A XVIII. KERÜLET LAKOSAINAK ENERGIAFELHASZNÁLÁSI SZOKÁSAI

A XVIII. KERÜLET LAKOSAINAK ENERGIAFELHASZNÁLÁSI SZOKÁSAI

Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont 2014. május

A tanulmány a XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Polgármesteri Hivatal megbízásából készült

Készítette: REKK Energiapiaci Tanácsadó Kft. Levelezési cím: 1465 Budapest Pf. 1803 E-mail: [email protected]

2014. május

Tartalom I.

A kérdőíves felmérés eredményei ....................................................................................... 1

II.

Fűtési mód, fűtési szokások ............................................................................................ 5

III.

A beruházás és egyéb változók kapcsolata.................................................................... 10

IV.

Közlekedéssel kapcsolatos kérdések ............................................................................. 15

V.

Melléklet ........................................................................................................................ 17

I. A KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS EREDMÉNYEI A RE-SEEties Projekt keretében Budapest XVIII. kerülete lakosságának energiafelhasználási szokásai, energiahatékonysági és megújuló energiákkal kapcsolatos múltbeli beruházásai és jövőbeli tervei kerültek felmérésre. A felmérés kérdőívezéssel történt. A lekérdezésre 2014. április utolsó és május első hetében került sor. A kérdések többsége a lakásokra, fűtési módra, energiafelhasználási szokásokra vonatkozott. Az utolsó négy kérdés szólt a kerékpár használati szokásokról, illetve az üzemanyag és tömegközlekedési célú kiadások nagyságáról. A háztartás lakói közül azt kértük meg a válaszadásra, aki adott kérdéskörben kompetens: vagy a háztartásfő, vagy egyéb, az energiaszámlákat fizető személy volt a válaszadó. Jelen lekérdezés technikája kvótás, véletlen sétás (digitális térkép alapján generált) eljárás volt. A minta két szempont szerinti kvóta betartását jelentette, egyrészt a kerület két jellegzetes városrésze Pestszentlőrinc és Pestszentimre lakóhelyek, illetve a távfűtés melletti egyéb fűtési mód (egyedi helyiségfűtés a nem távfűtéses lakások 80%-a, lakás- vagy épületkazános fűtés a 20%-a). A felmérés kvótás és véletlen séta jellegéből, valamint a nem-válaszolásokból eredően a minta nem feltétlenül tükrözi a sokaság, azaz a kerület háztartásainak és személyeinek megoszlását. Ezért a számítások előtt a mintát átsúlyoztuk a lakások négyzetméter nagysága és építési ideje szerint is, a további ábrák és adatok a súlyozás alkalmazásával kapott adatok alapján készültek. Az alábbiakban röviden bemutatjuk a már átsúlyozott minta egyes sajátosságait és összevetjük azokat a 2011-es népszámlálás számaival. 1. ábra A lakott lakások megoszlása Budapesten és a XVIII. kerületben, a fűtés módja szerint a 2011. évi népszámlálás és a kérdőíves lekérdezés eredményei alapján, % 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

15,6

21,1

44,7

62,9

59,1

28,1

21,4

19,8

Budapest

XVIII. Kerület

Minta

27,2

Távfűtés

Egyéb központi

Egyedi helyiségfűtés

1

A lakás típusa szerint a minta több mint fele családi házakból áll, harmada nem panel jellegű társasház, a fennmaradó 15% pedig panellakás. 2. ábra: A lakott lakások a XVIII. kerületben, a lakás jellege szerint a kérdőíves lekérdezés eredményei alapján, %

Családi ház

19%

Panelház Társasház (lakások száma 4 alatt)

9% 53% 4%

Társasház (lakások száma 4-10) Társasház (lakások száma 10 felett)

15%

A minta alapján a háztartásokban 88%-ban a tulajdonosok élnek, 9% a bérlők aránya és 4% az egyéb jogcímen tartózkodóké. Ezek a számok is jól illeszkednek a népszámlálás adataihoz. 3. ábra: A lakott lakások megoszlása Budapesten és a XVIII. kerületben, használati jogcím szerint a 2011. évi népszámlálás és a kérdőíves lekérdezés eredményei alapján, % 100% 90%

7% 5%

2%

4% 3%

1%

5% 4%

4%

80% 70% 60%

50% 40%

86%

92%

88%

Budapest

XVIII. Kerület

Minta

30% 20% 10%

0% Tulajdonos

Önkormányzattól bérli

Mástól bérli

Egyéb

Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a mintánk megbízható pontossággal rendelkezik, tükrözi a kerület sajátosságait.1 Ezek után rátérhetünk az energiafelhasználási és beruházási kérdések vizsgálatára.

1

A minta részletesebb ismertetése és további összevetése a népszámlálás adatokkal a Mellékletben található.

2

A háztartások beruházási hajlandóságával és múltbeli beruházásaival, az alkalmazott fűtési móddal és a fűtött alapterülettel nagyban együtt jár a háztartás rendelkezésére álló jövedelme. Fontos kiemelnünk, hogy a mintában található háztartások havi rendelkezésre álló jövedelme jelentősen eltér a nyugdíjas és nem nyugdíjas háztartások között, a nem nyugdíjas háztartások havi mediánjövedelme (250-300 000 Ft) két jövedelmi kategóriával magasabb, mint a nyugdíjas háztartásoké (150-200 000 Ft).2 4. ábra: A háztartások havi nettó rendelkezésre álló jövedelmének megoszlása a lekérdezés alapján, nyugdíjas és nem nyugdíjas háztartások, % Háztartások megoszlása

30% 25% 20%

Nyugdíjas háztartás

Nem nyugdíjas háztartás

15% 10% 5% 0%

Ha figyelembe vesszük a háztartásban lakók számát is, akkor ettől némileg eltérő képet kapunk: mivel a nem nyugdíjas háztartásokban átlagosan több lakó van, ezért az egy főre jutó jövedelem alacsonyabb lesz, mint a nyugdíjas háztartásokban. A számításhoz az osztályközepeket és a háztartásban lakók számát használtuk fel, ezért az alábbi ábra nem ad teljesen pontos képet a tényleges egy főre jutó jövedelemről. Az egy főre jutó számított jövedelem a legtöbb háztartás esetén az 50-75000 Ft-os sávba esik. A nem nyugdíjas háztartások két móduszú megoszlását vélhetően a háztartások eltérő gyermekszáma magyarázza.

2

Nyugdíjas háztartásnak tekintettük azokat a háztartásokat, ahol a gazdaságilag aktívak száma 0 volt.

3

Háztartások megoszlása

5. ábra: A minta alapján számított egy főre jutó jövedelem megoszlása, nyugdíjas és nem nyugdíjas háztartások, % 45% 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0%

Nyugdíjas háztartás

Nem nyugdíjas háztartás

4

II. FŰTÉSI MÓD, FŰTÉSI SZOKÁSOK A legjobban elterjedt fűtési mód a központi földgáz fűtés (cirkó), ezt követi a távfűtés, majd az egyedi gáz helyiségfűtés és a több lakást fűtő gázkazán. A családi házak leginkább elterjedt elsődleges fűtési módja a földgáz alapú központi fűtés (68%), ezt követi az egyedi helyiségfűtés (18%). Tűzifát elsődleges fűtésként csak családi házakban találunk (9%). A panelházakban lényegében kivétel nélkül elsődlegesen távhővel fűtenek, ennek fele szabályozható (a háztartás nem becsült módon fizet, hanem a tényleges fogyasztása után). A 10 lakás alatti (ebbe értve a 4 lakás alatti és 4-10 lakás közötti társasházakat) nem panel társasházak több mint felében az elsődleges fűtési mód a cirkófűtés. A 10 lakás feletti nem panel háztartások közel harmadában több lakást fűtő gázkazánt használnak, ezt követi a cirkófűtés és az egyedi helyiségfűtés. A panelházak mellett ebben az épülettípusban érhető még el a távhő, a lakások negyede fűt ezzel. 6. ábra: A lakások megoszlása Budapesten és a XVIII. kerületben az elsődleges fűtési mód szerint, 2011. évi népszámlálás és a minta alapján 100% 90%

2% 0% 8% 0%

6% 0% 12% 0%

33%

20%

80% 70%

egyéb

1% 5% 12%

távfűtés

10%

15%

10% 0% 15%

47%

47%

XVIII. kerület

Minta

60% 50% 26%

40% 30% 20%

31%

10% 0%

Budapest Cirkó

Egyedi helyiségfűtés gázzal

Szabályozható távfűtés

Nem szabályozható távfűtés Több lakást fűtő kazán

Tűzifa

Egyéb

Távfűtés

Másodlagos fűtést csak a háztartások 15%-a használ, ennek 88%-a családi ház, a fennmaradó részt a négy lakás alatti társasházban található háztartások fedik le. A másodlagos fűtések közül a leginkább elterjedt a tűzifa, a másodlagos fűtést alkalmazó családi házak közel felében ezzel segítenek rá az elsődleges fűtésre. A társasházakban a másodlagos fűtésre többnyire áramot jelöltek meg a válaszadók (hősugárzó), néhány esetben tűzifát.

5

A mintából egy háztartás használ megújuló energiát elsődleges fűtésként, másodlagos fűtésre (pl. gázkazán rásegítés) nem szorul. Másodlagos fűtésként 5 háztartás jelezte, hogy megújuló energiát is igénybe vesz, ezek elsődlegesen földgázt használnak. 1. táblázat: A tűzifát és egyéb megújuló energiát első- vagy másodlagos fűtésre használó háztartások Háztartások száma Jövedelem 19 195833 39 222581 2 225000 6 366667

Tűzifa elsődleges Tűzifa másodlagos Egyéb megújuló elsődleges Egyéb megújuló másodlagos

A háztartások energiajellegű kiadásaikat nem csak energetikai beruházásokkal, hanem fogyasztási szokásaiknak megváltoztatásával is mérsékelni tudják. Magyarországon elterjedt az a gyakorlat, hogy a lakás egyes szobáit takarékossági okokból nem fűtik a lakók. Az alábbi ábrákban eltekintettünk a nem szabályozható távfűtéstől, mivel a lakóknak abban az esetben nincs lehetőségük erre a lépésre. A jövedelmi viszonyok együtt járnak a fűtött lakóterülettel: minél alacsonyabb egy háztartás nettó jövedelme, annál kisebb mértékben fűti a lakást – például az 50-100 000 és a 100-150 000 Ft nettó havi jövedelemmel rendelkező háztartások több mint fele nem fűti a teljes lakást. A havi 50 000 Ft alatti jövedelmi kategóriában a válaszadók több mint fele nem fűti a lakás legalább 50%-át – azonban ezt a választ árnyalja, hogy összesen csupán 9 válaszadó esett ebbe a kategóriába. 7. ábra: A fűtött alapterület és a háztartás jövedelmének kapcsolata, a nem szabályozható távfűtés nélkül (zárójelben a válaszadók száma az adott jövedelmi kategóriában) 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

25%-nál kevesebb

25-50% között

50%-75% között

75%-nál több

A nagyobb lakóterületű háztartások általában alapterületük nagyobb részét fűtik – ennek oka, hogy a nagyobb jövedelemmel bíró háztartások általában nagyobb lakásokban laknak. A 6

várakozásoknak megfelelően hasonló a helyzet a háztartás létszámánál, minél többen élnek az adott lakásban, annál nagyobb részét fűtik az alapterületnek. Az épület típusa szerint azt figyelhettük meg, hogy a legnagyobb arányban a panellakások és a 10 lakás feletti társasházak esetén élnek a háztartások a fűtés visszafogásával. Ez azzal a jelenséggel járhat együtt, hogy az ilyen típusú lakásokban alacsonyabb jövedelemmel rendelkező háztartások találhatók. A fűtés módja és az alapterület fűtése közti kapcsolat vizsgálatakor azt találjuk, hogy a tűzifa, szén, szabályozható távfűtés használata esetén jellemző az alacsonyabb fűtött alapterület. 8. ábra: A fűtött alapterület és a fűtési mód kapcsolata 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

25%-nál kevesebb

25-50% között

50%-75% között

75%-nál több

Az egyes energiafajtákat a kerületi háztartások nem egyforma arányban használják. Az alábbi táblázat azt mutatja, hogy energiafajtánként mekkora a használók aránya, és az egy háztartásra jutó havi átlagos kiadás nagysága.3 A táblázat utolsó oszlopa azt mutatja, hogy ez alapján a kerület összes lakossági energia kiadásának milyen a hipotetikus megoszlása. Látható, hogy az összes energiacélú kiadás fele megy a gázszámlára, mintegy egyharmada a villanyra. Az egyéb energiafelhasználás döntően fa.

3

Ezen átlag kiszámításakor természetesen csak az adott energiaforrást használókat vettük figyelembe.

7

2. táblázat: Egy háztartásra jutó átlagos kiadás nagysága Ezer Ft/hónap, az egyes energiahordozók aránya a felhasználáson és a kiadáson belül Mekkora A „kerületi” arányban Egy háztartásra jutó energiakiadás Energiafajta jellemző, % havi összeg, E Ft megoszlása % 35 Villany 100 9,8 50 Gáz 93 15,2 10 Távfűtés 20 13,8 5 Egyéb 16 10,2 100 Összesen 100 28,3 Mint látható, a kerület egy átlagos háztartása havi 28 ezer forintot költ energiára. 2013-as adatok a KSH háztartásstatisztikájából még nincsenek, 2012-ben Budapesten az egy háztartásra jutó kiadás 27 ezer forint volt. (Ezen belül elektromos energiára 9,6, vezetékes gázra 12 E Ft volt az átlagos kiadás, azaz ezek alapján a kerületben az átlagosnál magasabb a gázkiadások szintje, aminek a családi házak budapestinél magasabb aránya lehet a fő oka.) A háztartások áramra fordított havi költése balra ferde eloszlást mutat, a megkérdezettek kétharmada 10 000 Ft alatt költ, ezek majdnem fele 5000 Ft-nál is kevesebbet. A földgázra költött összeg megoszlása két móduszú, a leggyakoribb havonta kifizetett összeg 10-15000 Ft közé esik, a második leggyakoribb pedig 5000 Ft alatti. Az 5000 Ft-nál kevesebbet költő háztartások 50%-a távhővel, 10%-a elsődlegesen tűzifával fűt, vagyis ők a gázt csak főzésre használják, ez indokolja az alacsony gázszámla gyakori előfordulását. A távhővel fűtő háztartások közel fele havonta 10-15 000 Ft-ot fizet a szolgáltatásért, negyedük pedig 5-10000 Ft közötti összeget. Az egyéb energiajellegű kiadásokat jelző háztartások 60%-a 10 000 Ft-nál kevesebbet fizet erre a tételre. Itt jellemzően a tűzifával kapcsolatos költségeket találjuk. A megkérdezettek között többen jelezték, hogy a felhasznált fát ingyen szerzik be, őket az 5000 Ft alatti kategóriában szerepeltettük.

8

9. ábra: A háztartások energia jellegű kiadásainak megoszlása 50%

50%

Áram

45%

Gáz

45%

40%

40%

35%

35%

30%

30%

25%

25%

20%

20%

15%

15%

10%

10%

5%

5% 0%

0% 5000 Ft alatt

5-10 eFt 10-15 eFt 15-20 eFt 20-25 eFt 25-30 eFt

50%


50%

Távhő

45%

5000 Ft alatt

30 eFt felett

Egyéb

45%

40%

40%

35%

35%

30%

30%

25%

25%

20%

20%

15%

15%

10%

10%

5%

5%

0%

30 eFt felett

0% 5000 Ft alatt


30 eFt felett

5000 Ft alatt


30 eFt felett

Összevetettük az egyes háztartások havi nettó jövedelmét energiacélú rezsikiadásaikkal. A háztartások csaknem harmada jövedelmének 10-15%-át költi energia célú rezsire, körülbelül negyede 5-10%-át, ötöde pedig 15-20%-át. 10. ábra: A háztartások energia célú rezsikiadásainak részesedése a háztartás havi nettó jövedelméből 35%

29%

30% 23%

25%

18%

20%

15% 10%

6%

7%

5%

7% 3%

2%

2%

3%

0% 5% alatt 5-10% 10-15% 15-20% 20-25% 25-30% 30-35% 35-40% 40-45%

9

45% felett

III. A BERUHÁZÁS ÉS EGYÉB VÁLTOZÓK KAPCSOLATA A válaszadók szerint az épületek 40%-ában végeztek valamilyen felújítást az elmúlt 10 évben. A lakást érintő beruházások 60%-a családi házakban történt, 20%-a 10 lakás feletti társasházakban, 13% panelházakban. 4 lakás alatti társasházakban nem történt felújítás, mivel ezek jellemzően 2000 után épült, energetikai korszerűsítést nem igényelő épületek. A ház típusa szerint azt figyelhetjük meg, hogy arányaiban legtöbb felújítás (lakást és épületet egyaránt érintő) a panelházakban történt az elmúlt 10 évben. A 10 lakás feletti és a 4-10 lakásos társasházakban is nagy a felújítási arány (40-35%), ezekben az esetekben a felújítások inkább a lakásban történtek. A családi házak felújítási rátája 37%. Fontos hangsúlyozni, hogy a válaszok a megkérdezettek véleményét tükrözik, ami nem feltétlenül esik egybe a valós adatokkal, de a lakosság attitűdjeit és véleményét az energetikai kérdésekben jól mutatja (erre jó példa, ahogy arra majd a későbbiekben kitérünk, hogy a panel felújításban a magas saját forrás említése). 11. ábra: Az egyes épülettípusok felújítási rátája és a felújítások száma 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

117

140 120 100 80

50

49

60

40

18

20

2

0 Panelház

Társasház (lakások száma 10 felett)

Igen, a lakásban

Társasház Társasház Családi ház (lakások (lakások száma 4-10) száma 4 alatt) Igen, csak a társasházban

Nem

Az intuícióval egybevágóan azt találtuk, hogy a régebben épült épületek körében magasabb a felújítás aránya. A legmagasabb arányt az 1946-1970 közötti épületekben találjuk, az 1946 előtt épültek némileg alacsonyabb arányban kerültek felújításra. Az összes beruházást tekintve a leggyakoribb beruházás az ajtók és ablakok cseréje, a beruházást végzők 60%-a számolt be erről. Homlokzati hőszigetelést a felújítók 37%-a végzett, egyéb fűtéskorszerűsítést vagy ajtó-ablak szigetelést pedig a negyedük.

10

12. ábra: A beruházások megoszlása típusok szerint, % 58

Ajtó/ablak csere Homlokzati hőszigetelés Egyéb fűtéskorszerűsítés Ajtó/ablak szigetelés Kazáncsere Árnyékolás Födém/pince/tető szigetelés Melegvíz rendszer korszerűsítés Egyéb

37 27 24 15 11 10 10

5 0

10 20 30 40 50 60 Beruházás részesedése az összes beruházásban

A beruházást végző háztartások fele egyféle korszerűsítést hajtott végre, negyede kétfélét. Ahogy azonban azt már említettük, a háztartások legnagyobb része egyáltalán nem végzett felújítást. 3. táblázat: A beruházások számának megoszlása a mintában Háztartáson belüli Háztartások Megoszlás, különböző száma % beruházások száma 0 358 60% 1 125 20% 2 62 10% 3 22 4% 4 21 4% 5 és több 12 2% 100% Összesen 600

Mivel a leggyakoribb komplex (nem csak egy típust tartalmazó) beruházás két különböző felújítás kombinációja volt, így a leggyakoribb párosításokat vizsgáltuk meg. Ezek értelemszerűen magukba foglalták a leggyakoribb felújítást, az ajtó-ablak cserét, ehhez leginkább a homlokzati szigetelés, - kazáncserét nem magába foglaló - fűtéskorszerűsítés és ajtó-ablak szigetelés társult. Érdemesnek találtuk megnézni, hogy milyen összefüggések fedezhetők fel a beruházások gyakorisága, költsége és hatékonysága között. Ennek meghatározására kiszámoltuk az átlagos tapasztalt megtakarítást és az átlagos költséget az egyes beruházási kategóriákra. A költségesebb beruházásokat kevésbé végezték el az elmúlt 10 évben a megkérdezett háztartásokban. Ugyanúgy azt találtuk, hogy a nagyobb megtakarítást eredményező beruházások is ritkábbak voltak. Ennek oka egyértelműen az a kapcsolat, hogy a 11

megkérdezettek szerint a költségesebb beruházások nagyobb megtakarítást eredményeztek. A háztartások 56%-a számolt be 10% alatti megtakarításról, csupán 18%-uk mondta, hogy 20%nál nagyobb megtakarítást ért el energiakiadásaiban. A rezsicsökkentés mellett ilyen magas költségekkel így nem várhatók további beruházások, ez a válaszokból is kitűnik. 13. ábra: A különböző típusú beruházások költsége, gyakorisága és érzékelt hatékonysága közötti összefüggések Melegvíz rendszer korszerűsítése

900000 800000

16 Födém/tető/pince szigetelés

700000

Kazáncsere

Homlokzati hőszigetelés

Megtakarítás mértéke

Átlagos számított költség

Melegvíz rendszer korszerűsítése

18

Árnyékolás

600000 500000 400000

Egyéb fűtéskorszerűsítés Ablak, ajtó cseréje

Megújuló

Ablak, ajtó szigetelése

300000 200000

Árnyékolás

14

Megújuló

12

Födém/tető/pince szigetelés

10

100000

8

Homlokzati hőszigetelés Kazáncsere Ablak, ajtó cseréje

Egyéb fűtéskorszerűsítés


6 4 2

0

0 0

10

20 30 40 Felújítások száma

50

60

0

10

40

50


900000 800000 Átlagos számított költség

20 30 Felújítások száma


700000 600000

Kazáncsere

Homlokzati hőszigetelés Árnyékolás


500000 400000

Ablak, ajtó cseréje

Megújuló

300000 Ablak, ajtó szigetelése

200000 100000 0 0

5

10 15 Megtakarítás mértéke

20

A felújítások a válaszok alapján 72%-ban saját finanszírozásúak, még a panelházak esetén is ez a legjellemzőbb forma. A kérdőív adatai alapján még a panellakások körében is 60% volt a saját finanszírozás aránya a forrásszerkezetben. Ez némiképp ellentmond annak, hogy a panelprogramok esetén az önrész jellemzően egy harmad körül alakult.

12

14. ábra: A beruházások finanszírozási szerkezete 1 8

2 Saját forrás

17

Piaci hitel

Támogatás, pályázat Támogatott hitel Lakástakarék

72

Általánosságban elmondható, hogy a válaszadók nagyon alacsony hányada, csupán 21%-a jelezte, hogy tervezne valamilyen energiahatékonysági beruházást. A beruházási hajlandóság azonos volt azoknál a háztartásoknál, akik az elmúlt 10 éven belül végeztek energiahatékonysági beruházást és azokban, akik nem – ez azt jelenti, hogy mindkét esetben és a minta egészében is a lakosság 79%-a nem tervez semmilyen beruházást. Azaz még azok sem terveznek beruházást, akik eddig még nem végeztek felújítást. Mivel a nyugdíjas háztartások beruházási hajlandósága még a mintaátlagnál is alacsonyabb, ezért megnéztük, hogy a nyugdíjas háztartások nélkül mekkora a beruházási hajlandóság – ebben az esetben 25% adódott. A tervezett beruházások típusainak megoszlása nagyban hasonlít a megvalósult beruházások megoszlásához: legnépszerűbb a nyílászárók cseréje, ezt követi a homlokzati hőszigetelés, a nyílászáró szigetelés és az egyéb fűtéskorszerűsítés. 15. ábra: A tervezett beruházások megoszlása a beruházást tervezők körében Ablak, ajtó cseréje

39%

Homlokzati hőszigetelés

27%


20%


10%

Kazáncsere

10%


7%

Megújuló energia felhasználása

7%


6%

Árnyékolási rendszer

5%

0% 10% 20% 30% 40% 50% Beruházás részesedése az összes beruházásban

13

Arra a kérdésre, hogy miért nem terveznek energetikai beruházást, a válaszadók fele az anyagi korlátokat jelölte meg („Nincs rá pénz”). A válaszadók ötöde szerint a beruházás nem térül meg. Még egy ötöd egyéb okokról számolt be, ami feltételezhetően azt takarja, hogy habár lenne szabad forrása a felújításra, másra költené a pénzét. A bérlők aránya alacsony volt a mintában, de ők javarészt azt válaszolták, hogy mivel nem az ő tulajdonuk az ingatlan, nem áll érdekükben a beruházás (a válaszadó 50 bérlő közül ketten jelezték, hogy tervezik az ajtószigetelést vagy a cserét). 16. ábra: Mi az oka annak, hogy nem tervez a következő öt évben energetikai jellegű beruházást?, %

14

IV.

KÖZLEKEDÉSSEL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK

A kérdőív végén négy kérdés erejéig közlekedési szokásokra, kiadásokra is rákérdeztünk. A háztartások 30%-ában használnak napi rendszerességgel kerékpárt. A használók közül 61%-ban egy, 28%-ban kettő személy jár rendszeresen kerékpárral, ez a kerület népességének 18%-át jelenti, azaz a kérdőív válaszai alapján a kerületben mintegy 18 ezren használnak napi rendszerességgel kerékpárt. Havonta üzemanyagra 4,3 eFt/fő, tömegközlekedésre 2,3 eFt/fő összeget költenek átlagosan. Az üzemanyag költés Budapesten a KSH Háztartásstatisztikai felmérése szerint 2012-ben 4,5 eFt/fő, a közúti személyszállításra költött összeg 1,1 eFt/fő volt, azaz a kerület lakói utóbbira többet költenek, míg üzemanyagra némileg kevesebbet, mint a budapesti átlag. A kerékpárt használók átlagos közlekedési kiadásai nem különböznek szignifikánsan a nem használókéitól. Ugyanakkor a jövedelmi helyzet befolyásolja a közlekedésre fordított kiadások nagyságát, a magasabb egy főre jutó jövedelmű háztartások többet költenek átlagosan közlekedésre, különösen üzemanyagra.

15

V. ÖSSZEFOGLALÁS, AJÁNLÁSOK A kérdőív alapján megállapíthatjuk, hogy: 

A XVIII. kerület lakosságának nagy része saját tulajdonú lakásban él, és 72%-ban saját erőből valósítja meg a lakáskorszerűsítési, energiahatékonysági beruházásokat.



A panelban élők 40%-a már túl van egy nagyobb felújításon. Akik még nem újítottak fel, azok nem is tervezik, elsősorban anyagi okok miatt. Itt nagyobb támogatási arány és célzott programok segíthetnek. Egyes lakórészek (Havanna, Lakatos) szociálisan hátrányosabb helyzetük révén nagyobb figyelmet érdemelnek, hogy a leszakadást meg lehessen állítani.



A 4 lakásnál kevesebből álló társasházak meglehetősen újak, így nem szükséges egyelőre felújítani őket.



A családi házas övezetben találhatóak a nem túl nagy számú, háztartási méretű megújulóenergia-termelő berendezések A megújulóenergia-termelésbe való beruházási hajlandóság azonban itt is alacsony. A jelenlegi energiapolitika végfogyasztói árszabályozási döntései (rezsicsökkentés) a beruházási hajlandóságot az így előidézett csökkenő megtérüléseken keresztül lelohasztotta.



A tűzifa a leggyakoribb megújuló energiaforrás. A megkérdezett háztartások közel 10%-a használja elsődleges vagy másodlagos tüzelőanyagként, és a beszerzési költségekre adott válaszból az is kiderül, hogy jellemzően a kerti fahulladékokat tüzelik el. Így az Önkormányzatnak az a terve, hogy a lakossági fahulladékokat is tüzelőanyagként hasznosítsa uszodafűtésnél, nem tűnik életszerűnek.



A közlekedésre vonatkozó kérdések alapján kitűnik, hogy a kerületben a háztartások 30%-a, a lakosság 18%-a használ napi rendszerességgel kerékpárt. Ezért javasoljuk, hogy fejlesszék a kerékpárút-infrastruktúrát.

16

VI.

MELLÉKLET

A minta pontossága (egyszerű véletlen mintát feltételezve, amit a kiválasztás véletlen sétás jellege indokol): A kérdőív kérdéseire adott válaszok esetében a leggyakoribb becslés az un. aránybecslés (valaminek a %-os aránya a mintán belül). Az aránybecslés maximális hibája:



P(1  P) z n

ahol a ∆ a maximális hiba nagysága, P a becsülni kívánt arány, z a megbízhatóság szinttől függő szorzótényező (nagy minták esetében - és a 600 elemű minta messze nagy mintának tekinthető ebből a szempontból - a z a standard normális eloszlásból származó érték). A hiba akkor a legnagyobb (akkor a legnagyobb a becslésre vonatkozó bizonytalanság), ha a becsült arány 50%. A 95,5%-os megbízhatósághoz tartozó z-érték 2, az 50%-os arányhoz tartozó 95,5%-os megbízhatóságú becslés maximális hibája ±4%pont. Ennél a becsléseink csak pontosabbak lehetnek, az éppen aktuálisan becsült arány függvényében. A másik (jóval ritkább) kérdéstípus mennyiségi ismérv (pl a kiadások nagysága forintban). Ebben az esetben a mintavételi hiba függ a változó szórásától is. 100%-os relatív szórást feltételezve (ez az érték nagyjából reális a lekérdezett változók esetében, a relatív szórások 80-130% között veszik fel értéküket) az átlagbecslés relatív maximális hibája:



s y n

z

ahol a ∆ a maximális hiba nagysága, s a mintából becsült szórás, z a megbízhatóság szinttől függő szorzótényező. ezek alapján (100%-os relatív szórást feltételezve) az átlagbecslés (és az értékösszeg-becslés) maximális hibája mintánkban 8%-os. (Azaz pl egy 10 ezer forintos átlagbecslés esetében a 95.%-os konfidencia intervallum 10 e Ft±800 Ft. A felmérés kvótás és véletlen séta jellegéből, valamint a nagyfokú nem-válaszolásból eredően (l. erről kissé részletesebben az angol nyelvű ajánlást) a minta nem feltétlenül tükrözi a sokaság, azaz a kerület lakásainak megoszlását. Ezért a számítások előtt a mintát átsúlyoztuk. A használt kvóták alapján a minta feltétlenül tükrözi a megoszlást. Ezen felül egy kétdimenziós súlyvektort képeztünk, a lakások mintabeli és sokasági (kerületi) arányát a lakóépület építési ideje és nagysága (nm) szerint. A súlyvektor elemei alább láthatóak, ahol a súlyokat minden j. réteghez rendeljük hozzá. A súlyozás arányosítást jelent, ilyen módon a figyelembe vett szempontok szerint a minta megoszlása pontosan megegyezik a sokaságéval. Esetünkben un. relatív súlyokat használtunk

17

(nem vetítettük ki az eredményeket a sokasági elemszámra), hogy értelme legyen a szignifikancia vizsgálatoknak. súlyvektor j. eleme:

Nj /N nj /n

Az így átsúlyozott minta tehát a két városrész, a fűtés módja, lakóterület, építési idő szerint tükrözi a sokaság összetételét. A súlyozás után ellenőriztük még a rendelkezésre álló információk alapján a mintába kerülő lakásokban lakók egy lakásra jutó számát és a lakók gazdasági aktivitás szerinti megoszlását. 17. ábra: Gazdasági aktivitás szerinti megoszlás Budapesten és a XVIII. kerületben a 2011. évi népszámlálás és a kérdőíves lekérdezés eredményei alapján, % 100% 90%

22,4

23,4

27,4

27,9

50,2

48,7

Budapest

XVIII. Kerület

22,7

80% 70% 60%

36,6

50% 40% 30% 20%

40,7

10% 0% Gazdaságilag aktív

Nem aktív kereső

Minta Eltartott

18. ábra: A lakott lakások megoszlása Budapesten és a XVIII. kerületben, az építés ideje szerint a 2011. évi népszámlálás és a kérdőíves lekérdezés eredményei alapján, % 100% 90%

10,6

15,1

12,8

45,7

44,0

26,7

28,8

12,5

14,4

XVIII. Kerület

Minta

80% 70%

38,1

60% 50% 40%

19,5

30% 20% 10%

31,8

0% Budapest -1945

1946-1970

18

1971-2000

2001-

A XVIII. KERÜLET LAKOSAINAK ENERGIAFELHASZNÁLÁSI SZOKÁSAI

Recommend Documents