BMEEOUVAI01 segédlet a BME Építőmérnöki Kar hallgatói részére. Az építész- és az építőmérnök képzés szerkezeti és tartalmi fejlesztése

I N F R A S T R U K T Ú R A

EURÓPAI UNIÓ STRUKTURÁLIS ALAPOK

L É T E S Í T M É N Y E K K I V I T E L E

Z É S E BMEEOUVAI01 segédlet a BME Építőmérnöki Kar hallgatói részére

„Az építész- és az építőmérnök képzés szerkezeti és tartalmi fejlesztése” HEFOP/2004/3.3.1/0001.01

1. TERVLÉPCSŐK (TERVFÁZISOK) – A KIVITELEZÉST MEGELŐZŐ LÉPÉSEK -

Építtetői alapkoncepció kialakítása, nevezhetnénk „0” fázisnak is (ez lehet egy távlati terv lassan aktuálissá váló része megvalósításának az első lépése, de lehet egy távlati tervnek magának az első fázisa is). Ezt többnyire az építtetői szervezet maga készíti el, lényege: mit is akarok megvalósítani? Ez lehet egy útrehabilitáció, egy hídfelújítás, csomópont átépítés/építés, elkerülő útszakasz, nyombővítés, de lehet egy folyami híd, vagy autópálya szakasz is. Ezek az ügyek - amint azt a szakma műszaki ellenőrei igen jól ismerik - hosszú éveken át érő/változó, eltűnő, majd újra felbukkanó dolgok. Példák: „Egér út”, M0 autópálya különféle szakaszai, Hungária krt. - Könyves Kálmán krt. teljes kiépítése.

Megvalósíthatósági Előtanulmány/Tanulmány Ez a tervfázis elnevezetés az 1980-as években nálunk is „divatba jött” (a nemzetközi műszaki-pénzügyi világban Feasibility Study-nak nevezik). Korábban a hazai gyakorlatban a Tanulmányterv, az Előtanulmányterv töltötte be lényegében ezt a feladatot, bár kétségtelen, hogy a Megvalósíthatósági Tanulmányok lényegesen több gazdasági-pénzügyi vizsgálatot, mutatót tartalmaznak, sokkal szélesebb pénzügyi területet ölelnek fel. Ezen

Megvalósíthatósági

Tanulmányok

fő

tartalmi

eleme

az

alternatívák

(nyomvonalváltozatok, időbeni ütemezések, keresztmetszetben ütemezett kiépítések, stb.) vizsgálata, elemzése, összehasonlítása. Természetesen

ez

a

tervfokozat

önmaga

is

lehet

többlépcsős,

vagy

módosított/kiegészített módon megismételt („visszacsatolások”). Engedélyezési terv Itt összefoglalóan beszélünk erről a tervcsoportról, amelyek elkészíttetésének közös célja: a hatósági engedélyeztetés és a tenderterv műszaki alapjainak a megteremtése. Ez a tervfázis akkor készíthető el, ha az előző tervlépcsők alapján építtetői döntés született a beruházás (a létesítmény) megvalósításáról, és annak főbb jellemzőiről (nyomvonal, hossz-szelvény, keresztmetszet, hidak főbb méretei, 1

útpálya szerkezet, megvalósítási időpontok, ütemezés, szükséges pénzügyi források biztosítása, stb.). Az engedélyezési tervek kidolgozottsága, részletessége (léptéke) természetesen nem éri el az építési/kiviteli tervekét. A különféle szakterületek tervezési szabályzatai határozzák meg a tartalmi kérdéseket. Útépítés vonatkozásában az engedélyezési tervet bejárási tervnek is nevezik, mert ezt teszik nyilvánossá az engedélyezést megelőző helyszíni tárgyaláson (régiesen: közigazgatási bejárás). Általában az utak engedélyezési tervének része a hidak vázlatterve, ha csak nem önálló, nagyobb hídról van szó. A hidak ténylegesen engedélyezési terve megegyezik a végleges építési/kiviteli tervvel. Ajánlatkérési Dokumentáció műszaki része - Tenderterv Az engedélyezési terv munkarészeiből - az építési engedély birtokában - állítják össze a Tendertervet. A Tendertervnek meg kell határoznia, hogy mi épül, legalábbis olyan mértékbe, hogy arra korrekt ajánlatot (ár, határidő) lehessen adni. A Tenderterv igen lényeges része a Műszaki Specifikáció és a Munkák Leírása (minőség, mennyiség). Ez a legdöntőbb rész, ebből van utólag a legtöbb vita (mi van benne az árban/díjban, mi nincs benne!). Közbeszerzésnél az ajánlati felhívás dokumentációjának műszaki tartalmát a 162/2004. (V.21.) Korm. rendelet az építési beruházások

közbeszerzésekkel

kapcsolatos

részletezés

szabályairól

(1.sz.

melléklet) szabályozza. Fontos megjegyzés: az Ajánlatkérési Dokumentáció hivatalosan is elterjedt megnevezése „Dokumentáció”. Építési (kiviteli) terv A munka kivitelezésére, megépítésére szolgáló részletes műszaki tervdokumentáció (nemzetközi gyakorlatban angolul: final design, de a teljesség kedvéért: „f” final design,

„i”

interim,

„p”

preliminary

fokozatok

is

szerepelnek,

elsősorban

autópályáknál). Ez a tervfázis természetesen önmagában is készülhet több fokozatban, különösen nagyobb beruházások (autópályák, folyami hidak, stb.) esetében. Miután az építési-vállalkozási szerződést általában a tenderterv alapján kötik, a kivitelezés pedig az építési tervet követi, a kettő eltérése általában jelentős vita forrása. 2

A műszaki ellenőrnek elsősorban itt, ennél és a következő tervfázisnál van a legtöbb és legfontosabb feladata. Megvalósulási (átadási, „D”) terv Az elkészült létesítményről készült olyan terv, amely a tényleges kivitelezésnek megfelelően tartalmazza a menet közbeni módosításokat (kiegészítéseket). Tulajdonképpen nem tartozik a terveztetés klasszikus feladatai közé, mert az építéskivitelezőnek kell az átadáskor szolgáltatni. Nagyobb létesítményeknél esetleg a tervező (vagy másik hasonló iroda) készíti el, dokumentálja újra, a kivitelezőműszaki ellenőri adatszolgáltatás alapján. Lényeges feltétele a korrekt elkészítésnek: folyamatosan vezetni a változásokat. Irodalom: 1. Sümeghy Pál: Terveztetés, BME Út és hídépítési műszaki ellenőri szaktanfolyam, Budapest, 2006.

3

2. A MŰSZAKI ELLENŐR FELADATAI A különböző infrastruktúra létesítmények építéséről szóló legfontosabb 158/1997. (IX.26.) Korm. rendelet (módosítással) a következőket mondja a műszaki ellenőri tevékenységről: (Idézetek, kiemelésekkel és megjegyzésekkel, a fenti rendeletből) „2.§. (1) Az építtető az építési-szerelési munka szakszerűségének ellenőrzésével, illetőleg helyszíni képviselete ellátásával építési műszaki ellenőrt bízhat meg, illetve jogszabályban meghatározott esetekben köteles megbízni.” „(2) Az építési műszaki ellenőr az építmény megvalósítására irányuló építési szerelési munka teljes folyamatában elősegíti és ellenőrzi a vonatkozó jogszabályok, hatósági előírások, szabványok, szerződések, valamint az építésügyi hatóság, illetve az építmény létesítését engedélyező hatóság által jóváhagyott építészeti műszaki terv betartását. (3) Az építési műszaki ellenőr feladata különösen: a) a jogerős és végrehajtható építési (létesítési) engedély és a hozzá tartozó jóváhagyott építészeti-műszaki tervdokumentáció, valamint a kivitelezési tervek alapján az építéskivitelezési tevékenység ellenőrzése, az építmény kitűzése helyességének, szükség esetén a talajmechanikai, környezetvédelmi és egyéb felmérések, vizsgálatok megtörténtének ellenőrzése, b) a hatósági engedélyek, hatósági előírások, valamint a szerződések megtartásának folyamatos ellenőrzése, c) az építési napló külön jogszabályban meghatározottak szerinti ellenőrzése, a bejegyzések és egyéb jegyzőkönyvek ellenjegyzése, illetőleg észrevételezése, d) a hibáknak, a hiányosságoknak, eltéréseknek az építési naplóban való feltüntetése, 4

e) a műszaki, illetve gazdasági szükségességből indokolt tervváltozásokkal kapcsolatos javaslatok megtétele az építtető részére, f) a munkák eltakarása előtt azok mennyiségi és minőségi ellenőrzése, g) az átadás-átvételi eljárásban való részvétel, h)

egyes

építményfajták

műszaki

teljesítmény-jellemzőinek

ellenőrzése,

a

technológiával összefüggő biztonsági előírások betartásának ellenőrzése, i) a beépített anyagok, késztermékek és berendezések megfelelőség-igazolása, meglétének ellenőrzése. (4) Ha az építőipari kivitelezési tevékenységet fővállalkozó hiányában több kivitelező végzi, és a megbízási szerződésben a felek másként nem rendelkeznek, a műszaki ellenőr gondoskodik arról, hogy az építmény, építményrész, elvégzett szakmunkák vonatkozásában az egyes kivitelezők felelős műszaki vezetői által tett nyilatkozatok a használatbavételi engedély iránti kérelem benyújtásakor az építésügyi hatóság rendelkezésére álljanak. (5) Az építési műszaki ellenőr hiba, hiányosság megállapítása esetén köteles azt haladéktalanul az építtető vagy annak megbízottja tudomására hozni.” Nem szorosan a műszaki ellenőri tevékenységhez (feladatokhoz) tartozik, de megjegyzendő, hogy a rendelet és módosítása a fenti vázlatos „tevékenységjegyzék” mellett részletesen szól a jogosultság megszerzéséről (feltétel: szakirányú képesítés, gyakorlati idő, tanfolyam és vizsga), a Névjegyzékről (ezt 2000. július 1.-től az Építésfelügyeletek vezetik). Fontos megállapítása még a rendeletnek a műszaki ellenőr pártatlanságára, összeférhetetlenségére vonatkozó előírás: ahol műszaki ellenőr dolgozik, ott sem ő, sem gazdálkodó szervezete szakértő, vagy kivitelező, vagy felelős műszaki vezető, vagy anyagbeszállító (hozzátartozója sem) nem lehet. 5

A fenti felsorolásból a műszaki ellenőr számára az egyik legfontosabb rész a kivitelező teljesítésének az esetenkénti igazolása, és főleg a kivitelezői számlák felülvizsgálatának, ellenőrzésének, és kifizetésre történő igazolásának a kérdése. A számla jogosságáért, kifizethetőségéért a műszaki ellenőr gyakorlatilag egy személyben a felelős. Régebben például ezt annyira komolyan kellett venni, hogy a beruházási hitelt kezelő Bank csak az oda bejelentett műszaki ellenőr által záradékoló igazolással ellátott számlát fizetett ki! A részletesebb felsorolást az előadások során fogjuk ismertetni. Irodalom 2. Sümeghy Pál: Műszaki ellenőri ténykedés, BME Út és hídépítési műszaki ellenőri szaktanfolyam, Budapest, 2006.

6

3. A KIVITELEZÉSI MUNKÁK SORÁN A POLGÁRI JOGI SZERZŐDÉSEKRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK A kivitelezés megkezdésekkor, sőt az egész folyamat során tisztában kell lennünk, azzal, hogy az építési szerződésben mit vállaltunk, mind kivitelezői, mind építtetői oldalról egyaránt. A szerződés egyik oldalon kötelezettséget keletkeztet a szerződés tárgyának teljesítésére és a másik oldalon jogosultságot annak követelésére. A szerződés tárgya a szerződésben kikötött szolgáltatás, másként megfogalmazva: az a magatartás, amit a kötelezettnek a szerződés teljesítése érdekében tanúsítania (adnia, létrehoznia, tennie, tűrnie, tartózkodnia) kell. A szerződés tartalmának szabad meghatározását a Ptk. oly módon biztosítja, hogy a szerződési szabályok között külön nevesíti - az eltérést tiltó megfogalmazással azokat, amelyek feltétlen érvényesülését megkívánja (kógens szabályok), és általános felhatalmazást ad a feleknek a törvényi rendelkezésektől egyező akarattal történő eltérésre (diszpozitív, engedő) szabályok. A Ptk. rendelkezéseitől való eltérési lehetőség azt jelenti, hogy - a szerződésre vonatkozó egyes szabályok csak akkor alkalmazhatóak, ha a felek arról megállapodásukban másként nem rendelkeztek. A szerződés tartalmát a felek tehát csak a jogszabályi keretek között határozhatják meg szabadon. E korlátozások elsősorban a közérdek védelmében hivatottak annak megakadályozására, hogy a felek szerződése azt sértő, illetve azzal ellentétes célok megvalósulását biztosíthassa. A jogszabály tiltó rendelkezésébe ütköző szerződés általában semmis. A semmis szerződés jogkövetkezménye, hogy az a megkötésétől kezdődő hatállyal érvénytelen. A szerződés semmisségre bárki határidő nélkül hivatkozhat. A szerződés tárgya maga a szolgáltatás, amire a szerződés irányul. A szerződésben kikötött szolgáltatás minden esetben valamely meghatározott vagy meghatározható magatartásra vonatkozik, dolog vagy pénz átadása, valamely tevékenység kifejtése. 7

a tevékenység lehet pl. egyszeri (adásvétel) vagy tartós (haszonbérlet) szolgáltatás, azaz magatartás. Egyes esetekben a tevékenységre irányuló szolgáltatás valamely eredmény létrehozásában valósul meg (vállalkozási szerződés). A szerződés megkötését követően gyakran előfordul, hogy szükségessé válik a szerződés tartalmának módosítása. Így pl. a felek közös akaratából sor kerülhet a szerződés egyes elemeinek (alanya, tárgya, tartalma, jogcíme) módosítására, míg a felek akaratán kívülálló okból a szerződés módosulhat is. A szerződő felek egyező akarattal a szerződésüket módosíthatják. A szerződést csak annak fennállása alatt lehet módosítani, a megszűnt szerződés utólagos módosítása fogalmilag kizárt. A módosítás kiterjedhet többek között a szerződés - tartalmára: azaz a felek megállapodásukkal egyes kikötéseket módosíthatnak, mellőzhetnek, illetve a szerződést újabb kikötésekkel kiegészíthetik; - jogcímére: azaz amikor a kötelezettségvállalás jogalapja módosul (pl.: adásvétel helyett csere) A törvény a módosított szerződést nem tekinti új szerződésnek, ezért mondja ki, hogy a szerződésnek mindazok a rendelkezései, amelyeket a módosítás nem érintett, változatlanul maradnak. A szerződésnek egyezséggel történő módosítása annyiban sajátos, hogy a felek ilyenkor közös egyetértéssel a szerződésükből eredő vitás (félreérthető, eltérően értelmezhető, tisztázatlan) vagy bizonytalan kérdéseket kölcsönös engedményekkel rendezik. Az

egyezséggel

rendezett

szerződési

feltétel

az

alapszerződés

érintett

rendelkezésének helyébe lép, azaz az egyezséggel nem jön létre új szerződés. A szerződés teljesítése Tehát szerződésszerű teljesítés alatt a jogszabályban meghatározott magatartást, a szerződés tartalmának minden szempontból megfelelő, a felek szerződéses érdekeit kielégít szolgáltatás nyújtását értjük. A szerződés tartalmának és céljának megfelelő 8

teljesítés következménye a szerződés megszűnése. Ha azonban a szerződés teljesítése akár a felek magatartása, vagy egyéb okból elmarad, illetőleg megtörténik ugyan, de nem felel meg a szerződésben meghatározott kötelezettségeknek, vagy a szerződés rendeltetésének, akkor szerződésszegés valósul meg. Az, hogy a teljesítés mennyiben szerződésszerű, csak a vonatkozó jogszabályok és a szerződés tartalma alapján bírálható el, mégpedig a teljesítés időpontjában. A szerződés tartalma szerint a teljesítés akkor szerződésszerű, ha az megfelel a szerződésben meghatározott kötelezettségeknek, azaz a teljesítésre a szerződésben meghatározott időben, helyen, a kikötött mennyiség, minőség és választék szerint kerül sor. A jogszabályoknak való megfelelés a teljesítéssel szemben támasztott minőségi, tartalmi követelmények kielégítését jelenti. A vállalkozási szerződésre vonatkozó általános szabályok A vállalkozási szerződés gyűjtőfogalom. E körbe több, a Ptk-ban nevesített szerződés tartozik, pl. az építési, tervezési, kutatási, stb. szerződés. A Ptk.-ban önállóan nevesített vállalkozási szerződéstípusokra, így az építési szerződésre is elsősorban a speciális, adott szerződéstípusnál meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni. Amennyiben speciális szabály nincs, úgy a vállalkozási szerződés általános szabályainak alkalmazására, illetve az általános kötelmi jogi szabályok alkalmazására kerülhet sor. A szerződési szabadság elvéből következően természetesen elsődlegesen mindig a felek szerződésében foglaltak az airányadóak. Az építési szerződés Az építési szerződés a vállalkozási szerződés egyik önállóan nevesített altípusa. A szerződés lényeges tartalmi elemei: - A szerződés alanyai: a vállalkozó és a megrendelő.

9

- A szolgáltatás tárgya: a mennyiség és minőség szerint meghatározott eredmény létrehozása, azaz az építési- szerelési munka elvégzése. A felek a szolgáltatás tárgyát meghatározhatják tervdokumentációra és költségvetésre utalással is. - Az ellenszolgáltatás: a vállalkozói díj összege. - A teljesítési határidő meghatározása. A megrendelő fő kötelezettsége: az elkészült mű átvétele és a vállalkozói díj megfizetése. A feleknek a szerződésben minimálisan a fenti kérdésekben meg kell állapodniuk ahhoz, hogy az építési szerződés érvényesen létrejöjjön. A lényeges elemeken kívül meg kell állapodniuk a bármelyik fél által lényegesnek minősített kérdésekben is. A többletmunka és a pótmunka: A kivitelezési ismeret megszerzése során feltétlenül meg kell ismernünk a többletmunka és a pótmunka fogalmát, hiszen ezzel a gyakran vitás kérdéssel minden kivitelező, beruházó és műszaki ellenőr sűrűn találkozik. A törvény mind a többletmunka, mind a pótmunka fogalmát meghatározza, de csak a többletmunkát nevesíti (Ptk. 403.§. (4)). Többletmunka a tervben szereplő, de a költségvetésből hiányzó munka, míg pótmunka a műszakilag szükséges olyan munka, amely nélkül a mű rendeltetésszerűen nem használható, és amely a tervben mégsem szerepel. A vállalkozó mind a többletmunkát, mind a pótmunkát köteles elvégezni, a vállalkozó pedig, igényt tarthat a többletmunka és a pótmunka vállalkozói díjára, kivéve, ha átalányáras, fix összegű szerződést kötöttek a felek. Az építési vállalkozó megtámadhatja a szerződést, ha annak megkötése után olyan további munkálatok szükségessége merül fel, amelyről korábban a felek nem tudhattak és, amelyek nagymértékben meghaladják a szerződésben vállalt munkálatok körét. Nincs szükség a szerződés megtámadására abból a célból, hogy a vállalkozó

a

többlet-

és

pótmunkák

ellenértékére

vonatkozó

követelését

megalapozza.

10

Az építési szerződésnek megfelelő teljesítés és a szolgáltatásnak az építtető által történt használatbavétele után elvégzett munka nem tekinthető többletmunkának, ennek ellenértékét a megrendelőnek - külön erre vonatkozó megállapodás hiányában és a jogszabályban meghatározott feltételek esetén - jogalap nélküli gazdagodás címén kell megfizetnie. Amennyiben a felek a vállalkozási szerződést módosítják, a többletmunka és a pótmunka felmerültét nem az eredeti tervdokumentáció és költségvetés, hanem a szerződés módosított tartalma szerint kell elbírálni. Irodalom: 3. Dr. Németh Ágnes: Átadás – Átvétel, BME Út és hídépítési műszaki ellenőri szaktanfolyam, Budapest, 2006.

11

4.

KIVITELEZÉS FOLYAMATAI

Az alábbiakban azokat az alapvető kivitelezési folyamatokat, sarokpontokat mutatjuk be, amik részesei jogi, és gazdasági értelemben egy létesítmény megvalósulásának. Munkaterület átadás-átvétel „Ptk. 404.§. (1) A munkahely az építési-szerelési munka végzésére akkor alkalmas, ha állapota a szerződés teljesítését nem gátolja, továbbá, ha a kitűzött alappontok és azok jegyzékének átadása megtörtént.” A megrendelő köteles a munkahelyet munkavégzésre alkalmas állapotban a vállalkozó rendelkezésére bocsátani. A munkahely akkor alkalmas a munka elvégzésére, ha annak állapota a szerződés teljesítését nem gátolja, valamint a kitűzött alappontok és azok jegyzékének átadása megtörtént. A vállalkozó a munka megkezdését mindaddig megtagadhatja, amíg a megrendelő e kötelezettségét nem teljesíti. Ha a megrendelő e kötelezettségét a vállalkozó által megszabott megfelelő határidőn belül nem tesz eleget, a vállalkozó elállhat a szerződéstől és kártérítést követelhet. Az építőipari kivitelezési tevékenység - az 51/2000. (VIII.9.) FVM - GM - KöViM együttes rendelet előírásai - a jogerős és végrehajtható építési engedély alapján engedélyezési záradékkal ellátott terveknek, és az ezek alapján készített megvalósítási terveknek, kiviteli terveknek az építési munkahelyen rendelkezésre kell állnia. Az építési munkahely átadásával egyidejűleg meg kell nyitni az építési naplót és abban a munkaterület átadás-átvételt rögzíteni kell. A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvényben meghatározottak szerint az építési beruházásokra meghatározott értékhatár feletti beruházások esetében a munkaterületen jól látható helyen elhelyezett táblán fel kell tüntetni - az építtető, a felelős műszaki vezető és az építési műszaki ellenőr nevét, - az építés tárgyát, az építkezés kezdési és várható befejezési időpontját, 12

- az építési munka és a kivitelező szervezet megnevezését. Hatósági engedélyek Az építtető (megrendelő) feladatát képezi a szerződés teljesítéséhez szükséges bizonyos hatósági engedélyek - jogerős és végrehajtható építési (létesítési) engedély, stb. - megszerzése is. Amennyiben az építtető a hatósági engedélyeket határidőre nem szerzi be, az a közbenső intézkedés elmulasztásának minősül, s maga után vonja a jogosult késedelmére vonatkozó szabályok alkalmazását. Alvállalkozó igénybevétele: Az alvállalkozó, mint közreműködő a vállalkozó és az alvállalkozó között létrejött vállalkozási szerződésben meghatározott részmunkákat, részfeladatokat lát el, avagy a vállalkozó a teljes szolgáltatást az alvállalkozóval végeztetheti el. Előfordulhat az is, hogy a vállalkozó a szerződés teljesítéséhez több alvállalkozót vesz igénybe. A vállalkozási szerződésnek nem lényeges tartalmi eleme a személyes munkavégzés. A megrendelő és a vállalkozó azonban a szerződésben megállapodhatnak oly módon is, hogy a vállalkozó köteles saját maga teljesíteni a szerződés, így kizárják alvállalkozó igénybevételét. A teljesítés és a műszaki átadás-átvételi eljárás A törvény megfogalmazása szerint szerződésszerű teljesítés alatt a szerződés tartalmának minden szempontból megfelelő, a felek szerződéses érdekeit kielégítő szolgáltatás nyújtását értjük. Az, hogy a kötelezett által nyújtott szolgáltatás mennyiben tekinthető szerződésszerű teljesítésnek, csak a törvényes kellékek és a szerződés tartalma alapján bírálható el. Szerződésszerű

teljesítés,

ha

megfelel

a

szerződésben

meghatározott

kötelezettségeknek - tehát például a szolgáltatás nyújtására a szerződésben meghatározott időben, a kikötött mennyiség, minőség szerint kerül sor.

13

A szerződéseket a jogosult szerződéses érdekeinek kielégítésére vonatkozó elv szerint kell teljesíteni. Ez akkor valósul meg, ha a szolgáltatás megfelel a használhatóság és a szerződés által elérni kívánt cél követelményének. A használhatóság körében kiinduló támpont a szolgáltatás rendeltetésének megfelelő használatra való alkalmassága. Emellett a szolgáltatásnak meg kell felelnie az irányadó külön jogszabályokban, hatósági előírásokban és a konkrét szerződésben meghatározott tulajdonságoknak, céloknak. Ha a szolgáltatás alkalmatlan a fentiek szerinti jogosulti érdek kielégítésére, akkor a teljesítés nem minősül szerződésszerűnek. Ezen esetben alkalmazhatók a szerződésszegés jogkövetkezményei, pl. kötbérfizetés vagy hibás teljesítés esetén a szavatossági, jótállási jogok. A törvény valamennyi szerződéstípusra általános jelleggel írja elő a jogosult számára, hogy mielőbb gondosan vizsgálja meg, hogy a teljesítés megfelelő-e. Az építés szerződések körében a megvizsgálás módját is meghatározza az átadásátvételi eljárás fő szabályinak definiálásával. A műszaki átadás-átvétel időpontja A műszaki átadás-átvétel időpontját a vállalkozó tűzi ki, és az átadás-átvétel időpontjáról a vállalkozó köteles a megrendelőt értesíteni. A vállalkozó az átadás-átvételi időpontját az építési szerződésben meghatározott teljesítési határidőn belüli időpontra - ha az előteljesítés elfogadott - vagy a teljesítési határidőként kitűzött határnapra tűzi ki. Résztvevők az eljáráson Az eljáráson a megrendelő és a vállalkozó részvétele kötelező. A szerződő felek azonban további résztvevőket is meghívhatnak az átadás-átvételi eljárásra. Meghívhatják többek között az egyéb érdekelteket is, pl. a tervezőt, az alvállalkozót, az építési hatóság képviselőit, más hatóság képviselőit, valamint az érdekelt közüzemi társaságok képviselőit is.

14

Az építési engedélyt kiadó hatóság - útépítés esetén az illetékes közlekedési felügyelet - jelenléte az eljáráson azért is célszerű, mert ezen esetben lebonyolítható a használatbavételi engedély kiadását megelőző helyszíni bejárás is, így a hatóságnak módjában áll megállapítani, hogy az elkészült mű az építési engedélynek megfelelően

épült-e,

és

kielégíti-e

a

használatbavételhez

szükséges

forgalombiztonsági követelményeket. Forgalombiztonsági hiányok esetén tehát már az átadás-átvételi eljáráson tisztázhatók ezen problémák is. (A használatbavételi eljárás részletes szabályait külön fejezet tartalmazza.) Fontos azonban megjegyezni, hogy a műszaki átadás-átvételi eljárás és a használatbavételi eljárás, illetőleg a használatbavételi engedély kiadását megelőző helyszíni bejárás két külön aktus. Az átadás-átvételi eljárás a felek között létrejött polgári jogi szerződés, az építési szerződés teljesítését zárja le a megrendelő és a vállalkozó között, és célja a szerződésszerű teljesítés ellenőrzése, míg a használatbavételi engedély kiadása az azt megelőző helyszíni szemle a hatósági eljárás része. A hatóság által forgalombiztonsági szempontból talált esetleges hibák, hiányosságok ellenőrzésére, megállapítására és kijavítására szolgáló eljárás. Amennyiben a hatóság olyan hibát állapít meg az eljárás során, ami akadálya lehet a használatbavételi engedély kiadásának, de nem képezte a vállalkozási szerződés tárgyát, akkor nem állapítható meg ezen hibák miatt a vállalkozó szerződésszerű teljesítésének a hiánya. A megrendelő kötelezettsége az átadás-átvételi eljáráson A megrendelő a vállalkozó által kitűzött időpontban - köteles az eljáráson megjelenni, - köteles megvizsgálni, hogy a teljesítés szerződésszerűen történt-e. Amennyiben a megrendelő nem jelenik meg az átadás-átvételi eljáráson, átvételi késedelembe esik, s ez az úgynevezett jogosulti késedelem a kötelezett (vállalkozó) egyidejű késedelmét kizárja. Az építtető ugyanakkor bizonyíthatja, hogy az átadásátvételi eljárás kitűzött időpontjára a szolgáltatás nem volt átadásra alkalmas állapotban. Ha a bizonyítás sikeres, a kötelezett (vállalkozó) késedelmét kell

15

megállapítani. A vállalkozó akkor is késedelembe esik, ha a teljesítési határidő utolsó napjára nem tűzi ki az átadás-átvételi eljárás kezdetét. A jegyzőkönyv Az átadás-átvételi eljárásról jegyzőkönyvet kell felvenni, abban fel kell tüntetni a megrendelő, illetve más érdekeltek által észlelt hibákat, hiányosságokat, a hibás munkarészekre eső költségvetési összegeket, illetve az építtető által érvényesíteni kívánt szavatossági igényeket is. Azokról a kivitelezési hibákról, amelyek az átadást követő időben is jelentkeztek, és amelyeket az átadás-átvételi jegyzőkönyv nem tartalmaz - az ellenkező bizonyításáig - azt kell vélelmezni, hogy azok az átadás után váltak felismerhetővé. Az ilyen hibákra nézve a jogosult a szavatossági igényeket az utó-felülvizsgálat során érvényesítheti. A megrendelő átvételi kötelezettsége A vállalkozó kötelezettsége és felelőssége lényegében nem elsősorban az átadásátvételi eljárásra, mint formális mozzanatra irányul, hanem a vállalt kötelezettség szerződésszerű teljesítésére, és arra, hogy ezzel a megrendelőnek, mint jogosultnak a szerződéshez fűződő érdekét kielégítse. A jogszabály a megrendelő kötelezettségévé teszi azt, hogy az építőipari munkát haladéktalanul átvegye. Ez a kötelezettség csak a szerződésszerűen felajánlott szolgáltatásra áll fenn. A megrendelő jogosulatlanul tagadja meg a szolgáltatás átvételét abban az esetben, ha annak olyan jelentéktelen hibái, hiányai vannak, amelyek más hibákkal, hiányokkal összefüggésben, illetve a kijavításukkal, pótlásukkal járó munkák folytán sem akadályozzák a rendeltetésszerű használatot. Az ilyen jellegű hibák léte tehát nem alapozza meg a vállalkozó késedelmét. (A hibás teljesítésnek viszont alapja!) A szolgáltatásnak nem a készre jelentés időpontjában, hanem az átadás-átvételi eljárás szabályszerűen kitűzött időpontjában kell alkalmasnak lennie a teljesítésre. Az átvételt megtagadó, vagy az átadás-átvételi eljárást elmulasztó megrendelőnek 16

kell bizonyítani azt, hogy a teljesítés a kitűzött időpontjában olyan hibák, hiányosságok álltak fenn, amelyek önmagukban, vagy esetleg összességükben az átvétel megtagadására alapos okot adtak. A teljesítési határidő Határidőben teljesít a vállalkozó, ha az átadás-átvétel a szerződésben előírt határidőn belül, illetőleg határnapon megkezdődött, kivéve, ha a megrendelő a szolgáltatást nem vette át. Ennek azért van jelentősége, mert az átadás-átvételi eljárás hosszas folyamat lehet különösen

nagy

volumenű

létesítmények

elkészítésénél,

amikor

időigényes

vizsgálatokat, méréseket, próbákat kell elvégezni. E szabály hiányában a vállalkozó csak akkor teljesíthetne határidőben, ha az átadás-átvételi eljárást a teljesítési határidő leteltéig be is fejezte. Az azonban súlyos joghátránnyal járna, hogy a vállalkozónak az átadás-átvételi eljárás kezdő időpontját lényegesen korábbi időpontra kellene kitűznie a szerződés szerinti feladatainak elvégzésére biztosított határidő terhére. Meg kell állapítani azonban a kötelezett késedelmét abban az esetben, ha a megrendelő alappal tagadta meg a szolgáltatás átvételét arra hivatkozva, hogy a felajánlott teljesítés nem szerződésszerű. Mert olyan hibái, hiányai vannak, amelyek a létesítmény rendeltetésszerű használatát akadályozzák. Nem merülhet fel viszont a vállalkozó késedelme abban az esetben, ha a megrendelő jogalap nélkül tagadta meg a szolgáltatás átvételét. Amennyiben a vállalkozó az építményt „készre jelentette” és a munkahelyről levonult, majd a megrendelő az építményt birtokba vette, az átadás-átvételi eljárás lefolytatása nélkül is azt kell megállapítani, hogy a teljesítés megtörtént. Átadási dokumentumok A műszaki átadás-átvétel befejezésekor a kivitelező köteles a kiviteli terveket a tényleges

megvalósulásnak

megfelelő

módosítással,

valamint

az

építési

szerződésben külön meghatározott egyéb dokumentumokat az építtetőnek átadni. 17

Az építési naplót az építési munka befejezését követően le kell zárni, és azt az építtetőnek is alá kell írnia. Az építési napló lezárásakor arról két másolatot kell készíteni, amelyből egy példányt az építtetőnek át kell adni. Az építési naplót és mellékleteit a kivitelezőnek a munka befejezését követően 10 évig meg kell őriznie, az építtetőnek pedig a saját iratkezelési szabályzatában meghatározott időpontig. Az átadás-átvételi jogkövetkezménye, a vállalkozói díj A

szerződés

tartalmának

és

céljának

megfelelő

teljesítéshez

fűződő

jogkövetkezmény a szerződés megszűnése. Az átadás-átvételi eljárás befejeztével a szerződés teljesítése megtörtént. Mivel a vállalkozó teljesített, a létrehozott dolgot a megrendelőnek átadta, illetőleg az átadását szerződésszerűen felajánlotta, esedékessé válik a megrendelő díjfizetési kötelezettsége. A sikeres átadás-átvételi eljáráson ezért a megrendelő kiállítja a szerződésben általában külön előírt teljesítés igazolást. Amennyiben a vállalkozó késedelmesen teljesít, úgy a vállalkozói díj a tényleges teljesítéskor válik esedékessé. (Késedelmi kötbér, amennyiben a szerződésben kikötésre került, s a kötbérfizetés egyéb feltételei fennállnak, természetesen behajtható.) Hibás teljesítés esetén e megrendelő jogosult az ellenszolgáltatás arányos részét a kijavításig vagy a munka újbóli elvégzéséig visszatartani. Utó-felülvizsgálat Az utó-felülvizsgálat kizárólag az építési szerződések körében szabályozott, tulajdonképpen a szerződésszegéshez, a szavatossági jogok érvényesítéséhez kapcsolódó

jogintézmény,

csak

a

Ptk.

e

szerződéstípusnál,

s

nem

a

szerződésszegésnél határozza meg a szabályait. Gyakran fordul elő, hogy az építményekben az egyes hibák a birtokbavételt követően jelentkeznek, illetve a hibák jellegüknél fogva csak később észlelhetők, bár a hiba 18

oka már a teljesítéskor megvolt. A szavatossági igények érvényesítésével kapcsolatos általános szabályok szerint az egyes hibák felismeréséig nyugszik a határidő és a hiba felismerésének időpontjától kell számítani az elévülési határidő meghosszabbodását. A törvény e szabálya kiküszöböli azt, hogy hibánként különkülön kelljen a megrendelőnek a szavatossági igényeit érvényesítenie a vállalkozóval szemben. Módot ad a törvény arra, hogy az átadás-átvételi eljárástól számított egy éven belül utó-felülvizsgálati eljárást tartsanak a felek, és azon ismételten megvizsgálják a szolgáltatást. Míg az átadás-átvételi eljárás időpontját a vállalkozó tűzi ki, és arról értesíti a megrendelőt, az utó-felülvizsgálati eljárásnál ez a kötelezettség fordított: a megrendelő készíti elő az utó-felülvizsgálati eljárást, és ő hívja meg arra a vállalkozót. Irodalom: 4. Dr. Németh Ágnes: Átadás – Átvétel, BME Út és hídépítési műszaki ellenőri szaktanfolyam, Budapest, 2006.

19

5. A HIBÁS TELJESÍTÉS - SZAVATOSSÁG A Ptk. vonatkozó rendelkezése értelmében az olyan teljesítés tekinthető hibásnak, amelyik a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban, vagy a szerződésben meghatározott követelményeknek. A hibás teljesítés megállapítására akkor is sor kerül, ha a szolgáltatás a rendeltetéséből következő használatra, illetve a szerződéssel elérni kívánt célnak megfelelő felhasználásra nem alkalmas. Ebben a körben nemcsak az előírás vagy megállapodás létének tulajdonít jelentőséget a gyakorlat, hanem mindezektől függetlenül

annak

is,

hogy

a

szolgáltatás

rendelkezik-e

mindazokkal

a

tulajdonságokkal, amelyek a rendeltetésszerű használathoz elengedhetetlenek, és a szerződési célnak megfelelő felhasználáshoz szükségesek. (Így hibásnak tekintette a bíróság a teljesítést azért, mert a tervező kiviteli terve gazdaságtalan megoldásokat tartalmazott, vagy a szabványkövetelményeknek megfelelt ugyan a kivitelezés, de a rendeltetési célnak nem.) A szavatosság felelőssége alól a kötelezett két esetben mentesülhet. Egyrészt akkor, ha a jogosult a hibát a szerződéskötéskor ismerte. Ilyen esetekben ugyanis alaposan feltételezhető, hogy a jogosult számára megfelel, szerződéses érdekinek kielégítését kellően szolgálja a hibás teljesítés is. A kötelezettnek ez esetben azt kell bizonyítania, hogy a jogosult ténylegesen tudott a szolgáltatás hibájáról, nem elegendő annak igazolása, hogy körültekintő, gondos eljárás mellett arról tudhatott volna. Azokban az esetekben, amikor a jogosult a szerződéskötés után, de még a teljesítés előtt, vagy azzal egyidejűleg ismerte fel a hibát, a fenti rendelkezés nem alkalmazható. Ilyen esetben a kötelezett akkor mentesülhet a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a jogosult a hibáról tudva, jogfenntartás nélkül fogadta el a teljesítést. A 2003. július 1. napját követően kötött szerződések esetében a kötelezett mentesülésére vezethet az anyaghiba miatt előállt hibás teljesítés.

20

Jótállás A jótállás a fogyasztóvédelem fontos eszköze, gyakorlati jelentősége ugyanis a hibátlan teljesítésért való jótállási felelősségnek van. Bármilyen szerződésszegés esetében helye lehet a jótállásnak, de ez a hibás teljesítés körén túl a gyakorlatban nem igen fordul elő. A jótállás különleges szankcióval biztosítja a szerződésszerű teljesítést. A törvény rendelkezése szerint a jótállás alapján a kötelezett a szerződésszerű teljesítésért felelősséggel tartozik. A jótállási kötelezettség alapulhat jogszabályon, illetve a felek megállapodásán. Jelenleg nincsen olyan jogszabály, mely az útépítés körében kötelező jelleggel írna elő jótállási kötelezettséget, ezért aztán amennyiben a felek erre igényt tartanak, akkor ezt pontos időtartam kikötésével a szerződésben kell rögzíteni. A jótállás alapján a jogosult a szavatossági jogokkal azonos igényt érvényesíthet, igy kérhet kijavítást, árleszállítást, kicserélést, újbóli elvégzést, javítási költség megfizetését és elállási jogot is gyakorolhat. Amennyiben a felek szrződésben kötik ki a jótállást, de jótállási jogok tekintetében nem állapodnak meg, úgy a jogosult ugyanazokat a jogokat érvényesítheti mint szavatosság esetén. Ha azonban ki kötik a jogokat – például kijavítás vagy árleszállítás – akkor csak ezekre a jogokra terjed ki a jótállás lehetősége. A jogosultnak a jótálláson alapuló igényét a kötelezetthez intézett nyilatkozattal kell érvényesítenie. Ez a közlés a jótállás ideje alatt bármikor érvényesíthető. Irodalom: 1. Bosznainé dr. Németh Ágnes: Szavatosság – Jótállás, BME Út és hídépítési műszaki ellenőri szaktanfolyam, Budapest, 2006.

21

6. FIDIC SZERZŐDÉS RENDSZEREK A nyolcvanas évek végétől, kilencvenes évek elejétől kezdődően a nemzetközi társfinanszírozású infrastruktúra beruházások megvalósításának egyik előfeltétele, a nemzetközileg is (el-)ismert szerződés rendszerek alkalmazása. Az első olyan hazai nagyberuházás,

amelynél

követelmény

volt

egy

ilyen

szerződés

rendszer

alkalmazása, az M0 Duna-híd építése volt, ahol a Világbank igényeihez igazodva a FIDIC „Red Book” került alkalmazásra. A FIDIC önmagában azonban nem csupán egy szerződés rendszert jelöl, hanem egy közel évszázados hagyományokkal rendelkező nemzetközi tanácsadó mérnök szervezetet, amint az a következőkben bővebben kifejtésre kerül. A FIDIC MINT SZERVEZET A FIDIC francia betűszó (Fédéretion Internationale des Ingénieurs-Conseils) részét, jelentése. Tanácsadó Mérnökök Nemzetközi Szövetsége. Székhelye a svájci Lausanne-ban található, címe és elérhetőségi adatai: A FIDIC 1913-ban alakult Európában, három nemzetközi konzultáns mérnök szövetség szervezésével. A szövetség megalakításának célja alapvetően a tagszövetségek szakmai érdekeinek támogatása és az érdeklődésre számot tartó információk elterjesztése a tagságot alkotó nemzeti szövetségek között. Ma a föld minden részéről 67 nemzeti szövetség tagja a FIDIC-nek és a szövetség a világ magán konzultáns cégeinek a többségét képviseli. A FIDIC szemináriumokat, konferenciákat és más rendezvényeket szervez céljai elérésének érdekében. A FIDIC napjainkig mintegy 17 irányelvet bocsátott ki, amelyek közül a legjelentősebbek: •

A konzultáns mérnök szerepe az építési beruházások során

•

A konzultáns mérnökök és a környezetvédelem

•

Szakmai kockázatok és felelősség

•

Vitás esetek alternatív módon történő rendezése

•

Az építési helyszín biztonsága

•

Minőségügyi irányítás

22

A FIDIC szerződéses formák A FIDIC az ismertetett működési területein belül igen nagy hangsúlyt fektet olyan szerződéses

feltétel

rendszer

„minta”

dokumentumok

kidolgozására

és

közreadására, amely dokumentumok a világ minden táján alapként használhatók fel, főként nemzetközi építési-, technológiai beruházási szerződések megkötéséhez és lebonyolításához. Az első ilyen szerződéses feltételrendszer dokumentumok 1957ben bocsátották ki, amely éppen a „Red Book” első kiadása volt. Mára a FIDIC vonatkozó kiadványainak száma 12-14-re bővült (a pontos szám meghatározása megítélés kérdése), amelyek közül több már számos kiadást ért meg. A különböző kiadványok mindegyike érvényes és alkalmazható, ennek megfelelően a cím és kiadás pontos megjelölése mindenkor szükséges. A szerződéses feltétel dokumentumokat folyamatosan aktualizálják és frissítik, ezért jó néhány szerződés típusnak már számos kiadása jelent meg. A dokumentumok aktualizálása, illetve az újabb szerződéses feltételek összeállítása mindenkor az érintett felek (megbízók, vállalkozók, konzultáns- és tervező mérnökök) aktív bevonásával történik. A Magyarországon leggyakrabban alkalmazott FIDIC szerződéses feltételek az alábbiak: •

„MÉRNÖKI LÉTESÍTMÉNYEK MUNKÁINAK SZERZŐDÉSES FELTÉTELEI I. RÉSZ ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK A FIDIC „Red Book” 1987-es negyedik kiadásának fordítása. Első magyar nyelvű kiadás, Budapest, 1994”

•

KIEGÉSZÍTÉS a „Mérnöki Létesítmények Munkáinak Szerződéses Feltételei” (Red Book - Piros Könyv) 1987. évi negyedik kiadásához (1992 felülnyomás, további módosításokkal) B FEJEZET - ÁTALÁNYDÍJAS MUNKÁK ELSZÁMOLÁSA Első Kiadás, 1996

•

MÉRNÖKI

LÉTESÍTMÉNYEK

MUNKÁINAK

ALVÁLLALKOZÁSI

SZERZŐDÉSES FELTÉTELEI

23

(A mérnöki létesítmények munkáinak szerződéses feltételei c. kiadvánnyal való együttes használatra ajánlott, 1994.) Első magyar nyelvű kiadás, Budapest, 1996 •

VILLAMOS ÉS GÉPÉSZETI MUNKÁK SZERZŐDÉSES FELTÉTELEI beleértve a helyszíni szerelést A FIDIC „Yellow Book” 1987-es harmadik kiadásának

fordítása,

mely

tartalmazza

az

1988-as

szerkesztői

módosításokat. Első magyar nyelvű kiadás Budapest, 1995 •

TERVEZETÉS-ÉPÍTÉS ÉS KULCSRAKÉSZ BERUHÁZÁSOK SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI A FIDIC „Orange Book” 1995-ös első kiadásának fordítása. Első magyar nyelvű kiadás Budapest, 1999

•

A konzultáns mérnök megbízásra teljesített szolgáltatásainak mint-szerződése („Fehér Könyv”) A FIDIC 1991-es 2. Kiadás; magyar nyelvű kiadás: Budapest, 1993

Irodalom: 1. Záhonyi Zoltán: FIDIC „Red Book”, BME Út és hídépítési műszaki ellenőri szaktanfolyam, Budapest, 2006.

24

7. A KÖZBESZERZÉSEK, MEGHÍVÁSOS ÉS NYÍLT ELJÁRÁSOK Az új szabályozás értelmében közbeszerzésnek minősül az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek olyan beszerzése, amely a törvény által meghatározott tárgyra irányul, és amelynek értéke eléri, vagy meghaladja a közbeszerzési értékhatárokat, feltéve, hogy e beszerzés nem ingyenes, hanem ellenszolgáltatás fejében történik. Így a meghatározott szervezetek (ajánlatkérők) általi mindazon beszerzések, melyeket a törvény szabályoz, hatálya alá von, közbeszerzésnek minősülnek. A közpénz, a köztulajdon jogszerű és célszerű felhasználását szolgálja, többek között a közbeszerzési szabályozás. A közbeszerzések folyamatának az ismerete szintén hozzátartozik a mérnök mindennapjaihoz, legyen szó kivitelezőről vagy beruházóról. Mi a közbeszerzés? Közbeszerzésről akkor beszélünk, amikor közületi beszerzők (elsősorban kormány, önkormányzatok) bizonyos megrendelésinek közpénzből történő teljesítésével nem egy bizonyos vállalatot bíznak meg, hanem közbeszerzési pályázatot írnak ki. Ezzel egyrészt hozzájuthatnak a legolcsóbb, illetve a gazdaságilag legkedvezőbb ajánlathoz, másrészt a közpénzek felhasználását is átláthatóbbá ellenőrizhetőbbé teszik. Az Európai Uniós közbeszerzések lényege az, hogy bizonyos összeghatár feletti tagállami közbeszerzéseket Unió-szerte meg kell hirdetni. Ezeken a pályázatokon Magyarország 1994. óta a tagállamokkal azonos feltételekkel vehet részt. Közbeszerzés az EU-ban Tekintettel arra, hogy a közületi beszerzések kielégítése a tagállamok gazdasági tevékenységének mintegy 15 %-át teszi ki, az Unió lényeges elemnek tekinti a közbeszerzési piac hatékony működését. Az ennek céljából kialakított közbeszerzési szabályokat az alábbi kiindulási pontok mentén fektették le az irányelvekben: •

Meghatározott értékhatár feletti állami megrendeléseket közösség-szerte meg kell hirdetni.

•

A lehetséges ajánlattevők diszkriminálása céljából nem lehet meghatározott műszaki előírások alkalmazását kötelezővé tenni.

•

A pályázati eljárás és az odaítélés során objektív feltételrendszert kell alkalmazni.

A közbeszerzési eljárások fajtái (összefoglaló vázlat) Egyszakaszos -

Nyílt

-

Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos

-

Egyszerűsített (törvény melléklete szerinti szolgáltatások esetén. ld. később részletesen)

Kétszakaszos -

Meghívásos

-

Tárgyalásos (hirdetmény közzétételével)

-

Gyorsított

-

Részvételi felhívást tartalmazó hirdetménnyel induló

-

Időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetménnyel meghirdetett

-

Előminősítési hirdetménnyel meghirdetett

Választható -

Építési koncesszióval kapcsolatos

-

Tervpályázati (kivéve tárgyalásos)

-

Keret-megállapodásos

-

Szolgáltatási koncesszióval kapcsolatos

-

Egyszerű eljárás (nemzeti értékhatár alatt)

A Közbeszerzési Törvény Eljárásrendje -

a Nyílt eljárásnál -

Ajánlati felhívás

-

Kiegészítő tájékoztatás

-

Ajánlatok beadása - bontása 26

-

Esetleges hiánypótlás

-

Elbírálás

-

Eredményhirdetés

-

Szerződéskötés

- Meghívásos eljárásnál

-

-

Részvételi felhívás

-

Kiegészítő tájékoztatás

-

Részvételi jelentkezés

-

Esetleges hiánypótlás

-

Eredményhirdetés

-

Ajánlattételi felhívás

-

Ajánlattétel

-

Esetleges hiánypótlás

-

Szerződéskötés

a Tárgyalásos eljárásnál -

Részvételi felhívás

-

Részvételi jelentkezés

-

Eredményhirdetés

-

Ajánlattételi felhívás

-

Tárgyalás

-

Eredményhirdetés

-

Szerződéskötés

A beszerzési eljárások általánosságban •

Nyílt eljárás: minden érdekelt szolgáltató ajánlatot nyújthat be.

•

Meghívásos: csak az ajánlatkérő által felkért pályázók nyújthatnak be ajánlatot. Minimum 5 jelentkezőt meg kell hívni, ha van ennyi alkalmas jelölt. Keretszám is lehet, 5 és 20 között.

27

•

Tárgyalásos eljárás: az ajánlatkérő az általa kiválasztott pályázókkal tárgyalja meg a szerződés feltételeit. Minimum 3 jelentkezőt meg kell hívni, ha van ennyi alkalmas jelölt. A tárgyalásos eljárás hirdetmény közzétételével, illetve hirdetmény közzététele nélkül indítható. Azok a körülmények, amelyek fennállása esetén a tárgyalásos eljárás lefolytatható, szigorúan értelmezendők és nem bővíthetők.

•

Gyorsított eljárás: meghívásos és tárgyalásos eljárásban lehetséges, a hirdetményben közzé kell tenni mi indokolja ezt. Kivételesen alkalmazható, csak akkor, ha a kiíró igazolni tudja a sürgősség objektív indokát és a valóságos lehetetlenségét annak, hogy az általános határidők nem tarthatók.

A meghívásos és tárgyalásos általános eljárások A korábbi szabályozáshoz képest a 2003. évi CXXIX. törvény újraszabályozta annak részleteit. A legszembetűnőbb változást ezen eljárásfajta alkalmazási feltételeinek újragondolása jelenti. A törvény alapján ugyanis az ajánlatkérő szabadon választhat a nyílt és a meghívásos eljárás lefolytatás között. A Kbt. szerint csak akkor kerülhet sor

meghívásos

eljárásra,

amennyiben

alkalmazásának

a

jogszabályban

meghatározott feltételei fennállnak. Megjegyzendő, hogy szabályozás nem tartja fenn a Kbt. szerinti előminősítési eljárást, azonban a meghívásos eljárás újraszabályozott formájában „annak helyébe lép”. További

újdonság

a

hatályos

szabályokhoz

képest,

hogy

az

ajánlatkérő

meghatározhatja az ajánlattevők keretszámát azzal, hogy a részvételre jelentkezők közül legfeljebb a keretszám felső határáig terjedő számú jelentkezőnek küld majd ajánlattételi felhívást. A keretszámot a részvételi felhívásban kell megadni, és annak legalább öt ajánlattevőt kell magában foglalnia. Keretszám meghatározása esetén a részvételi felhívásban meg kell adni az alkalmas jelentkezők közötti rangsorolás módját is arra az esetre, ha a keretszám felső határáig terjedő számú jelentkezőnek küld majd ajánlattételi felhívást. A keretszámot a részvételi felhívásban kell megadni, és annak legalább öt ajánlattevőt kell magában foglalnia. Keretszám meghatározása esetén a részvételi felhívásban meg kell adni az alkalmas jelentkezők közötti

28

rangsorolás módját is arra az esetre, ha a keretszám felső határát meghaladja az alkalmas jelentkezők száma. A beszerzési eljárások A nyílt és a meghívásos eljárás közös jellemzője, hogy az ajánlatkérő a felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához a jogszabályban meghatározott módon kötve van. Ajánlatkérőnek tehát nincs lehetősége, hogy változtasson a megadott feltételeken, illetve a meghatározott feltételektől eltérő ajánlati elemeket érvényesnek fogadja el, azzal az indokkal például, hogy a dokumentációtól eltérő ugyan a vállalás, de az ajánlatkérő gyakorlatával egyezik. A nyílt és a meghívásos eljárásnak ugyancsak közös jellemzője, hogy az eljárás során nem lehet tárgyalni. Tekintettel arra, hogy mindhárom eljárási fajta esetén vannak azonos szabályok, a nyílt eljárás keretében meghatározott részletes eljárási normákat a meghívásos és a tárgyalásos eljárás során is megfelelően alkalmazni kell, figyelemmel az egyes eljárási fajták általános, illetve részletes szabályainak a nyílt eljárás rendelkezéseitől való eltérésére. Irodalom: 1. Dr. Horváthné Dr. Ferenczi Lillián: A közbeszerzésről általában, BME Út és hídépítési műszaki ellenőri szaktanfolyam, Budapest, 2006. 2. Hollósi László: Közbeszerzés a mérnöki gyakorlatban, BME Út és hídépítési műszaki ellenőri szaktanfolyam, Budapest, 2006.

29

8. AZ AJÁNLAT Az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania. Az ajánlatnak tartalmaznia kell különösen az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát az ajánlati felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatásra. Az ajánlattevőnek a kizáró okokkal kapcsolatban a Közbeszerzési Törvény 63.§. (1)(4) bekezdése szerint kell eljárnia. Az ajánlattevő továbbá köteles igazolni a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságát, és az erre vonatkozó igazolásokat az ajánlatban kell megadnia. Az ajánlattevő ugyanabban a közbeszerzési eljárásban nem tehet közös ajánlatot más ajánlattevővel, illetőleg abban más ajánlattevő - a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt - alvállalkozójaként sem vehet részt. Az ajánlattevő a szerződés teljesítéséhez nem vehet igénybe olyan alvállalkozót, aki, illetőleg amely a Kbt. 60.§., illetőleg a 61.§. szerint a kizáró okok hatálya alá esik. A közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók tekintetében a kizáró okokkal kapcsolatban a Kbt. 63.§. (1)-(4) bekezdése szerint akkor kell eljárni, ha az ajánlattevőnek meg kell jelölnie az ilyen alvállalkozókat. A közbeszerzés értékének tíz százalékát nem meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók tekintetében az ajánlattevő köteles nyilatkozni ajánlatában, hogy a szerződés teljesítéséhez nem vesz igénybe a kizáró okok hatálya alá eső alvállalkozót. Építési beruházás és szolgáltatás megrendelése esetében az ajánlattevő az ajánlatában köteles nyilatkozni arról, hogy az ajánlattétel során figyelembe vette-e a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó, a teljesítés helyén hatályos kötelezettségeket. Az ajánlattevő az ajánlatában közölt üzleti titok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja, azonban

nem

tilthatja

meg

nevének,

címének,

valamint

olyan

ténynek,

információnak, megoldásnak vagy adatnak a nyilvánosságra hozatalát, amely a bírálati szempont alapján értékelésre kerül. Nem korlátozható, illetőleg nem tiltható meg üzleti titokra hivatkozással olyan adat nyilvánosságra hozatala sem, amely a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség alá esik. Az ajánlati biztosíték Az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték adásához kötheti, amit az ajánlattevőnek ajánlata benyújtásával egyidejűleg vagy az ajánlati felhívásban meghatározott

időpontig,

az

ott

megjelölt

mértékben

kell

az

ajánlatkérő

rendelkezésére bocsátania. Az ajánlattevőnek igazolnia kell, hogy a biztosítékot az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátotta. A biztosíték az ajánlattevő választása szerint teljesíthető az előírt pénzösszegnek az ajánlatkérő bankszámlájára történő befizetésével, bankgarancia biztosításával vagy biztosítási szerződés alapján kiállított- készfizető kezességvállalást tartalmazó kötelezvénnyel. A gyakorlatban az ajánlati biztosítékot a közbeszerzés előzetesen becsült értékének 1-2 százalékában szokták megállapítani. Az ajánlattételi határidő Nyílt eljárás Az ajánlat benyújtására vonatkozó határidőt (ajánlattételi határidő) az ajánlatkérő nem határozhatja meg az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított ötvenkét napnál rövidebb időtartamban. Ha az ajánlatkérő az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napját legalább ötvenkét nappal megelőzően, de legfeljebb tizenkét hónapon belül előzetes összesített tájékoztatót tartalmazó hirdetményt adott fel, - és az tartalmazta az ajánlati felhívás hirdetményi mintája szerinti, a tájékoztatót tartalmazó hirdetmény feladásának időpontjában rendelkezésre álló adatokat is - akkor az ajánlattételi határidő az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított harminchat, rendkívüli sürgősség esetén kivételesen huszonkét nap is lehet. Ez utóbbi esetben feltétel, hogy a hirdetményt elektronikus úton adják fel. 31

A Kbt. felhívja az ajánlatkérők figyelmét, hogy az ajánlattételi határidőt minden esetben úgy kell meghatározni, hogy elegendő időtartam álljon rendelkezésre a megfelelő ajánlattételhez. A hirdetmény megjelenés várhatóan 12 napos időtartamát tekintve, egy bonyolultabb építési beruházás megvalósítására tett alapos ajánlat elkészítéséhez kevés lehet a rendelkezésre álló 40 nap. Ilyen esetben célszerű az ajánlatkérőnek 60 napos ajánlatkészítési időt biztosítani az ajánlattevőknek. Az ajánlatkérő részéről kívánatos az év végi ünnepek és a nyári szabadságolásokat tartalmazó hónapok óvatos igénybevétele, hiszen az ajánlattevők „kényszerítése” a mindenek előtti, gyors ajánlatkészítésre nem túlzottan etikus magatartás, s célszerűen

kerülendő.

Még

a

leggondosabban,

legalaposabban

elkészített

ajánlatkérési dokumentációban is található legalább tucatnyi olyan elírás, félreérthető utalás, pontatlan műszaki megfogalmazás, melyeknek folyamatos pontosítási igényeivel az ajánlattevők kikényszerítik az ajánlatkérőből a rendelkezésükre álló ajánlatkészítési idő meghosszabbítását. Két szakaszból álló eljárás A részvételi határidőt az ajánlatkérő nem határozhatja meg a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított harminchét napnál rövidebb időtartamban. Ez gyakorlatilag 25 napot jelent a részvételi jelentkezés elkészítésére, amely általában elegendő idő a felkészült cégek számára. A két szakaszból álló eljárás ajánlattételi szakaszában az ajánlattételi határidőt az ajánlatkérő nem határozhatja meg az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától számított negyven napnál rövidebb időtartamban. Ha az ajánlatkérő a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napját legalább ötvenkét nappal megelőzően, de legfeljebb tizenkét hónapon belül előzetes összesített tájékoztatót tartalmazó hirdetményt adott fel, és az tartalmazta a részvételi felhívás hirdetményi mintája szerinti, a tájékoztatót tartalmazó hirdetmény feladásának időpontjában rendelkezésre álló adatokat is, akkor az előbbi határidőnél rövidebbet is meg lehet határozni. Ebben az esetben az ajánlattételi határidő nem lehet rövidebb az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától számított huszonhat napnál.

32

Gyorsított eljárásban A gyorsított eljárásban az ajánlatkérő a részvételi határidőt nem határozhatja meg a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított tizenöt napnál, meghívásos eljárásban az ajánlattételi határidőt pedig, az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától számított tíz napnál rövidebb időtartamban. Irodalom: 1. Dr. Horváthné Dr. Ferenczi Lillián: A közbeszerzésről általában, BME Út és hídépítési műszaki ellenőri szaktanfolyam, Budapest, 2006. 2. Hollósi László: Közbeszerzés a mérnöki gyakorlatban, BME Út és hídépítési műszaki ellenőri szaktanfolyam, Budapest, 2006.

33

2. Az aszfaltkeverékek gyártása Az aszfaltgyártó gépek két nagy típusát különböztetjük meg, nevezetesen; az adagos "sarzsos" rendszerű, hagyományos aszfaltkeverő gépeket, amelyek legfontosabb jellemzője az, hogy u . melegrosta-berendezéssel felszereltek. Így a szárítódob által felmelegített kőanyag-keveréket frakciókra osztályozzék szét, és ezen frakciók megfelelő arányú öszszemérésével adagonként állítják elő (elvileg nagy pontossággal) a tervezett kőanyag keveréket. Egy-egy adag (1,0–2,5 tonna) aszfaltkeveréket mintegy 40 másodperc alatt állítanak elő. A közepes teljesítményű gépek 160 tonna /óra, a nagy gépek 300 tonna/óra teljesítményűek. A un. Drum-Mixer típusú dobkeverők, amelyeknél nincs melegrosta-berendezés, a hosszú szárítódobban történik a kőanyag-keverék felmelegítése és keverése bitumennel, ma már utókeverőkkel is. Ígí e típus elvileg kevésbé pontos aszfaltgyártást tesz lehetővé, mert az ásványikeverék terv szerinti összetételének biztosítása a felhasznált kőanyagok állandó szemmegoszlási minőségén és az a előadagoló bunkerek nagyon jól szabályozott és ellenőrzött működtetésén múlik. Az adagos keverőkhöz viszonyítva fajlagos telepítési költségük és fajlagos üzemköltségük is alacsonyabb. 160-600 tonna/óra kapacitású gépek aleggyakoribbak. A sarzsos keverőgép főbb egységeit mutatja be a 2.1 ábra Fő egységek: · ·

· · · · · · · · · ·

előadagoló bunkersor, adagoló méprlegekkel és gyűjtő-behordó szalaggal, szárítódob, amelyben -az idegen kőliszt kivételével- 170-200 °C hőmérsékletűre melegítik fel a kőanyag- keveréket. Ehhez az egységhez tartozik egy exhaustor is, amelylyel a szárításhoz-felmelegítéshez szükséges hő-teljesítmény a lég felesleg tényező beállításával szabályozható. Ennek következménye, hogy a dobból a füstgázzal együtt finom por is távozik,, amelyet azonban ciklonokkal, különféle porleválasztókkal leválasztják a füstgáztól. Ígíy un. saját-liszt (saját töltőanyag is keletkezik a gyártás során, amelyet -legfeljebb a képződés arányában- visszaadagolhatnak a keverék gyártásához. meleg (serleges) elevátor, amelyik a szárítódobból kikerülő kőanyag keveréket melegrosta- berendezéshez viszi fel. meleg-rosták, a meleg-bunkerekkel, mérlegekkel, keverőteknő, porleválasztók kőliszt silók, ahonnan mérlegeléssel közvetlenül a keverőteknőbe kerül a kőliszt bitumen-tárolótartályok, és az un. bemérő-tartály csille készanyag-tárolók vezérlő kabin egyéb kiegészítő berendezések

1

2.1. ábra Melegrosta egységet mutatja be a melegbunkerekkel, a mérlegekkel és a keverőteknővel együtt a 2.2. ábra. Az előadagoló bunkereket úgy kell működtetni, hogy időegység alatt a tervezett arányban azonos arányban kerüljön be a kőanyag-keverék a rendszerbe. A meleg rostáknál lévő túlfolyó védi a gépet attól, hogy túl sok anyag tudjon felgyülemleni. Egy-egy adag gyártásához a keverőteknőbe történő bemérés a meleg bunkerekből un. rekeszes mérlegeléssel történik. Mérlegelés rekeszes mérlegekkel történik. A keverés közben 20 atmoszféra nyomással permetezik be bitument a keverékbe. A keverési ciklusidő lejártával nyitják a keverőteknőt és a kész aszfalt a csillébe ürül. A keverő bezáródása után a keverőteknőbe való bemérés ismét megkezdődik. Bemérési idő 1-5 sec. Keverési ciklusidő: 35-40 sec. száraz keverés bitumenes keverés

10 sec., 20-25 sec.

2

2.2. ábra. Melegrosták, meleg-bunkerek. keverőteknő Dobkeverővel felszerelt keverőtelep technológiai sémáját mutatja be a 2.3. ábra.

3

2.3. ábra. A legegyszerűbb kialakítású dobkeverő elvi működését a 2.4. ábra mutatja be, a 2.5 ábra pedig a dobkeverőben kialakuló különböző hőmérsékleti- és műveleti zónákat érzékelteti. A dobkeverők nagyon alkalmasak aszfaltok újrahasznosítására is. Az ábrán (a dob középső részén) jól látható az un. recycling –gyűrű. A modern dobkeverőket ma már utókeverőkkel látják el, párhuzamos dobokkal működtetik, stb. Erről majd részletesebben esik szó az aszfaltok újrahasznosításával foglalkozó fejezetben

2.4. ábra

2.5. ábra

4

3. Hengerelt aszfaltok építése Az utak kezelői, az utak használói szempontjából a végterméket a beépített réteg jelenti. Ezért annak minősége meghatározó, hiszen könnyen belátható, hogy ha egyébként egy kifogástalan minőségű aszfaltkeveréket nem megfelelően építünk be, akkor annak kisebb – nagyobb súlyú élettartam kihatásai lehetnek. A nem megfelelően tömörített aszfaltréteg plasztikus alakváltozási hajlama nagyobb, a tömörítetlenségből adódó kisebb húzószilárdságuk miatt romlanak fáradási ellenállási- és hidegviselkedési tulajdonságai is. E mellet kopórétegek esetében hibás beépítés miatt romolhatnak még a felületi tulajdonságok is, elsősorban a felületi egyenletességre való kihatással. Fontos tehát, hogy az un. hengerelt aszfaltokat korszerű gépekkel, megfelelő technológiai fegyelemmel, szakszerűen építsük be. 3.1 Általános követelmények 3.1.1. Az aszfaltkeverékek szállításával kapcsolatos alapelvek 1.) A felületi egyenletesség kívánalmának alapfeltétele a beépítő gép keverékkel való egyenletes ellátása, ezért ügyelni kell: -

a távolságra és a szállítási időre, az esetleges forgalmi akadályoztatásra, a szállítójárművek kiválasztására (súly, nagyság, megfordulási lehetőség )

(Nem helyes az sem, ha a szállító járművek a helyszínen várakoznak, ez a keverék hőmérsékletének csökkenését okozza, továbbá időbe és pénzbe kerül) 2.) Csak ponyvával felszerelt szállító járművel használatát engedjük meg (még a nyári időkben történő építések esetében is) 3.) A rakodóterek tiszták legyenek az anyag-beboltozódás elkerülése miatt. Megfelelő minőségű és mennyiségű tapadást gátló szer használatát követeljük meg a rakterek bepermetezéséhez. Magyarországon az „IMPRIMOL” márka nevű, növényi olaj emulzió használata elterjedt. Gázolaj és egyéb - a bitument lágyító - olajok alkalmazása tilos! 3.1.2. A keverék hőmérsékletének helyszíni mérése 1.) A keverék tömöríthetősége szempontjából a megfelelő hőmérséklet biztosítása meghatározó követelmény. A keverék hőmérsékletének építtetői ellenőrzése is követelmény. 2.) Méréshez felülvizsgált pontosságú és megbízhatóságú, gyorsan reagáló hőmérőket (fémházas, szúrótüskés, termoelemes, hőmérőket) használjunk.(3.1. ábra.)

1

3.1.ábra. Hőmérsékletmérés gyorsreagálású hőmérővel 3.) Az aszfalt hőmérsékletét a gépkocsin is mérni kell, nem csak a beépítő gép puttonyában. A hőmérőt nem a felületre kell helyezni, hanem az aszfaltba mélyebben benyomva, több ponton kell mérni, hogy az átlaghőmérsékletről nyerjünk képet. 4.) A beépítésre kerülő aszfalt hőmérsékletének mérésének végrehajtási módjára - sajnos - nincs hazai irányadó szabályozás, a viták elkerülése érdekében ezt pótolni kellene. A keverék hőmérséklete az Építési Naplóba (ahol van az Aszfalt Naplóba) bejegyzett, dokumentációs adat. 3.1.3 A keverék megfelelőségének értékelési szempontjai helyszíni szemrevételezés alapján 1.) A szemrevételezéssel megfelelő a keverék, ha: - egyenletesen fekete, enyhén csillogó. - a szállító járműben lapos kúp formában terül el, - enyhe gőzt áraszt, - nem láthatók szétosztályozódási jelek a járművön és a terítőgép puttonyában. 2.) Szemrevételezéssel hidegnek látszó keverék jellemzői: - már a szállító járműben láthatóan kéreg képződik a felületén, - a puttonyba való ürítéskor nem gőzölög, - összeállt darabok láthatók a terítőgép puttonyában. 3.) A túlmelegítettnek ("elégetettnek") látszó keverék jellemzői: - barnásnak, mattnak tűnő színű, - a puttonyba való ürítésnél sárgás gőzök észlelhetők, - lapáttal könnyen széttolható, ez biztos jele annak, hogy a kötőanyag

2

- ragasztóereje jelentősen károsult. Megjegyzés: a hideg keveréket a pályaszerkezetbe nem szabad beépíteni, az elégett keveréket - ha van rá lehetőség - akkor alsó rétegként be lehet építeni. Egyébként gondoskodni kell "minél jobban hasznosuló” elhelyezéséről. (ideiglenes feljáró, részű, stb.) 3.2 A beépítő gép („finiser”) megfelelő munkájának főbb szempontjai 1.) a beépítő gépet úgy kell felszerelni, hogy a beépítési szélesség biztosítható legyen, a toldatok (tagok) szükség-szerinti felszerelésével, tekintettel a rétegek hosszcsat-lakoztatási vonalainak elhelyezésére is. Az aszfalttal érintkező felületeket (az úszó-terítőpallót) elő kell melegíteni. 2.) A beépítő gép jellegrajzát a 3.2. ábra mutatja be. Főbb egységei; fogadó puttony, behordó szalag, elosztó csiga, éldöngölő sor, úszó- terítő palló, vezérlő egység (nivelláló elektronika) Akkor biztosított legjobban az egyenletes, hullámmentes felület építése, ha az úszó- terítő palló folyamatosan dinamikus egyensúlyi állapotban van.

3.2.ábra. A finiser jellegábrája. 3.) A terítési vastagság meghatározásához ismerni kell a beépítő gép előtömörítési hatását a különféle aszfaltok eseteire. Az aszfalt típusának és beépítési vastagságának megfelelően kell a döngölő él tömörítési fokozatát és a vibrációs lap gerjesztési fokozatát beállítani. (Ezek meghatározóan kivitelezői tapasztalatokon alapuló beállítások.) 4.) Lényeges, hogy a beépítő gép szintvezérléssel dolgozzon. A vezérlő huzalt (vagy lézernyalábot) csak a beépítési sáv egyik oldalán szabad elhelyezni. Vezérlő huzalt lehetőleg csak az alaprétegek építésénél használjunk, kötő-, de főleg a kopóréteg beépítésekor már csúszó-gerendáról vezéreljünk. Ha a csúszó-gerenda túl rövid, akkor a kevésbé egyenletes felületet tudunk kialakítani. A csúszó gerendáról való beépítési módot szemlélteti a 3.3. ábra, vezérlő huzalról való építést a 3.4. ábra a mutatja be.

3

3.3. ábra. A finiser vezérlése csúszógerendáról

a Vögele cég új fejlesztésű, ultrahangos magasság – érzékeléses letapogató elektronikáját szemlélteti képi úton, drótvezérléses üzemmódban.

3.4. ábra. Drótvezérléses üzemmód új fejlesztésű, ultrahangos magasság – érzékeléses letapogató elektronikával. Meg kell említeni, hogy új fejlesztés eredményeként egyre inkább terjednek a 8-12 méter hosszú, nem csúszó- hanem görgőkön mozgó gerendák is.

4

5.) A beépítési sebességet a keverőgép teljesítménnyel a szállítással és a hengerlési munkával összhangban kell megválasztani. Általános elv, hogy kerülni kell a nagyon lassú (mászó) sebességet, és főleg a nagy tömörítési munkát igénylő keverékfajták esetében a gyors sebességet is. Egyenletes haladással, állandó sebességgel kell az aszfaltot beépíteni. 6.) a szállítójármű megfelelő irányítása a bedolgozó-géphez (ütközésmentesen, ne zárjon be szöget, stb.) Újabb megoldás a Vögele cég fejlesztéseként az un.. „Beschicker” (behordó) gépegység közbeiktatása, alkalmazása. Ebbe gépegységbe ürítenek szállító kocsik, innen kerül az aszfalt zárt rendszerű behordó szalaggal a terítőgép puttonyába. Ily módon a szállító jármű nem kerül közvetlen kapcsolatba a terítő géppel, elmarad tehát a szállító jármű ürítésekor előálló döccenő- ütő hatás. 7.) A szállító jármű ponyváját közvetlenül az ürítés előtt kell eltávolítani. 8.) A hengerelt aszfaltkeverék típusok hőmérséklete a beépítés helyén a szállító-járműben - a terítőgép befogadó puttonyába való ürítés előtt - az ÚT 2-3.302 szerint a 3.1. táblázatban megadott tartományba essék. 3.1.táblázat. Az aszfaltkeverék kötőanyagának típusa B 70/100 B 50/70 B 35/50 Modifikált útépítési bitumenek Modifikálószer használata esetén

Beépítési hőmérséklet – tartomány (0C) 140 – 170 150 – 180 155 – 185 A kötőanyag gyártójának utasítása szerint Az alkalmassági hozzájárulás szerint

9.) Hosszabb szállítási kimaradásnál a beépítő gépet ki kell állítani, és munka-hézagot kell képezni. Néhány kis- közepes és nagy teljesítményű aszfalt terítőgép főbb adatait mutatja be a 3.2. táblázat. 3.2. táblázat. Típus Kis terítőgépek: MARINI P 176 DEMAG DF 60 P DEMAG DF 60 C Közepes terítőgépek: DEMAG DF 130 P DEMAG DF 110 C TITAN 211 MARINI 256 Nagy terítőgépek: TITAN 411 MKARINI C 300 DEMAG 150 C

Járókerék kiképzés

Beép.szélesség Beép.vastagság (m) (mm)

Sebesség (m/perc)

Puttony befogadás (tonna)

0 – 14,5 0 – 14,5

6 6

gumikerekes gumikerekes lánctalpas

0,6 .- 4,2 1,5 .- 2,5 1,5 – 2,5

5 – 200 - 150 -150

gumikerekes Lánctalpas gumikerekes gumikerekes

2,5 – 8,0 2,5 – 7,0 3,0 – 8,0 1,9 – 6,15

- 300 - 300 - 300 5 – 300

0 – 43 0 – 43

12 12

Lánctalpas Lánctalpas Lánctalpas

2,5 – 12,0 2,5 – 12,0 3,0 – 12,5

- 300 5 – 300 5 - 300

0 – 54

14

0 – 31

15

5

3.3 Az időjárási körülmények figyelembe vétele beépítéskor 3.3.1. Beépítés hideg évszakokban. A bedolgozási hőmérsékletek minimálisan megkövetelt értékeit az Út 2-3.301 jelű hazai előírás szerint; a .3.3. táblázat mutatja be. 3.3. táblázat Aszfaltkeverék típus Megengedet legkisebb hőmérséklet, 0C ÉHA + 15 ZMA +5 Egyéb hengerelt aszfalt, - 40 mm-nél vékonyabb rétegben: +5 - 40 mm-es, vagy vastagabb rétegben: 0 Német-, osztrák és a svájci előírások szerint; - kopórétegeket + 3 o C, - a kötőrétegeket 0 o C, - az alaprétegek -3 o C léghőmérsékleti értékek felett lehet beépíteni. 3.3.2 Beépítés csapadékos időben. Erre vonatkozóan a magyar előírás nem ad egyértelmű irányelveket. A külföldi előírások szerint kopóréteget egyáltalán nem szabad esőben és nedves alapra építeni. Szemerkélő esőben is csak a nagyobb vastagságú alaprétegeket lehet beépíteni. 3.3.3 Beépítés meleg időben. a.) A beépítési hőmérsékletre megadott felső hőmérsékleti határértéket nem szabad túllépni. (Ilyenkor esetleg várakozni kell a beépítés, főként a hengerlési munka megkezdésével.) b.) Számos ország gyakorlata szerint forgalom ráengedése csak akkor engedhető meg, ha a réteg hőmérséklete 40 o C alá hűl le. Az ÚT 2-3.302 szerint ugyancsak 40 o C értéket nem haladhatja meg a „kihűlt” réteg hőmérséklete. Korábban azonban erre vonatkozóan nem volt hazai szabályozás A forgalomnak átadandó burkolat hőmérsékletére különösen a nyári időjárási viszonyok közepette kell figyelni. 3.4. Az aszfaltkeverékek tömörítése Alapelv, hogy a hengerléses tömörítés nem elhagyható művelet, bár már a beépítő gép előtömörítő munkájának megfelelő beállításától meghatározóan függ az aszfaltréteg végső tömörsége. (A jól beállított, korszerű beépítő gép 92-95 % értékű előtömörséget biztosít, de nem 97-100 % tömörséget, noha idegen nyelvű megnevezése eredetileg „Finisher”, „Vertiger”, azaz ezek a végleges, kész állapotra való bedolgozásra utaló megnevezések, szavak.) 3.4.1 Hengerlési fogalmak. ·

hengerlési sáv: a henger szélessége, ebbe beleértendő az átfedés szélessége is, tehát munkaszélesség. 6

· · · · ·

hengermenet: a hengerlési sávon való egyszeri ( egyirányú) áthaladás. hengerjárat: egy hengerlési sávon való oda-visszamenet.( két hengermenet) irányváltás: a henger a hengerlési sávon előremegy, megáll, majd ugyanezen hengerlési sávon visszajön. sávváltás: a hengerlési sávról a "kihűlt" részen a henger lemegy, majd beáll az új hengerlési sávra. hengerlési hossz: a sávváltás nélkül megtett távolság

3.4.2 Henger típusok. a.) Statikus hengerek ·

gumihengerek: 8-25 tonnás hengerek, az aszfaltbeton jellegű kopórétegek, a folytonos szemeloszlású kötő- és alaprétegek "főtömörítéséhez".(3.5.ábra.)

3.5.ábra. Nehéz gumihenger jellegrajza ·

acélköpenyes háromkerekű hengerek: 10-12 tonnás hengerek, legfeljebb 10 cm vastagságú, folytonos szemeloszlású aszfaltok tömörítéséhez. Ma már inkább csak a hossz-, és keresztirányú csatlakoztatási vonalak tömörítéséhez, esetleg "simító" hengerléshez, "vasalásához" használják. (3.6. ábra.)

3.6.ábra. Acélköpenyes háromkerekű henger jellegrajza 7

· acélköpenyes tandemhengerek - A 7 tonna alatti hengerek: a 4-8 cm vastag aszfaltok első hengerjáratához és a legfeljebb 4 cm vastagságú aszfaltok főtömörítéséhez alkalmazhatók, - A 7 tonna feletti hengerek: a legfeljebb 18 cm vastag első henger-járatához, és a legfeljebb 8 cm vastag aszfaltok csatlakoztatási vonalainak (fő)tömörítéséhez, vasalásához használhatók. (3.7. ábra)

3.7. ábra. Acélköpenyes tandem henger jellegrajza

(Megjegyzés: A nyugat-európai országokban az aszfalt alaprétegek tervezési építési vastagsága jóval nagyobb, mint amilyen a hazai gyakorlatban korábban volt. Az alaprétegek tervezési vastagságai – a névleges maximális szemnagyság szerinti típustól függően jellemzően 8-14 cm közöttiek, egyes országok gyakorlatában, például Anglia, 8–18 cm között változnak. A nagy rétegvastagságú aszfaltokat korábban is egy menetben építették be.) ·

kombinált gumikerekes-acélköpenyes hengerek: kis területeken folyó munkavégzésnél előnyösek, figyelemmel kell lenni arra, hogy növekvő hengermenet-számmal már csak az acélköpenyes abroncs tömörít, vasal.

b.) Dinamikus hengerek A dinamikus hengerek statikus és dinamikus hatásukkal együttesen tömörítenek. · vibrációs acélköpenyes tandemhengerek: - 7 tonna alatti hengerek; vibráció nélkül: A 4-8 cm vastag aszfaltok első hengerátmenetéhez és a legfeljebb 4 cm vastagságú aszfaltok főtömörítéséhez alkalmazhatók, vibrációval: A 4-8 cm vastagságú aszfaltok főtömörítéséhez alkalmazhatók. (Az első hengermenet vibráció nélkül kell megtenni!) - 7 tonna feletti hengerek; vibráció nélkül: A legfeljebb 18 cm vastag első henger-járatához, és a legfeljebb 8 cm vastag aszfaltok csatlakoztatási vonalainak (fő)tömörítéséhez, vasalásához használhatók, vibrációval: A 8-18 cm vastagságú aszfaltok főtömörítéséhez használhatók. (Az első hengermenetet, vagy az első hengerjáratot is vibráció nélkül kell megtenni.) A vibrációs hengerek aszfaltok tömörítésekor 30-55 Hz frekvencia tartományban dolgoznak, kisebb rétegvastagságok esetében 0,4-0,5 mm amplitúdó, a nagyobb rétegvastagságok esetében 0,5-0,8 mm-es amplitúdó beállításokkal. 8

·

oszcillációs hengerek: függőleges és vízszintes irányú rezgőmozgással, nagy tömörítési munkával dolgozó, általában 12-16 tonnás acélköpenyes, vagy acél-gumiköpenyes (un. kombi) tandemhengerek. Nagy vastagságokban épített, nagy belső súrlódású (100 % zúzott anyag tartalmú, durva szemcsézettségű, kis bitumentartalmú, keményebb bitumennel gyártott) aszfalt-alaprétegek, az un. nagy stablitású, nagy moduluszú aszfaltok beépítésére használható előnyösen. Hídburkolatok tömörítéséhez is előnyösen használhatók.

A 3.4. táblázat néhány henger típus főbb adatait mutatja be. 3.4. táblázat. Gyártó/Típus Statikus tandemhenger: BOMAG BW 12S Tandem– vibrohengerek: BOMAG BW 120 ASD BOMAG BW 161 AD ABG 134 DV Alexander AMMAN DVT 653 HAMM HD Gumikerekes henger: BOMAG BW 20 R Kombinációs hengerek: BOMAG 100 AC BOMAG 164 AC

Munkaszélesség (m)

Súly (kg)

Munkasebesség(km/h)

1370

10357

0 – 12

1200 1680 1650 1400 1650

2492 9267 9100 6500 8300

0 – 22 0 – 13 0 – 12 0 – 6,5 0–9

1986

24078

0 – 20

1909 1680

4377 5148

0 – 6,8 0 – 12

3.4. A hengerlési munka tervezésének szempontjai. 1.) Normál körülmények között a hengerek haladási sebességét 3-7 km/óra sebességgel kell meghatározni. 2.) Egy-egy hengerlési sáv vonatkozásában 6-8 hengerjárat a tapasztalatok szerint biztosítja a szükséges mértékű tömörítést. A helyes munkamenetet a 3.8. ábra szemlélteti.

3.8. ábra 3.) Simító hengerléshez egy- két hengerjárat elegendő.

9

4.) A hengerlési hosszakat 30-50 méteres hosszakban válasszuk meg. (Meleg időben lehet ennél hosszabb, hidegebb időben valamivel rövidebb. ) 5.) A csatlakozó hengerlési sávoknál 15-20 cm-es átfedéssel kell hengerelni. 6.) A 6-8 hengerjárat biztosításához rendelkezésre álló időt nagymértékben befolyásolják az időjárási körülmények és a szélerősségi viszonyok, továbbá az, hogy milyen típusú (ezen belül milyen rétegvastagságú) aszfalt kerül beépítésre. Ezekkel a kérdésekkel, ezekkel az összefüggésekkel Bossemayer tudományos alapossággal foglalkozott, és már mintegy 40 évvel ezelőtt közreadta az un. Bossemayer féle lehűlési diagramokat. Ezek egyikét mutatja be a .9. ábra, +10 0C léghőmérséklet és 6 – 8 – 12 és 18 cm-es terítési vastagságok eseteire. A megfelelő számú hengerjárat biztosításához az aszfaltkeverék hőmérsékletének 160 – 90 0C közötti hőmérsékleti tartományban kell lennie. 90 0C körüli hőmérsékleten azonban a bitumenek viszkozitása jelentősen megnő, azaz ennél a hőfoknál alacsonyabb hőmérsékleteken hatékony tömörítő munkát már nem lehet végezni.

3.9. ábra. A vastagabb rétegek beépítésekor a tömörítéshez elegendő idő áll rendelkezésre

10

A 3.10. ábra +10 0C léghőmérséklet esetére azt mutatja be, hogy egy 4 cm vastagságú réteg esetében csak 8- 10 perc, de egy 7 cm-es terítési vastagságú réteg esetében is csak mintegy 20 perc a rendelkezésre álló idő ahhoz, hogy a felület mindenegyes része a 6-8 hengerjáratot megkapja.

3.10. ábra Bossemayer – féle lehűlési nomogram + 10 0 C léghőmérséklet esetére.

3.5. A hengerlés alapszabályai. 1.) Ha az aszfaltkeverék típusa, beépítési vastagsága, a terítési szélesség, az időjárási körülmények ugyan elvileg lehetővé tennék, hogy egyetlen hengerrel is el lehetne végezni a tömörítést, ezt ne engedjük, mert "egy henger nem henger" a tartalékhenger biztosítása követelmény. 2.) A hengerlést a beépítő gép öt méteres távolságban való elhaladása után a keresztirányú munkahézag hengerlésével kell kezdeni. Akkor kezdődhet a pálya hosszirányú hengerlése, ha finiser 20-25 métert előre haladt. 3.) A henger meghajtott kereke mindig a bedolgozó gép irányába essen, mert ezzel elkerüljük a haránt irányú hengerlési repedések kialakulását. Kivitelt képez azonban az erősebb emelkedőben, vagy lejtőben lévő szakasz, ekkor a meghajtott kerék hátul kell legyen. 4.) Már az első hengermenetnél is (és a továbbiakban is) a terítőgépet szorosan kell követni. 5.) Oda-visszamenetben - a legalább 10-15 cm-es átfedési sáv biztosításával - ugyanazon sávban kell hengerelni. (Egy hengerjáratban a hengerlési sávot nem szabad elhagyni.) 6.) A keresztesést tekintve a hengerlést mindig az alacsonyabban fekvő oldalon kell kezdeni. Ezt a 3.11. ábra oly módon próbálja bemutatni, hogy ez a fontos szabály képi megjelenésben is rögzüljön bennünk.

11

3.11. ábra. A hengerlést az alacsonyabban fekvő oldalon kell kezdeni. 7.) Ha a henger nem fokozatmentes sebességváltóval felszerelt, úgy törekedni kell fokozatos (és ne hirtelen) sebességváltásra. 8.) Irányváltásnál (ha az nem automatizált) a vibrációt ki kell kapcsolni, mert keresztirányú bordák képződhetnek. 9.) Sávot csak a már tömörített burkolatrészen lehet váltani, a 3.12. ábra szerint.

3.12.ábra. A hengerlési sáv váltásának helyes módja.

12

10.) A hengerdobokat szükséges és elégséges mértékű vízzel kell permetezni. 11.) ÉHA-20, ZMA típusú aszfaltok, továbbá drénaszfaltok tömörítéséhez csak acélköpenyes hengereket használjunk. 12.) A már tömörített, de még meleg burkolaton tartósan nem állhat le a henger. 13.) Nagyobb építéseknél célszerű próbatömörítéseket végezni. 9.2.6. Tömörítési hibák. a. ) a hengerlés során repedések képződnek, ennek lehetséges okai okai: - Gömbölyű szemcsét nagyobb hányadban tartalmazó keverékek esetében a túl súlyos henger használata - A keverék a tömörítéskor megcsúszik az aljzaton. (Túl sok ragasztóanyag, és/vagy szennyeződés, nedvesség hatására is bekövetkezhet megcsúszás.) b.) túl magas az aszfaltkeverék hőmérséklete. A túlzottan magas keverék-hőmérséklet, sem előnyös, ennek különféle negatív hatásai jelentkezhetnek, így: - A hengerpalást éleinél nyíródik, kigyúródik az aszfalt (3.13.ábra.)

3.13.ábra

13

- Az abroncsok mögött haránt-irányú repedezettség jelentkezik (3.14.ábra)

3.14. ábra

-

A keverék felragad az abroncsra (a henger "felszaggatja" az aszfaltot.) 3.15. ábra.

3.15. ábra

14

- A keverék az abroncs előtt "mozog", csúszik. (3.16. ábra.)

3.16. ábra

c.) hengernyomok: amelyek a szakszerűtlen tömörítés - és nem, vagy nem csak a keverék-összetétel hibájának - következményei. 3.7. Hossz-csatlakoztatások Problémafelvetés: A burkolatok szélei, valamint a hosszcsatlakoztatási vonalak (az un. „hosszschlusszok”, hosszvarratok) környezete általában a burkolatfelület kritikus pontjai. Az aszfaltpályaszerkezeti rétegek tömörsége itt általában kisebb, ezért az aszfaltok húzószilárdsága gyengébb mint a keresztmetszet más pontjaiban, a vízzáróságuk rosszabb, így a télen keletkező termikus feszültségekkel szembeni ellenállásuk gyengébb. Itt tehát évek alatt általában már a kivitelezői szavatossági kötelezettség lejárta után) termikus repedezettség alakulhat, ami az út kezelője számára jelent terheket, költségeket. A hosszirányú csatlakoztatások képzésével ezért külön szükséges foglakozni. Alapelvek: - a jó varrat képzésének legjobb feltétele a "forrót a forróval" beépítési elv megvalósítása, ami elsősorban a kopórétegek építésénél lenne nagy fontosságú. Ez azonban elvileg is csak forgalomtól elzárt építési területen követelhető meg. A külföldi gyakorlattal szemben, azt tapasztalhatjuk, hogy ezen építési módra a hazai kivitelezők jellemzően még akkor sem vállalkoznak, ha ennek lehetősége egyébként adott lenne. - a "forrót a hideggel " beépítésnél a kontaktfelületek jó előkészítésével, és megfelelő beépítés-technikával is csak meg lehet közelíteni a "forrót-a forróval" beépítés szerint elérhető minőséget. Itt érdes kontaktfelületet kell kialakítani, és megfelelő vastagságú kötőanyag-filmmel, bitumenes masszákkal kell az együttdolgoztatást biztosítani. 3.7.1 Forrót a forróval beépítés elve: -

A beépítő gépeknek egymáshoz viszonyítva a lehető legkisebb beépítési távolságban kell haladniuk. 3.17. ábra szerint.

15

3.17. ábra

. -

a hengerléshez legalább kettő (egy + tartalék) azonos típusú hengert kell használni. Ezek a külső szegélyektől közép-irányba dolgoznak, majd a középen meghagyott 15-15 cm-es sávot tömörítik. Ezt a 30 cm-es sávot már "megtámasztottan" hengerlik, ezáltal tömör, vízzáró varrat képezhető. (3.18. ábra.)

3.18. ábra. Forrót-a forróval beépítés

16

3.7.2. Forrót a hideggel beépítés 1.) A két terítési sáv közötti kontakt felület képzése. Általános elv, hogy az egyes aszfaltrétegek közötti hossz-irányú csatlakoztatási vonalakat egymás fölött legalább 10 cm-re eltoltan kell képezni, a 3.19. ábra szerint. A hossz-csatlakoztási vonalak helyzetének helyes megválasztása

kopóréteg kötőréteg

hossz- varrat

3.19. ábra

hossz- varrat

aszfalt alapréteg

Kivitelezési követelmények: -

a meglévő (hideg sáv) széle ne legyen függőleges falú, mert az alsó derékszögű sarokban a frissen terített aszfalt nem tud elhelyezkedni, a meglévő sáv széle ne legyen túl laposan levágva, mert a frissen terített aszfalt ezen megcsúszik, továbbá legszéle elvékonyodna, a 70-80 fokos hajlás előnyös, a levágott felület ne legyen túl sima, inkább érdes legyen. Ezért nem helyes a fűrészeléssel történő, ha lehet ezt kerüljük el. (A fűrészelési iszap eltávolítása is nehézkes feladat) A csatlakoztatási oldalfelület kialakításához, jobb a marógép használata, de a durvább aszfaltfajták esetében is szemcse kitöredezések lehetnek. Ez esetben csak vastagabb filmet képező kötőanyagot (forró bitumenes kenést, bitumenes masszát) kell felvinni.

A legjobb kialakítási mód az első terítési sáv építésekor a még meleg állapotú burkolatszél levágása vágótárcsával, megfelelő hajlás-szöggel, a 3. 20. ábra szerint.

17

3.20. ábra

Ez egy viszonylag sima, de érdes felületet biztosít. Hátrány, hogy nagy vastagságoknál nehéz alkalmazni, és nehéz a helyes vágási mélységet mindenkor jól beállítani. A vágást követően az oldalfalat (és az alap szomszédos felületrészét is) alaposan meg kell tisztítani, és arra "sok" kötőanyagot, vastag filmet kell felvinni, meleg bitumen, bitumenes massza, emulzió több rétegben való felvitelével. Megjegyzés: a hazai gyakorlat gyakran és helytelenül szinte kizárólag (egyszeri) emulziós kenést alkalmaz. 2.) A csatlakozó sáv beépítése, tömörítése. -a második sávot a tömörödési tényező figyelembevételével megválasztott terítési vastagságban, 2-3 cm-es túlnyújtással kell a meglévő (hideg) sávhoz építeni. (Pontos munkát igénylő művelet, igényes megoldás, ha laposvasat rögzítenek le a meglévő sávon.) - a hengerlés kétféle módon végezhető el; a.) eset: A hengerlés az első (hideg sávtól indul, úgy, hogy a henger csak 15-re nyúlik át a friss sávba. Ezt követően a henger kimegy az ellenkező szélre, a hengerlés innen a csatlakoztatási vonal irányába haladva folytatódik. (3.21. ábra.) Ennél a megoldásnál az előny az, hogy nem alakulhat ki magasságkülönbség a csatlakoztatási vonalnál. Hátrányként jelentkezik viszont, hogy a meglévő (hideg) sáv egy jó része munkaterületté válik.

18

3.21. ábra

b.) eset: A frissen terített sáv külső szélénél kezdik a tömörítést, a csatlakoztatási vonaltól 15-cm-es szélességig. Ezután hengerlik az elhagyott 15 cm-es részt. (3.22. ábra.)

3.22. ábra

A b.) változatnak az az előnye, hogy nincs forgalmi akadályoztatás, továbbá a varrat mentén jó kontakt - nyomással lehet tömöríteni, mert a tömörítendő aszfalt két oldalról megtámasztott. Hátrányként jelentkezhet az, hogy a 15 cm-es sáv lehűlhet, magassági lépcső alakulhat ki. Megjegyés: Vibrációs tömörítés a varratoknál elvileg nem megengedett, mert az a már lehűlt első ütemben épített pályát károsíthatja. (A hazai gyakorlatban ennek ellenére gyakran vibrálják a varratokat.) 3.2.8. Keresztirányú munkahézagok képzése A napi műszak, vagy hosszabb munkamegszakítások esetén keresztirányú munkahézagot kell képezni. Ennek fázisai az alábbiak: ·

a beépítő géppel ki kell állni, 19

· · ·

a keveréket a már nem megfelelő (csökkenő) vastagságú területen egyenes vonal mentén le kell vágni, innen a még meleg állapotú aszfaltot ki kell lapátolni, az egyenes vonal mellé a beépítési vastagságnak megfelelő falécet kell elhelyezni, le-, vagy felhajtó részt kell készíteni, úgy hogy az alap felületét homokkal meg kell hinteni, és arra a beépítő gép puttonyába maradt aszfaltból fel-, illetve lehajtó zónát kell kialakítani, ezt a részt is hengerelni kell. Ezt a műveleti sort mutatja be a 3.23. ábra.

3.23. ábra. A keresztirányú munkahézag képzésének fázisai ·

Újraindulásnál az aszfaltrámpát és a lécet fel kell szedni, a homokhintést seprűvel, kefével el kell távolítani. (3.24. ábra.)

20

beépítési irány

magassági szint továbbépítés előtt eltávolítandó

marad

beépítési irány faléc

marad

hidegaszfalt rámpa

továbbépítés előtt eltávolítandó

3.24. ábra. Újraindulás elve keresztirányú munkahézag képzésekor. A fogadó felületre ragasztó-anyagot kell permetezni, a csatlakoztatási vonal oldalfelületét forró kötőanyaggal, vagy hidegen felvihető tömítő masszával be kell vonni, vagy oda tömítő szalagot kell elhelyezni. A tömörödési tényező figyelembe vételével kell a beépítést megkezdeni, a hengerlés a keresztirányú varrat hengerlésével kezdődhet. 3.9. Meglévő szakaszhoz való bekötés kiképzése A megfelelő vastagság és kellő tömörség biztosítása érdekében a csatlakozó szakaszra beépített keveréket a meglévő szakaszon nem szabad "nullára" kifuttatni. Torzított ábrázolási formában ezt a 3.25. ábra mutatja be. m a r á s s a l c s a t la k o z t a t á s

3.25. ábra h e ly t e le n

h e ly e s

21

4. Aszfaltkeverékek, aszfaltrétegek terméktanúsítása 4.1. Termék-minősítési módozatok a hazai útügyi szabályzatokban 1.) Az előírt érték teljesülésének követelménye A szabályzatban előírt minőségi követelményeket a ter5méknek ki kell elégítenie, tehát ez a szabályozási mód csak „megfelelő” minőséget ismer. (Ilyenek főleg az alapanyagokra vonatkozó előírások; útépítési bitumenek, modifikált útépítési bitumenek, zúzlalékok, stb.) 2.) Előírt érték megengedett mértékű (kedvezőtlen irányú) tűréssel Ezen szabályzatok valamely jellemző kedvezőtlen irányú tűrését előírva úgy szabályoz, hogy megadja, hogy a tűrés-tartományban az összes mért érték legfeljebb hány %-a lehet. (A megengedett tűrésen kívül eső értékek miatt javítást rendel el. (Példa: Útépítési földmunkák) 3.)

Előírt érték megengedett mértékű (kedvezőtlen irányú) tűréssel

Ezen szabályzatok I. – II. – III. minőségi osztályokat definiál az előírt értéktől való eltérés nagyságának függvényében. (Régebbi előírásaink gyakorlata) · ·

a „csak” I. osztályú minőségre való szerződéskötések esetei a hibák javításnak igényével (Ez nem minden paraméter esetében járható út!) a II. és III. osztályú teljesítések eseteire a levonások nem szabályozottak, nem kezeltek.

4.) A még megengedett (elviselhető) hiba nagyságától függő minősítés · · ·

az előírt érték tűréshatárán belül: „megfelelő” minőség a tűréshatár még megengedett mértékű túllépése esetén: „minőségcsökkentés” , vagy „értékcsökkenés” a már nem megengedhető mértékű túllépés esetén: „selejt”

1

a.) eset: előírt érték kétoldali tűréshatárral:

selejt

értékcsökkenés

­ még megengedett túllépés

­ megengedett negatív tűrés

megfelelő ­

előírt érték

értékcsökkenés ­ megengedett pozitív tűrés

selejt

­ még megengedett túllépés

b.) eset: előírt érték kétoldali tűréshatárral:

előírt („elérendő”) érték megfelelő megengedett negatív tűrés Érték csökkenés

még megengedett túllépés

¯ selejt

2

4.2. Aszfaltok megfelelőségének tanúsítása az ÚT 2-3.301 alapján Megjegyzések: A következőkben ismertetésre kerülő megfelelőség-tanúsítási módszer az aszfaltkeverékekre nézve előreláthatóan 2008.j úniur 1.-től az aszfaltkeverékek vonatkozásában megszűnik. Ennek oka az, hogy az EN szabványok a keverékek megfelelőségét más módon tanúsítva az un. „Gyártásközi minőségi kontroll” alapján írta elő, és ezt a magyar nemzeti mellékletekben is alkalmazni kell. (Ennek ellenére a keverékek vonatkozásában ezt a jól bevált módszert ismertetjük, mert a Megrendelő és Vállalkozó közötti szerződésben ennek a jól bevált módszernek alkalmazása sem kizárt. E jegyzet készítésekor az sem kizárt, hogy nem az aszfaltkeverékekre, hanem az aszfaltrétegekre vonatkozó ÚT 2-3.302 Útügyi Műszaki Előírásban (fúrt magmintákból meghatározott összetételi jellemzők vizsgálatával) a módszer a keverék összetételének terméktanúsítási módszere marad. A beépített aszfaltrétegek vonatkozásában a módszer természetesen alkalmazandó, mert egyenlőre nincs (és várhatóan nem is lesz) rétegekre vonatkozó EN – előírás, következésképpen annak kötelezően alkalmazandó nemzeti melléklete. 4.2.1. Aszfaltkeverékek 4.2.1.1 Általános előírások A gyártott aszfaltkeverék akkor felel meg a szerződéses követelményeknek, ha azt az alkalmassági vizsgálatban megjelölt alapanyagokból, a keveréktervben előírtak szerint állították elő. Az aszfaltkeverék megfelelőségét - az alapanyagok származási helyét és fajtáját bizonyító dokumentumokkal, továbbá az előírt gyakorisággal vett keverékminták vizsgálati eredményeivel – a Vállalkozónak kell igazolnia a megfelelőséget tanúsító dokumentációban. A megfelelőséget tanúsító dokumentáció tartalma: -

Megfelelőségi tanúsítvány: A Vállalkozó cégszerű nyilatkozata arról, hogy az elkészült munka minősége; · a szerződés követelményeinek a 2.-3.301 Útügyi Műszaki Előírás szerint mindenben megfelel, vagy · a szerződés követelményeinek a2.-3.301 Útügyi Műszaki Előírás szerint minőségcsökkenéssel felel meg, vagy · a szerződés követelményeinek a 2.-3.301 Útügyi Műszaki Előírás melyik előírása szerint nem felel meg. - A minőségcsökkenési számítás összesítője - Mellékletek · Tartalomjegyzék · Mintavételi és vizsgálati terv (ha előírt)

3

A keverékvizsgálatokat közúti vizsgálólaboratóriumban kell végezni. Megfelelőség igazolásra felhasználhatók az előírt gyártásközi vizsgálatok eredményei is, ha azok közúti vizsgálólaboratóriumtól származnak. A Megrendelő az aszfaltkeverék megfelelőségét akár keverékmintákon, akár a kész rétegből kifúrt mintákon közúti vizsgálólaboratórium vizsgálataival ellenőrizheti. Ha az ellenőrző vizsgálatok bármelyik eredménye ellentétes a megfelelőség-igazolással, akkor a Vállalkozó a Megrendelő hozzájárulásával, közös mintavétellel - kérheti annak egyeztető vizsgálatát mindkét fél által elfogadott harmadik közúti vizsgálólaboratóriumban elvégeztetni. Ezen vizsgálat eredményeit mindkét félnek el kell fogadni. 4.2.1.2 Hengerelt aszfaltkeverékek minőségi követelményei A hengerelt aszfaltkeverékek megfelelőségét a minták alábbi vizsgálati eredményeivel kell igazolni; - kötőanyag-tartalom (B m%), - töltőanyag-tartalom (T m%), - homoktartalom (H m%), - kőanyag-tartalom (K m%), ill. ZMA-8 és ZMA-11 keverékeknél K1 m % - keverékből készített Marshall próbatestek szabad hézagtartalma. Ezek mellett a vizsgálati dokumentumban meg kell adni a minták hézagmentes testsűrűségét is. Megfelelőségi kritériumok: A gyártott aszfaltkeverék kötőanyag-tartalom szempontjából akkor felel meg a szerződéses követelményeknek, ha; - a megvizsgált összes minta kötőanyag-tartalma névleges Dmax. £ 20 mm esetén legfeljebb ± 0,45 m% -kal, ill. névleges Dmax >20 mm esetén legfeljebb ± 0,50 m% -kal, és - a megrendelt mennyiség összes, vagy egyes, előzőleg meghatározott értékelési szakaszokra beépített mintáinak kötőanyag tartalom középértéke legfeljebb a 4.1 táblázatban megadott mértékben tér el az előírt értéktől. A vizsgálati eredmények Száma Kötőanyag-tart. középértékének eltérése Dmax £ 22 mm esetén, m% Kötőanyag-tart. középértékének eltérése Dmax>20 mm esetén, m%

4.1. táblázat ³20

2

3-4

5-8

9-19

±0,40

±0,35

±0,30

±0,25

±0,25

±0,45

±0,40

±0,35

±0,30

±0,25

4

A gyártott aszfaltkeverék ásványi keveréke akkor felel meg a szerződéses követelményeknek, ha a megvizsgált összes minta T, H, továbbá K vagy K1 értékei legfeljebb a 4.2. táblázatban, ezek középértékei, a megrendelt mennyiség összes, vagy egyes, előzőleg meghatározott értékelési szakaszokra beépített mintáiból számítva, kopó- és kötőréteg keveréktípusoknál legfeljebb a 4.3. táblázatban, alapréteg keveréktípusoknál legfeljebb a 4.4. táblázatban megadott mértékben térnek el az előírt értékektől. 4.2. táblázat Alapréteg keveréktípusok* Jellemzők Kopó-, és kötőréteg keveréktípusok T m% ±2,0 ±3,0 H m% ±5,0 ±8,0 K m% ±5,0 ±8,0 K1 m % ±5,0 Megjegyzés: a JU-11, továbbá a JU-32/F keveréktípus függetlenül attól, hogy milyen pályaszerkezeti rétegnek építették be alapréteg keveréktípusnak minősül. 4.3. táblázat A vizsgálati eredmények száma Töltőanyag tartalom közép-értékének eltérése, m% Homoktartalom középértékének eltérése, m% K kőanyag tart. Középértékének eltérése, m% K1 kőanyag tart. Középértékének eltérése, m%

2

3-4

5-8

9-19

³20

±1,8

±1,7

±1,6

±1,5

±1,5

±5,0

±4,5

±4,0

±3,0

±3,0

±5,0

±4,5

±4,0

±3,0

±3,0

±5,0

±4,5

±4,0

±3,0

±3,0 4.4. táblázat

A vizsgálati eredmények száma Töltőanyag tartalom kzépértékének eltérése, m% Homoktartalom középértékének eltérése, m% K kőanyag tart. Középértékének eltérése, m%

2

3-4

5-8

9-19

³20

±2,7

±2,5

±2,3

±2,2

±1,5

±8,0

±7,0

±6,0

±4,5

±4,5

±8,0

±7,0

±6,0

±4,5

±4,5

A gyártott aszfaltkeverék a térfogatos összetétel szempontjából akkor felel meg a szerződéses követelményeknek, ha az egyes minták anyagából készített Marshall próbatestek szabad hézagtartalma; névleges Dmax £ 22 mm esetén legfeljebb ± 1,5 tf% -kal, illetve névleges Dmax >22 mm esetén legfeljebb ± 2,0 tf% -kal

5

tér el az előírt értéktől. 4.2.1.3. Szerződésnek nem megfelelő aszfaltkeverék Szerződésnek nem megfelelőnek kell tekinteni azt az aszfaltkeverék mennyiséget; - amelyet az előírt követelmények bármelyikét ki nem elégítő egyes minta minősít, továbbá - amelyet olyan (értékelési) szakaszon építettek be, ahol a keverék bármelyik összetételi jellemzőjének középértéke a megadott tűrésnél nagyobb mértékben tér el az előírt értéktől. Az egyes minták által minősített aszfaltkeverék-mennyiségeket beépített m2 - ben kifejezve a Vállalkozó adja meg a megfelelőséget tanúsító dokumentációban. A Megrendelőnek a nem megfelelő aszfaltkeverék-mennyiségeket; -

minőségcsökkenéssel kell elfogadnia, ha a tűréshatár-túllépések a 4.5.–4.7. táblázatokban megadott értékeken belül vannak, - selejtté kell nyilvánítania, ha valamely tűréshatár-túllépés a 4.5.–4.7. táblázatokban megadott értékeken kívül esik. Selejtté nyilvánítás esetén a Megrendelő átsorolhatja a nem megfelelő aszfaltkeverék mennyiség(ek)-ből épített aszfaltréteg szakasz(oka)t más funkcionális célra, feltéve, hogy az(ok) az arra előírt követelményeket kielégíti(k). Ekkor a Megrendelő határozza meg azokat a további teendőket, amelyeket a Vállalkozónak végre kell hajtania ahhoz, hogy az építmény a szerződés műszaki tartalmának megfeleljen. 4.2.1.4. A minőségcsökkentés mértéke A minőségcsökkenés mértékét a Vállalkozónak kell meghatározni és a számítását a megfelelőségi tanúsítványhoz csatolni. A nem megfelelő aszfaltkeverékből épült rétegfelületeken és/vagy szakaszokon az egyes hibák minőségcsökkentő hatását a tűréshatárok túllépésének függvényében a 4.5.–4.7. táblázatok százalékos minőségcsökkentő tényezői jellemzik. A létesítmény egyes rétegeinek teljes százalékos minőségcsökkenését az egyes hibák előfordulási részarányával súlyozott minőségcsökkentő tényezők összege adja, Számítását az példával mutatjuk be. (A minőségcsökkenés miatt alkalmazandó értékcsökkentés mértékét a GKM vonatkozó rendelkezése határozza meg). 4.5. táblázat Kötőanyag-tartalom tűréshatárának túllépése, m% 0,05 0,10 0,15 0,20 0,25 0,30 0,35 0,40 Minőségcsökkentő tényező az egyes minták, ill. 2-4 minta középértékének túllépése miatt, %

2

5

8

10

13

15

18

20

Minőségcsökkentő tényező 4-nél több minta középérték túllépése miatt, %

8

16

24

32

40

48

56

64

6

4.6. táblázat Töltőanyag tartalom tűréshatárának túllépése, m% Minőségcsökkentő tényező az egyes minták, ill. 2-4 minta középértékének túllépése miatt, % Minőségcsökkentő tényező 4-nél több minta középértékének túllépése miatt, %

0,5

1,0

1,5

2,0

2,5

3

6

9

12

15

6

10

14

18

22

4.7. táblázat Homok- és kőanyag tartalom tűréshatárának túllépése, m% 0,5 Minőségcsökkentő tényező az egyes minták, ill. 2-4 minta középértékének túllépése miatt, % Minőségcsökkentő tényező 4-nél több minta középértékének túllépése miatt, %

1,0

1,5

2,0

2,5

3,0

3,5

4,0

4,5

5,0

3

4

5

6

8

11

14

16

18

20

3

5

7

10

12

15

17

20

22

25

A ZMA-típusú aszfaltkeverékek esetében a K kőanyag-tartalom helyett minőségcsökkenés érvényesíthető a K1 kőanyag-tartalom tűréshatárának túllépése okoz minőségcsökkenést. A minőségcsökkenés mértékét a 4.8. táblázat tartalmazza. 4.8. táblázat K1 kőanyag tartalom tűréshatárának túllépése, m% 2,0 3,0 4,0 5,0 Minőségcsökkentő tényező az egyes minták, ill.2-4 minta középértékének túllépése miatt, % Minőségcsökkentő tényező 4-nél több minta középértékének túllépése miatt, %

6

9

12

15

10

14

18

25

Ha azonos szakaszon mind az egyes minták eredményei, mind a középérték túllépése miatt alkalmazandó minőségcsökkenés ugyanazon összetételi jellemző túllépése miatt, akkor a nagyobb számértékű minőségcsökkenést kell figyelembe venni. 4.2.2. Útpályaszerkezeti aszfaltrétegek megfelelőségének igazolása 4.2.2.1. Követelmények Vastagsági követelmény: · három, vagy több réteg építése esetén mind az egyes rétegek, mind az épített aszfaltrétegek összvastagsága legfeljebb 10%-kal, · két réteg építése esetén mind az egyes rétegek, mind az épített két réteg összvastagsága legfeljebb 12%-kal és · egy réteg építése esetén a réteg vastagsága legfeljebb 15 %-kal lehet kisebb a tervezettnél.

7

Tömörségi követelmény: A beépített hengerelt aszfalt alap-, kötő- és kopóréteg tömörségi foka egyaránt legalább 97,0% legyen. Felületi követelmények: A hengerelt aszfalt kopórétegek ÚT 2-2.113 Útügyi Műszaki Előírás szerinti ÚT-02 berendezéssel mért felületi egyenletességi követelményeit a 4.9. táblázat tartalmazza. 4.9. táblázat

Jellemzők Összegzett elmozdulás, cm/100 m Numerikus Grafikus Megengedett legnagyobb elmozdulás – osztályköz, mm A megengedett legnagyobb osztályközbe eső mérések száma a mért nyomon, megkezdett km-ként, db

Autópályákon, első-, másodrendű és városi főutakon legfeljebb 30,0 legfeljebb 12,0

Első-, másodrendű főutak ÉHA-20 kopórétegén legfeljebb 12,5

Összekötő és mellékutakon

legfeljebb 40,0 legfeljebb 14,0

12-15

16 – 20

16 – 20

legfeljebb 2

legfeljebb 1

legfeljebb 3

4.2.2.2. Szerződésnek nem megfelelő aszfaltréteg Nem megfelelőnek kell tekinteni a megépült aszfaltréteget azon a szakaszon, amelyen a tételesen felsorolt valamelyik követelmény nem teljesül. Az általános követelményt ki nem elégítő szakaszt az átadás-átvételi eljáráson a Megrendelő jelöli ki. Vastagsági, tömörségi, felületi, vagy geometriai követelményt ki nem szakasznak a nem megfelelő vizsgálati, ill. mérési eredmény és az azt megelőző, megfelelő vizsgálati, ill. mérési eredmény helye által határolt szakasz tekintendő. A nem megfelelő aszfaltréteget a behatárolt szakaszon a Megrendelőnek: - minőségcsökkenéssel kell elfogadnia, ha a tűréshatár túllépések a 4.10.–4.13. táblázatokban megadott értékeken belül vannak, - selejtté kell nyilvánítania, ha valamely tűréshatár-túllépés a 4.10.–4.13. táblázatokban megadott értékeken kívül esik. Selejtté nyilvánítás esetén a Megrendelő átsorolhatja a szakasz hibás rétegét más funkcionális célra, feltéve, hogy az arra előírt követelményeket kielégíti. Ekkor a Megrendelő határozza meg azokat a további teendőket, amelyeket a Vállalkozónak végre kell hajtania ahhoz, hogy a szakasz a szerződés műszaki tartalmának megfeleljen. A minőségcsökkenés mértékét a Vállalkozónak kell meghatározni és a számítását a megfelelőségi tanúsítványhoz csatolni. A nem megfelelő szakasz(ok)on az egyes építési hibák minőségcsökkentő hatását a megadott tűréshatárok túllépésének (p) függvényében a 4.10.– 4.13. táblázatok százalékos minőségcsökkentő tényezői jellemzik. A létesítmény egyes rétegeinek teljes százalékos minőségcsökkenését az egyes hibák előfordulási részarányával súlyozott minőségcsökkentő tényezők összege adja, Számítását példával mutatjuk be. (A minőségcsökkenés miatt alkalmazandó értékcsökkentés mértékét a GKM vonatkozó rendelkezése határozza meg).

8

4.2.2.3. A minőségcsökkentés mértéke A vastagsági követelmény nem teljesülése miatt alkalmazandó (C) minőségcsökkentő tényezőt a vastagság-hiány (p%) minőségcsökkentő tényezőjének függvényében a 4.10. táblázat tartalmazza. 4.10. táblázat p % 1,0

1,5

2,0

2,5

3,0

3,5

4,0

4,5

5,0

5,5

6,0

6,5

7,0

7,5

C% 1,0

1,5

2,0

2,5

3,0

3,5

4,0

5,0

6,0

7,0

8,0

10,0 12,0 14,0

P % 8,0

8,5

9,0

9,5

10,0

C% 16

17

18

19

20

A tömörségi követelmény nem teljesülése miatt alkalmazandó (D) minőségcsökkentő tényezőt a tömörség-hiány (p%) minőségcsökkentő tényezőjének függvényében a 4.11. táblázat tartalmazza. 4.11. táblázat P % 0,1

0,2

0,3

0,4

0,5

0,6

0,7

0,8

0,9

1,0

1,1

1,2

1,3

1,4

1,5

D%

0,5

1,5

3,0

4,5

6,0

7,5

9,0 10,5 12,0 15,0 18,0 21,0 24,0 27,0 30,0

P % 1,6

1,7

1,8

1,9

2,0

D% 33,0 37,5 42,0 48,0 54,0 Felületi egyenletességi követelmény 4.9. táblázatában megengedett legnagyobb elmozdulás osztályközök méretének túllépése esetén a felület egyenetlenségét a túllépési helyeken javítani kell. A megengedett legnagyobb osztályközbe eső mérések számának (p db) túllépése miatt alkalmazandó minőségcsökkentő tényező; hengerelt aszfalt kopórétegek esetén: -

elsőrendű főutakon, főutak érdesített homokaszfalt kopórétegén, valamint másodrendű főutakon (F%) a 4.12. táblázat szerint. 4.12. táblázat p db

1

2

3

4

5

F%

2,0

4,0

6,0

8,0

10,0

- összekötő- és mellékutakon ( G%) a 4.13. táblázat szerint

9

4.13. táblázat p db

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

G%

1,0

2,0

3,0

4,0

5,0

6,0

7,0

8,0

9,0

10,0

érdesített öntöttaszfalt kopórétegek esetén (Ö%) a 14. táblázat szerint 4.14. táblázat p db

1

2

3

4

5

Ö%

2,0

4,0

6,0

8,0

10,0

4.3. Példa a minőségcsökkenés számítására (Az ÚT 2.-3.301:2006 M.6. Melléklete szerint) A minőségcsökkenés azt fejezi ki, hogy a megépült aszfaltréteg használati értéke a keverékés az építési hibák miatt, mérlegelve a hibák jellegét, gyakoriságát és várható hatását, hány %kal kisebb az aszfaltréteg szerződésben megállapodott használati értékénél. Több értékelési szakaszra bontott, egy aszfaltrétegből álló létesítménynél a minőségcsökkenést szakaszonként, többrétegű létesítménynél rétegenként (és szakaszonként) kell meghatározni. 4.3.1. Aszfaltkeverék minőségcsökkenés mértékének számítása Egy 3,8 km hosszú útszakaszra mZMA-11 típusú aszfaltréteget építettek 4,0 cm tömör rétegvastagságban. A keveréktervben előírt értékek a következők voltak: Kötőanyag-tartalom (Be , m %) 6,30 Töltőanyag-tartalom (Te , m%) 11,8 Homoktartalom (He , m%) 12,1 K1 kőtartalom (K1e , m%) 40,0 A keverékből vizsgált minták jellemzőinek értékei a következők voltak: Sorszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Átlag: A szakasz felülete (m2)

B, m% 6,38 6,56 6,56 6,39 6,38 6,34 6,59 6,44 6,36 6,44

T, m% 10,8 11,0 9,8 9,8 9,8 10,9 9,9 9,8 10,8 10,3

H, m% 10,6 12,3 13,2 12,5 12,9 11,6 14,3 12,3 11,6 12,4

K1, m% 44,4 42,7 39,5 47,8 46,8 44,6 40,5 44,1 43,7 43,8

Egy minta által jellemzett felület (m2) 2551 3180 2551 3151 2551 3330 2551 4188 2542 26595

10

Az eredmények értékelése Kötőanyagtartalom: - a legnagyobb egyedi eltérés az előírt értéktől: - 0,29 m % (7.sorszámú minta). Ez az eltérés kisebb, mint a ± 0,45 m % megengedett egyedi eltérés, - a középérték-eltérés: + 0,14 m% , kisebb, mint a megengedett ± 0,25 m% -os eltérés. Töltőanyagtartalom: - a legnagyobb egyedi eltérés az előírt értéktől: - 2,0 m % (3. , 4. és 8. sorszámú minták) Ez nem nagyobb, mint a ± 2,0 m%-os megengedett egyedi eltérés, - a középérték eltérés: - 1,5 m %, nem nagyobb, mint a megengedett ± 1,5 m % -os középérték-eltérés. Homoktartalom: - a legnagyobb egyedi eltérés az előírt értéktől: + 2,2 m % (7. sorszámú minta.) Ez kisebb, mint a megengedett ±5,0 m %-os egyedi eltérés, - a középérték eltérés +0,3 m %, kisebb mint a ± 3,0 m % megengedett középérték-eltérés. K1 kőanyag-tartalom: - a 4. sorszámú minta + 7,8 m %-os, és az 5. sorszámú minta + 6,8 m %-os eltérése nagyobb, mint a megengedett ± 5,0 m % egyedi eltérés! - a középérték eltérés: + 3,8 m %, nagyobb, mint a megengedett ± 3,0 m %-os középértékeltérés. Minőségcsökkenést tehát a K1 vizsgálati eredmények túllépései okoznak. Minőségcsökkenés számítása Egyes hiba által okozott minőségcsökkenés (a réteg, ill. szakasz használati értékének %ában): LXN = XN x FN/S FN ahol: XN bármelyik hiba minőségcsökkentő tényezője (B, T,…C, D, % FN a nem megfelelő eredményt adó mintával jellemzett felület, m2 S FN a létesítmény, ill. az értékelési szakasz teljes felülete, m2 N a minta sorszáma. Minőségcsökkenés az egyedi minták eltérései miatt: a 7. táblázat szerint: a 4. sorszámú minta 2,8 m %-os túllépése miatt a minőségcsökkentő tényező K14 = 8,4 % az 5. sorszámú minta 1,8 m %-os túllépése miatt a minőségcsökkentő tényező K15 = 5,4 % LK1 = (K14 x F4 + K15 x F5)/S FN = (8,4 x 3151 + 5,4 x2551)/26595 = 1,5 %. Minőségcsökkenés a középérték-eltérés miatt: A 4.7.táblázat szerint a középérték 0,8 m%-os túllépése miatt a minőségcsökkentő tényező K1 = 4,0 % a teljes szakaszon. Ha ugyanazon szakaszon mind egyes minták eredményei, mind a középérték túllépése miatt minőségcsökkenést kell alkalmazni, a nagyobb csökkentést kell figyelembe venni. Ezért a nem megfelelő aszfaltkeverék miatt alkalmazandó minőségcsökkenés :LK1 = 4,0 %

11

4.3.2. Az aszfaltréteg minőségcsökkenésének számítása A beépített réteg vizsgált jellemzői közül a tömörség értékeinél találhatók az előírt (97,0 %os) értéknél kisebb értékek is. A beépített réteg mért tömörségértékei a következők: Sorszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9

Tömörségi fok, % 97,4 97,3 97,0 96,8 96,0 97,0 97,1 97,5 97,3

A 4. és 5. sorszámú minták tömörség értékei 0,2 % -kal, illetve 1,0 % -kal kisebbek az előírt értéknél. A 11. táblázat szerint a minőségcsökkentő tényező D4 = 1,5 % illetve D5 = 15,0 % a két minta által jellemzett felületen. A nem megfelelő mintákkal jellemzett felületek nagysága jelen műszaki előírás szerint meghatározva: 4. sorszámú minta: 5. sorszámú minta: A minőségcsökkenés: TR

F4 = 500 fm x 3,5 m = 1750 m2 F5 = 400 fm x 3,5 m = 1400 m2

= (D4 x F4 +D5 x F5)/S FN = (1,5 x 1750 + 15,0 x 1400)/26595 = 0,9 % A szakasz teljes minőségcsökkenése: Lösszes = SSLXN , Jelen példában: Lösszes = LK1 + LTR = 4,0 + 0,9 = 4,9 %

12

5. Közúti hidak szigetelése és aszfaltburkolata A tárgykörhöz tartozó útügyi műszaki előírások: ·

ÚT 2-3.406 „Közúti hidak szigetelése. Vasbeton pályalemezű hídszerkezetek szigetelése és aszfaltburkolata” · ÚT 2-3.409 „Közúti hidak szigetelése. Acél pályalemez szigetelése és aszfaltburkolata” · ÚT 2-3.301 Útügyi Műszaki Előírás:„Útépítési aszfaltkeverékek és út-pályaszerkezeti aszfaltrétegek” A hídszigetelési és hídburkolati rendszer kapcsolatát mutatja be az 5.1. ábra.(Elvi ábra, mind a vasbeton-, mind az acél pályalemezű hídszerkezetre általában érvényes.)

Aszfalt kopóréteg

Aszfalt kötőréteg

H ídszigetelési rendszer

Hídburkolati rendszer

Védőaszfalt-réteg Szigetelés H ídpályalemez

5.1. ábra.. A hídszigetelési- hídburkolati rendszer felépítése. 5.1 A hídszigetelési- hídburkolati rendszerben ébredő igénybevételek Az 5.2. ábra a beton hídpályalemezre épített szigetelési- burkolati rendszerben ébredő függőleges és vízszintes feszültségeket, azok nagyságát mutatja be. nyári- és téli időjárási viszonyok között. (Dr. Török Kálmán)

1

5.2. ábra. Beton hídpályalemezre épített szigetelési- burkolati rendszerben ébredő függőleges és vízszintes feszültségek nyári- és téli időjárási viszonyok között.

Az ortotrop acél-, illetve a vasbeton pályalemezű hidak szigetelési- burkolati rendszerében kialakuló feszültségeket mutatja be a 5.1. táblázat a Dr. Török Kálmánnak a Shell-Bisar program szerint elvégzett számításai alapján. A hídszigetelési- hídburkolati rendszerben kialakuló feszültségek a kialakuló feszültség pályalemeze időjárás

acél

Télen Télen télen nyáron télen télen

Helye burkolati rétegekben burkolati rétegekben burkolati rétegekben szigetelő rétegekben burkolati rétegekben burkolati rétegekben

télen nyáron

burkolati rétegekben szigetelő rétegekben

jellege hajlító nyomóhajlító húzó rétegek közötti nyíró nyíró hajlító nyomó hajlító húzó támasz felett rétegek közötti nyíró nyíró

15.1. táblázat értéke (N/mm2) 5,73 2,16 0,93 0,99 2,19 2,25 0,40 0,20

2

A táblázat adataiból jól érzékelhető, hogy acél pályalemez esetén a szigetelési rendszer rétegeinek együttműködését a nagy csúsztató-feszültségek miatt külön is vizsgálni szükséges: · a védőaszfalt-rétegen a felületre merőleges tapadó-szilárdságot, · a szigetelési rendszer rétegek közötti csúsztató-szilárdságát, · a dinamikus hajlító-igénybevétellel szembeni ellenállást A hídszigetelési- hídburkolati rendszerek megfelelőségének tanúsításához szolgáló speciális elcsúszási vizsgálatot mutat be a 5.3. ábra.

F Elmozdulás mérő

Nyomófej Védőaszfalt -réteg 14 mm vtg. acél pályalemez

Szigetelő rendszer

30°

5.3. ábra. A rétegek közötti elcsúszás- (nyírás-) vizsgálat. A vizsgálati módszer az osztrák RVS 15.361 hídszigetelés építés-kivitelezési irányelveket követi

5.1 Vasbeton pályalemezű hidak A vasbeton pályalemezű hidak szigetelési- burkolat rendszerének felépítését mutajákbe az 5.4. és 5.5 ábrák

3

5.4. ábra Kétrétegű hídburkolati rendszer (Vasbeton pályalemezű híd )

5.5. ábra. Háromrétegű hídburkolati rendszer (Vasbeton pályalemezű híd) 5.2.1. A vasbeton pályalemezű hidak szigetelési rendszerének tervezési szempontjai ·

A szigetelési rendszer típusának megválasztásánál a híd szerkezeti jellemzőit, erőjátékát, a hídon áthaladó nehézgépjármű forgalom nagyságát és a járulékos igénybevételeket kell első-sorban figyelembe venni

·

A szigetelőréteg típusának megválasztásánál figyelembe kell venni a terhelő mozgások hatására bekövetkező igénybevételeket, a szigetelendő felület kiterjedését, tagoltságát. A felhasználandó szigetelő-anyagnak a szigetelőrendszer elmeivel kompatíbilisnek kell lennie. A szabályzat beton pályalemezre a szigetelő-rendszer fajták viszonylag széles skáláját engedi felhasználni.

4

Vasbeton pályalemezes hidakhoz használható szigetelő réteg fajták: · · · · · ·

normál bitumenes lemez, polimerrel javított rugalmas cement kötőanyagú habarcs, masztix szigetelés, elasztomer modifikált bitumen helyszínen készített membrán szigetelés, (PmB-A) előgyártott bitumenes védő-lemez használatával, modifikált bitumen töltetű előgyártott szigetelőlemez, rugalmas műanyag alapú (un. Flüssigfolie-jellegű) szigetelés.

A fenti felsorolási sorrendiség egyben növekvő teljesítmény szerinti felsorolás is jelent. A szabályzat magától értetődően megengedi (nem tiltja), hogy a kisforgalmú, kis szabadnyílású hidak esetében bármelyik szigetelőréteg tervezhető, építhető legyen. Nagy forgalmat viselő, nagyobb szabadnyílású hidak esetében azonban - attól függetlenül is, hogy a híd kéttámaszú, vagy folytatólagos többtámaszú szerkezet - már csak a három legnagyobb teljesítményű szigetelő-anyag használatát engedi meg az 5.2.táblázat szerint Hídszigetelési rendszercsoportok alkalmazási feltételei

Kategória Hídtípus

Kéttámaszú szerkezet Folytatólagos többtámaszú szerkezet

Szabad nyílás L [m] L £ 10 10 < L £ 30 L > 30 L £ 10 10 < L £ 30 L > 30

5.2. táblázat Alkalmazható rendszercsoportok jele átlagos körülmények esetén Forgalmi terhelés:F=100 kN tengely áthaladás 0 -tól 3 x 105-tól 3 x 106-tól 3 x 105-ig 3 x 106-ig 22 x 106-ig 1 1 2 1 2 2

1 2 3 2 3 3

2 3 3 3 3 3

1. csoport: mind a hat szigetelő réteg fajta 2. csoport: normál bitumenes lemez szigetelésen kívül bármelyik többi szigetelőrétegfajta 3. csoport: PmB-A modifikált bitumen alapú, modifikált bitumenes lemez, rugalmas műanyag alapú (hőszigetelő fólia) szigetelések 4. csoport: csak RMA-szigetelés (ha legalább két un. „különleges körülmény esete áll fenn.) Az 5.3 táblázat a szigetelő rétegre építhető védőaszfaltok típusait mutatja be.

5

5.3 táblázat Az útszakasz igénybevételi kategóriájától függően az építhető védőaszfalt típusa A szigetelőréteg fajtája

Normál igénybevétel

Fokozott igénybevétel

Normál bitumenes lemez

AB-8, AB-11

AB-11, AB-11/F

Polimerrel javított cement kötőanyagú habarcs

AB-8, AB-11 ÖA-8, ÖA-11 AB-8, AB-11 ÖA-8, ÖA-11

AB-11, ZMA-11 , ÖA-11 AB-11/F, ZMA-11, mZMA-11, ÖA-11

AB-8, AB-11 ÖA-8, ÖA-11 AB-8, AB-11 ZMA-8, ZMA-11 ÖA-8, ÖA-11 AB-8, AB-11 ZMA-8, ZMA-11 ÖA-8, ÖA-11

AB-11/F mZMA-11 AB-11/F mZMA-11 ÖA-11 AB-11/F mZMA-11 ÖA-11

masztix szigetelés Elasztomer modifikált bitumen helyszínen készített membrán szigetelés, védőlemezzel Modifikált bitumen töltetű előgyártott szigetelőlemez Rugalmas műanyag alapú szigetelés

5.2.2. A szigetelőanyagokkal követelmények

és a

kész

szigetelőréteggel szemben

támasztott

A szigetelő anyagok mindegyikénél vizsgálni kell a következő műszaki tulajdonságokat: -

külső tulajdonságok (homogenitás, szín, méret helyesség) szakítószilárdság (vagy szakítóerő), szakadási nyúlás, hideghajlíthatóság.

Minden szigetelőrétegen el kell végezni a következő műszaki tulajdonságok vizsgálatát: -

felületre merőleges és felülettel párhuzamos tapadószilárdság, vízállóság, statikus és dinamikus repedésáthidaló képesség, építési (egyszeri), és ciklikus hőtűrő képesség, vegyszerállóság.

Az 5.4. táblázatban példaként az RMA- szigetelőanyag, illetve szigetelő réteg követelményeit mutatjuk be.

6

5.4 táblázat Rugalmas műanyagalapú (RMA) szigetelések Műszaki Mérték Követelmények tulajdonságok egység Szigetelőanyag tulajdonságai homogén, csomómentes, színe a gyártó Külső tulajdonságok szerinti 2 Szakítószilárdság N/mm min. 4 Szakadási nyúlás % Min. 400 Hideghajlíthatóság °C -20 (ép maradjon) Vízfelvétel % max. 5 Szigetelőréteg tulajdonságai Vastagság (képlémm min. 2 keny állapotban) Felületre merőleges legalább 0,7 2 Tapadószilárdság átlag 1,0 N/mm Külső tulajdonságok a folytonossági hiány, inhomogén textúra, szigetelő-, alapozóhólyagosodás nem engedhető meg ,tapadó-rétegre külön 23±3 °C-on 1 bar víznyomásnál Vízállóság 72 órán át nem ereszthet át vizet Felülettel párhuzamos tapadószilárdság N/mm2 +23°C-on min. 0,8 Statikus repedés-20 °C-on a 0-ról 2,5 mm-re változó egyszeri áthidaló képesség repedéstkárosodás nélkül hidalja át Dinamikus repedés-20 °C-on a 0-0,2 mm repedéstágasságáthidaló képesség változást104 ismétlés esetén károsodás nélkül állja Technológiai egyszeri hőterhelés (ÖA) után vízállóság változatlan,szakítóerő és szakadási nyúlás: Hőtűrőképesség max. 25%-os változás Ciklikus 25 ciklusos –20 °C és +60 °C változó hőterhőtűrőképesség helés után vízállóság változatlan, szakító-erő és szakadási nyúlás: max. 25%-os vízállóság változatlan, szakítószilárdság és Vegyszerállóság: szakadási nyúlás: - 10%-os NaCl-, max. 25%-os változás - 10% MgCl2-oldat

Vizsgálati eljárás Szemrevételezés MSZ 1199 MSZ 1199 M19. M14. Tolómérce ÚT 2-3.406 M1.

Szemrevételezés ÚT 2-3.704

ÚT 2-3.703 ÚT 2-3.406 M2. ÚT 2-3.406 M3.

ÚT 2-3.705

ÚT 2-3.705

ÚT 2-3.406 M4.

7

5.3. Acél pályalemezű hidak szigetelési rendszere A szigetelő réteg olyan többrétegű rendszer legyen, amelynek feladata az acél pályalemez felső felületének a víztől, korróziótól való tartós védelme. Az acél pályalemezű hidak szigetelésére Magyarországon jelenleg kizárólag műgyanta (rugalmas epoxigyanta alapú) szigetelőanyag használatát engedik meg 5.3.1.Az acél pályalemezű hidak szigetelési rendszerének felépítése A jelenleg hatályos Útügyi Műszaki Előírás alapján a szigetelési- burkolati rendszer részei: - szórt vagy kent műgyanta alapú szigetelés, amelynek összetevői: · korrózióvédő - alapozó rétegek, · szigetelőréteg, · masztix kitöltésű felső tapadóhíd, - aszfalt védőréteg, - kötőréteg, - kopóréteg. A szigetelési és burkolati rendszer felépítését az 5.6. ábra mutatja be.

5.6. ábra 1. acél pályalemez; 2 .korrózióvédő- alapozó rétegek; 3. szigetelőréteg; 4. masztix kitöltésű felső tapadóhíd; 5. beágyazott impregnált zúzalék; 6. aszfalt védőréteg; 7. kötőréteg, 8. kopóréteg

8

5.3.2. A szigetelőanyagokkal követelmények

és a

kész

szigetelőréteggel szemben

támasztott

A hatályos magyar Útügyi Műszaki Előírásban külön-külön követelmény-táblázatok írják elő; ·

a korrózióvédő alapozóréteg anyagával,

·

a korrózióvédő alapozóréteggel szemben

·

a szigetelőréteg anyagával szemben

·

az acéllemezre felhordott korrózióvédő alapozóréteg és szigetelőréteg együttesével szemben

·

az acéllemezre felhordott korrózióvédő alapozóréteg és szigetelőréteg együttesével szemben

támasztott követelményeket. Az acéllemezre felhordott korrózióvédő alapozóréteg és szigetelőréteg együttesével szemben támasztott követelményeket az 5.5. táblázat, a szigetelési rendszerrel szemben támasztott követelmények pedig az 5.6. táblázat mutatja be. 15.5. táblázat Az acéllemezre felhordott korrózióvédő alapozóréteg és szigetelőréteg együttesével szemben támasztott követelmények Vizsgálati Sorsz .

Tulajdonságok

Követelmények

módszer

1.

Szigetelőréteg külső Egyenletes, folytonos, hólyag- és tulajdonságai hézagmentes

2.

Szigetelőréteg vastagsága

Gyártó előírása szerint, legfeljebb -10 % eltéréssel, de legalább 1,50 mm

MSZ 9640-21

3.

Vízállóság, 7 napos korban

23+3 oC-on 1 bar víz-nyomásnál 72 órán át nem ereszthet át vizet

M3

Vegyszerállóság 10%-* os NaCl, MgCl2 oldatban 7 napos korban

Vízállóság változatlan, szakító-

4. 5.

6.

Felületre merőleges tapadószilárdság a szigetelőrétegen

Szemrevételezés

szilárdság max. 25%-kal csökkenhet.

M4

legalább 2,5 N/mm2

M1

Ciklikus hő-terhelés Hőterhelés után víz-állóság változatlan, (25 ciklusos -20 oC és szakítószilárdság max.25%-kal csökken+60 oC változó) het, tapadószilárdság ³2,0 N/mm2

M5

9

15.6. táblázat A szigetelési rendszerrel szemben támasztott követelmények Sorszám.

Tulajdonságok

Követelmények

1.

Az aszfalt védőrétegen a felületre merőleges tapadószilárdság

legalább 2,0 N/mm2

2.

A szigetelési rendszer rétegek közötti csúsztató-szilárdsága

legalább 0,8 N/mm2

3.

A dinamikus hajlító-igénybevétellel szembeni ellenállás

n > 105 ismétlési számot károsodás nélkül viselje

5.4. Vizsgálatok A hídszigetelési- hídburkolati rendszerek építéséhez többféle vizsgálat tartozik, nevezetesen: · · · · ·

a szigetelőréteg Építőipari Műszaki Engedélyének kiadásához szükséges alapvizsgálatok, alkalmassági vizsgálatok (aszfaltok alapanyagi, aszfaltkeverék), gyártásközi vizsgálatok (a vállalkozó saját ellenőrző vizsgálatai), minősítő vizsgálatok, egyeztető vizsgálatok.

Építőipari Műszaki Engedély kiadásához szükséges vizsgálatok: ·

· ·

A vonatkozó rendelet az ÚT 2-3.406 útügyi műszaki előírás előírásaitól eltérő újfajta építőanyagokra, építőanyag keverékekre és újfajta építési módokra Építőipari Műszaki Engedélyt (ÉME) kell beszerezni. Az ÉME kiadásához mindazon alapvető vizsgálatokat el kell végezni, amelyek a felhasználási célra való alkalmasságot bizonyítják. Az engedélyt a gyártónak illetve a forgalmazónak kell beszereznie. Ezeket a vizsgálatokat csak arra felhatalmazott vizsgáló-intézet végezheti el.

Alkalmassági vizsgálatok: · · · ·

Az alkalmassági vizsgálatok a termékek, az alapanyagok, az aszfaltkeverékek optimális összetételének megállapítására szolgálnak. Az aszfaltkeverékek alkalmassági vizsgálatát, összetételének meghatározását az ÚT 2-3.301 szerint kell elvégezni. A vasbeton pályalemezű hidak egyik szigetelőrétegeként építhető masztix szigetelőréteg összetételének megválasztásánál a 2 -3.406 szerint előírt un. Wilhelmi– féle lágyuláspont követelményét kell alapul venni. Az öntöttaszfalt keveréknél a (statikus) pecsét-nyomás vizsgálati eredményét kell alapul venni.

Gyártásközi és építésközi vizsgálatok: ·

A gyártásközi vizsgálatok a vállalkozó saját ellenőrző vizsgálatai a felület előkészítésénél, a szigetelési rendszer készítésénél, valamint az aszfaltkeverékek gyártásánál és

10

·

beépítésénél. Célja a minőség alakulásának folyamatos figyelemmel kísérése az esetleges hibák feltárásával, és a további hibák elkerülése a szabályozó beavatkozás megtételével. A megrendelő jogosult a gyártásközi és építésközi vizsgálatokat bármikor ellenőrizni és a vizsgálati eredményeket a minőségi tanúsítvány részeként elfogadni.

Minősítő vizsgálatok: ·

A minősítő vizsgálatok és mérések a minőség tanúsítására szolgálnak, amelyet a megrendelő és a vállalkozó közösen ill. arra alkalmas, minősítési joggal rendelkező laboratóriuma, vagy erre jogosult egyéb laboratórium végez el.

·

A minősítő vizsgálatokhoz a megrendelő és a vállalkozó szerződéses megállapodása alapján a gyártásközi vizsgálatok, az építtetői kontroll vizsgálatok, továbbá az egyeztető vizsgálatok eredményei is felhasználhatók.

Egyeztető vizsgálatok: · · ·

Az egyeztető vizsgálat annak a minősítő vizsgálatnak a megismétlése, amelynek szakszerű végre-hajtása iránt alapos kétely merül fel a megrendelő vagy a vállalkozó részéről (pl. saját vizsgálatai alapján). A vizsgálatot bármelyik szerződő fél megbízása alapján valamely közösen elismert vizsgáló intézmény végzi, amely nem vett részt a minősítő vizsgálatok végrehajtásában. E vizsgálat eredménye az eredeti vizsgálati eredmény helyébe lép. Az egyeztető vizsgálat költségét és a mellék-költségeket az a fél viseli, amelyik álláspontját nem igazolta az eredmény.

11

5.5. Csatlakoztatások kialakítása A hídszigetelési- hídburkolat rendszerek különféle szerelvényekhez (kiemelt szegély, víznyelő, dilatációs szerkezet) való tartósan is vízzáró kialakítása igen fontos követelmény. Erre példákat mutatunk az 5.7., az 5.8. és 15.9 ábrákon. Az 5.10. és 5.11. ábrák a híd és az útpálya csatlakoztatásának kialakítási módjait szemlélteti.

1. pályalemez 2. szigetelőréteg 3. dilatációs szerkezet 4. öntöttaszfalt csatlakozó sáv 5. öntöttaszfalt csatlakozó sáv 6. keresztszivárgó perforált zártszelvénnyel 7. rugalmas hézagtömítés 8. kopóréteg 9. kötőréteg 10.védőaszfalt réteg (50-60 cm-enként tapadásgátló sávokkal) 5.7. ábra. Csatlakozás dilatációs szerkezethez háromrétegű hengerelt-aszfalt burkolattal.(Kell keresztszivárgó, függetlenül attól, hogy a védőaszfalt öntöttaszfalt, vagy hengereltaszfalt.)

12

Felső szegélynél

Alsó szegélynél a víznyelők közötti szakaszon

3,5 cm mZMA-12 kopóréteg

35 cm

3,5 cm mZMA-12 profiljavító kötőréteg

25 cm

3,5 cm mÖA-12 védőaszfalt

35 cm a bal pályán 55 cm a jobb pályán 25 cm a bal pályán 45 cm a jobb pályán

Korrózió védő alapozó, szigetelés, masztix kitöltésű 12 mm acél pályalemez

3,5 cm mÖA-12 szélsősáv 3,5 cm mÖA-12 szélsősáv 3,5 cm mÖA-12 védőaszfalt 1,0 cm szig. + masztix kit.

3 x 10 cm gyöngykavics ban 30x30 mm perforált Alu gyüjtőcső

3,5 cm mÖA-12 szélsősáv 3,5 cm mÖA-12 szélsősáv 3,5 cm mÖA-12 védőaszfalt szélsősávja a szivárgó és szegély között

12 mm ortotróp acél pályal. 2 mm szigetelés felső tapadóhíd nélkül 10 % esésű ellenlejtő epoxi (szig. anyag) habarcs 12 mm ortotróp acél pályal.

5.8. Csatlakozás a szegélyhez a kocsipálya széleinél

13

A függőleges beömlésű víznyelő felülnézete

100

450 365

3,5 cm mZMA-12 kopór. 3,5 cm mZMA-12 kötőr. 3,5 cm mÖA-12 védőaszf.

55 cm széles mÖA-12 szélsősáv a kopóréteg szintjén és 45 cm széles a kötőréteg szinten

Polimer habarcs 10 %-os ellenlejtő, itt a víznyelőnél 300 mm, egyébként 450 mm széles

Függőleges beömlésű víznyelő

A kiemelt szegély környezete víznyelővel (acél híd)

14

5.10 Híd és útpálya csatlakoztatása. (Vasbeton híd általános eset)

15

5.11. Híd és útpálya csatlakoztatása. (Vasbeton híd, a pályalemez és a kiegyenlítő lemez azonos szinten van.)

16

6. Aszfaltok újrafelhasználása meleg-eljárásos technológiákkal 6.1. Bevezetés Az aszfalt több előnyös tulajdonsága közül kiemelendő fontosságú az igen jó hatásfokú újrahasznosíthatósága. A világ legnagyobb aszfaltgyártó és felhasználó országaiban –elsősorban az Egyesült Államokban- az aszfalt lett a legnagyobb mennyiségben újrafelhasznált anyag. Jellemző az is, hogy az ásványi alapanyagokban szegényebb országokban olyan újrahasznosítási technológiák fejlődtek ki, amelyek igen nagy hányadban hasznosítják a régi aszfaltot. Az aszfaltok újrahasznosítása persze régi törekvés, amikor korszerű új technológiákról teszünk említést, akkor azt sem kell elfelejtenünk, hogy már a 1920-as évek végén a Magyar Asphalt Rt. Illatos úti aszfaltgyárában az öntött aszfalt gyártásához régi önött aszfalt bontásból származó anyagot mintegy 40 tömeg %-nyi mennyiségben adagoltak vissza. A régi aszfalt felhasználása az állam, a tulajdonos érdeke és kötelessége is. A kivitelezőket viszont abban kell érdekeltté tenni, hogy hatékony színvonalon teremtsék meg az újrahasznosítási technológiák műszaki feltételrendszereit. Az aszfaltokat sokoldalúan lehet újrahasznosítani. Hideg-eljárásos technológiákkal: ·

·

keverőtelepi (in plant) pontosabban a keverőgéppel történő technológiák esetén hideg eljárással a kötőanyag nélküli (FZKA-típusú) illetve hidraulikus kötőanyaggal, habosított bitumennel, esetleg lassan törő bitumenemulzióval stabilizált alaprétegtípusok gyártásához, helyszíni (in situ) hidegeljárásos-újrakeveréses (hideg-remix) technológiákkal a régi aszfalt rétegekből egy új alapréteget készítünk.

Meleg eljárásos technológiákkal: · ·

a régi aszfaltból származó, előkezelt visszanyert aszfaltot a nagyobb használati értéket képviselő hengerelt- és öntöttaszfaltok gyártásához megengedett mértékben adagolva használjuk fel. helyszíni meleg eljárással viszont új aszfalt kopóréteget, vagy kötő- és kopóréteget (azaz új aszfaltburkolatot) építünk.

A Magyar Útügyi Társaság „Aszfaltburkolatok felújítása helyszíni meleg-eljárásos technológiákkal” 2005. tanulmányának felhasználásával (Szerzők: Dr. Keleti Imre, Dr. Pallós Imre, Szabados Szabolcs és Dr. Tóth Miklósné) ez a fejezet a továbbiakban kifejezetten a meleg eljárásos telepi- és helyszíni eljárásokkal foglalkozik. 6.2. Keverőtelepi újrafelhasználása Az aszfaltok újrafelhasználásának hazánkban leginkább elterjedt módszere a keverőtelepi meleg-eljárásos technológia. Az eljárás lényege, hogy új aszfaltkeverékek gyártása közben visszanyert aszfalt beadagolásával a régi aszfalt újrafelhasználásra kerül. Különböző keverőgép típusok – kialakításuktól függően – jelentősebben is eltérő mennyiségű visszanyert aszfalt gazdaságos újrafelhasználására alkalmasak. 1

6.2.1. Előkészítő műveletek A visszanyert aszfalt előkészítése alapvetően kétféle módszerrel történhet: · ·

marással, bontással és aprítással.

A marási művelet elvileg kétféle módszerrel is történhet: · ·

meleg-marással, ami azonban inkábba helyszíni eljárás első művelete, hideg-marással.

A meleg burkolatmarási eljárás előnye, hogy a gépalkatrészek igénybevétele kisebb, ezért azok lassabban használódnak el. Másik előnye, hogy a felmart aszfalt nem aprózódik el. Hátránya azonban, hogy a melegítéshez szükséges inframelegítőnek nagy az energiaigénye. Meleg marási eljárást ezért szinte kizárólagosan csak helyszíni meleg újrafelhasználásra alkalmaznak. Ez alól kivételt képezhetnek különféle speciális esetek. Például nagy nyílású ortotrop acélhidak burkolatának felújításakor (főleg városi hidak esetében) előnyösebb lehet a melegmarás a hidegmarás zaj- és porártalom hatásainak elkerülése céljából, és/vagy a szigetelőréteget érő mechanikai hatások csökkentése miatt helyesebb lehet a meleg marás választása. A hidegmarás előnye, hogy kevesebb az energiaigénye, az aszfaltanyag nem károsodik, hidegmarás bármilyen időjárási körülmények között végezhető, a tárolt anyag nem tapad össze és a marási eljárás jól vezérelhető. Hátránya azonban, hogy a kőváz jelentősen aprózódik, a marófej kopása nagy és maga az eljárás meglehetősen zajos. Az aszfalt visszanyerésének leghatékonyabb eszköze a hidegüzemű burkolatmaró, mivel az így nyert aszfalt – a bontott aszfalttal ellentétben – további feldolgozást nem igényel az újrafelhasználás előtt. Az aszfalt visszanyerésének másik módszere a bontás, amely végezhető bármilyen, megfelelő teljesítményű földmunkagép, például bontókalapáccsal felszerelt hidraulikus kotró, vagy lánctalpas homlokrakodó alkalmazásával. A bontási eljárás nagy előnye, hogy az eljárásnak nincs öregítő hatása, azonban hátránya, hogy a különböző anyagok bontás közben nem választhatók szét. A bontott anyagot billenőplatós tehergépkocsival szállítják az aszfaltkeverő telepre, ahol szilárd burkolatú gyűjtőhelyen kerül tárolásra. A bontás során nyert durva törmeléket aprító géppel fel kell dolgozni ügyelve arra, hogy a töretben a 2 mm-nél kisebb szemcsék részaránya ne legyen nagyobb, mint 45 %. Az aprítás történhet kalapácsos törővel és pofás törővel. A törési technológia terméke 0-60 mm szemnagyságú aszfalt-granulátum, amelyet frakcionált osztályozón kell szétválasztani. A 0/8 és a 0/32 mm-es frakciók a feldolgozásra alkalmas depóniákba kerülnek, míg a túlméretes 32/60 mm-es rész visszadolgozásra kerül a törőgépbe. A bontott, illetve a mart aszfalt tárolását a keverőtelepen célszerű végezni. A tárolótér burkolatát eséssel kell megépíteni, hogy a víz elvezetése biztosított legyen. Azért, hogy az aszfalt-granulátum összetapadását elkerüljük, 3 m-nél magasabb depóniát nem szabad képezni. Az aszfalt-granulátum tárolásához nagyobb alapterületre van szükség, mint a kőzúzalék tárolásához. Az aszfalt-granulátum tartós tárolását mészkőliszt, vagy homok hozzákeverésével kell végezni az összetapadás és a csomósodás elkerülése érdekében. Ezt nevezzük „púderezésnek”.

2

Fontos követelmény, hogy külön kell tárolni a bontott és a mart aszfaltot, illetve a kopó-, a kötő- és az alaprétegből nyert aszfaltot. Az új aszfalt gyártásánál jelentős energia takarítható meg az aszfalt-granulátum tető, de legalább fólia alatti tárolásával, megvédve a csapadék behatolásától. Az aszfalt-granulátum nedvességtartalma ugyanis a visszaadagolhatóság mennyiségi arányát jelentősen befolyásolhatja. 6.2.2. A visszanyert aszfalt alkalmazhatósága A visszanyert aszfalt tehát az aszfalt pályaszerkezeti rétegekből különböző módszerekkel – marással, marással és átrostálással, bontott aszfaltok művi aprításával és rostálásával – előkészített olyan szemcseméretű anyag, amely az új aszfaltkeverék gyártásához meghatározott mennyiségben visszaadagolható. Attól függően, hogy milyen típusú aszfaltkeverékből származik, a visszanyert aszfaltkét fő fajtája különböztethető meg: · ·

visszanyert aszfalt hengerelt-aszfaltból és visszanyert aszfalt öntöttaszfaltból.

A visszanyert z aszfalt legnagyobb megengedett adagolási mennyisége az aszfaltkeverékben a hatályos magyar útügyi műszaki előírás (ÚT 2-3.301) szerint a 6.1. táblázat szerinti lehet.(megjegyezzük, hogy ez a szabályozás várhatóan 2008. júniusától változni fog.) 6.1. táblázat Aszfalt pályaszerkezeti típus/

Aszfaltgranulátum hengerelt-

Aszfaltgranulátum

keveréktípus

aszfaltból m%

öntött-aszfaltból m%

30

25

25

20

20

-

-

40

Alaprétegek Kötőrétegek: K-11 és K-21 Kopórétegek: - hengereltaszfalt kopórétegek: AB-8, AB-11 és AB-16 - öntöttaszfalt kopórétegek: ÖA-4, ÖA-8 és ÖA-11

Az aszfalt pályaszerkezetekből marással, vagy bontással és aprítással előállított visszanyert aszfalt a 6.1. táblázat szerinti mennyiségben használható fel „M” és „N” igénybevételi kategóriájú utakon beépítendő aszfaltkeverékek gyártására, ha; · · ·

legnagyobb szemnagysága nem haladja meg a gyártandó keveréktípus ásványi keverékére előírt legnagyobb szemnagyságot, fém-, fa-, műanyagalapú szennyezése legfeljebb 0,1 tömeg%, a benne lévő idegen anyagok (beton-, tégla-, kőtörmelék) mennyisége aszfalt alapréteg keveréktípusok gyártásához felhasználva legfeljebb 5,0 tömeg %, kötő- és kopóréteg keveréktípusok gyártásához felhasználva legfeljebb 1,0 tömeg %. 3

Hengerelt-aszfaltból előállított visszanyert aszfalt legfeljebb 15 tömeg %- ban JU-32/F keverékhez is adagolható, ha az előzőekben felsorolt követelményeket kielégíti, és ha az aszfaltkeveréket alaprétegként építik be. Megjegyzés: 2008-től az EN szabványok nemzeti mellékleteinek hatálybalépésével az előírás módosulni fog. Így például legfeljebb 10 tömeg %-os mennyiségben kivétel nélkül minden aszfaltfajta (beleértve az F igénybevételi kategóriába tartozókat is) gyártásához adagolható szabályozott minőségű visszanyert aszfalt. 2.3. Az aszfalt újrafelhasználás néhány fontosabb aszfalt-technológiai vonatkozása Az aszfalt-granulátum felhasználásával gyártott keverék és az abból készült aszfaltréteg minősége meg kell feleljen az aszfaltszabványban szereplő, teljesen új anyagokból készülő keverékkel szemben támasztott követelményeknek. Ehhez egyenletes minőségű bontott vagy mart aszfaltból készülő aszfalt-granulátumra van szükség. A keverőgép hőmérsékleti és adagolási beállítására az aszfalt-granulátum víztartalmának, bitumenmennyiségének és a bitumen penetrációjának van nagy hatása. A keverőtelepen tárolt aszfalt-granulátum víztartalma alapvetően befolyásolja a keverési időt, hőmérsékletet, ezzel a keverőgéppel elérhető teljesítményt és a felhasználható aszfalt-granulátum arányát. Nagyobb víztartalom esetén a szárító- és keverődobot tovább kell járatni, hogy a vízgőz távozásával a víztartalom a megfelelő mértékre csökkenjen. A tervezési eljárásokban alkalmazott grafikon szerint az aszfalt-granulátum nagyobb víztartalma esetén az újrafelhasználási arány csökken. Magasabb keverési hőmérséklet esetén az aszfalt-granulátum újrafelhasználási aránya megint csak csökken. A keverőtelepi felhasználás egyik lényeges eleme, hogy az új ásványi anyagot olyan hőmérsékletre kell felmelegíteni, hogy a megfelelő tömegszázalékban hozzáadott környezeti hőmérsékletű visszanyert aszfaltot a keverési hőmérsékletre melegítse. A felhasználandó új bitumen penetrációja és lágyuláspontja alapvetően megszabja az eredő aszfalt bitumenjének penetrációját, lágyuláspontját. Ez számítással meghatározható. Az aszfaltkeverékek követelményeire vonatkozó új EN előírások az alábbi számítási eljárás alkalmazását írják elő: Meg kell határozni a visszanyert aszfaltból kioldottt kötőanyag TLp1 lágyuláspontját és a keverék gyártásához használt (új) hozzáadott kötőanyag TLp2 lágyuláspontját. Az visszanyert aszfaltot is tartalmazó keverék kötőanyagának TLp lágyuláspontja az alábbi képlettel számítható: TLp = a TLp1 + bTLp2

(a + b = 1)

ahol; a = a visszanyert aszfaltból kinyert kötőanyag teljes kötőanyag mennyiségre vonatkoztatott tömeghányada, b = az új kötőanyag teljes kötőanyag mennyiségre vonatkoztatott tömeghányada. 6.2.4. Az aszfalt újrafelhasználása aszfaltkeverő géppel A mai modern aszfaltkeverő gépek mind alkalmassá tehetők régi aszfalt újrafelhasználására különböző adapterek alkalmazásával. Ilyen keverőgépek kerülnek bemutatásra a következőkben.

4

6.2.4.1. Szakaszos üzemű, un. adagos (sarzsos) keverők A szakaszos üzemű üzemű, un. adagos keverőgépek is alkalmasak visszanyert aszfalt újrafelhasználására. Az újrafelhasználás történhet hideg-,vagy meleg régi aszfalt felhasználásával. A 6.1. ábra az aszfalt-granulátum visszaadagolási lehetőségeit szemlélteti, látható, hogy az szfaltgranulátum beadagolása több ponton is történhet, így; 1) a meleg elevátor alján 2) közvetlenül a keverőteknőbe melegen, vagy hidegen, 3) felmelegítetten, meleg bunkerből bemérve a keverőteknőbe Megjegyzés: az 1) esetben a keverőgépet un. „bypass” menetben üzemeltetik, azaz a gép melegrostáit megkerülik azért, hogy azok a régi aszfalt bitumenjétől ne szennyeződjenek, ne tömődjenek el.

6.1. ábra A sarzsos keverőkkel kis átalakítással, kis többlet beruházással lehet aszfalt-granulátumot újrafelhasználni. A hideg mart aszfalt beadagolásának hátránya, hogy csak 15-30 tömeg % közötti lehet a visszaadagolási arány. Mivel a hideg aszfalt-granulátumot a túlhevített új ásványi anyag melegíti fel, nagyobb egy-egy adag a keverési időszükséglete.

5

6.2.4.2. Dobkeverők A dobkeverők, az un. Drum-Mixer típusú gépek még inkább alkalmasak aszfalt-granulátum újrafelhasználására. A keverődobok különféle szerkezetűek lehetnek. Az új kőanyag és az exhausztor gáz áramlási iránya szerint beszélhetünk párhuzamos áramú és ellenáramú keverődobokról. Az égőfej keverődobban történő elhelyezkedése szerint pedig beszélhetünk hátravont égőjű és dobba tolt égővel rendelkező keverődobokról. Az előzőek alapján különféle keverőgépek különböztethetők meg: · párhuzamos áramú dobkeverő, · aszfaltkeverővel kiegészített párhuzamos áramú szárítódobos rendszer, · aszfaltkeverővel kiegészített ellenáramú szárítódobos rendszer, · ellenáramú dobkeverő dobba tolt égővel, · ellenáramú dobkeverő dobba tolt égővel és léghűtéses palásttal, · dupla dobos keverő · párhuzamos áramú dobkeverő hátravont égővel. A 6.2.; 6.3. és 6.4. ábrák különféle gyártmányú dobkeverő típusokat mutatnak be.

Aszfaltkeverővel kiegészített párhuzamos áramú szárítódobos rendszer

Párhuzamos dobkeverő

Aszfaltkeverővel kiegészített ellenáramú szárítódobos rendszer

Különféle gyártmányú dobkeverő típusok

2. ábra

6

Ellenáramú dobkeverő dobba tolt égővel és léghűtéses palásttal

Dupla dobos keverő

Ellenáramú dobkeverő dobba tolt égővel

Különféle gyártmányú dobkeverő típusok

6.3. ábra

Párhuzamos áramú szárítódob hátravont égővel

Ellenáramú szárítódob dobba tolt égővel

Különféle gyártmányú dobkeverő típusok

6.4. ábra 7

A ma már egyszerűnek mondható keverődob működése során az új kőanyag a keverődob égőfeje mellett kerül beadagolásra. A keverődob szárítózónájában történik az új kőanyag szárítása és felmelegítése. Eközben a dobban a kőtermék és az exhausztor gáz egy irányban mozog. A visszanyert aszfaltbeadagolása a dob közepén elhelyezkedő beadagoló gyűrűn keresztül történik. Ez az úgynevezett „recycling-gyűrű”. A régi aszfalt és az új ásványi anyag összekeveredik és a keverőzónába jut. Ide kerül beadagolásra a bitumen kötőanyag, majd a bitumenfilmmel bevont kőanyaghoz hozzáadagoljuk a töltőanyagot, amely beágyazódik a bitumenfilmbe. A dob végén az aszfaltkeverék elhagyja a keverődobot. Az ilyen keverővel 25-50 tömeg % -os visszaadagolási arány érhető el. A 6.5. ábra az aszfalt-granulátum a recycling-gyűrűvel történő beadagolást mutatja be.

Aszfaltgranulátum beadagolás a recycling-gyűrűbe

6.5. ábra A dupla dobos folytonkeverők olyan keverők, amelyet kifejezetten az aszfaltgranulátum korszerű és nagy mennyiségben történő újrafelhasználásának céljára fejlesztettek ki. A dupla dobos keverő ellenáramú, hátravont égővel rendelkező keverő, amely két, egymásba tolt dobból áll. A belső dobban történik az új kőanyag felmelegítése, míg a külső dobban történik a felmelegített, új kőanyag és az aszfaltgranulátum összekeverése, a bitumen és a töltőanyag beadagolása. A 6.6. ábra dupla-dobos keverő berendezést mutat be.

8

Dupla dobos keverő berendezés

6.6. ábra A dupla dobos keverő működése: Az új kőanyag a keverődob égőfejjel ellentétes végén kerül beadagolásra. A belső szárítódobban történik az új kőanyag szárítása, felhevítése. Eközben a dobban a kőtermék és az exhausztor-gáz ellentétes irányban mozog. A felhevített kőanyag a belső szárítódobot elhagyva a külső keverődobba kerül. A hideg aszfalt-granulátumot a külső dobba, a felhevített új kőanyaghoz adagoljuk. Az aszfalt-granulátum a belső dob palástján az új kőanyag hőjétől felmelegszik, közben a hő az aszfalt-granulátum nedvességét elpárologtatja. A régi aszfaltban lévő öreg bitumen felmelegszik, az új kőanyagot vékonyan bevonja és a kőanyag a keverési hőmérsékletre hűl. Ezután történik az új bitumen beadagolása, aminek hatására az új és a régi kőanyag vékony filmmel bevonódik. A finom töltőanyag beadagolását követően a töltőanyag a vékony bitumenfilmbe beágyazódik. A dob végén az aszfaltkeverék elhagyja a keverődobot. Az ilyen keverővel nagyobb, akár 50-60 tömeg %- os visszaadagolási arány is elérhető. A keverődobban az anyag jól homogenizálódik, abban egyenletes hőmérséklet alakul ki. A keverési idő is rövidebb. A sarzsos keverőkkel szemben a dobkeverők hátránya az, hogy az eljárás recepturálisan nehezebben befolyásolható, gyártás közben az előírt értékek tartása sok tényezőtől függhet. Ezért nagy tapasztalatokat és odafigyelést követel a gyártási folyamat. Az új aszfalt tulajdonságaira a visszaadagolt aszfalt-granulátum tulajdonságai nagyobb kihatással vannak. 6.3. Aszfaltburkolatok helyszíni újrahasznosítása meleg eljárással 6.3.1. Az aszfaltok meleg helyszíni újrafelhasználásának típusai Az aszfaltok meleg helyszíni újrafelhasználásának többféle technológiája ismeretes:

9

- a meleg úrjaérdesítés (a regripping eljárásra) - a meleg újraprofilozás (a reforming eljárásra) - a felmelegítéses ráburkolás (a reshaping eljárásra) - a meleg újraprofilozásos és ráburkolás (a repaving eljárásra) - a meglévő réteg aszfaltjának újrakeverése (remix eljárások) Mindegyik módszer alapja az, hogy a meglévő kopóréteg fellazítható, könnyen felmarható legyen az újraprofilozás, az újrakeverés, vagy a felületre melegen ráépíthető új aszfalttal való új burkolattá való kialakítás érdekében. 6.3.2. Az aszfaltburkolat felmelegítésének módszerei Az aszfaltburkolatok felső 3-4 cm vastag rétegének felmelegítése gáztüzelésű infravörös fűtőelemekkel, vagy elektromágneses nagyfrekvenciás hullámokkal lehetséges. 6.3.2.1. Melegítés infrasugárzókkal A helyszíni melegeljárásos újrahasznosítási technológiák alkalmazásakor megfelelő eredményt csak egyenletes hőmérsékletű réteggel lehet elérni. Az optimális fellazítási hőmérséklet 100°C. Az infravörös melegítőelem hőmérséklete és a melegítés időtartama határozza meg, hogy ezt milyen mélységben lehet elérni a burkolat felületétől számítva. A melegítés tényleges üzemi hatásfokát természetesen a burkolat kezdeti hőmérséklete, a szélirány és szélsebesség, a léghőmérséklet és a levegő nedvességtartalma ténylegesen befolyásolják. A 6.7. ábra a burkolati réteg felmelegítését, a 6.8. ábra pedig a hőmérséklet eloszlását mutatja be az aszfaltburkolatban.

10

Gázégő

Távolság: 15 cm

Infravörös sugarak

Aszfaltfelület

4

Aszfalt kopóréteg Aszfalt kötőréteg

A burkolati réteg felmelegítése

Hőmérséklet (°C)

6.7.ábra

Aszfaltfelület

Sebesség: 2 m/min

Idő (min.)

Hőmérséklet eloszlás az aszfaltburkolatban 6.8. ábra

11

6.3.2.2. Melegítés nagyfrekvenciás elektromágneses hullámokkal A módszer lehetővé teszi, hogy a 15-70 MHz-es elektromágneses hullámokkal besugárzott aszfaltréteg teljes egészében közel azonos hőmérsékletre melegedjen fel. Ez lényeges előny az infravörös sugárzókkal dolgozó technikával szemben, mivel · nincs a felszínen káros túlmelegedés, · egyenletesen melegíti fel a megcélzott aszfaltréteget, · a melegítés folyamata automatizálható. A módszer mindezen előnyök ellenére a szélesebb körű ipari alkalmazást még nem érte el. 6.3.3. Repaving eljárás A repave eljárás lényege, hogy a meglévő kopóréteg felületének infra felmelegítését követően a célgép maró hengerei a burkolat felületét marással fellazítják, a laza keveréket az első elosztócsiga teríti, a lehúzópad kialakítja az új profilt. A laza, meleg rétegre a második elosztócsiga új keveréket terít, majd azt a beépítőpad előtömöríti. (Ennél az eljárásnál tehát a meglévő réteg aszfaltját nem keverik át, nem „remixálják) A két réteg végleges betömörítése egyszerre, hengerekkel történik. A meleg marás és profilirozás, valamint az új kopóréteg ráépítése ezen korszerűbb megoldással ma egyetlen célgéppel történik. (A repave eljárás hazánkban korábban gyakrabban alkalmazott egyszerűbb módszere a finnek által kidolgozott, hazánkban jó két évtizede alkalmazott infradominó eljárás. Ennek lényege, hogy a meglevő kopóréteg felületének infra felmelegítését követően nem marják fel a meglévő aszfalt kopóréteget, hanem a felmelegített burkolat-felületre egy hagyományos finiserrel egy új aszfaltréteget terítnek. A 2-3 cm vastag új aszfaltréteg (6.9. ábra) a felmelegített régi aszfalttal a hengerlés során összedolgozódik. Az infradomino eljárás előnye, hogy kisebb gépigényű, költségkímélőbb megoldás. Előtte

Utána

kb. 2 cm

kb. 4 cm Új kopóréteg új aszfaltból

Meglévő réteg aszfaltját nem keverik újra

6.9. ábra

12

6.3.4. Remix eljárások A 6.3.1. pont alatt felsorolt technológiák közül a remix eljárás (az un. ad-remix és a remixplusz eljárások) alkalmazása a legelőnyösebb.. Az eljárás olyan technológia, amely speciális többfunkciós géppel a felmelegített aszfalt kopóréteget (vagy a kopóréteg hideg lemarását követően maghagyott réteg felső részét) meleg marja fel, a felmart aszfaltot szükség szerinti mennyiségű bitumenes alapú kötőanyag és/vagy kőanyag hozzáadásával a gép keverőegységében megkeveri, majd a gép (finiserrel megegyező kialakítású) beépítő egységével, elteríti, előtömörítetten beépíti. A réteget a szokásos módon tömörítik hengerekkel. Az eljárással a régi aszfalt újrahasznosítási aránya nagy, ezért alapanyag-takarékos eljárásnak minősül. A remix eljárások fejlesztése már 30 éve zajlik, ma már Nyugat-Európában és Amerikában mint standard eljárásként honosodott meg. 6.3.4.1 A remix eljárások alkalmazásának lehetőségei A meglévő burkolat állapotának, tönkremenetelének függvényében a remix eljárás alkalmazása különböző anyagok felhasználásával lehetséges. A károsodási jelenségekből következtetni lehet a tönkremenetel okára, ami meghatározza a remixáláshoz használandó új, de nem feltétlenül szabványos összetételű) aszfaltkeverék, illetve új bitumen tulajdonságait. A célnak megfelelően: ·

Az egyenetlen, deformálódott, nehézgépjármű forgalom alatt nyomvályúsodott burkolat az aszfaltréteg nem megfelelő stabilitására utal, aminek kiváltó oka a túl lágy bitumen, a túl nagy kötőanyag-tartalom, illetve a szilárd ásványi váz, az adalékanyag durva szemcsefrakciójának hiánya lehet. A remixálás során a hozzáadagolandó új keverékkel a tulajdonságok javíthatók. Olyan új aszfaltkeverékkel történő remixálásra van szükség, amely kemény kötőanyaggal készült, illetve nagy hányadban tartalmaz az adalékanyaga durva szemcséket.

·

A bitumendús, elzsírosodott, nem kellően érdes felület kialakulásának oka a nagy kötőanyag-tartalom, a nagy töltőanyag-tartalom, az adalékanyag homokrészének kis zúzott homok aránya és az adalékanyag nem kellően kopásálló kőanyaga lehet. A tulajdonságok feljavítása céljából a remixálás során olyan új aszfaltkeverék használata szükséges, amelynek adalékanyaga kopásálló kőanyagot, homok része pedig kizárólag zúzott homokot tartalmaz.

·

A burkolaton lévő felületi bomlások, kopások az aszfalt homoktartalmának és a kisebb szemcseméretű frakcióknak a forgalmi igénybevételek okozta kipergésére utal. A remixálás során ebben az esetben az új aszfaltkeverék hozzáadásával a hiányok pótolhatók.

·

A meglévő kopórétegen található repedések kiváltó oka a kötőanyag elöregedése, keményedése, a kopóréteg nem megfelelő rétegvastagsága, a kopóréteg és a kötőréteg nem megfelelő együttdolgozása, rossz tapadása lehet. A remixálás során lágy bitumen kötőanyaggal gyártott új aszfaltkeverék hozzáadagolása szükséges.

13

6.3.4.2. ADMIX technológia Az eljárás során a felmelegített, fellazított és keverőegységbe továbbított régi aszfaltkeverék kiegészíthető olyan összetételű aszfaltkeverékkel, melynek hatására előállítható egy megfelelő, előírt paraméterekkel rendelkező új aszfaltkeverék, mely visszaterítés és tömörítés után egy új építésű aszfaltréteg tulajdonságaival rendelkezik. (ADMIX: újrakeverés additív anyag hozzáadásával.) Az ADMIX technológia célirányos alkalmazási területei: · · ·

eredeti keverék összetételi hiba miatt deformált, keréknyomos szakaszok javítása, anyagában leöregedett, felületi hámlást, kipergést mutató rétegek megújítása, típusváltás, például ha a burkolaterősítés során a meglévő - esetleg deformált vagy leöregedett - kopóréteget a pályaszerkezetben az újonnan épülő kopóréteg alatt kötőrétegként kívánják alkalmazni. Ilyenkor a felújítás során a meglévő, például AB11 típusú kopóréteget K-22 kötőréteggé, vagy a felújítás során kötőrétegként is építhető AB-16 típussá alakítják át.

Az ADMIX technológia kivitelezése során az adagolandó kiegészítő keverék összetételét és mennyiségét a felújításra kerülő aszfaltréteg összetételének ismeretében és a tervezett keverék kívánt paramétereinek megfelelően kell laboratóriumi vizsgálat alapján meghatározni. A 6.10. ábra az ADMIX eljárás folyamatát, a 6.11. ábra pedig a burkolatprofilt mutatja be az eljárás előtt és után.

Additíve adagolás Beépítőpad Keverő Bitumenpermetezés

Remixált burkolati réteg

Remixált keverék Maró hengerek

elosztócsiga

6.10. ábra

14

Előtte

Utána + 0 - 2 cm

Új kopóréteg réteg a meglévő anyagból + új keverék + új bitumen összekeverésével, beépítésével

6.11. ábra 6.3.4.3. REMIX PLUSZ technológia Az eljárás során a felmelegített, fellazított meglévő aszfaltkeverék gyakorlatilag változatlan összetétellel homogenizálás után kerül visszaterítésre és felületére egyidejűleg egy új 1,5-3,0 cm vastag réteget terítenek, majd a visszaterített és az új aszfaltréteget együtt tömörítik, így biztosítva a két réteg megfelelő kötését és együttdolgozását. (A technológia során a remixer keverőegységében lehetőség van a leöregedett kötőanyag megújítására, friss bitumen, vagy rejuvenáló szer bevitelével. Ilyen értelemben tehát javítható az átkevert régi aszfalt minősége is.) A technológia csak két elosztócsigával, külön lehúzóval és éldöngölővel és vibropallóval rendelkező célberendezéssel alkalmazható, a külön elosztócsiga és lehúzó a remixált réteget, a második egység (egy tulajdonképpeni finiser) pedig az új kopóréteg aszfaltját dolgozza be.. A REMIX PLUSZ technológia alkalmazási területei: · · · ·

leöregedett, plasztikusan nem deformált kopóréteg felújítása, polírozódott felületek javítása, a felület típusának megváltoztatása, a pályaszerkezet kismértékű - legfeljebb 4 cm vastag - megerősítése.

A 6.12. ábra A REMIX PLUSZ eljárás folyamatát, a 6.13. ábra pedig a burkolatprofilt mutatja be a REMIX PLUSZ eljárás előtt és után.

15

Új burkolati réteg

Új keverék adagolás

Beépítőpad Keverő

Átkevert burkolati réteg 2. elosztócsiga

Átkevert régi aszfalt 1. elosztócsiga

Maró hengerek

Lehúzó

A REMIX PLUSZ eljárás folyamata

6.12. ábra

Előtte

Utána ~+2 cm

remixált réteg új kopóréteg

6.13. ábra

16

6.3.4.4. Technológiai tervezés, minőségellenőrzés A meglévő burkolatból remixelés előtt magmintákat kell kifúrni, meg kell határozni a régi kopóréteg

aszfaltjának

összetevőit.

Szükséges

az

adalékanyag

szemeloszlásának

meghatározása, a bitumen mennyiségének és minőségének megállapítása. A meglévő burkolatból kifúrt mintákon elvégzendő laboratóriumi vizsgálatok célja, hogy megtervezhetők legyenek az eredő aszfalt tulajdonságai. Meg kell állapítani, hogy a meglévő burkolat anyagához mit kell hozzátenni, hogy az eredő aszfalt minősége megfelelő legyen. Ezen vizsgálatok alapján kell megtervezni a remixálási eljárás során beadandó kötőanyag minőségét, mennyiségét, illetve a remixáláshoz használandó friss aszfaltkeverék összetételi és minőségi jellemzőit. Adott esetben az is előfordulhat, hogy csak zúzalékot és bitument kell a meglévő burkolat anyagához hozzáadagolni. A remixálás alatt folyamatos gyártásellenőrzést kell folytatni. A beépítőpad mögött a hőmérséklet állandó ellenőrzése szükséges. Kontrollálni kell a marási mélységet, illetve a remixelt réteg tömörítés előtti vastagságát. A szintvezérelt beépítőpadon folyamatosan szükséges az oldalesés ellenőrzése, tervszerű beállítása. Ügyelni kell a keverék homogenitására, a bejuttatott új anyagok (aszfalt és/vagy bitumen) egyenletes beadagolására. A remixált rétegnek meg kell határozni a vastagságát, tömörségét, bitumentartalmát, hézagtartalmát, egyenletességét és érdességét. 6.3.4.5. A remix eljárás előnyei, hátrányai Az egyes újrafelhasználási módszerek előnyeit felsorolás-szerűen mutatjuk be. Előnyök: · · · · ·

a forgalmat korlátozottan zavarja. megvalósítja a kötést a kezelt régi burkolatfelület és a ráfektetett új vékony kopóréteg között. nagy egybefüggő felületeken tömegesen jelentkező felületi hibák (gyűrődések, nyomvályúk, felületi egyenetlenségek, repedések, leromlott csúszás-ellenállás, korrodált és elöregedett felületek) korlátozott javítási lehetősége. javítja a burkolatfelület utazáskényelmi és közlekedés-biztonsági tulajdonságait. javítja a burkolat vízbehatolás és olvadási károkkal szembeni ellenállását.

17

Hátrányok: · · · · · ·

Korlátozott mértékben teszi lehetővé a pályaszerkezet burkolatának szerkezeti feljavítását. Egyenlőtlen felületeken a felület felmelegítése és melegen való fel-szaggatása csak több átmenettel teszi lehetővé a hatékony végeredményt. A burkolatfelületi rétegének felmelegítése (különösen több átmenettel), meghatározhatatlan mértékben öregíti a burkolat egyébként is már öreg és így gyenge ragasztóképességű bitumenjét. 3 cm-nél nagyobb mélységű beavatkozást a felmelegítés káros hatásai kizárnak. A burkolat felületi rétegének fel-melegítése során keletkező „kék füst” szennyezi a levegőt. A minőségellenőrzés nehéz, annak eredményei alapján való visszacsatolás korlátozott, így a művelet során létrejött felújított kopóréteg minősége bizonytalan.

Felhasznált irodalom: Dr. Keleti Imre – Dr. Pallós Imre - Szabados Szabolcs – Dr. Tóth Miklósné: Aszfaltburkolatok felújítása helyszíni meleg-eljárásos technológiákkal. (Tanulmány, MAÚT 2005) Dr. Keleti Imre: Aszfaltpálya szerkezeti anyagainak újrafelhasználási lehetőségei – egyetemi doktori értekezés Vass Elemér. Gondolatok a veszélyes hulladékokról szóló kormányrendelet értelmezéséről. (Az Aszfalt 1996. december) Solymos János: REMIX PLUS technológia hazai építési tapasztalatai .(Az Aszfalt 1996/3) Dr. Keleti Imre: Hogyan tovább az aszfaltok újrafelhasználása terén? (Az Aszfalt 1998.2.) Aszfalt VIII. évfolyam 2001/1. szám. (HAPA konferencia a tanulmány tárgykörében) Wirtgen GmbH. Recycling szeminárium előadásanyagai. 2001. AMMAN Asphalt GmbH. termékismertetője

18