valamint az értékes tudás és az értékes alkotások iránti igényüket. Célunk a megalapozott, érvényes és személyes értékrend kialakítása, a kudarc és sikertűrés készségeinek fejlesztése. Magas színvonalú és sokrétű ismeretközléssel és hatékony szakmai munkával fejleszteni kívánjuk a tanulók önálló problémamegoldó, gondolkodó képességét, készségét és kreativitását. Tanulóinkban ki kell alakulnia a kulturált szórakozás igényének, meg kell ismerniük ünnepeinket, azokat élővé és átörökíthetővé kell tenni.

A keresztény nevelő hitvallása Értékrendünk nem idealista – a természetfölötti feltételezi a természetest. Mi is igaznak tartjuk a bölcsességet: ép testben ép lélek. Nevelni csak a közösség képes – már az ősegyházban egy „szív, egy lélek” jellemezte az első keresztényeket. Isten közösségben találkozik az emberekkel, ugyanakkor fontos az egyéni felelősség is. Tekintély és demokrácia – a nevelő a növendékeihez képest többletet hordoz. Erkölcsi kérdésekben nem szavazhatunk, ugyanakkor az egyesek szavára figyelni kell. Felelősség – a diákjaink ránk vannak bízva. Abban a tudatban cselekszünk, hogy Isten előtt egyszer majd számot kell adnunk.

Erkölcsi elvárások a tanároktól A diákok nevelése felelős, örök életre szóló feladat. Ez a munka nagy önfegyelmet és önismeretet igényel, de ugyanakkor a pedagógusnak vállalnia kell a diákok előtt teljes személyiségét, korlátait is. A nevelő pedagógusnak nyitottnak kell lennie minden értékre, amelyet beépíthet saját életébe és nevelő-oktató munkájába. Elengedhetetlen az önképzés, az olvasás, a kultúra szépségeinek megtapasztalása, amelyek lelki-szellemi töltést adnak a napi munkához. A hívő pedagógus számára nélkülözhetetlen a folyamatos elmélyült imaélet, amely segítségével erőt meríthet munkájához, hálát adhat sikereiért, és hordozhatja a reá bízottakat.

4

A gyerekek nevelése elképzelhetetlen a szeretet, az „adás vágya” és az empátia nélkül. Meg kell érezni, melyik diáknak van éppen szüksége szerető személyes beszélgetésre, és melyiknek határozott szigorra. A pedagógus minden pillanatban értéket közvetít. Ezért kerülnie kell mindent, amely értéktelen, amely az aktuális fogyasztói divatot képviseli, ami csak szórakoztat, de nem nevel, ami üres tudást ad, de személyiséget nem fejleszt, ami Isten helyett valami pótszert akar nyújtani az embernek. Mindezt úgy kell tennie, hogy igazodjon a gyerekek jogos igényeihez, életkori sajátosságaikhoz, hogy ne elriasszon, hanem magával hívjon. A tanár élete összhangban álljon az általa és az iskola által képviselt értékekkel. Ezért fontos, hogy minden pedagógus pontos, fegyelmezett, alapos munkát végezzen. Ígéreteit megtartsa a diákok és a kollegák felé is. Konfliktusait emberi módon kezelje. Tudjon megbocsátani. Családi háttere rendezett legyen. Ezt a munkát csak magasan kvalifikált, hitükben képzett, a gyerekeket szerető és értő pedagógusok tudják ellátni. A pedagógus szavai és tettei mindig legyenek összhangban, hiszen mindennél nagyobb veszélyt jelent a gyerek számára a hamis tanúságtétel. Az iskolában minden olyan pedagógus taníthat, aki elfogadja annak katolikus voltát, nem dolgozik a hitvallásos nevelés ellen. Alaposan tanulmányozza a keresztény tanítást és munkája közben nem tesz elmarasztaló, sértő megjegyzést egyházra és tanítására, hiszen ez a diákokban meghasonlást idézhet elő. Az iskola katolikus volta, jó hírneve csak ebben az esetben biztosítható. Az iskola a tanárokat fejlődésük érdekében szakmai továbbképzésekre küldi előre meghatározott rend szerint. Nevelési értekezleteket és lelki programokat szervez, és lehetőségeihez képest mindent megtesz, hogy jó hangulatban, örömmel és megfelelő felkészültséggel, magas szakmai színvonalon dolgozhassanak. Erkölcsi elvárások a tanulóktól A mai magyar társadalom nagyon sokféle. Így a gyermekek is sokféle hatásnak vannak kitéve. Egy-egy iskola tanulóifjúsága különböző társadalmi rétegekből, családi háttérből, egyházból gyűlik egybe. Éppen ezért egységes erkölcsi elvárások nehezen adhatók meg feléjük. Alapvető, hogy elfogadják és befogadják az iskola üdvösségre és felelős tudásra irányuló tevékenységét, és ezt tudatosan ne akadályozzák. Tartsák be az emberi kapcsolatok szabályait. Csak az a fiatal lesz képes ellenállni a fogyasztói társadalom csábításainak, csak az veszi észre a média által reklámozott tárgyak, célok silányságát, aki találkozott az élő Istennel. Ez a találkozás megjelöli az embert. Ehhez segíthetjük hozzá a fiatalt, ha megszerettetjük vele a csöndes szemlélődést a természetben, értékes irodalmat, műalkotást, zeneművet adunk a kezébe. A fogyasztói mentalitás nagyon veszélyes, mert a „Használd és dobd el!” elvet követi; ez a tárgyak esetében rendben van, azonban amennyiben ez átterjed az embertársainkra, helytelenné, veszélyessé válik. A keresztény ember magát és embertársait Isten egyszeri és megismételhetetlen csodájának tekinti. 5

Összegezve: – belső igény a szentre, a szépre, a jóra, és az igazra, – részvétel a vallásának megfelelő (római katolikus, református, görög katolikus) egyházi programokban, – tiszteletteljes, szép beszéd tanárral, társakkal egyaránt, – mindenki testi, lelki egészségének megőrzése, biztosítása, – alapos, rendszeres és pontos munka, – a rábízott feladatok lelkiismeretes elvégzése, – a házirend felelős betartása. Erkölcsi ajánlások a szülőknek Minden iskola létét, szükségességét a mögötte álló szülők társadalma igazolja. A szülők joga és kötelessége, hogy hitüknek megfelelő iskolába járassák gyermeküket. Az iskola igazán egyházi szelleme csak akkor születhet meg, ha szülők is közösséget alkotnak. Így a gyermekek egy egyházi közösségből kerülnek be az iskola közösségébe, és az iskola elvégzése után oda kerülnek vissza. Ez hatalmas garancia arra, hogy a gyerekeket az iskola után nem sodorja el az élet sokszínű áramlata. Az iskola a szülőktől is elvárja, hogy elfogadják az iskola egyházi jellegét, ne neveljenek, tegyenek az iskola ellen, hanem erkölcsileg, szükség esetén anyagilag is támogassák az intézményt. Az iskolával kapcsolatos problémáikat az érintettekkel beszéljék meg. Az iskola feladata, hogy jogos problémák esetén a szülőkkel együtt megkeresse azok mindenki számára megnyugtató megoldását. Az iskola a szülőkkel igyekszik mindjobban megismertetni szellemiségét, nevelési alapelveit. Ezt a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartással igyekszik elérni. Ennek formái az osztályés fogadóórás szülői értekezletek, szülői fórumok, szülői levelek, és természetesen a személyes beszélgetés. Összegezve: – aktív részvétel az iskolai rendezvényeken, – ötletnyújtás az előadások (hitéleti, nevelési, stb.) témáihoz, – őszinte véleménynyilvánítás, – együttműködő magatartás, – nevelési problémák őszinte megbeszélése, a közös megoldásra való törekvés, – érdeklődő, segítő hozzáállás, – szponzori segítségnyújtás.

Iskolánk gyermekképe és az ebből adódó feladatok Tanulóink életkora főként 12-18 év. A hat évfolyamos gimnázium elsősei minden szeptemberben

új

meglepetést

keltenek,

még

gyermeki,

testi

felépítésükkel

és

személyiségjegyeikkel. Az épp csak kamaszodó „kicsik” kirínak a kamaszok közül, de hamar 6

azonosulnak a gimnázium jellegzetes serdülő összképéhez és légköréhez. A lányok érési üteme eltér a fiúkétól. Az előbbiek nagy része 16-17 éves korára már harmonikus megjelenésű, személyisége viszonylag kiegyensúlyozott. A fiúknál ez a folyamat általában később következik be. Diákjainkban tudatosítani kell, hogy mi bennük hangsúlyozottan a jövő értelmiségét neveljük. Ha igényesek vagyunk a nevelésben és az oktatásban, akkor ezzel már egyúttal elutasítottuk az időnként eluralkodni látszó igénytelenséget is. Rendszeresen kínálunk közös programokat, játékos vetélkedőkkel, önismeretet fejlesztő programokkal, gyarapítjuk és színesítjük az együttlétet. Az ingerszegény környezet negatív hatását a diákok számára még elfogadható kulturális kínálattal kell csökkentenünk (pl. színház és mozi- színházlátogatás). Nem lehetnek az osztályrendezvények csak diszkók! Szép hagyomány, hogy az iskolai bálokon diákjaink szépen felöltöznek és kulturáltan viselkednek. Ki kell szorítani az olyan rendezvényeket, ahol nem az iskolánk tanulóié a főszerep! A gyermek lelkének ápolása, gondozása nemcsak az osztályfőnök feladata. Minden pedagógusnak a közösen elfogadott fő értékeink szellemében kell nevelnie, oktatnia tanítványait. Segítjük a tanulóinkat abban, hogy a médiából rájuk zúduló információözönt fel tudják dolgozni, s az értékeket ki tudják választani. Jelenleg a nagy terhelés miatt főként a négy évfolyamos gimnáziumba járó diákjaink jelentős része - komoly stresszként éli meg az érettségi közeledtét. A helyes tanulási szokások kialakítása közben meg kell találnunk diákjaink optimális terhelését. A tanórák és a tanórán kívüli tevékenységek keretében is sokat kell tennünk a testi – lelki egyensúly kialakításáért. Ennek eléréséhez hangsúlyozzuk, hogy az oktató – nevelőmunkában az irányító szerep a pedagógusé. Intézményünkben a nevelőtestület, az intézményi dolgozók, szülők, diákok, illetve a fenntartó a város középtávú oktatási koncepciójában megfogalmazott, valamint az elégedettség vizsgálat igényeit, elvárásait is figyelembe véve a következő értékeket tartjuk elsődlegesnek:

Ezeknek kell áthatniuk az iskolai élet minden területét, hétköznapjainkat, tanórai és tanórán kívüli tevékenységeinket, kapcsolatainkat. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés 7

területén

végzendő

legfontosabb

feladatainkat,

legjelentősebb

tevékenységeinket

is

tartalmazza ez a fejezet. Az alapelveinkből, domináns értékeinkből következő, kiemelten kezelt stratégiai céljainkat, ezekhez szükséges legfontosabb feladatainkat, az alábbiakban fogalmazzuk meg.

Nevelő- oktató munkánk alapelvei, célkitűzései, feladatai, eszközei Nevelő – oktató munkánk pedagógiai alapelvei: 

Önismerettel rendelkező, kreatív és döntésképes emberek nevelése, akik mind a továbbtanuláshoz, mind az önálló munkavállaláshoz megfelelő ismeretekkel rendelkeznek.



A művészeti nevelés által harmonikus, érzelmileg gazdag, kreatív személyiség kialakítása és fejlesztése; a művészetek befogadására, értésére és művelésére képes és fogékony tanulóifjúság nevelése.



A már elsajátított készségek és képességek kibontakoztatása, majd ezekre alapozva ezen tanulói tulajdonságok további fejlesztése.



Az önálló tanuláshoz szükséges értelmi és akarati tényezők kialakítása, tanulási szokások kifejlesztése.



Az egészséges életmód szokásrendszerének tudatosítása és megszilárdítása.



A szabadidő hasznos eltöltésének személyiségformáló szerepe.



A haza, más népek és nemzetek, nemzetiségek megbecsülése, az emberi jogok tiszteletben tartásának elfogadása, az erkölcsi tudat és magatartás fokozatos fejlesztése.

Az intézményünkben folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, sajátos pedagógiai feladataink.

8

Intézményünk célkitűzései a nevelő-oktató munka azon egységes céljait, feladatait jelölik meg,

melyek

áthatják

az

iskola

egészét,

érvényesítik

hatásukat

valamennyi

intézménytípusban és minden korosztályban, ezáltal is egységes arculatot biztosítanak többcélú intézményünknek. Nevelő-oktató munkánk során iskolánk és a tantestület meghatározó céljának tekinti hagyományaink megőrzését, a legmodernebb ismeretek átadását, a korhoz igazodó nevelési feladatok teljesítését. A gimnáziumi osztályokban az általános műveltséget kiterjesztő és elmélyítő, a magasabb műveltség megszerzését megalapozó nevelő – oktató tevékenység folyik. Fő feladatunk az érettségi vizsgára, a felsőfokú tanulmányok megkezdésére és a munkába állásra való felkészítés, továbbá a tehetséges tanulókkal való foglalkozás, a versenyekre való felkészítés. További célunk a kommunikációs és a tanulási képességek továbbfejlesztése, a folyamatos nevelés az anyanyelv igényes használatára, a természeti és az épített környezet védelmére, az egészséges életmód értékeinek elfogadására. Fontos a tanulók ún. élethosszig tartó tanulási igényének és az erre való készségek, képességek kialakítása. Feladatunknak tekintjük a nemzeti és az európai identitástudat továbbépítését a tanulóinkban, intellektuális, érzelmi és testi érésük egyensúlyának biztosítását. Együttműködésre és kooperációra nevelés a konfliktusok kezeléséhez, a szükséges személyiségjegyek: önismeret, az önbizalom, az alkalmazkodóképesség, a kudarctűrés fejlesztése.

A középiskolai évek alatt a tantárgyi képzésben előnyben részesítjük a képességfejlesztést, ezért törekszünk az elméleti ismeretek és a pragmatikus, alkalmazott tudás meggyőző kapcsolására. Egyik alapvető célunknak tekintjük, hogy tanulóinkat összefüggésekben és rendszerben való gondolkodásra neveljük. Képessé tegyük őket információk szerzésére, szűrésére és feldolgozására, az információs korban való eligazodásra. Ösztönözzük tanulóinkat a tudásra épülő, önálló vélemény kialakítására, alternatívák felismerésére és mérlegelésére, majd az ezeken alapuló felelős döntésekre.

Figyelembe vesszük a tanulók életkori sajátosságait, az életkorukhoz és az egyéni érettségükhöz igazodva optimalizáljuk terhelésüket. Törekszünk a személyre szóló 9

fejlesztésre, támaszkodunk a tanulók érzelmi intelligenciájára, képzeletükre, számítunk kreativitásukra, illetve tudatosan is előmozdítjuk mindezek fejlesztését.

Arra törekszünk, hogy az iskolánk által szervezett tevékenységekben, tanulási és más élethelyzetekben tapasztalja meg a tanuló az olyan normák fontosságát és érvényesíthetőségét, mint a másik ember megbecsülése, a cselekvő hazaszeretet, a nyitottság más népek hagyományai, kultúrája iránt. Ennek érdekében intézményünk előnyben részesíti azokat a tanulási formákat, amelyekben meghatározó a kezdeményezőkészség, a másokkal történő hatékony együttműködés, valamint a saját munkáért, cselekedetért érzett felelősség.

Iskolánk arra törekszik, hogy felkészítse tanulóit arra, hogy az iskolából egy folyamatosan változó világba lépnek. Tudatosuljon bennük a magyar társadalom demokratikus létmódja, az európai integrációs folyamat és hazánk kapcsolódása ehhez a folyamathoz, szembesüljenek a kultúraváltás és a globalizáció jelenségeivel, kihívásaival.

Céljaink megvalósítási formái (feladatok) -

A tanulás folyamatában kölcsönös kapcsolat kialakítása tanár, nevelőtanár, diák, szülő között; így különösen tanulási módszerek, a szociális háttér és az egyéni képesség megismerése.

-

Továbbtanulás, reális pályaválasztás segítése, hogy pályaválasztási döntésük megalapozott és reális legyen. Ebben fontos szerepet szánunk a nevelési tanácsadó intézményegység szakembereinek.

-

Olyan ismeretek közvetítése, melynek birtokában a tanulók képesek az egészségi állapotukra kedvező döntéseket hozni.

-

Életkori sajátosságoknak megfelelően megismertetni azokat a testi-lelki változásokat, amelyek a személyiségfejlődés természetes folyamatai.

-

A tanuló legyen tisztában a személyiségét érintő negatív hatásokkal (drog, alkohol, dohányzás, elégtelen táplálkozás, mozgásszegény életmód, stb)

10

-

Hátrányokkal (mentálhigiénia, szociális helyzet, etnikum, fogyaték) küszködő tanulók számára egyéni fejlesztő foglalkozások biztosítása. A gyermek- és ifjúságvédelmi munka hatékony működtetése.

-

A testi – lelki komfortérzet megteremtése érdekében sportfoglalkozások, vetélkedők, versenyek, képességfejlesztő és önismereti foglalkozások szervezése.

-

Az általános műveltség, a látókör szélesítése érdekében kulturális lehetőségek biztosítása (könyvtár, színház, hangverseny, múzeum, kiállítás, tanulmányi kirándulás, stb.)

-

A nemzeti identitás erősítése érdekében a tanuló ápolja anyanyelvét, ismerje meg lakóhelyének, szűkebb környezetének, hazájának történelmét, múltját és jelenét - a jövőkép – kultúráját, épített és természeti környezetét.

-

Mindez elérhető: o tanulmányi kirándulások, o vetélkedők, o pályázatok tudatos szervezésével (alkalmanként a szülők bevonásával.

-

Védje és óvja környezetét, tartsa tiszteletben az egyén tulajdonát, érezzen felelősséget a lakóhelye, települése esztétikájáért, tisztaságáért, pl. falfirkák.

-

Kísérje figyelemmel, legyen tisztában az országban és szűkebb környezetében zajló folyamatokkal, eseményekkel (társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális)

-

Olyan attitűd kialakítása a tanulókban, amely révén el tudják fogadni a másságot, és ezáltal képesek segíteni különböző kultúrájú és szociális helyzetű társaik beilleszkedését az iskolai közösségbe (szerepjáték, kiscsoportos megbeszélések, fogyatékos intézmény látogatása (7-8-9-. évfolyamon)

A tehetséggondozásban, a képességfejlesztésben különösen építünk az intézményegységek együtt működésére. Fontos feladatunknak tekintjük a hatékony tanulási módszerek, tanulási technikák közvetítését, megismertetését diákjainkkal. Ennek birtokában hatékonyabb a képességfejlesztés, a tanulók könnyebben jutnak sikerélményhez, ami pedig a tanulási motiváció egyik legfontosabb eleme.

További nevelési feladataink:

11

-

Tanulóink önfejlesztési igényének kialakítása, pedagógiai kultúra kialakítása (beilleszkedési siker), helyes önmenedzselési képesség kifejlesztése.

-

Eredményes szaktárgyi felkészítés.

-

Korszerű

informatikai,

hatékony idegen

nyelvi

képzés

biztosítása

minden

intézményegységben. -

A tanítási órák hatékonyságának biztosítása.

-

Szakkörök, érdeklődési körök szervezése, fakultációs és speciális tanulócsoportok kialakítása és működtetése.

-

A belső iskolai vizsga (kis érettségi) lebonyolítása ésszerűen csökkentett vizsgaanyaggal. A vizsga követelményeket ezek szellemében a munkaközösségek határozzák meg és ne tanárfüggő követelmények legyenek (a kisérettségi külön ütemterv szerint zajlik).

-

Érettségi vizsga - közép és emelt szinten – megszervezése és lebonyolítása.

-

Az egy osztályban tanító tanárok és az osztályfőnök kapcsolatának erősítése.

-

A tartárgyi munkaközösségeken belüli kapcsolat fejlesztése.

-

A felsőoktatási intézményekkel és egyéb szervekkel meglévő kapcsolatok fejlesztése és új kapcsolatok kiépítése.

A célok elérését jelzik: -

Tanulmányi átlagok,

-

Az érettségi eredmények,

-

Felvételi eredmények.

-

Versenyek eredményei.

-

Tanítási órák minősége

-

Dolgozatok, feleletek színvonala.

-

Az iskolai oktatásszervezés színvonala.

-

Az iskolai rendezvények, programok színvonala.

12

A cél teljesítésével akkor vagyunk elégedettek, ha a fenti mutatók az utolsó öt év hagyományainak megfelelően alakulnak.

Célunk, hogy fenntartsuk és fejlesszük diákjainkban a kreativitás iránti igényt. A cél elérését szolgáló legfontosabb feladataink: -

A tanítási órákba a lehetőségekhez képest minél több kreativitást igénylő gyakorlat épüljön be Önálló problémamegoldás, kísérletezés, elemzés, kiselőadások, önálló gyakorlatok.

-

Tanórán kívül is végzünk kreativitást fejlesztő gyakorlatokat.

-

Műsorok, iskolai ünnepségek, rendezvények készítése, házi versenyek szervezése, Bocskai nap lebonyolítása, diákigazgató választás, Bocskai kosárlabda kupa szervezése.

A cél elérését jelzi: -

A tanulók munkája, hozzáállása, vállalkozó kedve, magatartása.

Célunk elősegíteni a korszerű, sokoldalú általános műveltség kialakulását. A cél elérését szolgáló legfontosabb feladataink: -

Csoportbontás esetén több lehetőséget biztosítunk az önálló szóbeli megnyilvánulásra.

-

A nyelvtanárok kommunikatív nyelvoktatást alkalmaznak.

-

A számítógép-parkunkat folyamatosan bővítjük és korszerűsítjük, azzal a céllal, hogy számítógép használaton túl a mindennapos nevelési – oktatási munkában úgy a pedagógusok, mint a diákok használják azokat.

-

Lehetővé tesszük a számítógépek használatát a diákok számára a tanítási időn kívül is.

-

Ösztönözzük diákjainkat a széleskörű könyvtárhasználatra.

A cél teljesítésével akkor vagyunk elégedettek ha: -

A számítógéppark bővítése, korszerűsítése anyagi fedezetét biztosítjuk. Az erre szánt pénzeszközöket szakember tanácsát kikérve használjuk fel.

-

A diákoknak lehetővé tesszük 20 számítógép használatát délutánonként.

13

-

Az emelt szintű érettségire készítő csoportokban évfolyamonként és félévenként legalább egyszer a diákok olyan önálló feladatokat kapnak, melynek megvalósításához szükséges a számítógép.

-

A korszerű és szükséges ismereteket tartalmazó új könyvek beszerezése

-

A könyvtár pályázat útján is megragad minden lehetőséget a fejlesztésre

-

A tantárgyak többségénél minden évben szerepel legalább egy – a diákok számára önálló könyvtárhasználatot igénylő óra.

Célunk világossá tenni diákjaink számára az egészségnevelés jelentőségét, az egészség mint az alapvető érték preferálását. Fő célunk olyan új generáció nevelése az iskolában, amelyik tisztában van a testi – lelki egészség fontosságával. Ennek felismerését vállaljuk és a gyakorlás lehetőségét biztosítjuk. Az egészségnevelés és egészségfejlesztés külön terv szerint folyik, amely program része az iskolai pedagógiai programjának és annak mellékleteként található meg. Célunk tudatossá tenni diákjainkban az ember és környezete, az ember és természet szoros összefüggésrendszerét, az egymástól való függés és beavatkozás következményeit, felhívni figyelmüket a környezet minőség jelentőségére. A környezet tudatos magatartásra történő nevelés külön program szerint zajlik, amely része a pedagógiai programnak és annak mellékleteként található meg. Összegzésként: valamennyi iskolatípusban fontos, hogy a hozzánk érkező diák tudja, érezze, hogy a fejlődéshez, tanulásához szükséges környezet őt szolgálja. Többcélú intézményünk biztosítja azokat a lehetőségeket és eszközöket (szaktantermek, számítástechnika terem, taniroda, tornaterem, kondicionáló terem stb.), ahol a tanuló képességét, tehetségét, érdeklődését figyelembe véve választhat a felkínált lehetőségekből, programokból.

14

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánk nevelési célkitűzései olyan feladatokat tartalmaznak, amelyek az iskola falai között tartózkodó valamennyi tanulóra hatnak. A nevelés folyamatai az épületen belül kikerülhetetlenek, legyen az tanóra, óraközi szünet, étkezési idő, vagy szabadidős tevékenység. Az iskolában minden nevel, alakítja, formálja személyiségünket, értelmi és érzelmi kultúránkat. A nevelő hatások alapvetően két nagy csoportra oszthatók 1. Az első csoportba tartoznak a passzív nevelő hatások: a tantermek, közösségi helyek, fejlesztő szobák, a sportudvar, a szertárak felszereltsége, a szemléltető és demonstrációs eszközök, a mellékhelyiségek. A nevelő hatás eredményessége, ereje és iránya is függ ezektől a feltételektől. A rend, a tisztaság, a gondosság, melyet ezek a passzív nevelő hatások közvetítenek, végül aktív nevelőerővé válnak, s észrevétlenül formálják tanítványaink gondolatait, érzelmi és akarati tulajdonságait. 2. A második csoportba az aktív nevelő hatások és folyamatok tartoznak. Az ide tartozó tényezők közül a legfontosabb szerepe a pedagógusnak van, aki tudatos tervező munkával, szaktárgyainak megszerettetésével (vagy csak elismertetésével), az ismeretek átadásának kultúrájával, a megkövetelt jó emberi tulajdonságaival csodák művelésére is képes. Ugyanebbe a csoportba tartoznak az osztály-, évfolyam- és iskolatársak, akik jó és hűséges partnerei lehetnek a pedagógusoknak. Segíthetik munkájukat, tevékenységüket, erősíthetik a nevelési folyamatokat, olykor-olykor persze ellenható tényezővé is válhatnak. Az aktív és a passzív nevelő hatása „működésén” túl az alábbi feladatokat tartjuk fontosnak a személyiségfejlesztés területén: -

A tanulói személyiség megismerése során törekszünk a tanuló személyiségében rejlő, magatartását meghatározó okokat feltárni.

-

Megvizsgáljuk motiváltságukat, akarati tulajdonságukat (nemcsak osztályfőnöki, hanem szaktanári órákon is)

-

Segítjük a reális önértékelés, önbecsülés képességének kialakítását, önbizalmának építését.

-

Önismeretének, problémamegoldó képességének fejlesztése.

-

Önálló, felelősségteljes döntéshozatalra való felkészítés.

15

-

A családból hozott pozitív hatások kiaknázása, felerősítése, negatív nevelési minták, szokások ellensúlyozása, jó példák megismertetése.

-

A család, a környezet, az iskola nevelői tényezőinek összehangolása.

-

Pozitív példaadással a humán értékek közvetítése és személyiségjegyek közé való beépítése.

-

A kommunikációs készség kialakítása és megfelelő technikák alkalmazása. Konstruktív konfliktuskezelési technikák megismertetése és gyakorlatban történő alkalmazása.

Módszerek: -

Személyes fejlődést segítő beszélgetés,

-

Megfigyelés,

-

Fejlesztő interjú (a hangsúlyt mindig a pozitívumokra, az erősségekre, értékek fölfedezésére és fejlesztésére helyezzük)

-

Irodalmi, illetve filmélményekhez köthető önismerettel kapcsolatos beszélgetések,

-

Társ- és társismereti tréningek (önjellemzés, önértékelés szituációs játékok, stb.)

-

Mintagyűjtés, modellkövető viselkedés előhívása,

-

Élménybeszámolók, ötletbörze.

Egészségnevelési elvek Bevezető A WHO meghatározása szerint az egészségnevelés olyan, változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében. A korszerű egészségnevelés egészség - és cselekvésorientált tevékenység. A gyerekek és fiatalok hosszú éveket töltenek az iskolákban. Ebben az időszakban érdemi hatást lehet gyakorolni a személyiségfejlődésükre, mely nagyban meghatározza az életmódjukban később kialakuló szokásaikat, az életideáljaikat, preferenciáikat kialakítását. Az iskolának a gyerekekre gyakorolt hatása többrétegű, komplex kommunikáció. Egyrészt létezik egy nyíltan megfogalmazott oktatási — nevelési terv, másrészt ezzel összefüggésben vagy ettől

16

függetlenül, illetve ezt gyengítő vagy erősítő módon ható ún. „rejtett tanterv”, mely az iskolai mindennapok hozadéka, amelyben az iskola tárgyi környezete, az emberi viszonyok minősége egyaránt tükröződik. Az iskola más társadalmi intézményekkel és szereplőkkel állandó kölcsönhatásban létezik, hatást gyakorol szűkebb és tágabb környezetének kapcsolatrendszerére, a környezet viselkedésére. Mindezeket figyelembe véve tehát, az iskola és az óvoda, a családi környezet mellett, a szocializációnak azt a színterét jelenti, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és begyakorlására. Városi egészségpolitika Az egyén egészségi állapotát a legkevésbé maga az egészségügy határozza meg. E látszólag furcsa kijelentést azokra a tudományos munkákra alapozzuk ‚melyek szerint 40%-ban az életmód, 40%-ban a környezeti tényezők, 10%-ban genetikai adottságok és 10%-ban az egészségügy, mint szervezet, befolyásolja az ember egészségét. Függetlenül attól, hogy Szerencs mindenkori vezetői ismerték ezen adatokat vagy nem, tudatosan úgy alakították a település fejlesztési stratégiáját, hogy annak eredményeként egy egészségesebb, tisztább kisváros képe rajzolódjon ki. Az elmúlt időszak hatalmas infrastrukturális beruházásai mind ezt a célt szolgálták. Gondolunk itt elsősorban az ivóvíz- és a szennyvízhálózat kiépítésére, korszerű szennyvíztisztító telep létesítésére, de ide sorolható a gázvezeték-hálózat kiépítése, s ezáltal a kevésbé levegőszennyező, inkább környezetbarát energia biztosítására. Reméljük, hogy szilárdburkolatú úthálózat is 100%-os lesz belátható időn belül, hiszen a portalanítás a légúti betegségek egyik prevenciója. A városi egészségpolitika tehát nem szűkült le a szorosan vett egészségügyi intézmények működtetésére, hanem kiemelten kezeli a környezetvédelmet. A városban több mint húsz alapítvány működik, melyek jelentős része valamilyen formában kötődik az egészség ügyéhez, sporthoz, mozgáshoz, környezethez. Mellőzve ezek konkrét felsorolását, a tények azt mutatják, hogy az állampolgárok tudatosan egy-egy intézményhez, sportkörhöz kötődve igyekeznek aktívan részt vállalni a korszerűbb életvitel kialakításában. Mind általános, mint középfokú oktatási intézményekben rendszeresen szerveznek felvilágosító előadásokat, programokat felkészült előadók segítségével. A dohányzás, a drogfogyasztás elleni kampányok, AIDS megelőző tájékoztatók a fő témák. Diákjaink a vöröskereszt által indított elsősegélynyújtó, csecsemő- és gyermekgondozási versenyek rendszeres résztvevői, sokszor dobogós nyertesei. Három középiskolás csoport kapcsolódott be a kortársképzésbe. Ezek a fiatalok a Saját intézményeikben és a környező települések iskoláiban

17

tájékoztatják diáktársaikat —a korosztály számára leginkább veszélyt jelentő — AIDS, drog és a dohányzás megelőzésének fontosságáról, lehetőségeiről. Szerencs tagja az Egészséges Városok Szövetségének, ennek helyi koordinációs bizottságában a szakembereken kívül (ANTSZ, vöröskereszt) a városban működő gazdasági egységek is képviseltetik magukat, így az egészségvédelmet igyekszik a város össztársadalmi üggyé emelni, melyben minden szereplőnek megvan a maga feladata és felelőssége. Egészségnevelés az iskolában Az egészségnevelés és egészségfejlesztés kiemelt célcsoportja az iskolás (általános és középiskolás) korú gyerekek és fiatalok, hisz e korosztály egészség magatartása határozza meg a jövő felnőtt lakosságának egészségi állapotát. Az intézmény tanulói intenzív munkát végeznek, ezért szükségük van a rendszeres kikapcsolódásra is, amit szervezett programokkal és a szabadidő értelmes eltöltéséhez szükséges feltételek biztosításával kívánunk megvalósítani. A szabadidős programoknak a diákok életkorához kell igazodniuk, ami nemcsak a tartalmi kérdésekre, hanem a pedagógusok szerepére is vonatkozik. Tanulóinkat arra tanítjuk, hogy önállóan, értelmesen tudják kihasználni a szabadidejüket. Ideális esetben a felsőbb éves diákok maguk és a kisebbek számára is tudnak programokat szervezni, amihez a pedagógusoknak csak a feltételek megteremtésében kell segítséget nyújtaniuk. Célunk, hogy a diákjaink minél változatosabb, színesebb programokon vegyenek részt. A szabadidő értelmes eltöltéséhez sok segítséget tudnak nyújtani a pedagógusok és a szülők — mint foglalkozások vezetői és szervezői is - ‚ ezen lehetőségek felkutatása, kiaknázása, koordinálása fontos feladat. A lehetőségekhez mérten nagy teret kell adni a szabadidős tevékenység szervezésében a diákönkormányzatoknak (iskolai, kollégiumi), de munkájukhoz az esetek többségében szükség van a pedagógusok segítségére is. Minél többféle mozgási, sportolási lehetőséget igyekszünk biztosítani a tanulók számára annak érdekében, hogy a testmozgás, a sport beépüljön a mindennapi életünkbe és ez szokássá váljon. Ezáltal csökkenek a mozgásszervi elváltozások: lúdtalp, hanyagtartás, hátgerincferdülés. Iskolánk egészségfejlesztésének céljai -Az egyén társadalmilag integrálódjon, azaz családi ‚iskolai, munkahelyi és más közösségekhez tartozzon. -Tudjon alkalmazkodni a változó feltételekhez -Teremtse meg az összhangot a biogenetikai, fizikai, lelki és társadalmi lehetőségek között - Elsődleges szerep a prevencióé 18

- Fontos jellemzője a mentálhigénié - Működjön szervezetszerűen - Neveljen olyan embereket, amelyek képesek Saját egészségük megőrzésére és javítására -Iskolánk egész szervezetére irányul és együttműködésre épít- .Az okok feltárására és a feltételek megteremtésére irányul a társadalom különböző szereplőivel való együttműködésben (oktatás, egészségügy, környezetvédelem, kultúra, gazdaság) - Az egyén autonómiája érvényesül az egészséget befolyásoló döntésekben, aktivitásban Fő feladata: Az egészségfejlesztés fő feladata egy általánosan érvényes egészségfejlesztő politika kifejlesztése, egészségfejlesztő környezet megteremtése. Az egészségfejlesztő közösségi tevékenység, az egyéni képességek fejlesztése, és szemléletváltozás az egészségügyi szolgáltatásokban. Az iskolavezetés szerepvállalásának deklarálása A feladatok elvégzésében az iskola vezetése elkötelezett. 

A rendelkezésre álló eszközökkel támogatja és segíti a nevelés ezen fő területének megvalósulását.



A nevelőtestület minden tagjától elvárjuk, hogy ismerje meg és azonosuljon az iskolai egészségnevelés és fejlesztés programjával.



A napi munkarend, az órarend tervezésénél gondoskodik a mozgásigény kielégítéséről.



Minden rendelkezésre álló módszerrel elősegíti a tanulók és a nevelőtestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást.



Együttműködést alakít ki a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen.



Egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatásokat biztosít, ezekkel párhuzamosan együttműködik a helyi közösség szakemberivel és hasonló programjaival, valamint az iskola személyzetét célzó egészségfejlesztési programokkal. Kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének, teret ad a társas támogatás, a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak



Olyan oktatási-nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jóllétét és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást.

19



Törekszik arra, hogy segítse diákjainak, az iskola személyzetének, a családoknak, valamint a helyi közösség tagjainak egészségük megőrzését, együttműködik a helyi közösség vezetőivel, hogy utóbbiak megértség, a közösség hogyan járulhat hozzá – vagy éppen hogyan hátráltatja – az egészség fejlesztését és a tanulást.

A célok jobb elérése érdekében egészségnevelési teamet hoz létre, amelynek tagjai: Intézményvezető vagy megbízotta:

Gazdóf Miklósné

Egészségnevelést koordináló pedagógus:

Dr. Búzáné Tóth Márta

Az iskola drogügyi koordinátora.

Erdélyiné Mészáros Erika

Iskolaorvos:

Dr. Juhász Mária

Védőnő:

Lengyel Gyöngyi

Gyermek és ifjúságvédelmi felelős:

Sima Rita

Diákönkormányzatot segítő pedagógus:

Zahuczkiné Pereszlényi Zsuzsanna

Osztályfőnöki munkaközösség vezetője:

Bodnár Éva

Az egészségnevelés iskolai területei Fő területek - Önmagunk és egészségi állapotunk ismerete - Az egészséges testtartás, a mozgás fontossága - Az értékek ismerete - Az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe - Betegségek kialakulása és gyógyulási folyamata - Barátság, párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben - Személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete - Az idővel való gazdálkodás szerepe - Rizikóvállalás és határai - Szenvedélybetegségek elkerülése 20

- A tanulási környezet alakítása - A természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége

Prioritást élveznek az alábbi területek - Egészséges táplálkozás - Szenvedélybetegségekkel való foglalkozás - Szexuális felvilágosítás — nevelés, a családtervezés alapjai, az AIDS prevenció - Betegség és gyógyulást segítő magatartás (elsősegélynyújtás, gyógyszer használat) - A testi higiénia - Környezeti ártalmak (zaj, légszennyezés, hulladékkezelés) - Személyes biztonság (közlekedés, rizikóvállalás) - Testedzés, mozgás, helyes testtartás - A daganatos megbetegedések számának csökkentése - Mentális betegségek megelőzése - Egészséges életkezdet és egészséges gyermekkor biztosítása - Dohányzás visszaszorítása

Az iskolavezetés minden pedagógustól elvárja, hogy - Gondoskodjon az osztálytermek megfelelő szellőztetéséről - Járuljon hozzá a tantermek állagának és tisztaságának megőrzéséhez - Legyen tájékozott tanítványainak a tanulást is befolyásoló egészségi állapotáról - Figyeljen a gyermekek megfelelő testtartására - Jelezze a nem megfelelő világítást - Osztályfőnökként alakítson ki olyan ülésrendet, amely a megfelelő egyéni adottságokat is figyelembe vevő testhelyzetben történő figyelést és tanulást is lehetővé teszi 21

- Ügyeljen arra is, hogy az ülésrend időszakonkénti váltogatásával nyújtsanak változatosságot a gyermek szemének és gerincének terhelésében - Különösen alsóbb évfolyamon ügyeljen arra, hogy az iskolatáska súlya ne haladja meg az optimális mértéket. Az egészségnevelésben alkalmazott leggyakoribb módszerekről Az iskolában alkalmazott pedagógiai módszerek tárháza ma már számos lehetőséget biztosít az egészségnevelési program eredményes megvalósítására. Leghatékonyabbak az iskola Saját ötleteire épülő, illetve önálló szervezésű programok (egymásra épülő rendezvénysorozatok), amelyeknek megvalósításában a tanárok, a diákok és a szülők egyaránt részt vesznek. Természetesen lehet ún. kész programokat is felhasználni, alkalmazni. Több tucat hazai intézmény, szervezet, vállalkozás kínálja adaptált vagy Saját fejlesztésű egészségfejlesztési programjait. - Az egészségfejlesztés szemléletének széleskörű elsajátítása az iskolában, meghívott előadó segítségével, pedagógusok, szülők, alkalmazottak, tanulók számára (egészségtan tanár más iskolából vagy egészségfejlesztésben szakirányú végzettséggel rendelkező szakember a szociális, egészségügyi területről, iskolaorvos, háziorvos, védőnő, ÁNTSZ, Kábítószer Egyeztető Fórum, vagy helyi civil szervezet munkatársa) - Tegyük szebbé az iskola környezetét p1. rendezzünk versenyeket, készíttessünk a tanulókkal a témával kapcsolatos plakátokat, pontozzuk az osztálytermeket, faliújságon folyamatosan legyen a témával kapcsolatos cikkek, írások stb. - Szervezzünk kirándulásokat, tegyük lehetővé a rendszeres testmozgást, a szülőket is vonjuk be ezekbe. - Tekintsük át a tantárgyakat és tegyünk javaslatot, hogy az egyes tárgyakban miként jelenhet meg az egészségfejlesztés személete. - Meghatározzuk az ellenőrzés és értékelés módszereit. Ki, mit ‚ mikor, milyen módszerrel ellenőrzi a célok megvalósulását (célszerű a team tagjainak aktív, irányító részvétele.) (Részletesebben a melléklet foglalkozik ezzel a kérdéssel.) Tanítási módszerek A tanítási módszerek az alábbiak lehetnek: Előadás. Megadja a szükséges háttér információt minden egyes órához. A tanár strukturált és rendezett formában vezet be egy bizonyos témát. A szükséges tudásanyag közvetítésének leggyorsabb útja, de ha túl hosszú és elhanyagolja a tanuló részvételét, unalmassá válhat. 22

Vita: Tanár-diák, diák-diák eszmecsere, mely fejleszti a gondolkodást. A vita lehetőséget biztosít a tanulóknak, hogy elmondják elképzeléseiket, érzéseiket, gondolataikat egy bizonyos témáról. Arra ösztönöz, hogy bátran előadják Saját ötleteiket, ugyanakkor társaik eltérő véleményét is képesek legyenek végighallgatni. A vita szélesíti és elmélyíti a megértést, s a csoportos munka keretében lehetőség nyílik az elsajátított tudás gyakorlati alkalmazására. Ötletroham. Nagyon népszerű módszert. Az ötletek szabadáramoltatására ösztönöz. A csoportvezető vessen fel egy problémát vagy vázoljon egy szituációt. Buzdítsa a tanulókat, gondolkodjanak el rajta és találjanak ki annyi féle megoldást, amennyit csak tudnak. Az ötletroham elején nyugodtan záporozzanak az ötletek. Ezután értékeljék őket, majd vizsgálják meg közelebbről is az elhangzottakat. Szerepjáték: A nevében is benne foglaltatik: a diákok szabadon eljátszhatnak egy-egy Szerepet válaszként a megadott szituációra. A szerepjáték a legkisebb kockázat nélkül Segít a diákoknak felfedezni érzéseiket, gondolataikat, cselekedeteik mozgatórugóit. Strukturált feladatok: Idetartozik minden olyan feladat, amely előre megtervezett és a könnyebb tanulást szolgálja. Gyakran utánoz valós élethelyzeteket, a kontrollált körülmények között azonban kényelmesen meg lehet tárgyalnia a vitás kérdéseket. A cél: az önmegismerés által lehetőségeink optimális kihasználása a legbonyolultabb szituációkban is. Minél többet tudunk meg magukról és képességeikről, annál nagyobb magabiztossággal és rugalmassággal hozunk döntéseket. A segítő kapcsolatok színterei és kapcsolódási pontok Szülők (család) A szülő, a család a legfontosabb társ a tanulók érdekében végzett munkában. A szülők megfelelő tájékoztatás

és

információ-átadás

után

aktív

részvételükkel

tudják

támogatni

az

iskola

egészségfejlesztési programjait, közülük jó néhányan szakértelmükkel is jelentősen növelheti az iskolai munka hatékonyságát. Iskolaszék, szülői munkaközösség, szülői szervezetek Az iskolaszék az a jogosítványokkal felruházott szervezet, amely hidat jelent az oktatási intézmények és a tanulók szülei között. Az iskolai egészségfejlesztő program kialakításába bevonjuk az iskolaszéket. Ez a szövetség garancia lehet arra, hogy a szülők lehetőségükhöz képest minden területen segítsék az iskolai program megvalósulását. Iskolaorvos, háziorvos, védőnő Az iskola egészségügyi ellátásról szóló jogszabály előírja, hogy minden iskolának legyen kijelölt orvosa és védőnője, valamint a tanulók fogászati ellátását (szűrés és ellátás) végző kijelölt fogorvosa, akik a jogszabályban foglalt feladatokat az önkormányzattal és az Országos Egészségbiztosító

23

Pénztárral kötött szerződés értelmében látják el. Az iskolaegészségügyi feladatokat az orvos és a védőnő közösen látja el. Feladataik a következőképpen csoportosíthatók: - A tanulók életkorhoz kötött vizsgálata, amely magában foglalja a testi, érzelmi és intellektuális fejlődés követését és az érzékszervek vizsgálatát. Az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok a fejlődés követésén kívül a krónikus betegségek és kóros elváltozások korai felismerésére is irányulnak (Szekunder prevenció) - Adott esetben a tanulók elsősegélyben való részesítése. - Közreműködés: közegészségügyi-járványügyi, környezet-egészségügyi, táplálkozás egészségügyi és balesetvédelmi feladatok ellátásában az iskola vezetésével egyeztetve - Felkérésre közreműködés egészségügyi szakértői feladatokban. Bár a rendelet nem tér ki részletesen, de az iskolaorvos és különösen a védőnő hagyományos feladatai közé tartozik az egészségnevelésben való részvétel (a védőnői működési szabályzat ezt részletesebben fel is sorolja. A tanulók és a pedagógusok ismereteinek bővítésén kívül az iskola egészségügyi teamnak (különösen a főfoglalkozásban alkalmazottaknak) számos lehetősége van arra, hogy az iskola egészségügyi munka folyamatába illessze az egészséges életmódra ösztönzést, nevelést. Az iskola - egészségügyet az alábbi témákban és területeken segíti munkánkat: - az életmód és a betegségek összefüggései - Az iskola tanulói egészségi állapota, ennek alapján az „iskolai diagnózis” kiegészítése, megoldási javaslatok. - A serdülőkori változások ismerete, segítségnyújtás a serdülőkori érzelmi, magatartás, életmód és szexuális problémák, valamint krízisek megoldásában. - Környezet egészségügyi, közegészségügyi és táplálkozás egészségügyi kérdésekben. - Az iskolát övező települések lehetőségeinek ismerete, amelyek bevonhatók, segítségül hívhatók az iskolai egészségfejlesztésben. A szakszolgálati intézményegységünk pszichológusát az alábbiak szerint vonjuk be A pszichológus a lelki eredetű problémák feldolgozásában Segít a tantestületnek. Szakmai ismeretei révén folyamatos segítséget ad a diákoknak, tanároknak, és akár a hozzá forduló szülőknek, amelyek felismerése, problémakezelése speciális szakmai felkészültséget követel. A pszichológiai tanácsadáson

24

túl osztályfőnöki órák és társadalomismereti foglalkozások tartására kérjük fel. Meghívjuk szülői értekezletre. Gyermekjóléti szolgálatok, családsegítők A gyermekvédelmi munkában ‚valamint a konkrét államigazgatási ügyekben tudnak segítséget nyújtani. Az ÁNTSZ megyei intézeteinek egészségfejlesztési szakemberei és más egészségügyi intézmények, szervezetek Egészségügyi szakellátást igénylő esetekben a területileg illetékes kórházak és intézmények jelentik a segítő kapcsolatok színterét. Az egészségügyi intézmények és az ANTSZ területileg illetékes intézetei, azon belül is különösen az egészségfejlesztési munkatársak, az Országos Gyermekegészségügyi Intézet szakemberei konkrét segítséget jelenthetnek az iskolai egészségnevelési munkában. Rendvédelmi szervek A

rendőrkapitányságok

ifjúságvédelmi

munkatársai

a

bűnmegelőzési

programok

közös

kimunkálásában, a tanári továbbképzéseken jogi, gyermek és ifjúságvédelmi, rendészeti, közlekedési témájú előadások tartásával tudnak segítséget nyújtani az iskoláknak. Élni szeretnénk ezekkel a lehetőségekkel. Iskolánkban a rendészeti tagozaton tanítanak, rendőrök így napi kapcsolatban vagyunk velük. Tájékozódás az érintettek körében Szülők A szülők véleményét a nyitott napon, a szülői értekezleteken, fogadóórák alkalmával ismerjük meg. A témával kapcsolatos véleményüket, javaslatukat összegyűjtjük, értékeljük. A témaorientált szülői értekezletek arra is jó lehetőséget adhatnak, hogy megismerjük egymás véleményét. Diákok A diákoktól közvetlenül és közvetett módon szerzünk információkat. A közvetlen információszerzés a diákok konkrét probléma-felvetését jelenti, ebben kiemelt szerepet játszik a bizalom. Ezzel a módszerrel főként a felsőbb osztályosoknál élünk, hiszen a bizalom kialakulásához bizalom kell. Különösen fontos szerepe van ebben a kollégiumnak és a nevelési tanácsadónak. A kötetlen foglalkozások, beszélgetések során hamarabb megismerjük diákjainkat, egymást, s hamarabb megnyílnak. Fontos szerepe van a közvetett információszerzésnek, amelyek a kérdőívek, rajzos, szöveges, mérőlapok, kvízjátékok, a faliújság levelezési rovata, a postaláda lehetnek. 25

A jól megválasztott forma az adott témához nagyon eredményes lehet. A személyes adatok védelmének figyelembe vételével hatékony módszere az egészségnevelésnek.

Iskolai alkalmazottak, pedagógusok teljes részvételével kívánjuk programunkat megvalósítani. Túl a tanári karon belüli, amúgy is természetes ismereteken, a pedagógus kollégák véleményét a munkaközösségeken keresztül kérdőíves felméréssel ismerjük meg. Az egészségnevelési programunk megvalósításában mindenki a hozzá közel álló területnél kapcsolódik be Iskolai programok Tanórai foglalkozások az iskolai osztályfőnöki egészségnevelő órák témái évfolyamonként 7. évfolyam 1. Hogyan őrizzük meg egészségünket 2. Pályaválasztási útmutató 3. Családi életre nevelés. Szexuális felvilágosítás 4. Barátság — szerelem 5. Káros szenvedélyek: alkohol 6. Káros szenvedélyek: dohányzás 7. Balesetvédelmi oktatás, vetélkedő 8. Csecsemőgondozás 9. Önismeret-személyiségfejlesztés 10. Környezetvédelem

8. évfolyam 1. Az ifjúság egészséges életmódra nevelése 2. Egészséges életmód. Napirend — heti rend 3. Felkészülés a szülői szerepre 4. Barátság — szerelem 5. Károly szenvedélyek 6. Gyógyszerekről 26

7. Csecsemőgondozás 8. Felkészülés a kollégiumi életre 9. Szabadon választott téma 10. Szabadon választott téma

9. évfolyam 1. Mit kell tudni az anamnézisünkről 2. Egészséges életmód. Helyes táplálkozás 3. Személyi higinie. Fogászat 4. Gyermekkori betegségek. Védőoltások 5. Káros szenvedélyek, dohányzás 6. Káros szenvedélyek, alkohol 7. Családi életre nevelés. A serdülőkor problémái 8. AIDS-ről 9. Szabadon választott téma az egészségügyi ellátásról 10. Szabadon választott téma az egészségügyi ellátásról 10. évfolyam 1. Egészséges szülő, egészséges gyerek 2. Mentalhigienies problémák 3. gyógyszerekről. Házipatika. Allergiákról 4. Családi életre nevelés: Nemi betegségek. AIDS 5. Táplálkozásról. Gyomorrontás. Ételallergia. Gombamérgezés 6. Rovarok szerepe a betegségekben, terjedésükben 7. Légúti betegségekről. Megelőzésükről 8. Elsősegélynyújtási ismeretek 27

9. Káros szenvedélyek, alkohol 10. Szabadon választott téma

11. évfolyam 1. Iskolai szűrővizsgálat jelentőségéről 2. Népbetegségekről. TBC-ről. BCG-oltásról. Védőoltásokról 3. az ember táplálkozása. Szájhigiénie jelentősége 4. Emésztőrendszer leggyakoribb betegségei 5. Túltáplálás veszélyeiről. Cukorbetegségről 6. Szív- és érrendszeri betegségek. A vérnyomásról 7. A vese betegségei. Vizeletvizsgálat módja. Laboratóriumi lelet értékelése 8. Családi életre nevelés. (Művi vetélés. Fogamzásgátlás) 9. Mozgásszervi betegségek és megelőzésük 10. Kábító szerekről

12.évfolyam 1. Felkészülés a szülői szerepre 2. Az ember egyedfejlődése. Terhességről. Szülésről 3. Genetikai ismeretek. A magzat károsodásának okai 4. csecsemőgondozás. Anyatejes táplálás, értelmi -érzelmi-mozgásfejlődés 5. Csecsemőgondozás, rnrdetés, bőrápolás, levegőztetés 6. Fontosabb diagnózisok, laboratóriumi leletek 7. Mentálhigenie 8. Véradásról. Vérkészítményekről 9. Szabadon választott téma 28

Testnevelési óra keretében Annak érdekében, hogy az egészségfejlesztő testmozgás hatékonyan megvalósuljon, az alábbi Sajátos egészségügyi és pedagógiai szempontoknak kell teljesülniük: - minden gyermek minden nap részt vesz a testmozgás programban - minden testnevelési órán és minden egyéb testmozgási alkalommal megtörténik a keringési és légzőrendszer megfelelő terhelése - minden testnevelési órán van gimnasztika, benne a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag és légzőtorna - a testnevelési tananyag egészében a gerinc- és ízületvédelem szabályainak betartása, külön figyelemmel a fittség mérések testhelyzeteire és az izomerősítések különböző testhelyzeteire - minden testnevelési óra egyéb testmozgási alkalom örömöt és sikerélményt jelent még az eltérő adottságú tanulóknak is, - a testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesülnek a teljes testmozgás programban - A testmozgás-program életmód-sportokat, életminőség-sportokat is megtanít (olyan sportokat, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminőség javítása érdekében) - A testmozgás-program játékokat és táncot is tartalmaz .A fenti szempontok, együtt és egyformán fontosak és jelentősek.

A felmérések legyenek egyszerűen végrehajthatóak, minimális eszközt igényeljenek. - A tanulók fizikai állapotának mérése — rendszeresen - A testnevelési órák higiéniájának biztosítása a lehetőségeknek megfelelően - Tiszta, olcsó, lehetőleg egységes tornafelszerelés alkalmazása - A testnevelési órák utáni tisztálkodási feltételek biztosítása - Az egyéni higiéne, elsősorban a tisztaság figyelemmel kísérése, a szükséges korrekciók tapintatos elvégeztetése, higiénés szokások kialakítása - Egészségügyileg hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásának elősegítése — könnyített testnevelés, gyógytestnevelés gyógytestnevelővel

29

A tanórákhoz kapcsolódó nevelés keretében - Az időjárásnak megfelelő öltözködés kialakítása - A tanulók étkezési szokásainak és rendszerességének helyes kialakítása - Az étkezés előtti kézmosásnak, mint egészségvédő hatásnak a megérttetése és szokássá alakítása - Törekvés az egészséges, főleg vitamin dús táplálkozásra. A napi egy alma program lehetőség szerinti bevezetésére - A fogmosási szokások felmérése - Alvási, pihenési szokások felmérése - A reggeli tisztálkodás, a néhány perces torna kialakítása - A dohányzás és alkoholos italok fogyasztási szokásainak regisztrálása. (évfolyamonként.) Csökkentésükre irányuló nevelői hatás alkalmazása. - Az iskolai testnevelés 5 Sport környezetének (tornaterem, öltöző, sportpályák, WC) higiénés állapotának javítása, korszerűsítése.

A tanórán kívüli szabadidő keretében

- A tanórán kívüli sportfoglalkozások szorgalmazása, szervezése -házi versenyek, -ISK keretében edzések (szakosztályi) -diákolimpia versenyek bajnokságok -A tartós futásnak, mint a legkönnyebben végrehajtható sporttevékenység feltételeinek megteremtése. Szokássá válásának elősegítése Egészségfejlesztő céllal meghirdetett gyalog- és kerékpártúrák szervezése (olimpiai ötpróba keretében is) Az életmódsportok népszerűsítése, kialakítása a tanulók körében Iskolai sportnapok szervezése, megrendezése minden tanévben (szülők, családtagok bevonásával is)

30

Az egészséget támogató környezet kialakítása

a. A biztonságos iskolai környezet kialakítása - Balesetveszély források feltárása, intézkedés azok haladéktalan megszüntetésére - Tűz- és bombariadó terv elkészítése, végrehajtásának gyakoroltatása - Megelőző balesetvédelmi oktatás.

Az egészséges környezet kialakítása Az iskolánkban tanuló és dolgozó fiatalok és felnőttek érdekében az iskola keretein belül és az iskola környezetében törekszünk az egészséges környezet kialakítására, annak megőrzésére. Az iskolai felszerelések, berendezése vásárlásánál kiemelt szempontként kezeljük ennek a célnak az elérését. Figyelembe vesszük és számítunk az iskola partnereinek véleményére, tapasztalataira.

Hátrányos helyzetű csoportok egészségi egyenlőségeinek kezelése Cél: az ebbe a csoportba tartozó tanulók életkörülményeinek és egészségi állapotának javítása Érintettek: - munkanélküli szülők gyermekei - rokkantnyugdíjas szülők gyermekei - veszélyeztetett családban élők - cigánytanulók Különböző betegségek megelőzése, csökkentése Cél: egészséges környezet kialakítása, a környezeti tényezők egészségkárosító hatásainak csökkentése. A helyes és jó munkakörnyezet biztosításával számos betegség megelőzésében szerepe van az iskolának. Jó tanulópadok, székek, világítás (gerincbetegek, rossz testtartási problémák megelőzése, javítása) 31

Gyógytestnevelés Orvosi és védőnői szobák kialakítása, felszereléseinek folyamatos fejlesztése A lakosság egészségmegtartó és betegségmegelőző képesség alakítása. A jövőkép szempontjából lényeges elemek: - a természetvédelem - a környezetvédelem Szinterei: - tanítási órákon: főleg biológia, kémia, fizika órákon. Célja, hogy folyamatosan felhívjuk a figyelmet az egészséges környezet védelmére, annak fontosságára. - kirándulásokon, túrákon Törekvés a természet, az erdő, a víz szeretete, megbecsülése és megóvása. Takarékoskodás természeti kincseinkkel. Táborokban: gyakorolni és elmélyíteni az órákon szerzett ismereteket a környezetvédelem, a természetismeret területén.

Az egészséges életmód programja, a rizikófaktorok csökkentése

a. Dohányzás visszaszorítása - A program kiterjesztése lehetőleg minden tanulócsoportra. A dohányzás megelőzésében fontos a példamutatás. Ennek érdekében felkérjük a pedagógusokat a dohányzástól való tartózkodásra, különösen a tanulók előtt. - Hangsúly a dohányzás szokásának megelőzésén van. Fel kell hívni a figyelmüket a káros hatásokra és az őket fenyegető veszélyekre: o

a dohányzás egészségkárosító következményeinek tudatosítására

o

nemet mondani a dohányzásnak

o

az egészséges életmódra nevelés 32

o

egészséges étkezés

o

a sport szeretete

o

kortárs oktatók bevonása

o

iskolaorvos, osztályfőnök és a szaktanárok előadása

o

fokozott figyelem a nevelők részéről

o

plakátok sokszorosítása

b. Drog-prevenció A drog-prevenciós munka nem korlátozódhat egyetlen tantárgyra, és nem kötődhet csak egyetlen személyhez. El kell érni, hogy az egész iskola komplex nevelési hatásrendszerébe épüljön be a szerfogyasztással kapcsolatos egységes pedagógiai állásfoglalás és gyakorlat. A személyiségfejlesztő munka részeként kell a tanulók életvezetési stílusát úgy alakítani, hogy képessé váljanak az antihumánus szenvedélyek tudatos elutasítására. Minden nevelési helyzetben biztosítani kell, hogy a segítségre szoruló és támogatást igénylők megkapják a szükséges odafordulást és törődést. Az egészségfejlesztés kialakításának az ismeret átadása valamint döntést, viselkedést és életmódot befolyásoló módszerekre kell épülnie. Fontos a kortárssegítők közreműködésének biztosítása. A drogprevenciós feladatok nem csak az iskola területéhez kötöttek. A nemzeti stratégia is különválasztja az órai munkára tervezett és ahhoz kötött módszereket az egyéb hatásrendszerektől, így az iskolához kötött programok további két csoportra oszthatók. - Szaktárgyi órák témafeldolgozása (Minden tantárgynak van konkrét csatlakozási pontja az egészségfejlesztéshez és így a drog-prevenció. Külső előadókkal lehet színesíteni az ismeretátadó órákat.) - Osztályfőnöki órák. (Az iskola jellegétől, a drogfertőzöttségtől függő konkrét témakörök feldolgozása mint ismeretátadási és interaktív gyakorlatok, valamint az esetelemzések tartoznak ide)

Tanórán kívüli programok - délutáni szabadidős foglalkozások - Sport programok - A témával kapcsolatos filmvetítések

33

- Vetélkedők, versenyek, játékos programok - Egészségnap, világnapokról való megemlékezések - Hétvégi iskolai programok: kirándulások, erdei iskolák, túrák, sportprogramok A következő szabadidő és sport lehetőségeket szervezzük: - Az úszásoktatást Farmosi István és Bodnár Zsolt tartja heti rendszerességgel a 9-es nem rendész, és a 11-es rendész osztályoknak. - A gyógytorna, tartásjavító torna Erdélyiné Mészáros Erika segítségével történik heti egy alkalommal. - A kerékpáros ügyességi vetélkedőt, a kerékpáros és segédmotoros KRESZ versenyt Vitányi Béla szervezi évente egy alkalommal. - Kerékpártúrát, kerékpárversenyt, gyalogtúrát, éjszakai gyalogtúrát, tájékozódási futóversenyt „kocogót” Klausz Zoltán szervez. - Ugyancsak Klausz Zoltán szervezi a triatlont, a Balaton-átúszást. - Természetjárás, kirándulások, erdei, hegyi séták, túrák osztályfőnökökkel, szülőkkel, hiszen edzés ez is a természet erőivel, mely fontos egészségügyi hatással bír. - A kötetlenebb szabadidős programok keretében minél több sportágban szervezünk házi bajnokságot. Labdarugó bajnokság (lány, és fiú) őszi és tavaszi fordulóval Sándor Bence irányításával Kosárlabda bajnokság Gulyás László és Endrész Tamás vezetésével. Teniszoktatást tart Gulyás László az érdeklődő tanulóknak. A sítábort Vitányi Béla és Szemán Gábor szervezi a szlovákiai Drienyicán, vagy megfelelő hóviszonyok esetén Tokajban.

A rendészeti osztályokban járó tanulók Hadijátékokon, katasztrófavédelmi versenyen, lövészeti versenyen, rendészeti versenyen vesznek részt. Felelős a verseny megszervezéséért Vitányi Béla. Tervünk egy hosszú szünet (15 perc) beiktatása a tanítási órák közé, mely a 2. óra után lenne. Ebben a szünetben a tanulóknak lehetőségük adódna, hogy rövid ideig a szabadban (iskola udvarán) tartózkodjanak és ez után kicsis felfrissülve folytassák a tanulást.

34

Az Egészséges Nemzetért Népegészségügyi Program keretében iskolánkban is megvalósul az Intim Zóna egészségnevelő felvilágosító program, melynek témái: szexuális élet, szexuálhigiéné, fogamzásgátlás stb. Különös figyelmet fordítunk a preventív, megelőző tevékenységre, ezért a SOTE orvostanhallgatói kb 25 kortársoktatót képeznek, akik az osztályfőnöki órákon tájékoztatót tartanak a korosztályt érintő témákban (AIDS, drog, alkohol, dohányzás) Évente egy alkalommal fogászati szűrést szervezünk. A szűrést végző fogorvos Dr. Bíró Mariann. Támogatjuk a város 10 éves Egészségtervében az iskolapszichológus, a gyermekfogász és a fogszabályozó szakrendelés meglétét. Tájékoztató fórumok - Szülői értekezlet, szülőcsoport számára szervezett fórum, tájékoztató. Lehet osztályszintű, vagy iskolaszintű. Ez utóbbi esetben színesíti a programot a külső előadó p1. orvos, pszichológus, rendőrség bűnmegelőzési osztályainak szakembere - Szakmai tanácskozások, tréningek. Elsősorban a tanárok felkészültségét szolgálja p1. Egészséged testben és lélekben program Az egészségterv megvalósulásának feltételei Iskolánk egészségtervében megfogalmazott célok megvalósulásában a fenntartó Szerencs város önkormányzatának kitüntetett szerepe van a normatívák biztosításán keresztül, illetve ha cselekvően részt vesz a megvalósulásban. Iskolánk a lehetőségek keretén belül a Saját bevételből is támogatja az egészségnevelés munkatervben elfogadott és az iskola éves munkatervébe beépített programokat. Pályázatot készítünk minden olyan témában, amely illeszkedik az egészségnevelésünk programjához. Iskolánk több feltételben megfelel az egészségfejlesztési normatívának, a hiányzó feltételeket megvizsgáljuk és lehetőség szerint teljesítjük, hogy a normatívát igényelhessük. Rendezvényeinket nyilvánossá tesszük, azokat ajánljuk a város polgárai és civil szervezetei számára.

A nevelőtestület a nyilvánosság eszközeivel ellenőrzi a cselekvési program megvalósulását. Az egészségtervben foglaltak megvalósulásáért felelős az iskola igazgatója. Határidő: folyamatos, illetve mindig az adott tanév vége, beleértve a nyári szünetet is.

35

Értékelés Célszerű kiemelt programonként és legalább egy tanévben egyszer átfogó értékelést végezni. Az újabb célkitűzéseket célszerű egy ismételt állapot felméréssel kezdeni. Ez egyrészt méri az eddig sikeresen megtartott

programok

hatékonyságát,

másrészt

valós

kiindulási

alapot

jelent

az

újabb

célmeghatározáshoz. A munka megszervezésére és irányítására az elemzés vezetésére és különösen az összegzés elkészítésére szükséges egy fő, aki megfelelő gyakorlattal rendelkezik. O hangolja össze az egészségfejlesztő team munkáját is. Az egészségnevelő tanár Tamás Jánosné, akit az iskola vezetése ezzel a munkával megbíz. Az egészségnevelési és egészségfejlesztési program része az iskola Pedagógiai Programjának, annak mellékleteként kerül elhelyezésre. Az éves munkaterv elkészítése az egészségnevelő tanár feladata. A munkaterv része az iskola munkatervének. Megvalósításáért felelős az iskola vezetője. Az egészségnevelési és egészségfejlesztési programot felül kell vizsgálni, ha a törvény ezt előírja, vagy az más okból kiegészítésre, felülvizsgálatra szorul. Egészségvédelmi munkaterv főbb irányvonala A Bocskai István Gimnázium, Szakközépiskola, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Szakmai Szolgáltató pedagógiai programja minden részletre kiterjedő egészségnevelési programot tartalmaz. Az iskola-egészségügyi szolgálat a programban foglaltakkal egyetért Az iskolaorvos és a védőnő felvilágosító és egészségnevelő tevékenysége az alábbiakban összegezhető.

- Dokumentáció ellenőrzése a 9. osztályos tanulók törzslapjainak beszerzése. - A 9. osztályos tanulók szűrővizsgálatának előkészítése, elvégzése - Testnevelési csoportbeosztás elkészítése a 9. osztályosoknál - Gyakorlati oktatással kapcsolatos munkahelyi körülmények figyelemmel kísérése - Gondozási füzet felfektetése - Nyilvántartás készítése: veszélyeztetettekről, krónikus betegekről - A 11. osztályosok szűrővizsgálatának előkészítése, elvégzése - Szülői értekezleten egészségvédelmi témakör - Közegészség-védelmi, balesetvédelmi szemle 36

- A 10. osztályosoknál orvosi vizsgálatok elvégzése - Tanfolyamok szervezése - Testnevelési órák látogatása - Szakorvosi vizsgálatra utalás (szükség esetén) - Gyógytestnevelésre járók ellenőrzése - 18 évesek továbbtanulási vizsgálatainak lebonyolítása - Szülői értekezleten egészségvédelmi témakör - Az elmaradt vizsgálatok elvégzése - Törzslapvizit, szükséges korrekciók elvégzése - Testnevelési csoportbesorolás - Üdülés, táborozás előkészítése - Nyári munkavállaláshoz egészségügyi igazolások kiadása - Iskola-egészségügyi jelentés elkészítése - Kétévente a teljes intézményt átfogó beszámoló (félévkor) az egészségnevelési program megvalósulásáról

Rendszeres konzultáció az iskola ifjúságvédelmi felelősével, az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével és az érintett tanárokkal a veszélyeztetett tanulók problémáiról.

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösség lényege az, hogy az egyén teljes életet éljen benne. A közösség a kultúra lokális góca, az egyén számára különböző szokások, értékek, magatartásszabályok, viselkedésminták szövevénye, amelyhez az egyén akaratlanul s észrevétlenül is igazodik, alkalmazkodik. A személyiség számára előnyös, ha minél nagyobb és minél több rétegű az embert körülvevő közösségek hálója, és minél intenzívebbek a kommunikációs kapcsolatok és az érzelmi viszonylatok.

A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 37

1. A tanulók közösségi nevelését szolgálja a különféle iskolai tanulóközösségek megszervezése, nevelői irányítása Feladatunk az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. 2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztése A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a gyermek heteronóm − a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró − személyiségének lassú átalakulásától az autonóm − önmagát értékelni és irányítani képes − személyiséggé válásig. 3. Az önkormányzás képességének kialakítása A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják 4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése A tanulói közösségeket irányító pedagógusok egyik legfontosabb feladata a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. 5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

38

A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnök feladatai Az osztályközösség vezetője az osztályfőnök. Az osztályfőnöki munkaközösség-vezető javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg. Feladatainak ellátásáért pótlék és órakedvezmény illeti meg.

Az osztályfőnök feladata és hatásköre ▪ alaposan kell ismernie tanítványai személyiségét, hogy fejleszthesse azt az intézmény pedagógiai elvei szerint ▪ segíti a tanulóközösség kialakulását ▪ koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját, látogatja óráikat ▪ szoros kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével, a tanulók életét, tanulmányait segítő munkatársakkal: logopédussal, gyógy-testnevelővel, fejlesztő pedagógussal, gyermekvédelmi felelőssel, a családsegítővel, a gyermekjóléti szolgálattal ▪ figyeli osztálya tanulmányi, fegyelmi helyzetét különös tekintettel a hátrányos helyzetű tanulókra ▪ szorosan együttműködik a fejlesztő pedagógusokkal, napközis csoportok vezetőivel ▪ minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti ▪ szülői értekezleteket tart ▪ az ellenörző útján rendszeresen értesíti a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi helyzetéről ▪ ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat: osztálynapló naprakész, precíz vezetése, statisztikai adatok szolgáltatása, továbbtanulás ▪ saját hatáskörében – indokolt esetben – évi 3 nap távollétet engedélyezhet osztálya tanulójának, s igazolja a hiányzást ▪ a döntés során figyelembe kell venni a tanuló tanulmányi előmenetelét, magatartását, addigi mulasztásának okait és mennyiségét ▪ rendszeresen tájékoztatja a tanulókat az iskola előtt álló feladatokról, mozgósít azok megoldására, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében 39

▪ javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, büntetésére ▪ aktívan részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában

Az osztályfőnököt az Igazgató jelöli ki. Munkáját az SZMSZ és mellékleteiben meghatározottak valamint egyéb iránymutatások alapján végzi. Nevelőmunkáját folyamatosan tervezi, ennek írásos dokumentuma a foglalkozási terv. Osztálya közösségének felelős vezetője. A pedagógusokra vonatkozó általános munkaköri feladatokon túlmenően az alábbiak a szakmai feladatai és a hatásköre:

Alaposan ismernie kell tanítványai személyiségét, az iskola pedagógiai elvei szerint neveli osztályának tanulóit a személyiségfejlődés tényezőit figyelembe véve. Segíti a munkaközösség kialakulását. Együttműködik, összehangolja, és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját, látogatja óráikat. Észrevételeit és az esetleges problémáit az érintett nevelőkkel megbeszéli. Aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály szülői munkaközösségével, a tanítványait oktató, nevelő tanárokkal, a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, a velük kapcsolatos észrevételeit, javaslatait a tanártársai elé terjeszti. Szülői értekezletet tart, szükség esetén családot látogat, tájékoztató füzet útján rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről.

40

Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat (osztálynapló napra kész vezetése, félévi és év végi statisztikák, továbbtanulással, gyámüggyel kapcsolatos tennivalók, stb.). Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, valamint közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, kitüntetésére (a tanulók véleményét figyelembe véve.) Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában. Javaslataival és észrevételeivel, a kijelölt feladatok elvégzésével elősegíti a közösség tevékenységének eredményességét. A nevelő-oktató munkájához tanmenetet készít. Segíti a tanulók pályaválasztását, pályaorientációját, azok személyiségének ismeretében.

Az osztályfőnök feladatai - A tanév nevelési feladatainak megtervezése. - Az osztály tanulóinak megismerése, személyiségük, képességeik alakulásának figyelemmel kísérése. - Tapasztalatszerzés óralátogatáson, gyakorlati oktatáson. Az osztályban tanító pedagógusok munkájának nevelésszempontú koordinálása. - Kapcsolattartás a szülőkkel, tájékoztatásuk gyermekük tanulmányi előmenetelével, illetve magtartásával kapcsolatos problémákról ( pl. bukás veszélye, gyakori hiányzások, stb.) az ellenőrző könyvön keresztül, vagy levélben is. - A haladási és osztályozási naplóval, bizonyítványokkal, törzskönyvekkel kapcsolatos adminisztratív teendők ellátása. - Saját osztályának érettségi-képesítő vizsgáin jegyzői teendők ellátása, a jogszabályban előírt külön díjazás ellenében. - A tanulók egyéni problémáinak kezelése. - A késések és a mulasztások igazolásával kapcsolatos teendők ellátása. - Fegyelmező intézkedések, fegyelmi eljárás kezdeményezése, ill. az arra érdemes tanulók dicsérete.

41

- Osztályszintű megemlékezések, ünnepségek, klubfoglalkozások szervezése. - Tanulmányi kirándulás előkészítése, szervezése, vezetése. (A tanulmányi kirándulás idejére járó jogszabályban meghatározott költségtérítés és külön díjazás mellett.) - Pályaválasztás, munkavállalás, továbbtanulás segítése. - Az osztályban tanító tanárok óráinak látogatása. (Lehetőség szerint.) - A magatartás és a szorgalom osztályzatainak megállapítása, az osztályban tanító tanárok véleményének figyelembevételével. - Szülői értekezletek szervezése és megtartása. - Teendők a tanuló kiiratkozása esetén: a szülőtől távozási nyilatkozatot kér, 16 éves korig az új iskolából befogadási nyilatkozatot kér, tanulótól átvételi aláírást kér a bizonyítványról, eü lapról. Ellenőrzi a könyvtáros és a raktáros kolléga aláírását, hogy a tanulónak nincs tartozása. Az átvett iratokat az iktatóban helyezi el. Kiadja a fent említett okmányokat, valamint szülői kérésre ellenőrző könyvet és osztálynapló fénymásolatát.

Az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjének feladatai - Az iskolai nevelési koncepció kialakításának irányítása. - Osztályfőnöki megbízás javasolása. - Az osztályfőnökök adminisztratív munkájának ellenőrzése és figyelemmel kísérése. - Nevelési értekezletek előkészítése, vezetése. - Az osztályfőnöki órák látogatása. - Közreműködés a tanév rendjének kimunkálásában, az ünnepélyek, a tanítás nélküli munkanapok és ezek programjai, a tanulmányi kirándulások, a különféle sport és kulturális rendezvények megtervezésében, ezek programjainak előkészítésében és lebonyolításában. - Az iskola képviselete a neveléssel kapcsolatos értekezleteken, rendezvényeken.

42

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Egyik legfontosabb és minden tanuló számára elérhető az ingyenesen igénybe vehető kiegészítő szolgáltatások: -

az iskolai könyvtár látogatása

-

felzárkóztató foglalkozások: a különböző előképzettségű és az átlagosnál alacsonyabb tudásszinttel rendelkező tanulók intenzív fejlesztése. Itt kiemelkedő szerepe van a kollégiumnak.

Általában

szaktanári

ajánlásra

szervezett

olyan

csoportok,

tanulóközösségek, amelyekben a különböző előképzettségű, de az átlagosnál alacsonyabb tudásszinttel rendelkező gyerekek intenzív fejlesztése, képzése folyik. Ezekben a csoportokban addig ajánlott a részvétel, amíg a hátrányok érzékelhetőek, érdemjegyekben

is

kimutathatóak.

A

felzárkóztató

csoportok

év

közben

megszűnhetnek vagy átalakulhatnak a tanulásban nehezebben haladókat segítő korrepetáló csoportokká. -

Szakkörök: Az egyes tantárgyak iránt átlagosnál nagyobb érdeklődést mutató tanulók számára szervezzük. A jelentkezés önkéntes, esetleg szaktanári ajánlásra történik. A szakkör a tehetséggondozásnak egy nagyobb tanulói hányadot felölelő formája, a tanulói érdeklődés és aktivitás kielégítésének egyik lehetséges módja. A szakkör mindezek mellett a pályairányításnak vagy a pályaválasztásnak is eszköze. Énekkar: Minden magára valamit adó, s a gyerekekben lévő örömérzés és szereplési vágy kifejezését támogató iskolában elmaradhatatlan, öntevékeny csoport. Fokmérője a zenei képzésnek és nevelésnek. A zene közösségteremtő erejének egyik legjobb kifejeződése és bizonyítéka, az önfegyelmezés, az akarat edzésének nagyszerű lehetősége, az egymás iránt érzett tisztelet és felelősségvállalás megnyilvánulása. Az énekkari jelentkezés önkéntes, de szükséges a szaktanári inspiráció és kontroll is. Fakultációs

foglalkozások,

érettségire

történő

felkészítés:

Az

óratervben

meghatározott óraszám nagyságáig szervezhető a tanulók igényei alapján. A fakultációs órák választása önkéntes, de a választott tantárgy óráinak látogatása kötelező, része a heti tanulói órarendnek. A fakultációs órák lemondása minden 43

tanév végén lehetséges. Ugyanezen időpontokban kérhető más tantárgyi fakultációs csoport (ok) hoz történő csatlakozás is. Fakultációs foglalkozásokat szervezünk a jogszabály által meghatározott óraszámon túl is, amennyiben 12 tanuló jelentkezik. -

iskolai sportkör, amit az ISK (iskolai sportkör) vezetősége és a IDB (iskolai diákbizottság) által megszavazott havi tagsági díjjal lehet támogatni. Az iskolai sportkör lehetőséget biztosít az iskola tanulójának, hogy rendszeresen látogassa az iskolai sportkör foglalkozásait: használja az eszközöket, mérkőzéseken viselje az iskola tulajdonát képező szereléseket, ruhákat; az iskola költségén utazzon a mérkőzés helyszíneire; mérkőzés után − az igénybevett időtől függően − ellátásban részesüljön. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint felkészítését a különféle sportágakban, az iskola és iskolánk kívüli sportversenyekre.

-

Hit- és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak − az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül − hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.

Internethasználat, az összes iskolai sportlétesítmény használata beleértve a teniszpályát, a kondicionáló termet, a szaunát.

Térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatások. 1. Menzai ellátás, mely kérelemre adható. Ez a szolgáltatás díjfizetés ellenében vehető igénybe. Kedvezmény vagy mentesség adható a mindenkori jogszabályi előírások szerint. A menzai igényt intézményünk a kollégiumi intézményegység ebédlőjében tudja kielégíteni vásárolt szolgáltatással. A díjkedvezmény igénylését az osztályfőnök kezdeményezi, ha a család életében változás következik be. Ha az osztályfőnök úgy ítéli meg, hogy a család anyagi helyzete veszélyezteti a kiskorú tanuló neveltetését, az igazgatón keresztül kezdeményezi a polgármesteri hivatalban a nevelési támogatás folyósítását. 2. Tanulmányi kirándulás, mely tananyaghoz, nevelési tervhez kapcsolódóan lehet: kötelező, ez esetben a tanuló számára díjtalan, tehát a költségeket az iskola fizeti; vagy tananyaghoz, pedagógiai célokhoz kötődő, de nem kötelező, melyért fizetni kell. A fizetés 44

mértéke: a tényleges kiadás egy tanulóra eső hányada. A családok szociális helyzetétől függően kiránduláshoz

eseti

támogatás kérhető

a

Bocskai

István Gimnázium

Alapítványától. Kezdeményezi az osztályfőnök, a döntés joga a kuratóriumé. 3. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel − ha az költségekkel is jár − önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük, vagy alapítványi támogatásból segíthetők a szociálisan rászorulók. A kisebbséghez tartozó tanulók speciális fejlesztési és képzési körülményei A cigány kisebbség életmódjában markánsan elkülönül a többségben élő és az egyéb kisebbségi lakosságtól. Ez részben előny, hiszen az elszigeteltség konzerválta sajátos kultúrájukat. Megőrizték őseik jó és rossz szokásait, zenéjük ritmus és dallamkincse, táncaik formavilága a gyökerekhez vezet és a múltat idézi. A cigány lakosság az ősi kultúra ápolása közben életmódjában is megmaradt sajnos az ősi gyökereknél. Ez az oka annak, hogy kevesen jutnak el a középfokú képzés szintjéig, a bejutók között magas a lemorzsolódás aránya. Életmódjuk okozza társadalmi konfliktusaikat is. A cigánytanulók többsége szakmát akar szerezni. A tanulóközösségek befogadják a cigány tanulókat, megítélésük alapja a viselkedésük, magatartásuk s a végzett munkájuk színvonala. Velük szemben ható negatív diszkriminációval ez ideig nem találkoztunk. A felsorolt célok érdekében támogatjuk: - a képzettségi hátrányok felszámolását, csökkentését - az anyagi és szociális hátrányok kiegyenlítését - a neveltetés és szocializációs hiányok pótlását A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek Környezetünkben egyre több olyan tanulóval találkozunk, akiknek a szülei orvosi, pszichológusi vagy pedagógiai szakértői igazolással, szakvéleménnyel igazolják gyermekük másságát, magatartási zavarait, tanulási nehézségeit, testi-érzékszervi fogyatékosságait. Ezeknek a tanulóknak a speciális iskolatípusban történő képzése csak akkor indokolt, ha az átlagos gyermekpopulációban a fejlesztésük nem biztosítható, ha a közösség a mindennapi környezet a tanuló nevelését-képzését veszélyezteti. Minden más esetben indokolt az integrált 45

nevelés, melynek törvényi kötelezettséget és kereteit a Közoktatási törvény 30.§ és részben a 120. §-ai írják elő. Iskolánkban az értelmi fogyatékosok, a vakok és siketek kivételével minden más fogyatékkal élő, magatartási nehézséggel küzdő tanuló oktatása – nevelése biztosítható. Ezt a feladatot alapító okiratunk is rögzíti. A szaktanárok kötelessége, hogy a tantárgyi anyag feldolgozásakor figyeljenek a sikertelenül szereplő, tanulási nehézségekkel küzdő, rendellenes viselkedést mutató (hiperaktív, szétszórt figyelmű, passzív, szótlan, bezárkózó) tanulókra, s beszéljék meg tapasztalataikat más szaktanárokkal és az osztályfőnökkel. Ha a tapasztalatuk megegyező, akkor szükséges a szülővel történő beszélgetés, az okok feltárása. Abban az esetben, ha az észlelésük csak egyedi, akkor egymással (tanár és tanítvány között) kell tisztázni a nem kívánatos magatartás okait és a megoldás módozatait. Abban az esetben, ha a magatartási, tanulási rendellenességet pedagógiai szakmai szakértő bizottság állapítja meg, s javasolja a magántanulói jogviszony keretei közötti tanulmányok folytatását, úgy a gyermek képzésére a rendelkezésre álló óraszámon felül heti külön órakeretet kell (10 óra) megállapítani. Ezeknek a tanulóknak az egyéni fejlesztése iskolai környezetben, vagy ha ez szükséges, a tanuló lakásán is megszervezhető. A leggyakoribb tanulási nehézség a dyslexia, dysgraphia és a dyscalcuria, melyeket a tanulóra jellemző fogyatékosság mértékének megfelelően, a szakértői bizottság véleményének figyelembevételével kezelhetünk. Előírhatjuk a számonkérés speciális, egyedi formájának alkalmazását, végső esetben rendelkezhetünk az óra látogatása, vagy csak a számonkérés alóli mentesítés ügyében is. A pedagógiai gyakorlatunkban ritkán előforduló eset, hogy a tanuló magatartási zavara, fogyatékossága csak a középiskolába kerüléskor manifesztálódik. Ebben az esetben a szülővel történő őszinte, tényfeltáró konzultáció, esetleg orvosi, pszichológusi szakértői vizsgálat és vélemény beszerzése szükséges. A szakértő állásfoglalása szerint kell az iskolának és a szülőnek együttműködve a terápiát szervezni és végrehajtani. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Sajnos, valóságos tény, hogy tanítványaink között magas a szociális helyzet, anyagi okok miatt veszélyeztettet vagy potenciálisan veszélyeztetettek száma és aránya. Ezeket a tanulókat igyekszünk feltérképezni, és számukra működtetjük: - a tankönyvtámogatás rendszerét

46

- a 9. évfolyamra történő beiratkozáshoz tájékoztatjuk a tanulót a tankönyvtámogatás iskolai rendjéről -

az

iskola

gyermek-

és

ifjúságvédelmi

felelőse

együttműködik

a

helyi

önkormányzatokkal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek. - feladatunknak tekintjük a pályázatok figyelését, írását, s az elnyert összeget a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók megsegítésére fordítjuk. (pl. a térítés ellenében igénybe vehető szolgáltatásokra) Gyermek - és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok -

az általános iskolában megkezdett gyermekvédelmi feladatok folytatása,

-

általános prevenciós tevékenységek az iskolai és családi környezetben (tanácsadás szülőknek, pedagógusoknak, tanulóknak)

-

a mentálhigiéniás programok működésének segítése,

-

a

gyermek

mentális

problémáinak

megoldásában

való

segítségnyújtás

(kompetenciahatárok ismeretében) -

tájékoztatás a szociális ellátás lehetőségeiről

-

drog- és bűnmegelőzési programok. A tanulók számára hasznos szabadidős tevékenység szervezése

-

a változtatás iránti igény képességének kialakítása

-

titoktartási kötelezettség szigorú betartása az alkalmazottak részéről

-

rendszeres együttműködés a szakemberekkel.

A cél elérését szolgáló legfontosabb feladataink, legjelentősebb tevékenységeink: 1. A hátrányos és veszélyeztettet tanulók felismerése, jelzése, segítése. Ehhez szükséges, hogy az osztályfőnök, csoportnevelő rendelkezzen az alábbi adatokkal: a) Testileg fogyatékos, vagy maradandó károsodást elszenvedett gyerekek: - ezek mértéke, kihatása a gyerek viselkedésére, - a gyógyszerelés gyakorisága, időpontjai,

47

- a nem szokványos reakciók előfordulása, gyakorisága, megelőző jelek, tünetek érzékelhetősége, teendők, intézkedések, a környezet feladatai. b) A hátrányos helyzetben, nehéz körülmények között élő gyerekek: - anyagi, szociális körülmények miatt, - erkölcsi okok miatt, - egészségi okok következtében. c) A veszélyeztetett körülmények között nevelkedő gyerekek: - szociális körülmények miatt, - a családi harmónia megbomlása, vagy egyéb erkölcsi ok miatt, - a tanuló életmódja, magatartása okán, - egészségügyi okok következtében, - halmozottan, több tényező egyidejű előfordulása miatt. d) A nehezen megközelíthető, zárkózott, osztálytársaitól elforduló, idegen közösség néhány tagjához csapódó gyerekek: - mi az oka a zárkózottságának, - miért keresi osztályon kívüli közösségben a baráti kapcsolatait, - kik a társai, milyen személyiségjegyekkel jellemezhetőek, - mi jelenti a barátságuk alapját, - hol találkoznak, miben nyilvánul meg a kapcsolatuk. e) Javasolt intézkedés, tennivaló: - az osztályfőnöknek, - az igazgatónak, - a gyámügyi szerveknek, - a rendőrhatóságnak. 2. A tanulók részére iskolánk igény szerint biztosítani tudja a menzai ellátást, kollégiumi elhelyezést.

48

3. A hátrányos helyzetű, vagy anyagi okok miatt veszélyeztetett körülmények között élő gyerekek részére központi rendelkezés alapján biztosítja a tankönyveket. 4. A gyermekeket alanyi jogon megilleti, hogy egészségügyi állapotuk vizsgálatát díjtalanul elvégezzék, az előírt védőoltásokat megkapják, szükség esetén speciális gondozásban részesüljenek (pl. logopédiai szolgáltatás, gyógytestnevelés). E feladat ellátása az iskolaegészségügyi szolgálat és az intézményvezetés közös, együttes felelőssége. 5. Szoros együttműködés az osztályfőnökök, csoportnevelők, az osztályban tanító és a kollégiumi csoportban foglalkozást tartó pedagógusok között. A kollégák azonnal jelezzék az igazgatónak vagy helyettesének, a kollégiumvezetőnek, ha a gyerekek két főt meghaladó csoportjára kiterjedő rendkívüli magatartásváltozást, szokatlan viselkedést, értelmezhetetlen érzelmi reakciókat tapasztalnak. 6. Az osztályközösségről leváló, zárkózott, magányos, vagy idegen közösségekhez csapódó gyerekek viselkedését figyelni, vizsgálni kell. Fel kell deríteni a kiváltó okokat, ha szokatlan, váratlan, vagy teljesen természetellenes magatartásformával találkozunk. Vizsgálódásunk tapasztalatait meg kell beszélni a szülőkkel vagy a gondviselőkkel, a korrekciók végrehajtására intézkedési tervet, cselekvési programot kell készíteni. 7. A szorongó, örökké teljesítménykényszerrel bajlódó, vagy megmagyarázhatatlan nevezhetjük ok nélküli viselkedést tanúsító, esetleg heves érzelmi reakciókat mutató, ellenszegülő, örökké a szembenállást kereső, durva, arrogáns magatartású gyerek(ek) nevelésére különös gondot kell fordítani. Az ilyen eseteket jelezni kell a gyermek- és ifjúságvédelmi megbízottnak, az igazgatónak, s a kialakult vélemény alapján tisztázó, tényfeltáró beszélgetésre kell hívni a szülőt, gondviselőt. Javaslatunk lehet a továbblépés érdekében: - a kiváltó ok (okok) számbavétele és feltárása, - rendszeres konzultáció a szülővel, gondviselővel, - javaslat orvosi, pszichológusi vizsgálat igénybevételére, - javaslat magántanulói jogviszony létesítésére, - javaslat környezetváltoztatás végrehajtására, iskolaváltásra, - a legvégső esetben, ha semmi sem használ, akkor javaslat a

49

- tanulmányok befejezésére, vagy átmeneti felfüggesztésére. 8. Valamennyi pedagógusnak kötelessége a gyerekek személyiségi jogainak tiszteletben tartása, s ehhez kapcsolódóan a szokatlan, nem várt és nem érdemelt viselkedési formák okainak feltárása. A rendkívüli egyedi eseteket az osztályfőnökök gyűjtsék össze, s saját hatáskörben - a szülők, gyámok segítségének igénybevételével próbálják meg orvosolni. Ha a feltárt esemény súlya túlnő az osztályfőnök cselekvési hatáskörén, úgy a törvényes eszközök betartásával az igazgató köteles az ügyben eljárni. Ezen a területen akkor vagyunk elégedettek, ha: Közreműködésünkkel csökken a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók száma. Kevesebben dohányoznak, italoznak és nyúlnak a kábítószerekhez. Többen kirándulnak, túráznak, sportolnak az „értelmetlen bandázás” helyett. Tanulóink segítik egymást helyes döntések meghozatalában, megosztják egymással gondjaikat, merik vállalni önmagukat, részt vesznek közös rendezvényeken. Segítséget mernek kérni problémáik megoldásához az osztályfőnöktől, szaktanártól a gyermek- és ifjúságvédőtől és mentálhigiénés védőnőtől, felkeresik őket fogadóóráikon. Részt vesznek az egészséges életmódra nevelés előadásain és ezzel kapcsolatos vetélkedőkön (vöröskereszt stb.).

A célok megvalósulásához szükséges legfontosabb feltételek: Személyi feltételek: előadók, osztályfőnökök, gyerek- és ifjúságvédő, mentálhigiénés védőnő. Tárgyi feltételek: CD-k, filmek, előadásokhoz terem, osztály Költségvetési feltételek: CD, film, előadók tiszteletdíja, szakkönyvek Intézményi kapcsolatok:

Polgármesteri Hivatal, Gyámügyi Hivatal, Egyesített Szociális és Egészségügyi Intézet (ESZEI) és ennek tagintézménye a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Rendőrkapitányság Szerencs, Vöröskereszt

Figyelemmel kísérjük a kiírt pályázatokat ebben a témában és lehetőségünk szerint pályázunk.

50

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok -

Az osztályban tanító tanárok munkájának összehangolása a kudarcok okainak

felderítéséhez, megszüntetéséhez, hasznosítása az önnevelésben. -

Egészséges önbizalom, ambíció, céltudatosság kialakítása a tanulóban.

-

A tanulás tanítása, tanulási szokások, módok, technikák elsajátíttatása

-

Az egyedi problémákkal küszködő tanulók segítése, a velük való foglalkozás

módjának megtervezése. -

Felzárkóztató

programokat

készítünk

azokból

a

tantárgyakból,

amelyekben

legnagyobb a lemaradás. A szabad órakeret terhére felzárkóztató foglalkozások 7.– 8.–9. évfolyamokon. Kapcsolattartás a nevelési tanácsadó szakembereivel, segítségnyújtás megszervezése. - Szükség esetén kollégiumi elhelyezésük az egyéni tanulási zavarok, lemaradások enyhítésére, megszüntetésére. A Pedagógiai Szakszolgálat szerepe a nevelési program megvalósításában Alapelveink Az iskolai követelményeket nem minden gyermek képes egyformán teljesíteni. Az általános alapoktatás meghosszabbítása és a középiskolai kiterjesztése növelheti azoknak a tanulóknak az arányát, akik a többieknél lassabban haladnak tanulmányaikban, akiket a leszakadás veszélye fenyeget. Azok száma is növekszik, akik nem mindenben azonosulnak az iskolai nevelés és oktatás céljaival, társadalmi beilleszkedésük megoldása tehát különösen nehéz feladat elé állítja az iskolákat. Ezért az oktatás és nevelés eredményei egyre inkább attól függenek, hogy a pedagógusok felismerik-e a tanulók közötti különbségeket, és rendelkeznek-e olyan pedagógiai eszközökkel és módszerekkel, melyek a tanulók adottságainak figyelembe vételével elfogadható eredményre vezetnek a nevelésben és az oktatásban. Ennek elérésében a többcélú intézmény tartalmilag és módszertanilag sokszínű és differenciált oktatási programjának megvalósításában jelentős szerepet tölt be intézmény egységünk. A szerencsi Egységes Pedagógiai Szakszolgálat szakalkalmazotti közössége arra törekszik, hogy magas színvonalú munkával biztosítsa a különleges gondozásra jogosult tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarral küzdő gyerekek szakszolgálati ellátását.

51

Alapelvünk,

hogy

a

Pedagógiai

Szakszolgálat

látókörébe

került

problémás

gyerekek/tanulók minél korábban megkapják a szükséges ellátást, segítünk abban, hogy az iskolai beilleszkedésük, fejlődésük, tanulmányi előmenetelük minél zökkenő mentesebb legyen. Vállaljuk a kapcsolattartást

a tanárokkal;

rendszeresen konzultálunk

a tanuló

problémájáról, fejlődéséről, tanulmányi előmeneteléről. A szülői kapcsolattartás erősítése érdekében fogadóórát tartunk. Igyekszünk a hozzánk forduló családok, gyermekek, tanulók problémáját nagy odafigyeléssel, legjobb tudásunk szerint kezelni. Egyéni fejlődési ütemüket, másságukat tiszteletben tartva kívánjuk erősíteni személyiségüket. Nagy hangsúlyt fektetünk a diszkrécióra. Céljaink Az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat szakemberei lássák el azokat a speciális szakszolgálati feladatokat, amelyek nélkül nem lehet szó eredményes, minőségi oktatásról. Célunk a körzetben élő szociokulturális hátrányokkal, jellegzetes nevelési problémákkal, tanulási kudarcnak kitett, pszichés vagy részképesség-zavarral küzdő gyerekek mielőbbi kiszűrése, diagnosztizálása, terápiás ellátása, felzárkóztatásuk, oktatásuk segítése. A Pedagógiai Szakszolgálat szakemberei – a terápia és a család pozitív irányú befolyásolása mellett – törekszenek a pedagógusok gyermek iránti toleranciájának fokozására. Feladataink A nevelési tanácsadás feladata annak megállapítása, hogy a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, ennek alapján szakvélemény készítése valamint a gyermekfejlesztő foglalkoztatása pedagógus és szülő bevonásával. A Nevelési Tanácsadó pedagógiai, pszichológiai támogatást, fejlesztést, terápiás gondozást nyújt a tanulónak, támogatja a pedagógus nevelő és oktató munkáját, segíti a családdal, valamint egyéb családvédelmi, egészségügyi intézménnyel való kapcsolattartást. Feladatai során figyelembe kell, hogy vegye a gyermek egyéni adottságát, fejlettségét, képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, hátrányos helyzetét.

52

Tevékenységi kör: Pszichológiai: diagnosztizálás, szakvélemény készítés, tanácsadás, pszichoterápia, önismereti,

személyiségfejlesztő

tréningek

vezetése,

nyelvi

alkalmassági

szűrés,

tehetségdiagnosztikai, mentesítések tantárgy, tantárgyrészek értékelése, osztályozása alól. Pedagógiai: diagnosztizálás, tanácsadás, szakvélemény készítés, fejlesztési javaslatok, pedagógiai korrekció, fejlesztés, tanulás-módszertani tréning, tanácsadás. A logopédiai ellátás feladata beszédhibák, nyelvi kommunikációs zavarok javítása, dyslexia, dysgraphia, dyscalculia prevenció és korrekció, logopédiai szűrés, vizsgálat, terápia, szakvélemény készítés, beszéd-alkalmassági vizsgálat, korrekciós ellátás (pályaválasztáshoz, továbbtanuláshoz). A gyógytestnevelési ellátás feladata a tanuló speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatása iskolaorvosi, szakorvosi szűrővizsgálat alapján. A Szakszolgálat a kistérségben csoportonként – az előírt heti három gyógytestnevelési órából – heti egy órát biztosít minden településen. A Szerencsi Városi Uszoda működése lehetővé tette, hogy a gyógytestnevelési órákat, úszás órákban tömbösíthetjük, amellyel a rehabilitáció sokkal intenzívebbé, hatékonyabbá válhatott, s ennek remélhetőleg pár év múlva mérhető eredményei lesznek. Korai fejlesztés és gondozás, egyéni foglalkozás, illetőleg csoportfoglalkozás keretében valósulhat meg. A korai fejlesztés és gondozás feladatait – a szakértő és rehabilitációs bizottság szakvéleményére épített – egy fejlesztési évre készített egyéni fejlesztési terv alapján végezzük. Nulla és három éves valamint három és öt éves gyermekek részére. A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás feladata a tanulók adottságainak, tanulási képességeinek, irányultságának szakszerű vizsgálata és ennek eredményeképpen iskolaválasztás, pályaválasztás ajánlása. Tagintézményünk

kiemelkedő

infrastrukturális

feltételekkel

rendelkezik

úgy

a

körzetközpontban, mint a kistérségi decentrumokban.

Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat részt vesz a többcélú intézményben a gyermekek személyiség-fejlesztésével kapcsolatos pedagógiai feladatokban.

53

A gimnáziumban a nagy létszámú tanulósereg eltérő családi háttérrel rendelkezik, különböző szociális helyzetből kerül ki, a tanulók más-más etnikai normákat képviselik. A gimnáziumnak nem csak az a feladata, hogy a továbbtanuláshoz szükséges ismereteket megadja, hanem az is, hogy olyan értékrend megvalósítására ösztönözze a gyermekeket, amelyet majd humánusabbá, szociálisan érzékenyebbekké válhatnak, s egy élhető, jobb világot építhetnek maguk körül. A tanulók önismeretének fejlesztésében, személyiségük stabilizálásában, életpályájukra való felkészülésükben segíti a gimnáziumot azzal, hogy önismereti és személyiségfejlesztő tréning foglalkozásokon való részvételre ad lehetőséget.

Önismereti és személyiségfejlesztő csoportok vezetése, tréningek biztosítása Foglalkozások: csoportonként havi egy alkalommal. A csoport vezetője a szakszolgálat pszichológusa. Foglalkozások célja: a tréningek alkalmával a személyes képességek behatóbb megismerése és fejlesztése, a pályaválasztáshoz szükséges képesség-ismeret és képességfejlesztés, a társas kapcsolatok képesség-rendszerének (empátia, kommunikáció, alkalmazkodás stb.) fejlesztése segítheti a fiatalokat ebben a konfliktusokkal teli időszakban a pozitív irányú változások elérésében. Az „én-ismeret” teszi képessé az embert, hogy hatékonyabban dolgozza fel a már rendelkezésre álló információkat, gondolatait, érzéseit. Cél, hogy a csoport az egyén fejlődését szolgálja, a tréningek során elérendő cél, hogy a fiatalok tudják kezelni helyi problémáikat, konfliktusaikat, sikerüljön megtalálni a kompromisszumokat, tudjanak együttműködni, kooperálni, fejlődjön empátiás képességük, előítéletes magatartásuk megszűnjön, képesek legyenek megtalálni a kölcsönös megértés lehetőségeit, antiszociális magatartás-mintát ne kövessenek.

Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A Pedagógiai Szakszolgálat segíti a tanulási, magatartási és beilleszkedési nehézséggel küzdő gyermekek iskolai elmaradását, eredményes szocializációját.

54

A pszichológus és a fejlesztő pedagógus a szakszolgálatot felkereső gyermeket vizsgálat után a szülő (család, iskola) bevonásával terápiás ellátásban részesíti. A terápiás ellátás a törvényi előírásoknak, finanszírozásnak megfelelően rövid fókuszterápiákká kellett leszűkíteni. Súlyosabb esetben azonban szakmailag indokolt, hogy az évi hat alkalom helyett akár hónapokig, évekig tartó ellátásban részesüljenek a gyermekek. Az ellátott gyermekeket a terápiákat követően is nyomon követjük. Súlyosabb esetben (pl. krízis) a gyermekeket ismételten gondozásba kell vennünk. Krízis esetén azonnali ellátást biztosítunk.

Tehetség, képesség kibontakoztatást segítő tevékenység A tagintézmény – szülő kérésére – elvégzi a tehetség diagnosztikát (teljesítmény- és személyiségdiagnosztika), s részt vesz az intézmények tehetséggondozó programjában.

Tanulási kudarcnak kitett tanuló felzárkóztatását segítő program Tanulási nehézségek esetén (hat alkalmas) tanulás-módszertani tréning igénybevételére is lehetőséget biztosítunk egyéni vagy csoportos formában.

A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban valórészvételi jogainak gyakorlási rendje Célunk: Segíteni diákjainkat abban, hogy a közösségért tenni akaró és tenni tudó felnőttekké váljanak. Bevonni őket az iskolai döntések előkészítésébe, támogatni őket a diákközösségeikre vonatkozó döntések meghozatalában, segíteni őket a végrehajtásban. Fejleszteni önállóságukat. Intézményünkben az iskolai Diákönkormányzat működését az SZMSZ szabályozza.

A cél elérését szolgáló feladatok, tevékenységek:

55

1. Az iskola a DÖK működéséhez pénzügyi keretet biztosít, mely keret felhasználásáról a DÖK hivatott dönteni. 2. Az iskola biztosítja a DÖK működésének tárgyi feltételeit (terem infrastruktúra) 3. Az iskola igazgatója felelős, hogy legyen a DÖK munkáját segítő felnőtt. 4. Tanáraink támogatják a diákönkormányzat munkáját. 5. A diákönkormányzat havi megbeszélésein a diákmozgalmat segítő tanár részt vesz. Tájékoztatja a diákvezetőséget a következő időszak fő feladatairól, majd tájékoztatja az igazgatót, vagy az illetékes helyettest a diákönkormányzat ülésein felmerülő kérdésekről, véleményekről, javaslatokról. 6. Az osztályfőnökök osztályfőnöki órán – legalább havonta egyszer – beszámoltatják a diákvezetőiket a végzett munkájukról. 7. Az osztályfőnök igény esetén tegye lehetővé az osztály diákvezetőjének a szülői értekezleten való részvételét. 8. Az iskola minden évben tegye lehetővé 15-20 diák diák-önkormányzati képzését, és biztosítson szabadidőt a résztvevőknek. 9. A DÖK két küldötte tagja az iskolaszéknek. 10. A diákvezetőket bevonjuk a diákszociális bizottság és fegyelmi bizottság munkájába. 11. Az iskola igazgatója – minden a diákságot érintő – ügyben tájékoztatja az IDB vezetőit s lehetővé teszi, hogy a diákokat érintő fontos döntéseket hozó tantestületi értekezleteken a diákvezetők jelen lehessenek. 12. Az osztályfőnökök és az iskolavezetés képviseletet biztosít az évenkénti diákparlamenti üléseken. 13. A DÖK rendezvényein különösen az évenkénti diáknapon – a tantestület részt vesz. 14. Az önállóság elérése érdekében az osztályrendezvények szervezését, lebonyolítását – a 10. évfolyamtól kezdve egyre kevesebb tanári segítséggel – a diákokkal végezhetik. (Adott esetben felvállalva azt is, hogy esetleg néhány általuk is kívánt rendezvény elmarad.) 15. Tanév elején osztályfőnöki órán meg kell választani a diákvezetőket, és alsóbb évfolyamokon ismertetni kell a DÖK működését, DÖK SZMSZ-ét. A célok teljesítésével akkor vagyunk elégedettek, ha: 56

Az iskolai költségvetésben megjelenik az elkülönített keret, Van diákszoba, számítógép, nyomtató és telefonálási lehetőség. A diákönkormányzati képzéseket az iskola évente megszervezi, és azon legalább 15 diák részt vesz. A képzést a résztvevők jónak és hasznosnak minősítik. Van iskolánkban DÖK segítő felnőtt. A diákönkormányzat önállóan működik. A célok eléréséhez szükséges feltételek: Diák klubszoba, számítógép, telefon, nyomtató Tréningekre szakember Támogató tanár(ok)

A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partneri kapcsolattartásának formái 1. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: az iskola igazgatója legalább évente egyszer az iskolai küldöttgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. 2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve az ellenőrző könyvön keresztül írásban) tájékoztatják. 3. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az intézményi székkel. A tanulók munkájának ellenőrzése, a magatartási és szorgalom figyelemmel kísérése az iskola és a szülők közös érdeke és felelőssége. Ebből fakadóan mindkét félnek vannak kötelességei. Az iskolának az, hogy meghatározott gyakorisággal adjon tájékoztatást az osztályközösség életéről, munkájáról, a tanulók neveltségének alakulásáról, az egyes tantárgyakban 57

megmutatkozó eredmények vagy eredménytelenségek okairól, a követendő magatartásformákról, az elérendő közeli és távolabbi célokról, s négyszemközti megbeszélésen értékelje az egyes tanulók munkáját és magatartását. Ezeknek a feladatoknak az iskola szülői értekezletek, és tanári fogadóórák szervezésével tesz eleget. Célunk, hogy együttműködve a szülői házzal segítsük elő a pedagógiai programunkban megfogalmazott céljaink sikeres megvalósítását.

Intézményünk nevelőtestülete egyetért az alábbiakban: A nevelés-oktatás folyamatában egyenrangú kapcsolatra törekszünk a szülőkkel. A szakmaiság kérdésében vezető szerep a pedagógusé. Egyetértés szükséges a legfontosabb alapértékekben. A kölcsönös információcserére, az együttműködésre törekszünk. A nevelés nem az iskola kizárólagos feladata, szülői közreműködés nélkül nem lehet eredményesen nevelni, oktatni. A gyermekek érdeke parancsolja az együttműködést. Az iskola nemcsak a pedagógusoké, legalább annyira a diákoké és a szülőké is. Az együttműködés nemcsak pedagógiai belátás és mérlegelés kérdése, hanem az oktatási törvény által előírt jogi kötelezettsége szülőknek és pedagógusoknak egyaránt, a jogszabályok, lehetőségek megismerésére kölcsönösen törekedni kell, a tájékozatlanság sokat árthat. A jól működő iskola közös érdek (tanár-diák-szülő). Az együttműködés tartalmi elemei Együttműködés

alapvető

nevelési-oktatási

megismerése és közös álláspont kialakítása. Tanulásirányítás. A szabadidő irányítása, szervezése. Egészséges életre nevelés. A családi életre nevelés, felkészítés.

58

kérdésekben,

egymás

nevelési

elveinek

Hátrányos helyzetű tanulók segítése. Tehetséggondozás. Továbbtanulás, pályairányítás. Diák-önkormányzati munka segítése. Gyermek- és ifjúságvédelem. Társadalmi munka az iskola javára. Viselkedés és a magatartás formálása. Az együttműködés fórumai, a kapcsolattartás formái, tevékenységek Tájékoztató szülői értekezlet (beiskolázás) januárban Évfolyam szülői értekezlet (új osztályoknak szeptember elején), érettségi előtt a 12. évfolyamon) Szülői értekezlet félévente egyszer. Fogadó órák félévente egyszer szervezetten, egyéni egyeztetés után bármikor. Az egyéni fogadóórák rendjét és időpontját az ellenőrző könyv első oldalának kitöltésével tudatjuk a szülőkkel. Ellenőrző könyvvel, digitális naplóval, telefonon keresztül. Iskolai rendezvények (aktív résztvevő, vendég) Szükség szerinti családlátogatás, ezek dokumentálása: osztályfőnök vagy osztályfőnök és a gyermekjóléti szolgálat munkatársa. Szülői szervezet és az intézményi szék ülésein, programjain a témának megfelelően képviselteti magát az iskolavezetés, a pedagógusok. A szülői értekezletek általában 17 órakor kezdődnek, de ettől eltérő időpontban is lehet a vidéki szülők igényeihez igazodva. A fogadóóra 16 órakor kezdődik. Az iskolai rendezvények idejéről és helyéről az osztályfőnökök, csoportvezetők tájékoztatják a szülőket az ellenőrzőn keresztül. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg illetve választott képviselők, tisztségviselőik útját közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy az intézményi székkel.

59

Intézményünkben szülői munkaközösség és intézményszék működik, melyek működési rendjüket a jogszabályi keretek között önállóan alakítják ki.

A tanulmányok alatti vizsgák szabályai -

az érettségi

vizsga

részletes követelményeit

az érettségi

vizsga

rendjéről szóló

kormányrendelet rögzíti -

az osztályozó, javító, pótló, kiegészítő, szintemelő stb. vizsgákról a Nemzeti köznevelési törvény és az érettségi vizsgaszabályzat rendelkezik

-

a különbözeti vizsgáknál a helyi tantervi követelmény a mérvadó

-

hagyomány iskolánkban a kis érettségi, ez külön beosztás szerint folyik, amelynek elkészítése, a vizsgák szervezése az igazgatóhelyettes feladata

-

a vizsgák témaköreit, követelményeit a munkaközösségek fogadják el és munkatervükben rögzítik.

A felvétel és az átvétel szabályai A magasabb évfolyamba lépés feltételei A tanuló legfeljebb 250 tanítási órát hiányozhat. Amennyiben a tanórai hiányzások összege meghaladja a 250 órát, illetve egy tantárgyból az órák 30%-t, akkor a tanév végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület lehetőséget ad arra, hogy minden tárgyból illetve a kérdéses tárgyból osztályozó vizsgán teljesítse az éves követelményeket és nincs igazolatlan hiányzása. Ha a tanuló hiányzása már félévkor elérte a 250 órát, akkor már félévkor lehetővé kell tenni számára az osztályozó, illetve a javító vizsgát. A tanuló az adott évfolyamon valamennyi osztályozott tárgyból legalább elégséges osztályzatot kap, illetve nem osztályozott tárgyból megkapja a részt vett bejegyzést. A tanév végén a legalább elégséges osztályzat elérésének feltételei bármelyik osztályozott tantárgy esetén. o

A tanévközben kapott érdemjegyek átlaga 1,5-nél több legyen.

o

A tanuló a tantárgyi témazáró dolgozatainak legalább a felét megírja.

60

Amennyiben a tanuló az utolsó tanítási nap előtt nem írta meg a témazáró dolgozatainak legalább a felét, vagy az adott szaktárgy óráinak több mint 30%-áról hiányzott, akkor az adott tantárgyból nem osztályozható, kivéve, ha legkésőbb az év végi osztályozó konferencia előtti tanítási napon osztályozó vizsgán eleget tesz a szaktárgy éves követelményeinek. A szaktanár joga, de nem kötelessége a hiányzás miatt elmaradt témazáró dolgozatot bepótolni a tanulóval, illetőleg lehetőséget adni a tanulónak javításra. A tájékoztató jellegű félévi osztályzattal történő minősítésnek is hasonlóak a feltételei. A nem osztályozott tantárgyból a részt vett bejegyzés elérésének feltétele, hogy a tanuló a tantárgy óráinak legalább 70%-án részt vegyen a tanórai munkán. Ellenkező esetben osztályozó vizsgán kell teljesítenie a tantárgy éves követelményeit. A tanuló az iskola igazgatójától bármelyik tantárgyból felmentést kaphat a tanórákra járás alól, miután osztályozó vizsgán eleget tett a tantárgy éves követelményeinek. Átjárhatóság

Az átvétel a gimnáziumba illetve szakközépiskolába: Intézményünkbe menet közben is át lehet jönni másik iskolából. Az egyes évfolyamokra való átvételről iskolánk igazgatója dönt, adott esetben különbözeti vizsgát írhat elő feltételként. Belső átjárhatóság A tanuló csoportba sorolása május végén megtörténik. A tanuló a változtatási szándékát (tagozatok, specializációk, idegen nyelv, közép- illetve emeltszintű érettségire való felkészítés stb.) az igazgatóhoz beadott kérelemmel jelezheti, aki a csoportlétszámok figyelembe vételével dönt a kérelemről és adott esetben különbözeti vizsgát írhat elő a változtatás feltételeként. A megfelelő feltételek megléte esetén tanév közben is engedélyezhető a csoportbontás. Jelentkezés, felvétel, tanulói jogviszony létesítése és megszüntetése:

Intézményünk iskolatípusaiba kérhetik felvételüket azok: -

akik általános iskolai tanulmányaikból hat évfolyamot elvégeztek (hatosztályos gimnáziumba)

-

befejezték

általános

iskolai

tanulmányaikat

(négyosztályos

gimnáziumba,

szakközépiskolába) A jelentkezés minden esetben írásban történik vagy a középiskolai egységesített jelentkezési lappal, elektronikusan. Iskolánk formanyomtatványával jelentkezhetnek hozzánk az érettségi utáni szakképző évfolyamokra jelentkezők. 61

A jelentkezések határidejét a felelős miniszter határozza meg minden évben, melyet a következő tanév rendjét szabályozó rendeletében tesz közzé. A jelentkezés korhatári feltételeit a Köznevelési törvény szabályozza. Iskolánk minden évben szervez nyílt napokat, ahol tájékoztatjuk az érdeklődőket az induló képzési formákról, a jelentkezések módjáról, határidejéről. Részt veszünk az általános iskolák pályaválasztási szülőértekezletein.

A 9. évfolyamra történő beiskolázás alapja az általános iskola 6-7-8. évfolyamán a közismereti tárgyakból szerzett év végi, illetve a félévi osztályzatok átlaga, ami nem lehet rosszabb 4,0-nél. Felvételi vizsga jelenleg nincs. Az iskolánk iránt növekvő érdeklődés azonban indokolttá teheti néhány éven belül az központi felvételit. Ha ez bevezetésre kerül, akkor a tanulmányi eredmények mellett ezt is figyelembe kívánjuk venni. Felvételi vizsgát (osztályozóvizsgát) akkor írhat elő az igazgató, ha a tanuló más iskolából, magasabb évfolyamra történő átvételét kéri. A rendészeti képzésre jelentkezett tanulók alkalmassági vizsgán vesznek részt. Ennek részei: testnevelési ügyességi és erőfelmérés, orvosi igazolás, amely alapján megbizonyosodunk arról, hogy a tanuló fokozottabban terhelhető fizikailag. Ezek eredménye és a tanulmányi eredmény együttese adja a felvételi erősorrendet.

A tanulói jogviszony a beiratkozással létesül. A beírás alkalmával kérhetik a szülők és a tanulók. - a kollégiumi felvételt, - a menzai ellátást, - az iskolai hitoktatást.

A beírt tanuló abban az osztályban kezdheti meg tanulmányait, amelybe felvételt nyert, s ahová a beiratkozáskor besorolták. Az osztályon belül a nyelvi csoportba sorolásnál figyelembe vesszük a tanuló igényét, az iskola adottságait, s az iskola érdeke által meghatározott órakeretet. Megszűnik a tanulói jogviszony:

62

-

a tankötelezettség utolsó éve szorgalmi idejének utolsó napján, ha a tanuló nem kívánja tanulmányait folytatni,

-

ha középiskolai tanulmányait befejezte, az érettségi bizonyítvány átvételekor

-

szakközépiskolában folyó szakképzésben az utolsó évfolyam elvégzését követő első szakmai vizsgaidőszak utolsó napján,

-

ha a tanuló tanulmányai folytatására egészségügyi okok miatt alkalmatlanná válik,

-

ha a tanuló tanulói jogviszonyát – tanköteles tanuló kivételével – fizetési hátralék miatt az igazgató megszünteti, a döntés jogerőre emelkedés napján,

-

ha a tanulót jogerős fegyelmi határozat keretében kizárás fegyelmi büntetésben részesítették.

Elsősegélynyújtás ismeretek megszerzésének lehetőségei A hatosztályos gimnáziumban a nyolcadik és tizenegyedik évfolyamon, a négyosztályos gimnáziumban a tizenegyedik évfolyamon biológiában az élettan tanulásánál a tananyag lehetőséget ad az elsősegélynyújtás alapismereteinek megismertetésére. Minden évfolyamon az osztályfőnöki óra keretében 2-3 órát foglakoznak a tanulók az elsősegélynyújtás ismereteik bővítésével az osztályfőnök és az iskolai védőnő segítségével. Az érdeklődő diákok részére minden évben verseny előkészítő szakkört szervezünk, melyet az iskolai védőnő vezet, ezen résztvevő diákok rendszeresen megmérettetik magukat elsősegély-nyújtási versenyeken. 2010-től minden év tavaszán az iskola tanulóinak és dolgozóinak , a hely vöröskereszt segítségével , véradást szervezünk, melynek célja felhívni a tanulók figyelmét az elsősegélynyújtás ezen módjára is.

63