A BKF Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola
Szervezeti és Működési Szabályzata
-1-
I. Általános rendelkezések 1.
A Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban SZMSZ) célja és jogszabályi alapja: a.
b. 2.
Az SZMSZ elfogadása és jóváhagyása: a.
b. 3.
Az SZMSZ határozza meg az oktatási intézmény belső szervezeti felépítését, az intézmény működésének rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó rendelkezéseket és mindazon szabályozásokat, amelyeket jogszabály nem utal más szabályzat körébe. Az SZMSZ jogszabályi alapja: az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról, valamint a kapcsolódó mögöttes jogforrások.
A Szakközépiskola szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület 2008. június 16-i ülésén elfogadta. A jelen szabályzatot a fenntartó alulírott napon és helyen hagyta jóvá.
Az SZMSZ személyi és időbeli hatálya: a.
b.
Az SZMSZ és a mellékletét képező egyéb belső szabályzatok, igazgatói utasítások betartása az intézmény valamennyi alkalmazottjára és megbízottjára nézve kötelező érvényűek. Az SZMSZ a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és határozatlan időre szól.
II. Az intézmény általános jellemzői 1.
Adatai: -
Az intézmény neve: Az iskola székhelye: Az intézmény típusa: Az intézmény nyilvántartási száma: Az intézmény alapfeladatai:
-
Az intézmény alaptevékenységéhez kapcsolódó kiegészítő tevékenységek:
2.
iskolarendszeren kívüli felnőttoktatás, szakmai képzés, továbbképzés, vizsgáztatás Az intézmény működésének kezdete: 2002. 07. 23.
Jogállása, képviselete: -
3.
BKF Két Tanítási Nyelvű Szakközépiskola 1148 Budapest, Nagy Lajos király útja 1-9 szakközépiskola 383. lt. szám szakmai középfokú, nappali rendszerű iskolai szakmai oktatás, vizsgáztatás, akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzés, nappali rendszerben
Az intézmény önálló jogi személy. Az intézmény alapítója és fenntartója: BKF Kommunikációs Alapítvány 1148 Budapest, Nagy Lajos király útja 1-9.
Az intézmény gazdálkodásának rendje: -
Az intézmény önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkezik.
-2-
-
Az intézmény feladatainak ellátásához szükséges vagyonnal rendelkezik. Az iskola igazgatója a rábízott vagyonnal önállóan gazdálkodik, a felhasználásról évente számot ad a BKF Kommunikációs Alapítvány Kuratóriumának.
III. Az intézmény vezetése 1.
Az intézmény fenntartója: A közoktatási törvény alapján a fenntartói jogokat az iskola fenntartója, a BKF Kommunikációs Alapítvány gyakorolja. A fenntartó: a. b. c. d.
Dönt az intézmény létesítéséről, gazdálkodási jogköréről, átszervezéséről, megszüntetéséről, tevékenységi körének módosításáról, nevének megállapításáról. Meghatározza a térítési díj megállapításának szabályait, a szociális alapon adható kedvezmények feltételeit. Megbízza az intézmény vezetőjét és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. Jóváhagyja a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programját, szakmai programját, házirendjét, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzatát.
2.
Az intézmény vezetője az iskolát önállóan vezető, képviselő igazgató, akit a fenntartó nevez ki és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.
3.
Az intézmény vezetőjének feladatai: a. b. c.
d.
Az oktatási intézmény vezetője felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért. Az igazgató önállóan dönt az intézmény működésével kapcsolatos minden olyan ügyben, melyet a jelen SZMSZ vagy jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe. Az intézmény vezetésével kapcsolatos jogokat önállóan gyakorolja: felelős az intézmény oktatási és nevelési programjának megvalósításáért. Alapvető feladata meghatározni azokat az intézmény oktatási-nevelési arculatát kialakító kereteket, melyeken belül a nevelőtestület és az egyes pedagógusok munkájukat végzik. Az intézmény nem közoktatási tevékenységének gazdaságos működéséhez kapcsolódó vezetői feladatok ellátása. További feladatai: -
a nevelőtestület vezetése, a nevelő és oktatómunka irányítása és ellenőrzése, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése, az intézmény képviselete, az oktatásban részt vevő munkatársak kiválasztása, a velük való szerződéskötés valamint munkájuk ellenőrzése.
Kapcsolattartó feladatai: -
a fenntartóval, az iskola működését engedélyező fővárosi önkormányzattal, a működést felügyelő Oktatási Minisztériummal,
-3-
-
a szakmai felügyeletet gyakorló minisztériumokkal, a szakképzéseket felügyelő kamarákkal.
Ennek megfelelően:
e. f. 4.
részt vesz a nevelőtestületi értekezleteken, rendszeresen látogatja a foglalkozásokat. Az igazgató gyakorolja a munkáltatói jogokat, felelős az intézmény ügyviteléért, biztosítja az intézmény működéséhez szükséges személyi feltételeket. Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el.
Az intézményvezető helyettese: a.
igazgatóhelyettes
Az intézményvezető feladatait az alábbi körben ruházhatja át az igazgatóhelyettesre: b.
az intézményvezető akadályoztatása esetén jogosult a cégjegyzés és képviseleti jog gyakorlására az erre irányuló meghatalmazás alapján az intézményvezető kizárólagos feladatkörébe nem tartozó jogokat és kötelezettségeket esetileg átruházhatja az igazgatóhelyettesre Az iskola bankszámlája feletti rendelkezés úgy történik, hogy az igazgató egyszemélyi aláírásával, illetve az igazgatóhelyettes és az igazgató által felhatalmazott személy együttes aláírásával.
IV. Az intézmény munkarendje 1.
A közoktatási intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok: A törvényes működés alapdokumentumai a hatályos jogszabályokkal összhangban -
2.
Alapító okirat Nevelési és pedagógiai program Szakképzési programok Éves munkaterv Szervezeti és Működési Szabályzat Házirend
A pedagógusok munkarendje: a.
b.
c.
d.
A pedagógusok jogait és kötelezettségeit a közoktatási törvény rögzíti. A pedagógus munkakörébe tartozó feladatokat a munkaszerződések, munkaköri leírások és egyedi megbízások rögzítik. A törvény szerint a nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje kötelező munkaidőből, valamint nevelő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus napi munkarendjét és az esetleges helyettesítési rendet az igazgató állapítja meg. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell figyelembe venni. A pedagógus köteles pontosan megjelenni a munkahelyén. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradást, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon reggel háromnegyed nyolc óráig köteles jelenteni az igazgatónak, hogy helyettesítéséről intézkedni lehessen.
-4-
e.
3.
A tanórák tömbös tanítási rendje lehetővé teszi, hogy a szorgalmi időszakban is kiadható az évi rendes szabadság.
A házirend: A házirend betartása mindenki számára kötelező. A házirend a SZMSZ melléklete.
4.
A tanév helyi rendje: A tanév rendjét az adott tanévre vonatkozóan az Oktatási Miniszter határozza meg. A tanítási év szorgalmi ideje, a szakmai vizsga évét kivéve, minden évfolyamon minimálisan 181 tanítási napból áll. A tanítási év a felsőfokú szakképzések esetében szorgalmi időszakból és vizsgaidőszakból áll. A tanév helyi rendjét és programját a nevelőtestülettel egyetértésben az igazgató határozza meg és rögzíti az éves munkatervben.
5.
A tanórák rendje: Iskolarendszerben a.
b. c. d.
Az oktatás és nevelés tantárgyfelosztással összhangban lévő heti órarend alapján történik a pedagógus vezetésével, a kijelölt termekben. Tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák megtartása után szervezhetők. A tanítási órák időtartama: 45 perc. Az első tanítási óra 8 órakor kezdődik. Az óraközi szünetek időtartama 10 perc órarend szerint. A tanórák látogatására engedély nélkül csak a nevelőtestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben az igazgató engedélye és foglalkozást tartó tanár beleegyezése szükséges. A foglalkozások megkezdésük után csak indokolt esetben zavarhatóak.
Az iskolarendszeren kívüli képzésben az adott évre vonatkozó órarend tartalmazza a tantárgyfelosztást, a tanítási órák időpontját és időtartamát. 6.
Az intézményben tartózkodás rendje: a. b. c.
7.
Az intézmény nyitva tartása: 7 óra 30 perctől 20 óráig. Az ettől eltérő nyitva tartást az igazgató engedélyezi. Az iskola vasárnap és a munkaszüneti napokon zárva tart. Az irodák és tantermek kulcsait csak az iskola munkatársai vehetik fel.
Az iskola épületének használata: a.
b. c.
Az iskola minden dolgozója felelős a helyiségek, berendezések, eszközök védelméért, állagának megóvásáért, az energiával való takarékoskodásért valamint a tűz- baleset- vagyon és munkavédelmi szabályok betartásáért. A tanulók az intézmény helyiségeit, létesítményeit csak felügyelet mellett használhatják. Az iskola berendezéseit, felszereléseit az épületből csak az igazgató engedélyével lehet kivinni. Az iskola vagyonáról minden évben leltár készül.
-5-
V. A tanulók felvétele A tanulói jogviszony keletkezése és megszűnése -
A tanulók felvételéről az igazgató dönt. Az iskolába való jelentkezés jelentkezési lap kitöltésével kezdődik. A tanulói jogviszony a tanulószerződés írásban való megkötésével keletkezik. Megszűnése a vizsgák letételével illetve az iskolából való indokolt kizárással történik.
-
A tanulók jogaira és kötelezettségeire a közoktatási törvény rendelkezései az irányadóak.
Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok tartalmazzák. Ezek a szabályzatok az SZMSZ mellékletei. Budapest, 2009. június 16. A nevelőtestület elfogadása:
........................................................ az iskola igazgatója
A fenntartó jóváhagyása: A BKF Kommunikációs Alapítvány Kuratóriuma a Szervezeti és Működési Szabályzatot a 2009/5.(VIII.27.) számú határozatában elfogadta. Ezzel a korábbi SzMSz hatályát veszti.
........................................................ az alapítvány kuratóriumának elnöke
