BKM KH NSzSz Bács-Kiskun Megye lakosainak egészségi állapota 2012

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL

NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE

BÁCS-KISKUN MEGYE LAKOSAINAK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA

2012

Intézetvezető: Dr. Balogh Melinda megyei tisztifőorvos Készítette: Dr. Lehoczki Károly megyei tisztiorvos 2013. augusztus

BKM KH NSzSz

Bács-Kiskun Megye lakosainak egészségi állapota

2012

TARTALOM I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. XIII. XIV. XV.

Jogszabályi háttér................................................................................................... 3 Bevezetés ................................................................................................................. 4 Demográfia.............................................................................................................. 5 Társadalmi-gazdasági mutatók............................................................................. 8 Egészséget befolyásoló mutatók .......................................................................... 12 Morbiditás............................................................................................................. 13 Mortalitás.............................................................................................................. 21 Egészségügyi ellátórendszer ................................................................................ 35 A levegő pollenterhelése....................................................................................... 42 Szervezett lakossági szűrővizsgálat..................................................................... 48 Káros szenvedélyek .............................................................................................. 51 Járványügyi helyzet.............................................................................................. 60 Közegészségügyi helyzet ...................................................................................... 73 Összefoglalás ......................................................................................................... 86 Felhasznált irodalom............................................................................................ 87

2013.11.04.

2. oldal

BKM KH NSzSz


2012

I. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR „A népegészségügy célja a lakosság egészségi állapotának monitorozása, az egészségproblémák kimunkálása

és

és

prioritások

foganatosítása

meghatározása,

kormányzati,

népegészségügyi

szakmai

és

civil

intézkedések szervezetekkel

együttműködésben.” Így fogalmaz az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 35.§-a, és ugyanitt említi, hogy a lakosság egészségmagatartásáról, az azt befolyásoló környezeti tényezők elemzését követően a népegészségügyi helyzetről, a felmerült problémákról, az előidéző tényezőkről, a várható következményekről, a megoldás lehetőségeiről és korlátairól a lakosságot tájékoztatni kell.

Az 1991. évi XI. törvény 3.§-a értelmében „az egészségügyi államigazgatási szerv népegészségügyi tevékenysége keretében vizsgálja, vizsgáltatja, ellenőrzi, elemzi és nyilvánosságra hozza a lakosság egészségi állapotának alakulását és az azt veszélyeztető, befolyásoló települési, lakóhelyi és társadalmi környezet fizikai, kémiai, biológiai és pszichoszociális tényezőinek állapotát”, a törvény 6.§-a értelmében pedig „a helyi önkormányzatokat rendszeresen, szükség esetén alkalomszerűen tájékoztatja a lakosság egészségi állapotáról, az egészség romlását kiváltó vélelmezett okokról és a szükséges tennivalókról”.

2013.11.04.

3. oldal

BKM KH NSzSz


2012

II. BEVEZETÉS Az egészségről alkotott kép az idők során többször megváltozott. A hagyományos, biomedikális szemlélet az egészséget a betegségek hiányaként értelmezte. Napjainkban az ún. funkcionális modell az elfogadott, mely szerint az egyén testi, lelki, szociális működésének épsége leginkább az egyes tevékenységek végrehajtásának képességével jellemezhető, olyan komplex állapot, mely magába foglalja a testi, lelki és szociális jólétet egyaránt, biztosítva a szűkebb és tágabb társas környezetben az egyén számára a tevékenykedést a tőle általában elvárható szinten. Az egészséget számos tényező befolyásolja, köztük a legmarkánsabb kétségtelenül az életkor, de azon túl többek között hat rá az egyén biológiai adottsága, életmódja, családi, munkahelyi, és társadalmi környezete, a kialakult intézményrendszer, a tudomány élenjáró vívmányainak alkalmazása, a gazdasági körülmények és lehetőségek, amelyek a politikai akarattal párosulva segíthetik a kívánatos változásokat. Meghatározó szerepet játszik a lakosság létszáma, korösszetétele, és nem utolsó sorban egészségi kultúrája. Irodalmi adatok szerint az egészségi állapotért elsősorban az életkor, az életmód, a környezeti hatások, s csak kisebb mértékben a genetikai adottságok, az egészségügyi ellátórendszer hatékonysága a felelős. Megítélése nem könnyű, nehezen számszerűsíthető és sokszor a számszerűsített mutató eltér az egyén szubjektív önértékelésétől. E munka célja, hogy az egészség fogalmának korszerű értelmezésének megfelelve, összhangban a jogszabályi követelményekkel, a szakma, a társhatóságok, illetve a lakosság igényeit egyszerre kielégítve adjon áttekintést Bács-Kiskun megye lakosságának aktuális egészségi állapotáról.

2013.11.04.

4. oldal

BKM KH NSzSz


2012

III. DEMOGRÁFIA Bács-Kiskun megye korfája urna alakú, főbb jellemzőiben megfelel az ország teljes népességéből képzett korfának. Szembetűnő rajta a második világháború utáni évtizedben születettek, illetve azok gyermekeinek, a hetvenes évtizedben születettek népes korcsoportjai, a korfa alsó harmadában a fiatalok rendkívül alacsony száma, a negyven év alattiak között mutatkozó mérsékelt férfitöbblet, valamint az ötven év felettiek között a kor előrehaladtával egyre erőteljesebben jelentkező nőtöbblet.

1. ábra: BÁCS-KISKUN megye népességének korösszetétele 2012. január 1-jén Fé rfi

Nő 9085-89 80-84 75-79 70-74 65-69 60-64 55-59 50-54 45-49 40-44 35-39 30-34 25-29 20-24 15-19 10-14 5-9 0-4

25 000

20 000

15 000

10 000

5 000

0

5 000

10 000

15 000

20 000

25 000

Forrás: KSH

A megye lakónépessége 2012.01.01-én 522312 fő volt, abból 248920 (47,66%) volt férfi, 273392 ( 52,34%) nő. A népesség száma folyamatosan csökken, a természetes fogyás az utóbbi 5 évben évi 2000-3000 között alakult (2011-ben 2743), amit a negatív belső vándorlás további 500-1600 fős veszteséggel (2011-ben 577) súlyosbított. Az egyéb hatások, pl. pozitív külföldi vándorlás figyelembe vétele után a teljes lakosságcsökkenés 2011-ben 2529 fő volt. Az élveszületések száma jelentős mértékben visszaesett (2011-ben 4318; nyers élveszületési arány: 8,2‰, az utóbbi öt évben a legalacsonyabb), s bár a halálozások is némi mérséklődést mutattak (2011-ben 7061; nyers halálozási arány: 13,5‰), mégis a halálozás jóval meghaladta az élveszületést. A születésszám csökkenése intenzívebb, mint a halálozásé, ezért

2013.11.04.

5. oldal

BKM KH NSzSz


2012

a természetes szaporodás negatív (-5,3‰), a népességfogyás gyorsuló. A csecsemőhalálozás a vizsgált évek során 1-2 %o –kel az országos felett alakult. A párkapcsolatok instabilak, 10 házasságból évről évre 7 végződik válással.

1. táblázat: Lakónépesség, népmozgalom BÁCS-KISKUN megyében, 2007-2011 Indikátor

2007

2008

2009

2010

2011

Népesség száma

533710

530379

528418

524841

522312

Élveszületés

4951

5041

4905

4480

4318

Halálozás

7202

7124

7025

7211

7061

28

39

36

27

27

Természetes fogyás/szaporodás

-2251

-2083

-2120

-2731

-2743

Belföldi vándorlási különbözet

-1344

-1404

-1406

-1600

-577

9,3

9,5

9,3

8,5

8,2

13,5

13,4

13,3

13,7

13,5

5,7

7,7

7,3

6,0

6,3

Természetes szaporodási arány (‰)

-4,2

-3,9

-4,0

-5,2

-5,3

Teljes fertilitási arány (‰)

39,4

40,7

39,9

36,9

35,8

Házasságok száma

1957

1829

1715

1668

1600

Válások száma

1346

1402

1181

1272

1136

Csecsemőhalálozás

Nyers élveszületési arány (‰) Nyers halálozási arány (‰) Csecsemőhalálozási arány (‰)

Forrás: KSH

A városi lakosság száma és aránya növekedőben van, 119 településünkből már 22 minősül városnak, az összes itt élő lakos 356598 (68,3%) fő. Városaink többsége ugyanakkor tízezer fő alatti népességgel bír, és magukon őrzik a nemrég még falusias életforma jellegzetességeit. A megyében hagyományként tovább él a tanyasi életforma is, ezért számottevő a külterületi népesség.

2. táblázat: Települések száma népességszám szerint BÁCS-KISKUN megyében, 2011 Települések száma Megye - 1999 Bács-Kiskun

2000-9999 64

46

10000 -

Összesen 9

119

Forrás: KSH 2013.11.04.

6. oldal

BKM KH NSzSz


2012

A lakosság kor szerinti megoszlására jellemző az idősek magas, és egyre emelkedő aránya. A 15 év alatti korosztály a 65 év felettiekhez viszonyítottan kisebbségben van (81,9%). Az utóbbi tíz évben különösen a nők körében figyelhető meg nagymértékű eltolódás az idős nők javára. A jelenség oka a csökkenő születésszám, a háború után született népes generáció öregedése, illetve az elsősorban a nőket érintő, a korábbitól magasabb várható élettartam.

3. táblázat: 15 év alatti és 65 év feletti lakosság %-os aránya BÁCS-KISKUN megyében, 2003 és 2012 január 1-én Férfi

Nő

15 év alatti lakosság száma %

65 év feletti lakosság száma %

15 év alatti lakosság száma %

65 év feletti lakosság száma %

2003

45994

17,79

31443

12,16

44059

15,43

54165

18,97

2012

38126

15,32

33038

13,27

36462

13,34

58089

21,25

Év

Forrás: KSH

A férfiak várható élettartama lényegesen alacsonyabb, mint a nőké, s bár az utóbbi öt évben mintegy két évet emelkedett és 2011-ben meghaladta a hetven évet (70,76 év), mégis jó hét évvel elmarad a nők várható élettartama mögött, mely kisebb ingadozásokkal stagnál (77,8 év). Mindkét nem mutatója, de különösen a férfiaké, az európai átlagtól több évvel elmarad.

4. táblázat: Születéskor várható átlagos élettartam alakulása BÁCS-KISKUN megyében, 2007-2011 Férfi Megye Bács-Kiskun

Nő

2007

2008

2009

2010

2011

2007

2008

2009

2010

2011

68,74

69,47

69,30

69,87

70,76

77,53

77,86

77,82

78,37

77,80

Forrás: KSH

2013.11.04.

7. oldal

BKM KH NSzSz


2012

IV. TÁRSADALMI-GAZDASÁGI MUTATÓK Bács-Kiskun megye közepes fejlettségű térség, természeti adottságaiból adódóan elsősorban mezőgazdasági művelésre alkalmas terület, de a megyén belül az egyes térségek adottságai eltérnek egymástól, ami meghatározza a jellemző termelési kultúrákat, illetve befolyásolja a hatékonyságot. Az agrárium értékteremtő képessége jóval az országos átlag feletti, egyes években annak duplája. A huszadik század végére a mezőgazdaság mellett az iparnak, azon belül a feldolgozó- és építőiparnak is egyre nagyobb hányad jutott az össztermék előállításában. A rendszerváltozást követően a termelési struktúrában további változás következett be, nőtt a szolgáltatások gazdasági súlya, erősödött a járműipar, így a bruttó hozzáadott érték az egyes ágazatok között húsz év elteltével, a kétezres évek első évtizedének végén, az alábbi táblázat szerint alakult. 5. táblázat: A bruttó hozzáadott érték gazdasági ágak szerint BÁCS-KISKUN megyében, 2007, 2009, 2010 Bruttó hozzáadott érték (millió Ft)

Gazdasági ágazat

2007

2009

2010

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat

84233

68540

69 298

Feldolgozóipar

171873

173565

180 773

Építőipar

41878

46508

46 882

Kereskedelem; szállítás, raktározás; szálláshelyszolgáltatás és vendéglátás

150827

152155

145 928

Információ, kommunikáció

14735

10135

10 856

Pénzügyi, biztosítási tevékenység

22939

20397

22 834

Ingatlanügyletek

54271

65881

64 675

Szakmai, tudományos, műszaki, adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység

37317

44295

39 307

Közigazgatás, védelem; oktatás; humánegészségügyi és szociális ellátás

130479

135074

142 032

Művészet és szabad idő; egyéb szolgáltatások

21319

21260

23 478

Forrás: KSH

Nemcsak a gazdaság alakult át, a munkaerőpiac is. Megváltozott a népesség gazdasági aktivitása, csökkent a foglalkoztatottság, jelentőssé vált a munkanélküliség, emelkedett az inaktívak száma. 2011-ben a 216,7 ezer fő gazdaságilag aktív korú 15-74 éves népességből 2013.11.04.

8. oldal

BKM KH NSzSz


2012

193,7 ezret foglalkoztattak, 23,1 ezer volt munkanélküli. A gazdaságilag inaktív 15-74 éves korúak száma elérte a 185,5 ezer főt.

6. táblázat: Társadalmi-gazdasági mutatók BÁCS-KISKUN megyében 2007-2011 Mutató

2007

2008

2009

2010

2011

Gazdaságilag aktív (1000 fő)

216,4

217,1

213,2

214,7

216,7

Foglalkoztatottak (1000 fő)

196,8

198,4

189,9

191,6

193,7

20,2

18,7

23,3

23,1

23,1

9,3

8,6

10,9

10,8

10,6

Bruttó hazai termék (GDP milliárd Ft)

876,0*

955,1*

901,8

911,3

..

Egy lakosra jutó GDP (1000 Ft)

1637*

1795

1703*

1731

..

225

223

228

220

218

Regisztrált munkanélküliek száma (1000 fő) Munkanélküliségi ráta %

Lakósűrűség (100 lakásra jutó lakos)

Forrás: KSH * Az előzetes adathoz képest változott.

A bruttó hazai termék és az egy lakosra jutó GDP a 2008-ban jelentkezett gazdasági válság következményeként számottevően visszaesett. A megye földrajzi és infrastrukturális adottságai kedvezőek, ami jó esélyt mutat a válságot követő fejlődésre. Budapest közelsége, a nagy folyók vízi útjai, a déli irányú fontos vasútvonalak, a nemzetközi autópálya átmenő szakasza, a központi nemzetközi repülőtér gyors elérhetősége, a folyami hidak megléte, az alapvetően megfelelő szinten kiépült víz és szennyvízhálózat, az egy település kivételével teljes körű vezetékes gáz ellátottság, az országos átlagtól jóval magasabb info-kommunikációs aktivitás, a rendelkezésre álló képzett munkaerő további pozitív tényezőkkel együtt a megye dinamikus fejlődését vetítik előre. A beruházási aktivitás a 2000-2011 közötti időszakban a megyében látványos megugrásokat és visszaeséseket mutatott. A hazai központi kormányzati, önkormányzati és magán befektetések mellett egyre nagyobb arányban jelent meg a külföldi tőke. A Dél-alföldi régió területén a külföldi tőke bevonásával működő vállalkozások száma 2010-ben BácsKiskunban volt a legnagyobb.

2013.11.04.

9. oldal

BKM KH NSzSz


2012

7. táblázat: Kommunális ellátás BÁCS-KISKUN megyében 1990, 1995, 2000, 2005, 2010, 2011

Év

Háztartások részére Közüzemi Közüzemi Háztartási szolgáltatott értékesített ivóvízvezetékszennyvízgyűjtővezetékesgázszolgáltatott villamos gáz, ezer fogyasztó víz, ezer m3 energia, m3 hálózatba bekapcsolt lakás MWh

1990

463 242

137 878

26 857

87 320

177 543

40 006

1995

516 928

204 043

18 891

126 656

180 033

42 435

2000

525 521

197 990

19 417

156 270

192 683

56 087

2005

581 055

261 000

17 292

172 283

204 260

89 643

2010

583 960

184 274

16 325

182 809

208 385

113 648

2011

578 441

152 455

16 307

179 703

208 775

114 780

Forrás: KSH

A turisztikai adottságok átlagosak, az idegenforgalmi szempontból lényeges színhelyek, illetve programok általában nem vonzanak nagyszámú látogatót, szezonálisak s inkább egyediek, mintsem egymásra épülők. Elmondható ugyanakkor, hogy a kulturális hagyományok, azon belül elsősorban a népművészeti értékek jól ismertek mind az országban, mind külföldön, és a megye évről évre számos népszerű rendezvénynek ad helyet. 8. táblázat: Kereskedelmi szálláshelyek és vendégforgalom BÁCS-KISKUN megyében 1990, 2005, 2011 Férőhely Év

Vendég, ezer

Ebből: külföldi

a kereskedelmi szálláshelyeken

1990

7 485

184,1

104,3

2005

9 569

142,5

37,1

2011

8 944

161,7

45,7

Forrás: KSH

A megye lakosainak jövedelmi viszonyai kedvezőtlenebbek az országos átlagnál, 2010ben az egy dolgozóra jutó szja-alap az országos átlag 82%-a, az egy dolgozóra jutó nettó jövedelem az országos átlag 84,3%-a volt, ugyanakkor az évek során az elmaradás az országos középszinthez képest mérséklődött, 2007-ben még mindkét érték 80% alatt alakult. A jövedelmek visszaesése már a válság nyílt jelentkezése előtt megindult, és egészen 2011-ig minden év további jövedelem kieséssel tetézte a korábbi veszteségeket. A megyében a lakosok fogyasztására jellemző a materiális javak felé fordulás, országos átlag feletti az ezer 2013.11.04.

10. oldal

BKM KH NSzSz


2012

főre jutó gépkocsik száma, különösen sok a személyautó a megye középső és északi területein, jó a háztartások gépesítettsége, jelentős a műszaki cikkek és a ruhaneműk keresettsége. Előrehaladva a válság éveiben a fogyasztás a jövedelemcsökkenéssel párhuzamosan általában is, és a korábban kiemelkedő mennyiségben vásárolt termékek körében is mérséklődött. 9. táblázat: Az összes jövedelem alakulása BÁCS-KISKUN megyében 2006-2011-ben az előző év százalékában Év

Összes jövedelem

2006

101,4

2007

95,0

2008

98,3

2009

96,2

2010

96,8

2011

102,2 Forrás: KSH

A lakosság képzettségi szintjét tekintve Bács-Kiskun a megyék rangsorában az utolsó harmadban helyezkedik el. A 2011 évi népszámlálás adatai szerint mutatóink némileg javultak az utóbbi tíz évben, de a legalább középiskolát végzettek aránya még mindig 10,1, míg a diplomát szerzetteké 5,4 százalékponttal marad el az országos átlagtól. Az idegen nyelvet beszélők aránya a megelőző népszámláláskor mérthez képest 7 százalékkal emelkedett, a lakosság egyötöde beszél valamilyen idegen nyelvet. A megyében számos kisebbség él, cigányság, svábok, délszlávok, szlovákok, és a már csaknem teljesen asszimilálódott kunok, ugyanakkor a nemzetiségek aránya az országos átlag alatt alakul. Az intézményellátottság országos viszonyításban közepesnek mondható, de az intézmények számszerű összehasonlítása nem ad reális képet a lakosság tényleges intézményi hozzáféréséről, a hozzáférést a megye tanyás szerkezete korlátozza. A megyében a lakosságszám csökkenésével párhuzamosan csökkent a családok száma, valamint az egy családban élő személyek száma. Az együttélési forma átalakult, jellemzővé váltak a házasságon kívüli megoldások, pl. élettársi viszony, szülő-gyermek háztartások növekvő aránya.

2013.11.04.

11. oldal

BKM KH NSzSz


2012

V. EGÉSZSÉGET BEFOLYÁSOLÓ MUTATÓK

10. táblázat: Születési súly alakulása BÁCS-KISKUN megyében, 2007-2011 Születési súly (gramm)

2007

2008

2009

2010

2011

- 1499

65

77

79

62

62

1500-2499

322

371

332

348

323

2500-3999

4101

4127

4053

3711

3600

4000 -

461

465

441

359

333

1

-

-

-

Ismeretlen

2

Forrás: KSH

A megye lakásállománya 2011-ben 239265 lakás volt, az előző évhez képest 431 lakással bővült. A száz lakásra jutó népesség 218 fő, az átlagos alapterület 108 m2, komfort fokozatuk nem változott. A bölcsődék száma 33, a meglévő 1476 férőhelyre 1797 gyermek volt beíratva (122 fő/100 férőhely, 54,5 fő/intézmény). Az óvodák száma 206, a 19272 férőhelyen 17322 főt foglalkoztattak, a helykihasználtság 89,9%. Az általános iskoláknak 39660 nappali tagozatos tanulója volt 179 feladat-ellátási intézményben, az osztálytermek átlagos létszáma 19 fő. A gimnáziumokban 8936, a szakközépiskolákban 12074 diák tanult. Az egy osztályba járók átlagos létszáma 27, illetve 26. Az ismertté vált közvádas bűncselekmények száma 17500, a korábbi évekhez képest tovább emelkedett, közelít a 2008-ban regisztrált értékhez. Ezzel ellentétben a közlekedési balesetek száma harmadik éve folyamatosan mérséklődik (898), a kategórián belül jelentős és folyamatos a visszaesés az alkoholos befolyásoltság alatt okozott balesetek körében (672). Az egészségügyi alapellátásban 2011-ben a korábbi évekhez képest kevesebb, 245 felnőtt háziorvos dolgozott, számuk ötödik éve csökken, az ellátott esetszám 3.229.100 fő. A házi gyermekorvosi szolgálatban 82 házi gyermekorvos 631.200 ellátást teljesített. A járóbeteg szakellátásban 3.279.800 megjelenést követően 14.505.700 beavatkozásra került sor, az egy lakosra jutó beavatkozás 27,7. A kórházi ellátásban 3010 ágyon 117.851 beteg ápolása folyt 761.900 ápolási napon, az átlagos ágykihasználtság 69,7%. Az élelmiszerfogyasztás szerkezete a régióban korszerűtlen, országosan a Dél-alföldön legmagasabb az egy főre jutó húsfogyasztás, és második legmagasabb a cereáliák fogyasztása. Kedvező, hogy a gyümölcs és zöldségfogyasztás is jelentős. 2013.11.04.

12. oldal

BKM KH NSzSz


2012

VI. MORBIDITÁS Háziorvosi morbiditás az OSAP-ban 11. táblázat: A háziorvosi szolgálathoz bejelentkezett férfiak betegségei 2011-ben Korcsoport Megbetegedés

BNO10

0-18 eset

19-64

‰

eset

‰

65-X eset

Összesen ‰

eset

‰

Rosszindulatú daganatok

C00C97

31

0,6 1700

10,3 3038

92,0 4769

19,2

Diabetes mellitus

E10E14

106

2,1 11858

71,6 8349

252,7 20313

81,6

Ischaemiás szívbetegség

I20.0I25.9

0

0,0 11539

69,7 14143 428,1 25682 103,2

Asthma

J45

4012

79,7 4276

Magasvérnyomás betegség

I10-I15

635

12,6 40493 244,6 24860 752,5 65988 265,1

Cerebrovasculáris I60-I69 betegség

0

0,0 4512

25,8 1724

27,3 7836

52,2 10012

237,2 12348

40,2

49,6

Forrás: KSH

12. táblázat: A háziorvosi szolgálathoz bejelentkezett nők betegségei 2011-ben Korcsoport Megbetegedés

0-18 BNO10 eset ‰

19-64 eset

‰

65-X eset

Összesen ‰

eset

‰

Rosszindulatú daganatok

C00C97

33

0,7 3640

21,8 4226

72,8 7899

28,9

Diabetes mellitus

E10E14

94

1,9 10629

63,7 13130 226,0 23853

87,2

Ischaemiás szívbetegség

I20.0I25.9

0

0,0 12950

77,6 25267 435,0 38217 139,8

Asthma

J45

2792

Magasvérnyomás betegség

I10I15

317

Cerebrovasculáris betegség

I60I69

0

57,6 6143

36,8 2761

47,5 11696

42,8

6,5 45180 270,8 44669 769,0 90166 329,8 0,0 6281

37,6 15348 264,2 21629

79,1

Forrás: KSH

2013.11.04.

13. oldal

BKM KH NSzSz


2012

Nemzeti Rákregiszter A Nemzeti Rákregiszter 2001 óta gyűjti az új daganatos megbetegedésekre vonatkozó információt, s bár adatbázisa a jelentési rendszer hiányosságai miatt nem teljes, mégis kiváló alkalmat kínál arra, hogy tanulmányozásával az egészségi állapot alakulásáról plasztikusabb képet alkothassunk. A daganatos betegségek a krónikus megbetegedéseknek igen jelentős hányadát, az összes halálozásnak pedig mintegy egynegyedét teszik ki. Számuk és arányuk a népesség elöregedésével és egyéb okok miatt is egyre nő, ezért időben és térben való megoszlásuk vizsgálata fontos.

13. táblázat: 2011-ben nyilvántartásba vett új daganatos betegek száma nem és korcsoport szerint BÁCS-KISKUN megyében Megbetegedés

BNO-10

Férfi

Nő Korcsoport

0-19 20-64 65-X Együtt Ajak, szájüreg, garat, rosszindulatú daganata Légcső, hörgő, tüdő rosszindulatú daganata Gyomor rosszindulatú daganata Vastagbél, végbél rosszindulatú daganata Emlő rosszindulatú daganata Méhnyak rosszindulatú daganata Prosztata rosszindulatú daganata

Összes rosszindulatú daganat (nem csak a fentiek összege!)

C00C14 C33C34 C16 C18C20 C50

C00C97

Együtt

0

125

37

162

1

24

18

43

0

174

154

328

1

94

78

173

0

18

56

74

0

14

33

47

0

121

171

292

0

79

168

247

0

1

2

3

0

181

145

326

0

59

17

76

16

757

847

1620

C53 C61

0-19 20-64 65-X

0

55

128

183

13

847

919

1779

Forrás: Nemzeti Rákregiszter

2013.11.04.

14. oldal

BKM KH NSzSz


2012

14. táblázat: 2011-ben nyilvántartásba vett új daganatos betegek előfordulása 1000 azonos nemű és korcsoportú főre BÁCS-KISKUN megyében Megbetegedés

BNO-10

Férfi

Nő Korcsoport

0-19

20-64

65-X

Együtt

0-19

20-64

65-X

Együtt

Ajak, szájüreg, garat, rosszindulatú daganata

C00C14

0,0

0,8

1,1

0,7

0,0

0,1

0,3

0,2

Légcső, hörgő, tüdő rosszindulatú daganata

C33C34

0,0

1,1

4,7

1,3

0,0

0,6

1,3

0,6

Gyomor rosszindulatú daganata

C16

0,0

0,1

1,7

0,3

0,0

0,1

0,6

0,2

Vastagbél, végbél rosszindulatú daganata

C18C20

0,0

0,7

5,2

1,2

0,0

0,5

2,9

0,9

Emlő rosszindulatú daganata

C50

0,0

0,0

0,1

0,0

0,0

1,1

2,5

1,2

Méhnyak rosszindulatú daganata

C53

0,0

0,4

0,3

0,3

Prosztata rosszindulatú daganata

C61

0,0

0,3

3,9

0,7

Összes rosszindulatú daganat (nem csak a fentiek összege!)

C00C97

0,2

5,2

27,8

7,1

0,3

4,6

14,6

5,9

Forrás: Nemzeti Rákregiszter

Az alábbi ábrák a Nemzeti Rákregiszter adatbázisából leválogatott, Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyében 2001-2009 között előfordult új rosszindulatú daganatos esetek (incidencia) település szintű, egyedi, de személyhez nem köthető adatsorán alapulnak. A település szintű, nemek szerinti öt éves korcsoportos lakosságszámot a KSH szolgáltatta. A feldolgozás öt népegészségügyi szempontból kiemelhető daganattípus új eseteinek gyakoriságával foglalkozik, ezek az emlő (C50), a méhnyak (C53), a prosztata (C61), a hörgő és tüdő (C34) valamint összevontan a vastagbél (C18), szigmabél-végbél határ (C19), végbél (C20), végbélnyílás és anus csatorna (C21) rosszindulatú daganata. Daganattípusonként, kistérségenként, nemenként ötéves korcsoportos bontásban a teljes időintervallumra a megbetegedések mozgóátlagolásával, direkt korstandardizálással (ehhez a választott daganattípusok gyakorisága, a kistérségi és az időbeli összevonás elegendő esetszámot biztosított; standard az 1976 évi standard európai kormegoszlás) 100.000 főre számított megbetegedési arányszámot képeztünk, mely a kistérségi felbontású Dél-Alföld térképen került ábrázolásra.

2013.11.04.

15. oldal

BKM KH NSzSz


2012

2. ábra: Az emlő rosszindulatú daganatos megbetegedéseinek (C50) előfordulása BÁCS-KISKUN, BÉKÉS és CSONGRÁD megyében kistérségenként, új esetek, 0-X éves nők, 2001-2009

Standardizált megbetegedési arány (SMA) 100.000 főre Adatforrás: Nemzeti Rákregiszter, KSH Eszköz: Epi Info

3. ábra: A méhnyak rosszindulatú daganatos megbetegedéseinek (C53) előfordulása BÁCS-KISKUN, BÉKÉS és CSONGRÁD megyében kistérségenként, új esetek, 0-X éves nők, 2001-2009


2013.11.04.

16. oldal

BKM KH NSzSz


2012

4. ábra: A prosztata rosszindulatú daganatos megbetegedéseinek (C61) előfordulása BÁCS-KISKUN, BÉKÉS és CSONGRÁD megyében kistérségenként, új esetek, 0-X éves férfiak, 2001-2009


5. ábra: A hörgő és tüdő rosszindulatú daganatos megbetegedéseinek (C34) előfordulása BÁCS-KISKUN, BÉKÉS és CSONGRÁD megyében kistérségenként, új esetek, 0-X éves férfiak, 2001-2009


2013.11.04.

17. oldal

BKM KH NSzSz


2012

6. ábra: A hörgő és tüdő rosszindulatú daganatos megbetegedéseinek (C34) előfordulása BÁCS-KISKUN, BÉKÉS és CSONGRÁD megyében kistérségenként, új esetek, 0-X éves nők, 2001-2009


7. ábra: A vastagbél (C18), a szigmabél-végbél határ (C19), a végbél (C20) valamint a végbélnyílás és anus csatorna (C21) BÁCS-KISKUN, BÉKÉS és CSONGRÁD megyében kistérségenként, új esetek, 0-X éves férfiak, 2001-2009


2013.11.04.

18. oldal

BKM KH NSzSz


2012

8. ábra: A vastagbél (C18), a szigmabél-végbél határ (C19), a végbél (C20) valamint a végbélnyílás és anus csatorna (C21) BÁCS-KISKUN, BÉKÉS és CSONGRÁD megyében kistérségenként, új esetek, 0-X éves nők, 2001-2009


2013.11.04.

19. oldal

BKM KH NSzSz


2012

Háziorvosi Monitorozási Adatgyűjtési Program Intézetünk 2001 őszén csatlakozott a Debreceni Egyetem Népegészségügyi Iskolájának (DE-OEC NI) Háziorvosi Morbiditási Adatgyűjtés Programjához (HMAP), melynek célja olyan módszertan bevezetése és tesztelése, mely megbízható adatokat szolgáltat néhány kiválasztott népbetegség előfordulási gyakoriságáról. A program keretén belül azoknak a morbiditási adatoknak a gyűjtésére és elemzésére kerül sor, melyek hazánk népességében a legnagyobb súllyal fordulnak elő (pl.: cukorbetegség, magas vérnyomás betegség, érrendszeri betegségek, daganatok, stb.) és előfordulási gyakoriságuk csökkentésével a lakosság egészségi állapota jelentősen javítható. A keletkező információ jól hasznosítható az egészségügyi tervezés, pl. az ellátó kapacitás tervezése során, vagy a prioritások meghatározásakor. 15. táblázat: A HMAP programban résztvevő háziorvosi szolgálatokhoz bejelentkezettek új megbetegedései Bács-Kiskun megyében, 2011, 2012 Megbetegedések

BNO-10

2012 2011 (15 orvos) (13 orvos)

Hypertonia

I10-I05

389

302

Diabetes mellitus

E10-E11

154

116

K70.3, P78.8, K74.3 – K74.6, K76.1

1

2

I20.0 – I25.9

79

59

Acut myocardialis infarctus

I21 – I22

23

7

Stroke

I60 – I64

33

21

C33 – C34

16

12

C50

17

8

A vastagbél rosszindulatú daganata

C18 – C21

17

16

A méhnyak rosszindulatú daganata

C53

4

2

A prostata rosszindulatú daganata

C61

5

7

Májzsugor Ischaemias szívbetegség

A légcső, a hörgő és a tüdő rosszindulatú daganata Az emlő rosszindulatú daganata

Forrás: HMAP

2013.11.04.

20. oldal

BKM KH NSzSz


2012

VII. MORTALITÁS A megyében a daganatos betegségek miatti halálozás férfiaknál lényegesen gyakoribb, mint a nőknél, ugyanakkor az országos és regionális gyakoriságtól mindkét nem daganatos halálozása, ha kis mértékben is, de szignifikánsan kedvezőbb (SHH ff= 0,91 [0,85; 0,97]; SHH nő= 0,86 [0,79; 0,92]). A megfigyelt daganatos halálozások közül legkedvezőbb a gége, a légcső, a hörgő és tüdő rosszindulatú daganata miatti halálozás (SHH ff= 0,83 [0,73; 0,93]; SHH nő= 0,80 [0,67; 0,94]). A keringési rendszer megbetegedései miatti férfihalálozás kisebb mértékben haladja meg a nőkét, mint a daganatos betegségekben. Mindkét nem halálozása megfelel az országos gyakoriságnak. A két nagy halálok miatti veszteség 2011-ben a megyében a férfiaknál az összhalálozás 71%-át, a nőknél 75%-át tette ki. A légzőrendszeri, azon belül elsősorban az idült alsó légúti betegségek miatti férfi mortalitás jelentősen meghaladja a nőit és mindkét nemben szignifikánsan magasabb az országos illetve regionális mortalitásnál (SHH ff= 1,20 [1,03; 1,38]; SHH nő= 1,21 [1,02; 1,43]). Az emésztőrendszer megbetegedései miatti férfihalálozás csaknem két és félszerese a nőkének, mindkét nemben kis mértékben meghaladja mind a regionális, mind az országos gyakoriságot, lassan csökkenő. A külső okok miatti halálozás egy átmeneti kedvező időszak után újra emelkedik, (SHH ff= 1,18 [1,05; 1,33]; SHH nő= 1,14 [0,96; 1,35]), a férfiak körében szignifikáns mértékben. Az ide sorolt halálokok közül leggyakoribb a közlekedési baleset és a szándékos önártalom. A fertőző betegségek és élősdiek miatti halálozás alacsony, hasonlóan az országoshoz alig 1% körül alakul.

2013.11.04.

21. oldal

BKM KH NSzSz


2012

16. táblázat: Haláloki struktúra BÁCS-KISKUN megyében 2011-ben, 0-X évesek BNO-10 kód

Férfi

Nő

Fertőző és élősdiek okozta betegségek

A00-B99

16

20

Daganatok

C00-D48

899

700

Keringési rendszer betegségei

I00-I99

1547

1989

Légzőrendszer betegségei

J00-J99

209

181

Emésztőrendszer betegségei

K00-K93

251

169

Morbiditás és mortalitás külső okai

V01-Y98

276

143

n. a.

291

370

3489

3572

Halálok

Egyéb halálokok Összesen Forrás: KSH

9. ábra: Haláloki struktúra BÁCS-KISKUN megyében, 0-X éves férfiak, 2011

Morbiditás és mortalitás külső okai 8%

Egyéb halálokok 8%

Emésztőrendszer betegségei 7%

Fertőző és élősdiek okozta betegségek 0% Daganatok 26%

Légzőrendszer betegségei 6% Keringési rendszer betegségei 45%

Forrás: KSH

2013.11.04.

22. oldal

BKM KH NSzSz


2012

10. ábra: Haláloki struktúra BÁCS-KISKUN megyében, 0-X éves nők, 2011

Morbiditás és mortalitás külső okai 4%

Egyéb halálokok 10%

Fertőző és élősdiek okozta betegségek 1% Daganatok 20%

Emésztőrendszer betegségei 5% Légzőrendszer betegségei 5%

Keringési rendszer betegségei 55%

Forrás: KSH

11. ábra: A daganatos betegségek (BNO-10: C00-D48) okozta halálozás BÁCS-KISKUN megyében, a DÉL-ALFÖLDI régióban és Magyarországon, 1985-2011 Bács-Kiskun

Dél-Alföld

Magyarország

450 400

Férfiak

Standardizált halálozás 100 000 főre

350 300 250

Nők

200 150 100

1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

0

1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

50

Forrás: Magyar Egészségadattár, OTH

2013.11.04.

23. oldal

BKM KH NSzSz


2012

12. ábra: Magyarország férfi lakosságának a rosszindulatú daganatok okozta halálozása (BNO-10: C00-C97) település szinten, 2007-2011

Forrás: OTH HaMIR

13. ábra: Magyarország női lakosságának a rosszindulatú daganatok okozta halálozása (BNO-10: C00-C97) település szinten, 2007-2011

Forrás: OTH HaMIR

2013.11.04.

24. oldal

BKM KH NSzSz


2012

14. ábra: A keringési rendszer betegségei (BNO-10: I00-I99) okozta halálozás BÁCS-KISKUN megyében, a DÉL-ALFÖLDI régióban és Magyarországon, 1985-2011

Bács-Kiskun

Dél-Alföld

Magyarország

1000 900

Férfiak


800 700 600 500

Nők

400 300 200 100

1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

0


15. ábra: Magyarország férfi lakosságának a keringési rendszer betegségei okozta halálozása (BNO-10: I00-I99) település szinten, 2007-2011

Forrás: OTH HaMIR

2013.11.04.

25. oldal

BKM KH NSzSz


2012

16. ábra: Magyarország női lakosságának a keringési rendszer betegségei okozta halálozása (BNO-10: I00-I99) település szinten, 2007-2011

Forrás: OTH HaMIR

17. ábra: A légzőrendszer betegségei (BNO-10: J00-J99) okozta halálozás BÁCS-KISKUN megyében, a DÉL-ALFÖLDI régióban és Magyarországon, 1985-2011 Bács-Kiskun

Dél-Alföld

Magyarország

120

Férfiak Standardizált halálozás 100 000 főre

100 80 60

Nők 40 20

1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

0


2013.11.04.

26. oldal

BKM KH NSzSz


2012

18. ábra: Magyarország férfi lakosságának a légzőrendszeri betegségek okozta halálozása (BNO-10: J00-J99) kistérségi szinten, 2007-2011

Forrás: OTH HaMIR

19. ábra: Magyarország női lakosságának a légzőrendszeri betegségek okozta halálozása (BNO-10: J00-J99) település szinten, 2007-2011

Forrás: OTH HaMIR

2013.11.04.

27. oldal

BKM KH NSzSz


2012

20. ábra: Az emésztőrendszer betegségei (BNO-10: K00-K93) okozta halálozás BÁCS-KISKUN megyében, a DÉL-ALFÖLDI régióban és Magyarországon, 1985-2011 Bács-Kiskun

Dél-Alföld

Magyarország

250


Férfiak 200

150

Nők

100

50

1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

0


21. ábra: Magyarország férfi lakosságának az emésztőrendszeri betegségek okozta halálozása (BNO-10: K00-K99) település szinten, 2007-2011

Forrás: OTH HaMIR

2013.11.04.

28. oldal

BKM KH NSzSz


2012

22. ábra: Magyarország női lakosságának az emésztőrendszeri betegségek okozta halálozása (BNO-10: K00-K99) település szinten, 2007-2011

Forrás: OTH HaMIR

23. ábra: Morbiditás és mortalitás külső okai miatti halálozás BÁCS-KISKUN megyében, a DÉL-ALFÖLDI régióban és Magyarországon, 1985-2011 Bács-Kiskun

Dél-Alföld

Magyarország

300


Férfiak 250 200 150

Nők

100 50

1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

0


2013.11.04.

29. oldal

BKM KH NSzSz


2012

24. ábra: Magyarország férfi lakosságának a külső okok miatti halálozása (BNO-10: V01-Y98) település szinten, 2007-2011

Forrás: OTH HaMIR

25. ábra: Magyarország női lakosságának a külső okok miatti halálozása (BNO-10: V01-Y98) település szinten, 2007-2011

Forrás: OTH HaMIR

2013.11.04.

30. oldal

BKM KH NSzSz


2012

26. ábra: Kiemelt halálokok miatti mortalitás a férfiak körében, BÁCS-KISKUN megyében, a DÉL-ALFÖLDI régióban és Magyarországon, 2010-ben* Standardizált halálozás 100 000 főre 0

50

100

150

200

250

300

350

273 Ischaemiás szívbetegség

110 Agyérbetegség

96

Légcső, hörgő, tüdő rosszindulatú dag. 53

Vastagbél, végbél rosszind. dag. 21 Prosztata rosszind.dag

74

Krónikus májbetegség, májzsugor 54 Idült alsó légúti betegségek

41 Szándékos önártalom

Bács-Kiskun

Dél-Alföld

Magyarország

Standard: az európai népesség 1976. évi kormegoszlása Forrás: OTH * Utolsó elérhető adat

2013.11.04.

31. oldal

BKM KH NSzSz


2012

27. ábra: Kiemelt halálokok miatti mortalitás a nők körében, BÁCS-KISKUN megyében, a DÉL-ALFÖLDI régióban és Magyarországon, 2010-ben* Standardizált halálozás 100 000 főre 0

20

40

60

80

100

120

140

160

180

200

166 Ischaemiás szívbetegség 77 Agyérbetegség 30

Légcső, hörgő, tüdő rosszind. dag.

25

Vastagbél, végbél rosszind. dag.

22 Emlő rosszind. dag. 4 Méhnyak rosszind. dag. 16

Krónikus májbetegség, májzsugor

20 Idült alsó légúti betegségek 10 Szándékos önártalom

Bács-Kiskun

Dél-Alföld

Magyarország

Standard: az európai népesség 1976. évi kormegoszlása *

2013.11.04.

Forrás: OTH Utolsó elérhető adat

32. oldal

BKM KH NSzSz


2012

28. ábra: A gyógyító-megelőző ellátás révén elkerülhető halálozások férfiaknál BÁCS-KISKUN megyében, a DÉL-ALFÖLDI régióban és Magyarországon, 1986-2010* Dél-Alföld

Magyarország

140 120 100 80 60 40 20 2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

1992

1991

1990

1989

1988

1987

0 1986


Bács-Kiskun

Forrás: Magyar Egészségadattár, OTH * Utolsó elérhető adat

29. ábra: A gyógyító-megelőző ellátás révén elkerülhető halálozások nőknél BÁCSKISKUN megyében, a DÉL-ALFÖLDI régióban és Magyarországon, 1986-2010* Bács-Kiskun

Dél-Alföld

Magyarország

60 50 40 30 20

2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

1992

1991

1990

1989

1988

0

1987

10 1986


70


2013.11.04.

33. oldal

BKM KH NSzSz


2012

30. ábra: Az elsődleges prevenció által befolyásolható halálozások férfiaknál BÁCS-KISKUN megyében, a DÉL-ALFÖLDI régióban és Magyarországon, 1986-2010* Dél-Alföld

Magyarország

450 400 350 300 250 200 150 100 50 2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

1992

1991

1990

1989

1988

1987

0 1986


Bács-Kiskun


31. ábra: Az elsődleges prevenció által befolyásolható halálozások nőknél BÁCS-KISKUN megyében, a DÉL-ALFÖLDI régióban és Magyarországon, 1986-2010*


Bács-Kiskun

Dél-Alföld

Magyarország

120 100 80 60 40 20

2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

1992

1991

1990

1989

1988

1987

1986

0


2013.11.04.

34. oldal

BKM KH NSzSz


2012

VIII. EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZER Háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátás 2012-ben Bács-Kiskun megyében a betegek alapellátását 79 felnőtt és gyermek ellátást nyújtó úgynevezett vegyes körzet mellett, 184 felnőtt, és 86 gyermek ellátást végző háziorvosi szolgálat végezte. Ezek mellett 117 foglalkozás-egészségügyi alapellátást, és 144 fogorvosi alapellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatót tartottunk nyilván. Az alapellátáshoz tartozó orvosi rendelőkben a jogszabályi előírásokban meghatározott személyi és tárgyi minimum feltételeket, a kórházhigiénés előírások betartását rendszeresen ellenőrizték munkatársaink. Mindezek mellett meghatározott szempontok szerint végezték a járási vezető ápolók a dolgozók ápolásszakmai szakfelügyeletét. A vizsgálataink során súlyos szabályszegést, kirívó közegészségügyi, járványügyi szabálytalanságot nem találtunk. Területünkön is gondot jelent az alapellátásban dolgozó orvosok hiánya, évről-évre emelkedik az orvos nyugdíjazása, vagy halála miatt megüresedő, és betöltetlen háziorvosi praxisok száma. Sajnálatos módon már nemcsak a kisebb lakosságszámú falvakban, községekben, hanem Kecskeméten is szembesülnünk kell ezzel a problémával. Az érintett területen tartós helyettesítéssel oldják meg a betegek ellátását, komoly terhet róva ezzel a helyettesítő orvosokra.

A 2012. december 31-én a háziorvosi praxisokból 14 betöltetlent regisztrált az Országos Alapellátási Intézet, ezekből 10 körzet több mint fél éve üres. Az un. tartósan betöltetlen praxisok közül 2 felnőtt (Izsák, Dusnok), 2 gyermek (Kunfehértó, Kecskemét-Katonatelep) háziorvosi körzet, 6 felnőtt és gyermekellátást végző un. vegyes praxis (Bácsszőlős, Imrehegy, Madaras, Kunpeszér, Szeremle, Harkakötöny). A legrégebb óta üres a praxis Bácsszőlősön, ahol 2004. október 01. óta nem sikerült orvost találni a körzetbe.

Háziorvosi ügyelet A megyénkben összesen 20 helyen biztosított hétvégén, és ünnepnapokon, valamint munkaidőn túl a betegek háziorvosi ügyeleti ellátása. Területünkön 17 központi, 1 összevont, és 2 városban, Kecskeméten és Baján, fogászati ügyelet működik. A 17 központi ügyeletből 13 vegyes (felnőtt és gyermek ellátást egyaránt), 2 gyermek, és 2 felnőtt ellátást biztosít. A gyermekek ügyeleti ellátását Kecskeméten, és Kiskunfélegyházán

2013.11.04.

35. oldal

BKM KH NSzSz


2012

teljes ügyeleti időben, külön rendelőben és személyzettel, míg Baján hétvégén gyermekorvos bevonásával oldják meg. 9 településen az önkormányzat egészségügyi intézménye (pl. Dunavecsén, Kiskunhalason, Lajosmizsén, stb.), további 9 helyen az önkormányzattal feladatátadási szerződést kötött egészségügyi szolgáltató (a Bácska-Med Kft Baján, a Morrow Medical Zrt. Solton és Kalocsán, vagy az EMERGENCY SERVICE Kft Kiskunfélegyházán, és Tiszakécskén) biztosítja a lakosok munkaidőn túl történő egészségügyi ellátását. Kiemelt

munkatervi

feladatként

valamennyi

ügyelet

hatósági

ellenőrzését,

ápolás

szakfelügyeleti vizsgálatát elvégeztük. A feltárt hiányosságokra vonatkozóan a járási népegészségügyi intézetek részéről az intézkedések megtörténtek, az egészségügyi szolgáltatók a hatóság által előírtakat megadott határidőn belül teljesítették.

Védőnői ellátás 17. táblázat: A védőnői szolgálatot ellátók adatai BÁCS-KISKUN megyében, 2012 december 31 Védőnői körzetek

A feladatot ellátó védőnők száma összesen

száma összesen

ebből részmunkaidejű

Területi védőnő

214

11

207

Főállású iskolavédőnő

56

5

45

Kórházi védőnő

4

2

4

Családvédelmi Szolgálatok

5

0

4

Szakfelügyelő védőnő

5

0

5

Forrás: BKMKH NSzSz

A területi védőnői körzetek közül a 2012. december 31-i állapot szerint 7 tartósan betöltetlen (egy kisvárosban Izsákon, és 6 községben Bácsszőlősön, Bácsborsódon, Dusnokon, Fülöpházán, Ladánybene-Kunbaracson, Tiszaugon). A 6 betöltetlen községi körzetből 2 részállású (Dusnok, Tiszaug). Megyénkben 127 területi védőnői tanácsadót, 7 Családvédelmi Szolgálathoz tartozó tanácsadót, és 107 védőnői ellátásra kiadott működési engedélyt tartunk nyilván.

2013.11.04.

36. oldal

BKM KH NSzSz


2012

18. táblázat: A területi és iskolavédőnői ellátás adatai BÁCS-KISKUN megyében, 2012 Védőnői körzetekben nyilvántartott adatok

Száma

Összes születés

Aránya ‰

4409 4388

Élveszületés Halvaszületés

21

4,8

Csecsemőhalálozás

23

5,2

32

7,3

Perinatális halálozás Forrás: BKMKH NSzSz

* védőnői havi népmozgalmi jelentések alapján A 207 területi védőnő statisztikai jelentésében az évben 137.061 családlátogatás szerepelt, a részletesebb adatokat, a területi védőnői ellátás statisztikai adatait a védőnői havi jelentések összesítője tartalmazza, mely a www.gyemszi.hu Adatszolgáltatás Védőnői jelentések Statisztikák oldalon található meg.

Az

iskola-egészségügyi

ellátás

adatai

2011-ig

bezárólag

a

www.gyemszi.hu

AdatszolgáltatásIskola-egészségügyi adatgyűjtés Statisztikák oldalon találhatóak meg. Családvédelmi Szolgálat Bács-Kiskun megyében valamennyi járási népegészségügyi intézet székhelyén és kirendeltségén (Kecskeméten két helyen), összesen 7 Családvédelmi Szolgálat (CSVSZ) tanácsadóban, 4 főfoglalkozású, kizárólag CSVSZ feladatot ellátó védőnő, valamint Baján a kistérségi vezető védőnő látja el az ilyen jellegű feladatokat. A Családvédelmi Szolgálatnál megjelentek száma 2012. évben: 3993 fő volt, ebből az „A” tanácsadáson 2142 fő, a „B” tanácsadáson 1851 fő jelent meg. Az év során a Családvédelmi Szolgálatnál megjelent nők esetében a megszakított terhességek száma 1736, a megtartott magzatok száma 79 volt. Tanácsadáson kívüli preventív tevékenységre is hangsúlyt helyeznek a CSVSZ védőnők, pl. Anyatejes Világnap rendezvényen, Gólyahír Fesztiválon drog prevenciós kortárs képző tanfolyamot rendeznek, stb. Ilyen jellegű esemény 34 volt az évben, melyen 579 fő vett részt.

2013.11.04.

37. oldal

BKM KH NSzSz


2012

A mindkét tanácsadáson megjelent és az elégedettségi kérdőívet kitöltő nők 98,6 % hasznosnak tartotta mindkét tanácsadást.

Az „A” tanácsadáson a megjelenés indoka 1 esetben családtervezési tanácsadás, 17 alkalommal fiatalkorúak házasság előtti tanácsadása, 1976 esetben magzat megtartására irányuló tanácsadás, és 148 egyéb volt.

Az év során a Családvédelmi Szolgálatoknál a 15 év alatti korosztályból 7 fő (0,7%), a 15-19 év közötti korcsoportból 242 fő (13,1%), a 20-29 év közötti korcsoportból 699 fő (37,8%), a 30-39 év közötti korcsoportból 734 fő (39,7%), és a 40 év feletti nők közül 169 fő (9,1%) jelent meg.

A megjelentek iskolai végzettségét vizsgálva megállapítható, hogy alapfokú végzettséggel sem rendelkezett 105 fő (5,7%), alapfokú végzettségű volt 1138 fő (61,5%), középfokú iskolai végzettségű volt 487 fő (26,3%), és felsőfokú végzettséggel 121 fő (6,5%) rendelkezett.

A tanácsadáson megjelentek közül 396 nő (21,4%) az első, 301 nő (16,3 %) a második, 319 nő (17,2 %) a harmadik, 835 nő (45,1 %) a negyedik vagy e fölötti terhességét akarta megszakítani.

Tovább részletezve az adatokat az életben lévő gyermekek száma szerint a megjelent nők közül 482 főnek (26%) nincs gyermeke, 458 nőnek (24,7%) egy, 469 nőnek (25,3%) kettő, 284 nőnek (15,3%) három, és 158 főnek (8,5%) négy vagy annál több gyermeke van.

2013.11.04.

38. oldal

BKM KH NSzSz


2012

32. ábra: A védőnői adatszolgáltatás szerint az élveszületések és terhesség-megszakítások számának alakulása BÁCS-KISKUN megyében, 1993-2012 7000 6321 6388 6000

6089 5623 5217 5072

5000

4000 3488 3509

5014

5250 5101

5069 4745

4900 48535097 4906 5031 4872

4388 4448 4272

3724 3839 3633 3305 3238

3000

2853 2711

2663

2000

2499 2491 2303 2161 2109 2186 2071

1967

1899 1736

1000

Élveszületések száma

20 12

20 11

20 10

20 09

20 08

20 07

20 06

20 05

20 04

20 03

20 02

20 01

20 00

19 99

19 98

19 97

19 96

19 95

19 94

19 93

0

Terhességmegszakítások száma


33. ábra: A védőnői adatszolgáltatás szerint a 100 élveszületésre jutó terhesség-megszakítások alakulása BÁCS-KISKUN megyében, 1993-2012 68,3

70

69,6 65,2 64,6

60 54,9

61,2 54,3 53,1 52,5

52,7 50,8

50

47,5 43,4 42,4

44,2 42,5

44,5

42,9

39,6

40 30 20 10

20 12

20 11

20 10

20 09

20 08

20 07

20 06

20 05

20 04

20 03

20 02

20 01

20 00

19 99

19 98

19 97

19 96

19 95

19 94

0


2013.11.04.

39. oldal

BKM KH NSzSz


2012

Otthoni szakápolás, hospice ellátás Az otthoni szakápolás/otthoni hospice ellátás a biztosított otthonában vagy tartózkodási helyén, kezelőorvosának rendelésére, szakképzett ápoló által végzett tevékenység. A szakápolás feladata a beteg pszichés vezetése, és mindazon tevékenységek megtanítása, amelyet maga a beteg és/vagy családja megtehet az egészsége megtartásáért, helyreállításáért vagy állapota romlásának megakadályozásáért, ápolási anamnézis felvétel, az ápolási

folyamat

dokumentálása

és

jelentési

kötelezettség

teljesítése,

rendszeres

kommunikáció a házi-, illetve kezelőorvossal és más, a beteg ellátásában résztvevőkkel. Bács-Kiskun megye illetékességi területén 17 otthoni szakápolási szolgálat rendelkezik működési engedéllyel. 15 közfinanszírozott szolgáltató, valamint két szolgáltató kizárólag magán tevékenységet végez. 15 szolgáltató kizárólag otthoni szakápolási szolgáltatásra, 1 szolgáltató otthoni szakápolási és otthoni hospice ellátásra, 1 szolgáltató kizárólag otthoni hospice ellátásra rendelkezik működési engedéllyel.

19. táblázat: Az otthoni szakápolásban, otthoni hospice ellátás területén foglalkoztatott szakdolgozók munkaidő és szakképzettség szerinti megoszlása BÁCS-KISKUN megyében, 2012 Szakképesítés megnevezése

Vállalkozás Non-profit szervezet Összesen részteljes részteljes részteljes munkaidős munkaidős munkaidős munkaidős munkaidős munkaidős

Diplomás ápoló

1

6

4

6

5

12

Ápoló (OKJ 54501201)

6

30

6

14

12

44

Szakápoló

2

12

5

12

7

24

Gyógytornász

7

25

5

6

12

31

Fizikoterápiás asszisztens

0

7

1

0

1

7

Logopédus

0

0

0

0

0

0

Egyéb: (szociális munkás, orvos, önkéntes segítő)

1

1

0

2

1

3

Mindösszesen:

17

81

21

40

38

121


2013.11.04.

40. oldal

BKM KH NSzSz


2012

Járóbeteg szakellátás Megyénkben 17 járóbeteg szakellátást végző szakorvosi rendelőintézet működik. Valamennyi fekvőbeteg intézményünk, a Szent Kereszt Kórház Kalocsán, a Szent Rókus Kórház Baján, a Semmelweis Kórház Kiskunhalason, a Kiskunfélegyházi Városi Kórház, valamint a Bács-Kiskun Megyei Kórház működtet a fekvőbeteg ellátással összevont járóbeteg szakellátást. A rendelőintézetek közül 9 önálló szakrendelőként működik. A járóbeteg ellátásban a száz lakosra jutó betegszám országos összehasonlításban átlagos, 626,4 (Dél-alföld: 700,7; országos minimum: 431,4; országos maximum: 1257,3), az elvégzett beavatkozások száz főre vetített értéke valamivel kevesebb az átlagosnál, 2770,5 (Dél-alföld: 3307,1; országos minimum: 2287,9; országos maximum: 6800,5).

Fekvőbeteg ellátás: Bács-Kiskun megyében 2012. december 31-ig a fekvőbeteg ellátást 5 kórház biztosította, a Bács-Kiskun Megyei Kórház Kecskeméten, a Szent Kereszt Kórház Kalocsán, a Szent Rókus Kórház Baján, a Semmelweis Kórház Kiskunhalason, és a Kiskunfélegyházi Városi Kórház. Kórházaink összesen 7 telephelyen, 68 kórházi osztályon, 2077 aktív és 823 krónikus ággyal látták el feladatukat. Az ápolásra fordított idő az országos átlag alatt van, 6,5 nap (Dél-alföld: 6,9; országos minimum: 6,3; országos maximum: 10,9). Valamivel kedvezőbb, az átlagoshoz közelítő a száz lakosra jutó kórházi elbocsátások száma, 22,5 (Dél-alföld: 24,7; országos minimum: 8,7; országos maximum: 39,1), így az ágykihasználás 69,7% (Dél-alföld: 71,6; országos minimum: 66,4%; országos maximum: 82,1%). A kórházi halálozási arány magas, 3,7% (Délalföld: 3,6%; országos minimum: 2,1%; országos maximum: 4%).

2013.11.04.

41. oldal

BKM KH NSzSz


2012

IX. A LEVEGŐ POLLENTERHELÉSE Bács-Kiskun megyében 2012 során a levegő mintavételezés Kecskeméten a Balaton utca 19. sz. épület tetején kihelyezett Hirst-mintavételi elven működő Burkard csapdával történt. Népegészségügyi Szakigazgatási Szervünk az Aerobiológiai Hálózat tagjaként 32 növény és 2 gomba légköri pollen-, illetve spórakoncentrációját monitorozza. A polleninformációs szolgáltatás a www.oki.antsz.hu honlapon érhető el, az eredmények folyamatosan nyomon követhetőek. A közölt eredmények 24 órás átlagban pollenszem(db)/m3 értéket jelentenek. A tüneteket okozó napi koncentráció értékek határértékei eltérőek a különböző típusú allergének esetében, az egyes kategóriák viszont egységesek a tünetek kiváltásának szempontjából. 20. táblázat: Az egyes növényfajok allergizáló hatása kategória

alacsony

közepes

magas

nagyon magas

jelölés

+

++

+++

++++

Kiváltott tünetek

tüneteket nem okoz

érzékeny allergiásoknál okoz tüneteket

minden allergiásnál tüneteket okoz

minden allergiásnál heves tüneteket okoz

<10

11-100

101-500

501<

<10

11-31

31-100

101<

Alternaria

<90

91-200

201-400

401<

Cladosporium

<2500

2501-5000

5001-10000

10001<

fák, bokrok csalánfélék (Urticaceae) eperfafélék (Moraceae) pázsitfűfélék (Poaceae) útifű (Plantago) lórom, sóska (Rumex) Libatopfélék Chenopodiaceae Parlagfű (Ambrosia) egyéb lágyszárúak gombák

A táblázatban az egyes kategóriáknál (db/m3) egységben kifejezett pollen-/spórakoncentráció értékek szerepelnek Forrás: Országos Környezetegészségügyi Intézet

2013.11.04.

42. oldal

BKM KH NSzSz


2012

Összallergén szám alakulása Kecskeméten fajonként A klímaváltozás hatásaként számolni kell az allergén növények elterjedésének térbeli és időbeli megváltozásával. Új, invazív, allergén növényfajok jelennek meg, az allergén gombaspórák szóródási ideje megnyúlik, az allergiás betegek szenzitizáltsága változik. Az emelkedő légköri CO2 koncentráció és a melegedő hőmérséklet pedig kitolhatja a parlagfű pollenjének levegőben történő tartózkodását, meghosszabbíthatja a parlagfű pollen szezont.

21. táblázat: Az egyes növényfajok összallergénszáma BÁCS-KISKUN megyében, 2008-2012 allergén

összallergén szám

magyar neve latin neve

allergenitás 2008

2009

2010

2011

2012

juhar

Acer

**

48

41

88

82

140

éger

Alnus

***

1740

281

817

486

333

parlagfű

Ambrosia

****

14269

8777

12908

11037

4409

üröm

Artemisia

****

873

588

349

580

514

nyír

Betula

***

13021

4171

22458

5581

11849

kender

Cannabis

*

1611

1240

1064

1090

1095

gyertyán

Carpinus

**

110

58

290

304

270

libatopfélék

Chenopodium

***

630

867

258

612

538

mogyoró

Corylus

***

406

472

413

782

206

tiszafafélék

Cupr.-Tax.

**

1729

2670

1514

2158

1322

bükk

Fagus

*

38

66

0

97

23

kőris

Fraxinus

***

459

701

7

720

849

dió

Juglans

*

115

145

475

272

87

eperfa

Morus

*

2510

3776

176

5413

2632

fenyőfélék

Pinaceae

*

333

1453

76

1345

1219

útifű

Plantago

***

467

515

1104

989

228

platán

Platanus

***

1003

1284

399

1837

2370

****

3080

2710

1893

3256

1008

pázsitfűfélék Poaceae nyárfa

Populus

**

3889

1996

3121

2844

1433

tölgy

Quercus

***

341

1207

1282

874

261

lórom

Rumex

***

65

68

584

104

44

fűz

Salix

***

560

700

138

827

276

szil

Ulmus

*

225

69

201

187

84

csalánfélék

Urticaceae

***

7010

5213

44

4465

4858

Forrás: Országos Környezetegészségügyi Intézet

2013.11.04.

43. oldal

BKM KH NSzSz


2012

2012-ben a 4. héten, január 23-án kezdtük a detektálást. A tavaszi pollenszezon alakulását a hőmérséklet határozza meg. Az előző év végén, illetve januárban csak rövidebb, enyhe fagyok fordultak elő, így a mogyoró és az éger pollenszórása az 5. hét második felében a felmelegedés hatására elindult (igaz tüneteket nem okozó alacsony koncentrációban regisztráltuk), ám februárban a hosszan tartó erős fagyok visszavetették a virágzást. A mogyoró és az éger napi mért mennyiségei alapján csak az érzékeny allergiásoknál jelentkezhettek tünetek, mivel a pollenszórás nem haladta meg a közepes szintet, (kevesebb, mint 50db/m3 ), és április elejére véget is ért, az országos értékekhez hasonlóan a pollenterhelés a korábbi éveknél jóval alacsonyabb volt. A tavaszi fák pollenszórása igazán a márciusi felmelegedés hatására indult el, és a tavaszi szezon csúcsa március második felére, április elejére tehető. Erre az időszakra esik a juhar, a nyár és a nyír virágzása. Mérési körzetünkben a juhar pollenszórása elenyésző, a nyárfapollen tüneteket okozó mennyiségben, március második felében volt mérhető. Áprilisban a húsvéti fagyok és a tartósan hűvösebb, csapadékosabb időjárás következtében ismét csökkent a pollenterhelés. Április második felétől a platán és eperfafélék pollene az ezekre allergiásoknál tüneteket okozó mennyiségben volt jelen. Májustól az időjárás szárazzá és meleggé vált. A maximum hőmérséklet már április utolsó napjaiban meghaladta a 30˚C-ot és a nyár nagy részében is ekörül alakult, jelentősen csökkentve a kora nyári és nyári időszak pollenterhelését – így a pázsitfűfélék és a nyári gyomok (útifű, pázsitfűfélék, lórom) pollenszórása is alacsonyabb volt, mint a korábbi években. A szárazság és a magas hőmérséklet a parlagfű virágzására is erősen hatott. A kültéri allergének közül legnagyobb jelentősége a parlagfűnek (Ambrosia) van, hiszen a növény országszerte igen elterjedt, virágzási periódusa hosszú és nagy mennyiségben termelt pollenje a nyári allergén koncentráció jelentős részét teszi ki, valamint az allergiás betegek igen nagy százalékánál mutatható ki parlagfű elleni túlérzékenység. A parlagfű pollenkoncentráció alakulását a következő indikátorokkal jellemezzük: - egy adott évben a parlagfűre vonatkozó legmagasabb napi pollenkoncentráció, - éves összpollenszám (átlag, legalacsonyabb, legmagasabb), - egy adott évben a parlagfűre vonatkozó 10 db pollenszem/m3 feletti (közepes), és ebből a 30, illetve 100 db pollenszem/m3 feletti (magas, illetve nagyon magas) koncentrációjú napok száma.

2013.11.04.

44. oldal

BKM KH NSzSz


2012

A 2012 évi szezon jellemzése A parlagfű pollenszórására erős hatással van az időjárás. Május-júniusban a kevés csapadék a parlagfű növekedésének nem kedvezett, a hőség és a szárazság a szezon nagyobb részében alacsony terhelést eredményezett. A parlagfű esetében a szezon kezdetét az első olyan naptól számítjuk, amikor a napi pollenkoncentráció értéke meghaladja a tüneteket is kiváltható, közepes allergizáló szintet (10 db pollenszem/m3).

22. táblázat: A szezonkezdet alakulása BÁCS-KISKUN megyében, 2008-2012 Év

Szezonkezdet

2008

júl. 30.

2009

júl. 31.

2010

aug. 09.

2011

aug. 04

2012

aug. 06.


A szezon kezdetének ismerete után további fontos információ, hogy mely napon a legmagasabb a parlagfű pollenterhelése.

23. táblázat: A legmagasabb pollenterhelésű nap BÁCS-KISKUN megyében, 2008-2012 Év 2008

Legmagasabb napi koncentráció aug. 23.

2009

szept. 04.

2010

aug. 28.

2011

aug. 27.

2012

aug. 31. Forrás: Országos Környezetegészségügyi Intézet

2013.11.04.

45. oldal

BKM KH NSzSz


2012

Egy adott év parlagfű szezonját jól jellemzi, mekkora volt a legmagasabb napi terhelés. Az egészségügyi határértéket (30 db/m3) – mely már minden allergiásnál tüneteket okoz – többszörösen is meghaladták a megyében mért értékek.

24. táblázat: A legmagasabb pollenterhelés BÁCS-KISKUN megyében, 2008-2012 Év

Legmagasabb napi koncentráció értéke

A mért érték hányszorosan haladja meg az egészségügyi határértéket

2008

968

32

2009

704

23

2010

875

29

2011

848

28

214

7

2012


A legmagasabb napi maximum lehet egyetlen kiugró érték, ezért a parlagfű terhelés összehasonlításánál fontos információt ad az éves összpollenszám is.

34. ábra: Az éves összpollenszám alakulása BÁCS-KISKUN megyében, 1996-2012 Parlagfű pollenszám alakulása 1996-2012 Bács-Kiskun megye

25000

pollenszám db

20000 15000 10000 5000 0 Adatsor2

Évek 0

1996 év 1997 év 1998 év 1999 év 2000 év 2001 év 2002 év 2003 év 2004 év 2005 év 2006 év 2007 év 2008 év 2009 év 2010 év 2011 év 2012 év 12758

15501

9762

21771

15350

14376

11493

7291

11084

9010

4604

2171

14249

8752

12901

10930

4409

éves összpollenszám db


A monitorozott 19 év alatt országosan a legmagasabb terhelést 1999-ben Kecskeméten mérték, mely jelentősen meghalad minden más eddig mért értéket. A terhelés 2007-ben érte el a minimumot, azóta ingadozik, 2011 évben 10000db/m3 felett volt, majd 2012. évben kevesebb mint a felére csökkent.

2013.11.04.

46. oldal

BKM KH NSzSz


2012

Az allergiások szempontjából fontos a pollenterhelés megoszlása – nagyon magas értékek fordulhatnak elő rövid időszakra korlátozódva, vagy kissé alacsonyabb, ám tüneteket okozó napi koncentrációk mérhetők elhúzódóan. A gomba eredetű allergéneket májustól a pollenmonitorozási időszak végéig detektáljuk, közülük a Cladosporium és az Alternaria okozhat térségünkben allergiás tüneteket. A fűtési szezonban a beltéri allergénterhelés révén gyakoribbá válhatnak a penészgomba és poratka által kiváltott allergiás megbetegedések. 2012-ben a 43. héten, október 28-án fejeztük be Kecskeméten a pollenmonitorozást.

2013.11.04.

47. oldal

BKM KH NSzSz


2012

X. SZERVEZETT LAKOSSÁGI SZŰRŐVIZSGÁLAT A daganatos halálozás csökkentésére - rövid és középtávon - a korai felismerés és korai kezelés a leginkább ígéretes népegészségügyi stratégia; ennek eszköze a lakosságszűrés. A szűrés egészséges, vagy magukat egészségesnek gondoló személyek vizsgálatát jelenti, amelynek az a célja, hogy egyszerűen elvégezhető, a vizsgált személy számára kellemetlenséget nem okozó, alkalmas módszer segítségével kimutassák a rejtett, tüneteket és panaszokat még nem okozó betegséget. Ha a szűrővizsgálat eredménye pozitív, a szűrővizsgálat időben előbbre hozza a diagnózist és a kezelést. Az időnyerés nagyobb esélyt ad a súlyosabb következmények elkerülésére, vagy a teljes gyógyulásra, mintha a beteg a tünetek és panaszok megjelenése miatt fordult volna orvoshoz. A szűrésnek két formája van: alkalomszerű és szervezett. A szervezett szűrés népegészségügyi méretű, azaz nagy lakosságcsoportokra kiterjedő tevékenység. Az alkalomszerű szűréstől abban különbözik, hogy azt az egészségügyi ellátórendszer kezdeményezi, és adminisztratív eszköz alkalmazásával, a szűrésre rászorulók személyes meghívása és követése útján igyekszik elősegíteni, hogy a veszélyeztetett életkorban lévők minél teljesebb számban vegyenek részt a szűrővizsgálaton.

Emlőszűrés Az emlőrák a magyar nők leggyakoribb rákos megbetegedése. Emlőszűrésre a 45-65 éves nők kerülnek meghívásra, ők névre szóló meghívólevelet kapnak. A meghívásra 2 évente kerül sor (utolsó, bármilyen kezdeményezésű mammográfiás vizsgálat óta eltelt két év). Bács-Kiskun megyében kettő akkreditált emlőszűrő központ működik, Kecskeméten, mely a megye északi kétharmadát látja el, illetve Baján, a déli területek ellátására. Ezen kívül a kecskeméti szűrőközpont rendelkezik egy emlőszűrő busszal, mely a központtól távol eső településekre állhat be. 2011-ben Bács-Kiskun megyében 326 (verifikált adat) új emlőrákos esetet fedeztek fel. Az ez okból bekövetkezett halálesetek száma 115 volt. Az emlő rosszindulatú daganata miatti halálozás a megyében hosszú időn keresztül a regionális és az országos halálozás alatt alakult, 2011-ben kismértékben megemelkedve lényegében megfelelt az országos és regionális gyakoriságnak.

2013.11.04.

48. oldal

BKM KH NSzSz


2012

25. táblázat: Az emlőrák okozta halálozás alakulása Bács-Kiskun megyében és a Dél-alföldi régióban, 2011 SHH Bács-Kiskun

0,99

Dél-Alföld

0,96 Forrás: OTH

35. ábra: Emlőrák okozta halálozás Bács-Kiskun megyében, a Dél-alföldi régióban és Magyarországon 1985-2011 40

35

SHA 100000 főre

30

25

Bács-Kiskun Dél-Alföld

20

Magyarország 15

10

5

10

11 20

09 20

20

08

07 20

20

05

04

06 20

20

20

02

03 20

01 20

20

99

00 20

98 19

19

97

96 19

19

94

95 19

93

19

19

91

92 19

90 19

19

89

88 19

19

87

86 19

19

19

85

0


Méhnyak szűrés Meghívottak a 25-65 éves nők, akik, akár csak az emlőszűrésnél, névre szóló meghívólevelet kapnak. A meghívásra 3 évente kerül sor (utolsó, bármilyen kezdeményezésű citológiai vizsgálat óta eltelt három év). Bács-Kiskun megyében 23 nőgyógyászati szakrendelés és 75 nőgyógyászati magánrendelés szolgálja ki a szervezett nőgyógyászati szűrést, illetve 2009-ben kísérleti jelleggel bevonásra kerültek a védőnők, mely igen sikeres kezdeményezésnek bizonyult. Bács-Kiskun megyében 2011-ben 76 (verifikált adat) új méhnyak rákos megbetegedést diagnosztizáltak. Az ebben a betegségben elhunytak száma 2011-ben 15 volt, a standardizált halálozás (SHH 0,67) alacsonyabb az országos és a regionális (SHH 0,84) halálozásnál.

2013.11.04.

49. oldal

BKM KH NSzSz


2012

36. ábra: Méhnyak rák okozta halálozás Bács-Kiskun megyében, a Dél-alföldi régióban és Magyarországon 1985-2011 14

12

SHA 100000 főre

10

8 Bács-Kiskun Dél-Alföld Magyarország

6

4

2

0 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011


Vastagbélszűrés Magyarországon a vastagbélszűrés 2004 óta modellprogramként működik, a teljes lakosságra egyelőre nem terjed ki, de kiterjesztése tervezett. A vastag- és végbélrákok gyakorisága a gazdasági fejlődéssel arányosan növekszik, az európai jóléti államokban az egyik legpusztítóbb daganat. A Nemzeti Rákregiszter 2011-ben 10172 új esetet tartott nyilván és 5054 haláleset fordult elő. Bács-Kiskun megyében történt ebből 546 megbetegedés és 239 halálozás. A rendszeres szűrővizsgálattal a vastagbélrák miatti halálesetek nagy része megelőzhető lenne.

2013.11.04.

50. oldal

BKM KH NSzSz


2012

XI. KÁROS SZENVEDÉLYEK Dohányzás A Dohányzás Társadalmi Terhei Magyarországon című 2010-re vonatkozó OEFI tanulmány szerint Magyarországon a naponta dohányzók aránya a férfiaknál 2000 óta csökkenő tendenciát mutat, míg a nőknél számottevő változás nem tapasztalható, 1%-kal nőtt a rendszeresen dohányzó nők aránya. 26. táblázat: A dohányosok nem és korcsoport szerinti megoszlása Magyarországon, 2012 Dohányzási gyakoriság

Kor

Összesen %

naponta dohányzik

alkalmi dohányos

Férfi

Nő

%

%

18-24 év

30,3

33,9

27,1

35-64 év

32,4

35,6

29

65+ év

10,1

16,1

6,7

17+

27,6

32

23

18-24 év

2,7

2,8

2,6

35-64 év

0,9

1,3

0,5

65+

0,4

0

0,7

17+

1,3

1,5

1,1

Forrás: OEFI - TÁRKI

Az elszívott cigaretták száma közel 8%-kal esett vissza. A passzív dohányzás továbbra is jelentős probléma. A nemdohányzók 12%-a szívott be dohányfüstöt otthon, 7%-a a munkahelyén vagy a vendéglátóhelyeken zárt légtérben, 5%-uk a várótermekben, ötödük (21%) pedig a közösségi közlekedés várakozó és megálló helyein volt kitéve dohányfüstnek. Dohányzással összefüggésbe hozható betegséggel 2010-ben fél millió beteget láttak el a magyar kórházakban (az ápolt férfiaknak közel fele, a nőknek több mint egynegyede). A járóbeteg szakrendelésen regisztrált 3,6 millió eset közel 40%-ának ellátását (36%) valamilyen dohányzásnak tulajdonítható megbetegedés tette szükségessé. (A férfiaknál ez az arány 42%, a nőknél 30% volt.) 2010-ben 20.470 ember halt meg Magyarországon dohányzás következtében, ami az összes halálozás egyhatodát (16%) tette ki. Férfiak esetében az összes halálozás közel negyede (23%), nőknél a tizede (9%) volt a dohányzás következménye. 2013.11.04.

51. oldal

BKM KH NSzSz


2012

A dohányzás következtében elveszített életévek száma az országban 340 ezer volt. Átlagosan a dohányzó férfiak legalább 16, a nők legalább 19 évvel rövidítették meg az életüket. A veszteség kétharmada a gazdasági szempontból legaktívabb életszakaszra, a 35 és 65 év közötti időszakra esett. 2010-ben a dohányzással kapcsolatos állami bevételek az általános forgalmi adóból, a jövedéki adóból és egyéb befizetésekből (személyi jövedelemadó, társasági adó, járulékok) meghaladták a 360 milliárd forintot. Ennek közel háromnegyedét a jövedéki adó, negyedét az ÁFA tette ki. A magyar lakosság dohányzása miatt fellépő közvetlen és közvetett kiadások 2010-ben több mint 441 milliárd forintra rúgtak, a dohányzás miatt fellépő, egyéni és állami összes kiadás illetve bevétel szaldója 80 milliárd forint veszteség volt. A dohányzási szokások jövőbeni alakulását nagyban befolyásolja, hogy a fiatal generációkat milyen mértékben leszünk képesek visszatartani a rászokástól, illetve ha rászoknak, milyen dohányzási kultúrát követve fognak dohányozni. A legutóbbi Nemzetközi Ifjúsági Dohányzás Felmérés (2012 ) magyarországi adatgyűjtése 3844 7-9. osztályos tanuló megkérdezésével készült. Körükben a dohányzási szokások az alábbiak szerint alakultak: 57%-a kipróbálta már valaha a dohányzást (fiúk =61%, lányok =52%) 35%-a jelenleg is fogyaszt valamilyen dohányterméket (fiúk =41%, lányok =30%) 27%-a jelenleg cigarettázik (fiúk =31%, lányok= 23%) 7%-a jelenleg naponta cigarettázik (fiúk =9%, lányok =5%) 6% szívott szivart, szivarkát az elmúlt 30 napban (fiúk =9%, lányok =3% ) 13% szívott kézzel sodort cigarettát az elmúlt 30 napban (fiúk =15% , lányok = 10%) 20% szívott pipát / vízipipát az elmúlt 30 napban (fiúk = 24% , lányok =15%) 13%-a azoknak, akik már kipróbálták a dohányzást, 10 éves kora alatt próbálta először (fiúk =15% , lányok =10% ) 23%-a azoknak, akik soha nem dohányoztak lehetségesnek tartja, hogy a következő évben el fogja kezdeni a dohányzást(fiúk =22% , lányok =23% ) 13% használt e-cigarettát az elmúlt 30 napban (fiúk=16%, lányok 10%) 4,7% aki soha nem szívott dohányterméket használt e-cigarettát az elmúlt 30 napban 42% le akar szokni a dohányzásról 59% az elmúlt évben megpróbált leszokni a dohányzásról 49% már kapott valaha segítséget a leszokáshoz 24%-a mindig úgy érzi, hogy reggel rögtön rá kell gyújtania

2013.11.04.

52. oldal

BKM KH NSzSz


2012

A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló módosított 1999. évi XLII. Törvény előírásainak ellenőrzése kapcsán 2012. évben Bács- Kiskun megye területén a megyei NSZSZ és a Kistérségi Intézetek által összesen 1776 ellenőrzés történt. A kifogásolt egységek száma 62, intézkedés megtételére 29 esetben került sor. Egészségvédelmi bírságot 3 esetben szabtunk ki, melynek összege összesen 170.000 Ft volt. 37. ábra: A nemdohányzók védelmével kapcsolatos ellenőrzések egységtípusonkénti megoszlása Bács-Kiskun megyében, 2012 Munkahelyek

Szórakoztató- vendéglátó egységek Közforgalmú

Közoktatási gyermekvédelmi gyermekjóléti Egészségügyi szolgáltatók Szociális otthonok

Szálloda

közlekedési eszköz

közterület

szálloda


38. ábra: A nemdohányzók védelmével kapcsolatos intézkedések egységtípusonkénti megoszlása Bács-Kiskun megyében, 2012

Munkahelyek Szórakoztató- vendéglátó egységek Közforgalmú Egészségügyi szolgáltatók Szálloda közterület


2013.11.04.

53. oldal

BKM KH NSzSz


2012

Alkoholfogyasztás Az italfogyasztási szokások nagyon változatos képet mutatnak a világ különböző országaiban. Általánosságban elmondható, hogy a fejlett nyugat-európai országokban a fokozódó jólét már az 1950-es évektől átalakította az alkoholfogyasztási szokásokat, ennek hatására

emelkedett

az

alkoholisták

száma,

megnövekedett

a

tizenéves

fiatalok

alkoholfogyasztása és sokkal több lett az alkoholos eredetű erőszakos cselekmény (közlekedési baleset, bűnözés, testi sértések), vagyis az alkoholizmus sok európai országban komoly társadalmi problémává vált. Az is megállapítható, hogy azokban a földközi tengeri országokban, ahol mindennapos az alacsony alkoholtartalmú borok fogyasztása, kevés alkoholista volt, illetve van, és alacsony az alkoholspecifikus halandóság részaránya is az összhalálozásban. A kelet- és közép-európai országok, köztük Csehország, Szlovákia és Lengyelország italfogyasztási szokásai sok hasonlóságot mutatnak a hazai helyzettel: a sör- és a röviditalfogyasztás rendkívül elterjedt, a borfogyasztás kevésbé. Ugyanakkor az említett országokban az alkoholspecifikus mortalitás alacsonyabb, mint Magyarországon. Hazánkban az 1950-es évek végén jelent meg az alkoholizmus problémája társadalmi szinten, amelynek háttértényezői a háború utáni szegénység, az alacsony iskolázottság, a kisebb stressz tűrés, a megküzdési készségek hiánya. Az alkohol a problémák elől való menekülés útja lett. A rendszerváltozás után létrejött demokratikus, piaci típusú, teljesítménycentrikus társadalomban ezzel ellentétes tendenciák rajzolódnak ki, vagyis az alkoholizmus korábbi trendje megfordul, amit az is jelez, hogy az egy főre jutó alkoholfogyasztás 1989 óta csökken. Pusztán a fogyasztásra vonatkozó statisztikai adatokból messzemenő következtetéseket azonban nem lehet levonni, hiszen ezek nem tartalmazzák az illegális, és a házi kifőzésekből származó italmennyiségeket, amelyek jelentős mértékben torzíthatják a valós helyzetet. Az alkoholspecifikus morbiditás és mortalitás megfelelő mutató lehet, de mert az alkoholizmus egészségkárosító következményei hosszútávon nyilvánulnak meg, e mutatók csökkenésére is csak hosszútávon lehet számítani. Számos epidemiológiai kutatás foglalkozott már az alkoholfogyasztásnak az egészségi állapotra és a halandóságra gyakorolt hatásának vizsgálatával. Bizonyítottan szignifikáns összefüggés létezik a mértéktelen alkoholfogyasztás és a májzsugorodás, az emésztő- és légzőrendszer felső szakaszának daganatai, az agyvérzés, valamint az erőszakos cselekményekből származó sérülések között. Bár a jelenlegi tudományos álláspont szerint az alkohol önmagában nem karcinogén, de az mégis tény, hogy a krónikus alkoholfogyasztók

2013.11.04.

54. oldal

BKM KH NSzSz


2012

körében gyakoribbak a rosszindulatú daganatok (szájüregi, nyelőcső-, gége-, vastagbélmájrák, stb.). Ez részben magyarázható azzal is, hogy az alkoholisták többsége dohányzik, rosszabb a szájhigiénéje, de emellett egyre több tudományos publikáció foglalkozik az alkoholmetabolitok kokarcinogén hatásával, vagyis az alkohol lebomlása során keletkező acetaldehid rákkeltő jellegével. Az alkohol mértéktelen fogyasztása számos szerv károsodását okozhatja, hozzájárulva azok megbetegedéseihez. Károsítja a nyelőcső (nyelőcsőadenocarcinoma), a gyomor (reflux, gyomorrák), a máj (zsírmáj, hepatitis, májrák), a hasnyálmirigy (pancreatitis), és a belek (vékonybél-kontamináció) működését, emellett hozzájárulhat az idegrendszer (akut alkoholos intoxikáció, epilepszia, polineuropátia, kisagyi atrófia), a szív és érrendszer (magas vérnyomás, szívritmuszavar, szívinfarktus), a csontrendszer (osteoporózis), a hormonrendszer (zavart nemi működés, porfirinanyagcsere változás)

elváltozásaihoz,

az

anyagcsere

betegségekhez

(zsíranyagcsere-zavar,

cukorbetegség), illetve számos pszichiátriai kórképet is létrehozhat, mint például depressziót, szorongást, hallucinózist, delirium tremenst. Az alkoholprobléma mérésének nincs egyetlen elfogadott módszere, a fogyasztási szokások az alábbi indikátorokkal képezhetők le: -

Az egy főre jutó alkoholfogyasztás összesen és italfajtánként eladási adatok alapján

-

A nem regisztrált alkoholfogyasztás mértéke

-

A krónikus májbetegségben meghaltak száma

-

Az egyéb alkoholfogyasztásra visszavezethető halálesetek száma

-

Az alkoholfogyasztással összefüggő balesetben meghaltak száma

-

Az alkoholfogyasztással kapcsolatos bűncselekmények száma

-

A kezelt alkoholisták száma, ebből adott évben újonnan kezelésbe vettek száma Bács-Kiskun megyében a talajadottságok, a kedvező éghajlat, és a homoki kultúra által

meghatározott termelési hagyományok miatt kiemelkedően fontos a szőlőtermesztés, valamint azzal összefüggésben a borászat. A szőlő termőterülete az utóbbi két évtizedben ugyan csökkent, viszont a termésátlagok csaknem megduplázódtak, ennek következtében a termésmennyiség jóformán változatlan maradt. A hatékonyság növekedésével sajnos nem járt együtt a minőség emelkedése, így az itt készült borok továbbra is túlnyomóan az asztali kategóriába sorolhatók, ami egyrészt nem segíti elő a piaci problémák kezelését, másrészt a rendszeres borfogyasztók számára ezeknek az alföldi boroknak a fogyasztása magasabb egészségkockázatot jelent, mintha kiváló minőségű borokat fogyasztanának. Sajnos a legális forgalomban lévő borokon kívül a kétes eredetű, egészen rossz minőségű borok is nagy mennyiségben vannak jelen a piacon, különösen az elszegényedő társadalmi rétegek élnek

2013.11.04.

55. oldal

BKM KH NSzSz


2012

vele a megye középső területein, ami jelentősen rontja egészség- és életkilátásaikat. Az alábbi három ábrán megfigyelhető, hogy az európai országokétól lényegesen nem különböző alkoholfogyasztás mellett az italozás egészségkárosító hatása hazánkban mennyivel kifejezettebb, illetve, hogy a magyarországi alkoholfogyasztással kapcsolatba hozható halálozástól mennyivel nagyobb fokú a Bács-Kiskun megyében élő férfiak halálozása. 39. ábra: Az alkoholfogyasztás alakulása az Európai Unióban, Ausztriában, Csehországban, Finnországban és Magyarországon, 15 év felettiek, tiszta alkohol, 1970-2009 (l/fő)

Forrás: HFA adatbázis

40. ábra: Az alkoholfogyasztás okozta halálozás alakulása az Európai Unióban, Ausztriában, Csehországban, Finnországban és Magyarországon, SHA 100000 főre, 1980-2010

Forrás: HFA adatbázis

2013.11.04.

56. oldal

BKM KH NSzSz


2012

41. ábra: Az alkoholfogyasztással kapcsolatba hozható halálozás alakulása mindkét nemben Bács-Kiskun megyében és Magyarországon, SHH, 2004-2010 140 120

SHH

100 Bács-Kiskun, Férfi

80

Bács-Kiskun, Nő 60

Magyarország

40 20 0 2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

Forrás: OTH

Drogfogyasztás A 2011. évi ESPAD kutatás magyarországi adatfelvétele a tiltott és droghasználati célú szerfogyasztás jelentős mértékű terjedését mutatta 2007-hez képest. Az összes (tiltott és legális) szerfogyasztás életprevalencia értéke a megkérdezett 16 éves diákok körében 28,8% volt. Markánsan kirajzolódott egy strukturális átalakulás, amely szerint csökkent a heroin népszerűsége, ugyanakkor jelentősen nőtt az új pszichoaktív szerek elterjedtsége. A vizsgált szerek közül változatlanul a legelterjedtebb a marihuána, valamint a gyógyszerek orvosi javaslat nélküli fogyasztása és a szerves oldószer belélegzés. A prevalencia értékek alapján az ötödik helyet 2011-ben a mefedron foglalta el, ezt követték az amfetaminok, az egyéb szerek és az ecstasy. A valaha tiltott szert próbálók aránya nagyobb mértékben nőtt a lányok körében, illetve a vidéki iskolák esetében. A kezelési szükségletek alakulását tekintve a ’80-as évek második felében elsősorban szintetikus és természetes opiátok, valamint barbiturát származékok fogyasztásával kerültek bentlakásos ellátásba a szerhasználók. A rendszerváltozást követően egyre inkább a heroinfüggőség vált jellemzővé az ellátottak körében. A ’90-es évek második felétől fokozódott az amfetamin használók megjelenése a drogterápiás intézetekben. Az elmúlt években kannabisz használók, és új pszichoaktív szerek fogyasztói kerültek egyre nagyobb számban bentlakásos intézetekbe. Jelenleg 14 terápiás közösség működik Magyarországon, az utolsó hozzáférhető adatok alapján összesen 353 ággyal.

2013.11.04.

57. oldal

BKM KH NSzSz


2012

2011-ben Magyarországon mind a regisztrált visszaélés kábítószerrel bűncselekmények száma, mind a visszaélés kábítószerrel bűncselekményt elkövetők száma enyhe növekedést mutatott az előző év adataihoz képest. A visszaélés kábítószerrel bűncselekmények tárgya az esetek 79,2%-ában kannabisz, 8,5%-ában amfetamin volt. Valamennyi szertípus esetében a visszaélések több mint 80%-át a fogyasztói típusú visszaélések tették ki. 2011-ben a visszaélés kábítószerrel bűncselekményt elkövetők között számottevően nőtt a fiatalkorúak aránya. Bács-Kiskun megyében a Rév Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat Kecskeméten és környékén fejt ki karitatív közhasznú tevékenységet a szenvedélybetegek ellátásában. Az ellátási formát a szükségletek határozzák meg, azok változásával átjárás lehetséges az egyes formációk között. A motiválatlan szenvedélybetegekkel való foglalkozás gyakran az alacsony küszöbű gondozással kezdődik, majd közösségi ráhatással folytatódik és a nappali intézményben fejeződik be. 2012-ben 120 pszichiátriai beteggel és 141 szenvedélybeteggel foglalkoztak, ebből 51 fővel nappali ellátásban. Alacsony küszöbű gondozásban, melynek során szinte semmilyen feltételt sem támasztanak a résztvevővel szemben, 176 fő részesült. A Rév drogprevenciós tevékenységet is kifejt, elsősorban oktatási intézményekben és diákotthonokban. Részt vesz kortárs-segítők és önkéntes segítők képzésében is, illetve szociális szakemberek részére akkreditált továbbképzést szervez, önsegítő csoportokat tart fenn, segélyez. A megyei drogprevenciós tevékenységben, elsősorban iskolai egészségfejlesztői programok révén, népegészségügyi szakigazgatási szervünk is aktívan részt vállal. Saját összeállítású drogellenes multimédiával, a Bács-Kiskun Megyei Rendőrfőkapitányság Bűnmegelőzési Osztályától, mint együttműködő partnertől átvett szemléltetőeszközökkel, saját előadással vagyunk jelen középiskolák rendhagyó óráin, nyári táborokban, városi ifjúsági rendezvényeken. 2012 során a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv összesen 725 diákot és 40 szülőt, a területi intézetek 455 diákot értek el.

2013.11.04.

58. oldal

BKM KH NSzSz


2012

42. ábra: A különböző típusú szerfogyasztás életprevalencia értéke a 16 éves diákok körében Magyarországon nemenként, 2011 (%)

Forrás: Nemzeti Drog Fókuszpont

43. ábra: Szerenkénti életprevalencia értékek a 16 éves diákok körében Magyarországon, 2011 (%)

Forrás: Nemzeti Drog Fókuszpont

2013.11.04.

59. oldal

BKM KH NSzSz


2012

XII. JÁRVÁNYÜGYI HELYZET Egy terület járványügyi helyzetét meghatározó jelenségek, sokszor rövid időn belül, szinte pillanatszerűen változhatnak. Ez jellemzően egy-egy nagyobb járvány előfordulása kapcsán fordul elő, ám hatása csak átmeneti. Az egyes fertőző betegségeknél bekövetkező maradandó változások – trendek, tendenciák – viszont csak hosszabb ideig (évekig, évtizedekig) tartó megfigyelés révén érzékelhetők. A járványügyi helyzetelemzés alapjául elsősorban a fertőző beteg bejelentések, valamint a pozitív mikrobiológiai laboreredmények adatai szolgálnak. Magyarországon a 63/1997. (XII. 21.) NM rendelet több mint 60-féle heveny fertőző betegség kötelező bejelentését rendelte el. Ezen kívül meghatározott fertőző betegségek kórokozóinak kimutatása esetén a laboratórium 24 órán belül értesíteni tartozik a pozitív személy lakhelye szerint területileg illetékes NSZSZ-t az eredményről. A fertőző beteg bejelentési és nyilvántartási rendszer működési effektusa soha nem 100%-os, mert az egészségügyi szolgáltatók nem jelentenek be minden megbetegedést. Ennek ellenére a bejelentési fegyelem közel azonos szintjén az adatok következtetések levonására alkalmas módon összehasonlíthatók.

A gyomor-béltraktust érintő fertőző betegségek Az utóbbi 15 évben regisztrált, gyomor-béltraktust érintő, ún. enterális fertőző betegségek közül az időszak első felében a salmonellosis dominált, a későbbiekben viszont, az egyszerűen kivitelezhető labordiagnosztikai eljárások elterjedésének is köszönhetően, a vírusos eredetű megbetegedések kerültek előtérbe. Egy 4 éves periódus kivételével erőteljesen jelen volt a megbetegedések között a campylobacteriosis is. Az egyéb kategóriában jegyzett, ritkán előforduló enterális kórképek csoportjába tartozó esetek (a diagramon a legfelső „réteg”) szinte „elfogytak” az időszak végére.

2013.11.04.

60. oldal

BKM KH NSzSz


2012

44. ábra: Bejelentett enterális fertőző betegségek megoszlása Bács-Kiskun megyében, 1998 – 2012

1800 1600 1400

esetszám

1200 1000

Egyéb Vírusos gastroenteritis

800

Campylobacteriosis Salmonellosis

600 400 200 0 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 év


A bejelentett megbetegedések csökkenő trendje 2010-ben megfordult, ekkor 72,4%-kal több megbetegedést regisztráltunk, mint az előző évben. Az elért szint az utolsó 2 évben fennmaradt. Az utóbbi 3 évben regisztrált „plusz bejelentések” nagyobb részt annak a kitartó szakmai tevékenységnek tudhatók be, melyet a fertőző beteg bejelentési fegyelem javítása érdekében megtettünk.

Vírushepatitisek Vírushepatitist a tudomány mai állása szerint legalább 8 különböző, az emberi májhoz adaptálódott, ún. hepatotrop vírus, valamint alkalomszerűen néhány egyéb vírus képes okozni. A fertőző beteg nyilvántartásban a 4 leggyakrabban előfordulót (hepatitis A, B, C, E) lehetséges saját néven rögzíteni. Az egyéb kórokozó ágensek által kiváltott, valamint a nem tisztázott kórokú megbetegedéseket hepatitis infectiosa k.m.n. diagnózissal tartjuk nyilván. A hepatitis A és a hepatitis E vírus enterális úton (széklettel, fertőzött élelmiszerekkel), a többi kórokozó vérrel és egyéb testváladékkal terjed. A betegség járványügyi helyzetének jellemzésére itt is hosszú idősort alkalmaztunk.

2013.11.04.

61. oldal

BKM KH NSzSz


2012

45. ábra: Akut vírushepatitisek aetiológiai megoszlása Bács-Kiskun megyében, 1994 – 2012

60

50

esetszám

40

HEV Tiszt

30

HCV HBV HAV

20

10

0 1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

év


A bejelentett megbetegedések száma 1994 – 2012. között az évi 50 körüliről a periódus végére évi 10 alá csökkent. Különösen 1998 – 2002. között csökkent nagy léptékben a megbetegedések száma. 2010-ben 16 esetszámmal átmenetileg ugyan hanyatlott a járványügyi helyzet, a következő évet azonban a korábbi kitűnő sorozat folytatásaként az eddigi legkedvezőbb mérleggel (4 megbetegedés) zártuk. A kóroki

struktúra alakításában – kiváltképp a vizsgált időszak elején – a hepatitis A

vírusnak volt kimagasló szerepe. A hepatitis B gyakoribb előfordulása az első 4 évben, majd később 2005-ben is jelentősen befolyásolta az összképet. A hepatitis C vírus fokozatosan veszített jelentőségéből, 2007 –2011. év között az akut vírushepatitisben megbetegedettek között hepatitis C által okozott esetet nem is detektáltunk. A hepatitis A, B és C típusú hepatitis esetek háttérbe szorulásával párhuzamosan napjainkban egyre inkább teret nyer a „rejtélyes” hepatitis E vírus, amelyről igazolták már, hogy zoonózis, azaz állatról emberre terjedő betegség. Magyarországon az eddigi vizsgálatok szerint a sertés a fő rezervoár, a humán megbetegedésekben a leggyakoribb fertőző forrás. 2011-2012-ben a klasszikus hepatitis vírusok (hepatitis A, hepatitis B, hepatitis C) jelentősége tovább marginalizálódott: 2011-ben első alkalommal nem fordult elő megyénkben hepatitis A, ill. 2012-ben hepatitis B megbetegedés.

2013.11.04.

62. oldal

BKM KH NSzSz


2012

A heveny vírushepatitisek előfordulási gyakoriságának folyamatos csökkenése országos tendencia, a változások jó irányba haladnak. Továbbra is súlyos népegészségügyi problémát jelentenek viszont a hepatitis B és hepatitis C vírusok által okozott krónikus májbántalmak, krónikus gyulladással, májcirrhosissal, primer májrákkal.

HIV/AIDS A HIV/AIDS járványügyi helyzet az utóbbi években egyértelműen romlott. A bejelentési kötelezettség bevezetésétől (1986. év) összesen 19 AIDS megbetegedést regisztráltunk, ebből az utolsó 6 évben 8 megbetegedés történt. A 2011-ben jelentett 4 megbetegedés a legtöbb a betegség megyei történetében. A HIV-fertőzést 1998. óta kell bejelenteni, azonban 1986. óta rendelkezünk adatokkal a vírus hordozásáról.

Aggasztó

tendenciaként

érzékeljük

a

HIV-fertőzés

gyakoriságának

növekedését: 18 esetet (38,3%) az utóbbi 5 évben verifikáltak.

27. táblázat: HIV pozitív/AIDS esetek és meghaltak száma kockázati csoportok szerint Bács-Kiskun megyében, 1986 – 2012 HIV fertőzöttek száma Kockázati csoportok

ebből Férfi

Nő AIDS-ben megbetegedett

Meghalt

Homo - biszexuális

27

-

12

6

Heteroszex kontakt

3

7

2

3

Hemofiliás

1

-

-

-

Transzfúziós recipiens

1

-

-

-

Nozokomiális fertőzés

1

1

2

-

Maternális

1

-

1

1

Ismeretlen

5

-

2

-

Összesen:

39

8

19

10


2013.11.04.

63. oldal

BKM KH NSzSz


2012

Védőoltással megelőzhető fertőző gyermekbetegségek Az életkorhoz kötött, kötelező védőoltással megelőzhető fertőző gyermekbetegségek járványügyi helyzete, ahogy az egész országban, megyénkben is kivételesen jó. Az 1988-89-es emlékezetes, nagy, országos kanyaró járvány óta hazai eredetű megbetegedést nem igazoltak megyénkben, mindössze egy Németországból importált eset fordult elő 2001. évben. 2012-ben ismét diagnosztizáltak 1 esetet, ám ekkor sem Magyarországon fertőződött a beteg. A kanyaróhoz hasonlóan alakult a rubeola járványügyi statisztikája is: a 2012-ben igazolt egyetlen megbetegedést megelőzően utoljára 1997-ben regisztráltuk megyénkben a betegség előfordulását. Mumps megbetegedést immár 8. éve nem láttak gyermekorvosaink. A pertussis (szamárköhögés) megbetegedések megyei történetében már volt egy évtized, amikor 1991. és 2001. között egyetlen megbetegedést sem diagnosztizáltak, 2002-től azonban évi 1-2 megbetegedés „be-becsúszott”, 2010-ben éppenséggel 4 is. Utolsó regisztrált esetünk egy még nem oltható korú csecsemő 2011. évi megbetegedése volt.

Idegrendszeri fertőző betegségek Az

idegrendszeri

fertőző

betegségek

egyik

csoportját

az

ún.

gennyes

agyhártyagyulladások (meningitis purulenta) képezik. A klinikai tünetegyüttest számtalan baktérium okozhatja, ezek közül hármat megkülönböztetnek a többitől: a meningococcus által okozott agyhártyagyulladás meningitis epidemica, a Streptococcus pneumoniae okozta megbetegedés pneumococcus meningitis, a Haemophilus influensae kórokú haemophilus meningitis néven jelentendő. A többi eset meningitis purulenta k.m.n. elnevezéssel kerül regisztrálásra. A betegséget a rendszerint súlyos lefolyás jellemzi. A legtöbb fertőző beteg halálozás ebben a betegség csoportban történik. Az utóbbi 5 évben megyénk területén a klinikai kórforma az alábbiak szerint fordult elő: 46. ábra: Gennyes agyhártyagyulladás megbetegedések aetiológia szerinti megoszlása Bács-Kiskun megyében, 2008 – 2012 14

e se tszá m

12 10 8 Menin git is epidemica 6

P neumococcus meningit is

4

Haemo philus men ingit is Menin git is p urulen t a k.m.n.

2 0 2008

2009

2010

2011

2012

év


2013.11.04.

64. oldal

BKM KH NSzSz


2012

Látható, hogy a megbetegedések szűk határok közötti ingadozása mögött semmiféle tendencia nem fedezhető fel. Az idegrendszeri fertőző betegségek másik csoportját az agyhártyák, ill. az agyvelő savós (serosus) gyulladásával járó kórképek alkotják. Ide tartoznak klasszikusan a meningitis serosa, az encephalitis infectiosa, a kullancsencephalitis elnevezésű betegségek. Az utóbbi években egyre markánsabban bejelentkezett egy „új” betegség, a nyugat-nílusi láz. A kullancsencephalitist és a nyugat-nílusi lázat meghatározott specifikus vírusok, a másik 2 kórképet sokféle egyéb vírus okozza. A megbetegedések szinte mindig jóindulatúak, a betegek többnyire könnyen gyógyulnak. A kullancsencephalitis földrajzi helyhez kötött, természeti gócos fertőzésnek minősül. A magyarországi gócok Nyugat-, Közép- és Dél-Dunántúl területén, valamint Nógrád megyében találhatók. A Bács-Kiskun megyei betegek a természeti gócokban fertőződtek, méhészkedés közben érte őket a fertőzött kullancs csípése. A nyugat-nílusi láz vírusának gazdái madarak, közöttük szúnyogok révén terjed, az emberre is szúnyogcsípés útján kerül át a kórokozó. A vírus nagy távolságokra a költöző madarak révén jut el. A betegség szezonális időszaka hazánkban augusztus-október közé tehető. A betegség jelenleg világszerte terjedőben van. Magyarországon 2008. óta kötelező a megbetegedések bejelentése.

47. ábra: Vírusok okozta idegrendszeri fertőző megbetegedések megoszlása Bács-Kiskun megyében, 2008 – 2012 18 16

esetszám

14 12 Nyugat -nílusi láz

10

Kullancsencephalit is

8

Encephalit is inf.

6

Meningit is serosa

4 2 0 2008

2009

2010

2011

2012

évek


Az időszak közepétől a meningitis serosa esetek kissé megszaporodtak és „megérkezett” megyénkbe is a Nyugat-nílusi láz.

2013.11.04.

65. oldal

BKM KH NSzSz


2012

Zoonózisok A zoonózisok „olyan betegségek és fertőzések, amelyek természetes úton átterjedhetnek gerinces állatokról az emberre” (WHO, 1982). Rendkívül színes betegség csoport, eltérő klinikummal, epidemiológiai jellemzőkkel. Zömmel sporadikus formában jelentkeznek. Emberről emberre általában nem terjednek. A humán fertőzések alakulása a fertőzést közvetítő állatfaj biológiájától és epidemiológiai körülményeitől nagymértékben függhet. A betegségek többségében vadon élő állatoktól, néhány betegségben háziállattól, vagy domesztikálódott, ház körül élő rágcsálótól fertőződik az ember. Minél közelebb él az emberhez a fertőzőképes állat, annál nagyobb az esély a fertőződésre.

28. táblázat: Zoonózisok okozta megbetegedések Bács-Kiskun megyében, 2008 – 2012 Betegség Lyme-kór

2008 22

2009 19

2010 23

2011 24

2012 12

Listeriosis

2

0

2

1

0

Leptospirosis

2

0

0

1

1

Tularemia

3

1

8

2

2

Ornithosis

1

0

0

3

3

Q-láz

1

3

4

3

3

Toxoplasmosis

3

3

8

11

8

Schistosomiasis

0

0

0

0

1*

Taeniasis

1*

1*

0

0

1

* importált esetek Forrás: BKMKH NSzSz

A járványügyi helyzet elemzésének egyik kardinális kérdése: hogyan alakultak a fertőző betegség következtében történt elhalálozások.

2013.11.04.

66. oldal

BKM KH NSzSz


2012

29. táblázat: Fertőző beteg halálozások alakulása Bács-Kiskun megyében, 2008 – 2012 Betegség

2008

2009

2010

2011

2012

Enteritis infectiosa k.m.n.

-

-

-

1

-

Hepatitis infectiosa

1

-

-

-

-

AIDS*

1

-

1

-

-

Meningitis purulenta

3

-

6

-

3

Meningitis epidemica

-

-

-

-

-

Haemophilus meningitis

1

-

-

-

-

Pneumococcus meningitis Meningitis purulenta k.m.n.

-

-

3

-

1

2

-

3

-

2

Creutzfeldt-Jakob betegség

2

-

-

1

1

Listeriosis

2

-

-

-

Leptospirosis

1

-

2 -

-

-

Tetanus

-

-

-

-

-

Ornithosis

-

-

-

-

-

2

4

Összesen: 10 0 9 * A tárgyévben meghaltak száma, függetlenül a megbetegedés idejétől. Forrás: BKMKH NSzSz

2008 – 2012. között Bács-Kiskun megyében évi 2 – 10 haláleset történt, kivéve 2009. évet, amikor egyetlen fertőző beteg halálozást sem regisztráltunk. Ez példa nélkül áll a megye történetében. A táblázatból kitűnik, hogy a leggyakoribb klinikai kórkép, amely halálhoz vezetett, a gennyes agyhártyagyulladás volt. A 12 meningitis purulenta eseten kívül a 4 listeriosis diagnózissal jelentett, halálozással végződött megbetegedés is gennyes agyhártyagyulladás formájában zajlott. Az összes halálozás 64,0%-át tehát a purulens meningitisek tették ki.

Veszettség Kedvező jelenség, hogy a Bács-Kiskun megyében 2001 tavaszán elkezdett, a rókák veszettség

elleni

védelmét

szolgáló

orális

immunizációs

program

következetes

alkalmazásával 2003 végétől megyénk területe veszettség mentessé vált. Az utolsó igazolt állati veszettség 2003-ban fordult elő (3 róka, 1 macska, 1 szarvasmarha).

2013.11.04.

67. oldal

BKM KH NSzSz


2012

A rókák 2012. évi őszi, veszettség elleni, orális immunizálási kampányára 2012. október 01. és 2012. október 16. között került sor.

30. táblázat: Igazolt állati veszettségi esetek alakulása Magyarországon és Bács-Kiskun megyében állatfajonként, 1999 – 2012 róka

kutya

macska

szarvasmarha

egyéb

összes

év

ország

1999.

315

71

19

4

45

12

16

7

14

3

409

97

2000.

394

61

23

4

70

24

27

8

7

1

521

98

2001.

237

20

13

3

42

9

15

0

8

0

315

32

2002.

120

11

4

0

18

4

8

0

9

1

159

16

2003.

127

3

7

0

18

1

13

1

2

0

167

5

2004.

106

0

7

0

3

0

4

0

1

0

121

0

2005.

4

0

0

0

2

0

0

0

0

0

6

0

2006.

2

0

0

0

0

0

1

0

0

0

3

0

2007.

3

0

0

0

1

0

0

0

1

0

5

0

2008.

6

0

1

0

0

0

0

0

0

0

7

0

2009.

1

0

0

0

0

0

0

0

1

0

2

0

2010.

9

0

1

0

0

0

0

0

1

0

11

0

2011.

0

0

0

0

0

0

0

0

2

0

2

0

2012.

0

0

0

0

0

0

0

0

1

0

1

0

megye ország

megye ország

megye ország

megye

ország

megye ország

megye

Forrás: OEK, BKMKH NSzSz

2012. évben 108 fő lyssa gyanús sérülést jelentettek.

31. táblázat: Lyssa gyanús sérülések a sérülést okozó állatfaj szerint Bács-Kiskun megyében, 2012 kutya macska denevér patkány

73

26

1

3

mezei menyét róka összesen nyúl

1

1

3

108

Forrás: OEK, BKMKH NSzSz

2013.11.04.

68. oldal

BKM KH NSzSz


2012

Védőoltások Megyénkben az átoltás üteme kedvezően alakult. Az életkorhoz kötött kötelező folyamatos védőoltásoknál a 6 éves kori védőoltás kivételével minden oltásnemben az átoltottság javulást mutat az előző évhez képest. Az oltásteljesítés folyamatos oltások esetén eléri, illetve meghaladja a 99,9%-ot. A kampányoltások teljesítése minden oltásfajtánál 99,8% vagy e feletti. 32. táblázat: Az átoltási ütem alakulása Bács-Kiskun megyében, 2008 – 2012 Június

DTPa+IPV+Hib (2 hónapos)

DTPa+IPV+Hib (3 hónapos)

DTPa+IPV+Hib DTPa+IPV+Hib MMR (4 hónapos) (15 hónapos) (18 hónapos)

DTPa+IPV (6 év)

2008.

igen jó

igen jó

igen jó

igen jó

igen jó

igen jó

2009.

igen jó

igen jó

jó

igen jó

igen jó

igen jó

2010.

igen jó

igen jó

igen jó

igen jó

jó

igen jó

2011.

igen jó

igen jó

jó

igen jó

igen jó

igen jó

2012.

igen jó

igen jó

jó

igen jó

igen jó

igen jó


2012/2013. évi influenza szezon Az influenza figyelőszolgálatban a klinikai adatgyűjtést 77 háziorvos (39 felnőtt, 20 gyermek és 18 vegyes praxis) végezte a megyében Az adatgyűjtési időszak 2012. 40. hetétől 2013. 20. hetéig tartott. A résztvevő orvosok hetente jelentették az alábbi adatokat: •

az adott héten orvoshoz forduló betegek száma,,

•

az adott héten influenzaszerű megbetegedéssel (ISZM) orvosnál jelentkezők száma korcsoportonként.

A kijelölt praxisokban ellátott lakosságszám összesen 126262 fő, a megfigyelésbe bevont lakosságszám a megye népességének 24,1 %-a. Összesen 2485 fő influenzaszerű megbetegedését jelentettek a szolgálatba bevont háziorvosok. A legtöbb megbetegedés a 8. - 10. héten volt, 921 fő, mely az összes ISZM 37 %-a.

2013.11.04.

69. oldal

BKM KH NSzSz


2012

48. ábra: Influenza szerű megbetegedések számának alakulása Bács-Kiskun megyében a 2012/2013 évi influenza szezonban 350

300

betegek száma

250

200

150

100

50

0 40.

42.

44.

46.

48.

50.

52.

2.

4.

6.

8.

10.

12.

14.

16.

18.

20.

het ek


Az Influenza aktivitás a 2012/2013. évi szezonban, Bács-Kiskun megyében mindvégig mérsékelt maradt, így - a megelőző évektől eltérően- fekvőbeteg-ellátó intézményeinkben látogatási tilalom elrendelése nem vált szükségessé. A kórházi vezetés saját hatáskörben sem korlátozta a látogatást az osztályokon. A cirkuláló vírus monitorozása céljából 5 fő sentinel háziorvos küldött, összesen 23 db légúti mintát az Országos Epidemiológiai Központ Légúti vírus osztályára.

49. ábra: Sentinel minták száma és eredménye heti bontásban Bács-Kiskun megyében a 2012/2013 évi influenza szezonban

9 8 7

minták száma

6 RSV 5

Adeno Influneza B

4

Influenza A (H3) 3

Influenza A (H1) mint aszám

2 1 0 47.

51.

1.

5.

6.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

het ek


2013.11.04.

70. oldal

BKM KH NSzSz


2012

A Bács-Kiskun megyében térítésmentesen rendelkezésre álló 60.000 adag Fluval AB oltóanyagból a háziorvosok, foglalkozás-egészségügyi orvosok a kockázati csoportba tartozó személyek oltásához összesen 45.820 adagot használtak fel, ezen belül a legtöbb oltást az egészségi állapotuktól független 65 éven felüli személyek (26.816 fő), és a szív- és érrendszeri megbetegedésben szenvedők (6.953 fő) kapták. A 3 évesnél fiatalabb kockázati csoportba tartozó személyek részére 250 adag Vaxigrip Junior vakcina oltóanyag állt rendelkezésünkre, összesen 156 adag térítésmentes oltóanyag került felhasználásra a gyermek és vegyes háziorvosi praxist ellátó orvosok által.

Egészségügyi ellátással összefüggő fertőző betegségek helyzete: Az egészségügyi ellátással összefüggésbe hozható fertőzésekre vonatkozó adatok gyűjtése az EFRIR Nemzeti Nosocomiális Surveillance Rendszeren (NNSR) keresztül történik, amely 2005 évben került bevezetésre. A fekvőbeteg intézményekben előforduló járványok, véráramfertőzések és multirezisztens kórokozók által okozott infekciók bejelentése kötelező. A megyénk területén működő 5 fekvőbeteg intézmény által regisztrált véráramfertőzések és multirezisztens kórokozók által okozott infekciók száma az országos tendenciának megfelelően, évről-évre emelkedik. Multirezisztens kórokozó (MRK) alatt három vagy több antibiotikum csoporttal szemben ellenálló kórokozót értünk, amelyek az évek során szelektálódtak ki (elsősorban a helytelen antibiotikum felhasználás miatt), és az egész világon a legjelentősebb járványügyi problémát jelentik Elsősorban a fekvőbeteg intézményekben kezelt, fertőzésekre fogékonyabb, sérülékenyebb ápoltak körében okoznak fertőzéseket. A multirezisztens kórokozók által okozott infekciók jelentősége a korlátozott terápiás lehetőségek, a magasabb halálozás, kórházi járványok kialakulásának veszélye miatt óriási.

2013.11.04.

71. oldal

BKM KH NSzSz


2012

50. ábra: Kötelezően jelentendő egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések alakulása Bács-Kiskun megyében 2005-2012 100%

Kórokozók előfordulásának aránya

90% 80%

CDI

70%

CRE VISA

60%

MSTM

50%

MACI VRE

40%

MECO

30%

MPAE MKLE

20%

MENB

10%

MRSA

0% 2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

Év


A jelentési időszak kezdetén legmagasabb előfordulási arányt mutató MRSA (Multirezisztens Staphylococcus aureus) szerepe csökken, ugyanakkor a Gram negatív multirezisztens kórokozók szerepe – az országos tapasztalatokhoz hasonlóan – növekszik. A 2011. április 01. óta kötelezően – MRK rendszeren keresztül – jelentendő Clostridium difficile (CDI) által okozott infekciók száma, aránya messze a legmagasabb, így jelenleg megelőzésük, gyógyításuk jelentősége igen nagy.

2013.11.04.

72. oldal

BKM KH NSzSz


2012

XIII. KÖZEGÉSZSÉGÜGYI HELYZET TELEPÜLÉS- ÉS KÖRNYEZET- EGÉSZSÉGÜGY

Vízhigiéne (2012) Ivóvíz

Bács-Kiskun megyében mind a 119 településen biztosított a közműves ivóvíz szolgáltatás, a lakosság 87 %-a (455129 fő) közüzemi ivóvízzel ellátott. A vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 87,3 %, (városokban átlagosan 90,4%, községekben 81,1,8%) mely az országos átlaghoz képest 7,8 %-os lemaradást mutat. A bekapcsolt lakások arányában településenként nagyon erős a szóródás, legkedvezőtlenebb a nagyszámú külterületi népességgel rendelkező településeknél. 119 településünk közül 118-at a megye közigazgatási területén létesített 97 vízmű lát el ivóvízzel, 1 település a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Csépa Regionális Vízműről vesz át ivóvizet. A 16 városi, 4 regionális és 77 községi közmű által kitermelt víz 80,7 %-ban védett, mély rétegekből, 18,4 %-ban Duna-menti parti kutakból, 0,9 %-ban sekély mélységű sérülékeny vízadókból származik. A hasznosított vízkészletek minősége általában kedvezőtlen, a mély rétegvizekben nagy gyakorisággal határérték feletti az arzén, a vas, a mangán, az ammónia, és a metán tartalom. A megye kisebb, jól körülhatárolható térségeiben a víz kemény, nagy a klorid és nátrium tartalom, másutt a keménység nem éri el az optimális szintet. A parti kutakból és a sekély rétegekből kitermelt víz az ammónia, a vas és a mangán tartalom miatt igényel kezelést. A kitermelt víz minőségének javítása érdekében 2012-ben 46 vízműnél működtettek víztisztító berendezést. A tisztítóművek többsége a nyolcvanas, kilencvenes években készült, gondos üzemeltetés mellett sem alkalmasak a jelenlegi vízminőségi határérték teljesítésére. A 201/2001. (X.25.) Kormány rendelet hatálybalépését követően csupán 6 vízkezelő berendezés épült meg, de az arzén koncentráció határérték alá történő tisztítása ezeknél sem minden esetben biztosított. A közművek által szolgáltatott ivóvíz mennyisége 2012-ben 21069 ezer m3 volt, ebből a lakosságnak szolgáltatott ivóvíz mennyisége a megyében 16307 ezer m3, (77,4%), az egy lakosra jutó vízfogyasztás 31,1 m3/év. A közüzemi ivóvízvezeték hálózat hossza a megyében 3800,7 km, ebből a városokban 2252,6 km épült ki, a községekben 1548,1 km. Az üzemelő 2013.11.04.

73. oldal

BKM KH NSzSz


2012

közkifolyók száma összesen 1622, ennek a 56 %-a a megye városaiban, 44 %-a községekben létesült. A szolgáltatott ivóvíz mennyisége az előző évekhez képest csökkent, vízműveink többsége jelentős tartalék kapacitással rendelkezik, vízhiányt megyénk területén 2012. évben az üzemeltetők nem jelentettek. Az ivóvíz arzéntartalmának határérték alá szorítása az Ivóvízminőség Javító Program egyik fő célkitűzése, ami az uniós források bevonásával működő Környezet és Egészség Operatív

Program

(KEOP-1.3.3)

pályázati

keretei

között

az

érintett

települési

önkormányzatok pályázati részvételére alapozva eredetileg 2009 végére kellett volna befejeződni. Ennek keretében a megyében víztisztító technológia megvalósítására, próbaüzemére a tárgyévben sajnos még nem került sor, valószínűleg a legjobb esetben is csak év végére várható néhány próbaüzemi eljárás megindítása. Bács-Kiskun megyében 60 településen, illetve önálló vízművel rendelkező településrészen nem biztosított a jogszabályi előírásoknak megfelelő minőségű ivóvíz arzén és bór tekintetében, ez a megye településeinek 51%-át érinti, ennek következtében a lakosság 26 %-a fogyaszt „nem ivóvíz” minőségű vizet. 50 településen (42 %) az arzén koncentrációja haladja meg a 10 µg/l határértéket, ez a megye lakosságának a 24 %-át érinti. A bór határérték 4 településen (3 %) nem teljesül, a lakosság 1%-a érintett. A települések arányához képest a viszonylagosan alacsony lakosságszám azzal magyarázható, hogy az arzén és bór határérték túllépés a 22 város közül csak 7 települést érint. Az üzemeltetők - ideiglenes megoldásként - 2012. december 25-e előtt az alábbi településeken biztosítottak a lakosság részére határérték alatti arzén tartalmú ivóvizet: Érsekcsanád, Borota, Madaras, Katymár, Bácsalmás, Kunbaja, Gara, Bácsszentgyörgy, Tataháza, Mátételke. Érsekcsanád kivételével az üzemeltetők intenzifikálással oldották meg az arzén határértékre történő csökkentését. Érsekcsanád települést Sükösd vízmű látja el vezetékes vízzel, a távvezeték megépítésére 2012. december közepén került sor. A fejlesztésekre nagyrészt a Kormánynak a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból történő előirányzat átcsoportosításáról szóló 1380/2012. (IX.20.) számú határozatában foglaltak alapján került sor, az illetékes önkormányzatok a megvalósításra a Kormánytól meghatározott összeget kaptak. Az ammónia vonatkozásában a 0,5 mg/l határértéket meghaladó települések száma a jelenleg hatályos jogszabály alapján 66 (56%), a lakosság 33%-a érintett. (Megjegyezzük, hogy egyes települések esetében, egyszerre több paraméter is meghaladja az előírt határértéket.)

2013.11.04.

74. oldal

BKM KH NSzSz


2012

Bács-Kiskun megyében nincs olyan település, ahol rendszeres ellenőrzésre kijelölt helyen nitrit határérték túllépés fordult volna elő a múlt évben, illetve a hálózati víz nitritesedésére a víz ammónium tartalma miatt alapos gyanú merülne fel. Ellenőrző bakteriológiai és kémiai vizsgálatot az üzemeltetők 2012 évben a kötelezőnél valamivel nagyobb százalékban végeztek. A teljesítés a kémiai vizsgálatok esetében 114,5 %-os, a bakteriológiai vizsgálatok esetében 113,9 %-os. Az üzemeltetők által a fogyasztói pontokról vett összes bakteriológiai minta 93,8%-a megfelelő, 5,1 %-a kifogásolt minőségűnek bizonyult, 1% el nem fogadható minta volt. Eredményeik alapján a hálózati vizek bakteriológiai tisztasága rendkívül kedvező. Az önellenőrző vegyi vizsgálatok eredménye jóval kedvezőtlenebb, de reális képet ad a hálózati vizek kémiai minőségéről. A kifogásolási arány szinkronban van a 201/2001. (X.25.) Kormány rendelet mellékletében rögzített vízminőségi állapottal. A jogszabályi előírásoknak megfelelően a 10 µg/l értéket meghaladó arzénkoncentráció esetén a víz „nem ivóvíz” minősítést kapott. Az elvégzett összes kémiai vizsgálat alapján a minták 19,9 %-a megfelelő, 58,8 %-a kifogásolt, 21,3 %-a el nem fogadható. Az el nem fogadható minőségű, összesen 245 minta közül a legtöbb esetben az arzén, néhány esetben a bór tartalom haladta meg az előírt határértéket. Az elvégzett biológiai vizsgálatok jó képet mutatnak a hálózatok minőségéről, a minták 92,2 % megfelelő minősítésű, és csupán csak 7,8 %-a volt kifogásolt, főleg véglények és férgek jelenléte miatt. Bács-Kiskun megye területén szolgáltatott közműves ivóvizek minőségének hatósági ellenőrzése érdekében 159 ellenőrző kémiai minta, 301 ellenőrző bakteriológiai minta feldolgozása, valamint 14 részletes (kémia, bakteriológiai, biológiai) vizsgálat történt meg. Bakteriológiai irányú vizsgálataink alapján a közműves ivóvizek 90,7 %-ban megfelelőnek bizonyultak, a kifogásolt minták száma 5,6 %, az el nem fogadható minták száma összesen 9,7 %. Kémiai irányú vizsgálatok alapján a minták 42,8%-a volt megfelelő, 25,8 %-a kifogásolt, és 31,4 %-a el nem fogadható minősítést kapott. Az el nem fogadható minősítésű mintákban minden esetben az arzén koncentráció haladta meg a vonatkozó határértéket. A biológiai vizsgálatok 71,4 %-a megfelelő, 28,6 % kifogásolt minősítésű volt. A kifogásolás oka itt is a véglények és a férgek jelenléte volt.

2013.11.04.

75. oldal

BKM KH NSzSz


2012

A mélyfúrású kutakban főként a megye középső és déli részén nagy gyakorisággal van jelen egészségügyi határértéket meghaladó vas, mangán tartalom, gyakori a határértéket meghaladó ammónium és metán koncentráció. Jól körülhatárolható kisebb térségek vízminőségi problémái a keménység, klorid, nátrium kémiai összetevők, valamint 3 településen a bór határérték feletti koncentrációja. Az arzén szempontjából érintett lakosság nagyságát a KSH településenkénti lakónépességi adataival jellemeztük. Bács- Kiskun megyében az ivóvizek arzén (As) tartalma az EU/HU határértéket (10µg/l) 50 településen haladja meg. Valamennyi érintett település önkormányzata csatlakozott a vízminőség-javító programhoz, melynek legkésőbb 2015. június 30-ig kell megvalósulnia. A megyében azokon a településeken ahol az arzén, vagy a bór koncentráció meghaladja a vonatkozó jogszabályban előírt határértéket, 2013-tól átmeneti vízellátás keretében oldják meg, hogy a lakosság egészséges ivóvízhez jusson. A szolgáltatás mindenki számára ingyenes, a lakosság részére naponta 3 liter/fő mennyiségű ivóvizet kell biztosítani. Az ivóvízellátás több formában biztosítható: lajtos kocsiban, palackos, zacskós kiszerelésben, vagy egyéb módon, pl. központi vízvételi pontról. 51. ábra: Vezetékes ivóvizek arzén (As) tartalma és a 0-19 éves populáció Magyarország településein

Forrás: OKI

2013.11.04.

76. oldal

BKM KH NSzSz


2012

Az ivóvizek bór tartalma az EU/HU határértéket (1000µg/l) 4 településen haladja meg kismértékben (Fülöpszállás, Soltszentimre, Bácsbokod, Bácsborsod). 52. ábra: Vezetékes ivóvizek bór (B) tartalma és a 0-19 éves populáció Magyarország településein

Forrás: OKI

Az ivóvizek fluorid (F) tartalma az EU/HU határértéket(1,5 mg/l) sehol sem haladja meg, az ivóvíz flór koncentrációja a megyében átlagosan 0,2-0,7 mg/l közötti, ami alacsonynak számít. 53. ábra: Vezetékes ivóvizek fluorid (F) tartalma és a 0-19 éves populáció Magyarország településein

Forrás: OKI

2013.11.04.

77. oldal

BKM KH NSzSz


2012

Fürdővíz

Természetes fürdők Illetékességi területünkön a tavak és természetes vízfolyások mentén 2012-ben 7 szabályos eljárásban kijelölt természetes fürdőhely üzemelt. 2011 évben valamennyi természetes fürdőhely fürdővíz profilját elkészítettük a 2010. évi osztályba sorolás alapján. Az engedélyezési eljárások során valamennyi fürdő esetében meghatározásra kerültek a fürdési szezon időintervallumai, valamint a mintavételi pontok, és a mintavételi ütemtervek. Természetes vizeink biológiai egyensúlya sérülékeny, bakteriális állapotuk nagymértékben időjárásfüggő. A vízhozam, illetve a tárolt vízmennyiség csökkenése, a csapadékszegénység, valamint a levegőhőmérséklet tartósan magas értékei nyár végére – és sokszor a szezon közben is – vízminőség romláshoz vezethetnek. Mindezek ellenére 2012-ben a felszíni vizeken kijelölt 7 strand mindegyike a nyár egész időszaka alatt alkalmasnak bizonyult fürdésre. A szabad strandokon írásos formában tájékozódhatnak a fürdőzők a víz minőségéről és annak megőrzésével kapcsolatos használati szabályokról, a levegő és a víz aktuális hőmérsékletéről, a víz mélységéről, a fürdő rendeltetésszerű használatával összefüggő kötelezettségekről, a határértéket meghaladó, napi UV sugárzási szint mértékéről, és a védelem nélküli napon tartózkodás ajánlott időtartamáról, illetve egyéb közérdekű információkról. Bács-Kiskun megye természetes fürdővizeinek 2008-2011. évre vonatkozó minősítése Baja Kamarás Duna

kiváló

Dunapataj Szelidi tó

tűrhető

Soltvadkert Vadkerti tó

jó

Kunfehértó

kiváló

Kiskunmajsa strand

kiváló

Tiszakécske szabadstrand

kifogásolt

Kecskemét Záportározó

kiváló

Bács- Kiskun megye természetes fürdővizeinek 2012. évi értékelése Baja Kamarás Duna

kiváló

Dunapataj Szelidi tó

jó

Soltvadkert Vadkerti tó

jó

Kunfehértó

kiváló

Kiskunmajsa strand

kiváló

Tiszakécske szabadstrand

kiváló

2013.11.04.

78. oldal

BKM KH NSzSz


Kecskemét Záportározó

2012

kiváló

A fürdővíz minőségére vonatkozó adatok közérdekűek, az állampolgárok aktívan bekapcsolódhatnak a fürdőhelyek- és vizek engedélyezési eljárásába, a vízminőségi adatok is nyomon követhetők.

Medencés fürdők Bács-Kiskun megyében 50-nél is több azoknak az egységeknek a száma, ahol mesterséges fürdőmedencéket, gyógymedencéket, szauna medencéket üzemeltetnek. A közegészségügyi hatósági felügyelet minden évben szinte valamennyi egységre kiterjed, sőt a nyári szezonban egy egységben több (3-4) ellenőrzés is történik. Általános tapasztalatunk az, hogy az üzemeltetők törekednek a közegészségügyi követelmények betartására, s a megfelelő higiénés színvonal biztosítására. A járási népegészségügyi intézetek által jóváhagyott szabályzat alapján működnek, a fürdő teljes üzemideje alatt elsősegélynyújtásra kiképzett úszómestereket alkalmaznak, mentőládák, elsősegély-nyújtó helyek ki vannak alakítva. Területeik gondozottak, parkosítottak, a higiénés tisztaság megfelelő, természetesen a hétvégi csúcsok idején előfordulhat az, hogy a higiénés színvonal csökken. Ilyen esetekben az üzemeltető gondos üzemeltetéssel, illetve a szolgáltatásokat igénybe vevők a higiénés rendszabályok fokozottabb betartásával megelőzhetik a problémákat.

Légszennyezettség (2011) A környezeti levegő vizsgálatát, értékelését a környezetvédelmi hatóság végzi. Kecskemét városban (Tóth László sétány) folyamatos működésű mérőállomást üzemeltetnek, mely során a nitrogén-dioxid, nitrogén-oxid és ózon légszennyezettségét regisztrálják. A város 2011. évi légszennyezettsége a légszennyezettség index (az éves átlagértékek alapján állapítanak meg) szerint az alábbi minősítésű volt: Ózon tekintetében:

jó

Nitrogén-oxidok tekintetében

kiváló

Nitrogén-dioxid tekintetében:

kiváló

Kecskeméten az ózon szennyezettség 16 alkalommal haladta meg a 8 órás átlagértékeket, nitrogén-dioxid vonatkozásában 1 órás határérték túllépést 13 alkalommal regisztráltak. A megye városai közül Baján, Kalocsán, Kiskunfélegyházán üzemeltetnek manuális mérőhálózatot, ahol a levegő nitrogén-dioxid szennyezettségét mérik.

2013.11.04.

79. oldal

BKM KH NSzSz


2012

A légszennyezettség index a 2011. évi adatállomány alapján az alábbiak szerint alakult: Baja

jó

Kalocsa

kiváló

Kiskunfélegyháza

jó

Klímaváltozás hatásai Az 1990-es évek elején még kevéssé volt a figyelem előterében a klímaváltozás egészségkárosító hatása, a UN/IPCC (Éghajlatváltozással Foglalkozó Kormányközti Testület) első jelentése 1991-ben, illetve a második jelentése 1996-ban már egy teljes fejezetet szentelt az egészségkárosító hatásoknak. A klímaváltozás közvetlen egészségkárosító hatását igazolták a magyar elemzések is, amelyek szerint a sztratoszférikus ózonréteg csökkenése következtében fellépő káros ultraibolya sugárzás (UVB) összefügg a bőr, festékes (melanoma) és nem festékes rosszindulatú daganatainak kialakulásával, valamint elősegíti a szürke hályog kialakulását. A napi átlaghőmérséklet 5 Celsius-fokos emelkedése az összes halálokra vonatkozóan 10 %-kal, ezen belül a szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozás kockázatát pedig 12 %- kal növeli. Mindezek mellett a hőséghullámok idején, a szívpanaszok és általános rosszullétek miatt a sürgősségi mentőhívások száma 15 %- kal emelkedik. A hőmérséklet emelkedésével együtt, az emberi szervezet terhelése is megnövekszik. A meleg, forró napokon ajánlott akár többször is langyos vagy hideg vízzel zuhanyozni, érdemes ventillátort használni és egy-két órát légkondicionált helyiségben tölteni, a déli órákban pedig jobb zárt helyen, sötétített helyiségben tartózkodni.

NEMDOHÁNYZÓK VÉDELMÉVEL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK A dohányzás a legjelentősebb megelőzhető halálok a fejlett országokban így Magyarországon is. Sajnos hazánk a dohányzási szokásokat tekintve az EU27 országok közül a 25. helyet foglalja el, a lakosság 38%-a dohányzik, 15%-a korábban dohányzott, de már leszokott és csupán 47%-a, aki sohasem dohányzott élete során. A nők és a férfiak napi átlagos cigarettafogyasztása az unió átlaga feletti. Az Európai Unióban évente mintegy 650 000 ember hal meg a dohányzással összefüggő betegségekben. A dohányzás, felelős az EU-ban a rák okozta halálozások 25%-áért, illetve a bekövetkező halálozások 15%-áért. Óvatos becslések szerint 2002. évben az Európai Unióban 7300 felnőtt – köztük 2800 nem dohányzó – halt meg a környezeti dohányfüstnek való munkahelyi kitettség következtében. További 72000 felnőtt, köztük 16400 nem dohányzó

2013.11.04.

80. oldal

BKM KH NSzSz


2012

halála vezethető vissza a környezeti dohányfüstnek való otthoni kitettségre. A tüdőrák halálozását tekintve Magyarország világelső, s ennek a betegségnek a 90 százaléka a dohányzás számlájára írandó. A

dohányzás

visszaszorításában

nélkülözhetetlen

a

lakosság

tájékoztatása,

véleményformálása, széles körű hozzáférést kell biztosítani a hatásos oktatási és lakossági programokhoz. Az év első három hónapjában az ellenőrzések során feltárt hiányosságok nagyobb mérvűek voltak, mint az ezt követő időszakban, azonban a 3 hónapos türelmi idő miatt csak a figyelmet hívtuk fel a jogszabályi előírások betartására, ill. szükség esetén szakmai segítséget nyújtottunk, azonban szankció alkalmazására ez idő alatt nem került sor. A leszokás segítése nem lehet sikeres a minimál intervenció széleskörű, a jelenleginél elterjedtebb alkalmazása, a telefonos leszokást segítő szolgáltatások működésének támogatása, a segítséget nyújtó intézmények, szakemberek munkájának támogatása nélkül. A magyar társadalomban a nemdohányzók és a dohányzók többsége is egyetért a zárt légterű munkahelyek dohányfüst mentessé nyilvánításának fontosságában. A passzív dohányzás jelentős népegészségügyi és gazdasági terhet jelent, amelynek csökkentése a dohányzás visszaszorításának fontos területe kell, hogy legyen.

KÉMIAI BIZTONSÁG A kémiai biztonsági szakterület tevékenysége magában foglalja a vegyi anyagok osztályozására, címkézésére, gyártására, engedélyezésére, regisztrációjára, valamint a nagyon veszélyes, ártalmas anyagok esetében a korlátozásokra vonatkozó előírások betartásának ellenőrzését, melyeket európai uniós jogszabályok írnak elő, és amelyeket a tagállamokban, így Magyarországon is közvetlenül alkalmazni kell, továbbá a veszélyes anyagokkal, veszélyes keverékekkel végzett tevékenységek ellenőrzését. Az ellenőrzéseink során kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy a veszélyes anyagokkal, veszélyes keverékekkel végzett tevékenységek során a gazdálkodó szervezetek felelős vezetői, vagy maga a tevékenységet végző, a tevékenységéből származó kémiai kockázatokat megfelelően tárja fel, és szükség esetén csökkentse, vagyis kezelje a kockázatokat. Különösen fontos a veszélyesként osztályozott anyagokkal, keverékekkel végzett tevékenységek esetében az, hogy a veszélyes anyagok, keverékek tulajdonságait tartalmazó biztonsági adatlapok rendelkezésre álljanak, illetve az ilyen termékek címkéje, felirata tartalmazza a megfelelő információkat, és az ún. szállítói láncban (gyártó, importőr, első forgalmazó, forgalmazó,

2013.11.04.

81. oldal

BKM KH NSzSz


2012

felhasználó), vagyis a tevékenység valamennyi színhelyén ugyanazok a releváns információk továbbadásra kerüljenek a biztonsági adatlapok és feliratok közvetítésével. A kémiai biztonsági helyzet további javítását kiemelt célként kezeljük, a vegyi anyagok okozta egészségkárosító kockázatok mértékének csökkentése, prevenciója érdekében.

Mérgezési esetbejelentések Az ország területén előforduló humán mérgezési esetek gyűjtése és feldolgozása az Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálat feladata, azonban a mérgezési esetek bejelentését, teljesítését a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv ellenőrzi. Megyénkben a mérgezési eseteket a fekvőbeteg ellátó intézmények jelentik be. Az Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálat 2011 évi adatai szerint a legtöbb mérgezéses eset Budapesten fordul elő (3002), ezt követi Csongrád (2216), Pest (1563), Borsod-Abaúj-Zemplén (1149), majd Bács-Kiskun megye (982). Tízezer lakosra számítva az élen a sorrend: Csongrád (54), Baranya (22), Nógrád (21), majd Bács-Kiskun (18). A mérgezésesek között a gyógyszerekkel történő mérgezések fordulnak elő a legnagyobb esetszámban, így van ez a mi megyénkben is. 54. ábra: A mérgezési esetek anyagcsoport szerinti megoszlása Bács-Kiskun megyében, 2011

52 Gyógyszer

201

Ipari és háztartási szerek Növényvédő-szerek kábítószer 27 17

598 87

Alkohol Egyéb anyag

Forrás: BKMKH NSzSz GYERMEK ÉS IFJÚSÁG-EGÉSZSÉGÜGY

2012. évben is kiemelt figyelmet fordítottunk a középiskolák (gimnáziumok, szakközépiskolák) és a szakiskolák közegészségügyi körülményeinek ellenőrzésére. Ezen oktatási intézmények felmérését a 2011/2012. tanév elejétől kezdődően végeztük közösen a járási népegészségügyi intézetek felügyelőivel. A közegészségügyi ellenőrzések során a legjellemzőbb közegészségügyi hiányosságok a kémiai biztonsági-, a nemdohányzók védelmével kapcsolatos előírások, valamint a 2013.11.04.

82. oldal

BKM KH NSzSz


2012

kommunális hulladék elszállítására vonatkozó közüzemi szolgáltatási szerződés tartalmi hiányosságaiból adódtak. A fenntartó önkormányzatok az ellenőrzésen tapasztalt közegészségügyi hiányosságokat önerőből nem tudják megszüntetni, pályázati lehetőségeket keresnek, hogy a szükséges felújításokat és korszerűsítéseket el tudják végezni. 2012. évben megtörtént a szálláshellyel rendelkező nyári táborok közegészségügyi körülményeinek felmérése a "Táborok közegészségügyi helyzete 2012” című felmérőlapok segítéségével. Az ellenőrzött táborok a jogszabályi követelményeknek megfelelően működtek. Az épületek helyiségeinek és a szálláshelyek környezetének higiénés állapota, tisztasága valamennyi egységben megfelelőnek bizonyult, a gyermekek szabadtéri mozgás igénye minden esetben biztosítva volt. A hulladékkezelésre vonatkozó szabályokat betartják, a rovar és rágcsálóirtás megoldott. Elsősegélynyújtó felszereléssel valamennyi egység rendelkezett, a táborozás ideje alatt a folyamatos orvosi ellátás mindenütt biztosított volt. Valamennyi táborban biztosították az ivóvíz minőségű vizet, egy eset kivételével, ahol a víz, kémiai szempontból vas, mangán, arzén tartalma miatt kifogásolt volt. Ebben a táborban, a nyitás időpontjában, illetve a táborozás ideje alatt folyamatosan, minden vízvételi helyen kihelyezték a „nem ivóvíz” feliratot, az ivóvízellátást palackozott ásványvízzel oldották meg. A nemdohányzók védelmével kapcsolatos előírásokat valamennyi táborban betartották. A szakterülten továbbra is gondot okoz, hogy nincsenek, közegészségügyi, higiénés előírásokat megállapító jogszabályok, jelenleg csak a Módszertani útmutatók állnak rendelkezésünkre kizárólag a bölcsődék, családi napközik, alternatív nappali ellátást nyújtó intézmények tekintetében. Az oktatási intézményekre vonatkozó új szabványokkal nem rendelkezünk, és a többi egységtípusunk tekintetében sincs semmilyen specifikus jogi szabályozás.

ÉLELMEZÉS- ÉS TÁPLÁLKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGY

2012.

évben

megtörténtek

a

szociális

intézményeknél

és

a

gyermekjóléti

intézményeknél végezett táplálkozás egészségügyi vizsgálatok, melyek eredményeiről, valamennyi esetben, értékelés formájában tájékoztattuk az intézményvezetőket. Összességében elmondható, hogy a megfogalmazott javaslataink betartására törekednek, a munkavállalók ismerik az 1/20011 OTH normatív utasításban megfogalmazott javaslatokat. 2012. évtől veszünk részt a Békés megyében elindított és azóta országos kiterjesztésű Menza Minta = Mintamenza program, mely az eltelt idő alatt bizonyította létjogosultságát.

2013.11.04.

83. oldal

BKM KH NSzSz


2012

Sikerült jó példát mutatni arra, hogy az összefogás lehet az egyik mozgatórugója egy megújuló, egészséget támogató közétkeztetési gyakorlatnak. A kezdeményezés sikerének záloga a népegészségügyi és a gasztronómiai szakemberek közös munkája. Célja az egészségesebb, korszerű táplálkozás kialakítása, a közétkeztetés megújítása, melynek egyértelmű nyertese egy egészségesen táplálkozó, étkezési kultúrával rendelkező felnövő generáció. A program része, hogy a közétkeztetésben is minél szélesebb körben jelenjenek meg a magyar, ezen belül is elsősorban a helyi alapanyagok, illetve a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások termékei. A helyben megtermelt nyersanyagok teljesen kiszoríthatnák az ételek elkészítéséhez használt ún. kényelmi termékeket. Az „igazi” nyersanyagok előkészítése élő munkát igényel, így ez a közmunka-programban résztvevők számára is új foglalkoztatási területet jelenthet. Emellett fontos a konyhák valamennyi dolgozójának (élelmezésvezető, szakács, konyhai előkészítő) képzése, továbbképzése, és az is, hogy a közmunka-programban részt vevők megismerkedjenek a higiénés és közegészségügyi előírásokkal. A jelenleg érvényben lévő előírások szerint a közétkeztetésben – különös tekintettel az egészségügyi, szociális és gyermekintézményekre – az élettani szükségleteknek megfelelő minőségű és tápértékű étkezést kell biztosítani. Ezt a célt szolgálja az országos tisztifőorvos elmúlt évben kiadott táplálkozás-egészségügyi ajánlása. A gyakorlati megvalósításban pedig iránymutatóak lehetnek azok a programok, amelyek a népegészségügyi és gasztronómiai szakemberek együttműködésén alapulnak. Erre példa a Menza Minta=mintamenza program. Bács- Kiskun megyében az elmúlt évben összesen 70 étrend-kiegészítő termék vizsgálatát végeztük el. Az ellenőrzött termékeknél a jelölésére vonatkozó előírások megfelelősségét vizsgáltuk, valamint azt, hogy a termékeket bejelentetése megtörtént-e az OÉTI felé. Fontos tudni, hogy az étrend-kiegészítők az élelmiszerek egy speciális csoportjába tartoznak, amelyek a hagyományos étrend kiegészítését szolgálják, tehát betegségek gyógyítására, panaszok kezelésére nem alkalmasak. Koncentrált formában tartalmaznak vitaminokat és ásványi anyagokat, vagy egyéb anyagokat, amelyek táplálkozási vagy élettani hatással rendelkezhetnek. Az étrend kiegészítők gyártására és forgalmazására funkciójukból és összetételükből adódóan nemcsak azok a jogszabályok vonatkoznak, mint az élelmiszerekre, hanem speciális előírások is. Az étrend-kiegészítők csak előre csomagolt, adagolt vagy adagolható formában

2013.11.04.

84. oldal

BKM KH NSzSz


2012

kerülhetnek forgalomba (például kapszula, pasztilla, tabletta, port tartalmazó tasak, adagolható por). A termék első forgalomba hozatalakor a gyártó vagy az importőr köteles bejelenteni az Országos Élelmezés- és Táplálkozás Tudományi Intézethez nyilvántartásba vétel céljából. A nyilvántartásba vétel azonban nem engedélyt jelent, és az OÉTI laboratóriumi vizsgálatokat nem végez, a termék bejelentésével kapcsolatos információt az OÉTI honlapján lehet megtalálni. 2012. évben a RASFF riasztásban szereplő DMAA gyógyszerhatóanyagot tartalmazó, 35 féle termék forgalmazására vonatkozóan végzett vizsgálatok során megállapításra került, hogy a riasztásokban megjelölt készítmények közül néhány Magyarországon is forgalomba került. Bács-Kiskun megye területén összesen 49 kereskedelmi és szolgáltatói egységben történt közegészségügyi ellenőrzés, az ellenőrzést követően sor került a kifogásolt termékek további értékesítésének megtiltására, a termékek visszahívására, illetőleg további intézkedés céljából értesítettük a területileg illetékes népegészségügyi hatóságokat. Az élelmiszer eredetű megbetegedések alakulását az alábbi táblázat szemlélteti. 33. táblázat: Élelmiszer eredetű megbetegedések Bács-Kiskun megyében, 2012 egyéni (1-4 fő) csoportos (5-29 fő) tömeges (30< fő) előfordulás helye szerint

esemény

betegek száma

kórházban ápoltak száma

elhunytak száma

esemény

betegek száma

kórházban

elhunyta

ápoltak

k

száma

száma

esemény

betegek száma

kórházban

elhunyta

ápoltak

k

száma

száma

közétkeztetés gyermek

0

0

0

0

1

7

3

0

3

151

9

0

5

13

6

0

3

9

3

0

0

0

0

0

5

13

6

0

4

16

6

0

3

151

9

0

étkeztetés magán háztartás összesen


Illetékességi területünkön több ízben fordult elő tömeges megbetegedéssel járó enterális járvány melyet valamennyi esetben Salmonella Enteritidis jelenléte okozott. Egy esetben igazoltan botulizmus megbetegedés történt, az időközben elvégzett vizsgálat a Botulinum toxin jelenlétét igazolta a beteg vérsavójában. A beteget antitoxikus kezelés céljából azonnal a Budapesti Erzsébet Kórház Péterfy Sándor utcai Klinikai Toxikológiai Osztályára szállították, ahol állapota javult, antidotum adására nem volt szükség. A megbetegedést feltételezhetően okozó védőgázas csomagolású szalámival kapcsolatos további vizsgálatot a Bács- Kiskun megyei Élelmiszerlánc- biztonsági és Állat-egészségügyi Igazgatósága folytatta le.

2013.11.04.

85. oldal

BKM KH NSzSz


2012

XIV. ÖSSZEFOGLALÁS Bács-Kiskun megye lakossága csökkenőben van, a természetes szaporodás negatív, a korfa urna alakú, jellemző az idősek magas, és egyre emelkedő aránya. A településszerkezet egyre inkább városiasodik, az életforma mégis őrzi a korábban falusias berendezkedés jellegzetességeit is. A várható élettartam mindkét nemben, de különösen a férfiaknál az európai átlagtól több évvel elmarad.

A gazdaság szerkezetére jellemző az agrárium jóval az országos átlag feletti értékteremtő képessége. A gazdasági aktivitás, a foglalkoztatottság alacsony, jelentős a munkanélküliség. A megye lakosainak jövedelmi viszonyai kedvezőtlenebbek az országos átlagnál.

A morbiditás és a mortalitás a keringési rendszer megbetegedéseiben az országos gyakoriság szerint alakul, míg a daganatos betegségek mutatói az országostól kedvezőbbek, a légúti betegségeké, illetve a külső okok miatti bántalmaké pedig kedvezőtlenebbek.

Az alapellátás, a járóbeteg és a kórházi ellátás megfelelő, de gondot jelent az orvoshiány. Az ügyeleti ellátás megoldott. A védőnői munka, mint ahogy az egész országban, a rendkívül elkötelezett védőnők teljesítménye révén kiváló.

A közegészségügyi és járványügyi biztonság stabil. A szervezett lakossági szűréseken való részvétel az országos értékeknek megfelelő.

2013.11.04.

86. oldal

BKM KH NSzSz


2012

XV. FELHASZNÁLT IRODALOM 1. Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Koncepciója, 1. Helyzetelemzés (2012) 2. BKM KH NSzSz éves jelentései (2012) 3. KSH honlap és adatszolgáltatás 4. Nemzeti Rákregiszter adatszolgáltatás 5. OEFI honlap és adatszolgáltatás 6. OTH HaMIR adatbázis 7. Nemzeti Drog Fókuszpont honlap és adatszolgáltatás 8. HFA adatbázis 9. Rév Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat 2012 évi beszámolója 10. Standard az európai 1976 évi standard lakosságszám

2013.11.04.

87. oldal

BKM KH NSzSz Bács-Kiskun Megye lakosainak egészségi állapota 2012

Recommend Documents