BKF GÓLYAKUTATÁS 2009 KÉSZÍTETTE: SUSÁNSZKY PÁL, SZABÓ GÁBOR, MAJOR SZILVIA
TARTALOMJEGYZÉK I.
BEVEZETŐ ................................................................................................................................. 3
II.
A MINTA LEÍRÁSA .................................................................................................................... 5
III.
SZÜLŐK..................................................................................................................................... 7
IV.
NYELVVIZSGA........................................................................................................................ 11
V.
VÉGZETTSÉG .......................................................................................................................... 15
VI.
SZÁMÍTÁSTECHNIKA ............................................................................................................. 23
VII.
ANYAGI HÁTTÉR .................................................................................................................... 27
VIII.
PÁLYAORIENTÁCIÓ .............................................................................................................. 34
IX.
ÉLETMÓD ................................................................................................................................ 47
X.
ÖSSZEFOGLALÁS ................................................................................................................... 52
IRODALOMJEGYZÉK ........................................................................................................................ 54 ÁBRAJEGYZÉK ................................................................................................................................. 58 TÁBLÁZATJEGYZÉK .......................................................................................................................... 60
2
I. BEVEZETŐ 2009. szeptemberében a KarrierCentrum széleskörű felmérést végzett a Budapesti Üzleti és Kommunikációs Főiskola elsőéveseinek körében. A felmérés folytatása volt egy hasonló, 2008-as 658 fős kutatásnak, amely megpróbálta körüljárni az újonnan felvettek szociodemográfiai jellemzőit, családi hátterét, nyelvi, számítástechnikai képzettségét, külföldön szerzett tapasztalatait, felvételével kapcsolatos körülményeit, pályaorientációját, illetve jelenlegi életmódját. A 2009-es felmérésben 732 diák vett részt. A kérdőíveket a beiratkozás időpontjában töltötték ki és a Tanulmányi Osztály munkatársainak adták le. A tanulmány szerzőin túl az eredmények létrejöttében közreműködött még Kassó Katalin, aki a felmérés adminisztratív és koordinációs munkáit végezte, valamint Ring Anita, Kálmán Anna és Rigó Fanni, akik az adatok kódolásában segítettek. Jelen tanulmányunk célja, hogy bemutassa a Budapesti Üzleti és Kommunikációs Főiskolára (BKF) 2009-ban felvett hallgatók társadalmi, szociális hátterét, pálya- és intézményválasztási motivációit, karrier- és pályaelképzeléseit, valamint életmódját a magyar felsőoktatás és az országos korosztályos adatok tükrében, valamint hogy feltérképezze a 2008 és 2009 közötti változásokat. Összehasonlítás céljából a budapesti felsőoktatási intézmények közül a Budapesti Műszaki és Gazdálkodástudományi Egyetem (BME), valamint a győri Széchenyi István Egyetem (SZIE) elsőéves hallgatóinak körében végzett felmérést tudtuk felhasználni. A BME-n végzett kutatás 2003-as adatokra (Farkas, 2004), a SZIE-n végzett kutatás pedig 2008-as adatokra támaszkodik (Tamándl, 2008). A BME vizsgálatában az alapképzésre felvett nappali tagozatos hallgatók 38 százaléka (1178 fő) vett részt. A hallgatók postai úton kapták meg a kérdőívet, amely hat témakörben 33 kérdést tartalmazott, és egy pályaorientációval kapcsolatos blokk egészített ki. A kitöltött kérdőívet postai úton vagy a beiratkozáskor juttathatták vissza a hallgatók. A SZIE kérdőívét a felvételt nyert hallgatók (1589 fő) közül 888-an töltötték ki. A válaszadók aránya minden karon meghaladta az 50 százalékot. A felmérés önkitöltős módszerrel készült. A kérdőív 5 nagy blokkot tartalmazott, melyek közel megegyeznek a BME és a BKF felmérések kérdésköreivel. Az országos adatok esetében igyekeztünk a 2009-es BKF adatfelvételhez időben legközelebbi statisztikákat felhasználni. Így az országos adatok bemutatása során több forrásból is dolgoztunk. Kiemelt forrásként kezeltük a 2005-ös Mikrocenzus1 (KSH, 1
Magyarországon 1870 óta tízévenként hajtanak végre népszámlálást. Az 1900-as évek második felére a társadalmi és gazdasági folyamatok felgyorsulása miatt a népszámlálási információk avulási ideje jelentősen lerövidült. Az adatigényekhez igazodva Magyarországon a két népszámlálás közötti időszakban is hajtottak végre, a népesség és a lakásállomány egy részére kiterjedő kis népszámlálást, ún. mikrocenzust. A legutóbbi, sorrendben ötödik ilyen jellegű adatfelvételre – a 2004. évi CXXI. törvény alapján – 2005. április 1-jei eszmei időponttal került sor, az adatfelvétel a népesség és a lakásállomány véletlenszerűen kiválasztott 2 százalékára terjedt ki. (www.mikrocenzus.hu)
3
2005), a Magyar Statisztikai Évkönyv (Németh, 2008), valamint az Országos Felsőoktatási Információs Központ (Fábri, 2006) legfrissebb adatait.
4
II. A MINTA LEÍRÁSA A 2009-es felmérésben 732 diák vett részt. A szakok és tagozat szerinti eloszlásokat az 1. és 2. ábra mutatja. Tekintettel arra, hogy a Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája beolvadt a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolába, ezért a szakok mintabeli eloszlása megváltozott. A 2008-as állapothoz képest új szakként jelent meg a Turizmus-vendéglátás, valamint jelentősen emelkedett a Gazdálkodás és menedzsment szak mintabeli aránya. Míg 2008-ban a nappali tagozatosok aránya 77,0% volt, addig 2009-ben 82,9%.
A szakok mintabeli eloszlása (fő)
Kereskedelem és marketing 51
Nemzetközi gazdálkodási 30
Közszolgálati 22
Turizmusvendéglátás 274
Gazdálkodás és menedzsment 151
Kommunikáció és médiatudomány 203
1. ábra. A mintában szereplő hallgatók szakok szerinti eloszlása
A tagozatok mintabeli eloszlása (fő)
levelező 124
nappali 603
2. ábra. A mintában szereplő hallgatók tagozat szerinti eloszlása
5
A kérdőíveket 243 férfi és 488 nő töltötte ki. A Gazdálkodás és menedzsment szakon közel azonos arányban képviseltette magát mindkét nem, a többi szakon azonban jelentős női túlsúly volt jellemző (3. ábra). Nemek eloszlása 100 90 80
Százalék
70 60
férfi
50
nő
40 30 20 10 0 TV
NG
KM
Közsz.
Ker. Mark.
GM
Nappali
Lev elező
Teljes
3. ábra. A mintában szereplő hallgatók nemi eloszlása szakonként és tagozat szerint
A vizsgálatban résztvevő diákok átlagéletkora 20,9 (szórása 3,91) volt. A szakok és tagozat szerinti átlagéletkorokat, illetve minimum- és maximumértékeket a 4. ábrán jelenítettük meg. A legmagasabb átlagéletkort a Gazdálkodás és menedzsment valamint a Kommunikáció és médiatudomány szakon találtuk: 22,0 és 21,2 év. Átlagéletkor 60
Életkor
50
átlag
40
minimum 30
maximum
20 10 Gazdálkodás és Kommunikáció és menedzsment médiatudomány
Turizmusvendéglátás
Közszolgálati
Kereskedelem és marketing
Nemzetközi gazdálkodási
Nappali
Levelező
4. ábra. A mintában szereplő hallgatók átlagéletkora szakonként és tagozat szerint
6
Teljes
III. SZÜLŐK A szociológiai szakirodalom klasszikusa, Bourdieu szerint (1978) a továbbtanulást befolyásoló tényezők között az egyik legfontosabb a családi háttér, illetve a szülők társadalmi státusa, iskolai végzettsége. A szülők iskolázottsága és társadalmi, gazdasági helyzete nemcsak a továbbtanulást, de ezen belül a pályaválasztást, a konkrét
szakmaválasztást
is
befolyásolja
(Ritoók,
2008).
Ez
a
szülői
hatás
megmutatkozhat egyrészt bizonyos szakmák, hivatások családi halmozódásában (Bánlaky, 1981; Molnár, 2002) másrészt a szakmákra, illetve az oktatási intézményekre vonatkozó preferenciákban. Elsőként a BKF-re 2009-ben felvett hallgatók családi hátterét mutatjuk be. A szülők iskolai végezettségét, gazdasági aktivitását és foglalkozását hasonlítjuk össze a BME és a SZIE elsőéves hallgatóinak szüleire vonatkozó adatokkal, valamint az országos felmérés eredményeivel. Az alábbi táblázatban (1. táblázat) egyrészt a felsőfokú végzettséggel rendelkező szülők arányát mutatjuk be a három vizsgált intézménybe (BME, BKF és SZIE) felvételt nyert hallgatókra, másrészt a szülők korosztályára vonatkozóan. Míg a magyar népességen belül a szülők korosztályában2 14-16 százalékra tehető a jól képzett, magas iskolai végzettséggel rendelkező nők és férfiak aránya, addig az egyetemi és főiskolai hallgatók szüleinek körülbelül 25-55 százaléka végzett maga is főiskolát vagy egyetemet. Mind az országos, mind az intézményi adatok azt mutatják, hogy a nők/anyák iskolai végzettsége magasabb, mint a férfiaké/apáké. Az országos adatok szerint a különbség mindössze 2 százalékpont, ez a különbség a BKF esetében jóval nagyobb 6 százalékpont, ugyanakkor a BME-re felvettek szüleinél ennél kevesebb, 4 százalékpontos eltérés tapasztalható. A vizsgált felsőfokú intézmények esetében a győriek (SZIE) és a budapestiek (BME és BKF) között mutatkozik jelentős különbség. A budapesti hallgatók közül arányait tekintve kb. kétszer annyian származnak magasan kvalifikált családokból, mint a győri egyetem hallgatói közül. Felsőfokú végzettséggel rendelkező szülők
Mikrocenzus 2005 (%)
BME 2003 (%)
SZIE 2008 (%)
Nők/Anya
16,1 14,0
54,8 50,7
28,6 24,0
Férfiak/Apa
BKF 2009 (%) Nappali
Levelező
Összesen
52,2 47,4
37,2 25,8
49,8 43,7
1. táblázat. A felsőfokú végzettséggel rendelkező szülők százalékos aránya országos szinten, a BME-n, a SZIE-n és a BKF-en
A BKF-es hallgatók szüleinek végzettségét és jelenlegi foglalkozását részletesebben vizsgálva a következő eredményekre jutottunk. Mind az édesapa, mind az édesanya 2
Mivel a BKF-re felvett elsőévesek átlagéletkora 21 év volt, ezért a szülők életkorát 45-54 évre becsültük. Így erre a korosztályra vonatkozóan közöljük a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányát a magyar népességen belül.
7
tekintetében felsőfokú végzettséggel a Nemzetközi gazdálkodási (50,0 és 56,7%) és a Közszolgálati szakos hallgatók szülei (50,0 és 59,1%) rendelkeztek a legnagyobb arányban, míg a Gazdálkodás és menedzsment (38,5 és 43,9%), valamint a Kereskedelem és marketing szakos hallgatók szülei (35,3 és 41,2) a legalacsonyabb arányban (5. ábra). Ez azt jelenti, hogy bizonyos szakokon a hallgatók társadalmi háttere nem különbözik a BME-s hallgatók társadalmi hátterétől a szülők iskolai végzettségének tekintetében. Várakozásaink szerint a főiskolai hallgatók szülei alacsonyabb iskolai végzettségűek, éppen ezért meglepő, hogy a felsőfokú végzettségű szülők arányait tekintve a Nemzetközi gazdálkodás és a Közszolgálati szakos hallgatók megközelítik vagy meg is haladják a BME-s hallgatókat. Ez véleményünk szerint az érintett szakok magas presztízsére utal.
Szülők rendelkeznek-e felsőfokú végzettséggel
100 90 80
Százalék
70 60 50 40 30 20 10 0 NG
Közsz.
KM
TV
Édesanyja Édesapja GM
Ker. Mark.
5. ábra. A BKF-es hallgatók szüleinek végzettsége
A hallgatók szüleire leginkább a vállalkozó/cégtulajdonos, a fizikai vagy szellemi munkakörben alkalmazott és a szellemi munkakörben vezető beosztásúként alkalmazott státusok voltak jellemzőek. A szülők foglalkozása az anyák és az apák vonatkozásában is igen nagy eltéréseket mutat a két vizsgált intézményben (2. táblázat). Százalék
Szülei jelenlegi foglalkozása
Édesanyja
vállalkozó/cégtulajdonos
19,2 9,7 13,6 7,5 31,5 12,5 3,7 2,3 100,0
fizikai munkakörben alkalmazott szellemi munkakörben vezető beosztású alkalmazott nyugdíjas szellemi munkakörben alkalmazott egyéb okból nem dolgozik fizikai munkakörben vezető beosztású alkalmazott regisztrált munkanélküli Total
Édesapja
34,8 16,9 14,5 9,6 9,0 7,6 6,2 1,4 100,0
2. táblázat. A BKF-es hallgatók szüleinek jelenlegi foglalkozása
Az édesapák esetében a leggyakoribb foglalkozás a vállalkozó/cégtulajdonos, míg 8
az édesanyákéban a szellemi munkakörben alkalmazott volt. A leggyakoribb foglalkozásokat összevetve láthatjuk, hogy az anyák közel egyharmada (31,5%) szellemi foglalkozású beosztott, közel egyötödük vállalkozó (19,2%). Az apák több mint egyharmada (34,8%) vállalkozó és nagyjából egy-egyötödük (16,9 és 14,5%) fizikai munkakörben vagy szellemi munkakörben vezető beosztású alkalmazott. (6. és 7. ábra).
egyéb okból nem dolgozik 12,5
Édesanyja jelenlegi foglalkozása (százalék) szellemi munkakörben vezető beosztású alkalmazott 13,6
regisztrált munkanélküli 2,3
nyugdíjas 7,5 fizikai munkakörben alkalmazott 9,7 szellemi munkakörben alkalmazott 31,5
fizikai munkakörben vezető beosztású alkalmazott 3,7 vállalkozó/cégtulajdonos 19,2
6. ábra. A BKF-es hallgatók szüleinek jelenlegi foglalkozása édesanya
Édesapja jelenlegi foglalkozása (százalék) szellemi munkakörben vezető beosztású alkalmazott 14,5
egyéb okból nem dolgozik 7,6 regisztrált munkanélküli 1,4
szellemi munkakörben alkalmazott 9,0
nyugdíjas 9,6
fizikai munkakörben alkalmazott 16,9 vállalkozó/cégtulajdonos 34,8
fizikai munkakörben vezető beosztású alkalmazott 6,2
7. ábra. A BKF-es hallgatók szüleinek jelenlegi foglalkozása édesapa
A BME és a BKF hallgatók szüleinek foglalkozását, munkakörét összehasonítva3 elmondható, hogy a BKF-re járók szüleinél mind az anyák, mind pedig az apák között 3
A SZIE felmérése csak a szülők iskolai végzettségét tartalmazta.
9
lényegesen nagyobb a vállalkozó, cégtulajdonos, míg a BME-re járók szülei között jóval magasabb a szellemi munkakörben dolgozók aránya. Megjegyezzük, hogy a BKF-en az anyák több mint egytizede (12,5%) „egyéb okból” nem dolgozik, azaz nem nyugdíjas és nem is munkanélküli, feltehetően eltartott háztartásbeli. Ez az arány a BME-n nem éri el az öt százalékot. A 2009-es adatok szerint a 40-54 éves férfiak foglalkoztatási rátája 76,8%, míg a nőké 72,6% (KSH, 2009), tehát mindkét felsőfokú intézménybe járó fiatalok szüleinek foglalkoztatottsága meghaladja a szülők becsült korosztályára vonatkozó országos értékeket (3. táblázat). Szülők jelenlegi foglalkozása
BKF 2009 anya (%)
vállalkozó/cégtulajdonos
19,2 9,7 31,5 13,6 3,7
fizikai munkakörben alkalmazott szellemi munkakörben alkalmazott szellemi munkakörben vezető beosztású alkalmazott fizikai munkakörben vezető beosztású alkalmazott
BME
apa (%)
34,8 16,9 9,0 14,5 6,2
anya (%)
8,5 10,3 51,6 12,2 1,0
3. táblázat. Az első éves hallgatók szüleinek foglalkozása/gazdasági aktivitása
10
apa (%)
11,5 17,8 22,1 18,5 5,9
IV. NYELVVIZSGA Megvizsgáltuk a hallgatók nyelvi képzettségét. Az alap-, a közép- és a felsőfokú szintet is figyelembe véve a legtöbb hallgatónak angol és német nyelvből volt nyelvvizsgája. A nyelvvizsgával rendelkezők között a középfokú nyelvvizsgát találtuk a legjellemzőbbnek: angol nyelvből a hallgatók 43,9, míg német nyelvből 19,7%ának volt legalább középfokú nyelvvizsgája (8. ábra).
Nyelvvizsga szintje 40 35
Százalék
30 25
felsőfok középfok
20
alapfok
15 10 5 0 Angol
Német
Francia
Olasz
Spanyol
Egyéb nyelv
8. ábra. BKF-es hallgatók hány százaléka rendelkezik alap-, közép-, illetve felsőfokú nyelvvizsgával
Arányait tekintve a legtöbb, legalább középfokú nyelvvizsgával a Nemzetközi Gazdálkodási szak (90,0%) és a Közszolgálati szak (81,8%) hallgatói rendelkeztek. A Közszolgálati szakos hallgatóknak van továbbá arányait tekintve a legtöbb (31,8%) legalább középfokú nyelvvizsgája német nyelvből. A legkevesebb legalább középfokú nyelvvizsgával a Kereskedelem és marketing (43,1%) és a Gazdálkodás és menedzsment szakos hallgatók (44,4%) rendelkeznek (9. ábra).
11
Van-e legalább középfokú nyelvvizsgája 100 90 80
Százalék
70 60
Angol
50
Német
40
Valamilyen nyelvből
30 20 10 0 NG
Közsz.
TV
KM
GM
Ker. Mark.
9. ábra. A BKF-es hallgatók hány százaléka rendelkezik középfokú nyelvvizsgával szakonként
A BKF-es hallgatók nyelvvizsgáira vonatkozó becsléseinket és vizsgálatunkat nagyban nehezíti, hogy sem a 2009-ben érettségizettek, sem pedig a felsőoktatásba jelentkezők nyelvvizsgáiról nincsenek publikált adatok, így csupán a 2008-as adatokhoz tudunk viszonyítani. A 2009-es adatok 2008-as statisztikákhoz való hasonlítása valószínűleg némileg torzít, mert 2009-ben érettségiztek az első nyelvi előkészítő osztályt végzett évfolyamok. A nyelvi előkészítő évfolyamot végzők aránya az összes érettségizettekhez viszonyítva meghaladja a 12 százalékot4. Feltevésünk szerint a nyelvi előkészítő osztályokban végzettek között mindenkinek vagy majdnem mindenkinek van legalább egy középfokú nyelvvizsgája, de az sem elképzelhetetlen, hogy a tanulók akár két nyelvvizsgát is szereztek a gimnáziumi évek alatt. A nyelvvizsgák számát és szintjét összehasonlíthatjuk a gazdaságtudományi képzési területre vonatkozó 2006-os adatokkal (Veroszta, 2007). A fenti vizsgálat szerint a gazdaságtudományi szakokon a hallgatók több mint 60 százaléka középfokú, míg kb. 15 százaléka felsőfokú nyelvvizsgával rendelkezik. Ha ezekhez az adatokhoz viszonyítjuk az BKF hallgatóinak átlagait, akkor még nagyobb a lemaradás. Nagyjából mind a két szinten ez az arány csak a fele az összes gazdálkodástudományi
szakok
átlagának.
Sokkal
árnyaltabb
képet
kapunk
azonban, ha szakok szerint vizsgáljuk a nyelvvizsgák arányát, hiszen a Nemzetközi Gazdálkodási szak és a Közszolgálati szakos hallgatók több mint háromnegyedének van középfokú nyelvvizsgája, ami jóval magasabb nemcsak a 2008-as országos adatoknál, de a Veroszta által említett gazdaságtudományi szakokon lévő átlagnál (60%) is. Továbbá érdekes a felsőfokú nyelvvizsgák szakok szerinti megoszlása is, hiszen a 2008-ban felvettek körében mért 12 százalékos átlagot három szak is 4
Ezt az arányt (12,3%) a szerzők számították ki az alábbi adatokból: összes érettségizettek száma 2009-ben 89 184 (felvi.hu[5]) nyelvi évfolyamon végzettek száma hozzávetőlegesen 11000 fő (felvi.hu[1]).
12
felülmúlja: a Nemzetközi gazdálkodási (30,0%), a Turizmus-vendéglátás (13,9%) és a Kommunikáció és médiatudomány szak (12,8%) (10. ábra).
Van-e felsőfokú nyelvvizsgája 35
30
Százalék
25
20
Angol Német Valamilyen nyelvből
15
10
5
0 NG
TV
KM
Közsz.
GM
Ker. Mark.
10. ábra. A BKF-es hallgatók hány százaléka rendelkezik felsőfokú nyelvvizsgával szakonként
Az államilag elismert nyelvvizsga a középiskolások számára azért nagyon fontos, mert az egyetemi-főiskolai felvételiken plusz pontszámot kaphatnak érte, sőt vannak olyan nagy presztízsű intézmények, illetve szakok, ahová egy, esetleg két nyelvvizsgával lehet csak bekerülni. A nyelvtudás azonban valójában hosszú távú befektetés, a végzett hallgatóknak a munkaerő-piacon való elhelyezkedéshez elengedhetetlen. Az országos statisztikák (Fábri, 2008) szerint 2008-ban a jelentkezők kétharmada (64,6%) semmilyen nyelvvizsgával nem rendelkezett, egynegyedüknek volt középfokú nyelvvizsgája, és majdnem 6 százalékuknak volt felsőfokú nyelvvizsgája valamilyen nyelvből, ami már magas szintű nyelvtudásnak számít. Összesen a jelentkezők valamivel több mint egyharmadának volt valamilyen nyelvvizsgája (35,4%) (4. táblázat).
Alapfok Középfok Felsőfok Nincsen nyelvvizsgája Összesen
Jelentkezőkön belüli arány (%)
Felvetteken belüli arány (%)
1,0 28,5 5,9 64,6 100,0
1,4 34,1 12,0 52,5 100,0
4. táblázat. Az idegen nyelvek ismeretének szintjei a felvételiző és a felvett hallgatók között − országos adat, 2008
A felvetteken belüli relatív gyakoriságok sorrendje hasonló, mint a jelentkezők között sorrend: a legtöbb hallgatónak nincs nyelvvizsgája (52,5 %). Ugyanakkor jól látható, hogy a nyelvtudás, de különösen annak szintje erősen befolyásolja a felvételi sikerességét. Az alapfokú nyelvvizsgától a felsőfok felé haladva egyre jobban nyílik az 13
olló, azaz a felsőfokú nyelvvizsgával rendelkezők közül jóval nagyobb arányban kerülnek be a felsőfokú intézményekbe, mint az alap- vagy középfokú nyelvvizsgával rendelkezők közül. A nyelvvizsga hiánya kifejezetten rontja a felvételi esélyeket. A BKF adatai szerint (5. táblázat) a felvettek csupán 39,8 százalékának nincs nyelvvizsgája, ami több mint tíz százalékponttal alacsonyabb, mint az összes felvettek körében mért 2008-as országos átlag (52,5 %). A 4. és 5. táblázatot összehasonlítva láthatjuk, hogy az országos átlaghoz képest a BKF-en jóval magasabb az alapfokkal (1,4% vs 12,0%) rendelkezők aránya, ugyanakkor a felsőfokkal rendelkezőké alacsonyabb (12,0% vs 6,3%). Az összes felvetteken belüli arány megközelíti a BKF-re felvett középfokú nyelvvizsgával rendelkező gólyák arányát. Valószínűleg az előzőekben említett nyelvi évfolyamon végzettek magas aránya okozza, hogy a felsőfokú nyelvvizsgával rendelkezők esetén tovább nőtt az országos átlagtól való távolság. Ugyanakkor az alapfokú nyelvvizsgával rendelkező hallgatók aránya a BKF-en továbbra is magasabb az országos átlagnál. Nyelv Angol Német Francia Olasz Spanyol Egyéb nyelv Van nyelvvizsgája
Felsőfok (%)
Középfok (%)
Alapfok (%)
Összesen (%)
3,4 2,5 0,5 0,1 0,1 0,1 6,3
37,7 15,7 2,0 1,1 0,7 0,8 48,6
6,1 4,0 0,5 0,5 0,3 1,1 12,0
47,3 22,1 3,1 1,8 1,1 2,0 60,2
5. táblázat. Az idegen nyelvek ismeretének szintjei BKF-re felvett hallgatók között
A vizsgával igazolt nyelvismeretre vonatkozó adatok eltérő szerkezetben ugyan, de a SZIE felméréséből is rendelkezésre állnak. Itt a 888 válaszadó 70,9 százaléka rendelkezik legalább egy nyelvvizsgával és közel egyötödüknek (18,0%) már a felvétel idején egynél több nyelvvizsgája van. Szakok szerinti különbség itt is mutatkozott, főként az Egészségügyi és Szociális, valamint bizonyos műszaki szakokon magas a nyelvvizsgával nem rendelkezők aránya. A legtöbb elsős hallgató itt is angol (48,9%) vagy német (45,9%) nyelvvizsgával rendelkezik (Tamándl, 2008, 27–28.).
14
V.VÉGZETTSÉG A felsőfokú képzésre jelentkezők körét vizsgálva releváns kérdés, hogy a különböző típusú középiskolákból milyen arányban jelentkeznek és kerülnek be fiatalok a választott intézményekbe. A 6. táblázat a középfokú végzettség típusát mutatja be, függetlenül attól, hogy a jelentkezők mikor szerezték meg végzettségüket, illetve hogy folytattak-e már felsőfokú tanulmányokat (Fábri, 2008). Középiskola típusa Gimnázium Kéttannyelvű gimnázium Szakközépiskola Technikum Dolgozók középiskolája Külföldi középiskola Más középiskola Összesen
Jelentkezőkön belüli arány (%)
Felvetteken belüli arány (%)
56,0 3,6 35,2 0,9 1,0 1,3 0,4 100,0
57,0 4,0 34,3 0,9 0,9 1,5 0,4 100,0
6. táblázat. A felsőfokú intézményekbe jelentkező és felvett fiatalok megoszlása a középiskola típusa szerint − országos adat, 2008
A táblázat első oszlopa a jelentkezők megoszlását a középiskola típusa szerint mutatja be. A felvételizők több mint fele (59,6 %) gimnáziumban érettségizett (kéttannyelvűekkel együtt), és több mint egyharmaduk (35,2 %) szakközépiskolában végzett. A maradék öt százalék a technikumok, dolgozók középiskolája, külföldi középiskolák és egyéb, más középiskolák között oszlik meg. A második oszlop ugyanilyen szempont szerint mutatja a felvettek megoszlását, amiből leolvashatjuk, hogy ugyanazok a trendek érvényesülnek, mint a jelentkezők megoszlása esetén. Érdekes azonban, hogy mely középiskola-típusok esetén tapasztalhatunk a relatív gyakoriságokat tekintve pozitív, illetve negatív változást. Ott, ahol a bekerültek aránya nagyobb, mint a jelentkezők közötti arány, pozitív, továbbtanulást megerősítő hatásról beszélhetünk, ellentétben azokkal az intézménytípusokkal, ahol csökkenést tapasztalunk, itt a bekerülést gátló hatásról beszélhetünk. A változások statisztikai értelemben vett szignifikanciájáról nincsenek adataink, de a középiskola típusa és a felvételi sikeressége közti összefüggések vizsgálata az oktatásszociológia egyik kiemelt témája volt Európában. A kutatási eredmények ezt az összefüggést megerősítették. Növekedést tapasztalhatunk, tehát a gimnáziumok, kéttannyelvű gimnáziumok, dolgozók középiskolája és a külföldi középiskolák esetén. A többi iskolatípusnál csökkenést láthatunk. Szerencsére azonban ezek az elmozdulások nem nagyok, tehát a felvételi rendszer nem diszkriminál a középiskola típusa szerint. Úgy tűnik, hogy a felsőfokú továbbtanulás általában már sokkal hamarabb, a középiskolába való belépéskor, vagy akár az általános iskola megválasztásánál eldől
15
(Liskó, 2003). Felmértük a BKF-re felvett hallgatók végzettségét. Azt tapasztaltuk, hogy a legtöbb diák (64,0%) gimnáziumi végzettséggel került a Főiskolára. Jelentős számban képviseltették magukat a szakközépiskolai végzettséggel rendelkezők is (25,8%). A technikusi (5,6%), a főiskolai (3,2%) és az egyetemi (1,5) végzettség kevésbé volt jellemző. A szakokat összehasonlítva azt találjuk, hogy Nemzetközi gazdálkodási szakra jelentkezett a legtöbb (76,7), míg a Gazdálkodás és menedzsment szakra a legkevesebb (61,3%) legalább gimnáziumi végzettségű diák (11. ábra).
Végzettség 90
80
70
TV Százalék
60
KM GM
50
Ker. Mark. 40
NG Közsz.
30
Teljes 20
10
0 gimnáziumi érettségi
szakközépiskolai érettségi
technikusi v égzettség
f őiskolai diploma (BA)
egy etemi diploma (MA)
11. ábra. A hallgatók milyen végzettséggel jelentkeztek a BKF-re
A BKF-re felvett hallgatók esetén adataink a legmagasabb iskolai végzettségre vonatkoznak, de mivel felsőfokú végzettséggel csak a frissen felvettek 1,6 százaléka rendelkezik,
az
eredményeket
összehasonlíthatjuk
a
6.
táblázat
országos
statisztikáival. A hallgatók eloszlása a BKF-en nagyon hasonló az országos eloszláshoz, hiszen a legtöbben (64,4 %) gimnáziumban szereztek érettségit, és a felvettek több mint egynegyede (27,9 %) szakközépiskolában végzett. Egy igen figyelemre méltó adat, hogy a technikusi végzettségűek aránya körülbelül hatszorosa az országos aránynak (6,1% vs 0,9%). A BKF-en belül szakok szerint is vannak eltérések (7. táblázat) a legmagasabb iskolai végzettség eloszlása szerint. A Kereskedelem és Marketing szak közelíti meg leginkább az országos intézményi eloszlást. A 2008-as adatokkal összehasonlítva elmondható, hogy minden szakon megnőtt a gimnáziumi végzettségűek aránya. A szakközépiskolai végzettségűek aránya 2008-hoz képest csak a Kereskedelmi és Marketing szakon nőtt meg (35-ről 37%-ra). A Gazdálkodási és Menedzsment, a
16
Kommunikáció és Marketing valamint Turizmus-vendéglátás szak az iskolai végzettség tekintetében eltér a többi szaktól, hiszen itt jóval magasabb a gimnáziumi végzettségűek és alacsonyabb a szakközépiskolai érettségivel rendelkezők aránya, mind a többi szakhoz, mind a 2008-as országos adatokhoz képest. A győri egyetemre felvételiző hallgatók többsége (44%) rendelkezik gimnáziumi érettségivel, de ez az arány 20 százalékponttal alacsonyabb, mint a BKF-en (64%). Itt is jelentős különbség mutatkozott a különböző karok, illetve szakok között, így például az Állam és Jogtudományi Kar jogász szakán 78, míg a Műszaki Tudományi Kar villamosmérnöki szakán 19 százalék volt a gimnáziumi érettségivel rendelkezők aránya (Tamándl, 2008, 11–13.). Legmagasabb végzettsége gimnáziumi érettségi szakközépiskolai érettségi technikusi végzettség főiskolai diploma (BA) egyetemi diploma (MA) Total
százalék NG
KM
TV
Közsz.
Ker. Mark.
GM
Teljes
76,7 23,3 0,0 0,0 0,0 100,0
67,0 23,2 2,5 5,4 2,0 100,0
65,2 24,2 6,6 2,9 1,1 100,0
59,1 31,8 4,5 4,5 0,0 100,0
58,8 37,3 0,0 2,0 2,0 100,0
58,0 28,0 10,7 1,3 2,0 100,0
64,0 25,8 5,6 3,2 1,5 100,0
7. táblázat. BKF-re felvett hallgatók legmagasabb iskolai végzettségének szakonkénti százalékos megoszlása
Egyre több hallgató veszi észre, hogy saját humán tőkéjének egyik legértékesebb részét jelentheti a magas szintű nyelvtudás, külföldi tapasztalatok és a nemzetközi kapcsolatok kialakítása, vagyis mindaz, amit a külföldön eltöltött hosszabb-rövidebb tanulmányi idő jelenthet. A külföldi tanulmányokhoz segít hozzáférni több magyar és nemzetközi program, mint például a Magyar Ösztöndíj Bizottság, az Európai Unió Erasmus programja és a Socrates program. Európai összehasonlításban a magyar hallgatók jóval kisebb hányada (2%) folytat külföldön tanulmányokat, mint az európai uniós átlag (10-15%). A magyar diákok hallgatói mobilitásának majdnem háromnegyede (70%) zajlik az Erasmus programon keresztül (Bukodi, 2005, idézi Tót, 2005). A programban résztvevő hallgatók száma lényegesen eltér szakterületenként, e szerint a legtöbb hallgató 2003-ban az üzlet- és menedzsmenttudományi szakokról, másodsorban a nyelvi és filológiai szakokról, harmadsorban a társadalomtudományi szakokról került ki. Ezen a listán a kommunikáció és informatika szakos hallgatók csak a tizenötödik, vagyis majdnem az utolsó helyen álltak. A hallgatók fenti szakonkénti megoszlása nem magyar sajátosság, az Európai Unió egészében jellemzőnek mondható (Tót, 2005). Eltérés mutatkozik azonban az európai átlaghoz képest a szülők iskolai végzettségében. A magyar hallgatók 70 százalékára jellemző, hogy legalább az egyik szülőjének felsőfokú végzettsége volt, ami magasabb, mint az Európai Unióban mért átlag (uo.). A legnépszerűbb célországokat tekintve Németország és Franciaország áll az élen, majd sorrendben Olaszország, Finnország és Hollandia következnek. A célországok összetétele azonban csak részben mutatja a hallgatók preferenciáit, mert ebben a 17
listában inkább a felsőoktatási intézmények korábban kiépült szakmai kapcsolatai és irányultságai tükröződnek (uo.). A hallgatók demográfiai összetételéből a nők magasabb arányát emelnénk ki, bár ez az arány nem meglepő, mivel a programban túlnyomórészt a humán szakterületek hallgatói vesznek részt, ahol hagyományosan magas a nők előfordulási aránya. A CEEPUS (Central European Exchange Programme for University Studies) egy speciális
Ausztriát,
Bulgáriát,
Csehországot,
Horvátországot,
Lengyelországot,
Magyarországot, Romániát, Szlovákiát, Szlovéniát, Szerbiát és Montenegrót magába tömörítő, közép-európai országok egyetemei számára létrehozott multilaterális alapú csereprogram (PPKE-BTK). Honnan érkeztek a BKF-es hallgatók A BKF-es hallgatók az ország minden megyéjét képviselik. Eredeti lakóhelyüket vizsgálva azt találjuk, hogy 2009-ben a budapestiek (326 fő) mellett legtöbben Pest megyéből érkeztek (146 fő) a BKF-re, de jelentősen képviseltette magát Bács-Kiskun megye (31 fő) és Komárom-Esztergom megye is (22 fő). Úgy tűnik, hogy a Budapesthez közelebbi megyékből érkeztek többen, de a távolabbi megyékből felvett diákok száma sem elhanyagolható, továbbá Szlovákiából is érkezett 7 diák (12. ábra).
12. ábra. A BKF-es hallgatók eredeti lakhelyének eloszlása megyék szerint
A BKF-es hallgatók külföldön töltött tanulmányai A BKF-re jelentkező hallgatók 7,6%-a tanult külföldön is középiskolai évei alatt. A legtöbb ilyen jellegű külföldi tapasztalattal a Nemzetközi gazdálkodási (16,7%), valamint a Kereskedelem és marketing szakosok (11,8%) rendelkeznek (13. ábra).
18
Középiskolai évei alatt tanult-e külfölön? 18 16 14
Százalék
12 10 8 6 4 2 0 NG
Ker. Mark.
KM
Közsz.
TV
GM
Nappali
Lev elező
Teljes
13. ábra. BKF-es hallgatók hány százaléka tanult külföldön a középiskolai évei alatt − szakonként és tagozat szerint
Ezeknek a diákoknak a többsége valamely európai országban tanult, de néhány esetben
egyesült
államokbeli,
ausztráliai
és
távol-keleti
tapasztalatokkal
is
rendelkeznek (14. ábra).
14. ábra A BKF-es hallgatók középiskolai éveik alatt mely külföldi országokban tanultak – a számok az előfordulási gyakoriságokat jelzik
Egy 2004-es reprezentatív felmérés eredményei szerint (Tarnay, 2005, idézi Tót, 2005) a vizsgált 15-29 éves korosztály 4%-a tanult már külföldön, de sokkal többen (17%) tervezik,
hogy
eltöltenek legalább
pár
hónapot valamely külföldi
oktatási
intézményben. A külföldi tanulmányokat folytatók aránya az egyetemeken a legmagasabb. Az egyetemisták 16%-a tanult már külföldön. A külföldön tanult diákok 40%-a az egyetemisták közül, egynegyede (25%) pedig a főiskolások közül, és több mint egyötöde a gimnazisták közül került ki. A Tempus Közalapítvány 2010-es tájékoztatója szerint (Edupress, 2010) jelentősen, évi 8 százalékkal emelkedik a külföldön tanuló hazai diákok száma. A növekedés
19
európai trendjeit vizsgálva elmondható, hogy míg 1995-ben a nemzetközi hallgatók száma 600 ezerre volt tehető, addig 10 év múlva (2005) számuk több mint 4,5szeresére növekedett (2,7 millió). A magyar hallgatók mobilitásának ösztönzése főleg a támogatások finanszírozásának növelésével volna lehetséges. Külföldi tanulmányokat befolyásoló tényezők A középiskola ideje alatti külföldi tanulmányok hosszát vizsgálva azt találtuk, hogy a BKF-en az 1-12 hónap közötti időtartam volt a legjellemzőbb (összesen 90,9%). A legtöbben 7-12 hónapot töltöttek külföldön (70,9%), de jelentős volt az 1-6 hónapot kint töltők aránya is (20,0%) (15. ábra).
A középiskolai évek alatt külföldön is tanultak mennyi időt töltöttek kint 80 70
Százalék
60 50 40 30 20 10 0 1-6 hónap
7-12 hónap
13-24 hónap
25-36 hónap
37-48 hónap
15. ábra. Azok a BKF-es hallgatók, akik középiskolai évei alatt külföldön is tanultak mennyi időt töltöttek kint
A külföldi tanulmányokat befolyásoló családi tényezők közül a kutatók a család havi jövedelmét, a szülők iskolai végzettségét és az édesapák munkakörét, beosztását tartanak kiemelkedően fontosnak (Tarnay, 2005 idézi Tót, 2005). A legnagyobb hatással a család havi bevételének nagysága van a külföldi tanulmányokra. A külföldön tanulmányokat folytatott fiatalok 40 százalékának a családjában a havi bevételek meghaladják az 500 ezer Ft-ot. Ez azért is fontos, mert a különböző mobilitási pályázatok a kinntartózkodás költségeinek csak egy részét fedezik. Részarány a költségek fedezetében (%)
Forrás Erasmus ösztöndíj Saját forrás (család megtakarítás, munkavégzés) Egyéb forrás (saját intézmény, cég stb.) Kiegészítő szociális támogatás
43,7 29,3 13,2 12,3
8. táblázat. A külföldi tanulmányok költségeinek fedezése források szerint, százalékosan − az Erasmus hallgatói, 2003
A 8. táblázat a 2003-as Erasmus hallgatói felmérés adatait tükrözi (Tót, 2003, idézi Tót, 2005). Eszerint a hallgatók költségeinek átlagosan 44 százalékát fizette az Erasmus
20
program, azonban a külföldön tartózkodáskor felmerülő költségeknek átlagosan majdnem egyharmadát (29,3%) saját forrásból kellett előteremteni. A szülők iskolai végzettségénél azt találták, hogy a diplomás szülők gyerekeinek az érettségizett szülők gyerekeihez képest háromszor, szakmunkásokéhoz képest ötször, az alacsony végzettséggel (nyolc általánossal) rendelkezőkéhez képest pedig tízszer nagyobb az esélye, hogy külföldön folytassanak tanulmányokat. Végül fontos tényezőnek bizonyult az apák munkaköre, beosztása. A vezető és az értelmiségi apák gyerekeinek ötször nagyobb az esélye arra, hogy külföldön tanuljanak, mint a fizikai munkakörben dolgozó apák gyerekeinek. Egy 2009-ben kiadott jelentés szerint (Európa.eu[2]). a 2007/2008-as tanévben körülbelül 162 ezer hallgató tanult az Erasmus-ösztöndíj segítségével külföldön. Ez 2,1%-kal több hallgatót jelent, mint az ezt megelőző tanévben, azonban a növekedés lassuló tendenciát mutat. Ennek egyik oka, hogy éppen a két legtöbb hallgatót küldő ország (Németország és Franciaország) esetén csökkent a külföldön tanulók száma. A programban résztvevő hallgatók számát illetően Magyarország a közép-európai
régióból
csak Szlovákiát és
Szlovéniát előzi meg, Románia,
Csehország és Lengyelország is több hallgatót küld a programmal külföldre. (A programhoz csak 2009-ben csatlakozott Horvátországról és Macedóniáról még nincsenek adatok.) Egy másik 2010-es jelentés szerint (Európa.eu[1]) Erasmusösztöndíjban az európai hallgatók összesen 4%-a részesül tanulmányai során. Érettségi előkészítő tanfolyam A BKF-re felvételiző hallgatók 18,2%-a járt előkészítő tanfolyamra: a Kommunikáció és médiatudomány szakosokra volt a legjellemzőbb (23,2%), míg a Közszolgálati szakosokra a legkevésbé jellemző (9,1%). A tagozat szerinti bontás vizsgálva láthatjuk, hogy a nappali tagozatosok nagyobb arányban jártak előkészítő tanfolyamra (16. ábra).
Járt-e érettségi előkészítő tanfolyamra? 25
Százalék
20
15
10
5
0 KM
NG
TV
Ker. Mark.
GM
Közsz.
Nappali
Lev elező
Teljes
16. ábra. A BKF-es hallgatók hány százaléka járt érettségi előkészítő tanfolyamra − szakonként és tagozat szerint
21
Láthatjuk, hogy a szakok közt elég nagy ingadozás mutatkozik. Ez tapasztalható a győri egyetemen is (Tamándl, 2008, 14.). Bizonyos szakokon egyáltalán nincsenek olyan hallgatók, akik előkészítőre jártak (pl. gazdaságinformatikus), más szakokon pedig akár az 50 százalékot is megközelíti a többletmunkát vállalók aránya (pl. szociális munka). A győri hallgatóknak mindössze 6 százaléka vett részt valamilyen felvételi előkészítő tanfolyamon. Ez összehasonlítva a BKF-ra felvettek között az előkészítősök arányával (18%) azt jelzi, hogy a budapesti főiskolára való bekerülésért a fiatalok nagyobb erőfeszítést tesznek mind tanulmányi, mind anyagi értelemben.
22
VI. SZÁMÍTÁSTECHNIKA A modern társadalomkutatók megkülönböztetnek a gazdasági vagy anyagi tőke mellett más tőkefajtákat is, mint például humán tőkét (Schultz, 1964), valamint kulturális és társadalmi tőkét (Bourdieu, 1978). Kulturális tőke alatt általában műveltséget, tudást, esetleg képzettséget, míg a társadalmi tőke alatt emberi kapcsolatokat, ismeretségeket értenek. Ha a különböző ismereteket, tudásokat tőkének
vagy
beruházásnak
tekintjük,
akkor
egyértelmű,
hogy
az
ún.
infokommunikációs eszközök − rádió, televízió, mobiltelefon, internet − használatához szükséges ismeretek és tudások az egyik legfontosabb elemét képezik a kulturális tőkének. Továbbá mindezeknek az ismerete és használata hozzájárul egyfajta személyek között kialakuló kapcsolati hálózat létrejöttéhez és fenntartásához. (Angelusz, 2004). A digitális egyenlőtlenség mutatói nemcsak az infokommunikációs eszközökhöz való hozzáférésről, hanem használatuk módjában és intenzitásában jelentkező társadalmi különbségekről is számot adnak. Magyarországon az otthoni asztali számítógép és internethasználat trendjei a következőképpen alakultak a kilencvenes évektől a kétezres évek végéig:
Az asztali számítógépek 1998-ig a háztartások körülbelül 8-10 százalékban fordultak elő, majd a növekedési trend 1998-tól hozzávetőlegesen 4-5 százalékos állandó növekedési rátát mutatott, vagyis 2008-ra a háztartások közel 55 százalékában volt már személyi számítógép.
Az otthoni internetkapcsolatok terjedésének üteme szintén 1998 után nőtt meg, aminek következtében 2008-ra a magyar háztartások majdnem felében (48,4%) volt valamilyen internetes hozzáférése. Továbbá a háztartások több mint kétötöde szélessávú internetkapcsolattal rendelkezik, ami
a
gyors
információszerzés
alapjának
számít.
Ami
a
lakosság
internetezési szokásait illeti, 2008-as adatok szerint közel 60 százalék használ valamilyen célra internetet. Az internethasználat mellőzésének okai között kognitív (nincs rá szüksége, nem érdekli, nem ért hozzá, fél tőle) és materiális (nincs számítógépe, túl drága, lassú a gépe) szempontok szerepelnek (Dessewffy, 2004). Korunk európai társadalmai az információ köré szerveződnek, életünk mindinkább az információ megszerzéséről és feldolgozásáról szól. A számítógépes ismeretek – mind a szoftveres, mind pedig az internetes tudás – nemcsak a munkaerőpiacon elengedhetetlenek, hanem már a főiskolai évek alatt is számos feladatot kell 23
számítógépen megoldani. A teljes felsőoktatás informatikai infrastruktúráját három jelzőszámmal szokás jellemezni: a számítógépek, az internetkapcsolatok és az egy számítógépre jutó tanulók számával. Magyarországon ezek az indikátorok 2008−2009-ben, amikor a számítógépet használó tanulók száma meghaladta a 300 ezret (322 ezer fő) a következőképpen alakultak:
összes számítógép 62 ezer db
egy számítógépre jutó tanulók száma 5,1 fő
Minden
számítógéppel
internetkapcsolata. körülbelül
5-6
Ez
tanuló
rendelkező azt
jelenti,
használ
feladatellátási
hogy egy
helynek
Magyarországon számítógépet,
van
átlagosan
és
minden
számítógépteremben van internetkapcsolat. A fenti mutatók azonban sajnos a számítógéppark minőségéről, a gépek elavultságáról, az internetkapcsolat minőségéről és a termek egyéb állapotáról nem hordoznak információt. Tekintve a számítástechnikai cikkek gyors amortizációját, a szélessávú és a modemes kapcsolat közötti óriási különbségeket, a magyarországi informatikai infrastruktúra nincsen összhangban a munkaerőpiac kívánalmaival, és nem felel meg a modern informatikai kompetenciák elsajátításához alkalmas elvárható körülményeknek. A BKF-re 2009-ben felvettek helyzetét (17. ábra) a magyar társadalom számítógépes infrastruktúrájának helyzetével hasonlítottuk össze. A 2008-as KSH adatok alapján (KSH, 2009) elmondható, hogy a háztartások több mint felében (55%) található asztali számítógép. A BKF-re 2009-ben felvettek körében ez az arány jóval magasabb, hiszen szinte mindenkinek van otthon saját asztali gépe (94,4%). A laptopok előfordulását tekintve a BKF-re járók helyzete még kedvezőbb, hiszen a legfelső jövedelmi decilisben (legfelső 10%) is csupán 9 százalék, míg a hallgatóknak átlagosan csaknem kétharmada (66,3%) rendelkezik hordozható számítógéppel. A szakok és a tagozatok között számítógépes ellátottság és internethez jutási lehetőség tekintetében nem volt számottevő különbség, a hallgatók csaknem 100%a rendelkezik internettel.
24
Számítástechnikai felszereltség 100
Százalék
80
Otthoni internetelérés
60
40
Otthoni számítógép
20
Saját laptop
0 NG
KM
Ker. Mark.
GM
TV
Közsz.
Nappali Lev elező Teljes
17. ábra. BKF-es hallgatók hány százaléka rendelkezik otthoni interneteléréssel, otthoni számítógéppel, illetve saját laptoppal − szakonként és tagozat szerint
A BKF-re felvett hallgatók legjobban az internetböngésző és levelező programokat, valamint az irodai alkalmazásokat ismerik. Átlagos ismeretekkel rendelkeznek a hardverről és az egyéb szakmai szoftverekről, míg programozási ismereteik bizonyultak a leggyengébbnek (18. ábra).
Számítástechnikai ismeretek (1-5) 5
TV KM
4
GM 3
Ker. Mark. NG
2
Közsz. Nappali
1 Internet böngésző, levelező program ismerete
Irodai alkalmazások
Hardver ismeretek
Egyéb szakmai szoftver ismeretek
Programozási ismeretek
Levelező Teljes
18. ábra. A BKF-es hallgatók milyen szinten rendelkeznek számítástechnikai ismeretekkel − szakonként és tagozat szerint
A
hallgatók
17,0%-ának
van
ECDL-vizsgája.
A
számítástechnikai
ismeretek
tekintetében nincs jelentős különbség a szakok és a tagozatok között, egyedül az ECDL-vizsga tekintetében látjuk, hogy Közszolgálati szakosok magasabb arányban rendelkeznek vele (40,9%) (19. ábra).
25
Rendelkezik-e ECDL-vizsgával? 45 40 35
Százalék
30 25 20 15 10 5 0 Közsz.
GM
TV
NG
KM
Ker. Mark.
Nappali
Lev elező
Teljes
19. ábra. A BKF-es hallgatók hány százaléka rendelkezik ECDL-vizsgával − szakonként és tagozat szerint
26
VII. ANYAGI HÁTTÉR Ebben a részben a BKF-re 2009-ban felvett hallgatók anyagi körülményeit mutatjuk be a tanulmányok és a lakóhely tekintetében. Arra voltunk kíváncsiak, hogyan finanszírozzák a hallgatók tanulmányaikat, valamint hol és milyen környezetben laknak a főiskolás éveik alatt. A BKF-re felvételiző hallgatók több mint felének (53,3%) a családja finanszírozza a tandíját, de jelentős százalékban fordul elő, hogy saját maga (23,4%) vagy az állam (21,2%) fizeti. Elenyésző kisebbségnek (2,1%) állja csak a tandíjköltségeit a cég, ahol dolgozik (20. ábra) Ki finanszírozza a tandíját? 60 50
Százalék
40 30 20 10 0 a családom
én magam
az állam
a cég, ahol dolgozom
20. ábra. A BKF-es hallgatók hány százalékának finanszírozza a tandíját a családja, saját maga, az állam vagy a cég, ahol dolgozik
A diákok körülbelül egyharmada nem számít a tandíjon felül anyagi vagy természetbeni támogatásra. Havi ezer és 10 ezer forint közötti anyagi támogatásra számít a hallgatók több mint 20%-a, míg természetbenire több mint 30%-uk. 11 ezer és 30 ezer közötti anyagi és nagyjából ugyanennyi természetbeni támogatásra számít a hallgatók nagyjából 20%-a. A hallgatók körülbelül 25%-a számít havi 31 ezer forintnál több anyagi és 15%-a ugyanilyen mértékű természetbeni támogatásra (21. ábra).
27
A családjától a tandíjon felül a következő összegű támogatásra számít havonta (Ft) 40
Százalék
30
anyagi
20
természetbeni
10
0 nem 1.000-10.000 számítok a családomtól any agi támogatásra
11.00030.000
31.00050.000
51.00070.000
71.000100.000
101.000200.000
200.000 f elett
21. ábra. A BKF-es hallgatók a tandíjon felül milyen összegű, anyagi,, illetve természetbeni támogatásra számítanak a családjuktól
Az állami és egyéb támogatást, ösztöndíjat igénylő diákok több mint fele (53,7%) havi 11 000 és 50 000 forint közötti összegre számít, míg a negyede (27,0%) 6 000 és 10 000 forint közöttire (22. ábra). Amennyiben igénybe szeretne venni állami és egyéb támogatást, ösztöndíjat, milyen összegre számít havonta 60
Százalék
50 40 30 20 10 0 1.000-5.000
6.000-10.000
11.000-50.000
51.000 f elett
22. ábra. Amennyiben egy BKF-es hallgató igénybe szeretne venni állami és egyéb támogatást, ösztöndíjat, havonta milyen összegre számít
Diákhitelt csak a hallgatók 17,5%-a szeretne igénybe venni, döntő többségük (16,6%) havi 11 ezer és 50 ezer forint közötti összeget (23. ábra). A következő összegű diákhitel felvételét tervezi 18 16 14
Százalék
12 10 8 6 4 2 0 1.000-5.000
6.000-10.000
11.000-50.000
23. ábra. Egy BKF-es hallgató átlagosan milyen összegű diákhitel felvételét tervezi
28
Munkabérre, illetve egyéb jövedelemre a diákok 72,0%-a számít: a hallgatók 21,6%-a 101 ezer és 200 ezer közötti, valamint körülbelül további 16,5-16,5% 11 ezer és 50 ezer, illetve 51 ezer és 100 ezer forint közötti összegre (24. ábra). Milyen összegű munkabérre/egyéb jövedelemre számít havonta? 30
Százalék
25 20 15 10 5 0 nem számítok munkabér vagy egyéb jellegű jövedelemre
1.000-5.000
6.000-10.000
11.000-50.000
51.000-100.000
101.000-200.000
200.000 felett
24. ábra. Milyen összegű munkabérre, illetve egyéb jövedelemre számítanak a BKF-es hallgatók havonta
Ez jelentős változás a 2008-as évhez képest, amikor a legtöbben (20,3%) havi 11 ezer és 50 ezer forint közötti összegre, míg csak a hallgatók 13-14%-a 51 ezer és 100 ezer, illetve 101 ezer és 200 ezer közötti havi összegre számított (25. ábra). Jellemzően a levelezős hallgatók számítanak magasabb jövedelemre, azonban arányuk inkább csökkent a mintában: 2009-ben 17,1%, míg 2008-ban 23% volt levelezős hallgató, így a nappali-levelező arány megváltozása nem magyarázza ezt az eltérést. Ezt támasztja alá az is, hogy 2008-ban a levelező tagozatos hallgatók 47,6%-a, míg 2009ben körülbelül ugyanennyien, 48,2%-uk számított 101 ezer és 200 ezer közötti havi összegre. A változás a nappali tagozatos hallgatók körében ment végbe: 2008-ban csak 4,8%-uk, míg 2009-ben 16,4%-uk számított ilyen mértékű munkabérre.
Milyen összegű munkabérre/egyéb jövedelemre számít havonta 25
Százalék
20
15
10
5
0 1.000-5.000
2009 6.00010.000
11.00050.000
51.000100.000
2008 101.000200.000
200.000 f elett
25. ábra. Milyen összegű munkabérre, illetve egyéb jövedelemre számítanak a BKF-es hallgatók havonta – 2008 és 2009 összehasonlítása
29
A változás okainak leírására empirikus adatok nem állnak rendelkezésünkre (a kérdőív erre vonatkozó kérdéseket nem tartalmazott), így csak feltételezéseink vannak a jelenség magyarázatára. Mivel a hallgatók általunk vizsgált társadalmi összetétele 2008 és 2009 között nem változott meg, ezért az feltételezhető, hogy az elmúlt év gazdasági nehézségei miatt, több hallgató gondolja úgy, hogy tanulmányai mellett valamilyen állást és/vagy munkát kell majd vállalnia. Erre utalnak azok az inflációs adatok, melyek szerint 2009-ben a fogyasztói árak 4,2%-kal emelkedtek az előző évhez viszonyítva. Ezen belül legnagyobb mértékben a háztartási energia árak változtak (pl. a vezetékes gáz 17%-kal), de a közlekedési költségek növekedése (9%) is számottevő. Az EU országaiban átlag felett drágultak többek közt az oktatással és a lakásszolgáltatással összefüggő árak is (KSH, 2010). Diákhitel Véleményünk szerint a felsőfokú tanulmányok finanszírozásánál fontos tényező a kifejezetten erre a célra létrejött hitelforma a diákhitel. A diákhitelt 2001-ben hozták létre abból a célból, hogy a magyar családokra különösen nagy terhet rovó költségtérítéses felsőoktatást, minél többen igénybe tudják venni. Érdekes azonban, hogy a tervek ellenére 2009-ben többen vették fel a diákhitelt az államilag finanszírozott képzésben résztvevők (57%), mint a költségtérítéses képzésben részesülők (Diákhitel, 2009). Ez egyfelől azért van így, mert a felsőoktatásban való részvétel
minden
család
számára
anyagi
megterhelést
jelent,
nemcsak
a
költségtérítéses képzésben résztvevők esetében, másfelől 2008-ban a felvett hallgatók közel 70 százaléka (69,3%) államilag finanszírozott képzésre került be, és csak 30 százalékuk fizet majd az igénybe vett felsőoktatási képzésért (felvi.hu[1]). Tehát összességében elmondható, hogy a felsőoktatásban elért arányuknál lényegesen nagyobb mértékben vesznek fel diákhitelt a költségtérítéses képzésben résztvevők, mint az államilag finanszírozottak. Diákhitelben a 2008/2009-es tanévben 73 ezer diák részesült, ez a jogosultak 20 százaléka. Ebből több mint 13 ezren vették igénybe Budapestről, ami az összes budapesti jogosult 18 százaléka (Diákhitel, 2009). A fent említett 73 ezer diák átlagosan havi 25 000 forintot vett fel, ami átlagosan 3 ezer forinttal magasabb, mint a 2007/2008-as tanévben. Továbbá elmondható az is, hogy ez a 25 ezer forintos átlag az elmúlt nyolc év legmagasabb értéke. Mivel a 2009/2010-es tanévben a Diákhitel Központ megemelte a minimálisan igényelhető összeghatárt a szerzők az átlagos havi diákhitel-összeg további emelkedését várják. A hitelfelvételek nemi megoszlása a legutóbbi tanévben női túlsúlyt mutatott (57% vs 43%), ez nagyjából megfelel a felsőoktatásban résztvevők nemi megoszlásának. További érdekesség, hogy a hallgatók kétharmada az
30
egyösszegű folyósítást választotta a havi folyósítás helyett, ami arra utal, hogy a hallgatók fenti kétharmada nem a diákhitelből finanszírozza a havonta felmerülő költségeit. A 2008-as gólyakutatásban a diákhitelre vonatkozó kérdésekre válaszoló 563 fő közül összesen 156-an tervezték valamilyen mértékű diákhitel felvételét, ez az összes elsőéves kb. egynegyedét jelenti (24 %). A Diákhitel Központ intézményekre vonatkozó adatai szerint a BKF-en 887-en részesülnek diákhitelben, ez az összes diák (3070) 28,89 százaléka, ami jóval magasabb mind az országos (19%), mind pedig a budapesti átlagnál (18%). A nemek szerinti megoszlásban is eltérés mutatkozott az országos adatokhoz képest, hiszen a BKF-en lényegesen több nő (65%), mint férfi vett fel hitelt (35%). Úgy tűnik, hogy a kormány diákhitel programja a BKF-en még inkább sikeresnek mondható, mint országos viszonylatban, hiszen a hitelt igénybe vevők 23 százaléka államilag finanszírozott, míg 77 százaléka költségtérítéses képzésben vesz részt. Ezt a tényt magyarázhatjuk azzal, hogy a főiskolán az elsősök körében jóval nagyobb arányban szerepelnek költségtérítéses hallgatók (77%) mint országosan (35%), ami persze nem független a hallgatók családi körülményeitől, családi hátterüktől (9. táblázat).
Magyarország Budapest BKF
Hitelben részesülők száma
Hitelre jogosultak száma
A hitelben részesülők és az arra jogosultak aránya (%)
84 001 15 550 782
383 828 81 400 2 684
22 19 29
9. táblázat. Diákhitelben részesülő és hitelre jogosult hallgatók (Diákhitel, 2008a) − országos adat
A felmérésben résztvevő diákok 44,6%-a rendelkezett budapesti állandó lakhellyel. Csak a Közszolgálati szakon találtunk budapesti többséget, míg az arányokat tekintve legtöbb vidéki a Nemzetközi gazdálkodási szakon volt. A nappali és a levelező tagozatosoknak is több mint fele vidéki. (26. ábra). A Közszolgálati szak állandó lakóhely szerinti összetétele változott meg legnagyobb mértékben: 2008-ban döntően (71,4%) vidékiek, míg 2009-ben közel azonos mértékben (54,5 és 45,5%) budapesti és vidéki diákok felvételiztek erre a szakra.
31
Lakóhely 100 90 80
Százalék
70 60
Budapest 50
vidék
40 30 20 10 0 Közsz.
KM
GM
TV
Ker. Mark.
NG
Nappali
Lev elező
Teljes
26. ábra. A BKF-es hallgatók lakóhely szerinti eloszlása szakonként és tagozatonként
A diákok döntő többsége előreláthatólag a szüleinél (52,8%), albérletben (29,1%) vagy saját lakásában (11,6%) fog lakni, amíg a főiskolán tanul (27. ábra).
Előreláthatólag hol fog lakni, amíg a BKF-en tanul? (százalék) kollégiumban 2,6
barátnál/ismerősnél 2,3
rokonoknál 1,7
saját lakásomban 11,6
a szüleimnél 52,8 albérletben 29,1
27. ábra. A BKF-es hallgatók előreláthatólag hol fognak lakni, amíg a főiskolán tanulnak
A nem budapesti állandó lakhellyel rendelkező diákoknak tehát csak egy része fog vidékről bejárni, ez a diákok 26,5%-a (28. ábra).
32
Hány százalék jár be a BKF-re vidékről? 50 45 40
Százalék
35 30 25 20 15 10 5 0 TV
Ker. Mark.
KM
GM
NG
Közsz.
Nappali
Lev elező
Teljes
28. ábra. A hallgatók hány százaléka jár be vidékről a BKF-re − szakonként és tagozat szerint
Ezeknek a hallgatóknak az egyharmada (33,3%) fél óra és 1 óra között, több mint egyharmada (40,3%) pedig 1 óra és 2 óra között ér be a Főiskolára, míg további egynegyedük (13,1 és 12,8%) fél óránál kevesebb vagy 2 óránál több idő alatt (29. ábra). Amennyiben nem Budapesten lakik, átlagosan mennyi idő alatt ér be a Főiskolára? 50
Százalék
40 30 20 10 0 kevesebb, mint fél óra
fél óra - 1 óra között
1 óra - 2 óra között
2 óránál több
29. ábra. A nem Budapesten lakó hallgatók átlagosan mennyi idő alatt érnek be a BKF-re
33
VIII. PÁLYAORIENTÁCIÓ Pályaválasztás és orientáció Ebben a részben a középiskolai tanulók felsőfokon való továbbtanulását érintő kérdésekkel, a továbbtanulást befolyásoló társadalmi tényezőkkel és a diákok motivációival foglalkozunk. Egy 2003-ban készült felmérés szerint (Liskó, 2003) a középiskolát befejező 18-19 éves korosztály körében a továbbtanulási szándék kifejezetten magas, hiszen a diákok 82 százaléka szeretne továbbtanulni. A végzősöknek több mint a fele (55%) nappali tagozaton kívánja folytatni tanulmányait és kevesebb, mint egytizedük (7%) tervezi a felsőfokú továbbtanulást esti vagy levelező tagozaton. Ha az első három helyre beadott jelentkezéseket vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy a gimnáziumban végzettek 70 százaléka az első, a második és a harmadik helyen is egyetemet jelölt meg, míg a szakközépiskolában végzettek ugyanilyen arányban jelentkeztek
főiskolai
képzésre.
A
felsőfokú
oktatásban
részt
venni
kívánó
középiskolások átlagosan 2,3 helyre, a gimnazisták ennél több, átlagosan majdnem három helyre adták be jelentkezéseiket, a szakközépiskolások pedig ennél kevesebb (1,7) intézményt jelöltek meg (Fábri, 2008). A pályaválasztás ideje Országos szinten a középiskolai diákok döntésének időpontját arról, hogy hol, milyen szakterületen akarnak továbbtanulni, elsősorban az apa iskolai végzettsége határozza meg. A nyolc általános vagy annál alacsonyabb iskolai végzettségű apák gyerekei 64 százalékban csupán a középiskolai tanulmányaik befejeztével, a középiskola legvégén vagy az azt követő években döntöttek szakterületük mellett (uo.). A
BKF-en
végzett
felmérésben
a
kutatók
a
továbbtanulási
döntésekre
vonatkozóan három válaszlehetőséget adtak meg a hallgatóknak. Az eredmények szerint a 2009-ben felvettek több mint 20 százaléka a középiskolában, több mint 40 százalékuk az érettségi évében és majdnem 40 százalékuk közvetlenül a jelentkezési határidő előtt döntötte el, hogy melyik szakon tanul majd tovább. Ennek alapján elmondhatjuk, hogy a BKF-re járó hallgatók arra vonatkozó döntésüket, hogy melyik szakon szeretnének továbbtanulni a felvételizők átlagához képest később hozzák meg. A pályaválasztást befolyásoló tényezők 2003-ban a MIMIKRI Közvélemény- és Piackutató Intézet 4946 fős egyetemista mintán 34
végzett kérdőíves vizsgálatot, melyben „a hallgatók intézményválasztási motivációit és szempontjait, a képzés, illetve az intézmény értékelését, az egyéb továbbtanulásiátképzési terveket és a diplomaszerzés utáni elhelyezkedési stratégiákat és várakozásokat” mérték fel (Fábri, 2008). A kutatók hét lehetőséget kínáltak fel a hallgatóknak, amelyeket a pályaválasztás szempontjából fontossági sorrendbe kellett rendezniük. A hét tényező fontossági sorrendje a következő volt: egyéni érdeklődés, család, presztízs, pénzkereset, tanárok, barátok, lakóhely közelsége. A választást leginkább az egyéni érdeklődés befolyásolta. Első helyen a hallgatók 62 százaléka választotta, de második és harmadik helyen további 20 százalékuk. A megkérdezettek közel egytizedénél ez a tényező csak a 4-7. helyen szerepelt. Ezt a kutatók egy másik érdekes adattal kötötték össze és magyarázták meg, ugyanis ahol az egyéni érdeklődés nem volt az első három legfontosabb tényező között, ott – az összességében csak a hetedik helyre értékelt – a választott intézmény lakóhelyhez való közelsége dominált. A második
legfontosabb
tényező
a
család
volt,
amiből
egyrészt
családi
mintakövetésre, másrészt pedig a továbbtanulást meghatározó családi döntésre következtethetünk. A harmadik és negyedik helyen a szakma presztízse és a pénzkereset állt. Legkevésbé pedig az informális kapcsolatok befolyásolták a hallgatók döntését, hiszen a barátoktól szerzett információk csupán a 6. helyet foglalták el a listán (uo.) A fenti vizsgálat az egyetemisták pályaválasztásnak motivációs rendszerét tárta fel. Ezt egészíti ki a „Diplomás pályakövetés 2009.” (felvi.hu[2]) kutatási program, mely a hallgatók diplomájukkal szemben támasztott elvárásait vizsgálja (felvi.hu[3]). A 2009-ben induló kutatás első vizsgálatának eredményei szerint a hallgatók elsősorban egzisztenciális
biztonságot
várnak
a
diploma
megszerzésétől,
tehát
a
munkanélküliség elkerülését és magas jövedelmeket. A harmadik legfontosabb tényezőt a hallgatók számára a szabadabb, kötetlenebb életmód iránti vágy jelenti. A negyedik és ötödik helyen pedig olyan presztízsre vonatkozó tényezők szerepelnek, mint a környezet általi elismerés, és a vezető pozíció. A két kutatást összefoglalva azt mondhatjuk, hogy alapvetően a hallgatók azért tanulnak tovább, mert jobb életkörülményeket, biztosabb egzisztenciát várnak diplomájuktól, ugyanakkor a felsőoktatási intézmények között elsősorban érdeklődési körük szerint választanak. A 30. ábrán a BKF-re felvett, 2009-ben elsőéves hallgatók megoszlása szerepel aszerint,
hogy
ki
hozta
meg
a
továbbtanulás
irányáról
a
döntést.
A
válaszlehetőségek csak részben fedik egymást a MIMIKRI által végzett kutatás kategóriáival. A BKF kérdéseire adott válaszokat azonban lehet úgy értelmezni, hogy ha kizárólag saját maga döntött a továbbtanulás irányáról, akkor a hallgató saját egyéni érdeklődése szerint döntött, ha pedig szülei döntöttek, akkor tartalmilag nem
35
mondunk mást, mint hogy a hallgató családja döntött. Ezekkel a megszorításokkal azt mondhatjuk, hogy a BKF-re felvettek körében is a személyes érdeklődés szerepe volt a legnagyobb befolyással, arra vonatkozóan, hogy milyen szakon tanuljanak tovább: a diákok döntő többsége, 79,4%-a saját maga döntötte el, hogy hová jelentkezik továbbtanulásra. A második legfontosabb tényező a család, a szülők véleménye volt, és a hallgatók csupán töredékét befolyásolta a döntésében a barátok, ismerősök véleménye.
Kinek a befolyása érvényesült a felvételi lap kitöltésekor 100 90 80
Százalék
70 60 50 40 30 20 10 0 kizárólag én magam döntöttem
szüleim, rokonok
barátaim
a munkaerőpiacv olt diáktársaim
tanáraim
f elsőoktatásban munkáltatóm tanuló hallgatók
30. ábra. Kinek a befolyása érvényesült, amikor a BKF-re jelentkező hallgató kitöltötte a felvételi lapot
A hallgatók körülbelül egyharmada (29,7%) még a középiskolában, egyharmada (37,8%) az érettségi évében és egyharmada (32,5%) a jelentkezési határidő lejárta előtt határozta el, hogy melyik szakot választja (31. ábra). Mikor határozta el, hogy ezt a szakot választja 40 35
Százalék
30 25 20 15 10 5 0 a középiskolában
az érettségi év ében (12. oszály )
közv etlenül a jelentkezési határidő lejárta előtt
31. ábra. A BKF-re jelentkező hallgató mikor döntötte el, hogy melyik szakot fogja választani
Intézményválasztás főbb szempontjai A kutatók az intézményválasztás főbb szempontjait vizsgáló kérdésnél is hét
36
lehetőséget soroltak fel a hallgatóknak. Az eredmények a leggyakrabban megjelölttől a legkevesebbet említettig a következők:
az intézmény presztízse (52,1 %),
az oktatás színvonala,
a lakóhely közelsége,
a középiskolai eredmények,
egyéb (ismeretlen) tényezők,
pezsgő intézményi élet,
ismerősök ajánlása.
Jól látható, hogy a pályaválasztást és az intézmények kiválasztását a felvételizők hasonló preferenciarendszer alapján végezték. Mindkét esetben fontos befolyásoló tényező volt a tanulmányokkal elérhető presztízs és az oktatás színvonala. Eddig láthattuk, hogy a középiskola után felvételizőket mi motiválja a pálya, illetve az intézményválasztásnál. Ezek olyan előre elképzelt előnyök és feltételezett tulajdonságok, amelyekről a diákoknak még nem voltak tapasztalataik, csupán értesüléseik. A következőkben az Educatio Társadalmi Szolgáltató KHT által 2005-ben elvégzett felmérésének (Fábri, 2006) főiskolákra vonatkozó adatait foglaljuk össze. A felmérést 2009-ben megismételték, azonban nem teljesen ugyanazokat a tényezőket vizsgálták, mint 2005-ben, ezért külön közöljük a 2009-es adatokat is (12. táblázat). A 2005-ös kutatásban 6850, a 2009-es kutatásban pedig 7835 főiskolai hallgató vett részt. A minta reprezentatív, szakonként rétegzett minta volt. A válaszadókat arra kérték, hogy különböző szempontok szerint értékeljék intézményeiket. Az értékelés az iskolai osztályzatoknak megfelelően egytől ötig terjedt, ahol az egyes jelentette a legrosszabb értéket, az ötös pedig a legjobb értékelést. A 10. táblázatban szereplő, 2005-re
vonatkozó
átlagokat
elsősorban
értelmezhetjük.
37
a
hallgatók
elégedettségeként
BKF
ÁVF
ZsKF
IBS
MÜTF
BGFKKFK
BGFKVIFK
BGFPSZFK
2,76 2,56 3,61 3,43
2,55 3,18 3,27 3,06
2,33 2,76 2,85 2,93
2,29 3,07 4,22 4,33
2,00 3,01 3,13 3,04
3,59 3,57 4,05 3,93
3,48 3,28 3,78 3,75
3,10 4,15 4,16 3,74
4,10 3,71 3,79 3,87 3,44
3,44 2,54 3,24 3,00 2,44
3,65 2,55 2,81 2,93 2,31
3,73 3,37 3,41 3,81 3,56
3,44 3,16 3,32 3,07 2,53
3,14 2,94 3,03 3,08 2,55
3,62 3,18 3,38 3,23 3,41
3,24 3,32 3,32 3,65 3,11
4,60 3,81 4,60
4,14 3,22 3,85
4,41 3,24 4,29
4,70 3,46 4,11
4,21 3,57 3,61
4,00 3,55 3,54
3,73 3,76 3,35
3,68 3,08 3,23
3,98 4,15
3,65 3,23
3,65 3,68
3,74 3,85
3,43 3,50
3,62 3,35
3,76 3,47
3,60 3,06
Szakmai színvonal Intézménybe való bejutás nehézsége Tanulmányok nehézsége Diploma hazai elismertsége Diploma külföldi elismertsége Tanulmányi menedzselésük Oktatók segítőkészsége Szakmai önképzési lehetőségek Egyéni szakmai érdeklődés kielégítése Végzés utáni elhelyezkedés segítése Képzés alatti munkalehetőségek biztosítása Oktatási infrastruktúra Számítógépellátottság Könyvtár színvonala Tantermek felszereltsége Főiskolai légkör Általában az intézményi légkör Oktatók és hallgatók viszonya
10. táblázat. A hallgatók értékelése saját intézményükről (1−5), 2005
A 2005-ben történt felmérés során alkalmazott kategóriák nem feleltethetők meg teljes mértékben a BKF-en 2008-ban és 2009-ben végzett felmérés kategóriáival, mindössze négy esetben tudtuk a két vizsgálat eredményeit összehasonlítani (11. táblázat). BKF Educatio
BKF
Képzési szempontok fontossága (1-5) A gyakorlatban jól használható, korszerű ismereteket tanuljak Nagy tudású, jó oktatók Humánus légkör, jó oktató-hallgató kapcsolat Nyelvtanulási lehetőség Jól átlátható tanulmányi szabályok, követelmények Jó hallgatói közösség, jó társaság Megfelelő infrastrukturális háttér (könyvtár, számítógép) Könnyen megszerezhető tudás Segítség a tanulmányaikkal küszködő hallgatóknak
2009
2008
2005
4,7 4,7 4,4 4,4 4,3 4,2 4,2 4,1 4,1
4,6 4,7 4,5 4,3 4,3 4,4 4,2 4,2 4,2
na na 4,1 na 2,9 4,0 4,3 na na
11. táblázat. A képzési szempontok fontosságának hallgatói megítélése (na = nincs adat)
Ezeket az adatokat tehát úgy kell értelmezni, mint az elvárások rendszerét és az elégedettséget, vagy másként fogalmazva, hogy a hallgatók szerint mi valósulhat meg ezekből a várakozásokból. A 2008-ban és a 2009-ben felvettek is a harmadik legfontosabb (4,5, illetve 4,4 átlagpontszám) képzési szempontnak a humánus légkört, és a jó oktató-hallgató kapcsolatot tekintik. A 2005-ben és 2009-ben is a megkérdezett BKF hallgatók erre átlagosan 4,2 pontot adtak, tehát valamivel kevesebbet, mint az elvárásnál szerepelt, de ez az érték a magyarországi főiskolák között itt a legmagasabb, 2009ben viszont a még mindig előkelő negyedik helyre csúszott vissza (Fábri, 2006; Nyerges, 2010) A jó hallgatói közösség és jó társaság minden fiatal számára kívánatos (4,4
38
átlagpontszám) tényező egy új közösségbe való bekerülésnél, a 2005-ben kapott 4,0os átlagpontszám kifejezetten jónak tekinthető magyar viszonylatban, hiszen ezzel a pontszámmal a BKF a főiskolák között a harmadik helyen áll (Fábri, 2006). Nagy kontraszt tapasztalható a jól átlátható követelmények tekintetében. Ez az ötödik helyre került szempont a 2005-ös felmérésen csupán 2,9 átlagpontszámot ért el, ez az érték 2009-ben jóval magasabb volt (3,43), ami javulásnak tekinthető, ezzel elérte az átlagos szintet (Fábri, 2006; Nyerges, 2010). A 2008-ban újonnan felvett hallgatók otthonában van internetcsatlakozás és számítógép, tehát érthető, ha a fontossági listán az utolsó előtti helyet foglalja el, ennek ellenére az elégedettség igen magas 4,3 átlagpont, ami Magyarországon a főiskolák között a legmagasabbnak számít. (Fábri, 2006). A 2009-es vizsgálatban (12. táblázat) több olyan szempont is szerepelt, ami korábban nem: a kulturális, a sportolási és az étkezési lehetőségek. A sportolási lehetőségeket tekintve a BKF hallgatók, adták a negyedik legkevesebb pontot (2,54), míg a legjobb étkezési lehetőségek a BKF-en adódtak az összes megkérdezett felsőoktatási intézmény közül (Nyerges, 2010). Képzési szempontok fontossága (1-5) Kulturális lehetőségek Sportolási lehetőségek Étkezési lehetőségek Légkör általában Oktatók és hallgatók viszonya Hallgatók intézményi tájékoztatása Intézményi demokrácia HÖK tevékenysége
BKF
BGF-KKK
BGF-KVIK
BGF-PSZK
3,4 2,5 4,3 4,0 4,1 3,4 3,5 3,5
3,7 3,5 3,7 4,3 4,0 4,0 4,0 4,0
3,3 2,7 3,3 3,8 3,5 2,7 2,9 3,0
3,1 2,8 3,5 3,8 3,5 3,4 3,3 3,4
12. táblázat. A képzési szempontok fontosságának hallgatói megítélése budapesti főiskolákon, 2009
A
fent
bemutatott
vizsgálatokból
kiderült,
hogy
Magyarországon
az
intézményválasztásnál a felvételiző saját érdeklődése és az intézmény szakmai színvonala, presztízse számít a legtöbbet. A 2008-as eredmények is ezt tükrözik azzal, hogy a képzési szempontok fontosságánál az első két helyen a nagy tudású, jó oktatók és a gyakorlatban jól használható, korszerű ismeretek szerepeltek. Ebben a tekintetben tehát a BKF hallgatói nem térnek el a magyarországi trendektől. Az elégedettségi pontszámok pedig azt mutatják, hogy a főiskolák közül itt a legmagasabb a szakmai önképzés lehetőségével, az egyéni szakmai érdeklődés kielégítésével, illetve a végzés utáni elhelyezkedés segítésével való elégedettség, vagyis a BKF-en a hallgatók első helyen szereplő elvárásaikkal elégedettek. A 2009-es felmérés szerint a jelentkezést befolyásoló tényezők közül legfontosabb az volt, hogy a hallgató ilyen szakot keresett. Második helyen a budapesti képzési helyszín állt. Fontos volt továbbá a munkaerő-piaci pozíció, a későbbi elhelyezkedési lehetőség, a szakma vonzósága valamint a diploma megszerzésének lehetősége 39
(12. táblázat). Ez elmozdulást jelent a 2008-as felméréshez képest, ahol a szakma vonzósága állt az első helyen. További lényeges különbség, hogy 2008-ban a budapesti képzési helyszín fontossági sorrendben csak a 6. helyen szerepelt. Milyen tényezők befolyásolták abban, hogy a BKF-re jelentkezett
Százalék
54,0 41,3 37,3 37,0 34,8 29,9 26,5 11,3 10,2 8,6 3,3 1,0
ilyen szakot kerestem a budapesti képzési helyszín munkerő-piaci pozíció, későbbi elhelyezkedés szakma vonzósága diploma megszerzése ez az iskola tetszett a bekerülés esélye hallgatói légkör oktatási környezet leendő tantárgyak nevei a munkahelyem miatt volt fontos leendő tanárok
13. táblázat. A hallgatót a különböző tényezők milyen mértékben befolyásolták abban, hogy a BKF-ra jelentkezett
Pályaválasztási tanácsadáson összesen a diákok 24,9%-a vett részt. A szakok közül ez leginkább a Nemzetközi gazdálkodási szakos hallgatókra volt jellemző (36,7%), legkevésbé a Gazdálkodás és menedzsment szakosokra (20,7%) (32. és 33. ábra). Volt-e pályaválasztási tanácsadáson? (százalék) igen, a középiskola utolsó évében igénybe lehetett venni ezt 7,5
igen, de nem a középiskola szervezésében 4,2
igen, osztályfőnöki óra keretében volt erről szó 14,5 nem 73,9
32. ábra. A BKF-es hallgatók hány százaléka volt pályaválasztási tanácsadáson, és ha volt, minek a keretében
40
Volt-e pályaválasztási tanácsadáson? 40 35
Százalék
30 25 20 15 10 5 0 NG
TV
Közsz.
KM
Ker. Mark.
GM
33. ábra. A BKF-es hallgatók hány százaléka volt pályaválasztási tanácsadáson – szakonként
A BKF-re felvett hallgatók 15,2%-a még nem tudja, hogy három évvel a Főiskola elvégzése
után
hol
fog
elhelyezkedni.
Legtöbben
szállodában,
rendezvényszervezőként vagy egy cég PR/marketing részlegénél szeretnének elhelyezkedni, de a többi megjelölt terület is számos szavazatot kapott (13. táblázat). Reményei szerint milyen területen fog elhelyezkedni kb. három évvel a BKF elvégzése után? szállodában
Százalék
12,7 11,2 8,8 6,3 5,3 5,2 5,2 4,9 4,5 2,9 2,6 2,4 2,4 2,2
rendezvényszervezőként egy cég PR/marketing részlegénél kereskedelemben újságíróként televízióban családi vállalkozásban vendéglátásban egy cég kommunikációs részlegénél reklámügynökségnél közszférában utazási irodában területi idegenforgalmi szervezetnél bank/pénzügy/jog
14. táblázat. A BKF-es hallgatók milyen területen szeretnének elhelyezkedni három évvel a Főiskola befejezése után (a táblázat csak a 2% felettié értékeket tartalmazza)
A tervek a különböző szakok szerint némileg eltérők. A hallgatók számára legvonzóbb (legalább 3%-ot elérő) területeket szakonként a 14−19. táblázatban jelenítettük meg.
41
Turizmus-vendéglátás szak Reményei szerint milyen területen fog elhelyezkedni kb. három évvel a BKF elvégzése után? szállodában
Százalék
32,8 23,7 13,4 6,1 5,7 3,8
rendezvényszervezőként vendéglátásban területi idegenforgalmi szervezetnél utazási irodában családi vállalkozásban
15. táblázat. A Turizmus-vendéglátás szakos hallgatók milyen területen szeretnének elhelyezkedni három évvel a Főiskola befejezése után
Kommunikáció és médiatudomány szak Reményei szerint milyen területen fog elhelyezkedni kb. három évvel a BKF elvégzése után? televízióban
Százalék
16,7 16,3 11,3 9,4 5,9 4,9 3,4
újságíróként egy cég PR/marketing részlegénél egy cég kommunikációs részlegénél rádióban reklámügynökségnél rendezvényszervezőként
16. táblázat. A Kommunikáció és médiatudomány szakos hallgatók milyen területen szeretnének elhelyezkedni három évvel a Főiskola befejezése után
Gazdálkodás és menedzsment szak Reményei szerint milyen területen fog elhelyezkedni kb. három évvel a BKF elvégzése után?
Százalék
18,2 14,2 10,1 8,8 6,8 4,1 4,1 3,4
kereskedelemben egy cég PR/marketing részlegénél családi vállalkozásban bank/pénzügy/jog logisztika rendezvényszervezőként egy cég kommunikációs részlegénél közszférában
17. táblázat. A Gazdálkodás és menedzsment szakos hallgatók milyen területen szeretnének elhelyezkedni három évvel a Főiskola befejezése után
Kereskedelem és marketing szak Reményei szerint milyen területen fog elhelyezkedni kb. három évvel a BKF elvégzése után? egy cég PR/marketing részlegénél
Százalék
27,5 15,7 11,8 11,8 7,8
reklámügynökségnél kereskedelemben családi vállalkozásban rendezvényszervezőként
18. táblázat. A Kereskedelem és marketing szakos hallgatók milyen területen szeretnének elhelyezkedni három évvel a Főiskola befejezése után
42
Nemzetközi gazdálkodási szak Reményei szerint milyen területen fog elhelyezkedni kb. három évvel a BKF elvégzése után?
Százalék
20,0 16,7 10,0 10,0 6,7 6,7
kereskedelemben egy cég kommunikációs részlegénél egy cég PR/marketing részlegénél családi vállalkozásban újságíróként közszférában
19. táblázat. A Nemzetközi gazdálkodási szakos hallgatók milyen területen szeretnének elhelyezkedni három évvel a Főiskola befejezése után
Közszolgálati szak Reményei szerint milyen területen fog elhelyezkedni kb. három évvel a BKF elvégzése után? közszférában
Százalék
36,4 9,1 9,1 4,5 4,5 4,5 4,5
újságíróként szóvivőként rendezvényszervezőként egy cég PR/marketing részlegénél családi vállalkozásban egy cég kommunikációs részlegénél
20. táblázat. A Közszolgálati szakos hallgatók milyen területen szeretnének elhelyezkedni három évvel a Főiskola befejezése után
Kevesebb, mint a felvett diákok fele (41,3%) szeretné elvégezni az MA képzést is, míg majdnem a fele (45,6%) még nem döntött ebben a kérdésben (34. ábra). 2008-as 2,0%-hoz képest 2009-re megnőtt azoknak az aránya (6,2%), akik más felsőoktatási intézmény MA képzésén kívánnak részt venni.
Amennyiben az általa választott szakon mesterképzés (MA képzés) indul (százalék)
még nem tudom eldönteni 43,1
nem tudom, hogy mi a mesterképzés (MA) 1,1
az MA képzést el kívánom végezni 41,3
más felsőoktatási intézmény MA képzésén kívánok részt venni 6,2
csak az általam választott BA képzést szeretném be 8,4
34. ábra. A BKF-re felvételt nyertek hány százaléka tervezi, hogy MA képzésre fog jelentkezni
A 2008-as győri felmérés szerint a válaszadók 60,7 százaléka jelezte, hogy a bolognai típusú osztott oktatási rendszer második fokozatán szeretné folytatni tanulmányait. Ez lényegesen magasabb arány, mint amit a BKF-en tapasztaltunk. Ennek egyik
43
lehetséges oka a két intézmény szak-struktúrájának eltérésében rejlik (Tamándl, 2008). A hazai viszonyokról a „Diplomás pályakövetés 2009”című kutatás eredményei alapján tájékozódhatunk. A vizsgált közel 8 ezer hallgató jelentős része (42%) mesterképzésen (MSc/MA) szeretné folytatni tanulmányait (Felvi.hu[4]). A hallgatók csaknem fele, 49,1%-a tervezi, hogy a főiskolai évek alatt külföldön is fog tanulni. Ez a Nemzetközi gazdálkodási és a Kommunikáció és médiatudomány szakosokra volt a legjellemzőbb (35. ábra). Ez jelentősen magasabb a hazai átlagnál, magyarországi
viszonylatban
jelenleg
a
felsőfokú
oktatásban
résztvevők
egyharmada (34,8%) tervez külföldi tanulmányokat. Ez az igény a legnagyobb arányban a művészeti, a bölcsész és a gazdasági szakosok körében fogalmazódik meg (Felvi.hu[4]).
Tervezi-e, hogy a főiskolai évek alatt külföldön fog tanulni? 60
Százalék
50 40 30 20 10 0 NG
Közsz.
KM
TV
Ker. Mark.
GM
Nappali
Lev elező
Teljes
35. ábra. A BKF-es hallgatók hány százaléka tervezi, hogy a főiskolai évek alatt külföldön is fog tanulni − szakonként és tagozat szerint
Azok a diákok, akik tervezik, hogy főiskolai éveik alatt külföldön is fognak tanulni 29,0%-ban Ngy-Britániát jelölték meg célországnak, de jelentős szavazatokat kaptott az Amerikai Egyesült Államok (15,0%) és Németország (12,3%) is (20. táblázat). ország UK USA Németország Franciaország Spanyolország Olaszország Ausztria Hollandia Ausztrália Kanada
százalék
29,0 15,0 12,3 7,4 6,4 5,4 4,2 2,9 2,5 2,0
ország
százalék
Írország
1,5 1,5 1,0 0,7 0,7 0,7 0,7 0,7 0,5 0,5
Svájc Finnország Belgium Japán Portugália Skócia Svédország Dánia Lengyelország
ország Málta Oroszország Ciprus Csehország Dubai Görögország Horvátország Izland Kína Nepál
százalék
0,5 0,5 0,2 0,2 0,2 0,2 0,2 0,2 0,2 0,2
21. táblázat. Mely külföldi országokban szeretnének a BKF-es hallgatók tanulni a főiskolai éveik alatt
A diákok csaknem egyharmada (28,6%) ismert multinacionális cégnél szeretne munkát vállalni, de sokan gondolnak arra, hogy az EU valamelyik külföldi szervezetében
(11,9%),
a
családi
vállalkozásban
44
(11,7%)
vagy
kis-,
illetve
középvállalkozásban (9,0%) helyezkednek el (36. ábra). Ha a valós munkaerő-piaci lehetőségeket tekintjük, hazánkban a felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalok többsége a szolgáltatásban (oktatás, egészségügy, szociális ellátás, közigazgatás) helyezkedik el. Feltűnően magas az ingatlanforgalomban és az üzleti szolgáltatások területén foglalkoztatottak aránya, miközben az iparban és a mezőgazdaságban dolgozóké jóval alacsonyabb. A versenyszféra főként a műszaki és gazdasági végzettségűeket alkalmazza (frissdiplomás.hu). A 2009-es adatok szerint a gazdaságtudományi képzésben résztvevők kb. egyharmada magántulajdonú nagyvállalatnál, 16-17% multinacionális cégnél, 10% a közszférában szeretne dolgozni, 11% pedig saját vállalkozást indítana. A válaszadók 13-14%-a
kis
magáncégnél
és
körülbelül
ugyanennyien
állami
tulajdonú
nagyvállalatnál szeretnének dolgozni (Nyerges, 2010, 59.). A két vizsgálat adatait összevetve elmondhatjuk, hogy a BKF hallgatók közül jóval többen szeretnének multinacionális cégnél dolgozni. Hol vállalna legszívesebben munkát? (százalék) még nem tudom 28,4
ismert multinacionális cégnél 28,6
nonprofit szervezetnél vagy alapítványnál 1,5 közszférában 4,3 kormányzati kisintézménynél /középvállalkozásban 4,6 9,0
az EU bármelyik külföldi szervezetében 11,9
családi vállalkozásban 11,7
36. ábra. A BKF-re felvett hallgatók hol szeretnének munkát vállalni
A diákok több mint fele (51,3%) tanulmányai végeztével Budapesten szeretne letelepedni. Ez a 2008-as felméréshez képest (62,4%) több mint 10%-kal kevesebb diákot jelent. A hallgatók 26,7%-a gondol arra, hogy külföldön élne, amely 3%-kal magasabb a 2008-ban mért értéknél. Végül 23,0% képzeli el jövőjét egy vidéki városban vagy kistelepülésen, amely jóval magasabb, mint a 2008-as 14,4% (37. ábra). Vagyis 2008-hoz képest 10%-kal nőtt a vidéki, míg körülbelül ugyanennyivel csökkent a budapesti munkavállalás vonzósága.
45
Tanulmányai végeztével hol szeretne letelepedni? (százalék) vidéki kistelepülésen 4,8 vidéki városban 17,2
Budapesten 51,3
külföldön 26,7
37. ábra. A BKF-es hallgatók tanulmányuk befejezése után hol szeretnének letelepedni
Figyelembe véve, hogy sokan szeretnének külföldön élni, valamint tanulmányuk befejezése után a vidékiek egy nagy része továbbra is Budapesten képzeli el az életét, nem meglepő, hogy a hallgatók több mint fele, 61,5%-a a jelenlegi állandó lakhelyétől eltérő helyen szeretne letelepedni (38. ábra).
Tanulmányaid végeztével szeretne-e jelenlegi állandó lakóhelyedtől eltérő helyen letelepedni? (százalék) 100 90 80
Százalék
70 60 50 40 30 20 10 0 Ker. Mark.
NG
Közsz.
KM
GM
TV
Nappali
Lev elező
Teljes
38. ábra. A BKF-es hallgatók hány százaléka szeretne tanulmányai végeztével állandó lakhelyétől eltérő helyen letelepedni − szakonként és tagozat szerint
A fentebb már idézett 2009-es diplomás pályakövetés vizsgálat eredményei szerint (felvi.hu[3]) a hallgatók utolsó helyen említették a diploma révén megszerezhető hat tényezőből a külföldi munkavállalás lehetőségét. Főleg a bölcsészképzésben résztvevő nők számára volt fontos a külföldi munkavállalás. Ezért érdekes, hogy a BKF elsős hallgatóinak egynegyede külföldön képzeli el a letelepedést. E mögött a látszólagos ellentmondás mögött az húzódik, hogy a 2009-es felmérés (felvi.hu[3]) a továbbtanulás motivációira kérdezett rá, vagyis arra, hogy mit várnak a hallgatók a diplomától. Összességében tehát elmondható, hogy a hallgatók nem a külföldi munkalehetőségek
miatt
választották
a
szeretnének külföldön dolgozni és élni. 46
továbbtanulást,
ettől
függetlenül
IX. ÉLETMÓD Az idővel való gazdálkodásunk, időbeosztásunk mérésére a szociológiában bevett módszer az időmérleg felállítása. (Jahoda, 1999; Ferge, 1969). Az időmérlegből kiderül, hogyan osztjuk be egy napunkat, valamint milyen eltérések vannak a bevett szociológiai dimenziók mentén a társadalom különböző csoportjai között.5 Egy 2003as felmérés adatait elemző kutatás (Bocsi, 2005) megmutatta, hogy a hallgatók időfelhasználási mintázatai miben térnek el az országos átlagoktól, és magyarázatot adott az eltérések okaira is (21. táblázat).
Tevékenység típusa Alvás Tömegközlekedés Vásárlás Olvasás Tanulás Sport Tévé-videó Internet Szórakozás Munka Házimunka
Időráfordítás (perc, átlag)
452 60 40 66 156 45 87 43 129 41 72
Időráfordítás, országos átlag (perc/nap/fő)
519 56 13 24 18 6 158 0,4 24 75 124
22. táblázat. Hallgatók átlagos napi időbeosztása − országos adat
A fenti táblázatból kitűnik, hogy a hallgatók több időt fordítanak olvasásra és sportolásra, míg kevesebbet televízió nézésre, mint az országos átlag. A szülők iskolai végzettsége szerint tekintve az adatokat, azt tapasztaljuk, hogy minél magasabb a szülők iskolai végzettsége annál kevesebb időt fordítanak a hallgatók tanulásra és házimunkára, viszont többet sportolásra és internetezésre. Ebben a tekintetben a főiskolai végzettségű apák gyerekei kiemelkedően magas értékkel szerepelnek (átlagosan 60 perc/nap) a táblázatban szereplő 47 perccel szemben. Eltérés mutatkozik azonban az egyes tevékenységekre fordított idő szempontjából a különböző karok között. Az orvostanhallgatók lényegesen kevesebbet alszanak (364 perc), míg a bölcsészek sokkal többet olvasnak (91 perc) mint az egyetemi-főiskolai átlag. Szignifikáns eltérés van a nemek között is. A fiúk (129 perc) kevesebb időt fordítanak tanulásra, mint a lányok (170 perc), de többet sportolásra és internetezésre. Tehát elmondható, hogy a hallgatói populáció időfelhasználását elsősorban az egyetemi-főiskolai életmód befolyásolja, másodsorban pedig a demográfiai mutatók (szülők iskolai végzettsége, nem, településtípus). 5
A Központi Statisztikai Hivatal 2009. október 1-je és 2010. szeptember 30. között a lakosság körében időmérleg-felvételt végez, amelynek célja, hogy a 10 és 84 év közötti népesség életmódjáról, éves időfelhasználásáról információkat szolgáltasson.
47
Bocsi egy későbbi cikkében (Bocsi, 2007) az időfelhasználás nemek közötti különbségeit elemzi. Megállapítja, hogy a főiskolás-egyetemista lányok átlagosan szignifikánsan több időt töltenek higiéniával (42 ill.52 perc/nap), tanulással (111 ill. 141 perc/nap), és házimunkával (27 ill. 50 perc/nap), mint a fiúk. A fiúk viszont több időt töltenek számítógép-használattal (80 ill. 41 perc/nap), az azzal összefüggő internetezéssel (73 ill. 40 perc/nap) és több időt szentelnek hobbijukra is (46 ill. 32 perc/nap), mint nőnemű társaik. A fiatalok életmódja szoros kapcsolatban áll egészségmagatartásukkal, annak pozitív és negatív elemeivel, azokkal a tevékenységekkel, amelyek egészségük védelmét szolgálják vagy épp fordítva, rontják életkilátásaikat. A 2009-es gólyavizsgálat (BKF) során az egészség és rizikómagatartás két fontos összetevője is szerepelt a kérdőívben: a testmozgás/sportolás és a dohányzás. A BKFre felvett diákok majdnem fele (45,7%) heti egy-két alkalommal, 11,7% naponta, 10,7% pedig versenyszerűen sportol. Ez azt mutatja, hogy a rendszeres, nem versenyszerű
sportolás
gyakorisága
2-3%-kal
csökkent
2008-hoz
képest.
A
Kereskedelem és marketing szakosok között találtuk arányaiban a legtöbb versenysportolót. Érdemes ugyanakkor megemlíteni, hogy a Főiskolára felvett diákok 18,7%-a egyáltalán nem sportol, amely 7%-kal magasabb a 2008-ban mért értéknél (39. és 40. ábra).
Százalék
Milyen gyakran sportol? (százalék) 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 naponta
heti egy-két alkalommal havonta vagy ritkábban
39. ábra. A BKF-es hallgatók milyen gyakran sportolnak
48
egyáltalán nem sportolok
Sportol-e versenyszerűen? (százalék) 20
Százalék
15
10
5
0 Ker. Mark.
TV
NG
KM
GM
Nappali
Levelező
Teljes
40. ábra. A BKF-es hallgatók hány százaléka sportol versenyszerűen − szakonként és tagozat szerint
A népesség fizikai aktivitására vonatkozó kutatások szerint a testmozgásra fordított idő mennyisége az életkor előrehaladtával csökken. A fiatalok körében végzett felmérések azt mutatják, hogy a lányokra inkább jellemző a mozgásszegény életmód, mint a fiúkra (Aszman, 2003; Fábri, 2002). Az Ifjúság 2008 vizsgálat szerint (Szabó, 2008) a 15-29 fiatalok több mint egyharmada (38%) sportol rendszeresen, de míg a 20-24 évesek 37 százaléka, addig a 25-29 éveseknek már csak 31 százaléka volt fizikailag aktív. A fiatal férfiak nagyobb arányban (41%) végeznek rendszeres testmozgást, mint a nők (31%). A „legsportosabbak” a diplomások (47%), a legkevesebbet pedig a szakmunkásképzőt végzettek mozognak (37%). Összehasonlítva az országos adatokat a BKF-re felvettek adataival elmondhatjuk, hogy a főiskola elsős hallgatóinak egészségmagatartása a vizsgált mutató alapján jónak tekinthető, annak ellenére, hogy az elmúlt évhez képest a rendszeresen sportolók aránya csökkenő tendenciát mutat6 (22. táblázat). Mind az országos korosztályos adatokhoz, mind a felsőfokú tanulmányokat folytató fiatalok adataihoz viszonyítva nagyobb arányban végeznek rendszeres testmozgást. A szakirodalmi adatokból ismert, hogy a fizikai aktivitás pozitív hatást gyakorol a lelki egészségre és a pszichoszociális jóllétre, növeli az önbizalmat és az önértékelést, csökkenti a szorongást, hangulatjavító hatással bír, és javítja a stresszel való megküzdés képességét (Gémes 2006).
Rendszeresen sportol Igen Nem Összesen
20-24 évesek* (%)
Főiskolások, egyetemisták* (%)
37 63 100
51 49 100
BKF 2008 (%)
65,3 34,7 100,0
BKF 2009 (%)
60,3 39,7 100,0
23. táblázat. A rendszeresen sportolók aránya a fiatalok különböző csoportjaiban százalékosan − országos adat
A következőkben a kockázati magatartások közül a dohányzási szokások alakulását 6
Az aktivitás csökkenés az országos ifjúsági felmérés (Ifjúság 2008) alapján is kimutatható. A 2004-es felméréshez képest 3 %-al csökkent a rendszeresen sportolók aránya.
49
vizsgáljuk. A dohányzásra való rászokásban számtalan tényező játszik szerepet, a genetikai hajlamtól a környezeti tényezőkig. A környezeti tényezők közül a szociális tanulás, a kortárs csoportba való beilleszkedés során pedig a norma és mintakövetés játszik meghatározó szerepet (Urbán, 2005). Az életkort vizsgálva azt látjuk, hogy a magyar fiatalok egyre korábban kezdenek dohányozni, a 17 éves fiatalok 80 százaléka már kipróbálta a dohányzást (Csoboth, 2006). A fentiekben említett 2008as ifjúsági felmérés szerint 15-29 éves korosztály 56 százaléka nem dohányzik (ebből a leszokottak aránya 6%), rendszeres napi dohányos a fiataloknak közel egyharmada (30%), hetente vagy ritkábban dohányzik 14 százalékuk. A 23. táblázatban a BKF-re felvett hallgatók dohányzási szokásai mellett a magyarországi (Marketing Centrum, 2005), valamint a vizsgált fiatalok korcsoportjára vonatkozó európai adatokat mutatjuk be (The Gallup Organisation, 2009). Dohányzik-e
Férfiak* (%)
43 57 100
Igen Nem Összesen
Nők* (%)
30 70 100
20-29 évesek** (%)
60 40 100
BME*** (%)
25 75 100
BKF 2008 (%)
50 50 100
BKF 2009 (%)
45 55 100
24. táblázat. A dohányzási szokások alakulása a népesség bizonyos csoportjaiban (* országos adat (Marketing Centrum 2005), ** The Gallup Organisation,*** Felmérés a BME-re 2002-ben felvett hallgatók pályaválasztásáról és szociális helyzetéről)
A dohányzás előfordulása az életkor előrehaladtával csökken. A 30 éven aluli fiataloknak még több mint a fele dohányzik. Az epidemiológiai felmérések adatai szerint az iskolai végzettség mentén jelentős különbségek tapasztalhatók. Az elvégzett iskolai osztályok számának növekedésével csökken a dohányzás esélye. A diplomásoknak egyötöde (20%), míg a szakmunkásoknak közel a fele (46%) napi dohányos (Szabó, 2008). Egy az Európai Unió országaira kiterjedő vizsgálatról szóló jelentés szerint: „Európa diákjai körében a dohányzás 1999 óta egyértelműen mérséklődik. Magyarország négy év késéssel követi az európai trendet. A 2007. évi adatok már nálunk is a dohányzás csökkenését mutatják a fiatalok körében.” (Hibell és munkatársai, 2007, 2.) Az adatok közül a két felsőfokú intézményre vonatkozó dohányzási arányok érdemelnek figyelmet.
A műszaki egyetemre
felvett hallgatóknak csak az
egynegyede, míg a BKF-re felvett diákoknak kevesebb, mint a fele dohányzik. Megjegyzendő továbbá, hogy a BKF-en 2008-hoz képest 5%-kal csökkent a rendszeres dohányosok aránya (41. ábra). A BKF első éves hallgatói közt magasabb a nők aránya, mint a BME-n, így még inkább azt várnánk, hogy a dohányzók aránya kisebb legyen.
50
Milyen gyakran dohányzik? (százalék) 60
Százalék
50 40 30 20 10 0 naponta
heti egy-két alkalommal havonta vagy ritkábban
41. ábra. A BKF-es hallgatók milyen gyakran dohányoznak
51
soha
X. ÖSSZEFOGLALÁS 2009-ben a Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája beolvadt a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolába. A 2008-as állapothoz képest új szakirányként jelent meg a Turizmus-vendéglátás, valamint jelentősen emelkedett a Gazdálkodás és menedzsment szak mintabeli aránya, továbbá növekedett a nappali tagozatos hallgatók aránya is. A BKF-re 2009-ban felvett hallgatók átlagos életkora 21 év. A nappali és levelező tagozatos hallgatók származása a szülők iskolázottságát figyelembe véve igen különböző. A nappali képzésben résztvevők közt a felsőfokú végzettséggel rendelkező szülők aránya jóval magasabb, a levelező tagozatosokhoz viszonyítva, a nappalisok másfélszer többen származnak magasan kvalifikált családokból. A hallgatók szüleire leginkább a vállalkozó/cégtulajdonos, a fizikai vagy szellemi munkakörben alkalmazott és a szellemi munkakörben vezető beosztásúként alkalmazott státusok voltak jellemzőek. Az édesapák esetében a leggyakoribb foglalkozás
a
vállalkozó/cégtulajdonos,
míg
az
édesanyákéban
a
szellemi
munkakörben alkalmazott volt. A nyelvvizsgával rendelkezők többségének angol és/vagy német nyelvből van középfokú nyelvvizsgája. Nyelvismeret szempontjából a Nemzetközi Gazdálkodási és a Közszolgálati szakos hallgatók vannak a legkedvezőbb helyzetben. A felvételizőknek több mint fele gimnáziumban érettségizett, szakközépiskolában végzett több mint egyharmaduk. A legtöbb külföldi tapasztalattal (középiskolai éveinek egy részét külföldön töltötte) a Nemzetközi gazdálkodási és a Kereskedelem és marketing szakos hallgatók rendelkeznek, arányuk meghaladja a tíz százalékot. A hallgatók kb. egyötöde járt előkészítő tanfolyamra, a főiskolára való bekerülésért a Kommunikáció és médiatudomány szakosok hallgatók tették a legnagyobb erőfeszítést, mind tanulmányi, mind anyagi értelemben. A 2009-ben felvettek közt szinte mindenkinek van otthon saját asztali számítógépe, laptoppal a hallgatóknak csaknem kétharmada, Internettel a hallgatók csaknem 100%-a rendelkezik. Ezek az arányok a társadalmilag legkedvezőbb helyzetű, a felső jövedelmi decilisbe tartozók ellátottságát is jóval meghaladják. A hallgatók taníttatását többségben a szülői családok finanszírozzák, de igen magas (a hallgatók közel egynegyede) az önfinanszírozók aránya is. Diákhitelt kb. a hallgatók egyötöde kíván majd felvenni, míg munkabérre, illetve egyéb jövedelemre a diákoknak közel háromnegyede számít. A diákhitelt igénylők kétharmada az egyösszegű folyósítást választotta a havi folyósítás helyett, ami arra utal, hogy a hallgatók fenti kétharmada nem a diákhitelből finanszírozza a havonta felmerülő költségeit.
52
A nappali és a levelező tagozatosoknak is több mint fele vidéki. A diákok döntő többsége előreláthatólag a szüleinél fog lakni, amíg a főiskolán tanul. A BKF-re jelentkezőkre inkább a késői szakmaválasztás jellemző, mindössze egyharmada jelezte, hogy már a középiskolás évei alatt eldöntötte, hogy melyik szakon tanul majd tovább. A többiek az érettségi évében vagy közvetlenül a jelentkezési határidő előtt választottak. Az intézményválasztást a szakkínálat, a budapesti képzési helyszín, a munkaerő-piaci pozíció, a későbbi elhelyezkedési lehetőség, a szakma vonzósága valamint a diploma megszerzésének lehetősége befolyásolta. Pályaválasztási tanácsadáson a hallgatók egynegyede vett részt. Kevesebb, mint a felvett diákok fele szeretné elvégezni az MA képzést is, és nőtt azoknak az aránya, akik más felsőoktatási intézmény MA képzésén kívánnak részt venni. A főiskolai évek alatt külföldi tanulmányokat tervez a válaszadóknak közel a fele, egytizedük a végzés után külföldön szeretne munkát vállalni. A válaszadók körében csökkenő tendenciát mutat a rendszeres testmozgást végzők, illetve sportolók aránya, de csökken a dohányzók aránya is.
53
IRODALOMJEGYZÉK 1. Angelusz R., Fábián Z., Tardos R. (2004): Digitális egyenlőtlenségek és az infokommunikációs eszközhasználat válfajai. In: Kolosi T., Tóth I. Gy., Vukovitch Gy. (szerk.) (2004): Társadalmi Riport 2004, TÁRKI, Budapest. 309−332. 2. Aszman A. (szerk.) (2003): Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása. Nemzeti Jelentés. OGYI, Budapest. 131–136. 3. Bánlaky P., Kérész Gy.-né., Solymosi Zs. (1981): Orvosok Magyarországon. Akadémia Kiadó, Budapest. 4. Bocsi V. (2005): Hallgatók időfelhasználási mintázatai. Educatio, 2005/II. 229−233. 5. Bocsi V. (2007): Időfelhasználás nemek közötti különbségeinek vizsgálata hallgatói populáció esetében. Educatio, 2007/IV. 675–687. 6. Bourdieau, P. (1978): A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése. Gondolat Kiadó, Budapest. 7. Bukodi Sz. (2005): Socrates/Erasmus évvégi intézményi beszámolók összefoglaló áttekintése − 2003/2004, Tempus Közalapítvány. (Kézirat) idézi Tót É. (2005): Magyar hallgatók külföldön. Educatio, 2005/2. 302−319. 8. Csoboth Cs. (2006): Dohányzás összefüggése az életminőséggel a magyar lakosság körében. In: Kopp M., Kovács M. E. (szerk.) (2006): A magyar népesség életminősége az ezredfordulón. Semmelweis Kiadó, Budapest. 203−210. 9. Dessewffy T., Rét Zs. (2004): Az infokommunikációs technológiák terjedése – objektív és szubjektív gátak. In: Kolosi T., Tóth I. Gy., Vukovitch Gy. (szerk.) (2004): Társadalmi Riport 2004. TÁRKI, Budapest. 332−343. 10. Diákhitel (2009): Diákhitel Központ Zrt. éves kiadvány, 2008/2009. tanév országos statisztikai adatok. http://diakhitel.hu/statpdf09.php (Letöltés ideje: 2010. 03. 04.) 11. Edupress (2010): Pesszimista célok: a hallgatók nyolc százaléka tehető mobilissá 2020-ra. http://www.edupress.hu/hirek/index.php?pid=egycikk&HirID=21766 (Letöltés ideje: 2010. 03. 07.) 12. Europa.eu[1]:
Erasmus
programme:
new
figures
on
participation
http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=MEMO/09/355&forma t=HTML&aged=0&language=EN&guiLanguage=en (Letöltés ideje: 2010. 03. 21.) 13. Eurpopa.eu[2]: Az Erasmus résztvevőinek száma elérte a 2 milliós határt http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=IP/09/1204&format=H
54
TML&aged=0&language=HU&guiLanguage=fr (Letöltés ideje: 2010. 03. 21.) 14. Fábri Gy. (szerk.) (2006): Felvi rangsor 2006. Egyetemek, főiskolák mérlegen. Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht. – Országos Felsőoktatási Információs Központ, Budapest, 84–89. 15. Fábri I. (2002): A sport, mint a fiatal korosztályok életmódjának meghatározó eleme. In. Szabó A., Bauer B., Laki L (szerk.) (2002): Ifjúság 2000 Tanulmányok. I. Nemzeti Ifjúságkutató Intézet, Budapest. 166−179. 16. Fábri I., (2008): A 2008-ban felvételt nyert hallgatók általános jellemzői. http://www.felvi.hu/index.ofi?mfa_id=446&hir_id=9856&oldal=3
(Letöltés
ideje:
2009. 06. 05.) 17. Farkas Gy., Fortuna Z, Laczkó G., Nagy R., Paráda G., Veres G. (2004): Felmérés a BME-re 2003-ban felvett hallgatók pályaválasztásáról és szociális helyzetéről, BME Diákközpont, Budapest. 18. Felvi.hu[1]:
A
jelentkezők
74
százaléka
felvételt
nyert
felsőoktatásba,
http://www.felvi.hu/felveteli/ponthatarok_rangsorok/jelentkezok_es_felvettek/gy orselemzes2_felvettek (Letöltés ideje: 2010. 03. 04.) 19. Felvi.hu[2]: Empirikus kutatások (országos és pilot vizsgálatok), http://www.felvi.hu/ felsooktatasimuhely/dpr/programrol/empirikus_kutatasok_orszagos_es_pilot_vizsg alatok?itemNo=2 (Letöltés ideje: 2010. 03. 04.) 20. Felvi.hu[3]:
Miét
ér
a
diploma
a
hallgatók
szerint,
http://www.felvi.hu
/felveteli/ponthatarok_rangsorok/jelentkezok_es_felvettek/diploma_erteke?itemN o=1 (Letöltés ideje: 2010. 03. 04.) 21. Felvi.hu[4]:
Stratégiák
az
első
diploma
után
http://www.felvi.hu/
diploman_tul/elethelyzet/frissdiplomas_elethelyzet/strategiak_diploma_utan?item No=2 (Letöltés ideje: 2010. 03. 15.) 22. Felvi.hu[5]:
Tizenháromezerrel
többen
kerültek
be
a
felsőoktatásba,
http://www.felvi.hu/felveteli/ponthatarok_rangsorok/jelentkezok_es_felvettek/jele ntkezok_2009 (Letöltés ideje: 2010. 03. 04.) 23. Ferge Zs. (1969): Munkaidő és szabadidő, hétköznap és vasárnap. In: H. Sas J. (szerk.) (1969): Éljünk jól szabadidőnkkel. Tanulmányok a szabadidőkutatások köréből. NPI, Budapest. 49–63. 24. Gémes K. (2006): Sport és életminőség. In. Kopp M., Kovács M.E. (szerk.) (2006): A magyar népesség életminősége az ezredfordulón. Semmelweis Kiadó, Budapest. 167−181.
55
25. Hibell, B., Guttormsson, U., Ahlström, S., Balakireva, O., Bjarnason, T., Kokkevi, A., Kraus, L. (2007): The 2007 ESPAD Report. Substance Use Among Students in 35 European Countries. http://www.echosurvey.hu/_user/downloads/espad/espadsajto.pdf (Letöltés ideje: 2010. 03. 14.) 26. Jahoda, M., Lazarsfeld, P., Zeisel, H. (1999): Marienthal: Szociográfiai kísérlet a tartós munkanélküliség hatásairól. Új Mandátum Kiadó, Budapest. 93–105. 27. KSH
(2005):
Microcenzus,
2005,
Központi
Statisztikai
Hivatal.
http://www.
mikrocenzus.hu/mc2005_hun/index.html (Letöltés ideje: 2010. 03. 14.) 28. KSH (2009): Magyar Statisztikai Évkönyv, 2008. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 57–81., 143–163., 387–399. 29. KSH (2010): Fogyasztói árak alakulása 2009-ben, Statisztikai tükör 2010, IV. évf./20., http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/stattukor/fogyar/fogyar09.pdf (Letöltés ideje: 2010. 03. 17.) 30. Liskó I. (2003): Továbbtanulási ambíciók és esélyek. Educatio, 2003/2, 222−235. 31. Marketing Centrum (2005): Évente 28-30 ezer ember hal meg a dohányzás miatt Magyarországon. http://kiralyiseta.szekesfehervar.hu/index.php?pg=news_19997 (Letöltés ideje: 2009. 03. 10.) 32. Molnár R., Molnár P. (2002): Az orvosi pályaszocializáció. Lege Artis Medicinae, 12 (4), 250−254. 33. Németh E. (szerk.) (2008): Magyar statisztikai évkönyv 2007. KSH, Budapest. 21–56, 146–163. 34. Nyerges A. (szerk.) (2010): Felvételi Tájoló 2010, Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht. – Országos Felsőoktatási Információs Központ, Budapest, 57–76. 35. Ritoók M. (2008): Pályafejlődés – Pályafejlődési tanácsadás. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. 36. Schultz, Th. (1962): Investment in Human Beings. University of Chicago Press, Chicago. 37. Szabó A., Bauer B. (szerk.) (2008): Gyorsjelentés (2008): Ifjúság 2008. Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet. 38. Tamándl
L.
(szerk.)
(2008):
Felmérés
az
elsős
hallgatók
körében.
http://karrier.szeportal.hu/images/stories/DPR/2008_elsosok_2007_2008.pdf (Letöltés ideje: 2010. 03. 10.) 39. Tarnay I. (2005): Külföldön tanuló magyar diákok jellemzői. Educatio, 2005/2. 417−423. idézi Tót É. (2005): Magyar hallgatók külföldön. Educatio, 2005/2.
56
302−319. 40. The Gallup Organisation (2009): Survey on Tobacco Analytical report. Flash EB No 253. http://ec.europa.eu/health/ph_determinants/life_style/Tobacco/keydo_tob acco_en.htm (Letöltés ideje: 2009. 02. 19.) 41. Tót É. (2003): A Socrates program értékelése. Kutatás közben – No 229. Oktatáskutató Intézet, Budapest. idézi Tót É. (2005): Magyar hallgatók külföldön. Educatio, 2005/2. 302−319. 42. Tót É. (2005): Magyar hallgatók külföldön. Educatio, 2005/2. 302−319. 43. Urbán R., Kugler Gy., Oláh A., Szilágyi Zs. (2005): A dohányzás, a pszichológiai egészség és az iskolai végzettség összefüggései fiatal felnőtt férfiaknál, keresztmetszeti vizsgálatban. Pszichológia, 25(1):71–90. 44. Veroszta, Zs. (2007): Az egyes képzési területek hallgatóinak összevetése, Educatio 2007/II. 303–310.
57
ÁBRAJEGYZÉK 1. ábra. A mintában szereplő hallgatók szakok szerinti eloszlása........................................................................................................................... 5 2. ábra. A mintában szereplő hallgatók tagozat szerinti eloszlása ........................................................................................................................ 5 3. ábra. A mintában szereplő hallgatók nemi eloszlása szakonként és tagozat szerint ...................................................................................... 6 4. ábra. A mintában szereplő hallgatók átlagéletkora szakonként és tagozat szerint ....................................................................................... 6 5. ábra. A BKF-es hallgatók szüleinek végzettsége .................................................................................................................................................. 8 6. ábra. A BKF-es hallgatók szüleinek jelenlegi foglalkozása édesanya ............................................................................................................. 9 7. ábra. A BKF-es hallgatók szüleinek jelenlegi foglalkozása édesapa .............................................................................................................. 9 8. ábra. BKF-es hallgatók hány százaléka rendelkezik alap-, közép-, illetve felsőfokú nyelvvizsgával ............................................................ 11 9. ábra. A BKF-es hallgatók hány százaléka rendelkezik középfokú nyelvvizsgával szakonként .................................................................. 12 10. ábra. A BKF-es hallgatók hány százaléka rendelkezik felsőfokú nyelvvizsgával szakonként ................................................................... 13 11. ábra. A hallgatók milyen végzettséggel jelentkeztek a BKF-re ...................................................................................................................... 16 12. ábra. A BKF-es hallgatók eredeti lakhelyének eloszlása megyék szerint ...................................................................................................... 18 13. ábra. BKF-es hallgatók hány százaléka tanult külföldön a középiskolai évei alatt − szakonként és tagozat szerint ............................... 19 14. ábra A BKF-es hallgatók középiskolai éveik alatt mely külföldi országokban tanultak – a számok az előfordulási gyakoriságokat jelzik ........................................................................................................................................................................................................................ 19 15. ábra. Azok a BKF-es hallgatók, akik középiskolai évei alatt külföldön is tanultak mennyi időt töltöttek kint ............................................ 20 16. ábra. A BKF-es hallgatók hány százaléka járt érettségi előkészítő tanfolyamra − szakonként és tagozat szerint ................................... 21 17. ábra. BKF-es hallgatók hány százaléka rendelkezik otthoni interneteléréssel, otthoni számítógéppel, illetve saját laptoppal − szakonként és tagozat szerint ..................................................................................................................................................................... 25 18. ábra. A BKF-es hallgatók milyen szinten rendelkeznek számítástechnikai ismeretekkel − szakonként és tagozat szerint ...................... 25 19. ábra. A BKF-es hallgatók hány százaléka rendelkezik ECDL-vizsgával − szakonként és tagozat szerint ................................................... 26 20. ábra. A BKF-es hallgatók hány százalékának finanszírozza a tandíját a családja, saját maga, az állam vagy a cég, ahol dolgozik. 27 21. ábra. A BKF-es hallgatók a tandíjon felül milyen összegű, anyagi,, illetve természetbeni támogatásra számítanak a családjuktól ... 28 22. ábra. Amennyiben egy BKF-es hallgató igénybe szeretne venni állami és egyéb támogatást, ösztöndíjat, havonta milyen összegre számít ............................................................................................................................................................................................................. 28 23. ábra. Egy BKF-es hallgató átlagosan milyen összegű diákhitel felvételét tervezi ........................................................................................ 28 24. ábra. Milyen összegű munkabérre, illetve egyéb jövedelemre számítanak a BKF-es hallgatók havonta ............................................... 29 25. ábra. Milyen összegű munkabérre, illetve egyéb jövedelemre számítanak a BKF-es hallgatók havonta – 2008 és 2009 összehasonlítása ........................................................................................................................................................................................... 29 26. ábra. A BKF-es hallgatók lakóhely szerinti eloszlása szakonként és tagozatonként ..................................................................................... 32 27. ábra. A BKF-es hallgatók előreláthatólag hol fognak lakni, amíg a főiskolán tanulnak ............................................................................. 32 28. ábra. A hallgatók hány százaléka jár be vidékről a BKF-re − szakonként és tagozat szerint ...................................................................... 33 29. ábra. A nem Budapesten lakó hallgatók átlagosan mennyi idő alatt érnek be a BKF-re ......................................................................... 33 30. ábra. Kinek a befolyása érvényesült, amikor a BKF-re jelentkező hallgató kitöltötte a felvételi lapot ..................................................... 36 31. ábra. A BKF-re jelentkező hallgató mikor döntötte el, hogy melyik szakot fogja választani ...................................................................... 36 32. ábra. A BKF-es hallgatók hány százaléka volt pályaválasztási tanácsadáson, és ha volt, minek a keretében ...................................... 40
58
33. ábra. A BKF-es hallgatók hány százaléka volt pályaválasztási tanácsadáson – szakonként ..................................................................... 41 34. ábra. A BKF-re felvételt nyertek hány százaléka tervezi, hogy MA képzésre fog jelentkezni ..................................................................... 43 35. ábra. A BKF-es hallgatók hány százaléka tervezi, hogy a főiskolai évek alatt külföldön is fog tanulni − szakonként és tagozat szerint ........................................................................................................................................................................................................................ 44 36. ábra. A BKF-re felvett hallgatók hol szeretnének munkát vállalni .................................................................................................................. 45 37. ábra. A BKF-es hallgatók tanulmányuk befejezése után hol szeretnének letelepedni ............................................................................... 46 38. ábra. A BKF-es hallgatók hány százaléka szeretne tanulmányai végeztével állandó lakhelyétől eltérő helyen letelepedni − szakonként és tagozat szerint ..................................................................................................................................................................... 46 39. ábra. A BKF-es hallgatók milyen gyakran sportolnak ...................................................................................................................................... 48 40. ábra. A BKF-es hallgatók hány százaléka sportol versenyszerűen − szakonként és tagozat szerint .......................................................... 49 41. ábra. A BKF-es hallgatók milyen gyakran dohányoznak ................................................................................................................................ 51
59
TÁBLÁZATJEGYZÉK 1. táblázat. A felsőfokú végzettséggel rendelkező szülők százalékos aránya országos szinten, a BME-n, a SZIE-n és a BKF-en .................... 7 2. táblázat. A BKF-es hallgatók szüleinek jelenlegi foglalkozása ............................................................................................................................ 8 3. táblázat. Az első éves hallgatók szüleinek foglalkozása/gazdasági aktivitása.............................................................................................. 10 4. táblázat. Az idegen nyelvek ismeretének szintjei a felvételiző és a felvett hallgatók között − országos adat, 2008 ................................ 13 5. táblázat. Az idegen nyelvek ismeretének szintjei BKF-re felvett hallgatók között .......................................................................................... 14 6. táblázat. A felsőfokú intézményekbe jelentkező és felvett fiatalok megoszlása a középiskola típusa szerint − országos adat, 2008 .... 15 7. táblázat. BKF-re felvett hallgatók legmagasabb iskolai végzettségének szakonkénti százalékos megoszlása ........................................ 17 8. táblázat. A külföldi tanulmányok költségeinek fedezése források szerint, százalékosan − az Erasmus hallgatói, 2003 ............................ 20 9. táblázat. Diákhitelben részesülő és hitelre jogosult hallgatók (Diákhitel, 2008a) − országos adat .............................................................. 31 10. táblázat. A hallgatók értékelése saját intézményükről (1−5), 2005 ................................................................................................................ 38 11. táblázat. A képzési szempontok fontosságának hallgatói megítélése (na = nincs adat) .......................................................................... 38 12. táblázat. A képzési szempontok fontosságának hallgatói megítélése budapesti főiskolákon, 2009 ....................................................... 39 13. táblázat. A hallgatót a különböző tényezők milyen mértékben befolyásolták abban, hogy a BKF-ra jelentkezett .............................. 40 14. táblázat. A BKF-es hallgatók milyen területen szeretnének elhelyezkedni három évvel a Főiskola befejezése után (a táblázat csak a 2% felettié értékeket tartalmazza) ............................................................................................................................................................. 41 15. táblázat. A Turizmus-vendéglátás szakos hallgatók milyen területen szeretnének elhelyezkedni három évvel a Főiskola befejezése után ................................................................................................................................................................................................................ 42 16. táblázat. A Kommunikáció és médiatudomány szakos hallgatók milyen területen szeretnének elhelyezkedni három évvel a Főiskola befejezése után............................................................................................................................................................................................ 42 17. táblázat. A Gazdálkodás és menedzsment szakos hallgatók milyen területen szeretnének elhelyezkedni három évvel a Főiskola befejezése után............................................................................................................................................................................................ 42 18. táblázat. A Kereskedelem és marketing szakos hallgatók milyen területen szeretnének elhelyezkedni három évvel a Főiskola befejezése után............................................................................................................................................................................................ 42 19. táblázat. A Nemzetközi gazdálkodási szakos hallgatók milyen területen szeretnének elhelyezkedni három évvel a Főiskola befejezése után............................................................................................................................................................................................ 43 20. táblázat. A Közszolgálati szakos hallgatók milyen területen szeretnének elhelyezkedni három évvel a Főiskola befejezése után ..... 43 21. táblázat. Mely külföldi országokban szeretnének a BKF-es hallgatók tanulni a főiskolai éveik alatt ........................................................ 44 22. táblázat. Hallgatók átlagos napi időbeosztása − országos adat .................................................................................................................. 47 23. táblázat. A rendszeresen sportolók aránya a fiatalok különböző csoportjaiban százalékosan − országos adat ................................... 49 24. táblázat. A dohányzási szokások alakulása a népesség bizonyos csoportjaiban (* országos adat (Marketing Centrum 2005), ** The Gallup Organisation,*** Felmérés a BME-re 2002-ben felvett hallgatók pályaválasztásáról és szociális helyzetéről) .................... 50
60
